PANNON EGYETEM, GEORGIKON KAR KESZTHELY NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÉS KERTÉSZETI TUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA
DOKTORI (Ph.D.) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
AZ NPK-MŰTRÁGYÁZÁS HATÁSÁNAK TANULMÁNYOZÁSA A TAVASZI ÁRPA KÜLÖNBÖZŐ KORÚ NÖVÉNYI RÉSZEIBEN
KÉSZÍTETTE: SIMONNÉ BALÁZSY ÁGNES okleveles agrármérnök
TÉMAVEZETŐ: DR. HABIL. SÁRDI KATALIN egyetemi tanár
KESZTHELY 2011
0
1. A kutatómunka előzményei, célkitűzések A termesztett növények tápláltsági állapotának alapos ismerete nélkül nehéz az eredményes növénytermesztés. A megfelelő tápanyag-ellátáshoz talajvizsgálatokra és növényvizsgálatokra együttesen van szükség. A talaj tápanyag-ellátottsága, a növényfaj, -fajta tápelem-igénye, az elérni kívánt hozam nagysága és a termesztési cél együttesen határozza meg a kijuttatni kívánt tápanyag-formákat és mennyiségeket. A költséghatékony és minőségi termeléshez a gyakorlati tapasztalatokon túl folyamatosan bővülő kutatási eredményekre is szükség van. Napjainkban, a hazai mezőgazdasági gyakorlatban a gazdálkodók többsége a termeszteni kívánt növény vegetációs időszaka alatt kivont tápelemmennyiségek alapján végzi a műtrágyázást. Ez azonban nem terjed ki az összes tápelemre, maximum az NPK-adagokra, de gyakran előfordul, hogy csak a nitrogén-trágyázásra koncentrálnak a termelők. A kisebb mennyiségben szükséges, de a megfelelő minőség és mennyiség előállításához nélkülözhetetlen elemekre pl. Fe, Mg, Ca stb. sok esetben nem fordítanak figyelmet a termelők. Holott az egyoldalú műtrágyázás akár terméskieséshez, minőségromláshoz is vezethet. A tápanyag-gazdálkodás továbbfejlesztéséhez szükséges a növények tápláltsági állapotát jól jellemző, valamint a várható terméssel minél megbízhatóbb kapcsolatot mutató koncentrációk megállapítása. Fontos megismernünk a növény tápanyag-reakcióit, a tápelemek mennyiségi változásait a növény különböző fejlődési szakaszaiban, valamint az egyes tápelemek eloszlását a főbb növényi részekben. Csak ezen ismeretek birtokában lehet sikeres növénytermesztést folytatni, miközben igyekszünk környezetünket megóvni a felesleges terheléstől. Jelen értekezésben bemutatott üvegházi és szabadföldi kísérletek fő célja a tavaszi árpa tápláltsági állapot-változásainak tanulmányozása a növény eltérő fejlődési szakaszaiban a különböző adagú NPK kezelések hatására. Az egyes fejlődési szakaszokban a főbb növényi részek NPKkoncentrációinak és felvett NPK mennyiségeinek változása és a mennyiségi eloszlásának tanulmányozása.
1
Üvegházi körülmények között két különböző talajtípuson ugyanazon növény termesztése, a növény eltérő fejlődésének tanulmányozása céljából. A szabadföldi kísérlet célja a növény fejlődésének, a terméseredmények alakulásának tanulmányozása a különböző NPK-adagok hatására, mely a gyakorlati termesztés ismereteit bővíti. A kísérletek során kapott eredményeinkből közelebbi képet kaphatunk a növény vegetációs időszaka alatt bekövetkezett víztartalom és száraztömeg-produkció alakulásáról, a tápelem-koncentrációk változásáról, a növény által felvett NPK mennyiségek eltérő eloszlásáról az egyes növényi részekben. Kísérleti eredményeink hozzájárulhatnak a megfelelő tápanyag-ellátás eredményességének növeléséhez, valamint egy céltudatosabb, költséghatékony és környezetkímélő műtrágyázási gyakorlat kiépítéséhez. Célunk továbbá a növénytáplálás hazai szakirodalmának új eredményekkel való kibővítése.
2. Az alkalmazott vizsgálati/kísérleti módszerek A kísérletek 2006 és 2007 tavaszán kerültek beállításra. Párhuzamosan végeztünk üvegházi tenyészedényes, valamint szántóföldi kisparcellás kísérleteket. Tesztnövényként a tavaszi árpa sörárpa típusának (Hordeum vulgare L.) Scarlett fajtáját alkalmaztuk. A tenyészedényes kísérlet két talajtípus alkalmazásával került beállításra (1. táblázat), egy agyagbemosódásos barna erdőtalaj (továbbiakban „A” talaj), valamint egy karbonátos kötött réti talaj (továbbiakban „B” talaj). A szabadföldi kísérlet beállítása az agyagbemosódásos barna erdőtalajon („A” talaj) történt.
2
1. táblázat A kísérletekben alkalmazott talajtípusok főbb agrokémiai jellemzői A 2006. évi talajvizsgálatok eredményei Kötöttség CaCO3 Humusz Termőhely pHH2O pHKCl (KA) % %
ALP2O5 mg/kg
„A” agyagbemosódásos barna erdőtalaj 37,3 0,57 6,58 4,88 2,24 50,7 II
*
vályog
jó
„B” karbonátos kötött réti talaj 0,37 7,73 6,54 3,01
gyenge
43,8 41,3 III nehéz * jó gyenge vályog A 2007. évi talajvizsgálatok eredményei ALKötöttség CaCO3 Humusz Termőhely pHH2O pHKCl P2O5 (KA) % % mg/kg „A” agyagbemosódásos barna erdőtalaj 45,0 0,32 6,31 4,83 2,98 19,3 II nehéz igen * jó vályog gyenge „B” karbonátos kötött réti talaj 43,8 0,24 7,54 6,48 3,34 44,7 III nehéz * jó gyenge vályog * A humusz % alapján megállapított N-ellátottság
AL-K2O mg/kg 27,5 igen gyenge 41,9 igen gyenge AL-K2O mg/kg 102,8 gyenge 110,0 igen gyenge
A kísérletekben a trágyázatlan kontrollkezelésen kívül nyolc különböző tápanyagadagot juttattunk ki, két NP szinten, növekvő K adagokkal (2. táblázat). A kijuttatandó hatóanyag-mennyiségeket a talajtípus, a talaj tápanyag-ellátottsága és a növény igénye alapján állapítottuk meg. A kezelésekben kijuttatott egyszeres hatóanyag-mennyiségeket a 3. és 4. táblázat szemlélteti. A hatóanyagokat 27% N-tartalmú pétisó, 16% vízoldható P2O5-tartalmú szuperfoszfát és 60%-os K2O-tartalmú kálisó formájában juttattuk ki.
3
2. táblázat A kísérlet kezeléseiben alkalmazott műtrágyaadagok Kezelés száma Műtrágyaadag 1. (kontroll) N0P0K0 2. N1P1K0 3. N1P1K1 4. N1P1K2 5. N1P1K3 6. N2P2K0 7. N2P2K2 8. N2P2K3 9. N2P2K4 3. táblázat A kezelésekben kijuttatott egyszeres adagok az üvegházi kísérleteknél Hatóanyag mg/kg talaj Hatóanyag mg/edény Műtrágya g/edény
N (=N1) 60 240 0,8889
P2O5 (=P1) 100 400 0,2500
K2O (=K1) 140 560 0,9333
4. táblázat A kezelésekben kijuttatott egyszeres adagok a szabadföldi kísérleteknél A 2006-os kísérleti év N (=N1) P2O5 (=P1) Hatóanyag kg/ha 60 100 Hatóanyag kg/parcella 0,072 0,12 Műtrágya kg/parcella 0,27 0,75 A 2007-es kísérleti év N (=N1) P2O5 (=P1) Hatóanyag kg/ha 60 112 Hatóanyag kg/parcella 0,072 0,1344 Műtrágya kg/parcella 0,27 0,84
K2O (=K1) 140 0,168 0,28 K2O (=K1) 128 0,1536 0,256
A növény fejlődése során üvegházi körülmények között három alkalommal történt lebontás: bokrosodáskor (FS:2-3) (BBCH:21-23), szárbaszökés végén - kalászolás elején (FS:10-10.1) (BBCH:49-51) és teljes virágzáskor (FS:10.5.2) (BBCH:65). A szabadföldi kísérletben négy alkalommal történt mintavételezés: bokrosodáskor (FS:2-3) (BBCH:21-23), szárbaszökés
4
végén - kalászolás elején (FS:10-10.1) (BBCH:49-51), teljes virágzáskor (FS:10.5.2) (BBCH:65) és teljes éréskor (FS:11.3) (BBCH:89). Bokrosodáskor a teljes föld feletti hajtás, szárbaszökés végén a levél és a szár, virágzáskor a levél, szár, virágzó kalász, míg teljes éréskor a levél, szár, termés külön kerültek tanulmányozásra. Az egyes kezeléseket fejlődési stádiumonként 3 ismétlésben állítottuk be. Az üvegházi kísérletben tenyészedényenként 20 növényt neveltünk, 4 kg talajban, a nedvességet súlyra öntözéssel, 70%-os vízkapacitásra állítottuk be. A szabadföldi kisparcellás kísérlethez 4x3 m, vagyis 12 m2 parcellákat jelöltünk ki, az egyes kezelések és ismétlések véletlen blokk elrendezésben kerültek beállításra. A tenyészedényes és szabadföldi kísérletek alatt a vizsgált fejlődési szakaszokban mértünk átlagos növénymagasságot, friss- és száraztömeget, víztartalmat, különböző termésmutatókat, NPK-koncentrációt, növény által felvett NPK mennyiséget, továbbá végeztünk összefüggés vizsgálatokat is. A laboratóriumi növényvizsgálatok a növényminta tömény kénsavas feltárását követően történtek. Az összes nitrogén-koncentráció meghatározására a Kjeldahl módszert alkalmaztuk. A növényi foszforkoncentráció vizsgálatát spektrofotometriás módszerrel, a káliumkoncentráció meghatározását lángfotometriás eljárással végeztük. Az eredmények statisztikai értékeléséhez Microsoft Office Excel 2003 és 2007 számítógépes program segítségével egytényezős varianciaanalízist és korreláció vizsgálatot végeztünk.
3. A kísérletek főbb eredményei, következtetések Az üvegházi kísérletek eredményei A növények frisstömege a szárbaszökés végi – kalászolás eleji stádiumban a legnagyobb, akár 6-8-szorosa a bokrosodáskori növényhez képest. Az üvegházi növények frisstömegét nézve megállapítható, hogy az „A” talajon nevelt növények frisstömege nagyobb, mint a „B” talaj növényeié. 5
Általánosságban kijelenthetjük, hogy egy jól trágyázott virágzáskori árpanövény frisstömege a különböző növényi részekben a következőképpen alakul: a levélben 20-25%, a szárban 40-45%, a kalászban pedig 30-35%. Az üvegházi növények száraztömege bokrosodáskor nem mutat különbségeket a két talaj között, azonban a későbbi stádiumokban az „A” talajon nevelt növények száraztömege nagyobb, mint a „B” talaj növényeié. Összességében megállapítható, hogy a szárbaszökés végi állapotban N2P2 szinten a növény száraztömegét mintegy 60%-ban a szár, 40%-ban a levél teszi ki. A virágzó kalászban a növény száraztömegének kb. 20%-át adja csak a levél, kb. 35%-át a szár, legnagyobb részét pedig a virágzó kalász adja. Az idő előrehaladtával a növény veszít víztartalmából. A bokrosodáskori növény víztartalma a legnagyobb, mintegy 88-90%, a szárbaszökés végén 80% körülire csökken, míg virágzáskor 65-70%. Megállapítható, hogy a tápanyaggal jobban ellátott növények víztartalma magasabb, mint a kevésbé trágyázottaké. Az üvegházi növények N-koncentrációja bokrosodáskor 5-6% közötti. A kontroll esetében alacsonyabb érték is előfordult. A N-koncentráció a fiatal növény esetében a legmagasabb, a vegetációs időszak vége felé közeledve fokozatos csökkenést mutat. Az üvegházi növények P-koncentrációja bokrosodáskor a kontroll kezelések kivételével 0.5-0.9% között mozog. A P-koncentráció a bokrosodáskori árpában a legmagasabb. Az „A” talaj növényeinek Pkoncentrációja magasabb, a „B” talaj növényeinél, mely minden növényi részben megmutatkozik. Az üvegházi bokrosodáskori növények K-koncentrációja a legmagasabb a többi lebontáshoz képest, akár a 6-7%-ot is eléri. A K-mal kezelt növények koncentrációja a levélben magasabb, mint a szárban. A virágzó kalász Kkoncentrációja meglehetősen kiegyenlített, átlagosan 0.8% körüli. Összességében megállapítható, hogy az „A” talajon nevelt növények felvett NPK mennyisége nagyobb a „B” talajtípus növényeinél. A virágzáskori
6
növény által felvett NPK mennyiség a legnagyobb a többi lebontáshoz képest. Megállapítható, hogy a szárbaszökés végi- kalászolás eleji stádiumban levő növény által felvett N nagyobb része, mintegy 60%-a a levélben található. A virágzáskori növény által felvett N legnagyobb része, 60-70%-a a virágzó kalászban található. A virágzáskori felvett P mennyiség legnagyobb része, mintegy 70-80%-a a virágzó kalászban található. Megállapítható, hogy a K-adagok növelésével párhuzamosan változik a növényben a felvett K eloszlása a levélben és a szárban. A trágyázatlan és K-hiányos kezelések esetében a növény felvett K-jának nagy része a virágzó kalászban található, míg a jól ellátott kezelések esetében a növény által felvett K nagy része a levélben illetve a szárban közel hasonló arányban található, a virágzó kalászban pedig elenyésző. Ebből szintén azt a következtetést vonhatjuk le, hogy hiába áll rendelkezésre nagyságrendekkel több K, a generatív rész mégis csak korlátozott mennyiségben hasznosítja, tartalmazza. Összefüggés vizsgálatainkból megállapítottuk, hogy rendkívül szoros pozitív összefüggés van a növény által felvett K mennyisége és száraztömeg-gyarapodása között az egész növény és a növényi részek tekintetében egyaránt. A K-koncentráció és száraztömeg közötti kapcsolat nem olyan egyöntetű, de a két talajtípust és a két évet nézve megállapítható, hogy a növényi részek száraztömege és azok Kkoncentrációja között igazolható az összefüggés. Szintén találtunk összefüggést a növény K-koncentrációja és víztartalma között, mely összhangban áll az irodalomban található megállapításokkal. A 2007-es évben az általunk vizsgált paraméterek eredményeiben eltérések mutatkoznak a korábbi évhez képest, ami a vegetációs időszak alatti rendkívül magas hőmérséklet és páratartalom következménye lehet, mely a növényeknél stresszt váltott ki. Összegezve megállapítható, hogy az agyagbemosódásos barna erdőtalajon („A” talaj) nevelt növények produktuma nagyobb a karbonátos kötött réti
7
talajon („B” talaj) nevelt növényekéhez képest, ezért ez a talaj alkalmasabb lehet tavaszi árpa termesztésére. Ennek feltételezhető oka, hogy az „A” talaj kötöttségét, talajszerkezetét és tápanyag-szolgáltató képességét tekintve kedvezőbb a növények számára. A tenyészedényes kísérlet folytatása szabadföldi körülmények között indokolt volt a megállapítások megbízhatóságának ellenőrzésére. A szabadföldi kísérletek eredményei A száraztömeg-gyarapodás a virágzásig folyamatos növekedést mutat. A szárbaszökés végi stádiumban a növény száraztömegének mintegy 70%-át a szár és 30%-át a levél teszi ki. Virágzáskor a száraztömeg legnagyobb részét, mintegy 50%-át a virágzó kalász adja, 30-35%-át a szár és csupán 20% vagy ez alatti részt ad a levél száraztömege. A teljes éréskor a kalász még több, kb. 60%-át adja az egész növény száraztömegének, a száré kevesebb, 20-30% közötti, míg a levél csupán 10-15%. A bokrosodáskori növény N-koncentrációja a kontroll kivételével 4.5-5.0% körül mozog. A koncentráció csökkenése a vegetációs időszakban folyamatos. A szárba szökés végén a levél N-koncentrációja nagyobb, 2.83.5% körüli, míg a száré kisebb, 1.3-1.8%. Virágzáskor további csökkenést mutat a levél és a szár N-koncentrációja, 1.3-2.0% a levélben és 0.4-0.9% a szárban. A virágzó kalász koncentrációja a legmagasabb, 1.5-1.9%. A teljes éréskor mért N-koncentráció a levélben 0.5-0.9%, a szárban 0.3-0.5%, míg a termésben 1.6-2.0% körüli. A bokrosodáskori növény P-koncentrációja a vegetációs időszakban itt a legnagyobb, átlagosan 0.4-0.65%. A szárbaszökés végi stádiumban a levél és a szár P-koncentrációja közel azonos, 0.3-0.5% körül alakul. A virágzáskori növény P-koncentrációja a levélben és a szárban egyaránt 0.15-0.35% körüli. A virágzó kalászban mért P-koncentráció 0.3-0.46% körül alakul. Teljes éréskor a P-koncentráció a levélben 0.15-0.30%, a szárban 0.11-0.2%. A termés P-koncentrációja 0.42-0.52% körül alakul. A bokrosodáskori K-koncentráció 3.9-5.0% körüli. A szárbaszökés végén a levél K-koncentrációja 2.4-4.0%, míg a száré 2.3-4.0% körüli, közel azonos. Virágzáskor a levél K-koncentrációja 1.8-3.0%, míg a száré 1.48
3% közötti érték. A virágzó kalász K-koncentrációja kezelésektől függetlenül 0.7-0.9%. Teljes éréskor a levél K-koncentrációja 0.8-1.7%, a száré 1.5-3.5% körüli. A termés K-koncentrációja kezeléstől függetlenül 0.5-0.6% körül alakul. Magyarázat lehet, hogy a növény bizonyos szintig kompenzálni tudja a nem megfelelő külső hatásokat (pl. tápelem-hiány) és ennek megfelelően működik a tápelemek transzlokációja a generatív szervekbe. A növény által felvett N mennyisége a virágzásig intenzív növekedést mutat, utána lelassul és teljes éréskor a legtöbb esetben csökkenés következik be. A felvett N nagyobb része, 55-60%-a a szárban, 40-45%-a pedig a levélben a szárbaszökés végi stádiumban levő növénynél. Virágzáskor a felvett N legnagyobb része a virágzó kalászban található, 6065%. A levélben 20-25%, míg a szárban 15-20%. Teljes éréskor a felvett N 80-88%-ban a termésben van jelen, a levélben és a szárban egyaránt csupán 10% alatti. A növény által felvett P mennyisége a teljes vegetációs időszak alatt folyamatos növekedést mutat. A szárbaszökés végi stádiumban a felvett P 70-75%-a a szárban és csupán 25-30%-a található a levélben. Virágzáskor a felvett P legnagyobb része, 60-70%-a a virágzó kalászban található. A felvett P kb. 20-25%-a a szárban, és mindössze 10-15% található a levélben. Teljes éréskor a növény által felvett P 75-85% a termésben található és mindössze 15-25%-a a levélben és a szárban, a szárban néhány százalékkal több, mint a levélben. A növény által felvett K mennyiségének növekedése egészen a virágzásig tart, teljes éréskor néhány kivételtől eltekintve csökkenést mutat. A szárbaszökés végi stádiumban a felvett K több, mint 70%-a a szárban található. Virágzáskor szintén a szár tartalmazza a növény által felvett K legnagyobb részét, 40-50%-át, míg a levélben ez 15-25%. A virágzó kalász 25-35%-át tartalmazza a felvett K-nak. Teljes éréskor a termésben található felvett K az egész növényhez képest 25-30%. Legnagyobb része szintén a szárban található, mintegy 50-60%, legkevesebbet pedig a levél tartalmaz, 10-18%-ot csupán.
9
A teljes érés eredményeinek összefüggés vizsgálatai azt mutatják, hogy kimutatható az összefüggés a levél száraztömege és NP koncentrációja, a szár száraztömege és PK koncentrációja között. A felvett NPK mennyisége és a száraztömeg közötti összefüggés mindegyik növényi részben és az egész növény tekintetében egyaránt pozitív. Igazolható a kapcsolat a kalászszám és a termés K-koncentrációja között. Találtunk továbbá összefüggést első évben a termésmennyiség és a termés K-koncentrációja között is. Szoros pozitív kapcsolat áll fenn a kalászszám és a termésmennyiség között. A szabadföldi kísérlet termésmutatóinak eredményeit nézve megállapíthatjuk, ha csupán a mennyiséget tartjuk szem előtt, akkor a legmegfelelőbb kezelésnek az N2P2K4 kezelés mutatkozik, hiszen mindkét évben N2P2 szinten ez a kezelés adta a legmagasabb tömeget, kalászszámot és egyéb mutatói is megfelelnek. Azonban javaslattétel előtt mindenképpen szükséges volna költséghatékonysági szempontból is megvizsgálni az eredményeket, valamint további kísérletek lefolytatása.
4. Az új tudományos eredmények ismertetése A kísérletekben kapott eredmények hiánypótlóak, mert számszerű adatokat szolgáltatnak a minőségi sörárpatermesztés tápanyagellátásának továbbfejlesztéséhez. Az eredmények jelentős mértékben bővítik a hazai és a nemzetközi szakirodalmat egyaránt. A kutatómunka körülményei meghatározóak voltak a tavaszi árpa Scarlett fajtájának új kísérleti adatokkal történő bővítése szempontjából: - kísérleti talajok típusa (agyagbemosódásos barna erdőtalaj és karbonátos kötött réti talaj), - fejlettségi stádiumok megválasztása (bokrosodás (FS:2-3; BBCH:2123), szárbaszökés vége - kalászolás eleje (FS:10-10.1; BBCH:49-51), teljes virágzás (FS:10.5.2; BBCH:65) és teljes érés (FS:11.3; BBCH:89)) - a főbb növényi részek külön tanulmányozása (levél, szár, virágzó kalász/termés) 10
Az elvégzett kísérletek eredményei alapján tett főbb megállapítások közül új tudományos eredményként értékelhető: 1. Üvegházi körülmények között bokrosodás és teljes virágzás, szabadföldön bokrosodás és teljes érés között a „Scarlett” tavaszi sörárpafajta száraztömeg-gyarapodásának meghatározása a főbb növényi részekben 2. A „Scarlett” tavaszi sörárpafajta teljes vegetációs periódusában a főbb növényi részekben a növény NPK tápelem-koncentrációinak megállapítása 3. A „Scarlett” tavaszi sörárpafajta teljes vegetációs periódusában a főbb növényi részekben a növény által felvett NPK tápelem-mennyiségek és mennyiségi eloszlásuk megállapítása 4. A víztartalom növényi részenkénti változásának meghatározása a vegetációs periódus folyamán
5. Publikációs jegyzék Szakfolyóiratban megjelent közlemény 1. Sárdi, K. - Csathó, P. – Sisák, I. – Osztoics, E.- Szűcs, P. – Balázsy, Á. (2006): Effects of Laboratory Incubation on the Available Phosphorus Content of Soil. Agrokémia és Talajtan. Vol. 55, No. 1. pp. 127-134. 2. Balázsy, Á. – Sárdi K. (2006): Effects of variable K concentrations on the biomass production of malting barley in two different soils. Bibliotheca Fragmenta Agronomica Vol. 11. pp. 359-361. PL ISSN 0860-4088. 3. Sárdi, K. – Csathó, P. – Osztoics, E. – Balázsy, Á. (2006): Changes in the P concentration of spring barley at increasing levels of soil phosphorus in a stagnic luvisol. Bibliotheca Fragmenta Agronomica Vol. 11. pp. 419-421. PL ISSN 0860-4088.
11
4. Sárdi, K. – Lukács, G. – Máté F. – Balikó, K. – Balázsy, Á. (2006): Comparison of the nutrient management in a feudal large-estate and the concept of sustainable agriculture. Bibliotheca Fragmenta Agronomica Vol. 11. pp. 587-589. PL ISSN 0860-4088. 5. Sárdi K. – Osztoics, E. – Csathó, P. – Balázsy, Á. (2009): Correlation between soil P test results and P contents of young spring barley studied in long-term experiments. Communications in Soil Science and Plant Analysis, Vol.40. Iss.1-6. pp.526-537. Imp.f. 0.462. 6. Balázsy, Á. – Sárdi K. (2008): Effects of increasing K rates on the nutrient status of malting barley at the stage of tillering. Cereal Research Communications 36: 1723-1726. Imp.f. 1.19. 7. Balázsy Á. – Sárdi K. (2011): A tápanyagellátás, a száraztömeg és a növényi K-tartalom összefüggései sörárpánál. Növénytermelés Vol. 60. 3. sz. pp. 1-19.
Teljes terjedelemben megjelent, lektorált konferencia kiadvány 1. Balázsy, Á. and Sárdi, K. (2006): Changes in the phosphorus concentration of spring barley at increasing levels of P fertilization. 41st Croatian and 1st International Symposium on Agriculture, 13-17 February 2006, Opatija, Croatia. (Ed. S. Jovanovac and V. Kovacevic) Proceedings pp. 345-346. ISBN: 953-6331-39-X 2. Balázsy, Á. and Sárdi, K. (2007): Dry matter production and K accumulation of young malting barley at different levels of K supply. 42nd Croatian & 2nd International Symposium on Agriculture, 13-16 February 2007, Opatija, Croatia. (Ed. M. Pospisil) Proceedings pp. 197-200. ISBN: 978-953-6135-57-8. 3. Balázsy, Á. - Sárdi, K. (2007): Biomass production and nutrient status of young spring barley as affected by soil properties. 16 th International Symposium of the International Scientific Centre for Fertilizers, 16-19 September 2007, Ghent, Belgium. (Ed. De Neve, S. et al.) Proceedings pp. 64-69. ISBN 978-90-5989-182-1. 12
4. Sárdi, K. – Csathó, P. – Osztoics, E. – Balázsy, Á. (2007): Changes in the water soluble phosphorus content of soils induced by laboratory incubations. 16th International Symposium of the International Scientific Centre for Fertilizers, 16-19 September 2007, Ghent, Belgium. (Ed. De Neve, S. et al.) Proceedings pp. 459464. ISBN 978-90-5989-182-1. Teljes terjedelemben megjelent, nem lektorált konferencia kiadvány 1. Balázsy Ágnes - Sárdi Katalin: A kálium jelentősége és szerepe a tavaszi árpa tápanyagellátásában. 2006. április 20. XII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely CD ROM, (oldalszámozás nélkül) 2. Balázsy Ágnes - Sárdi Katalin: A kálium-trágyázás és a tavaszi árpa által felvett K kapcsolata üvegházi kísérletben. 2008. április 03. XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely. CD-ROM (oldalszámozás nélkül) ISBN: 978-963-9639-24-9.
Abstract, összefoglaló 1. Sárdi, K. – P. Csathó – I. Sisák - E. Osztoics – Balázsy, Á. (2006): Effects of Freshly Applied and Residual Phosphorus on the P Status of Two Different Soils. 14th World Fertilizer Congress, 22-27 January 2006, Chiang Mai, Thailand. Abstracts pp. 198. 2. Balázsy, Á. and Sárdi, K. (2007): Responses of spring barley to different levels of K fertilization in a Haplic luvisol. 10th International Symposium on Soil and Plant Analysis, 11-15 June 2007, Budapest, Hungary. (Ed. T. Németh, S. Koós) Program and Abstract Book pp. 93. ISBN 978-963-06-2678-1. Egyéb publikáció 1. Balázsy, Á. (2003): Tápanyagellátás hatása az almafajták minőségi mutatóira. ITDK Agrokémia és Kertészeti Tagozat pp:84., Keszthely 2003. november 26. II. helyezés 13
2. Balázsy, Á. (2004): Környezetkímélő tápanyagellátás hatásainak tanulmányozása különböző almafajtákon. IX. Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia Mezőgazdasági és erdészeti környezetvédelem szekció pp:181., Budapest 2004. április 5-7. 3. Balázsy, Á. (2004): Tápanyagellátás hatásainak tanulmányozása különböző almafajtákon. Diplomadolgozat, Keszthely, 2004 4. Balázsy, Á. (2005): Tápanyagellátás hatása az almafajták minőségi mutatóira. XXVII. OTDK Agrártudományi szekció, Kertészeti Tagozat, Szarvas, 2005. márc. 31.-ápr. 2. 5. Balázsy, Á. (2005): A nitrogén- és kálium-trágyázás hatásainak tanulmányozása különböző almafajtákon. /Pályamunka az IPI (International Potash Institute) „Potassium in soils and plants” c. pályázatára, II. helyezés. 6. Tápanyag-visszapótlási kézikönyv Peremarton 2003, p:1-79. Szerzők: Dr. Sárdi Katalin, Tímár Elek, Klima Péter, Balázsy Ágnes, Kassai Istvánné, Grósz Gergely, Zajacz István, Éri Ferenc, Németh János, Kálmán Sándor (ISBN szám: 963 210 573 3) 7. Balázsy, Á. – Sárdi, K. – Baka, K. (2005): A nitrogén- és káliumtrágyázás hatásainak tanulmányozása különböző almafajták minőségi mutatóira. Kertgazdaság, 37. évf. 1. sz. pp. 23-32. 8. Balázsy, Á.- Sárdi, K. (2004): Tápelemek és jelentőségük a gyümölcsök tápanyag-ellátásában I. Képes Gazdaújság, 2004. december, pp. 8-9. 9. Balázsy, Á. – Sárdi, K. (2005): Tápelemek és jelentőségük a gyümölcsök tápanyag-ellátásában II. Agrárpiac, IX. évf. 1. sz. 2005. február, pp. 8-9. 10.Nagy B., Balázsy Á., H. Baracsi É. (2007): Vitaflóra tápoldatok hatásának vizsgálata a Pelargonium peltatum nevelése során (with Engl. Summary: Studying the effects of nutrient solutions "Vitaflóra" during the growth of Pelargonium peltatum. Lippay János - Ormos Imre- Vas Károly Tudományos Ülésszak, Budapest, 2007. november 7-8. pp. 66-67. 14
Megjelenés alatt lévő publikáció 1. Sárdi, K. – Á. Balázsy – B. Salamon (2009): Interrelations in P and K accumulation characteristics of plants grown in different soil types. Communications in Soil Science and Plant Analysis.
15
