DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI
PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR Állat- és Agrárkörnyezet-tudományi Doktori Iskola Doktori Iskola jelenlegi vezetője: Dr. ANDA ANGÉLA egyetemi tanár Korábbi doktori iskolavezető és témavezető: Dr. SZABÓ FERENC egyetemi tanár, az MTA doktora Társ-témavezető: Dr. BENE SZABOLCS egyetemi adjunktus
MODELLSZÁMÍTÁSOK A KÜLÖNBÖZŐ TULAJDONSÁGOK ÖKONÓMIAI SÚLYÁNAK MEGHATÁROZÁSÁRA A TEJHASZNÚ SZARVASMARHATENYÉSZTÉSBEN Készítette FEKETE ZSUZSANNA
KESZTHELY 2013
1. A kutatás előzményei, célkitűzés A tejhasznú tehenek termelését és annak gazdaságosságát számos tényező befolyásolja. Többek között a tejhozam, a tejzsír- és tejfehérje-termelés, az elléskori borjúveszteség, a vemhesülési eredmény, a hasznos élettartam, tőgygyulladás előfordulása, szomatikus sejtszám alakulása és nem utolsó sorban a takarmányozás. Ezek állattenyésztési szemszögből mind-mind nagyon fontos tulajdonságok. A fentiek alapján doktori munkámat azzal a szándékkal végeztem, hogy képet kapjak a hazai tejtermelés költség és árbevétel viszonyairól, a tejhasznú szarvasmarhaállomány néhány értékmérő tulajdonságának alakulásáról, illetve azok ökonómiai súlyáról. 1. Újabb adatokhoz kívántam jutni a hazai tejtermelés költségeinek alakulásáról, 2. Vizsgálni szándékoztam, az árbevétel változását, 3. Értékelni kívántam a fedezeti összeg és a jövedelem alakulását, 4. Becsülni szándékoztam a tejtermeléssel kapcsolatos fontosabb értékmérő tulajdonságok marginális és relatív ökonómiai súlyát, 3. További célom volt, hogy felmérjem a Magyarországon a tejtermelésben, napjainkban jellemző szarvasmarha (holstein-fríz, magyar tarka, brown swiss) fajták értékmérő és egyéb tulajdonságainak ökonómiai értékét, és ezek rangsorát. Az értékelést az alábbi csoportosítás szerint végeztem (1. ábra): 1. ábra: A vizsgált értékmérő- és egyéb tulajdonságok holstein-fríz fajták hozamszintek
tejár-szintek holstein-fríz
magyar tarka
brown swiss
1. elléskori borjúveszteség fontosabb értékmérőés egyéb tulajdonságok gazdasági súlyainak számítása a különböző szinteken
2. vemhesülési arány
fontosabb értékmérőés egyéb tulajdonságok gazdasági súlyainak számítása az egyes fajták átlagai alapján
3. hasznos élettartam 4. tej mennyiség 5. tejzsír 6. tejfehérje 7. szomatikus sejtszám 8. tőgygyulladás előfordulása
2
2. Anyag és módszer Munkámhoz az adatokat 2008-ban saját készítésű kérdőív segítségével személyes teleplátogatások alkalmával gyűjtöttem. A vizsgálataimat Magyarországon végeztem,
9
dunántúli
szarvasmarhatelep
bevonásával.
Munkám
során
a
Magyarországon tejtermelésre leggyakrabban használt szarvasmarhafajták holstein-fríz, magyar tarka és a brown swiss egyes tulajdonságait vizsgáltam. A vizsgált értékmérő tulajdonságok (évekre vetítve tehenenként): 1. Elléskori borjúveszteség
%
2. Vemhesülési arány
%
3. Hasznos élettartam
év
4. 305 napos tejtermelés
kg
5. Tejzsír
kg
6. Tejfehérje
kg
7. Szomatikus sejtszám
sejt/ml tej
8. Tőgygyulladás előfordulása
eset
Vizsgálatomban
a
modellszámításokat
WOLF
és
mtsai
által
kifejlesztett
ECOWEIGHT 3.0.2 bioökonómiai modellel végeztem, amit a gazdasági állatok értékmérő tulajdonságainak ökonómiai súlyozására dolgoztak ki. 2.1. Hozamszintek hatásának vizsgálata Ebben a vizsgálatban holstein-fríz állományok adatait értékeltem. A vizsgálatba bevont 9 telepből 4 volt az, ahol fajtatiszta illetve magas génhányadú holstein állomány adataival tudtam dolgozni. A telepek adatainak átlagaival kalkuláltam. A tehenek tejhozama 5000 és 8000 kg/tehén/év között változott. Ezért modellszámításom során különböző termelési szinteket határoztam meg (5000, 5500, 6000, 6500, 7000, 7500, 8000 kg). A tenyésztésre szánt üszők termékenyítése 390 kg élősúly elérésétől történt. Az egyéb, fontosabb, a telepen felvett tényadatokat az 2. és 3. táblázatban mutatom be. A tehenészetek a vizsgált időszakban a tejet szerződés szerint 65 Ft/kg alapáron értékesítették, amely alapár 3,7 g/100 g-os tejzsír tartalomra és 3,3 g/100 g tejfehérje tartalomra vonatkozott. Ettől eltérő összetételű tej értékesítése esetében +/- 600 Ft/tejzsír kg és +/- 900 Ft/tejfehérje kg korrekciót alkalmazott a felvásárló tejipar. A telepek átlagában a tej zsír tartalma 3,8 %-os, a fehérje tartalma pedig 3,3 %-os volt. A tehenészetek a kvótának megfelelő mennyiségű tejet termelték, így a tej literenkénti 3
kvóta támogatása 8 Ft volt. Munkám ezen részében azt vizsgáltam, hogy a különböző termelési szintek (hozamok) miként befolyásolják az egyes értékmérő tulajdonságok ökonómiai súlyait. Továbbá, hogy melyek azok a tulajdonságok, melyek gazdasági jelentősége függ vagy nem függ a megtermelt tej mennyiségétől. A modellezéshez a tehenészetben összegyűjtöttem, illetve kiszámítottam azokat az alapadatokat, amelyek az alkalmazott programcsomag működéséhez szükségesek voltak. 2.2. Tejár változás hatásának vizsgálata Ebben a vizsgálatban is holstein-fríz állományok adatait értékeltem. A vizsgálatba bevont 9 telepből 4 volt az, ahol fajtatiszta illetve magas génhányadú holstein állomány adataival tudtam dolgozni. A telepeket külön nem hasonlítottam össze, hanem annak adatainak átlagaival kalkuláltam. Az adat felvételezésből származó adatokat átlagolva a tehenek tejhozamát 8000 kg/tehén/év-re kerekítettem. A tehenészetek a vizsgált időszakban a tejet szerződés szerint a feltételezett Ft/kg alapáron értékesítették, amely alapár az előzőekhez hasonlóan szintén 3,7 g/100 g-os tejzsír tartalomra és 3,3 g/100 g tejfehérje tartalomra vonatkozott. A telepek átlagában a tej zsírtartalma 3,8 %-os, a fehérjetartalma pedig 3,3 %-os volt. A tehenészetek a kvótának megfelelő mennyiségű tejet termelték, így a tej literenkénti kvóta támogatása 8 Ft volt. Modellszámításom során különböző felvásárlási alapárakat feltételezve határoztam meg a kategóriákat (70, 75, 80, 85, 90 Ft/kg). Arra kerestem a választ, hogy a tejár változásának hatására miként változnak az egyes értékmérő tulajdonságok ökonómia súlyai, illetve, hogy melyek azok a tulajdonságok melyek gazdasági fontossága függ, vagy nem függ a tejár változásától. 2.3. Különböző fajták értékmérő és egyéb tulajdonságainak gazdasági megítélése Dolgozatom ezen részében a holstein-fríz, magyar tarka és brown swiss állományokat vizsgáltam. Az értékelésbe bevont 9 telepből „4 szolgáltatott holstein-, 3 magyar tarka- és 2 brown swiss adatokat”, ahol az állományok fajtatisztának, vagy magas génhányadúnak voltak. Itt az egyes fajták értékmérő és egyéb tulajdonságainak ökonómia súlyát hasonlítottam össze.
4
3. Eredmények és értékelésük 3.1. Hozamszintek hatása
A vizsgálat során kapott termelési érték és -költség, fedezeti összeg, jövedelem és jövedelmezőség tejhozamtól függő alakulását az 1. táblázatban szemléltetem. 1. táblázat: A tejtermelés évi bevétel, költség és jövedelem mutatóinak alakulása a különböző hozamszinteken Átlagos tejhozam, kg/tehén (1) Árbevétel, eFt/tehén (2) Tejkvóta támogatás, eFt/tehén (3) Termelési érték, eFt/tehén (1+2) (4) Közvetlen költség, eFt/tehén (5) Termelési költség, eFt/tehén (6) Fedezeti összeg, eFt/tehén (3-4) (7) Jövedelem, eFt/tehén (3-5) (8) Jövedelmezőség, % (7/5*100)
5000
5500
6000
6500
7000
7500
8000
377,21
402,73
428,24
453,76
479,28
504,80
530,32
35,96
39,72
43,48
47,23
50,99
54,75
58,50
413,17
442,45
471,72
501,00
530,27
559,55
588,82
265,24
273,86
282,48
291,10
299,72
308,34
316,96
353,66
365,15
376,65
388,14
399,63
411,12
422,62
147,93
168,58
189,24
209,89
230,55
251,20
271,86
59,51
77,29
95,08
112,86
130,64
148,42
166,20
16,80
21,20
25,20
29,10
32,70
36,10
39,30
Az árbevétel, ami a tej-, a borjú-, a szűzüsző-, vemhesüsző-, selejt tehén-, valamint a trágya értékesítésből származik, a tejhozam emelkedésével értelemszerűen növekszik. A két szélsőértéknek vett hozamszint közötti különbség több mint 150 000 Ft. A tehenenkénti éves költségek a tejtermelés növekedésével növekvő tendenciát mutatnak,
ami
a
nagyobb
táplálóanyag
szükségletből
adódó
nagyobb
takarmányköltségnek is betudható. Megfigyelhető az is, hogy a tejtermelés növekedésével a jövedelmezőség is javul (16,8 %-ról 39,3 %-ra). A fedezeti összeg a tejtermeléssel egyenes arányban nő, a vizsgált 5000-8000 kg tartományban 147 930 és 271 860 Ft/tehén/év között változik. A 2. táblázatban a vizsgált teljesítménymutatók marginális ökonómiai súlyát foglaltam össze a különböző hozamszinteken. Ezen súlyok segítségével a különböző hozamszintek azonos értékmérő tulajdonságai között tehetünk különbséget. 5
2. táblázat: A vizsgált tulajdonságok marginális ökonómiai súlyai Tejtermelés, kg/tehén/év
5000
5500
6000
6500
7000
7500
8000
Marginális ökonómiai súlyok, eFt/tehén/év Elléskori borjúveszteség, %
-1,35
-1,35
-1,35
-1,35
-1,35
-1,35
-1,35
Üszők vemhesülési aránya, %
0,59
0,59
0,59
0,59
0,59
0,59
0,59
Tehenek vemhesülési aránya, %
4,61
4,59
4,56
4,53
4,51
4,48
4,46
Tehenek hasznos élettartama, év
38,06
38,42
38,79
39,15
39,54
39,92
40,31
305 napos tejtermelés, kg
0,02
0,02
0,02
0,02
0,02
0,02
0,02
305 napos tejzsír termelés, kg
0,25
0,25
0,25
0,25
0,25
0,25
0,25
305 napos tejfehérje termelés, kg
0,62
0,62
0,62
0,62
0,62
0,62
0,62
Szomatikus sejtszám, sejt/ml tej
-0,64
-0,70
-0,76
-0,82
-0,88
-0,95
-1,01
Tőgygyulladás előfordulása a tehenészetben, eset
-0,86
-0,92
-0,98
-1,04
-1,10
-1,16
-1,22
Az eredmények szerint egyes értékmérő tulajdonságok marginális ökonómiai súlya a tejmennyiségtől független, ilyenek az elléskori borjúveszteség, az üszők vemhesülési aránya, a tejfehérje- és tejzsír mennyisége. Ugyanakkor a tejhozam alakulása hatással van a tehenek vemhesülési arányának és hasznos élettartamának ökonómiai súlyára, továbbá a szomatikus sejtszámra és a tőgygyulladás előfordulására is. A tehenek vemhesülési arányának gazdasági súlya a hozam növekedésével minimális mértékben nő. Ha 1 %-os növekedést sikerülne elérni a tehenek vemhesülési arányban akkor ez például 5000 kg-os hozamszinten 4610 Ft, 8000 kg-os hozamszinten pedig 4460 Ft emelkedést jelentene tehenenként évente. Ha a hasznos élettartam egy évvel növekedne, akkor 5000 kg tejhozam esetén ez mintegy 38060 Ft, 8000 kg tejhozam esetén pedig 40310 Ft jövedelemnövekedést eredményezne tehenenként. Továbbá a táblázatban jól megfigyelhető, hogy ami a gazdaságosság szempontjából előnyös tulajdonság, az pozitív előjellel szerepel (vemhesülési arányok, hasznos élettartam, tejzsír- tejfehérje termelés), ami pedig hátrányos a jövedelmezőség tekintetében, az pedig negatív előjelű (elléskori borjúveszteség, szomatikus sejtszám, tőgygyulladás előfordulása). Az eredményekből megfigyelhető, hogy ha a tehenészetben eggyel több tőgygyulladásos eset lenne, az egyre növekvő tejtermelésnél egyre nagyobb összegű veszteséget jelentene. Például 8000 kg-os termelés mellett 1220 Ft veszteséget jelent tehenenként évente, ami közel másfélszer akkora érték, mint amit 5000 kg-os termelés mellett kaptam (-860 Ft/tehén/év). 6
A vizsgálatok során a fontosabb értékmérő tulajdonságokra kapott relatív ökonómiai súly adatokat a 3. táblázatban foglaltam össze. Az ott szereplő értékek azt fejezik ki, hogy ha a 305 napos laktációs tejtermelés gazdasági fontosságát 100-nak vesszük, akkor ehhez képest a többi tulajdonság gazdasági súlya, hogy alakul, illetve megmutatja az egyes tulajdonságok közötti rangsort is. 3. táblázat: A vizsgált tulajdonságok relatív ökonómiai súlyai Tejtermelés, kg/tehén/év
5000
5500
6000
6500
7000
7500
8000
Relatív ökonómiai súlyok % Elléskori borjúveszteség
25,14
25,16
25,16
25,12
25,13
25,14
25,12
Üszők vemhesülési aránya
6,54
6,54
6,54
6,54
6,54
6,54
6,54
Tehenek vemhesülési aránya
68,66
68,27
67,90
67,50
67,13
66,74
66,36
Hasznos élettartam
84,98
85,78
86,62
87,40
88,29
89,14
90,00
305 napos tejtermelés
100,00
100,00
100,00
100,00
100,00
100,00
100,00
305 napos tejzsír termelés
39,11
39,12
39,12
39,12
39,14
39,13
39,14
305 napos tejfehérje termelés
69,04
69,05
69,08
69,07
69,08
69,09
69,08
Szomatikus sejtszám
0,40
0,44
0,48
0,52
0,56
0,60
0,64
Tőgygyulladás előfordulása a tehenészetben
0,51
0,55
0,58
0,62
0,66
0,69
0,73
Az eredmények szerint a legnagyobb gazdasági súlyú tulajdonság a 305 napos tejtermelés (100 %), mivel ezt egyik tulajdonság súlya sem haladja meg. Ezt követi a hasznos élettartam (84,98-90,00 %), minimális változással a tejfehérje mennyisége (69,04-69,08 %), a tehenek vemhesülési aránya (68,66-66,36 %), a tejzsír mennyisége (39,14 %), szintén nagyon kis eltéréssel az elléskori borjúveszteség (25,14-25,12 %) és az üszők vemhesülési aránya (6,54 %), majd a tőgygyulladás előfordulása (0,51-0,73 %) és a szomatikus sejtszám (0,40-0,64 %). A sorrend a hozam növekedésével nem változik. Tehát a tejmennyiség (hozam) a tulajdonságok egymáshoz viszonyított rangsorát nem befolyásolja, viszont az egyes tulajdonságokon belül a különböző hozamszinteken a viszonylagos fontosság nagysága változik (tehenek vemhesülési aránya, hasznos élettartam, szomatikus sejtszám, tőgygyulladás előfordulása). Illetve még ez a változás minimális mértékben megfigyelhető az elléskori borjúveszteség és a tejzsír- tejfehérje termelés esetében is. Az üszők vemhesülési arányának fontosságában nem figyelhető meg változás. 7
A kapott eredményekből a következő rangsor állítható fel a vizsgált tulajdonságok gazdasági súlyát tekintve: 1. 305 napos laktációs tejtermelés, 2. hasznos élettartam, 3. tejfehérje mennyisége, 4. vemhesülési arány teheneknél, 5. tejzsír mennyisége, 6. elléskori borjúveszteség, 7. vemhesülési arány üszőknél, 8. tőgygyulladás előfordulása, 9. szomatikus sejtszám.
3.2. Tej felvásárlási ár hatása A kapott eredmények szerint az egy tehénre jutó értékesítés árbevétele a tej felvásárlási ár növekedésével értelemszerűen növekvő tendenciát mutat. A két szélsőértéknek vett „ár-szint” között a különbség 143000 Ft. A költségek egyazon szinten mozogtak minden egyes „ár-kategóriában”, ami érthető, hiszen egy adott nagyságú (8000kg/tehén/év) termelés mellett a ráfordítás is azonos. Ebben az esetben az árbevétel növekedése csakis a tejárrendszer változásának, azaz a nyerstej felvásárlási áremelkedésének tulajdonítható. A fedezeti összeg (307 610-450 610 Ft/tehén/év), a jövedelem (201 950-344 950 Ft/tehén/év) és jövedelmezőség (47,8 %-ról 81,6 %) a felvásárlási ár növekedésével arányosan nő. A vizsgálatok alapján egyes értékmérő tulajdonságok marginális ökonómiai súlya a tejártól független, ilyenek az elléskori borjúveszteség, az üszők vemhesülési aránya, a tejfehérje- és tejzsír mennyisége és a szomatikus sejtszám. Ugyanakkor a tejár változásának alakulása hatással van a tehenek vemhesülési arányának és hasznos élettartamának ökonómiai súlyára, továbbá a tejtermelés hozamára és a tőgygyulladás előfordulására is. Kutatásom alapján legnagyobb gazdasági súlyú tulajdonságnak mutatkozott a tejhozam (305 napos tejtermelés, 100%), majd ezt követte a hasznos élettartam (77,03-51,61%) és a tejfehérje mennyisége (57,18-33,85%), az első három helyen. A szomatikus sejtszám és a tőgygyulladás előfordulása ez esetben is az a tényező, ami a jelenlegi árrendszer mellett a legcsekélyebb mértékben nevezhető gazdaságilag fontosnak. A relatív ökonómiai súlyok segítségével különböző értékmérő tulajdonságok közötti fontossági sorrendet állíthatunk fel, ami ebben az esetben a következő: 1. 305 napos laktációs tejtermelés, 2. hasznos élettartam, 3. tejfehérje mennyisége, 4. vemhesülési arány teheneknél, 5. tejzsír mennyisége, 6. elléskori borjúveszteség, 7. vemhesülési arány üszőknél, 8. tőgygyulladás előfordulása, 9. szomatikus sejtszám. 8
A rangsorban a tejhozam helyezkedik el az első helyen, ami alátámasztja, hogy a magyar árrendszer ún. literszemléletű, tehát nem a tej beltartalmi értékét fizeti meg, hanem a tej mennyiségére helyezi a hangsúlyt. Ezt követi, nem sokkal lemaradva, a hasznos élettartam (77,03-51,61 %).
3.3. Különböző fajtájú állományokban kapott eredmények összehasonlítása A költségek-, fedezeti összeg- és a jövedelem alakulását szemléletesebbé téve a 2. ábrán mutatom be. A költségek a termelési értékkel arányosan változtak, ami mindegyik fajtában közel megegyező ráfordítási szintet feltételez. Modellszámításom szerint a vizsgált három fajta közül a legjövedelmezőbben a holstein-fríz tehenek termeltek (36,2 %), ezekhez tartozik a legnagyobb árbevétel (531 450 Ft/tehén), de a legnagyobb költségtényezők (433 270 Ft/tehén) is (2. 3. ábra). 2. ábra: Az egyes költség- és jövedelmi mutatók
(Ft/tehén/év)
700 600 500 400 300 200 100 0 holstein-fríz
magyar tarka
Termelési érték
Termelési költség
Fedezeti összeg
Jövedelem
9
brown swiss
Közvetlen költség
3. ábra: Jövedelmezőség fajták szerint 40
36,2
35
31,7
30 24
25
(%)
20 15 10 5 0
holstein-fríz
magyar tarka
brown swiss
Jövedelmezőség, %
A relatív súlyok alapján a tulajdonságok között rangsor állítható fel: 1. 305 napos laktációs tejtermelés, 2. hasznos élettartam, 3. tejfehérje mennyisége, 4. vemhesülési arány teheneknél, 5. tejzsír mennyisége, 6. elléskori borjúveszteség, 7. vemhesülési arány üszőknél, 8. tőgygyulladás előfordulása, 9. szomatikus sejtszám. 4. ábra: A relatív ökonómiai súlyok egymáshoz viszonyított megoszlása fajták szerint 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%
holstein-fríz
magyar tarka
brown swiss
szomatikus sejtszám
tőgygyulladás előfordulása
vemhesülési arány üszőknél
elléskori borjúveszteség
tejzsír
vemhesülési arány teheneknél
tejfehérje
hasznos élettartam
tejtermelés
10
A 4. ábráról a vizsgált tulajdonságok relatív ökonómiai súlyainak egymáshoz viszonyított megoszlása olvasható le. Tehát a vizsgált tulajdonságok egymáshoz viszonyítva például a holstein-fríz fajta esetében alulról felfelé haladva: tejtermelés kb. 25 %; hasznos élettartam kb. 22 %; tejfehérje kb. 18 %; tehenek vemhesülési aránya kb. 16%; tejzsír kb. 11%; elléskori borjúveszteség kb. 6 %; üszők vemhesülési aránya kb. 2 %-ban befolyásolják az eredményt. A tőgygyulladás előfordulása és a szomatikus sejtszám 2 % alatti értéket képviselnek, így az oszlopdiagramon nem észrevehetőek.
3.4. A három különböző vizsgálat összehasonlítása A 5. ábrán a három különböző értékelés során kapott rangsor figyelhető meg. Mindhárom vizsgálat során (hozam, tejár, fajták) összességében ugyanazt a fontossági sorrendet, tehát rangsort kaptam. 5. ábra: A vizsgált értékmérő tulajdonságok relatív ökonómiai súlyának rangsora különböző vizsgálatok esetén TEJHOZAM VIZSGÁLAT
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
tejtermelés hasznos élettartam tejfehérje mennyisége vemhesülési arány teheneknél tejzsír mennyisége elléskori borjúveszteség vemhesülési arány üszőknél tőgygyulladás előfordulása szomatikus sejtszám
TEJÁR VIZSGÁLAT
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
tejtermelés hasznos élettartam tejfehérje mennyisége vemhesülési arány teheneknél tejzsír mennyisége elléskori borjúveszteség vemhesülési arány üszőknél tőgygyulladás előfordulása szomatikus sejtszám
11
FAJTÁK VIZSGÁLATA
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
tejtermelés hasznos élettartam tejfehérje mennyisége vemhesülési arány teheneknél tejzsír mennyisége elléskori borjúveszteség vemhesülési arány üszőknél tőgygyulladás előfordulása szomatikus sejtszám
4. Új kutatási eredmények 1. A vizsgálat eredménye szerint tejkvóta támogatással minden vizsgált hozam- és árszint kategória esetén a fedezeti összeg értéke pozitív. Tovább növeli az ágazat fedezeti összegét a tejtermelés mennyiségének- és a tej értékesítési árának növekedése. 2. Az általam vizsgált három fajta (holstein-fríz, magyar tarka, brown swiss) gazdasági szempontból történő összehasonlítása ilyen szemszögből egyedülállónak mondható Magyarországon. Kutatásom során kimutattam, hogy mindegyik fajtánál azonos a vizsgált értékmérő tulajdonságok gazdasági (fontossági) sorrendje. 3. A vizsgált három fajta esetében a tehenek vemhesülési arányának ökonómiai súlya közel azonos értékű a tej tejfehérje- tartalmának relatív ökonómiai súlyával. Ilyen eredményről az áttanulmányozott szakirodalomban nem találtam utalást. 4. Ökonómiai súlyokkal alátámasztottam, hogy a jelenlegi hazai körülmények között a tejelő szarvasmarha-tenyésztésben gazdasági szempontból a tej mennyisége a legfontosabb tulajdonság (mivel a tejipar jelenleg ezt fizeti meg). Ha a 305 napos tejtermelés relatív ökonómiai súlyát 100 %-nak vesszük, akkor a többi tulajdonság értéke a következők szerint alakul: a hasznos élettartam 84,98-90 %, 51,61-77,3 %, 86,84 %, 84, 62 %, 81,67 %, a tej fehérje mennyisége 69,04-69,08 %, 33,85-57,18 %, 69,09 %, 68,67 %, 63,67 %, a vemhesülési arány teheneknél 66,36-68,66 %, 33,50-55,29 %, 63,87 %, 66,27 %, 62,42 %, a tejzsír mennyisége 39,11-39,14 %, 19,18-32,40 %, 39,14 %, 38,89 %, 36,06 %, az elléskori borjúveszteség 25,12-25,14 %, 12,33-20,82 %, 25,17 %, 25,03 %, 23,19 %, a vemhesülési arány üszőknél 6,54 %, 3,20-5,41 %, 6,53 %, 6,49 %, 6,02 %, a tőgygyulladás előfordulása 0,51-0,73 %, 0,48-0,65 %, 0,73 %, 0,58 %, 0,59 %, és a szomatikus sejtszám 0,40-0,64 %, 0,31-0,53%, 0,67 %, 0,48 %, 0,48 %. 5. Ezek alapján az a megállapítás tehető, hogy az ágazat fedezeti összegére a 305 napos laktációs tejtermelés gyakorolja a legnagyobb hatást.
12
5. Tudományos közlemények jegyzéke 5.1. Értekezés témakörében megjelent tudományos közlemények 5.1.1. Idegen nyelvű folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Fekete, Zs.-Baumung, R.-Fürst-Waltl, B.-Keller, K.-Szabó, F. (2012): Einfluss des Milchertrags auf die Betriebsrentabilität und auf die ökonomischen Gewichte von ausgewählten Merkmalen. Züchtungskunde 84.6.463-473 ISSN 0044.5401. IF: 0,35 (2012) 5.1.2. Magyar nyelvű folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Fekete Zs.-Keller K.-Bene Sz.-Zsuppán Zs.-Szabó F. (2009): Különböző értékmérő tulajdonságok ökonómiai súlyozása a tejtermelő szarvasmarha tenyésztésben. 1. közlemény: A tejhozam hatása a jövedelmezőségre és a fontosabb értékmérő tulajdonságok ökonómiai súlyára. Állattenyésztés és Takarmányozás, 58.6.526-537., ISSN 0230.18.14. 2. Fekete Zs.-Szabó F.-Bene Sz. (2013): A tejár hatása a jövedelmezőségre és néhány tulajdonság ökonómiai súlyára négy holstein fríz tenyészetben. Állattenyésztés és Takarmányozás, 62.3.250-261., ISSN 0230.18.14. 5.1.3. Konferencia kiadványban megjelent közlemények idegen nyelven 1. Szabó, F.-Fekete, Zs.-Wolf, J.-Wolfová, M. (2010): Economic weight of some production and functional traits of dairy cattle. CD of the. 2010 Joint Annual Meeting of the American Dairy Science Association, Canadian Society of Animal Science, American Society of Animal Science, Denver, Colorado, USA, July 12-15, 2010. 2. Szabó, F.-Fekete, Zs.-Wolfová, M. (2010): The effect of milk price on economic weight of some traits of dairy cattle. Book of the abstracts of the 61st Annual Meeting of the European Association for Animal Production. August 23-27, 2010, Heraklion, Greece, 258. p.
13
5.1.4. Konferencia kiadványban megjelent közlemények magyar nyelven 1. Fekete Zs.-Keller K.-Szabó F. (2008): Értékmérők ökonómiai súlyozása a szarvasmarhatenyésztésben, 50. Georgikon Napok, A magyar állattenyésztés időszerű feladatai szekció, Keszthely, 2008.11.25-26, ISBN 78.963.9639.32.4 2. Pupos T.-Péter Zs.-Fekete Zs. (2008): A szaporulati mutatók hatása a tejtermelő tehenészet forgótőke lekötésére, 50. Georgikon Napok, Keszthely, 2008.11.25-26, ISBN:978.963.9639.32.4 3. Fekete Zs.-Szabó F. (2009): A tejtermelést befolyásoló tulajdonságok ökonómiai súlyozása, XV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció. 2009.04.16, Keszthely, I.9.1-6., ISBN:978.963.9639.33.1) 4. Fekete Zs.-Bene Sz.-Szabó F. (2009): A tejtermelő tehenek néhány termelési és funkcionális tulajdonságának ökonómiai súlya. 51. Georgikon Napok: Lokalizációmegoldás
a
fenntarthatóságra?
Keszthely,
2009.10.01-2009.10.02
ISBN 978.963 9639.34.8
5.2. Az értekezés témakörén kívüli (egyéb) közlemények 5.2.1. Idegen nyelvű folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Keller, K.-Fürst-Waltl, B.-Baumung, R.-Fekete, Zs.-Szabó, F. (2009): Einfluss der Länge der Weideperiode auf die Betriebsqualität und auf die ökonomischen gewichte
von
Merkmalen
in
der
Fleischrinderzucht.
Züchtungskunde,
81.4.225-234., ISSN 0044.5401. IF: 0,35 (2009) 2. Keller, K.-Wolfová, M.-Wolf, J.-Fekete, Zs.-Komlósi, I.-Szabó, F. (2009): Der Einfluss des Kuhgewichts auf die Betriebsrentabilität und auf die ökonomischen Gewichte
der
Fleischrindmerkmale.
Archiv
Tierzucht
52.3.255-264,
ISSN 0003.9438. IF: 0,595 (2009) 5.2.2. Magyar nyelvű folyóiratban megjelent lektorált cikk 1. Keller K.-Bene Sz.-Fördős A.-Fekete Zs.-Szabó F. (2008): A húsmarhatartás ökonómiai modellezése. 1. Közlemény: A tehenek élősúlyának hatása a jövedelmezőségre és a fontosabb értékmérők ökonómiai súlyára. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57.3.201-211., ISSN 0230.18.14. 14
2. Keller K.-Bene Sz.-Fördős A.-Fekete Zs.-Szabó F. (2008): A húsmarhatartás ökonómiai modellezése. 2. Közlemény: A választási súly hatása a jövedelmezőségre és a fontosabb értékmérők ökonómiai súlyára. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57.4.305-314., ISSN 0230.18.14. 3. Fekete Zs.-Kovacs J.-Rajnai Cs.-Bene Sz.-Szabó F. (2008): Fedezőkanok direkt hatása a szaporulati eredményekre. Animal Welfare - Etológia és Tartástechnológia, 4.2.614-620., ISSN 17868440. 4. Szabó F.-Fekete Zs.-Fördős A.-Zsuppán Zs.-Kanyar R.-Török M.-Polgár J. P.-Bene Sz. (2008): Azonos körülmények között hizlalt, különböző genotípusú növendék bikák hizlalási és vágási eredménye. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57.6.523-536., ISSN 0230.18.14. 5. Szabó F.-Farkas V.-Fekete Zs.-Fördős A.-Zsuppán Zs.-Kanyar R.-Török M.-Kiss B.-Polgár J. P.-Bene Sz. (2008): Különböző genotípusú növendék bikák hízlalási és vágási eredménye. A hús, 18.3.4.88-92., ISSN 1215.0665. 6. Bene Sz.-Fekete Zs.-Fördős A.-Füller I.-Kiss B.-Rádli A.-Török M.-Wagenhoffer Zs.-Polgár J. P.-Szabó F. (2009): Különböző genotípusú növendék vágómarhák növekedése, vágóértéke és húsminősége. 1. Közlemény: Hízlalási és vágási eredmények. Állattenyésztés és Takarmányozás, 58.1.23-40., ISSN 0230.18.14. 7. Bene Sz.-Fekete Zs.-Fördős A.-Wagenhoffer Zs.-Polgár J. P.-Szabó F. (2009): Különböző
genotípusú
növendék
vágómarhák
növekedése,
vágóértéke
és
húsminősége. 2. közlemény: A vágott test összetétele és minősége. Állattenyésztés és Takarmányozás, 58.2.129-145., ISSN 0230.18.14. 8. Bene Sz.-Fekete Zs.-Zsuppán Zs.-Polgár J. P.-Wagenhoffer Zs.-Husvéth F.-Szabó F. (2009): Különböző genotípusú növendék vágómarhák növekedése, vágóértéke és húsminősége. Állattenyésztés és Takarmányozás, 58.3.193-204., ISSN 0230.18.14. 9. Bene Sz.-Fekete Zs.-Lendvay M.-Rajnai Cs.-Polgár J. P.-Szabó F. (2010): Újabb adatok magyar nagyfehér fedezőkanok reprodukciós teljesítményének értékeléséhez. Animal Welfare - Etológia és Tartástechnológia, 6.2.104-117., ISSN 17868440. 10. Bene Sz.-Fekete Zs.-Lendvay M.-Rajnai Cs.-Polgár J. P.-Szabó F. (2011): Néhány tényező hatása a magyar nagy fehér hússertés szaporasági és malacnevelési tulajdonságaira. Animal Welfare - Etológia és Tartástechnológia, 7.1.15-29., ISSN 17868440.
15
11. Bene Sz.-Fekete Zs.-Lendvay M.-Rajnai Cs.-Polgár J. P.-Szabó F. (2011): A szaporasági és malacnevelési mutatók alapján számított populációgenetikai paraméterek
és
törzsállományban.
tenyészértékek egy hazai
magyar nagy fehér
hússertés
Animal Welfare - Etológia és Tartástechnológia, 7.1.30-44.,
ISSN 17868440. 5.2.3. Konferencia kiadványban megjelent közlemények idegen nyelven 1. Bene, Sz.-Komlósi, I.-Fekete, Zs.-Lengyel, Z.-Szabó F. (2008): Multibreed beef cattle breeding value estimation based on weaning results. Journal of Animal Science, 86 E-Suppl. 2/J, ISSN 0021-8812. IF: 2,123 (2008) 2. Bene, Sz.-Komlósi, I.-Fekete, Zs.-Lengyel, Z.-Szabó F. (2008): Multibreed beef cattle breeding value estimation based on weaning results, ADSA-ASAS, July 7-11, 2008-Indianapolis, Indiana. ISSN 0021.8812. 3. Fekete, Zs.-Kovacs, J.-Rajnai, Cs.-Bene, Sz.-Szabó, F. (2008): Predicted difference of breeding boars for reproduction: prediction with sire model, 59th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, 24-27 August 2008, Vilnius, Lithuania., 115 p. ISSN 0071.2477. 4. Bene, Sz.-Domokos, Z.-Fekete, Zs.-Fördős, A.-Szabó, F. (2008): Genetic parameters and breeding values on weaning results of Charolais calves. 59th Annual Meeting of the European Association for Animal Production, Session 35., Poster 16, 27th August 2008, Vilnius, Lithuania. 276.p. ISSN 0071.2477. 5.2.4. Konferencia kiadványban megjelent közlemények magyar nyelven 1. Fekete Zs. (2005): Lovak sajátteljesítmény vizsgálati rendszerének értékelése Magyarországon. Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia, Agrártudományi Szekció, Keszthely 2. Fekete Zs.-Rajnai Cs.-Kovács J. (2007): Tenyészkanok reprodukcióra gyakorolt hatása. XIII. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztés Szekció, Keszthely, 2007.03.22. 3. Fekete Zs. (2007): Lovak sajátteljesítmény vizsgálati rendszerének értékelése Magyarországon,
XXVIII.
Országos
Tudományos
Diákköri
Agrártudományi szekció, Debrecen, 2007.04.15-18. ISSN 1588.4139
16
Konferencia,
4. Fekete Zs.-Rajnai Cs.-Kovács J. (2007): Apaállatok reprodukcióra gyakorolt hatása a sertéstenyésztésben. XLIX. Georgikon Napok, Állattenyésztés, Állatélettan szekció, Keszthely, 2007.11.20-21. ISBN:978.963.9639.20.1 5. Török M.-Farkas V.-Fördős A.-Fekete Zs.-Polgár J. P.-Szabó F. (2008): A bőr alatti faggyúvastagság
és
a
rostélyos
keresztmetszet
terület
egymást
követő
kiértékelésének kapcsolata hízóbikák esetében. XIV. Ifjúsági Tudományos Fórum, Állattenyésztési Szekció, Keszthely, 2008.04.03, I.9.1-6., ISBN 978.963.9639.24.9. 6. Keller K.-Fekete Zs.-Szabó F. (2008): A jövedelem és a fontosabb értékmérők gazdasági jelentőségének változása a választási súly függvényében, XIV. Ifjúsági Tudományos
Fórum,
Állattenyésztés
szekció,
Keszthely,
2008.04.03.
ISBN 978.963.9639.24.9. 7. Fekete Zs.-Kovács J.-Rajnai Cs.-Bene Sz.-Szabó F. (2008): Fedezőkanok direkt hatása
a
szaporulati
eredményekre.
I.
Gödöllői
Tudományos
Napok,
Sertéstenyésztés Szekció, 119 p. Gödöllő, 2008.04.11-12. 5.2.5. Egyéb közlemény 1. Fekete Zs. (2006): Mén STV eredmények 2002-2004-ig, avagy a hagyományos fajták összehasonlítása a magyar sportlóval, Lovasélet, 5.31. 2. Fekete Zs. (2006): Lovak sajátteljesítmény vizsgálati rendszerének értékelése Magyarországon, Diplomadolgozat, PE-GK, Keszthely.
17
