dr. Száldobágyi Zsigmond Csongor
Médiajog és etika
A követelménymodul megnevezése: Az újságírói tevékenység ellátása az írott sajtó különféle orgánumaiban A követelménymodul száma: 1556-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-008-50
MÉDIAJOG ÉS ETIKA
MÉDIAJOG ÉS ETIKA
ESETFELVETÉS - MUNKAHELYZET Ön kapja a feladatot, hogy egy bűncselekmény elkövetőivel kapcsolatos — a munkatársai által készített — tudósítást értékelje az adásba kerülés (kinyomtatás) előtt. A műfaji alkalmasság, a nyelvi megfogalmazás, a szerkesztettség újságíró szakmai kérdések. Most a jogkövetkezmények szempontjából is vizsgálja meg a tartalmat!
Milyen jogi normák alkalmazása vetődhet fel egy közlés értékelése kapcsán? Melyek a médiaszabályozás egyes sajátos jogszabályai? Mely szabadságok (alkotmányos alapjogok) ütközhetnek? Milyen jogsértések fordulhatnak elő újságírói tevékenységünk során? Mi határolja el a jogost a jogszerűtlentől? Hol a határ? Mire számíthat újságíróként, ha valaki magára nézve sérelmesnek tartja az őt érintő közlés tartalmát?
SZAKMAI INFORMÁCIÓTARTALOM JOG — ERKÖLCS — ETIKA Az erkölcs fogalma sokféleképpen értelmezhető. Köznyelvi fogalomként a magatartásunkat szabályozó társadalmi normák összességét értjük alatta. De éppen egyes jogszabályokban (pl. Ptk.: jó erkölcs) való alkalmazásuk kapcsán is kiderült: tartalma nehezen megfogható, körülírható. Számos jogértelmezési vita forrásává vált, így használata nehézkes. A jó erkölcs fogalmát érezzük, ez a vezérfonala cselekedeteinknek — újságíróként ez szab korlátokat. Vagy nem… Az erkölcs fogalmát számos filozófus próbálta meg definiálni — saját nézetei szerint. Az elvont, legalapvetőbb erkölcsi parancsok összefoglalását szokás etikának nevezni. Ám ennek tartalma sem állandó: koronként, irányzatonként az ókori görög filozófiáktól a mai modernekig számos megfogalmazódott. Azért vannak benne közös pontok: talán az emberölés tilalma ma már senki számára nem tűnik elfogadható, etikus magatartásnak. 1
MÉDIAJOG ÉS ETIKA Hogyan kapcsolódik ez a joghoz? Mivel az etika és az erkölcs fogalmai meglehetősen elasztikusak, ezért szükség volt egyes szabályok hatalmi szóval vagy közmegegyezéssel történő megállapítására, az alkalmazásra való kötelezés mellett. Ezek a jogi normák, a jogszabályok. Ezek az erkölcs minimumának foghatók fel. Azaz, ami a jog normáiba ütközik, az egyértelműen erkölcstelen, etikátlan. A többiről lehet beszélni, azokat lehet eltérően értékelni a szabad véleményalkotás, a mindennapi cselekvések körében. Napjainkban is van számtalan, az egyes emberek etikai normái szerint eltérően minősített kérdés: gondoljon a bioetika, az abortusz kérdésére, de Ön is tudná folytatni a sort.
SAJTÓ ÉS HATALOM — A SAJTÓJOG KIALAKULÁSA Az emberi társadalom történeti fejlődése — megszakításokkal — a társadalom mind több tagja számára teszi lehetővé, hogy értesüljön a környezetében zajló, az életét befolyásoló eseményekről, mások nézeteiről, véleményéről. Ennek eredendően inkább az egyoldalú közlés volt a módja, gondoljunk csak az egyházi tanok, avagy a középkori hatalom megnyilvánulásaira! Válasznak, vitának, még kételynek sincs helye e rendszerekben! A felvilágosodással, de főleg a nyomdászat fejlődésével nyílik meg az út a saját közlendők egyre szélesebb körben történő terjesztésére. Ennek a napi eseményekhez kevésbé kötődő formája a szépirodalmi művek műfaji oldódása, sokszínűvé válása — azért hatásuk lehet politikailag erősen kötődő, véleményalkotó (elég Shakespeare drámáit összevetni kora angol valóságával). Az egyre olcsóbbá váló nyomtatás azonban egy műfaj, az újságírás megjelenését is lehetővé tette. Nem tisztünk ennek történeti gyökereit ideidézni, ajánljuk helyette Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet1 című művét. Már a kezdő gondolata mindent elárul a sajtó lényegéről: „Hír az, aminek a kinyomtatását valaki meg akarja akadályozni; minden más hirdetés.” (W. R. Hearst) A sajtó és a mindenkori hatalom rivalizálása az ezt követő évszázadok során végig megfigyelhető. Kivételt csupán azok a diktatórikus rendszerek képeznek, amelyek a sajtót erőszakosan saját szócsövükként alkalmazták, és az ellenvéleményt fegyverrel csendesítik el. Ennek a rivalizálásnak a hatalom részéről legfőbb fegyvere, ha jogszabályokkal köti gúzsba az újságírót. A hatalom és a sajtó küzdelme így válik a sajtójog tükrévé.
1
http://mek.niif.hu/03100/03157/03157.htm (2010. november 8.)
2
MÉDIAJOG ÉS ETIKA A XXI. századra a demokratikus berendezkedésű országokban — az angol, francia, német történelmi hagyományok, valamint számos nemzetközi egyezmény nyomán — egy írott normarendszer teremti meg a nemzeti szabályozások alapját és korlátait.
ALAPJOGOK — EMBERI- ÉS POLGÁRI JOGOK „Az alapjogok az állam és az egyén alapvető, legfontosabb viszonyait szabályozzák. (…) Korlátot állítanak az állam hatalma elé az egyén szabadságának, autonómiájának védelme érdekében…”2 Az alapjogok többgenerációs fejlődést mutatnak: -
első generációs jogok:
az állampolgárok egyenjogúsága, ∘
jogképesség,
∘
jogegyenlőség,
személyhez fűződő jogok, ∘
az élethez és emberi méltósághoz való jog,
∘
a személyes szabadsághoz való jog,
∘
a tisztességes eljáráshoz való jog,
∘
a
jó
hírnévhez,
a
magánlakás
sérthetetlenségéhez,
a
magántitok
védelméhez való jog,
-
2
a személyes adatok védelméhez való jog,
∘
lelkiismereti és vallásszabadság,
második generációs jogok:
-
∘
politikai jogok, ∘
a véleménynyilvánítás szabadsága,
∘
sajtószabadság,
∘
egyesülési jog,
∘
gyülekezési jog,
∘
közügyekben való részvétel joga,
∘
közérdekű adatokhoz való jog,
gazdasági, szociális, kulturális jogok, ∘
a tulajdonhoz való jog,
∘
az egészséghez, szociális biztonsághoz való jog,
∘
a munkához való jog,
∘
a művelődéshez való jog,
∘
a gyermekek jogai,
harmadik generációs jogok:
környezeti jog,
betegjogok, bioetikai jogok,
fogyatékosok jogai.
Forrás: http://www.kszk.gov.hu/data/cms42295/__ltal__nos_k__zigazgat__si_ismeretek_TK_2010.pdf
(2010. november 8.)
3
MÉDIAJOG ÉS ETIKA Ez a felsorolás látszólag csupán egyetlen tételében illeti témánkat, ám valójában az alapjogok szerkezete miatt a többi sem kerülhető meg az újságírói munka során: az alapjogok (és általában az egyes jogok) folyamatos összeütközésbe kerülnek egymással, viaskodnak az érvényesülésért. Az alapjogoknak a második generációjába soroljuk a véleménynyilvánítás szabadságát. Már az 1789-es Francia Deklaráció 11. cikke kimondja: „Gondolatainak és véleményének szabad kinyilvánítása az ember egyik legbecsesebb joga. Így tehát minden polgár szabadon nyilatkozhat szóban, írásban, nyomtatásban; de a törvényben megállapított minden esetben felelős azért, ha visszaél e szabadságával.”
HATÁLYOS JOGI SZABÁLYOZÁS MAGYARORSZÁGON Mivel Magyarország már 20 éve jogalkotási lázban él, ahol a mindenkori hatalom a jogszabályok mélyreható átírásával is meg kívánja jeleníteni értékrendjét, így állandó tartalmú, a jogszabályokat idéző művet létrehozni lehetetlen. Ez nem hogy e szerzőnek nem sikerül, de még a jogszabályalkotó is gyakran kerül abba a helyzetbe: tévedéseit a jogszabályok újabb módosításával korrigálja. Épp ezért fontos, hogy az alapelvek megtartása mellett a mindenkori alkalmazandó normaszöveget is megismerjük. Ennek egy jól használható forrása: https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso.
1. Jogforrási hierarchia A magyar jogforrási hierarchia élén az Alkotmány (1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság
Alkotmánya)
áll.
Bár
keltezésének
évéből
nem
tűnik
ki,
de
a
rendszerváltozáshoz kapcsolódó teljes átalakulása folytán egy igen korszerű, európai tartalmú alaptörvény. Ugyan történtek kísérletek egy új alkotmány elfogadására, de ez a politikai harcok közepette eddig nem volt lehetséges. A helyzet az elmúlt hónapokban a lehetőségek terén változott — az csak hosszabb idő után lesz látható, miként sáfárkodnak vele. Az Alkotmány jogágak fölött átívelve, átfogó módon szabályozza azokat az általános viszonyokat, amelyek állandósága, stabilitása alkotja a jogrendszer alapját. valójában ez emeli a jogi hierarchia szerint vele egyazon szinten előforduló többi törvény fölé. Az egyes — sokszor igen szűkszavúan megfogalmazott — szabályait értelmezik, töltik meg tartalommal más törvények, az alacsonyabb szintű jogforrások. Maga az Alkotmány témánk szempontjából sem bőbeszédű: Alk. 61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás és a szólás
szabadságához,
továbbá
a
közérdekű
adatok
megismeréséhez,
terjesztéséhez. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét. 4
valamint
MÉDIAJOG ÉS ETIKA (3) A demokratikus közvélemény kialakítása érdekében mindenkinek joga van a megfelelő tájékoztatáshoz a közügyek tekintetében. (4) A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik közre a nemzeti önazonosság és az európai identitás, a magyar, valamint a kisebbségi nyelvek és kultúra ápolásában, gazdagításában, a nemzeti összetartozás megerősítésében, illetőleg a nemzeti, etnikai,
családi,
médiaszolgáltatást
vallási az
közösségek
Országgyűlés
igényeinek által
kielégítésében.
választott
tagokkal
A
közszolgálati
működő
autonóm
közigazgatási hatóság és független tulajdonosi testület felügyeli, céljainak megvalósulása felett pedig az állampolgárok egyes, törvényben meghatározott közösségei őrködnek. (5) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól rendelkező törvény, továbbá a médiaszolgáltatások felügyeletéről
szóló
törvény
elfogadásához
a
jelenlévő
országgyűlési
képviselők
kétharmadának szavazata szükséges. A médiajog tartalmát két közvetlen jogforrás bontja ki: Ezen kívül számos törvény szabályoz olyan életviszonyokat, melyek tartalmukat értelmezik, kiegészítik, szabályozzák: -
1959. évi IV. törvény a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről, valamint az 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról,
-
1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről és az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról,
-
1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról,
-
2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól.
A jogalkotási hierarchia következő lépcsője a rendeletek szintje. Rendeletek kiadására számos jogalkotó jogosult. Általános szabály, hogy a hierarchia alsóbb szintjén álló jogforrás nem lehet ellentétes a felsőbb szintű szabályrendszerrel. A szokásos hierarchián kívül áll az Alkotmánybíróság intézménye, amely sajátos negatív jogalkotási képességgel rendelkezik: a megalkotására visszamenőleges (ex tunc), avagy jövőbeni (ex nunc) hatállyal megszüntetheti a hierarchia bármely szintjén létrehozott jogszabályt. Érdekes kérdést vet fel, hogy mivel saját maga szabályozza saját hatáskörét, vajon
egy
alkotmánymódosítás
esetén
milyen
jogosultságokkal
bír,
illetve
saját
megállapításait ilyen esetben miként érvényesítheti. Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglalkozott a sajtó, a média szabályaival az elmúlt két évtizedben. Nem jogalkotói, hanem jogalkalmazói feladatokat lát el a bíróság, ám az eseti döntések, valamint ezek indoklása olyan konzekvens jogértelmezési gyakorlatot képes kialakítani, amely a médiajogban gyakran helyettesíti a tényleges írott jogi szabályokat. 5
MÉDIAJOG ÉS ETIKA A magyar jogszabályok érvényesítik hazánk nemzetközi kötelezettségvállalásait, nemzetközi szervezetekben, egyezményekben vállalt kötelezettségeit. Egyes Európai Uniós jogforrások a koherens befogadás nélkül is közvetlenül alkalmazható jogforrások.
2. Sajtótörvény A sajtóról az 1986. évi II. törvény (Stv.), valamint a végrehajtásáról szóló 12/1986. (IV. 22.) Minisztertanácsi rendelet rendelkezik. E jogszabályok megalkotásakor, a rendszerváltozás előtt, a média, így a sajtó is — szinte kizárólagos — állami tulajdonban voltak. A sajtó szervezetének
kialakítása,
működtetése
és
finanszírozása
egyaránt
állampárti
iránymutatások, párthatározatok formájában történt. Ugyanakkor közvetlen cenzúra nem érvényesült, a nyolcvanas évekre az „öncenzúra” határozta meg a sajtószabadság határait. A sajtótörvény e szellemiségben született, és a számos változtatás ellenére máig nem vetkőzte le teljesen ezt az arculatot. Ugyanakkor szabályozása hézagos, szűkszavú, néha ellentmondó is. Nem az alkotmány sajtószabadságot deklaráló kiindulási pontjából, hanem a tájékoztatás feladatából indul ki. Stv. 2. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy tájékoztatást kapjon szűkebb környezetét, hazáját, a világot érintő kérdésekben. A sajtó feladata — a hírközlés más
eszközeivel összhangban
—
a
hiteles,
pontos és gyors tájékoztatásról
való
gondoskodás. Ezt nem csupán önállóan, de a különféle szervezetek támogatásával kell elérnie. Stv. 4. § (1) A hiteles, pontos és gyors tájékoztatást az állami szervek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek a saját kezdeményezéseikkel, továbbá a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával kötelesek elősegíteni. Különleges — nehezen értelmezhető, és még nehezebben ellenőrizhető, számon kérhető feladatot is meghatároz a törvény: „A sajtó segítse elő a társadalmi jelenségek közötti összefüggések megértését.” (Stv. 2.§ (3)). Azonban a tájékoztatásnak természetes korlátai vannak! Stv. 3. § (1) A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt, vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. Ezeknek a korlátoknak az értelmezése, tartalommal való kitöltése számos bírósági eljárás, eseti döntés, valamint Polgári Kollégiumi határozat során alakul(t) ki.
6
MÉDIAJOG ÉS ETIKA További korlátokat a sajtótermékek terjesztésére is meghatároz a törvény: Stv. 17. § (1) Nem szabad nyilvánosan közölni azt a sajtóterméket, a) amelynek elkobzását a bíróság vagy a szabálysértési hatóság elrendelte, b) amelyet a bűntető ügyben eljáró vagy a szabálysértési hatóság lefoglalt addig, amíg a lefoglalást meg nem szüntetik, c) amelynek nyilvános közlését az ügyész felfüggesztette vagy a bíróság megtiltotta, d) amelyről a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatok hiányoznak. A sajtótörvény szabályozási körébe vonta a sajtótermékek definiálását; a kiadással, a kiadásra való jog meghatározásával, a sajtó szervezeti rendjével, az újságírókkal kapcsolatos szabályok megalkotását. A törvény alkalmazásában sajtóterméknek számít: Stv. 20.§ b) sajtótermék: az időszaki lap egyes lapszámai, a rádió- és a televízióműsor, a könyv, a röplap és az egyéb szöveges kiadvány – ide nem értve a bankjegyet és az értékpapírt –, a zeneművet, a grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, a térkép, a nyilvános közlésre szánt műsoros filmszalag, videokazetta, videolemez, hangszalag és hanglemez, továbbá bármely más tájékoztatást vagy műsort tartalmazó, nyilvános közlésre szánt technikai eszköz; f) időszaki lap: az a napilap, folyóirat és egyéb lap, valamint ezek melléklete, amely egy naptári évben legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgykörrel kerül kiadásra, évfolyamszámmal, sorszámmal, keltezéssel van ellátva, és akár eredeti szerzői alkotásként, akár átvett fordításként az újságírói, az írói vagy a tudományos műfaj körébe tartozó írásművet (hírt, tudósítást, cikket, riportot, tanulmányt, verset, elbeszélést stb.) fényképet, grafikát, karikatúrát vagy rejtvényt közöl. Korlátozások érvényesülnek az egyes sajtótermékek viszonyában. Hiszen egyfelől: Stv. 12. § (1) Mindenkinek jogában áll sajtóterméket előállítani és nyilvánosan közölni. Ez azt jelenti, hogy szabadon alapítható gazdasági társaság, vagy más szervezet, mely sajtóterméket jelentet meg, illetve erre magánszemélynek is minden előzetes feltétel teljesítése nélkül lehetősége van. Ám az időszaki kiadványok előállítására és nyilvános közlésére csak előzetes bejelentést követően kerülhet sor. A sajtótörvény megemlékezik két fontos intézményről: -
Magyar Távirati Iroda,
-
kötelespéldány szolgáltatási kötelezettség.
7
MÉDIAJOG ÉS ETIKA Az egyes nyomdatermékek a kiadásuk korának hiteles, hű tükrei az utókor szemében. II. József még a sajtó ellenőrzésének eszközét látta benne, de az abszolutizmus korának végére már a közgyűjteményi források gyarapításának eszközei között kapott helyet. Mai szabályozása is ezt a célt szolgálja. A 60/1998. (III. 27.) Kormányrendelet a sajtótermékek kötelespéldányainak
szolgáltatásáról
és
hasznosításáról
a
legalább
50
példányban
sokszorosított magyarországi előállítási, vagy forgalomba hozott művekre ír elő szolgáltatási kötelezettséget. Ingyenesen hat példányt kell az Országos Széchenyi Könyvtárnak, illetve további egy példányt a székhely szerinti megyei könyvtárnak a kiadást, előállítást követő hónap 15. napjáig megküldeni. Vannak olyan sajtótermékek, amelyekből a szolgáltatott példányszám ennél kevesebb. Az előállítást végző nyomda feladata alapvetően ennek teljesítése, mulasztása esetén a kiadó kötelezettsége is fennáll.
3. Az internet — út új információforrásokhoz Láttuk, hogy a szólás és a sajtószabadságnak is vannak természetes korlátai: mások jogai. Azonban az 1980-as évektől kezdődően az informatikai hálózatok elterjedésével — illetve olyan platformok megjelenésével, amelyek lehetővé teszik a szöveges, valamint egyéb elemeket tartalmazó információk széles körű megosztását e hálózatokon — e korlátok hirtelen leomlottak. Mivel egy nyílt nemzetközi rendszerről van szó, nem könnyen terjeszthető ki az egyes nemzeti szabályozások hatálya. Így az ott megjelenő információk ellenőrzése, szankcionálása is nehézkes. Tovább nehezíti a helyzetet az a közkeletű vélemény, hogy az „internet minden korábbinál demokratikusabb médium.”3 Azonban valójában ez a meghatározás mellőzi a szabadság és a szabadosság közötti kellő különbségtételt. Míg a demokratikusság egy közmegegyezésen alapuló szabályozottságot feltételez, az internet inkább az anarchikus szabadosságot valósítja meg. Éppen ezért nem is ebből az irányból kísérli meg a jogalkotó szabályozását. Inkább a már deklarált büntetőjogi, polgári jogi, szerzői jogi stb. tényállások egyes szolgáltatókhoz, illetve felhasználókhoz köthető megsértése miatt indulnak eljárások. Ez egyúttal könnyebbség is a nemzetközi összefogás tekintetében: nincs szükség a már létrejött nemzetközi jogi egyezmények
kiterjesztésére a
sikeres nyomozati
cselekmények
végrehajtásához, a
személyek vagy szervezetek eljárás alá vonásához. Az internet jogi kalodákba szorítására tett kísérleteknek azonban ezzel nincs vége, különösen a világháló szerkezeti decentralizáltságának jellegével keveset törődő politikai akarat kívánja azt kalodába zárni. Ha az imént ostoroztuk, most pozitív minősítésként hagy utaljunk a bevezetőben említett mottóra…
3
Forrás: Dr. Sári János: Alapjogok – Alkotmánytan II. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. 159. oldal
8
MÉDIAJOG ÉS ETIKA
A SAJTÓSZABADSÁG KORLÁTAI Ami egyfelől jogosultság, az másnak kötelezettség lehet. A szólásszabadság, illetve a sajtójogi szabályok kapcsán már szóltunk róla, hogy a korlát mások jogának megsértése. Azonban e határok megállapítása nem könnyű. Egyrészről a nyilvánosság igénye, másrészről egyes személyiségi jogok, titokfajták állnak szemben egymással. Azonban az újságírót a tényfeltáró munkájában mégsem lehet bizonytalanságban hagyni afelől, hogy eljárása jogszerű-e. A törvényalkotó ezt a tényfeltáró munkát oly fontosnak ítéli, hogy a sajtótörvényben ezt több helyen is szabályozza: Stv. 4. § (1) A hiteles, pontos és gyors tájékoztatást az állami szervek, a társadalmi szervezetek és az egyesületek a saját kezdeményezéseikkel, továbbá a szükséges felvilágosításoknak és adatoknak a sajtó rendelkezésére bocsátásával kötelesek elősegíteni. Meg kell tagadni a felvilágosítást, ha az (…) tilalmakba ütközik, illetőleg ha az minősített adatot, üzemi (üzleti) vagy magántitkot sért, és a titoktartási kötelezettség alól az arra jogosult szerv vagy személy nem adott felmentést. (2) A sajtó részére felvilágosítást adó személy a valóságnak megfelelő felvilágosítást köteles adni. (3) A felvilágosítást adó személyt a közérdekű bejelentést, illetőleg javaslatot tevő védelmére vonatkozó jogszabályokban meghatározott védelem illeti meg. 5. § A sajtó — az érdekelt hozzájárulása nélkül is — tájékoztatást adhat az állami szervek, a gazdálkodó szervezetek, a társadalmi szervezetek és egyesületek, valamint ezek bizottságai nyilvános üléséről, továbbá a bíróságok nyilvános tárgyalásairól. Ennek korlátait is megszabja: Stv. 3. § (1) A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével. Tipikus jogsértések A jogalkotó felsorolásában állított korlátok értelmezéséhez szükséges egyes fogalmak tartalmának felfedése. Btk. 10.§ (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy — ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti — gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. (2) Társadalomra veszélyes cselekmény az a tevékenység vagy mulasztás, amely a Magyar Köztársaság állami, társadalmi vagy gazdasági rendjét, az állampolgárok személyét vagy jogait sérti vagy veszélyezteti.
9
MÉDIAJOG ÉS ETIKA Az egyes bűncselekmények tényállási elemeit az 1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) tartalmazza. Az egyes bűncselekmények elkövetésének ismérveit, körülményeit, a hozzájuk fűzött joghátrányokat részletesen nem ismertetjük, de erre nincs is szükség: az életszerű körülmények között végzett újságírói tevékenység, az újságíró személyes erkölcsi tartása és a természetes jogérzet megadja azokat az alapvető kereteket, amelyben az újságírói tevékenység végezhető. Ennek ellenére, kétség esetén fel kell lapozni az idézett jogszabályt, és tisztázni a fogalmakat. A leggyakrabban felvetődő tényállások: -
a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények:
magánlaksértés (176.§),
zaklatás (176/A.§),
magántitok megsértése (177.§),
visszaélés személyes adattal (177/A.§),
levéltitok megsértése (178.§),
magántitok jogosulatlan megismerése (178/A.§),
rágalmazás (179.§),
becsületsértés (180.§),
kegyeletsértés (181.§),
-
visszaélés minősített adattal (221-224.§),
-
számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (300/C.§),
-
szerzői, vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése stb.
Azonban a büntetőjog eszközei „ultima ratio” jellegűek, az újságíró így ritkán kerül ezekkel összeütközésbe munkája során. Annál gyakrabban vetődik fel mások személyiségi jogainak megsértése, vagy ennek lehetősége. A személyiségi jogok a magánjog keretében az 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) részeként nyertek szabályozást. Számos módon lehet megsérteni más jogait (és bár az egyes személyhez fűződő jogok megfogalmazása elsősorban a természetes személyekhez kapcsolódik, azonban — az olyan jogok kivételével, amelyek jellegüknél fogva csak magánszemélyeket illethetnek meg — azt alkalmazni kell a jogi személyekre is (sőt, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok vonatkozásában is megáll a kötelezettség). Tipikus személyiségi jogsértések a Ptk. alapján: -
a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése (76.§),
10
-
a névviselés jogának megsértése (77.§),
-
a jó hírnév védelmének megsértése (78.§),
-
más képmásával, vagy hangfelvételével való visszaélés (80.§),
MÉDIAJOG ÉS ETIKA -
személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. (81.§),
-
a törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogot. (82.§),
-
a számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti. (83.§).
A bűnügyi tudósítás szabályairól A személyhez fűződő jogok megsértésének tipikus esete a büntetőeljárás alá vont személlyel kapcsolatos tudósítás. Bár a sajtótörvény és a médiatörvény sem ad konkrét eligazítást, ám az általános tilalmak megfelelő értelmezésével megtalálhatjuk azt a helyes utat, amely lehetővé teszi a széleskörű tájékoztatást a terhelt (büntetőeljárás alá vont) személy méltatlan sérelme nélkül. Erre annál is inkább figyelmet kell fordítani, hisz az Alkotmány kimondja: Alk. 57.§ (2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg. A sajtótörvény régebbi szövegezésével összhangban azonban létezett a ma már nem hatályos 10/1986. (IX. 1.) IM-BM közös rendelet, amelynek tartalma támpontot adhat a követendő magatartásra. A sajtóban dolgozók a lehető legtöbbet szeretnék megtudni egy-egy ügyről, amely az érdeklődés középpontjába került, közlésének hírértéke, első közlésének kiemelkedő hírértéke van. Azonban az eljárásban szereplőknek — nyilván — mások az érdekeik: itt gondolni kell az eljárás alá vont személy családtagjaira (életüket pl. egy baleset következményeiről való tudósítás, amelyben egy hozzátartozó felelősségét firtatjuk, igencsak megnehezítheti), a tanúkra (számukra veszély forrása lehet kilétük felfedése), és az eljárásban részt vevő hivatalos személyekre is. A büntetőeljárás egyes szakaszai idején érdemes végiggondolni a célszerű újságírói magatartást! Nyomozati szakasz A nyomozó hatóság a nyomozás sikeressége érdekében szabadon mérlegelheti, hogy ad-e, és ha igen, milyen mértékű és tartalmú felvilágosítást. Az újságírói „nyomozás” épp úgy veszélyeztetheti a sikeres nyomozást a közzétett (igaz, vagy hamis) híreivel, mint a meggondolatlan hatósági adatszolgáltatás. A legfontosabb szempont a tényszerű közlés.
11
MÉDIAJOG ÉS ETIKA Vannak azonban a nyomozati szakaszban különleges szabályok: -
nyomós közérdekből — a Ptk. 80.§ (2) korlátját áthágva — a hatósági tájékoztatás alapján (pl. körözési lista) közzétehető a nyomozás sikeressége érdekében a személyről készült képmás, illetve hangfelvétel,
-
hasonlóképpen „különös méltánylást érdemlő magánérdekből” is közzétehető képmás (pl. eltűnt személy megtalálása érdekében) — bár ez rendszerint nem bűnügyi jellegű esemény,
-
az eljárás alá vont kiskorú családi neve csak kezdőbetűivel közölhető, képmása és hangja — az előző két esetet kivéve — csak oly módon eltorzítva, hogy az alapján a személyt beazonosítani ne lehessen.
A nyomozás alatt a nyomozó hatóság illetékesén kívül az ügyészség is szolgálhat információkkal. E tekintetben a hatóságok egymással egyeztetnek. Bírói szakasz A bíróság elé került ügyekről az illetékes bíróság adhat tájékoztatást. Azonban: -
folyamatban lévő, még jogerősen el nem bírált ügyről nem szoktak felvilágosítással szolgálni, hisz a tájékoztatásban elhangzó esetleges vélemény prejudikációnak tűnhet,
-
jogerősen elbírált ügyben pedig nincs szükség külön tájékoztatásra, hisz az ítélet indoklása kellő alapossággal készül.
A nyilvánosság elve alapján az újságíró a tárgyaláson részt vehet, a zárt tárgyalás kivételesen rendelhető el. A tárgyaláson kép-, vagy hangfelvétel készítésére a tanácsvezető bíró adhat engedélyt. A tárgyalóteremből az újságíró a szabályok szándékos és ismételt megszegése, a tárgyalás megzavarása miatt kivezettethető — amint bárki más is e cselekmények elkövetése esetén. A pontos szabályokat az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (Be.) tartalmazza: Be. 4/A. § (1) A sajtó részére a nyomozás befejezéséig a nyomozó hatóság külön jogszabályban erre feljogosított tagja, valamint az ügyész; a vádemelésig az ügyész, illetőleg az általa megbízott személy; a bírósági eljárás során a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényben erre feljogosított személy adhat felvilágosítást. (2) A bíróság nyilvános tárgyalásáról a sajtó jogosult tájékoztatást adni. (3) Meg kell tagadni a sajtó számára a felvilágosítást, ha a minősített adat védelmét sértené, vagy egyébként az eljárás eredményes lefolytatását veszélyeztetné.
12
MÉDIAJOG ÉS ETIKA 74/B. § (1) A bírósági tárgyalásról a nyilvánosság tájékoztatása érdekében hang- vagy képfelvételt a tanács elnöke engedélyével, a bírósági tárgyaláson jelenlévő személyről — a bíróság tagjain, a jegyzőkönyvvezetőn, az ügyészen és a védőn kívül — csak az érintett hozzájárulásával szabad készíteni. A tanács elnöke a tárgyalás folyamatosságának és zavartalanságának érdekében az engedélyt megtagadhatja, illetőleg azt a bírósági eljárás bármely szakaszában visszavonhatja. (2) A zárt tárgyalásról, illetőleg a tárgyalásnak azon részéről, amelyről a bíróság a nyilvánosságot kizárta, a sajtó nem adhat tájékoztatást, és a sajtó részére felvilágosítás nem adható, kivéve, ha a nyilvánosság kizárására a 245. § (5) bekezdése alapján került sor. (3) Ha törvény kivételt nem tesz, a folyamatban lévő vagy befejezett büntetőügy irataiba csak az e törvény által erre feljogosított személy tekinthet be. (4) A (3) bekezdés szerinti irat a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló törvény közlevéltári anyagban történő kutatásra vonatkozó szabályai szerint az ott írt védelmi idő letelte előtt is kutatható. (5) A 74/A. §-ban meghatározott esetet kivéve az eljárásról felvilágosítás annak adható, akinek az eljárás lefolytatásához, illetőleg annak eredményéhez jogi érdeke fűződik. A vádirat benyújtásáig az ügyész, a bírósági eljárás során az eljáró bíróság elnöke — az ehhez fűződő jogi érdek igazolása után — engedélyezi az iratok megtekintését, illetőleg a szükséges felvilágosítás megadását. Gyakori újságírói hiba, hogy az első fokon eljáró bíróság ítéletét— az ártatlanság vélelmének megsértésével — tényként közlik. Holott az még nem feltétlenül jogerős a jogorvoslati lehetőségek miatt. Ezt a problémát épp ennek a ténynek („az ítélet nem jogerős”) közlése oldhatja fel. Nem ritka az az eset, hogy a szenzációszámba menő hírek után, amelyek az eljárás alá vonásról szólnak (kiegészülve mindenféle találgatással, célozgatással stb.) a terheltet a bíróság jogerősen felmenti, vagy vele szemben jelentősen csekélyebb súlyú vádpontban állapítja meg bűnösségét. Ilyenkor személyiségi jogokat sért, ha ezt a tényt az eredetivel megegyező helyen (nyomtatott sajtó), vagy módon (pl. idősáv, műsortípus stb. — elektronikus média) az adott személy kérésére nem egészíti ki tárgyilagos tájékoztatás. Természetesen kérés nélkül is lehetőség van ennek közlésére. Végrehajtási szakasz A jogerőre emelkedett ítéletben számos büntetési nemben lehet kiszabva a büntetési tétel. A sajtót rendszerint a szabadságvesztés büntetés hírértéke vonzza. Néha magának a személynek a büntetésvégrehajtási intézetben való élete, ennek bemutatása a cél — láttunk már ilyet. Ennek etikai megítélése eleve attól függ, milyen célzattal kívánják bemutatni. Jellemzően nem a nevelési, tájékoztatási cél dominál, hanem az adott csatorna nézettségi adatainak növekedése, és ezáltal a reklámbevételek fokozása (ez negatív társadalmi példa, nem követendő!). 13
MÉDIAJOG ÉS ETIKA A szabadságvesztés büntetésvégrehajtása több fokozatban (rezsimben) történik: fogház, börtön, fegyház. Ez lényegesen befolyásolja az elítélt magatartási szabályait. Az szabadságvesztés büntetését töltő személlyel találkozni, róla képet, mozgóképfelvételt, vele hangfelvételt készíteni csak az adott intézményben, a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokának
írásos
engedélyével
lehet.
Ezt
csak
az
érintett
személy
előzetes
beleegyezése esetén, és akkor is csak a találkozó, a felvétel céljának ismeretében és mérlegelésével adják ki. Mint a büntetőeljárás minden szakaszában, a tényszerű közlés fogadható el.
TANULÁSIRÁNYÍTÓ 1. A „Szakmai információtartalom” (tananyag) részben leírt ismereteket most értelmezze az eredeti kérdések („Esetfelvetés—munkahelyzet”) tükrében. Lapozzon vissza, és olvassa el ismét a kérdéseket! Ha szükségesnek érzi, olvassa újra a tananyagot is, bár erre sort keríthet részenként, az egyes kérdésekre keresett válaszok során is. Ha szükségesnek találja, vagy a téma egyes részei alaposabban is érdeklik, internetes forrásból számos kiegészítő és értelmező ismeretre tehet szert. Ezt a jogforrások értelmezése esetén mindenképpen tegye meg, hisz a hatályos jog alapján adhat csak pontos válaszokat! 2. Olvassa el az alábbi, bűnügyi tudósításról szóló tudósítást! Az elolvasás után válaszoljon kérdéseinkre!
Börtön helyett fegyház a Tesco-szarkák vezérének Az első fokon kiszabott négy év börtön helyett négy év fegyházbüntetésre ítélte a másodfokon eljáró megyei bíróság a sarkadi Tesco-szarkák vezetőjét, a 33 éves B. Tibort. Az ítélet jogerős, fellebbezésnek helye nincs. Az Ágostonné dr. Pfaff Mária vezette tanács kimondta: B. Tibor bűnös rablás bűntettében, bűnszövetségben, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, illetve 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében. Ezért, mint különös visszaesőt, börtön helyett fegyházbüntetéssel sújtotta a bíróság. Az első fokon eljáró Gyulai Városi Bíróság tavaly év végén rablás bűntette, társtettesként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett lopás bűntette, illetve 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 4 év börtönbüntetésre ítélte és 5 évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta az ügyben első rendű vádlott, tavaly február 4-e óta előzetes letartóztatásban volt sarkadi B. Tibort.
14
MÉDIAJOG ÉS ETIKA
Szabadlábon védekező élettársát, a másodrendű vádlott T. Katalint társtettesként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett lopás bűntette, illetve két rendbeli kiskorú veszélyeztetése miatt ítélte — végrehajtásában négy évre felfüggesztett — két év börtönbüntetésre a városi bíróság. Az Ágostonné dr. Pfaff Mária vezette tanács kimondta: B. Tibor bűnös rablás bűntettében, bűnszövetségben, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, illetve 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntettében. Ezért mint különös visszaesőt, börtön helyett fegyházbüntetéssel sújtotta a bíróság. Az első fokon eljáró Gyulai Városi Bíróság tavaly év végén rablás bűntette, társtettesként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett lopás bűntette, illetve 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt 4 év börtönbüntetésre ítélte és 5 évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta az ügyben első rendű vádlott, tavaly február 4-e óta előzetes letartóztatásban volt sarkadi B. Tibort. Szabadlábon védekező élettársát, a másodrendű vádlott T. Katalint társtettesként, folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett lopás bűntette, illetve 2 rendbeli kiskorú veszélyeztetése miatt ítélte — végrehajtásában négy évre felfüggesztett — két év börtönbüntetésre a városi bíróság. A tízvádlottas ügyben az első-, másod-, harmad-, hatod-, heted-, nyolcad-, illetve tizedrendű vádlott és védője is fellebbezett. Az elsőrendű vádlott meghatalmazott védője, ifj. dr. Csűri Gábor — álláspontja szerint — az elsőfokú ítélet alapját képező téves ténybeli és jogi megállapításokra hivatkozva, elsősorban annak hatályon kívül helyezését kérte a megyei bíróságtól. A védő fellebbezésében azt is kezdeményezte: amennyiben ez nem lehetséges, úgy védencét csak bűnsegédként elkövetett lopás miatt vonja felelősségre a bíróság. B. Tibor vonatkozásában ugyanakkor az ügyészség súlyosbításért fellebbezett. A tanácsvezető bíró kifejtette: a Gyulai Városi Bíróság az eljárási szabályokat gondosan betartotta, így abszolút, de még relatív hatályon kívül helyezési ok sem valósult meg. Ezért a védői fellebbezésben foglaltakat nem osztotta a másodfokú bíróság. — Az első fokon eljáró bíróság valamennyi lehetséges bizonyítékot feltárta, és azokat egyenként és egymással összefüggésben is vizsgálta. Helyesen állapította meg a fenyegetéssel elkövetett rablás tényállását is — hangsúlyozta indokolásában Ágostonné dr. Pfaff Mária. A tanács nem osztotta a másodrendű vádlott védőjének álláspontját sem. Dr. Tóth István ugyanis fellebbezésében arra hivatkozott, hogy T. Katalin azért nem valósíthatta meg a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét, mert amikor B. Tibor kiskorú gyermeke lopott a Tescóból, akkor az édesapa is jelen volt, és gyermeke felett ő gyakorolta a szülői felügyeleti jogokat. A tanács vezetője leszögezte: az előéleti adatok alapján speciális bűnismétlő a harmadrendű, fiatalkorú B. T. és a nyolcadrendű L. Egon is.
15
MÉDIAJOG ÉS ETIKA
Felmentette a bíróság viszont az ügyben tizedrendű vádlott B. Tibort a folytatólagosan elkövetett orgazdaság vétsége miatt emelt vád alól. Esetében csak az orgazdaság szabálysértését látta bizonyítottnak, ezért őt 45 ezer forint pénzbírsággal sújtotta.4 a) Milyen ügyben indult az eljárás? A Btk. alapján pontosan nevezze meg a felmerült tényállásokat! Erre a gyakorlatban azért lesz szüksége, mert az egyes büntetőjogi tényállások
közötti
helyes
elhatárolás
alapvető
fogalmi
zavarokat,
egy
későbbi
helyreigazítási igényt előz meg.
_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
b) A bűnügyi tudósításról tanultak alapján minősítse a személyes adatok kezelése szempontjából a cikket!
_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
4
Forrás: http://www.beol.hu/bekes/kek-hirek-bulvar/borton-helyett-fegyhaz-a-tesco-szarkak-vezerenek-
304706 (2010. november 8.)
16
MÉDIAJOG ÉS ETIKA c) Mire következtet az ügy egyes szereplőinek névleírásából?
terheltek: _________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ az ügy egyéb résztvevői: _____________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
d) Az ártatlanság vélelmének eleget tesz-e a cikk tartalmilag? Ha több, különféle momentumot is felfedez, azt külön jelölje, s indokolja is álláspontját!
ahol igen: _________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ ahol nem: _________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
e) Írjon rövid hírt külön szövegszerkesztő szoftverben a tartalom megőrzésével e tudósítás alapján! Ügyeljen a műfaji sajátosságok betartása mellett a megismert jogi követelmények betartására! 2. Az újságírás egyik nehéz feladata, ha szakszövegeket kell közérthető formában közölni. Különösen igaz ez a jogszabályok értelmének kifejtésekor, hisz a jogszabály körülményes, alapos szabályozottságát a könnyebben emészthető formában való közlés nem csorbíthatja! 17
MÉDIAJOG ÉS ETIKA Ebben a feladatban tegyen kísérletet egy ilyen cikk megírására! Elemezze az alábbi Alkotmánybírósági döntést. A kivonat elolvasása után válaszoljon kérdéseinkre!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványok tárgyában (…) meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alkotmány 61. § (2) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény 49. §-a alkalmazásakor a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát — a műsor jellegétől függően — az egyes műsorszámon belül, illetve a műsorszámok összességében kell vizsgálni.5 Az Alkotmánybíróság indoklásában kimondta:
2. A tájékoztatási monopóliumok létrejöttének megakadályozása alkotmányos cél [Alkotmány 61. § (4) bekezdés]. A tájékoztatási monopóliumok a műsorszolgáltatási technológia rohamos fejlődését követően elsősorban a „véleménymonopóliumok” kialakulásának veszélyét jelentik, ezért legitim célként fogadja el az Alkotmánybíróság a véleménypluralizmus fenntartását. E cél elérése érdekében korlátozza a kiegyensúlyozottság követelménye a műsorszolgáltató szerkesztési szabadságát. Általánosan elfogadott, hogy a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás véleményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élő tudósítások meggyőző ereje sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra ható erejének. Az elektronikus média esetében ezért indokolt speciális, a sokoldalú tájékoztatásra vonatkozó előírások meghozatala, amelynek célja az, hogy a politikai közösség tagjai közérdekű kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. 3. A kiegyensúlyozottsági követelmény olyan médiamodellben született, amelynek alapvető jellemzője volt a korlátozott számú műsorszolgáltató és az egyoldalú tájékoztatás. Ezt tükrözi az 1992-ben hozott Abh., amely a véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadság érvényesülése érdekében a sajtószabadságra vonatkozó sajátosságokon túl további feltételeket követelt meg a rádióval és televízióval kapcsolatban, mert a földfelszíni műsorszórásra alkalmas frekvenciakészlet szűkös erőforrás, az országos közszolgálati rádió és televízió pedig monopolhelyzetben volt. (ABH 1992, 227, 230–231.) Az Alkotmánybíróság megvizsgálta, hogy az új műsorterjesztési technológiák megjelenését követően fenntarthatóak-e az Abh. frekvenciaszűkösségre és a közszolgálati rádió és televízió monopolhelyzetére vonatkozó érvei, valamint azt, miként módosul a kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó követelmény érvényességi köre az információs és kommunikációs technológiák fejlődésével.
5
A kivonat forrása: 1/2007 (I. 18.) AB határozat — a kivonat csupán egyes elemek kiemelését tartalmazza, nem
alkalmas
az
Alkotmánybíróság
e
határozatának
teljes
körű
https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso oldalon keresse meg!
18
megértésére.
A
teljes
szöveget
a
MÉDIAJOG ÉS ETIKA
3.1. A frekvenciaszűkösség azt jelenti, hogy analóg környezetben korlátozott az audiovizuális tartalmak szolgáltatására alkalmas frekvenciák száma. A frekvenciakorlát érv technikailag egyre kevésbé indokolható, mert a digitalizálás lényegesen kisebb sávszélességet igényel, mint az analóg átvitel. Változatlan minőség mellett tehát mennyiségileg több műsorszolgáltatásra van lehetőség, adott esetben annál is többre, amennyit a piac el tud(na) tartani. A frekvenciaszűkösségre vonatkozó érv megalapozatlanságára következtethetünk az új műsorterjesztési technológiák elterjedéséből is. E technológiák ugyanis nem igényelnek rádiófrekvenciákat. Ilyen például a digitális kábel, az internet TV és a DSL alapú interaktív TV. A frekvenciakorlátra vonatkozó érv elavultságával szemben viszont felvethető, hogy az analóg átvitel megszűnését követően megjelennek olyan nagyobb sávszélességet igénylő technikák, amelyek miatt ismét probléma lehet a földfelszíni frekvenciák korlátozott száma (térhatású TV). Másrészt a műsorszolgáltatások mellett egyéb szolgáltatások (például mobil szolgáltatások) is célul tűzik a jól használható frekvenciák megszerzését. A frekvenciakorlát érv tehát — várhatóan — nem válik teljesen okafogyottá, de önmagában nem indokolhatja a rádió és a televízió működésére vonatkozó (a nyomtatott sajtót érintő rendelkezéseken túlmenő) speciális állami előírások, ezen belül a kiegyensúlyozottsági követelmény létét. 3.2. Az Abh. szerint a társadalomban meglévő vélemények teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű kifejezésre juttatására, valamint a közérdeklődésre számot tartó eseményekről és tényekről való elfogulatlan tájékoztatásra vonatkozó követelmények teljesülését „a rádió és televízió egészét”, vagyis az összes belföldi rádiós és televíziós csatornát figyelembe véve kellett biztosítani (külső pluralizmus) [megerősítve: 22/1999. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1999, 176, 184.]. Másrészt, az Abh. az akkor gyakorlatilag monopolhelyzetben lévő országos közszolgálati rádióval és televízióval kapcsolatban kötelezte a törvényhozót olyan törvények megalkotására, amelyek „anyagi, eljárási, valamint szervezeti rendelkezésekkel” teszik lehetővé a „teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű tájékoztatást” (belső pluralizmus). Az Alkotmánybíróság jelen ügyben megállapította, hogy az országos közszolgálati rádió és televízió monopolhelyzete az 1992-ben hozott határozat óta megszűnt. A földfelszíni frekvencián történő műsorszórás mellett létezik többek között a műholdas és kábeles műsorszolgáltatás, és új lehetőségeket kínál a távközlési technológia gyors fejlődése. A külső pluralizmus a rádió és a televízió programok teljes kínálatát figyelembe véve, a sokszereplős piac létrejöttével megvalósult. Ez a sokszínű műsorkínálat azonban önmagában nem teszi szükségtelenné a kiegyensúlyozottsági követelmény (belső pluralizmus) előírását. Az Abh. 1992-ben a kiegyensúlyozottság, mint a műsorszolgáltatásra vonatkozó tartalmi követelmény érvényesülési körének a meghatározásakor abból indult ki, hogy az országos közszolgálati rádiók és televíziók a szűkös erőforrásnak számító frekvenciákat használják, másrészt abból, hogy ezek azok a tömegtájékoztatási eszközök, amelyek a társadalom egészét szólítják meg.
19
MÉDIAJOG ÉS ETIKA
Ma nemcsak a közszolgálati rádiók és televíziók használnak földfelszíni frekvenciát, valamint a teljes körű és tárgyilagos tájékoztatás alapján létrejövő demokratikus közvélemény alakításában sem csupán a közszolgálati műsorszolgáltatók vesznek részt. A földfelszíni frekvenciát használó televíziós és rádiós csatornák az ORTT által adott műsorszórási engedély alapján működnek, ezért értelemszerűen indokolt annak folyamatos vizsgálata, hogy e műsorszolgáltatók a rájuk vonatkozó jogszabályokban és az engedélyben meghatározott feltételeknek eleget tesznek-e. A szűkös mértékben rendelkezésre álló frekvenciát használó televízió- és rádiócsatornák mindenki számára hozzáférhető, jelenleg anyagi ellenszolgáltatás nélkül igénybe vehető műsorszolgáltatások. A véleménypluralizmus fenntartása érdekében a kiegyensúlyozottság vizsgálandó a közpénzből létrehozott és működtetett közszolgálati műsorszolgáltatók, továbbá azon kereskedelmi rádiók és televíziók esetében, amelyek véleményformáló ereje jelentőssé válik. Ha a válaszokhoz szükségesnek látja, olvassa el a teljes szöveget! a) Mit vont szabályozási körébe jelen határozatában az Alkotmánybíróság?
_________________________________________________________________________________________
b) Milyen eljárás keretében hajtotta ezt végre?
_________________________________________________________________________________________
c) Foglalja össze röviden a határozat lényegét saját szavaival!
_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
20
MÉDIAJOG ÉS ETIKA d) Olvassa el az indoklást! Milyen szempontokat érvényesített döntése meghozatalában az Alkotmánybíróság?
_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
e) Az Alkotmánybíróság álláspontját erősíti, hitelesebbé teszi, ha koherensen, egységes elvek mentén hozza határozatait. Mely határozatokkal való összecsengésre következtet a szövegből? A pontos megnevezésük mellett röviden írja le, miről szólt az adott határozat! Ha szükséges — mert a szövegkörnyezetből az nem derül ki — nézzen utána száma alapján!
_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
f) Írjon a tájékoztató jellegű műfajcsaládba tartozó mintegy 1500 karakteres művet, amelyben közérthetően tájékoztatja olvasóit az imént megismert Alkotmánybírósági határozat e részletéről — fikcióként ezt egy országos napilap számára készíti. Külön szövegszerkesztőben dolgozzon, ügyeljen a műfaji előírásokra, a helyes címválasztásra, szövegtördelésre.
21
MÉDIAJOG ÉS ETIKA
ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. feladat Melyek a jogforrási hierarchia elemei? Válaszát írja le a kijelölt helyre!
_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
2. feladat Melyek jogszabályok a médiajog közvetlen forrásai? Törekedjék a számuk és a pontos elnevezésük szerint leírni ezeket!
1. _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ 2. _______________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
22
MÉDIAJOG ÉS ETIKA 3. feladat Melyek a tipikus büntetőjogi jogsértések újságírói tevékenység során? Legalább tíz tényállást soroljon fel a kijelölt helyen!
1. _______________________________________________________________________________________ 2. _______________________________________________________________________________________ 3. _______________________________________________________________________________________ 4. _______________________________________________________________________________________ 5. _______________________________________________________________________________________ 6. _______________________________________________________________________________________ 7. _______________________________________________________________________________________ 8. _______________________________________________________________________________________ 9. _______________________________________________________________________________________ 10. ______________________________________________________________________________________
4. feladat Melyek a tipikus magánjogi jogsértések újságírói tevékenység során? Legalább öt tényállást soroljon fel a kijelölt helyen!
1. _______________________________________________________________________________________ 2. _______________________________________________________________________________________ 3. _______________________________________________________________________________________ 4. _______________________________________________________________________________________ 5. _______________________________________________________________________________________
23
MÉDIAJOG ÉS ETIKA 5. feladat Ki jogosult sajtó-helyreigazítást kérni, emiatt peres eljárást kezdeményezni? Válaszát írja le a kijelölt helyre!
_________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________ _________________________________________________________________________________________
24
MÉDIAJOG ÉS ETIKA
MEGOLDÁSOK 1. feladat Alkotmány, törvények, rendeletek, AB határozat, Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai. 2. feladat 1986. évi II. törvény a sajtóról, és 1996. évi I. törvény a rádiózásról és televíziózásról. 3. feladat -
a szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények,
-
magánlaksértés (176.§),
-
zaklatás (176/A.§),
-
magántitok megsértése (177.§),
-
visszaélés személyes adattal (177/A.§),
-
levéltitok megsértése (178.§),
-
magántitok jogosulatlan megismerése (178/A.§),
-
rágalmazás (179.§),
-
becsületsértés (180.§),
-
kegyeletsértés (181.§),
-
visszaélés minősített adattal (221-224.§),
-
számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (300/C.§)
-
szerzői, vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése stb.
4. feladat -
a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése (76.§),
-
a névviselés jogának megsértése (77.§),
-
a jó hírnév védelmének megsértése (78.§),
-
más képmásával, vagy hangfelvételével való visszaélés (80.§),
-
személyhez fűződő jogokat sért, aki a levéltitkot megsérti, továbbá aki a magántitok vagy üzleti titok birtokába jut, és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. (81.§),
-
a törvény védi a magánlakáshoz és a jogi személy céljaira szolgáló helyiségekhez fűződő jogot. (82.§),
-
a számítógéppel vagy más módon történő adatkezelés és adatfeldolgozás a személyhez fűződő jogokat nem sértheti. (83.§). 25
MÉDIAJOG ÉS ETIKA 5. feladat Sajtó-helyreigazítást az kérhet, akinek személyére a sajtóközlemény — akár nevének megjelölésével, akár egyéb módon — utal, vagy akinek a személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető (PK 13.). Mivel a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni, ezért sajtó-helyreigazítást is csak az kérhet, akire a kifogásolt közlés vonatkozik, vagy akinek a személyét a közlemény érinti. Jogi személy is kérhet sajtóhelyreigazítást, ha a közlemény a tevékenységére vonatkozik. Ám ha a jogi személy valamely tagjára, csupán e tag fordulhat a közlés ellen.
26
MÉDIAJOG ÉS ETIKA
IRODALOMJEGYZÉK FELHASZNÁLT IRODALOM Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet. http://mek.niif.hu/03100/03157/03157.htm (2010. november 08.) Dr. Sári János: Alapjogok — Alkotmánytan II. Osiris Kiadó, Budapest, 2004. Lábady Tamás: A magyar magánjog (polgári jog) általános része. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002. Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog. Szent István Társulat, Budapest, 2002. Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso (2010. november 8.)
AJÁNLOTT IRODALOM Buzinkay Géza: Kis magyar sajtótörténet. http://mek.niif.hu/03100/03157/03157.htm (2010 Jobbágyi Gábor: Személyi és családi jog. Szent István Társulat, Budapest, 2002. Kengyel Miklós: Magyar polgári eljárásjog. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. https://kereses.magyarorszag.hu/jogszabalykereso (2010. november 8.)
27
A(z) 1556-06 modul 008 számú szakmai tankönyvi tartalomeleme felhasználható az alábbi szakképesítésekhez: A szakképesítés OKJ azonosító száma: 54-321-01-0100-52-02 54-321-01-0100-52-05 54-321-01-0010-54-03
A szakképesítés megnevezése Lapkiadói újságíró-szerkesztő munkatársa Újságíró II. Újságíró I.
A szakmai tankönyvi tartalomelem feldolgozásához ajánlott óraszám: 10 óra
A kiadvány az Új Magyarország Fejlesztési Terv TÁMOP 2.2.1 08/1-2008-0002 „A képzés minőségének és tartalmának fejlesztése” keretében készült. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. Kiadja a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet 1085 Budapest, Baross u. 52. Telefon: (1) 210-1065, Fax: (1) 210-1063 Felelős kiadó: Nagy László főigazgató
