Pályázat a Sokorói Közoktatási és Közművelődési Központ Általános Iskola ÁMK igazgató beosztás ellátására
Készítette: Inotayné Pécsi Mária tanár
Tartalomjegyzék I.
BEVEZETÉS
3
Vezetői célok:
4
II.
5
HELYZETELEMZÉS, ERŐFORRÁS BEMUTATÁS
Az intézmény adottságai, személyi és tárgyi feltételek
5
A múlt folyamatai, intézményi hagyományok
6
A jelenlegi folyamatok
8
III.
9
VEZETŐI PROGRAM
A vezetői célokból adódó hosszútávon megoldandó feladatok
9
A vezetői célokból adódó rövidtávú feladatok:
13
A rövid távú célok megvalósítása érdekében végzendő feladatok:
14
IV. V.
AZ INTÉZMÉNYVEZETÉS SZERVEZETE A VEZETÉS FOLYAMATA:
14 15
VI.
AZ INTÉZMÉNY IRÁNYÍTÁSA
17
VII.
AZ INTÉZMÉNY KAPCSOLATRENDSZERE:
18
Kapcsolat a családokkal
18
Kapcsolat a fenntartókkal, oktatásirányítás
19
Együttműködés más intézményekkel
19
Felügyeleti és szakmai szervezetek
20
VIII.
JOGSZABÁLYOK
21
IX.
ÖSSZEGZÉS
22
2
I.
Bevezetés
Pályázatomat és annak részeként vezetői programomat a www.kozigallas.hu oldalon közzétett pályázati kiírására készítettem el. A pályázatomban leírt programot az eddigi intézményi tevékenység tapasztalataira építve állítottam össze. A sokorópátkai Általános Iskolában az 1981/82 -es tanév óta dolgozom. Az általános iskola igazgatói teendőit az 1994/95-ös tanévtől látom el. Az intézmény vezetőjeként 18 éve végzem munkámat. 2007 óta a település oktatási és kulturális intézményei egy szervezeti egységben, általános művelődési központként működnek. A közös igazgatású közoktatási intézményi működés szoros együttműködést feltételez a tagintézmények között. Ez a forma nagyobb lehetőséget ad a közös programok szervezésében, az egyes tevékenységek összehangolásában, a gazdálkodás hatékonyságának növelésében, a humánerőforrás célszerűbb biztosításában, a pályázatok elkészítésben. Az előző vezetői időszakban is igyekeztünk a szervezetből adódó előnyöket kihasználni, a rendelkezésünkre álló személyi-és tárgyi feltételek mellett a leghatékonyabb működést biztosítani. Pályázatomban a megkezdett tevékenység folytatására és a továbblépés lehetőségeire nézve szeretném a vezetői programomat meghatározni. A program megvalósításában számítok a nevelőtestületek és az intézmények dolgozóinak munkájára, együttműködésére, a fenntartók segítségére, a szülők és a diákok támogatására. Véleményem szerint az intézmény személyi és tárgyi feltételei minden tekintetben adottak az eredményes munkavégzéshez. Az intézményben végzett eddigi munkámat eredményesnek tartom és bízom abban, hogy a jövőben is hozzá tudok járulni a sokorópátkai Általános Iskola, Egységes Óvoda, Bölcsőde, Közművelődési Intézmény és Könyvtár ÁMK fejlődéséhez, a munka hatékonyságának növeléséhez. Célom egy törvényesen és hatékonyan működő, a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit szolgáló, a szülők, a lakosság és a fenntartók elvárásait és igényeit kielégítő, széles szakmai kapcsolatrendszerrel rendelkező oktatási, közművelődési intézmény működésének biztosítása Sokorópátkán. Kérem, amennyiben a pályázatomban foglaltakkal egyetértenek, támogassák munkámat a leírtak megvalósítása érdekében!
3
Vezetői célok: A vezetői célok megfogalmazásakor figyelembe vettem a törvényi előírásokat, az intézmény személyi és tárgyi feltételeit, a partneri igény-és elégedettségmérés eredményeit, a fenntartói elvárásokat, az intézményi dokumentumokban rögzített célokat. Az előző vezetői ciklus ideje alatt a minőségirányítási programban rögzítetteknek megfelelően kétszer végeztük el a partneri igény- és elégedettségmérést a szülők, a tanulók és a fenntartó önkormányzat bevonásával. A partneri igényfelmérés eredményei nagyon fontos kiinduló pontot jelentettek a vezetői célok megfogalmazásában.
Ezek tükrében a következőkben határoztam meg vezetői munkám legfontosabb céljait: 1. Az általános művelődési központ törvényes működésének biztosítása. 2. A tagintézmények szakmai önállóságának megtartásával az intézmények közötti kapcsolat fejlesztése. 3. A
közös
igazgatású
közoktatási
intézmény
hatékony,
gazdaságos
működtetése. 4. Az intézmény pedagógiai, szakmai munkája hatékonyságának megőrzése, növelése. 5. Az intézmény munkájának széleskörű megismertetése. 6. Az intézmény beiskolázási körzetéből minden tanulót a mi intézményünkbe írassanak a szülők. 7. A pedagógusok szakmai fejlődésének elősegítése, támogatása. 8. A gyermeki képességek kibontakoztatásához a feltételrendszer folyamatos bővítése a pályázatok segítségével. 9. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás formáinak szélesítése. 10. A gyermekek magatartáskultúrájának javítása. 11. Az intézmény egyéni arculatának fejlesztése, hangsúlyozása. 12. A hagyományrendszer erősítése. 13. A családokkal való kapcsolattartás hatékonyságának növelése. 14. Hatékony
együttműködés
és
munkakapcsolat
fenntartása
az
önkormányzatokkal. 15. Az intézményi dokumentumok folyamatos felülvizsgálata, aktualizálása, az azokban foglaltak betartásának rendszeres ellenőrzése.
4
16. Az intézményi minőségirányítási programban foglaltak szerinti folyamatos ellenőrzés, értékelés. 17. A közművelődési tevékenységek és lehetőségek szélesítése. 18. Az intézmény eredményességének folyamatos mérése, a mérési eredmények felhasználása a nevelő-oktató munka fejlesztése érdekében. 19. A térségi és egyéb szakmai együttműködésekben való aktív részvétel. 20. A pályázati források felhasználása az intézmény fejlesztése érdekében. 21. Az intézményi eszközfejlesztési tervben foglaltaknak megfelelő fejlesztés biztosítása. 22. Az alkalmazottak munkájának hatékonyabb anyagi és erkölcsi elismerése
II.
Helyzetelemzés, erőforrás bemutatás
Az intézmény adottságai, személyi és tárgyi feltételek Az intézmény tárgyi feltételei magas színvonalúak. Az épület, a játszóudvar esztétikus, szépen felújított. A tantermek felszereltsége korszerű, az intézmény tárgyi eszközökkel, fejlesztő eszközökkel jól felszerelt. A tárgyi környezet ideális feltételeket nyújt az eredményes oktató nevelő munkához. Az iskolában jelenleg 13 pedagógus álláshely van. Minden álláshely betöltött. A szakos ellátottság 86 %-os. Az előző időszakban folyamatosan biztosítottuk a pedagógusok továbbtanulásához, továbbképzéséhez szükséges feltételeket. A főállású pedagógusok mellett részmunkaidős foglalkoztatással alkalmazzuk a gyógypedagógust. A logopédiai és a gyógytestnevelői feladatok ellátását a kistérségi szakszolgálaton keresztül végezzük.. Az iskolai munkát 2 takarítónő, 1 karbantartó és egy adminisztrátor segíti. Az óvoda tagintézmény vezetői teendőit óvodapedagógusi végzettséggel rendelkező, az iskolában is tanító pedagógus látja el. Az óvodában három óvónőt és két dajkát foglalkoztatunk. A logopédus az óvodában is végez fejlesztéseket. Az óvodai konyhán egy szakácsnő, két részmunkaidőben foglalkoztatott konyhalány, egy hat órában foglalkoztatott élelmezésvezető dolgozik. Az egyik konyhalány a rehabilitációs foglalkoztatás keretében kerül alkalmazásra. A közművelődési tevékenységet az iskola egyik pedagógusa irányítja, ő megbízási szerződés keretében végzi munkáját. Az elmúlt időszakban a gyermekeket körülvevő társadalmi környezet gyökeres változáson ment át. A szülők, a fenntartó, a települések lakói, a tágabban vett társadalmi környezet is új 5
feladatok elvégzését várja az intézményünktől. A gyermeki képességek fejlesztése, a nagyon eltérő egyéni adottságok, a gyerekek különböző családi háttere más módszerek alkalmazását kívánja, új munkaformák alkalmazását várja el a pedagógustól. Ezért első helyen kell, hogy szerepeljen a feladatok között a nevelőtestület tagjainak folyamatos továbbképzése. Ahhoz, hogy szakmai, pedagógiai kultúránk megfelelő szinten maradjon, illetve meg tudjunk felelni az új kihívásoknak, folyamatos fejlődésre van szükségünk Véleményem szerint a vezető egyik legfontosabb feladata, hogy ehhez a feltételeket megteremtse. Egy oktatási intézmény legfőbb erőssége a széles látókörű, szakmailag, emberileg magas szinten álló nevelőtestületben van. Úgy gondolom, hogy a vezetői programban foglaltak az intézmény személyi és tárgyi feltételei között jól megvalósíthatóak. Természetesen a minőségi munka alapvető feltétele a humánerőforrás fejlesztése és a tárgyi feltételek, körülmények javítása, fejlesztése, színvonalának megőrzése.
A múlt folyamatai, intézményi hagyományok A közös igazgatású közoktatási intézmény egy általános iskolai és két óvodai tagintézményből, illetve egy közművelődési intézményből áll. A jelenlegi szervezeti formában való működés elmúlt hat éve bizonyította, hogy ebben a szervezeti formában, a tagintézmények szakmai önállóságának megőrzése mellett a szervezet hatékonyan működtethető.
A
gördülékeny
napi
működés
feltétele
az
intézmény
vezetőinek
együttműködése, a vezetők közötti folyamatos konzultáció. Az intézményben az elmúlt időszakban több pályázat megvalósítása is megtörtént. A sokorópátkai intézmények az infrastruktúra-fejlesztést támogató pályázatnak köszönhetően megújultak, bővültek korszerűsödtek. Ennek köszönhetően az épületek állapota korszerű, esztétikus, a környezet kulturált. A gici tagóvoda épülete, felszereltsége jó, környezete szintén rendezett, funkciójának megfelelő. Az Általános Iskola és a sokorópátkai Óvoda több pályázat megvalósításában dolgozott együtt. Az óvoda a „Zöldóvoda”, az iskola az „Ökoiskola” cím birtokosa. Együtt valósítottuk meg a TÁMOP 3.1.4-es pályázatot és mindkét intézménnyel pályáztunk a referenciaintézményi cím elnyerésére való felkészülést segítő pályázati kiírásra. Mindkét pályázat megkapta a támogatást. Az Általános Iskolában 2005 óta dolgozunk az IPR rendszer kidolgozásán és működtetésén. Az Óvoda 2009 óta kapcsolódott be ebbe a munkába.
6
Több közös programot szerveztünk az elmúlt időszakban, amely mindegyik intézmény szakmai színvonalának növekedését eredményezte. Az élelmezési tevékenységet az óvodában egy szakácsnő egy részmunkaidőben és egy rehabilitációs foglalkoztatás keretében alkalmazott konyhalány és egy részmunkaidőben foglalkoztatott élelmezésvezető látja el. Véleményem szerint ez a tevékenység ezzel a létszámmal megoldható. Az iskolában a tantestület a jelenlegi összetételében több éve dolgozik együtt. Ennek köszönhetően az előző időszak oktatáspolitikai változásaiból adódó feladatokat együtt végeztük. Közösen készítettük el az intézmény pedagógiai programjának és helyi tantervének átdolgozását, a minőségirányítási programot, a szervezeti és működési szabályzatot, a házi rendet, az integrációs programot. A HEFOP 2.1.5-ös, a TÁMOP3.1.4-es és a TIOP 1.1.1-es pályázat keretében több szakmai továbbképzésen vett részt a nevelőtestület. A továbbképzések során a korszerű pedagógiai módszereket, tanulásszervezési eljárásokat sajátították el pedagógusaink. Ennek köszönhetően a nevelőtestület magasan képzett pedagógusokból áll, akik szívügyüknek tekintik a helyi oktatás kérdését. Az iskola továbbképzési programja összhangban van az intézmény és a pedagógusok igényeivel. Ennek eredményes működését bizonyítja a szakos ellátottság javulása. Szélesítettük a szabadidős programok választékát. Gyógypedagógus és logopédus alkalmazásával segítettük a rászoruló tanulók fejlesztését. Szélesítettük a családokkal való kapcsolattartás formáit. Fejlesztéseket hajtottunk végre fenntartói és pályázati források felhasználásával az iskolai eszközrendszerben.
Az általános művelődési központ része a közművelődési intézmény és könyvtár. E terület fejlesztése talán a legnehezebb, hiszen nagyon nehéz olyan programokat szervezni, amelyek megmozgatják a település lakóit. A közművelődési intézmény elsősorban az óvodai, iskolai és társadalmi szervezetek programjainak adott helyet. A következő időszak nagyon fontos feladata, hogy a 14 év feletti fiatal korosztály számára szervezzünk olyan programokat, amelyek segítik a szabadidő hasznos eltöltését.
7
A jelenlegi folyamatok A közoktatási rendszer, az ebben az évben elfogadott köznevelési törvénynek köszönhetően gyökeres változások előtt áll. E változások a sokorópátkai oktatási intézményeket sem kerülik el. Úgy gondolom, hogy a korábbi évek munkájának eredménye jó alapot teremt ahhoz, hogy az előttünk álló változásoknak meg tudjunk felelni. Az előző hónapokban a fenntartó önkormányzat felmérést végeztetett a Megyei Pedagógiai Intézet munkatársaival. A felmérés során átvilágításra kerültek az intézményi dokumentumok. A Pedagógiai Intézet által készített anyag támpontot jelenet a dokumentumok átdolgozása során. Jelenlegi feladataink közül a legfontosabbak a következők: A köznevelési törvénynek megfelelően az intézményi dokumentumok átdolgozása. Felkészülés a következő időszak feladataira. A pályázatom következő részében a vezetői programomat szeretném megfogalmazni, melynek alapját az elmúlt időszakban elvégzett feladatok és a jelen időszakban megkezdett tevékenységek adják. Remélem, hogy ezek továbbvitelével és a nevelőtestület színvonalas munkájával meg tudjuk tartani és fejleszteni tudjuk a helyi nevelés-oktatás színvonalát, eredményességét.
8
III.
Vezetői program
A vezetői célokból adódó hosszútávon megoldandó feladatok Az intézményi munka folyamatjellegéből adódik, hogy a pedagógiai feladatok nagy része hosszú távú, vagy több éven át végzendő munkát jelent, vagy akár az egész nevelési-oktatási folyamatot áthatja és minden évben visszatérő feladatot ad, melynek fejlesztése, aktualizálása kiemelt feladata a vezetőnek, illetve a pedagógusoknak. A pályázatom elején megfogalmazott vezetői célokból hosszú távú, vagy folyamatos feladatokat jelentenek a következők, melyek feltételrendszerének megteremtését feladatomnak tekintem. 1. Az intézmény törvényes működésének biztosítása. 2. A
tagintézmények
szakmai
önállóságának
megtartása
mellett
az
intézmények közötti kapcsolat fejlesztése. 3. A hatékony, gazdaságos működés biztosítása. 4. Az intézmény pedagógiai, szakmai munkája hatékonyságának növelése. 5. Az intézmény munkájának széleskörű megismertetése, 6. Az intézmény beiskolázási körzetéből minden tanulót a mi intézményünkbe járjon. 7. A pedagógusok szakmai fejlődésének elősegítése, támogatása. 8. A gyermeki képességek kibontakoztatásához a feltételrendszer javítása, 9. A tehetséggondozás és a felzárkóztatás lehetőségeinek szélesítése, Az intézmény vezetőjeként legfontosabb feladatomnak tartom az intézmény törvényes működésének biztosítását. Ennek érdekében nagyon fontosnak tartom az intézmények munkájának koordinálását, a munka során a PDCA- modell alkalmazását a minőségirányítási programban leírtak szerint. Az általános iskola intézményfenntartó társulás keretei között működik. Eddigi munkám során is mindig tudatosan törekedtem arra, hogy a fenntartó önkormányzatok és a szülők elvárásainak megfelelően működjön az intézmény. Szeretném jobban megismerni a partnerek igényeit és elvárásait és ennek, illetve az intézményi hagyományoknak, a jogszabályi előírásoknak és az intézményi lehetőségeknek a figyelembevételével szervezni az intézmény tevékenységrendszerét, munkáját. Az előzőekben már írtam arról, hogy az utóbbi években felerősödtek különböző, /sokszor nemkívánatos/ jelenségek a társadalomban és a közoktatásban. Ezek közül a leginkább
9
hatással vannak azok az oktatás eredményességére, amelyek a gyermekekkel, a családokkal kapcsolatosak. A gyermekek egyéni képességei, adottságai, családi háttere, a szülők elvárásai között számottevő különbség van. Ez arra ösztönöz bennünket, hogy újragondoljuk az intézményben végzett munkát. Mivel a gyerekek képessége, motiváltsága nagyon különböző, felerősödött az igény arra, hogy az egyéni képességeket jobban figyelembe vevő új oktatási módszereket, munkaformákat alkalmazzunk a tanítás során. Az intézmény pedagógusai a korábbi időszakban elvégzett továbbképzéseknek köszönhetően rendelkeznek azokkal a kompetenciákkal, amelyek alkalmassá teszik őket az új feladatok elvégzésére. Vezetőként abban látom a feladatomat, hogy a pedagógusok önképzéséhez és továbbképzéséhez biztosítsam a feltételeket, illetve magam is részt vegyek ezekben a programokban. A köznevelési törvény irányelvei között is nagyon fontos szerepet kap az egyéni képességek fejlesztése, amely megegyezik az intézményünk fő törekvésével. A különböző jogszabályi változások és a gyermeklétszám csökkenése új feladatok elé állítja az oktatási intézményeket. A következő időszak legfontosabb feladatának tartom, hogy az intézményi munka színvonalát növeljük, a gyermekeknek széles lehetőségeket kínáljunk képességeik kibontakoztatására, a szülőkkel megfelelő partneri viszonyt alakítsunk ki, annak érdekében, hogy a beiskolázási körzetből minden szülő a mi intézményünket válassza gyermeke számára. Az intézmény tevékenységét sokkal szélesebb körben szeretném megismertetni a jövőben annak érdekében, hogy a szülők bizalmát megtartsuk és minél több gyermek válassza intézményünket. Ennek érdekében növelni kell a tehetséggondozásra és felzárkóztatásra nyújtott lehetőségeket, az egyéni foglalkozásokat. A következő időszak kiemelt feladat lesz intézményünkben a tehetséggondozás hatékonyságának növelése. Ehhez a munkához pályázati forrásokat kell felhasználnunk. A tehetségazonosítás módszereit alkalmaznunk kell, majd erre kell építenünk a tehetséggondozó, fejlesztő munkát. Bízom abban, hogy meg tudjuk őrizni a jövőben is a két idegen nyelv oktatását, a művészeti oktatás magas színvonalát. A szakköri rendszer megtartása a tehetséggondozás fontos színtere lehet a jövőben is. Fontosnak tartom, hogy azokat a gyerekeket, akiknek szülei dolgoznak, vagy más okból nem tudják a gyermekek felügyeletét megoldani, minél tovább bent tartsuk az intézményekben. Olyan délutáni programokat kell szerveznünk, illetve a tanuláshoz, egyéni foglalkozásokhoz olyan feltételeket kell teremtenünk, amelyek vonzóak a szülők és a gyermekek számára. A délutáni időkeret jó lehetőséget biztosít a tehetséggondozó és felzárkóztató munkához. Ezeknek a hosszú távú céloknak a megvalósításához a következő feladtok elvégzését tartom szükségesnek a következő időszakban: 10
1. A továbbképzési terv aktualizálása a fenti céloknak és az új kihívásoknak megfelelően, 2. A pedagógusok továbbképzésének biztosítása pályázati keretben, különös tekintettel a tehetséggondozó munkára. 3. A belő továbbképzés hatékonyságának és lehetőségeinek növelése, szélesítése. 4. Az egyéni és a kiscsoportos foglalkozások számának és hatékonyságának növelése. 5. A tehetséggondozó munka kerüljön az intézményi tevékenység középpontjába! 6. A tehetséggondozással kapcsolatos pályázatok elkészítése. 7. A tehetséggondozás módszereinek és munkaformáinak széleskörű alkalmazása. 8. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése során elért eredmények megőrzése. 9. Az IPR rendszer eddigi működtetése során elért eredmények megtartása, továbbfejlesztése. 10. A tehetséggondozás és felzárkóztatás területén megkezdett feladatok folytatása és fejlesztése. Az előzőekben felsorolt feladatokat hosszú távú feladatokként jelöltem meg, de természetesen az ezekből adódó éves tevékenységeket mindig aktuálisan az éves munkatervben kell meghatároznunk.
A vezetői célok között a következő kiemelt terület: A tanulók magatartáskultúrájának javítása. Világszinten nehézséget jelent a viselkedési problémák kezelése, elsősorban az agresszió jelenléte az iskolákban, a tanulók közötti verbális és tettleges bántás. A gyerekekben ma sokkal nagyobb a feszültség, a türelmetlenség, apróságokon képesek egymással összekapni. Ez ellen naponta küzdünk. Az egyik francia pedagógiai szaklap (Cahiers Pédagogiques) mottója: „Változtassuk meg az iskolát, hogy változtatni tudjuk a társadalmat, változtassuk meg a társadalmat, hogy változtatni tudjuk az iskolát!” Ahhoz, hogy az oktató munkánk hatékony legyen, meg kell teremtenünk azt az együttműködő, elfogadó légkört, amelyben a tanítás-tanulás folyamata megvalósulhat. A nevelő ráhatásoknak meg kell előzniük az oktatási tevékenységünket.
A tanulók magatartási problémái összefüggenek a különböző a társadalomban is megfigyelhető jelenségekkel, a családok helyzetével, nehézségeivel. Ezért ezek megoldására nem vállalkozhat egyedül az oktatási intézmény. Üdvözlendő és bíztatónak tartom a köznevelési törvényben megfogalmazott újfajta törekvéseket. Ezek közül elsősorban azokat,
11
amelyek különös hangsúlyt fektetnek a tanuló és a család kötelezettségeinek kiemelésére, illetve amelyek kísérletet tesznek a pedagógusok státuszának megerősítésére. Bízom abban, hogy ezek a törvényi előírások segítenek bennünket a negatív jelenségek visszaszorításában. Következő kiemelt feladatok:
Az intézmény egyéni arculatának markánsabb fejlesztése,
A hagyományrendszer erősítése
A kiemelt feladatok megvalósításának alapja az intézményegységek szakmai önállóságának megőrzése és biztosítása. Ehhez hozzátartozik az egyéni sajátosságok hangsúlyozása és a hagyományrendszer megőrzése és erősítése. Különösen fontosnak tartom a gyermekek kötődésének erősítését lakóhelyükhöz. Ezen célok megvalósításához a következő feladatokat szeretném elvégezni a jövőben: 1. Közös programok, kézműves foglalkozások, családi sportnapok szervezése az óvodában és az iskolában. 2. Évente egy-két alkalommal előadás, kirándulás, zenés est, kézműves foglalkozás szervezése a középiskolás, illetve a fiatal korosztály részére. 3. Évente egy alkalommal a pályaválasztás megkönnyítése érdekében találkozó szervezése a felső tagozatos és a középiskolás diákok részvételével. 4. A Kutassy-hét, nap megszervezése minden évben március 15-éhez kapcsolódóan. A programok térségi versenyekkel színesednek. 5. Az eddigi hagyományos rendezvények, programok, ünnepek, megemlékezések továbbvitele a tagintézmények együttműködésével. 6. Közreműködés a települések rendezvényein. 7. Feladatunk, hogy az intézményi hagyományok ápolásával és a hagyományrendszer szélesítésével növeljük a gyermekek intézményhez és a községekhez való kötődését. ugyanakkor erősítsük szerepünket a térségben.
12
A vezetői célokból adódó rövidtávú feladatok: A tevékenységek pontosítása az éves munkatervben történik. A célok a következők:
A családokkal való kapcsolattartás hatékonyságának növelése.
Megfelelő munkakapcsolat fenntartása az önkormányzatokkal.
Az intézményi dokumentumok folyamatos felülvizsgálata, az azokban foglaltak betartásának rendszeres ellenőrzése.
Az intézmény eredményességének folyamatos mérése, a mérési eredmények
felhasználása
a
nevelő-oktató
munka
fejlesztése
érdekében.
Az intézmények közötti szakmai együttműködésekben való aktív részvétel.
A szükséges eszközök és felszerelések biztosítása az eszközfejlesztési tervnek megfelelően.
A pedagógusok
munkájának
hatékonyabb anyagi
és
erkölcsi
elismerése. A pedagógiai munka eredményességének egyik legfontosabb feltétele az oktatási intézmény pedagógusainak és a szülőknek az együttműködése. Véleményem szerint enélkül nem lehet eredményes a tanulók fejlesztése. Eddigi munkánk során is nagyon fontosnak tartottuk az ezen a területen végzett tevékenységeket. Ennek a területnek a prioritását szeretném a jövőben is megőrizni. A törvényi előírások mellett az intézményi dokumentumok tartalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek az intézmény életét szabályozzák. Az intézményvezető feladata és felelőssége az intézmény törvényes működésének biztosítása. A mérések és azok eredményének felhasználása a nevelő-oktató munka fejlesztésének egyik kiindulópontja . A mérések közül kiemelem az országos kompetenciamérést. Az elkészített mérési eredmények és elemzések kiinduló pontot jelentenek az intézményi célok meghatározása során. Az előző időszakban mérési szakemberrel elemzést készítettünk a kompetenciamérés alapján. Az eredményeket felhasználjuk a hosszú távú és az éves munkatervi célok és feladatok meghatározása során.
13
A rövid távú célok megvalósítása érdekében végzendő feladatok: 1. A családokkal való kapcsolattartás formáinak megőrzése, szélesítése. 2. A fenntartókkal való együttműködés biztosítása a hagyományoknak megfelelően. 3. Az intézmény törvényes működésnek biztosítása. 4. Intézkedési terv készítése a mérési eredmények felhasználására a nevelés- oktatás eredményességének javítása érdekében. 5. Versenyek, programok szervezése.
IV.
Az intézményvezetés szervezete
A Köznevelési törvény szerint az oktatási intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki felel az intézmény törvényes működéséért. Véleményem szerint a törvényi szabályozással együtt is nagyon fontos, hogy az intézmény életét meghatározó döntések a nevelőtestület egyetértésével szülessenek. Tehát az igazgatónak minden fontos döntés előtt ki kell kérnie a nevelőtestület véleményét.
Az intézményvezetés szervezete a következőképpen épül fel: Intézményvezető Igazgató tanács óvodai tagintézmény vezető
munkaközösség-vezetők
igazgató helyettes
közművelődési intézmény vezetője
diákönkormányzat vezetője közalkalmazotti tanács elnöke
Az intézményvezetés feladatai a szervezeti és működési szabályzatban kerülnek meghatározásra. Munkánkat ennek megfelelően végezzük. Az iskolában továbbra is egy munkaközösség működését tervezem. A működés hatékonyságát viszont növelnünk kell. Szintén nagyobb hangsúlyt kell fektetnünk egymás munkájának megismerésére, az óralátogatások és foglalkozáslátogatások számának növelésére. A munkaközösségnek nagyon fontos feladata lesz a jövőben a belső továbbképzések szervezése, a szakmai, módszertani kultúra fejlesztése, a fejlesztési folyamat koordinálása.
14
Véleményem szerint a vezetőnek az intézmény életét érintő minden fontos döntés előtt tájékoztatnia kell a nevelőtestületet. A döntés felelőssége viszont az intézményvezetőé. A munkavégzés során elsődlegesek a gyermekek és az intézmény érdekei, megelőzve mindenfajta egyéni érdeket.
V.
A vezetés folyamata:
A vezetés folyamata a tervezés, feladat végzés, ellenőrzés, értékelés, visszacsatolás körforgásában,
vagyis
a
PDCA.
modell
alkalmazásában
valósítható
meg.
Az
intézményvezető feladata ennek a folyamatnak az összehangolása. Első lépése a tervezés. A tervkészítés több lépésből álló tevékenység. A vezetőnek a jó és megvalósítható tervhez ismernie kell az intézmény személyi és tárgyi feltételeit, lehetőségeit, a nevelőtestület elképzeléseit, a tanulók, a szülők és a fenntartók elvárásait. A tervnek annál konkrétabbnak kell lennie, minél rövidebb időszakra készül. Az intézményi élet legfontosabb tervei a következők: továbbképzési terv, éves munkaterv, ellenőrzési terv, intézkedési tervek. A nevelőtestület minden hónap elején munkaértekezletet tart, ahol értékeli az előző időszakban végzett munkát és egyezteti a következő hónap feladatait. A munkaértekezletet követő napon az iskolában iskolagyűlést tartunk, ahol a tanulókat tájékoztatjuk az őket érintő kérdésekről. Minden félév végén nevelőtestületi értekezleten értékeljük a féléves, illetve a tanévben végzett tevékenységet az éves munkatervben meghatározott szempontok alapján. Ezt az értékelést a fenntartóhoz is eljuttatjuk. A tapasztalatokat felhasználjuk a következő tanév feladatainak tervezésekor. Az intézményvezető, az óvoda tagintézmény-vezetői és a közművelődési intézmény vezetője minden tanév végén beszámolnak a képviselőtestületnek a tanévben végzett munkáról. Az eddigi vezetői tevékenységem során is tudatosan törekedtem arra, hogy minden vonatkozásban tiszteletben tartsam a pedagógusok szakmai önállóságát. Igyekeztem minden jó tervet, ötletet, elképzelést támogatni, segíteni annak megvalósulását. Az a meggyőződésem, hogy egy intézményvezető munkája akkor lehet sikeres, ha abban a szerencsés helyzetben van, hogy kreatív, elhivatott, pedagógiailag jól képzett, megújulásra képes nevelőtestülettel dolgozhat. Véleményem szerint a mi nevelőtestületünk ilyen. Így nekem az a feladatom, hogy a jó ötletek, elképzelések megvalósulását segítsem, az intézményi folyamatokat megfelelően koordináljam, az ellenőrzés, értékelés folyamatának eredményeképpen feltárjam a hiányosságokat és azok korrigálásához segítséget nyújtsak.
15
Az intézmény működésének egyik fontos pontja a megfelelő tájékoztatás. Lényeges, hogy az aktuális információk mindenkihez időben eljussanak. Az információs rendszer a következő módon működik intézményünkben:
Éves munkaterv / iskolai, óvodai, közművelődési/ Éves időterv / iskolai, óvodai, közművelődési/ Osztályfőnöki munkatervek, a munkaközösségek, a diákönkormányzat munkatervei Félévzáró és tanévzáró osztályozó értekezletek /iskola/ Félévi és tanévvégi nevelési évet és tanévet záró nevelőtestületi értekezlet /óvoda, iskola/ Havi munkaértekezlet, óvodában, iskolában iskolagyűlés, osztályfőnöki óra, Havi időterv Nevelőszobai hirdetőtábla- havi emlékeztető, folyosói, osztálytermi faliújság,
Az
éves
munkatervben
meghatározott
feladatok
tervezésének
koordinálása
az
intézményvezető feladata. A végrehajtásban részt vesz, emellett végzi a feladatok egyeztetését, gondoskodik a feladatvégzéshez szükséges feltételekről, az ellenőrzés módjáról, idejéről, kijelöli az ellenőrzés felelősét. Mindezekről a tanév elején a munkatervben tájékoztatja a nevelőtestületet. Az óralátogatások időpontját a vezető mindig egyezteti a pedagógusokkal.
Az intézményi munka legfontosabb része a pedagógusoknak az óvodai foglalkozáson és a tanítási órán végzett tevékenysége, illetve az intézményvezetői munka egyik legfontosabb területe a munka pontos megtervezése, a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítása, az elvégzett munka ellenőrzése, értékelése. Az éves munkatervben határoztuk meg eddig is az óralátogatás szempontjait, valamint az intézményvezető, az igazgatóhelyettes és az óvodai tagintézmény vezető foglalkozás- és óralátogatásainak tervezett időpontját. Ezen a gyakorlaton nem szeretnék változtatni a jövőben sem. A foglalkozást-óralátogatást követően személyes megbeszélés során összegezzük a tapasztalatokat az érintett pedagógussal és megbeszéljük a továbblépés, illetve a javítás lehetőségét. A tapasztalatokat írásban rögzítjük. Az intézmény minőségirányítási programja tartalmazza a pedagógusok munkájának értékelési szempontjait, a minősítés módját. A pedagógusok minősítését a programban leírtak alapján 16
végezzük. Az előzőekben már szóltam arról, hogy az intézmény dolgozóinak legfontosabb feladata, hogy képességeik legjavát adva, munkájukat a törvényi előírások mentén lássák el, illetve a tanulók egyéni képességeinek figyelembe vételével, a korszerű módszerek és tanulásszervezési eljárások alkalmazásával a tanulók kompetenciáinak, képességeinek fejlesztését a lehető legjobb színvonalon végezzék. Feladatomnak tartom, hogy megtegyek mindent annak érdekében, hogy ehhez a tevékenységhez a szükséges feltételek rendelkezésre álljanak.
VI.
Az intézmény irányítása
Az intézmény irányítását a vezetők közötti feladatmegosztást a következők szeretném működtetni: Az intézményvezető közvetlen irányítása alá tartozik a munkáltatói jogok gyakorlása, az intézmény gazdálkodásának koordinálása, a nevelő-oktató munka feltételeinek biztosítása, a tagintézmények, a munkaközösségek, a diákönkormányzat munkájának egyeztetése, a fenntartókkal, a szülőkkel és a többi partnerrel való kapcsolattartás, az intézmény képviselete, a munka ellenőrzése, értékelése. Az óvodai tagintézmény vezető végzi az óvodai szakmai munka irányítását, az óvónők, dajkák és az alkalmazottak munkájának koordinálását. Az igazgatóhelyettes végzi a technikai dolgozók feladatinak koordinálását, ellenőrzi az iskolai dokumentáció vezetésének pontosságát, egyezteti az elszámolásokat. Az intézményvezető távolléte esetén teljes jogkörrel látja el a helyettesítését. A közművelődési intézmény vezetője végzi a közművelődési programok szervezését, az épület bérbeadását. Az intézmény vezetés tagjai minden döntés előtt egyeztetnek az intézményvezetővel. A köznevelési törvény pontosan definiálja az intézményvezető irányítási kompetenciájába tartozó területeket. Munkám során kiemelt feladatomnak tartom az intézmény szakszerű, törvényes működtetését. Ennek fontos eszköze véleményem szerint a minden partner számára pontosan meghatározott szabályozó rendszer és az, hogy erről az érintettek pontos, korrekt, egyértelmű tájékoztatást kapjanak. Ezért tartom nagyon fontosnak, hogy az iskolai dokumentumokban az intézmény életének minden területét a törvényeknek és az intézmény sajátosságainak megfelelően szabályozzunk. Fontosnak tartom továbbá, hogy ezek a szabályok az érintettek bevonásával és egyetértésével
17
szülessenek. Az elfogadás után ezekről minden érintett partnert tájékoztatni kell. A dokumentumokban rögzített szabályok betartása minden, a folyamatban részt vevő számára kötelező. Ennek érvényt szerezni az igazgató intézményirányító tevékenységének egyik legfontosabb része. Csak így érhető el, hogy az intézmény működése a partnerek legnagyobb része számára megfelelő legyen. Az intézmény irányítása során a következő feladatok elvégzését tartom fontosnak: 1. Pontos, ellenőrizhető, mérhető a pedagógusokra, alkalmazottakra, tanulókra, szülőkre vonatkozó szabályozó rendszer a dokumentumokban. 2. Korrekt tájékoztatás az érintettek felé. 3. Az iskolai dokumentumok, szabályzatok átdolgozása, felülvizsgálata a köznevelési törvény előírásinak megfelelően. 4. A végrehajtás folyamatos ellenőrzése, az ellenőrzések tapasztalatainak összegzése, a szükséges
korrekció
elvégzése
az
érintettek
bevonásával
és
többségének
egyetértésével. 5. A folyamat értékelése.
VII.
Az intézmény kapcsolatrendszere:
Kapcsolat a családokkal A pályázatom előző fejezeteiben többször utaltam az intézmény és a partnerek kapcsolatára, ezért most csak összegzem, illetve kiegészítem a már leírtakat. Az eddigi munkánk során is mindig első helyre került a családokkal való építő jellegű kapcsolat kialakítására való törekvés. Meggyőződésem, hogy csak úgy tudunk eredményt elérni a nevelő-oktató munkában, ha ebben a folyamatban a szülők a partnereink. Nincs könnyű dolgunk, hiszen a család, annak szerepe, sok esetben értékrendje, az utóbbi néhány évben nagy változáson ment keresztül. A klasszikus szerepek és feladatok egy részét a szülők nem tudják, vagy nem akarják ellátni és azok ellátását az oktatási intézményektől várják. Sok esetben a szülői elvárások, értékrend, szokások teljesen különbözőek az intézményétől. Ezek a körülmények néha konfliktushoz is vezetnek a család és az óvoda, iskola között, amely nem szolgálja a gyermekek érdekeit. Ezért tartjuk nagyon fontosnak, hogy mindent megtegyünk annak érdekében, hogy a család és az óvoda, iskola értékrendje, elvárásai közeledjenek egymáshoz. A következő intézményesített lehetőségeket biztosítottuk az előző időszakban a szülőknek arra, hogy gyermekeik óvodai, iskolai munkája után érdeklődjenek: szülői
18
értekezlet évente kétszer, nyílt nap évente kétszer, fogadó nap évente kétszer. Családlátogatás szükség esetén. Évente egy alkalommal szülők fórumát tartottunk, valamely a szülők többségét érdeklő témában. Természetesen ezek mellett előzetes egyeztetés után bármely időpontban a szülők rendelkezésére álltunk. Úgy gondolom, hogy ezek az alkalmak megfelelő lehetőséget nyújthatnak a kapcsolattartásra, ezért ezen a rendszeren nem tartom szükségesnek, hogy változtassunk a jövőben. Emellett úgy gondolom, hogy az intézmény pedagógusainak is újra kell értékelniük saját szerepüket. A segítségnyújtás, a segíteni, támogatni akarás szándékát kell előtérbe helyeznünk és ezt kell hangsúlyoznunk a szülőkkel való kommunikáció során. Véleményem szerint a családnak azt kell megéreznie, hogy a pedagógus támogat és segít. Kapcsolat a fenntartókkal, oktatásirányítás Az előző években végzett munkám során korrekt, építő jellegű kapcsolatot alakított ki intézményünk
a
fenntartó
önkormányzatok
képviselőtestületeivel,
polgármestereivel,
jegyzőivel. A lehetőségekhez mérten minden támogatást megkaptunk a megfelelő színvonalú működéshez. Kinevezésem esetén ugyanilyen munkakapcsolat fenntartására törekszem a jövőben is. A köznevelési törvényből adódó változásokról egyelőre nincs pontos információnk. A módosulások, változások végrehajtására a szakmai tapasztalatom alapján alkalmasnak érzem magam.
Kapcsolat a települések oktatási intézményeivel, társadalmi szervezeteivel
A közös igazgatású intézmény intézményegységei között jó együttműködés alakult ki az előző időszakban. Bízom abban, hogy ezt fenn tudjuk tartani és erősíteni tudjuk a jövőben. A következő időszakban is törekedni fogok arra, hogy az eddigi gyakorlat szerint együttműködjön az intézmény a társadalmi szervezetekkel és bekapcsolódjon a közélet szervezésébe, események, rendezvények programjának színesítésbe, a települések életének mozgatója legyen.
Együttműködés más intézményekkel A vezetői program ismertetése során már szóltam erről a területről is. A jelenlegi társulási formában való működtetést hatékonynak tartom. Bízom abban, hogy a törvényi szabályozók
19
lehetőséget teremtenek a jelenlegi szerkezet megőrzésére, Giccel és Bakonytamási községgel a jól működő együttműködés fenntartására. A környékünkön lévő oktatási intézményekkel nagyon jó munkakapcsolatot alakítottunk ki a korábbi években. Ennek megőrzését feladatomnak tekintem. A térségi szakszolgálat munkatársai sokat tettek a gyermekeink fejlesztés érdekében. Bízom abban, hogy a szakemberek további alkalmazására lehetőség lesz a jövőben is.
Felügyeleti és szakmai szervezetek Intézményünkben az elmúlt időszakban többször került sor szakmai vagy a gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzésre. Ezek az ellenőrzések a fenntartó önkormányzattal való együttműködésben valósultak meg. Az ellenőrzések során készült összegzések nagy részben pozitív véleményt tartalmaztak, a megfogalmazott javaslatok pedig segítették munkánkat. Megfelelő együttműködés alakult ki a felügyeletet ellátó szervezetekkel. Az intézmény törvényes működésének felügyeletét közvetlenül a fenntartó önkormányzat jegyzője látja el. A szakmai szolgáltató szervezetek közül kiemelem a Győr-Moson-Sopron Megyei Pedagógiai Intézetet. Az előző években is több alkalommal igénybe vettük az Intézet szolgáltatásait. Továbbképzéseken, tanfolyamokon vettünk részt. A helyi továbbképzések szervezése során a pedagógiai intézet munkatársait kértük fel az előadások megtartására. Úgy gondolom, hogy intézményvezetőként mindent meg kell tennem azért, hogy az intézmény elszigetelődését elkerüljük. Minden lehetőséget meg kell ragadnom arra, hogy nyissunk más intézmények felé, illetve igénybe vegyük a szakmai szolgáltató intézmények kínálta lehetőségeket.
20
VIII. Jogszabályok Az intézmény életét a következő törvények és rendeletek alapján szervezzük:
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
A 2011.évi CXC. A nemzeti köznevelésről szóló törvény
2011. évi CLXXXIX. évi törvény Magyarország önkormányzatairól
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról
2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
1997. évi XXXV. törvény a gyermekjóléti szolgálatokról
2012.évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról
11/1994. (VI.8) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
26/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaegészségügyi ellátásról
21
IX.
Összegzés
Pályázatom befejező részében szeretném röviden összefoglalni azokat a célokat és feladatokat, melyeket megbízásom esetén a sokorópátkai Általános Iskola, Egységes Óvoda, Bölcsőde, Közművelődési Intézmény és Könyvtár ÁMK intézményvezetőjeként a következő öt évben meg szeretnék valósítani. Legfőbb célom a megkezdett munka folytatása. Célom a szakmailag és pedagógiailag felkészült, az új kihívások megoldására képes, a gyermekek mindenekfelett álló érdekeit szem előtt tartó nevelőtestülettel együtt dolgozva hatékony, eredményes oktatási, közművelődési intézmény működtetése a településen. Ennek megvalósításához a pályázatban felvázolt feladatok közül a következőket emelem ki: 1. A törvényes működés biztosítása. 2. A pedagógusok továbbképzésének támogatása. 3. A szülőkkel és partnerekkel való hatékony, segítő jellegű együttműködés megtartása. 4. Az alkalmazottak munkájának rendszeres ellenőrzése, értékelése. 5. Az alkalmazottak munkájának tudatosabbá formálása. 6. A hagyományok ápolása, kialakítása. 7. A tanulók körében végzett mérések eredményeinek felhasználása a következő időszak munkájának tervezése során. 8. A tehetséggondozás lehetőségeinek és formáinak szélesítése. 9. A felzárkóztató munka eddigi gyakorlatának folytatása. 10. Az intézményben végzett pedagógiai tevékenység megújítása, új tanulásszervezési eljárások, új módszerek alkalmazásával. 11. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez feltételek biztosítása. 12. Tárgyi eszközök fejlesztése. 13. Fejlesztés elsősorban pályázatok segítségével. 14. Bekapcsolódás a községek közéletébe, együttműködés. 15. Jó színvonalú, eredményes intézmény működtetése.
22
Rohamosan változik a világ, a társadalom. A társadalmi hatásokat nem lehet figyelmen kívül hagyni. Nekünk is változni kell, elébe menni a problémáknak, megfelelni a kihívásoknak. Az Országgyűlés a 2011. december 19-ei ülésnapján elfogadta a Nemzeti köznevelésről szóló törvényt, amely lényeges és alapvető változásokat hoz a köznevelés rendszerében. A legfontosabb változás, hogy közoktatás helyett köznevelésről szól. A köznevelési törvény megváltoztatja a felelősségi rendszert, a döntési szinteket és jogosultságokat, az intézmény- fenntartási jogkörét, az intézményrendszer struktúráját, az egyes intézmények felépítését, kapcsolatrendszerét, a pedagógusok munkavégzésének szabályait. Mindezekből látható, hogy a következő időszak gyökeres változást hoz az oktatási intézmények életében. Ugyanakkor a tanulók egyéni képességei, kompetenciái nagyon eltérőek. Ebből adódik, hogy erősödik az igény az új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazására. A gyermekeket fel kell készítenünk a megváltozott körülményekhez való alkalmazkodásra, az önálló tanulás képességének a megszerzésére, az önálló ismeretszerzésre. A tantestülettel együtt keressük a kihívásokat, azokra felkészülten válaszolunk. „Én meg tudom tenni, amit te nem, és te meg tudod tenni, amit én nem; együtt nagy dolgokra vagyunk képesek.” (Teréz anya) Egy jó iskolához jó csapat kell, amelynek tagjai egyéni képességeikkel kiegészítik egymást. A mi iskolánkban megvan ez a jó csapat. Bízom abban, hogy hosszú ideig dolgozhat még együtt ez a közösség a gyermekek fejlődése, fejlesztése érdekében! Ehhez kérem a kollégáim, a szülők, a tanulók, a fenntartó önkormányzat és a képviselőtestület támogatását.
23
Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselőtestület!
Kérem Önöket, hogy pályázatom tartalmának megismerése után és az eddigi munkám alapján, ha úgy ítélik meg, támogassák kinevezésemet!
Sokorópátka, 2012. június 14.
Tisztelettel: Inotayné Pécsi Mária tanár
24
