PANNON EGYETEM Georgikon Mezıgazdaság-tudományi Kar, Keszthely Állattudományi és Állattenyésztéstani Tanszék
DOKTORI (PhD) TÉZISEK
Állattenyésztési Tudományok Doktori Iskola Iskolavezetı: Dr. Szabó Ferenc DSc.
A csuka (Esox lucius L.) intenzív nevelése
Készítette: Kucska Balázs
Keszthely 2007
1
1. A KUTATÁS ELİZMÉNYEI ÉS CÉLKITŐZÉSEI A csuka (Esox lucius) az egyik fontosabb ragadozó halunk, melynek szaporítása és tógazdasági körülmények közt történı nevelése nagy múltra tekint vissza. Világszerte az egyik legkedveltebb horgászhalként tartják számon. A természetes vizekben a békéshalak állományának szabályozásával hozzájárul az ökológiai egyensúly fenntartásához. Napjainkban a tógazdasági körülmények közt legnagyobb mennyiségben elıállított ponty iránti piaci kereslet csökken. A csuka iránti kereslet, a sporthorgászat fejlıdésének köszönhetıen egyre inkább növekszik. A jelenleg alkalmazott polikultúrás technológiával a hozamok alig több, mint egy százalékában tudunk egynyaras, illetve piaci mérető csukát elıállítani. Véleményem szerint a csukatermelés fokozásának egyik legkézenfekvıbb módja az intenzív nevelési mód kidolgozása, melynek középpontjában a mesterséges táplálékkal történı nevelés áll. Számos kutatás foglalkozik a csuka élettani, etológiai sajátosságaival és ökológia szerepével. A mesterséges takarmányon történı intenzív nevelése kevésbé kutatott terület, gyakorlati megvalósítása is még várat magára. Elsı tápetetési kísérletrıl Graff és Sorenson (1970) számoltak be. Munkájuk során Észak Amerikában elıforduló fajok (Esox lucius, E. masquinongy, E. niger, E. reicherti) tápos nevelésének lehetıségét vizsgálták akváriumi körülmények közt. Ez a módszer a mégsem terjedt el széles körben. Ennek oka részben a megfelelı minıségő táp és technológia hiányában keresendı. Hazánkban a csuka intenzív nevelésének lehetıségével Hancz et al. (1998) foglalkoztak. Munkájuk során természetes táplálékkal etetett csukák népesítési és takarmányozási vonatkozásait vizsgálták, laboratóriumi körülmények között.
2
A disszertáció tárgyát képzı kutatás célja, a csuka mesterséges takarmányon történı nevelésének vizsgálata. A munkám során a következı kérdések megválaszolására helyezem a hangsúlyt: •
Mennyire alkalmas a kereskedelmi forgalomban kapható pisztrángtáp a
csuka
nevelésére?
Hogyan
befolyásolja
a
növekedést,
a
testösszetételt és a zsírsavprofilt a száraz táp a természetes táplálékhoz (élı halhoz) viszonyítva? •
Milyen hatása van a különbözı napi takarmányadagoknak a csuka növekedésére, takarmányhasznosítására és megmaradására?
•
Miként befolyásolja a különbözı tápetetési gyakoriság a tápfelvételt, növekedést, takarmányhasznosítását és megmaradását?
•
A homogén csoportok kialakítása során a kis kezdıtömegő egyedek alkalmasak-e a tápos nevelésre? Hogyan befolyásolja a kiindulási tömeg a növekedést, takarmányértékesítést, megmaradást és a kannibalizmus kialakulását?
3
2. ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálatokat a Veszprémi Egyetem Georgikon Mezıgazdaság-tudományi Kar Keszthelyi hal-laboratóriumában végeztem tápra szoktatott csukákkal. A csukák saját szaporításból származtak, illetve egy alkalommal a Bocskai Halászati Szövetkezettıl (Hajdúszoboszló) kaptam. A három év alatt négy különbözı kísérletet végeztem, melyekhez a lárvakortól kezdve magam szoktattam tápra az ivadékokat: (A) Természetes táplálék és száraz táp etetésének hatása a testösszetételre és a zsírsavprofilra, 3 hónapos nevelés során. (B) Különbözı napi takarmányadagoknak (a testtömeg 1,0%-; 1,5%-; 2%-a) a növekedésre, a megmaradásra, és a takarmányértékesítésre történı hatásának vizsgálata. (C) Különbözı tápetetési gyakoriságoknak (napi kétszeri és folyamatos) a növekedésre, a megmaradásra, és a takarmányértékesítésre történı hatásának a vizsgálata. (D) Azonos szülıktıl származó, de különbözı kezdıtömegő csukák (w1: 6,8±1,56; w2: 10,4±2,1) növekedésének és tápfogyasztásának vizsgálata. A kísérletek fontosabb paramétereit az 1. táblázat tartalmazza. A tömeggyarapodást egytényezıs variancia analízissel teszteltem. A specifikus növekedési rátákat (SGR), a takarmányértékesítési rátákat (FCR) a kondició faktorokat, valamint az egyes zsírsavak összehasonlítását Student féle t-próbávál vizsgáltam. A statisztikai vizsgálatokhoz Statistca 5.0 (StatSoft, Tulsa, OK, USA) valamint SPSS for Windows 7.5 (Microsoft) programokat használtam
4
1. táblázat. A kísérletek fıbb paraméterei A napi Elhelyezés
Kiindulási tömeg (g)
Telepítési kísérlet sőrőség
hossza
takarmányadag (testtömeg %-
Kezelés
ában)
A kísérlet
4 × 400 l-es akvárium
ad libitum
10 hal/ 49,0±11
2× ismétlés
akvárium
3 hónap
1,2g/l
SelectBE3rd
Különbözı
ad libitum
takarmányok
takarmányhal 1,0%
B kísérlet
9 × 400 l-es akvárium
70 hal/ 8,0±0,1
3× ismétlés
akvárium
4 hét
(1,4g/l)
SelectBE2nd
Különbözı
1,5%
napi
SelectBE
2nd
adagok
2,0% SelectBE 6 × 350 l-es C
mőanyag
kísérlet
kád
50 hal/ 9,6±0,2
kád
4 hét
(1,3g/l)
3× ismétlés
takarmány-
2nd
Különbözı
3,5% RoyalOptima1st
etetési gyakoriság
105 hal/
D kísérlet
6 × 400 l-es
6,8±1,6
(3,0g/l)
akvárium
90 hal/
3× ismétlés 10,1±1,1
4%(1-2. hét),
akvárium
akvárium
4 hét
3,5% (3.hét)
Különbözı
3% (4.hét)
kezdıtömegek
SelectBE
2nd
(3,0g/l) A kísérlet: a természetes táplálék és a táp hatásának vizsgálata; B kísérlet: a különbözı napi takarmányadagok hatásának vizsgálata; C kísérlet: eltérı etetési gyakoriság hatásának vizsgálata; D kísérlet: a különbözı kezdıtömegek hatásának vizsgálata,
5
3. EREDMÉNYEK
3.1 A mesterséges takarmány és a természetes táplálék hatásának vizsgálata A három hónapos nevelés alatt a takarmányhallal etetett csukák nagyobb testtömeget (wt: 193±59g) és testhosszt (lt: 26,7±2,8cm) értek el, mint a kizárólag táppal etetett társaik (wt: 140±44g; lt:. 23,7±2,3cm). Ez véleményem szerint részben annak tudható be, hogy a pisztrángfélék tápanyag és energiaigényét kielégítı táp, nem volt optimális a csuka számára, másrészt a táplálékhalak mozgása stimulálhatta a csuka ragadozó ösztönét. Ezért a csukák még akkor is fogyaszthattak a halból, amikor a tápot már nem vették fel. A pisztrángtáp magas energiatartalma a csuka elzsírosodást okozta, ami a filé zsírtartalmának növekedésében is jelentkezett (2. táblázat). A kizárólag táppal etetett csukáknál a máj zsíros elfajulása és hasőri zsír képzıdése is megfigyelhetı volt. 2. táblázat A filé kémiai összetétele. Táppal etetett csoport
Hallal etetett csoport
Szárazanyag (%)
22,44±0,51a
22,73±0,31a
Nyersfehérje (%)
19,47±0,56a
Nyerszsír (%) Nyershamu (%)
2,44±0,36a 5,83±0,12a
20,12±0,35b 1,98±0,23b 5,88±0,24b
A különbözı betők a szignifikáns különbségeket jelölik (P<0,05)
Az azonos elıélettel rendelkezı, de a késıbbiek során különbözıen takarmányozott csukák zsírsavprofiljában különbség mutatkozott az egyes zsírsavak közül: a C14:0, a C18:0, a C18:1n-7, a C20:1n-9, a C20:4n-6, a C18:3n-3, valamint az összes egyszeresen telítetlen (MUFA) és az összes
6
többszörösen telítetlen (PUFA) (ezen belül az összes n6-os) zsírsav arányában. Ez alapján kijelenthetı, hogy a csuka ugyan pisztrángtápon is nevelhetı, de a késıbbiek során egy tápoptimalizáció látszik szükségesnek.
3.2 A különbözı napi takarmányadagok hatásának vizsgálata A különbözı napi takarmányadagok (a testtömeg 1; 1,5; 2 százalékában meghatározott tápadagok) közül a 2%-os napi takarmányadagot kapó csukák növekedtek a legjobban. (1. ábra)
16
A csoport 1%-ot kapó csoport
15
B csoport 1,5%-ot kapó csoport C csoport 2%-ot kapó csoport
14
testtömeg (g)
13
c c b
c
12
b
11
b
10
b a a
a
9
a a
8 7 6 induló
1. hét
2. hét
3. hét
4. hét
1. ábra a különbözı takarmányadagokkal nevelt csukák növekedése. Az a csoport:1,0%-os, b csoport:1,5%-os, c csoport: 2,0%-os napi takarmányadagot kapó csukák. A különbözı betők a szignifikáns különbségeket jelölik (P<0,05).
A legrosszabb takarmányértékesítés a legkisebb takarmányadagot kapó csukáknál jelentkezett. FCR (g/g) A csoport: 1,05±0,04a; B csoport: 0,87±0,08b; C csoport: 0,87±0,02b). Kannibalizmus egyik kezelésben sem fordult elı.
7
3.3 A különbözı etetési gyakoriságok hatásának vizsgálata. A folyamatosan etetett (napi 24 órán keresztül) csukák a négy hetes kísérleti periódus alatt nagyobb végtömeget (wt: 26,07±1,25g) értek el, mint napi kétszer etetett fajtársaik (wt: 21,6±1,25g). A 2-4. hétig tartó periódusban azonban az SGR (specifikus növekedési ráta) értékek nem különböztek jelentısen egymástól (3,2±0,4 és 3,1±0,2). Ebbıl arra lehet következtetni, hogy a körülbelül egy hétig tartó tanulási szakasz után a csuka képes hozzászokni a ritkább etetési gyakorisághoz a takarmányfelvétel megnı (2. ábra), és hasonló növekedést produkál, mint a gyakrabban etetett társaik.
3,5
takarmányfogyasztás (testtömeg%)
* *
3,0 *
2,5
2,0
1,5
folyamatosan etetett csoport napi kétszer etetett csoport
1,0
0,5
1
2
3
4
Kísérlet ideje (hét)
2. ábra a takarmányfelvétel alakulása (testtömeg százalékban). A csillag a kezelések közti szignifikáns különbségeket jelöli (P<0,05)
Kannibalizmus egyik kezelésben sem fordult elı.
8
3.4 A különbözı kezdıtömegek hatásának vizsgálata A nagy kezdıtömegő csukák a 4 hetes kísérletben nagyobb tömeget értek el, mint kis kezdıtömegő társaik, azonban a növekedési ütem tekintetében a kis kezdıtömegőek múlták felül a nagyobb csoportot (3. ábra). A kis kezdıtömegő csukák
SGR értéke: 3,69±0,04 volt, míg a nagy
kezdıtömegőeké csak 3,4±0,09. Ebbıl arra lehet következtetni, hogy a növekedési különbségek inkább környezeti hatásokra, mint genetikai tényezıkre vezethetıek vissza. 35
nagy kezdıtömegő csop. 30
a
kis kezdıtömegő csop. a b
átlagtömeg (g)
25
a b
20
b
a 15
a b
10
b
5 0 0. hét
1. hét
2. hét
3. hét
4. hét
3. ábra: az átlagtömegek alakulása a kísérlet során. A különbözı betők a szignifikáns különbségeket jelölik (P<0,05).
A kísérlet során kannibalizmus egyik kezelésben sem fordult elı.
9
4. Következtetések és javaslatok A kísérletek eredményei alapján kijelenthetem, hogy a csuka száraz tápon történı nevelése megoldható. A növekedési, takarmányértékesítési és a megmaradási mutatói megfelelnek az intenzív nevelés során elvárt értékeknek. A hagyományos - élı táplálékra alapozott - nevelés során tapasztalható nagymértékő kannibalizmus az intenzív nevelés során nem jelentkezett. Ennek oka véleményem szerint a megfelelı táplálékellátottság és homogén csoportok
kialakítása
volt.
Az
elvégzett
vizsgálatokból
arra
lehet
következtetni, hogy ez a jelenség a közel azonos mérető, megfelelıen takarmányozott csukáknál (10 g feletti egyedeknél) már nem jelentıs. A laboratóriumi körülmények közti kísérletek eredményei alapján javasolt a csuka tápos nevelésének üzemi körülmények közti vizsgálata. Ebben a tekintetben legfontosabb feladatnak tartom a zárt rendszerben történı nevelés optimális telepítési sőrőségének meghatározását, és a tavi ketrecben történı nevelés paramétereinek tesztelését. Ezek után a csuka tápos nevelésének szélesebb körben történı elterjedése várható.
10
5. Tézispontok 1. Meghatároztam a tápon és a természetes táplálékon nevelt azonos elıélető
csukák
tömeggyarapodását,
takarmányfogyasztását
és
takarmányértékesítését.
2. Megvizsgáltam a kizárólag pisztrángtápon nevelt, a kezdetben tápon majd halon nevelt csukák testösszetételét és zsírsavprofilját, és megállapítottam azt, hogy a haletetés csökkenti a tápos csukák elzsírosodásának mértékét.
3. Meghatároztam az 1,0%-os a 1,5%-os, valamint 2,0%-os napi takarmányadagot (pisztráng táp) kapó csukák tömeggyarapodását, takarmányértékesítését.
4. Megállapítottam, hogyan befolyásolja a napi kétszeri, valamint a folyamatos (24 órás) etetés a csuka növekedését, tápfelvételét és takarmányhasznosítását.
5. Vizsgálataim
során
megállapítottam,
hogyan
befolyásolja
a
kezdıtömeg a tápon nevelt csukák növekedését, megmaradását, takarmányértékesítését, valamint azt, hogy szétválogatás után a kis kezdıtömegő egyedek is alkalmasak az intenzív nevelésre.
11
6. A Disszertáció témakörében megjelent publikációk
6.1. Tudományos folyóiratban megjelent cikkek Kucska, B., Müller, T., Bercsényi, M., (2007) The effect of feeding frequency on the growth and survival of pike (Esox lucius L.) using floating pellets. Journal of applied Ichthyology 23, 193-194. Kucska, B., Pál, L., Müller, T., Bódis, M., Bartos, Á., Wágner, L., Husvéth, F., Bercsényi M. (2006) Changing of fat content and fatty acid profile of reared pike (Esox lucius) fed two different diets, Aquaculture Research 37, 96-101 Kucska, B., Müller, T., Sári, J., Bódis, M., Bercsényi, M. (2005) Successful growth of pike fingerlings (Esox lucius, L.) on pellet at artificial condition. Aquaculture 246, 227-230 6.2 Szakmai folyóiratban megjelent cikkek Kucska B., Bercsényi M. (2005) Aufzuht von Hechten mit Trockenfuttereine neue Methode für die europäische Aquakultur, Fischer und Teichwirt 56:412-413 Kucska, B., (2003) Csuka nevelése tápon. Halászat 96:99-101 6.3 Tudományos elıadások Kucska B. Müller T. Bercsényi M. (2006) New results in intensive rearing of Northern pike. Internetional Northern Pike Symposium: Merging knowledge of ecology, biology and management for a circumpolar species. American Fisheries Society 136th annual meeting Lake Placid, USA
12
Kucska B. Budaházi A. Bercsényi M. (2006) Comparison of Production parameters of graded groups of pike Esox lucius, grown on compound feed. World Auaculture2006 Conference Firenze, Olaszország Kucska B. Lévai F. Bercsényi M. (2007) A primır csuka elıállítása XXXI. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas Kucska B., Bódis M., Müller T., Merth J., Bercsényi M., (2005) A csuka (Esox lucius) mesterséges takarmányozásának vizsgálata különbözı napi takarmányadag-mennyiségekkel XXIX.. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas Bódis M., Kucska B., Sári J., Müller T., Merth J., Magyar L.., Husvéth F. Bercsényi M., (2004) A mesterséges takarmány és a természetes táplálék hatása a csuka (Esox Lucius) és a süllı (Sander lucioperca) növekedésére és testösszetételére XXVIII. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas Kucska B., Sári J., Kiss B., Magyar L., (2004) A mesterséges takarmány és a természetes táplálék hatása a csuka növekedésére és testösszetételére X. Ifjúsági Tudományos Fórum Keszthely CD kiadvány 1-5 Kucska B., Bódis M., Merth J., Müller T., Sári J. (2003) Tavi kihelyezésre alkalmas., egynyaras csuka és süllı nevelése tápon. XXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas, (Abstract book p 41Halászatfejlesztés, Vol. 28, pp. 195-197) Bódis M., Kucska B., Merth J., Bercsényi M. (2003) Ragadozó halak intenzív, tápos nevelési technológiája I. (laboratóriumi és tavi ketreces eredmények) EU
Konform
Mezıgazdaság
és
Élelmiszerbiztonság,
Nemzetközi
Tudományos Konferencia, Gödöllı, EU konform Mezıgazdaság és élelmiszerbiztonság II. pp:178-181 13
Bercsényi M., Kucska B., Bódis M., Müller T., Merth J. (2002) Ragadozó halak tápos nevelése Ágazati Tanácskozás a ragadozó halakról, Szent István Egyetem, Gödöllı Kucska B., Binder T., Bódis M., Müller T., Merth J., Keresztessy K., Bercsényi M. (2002) Kísérletek négy ragadozóhal - csuka süllı menyhal sügér tápon való nevelésére XXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas
7. A disszertáció témakörén kívül megjelent publikációk
7.1. Tudományos folyóiratban megjelent cikkek Müller, T., Taller, J., Nyitrai, G., Cernák, I., Kucska, B., Bercsényi, M. (2004). Hybrid of pike-perch (Sander lucioperca) and Volga pike-perch (S. volgense, GMELIN). Aquaculture Research, 35(9), 915-916 Szabó, G., Müller, T., Urbányi, B., Bercsényi, M., Kucska., B., Horváth, Á (2005) Cryopreservation of eel sperm. Acta Biologica Hungarica 56(1-2), 173-175 Bódis, M., Kucska, B., Bercsényi, M., (2007) The effect of different diets on the growth and mortality of juvenile pikeperch (Sander lucioperca) in the transition from live food to formulated feed. Aquaculture International 15(1), 83-90
14
7.2. Tudományos elıadások Müller T., Merth J., Nyitrai G., Kucska B., Bercsényi M. (2003) Sügérfélék (percidea) hibridizációjának lehetségei: elızetes eredmények. XXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas (Abstract book p. 18, Halászatfejlesztés, Vol. 28, pp. 111-112) Bódis M., Makkosné Takács Sz., Sutina L., Kucska B., Müller T., Bercsényi M., (2005) Süllı (Sander Lucioperca) nevelése száraz táppal- Tápra szoktatási módszerek vizsgálata és ketreces eredmények XXIX.. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas, Müller T., Nyitrai G., Kucska B., Bódis M., Bercsényi M. (2005) A kısüllı mesterséges szaporítása XXIX.. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas, Müller, T., Kondorosy, E., Kiss, B., Kucska, B., Bercsényi, M., Székely, C. (2005). Az angolna (Anguilla anguilla L.) szezonális táplálkozási sajátosságai a Balatonban. IV. Kárpát-medencei Biológiai Szimpózium. Budapest, 2005. október 17-19. Elıadáskötet, 457-463 Szabó Tamás, Lefler Kinga Katalin, Béres Gábor, Kucska Balázs, Bódis Márk, Bercsényi Miklós, Radics Ferenc, Horváth László (2007) Ragadozó halfajok gametogenezisének vizsgálata XXIX.. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas,
Összesített Impact Factor: 5,6
15
