PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK LEADER PROGRAM TAPASZTALATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

PANNON EGYETEM GEORGIKON KAR GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI TANSZÉK

GAZDÁLKODÁS - ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNYOK DOKTORI ISKOLA Doktori Iskola vezetője: Prof. Dr. Török Ádám akadémikus

DOKTORI (PhD) ÉRTEKEZÉS

LEADER PROGRAM TAPASZTALATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN

Témavezető: Dr. Kocsondi József CSc, egyetemi tanár

Készítette: Szili-Fodor Dóra

Keszthely 2011.

2

LEADER PROGRAM TAPASZTALATAI A NYUGAT-DUNÁNTÚLI RÉGIÓBAN Értekezés doktori (PhD) fokozat elnyerése érdekében Írta: SZILI-FODOR DÓRA Készült a Pannon Egyetem Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolája keretében Témavezető: Dr. Kocsondi József CSc, egyetemi tanár Elfogadásra javaslom (igen / nem)

………………………. (aláírás)

A jelölt a doktori szigorlaton ..........%-ot ért el,

Az értekezést bírálóként elfogadásra javaslom: Bíráló neve: …........................ …................. igen /nem ………………………. (aláírás) Bíráló neve: …........................ …................. igen /nem ………………………. (aláírás) ***Bíráló neve: …........................ …................. igen /nem ………………………. (aláírás)

A jelölt az értekezés nyilvános vitáján …..........%-ot ért el.

Keszthely,

…………………………. a Bíráló Bizottság elnöke

A doktori (PhD) oklevél minősítése…................................. ………………………… Az EDHT elnöke

3

TARTALOMJEGYZÉK Oldal KIVONAT

7

ABSTRACT

8

AUSZUG

9

1. BEVEZETÉS

10

1.1. A téma aktualitása, jelentősége

10

1.2. A témaválasztás indoklása

12

2.CÉLKITŰZÉSEK, HIPOTÉZISEK

13

2.1. A kutatás célja

13

2.2. A cél elérése érdekében elvégzendő feladatok, vizsgálati eszközök

13

2.3. Hipotézisek

14

3. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

15

3.1. Vidékfejlesztés, mint a KAP II. pillére

15

3.1.1. Új kihívások napjainkban

21

3.1.2. A 2007–2013 közötti közösségi vidékfejlesztési prioritások

25

3.2. A közösségi kezdeményezések megjelenése

27

3.2.1. A Leader megközelítés

29

3.2.2. LEADER generációk az Európai Unióban

36

3.3. Pénzügyi eszközök 2007-2013 között

41

3.4. A KAP jövője 2020-ig: a 2014- 2020 közötti tervezési időszakot érintő reformok

43

4. ANYAG ÉS MÓDSZER

48

4.1. Primer adatgyűjtés

48

4.1.1. Személyes tapasztalatok, tevékenységek

48

4.1.2. Külföldi tanulmányutak

50

4.1.3. Személyes interjúk

51

4.1.4. Kérdőíves lekérdezés

52 54

4.2. Szekunder adatgyűjtés

4

5. KUTATÁSI EREDMÉNYEK

56

5.1. Leader program tapasztalatai Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon

56

5.1.1. Leader-típusú Kísérleti Program

56

5.1.2. LEADER+

68

5.1.3. LEADER 2007-2013

88

5.1.3.1.A Leader program időközi értékelése

108

5.1.3.2. A Leader program átalakításának társadalmi vitája

113

5.1.3.3. A Nyugat-dunántúli Régió Leader Helyi Akciócsoportjainak véleménye a vitaanyagról

119

5.1.3.4. A vita összegzése

122

5.2. A Göcsej térség Leader tevékenysége

123

5.2.1. Göcsej bemutatása

123

5.2.2. „Élhető Göcsej” Kísérleti Program

124

5.2.3. „Az Örökség, mint erőforrás” az élhető GöcsejKözép- Zaláért LEADER+ program

126

5.2.3.1. Göcsej Védjegyrendszer kialakítása- kulcsprojekt

134

5.2.4. „Összefogással a Göcsej-Hegyhát megújulásáért” Leader program 2007-2013

136

5.3. A Vasi-Hegyhát térség Leader tevékenysége

139

5.3.1. A Vasi-Hegyhát térség bemutatása

139

5.3.2. A Vasi-Hegyhát LEADER+ program

140

5.4. A Pannontáj – Sokoró Natúrpark Leader tevékenysége

145

5.4.1. A Pannontáj – Sokoró térség bemutatása

145

5.4.2. A Pannontáj – Sokoró Natúrpark LEADER+ program

146

5.5. Kérdőíves megkérdezés eredménye

150

5.5.1. A vizsgált minta jellemzése és elemzése

152

5.5.1.1. H1 hipotézis vizsgálata

152

5.5.1.2. H2 hipotézis vizsgálata

173

5.5.1.3. H3 hipotézis vizsgálata

189

5.5.1.4. H4 hipotézis vizsgálata

192

6. MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

197

7. ÚJ ÉS ÚJSZERŰ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK

202

5

8. THE MAIN POINTS OF THE THESIS

205

9. ÖSSZEFOGLALÁS

208

10. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

210

11. IRODALOMJEGYZÉK

211

MELLÉKLETEK

227

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

247

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

248

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE

250

ÁBRÁK JEGYZÉKE

252

TÉRKÉPEK JEGYZÉKE

253

6

KIVONAT A Leader program az Európai Unióban jelenleg negyedik generációját éli. 2007-től a Leader megközelítés beépült az EU általános vidékfejlesztési politikájába, azaz az EU által támogatott nemzeti és regionális általános vidékfejlesztési programok részét képezi egy sor egyéb vidékfejlesztési tengely mellett. Az EU 2020-ig tartó tervezési időszaka dokumentumai szerint az új Közösségi Agrárpolitikába a jelenleginél is meghatározóbban beépül majd a LEADER-megközelítés, így a program még nagyobb hangsúlyt kap. Jelen kutatás célja a hazai, megvalósult Leader programok tapasztalatainak feltárása és a program

operatív

működésének,

hatékonyságának

javítását

szolgáló

javaslatok

megfogalmazása. Magyarországon a csatlakozást megelőzően hazai forrásból megvalósult egy pilot project, azzal a céllal, hogy az uniós Leader program fogadására készítse fel a döntéshozókat és a helyi szereplőket. Az uniós tagságunkkal egyidőben indult el az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program intézkedéseként a Leader+, amely még szintén „laboratóriumi” körülmények között működött. A két program tapasztalatainak összegzése elősegítheti a jelenleg futó és jövőbeni Leader programok forrásainak felkészültebb fogadását. A Nyugatdunántúli Régió helyi közösségei aktívan vettek részt a programozásban, az elemzésre kiválasztott három térség – Göcsej, Vasi-Hegyhát, Pannontáj-Sokoró - pedig a Leader időszakokban tudatosan fogalmazta meg helyi fejlesztési céljait. Az értekezés a tapasztalatok elemzése és a három térségben lefolytatott kvantitatív kutatás alapján következtetéseket von le és javaslatokat fogalmaz meg az elkövetkezendő időszakok Leader programjaiban részt vevő helyi szereplők és központi döntéshozó szervek számára: 1. A Leader program elindítása és lebonyolítása hazánkban nem hatékonyan történt. A helyi döntéshozatal, az alulról építkező tervezés elve nem érvényesült. 2. A Nyugat-dunántúli Régióban a térségi szereplők információ gyűjtése céljából elsősorban a helyi és térségi kapcsolataikat preferálják a tömegmédiák használata helyett. A vidéki vállalkozások aktivitása a Nyugat-dunántúli Régióban alacsony szinten maradt. 3. A Nyugat-dunántúli Régióban a helyi termékek, turisztikai szolgáltatások marketingjére fordított arány a Leader programból alacsony mértékű maradt. 4. A térségi védjegytől használói a következő előnyöket várják: egységes arculatot teremt, piaci elismertséget hoz, minőségi garanciát nyújt a helyi termékeknek és turisztikai szolgáltatásoknak. 7

ABSTRACT

The LEADER Programme is operating its fourth programming period in the EU. The aim of the research is to explore the major experiences of the programmes implemented in Hungary and to suggest ways to improve programme efficiency. On the grounds of the analysis of experiences and the application of qualitative and quantitative questioning methods in the selected three micro-regions – Göcsej, Vasi-Hegyhát, Pannontáj-Sokoró – of the West-Pannon Region, the following facts have been revealed: The launching and implementation of the Leader Plus programme in Hungary was not effective. The local decision-making and the ”bottom-up approach” have not been adopted. The territorial actors of the West-Pannon Region prefer using their local and micro-regional contacts to the mass media for obtaining information about applications. The activity of local enterprises in applications has stayed at a low level. The share of the amount appropriated for the marketing of local products and touristic services from the funds of Leader Plus programme has also remained low in the region. According to the users of the regional trademark system, it creates a unified image, market recognition and offers quality guarantee for the local products and touristic services.

8

AUSZUG

Das LEADER Programm hat derzeit ihre vierte Generation in der Europäischen Union. Das Ziel meiner Forschungsarbeit ist die Erschließung der Erfahrungen von bereits umgesetzten, heimischen Leader Programmen und die Konzipierung von Vorschlägen für die Verbesserung der Projekteffizienz. Anhand Analyse der Erfahrungen bzw. quantitativer und qualitativer Befragung in den drei ausgewählten Gebieten der West-Transdanubischen Region – wie Göcsej, Vasi-Hegyhát, Pannontáj-Sokoró – zog ich die Folgerung, wie folgt:

Die Einleitung und Abwicklung des Leader Plus Programms in Ungarn erfolgte ineffizient, die lokale Entscheidungen und der „Bottom-Up Absatz” konnten nicht durchgesetzt werden. Die Akteure in der West-Transdanubischen Region bevorzugen für Sammeln von Informationen der Ausschreibungen ihre lokalen und regionalen Beziehungen anstatt Massenmedien. Die Aktivität der ländlichen Unternehmen blieb auf äußerst niedrigem Niveau. Der Anteil der Marketingaktivitäten bezüglich örtlicher Produkte bzw. touristischer Dienstleistungen im Leader Plus Programm ist gering in der Region. Das Markenzeichen trägt laut Benutzern zu folgenden Vorteilen bei: es schafft ein einheitliches Image, wird am Markt anerkannt, bietet eine qualitative Garantie für örtliche Produkte und touristische Dienstleistungen.

9

1. BEVEZETÉS

Gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan!” „Mivel oly sok, az AGENDA XXI által megfogalmazott probléma és megoldás helyi tevékenységekben gyökerezik, a helyi partnerség és együttműködés meghatározó tényezője lesz a kijelölt célok teljesítésének.”

(az Agenda XXI, az 1992. Rio de Janeiroban megtartott „Föld Konferencia” záródokumentumának 25. fejezete: a „Local Agenda XXI”)

1.1. A téma aktualitása, jelentősége A természeti erőforrások megőrzése, az azokkal való fenntartható gazdálkodás, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztése a XXI. században egyre inkább felértékelődő, egymással szorosan összefüggő, stratégiai feladatok. A jó minőségű, biztonságos élelemmel történő élelmiszerellátás, a tájfenntartás, az ivóvízbázisok, a talajok, az élővilág, a jó környezeti állapot megőrzése valamint a vidéki élet, a helyi közszolgáltatások előfeltételeinek megteremtése egész Európában a legfontosabb célok között szerepel.

Az EU költségvetésének 44%-át kitevő Közös Agrárpolitika támogatási rendszere a közpénzek hatékony felhasználása és annak vidéki természeti, társadalmi környezetre gyakorolt hatásai tekintetében vitathatóan működik.

Folyamatosan erősödik ezért az a

felfogás, hogy a mezőgazdaság csak akkor tarthat igényt (legalábbis ilyen mértékű) közösségi forrásokra, ha a termelési feladatok mellett környezeti és társadalmi, foglalkoztatási, összefoglalóan ún. ökoszociális feladatokat is magára vállal. Ezek olyan – termeléssel egyenrangú, az egész társadalom és a helyi közösségek számára egyaránt fontos, „nem importálható közjavak”, amelyek helyben keletkeznek, és amelyek biztosításáért a mezőgazdaságot, a gazdálkodót közpénzekből nyújtott támogatás illeti meg.

Világossá vált, hogy a harmonikus fejlődés érdekében a Közös Agrárpolitika (KAP) és a vidékfejlesztési politika viszonyát szorosabbra kell fűzni. A 2007-2013-as programozási időszak egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy az új Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott támogatást a növekedés, a munkahelyek és a fenntarthatóság felé irányítsák át.

10

A Közösségi Kezdeményezések olyan új elképzelések és új módszerek kialakítását, megvalósítását támogatják az Európai Unió országaiban, amelyek hozzájárulnak a tagállamok közötti együttműködés erősítéséhez a közösségi politikákhoz kapcsolódó különböző területeken. A LEADER (Liasion Entre Actions pour le Development de Economie Rurale – Közösségi

Kezdeményezés

a

vidék

gazdasági

fejlesztése

érdekében)

közösségi

kezdeményezés célja az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának formálása és kiegészítése. A vidéki területek gazdasági, foglalkoztatási, ökológiai, táj-és környezetvédelmi, kulturális és turisztikai funkcióit komplex módon, egy fenntartható egészként szükséges kezelni. A program segítségével a vidéki térségek integrált módon fejleszthetők, bevonva a helyi közösségeket a fejlesztési folyamatba.

Magyarország Uniós tagságával a Közös Agrárpolitika része lett, azaz részesülhet az abban foglalt támogatásokból és köteles annak szabályai betartására. A LEADER programra való felkészülés már a csatlakozás előtt elindult hazánkban, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által hazai forrásból finanszírozott Kísérleti-jellegű Leader programmal. A csatlakozást követően a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Programjának (AVOP) részeként valósult meg a Leader+ program. Jelenleg pedig az EMVA negyedik tengelyét képező Leader program nyújt a vidéki szereplők számára elérhető forrásokat. Mivel ez a programozási időszak a Leader alulról jövő fejlesztési módszerére a korábbinál is nagyobb hangsúlyt fektet, és több forrást juttat, ezért a témával való foglalkozás, jelen kutatás segítheti a források eredményesebb hasznosulását és a lebonyolítás egyszerűsítését.

A Nyugat-dunántúli Régió mindhárom, hazánkban eddig megvalósuló program aktív szereplőjeként valósította meg terveit. A Göcsej Térség már a hazai pilot projectben is részt vett helyi vidékfejlesztési tervével, később egyre nagyobb területi összefogással valósította meg egyre célzottabb fejlesztési elképzeléseket tartalmazó Leader helyi vidékfejlesztési programjait. A jelen kutatásban vizsgált, három különböző megyében található térség Göcsej,

Vasi-Hegyhát,

Pannontáj-Sokoró

- innovatív

és

széleskörű

megvalósított tervei a Nyugat-dunántúli Régió sajátosságait tükrözik.

11

partnerségben

1.2. A témaválasztás indoklása

A vidékfejlesztésben kifejtett szakmai tevékenységem, munkám során több alkalommal találkoztam a Leader programmal, a Göcsej térségben részt is vehettem benne. Göcseji lakosként lehetőségeimhez mérten megtettem, amit csak lehetett a tájegység turisztikai felvirágoztatása érdekében, hogy ez a máig kihasználatlan turisztikai és néprajzi adottságokkal rendelkező ősi terület ismert és elismert legyen. Tettem ezt vidékfejlesztési menedzserként pályázatokkal, tanácsadással, fejlesztések generálásával, tettem ezt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Regionális Vidékfejlesztési Irodájában pályázatok befogadásával és tanácsadással, a vidékfejlesztési menedzserek folyamatos képzésével, pályázati tájékoztatóival, agrárstruktúra- és vidékfejlesztési terv készítésével, koordinálásával, a Kísérleti jellegű Leader program koordinálásával és gyakorlati megvalósításában való részvétellel, az akciócsoportok segítésével. A zalaegerszegi kistérségben a munkám során szembesültem az aprófalvak mindennapi problémáival és megőrzött, rejtett értékeivel. Ez motivált abban, hogy kutassam azokat a lehetőségeket, amelyek a vidéki térségek felemelkedését segíthetik elő.

A különböző pályázati mechanizmusok megismerése után a Leader-t, mint programozási módszert tartottam és tartom ma is az egyik leghatékonyabb eszköznek arra, hogy a vidéki térségek élhetőbbé és szerethetőbbé váljanak. Szükségesnek tartottam, hogy ezt a módszert a saját térségem és a Nyugat-dunántúli Régió térségei egyaránt megismerjék és hatékonyan alkalmazzák. Mégis úgy gondolom, hogy a program hazai megvalósítása nem teljesen az eredeti, uniós Leader alapelvek mentén történt, így a térségben élők - rajtuk kívül álló okok miatt – nem teljesen részesülhettek azokban az előnyökben, amelyet egy Leader program helyben történő megvalósítása egy térségnek nyújthat. Kutatásom témaválasztását a Leader program hazai sikerei és nehézségei generálták, annak igénye, hogy a program hazai döntéshozói más szemmel nézzék a benne rejlő lehetőségeket.

Az értekezésben a Göcsej térséget, a Vasi- Hegyhát térséget és a Pannontáj-Sokoró térséget emeltem ki, mint gyakorlati példát és Leader kutatásaim nyugat-dunántúli helyszínét. Jelenlegi munkám során társulásunk magában foglalja a teljes göcseji tájat. A Vasi-Hegyhát és a Pannontáj Sokoró térségekkel pedig a korábbi munkáim során kerültem kapcsolatba. Mindhárom térségben kiemelt fejlesztési célként fogalmazódik meg a helyi termékek fejlesztése, ezért választottam ezt a három, különböző megyéket képviselő mikrorégiót. 12

2. CÉLKITŰZÉSEK, HIPOTÉZISEK

2.1. A kutatás célja A kutatásom kezdetén a következő célt tűztem ki: A hazai, megvalósult Leader programok tapasztalatainak feltárása és a program operatív működésének, hatékonyságának javítását szolgáló javaslatok megfogalmazása.

2.2. A cél elérése érdekében elvégzendő feladatok, vizsgálati eszközök: 1. A vidékfejlesztés és a Leader-programmal kapcsolatos szakirodalom áttekintése abból a szempontból, hogy melyek a Leader program formálódásának főbb állomásai.

2. A Kísérleti jellegű Leader Program és a Leader+ program hazánkban hasznosítható tapasztalatainak a vizsgálata a következő Leader időszakokra nézve.

3. A 2007-2013 közötti Leader időszak új kihívásainak és változásainak áttekintése, annak vizsgálata, hogy a korábbi tapasztalatok hasznosultak-e Magyarországon, és az eljárásrend egyszerűsödött-e az új periódusban.

4. A Nyugat-dunántúli Régió forrásszerzési képességének vizsgálata a Leader programidőszakok során.

5. Három kiválasztott Nyugat-dunántúli, kifejezetten aprófalvas térség, a Göcsej, a VasiHegyhát és a Pannontáj-Sokoró térség Leader programjainak a megismerése, elemzése, a térségek kitörési pontjának, a helyi termékfejlesztés Leader támogatásának a vizsgálata.

A védjegyrendszer bevezetési lehetőségének a vizsgálata. A három

különböző megye térségeiben lefolytatott kérdőíves kutatás eredményeinek elemzése.

6. Az egyes programidőszakokban a programok szervezetrendszerének megismerésén keresztül az alulról építkezés, a szubszidiaritás és a decentralizáció elve megvalósulásainak elemzése.

13

2.3. Hipotézisek: A témához kapcsolódó szakirodalom elemzését és személyes tapasztalatok gyűjtését követően felállítottam az empirikus vizsgálat kiinduló hipotéziseit.

H1: A Leader program elindítása és lebonyolítása hazánkban nem hatékonyan történt. A hazai hatóságok a Leader programban nem segítették a pályázatok megvalósulását, a pályázati kiírások, adatlapok és elszámolás bonyolult, az elbírálás hosszadalmas volt. Ezen tényezők miatt Magyarországon a Leader programban a helyi döntéshozatal, az alulról építkező tervezés elve nem érvényesült.

H2: A részhipotézis: A Nyugat-dunántúli régióban a térségi szereplők és vállalkozások a Leader programmal kapcsolatos információ gyűjtése céljából elsősorban a helyi és térségi kapcsolataikat preferálják a tömegmédiák használata helyett.

B részhipotézis: A vidéki vállalkozások aktivitása a Nyugat-dunántúli Régióban alacsony szinten maradt. Ennek okai: A Leader program lehetőségeiről szóló országos szintű tájékoztatás a program indításakor nem volt elegendő mennyiségű, a vállalkozásoknak más szektoroknál alacsonyabb mértékű a támogatási aránya és az önkormányzati szektor a pályázati jogcímekre jutó források jelentős

részét

felhasználta

turisztikai,

környezetvédelmi,

életminőség

javítását,

örökségvédelmet és információáramlást szolgáló célokra.

H3: A Nyugat-dunántúli Régióban a helyi termékek, turisztikai szolgáltatások marketingjére fordított arány a Leader programban alacsony szinten maradt.

H4: A védjegytől használói az alábbi előnyöket várják: egységes arculatot teremt, piaci elismertséget

hoz,

minőségi

garanciát

nyújt

szolgáltatásoknak.

14

a helyi

termékeknek

és

turisztikai

3. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

Az Európai Unió mezőgazdasági politikája, a Közös Agrárpolitika 1957 óta folyamatos átalakuláson megy keresztül. A munkahelyek és a megfelelő mennyiségű élelmiszer biztosításán túl egyre inkább előtérbe került a környezet védelme, az élelmiszeripari termékek iránti minőségi igény, a vidéki táj képének, és az adott vidéki térség kulturális identitásának, értékeinek és örökségének a megőrzése is. A vidéki térségek fejlesztése érdekében készült különböző programok a '80-as évek végéig elkülönült, ágazatonkénti (mezőgazdasági, oktatási, kulturális, egészségügyi, infrastrukturális, vállalkozás-fejlesztési stb.) támogatásra koncentráltak, s nem jelentek meg koncentráltan, egymást segítve a kistérségekben. E programok keretein belül a helyi támogatottak kiválasztása egy felülről lefelé irányuló rendszerben, az adott elképzelés integrált környezetéből kiszakítva történt. Nem ösztönözték a helyi fejlesztés közreműködőit arra sem, hogy megszerezzék a térségek fejlesztési elképzeléseinek kidolgozásához és azok megvalósításához szükséges készségeket. ( FVM VPF, 2004.) Az 1990-es évektől kezdve felismerték a növekedés helyett a fenntartható helyi fejlődés jelentőségét, figyelembe véve a vidéki térségek környezeti, gazdasági, szociális és kulturális dimenzióit is. Új, innovatív fejlesztési módszerek kidolgozására került sor, bevonva a helyi közösségeket is a megoldások keresésébe. A vidéki térségek problémáinak lehetséges kezelésére, a téma megvitatására számos tanácskozást és konferenciát rendeztek Európaszerte. A következőkben azt mutatom be, hogy hogyan vált a vidékfejlesztés a Közös Agrárpolitika második pillérévé.

3.1. Vidékfejlesztés, mint a KAP II. pillére 1991-ben született meg a „Közös Agrárpolitika fejlődése és jövője” című dokumentum, amely már tartalmazza az átfogó vidékfejlesztési intézkedések igényét, és hangsúlyozza, hogy a vidéki térségek felemelkedése nemcsak az agrárpolitika függvénye, hanem egyéb gazdasági tevékenységeknek is hozzá kell járulnia a lakosság megtartásához, a gazdaság megerősítéséhez a vidéki területeken. (Miskó, 2006)

15

1995-ben az Európa Tanács létrehozta a „Vidéki Térségek Európai Kartája” című dokumentumot, amely a vidéki térségek szerepét az alábbi három pontban jelöli meg: 1. Gazdasági funkció: elősegíti a gazdasági tevékenységek és álláslehetőségek sokoldalú fejlődését, biztosítja az életképes mezőgazdasági szektor fenntartását, támogatja a megújuló energiaforrások, energiahordozók előállítását, ipari felhasználását, teret ad a kisés középvállalatoknak, megteremti a falusi turizmus fejlesztési lehetőségeit, megőrzi a genetikai erőforrásokat, amelyek a mezőgazdaság és a biotechnológia alapját képezik. 2. Ökológiai funkció: megőrzi az élet alapjait képező természeti tényezőket, fenntartható módon használva azokat, megőrzi a biológiai sokféleséget, megőrzi és fenntartja a tájakat és azok sokszínűségét, a vadon élő állatok és növények ökológiai feltételeit biztosítja 3. Társadalmi és kulturális funkció: törekszik az évszázadok folyamán kialakult vidéki életforma, közösségi és kulturális értékek megőrzésére, támogatja helyi kulturális egyesületek létrehozását, kapcsolatépítés a falusi és városi lakosok között, vidéki pihenési és üdülési lehetőségek biztosítása A Karta reformértékű, hiszen szakít a hagyományos ágazati szemlélettel és piaci megközelítéssel. Kinyilatkoztatja, hogy a három funkció szorosan összefügg egymással ezért fenntartható egészként való kezelését javasolja, illetve a területi hatékonyság komplex javítását hirdeti a regionális politikában. (Kovács T., 2003) Kiemelt lépést jelentett a Közös Agrárpolitika fejlődésében az 1996 novemberében az Európai Bizottság által Corkban, Írországban megrendezett Európai Vidékfejlesztési Konferencia. Itt merült el először, hogy a fenntartható vidékfejlesztési politika a KAP részét képezze és kerüljön előtérbe a piacszabályozási rendelkezésekkel szemben. A konferencia végén a résztvevők az alábbi közös nyilatkozatot fogalmazták meg, amelyet Corki Nyilatkozat néven adtak ki 1996-ban: 1. A vidék előnyben részesítendő: A fenntartható vidékfejlesztésnek az Európai Unió programjában elsők közt kell szerepelnie, és olyan alapvető elvvé kell válnia, amely minden vidékpolitikát alátámaszt a közvetlen jövőben csakúgy, mint a bővítés után. A vidéki környezet minőségének megőrzése és javítása minden vidékfejlesztéshez kapcsolódó EUpolitikának szerves része kell, hogy legyen.

16

2. Integrált megközelítés: A vidékfejlesztési politika koncepciója legyen multi-diszciplináris, alkalmazása multi-szektorális, területi dimenziója világos. Az Unió minden vidéki területére ki kell terjednie. 3. Diverzifikáció: A gazdasági és szociális tevékenység diverzifikációja érdekében nyújtott támogatás fő célja a keretek biztosítása az önfenntartó magán- és közösségre alapozó kezdeményezések részére. 4. Fenntarthatóság: A vidékfejlesztésnek olyan formája támogatandó, amely fenntartja az európai vidéki tájak minőségét. Globális felelősségünk tudatában kell lokálisan cselekednünk. 5. Kiegészítő jelleg: Az Unió vidéki területeinek sokfélesége következtében a vidékfejlesztési politikának a kiegészítő jelleg elvét kell követnie. A részvételre és a "lentről felfelé" történő megközelítésre kell helyezni a hangsúlyt, amely kihasználja a vidéki közösségek kreativitását és szolidaritását. 6. Egyszerűsítés: A törvénykezés tekintetében a vidékfejlesztési politikának, nevezetesen mezőgazdasági elemének radikális egyszerűsítésen kell átesnie. Egymást kiegészítő döntésekre, a program megvalósításának decentralizációjára és általában nagyobb rugalmasságra van szükség. 7. Programok: A vidékfejlesztési programok alkalmazásának alapja a koherens és átlátható eljárásmód: azoknak minden régió esetében egyetlen vidékfejlesztési program részeként kell megvalósulniuk. 8. Pénzügyek: A helyi vidékfejlesztési projektek elősegítése érdekében ösztönözni kell a helyi pénzügyi erőforrások felhasználását. A vidéknek nyújtott hiteltechnikák területén jobban ösztönözni kell a pénzügyi manőverezést, csökkenteni kell a kis- és középvállalkozások pénzügyi kötöttségeit, elő kell segíteni a produktív befektetéseket. 9. Igazgatás: A regionális és helyi önkormányzatok, valamint a közösségre alapuló csoportok adminisztratív képességét és hatékonyságát fokozni kell. A hálózatok segítségével szükség van a régiók és rurális közösségek közötti tapasztalatcserére, a kutatások és az információk megosztására Európa-szerte.

17

10. Értékelés, kutatás: Az eljárások átláthatóságának, a közpénzek jó felhasználásának érdekében meg kell erősíteni a monitorozást, az értékelést, ideértve a haszonélvezők szempontjából történő értékelést. A résztvevők Európa politikájának alakítóihoz pedig a következő négy ajánlást intézték: 1. a vidékfejlesztés politikájában szükséges újrakezdés jelentőségét ültessék el a köztudatban; 2. tegyék vonzóbbá a vidéki területeket lakhatóság és munka szempontjából, hogy azok az értelmesebb élet központjaivá válhassanak a legkülönfélébb életkorú emberek számára; 3. támogassák a tízpontos programot és partnerként működjenek közre a jelen nyilatkozatban foglalt minden egyes cél megvalósítása érdekében; 4. nemzetközi kontextusban is játsszanak aktív szerepet a fenntartható rurális fejlődés elősegítése érdekében (Cork Declaration, 1997.) A Salzburgi Konferencia volt a Cork-i Konferencia folytatása a vidékfejlesztés témájában. A konferencia sorsdöntő időben zajlott: a 2006-ot követő, vidéki területekre vonatkozó EU politikákra való előkészületek és a 3. Kohéziós Jelentés publikálására való előkészületek idején, 2003 végén. A vidéki politikának fejlődnie kellett, hogy megfeleljen az új kihívásoknak a kibővült Európai Unióban. (VÁTI - RKK – DLG – IAC, 2005) A konferencia következtetései a következők voltak: •

Az élő vidék nemcsak a vidéki társadalom érdeke, hanem az egész társadalomé. A fenntartható fejlődésnek a különböző területek konkrét szükségletein és a helyi vidéki területek és közösségek teljes szükségletein kell alapulnia. A helyi vidéki területek és közösségek teljes skálájú potenciáljára kell épülnie.

•

Európa

vidéki

tája

sokszínűségének

megőrzése,

valamint

a

multifunkcionális

mezőgazdaság által biztosított szolgáltatások ösztönzése egyre nagyobb fontossággal bír. •

A fő célnak a mezőgazdasági ágazat versenyképességének kell lennie, figyelembe véve a különböző vidéki területek mezőgazdasági potenciáljának sokszínűségét, valamint a diverzifikáció, az innováció és a fogyasztók által keresett értéknövelt termékek növekvő fontosságát.

18

•

A kibővült Európai Unióban (EU) a vidékfejlesztési politikának minden vidéki területre vonatkoznia kell, hogy a gazdák és egyéb vidéki szereplők meg tudjanak felelni a mezőgazdasági szektor folyamatban lévő újrastrukturálása kihívásainak, a KAP reform hatásainak és a mezőgazdasági kereskedelem változó mintáinak.

•

A vidékfejlesztési politika szolgálja a szélesebb körű társadalom szükségleteit a vidéki területeken, és járuljon hozzá a kohézióhoz.

•

A vidékfejlesztési politikát magán- és közszervezetek, valamint a polgári társadalom együttműködésén keresztül kell végrehajtani a szubszidiaritás elvének megfelelően. A vidéki területeknek szánt EU támogatás legyen elérhető lentről fölfelé irányuló helyi partnerségeken keresztül a LEADER megközelítésből nyert tanulságokra épülve.

•

Nagyobb felelősséget kell biztosítani a programtársulások számára, hogy azok egyértelműen meghatározott célkitűzésekre és eredményekre alapuló átfogó stratégiákat határozhassanak meg és készíthessenek el. A helyi kapacitásnövelés, a helyi hálózatok fejlesztése és a legjobb példák megosztása létfontosságú.

•

Az EU vidékfejlesztési politikájának jelentős egyszerűsítése mind szükséges, mind sürgős intézkedés.

Az Agenda 2000 elnevezésű dokumentum hozta meg végül a KAP szükséges reformját, amelyet hosszú vita után 1999. március 25-én, a berlini csúcson fogadták el az Unió állam- és kormányfői. A dokumentum a XXI. századba átlépő Unió képét vázolja fel, amelynek választ kell adnia olyan új kihívásokra, mint a bővítés, a globalizáció, a versenyképesség javítása, a munkanélküliség magas szintjének mérséklése, a negatív demográfiai perspektíva kezelésének igénye, a külkapcsolati rendszer fokozottabb összehangolása és hatékonyságának növelése. Az Agenda 2000 az EU strukturális politikájában is változást hozott, hiszen egyszerűsödött a Strukturális Alapok rendszere, a célkitűzések száma a 2000-2006 közötti időszakra mindösszesen háromra csökkent: 1. célkitűzés: a fejlődésben elmaradt régiók strukturális átalakulásának elősegítése 2. célkitűzés:

a

strukturális

nehézségekkel

sújtott

régiók

gazdasági-társadalmi

átalakulásának támogatása 3. célkitűzés:

oktatási,

képzési

és

foglalkoztatási

támogatása (European Commission, 1997 a)

19

rendszerek

korszerűsítésének

Az Agenda kiemelten kezeli a vidékfejlesztési politika fontosságát. Az Európai Unió Bizottságának Mezőgazdasági Főosztálya egy szakértői csoportot bízott meg, hogy értékelje a KAP pozitív és negatív oldalait. A szakértői csoport azt javasolta, hogy a harmonikus fejlődés érdekében a KAP és a vidékfejlesztési politika viszonyát szorosabbra kell fűzni. Véleményük szerint olyan integrált, regionális programok kidolgozására van szükség, amelyek a legszegényebb vidéki térségeket támogatják, hiszen eddig a Strukturális Alapok nagy részét az unió viszonylag fejlettebb régiói használhatták fel. (Buckwell, 1998)

Nagy előrelépést jelentett, hogy a berlini csúcstalálkozón megszületett a döntés az egységes vidékfejlesztési rendelet megalkotásáról. Az 1257/ 1999 EK Rendelet első alkalommal fekteti le a következetes vidékfejlesztési politika alapjait, amely így a KAP második pillérévé vált. (Velikovszky, 2001)

Az új vidékfejlesztési politika legfőbb jellemzői a rendelet alapján: •

a közösség összes vidéki területét lefedi

•

a vidékfejlesztési politika támogatási eszközeit összehangolja

•

az alulról jövő (bottom-up) kezdeményezések fontosságát hangsúlyozza

•

a források megszerzéséhez a legmegfelelőbb földrajzi szinten egy hétéves periódusra szóló tervet kell készíteni

•

a tagállamoknak éves előrehaladási jelentést kell készíteniük (Miskó, 2006)

Az Agenda 2000 dokumentum egyértelműen kijelölte az új vidékfejlesztési rendelet irányait és bevezette a KAP egyes és kettes pillérjeinek fogalmát. A Közös Agrárpolitika azóta azonban további módosításokon esett át, amelyek például a közvetlen kifizetések termeléstől történő részbeni függetlenítésére és egy részük második pillérre történő átcsoportosítására irányulnak. A közösségi agrár- és vidékpolitikának nagyobb szerepet kell tulajdonítani az EU gazdasági és szociális kohéziójában. Az 1257/1999 EK Rendelet gyakran hangoztatott hibája, hogy erősen a mezőgazdasági szektorra koncentrál, és a vidékfejlesztés kérdéseit marginális jelleggel kezeli. El kell ismerni azonban, hogy a vidéki térségek integrált és multifunkcionális fejlesztésére mégis jó kiindulási alapul szolgál. (Kölcsei, 2004.)

20

3.1.1. Új kihívások napjainkban

A vidéki területek helyzete nagyon sokféle lehet, a távoli, elnéptelenedő és hanyatlásnak induló

területektől

kezdve

a

városközpontok

terjeszkedésének

nyomására

városi

peremterületekké váló területekig. Az OECD népsűrűségen alapuló 2004. évi meghatározása szerint a vidéki régiók - ahol az egy négyzetkilométerre eső lakosok száma 150-nél kevesebb - az EU területének 92 %-át teszik ki. Ezen túlmenően a népesség 19 %-a túlnyomóan vidéki régiókban és 37 %-a kiemelkedően vidéki régiókban él. Az EU-ban e régiók a bruttó hozzáadott érték 45 %-át állítják elő és a munkahelyek 53 %-át biztosítják, de a nem vidéki területekhez képest egy sor társadalmigazdasági mutató- beleértve a szerkezeti mutatókat- tekintetében egyre inkább lemaradnak. A vidéki területeken az egy lakosra jutó jövedelem körülbelül egyharmadával kevesebb (vásárlóerő- paritáson számított GDP-ben mérve), a nők foglalkoztatási aránya alacsonyabb, a szolgáltatási ágazat kevésbé fejlett, általában kevesebb a felsőoktatási végzettséggel rendelkező lakos, és a háztartások kisebb százaléka rendelkezik széles sávú internet hozzáféréssel. Néhány vidéki régióban a távoli és periférikus fekvés hatalmas problémát jelent. A hátrányok a túlnyomóan vidéki régiókban általában még jelentősebbek, bár az EUszintű általános kép tagállamonként jelentős eltéréseket mutat. A lehetőségek, a kapcsolatok és a képzési infrastruktúra hiánya különösen nagy problémát okoz a távoli vidéki területeken élő nők és fiatalok esetében. Az EU bővítése megváltoztatta a mezőgazdasági térképet. A régi tagállamokban a mezőgazdaság a GDP 2 %-át, az új tagállamokban 3 %-át, Romániában és Bulgáriában pedig több, mint 10 %-át teszi ki. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az új tagállamokban háromszor olyan magas (12 %), mint a régi tagállamokban (4 %). Bulgáriában és Romániában a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma ennél jóval magasabb. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágazat együttesen jelentős részét teszi ki az EU gazdaságának, és 15 millió munkahelyet biztosítanak (az összes munkahely 8,3 %-a), és a GDP 4,4 %-át termelik meg. Az EU a világ legnagyobb élelmiszer- és italelőállítója, amelyek együttes termelésének értéke becslések szerint eléri a 675 milliárd EUR-t. Ugyanakkor az ágazat méret szempontjából továbbra is rendkívül polarizált és széttagolt, ami az ágazatban működő társaságok számára nagy lehetőséget, de egyúttal nagy veszélyt is jelent. Az erdőgazdálkodás és a kapcsolódó iparágak körülbelül 3,4 millió főt foglalkoztatnak 21

350 milliárd eurós forgalommal, de jelenleg az erdők éves növekedésének csak 60 %-át termelik ki. A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás az EU-ban a földhasználat 77 %-át teszi ki. A mezőgazdaság környezetvédelmi teljesítménye a természeti erőforrások megóvása és javítása területén az elmúlt években vegyesnek mondható. A vízminőség tekintetében a teljes nitrogén többlet 1990 óta a legtöbb régi tagállamban kis mértékben csökkent, jóllehet egyes országokban és régiókban még mindig jelentős tápanyag-bemosódási terhelés tapasztalható. Az ammóniakibocsátás, az eutrofizáció, a talajerózió és a biológiai sokféleség csökkenésének problémája továbbra is jelen van sok területen. Ugyanakkor a mezőgazdasági terület egyre nagyobb részét használják biogazdálkodásra (5,4 millió hektár az EU-ban) és megújuló erőforrásokként (2004-ben bioenergia termelésére a becslések szerint 1,4 millió hektárt használtak, ebből 0,3 millió hektárt az energiatermelési célú kultúrákra vonatkozó támogatáshoz tartozóan, és 0,6 millió hektárt pihentetett földeken). Az éghajlatváltozás hosszú távú tendenciái egyre nagyobb mértékben formálják a gazdálkodás és az erdőgazdálkodás jellemzőit. A Natura 2000 végrehajtásának köszönhetően a biológiai sokféleség védelme szempontjából fontos előrelépések történtek – a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási célra használt területek mintegy 12–13 %-át jelölték ki. A jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási rendszerek fontos szerepet játszanak a biológiai sokféleség és az élőhelyek megóvásában, valamint a táj- és talajvédelemben. A legtöbb tagállamban az említett gazdálkodási rendszerek a mezőgazdasági területek 10–30 %-át teszik ki. Egyes területeken a gazdálkodással való felhagyás súlyos környezeti kockázatokkal járhat. A vidéki területeknek ezért a növekedés, a munkahelyek és a fenntarthatóság tekintetében különleges kihívásokkal kell szembenézniük az elkövetkezendő években. Ugyanakkor a vidéki területek valós lehetőségeket nyújtanak az új ágazatokban meglévő növekedési tartalékok, a vidéki szálláshelyek biztosítása és a turizmus, a vonzó lakó- és munkakörnyezet tekintetében, valamint fontos szerepet játszanak a természeti erőforrások és a nagy értékű tájak gyűjtőterületeként. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari ágazatnak meg kell ragadnia az új megközelítések, technológiák és az innováció által nyújtott lehetőségeket mind az Európában, mind pedig a világszerte jelentkező fejlődő piaci kereslet kielégítésére. Mindenekfelett a kulcsfontosságú

22

erőforrást jelentő humántőkébe való befektetés teszi lehetővé a vidéki területek és az élelmiszeripari ágazat számára, hogy bizakodással tekinthessenek a jövőbe. A lisszaboni stratégia újraindításának alkalmából az Európai Tanács megerősítette, hogy a lisszaboni stratégiát a fenntartható fejlődés szélesebb összefüggésében kell szemlélni, amelynek értelmében a jelenlegi szükségleteket úgy kell kielégíteni, hogy az ne veszélyeztesse a jövő nemzedékek saját szükségleteinek kielégítésére való képességét (Council of the European Union, 2005 a) A 2007-2013-as programozási időszak egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy az új EMVAból nyújtott támogatást a növekedés, a munkahelyek és a fenntarthatóság felé irányítsák át. Ebben a vonatkozásban teljes az összhang a fenntartható fejlődés irányadó elveiről szóló nyilatkozattal és a megújult lisszaboni cselekvési programmal, amely a forrásokat arra összpontosítja, hogy Európát vonzóbb befektetési célponttá és munkahellyé tegye, előmozdítsa a növekedés motorjának számító tudást és innovációt, valamint több és jobb munkahelyet teremtsen. A vidékfejlesztési politikának segítséget kell nyújtania a vidéki területeknek abban, hogy az említett célkitűzéseket a 2007–2013 közötti időszakban meg tudják valósítani. Ez fokozott stratégiai megközelítést igényel a versenyképesség, a munkahelyteremtés és a vidéki területeken megvalósított innováció vonatkozásában, valamint jobb irányítást a programok végrehajtásában. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni az előrelátó – humán erőforrás, know-how és tőke –, befektetésekre a gazdálkodási és erdőgazdálkodási ágazatban, a minden szempontból előnyös környezetvédelmi szolgáltatások nyújtásának új módjaira, és a diverzifikáción keresztül – különösen a nők és a fiatalok számára – a több és jobb munkahely teremtésére. Annak elősegítésével, hogy az EU vidéki területei ki tudják használni a bennük rejlő lehetőségeket, mint befektetésre, munkára és életre alkalmas helyek, a vidékfejlesztési politika

megfelelően

hozzájárulhat

az

európai

területek

fenntartható

fejlődéséhez

(2006/144/EK). A változás lényege tehát, hogy 2005. szeptember 20-án a Tanács által elfogadott új irányelv, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet nagyobb hangsúlyt fektet a Leader- típusú megközelítésre. Ebben az időszakban minden vidékfejlesztési programnak tartalmaznia kell a Leadermegközelítés valamely elemét a lentről felfelé építkező helyi fejlesztési stratégiák végrehajtásához. Minden egyes program EU finanszírozásának legalább 5 %-át fenntartják a

23

Leader számára programokon belüli, különálló „Leader-tengely”-ként. Ezt a százalékarányt kell bevezetni az EU 2004-ben csatlakozott 10 tagállamában, amelyek a 2007–2013-as időszakban átlagosan 2,5 %-os Leader- megközelítést alkalmaznak, tekintettel a megközelítésben való jártasságuk korlátozott mivoltára. A tagállamok vagy régiók a javasolt helyi fejlesztési stratégiák alapján választják ki a Helyi Akciócsoportokat. Minden program alkalmazási körébe tartozik e helyi stratégiák előkészítéséhez szükséges képességek kialakítása és ösztönzése, az Akciócsoport-struktúrák működési költségeinek, továbbá a helyi fejlesztési stratégiák végrehajtásának és az Akciócsoportok közötti együttműködési projekteknek a finanszírozása. Az Európai Vidékfejlesztési Hálózat létrejöttével pedig a hálózati struktúrák is megerősödnek. A mezőgazdasági tevékenységek különösen fontos szerepet játszanak az EU új tagállamai és a csatlakozni kívánó országok vidékfejlesztésében. A mezőgazdasági ágazat intézményi és strukturális

változásai

az

elmúlt

évtizedben

magasabb

szintű

és

hosszú

távú

munkanélküliséget, bizonyos területeken népességelvándorlást, valamint a szolgáltatások és az infrastruktúra-ellátottság gyengülését eredményezték. A Leader lentről felfelé építkező megközelítésének erősödése, amely a helyi szükségletek kielégítése érdekében nagyobb hangsúlyt biztosít a helyi hatóságoknak és közösségeknek a programkijelölésben és – végrehajtásban, és amely a vidéki területeket egységes körzetekként kezeli, nem pedig egyedül a mezőgazdasági ágazatra összpontosít, fontos az EU-tagságra pályázó országokban. A 2004. május 1-ji csatlakozásuk óta az EU–10 tagállamoknak már lehetőségük nyílt az EMOGA orientációs alapja által támogatott, beépült Leader- típusú intézkedésre való jelentkezésre. A tíz tagállamból hat az „1. célkitűzés” programjába illesztette a Leader-típusú intézkedést. Nagy hangsúly került a közigazgatási kapacitás növelésére többek között a Helyi Akciócsoportok létrejöttének elősegítése és támogatása érdekében. (European Commission, 2006) A 2007-2013-as időszakban a vidékfejlesztési politika a költségvetésben végleg elválik a strukturális alaptól és szervesen az új, megreformált Közös Agrárpolitikához kapcsolódik. Megszűnik tehát az a kétlakiság, ami a vidékfejlesztést egyrészt a regionális politikához (a strukturális alapokhoz), másfelől a KAP-hoz kötötte. Az új Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és a hozzá kapcsolódó egységes szabályrendszer bevezetése következtében nagymértékben egyszerűsödik a finanszírozás, az elszámolás és a programozás.

24

Az eddiginél kevésbé részletes szabályok és jogosultsági feltételek nagyobb mozgásteret adnak majd a tagállamoknak a programok végrehajtásában, és a döntési szintek alacsonyabbra helyezése biztosítja a vidékfejlesztési programok helyi szükségletekhez való hozzáigazítását.

3.1.2. A 2007–2013 közötti közösségi vidékfejlesztési prioritások

A 2007-2013 közötti vidékfejlesztési politika három kiemelt területre összpontosul: - élelmiszergazdaság, - környezet, - valamint a szélesebb értelemben vett vidéki gazdaság és vidéki népesség. (European Commission, 2006)

A vidékfejlesztési stratégiák és programok új generációja négy tengely mentén épül fel, a tengelyek elhelyezkedését az 1. ábra mutatja. Az egyes tengelyek tartalmához a 2006/144/EK tanácsi határozat ad iránymutatást. 1. ábra: A vidékfejlesztés négy tengelye közti kapcsolat

Forrás: Európai Bizottság, 2004.

25

1. Az agrártermelők és az erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása: Az európai mezőgazdasági, erdészeti és élelmiszer-feldolgozó ágazatban jelentős tartalékok vannak olyan jó minőségű és magas hozzáadott értékkel rendelkező termékek továbbfejlesztésére, amelyek megfelelnek az európai fogyasztók és a világpiacok változatos és egyre növekvő igényeinek. Az 1. tengelyhez előirányzott forrásoknak elő kell segíteniük egy erős és dinamikus európai élelmiszeripari ágazat kialakulását az élelmiszerláncban megvalósított ismeretátadás, korszerűsítés, innováció és minőség prioritásaira, valamint a fizikai és humántőke-befektetés szempontjából prioritást élvező ágazatokra koncentrálva. 2. A környezet és a termőföld minőségének javítása: Az EU vidéki területeken található természeti erőforrásainak és tájainak védelme és minőségüknek javítása érdekében a tengelyre előirányzott forrásokkal három EU-szintű prioritási területet kell előmozdítani: biológiai sokféleség és a jelentős természeti értéket képviselő gazdálkodási és erdőgazdálkodási rendszerek és a hagyományos mezőgazdasági vidékek megóvása és fejlesztése, valamint víz és éghajlatváltozás. A tengely keretében foganatosítható intézkedéseknek az említett környezetvédelmi célkitűzések integrálására kell szolgálniuk, és hozzá kell járulniuk a mezőgazdasági és erdészeti Natura 2000 hálózat megvalósításához és az éghajlatváltozás enyhítésével kapcsolatos célok megvalósításához. 3. A vidéki élet minőségének javítása és a vidéki gazdaság diverzifikálása: A vidéki gazdaság diverzifikációjának és a vidéki területek életminőségének területére szánt források segítségével elő kell mozdítani a foglalkoztatási lehetőségek és a növekedési feltételek megteremtésének mindenekfelett álló prioritását. A tengely keretében foganatosítható intézkedéseket különösen kapacitásépítésre, szakismeretszerzésre és a helyi stratégia fejlesztésének megszervezésére, valamint annak biztosítására kell fordítani, hogy a vidéki területek a jövő nemzedékek számára is vonzóak maradjanak. A képzés, a tájékoztatás és a vállalkozói szellem előmozdítása során figyelembe kell venni a nők, a fiatalok és az idősebb dolgozók különleges igényeit. 4. Leader - A helyi kapacitás kiépítése a foglalkoztatottság és a diverzifikáció érdekében: A Leader program során gyűjtött tapasztalatokra épülő 4. tengely a vidékfejlesztéssel kapcsolatos helyi, alulról építkező megközelítéssel lehetőségeket biztosít az innovatív irányításra.

A tengely keretében rendelkezésre álló forrásoknak az 1. és a 2., valamint

különösen a 3. tengelybe tartozó prioritások megvalósításához kell hozzájárulniuk, de fontos

26

szerepet játszanak az irányítás javítását célzó horizontális prioritás megvalósításában és a vidéki területek endogén fejlődési potenciáljának mozgósításában is. A 4. tengely alapján nyújtható támogatás lehetőséget nyújt a helyi igényekre és erősségekre építő, az adott közösség szintjén irányított helyi fejlesztési stratégia keretében mindhárom célkitűzés – versenyképesség, környezet és életminőség/ diverzifikáció – kombinálására. A gazdálkodókat, az erdőgazdálkodással foglalkozókat és más vidéki szereplőket bevonó integrált megközelítések segítségével megóvható és javítható a helyi természeti és kulturális örökség, növelhető a környezettudatosság, beruházások valósíthatók meg és hirdethetők a különleges termékek, a turizmus, a megújuló erőforrások és -energia. (2006/144/EK)

3.2. A közösségi kezdeményezések megjelenése Az Európai Unió céljainak elérése érdekében pénzügyi támogatásokat nyújt az úgynevezett Strukturális Alapok forrásaiból. Az alapok támogatási rendszere folyamatosan változott, és a módosítások előkészítése érdekében úgynevezett közösségi kezdeményezéseket hoztak létre. A 2000-2006 közötti programozási időszakban az unió négy programot támogatott. A határokon átnyúló, a nemzetek és a régiók közötti programokat az ún. INTERREG finanszírozta, az EQUAL a munkaerőpiacon jelentkező diszkrimináció leküzdését segítette, az URBAN a válságban lévő városi területek helyi kezdeményezéseit támogatja, a vidékfejlesztési célok megvalósulását pedig a LEADER+ segíti elő. A közösségi kezdeményezések Labbancz (2003) szerint: •

olyan problémák megoldását célozzák, amelyek az Európai Unió területén élő emberek nagy számát érintik;

•

kísérleti szerepet játszanak azokon a területeken, ahol a későbbiekben új megoldásokat kell találni;

•

a kísérletezés önmaga tapasztalatszerzés, amely egy hálózat kialakításával az új módszerek átadására és az együttműködésre ösztönzi a résztvevőket.

A közösségi kezdeményezések gondolata a Strukturális Alapok 1989-es reformjának kapcsán merült föl. Valamennyi Közösségi kezdeményezés legfőbb célja éppen az, hogy új elképzeléseket és új módszereket kísérletezzen ki az Európai Unió országait érintő kulcsfontosságú témákat illetően annak érdekében, hogy ezt követően kiigazítsa, vagy 27

gazdagítsa az általános politikákat. Olyan területeket támogat, amelyeket nem fednek le a tagállamok fejlesztési tervei, viszont fejlesztésük az Unió érdekében áll. Magyar (2003) szerint a Kezdeményezések a vidékfejlesztési politika főáramának, az ún. „mainstreaming”-nek - KAP, strukturális politika - kiegészítésére jöttek létre, tehát olyan projekteket támogatnak, amelyek az előző kettőben nem valósultak meg. A kezdeményezések lehetőséget nyújtanak a Bizottságnak arra, hogy speciális eszközöket mozgósítsanak a Közösség számára rendkívüli jelentőségű tevékenységek megvalósításához. A Közösségi kezdeményezések kapcsán a fejlesztések olyan hozzáadott értékekkel lesznek gazdagabbak, mint: •

nemzetek közötti, határokon átnyúló és régiók közötti együttműködések fejlesztése,

•

az innováció erősítése,

•

a fejlesztések alulról jövő kezdeményezése és végrehajtása. (FVM VPF, 2004.)

A Közösségi Kezdeményezések főbb jellemvonásai az alábbiakban foglalhatók össze Dingenen (2004) szerint: •

a tagállamok többségét érintő, közösségi szintű problémákra irányulnak

•

kísérleti szerepet töltenek be, mivel olyan területekre összpontosítanak, ahol új megoldások szükségesek

•

az

általuk

ösztönzött kísérletezés

tapasztalatcserét,

a szakismeret

átadását,

együttműködést és hálózatépítést feltételez

A

•

nemzetek közötti, határonátnyúló és régiók közötti együttműködéseket támogat

•

az alulról felfelé, ún. „bottom-up” típusú végrehajtás módszerét alkalmazza

•

végrehajtása partnerségen alapul

legfontosabb

vívmányuk

véleményem

szerint

mégis

az,

hogy

a

Közösségi

Kezdeményezések függetlenek az eddigi, jól bevált fejlesztési politikáktól és egy merően új gondolkodásmódot tesznek lehetővé a kedvezményezettek számára. A kezdeményezések az új igényekhez formálódnak, nincsenek kötött, előre lefektetett követelmények, gyakorlatilag az alulról jövő, társadalmi igények alakítják a kitűzött célokat.

28

3.2.1. A Leader megközelítés Szintén a "hagyományos" fejlesztési politika átalakítása érdekében született meg 1991-ben az Európai Unió LEADER programja. A rövidítés a program francia elnevezésének kezdőbetűiből származik: Liasion Entre Actions pour le Development de Economie Rurale. Magyarul: Közösségi Kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. Labbancz (2003) szerint a LEADER támogatási arányát tekintve nem nagy összegű, mivel a Strukturális Alapok mindössze 1 %-át teszi ki, jelentősége a vidékfejlesztés újszerű megközelítésében van.

Az újszerűségét az adja, hogy a program az adott területen élő helyi szereplőket bevonja saját lakóhelyük

fejlesztésébe,

valamint,

hogy

erősíti

kezdeményező

és

együttműködő

képességüket az adott lehetőségek jobb kihasználása érdekében. A programok olyan vidékfejlesztési projekteket támogatnak, amit helyi szereplők kezdeményeztek, és amelyben külön hangsúlyt kap a tevékenységek innovatív és átültethető (demonstratív) jellege. (Ray, 2000)

Az európai mezőgazdasági modell kialakításával összhangban a LEADER Közösségi kezdeményezés célja a vidéki szereplők ösztönzése és támogatása a térségük hosszú távú lehetőségeiről történő együttgondolkodásban és a térség fenntartható fejlődésének integrált, innovatív stratégiák mentén történő megvalósításában, amely új utakat tár fel az alábbi kulcsterületeken: - a természeti és a kulturális adottságok gazdagítása, - a gazdasági környezet megerősítése, - a közösségek önszervező képességének javítása és - az együttműködések ösztönzése. (FVM VPF, 2004) Meglátásom szerint a program új alapokra helyezi a vidékfejlesztést. Egy terület fejlesztési stratégiáját, az abban részt vevő önkormányzatokból, a térség vállalkozóiból és civil szerveződéseiből megalakult Helyi Akciócsoport az ott élők bevonásával állítja össze. Az elkészült stratégia alapján, a döntéshozó egy keretösszeget határoz meg az Akciócsoport számára. A keretösszeget helyi pályáztatás útján kell a végső kedvezményezettek számára biztosítani, az elfogadott program megvalósítása érdekében. A helyi pályáztatás lebonyolításáért, a helyi vidékfejlesztési terv elkészítéséért, a helyi pályázati rendszer 29

működtetéséért a Helyi Akciócsoport felelős. Valamennyi projektnek hozzá kell járulnia a csoport átfogó stratégiai céljainak eléréséhez, úgy, ahogy azt a helyi vidékfejlesztési tervben közösen rögzítették. A projektek kisméretűek, innovatívak és pozitív hatással vannak a térségre a társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság jegyében. A LEADER nagy hangsúlyt fektet a partnerségre és a helyi akciócsoportokat összekapcsoló hálózat működtetésére, melynek célja a tapasztalatcsere és a gyakorlati tudás minél szélesebb körben történő megosztása. A Helyi Vidékfejlesztési Programok a hét Leader alapelvet szem előtt tartva készülnek, amelyeket Krolopp A. - Marticsek J. - Petri M. - Szuda Z. - Francia R.(2005) így foglalnak össze:

1. A terület-alapú megközelítés: A LEADER-térség olyan terület, amelynek lakói a „helyi identitást” - otthonérzetet - közösen élik meg, szívükön viselik településük sorsát, érzelmileg kötődnek a tájhoz és azzal összhangban igyekeznek a fejlesztéseket megvalósítani. Ahhoz, hogy a fejlesztés hosszú távon életképes legyen (megfelelő emberi, pénzügyi és gazdasági erőforrások álljanak rendelkezésre), a területnek összefüggőnek és megfelelő méretűnek kell lennie. A területalapú megközelítés révén azok az emberek dolgoznak együtt, akik közös otthonuknak érzik az adott térséget, és ez az érzés biztosítja a motivációt, mely lendületben tartja a projekteket.

2. Az alulról építkező megközelítés: A helyiek részt vesznek a döntéshozatalban a térséget érintő fejlesztési programok kidolgozása és megvalósítása terén. A helyi szereplők közvetlenül

bekapcsolódnak

a

saját

mindennapi

életüket

meghatározó

fejlesztési

folyamatokba. Az alulról építkező tervezéssel és megvalósítással bizonyítottan együtt jár az erőforrások felhasználásának fokozott hatékonysága.

3. Sajátos irányítási és finanszírozási módszerek: A jól összeállított, helyi vidékfejlesztési munkacsoportokban az üzleti élet és a civil társadalom képviselőinek ugyanannyi szavazati joguk van, mint a közszférának. A finanszírozásban a helyi bankok és hitelintézmények is részt vesznek. Az irányítási és finanszírozási módszerek lényege, hogy kiegyenlítsék a megszilárdult hatalmi pozíciókat, és erősítsék a kiegyensúlyozott hatalomelosztást.

30

4. Háromoldalú partnerség: A fejlesztésben megvalósuló partnerség azt jelenti, hogy a közszféra, az üzleti élet és a civil társadalom között önkéntes, kölcsönösen gyümölcsöző, innovatív kapcsolatok vannak, és ezek révén együtt dolgoznak a közös társadalmi célkitűzések megvalósítása érdekében.

5. Innovativitás - A tevékenységek újító jellege: Az újító jellegre, az új tevékenységekre azért van szükség, mert a vidéki emberek ma már nem tudnak pusztán a mezőgazdaságból megélni, ezért létkérdés, hogy a mezőgazdaság mellett új vagy legalább kiegészítő megélhetési lehetőségeket találjanak. Fontos, hogy az innovatív tevékenység helyi erőforrásokon alapuljon, eredeti ötlet legyen és illeszkedjék a térség jellegéhez. Az újításra azért is van szükség, mert vidéken is adódhatnak olyan problémás élethelyzetek, amelyeket a városokra, agglomerációkra kidolgozott eljárásokkal nem lehet kezelni, megoldani.

6. Integrált, ágazatközi megközelítés - A tevékenységek közötti kapcsolatok: A LEADER ágazatközi megközelítése a vidéki gazdaság fejlesztésére irányuló tevékenységek közötti kapcsolatot jelenti. Ahhoz, hogy sikeresen összekapcsoljuk a különböző ágazatokat, legalább két feltételnek kell teljesülnie, az erős szándékon, elhatározáson túl: – helyi szinten: az integrált megközelítést értő irányítás – nemzeti szinten: a különböző ágazatok közötti horizontális, szakmapolitikai egybehangolás

7. Hálózatépítés, térségek közötti és nemzetközi együttműködés: A LEADER csoportok közötti hálózatépítés célja, hogy a helyben szerzett tapasztalatokat és eredményeket terjessze, így segítve a többi vidékfejlesztési munkacsoportot. A jól működő hálózatok révén a csoportok ötleteket meríthetnek egymás programjaiból, és a munkamódszereket illetően is jelentős segítséget kaphatnak egymástól. A LEADER csoportok nemcsak egymással, de más hálózatokkal, egyetemekkel, kutatóintézetekkel is együttműködhetnek. A LEADER sikertörténetében nagy szerepet játszanak ezek a többoldalú együttműködési kapcsolatok.

Labbancz (2003) inkább az Irányító Hatóság szemszögéből fogalmazza meg az alapelvek szerint történő működés feltételeit: A LEADER különböző fejlődési szakaszainak tapasztalatai

alapján

fogalmazhatók

meg

mindazok

vidékfejlesztésben eredményesen lehet alkalmazni:

31

az

alapelvek,

amelyeket

a

•

A helyi együttműködés megvalósítóinak egy olyan kis létszámú, állandó csoportjának létrehozása,

amely

felelős

a

helyi

fejlesztési

elképzelés

kialakításáért

és

megvalósításáért, bevonva a helyi társadalom különböző szereplőit is. •

A fejlesztési elképzelések meghatározásakor az adott térség központi problémájából kell kiindulni, s e köré kell csoportosítani a különféle tevékenységeket, projekteket.

•

A program nemcsak egy ágazatot érinthet, hanem többet is. Területi, és nem ágazati szemléletnek kell érvényesülnie a programok megvalósításakor, ezért folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a tevékenységek miként kapcsolódnak egymáshoz.

•

A helyi programok európai, nemzeti és/vagy regionális források társfinanszírozásával valósulnak meg, ennek során egy keretösszeg áll rendelkezésre, amelyet nem bontanak le ágazati költségvetési sorok szerint.

•

A vidéki térségek fejlesztése során nyert tapasztalatokat mások számára is hasznosíthatóvá kell tenni. Ennek érdekében létrejött a LEADER-programban részt vevő térségek európai hálózata.

Az általános alapelvek nagyfokú szabadságot biztosítanak a helyi fejlesztés szereplői számára, hiszen szabadon – anélkül, hogy ragaszkodnának a már kialakított adminisztratív határokhoz – határolhatják le működési területüket, ahol a természeti és a kulturális erőforrások szerves egységet alkotnak. Meghatározhatják a helyi munkacsoport összetételét, amely alapjában véve mindig a helyi társadalmat reprezentálja. A helyi igények és lehetőségek alapján meghatározzák a fejlesztési stratégiát, és kialakítják az ehhez szükséges pályázati rendszert. Az efféle rugalmasság többfajta kedvező eredményt hozhat: erősödik a helyi identitás, helyi értékteremtő közösségek jönnek létre, kialakulnak az együttműködés és a helyi menedzsment struktúrái. Ilyen módon akár az addig „elhanyagolt”, fel nem tárt helyi erőforrások, lehetőségek is megnyílhatnak, ami ösztönözheti a helyi közélet különféle szerveződéseinek létrejöttét, illetve erősítheti működésüket. A Magyarországi Leader Központ által készített Leader Zöld Könyv (2007) szerint a stratégiára és a tengely megvalósítására egyaránt kihat az, hogy a LEADER alapelveinek a tagállam mekkora fontosságot tulajdonít. Ezért fontos feladatként, tanácsként fogalmazza meg a programban résztvevő szervezetek számára megfontolásra az alábbiakat:

32

Belső helyi fejlesztések élénkítése: Az alulról jövő kezdeményezések egyik legfőbb előnye, hogy több helyi erőforrást képesek mozgósítani a helyi fejlesztések érdekében. A LEADERrel kapcsolatos tapasztalatok mára megmutatták, hogy az alulról jövő kezdeményezések nem a fentről lefelé mutató kezdeményezések versenytársai, hanem azok kiegészítői. A vidéki közösségek kormányzásának szervezeti kapacitásépítése: Az akciócsoportok helyi szinten együttműködésre késztették a helyi civileket, vállalkozókat és az önkormányzatokat, kidolgozták a közös célokért való közös munka módszereit, és felhalmozták az ehhez szükséges tudást. A LEADER a helyi azonosságtudat erősödéséhez is hozzájárult, mely a település határai helyett az akciócsoportok határain belül alakult már ki. Sok helyi kormányzati szolgáltatás ugyancsak átszervezésre került, hogy a LEADER akciócsoportok által kialakított területnek megfeleljen. A program fő célja a vidéki közösségek szervezeti kapacitásának fejlesztése, amihez az kell, hogy a vidéki közösségek meglehetősen nagy területet fedjenek le. Ehhez hitre, hosszú távú struktúrákra, tapasztalatra és szakértelemre is szükség van. Mindez nagyban kihat az akciócsoportok kiválasztásának folyamatára is. Az innováció elősegítése: Az innovációval kapcsolatban nagy szerepe van a LEADER tengelynek, már csak azért is, mert az akciócsoportok nagyon szabadon és rugalmasan dönthetik el, hogy mit kívánnak támogatni. Ez nagyban kihat a programokban a kiválasztás szempontjaira is. Sok új projektötlet akkor születik, ha az akciócsoport nem csak szűken meghatározott intézkedések fix menüjében mozoghat. Az innovációt tágan kell értelmezni. Ami innovatív, az nem csak a legmodernebb technológiával lehet kapcsolatos: egyszerűen helyben legyen újszerű a dolog, pl. egy új termék, folyamat, szervezet vagy piac. Sok vidéki térségnek nincs kapcsolata kutatásfejlesztéssel foglalkozó központokkal, de ez nem lehet akadály, legfeljebb a fejekben. Az innováció valójában: a máshol kifejlesztett innovációk áthelyezését és adaptálását; a hagyományos know-how modernizációját; az akut vidéki problémák új megoldásait jelenti. Segítségével új válaszok születhetnek a vidéki térségek specifikus gondjaira.

Egy centralizált, felülről lefelé kiépülő támogatási rendszerben a döntéshozók távol vannak a kedvezményezettektől, nem ismerik jól a helyi problémákat, elképzeléseket és lehetőségeket.

33

A vidéki térségek szükségleteit egy előre meghatározott minta szerint határozzák meg. A döntéshozatal lassú, a támogatásokat nem a pályázók számára legmegfelelőbb időben nyújtják. A LEADER- program keretében arra törekednek, hogy a döntéshozók és a pályázók között szorosabb kapcsolat alakuljon ki, és a program menedzsmentjét közvetlenül összekapcsolják a helyi szereplőkkel. Így lerövidülhet a döntéshozatalhoz szükséges idő, és lehetőség nyílik arra, hogy a pályázók személyre szabott segítséget kapjanak pályázatuk elkészítéséhez.

A „klasszikus” támogatási politika alapján ágazatonként, földrajzi elhelyezkedés szerint, elkülönülten támogatták a különböző szolgáltatásokat, célcsoportokat. A LEADER- program keretében létrehozott helyi munkacsoport által – a helyi önkormányzatok, az üzleti és a civil szféra részvételével – újfajta együttműködéseket lehet ösztönözni. A helyi fejlesztés érdekében a térség komplex igényeit veszik figyelembe, s így a program módot ad a szektorok, a tevékenységek, a résztvevők és a vidéki térségek közötti tartalmas kapcsolat kialakítására. A helyi fejlesztés általában ott a legsikeresebb, ahol annak szereplői képesek mind a személyes kapcsolatrendszer, együttműködés megteremtésére, mind pedig a komplex térségi szükségletek figyelembevételére tevékenységük során. (Labbancz, 2003)

Véleményem szerint a LEADER program rendkívül hatékony eszköz a vidékfejlesztésben, mert: •

térségi alapú, multiszektorális, integrált stratégián alapul,

•

igyekszik a helyi gazdasági potenciál egészét hasznosítani,

•

felkarolja az alulról jövő kezdeményezéseket,

•

aktivizálja a helyi lakosságot és bevonja a közösséget a fejlesztési folyamatokba,

•

élő kapcsolatrendszert és együttműködést alakít ki a vidéki térségek között tapasztalatcsere céljából,

•

támogatja az innovációt,

•

megteremti és erősíti a helyi partnerséget.

Simon (2008) arra kereste a választ, hogy mik az alapvető okai annak, hogy a vidékre kerülő fejlesztési források hasznosulása a Leader program megjelenése előtti időszakban rosszabb, mint a más szférákba irányuló forrásoké?

34

Szerinte az első alapvető probléma, hogy hiányoztak a helyi partnerségek az összefogott helyi közösségek a településeken belül, de különösen a települések között, akik fogadták és célirányosan felhasználták volna a fejlesztési forrásokat.

Véleményem szerint éppen a közösségek ereje és a vidéken élők egymásra utaltsága, jószomszédi viszonyai mutatkoztak meg a falvak nagyarányú népességcsökkenése, elnéptelenedése előtti időszakban. A falusi közösségek kizárólag együtt és egymással léteztek, a korábban önellátó településeken sokkal magasabb szintű közösségi összefogás valósult meg, mint a mai ún. „alvó falvakban”, ahol nincsenek helyi munkalehetőségek és a betelepülők nem vesznek részt a közösségi életben. A források fogadására pedig a Leader program indulása előtt is léteztek önkéntes alapon szerveződött vidékfejlesztési önkormányzati társulások, amelyek több település összefogásával közös projekteket valósítottak meg, pályázatíró vidékfejlesztési menedzsereket alkalmaztak. Tény, hogy a rendszerváltástól az ezredfordulóig a térségi összefogás gyerekcipőben járt, és egy jogi személyiséggel rendelkező társulási formában az egyes települések közötti bizalmatlanság, versengés volt inkább jellemző, mint a nyugodt, gyümölcsöző partneri viszonyok.

Simon (2008) szerint a források hatékony felhasználását akadályozta az is, hogy a helyi vidéki ötletek nem épültek be a különféle fejlesztési tervekbe, így azok nem váltak támogathatóvá és megvalósíthatóvá. Ugyanakkor a centralizáltan megjelölt irányok viszont sokszor tévútra terelték a térségeket, mert azok a pályázati felhívásokra és a kényszerű forrásszerzésre összpontosítottak ahelyett, hogy saját adottságaikat próbálták volna előtérbe helyezni. Sok egyedi projekt született, sokszor úgy, hogy az egy településen élő projektgazdák nem is egyeztettek egymással, vagy akár versenytársnak tekintették egymást, ahelyett, hogy egymást erősítették volna.

Szeretném megjegyezni, hogy ez a jelenség ma is létezik. A településeken - munkámból eredően- a Leader program 6 éves működése után is tapasztaltam, hogy egy-egy térség, vagy település lakói, vállalkozói vagy akár önkormányzatai versenyeznek egymással is a forrásokért, az összefogás helyett a magasabb támogatási arányt választják magasabb kockázattal. Jó példa erre a termálfürdők nagyarányú építése Zala megyében, sokszor egymással szomszédos településeken is.

35

Továbbá az is kiderült- véli Simon (2008) -, hogy a centralizált döntéshozatali mechanizmus nem alkalmas arra, hogy kiválassza és kezelje a jó vidéki elképzeléseket. Döntéshozatali jogokkal felruházva indokolt bevonni a helyi szereplőket. Megfigyelhető az is, hogy a statisztikailag kijelölt határok gyakran választották el egymástól gazdaságilag, kulturálisan, földrajzilag összetartozó térségeket. Ezért vált szükségessé a Leader program, amely ezeket a problémákat képes orvosolni. A Leader biztosítja, hogy a helyi közösségek a helyi partnerség szellemében dönthessenek helyi fejlesztési stratégiákról, és becsatlakozzanak az őket érintő uniós és nemzeti pályázatokba. A statisztikailag kijelölt határok sok esetben gondot okoztak egyes fejlesztések megvalósításában, például egy-egy közútfejlesztésnél, de ez a probléma a 90-es évek végén a vidékfejlesztési kistérségi társulások létrehozását egyáltalán nem érintette, hiszen azok határai semmilyen statisztikai határhoz nem igazodtak. Jelen értekezésben a későbbiekben szeretném a térségi összefogás határokon átnyúló jó példájaként bemutatni a Göcsej- Hegyhát Leader csoportot, amely Zala és Vas megye településeinek összefogásával valósította meg 2007-13as Leader programját.

3.2.2. LEADER generációk az Európai Unióban A LEADER-t az Európai Unió egyik legsikeresebb Közösségi Kezdeményezésének tartják, melyet mutat az is, hogy a program első szakában 1991-1993 között 217 vidéki térségben, 25 ezer munkahely teremtődött, míg második szakaszában, 1994-1999 között ez a szám 1000 vidéki térségben 100 ezerre tehető. Eddig három generációja zajlott le: Leader I (1991–1993), Leader II (1994–1999) és Leader+ (2000–2006), az egyes időszakok számszerű jellemzőit az 1. sz. táblázatban foglaltam össze. Ez idő alatt a tagállamok és régiók különálló Leader programokkal rendelkeztek, amelyek EU-szinten előirányozott finanszírozásai szintén külön álltak egymástól. A program jelenleg a negyedik generációját éli, 2007-től a Leader megközelítés beépült az EU általános vidékfejlesztési politikájába. Ez azt jelenti, hogy a Leader az EU támogatta nemzeti és regionális általános vidékfejlesztési programok részét képezi egy sor egyéb vidékfejlesztési tengely mellett. A Leader finanszírozása 2007-től az EU egyes tagállamoktól kapott pénzügyi keretéből valósul meg a vidékfejlesztés támogatására létrejött Európai Vidékfejlesztési Mezőgazdasági Alap (EMVA) címén.

36

1. táblázat: Leader –generációk adatai az Unióban Leader-kezdeményezés Helyi cselekvési Érintett terület EU-finanszírozás csoportok száma (km²) (millió EUR) Leader I Leader II Leader Plus

217 906 893

367 000 1 375 144 1 577 386

442 1 755 2 105.1

Forrás: European Commission, 2006 LEADER I (1991-1993) Az első Leadert 1991-ben hívták életre azzal a céllal, hogy a fejlesztésben potenciálisan szerepet vállaló helyi csoportok együttműködésének erősítésével az integrált, alulról jövő fejlesztési kezdeményezéseket támogassa. A LEADER I program prioritásai: -

az innováció támogatása válaszként a vidékfejlesztés problémáira,

-

a vidéki térségekben projekt alapokon történő nemzetek közötti együttműködések segítése,

-

projekt-tapasztalatok és know-how átadása a vidékfejlesztési csoportok között létrehozott hálózaton keresztül.

A LEADER I program mintegy 217 helyi csoportot aktivizált, amely csoportok saját térségükben tevékenységek széles skáláját támogatták.

Ilyen tevékenységtípusok voltak

például a vidéki turizmus szálláshely- és szolgáltatásbővítése, képzési programok, kisipari tevékenységek,

kisvállalkozások

fejlesztése

és

a

mezőgazdasági

tevékenységek

diverzifikációja. A program 442 millió EUR-val gazdálkodhatott. A Bizottság felismerte, hogy a LEADER program keretében támogatott intézkedések hatékonysága javul, ha azt decentralizáltan, a helyi erőkre támaszkodva tervezik és hajtják végre.

LEADER II (1994-1999) A LEADER I sikerére alapozva a LEADER II programra az előző időszakban elkülönített összeg több mint négyszeresét, 1,755 milliárd EUR-t juttattak. A LEADER II céljai részben megfeleltek a LEADER I prioritásainak, de nagyobb hangsúlyt kapott az innováció: -

helyi modellértékű vidékfejlesztési kezdeményezések támogatása,

37

-

innovatív, demonstratív és átvehető intézkedések támogatása, amelyek tükrözik a vidékfejlesztés új irányvonalát,

-

tapasztalatok, stratégiák és know-how cseréjének támogatása.

A LEADER II. az elődjénél jóval nagyobb hangsúlyt fektetett a helyi emberek, közösségek aktivizálására és fejlesztésére annak érdekében, hogy azok bekapcsolódjanak a helyi fejlesztési folyamatokba. 1999-re 850 helyi akciócsoport és 56 egyéb szereplő vált a LEADER II program aktív részévé a Közösségen belül.

LEADER+ (2000-2006) A LEADER+ továbbra is kísérleti programként szolgált az integrált, fenntartható fejlesztés új megközelítése alakításához és teszteléséhez, amelynek célja az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának formálása, kiegészítése, megerősítése. A LEADER egyedi vonása a vidéki térségek közösségi részvétellel kialakított integrált vidékfejlesztési tervének széleskörű, helyi partnerségre alapozott megvalósítása. A vidékfejlesztés ezen új modellje a kialakult LEADER kapcsolatrendszeren, hálózaton keresztül mindenki számára elérhetővé vált, amelyhez a program immár 2,105 milliárd EUR forrást nyújtott.

A LEADER+ három fő célja: 1. horizontális partnerségen és alulról jövő kezdeményezéseken alapuló kísérleti jellegű integrált fejlesztési stratégiák létrehozása vidéki térségek fejlesztésére, 2. vidéki térségek közötti együttműködések fejlesztése országon belül és határokon túl, 3. a szereplők közötti kapcsolatrendszer fejlesztése.

A LEADER+ megtartotta a két előző sikeres program fő jellemzőit, amelyek a következők: -

térségi alapú, multiszektorális, integrált stratégiákkal a helyi gazdasági potenciál egészének hasznosítása,

-

az alulról jövő kezdeményezések felkarolása,

-

a helyi lakosság aktivizálása, bevonása a fejlesztési folyamatokba,

-

kapcsolatteremtés, élő kapcsolatrendszer és együttműködés kialakítása a vidéki térségek között a megszerzett tudás és tapasztalatok közös hasznosítása céljából,

-

az innováció előmozdítása,

-

a helyi partnerség erősítése.

38

A változás az előző LEADER programokhoz képest az, hogy a LEADER+ esetében az Európai Unió összes vidéki térsége jogosult a támogatásra. Összesen 1200 településcsoport élt a LEADER+ programban szereplő közösségi támogatással. (FVM VPF, 2004)

LEADER 2007-2013 Az Európai Unióban a 2007-2013-as tervezési időszakban kiemelt szerep jut a LEADER-nek, mint programnak, és mint fejlesztési szemléletmódnak is. A mezőgazdaság továbbra is a vidéki területek legnagyobb használója és kulcsfontosságú tényező a vidék és a környezet minősége szempontjából. Az Európai Unió bővítésével a KAP és a vidékfejlesztés jelentősége és súlya megnőtt. A KAP két pillére – a piac- és a vidékfejlesztési politika – nélkül Európa számos vidéki területe egyre növekvő gazdasági, társadalmi és környezeti problémákkal szembesülne. Az európai mezőgazdasági modell jól tükrözi a gazdálkodásnak a táj, az élelmiszerek, valamint a kulturális és természeti örökség gazdagságában és változatosságában betöltött multifunkcionális szerepét. (Európai Tanácsok elnökségi következtetései, 1997. ,1999., 2002., 2005) Mivel a LEADER-megközelítés többé nem tartozik egy közösségi kezdeményezéshez, a tagállamok feladata, hogy a Közösségi Stratégiai Irányelvek figyelembe vételével a IV. tengely stratégiai szerepét a vidékfejlesztési politikában meghatározzák. Ezen irányelvek alapján a LEADER tengely általános stratégiai célja a foglalkoztatás és a diverzifikáció érdekében történő helyi kapacitásépítés. A LEADER tengely forrásainak hozzá kell járulni az EMVA első három tengelyének céljaihoz is, emellett azonban a vidéki térségekben a kormányzás fejlesztésében és a belső fejlesztési potenciál mobilizálásában is nagy a szerepük. A LEADER tengely keretében adható támogatás egy helyi szükségletekre és erősségekre épülő, közösség-vezérelt helyi fejlesztési stratégia szempontjából három célt ötvöz: 1. versenyképesség; 2. környezet; 3. életminőség és diverzifikáció. Az egyik legfontosabb lépés egy hiteles stratégia kidolgozása. Ennek során együttműködést kell kezdeményezni a legfontosabb érintettek között, így a program kidolgozásába történő bevonásuk már a kezdetektől fogva nagyon ajánlott. (Magyarországi LEADER Központ Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület 2007) 39

Ezen prioritásoknak való megfelelés érdekében a tagállamokat arra ösztönzik, hogy a támogatást kiemelt fellépésekre összpontosítsák. E kiemelt fellépések a következőket tartalmazhatják: -

a helyi partnerségi kapacitásépítés, az animáció és a szaktudás elsajátításának előmozdítása hozzájárulhat a helyi tartalékok mozgósításához;

-

a köz- és a magánszféra partnerségének előmozdítása. A Leader különösen továbbra is fontos szerepet fog játszani a vidékfejlesztés innovatív szemléletének

ösztönzésében,

valamint

a

magán-

és

a

közszféra

együttműködésének erősítésében; -

az együttműködés és az innováció előmozdítása. A Leaderhez hasonló helyi kezdeményezések és a diverzifikáció támogatása alapvető fontosságú szerepet játszhat

az

új

elképzelések

és

megközelítések

emberekkel

való

megismertetésében, az innováció és a vállalkozói szellem ösztönzésében, valamint az integráció és a helyi szolgáltatások nyújtásának előmozdításában. Az online közösségek segíthetnek a tudás terjesztésében, a helyes gyakorlat cseréjében, valamint a vidéki termékekkel és szolgáltatásokkal kapcsolatos innovációban; -

a helyi irányítás javítása. A Leader elősegítheti a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a helyi gazdaság összekapcsolására irányuló innovatív megközelítéseket, segítve ezzel a vidéki területek gazdasági alapjának diverzifikációját és társadalmi-gazdasági szövetének megerősítését.

Több eszköz áll rendelkezésre EU- és tagállami szinten az irányítás és a politika végrehajtásának javítására. Technikai segítségnyújtás vehető igénybe az európai és nemzeti vidékfejlesztési hálózatok kiépítésére, amely az érintettek között platformként szolgál a helyes gyakorlat és a szakértelem cseréjére a politikaformálás, a vezetés és a végrehajtás minden vetületével kapcsolatban. (2006/144/EK)

Fischer Boel M.(2008) szerint hasznos a Leader program bevonása a vidékfejlesztési politika főáramába (mainstreaming), ahogy egy bizottsági jelentés is megállapította. A leader olyan területeken érhet el eredményeket, ahol a helyi kezdeményezés nem nélkülözhető. Ezt több minden előmozdítja: Egyik a nemzeti és regionális hatóságok részéről a döntések helyi szintre történő delegálása, a másik azok képzése, akik részt vesznek a Leader-ben. Reméli, hogy a

40

Leader beváltja a reményeket, annak ellenére, hogy a Leader csak része a vidékfejlesztésnek, amely egyre nagyobb szerepet játszik a jövőben. Fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy nagyon jelentős a költségvetés, több, mint 88 milliárd EUR 2007-2013-ra, ami 25%-át jelenti majd a közös mezőgazdasági politikának, ha az 5 %-ot is hozzácsatolják.

3.3. Pénzügyi eszközök 2007-2013 között

A

27

EU

tagállam

kiadásainak

felső

összeghatára

a

2007-2013-as

időszakban

kötelezettségvállalási előirányzatokban meghatározva 862 363 millió EUR, ami az EU bruttó nemzeti jövedelmének 1,045 %át képviseli. A 2. sz. táblázatban a számadatokat 2004-es változatlan árak felhasználásával fejezték ki. (Council of the European Union, 2005 b) A piachoz kapcsolódó kiadások és közvetlen kifizetések felső összeghatárt képeznek, és azokat az összegeket is tartalmazzák, amelyek a modulációs rendelkezéseknek megfelelően a jövőben átkerülnek az új vidékfejlesztési eszközbe, és kifizetésük annak keretében történik. A tagállamok szabad mérlegelésük szerint további összegeket csoportosíthatnak át ebből a felső határból a vidékfejlesztési programok részére azon összegek legfeljebb 20%-áig, amelyeket piachoz kapcsolódó kiadásokból es közvetlen kifizetésekből halmoznak fel. Az ilyen rendelkezések értelmében a vidékfejlesztési intézkedések támogatására átcsoportosított összegek nem tartoznak a vidékfejlesztési rendeletben (1698/2005/EK) meghatározott, a nemzeti társfinanszírozásra és a tengelyenkénti minimális kiadásokra vonatkozó szabályok hatálya alá. Az új vidékfejlesztési eszköz számára jóváhagyott összeg, amely alapvetően a konvergencia célkitűzés regionális összetevőjéhez hozzájáruló alapokból átcsoportosított összegekből, valamint a 2005-ben az EMOGA Garanciarészlegéből kifizetett összegekből áll 69,75 milliárd EUR, amelyből 41,23 milliárd EUR a jelenleg az EMOGA Garanciarészlegéből kifizetett összeg. A Bizottság elosztja a vidékfejlesztési összkiadásokat ― beleértve az EMOGA Garanciarészlegéből származó átcsoportosításokat is ―, és biztosítja, hogy az EU-10, Bulgária es Románia legalább 33,01 milliárd EUR-t kapjon. A fennmaradó 36,74 milliárd EUR-ból 18,91 milliárd EUR-t a Bizottság által javasolandó es a Tanács által a 2005. szeptember 20-i vidékfejlesztési rendelettel (1689/2005) összhangban elfogadott kulcs szerint az EU15-ök, a többi 4,07 milliárd EUR-t pedig Ausztria (1,35 milliárd EUR), Finnország 41

(0,46 milliárd EUR), Írország (0,50 milliárd EUR), Olaszország (0,5 milliárd EUR), Luxemburg (20 millió EUR), Franciaország (0,1 milliárd EUR), Svédország (0,82 milliárd EUR) es Portugália (0,32 milliárd EUR) számára különítik el. (Council of the European Union, 2005 b) 2. táblázat: Kötelezettségvállalási előirányzatok bontása kifizetési előirányzatok ütemezésével 2007-2013-AS IDŐSZAKRA SZÓLÓ ÚJ PÉNZÜGYI TERV ÁTTEKINTÉSE Minden adat 2004-es árakon --- milliárd EUR Kötelezettségvállalási előirányzatok 2007

2008

2013 Összese n 20072013 51,090 52,148 53,330 54,001 54,945 56,384 57,847 379,739 8,250 8,860 9,510 10,200 10,950 11,750 12,600 72,120

1. Fenntartható növekedés 1a A versenyképesség a növekedés és a foglalkoztatottság szolgálatában 1b A kohézió a növekedés és a 42,840 43,288 foglalkoztatottság szolgálatában 2. A természeti erőforrások 54,972 54,308 megőrzése és kezelése amelyből a piachoz kapcsolódó 43,120 42,697 kiadások és közvetlen kifizetések: 3. Állampolgárság, szabadság, 1,120 1,210 biztonság és a jog érvényesülése 3a Szabadság, biztonság és a jog 0,6 0,69 érvényesülése 3b Állampolgárság 0,52 0,52 4. Az EU, mint globális szereplő 6,28 6,55 5. Igazgatás 6,72 6,9 6. Kompenzáció 0,419 0,191 Összes kötelezettségvállalási 120,601 121,30 előirányzat a GNI százalékában 1,1% 1,08% Összes kifizetési előirányzat a GNI százalékában Rendelkezésre álló tartalék A saját források felső határértéke a GNI százalékában

2009

2010

2011

2012

43,820 43,801 43,995 45,634 45,241 307,619 53,652 53,021 52,386 51,761 51,145 371,244 42,279 41,864 41,453 41,047 40,645 293,105 1,310

1,430

1,570

1,720

1,910

10,270

0,79

0,91

1,05

1,2

1,39

6,63

0,52 0,52 0,52 0,52 0,52 3,64 6,83 7,12 7,42 7,74 8,07 50,01 7,05 7,18 7,32 7,45 7,68 50,3 0,19 0,8 122,36 122,75 123,64 125,05 126,64 862,363 1,06% 1,04% 1,03% 1,02%

1%

1,045%

116,650 119,53 111,83 118,08 115,59 119,07 118,62

819,38

1,06% 1,06% 0,97% 1% 0,96% 0,97% 0,94% 0,18% 0,18% 0,27% 0,24% 0,28% 0,27% 0,3%

0,99% 0,25%

1,24% 1,24% 1,24% 1,24% 1,24% 1,24% 1,24%

1,24%

Forrás: Council of the European Union, 2005 b

42

3.4. A KAP jövője 2020-ig: a 2014- 2020 közötti tervezési időszakot érintő reformok

Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) a 2007-2013-as tervezési időszak lejárta után jelentős átalakításokra szorul. Az Európai Unió Bizottsága széleskörű társadalmi vita lezajlása után 2010. november 18-án közleményt adott ki „A KAP jövője 2020-ig: az élelmezési, a természetes erőforrásokat érintő és a területi kihívások kezelése” címmel. A közlemény három lehetőséget körvonalaz a további reformra, amelyek illeszkednek a fenntartható, intelligens és inkluzív növekedésre ösztönző Európa 2020 stratégiához. A reform célja, hogy Európa mezőgazdasága dinamikusabbá, versenyképesebbé és hatékonyabbá váljon. A hivatalos jogalkotási javaslatokat a Bizottság ezen elképzelések megvitatását követően, 2011 őszén terjeszti a tagországok elé. A megreformált KAP a tervek szerint 2014. január 1-jén lép hatályba. (European Commission, 2010) A Bizottság 2010. évben nyilvános vitát és nagyszabású konferenciát rendezett a KAP jövőjéről. A hozzászólások nagy többsége a KAP-ra vonatkozóan három fő célkitűzést állapított meg: fenntartható élelmiszertermelés: biztonságos és elegendő mennyiségű élelmiszer biztosítása a növekvő globális kereslet, a gazdasági válság és a nagyobb fokú piacingadozás figyelembevételével, az élelmiszerbiztonság fokozása érdekében; fenntartható gazdálkodás a természeti erőforrásokkal és éghajlatváltozás elleni küzdelem: a gazdálkodóknak a környezeti szempontokat gyakran a gazdaságossági szempontok elé kell helyezniük, ezeket a költségeket azonban a piac nem kompenzálja; a területi egyensúly és a vidéki térségek sokszínűségének megőrzése: a mezőgazdaság továbbra is az egyik legfőbb gazdasági és társadalmi hajtóerő a vidéki területeken, továbbá fontos tényező a vidék élhetőségének megőrzésében. A közlemény (European Commission, 2010) áttekinti azokat a jövőbeli eszközöket, amelyek leginkább alkalmasak lehetnek a fenti célok elérésére. A közvetlen kifizetésekre vonatkozóan a közlemény kiemeli, hogy a támogatások újraelosztása, átalakítása és célzottabbá tétele rendkívül fontos, mint ahogyan az is, hogy ez objektív és méltányos szempontok alapján, az adófizetők számára közérthető módon történjen. E támogatások rendszerének kialakításakor gazdaságossági és környezeti szempontokat is figyelembe kell venni az aktív gazdálkodók célzottabb támogatása mellett. 43

A lehetséges közelítésmódok egyike az alapszintű jövedelemtámogatás; ezenfelül kötelező környezetvédelmi kifizetés járna azokért a további tevékenységekért, amelyek többet teljesítenek az alapvető feltételességgel kapcsolatban előírtaknál; ezt uniós szinten meghatározott, különleges természeti korlátokra vonatkozó kifizetések és a vidékfejlesztési intézkedések keretében kifizetett összegek egészítenék ki; ezenfelül egy korlátozott mértékű, termeléstől függő kifizetési lehetőség állna rendelkezésre a különlegesen kímélő típusú gazdálkodás részére. Egy egyszerű, testreszabott támogatási rendszer fokozná a kis gazdaságok versenyképességét, csökkentené a bürokráciát és hozzájárulna a vidéki területek életképességéhez. A piaci intézkedéseket, köztük az állami intervenciót és a magánraktározási támogatást illetően valószínűleg lenne mozgástér az intézkedések korszerűsítésére és egyszerűsítésére, valamint lehetőség szerint új elemek bevezetésére az élelmiszerlánc működésének javítására tekintettel. A piaci intézkedések a közelmúltban, 1991-ben még a KAP-kiadások 92%-át tették ki, 2009-ben viszont a KAP költségvetésének már csak 7%-át fordították erre a célra. A vidékfejlesztési politika elősegítette a mezőgazdasági ágazat és a vidéki területek gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságát, azonban erős igény jelentkezik arra, hogy horizontális módon valamennyi programba teljes körűen integrálják a környezetvédelmi, éghajlat-változási és innovációs szempontokat is. A közvetlen értékesítés és a helyi piacok fontossága, valamint a fiatal gazdálkodók és a piacra újonnan belépők különleges igényei a figyelem középpontjába kerültek. Az új KAP-ba még jobban beépül majd a LEADER-megközelítés. A nagyobb hatékonyság érdekében felmerült az eredményközpontúbb megközelítés felé való elmozdulás lehetősége is, lehetőség szerint a célok számszerűsítésével. A jövőbeli vidékfejlesztési politika új elemét kell, hogy képezze egy olyan kockázatkezelési eszköztár, amely elősegíti a piaci bizonytalanságok és a bevételingadozás jobb kezelését. A közvetlen kifizetésekhez hasonlóan a támogatásokat objektív szempontok alapján újra el kell osztani, ám a lehető legkisebbre korlátozva a jelenlegi rendszer esetleges komoly fennakadásait. Az említett főbb kihívások kezelése érdekében a közlemény a KAP jövőbeli irányára vonatkozóan három lehetőséget körvonalaz, amelyek leírása részletesen a 3. táblázatban történik:

44

1) a KAP legégetőbb hiányosságainak kiigazítása fokozatos változtatásokkal, 2) a KAP zöldebbé, méltányosabbá, eredményesebbé és hatékonyabbá tétele, valamint 3) a jövedelemtámogatás és a piaci intézkedések helyett a környezeti és éghajlatpolitikai célok előtérbe helyezése. 3. táblázat: A három szakpolitikai lehetőség leírása Közvetlen kifizetések

Piaci intézkedések

A közvetlen kifizetések tagállamok 1. lehetőség közötti méltányosabb elosztása (a közvetlen kifizetések jelenlegi rendszerének megváltoztatása nélkül)

A kockázatkezelési eszközök erősítése

A közvetlen kifizetések tagállamok 2. lehetőség közötti méltányosabb elosztása és a rendszer jelentős átalakítása. A közvetlen kifizetések a következőkből állnának: - jövedelemtámogatásul szolgáló alaptámogatás, - kötelező további támogatás egyszerű, általános, éves és nem szerződéses alapú agrárkörnyezetvédelmi intézkedéseken kereszetül megvalósuló, speciális, zöldebb közjavakra, mely az intézkedések végrehajtásához szükséges többletköltségeken alapul, - kiegészítő támogatás a különleges természeti korlátok ellentételezésére, - valamint egy önkéntes alapú, termeléstől függő, speciális ágazatokra és régiókra vonatkozó komponens1; Új rendszer bevezetése a kis méretű gazdaságok részére.

Adott esetben a meglévő piaci eszközök javítása és egyszerűsítése

Vidékfejlesztés

Az állapotfelmérésen alapuló azon tendencia fenntartása, mely az éghajlatváltozással, a vízzel, a Adott esetben a biodiverzitással, a megújuló meglévő piaci eszközök energiával és az innovációval korszerűsítése és összefüggő kihívások kezelésének egyszerűsítése fokozott támogatását jelenti. A meglévő eszközök kiigazítása és kiegészítése az EU prioritásainak való jobb megfelelés érdekében, a támogatás középpontjába a környezetvédelmet, az éghajlatváltozást és/vagy a szerkezetátalakítást és innovációt helyezve a regionális/helyi kezdeményezések támogatása mellett. A jelenlegi kockázatkezelési eszközök megerősítése és egy opcionális, a WTO "zöld dodzával" összeegyeztethető bevételstabilizáló eszköz bevezetése a jelentős bevételveszteségek ellentételezésére. A támogatásoknak a tagállamok közötti bizonyos mértékű, objektív kritériumok alapján történő újraelosztása is szóba kerülhet.

Alaptámogatási korlát bevezetése, a nagy mezőgazdasági üzemet vidéki foglalkotatáshoz való hozzájárulásának figyelembevételével. A közvetlen kifizetések fokozatos 3. lehetőség megszüntetése jelenlegi formájukban

Valamennyi piaci intézkedés eltörlése, a súlyos válságok esetén Helyettük korlátozott kifizetések nyújtása aktiválható, piaci környezetkímélő közjavak céljára, zavarokra vonatkozó valamint a további, különleges természeti záradékok kivételének korlátokra vonatkozó kifizetések lehetséges fenntartásával

Az intézkedések elsősorban a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra koncentrálnának

1 Ez megegyezne a jelenlegi, a 68. cikk alapján kifizetett termeléstől függő támogatással és egyéb, termeléstől függő támogatási intézkedésekkel.

Forrás: European Commission, 2010 45

A Bizottság mindhárom lehetőségre vonatkozóan javasolja a jelenlegi, kétpilléres szerkezet fenntartását. A KAP két pillére kiegészíti egymást. Az első pillérnek biztosítania kell a mezőgazdasági termelők éves alapú támogatását azért, hogy megfelelhessenek az EU egészére vonatkozó kihívásoknak. A másik pillér – a „Leader” koncepciót is ideértve – egy többéves és rugalmas beruházási eszköz, amelyik különösen a versenyképesség, az innováció, a mezőgazdaság fenntarthatóságának támogatása és az éghajlatváltozás elleni küzdelem támogatása érdekében igazodik minden tagállam helyi adottságaihoz. A 2. a többéves vidékfejlesztési intézkedéseket öleli fel, amelyekre vonatkozóan a lehetőségek keretét szintén uniós szinten határozzák meg, de a programok végső kiválasztása a tagállamok vagy a régiók hatásköre, közös igazgatás keretében. A vidékfejlesztési előirányzatok tekintetében is objektívabb kritériumokra van szükség. José Manuel Silva Rodriguez (MNVH, 2011), az Európai Bizottság mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős főigazgatója azt emelte ki, hogy a megújított KAP-nak a fenntartható fejlődést és a biztonságos élelmiszer ellátást kell szolgálni, különös tekintettel arra, hogy 2050-re meg kell duplázni az élelmiszertermelést a világon, mivel rendkívüli módon nő a Föld népessége. Dacian Ciolos, az Európai Unió mezőgazdasági biztosa véleménye szerint (Rácz J. , 2011) a 2014-2020-ig tartó költségvetési időszakban a jelenlegi Leader program tapasztalataira építkezve kell kiemelt szerepet szánni a vidékfejlesztésnek, azon belül is a Leader szemlélet alkalmazásának. Magyarország 2020-ig szóló Nemzeti Vidékstratégiájában megfogalmazottak alapján (Vidékfejlesztési Minisztérium, 2011): A Város és vidéke közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság. Magyarországa lehetőségekhez mérten tehát olyan ország lesz, ahol az európai többfunkciós, minőségi mezőgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás válik általánossá. Természetessé válik az ellátás, az alapvető szolgáltatások megléte, fenntartása és fejlesztése, továbbá megőrzése, féltő gondozása mindannak (a templomnak, az iskolának, a helyi kultúra és közösségi együttlét intézményeinek), amik meghatározzák a helyi társadalom, a falusi és kisvárosi közösségek identitását. Az életminőség javításának mindennapos eszközévé válik továbbá a falumegújítás és -fejlesztés valamint a természeti és kulturális örökség védelme.

46

Véleményem szerint a döntéshozók a Leader megközelítés jelentőségét elismerve tervezik új szempontok alapján a KAP reformját megvalósítani. A felmerült lehetőségek mindegyikében meghatározó szerepet szánnak a Leader szemléletmódnak és a Leader program továbbfejlesztésének. Nagyon fontossá válik tehát az elkövetkezendő időszakokban is a Leader program eddigi tapasztalatainak hazai helyes átvétele és alkalmazása.

47

4. ANYAG ÉS MÓDSZER

Ebben a fejezetben bemutatom mindazokat a kutatási helyszíneket és módszereket, amelyekkel

pályafutásom

során

megismerkedtem,

amelyek

jelen

kutatási

téma

kidolgozásához vezettek, és amelyeket a kutatás során alkalmaztam.

4.1. Primer adatgyűjtés 4.1.1. Személyes tapasztalatok, tevékenységek Személyes tapasztalatokat a disszertáció megírásához a vidékfejlesztésben eltöltött eddigi munkám során szereztem. A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) által támogatott vidékfejlesztési menedzserhálózat részeként az Észak-Zalai Területfejlesztési Önkormányzati Társulásnál fejlesztési pályázatokat írtam a társulásban részt vevő 10 község és egy város számára. Az FVM Vidékfejlesztési Célelőirányzatától kezdve, a SAPARD (Support for Pre-Accession measures for Agriculture and Rural Development) előcsatlakozási alap pályázatain át a Széchenyi Terv vállalkozásfejlesztő tevékenységéig széles spektrumban készítettem elő projekteket támogatásra, közben pedig kutattam a vidéki településeken élők fejlesztési elképzeléseit, az önkormányzatok gazdálkodását, helyzetét, népességproblémáit, a helyi vállalkozások pályázati tapasztalatlanságát, fő céljait, és a civil szervezetek aktivitását, közösségfejlesztő és összetartó erejét. Személyes konzultációk és társulási tanácsülések folyamán mind az önkormányzati, mind a civil, mind pedig a vállalkozási szektorral személyes kapcsolatot alakítottam ki, megismertem a helyi törekvéseket, célokat, amelyek jelen disszertáció megírásában is segítettek.

Részt vettem a szaktárca által támogatott agrárstruktúra átalakítási program, közismert nevén „SAPARD program” készítésében az említett kistérségben. A programozás során számos falugyűlésen, helyi konferencián és tanácskozáson ismertettem a programkészítés menetét, és összegyűjtöttem a helyzetfeltáráshoz, a stratégiai és operatív programhoz szükséges felvetéseket, javaslatokat, problémákat és fejlesztési elképzeléseket, amelyek később a Leader tervezés alapjául is szolgáltak a térség akciócsoportjai számára, így megismertem jelen kutatás során vizsgált Göcsej térség fő jellemzőit.

Az FVM Regionális Vidékfejlesztési Irodájának munkatársaként a Nyugat-dunántúli Régió kistérségeinek vidékfejlesztési menedzsereit vontam be folyamatos képzésekbe és 48

tanulmányutakba,

stratégiai

programdokumentumok

véleményezésébe.

A

kistérségi

agrárstruktúra és vidékfejlesztési programok 2004-ben felülvizsgálatra kerültek, amelynek során képzéseket tartottunk a programok készítőinek. A fejezetek tartalmáról, módszerekről a programot készítőknek folyamatos iránymutatást adott irodánk, így a Nyugat-dunántúli Régió 22 kistérségének agrár- és vidékfejlesztési programját sikerült tanulmányoznom, értékelnem és közben megismernem. Az azokban szereplő problémák, célok a Leader+ helyi vidékfejlesztési tervek alapját is képezik, hiszen azóta sem készült ennél átfogóbb, minden területre kiterjedő vidékfejlesztési dokumentum. A programozás során ismertem meg a Sokoró és a Vasvári térség fejlesztési elképzeléseit, a térségek „motorját” jelentő kistérségi menedzsereket.

A Vidékfejlesztési Célelőirányzat kezelőjeként irodánk pályázati felhívásokat állított össze, pályázatbírálatokat készített elő, és helyszíni ellenőrzéseket is végzett a Nyugat-dunántúli Régió mindhárom megyéjében. Így a projekttervezéstől a projektbírálaton át az elszámolásig a fejlesztési projektek előkészítésének, megvalósításának, monitoringjának teljes módszerét megismertem.

A Leader program magyarországi megjelenésében személyesen vettem részt, hiszen a Regionális Vidékfejlesztési Irodák kezelték azt a Célelőirányzatot, amelyből a hazai „pilot project”, a Kísérleti Leader Program elindult. A 14 Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport támogatása előtt felkészítő képzéseket szerveztünk a programban részt vevő munkacsoport tagok és gesztorok számára a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja (MTA RKK) és a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kht. vidékfejlesztési szakemberei segítségével. A program megvalósítása során folyamatosan nyílt mód a tapasztalatok összegzésére és cseréjére. A Kísérleti Leader program során műhelymunka keretében új metodika, uniós elvek és tapasztalatok alapján, innovatív módszerrel helyi vidékfejlesztési terveket készítettünk, és közben komplex, integrált vidékfejlesztési tervezési módszert sajátítottam el.

A Regionális Vidékfejlesztési Iroda (REVI) munkatársaként a tervezés és előkészítés folyamatában, majd a pályázatok elő-szelekciójában vettem részt a Nyugat-dunántúli Régió Leader- típusú kísérleti munkacsoportjainál. A Göcsej, mint a Kísérleti Leader Program egy kiválasztott térsége programmegvalósítását közelebbről is tanulmányozhattam. A Kísérleti Program megvalósítása során a Göcsej térségben az alábbi felméréseket végeztem: 49

•

Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport tagjainak alakulása, tagok aktivitása, a szektorok közötti együttműködés kialakulása, helyi erőviszonyokra való hatása, partnerségi hálózatok kialakulása

•

Széleskörű tájékoztatás és információáramlás módjai, eredményei

•

A helyi tervezés folyamata, felhasznált adatok mennyisége és minősége, helyi vidékfejlesztési terv

Leader elvek szerinti elkészítése, a

Leader módszer

értelmezhetősége és adoptálhatósága a helyiek számára •

Gesztor szervezet működtetésének infrastrukturális, személyi és anyagi feltételei, nehézségei

•

Helyi Bíráló Bizottság felállításánál erőviszonyok alakulása, demokratikus és leader elvek érvényesülése

•

Nyertes projektek kiválasztásának folyamata, szerződéskötés

•

Minisztériumi monitoring, ellenőrzés

2005-től ismét egy kistérség munkaszervezet-vezetőjeként lehetőséget kaptam a lakóhelyem és közvetlen környezetének fejlesztésére, a térségfejlesztési folyamatok helyi irányítására. A Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás 13 feladata közül kiemelkedő a területfejlesztés és a foglalkoztatás, amelynek keretében az általam vezetett iroda működésének eddigi 5 éve alatt - 36 nyertes közös fejlesztési projektet készített elő és bonyolított le mintegy 2 milliárd forint elnyert támogatási összeggel. A 2004-2006 között futó Leader+ Helyi Vidékfejlesztési Csoportok munkájában részt vállaltunk, a térségünkben alakult 2 Helyi Akciócsoport (Észak-Zalai Tematikus Utak Leader+ Csoport és Göcsej-Közép Zala Helyi Akciócsoport) vidékfejlesztési tervét készítettük el, így a tervek tartalmának alakulását is folyamatosan figyelemmel kísértem. Folyamatosan nyomon követtem a két akciócsoport kereteinek felhasználását, a pénzügyi keretek átcsoportosítását, a pályázók forrásfelhasználását. Az általam vezetett szervezet 3 Leader pályázatot írt és valósított meg ugyanezen forrásokból, így pályázóként is megismerkedhettem a Leader program gyakorlati alkalmazásával.

4.1.2. Külföldi tanulmányutak 2006 májusában pályázatom alapján lehetőségem nyílt, hogy egy gyakornok program keretében 6 hetet Brüsszelben töltsek. A Nyugat-dunántúli Régió Megyei Jogú Városai és Megyei Önkormányzatai által fenntartott iroda, a Nyugat- dunántúli Régió Brüsszeli

50

Képviselete a fenntartók által indított gyakornokprogram keretében foglalkoztat kéthavonta egy-egy

meghatározott

céllal

érkező

munkatársat

a

régióból.

A

pályázatomban

megfogalmazott fő cél a térségem számára Leader partnerszervezetek felkutatása volt, kapcsolatfelvétel közös, határon-átnyúló vagy nemzetközi projektek kidolgozásához. A partnerek felkutatása mellett lehetőségem nyílt az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának (DG Agri EC) nemzeti szakértőjével való konzultációra és interjúra az elkövetkező időszak Leader tervezési módszereiről, forrásokról, változásokról. Magyarország Európai Unióhoz rendelt Állandó Képviseletén pedig betekintést nyertem a képviselet tevékenységeibe, az EU döntéshozatali mechanizmusába, megismertem a mezőgazdaságot, vidékfejlesztést, a Leader programot érintő aktuális kérdések és tárgyalások szakmai hátterét. A falusi turizmus új megközelítését ismertem meg az Európai Parlamentben, ahol bemutatták azt a nemzetközi összefogásában megvalósuló projektet, amelyben a partnerországbeli falvak populáris kultúrájának megőrzése a cél.

Ezt követően még két alkalommal (2006. és 2007. október) munkatársként részt vettem az „Open Days” nevű többnapos rendezvény szervezésében Brüsszelben, ahol a Nyugatdunántúli Régió Leader csoportjainak nemzetközi bemutatása mellett, térségem Leader csoportjai számára kapcsolatfelvétel céljából spanyol és cseh Leader csoportokkal folytattam tárgyalásokat, feltérképeztem azok fejlesztési területeit.

2007-ben egy Leader programban tevékeny civil szervezet szervezésében részt vettem egy osztrák tanulmányúton, amelynek célja a Stájerországban fekvő „Almenland” térség Leader programjának és helyi termékeinek megismerése volt. A térség turizmusának húzóágazata a helyi termékekre és adottságokra alapozott egységes marketingszemlélet, védjegyrendszer és márkajelzés. A tanulmányút során megismerhettem a közös termékmegjelenítés, az egymásra épülő helyi szolgáltatások és a széleskörű térségi összefogás pozitív hatásait, sikereit és nehézségeit.

4.1.3. Személyes interjúk

Kvalitatív megkérdezést folytattam a következő témakörökben:

Személyes konzultációkat folytattam minisztériumi köztisztviselőkkel, Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkatársaival, a Leader Egyesület tagjaival. 51

Külföldi tanulmányút (2006-2007. évben) során konzultáltam: •

Az Európai Bizottság DG Agri nemzeti szakértőjével,

•

Magyarország Európai Unióhoz rendelt Állandó Képviselete mezőgazdasági attachéjával

•

Az ALMO- egyesület (Almenlad, Ausztria) egyesületi vezetőjével,

A Göcsej térség 3 különböző időszakban megvalósuló Leader programjának egyes aspektusait kutattam a következő személyekkel folytatott interjúk során 2009 évben: 1. a Göcsej Kistérségi Társulás, mint az „Élhető Göcsej” Kísérleti Program gesztorának munkatársa (Kísérleti Leader Program 2002-2003) 2. a Göcsej Kistérségi Társulás elnöke, a Göcsej-Közép Zala Leader Helyi Akciócsoport gesztor szervezetének vezetője (Leader+ program 2004-2006) 3. a Göcsej-Hegyhát Leader Egyesület munkaszervezet-vezetője (Leader program 20072013)

4.1.4. Kérdőíves lekérdezés

Kutatási módszereim egyike a kvantitatív, leíró, strukturált, közvetlen megkérdezés volt, amelynek keretében 2009 és 2011 között egy 26 kérdésből álló kérdőívet dolgoztam ki és alkalmaztam. A kérdőív jelen értekezés 11. sz. mellékletét képezi.

A mintavételi keretet a Nyugat-dunántúli Régió három, különböző megyéjében elhelyezkedő, Leader+ programban részt vevő térségének szervezeteiben, lakosaiban határoztam meg. A három térség a következő: •

Göcsej – Közép-Zala Térség, Zala megye

•

Vasi- Hegyhát Térség, Vas megye

•

Pannontáj-Sokoró Térség, Győr-Moson-Sopron megye

A sokaság tagjainak címlistáját, adatbázisát a három térség Helyi Akciócsoportja gesztor szervezetei biztosították. A sokaságban szerepeltek mindhárom térségéből: •

A térségi Leader+ programra pályázatot benyújtó szervezetek,

52

•

A pályázati folyamatot megelőzően a helyi tervezésben részt vevő szervezetek és személyek,

•

A helyi termékek előállításában, turisztikai szolgáltatások nyújtásában tevékeny szervezetek és személyek.

A kérdőíves lekérdezés annak a feltárására irányult, hogy a Nyugat-dunántúli Régió három különböző megyéjében elhelyezkedő térségének Leader+ programjai milyen – a döntéshozók számára is hasznosítható - tapasztalatokkal szolgáltak, valamint a három térségben az egységes, helyi termékekkel és turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos értékesítési lehetőségek mennyire fejlettek.

A kvantitatív megkérdezés postai, személyes és elektronikus módszerrel történt. A jelölt személyes ismeretségi körébe tartozó, közeli, Göcsej térségi falvakban élők megkérdezése személyesen történt, a Leader+ pályázók megkérdezése elektronikusan, a célcsoport fennmaradó része pedig a földrajzi távolságok miatt postai úton. A válaszadók – kivéve a személyes megkérdezést – anonim módon válaszoltak. A válaszadás postai megkérdezés esetében kiküldött, felbélyegzett válaszboríték segítségével történt, a személyes mintavétel esetén a jelölt kérdezőbiztosi tevékenysége segítségével, elektronikus úton pedig az e-mailben kiküldött és visszaküldött google dokumentumok segítségével.

A kérdésstruktúra megválasztása:

A kérdőív 26 strukturált kérdést tartalmaz, köztük: •

10 alternatív zárt kérdést,

•

10 szelektív zárt kérdést,

•

6 skálakérdést.

Nem összehasonlító skálázással intervallumskálákat használtam.

A skálakérdések között diszkrét értékelőskálákat alkalmaztam, így: •

2 kérdésben szemantikus differenciálskálát (3. és 16. kérdés),

•

4 kérdés esetén Likert skálát (13., 14., 15. és 17. kérdés).

53

A kérdések között és előtt három szűrőkérdéssel (1., 4. és 21. kérdés) tártam fel a válaszadó tájékozottságát az adott, soron következő témakörről. A kérdőív végén szereplő három kérdés (24., 25. és 26. kérdés) csoportképzőként szolgál, azaz a válaszadó hovatartozását mutatja meg szektorok és földrajzi székhely, lakóhely szerint.

A kérdőíves megkérdezés során kapott eredmények matematikai –statisztikai feldolgozása MS EXCEL és SPSS Statistics Data Editor 17.0 számítógépes programcsomag segítségével történt. Kereszttábla elemzéseket végeztem, többségében az egyes szűrő és csoportképző kérdések felhasználásával. Varianciaanalízis segítségével kerestem az összefüggést a Leader programmal kapcsolatos egyes információs csatornák használata és a programmal kapcsolatos tájékozottság között.

4.2. Szekunder adatgyűjtés

Több alkalommal ellátogattam az FVM Leader programmal foglalkozó osztályaihoz anyaggyűjtés és konzultáció céljából, valamint részt vettem a Göcsej térség Leader Akciócsoportjainak ülésén az aktualitások megismerése céljából. A kapcsolódó szakirodalmat az Európai Unió hivatalos oldalairól, illetve a pályafutásom során a kutatási témámhoz összegyűjtött dokumentumokból használtam fel.

A kutatás tehát elsősorban empirikus módszerrel, forrásanalízissel és kérdőíves lekérdezéssel történt, melynek elemei: •

Szakirodalom áttekintése és kritikai elemzése, a problémák összegzése, hatások, eredmények

és

hiányok

feltárása,

levont

következtetések

és

tapasztalatok

összefoglalása és rendszerbe foglalása •

uniós és hazai vidékfejlesztési és Leaderrel kapcsolatos tervezési dokumentumok elemzése, főként a Leader program hazai megvalósíthatóságának szemszögéből, a kísérleti Leader program egyfajta „laboratoriumként” betöltött szerepéről, integrált és fenntartható fejlődést előmozdító új megközelítések, eljárások kimunkálásáról

•

szakmai konzultációk hazai szakemberekkel és külföldi tanulmányút keretében

•

helyi tapasztalatok megismerése, értékelése a Nyugat-Dunántúl Leader csoportjainak körében,

önálló

adatfelvétel,

helyi

személyes

interjúk

és

konzultáció

a

gesztorszervezettel és az akciócsoport tagjaival a Göcsej térségben a Kísérleti Leader 54

és a Leader+ programról, a Pannontáj- Sokoró és a Vasi-Hegyhát térségekben a Leader+ programról •

kérdőíves lekérdezés a Nyugat-dunántúli Régió három különböző megyéjében, három nyertes Leader+ térség pályázói és helyi termékeket előállítói körében a Leader+ program pályázók szemszögéből történő megítéléséről

•

személyes interjúk készítése az érintett programrésztvevőkkel

•

a felhalmozott ismeretek, hiányosságok, tapasztalatok összevetése a hazai Leader intézkedés megvalósításában

•

műhelymunka

•

konferenciákon való részvétel

A kutatásban feltárt eredmények matematikai-statisztikai feldolgozása mind a pályázati eredmények, mind a kérdőívek feldolgozása során MS Excel és SPSS 17.0 programok segítségével történt.

55

5. KUTATÁSI EREDMÉNYEK

5.1. Leader program tapasztalatai Magyarországon, a Nyugat-Dunántúlon

A Leader program forrásai Magyarország 2004. május 1-jei csatlakozásával váltak elérhetővé, a programra való felkészülés azonban már a csatlakozás előtt megkezdődött. A magyar földművelési és vidékfejlesztési tárca holland és osztrák tapasztalatokra építve, helyi szakértők bevonásával kidolgozott egy pilot projectet, amely a Leader szemléletmód elsajátítását tűzte ki célul helyi szereplők, valamint döntéshozók számára. A csatlakozást követően az uniós elvárásoknak megfelelően a Leader+ program a Nemzeti Fejlesztési Terv részeként indult el, majd 2007-től új típusú Leader program kezdődött, amely késedelmesen indult, de jelenleg is elérhető a pályázók számára. A Nyugat-dunántúli Régió kistérségei mindhárom programban rendkívül aktívan vettek részt.

5.1.1. Leader-típusú Kísérleti Program

2003. évben a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium pilot projectet indított az uniós Leader program fogadásának előkészítésére. Az Európai Unióhoz való csatlakozás felkészülési folyamatában a Minisztérium Vidékfejlesztési Programok Főosztályának a feladata volt a LEADER-program előkészítése. A Főosztály Nyugat-dunántúli Regionális Vidékfejlesztési Irodájának munkatársaként lehetőségem volt részt venni az alakuló, általunk „Kísérleti Leader”-nek nevezett program eljárásrendjének, kézikönyvének kialakításában, a pilot projectet megvalósító csoportok kiválasztási folyamatában, a megvalósulási szakasz nyomon követésében.

A hazai kísérleti program elindítása előtt a Vidékfejlesztési Főosztály nemzetközi tapasztalatokat gyűjtött és tanulmányozta a Vidéki Térségek Obszervatóriumának működését. A Minisztérium először is tájékoztatta szándékairól az Európai Bizottság Mezőgazdasági Főigazgatóságának LEADER- programokért felelős munkatársait. Az EU tisztségviselői örömmel fogadták a magyar kísérleti program indulását, és azt - szükség szerint - szakmailag segítették.

56

A hazai kísérleti program célja az volt, hogy segítse a projekteket kezelő adminisztratív kapacitás és a projekteket megvalósító kedvezményezettek felkészülését az unió LEADERprogramjának fogadására, a forrásszerzési képességük javítására és a források megfelelő felhasználására. Közvetlen célja az volt, hogy a különféle kísérleti, LEADER- jellegű programok megvalósítása során készüljenek el mindazok a dokumentumok, eljárásrendek, amelyek a csatlakozás után közvetlenül használhatóvá válnak. Így később nem kellett időt veszíteni azok kidolgozásával, a programban részt vevő térségek pedig már gyakorlottan pályázhatnak a 2004-től elérhető Leader forrásokra. (FVM-Kovács K., 2004) Az FVM Vidékfejlesztési Célelőirányzat 2001-2002. évi forrásának terhére, a 104/2001. (VI. 21.) Kormányrendelet 17. § (2) bekezdésének d.) pontja szerint szűkített (meghívásos) Kísérleti Program indult. Meghívásos alapon, országos „ernyő-szervezetek” javaslatára 40 potenciális

helyi

kezdeményezést

választott

ki

a

Vidékfejlesztési

Főosztály

az

együttműködésre. A célcsoportok miatt fontos szempont volt a kiválasztásnál, hogy a szervezetek vidékfejlesztéssel, kisebbségi programokkal és fiatalokkal foglalkozzanak. A fejlesztési prioritások a következő célcsoportokra koncentráltak: •

nagycsaládosok,

•

romák,

•

vidéken élő fiatalok.

Közülük 2001 decemberében tárcaközi bizottság választotta ki azt a 14 helyi kezdeményezést, amelyek a program megvalósításában végül részt vettek. A kiválasztás különböző szempontok alapján történt: kommunikációs készségek, partneri hálózatok, közösségi együttműködéseik és a pályázatukban megjelölt fejlesztési tervek. (Petrics H., Németh A., 2004) 1 munkacsoport nem jutott el szerződéskötés szakaszáig (Sárrét), így a program keretében, 2003. évben 13 helyi vidékfejlesztési munkacsoportnak nyílt lehetősége arra, hogy helyi szinten meghirdethesse pályázati felhívását. A csoportok elhelyezkedését az 1. sz. térkép mutatja. A pályázati felhívások a helyi vidékfejlesztési programok megvalósítása érdekében kerültek kiírásra. A Helyi Akciócsoportok minimum 5000 lakost és legalább 5 települést foglaltak magukba, a Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport kizárólag vidéki területen működhetett, azaz 120 fő/ km2 alatti népsűrűségű, vagy 10 ezer fő alatti állandó lakosú településeken. (FVM, 2001)

57

1. térkép: A Leader- típusú Kísérleti Program helyi vidékfejlesztési munkacsoportjainak működési területe

Forrás: Váti Kht., 2004., FVM felkérésére Olyan szervezetek kerültek kiválasztásra, amelyek tapasztalataikkal, szakértelmükkel elő tudták segíteni 2004-től, az Európai Unió támogatásával induló LEADER- program sikeressé válását, azaz azt, hogy minél több térség tudjon bekapcsolódni a kistérség-fejlesztés újszerű formájába.

A LEADER típusú Kísérleti Program 14 helyi akciócsoportja 186 településre terjedt ki. Az akciócsoportok által lefedett terület 3868 km2, a programmal érintett lakosok száma 285 088 fő. A Program keretén belül finanszírozott projektek száma 271, amely 90 településen valósult meg. Helyi szinten valamennyi helyi vidékfejlesztési munkacsoport 25 millió forint összegű támogatási kerettel gazdálkodhatott. A munkacsoportok régiónkénti besorolását, a hozzájuk tartozó falvak számát és az általuk megvalósított projektek számát az 1. sz. mellékletben szereplő táblázatban mutatom be.

A 14 - majd 13 – Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport a Nyugat-dunántúli, a Dél-dunántúli és az Észak-Magyarországi Régióban működött. A Helyi Vidékfejlesztési Tervek közül 4 terv a Nyugat-dunántúli Régióban került megvalósításra, közülük 3 Zala (Göcsej, ZalA-KAR, DélZala), egy pedig Győr-Moson-Sopron megyében (Sokoró). A négy helyi vidékfejlesztési terv

58

(Dél-zalai Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport, 2002; Göcsej Kistérségi Társulás, 2002 a; Sokoró Ökológiai Park Alapítvány, 2002; ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás, 2002) tanulmányozása során feltártam, hogy bár a négy kistérség ugyanabban a régióban található, mégis jelentős eltérések tapasztalhatóak mind a prioritásokban és a kitűzött célokban, mind a problémák megközelítésében. Abban a kistérségben, ahol már a LEADER-t megelőzően aktív civil szervezetek, társulások több évre visszanyúló vidékfejlesztési gyakorlattal működtek, ott jóval magasabb szinten kidolgozott programot, kiforrottabb stratégiát sikerült elkészíteni. Zala megye aktivitása láthatóan már az első szárnypróbálgatások idején is jelentős volt a Leader programban, éppen az aprófalvas jellegből adódó kistérségi szerveződések jelentős hálózata miatt. Az általam kiemelten vizsgált egyik térség, a Göcsej, élen járt az innovativitás és a térségek közötti kapcsolatépítés terén, folyamatos húzóerőt jelentett a többi térség számára a partneri hálózatok kiépítésében. A Sokoró térség szintén innovatív projektötletekkel remekelt már a kísérleti program során is. A Vasi-Hegyhát térség ebben a programban még nem vett részt.

A kísérleti program során két tevékenységre került hangsúly: Egyrészt a szaktárca felkészítő képzéseket szervezett a programban részt vevő Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport tagjai és gesztorai számára az MTA Regionális Kutatások Központja és a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Kht. vidékfejlesztési szakemberei segítségével. A program megvalósítása során is folyamatosan nyílt mód a tapasztalatok összegzésére és cseréjére. A cél az volt, hogy a programban részt vevő munkacsoportok tagjai felkészülten és tapasztalatokkal felvértezve tudják fogadni a uniós csatlakozás után megnyíló vidékfejlesztési és Leader-forrásokat.

Másrészt pedig a korlátozott számú, helyi vidékfejlesztési terv megvalósítása volt a fő cél, olyan programozási hagyomány megteremtése, amely helyi erőket mozgósít, alulról építkező, innovatív programokat valósít meg helyieknek, helyiek bevonásával egy térség komplex fejlesztése érdekében. (Krolopp A. – Marticsek J. – Petri M. – Szuda Z. – Francia R., 2005)

A kísérleti program konkrét feladatai: 1. helyi vidékfejlesztési tervek kidolgozásának és megvalósításának támogatása; 2. vidéki térségek nemzeti és nemzetközi együttműködésének ösztönzése; 3. vidéki térségeken belüli és térségek közötti hálózatok építésének előmozdítása;

59

4. vidékfejlesztési programok és az együttműködések sikeres megvalósítását szolgáló technikai segítségnyújtás biztosítása. A 2001/2002-es pályázati fordulóban a meghívottakhoz eljuttatott Részletes Pályázati Útmutató alapján, a Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoportok által készített Helyi Vidékfejlesztési Tervek a következő prioritások köré rendeződtek: •

új technológiák, eljárások alkalmazása a térségi termékek versenyképességének javítása érdekében,

•

a vidéki térségekben élők életminőségének javítása,

• helyi termékek hozzáadott értékének növelése, különösen a kiskapacitású üzemekben előállított termékek piacra juttatásának segítése, •

az adott térség természeti és kulturális értékeinek optimális kihasználása;

A megvalósult programok támogatott projektjeinek intézkedések szerinti megoszlása a 2. ábrán feltüntetett arányban történt. 2. ábra: Támogatott projektek megoszlása intézkedésenként a Kísérleti Leader Programban Támogatott projektek megoszlása intézkedésenként

3% 29%

24%

6% 5%

33%

Helyi gazdaság fejlesztése, diverzifikáció Információs technológia (tele-és inkubátorházak) Vidéki infrastruktúra Falumegújítás, vidéki turizmus, helyi szolgáltatások Képzések, közösségfejlesztés, helyi programok, marketing Egyéb

Forrás: Petrics H., Németh A., 2004. A legnépszerűbb fejlesztési terület országos szinten a Falumegújítás, a vidéki turizmus fejlesztése és a helyi alapszolgáltatások kialakítása volt, amelyet a Helyi gazdaság fejlesztése követ. Nagyobb támogatási összeg fordítódott még a Közösségfejlesztési, képzési projektekre, helyi programok megvalósítására is.

60

Kísérleti program szervezetrendszere: A program szervezetrendszerét vázoltam fel a 3. ábrán. A program szervezeti- intézményi hátterének biztosítására a későbbi Leader-programhoz hasonló szervezetrendszer felállítását kísérelte meg a szaktárca (FVM-Kovács K., 2004):

3. ábra: Leader- típusú Kísérleti Program Szervezetrendszere Földmuvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Koordináció, pénzügyi fedezet biztosítása, kézikönyv kidolgozása, monitoring

Regionális Vidékfejlesztési Irodák (Vidékfejlesztési Foosztály) adminisztráció, koordináció, tanácsadás, ellenorzés

Tárcaközi Bizottság (DEB) Szakmai irányítás, döntés-elokészítés. Tagjai: az egyes minisztériumok és vidékfejleszto szervezetek képviseloi, meghívott szakértok

Magyar Államkincstár Szerzodéskötés, kifizetés, ellenorzés

A helyi akciócsoportok GESZTORszervezetei Döntés-elokészítés, titkárság, ügyfélfogadás

Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport Tervezés, programozás, programmegvalósítás

Helyi Bíráló és Monitoring Bizottságok Pályázatok elbírálása, monitoring

A helyi vidékfejlesztési tervek pályázói, kedvezményezettjei: projektek kidolgozása, pályázás, projekt-megvalósítás

Forrás: Saját szerkesztés, 2004. A Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport (HVM) felelős helyi szinten a kísérleti LEADER+ program megvalósításáért. Tagjai lehetnek önkormányzatok, társadalmi szervezetek, vállalkozások, gazdasági társaságok és ezek társulásai. A HVM tagjainak legalább fele a privát szférát (gazdasági, társadalmi szereplők, civil szervezetek) kell, hogy képviselje. Tevékenysége egy adott térség elfogadott vidékfejlesztési programjának megvalósítására irányul. A HVM-et alkotó szereplők együttműködési szerződés aláírásával deklarálják elkötelezettségüket a program együttes, szabályos és lehető leghatékonyabb végrehajtására. Feladatai főként a következők: •

elkészíti és többségi szavazással elfogadja a program során megvalósítandó Helyi Vidékfejlesztési Tervet,

•

biztosítja a programhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférést és nyilvánosságot,

•

többségi szavazással meghatározza munkaszervezetét, a gesztorszervezetet, 61

•

határoz létrehozandó bizottságainak számáról,

•

gondoskodik a pályázati kiírás elkészítéséről és elfogadja azt,

•

elnöke előterjeszti a támogatásra javasolt pályázatok listáját az FVM számára (FVMKovács K., 2004)

Helyi

Bíráló

és

Monitoring

Bizottság

(HBMB): A támogatott

pályázatoknak

a

gesztorszervezet értékelése alapján történő kiválasztását végzi, egyben a projektek monitoringjáért is felelős. A HBMB állandó, név szerint kinevezett tagjait a Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoportot alkotó szervezetek delegálják A HBMB-ben a közszféra 50 százaléknál kisebb arányban, míg gazdasági és civil szféra képviselői együttesen 50 százaléknál nagyobb arányban vehetnek részt. Feladatai különösen: •

javaslatot tesz a kísérleti LEADER+ program keretében támogatásra kerülő pályázatok kiválasztására, megvitatja a gesztor által támogatásra javasolt pályázatok előértékelését,

•

A támogatott projektek esetében, a pályázat költségterve alapján meghatározza a kifizetések és az ezeket megelőző helyszíni ellenőrzések időpontját. (FVM-Kovács K., 2004)

Gesztor: A helyi vidékfejlesztési munkacsoport tagjai - a kísérleti szakaszban - konzorciumi szerződést kötöttek egymással. A konzorciumnak tagja egy olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezet, amely képes arra, hogy ellássa a helyi pályáztatás adminisztratív teendőit. A gesztor a helyi pályáztatás lebonyolításáért felelős, a Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport munkaszervezeteként működik. Feladatai különösen: •

biztosítja a programhoz való hozzáférés feltételeit a térségben élők és érdekeltek számára, ellátja a pályázatok meghirdetésével, befogadásával, regisztrációjával és a nyertesek kiválasztásával kapcsolatos döntés-előkészítési feladatokat, tanácsadást végez a pályázatok elkészítéséhez, elvégzi a pályázatok formai értékelését és tartalmi előértékelését, ellenőrzési munkákat végez, a nyertes projektek megvalósítását a helyszínen ellenőrzi,

•

adminisztrációs feladatokat lát el

•

ellátja a HBMB titkári feladatkörét. (FVM-Kovács K., 2004)

62

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) vállalta a kormányzat részéről a felelősséget a LEADER-jellegű Kísérleti Program tartalmi és módszertani meghatározásáért, végrehajtásáért és monitoringjáért. Ebből adódóan főként a következő feladatokban volt érintett: •

a program általános koordinációja,a meghívásos pályáztatás lebonyolítása, a nyertes Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoportokat kiválasztó tárcaközi bizottság felállítása

•

a program pénzügyi fedezetének és lebonyolításának biztosítása, felügyelete,

•

a program eljárásrendjének (Kézikönyv) kidolgozása,

•

a program nyilvánosságának biztosítása, a résztvevők és az érdeklődők számára naprakész információk szolgáltatása,

•

a Tárcaközi Bizottság tájékoztatása, összehívása, a döntés-előkészítést szolgáló munkafolyamatok szervezése, adminisztrálása

•

értékelő jelentés készítése a kísérleti program végrehajtásáról, a hasznosítható tapasztalatokról. (FVM-Kovács K., 2004)

A Regionális Vidékfejlesztési Irodák (REVI): A minisztérium Vidékfejlesztési Programok Főosztályának Regionális Vidékfejlesztési Irodái képviselik a LEADER jellegű kísérleti program lebonyolításában szerepet vállaló szervezetek regionális szintjét. A REVI-k feladatai: •

a HVM-ek és a gesztorszervezetek munkájának szakmai és technikai tanácsokkal történő segítése, az elfogadott Helyi Vidékfejlesztési Programmal kapcsolatos változtatásokkal, kiegészítő programjavaslatokkal kapcsolatos tanácsadás,

•

megfigyelőként való részvétel a Helyi Bíráló- és Monitoring Bizottságülésein,

•

egyes támogatott és a gesztorszervezet által ellenőrzött projektek szúrópróbaszerű helyszíni, átfogó ellenőrzése,

•

a HVM-ek és a gesztorszervezetek munkájának és gazdálkodásának ellenőrzése (FVM – Kovács K., 2004)

A program elindításakor a Nyugat-dunántúli REVI munkatársaként személyesen is részt vettem a tervezésben, a különböző előkészítő megbeszéléseken, majd a munkacsoportok, bíráló bizottságok ülésein. A program kísérleti jellege miatt több probléma is felmerült a megvalósítás során, amelyeket végül az Európai Bizottság Leader- munkatársaival is egyeztetni kellett a Vidékfejlesztési Főosztálynak.

63

A Kísérleti Leader program tapasztalatait a következőképpen összegezném:

A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kezdeményezése a tapasztalatszerzésre, a felkészülésre, az uniós Leader források felkészült, irányított, programszinten és eljárásrendileg is kidolgozott fogadására irányult, mind döntéshozói, mind pedig megvalósítói oldalról.

A program eredményei: •

A program lebonyolítása lehetővé tette a pozitív és negatív tapasztalatokkal való szembesülést. Ezek a tapasztalatok nemcsak nemzeti, de kistérségi-területi szinten is átadhatók a következő Leader program résztvevői számára.

•

A kezdeményezés lehetővé tette az alulról építkező, integrált, területalapú, partneri hálózatokra épülő, programszintű tervezés, a „helyben helyiek döntése”, a szubszidiaritás elvének megismerését. A Leader alapelvek érvényesülésének biztosítása nem minden esetben történt meg, de a programban résztvevő szakértők, minisztériumi munkatársak, végső kedvezményezettek és helyi közéleti szereplők megismerkedhettek a Leader- szerű működés elvárásaival. A felkészítő képzések keretében több száz, vidékfejlesztéssel foglalkozó szakember ismerkedhetett meg a tervezési módszerekkel, uniós Leader példákkal.

•

A Helyi Vidékfejlesztési Programok kidolgozása széleskörű összefogást igényelt, a résztvevő 14 térségben civilek, vállalkozók és önkormányzatok alakítottak helyi szintű partnerséget, amely kapcsolatokat később a Leader+ program indulásakor is jól tudták hasznosítani és azóta is együttműködési projektekben nyilvánulnak meg.

•

A program eredménye az is, hogy a „helyi érték” fogalma nemcsak bekerült a köztudatba, de fel is értékelődött az emberek szemében.

•

A 13 helyi vidékfejlesztési program megvalósítása eredményeként 271 projekt keretében több, mint 300 millió Ft támogatás jutott el a vidéki társadalmak végső kedvezményezettjeihez.

Olyan

kisösszegű

támogatásokhoz

juthattak

hozzá

a

projektgazdák, amelyre a program megjelenése előtt nem nyílt lehetőség. •

A

program

eljárásrendjének,

a

Működési

Kézikönyvnek,

és

dokumentumoknak az elkészítése, összeállítása végső soron megtörtént.

64

a

kapcsolódó

•

A végső kedvezményezettek körében a kísérleti program támogatottjainak környezetében megnőtt az érdeklődés az AVOP Leader+ program elérhető forrásai iránt, a programnak köszönhetően ráirányult a figyelem a helyi tervezésben való részvétel fontosságára.

•

A kezdeményezés hozzájárult a Program indulásakor már mindenütt létező helyi fejlesztési csoportok, vidékfejlesztési irodák, térségi társulások fennmaradásához, helyzetüknek térségbeli erősödéséhez, és úttörő kísérletet tett a döntések helyi szintre történő delegálására.

A programnak ugyanakkor nehézségei és hiányosságai is vannak: •

Az eredmények publikálása gyakorlatilag nem történt meg a nyilvánosság előtt, a programról összefoglaló, monitoring jelentés nem készült, illetve az a minisztériumi szervezeten belül maradt. A megvalósítás folyamán a program kommunikációja elmaradt az elvárt szinttől.

•

A program eljárásrendje nem terjedt ki lényeges pontokra: kommunikáció módja, jelentéstételi kötelezettségek, szankciók alkalmazása. A megvalósításban részt vevő szervezetekre vonatkozó jogi szabályozás hiányos, vagy hiányzó volt pl. a gesztor jogi szervezeti formáját, a REVI-k összeférhetetlenségét érintően.

•

A szubszidiaritás elve, amely szerint minden döntést a legalacsonyabb szinten kell meghozni, nem tudott megfelelően érvényesülni a pályázatbírálatok esetén a folyamatos minisztériumi kontroll, a REVI-k jelenléte miatt.

•

A programok az ország 3 régiójában valósultak meg, 4 régió azonban nem tudott tapasztalatokat szerezni, így ismeretek hiányában hátránnyal indult a Leader+ forrásainak fogadásában.

•

A helyi programkészítést, tervezést nehezítette, hogy a fejlesztési elképzelések, a Leader alapelveknek (innovativitás, kiegészítő jelleg) nem minden esetben feleltek meg, közülük több projekt mégis megvalósult.

•

A Leader program újszerűsége a közösségi aktivitás, a projektgenerálási készség alacsonyabb szintjét eredményezte, nem minden érintett kapcsolódott be a megfelelő szinten a helyi tervezésbe. Jellemző volt a motiváció hiánya, a decentralizált döntésekkel való „élni nem tudás”, a szkepticizmus a fejlesztések megvalósulásával, a bizalmatlanság a helyi döntésekkel, a gesztorszervezettel kapcsolatban.

•

A programot megvalósító munkacsoport és gesztorszervezet kevés saját anyagi erőforrással rendelkezett, így a Leader-rel foglalkozó szakembert más feladatokra is

65

alkalmazta, a programra fordított idő pedig lerövidült. Jellemző volt a tapasztalatlanság, a hozzá nem értés a közpénzek adminisztrációjával kapcsolatban. •

A helyi projektgazdák sok esetben fegyelmezetlenül valósították meg projektjeiket, mind műszaki tartalmát, mind pénzügyi vonatkozásait illetően.

•

a programot bonyolító HVM-ek közül nem mindegyik szervezeti formája volt jogi személyiségű, így a szerződéskötés bizonyos esetekben nehézségekbe ütközött. Csak a gesztor köthette meg a támogatási szerződést, de az elnyert forrás felhasználásáért a gesztor egymaga nem vállalhatott teljeskörűen felelősséget, hiszen az a HVM-nek ítélt összeg volt. Így a HVM szerepe csak a program összeállítása volt, a megvalósulásra már nem vállalt igazi kötelezettséget (a gesztorra ugyanez vonatkozik).

•

A gesztor és a HVM egymással való kapcsolatrendszere sem került megfelelően szabályozásra, így nem rendelkezett az eljárásrend arra az esetre, ha a HVM bármilyen konfliktus, vagy szakmai hiba eredményeképpen új gesztor szervezetet szándékozik kijelölni tagjai közül, vagy éppen a gesztor nem tudja végezni a feladatát a HVM nem megfelelő hozzáállása, érdektelensége miatt.

•

A HVM és a gesztor nem vállalt semmilyen garanciát az egyéni projektek megvalósításáért, ennek ellenére tulajdonképpen a projektgazdák egyedileg kötöttek szerződéseket, vagyis programfinanszírozás valósult meg.

•

Általában a szankciók, és a bármiféle eredménytelenség esetére nem készültek eljárások a kézikönyvben.

•

Az egyedi projektgazda és a HVM és gesztor szervezetek közötti kommunikáció módja és minősége nem került szabályozásra az eljárásrendben. Így tulajdonképpen a projektgazda jelentéstételi kötelezettségének elmulasztása sem járt szankciókkal.

•

A REVI szakmai és technikai tanácsokkal segítette a HVM munkáját, és egyben később véleményezte, jóváhagyta az összes döntését és munkáját, majd ellenőrizte döntéseit. A pályázati kiírást az FVM Vidékfejlesztési Programok Főosztálya és a HVM-ek közösen készítették el. Így a HVM-ek túlzott ellenőrzés alá kerültek, folyamatosan a REVI-k segítségét kérték, nem tanulták meg a pályázati adatlapok önálló készítését és az előírások szerinti kitöltésüket. A szubszidiaritás elve nem megfelelően érvényesült. Elvi kérdés, hogy ez összeegyeztethető-e a „Leader- jelleggel”, hiszen a Leader programban a Helyi Bíráló Bizottságok maguk dönthetnek a legtöbb szakmai kérdésben, természetesen a megfelelő iránymutatások betartásával, mindenféle centralizált kontroll alkalmazása

66

nélkül. Véleményem szerint a program decentralizált jellege így nagyrészt elveszett, hiszen mindent a REVI-kel, vagy az ő jelenlétükben kellett egyeztetni, eldönteni. •

A Nyugat-Dunántúli Regionális Vidékfejlesztési Iroda egy 3 fő létszámmal működő, az FVM közvetlen irányítása alá tartozó szervezet volt, éppúgy, mint Főosztály többi, összesen 7 régiójába tartozó vidékfejlesztési iroda. Az iroda kis létszámából fakadóan, sok esetben ugyanazon személy kellett, hogy részt vegyen a pályázati felhívások elkészítésében, a pályázati dokumentumok benyújtásának segítésében, pályázati tanácsadásban és a helyszíni ellenőrzésben is. Ez a szerteágazó feladatkör és a projektgazdák ilyen szintű megismerése nehezen tette lehetővé a megfelelő szintű objektivitás biztosítását. A REVI-knek szánt eme sokszínű feladatkör véleményem szerint felvet összeférhetetlenséggel kapcsolatos aggályokat is, hiszen az uniós Leader+ indulásakor tapasztalható volt, hogy az uniós pályázatokat kezelő adminisztratív szerv, a pályázatokat értékelő/bíráló szerv és a pályázatokat ellenőrző szerv egymástól elkülönült személyek, szervek kell, hogy legyenek. Ezért hozták létre 2003-ban az Unió által akkreditált Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalokat Magyarországon a korábbi SAPARD Hivatal és az Agrárintervenciós Központ összevonásával, amelyeknek különböző osztályai, így különböző személyek végzik a pályázatok befogadását, formai értékelését és a helyszíni ellenőrzéseket.

•

A gesztor feladatai szintén felvetik ugyanezeket a kérdéseket, hiszen a gesztor is végez tanácsadást, befogadást, pályázatok előzetes értékelését és ellenőrzést is, vagyis nem különült el a pályázatokat kezelő adminisztratív szerv, a pályázatokat értékelő/bíráló szerv és a pályázatokat ellenőrző szerv.

•

A pályáztatási folyamat ügymenete, szabályzata, a Kézikönyv késett, pedig ez tartalmazta a dokumentum-mintákat és szabályokat, amelyekre a pályázatok kiírásához feltétlen szüksége volt a gesztoroknak. A Kézikönyv elkészülésének késlekedésében szerepet játszott, hogy kezdetben a „pályázókkal együtt” kívánta elkészíteni a Főosztály a szabályzatot, ezzel az elképzeléssel azonban nem minden illetékes értett egyet, és utólag valóban utópisztikusnak bizonyult. A Kézikönyv alapját a francia LEADER Kézikönyv adta, azt azonban adoptálni kellett a magyarországi viszonyokra, adminisztratív rendszerre stb. A Kézikönyv annak készítői szerint is túl sok központilag szabályozott elemet tartalmaz. (PROMEI – SZRVA – ZRVA, 2005)

67

Fenti problémák megoldása nem valósult meg a program kísérleti szakaszában. A nyitott kérdések, az így szerzett tapasztalatok azonban jó alapul szolgáltak a 2004-től elérhető uniós forrásból érkező Leader+ program eljárásrendjének előkészítéséhez az Irányító Hatóság számára.

A tagállamok LEADER- közösségeivel folytatott konzultációk és az akkori európai rendezvényeken

elhangzott

vélemények,

közreadott

tapasztalatok

egyértelműen

megerősítették, hogy a helyi közösségi részvétel megalapozása időigényes folyamat. Ez a tény, valamint az, hogy a tagjelölt országok vidéki társadalma ez ügyben tájékozatlan és tapasztalatlan, felértékelte a felkészítés fontosságát.

5.1.2. LEADER+

A 2004-2006-os tervezési időszakban Magyarországon a LEADER+ pályázati forrás a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Programja (AVOP) keretében, az operatív program önálló intézkedéseként jelent meg „LEADER+ Intézkedés” jogcímen.

Magyarországon az Agrár– és Vidékfejlesztési Operatív Program az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA) Orientációs részlegéből nyújtandó vidékfejlesztési támogatások felhasználására, míg a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garancia részlegéből származó támogatások felhasználására készült. Az Európai Bizottság a Közösségi Kezdeményezésű Leader+ Programot a 10 új tagállamban nem indította el. Magyarország azonban felkészítés céljából az AVOP intézkedéseként indította el programját. (FVM, 2005 a) A Nemzeti Fejlesztési Terv és Nemzeti Vidékfejlesztési Terv kapcsolatát és támogatási intézkedéseit a 2.sz. mellékletben mutatom be részletesen. A LEADER+ programra az AVOP költségvetésének 4,5 százaléka, azaz mintegy 4,885 milliárd Ft forrás volt felhasználható 2005-2006 között.

A 2000/C 139/05 Bizottsági Közlemény 36. bekezdése alapján a Leader+ intézkedésből minden olyan tevékenység támogatható, amely az EMOGA Orientációs Részleg, az Európai Regionális Fejlesztési Alap és az Európai Szociális Alap keretein belül jogosult támogatásra. A Leader intézkedés keretén belül a tevékenységek egy része a potenciális Helyi Akciócsoportok felkészítésére, képzésére, információátadásra irányult. A többi beavatkozási 68

területet a Helyi Akciócsoportok fejlesztési programjainak tartalma határozta meg. A támogatott tevékenységek az AVOP keretén belül egyedi jellegüknél fogva különböztek a többi intézkedéstől, illetve az Operatív Program által támogatott többi tevékenységtől. Az egyedi jelleget a vidéki térségek közösségeinek részvételén alapuló tervezési, megvalósítási és működtetési tevékenységek, valamint a hálózatépítő, együttműködések erősítésére irányuló célok adják. A magyarországi LEADER+ intézkedés céljai: Globális célok: a vidéki élet- és munkalehetőségek javítása, a vidéki jólét növelése, hozzájárulás az életképes vidéki közösségek kialakításához, az együttműködési képesség és szervezettség javításához, új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése, munkahelyteremtés és megőrzés. Specifikus

célok:

gazdasági

tevékenységek

diverzifikációja,

helyi

termékek

versenyképességének javítása, új vagy magasabb színvonalú szolgáltatások kialakítása, fejlesztése, amelyek igazodnak a helyi lakosság igényeihez, megfelelő módszerek és lehetőségek biztosítása, a helyi szintű közösségi részvétel és szervezettség javítására a vidék fejlesztése érdekében, a helyi szereplők fejlesztésekben történő részvételének ösztönzése az alulról jövő kezdeményezések kialakítása és megvalósítása érdekében. Operatív célok: térségi közösségi együttműködések felkészítése helyi akciócsoportok kialakítására és a LEADER+ megközelítésnek megfelelő működtetésére, a LEADER+ intézkedésbe történő aktív és hatékony bekapcsolódásra; korlátozott számú, megfelelően felkészült kísérleti helyi akciócsoport helyi vidékfejlesztési terveinek elkészítése és megvalósítása; vidéki térségek egymás közötti hazai és más tagállamok vidéki térségei közötti együttműködésének fejlesztése; az elért eredmények, tapasztalatok és tudás átadása, információk és következtetések rendelkezésre bocsátása a hálózatépítés segítségével. (FVM, 2006 a) A Leader+ programból támogatható tevékenységek az alábbiak: 1. Készségek elsajátítása: közbeszerzési eljárásban kiválasztott képző konzorcium országos és regionális képzési programja, amelyen a potenciális akciócsoportok 2-2 képviselője vesz részt

69

2. Kísérleti jellegű integrált vidékfejlesztési stratégiák: a helyi akciócsoportok létrehozásának és működésének támogatása a helyi vidékfejlesztési tervek megvalósítására rendelkezésre álló támogatás maximum 15%-áig, illetve a helyi akciócsoportok által elkészített, jóváhagyott, helyi, térségi alapú, kísérleti jellegű, integrált vidékfejlesztési tervek megvalósítása helyi szintű pályáztatás útján. 3. Térségek egymás közötti és nemzetközi együttműködésének támogatása: kettő vagy több térség együttműködésével kialakított és megvalósított fejlesztések támogatása, amely együttműködés létrejöhet Magyarországon belüli és különböző EU tagállamok vidéki térségei között. 4. Kommunikációs hálózatépítés európai, nemzeti és regionális szinten: egy nemzeti koordinációs iroda létrehozása (FVM, 2006 a)

A helyi vidékfejlesztési tervek a következő témákra épülhettek (az Európai Bizottság által megállapított elsőbbségi témák): •

a természeti és kulturális erőforrások legjobb kihasználása, ideértve a földterületek értékének növelését is;

•

az életminőség javítása a vidéki körzetekben;

•

a helyi termékek értéknövelése, különösen a kis termelési egységek piacra jutásának megkönnyítése bizonyos kollektív akciók révén;

•

új szakismeretek és új technológiák alkalmazása, melyek által a vidéki területek termékei és szolgáltatásai versenyképesebbé tehetők. (European Commission, 2006)

A helyi akciócsoportok földrajzilag összefüggő területen, egymással szomszédos vidéki települések összefogásaként alakulhatnak meg, azzal a feltétellel, hogy ezek a települések gazdaságilag és szociálisan homogén egységet alkotnak. A programban az eddig használt földrajzi határok nem jelentettek akadályt, korlátot, tehát azonos statisztikai (KSH) kistérséghez, megyéhez vagy régióhoz tartozás nem volt szükségszerű. A helyi akciócsoportok között nem lehetett átfedés sem tagszervezeti, sem személyi, sem területi (települési szinten) szinten. Egy település csak egy helyi akciócsoporthoz tartozhatott. Az egy akciócsoport célterületét alkotó településeken élő lakosság száma 10000–100 000 főig terjedhetett. Kivételt képez ez alól Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr- Moson- Sopron, Somogy, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megye, ahol az egy akciócsoporthoz tartozó 70

minimális lakosok számának legalább az 5 000 főt kellett elérnie, ezen megyék aprófalvas szerkezetéből adódóan. A helyi akciócsoport tagjai csak olyan települések lehettek, ahol az ott élők száma 10 000 fő alatti és/vagy a népsűrűség 120 fő/km2 alatti. (FVM, 2006 a)

A partnerség kialakításánál törekedni kellett a közszféra, a vállalkozói, valamint a civil szektor képviselőinek kiegyensúlyozott arányára. A pályázatokat bíráló, helyiekből álló Helyi Bíráló és Monitoring Bizottság tagjai között a közszféra maximum 50%-os arányban képviseltethette magát, tehát a döntéshozói szint legalább 50%-a gazdasági és szociális partnerekből (helyi civil szervezetek és vállalkozások képviselői) kellett, hogy összetevődjön. A csoportok a helyi fejlesztési tervük alapján elnyert 90 vagy 100 millió Ft-os keretösszeget pályáztatás útján használták fel a kiválasztott projektek finanszírozására. (Maximum 100 millió Ft abban az esetben, ha a helyi akciócsoport által lefedett terület lakosságának több, mint 60%-a a 64/2004 (IV. 15.) sz. Kormányrendelet szerint kedvezményezett kistérségben található települések állandó lakosa, Maximum 90 millió Ft minden más esetben)

A Leader program Magyarországon 2004. év végén indult és 2008. december 31-én zárult le, részletes, tervezett időbeli ütemezését a 3. sz. melléklet mutatja be.

A Leader program egyik fontos eleme a potenciális helyi szereplők felkészítése, képzése. Magyarországon a LEADER + program - nyílt közbeszerzési eljárás keretében - a képzési komponensre meghirdetett pályázattal 2004 decemberében elindult. A LEADER+ intézkedés hivatalos megkezdését jelentő megyei egynapos, ingyenes tájékoztató rendezvényekre minden megyében 2005 májusában került sor. A tájékoztatókon már volt lehetőségük a programba bekapcsolódni kívánó, alakuló kistérségi csoportok képviselőinek, hogy jelezzék részvételi szándékukat a programban.

A pályázati felhívások 2005 júliusában jelentek meg. Ezt követően az akciócsoportok képviselői kétnapos képzésen vehettek részt minden régióban, amelyeket a megyei LEADER trénerek tartottak, és ahol megszerezhették mindazokat az ismereteket, amelyek szükségesek az akciócsoportok létrehozásához, az előpályázatok megírásához. A Nyugat-dunántúli képzésen trénerként lehetőségem volt bemutatni a kísérleti Leader program tapasztalatait és a Leader alapelveket.

71

A pályázatok első fordulóját 2005 végén bírálták el. Az előpályázatokról való döntést követően a sikeres kistérségek leendő akciócsoportjai számára újabb képzésre, mentorok igénybevételére nyílt lehetőség a helyi akcióterv kidolgozásához, amely a második fordulós benyújtandó pályázat alapja. Tehát az első forduló nyertes LEADER kistérségei jogot nyertek arra, hogy részt vehessenek a második fordulóban, amelyből a támogatást elnyerhetik.

A LEADER+ intézkedés első pályázati fordulójában országosan 186 db pályázat érkezett a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz. A pályázatok régiók szerinti megoszlását mutatja be a 4. ábra.

A Nyugat-Dunántúli Régió pályázati aktivitása (28 db) a

középmezőnybe esik, a 26,57-es átlagos regionális pályázati számot kissé meghaladja. 4. ábra: Az első fordulóra beérkezett pályázatok régiók közötti megoszlása

Forrás: Személyes kutatás a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál, 2005 A 186 akciócsoport összesen 2332 települést ölel fel, vagyis az ország településeinek 75%-át. Az akciócsoportokhoz tartozó települések számát régiónkénti bontásban mutatja be az 5. ábra. Ezeken a településeken összesen 3 434 818 fő lakik, azaz az ország népességének 34%-a. Az átlagos akciócsoport létszám 18 467 fő, az egyes régiók között azonban jelentős eltérések tapasztalhatók.

72

5. ábra: Az akciócsoportokhoz tartozó települések összesített száma régiónként

Forrás: Személyes kutatás a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál, 2005 Az akciócsoportokhoz tartozó települések összesített száma Észak-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon a legnagyobb: a két régióban egyaránt 485-485 települést fognak össze az akciócsoportok. A Nyugat-dunántúli Régióban Vas és Zala megye kifejezetten aprófalvas térségek, így a települések száma nem jelent arányaiban magasabb lakosságszámot is. A falvak alacsony lakosságszáma miatt a több résztvevő település nem von be több helyi szereplőt a programba, mint más régiókban, magyarázza azonban az értekezés során később kifejtett települési önkormányzatok magasabb számát és részvételének erősödését a két megye területén alakult Helyi Akciócsoportokban.

A régiónként egy akciócsoportra jutó átlagos településszámot mutatja be a 6. ábra. Országos átlagban egy akciócsoporthoz 13 település tartozik, a régiók közötti különbségek azonban jelentősek: míg a Nyugat-Dunántúlon átlagosan 17 település tartozik egy akciócsoporthoz, a Dél-Alföldön viszont mindössze 8. Ezek a számok véleményem szerint visszavezethetők a települések lakosságszámában megjelenő különbségekre. Az Alföld kevesebb számú, de népesebb falvainak összefogása az egy csoportra jutó támogatás megosztásánál ugyanakkora igénylői kört

jelent,

mint a Nyugat-Dunántúl nagyszámú aprófalvas térségeinek

együttműködése.

73

6. ábra: Az egy akciócsoportra jutó átlagos településszám régiónként

Forrás: Személyes kutatás a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnál, 2005 Az első fordulón eredményesen továbbjutott helyi akciócsoportok számára nyílt lehetőség a 2005 decemberében a második pályázati fordulóban való részvételre. Az előpályázatok elbírálása után továbbjutott kistérségek leendő akciócsoportjainak újabb képzésre, mentorok igénybevételére számíthattak a helyi akcióterv kidolgozásához, amely a második fordulós benyújtandó pályázat, majd később a helyi pályáztatás alapja volt. A pályázati felhívás a továbbjutott akciócsoportokhoz meghívás útján jutott el, de az FVM és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) honlapján is elhelyezésre került, tájékoztatás céljából. A meghívást követően az akciócsoportok számára egy hónap állt rendelkezésre a pályázat, és ennek keretében a helyi vidékfejlesztési terv elkészítésére.

A második fordulóban a Helyi Akciócsoportok gesztor szervezetei (lebonyolító, adminisztrációs szervezet) részéről részletes pénzügyi tervet és egy kommunikációs akciótervet is szükséges volt benyújtani. Külön adatlapokon kellett bemutatni a vidékfejlesztési terv egyes intézkedéseit, továbbá közölni kellett az akciócsoport településeire és lakosságára vonatkozó statisztikai adatokat. A második forduló pályázatainak értékelése során a vidékfejlesztési terv minősége kapta a legnagyobb hangsúlyt. A pályázati adatlap kötelező mellékletét képezte az akciócsoport tagjai között létrejött konzorciumi szerződés is, amely az együttműködés jogi alapja volt.

74

A 186 akciócsoport pályázatából a második forduló értékelésékor 37 pályázat került elutasításra, így 149 db pályázat került felterjesztésre a Döntés Előkészítő Bizottság elé. A bizottság javaslata alapján az Irányító Hatóság vezetője 108 akciócsoportot juttatott tovább a második pályázati fordulóba, ahol a vázlatos fejlesztési terveket az akciócsoportoknak már részletesen ki kellett dolgoznia.

A pályázati fordulóban az értékelés során az alábbi tipikus pályázói hibák, problémák merültek fel: •

pályázati adatlapok hiányos kitöltése, hiányzó mellékletek,

•

hibák a költségvetési tervekben,

•

nem megfelelően hitelesített pályázói dokumentumok.

Véleményem szerint ezeknek a többnyire formai, értelmezési hibáknak nagy része elkerülhető lett volna, ha a Kísérleti Leader program tapasztalatait széles körben publikálták volna a pilot project pályázóinak ajánlása alapján.

A helyi akciócsoportok kiválasztásának szempontjai a második fordulóban: 1. A

helyi

adminisztráció

felkészültsége

a

program

végrehajtására,

közforrások

adminisztrációjára, (humán kapacitás, ismeretek, készségek, hozzáállás), tapasztalatok LEADER típusú tevékenységek végrehajtása terén. A helyi akciócsoportoknak pályázatukban összegezni kellett a rendelkezésre álló lényeges tapasztalatokat, felsorolva a régióban az elmúlt 5 évben, a helyi akciócsoport tagjai által végrehajtott LEADERtípusú projekteket, bemutatni a rendelkezésre álló személyi és infrastrukturális hátteret. 2. A helyi fejlesztési tervek tartalma és minősége.

A második forduló előtt 1 akciócsoport visszalépett, így a 2005. december 24-i beadási határidőig 107 pályázat érkezett be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz, amelyből 103 került felterjesztésre a Döntés Előkészítő Bizottsághoz (DEB). A DEB javaslata alapján az Irányító Hatóság vezetője 70 akciócsoportot részesített végül támogatásban. Ezen akciócsoportok hirdethették meg helyi pályázati felhívásaikat és vehettek részt a nagy várakozásokkal teli Leader+ programban. A kiválasztási folyamat hosszadalmas és bonyolult folyamatát mutatja be számokban a 7. ábra.

75

7. ábra: Első pályázati fordulótól a nyertesekig

Forrás: Saját szerkesztés az FVM-nél személyes kutatás alapján, 2005 A második pályázati forduló eredményhirdetésére 2006. március 13-án került sor. Országosan 70 Helyi Akciócsoport nyert támogatást helyi vidékfejlesztési tervének megvalósítására, amelyek országos elhelyezkedését a 2. térképpel illusztrálom. Az akciócsoportok egyenként 90 vagy 100 millió forintos keretösszeg felhasználására nyertek lehetőséget. A magasabb támogatási összeghez a hátrányos helyzetű térségek juthattak.

76

2. térkép: Nyertes Leader+ helyi akciócsoportok

Forrás: VÁTI Kht., 2006 A térképen látható 70 akciócsoport összesen 960 települést ölel fel, vagyis az ország településeinek 31%-át. Ezeken a településeken összesen 1.600.000 fő lakik, azaz az ország lakosságának 16%-a. A nyertes akciócsoportok átlagos lakosságszáma 22.882 fő, országos átlagban egy akciócsoporthoz 13,7 település tartozik, az egyes régiók között azonban jelentős eltérések tapasztalhatóak. A nyertes akciócsoportok régiónként és megyénként történő megoszlását a 4. sz. melléklet mutatja be.

Az összes megítélt Leader+ támogatás országosan 6.634.195 e Ft volt, amelyből 919 997 e Ftot a Nyugat-Dunántúli Régió akciócsoportjai nyertek el, azaz a teljes támogatási összeg 13,86%-át. Ez a százalékos arány megegyezik a nyertes akciócsoportok számánál vett aránnyal, mivel a támogatási összegek csoportonként ugyanazok - 90 vagy 100 millió Ft -, tehát célszerűbb a csoportok számát vizsgálni az országos összehasonlításban.

A támogatottak között a legpreferáltabb 3 terület a Dél-Alföldi, az Észak-Magyarországi és az Észak-Alföldi Régió, vagyis az ország Dunától keletre elhelyezkedő régiói 12-12-12

77

nyertessel. A Nyugat-Dunántúli Régió a Közép-és Dél-Dunántúli Régióval azonos számú, 10 – 10-10 nyertes akciócsoportot tudhat magáénak. A legkevesebb támogatott csoport a KözépMagyarországi Régióból került ki. Ez a megoszlás az ország hátrányosabb helyzetű keleti régióinak kedvez, a Dunántúl egészét és a Dunától keletre eső területet azonos fejlettségi szinten kezeli és a Pest megyei csoportoknak is juttat támogatást. A Nyugat-Dunántúl 3 megyéje közül Zala teljesített legjobban 4 nyertes akciócsoporttal.

A Nyugat-dunántúli Régióban az egyes akciócsoportok által elnyert támogatási összegek nagyságát és azokból a működésre, illetve helyi pályáztatásra fordított arányokat mutatja be az 5. sz. melléklet. A táblázatból megállapítható, hogy a Leader+ program összesen közel 920 millió Ft fejlesztési forrást jelentett a Nyugat-Dunántúlon élőknek. A 10 Nyugat-dunántúli közül 2 hátrányos helyzetű térség (ZalA-KAR és Vasi-Hegyhát) nyerhetett el 100 millió Ft támogatást, a többi 8 térség 90 millió Ft-ot. Mindössze egyetlen térség nem igényelte meg a maximális 90 millió Ft-ot, csak 89,9 –et programjának költségvetése alapján.

Az akciócsoport működési költségeire fordítható 15 %-ot 7 térség használta ki maximálisan, 1 térség 14%-os, 1 térség 13%-os, 1 térség pedig 11%-os működési költség arányt igényelt. A helyi akciótervekben foglaltak megvalósítására 788 millió Ft jutott a Nyugat-Dunántúli Régióban.

A Nyugat-dunántúli Régió a LEADER+ Programban tehát rendkívül aktívan vett részt. Látható, hogy sajátos, aprófalvas településszerkezetéből adódóan (Vas és Zala megyékben) speciális helyzetű térség. A falvak egymás közti partneri hálózatának kialakítása, valamint újszerű, innovatív megoldások keresése volt a régió kistérségeinek egyetlen kitörési pontja a program megvalósítása során, amely lehetőséget sikerült megfelelően kiaknázni.

A támogatási szerződések megkötése a nyertes LEADER csoportokkal 2006 áprilisában történt. Ezt követően május hónapban kezdték meg a Helyi Akciócsoportok gesztor szervezetei az effektív munkát, azaz a helyi pályázati felhívások elkészítését, a helyi pályázatok kiírását a végső kedvezményezettek, a helyben élők számára a támogatást nyert helyi vidékfejlesztési terv stratégiája mentén haladva. A helyben történő széles körű nyilvánosság

biztosításával

a

helyi

gazdálkodók,

vállalkozók,

civil

szervezetek,

önkormányzatok és magánszemélyek időben tudtak értesülni erről az egyedülálló lehetőségről. 78

A nyertes akciócsoportok a helyi felhívásokat 2006. július végétől hirdethették meg. A pályázatok beadási határideje 2006. szeptember 11. volt. Számos akciócsoportnál az a meglepő helyzet állt elő, hogy a rendelkezésre álló keretösszeget nem fedte le a beérkezett pályázatok támogatási igénye. Mivel az FVM és a Kormány legfontosabb célja az volt, hogy az akciócsoportok minden vidékfejlesztésre szánt támogatást felhasználjanak, így az AVOP IH egy második pályázati fordulót hirdetett meg 2006. november 24-i határidővel. Az akciócsoportok kb. 85%-a élt a második pályázati fordulóval. Azt, hogy mely akciócsoport, mely pályázati jogcímeket nyitotta meg újra, az akciócsoportok gesztor szervezetei döntötték el.

Véleményem szerint az első körös alacsony pályázati hajlandóság okai egyrészt a gyenge országos kommunikációban, másrészt a csoportok nem megfelelően előkészített helyi vidékfejlesztési terveiben keresendők. Azaz a program nem kapott elég nyilvánosságot, nem épült be a helyi köztudatba, illetve a rendelkezésre álló szűkös határidők miatt a helyi tervezéssel foglalkozók nem jól mérték fel a helyi igényeket.

Az első pályázati felhívásra beérkező pályázatok által igényelt támogatás a rendelkezésre álló támogatás 76,8%-át tette ki. Az újbóli pályázati felhívásra a rendelkezésre álló támogatás 35,9%-át kitevő támogatási igény érkezett. A két felhívás eredményeképpen az igényelhető támogatást meghaladó, 113%-nak megfelelő támogatási igény érkezett be.

A jövedelemtermelő beruházások támogatásának aránya a helyi vállalkozások fejlesztését célzó projektek esetében volt a legmagasabb. A nem jövedelemtermelő beruházásokra igényelt támogatás aránya a térségi partnerségi együttműködés, a kulturális örökség védelme, fejlesztése és az egyéb fejlesztések esetében volt jelentős.

A támogatási keretösszeg és a támogatásigénylés aránya fejlesztési területenként jelentősen eltért. Az igényelt támogatás a térségi partnerségi együttműködés és az egyéb fejlesztések esetében meghaladta a keretösszeg 70%-át, a helyi vállalkozások fejlesztése és a mezőgazdasági termékek fejlesztése esetében nem érte el a keretösszeg 50%-át.

79

A pályázók aktivitása a nagyobb településeken volt a legerősebb. A projektek majdnem 70%a 1500 főnél nagyobb lakosságszámú települések pályázóitól érkezett be. Az 500 főnél kevesebb lakosú települések pályázóinak a projektek 1/6-a tudható be. A projektek majdnem fele 1 és 3 millió forint közötti támogatással valósul meg. A pályázók 1/3-a 1 millió forintnál kevesebb támogatást igényelt. A projektek 1/5-e több, mint 3 millió forint támogatással valósul meg. A gesztor szervezetek által leértékelt, lepontozott helyi pályázatokat a Helyi Bíráló és Monitoring Bizottságok megtárgyalták az MVH Regionális Illetékességű Kirendeltségek munkatársainak felügyeletével, és ezek után kerültek felterjesztésre a Döntés Előkészítő Bizottsághoz. A Bizottság javaslata alapján az IH vezetője hozta meg a végső döntést. A 70 nyertes akciócsoporthoz összesen 3609 db helyi pályázat érkezett, melyből végül a 8 db Bizottsági Ülés alapján 2701 db került kötelezettségvállalási listára. Ezután megkezdődött a helyi projektek megvalósítása. A végső kedvezményezettekkel a támogatási szerződések megkötésére 2006. december 15-ig került sor. A helyi projekteket meg kellett valósítani és a záró elszámolásokat be kellett nyújtani 2008 végéig. Szervezeti háttér Magyarország Európai Unió által elfogadott Agrár – és Vidékfejlesztési Operatív Programja, illetve annak részletesen kidolgozott Program-kiegészítő Dokumentuma (PKD) utolsó verziójában bemutatott szervezeti háttér nem egyezik meg a ténylegesen felállított szervezeti rendszerrel. A két dokumentum eltérése a valóságtól abból fakad, hogy a PKD - amelyet az Európai Unió is jóváhagyott - a kísérleti Leader program tapasztalatai és szervezeti hátterének felhasználása segítségével készült, míg a valóságban ezeknek a tapasztalatoknak az összegzésére már nem kerülhetett sor, mivel politikai váltás történt. Az újonnan hivatalba lépett döntéshozók megszűntették a Regionális Vidékfejlesztési Irodák rendszerét, koordinációs feladatait a szaktárca budapesti Vidékfejlesztési Osztályára delegálták. A PKDban szövegszerűen az szerepelt, hogy a helyi akciócsoportok tevékenységeiket a Vidékfejlesztési Főosztály regionális egységeinek (Regionális Vidékfejlesztési Irodák) szakértői segítségével és törvényességi felügyelete alatt látják el. Ez azonban az irodák megszűnése miatt nem történhetett meg, a budapesti osztályhoz delegált jogkörök pedig a helyi pályázó Leader csoportok stratégiakészítését és program-lebonyolítását nehezítette meg, hiszen így a helyben igénybe vehető tanácsadás megszűnt.

80

A következőkben a Leader intézkedés ténylegesen megalakult szervezeti hátterét és a szervezeti egységek fő feladatait vázolom fel.

Ahhoz,

hogy a

LEADER

programhoz

kötődő

intézményhálózat

feladatrendszerét

összefüggéseiben megérthessük, két alapvető intézményhálózati szervezési szabályrendszert kell figyelembe vennünk 2004. május 1-től. •

Az egyik az Európai Unió és a Magyar Kormány közötti tárgyalássorozat eredményeképpen létrejött megállapodás a Nemzeti Fejlesztési Terv pénzügyi allokációjára vonatkozóan (melynek része a LEADER), amely a Programkiegészítő Dokumentum,

és

annak

a magyar jogszabályokba való

letükröződése az

intézményrendszer szintjén. Ez a kötelező szupranacionális szint. •

A másik a mindenkori kormányzat által kormányrendeleti vagy miniszteri rendeleti felhatalmazás alapján megvalósuló ágazati intézményrendszeri szabályozás, a magyar kormányzati jogalkotás. A két szabályozás együttes értelmezése adja a LEADER programhoz kötődő intézményhálózat feladatrendszerét. (PROMEI – SZRVA – ZRVA, 2005)

A szupranacionális szabályozás alapelve, hogy élesen elválik egymástól a programozási – projektmegvalósítási feladatsor, a kifizetési feladatsor továbbá a monitoring, ellenőrzési, értékelési feladatsor. Mindez egymástól elkülönült intézményekben, illetve bizottságokban ölt testet, melyek a következők:

A Közösségi Támogatási Keret (KTK) megvalósításáért a Közösségi Támogatási Keret Irányító Hatóság felel, amely a Strukturális Alapok intézményrendszerének központi elemét képezi. A KTK Irányító Hatóság szerepét a Nemzeti Fejlesztési Hivatal töltötte be.

Az Agrár-és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatósága (IH) a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Az Irányító Hatóság – hazai kormányzati politikákkal összhangban – teljes körű felelősséggel tartozik az operatív program, az érintett térségek, ágazatok fejlesztési lehetőségeinek maximális kiaknázását elősegítő, hatékony és szabályszerű végrehajtásáért.

81

A Közreműködő Szervezet a Mezőgazdasági- és Vidékfejlesztési Hivatal, amelyre az Irányító Hatóság, mint az AVOP operatív program végrehajtásáért felelős szervezet számos feladatot delegál. Az ágazati intézményrendszeri szabályozás, azaz a magyar kormányzati jogalkotás során elkészült Magyarország stratégiai dokumentuma, a Nemzeti Fejlesztési Terv, amely a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés versenyképességének javítása mellett a vidéki térségek fejlesztését jelöli meg. A dokumentum az uniós és nemzeti társfinanszírozásban megvalósuló

intézkedéseket

foglalja

magába.

A

célrendszer

megvalósításának

programdokumentumai az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) és a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv az EMOGA Garanciarészleg intézkedéseire (NVT). Az AVOP és az NVT kapcsolatát és támogatási intézkedéseit a 2. sz. mellékletben mutattam be részletesen. A Leader program döntéshozatali mechanizmusához pedig még hozzá tartozik a helyi szint, amely a pályázatkezelés, a pályázati bírálatok első szintjét jelenti. A kétlépcsős eljárásrend szintjeit mutatja be a 8. ábra.

8. ábra: Kétlépcsős pályázati döntési mechanizmus

Forrás: Lukesch R., 2007.

82

Szervezetek feladatairól részletesen:

Az egyes szervezetek feladatainak áttekintéséhez és intézményi hierarchiában történő elhelyezéséhez nyújt információt a 9. ábra. A narancs színnel jelölt szervezeti egységek a szupranacionális szintet jelentik, a rózsaszínnel kiemelt egységek az ágazati szabályozás elemei, kék színnel a köztes szinteket jelöltem, a zöld pedig a helyi szinten működő szervezeti egységek jelölésére szolgál.

9. ábra: A LEADER+ intézkedés megvalósításának intézményrendszere és szereplői

AVOP Monitoring Bizottság

I R Á N Y Í T Ó H A T Ó S Á G (FVM) Döntés-előkészítő Bizottság (DEB) Szakmai irányítás, döntés-előkészítés. Elnöke: a Vidékfejlesztési Főosztály képviselője. Tagjai: az IH, a LEADER Titkárság, az Obszervatórium, egyes minisztériumok és vidékfejlesztő szervezetek képviselői, meghívott szakértők

LEADER Titkárság adminisztráció, koordináció Vidékfejlesztési Főosztály MVH regionális

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Szerződéskötés, kifizetés, ellenőrzés

A helyi akciócsoportok GESZTOR-szervezetei Döntés-előkészítés, titkárság, ügyfélfogadás

Nemzeti koordinációs egység Kommunikáció, koordináció, hálózatépítés

Helyi akciócsoportok Tervezés, programozás, programmegvalósítás

Helyi bíráló és monitoring bizottságok Pályázatok elbírálása, monitoring

A helyi vidékfejlesztési tervek pályázói, kedvezményezettjei: projektek kidolgozása, pályázás, projekt-megvalósítás

Forrás: Saját szerkesztés, 2005.

Irányító Hatóság (IH): Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Feladata az engedélyezés, a Helyi Akciócsoportok kiválasztásának és a helyben elbírált pályázatoknak a jóváhagyása.

Döntés-előkészítő Bizottság (DEB): az Irányító Hatóság részére javaslatot tesz a támogatandó csoportokra és az Akciócsoportok által kiválasztott nyertes projektekre.

83

Közreműködő Szervezet: a 2003-ban létrehozott Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal feladata az értékelt pályázatok előkészítése DEB ülésre, szerződéskötés a nyertes csoportokkal és a végső kedvezményezettekkel, kifizetés, helyszíni ellenőrzés.

FVM Vidékfejlesztési Osztály: koordináció, tanácsadás.

Megyei Földművelésügyi Hivatalok: a minisztérium megyei szintű dekoncentrált szerveiként szakértői segítség, tájékoztatás, minőségbiztosítás, monitoring.

Megyei Földművelésügyi Hivatalok megyei falugazdászai és területi vezető falugazdászai: információátadás a településeken élő potenciális végső kedvezményezettek számára.

Nemzeti Leader Obszervatórium: közbeszerzés útján kiválasztott nemzeti koordinációs egység, feladata az országos szintű kommunikáció, hálózatépítés, képzés, tájékoztatás.

A Helyi Akciócsoport szervezete:

Gesztor: A Helyi Akciócsoport önálló jogi személyiségű tagja, a program adminisztratív feladatait látja el.

Vezető szervezet: A helyi akciócsoport tagjai közül választott önálló jogi személyiségű szervezet, amely a csoportot képviseli. A vezető szervezet vezetője a Helyi Akciócsoport elnöke, aki önállóan jogosult a csoport képviseletére.

Helyi Bíráló és Monitoring Bizottság: feladata a végső kedvezményezett projektek kiválasztása.

A Leader+ programban a csoportot képviselő és az operatív teendőket ellátó szervezet elkülönült egymástól a Helyi Akciócsoporton belül, ami kellően megnehezítette a program lebonyolítását. Feleslegesen vont be még több szervezetet a döntéshozatali mechanizmusba és konfliktusokra, erőviszonyok egyenlőtlenségére, bizalmatlanságra adott okot a szervezetek között.

84

A program eredményei:

A Leader+ program eredményességét végeredményben az mutatja meg, hogy az átdolgozott vidékfejlesztési tervek teljes mértékben megvalósultak, számos helyi projekt működik jelenleg is sikeresen. A Leader+ program keretében a pályázók és az akciócsoportok maximálisan ki tudták használni a pályázati lehetőségeket, a teljes rendelkezésre álló keretet fel tudták használni. A program során kialakított partnerségek közelítették egymáshoz a sokszor ellentétes önkormányzati, vállalkozói és civil érdekeket. A kialakult együttműködéseket a helyi akciócsoportok tagjai a későbbiek során egyéb pályázati források kiaknázására is felhasználták.

Összesen 2701 vidékfejlesztési elképzelés valósult meg a helyi szereplők között. A projektek kisértékűek, a program kizárólag olyan tevékenységeket támogat, amelyek más Operatív Programból nem finanszírozhatóak. Ennek ellenőrzése egyben nehézségek elé állította az akciócsoportokat és a döntéshozókat is. Pozitívum, hogy számos helyi akciócsoport olyan projekteket is támogatott, amelyek már a 2007-13-as tervezési időszak támogatási forrásaira készítenek elő projekteket.

A program nehézségei, hiányosságai:

A potenciális akciócsoportok számára a helyi tervezésre rendelkezésre álló időkeret rendkívül kevésnek bizonyult, mindkét fordulóban pár hónap alatt kellett egy térség komplex fejlesztési stratégiáját kidolgozniuk. Azokban a térségekben, amelyek nem vettek részt a Kísérletijellegű Leader - programban, ott a lakossággal, a vállalkozókkal, az önkormányzatokkal és a helyi szereplőkkel ugyanezen rendelkezésre álló idő alatt kellett megismertetni a Leader program lényegét, metodikáját, a Leader-szerű működés, az alulról építkező tervezés és a helyi decentralizált döntéshozatal elveit. Mindezek mellett még a legaktívabb helyi szereplőknek dolgozni kellett azon is, hogy a térségben megalakítsák a Helyi Akciócsoportjukat, tagokat toborozzanak és létrehozzák a szükséges szervezeti hátteret. Véleményem szerint a felsoroltak eredményeképpen a rendelkezésre álló idő hiányában nem sikerült olyan integrált, komplex és főként innovatív vidékfejlesztési terveket készíteni, mint amelyekre szükség lett volna, amelyek az Unió elvárásainak megfelelnének. Kutatásaim alapján a helyi vidékfejlesztési tervek térséget átfogóan bemutató részei teljes mértékben a 2001-ben készült kistérségi agrár- ás vidékfejlesztési terv szövegezését vették át. A terv 85

intézkedéseken belüli projektfüzérei pedig szükségszerűen a rövid idő alatt összegyűjtött fejlesztési elképzelések, ötletek listái, így szervesen egymáshoz nem kapcsolódnak, nem egymás kiegészítői.

A rövid helyi tervezésre rendelkezésre álló idő ellenére a program indításától a projektgazdák számára kiírt pályázati lehetőségek megjelenésig rendkívül hosszú idő telt el. 2004 decemberétől, mikor is a nyílt közbeszerzési eljárás elindult, 2006 júliusáig, amikor is az akciócsoportok meghirdethették pályázataikat másfél év fordítódott a helyi fejlesztési tervek kiválasztására. A hosszú várakozási idő a végső kedvezményezettekben kételyeket ébresztett a program valódiságát, komolyságát illetően, nőtt a szkepticizmus, a bizalmatlanság a vidéki lakosság körében, több halaszthatatlanul szükséges fejlesztés pedig a pályázatok kiírásáig már önerőből megvalósult. Az akciócsoportok számára rendkívül nehéz időszak volt ez, hiszen folyamatosan fenn kellett tartaniuk az érdeklődést, a helyi aktivitást, a helyi szereplők érdekeltségét a programban. Az elbírálási határidők meghosszabbodása véleményem szerint annak köszönhető, hogy a döntéshozók tekintetében a személyi állomány éppen a program indulásának időpontjában változott meg, így a kidolgozott eljárásrend tarthatatlanná vált. A Regionális Vidékfejlesztési Irodák megszüntetése, az illetékes minisztériumi osztályokon történt személycserék miatt a Kísérleti –Leader programban már képzésben részesült tapasztalt munkatársakat felváltották olyan köztisztviselők, akik maguk is a potenciális akciócsoportokkal egyidőben ismerték meg a Leader- programról a szükséges információkat.

A programot bemutató országos kommunikáció nem volt megfelelő szintű, azaz a program nem kapott elég nyilvánosságot, nem épült be a helyi köztudatba, emiatt az első pályázati fordulóban nagyon alacsony szinten maradt a pályázási kedv, a lakosság a programot szkeptikusan fogadta.

A nyertes csoportok kiválasztása véleményem szerint felvet szakmai kételyeket. A Leader+ nyertes Helyi Akciócsoportokat régiónkénti és megyei bontásban bemutató táblázat alapján egyértelmű, hogy a csoportokat irányítottan választották ki, előre meghatározott kvóták alapján. Az összes beérkezett pályázat közül a 70 legfelkészültebb helyi akciócsoport és legjobb vidékfejlesztési terv szakmai alapokon történő kiválasztása helyett régiónként egyenletes a nyertes csoportok eloszlása az országon belül. Ezzel kissé politikai irányultságúvá vált a kiválasztás, a szakmaiság, a Leader-szerűség a politika, a területi kiegyenlítődés áldozata lett. 86

Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program a kiválasztásra kerülő Helyi Akciócsoportok számát maximum 40 csoportban határozza meg. Az Irányító Hatóság végül 70 csoportot részesített támogatásban, majdnem kétszer annyit, mint a tervezett. A program rendelkezésre álló forrásai azonban változatlanok maradtak, így az egy akciócsoportra jutó források összege közel felére csökkent. A források elaprózódásának köszönhetően egy-egy térség nem volt képes egy 90-100 millió Ft-os keretösszegből átfogó fejlesztési elképzeléseket, programokat megvalósítani, de nagyobb beruházások megvalósítására sem nyílt lehetőség, hiszen az a források nagy részét egy pályázó, vagy pályázói kör érdekében kötötte volna le. A térségekben a helyi szereplők várták a Leader forrásokat, így a program keretében minél több végső kedvezményezettet próbáltak támogatásban részesíteni a helyi aktorok. A program Leader-szerűsége, komplexitása így nagyrészt elveszett.

Országosan az egyes fejlesztési területekre ténylegesen felhasznált keretösszeg jelentősen eltért az eredetileg tervezettől. Az igényelt támogatás a térségi partnerségi együttműködés és az egyéb fejlesztések esetében meghaladta a keretösszeg 70%-át, a helyi vállalkozások fejlesztése és a mezőgazdasági termékek fejlesztése esetében nem érte el a keretösszeg 50%át. A vállalkozói szektor bevonása, ezáltal a vidéki gazdaság élénkítése, nem az elvárt mértékben valósult meg. Közvetve a helyi termékek értéknövelése, új, fenntartható jövedelemszerzési lehetőségek teremtése, munkahelyteremtés és megőrzés célok nem teljesültek megfelelően.

A helyi adminisztratív kapacitások bővítésére vonatkozó előírások sem kedveztek a Leader program zökkenőmentes lebonyolításának. A helyi vezető és gesztor szervezet egymástól elkülönült egységként való működtetése mind személyi, mind infrastrukturális, mind anyagi tekintetben többletterhekkel járt. A számos, lebonyolítást segítő illetve tanácsadó szervezet kijelölése pedig egyfajta káoszt okozott a helyi tervezésben résztvevők között, nem tudták, hogy végül pontosan kihez fordulhatnak kérdéseikkel. Az MVH illetékes munkatársának felügyeletével zajló Helyi Bíráló és Monitoring Bizottsági ülések nem a decentralizált döntéshozatali mechanizmus elvének megfelelően működtek. A várakozásokhoz képest bonyolult, túlbürokratizált eljárásrend, az uniónál is szigorúbb megvalósításra vonatkozó előírások pedig hátráltatták a projektek sikeres megvalósítását és a Leader pályázati kedv élénkítését.

87

5.1.3.LEADER 2007-2013

Az Európai Unióban a 2007 és 2013 közötti tervezési időszak nagy áttörést jelentett a Leader program szempontjából. A Közösségi Agrárpolitika reformjának és az egységes szerkezetű Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapnak köszönhetően hazánk az összes vidékfejlesztési támogatás 5,5 %-át költi el jelen tervezési időszakban a Leader alapelveknek megfelelően, de ezen túlmenően a többi támogatás felhasználásánál is figyelembe kell vennie a Leader alapelveket.

A 2007 -2013 közötti hazai agrár-vidékfejlesztési stratégia prioritásai az alábbiak szerint foglalhatók össze: 1. a versenyképesség erősítése az agráriumban 2. az agrár-vidék fejlesztése elsősorban a vidéken élők munkalehetőségeinek javítását szolgálja 3. a

fenntartható

fejlődés

fontos

eszköze

az

agrár-környezetvédelem,

illetve

a

környezetgazdálkodás kiteljesítése 4. az élelmiszerbiztonság és az értékesítés biztonság növeléséhez járulnak hozzá a jó minőségű élelmiszerek 5. A vidéki élet minőségének javítását szolgálják a természeti értékek megőrzése, a falumegújítás, és a vidéki örökség értékmegőrzése 6. Az

agrárágazatok

versenyképességét,

az

agrárvidék

fejlesztését,

az

agrár-

környezetvédelmet egyaránt szolgálják az intézményi közszolgáltatások (FVM, 2005 c)

A 4. táblázat azt foglalja össze, hogyan szolgálják a nemzeti fejlesztési irányok a közösségi fejlesztési irányok megvalósítását. Az is szemléletesen követhető, hogy az egyes nemzeti fejlesztési irányok elérését mely beavatkozási akciók szolgálják, megvilágítva ezáltal a beavatkozási akciók és a közösségi fejlesztési irányok közötti összhangot.

88

Beavatkozási akciók

Nemzeti fejlesztési irány

Közösségi fejlesztési irány

4. táblázat: Az EU fejlesztési prioritásai, a nemzeti fejlesztési irányok és beavatkozási akciók kapcsolódása

I. A mezőgazdasági és erdőgazdálkodási ágazat versenyképességének javítása

I. A mezőgazdaság, II. A az élelmiszerversenyképes agrárgazdaság feldolgozás és erdészeti szektor humán versenyképességének feltételeinek javítása, a megteremtése, különös tekintettel strukturális az innovációs feszültségek enyhítése, a készség, a termelési piacorientált szemlélet szerkezetváltás elterjedésére elősegítése

I/1. Megújuló energiaforrások I/2. Technológiai fejlesztés I/3. Állattenyésztés I/4. Élelmiszerfeldolgozás I/5. Kertészet I/6. Birtokrendezés I/7. Vízgazdálkodás, belvízvédelem

II/1. Korszerkezetváltás II/2. Innováció és piaci orientáció a termékpályás szerveződések mentén II/3. Tudás alapú vidéki társadalom

II. A környezet és a vidék minőségének javítása

III. A fenntartható termelés és földhalászat garanciáinak erősítése

III/1. Erdészet III/2. Környezetkímélő gazdálkodási módszerek III/3. Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) III/4. Állatjóléti előírások

Forrás: FVM, 2006 b

89

IV. A helyi III. Az életminőség kapacitás javítása a vidéki kiépítése a területeken és a foglalkoztatottság diverzifikáció és a ösztönzése diverzifikáció érdekében

IV. A vidéki foglalkoztatási feszültségek csökkentése, a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, illetve a vidéki életminőség javítása, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása a vidéki települések lakosainak IV/1. Vidéki vállalkozásfejlesztés IV/2. A falumegújítás IV/3. A vidéki közösségek szolgáltatásokhoz való hozzáférési lehetősége

V. Helyi közösségek fejlesztése

Az ötödik fejlesztési irány a helyi közösségek fejlesztése, Ez a fejlesztési irány alapvetően a negyedik nemzeti fejlesztési irány megvalósítását szolgálja.

A Közösségi Fejlesztési Irányok tehát az intézkedéscsoportok, amelyeken keresztül forráshoz juthat az unióból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv. A Nemzeti Fejlesztési Irányok pedig azokat a hazai prioritásokat jelentik az ország stratégiai tervében, amely prioritások intézkedései válnak pályázhatóvá az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében, annak elfogadását követően.

Az intézkedéscsoportok (tengelyek) közötti indikatív forrásmegosztás

Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv 2007-2013 három fő következtetést von le az indikatív forrásmegoszlás kijelölése kapcsán:

1. A magyar agrárgazdaság kiváló természeti adottságokkal bír, a strukturális problémák leküzdésével és az innovációs és marketingszemlélet elterjedésével versenyképes ágazattá válhat. Ugyanakkor mind a struktúraváltás, mind az innovációs és piaci kapacitás kiépítése komoly problémákba ütközik, így komoly erőforrásokat igényel.

2. A mezőgazdaság által okozott környezeti terhelés európai összevetésben alacsony. A II. intézkedéscsoport erőforrásait arra kell fordítani, hogy ez az állapot hosszabb távon is fennmaradjon, a termelők minél nagyobb részében tudatosuljon a fenntarthatóság elvének fontossága a gazdálkodás során.

3. A vidéki társadalom komoly kihívásokkal szembesül. A legégetőbb probléma a munkahelyek hiánya, a szolgáltatások nagyon alacsony színvonala.

Magyarországon

az

Európai

Mezőgazdasági

és

Vidékfejlesztési

Alap

(EMVA)

Intézkedéscsoportjai között a fenti célokkal összhangban történt a rendelkezésre álló források megosztása, amelyet részletesen a 10. ábra vázol fel.

90

10. ábra: EMVA intézkedéscsoportjai közötti indikatív forrásmegoszlás Magyarországon

EMVA indikatív forrásmegoszlása 5,50%

4%

11,50% 47%

32% I. Intézkedéscsoport (a mezőgazdaság, az élelmiszer-feldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása) II. Intézkedéscsoport (a környezet és a vidék állapotának javítása) III. Intézkedéscsoport (az életminőség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése) IV. Intézkedéscsoport (LEADER) TS (Technikai Segítségnyújtás)

Forrás: Saját szerkesztés, Enyedi Gábor, FVM VKSZI, 2007 adatai alapján A mezőgazdaság, élelmiszeripari és erdészeti ágazat az összes forrás 47%-át használhatja fel a versenyképessége fokozására. A fenntarthatóságra, a környezeti terhelés csökkentésére az összes forrás 32%-át kell fordítani. A vidéki életminőség javítására 11,5%- ot szánnak a döntéshozók. A helyi közösségek fejlesztése, a Leader program 5,5 %-ot képvisel az összes forrásból, amely komoly előrelépést jelent a Leader+ programhoz képest: a 2004-2006 közötti időszakban megvalósult program az AVOP forrásainak 4,5%-ában részesült.

Az EMVA forrásai a korábbi Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program kereteit nagyságrendekkel felülmúlják. Elég, ha csak a Leader programot nézzük, amely keretében összesen 63 milliárd Forint uniós támogatás érkezik a 2007 és 2013 közötti periódusban. (Az előző programozási időszakban 4,885 milliárd Ft forrás állt rendelkezésre a Leader + megvalósítására.) Az intézkedéscsoportokhoz rendelt költségvetési keretszámokat az 5. táblázat mutatja be.

91

5. táblázat: ÚMVP tervezett költségvetése Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program kalkulált költségvetése (támogatási keret) (milliárd Ft) Intézkedéscsoport/Év 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 Összesen I. Intézkedéscsoport 92,78 87,37 81,04 82,77 89 91,56 94,06 618,58 II. Intézkedéscsoport 66,18 62,32 57,81 59,04 63,49 65,31 67,09 441,24 III. Intézkedéscsoport 20,17 18,99 17,62 17,99 19,35 19,9 20,45 134,47 IV. Intézkedéscsoport 9,45 8,9 8,26 8,43 9,07 9,33 9,58 63,03 Technikai Segítségnyújtás 6,05 5,7 5,29 5,4 5,8 5,97 6,13 40,34 Összesen: 194,63 183,28 170,02 173,64 186,71 192,07 197,32 1297,67 1 euro=265Ft. Társfinanszírozási arány: 75% EU és 25% hazai az I. és a III. Intézkedéscsoport, 80% EU és 20% hazai a II. és IV. Intézkedéscsoport esetén. A Technikai Segítségnyújtás 100%-ban EU által finanszírozott.

Forrás: FVM, 2006 b A tervezethez képest természetesen eltérések tapasztalhatók a megvalósítás során. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) III. és IV. Intézkedéscsoportja szolgálja – szűkebb értelemben – a vidéki térségek fejlesztését. Az összes közpénzből történő hozzájárulást tekintve a III. és IV. Intézkedéscsoport céljainak megvalósulásához a 2007-2013 időszakban az ÚMVP mintegy 262 milliárd forinttal járul hozzá. (FVM, 2008 b)

A IV. intézkedéscsoport: LEADER

A nemzeti fejlesztési irányokkal összhangban kiemelt fejlesztési irány a 2007-2013 közötti időszakban a vidéki foglalkoztatás bővítése, a tevékenységek diverzifikálása és a helyi közösségek fejlesztése. Stratégiai cél az ország lehető legnagyobb területének lefedése működő LEADER akciócsoportokkal.

A IV. intézkedéscsoportból támogathatóak mind az I.-II.-III. intézkedéscsoportok céljai. Az intézkedéscsoport keretén belül a helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításának, a térségek közötti együttműködéseknek és a helyi akciócsoportok készségfejlesztésének és működtetésének támogatására kerül sor.

A Leader program specifikus céljai az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Tervben (FVM, 2006 b) megfogalmazottak alapján:

92

1. Újszerű helyi eljárások ösztönzése a fenntartható és versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-feldolgozás, és erdőgazdálkodás érdekében: Az értékesítési és élelmiszerláncokhoz való kapcsolódás érdekében az újszerű és/vagy összefogáson alapuló helyi termékfeldolgozást, a termékek közös piacra juttatását és értékesítését ösztönzi komplex módon, a humán és a termelői kapacitások fejlesztése révén.

2. A vidéki gazdasági potenciál erősödése, a helyi adottságokon nyugvó integrált programok révén: Kulcskérdés a helyi gazdaság mezőgazdasághoz köthető fejlesztésén túl a nem mezőgazdasági tevékenységek kialakítása, bővítése, amely több nemzetgazdasági ág összehangolt fejlesztésével, munkahelyek teremtésével valósulhat meg. Nélkülözhetetlen az innovatív

helyi

megoldások

ösztönzése,

megvalósítása,

a

különböző

szektorok

összekapcsolása.

3.Kulturális és természeti értékek fenntartható, komplex hasznosítása, humán infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése: A vidéki értékek sorában a táj, a természeti és a helyi kulturális sajátosságok, szellemi vagy tárgyiasult termékek, egyedi tájértékek kiemelkedő jelentőséggel bírnak és a jövő zálogai lehetnek. Ezért megőrzésük és megújításuk, funkcióváltással kísért vagy a korábbi funkciók szerinti közösségi használatba vételük, és bekapcsolásuk a helyi és térségi „érték-tárba” elsődleges fontossággal bírhat egy-egy kistáj kulturális revitalizációja szempontjából. Kitüntetett szerepet játszhatnak az innovatív humán szolgáltatások a hátrányos helyzetű csoportok integrációjában.

4.Helyi együttműködést és partnerséget elősegítő kapacitás- és készségfejlesztés A helyi adottságok, értékek, kapacitások feltárására irányuló tanulmányok készítése, a hálózatépítés humán és fizikai kapacitásainak, felszereltségének javítása, magyar és külföldi szereplőkkel történő tapasztalat-megosztás, közös projektek kidolgozása biztosíthatja a fejlesztési kapacitások helyi szükségletekre szabott folyamatos bővülését.

A fenti célok kialakításában meghatározó szerepe volt az AVOP LEADER+ pályázatokban leggyakrabban megfogalmazott igényeknek. Eszerint a IV. intézkedéscsoportból mindhárom tematikus intézkedéscsoport céljai támogatandók, ugyanakkor a tapasztalatok alapján a helyi vidékfejlesztési stratégiákban nagyobb hangsúllyal szerepel a III. intézkedéscsoport céljainak megvalósítása. Az AVOP LEADER+ intézkedés megvalósítási tapasztalatai alapján hangsúlyosabbá kellett tenni a térségek közötti együttműködések ösztönzését a közös 93

projektek megvalósítása eljárásrendjének elkészítésével és az együttműködéseket elősegítő eszközök és intézményi háttér biztosításával. Ennek alapját a 2006-ban felállított LEADER nemzeti hálózat szolgáltatja. A helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósításában résztvevők folyamatos képzése és készségfejlesztése úgyszintén nagyobb hangsúlyt kellett, hogy kapjon a programok

hatékony

és

színvonalas

megvalósítása

érdekében.

A

negyedik

intézkedéscsoporthoz kapcsolódó intézkedések minden nemzeti fejlesztési irány, de különösen az ötödik (Helyi közösségek fejlesztése) érvényre jutását segítik.

A LEADER-prioritás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (FVM, 2007) három intézkedésen keresztül valósul meg:

1. A helyi fejlesztési stratégiák megvalósítása: Célja a vidéki szereplők közötti együttműködés megalapozása az integrált megközelítést tartalmazó fenntartható helyi fejlesztési stratégiák előkészítése és megvalósítása érdekében, továbbá a helyi innovatív megoldások és az átfogó társulások működtetése, a vidéki régiók életszínvonalának emelése, a munkahelyek megőrzése és újak létrehozása, valamint az élethosszig tartó tanulás elősegítése.

A LEADER program területi hatálya a 120 fő/km2-nél alacsonyabb népsűrűségű vagy 10 000 főnél kevesebb lakosú településekre terjed ki. A LEADER-program célkitűzéseinek megvalósítása érdekében különösen hangsúlyos ebben az időszakban a vidéki szereplők közötti együttműködés.

2. Térségek közötti és nemzetközi együttműködések: Az intézkedés célja a különböző régiók közötti hazai és a nemzetközi együttműködési törekvések támogatása. Az együttműködést három szinten kell megvalósítani: - Országon belüli együttműködési projektek; - Uniós együttműködési projektek; - Együttműködési projektek harmadik országokkal (azok LEADER-szerű csoportjaival).

3. A helyi akciócsoport működtetése, készségek elsajátítása, a térség élénkítése: Az intézkedés célja a megfelelő pénzügyi és szakmai háttér biztosítása a Helyi Akciócsoportok számára a helyi vidékfejlesztési stratégiák hatékony végrehajtása érdekében. A Helyi Akciócsoportok költségvetésének legfeljebb 20%-át lehet az intézkedés keretein belül támogatásra jogosult tevékenységekre elkölteni. 94

A fejlesztési elképzelések megvalósítása során alapvető fontossággal bír a LEADER megközelítés, melyet egyrészt a IV. Intézkedéscsoport keretében létrejövő LEADER Helyi Akciócsoportok jelenítenek meg, másrészt a III. Intézkedéscsoport intézkedéseit megvalósító Helyi Vidékfejlesztési Közösségek (HVK). A tervezett LEADER megvalósítási lehetőségek 2007-ben az Irányító Hatóság rendkívül bonyolult, túlbürokratizált megvalósítási modellt mutatott be a Leader programra. Potenciális Leader csoport-tagként felkészítő képzéseken vettem részt, amely a sikeres programkészítés és a közös értelmezés alapvető feltétele volt. A Helyi Vidékfejlesztési Közösség (HVK) fogalmának megjelenése miatt többféle tervezési lehetőséggel és lehetséges megvalósítási móddal szembesültünk, amelyek - bonyolult és összetett mivolta miatt - köztudatban való elterjesztése véleményem szerint szinte lehetetlennek ígérkezett. A három Leader megvalósítási lehetőséget a 2007-2013-as időszakban a 11. , a 12. és a 13. ábra segítségével mutatom be. Az ábrán a kistérség szó a statisztikai kistérség fogalmát jelenti, minden statisztikai kistérségben működik egy Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI). A Leader csoportok önkéntes alapon szerveződött települési közösségek, amelyek nem kell, hogy kövessék a kistérség határait.

11. ábra: Nyertes LEADER Akciócsoportot tartalmazó térség, ahol az Akciócsoport területe 100%-ban lefedi az adott kistérséget

Kistérség

A kistérség valamennyi települése EMVA jogosult

LEADER csoport (NYERTES)

HVK HVI iroda székhely

Forrás: Gönczi Zs., 2007

95

12. ábra: Nyertes LEADER Akciócsoportokat tartalmazó egy kistérség, ahol az Akciócsoportok területe nem fedi le 100%-ban az adott kistérséget

EMVA jogosult település 1 „Nyugati” LEADER csoport (NYERTES)

Nem EMVA jogosult település, de HVI székhely

EMVA jogosult település 2 „Keleti” LEADER csoport HV (NYERTES)

Kistérség HVK

I

HVI

HV I

„Déli” LEADER csoport (NEM NYERTES)

. Forrás: Gönczi Zs., 2007 13. ábra: Nyertes LEADER Akciócsoportokat tartalmazó több kistérség, ahol a LEADER Akciócsoportok területe nem fedi le 100%-ban az adott kistérségeket Nem EMVA jogosult település, de HVI székhely HVI iroda székhely

„Nyugati” Kistérség II. LEADER csoport „Keleti” (NYERTES) LEADER Kistérség I. csoport (NYERTES) Kistérség III.

Nincs EMVA jogosult település

HVI iroda székhely

HVI iroda székhely

Forrás: Gönczi Zs., 2007 A létrejött helyi közösség alapján 2 fő tervezési típus különböztethető meg: •

Nem-LEADER területen: HVI által kidolgozott Helyi Vidékfejlesztési Terv

•

LEADER területen: LEADER Fejlesztési Stratégia, melyet a megalakult LEADER Akciócsoport dolgoz ki.

96

Ahol LEADER csoport alakul, ott a LEADER Fejlesztési Terv készül el először és a Helyi Vidékfejlesztési Terv ebből lesz származtatva, tekintettel arra, hogy a LEADER Fejlesztési Stratégia 2. része azonos a Helyi Vidékfejlesztési Tervvel. Amennyiben kistérségen belül LEADER és nem-LEADER terület is található, úgy mind Helyi Vidékfejlesztési Terv (a nemLEADER területre vonatkoztatva), mind pedig LEADER Fejlesztési Stratégia is készül.

A programkészítés menete fentiek alapján rendkívül bonyolultnak ígérkezett, nagy volt a bizonytalanság az egyes térségek esetén, mivel a szereplők nem ismerték a tágabb értelemben vett térségük szándékait, így nem tudhatták, hogy egy-egy településről milyen szervezet milyen stratégiát készíthet. A feleslegesen túlbürokratizált eljárásrend a helyi szereplők számára nem tartalmazott jól közvetíthető üzeneteket, nem tudtak azonosulni a különböző módon felállított szervezeti egységekkel. Az Irányító Hatóság végül felismerte ezt a jogos feltételezést és nem élt a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek létrehozásának lehetőségével. Végül a Helyi Vidékfejlesztési Közösségeknek és a Helyi Vidékfejlesztési Tervnek gyakorlati szerepe hazánkban nem érvényesült, mert mind a 96 kiválasztott térség Leader akciócsoportként került elismerésre 2008. évben. Így szerencsére nem alakult egy olyan Helyi Vidékfejlesztési Közösség sem az országban, amely ne Leader csoportként működne.

A Helyi Akciócsoportok kiválasztásának folyamata

2007-ben első lépésként az Irányító Hatóság felhívást tett közzé Helyi Akciócsoportok létrehozására. Ezt követően megkezdődött a nyilvántartásba vételi szakasz. A jogi személyek helyi közösségalapítási szándékát az ún. Helyi Vidékfejlesztési Irodák vették nyilvántartásba. Ugyanazon a földrajzi területen több potenciális helyi közösség is alakulhatott. A pályázati kiválasztási eljárásrend folyamatát szemlélteti a 14. ábra.

97

14. ábra: LEADER 2007-2013 pályázati eljárásrend

Helyi Közösség

Regisztráció a HVI-nél

Nyilvántartásba vett Helyi Közösség Elismerési kérelem benyújtása HVI-nek Előzetesen elismert Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoport IH döntés 4 hónap tervezés LEADER HELYI AKCIÓCSOPORT

IH döntés

HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI KÖZÖSSÉG

Forrás: Saját szerkesztés, 2010. Tekintettel a nyilvántartásba vett helyi közösségek közti esetleges átfedésekre, az Irányító Hatóság a közösség struktúrája, a résztvevők tapasztalatai és a stratégiai irányválasztás alapján az ún. előzetes kiválasztási szakasz során a nyilvántartásba vett közösségek közül 140-150 olyat tervezett kiválasztani, amelyek esetében nincs átfedés. Ezeket az előzetesen kiválasztott közösségeket potenciális LEADER Akciócsoportoknak nevezzük. A potenciális LEADER Akciócsoportok kiválasztásával egyben a helyi tervezés területi hatálya is meghatározásra került. A kiválasztott potenciális LEADER Akciócsoportok non-profit jogi személyiséget alapítottak. A helyi közösségek regisztrációs eljárását szabályozó 93/2007. számú (VIII.29.) első miniszteri rendelet 2007. augusztus 29-én került kihirdetésre. A miniszteri rendeletben foglalt alapelveknek megfelelően (minimum 20 alapító tag, 10.000 és 100.000 közötti taglétszám, a tagság legalább 60%-át vállalkozók és civilek alkotják, területi folytonosság, azonos település többfelé regisztrálásának lehetősége a különböző szférákhoz tartozók tagok által) a regisztrációs időszak végéig, azaz 2007. október 10-ig 105 helyi közösség nyújtotta be az előírásoknak megfelelően előzetes elismerés iránti kérelmét az Irányító Hatóság felé. A helyi közösségek összességében több mint 12.000 tagot foglalnak magukban - amelyek közül 2.930 helyi önkormányzat-, valamint az ország egész területét lefedik, azaz 3.043 települést.

98

A Helyi Vidékfejlesztési Iroda (HVI) segítségével a kiválasztott potenciális LEADER csoportok potenciális LEADER- stratégiát dolgoztak ki az általuk lefedett területre vonatkozóan. A tervezési szakaszban a HVI tanácsadó segítséget nyújtott a potenciális LEADER csoportoknak. A tervezési szakasz elején az

Irányító Hatóság Helyi

Akciócsoportonként tájékoztatta a potenciális LEADER Akciócsoportokat a pénzügyi keretekről. (FVM, 2008 b) Miután a potenciális LEADER csoportok kb. 4 hónap alatt kidolgozták a potenciális LEADER- stratégiáikat, az Irányító Hatóság a stratégia minősége alapján, országos szinten a tervek szerint legfeljebb 70 HACS-ot választott volna ki. A 105 db helyi közösségből néhány esetben összeolvadás, illetve 1 esetben elutasítás történt, mivel a helyi közösség népességszáma meghaladta a jogosultsági kritériumként megszabott 100 ezer főt.

Az

előzetesen elismert helyi vidékfejlesztési közösségek országos lefedettségét a 3. térkép mutatja. A tervezett 70-hez képest a Döntés-előkészítő Bizottság a 105 db regisztrált helyi közösségből két szakaszban 96 db előzetesen elismert helyi vidékfejlesztési akciócsoportot választott ki. 3. térkép: Az előzetesen elismert helyi vidékfejlesztési közösségek

Forrás: FVM, 2008 c

99

A helyi közösségek előzetes elismerését követően 4 hónap, azaz 120 nap állt rendelkezésre a helyi vidékfejlesztési stratégiák elkészítésére, amelyek alapján kiválasztásra kerültek a LEADER akciócsoportok, illetve a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek. Az előzetesen elismert helyi közösségek három hullámban kezdtek el tervezni. Az első 63 helyi közösség 2008. januárban kezdte meg a tervezései folyamatot. Őket 2008 márciusában 26 helyi közösség követte. A fennmaradó 7 közösség pedig áprilisban kezdhette el a tervezési munkát.

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák elbírálását követően 2008. szeptember 26-án került kihirdetésre, hogy a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák értékelése és minősége alapján mind a 96 közösség LEADER címben részesült, azaz LEADER Helyi Akciócsoportokká váltak. Ennek megfelelően mind a Helyi Vidékfejlesztési Közösségi, mind a LEADER kiegészítő forrás megilleti őket.

A hátrányos helyzetű kistérségekkel rendelkező régiókban, tehát az Észak-Magyarországi, az Észak-alföldi és a Dél-dunántúli régiókban a nyertes Helyi Akciócsoportok (HACS) száma magasabb az átlagnál (átlag: 14 db/régió), ahogy ez a 6. táblázatból is látható. A KözépMagyarországi régiót leszámítva - amely gyakorlatilag Pest megyét jelenti- a régiók közül a Nyugat-dunántúli Régióban nyert a legkevesebb HACS. Ennek okát egyrészt abban látom, hogy az országosan a régiók fejlettségi szintje alapján osztották fel a támogatásokat, és a Nyugat-Dunántúl a fejlettségének megfelelően kevesebb akciócsoportra nyert finanszírozást, ettől függetlenül a pályázati aktivitás rendkívül magas maradt a régióban. Másrészt több térség fogott össze, hogy közösen valósítsanak meg nagyobb volumenű és támogatással bíró programokat, az összefogások akár megye- vagy régióhatárokon is átnyúlhatnak, ahogy azt a 6. mellékletben szereplő térkép is bemutatja (a Nyugat-Dunántúli Régió Kistérségei és Leader csoportjai). Éppen ezért a kevesebb számú HACS támogatása még nem jelent kevesebb települést érintő támogatást.

100

6. táblázat: ÚMVP nyertes Helyi Akciócsoportok (HACS) megoszlása régiónkénti bontásban Régió neve Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl Közép-Dunántúl Dél-Dunántúl Összesen

Nyertes HACSok száma (db) 15 17 14 8 13 14 15 96

Forrás: Saját szerkesztés, FVM adatai alapján, 2009.

A 96 nyertes Helyi Akciócsoport közül 13 működik a Nyugat-dunántúli Régióban, amelyek az alábbiak:

1. Alpokalja-Ikvamente LEADER Egyesület 2. Göcsej-Hegyhát LEADER Egyesület 3. Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület 4. Őrség Határok Nélkül Egyesület 5. Pannónia Kincse LEADER Egyesület 6. Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület 7. Sághegy LEADER Egyesület 8. Szigetköz – Mosoni-sík LEADER Egyesület 9. UTIRO LEADER Egyesület 10. Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület 11. Zalai Témautak Szolgáltató Nonprofit Kft. 12. Zala Termálvölgye Egyesület 13. Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület

A Nyugat-dunántúli Régión belül 4 HACS Győr-Moson –Sopron, 4 HACS Vas és 5 HACS pedig Zala megyei székhellyel került bejegyzésre. Az akciócsoportok közül többnek a területe átlépi a megyehatárokat, sőt 2 Leader- térség régiókon átívelő együttműködéssel jött létre:

101

•

A Nyugat-dunántúli Régióba sorolt Pannónia Kincse Leader Egyesület által lefedett terület érinti a Közép-Dunántúli régiót is

•

A Közép-dunántúli Régióba sorolt Zalai Dombhátaktól a Vulkánok Völgyéig Egyesület által lefedett terület érinti a Nyugat-Dunántúli régiót is

A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület és az adott statisztikai kistérség határa mindössze 1 esetben egyezik meg (Alpokalja-Ikvamente Leader Egyesület –Sopron-fertődi kistérség). Támogatási kérelmet 2008. évben november 1-től - 30-ig lehetett benyújtani, amely egyben kifizetési kérelemnek is minősült. A 96 LEADER HACS közül 92 a jogcímrendeletben meghatározott időszakban be is nyújtotta támogatási kérelmét, támogatás kifizetésére 2008. december 31-ig azonban nem került sor. (FVM, 2009) Véleményem szerint a program indításának ez a jelentős késedelme sok pályázóban szkepticizmust ébresztett a Leader iránt, az akciócsoportok pedig 1 évig forrás nélkül maradtak. A program indítása rendkívül hosszadalmas és bonyolult volt. 2009-ben nyílt meg a IV. tengely LEADER jogcíme, így 2009-től az akciócsoportok a LEADER tengelyhez kötődő működési költséget is elkezdhették lehívni, előleg felvételére is ekkor nyílt lehetőségük. A LEADER HACS-ok az ÚMVP III. tengelyének intézkedéseire rendelkezésre álló forrás legfeljebb 15%-át, a LEADER kiegészítő forrásnak legfeljebb 20%át használhatják fel működésre, a fejlesztési forrás felhasználásával arányosan. A források felhasználásának konkrét feltételeit (pl. elszámolható kiadások) a 141/2008. (X. 30.) FVM rendelet szabályozza. A 2009 nyarán indult Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák felülvizsgálata során a Helyi Akciócsoportok az Irányító Hatósággal egyeztetve a stratégiában meghatározott HPME-jeikből (Helyzet – Probléma - Megoldás - Eredmény) pályázati felhívás keretében meghirdethető célterületeket fogalmaztak meg. A 96 HACS közel 1 000 célterületet töltött föl az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszerbe (IIER), melynek túlnyomó része már a 2009. évi első benyújtási időszak alkalmával kiírásra került. Az első támogatási kérelem benyújtási időszak 2009. október 1. és 2009. november 16. között volt, értékelésre 2009. évben nem került sor. 4 205 támogatási kérelem érkezett 62,5 M euró (16 935 M Ft) támogatási igénnyel. (VM, 2010 b) LEADER helyi akciócsoportok esetén a támogatási kérelmek teljes szakmai pontozása helyben, a LEADER Közösség által történik. A pontozási szempontok központilag kerültek meghatározásra, de azokon belül az akciócsoport határozta meg a súlyokat. 102

Területi lefedettség: Az AVOP LEADER+ intézkedéssel kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy 2004-2006 között a kiválasztott Helyi Akciócsoportok az ország területének 31%-át, illetve a vidéki területek 36%-át, és az ország összlakosságának 16%-át, a vidéki lakosságnak pedig a 35%át fedték le. Mindezek alapján a LEADER- program stratégiai célja az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program szerint, hogy 2009-től kezdve a vidéki területeknek legalább a felét fedjék le a Helyi Akciócsoportok, így az érintett területekhez tartozó vidéki népesség száma érje el a 2.350.000 főt. Ez összességében azt jelenti, hogy az ország összterületéhez viszonyítva az akciócsoportokhoz tartozó településekkel érintett területek aránya érje el a 44%-ot.

A 4. térképről látható, hogy rendkívül sikeresnek mondható azon szándék, hogy Magyarország lehető legnagyobb területét fedjék le aktívan működő helyi közösségek. A IV. tengelyből támogatható települések száma 2802. 4. térkép: Leader Helyi Akciócsoportok Magyarországon 2007-2013 között

Forrás: VM, 2010 b

103

Szervezeti háttér A szervezeti hátteret a teljesség igénye nélkül, kizárólag az eddigi programokhoz képest új szervezeti egységek felsorolásával mutatom be jelen fejezetben. Új fogalomként jelent meg a 2007-2013-as Leader programban a Helyi Vidékfejlesztési Közösség(HVK), mint szereplő. A Helyi Vidékfejlesztési Közösség az EC 1698/2005-ös rendelet alapján az 59. cikkely értelmében PPP alapon jön létre a Helyi Vidékfejlesztési Iroda közreműködésével az adott kistérségben. Elsődlegesen a nem LEADER- területeken, illetve LEADER által csak részben lefedett területeken biztosítja az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap III-as tengelye projektjeinek a megvalósítását. Ahol a kistérség egészét lefedi a LEADER Akciócsoport ott nem jön létre Helyi Vidékfejlesztési Közösség (HVK). Magyarországon szerencsére nem jött létre olyan HVK, ami ne lenne egyben Leader csoport is. HVK Tagjai: •

Civil szervezetek

•

Vállalkozások

•

Egyházi intézmények

•

Kereskedelmi szervezetek

•

Közszféra képviselői (önkormányzatok és intézményeik)

Tagjait a Helyi Vidékfejlesztési Iroda regisztrálja. HVK összetétele: •

Közszféra képviselői (önkormányzatok és intézményeik): 40%

•

Civil, vállalkozó és egyéb: 60%

A helyi közösségeknek a tervezési folyamat végére hivatalosan bejegyzett jogi személyiséggé kell válniuk, mivel a program végrehajtásához számos feladat elvégzését az Irányító Hatóság a helyi közösségekre delegálja. A helyi közösségek három jogi személyiségi forma közül választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet: •

nonprofit zrt, vagy

•

nonprofit kft, vagy

•

egyesület

Az Egyesület a jogszabályban meghatározott funkciók mellett (elnök, alelnök, titkár, Felügyelő Bizottság) Döntéshozó Testületet és munkaszervezetet választ. Az akciócsoport szervezeti felépítését szemlélteti a 15. ábra.

104

15. ábra: Leader akciócsoport (2007-2013) szervezeti felépítése

Forrás: Saját szerkesztés, 2010 A Döntéshozó Testület feladata, hogy felügyeli az Elnökség megbízásából a LEADER program zavartalan és jogszerű lebonyolítását, részt vesz a monitoringban és helyi ellenőrzésekben, illetve bírálatoknál. A Munkaszervezet feladata a tervezési és adminisztrációs tevékenység ellátása, valamint a technikai segítségnyújtás. Az Egyesület a Munkaszervezet feladatát megoldhatja saját tagjaival, illetve szükség esetén kiszerződtetheti a Közbeszerzési Törvénynek megfelelően. A munkaszervezet költségeit a LEADER program során az Irányító Hatóság 100%-ban finanszírozza. Amennyiben az adott kistérségben van nem-LEADER terület is, úgy a létrejött új LEADER akciócsoportnak biztosítani kell, hogy igény esetén csatlakozhassanak az Egyesülethez, így erősíthető a helyi partnerség. Szintén új szervezeti egységként jelentek meg a Helyi Vidékfejlesztési Irodák (HVI-k) a Leader programban. A „Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása” című Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) intézkedés keretében statisztikai kistérségenként egy

HVI kiválasztására került sor. Az

intézkedés alapvetően teljes mértékben a HVI-k működési költségeinek finanszírozását

105

jelenti. A HVI-ket országos, nyilvános pályázati eljárás keretében az Irányító Hatóság választotta ki. Az ország statisztikai kistérségeit lefedi a HVI-k hálózata, amely a statisztikai kistérségek körének bővülésével 2008-ban kiegészült további 6 irodával, így 2008-ban 173 HVI működött. Finanszírozásuk normatív alapon történik, tehát a források felhasználásának regionális eloszlása egyenletes. A HVI-k felállítására és működésére 11 Mrd Ft-nyi közkiadás előirányzat került elkülönítésre az ÚMVP-ből. A HVI-k feladatai az Irányító Hatóság és a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet által kiadott iránymutatások alapján a következők: •

Oly módon ösztönzik a Helyi Akciócsoportok, illetve a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek megalakulását, hogy a potenciális LEADER csoportok tagjainak tájékoztatást nyújtanak, és iránymutatással szolgálnak saját kistérségeikben.

•

Kommunikációs tevékenységeket folytatnak a statisztikai kistérségek valamennyi vidéki szereplőjével.

•

A kistérségek valamennyi vidéki szereplőjének alapszintű tájékoztatást nyújtanak az ÚMVP III. és IV. intézkedéscsoportjával kapcsolatban.

•

Elvégzik a potenciális LEADER csoportok tagjainak regisztrálását.

•

Technikai támogatást nyújtanak a potenciális LEADER csoportok számára azok potenciális LEADER stratégiáinak kidolgozásához.

•

Integrált és mindenre kiterjedő tájékoztatást nyújtanak a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek, valamint az e közösség által lefedett terület valamennyi vidéki szereplője számára.

•

A III. és a IV. intézkedéscsoport intézkedéseire irányuló támogatási kérelmeket a HVI-hez kell benyújtani.

•

Az iroda a LEADER- településekről érkező támogatási kérelmeket a Helyi Akciócsoporthoz, míg a nem LEADER- településekről érkező támogatási kérelmeket az értékelésben tanácsadó szerepet játszó helyi vidékfejlesztési közösséghez, majd az Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz továbbítja.

•

Az ÚMVP és a helyi vidékfejlesztési stratégia zökkenőmentes végrehajtásának érdekében a HVI-k számos kommunikációs feladatot is ellátnak. A feladataik közé tartoznak egyebek mellett a következők: az ÚMVP helyi hírlevelének elkészítése, ehírek összeállítása, helyi, nemzeti és nemzetközi kapcsolatok adatbázisának létrehozása, kiadványok készítése.

106

A Helyi Vidékfejlesztési Terv (HVT) tartalma

A tervezés során újszerű volt az az Internet-alapú szoftver, amely a készítői szerint felépítéséből kifolyólag egyenlő esélyeket nyújt minden helyi közösség számára a stratégia elkészítéséhez. A tervezés 120 napja alatt a feladatok hétről-hétre le voltak bontva a programban, a nyilvánosság minden szinten biztosítva volt és visszaellenőrizhető a folyamat.

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) 120 napja szakaszokra volt osztva, amelyek végén (az egyes „mérföldköveknél”) a helyi közösségek áttekintést kaptak és elfogadták a terv aktuális állapotát. A szoftver azonban különféle sémákat használt és sok esetben nem engedte kibontakoztatni az egyes térségek helyi sajátosságait, az egyedi jelleget. Ezen kívül a hozzáféréssel és a program gyorsaságával is rengeteg probléma merült fel,

A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia tartalmát az előzetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok a Helyi Vidékfejlesztési Irodák segítségével közösen dolgozták ki. A HVS struktúráját tekintve három részből állt: 1. Helyzetelemzés - amellyel a térség jellemzését adhatjuk meg 2. Fő fejlesztési prioritások és intézkedések – amelyeken keresztül a tervezési hierarchia fő irányvonalai rajzolhatók fel 3. Megoldási javaslatok – amelyekkel a fejlesztési prioritások és intézkedések fejthetők ki részletesebben . A források megosztásának módja is teljesen új alapokra épült, a korábbi egységes finanszírozás helyett most differenciáltan került meghatározásra. A helyi közösségek előzetesen értesültek arról, hogy mekkora támogatási összegre pályázhatnak. Az allokálható forrás összegét az Irányító Hatóság jogszabályban határozta meg (147/2008. (XII.4.) FVM rendelet). Ezek alapján a forrásallokáció – a közösség prioritásaihoz támogatási összeg rendelése – elvégzése is a helyi közösség feladata. Az egyes közösségekre jutó támogatási összeg alapvetően három kritérium mentén kerül meghatározásra, amelyeket a 7. sz. melléklet mutat be részletesen: •

a helyi közösség területére eső népességszám

•

a helyi közösséget alkotó települések száma

•

a helyi közösségekben lévő települések hátrányos helyzet szempontjából történő besorolása. 107

A kritériumrendszer alapján egy helyi közösség az előzetes kalkuláció szerint akár 800-900 millió Ft-os keretösszegre is szert tehetett, ami a korábbi Leader programokhoz képest rendkívül magas összeg. Az alábbi példa szemléltetésével, a 7. táblázat segítségével szeretném bemutatni az elérhető támogatások kiszámításának módját. Példa az akciócsoportok által a LEADER Programból igényelhető támogatás kiszámítására: Az akciócsoport területét 27 település alkotja, az állandó lakosok száma 47 000 fő. Az állandó lakosság 30%-a halmozottan hátrányos helyzetű, míg 34%-a hátrányos helyzetű településen él. 7. táblázat: Példa egy akciócsoport által igényelhető támogatás számítására

Mutató Az állandó lakosok száma alapján járó támogatás

Számítás 47 000 fő x 15 000 Ft/fő

A települések száma alapján járó támogatás

27 település x 4 000 000 Ft/település hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű településeken élők aránya összesen: 64%

A hátrányos helyzet alapján járó támogatás Az akciócsoport által igényelhető támogatás összesen:

Támogatás (Ft) 705 000 000 108 000 000

100 000 000 913 000 000

Forrás: VÁTI – RKK – DLG – IAC, 2005 A nagyobb településcsoportot és lakosságszámot magában foglaló térség az előző programidőszakokhoz képest így arányaiban nagyságrendekkel több támogatásban részesül. A hátrányos helyzetre jutó támogatás pedig figyelembe veszi az ország különböző régióinak eltérő fejlettségi szintjét.

5.1.3.1. A Leader program időközi értékelése A program jelenleg is zajlik, az időközi éves beszámolók alapján eddigi eredményként említhető, hogy 2007-ben, a Helyi Akciócsoportok kiválasztását követően már mintegy 2802 települést fedett le a Leader program területileg, amely az ország településeinek 88 %-a. Az AVOP LEADER+ programban elért 31%-hoz képest ez az arány szignifikáns előrelépést

108

jelent. Az ország egyre nagyobb részén ismerkedhettek meg a helyi szereplők a Leaderalapelvekkel és az alulról építkező tervezés módszerével.

A program előző szakaszában létrejött partnerségi együttműködések nem vesztek el, a helyi szereplők megtartották a sikeres kapcsolataikat. A korábbi akciócsoportok szinte mindegyike bővítette működési területét, nem egy esetben megyehatáron, több esetben pedig még régióhatáron átnyúló együttműködések révén is, amely jelentősen növelte a partnerségben kialakított projektek számát és a csoportok által lefedett területeket.

Véleményem szerint a program egyik legfontosabb vívmánya a vidéki szereplők szempontjából,

hogy a korábbi

gyakorlattól

eltérően

nem

egységes

összegű

az

akciócsoportokra jutó támogatás, hanem figyelembe veszi a népességi adatokat, a csoportot alkotó településszámot és hátrányos helyzetet. Egy csoport akár 800-900 millió Ft összegű támogatáshoz is hozzájuthat, amely összeg ténylegesen elősegítheti egy térség integrált módon történő, együttműködéseken alapuló helyi vidékfejlesztési stratégia mentén haladó, komplex fejlesztését, a Leader gyakorlatnak megfelelően. Az első támogatási időszakban a program teljes támogatási igénye 16,9 milliárd Ft, amelyre összesen 4205 db támogatási kérelem érkezett. Ez jelenleg még csak a töredéke a pályázható összegnek, így a végső kedvezményezettek várják a második kiírási fordulót.

A 2007-2013-as EMVA források fogadásának nagy várakozásokkal teli reménye azonban-, miszerint a pályázati eljárások egyszerűsödnek, az elbírálás objektívabbá válik és preferálják az alulról induló kezdeményezéseket - hamar szertefoszlott. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Terv részeként a Leader program hazánkban késedelmesen indult el, rendkívül bonyolult kiválasztás és helyi tervezési folyamat előzte meg, mindezek következményeként a Leader tengelyből az akciócsoportok 2009-ig nem tudtak forrást lehívni. A pályázatok bírálata rendkívül hosszadalmasnak, a stratégiai tervezést támogató elektronikus program használata nehézkesnek bizonyult. A pályázók túlbürokratizált eljárásrend szerint, indokolatlanul hosszú döntési folyamat után tudják csak megvalósítani elképzeléseiket.

Fenti problémákon túl az ÚMVP Irányító hatósága 2009 februárjában közrebocsátott egy rendelet tervezetet, amely messzemenően nem találkozott a helyi közösségek egyhangú lelkesedésével és támogatásával. (141/2008 FVM rendelet). Számos olyan alapkérdés nem 109

került benne véglegesítésre, amelyek jelentősen befolyásolhatják, illetve meghatározhatják a program sikerességét. Ilyen alapkérdésnek tekinthető a jogi szabályozás terjedelme és mélysége, az alkalmazott eljárási szabályok és az eljárási szabályoknak megfelelően kialakítandó intézményrendszer megválasztása.

Finta (2009) szerint léteznek bizonyos elvek és jogszabályi rendelkezések, amelyek követése akkor sem mellőzhető, ha a helyi akciócsoportok által megfogalmazott célkitűzések megvalósítását a tárca központi szabályozás formájában kívánja elősegíteni. Ilyen alapvető rendelkezés az „alulról felfelé építkező megközelítés a helyi akciócsoportok helyi fejlesztési stratégiák kidolgozására és megvalósítására vonatkozó döntéshozatali hatáskörével” (1698/2005/EK tanácsi rendelet 61. cikk c) pont), a helyileg megfogalmazott célkitűzések prioritása, szupremáciája a központi elképzelésekkel szemben. Mindemellett létezik a támogathatóság, elszámoltathatóság, nyomon követés egységességének igénye is, azonban fontos hangsúlyozni, hogy ez utóbbi követelmény – mely érthető és akceptálható központi igény – nem szoríthatja háttérbe a LEADER jellegű megközelítés – jogszabályban rögzített – alapvető rendelkezéseit. Ez azt jelenti, hogy – amennyiben központi szabályozásra kerül sor – az adott jogszabályok nem sérthetik a helyi közösségek által megfogalmazott olyan célkitűzések megvalósítását, amelyek összhangban vannak a közösségi és hazai normákkal, tervezési dokumentumokkal. Ha ez a követelmény nem teljesül, akkor a központi szabályozás átveszi a helyi kezdeményezések szerepét és helyette határoz meg célokat, melyek következtében a helyben meghatározott célok csak részben, módosult formában, esetleg semmilyen módon nem teljesülhetnek.

Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a helyi akciócsoportok terveinek miniszteri rendeleti szintre történő emelésével duplikálódik az a döntési mechanizmus, amely eredetileg csak a helyi szintet illeti (miniszteri döntés is szükséges). A jogszabályi szintre történő emelésnek így nagy hátránya a rugalmasság elveszítése, hiszen a terv módosításához már nem lesz elegendő a helyi szint döntése, mert a változtatáshoz elkerülhetetlen a miniszteri rendelet módosítása is. A miniszteri szintű döntéshozás akár hatáskörelvonásként is értékelhető.

A LEADER program megköveteli a helyi akciócsoportok viszonylagos önállóságát, mely természetesen nem kerülhet ellentétbe azzal az igénnyel, hogy az egyes projektek pénzügyi, számviteli szempontú támogathatósága megfeleljen a hazai és közösségi jogszabályoknak. Ugyanakkor semmiképpen nem fogadható el, hogy a LEADER program áldozatul essen olyan 110

szervezeti működésnek és eljárásrendnek, amely – függetlenül a helyi akciócsoportok célkitűzéseitől – autentikus módon meghatározza, hogy a kifizető szerv mely költséget hajlandó elismerni és melyet nem. Ilyen esetben a helyi akciócsoportok csak részlegesen, a hatóság által meghatározott feltételek mellett – vagyis felülről irányítottan – valósíthatják meg programjaikat. Szükséges rámutatni, hogy nem azért hoztak létre egy intézményt (pl.: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal), hogy ahhoz illesszék a LEADER programot, hanem egy adott program megvalósításához szokás egy annak megfelelően kialakított intézményrendszert rendelni. Amennyiben az adott intézményrendszer képtelen a LEADER program adminisztrációjának ellátására, akkor vagy a program végrehajtását kell felfüggeszteni az intézményrendszer alkalmatlansága miatt, vagy át kell alakítani, esetleg új intézményre kell bízni a program végrehajtását.

A jól kidolgozott eljárási szabályok, az egyes szervezetek kompetenciájának, egymáshoz való viszonyának világos, egyértelmű rendezése, végül, de korántsem utolsó sorban, a partneri viszony tudatosítása és érvényesítése esélyt teremthet arra, hogy a helyi közösségek által kidolgozott célok eredményesen megvalósulhassanak. (Finta, 2009)

2009 áprilisától a LEADER Helyi Akciócsoportokat nem csak a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák újratervezése foglalkoztatta, hanem legalább annyira az egymással való együttműködés, a közös érdekek védelmének megszervezése, hiszen április hónaptól kezdődően minden helyi akciócsoport kötelező feladata volt a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák (HVS) felülvizsgálata. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program Irányító Hatósága, egyrészt lehetőséget adott, másrészt kötelezte az összes helyi akciócsoportot, hogy az előkészületben lévő „LEADER-rendelet” kapcsán vizsgálják felül a stratégiákat. Az Irányító Hatóság véleménye alapján a HVS-ekben található megoldási javaslatok kidolgozottsága nem megfelelő arra, hogy azok alapján rendeletet lehessen alkotni, ezért felkértek minden Helyi Akciócsoportot, hogy elszámolható költségtípusokkal egészítsék ki a IV. tengelyre vonatkozó megoldási javaslataikat.

A feladat megosztotta az akciócsoportokat, egyesek örültek, hogy lehetőséget kaptak a HVS módosítására, mások ezt felesleges tehernek érezték, hiszen néhány hónap leforgása alatt nem voltak olyan változások, melyek indokolták volna a stratégiai irányokban való változásokat. Tehát összességében ellentmondó nézetekkel, de minden Helyi Akciócsoport elvégezte a stratégiák felülvizsgálatát. 111

A Helyi Akciócsoportok túlnyomó többségének alapvető gondot jelentett a működés előfinanszírozása, azaz az el nem számolható kamatköltségek fizetése. A működési költségek előfinanszírozása más uniós országokban megoldott. Problémát jelentett az is, hogy az akciócsoportok 2009 októberéig nem tudtak lehívni támogatást az előlegen kívül. A finanszírozás rendkívül lassan indult el a tervezést követően.

A Helyi Vidékfejlesztési Irodák feladata szerteágazónak mondható, ugyanakkor nézőpontom szerint felveti a helyi akciócsoportok jogainak korlátozási kérdéskörét. A HVI-k elláttak olyan feladatokat is, amelyekben ők hozták meg a végső döntést, nem pedig a helyi közösség. Ha pl. egy azonos vidéki település lakói, civil, vagy önkormányzati szereplői más-más helyi közösségbe regisztrálták magukat még a regisztrációs időszakban, úgy a HVI kezdett egyeztetéseket és végül ez a szervezet tett javaslatot, hogy a település végül mely helyi közösség tagjává váljon. Az összes szervezet így abba a közösségbe került, ahová a HVI javasolta. Így végül nem az érintettek döntöttek a hovatartozásukról, hanem a fejük felett egy intézmény. A Leader alulról építkező megközelítésének, a szubszidiaritás elvének a HVI-k működése nem felelt meg, hiszen az újonnan létrehozott irodák döntöttek a Helyi Közösségek helyett több, a közösséget érintő kérdésben.

A HVI intézményrendszer finanszírozása 2010.06.30.-án felfüggesztésre került.

Az ÚMVP

Irányító Hatóságának 42/2010. (VI. 29.) közleménye alapján 2010. július 1. napjától további intézkedésig felfüggesztette az ÚMVP „5.3.3.4. Készségek elsajátítása, ösztönzés és végrehajtás” című intézkedés végrehajtását, azaz a HVI címbirtokos szervezetek az irodák működtetéséhez ettől az időponttól kezdődően támogatás igénybe vételére már nem jogosultak. A HVI-k szubjektív kiválasztása, majd azok nem szakemberekkel ellátott működése sok akadályt gördített a helyi tervezés elé, szükségessé vált azok működésének felülvizsgálata, majd felfüggesztése.

Számos problémával kellett tehát szembenéznie a program megvalósítóinak, mind hatóságiirányítói, mind helyi döntéshozói szinten. Véleményem szerint valóban szükségessé vált az eddigi eljárásrend elementáris átalakítása.

112

5.1.3.2.A Leader program átalakításának társadalmi vitája

A LEADER, ami Európa-szerte több mint egy évtizede sikertörténet, Magyarországon egyelőre a 2007-13-as időszakban leginkább a bonyolult eljárásrend és a hosszadalmas döntési folyamat miatt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A helyi érdekek számos esetben nem tudtak érvényesülni, sőt, néhol helyi akarat ellenére valósulhattak meg fejlesztések. A nehézkes szabályok és a rengeteg hiánypótlás miatt az elviselhető határon túl hosszabbodott meg az elbírálási idő. Az Akciócsoportok által elszenvedett visszásságok és a források nem megfelelő áramlása miatt a döntéshozó Irányító Hatóság is elismerte, hogy a Leader program mielőbbi átalakítására van szükség.

A Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Államtitkársága, mint az ÚMVP Irányító Hatósága (IH) a LEADER program átalakítása és felülvizsgálata érdekében, az ÚMVP végrehajtásának félidejéhez érkezve, 2010. július 15-én munkacsoport felállításáról határozott. A bizottság feladata a LEADER egyszerűsítését, közismert problémáinak kijavítását célzó feltáró tanulmány elkészítése volt. A dokumentum elkészítésében közreműködtek

a

Vidékfejlesztési

Képzési

Szaktanácsadási

Intézet

(VKSZI),

a

Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), az Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) LEADER Szakosztály, az ÚMVP Monitoring Bizottság, valamint a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) munkatársai. (VM Vidékfejlesztési Államtitkárság – Leader Munkacsoport, 2010):

A tárca legfontosabb céljai az átalakítással: 1. megfelezni a pályázatok elbírálási idejét, 2. különválasztani a kis- és nagyobb projektek döntési eljárásrendjét, 3. biztosítani a Helyi Akciócsoportok átalakulásának lehetőségét, illetve 4. kiszélesíteni érdemi döntési jogköreiket.

A tanulmány alapján készült egy összefoglaló dokumentum „A Leader program átalakítása” címmel, amely tartalmazza azokat a LEADER program átalakítását célzó főbb területeket, amelyek változtatásával biztosítható a fenti célok elérése a szakértői munkacsoport szemszögéből. A minisztérium a lehető legszélesebb érintetti kört szerette volna bevonni a megújítás folyamatába, ezért társadalmi vitára bocsátotta a dokumentumot.

113

A munkacsoport főbb megállapításai az alábbiakban foglalhatóak össze (VM Vidékfejlesztési Államtitkárság – Leader Munkacsoport, 2010): 1. Az intézményrendszer működése: A rendszer sokszereplős, bonyolult lépésekből épül fel, hibái összeadódva okozzák a lassú működést, gyenge hatékonyságot. Vannak kisebb és nagyobb hibák, de nincs egyetlen nagy, generális hiba, amelynek megoldásával a rendszer felgyorsulhatna.

Jelentős ütközési felület a közigazgatási rendszer és a nonprofit szektor határvonala, éppen ezen a vonalon érintkezik az IH vagy az MVH a HACS-okkal. A két szektor más, sajátos adottságokkal rendelkezik, melyeket figyelembe kell venni a rendszer kialakításánál és működtetésénél egyaránt. A felelősségi viszonyok tisztázása (egymás, az Európai Unió illetve az ügyfelek irányában is) és valódi partneri együttműködés szükséges.

Egyértelműen kijelenthető, hogy a rendszerben a szervezési, irányítási és együttműködési hiányosságok okozzák a problémákat. A többszereplős intézményi rendszert egységes rendszerként kezelve, felelősségi viszonyokat tisztázva kell átszervezni a végrehajtás rendszerét.

2. Helyi Akciócsoportok (HACS-ok) belső szervezeti működése, teljesítményértékelése: A HACS-ok jelentős részében az alapító közösség tagjai elveszítették bizalmukat, aktivitásukat és motivációjukat a LEADER programban. A program sikere érdekében vissza kell állítani a közösségek bizalmát, biztosítani a tagság megújulását és ösztönözni, képezni a HACS közösségek és munkaszervezetek tagjait a pályázat kezelésen túli LEADER jellegű vidékfejlesztési feladatok végrehajtására.

Jelenleg a HACS-ok nem használnak saját tevékenységük mérésére érdemi értékelést. A teljesítményértékelés alapja az IH által kiadott munkaterv elvégzése, dokumentálása. A munkaterv feladataira jellemző, hogy adminisztratív jellegűek, a HACS munkájának értékét, eredményét nem valósan mérik és mutatják. A delegált feladatok ellátásának értékelését az MVH végzi. Az Akciócsoportok egyéb tevékenységeit, az ösztönzést, együttműködések létrehozását, segítését, projektek generálását, a tervezési munka eredményességét, a HVS végrehajtásának sikerét nem értékeli, monitorozza a rendszer.

114

Az IH által kiadott munkaterv szerkezetének érdemi átalakítása, a HACS-ok számára saját értékelő rendszer kidolgozása, bevezetése fontos feladat.

3. Helyi Akciócsoportok (HACS-ok) fenntarthatósága: A munkaszervezetben az alkalmazottak feladatai sokrétűek, felelősségteljesek, ilyen feladatok elvégzéséhez vidéken is versenyképes jövedelmeket kell biztosítani. A személyi és egyéb költségekkel együtt elmondható, hogy egy-egy HACS minimálisan szükséges működési költsége 6,5 évre számítva hozzávetőlegesen 6,5x25 millió Ft, azaz összesen mintegy 160 millió Ft (a működés ténylegesen 2008. októberben kezdődött - 2015 júliusáig tart). 10 olyan HACS működik, amelyeknél az eredetileg megítélt működési forrás szinte biztosan nem lesz elegendő illetve további 11, melyek 200 millió Ft alatti kerettel pénzügyileg kiélezetten működnek Más forrásból származó bevételek megszerzése nem realitás a HACS-ok számára, az csak kivételesen fordulhat elő, sőt valósan nincs olyan tevékenység, amellyel jelentős forrást szerezhetnének.

Összegezve elmondható, hogy a jelenlegi helyzet szerint a HACS-ok legalább ötöde veszélyeztetett

saját

LEADER

programjának

sikeres

végrehajtása,

működésének

finanszírozása területén. Ezen Akciócsoportoknak fokozott segítségre illetve felügyeletre van szüksége. Segíteni kell a lehető legteljesebb forrás felhasználás megvalósulását illetve megoldást kell keresni az esetleg hiányzó működési költségek biztosítására.

4. Helyi Akciócsoportok (HACS-ok) tervezési, fejlesztési, helyi társadalom aktivizálását segítő tevékenységének jelentős erősítése:

A 2009 tavaszán lefolytatott Európai Számvevőszéki audit előzetes megállapításai között is szerepelt, hogy a hazai LEADER Akciócsoportok nem fordítottak hangsúlyt a HVS-ükben a készségek elsajátítása, ösztönzés, és a stratégia végrehajtásával kapcsolatos feladataik tervezésére, értékelésére. E tevékenységek végzésére a HACS-ok jelentős részénél nincs meg a szaktudás, kompetencia. Ezt a hiányosságot javítani szükséges, képzés és mentorálás eszközeivel.

5. Helyi Akciócsoportok (HACS-ok) hazai és nemzetközi együttműködései: A helyi akciócsoportok közti együttműködés, a különféle (regionális, nemzeti, európai) szintű hálózatok kialakulása a LEADER egyik építőköve és legfontosabb eredménye is. 115

Az Akciócsoportok közötti hazai együttműködés több szempontból is szükséges: •

Régiós illetve kistérségi fejlesztések összehangolása érdekében a szomszédos HACSok kommunikációját és együttműködését ösztönözni kell.

•

A turizmus és a vállalkozás fejlesztés esetén az egyes LEADER területek sem elég nagy és hatékony végrehajtási egységek, ezért együttműködésük lehetőségét meg kell teremteni.

A nemzetközi együttműködés több okból is nagyon fontos a hazai LEADER akciócsoportok számára: •

Az EU régi tagországaiban csaknem két évtizedes fejlesztési tapasztalat hasznosítható saját munkánkban. Ez ellensúlyozhatja azokat a nehézségeket, melyek az európai szinten csökkenő forrásokból és a fokozódó bürokráciából adódnak.

•

A LEADER-en keresztül lehetőségünk nyílna arra, hogy a szomszédos országok magyarlakta területein élő vidéki közösségeket segítsük, velük élő kapcsolatokat alakítsunk ki a mindennapi élet szintjén.

•

A kialakuló kapcsolatok jelentősen elősegítik a nemzeti, európai szakpolitikák területén a forrásokért vívott küzdelmet, erősítik az ország érdekérvényesítő képességét.

A nemzetközi együttműködés a tapasztalatcsere, a tudástranszfer, a vidéki térségekben az innovációjának fontos összetevője lehet. Jellegéből adódóan alapvetően eltér a beruházási jellegű LEADER jogcímektől, ezért az új LEADER rendszerben ezen sajátságokat az EU által támasztott minőségi követelményekkel együttesen, hangsúlyosan kell figyelembe venni. A fenti tartalmi és intézményi okokból adódóan javasolható, hogy a nemzeti és nemzetközi együttműködési pályázatok kezelésére külön eljárásrend és követelményrendszer kerüljön bevezetésre.

6. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák (HVS-ek) felülvizsgálata A képviselt térség ösztönzésére és felkészítésére, az ÚMVP és más EU források megszerzésére és felhasználására, a helyi stratégia végrehajtásában való szoros közreműködésre a hazai HACS-ok többsége kevés figyelmet fordít.

116

A HVS felülvizsgálatának kérdésköre 3 alapvető szempont, illetve problémakör alapján körvonalazható: a) Az AVOP LEADER+ program kapcsán felülvizsgálati ellenőrzést végzett az Európai Számvevőszék, amely során a jelenleg folyamatban lévő ÚMVP programmal kapcsolatban

is

tett

észrevételeket,

elmarasztaló

megállapításokat,

amelyek

mindenképpen intézkedést, esetenként alapvető rendszermódosításokat követelnek meg. b) A HVS megvalósításához szorosan kapcsolódik a Helyi Akciócsoportok szakmai működésének

minősége,

amely

alapvetően

határozza

meg

a

HVS-ek

megvalósíthatóságát, ezért az akciócsoportok szakmai működésének elemzése, értékelése javasolt. c) A HVS felülvizsgálata rendszerszinten minden egyes újabb pályázati szakasz meghirdetése előtt szükséges. A HVS tervezési felület a szerkezeti felépítését illetően jelenleg nagyon nehezen kezelhető. A HPME (helyzet, probléma, megoldás, eredmény) mint intézkedési célterület, illetve egy-egy támogatási célterület, meglehetősen idegen megközelítés a pályáztatási rendszerben és megtévesztően a hazai ún. „Gazdasági Tevékenységek Egységes Ágazati Osztályozási Rendszere” azaz TEÁOR ágazatok szerint került kategorizálásra. A jelenlegi szerkezet az ügyfelek számára is nehezen kezelhető, az illeszkedés vizsgálata nehézkes. Megfelelő szakmai jellegű képzés a tervezési és felülvizsgálati fázisban sem volt, ezért sok esetben hibás részei is vannak a vidékfejlesztési stratégiáknak. Az időközben tisztázásra került uniós szabályozási elvárások beépítése is célszerű lenne. Az IH által kéthavonta kiadott munkaterv felülvizsgálata javasolt. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a teljes körű HVS felülvizsgálat megvalósítása javasolt. 7. Támogatások odaítélésének, a kérelmek kezelésének rendszere A támogatások odaítélésének joga (projekt kiválasztási jog, döntés azok megvalósításáról) a vonatkozó EK rendelet szerint a HACS jogosítványa – azonban az Irányító Hatóság (VM) felel az odaítélési folyamat jogszerűségéért illetve a Kifizető Ügynökség (MVH) a projekt egészének illetve egyes költségeinek jogosultságáért, kifizetéséért. A jelenlegi rendszer

117

nehezen képes tartalmi szempontokat kezelni, a támogatás adminisztratív megfelelés esetén szinte automatikus, a HACS csak a kiválasztási kritériumokat illetve a ponthatárt határozhatja meg. Az eddigi egyetlen LEADER pályázati körben a kiválasztási kritériumok megfelelő, hatékony meghatározására nem volt elegendő idő, tapasztalat.

Az alábbi javaslatokkal kezelhető az ismert problémák jelentős része: •

Képzés a HPME/célterület illetve a kiválasztási kritériumok megtervezésére

•

HVS-hez való illeszkedés jogosultsági feltételként való kezelése (nem nyerhet olyan projekt, ami nem felel meg a HVS-nek)

•

Kis kockázatú (értékhatártól és céltól függ) projektek odaítélésének egyszerűsítése

Megvizsgálandó, hogy miért húzódhat akár 8-12 hónapig, vagy fellebbezés esetén azon is túl a kérelmek kezelése. A jelenlegi kérelemkezelési rendszerben a következő legfontosabb problémák azonosíthatók, különös tekintettel az elhúzódó kérelemkezelés okaira: •

Várakozás az IIER felület működésére a különböző jogcímeknél, azon belül az egyes munkafázisoknál.

•

A jelenlegi ügyintézésben azonosított legnagyobb probléma/időveszteséget okozó tényező az HACS-ok általi érkeztetésben a dokumentumok szkennelése volt, mely pályázatonként akár 4 órát is igénybe vehet, 100 pályázat esetén tehát akár 50 munkanapot.

•

A

HACS

munkaszervezet

vezető

általi

mintavételes

felülvizsgálat

szintén

időveszteséget okozó, a munkabizottság tagjai által feleslegesnek ítélt elem a jelenlegi kérelemkezelésben. •

A hiánypótlások elhúzódása

•

Folyamatba épített ellenőrzés elhúzódása

•

Jogorvoslati eljárás, fellebbezések elhúzódása

A véleményezési anyagot a Vidékfejlesztési Minisztérium több fórumon is ismertté tette, így minden szereplőnek lehetősége volt javaslatokat tenni. A Leader csoportok statisztikai régiónként összesítették véleményüket, és megküldték azt az Irányító Hatóság számára.

118

5.1.3.3. A Nyugat-Dunántúli Régió Leader Helyi Akciócsoportjainak véleménye a vitaanyagról

A kiadott minisztériumi vitaanyagról a Nyugat-dunántúli Régió kistérségei együtt összegezték véleményeiket, melyet egységes formában (Nyugat-dunántúli Régió Leader Helyi Akciócsoportjai, 2010) megküldtek az Irányító Hatóság részére.

A Nyugat-dunántúli Régió Leader Helyi Akciócsoportjai (2010) az elkészült javaslatokhoz kapcsolódóan általánosságban megjegyzik, hogy azokban a „szubszidiaritás” elvét egyáltalán nem tartották szem előtt, vagy nagymértékben sértik azt, vagy nem annak megtartásával tesznek javaslatot egyes problémák orvoslására. Eredményesebb alacsonyabb szinten tartani a delegált feladatok ellátását a pályázók szempontjából, mivel ők személyes segítségért a HACS-hoz fordulnak, mely elérhető távolságban, és a térségükben van. A felállított munkacsoportban a 7 régió HACS-ainak a régiós HACS-ok által delegált képviselői nem kaptak helyet. A későbbiekben véleményük szerint a demokratikus képviselet biztosítására is figyelmet kellene fordítani az eredményesebb munkavégzés és a széleskörű elfogadottság érdekében. Fontosnak tartják a pályázatok egyszerűsítését, feldolgozás, határozathozatal gyorsítását.

Ezen kívül a Nyugat-dunántúli régió Helyi Akciócsoportjai az alábbi javaslatokat tették 1. a teljesítés- és teljesítményértékelés tekintetében -

Fontos,

hogy

a

HVS

végrehajtásának

eredményességét

ne

a

kezelt

kérelmek/pályázatok száma, hanem azok minősége alapján mérjék. -

Nem szükséges élesen elválasztani a munkaszervezetet a HACS-tól, akár úgy, hogy az annak gesztora legyen. Ha nem tudják a működés finanszírozását megnyugtató módon megoldani, teljesen mindegy, hogy a gesztor, vagy maga a HACS kerül pénzügyileg lehetetlen helyzetbe.

-

Az Európai Számvevőszéki audit szerint a HACS-ok kiválasztásánál nem volt megfelelő versenyhelyzet. A munkaszervezet saját elégtelen munkavégzéséért önállóan felelős nem lehet, hiszen az elnökség és az elnökséget felállító közgyűlés közösen felelnek: a stratégia és annak megvalósítása, az éves költségvetések, a 200715 időszakra való működési és fejlesztési források tervezése és nyomon követése mind közgyűlési kompetenciába tartozó tevékenységek.

119

Így azon javaslat, hogy a

munkaszervezetet különálló szervezetként jelenítsék meg, az a helyi csoportok önrendelkezési jogát sértené, jogilag is visszalépést, valamint az egyesülettől forrásmegvonást

jelentene.

Egy

egyesület

munkaszervezet

nélkül

képtelen

megvalósítani kitűzött céljait, egy külső szereplő pedig csak külső szereplő marad, a vidék hosszú távú fenntarthatóságára tekintettel a feladatok és célok elvégzésének és elérésének kontinuitását törné meg.

2. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák felülvizsgálatával és a pályázati kiírásokkal kapcsolatban: -

A stratégia felülvizsgálatára elegendő felkészülési és végrehajtási időt kell hagyni. Azt megfelelő idő hiányában nem lehet minőségileg elkészíteni.

-

A pályázat feldolgozásának eljárási idejét maximum 2 hónapban javasolt meghatározni. Ha rendelkezésre állnak az eljárásrendek és az informatika, ez kivitelezhető.

3. Leader pályázatok benyújtásával kapcsolatban: -

Nyíljon lehetőség tartalmi szempontokon alapuló pontozásra.

-

Alapvető feltétel, hogy az IIER felület a pályázatok benyújtása előtt legalább 30 nappal a szükséges szoftver-fejlesztésekkel rendelkezésre álljon.

-

Az elbírálási időszakban 90 napos határozathozatali határidő betartása szükséges.

4. Leader kérelemkezeléssel kapcsolatban: -

Megfelelő színvonalú feladatellátás feltétele a megfelelő színvonalú képzés biztosítása.

-

Évente 2 pályázati időszak megnyitása mindenképp javasolt Így a III. és IV. tengely kérelemkezelési feladatainak ellátása nem esne azonos időszakra.

-

nem javasolt a pályázatok formai és adminisztratív ellenőrzését az MVH-val végeztetni, ez maradjon a HACS-ok feladata.

-

az előzetes rangsort ne az IH, hanem a HACS generálhassa le.

5. Összeférhetetlenséggel kapcsolatban: -

Tekintettel arra, hogy néhány munkaszervezet nem nagy költségvetési kerettel rendelkezik, nem tudta teljes körűen megoldani a plusz 1 fő tanácsadó alkalmazását. A tanácsadói szerepkört eseti jelleggel a munkaszervezet-vezető látta el. Értelmetlen az a 120

szabályozás, amelynek értelmében a kérelmet kezelők nem láthatnak el tanácsadói feladatokat.

6. HACS-ok alapvető tevékenységi területével kapcsolatban: -

A HACS számára rendelkezésére álló, fel nem használt működési forrás legyen átcsoportosítható fejlesztési területre.

7. Nemzetközi-és térségek közötti együttműködési jogcím átalakítása: -

Elérendő cél, hogy a LEADER program keretében ne kényszer legyen a hálózatépítés, hanem a vidékfejlesztés elengedhetetlen eszköze.

-

Meg kellene határozni azokat a minimum feltételeket, amellyel nemzetközi program indítható

(személyi

feltételek,

partnerséget

igazoló

dokumentumok

-

kapcsolatfelvételtől a részletes közös programtervig-, technikai feltételek stb.).

8. Képzések, új szereplők felkészítése: -

Fontos lenne, akár havi rendszerességgel, régiós szinten a HACS-okat, MVH munkatársakat, esetlegesen IH munkatársakat összehívni, hogy rendszeresen találkozzanak, tapasztalatcsere, problémamegoldás kapcsán, ahol megbeszélésre kerülnének a folyamatban lévő feladatok.

Folyamatosan változik a rendszer és

program, a legnagyobb problémát még mindig a hiányos kommunikáció okozza, ezért ezen mindenképpen javítani szükséges.

A Nyugat-dunántúli Régió akciócsoportjainak véleményét azért tartottam fontosnak kiemelni, mert a javaslataik közül több beépült a végleges eljárásrendi változásokba. Észrevételeik méltán tükrözik a helyi szereplők decentralizáltabb működésre való igényét, a „helyben, helyi döntéseket” , a szubszidiaritás alapelv kívánalmát, amely - bár a Leader lényege - eddig egyetlen Leader időszakban sem valósult meg megfelelően Magyarországon.

121

5.1.3.4. A vita összegzése

A Leader program vitája 2010. november 29-én lezárult. Összesen több mint 900 vélemény érkezett be, ezek nyomán alakítja át a LEADER programot a Vidékfejlesztési Minisztérium, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Irányító Hatósága.

V. Németh Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium vidékfejlesztési államtitkára a LEADER program átalakításának legfőbb pontjait így foglalta össze (Vidékfejlesztési Minisztérium, 2010 a): „Csökkentjük a bürokráciát, lerövidítjük az ügyintézési időt, és valódi döntési lehetőséget adunk a helyiek kezébe”. A Minisztérium célja, hogy az európai uniós támogatásokat valóban a helyi igényeknek megfelelően használják fel. Ennek érdekében a pályázatok elsődleges bírálatát a Helyi Akciócsoportok (HACS-ok) döntéshozatali fórumára kívánják bízni.

A helyi közösségek a helyi stratégiákban fogalmazhatják meg a helyi fejlesztési igényeket, célokat, és azok elérési módjait. Az új pályázatok kiírása előtt a stratégiákat felülvizsgálják, hogy azok alapján a HACS-ok megfelelően tudják szétosztani a maradék- és tartalékforrásokat.

A jövőben az akciócsoportok egyesületi formában működnek majd, melyekhez szabadon, korlátozás nélkül lehet csatlakozni. Így a LEADER források elosztásáról nem egy szűk társadalmi elit dönt, hanem beleszólhat bármely vidéki szereplő, aki a helyi fejlesztésekben érintett lehet. Jelenleg a HACS-ok mintegy 20 százaléka nonprofit kft. vagy zrt., ezek a formák pedig nem biztosították a LEADER nyitottságát.

A Vidékfejlesztési Minisztérium csökkenti a bürokráciát, rugalmasabbá és gyorsabbá teszi a pályázati ügyintézést. Ezt szolgálja majd pályázati nyomtatványok egyszerűsítése és az elektronikus ügyintézés bevezetése. Így akár a felére is csökkenhet a jelenleg 8-12 hónapos elbírálási idő.

Az átalakított LEADER program új pályázatait 2011. évben írják ki. A megmaradt forrásokkal elsősorban a munkahelyteremtő és a költségcsökkentő beruházásokat támogatják majd. (Vidékfejlesztési Minisztérium, 2010 a)

122

5.2. A Göcsej térség Leader tevékenysége

5.2.1. Göcsej bemutatása „Göcsej Zala megye, a Zala-völgy legismertebb, legtöbbet emlegetett földrajzi-néprajzi tája. Határai pontosan nem is jelölhetők meg. Mi zalaiak úgy mondjuk, ahol az Őrség a végéhez ér, és még nem kezdődik Hetés, ott van a Göcsej. A Göcsej felszíne dombos-völgyes jellegű, göcsös-göcsörtös. Innen ered az elnevezése is.” (Szili-Fodor D. – Kónya Zs. – Tóth N. 2008) Ha a természetes határok szempontjából vizsgáljuk, akkor a Zala - Válicka - Kerka folyók által határolt, rendkívül tagolt, eróziós, dombos-völgyes, gazdag növénytakarójú terület.

Göcsej vidéke Zala megye viszonylag kis népességű területe. A 18 település, amely a megye területének 3,8 %-át teszi ki (142,44 km2), a zalai lakosság 2,4 %-a él. A térség aprófalvas településszerkezetű. A települések zöme 400 fő alatti, de a 100 fő alatti települések sem ritkák. Gellénháza lakossága az egyetlen, ahol a létszám meghaladja az 1500-at (1713 fő), a többi nem éri el az ezer főt. Csak Becsvölgye (894 fő) és Kustánszeg (570 fő) lakossága haladja meg az ötszázat, de Gombosszegen csak 41, Iborfián pedig 19 lakos él. Göcsej térség település együttese a zalai aprófalvas településszerkezet csaknem valamennyi típustelepülését magában foglalja. A 19 lakosú Iborfia és az 1713 lélekszámú Gellénháza képviseli a két szélsőértéket, így meglehetősen heterogén összetételű a térség a települések lakosságszámát tekintve is.

A települések elhelyezkedése, alaprajza nemcsak a hagyományos gazdálkodási és életmódbeli sajátosságokra vezethetők vissza, hanem a természetföldrajzi lehetőségek ésszerű kihasználására is. A völgyek a relatíve magas csapadékmennyiség és a rossz lefolyás miatt gyakran átjárhatatlan agyagos sártengerrel akadályozták a közlekedést, a termelést. Csak réteknek, legelőknek használhatták a mára már többnyire mesterségesen rendezett területeket. A falvak a magasabb, nem vizes dombhátakra húzódtak. A "szeges" településtípus inkább nyugat- dunántúli, mint göcseji sajátosság, bár Göcsej egy jól körülírható részének kétségtelen érdekes formációja. Az aprófalvak jelentős hányada halmazfalu. Ezekre a szabálytalan alaprajz a jellemző, a település belső magjátrendszertelenül épült, kerítés nélküli lakóhelyegységek alkotják. (Göcsej Kistérségi Társulás, 2002 a)

123

Térségi együttműködés

Göcsej térsége 18 önkormányzat együttműködéséből áll. Ezen belül három kistérségi társulás működik 1996 óta együtt, amelyekhez a következő falvak tartoznak: 1. Gellénháza

és

Térsége

Önkormányzati

Társulás:

Gellénháza,

Nagylengyel,

Ormándlak, Gombosszeg, Petrikeresztúr, Lickóvadamos, Iborfia. 2. Göcsej Kistérségi Társulás: Becsvölgye, Kustánszeg, Barlahida, Babosdöbréte, Böde, Hottó. 3. Felső-Göcsej Területfejlesztési Társulás: Csonkahegyhát, Németfalu, Dobronhegy, Milejszeg, Pálfiszeg.

A térség nem homogén a fejlesztési célok tekintetében sem, mindhárom térség más kitörési lehetőségeket tart fontosnak Kulcsár L. 1998-ban készült tanulmánya szerint: Gellénháza Térsége Kistérségi Társulás: Táj-rehabilitációt igénylő, energetikai bázisú kereskedelemre, környezetbarát iparfejlesztésre javasolt kistérség. Göcsej-Becsvölgye Kistérségi Társulás: Maximálisan vidékfejlesztésre, turizmusbővítésre javasolt kistérség Felső-Göcsej Kistérségi társulás: Természeti értékekkel, termálbázissal, turizmus és vidékfejlesztéssel felzárkóztatható társulás

5.2.2. „Élhető Göcsej” Kísérleti Program A Göcsej térségben a Leader tervezés már 2002. évben elkezdődött, amikor is az FVM Vidékfejlesztési Célelőirányzatából támogatott Kísérleti Program elindult. A Göcsej térség a vidékfejlesztési támogatások lehívásában kiemelkedő eredményeket produkált (pl. korábbi Vidékfejlesztési Célelőirányzat támogatások terén), így a szaktárca választása is ezért esett a térségre, vagyis a 14 kísérleti csoport között a Göcsej térséget is meghívásos úton választották ki programkészítésre.

2002-ben elkészült az „Élhető Göcsej” Helyi Vidékfejlesztési Terv, amely nagyrészt a 2001ben íródott, az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által támogatott agrárstruktúra-átalakítási és vidékfejlesztési kistérségi programokra épült. A program egy átfogó helyzetfeltárást, stratégiai és operatív tervet tartalmazott és rendkívül alapos, neves

124

szakértői csoportok által elvégzett adatgyűjtés és felmérés alapozta meg. Itt jegyezném meg, hogy azóta sem készült ilyen átfogó, a teljes ország területét felölelő, vidéki területeket alaposan elemző komplex terv, hiszen az azóta elkészült Leader tervek sem fedik le maradéktalanul az ország teljes területét, és azok adatai is az agrárstruktúra és vidékfejlesztési terveken alapulnak.

A Göcsej térség tehát egy átfogó, integrált programmal könnyedén el tudott indulni a Kísérleti Programban, hiszen megfelelő alapokra helyezve tudta elkészíteni a Helyi Vidékfejlesztési Programját. A programban kedvezményezett települések listája megegyezett a Göcsej térség 18 településével.

Az „Élhető Göcsej” Vidékfejlesztési Programból kétfordulós pályázati eljárás során 11 pályázó 12 pályázata részesülhetett támogatásban. A program megvalósítására kiírt pályázati fordulók során a rendelkezésre álló 9.180 e Ft –ból 9.115 e Ft támogatás került felhasználásra, azaz a rendelkezésre álló keretösszeg 99%-a.

A nyertes projektek jogcímenkénti számát és összegét a 8. sz. melléklet tartalmazza. A legnépszerűbb

pályázati

jogcím

a

falusi

turizmusban

működő

vállalkozások

és

önkormányzatok szálláshelyfejlesztése, valamint energia-hatékony megoldások keresése volt. Helyi feldolgozás fejlesztésére mindössze egy pályázat érkezett.

A program előnye, hogy az a néhány önkormányzat, vállalkozás és civil szervezet, amelyek folyamatosan részt vettek az akciócsoport működésében megismerkedett a Leader alapelvekkel és a Leader-szerű pályázati folyamatokkal. Nem elhanyagolható az az erénye sem, hogy a térségek országos ismertségre, tapasztalatokra tehettek szert, megismerték egymást, és később tapasztalatcsere- programokat szerveztek a partnertérségekbe. A pályázatok számából és megoszlásából látható azonban, hogy a program csak egy bizonyos réteget mozgatott meg és informált a térségben, a Leader üzenete nem jutott el a térség legtöbb fontos szereplőjéhez.

125

5.2.3.

„Az Örökség, mint erőforrás” az élhető Göcsej-Közép Zaláért LEADER+

program Az AVOP Leader+ programjának 2006. évi eredményhirdetésekor világossá vált, hogy a pályázatkezelők eddigi erőfeszítései nem voltak hiábavalók, hiszen a Göcsej térség a KözépZala térséggel összefogva bekerült a 70 nyertes pályázó akciócsoport közé „Az Örökség, mint erőforrás - az élhető Göcsej-Közép Zaláért” című Helyi Vidékfejlesztési Tervével. A zalaegerszegi többcélú kistérségi társulás területén két Leader csoport született és mindkét akciócsoport támogatásban részesült: 1. Göcsej – Közép-Zala Leader Térség 2. Észak-Zala Tematikus Utak Leader Akciócsoport A két akciócsoport elhelyezkedését a kistérségben a 9. sz. melléklet mutatja be. A térképen zölddel határolt terület a Göcsej – Közép-Zala Leader Térség területe. Gyakorlatilag Szilvágy Község - amely a Lenti kistérséghez tartozik - kivételével a zalaegerszegi statisztikai kistérség települései két részre osztották fel a térséget, azzal az indokkal, hogy a kistérség összes települése nem tudna egy Leader csoportban egymással intenzív kapcsolatot fenntartani a területi kiterjedés mérete miatt. Ezen kívül az egy csoportra jutó 90 -100 millió Ft-os támogatási keret felhasználhatósága is kedvezőbben alakul két nyertes akciócsoport esetén. A 48 települést magába foglaló Göcsej – Közép Zala Helyi Akciócsoport 2005 júliusában alakult, 3 nagyobb korábbi vidékfejlesztési kistérségi tájegység integrációjával: Göcsej, Válicka, Közép-Zala. A kistérségen belül az akciócsoport egységet alkot. Lakosainak száma összesen 26.659 fő. Az Akciócsoportot a térségbeli civil szervezetek, vállalkozások, valamint önkormányzatok alkotják. Az Akciócsoport gesztor szervezete a Göcsej Kistérségi Társulás, amelynek székhelye Becsvölgye, vezető szervezete a Gellénháza és Térsége Területfejlesztési Társulás, amelynek székhelye Gellénháza. Az akciócsoporthoz összesen 71 tag csatlakozott, melyek közül •

48 települési önkormányzat

•

4 kistérségi társulás

•

6 civil szervezet

•

4 magánszemély

•

9 vállalkozás. 126

„Az Örökség, mint erőforrás az élhető Göcsej - Közép-Zaláért” című helyi vidékfejlesztési terv átfogó céljai: 1. A térség gazdasági fejlesztése 2. A fenntartható környezeti forrástér-hasznosítás 3. Humánerőforrás-, közösségfejlesztés 4. A térség társadalmi kohéziójának növelése Mindezek alapján a Helyi Vidékfejlesztési Terv pályázható intézkedéseit, az egyes alintézkedéseket és azok célját a 8. táblázatban mutatom be részletesen. 8. táblázat: A Göcsej – Közép Zala Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Tervének intézkedései és alintézkedései Szám a Intéz kedé s I.

Megnevezés

Intézkedés célja

Alintézkedés

Hagyományos helyi termékekre alapozott integrált, ökoszociális piacgazdaság kialakítása I./1. Helyi termékek fejlesztése. Védjegy kidolgozása, működtetésének biztosítása a helyi termékekre. Térség-, és településmarketing tevékenységek. Helyi termékek értékesítését elősegítő marketing megtervezése, megvalósítása. I./2. Helyi termékek piacra vitelét segítő begyűjtő rendszer, infrastruktúra felállítása I./3. Szakmai, szervezeti feltételek megteremtése a helyi termékek termelésére, feldolgozására, értékesítésére

II.

III.

IV.

Helyi termékek piacra jutása, kiegészítő jövedelemszerzési lehetőséget biztosító tevékenységek kialakítása, fejlesztése

Termékek versenyképességének javítása

Feldolgozottsági fok emelése

Göcsej – Közép Zala turisztikai rendszerének fejlesztése II./1. Turisztikai fejlesztési és marketingterv készítése. Marketing kampány megvalósítása. II./2. Termékfejlesztés – tematikus ajánlatok szakmailag megalapozott kidolgozása fejlesztése, tapasztalatszerzés biztosítása Megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztése a térségben, szemléletformálás, tervezés, mintaprogramok

Turisztikai programok integrált fejlesztésének elősegítése. Termékek versenyképességének javítása

Modellprogramok, technológiai megoldások adaptációja.

A fenntarthatóság elveinek széles körű megismertetése.

Környezet és természetvédelmi programok megvalósítása

127

V.

VI.

Humánerőforrás fejlesztés, térségi foglalkoztatási programok megvalósítása (képzések, tanulmányutak, tréningek, szemináriumok)

A fiatal lakosság megtartása, letelepedésének az elősegítése, a helyi foglalkoztatás, önfoglalkoztatás kialakítása, fejlesztése.

Innovatív közösségi, térségi kezdeményezések elősegítése. Helyi lakosok identitásának erősítése közösségi, közösségfejlesztési akciókkal VI./1. Helyi társadalmak erősítése, párbeszéd a A tájékozott, információk megszerzésére LEADER módszer megismertetésére, felkészült, konvertálható tudással, korszerű elterjesztésére szakmai ismeretekkel és készségekkel rendelkező lakosok körének növelése. VI./2. A térségben megvalósuló regionális hatású rendezvények, hagyományőrző elemekkel

VII.

Térségi identitástudat és szemlélet kialakítása, erősítése

Térségi kommunikáció és információáramlás biztosítása VII./1. Térségi kommunikációs és PR A térségben élők információellátásának tevékenység, terv javítása. VII./2. Térségmarketing, portfolió készítése, térségi információs csatornák kialakítása

VIII.

A térségben az életfeltételek javítása az életminőség javítása érdekében VIII./1. Falukép tervezési, fejlesztési térségi program, tájépítészeti, tájfenntartási programok indítása VIII./2. Térségi örökségvédelemi programok megvalósítása

Az életfeltételek, életminőség javítása

Göcsej-Közép Zala kulturális, történelmi örökségének újrafelfedezése, megóvása.

Forrás: Saját szerkesztés a Göcsej – Közép Zala Helyi Akciócsoport adatai alapján, 2008. A helyi vidékfejlesztési terv költségvetése, pályázati eredmények A terv keretében megvalósuló fejlesztések összköltsége: 168.000.000 Ft, amelyből 90 millió Ft az akciócsoport által igényelt LEADER+ támogatás összege, a különbözet pedig a pályázók önereje. Az Akciócsoport működési költségeire felhasznált 13.500.000 Ft-ot, így 76.500.000 Ft a végső kedvezményezettek számára pályázható keretösszeg. A támogatás összköltséghez viszonyított aránya 45%, amely az átlagos támogatási intenzitásnak felel meg. A Helyi Akciócsoport pályázati felhívására összesen 86 db pályázat érkezett, összesen 105.477.012 Ft támogatási igénnyel. A beérkezett pályázatokat a gesztor szervezet formai ellenőrzését és a hiánypótlásokat követően a Döntéselőkészítő Bizottság elé terjesztették, amelynek bírálata után 22 pályázat került elutasításra.

A 64 db befogadott pályázat

76.860.924 Ft-os támogatást nyert el. A megvalósítás során 1 pályázat kiesett a nyertesek közül, így a 90 millió Ft-os keretösszegből mindössze 159.785 Ft nem került felhasználásra. Az egyes intézkedések között az Irányító Hatóság jóváhagyásával lehetőség volt átcsoportosításra, amennyiben nem érkezett az adott intézkedésre megfelelő számú és

128

támogatási igényű pályázat. Az átcsoportosítások a 10. sz. mellékletben foglaltak szerint alakultak. A táblázatban az összes keretösszeg és felhasznált támogatás közötti eltérés 360.924 Ft, amely a csoport működési költségeiből került átcsoportosításra a végső kedvezményezettek javára. Ugyanez a különbözet a két utolsó oszlop között is megjelenik fenti indokok miatt. A táblázatból jól látható, hogy jelentős összegeket csoportosítottak át a helyi termékekre, a turisztikára

és

a

környezetvédelemre

szánt

információáramlás intézkedésből három ún.

forrásokból

és

kisebb

„népszerű” pályázati

összeget

az

intézkedésre: A

maradványokból a legnagyobb összeget – az átcsoportosított összeg 91%-át - a „Falukép fejlesztése és térségi örökségvédelmi programok megvalósítása” célokra használták fel, amelyre az intézkedések közül a legtöbb pályázat érkezett. Ezt követte a Humánerőforrás fejlesztése intézkedés, amelyre a maradványösszeg 7%-át , végül a közösségi rendezvényekre 2%-át szánták. A támogatások felosztásának tervezett arányát mutatja intézkedésenként 16. ábra. 16. ábra: Leader+ támogatás tervezett felosztása intézkedésenként a Göcsej - Közép-Zala Akciócsoportnál Leader+ támogatás tervezett felosztása intézkedésenként

24%

25%

3% 10%

22% 4%

9%

Helyi termékek Turisztikai fejl. Megújuló energiák Környezet és természet Humánerőforrás fejl. Közösségi kezd. Információáramlás Falukép, örökség

3%

Forrás: Saját szerkesztés a Göcsej Kistérségi Társulás adatai alapján, 2005

A Göcsej térség tervezett támogatás- felhasználása alapján látható, hogy a térség közel azonos mértékben preferálta a tervezés időszakában a turizmus, a helyi termékek és a falukép fejlesztését. A 17. ábra bemutatja, hogy a beérkezett pályázatok száma és a pályázati igények megoszlása azonban intézkedésenként eltért a tervezettől: a tényleges felosztás súlya

129

áthelyeződött a „falukép fejlesztés és örökségvédelem” intézkedésre, amely az összes megítélt támogatás 49 %-át kötötte végül le. 17. ábra: Leader+ támogatás tényleges felosztása intézkedésenként a Göcsej - Közép-Zala Akciócsoportnál Leader+ támogatás tényleges felosztása intézkedésenként

49% Helyi termékek Turisztikai fejl. Megújuló energiák 5% 3%

Környezet és természet Humánerőforrás fejl. Közösségi kezd.

10%

16% 6%

8%

Információáramlás Falukép, örökség

3%

Forrás: Saját szerkesztés a Göcsej Kistérségi Társulás adatai alapján, 2008. A turizmus mintegy 4%-kal kevesebbel részesül a keretből a tervezettnél, de az egyik legkevesebb támogatás, hozzávetőleg 5% a helyi termékek intézkedésre jut, amely a tervezett 24%-hoz képest 19%-kal kevesebb. Gyakorlatilag a helyi termékek fejlesztésére jutó támogatás csökkenése és a falukép-fejlesztésre jutó támogatás növekedése a legmarkánsabb eltérések a tervezettől.

A 19%-os csökkenés azért nem szerencsés, mert a hagyományos helyi termékeknek a Göcsej térségben kiemelt szerepe van, tanulmányok sora (pl. Kulcsár, 1998) jeleníti meg a helyben előállított termékeket a térség egyik fő kitörési pontjaként és jövedelemszerzési lehetőségeként. Mégis mindössze 3 pályázat nyert a térség Leader+ programjában támogatást erre a célra. Közülük egyik egy méhészház építésére irányult, egy helyi termelő érdekeit szolgálva. További két pályázat azonban csak közvetve fordítódott a helyi termékek fejlesztésére, inkább piacra jutásukat segítette elő. Az egyik a Göcsej Kistérségi Társulás pályázata „Összefogás a Göcseji helyi termékekért” címmel, a másik pedig a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány „Göcsej védjegyrendszer létrehozása” c. pályázata.

130

A gesztorszervezetnél folytatott kutatásaim alapján megállapítható, hogy a beérkezett pályázatok között sem található további helyi termékek fejlesztésére irányuló pályázat, tehát egy ilyen témájú projekt sem került elutasításra a bírálat során. Ez azt jelenti, hogy a térség őstermelői, vállalkozói az említett 3 pályázaton kívül nem is nyújtottak be helyi termék jellegű fejlesztési projektet a Leader csoporthoz.Ugyanezen pályázatoknál szükséges megvizsgálni a nyertes Leader+ pályázatok végső kedvezményezettjeinek szektorok szerinti megoszlását, amely a 9. táblázatban látható. 9. táblázat: Leader+ pályázatok végső kedvezményezettjeinek szektorok szerinti megoszlása a Göcsej-Közép Zala térségben Szektor Civil szervezet Vállalkozó Önkormányzat Összesen

Pályázatok száma (db) 25 5 34 64

Forrás: Saját szerkesztés a Göcsej Kistérségi Társulás adatai alapján, 2008. Ha ugyanezen adatokat százalékos arányban vizsgáljuk, akkor a 18. ábrából látható, hogy az önkormányzati szektor a nyertes projektek 53%-át nyerte el, míg a vállalkozások mindössze 8 %-át. 18. ábra: Leader+ nyertes pályázatok számának szektorok szerinti megoszlása a GöcsejKözép Zala térségben Leader+ nyertes pályázatok számának szektorok szerinti megoszlása Civil szervezet Vállalkozó Önkormányzat

8%

53%

39%

Forrás: Saját szerkesztés a Göcsej Kistérségi Társulás adatai alapján, 2008. 131

Ha a szektorok szerinti megoszlást a támogatottak által elnyert támogatási összegek alapján vizsgáljuk, akkor a 10. táblázatban foglalt számokat kapjuk.

10. táblázat: Végső kedvezményezettek által elnyert támogatások szektorok szerinti megoszlása

Szektor Civil szervezet Vállalkozó Önkormányzat Összesen

Pályázati összeg (Ft) 27 511 376 6 007 546 43 342 002 76 860 924

Forrás: Saját szerkesztés a Göcsej Kistérségi Társulás adatai alapján, 2008. A támogatási összegek szektorok szerinti bontásának százalékos arányát mutatja be a 19. ábra. A diagramból látható, hogy a támogatások 56%-át az önkormányzati szférának sikerült elnyernie, míg a vállalkozói kör mindössze 8%-ot igényelt.

19. ábra: Leader+ nyertes pályázatok támogatási összegének szektorok szerinti megoszlása a Göcsej - Közép-Zala Térségben Leader+ nyertes pályázatok tám ogatási összegének szektorok szerinti m egoszlása

Civil szervezet Vállalkozó Önkormányzat

8% 56%

36%

Forrás: Saját szerkesztés, a Göcsej Kistérségi Társulás adatai alapján, 2008.

Összegezve kutatásaim során feltártam, hogy a nyertes pályázatok 53%-a, támogatások 56%a az önkormányzati szektorhoz, a pályázatok 39%-a, a támogatások 36%-a a civil szektorhoz és a pályázatok és támogatások mindössze 8%-a a vállalkozói szektorhoz került. A

132

vállalkozások nem nyújtottak be több pályázatot, mint ahány nyert, így nem az önkormányzatok preferálása történt a bírálatok során, hanem a vállalkozói szektor érdektelensége vagy tőkeerejének elégtelensége mutatkozott meg a Leader+ támogatásokkal kapcsolatban.

A térségbe érkező 90 millió Ft-os Leader+ támogatás 64 fejlesztési elképzelés megvalósulását segítette elő Göcsejben. A rendelkezésre álló támogatás felhasználása csaknem teljes mértékben megtörtént. A további forrás, önerő hozzáadásával mintegy 170 millió Ft összegű fejlesztés valósult meg a Göcsej-Közép-Zala térségben a Leader+ program kapcsán. Ezek a nagyrészt kisértékű projektek más fejlesztési forrásból nem valósulhattak volna meg.

A térségben a legsikeresebb intézkedés a falukép fejlesztése, örökségvédelem volt, amelyre a csoport az összes rendelkezésre álló forrás csaknem felét felhasználta. A várakozásokhoz képest – amely a források egynegyedét jelentette volna - a legkevesebb pályázat pedig a helyi termékek fejlesztése intézkedés keretében valósult meg, amelyre nem volt számottevő érdeklődés a térségben.

A támogatások felosztását a támogatottak szférák szerinti besorolása alapján vizsgálva pedig feltártam, hogy a program nyertesei egyértelműen az önkormányzatok voltak, legnagyobb vesztesei pedig a vállalkozások. Kutatásaim alapján összességében elmondható, hogy az önkormányzati és civil szférában nagymértékű pályázati aktivitás volt tapasztalható, a vállalkozói szférában azonban rendkívül csekély mértékű.

Ennek okait a megkérdezett gesztor szervezet tagjai az általam készített interjú során az alábbiakban látták: -

a pályázók nem értenek a bonyolult pályázati dokumentáció elkészítéséhez,

-

pénzügyileg nem képesek a pályázati összeg előfinanszírozására, annak a bankszámlára történő megérkezéséig,

-

szükséges önrész előteremtése is sokaknak gondot okoz,

-

a vállalkozásokra jutó nem kellően magas támogatási arány miatt (40-45%) több esetben gazdaságosabbnak bizonyult támogatás nélkül saját erőből használt eszközt venni, vagy pl. egy gyümölcsaszalót bontott téglából házilag megépíteni, mint támogatásból újat

133

A térségben nem történt szignifikáns, a jövőre nézve meghatározó, komplex helyi termék fejlesztés a Leader+ forrásból, amely megfelelő jövedelem-kiegészítési lehetőséget biztosítana a helyi lakosság számára. Elindult azonban a védjegyrendszer kialakítása, amely megfelelő támogatási források bevonásával a helyi termékek számára nagy áttörést jelenthet a térségben a 2007-2013 közötti időszakban.

5.2.3.1. Göcsej Védjegyrendszer kialakítása- kulcsprojekt Göcsej Magyarország egyik legismertebb tájegysége, ezt a marketing előnyt a térség és a térségben élők érdekében érdemes egy védjegyrendszer kidolgozásával és működtetésével kihasználni. Röviden fontosnak tartom bemutatni a térség kitörési pontjaként említett helyi termék fejlesztés ösztönzését szolgáló Leader+ pályázatot. A helyi védjegyrendszer kialakítására a Göcsej-Közép-Zala Térség Leader+ programjából támogatást nyert a Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, amely ebből a forrásból a térség termékeinek, azok piaci pozíciójának erősítése érdekében a Göcsej Védjegyrendszer kidolgozását és működésének elindítását valósítja meg. A védjegyrendszer bevezetéséről szóló tanulmányt az Életmeder Alapítvány készítette.

A helyi termékek szempontjából a védjegy azért fontos, mert a tanulmány (Életmeder Alapítvány, 2008) szerint a védjegy képes biztosítani, hogy a vásárló a termékek között különbséget tegyen, képes arra, hogy a termelőket/vállalkozásokat termékeik alapján megkülönböztesse egymástól. Marketingeszközként a térség imázsának és hírnevének alapját képezi. Használati engedély tárgya lehet, és a használati díj folytán közvetlen bevételi forrást képezhet. Használati/engedélyezési szerződések lényeges eleme lehet. Értékes helyi/kistérségi tőkét képezhet, mert ösztönzi a termelőket/ vállalkozásokat arra, hogy a termékeik minőségének megőrzése és javítása érdekében beruházásokat eszközöljenek. Hasznos lehet a finanszírozási eszközök megszerzése során is. A védjegyhasználat piaci jelentősége tehát a kisvállalkozók és a kistermelők számára kiemelkedően fontos.

A Göcsej-Közép Zala Akciócsoport területén kialakított minőségpolitika kiemelt feladataként fogalmazódott meg a térségi védjegyrendszer kialakítása, a Göcsej Védjegyrendszer működtetése a helyi, ökológiai gazdaságfejlesztés, a térségi öko-szociális piacgazdaság megerősítése érdekében.

134

A védjegy tulajdonosa a Göcsej Kistérségi Társulás, aki a Göcsej Védjegy lajstromozására, levédésére kérelmet terjesztett elő a Magyar Szabadalmi Hivatalnál. Ez a szervezet biztosít használati jogosultságot a védjegyhasználóknak. A védjegy bejegyzése megtörtént, néhány helyi termék előállító már rendelkezik a minősítéssel.

Göcsej Védjegyrendszerbe bevonandó termékek, szolgáltatások (Életmeder Alapítvány, 2008): •

Élelmiszerek: aszalt gyümölcsök, gesztenye, tökmag, tökmagolaj, szilvalekvár, gyümölcspálinka, erdei gyümölcsök, savanyúságok, méz, gomba szárítmányok, készítmények, erdei termékek (pl.makk), gyógynövények, állati termékek (pl. mangalica – hús)

•

Nem élelmiszer jellegű mezőgazdasági termékek: Fa, cirok, zsúp, fűzfavessző, energianövények

•

Kézműves, népi és iparművészeti mesterségek termékei: Fafaragások, Pásztor faragások, eszközök, díszítő faragások, pásztorbotok, kulacsok, ostorok, Faragott bútorok, épület ornamentika, homlokzatdíszek, Hagyományos fa, deszka, borona és vályog építmények, lakó és gazdasági épületek, Zsúptető készítés, Kopjafák, fejfák, Teknőkészítés, Fazekasok funkcionális és díszedényei, Kályhacsempék, cserépkályha és kemenceépítés, Kosárfonások fűzből, Szakajtók, kasok zsomborkészítés szalmából, Kukoricacsuhéból készült fonott használati és dísztárgyak

•

Szolgáltatások: Vendéglátás, Szállás, Programok (pl. Göcseji Szüreti Fesztivál)

•

Ezen kívül népi építészeti emlékek, helyi kiállítások, gyűjtemények;

A Göcsej védjegy Helyi Akciócsoport által elfogadott formáját a 20. ábra mutatja be. 20. ábra: Göcsej védjegy

Forrás: Életmeder Alapítvány, 2008

135

A térségben tehát a Göcsej Kistérségi Társulás, a Leader Kísérleti és a Leader+ programok gesztorszervezete indította el azt a programot, amelyhez a helyi termékek előállítói és helyi vállalkozások csatlakozni tudnak, és amely hosszútávon a térség húzóágazata, kitörési pontja lehet. Megkezdődött a vállalkozói kör minél nagyobb mértékű bevonása a Leader programozásba. A helyi termékek felértékelődése, a térségi termékek hírneve, vásárokon elért sikere motiválja az őstermelőket, kisvállalkozásokat a fejlesztési programokhoz való csatlakozásra.

Szükség lenne azonban egy olyan szervezet áldozatos munkájára, amely időt és anyagi ráfordítást nem sajnálva személyesen felkeresné a térség vállalkozóit, menedzselné a védjegyrendszert, annak minél szélesebb körű kiterjesztése, helyi termék bolt létrehozása érdekében. A 2007- 13 közötti Leader programból szükséges ezen program kiteljesítése, egy ezzel foglalkozó szervezet tevékenységének támogatása.

5.2.4. Összefogással a Göcsej-Hegyhát megújulásáért Leader program (2007-2013) Az EMVA IV. tengelyének finanszírozása nagy várakozásokkal indult a Göcsej térségben is. Ismerve a döntéshozói szándékot - miszerint minél nagyobb területi kiterjedésű térségeket támogat majd a 2007-2013 közötti Leader program - a Göcsej térség 3 másik térséggel együtt széleskörű, megyehatáron átnyúló területi összefogást valósított meg a források kedvezőbb felhasználása érdekében, amelyet a 12. mellékletben szereplő térképen szemléltetek.

A 4 partnertérség a programban: •

Észak-Nyugat Zala Térség

21 települése

•

Göcsej Térség

16 települése

•

Vasvár és Térsége

22 települése

•

Zalavölgye Csoport

11 települése

Összesen:

70 település

Gyakorlatilag az ország legtöbb LEADER pályázatát sikeresen megvalósító akciócsoportok fogtak össze a közös természeti, kulturális, gazdasági és néprajzi adottságokra alapozva, a bennük rejlő lehetőségek tervszerű, komplex és egymást erősítő kiaknázása érdekében. Az élő népi hagyományok, a természeti környezet, a biológiai sokféleség, az erdőgazdagság, a

136

meglévő humán háttér jelenti a fejlesztés alapját. A természetvédelem, a mezőgazdaság, és a turizmus összhangján alapuló fenntartható- ökologikus vidékfejlesztés megvalósításához az induló feltételek adottak. A korábbi évek LEADER tapasztalata bizonyította, hogy az örökség érték. A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzése a térség alkalmazkodóképességének növelése a helyi adottságokra épülő, közösség-központú fejlesztési folyamatok elindításával. A fő célkitűzést három átfogó cél támasztja alá: 1. Kulturális örökség megőrzése és hasznosítása egyedi értékeink beemelése az EU értékek sorába 2. Térségben élők jövedelemszintjének növelése, helyi termékek fejlesztésével, a vállalkozások erősítésével 3. Vonzó természeti környezet megőrzése, környezeti életminőség javítása A helyi vidékfejlesztési terv költségvetése, időközi pályázati eredmények A térségben 6 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 20 db fejlesztési intézkedés tartozik. A prioritásokat és a hozzájuk allokált forrást, valamint intézkedések számát a 13. melléklet tartalmazza. A helyi vidékfejlesztési terv teljes költségvetése (az Eurot 270 Ft-os árfolyammal számolva) 1 750 971 330 Ft. Ez tartalmazza az EMVA III. és IV tengelyére benyújtandó pályázatok összegét. Az akciócsoport tagjai 2009. június folyamán megalakították a Göcsej-Hegyhát Leader Egyesületet, amely a menedzsment feladatokat látja el. A tagságon belül kiegyensúlyozott a magán- és a közszféra jelenléte. A 15 tagú vezetőségből 4 tag (elnök + 3 alelnök) a GöcsejHegyhát Akciócsoport 4 térségének önkormányzati (társulási) vezetői közül került ki. A vezetőség többi tagja nagyobb részt jelentős vidékfejlesztési (LEADER) tapasztalatokkal rendelkező civil szervezeti vezető, vagy vállalkozások képviselője. A vezetőség felelős a működéssel

kapcsolatos

döntések

meghozataláért,

munkatársak- és szervezetek irányításáért.

137

a

menedzsmentben

részt

vevő

A 2009. évi első benyújtási időszak alkalmával kiírásra került pályázatok Irányító Hatósági jóváhagyása csak 2010 decemberében történt meg. A bírálatra tehát több, mint egy évet kellett, hogy várjanak a végső kedvezményezettek. A 2011 januárjában megtartott akciócsoport-ülésen a munkaszervezet ismertette az első fordulós pályázati eredményeket: A III. tengely forrásaira beérkezett pályázatok között rendkívül nagy verseny alakult ki. A 2007-2013 közötti időszakra rendelkezésre álló források mintegy 67%-a kicsatornázásra került az első forduló alkalmával. A további rendelkezésre álló források összege szerénynek mondható. A Göcsej- Hegyhát HACS területén 1 060 millió Ft körüli forrás lekötése történt meg, amely országosan is kiemelkedő eredmény. A beérkezett pályázatok szinte teljes mértékben lefedik a megítélhető támogatások összegét. A IV. tengely (LEADER) forrásaira meglepően kevés pályázat került benyújtásra, mindössze 38 db. Ezen pályázatok mindössze 57 m Ft igényt kötnek le a rendelkezésre álló 300 millió Ft-os keretösszegből. 5 jogcímre egyáltalán nem is érkezett be pályázat. (Beruházások támogatása, Alternatív közösségi szolgáltatások fejlesztése, Hazai és nemzetközi kapcsolatok építése, Értékesítési és marketing tevékenységek támogatása, Természeti örökség védelme, a természeti értékkel harmonizáló földhasználat és gazdálkodás) Jelenleg az új projektötletek gyűjtése folyik, akár teljesen új jogcímek is kialakíthatóak a következő pályázati fordulóra, amely a megmaradt forrásokra szól. A következő forduló 2011.nyarán várható. Az egyesület elmondása alapján az első fordulós pályázati körben rendkívül sok adminisztrációs és rendszerhiba nehezítette tevékenységüket. A IIER rendszerben több alkalommal szoftvermódosításra volt szükség ahhoz, hogy az ügyintéző beleírhasson. Az ügyintézési határidők rendkívül hosszadalmasak, min. 10 hónapot vettek igénybe. A hátrányos helyzetű települések pályázati aktivitása a várakozásoknál jóval alacsonyabb az önrész hiánya miatt, pedig a keretösszeg egy meghatározott részét rájuk kellene elkölteni. A társadalmi vita lezárulását követően számos pozitív változásra számítanak, amely megkönnyíti és meggyorsítja mind a pályázók, mind az értékelők munkáját.

Összességében

a

III.

tengely

pályázati

forrásainak

kicsatornázását

maximálisan

megvalósította a Helyi Közösség. A Leader források felhasználása még azonban várat magára, jelenleg az új stratégia készítése és a következő pályázati forduló előkészítése folyik.

138

5.3. A Vasi-Hegyhát térség Leader tevékenysége

5.3.1. A Vasi-Hegyhát térség bemutatása A Vasi-Hegyhát az Alpokalja egyik kistája Vas megye területén. A 158 km²-es területű vidék a Rába, a Zala és a Lugos-patak völgyei között elterülő, felszabdalt, eróziós dombság. Tágabb tájföldrajzi kontextusban az Ausztria és Szlovénia területére is kiterjedő Vendvidékidombság észak-keleti, Magyarországra eső része. Északról az Alsó-Rába-völgy, keletről a Kemeneshát, dél-keletről pedig a Zalai-dombsághoz tartozó Felső-Zala-völgy határolja. Délnyugatról és nyugatról, az országhatáron túl a már említett Vendvidéki-dombság vonulatai övezik. (Vasi Hegyhát Helyi Akciócsoport, 2007.) A Vasi-Hegyhát területe a Vasvári statisztikai kistérséggel esik egybe, amely 22 települést foglal magába. A vasvári kistérségben, a 2001. évi népszámlálás adatai szerint 15371 fő lakik, ami 1175 fővel kevesebb, mint 1990-ben. Összességében 2001-ben a megye népességének 5,72 százaléka él a vasvári kistérségben. A népességszám csökkenés mögött a természetes fogyás áll. A kistérség természetes fogyása az elmúlt tíz évben meghaladta mind a hazai, mind a regionális, valamint a megyei átlagot, értéke a megye kistérségei között is kifejezetten kedvezőtlen. A hátrányos helyzetű társadalmi csoportok közül a roma közösségek száma különösen a térség déli részén számottevő. Életkörülményeik átlag alattiak, különösen a potypusztai roma telep esetében. A térség gazdaságilag legerősebb pólusa Vasvár. Itt összpontosul az ipari termelés és a foglalkoztatás legnagyobb része, a többi település számára is lehetőségeket nyújtva. A gazdasági potenciál a falvak nagyobb részében gyenge, alacsony szintű a vállalkozási hajlandóság, kicsi a vállalkozás-sűrűség, kevés a gazdálkodó szervezetek száma. Kivételt ez alól néhány község képez, melyek jó része a 8-as út ment helyzetéből profitál. Figyelemre méltó a mezőgazdaság jelentős képviseltsége, a termelőszövetkezetek nemcsak saját ágazatukat képviselik, hanem a túlnyomó súllyal a helyi gazdaság hazai tulajdonú szegmensét is. A feldolgozóipar cégei (cipőipar, elektronika, faipar, textilipar) együttesen jelentős erőt alkotnak, különösen a foglalkoztatás terén fontos szerepet töltenek be. A kistérség gazdaságában tapasztalható legfontosabb hiányt a foglalkoztatási lehetőségek alacsony száma jelenti. Ez nagyban összefügg a településszerkezet jellemzőivel, hiszen sem az aprófalvak, sem a térségközpontként funkcionáló Vasvár nem jelent kellően vonzó célpontot a

139

megtelepedni kívánó munkaadók számára. A helyi szintről induló gazdaságfejlesztésben jelentős szerepet játszhatnak a térségben működő foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek, amelyek jelenleg is mintegy 60-70 főt foglalkoztatnak. (Vasi Hegyhát Helyi Akciócsoport, 2007.) 5.3.2. A Vasi-Hegyhát LEADER+ program A térségben a LEADER+ program előkészítése 2005 nyarán indult el, amelynek eredményeként 2005. július 25-én megalakult a Vasi Hegyhát Helyi Akciócsoport, 22 települési önkormányzat, a vállalkozói és a civil szféra összefogásával, összesen 45 alapító taggal. Az Akciócsoport Vezető Szervezete a Vasi Hegyhát Többcélú Kistérségi Társulás, Gesztorszervezetének az Oszkói Hegypásztor Kört választotta a csoport. A Helyi Bíráló és Monitoring Bizottság 16 tagú. Az Akciócsoport hátrányos helyzetének köszönhetően 100 millió forintot nyert, amelyből a megpályáztatható támogatási összeg: 86.077.000 Ft. A helyi pályázati felhívás 2006. július 25-én került megnyitásra. A Vasi Hegyhát LEADER+ vidékfejlesztési tervének fő célja a lakosság kötődésének erősítése, a térség megtartó ereje növelése, s ezzel együtt a térség felzárkózása, hátrányos helyzetének leküzdése belső erőforrásokra épülő összehangolt vidékfejlesztési akciók segítségével. A fő célt az alábbi három átfogó cél elérése támasztja alá: 1.

Kulturális örökség megőrzése és hasznosítása (társadalmi/kulturális jólét növelése)

2.

Térségben élők jövedelemszintjének növelése

3.

Vonzó természeti környezet megőrzése, térségben élők környezeti életminőségének

javítása (European Commission, 2011 b): Ennek megfelelően az Akciócsoport területéről 3 jogcímre lehetett pályázni, amelyeken belül még három-három alintézkedés található. Az egyes intézkedéseket, alintézkedéseket és azok célját a 11. táblázatban mutatom be részletesen.

140

11. táblázat: A Vasi Hegyhát Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Tervének intézkedései és alintézkedései Száma Megnevezés Inté Alinté zked zkedés és I. "Értékeink velünk élnek"-Természeti és kulturális örökség védelme és komplex hasznosítása

II.

III.

Intézkedés célja

I./1. Kulturális örökség védelme,gyűjtése, dokumentálása

A térségben található természeti- és kulturális örökség feltárása, dokumentálása, szellemitárgyi- és építészeti értékek megőrzése.

I./2. Aktív értékvédelemhez kapcsolódó beruházások I./3. Örökségvédelem közösségi hátterének erősítése "A Hegyhát Kincsei"-Integrált térségi termék és szolgáltatásfejlesztés

A kulturális örökség beépítése a turisztikai kínálatba. Természeti és kulturális örökség megőrzése a helyi közösségek bevonásával.

II./1. Humán szakmai háttér fejlesztése

A terméket előállító és termelő szakemberek, népi kismesterséget űző emberek, valamint a termékek értékesítésében közreműködő szolgáltatók képzése és továbbképzése.

II./2. Helyi termék előállítás és szolgáltatásfejlesztés támogatása

A helyi kézműipari, mezőgazdasági termékek fejlesztése, a házilagosan előállított és feldolgozott élelmiszerek felhasználásának támogatása az érintett szereplők hálózatalapú összefogásával és segítésével

II./3. Értékesítési és marketing tevékenység támogatása

A helyi termékek piacra jutásának elősegítése, és vásárlói körének megteremtése, valamint ezen termékek körének bővítése, fejlesztése

"Harmóniában a környezettel" Térségi-, települési környezet védelme, szépítése III./1. Aktív környezetvédelem

Környezetállapot javítása, szennyezés-mentes tiszta környezet, mint alapérték védelme, megóvás. Rendezett települési lakókörnyezet kialakítása.

III./2. Települési arculat, lakókörnyezet fejlesztése III./3. Külterületi, mezőgazdasági és turisztikai Megújuló energiaforrások létesítmények megújuló elterjesztése. energiaellátásának biztosítása

használatának

Forrás: Saját szerkesztés a gesztor szervezet adatai alapján, 2011. A pályázatok benyújtási határidejéig, 2006. szeptember 11-éig 49 pályázat érkezett be a Gesztorszervezethez. A számos kötöttség miatt valamennyi beérkezett pályázat hiánypótlásra szorult. A felhívásra két esetben nem érkezett be hiánypótlás, így ezen pályázatokat ki kellett zárni a pályázatkezelés további folyamatából.

141

A második körben 2006. november 24-ig lehetett újra pályázni az egyes jogcímekre, ebben a körben azonban már nem érkezett be újabb pályázat. Így végül 47 pályázat került tartalmi értékelésre. A pontozás során 1 pályázat nem felelt meg a fenntarthatósági kritériumoknak, ezért azt el kellett utasítani. A Helyi Bíráló és Monitoring Bizottság (HBMB) elé tehát 46 pályázat került. A Bizottság 2007. február 9-én végül 45 helyi projektet javasolt támogatásra. (Kovács I., 2011.) A 45 támogatásra javasolt pályázatot 30 pályázó nyújtotta be, az elnyert támogatások teljes összege 86.076.937 Ft. A programnak köszönhetően 16 településen, 130.221.872 Ft összértékű fejlesztés valósult meg. A legnagyobb támogatási igény - 37.744.497 Ft - az „Aktív értékvédelemhez kapcsolódó beruházások” jogcímre érkezett, és egyben erre a jogcímre fordította az Akciócsoport a támogatások 43,8%-át. A támogatások intézkedésenként történő felosztását a 21. ábra mutatja be. 21. ábra: Leader+ támogatás felosztása intézkedésenként a Vasi-Hegyhát Helyi Akciócsoportnál Leader+ támogatás felosztása intézkedésenként a Vasi-Hegyhát Akciócsoportnál Kulturális örökség védelme Aktív értékvédelem 2%

Örökségvédelem közösségi háttere Humán szakmai háttér

7%

14%

Helyi termék előállítás 9% Értékesítési és marketing tev. 0% 44%

Aktív környezetvédelem Települési arculat, lakókörnyezet Külterületi, mzg-i létesítmények megújuló energia

21% 1%2%

Forrás: Saját szerkesztés a Vasi-Hegyhát Akciócsoport adatai alapján, 2008.

142

A „Helyi termék előállítás és szolgáltatásfejlesztés támogatása” jogcím az összköltség tekintetében a legnagyobb összeggel - 46.661.333 Ft-tal - megvalósuló pályázati cél volt, az összes pályázati összköltség 35,8%-át erre a jogcímre fordították. A pályázati összköltség intézkedésenként történő megosztását a 22. ábra mutatja be. 22. ábra: Leader+ pályázati intézkedések összköltség alapján történő megoszlása a VasiHegyhát Helyi Akciócsoportnál

Leader+ pályázati intézkedések összköltség alapján történő megoszlása a Vasi-Hegyhát Akciócsoportnál Kulturális örökség védelme 11%

2% 5% Aktív értékvédelem Örökségvédelem közösségi háttere Humán szakmai háttér

7% 0% 35%

Helyi termék előállítás Értékesítési és marketing tev. Aktív környezetvédelem 37%

Települési arculat, lakókörnyezet

2% 1%

Külterületi, mzg-i létesítmények megújuló energia

Forrás: Saját szerkesztés a Vasi-Hegyhát Akciócsoport adatai alapján, 2008.

Az „Értékesítési és marketing tevékenység támogatása” jogcímre nem érkezett egyetlen pályázat sem az Akciócsoporthoz, ami elsősorban a marketing tevékenységekre vonatkozó központi előírásokból adódó - túlzott kötöttségeknek tulajdonítható.

A nyertes pályázatok szektorok szerinti megoszlását vizsgálva feltártam, hogy a térségben a pályázatok 60%-a az önkormányzati szektorhoz került, 11 %-a a vállalkozói és 29%-a a civil szektorhoz. A nyertes pályázatok számának szektorok szerinti megoszlását a mutatja be a 23. ábra.

143

23. ábra: Leader+ nyertes pályázatok számának szektorok szerinti megoszlása a VasiHegyhát Helyi Akciócsoportnál

Leader+ nyertes pályázatok számának szektorok szerinti megoszlása a Vasi-Hegyhát Térségben

11% 29% Civil szervezet Vállalkozó Önkormányzat 60%

Forrás: Saját szerkesztés a Vasi-Hegyhát Akciócsoport adatai alapján, 2008.

Összegezve elmondható, hogy a csoport az „aktív értékvédelem” intézkedés keretében használta fel a támogatások közel felét, amely intézkedésre főként önkormányzatok pályáztak. A nyertes pályázatoknak pedig több, mint fele az önkormányzati szektorhoz került. A Vasi-Hegyhát Térségben is az önkormányzati szektor került tehát előtérbe, a vállalkozások aktivitása a várakozásokhoz képest alulmaradt, és nem volt jelentős mértékű.

144

5.4. A Pannontáj – Sokoró Natúrpark Leader tevékenysége 5.4.1. A Pannontáj- Sokoró térség bemutatása A Sokoró-Pannontáj Natúrpark közel 67 ezer hektáros területén természetvédelmi, épített és kultúrtörténeti értékek egyaránt megtalálhatók. A Sokoró három dombsorból álló halomvidék, amely jelentős szőlőtermő terület, a Pannonhalmi történelmi borvidékhez tartozik. A 22 km hosszú és 15 km széles kistáj a Kisalföldbe mélyen benyúlik. A Sokoró az elmúlt 20 évben Győr üdülő és kiránduló övezetévé vált. A dombvidék természeti értékekben gazdag terület. Elkerülte az iparosítás, így a tájban az emberi beavatkozás nem okozott gyökeres változásokat. Az 1992-ben létrehozott Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet a Fertő-Hanság Nemzeti Park része. A legértékesebbek a Csanaki-vonulat őshonosnak tekinthető erdőállományai. Országos értéket képvisel továbbá a pannonhalmi apátság arborétuma. (Enyingi T., 2002.)

A települések lakosságszáma alacsony (jellemzően 100-500 fő közötti) és folyamatosan csökken, elöregedő a népesség, a fiatalok elvándorolnak, nincs helyben munkalehetőség, alacsony a vállalkozási hajlandóság és kedv, jelentős a tőkehiány, a termékek, termények feldolgozottsági szintje nem megfelelő, az összefogás számos területen csekély, a kereskedelmi egységek száma alacsony, az idegenforgalmi koordináció hiányzik. A népsűrűség folyamatosan csökkenő tendenciájú, 2005-ben 88,9 fő/km2. 2003-ban a népesség száma emelkedett, de ez döntően a 2002-2003-as évben 7 Veszprém megyei település Győr- Moson- Sopron megyéhez csatolásának köszönhető. A 2001-es népszámlálási adatok szerint a természetes szaporodás-fogyás 3,69 fő/1000 lakos volt. A régió állandó külső vándorlási egyenlege pozitív. Az idevándorlók többsége fiatal, vagy középkorú, zömük családos, középfokú végzettségű, kisebb mértékben diplomás. A kisebbségek közül legjelentősebb a cigányság aránya (0.31%). Nemzetiségiek közül említésre méltó a horvát és a sváb népesség aránya.

A közösség területén a profitorientált szektor két irányt mutat. Egyrészt a fejlettebb mikrorégiókban jelentős arányú a külföldi tőke, a területek gazdaságának karakterét a fejlett ipar határozza meg, nagyobb termelési volumennel rendelkező vállalatokkal, a jelentős részük győri ipari egységek beszállítójaként működik. A gépjárműipar és hatásai erősen rányomják a

145

bélyegüket ezekre a területekre is. A mikro- és kisvállalkozások tekintetében hátráltató tényező a forgótőke hiánya és a győri felvevő piacon kialakult verseny, ahol a kisebb termelési kapacitású vállalkozók nincsenek előnyös versenypozícióban. A kisvállalkozások egy része a turizmus, a vendéglátás és a borászat területén működik, de sok esetben nem erősödtek meg. Jellemző továbbá a térségre a feldolgozóipar, de a jelentősebb foglalkoztató cégek külföldi tulajdonban vannak. A térségi agráriumnak nagy hagyományai vannak, csökkenő szerepe ellenére a közösség területén elismert helyi termékek, köztük a borkultúra és szőlőtermesztés a meghatározó mind arculati, mind fejlesztési szempontból. Legfőbb probléma a megfelelően összehangolt marketing és PR hiánya, valamint a helyi termékek ismertségének hiánya.

Jellemző a térségben a non-profit szervezetek jelentős aktivitása a települések életében, amely kimutatható a helyi identitástudat fejlesztésében, községi, közösségi rendezvények szervezésében, fizikai és szellemi értékek megőrzésében, kulturális tevékenységekben egyaránt. (Enyingi T., 2002.) 5.4.2. A Pannontáj – Sokoró Natúrpark LEADER+ program A Sokoró Ökológiai Park Alapítvány 2001. évtől részt vett az FVM Vidékfejlesztési Programok Főosztálya által kezdeményezett hazai Kísérleti LEADER Programban egy agrárstruktúra-váltást elősegítő feldolgozási modellprogrammal, melynek alapja a szőlő-, gyümölcs- és gyógynövénytermesztés volt.

A Pannontáj-Sokoró Natúrpark LEADER Akciócsoport a megfelelő tapasztalatokkal felvértezve 2005-ben elindította LEADER+ programját. Az akciócsoporthoz a következő 27 település tartozik: Bakonygyirót, Bakonyszentlászló, Bakonytamási, Écs, Felpéc, Fenyőfő, Gic, Győrasszonyfa, Győrság, Győrújbarát, Győrszemere, Kajárpéc, Koroncó, Nagydém, Nyalka, Nyúl, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Ravazd, Románd, Sikátor, Sokorópátka, Táp, Tényő, Töltéstava és Veszprémvarsány.

Az akciócsoport Vezető Szervezete Románd Község Önkormányzata, amely már a kísérleti LEADER programban is irányító szerepet vállalt. A Gesztorszervezet a Sokoró Ökológiai Park Alapítvány, amely 1993. óta a Sokoró térség fenntartható vidékfejlesztésnek elősegítésén dolgozik.

146

A helyi vidékfejlesztési terv a Sokoró tájegység, jellemzően Pannontáj fenntartható használatának megvalósítására épít. A tervben szereplő célkitűzések: 1. A vidéken élők életminőségének javítása 2. A helyi termékek értékének növelése 3. A természeti és kulturális értékek megőrzése, kihasználása. (European Commission, 2011 a) Az akciócsoport vidékfejlesztési terve 4 intézkedésből áll, amelyek mindegyike 3 alintézkedésre tagolódik. Az egyes intézkedéseket, alintézkedéseket és azok célját a 12. táblázatban mutatom be részletesen. 12. táblázat: A Pannontáj-Sokoró Natúrpark Leader Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Tervének intézkedései és alintézkedései Száma Intézkedés Alintézkedés

I.

II.

III.

IV.

Megnevezés

Intézkedés célja

Leader Parlament humán erőforrás fejlesztés A LEADER program, mint a vidékfejlesztés egyik Települési LEADER csoportok leghatékonyabb eszközének megismertetése a térségben élőkkel. I./1. megalakítása Térségi LEADER I./2. szakkollégium A térség jövőjének közös tervezése. Fórumot adni az embereknek, hogy I./3. LEADER egyetem képzések beleszólhassanak saját jövőjük alakításába. Ökotúra, túraháló, tájmúzeum Tájmúzeum, táji elemek Turisztikai programok integrált fejlesztésének elősegítése. II./1. revitalizálása Natúrpark központ, terepi információs pontok, túraháló II./2. kialakítása II./3. Hagyományok újraélesztése Információ, monitoring III./1. Térinformatikai adatbázis Sokorótáj (térségi újság), III./2. kiadványok Fenntarthatósági III./3. immunrendszer Erőforrás védelem Komplex erózióvédelmi IV./1. program IV./2. Génbank Épített környezet IV./3. rekonstrukciós program

Ökoturizmus megalapozása. Turizmus idényszerűségének csökkentése. A térségben élők információellátásának javítása. A fejlesztési irányok nyomonkövetése a fenntarthatósági szempontok biztosítása érdekében. Embléma (védjegy) meghonosítása Az eróziós folyamatok jelentős mérséklése a térségben. Természeti erőforrások védelme A turizmus fejlesztése szempontjából fontos erőforrások védelme.

Forrás: Saját szerkesztés a Pannontáj-Sokoró Akciócsoport adatai alapján, 2008.

147

A helyi vidékfejlesztési terv megvalósítására az Akciócsoport 90.000.000 Ft-ot nyert el. Az Akciócsoport pályázati felhívására 21 pályázat érkezett, amelyekből a Helyi Bíráló és Monitoring Bizottság 4 pályázatot elutasított, 2 pályázó pedig visszalépett. Végül 15 nyertes projekt jóváhagyásáról döntött az Irányító Hatóság. (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, 2006 c) A nyertes pályázatok – a támogatási összegek alapján - egyenetlenül oszlanak meg az intézkedések között. A legnagyobb összeget, az összes támogatás 33%-át 1 projektre, a „Térségi

térinformatikai

adatbázis

kiépítésére”

fordították.

Kiemelkedő

még

a

„Hagyományok újraélesztése” intézkedés, amely 20%-kal részesül az összes támogatásból. A támogatások intézkedésenként történő felosztását a 24. ábra mutatja be. 24. ábra: Leader+ támogatás felosztása intézkedésenként a Pannontáj-Sokoró Natúrpark Helyi Akciócsoportnál

Leader+ támogatás felosztása intézkedésenként a Pannontáj-Sokoró Natúrpark Leader Akciócsoportnál 8% 0%4% Települési LEADER csoportok megalakítása 0% 7% 7% Térségi LEADER szakkollégium 4% 0% LEADER egyetem képzések

8%

9%

Tájmúzeum, táji elemek revitalizálása Natúrpark központ, terepi információs pontok, túraháló kialakítása Hagyományok újraélesztése Térinformatikai adatbázis

20%

Sokorótáj (térségi újság), kiadványok

33%

Fenntarthatósági immunrendszer Komplex erózióvédelmi program Génbank Épített környezet rekonstrukciós program

Forrás: Saját szerkesztés a Pannontáj-Sokoró Natúrpark Helyi Akciócsoport adatai alapján, 2008.

148

A 12 alintézkedés közül 3 felhívásra egyáltalán nem érkezett pályázat: a „Települési LEADER csoportok megalakítása”, a „Fenntarthatósági immunrendszer (védjegy)” és a „Génbank” jogcímek pályázati forrására.

A nyertes pályázatok szektorok szerinti megoszlását vizsgálva feltártam, hogy a térségben a pályázatok 53%-a az önkormányzati szektorhoz került, 27%-a a vállalkozói és 20%-a a civil szektorhoz. A nyertes pályázatok számának szektorok szerinti megoszlását a mutatja be a 25. ábra. 25. ábra: Leader+ nyertes pályázatok számának szektorok szerinti megoszlása a PannontájSokoró Natúrpark Helyi Akciócsoportnál

Leader+ nyertes pályázatok számának szektorok szerinti megoszlása a Pannontáj-Sokoró Térségben

27%

Civil szervezet Vállalkozó 20%

Önkormányzat 53%

Forrás: Saját szerkesztés a Pannontáj-Sokoró Akciócsoport adatai alapján, 2008.

A vállalkozások aktivitása a Pannontáj-Sokoró Térségben is a várakozásokhoz képest alulmaradt és az önkormányzati szektor került előtérbe.

Összegezve elmondható, hogy a csoport az „Térségi térinformatikai adatbázis kiépítése” és a „Hagyományok újraélesztése” intézkedés keretében használta fel a támogatások több, mint felét. A nyertes pályázatoknak pedig több, mint fele az önkormányzati szektorhoz került. A Pannontáj-Sokoró Térségben is az önkormányzati szektor került tehát előtérbe, a vállalkozások aktivitása a várakozásokhoz képest alulmaradt, és nem volt jelentős mértékű.

149

5.5. Kérdőíves megkérdezés eredménye

A kérdőíves megkérdezés eredményeképpen 78%-os válaszadási arány született, a három térségbe elküldött összesen 200 db kérdőívből 156 db kitöltése és/vagy visszaküldése sikeresen történt.

Kitöltött kérdőívek (válaszadók) térségek szerinti megoszlása (26. kérdés): •

Göcsej – Közép-Zala Térség, Zala megye

75 db- 48 %

•

Vasi- Hegyhát Térség, Vas megye

55 db- 35 %

•

Pannontáj-Sokoró Térség, Győr-Moson-Sopron megye

26 db- 17 %

13. táblázat: Válaszadók térségek szerinti megoszlása K26 Cumulative Frequency Valid

Percent

Valid Percent

1

26

16,7

2

55

35,3

3

75

48,1

48,1

156

100,0

100,0

Total

16,7 35,3

Percent 16,7 51,9 100,0

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Válaszadó szervezetek célcsoportok szerinti megoszlása: •

Leader pályázatot nyert

116 db-74%

•

Leader pályázatot nem nyert, de benyújtott

21 db- 14%

•

Nem pályázott

19 db- 12%

Válaszadó szervezetek szektorok szerinti megoszlása (24. kérdés): •

Önkormányzat

76 db- 49%

•

Vállalkozás

28 db- 18%

•

Civil szervezet

52 db -33%

150

14. táblázat: Válaszadók szektorok szerinti megoszlása K24 Cumulative Frequency Valid

Percent

Valid Percent

Percent

1

76

48,7

48,7

48,7

2

28

17,9

17,9

66,7

3

52

33,3

33,3

100,0

156

100,0

100,0

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A válaszadók majdnem fele az önkormányzati körből került ki, a vállalkozói kör csak 18 %ban képviseltette magát. Ez a szekunder adatok alapján megfelel az alapsokaság összetételének.

A vállalkozói kör ágazatok szerinti besorolása az alábbi megoszlást mutatja (25. kérdés): 15. táblázat: Vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása K25 Cumulative Frequency Valid

Total

Valid Percent

Percent

1

22

14,1

78,6

78,6

2

5

3,2

17,9

96,4

3

1

,6

3,6

100,0

28

17,9

100,0

128

82,1

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Azaz a választ adó vállalkozások 79%-a a termelő, mezőgazdasági ágazatból került ki, 18%uk az ipari, feldolgozó ágazatból és mindössze 4 %-uk (1 db válasz) a szolgáltatási ágazatból. A megkérdezettek között is nagyobb arányban szerepeltek az őstermelők és a helyi termelők, így a válaszadás is a lekérdezés alapsokasági összetételét követi.

151

5.5.1. A vizsgált minta jellemzése és elemzése

5.5.1.1. H1 hipotézis vizsgálata

H1 hipotézis: A Leader program elindítása és lebonyolítása hazánkban nem hatékonyan történt. A hazai hatóságok a Leader programban nem segítették a pályázatok megvalósulását, a pályázati kiírások, adatlapok és elszámolás bonyolult, az elbírálás hosszadalmas volt. Ezen tényezők miatt Magyarországon a Leader programban a helyi döntéshozatal, az alulról építkező tervezés elve nem érvényesült.

A 13-17. kérdéskörben a Leader programmal kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztem meg a válaszadókat. A feldolgozást követően az alábbi eredmények születtek:

A 13. kérdésben a Leader program elindításával, lebonyolításával kapcsolatos véleményét kérdeztem meg a válaszadótól. A válaszadók 51%-a egyet is ért meg nem is, 39 %-a többnyire nem ért egyet azzal, hogy a Leader program országos elindítása problémamentesen zajlott hazánkban. Közel 5%-uk egyáltalán nem ért egyet, 5%-uk pedig nagyjából egyet ért ezzel az állítással. Teljes mértékben egy válaszadó sem ért egyet.

16. táblázat: A Leader program országos elindításával való elégedettség K13_1 Cumulative Frequency Valid

Total

Valid Percent

Percent

1

6

3,8

4,4

4,4

2

54

34,6

39,4

43,8

3

70

44,9

51,1

94,9

4

7

4,5

5,1

100,0

137

87,8

100,0

19

12,2

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

152

Azzal az állítással, hogy a „Leader program országos lebonyolítása hatékonyan történt hazánkban” 14% egyáltalán nem, 46% többnyire nem ért egyet, 39% egyet is ért meg nem is, mindössze 1% ért nagyjából egyet és a válaszadók közül senki sem ért teljes mértékben egyet.

17. táblázat: A Leader program országos lebonyolításával való elégedettség K13_2 Cumulative Frequency Valid

Valid Percent

Percent

1

19

12,2

13,9

13,9

2

63

40,4

46,0

59,9

3

54

34,6

39,4

99,3

4

1

,6

,7

100,0

137

87,8

100,0

19

12,2

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Azzal az állítással, hogy a „Leader program elindítása a térségemben problémamentesen zajlott” 15% többnyire nem ért egyet, 34% egyet is ért meg nem is, 44% ért nagyjából egyet 7 % ért teljes mértékben egyet és a válaszadók közül senki sem jelölte meg az „egyáltalán nem értek egyet” rubrikát. A legtöbb válaszadó szerint tehát a saját térségében a Leader program elindítása többnyire problémamentesen zajlott. 18. táblázat: A Leader program térségi elindításával való elégedettség K13_3 Cumulative Frequency Valid

Total

Valid Percent

Percent

2

20

12,8

14,6

14,6

3

47

30,1

34,3

48,9

4

61

39,1

44,5

93,4

5

9

5,8

6,6

100,0

137

87,8

100,0

19

12,2

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011. 153

A kérdés negyedik részében pedig a saját térséget illetően nyilatkoztak arról a válaszadók, hogy a program lebonyolítása hatékony volt-e. A válaszadók 48%-a nagyjából egyetértett azzal, hogy hatékony volt, 39%-a egyet is értett, meg nem is, és csak nagyon kevesen választották a többi válaszlehetőséget. A válaszadók tehát többnyire hatékonynak tartották a saját térségükben a program lebonyolítását vagy szkeptikusak voltak.

19. táblázat: A Leader program térségi lebonyolításával való elégedettség K13_4 Cumulative Frequency Valid

Total

Valid Percent

Percent

1

3

1,9

2,2

2,2

2

7

4,5

5,1

7,3

3

53

34,0

38,7

46,0

4

65

41,7

47,4

93,4

5

9

5,8

6,6

100,0

137

87,8

100,0

19

12,2

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A válaszok feldolgozása során kapott eredmények mutatják, hogy: •

a megkérdezettek legnagyobb része a Leader program országos szinten történő elindítását problematikusnak ítélte meg.

•

a megkérdezettek legalább fele szerint az országos szintű lebonyolítás nem volt hatékony.

•

a térségben történő, helyi szintű programindítást nagyrészt problémamentesnek ítélték meg.

•

a térségben történő, helyi szintű lebonyolítást pedig nagyrészük hatékonynak ítélte meg.

A válaszadók a Leader program országos elindítását és lebonyolítását nem tartották problémamentesnek és hatékonynak, míg a saját térségükben zajló, helyiek által lebonyolított programozást igen.

154

Ha a 13. kérdés megválaszolása során kapott eredményeket kereszttábla-elemzéssel térségenként (26. kérdés) külön –külön is megvizsgáljuk akkor látható, hogy térségenként eltérő eredményeket kapunk.

A Leader program országos elindítását a három térség közül a Pannontáj-Sokoró válaszadói ítélték a legrosszabbnak (62%-uk a térségben többnyire nem értett egyet azzal, hogy az országos indítás problémamentes volt), a Vasi-Hegyhát válaszadói középértékeket képviselnek (49%-uk egyet is ért meg nem is), végül a Göcsej megkérdezettjei ítélik meg a három közül legkevésbé problematikusnak (58%-uk egyet is ért meg nem is).

A program országos lebonyolítása megítélésében a Pannontáj-Sokoró térség válaszadói nyilatkoztak legkevésbé pozitívan (52%-uk többnyire nem ért egyet a hatékony lebonyolítással), míg a másik két térség közel azonos válaszadási arányokat (Vasi-Hegyhát 47%-a, Göcsej 43% -a többnyire nem ért egyet) képviselt.

A program saját térségben történő elindítását a Pannontáj-Sokoró térség válaszadói ítélték meg legproblematikusabbnak (62%-uk egyet is ért meg nem is a problémamentes térségi indítással), ezt követi a Vasi-Hegyhát válaszadóinak értékelése (37% nagyjából egyetért), majd a Göcsej térségé (54% nagyjából egyetért).

A saját, térségi Leader programjuk lebonyolítását azonban a Pannontáj-Sokoró térség válaszadói ítélték meg leghatékonyabbnak (62% nagyjából egyetért a térségi program hatékony lebonyolításával), őket követik a Göcsej térség válaszadói (57% nagyjából egyetért a térségi program hatékony lebonyolításával), majd a Vasi-Hegyhát válaszadói (49% egyet is ért meg nem is a hatékony lebonyolítással).

155

20. táblázat: A Leader program elindításával és lebonyolításával való elégedettség kapcsolata a térségi besorolással K26 1

2

3

Total

Count Column N Count Column N Count Column N Count Column N % % % % K13_1

1

1

4,80%

4

7,80%

1

1,50%

6

4,40%

2

13

61,90%

18

35,30%

23

35,40%

54

39,40%

3

7

33,30%

25

49,00%

38

58,50%

70

51,10%

4

0

0,00%

4

7,80%

3

4,60%

7

5,10%

Tota l K13_2 1

21

100,00%

51

100,00%

65

100,00%

137

100,00%

4

19,00%

7

13,70%

8

12,30%

19

13,90%

2

11

52,40%

24

47,10%

28

43,10%

63

46,00%

3

6

28,60%

20

39,20%

28

43,10%

54

39,40%

4

0

0,00%

0

0,00%

1

1,50%

1

0,70%

Tota l K13_3 2

21

100,00%

51

100,00%

65

100,00%

137

100,00%

1

4,80%

6

11,80%

13

20,00%

20

14,60%

3

13

61,90%

17

33,30%

17

26,20%

47

34,30%

4

7

33,30%

19

37,30%

35

53,80%

61

44,50%

5

0

0,00%

9

17,60%

0

0,00%

9

6,60%

Tota l K13_4 1

21

100,00%

51

100,00%

65

100,00%

137

100,00%

0

0,00%

3

5,90%

0

0,00%

3

2,20%

2

0

0,00%

5

9,80%

2

3,10%

7

5,10%

3

6

28,60%

25

49,00%

22

33,80%

53

38,70%

4

13

61,90%

15

29,40%

37

56,90%

65

47,40%

5

2

9,50%

3

5,90%

4

6,20%

9

6,60%

Tota l

21

100,00%

51

100,00%

65

100,00%

137

100,00%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A program országos indításának és hatékony lebonyolításának megítélése összességében mindhárom vizsgált térségben rendkívül rossz volt, a helyi programok indítása és lebonyolítása azonban jobb megítélés alá került, de egyes kérdésekben térségenként eltérőek az eredmények. A program országos elindításáról és lebonyolításáról a Pannontáj-Sokoró térség válaszadói nyilatkoztak leginkább negatívan. A helyi, térségi programok elindításáról és lebonyolításáról a Göcsej válaszadói nyilatkoztak legpozitívabban.

A hazai hatóságok pályázók részére történő segítségnyújtását a Leader programban a 16. kérdés eredményei mutatják.

156

A 16. kérdésben annak a mérésére, hogy az országos szervezetek és hatóságok milyen mértékben segítették a Leader pályázatok megvalósulását, egy 7 tagú szemantikus differenciálskálát használtam. A válaszadók közül legtöbben, (52%) egy 7 tagú skálán 3-as mértékben elégedettek a segítséggel, 6-os 7-es mértékben senki nem volt elégedett. Azaz legtöbben úgy érzik, hogy az országos hatóságok nem segítették megfelelő mértékben a pályázataikat tanácsaikkal, szakmai tudásukkal.

21. táblázat: Az országos hatóságok segítségnyújtásával való elégedettség a Leader programban K16 Cumulative Frequency Valid

Total

Valid Percent

Percent

1

4

2,6

2,9

2,9

2

25

16,0

18,2

21,2

3

71

45,5

51,8

73,0

4

30

19,2

21,9

94,9

5

7

4,5

5,1

100,0

137

87,8

100,0

19

12,2

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A válaszadók több mint felének az a tapasztalata, hogy az országos hatóságok nem segítették megfelelő mértékben a pályázataikat tanácsaikkal, szakmai tudásukkal.

A 16. kérdésre kapott válaszokat térségenként (26. kérdés) összevetve kereszttábla–elemzést használtam. A három térségben hasonló eredmények születtek. A 7-es skálán mindhárom térségben a legnagyobb arányban 3-as mértékben voltak elégedettek (Pannontáj-Sokoró 57%, Vasi-Hegyhát 59%, Göcsej 45%), egy válaszadó sem volt elégedett a segítségnyújtással 6 –os és 7-es mértékben, egyik térségben sem.

157

22. táblázat: Az országos hatóságok segítségnyújtásával való elégedettség kapcsolata a térségi besorolással

K26 1 2 3

Count 0 4 0

1 Row N % Count 0,00% 6 7,80% 8 0,00% 11

K16 2 3 4 5 Row N Row N Row N Row N % Count % Count % Count % 28,60% 12 57,10% 3 14,30% 0 0,00% 15,70% 30 58,80% 9 17,60% 0 0,00% 16,90% 29 44,60% 18 27,70% 7 10,80%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A vizsgált térségekben az országos hatóságok pályázati segítségnyújtásának mértékével hasonló arányban nem voltak elégedettek a válaszadók.

Ugyanígy a 16. kérdésre kapott válaszokat szektoronként (24. kérdés) összevetve a kereszttábla–elemzés szektoronként eltérő értékeket mutat. Az önkormányzatok közül legtöbben

(69%-uk)

3-asra

értékelik

a

7-es

skálán

az

országos

szervezetek

segítségnyújtásának mértékét, a vállalkozók közül legtöbben (40%-uk) 4-esre, míg a civil szervezetek közül a legtöbben (36%-uk) 3-asra.

23. táblázat: Az országos hatóságok segítségnyújtásával való elégedettség kapcsolata a szektoronkénti besorolással K16 1 Count K24

1

0

Row N % 0,00%

2

0

3

4

2 Count

3 Count

11

Row N % 14,70%

0,00%

5

33,30%

2

8,50%

9

19,10%

17

52

4 Row N Count Row N % % 69,30% 8 10,70 % 13,30% 6 40,00 % 36,20% 16 34,00 %

5 Count

Row N % 4 5,30% 2 13,30% 1

2,10%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Az országos hatóságok pályázati segítségnyújtásával az önkormányzati és civil szektor nem volt elégedett, míg a vállalkozói szektor közepesen elégedett.

A 16. kérdésre kapott válaszokat kereszttábla-elemzéssel összevetettem a 17. kérdés utolsó állításával, és feltártam, hogy legnagyobb arányban azok a válaszadók vannak (66%), akik az országos hatóságok segítségnyújtását 3-asra értékelték a 7-es skálán és többnyire nem értenek

158

egyet az állítással, miszerint „a helyi döntéshozók javaslatait az országos hatóságok figyelembe vették”. Tehát konzekvensen tartották a véleményüket az országos hatóságokkal kapcsolatban. A válaszadók legnagyobb része nem volt elégedett sem a központi segítségnyújtással, sem a decentralizáció elveinek érvényesülésével.

24. táblázat: Az országos hatóságok segítségnyújtásával való elégedettség kapcsolata a decentralizáció elveinek érvényesülésével K16 1 2 3 4 5 Row N Row N Row N Row N Row N Count % Count % Count % Count % Count % K17_3 1 1 4,20% 11 45,80% 7 29,20% 5 20,80% 0 0,00% 2 3 4 5

1 2 0 0

1,80% 4,30% 0,00% 0,00%

8 5 1 0

14,30% 10,60% 11,10% 0,00%

37 66,10% 24 51,10% 2 22,20% 1 100,00%

8 14 3 0

14,30% 29,80% 33,30% 0,00%

2 2 3 0

3,60% 4,30% 33,30% 0,00%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A 14. kérdésben a program eljárásrendi elemeiről, azaz a pályázati kiírásról, adatlapokról és elszámolásról kérdeztem meg a válaszadókat. A pályázati kiírások a válaszadók 67%-a szerint átlagosak voltak, 26 %-uk szerint pedig viszonylag egyszerűek. Nagyon kevesen választották a bonyolult és a könnyen értelmezhető válaszokat. Senki nem válaszolta azt, hogy értelmezhetetlenek.

25. táblázat: Pályázati kiírásokról alkotott vélemény K14_1 Cumulative Frequency Valid

Total

Valid Percent

Percent

2

7

4,5

5,1

5,1

3

92

59,0

67,2

72,3

4

36

23,1

26,3

98,5

5

2

1,3

1,5

100,0

137

87,8

100,0

19

12,2

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

159

A pályázati adatlapok a válaszadók 64%-a szerint átlagosak voltak, 26 %-uk szerint pedig bonyolultak. Nagyon kevés válasz érkezett az értelmezhetetlen és a viszonylag egyszerű válaszokra is. Senki nem válaszolta azt, hogy könnyen értelmezhetőek lennének.

26. táblázat: Pályázati adatlapokról alkotott vélemény K14_2 Cumulative Frequency Valid

Valid Percent

Percent

1

4

2,6

2,9

2,9

2

36

23,1

26,3

29,2

3

87

55,8

63,5

92,7

4

10

6,4

7,3

100,0

137

87,8

100,0

19

12,2

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A pénzügyi elszámolás a válaszadók 55%-a szerint bonyolult volt, 29 %-uk szerint pedig átlagos. 16%-uk válaszolta azt, hogy értelmezhetetlen. Senki nem válaszolta azt, hogy viszonylag egyszerűek, vagy könnyen értelmezhetőek lennének.

27. táblázat: Pénzügyi elszámolásról alkotott vélemény K14_3 Cumulative Frequency Valid

Total

Valid Percent

Percent

1

22

14,1

16,1

16,1

2

75

48,1

54,7

70,8

3

40

25,6

29,2

100,0

137

87,8

100,0

19

12,2

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

160

A kapott válaszok részletes feldolgozásánál feltártam, hogy: •

a pályázati kiírásokat a válaszadók nagy része átlagosnak, kis része viszonylag egyszerűnek tartotta

•

a pályázati adatlapokat a válaszadók nagy része átlagosnak, kis része bonyolultnak tartotta, és senki nem válaszolta azt, hogy könnyen értelmezhetőek lennének

•

a pénzügyi elszámolást a válaszadók nagy része bonyolultnak, kis része átlagosnak, kis részük pedig értelmezhetetlennek tartotta, és senki nem válaszolta azt, hogy viszonylag egyszerűek, vagy könnyen értelmezhetőek lennének

A pályázati kiírásokat és adatlapokat átlagosnak, vagy kissé bonyolultnak ítélték meg a válaszadók, míg a pénzügyi elszámolásokat rendkívül bonyolultnak.

A 14. kérdésre kapott válaszokat a válaszadók szektorok szerinti megoszlásával (24. kérdés) összevetve kereszttábla elemzéssel feltártam a következőket. A pályázati kiírásokat mindhárom szektor nagy része (önkormányzatok 65%, vállalkozások 67%, civilek 70%) átlagosnak ítélte meg.

A pályázati adatlapokat azonban már szektoronként eltérően értékelték. Az önkormányzatok (71%) és a civilek (64%) nagy része átlagosnak, a vállalkozások nagy része (40%) pedig bonyolultnak tartotta.

A pénzügyi elszámolást mindhárom szektor legnagyobb része bonyolultnak ítélte meg, de a szektorok közül (önkormányzatok 52%, vállalkozások 67%, civil szervezetek 55%) a vállalkozások tartják a legnagyobb arányban bonyolultnak.

161

28. táblázat: Leader program eljárásrendi elemeiről alkotott vélemény kapcsolata a szektoronkénti besorolással K24 1 Count K14_1

Count

Column N %

Count

Column N %

3

4,0%

2

13,3%

2

4,3%

3

49

65,3%

10

66,7%

33

70,2%

4

23

30,7%

3

20,0%

10

21,3%

5

0

,0%

0

,0%

2

4,3%

75

100,0%

15

100,0%

47

100,0%

1

0

,0%

4

26,7%

0

,0%

2

18

24,0%

6

40,0%

12

25,5%

3

53

70,7%

4

26,7%

30

63,8%

4

4

5,3%

1

6,7%

5

10,6%

75

100,0%

15

100,0%

47

100,0%

1

9

12,0%

3

20,0%

10

21,3%

2

39

52,0%

10

66,7%

26

55,3%

3

27

36,0%

2

13,3%

11

23,4%

Total

75

100,0%

15

100,0%

47

100,0%

Total K14_3

Column N %

3

2

Total K14_2

2

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Az eredmények alapján kimutattam, hogy a program eljárásrendi elemeinek megítélése mindhárom szektor esetén hasonló a kiírások és az elszámolás tekintetében. A pályázati adatlapok és a pénzügyi elszámolás azonban a vállalkozói szektornak okoztak legnagyobb nehézséget. Ebből arra következtetek, hogy a vállalkozók kevesebb adatlapot és elszámolást töltöttek ki működésük során, így kevesebb pályázati tapasztalattal rendelkeznek a másik két szektornál.

Kereszttábla elemzés módszerével a 14. kérdésre kapott válaszokat térségenként (26. kérdés) összevetettem. Arra a kutatási eredményre jutottam, hogy a pályázati kiírások megítélése közel hasonló arányú az egyes térségekben, azaz mindhárom térségben nagyrészt átlagos (Pannontáj-Sokoró 71%, Vasi-Hegyhát 84%, Göcsej 52%).

162

A pályázati adatlapokat a Vasi-Hegyhát (72%) és a Göcsej (66%) térség válaszadóinak nagy része átlagosnak tartotta, míg a Pannontáj-Sokoró térség válaszadói nagy része (57%) bonyolultnak.

A pénzügyi elszámolás megítélése hasonló képet mutat, azaz a Vasi-Hegyhát (69%) és a Göcsej (49%) térség válaszadói nagy része bonyolultnak, míg a Pannontáj-Sokoró térség válaszadói nagy része (43%) értelmezhetetlennek tartotta az elszámolást.

29. táblázat: Leader program eljárásrendi elemeiről alkotott vélemény kapcsolata a térségi besorolással K26 1 Count K14_1

Count

Column N %

Count

Column N %

1

4,8%

1

2,0%

5

7,7%

3

15

71,4%

43

84,3%

34

52,3%

4

5

23,8%

5

9,8%

26

40,0%

5

0

,0%

2

3,9%

0

,0%

21

100,0%

51

100,0%

65

100,0%

1

0

,0%

4

7,8%

0

,0%

2

12

57,1%

8

15,7%

16

24,6%

3

7

33,3%

37

72,5%

43

66,2%

4

2

9,5%

2

3,9%

6

9,2%

21

100,0%

51

100,0%

65

100,0%

1

9

42,9%

4

7,8%

9

13,8%

2

8

38,1%

35

68,6%

32

49,2%

3

4

19,0%

12

23,5%

24

36,9%

21

100,0%

51

100,0%

65

100,0%

Total K14_3

Column N %

3

2

Total K14_2

2

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A válaszadók nagy része mindhárom térségben egységesen bonyolultnak ítélte meg a pályázati kiírásokat, a pályázati adatlapok és a pénzügyi elszámolás megítélése azonban térségenként eltérő eredményeket mutat. A három térség közül a Pannontáj –Sokoró térség válaszadói a legelégedetlenebbek az adatlapokkal és az elszámolással.

163

A pályázati elbírálással kapcsolatos véleményéről a 15. kérdésben kérdeztem meg a válaszadókat. A Leader program gördülékenységének mérésére egy 3 kérdésből álló Likert skálát használtam.

Az ügyintézést a központi hivatalokban a válaszadók 44%-a lassúnak tartotta, 35%-a átlagosnak, a többi értékre kevés válasz érkezett. Kiválónak egy válaszadó sem tartotta.

30. táblázat: A központi hivatalokban történő ügyintézéssel való elégedettség K15_1 Cumulative Frequency Valid

Valid Percent

Percent

1

20

12,8

14,6

14,6

2

60

38,5

43,8

58,4

3

48

30,8

35,0

93,4

4

9

5,8

6,6

100,0

137

87,8

100,0

19

12,2

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011. Az ügyintézést a helyi akciócsoportnál a válaszadók 55%-a gyorsnak, 28%-uk kiválónak, 17%-uk pedig átlagosnak tartotta. Egy válaszadó sem jelölte meg a lassú, vagy a minősíthetetlen választ a helyi akciócsoport esetében. 31. táblázat: A Helyi Akciócsoportnál történő ügyintézéssel való elégedettség K15_2 Cumulative Frequency Valid

Total

Valid Percent

Percent

3

24

15,4

17,5

17,5

4

75

48,1

54,7

72,3

5

38

24,4

27,7

100,0

137

87,8

100,0

19

12,2

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

164

A pályázati elbírálást a válaszadók 54%-a lassúnak, 23%-a minősíthetetlennek, 23%-a átlagosnak tartotta. Kiválónak egy válaszadó sem tartotta az elbírálás gyorsaságát.

32. táblázat: A pályázati elbírálással való elégedettség K15_3 Cumulative Frequency Valid

Valid Percent

Percent

1

31

19,9

22,6

22,6

2

74

47,4

54,0

76,6

3

31

19,9

22,6

99,3

4

1

,6

,7

100,0

137

87,8

100,0

19

12,2

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A kapott válaszok feldolgozásánál feltártam, hogy: •

a központi hivatalokban történő ügyintézést a válaszadók nagy része lassúnak, kis része átlagosnak tartotta, de kiválónak senki sem

•

a helyi akciócsoportnál történő ügyintézést a válaszadók nagy része gyorsnak, kis része kiválónak, kis része pedig átlagosnak tartotta, de senki nem tartotta lassúnak, vagy minősíthetetlennek

•

a pályázati elbírálást a válaszadók legnagyobb része lassúnak, kis része minősíthetetlennek, kis része pedig átlagosnak tartotta, de senki nem tartotta kiválónak.

A válaszadók a saját térségükben a helyi akciócsoport ügyintézésével elégedettek voltak, a központi

hivatalokban

történő

ügyintézést

és

a

pályázatok

elbírálását

lassúnak,

hosszadalmasnak ítélték meg.

A 15. kérdésre kapott válaszokat kereszttábla elemzés segítségével szektoronként (24. kérdés) is összevetettem. Az így kapott eredmények alapján feltártam, hogy a központi hivatalokban történő ügyintézést az önkormányzati szektor nagyrészt (47%) átlagosnak, míg a vállalkozói (73%) és a civil szektor (43%) nagy része lassúnak tartotta.

165

A Helyi akciócsoportnál történő ügyintézést mindhárom szektor nagy része (önkormányzat 57%, vállalkozások 67%, civil szektor 47%) gyorsnak ítélte meg. A pályázati elbírálást mindhárom szektor nagy része (önkormányzat 55%, vállalkozások 67%, civil szektor 49%) hasonlóan lassúnak tartotta.

33. táblázat: A Leader program gördülékenységéről alkotott vélemény kapcsolata a szektoronkénti besorolással K24 1 Count K15_1

K15_2

K15_3

2

Column N %

Count

3

Column N %

Count

Column N %

1

6

8,0%

0

,0%

14

29,8%

2

29

38,7%

11

73,3%

20

42,6%

3

35

46,7%

3

20,0%

10

21,3%

4

5

6,7%

1

6,7%

3

6,4%

Total

75

100,0%

15

100,0%

47

100,0%

3

15

20,0%

3

20,0%

6

12,8%

4

43

57,3%

10

66,7%

22

46,8%

5

17

22,7%

2

13,3%

19

40,4%

Total

75

100,0%

15

100,0%

47

100,0%

1

12

16,0%

1

6,7%

18

38,3%

2

41

54,7%

10

66,7%

23

48,9%

3

22

29,3%

4

26,7%

5

10,6%

4

0

,0%

0

,0%

1

2,1%

75

100,0%

15

100,0%

47

100,0%

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A központi hivatalokban történő ügyintézés lassú menetét az önkormányzati szektor jobban tolerálja, míg a vállalkozók és a civilek lassúnak tartják. A helyi akciócsoport ügyintézésének gyorsaságában a három szektor válaszadói egyetértenek, ugyanígy a pályázati elbírálást mindhárom szektor hasonlóan lassúnak tartja.

166

A 15. kérdésre adott válaszokat kereszttábla elemzés segítségével térségenként (26. kérdés) is vizsgálva feltártam, hogy a kapott eredmények mindhárom térség esetében mindhárom kérdésben megegyeznek.

A központi hivatalokban történő ügyintézést mindhárom vizsgált térség nagy része (Pannontáj-Sokoró 43 %, Vasi-Hegyhát 49 %, Göcsej 40 %) lassúnak a helyi akciócsoportnál történő ügyintézést mindhárom vizsgált térség nagy része (Pannontáj-Sokoró 67 %, VasiHegyhát 53 %, Göcsej 52 %) gyorsnak és pályázati elbírálást mindhárom vizsgált térség nagy része (Pannontáj-Sokoró 62 %, Vasi-Hegyhát 57 %, Göcsej 49 %) lassúnak tartja.

34. táblázat: A Leader program gördülékenységéről alkotott vélemény kapcsolata a térségi besorolással K26 1 Count K15_1

Count

Column N %

Count

Column N %

4

19,0%

5

9,8%

11

16,9%

2

9

42,9%

25

49,0%

26

40,0%

3

8

38,1%

20

39,2%

20

30,8%

4

0

,0%

1

2,0%

8

12,3%

21

100,0%

51

100,0%

65

100,0%

3

2

9,5%

17

33,3%

5

7,7%

4

14

66,7%

27

52,9%

34

52,3%

5

5

23,8%

7

13,7%

26

40,0%

21

100,0%

51

100,0%

65

100,0%

1

8

38,1%

5

9,8%

18

27,7%

2

13

61,9%

29

56,9%

32

49,2%

3

0

,0%

16

31,4%

15

23,1%

4

0

,0%

1

2,0%

0

,0%

21

100,0%

51

100,0%

65

100,0%

Total K15_3

Column N %

3

1

Total K15_2

2

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A Leader program gördülékenységét a három vizsgált térségben hasonlóan ítélték meg. A központi hivatalokban történő ügyintézést és a pályázati elbírálást lassúnak, a helyi akciócsoportnál történő ügyintézést gyorsnak tartották mindhárom vizsgált térségben.

167

Az alulról építkező tervezés elvének érvényesülését a 17. kérdésre kapott válaszok alapján vizsgáltam meg. A Leader programban a helyi döntéshozatallal kapcsolatos tapasztalatok felmérésére Likert skálát alkalmaztam három állítással. A válaszadók 78%-a nagyjából egyetért azzal az állítással, hogy a térségében a helyiek javaslata alapján készült el a helyi fejlesztési terv. 35. táblázat: A helyi fejlesztési tervről alkotott vélemény K17_1 Cumulative Frequency Valid

Valid Percent

Percent

3

10

6,4

7,3

7,3

4

107

68,6

78,1

85,4

5

20

12,8

14,6

100,0

137

87,8

100,0

19

12,2

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A válaszadók 42%-a nagyjából egyetért azzal, hogy a térségében helyiek dönthettek a helyi pályázatok sorsáról.

31%-uk egyet is ért meg nem is, 24%-uk pedig teljes mértékben

egyetért. 36. táblázat: A helyi pályázati döntésekről alkotott vélemény K17_2 Cumulative Frequency Valid

Total

Valid Percent

Percent

2

5

3,2

3,6

3,6

3

42

26,9

30,7

34,3

4

57

36,5

41,6

75,9

5

33

21,2

24,1

100,0

137

87,8

100,0

19

12,2

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

168

Azzal az állítással, hogy az országos hatóságok figyelembe vették a helyi döntéshozók javaslatait a válaszadók 41%-a többnyire nem ért egyet, 34%-a egyet is ért, meg nem is.

37. táblázat: A helyi pályázati döntések országos figyelembe vételéről alkotott vélemény K17_3 Cumulative Frequency Valid

Valid Percent

Percent

1

24

15,4

17,5

17,5

2

56

35,9

40,9

58,4

3

47

30,1

34,3

92,7

4

9

5,8

6,6

99,3

5

1

,6

,7

100,0

137

87,8

100,0

19

12,2

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Kutatásaimban feltártam, hogy: •

a válaszadók nagy része szerint a térségében a helyiek javaslata alapján készült el a helyi fejlesztési terv a Leader programban

•

a válaszadók nagy része szerint a térségében helyiek dönthettek a helyi pályázatok sorsáról

•

a válaszadók nagy része szerint azonban a helyi döntéshozók javaslatait az országos hatóságok nem vették figyelembe.

A kutatásom során kapott eredmények rámutatnak arra, hogy decentralizált döntéshozatal helyben, a Leader térségekben az akciócsoportok helyi bíráló bizottságai által megvalósult. A helyi döntések azonban nem érvényesülhettek, mivel azokat a központi hatóságok felülbírálták és több esetben a helyi bizottságok által jóváhagyott pályázatokat elutasították. A Leader program során tehát nem érvényesült a helyi döntések súlya, nem valósult meg a decentralizált döntéshozatali elven működő programozás.

A 17. kérdés során kapott, helyi döntéshozatallal kapcsolatos véleményeket szektoronként (24. kérdés) összevetettem a kereszttábla-elemzés módszerével.

169

Feltártam, hogy mindhárom szektor esetén hasonlóan többségében (önkormányzat 87%, vállalkozások 60%, civil szektor 70%) nagyjából egyetértenek azzal, hogy a helyiek javaslatai alapján készült el a helyi fejlesztési terv a térségben.

A civil (38%) és az önkormányzati (44%) szektor többségében nagyjából egyetért azzal, hogy helyiek dönthettek a helyiek sorsáról, de a vállalkozói szektorban ezzel az állítással nagyobb részben (47%) teljes mértékben egyetértenek.

Az önkormányzati (49%) és a civil szektor (36%) többnyire nem ért egyet azzal az állítással, hogy a helyi döntéshozók javaslatait az országos hatóságok figyelembe vették, a vállalkozói szektor pedig nagyobb részben (53%) ezzel egyet is ért, meg nem is.

38. táblázat: A helyi döntéshozatalról alkotott vélemény kapcsolata a szektoronkénti besorolással K24 1 Count K17_1

K17_3

Column N %

Count

3

Column N %

Count

Column N %

3

5

6,7%

0

,0%

5

10,6%

4

65

86,7%

9

60,0%

33

70,2%

5

5

6,7%

6

40,0%

9

19,1%

75

100,0%

15

100,0%

47

100,0%

2

2

2,7%

0

,0%

3

6,4%

3

23

30,7%

2

13,3%

17

36,2%

4

33

44,0%

6

40,0%

18

38,3%

5

17

22,7%

7

46,7%

9

19,1%

Total

75

100,0%

15

100,0%

47

100,0%

1

6

8,0%

4

26,7%

14

29,8%

2

37

49,3%

2

13,3%

17

36,2%

3

27

36,0%

8

53,3%

12

25,5%

4

5

6,7%

0

,0%

4

8,5%

5

0

,0%

1

6,7%

0

,0%

75

100,0%

15

100,0%

47

100,0%

Total K17_2

2

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

170

Összességében a vállalkozói szektornak kis mértékben ugyan, de jobbak a tapasztalatai a helyi döntéshozatal érvényesülésével kapcsolatban az önkormányzati és civil szektornál, azaz nagyobb arányban elégedettek a helyi döntések súlyával. A 17. kérdés során kapott helyi döntéshozatallal kapcsolatos véleményeket térségenként (26. kérdés) összevetettem a kereszttábla-elemzés módszerével. Feltártam, hogy mindhárom vizsgált térség esetén többségében (Pannontáj-Sokoró 95 %, Vasi-Hegyhát 72 %, Göcsej 77 %) nagyjából egyetértenek azzal, hogy a helyiek javaslatai alapján készült el a helyi fejlesztési terv a térségben. A Pannontáj-Sokoró (57%)és a Göcsej (47%) térségben többségében nagyjából egyetértenek azzal, hogy helyiek dönthettek a helyiek sorsáról, de a Vasi- Hegyhát térségben ezzel az állítással nagyobb részben (47%) teljes mértékben egyetértenek. A Pannontáj-Sokoró (38%) és a Göcsej (47%) térségben többnyire nem értenek egyet azzal az állítással, hogy a helyi döntéshozók javaslatait az országos hatóságok figyelembe vették, a Vasi-Hegyhát térségben pedig nagyobb részben (41%) ezzel egyet is értenek, meg nem is.

171

39. táblázat: A helyi döntéshozatalról alkotott vélemény kapcsolata a térségi besorolással K26 1 Count K17_1

Count

Column N %

Count

Column N %

0

,0%

6

11,8%

4

6,2%

4

20

95,2%

37

72,5%

50

76,9%

5

1

4,8%

8

15,7%

11

16,9%

21

100,0%

51

100,0%

65

100,0%

2

3

14,3%

1

2,0%

1

1,5%

3

5

23,8%

10

19,6%

27

41,5%

4

12

57,1%

16

31,4%

29

44,6%

5

1

4,8%

24

47,1%

8

12,3%

21

100,0%

51

100,0%

65

100,0%

1

6

28,6%

7

13,7%

11

16,9%

2

8

38,1%

19

37,3%

29

44,6%

3

7

33,3%

21

41,2%

19

29,2%

4

0

,0%

4

7,8%

5

7,7%

5

0

,0%

0

,0%

1

1,5%

21

100,0%

51

100,0%

65

100,0%

Total K17_3

Column N %

3

3

Total K17_2

2

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Összességében Vasi-Hegyhát térségben élőknek kis mértékben ugyan, de jobbak a tapasztalatai a helyi döntéshozatal érvényesülésével kapcsolatban, mint a Pannontáj-Sokoró vagy a Göcsej térségieknek.

Az eredmények alapján a H1 hipotézist elfogadtam.

172

5.5.1.2. H2 hipotézis vizsgálata

H2 hipotézis, A részhipotézis: A Nyugat-dunántúli régióban a térségi szereplők és vállalkozások információ gyűjtése céljából elsősorban a helyi és térségi kapcsolataikat preferálják a tömegmédiák használata helyett.

A kérdőív 1-3. kérdéskörében a Leader programmal kapcsolatos tájékozódás, tájékoztatás minőségéről, mennyiségéről kérdeztem meg a célcsoportot. A megkérdezettek mindegyike (100%) hallott a Leader programról. A 2. kérdésben több válasz megadása is lehetséges volt, így a 156 válaszadó 247 választ adott. A legtöbben (a válaszadók 41%-a) a kistérségi menedzsert, pályázatírót jelölték meg a Leader programmal kapcsolatos tájékozódás forrásának, ezt követte a falugyűlés 19 %-kal, majd az internet 18 %-kal.

Legkevesebben az országos napilapokat (1%) és a tv-t, rádiót (2%)

használták.

40. táblázat: A Leader programhoz kapcsolódó információs csatornák használata Helyi újság Országos napilap Tv, rádió Internet Falugyűlés Leader kiadvány Térségi vásár Kistérségi menedzser Egyéb

K2_1 K2_2 K2_3 K2_4 K2_5 K2_6 K2_7 K2_8 K2_9

1 1 1 1 1 1 1 1 1 Sum

Count 22 3 5 45 47 7 13 101 4 247

% 8,9% 1,2% 2,0% 18,2% 19,0% 2,8% 5,3% 40,9% 1,6% 100%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A Nyugat-dunántúli Régió három térségében végzett kutatásaim alapján feltártam, hogy a válaszadók legnagyobb része a helyi és térségi, személyes kapcsolatrendszeren alapuló tájékozódási formákat részesíti előnyben az országos médiákkal szemben. A tömegmédiák használata nem jellemző a vidéki térségekben pályázati információszerzés céljából.

173

A 2. kérdésre kapott válaszokat szektoronként (24. kérdés) összevetve kereszttábla–elemzést használtam. Feltártam, hogy az önkormányzati szektor által leginkább preferált tájékozódási forrás a Kistérségi menedzser vagy pályázatíró megkérdezése (50%), ezt követi az Internet (15%), majd a Falugyűlés (14%). A többi információs forrás 10% alatti értéket képvisel.

A vállalkozói szektor által leginkább preferált tájékozódási forrás szintén a Kistérségi menedzser vagy pályázatíró megkérdezése (33%), ezt követi a Falugyűlés (24%), az Internet (13%), majd a Helyi újság (11%). A többi információs forrás 10% alatti értéket képvisel.

A civil szektor által leginkább preferált tájékozódási forrás szintén a Kistérségi menedzser vagy pályázatíró megkérdezése (32%), ezt követi az Internet (25%), majd a Falugyűlés (24%). A többi információs forrás 10% alatti értéket képvisel.

41. táblázat: A Leader programhoz kapcsolódó információs csatornák használata és a szektorok kapcsolata K24 1

2

Count column K2_1 1 12 9,80%

Row N % Count 54,50% 5

K2_2 1

0,80%

33,30%

0

1

column 11,10%

3 Row N % Count 22,70% 5

0,00%

0,00%

2

column 6,30%

Row N % 22,70%

2,50%

66,70%

K2_3 1

1

0,80%

20,00%

1

2,20%

20,00%

3

3,80%

60,00%

K2_4 1

19

15,40%

42,20%

6

13,30%

13,30%

20

25,30%

44,40%

K2_5 1

17

13,80%

36,20%

11

24,40%

23,40%

19

24,10%

40,40%

K2_6 1

5

4,10%

71,40%

2

4,40%

28,60%

0

0,00%

0,00%

K2_7 1

5

4,10%

38,50%

4

8,90%

30,80%

4

5,10%

30,80%

K2_8 1

61

49,60%

60,40%

15

33,30%

14,90%

25

31,60%

24,80%

K2_9 1

2

1,60%

50,00%

1

2,20%

25,00%

1

1,30%

25,00%

123 100,00%

45 100,00%

79 100,00%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Kutatásaim során feltártam, hogy mindhárom vizsgált szektor esetén a leggyakrabban használt információs csatorna a kistérségi menedzser vagy pályázatíró személye. A vállalkozások szerteágazóbb információs rendszerből tájékozódnak, több információs csatornát használnak, mint a civilek vagy az önkormányzatok.

174

H2 Hipotézis, B részhipotézis: A vidéki vállalkozások aktivitása a Nyugat-dunántúli Régióban alacsony szinten maradt. Ennek okai: A Leader program lehetőségeiről szóló országos szintű tájékoztatás a program indításakor nem volt elegendő mennyiségű, a vállalkozásoknak más szektoroknál alacsonyabb mértékű a támogatási aránya, és az önkormányzati szektor a pályázati jogcímekre jutó források jelentős részét felhasználta turisztikai, környezetvédelmi, életminőség javítását, örökségvédelmet és információáramlást szolgáló célokra.

A 3. kérdéssel a Leader program lehetőségeiről szóló tájékoztatás mennyiségét kutattam. A programmal kapcsolatos tájékoztatással való elégedettség mérésére egy 7 tagú szemantikus differenciálskálát használtam. A válaszadók közül legtöbben (32%) egy 7 tagú skálán 5-ös mértékben elégedettek, 24%-uk 6-os mértékben elégedett, 19%-uk 3-as mértékben, azaz a tájékoztatás mennyiségét nagyrészt elegendőnek tartják.

42. táblázat: A Leader program lehetőségeiről szóló tájékoztatás mennyiségével való elégedettség K3 Cumulative Frequency Valid

Percent

Valid Percent

Percent

2

1

,6

,6

,6

3

29

18,6

18,6

19,2

4

19

12,2

12,2

31,4

5

50

32,1

32,1

63,5

6

38

24,4

24,4

87,8

7

19

12,2

12,2

100,0

156

100,0

100,0

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A 2. kérdésre kapott válaszokat a tájékoztatás mennyiségével való elégedettséget mérő 3. kérdéssel összevetve kereszttábla–elemzést használtam. Az elemzés során feltártam, hogy az egyes információs csatornákat használó válaszadók mennyire elégedettek a tájékoztatás mennyiségével a Leader programmal kapcsolatban.

175

Országos információs csatornák: •

Az országos napilapban, folyóiratban tájékozódók legnagyobb része (67%) 7-es skálán 4-es mértékben elégedett, azaz közepesen elégedett.

•

A Tv-ből, rádióból tájékozódók legnagyobb része (80%) 7-es skálán 3-as mértékben elégedett, azaz nem elégedett.

•

Az interneten tájékozódók legnagyobb része (44%) 7-es skálán 3-as mértékben elégedett, azaz nem elégedett.

•

A Leader kiadványból tájékozódók legnagyobb része (43%) 7-es skálán 4-es mértékben elégedett, azaz közepesen elégedett.

Helyi, térségi információs csatornák: •

A helyi, megyei újságból tájékozódók legnagyobb része (36%) 7-es skálán 6-os mértékben elégedett, azaz elégedett.

•

A falugyűlésen tájékozódók legnagyobb része (36%) 7-es skálán 7-es mértékben elégedett, azaz rendkívül elégedett.

•

A térségi kiállításon, vásáron tájékozódók legnagyobb része (31-31-31%kal) 7-es skálán 4-es, 5-ös és 6-os mértékben elégedett, azaz elégedett.

•

A kistérségi menedzsertől, pályázatírótól tájékozódók legnagyobb része (43%) 7-es skálán 5-ös mértékben elégedett, azaz elégedett.

43. táblázat: A Leader programhoz kapcsolódó információs csatornák használata és a Leader program lehetőségeiről szóló tájékoztatás mennyiségével való elégedettség kapcsolata K3

K2_1 K2_2 K2_3 K2_4 K2_5 K2_6 K2_7 K2_8 K2_9

1 1 1 1 1 1 1 1 1

Count 1 0 0 0 0 0 0 0 0

2 3 4 5 6 7 Row N Row N Row N Row N Row N % Count % Count % Count % Count % Count Row N % 4,50% 0 0,00% 4 18,20% 6 27,30% 8 36,40% 3 13,60% 0,00% 1 33,30% 2 66,70% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0,00% 4 80,00% 1 20,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0,00% 20 44,40% 10 22,20% 11 24,40% 4 8,90% 0 0,00% 0,00% 0 0,00% 2 4,30% 15 31,90% 13 27,70% 17 36,20% 0,00% 2 28,60% 3 42,90% 0 0,00% 2 28,60% 0 0,00% 0,00% 0 0,00% 4 30,80% 4 30,80% 4 30,80% 1 7,70% 0,00% 5 5,00% 5 5,00% 43 42,60% 33 32,70% 15 14,90% 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 0 0,00% 2 50,00% 2 50,00%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

176

Kutatásaim alapján feltártam, hogy az országos információs csatornákat használó válaszadók közepesen, vagy nem elégedettek a Leader program lehetőségeiről szóló tájékoztatás mennyiségével, míg a helyi, térségi információs csatornákat preferáló válaszadók elégedettek, vagy rendkívül elégedettek. Összegezve, elemzéseimből kiderült, hogy a térségben élők viszonylag elegendő mennyiségű tájékoztatása a Leaderrel foglalkozó helyi szereplőknek köszönhető, akik mindent megtettek a helyi pályázatok sikeres térségi elindítása érdekében. A Leader központ által használt tömegmédiák nem szolgáltattak kellő mennyiségű információt a Leader program sikeres elindításához, az országos szintű tájékoztatás a kívánt mértéktől messze elmaradt. Ezt követően variancia-elemzés segítségével is megvizsgáltam, hogy az egyes tájékozódási csatornák használata között van-e statisztikailag igazolható különbség a tájékozottság szempontjából. Egy szempontos variancia-analízist végeztem, amelynek során a 2. kérdés megkérdezettek által használt információs csatornái, mint független változók hatását vizsgáltam a 3. kérdés válaszaiban kapott számértékeire, mint függő változókra. Ha ezek az átlagok szignifikánsan különböznek, akkor az azt jelenti, hogy a független változó (információs csatornák típusai) érdemi hatással van a függő változóra (tájékoztatás mennyiségével való elégedettség). A csoportátlagok egymástól való szignifikáns eltérését a külső szórásnégyzet mutatja, ezért fel kellett bontani a teljes szórást két részre: a véletlenszerű hibára és az átlagos eltérés által okozott varianciára. Ezek után az átlagos eltérés által okozott varianciát vizsgáltam szignifikanciateszt segítségével. Ha az eredmény szignifikáns, akkor elfogadtam, hogy az egyes csoportátlagok különböznek egymástól.

A helyi/megyei újság, mint független változó esetén: A Helyi újságra a varianciaanalízis eredménye 17,8%, azaz nem szignifikáns.

177

44. táblázat: Varianciaanalízis eredménye helyi/megyei újság független változóra Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable:K3 Type III Sum of Source

Squares

df

Mean Square

F

Sig.

a

1

3,028

1,829

,178

1980,028

1

1980,028

1196,393

,000

K2_1

3,028

1

3,028

1,829

,178

Error

254,870

154

1,655

Total

4118,000

156

257,897

155

Corrected Model

3,028

Intercept

Corrected Total

a. R Squared = ,012 (Adjusted R Squared = ,005)

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Országos napilap/folyóirat, mint független változó esetén: Az Országos napilap/folyóiratra a varianciaanalízis eredménye 7,6%, azaz nem szignifikáns. 45. táblázat: Varianciaanalízis eredménye országos napilap/folyóirat független változóra Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable:K3 Type III Sum of Source

Squares

df

Mean Square

F

Sig.

a

1

5,231

3,188

,076

221,000

1

221,000

134,699

,000

K2_2

5,231

1

5,231

3,188

,076

Error

252,667

154

1,641

Total

4118,000

156

257,897

155

Corrected Model Intercept

Corrected Total

5,231

a. R Squared = ,020 (Adjusted R Squared = ,014)

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A TV, rádió mint független változó esetén: A TV, rádióra a varianciaanalízis eredménye 0,2%, azaz kisebb, mint 5%, ezért szignifikáns, vagyis az információs csatornák kategóriái átlagai között van eltérés.

178

46. táblázat: Varianciaanalízis eredménye TV, rádió független változóra Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable:K3 Type III Sum of Source

Squares

df

Mean Square

F

Sig.

Corrected Model

16,263

a

1

16,263

10,365

,002

Intercept

328,058

1

328,058

209,080

,000

K2_3

16,263

1

16,263

10,365

,002

Error

241,634

154

1,569

Total

4118,000

156

257,897

155

Corrected Total

a. R Squared = ,063 (Adjusted R Squared = ,057)

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Az internet, mint független változó esetén: Az internetre a varianciaanalízis eredménye 0,0001%, azaz kisebb, mint 5%, ezért szignifikáns, vagyis az információs csatornák kategóriái átlagai között van eltérés. A változó 0,1%-os szinten is szignifikáns, azaz teljesen szignifikáns. 47. táblázat: Varianciaanalízis eredménye internet független változóra Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable:K3 Type III Sum of Source

Squares

df

Mean Square

F

Sig.

a

1

62,812

49,583

,000

2802,888

1

2802,888

2212,589

,000

K2_4

62,812

1

62,812

49,583

,000

Error

195,086

154

1,267

Total

4118,000

156

257,897

155

Corrected Model Intercept

Corrected Total

62,812

a. R Squared = ,244 (Adjusted R Squared = ,239)

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011. A falugyűlés, mint független változó esetén: A falugyűlésre a varianciaanalízis eredménye 0,0001%, azaz kisebb, mint 5%, ezért szignifikáns, vagyis az információs csatornák kategóriái átlagai között van eltérés. A változó 0,1%-os szinten is szignifikáns, azaz teljesen szignifikáns. 179

48. táblázat: Varianciaanalízis eredménye falugyűlés független változóra Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable:K3 Type III Sum of Source

Squares

df

Mean Square

F

Sig.

a

1

65,010

51,904

,000

3626,036

1

3626,036

2895,003

,000

K2_5

65,010

1

65,010

51,904

,000

Error

192,887

154

1,253

Total

4118,000

156

257,897

155

Corrected Model

65,010

Intercept

Corrected Total

a. R Squared = ,252 (Adjusted R Squared = ,247)

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Leader kiadvány, mint független változó esetén: A Leader kiadványra a varianciaanalízis eredménye 14,9%, azaz nem szignifikáns. 49. táblázat: Varianciaanalízis eredménye Leader kiadvány független változóra Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable:K3 Type III Sum of Source

Squares

df

Mean Square

F

Sig.

a

1

3,476

2,104

,149

577,322

1

577,322

349,449

,000

K2_6

3,476

1

3,476

2,104

,149

Error

254,422

154

1,652

Total

4118,000

156

257,897

155

Corrected Model Intercept

Corrected Total

3,476

a. R Squared = ,013 (Adjusted R Squared = ,007)

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Térségi kiállítás, vásár, mint független változó esetén: A Térségi kiállítás, vásárra a varianciaanalízis eredménye 60,2%, azaz nem szignifikáns.

180

50. táblázat: Varianciaanalízis eredménye térségi kiállítás, vásár független változóra Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable:K3 Type III Sum of Source

Squares

df

Mean Square

F

Sig.

a

1

,457

,273

,602

1218,483

1

1218,483

728,892

,000

K2_7

,457

1

,457

,273

,602

Error

257,441

154

1,672

Total

4118,000

156

257,897

155

Corrected Model

,457

Intercept

Corrected Total

a. R Squared = ,002 (Adjusted R Squared = -,005)

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011. A

kistérségi

menedzser/pályázatíró,

mint

független

változó

esetén:

A

kistérségi

menedzser/pályázatíróra a varianciaanalízis eredménye 0,0001%, azaz kisebb, mint 5%, ezért szignifikáns, vagyis az információs csatornák kategóriái átlagai között van eltérés. A változó 0,1%-os szinten is szignifikáns, azaz teljesen szignifikáns. 51. táblázat: Varianciaanalízis eredménye kistérségi menedzser/pályázatíró független változóra Tests of Between-Subjects Effects Dependent Variable:K3 Type III Sum of Source

Squares

df

Mean Square

F

Sig.

a

1

71,873

59,500

,000

3233,899

1

3233,899

2677,177

,000

K2_8

71,873

1

71,873

59,500

,000

Error

186,024

154

1,208

Total

4118,000

156

257,897

155

Corrected Model Intercept

Corrected Total

71,873

a. R Squared = ,279 (Adjusted R Squared = ,274)

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Tehát a kategóriaátlagok szignifikánsan különböznek egymástól, vagyis a különböző információs csatornák használata más-más módon hat a Leader programmal való tájékozottságra. 181

A 2. kérdésre kapott válaszokat a Leader program országos elindításával való elégedettséget mérő 13. kérdés első állításával összevetve kereszttábla–elemzést használtam. Az elemzés során feltártam, hogy „a Leader program elindítása problémamentesen zajlott hazánkban” állítással •

A TV-ből, rádióból tájékozódó válaszadók többsége (51%) egyáltalán nem ért egyet

•

Az interneten (49%), a Leader kiadványban (51%) és a térségi kiállításon, vásáron (64%) tájékozódó válaszadók többsége többnyire nem ért egyet

•

a helyi, megyei újságban (71%), az országos napilapban, folyóiratban (67%), a falugyűlésen (48%), a kistérségi menedzsertől, pályázatírótól (50%) és egyéb csatornából pl. szakkönyvek (75%) tájékozódó válaszadók többsége egyet is ért meg nem is

52. táblázat: A Leader programhoz kapcsolódó információs csatornák használata és a Leader program országos elindításával való elégedettség kapcsolata K13_1 1

2

3

4

K2_1 0

Row N %

5,0%

40,8%

48,3%

5,8%

1

Row N %

,0%

29,4%

70,6%

,0%

K2_2 0

Row N %

4,5%

39,6%

50,7%

5,2%

1

Row N %

,0%

33,3%

66,7%

,0%

K2_3 0

Row N %

3,7%

40,0%

51,1%

5,2%

1

Row N %

51,0%

,0%

49,0%

,0%

K2_4 0

Row N %

6,3%

35,4%

54,2%

4,2%

1

Row N %

,0%

48,8%

43,9%

7,3%

K2_5 0

Row N %

3,2%

40,9%

52,7%

3,2%

1

Row N %

6,8%

36,4%

47,7%

9,1%

K2_6 0

Row N %

4,6%

38,9%

51,1%

5,3%

1

Row N %

,0%

51,0%

49,0%

,0%

K2_7 0

Row N %

4,8%

37,3%

53,2%

4,8%

1

Row N %

,0%

63,6%

27,3%

9,1%

K2_8 0

Row N %

2,7%

43,2%

54,1%

,0%

1

Row N %

5,0%

38,0%

50,0%

7,0%

K2_9 0

Row N %

4,5%

40,6%

50,4%

4,5%

1

Row N %

,0%

,0%

75,0%

25,0%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011. 182

Az elemzések során feltártam, hogy az országos információs csatornákat tájékozódásul használó válaszadók problémásabbnak tartják és kevésbé elégedettek a program országos elindításával, mint azok, akik a helyi, térségi információs csatornákat preferálták. A központi tájékoztatás alacsony szintje és minősége problematikussá tette a Leader program elindítását. A 4-6. kérdéskörben a pályázatok benyújtásáról kérdeztem meg a célcsoportot. A válaszadók 88 %-a pályázott a Leader programra. Az 5. kérdésre érkezett válaszok eredménye alapján a pályázók 89%-a egy pályázatot nyújtott be, 11%-uk pedig többet is. 53. táblázat: A válaszadók által a Leader programra benyújtott pályázatok száma K5 Cumulative Frequency Valid

Total

Valid Percent

Percent

1

127

81,4

89,4

89,4

2

15

9,6

10,6

100,0

142

91,0

100,0

14

9,0

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A 6. kérdésben a válaszadók a pályázati célok közül többet is megjelölhettek. A válaszadók közül legtöbben (34%-uk) az életminőség javítása, épített és kulturális örökség célra pályáztak. Jelentős még a turisztikai célú pályázatok száma a válaszadók 22%-a jelölte meg fejlesztési célként. Középmezőnyt képvisel a környezetvédelem, megújuló energia és a közösség-és identitásfejlesztés 13-13%-kal. A helyi termékek fejlesztését a válaszadók mindössze 6%-a jelölte meg pályázati célként, a humán erőforrás fejlesztését pedig a válaszadók 7%-a. A legkevesebben – a válaszadók mindössze 4,5%-a – választotta a marketing és információáramlás fejlesztését pályázati célként.

183

54. táblázat: A válaszadók által megjelölt pályázati célok Helyi termék Turisztika Környezetvédelem, megújuló energia Humán erőforrás fejl., képzés, foglalkoztatás Életminőség javítása, épített örökség Közösségfejlesztés, identitásfejlesztés Marketing, információáramlás

K6_1 K6_2 K6_3 K6_4 K6_5 K6_6 K6_7

1 1 1 1 1 1 1 Sum

Count 9 34 21 11 53 20 7 155

% 5,8% 21,9% 13,5% 7,1% 34,2% 12,9% 4,5% 100%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A 6. kérdésre érkezett válaszokat szektoronként (24. kérdés) kereszttábla-elemzéssel vetettem össze. Az elemzés azt mutatja, hogy •

A helyi termék fejlesztése célt többségében (56%-ban) a vállalkozói szektor pályázói jelölték meg.

•

A turisztikai fejlesztések célt többségében (50%-ban) az önkormányzati szektor pályázói jelölték meg.

•

A

környezetvédelem,

megújuló

energiák

célt

többségében

(52%-ban)

az

önkormányzati szektor pályázói jelölték meg. •

A humán erőforrás fejlesztés, képzés célt többségében (64%-ban) a civil szektor pályázói jelölték meg.

•

Az életminőség javítása, épített és kulturális örökség védelme célt többségében (76%ban) az önkormányzati szektor pályázói jelölték meg.

•

A közösség- és identitásfejlesztés célt többségében (50%-ban) a civil szektor pályázói jelölték meg.

•

A marketing, információáramlás célt többségében (57%-ban) az önkormányzati szektor pályázói jelölték meg.

184

55. táblázat: A válaszadók által megjelölt pályázati célok kapcsolata a szektoronkénti besorolással K24 1 Count

2 Row N %

Count

3 Row N %

Count

Row N %

K6_1

1

3

33,3%

5

55,6%

1

11,1%

K6_2

1

17

50,0%

4

11,8%

13

38,2%

K6_3

1

11

52,4%

3

14,3%

7

33,3%

K6_4

1

4

36,4%

0

,0%

7

63,6%

K6_5

1

40

75,5%

0

,0%

13

24,5%

K6_6

1

8

40,0%

2

10,0%

10

50,0%

K6_7

1

4

57,1%

2

28,6%

1

14,3%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A helyi termék fejlesztése, a humán erőforrás fejlesztés és a közösség- és identitásfejlesztés pályázati célok kivételévek minden pályázati célnál az önkormányzati fejlesztések kerültek többségbe. A 7-10. kérdéskörben a nyertes pályázatokról kérdeztem meg a célcsoportot. A válaszadók 85%-ának egy vagy több benyújtott pályázata nyert. 15%-uk nem nyert egyáltalán támogatást a 7. kérdés szerint. A 8. kérdésre adott válaszok alapján a nem nyertes pályázók 19%-a valósította meg azóta saját erőből vagy más forrásból teljes mértékben a fejlesztési elképzelését, 24%-uk pedig csak részben valósította meg önerőből. A válaszadók 57%-a azóta nem valósította meg sem részben sem egészben a fejlesztést.

185

56. táblázat: A nem nyertes pályázók által megvalósított fejlesztések K8 Cumulative Frequency Valid

Valid Percent

Percent

1

4

2,6

19,0

19,0

2

12

7,7

57,1

76,2

3

5

3,2

23,8

100,0

21

13,5

100,0

135

86,5

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A nyertes válaszadók közül legtöbben – 50%-uk – 1 és 3 millió Ft közötti összeget nyertek el támogatásként, 37%-uk 1 millió Ft alatti összeget és mindössze 13%-uk nyert 3 millió Ft feletti összeget. A támogatások nagy része (87%) kisösszegű volt, azaz 3 millió Ft alatti.

57. táblázat: A válaszadók által elnyert pályázati összegek K9 Cumulative Frequency Valid

Total

Valid Percent

Percent

1

43

27,6

37,1

37,1

2

58

37,2

50,0

87,1

3

15

9,6

12,9

100,0

116

74,4

100,0

40

25,6

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A 10. kérdésben a válaszadók 80%-a 85%-os támogatási aránnyal nyerte el pályázatát, 13%-a 95%-os támogatási aránnyal és mindössze 6%-uk nyert 45%-os aránnyal.

186

58. táblázat: A válaszadók által elnyert támogatási hányad K10 Cumulative Frequency Valid

Valid Percent

Percent

1

7

4,5

6,0

6,0

2

93

59,6

80,2

86,2

3

15

9,6

12,9

99,1

5

1

,6

,9

100,0

116

74,4

100,0

40

25,6

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011. A 10. kérdésre adott válaszokat kereszttábla-elemzés módszerével szektoronként (24. kérdés) is összevetettem, mivel a korábban bemutatottak szerint a válaszadóknak 18%-a a vállalkozói szektorból került ki, és az ő pályázataiknál a 45%-os támogatási hányad a jellemző. Az elemzés során azt az eredményt kaptam, hogy az önkormányzati szektor pályázatainak többsége (88%-a) 85%-os arányú támogatást nyert, 12%-a pedig 95%-os arányú támogatást. A vállalkozói szektor pályázatainak többsége (50%-a) 45%-os arányú támogatást nyert, 29%a 85%-os arányút, 14%-a pedig 95%-os arányú támogatást. A civil szektor pályázatainak többsége (86%-a) 85%-os arányú támogatást nyert, 14%-a pedig 95%-os arányú támogatást. 59. táblázat: A válaszadók által elnyert támogatási hányad kapcsolata a szektoronkénti besorolással K24 1 Count K10

2

Column N %

Count

3

Column N %

Count

Column N %

1

0

,0%

7

50,0%

0

,0%

2

57

87,7%

4

28,6%

32

86,5%

3

8

12,3%

2

14,3%

5

13,5%

5

0

,0%

1

7,1%

0

,0%

65

100,0%

14

100,0%

37

100,0%

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

187

(A vállalkozói szektor azon pályázatai juthattak magasabb támogatási hányadhoz, amelyek pl. valamilyen képzés megvalósítására irányultak. A magasabb támogatási hányaddal megvalósuló pályázati célok körét a pályázati kiírások tartalmazták.) A vállalkozói szektor pályázóinak többsége, tehát mindössze 45%-os támogatáshoz juthatott a pályázati folyamatok során, szemben az önkormányzati és civil szektorral, akik többsége 85%-os támogatáshoz juthatott. A 10. kérdésre adott válaszokat kereszttábla-elemzés módszerével a vállalkozói szektor ágazatonkénti besorolásával is (25. kérdés) is összevetettem. Az elemzés során azt az eredményt kaptam, hogy a termelő, mezőgazdasági ágazatba sorolt válaszadó vállalkozások legnagyobb része (60%-a) 45 %-os támogatási arányhoz jutott pályázatai során, 20%-a 85%-hoz és 10 %-a 95%-hoz. Az ipari, feldolgozó ágazatba sorolt válaszadó vállalkozások legnagyobb része (67%-a) 85 %os támogatási arányhoz jutott pályázatai során és 33%-a 45%-hoz. A szolgáltatási ágazatba sorolt vállalkozás 95%-os támogatási arányhoz jutott. 60. táblázat: A válaszadók által elnyert támogatási hányad kapcsolata a vállalkozói szektor ágazatonkénti besorolásával K25 1 Count K10

2

Column N %

Count

3

Column N %

Count

Column N %

1

6

60,0%

1

33,3%

0

,0%

2

2

20,0%

2

66,7%

0

,0%

3

1

10,0%

0

,0%

1

100,0%

5

1

10,0%

0

,0%

0

,0%

10

100,0%

3

100,0%

1

100,0%

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011. A legtöbb pályázatot benyújtó, termelő, mezőgazdasági ágazatba sorolt (pl. helyi termékeket is előállító és forgalmazó) vállalkozások legnagyobb része mindössze 45 %-os támogatást tudott igénybe venni a pályázati kiírásban szereplő feltételeknek megfelelően a Leader programból.

Az eredmények alapján a H2 hipotézist elfogadtam.

188

5.5.1.3. H3 hipotézis vizsgálata

H3 hipotézis: A Nyugat-dunántúli Régióban a helyi termékek, turisztikai szolgáltatások marketingjére fordított arány a Leader programban alacsony szinten maradt. A 11-12. kérdéskörben a Leader programból finanszírozott marketingköltségek mértékéről kérdeztem meg a célcsoportot. A 11. kérdésre adott válaszok alapján a válaszadók mindössze 23%-a fordított a pályázati összköltségből bármilyen összeget terméke/szolgáltatása népszerűsítésére, marketingjére. Azok közül a válaszadók közül, akik fordítottak bármilyen összeget marketingre, 41% mindössze 100 ezer Ft alatti összeget költött erre a célra, 21%-uk pedig 100 ezer és 1 millió Ft közötti összeget. Tehát akik egyáltalán fordítottak marketingre összeget, azoknak 62%-a 1 millió Ft alatt költött erre a célra a támogatásból, amely meglehetősen alacsony összeg. 61. táblázat: A válaszadók által a Leader pályázati összköltségből marketingtevékenységre fordított összeg K12 Cumulative Frequency Valid

Total

Valid Percent

Percent

1

12

7,7

41,4

41,4

2

6

3,8

20,7

62,1

3

2

1,3

6,9

69,0

4

3

1,9

10,3

79,3

6

6

3,8

20,7

100,0

29

18,6

100,0

127

81,4

156

100,0

Total Missing

Percent

System

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011. A Nyugat-dunántúli Régió három vizsgált térségének pályázói mindössze alig egynegyede költött terméke, szolgáltatása marketingjére a Leader program forrásaiból. Azoknak a pályázóknak, akik költöttek erre a célra, közel a fele 100 ezer Ft alatti összeget, azaz rendkívül alacsony összeget fordított marketingtevékenységre. A marketingtevékenységek finanszírozása a Leader programból így alacsony mértékű.

189

A 18-23.

kérdéskörben

a meglévő

helyi

termékek

és

turisztikai

szolgáltatások

marketingtevékenységével, a védjegyrendszer ismertségével, használatával kapcsolatos tapasztalatairól, véleményéről kérdeztem meg a válaszadókat. A 18. kérdésben több válasz megadása is lehetséges volt, így a 156 válaszadó 300 választ jelölt meg. Arról kérdeztem a célcsoportot, hogy az elmúlt öt évben milyen lépéseket tett a terméke, szolgáltatása népszerűsítésére, keresletének fokozására.

A válaszadók között a

legnépszerűbb a Saját honlap működtetése 27%-kal, a 20%-uk választotta a Vásárokon, kiállításokon való részvételt és 20%-uk a Közös térségi, szakmai kiadványokban való megjelenést.

10%-uk

saját

szórólapot,

prospektust,

képeslapot

készíttetett,

7%-uk

újsághirdetésekben népszerűsíti kínálatát, 6%-uk regisztrálta magát internetes portálokon. Mindössze 3 %-uk lépett be valamely értékesítési hálózatba és csak 2 %-uk épített ki értékesítési partnerhálózatot. 62. táblázat: A válaszadók által végzett marketingtevékenység Saját honlap Szórólap, prospektus, képeslap Újsághirdetés Vásárokon, kiállításokon részvétel Regisztráció internetes portálokon Belépés értékesítési hálózatokba Saját értékesítési partnerhálózat kiépítése Közös térségi, szakmai kiadványokban megjelenés Egyéb

K18_1 K18_2 K18_3 K18_4 K18_5 K18_6 K18_7 K18_8 K18_9

1 1 1 1 1 1 1 1 1 Sum

Count 80 30 20 61 19 10 6 60 14 300

% 26,7% 10,0% 6,7% 20,3% 6,3% 3,3% 2,0% 20,0% 4,7% 100%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011. A helyi termékek, turisztikai szolgáltatások marketingje, népszerűsítése tehát még gyerekcipőben jár a Nyugat-Dunántúlon. A 18. kérdésre adott válaszokat kereszttábla-elemzés segítségével összevetettem a 11. kérdés válaszaival. Azoknak a pályázóknak a marketingtevékenységét vizsgáltam meg, akik a pályázati összköltségből is fordítottak marketingre. Akik pályáztak és fordítottak marketingre, azok között a legnépszerűbb szintén a saját honlap működtetése 25%-kal, majd a vásárokon, kiállításokon való részvétel 20%-kal. A közös térségi, szakmai kiadványokban való megjelenést 14%-uk, az újsághirdetést 10%-uk választotta. 8-8-8 %-uk jelölte meg a saját szórólap, prospektus készítését, a regisztrációt internetes portálokon és az értékesítési hálózatokba való belépést. Mindössze 6%-uk épített ki saját értékesítési partnerhálózatot és 1%-uk egyéb módokon folytat marketingtevékenységet. 190

63. táblázat: A válaszadók által végzett marketingtevékenység kapcsolata a Leader pályázati összköltségből marketingre történő felhasználással K11 1

2

K18_1

1

Count 18

24,7%

Count 49

K18_2

1

6

8,2%

23

K18_3

1

7

9,6%

13

K18_4

1

15

20,5%

26

K18_5

1

6

8,2%

10

K18_6

1

6

8,2%

2

K18_7

1

4

5,5%

1

K18_8

1

10

13,7%

34

K18_9

1

1

1,4%

10

73

100,0%

168

29,2% 13,7% 7,7% 15,5% 6,0% 1,2% 0,6% 20,2% 6,0% 100,0%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Azok között a pályázók között, akik marketingtevékenységre is fordítottak a pályázati összköltségből hasonló sorrend állítható fel a legkedveltebb marketingtevékenységek között, mint a válaszadók összessége között. A három legnépszerűbb tevékenység ennél a célcsoportnál is a saját honlap, a vásárokon való részvétel és a közös kiadványokban való megjelenés volt. A vizsgált csoporton belül sem népszerű az értékesítési hálózatokba való belépés, vagy a saját értékesítési partnerhálózat kiépítése, holott a pályázati kiírás ezt lehetővé tette volna.

Az eredmények alapján a H3 hipotézist elfogadtam.

191

5.5.1.4. H4 hipotézis vizsgálata

H4 hipotézis: A védjegytől használói az alábbi előnyöket várják: egységes arculatot teremt, piaci elismertséget hoz, minőségi garanciát nyújt a helyi termékeknek és turisztikai szolgáltatásoknak. A válaszadók 64%-a rendelkezik saját logoval, címerrel vagy címkével (19. kérdés). A válaszadók 100%-a szükségesnek tartja a térségében a helyi termékek, szolgáltatások, turisztikai programok, látnivalók közös kínálatát egységes arculat mellett (20. kérdés). Gyakorlatilag tehát mindhárom térségben igény lenne a térségi védjegyrendszer bevezetésére. A válaszadók 86%-a már ismeri a védjegy jelentését (21. kérdés). A válaszolók 60%-a már bevonta, vagy szívesen bevonná a termékét, szolgáltatását, programját egy helyi, regionális védjegyrendszerbe a 22. kérdésre adott válaszok alapján. 34%-uk nem ismeri a rendszert, vagy nem tartja termékét, szolgáltatását, kínálatát a védjegybe illőnek és mindössze 6 %-uk válaszolt nemmel. 64. táblázat: A termék/szolgáltatás védjegyrendszerbe történő bevonása K22 Cumulative Frequency Valid

Percent

Valid Percent

Percent

1

93

59,6

59,6

59,6

2

9

5,8

5,8

65,4

3

54

34,6

34,6

100,0

156

100,0

100,0

Total

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011. A válaszadók jól ismerik a védjegyrendszer jelentését és legnagyobb részük be is vonná termékét, szolgáltatását egy helyi, vagy regionális védjegyrendszerbe. A 23. kérdésben arról kérdeztem a célcsoportot, hogy mit tart a védjegyrendszerbe való belépés legfontosabb előnyének. Több válasz megadása is lehetséges volt, így a 156 válaszadó 316 választ jelölt meg. A válaszok szerint három legfontosabb előnye van: 35% szerint a védjegy egységes arculatot teremt a térségnek, 29% szerint minőségi garanciát nyújt a vásárlóknak és 24% szerint piaci elismertséget hoz a termék/szolgáltatás kínálójának. A keresletbővülést mindössze 9%, a kínálati ár megemelését pedig alig 1% jelölte meg.

192

65. táblázat: A védjegyrendszerbe történő belépéstől várt legfontosabb előnyök K23_1 K23_2 K23_3 K23_4 K23_5 K23_6

Piaci elismertséget hoz Keresletbővülést eredményez a kínálónak Kínálati ár megemelését teszi lehetővé Minőségi garanciát nyújt a vásárlónak Egységes arculatot teremt a térségnek Egyéb

Count 77 28 2 92 109 8

1 1 1 1 1 1 Sum

316

% 24,4% 8,9% 0,6% 29,1% 34,5% 2,5% 100,0%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A védjegytől használói az alábbi előnyöket várják: egységes arculatot teremt a térségnek, minőségi garanciát nyújt a vásárlóknak és piaci elismertséget hoz a helyi termékeknek és turisztikai szolgáltatásoknak.

A 23. kérdésre kapott válaszokat a kutatás során szükségesnek tartottam összevetni kereszttábla-elemzés segítségével a 21. kérdésre adott válaszokkal. A tesztkérdéssel való összevetés során így csak azon válaszadók véleményét vizsgálom, akik ismerik a védjegyrendszer jelentését. Azok körében, akik ismerik a védjegy jelentését, a válaszok szerint ugyanazon három legfontosabb előnye van, mint a teljes válaszadói sokaság válaszai esetén: 33% szerint a védjegy egységes arculatot teremt a térségnek, 29% szerint minőségi garanciát nyújt a vásárlóknak és 26% szerint piaci elismertséget hoz a termék/szolgáltatás kínálójának.

66. táblázat: A védjegyrendszerbe történő belépéstől várt legfontosabb előnyök kapcsolata a védjegy ismertségével K21 1

2

Count Row N % 75 25,6%

2

Row N % 8,7%

9,6%

0

,0%

2

,7%

0

,0%

1

86

29,4%

6

26,1%

1

98

33,4%

11

47,8%

1

4

1,4%

4

17,4%

293

100,0%

23

100,0%

K23_1

1

K23_2

1

28

K23_3

1

K23_4 K23_5 K23_6

Count

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

193

A védjegy jelentését ismerő válaszadók - hasonlóan a teljes válaszadói körhöz - a védjegytől az alábbi előnyöket várják: egységes arculatot teremt a térségnek, minőségi garanciát nyújt a vásárlóknak és piaci elismertséget hoz a helyi termékeknek és turisztikai szolgáltatásoknak.

Kutatásaim alapján szükségesnek tartottam vizsgálni azon válaszadók véleményét is a védjegy előnyeiről, akik már bevonták, vagy szívesen bevonnák termékeiket, szolgáltatásaikat a védjegyrendszerbe. A 23. kérdést a 22. kérdéssel összevetve kereszttábla-elemzést használtam. Azok körében, akik már bevonták, vagy szívesen bevonnák terméküket, szolgáltatásukat a védjegyrendszerbe, a válaszok szerint ugyanazon három legfontosabb előnye van, mint a teljes válaszadói sokaság válaszai esetén: 32% szerint a védjegy egységes arculatot teremt a térségnek, 29% szerint minőségi garanciát nyújt a vásárlóknak és 26% szerint piaci elismertséget hoz a termék/szolgáltatás kínálójának.

67. táblázat: A védjegyrendszerbe történő belépéstől várt legfontosabb előnyök kapcsolata a védjegy használatával K22 2

1 Count Row N % 59 26,0%

3

Row N % 25,0%

11,0%

0

,0%

2

,9%

0

,0%

0

,0%

65

28,6%

5

41,7%

22

28,6%

31,7%

4

33,3%

33

42,9%

4

1,8%

0

,0%

4

5,2%

227

100,0%

12

100,0%

77

100,0%

K23_1

1

K23_2

1

K23_3

1

K23_4

1

K23_5

1

72

K23_6

1

25

Count

3 Count Row N % 15 19,5% 3

3,9%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

A védjegyet már használó, vagy használni kívánó válaszadók - hasonlóan a teljes válaszadói körhöz - a védjegytől az alábbi előnyöket várják: egységes arculatot teremt a térségnek, minőségi garanciát nyújt a vásárlóknak és piaci elismertséget hoz a helyi termékeknek és turisztikai szolgáltatásoknak.

A kutatásaim során a 23. kérdésre kapott eredményeket térségenként is elemeztem (26. kérdés) kereszttábla elemzés segítségével, de csak azoknak a válaszadóknak a válaszait értékelve, akik ismerik a védjegy jelentését (21. kérdés).

194

A három térségben hasonló eredmények születtek. A már megjelölt előnyöket - piaci elismertséget hoz a termék/szolgáltatás kínálójának, minőségi garanciát nyújt a vásárlóknak és egységes arculatot teremt a térségnek – mindhárom térségben a legfontosabb előnyöknek tartották a következő arányban: •

Pannontáj- Sokoró 22%, 32% és 36%

•

Vasi-Hegyhát 29%, 29% és 36%

•

Göcsej 25%, 29% és 31%

A Göcsej térségben még viszonylag magas arányú (12%) válaszadó jelölte meg azt az előnyt, amely szerint keresletbővülést eredményez a kínálónak.

68. táblázat: A védjegyrendszerbe történő belépéstől várt legfontosabb előnyök kapcsolata a védjegy ismertségével és a térségi besorolással K21 1

2

K26 1

K26

2

3

1

2

3

Count Row N % Count Row N % Count Row N % Count Row N % Count Row N % Count Row N % K23_1 1

11

22,00%

23

28,80%

41

25,20%

0

0,00%

2

13,30%

0

0,00%

K23_2 1

4

8,00%

4

5,00%

20

12,30%

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

K23_3 1

0

0,00%

0

0,00%

2

1,20%

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

K23_4 1

16

32,00%

23

28,80%

47

28,80%

1

50,00%

3

20,00%

2

33,30%

K23_5 1

18

36,00%

29

36,30%

51

31,30%

1

50,00%

8

53,30%

2

33,30%

K23_6 1

1

2,00%

1

1,30%

2

1,20%

0

0,00%

2

13,30%

2

33,30%

50

100,00%

80

100,00%

163

100,00%

2

100,00%

15

100,00%

6

100,00%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Azon válaszadók, akik ismerik a védjegy jelentését mindhárom vizsgált térségben egységesen hasonlóan a teljes válaszadói körhöz - a védjegytől az alábbi előnyöket várják: egységes arculatot teremt a térségnek, minőségi garanciát nyújt a vásárlóknak és piaci elismertséget hoz a helyi termékeknek és turisztikai szolgáltatásoknak. Tehát a védjegyet ismerő válaszadók véleménye nem tér el térségenként, annak ellenére, hogy helyi, térségi védjegyrendszer jelenleg csak Göcsejben, regionális pedig csak a Vasi-Hegyháton létezik.

A kutatásaim során a 23. kérdésre kapott eredményeket szektoronként is elemeztem (24. kérdés) kereszttábla elemzés segítségével, de csak azoknak a válaszadóknak a válaszait értékelve, akik ismerik a védjegy jelentését (21. kérdés).

195

A három vizsgált szektort érintően hasonló eredmények születtek. A már megjelölt előnyöket - piaci elismertséget hoz a termék/szolgáltatás kínálójának, minőségi garanciát nyújt a vásárlóknak és egységes arculatot teremt a térségnek – mindhárom szektor a legfontosabb előnyöknek tartotta a következő arányban: •

Önkormányzati 26%, 29% és 38%

•

Vállalkozói 22%, 38% és 33%

•

Civil 26%, 26% és 28%

A civil szektorban még viszonylag magas arányú (18%) válaszadó jelölte meg azt az előnyt, amely szerint keresletbővülést eredményez a kínálónak.

69. táblázat: A védjegyrendszerbe történő belépéstől várt legfontosabb előnyök kapcsolata a védjegy ismertségével és a szektoronkénti besorolással K21 1

2

K24

K24

1 2 3 1 2 3 Row N Row N Row N Row N Row N Row N % Count % Count % Count % Count % Count % Count K23_1 1 36 26,30% 10 22,20% 29 26,10% 1 10,00% 0 0,00% 1 14,30% K23_2 1

5

3,60%

3

6,70%

20

18,00%

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

K23_3 1

2

1,50%

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

0

0,00%

K23_4 1

40

29,20%

17

37,80%

29

26,10%

1

10,00%

2

33,30%

3

42,90%

K23_5 1

52

38,00%

15

33,30%

31

27,90%

8

80,00%

2

33,30%

1

14,30%

K23_6 1

2

1,50%

0

0,00%

2

1,80%

0

0,00%

2

33,30%

2

28,60%

137 100,00%

45 100,00%

111 100,00%

10 100,00%

6 100,00%

7 100,00%

Forrás: Saját kutatási adatok saját szerkesztéssel SPSS programban, 2011.

Azon válaszadók, akik ismerik a védjegy jelentését mindhárom vizsgált szektorban egységesen - hasonlóan a teljes válaszadói körhöz - a védjegytől az alábbi előnyöket várják: egységes arculatot teremt a térségnek, minőségi garanciát nyújt a vásárlóknak és piaci elismertséget hoz a helyi termékeknek és turisztikai szolgáltatásoknak. Tehát a védjegyet ismerő válaszadók véleménye nem tér el szektoronként, annak ellenére, hogy a védjegyet jelenleg főként helyi termelők, azaz a vállalkozói szektor tagjai használják.

Az eredmények alapján a H4 hipotézist elfogadtam.

196

6. MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK

A szakirodalom tanulmányozása és gyakorlati helyszíneken folytatott kutatások alapján az alábbi következtetéseket vonom le és javaslatokat teszem: Kutatásaimmal feltártam, hogy a közös munka eredményeként létrejött partneri hálózatok forrásszerzési képessége többszöröse az elszigetelt egyedi, fejlesztésekben gondolkodó térségek szereplőihez képest. A Leader programon túl a közösségek számára egyéb források megszerzése is hatékonyabban történik, a programnak köszönhető együttműködések közös projekteket valósítanak meg más területeken is, a közösen megfogalmazott célok jobb eredményeket érnek el, mint a szigetszerű fejlesztések. Véleményem szerint ezekre a hálózatokra alapozva kormányzati szinten további, a Leader programtól független vidékfejlesztési és egyéb fejlesztési intézkedések is tervezhetők és kivitelezhetők a jövőre nézve. A Leader pályázók megkérdezése alapján feltártam, hogy a pályázataik megvalósulását a központi hatóságok nem segítették a megfelelő mértékben szakmai tudásukkal, tanácsaikkal. Kutatásaim során bizonyítást nyert, hogy ez főként annak köszönhető, hogy a központi döntéshozatal intézményeiben hiányzik az állandó, megfelelő Leader tapasztalattal rendelkező személyi háttér, a személycserék folyamatosak. Ugyanakkor a kutatásaim alapján a helyi akciócsoportoknál történő ügyintézéssel a pályázók elégedettek voltak. Indokolt tehát mind a többlépcsős, központi irányítási-ellenőrzési szervezetek, mind a különböző funkciókat betöltő adminisztrációs szervezetek számának csökkentése, a pályázati bürokrácia áttekintése és az ügyintézés jelentős részének akciócsoportokra való delegálása. A támogatások odaítélése és a kifizetések is többlépcsős, feleslegesen túlbürokratizált folyamatok során valósulnak meg, ezért a végső kedvezményezettek számára a támogatási döntés és a támogatás összegének érkezése is késedelmesen történik. A pályázati elbírálást kutatásaim alapján a pályázók rendkívül lassúnak ítélték meg. A késedelmes eljárások szkepticizmusra, a Leader program negatív megítélésére, alacsonyabb pályázati aktivitásra adnak okot a pályázók körében. A vizsgált térségekben lefolytatott kutatásaim alapján bizonyítást nyert, hogy a pályázók a pályázati kiírásokat és adatlapokat nagyrészt bonyolultnak ítélték meg, míg a pénzügyi elszámolásokat rendkívül bonyolultnak. A pályázatok bírálati ideje a 2007-2013 közötti Leader időszakban is túlságosan elhúzódott a

197

felesleges adminisztráció, az információáramlás lassúsága és a tapasztalatlanság miatt, az eljárásrend pedig két megvalósított Leader időszak után sem vált gördülékenyebbé. A Leader program átalakításának társadalmi vitája során levont következtetésekben megfogalmazott változások megvalósítása elengedhetetlen a jelenlegi és jövőbeni programok sikere érdekében. Disszertációmban mindezek alapján feltártam, hogy a hazai Leader programok megvalósítása során a jövőben szükséges a szubszidiaritás és a decentralizáció elvének betartása. Vonatkozik ez a megfogalmazott fejlesztési elképzelésekre, amelyeknél a HACS-oknak kellett figyelnie, hogy egyik cél se legyen más pályázati forrásból támogatható, de vonatkozik ez az akciócsoport tagjainak területi hovatartozására is, ahol egy településről származó szervezetek más akciócsoporthoz való regisztrációja esetén a Helyi Vidékfejlesztési Irodák döntöttek a teljes település megfelelő akciócsoportba sorolásáról annak minden szervezetével együtt, nem pedig a szervezetek. Kutatásaimból kiderült, hogy a hazai Leader irányítási rendszer jelentősen centralizált: az akciócsoportok dönthetnek ugyan a pályázatok kiválasztásáról és a támogatások odaítéléséről, mégis döntésüket felülbírálja egy kormányzati szerv, amely végül az egyes projektek támogatását jóváhagyja vagy elutasítja. A kifizetések kizárólag központi forrásokból történnek, kizárólag az Irányító Hatóság engedélyével. Javaslom a jövőbeni Leader időszakokra nézve a decentralizált pályázati rendszer alkalmazását, vagy legalábbis az arra való folyamatos áttérést, ahol a csoport rendelkezésére álló keretösszeget teljes mértékben a Helyi Akciócsoport kezeli, vagyis a végső kedvezményezettek számára történő kifizetések is az akciócsoport feladatkörébe tartoznak, amely számos európai országban bevett gyakorlat. Ez azonban feltételezi azt, hogy az akciócsoportok pénzügyileg biztos lábakon álló szervezetek legyenek, akik képesek megfinanszírozni a támogatások összegét. Szükséges a térségi menedzsment szervezetek megerősítése, infrastrukturális, pénzügyi és személyi állományának alkalmassá tétele a Leader program pénzügyi lebonyolítására. A

túlbürokratizált,

centralizált,

Leader-

elveknek

nem

megfelelő

eljárásrend

és

intézményrendszer egyszerűsítése, lecsupaszítása ugyanakkor a térségeknek nagyobb lokális szabadság nyújtása elengedhetetlen a következő Leader időszakokra nézve.

198

Kutatómunkám során feltártam, hogy a helyi vállalkozások sem országosan, sem az általam vizsgált három térségben nem képviseltek megfelelő súlyt a helyi fejlesztésekben. Mindhárom bemutatott Nyugat-dunántúli térség fontos fejlesztési prioritása és egyben gazdaságélénkítési lehetősége a helyi termékek előállítása és értékesítése. Ehhez azonban szükséges a vidéki kisés mikrovállalkozások motiválása a következő Leader időszakokban több pályázat benyújtására. Elvégzett kutatásaim alapján beigazolódott, hogy az alacsony szintű vállalkozói aktivitás a Leader program lehetőségeiről szóló széleskörű, országos szintű tájékoztatás elmaradásának, a vállalkozások más szektoroknál markánsan alacsonyabb mértékű támogatási arányának és az önkormányzati szektor túlzott előtérbe kerülésének köszönhető. Véleményem

szerint

a

következő

Leader

időszakokra

nézve

elengedhetetlen

a

vállalkozásoknak adható maximális támogatási arány emelése, amely a Leader+ programban mindössze 45%-os volt. Szükséges az önkormányzati szektor ellensúlyozásaként a vállalkozások magasabb szintű bevonása már a tervezési folyamatokba is, másrészt a Leader akciócsoportok helyi aktorainak feltétlenül nagyobb figyelmet kell fordítnia a vállalkozások tájékoztatására, személyes felkeresésére. Ehhez az akciócsoportoknak meg kell teremteni a szükséges személyi kapacitást, a kormányzatnak pedig az ehhez szükséges támogató intézményi környezetet, forrásokat. A Leader aktoroknak képzések keretében szükséges elsajátítania a hatékony facilitáció, motiváció és vezetés módszereit. Ez főként azért is fontos, mert a kutatásaim során feltártam, hogy mind az önkormányzati, mind a civil, mind pedig a vállalkozói szektor esetén a leggyakrabban használt információs csatorna a kistérségi menedzser vagy pályázatíró személye. A vállalkozások ugyanakkor szerteágazóbb információs rendszerből tájékozódnak, több információs csatornát használnak, mint a civilek vagy az önkormányzatok. Összességében a térségi szereplők és vállalkozások információ gyűjtése szempontjából elsősorban helyi és térségi kapcsolataikat preferálják a tömegmédiák használata helyett. Javaslom a jövőbeni Leader programokra nézve a kistérségi menedzserek, pályázatírók előzetes, magas szintű tájékoztatását és az országos szintű kommunikációba való széleskörű bevonását.

199

Kutatásaim során feltártam, hogy szükséges az ország minél nagyobb területének lefedése Leader helyi akciócsoportokkal, annak érdekében, hogy: •

A kisértékű helyi fejlesztések minél több potenciális pályázóhoz eljussanak

•

Az alulról induló kezdeményezések módszerét minél több helyi szereplő megismerhesse

•

A programozás során minél több hasznosítható partneri hálózat jöhessen létre

•

Az innovatív ötletek ne vesszenek el

•

Integrált fejlesztések valósuljanak meg

Hazánkban egy átlagos akciócsoport létszáma 22 882 fő, míg az unióban ez a szám: 56 000 fő. A több évtizedes gyakorlatnak megfelelően véleményem szerint a program területi lefedettségének növelése kizárólag az akciócsoportok területének növelésével valósítható meg. Sajnos hazánkban a lefedettséget a helyi akciócsoportok számának növelésével terjesztette ki a központi irányítás, nem pedig a csoportméretek növelésével. A jövőbeni Leader programok tervezésekor ösztönözni szükséges a nagyobb területeken történő együttműködéseket. A Göcsej, a Vasi-Hegyhát és a Pannontáj-Sokoró térségekben lefolytatott kérdőíves kutatásomból kiderült, hogy a térségek húzóágazatát jelentő helyi termékek és falusi turizmus szolgáltatások már jelen vannak a térségben, de kínálóik rendkívül alacsony összeget költenek marketingtevékenységre. Kutatásaim során feltártam, hogy a három legnépszerűbb marketing jellegű tevékenység helyi termékeket és turisztikai szolgáltatásokat kínálók körében a saját honlap, a vásárokon való részvétel és a közös kiadványokban való megjelenés volt. A helyi termékek, turisztikai szolgáltatások marketingje, népszerűsítése tehát még gyerekcipőben jár a Nyugat-Dunántúlon.

Kínálóik

kivétel

nélkül

szükségesnek

tartják

helyi

termékek/szolgáltatások/turisztikai programok, látnivalók közös kínálatát egységes arculat mellett. A védjegyrendszer jól ismert és elismert a térségekben, a kínálattal rendelkezők, több, mint

háromnegyede

bevonná

termékét/szolgáltatását

a

védjegyrendszerbe

A

helyi

védjegyrendszer bővítéséhez a Göcsejben, a regionális védjegyrendszer kiterjesztéshez a Vasi-Hegyháton és a bevezetéséhez a Pannontáj-Sokoró térségben szükséges egy-egy nagy tapasztalatokkal bíró szervezet megbízása, valamint további pályázati források bevonása a 2007-2013-as Leader időszakra nézve. A védjegyrendszerbe bevont termékek és szolgáltatások értékesítési lehetőségei bővülhetnek és a kutatásaim alapján a válaszadók az

200

alábbi előnyöket várják a védjegyrendszertől: egységes arculatot teremt, piaci elismertséget hoz, minőségi garanciát nyújt a helyi termékeknek és turisztikai szolgáltatásoknak. Kutatásaim során szembesültem azzal az eredménnyel, hogy a helyi akciócsoportok nemzetközi együttműködéseinek száma messze elmaradt a várakozásoktól. Ennek okait abban látom, hogy a helyi közösségeket túlságosan lefoglalta a helyi tervezés és annak akadozása, valamint az együttműködés megelőlegezésére szolgáló saját erő hiánya is fontos akadályozó tényezőnek bizonyult. Több esetben a megfelelő nyelvtudás hiánya tartotta vissza a helyi vezetőket a külföldi partnerkereséstől, illetve nem tudták, hol és hogyan találhatnak külföldi együttműködőket. A következő Leader programok során szükséges a nemzetközi együttműködések, tapasztalatcserék ösztönzése, amelyre az alábbi eszközöket javaslom: •

Az európai Unió Leader csoportjainak partnerkeresési weboldal létesítése, ahol közzéteszik a nemzetközi együttműködést kereső csoportok elérhetőségeit az unió minden országának nyelvére lefordítva.

•

A hazai Leader csoportok számára előnyös lenne egy egyeztető fórum létrehozása, ahol időközönkénti rendszerességgel megtárgyalhatnák az aktuális kérdéseket, és segítenék őket országos és nemzetközi partnerek keresésében is.

•

Szükséges lenne egyfajta kedvező hitelfelvételi lehetőség biztosítása a helyi akciócsoportok számára a saját fejlesztési és működési kiadásaik előfinanszírozására.

A LEADER program a többi vidékfejlesztési eszköztől nem tartalmilag tér el - sőt tartalom szempontjából azokhoz igen hasonló -, hanem az intézkedések megvalósítási módjában. A fő különbség az, ahogy a Leader intézkedések a vidéki közösségekben, illetve általuk összekapcsolódnak. A program mára megérett arra, hogy a tagállamok hatóságai és az akciócsoportok a LEADER-megközelítés megvalósításának következő szintjére lépjenek.

201

7. ÚJ ÉS ÚJSZERÚ TUDOMÁNYOS EREDMÉNYEK

1. Komplex elemzéssel elvégeztem a Leader program decentralizált működési modelljének hazai vizsgálatát. Primer és szekunder kutatásokkal rámutattam, hogy a Leader program hazai bevezetése nem megfelelő hatékonysággal történt, a program lebonyolítása túlbürokratizált módon zajlott. Az egyes eljárásrendi elemeket – pályázati kiírások, pályázati adatlapok és pénzügyi elszámolás - a pályázók bonyolultnak, az elbírálás folyamatát pedig rendkívül lassúnak ítélték meg. A központi hatóságoktól nem kaptak kellő mértékű szakmai segítséget a kvantitatív megkérdezés szerint. A kutatásom során kapott eredmények rámutatnak arra, hogy decentralizált döntéshozatal helyben, a Leader térségekben, az akciócsoportok Helyi Bíráló és Monitoring Bizottságai által megvalósult. A helyi döntések azonban nem érvényesülhettek, mivel azokat a központi hatóságok felülbírálták, és több esetben a helyi bizottságok által jóváhagyott pályázatokat elutasították. A Leader program során tehát nem érvényesült a helyi döntések súlya, nem valósult meg a decentralizált döntéshozatali elven működő programozás. 2. A résztézis: A Nyugat-dunántúli Régió három térségében végzett kutatásaim alapján feltártam, hogy a válaszadók legnagyobb része a helyi és térségi, személyes kapcsolatrendszeren alapuló tájékozódási formákat preferálta az országos médiákkal szemben a Leader programmal kapcsolatos információ gyűjtése céljából. Elemzéseimmel rámutattam, hogy mindhárom vizsgált szektor esetén a leggyakrabban használt információs csatorna a kistérségi menedzser vagy pályázatíró személye. Bizonyítást nyert, hogy a vállalkozások szerteágazóbb információs rendszerből tájékozódnak, több információs csatornát használnak, mint a civilek vagy az önkormányzatok. Vizsgálataim szerint a különböző információs csatornák használata más-más módon hat a tájékozottságra: az országos információs csatornákat használó pályázók nem elégedettek a Leader program lehetőségeiről szóló tájékoztatás mennyiségével, míg a helyi, térségi információs csatornákat preferáló pályázók elégedettek. A tömegmédiák használata nem jellemző a vidéki térségekben pályázati információszerzés céljából.

202

B résztézis: Primer és szekunder adatok elemzésével feltártam, hogy a Leader programban a vidéki vállalkozások aktivitása a a Nyugat-dunántúli Régióban alacsony szinten maradt a következő okok miatt: Kutatásaim során rámutattam, hogy a Leader központ által használt tömegmédiák nem szolgáltattak kellő mennyiségű információt a Leader program sikeres elindításához, az országos szintű tájékoztatás a kívánt mértéktől messze elmaradt. A primer és szekunder adatok elemzése alapján bizonyítást nyert, hogy a vállalkozói szektornak más szektoroknál alacsonyabb mértékű a támogatási aránya: a vállalkozások többsége mindösszesen 45%-os arányú támogatáshoz juthatott a pályázati folyamatok során, szemben az önkormányzati és civil szektorral, akik többsége 85%-os arányú támogatásban részesülhetett. A kutatásaim során vizsgált térségekben a helyi termék fejlesztése, a humánerőforrásfejlesztés és a közösség- és identitásfejlesztés pályázati célok kivételével minden pályázati célnál az önkormányzati fejlesztések kerültek többségbe, így az önkormányzati szektor a pályázati jogcímekre jutó források jelentős részét felhasználta turisztikai, környezetvédelmi, életminőség javítását, örökségvédelmet és információáramlást szolgáló célokra. Elemzéseimből kiderült, hogy a vállalkozói szektornak jobbak a tapasztalatai a helyi döntéshozatal érvényesülésével kapcsolatban az önkormányzati és civil szektornál, azaz nagyobb arányban elégedettek a helyi döntések súlyával, a pályázati adatlapok és a pénzügyi elszámolás azonban a vállalkozói szektornak okoztak legnagyobb nehézséget. 3. Vizsgálataim szerint a Nyugat-dunántúli Régió három elemzett térségének pályázói mindössze alig egynegyede költött helyi terméke, turisztikai szolgáltatása marketingjére a Leader program forrásaiból. Azoknak a pályázóknak, akik költöttek erre a célra, közel a fele 100 ezer Ft alatti összeget fordított marketingtevékenységre. A helyi termékek, turisztikai szolgáltatások marketingtevékenységének finanszírozása a Leader programból így alacsony mértékű maradt. Feltártam, hogy azok között a pályázók között, akik marketingtevékenységre is fordítottak a pályázati összköltségből, a három legnépszerűbb tevékenység a saját honlap, a vásárokon való részvétel és a közös kiadványokban való megjelenés volt.

203

4. Kutatásaim során bizonyítást nyert, hogy a térségi szereplők jól ismerik a védjegyrendszer jelentését, és legnagyobb részük be is vonná termékét, szolgáltatását egy helyi, vagy regionális védjegyrendszerbe. A kvantitatív felmérés alapján a térségi védjegytől használói a következő előnyöket várják: egységes arculatot teremt a térségnek, minőségi garanciát nyújt a vásárlóknak, és piaci elismertséget hoz a helyi termékeknek és turisztikai szolgáltatásoknak.

204

8. THE MAIN POINTS OF THE THESIS 1. I have carried out the domestic study of the decentralized functioning model of the Leader programme with a complex analysis. I have pointed out with primary and secondary research that the domestic introduction of Leader programme did not happen with proper efficiency, arrangement of the programme took place in an over-bureaucratized way. Applicants considered the individual elements of procedural order such as calls for proposals, data sheets, financial accounts complicated and they found the evaluation process extremely slow. In accordance with the quantitative interviews, they did not get adequate professional assistance from the central authorities. The results of my research highlighted that the decentralized decision making was implemented locally, in the Leader areas and by the Local Evaluation and Monitoring Committees of the action groups. Nevertheless, local decisions could not prevail since they were reconsidered by the central authorities and applications previously approved by local committees were rejected several times. Therefore, the weight of local decisions did not prevail and programming based on the principle of decentralized decision making was not implemented during the Leader programme. 2. Part-hypothesis A: On the grounds of my research carried out in three areas of the West-Pannon Region, I have revealed that the majority of respondents preferred forms of orientation based on local, regional and personal network of contacts to nationwide media so as to collect information about Leader programme. I have pointed out with my analyses that the most frequently used information channel was the small regional manager or the application writer in case of all three investigated sectors. It has been proved that enterprises orientate themselves from a more far-reaching information system, they use more information channels than civilians or self-governments. According to my studies, familiarity is affected in different ways by the use of various information channels: applicants using nationwide information channels are not satisfied with the amount of information about the opportunities of the Leader programme, whereas applicants preferring local and regional channels are. The use of mass media is not common for rural areas to collect information about applications.

205

Part-hypothesis B: I have revealed with the analysis of primary and secondary data that the activity of rural enterprises in the Leader programme has remained at a low level in the West-Pannon Region due to the following reasons: During my research I pointed out that the mass media used by the Leader centre did not provide the right amount of information for the successful launch of the Leader programme, national level orientation lagged far behind the required extent. On the basis of primary and secondary data analysis, it has been proved that support rate of the entrepreneurial sector is lower than in case of other ones: in the course of application processes, the majority of enterprises could receive a support rate of 45% altogether as opposed to the self-government and civil sector, the majority of which had a support rate of 85%. In the areas investigated in my research, self- government developments outnumbered with each application aim except for those of local product, human ressource, community and identity developments, thus the self-government sector utilized a considerable amount of funding sources of application titles for aims serving for tourism, environmental protection, improvement of life quality, heritage protection and flow of information. It appeared from my analysis that the entrepreneurial sector has better experience on the enforcement of local decision making than self-government and civil sectors, i.e. they are satisfied with the weight of local decisions in higher proportion, however, data sheets of applications and financial accounts caused the greatest difficulty for the entrepreneurial sector. 3. According to my studies, no more than one quarter of applicants in the three areas of the West-Pannon Region analysed spent on the marketing of their local product or touristic service from the funds of the Leader programme. Almost half of the applicants having spent on this aim appropriated an amount below HUF 100 thousand for marketing activity. As a result, financing the marketing activity of local products and touristic services from the Leader programme remained low. I have explored that among applicants having spent on marketing activities from the total cost of the application, an own homepage, participation in fairs and appearance in joint publications were the most popular activities.

206

4. In the course of my research it was proved that the trademark system is well-known among regional actors and most of them would integrate their products and services into a local or regional trademark system. Based on the quantitative survey, its users would expect the following benefits from the regional trademark: creating a unified image, providing quality guarantee for customers and market recognition for local products and services.

207

9. ÖSSZEFOGLALÁS

A disszertáció elkészítésének egyik legfontosabb célja volt a hazai Leader tapasztalatok összegzése, javaslatok megfogalmazása a döntéshozók számára. A vizsgálatban a Nyugatdunántúli Régióban, azon belül pedig három kiválasztott térségben - a Göcsej, a Vasi-Hegyhát és a Pannontáj-Sokoró térségben - folytatott kutatások alapján jutottam az értekezésben megfogalmazott legfontosabb eredményekre.

Kutatásaim során megállapítottam, hogy Magyarországon a Leader-jellegű Kísérleti Program során felmerült számos nehézség és hiba ellenére a kezdeményezés elősegítette az AVOP Leader+ program felkészültebb fogadását, erősítette a helyi szereplők motiváltságát, pályázati kedvét, növelte a helyi közösségek önszerveződő erejét, a közös projektkezdeményezések számát. Betekintést nyújtott a Leader-szerű forráskezelésbe a döntéshozók, a helyi közreműködők és az alulról építkező forrásfelhasználásba a kedvezményezettek számára. Falumegújítási, turizmus-és gazdaságfejlesztési projekteket valósított meg, amelyek növelték az érdeklődést a Leader program iránt. Nem volt képes azonban megalapozni a következő tervezési időszak nemzeti szintű Leader programjának dokumentációját és eljárásrendjét. A tapasztalatok összegzésére és nyilvánosság előtti feltárására nem került sor, így a következő tervezési időszak nemzeti tervezési dokumentumaiban azokat nem lehetett az elvárt mértékben felhasználni. Nem tudta széleskörűen megismertetni az alulról építkező, innovatív pályázati rendszert a térségek potenciális Leader+ pályázóival.

Az értekezésben feltártam, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Programja Leader+ program keretében az akciócsoportok maximálisan ki tudták használni a pályázati lehetőségeket, a teljes rendelkezésre álló keretet fel tudták használni. A potenciális akciócsoportok számára a helyi tervezésre rendelkezésre álló időkeret azonban rendkívül kevésnek bizonyult, nem sikerült az Európai Unió elvárásainak megfelelő olyan komplex és főként innovatív vidékfejlesztési terveket készíteni, mint amilyenekre a vidéknek szüksége lett volna. A rövid idő alatt összegyűjtött fejlesztési elképzelések, projektötletek listái szervesen egymáshoz nem kapcsolódnak, nem integrált módon közelítik meg a térség problémáit. Kutatásom során bemutattam, hogy a Leader+ nyertes csoportok eloszlása régiónként egyenletes, amely felvet szakmai kételyeket, a szakmai bírálati szempontok a politika áldozatává váltak. A túl nagyszámú akciócsoport támogatása miatt a források

208

elaprózódtak, így nagyobb összegű projektek megvalósítására egy-egy akciócsoport kereteiből nem nyílt lehetőség. A program komplexitása így nem kerülhetett előtérbe. Kutatásaim alapján feltártam, hogy a Leader pályázati támogatások a három vizsgált akciócsoport területén az önkormányzati és civil szektorban nagy áttörést hoztak, de nem sikerült a vállalkozói kör, a magánszféra kellő mértékű bevonása a pályázati rendszerbe. A térségekben nem történt komplex helyi termékfejlesztés a Leader+ forrásból, de elindult a térségi védjegyrendszer bevezetése. Primer kutatások alapján megállapítottam, hogy szükség van a térség egységes arculatának kialakítására, a védjegyrendszer használatára és a helyi termékek, turisztikai szolgáltatások marketingjének fokozására, ezáltal a helyi termékek fejlesztése is elérhető közelségbe kerül.

A 2007-2013 között megvalósuló Leader program rendkívül sikeresen teljesítette azon szándékot, hogy Magyarország lehető legnagyobb területét fedjék le aktívan működő helyi közösségek. Az ország egyre nagyobb részén ismerkedhettek meg a helyi szereplők a Leaderalapelvekkel és az alulról építkező tervezés módszerével. A korábbi akciócsoportok szinte mindegyike bővítette működési területét, nem egy esetben megyehatáron, több esetben pedig még régióhatáron átnyúló együttműködések révén is. A program egyik legfontosabb eredménye, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően az akciócsoportokra jutó támogatás számítása népességi adatok, a csoportot alkotó településszám és hátrányos helyzet alapján történik, így egy-egy csoport nagyösszegű támogatáshoz is juthat. A programtól elvárt változások - a pályázati eljárások egyszerűsödése, az objektívabb elbírálás és az alulról induló kezdeményezések preferálása - azonban nem teljesültek, így a program már a kezdetén átalakításra szorul. A társadalmi vita során feltárt hiányosságok, hibák javítása jelenleg is zajlik. A program hamarosan induló második fordulója az eddigi Leader programoknál sokkal meggyőzőbb eredményekkel kecsegtet.

209

10. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni mindazoknak, akik segítségemre voltak PhD disszertációm elkészítésében, és szakmai tanácsaikkal segítették a kutató munkám eredményességét. Köszönetemet fejezem ki témavezetőmnek, Dr. Kocsondi József egyetemi tanárnak kutató munkám irányításáért, szakmai támogatásáért, Dr. Pupos Tibor egyetemi tanárnak és Dr. Lukács Gábor adjunktusnak a munkám segítéséért. Köszönöm Dr. Czeglédi Csilla barátnőmnek a szakmai tanácsait és támogatását. Köszönettel tartozom Magai Ágotának, Becsvölgye Község polgármesterének, a Göcsej Kistérségi Társulás munkatársainak, továbbá Kovács Istvánnak a Vasi-Hegyhát térségben és Enyingi Tibornak a Pannontáj-Sokoró térségben nyújtott segítségéért. Köszönetemet fejezem ki kollégáimnak, a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás Munkaszervezetének a kérdőívezésben nyújtott segítségükért és a disszertáció készítése során tanúsított türelmükért. Köszönöm szüleimnek, Fodor Jánosnak és Fodorné Fábián Etelkának, apósomnak, Szili Dezsőnek és anyósomnak, Szili Dezsőnének, akik bíztattak és támaszt nyújtottak a nehéz helyzetekben egyaránt. Végül, de nem utolsósorban köszönetemet és megbecsülésemet fejezem ki férjemnek, Szili Zsoltnak, és lányomnak, Szili Dalmának, akik mindvégig kitartottak mellettem, szeretetükkel támaszt nyújtottak és türelmet, megértést tanúsítottak a disszertáció készítése során.

210

11. IRODALOMJEGYZÉK

1.

Bedő P. (2010): Megújul a LEADER, Magyar Mezőgazdaság, 2010. LXV. évf. 50 sz. 31. p.

2.

Bodnár D. (2007): A vidékfejlesztés LEADER elvei. A Falu: Vidékfejlesztők és környezetgazdák folyóirata, 22. évf. 2. sz., 85-92.p., ISSN: 0237-4323,

3.

Bruder M. (2009): LEADER – A vidékfejlesztés innovációja elméletben és a magyar gyakorlatban, Vidék Hangja Magazin, Gödöllői Innovációs Központ Kft., HU ISSN 2061-7127, 1-3.p.

4.

Bruder M. – Boros J. (2009): Alulról épül a magyarországi LEADER mozgalom! Vidék Hangja Magazin, Gödöllői Innovációs Központ Kft., HU ISSN 2061-7127, 15.p.

5.

Buckwell A. et.al. (1998): Towards a Common Agricultural and Rural Policy for Europe. European Economy, European Commission for Economic and Financial Affairs. Reports and Studies 5. 54. p.

6.

Buday-Sántha A. (2001): Agrárpolitika – vidékpolitika. Dialóg Campus. Budapest– Pécs, 16. p.

7.

Cork Declaration – A living countryside (1997): The European Conference on Rural Development. Cork 7-9 November, 1996. http://www.europa.eu.int/comm/agriculture/

8.

Council of the European Union (2005 a): Proposal for a Council Regulation on support for rural development by the European Agricultural Fund for Rural Development (EAFRD). EU Strategic Guidelines for Rural Development policy 2007-2013. 2004/0161(CNS) 3. March 2005., Brussels, 9.p.

211

9.

Council of the European Union, Brussels (2005 b): Financial Perspective 20072013. 15915/05 Cadrefin 268, 33.p. http://www.consilium.europa.eu/ueDocs/cms_Data/docs/pressData/en/misc/87677.p df

10.

Csatári B. (2009 a): Vidékeink öröksége. Örökség. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal lapja, ISSN 1786-7894, 5-6.p.

11.

Csatári B. (2009 b): Néhány szempont és gondolat a magyar vidékről és jövőjéről. Beszélgetés a magyar vidékről, Kecskemét, 2009. január 17., 1-20.p.

12.

Csete L.(2005): Az agrár- és vidékfejlesztés fenntartható rendszere. Gazdálkodás, XLIX (2), 3-16.p.

13.

Dingenen W. (2004): A Leader programok az EU vidékpolitikájában. Brüsszel: AEIDL, 56.p.

14.

Dél-zalai Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport (2002): "Kálye Fö Áfle Una - Utak Találkozása" című Helyi Vidékfejlesztési Program, LEADER- típusú Kísérleti Vidékfejlesztési Program, 1-12. p.

15.

Dorgai L. - Miskó K. (1999): Az Európai Unió új vidékfejlesztési politikája. A Falu: Vidékfejlesztők és környezetgazdák folyóirata, XIV. évf. 3. szám, 61-71.p.. ISSN 0237-4323

16.

Enyedi G., FVM VKSZI (2007): Az ÚMVP szerepe és lehetőségei a vidékfejlesztésben. Konferencia-előadás, Az ÚMVP 2007-13 közötti támogatási lehetőségei, Zalaegerszeg, 5.p.

17.

Enyingi T. (2002.): Sokoró Ökológiai Park Alapítvány. Kleinregionen in Mitteleuropa – neue Wege der Zusammenarbeit, EUREGIOFORUM, St. Pölten, Tagung 4. April 2002., 1-6. p.

212

18.

European Commission (1997 a): Agenda 2000 for a stronger and wider Europe. Luxemburg 86.p

19.

European Commission (1997 b): Rural Developments: CAP 2000. Working document Directorate General for Agriculture, 74.p.

20.

European Commission (1998 a): Ex-post Evaluation of the Leader I Community Initiative. Brussels, EC 155.p.

21.

European Commission (1998 b): Guide to the Community Initiatives. (1-2), Luxembourg, Office for Official Publications of the European Communities, 86.p.

22.

European Commission (1998 c): The future of rural areas. COM (88), 501.p.

23.

European Commission (1999): Directorate General for Agriculture. Newsletter Special Edition, 11 March, 9.p.

24.

European Commission (2003): Ex-post Evaluation of the Leader II Community Initiative. Brussels, Directorate General for Agriculture, 464.p.

25.

European Commission (2006): The Leader Approach: a basic guide. 1-15.p. http://ec.europa.eu/agriculture/rur/leaderplus/library/eudocuments/methodology_en. htm

26.

European Commission (2010): Background note: Commission Communication on the future of the CAP, MEMO/10/587, Brussels, 18. November 2010. 1-4. p.

27.

European Commission (2011 a): Agriculture, Rural Development, Leader+, Member States files weboldala, Pannontáj-Sokoró Natúrpark, LAG information, http://leaderplus.ec.europa.eu/cpdb/public/lag/LagDataFS.aspx?objectId={94A7739 A-1E3F-413B-8B30-05E06CEABEC9}

213

28.

European Commission (2011 b): Agriculture, Rural Development, Leader+, Member States files weboldala, Vasi-Hegyhát HACS, LAG information, http://leaderplus.ec.europa.eu/cpdb/public/lag/LagDataFS.aspx?objectId={8A24D44 8-ACD2-4B74-9B40-597E764A55A1}

29.

European Leader Association (1997): The Leader programme in action, a bottomup perspective. Leader European Symposium, Brussels, 9-11 november, 21.p.

30.

European Public Advisory Partners (EPAP)(2007): Partnerségi kézikönyv, avagy ajánlásjegyzék a helyi vidékfejlesztési stratégia társadalmi egyeztetéséhezMunkaanyag. A vidéki közösség hangja.

31.

European Public Advisory Partners (EPAP)(2009): Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Göcsej-Hegyhát HK. 1-2.p., 83-89.p., 212-219.p.

32.

Európai Tanácsok elnökségi következtetései: Luxembourg (1997. december 12– 13.), Berlin (1999. március 24–25.), Brüsszel (2002. október 24–25.)., Brüsszel (2005. március 22–23.).

33.

Életmeder Alapítvány, Nagykanizsa (2008): Göcsej Védjegyrendszerének létrehozása. Tanulmány. Kiadó: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Zalaegerszeg, 4.p.

34.

Fejes I., MTA RKK (2010): A 2010. július 15. és 2010. augusztus 31. között működő

LEADER

Munkacsoport

háttértanulmánya

a

LEADER

program

egyszerűsítésére, okszerűsítésére, problémáinak javítására. 9-19.p., 108.p.

35.

Ficsor Á.(2008): EMVA 2007-2013 és a LEADER. Gazdálkodás, LII. 21. ksz., 12.p.

36.

Finta I. - MTA RKK, (2009): A LEADER program lehetséges szabályozási keretei és a szabályozás kérdései, Vidék Hangja Magazin, Gödöllői Innovációs Központ Kft., HU ISSN 2061-7127 1-3.p.

214

37.

Fischer Boel M. (2008): Mezőgazdaság- és vidékfejlesztés Magyarországon és Európában. Gazdálkodás, 2008. LII. 21. ksz. 7-8. p.

38.

Fodor D. (2005): Kistérségi agrárstruktúra és vidékfejlesztési programok felülvizsgálatának módszere és tapasztalatai, XLVII. Georgikon Napok, 2005. szeptember 29-30., Keszthely, ISBN 963 9096 99 7, Összefoglaló 206. p., Tanulmány CD-n ISBN 963 9639 03 6.

39.

Fodor D. (2006): Activity of Göcsej–Middle-Zala Local Action Group and Northern–Zala Thematic Routes Local Action Group, Representation of the West Pannon Region on the Open Day of Insitutes of Brussels, 6 May 2006, Committee of the Regions, Brussels

40.

Fodor D. – Kocsondi T. (2006): Alulról jövő kezdeményezések a LEADER tükrében, X. Nemzetközi Agrárökonómiai Tudományos Napok, Gyöngyös, 2006. március 30-31., Összefoglaló 281. p., Tanulmány CD-n ISBN 963 229 623 0.

41.

Fodor D. – Kocsondi T. – Kocsondi J. (2006): A LEADER+ indulása Magyarországon. Gazdálkodás, agrárökonómiai tudományos folyóirat 2006. 4., L., Károly Róbert Kutató- Oktató Kht., Gyöngyös, HU ISSN 0046-5518, 83-90 p.

42.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (2001): Pályázati felhívás Leader-típusú Kísérleti Programok végrehajtására. Budapest, 5-8.p.

43.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Programok Főosztálya (FVM VPF) (2004): LEADER Hírlevél 1. szám. Budapest, 2-3.p.

44.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest (2004): Göcsej Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport. 1.p. http://www.fvm.hu/main.php?folderID=915&articleID=3861&ctag=articlelist&iid= 1

215

45.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Programok Főosztálya – Kovács K. MTA RKK (2004): LEADER-jellegű Kísérleti Program Magyarországon - Útmutató kézikönyv 4.0. Budapest, 5-22.p.

46.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (2005 a): Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 2004-2006. Program-kiegészítő Dokumentum. 24. változat, Budapest, 141-153.p.

47.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (2005 b): Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Irányító Hatóságának PÁLYÁZATI FELHÍVÁSA

(MEGHÍVÁSA)

(Az

I.

pályázati

fordulóban

eredményes

akciócsoportok számára) az Európa terv „A vidék és a mezőgazdaság fejlesztéséért” részprogramja keretében. Budapest, 1-3.p.

48.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (2005 c): Előterjesztés a 20072013 évek vidékfejlesztési stratégiájáról. Budapest, Szept. 26. FPK. NAVT 5-7.p.

49.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (2005 d): Felzárkózó vidék. Helyzetelemzés. Budapest, 168.p.

50.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (2006 a): Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program 2004-2006. 119-123.p.

51.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (2006 b): Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (2007-2013). 54.p., 61-93.p.

52.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (2006 c): „LEADER+ Program - Sikeres Vidék!” — Pannontáj - Sokoró Natúrpark LEADER Akciócsoport, Európai Falu, Kísérleti Kiadvány, Q-Print Kft, 1-3.p.

53.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (2007): Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013. 415-429.p.

216

54.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Főosztály (FVM VF)(2007): LEADER gesztor tapasztalatok és javaslat a kistérségi szintű intézményrendszerre 2007-2013 között, 27-28.p.

55.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (2008 a): Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program nyertes pályázóinak listája az Egységes Monitoring és Információs Rendszer alapján. 1-47.p. http://www.fvm.gov.hu/main.php?folderID=2240&articleID=11728&ctag=articlelist &iid=1

56.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (2008 b): Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. és IV. tengelyének megvalósulása 2007-2008-ban Feljegyzés a Kistérségi Koordinációs Hálózat tagjai számára. 1-3.p.

57.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest (2008 c): UMVP éves jelentés 2007. – UMVP MB által jóváhagyott (írásbeli eljárás 2008. VI. 12.) 98. AGRI D/23616 02/10/08 sz. bizottsági észrevételek alapján pontosított, 102-108.p.

58.

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Budapest (2009): Jelentés az Új

Magyarország

Vidékfejlesztési

Program

végrehajtásának

2008.

évi

előrehaladásáról - ÚMVP MB 2009.06.29-i ülésére, 98.p.

59.

G. Fekete É. (1998): Bevezetés az alulról vezérelt vidékfejlesztés elméletébe és módszertanába. Szolnok, Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola, 76.p.

60.

Glatz F. (2008): Új vidékpolitika. Párbeszéd a vidékért sorozat. MTA Társadalomkutató Központ. Bp.

61.

Göcsej Kistérségi Társulás, Becsvölgye (2002 a): „Az élhető Göcsej” Helyi Vidékfejlesztési Terv. Vidékfejlesztési Célelőirányzat - Kísérleti Vidékfejlesztési Program, 2-4. p.

62.

Göcsej Kistérségi Társulás, Becsvölgye (2002 b): „Az élhető Göcsej” Pályázati Felhívás. Vidékfejlesztési Célelőirányzat - Kísérleti Vidékfejlesztési Program, 11.p. 217

63.

Göcsej Közép – Zala LEADER Térség (2005): „Az Örökség, mint erőforrás az élhető Göcsej - Közép-Zaláért” Helyi Vidékfejlesztési Terv, 1-14.p.,1.sz. melléklet

64.

Gönczi

Zs.

(2007):

HVK

és

LEADER

Programozása

2007-2013.

Konferenciaelőadás, Felkészítő képzés a HVK tagjai részére. 2007, Zalaegerszeg, 10-28.p.

65.

Hajas P. (2009): Tavaszi szelek az európai LEADER útján - Beszámoló az ELARD brüsszeli közgyűléséről, Vidék Hangja Magazin, Gödöllői Innovációs Központ Kft., HU ISSN 2061-7127 1-2.p.

66.

Halmai P. – Csatári B. – Tóth E. (2009): A vidék jövője – az agrárpolitikától a vidékpolitikáig. Stratégiai Kutatások 2008 - 2009: Kutatási jelentések. Budapest: Tinta Könyvkiadó, 235-239.p., 248-249.p.

67.

Harza L. (1999): A LEADER, a SAPARD és a vidékfejlesztés, Gazdálkodás, 1999., 2., XLIII. 28-35. p.

68.

Jávor K. (1998): Vidékfejlesztés alulnézetből. A Falu 13/3. 45–52.p.

69.

Jávor K. (1999): Fenntarthatóság- területfejlesztés- vidékfejlesztés. A fenntartható mezőgazdaságtól a vidékfejlesztésig. IV. Falukonferencia, Pécs, MTA Regionális Kutatások Központja, 175-178.p.

70.

Jávor K. – Sain M. (2001): Az FVM támogatásával készített kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési operatív programok előzetes feldolgozásának fontosabb eredményei. Falu, város, régió: Településfejlesztési és területrendezési szakmai folyóirat, 2001., 6. szám, 25-30. p., ISSN 1218-2613

71.

Kis K. – Szekeresné Köteles R. (2011): A helyi akciócsoportok működése egy országos felmérés tükrében. Gazdálkodás. 2011. 11. sz. LV. évf., 19-27.p.

218

72.

Kocsondi J.– Fodor D. – Kocsondi T. (2006): Integrált programozás a LEADER+ példáján keresztül, A térségfejlesztés vezetési és szervezési összefüggései, Lektorálta: Prof. Dr. Nagy Tibor, Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum, ISBN 963 9274 96 8, 2006., 39-44 p.

73.

Kocsondi J. – Fodor D. – Kocsondi T. – Fekete E. (2006): A LEADER program szerepe a Nemzeti Agrár- Vidékfejlesztési Stratégiában 2007-2013. VI. Regionális Tanácsadási Konferencia – „Új kihívások kapujában- Mit hoz a 2007-2013 tervezési időszak a KKV-k számára”. Miskolci Egyetem Gazdálkodástani Intézet, ISBN 978963-661-737-0

74.

Kovách I. (2000): LEADER, a new social order, and the Central- East- European Countries. Sociologia Ruralis 40 (2) 181-190.p.

75.

Kovács I. (2011): Közösségi munka a Vasi-Hegyháton – a présház felújítástól a helyi termék klaszterig, „Az oszkói Hegypásztor Kör gyakorlata”- Konferenciaelőadás, IV. Kárpát-medencei térségfejlesztési műhely, Antalóc (Kárpátalja) 2011. április 2-3. Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata (CESCI), 1-37. p.

76.

Kovács K. (1998): A vidék kutatása az MTA Regionális Kutatások Központjában. A Falu 13/4. 15–30.p.

77.

Kovács T. (2003) Vidékfejlesztési politika. Budapest- Pécs: Dialóg Campus 284.p. (78. p)

78.

Kölcsei T. (2004): Vidékfejlesztési kilátások az EU-ban (2007-13). Gazdálkodás, XLVIII (2) 75-77.p

79.

Krolopp A. – Marticsek J. – Petri M. – Szuda Z. – Francia R.(2005): „Egy európai eszme és hazai megvalósítása”. LEADER – Közösségi kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében. Készült a Környezetvédelmi és Vízügyi Célelőirányzat – KÖVICE támogatásával, Közép- és Kelet-Európai Munkacsoport a Biodiverzitás Megőrzéséért, Budapest 8-11.p. 219

80.

Kulcsár L. (1998): Tanulmányok a fejlesztési program elkészítéséhez Göcsej Térségében.

Gödöllői

Agrártudományi

Egyetem,

Vidékfejlesztési

és

Szaktanácsadási Központja a 3 Göcseji Kistérségi Társulás megbízásából, 136.p.

81.

Labbancz M. (2003): A Leader program. Európai Füzetek - Szakmai összefoglaló a magyar csatlakozási tárgyalások lezárt fejezeteiből. A Miniszterelnöki Hivatal Kormányzati Stratégiai Elemző Központ és a Külügyminisztérium közös kiadványa. Budapest, ISSN: 1589-4509, 37. szám 4-7.p.

82.

LEADER European Observatory (1997): „Towards a new rural development Initiatives: 800 leaders give their views”. European synthesis of contributions. Brussels 51.p.

83.

Loncsár K. (2005): Program a programban – a LEADER Magyarországon. Az Európai Unió agrárgazdasága- Agrareconomy of the European Union, HU – ISSN 1416-6194, Agroinform Kiadó Kft, Budapest, 2005. X. 1-2., 12-15.p.

84.

Lukesch R., (2007): The LAG-handbook: A guide through the stunning world of local action groups, Leader+ Observatory Contact Point, 8. p.

85.

Maácz M. (2002): A vidékfejlesztés kilátásai az Európai Unióban. Gazdálkodás. XLVI./3. 11–19.p.

86.

Maácz M. – Kónya E. (2004): Új vidékfejlesztési politika az Európai Unióban 2007 és 2013 között. A Falu. XIX/4. 53–59.p.

87.

Madarász I. (2000): Hogyan készítsünk vidékfejlesztési programot? Budapest: Agroinform, (Vidékfejlesztők kiskönyvtára) ISBN 963-502-705-2, 194.p.

88.

Madarász I. (2000): A vidékfejlesztés néhány közgazdasági vonatkozása, avagy a LEADER, a Buckwell jelentés és a vidékfejlesztés, A Falu: Vidékfejlesztők és környezetgazdák folyóirata, 15. évf. 1.sz., ISSN: 0237-4323, 15-25. p.

89.

Magyar Értelmező Kéziszótár (2003). Akadémiai Kiadó, Budapest. 220

90.

Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) (2011): Ősszel kerül a tagországok elé az új KAP-tervezet, 2011. április, http://www.mnvh.eu/hirek/748/20110406/osszelkerul-tagorszagok-ele-az-uj-kap-tervezet

91.

Magyar T. (2003): A vidékfejlesztés helyzete és kilátásai az Agenda 2000 félidejekor. Gazdálkodás, XLVII (2) 5-15.p

92.

Magyarországi LEADER Központ – Magyarországi LEADER Közhasznú Egyesület (2007): LEADER Zöld könyv. Tervezet. Készült a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megbízásából, 4-6.p.

93.

Makra T. (2005): Ismertető a LEADER+ Közösségi Kezdeményezésről. Représentation des Régions de la Hongrie a Bruxelles - Magyarországi Régiók Brüsszeli Képviselete, 3.p.

94.

Malhotra N.K. (2001): Marketingkutatás, Műszaki Könyvkiadó, 309-426.p.

95.

Miskó K. (2006): A Leader program, mint vidékfejlesztési lehetőség. Doktori értekezés, Gödöllő, Szent István Egyetem, 41.p, 111-112.p.

96.

Mohácsy G. (2004): Vidékfejlesztési támogatások az EU csatlakozás után (2004– 2006). Gazdálkodás XLVIII. 9. különszám. 63–71.p.

97.

Nemecz F. (2010): Védjegy a göcseji termékeknek, Magyar Mezőgazdaság, 2010. LXV. évf. 50. sz. 32. p.

98.

Nyugat – Dunántúli Régió Leader Helyi Akciócsoportjai (2010): LEADER program átalakítása- Társadalmi vitaanyag véleményezése, 2-13.p.

99.

Petrics H. – Németh A. (2004): Transnational Co-operation Possibilities for Hungary’s rural areas after EU accession in the framework of Leader+. A case study: South-West Zala. 7-12.p.

221

100. PROMEI- Faluműhely Alapítvány – SZRVA – ZRVA (2005): AVOP LEADER+ Készségek elsajátítása. Tananyag

101. Ray C. (2000): The EU LEADER programme: rural development laboratory. Sociologia Ruralis 40 (2) 163-172.p.

102. Rácz J. (2011): Vidékfejlesztési csoportok találkoztak Brüsszelben, Magyar Vidéki Mozaik, a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat kiadványa, I. évf. 1. szám, 22 p.

103. Sajtos L. – Mitev A. (2007): SPSS Kutatási és adatelemzési kézikönyv, Alinea Kiadó, 12-189. p.

104. Sarudi Cs. (1997): Vidékfejlesztés Magyarországon és az Európai Unióban. A Falu: Vidékfejlesztők

és környezetgazdák folyóirata, 12. évf. 2.sz., ISSN: 0237-4323,

105. Sarudi Cs. (2003): Térség-és vidékfejlesztés. A magyar térgazdaság és az Európai Unió. Kaposvár: Agroinform Kiadó, ISBN: 963 502 783 4, 217.p.

106. Sáriné Csajka E.(2006): LEADER+ : Kitörési lehetőség a vidéken élők számára? A Falu - Vidékfejlesztők és környezetgazdák folyóirata, XXI. 1., ISSN0237-4323, Agroinform Kiadóház, 37-42.p.

107. Simon L. (2008): Európai Uniós tapasztalatok. Gazdálkodás, 2008. LII. 21. ksz. 2631.p.

108. Sokoró Ökológiai Park Alapítvány (2002): "Sokoró térség fenntartható jövőjéért" című Helyi Vidékfejlesztési Program, LEADER- típusú Kísérleti Vidékfejlesztési Program, 1-15. p.

109. Szendrőné Font E. (2000): A kistérség és a vidékfejlesztés kapcsolata. Területi Statisztika. III/6. 503–508. p.

110. Szendrőné Font E. (2001): Alakul a magyar vidék? A Falu. XVI. (3.), 13-23.p. 222

111. Szénásy A. (2009): A LEADER+ program a dél-mátrai településeken, Gazdálkodás, agrárökonómiai tudományos folyóirat, 5. LIII., 497-503. p.

112. Szili-Fodor D. – Kónya Zs. – Tóth N. (2008):„Szegek között Göcsej örök” „Göcsej és a Zalavölgy bemutatása”, prezentáció a Magyar Turizmus Zrt. felkérésére

113. Szili–Fodor D. – Tóth É. – Kocsondi J. (2010): A Göcsej Térségi Leader program. XII. Nemzetközi Agrárökönómiai Tudományos Napok, Károly Róbert Főiskola Gyöngyös. „Fenntartható versenyképesség válság idején”. Felelős kiadó: Dr. Magda Sándor, Károly Róbert Főiskola

114. Szili-Fodor D. – Kocsondi J. – Lukács G. (2010): „Az Élhető Göcsej” – Leader Program a helyi termékek védelméért, LII. Georgikon Napok, 52nd Georgikon Scientific Conference, „Gazdaságosság és/vagy biodiverzitás?” Keszthely, 2010. szeptember 30 – október 1.

115. Szörényiné Kukorelli I. (2001): Vidékkutatás előzményekkel és tényekkel. Tér és társadalom XV (2) 71-85.p.

116. Varga E. (2010): A LEADER Program hazai gyakorlatáról, Gazdálkodás, 2010. LIV. évf. 6.sz., 609-619. p.

117. Vasi Hegyhát Helyi Akciócsoport (2007): Helyi Vidékfejlesztési Terv, Vasi Hegyhát

Helyi

Akciócsoport

weboldala,

http://leader.vasihegyhat.hu/cgi-

bin/leader/index.cgi?view=ck&tID=509&nID=9908&nyelv

118. Váti Kht. (2004): A Leader típusú Kísérleti program helyi vidékfejlesztési munkacsoportjainak működési területe. 1.p.

223

119. VÁTI (Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság) – RKK (Regionális Kutatások Központja Közép- és Észak-Magyarországi Tudományos Intézete, Magyarország) – DLG (Kormányzati Föld- és Vízgazdálkodási Szolgálat, Hollandia) – IAC (Nemzetközi Mezőgazdasági Központ, Hollandia) (2005): Az integrált vidékfejlesztés gyakorlata Magyarországon, Kézikönyv, 15-17.p., 37-39.p.

120. Velikovszky L. (2001): A magyar agrárgazdaság EU integrációját meghatározó feltételek rendszere: Közös agrárpolitika vs. keleti bővítés? Doktori értekezés. Gödöllő, Szent István Egyetem 124.p.

121. Vidékfejlesztési Minisztérium (2010 a): Gyorsabb ügyintézés és érdemi döntések helyben, http://www.fvm.hu/main.php?folderID=2290&articleID=16856&ctag=articlelist&ii d=1, 1p.

122. Vidékfejlesztési

Minisztérium

(2010

b):

Jelentés

az

Új

Magyarország

Vidékfejlesztési Program végrehajtásának 2009. évi előrehaladásáról. Jóváhagyva az ÚMVP MB 2010. 06. 28-i ülésén, 105.p., 119-120.p.

123. Vidékfejlesztési Minisztérium Vidékfejlesztési Államtitkárság – Leader Munkacsoport (2010): A Leader program átalakítása. Társadalmi vitaanyag, 3-15.p.

124. Vidékfejlesztési Minisztérium (2011): Nemzeti Vidékstratégia 2020, a XXI. századi vidéki Magyarországért és a fenntartható agrárjövőért. Szerkesztett, társadalmi egyeztetést megalapozó változat, 88-95. p.

125. Warner R. (1999): A report on the European Union’s rural development policy. The Leader programme - The rural Community Initiative, 66. p.

126. Weingarten et al (2004): The future of rural areas in the CEE new member states. Halle, Institut für Agrarentwicklung in Mittel- und Osteuropa, 244.p.

224

127. ZalA-KAR Térségi Innovációs Társulás (2002): "Helyi Értéket" című Helyi Vidékfejlesztési Program, LEADER- típusú Kísérleti Vidékfejlesztési Program, 120. p.

128. 445/2002 EK A Bizottság 2006. február 26-i rendelete a z Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1257/1999 EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról 129. 1257/1999/EK A Tanács 1999. május 17-i rendelete az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalapból (EMOGA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, valamint egyes rendeletek módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről

130. 1698/2005 EK A TANÁCS RENDELETE (2005. szeptember 20.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról, L 277/1 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2005.10.21. http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2005:277:0001:0040:HU:PDF

131. 2006/144/EK A TANÁCS HATÁROZATA (2006. február 20.) a vidékfejlesztésre vonatkozó közösségi stratégiai iránymutatásokról (2007-2013 közötti programozási időszak)http://eurlex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2006:055:0020:0029:HU:PDF Community strategic guidelines for rural development (programming period 20072013), L 55/22 HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2006.2.25.

132. 2004. évi CXL tv. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (Ket.)

133. 2000/C 139/05 Commission Notice to the member states of 14 April 2000 laying down guidelines for the Community Initiative for rural development (Leader+)

134. 93/2007. (VIII.29.) FVM rendelet: A helyi közösségek regisztrációs eljárását szabályozó miniszteri rendelet

225

135. 141/2008. (X. 30.) FVM rendelet: a Helyi Vidékfejlesztési Közösségek és a LEADER helyi akciócsoportok részére az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló 1698/2005/EK tanácsi rendelet keretében nyújtott támogatás részletes feltételeiről

136. 122/2009. (IX. 17.) FVM rendelet: az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó támogatások részletes feltételeiről

226

MELLÉKLETEK 1. melléklet: Kísérleti-jellegű Leader programban résztvevő Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoportok Magyarországon

Sorsz.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport

Régió

Nyertes Kedvezményezett projektek falvak száma száma

KözépAlsógalgamenti Magyarország Baranyai hegyhát Dél-Dunántúl ÉszakBelső Cserhát Magyarország ÉszakBükki hegyhát Magyarország NyugatDél-Zala Dunántúl Ménes-patak Északmenti települések Magyarország NyugatGöcsej és térsége Dunántúl KözépIpolymente Magyarország Közép Hegyháti Dél-Dunántúl ÉszakÓzd-Putnok Magyarország Sárrét Dél-Alföld NyugatSokoró és térsége Dunántúl NyugatZalA-KAR Dunántúl Zselici Dél-Dunántúl Összesen:

Forrás: Saját szerkesztés, Váti Kht adatai alapján, 2004.

227

5 27

6 28

5

18

9

15

8

23

6

24

18

12

13 10

29 23

6 4

15 11

29

19

23 23 186

21 27 271

2. melléklet: Nemzeti Fejlesztési Terv és Nemzeti Vidékfejlesztési Terv támogatási rendszere Magyarországon

EU

Szakpolitikák

Rendeletek

Strukturális Politika Strukturális Alapok

(ISPA)

Nemzeti Fejlesztési Terv GVOP KIOP

HEFOP ROP

Közös Agrárpolitika Kohéziós Alap

(Phare, SAPARD) ERFA ESZA EMOGA Orientációs Alap HOPE

AVOP

Források

•Mezőgazdasági üzemek beruházásai •Akvakultúra és halászat fejlesztése •Fiatal gazdák támogatása •Szakképzés •Mezőgazdasági termékek feldolgozása •Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek fejlesztése •Mezőgazdasághoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése •Falumegújítás •LEADER+ •Technikai Segítségnyújtás

Forrás: VÁTI - RKK – DLG – IAC, 2005.

228

EMOGA Garancia Alap NVT

•Agrár-környezetgazdálkodás •Kedvezőtlen adottságú területek támogatása •EU környezetvédelmi, állatjólléti követelményeinek való megfelelés biztosítása •Mezőgazdasági területek erdősítése •Félig önellátó gazdaságok támogatása •Termelői csoportok támogatása •Korai nyugdíjazás •Technikai segítségnyújtás

3. melléklet: A LEADER+ program megvalósításának tervezett ütemezése

Intézkedés, tervezett tevékenységek 1. Képzések 1.1. Nyílt közbeszerzési felhívás képzők kiválasztására

Tervezett megvalósítási időszak 2004-2005 A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága 2004. december 30- án hirdette meg a nyílt közbeszerzési eljárását Magyarország AVOP LEADER+ intézkedés képzésének megszervezésére és lebonyolítására 2005 I. félév elő- 2005 I. félév

1.2. Átfogó képzési program 1.3. Helyi akciócsoportok szelekciója 1.4. További képzés a kiválasztott akciócsoportok részére 2. Vidékfejlesztési Tervek megvalósítása 2.1. Tájékoztatás, pályázati felhívások elkészítése, program bonyolításának adminisztrációja, pályázatok értékelése, kiválasztása, támogatási szerződések megkötése 2.2. Kifizetés, végső kedvezményezettek ellenőrzése

2005. II. félév 2005-2008 Legkésőbb 2006.december 31-ig

Legkésőbb 2008. december 31-ig.

3. Vidéki térségek egymás közötti és 2005-2008 nemzetközi együttműködésének támogatása 4. Kommunikációs hálózatépítés 2004-2008 európai, nemzeti és regionális szinten

Forrás: Makra T., 2005.

229

4. melléklet: Leader+ nyertes Helyi Akciócsoportok régiónkénti és megyei bontásban

Régió

%-os arány Nyertes helyi országos akciócsoportok Megye eredményhez száma (db) viszonyítva

Nyugat-Dunántúl

10

14,29

Dél-Dunántúl

10

14,29

Közép-Dunántúl

10

14,29

KözépMagyarország

4

5,71

ÉszakMagyarország

12

17,14

Észak-Alföld

12

17,14

Dél-Alföld

12

17,14

Összesen Átlag

70 10,00

100 14,29

Forrás: Saját szerkesztés, FVM adatai alapján, 2006.

230

Győr-MosonSopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Fejér KomáromEsztergom Veszprém Pest Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-NagykunSzolnok Szabolcs-SzatmárBereg Bács-Kiskun Békés Csongrád

Nyertes helyi akciócsoportok száma (db) 3 3 4 4 4 2 4 2 4 4 6 4 2 5 3 4 5 4 3 70

5. melléklet: Nyugat-dunántúli Helyi Akciócsoportok által elnyert Leader+ támogatások

S.sz Megye

Helyi Székhelye Akciócsoport neve

1.

Zala

ZalA-KAR HACS

2.

Zala

Észak-Zalai Tematikus Utak Leader+ Csoport

3.

Zala

4.

Zala

5.

Vas

6.

Vas

7.

Vas

8.

GyőrMosonSopron

Göcsej-Közép Zala HACS Őrség-GöcsejHetés ACS Írott-Kő Ereje Leader Térség Őrtorony Leader Kistérség Vasi-Hegyhát HACS Pannontáj-Sokoró Natúrpark

9.

GyőrMosonSopron

10.

GyőrMosonSopron

Támogatás Működés Működésre összege (e re fordított Ft) fordított támogatás arány (eFt) (%) 100 000

15

Helyi pályázato kra fordított összeg (eFt) 15 000 85 000

90 000

13

12 000

78 000

Gellénháza

90 000

15

13 500

76 500

Rédics

90 000

11

10 000

80 000

Lukácsháza

90 000

15

13 500

76 500

Szarvaskend

89 997

15

13 497

76 500

Vasvár

100 000

14

13 920

86 080

Románd

90 000

15

13 500

76 500

90 000

15

13 500

76 500

90 000

15

13 500

76 500

919 997

Átlag: 14,3

131 917

788 080

Zalaszentgró t Bagod

Rábcatorok Ikrény Települések Leader Fejlesztési Társulása Felső-és KözépHédervár Szigetközi Leader ACS

Összesen

Forrás: Saját szerkesztés, FVM adatai alapján, 2006.

231

6. melléklet: A Nyugat-Dunántúli Régió Kistérségei és Leader csoportjai 2007-2013

Forrás: Fejes I. (2010) A térképen szürke vékony vonallal az egyes települések határai; fekete vastag határvonallal és fekete alapon fehér betűvel az egyes kistérségek; különböző színekkel és fekete betűvel az egyes akciócsoportok határai kerültek jelölésre, ezen kívül a régióhatáron átnyúló akciócsoportok esetében azon települések, amelyeket: - az adott akciócsoport területe fed le, de nem abban a régióban találhatóak, ahová az adott akciócsoport besorolásra került (az adott akciócsoportot jelölő színnel és fekete dőlt betűvel); - egy olyan akciócsoport területe fed le, amely másik régióba került besorolásra (szürke rácsozással és fekete dőlt betűvel);

232

7. melléklet: A Leader közösségekre jutó támogatási összeget meghatározó kritériumok 20072013 között Az akciócsoport területén élő állandó lakosság száma alapján igényelhető támogatás Az egy lakosra Az akciócsoport területén igényelhető élő állandó lakosok száma támogatás (fő) összege (Ft) 5 000 - 24 999 10 000 25 000 - 29 999 11 000 30 000 - 34 999 12 000 35 000 - 39 999 13 000 40 000 - 44 999 14 000 45 000 - 49 999 15 000 50 000 16 000

A lakosok száma alapján igényelhető összeg (Ft) 50 000 000 - 249 990 000 275 000 000 - 329 989 000 360 000 000 - 419 988 000 455 000 000 - 519 987 000 560 000 000 - 629 986 000 675 000 000 - 749 985 000 800 000 000 (maximum)

Forrás: VÁTI – RKK – DLG – IAC, 2005

Az akciócsoport területét alkotó települések száma alapján igényelhető támogatás

Az akciócsoport területét alkotó települések száma (db) 5-10 11-15 16-20 21-25 26-30 31-39 40-

Az egy településre igényelhető támogatás A települések száma alapján összege (Ft) igényelhető összeg (Ft) 2 000 000 10 000 000 - 20 000 000 2 500 000 27 500 000 - 37 500 000 3 000 000 32 000 000 - 60 000 000 3 500 000 73 500 000 - 87 500 000 4 000 000 104 000 000 - 120 000 000 4 500 000 139 500 000 - 175 500 000 5 000 000 200 000 000 (maximum)

Forrás: VÁTI – RKK – DLG – IAC, 2005

233

A hátrányos helyzet alapján igényelhető támogatás

Az akciócsoport területén élő állandó lakosság Halmozottan hátrányos helyzetű településen élők Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű településen élők Hátrányos helyzetű településen élők

Az akciócsoport hátrányos helyzete alapján igényelhető támogatás összege (Ft)

minimum 60%

150 000 000

minimum 60%

100 000 000

minimum 30%

50 000 000

Forrás: VÁTI – RKK – DLG – IAC, 2005

234

8. melléklet: Nyertes projektek száma és összege jogcímenként a Göcsej Térség Kísérleti Leader programjában

Pályázati jogcím Jogcím megnevezése Göcsej védjegyrendszer, A1 kialakítása Helyi feldolgozás A2 kialakítása, fejlesztése Tematikus kötött útvonalú túra ajánlatok B1 összeállítása

B2

C

D1

D2

E Összesen:

Turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi fejlesztése Energiahatékonyság, megújuló energiaforrások hasznosításának elterjesztése Gazdaságfejlesztéséhez szükséges tematikus képzések, tanulmányutak Identitást, autonómiát erősítő közösségi rendezvények Stratégiai falukép rehabilitációt megalapozó tanulmányok kidolgozása

Nyertes pályázat (db) Összege 1

1000000

1

2000000

1

600000

4

3106000

3

939000

1

1170000

0

0

1 12

300000 9115000

Forrás: Saját szerkesztés a Göcsej Kistérségi Társulás adatai alapján, 2004.

235

9. melléklet: Leader+ helyi akciócsoportok elhelyezkedése a zalaegerszegi kistérségben

Zölddel határolt terület: A Göcsej – Közép-Zala Leader Térség településeinek közigazgatási területe Fekete vastag vonallal határolt terület: A zalaegerszegi statisztikai kistérség területe

Forrás: Göcsej – Közép- Zala LEADER Térség, 2005

236

10. melléklet: Keretösszegek és azok átcsoportosítása a Göcsej-Közép-Zala Leader Térség Leader+ pályázatainál

Inté Megnevezé Támo Intézkedés zked se gatott keretösszege és pályá (Ft) szá zatok ma száma (db) 1. 2. 3. 4.

Helyi termékek Turisztikai fejlesztés Megújuló energiák Környezet és természeti programok

5.

Felhasznált Maradványös támogatás (Ft) szeg (Ft)

Az intézkedésre átcsoportosít ott összeg (Ft)

3

18 000 000

4 197 500

13 802 500

-

9

16 500 000

12 376 511

4 123 489

-

1

2 500 000

2 500 000

-

-

5

7 000 000

5 775 141

1 224 859

-

6

3 000 000

4 449 750

-

1 449 750

Humánerőf orrás fejlesztés 6.

Közösségi kezdemény ezések

12

7 500 000

7 833 390

-

333 390

7.

Térségi információ áramlás

2

2 000 000

1 978 800

21 200

-

26

20 000 000

37 749 832

-

17 749 832

64

76 500 000

76 860 924

19 172 048

19 532 972

8.

Falukép, örökség Összesen

Forrás: Saját szerkesztés a Göcsej Kistérségi Társulás adatai alapján, 2008.

237

11. melléklet: Kérdőív

Tisztelt Válaszadó!

Jelen kérdőív célja a Magyarországon 2004-ben bevezetett, uniós LEADER program tapasztalatainak összegzése, valamint a Nyugat-dunántúli Régió három megyéjében az alábbi három térség egységes, helyi termékekkel, turisztikai szolgáltatásokkal kapcsolatos értékesítési lehetőségeinek feltárása: • • •

Pannontáj – Sokoró (Győr-Moson-Sopron megye), Vasi Hegyhát (Vas megye) és Göcsej – Közép-Zala (Zala megye)

A kérdőív kitöltése önkéntes és anonim módon történik. Kitöltésével hozzájárul egy, a Pannon Egyetem Georgikon Karán folytatott kutatáshoz és doktori értekezés készítéséhez, amely javaslatokat fogalmaz meg a hazai döntéshozók számára a LEADER program elkövetkezendő időszakaira vonatkozóan. Kérem, hogy a kérdőívet postafordultával, de legkésőbb 2011. július 20-ig visszaküldeni szíveskedjék! A visszaküldés a kiküldő térségi kolléga részére és címére történik, vagy az alábbi címek egyikére: E-mail: [email protected] Cím: Kistérségi Koordinációs Iroda, Szili-Fodor Dóra, 8900 Zalaegerszeg, Kossuth L. u. 45-49. A válaszok mellett található kódszámok a feldolgozást segítik, a kitöltés során jelentésük nincs. Kérem, hogy a kérdőívvel kapcsolatos kérdéseit, észrevételeit az alábbi elérhetőségeim egyikén jelezni szíveskedjék: E-mail: [email protected] Telefon: 30/ 448 3494 A visszaküldött kérdőíven szereplő adatokat kizárólag az egyetemi doktori kutatáshoz használom fel. Válaszadása jelentősen eredményessé teszi munkámat, amelyet előre is tisztelettel köszönök! Zalaegerszeg, 2011. július 1. Tisztelettel és köszönettel: Szili-Fodor Dóra Doktorjelölt – PhD-jelölt Pannon Egyetem Georgikon Kar

238

Kérdőív 1. Hallott-e Ön a Leader vidékfejlesztési programról? VÁLASZÁT JELÖLJE X-SZEL! (1) Igen (2) Nem

2. Hol hallott/ tájékozódott a Leader programról? VÁLASZÁT VÁLASZT IS MEGADHAT!

JELÖLJE

X-SZEL! EGYSZERRE TÖBB

(1) Helyi/megyei újságban (2) Országos napilapban, folyóiratban (3) Tv-ben, rádióban (4) Interneten (5) Falugyűlésen (6) Leader kiadványban (7) Térségi kiállításon, vásáron (8) Kistérségi menedzsertől/pályázatírótól (9) Egyéb, éspedig……………………………………………………..

3. Ön mennyire elégedett a tájékoztatás mennyiségével az Ön településén / térségében a Leader program nyújtotta lehetőségekkel kapcsolatban? KARIKÁZZA BE VÁLASZÁT! VÁLASZÁT 1-7 IG TERJEDŐ SKÁLÁN ADJA MEG, AHOL 1 A NEM ELÉGEDETT, 7 A NAGYON ELÉGEDETT!

1

2

3

4

5

6

7

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------4. Pályázott-e Ön, vagy vállalkozása, vagy szervezete a Leader+ programra 2004 és 2006 évek között? VÁLASZÁT JELÖLJE X-SZEL! (1) Igen (2) Nem

5. Egy pályázatot nyújtott be 2004 és 2006 évek között? VÁLASZÁT JELÖLJE X-SZEL! (1) Igen (2) Nem, többet, szám szerint…. db-ot

239

6. Mi volt a pályázatá(ai)nak célja? VÁLASZÁT VÁLASZ MEGADÁSA IS LEHETSÉGES!)

JELÖLJE

X-SZEL! (TÖBB

PÁLYÁZAT ESETÉN TÖBB

(1) Helyi termék fejlesztése (2) Turisztikai fejlesztés (3) Környezetvédelem, fenntarthatóság, megújuló energiák alkalmazása (4) Humán erőforrás fejlesztés, képzés, foglalkoztatás (5) Életminőség javítása, épített és kulturális örökség védelme (6) Közösségfejlesztés, identitásfejlesztés (7) Marketing, információáramlás biztosítása (8) Egyéb:………………………………………………………………………….

7. A benyújtott pályázata(i) támogatást nyert(ek)? VÁLASZÁT JELÖLJE X-SZEL! (1) Igen (2) Nem (3) Több pályázat esetén:......db nyert

8. Ha nem nyert, azóta megvalósította a fejlesztési elképzelését? VÁLASZÁT JELÖLJE X-SZEL! (1) Igen, éspedig…………………………………… (2) Nem (3) Részben, éspedig……………………………….

9. Ha nyert, mekkora összeget nyert? VÁLASZÁT ESETÉN A PÁLYÁZATOK ÖSSZESEN)

JELÖLJE

X-SZEL! (TÖBB

NYERTES PÁLYÁZAT

X-SZEL! (TÖBB

NYERTES PÁLYÁZAT

(1) 1 millió Ft alatt (2) 1 és 3 millió Ft között (3) 3 millió Ft felett (4) Nem nyert

10. Mekkora támogatási hányaddal nyert? VÁLASZÁT ESETÉN TÖBB VÁLASZ MEGADÁSA IS LEHETSÉGES!) (1) 45% (2) 85% (3) 95% (4) Egyéb…………………% (5) Nem emlékszem

240

JELÖLJE

11. A pályázati összköltségből fordított–e valamekkora összeget terméke/ szolgáltatása (önkormányzatok esetén turisztikai kínálata) népszerűsítésére, hirdetésére, ismertté tételére? VÁLASZÁT JELÖLJE X-SZEL! (1) Igen (2) Nem (3) Nem emlékszem

12. Ha igen, mekkora összeget? VÁLASZÁT JELÖLJE X-SZEL! (1)- 100 ezer Ft alatt (2) 100 ezer – 1 millió Ft között (3) 1 millió – 2 millió Ft között (4) 2 millió – 3millió Ft között (5) 3 millió Ft felett (6) Nem emlékszem

13. Az alábbiakban néhány állítást sorolok fel a Leader programmal kapcsolatban. KÉREM, JELÖLJE A KÖVETKEZŐ SKÁLA SEGÍTSÉGÉVEL, HOGY MENNYIRE ÉRT EGYET, ILLETVE NEM ÉRT EGYET AZ ALÁBBI ÁLLÍTÁSOKKAL! KARIKÁZZA BE VÁLASZÁT! Egyáltalán Többnyire Egyet is Teljes nem értek nem értek értek, meg Nagyjából mértékben egyet egyet nem is egyetértek egyetértek A Leader program országos elindítása problémamentesen zajlott hazánkban. A Leader program országos lebonyolítása (B) hatékonyan történt hazánkban. A Leader program elindítása a (C) térségemben problémamentesen zajlott. A Leader program lebonyolítása a (D) térségemben hatékonyan történt. (A)

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

14. Az alábbiakban a Leader program eljárásrendi elemei közül sorolok fel néhányat. KÉREM, JELÖLJE A KÖVETKEZŐ SKÁLA SEGÍTSÉGÉVEL, HOGY MENNYIRE TARTJA EGYSZERŰNEK, VAGY BONYOLULTNAK AZ EGYES ELEMEKET! KARIKÁZZA BE VÁLASZÁT!

Értelmezhetetlen Bonyolult 2 (A) Pályázati kiírások 1 1 2 (B) Pályázati adatlapok 1 2 (C) Pénzügyi elszámolás 241

Könnyen Viszonylag értelmezhető/ Átlagos egyszerű elkészíthető 3 4 5 3 4 5 3 4 5

15. Az alábbiakban a Leader program gördülékenységéről kérdezem véleményét, tapasztalatait. KÉREM, JELÖLJE A KÖVETKEZŐ SKÁLA SEGÍTSÉGÉVEL, HOGY MENNYIRE TARTJA LASSÚNAK, VAGY GYORSNAK AZ EGYES INTÉZKEDÉSEKET! KARIKÁZZA BE VÁLASZÁT!

Minősíthetetlen Lassú Átlagos Gyors Kiváló (A) Ügyintézés a központi hivatalokban 1 2 3 4 5 (B) Ügyintézés a Helyi Akciócsoportnál 1 2 3 4 5 (C) Pályázati elbírálás 1 2 3 4 5

16. Ön szerint az országos szervezetek és hatóságok milyen mértékben segítették szakmai tudásukkal, tanácsaikkal a Leader pályázatok megvalósítását? VÁLASZÁT 1-7 IG TERJEDŐ SKÁLÁN ADJA MEG, AHOL 1 A NEM SEGÍTETTÉK, 7 A JELENTŐSEN SEGÍTETTÉK! KARIKÁZZA BE VÁLASZÁT! 1

2

3

4

5

6

7

17. Az alábbiakban néhány állítást sorolok fel a helyi döntéshozatallal kapcsolatban. KÉREM, JELÖLJE A KÖVETKEZŐ SKÁLA SEGÍTSÉGÉVEL, HOGY MENNYIRE ÉRT EGYET, ILLETVE NEM ÉRT EGYET AZ ALÁBBI ÁLLÍTÁSOKKAL! KARIKÁZZA BE VÁLASZÁT!

Egyáltalán Többnyire Egyet is Teljes nem értek nem értek értek, meg Nagyjából mértékben egyet egyet nem is egyetértek egyetértek A térségemben a Leader programban a helyiek javaslatai alapján készült el a helyi (A) fejlesztési terv. A térségemben a Leader program során helyiek dönthettek a helyi pályázatok (B) sorsáról. A helyi döntéshozók javaslatait az országos (C) hatóságok figyelembe vették.

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

1

2

3

4

5

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

242

18. Ön milyen lépéseket tett az elmúlt öt évben az Ön által kínált termék/szolgáltatás (önkormányzatok esetén település turisztikai kínálata) ismertté tétele, népszerűsítése, eladásának ösztönzése érdekében? VÁLASZÁT JELÖLJE X-SZEL! EGYSZERRE TÖBB VÁLASZ MEGJELÖLÉSE IS LEHETSÉGES! (1) Saját honlap működtetése (2) Saját szórólap/prospektus/képeslap készíttetése (3) Újsághirdetés (4) Vásárokon, kiállításokon való részvétel (5) Regisztráció internetes portálokon (6) Belépés értékesítési hálózatokba (7) Saját értékesítési partnerhálózat kiépítése (8) Közös térségi/szakmai kiadványokban való megjelenés (9) Egyéb:…………………………………………………………

19. Rendelkezik saját logoval, címkével, címerrel? VÁLASZÁT JELÖLJE X-SZEL! (1) Igen (2) Nem

20. Térségében szükségesnek tartja-e a helyi termékek/ szolgáltatások/ turisztikai programok, látnivalók közös kínálatát, értékesítését egységes arculat mellett? VÁLASZÁT JELÖLJE X-SZEL! (1) Igen (2) Nem

21. Ismeri a védjegy jelentését? VÁLASZÁT JELÖLJE X-SZEL! (1) Igen (2) Nem

22. Bevonta/ bevonná-e helyi termékét / szolgáltatását / turisztikai kínálatát egy helyi / regionális védjegyrendszerbe? VÁLASZÁT JELÖLJE X-SZEL! (1) Igen (2) Nem (3) Nem ismerem, nem foglalkozom a kérdéssel

243

23. Ön mit tart a védjegyrendszerbe való belépés legfontosabb előnyének / pozitívumának? VÁLASZÁT JELÖLJE X-SZEL! EGYSZERRE TÖBB VÁLASZT IS MEGADHAT! (1) Piaci elismertséget hoz a termék/szolgáltatás kínálójának. (2) Keresletbővülést eredményez a termék/szolgáltatás kínálójának. (3) A védjeggyel ellátott termék/szolgáltatás kínálati árának megemelését teszi lehetővé. (4) Minőségi garanciát nyújt a helyi termékek/szolgáltatások tekintetében a vásárlóknak. (5) Egységes arculatot teremt a térségnek/régiónak. (6) Egyéb, éspedig………………………………………………..

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

24. Ön melyik szektorba sorolja tevékenységét? VÁLASZÁT JELÖLJE X-SZEL! (1) Önkormányzati/ Társulási (2) Vállalkozói /Magán (3) Civil (4) Egyéb, éspedig…………………………………………

25. Amennyiben Ön a vállalkozói szektorba sorolta magát, melyik ágazatba helyezné el tevékenységét az alábbiak közül? VÁLASZÁT JELÖLJE X-SZEL! (1) Termelő, mezőgazdaság (2) Ipar, feldolgozás (3) Szolgáltatás (4) Egyéb, éspedig………………. 26. Ön melyik térségben rendelkezik székhellyel? VÁLASZÁT JELÖLJE X-SZEL! (1) Pannontáj – Sokoró (Győr-Moson-Sopron megye) (2) Vasi Hegyhát (Vas megye) (3) Göcsej – Közép-Zala (Zala megye)

Válaszadását és türelmét tisztelettel köszönöm!

244

12. melléklet: Göcsej-Hegyhát Leader Egyesület területe

Sárgával jelölt terület: Göcsej – Hegyhát Leader Egyesület településeinek közigazgatási területe Fekete vastag vonallal jelölt területek: az egyes statisztikai kistérségek határai Forrás: Fejes I. , 2010

245

13. melléklet: Kijelölt fő fejlesztési prioritások a Göcsej térségben

Összes allokált Intézkedések forrás S.sz. Fő fejlesztési prioritás száma (db) (EUR) 1. Természeti és kulturális értékek megőrzése 5 2 615 247 Turisztikai vonzerő erősítése, tudatos termékfejlesztéssel és attrakciószervezéssel a Göcsej-Hegyhát 2. tájegységek fejlesztésének eredőjeként 3 1 854 856 Megújuló energiaforrások alkalmazásának elterjesztése a térségben megvalósíthatósági tanulmányok kidolgozásával, modellprogramok 3. tervezésével és megvalósításával 4 733 292 A Göcsej-Hegyhát térségében működő vállalkozások szolgáltatásainak erősítése, bővítése, foglalkoztatás növelése a 4. vállalkozások támogatásával 3 694 000 Helyi Termékek a Göcsej és a Hegyhát 5. portáiról 3 427 800 Térségi humán erőforrás fejlesztés, a foglalkoztathatóság fejlesztése, kiemelten 6. a hátrányos helyzetűekre és fiatalokra 2 159 884 Összesen 20 6 485 079 Forrás: Saját szerkesztés a Göcsej-Hegyhát Leader Egyesület adatai alapján, 2010.

246

MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. melléklet: Kísérleti-jellegű Leader programban résztvevő Helyi Vidékfejlesztési

227

Munkacsoportok Magyarországon 2. melléklet: Nemzeti Fejlesztési Terv és Nemzeti Vidékfejlesztési Terv

228

támogatási rendszere Magyarországon 3. melléklet: A LEADER+ program megvalósításának tervezett ütemezése

229

4. melléklet: Leader+ nyertes Helyi Akciócsoportok régiónkénti és megyei bontásban

230

5. melléklet: Nyugat-dunántúli Helyi Akciócsoportok által elnyert Leader+ támogatások

231

6. melléklet: A Nyugat-Dunántúli Régió Kistérségei és Leader csoportjai 2007-2013

232

7. melléklet: A Leader közösségekre jutó támogatási összeget meghatározó kritériumok 2007-2013 között

233

8. melléklet: Nyertes projektek száma és összege jogcímenként a Göcsej Térség Kísérleti Leader programjában

235

9. melléklet: Leader+ helyi akciócsoportok elhelyezkedése a zalaegerszegi kistérségben

236

10. melléklet: Keretösszegek és azok átcsoportosítása a Göcsej-Közép-Zala Leader Térség Leader+ pályázatainál

237

11. melléklet: Kérdőív

238

12. melléklet: Göcsej-Hegyhát Leader Egyesület területe

245

13. melléklet: Kijelölt fő fejlesztési prioritások a Göcsej térségben

246

247

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

ACS

Akciócsoport

AVOP

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program

DEB

Döntés-előkészítő Bizottság

DG

Directorate General – Főigazgatóság

ECA

European Court of Auditors - fordítása: Európai Számvevőszék

EMOGA

Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap

EMVA

Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap

ERFA

Európai Regionális Fejlesztési Alap

ESZA

Európai Szociális Alap

EU

Európai Unió

EU-10

Az Európai Unió 2004. évi bővítésével csatlakozott 10 új tagállam: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia

EU15

Az Európai Unió 2004. évi bővítése előtt csatlakozott 15 tagállam: Ausztria,

Belgium,

Franciaország,

Dánia,

Németország,

Egyesült

Királyság,

Görögország,

Finnország,

Hollandia,

Luxemburg, Norvégia, Portugália, Spanyolország, Svédország. EUR

Euró, az Európa Unió közös valutaegysége

FVM

Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium

HACS

Helyi Akciócsoport

HBMB

Helyi Bíráló- és Monitoring Bizottság

HPME

Helyzet – Probléma - Megoldás – Eredmény

HVI

Helyi Vidékfejlesztési Iroda

HVK

Helyi Vidékfejlesztési Közösség

HVM

Helyi Vidékfejlesztési Munkacsoport

HVS

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia

IIER

Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer

IH

Irányító Hatóság

KAP

Közös Agrárpolitika

LAG

Local Action Group –Helyi Akciócsoport

248

Írország,

LEADER

Betűszó: Liasion Entre Actions pour le Development de Economie Rurale. – Jelentése: Közösségi Kezdeményezés a vidék gazdasági fejlesztése érdekében

MNVH

Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat

MTA RKK

Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja

MVH

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

NFÜ

Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

OECD

Organisation for Economic Co-operation and Development - Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (az ENSZ szervezete)

OP

Operatív Program

PEJ

Program Előrehaladási Jelentés

PKD

Program Kiegészítő Dokumentum

REVI

Regionális Vidékfejlesztési Iroda

SAPARD

Support for Pre-Accession Measures for Agriculture and Rural Development - Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Előcsatlakozási Intézkedések Támogatása

TEÁOR

Gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása

ÚMVP

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program

ÚMVST

Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv

VÁTI Kht.

Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft.

VFC

Vidékfejlesztési Célelőirányzat

VKSZI

Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet

VM

Vidékfejlesztési Minisztérium

249

TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE 1. táblázat: Leader –generációk adatai az Unióban

37

2. táblázat: Kötelezettségvállalási előirányzatok bontása kifizetési előirányzatok ütemezésével 42 3. táblázat: A három szakpolitikai lehetőség leírása

45

4. táblázat: Az EU fejlesztési prioritásai, a nemzeti fejlesztési irányok és beavatkozási akciók kapcsolódása

89

5. táblázat: ÚMVP tervezett költségvetése

92

6. táblázat: ÚMVP nyertes Helyi Akciócsoportok (HACS) megoszlása régiónkénti bontásban

101

7. táblázat: Példa egy akciócsoport által igényelhető támogatás számítására

108

8. táblázat: A Göcsej – Közép Zala Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Tervének intézkedései és alintézkedései

127

9. táblázat Leader+ pályázatok végső kedvezményezettjeinek szektorok szerinti megoszlása a Göcsej- Közép Zala térségben

131

10. táblázat: Végső kedvezményezettek által elnyert támogatások szektorok szerinti megoszlása 132 11. táblázat: A Vasi Hegyhát Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Tervének intézkedései és alintézkedései

141

12. táblázat: A Pannontáj-Sokoró Natúrpark Leader Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Tervének intézkedései és alintézkedései

147

13. táblázat: Válaszadók térségek szerinti megoszlása

150

14. táblázat: Válaszadók szektorok szerinti megoszlása

151

15. táblázat: Vállalkozások ágazatok szerinti megoszlása

151

16. táblázat: A Leader program országos elindításával való elégedettség

152

17. táblázat: A Leader program országos lebonyolításával való elégedettség

153

18. táblázat: A Leader program térségi elindításával való elégedettség

153

19. táblázat: A Leader program térségi lebonyolításával való elégedettség

154

20. táblázat: A Leader program elindításával és lebonyolításával való elégedettség kapcsolata a térségi besorolással

156

21. táblázat: Az országos hatóságok segítségnyújtásával való elégedettség a Leader programban

157

22. táblázat: Az országos hatóságok segítségnyújtásával való elégedettség kapcsolata a térségi besorolással

158

23. táblázat: Az országos hatóságok segítségnyújtásával való elégedettség kapcsolata a szektoronkénti besorolással

158

24. táblázat: Az országos hatóságok segítségnyújtásával való elégedettség kapcsolata a decentralizáció elveinek érvényesülésével

250

159

25. táblázat: Pályázati kiírásokról alkotott vélemény

159

26. táblázat: Pályázati adatlapokról alkotott vélemény

160

27. táblázat: Pénzügyi elszámolásról alkotott vélemény

160

28. táblázat: Leader program eljárásrendi elemeiről alkotott vélemény kapcsolata a szektoronkénti besorolással

162

29. táblázat: Leader program eljárásrendi elemeiről alkotott vélemény kapcsolata a térségi besorolással

163

30. táblázat: A központi hivatalokban történő ügyintézéssel való elégedettség

164

31. táblázat: A Helyi Akciócsoportnál történő ügyintézéssel való elégedettség

164

32. táblázat: A pályázati elbírálással való elégedettség

165

33. táblázat: A Leader program gördülékenységéről alkotott vélemény kapcsolata a szektoronkénti besorolással

166

34. táblázat: A Leader program gördülékenységéről alkotott vélemény kapcsolata a térségi besorolással

167

35. táblázat: A helyi fejlesztési tervről alkotott vélemény

168

36. táblázat: A helyi pályázati döntésekről alkotott vélemény

168

37. táblázat: A helyi pályázati döntések országos figyelembe vételéről alkotott vélemény

169

38. táblázat: A helyi döntéshozatalról alkotott vélemény kapcsolata a szektoronkénti besorolással

170

39. táblázat: A helyi döntéshozatalról alkotott vélemény kapcsolata a térségi besorolással

172

40. táblázat: A Leader programhoz kapcsolódó információs csatornák használata

173

41. táblázat: A Leader programhoz kapcsolódó információs csatornák használata és a szektorok kapcsolata

174

42. táblázat: A Leader program lehetőségeiről szóló tájékoztatás mennyiségével való elégedettség

175

43. táblázat: A Leader programhoz kapcsolódó információs csatornák használata és a Leader program lehetőségeiről szóló tájékoztatás mennyiségével való elégedettség kapcsolata 176 44. táblázat: Varianciaanalízis eredménye helyi/megyei újság független változóra

178

45. táblázat: Varianciaanalízis eredménye országos napilap/folyóirat független változóra

178

46. táblázat: Varianciaanalízis eredménye Tv, rádió független változóra

179

47. táblázat: Varianciaanalízis eredménye internet független változóra

179

48. táblázat: Varianciaanalízis eredménye falugyűlés független változóra

180

49. táblázat: Varianciaanalízis eredménye Leader kiadvány független változóra

180

50. táblázat: Varianciaanalízis eredménye térségi kiállítás, vásár független változóra

181

51. táblázat: Varianciaanalízis eredménye kistérségi menedzser/pályázatíró független változóra 181 52. táblázat: A Leader programhoz kapcsolódó információs csatornák használata és a Leader program országos elindításával való elégedettség kapcsolata

251

182

53. táblázat: A válaszadók által a Leader programra benyújtott pályázatok száma

183

54. táblázat: A válaszadók által megjelölt pályázati célok

184

55. táblázat: A válaszadók által megjelölt pályázati célok kapcsolata a szektoronkénti besorolással

185

56. táblázat: A nem nyertes pályázók által megvalósított fejlesztések

186

57. táblázat: A válaszadók által elnyert pályázati összegek

186

58. táblázat: A válaszadók által elnyert támogatási hányad

187

59. táblázat: A válaszadók által elnyert támogatási hányad kapcsolata a szektoronkénti besorolással

187

60. táblázat: A válaszadók által elnyert támogatási hányad kapcsolata a vállalkozói szektor ágazatonkénti besorolásával

188

61. táblázat: A válaszadók által a Leader pályázati összköltségből marketingtevékenységre fordított összeg

189

62. táblázat: A válaszadók által végzett marketingtevékenység

190

63. táblázat: A válaszadók által végzett marketingtevékenység kapcsolata a Leader pályázati összköltségből marketingre történő felhasználással

191

64. táblázat: A termék/szolgáltatás védjegyrendszerbe történő bevonása

192

65. táblázat: A védjegyrendszerbe történő belépéstől várt legfontosabb előnyök

193

66. táblázat: A védjegyrendszerbe történő belépéstől várt legfontosabb előnyök kapcsolata a védjegy ismertségével

193

67. táblázat: A védjegyrendszerbe történő belépéstől várt legfontosabb előnyök kapcsolata a védjegy használatával

194

68. táblázat: A védjegyrendszerbe történő belépéstől várt legfontosabb előnyök kapcsolata a védjegy ismertségével és a térségi besorolással

195

69 táblázat: A védjegyrendszerbe történő belépéstől várt legfontosabb előnyök kapcsolata a védjegy ismertségével és a szektoronkénti besorolással

196

ÁBRÁK JEGYZÉKE 1. ábra: A vidékfejlesztés négy tengelye közti kapcsolat

25

2. ábra: Támogatott projektek megoszlása intézkedésenként a Kísérleti Leader Programban

60

3. ábra: Leader- típusú Kísérleti Program Szervezetrendszere

61

4. ábra: Az első fordulóra beérkezett pályázatok régiók közötti megoszlása

72

5. ábra: Az akciócsoportokhoz tartozó települések összesített száma régiónként

73

6. ábra: Az egy akciócsoportra jutó átlagos településszám régiónként

74

7. ábra: Első pályázati fordulótól a nyertesekig

76

8. ábra: Kétlépcsős pályázati döntési mechanizmus

82

252

9. ábra: A LEADER+ intézkedés megvalósításának intézményrendszere és szereplői

83

10. ábra: EMVA intézkedéscsoportjai közötti indikatív forrásmegoszlás Magyarországon

91

11. ábra: Nyertes LEADER Akciócsoportot tartalmazó térség, ahol az Akciócsoport területe 100%-ban lefedi az adott kistérséget

95

12. ábra: Nyertes LEADER Akciócsoportokat tartalmazó egy kistérség, ahol az Akciócsoportok területe nem fedi le 100%-ban az adott kistérséget

96

13. ábra: Nyertes LEADER Akciócsoportokat tartalmazó több kistérség, ahol a LEADER Akciócsoportok területe nem fedi le 100%-ban az adott kistérségeket

96

14. ábra: LEADER 2007-2013 pályázati eljárásrend

98

15. ábra: Leader akciócsoport (2007-2013) szervezeti felépítése

105

16. ábra: Leader+ támogatás tervezett felosztása intézkedésenként a Göcsej - Közép-Zala Akciócsoportnál

129

17. ábra: Leader+ támogatás tényleges felosztása intézkedésenként a Göcsej - Közép-Zala Akciócsoportnál

130

18. ábra: Leader+ nyertes pályázatok számának szektorok szerinti megoszlása a Göcsej-Közép Zala térségben

131

19. ábra: Leader+ nyertes pályázatok támogatási összegének szektorok szerinti megoszlása a Göcsej-Közép-Zala Térségben

132

20. ábra: Göcsej védjegy

135

21. ábra: Leader+ támogatás felosztása intézkedésenként a Vasi-Hegyhát Helyi Akciócsoportnál

142

22. ábra: Leader+ pályázati intézkedések összköltség alapján történő megoszlása a Vasi-Hegyhát Helyi Akciócsoportnál

143

23. ábra: Leader+ nyertes pályázatok számának szektorok szerinti megoszlása a Vasi-Hegyhát Helyi Akciócsoportnál

144

24. ábra: Leader+ támogatás felosztása intézkedésenként a Pannontáj-Sokoró Natúrpark Helyi Akciócsoportnál

148

25. ábra: Leader+ nyertes pályázatok számának szektorok szerinti megoszlása a Pannontáj-Sokoró Natúrpark Helyi Akciócsoportnál

149

TÉRKÉPEK JEGYZÉKE 1. térkép: A Leader típusú Kísérleti Program helyi vidékfejlesztési munkacsoportjainak

58

működési területe 2. térkép: Nyertes Leader+ helyi akciócsoportok

77

3. térkép: Az előzetesen elismert helyi vidékfejlesztési közösségek

99

4. térkép: Leader Helyi Akciócsoportok Magyarországon 2007-2013 között

103

253