4. Dr. Göndöcs Zsigmond Dr. Harsányi László Hadi Péter

OL

Orvosok Lapja

A magyar Orvosi Kamara hivatalos folyóirata

Már megint a TB

Dr. Göndöcs Zsigmond

Dr. Harsányi László

Hadi Péter

2016/4.

Doktornő! Doktor Úr! Lesz nyugdíja, ha eléri a nyugdíjkorhatárt? • Egy idén nyugdíjba vonuló 40 év szolgálati időt szerzett magyar állampolgár havi nyugdíja, ha járulékalapját a mindenkori átlagos bruttó bér alapján számítják, 138 000 HUF • Az öregségi nyugdíj átlagos induló havi összege az idén mégis csak 108 356 HUF, mert a számítás alapja a kreatív járulékfizetési és bérfizetési megoldások miatt alacsonyabb mint az átlagos bruttó bér • A legalább 20 év szolgálati időt szerzett emberek legalacsonyabb havi öregségi nyugdíja 12 510 HUF • A havi öregségi nyugdíjminimum összege 28 500 HUF, de csak akkor, ha a szolgálati idő legalább 20 év, és az 1988-tól szerzett, nettósított és valorizált átlagkereset eléri a nyugdíjminimum összegét • A magyar nyugdíjasok bevételeinek 86%-a származik az állam által fizetett nyugdíjjáradékból • Az OECD országokban átlagosan a nyugdíjasok bevételeinek 58,5%-át adja az állami nyugdíj, a többi rész az egyéb megtakarításaikból, befektetéseik hozamából, vagy nyugdíj melletti munkából származik • A magyar nyugdíjasok bevételeinek 2%-a származik nyugdíjcélú magánmegtakarításból • Az OECD országok nyugdíjasai bevételeinek legalább 17%-a származik egyéni nyugdíjmegtakarításból • A jelenlegi nyugdíjkorhatár Magyarországon 62 év 6 hónap, a fokozatosan bevezetésre kerülő 65 év • A jelenlegi nyugdíjkorhatár Németországban 65 év, a bevezetésre kerülő 67 év • A jelenlegi nyugdíjkorhatár Írországban 66 év, a bevezetésre kerülő 68 év • A jelenlegi nyugdíjkorhatár Hollandiában 65 év 3 hónap, a bevezetésre kerülő 67 év • A jelenlegi nyugdíjkorhatár Franciaországban 65 év, a bevezetésre kerülő 67 év Minél tovább dolgoznak az emberek, annál rövidebb ideig kell részükre nyugdíjat fizetni, miközben hosszabb ideig fizetnek járulékot az állami nyugdíjkasszába. Ez segíthet egyensúlyban tartani az állami nyugdíjrendszereket, azonban jelenleg nincs válasz arra, hogy mekkora nyugdíjuk lesz a jogosultaknak 20-30 év múlva.

A magyar állam évente, az Ön által megkötött magán nyugdíjbiztosítás vonatkozó évesített díjának 20%-át, de maximum 130 000 HUF-ot az Ön által megfizetett SZJA-ból befizeti az Ön magán nyugdíjbiztosításának számlájára. A MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. szakértői személyre szabott megoldással állnak rendelkezésre!

Tel: 361 301 0804 • e-mail: [email protected] • web: www.mokkomplex.hu A MOK Komplex Pénzügyi Tanácsadó Kft. a Magyar Orvosi Kamara tagjainak kiszolgálására létrehozott vállalat

Orvoskamara

Már megint a TB Úgy látszik, a sors akarata, hogy fejlett világunk 21. századában minimum minden évtizedben egyszer nekifussunk a társadalombiztosítási intézményrendszer megvédésének. Még élénken él emlékezetünkben a 2008-as „TB-mentő” népszavazáshoz vezető kemény processzus, amelyről akkor is, és azóta is tudjuk, csak a nevében szólt a – némelyek által máig szűkkeblűen visszasírt – vizitdíjról, valójában sokkal többről volt ott és akkor is szó. E sorok olvastán joggal kapja fel a fejét a nyájas olvasó, hisz hol van már a tavalyi hó? Netán el tetszettünk felejteni, hogy állami egészségügyet írunk – a maga egyre szörnyebb módján ugyan – mai napság? És különben is mit kell könnyet hullatni egy sokak által csak nyűgnek érzett, bürokratikus terheket cipelő és kirovó, források híján diszfunkcionálisan működgető intézmény megszüntetésének ötlete felett, még ha épp’ Országos Egészségbiztosítási Pénztár is a neve? Hol itt a biztosítás? És különben is, engedjük már el! Éljen az olcsó állam és a szent bürokráciacsökkentés! Ácsi! Azért ez így – hangozzék bármilyen jól is – messze van a reális és szakpolitikára alapozó, közérdekű döntéstől. Köztestületünk érveit rövid kommüniké kereteiben tette közzé, s juttatta el a felelősökhöz, reméljük, még idejében! Tessenek elolvasni a következő oldalon, fontos! Néhány szempont, kissé részletezve. Bár a fekvőbeteg-ellátó intézményeinket valóban állami tulajdon-

ba vették, ez még önmagában nem jelenti az állami egészségügy létrehozását, egyrészt. Nyilván igaz az is, hogy az OEP megtartása viszont nem jelent automatikusan társadalombiztosítási rendszert, másrészt. Sajnos eleink nem sokat bajlódtak hiteles szakértők építő tanácsainak

beszerzésével, sőt leginkább igyekeztek távol tartani maguktól az effélét mint zavaró tényezőt. A szakpolitikákat mellőző politikai kormányzás az elmúlt évtizedek során sok bajt okozott már, s nagyon szerencsétlen lenne, ha a téves döntések sorát épp’ nehéz sorsú ágazatunk utolsó tradicionális bástyáinak lerombolása tetézné. Akár valóban állami, akár – amint azt a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal folyamatosan és a jelen kormányerők akkori egyetértésével kitartóan szorgalmazta – társadalmi egészségbiztosítás rendszerében képzelik a jövőt, mert egyszer végre valahogy el kellene képzelni(!), a megfelelő szakértelemmel és szakmai autonómiával rendelkező háttérintézményekre mindenképpen szükség van és lesz. Csakúgy, mint az agyonkínzott, kiüresített, végóráit élő tisztiorvosi rendszer, és vezető intézménye, az OTH rehabilitálására. No, ezért már megint a TB. Dr. Éger István

2016/4. Orvosok Lapja

1

Orvoskamara

Tartalom Orvoskamara 1 Már megint a TB 3 Válaszút előtt? 4 A kiégés és ami mögötte van 5 Nyugdíjasorvos-kutatás 6 Új, térítésmentes tagi szolgáltatást nyújt a kamara! 7 Kommunikáció az ellátás során 8 Tagdíjszabályzat SZAKMAPOLITIKA 11 Magasabb biztonsági fokozatra kapcsolnak a fővárosban? 12 Merre tart a háziorvoslás? 14 Kevés páciens, életképtelen praxis 17 A betegek lábukkal szavaznak: keresik a magánellátókat 19 Új OEP-befogadások, főként a képalkotó eljárásokban 20 Betegbiztonságról – sokszemközt SZAKMAI OLDAL 23 A gyermekgyógyászat birodalma 26 Csökkenthető mellékhatások 27 Égési sebek, repeszsérülések 28 Csípőprotézis a XXI. században 30 Pedró és a nagy stroke-vita 33 Európai Elhízás Napja – Egészségesebb Jövőért ORVOSTÖRTÉNET 34 A természet csodás világa: Hans Fischer-portré Kultúra 36 Társulat önerőből: a Turay Ida Színház 38 Gyere velem Operába 40 Zenei élmények és természeti csodák – irány Salzburg! 42 Kikeleti dzsesszelés a jazz körül 44 Könyvsarok 45 Istenek tanácsa 46 Anno – Áprilisban történt Apróhirdetés MOK-megállapodások

2

Orvosok Lapja 2016/4.

Impresszum A szerkesztőbizottság elnöke: dr. Éger István Tagok: prof. dr. Banai János, dr. Szatmári András Főszerkesztő: dr. Szepesi András Lapmenedzser: Zöldi Péter Hirdetési vezető: Kiss Judit Rovatvezetők Kamarai ügyek: Niczky Emőke Egészségügyi gazdaság: dr. Gilly Gyula Gyógyszereink: prof. dr. Blaskó György Gyógyszerpiac: Fekete Tibor Tanácsadó testület Vezető: prof. dr. Banai János Tagok: dr. Magyar Anna, prof. dr. Ludwig Endre, dr. Pápai Zsuzsa, dr. Demeter János, dr. Korponay-Szabó Ilma, dr. Pfliegler György Kiadja: Magyar Orvosi Kamara Felelős kiadó: dr. Éger István elnök Lapmenedzsment: Weborvos.hu 2009 Kft. Kiadó és szerkesztőség: 1068 Budapest, Szondi u. 100. Telefon: (06-1) 302-0065, Fax: (06-1) 354-0463 E-mail: [email protected], Web: www.mok.hu Az Orvosok Lapja folyóirat aktuális tartalma a www.mok.hu weboldalon és a www.weborvos.hu portálon tekinthető meg. Nyomdai munkák: Mega Kft., felelős vezető: Gáti Tamás ügyvezető igazgató ISSN 1785-7198 Az Orvosok Lapja utcai terjesztésre nem kerül. A Magyar Orvosi Kamara megbízásából terjeszti a Magyar Posta. A lap minden kamarai tag részére ingyenesen jár. Előfizethető a Magyar Orvosi Kamaránál, 15 000 Ft/év. Előfizetéssel, kézbesítési problémákkal kapcsolatos kérdésekben további információ: Losonci Ildikó, telefon: (1) 269-4391/100 m. Fax: (1) 269-4392 E-mail: [email protected] Lakcím és levelezési cím változásának bejelentése: A MOK illetékes területi szervezeteinél írásban (e-mailen v. postai úton) MOK tagdíjjal kapcsolatos információ: Bedenszky Zsuzsanna: (1) 269-4391/128 m., [email protected] Hirdetésszervezés Hirdetési vezető: Kiss Judit, telefon: (06-1) 302-0065, E-mail: [email protected] Szaklapunk évenként tíz alkalommal, 46.000 példányban jut el olvasóinkhoz. A szerzők véleménye nem feltétlenül tükrözi a MOK hivatalos álláspontját.

Információ a MOK-tagdíj befizetéséről Tisztelettel tájékoztatjuk a kedves Kollégákat, hogy a MOK éves tagdíja 2015. január 1-jétől 27 600 Ft. A Magyar Orvosi Kamara közös tagdíjszámlája: CIB Bank: 11100104-19008501-37000004 A közleményben kérjük feltüntetni a tagdíjfizető orvos nevét és pecsétszámát! A tagok a tagdíjat a MOK közös tagdíjszámlájára fizethetik be – havonta átutalással vagy bérlevonással, havi egyenlő részletekben, az esedékes hónap 10. napjáig – félévente átutalással, két egyenlő részletben, a tárgyév március 31. és szeptember 30. napjáig – évente egy összegben, átutalással, a tárgyév március 31. napjáig.

Orvoskamara

Válaszút előtt? Magyarország egészségügyi rendszere a történelem viharaiban többször váltott paradigmát. Soha sem volt jól előkészítve, jól finanszírozva, és ezért rengeteg bajt, szenvedést okozott betegnek, orvosnak, ápolónak. Az 1891-ben elindított, és egyre színvonalasabbra fejlődött társadalmi betegbiztosítási rendszert 1950-ben államosították. Ez idővel kezdődött a nagyon rossz, a világtól elmaradott fizetések (és társadalmi megbecsülés) és a rengeteg erkölcsi kárt okozó paraszolvencia rendszere. Ennek voltak természetesen nyertesei is, de

a rendszerváltást megelőző években az orvosok és az akkori politika a megoldást a társadalombiztosítás újra felépítésében látta. Nagyot nem tévedtek, végül is a világban kizárólag a két közfinanszírozott rendszertől (a demokratikus körülmények között működő TB, vagy állami egészségügyi szolgálat – Britanniában – NIH)

várható a teljes lakosság számára elfogadható színvonalú és minőségű egészségügyi ellátás. Akkor miért ez a nagy izgalom amiatt, hogy az OEP az EMMI egyik főosztálya lesz? Azért, mert nagyon sokan tudják és látták, hogy Európa egészségbiztosítási és közfinanszírozó intézményei jogilag és szakmailag autonóm közintézmények, a parlamentek (és a kormányok) szoros jogi és gazdasági ellenőrzése mellett. Azért választották mindenütt ezt a megoldást, mert a politikai kormányzás minisztériumai egyszerűen nem alkalmasak ilyen bonyolult és változékony feladatok napi menedzselésére. Az OEP ilyen szervezeti betagolása nem az európai demokrácia felé mutat, hanem visszatérést jelent az államszocializmushoz, ha úgy tetszik, a kommunizmushoz. Dr. Szepesi András

Állásfoglalás A Magyar Orvosi Kamara a következő állásfoglalást juttatja el valamennyi felelős kormányzati szervhez és hozza egyúttal nyilvánosságra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár mint önálló intézmény megvédése, megtartása és fejlesztése érdekében: 1) A Magyar Orvosi Kamara támogatja a kormányzati törekvést, amely az olcsóbb állam létrehozását, a bürokrácia csökkentését célozza. 2) Az 1) pontban meghatározott célok elérése érdekében azonban csak kellő körültekintéssel, felelős szakpolitikai támogatással szabad döntéseket hozni. 3) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár megszüntetésének, illetve esetlegesen más kormányzati szerv alá rendelésével önállósága megszüntetésének terve nemcsak nem szolgálja az 1) pontban meghatározott célokat, de kifejezett és helyrehozhatatlan, hosszú távon folyamatosan kárt okozó eredménnyel járna, ezért köztestületünk határozottan ellenzi azt! 4) Kötelességünk emlékeztetni arra a közös küzdelemre, melyet sokakkal, nem utolsó sorban a polgári kormányzás víziójával fellépő politikai erőkkel vállvetve folytattunk a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal útján 2006–2009 között a társadalmi egészségbiztosítás önálló intézményének – végül sikeres – megvédése érdekében. A döntés mindannyiunkat hosszú távon is kötelezi! 5) Az OEP megszüntetése nem egyszerűen egy intézmény végét jelentené, ellenkezőleg egy olyan évszázados tradícióval való szakítást, amely Magyarországot – társadalmi egészségbiztosítási rendszerét illetően – messze kiemelte a világ államainak sorából. 6) Az egészségügyi ellátórendszer intézményeinek államosítása nem kisebbíti egy olyan független szakmai intézmény fenntartásának, sőt megerősítésének szükségességét, amely képes és hivatott egészségtervezéssel, egészségügyi költségtervezéssel és elemzéssel a kormányzati döntéshozatal megfelelő színtű háttérintézménye lenni. Fentiek okán határozottan kérjük a Kormányt, hogy határozatával egyértelműen az önálló Országos Egészségbiztosítási Pénztár fenntartása mellett döntsön! Budapest, 2016. április 8.


3

Orvoskamara

A kiégés és ami mögötte van A kiégés jelensége talán az egyik leggyakrabban vizsgált terület a gyógyítókkal kapcsolatos kutatásokon belül. A kiégés három fő komponensének az emocionális kimerültséget, a deper szonalizációt, amit a betegekhez, a kollégákhoz és magához a munkához való negatív viszony jellemez, valamint harmadik faktorként a csökkent személyes hatékonyság érzését tekintjük. Számos vizsgálat jelzi, hogy az egészségügyi dolgozók kiégése nem az érintettek „magánügye”: a burnout jelentős mértékben befolyásolja a műhibák és a szövődmények előfordulását. E témában talán a legnagyobb visszhangot kiváltó kutatási eredményt az American Journal of Infection Control 2012ben publikált közleménye jelentette, melyben a kutatók 161 kórházban 7 ezer egészségügyi dolgozó kiégését vizsgáltak. A kiégéssel párhuzamosan a tanulmány a kórházi fertőzések előfordulási arányait is górcső alá vette: a leggyakrabban előforduló, katéter okozta fertőzéseket és a sebészeti beavatkozások után fellépő kórházi infekciók számát is igyekeztek feltérképezni a szerzők. Amellett, hogy minden harmadik egészségügyi dolgozó igen magas pontszámot ért el a kiégés skálán, úgy találták, hogy mindkét fertőzéstípus előfordulása szignifikáns összefüggést mutatott a dolgozók magas kiégésével. A fentiek alapján, tehát fontos kérdésként fogalmazódik meg, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a leginkább befolyásolják a kiégés kialakulását és fennmaradását. 2013-ban a Magyar Orvosi Kamara és a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete közös, reprezentatív kvantitatív vizsgálatot vezetett, melynek egyik fő kérdése volt a hazai gyógyítók kiégés-mutatóinak és a háttérben húzódó okoknak a feltérképezése. A vizsgálat megmutatta, hogy a magyarországi orvosok körében a kiégés teljesítményvesztés dimenziója fordul elő a leggyakrabban: a vizsgált hazai orvosok mintegy 65,1 százalékára (!) jellemző, hogy közepes vagy

4


magas pontszámot értek el a kiégés teljesítményvesztés alskáláján. Ezt követi az emocionális kimerülés dimenziója, melyben a közepes és magas pontszámot elérők aránya 49 százalék. A kiégés deperszonalizáció alskáláján a közepes/magas pontszámot elérők aránya 46 százalék körül mozog. Míg a teljesítményvesztés tekintetében nem találtunk különbséget a két nem pontszámai között, addig az emocionális kimerülés szignifikánsan a nőkre jellemzőbb, ám a deperszonalizáció a férfiak körében fordul elő gyakrabban. Úgy találtuk továbbá, hogy a kiégés mindhárom dimenziója szignifikánsan gyakrabban mutat magas értéket a fiatal orvosi csoportban (<35), a rezidensek körében és a fekvőbetegellátásban dolgozóknál. Különösen a rezidensnők helyzete nehéz: esetükben a közepes és magas kiégés legnagyobb arányban a teljesítményvesztés dimenziójában jelentkezik (75,9%), ezt követi 58%-os aránnyal az érzelmi kimerülés komponense, majd a deperszonalizáció faktora (53%). Szoros összefüggés figyelhető meg a kiégés mindhárom komponense, valamint az ügyeleti munkavégzés és a több munkahelyen való egyidejű helytállás között. A különböző szakterületeken dolgozók kiégését végigtekintve elmondható, hogy az aneszteziológia-intenzív terápia és az ortopédia-traumatológia területén dolgozók azok, akik a kiégés mindhárom dimenziójában nagy arányban érintettek. A munkával való elégedetlenség is szoros korrelációt mutat a kiégéssel: azok körében, akik nem választanák ismét az orvosi hivatást, jelentősen nagyobb arányú a burnout közepes és magas értéke.

Míg a családi állapot nem befolyásolja a kiégés alakulását, addig az orvos partnerrel rendelkezők körében szignifikánsan nagyobb arányú a deperszonalizáció előfordulása. Fontos eredményként rajzolódik ki az is, hogy a gyermektelenek körében a kiégés mindhárom faktora szignifikánsan magasabb arányban fordul elő. A munka–család területeinek összehangolása és a kiégés ugyanakkor szorosan korrelál: úgy találtuk, hogy a közepes/magas arányú kiégés mindhárom dimenziója szignifikánsan nagyobb arányban jelentkezik a jelentős szerepkonfliktussal rendelkezők körében. Vizsgálatunk eredményeinek fényében prevenció és intervenció szükséges, mind egyéni, mind szervezeti, mind pedig társadalmi szinten. A kiégés megelőzésére irányuló legújabb programok például – bizonyítottan hatékony módon – használják a pozitív pszichológia alapvetéseit a megelőzéskor, sőt a probléma kezelésében is. Ilyen jellegű kiégésmegelőző tanfolyam már több éve fut sikeresen az SE Magatartástudományi Intézetének szervezésében is. (www.kiegesmegelozes.hu és http://magtud.semmelweis.hu/okt/ pontszerz-kepzesek) Jelen írás alapjául az alábbi cikk szolgált: Győrffy Zs, Girasek E: Kiégés a magyarországi orvosok körében. Kik a legveszélyeztetettebbek? Orvosi Hetilap, 2015; 156 (14): 564–570. Dr. Győrffy Zsuzsa dr. Girasek Edmond dr. Nagy Ferenc

Orvoskamara

Nyugdíjasorvos-kutatás A múlt év végén és 2016 első hónapjában újabb, nagyszabású kérdőíves vizsgálatot szervezett a Magyar Orvosi Kamara, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete és A Gyógyító Nőkért Alapítvány. Célunk volt, hogy megkeressük a magyarországi nyugdíjas gyógyítókat és részletes felmérést készítsünk e korosztály demográfiai mutatóiról, a munkavállalással és jövedelmi helyzettel kapcsolatos adatairól, valamint nyugdíjas kollégáink egészségi állapotáról. Ezúton is szeretnénk megköszönni Kollégáink segítségét: online és papíralapú kérdőívünkre 2112 válasz érkezett! A kamarai tagok között 10.724-en vannak a nyugdíjas orvosok, vagyis elmondható, hogy a hazai orvostársadalom közel egyharmada tartozik a nyugállományban lévő orvosok közé. Egészségügyi, pszichés és társadalmi helyzetükkel kapcsolatban még nem készült felmérés Magyarországon, jelen kutatásunk tehát úttörőnek tekinthető e témában. Eredményeink alapján elmondható, hogy a magyarországi nyugdíjas orvosok átlagéletkora 72 év, a válaszadók közel kétharmada 35–45 év munkaviszony vonult nyugállományba. Jelenleg közel 60 százaléknyian vannak azok, akik dolgoznak, közel egynegyedük heti 40 óránál többet. A munkavégzés okául a leggyakrabban az „anyagi okokat” jelölték meg (64,8%), majd közel azonos arányban a „szakmai érdeklődés” (56,2%) és a „szellemi frissesség megőrzése céljából” (57,8%) válaszok következtek. A válaszadók jelentős része (49,7%) jelezte, hogy munkavégzésének oka, hogy „értelmes tevékenységet szeretnék végezni”. Fontos megemlítenünk, hogy azok közül, akik jelenleg nem dolgoznak, mintegy 30 százaléknyian vannak azok, akik szeretnének munkát végezni, de valamilyen okból (egészségi állapot vagy a lehetőség hiánya miatt) nem tudják megtenni. A megkérdezettek 35 százalékának van 150.000 forint alatt a nettó nyugdíja (nem közömbös tehát, az aktív évek alatti fizetés), míg a válaszadók legnagyobb része 150.000–200.000

forintot kap kézhez. A megkérdezettek 55,9 százalékának van a nyugdíjon felül egyéb jövedelme, és úgy találtuk, hogy a minta közel 75 százaléka közepesen vagy egyáltalán nem elégedett jelenlegi jövedelmi helyzetével. A „bevételek” mellett a potenciális kiadásokat is igyekeztünk felmérni. Megállapítottuk, hogy a legnagyobb kiadási tételt a rezsi és az élelmiszer jelenti, mindkét esetben a válaszadók jelentősen több mint fele 25 ezer forintnál többet költött ezekre a célokra havonta. A következő jelentősebb kiadási tételt a közlekedésre fordított kiadások adják, erre a válaszadók közel fele 15 ezer forintnál többet költött havonta, ezen belül pedig egyötödüknél ez az összeg meghaladja a havi 25 ezer forintot. Gyógyszerre a megkérdezettek egyharmada legfeljebb 5000 forintot költ, további közel egyharmad pedig 5 és 10 ezer forint közötti összegeket. Meglehetősen keveset tudnak költeni a nyugdíjas orvosok szabadidőre, kikapcsolódásra, közel egyharmaduk legfeljebb havi 5000 forintot, egynegyedik pedig 5 és 10 ezer forint közötti összeget havonta. Az egészségi mutatók tekintetében elmondható, hogy a válaszadók több mint kétharmadát sújtja a magas vérnyomás, ezt követi 40 százalékos prevalenciával az izom- és csontrendszeri betegség, illetve több mint egynegyedes aránnyal az egyéb szív- és érrendszeri betegség és a szembetegség. Érdemes még kiemelni, hogy a válaszadók 18,7 százaléka szenved daganatos betegségben és 22,7 százalékuk urológiai betegségben.

Első elemzéseink során az orvosnők és férfi kollégáik helyzetét is igyekeztük összehasonlítani. A nemi perspektívájú elemzés megmutatta, hogy a nyugdíjas orvosnők korfája fiatalabb, egyben ők azok, akik rövidebb munkaviszony után mennek nyugdíjba. Részben ebből fakad, hogy az orvosnők nyugdíja szignifikánsan alacsonyabb férfi kollégáikénál. A két nem képviselői hasonló arányban végeznek jelenleg is aktív munkavégző tevékenységet, sőt a doktornők kis mértékben nagyobb arányban dolgoznak teljes munkaidőben. A munkavégzés motivációit tekintve ugyanakkor nem találtunk jelentős különbséget a két nem között. A nyugdíjba vonulás fontos szakaszhatára az emberi életciklusnak. Természetes „változás”, ugyanakkor jelentős fordulópont is. 2002-ben a WHO az „aktív öregedés” leírásakor a hangsúlyt egyértelműen a magas szintű szellemi és fizikai funkcionálásra és a társadalmi életben való aktív részvételre helyezte. Az „aktív öregedés” kérdése még inkább jelentős az orvosi hivatásban, hiszen e szakma „hivatásjellegét” tekintve speciális sajátosságokkal bír. A „soha le nem vehető fehér köpeny” nem ismer életkori határokat, az orvosi szerep „élethossziglan” tart. A gyógyító munka nem kizárólag egy a megélhetésért folytatott munkavégzést, hanem inkább egyfajta „életformát” jelent gyakorlói számára. Különösen fontos tehát, hogy e korosztály helyzete és érdekvédelme mind transzparensebb legyen! Dr. Győrffy Zsuzsa dr. Girasek Edmond dr. Nagy Ferenc


5

Orvoskamara

Új, térítésmentes tagi szolgáltatást nyújt a kamara! eConsilium – továbbképzés, közösségteremtő erő Hadi Péter vagyok, az eVisit Kft. ügyvezető igazgatója, alapítója. Cégünk – amelyet 2005-ben kis családi vállalkozásként indítottunk gyógyszerész édesapámmal – 10 éve sikeres, orvos szakmai és gyógyszer információs szolgáltatást nyújt közel 20 000 orvos- és gyógyszerész kolléga számára. Küldetésünknek tekintjük, hogy a gyógyítás és az egészségügy szakembereivel karöltve, a beteg emberek életminőségének javításán tevékenykedjünk. Célunk, hogy e küldetés iránt elkötelezett csapatunk olyan technikai vívmányokkal, informatikai, és mobiltechnológiai eszközökkel segítse elsősorban az orvosok mindennapi munkáját, amelyek nemcsak szakmailag, hanem az élet minden területén megteremtik annak lehetőségét, hogy ők a gyógyításra, valamint szakmai fejlődésükre tudjanak koncentrálni. Törekszünk az orvos-orvos kapcsolatokat hatékonyabbá tenni, eljuttatni hozzájuk a napi szinten frissülő információkat a szakterületükkel kapcsolatosan, sőt kikérjük véleményüket a fejlesztéseink során, hogy a valós szükségleteiket elégíthessük ki. Külön megemlítem, hogy az orvosok mellett gyógyszerészekkel, szakdolgozókkal, illetve betegekkel is tartjuk a kapcsolatot. Számunkra az ő információs szükségleteik is nagy jelentőséggel bírnak. Több betegoktató, illetve -szűrő programot is sikerrel fejeztünk be, illetve külön figyelmet fordítunk arra, hogy a legújabb technikai újdonságokkal a nővérek, ápolók munkájához is hozzájáruljunk. Idén nyáron lesz ötéves egyik szolgáltatásunk, az eConsilium (econsilium.hu), amely egy zárt, orvosi weboldal, ahol lényegre törő, ritka vagy elgondolkoztató orvosi esetismertetéseket, a legfrissebb szakmai ajánlásokat tartalmazó rövid

6


összefoglalókat, az orvosi szakmába vágó, érdeklődésre számot tartó cikkeket olvashatnak a regisztrált felhasználók. Lehetőség van a szakmai információcserére, hozzászólásra: konzíliumba hívjuk az olvasót, így nem egy munkakapcsolat kialakulásánál is bábáskodhattunk már. Ez a kezdeményezés tulajdonképpen egy pulmonológusgyermekgyógyász családi jó barátunk ötletéből indult el, aki elmondta, hogy számára, és az orvosok jelentős többsége számára is, az esettanulmányok megosztása lehetne az a metódus, amely által a legtöbbet tudna fejlődni ki-ki a maga szakterületén. Örömmel vettük a gondolatot és elindítottuk a weboldalt, amelynek főszerkesztőségét Banai János professzor úr vállalta el, aki idén megkapta az Astellas-díjat: ő lett a 2015. év orvosa konzervatív orvoslás kategóriában. Az eConsilium a Magyar Orvosi Kamara szakmai támogatását is élvezi. Minden olvasónk számára igyekszünk hasznos szakmai tartalmat nyújtani. A középpontban a beteg, mint komplex egység áll. A Magyar Orvosi Kamarával közösen idén indítottunk el egy online akkreditált továbbképzést, amely a kamarai tagok számára tagszolgáltatásként, térítésmentesen elvégezhető a www. econsilium.hu weboldalon. Az akkreditált képzésben a Magyar Orvosi Kamara együttműködő partnere az eVisit Kft., szakmai tartalmát pedig az eConsilium cikkei alkotják. Főszer-

kesztőnk 20 hasznos továbbképző cikket jelölt ki az oldalról, amelyek elolvasása után meg lehet szerezni a képzésért járó 10 kreditpontot, amennyiben a vizsgakérdésekre adott helyes válaszok aránya legalább 70%. Ez a képzés a 2016-os év első felének továbbképzése. Az év második felében sem maradnak akkreditált képzés nélkül olvasóink, amely majd július 1-jétől december 31-ig válik elérhetővé a weboldalon. Sikerünk kulcsa talán abban rejlik, hogy a minőségi orvos szakmai tartalomra helyezzük a hangsúlyt olyan formában, ahogyan az a gyakorló orvos számára is „fogyasztható”: rövid, érdekes, lényegre törő és informatív cikkeket teszünk közzé. A jövőre nézve természetesen több tervünk is van, ami a folyamatos fejlesztéseket illeti, mind az eVisit portfóliójában, mind pedig az eConsiliummal kapcsolatosan. Érdemes tehát időről időre „benézni hozzánk”, mert mindig igyekszünk újabb és újabb ötletekkel, érdekességekkel, szakmai tartalommal bővíteni repertoárunkat. Ha Ön is részese szeretne lenni egy folyamatosan bővülő orvosi közösségnek, amelynek előnyeit minőségi szakmai tartalom, valamint képzések formájában élvezheti, regisztráljon a www.econsilium.hu weboldalon! Hadi Péter az eVisit Kft. ügyvezető igazgatója, az econsilium.hu alapítója

Orvoskamara

Kommunikáció az ellátás során Léteznek az egészségügyi etikának íratlan szabályai is, amelyeket könnyen megsérthet az orvos, ha betegére bántó megjegyzést tesz. Ezt mutatja be a következő eset, amelyet szokás szerint Sepp Csaba budapesti etikai bizottsági tag révén ismertetünk. A panaszos bejelentést tett háziorvosa ellen, aki szerinte méltatlan és megalázó megjegyzést tett rá, megszégyenítve őt két asszisztens jelenlétében. Nézzük, mit vett figyelembe és hogyan járt el az Etikai Bizottság! A panaszos elmondta, hogy munkahelyéről autóval hazafelé tartva közúti balesetet szenvedett, és agyrázkódás miatt kórházba került. Az intézményből való távozása után nem jelentkezett a zárójelentésen megjelölt területi sebészeti szakrendelésen, csak napok múlva kereste fel háziorvosát, hogy kérje, vegye őt táppénzes állományba. A háziorvosa a sebészetre küldte, mondván, ezt ott kell intéznie. A sebészeten viszont közölték, hogy a táppénzbe vétel a háziorvos feladata. Ezt követően a háziorvos táppénzbe vette és baleseti kóddal jelentette le a beteget az OEP-nek. A Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szerve hiánypótlásra, az üzemi baleset jegyzőkönyvének megküldésére szólította fel a doktort, egyben felhívta a figyelmét, hogy a pótlás elmulasztása, vagy az adatszolgáltatás nem előírt módon történő teljesítése pénzbüntetést vonhat maga után. A kormányhivatal és az orvos között az ügy intézése során többszöri telefonbeszélgetés és levélváltás történt. Ezek után, amikor a panaszos megjelent a panaszlott háziorvos rendelőjében, az orvos megmutatta a betegnek a levelezéseit és közölte vele: hányingere van, ha meghallja a nevét. Az Etikai Bizottság megállapította, hogy a panaszban szereplő megjegyzés – amely nem vitatottan elhangzott a beteggel kapcsolatban – etikai normát sért. A panaszlott orvos megsértette a MOK Etikai Kódexének II. 1.3.(2) bekezdésében foglaltakat, amely szerint „Szükséges, hogy az orvos a beteggel

együttműködve betartsa azokat az íratlan szabályokat is, amelyek az emberi kapcsolatokban fontosak. Kerülnie kell a másokat lekezelő magatartást. Az udvariasság, a kulturált viselkedés alap-

dr. Sepp Csaba

vető követelmény.” Az Etikai Bizottság a panaszlott orvost figyelmeztetés etikai büntetéssel sújtotta. Egy másik panaszos arról tájékoztatta az illetékes bizottságot, hogy hozzátartozója halálának megállapításakor a helyszínre érkező ügyeletes orvos modora mindvégig sértő, arrogáns volt. A panaszos szerint minősíthetetlen stílusa mellett az orvos szakmailag is hibázott. A panaszt tárgyaló Etikai Bizottságnak nem állt rendelkezésre az üggyel kapcsolatosan elegendő adat és információ, ezért megkereste a panaszlott orvos munkáltatóját. Az ügyben belső vizsgálat indult, amelynek során megkérdezték az érintett orvost, valamint az adott napon a helyszínen tartózkodó gépjárművezetőt is. A munkáltató álláspontja szerint a helyszínen tartózkodó ügyeletes orvosi szakmai szabályt nem sértett meg. Előfordulhat

ugyanakkor – tette hozzá -, hogy a hozzátartozó a hivatalos ügyintézést végző orvos modorát vélte udvariatlannak. A munkáltató szerint – figyelemmel minden körülményre – a hivatalos és határozott hangnem az adott esetben nem tekinthető sem sértőnek, sem etikátlannak. A munkáltató álláspontja szerint a helyszínen az adminisztratív feladatokat ellátó szakorvos tevékenysége hatósági szerepet jelentett, nem került sor érdemi betegellátásra. A helyszínen tartózkodó gépjárművezető is megerősítette, hogy az ügyeletes orvos a rá háruló adminisztratív feladatokat szakszerűen végezte el. A rendőrség értesítése szabályszerűen megtörtént, a végzett orvosi feladatok összhangban álltak az előírásokkal. Az Etikai Bizottság a halottvizsgálatról és halottakkal kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013.(X.4.) Kormányrendelet 2.§ (4) bekezdését vette figyelembe, amely kimondja: „A helyszíni halottvizsgálat során meg kell kezdeni a halál okának megállapítását, nyilatkozni kell annak valószínű idejéről, valamint el kell dönteni, hogy van-e a halál nem természetes jellegére utaló körülmény, amely az ügyben eljáró hatóság mérlegelését követeli meg.” A panaszlott orvos a hivatkozott jogszabályban foglalt kötelezettségét teljesítette a panaszolt esetben, az eseménynél jelenlévő és az esetről szintén meghallgatott gépkocsivezető sem erősítette meg a panaszlott orvos esetlegesen sértő, vagy etikátlan magatartását. A rendelkezésre álló adatok alapján az Etikai Bizottság a panaszlott orvossal szemben az etikai eljárás megindításának alapjául szolgáló etikai vétség gyanúját nem tudta vélelmezni, ezért az etikai eljárást nem indította meg. Niczky Emőke


7

Orvoskamara

Tagdíjszabályzat a Területi Szervezetek Tanácsa által 2016. február 25-én elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben A Magyar Orvosi Kamara Alapszabályának (a továbbiakban: Asz.) 16./ és 42./ pontja szerint a tagdíjra vonatkozó kedvezmények körét, mértékét, a tagdíj fizetésének módját és az Asz. 63./ pontjában meghatározott pótdíj mértékét jelen Tagdíjszabályzat tartalmazza. I. A tagdíjfizetéssel kapcsolatos szabályok, a pótdíj mértéke 1. A tag a tagdíjat és a pótdíjat a MOK tagdíjszámlájára fizeti be. A tag a kamarába való belépésekor nyilatkozik arról, hogy milyen módon kívánja fizetni a tagdíjat, a tagdíjfizetés módját a tag az Országos Hivatalhoz intézett írásbeli bejelentéssel jogosult megváltoztatni. A tárgyévben befizetett tagdíjakról a MOK évente utólag számlát állít ki és megküldi a tagnak legkésőbb a tárgyévet követő év január 31. napjáig. A számla a MOKREG tagnyilvántartó program pénzügyi felületéről is letölthető. 2. A tagdíjfizetési kötelezettség kezdőnapja: a) tagsági viszony létesítése esetén, a tagfelvételi kérelem benyújtását követő hónap első napja; b) tagsági viszony saját kérésre történt szüneteltetését követően a tagsági viszony-nak a tag kérelmére történt helyreállítása esetén, az erre irányuló kérelem benyújtását követő hónap első napja; c) amennyiben a tagsági viszony felfüggesztésére jogerős bírói ítélet, vagy etikai határozat nyomán kerül sor, a tagdíjfizetési kötelezettség kezdőnapja az ítéletben, vagy etikai határozatban megállapított idő lejártát követő hónap első napja. 3. A tagdíjfizetési kötelezettség befejező napja: a) a tagsági viszony saját kérelemre történt szüneteltetése esetén, a szüneteltetésre irányuló kérelem benyújtása hónapjának utolsó napja; b) a tagsági viszony tag általi megszüntetése esetén, az erről szóló bejelentés benyújtása hónapjának utolsó napja;

8


c) a tagsági viszonynak az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (Ektv.) 17. § b) és 25.§ (1) bekezdés d) pontja alapján való felfüggesztése esetén, a határozat jogerőre emelkedése hónapjának utolsó napja; d) a tagsági viszonynak az Ektv. 18. § (1) bekezdésének b) és d) pontjai alapján, a kamara általi megszüntetése esetén a határozat jogerőre emelkedése hónapjának utolsó napja; e) a tagsági viszonynak az Ektv. 18. § (1) bekezdés c) pontja alapján — a tagsági viszony etikai büntetésként történő megszüntetése (kizárás) esetén — a határozat jogerőre emelkedése hónapjának utolsó napja. 4. Az Alapszabály 63. pontjában meghatározott pótdíj mértéke 0,- Ft. II. Tagdíjmentességek, -kedvezmények 1. A mindenkori tagdíj 50%-át fizetik azok a tagok, akik: – GYES-en, GYED-en, vagy GYET-en (főállású, legalább 3 kiskorú gyermekes anya) vannak és emellett részmunkaidős (kevesebb, mint heti 30 óra) jövedelemszerző tevékenységet folytatnak; – egészségügyi tevékenységet folytatnak és alap diplomájuk megszerzésnek évét követően még nem telt el hat naptári év. – egészségügyi tevékenységet nem folytatnak és a diplomájuk megszerzését követően – a szerzés évét nem számítva – már eltelt hat naptári év; – 70. életévüket még be nem töltött nyugdíjasok, akik részmunkaidős (kevesebb, mint heti 30 óra) jövedelemszerző tevékenységet folytatnak;

– kamarai tagként egészségügyi tevékenységet nem folytató köztisztviselők; – más hazai szakmai kamarában is kötelesek (természetes személyként) tagdíjat fizetni. 2. A mindenkori tagdíj 25%-át fizetik azok a tagok, akik: – GYES-en, GYED-en, vagy GYET-en vannak, és mellette nem folytatnak jövedelemszerző tevékenységet; – munkanélküliek és munkanélküli ellátásban részesülnek; – 70. életévüket még be nem töltött nyugdíjasként nem folytatnak jövedelemszerző tevékenységet; – 3 hónapot meghaladóan táppénzen vannak, a 4. hónaptól a táppénzes állomány megszűntéig; – egészségügyi tevékenységet nem folytatnak a diploma megszerzésnek évét követő hatodik naptári év végéig. 3. Teljes tagdíjmentességet élveznek azok a tagok, akik: – 70. életévüket betöltötték; – munkanélküliek és munkanélküli ellátásban nem részesülnek. 4. A kedvezményre jogosító körülményeket a kedvezményt igénylő tag köteles írásban be-jelenteni és igazolni a MOK Országos Hivatalánál vagy a területi szervezeténél, a kedvezmény a bejelentés napját követő hónap első napjától illeti meg a tagot. Késedelmes bejelentés, vagy a bejelentés elmulasztása esetén visszamenőleges igény nem támasztható a kedvezményre. Amennyiben megszűnik a kedvezményre jogosító körülmény, azt a tag a megszűnés hónapjának utolsó napjáig köteles bejelenteni a MOK Országos Hivatalának vagy a területi szervezetének. Ennek elmulasztása esetén a

Orvoskamara

kamara jogosult a kedvezményes és a teljes tagdíj közötti különbözetet érvényesíteni a mulasztó taggal szemben, a kedvezményre jogosító körülmény megszűnésének hónapját követő hónap első napjáig visszamenőleg. 5. A jelen szabályzat 4. pontjában előírt bejelentési és igazolási kötelezettségeket a kamara adategyezetés útján ellenőrizheti. Az adategyeztetés során a területi szervezet vagy az Országos Hivatal – figyelemmel az Asz. 15. b) pontjára – a tag tagnyilvántartásban rögzített címére, postai vagy elektronikus (e-mail) úton adategyeztető lapot küld ki. A tag köteles az adategyeztetőt és a kedvezményre jogosító körülményt igazoló egyéb okiratokat – az adategyeztetési felhívás kiküldésétől számított – 30 (harminc) napon belül – postai vagy elektronikus (e-mail) úton

Dr. Kartik Ilona plasztikai sebész főorvos emlékére (1925–2016) Nekem jutott az a megtisztelő, egyben szomorú feladat, hogy dr. Simon Balázsné sr. Kartik Ilona életműdíjas, nyugalmazott plasztikai sebész főorvos asszonyról, Ica néniről pár gondolatot írjak tanítványai, munkatársai nevében. Drága Ica néni! Én és sokan kollégáid, de még betegeid is, így neveztünk egymás között. És akit már ő is megszeretett, attól is ezt a megszólítást kedvelte a legjobban. Mert ő Ica néni volt a javából. Kedvesen, szeretettel, türelemmel fordult betegeihez, kollégáihoz, a fiatal „gyerkőcökhöz”. Minden tanítványának pályája kezdetén fogta a kezét. Tudta, látta, kit, mikor lehet szabadjára engedni. Ez a segítő kéz és tapasztalat mindenkor rendelkezésre állt, ha szükség volt tanácsára. Az élete volt a munka, a műtő, a hit és a család. Igaz, az új dolgokat csak alapos vizsgálat után

– visszaküldeni. Abban az esetben, amennyiben a tag a jelen pont szerinti adategyeztetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy az előző bekezdésben megállapított határidő lejártát követő hónap első napjától kedvezménykategóriáját elveszti. Ebben az esetben a területi szervezet vagy az Országos Hivatal jogosult a kedvezménykategória módosítására. Jelen pont alapján az Országos Hivatal – egyes vagy valamennyi területi szervezet részére – adategyezetési kötelezettséget írhat elő. Az Országos Hivatalvezető jogosult körlevélben az adategyeztetés részletszabályait, így különösen az adategyeztető lap formáját és tartalmát, meghatározni. Jelen pont alapján tilos a joggal való visszaélést megvalósító adategyeztetés.

engedte megvalósítani, de ezzel sokszor megkímélt minket egy felelőtlen kudarctól. Biztos vagyok benne, hogy akik ismerték és dolgoztak vele, csak szeretettel és tisztelettel emlékeznek rá. 1925. december 12-én született Mátraderecskén, 1945-ben érettségizett az Angolkisasszonyok Egri Érseki Leánygimnáziumában, majd diplomáját 1951-ben, a Budapesti Orvostudományi Egyetemen szerezte. Első munkahelye az egri Megyei Kórház sebészeti osztálya volt. Sebész szakorvosi képesítést 1955-ben szerzett, majd plasztikai (égési) sebészeti gyakorlatra és tapasztalatra Érczy Miklós osztályán, a Kun utcában tett szert. Az itt szerzett tudást vitte és fejlesztette tovább a Szövetség utcai Plasztikai Sebészeten, melynek osztályvezető főorvosa volt nyugdíjazásáig. Zoltán Jánossal együtt a magyar plasztikai sebészet megteremtője volt, és munkájával számos külföldi és hazai

6. A Magyar Orvosi Kamara Országos Elnöksége egyéni elbírálás alapján méltányosságot gyakorolva jogosult a tagot a tagdíjfizetési kötelezettség alól mentesíteni. III. Záró rendelkezések 1. A jelen Tagdíjszabályzat — a módosításokkal egységes szerkezetben — 2016. március 1-én lép hatályba. 2. A MOK a Tagdíjszabályzatot és annak módosításait honlapján és az Orvosok Lapjában teszi közzé. 3. A Tagdíjszabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Ekt. és az Asz. rendelkezései az irányadók. Elfogadta a TESZT 2016. február 25. napján a 7/2016.02.25. sz. határozatával, hatályos 2016. március 1. napjától Dr. Éger István elnök

plasztikai (illetve a helyreállító műtétek iránt érdeklődő) sebész képzéséhez járult hozzá. Ezzel professzort, vezető plasztikai sebészeket adott a szakmának. Nyugdíjasként a B.M. Központi Kórházban szakmai tanácsadóként dolgozott, annak megszűnéséig. A plasztikai sebészeti szakképesítő bizottság tagja volt, valamint rendszeresen előadott tudományos fórumokon. Összesen 32 közleménye jelent meg hazai és nemzetközi folyóiratokban. Munkájáért 1980-ban Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült, 1999-ben pedig életműdíjat kapott. Biztos vagyok benne, hogy akik ismerték, és dolgoztak vele, csak szeretettel és tisztelettel emlékeznek rá. Magas kort ért meg viszonylag jó egészségben. Még öt évvel ezelőtt is a műtőben érezte magát a legjobban. Szerettük hallgatni visszaemlékezéseit, anekdotáit. Még akkor is fiatalokat megszégyenítő teherbírással rendelkezett. Utolsó karácsonyi összejövetelünkkor kis, könyöklő angyalt kaptunk tőle. Most is ott van, és ott is marad a műtő falán, arra emlékeztetve, hogy vigyáz ránk a mi Ica nénink. Dr. Gill Endre plasztikai sebész (gyerkőc)


9

Nekrológ

Elhunyt dr. Krakovits Gábor professzor Futótűzként terjedt a hír, hogy osztályunk nagy tiszteletnek örvendő egykori vezetője hosszas betegség után, március 20-án, otthonában, csendben, örökre elaludt. Ugyan tisztában voltunk azzal, hogy az utóbbi időben egészségi állapota meggyengült, mégis döbbenten fogadtuk a hírt. Amikor valaki távozik sorainkból, elsősorban két fő gondolat mentén rendezzük vele kapcsolatos emlékeinket. Az egyik az elhunyt életútja és szakmai tevékenysége, a másik az egyénisége és a hozzá fűzött személyes emlékek. Krakovits Gábor 1934-ben született Budapesten. Orvosi tanulmányait 1953-ban kezdte meg a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Már az egyetemi évei alatt rendszeresen bejárt a János Kórház Ortopédiai Osztályára, ahol a tanulmányai megkezdése előtt egy évig dolgozott. Az ortopédiát Horváth Boldizsár profes�szor szerette meg vele. Ezek után nem volt meglepő, hogy a diploma megszerzése után 1959-ben ezen az osztályon kezdte meg orvosi pályafutását. 1963-ban szakvizsgázott ortopédiából, majd a János Kórház Ortopédiai Osztály akkori vezetőjének, Peer Gyulának tanítványaként hamar felismerte az ortopédia és traumatológia együttes műveléséből adódó előnyöket, melyet egész további karrierje során képviselt. Egy átmeneti, a Honvéd Kórházban eltöltött időszakot követően 1977-ben osztályvezető orvosi kinevezést nyert el a számára oly kedves János Kórház OrtopédTraumatológiai Osztályra. Pályafutása során számos európai és tengerentúli tanulmányúton és konferencián vett részt, folyamatosan képezte magát. Tanulásra, fejlődésre biztatta munkatársait is. Ennek ékes bizonyítéka, hogy tanítványai közül négyen nyertek osztályvezetői kinevezést. Kiváló szervezői képességeit a Ortopéd-Traumatológiai Osztály átszervezése, a még ma is kor-

10


szerűnek számító új műtőblokk megépítése során kamatoztatta. Az Országos Traumatológiai Intézet 1978-ban kezdődő átépítése idején a János Kórház Traumatológiai Osztályának létrehozásában is tevőlegesen részt vett. A betegellátás mellett kezdettől fogva fontosnak tartotta a tudományos tevékenységet és ennek eredményeképpen 1972-ben sikerrel védte meg kandidátusi értekezését. 1994-ben habilitált a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd 1995-ben megvédte MTA doktori értekezését. A tudományos tevékenység mellett nagy gondot fordított a szakemberképzésre. Az ortopédia és traumatológia oktatásán felül tanítómestere volt a sebészeti műtéttannak. A Műszaki Egyetemen biomechanikát oktatott, szerepet vállalva az orvos-mérnöki képzés elindításában. Biomechanikai érdeklődése és kutatásai eredményeként született a hazai gyártású KR csípőprotézis, továbbá egy teljesen új koncepción alapuló térdízületi protézis prototípusa. Szakmai tevékenysége elismeréseként 1985-ben Kiváló Orvos kitüntetésben részesült. 2005-ben vehette át a Magyar Ortopéd Társaság legrangosabb kitüntetését, a Dollinger-emlékérmet. A Szent János Kórházban eltöltött több mint 50 éves szakmai, tudományos és szervezői tevékenysége elismeréseként a főorvosi kar szavazatai alapján megkapta a Semmelweis Gyűrűt, majd

a kórházvezetés javaslata alapján a Szent János Kórházért díjat. Annak ellenére, hogy Krakovits professzor úr nagyon határozott egyéniség volt, az osztály vezetésének átadása után óvakodott attól, hogy bármely módon rátelepedjen utódja tevékenységére. Ez persze nem jelentette azt, hogy nem érdekelte az általa annyira szeretett osztály működése, az ott dolgozók élete. Bármikor, bármilyen formában találkoztunk első kérdéseinek egyike az volt, hogy mi van az osztályon, mi van a szakmán belül? E beszélgetéseink során nagyon sok hasznos gondolattal, tanáccsal segítette munkámat. Volt betegeit hosszú ideig maga látta el, vagy gondoskodott további sorsukról. Akik közelebbről is ismerték, tudják róla, hogy szeretett hitvesével, Kádár Anna professzor asszonnyal milyen nagy társasági életet éltek, milyen fontos volt számukra a barátság, milyen sokféle emberrel tartottak kapcsolatot. Bármely napon vagy napszakban mentem látogatóba otthonukba, valaki barátjuk is ott volt, vagy éppen távozott, vagy amikor én mentem el, akkor érkezett. A náluk rendezett vacsorák, ünnepi események jellegzetessége volt Annával közösen megkomponált, és java részt Gábor által főzött menüsor. Emellett Gábor különleges, fanyar humorával szórakoztatta a vendégeket. Humora és állandó tenni akarása még élete utolsó heteiben is jellemző volt rá. Sajnos tervei egy része már soha nem valósulhat meg és fanyar humorba bújtatott bölcs megjegyzéseit sem hallhatjuk többé. Tisztelt Professzor Úr! Kedves Gábor Bátyám! Emlékedet őrizni fogjuk! Nyugodj békében! Dr. Kiss Jenő osztályvezető főorvos Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Ortopéd-Traumatológiai Osztály

SZAKMAPOLITIKA

Magasabb biztonsági fokozatra kapcsolnak a fővárosban? Új rend szerint zajlik a sebészeti ügyeleti ellátás Budapesten, ugyanis minden, aktív sebészeti ellátást nyújtó intézménynek folyamatosan fogadnia kell a betegeket a területi ellátási kötelezettség szerint. A tavaly októberben kezdődött egyeztetési folyamat zárásaként jelentette be március 24-én dr. ÓnodiSzűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár, hogy április elsejétől megváltozik a sebészeti ügyeleti ellátás a fővárosban. Az új rendszer lényege, hogy minden aktív sebészeti ellátást végző budapesti kórház köteles részt venni a fővárosi sebészeti ügyeletben az év 365 napján, a nap 24 órájában. A folyamatos ügyeletben minden olyan beteget el kell látniuk, aki az ellátási területről érkezett (TEK). Míg vidéken a helyzetből adódóan eleve így működik a rendszer, a fővárosban korábban csak egyes, jellemzően nagyobb kórházakat jelöltek ki ügyeletesnek, ahol az érintett osztályokra időnként szinte rászakadt a sürgős sebészeti beavatkozásra váró betegek tömege. Az új rendszer bemutatása kapcsán dr. Mészáros János, az egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár a betegbiztonságot emelte ki az intézkedés fő céljaként, mondván, ez a rendszer szolgálja leginkább a betegek pontos tájékozódását, valamint az ügyeletes orvosok, háziorvosok számára is ez mutatja egyértelműen és világosan a betegutat. A lényeg tehát, hogy a biztonságos betegellátás érdekében magasabb biztonsági fokozatra kapcsolnak. A helyettes államtitkár elmondta: nem új keletű és nem is ötletszerű a törekvés a változtatásra, ugyanis az új rendszer kialakítását több hónapos egyeztetés előzte meg. Ezen részt vettek az intézmények

felső vezetői, a szakmák képviselői, főorvos kollégákkal. Természetesen szintén ott volt az Országos Mentőszolgálat, amely a Központi Ágynyilvántartó (KÁNY) rendszer, valamint az ügyeleti rend kialakításának felelőse. Az intézmények számára januárban írásban küldtek tájékozta-

Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán

tást, majd egy március 8-i találkozót követően március 24-én az utolsó megbeszéléssel zárult az egyeztetés közel féléves folyamata. Ennek eredményeként az intézmények vezetői és a szakma képviselői elfogadták az új szisztémát. Mészáros szerint elmondható, hogy a mostani rendszerre való átállást elvben mind az intézményi kör, mind a szakma kérte és üdvözölte. Hozzátette: az OMSZ-nak a jövőben is komoly és

fontos szerepe lesz más szakmák vonatkozásában a KÁNY működését tekintve. (Lapunk információi szerint a hajléktalanok sürgős sebészeti ellátása továbbra is a KÁNY szerint fog történni.) A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy az emlékeztetőben olvashatóak olyan igények, változtatások, amelyek a jövőre nézve a betegbiztonság fokozását, az ellátásbiztonság javítását szolgálják, és amiben az államtitkárság részéről abszolút nyitottak, partneri viszonyra törekszenek az intézményekkel. Az új ügyeleti rendszer nehezebb és költségesebb lesz a korábbinál, de a betegbiztonságot kell előtérbe helyezni Ónodi-Szűcs Zoltán szerint. Az államtitkár egy, a humánerőforrás biztosításának nehézségeit firtató kérdésre válaszolva elmondta, hogy az egyeztetésekről készült jegyzőkönyvekben nem található olyan információ, miszerint problémát jelentene az új ügyeleti rend a belépő kórházaknak, és azt sem titkolta, hogy több forrást sem kapnak az intézmények, hiszen mi alapján lehetne a fővárosban többet fizetni ugyanazért az ellátásért, mint vidéken. Mint mondta, egyelőre tesztüzem zajlik, természetesen élesben, és ha feszültségek keletkeznének, azokat igyekeznek kezelni, hiszen „vannak pufferek ebben a városban”, tette hozzá. Az ügyeleti rendszerbe beszálló intézmények vezetői lapunk információi szerint abban bíznak, hogy a kapacitásokat is megkapják az új feladathoz. Sándor Judit


11

SZAKMAPOLITIKA

Merre tart a háziorvoslás? Az alapellátás megújításáról alkotott törvényt tavaly július 13-án a parlament megszavazta. „Az Országgyűlés, felismerve, hogy az egészségügyi alapellátás az egészségügyi ellátás alapvető fontosságú része… a gyógyítás alapvető nemzeti érdek… közügy, …a betegellátás színvonalának javítása érdekében a következő törvényt alkotja meg” – áll a jogszabály bevezetőjében. Azóta eltelt 9 hónap, de a végrehajtási utasításokkal a kormány mindeddig adós maradt. Így csupán különböző sajtónyilatkozatokból lehet találgatni a várható változásokról. A döntéshozói mechanizmus tevékenységét kívülről szemlélve úgy tűnik, hogy a fentebb hivatkozott törvény „alapvető fontosságú, nemzeti érdek és közügy” meghatározásai a valóságban mégsem lehetnek olyan fontosak. Legalábbis abban, a ténylegesen döntésképes (lásd forráselosztó) körben, amelynek elhatározásán áll, vagy éppen bukik egy adott, a szakma által kidolgozott program. Az alapellátást végző praxisok, melyeket már oly sokszor és sok politikus nevezet „kapuőrnek”, helyzetének a javítása az ezredforduló óta az egészségügy „slágertémája”. Legalábbis a szavak szintjén. Bár az évek során történt néhány kisebb-nagyobb változtatás, ennek köszönhetően valamelyest javulhatott a praxisok finanszírozása, de mindeddig a lényegi, az egész rendszer egészét érintő átalakítások elmaradtak. Számos szakértő elmondta már: a korábbi reformkezdeményezések egyik legnagyobb hibája az volt, hogy az ellátórendszer átalakítását a „tetőnél” a kórházaknál kezdték, holott legelőször az „alapokat”, az alapellátási pillért kellett volna rendbe tenni, megerősíteni. Az új alapellátási törvény erre kínál lehetőséget. Nagy kérdés, hogy ezzel a lehetőséggel a gyakorlati megvalósítás szintjén hogyan lehet majd élni, és ténylegesen életképesek lesznek-e azok az elképzelések, amelyeket tervbe vettek? Továbbá a döntéshozók megfogadják-e majd a szakma javaslatait és adnak-e a megvalósításhoz szükséges forrásokat? Esetleg az

12


történik majd e rendszer-átalakítási projekttel is, mint a háziorvosok idén januárra ígért 10 milliárd forintjával, amit a hírek szerint majd csak fél évvel később 4 milliárddal megkurtítva kaphatnak meg. Ráadásul, az eredeti ígéretekhez képest, ennek kifizetését különféle feltételekhez kötik. Mit tervez az egészségpolitika? Tekintettel arra, hogy a törvény önmagában, a végrehajtási rendeletek nélkül pusztán „félkarú óriás”, amely nem tartalmazza a benne foglaltak gyakorlati megvalósításának a konkrétumait, pillanatnyilag csupán következtetni lehet (egy-egy egészségpolitikusi nyilatkozatból) a várható fejleményekre. Beneda Attila egészségügyért felelős államtitkár az IME konferenciáján például arról beszélt, hogy a jövőben kiterjesztenék az alapellátás körét: ide tartoznának az iskola- és foglalkozás-egészségügy, illetve az otthoni szakápolási (hospice) szolgálat is. Ezzel válna komplexszé az alapellátó rendszer, amely főként a népegészségügyre, a megelőzés/szűrésre és a primer prevencióra összpontosítana. Mindezzel a gyakorlatban is realizálódhatna a pályázaton elméletben már kidolgozott, lakosságközeli ellátás módszertana. Arra való tekintettel, hogy az alapellátásban is – akár a teljes ágazatban – a szakemberhiány az egyik legsúlyosabb probléma, és ez a háziorvosi szakma folyamatos elöregedésének tendenciáival a jövőben tovább erősödhet, erre kell sürgősen megoldást találni. Beneda szerint a háziorvosi tevékenység

közel 60–70 százalékához nem lenne szükség orvosi beavatkozásra, mert a receptek felírását, az életmódbeli tanácsadást és egyéb, egyszerű beavatkozásokat (oltás, injekció beadása, némely szűrés stb.) a magasan képzett ápolók is el tudnák látni. Az átalakított háziorvosi rendszer működésének egyik fő támogatójaként a helyi egészségfejlesztési irodákat jelölte meg. Modern eszközök, széleskörű ellátás? Szintén Beneda Attila, még tavaly novemberben nyilatkozta a Világgazdaságnak: hamarosan megjelennek az Alapellátási törvény első végrehajtási rendeletei (azóta eltelt 5 hónap), és azokból kitűnik majd, hogy 2-3 éven belül milyen pozitív változások lesznek az alapellátásban. Többek között modern eszközökkel felszerelt, széleskörű ellátást vizionált. Állítása szerint a praxisok rendelői a korábbi évek kedvező hitelkonstrukcióinak köszönhetően már napjainkban is sokkal jobban, korszerűbben felszereltek, mint hat évvel korábban voltak. A praxisok jövedelmének folyamatos emelkedését (a központi pluszforrásokon kívül) maguk az orvosok és asszisztenseik is felgyorsíthatják majd, mégpedig úgy, hogy a lehető legtöbb ellátást helyben szolgáltatják a betegeknek. Ezek a pluszfeladatok pluszjövedelemmel járhatnak. A feladatok teljesítésében a házi- és iskolaorvosok, védőnők, otthonápolási szakemberek együttműködése szükséges, amely kvázi praxisközösségként

SZAKMAPOLITIKA

funkcionálhatna. Ezzel a kooperációval elérhető volna, hogy a betegek jelentős részét a praxisban tartsák, ne legyen szükség a szakorvosi ellátásba történő továbbküldésükre. A terv megvalósításához olyan alapfeltételeknek kellene megvalósulniuk, mint például: a háziorvos második, harmadik szakképesítésének a megszerzése, a rendelőkben a szakmai elvárások teljesítéséhez szükséges felszerelések, vagy a megfelelő minőségű képesítéssel rendelkező, megfelelő létszámú szakasszisztencia. Utóbbi többek között lehetővé tenné, hogy némely kiegészítő kezelést (pl. dietetikai, vagy életmód tanácsadás, gyógytorna stb.) is helyben, az alapellátásban kapjanak meg a betegek. Az asszisztensek jövedelemnövekedéséhez hozzájárulhatna, ha növelnék képzettségi szintjüket és ennek hasznosításával pluszfeladatok ellátására is alkalmassá válnának. Az elképzelések közt szerepel a kórházi ápolók bevonása is az alapellátás szolgáltatási körébe. Alakíthatnának például olyan csoportpraxisszerű közösséget, amely részt vállal az otthoni szakápolásban. Ezzel nemcsak pluszjövedelemre tehetnének szert, de a kórházakat is tehermentesíthetnék az otthoni ápolással kezelhető betegek rendszerből való kivonásával. (Nyitott kérdés: az a kórházi ápolónő, aki 3 műszakban, a krónikus létszámhiány miatt gyakran túlórákkal megterhelve teljesít szolgálatot, vajon mikor és milyen erőfeszítések árán lenne képes még egy otthonápoló műszakot is elvállalni?) Cél a helyben történő ellátás Az alapellátás átalakításának tervezésénél mintaként az úgynevezett svájci modellt is felhasználták. Annak lényege, hogy különböző célok elérése végett Svájc kormánya, egy 2006ban kötött kétoldalú megállapodás alapján, 5 éven keresztül (lejárati idő 2016. június) 130 millió svájci frankkal (kb. 31 milliárd forinttal) támogatja Magyarországot. Ebből humánerőforrás- és társadalomfejlesztés címén az egészségügy is részesül. A célok megvalósítása érdekében konzorciumot hoztak létre (tagjai többek között: a négy orvosi egyetem, az OEP, az

ÁEEK stb.) „A modell tesztelésére az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régió társadalmilag és gazdaságilag hátrányos helyzetű településein kerül sor, ahol a roma lakosság aránya magas és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés is elmarad az országos átlagtól. A fenti régiókban 24 háziorvosi praxist választottak ki, melyek a program céljainak beteljesülését szem előtt tartva működnek együtt. A kiválasztott praxisok négy praxisközösséggé álltak össze a humánerőforrás hatékonyabb hasznosítása és a szolgáltatások optimális szervezése érdekében. (Borsod-Abaúj-Zemplén megyei, Hajdú-Bihar megyei, Heves megyei és Jász-Nagykun-Szolnok megyei Praxisközösség). A praxisközösségekben háziorvosok, gyermek-háziorvosi praxisok mellett – a program által biztosított támogatás révén – különböző kompetenciákkal rendelkező egészségügyi szakdolgozók (dietetikus, gyógytornász, pszichológus, mentálhigiénikus, logopédus stb.) koordinátor, roma egészségőrök, roma segéd-egészségőrök, népegészségügyi szakemberek rugalmas integrációban dolgoznak együtt az egyéni ellátási szinteken, a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében.” – jelöli meg a program céljait honlapján az ÁEEK. Ez a program lehetett az alapja a Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet által javasolt változtatásoknak is. Koncepciójukban az intézet szakértői célként jelölték meg többek között a betegek döntő többségének helyben való ellátását. Vajer Péter az intézet Alapellátási igazgatóságának vezetője egy vele készült interjúban (nepszava. hu) elmondta, hogy két irányba fejlesztenék a népegészségügyi ellátórendszert. Annak egyik pillére a szűrési rendszer továbbfejlesztése, másik a megelőzés volna. A helyi praxisközösségek és csoportpraxisok kialakítását a NEFMI javaslatai is tartalmazzák. Elképzelésük szerint egy motivációs rendszerrel enyhíthetők a praxisok szakembergondjai: „Ha megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a szakmát oda-vissza lehessen használni, akkor az egyéb szakvizsgával rendelkező háziorvosok

terhelést vesznek le a szakellátás válláról, és fordítva, ha a szakellátók bekapcsolódnak a háziorvosi munkába, javulhat a háziorvosi rendszer, riasztó elöregedése” – nyilatkozta Vajer. Állítása szerint ma sincs ellátatlan háziorvosi körzet, mert az önkormányzatok a tartósan üres körzetekben is valahogy megoldották a lakosság folyamatos orvosi ellátását. Az alapellátás változtatásához hasznos információkkal szolgál majd a svájci modell projektjében részt vett térségek tapasztalata is. Megannyi kérdés – hiányzó válaszok Olvasva az alapellátásáról szóló terveket, nyilatkozatokat, a szakmán kívül álló laikusban is számos kérdés merülhet fel: Ha adott egy 55–60 éves háziorvos, aki 25–30 évvel ezelőtt megszerzett valamilyen szakképesítést, ám azt szinte sosem gyakorolta, akkor mostantól, az elképzelt praxisközösségben hogyan fogja azt reaktiválni, és ezzel a praxisban tartani az egyébként járóbeteg-szakorvoshoz beutalandó beteget? Lesznek-e képzési lehetőségei, ha igen, az vajon mennyibe kerül neki? Egyáltalán 55 éves korban hajlandó lesz-e tanulásra adni a fejét? Ugyanez a kérdés felvetődhet a csak háziorvosi szakvizsgával rendelkező orvosoknál is. Jelenleg a háziorvosi rendelők többségében nemhogy felsőfokú végzettséggel rendelkező nővér (aki számos új feladat elvégzésére is átképezhető volna) nincs, de olykor még az egészségügyi végzettség is hiányzik, kényszerűségből pusztán az adminisztratív feladatok ellátására alkalmaznak asszisztenst az orvosok. Honnan kerül a rendszerbe an�nyi új, magasan kvalifikált munkaerő? A rendelők többségének az alapfelszereltsége is enyhén szólva hiányos. A megálmodott modern technikával, a szűrővizsgálatokhoz megfelelő berendezésekkel felszerelt rendelőkre honnan lesz forrása a háziorvosnak, mégpedig nemcsak a megvásárlásukra, hanem a karbantartásukra, és az amortizáció fedezésére is? A jelenlegi orvosi rendelők mérete általában nem teszi lehetővé külön-


13

SZAKMAPOLITIKA

böző berendezések elhelyezését és a gyógyítással foglalkozók létszámának a növelését sem. Ki és miből fedezi a helyiségek bővítését, esetleg újak vásárlását? Jelenleg, különösen egy-egy járványos időszakban akár 30-40, esetleg még több beteg megfordulhat a praxis egyetlen, pár órás rendelési ideje alatt. Így alig pár perc jut egyetlen betegre. Ha a háziorvos valamely szakorvosi tevékenységet is ellát, vagy az ő közreműködését igénylő szűrővizsgálatot végez, a mostaninál sokkal több időt kell, hogy szánjon a betegére. Mi erre a megoldás? Növelni kell a rendelési időt, esetleg az alapellátásban is megjelenik a várólista?

A fentiekre és számos hasonló kérdésre kerestük a választ, ezért megkérdeztük a témában leginkább illetékes Éger Istvánt, a Magyar Orvosi Kamara elnökét, aki elmondta: pillanatnyilag még az sem világos, hogy az alapellátásban hány olyan háziorvos teljesít szolgálatot, aki egyéb szakképesítéssel is rendelkezik. Közülük pedig kik azok, akiknek „karbantartott”, naprakész a tudásuk, és kiknek kellene a továbbképzésen részt venniük? Nincs döntés arról sem, hogy ezt az elvárást milyen formában, és milyen költségek árán lehetne teljesíteni. Az elnök úgy véli, a magyar egészségügynek olyan, mélyen gyökerező speciális

problémákkal kell szembenéznie, amelyek nem oldhatók meg semmilyen külföldi modell lemásolásával. Nem beszélve arról, hogy a hazai lakosság egészségi állapota mes�sze a legrosszabbak közé tartozik a kontinensen, így a sokat hangoztatott életmódváltó beszélgetésekkel, prevenciós kampányokkal aligha oldhatók meg a súlyos egészségügyi problémák. Ameddig az alapellátási törvény végrehajtási utasításai nem születnek meg, nem beszélhetünk semmilyen konkrétumról, ami a terület átalakításával kapcsolatba hozható volna. Lóránth Ida

Kevés páciens, életképtelen praxis A háziorvosi praxisok elnéptelenedése, a még működők „elöregedése”, az utánpótlás hiánya a magyar egészségügy két évtizedes gondja. A kedvezőtlen változásokat a praxisok betöltésére, a hátrányos helyzetű és tartósan üres körzetekben letelepedő háziorvosok támogatására 2012-ben, valamint 2015-ben kiírt központi pályázatok és a tíz éve zajló programok sem tudták megfordítani. Igaz, hogy a problémák megoldása ennél összetettebb és komplexebb természetű. Az EMMI Egészségügyi államtitkársága a „Egészséges Magyarország 2014-2020” címmel, 2014-ben, hosszútávra szóló ágazati stratégiáról szóló koncepciót adott ki. Egyéb elemzések is megjelentek, amelyek többek között megállapítják, hogy 10 év múlva, éppen a krónikus orvoshiány következményeként, megfeleződhet a hazai háziorvosi praxisok száma, ami azt jelenti, hogy akár az ország lakosságának a harmada, rossz esetben a fele ellátás nélkül maradhat. Az ezekben leírt előrejelzések szerint a két évvel ezelőtti

14


6801 praxisból 2025-re körülbelül 3300 marad. Ez a szám ráadásul azt az elemző által optimálisnak tekintett esetet véli alapul venni, amely 800 új háziorvos belépésével számol. A megállapítás egyszerű mechanikus számolásra alapozódik, ami tudományos szempontból erősen megkérdőjelezhető. Figyelembe véve a jelenleg szolgálatot teljesítő háziorvosok korfájának a rendkívül kedvezőtlen voltát, továbbá, hogy a rezidensként szakvizsgát szerző háziorvosok kevesen, vagy alig akarnak praxist vásárolni, valamint azt a tényt, hogy (különböző

okok miatt) az orvosok között sem számít túlzottan megbecsültnek a háziorvoslás, szinte biztosra vehető, hogy a rendszer fenntartása és viszonylagosan zökkenőmentes működése nehéz feladat lesz. Kevés beteg – üres praxis Míg 2006-2007 táján még 180–200 tartósan betöltetlen háziorvosi praxist tartottak nyilván (akkoriban ezt is sokan tragikusnak látták), 2016 márciusában ez a szám már 252. A PTE ÁOK Alapellátási Intézetének elemzése szerint ebből 54 házi

SZAKMAPOLITIKA

gyermekorvosi, 198 pedig felnőtt és vegyes körzetű praxis. A tartósan, legalább fél éve üres gyermekorvosi körzetek közül 14, a felnőtt/vegyeseknél pedig 25 az olyan praxis, amelyben az ellátandó lakosok száma nem haladja meg az 500 főt, azaz fenntarthatatlan. A vegyes körzetek 10 százaléka tartósan betöltetlen, de vannak olyan járások is, ahol a tartósan orvos nélkül maradt körzetek aránya eléri a 20 százalékot. Ilyenek vannak Békés, Szabolcs és Fejér megyékben, sőt még Budapesten is. Mindez azt mutatja, hogy a fokozottan hátrányos helyzetű települések különös figyelmet tesznek szükségessé. Az aktuális adatok szerint országszerte 252 olyan körzet van, amelynek legalább fél éve nincs háziorvosa. A legrégebbi üres praxisok például Baranyában vannak, ahol két faluban (Nemeske és Ibafa) 2004 óta nincs orvos. Mindkettő a kritikus helyzetű, kis lélekszámú körzetek közé tartozik. Nemeske 5 településre kiterjedő vegyes körzet, melynek ellátandó lakosságszáma 935 fő, és 270 kártyát adtak le az ott lakók. Ibafa 4 településre kiterjedő vegyes körzet, melynek ellátandó lakosságszáma 850 fő, és 675 kártyát adtak le. A tartósan üres praxisok problémáját az állam már több mint tíz év óta próbálja különféle támogató pályázatok révén megoldani, és közel 6 éve a háziorvosi rendszerbe történő bejutást központilag segíteni, a pályázatokon túl is (Praxis I., II., II./b programok). 2015-ben, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár meghirdette a legalább 12 hónapja betöltetlen háziorvosi körzetekre szóló letelepedési pályázatát. A helyi lakosság tartósan folyamatos háziorvosi ellátását szolgáló projekt összértéke 500 millió forint volt. Az ilyen praxisokba letelepülni szándékozó háziorvosok, az adott körzet adottságaitól függően 6–10 millió forintos egyszeri, vissza nem térítendő, szabad felhasználású támogatásban részesülnek. Ezzel párhuzamosan praxisvásárlásról szóló támogatási programot is hirdettek, amelynek összértéke 250 millió forint volt. Praxisonként ez maximum 4 millió forintos, vissza nem térítendő támogatást jelent a praxisjoggal korábban nem rendelkező háziorvosok

Dr. Balogh Sándor

számára. 2016-ra hasonló nagyságrendű forrás áll rendelkezésre a két projekt folytatásához. Az először 2012-ben meghirdetett programnak köszönhetően akkor 38 üres praxist sikerült betölteni, tavaly a praxisvásárlás támogatására és a letelepedésre kiírt pályázatokra összesen hatvannégyen kötöttek az OEP-pel támogatási szerződést. Idén azonos pályázati feltételekkel és rendelkezésre álló forrással ismét meghirdetik a programokat. A sikeres letelepedési pályázat feltétele, az önálló háziorvosi tevékenység végzésére jogosító szakképesítés, az egy évnél régebben betöltetlen praxis, és az adott településen ellátandók létszáma felnőtteknél minimum 1000, gyerekeknél 500 fő. Hiányoznak a fiatal háziorvosok Dr. Balogh Sándor, a PTE ÁOK Alapellátási Intézet igazgatója szerint az ezredfordulótól kezdődően markáns változás figyelhető meg

a praxisokba belépő háziorvosok életkorának tekintetében. Míg korábban inkább a harmincas éveik elején léptek be a praxisba a háziorvosok, mostanra egyre inkább kitolódott ez a korhatár. Ma már a belépő háziorvosok átlagéletkora 40-45 év közé tehető. Az intézet adatai szerint a 6044, területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvos közül 2010-ben 83 fő volt harmincéves, vagy ennél fiatalabb, 31–40 éves 591 fő, 41–50 éves 1375 fő 41–50 éves, 2418 fő az 50–60 éves korosztályba, 1534-en a 61–70 évesek közé tartozott, és 255 fő 71 évesnél idősebb volt. 2015-ben jól látható változások mutatkoztak a korfában: 30 éves és annál fiatalabb háziorvosból mindössze 38 fő maradt a rendszerben (54 százalékos létszámcsökkenés!), 31–40 évesből 574 fő, 41–50 évesből 1117 fő; az 51–60 évesek létszáma 2066 főre zsugorodott. Növekedés mutatkozott a 61–70 éves korosztályoknál (1768 fő), és 89 százalékkal többen


15

SZAKMAPOLITIKA

vannak(481 fő) a 71 éves, vagy annál idősebb háziorvosok. E számok alapján megállapítható, hogy tavaly a háziorvosok átlagéletkora 56,1 év volt. Míg 2010-ben országosan egyetlen kistérség háziorvosainak az átlagéletkora haladta meg a 60 évet, öt évvel később már 21 járásban voltak ilyen korúak. Mindösszesen négy járásról mondható el, hogy ott 50 év alatti az orvosok átlagéletkora. Általánosan jellemző, hogy a házi gyermekorvosok átlagéletkora magasabb, mint a felnőtt/vegyes körzetekben szolgálatot teljesítő kollégáiké. Az intézet elemzései szerint a háziorvosi pálya kezdésének későbbi életévekre való kitolódása több okra vezethető vissza. Fontos tényező például, hogy a kiváló egyetemi szakképzés után a fiatal szakorvosok inkább a kisebb kockázatú, kevesebb egyszemélyi felelősséggel járó, praxisjogos orvos melletti, jó esetben alkalmazotti helyettesítő munkát választják. A megosztott felelősséget kínáló, helyettes orvosi feladatok, egy-egy ügyelet vállalásával számukra anyagilag jobb helyzetet tudnak teremteni, mintha a nagy felelősséget jelentő önálló háziorvosi praxist kellene

fenntartaniuk. Az eredetileg háziorvosi képesítéssel rendelkezők érthető módon csak ezek után, évek múlva kezdenek gondolkodni a praxisvásárláson. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az utóbbi években meghirdetett mindhárom (2012, 14, 15. évi) praxisvásárlási programra jelentkező orvosok átlagéletkora meghaladta a 40 évet. Többségük 42–45 éves volt. Az elmúlt öt évben a háziorvosi rezidensek között is jelentős volt a 40 éven felüliek aránya. Életképtelen praxisok A kedvezőtlen hatások különösen érintetik a kis létszámú településeket, praxisokat. Legrosszabb helyzetben a gyermekorvosi körzetek közül az 500 fő alattiak, a felnőtt/vegyes praxisokban az 1000 fő alatti lélekszámú praxisok vannak. Kritikus határon állnak az 500–749 fős gyermek-, és az 1200–1500 fős felnőtt/vegyes körzetek. A felsorolt adatok világosan megmutatják, hogy a tartósan betöltetlen körzetek aránya tíz év alatt 150–280 között mozgott és közülük az alacsony lélekszámúak voltak és vannak ma is a legreménytelenebb

Közlemény Az „olcsóbb állam, egyszerűbb állam” program keretében az Országos Alapellátási Intézet, OALI integrálódott egyrészt az OTH-ba, másrészt az OTH Nemzeti Egészségfejlesztési Intézetébe. Így az OALI 2015. április elsején kettévált. A Praxis I, II és II/b programok és minden hatósági jellegű feladat az OTH újonnan kialakított főosztályába (Alapellátási és Ellátás Szervezési), más részei (jogutódlásként) mint a Svájci/Magyar Együttműködési Program, az OTH egy másik országos intézetébe a NEFI-be kerültek, mint Alapellátási Igazgatóság (ALI), annak egyik osztályaként. Ugyanez történt az Országos Gyermekegészségügyi Intézettel (OGYEI) is, amely mint osztály Gyermek egészségügyi Igazgatóság megnevezéssel (GYEI) működik. A számos feladat és sürgető munka miatt az OTH új szervezetei között szoros együttműködés még nem alakult ki. Tényként kell megállapítani, hogy az Országos Alapellátási Intézet megszűnt, így a már korábban megkezdett néhány projekt kivételével az OALI nevében sem nyilatkozni, sem levelezni, sem hivatkozni nem lehet. Mindezek figyelembevételével a jövőbeni félreértések és kellemetlenségek elkerülése végett más nevében, a megszűnt intézet nevével összeköthetően, hibás és rosszul prezentált adatok ne kerüljenek közlésre. Dr. med. habil. Balogh Sándor PhD, a PTE ÁOK Alapellátási Intézet igazgatója,az OTH Alapellátási és Ellátás Szervezési főosztály vezetője

helyzetben. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy az 500 főnél kevesebb lélekszámú gyermek- és 1000–1200 főnél kisebb felnőtt/vegyes praxisok helyzete a jövőben sem változik, továbbra is életképtelenek maradnak. Ezek fenntarthatósága több mint bizonytalan, ezért megfontolandó volna, a ma OEP szerződéssel rendelkező körzetek egynegyede jelenlegi formában való működtetésének az átgondolása. Némely kritikus, kis létszámú körzetben a probléma önmagától megoldódott, mert a lakók átjelentkeztek egy aktív praxisba, de megoldás lehet a praxisközösség létrehozása is. A lehetséges megoldásokat az intézet szakértői egy szakmai anyagban, 7 pontban foglalták össze: 1. Meg kell találni az egyetemi évek alatt a pályaorientálás lehetőségét (ösztöndíjak) 2. A rezidensképzésben több gyakorlatot (és kevesebb szakmát) kell megvalósítani, elsősorban az oktató praxisokra alapozottan. (EFOP 3.8.3) Ehhez szükséges áttervezni a 28 hónap kurrikulumát, és megteremteni ennek anyagi és jogszabályi hátterét. 3. A szakorvosképzés folytatásaként a praxisváltás rendszerszerű állami támogatása kialakítandó. (Praxis III) 4. Területi- és praxisjellemzők figyelembevétele; a keretszabályozást, a külső intervenciót szükségessé teszi. 5. Megszüntetni szükséges az életképtelen praxisokat, az ellátás biztosítására más megoldások kellenek! A tudományos alaposság, a helyzetismeret, az állami intervenció, a fokozatosság hiánya hibás megoldásokra vezetnek! 6. Megfontolandó az önkormányzati felelősség törvényi megalapozottsága, a fenntarthatóság tekintetében, különösen az ügyeleti ellátásban, fokozott állami szerepvállalás látszik szükségesnek. 7. A változások, a szakmapolitikai döntések megalapozottságát a közvetlen szakmai tudományos igényű elemzések tudják csak biztosítani. Lóránth Ida

16


SZAKMAPOLITIKA

A betegek lábukkal szavaznak: keresik a magánellátókat A várólista hiányán túl a részletes orvosi konzultációt, az udvariasságot emelték ki a megkérdezettek, és azt, hogy a magánszektorban nem kell hálapénzt fizetniük. Erőteljes növekedés mutatkozik az egészségügyi magánszektorban: a 250 legnagyobb cég mintegy 60 milliárd forintnyi privát forgalmat ért el 2015-ben, míg a közfinanszírozásból is megcsíptek 27 milliárd forintot. Egyre nagyobb a verseny, ugyanakkor több tényező erősíti a magánegészségügyi piacot, benne a diagnosztikai szolgáltatókat az elkövetkező években, fogalmazott Leitner György, a Diagnoscan vezérigazgatója egy március 23-i háttérbeszélgetésen. A fórumon a magánegészségügyi szolgáltatások iránti igényekről beszélt és bemutatta a Diagnoscan vállalatot. Hogy miért fordulnak egyre többen a magánellátókhoz? Az okokra rámutatva Leitner elmondta, hogy növekszik a nyugdíjasok száma, ugyanakkor a közfinanszírozott egészségügyi ellátás színvonalában nem várható lényegesen javulás, és szintén erősítő tényező az egyre egészségtudatosabb a középosztály. Az egészségbiztosítási piac is erőteljes növekedést mutat – 2014ben 10 milliárd forintos bevétellel –, ami előrevetíti, hogy egyre nagyobb szükség van kiegészítő biztosításokra (akár egy OEP 2-es verzióra), valamint várható, hogy a pénzügyi befektetők is ígéretes területnek ítélik majd a magánegészségügyi befektetéseket, sorolta Leitner György. Az ellátás színvonalának megítélését jelentősen befolyásolja, mennyit kell várni például egy-egy diagnosztikai vizsgálatra. A Diagnoscan adatai szerint a fővárosiak egy MRI-vizsgálathoz két hónap múlva, míg a vidékiek négy-öt hónap múlva jutnak hozzá.

Az időtartam nemcsak a szerény tikai szolgáltatást igénybe vevőknél finanszírozással függ össze, hanem a ugyanaz a tendencia látszik, mint a munkaerőhiánnyal is. A radiológusok magánorvosi szolgáltatás esetében középkorosztálya szinte eltűnt a hazai – ismertette az eredményeket Kun diagnosztikai pályáról, fűzte hozzá a Eszter kutatásvezető. A diagnosztikávezérigazgató azzal, hogy a munkaban az élen az ultrahang-vizsgálat áll erőgondok a magánszolgáltatókat 63 százalékkal, ezt követi a labor 51 is érintik, és ráadásul a kifehérített százalékkal, a röntgen, MRI-vizsgálat magánszektor még nem elég vonzó 26, illetve 25 százalékkal, valamint a közfinanszírozott ellátóknál dolgozók közel ekkora arányú (23 százalék) a számára a váltáshoz. kardiológia. CT-vizsgálatot a megkérNem véletlen, hogy a betegek a dezettek csupán 9 százaléka kért, „lábukkal szavaznak”, és a hosszas amiben nyilván szerepe van annak, várakozás helyett inkább elmennek egy fizetős maMárkaképviseletünk által kínált kedvezmények a kamarai gánszolgáltatóhoz, tagsággal rendelkező ügyfelek részére a következők: amennyiben anyagi Új Mazda gépkocsi vásárlása esetén: lehetőségeik ezt -5%, -7% modelltől függően (Mazda 3, Mazda 6, Mazda CX5) megengedik. Ezt Szervizkedvezmények igénybevétele: -10%. bizonyítja a cég A fenti kedvezmények kizárólag az orvoskamarai által a Szinapszistagság bemutatása esetén, a Hilcz és Fia Kft. nál megrendelt, a Márkakereskedésében fővárosiak körében és Márkaszervizében vehetők igénybe! végzett reprezentatív Érdeklődjön legkedvezőbb lehetőségeinkről a www.hilcz.hu közvélemény-kutahonlapunkon! Tel.: 20/333-2568, 74/431-908, tás is, amely szerint e-mail: [email protected]. Jelentkezzen be INGYENESEN a tavalyi 45 százalék a kizárólag a cégünk által igénybe vehető, orvoskamarai után idén márciusig tagság esetén biztosított, akár 2-3 napos tesztelésre. 60 százalékra emelkedett azok aránya, akik magánszolgáltatót vettek igénybe egészségügyi ellátásukhoz. Az egy főre jutó magánköltések meredeken emelkednek: míg 2012-ben 31 ezer forint volt, addig 2014-re már elérte az 57 ezer forintot. A magándiagnosz-


17

SZAKMAPOLITIKA

Leitner György

hogyha heteket is, de nem hónapokat kell várniuk a betegeknek. A bizonytalansággal terhes várakozási idő csökkentésén túl a megkérdezettek számos egyéb ok miatt választják a magánszolgáltatókat, ezen okok között kiemelkedő arányú, hogy részletes orvosi konzultáción vehetnek részt, ahol megfelelő tájékoztatást kapnak, a dolgozók udvariasak, nyugodtak, és ebben a szektorban nem kell hálapénzt fizetniük. A nemek között némi különbség is mutatkozik: a nők számára a magánorvosi szolgáltató választásakor fontos szempont a várólista hiánya, az egészségügyi személyzet szakértelme, a férfiaknál kiemelten számít a rendelések műszerezettsége. Azt is vizsgálták Gabor-Granger féle ároptimalizálási modellel, hogy súlyos betegség esetén, miként fizetnének a betegek. Például egy CT kolonoszkópia vizsgálatra átlagosan öt hetet kell várni az állami ellátásban: az ötödik héten a betegek 44 százaléka fizetné ki a vizsgálat 65 ezer forintos díját. Egy MRI-vizsgálatért – amelyre átlag három hónapot kell várni –, krónikus fejfájás esetén a betegek 62 százaléka fizetne a harmadik hónapban 33 ezer forintot. A közvélemény-kutatás nem teljesen igazolta

18


a sokat dicsért 14 napos szabályt: a megkérdezettek 13 százalékát érintette akár személyesen, akár családtagjain keresztül valamilyen onkológiai probléma, és kiderült, hogy CT-re átlagosan 20 napot, míg MRI-re átlagosan 12 napot várakoztak, de voltak, akik jóval többet, akár száz napot is.

diagnoscan A mammutban

Leitner György hiányolta az egyértelmű politikai állásfoglalást a magánegészségüggyel kapcsolatosan, és jelezte, hogy a szabályozási hiányosságok anomáliákhoz vezetnek például a finanszírozásban. Tény, hogy a „for profit” a legfejlettebb országokban is kényes pont az egészségügyi ellátásban, ám az piacellenes, hogy az OEP-bevételből nem lehet profitot realizálni – mutatott rá. A Diagnoscan hamarosan 25 éves jubileumát ünnepli: a vállalat Magyarországról indult, az első képalkotó diagnosztikai központját a volt MÁV Kórházban alakították ki. Ma már 11 humán központjukban (van egy kisállat-centrum is), évente egymillió vizsgálatot végeznek. 15 milliárd forintos beruházásuknak köszönhetően 150 modern képalkotó berendezés szolgálja a betegellátást. A 14 országban jelenlévő Affidea csoport tagjaként az összes vizsgálat negyedét végzik, de csak egy huszadnyi bevételért, ami jelzi a finanszírozás gondjait. A szegedi egyetemen készül egy újabb centrumuk, amelynek köszönhetően ez a régió is hozzájut a PET/CT vizsgálatokhoz, avatott be a közeli tervekbe Leitner György. Sándor Judit

SZAKMAPOLITIKA

Új OEP-befogadások, főként a képalkotó eljárásokban Április 1-jétől ötmilliárd forint áll rendelkezésre többletkapacitások befogadására, és a továbbiakban hamarosan újabb kétmilliárdos keret szolgálhatja a betegellátást. A Többletkapacitási-befogadási Bizottság javaslata már tavaly megszületett a befogadásokra, forrást azonban a 2016-os költségvetésben sikerült hozzájuk biztosítani. Tervek szerint két lépcsőben zajlanának a befogadások: április elsejétől elsősorban a képalkotó diagnosztika, majd májustól vagy júniustól újabb területek kapnának forrást – derült ki Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár március 29-i sajtótájékoztatóján. Minderre azért van szükség, mert az uniós támogatásnak köszönhetően negyvenmilliárd forint értékben modernizálták a képalkotó berendezéseket, amelynek következtében új finanszírozási igények léptek fel. Április elsejétől elsősorban a képalkotó eljárások, CT, MRI, PET/CT többletfinanszírozása valósul meg, amelynek köszönhetően például a PET/CT esetében körülbelül egyharmaddal emeli meg a vizsgálati lehetőségek számát. Az államtitkár szerint a daganatos betegek diagnosztizálásának gyorsítását célzó 14 napos szabály végrehajtása is kevesebb gonddal járhat a befogadásoknak köszönhetően. Három orvosi egyetemi centrumba (a debreceni kivételével) jut PET/CT és MRI- többletkapacitás. A fővárosi kórházak közül a Szent Imre, a Heim Pál és a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórházban, illetve a vidékiek közül a hatvaniban végezhetnek MRI-vizsgálatokat. A Heim Pál Kórházban új MRI-készülék áll munkába, ezért is kapják a legtöbb kapacitást, és így 6-7000 gyermeket vizsgálhatnak meg egy év alatt. A többletbefogadás eredményeként évente 10 ezer PET/CT- és több

tízezer MR-vizsgálatot finanszíroz az egészségbiztosító – például évente 4000 PET/CT-vizsgálatot végezhet az Országos Onkológiai Intézet. A befogadott többletkapacitásokra a finanszírozási szerződéseket határozatlan időtartamra, április elsejével köthetik meg a szolgáltatók az OEPpel. Az ötmilliárd forintos elkülönített keret rendelkezésre áll az idei költségvetésben, a forrás elosztásáról az államtitkár – a bizottság javaslata alapján – kormányzati jóváhagyás nélkül dönthetett. Az igény azonban nagyobb volt, így a befogadások nem állnak meg áprilisban, ugyanis, mint Ónodi-Szűcs Zoltán elmondta, május vagy június elsejétől újabb kétmilliárd forintot szeretnének biztosítani további kapacitások finanszírozására. Ennek fedezetét az Egészségbiztosítási Alap céltartalékából lehet biztosítani, ám a céltartalék felhasználáshoz mindenkor szükség van a kormányzat jóváhagyására.

Mészáros János helyettes államtitkár elmondta, hogy a kétmilliárd forintból további diagnosztikai eljárások befogadását, valamint különböző, nagy értékű műtéti eljárások, tételes elszámolás alá tartozó eszközök befogadását tervezik, és többet fordítanának az egynapos sebészeti ellátásokra, járóbeteg-ellátási kapacitásokra, addiktológiai, pszichiátriai rehabilitációs ellátásokra is. Felvetődött a média részéről, hogy kevés a szakember, ezért nem tudják mindenhol kihasználni a meglévő radiológiai kapacitásokat sem. Az államtitkár szerint szélesebb körű vizsgálatot igényel, hogy megállapítsák, sok vagy kevés-e a radiológus, ugyanis ötszörös különbség van az orvosi pecsétek „mögötti” leletezések között, és szerinte a számok nem azt támasztják alá, hogy kevés lenne a radiológus hazánkban. Sándor Judit


19

SZAKMAPOLITIKA

Betegbiztonságról – sokszemközt Másodszor rendeztek betegbiztonsági konferenciát, hogy a fiatal szakterület helyzetét sok oldalról megvilágítva elemezzék. A betegbiztonság kiemelt, deklarált céllá vált az egészségpolitikában és a kormányzatnál az egészségügyért felelős államtitkár nemrégiben tett bejelentése szerint, emlékeztetett a pozitív változásra prof. dr. Harsányi László, a Magyar Betegbiztonsági Társaság (MABEBIT) titkára, a Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinikájának igazgatója azon a fórumon, amely egy fiatal szakterülettel, a betegbiztonsággal foglalkozott. A II. Betegbiztonsági Konferencián, amelyet március 31. és április 2. között rendeztek, sok területről érkeztek az előadók, hogy minél szélesebb körben vizsgálják a betegbiztonság helyzetét. A háromnapos tanácskozást közösen szervezte a MABEBIT, a Semmelweis Egyetem I. Sz. Sebészeti Klinikája és a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetségének (MOTESZ). Harsányi professzor idézte az Európai Unió 2008-as felmérését, amely szerint minden 21. beteg elszenved valamilyen kisebb-nagyobb infekciót kórházi tartózkodása során – mindez négymillió beteget érint az Unióban. Szintén az uniós felmérés adataira hivatkozva közölte: a legjobb menedzsmenttel, a legjobb minőségbiztosítási gyakorlattal, a leggondosabb ellátással is csak legfeljebb a kórházi fertőzések harminc százaléka tűnik megelőzhetőnek, kivédhetőnek. A laikusok számára nehezen érthető az kórházi infekció, hiszen például a Clostridium difficiléről azt gondolják, hogy kívülről behordott fertőzés, holott az emberi szervezetben kis mennyiségben jelenlévő baktériumról van szó, amely a számára kedvező körülmények

20


között szaporodik el, és okoz álhártyás vastagbélgyulladást, ami sok esetben halálhoz vezet. Senki nem beszél arról, hogy a fluorokinolon-abúzus és a protonpumpagátló-abúzus mennyire járul hozzá, ahhoz, hogy az elmúlt húsz évben járványszerűen terjed ez a betegség, tette hozzá a MABEBIT titkára. A gyógyszerelési gondok a recepttel kezdődnek A betegbiztonsági kockázatot jelentő nemkívánatos események többek között a gyógyszerelési problémák miatt következnek be. Az olvashatatlan kézírású vagy a hibás vényíró programmal készült receptek miatt azt mondhatjuk, hogy a gyógyszerelési hibák már a recepttel kezdődnek, hívta fel a figyelmet dr. Hankó Balázs, a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézetének igazgató-helyettese. Gyógyszerelési hibákat indukálhat a sok váltás a generikus program miatt, és még nagyobb figyelemre van szükség a biohasonlók esetében. A csomagolások hasonlósága okozza a legtöbb gondot, amit erősítenek gyógyszeripari akvizíciók, illetve az, hogy a gyártók eleve törekszenek az egységes dizájnra, de problémát jelent a hasonló írásmód, ejtés is. Dr. Hankó Balázs javasolja az OGYÉI-nek, hogy a törzskönyvezéskor szabályozzák a hasonlóságra vonatkozó feltételeket is. Nem kívánt hatások A gyógyszernek nem minősülő termékeknek is lehet nemkívánatos hatása a gyógyszerterápiára és ezzel együtt a betegbiztonságra – prof.

dr. Botz Lajos, a Pécsi Tudományegyetem Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár intézetigazgatója szerint. A betegek sok mindent, sokféle forrásból értesülve szednek, ugyanakkor az orvosukat nem tájékoztatják mindezekről. Az utóbbi években fontos kérdéssé vált a szerek fogyasztása, ugyanis ugrásszerűen növekedett használatuk, és a fiatalok körében népszerűbb, mint az idősebbeknél. Amerikai vizsgálatok mutatták meg, hogy valós veszélyt jelenthet alkalmazásuk a gyógyszerekkel való kölcsönhatásuk miatt. A sürgősségi ellátás igénybevételét kiváltó étrendkiegészítő termékek körében 3667 eset alapján kalkulálva 23 ezer sürgősségi eset kiváltói lehetnek évente. A hazai becslés szerint évente 600-850 olyan sürgősségi eset lehet, amelyet leginkább fogyasztószerek, mikrotápanyagok és energetizálók okoznak. Olyannyira jelentkeznek ezek a hatások, hogy külön szindrómát neveznek el róluk. A gyógynövényes, étrendkiegészítős szerek toxicitása globális egészségügyi probléma, legalábbis erre utalnak azok az amerikai adatok, amelyek szerint körülbelül 20 százalékban állnak az akut májkárosodás hátterében, valamint ötvenezer nem kívánt esemény kiváltói lehetnek. Saját felmérésükben 200 betegüket megkérdezve kiderült, hogy 85 százalékuk szedett valamilyen kiegészítő terméket, és mindez nagy többségüknél (88 százalék) nem szerepelt az orvosi dokumentációban. Már nemzetközi adatokra hivatkozva közölte Botz professzor, hogy a gyógyszernek

SZAKMAPOLITIKA

nem minősülő termékek 45 százalékánál azonosítható a potenciális hatás, 14–16 százalékánál pedig releváns kölcsönhatás mutatható ki. A betegek biztonsága érdekében hiteles(ebb) információkra, adatbázisokra lenne szükség, fontos lenne az adatokat rögzíteni, dokumentálni abban a reményben (is), hogy eddig fel nem ismerhető összefüggések válnak így láthatóvá. A kórházi tisztaság jelentősége Bizonyíték van arra, hogy ahol koszos a kórház, ott magasabb a fertőzési arány, mutatott rá dr. Kopcsóné dr. Német Irén, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ kórházhigiénai osztályának osztályvezető főorvosa. Több tanulmány foglalkozott azzal, miként lehet a kórházi takarítást, tisztítást hatékonyabbá tenni, és hogy a gyakran érintett felületek megfelelő tisztítása, különösen a záró fertőtlenítés mennyire fontos. Monitoringrendszerük része nemcsak a gyógyszer, kézhigiénés compliance, de a takarítás-compliance is, azaz a takarítás megfelelőségének, az erre való hajlandóságnak a vizsgálata, amit angol guideline-ból adaptáltak. Be tudják azonosítani, melyik osztályokon rosszabb a takarítás, hol jobb, mindezt leíró statisztikával. Ennél azonban többet szerettek volna tudni, ezért létrehoztak egy kódszótárat, hogy egységesen értelmezzék a fogalmakat, például mit tartanak magas kockázatú vagy kritikus területnek infekciókontrollban. Ha ugyanis nem egységesen „beszélnek”, akkor nehéz az adatokat is összehasonlítani. A begyűjtött 780 minta elemzéséből kiderült, hogy egyértelműen gond van a takarítással, szerencsére a magas kockázatú területeken (helyiségekben), például műtő, intenzív jó a helyzet, de a WC-kben, fürdőkben több a hiányosság. Ebből már el lehet indulni a helyi fertőtlenítési, takarítási stratégia további fejlesztésére. Stratégiai partnerükkel szoftvert fejlesztettek, amely statisztikai adattáblákkal, analízisekkel segíti a kórházi higiénikus munkáját. A jó gyakorlatokat rutinná kell tenni, hogy eredményeket hozzon, és el kell mozdulni a leíró statisztikától a döntéstámogató

statisztikai módszerek felé, különben nem fogják megérteni az infekciókontroll-szakembereket, hangsúlyozta az infektológus. Veszélyes a korszerű orvoslás? A korszerű orvoslás természetéből adódóan veszélyes orvoslás: a legnagyobb igyekezet ellenére is az eredményeket nagyobb veszélykockázattal éri el, mint korábban, hívta fel a figyelmet Oberfrank Ferenc, a MOTESZ ügyvezetője. Ma a tech-

Dr. Harsányi László

nikai fejlődés és a betegbiztonság között áthidalhatatlan feszültség van, szögezte le. Beszélt arról a hatalmas felzúdulást keltő, sok vitát kiváltó, a politikusokat intézkedésekre sarkalló amerikai betegbiztonsági tanulmányról, amelyet Tévedni emberi dolog címmel az amerikai orvosi intézet jelentett meg még 2001-ben. A tanulmány mindenhol referenciája és hivatkozási alapja lett annak, hogy mennyire fontos a betegbiztonsággal foglalkozni, és áldozni erre a területre. Nemrégiben azonban „zavarba ejtő” eredménnyel szolgált egy szintén amerikai vizsgálat: harmadik vezető halálokká nőtte ki magát a rossz betegbiztonságból adódó halálozás – felsorakozva a szív- és érrendszeri, valamint daganatos halálozás mögé; hiába költöttek rá sokat, és lett fontos tényező a szakmai döntéshozatalban. Az

eredmények szerint 98 ezerről 400 ezerre nőtt az évente bekövetkezett halálesetek száma, és csak becsülni lehet, hogy a halállal nem járó súlyos betegkárosodások száma a korai halálozások tízszeresére, hússzorosára növekedett. Hazánkra vonatkozóan nagyon nehéz adatokkal szolgálni így nem lehet megítélni, hogy jobb vagy rosszabb a helyzet. Sajnos ma jellemző, hogy szinte csak a botrányok kapcsán kerüljön elő a betegbiztonság, miközben közismert, hogy a rendszer hiányosságai kihatnak a betegbiztonságra. Emellett az is nagyon fontos, hogy milyen a szervezeti kultúra az egyes intézményekben, mennyire jelenik meg hitelesen és integráltan a betegbiztonság. Oberfrank Ferenc a döntéshozóknak üzenve elmondta: fontos lenne, hogy az egészségügyi ellátóknak ne kelljen szakítaniuk az alapértékeikkel, ne kelljen a társadalmi küldetésükkel szemben a gazdasági túlélésért küzdeniük. A menedzsment dilemmái Nehéz és szinte feloldhatatlan dilemmák között próbál a kórházi menedzsment dönteni nap mint nap, derült ki dr. Tamás László János előadásából. A győri kórház főigazgatója példaként elmondta, hogy rendkívül széles spektrumot nyújtanak a modern vizsgálati eszközök, ugyanakkor kérdés, hogy mennyire engedheti meg a menedzsment a használatuk bővítését: meddig szolgálja a betegbiztonságot, és mettől kezdve jelent túlbiztosítást alkalmazásuk. Saját kórházban a sürgősségi CT 20 százalékkal, labor 12-20 százalékkal növekedett 2015. első negyedévéhez viszonyítva, miközben sem a betegszámban, sem a betegpopulációban nincs érdemi változás. Az igénybevétel folyamatosan emelkedik, és kérdés, mit tehet a menedzsment. Korlátozhatja-e a vizsgálatok számát? Van-e egyáltalán felesleges vizsgálat? – osztotta meg dilemmáját a hallgatósággal. Mint fogalmazott: tudjuk, vannak protokollok, szakmai szabályok, de azt is tudjuk, hogy a protokollokat számos esetben áthágjuk, ha látszólagos biztonságérzetünk annál többet kíván.


21

SZAKMAPOLITIKA

Komoly áldozatokkal jár néhány területen, hogy a sürgősségi esetek ellátása miatt elmaradnak a tervezett műtétek, teljesen felborítják a tervezett rendet, különösen a baleseti sebészet, érsebészet, égésplasztikai sebészet területén, és ezzel nincs egyedül a győri kórház. Nyilván azért boríthatják fel a rendet, mert nincs elegendő team, nem elegendő a műtői kapacitás, így nem képesek egy feltorlódást könnyedén levezényelni. Persze fejleszthetnének még egy műtőt, vehetnének fel orvosokat, ha lennének… de milyen forrásból? – tette hozzá. A műtőfejlesztés sem egyszerű kérdés, még ha lenne is rá forrás, merthogy amint a fejlesztés megtörténik, csökken a hatékonyság, ami az intézmény veszteségeit növeli. Meddig engedjük a technika fejlődését generálni az intézményünkben? – vetette fel. A technika fejlődése ugyanis fokozza a betegbiztonságot, a betegbiztonság fokozására való igény pedig generálja a technikai fejlesztést, tehát ez egy ördögi kör, mutatott rá. Beszélt arról is, milyen nagy publicitást kapott, hogy az egyszer használatos eszközöket újra sterilizálják. Állította, hogy ezeket az eszközöket lehet sterilizálni: azért egyszer használatosak, mert „egy normális világban” olyan eszközöket gyártanak, amelyben olcsóbb az eszköz elkészítése, mint az újrasterilizálása. Itthon új eszközt venni nem tudnak, az újrasterilizálással igyekeznek spórolni, és biztosítani azt, hogy más betegnek is jusson a korszerű eszközből. Bevált a kézfertőtlenítési surveillance Valóban nem érdekli a főigazgatókat a betegbiztonság? – vetette fel dr. Antal Gabriella, a Törökbálinti Tüdőgyógyintézet főigazgatója előadásában. Mint mondta, ezt igyekezett cáfolni már a Kórházszövetség tavaszi kongresszusán, mert felmérésük is igazolja, hogy a vezetők körében javult a megítélése, és elég jó a menedzsment hozzáállása. A vezetők is tudják, hogy a betegbiztonság javításával kevesebb az ellátáskor történő hiba, javul az intézmény megítélése, és húsba vágó gazdasági kérdés, van-e presztízse a kórháznak a beteg szemében. Hozadéka még

22


a dolgozói elégedettség növekedése, a munkakörülmények javulása, amelyek szintén kiemelten fontosak egy jó menedzser számára. Míg az ISO indirekten hatott a betegbiztonságra, az új szemlélet ezt helyezi fókuszba: a NEVES standardokkal szabályozza a menedzsment részvételének fontosságát. A NEVES alapján az általa irányított intézményben több vizsgálatot végeztek, aminek eredményeként változtattak például a katéterezés gyakorlatán. Egyik osztályukon kipróbáltak egy kézfertőtlenítési surveillance-t, és meglepően jó eredmények születtek, amit kissé gyanakodva fogadtak, ezért néhány antibiotikum fogyását is megnézték. Az adatok pedig igazolták a jó eredményeket, alacsonyabb volt a fogyasztás. Belső felmérésük szerint három év alatt egymillió forinttal többet költenek kézfertőtlenítő szerekre, mint korábban. A gyermekek ellátásának betegbiztonsági kockázatai A gyermekellátás betegbiztonsági vonatkozásairól beszélt dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója, aki néhány ellátásban megnézte, megfelelő kompetenciájú helyre kerülnek-e a gyermekek. Az alapellátásból indult ki, és területi összevetések alapján megállapította, hogy ahol sok a gyerek, ott a legkevesebb a házi gyermekorvos, vagy akár nincs is, lásd az északkeleti országrészt. Pest megyében érdekes megállapításra jutott: míg a fővárosban halmozódnak a gyermekorvosok, addig az agglomerációban inkább gyermekek halmozódása figyelhető meg. Általánosságban elmondta, hogy a gyermekpopuláció 70 százalékának van házi gyermekorvosa, 30 százalékukat vegyes praxisban látják el. Ez utóbbi rendszerszintű megoldást igényelne, de egyelőre nincs válasz. A vegyes praxisok orvosai ugyanis csupán néhány hét alatt igyekeznek elsajátítani a speciális ismereteket, míg a gyermekorvosok öt évet tanulnak képzésük során, tette hozzá azzal, hogy minden tiszteletet megérdemelnek a vegyes praxisok orvosai. Velkey hibás döntésnek minősítette, hogy nem kötelezhetőek ügyeleti munka elvégzésére a házi gyermekorvosok, még akkor is, ha kevesen vannak. Így

nincs 24 órás ellátás a gyermekeknek, ami nem szolgálja az ellátásuk biztonságát. A gyermekmentés viszont irigylésre méltóan jól szervezett, speciális eszközrendszerrel, szakemberekkel csaknem az egész országban elérhető a nap 24 órájában. A speciális gyermeksürgősség tekintetében megint csak leginkább saját kezdeményezésre alakultak jó központok, amelyek nem alkotnak rendszert, esetlegesen fedik le a problémákat. Nagyon heterogén és nagyon egyenetlen a gyermek-belgyógyászati sürgősség, gyermeksebészeti, baleseti sebészeti, speciális gyermeksürgősség rendszere. Mindenhol helyi, egyedi megoldások vannak, de ahhoz, hogy „egyenszilárdságú” legyen az ellátás, fontos lenne rendszert alkotni és megfelelő forrást biztosítani hozzá. Fontos a gyermek-intenzívosztályok szerepe, van olyan osztály, ahol évi 3000 beteget dokumentálnak, ezek nyilvánvalóan sürgősségi osztályok valójában, tette hozzá. A gyermeksebészet nagyon jól szervezett központokban működik, de a gyermektraumatológia mint szakma nem létezik, és ez nagyon nagy hiánya az ellátásnak. Baleseti sebészeteken, gyermeksebészeteken és helyenként gyerekosztályokon, sebészeteken látják el a betegeket helyi megoldásokkal, holott már elkészült egy koncepció a megoldásra. Nagyon jól szervezett, jól felszerelt, irigylésre méltó a neonatológia, ami a 2012-ben lezajlott fejlesztés eredménye. 2015-ben (decembert kivéve) 926 hat év alatti gyermek szorult gépi lélegeztetésre: közülük 750 gyermek a legjobb helyen, III-as progresszivitású gyermekintenzíven kapott ellátást, de még mindig van 7 olyan hat év alatti gyermek, akit felnőtt-intenzívosztályon láttak el. Súlyos égés betegség: a két központban az esetek 64 százalékát látták el, 15 százalék egyéb ellátónál, városi kórházakban, hosszú ápolással történt. Velkey szerint ezek az adatok is azt mutatják, hogy mennyire fontos a betegbiztonság javítása érdekében a súlyos esetek központokba irányítása, akár finanszírozási ösztönzőkkel is. Sándor Judit

SZAKMAI OLDAL

A gyermekgyógyászat birodalma Az egészségügyi ellátás struktúrájában a gyermekgyógyászat csúcsán helyezkedik el a Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinika. Igazgatójával, prof. dr. Szabó Andrással beszélgettünk a korszerű diagnosztikus és terápiás lehetőségekről az intézményben zajló ellátás tükrében. A Semmelweis Egyetem II. sz. Gyermekgyógyászati Klinikán nagy arányban látnak el ritka betegségben szenvedő gyermekeket. A ritka kórképek diagnosztikája nehéz feladat – mondja Szabó professzor –, ám az elmúlt évtizedben jelentős előrelépések történtek, így ma már Magyarországon is az európai színvonalnak megfelelő a gyermekgyógyászati ellátásnak ez a szegmense. Alapvetően immunológiai, genetikai és tömegspektrometriás vizsgálatokra van szükség, melyek közül a Klinikán molekuláris biológiai és genetikai vizsgálatok végezhetőek el – tájékoztat Szabó professzor –, illetve a Semmelweis Egyetemen valamennyi felsorolt vizsgálati lehetőség elérhető, így azok a tömegspektrometriás és szövettani vizsgálatok is, amelyekre az esetek nagy részében igény adódik. Előfordul ugyanakkor, hogy bizonyos vizsgálatokat külföldön kell megrendelni – olyan kórképek esnek ebbe a kategóriába, amelyek egy évben egyszer vagy kétszer adódnak. Definitív diagnózis a drága terápiákért A gyermekgyógyászatban a költséges vizsgálatokat a TB egyedi méltányosság alapján kifizeti, feltéve, ha a kezelőorvos szakmai érvekkel alátámasztja, hogy a beteget kizárólag így tudják definitív diagnózishoz – ezáltal jó eséllyel terápiához segíteni. Kb. 10 milliós nagyságrendű keret biztosított a drága vizsgálatok elvégzésére, akár

itthon, akár külföldön történik az meg – mondja a Klinika igazgatója. A gyermekonkológiában maximum két hét a diagnózisig A képalkotó diagnosztika terén is jól felszereltnek nevezhető a gyermekgyógyászati intézmény. A Semmelweis Egyetem eszközparkja új MRkészülékkel gazdagodott, melynek használatához a Klinikán kellő számú és képzettségű gyermekgyógyász radiológus szakorvos áll rendelkezésre. Ez a lehetőség a Klinika onkológiai ellátásában bír jelentőséggel, hiszen például a szervezetben egy kis, egyedülálló tumort kizárólag ezzel a készülékkel lehet kimutatni – magyarázza a professzor, majd arról tájékoztat, hogy összehasonlítva a felnőttellátással, a gyermekgyógyászatban rövid idő alatt igazolhatóak az onkológiai diagnózisok. Gyermekek esetében napok alatt – legkésőbb két héten belül – kézhez kapják a betegek a leleteket, ami felnőtteknél ma Magyarországon akár hónapokig is eltarthat. Ezen a téren tehát nyugat-európai színvonalat ért el a gyermekellátás a Klinikán. Új fejlesztés a diagnosztikában továbbá az új PET CT, amely a közeljövőben kerül az Egyetem birtokába. Az eljárás jelentősége, hogy differenciálja az élő, illetve az elhalt tumorszöveteket, így megállapítható, hogy kiújult-e egy korábban operált vagy kezelt tumor, illetve sikerült-e az adott terápiával teljesen tumormentessé tenni a beteget.

Immunológia, endokrinológia Az immunológia terén gyermekek körében (is) tragikus mértékben nő az autoimmun – főleg reumatológiai – megbetegedések száma. Óriási jelentősége van itt is a diagnosztikának, amely elsősorban immunológiai vizsgálatokat jelent. Az Egyetem Központi Laboratóriuma évek óta jelentős immunológiai profillal rendelkezik, számos előrelépés történt az elmúlt években, de azért vannak hiányosságok is – mondja a klinikaigazgató, majd az endokrinológiai kórképekre térve arról tájékoztat, hogy ezek szintén a ritka betegségek közé tartoznak, és a diagnosztika szerepe itt is elsődleges. Az Egyetemen több endokrinológiai laboratórium is működik, gyakorlatilag ezen a területen is megoldott a korszerű kivizsgálás. Új laboratóriumot építenek az OKI hiányának pótlására Az izomsorvadásos – neuromuszkuláris betegségek diagnosztikája már nem ilyen egyértelműen kielégítő – hívja fel a figyelmet Szabó professzor. Bár a szakorvosok felkészültsége e tekintetben is kiváló, ezek az alapvetően molekuláris biológiai-, és genetikai vizsgálatok az OKI bezárása óta nem érhetőek el a szükséges mennyiségben és minőségben. Az OKI-ban egy jól képzett csapat, beállított módszerek mentén, viszonylag gyorsan végezte el ezeket a vizsgálatokat. A laboratórium megszűntetése után a feladatot


23

SZAKMAI OLDAL

a Semmelweis Egyetem próbálja átvenni, ez azonban nem megy zökkenőmentesen, nem is a pénz, hanem a kellő felkészültségű szakember – pl. laborasszisztens – hiánya okozza a gondokat. Ma hosszú hónapokig, előfordul, hogy majdnem egy évig is eltart egy-egy ilyen diagnózis felállítása, és bizonytalanságok is megfigyelhetőek az eredményekben. Ezért a Klinika vezetése most arra törekszik, hogy megteremtse a lehetőségét a molekuláris genetikai vizsgálatok elvégzésére házon belül. Ezt ipari cégekkel kollaborációban valósítják meg: a laboratóriumot már kialakították, bizonyos eszközök beszerzése van még hátra. Lehetőség lesz arra, hogy feltérképezve a gének szekvenciáját pontosan identifikálják azokat a genetikai hibákat, amelyek az izombetegségek kialakulásában vagy a daganatképződésben szerepet játszanak – magyarázza az igazgató. Egyedi méltányosság alapján eddig külföldön, vagy hazai privát laboratóriumokban végeztetik el a Klinika munkatársai ezeket a vizsgálatokat. Évente 8-10 ilyen eset van, de mivel egy-egy vizsgálat költsége eléri a másfél-kétmillió forintot, szükséges a fejlesztés, hogy szélesebb betegkör is hozzáférjen ezekhez az eljárásokhoz. Célzott onkoterápiák és előre kiszűrt szövődmények Az onkológiai ellátásban is óriási jelentősége lesz az új laboratóriumnak. „Amikor a daganatos betegségek kiújulnak, felmerül, hogy a tumorszövetben módosultak a genetikai eltérések, és ilyenkor nagy szükség van a tumorszövet genetikai vizsgálatára. Az eljárás során nagy számban találunk is olyan genetikai eltérést, amely alapján új terápiát választhatunk a beteg számára, és mérsékelni tudjuk a tumor terjedését. Tartós citosztatikus kezelés után, amikor már a páciens számára a kezelés szövődményei nagy veszélyt jelentenek, szinte jobban félünk a mellékhatásoktól, mint attól, hogy nem tudjuk kordában tartani a tumor növekedését, terjedését. Veszítettünk már el beteget a kezelés szövődményei miatt az elmúlt

24


5 évben. Ma már a koncepció az, hogy ne legyünk olyan agresszívek a kezelésben, mint korábban, viszont egyénre szabottan adjunk célzott szereket, amelyekre a páciens tumora vizsgálatok által bizonyítottan érzékeny” – magyarázza a profes�szor, majd leszögezi: az egyénre szabott orvoslásé a jövő, ennek azonban az a feltétele, hogy adott esetben a betegség kezdeténél meg tudják határozni a személyre sza-

Prof. Dr. Szabó András

bott kezelést. Olyankor is, amikor a tumor szövettanilag besorolható, és ismert a nemzetközi protokoll szerinti kezelése. „Bizonyos genetikai vizsgálatokkal adott esetben megtudhatjuk, hogy vajon a beteg reagálna-e a konvencionális kezelésre, vagy sem. Utóbbi esetben érdemes nála vagy egy más típusú kezelést beállítani, vagy valamilyen biológiai szerrel elkezdeni, kiegészíteni a terápiát” – mondja Szabó András. A Klinikán néhány hónapon belül használatba veszik az új laboratóriumot, amelyben meg tudják majd állapítani, hogy a páciensek tumoruk szempontjából melyik csoportba – és melyik alcsoportba tartoznak. Ez a technika kevésbé súlyos krónikus betegségek – pl. diabétesz vagy más endokrin betegségek – esetében is alkalmazható, melynek során megállapítható, hogy a gyermek mely szövődmények tekintetében

veszélyeztetett. A genetikai eltérés, melyet így felfedezünk, nem biztos, hogy manifesztálódni fog, amen�nyiben megtesszük a szükséges prevenciós intézkedéseket – mondja a szakértő. Az onkológiában a terápia is világszínvonalú A ritka betegségekben az új terápiák drágák, ám ezen belül is léteznek valóban „megfizethetetlen terápiák” – pl. olyan gyógyszer, amelyet a beteg élete végéig kell adni, a kezelés költsége azonban több mint 500 millió forint, továbbá drága, de „megfizethető” készítmények is – mondja Szabó professzor. Utóbbi esetben fontos, hogy kizárólag azok a betegek kapják, akiknél alkalmazásuk által valóban eredmény érhető el. Ezek zömmel valamilyen ellenanyagot tartalmazó biológiai terápiák, amelyek a szervezetben patofiziológiai folyamat keretében fejtik ki hatásukat, célzott felhasználás esetén rendkívül jó eredményeket tesznek lehetővé. Ezeket egyénre szabottan kell alkalmazni. Minden évben több új készítmény kerül a piacra – tájékoztat a professzor –, és 5–10 éven belül rengeteg ilyen gyógyszer áll majd rendelkezésünkre. Az onkológiában valamennyi olyan kezelést megadnak betegeiknek, amelyet a világ legfejlettebb országaiban megkapnak a gyerekek, csatlakoztak ugyanis ahhoz a nemzetközi szövetséghez, amelynek tagjai egységes protokoll szerint kezelik a betegeket, értékelik az eredményeket, és az új lehetőségek ismeretében folyamatosan módosítják a különböző protokollokat. A hiányállapotok jelentősége Szerte a világon kezd elterjedni az a szemlélet, mely szerint a komplex kezelésben a diagnózis és a major terápia mellett figyelni kell a káros környezeti faktorok elkerülésére és az esetleges hiányállapotok rendezésére is, amelyek – genetikai meghatározottság esetén – csökkentik a szervezet védekezőképességét és ronthatják a betegség progres�szióját, vagy elősegíthetik a szövődmények kialakulását – mondja a

SZAKMAI OLDAL

professzor, majd példaként említi a D-vitamin hiányt, amely a lakosság széles rétegét érinti. Nem minden D-vitamin hiányos ember lesz beteg, azonban súlyos hiányállapot esetén fokozott a kockázata számos betegség kialakulásának, és egyértelműen nő a krónikus betegségek halálozása, mely jelentősen csökkenthető, ha normalizáljuk a beteg D-vitamin ellátottságát – magyarázza Szabó András. Ide tartoznak különböző autoimmun- és krónikus betegségek, pl. a gyulladásos bélbetegségek, a hipertónia, a daganatos betegségek egy része, az asztma vagy a cukorbetegség és a kardiovaszkuláris betegségek is. A D-vitamin-hiány veszélyeiről ma már nagyon sokat tudunk, ám valószínűleg más hiányállapotok is hasonló gondokat okozhatnak a szervezetben, ill. különböző betegségek előfordulási gyakoriságát növelhetik – mondja a szakértő. Segít megelőzni a bajt, vagy a nagyobb bajt Számos kutatási eredmény áll rendelkezésünkre, mely szerint a D-vitamin-hiányállapot kezelésével jelentősen csökkenthető bizonyos betegségek – vagy azok szövődményeinek – előfordulási gyakorisága, illetve a kórképek progresszivitása is csökkenthető – ez daganatos betegségekre is vonatkozik. A K2-vitaminról szintén vannak hasonló ismereteink – folytatja a professzor. Bár ennél a vitaminnál nem tudunk arról, hogy adásával bármilyen betegségben csökkenthető a halálozás valószínűsége, ám csontritkulás szempontjából pl. már felderítették jelentőségét. A K2-vitamin hiánya egyebek mellett a csontfejlődés, ill. a csontműködés zavarához vezet. A nők számottevő része 50 éves korára csontritkulásban szenved. Amennyiben egy huszonéves nőnek megszüntetjük szervezetében esetleges D-vitamin és K2-vitamin hiányát, esélyt adunk arra, hogy 50 éves korára nem alakul ki oszteoporózis csontrendszerében – állítja Szabó professzor. A felnőttkori oszteoporózis ugyanis nem idős-, hanem gyermek-, illetve fiatal felnőttkorban kezdődik. A K2-vitamin a véralvadásban és a matrix-Gla-

proteinek szintézisében is szerepet játszik. Ezek a fehérjék fontosak a kardiovaszkuláris elváltozások megelőzésében, ezért K2-vitamin hiányban nő ezen betegségek kockázata is, ami a csontbetegségekhez képest sokkal nagyobb veszélyt jelent. A K2-vitamin a zöld színű zöldségekben és gyümölcsökben fellelhető, tehát ha valaki ezekből kellő mennyiséget fogyaszt, akkor feltehetően nem lesz hiányállapota, ám étkezési szokásainkra ez nem jellemző, így ha megvizsgálnánk, kiderülhetne, hogy a lakosság széles köre érintett a K2-vitamin hiányában is – mondja a szakértő. Amennyiben nem eszik valaki kellő mennyiségű zöldségetgyümölcsöt, tablettában is pótolhatja a K2-vitamint, ám még napjainkban is zajlanak arra vonatkozó kutatások, hogy milyen állapotban és milyen mennyiség javasolt ez. Több olyan gyermekkori betegségről tudunk, amelynek következménye a csont meggyengülése – folytatja a profes�szor. Ez ekkor még nem okoz panaszt, ám 45 éves korra csontritkuláshoz vezet. A Klinikán a D-vitamin szintjét rutinszerűen ellenőrzik, és számos betegben igazolták annak hiányát – ennek megfelelően pótolják is a D-vitamint. A K2-vitamin-hiányt nem ellenőrzik ilyen módon, ám az köztudott, hogy vesebetegeknél jellemző ennek a vitaminnak a hiánya, ahogyan felszívódási zavarban, táplálkozási zavarban, rossz szociális környezetben szintén valószínűsíthető a K2-vitamin-hiány a gyerekek körében. A javaslat, hogy együnk minél több zöldséget és gyümölcsöt, többek között arra vonatkozik,

hogy csökkentsük a K2-vitaminhiány lehetőségét – zárta a témát a professzor. A jövő legyen legalább ilyen A Klinika vezetésének jövőre vonatkozó tervei arra vonatkoznak, hogy tudják tartani azt a szintet, amit mára a betegellátás, kutatás és oktatás terén elértek – tájékoztat az igazgató. „Fejlesztésekre lenne ötletünk” – mondja –, „ám Magyarországon eddig még senkinek sem sikerült bevezetnie pl. a rendkívül drága műtéti robotokat a sebészeti ellátásban, pedig Amerikában már szinte valamennyi kórházban adott ez a lehetőség.” Szabó professzor ugyanakkor büszkén említette azt a múlt hónapban beszerzett, több, mint húsz millió forint értékű lézerkészüléket, amellyel olyan érdaganatokat lehet kezelni viszonylag kis beavatkozás árán, amilyenek műtéti megoldására eddig nem volt lehetőség az országban. Radnai Anna


25

SZAKMAI OLDAL

Csökkenthető mellékhatások A beteg egyéni adottságait figyelmen kívül hagyó, rutinszerűen alkalmazott gyógyszeres terápiák az aktuális nemzetközi egészségügyi adatok szerint világszerte, minden évben gyakran produkálnak mellékhatások által kiváltott enyhébb-súlyosabb tüneteket, illetve olykor halálesetet is. A Farmakogenomika Journal legfrissebb számában megjelent tudományos vizsgálat teszteredményei szerint mindezek megelőzhetők lennének egy viszonylag egyszerű és olcsó, egyetlen alkalommal elvégzett genetikai vizsgálattal. A Wisconsin-Madison egyetem, az albuquerque-i idegtudományi központ és a dallasi diagnosztikai klinika kutatói közösen végezték a vizsgálatokat, majd saját részeredményeiket egyesítve hozták nyilvánosságra az általuk megállapítottakat. Meghatározásuk szerint tanulmányuk elsődleges célja az volt, hogy bizonyítsák, a különféle egészségügyi problémákat okozó gyógyszer-mellékhatások előfordulásának a minimalizálhatóságát, illetve rámutassanak a farmakogenomikai teszt erre gyakorolt pozitív hatásaira. Egyidejűleg felhívják a gyakorló orvosok figyelmét arra a tényre, hogy ezek a tesztek, illetve az utánuk alkalmazott személyre szabott gyógyszerelés, milyen mértékben javíthatja az adott terápiát választó beteg életminőségét, és a jövőre vonatkozó életkilátásait. Az sem elhanyagolható tényező, hogy mindezeken kívül az adott betegnél lényegesen csökkenhetnek a terápiás és egyéb egészségügyi költségek is. Személyre szabott gyógyszerelés A kutatócsoport a saját tesztjeihez kidolgozott egy Markov-alapú, Monte Carlo nevű mikroszimulációs modellt, amely tartalmazta az általuk vizsgált betegek minden, gyógyszer mellékhatásokkal kapcsolatos egészségügyi (ADR) eseményét. A programban alapesetnek tekintettek egy képzeletbeli 40 éves beteget és mérési eredményeit összehasonlították a 60-65-70-75 éves és ennél is idősebb korosztályokéval. A 40 éves alapesetnél elvégezték a személyre szabott gyógyszereléshez szükséges

26


egyszeri genetikai tesztet, amelynek költsége 43 és 165 amerikai dollár között volt. (Magyarországon a hasonló rendeltetésű genetikai vizsgálatok ára kb. 20–30 ezer forint). A kutatók szerint világszerte létező jelenség, hogy sok szakorvos a nála jelentkező betegnek csupán az aktuális, a saját szakterületét érintő tüneteit veszi tekintetbe, és azok mérséklésére/megszüntetésére írja elő a gyógyszerelést. Tekintet nélkül arra, hogy páciense egyéb egészségügyi problémáira már milyen készítményeket szed rendszeresen. Negyven éves korban ez a tény feltehetően még kevesebb gondot okoz, ám a kor előrehaladtával egyre súlyosabb lehet a helyzet, hiszen a 65–70 évesek többsége számos krónikus, folyamatos gyógyszerelést igénylő betegséggel küszködik. Gyakori hiba, hogy az új gyógyszereket felíró orvosok figyelmen kívül hagyják a más betegségekre már huzamos ideje szedett készítményeket, a különböző hatóanyagok egymásra való hatását, az esetleges párhuzamosságokat és azt a tényt is, hogy minél idősebb a beteg, annál óvatosabban kellene nála bánni a gyógyszeradagolással, vagyis az esetek többségében csökkenteni kellene, a korábban megszokott adagolást. A különböző gyógyszer-mellékhatásokra sem fordítanak elegendő figyelmet. Ennek közvetett, vagy közvetlen hatásaként pedig, a becslések szerint, csak az Egyesült Államokban évente körülbelül 100 ezer haláleset következhet be, ami az idősebbeknél ezzel az egyik leggyakoribb haláloknak szá-

mít. Mindez elkerülhető volna egyetlen genetikai vizsgálattal, amely lehetővé tenné minden beteg számára az egyénre szabott, biztonságos gyógyszerelést, a gyógyszer-mellékhatások kockázatának a minimálisra csökkentését. Az amerikai egészségügyben a személyre szabott orvoslás és az ehhez szükséges egyszeri genetikai vizsgálat rutinszerűvé tételéért egyre erősödő és szélesebb körű lobbi tevékenységet folytatnak a szakértők. Minimalizálható kockázatok Érveik között, a betegek érdeke mellett felsorakoztatják gazdasági számításaikat is: szembeállítják a genetikai vizsgálat egyszeri költségét a feleslegesen, párhuzamosan felírt gyógyszerek, továbbá a mellékhatások által okozott egészségkárosodások/esetleges halálesetek költségeivel. A kutatást végzők becslése szerint a 40-es korosztályoknál ez körülbelül 2600 dolláros költséget, a 80 év felettieknél betegenként 3750 dolláros kiadást ró az egészségügyi rendszerre. Ezek alapján azt a következtetést vonták le, hogy a gyógyszermellékhatások miatt egészségügy problémákat elszenvedők átlagos költsége betegenként körülbelül 2400 dollárt tehet ki. A vizsgálati modellben 2005–2014 közötti beteginformációkat dolgoztak fel, több millió járóbeteg- és kórházi adatot vettek figyelembe. Számításaik szerint a vizsgált időintervallumban a mellékhatásokkal összefüggésbe hozható egészségügyi panaszok esetszáma kilenc év alatt körülbelül 107 ezerről

SZAKMAI OLDAL

több mint 161 ezerre emelkedett. A növekedés üteme a 40 éves alapeset felől az idősebb korosztályok irányába erőteljes növekedést mutatott. Míg a 40-44 éves korcsoportban valamilyen gyógyszer-mellékhatás miatt megmutatkozó probléma előfordulási aránya 1,55 százalékos, addig a 65–69 éveseknél 2,16 százalék, a 75–79 éveseknél 6,68 százalékos, a náluk is idősebbeknél pedig, 4,95 százalékos volt. Leggyakrabban a warfarin (33 százalék), az inzulin (14 százalék) hatóanyagoknál, illetve a

véralvadásgátló szereknél (13 százalék), a szájon át szedett hipoglikémiás készítményeknél (11 százalék), továbbá az opioid analgetikumoknál és társaiknál (29 százalék) jelentkezett kezelendő egészségügyi problémaként valamilyen mellékhatás. Az ebben érintett betegeknél elvégzett genetikai vizsgálatot követően beállított, egyénre szabott gyógyszerelés hatására a warfarint szedőknél 32 százalékkal, az inzulint, véralvadásgátlót, hipoglikémiás készítményt és analgetikumokat szedőknél minden

betegnél megszűntek a korábbi, mellékhatás miatt mutatkozó problémák. Tekintettel arra, hogy ezek az eredmények csupán egyszeri vizsgálatsorozatnál mutatkoztak, további tesztek szükségesek a végleges konzekvenciák levonásához. Annyi azonban már ebből az egyszeri eredményből is kikövetkeztethető, hogy a genetikai vizsgálat, és az annak alapján alkalmazott gyógyszeres terápia mindenképpen csökkenti a mellékhatás-kockázatokat. Lóránth Ida

Égési sebek, repeszsérülések A márciusi brüsszeli robbantássorozatnak a helyszínen több magyar szemtanúja is volt. Köztük dr. Göndöcs Zsigmond a Magyar Vöröskereszt elnöke is, aki egy nemzetközi konferencia résztvevőjeként tartózkodott a belga fővárosban. A hazai médiában erről megjelent szűkös információk szerint a Maalbeek metróállomás közelében a robbantáskor a felszín is erősen megremegett, mintha földrengés lett volna. Az ezt követő percekben pedig sérült emberek árasztották el az utcát, akik fejvesztve menekültek az aluljáróból. A részletekről érdeklődve megtudtuk Göndöcs Zsigmondtól, hogy ő körülbelül 50 méterre tartózkodott a metró lejáratától. Emlékei szerint tömegesen menekültek a felszínre a sérült emberek, akiket helyben kellett elsősegélyben részesíteni. Úgy emlékszik, hogy ő maga körülbelül 15–20 embert látott el, akiknek többségében égési sérülése volt, illetve a robbantás okozta repeszsérülései. Arra való tekintettel, hogy a nyílt utcán semmilyen eszköz, kötszer, egyéb elsősegély nyújtására alkalmas szer nem állt rendelkezésre, a közeli szállodából hoztak ki nagy mennyiségű fehér törülközőt. Ezekkel próbáltak vérzést csillapítani, ideiglenes kötést feltenni a rászorulóknak. Többségében I., II. fokú égési sérüléseket tapasztalt, különösen a

dr. Göndöcs Zsigmond

szabadon lévő végtagokon, a repeszek okozta nagyobb vérző sebek is főként az ilyen bőrfelületeken, az arcon, nyakon, karokon mutatkoztak. A saját szakszerű elsősegélynyújtását számos önkéntes járókelő segítette, akik a vér, a sebek láttán nem estek pánikba, nem a bámészkodással, fényképezéssel voltak elfoglalva, hanem aktívan bekapcsolódtak a munkába. Volt, aki a kritikus járdaszakasz lezárását végezte, más a

sebesültek elhelyezésében működött közre, a fejük alá törülközőkből formált párnát, megint mások a kötözésben, a vérzéselállításban segédkeztek. Az önkéntesek között az elnök nem tapasztalt sem pánikot, sem fejetlenséget, mindenki fegyelmezetten végezte a feladatát, amit elvállalt. Feltételezése szerint azért lehetett ilyen nyugodt és összehangolt a segítségnyújtás, mert azok a járókelők, akik pánikoltak, eleve távol maradtak a sebesültektől. Bár az ilyen tragédiák alkalmával megváltozik az ember időérzéke, és mindent lassítva észlel – így a mentők kiérkezése is olykor óráknak tűnhet –, Göndöcs Zsigmond szerint a sérülteket elszállító mentők körülbelül 13–15 perc alatt a helyszínen voltak. A rendőrök valamivel hamarabb érkeztek, a tűzoltók pedig a mentők után pár perccel. Életemben, a munkám során már sok balesetet, mentést láttam, de ez a brüsszeli terrortámadás egyedi, meghatározó élmény lesz egész életemre – tette hozzá az elnök. Lóránth Ida


27

SZAKMAI OLDAL

Csípőprotézis a XXI. században A lakosság átlagéletkorának előrehaladtával egyre nő az igény a csípőprotézis-beültetésre. Miért kapja valaki az olcsóbb cementes protézist, míg másoknak a cement nélkülit ajánlják? Igényel-e speciális felkészülést a beteg részéről egy ilyen műtét, és milyen életmódot érdemes folytatnia utána, hogy minél később lazuljon ki az eszköz? Prof. dr. Szendrői Miklóssal, a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinika igazgatójával beszélgettünk ezekről – és más érdekes kérdésekről. – Mennyire gyakori Magyarországon a csípőprotézis-beültetés, megfigyelhető-e növekvő tendencia az ellátás iránti igényben? – Magyarországon évente kb. 12-15 ezer csípőprotézis-beültetés, és kb. 5-6 ezer térdprotézis-beültetés történik. Ez a szám valamelyest elmarad más nyugat-európai országok mögött, és inkább nőni fog, mivel egyre több beteg éri meg azt az életkort, amikor már elkopott a csípő, ill. a térd porcborítéka. Természetszerűleg 100–200 éve ez sokkal kisebb probléma volt, de manapság az életkilátások egyre javulnak. Egy felmérés szerint, aki ma Angliában születik, kb. 90–100 év élettartammal számolhat. Az ízületi porc kopása pedig, primer arthrosis esetében már a reprodukciós kor végén elkezdődik. Természetesen fiatalabb életkorban is találkozunk ízületi kopással, ha rheumatoid arthritis, veleszületett csípőficam, gyermekkori csípőbetegségek utáni maradvány-deformitások (pl. Perthes-kór esetében lelapult, pogácsaszerű combfej) esetei közül áll fenn valamelyik. – Mi alapján döntik el az ortopéd szakorvosok, hogy milyen protézist választanak betegük számára? – Ez a leggyakrabban feltett kérdés. Vajon a legdrágább-e a legjobb? Cementest vagy cement nélkülit használjunk-e? Mennyiben befolyásolja az orvos döntését a beteg életkora, csontminősége, ill. az anatómiai szituáció? El kell oszlatni azt a tévhitet, hogy a cementes protézis lényegesen rosszabb, és azért választjuk, mert a beteg már idős, rövid életkilátásokkal,

28


vagy a kórház anyagi helyzete nem engedi meg, hogy drágább, cement nélküli protézist vásároljon. Nagy nemzetközi protézisregiszterek (skandináv protézisregiszter, európai protézisregiszter stb.) alapján a két típusú protézis kihordási ideje közel azonos, a beültetett protézisek 93–96%-a kibírja az első tíz évet. Mégis, inkább idősebb betegeknél használunk cementezett protézist, akiknél a protézis kihordási ideje meghaladja a várható életkort, ill. olyan esetekben, ahol műtét közben nem érhető el kellő primer stabilitás, ami feltétlenül szükséges a cement nélkül rögzülő protéziseknél. Erősen deformált csípő esetében tehát inkább cementezünk. Lényeges különbség a két protézis szakmai megítélésénél a reoperációban rejlik. Ugyanis, ha eltekintünk a korai szövődményektől, a steril lazulás a leggyakoribb ok, ami miatt a protézist ki kell cserélni, revíziós arthroplasztikát kell végezni. Cementes rögzítés esetén – főleg a szárkomponensnél – rendszerint könnyű a szárat eltávolítani. Azonban a csontcement makacsul ragaszkodik a combcsont kortikálisához. Ezt többnyire vésővel tudjuk eltávolítani, és a cementtel együtt jelentős csontállomány is eltávolításra kerül. Fiataloknál tehát, ahol többszöri revízióval kell számolnunk, nem mindegy, hogy az egyes revízióknál milyen mértékben „fogy” a környező csontállomány. Összességében fontos leszögezni, hogy egy protézisbeültetéssel foglalkozó osztályon többfajta protézisnek, cementes ill. cement nélküli rögzítésűnek is rendelkezésre kell állnia, a protézist pedig mindig a beteghez, biológiai korához,

általános állapotához, társbetegségeihez, illetve a csípőízület anatómiai konfigurációjához választjuk, és nem fordítva. – A protézis és az azt körülvevő szervezet kapcsolatának kutatása az elmondottak alapján szinte önálló tudományágnak tűnik. – Valóban, frissen kialakult tudományág a tribológia, ami az egyes protézis komponensek kölcsönhatásával, kopási rátájukkal, a kopástermékek okozta másodlagos elváltozásokkal, betegségekkel foglalkozik. Az sem mindegy, hogy milyen anyagból készülnek a protézis egyes alkotóelemei. Korábban egybeöntött protézis szárat-fejet használtunk, nagy méretű polietilén vápával, melynek tulajdonságai meglehetősen rossznak bizonyultak. A nagy súrlódás miatt jelentős mennyiségű polietilén kopástermék halmozódott fel a környező szövetekben az évek során. Willert munkásságából tudjuk, hogy ezen kopástermékek bekerülve a szöveti makrofágokba (fagocitákba és óriássejtekbe), a környező csont lebomlásához, valamint kötőszövet-képződéshez, azaz korán a protézis lazulásához vezettek. Ma már számos szövetbarát anyag áll rendelkezésünkre, amivel a kopástermékek mennyisége jelentősen csökkenthető. Fontos az optimális fejméret meghatározása, ma ezt 28–32 mm átmérő közé teszik. Az eredeti polietilént is speciálisan előkezelik, ezáltal nagyobb lesz a kopásállósága (sajnos egyúttal törékenysége is nő). Használnak ezen kívül fémvápa-fémfej kombinációt, mely szintén csökkenti az egyes komponensek kopását, viszont

SZAKMAI OLDAL

a keletkező kis méretű fémrészecskék gyakran súlyos metallózishoz, sőt akár nagyméretű pszeudotumorok kialakulásához is vezethet. Szintén elterjedt a kerámia-kerámia összetétel is, melynél a kopási ráta már elhanyagolható, és a korábbi gyakori szövődmény, a kerámia törése is igen ritkán fordul elő. Esetenként járáskor hallható – és zavaró (de nem fájdalmas) – hangjelenség, csikorgás jelentkezhet. – A protézis anyaga mellett mi az, ami még elsődleges jelentőséggel bír a beültetés sikerességében? – A protézisek geometriája is igen fontos, néha csupán néhány fokos szögeltérés vagy alakváltoztatás is – a bevált protézisek jó eredményeivel ellentétben – katasztrofálisan gyors lazuláshoz vezethet.

olyan progresszív anyagcsere-betegség vagy reumatológiai betegség (RA), melyek megfelelő aktivitással társulva korai lazuláshoz vezetnek? – Protézis-beültetés előtt és után milyen ellátás szükséges a páciensek számára? – A betegek kontrollja is a fentiek megítélésén alapszik. Rendszerint a protézis még elfogadható helyzetváltozása (pl. 1-3 mm-es süllyedés) a csontban az első évben jelentkezik, így a betegeket ilyenkor gyakrabban kontrolláljuk (3 hónap, 6 hónap, majd 1 év). Később

– Jelenleg milyen mértékben fejlődik a protézis-gyártás? – A piacon számtalan gyártó kínál teljes körű protézisválasztékot. Meg kell jegyezni azonban, hogy az igazi áttörés a hatvanas-nyolcvanas években lezajlott a metil-metakrilát alapú csontcement megjelenésével. Az elmúlt két évtizedben jó minőségű felületkiképzéssel, szövetbarát kerámiákkal teszik modernebbé az eszközöket, de az egyre újabb típusokra jelenleg jellemző, hogy rendkívül drágák, ugyanakkor a protézis kihordási ideje alig növekszik.

Prof. dr. Szendrői Miklós

– Elsősorban milyen tényezők befolyásolják azt, hogy milyen hamar lazul ki a protézis? – A protézis-beültetés egyirányú zsákutca, visszafordíthatatlan folyamat, ahol a biológiai folyamatokat mechanikai váltja fel, és beültetés után közvetlenül már elkezdődnek a lazuláshoz vezető folyamatok. Az persze, hogy egy protézis mikor lazul ki, számos tényezőtől függ. Lényeges kérdés a beteg testsúlya. Angliában pl. bizonyos testtömegindex felett nem végeznek el csípőprotézis-beültetést! Szintén fontos tényező, hogy sikerült-e a csípőízületet anatómiai értelemben rekonstruálni, pl. súlyos csípőficam esetén, ahol a combfej másodlagos vápával helyezkedett el. Történtek-e megelőző műtétek, amelyek a protézis komponenseinek stabilitását veszélyeztetik? Fennáll-e

a panaszmentes pácienseket elég két-három évente visszahívni a protézis 9-10 éves koráig, akkor pedig ismét gyakrabban, mert onnantól felgyorsul a lazulás folyamata. Elengedhetetlenül fontos továbbá a betegek felkészítése a műtétre, majd az, hogy szakszerű rehabilitációban részesüljenek. Orvosi kötelesség, hogy a betegeket az operáció előtt felvilágosítsuk a közvetlen műtéti szövődményekről (ér- vagy idegsérülés, stb.), de legalább ilyen fontos, hogy felkészítsük a protézis beültetése utáni életvitelre. El kell magyarázni, mennyire fontos az ideális testsúly megtartása. Fel kell világosítani páciensünket arról is, hogy revíziókor előfordulhat – különösen nehezebb anatómiai viszonyok esetében – végtaghossz-változás, ami azonban nem

tragédia, hiszen egy-két cm-t könnyedén ki lehet egyenlíteni. A leggyakoribb panasz forrása, ha elmarad a fenti felvilágosítás, és a beteg máról-holnapra úgy ébred, hogy az operált végtagja hirtelen „megnőtt”. Szintén fontos, hogy a műtét után ne kergessen páciensünk hamis illúziókat. A rendszerint gyorsan kialakuló fájdalommentesség azt az érzetet kelti, hogy „csípőjének mindent szabad”, bármilyen sportot űzhet, amit korábban. Tény, hogy a jó minőségű protézisek idejében megengedőbbek vagyunk, nem tiltjuk el betegünket a kerékpározástól, úszástól, (még a mellúszástól sem!), azonban nem javasoljuk a futást, a síelést és egyéb törésveszélyes sportokat, mivel a combcsont ebben az esetben már másképp törik. Legtöbbször a protézis szinte véső alakban szétrepeszti a csontot, amely több darabra törik. Az ilyen törésnek bonyolult az ellátása, az oszteoszintézis után gyakran alakul ki szövődmény. – Mennyi esélye marad a páciensnek a teljes életre, ha a protézis kilazul vagy elfertőződik? – Gyakran kérdezik a betegek, hogy a fent említett egyirányú utca végét jelenti-e, ha a protézise kilazul, vagy elfertőződik. A saját klinikám tapasztalata alapján mondhatom, hogy igen ritka esetben (néhány %) fordul elő, hogy a protézis kivételére kényszerülünk, és nincs mód új protézis beültetésre a megváltozott anatómiai viszonyok vagy fennálló gyulladás miatt. Általánosságban elmondható, hogy gyulladás esetén is, a protézis eltávolítását és az antibiotikumos kezelést követően, sikerrel ültetünk be ismét protézist. Statisztikák alapján ma már a csípőprotézis-műtétek 14–18%-a revízió, melynek során gyakran felépítjük a hiányzó csontot, speciális anyagokat (tantálium, homológ csontblokk) alkalmazva, illetve a stabilitás elérése érdekében fém vápakosarat is használunk. A revíziós eredmények persze elmaradnak a primer műtéti eredményektől, de a tíz éves kihordási időt így is a protézisek 60–80%-a abszolválja. A csípőprotézis sikertörténet a mozgásszervi sebészetben, hiszen a betegeket akár 10–15 évre panaszmentessé tehetjük. Radnai Anna


29

SZAKMAI OLDAL

Pedró és a nagy stroke-vita Bejárta a sajtót a 35 éves Peterdi Imre, a Dunaújvárosi Acélbikák korábbi válogatott jégkorongozójának története, aki március 5-én nagyvenyimi otthonában éppen kisfiával játszott, amikor stroke-ot kapott. Jobb agyféltekéjének egyik főverőerét zárta el egy vérrög, ez pedig sok esetben rokkantságot, sőt akár halált is okozhat. Az ő esete azonban nem egy tragédia, vagy a rosszul működő egészségügyi ellátás miatt került a címlapokra. Éppen fordítva történt: a Pedrónak becézett közkedvelt sportoló esetében minden olajozottan működött: a mentők időben érkeztek, időben vitték a dunaújvárosi kórházba, ahol gyorsan és pontosan diagnosztizálták a bajt, és a legmegfelelőbb centrumba küldték át a beteget, oda, ahol a legbiztosabban meg tudták menteni. Mire – szintén gyorsan – megérkezett a beteg a fővárosi Országos Klinikai Idegtudományi Intézetbe (OKITI), már minden és mindenki fel volt készülve arra, hogy Pedrónál elvégezzék azt a katéteres neurointervenciós eljárást, amelyet a világon csupán alig több mint egy éve ajánl a szakma az agyalapi nagyerekben lévő vérrögök eltávolítására. A valamivel több, mint félórás beavatkozás olyan jól sikerült, hogy a humoráról is ismert sportoló két héttel később már nem csak szinte tökéletesen mozgott és beszélt, hanem ugyanúgy ontotta tréfáit is, mint korábban. Peterdi Imre története nemcsak a magyar egészségügy egyik sikertörténete, hanem több olyan pontra is ráirányítja a figyelmet, amely jelenleg forró téma az ágazatban. Például arra, hogy mennyire fontos az intézmények közötti együttműködés, illetve a nagy stroke-vitára is, amely arról szól, vajon a kardiológusok vagy a neurointervenciós szakemberek tudják eredményesebben végezni ezt a nem túl olcsó, esetenként 2–2,5 millió forintos új beavatkozást. A konkrét történetről és a levonható tanulságokról az azon a napon ügyeletben lévő, az előkészítést és a beavatkozást végző két orvost, az OKITI két vezető szakemberét, dr. Óváry Csaba neuroló-

30


gust, az intézet orvosigazgatóját, illetve dr. Szikora István neuroradiológust, a neurointervenciós osztály vezetőjét kérdeztük. – Amikor Peterdi Imre, már a beavatkozás után, megírta történetét az internetre, a szerencsére fogta a túlélését. Pedig jó esetben így működik az egészségügyi ellátás. A szerencse talán annyi volt, hogy a feleség nem késlekedett, hanem azonnal hívta a mentőket. Szikora István: Amikor itt volt nálam a beteg felesége, panaszkodott, hogy milyen nehéz dolga van, hiszen a férje sportoló, akikről köztudott, hogy lekicsinylik a bajokat, és soha nem akarnak orvoshoz menni. Szóval az, hogy időben hívták a mentőket, és a sportoló időben a dunaújvárosi kórházba került, valóban a feleség érdeme. Óváry Csaba: Itt is igazolódott: egy sikeres férfi mögött mindig egy asszony áll. – Végül is mennyi idő alatt került Peterdi Imre a kórházba? Ó.Cs.: Ezt nem tudjuk, de az biztos, hogy 12.45-kor jelentkeztek az első tünetek Nagyvenyimben, és körülbelül fél háromkor már kész CT-felvétellel hívtak fel minket Dunaújvárosból, tehát alig több mint másfél óra múlva már volt egy hozzávetőleges diagnózisuk. A dunaújvárosiak nemcsak gyorsak voltak, hanem szerencsére azt is pontosan tudták, hogy melyik is az a hely, ahol a legjobban el tudnak látni egy ilyen esetet. Valószínűleg az is segített, hogy épp decemberben és februárban tartottunk továbbképzést az elér-

hető közelségben lévő centrumoknak, pont az ilyen esetek egyeztetésére és a részletek megbeszélésére. Február közepén a centrumok radiológusaival egyébként éppen arról egyeztettünk, hogy a helyben elvégzett akut vizsgálatokkal és a képküldéssel mennyire lehet lerövidíteni azt az időt, ami alatt mi elvégezhetjük a megfelelő beavatkozást. – A gyorsasághoz esetleg az is hozzájárult, hogy ismert sportolóról volt szó... Sz. I.: Annyi információnk volt, hogy egy hokiedző a beteg, de bevallom én nem ismertem az illetőt. Ó.Cs.: Szégyellem bevallani, hogy mennyire nem értek a sporthoz, de én is bevallom, dunsztom nem volt, kiről van szó. – Végül is hogyan kerül az OKITI-be a beteg? Sz. I.: Az ügyeletes neurológus tökéletesen tette a dolgát, úgy ahogy azt kell, úgy ahogy azt kérjük. Felhívta az OKITI-t, ahonnan értesítettek engem, az aznapi ügyeletes intervencióst, hogy Dunaújvárosban van egy akkor 2,5 órás, 35 éves stroke-os beteg, mi legyen. Megbeszéltük, hogy természetesen átvesszük, ezután tisztáztuk a dunaújvárosiakkal részleteket. Az ottani ügyeletes lelkére kötöttem, hogy úgy rendelje a mentőt, hogy azonnali, nem halasztható életmentő műtéthez, egy magasabb progresszivitású intézménybe szállításról van szó. Erre azért volt szükség, mert a kórházból kórházba szállítás egyébként hátrányt szenvedhet az utcáról, otthonról vég zett mentéssel szemben, ez pedig

SZAKMAI OLDAL

végzetes késlekedéshez vezethet. Az ügyeletes tehát a megbeszéltek szerint szervezte meg a szállítást, ami azt jelentette, hogy a mentő a dunaújvárosi kórház és a budapesti OKITI közötti körülbelül másfél órás utat 1 óra alatt tette meg. Gyorsan megcsináltuk a szükséges vizsgálatokat és 17 óra 06kor már el is végeztük az intervenciót. – Milyen vizsgálatokra volt még szükség? Sz.I.: Elvégeztünk egy neurológiai és egy kontroll CT-vizsgálatot is, mivel ilyenkor tudnunk kell, hogy az előző CT óta eltelt idő közben nem történt-e olyan változás, ami már kockázatossá teszi a beavatkozást. Majd elkezdtük az előkészítést, a szisztémás trombolízist, az infúziós vérrögoldást. Ó.CS.: Ez utóbbi a beérkezés után 35 perccel történt, ami azért is fontos, mert a nemzetközi ajánlások szerint egy órán belül kell elkezdeni, tehát mi ezt teljesíteni tudtuk. – Mennyire számított, hogy egy fiatal, jó kondícióban lévő sportolóról volt szó? Sz.I.: Az hogy a beteg sportoló inkább a szövődmények átvészelésében, a rehabilitációban számít. A fiatalsága viszont valóban hasznos volt, hiszen ennél az eljárásnál a combtól az ereken keresztül kell eljutni az agyban lévő vérrögig. Ez lehet nagyon bonyolult, ugyanis minél idősebb egy ember, annál kanyargósabb, meszesebb az érhálózat, szűkületek is nehezíthetik a katétervezetést. Ebben az esetben azonban technikailag könnyű dolgunk volt, ennek is része volt abban, hogy mindössze 35 perc alatt végezni tudtunk. – Gondolom naponta több ilyen katéteres „dugóhúzást” csinálnak? Sz.I.: Nem mondanám: tavaly úgy 6070-et végeztünk. Tudni kell, hogy ez az eljárás ma még csak rövid múltra tekinthet vissza.. A nemzetközi irodalomban 2015 eleje óta ajánlott, addig kísérleti módszernek számított. Akkor jelentek meg azok a publikációk, amelyek tudományosan igazolták, hogy agyalapi nagyér elzáródás esetén ez az eljárás kombinálva a trombolízissel hatékonyabb, mint önmagában a

szisztémás vérrögoldás. Ez az oka, hogy ma még nem számolhatunk be több száz, vagy több ezer esetről. – A szívkatéterezés már nem számít olyan fiatal eljárásnak – a világon, sőt Magyarországon is elég nagy tapasztalattal rendelkeznek. Ha jól tudom, a kardiológusok is szívesen vállalkoznának erre. Nem tudnák ők végezni ezt a neuróintervenciót?

Peterdi Imre

Sz.I.: Bár érelzáródás a szívben és az agyban egyaránt előfordul, sem a szerv, sem az erek nem ugyanazok. A kardiológus kollégák évek alatt, alapos, jól megtervezett oktatás során tanulják meg a szív patológiáját és patofiziológiáját, majd sajátítják el a szívkatéterezéshez szükséges anatómiai és technikai ismereteket. Az agy működésének, anatómiájának, érrendszerének és az agyi erek katéterezési technikáinak elsajátításához legalább ugyanannyi idő és képzés szükséges, annak érdekében, hogy ezeket a súlyos kockázattal is járó beavatkozásokat biztonsággal végezhessük. Nem véletlen, hogy a világ öt kontinensén működő 12 szakmai társaság nemrégiben közös állásfoglalást tett közzé a legnagyobb tekintélyű szaklapokban, mely az ischaemiás stroke intervenciós kezeléséhez szükséges képzés feltételeit rögzíti. Sajnos ma sok intézmény gondolja úgy, hogy dolga van

ezen a területen, de nagyon kevés az olyan, amely ebbe pénzt, energiát és időt fektetne be. Ó.Cs.: Vegyük példának a Peterdi történetet. Dunaújvárosban agyi képalkotó módszerrel el kellett készíteni egy felvételt, amit később össze kellett vetni az itteni agyi képalkotás eredményével, hogy el lehessen dönteni, elvégezhető a beavatkozás vagy sem, nem haladják-e meg a kockázatok a várt eredményt. Ehhez kell egy megfelelő neuroradiológiai jártasság, és még nem is járunk az eset manuális részénél, csak pusztán a megítélésénél. Ezután el kellett végezni a betegnél egy vénás trombolízist, amihez az országban összesen 37 stroke-centrumnak van képessége, jogosítványa, kiépített húsz éves tapasztalattal rendelkező hálózata. Majd kellett egy olyan speciális angiográfiás laboratórium, mint amilyen az OKITI-n kívül talán öt van még az országban. De ennél az ötnél is kevesebb a száma azoknak a helyeknek, ahol 24 órás ügyeletet is tudnak adni ezek a centrumok. Ennek pedig a legfőbb akadálya, hogy nincs elég kiképzett szakember, akik ennek a folyamatnak minden részletét átlátják, jártasak az agyi erekben való tájékozódásban, tudják, hogy mi a következménye, mit kell tenni, ha szövődmény lép fel. És ha már szövődmények: nem árt egy idegsebészeti háttér sem egy ilyen beavatkozásnál, hiszen bizonyos szövődménynél akár műtétre is szükség lehet. Ha tehát így nézzük, egy kardiológiai intervenciós centrumban nincs neurológus, nincs stroke-központ, nincs neurointenzív, de nincs neuroradiológus, nincs neurointervenciós szakorvos, és nincs idegsebész sem. És mondok még egy érvet amellett, hogy miért kell ezt a beavatkozást kifejezetten erre kiképzett, szakavatott orvosnak csinálnia. Az eljárás hihetetlenül drága, 2-2,5 millió forint. Ezt rosszul csinálni, a magyar egészségügy jelenlegi forráshiányos helyzetében, lássuk be, a főbűnök egyike. – Az országban összesen hány olyan neurointervenciós szakorvos van, aki jelenleg képes elvégezni ilyen beavatkozást?


31

SZAKMAI OLDAL

Sz.I.: Tudomásom szerint eddig 12-en szereztünk jártassági vizsgát. Egyébként még annyit tennék hozzá az előbbiekhez, hogy az OKITI-n kívül Pécsen, Szegeden, Debrecenben, Miskolcon valamint Kaposváron végeznek neurointervenciós beavatkozásokat, és ha jól tudom, Győrben is vannak kezdeményezések. A felsoroláson is látszik, hogy nem teljesen

Sz.I.: Az igények felmérését nehezíti, hogy ma még nem tudjuk pontosan mekkora esetszámra kell tervezni. Korábban a nagyér-elzáródás kimutatásának nem volt terápiás konzekvenciája, mivel az adekvát kezelés mindenképp a szisztémás trombolízis volt. Ezért többnyire senki nem vesztegette a drága időt az ahhoz szükséges képalkotó vizsgá-

Dr. Óváry Csaba és dr. Szikora István

egyenletes a területi elosztás. A centrumok egy részében szakemberhiány miatt 24 órás ügyeletet nem tudnak kiállítani. Van olyan központ is, mely képzett neurointervenciós kollégát csak részfoglalkoztatásban alkalmaz. Ez tervezett esetekre megoldás lehet, de az akut stroke nem tartozik ezek közé. – Ha ilyen nagy a szakemberhiány, nem lehetne hogy az intervenciós kardiológusok képezzék tovább magukat neurointervenciósokká? Ó.Cs.: Ennek semmi akadálya nincsen, ez egy 2013 óta jogszabályban rögzített lehetőség. Ha valaki ezt komolyan gondolja, nálunk vagy valamelyik már említett neurointervenciós központban 18 hónap alatt elsajátíthatja az eljárást. Egyelőre azonban nem túl nagy az érdeklődés.

32


latokkal. Ma a vaszkuláris képalkotás nélkülözhetetlen, de még hosszú időbe telik, mire pontosan látjuk, mekkora kapacitásra van szükség. Mindez természetesen mind a szükséges központok, mind a képzendő szakemberek számát nagymértékben befolyásolja. – Megbecsülni sem lehet? Ó.Cs.: Annyit tudunk, hogy évente körülbelül 27-28 ezer az agyi érelzáródások száma. Ebből körülbelül 5 ezer az, amelyiket lehet szisztémás trombolízissel kezelni, tehát ennyi eset az, amelyik megfelelő időben megfelelő helyre tud kerülni, és így eredményes lehet a terápia. Mi úgy gondoljuk, hogy ennek az 5 ezer betegnek legalább az egyharmada alkalmas lehet arra, hogy ezzel az új eljárással kezeljék.

– Tehát akár évente több mint ezer ne urointervenciót is el lehetne végezni? Sz.I.: Talán többet is, hiszen ennek az eljárásnak az intravénás vérrögoldásnál hosszabb, 6 órás az időablaka, így többen beleférhetnek. Ahhoz persze, hogy egy stroke-betegnél elkezdjük ezt a beavatkozást, mindenképp tisztázni kell, hogy nagy érben történt-e az elzáródás, ez pedig szintén időt igénylő vizsgálat. Ó.Cs.: Talán így válik érthetővé, miért is tartjuk fontosnak, hogy minél több megbeszélést, egyeztetést tartsunk azokkal a központokkal, amelyek a közelben vannak. Hiszen ez mindenki számára egy új helyzet. Valamennyiünknek bele kell tanulnunk abba, hogy miként lehet megszervezni például Dunaújvárosból, Balassagyarmatról, Salgótarjánból, hogy a megfelelő időn belül a megfelelő beteg idekerüljön hozzánk. Ugyanis az sem jó, hogy ha idehoznak, utaztatnak egy súlyos beteget akinél nem lehet elvégezni az eljárást. A küldő intézménynél tehát pontosan el kell dönteni, hogy alkalmas-e a beteg a beavatkozásra. Ennek próbáljuk most együtt megszervezni a körülményeit, miközben itt az intézetben még továbbképzéseket is tartunk. – Bár említették, hogy mi hátráltathatja a jelentkezést a továbbképzésekre, van azért érdeklődés? Sz. I.: Hogyne, sőt nemcsak hazánkból, de külföldről is. Hiszen mint mondtam, egy éve dördült el a startpisztoly. Tehát nemcsak Magyarországon, hanem Európában, sőt világszerte is most kezdik el kiépíteni a beavatkozás feltételeit, megteremteni az ehhez szükséges körülményeket. Az Amerikai út több évtizedes klinikai és oktatási tapasztalata, az országos intézet neurointervenciót, neuroradiológiát, neurológiát, idegsebészetet egybefogó ideális struktúrája és az intervenció szempontjából kimagasló műszeres felszereltsége távoli tájakon is vonzerőt jelent. Azért dolgozunk, hogy egy Peterdi-sztori mindenhol a világon – és természetesen nálunk is – ne csak érdekes, hanem hétköznapi történet is legyen. Bernáth Bea

SZAKMAI OLDAL

Európai Elhízás Napja – Egészségesebb Jövőért Az Európai Elhízástudományi Társaság és 32 ország nemzeti tagszervezete – köztük a Magyar Elhízástudományi Társaság – együttműködésével kezdetét vette a 2016. május 21-ai „Európai Elhízás Napja” és csatlakozó rendezvényei előkészítése.

Az Európai Elhízástudományi Társaság március 24-i brüsszeli sajtóközleményében az elhízás növekvő epidémiájára hívta fel a figyelmet, amely 2030-ra Európa lakosságának több mint felét érinteni fogja. A WHO szerint az elhízás a 21. század legnagyobb népegészségügyi problémája. Előfordulása megháromszorozódott 1980 óta az európai régióban, valamint folyamatosan növekvő trendje riasztó. Az elhízás komplex krónikus betegség számos kiváltó tényezővel, amelyek közül sok túlmutat a személyes kontrollon. Az okok széles skálája a genetikától az endokrin betegségeken keresztül a környezeti tényezőkig terjed: mint a stressz, a túltáplálkozás, vagy a növekvő inaktivitás és ülő életmód. A túlsúly és elhízás számos pszichológiai probléma és rokkantsághoz vezető állapot előidézője, továbbá drámaian növeli számos krónikus nem fertőző betegség, köztük a 2. típusú cukorbetegség, szívbetegség, egyes daganatos betegségek előfordulását. A testsúlytöbblet az arra hajlamos személyeken növeli a következményes betegségek halmozott előfordu-

lásának kockázatát is. A WHO szerint az elhízás különböző régiókban az egészségügyi kiadások 2–8%-áért, és a halálozás 10–13%-áért felelős, valamint az 5. vezető halálok világszerte. A programokhoz más, nagy betegségcsoportok európai szervezetei, úgymint a daganatos betegségek, diabétesz, szív-érrendszeri betegségek, hipertónia, májbetegségek és táplálkozástudományi szervezetek úgyszintén részt vesznek az akciókban azzal a céllal, hogy a legkülönbözőbb betegségeket előidéző túlsúly és elhízás veszélyére felhívják a figyelmet. Az egészségesebb életmód, amely az egészséges táplálkozást, a rendszeres fizikai aktivitást helyezi előtérbe, segíthet a normális testsúly megtartásában. Az EASO szerint a kormányok és közösségek közös akciójára van szükség az elhízás epidémiájának megfékezésében. A nemzeti egészség-fejlesztési stratégiákban fókuszálni szükséges a lakosság fizikai aktivitásának növelését, valamint az elérhető, egészséges táplálkozást célzó programokra. Ebben nem nélkülözhető

az egészségügy mellett a különböző szaktárcák, civil szervezetek, a magánszféra véleményformálóinak bevonása. Az Európai Elhízás Napja felhívásának szellemében az EU államok részvételével az „Egészségesebb Jövőért” indulnak akciók. Dr. Halmy Lászlóné ügyvezető elnök Magyar Elhízástudományi Társaság www.elhizastudomany.hu eszter@ halmy.hu, +36 20 9292-472


33

ORVOSTÖRTÉNET

A természet csodás világa: Hans Fischer-portré A földkéreg tömegének majdnem felét kitevő oxigén nélkülözhetetlen az élet fenntartásához. Az oxigén – amely az élő szervezetekben lévő fontos szerves kémiai vegyületcsoportban (fehérje, szénhidrát, nukleinsav, zsír) és szervetlen vegyületekben (állati csontok, fogak) is megtalálható – termelődése a fotoszintézis során termelt energiától függ. A fotoszintézis a természet csodás laboratóriumának egyikében, a növények zöld levelében megy végbe, ahol a napfény kémiai energiává alakul. A fotoszintézis során a növények képesek arra, ahogy az angol vegyész, Joseph

Hans Fischer

34


Priestley fogalmazott: „hogy a rossz levegőt rendbe hozzák”, vagyis széndioxidot nyeljenek el és oxigént termeljenek. A holland születésű brit tudós Jan Ingenhousz kutatásai során rájött: csak a növények zöld részei tudják elvégezni

ezt a létfontosságú folyamatot, amely az élőlények tápanyagellátásához is elengedhetetlen. A levelek zöld színét a „folyékony napfény”, a klorofill adja, amely – mint azt Richard Willstatter 1912-ben megállapította – két változatból (klorofill-a, klorofill-b) áll. Míg a klorofill a növények zöld színéért felelős, a hemből és globinból álló hemoglobin a vörösvérsejtek vörös színét kölcsönzi. A hemoglobin vizsgálatakor, amikor a német biokémikus Hans Fisher elválasztotta a hemet a fehérjemolekulától – megdöbbenve tapasztalta, hogy annak kémiai szerkezete majdnem azonos a klorofilléval. A hem esetében a középső ion, a Fe2+ a porfirinhez kapcsolódik, a klorofillmolekula esetében pedig a középső ion,a Mg2+ a forbinhoz csatlakozik. De hogyan is indult el a hemin és a klorofill molekulaszerkezetének vizsgálatáért 1930-ban Nobel-díjat kapott Hans Fischer életútja? Tanulmányait a wiesbadeni humángimnáziumban kezdte el. Érdeklődése hamar a természet csodás világa felé fordult. A lausenne-i, majd a marburgi egyetemen tanult párhuzamosan kémiát és orvostudományt. Vegyész oklevelének megszerzése után négy évvel, 1908-ban veszi át orvosi diplomáját Münchenben, majd Emil Fischer asszisztenseként Berlinben dolgozik. Később visszatér Münchenbe, és az Élettani Intézetben (1913) tanít. Három évvel később az orvosi kémiai tanszék élére kerül, majd – a Bécsi Egyetemen töltött esztendők után – 1921-ben Heinrich Wielandtól átveszi a szerves

ORVOSTÖRTÉNET

kémiai katedrát a Müncheni Műszaki Főiskolán. Hans Fischer pályája elején a heterociklusos vegyületeket, és azon belül a pirrolokat kutatta. Tanulmányozta a vér oxigénellátását végző négy globinfehérjét is tartalmazó hemoglobint, amely egy heterociklusos, vastartalmú vegyületet is tartalmaz, és amely nem más mint a hemcsoport, ami megköti az oxigént. Az már a korábbi vizsgálatokból kiderült: a hemklorid, vagy hemin 76 atomból áll, ám ös�-

A hem b szerkezete (forrás: Wikipedia)

szekapcsolódásuk módját abban az időben még homály fedte. Azt, hogy a heminmolekula vasmentenes anyagokká, porfirinekké alakítható tovább, majd azok pirrolszármazékokká bonthatók le Hans Fischer fedezte fel, aki hosszas kutatómunkát végzett a klorofill esetében is. A kékbaktériumok csupán egyféle klorofillt (klorofill-a-t) tartalmaznak, de

„A természetet a tudomány nyelvének ismeretében érthetjük meg a legjobban.” (Yuan T. Lee) zöld növényekből kétféle klorofillt lehet izolálni, melyek klorofill-a és klorofill-b néven ismertek. Hans Fischer – aki tanulmányozta a sárga karotinpigmentet, az A-vitamin elővegyületét is – meghatározta a klorofill pontos szerkezetét, amelyet több izomer szintetizálásával tárt fel. Vizsgálódásai során azt is bebizonyította, a klorofillmolekulát egy porfirinváz – benne egy magnéziumatommal – és egy hosszabb szénlánc alkotja. A porfirinváz szerkezete a hemoglobinéhoz hasonló, amelynek központi atomja vas. Fischer feltárta továbbá a magasabb rendű növényekben és a zöld algákban mindig megtalálható kolofill-b és a klorofill-a molekulája közötti azonosságokat. Mint azt kutatása nyomán bebizonyította, mindössze annyi a különbség, hogy egy metilcsoport helyett formilcsoportot tartalmaz. Ez az „apró” eltérés azonban jelentős különbségeket okoz a két pigment spektroszkópiai tulajdonságaiban A klorofillek réz- és/vagy nátriumsói, a klorofillinek az élet és az egészség fenntartása tekintetében nagyon fontos szerepet töltenek be. Segítik a légzőszervek, a vizeletkiválasztó rendszer, az emésztő- valamint a nyirokrendszer által végzett, salakanyagokat semlegesítő folyamatokat. A klorofillin az egyik legerősebb antioxidáns, amely módosítani tudja a bakteriális fertőzést okozó baktérium tevékenységét,

és elősegíti a normál sejtburjánzást, segítve ezzel a sebgyógyulást. Fischer a klorofillről és a heminről végzett kutatásairól több cikket is írt, pályája végén az epe színanyagait, a bilirubint és biliverdint vizsgálta. Bár ezek a vegyületek régóta ismertek voltak, porfirinszerkezetüket Fischer írta le. 1942-ben sikeresen szintetizálta a biliverdint, majd két évvel később a bilirubint is. Hans Fisher – bár kiváló kutató volt, aki diákjai körében is népszerűségnek örvendett –, nem töltötte minden idején mikroszkópja és kémcsövei társaságában. Szabadidejében gyakran kirándult, szerette a hegymászást és szívesen síelt. Mindezeket a sportokat annak ellenére űzte, hogy fiatalon tüdőbajban szenvedett. A német biokémikus, akit 1925-ban titkos államtanácsossá (Geheimer Regierungsrat) neveztek ki és, aki 1929-ben megkapta a Liebig-emlékérmet, nyolc évvel később pedig a Davy-érmet – 1945. március 31-én (húsvét vasárnapján) öngyilkosságot követett el, mert úgy érezte: egész addigi munkássága odaveszett, miután intézetét és laboratóriumát a második világháború utolsó napjaiban a szövetségesek lebombázták. Czompó Judit


35

Kultúra

Társulat önerőből: a Turay Ida Színház Sejtelmes pillantást kölcsönző nagy karimájú kalapjaiban, hétköznap is egyedi gálaruháiban eleinte valószínűleg furcsán néztek rá a Józsefvárosban. Aztán két év alatt megszokták, sőt ma már előre köszönnek neki, hiszen ő csinált itt, a nyolcadik kerületben igazi színházat, olyat, ahol nagynevű, Kossuth-díjas művészek szórakoztatnak a környékbeliek tapsáért is. Darvasi Ilona 16 éve, októberben döntötte el, hogy színházat csinál, novemberben pedig már egy húsz fős társulattal, zenekarral, tánckarral több városban előadatta Huszka Jenő Lili bárónőjét. A Turay Idáról elnevezett magánszínháza azóta is járja az országot, de két éve saját fővárosi otthonuk is lett. A szépen rendbe tett Kálvária téren álló épület miliőjét ki más álmodhatta volna igazi színházivá, mint a direktornő, aki nemcsak igazgatóként és „belsőépítészként” határozza meg a teátrum hangulatát, hanem több produkció díszlet- és jelmeztervezőjeként is. –  Hogy lesz egy civilből egyszer csak színházcsináló? –  Felháborodásból. Persze azért bonyolultabb ennél a történet. Valóban civil voltam, népművelés-könyvtár szakon végeztem. Annyi közöm azért volt a színházhoz, hogy színészhez mentem férjhez (Nemcsák Károlyhoz – a szerk.). Amikor a művelődési házakban dolgozó kollégáim ezt megtudták, nyaggatni kezdtek, hogy szóljak a férjemnek, segítsen megszerezni ezt vagy azt a művészt egy-egy fellépésre. Sokszor szóltam, de aztán rájöttem, nem kell ehhez a férjem, én magam is beszélhetek a művészekkel. Aztán az is kiderült, eredményesen tudok tárgyalni helyettük a fellépésekről, így egy idő után már csak ezzel foglalkoztam. – Ezt hívják színészmenedzsernek, de még mindig nem értem a felháborodást...

36


rónőt. A Turay Ida Színház születését ehhez a dátumhoz kötjük.

– Nem akármilyen művészekkel dolgoztam együtt, ehhez képest azoknak az előadásoknak a színvonala, amikhez ezeknek a színészeknek a nevüket kellett adni, bizony sokszor elég gyatra volt. Amikor egyszer egy vidéki kultúrházban belenéztem egy Denevér-előadásba, nagyon megbotránkoztam. Ezt a nagyoperettet zenekar és tánckar nélkül, mindössze hat emberrel adták a elő, a díszlet egy kanapé és egy kandeláber volt. Úgy éreztem ez kiszúrás, tiszteletlenség a nézőkkel szemben. Akkor határoztam el, hogy én igazi produkciókat szervezek meg. Egy hónap múlva 2000. november 11-én húszfős társulattal, zenekarral, tánckarral nagy díszlettel, jelmezzel bemutattuk Pápán a Lili bá-

– Egy hónap alatt mindezt összehozni nem kis teljesítmény! Ehhez viszont pénz kell... – Így van, és nem is kevés. A sajátomat tettem bele. Úgy gondoltam, és ma is úgy gondolom, hogy bár tarthatnám az összespórolt pénzem a bankban is, de én ezt szeretem, ezt akarom csinálni. Nem mondom, hogy jó üzlet, de lehet úgy csinálni, hogy több ember megélhetését biztosítsa. Ma is minden produkciónál, mint egy jó háziasszony, osztokszorzok, például egy fellépésnél úgy számolok, hogy a kultúrháznak is megérje és mi se járjunk rosszul. Ráadásul, ha valamit mondunk, az mindig úgy van. A szavahihetőség pedig nagyon sokat számít. Nem véletlen, hogy mindenhova rendszeresen visszahívnak, mert tudják megbízhatóak vagyunk és magas színvonalat nyújtunk. – Tizennégy évig csak a vidéket járták és ezt az utóbbi két évben, amióta megvan a Kálvária téri kőszínház, sem adták fel. Hogy lehet ezt bírni? – Bírjuk. Van olyan nap, amikor egyszerre három helyen is játszunk. Ehhez persze hihetetlen szervező csapat kell, hiszen 140 hozzánk kötődő színészt, zenészt, táncost kell naponta egyeztetni. Van két saját teherautónk, hatalmas díszlet és bútorraktárunk. Mindez szükséges ahhoz, hogy az évi 400-500 előadást meg

Orvoskamara

tudjuk szervezni, amelynek ráadásul a felét vidéken adjuk elő. – Megdöbbentő számok... – Akkor még adjuk ehhez hozzá, hogy az elmúlt 15 évben 133 saját produkciónk volt, hatezer előadást tartottunk és 2 millió fizető nézőnk volt. – Úgy gondolom, ehhez az eredményhez azért nemcsak szervezőkészség, hanem olyan ismert művészek és darabok is kellenek, amelyek miatt szívesen beülnek a Turay Ida Színházba a nézők.

– Természetesen, hiszen magánszínház vagyunk. Nekünk elemi érdekünk, hogy elsősorban a nézőknek, és ne a szakmának játszunk. A művészeinkkel szívesen dicsekszem, hiszen olyan neves színészek léptek, lépnek fel nálunk, mint például Huszti Péter, Piros Ildikó, Eperjes Károly, Bencze Ilona, Hűvösvölgyi Ildikó, Mikó István, Sasvári Sándor vagy Benkő Péter. Détár Enikő is több produkciónk főszereplője, de Keresztes Ildikó is jelenleg a legsikeresebb előadásunkban, az „Égben maradt repülőben” alakítja Edith Piafot. De a rendezőink között is ott találhatóak

a legismertebbek, többek között Csiszár Imre, Árkosi Árpád, Böhm György, Verebes István. A színvonalas, szórakoztató darabokat is úgy próbálom összeválogatni, hogy facsarják, érintsék meg a szíveket, de gondolkodtassanak is el. – Ilyen lehetett az első magyar orvosnőről szóló darabjuk is a „Doktornők”... – Valóban, a Bencze Ilona által megformált Hugonnay Vilma hiába akart orvos lenni, a múlt század elején Magyarországon ez a pálya csak a férfiaknak volt nyitva. Ő mégsem adta fel, kitartóan küzdött az álmáért, amelyet el is ért, és az I. világháborúban már mint orvos látta el a frontról érkező sebesült katonák testi és lelki sebeit. – Úgy tűnik ön is megvalósította az álmát, olyan színházat hozott létre, amely minden „porcikájában”, hangulatában a direktornőt tükrözi vissza. A teátrum küldő-belső terei, sőt a produkciók nagy része is, hiszen a legtöbbnek már ön a díszlet-, és jelmeztervezője is. Mint egy igazi színházcsináló, játszani és rendezni is fog? – Nem, azt azért nem. De biztos, hogy őszinte leszek, nem beszélek mellé, és mindig meg fogom mondani, ha valami nem tetszik. Nemcsak


37

Kultúra

a látottakkal kapcsolatban, hanem a téren is, hogy én mit tudok cserébe vállalni. Nem tudok sokat adni, de amit ígérek midig időben odaadom. Úgy tűnik ez sokat nyom a latban, hiszen a legnagyobbak is szívesen lépnek fel nálunk. – Ezt támasztja alá az, amit Benkő Péter színművész nyilatkozott egy interjúban: „A mi színházunk a közönségért színház. A Társulat önerőből tartja el magát. Nincsenek sztárgázsik, de van hála és elismerés. Sokszor ez többet ér, mint bármi más.” Bernáth Bea

Gyere velem Operába Azucena Gyermekmegőrző Mottó: Halhatatlan mentoromtól, Abody Bélától kölcsönöztem az alábbi írás címét. Ő még egész könyvet szentelt az operának 1973-ban, én a mai felgyorsult életünkben inkább rövidebb anyagokkal, információkkal fordulok olvasóink felé. Az operaismertető nagyon fontos dolog, illetve fontos műfaj, hiszen nélküle egy előadásra először beülő gyermek nem értesül arról, hogy 2-3 órát csak énekelni fognak, ráadásul részletezi, hogy mit fog a gyermek látni, hallani. 1932 és 36 között 34 operáról jelent meg igen hiteles, részletes ismertető. A képen láthatóhoz még a Bolygó hollandi és a Ring csatlakozott. Alaprepertoár. Lehet vitatkozni, sőt az elkövetkezendő időkben szívesen vállalok statisztikai, népszerűségi kimutatásokat, kiegészítéseket. Tény, hogy Verdi Trubadúrja minden ismertetőben szerepel, ilyen alapművek karbantartása, portalanítása egy operaház üzemeltetésének alapfeltétele. Ennek szellemében került sor március 18-án az Erkelben egy orvosi vonatkozású premierre. A Trubadúr

38


szakmailag zenei üresjárat nélküli mű, a diszkográfiák olyan operákat sorolnak ide, amelyeknek minden részlete megjelent önálló, zárt áriákat, egyéb részleteket publikáló 78-as lemezeken, így ezekből a teljes mű összeállítható. Repetio mater studiorum (ismétlés a tudás anyja): a 78-as hanglemez, max. 5 perc zenét, szöveget tartalmaz egy oldalon, nem „bakelit”, hanem sellak. Ceterum censeo (egyébiránt megjegyzem): bakelitre nem lehet hangot rögzíteni, honnan került be egy ekkora baromság a szóhasználatba, rejtély, sajnos benn maradt. Megjegyzés: a „bakelit” jelzőt a 33-as „vinyl” lemezre is alkalmazzák. Melyik a bakelit? Szóval a Trubadúr minden részlete már a lemezkiadás őskorában siker volt, oda kell rá figyelni. Öt hangfajra

Kultúra

írt Verdi számtalan fülbemászó dallamot, mindegyik a szerepkör csúcspontjának számít. A mester gyenge librettóra írt remekművet, egy kritikus szerint sz...ból csinált aranyat. Az orvosi Trubadúr kórházban játszódik, a rendezés nem hagyományos. Az egyik előadás szünetében állítólag a vita hevében verekedés is volt. Mivel mindkét hivatásomat érintette a dolog, hosszabb beszélgetést folytattam a koncepcióról a rendezővel (felkészült, nagy tapasztalattal rendelkező színházi ember, számos

produkcióval tarsolyában), azzal a nem titkolt szándékkal, hogy tompítsam a kollégák között is kialakult vitákat, indulatokat. Galgóczy Judit szerint a Trubadúr beteg lelkekről, frusztrált karakterekről szól, amit el kell fogadnom, annyira, hogy a darab döntő momentumát elkövető szereplőről „Azucena Gyermekmegőrző” címmel gyarapítanám a szokatlan cégnevek népes táborát. Bregenzben a spanyol polgárháborúba helyezték át a cselekményt, Manrico és Luna gróf Kalasnyikovval az oldalán mászkál a

színpadon. Operaismertető nélkül egy ifjú operabarát nehezen értené meg, hiszen kortárs verseket, regényeket, színdarabokat is gyakran ajánlatos megmagyarázni. Ennek igazolására álljon itt Leo Slezaknak, minden idők legnagyobb Manricójának rövid Trubadúr-ismertetése. „Bei dieser Oper habe selbst ich keine Ahnung, was vorgeht!” (Fogalmam sincs miről szól). Ezt is el kell fogadni, hiszen az első képben nincs a színpadon, az előzményt Ferrando ott meséli el. Verdi zenéje örök, a Trubadúr így is (zeneileg) az operairodalom egyik csúcsa. Ismételt ötletem (szabadalmaztatom) az operákat manapság kétféle rendezésben (hagyományos és modern) kell játszani, csak ahogy Montecuccoli szerint a háborúhoz három dolog kell, pénz, pénz, pénz, ugyanúgy az operához is. Sokkal jobb, ha erre költik. A Trubadúr volt a szezon huszadik premierje, az események nem ritkulnak: Április 5–10: a Primavera ’16 előadásai: 2016.04.05.: Szegedi Nemzeti Színház társulata: Varázsfuvola. 04.06.: Győri Nemzeti Színház: Háry János. 04.07.: Kolozsvári Nemzeti Színház: Sámson és Delila. 04.08.: Miskolci Nemzeti Színház: Tosca. 04.09.: Csokonai Nemzeti Színház: Traviata. 04.10.: Pécsi Nemzeti Színház: Parasztbecsület – Egy pohár víz. Április 17. Operaház Balettpremier: Petipa-Wright-Csajkovszkj: Csipkerózsika, egy etalon koreográfia újragondolva, változatlan fénylő előadásban, szőröstül-bőröstül teltházas siker. A Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében „Space fantasy” címmel két kortárs balett egy estén az Erkelben, ősbemutatók. Szintén Tavaszi Fesztivál közös produkció Csajkovszkij Pikk dámája két estén (Hermann: Vlagyimir Galuzin). Szóval program van bőven, csak győzzük ráfordítható idővel. Érdemes tanulmányozni interneten is, akiknek ez nem áll módjában, ajánlom a nyomtatott anyagot, eddig nem tapasztalt bőségben. Szomolányi Gy. István hivatásos operarajongó


39

Orvoskamara

Zenei élmények és természeti csodák – irány Salzburg! A Salzburgi Ünnepi Játékok a klasszikus zene gazdag tárházát nyújtják. Salzburg évek óta – vitán felül – vezeti a zenei fesztiválok nemzetközi rangsorát. A magyar zenekedvelő turista akkor is fantasztikus élményekhez juthat, ha előre nem foglalt szállást, vagy nem szerzett belépőjegyeket a koncertekre. A választék egyik jellemzője, hogy a sztárprodukciók sora várja az érdeklődőket, melyek csillagászati áruk ellenére elfogynak, de a magas színvonalú kamarazenei és szólistaprodukciók, valamint a kortárs zenei koncertek számunkra is hozzáférhetők. Az Ünnepi Játékokat évtizedek óta direktórium irányítja. Ennek elnöke immáron több mint tíz éve Helga Rabl-Stadler konzervatív parlamenti politikus, aki mellett egy művészeti intendáns és egy színházi előadásokért felelős igazgató dolgozik. Egy kis történeti visszapillantás: Az „Ünnepi Játékok” gondolata a 19. század végén merült fel: 1876ban Hans Richter, neves karmester vezényletével nyitotta meg kapuit a

40


bayreuthi fesztivál. Egy évvel később Richter a Bécsi Filharmonikusokkal koncertezett Salzburgban, ahol kijelentette: Mozart művészetét itt kellene ünnepelni egy méltó fesztivállal. Az ötlet megvalósítására azonban még várni kellett. 1904-ben három neves osztrák művész, Max Reinhardt rendező, Hugo von Hofmannsthal író és Richard Strauss zeneszerző elevenítette fel az elképzelést, amely anyagiak híján ugyan elbukott, mégis

ők hárman számítanak „az eszmei alapítóknak”. Munkásságuk valóban meghatározta Salzburg kultúrtörténetét. 1917-ben alakult meg a „Salzburgi Ünnepi Játékok Háza Egyesület”. A nyitóelőadás 1920. augusztus 22-én Hoffmannstahl misztériumjátéka, a Jedermann („Akárki”) – a gazdag ember halálának szimbolikus története volt. A hátteret a salzburgi dóm szolgáltatta hatásosan Reinhardt rendezéséhez. A korabeli lapok

Kultúra

szerint a feketepiacon tízszeres áron keltek el a jegyek. Jedermann nélkül ma sincs Salzburg. Hoffmannsthal korabeli elképzelése, hogy a próza és a zene egyenrangúan jelenjen meg a fesztiválon, 1922 óta érvényesül. Az akkor már létező színhelyek: Mozarteum, Landestheater mellett felépült a hangulatos „Lovasiskola” terme, amely a Mönchsberg sziklájába vájva azóta is természetes hátteret kölcsönöz az előadásoknak. Ezt követte a „Kis” majd 1960-ban a „Nagy Ház”. Ez utóbbi egyedül alkalmas romantikus, nagy létszámú zenekari és operaelőadásokra, ám remek akusztikája miatt szólóestekre is. 2006-ra a „Kis Házat” felújították, és Haus für Mozart néven a Mozart-operák modern, kiváló akusztikájú színhelye. Nem tépázta meg Salzburg jóhírét tartósan az sem, hogy a hitleri megszállás elüldözte Reinhardtot, Zweig-et, Hoffmanstahl műveit betiltották, elégették. Az aranykor egy időre szünetelt, de a háború után hamar feléledt a város kulturális élete. A „Jedermann” visszakerült a programba, majd Wilhelm Furtwängler, Karl Böhm, Herbert von Karajan zenei vezetésével újabb aranykor következett. A jó üzleti és diplomáciai érzékű Karajan Bayreuthtal ellentétben mindig arra törekedett több, mint 30 éven át tartó művészeti vezetése alatt, hogy a zenetörténet különféle korszakainak mesterművei is megszólaljanak Mozart alkotásai mellett. Lassan megjelentek, ha nem is nagy számban, kortárs szerzők operabemutatói. A sort Gottfried von Einem műve, a „Danton halála” nyitotta – hatalmas sikerrel. A fesztivál igazából már júniusban megkezdődik a négynapos Pünkösdi Fesztivállal, amelynek művészeti

vezetője a világhírű mezzoszoprán énekesnő, Cecilia Bartoli. Idén különleges szerepre vállalkozott, a West Side Story Maria főszerepét fogja énekelni. Ha erre már nem is kapunk jegyet, fontos információ, hogy december 3-án a Művészetek Palotájában is hallhatjuk a művésznő zenekari áriaestjét, amelyre jegyek (egyelőre bérlet formájában) még kaphatók. A nyári fesztivál időszakát 10 nappal meghosszabbították: „Spirituális nyitány” címen oratóriumok, misék, egyéb egyházi kompozíciók hangzanak el, kiváló művészekkel, elérhető árú jegyekkel. A modern zenei művek sorozatát ez évben a 90. születésnapját ünneplő Kurtág György, valamint Eötvös Péter művészete fémjelzi, akiknek három-három koncerten is bemutatják zenekari és kamarazenei műveit. Eötvös Péter Halleluja című oratorikus műve a fesztivál felkérésére készült, és a Bécsi

Filharmonikusok mutatja be. Szerencsére idén novemberben hazánkba is eljönnek ezzel a produkcióval. A fesztivál zenei főszereplője és a salzburgi közönség kedvence egyértelműen a Bécsi Filharmonikusok együttese. Ők gyakran naponta kétszer is játszanak: operát és koncerteket. A nem kevesebb, mint 12 vendégzenekar előadásaira sem könnyű bejutni; a Daniel Barenboim vezette West-Easter Divan (izraeli-palesztin) zenekarral a világhírű zongoraművész, Martha Argerich fog játszani. Schiff András kamarazenei és zenekari esteken is szerepel három alkalommal, Beethoven, Debussy és romantikus szerzők műveivel. A pünkösdi és nyári zenei kínálat a világ tájáról összegyűlt zenei ínyencek minden igényét kielégíti. A bőség zavartalanul kínál mindenkinek pénztárcájához és idejéhez mért programot. A jegyárak 10 és 400 euró között mozognak. Egy-egy operabemutatóra persze hallottunk 1400 eurós jegyről is. Ám aki időben rendel jegyet, a hazai árakhoz hasonló összegekért is hozzájuthat olcsó belépőkhöz. Sőt, turisták részére kiváló és nem túl drága szállás is rendelkezésre áll a Salzburg-közeli meseszerű falvakban, tehát néhány napra hozzáférhető a fesztiválok „királynője”. Dr. Székely György


41

Kultúra

Kikeleti dzsesszelés a jazz körül Nem könnyűzene, nem komolyzene, valami más. Mondjuk „nehézzene”. Legalábbis a jazz – mert erről van szó –, ahogy azt egy híres fekete zeneszerző megfogalmazta: „a legnehezebben játszható zene, és ez adja leginkább vissza az egyén személyes érzelmeit a nyugati zene történetében. Megvan benne minden a rideg valóságtól a bonyolult bensőségig.” Áprilisban és májusban minden zenerajongó elmerülhet ebben a nehéz, de simogató bonyolultságban, hiszen a világ szinte minden tájáról itt lesznek a kortárs jazz legkiválóbb előadói. A honi művészek sem akarnak lemaradni, tavasszal ők is számos fellépést tartanak. Tehát ha valaki az utcáin egy szaxofonost lát, nyugodtan kövesse, jazzkoncertbe botlik. ahol a jazzharmóniákat effektek és progresszív dobfutamok erősítik.

Volcán Trio Április 26. – MÜPA Ha magunk elé képzelünk egy vulkánt, valószínűleg ugyanaz jut eszünkbe: kitörő erő, megállíthatatlan energiafolyam, forróság, megjósolhatatlan hatások, hátborzongató monumentalitás. Mindezeket megidézheti annak a három muzsikusnak a zenéje is, akik jelenleg a Volcánt alkotják. Szülőhazájuk, Kuba színes zenei palettájának minden árnyalatát ismerik. A Volcán egyenlő felek lehengerlő latin jazz fusion formációja, amelyben a hangszeres zsonglőrmutatványok csak a felszínt alkotják; az összetett ritmusok, meglepő formák, elsöprő lendületű futamok mellett elegáns melódiák, lírai megszólalások is szerepet kapnak muzsikálásukban.

42


Kurt Rosenwinkel Trio – Bandit `65 Május 3. – BJC A negyvenedik életévét és gyakran ugyanennyi gitáreffektet taposó Rosenwinkelről írt beszámolókban a „zseniális”, „virtuóz” és „fenomén” mellett szinte mindig szerepel a „fiatal” jelző is. Noha egyetlen olyan tudományos értekezés sem ismeretes, amelyben 35 év felett még fiatalnak kategorizálnák az embert, Kurt Rosenwinkel ezen a téren is kivétel. Hogy nélkülözhetetlen sapkakollekciójának vagy lendületes gitárjátékának köszönheti kortalanságát, nyitott kérdés marad, az azonban tény, hogy a megújulni mindig képes gitárművészt „fiatalként” olyan „nagy öregek” utódjaként emlegetik, mint Pat Metheny, John Scofield és Bill Frisell. A gitáros legújabb triójával új vizekre evez,

Charles Lloyd and Jason Moran Duo Május 20. – Zeneakadémia Charles Lloyd magyarországi kötődési pontjai számosak, és egyre gyarapodnak. Miután a memphisi születésű szaxofonos a blues-inspirációk mellé Los Angelesben az avantgárd jazzélet mértékadó szereplőitől is maradandó útravalót kapott, Chico Hamilton zenekarának művészi vezetője lett, és ő hozta a bandába a nemzetközi szinten máig legjelentősebbnek tartott magyar jazzmuzsikust, Szabó Gábor gitárost. Vele vált híressé Lloyd Forest Flower című szerzeménye. Charles Lloyd a hatvanas években egyike volt az első jazz-zenészeknek, akik a tárogatót használták zenéjükben, melyet máig megszólaltat lemezein és koncertjein egyaránt. A lenyűgözően sokoldalú, invenciózus zongorista, Jason Moran 2008 óta társa a szaxofonos legendának, 2013-ban duóalbumot is rögzítettek Hagar’s Song címmel. Raul Midón és a Budapest Jazz Orchestra Május 26. – MOM Kulturális Központ A Budapest Jazz Orchestrával lép egy színpadra Magyarországon először a világsztár énekes gitárvirtuóz Raul

Kultúra

Midón. A zenészt a People magazin „eklektikus kalandor”-nak, a Huffington Post „kategorizálhatatlan, szabad ember”-nek nevezte, míg a The New York Times a következőképpen jellemezte: „Raul Midón olyan, mint egy egyszemélyes zenekar, aki gitárját zenekarrá, a hangját pedig kórussá változtatja.” Az argentin táncos apától és afro-amerikai anyától származó Raul Midón vaksága ellenére mindig is szenvedélyének, a zenének élt. Négy éves korában a dob, később a gitár varázsolta el olyannyira, hogy végül a Miami Egyetemen végzett jazz szakon. Háttérénekesként kezdte a karrierjét olyan művészekkel, mint Shakira, Jennifer Lopez, Christina Aguilera, Ricky Martin, Julio Iglesias. Közben legendás jazz-zenészekkel is fellépett fel, többek közt Herbie Hancockkal és Claudio Roditi-vel. Nemrég megjelent albuma mind személyes, mind zenei mérföldkő számára, erről ad elő dalokat májusi koncertjén. Get Closer Budapest Jazz Fest Április 22–24. – MOM Kulturális Központ Az elmúlt évtizedekben Budapest vitathatatlanul fontos ponttá vált Európa könnyűzenei térképén. Számos fesztivál és koncertsorozat fut évről-évre a fővárosban, nagyon hiányzott azonban eddig Budapestről egy hazai és külföldi kiválóságokat egyszerre felvonultató jazzfesztivál. E hiányt igyekszik pótolni a Get Closer Budapest Jazz Fest, amelyek szervezői szeretnék, hogy egy olyan fesztivált honosítsanak meg, amely évről-évre lehetőséget teremt a magyar jazzrajongók számára a kortárs jazz világának hazai és nemzetközi legjobbjainak megismerését. A fesztivál fellépői között lesz például a Billy Cobham Band, amelynek névadóját többek között úgy nevezték: „hangszerének mestere”. Billy Cobham már több mint 30 éve világklasszis dobosnak számít. A világ egyik legmeghatározóbb fúziósjazz-dobosa, elképesztő erejű, észbontó technikájú, ugyanakkor rendkívül érzéki dobos és zeneszerző. Billy ugyanúgy tud dobolni jobb és bal kézzel, ún. „open handed” technikát alkalmaz. Élőben külön show-elemnek számít, amikor kézzel dobol vagy egyszerre négy verővel virgázik. A GFS

Trio három nagyszerű, magával ragadó egyéniség, három látszólag teljesen különböző zenei világ és kultúra, valamint három lenyűgözően virtuóz muzsikus. Egy indiai ütőhangszeres, egy olasz trombitás és egy kubai zongorista-billentyűs alkalmi együtteséről van szó, akik igazi örömzenét játszanak, olyat, ahol az egymás gondolataira történő reflektálás annyira zsigerből jön, mintha nemcsak zenésztársak, de minimum testvérek is lennének a trió tagjai. Richard Bona Kamerunban született. Négyéves korában kezdett el balafonon játszani, már ötéves korában fellépett a helyi templomban. 11 évesen kezdett el gitározni, és mindössze 13 évesen alapította meg első együttesét egy francia város, Douala dzsesszklubjában. Később New Yorkban Harry Belafonte vette szárnyai alá. Szinte mindenkivel játszott a jazz nagyjai közül. Jelenleg a New York Egyetem zenei tanszakán tart órákat, utolsó albuma 2013 tavaszán jelent meg Bonafied címmel. Huun-Huur-Tu koncert Április 25. – Szeged, IH Rendezvényközpont Bár nem tipikus jazz, a HuunHuur-Tu együttes zenéje is, ahogy méltatói írják: „egy ismeretlen, mégis könnyen érthető, egy túlvilági, de mélyen lelki zene, mely a természet hangjaiban gyökerezik.” Az együttes egyébként a hagyományos tuvai torokének stílus legismertebb képviselője, azé a különös énektechnikáé, mely során egy énekes egyszerre két-három hangot is megszólaltat. Az együttes 1992-ben alakult Oroszország autonóm köztársasá-

gában, Tuvában. Tuva Szibéria déli részén a mongol határon fekszik. A ‚80-as évek végén az amerikai zeneetológus, Ted Levin Tuvában folytatott kutatómunkát, elsősorban a torokéneket, vagyis a „xöömei”-t vizsgálta. Ekkor ismerkedett meg a Huun-Huur-Tu tagjaival, akiket később meghívott az Egyesült Államokba. A zenészeket kezdetben zavarta, hogy hallgatóságukat nem a zene, hanem a világ számára addig szinte teljesen ismeretlen különös énektechnikájuk érdekli. Hamarosan azonban olyan népszerűek lettek, hogy Frank Zappával, majd a Kronos Quartettel, és L. Shankarral is dolgoztak együtt. Minden délibáb – A 70 éves Berki Tamás születésnapi koncertje Május 23. – Debrecen, Kölcsey Központ Berki Tamás és Sárik Péter évek óta zenél együtt különböző formációkban, duóban 2012 óta lépnek színpadra. Fellépéseik igazi közönségbarát jazzkoncertek, teli humorral, örömmel, játékkal és energiával. A „Minden délibáb” című koncert anyaga az azonos néven megjelent lemez anyaga, amely közel egy év zenei élményeit gyűjti egy csokorba, megörökítve az élő koncertek hangulatait, a közönség reakcióit és a közös muzsikálás pillanatainak szépségét. A koncerten régi és új Berki-szerzemények és jazz-örökzöldek jelennek meg sajátos módon, valamiféle „auditív színház” vagy „jazz performance” formájában. Bernáth Bea


43

Kultúra

Könyvsarok Dr. Frances E. Jensen, MD és Amy Ellis Nutt: A kamasz agy – Útikalauz a serdülőkorhoz (Libri Kiadó) Miért olyan idegesítőek a tizenévesek? Miért képtelenek időben ágyba bújni, és miért állítanak haza egyszer

csak kékre festett hajjal? Frances E. Jensen, az elismert harvardi neurológusprofesszor (nem mellesleg két fiú édesanyja) szemléltető ábrákkal, közérthető módon magyarázza el, mi áll az olyan kamaszkori magatartások hátterében, mint a dohányzás, a drogfogyasztás, a játékfüggőség vagy épp a mentális betegségek, és hogy ezek milyen hatással vannak a serdülő agyra. A szerző saját kutatásai és klinikai tapasztalatai alapján, forradalmian új szemszögből közelíti meg a témát, egyszersmind gyakorlati tanácsokkal is szolgál a viharos évek túléléséhez. Carlo Rovelli: Hét rövid fizikalecke (Park Könyvkiadó) Ezek a leckék azoknak íródtak, akik egyáltalán nem vagy csak alig ismerik a modern tudományt. Gyors áttekintést adnak a 20. századi fizikában lezajlott nagy forradalom legnevezetesebb és leglebilincselőbb aspektusainak némelyikéről, és még inkább azokról a kérdésekről és rejtélyekről, amelyeket ez a forradalom vetett fel. A tudomány ugyanis megmutatja,

44


hogyan érthetjük meg jobban a világot, de azt is világossá teszi, hogy mi mindent nem tudunk még. A szerző kutatói munkássága mellett küldetésének tekinti a tudomány népszerűsítését. Közérthető, szellemes stílusát Richard P. Feynmanéhoz szokták hasonlítani. A Hét rövid fizikalecke az utóbbi évek egyik legkiemelkedőbb olasz könyvsikere volt. Számos nyelvre lefordították. Szvetlana Alekszijevics: Nők a tűzvonalban (Helikon Kiadó) A Nobel-díjas belorusz író és oknyomozó újságíró könyve alapjaiban változtatja meg elképzeléseinket a második világháborúról, a szovjet hadszíntérről, arról a gigászi és kíméletlen, embereket, férfit és nőt, felnőttet és

gyermeket egyaránt próbára tevő, milliónyi emberéletet követelő harcról, amit a Szovjetunió vívott a német megszállók ellen. Hősei szerelemre, családra, gyermeknevelésre született nők, akik belekerültek a háború iszonyatos, embert daráló malmába, és akik nem kapták meg érte az igazi elismerést. Főhajtás is ez előttük,

mert ők valahogy kimaradtak a nagy történelemből, a dicső csatákból, az ünneplésből. Milena Busquets: Ez is elmúlik (Libri Kiadó) A felszabadult és tudatos Blanca összeomlik, mikor negyvenévesen elveszti édesanyját. Az anyát, akitől megtanulta az élet és a játék szeretetét; a megfelelő pillanatra tartogatott nagy gesztusok művészetét. A bűntudat hiányát, a szabadságot és felelősségtudatot, amit ez jelent. Milena Busquets első, részben önéletrajzi regénye döbbenetesen őszinte, mégis könnyed és üde szöveg fájdalomról és szeretetről, félelemről és vágyról, szomorúságról és nevetésről, a vigasztalhatatlanságról és a közelségről; a bennünket körülvevő emberek jelentőségéről és jelentéktelenségéről. David Walliams: Démoni doki (Kolibri Kiadó) A Gengszter nagyi és a Patkány burger bestseller-szerzője újabb végtelenül vicces és roppant rémisztő történettel, a Démoni dokival lepi meg olvasóit, mely Alfiról, a fiúról szól, akinek nagy a szíve, de még ennél is hatalmasabb a fog

orvostól való félelme. Vigyázz, kész, horror! Az Egyesült Királyságban David Walliams az egyik legismertebb kortárs gyerekkönyv-szerző. Írásait több mint harminc nyelven olvassák, regényeivel sorra zsebeli be a díjakat. Legtöbben mindenkori példaképéhez, Roald Dahlhoz hasonlítják.

Kultúra

Istenek tanácsa Az egészségügy egy-egy szegmensének irodalmi-művészeti feldolgozása napjainkban nem meglepő. Egyazon időben játsszák például Daniel Keyes: Virágot Algernonnak című művét az Operettszínházban, és a Játékszínben (előbbi helyen musical, utóbbin drámaibb megvilágításban). Hozhatunk hazai szerzőtől is sikeres darabot: Gyurkovics Tibor Nagyvizit című drámája Bilicsi Tivadartól napjainkig több sikerszériát járt be, és mind filmen, mind színpadon sok érdeklődőt vonzott, jelenleg az Új Színházban játsszák nagy sikerrel. Mark St. Germain neve nem ismeretlen a színházba járók előtt, hiszen Az utolsó óra című drámája, amely Sigmund Freud, a világhíres pszichoanalitikus életét dolgozza fel, a Rózsavölgyi Szalonban már nagy sikerrel megy. Az Istenek tanácsa című műve a szervátültetést emeli ki az egészségügy mindennapjaiból: „A szervátültetések ügye akkor kezdett érdekelni, amikor egy barátom édesapja is érintetté vált a dologban. És minél többet tudtam meg arról, hogyan történik a szerencsések kiválasztása, akik végül új szervet kaphatnak, annál tisztábban láttam, hogy minden ilyen orvosi döntés: hatalmas és egyedi dráma, ahol a tudományon, a tényeken, a leleteken kívül oly sok más tényező is szerepet játszik...” – vallja a darab szerzője. Maga a dráma a nézők szeme előtt zajlik le. Egy New York-i kórház tárgyalótermében játszódik le, ahol egy hat fős transzplantációs bizottság rendszerességgel összejön eldönteni, hogy az éppen aktuális szívhez melyik beteg juthat. A történet izgalmát fokozza, hogy ketyeg az óra: 1 órán belül be kell ültetni a szívet, amely helikopterrel, majd metróval érkezik a kivételt végző szívsebész jóvoltából. Mind szakembernek, mind laikusnak sokat ad a prezentáció, hiszen hús-vér emberek, halandók döntenek a szerv sorsáról. Mégis

egyikük szájából elhangzik az „istenek tanácsa” jelző. Remek rendezői fogás (Valló Péter zseniális ráérzése révén) a

szociális háttere ? Mindezekért több ellentét is feszül a darabban. Továbbgondolást, további megbeszéléseket igényel a mű, mert

szereplők megválasztása, hiszen a 6 döntő személy (Borbás Gabi, Söptei Andrea, Bánfalvi Eszter, Dunai Tamás, Őze Áron, Márton András) mind-mind más színházból lettek kiválasztva a szerepre. A döntőbizottságban csakúgy helye van szívsebésznek, pszichiáternek, lelkésznek, mint nővérnek, és más szakorvosnak. Nem csak az új szívre várók tulajdonságait (leleteiket, korukat, szociális státuszukat) ismerhetjük meg, hanem a hat szereplő egyéni sorsát is. Pro és kontra érvek, ellenérvek. Mennyiben határozza meg a döntésüket a szívvárományos kora, anyagi,

mindennapi drámát fogalmaz meg: egy órán belül a szóba jöhető négy beteg közül végül is ki kaphatja meg a szívet ? Mark St. Germain azért nyúlt jól a témához, mert érthetővé válik, hogy valamennyi döntőbíró maga is ember, nem Isten, és döntéseikben valamennyien mégis egy ember továbbélésére szavaznak. A Rózsavölgyi Szalon ( www.szalon. rozsavolgyi.hu) hosszú szériára rendezkedhet be e mű utóéletét tekintve. Dr. Nagy Imre érsebész főorvos ([email protected])


45

Kultúra

Anno – Áprilisban történt 105 éve, 1911. április 6-án született Feodor Lynen, német biokémikus, aki Münchenben kezdte el egyetemi tanulmányait. Lynen, aki már gyerekkorában izgalmas kísérleteFeodor Lynen ket folytatott otthoni laboratóriumában, szakdolgozatát a gyilkos galóca méreganyagainak analíziséről írja. A müncheni egyetemen 1937-ben szerez PhD fokozatot, majd öt évig a kémiai tanszéken dolgozik. Egyetemi tanárként a kémia izgalmas világába kalauzolja a kíváncsi hallgatókat. Lynen – aki főként az élő sejt intermedier anyagcseréjét kutatta – vizsgálódásai során kimutatta, az anyagcserében fontos szerepet kap az aktív ecetsavnak nevezett acetilkoenzim-A, amely szénhidrátok és aminosavak lebomlásából képződik. A német biokémikus, aki a már említett vegyület származékaként izolálja az ecetsavat, arra is rájött: ez a karotinoidok és a koleszterin, valamint a zsírsavak képződésének kiindulása anyaga. Feodor Lynen – aki a zsírsavszintézis egyik fontos elemének, a B7-vitamin (biotin) jelentőségére is rávilágított – 1954-ben lett a müncheni Max Planck Sejtkémiai Intézet igazgatója. Tudományos munkája nemcsak az elméleti kémia fejlődéséhez járult hozzá, de a koleszterin által okozott betegségének kezeléséhez szükséges új gyógyító eljárások megszületéséhez is. Lynen a koleszterin- és a zsírsavanyagcsere mechanizmusának és szabályozásának felfedezéséért (Konrad Bloch-hal megosztva) 1964ben vette át orvosi-élettani Nobeldíjat. Ezen kitüntetés mellett Lynen – többek között – 1965-ben megkapta a Német Szövetségi Köztársaság Érdemrendjének nagykeresztjét, két évvel később pedig a Német Zsírkutató Társaság Norman-érmét is, 1972-ben pedig az Osztrák Tudo-

46


mányos és Művészeti Érdemrendet. Feodor Lynen – aki 1972-től elnöke volt a Német Kémikusok Társaságának, 1975-től pedig az Alexander von Humboldt Alapítványt irányította – nem sokkal értágulat-műtétje után, 1979. augusztus 6-án halt meg szülővárosában: Münchenben. 88 éve, 1928. április 6-án Chicagóban született James Dewey Watson, aki már igen korán elhatározta, hogy tudományos pályára lép. Elképesztő tudását – még gyerekként – egy rádiókvíz műsorában is megcsillogtatta. Watson tizenöt évesen már a Chicagói Egyetem hallgatója, ahol 1947-ben diplomázik zoológiából. Egykori egyeteméről „A hely, ahol az unalmas embereket el lehet kerülni” című kötetében így ír: idilli környezet egy kutató számára, ahol – mint kiemelte – belenevelték a kritikai gondolkodást. De ezen önéletrajzi írásából az is kiderül: élete egyik fordulópontja volt, amikor elolvasta Erwin Schrödinger Mi az élet? című írását. A diploma megszerzése után Watson bekapcsolódik a Max Delbruck és Salvador Luria alkotta „fágcsoport” munkájába, akik a baktériumokon élősködő vírusok, a bakteriofágok és spontán mutációk kutatását tűzték ki célul. Watson 1950-ben Koppenhágába utazik, hogy részese legyen egy posztdoktori kutatásnak. Herman Klackar biokémikus főként nukleinsavak enzimatikus szintézisét kutatta, és kísérleteinél fágokat használt, ám Watsont leginkább a DNS szerkezete izgatta. Később egy olaszországi találkozó során Watsonnak lehetősége nyílt arra, hogy még jobban elmélyedjen az előbb említett témában, hisz ekkor ismerkedett meg Maurice Wilkins-szel, aki beszámolt neki izgalmas felfedezéseiről: a DNS röntgendiffrakciós adatairól. Watson ekkor jött rá: a DNS határozott molekuláris struktúrával bír. Watson és Francis Crick fizikus (akivel Watson az angliai Cambridge-i Egyetemen

ismerkedett meg) az öröklés anyagát hordozó DNS kettősspirál-szerkezetének felfedezéséről szóló tanulmánya – amely a molekuláris biológia egyik fontos eseménye volt – 1953-ban jelent meg a Nature-ben. Megfejtettük “az élet rejtélyét” – így örült (az Eagle nevű kocsma pultja mellett) Watson és Crick (a két neves kutató és jó barát) a szenzációs felfedezés után. 1953-ban épített DNS modelljük jelenleg a Londoni Nemzeti Tudományos Múzeumban látható. Watson, Crick és Wilkins a nukleinsavak szerkezeti felépítésének feltárásáért, és ezek az élő anyag beli információszállító szerepének felfedezéséért 1962-ben kapták meg a Nobel-díjat. Watson 1956 és 1976 között a Harvard Egyetem biológiai laboratóriumának munkatársa, és közben rákkutatásokat végez New Yorkban, a Cold Spring Harbor Laboratóriumban, amelynek 1994-ben lesz az elnöke tíz James Dewey Watson évre. Az amerikai biokémikusnak 1965-ben jelent meg „The Duoble Helix: A Personal Account of the Discovery of the Structure of DNA” című kötete. C. P. Snow így ír Watson ezen kötetéről: „Ez a könyv egyetlen eddig megírt könyvhöz sem hasonlít. Első kézből származó beszámoló arról a napról-napra folyó munkáról, amely a század egyik legnagyobb természettudományi felfedezéséhez vezetett. Olyan, mint egy első osztályú háborús riport: személyes, szubjektív, szenvedélyes érzelmekkel telt. Az irodalomban semmi sem adhatja vissza: valójában hogyan is zajlik az alkotó tudomány. Azoknak akik nem olvasnak tudományos könyveket, egy új világot tár fel”. Czompó Judit

HIRDETÉS

Franciaországba keresünk üzem orvosokat. Munkaidő: 35 óra/hét. Fizetés: 4000 euro NETTÓ/hónap, Szép Marianna, 06 209 49 10 40 [email protected]

Budapest vonzáskörzetében felnőtt háziorvosi praxis 2400 kártyával eladó. Rendelkezésre állás 8–16 óráig, központi ügyelet van, ügyeleti kötelezettség nincs. Budapestről kijárással is ellátható. Vételár a praxis évi nettó bevétele, ill. megegyezés szerint. Érdeklődni 18 óra után ill. hétvégén a 06 20 348 8380-as telefonszámon. Háziorvosi szakvizsgával rendelkező doktornőt keresek nürnbergi praxisomba. Középfokú német nyelvtudás elvárt. Jelentkezés: Winkler Annamária, e-mail: [email protected] . További informácio www.praxis-a-winkler.de

Kiemelten finanszírozott vegyes praxis Nyugat-Dunántúlon eladó! Sopron vonzáskörzetében (15 km) 1400 kártyás vegyes praxis eladó. Kiválóan felszerelt, több helyiséges rendelő (Cardiax EKG, defibrillátor, ABPM, mini-Doppler, korszerű informatika, négyszemközti orvos-beteg ellátásra kialakított rendszer). Gyakorlott asszisztencia, kitűnő védőnői háttér. Minden nap 16.00–08.00-ig, hétvégéken 24 órás központi ügyelet, ügyelési lehetőséggel, de nem kötelezettséggel! Kollegiális légkör, korrekt helyettesítés lehetősége viszonossági alapon működik! Szolgálati lakás (bérelhető): kétszintes, dupla komfortos, 5 szobás ház a rendelővel egybeépítve, kerttel, garázzsal. A praxis megvásárlását vagyonszerzési illeték nem terheli. Érdeklődni a 06 70 457 0700-as telefonszámon lehet.

Budapest belső kerületében házi gyermekorvosi praxis eladó. Érdeklődni lehet: 06 30 942 9480. Dél-svédországi megyeszékhely vonzáskörzetében, privát rendelőbe keresünk 1-2 fiatal orvost háziorvosi szakképzésbe. Jó munkakörülmények, magas fizetés, perspektivikus lehetőségek. Részletes információ: [email protected].

Magánrendeléshez rendelési idő leköthető. Helyszín: 1094 Budapest Ferenc tér 1. Nőgyógyászat, bőrgyógyászat, belgyógyászat, foglalkozás-egészségügy stb. További információ: 06 30 944 5636.

Győr-Moson-Sopron Megyében 1300 fős vegyes háziorvosi praxis eladó. Érdeklődni: [email protected].

Budán nyíló magánklinika keres innovatív és új módszerek iránt nyitott belgyógyász és neurológus szakorvost. Fényképes önéletrajzot az info@ngpdt. hu e-mailre várjuk.

Budapest Főváros VII. kerület Erzsébetváros Önkormányzata PÁLYÁZATOT HIRDET gyermekorvosi körzet betöltésére. További információ: www. erzsebetvaros.hu.

Nagykovácsiban jól jövedelmező házi gyermekorvosi praxis eladó. Kiváló pácienskör, kedvező fizetési feltételek, OEP által átutalt összegből részletre fizethető. 06 30 491 6833 Kiváló felszereltségű, 4000 fős területi ellátású fogászati praxisjog eladó, Szegedhez közeli városban. Telefonszám: 36 30 978 2028. Siófoki vegyes fogászati körzet praxisjoga (5000 fő) teljes berendezéssel (felszereléssel) 2017. január 1-jétől eladó. Érdeklődni: 18–21 óra között. Telefonszám: 06 30 264 1740. Háziorvost keresünk Tápiószelén, részletek a www.tapioszele.hu honlapon.

Átlepte az (első) ezres határt a MOK Facebook követők száma, köszönjük! Mi, közel 1400-an már rendszeresen olvassuk a Kamara Facebook oldalon megjelenő, az orvoslást, a betegtájékoztatást, az egészségügyi ágazatot érintő híreket és egyéb kamarai információkat. Önt is szívesen látjuk az oldal követői között! Lájkoljon bennünket! https://www.facebook.com/ orvosikamara

Hyundai kedvezmények a Magyar Orvosi Kamara tagjai részére 2016. első negyedév i20

i20

Új i20 Active

i30

i30

Life és Comfort

LED és Panorama

Life és Comfort

Life

Business Life, Comfort és Style

16,0%

14,0%

14%

15,5%

16,5%

Új Elantra

15%

i40 FL

18,0%

Új Tucson

Új Tucson

Új Tucson

Új Tucson

Új Tucson

Life és Life Plus

Life és Life Plus 1.7 CRDi

Comfort

Comfort 1.7 CRDi

Premium, Executive

8,0%

10%

11%

12%

14%

Kitételek – a feltételek változtatásának jogát a Hyundai Holding Hungary Kft. fenntartja magának – a kedvezmények érvényes MOK-igazolvány bemutatásával vehetők igénybe – kedvezményeink az aktuális bruttó listaárból számolva érvényesek minden esetben – az itt megadott kedvezmények más akciókkal vagy limitált modellekkel (pl.: i20 GO!, i30 GO!, stb.) nem vonhatók össze.


47

TAGI KEDVEZMÉNYEK

MOK-megállapodások Mazda A Hilcz és Fia Kft. Mazda Márkakereskedésünk által kínált kedvezmények a kamarai tagsággal rendelkező ügyfelek részére a következők:Új Mazda Gépkocsi vásárlása esetén: -5% , -7% modelltől függően (Mazda 3,Mazda6,Mazda CX 5), Szervizkedvezmények igénybevétele: -10%. A fenti kedvezmények kizárólag az orvoskamarai tagság bemutatása esetén, a Hilcz és Fia Kft Márkakereskedésében és Márkaszervizében vehetők igénybe! Érdeklődjön legkedvezőbb lehetőségeinkről www.hilcz.hu honlapunkon! Tel.:20/333-25-68 vagy 74/431-908 illetve a mail: [email protected], Jelentkezzen be INGYENESEN a kizárólag a cégünk által igénybe vehető Orvos kamarai tagság esetén biztosított akár 2-3 napos tesztelésre! Geo 96 kft. kő-tár természetes kőburkolatok A KŐ-TÁR választéka: különféle igényes csillámpala, kvarcit, pala, kvarchomokkő, mészkő és kőtapéta (ultravékony kőszeletek) burkolatok. Minden termékünkre 10% kedvezményt nyújtunk MOK-tagoknak. A választást már a tervezés időszakában is egyéni műszaki tanácsadással (geológus, kőszerkezeti szakmérnök) segítjük az érdeklődőnek megfelelő, egyeztetett időpontban 8–20 óráig. Elérhetőségek: www.ko-tar.hu, 1154 Budapest, Gábor Áron u.76. Telefon: 06 70 311 5153. A „DONGA” Kft. kedvezménye a MOK építkező tagjai részére A „DONGA” Kft. a MOK tagjai és közvetlen hozzátartozói részére mennyiségtől függően 10–13% kedvezményt biztosít monolit födém építése esetén a bent maradó JS hőszigetelő zsaluzóelemekre. Monolit födém takarékosan, a megszokottól kicsit másként, gyorsabban, könnyebben, és egyszerűbben, spórolva a költségekkel, cirka 20% energia megtakarítással! Több, mint 200 lakó-és egyéb épület panaszmentesen! A JS monolit födém a „SZUPERPLAFON”: fogadja el a segítségünket, hogy Önnek is szuperplafonja legyen. A részletekért érdeklődjön, és az épületére szabott, vonzó, egyedi műszaki és anyagi ajánlatot teszünk. Címünk: „DONGA” Kft. 8360 Keszthely Fodor u. 42. Érdeklődésüket várjuk az elérhetőségeinken. Tel.: 0630/9369-933; e-mail: [email protected], vagy [email protected]; WEB: www.jsfodem.hu Kedvezményes belépő a Fővárosi Nagycirkuszba! A Fővárosi Nagycirkusz szeretettel várja a Kamara tagjait és vendégeit műsorain! Egyedi kedvezményünk a Kamara tagjainak: 25%, illetve 40%. Jegyigénylés a www.mok.hu oldalon található űrlap segítségével. További információ a kedvezményről és a műsorról: 0620/2957001 (H-P 9–17) vagy www.fnc.hu Fiat Chrysler Automobiles CEE Kft. Aktuális listaárból 13% kedvezmény minden új személygépkocsi vásárlása esetén (kivétel Fiat 500X és Jeep Renegade, ahol 10% kedvezményt biztosítunk). Internet: www.fiat.hu www.alfaromeo.hu www.lancia.hu www.jeep.hu Samsung kedvezmény A KeveCom Kft. (Samsung Mo. hivatalos disztribútor és szerviz) 10% kedvezményt ajánl a MOK-tagoknak a Samsung lakossági légkondicionáló berendezések árából. Energiahatékonyságuknak köszönhetően a berendezésekkel nemcsak hűteni lehet! Hőszivattyúként fűtésre illetve légtisztításra is kiváló megoldást nyújtanak. Igény esetén ingyenes felmérésre is van lehetőség, illetve telepítést végző vizsgázott szakcéget is tudunk ajánlani országszerte. Részletes információ: www. keveklima.hu/mok.html weboldalon. Várjuk érdeklődésüket a 06-20-4065-110 telefonszámon vagy a klima@kevecom. hu e-mail címen. Optimum Látásjavító Lézerközpont Lézeres látásjavítás MOK-tagoknak 30% kedvezménnyel! Nálunk az orvosi garancia nem extra szolgáltatás, hanem a kezelések természetes velejárója! Kérje ingyenes tájékozta-

48


tónkat a rövidlátás, távollátás és astigmia megszüntetéséről a (06-1) 275- 5590-es telefonszámon vagy látogasson el a www. optimuminfo.hu weboldalra. Optimum Látásjavító Lézerközpont. Az éleslátás helye: 1124 Budapest, Fodor u. 77. Telefon: (06-1) 275-5590; e-mail: info@ optimuminfo.hu; web: www.optimuminfo.hu.

5% kedvezményben részesülnek akkumulátorok, felújított szünetmentes tápegységek (garanciával), illetve utángyártott eszközök vásárlási tételeiből (a szállítási költség kivételével). Regisztrációnál a megjegyzésben kérjük feltüntetni: „MOK” és a tagkártya számát. A kedvezmény egyéb akcióval-engedménnyel nem vonható össze.

Honda Éles Kft. Új gépkocsi vásárlása esetén kérje egyedi akciós ajánlatunkat. Szervizmunkáknál az alkatrészekből 10%, a munkadíjból 15% engedmény, kivéve a biztosítási káresemények (1106 Budapest, Jászberényi út 38., telefon: (06-1) 262-1340, (06-1) 260-6853; e-mail: [email protected]).

Orion Molecz Fény Kft. Az Orion Molecz Fény Kft. a Magyar Orvosi Kamara és annak valamennyi tagja részére 15%-ig terjedő vásárlási kedvezményt biztosít. A kedvezmény igénybevételéhez az Orvosi Kamara tagság igazolása szükséges. Cím: 1113 Budapest, Karolina út 17.

Honda Autócentrum Szabó Cégünk új gépkocsi vásárlásakor egyedi kedvezményeket és plusz 1 év Autócentrum Szabó garanciát kínál a MOK-tagok részére. Szervizünk igénybevétele esetén akár 20% munkadíj- és akár 20% alkatrész kedvezményt tudunk nyújtani Ügyfeleink részére. Szükség esetén pedig díjmentes szerviz csereautóval biztosítjuk kényelmét a szervizelés időtartama alatt. Várjuk szalonunkban. Címünk: 8000 Székesfehérvár, Kadocsa utca 59. Telefon: 06 22 500 986. Webcím: www.autocentrumszabo.hu – Nálunk az autó is a családhoz tartozik. Honda Alba Kft. Honda Alba Kft. a MOK-tagoknak új gépkocsi vásárlásakor egyedi kedvezményt, a gyári kiegészítők árából 10% engedményt biztosít. Várjuk megtisztelő érdeklődésüket: 8000 Székesfehérvár, Kadocsa utca 59. Telefon: (06-22) 500-986, fax: (06-22) 500-987, e-mail: [email protected]. Hotel Fagus Sopron A Hotel Fagus Sopron a MOK-kártyatulajdonosoknak a következő kedvezményeket nyújtja: 30%-os kedvezmény a mindenkori szobaárból, 20% kedvezmény a csomagárakból. Információ és kapcsolattartás: [email protected], telefonszám: +36 99 515 000. Linguamed 2001 Kft. – Szakfordítás MOK-tagoknak. A LinguaMED egészségügyi fordítóiroda 10% kedvezménnyel vállalja a külföldi munkavállaláshoz szükséges és egyéb dokumentumok szakfordítási feladatainak elvégzését. Bővebb tájékoztatás és megrendelés: LinguaMED 2001 Kft. 1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 7-9. Telefonszám: 06-1-797- 7970, fax: 06-1-785-0518, mobil: 06-20-395- 3625, e-mail: [email protected], honlap: www. linguamed.hu. Vírusirtó-kedvezmény MOK tagoknak A MOK és a G Data vírusirtó magyarországi képviselete együttműködési megállapodást kötött, melynek értelmében tagjaink összesen 50% kedvezménnyel vásárolhatnak G Data vírusirtó szoftvereket. A termékről bővebb információ a http://virusirto.hu oldalon érhető el, tagjaink a kedvezmény igénybevételéhez szükséges kódot a [email protected] e-mail címen igényelhetik a név és pecsétszám, illetve a MOK nyilvántartási szám megadásával (a nem orvos tagjaink esetében). A G Data vírusirtó áraiból nyújtott kedvezmény mértéke a listaárakhoz képest 50%. A forgalmazó által egyébként biztosított, 35%-os orvosi kedvezményt figyelembe véve 15%. SOS UPS Ambulancia Kft. 1134 Budapest, Angyalföldi út 23. (ügyfélparkoló az udvarban) (H-P: 8–17) Tel.: (1) 350-5170 Fax: (1) 349-6721 E-mail: [email protected] MOK tagsági igazolványra 5% kedvezménnyel: szervizeltetheti szünetmentes áramforrásait, vásárolhat akkumulátorokat, felújított szünetmentes tápegységeket garanciával, utángyártott eszközöket. A kedvezmény egyéb akcióval-engedménnyel nem vonható össze. http://www.sosups.hu/ WEB áruházban a MOK-tagok

A Vodafone egyéni ajánlata a MOK-tagoknak Részleteket a www.mok.hu oldalon talál. Az IBUSZ vállalja, hogy a Magyar Orvosi Kamara tagsági igazolvánnyal igazolt munkatársai, valamint velük azonos foglalásban szereplő hozzátartozóik (házas- vagy élettárs, gyermek, szülő) részére 5–10% kedvezményt biztosít. Részletek a www.mok.hu oldalon. AMdesIgn Belsőépítészet Belsőépítészeti tervezés és tanácsadás számítógépes látványtervezéssel, MOK-tagoknak 15% kedvezményt biztosítunk. Elérhetőségek: dr. Batáné Molnár Gabriella: 0620/9830-923; molgabi@ yahoo.co.uk; www.amdesign-net. hu; facebook: AMdesIgn Lakberendezés Repülőtéri parkolás kedvezményesen! Az Airport Parking CENTER biztonságos parkolást, ingyenes transzfert és 10% kedvezményt biztosít a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtérről utazó MOK-tagok számára. A kedvezmény igénybevételéhez foglaláskor írják be a kupon megfelelő mezőjébe a „MOK” azonosítót. 2220 Vecsés, Üllői út 859. www.airportparkingcenter.hu A Symbol támogatja az orvosokat! Társadalmunk legfontosabb dolgozóit a Symbol igyekszik minden fronton támogatni. Az étterem és rendezvényközpont finom ételeivel és kedves kiszolgálásával várja vendégeit. Első lépésként felajánl 20%-os kedvezményt a számla végösszegéből – létszámtól függetlenül azoknak az orvosoknak, akik hivatásukat MOK-kártyájukkal és orvosi pecsétjükkel igazolni tudják. A Symbol ilyen mértékű kedvezményt nem szokott felajánlani, ezért a visszaélések elkerülése érdekében fontos, hogy a bizonylatokra az orvosi pecsét és az aláírás is rákerüljön. Minden orvost szeretettel várunk és bízunk abban, hogy elégedettek lesznek a kiszolgálásunk színvonalával. Tisztelettel: Symbol Vezetés www.fantazia96.hu Bútor Webáruház Orvosi rendelők, lakások berendezése Német bútorokra 200 001 Ft feletti vásárlás esetén mindenkinek 7% kedvezmény. MOK-tagoknak német bútorokra 5% engedmény 200 000 Ft-alatti vásárlás esetén is. Elérhetőség: (06/1) 261-1320, (06) 20-522-4065 e-mail: [email protected] T-Mobile exkluzív ajánlata a MOK-tagoknak A Magyar Telekom a MOK kamarai tagjainak nyújtott szolgáltatási kedvezményeket 2012 júniusától kiterjesztette a T-Home szolgáltatásokra is. A részletek megismerhetőek a mok.hu-n, és a Magyar Telekom és partnerei üzleteiben. A Hovány Prémium Automotive Kft. békéscsabai Mercedes-Benz Márkakereskedésben minden Magyar Orvosi Kamarai tagsággal rendelkező kedves leendő ügyfelünk számára extra kedvezményt biztosítunk új autó vásárlása esetén. Hovány Premium Automotive Kft. 5600 Békéscsaba, Almáskerti Ipari Park 7., Telefon: +36 66 523-000 (mellék: 223), Mobil: +36 30 799-3853, http://www.mercedeshovany.hu

KÖZELI HOZZÁTARTOZÓK MOK FAKULTATÍV CSOPORTOS ÉLET-, BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSA Biztosítottak lehetnek: a Magyar Orvosi Kamara azon tagjai, akik 18 és 80 éves kor közöttiek (továbbiakban: MOK-tag), továbbá a tagoknak a Ptk. szerinti közeli hozzátartozói, (beleértve a dokumentált élettársi viszonyban élőket is) akik 18–80 év közöttiek, valamint a Kamara alkalmazottai, alkalmazottainak hozzátartozói, továbbá a MOK Komplex Kft. alkalmazottai, partnerei és közeli hozzátartozóik. Szolgáltatások

Biztosítási összeg Alap csomag

Biztosítási összeg Optimál csomag

Biztosítási összeg Kiemelt csomag

800 000 Ft 800 000 Ft 600 000 Ft 400 000 Ft

1 600 000 Ft 1 600 000 Ft 1 200 000 Ft 800 000 Ft

2 400 000 Ft 2 400 000 Ft 1 800 000 Ft 1 200 000 Ft

Baleseti halál esetén maximum

1 600 000 Ft

3 200 000 Ft

4 800 000 Ft

Égés miatt bekövetkező baleseti halál esetén maximum

2 400 000 Ft

4 800 000 Ft

7 200 000 Ft

Közlekedési baleseti halál esetén maximum

2 500 000 Ft

5 000 000 Ft

7 500 000 Ft

Bármely halálok esetén maximum 18 – 62 év között a biztosítási összeg 100%-át téríti a Biztosító • 63 – 71 év között a biztosítási összeg 75%-át téríti a Biztosító • 72 – 80 év között a biztosítási összeg 50%-át téríti a Biztosító

90 000 Ft

180 000 Ft

270 000 Ft

Bántalmazás okán bekövetkező baleseti egészségkárosodás esetén maximum

180 000 Ft

360 000 Ft

540 000 Ft

Baleseti műtéti térítés esetén

100 000 Ft

200 000 Ft

300 000 Ft

1 000 Ft

2 000 Ft

3 000 Ft

Baleseti egészségkárosodás esetén

Baleseti kórházi napi térítés max. 60 nap/év Csonttörés (egyösszegű)

20 000 Ft

40 000 Ft

60 000 Ft

Égési sérülés (%-os térítés)

40 000 Ft

80 000 Ft

120 000 Ft

300 000 Ft

600 000 Ft

900 000 Ft

65% ot meghaladó Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás egyszeri térítés

Éves díjak/fő: Alap Csomag 3 300.- Ft (körülbelül 9-10 liter benzin ára) Optimál Csomag 6 600.- Ft (két színházjegy ára) Kiemelt Csomag 9 900.- Ft (kétszemélyes könnyű vacsora ára egy közepes vendéglőben, ital nélkül) • EZEK A BIZTOSÍTÁSI DÍJAK, EZEK A SZOLGÁLTATÁSOK MAGYARORSZÁGON CSAK A KAMARÁN KERESZTÜL ÉRHETŐK EL! • 11 FÉLE SZOLGÁLTATÁS A MINDENNAPOK VALÓS KOCKÁZATAI PÉNZÜGYI KÖVETKEZMÉNYEINEK KIVÉDÉSÉRE! • NINCS SEM RÖVID, SEM HOSSZÚ EGÉSZSÉGI NYILATKOZAT! • NINCS ORVOSI VIZSGÁLAT! • NINCS HOSSZADALMAS AJÁNLATKITÖLTÉSI ÉS KOCKÁZATELBÍRÁLÁSI FOLYAMAT! EZÉRT MINDEN, A CSATLAKOZÁSKOR MÁR MEGLÉVŐ ÁLLAPOTBÓL VAGY BETEGSÉGBŐL SZÁRMAZÓ KÁRESEMÉNY KIZÁRÁSRA KERÜL HA CSALÁDJA KÉPES A TÁBLÁZATBAN SZEREPLŐ ESETEKBEN LEGALÁBB AZ OTT SZEREPLŐ ÖSSZEGEKET GOND NÉLKÜL ELŐTEREMTENI, AKKOR ÖNNEK NINCS SZÜKSÉGE EZEKRE A CSOMAGOKRA!

DE MIÉRT NE HÁRÍTANÁ ÁT A PÉNZÜGYI KOCKÁZATOT A BIZTOSÍTÓRA? A Belépési Nyilatkozat az összes dokumentummal együtt letölthető és kinyomtatható a www.mokkomplex.hu honlap nyitóoldalán középen található „Közeli hozzátartozók csoportos biztosítása” feliratú bannerre történő kattintás után. Bármely csomag választható, függetlenül a már meglévő biztosításoktól. Ne felejtsen el kedvezményezettet jelölni! (Ha van kedvezményezett, nem kell megvárni a hagyatéki eljárás végét)

4. Dr. Göndöcs Zsigmond Dr. Harsányi László Hadi Péter

Recommend Documents