Pályázat. a Debreceni SZC Irinyi János Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája tagintézmény-vezető (magasabb vezető) beosztás ellátására

Pályázat a Debreceni SZC Irinyi János Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája tagintézmény-vezető (magasabb vezető) beosztás ellátására

Vezetői program 2016.

Pályáztató: Debreceni Szakképzési Centrum 4030 Debrecen, Fokos u. 12.

Készítette: Lilik István pályázó

I. BEVEZETŐ ........................................................................................................................................4 II. HELYZETELEMZÉS ...........................................................................................................................8 1.Tagintézményi adatok, jellemzők: ................................................................................................8 2. Iskolatípusok ............................................................................................................................. 10 2.1. Köznevelés ......................................................................................................................... 10 2.1.1. Gimnázium .................................................................................................................. 10 2.1.2 Szakközépiskola ........................................................................................................... 11 2.2. Szakképzés ......................................................................................................................... 14 2.2.1. Szakiskola, érettségi utáni képzés................................................................................ 14 2.2.2. Kapcsolat a gyakorlati helyekkel.................................................................................. 15 2.2.3. Felnőttoktatás, felnőttképzés...................................................................................... 16 3. Főbb dokumentumok ................................................................................................................ 17 4. Humán erőforrás alakulása ....................................................................................................... 18 5. Tárgyi feltételeink alakulása ...................................................................................................... 22 6. Beiskolázás................................................................................................................................ 23 7. Nevelési program ...................................................................................................................... 25 7.1 Általános jellemzők.............................................................................................................. 25 7.2 Diákönkormányzat .............................................................................................................. 27 7.3 .Mentális fejlesztés .............................................................................................................. 28 7.3.1. Az iskolapszichológus tevékenysége ............................................................................ 28 7.3.2. Bűnmegelőzési tanácsadó tevékenysége iskolánkban .................................................. 30 7.3.3. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása ............................................................. 30 7.4. Kapcsolattartás a kollégiumokkal ........................................................................................ 33 8. Oktatás-képzés .......................................................................................................................... 34 8.1. Tanulmányi munka ............................................................................................................. 34 8.1.1. Az iskola tanulmányi eredményei................................................................................. 34 8.1.2. Érettségi és szakmai vizsga eredmények ...................................................................... 38 8.1.3. Bukási, hiányzási mutatók ............................................................................................ 40 8.1.4. Tanórán kívüli foglalkozások, tehetséggondozás .......................................................... 42 8.1.5. Kompetencia eredmények ........................................................................................... 46 8.2. Közismereti, szakmai és sportversenyek eredményei .......................................................... 48 9. Pedagógus életpálya-modell, minősítési eljárás, intézményi önértékelés................................... 51 10. Pályázatok ............................................................................................................................... 54 11.Iskolai könyvtár ........................................................................................................................ 56 2

12.Gazdálkodás ............................................................................................................................. 57 13.Külső kapcsolatok..................................................................................................................... 58 14.SWOT analízis........................................................................................................................... 59 III. FEJLESZTÉSI PROGRAM ............................................................................................................... 60 1. Előzmények ............................................................................................................................... 60 2. Fejlesztési célok, elképzelések ................................................................................................... 62 2.1. A szakképzés fejlesztése ..................................................................................................... 63 2.1.1.A szakgimnáziumi képzés fejlesztése (nappali tagozat) .................................................. 64 2.1.1.1. Új ágazatok, szakmacsoportok bevezetése ............................................................ 64 2.1.1.2 A két tanítási nyelvű és a sportképzésünk megerősítése ........................................ 66 2.1.2 A szakközépiskolai képzés fejlesztése ............................................................................ 69 2.1.2.1.A duális képzés megerősítése................................................................................. 69 2.1.2.2.A 3+2 modell sikeres bevezetése............................................................................ 69 2.1.3 A tanulmányi- és versenyeredmények javítása, a lemorzsolódás csökkentése ............... 70 2.1.4 Felnőttoktatás, felnőttképzés ....................................................................................... 71 2.2. Humán erőforrások fejlesztése ........................................................................................... 71 2.3. Gazdálkodás, tárgyi feltételeink javítása ............................................................................ 72 2.4. A nevelési program sikeresebb végrehajtása ...................................................................... 74 2.5. Pályakövetési rendszer kiépítése ........................................................................................ 75 2.6.Pályázatok támogatása ........................................................................................................ 75 2.7 Sajtókapcsolatok, kommunikációs stratégia fejlesztése........................................................ 76 3. Menedzsment szemléletű vezetés érvényesítése....................................................................... 76

3

I. BEVEZETŐ

Legutóbb 2010-ben adtam be pályázatot iskolánk akkori nevén az Irinyi János Gimnázium,

Szakközép-

és

Szakiskola

magasabb

vezetői

beosztásának

ellátására, az akkori fenntartó Debrecen Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Főosztály (4026 Debrecen, Kálvin tér 11.) megnevezett pályázati cím részére. Úgy gondolom, e néhány sorból is kiderül, hogy milyen alapvető és radikális változások történtek az elmúlt években. Iskolánk neve, elnevezése, státusza a fenntartók változása közismert az eltelt közel 6 évben. Nincs könnyű helyzetben a pályázó, mert a változások, változtatások a korábbi vezetői program fejlesztési koncepcióját részben vagy teljesen átírta. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény új alapokra helyezte a magyar oktatási-képzési rendszert, következésképpen a 2010-ben megfogalmazott vezetői elképzeléseket a törvények, az „élet” felülírta ill. más relációban kell értelmezni. 2016-ban immár 64. éve, hogy 1952-ben az akkori Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium (MÉM) megalapította Debrecenben a Dohányipari Technikumot. Elindult iskolánk története a maga útján, megjelentünk városunk Debrecen oktatási-képzési „térképén”. Mint szakképző intézmény gyakran kivívta azt a rangot, elismerést, amelyre az utódok mindig büszkén mutattak, mutathattak vissza, folyamatosan erőt merítettek és merítünk napjainkban is a kezdetekből a „hőskorunkból”. A Dohányipari Technikum az 1960-as évek végéig kiváló szakemberek

sorát

bocsátotta

ki

iskolánkból,

akik

közül

sokan

vezető

beosztásokat töltöttek be az akkori állami vállalatoknál, intézményekben.

A szakképző intézmények „természetes sorsa”, hogy állandóan alkalmazkodni kell a gazdasági változásokhoz, a gazdasági szerkezettel összefüggő munkaerő-piaci követelményekhez, elvárásokhoz. Részben ezért, részben a fenntartóváltások ill. jogszabály módosítások miatt iskolánk közel 64 éves története folyamán 5 alkalommal változott intézményünk neve a Dohányipari Technikum alapításától kezdve:

4

1952 – 1968 :

Dohányipari Technikum

1968 – 1991 :

Irinyi János Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet

1991 – 2004 :

Irinyi János Élelmiszeripari Középiskola és Gimnázium

2004 – 2013 :

Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola

2013 – 2015 :

Debreceni Irinyi János Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola

2015. július 1 -

Debrecen SZC Irinyi János Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája

(2016

nyarán

újabb

névváltozás

lesz

az

új

szakgimnáziumi,

szakközépiskolai képzés bevezetése miatt)

A fenti időintervallumokra vonatkozóan csak részben megjegyzem, hogy 1968-ban az „új gazdasági mechanizmus” következményeként iskolánk képzési struktúrája jelentős átalakuláson ment keresztül. Ebben az időben vettük fel névadónk nevét és lettünk Irinyi Jánosról elnevezve. A dohányipariból Irinyi, később élelmiszeripari elnevezések keringtek a városban és a megyében. Intézményünk elsőrendű feladata az élelmiszeripari nagyvállalatok részére a szakmunkások biztosítása volt kiemelten, kisebb mértékben a szakközépiskolai képzést is folytatva. A rendszerváltás időszakában, 1991-ben vegyes típusú intézménnyé alakultunk és beindult a sportjellegű gimnáziumi képzés az első évben egy osztállyal, a következő

évben

(1992)

két

osztállyal.

A

rendszerváltás

hajnalán

iskolavezetésünk innovatív módon kapcsolódott be a világbanki projektbe. A

hagyományos

élelmiszeripari

képzésünk

megtartása,

de

jelentős

visszaszorítása mellett új szakmacsoportos képzések indultak: kereskedelemmarketing, vendéglátás-idegenforgalom, 2002-től indult a magyar-német két tanítási nyelvű képzésünk, amely ma is specifikuma intézményi képzési struktúránknak. A bővítés alapfeltételét részben a szerencse is szolgálta, hiszen 1993-ban a Debreceni Húsipar a korábban saját dolgozóinak épített óvodát és az iskolánk által használt

diákotthon

tulajdonjogát

átadta

5

Debrecen

városának.

A

városi

önkormányzat pedig használati jogot biztosított intézményünknek egy újabb telephely (4030 Debrecen, Fokos u. 12.) működtetésére vonatkozóan. A világbanki projekt keretében a Fokos utcai épülettömb átalakításra került a szakképzés céljaira: tankonyha, tanétterem és elméleti tömb került kialakításra. A Fokos u. 12. szám alatti telephelyünk sorsa 2011-ben dőlt el, mivel önkormányzati döntés következtében a használati jogot elvonták iskolánktól és TIOP-os pályázat keretében épült fel az Alföld Szakképző Nonprofit Közhasznú Kft. A közel egymilliárdos beruházás eredményeként impozáns épületkomplexum jött létre az egykori telephelyünkön. Örömmel tölt el viszont bennünket, hogy a szakképzés 2015. július 1-jei átszervezése után a Debreceni Szakképzési Centrum székhelye a Fokos u. 12. szám alá került. Az is örvendetes, hogy az egyik tankonyhát a Centrum keretein belül használhatjuk szakképzésünk céljaira. 2013. január 1. és a már említett 2015. július 1. iskolánk életében is fontos állomások. 2013. január 1-től az önkormányzati fenntartásból a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba

(KLIK) kerültünk a többi iskolával együtt és

finoman fogalmazva nem éltünk meg túl vidám időket. Több működtetési és szervezési, központi probléma nehezítette meg a szakmai, pedagógiai munkát. 2015. július 1-től a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) fenntartása alá kerültek a szakképző iskolák, közte mi is a többi 11 tagiskolával együtt. A Debreceni Szakképzési Centrum (a 44 országos centrum egyike) megalakulása és működése döntő fordulatot hozott a tagiskolák szakmai irányítására és működtetésére vonatkozóan. Úgy gondolom, hogy ezzel az új struktúrával teljesülnek az országos, a régiós és a városi szakképzési stratégiák. A DSZC szakmai

irányításával

a

tagintézmények

is

megújulhatnak,

piacképes

szakképesítéseket kínálhatnak, a felnőttoktatás ill. a felnőttképzés pedig új lehetőségeket jelent, valamint részben visszahozza a régi hagyományokat, ugyanis korábban egy szakképző intézmény, így mi is sikeresen folytattunk felnőttképzést, felnőttoktatást.

Úgy gondolom, hogy a fenti bevezető gondolatok, amelyek rövid visszatekintést nyújtanak iskolánk történetéről, valamint az elmúlt 6 év radikális változásairól is bizonyítják, hogy mozgalmas, munkával teli évek állnak mögöttünk. Az iskolavezetés a tantestülettel együtt átélte a viharosabb időszakokat is, leküzdte a 6

felmerülő nehézségeket és megőriztük közös, hatékony, odaadó munkával intézményünk

„tartópilléreit”,

valamint

az

innovatív

tevékenységben

sem

maradtunk el.

Miért is pályázom meg újra iskolánk igazgatói beosztását? - Iskolánk - jelenleg már tagintézmény - egy jelentős képzési struktúraváltáson megy keresztül. Ez egy folyamat, amelynek egyik eleme az, hogy 2013-tól megkezdtük a gimnáziumi képzés kivezetését, helyére a sport-szakközépiskolai képzés került felfutó jelleggel. A struktúraváltás másik eleme, hogy új képzések, ágazatok, szakmacsoportok kerülnek bevezetésre terveink szerint: turisztika, szociális ágazatok, szociális szolgáltatások szakmacsoport. További új elem: a felnőttoktatás, amelyben rendkívül sikeresen beiskoláztunk (4 szakképesítés). Úgy érzem és gondolom, hogy a megkezdett szakmai munkát, folyamatot sikerre kell vezetnem és eredményesen befejeznem. A következő ciklus erre szolgál lehetőségként.

- 36 éve vagyok a pedagóguspályán, összesen 27 év vezetői gyakorlattal rendelkezem: 7 évet diákotthon-vezetői, 8 évet igazgatóhelyettesi, közel 12 évet igazgatói beosztásban töltöttem. Az Irinyiben eltöltött 27 év (ebből 20 év vezetői beosztásban) a sok szakmai tapasztalat (pedagógusi, vezetői, tanügyigazgatási szakértői, érettségi vizsgaelnöki), a rutin, az iskolánk iránt érzett tisztelet, szeretet és felelősség, a kollegákkal végzett közös munkánk sikerei és további lehetőségei arra ösztönöznek, hogy beadjam pályázatomat a Debreceni SZC Irinyi János Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája magasabb vezetői, az igazgatói beosztásra.

Pályázatom intézményünk eredményeire és a jövőjét megalapozó és biztosító fejlesztési tervre épül. Minden pozitív eredményt és folyamatot megőrizni és megerősíteni kívánok. Kiemelt

feladatomnak

tekintem

az

„irinyis”

hagyományok

ápolását

és

továbbvitelét. Szakmailag felkészült, összességében cselekvőképes, innovatív, nagy munkabírású tantestület áll mögöttem és ez a legfőbb garancia kitűzött céljaink teljesítésére, iskolánk jó hírnevének megőrzésére és öregbítésére.

7

II. HELYZETELEMZÉS 1.Tagintézményi adatok, jellemzők: A tagintézmény neve : Debreceni SZC Irinyi János Gimnáziuma, Szakközépiskolája és Szakiskolája Telephely címe

: 4024 Debrecen, Irinyi u. 1.

Szervezeti egységkód : 091106 Feladatellátási hely

: 012

Iskolánk mint tagintézmény a Debreceni Szakképzési Centrum

(DSZC)

szakképzési feladatellátását – a jogszabályok és a DSZC Szervezeti és Működési Szabályzata által meghatározott feltételek között – önállóan végző szervezeti egysége. Mint tagintézmény szakmai tekintetben önálló a Centrumon belül, amit a Centrum jogszabályokon alapuló alapdokumentumai garantálnak.

A fenntartói jogokat közvetlenül a Debreceni Szakképzési Centrum gyakorolja. A Centrum alapadatai: a) Hivatalos megnevezés: Debreceni Szakképzési Centrum b) OM azonosító: 203033 c) Rövidített név: Debreceni SZC d) Angol megnevezés: Debrecen Center of Vocational Training e) Székhely: 4030 Debrecen, Fokos u. 12. f) Levelezési cím: 4030 Debrecen, Fokos u. 12. g) Hivatalos honlap: dszc.hu h) Vezető: főigazgató i) Alapító: szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter j) Alapítás dátuma: 2015. július 1. k) Alapító okirat kelte, száma: 2015. augusztus 31. l) Gazdálkodási jogkör: önállóan gazdálkodó költségvetési szerv m) ÁFA alanyiságának ténye: általános forgalmi adónak alanya n) Számlavezető pénzintézet neve: Magyar Államkincstár o) Előirányzat-felhasználási keretszámla szám: 10034002-00335395-00000000 p) Adóigazgatási azonosító szám: 15831914-2-09 q) Statisztikai számjel: 15831914-8532-312-09 r) PIR törzsszám: 831916 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A §-a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 21.§ (2) bek. alapján a Debreceni 8

Szakképzési Centrum alapító okiratát a nemzetgazdasági miniszter adta ki 2015. július 1-jén. A tagintézmény igazgatóját a Centrum Főigazgatója az oktatásért felelős miniszter egyetértésével bízza meg. Az igazgató felett a munkáltatói jogokat a Centrum Főigazgatója gyakorolja. A tagintézmény igazgatóhelyetteseit és a gyakorlati oktatásvezetőt – az igazgató javaslata alapján – a Centrum Főigazgatója nevezi ki.

Dolgozói létszám

: 77 fő (57 pedagógus – 20 nem pedagógus)

Tanulói létszám

: 626 fő -

gimnázium

: 23 fő

-

szakközépiskola

: 306 fő

-

szakiskola

: 139 fő

-

ér.ut. szakképzés :

65 fő

-

felnőttoktatás

93 fő

:

Osztályok száma

: 21 (nappali) - gimnázium

: 1 osztály

- szakközépiskola : 14 osztály - szakiskola

: 6 osztály

4 (esti tagozat) - szakközépiskola : 3 osztály - szakiskola

: 1 osztály

Alapítványok: - Élelmiszeripari Oktatásért Alapítvány: 4024 Debrecen, Irinyi u. 1. - Irinyi Diákélet Alapítvány

: 4024 Debrecen, Irinyi u. 1.

9

2. Iskolatípusok 2.1. Köznevelés 2.1.1. Gimnázium A sportjellegű gimnáziumi képzés mint a bevezetőben már említettem 1991ben indult, később sportiskolai keretek között folytatódott, évente 2 induló osztállyal. A közel negyedszázados gimnáziumi képzésünket kénytelenek vagyunk elengedni a törvényi változások miatt. Jelenleg mindössze 1 kifutó osztályunk van. 2013. szeptember 1-től nem iskoláztunk be gimnáziumi osztályt, helyette a sport-szakközépiskolai osztály került indításra, így 2016. szeptemberétől a kitűzött célunk sikerül: az Irinyi „tiszta” szakképző intézménnyé

alakul,

ezzel

teljes

mértékben

megfelelünk

a

törvényi

kritériumoknak. A gimnáziumi képzés leépítése mint azt előre tudtuk „véráldozattal”

járt,

vagyis

a

pedagógus

álláshelyek

csökkentése

elkerülhetetlen volt. Csökkentek a közismereti óraszámok, a gimnáziumi osztályok csökkentésével a kötelező 2. idegen nyelv is megszűnt.

A közoktatási ill. köznevelési típusú sportiskolai képzésen belül a legnagyobb problémánk volt és ma is erősen jellemző:

a sport és a tanulás

egyensúlyának megvalósulása. Ez az elvárás csak nagyon ritka esetekben teljesült és teljesül. A gimnáziumi beiskolázáskor már komoly gondjaink jelentkeztek 2011 és 2012-ben is. További állandóan jelentkező probléma volt a rendkívül gyenge tanulmányi teljesítmény. Sajnos állandó jelleggel Debrecen város gimnáziumi képzési rendszerében az utolsó helyen „tanyáztunk”, a felemelkedés reménye nélkül. A jelentkező problémahalmaz semmiképpen nem tulajdonítható a tantestület szakmai munkájának, mivel gyakran az áldozatos, kitartó, pedagógiai-szakmai erőfeszítések nem jártak látványos eredménnyel. Tehát ki kell mondanunk, hogy a gimnáziumi képzésünk „ellaposodott”, szükség volt a változtatásra, úgy gondolom, hogy nemcsak a törvényi változások miatt.

10

Függetlenül a fenti soroktól azért nehéz szívvel és nosztalgiával engedjük el az utolsó gimnáziumi „osztályunk kezét”. Nagyon sok szép emlék is fűződik a sportjellegű gimnáziumi képzésünkhöz: a sok-sok kiváló versenyeredmény, helyezés, amelyek az iskola jó hírnevét keltették. Több sportágban (különösen a

labdarúgásban,

kézilabdában)

mindig

esélyesek

voltunk

országos

viszonylatban is. A testnevelés tantárgyból magas számban érettségiző tanulóink száma és teljesítménye gyakran jelentett szép élményt a vizsgabizottság és az elnök számára.

2.1.2 Szakközépiskola Intézményünk fő „gerincét” a szakközépiskolai képzés alkotja, jelenleg nappali tagozaton az érettségi utáni szakképzéssel együtt összesen: 14 osztállyal. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 12.§ (2) és (3) bekezdése szerint: a szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről (OKJ) szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az OKJ-ban meghatározott a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. A kilencediktől-tizenkettedik évfolyam az ágazathoz tartozó érettségihez kötött szakképesítéssel közös témáinak tartalmát magába foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A jelenlegi rendszerben még a régi képzés (nem ágazati) is jelen van kifutó jelleggel. A korábbi és az ágazati képzés közötti egyik lényeges különbség, hogy a szakmacsoporton belüli szakmai alapozó oktatás óraszámaiban történtek változások: 9.évf.

10.évf.

11.évf.

12. évf.

régi (kifutó)

5

5

8

8

ágazati

6

7

8

11

Az ágazati képzésben az összefüggő szakmai gyakorlatok óraszáma: 9. évf.: 70 óra, 10. évf.: 105 óra, 11. évf.: 140 óra 11

Az ágazati képzésben 2013-tól a szakmai alapozáson belül megjelenik a gyakorlati képzés is a szorgalmi időszakban. A gyakorlatra vonatkozóan a hiányzást külön kell nyilvántartani, mivel a jogszabály alapján a tanuló 20 %nál többet nem hiányozhat egy tanévben. 





oktatás szakmacsoport/sport ágazat 9. évf. - edzésprogramok gyakorlat 10. évf. - gimnasztika gyakorlat - edzésprogramok gyakorlat 11. évf. - gimnasztika gyakorlat - edzésprogramok gyakorlat 12. évf. - elsősegélynyújtás gyakorlat - edzésprogramok gyakorlat

-

2 óra 2 óra 2 óra 2 óra 1 óra 4 óra 2 óra

kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoport/kereskedelem ágazat 9. évf. - üzleti tevékenység gyakorlatok 10. évf. - üzleti tevékenység gyakorlatok 11. évf. - áruforgalom gyakorlat - üzleti tevékenység gyakorlatok 12. évf. - marketing a gyakorlatban - üzleti tevékenység gyakorlatok - áruforgalom gyakorlatok

-

1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 1 óra 2 óra 1 óra

-

2 óra 2 óra 1 óra 3 óra

vendéglátás-turisztika szakmacsoport/vendéglátóipar ágazat 9. évf. - értékesítés gyakorlata 10. évf. - termelés gyakorlata - értékesítés gyakorlata 11. évf. - termelés gyakorlata 12. évf. - marketing és kommunikáció a gyakorlatban - vendéglátó üzleti idegen nyelv - termelés gyakorlata

- 2 óra - 2 óra - 3 óra

Az új kerettanterv bevezetésével a szakmacsoportos alapozó oktatásban nem egy érdemjegyet kapnak a tanulók, hanem minden tantárgy önállóan kerül értékelésre.

A tantárgyak tananyagtartalma jelentősen

megváltozott a korábbi kerettantervhez képest, előképzettség általános alapozó tantárgy nélkül kezdenek a 9. évfolyamon szakmaspecifikus tantárgyakat tanulni, amelyek nyelvezete is nehezen érthető egy középiskolát kezdő, a gazdasági életben még járatlan diák számára. Nappali tagozat

Jelenlegi képzési struktúra /ágazati/:

Ágazat

Szakmacsoport

Érettségi vizsgával FEOR képesítés

Sport (XXXVII.)

Oktatás (3)

sporttanfolyam szervező

Vendéglátóipar (XXVII.)

Vendéglátás-turisztika (18)

Pultos

12

Érettségi vizsa utáni szakképzés (OKJ) 54 813 01 Fitness-wellness instruktor 54 811 01 Vendéglátás szervező, vendéglős

Kereskedelem (XXVI.)

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

Kereskedelmi ügyintéző

54 345 01 Logisztikai ügyintéző

Külön kell szólni az 5 évfolyamos magyar-német két tanítási nyelvű képzésünkről: Iskolánkban 2002-ben indult el a magyar-német két tanítási nyelvű képzés, 2012 szeptemberében a képzés alapításának 10. évfordulóját ünnepeltük meg. Rendezvényünkön Debrecen város más két tanítási nyelvű tagozatai, ill. képzései mellett a Német Kulturfórum, valamint a Német Kisebbségi Önkormányzat delegáltjai is megtiszteltek bennünket jelenlétükkel. Iskolánk is évről évre részt vesz városi idegen nyelvi rendezvényeken. Fontos az együttműködés, a jövőben is nyitottnak kell lenni az ilyen találkozókra. Az IT Services Hungary cég által Kelet-Magyarország régiójában beindított START program során a 2014/2015-ös tanévben a két tanítási nyelvű képzésben részt vevő diákjaink egy csoportja a munkaerőpiac szempontjából fontos készségeket sajátított el. Az elmúlt években szép számban akadtak a német nyelvet jól beszélő végzett diákjaink közül olyanok, akik itt kezdték meg pályájukat akár egyetemi tanulmányaik mellett is.

Magyar-német két tanítási nyelvű képzésünk Hajdú-Bihar megyében sajátos és egyedülálló, mert az intenzív nyelvtanulás a vendéglátás szakiránnyal párosul. A jó nyelvtudás a vendéglátóipar ágazatban rendkívül fontos, és nagy előnyt jelent. A megszerzett nyelvtudás és a középfokú szakmai képzettség birtokában tanulóink könnyebben érvényesülhetnek majd a munkaerőpiacon. Iskolánkban a két tanítási nyelvű képzés által a tapasztalatok szerint azoknak a hátrányos társadalmi környezetből érkező diákoknak is lehetőséget tudunk biztosítani a magas óraszámú nyelvtanuláshoz, akik egy magasabb nyelvi szint eléréséhez nem tudnák megfizetni a nyelviskolát, különórákat, vagy külföldi utazást sem tudnának vállalni, mert annak anyagi terhei jelentősek. A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet módosításának tervezete szerint 2020. január 1-je után már csak az kerülhetne be felsőoktatásba, aki rendelkezik legalább egy B2 szintű komplex nyelvvizsgával. Továbbra is elvárás kell, hogy legyen, hogy a szakképzést folytató iskolák tanulói is

13

felsőfokú tanulmányokat folytathassanak. Iskolánk a két tanítási nyelvű képzés által ezt is nagymértékben elő tudná segíteni. Ugyanakkor a két tanítási nyelvű középiskolákat érintő a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 136.§ (1) bekezdésében megfogalmazott létszám-, ill. minőségi kritériumok kapcsán iskolánkban megszűnne a két tanítási nyelvű oktatás a 2017/2018. tanévtől, ha a jelenlegi szabályozás fennmaradna. A Debreceni Szakképzési Centrum két tanítási nyelvű képzést folytató tagintézményei összefogva fogalmaztak meg egy beadványt az NGM felé, melyben az iskolák specifikumai kiemelése mellett az eléjük gördülő problémákat is leírták. A két tanítási nyelvű képzésünk szempontjából kiemelt jelentősége van, hogy a csökkenő gyereklétszám problematikája mellett jó képességű tanulókat kellene bevonzani a képzésbe. Ezen kívül új stratégiai partnerek lehetséges bevonásával is olyan alkalmakat kell keresni, amelyek a nyelvtanulást támogatják. Ilyen lehetőségnek ígérkezik a jövőben egy Erasmus+ pályázat által, melynek előkészületei 2015 végén elkezdődtek. A pályázat a vendéglátóipar ágazatban kínál szakmai-gyakorlati, ill. nyelvtanulási lehetőséget diákjaink számára Németországban (Thüringia).

2.2.

Szakképzés 2.2.1. Szakiskola, érettségi utáni képzés A 3 évfolyamos szakiskolai képzésünkről elmondhatjuk, hogy „ősidők” óta duális képzést folytatunk. Szakiskolai képzésünkben 2010-2016 között alapvető változások történtek: a 2+2-es modelles képzésről áttértünk a 3 éves képzésre, vagyis 16 éves kor helyett már 14 éves kortól indul a szakképzés. Változott az OKJ, változtak a vizsga és vizsgáztatási szabályok. Jelenleg a moduláris vizsgát már felváltja a komplex szakmai vizsga. Szakiskolai képzésünkben a húsipari termékgyártó hiányszakma, a tanulók külön állami ösztöndíjban részesülnek a tanulószerződés által biztosított ösztöndíj mellett. Piacképes szakmai képzésünk van: a húsipari termékgyártó, a pék és az érettségi utáni logisztikai ügyintéző OKJ-s szakképesítéssel tanulóink többsége munkát kap végzése után. 14

Szakiskolai képzésünk eredményességét az is fémjelzi, hogy az országos szakmai versenyeken kiemelkedő sikereket értünk el (külön táblázatban szerepel), egyrészt a kiváló iskolai szakmai elméleti, másrészt a szintén magas színvonalú vállalati gyakorlati felkészítésnek köszönhetően. Sajnos egyre nő azon tanulók száma (nemcsak a szakiskolai osztályokban), akik valamilyen tanulási problémával küzdenek: btm-esek, diszkalkuliások, diszgráfiások, diszlexiások. A szakmai vizsgára történő felkészítésük nagy pedagógiai és szakmai kihívás elé állítja a pedagógusokat, viszont a komplex szakmai vizsgán minden vizsgarészből meg kell felelniük a tanulóknak.

Az érettségi utáni szakképzést nappali tagozaton jelenleg csak a logisztikai ügyintéző szakképesítés jelenti 13-14. évfolyamokon. A tanulók már felnőttek, céltudatosan tanulják szakmájukat.

2.2.2. Kapcsolat a gyakorlati helyekkel A szakközépiskolás tanulóink összefüggő

szakmai

gyakorlaton (nyári

gyakorlaton) ”Együttműködési megállapodással” 71 cégnél, egyesületnél voltak elhelyezve, ezek közül a legtöbb tanulót foglalkoztatók: Magyar Posta ZRT, Alaszka Kft,COOP, Debreceni Honvéd SE, Debreceni Sportcentrum Kft, G4 Fittnes, Cívis Kosárlabda Klub Kft A tanáraink a saját a kollégák, a tanulók kapcsolatait kihasználva a tanév folyamán számos cégnél tettek látogatást. A 2015/2016-os tanév első félévében üzemlátogatáson vettek részt a tanulóin az Airport Debrecen Kft-nél, a Debrecen Televízió Kft-nél, az Alaszka Kft-nél, Trans-Sped Kft-nél, edzéslátogatáson pedig többek között a Debreceni Sportcentrumban, DVSC Kézilabda Kft-nél, Debreceni Hokiklub-nál, DEAC-nál voltak.

Duális képzésben részvevő szakiskolai tanulóink gyakorlati helyei 2015. október 1-jén: S1/9 : 34 fő iskolai tanműhely S2/10: összesen: 17 fő 15

Hajdúsági Sütődék: 9 fő Desa Team KFT: 3 fő Bodogán Kft: 5 fő S3/11: összesen: 18 fő Hajdúsági Sütődék: 5 fő Desa Team KFT: 2 fő Mátyás Sütődék: 6 fő Bodogán Kft: 5 fő H1/9:

összesen: 32 fő Hajdúhús 2000 Kft

H2/10: összesen: 20 fő Hajdúhús Kft H3/10: összesen: 17 fő Hajdúhús Kft: 15 fő H-H Kft: 1 fő Imki-Food kft: 1 fő Komoly gondot jelent a szakközépiskolai tanulók elhelyezése a gyakorlati helyekre. Az együttműködési megállapodással kihelyezett tanulók utáni előnyökkel még sok cég nincs tisztában, de gondot okoz az is, hogy ki foglalkozzon, foglalkozhat a tanulókkal a jogszabályok alapján. Nagyon komoly erőfeszítéseket kell tennünk, hogy ebben a tanévben is el tudjunk minden tanulónkat helyezni.

2.2.3. Felnőttoktatás, felnőttképzés A 2015/2016-os tanévben, több év kihagyás után, újra bekapcsolódhattunk a felnőttoktatásba. A tanév elején nagyon rövid idő állt a rendelkezésünkre, hogy a megfelelő létszámot beiskolázzuk, és az oktatás elkezdődjön. Igazi sikernek érezzük, hogy négy szakmában sikerült osztályt indítanunk: - pék, - turisztikai szervező, értékesítő, - logisztikai ügyintéző - fitness-wellness instruktor. 16

Az oktatás esti tagozaton folyik a hét három napján (hétfő, szerda, csütörtök). Jó osztályközösségek alakultak ki, a tanulók odafigyelnek a másikra és mindenben segítik egymást. Újabb pozitív visszajelzés számunkra, hogy a logisztikai ügyintéző képzésben, keresztfélévben is tudtunk osztályt indítani a 2015/2016. tanévben. A Debreceni Szakképzési Centrum arra törekszik, hogy a felnőttoktatás mellett a

felnőttképzésbe

is

bekapcsolódjon.

Részt

veszünk

a

pályázatok

előkészítésében, és amennyiben lesz rá lehetőség, szaktanáraink a képzésekbe is bekapcsolódnak.

Esti tagozat /felnőttoktatás/ Ágazat

Szakmacsoport

Képzési idő

Érettségi vizsga utáni szakképzés (OKJ)

Kereskedelem (XXVI.)

Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció

2 év

54 345 01 Logisztikai ügyintéző

Sport (XXXVII.)

Oktatás (3)

2 év

54 813 01 Fitness-wellness instruktor

Turisztika (XXVIII.)

Vendéglátás - turisztika (18)

2 év

54 812 03 Turisztika szervező, értékesítő

2 év

Nem érettségi vizsgára épülő szakképesítés 34 541 05 Pék

Élelmiszeripar (XXXVI.)

Élelmiszeripar (21)

3. Főbb dokumentumok - A nemzetgazdasági miniszter által aláírt Alapító Okirattal a Debreceni Szakképzési Centrum rendelkezik. Iskolánk mint tagintézmény „része” az Alapító Okiratnak, képzési struktúrájával. - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 3-4-5-6.§ alapján készültek el az iskolák főbb dokumentumai: a munkaterv, a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend és a Pedagógiai Program. 17

Jelenleg a munkaterv kivételével mindhárom dokumentumunk módosítás alatt áll. Időközben megjelent a Debreceni Szakképzési Centrum Szervezeti és Működési Szabályzata, amelynek része, függeléke lesz tagintézményünk SZMSZ-e. A szervezeti módosításokat kell beépítenünk a korábban elkészített szabályzatunkba. A házirend átdolgozása is folyamatban van. A munkaközösségek tesznek javaslatot a módosításokra, amelyek döntésre a tantestület elé kerülnek. A Pedagógiai Program „folyamatos” módosítása is szükséges: felnőttoktatás (keresztfélév is), új ágazatok, szakmacsoportok, szakképesítések beépítése a Szakmai Programba (III. kötet). Az új kerettanterv kiadásával módosítjuk a Helyi tantervet (II. kötet) A Házirend esetleges változtatása (folyamatban) szükségessé teszi a Nevelési program (I. kötet) módosítását is.

4.

Humán erőforrás alakulása

4.1. Személyi feltételek 4.1.1 Pedagógusok Jelenlegi létszámadatok a pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra: Fenntartó által engedélyezett álláshely : 55,71 Ténylegesen betöltött : 54,92 Pedagógusok száma : 57 fő Az 54,92 álláshely munkaidő szerinti megoszlása: 51,00 teljes munkaidős 2,32 részmunkaidős (5 fő) 0,71 áttanítók más DSZC tagintézményből (5 fő) 0,36 óraadó (2 fő) 0,23 BTM fejlesztés (1 fő) 0,30 SNI fejlesztés (1 fő 54,92

GYES-en : 4 fő Felmentési idejét tölti: 2 fő (nők 40 éves szolgálati ideje miatti nyugdíjazás)

18

Az elmúlt időszakban jelentős mozgások történtek tanévente iskolánk tantestületében. A Fokos utcai telephely önkormányzati elvonása, a HajdúBihar Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának a pedagógus végzettségekre vonatkozó vizsgálata és végzése, a gimnáziumi osztályok számának csökkenése

miatt a pedagógus álláshelyek csökkenése

elkerülhetetlen volt. Nyugdíjazások, valamint önkéntes távozások is csökkentették a létszámot. A képzési struktúra átalakulása a közismereti tanárokat érzékenyebben érintette, valamint a kötelező óraszámok 22-26 óra közötti meghatározása is gerjesztett feszültséget a tantestületen belül. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi pedagógus létszám stabilizálódott, a feladatainkat a nappali és az eseti tagozaton hiánytalanul megoldjuk. Tudomásul kell venni, hogy egy telephelyen működünk és az iskola kapacitása véges. Iskolánk 2016. szeptember 1-től tiszta szakképző intézménnyé alakul. Ebben az új kialakított struktúrában a módosuló kerettanterv alapján kell a közismereti és szakmai tanárok foglalkoztatását biztosítani.

A Pedagógusok végzettség szerinti megoszlása Főiskola 27% Egyetem 73%

Egyetem 60 64 év es 7%

Pedagógusok életkor szerinti megoszlása 25-29 éves 4% 55-59 éves 16%

30-34 éves 2% 35-39 éves 18%

50-54 éves 16% 45-49 éves 16%

19

40-44 éves 21%

4.1.2 Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők (noks) A fenntartó által engedélyezett álláshely : 5,00 Ténylegesen betöltött : 5,00 GYES-en : 1 fő A noks munkakör szerinti megoszlása: iskolatitkár : 2 fő laboráns : 2 fő rendszergazda : 1 fő

Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők (noks) életkor szerinti megoszlása 55-59 éves 0% 45-49 éves 0%

50-54 éves 20%

60-64 éves 0% 20-24 éves 20%

25-29 éves 0% 30-34 éves 0% 35-39 éves 20%

40-44 éves 40%

4.1.3.Egyéb (technikai) dolgozók A fenntartó által engedélyezett álláshely : 15,00 Ténylegesen betöltött : 15,00 - gazdasági dolgozó : 1 fő - ügyviteli dolgozó : 2 fő - műszaki dolgozó : 2 fő - kisegítő dolgozó/portás : 2 fő - oktatástechnikus : 1 fő - kisegítő dolgozó/udvaros : 1 fő - kisegítő dolgozó/takarító : 6 fő

20

Nem pedagógusok életkor szerinti megoszlása (egyéb) tecnikai 60-64 éves 13%

20-24 éves 25-29 éves 0% 7%

30-34 éves 7% 35-39 éves 13% 40-44 45-49 éves éves 0%

55-59 éves 13%

50-54 éves 47%

0%

4.2. Tanulói létszámadatok

Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Érettségi utáni szakképzés Felnőttoktatás Összesen

2010/11. 210 347 185

2011/12. 204 303 206

2012/13. 203 285 182

2013/14. 125 293 164

2014/15. 65 296 129

2015/16. 23 306 139

54 796

18 731

33 703

55 637

57 547

65 93 626

A személyi feltételek legfontosabb komponense a tanuló, a tanulók száma. Az iskola tanulókért van, az iskolát „élettel” a tanulók töltik meg. Ha van tanuló van iskola, ellenkező esetben az iskola bezárhat, nincs rá szükség. Debrecen városában ill. a Debreceni Szakképzési Centrumon belül iskolánk a közepes nagyságú intézmények közé tartozik. 2010-2014-ig folyamatosan csökkent a tanulólétszámunk, mivel a gimnázium tervezett kifutása miatt 1 osztállyal kevesebb indult a struktúraváltoztatás kezdetétől, valamint

az

alacsony

osztálylétszámok

is

negatívan

hatottak.

A

létszámcsökkentésben a Fokos u. 12. szám alatti telephely önkormányzati elvonása is szerepet játszott, mivel több érettségi utáni szakképzésünk megszűnt, igaz a törvényi előírások is jelentősen megszigorodtak. Kormányrendeletben kerültek meghatározásra az indítható szakképesítések, a szakképzés iránya és aránya meghatározottá vált, amely több iskolát, így minket is érzékenyen érintett. A szakmaszerkezeti döntések, az indítható keretszámok radikális változásokat 21

jelentettek. Tehát maradt a jelenlegi 1 telephelyünk, amely 600-700 közötti tanulólétszám befogására alkalmas, a túlzsúfoltságot elkerülve. A létszámcsökkenést az is okozta, hogy 2012-ben a DMJV Oktatási Osztálya a korábban beiskolázott 1 szakiskolai osztályt 2 osztályra növelte (1 húsipari termékgyártó – 1 pék), viszont 1 osztállyal csökkentette a szakközépiskolai osztályok számát: nevezetesen (amit nagyon fájlaltunk) a 4 évfolyamos (fél osztály) élelmiszeripari szakmacsoportos és vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoportos képzések nem indulhattak. Az indokolás szerint több szakmunkásra van szükség a városban és a megyében, valamint a sokat emlegetett profiltisztítás. A döntést természetesen kénytelenek voltunk elfogadni, de a belépő újabb szakiskolai osztály nemcsak a nevelési problémák sorát, hanem a nagyfokú lemorzsolódás veszélyét is magában rejtette. A lemorzsolódás viszont nemcsak a szakiskolában volt jellemző, hanem a két tanítási nyelvű osztályokban is felerősödött, valamint a gimnáziumi osztályokban is, mint korábban is, erőteljesen jelentkezett. Tehát, bár a beiskolázás sikeres volt, de a „belső fogyás” lefaragta az osztálylétszámok egy részét. A lemorzsolódást illetően viszont nagyon jó hír, hogy a jelenlegi tanévben a félévi statisztika alapján megállt a csökkenés, mindössze 11 fővel csökkent az iskolai létszámunk és ez jelentős eredmény az elmúlt tanévekhez képest.

Bízunk benne, hogy a tendencia nem törik meg és a tanév végén is elmondhatjuk, hogy jelentősen csökkent a lemorzsolódás iskolánkban.

5.

Tárgyi feltételeink alakulása

Az iskola épületének állapota folyamatosan romlik, évekig nem lehetett elvégezni még állagmegőrző karbantartási munkálatokat sem, mert a fenntartó nem biztosította hozzá a forrást. A fenntartóváltást követően elindult egy pozitív tendencia,

a

legsürgetőbb

veszélyeztették, tetőszigetelésének

sikerült

feladatokat,

elvégezni.

kijavítására,

Így

valamint

amelyek

a

napi

működést

került

sor

a

tornaterem

az

épület

ereszcsatornáinak

javítására. Az egyes épület első emeleti, évek óta zárt férfi mosdóját is sikerült felújítanunk.

22

A sport ágazati osztályok képzéséhez egy új szaktantermet, fitness termet hoztunk létre. Rengeteg még a feladat, a nyílászárók kritikus állapotban vannak, talán ezeknek a cseréje lenne a legfontosabb, de az aszfaltozott pálya, az öltözők, mosdók, és a tantermek többsége is felújítást igényel. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy a munkálatok minél hamarabb elkezdődjenek, az egyeztetések folyamatosak a Centrummal, az igényünk megfogalmazása és továbbítása megtörtént. Az eszközellátottságunk bővült. Megtörtént a TIOP 1.1.1/12-1 pályázat lezárása, melynek keretében novemberben az eddig hiányzó 8 interaktív tábla is megérkezett iskolánkba. Így jelenleg 18 db interaktív táblával rendelkezünk. Emellett 54 db notebook és 83 db asztali számítógép található iskolánkban. Viszonylag jól felszereltek vagyunk. Éveken át problémát jelentett mind az oktatásban, mind az adminisztrációs tevékenységek során az alacsony sávszélesség. Novemberben ez a probléma is megoldódott, a Sulinet 4/0,25 Mbps-ról 100/10 Mbps – ra növelte a sávszélességet.

6. Beiskolázás Jelentkezők Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Jelentkezések száma Jelentkezési lapok száma

2010/11.

2011/12.

2012/13.

2013/14.

2014/15.

2015/16.

172 392 194

141 388 182

512 236

446 220

445 186

738 215

758

711

748

666

631

953

594

554

603

541

541

703

A táblázat szerint elmondhatjuk, hogy alapvetően iskolánk keresett intézmény, vonzó a tanulók számára. A jelentkezési lapok alapján 2010-2016 között beiskolázási gondjaink nem voltak, kivétel a 2011. év, amikor a gimnáziumi 2 osztály közül a felvételi eljárás keretében csak 1 osztályt sikerült feltölteni, a másik osztály 20 fő alatt maradt, így pótfelvételi meghirdetésére kényszerültünk. A korábbi beiskolázási struktúránk a 9. évfolyamon alaposan átalakult, részben fenntartói döntések, részben nevelőtestületi elhatározások alapján. 23

Korábban a 2 gimnázium – 3 szakközépiskola – 1 szakiskola beiskolázási modell működött a 9. évfolyamon. Fenntartói döntés (DMJV Oktatási Osztály) a 2012/2013. tanévtől a szakiskolai osztályok száma nőtt 1-ről 2-re és a közös döntésünk kapcsán a gimnáziumi osztályok már nem kerültek beiskolázásra, az akkori fenntartótól (DMJV Önkormányzat) megkaptuk az engedélyt a sportszakközépiskola beindítására. A beiskolázási modell 3 szakközépiskola – 2 szakiskola szerkezetre váltott át. A KLIK-es időszakot 2013. január 1 – 2015. június 30. között ez jellemezte.

Mind a szakközépiskolai, mind a szakiskolai

jelentkezések száma ill. a jelentkezési lapok száma bár hullámzó, de mennyiségileg megnyugtató az induló osztálylétszámokra vonatkoztatva. Az újabb fenntartóváltás 2015. július 1-től, amikor a KLIK-től átkerültünk a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) ill. a Debreceni Szakképzési Centrum (DSZC) irányítása alá. A DSZC vezetésével egyeztetve engedélyt kaptunk 5 szakgimnázium és 2 szakközépiskola indítására a 2016/2017. tanévtől. Tehát a táblázatban szereplő adatokat csak a fenti változásokkal lehet és szabad reálisan kezelni,

értékelni,

valamint

azzal

az

eljárásrenddel,

amely

központilag

meghatározza a 8. osztályos tanulók jelentkezéseit a középfokú iskolákba. Nevezetesen a tanuló akár 10 helyet is bejelölhet a jelentkezési lapjára, tehát rendkívül nagy szórással kell számolnunk a jelentkezésekkel kapcsolatosan. Döntő a tanuló teljesítménye ill. az, hogy melyik iskolát jelölik meg az első helyeken. A beérkező lapok azért sejtetnek egy bizonyos szakmai irányultságot és érdeklődést iskolánk képzési struktúrája iránt. Négy éve döntöttünk úgy, hogy a központi írásbeli felvételit nem íratjuk meg. Szeretném hangsúlyozni, hogy döntésünk nem végleges, a tantestületnek joga van ebben a kérdésben változtatni. Tudom, hogy a beérkező tanulók tudásszintjére vonatkozóan jogos kritikák fogalmazódnak meg. Az általános iskolai kimenet ill. annak nem mérése gyakran mutatja a súlyos hiányosságokat, amelyeket nem a középiskolának kellene pótolni. A korábban említett fenntartói döntések és fenntartóváltások időszakában talán mégis helyesen döntöttünk, amikor a mennyiséget, a felvehető tanulók számát ideiglenesen előtérbe helyeztük a minőséggel szemben.

24

Számomra stratégiai jelentőségű kérdés volt és ma is az, hogy a beiskolázandó osztályokban legyen meg a törvény által előírt létszám, az iskola működjön, a kollegák óráit tudjuk kiadni, maradjanak meg a pedagógus státuszok. Szeretném megköszönni azon kollegák munkáját, akik az elmúlt években hatékonyan segítették a beiskolázásunkat. Sokat dolgoztunk és dolgozunk, de úgy gondolom, hogy eredményesek vagyunk.

A beiskolázást kísérő rendezvényeken a pályaválasztásért felelős vezető irányításával aktívan, felkészülten és magunkat reálisan, színesen bemutatva szoktunk megjelenni: - Szelet a vitorlába

(Debrecen, Lovarda)

- Szakmára hangolva

(Debrecen, Ifjúsági Ház)

- Dalidó farsangi fesztivál (Debrecen, Kölcsey Központ) - Alma-mater program

(jelenlegi tanítványaink felkeresik volt iskolájukat)

7.

Nevelési program 7.1 Általános jellemzők A nevelés területén küzdünk a legtöbb problémával és kihívással. Úgy gondolom viszont, hogy nem az egyedüli iskola vagyunk ebben a tekintetben sem a Debreceni Szakképzési Centrumon belül, sem Debrecen város egyéb középfokú intézményekkel történő összehasonlításban. A nevelési problémák gyökerei nagyon mélyre nyúlnak vissza. A rendszerváltás után jelentkező morális válság társadalmi hatásai csak felerősödtek napjainkra. Sok a csonka család, a gyermekét egyedül nevelő szülő, valamint az is tény, hogy iskolánkba nem kifejezetten az „elit réteg” gyermekei járnak. A magatartás és viselkedészavaros tanulók „száguldása” már az általános iskolában elkezdődik, tehát hozzánk már „kész”, de sajnos eltorzult értékrenddel érkezik a tanulók egy része. Megállapítható, hogy a negatív társadalmi hatások „begyűrűzése” az iskolarendszerbe, így hozzánk is, tőlünk objektív folyamatok eredményei. 25

Ez nem azt jelenti, hogy a tanulók többségével nevelési problémáink vannak. A gondokat egy számbeli kisebbség jelenti, akik viszont jelentős negatív hatást gyakorolhatnak és gyakorolnak is a többiekre.

Kiemelt pedagógiai feladatunk a rendesen tanuló, a házirendet betartó diákok védelmének, jogainak biztosítása a rendetlenkedő tanulókkal szemben. Sajnos gyakran tapasztaljuk, hogy néhány vagy csak 1-2 tanuló megbontja a tanórai rendet, idétlen, primitív, a tanárt szándékosan bosszantó viselkedésével botrányt okoz úgy, hogy közben talán jól szórakozik. Ezekben az esetekben kérem a kollegákat, hogy azonnal készítsenek feljegyzést az esetről és a leghatározottabb álláspontom az, hogy az órai rendbontást elkövető tanulóval szemben rövid időn belül fegyelmi eljárást kell indítani. A dohányzás, a trágár beszéd, az egymás iránti tiszteletlenség, az agresszív magatartás gyakran látott és tapasztalt jelenségek, elsősorban a szakiskolai osztályokban.

2 évvel korábban un. nevelőtestületi stratégiát dolgoztunk ki a nevelés területén jelentkező problémák közös, hatékony megoldására. Sajnos kudarcba fulladt a stratégia kivitelezése. Hiányzott és hiányzik a „közös nevező” egy-egy nevelési probléma keretében. Példaként: a tanulók hiányzását ugyanis egyformán kellene kezelni a házirendben foglaltak szerint. Az osztályfőnökök viszont nem egységesek, pontosabban egyesek elnézőbbek saját tanulóikkal szemben, de ez súlyosan sérti a másik osztályfőnök és a tanulók igazságérzetét. Jogosan. Egy nagy közösségen belül nem lehet kettős mérce, mert ugyanazért a cselekedetért csak egyféle fegyelmező intézkedést lehetne hozni.

A negatív tendenciák ellenére azért vannak pozitív tapasztalatok is, vannak osztályfőnökeink akik példamutatóan, lelkiismeretesen végzik munkájukat. Az iskolavezetés feladata lesz a következő időszakban, hogy a pozitív példák és megoldások nyerjenek megerősítést és legyenek elfogadottak tantestületi szinten is.

26

7.2 Diákönkormányzat Az iskolai diákönkormányzat (DÖK) működése, tevékenysége véleményem szerint példaértékű. A tanulóközösséget minden tanévben megmozgató programmal, gyakran új ötletekkel jelentkeznek. A tanévnyitó értekezleten a nevelőtestület elfogadja a diákönkormányzat éves munkatervét, programját. A diákönkormányzatot segítő tanár, valamint a korábbi DÖK segítő pedagógus,

aki

„önkéntesen”

tevékenykedve

munkálkodik

a

DÖK

irányításában ill. a programok sikeres kivitelezésében, kiváló munkát végeznek. A

DÖK

programok

rendkívül

látványosak,

sikeresek,

a

közösség

építésében fontos szerepet töltenek be.

Úgy gondolom, hogy a sikeres diákönkormányzati munka, a programok jó hírneve,

a

diákjaink

aktív

részvétele

a

rendezvényeken,

a

beiskolázásunknak is fontos komponense. Ugyanis a jó hír gyorsan terjed. Ha a diák jól, otthonosan érzi magát az iskolában (az Irinyiben) ezt az információt továbbadja családi ismerősi körökben is. Elterjed az a hír, hogy az Irinyiben a tanulás mellett jó programok is vannak, amelyeken a diákok mindig szívesen vesznek részt. Személyesen mindig nagyon fontos, kiemelt vezetői feladatnak tartottam és tartom a diákönkormányzat sikeres működését. Nagyon fontos szempont, hogy a rendezvények során a különböző (más iskolatípusba)

osztályokba

járó

tanulók megismerhetik egymást

és

összebarátkozhatnak. Toleranciát és empátiát tanulhatnak egymástól, amely napjainkban nem igazán jellemző és egyértelmű általában a tanulók értékrendjében. Az is fontos, hogy a diákrendezvények szélesítik a tanulók látókörét és alternatívát kínálnak az okostelefonok és a számítógépes játékok mellett a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A DÖK működtetésében az iskolarádió naponta 3 alkalommal jelentkezik egy nagyon lelkes és hozzáértő 10.c osztályos tanuló vezetésével ill. jelentkezne, ha a tantermi és a folyosói hangszórók állapota ezt lehetővé tenné. A közeljövő kiemelt feladta lesz a hangszórórendszer műszaki felülvizsgálata és szakaszos lecserélése.

27

Osztatlan sikert arat a bejáratnál kihelyezett faliújság, melyen színes képekkel kerülnek bemutatásra egy-egy program legszebb, legizgalmasabb pillanatai. A tanulók sokat nézegetik és vidáman értékelik a fényképeket. A tanév elején a DÖK munkaterv végrehajtásának fontos eleme, hogy az alakuló értekezleten az osztálytitkárokkal összevont gyűlésre kerül sor, ahol ismertetésre kerül az éves munkaterv és minden osztály részletes tájékoztatót kap a rendezvények időpontjairól. Külön színfolt minden tanévben az elsősavató, amelyet iskolatörténeti előadás előz meg. A kilencedikes tanulók megismerkedhetnek iskolánk történetével és szép hagyományaival. A DÖK folyamatosan díszíti a földszinti folyosót is, ezzel páratlan hangulatot varázsol az iskola életébe, valamint a hozzánk belépő vendégek, érdeklődők számára is (advent, karácsony, Mikulás, farsang, Halloween...). Az egyéb programok: Kísértés, Sütivásár, Mikulás, Nyugdíjas Karácsony szervezése és lebonyolítása, külföldi kirándulások szervezése, sportnap, Irinyi-nap,

adománygyűjtő

akciók....,

mind

olyan

események

és

rendezvények, amelyek az iskolai ill. a diákélet szerves részei, immár szép hagyományai, a közösségépítés, gyakran a példamutatás pedagógiai szempontból is fontos alkotó elemei. A nevelés akkor eredményes és hiteles, ha példamutatással jár. A DÖK rendezvényekről pedig ez elmondható.

Külön köszönöm az elmúlt évek kiváló diákönkormányzati munkáját, a DÖK segítő

tanároknak

és

a

diákvezetőknek,

a

segítséget

nyújtó

osztályfőnököknek, szaktanároknak.

7.3 .Mentális fejlesztés 7.3.1. Az iskolapszichológus tevékenysége Nagyon régi szakmai igényünk teljesült azzal, hogy 2015. január 12től

főállású

(teljes

óraszámban

az

Irinyiben

foglalkoztatott)

pszichológus álláshelyet sikerült betölteni. A szakember érkezésére és munkájára égetően szükségünk volt és van, mivel a nevelési, mentális problémák erőtelesen jelentkeznek a nevelés területén. 28

Rohanó, ellentmondásos társadalmunkban egyre több a családi konfliktus, a lelki problémákkal küzdő emberek tömege. Ezek a negatív jelenségek nyilvánvaló módon az iskolákat sem kerülik el, érzékenyen érintenek bennünket. Úgy gondolom, hogy az iskolapszichológusnak eddigi tevékenysége, munkája bizakodással tölthet el bennünket a felmerülő problémák közös szakszerű megoldására vonatkozóan. Az iskola a legnagyobb hatású mentálhigiénés intézmény, egyik oldalról azért, mivel az iskolával mindenkinek van valamilyen kapcsolata, másrészt viszont a személyiség formálására az egyik legjobb időszak a gyerekkor illetve a kamaszkor. Az iskolapszichológus elsősorban preventív munkát végez és az a cél, hogy az iskola minden résztvevője (diák, pedagógus, szülő) közötti kapcsolat megfelelően alakuljon, hatékony legyen közöttük a munka és próbálják meg jól érezni magukat. Carl Rogers szerint a hatékony tanácsadásnál 3 dologra kell nagyon odafigyelni, mégpedig a) a kliens feltétel nélküli elfogadása; b) a tanácsadó személyének és kommunikációjának hitelessége; c) az empátiás kommunikáció. Az iskolapszichológus is ez alapján dolgozik, és a konkrét tanácsadás

helyett

meghatározott

kommunikációs

technikával

visszatükrözi a diák gondolatait, érzéseit. Segíti a tanulót abban, hogy

felismerje

a

problémáit

és

közösen

átbeszélve

azt

megpróbálnak megoldást találni rá. Ha a helyzet úgy kívánja csoportvagy osztályszinten is megbeszélésre kerül az adódott probléma természetesen a problémát hozó diák beleegyezésével. Az iskolai munka elsődleges színtere az osztályközösség, ahol kiemelt szerep jut a szociometriai vizsgálatoknak, illetve különféle tematikában tartott csoportfoglalkozásoknak. Lehetőség nyílik az osztály

tagjai

közötti

kapcsolatok

feltérképezésére,

a

csoportdinamika tudatos alkalmazására, a csoportban levő tanulók önismeretének, kommunikációs képességeinek stb. fejlesztésére. Emellett fontos feladat továbbá a krízishelyzetek kezelése (falcolás,

29

öngyilkossági kísérletek) vagy éppen a pályaválasztási döntés segítése. Az iskolapszichológus munkája csak akkor lehet igazán hatékony, ha a pedagógusokkal való együttműködésre is odafigyel és kialakít egy oda-vissza működő jelzőrendszert. Lényege, ha a tanár valamelyik diákon olyan jeleket észlel, amelyeket eddig még nem, javasolja számára, hogy felkeresheti az iskolapszichológust, másik oldalról viszont az iskolapszichológus is felkeresheti a tanárt, hogy figyeljen egy kicsit jobban oda az egyik vagy másik diákra, mert megterhelő időszakon van túl.

7.3.2. Bűnmegelőzési tanácsadó tevékenysége iskolánkban A Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság megbízott tisztje (alezredes) a 2014/20015. tanévtől látja el feladatát iskolánkban, segítve a nevelési problémák megoldását. Prevenciós

tevékenysége,

közösségekben

történő

tanácsai,

a

nagyobb

és

kisebb

megbeszélések

nagyban

segítik

az

osztályfőnökök és szaktanárok munkáját. Napi szinten igyekszik kapcsolatot tartani az iskolavezetéssel is. Indokolt esetben szülői értekezleten, a fegyelmező eljárás kapcsán behívott szülőkkel is találkozik, véleményt mond, tanácsokat ad. Az osztályfőnökök igénylik munkáját, szakmai segítségét. Fontos, hogy a bűnmegelőzési tanácsadó más aspektusból is megközelíti a bírósági

nevelési,

gyakorlati

magatartási

esetekre,

a

problémákat: számítógép

büntetőjogi,

használatának

veszélyeire, a személyiségjogok védelmének fontosságára hívja fel a tanulók, a szülők és a kollegák figyelmét.

7.3.3. Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátása Minden

tanévben

a

tanulók

érdekében

folyamatos

volt

az

együttműködés a szülőkkel, az iskolai védőnővel, az iskolaorvossal, az

iskolapszichológussal,

edzőkkel,

az

illetékes

a

kollégiumi

gyermekjóléti

nevelőtanárokkal, szolgálatokkal

és

Kormányhivatal járási gyámhivatalaival és hatósági osztályaival. 30

az a

A tanév elején felmérjük az iskola hátrányos helyzetű, valamint halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak számát, melynek alapjául az

osztályfőnökök

által

összegyűjtött

határozatok,

a

tankönyvigényléssel kapcsolatos információk, valamint az „Útravaló” esélyegyenlőségi

pályázati

anyagának

elkészítése

során

összegyűjtött adatok szolgálnak. Mivel a szülők (és a tanulók) részéről az adatszolgáltatás önkéntes, nyilvánvalóan adataink nem teljesek ezen a téren.

Minden tanévben folytatódott és folytatódik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az Emberi Erőforrás

Támogatáskezelő

által

kiírt,

Útravaló-Macika

Esélyegyenlőségi Ösztöndíjprogram. 2 alprogramban vesznek részt a tanulóink ill. a mentor tanárok: a./ Út a szakmához b./ Út az érettségihez. Sajnos az Út az érettségihez c. alprogram az elmúlt tanévtől megtorpant objektív okok miatt.

A tanév folyamán folytatódott az iskolapszichológiai tanácsadás. Az iskolapszichológiai hálózat kialakításával nagyobb óraszámban tudott

tanulóinkkal

osztályban szociometria

foglalkozni

az

iskolapszichológus.

Több

segítette az osztályfőnök közösségépítő munkáját kérdőív

kitöltésével

és

kiértékelésével.

Kiemelt

fontosságúnak tartjuk a prevenció megvalósulását. Folyamatos együttműködésünk van a Csomópont Iskolával (drogprevenció), valamint tanévente 3 alkalommal látogatást tesznek tanulóink tanári kísérettel a Büntetésvégrehajtási Intézetben a bűnmegelőzési terv sikeres végrehajtása érdekében. Rendkívüli esetjelzésekkel is élünk a gyermekjóléti szolgálatok felé. Ifjúságvédelmi munkával kapcsolatosan információk és statisztikai adatok határidőre történő szolgáltatása folyamatos.

31

Örömteli az is, hogy ezen a területen a szakember ellátottságunk is megfelel a követelményeknek, mivel a kolleganő szakvizsgázott pedagógus család-gyermek és ifjúságvédelmi területen.

Tanév

Törvény szerint nem hárányos helyzetüek

Hátrányos helyzetű

Halmozottan hátrányos helyzetű

Tanulólétszám

2010/11

645

121

30

796

2011/12

625

83

23

731

2012/13

507

171

25

703

2013/14

403

173

61

637

2014/15

418

71

58

547

Halmozotta n hátrányos helyzetű 4%

2012/2013. tanév Törvény szerint nem hárányos helyzetüek 72%

Hátrányos helyzetű 27%

Hátrányos helyzetű 24%

Halmozottan hátrányos helyzetű 11%

Halmozotta n hátrányos helyzetű 10%

2014/2015. tanév Törvény szerint nem hárányos helyzetüek 76%

Hátrányos helyzetű 13%

32

2013/2014. tanév Törvény szerint nem hárányos helyzetüek 63%

7.4. Kapcsolattartás a kollégiumokkal

A városi kollégiumi hálózat korábbi jelentős átszervezése miatt szűkült a kollégiumi

férőhely

Debrecenben,

de

iskolánknak

lényegében

3

kollégiummal volt ill. van kapcsolata: Gulyás Pál Középiskolai Kollégium, Baross Gábor SZKI Kollégiuma, Deák Ferenc Kollégium. A kollégista tanulóink száma csökkent az előző két tanévben. Számunkra a „Gulyás” és a „Baross” a legfontosabb a tanulóink elhelyezése és a kapcsolattartás szempontjából. Minden tanév elején kölcsönösen megküldjük egymásnak a munkatervet, a tanév rendjét, így a kollégiumok is nyomon tudják követni az iskolai programokat. A csoportvezető nevelőtanárok részt vesznek a félévi és a tanév végi osztályozó értekezleteken. Az osztályfőnökök telefonos és személyes kapcsolatban is állnak a kollégiumi pedagógusokkal.

A kollégista tanulóink száma 2010-2016. között: 2010/2011. tanév

:

102 fő

2011/2012. tanév

:

93 fő

2012/2013. tanév

:

85 fő

2013/2014. tanév

:

55 fő

2014/2015. tanév

:

44 fő

2015/2016. tanév

:

35 fő

A számok is bizonyítják, hogy egyre kevesebb tanuló kollégista. A tanulók többsége bejáró, még a nagyobb távolság ellenére is inkább a napi utazgatást választják.

33

8. Oktatás-képzés 8.1. Tanulmányi munka 8.1.1. Az iskola tanulmányi eredményei 2010/2011. 2011/2012. 2012/13. 2013/14. Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola Érettségi utáni szakképzés Iskolai átlag

3,19 3,56 3,30

3,16 3,60 3,30

3,11 3,44 3,30

3,09 3,38 3,39

3,58

3,64

3,64

4,04

3,42

3,42

3,34

3,38

2014/15 2,91 3,40 3,40 4,03 3,39

Gimnázium év végi átlagai 3,50

3,19

3,16

3,11

3,09

2,91

3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 2010/2011.

2011/2012.

2012/13.

2013/14.

2014/15.

Szakközépiskola év végi átlagai 4,00

3,56

3,60

3,44

3,38

3,40

2012/13.

2013/14.

2014/15.

3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 2010/2011.

2011/2012.

34

Szakiskola év végi átlagai 3,50

3,30

3,30

3,39

2012/13.

2013/14.

3,30

3,40

3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 2010/2011.

2011/2012.

2014/15.

Érettségi utáni szakképzés év végi átlagai 5,00 4,00

3,58

3,64

3,64

4,04

4,03

3,00 2,00 1,00 0,00 2010/2011.

2011/2012.

2012/13.

2013/14.

2014/15.

Az iskola év végi átlagai 3,42

3,42

3,34

3,38

3,39

2012/13.

2013/14.

2014/15.

3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 2010/2011.

2011/2012.

35

Az elmúlt 5 tanév év végi eredményei világosan mutatják a tendenciákat, iskolatípusonként az eredmények változatosságát. Kitűzött célunk volt a 3,50 iskolai tanulmányi átlag elérése. Ez sajnos nem sikerült, de ha az 5 tanév iskolai átlagát vizsgáljuk 3,34-3,42 között hullámzott a teljesítmény, amely a tanévek viszonylatában 2010-2015 között látványos visszaesést, zuhanást nem jelentett, lényegében 0,08 kitérés van (3,42 és 3,34 között). Tehát enyhe stagnálás jellemző az elmúlt évek teljesítményére. A 2012/2013. tanév „mélypontja” (3,34) után bár enyhe emelkedés figyelhető meg, de a korábbi tanévek 3,42-es átlagát nem sikerült elérni.

Ami nagyon szembetűnő az a gimnázium teljesítménye: végig jóval az iskolai átlagszint alatt van. A motiválatlanság, a tanulás és sport egyensúlyának hiánya, az esetleges sportbeli kudarcok (nem kerül be a kezdőcsapatba ill. a keretbe, esetleges konfliktus az edzővel, a sportolást abbahagyja, a tanítási órákon nem figyel inkább rendetlenkedik.....), sajnos az esetleges sportsikerek egy bizonyos „nagyképűséggel” is járnak, amely jelenség igencsak rombolhatja az osztályközösséget és ránehezül a tanár-diák viszonyra is. Az, hogy „nem divat” a tanulás, sajnos minden iskolatípusra jellemző, hol erősebb, hol gyengébb vonulattal.

A korábbi évekkel ellentétben a szakközépiskolai átlagok egyértelműen a „csalódás” kategóriáját erősítik, mivel bár az iskolai átlagok körül mozognak az iskolatípus eredményei, de a korábbi „húzóágazat” az elmúlt években önmagához képest kisebb teljesítményt mutat fel. A szakközépiskolai képzésen is megjelentek a gyengébb képességű tanulók, de a tanulók többsége sem kellő motiváltsági szinttel érkezik az általános iskolákból. Az ágazati szakközépiskolai képzéssel kapcsolatosan általános elvárás, hogy a tanuló mutasson szakmai érdeklődést a választott szakmacsoportos képzése iránt. Véleményem szerint ez irányba sokat tesznek, jó munkát végeznek pedagógusaink. A szakmai tanáraink mellett gyakran a közismereti tanáraink is próbálják a szakmát népszerűsíteni, a

36

tanulókban tudatosítani, hogy milyen előnyei és szépségei vannak a választott szakmai iránynak! Az ágazati szakközépiskolai képzésen belül a gyakorlati képzés fontossága alapvető, az összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat teljesítése is a továbbhaladás feltétele. Úgy gondolom, hogy ha a szakközépiskolai képzést (2016. szeptember 1-től szakgimnáziumi) sikerülne stabilizálni és a tanulmányi eredményeken javítani, akkor az iskolai átlag remélt 3,50 átlagának elérése hosszú idő után megvalósulhatna.

A szakiskolai képzés tanulmányi átlagai az iskolai átlaghoz közeli eredményeket

hozzák.

Elmondható,

hogy

az

elvárásoknak

részben

megfelelően teljesítenek. A rendkívül gyenge előképzettség, a szakmai iránti gyakori érdektelenség, a deviáns magatartás következménye volt a nagymértékű lemorzsolódás a korábbi tanévekben. Szerencsére az idei tanév első felére a folyamatok jelentősen mérséklődtek, a szakma iránti érdeklődés is fejlődést mutat, de ezek viszonylagos tényezők. A szakiskolai osztályok óratervében zömmel már a szakmai tárgyak és a gyakorlat szerepelnek (a közismeret összesen 33 % a három évfolyamon), így a tanulónak elvileg könnyebb a jobb osztályzatot megszerezni. A szakmai elméletet oktató kollegák nagyon nehéz helyzetben vannak és valójában hősies munkát végeznek, mivel a szövegértéssel, a matematikai alapkészségekkel súlyos gondok vannak. Szükséges lenne, hogy az általános iskola 8. osztályában valamilyen szintű kimeneti vizsga történjen, egyfajta „szűrés”, mert a mai valóság az, hogy tömegesen hagyják el az általános iskolákat a „funkcionális analfabéták”. A középiskolának már nem az alapkészségeket kellene újratanítani, hanem a szakképzéssel kellene foglalkoznia az előírt kerettantervben, valamint a szakmai és vizsgakövetelményekben (szvk) megfogalmazottak szerint. Tehát a fentiek alapján megállapítható, hogy a szakiskolai eredmények is nagyon viszonylagosak.

37

Az érettségi utáni szakképzés (logisztikai osztályok 13,14. évfolyam) eredményei „hagyományosan” az iskolai átlag felett vannak, átlagjavító, felfelé húzó szerepet töltenek be. A felnőttes magatartás, a szakmai motiváltság és érdeklődés, a célirányos tanulás jó eredményeket hoz a kollegák számára is, felüdülés tanítani ezekben az osztályokban.

8.1.2. Érettségi és szakmai vizsga eredmények a./ Érettségi eredmények

Érettségi átlagok 4

3,17

3,31

2013/14.

2012/13.

2,86

3,2

3,2

3 2 1 0 2014/15.

2015 Átlag:

2011/12.

2014 Átlag:

2010/11.

2013 Átlag:

2012 Átlag:

2011 Átlag:

Magyar nyelv és ir

2,87

3,34

3,28

2,96

3,12

matematika

2,17

2,59

2,63

292

2,53

történelem angol nyelv

3,11 2,65

3,2 2,95

3,35 3,06

3,49 3,14

3,71 2,82

német nyelv

3,15

3,32

4,26

3,62

3,44

informatika

3,25

3

3,12

3,05

3,05

testnevelés biológia

3,61 2,88

3,76 3

4,21 4,2

3,82 --------

4,03 3,6

földrajz

2,65

3,08

2,82

2,87

3,2

kémia

------

------

3,4

3

3,43

ker-mar közg.-mar. vend.-idf.

3,72 ------

4 ------

4,2 ------

3 3,12

3,42 4,25

célnyelvi c.

1,86

------

2,55

3,28

2,67

francia nyelv

------

------

--------

--------

---

fizika rajz

3 ------

-----------

3,5 4

---------------

--4,5

társadalomismeret átlag

4,25 2,86

3,17

3,31

3,2

3,2

38

2010-2015 között a középszintű érettségi eredményeink nem az elvárt szintet, átlagot hozták, sőt az elmúlt 2014/2015. tanévben a 3,00 szint alá estünk a 2,86 érettségi eredménnyel. Az érettségi vizsga értéke, társadalmi megbecsültsége is sokat romlott az utóbbi években. Maga az érettségi rendszer sem jó. Mint gyakorló érettségi vizsgaelnök is kijelenthetem, hogy az érettségi vizsga írásbeli dominanciája eleve rányomja a bélyegét egy-egy vizsgatárgy teljesítményére. Ha az írásbeli sikerül (amely gyakran a tanuló felfogásában az elégségest jelenti) az érettségiző diák már nem igazán készül a szóbeli vizsgára, mivel a jegye már részben vagy egészben már kialakult. A tanulók nagy része már motiválatlanul jelenik meg a szóbeli érettségi vizsgán és ez nem használ az érettségi vizsga tekintélyének. Súlyos gond, hogy a felsőoktatásba történő felvételi feltételei többször és radikálisan megváltoztak. A tanuló továbbtanulását eldöntheti az a tény is, hogy milyen a családja anyagi helyzete. Ugyanis ha a család tudja vállalni a magas félévi képzési költségeket a tanuló alacsony pontszámmal is bekerülhet a felsőoktatásba. Következésképpen nem érdekelt az érettségi vizsgán jó teljesítményt nyújtani, mert a „fizetősen” úgyis bejut. Ha a család nem engedheti meg magának a fent leírtakat, akkor is gond van, mert a műszaki szakok kivételével rendkívül magas pontszámokkal lehet csak felvételt nyerni a nappali tagozat államilag támogatott szakjaira. Iskolánk esetében a kereskedelem-marketing, vendéglátás-turisztika szakok 400 pont vagy jóval ezek feletti határokat „súrolnak”, így a tanulóink könnyen feladják a jobb teljesítménybe vetett hitüket

is,

idejekorán.

Az

érettségi

feladatok

változatossága

is

befolyásolhatják az eredményeket, de az érettségi vizsga rangjának, tekintélyének visszaszerzése közös és kiemelt feladat tantestületi szinten. Az érettségi vizsgatárgyakat tanító kollegák szakmai munkájára, következetességére nagy szükség van. A tantárgyak érettségi átlagait elemezni kell munkaközösségi szinteken is és le kell vonni a megfelelő szakmai konzekvenciákat, ki kell dolgozni azokat a módszereket, eljárásokat, feladatok adatbázisát kell létrehozni, amelyek segítségével javítani tudunk a jelenlegi helyzeten. 39

b./ Szakmai vizsgaeredmények

2010/11. Pék Húsipari termékgyártó Logisztikai ügyintéző

2011/12.

2012/13.

4,00

4,24

4,10

3,35

3,58

3,80

3,96

3,60

-

2013/14. 3,62 3,31 4,06 3,81

2014/15. 3,56 4,00

4,18

4,56

A 2013/2014-es tanévben 2-2 osztályunk vizsgázott a szakiskolai képzésben, mivel abban a tanévben végeztek a 2+2-es képzésben az utolsó osztályaink és a 3 éves előrehozott szakképzésben ekkor voltak végzősök az első osztályok.

A szakmai vizsgaeredmények általában megfelelnek az elvárásoknak. A vizsgaeredmény a legfontosabb kimeneti teljesítmény, amellyel a tanuló célt ért, megszerzi szakképesítését. Iskolánkban a vizsgák szervezése, lebonyolítása a törvényi előírásoknak megfelelően történik. A vizsgajegyzőkönyvek döntő mértékben pozitív megállapításokat tartalmaznak, dicsérve szakképzésünket, valamint elismerve a kollegák áldozatos szakmai munkáját.

8.1.3. Bukási, hiányzási mutatók 2010/2011 2011/2012 2012/2013 Igazolt átlaga Igazolatlan átlaga Összes átlaga

2013/2014 2014/2015

116,30

131,31

134,40

132,49

141,91

8,37

14,88

17,72

6,86

16,78

124,67

146,19

152,12

139,34

158,68

Igazolt hiányzások átlaga 150,00 100,00 50,00 0,00

116,30

131,31

40

134,40

132,49

141,91

Igazolatlan hiányzások átlaga 17,72

20,00

16,78

14,88

15,00

8,37

10,00

6,86

5,00 0,00

2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

Összes hiányzás átlaga 200,00 150,00

152,12

146,19

124,67

158,68

139,34

100,00 50,00 0,00

2010/2011 2011/2012 2012/2013 2013/2014 2014/2015

Bukások száma 2010/2011.

2011/2012.

2012/2013.

2013/2014

2014/2015

év vége

év vége

év vége

év vége

év vége

Gimnázium

25

12,14%

40

20,51%

45

23,94%

18

15,00%

5

7,94%

Szakközépisk.

32

9,28%

30

9,87%

33

12,13%

39

13,88%

33

11,58%

Szakiskola

18

10,59%

32

17,11%

29

19,08%

11

7,80%

11

9,09%

Érettségi utáni szakképzés

2

4,17%

0

0,00%

2

7,41%

0

0%

1

1,85%

Összesen

77

10,01%

102

14,05%

109

16,62%

68

11,56%

50

9,56%

Bukások alakulása (%) 2010/11

2011/12

2012/13

2013/14

2014/15

Gimnázium

12,14%

20,51%

23,94%

15,00%

7,94%

Szakközépiskola

9,28%

9,87%

12,13%

13,88%

11,58%

Szakiskola

10,59%

17,11%

19,08%

7,80%

9,09%

4,17%

0,00%

7,41%

0%

1,85%

10,01%

14,49%

16,62%

11,56%

9,56%

Érettségi utáni szakképzés Összesen

41

Ezekben az eredményekben nincsenek benne azok a tanulók, akik nem teljesítették a tanévet mert a gyakorlati hiányzásaik meghaladták a 20 %-ot. Igazolatlan óráik vannak így a gyakorlat pótlására nincs lehetőség. 16 ilyen tanulónk van, sajnos számuk évről évre magas. Hiányzásaik miatt nincs lehetősége a tantestületnek a tananyag megtanítására. A magas hiányzási mutatók és a bukások száma között egyenes összefüggés van. Az a tanuló aki sokat hiányzik, „lóg az iskolából”, lemarad, nem tudja a hiányosságait időben pótolni, könnyen a bukás szélére sodródik és eredménytelen lesz.

8.1.4. Tanórán kívüli foglalkozások, tehetséggondozás A tanórán kívüli foglalkozások nevelő-oktató munkánk fontos alkotó eleme. Célja a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása és az általános iskolából hozott hiányosságok pótlása. Ezt a célt szolgálja a német nyelvből, magyar nyelvből, matematikából szervezett foglalkozások. Ezeket a foglalkozásokat a 9. ill.10. évfolyamon szervezzük meg. A 9. évfolyam esetében a bemeneti szintfelmérő megírása után javasoljuk az eredmények alapján a szülőknek a tanuló részvételét a foglakozáson. A nyilatkozat aláírása után a részvétel kötelező a tanév végéig. A 10. évfolyam esetében az előző tanév májusában hirdetjük

meg

a

foglalkozásokat.

A

jelentkezéskor

a

szaktanárt

is

megnevezhetik. A tanulók rendszerint a szaktanárukat jelölik meg a foglalkozás tartójának, amelyet igyekszünk maximálisan teljesíteni. A tanárok egyenlő leterheltségének biztosítása miatt ill. kis létszámú jelentkezők esetén szoktunk ettől az elvtől eltérni.

Szakkörök A jelenlegi tanévben nem működtetünk szakkört. A májusi jelentkezéskor minimális volt a jelentkezők száma, így a beindításra nem került sor. Kémia, orosz és gasztronómia szakkör került meghirdetésre.

Az előző tanévi és a jelenlegi tanórán kívüli foglalkozások: Magyar felzárkóztató Matematika felzárkóztató 42

Angol felzárkóztató Német felzárkóztató Kompetencia fejlesztő foglalkozás Francia szakkör Közösség építő foglalkozás DÖK foglalkozás Tanórán kívüli programok Tanórán kívüli nevelő-oktató munka másik nagy összetevője a közösségben végzett tevékenység vagy az egyéni ismeretszerzés, az egyéni felkészülés biztosítása. Mivel iskolánkban nincs szabadidő szervező, ezért ez a feladat áthárul az osztályfőnökökre, a szaktanárokra, munkaközösség-vezetőkre. A tanórán kívüli nevelés-oktatás fontos szinterei a következőek voltak: - múzeumpedagógiai foglalkozások - Operakaland (magyar munkaközösség) - közös sporttevékenység (booling) - közösségi szolgálatok keretében szerzett ismeretek (pl. katasztrófavédelem, idősek KI MIT TUD vetélkedője) - színházlátogatások - tanulmányi séták - Irinyi Gálák - osztálykirándulások - idegen nyelvi karácsony - nyugdíjas karácsony - Iskolatörténeti előadás - Elsősavató - Kísértés - Sütivásár - Mikulás - sportnap - Irinyi nap

43

Tehetséggondozás Célunk a tehetség, a különleges képesség kibontakoztatása, a tanuló személyiségének olyan irányú fejlesztése, amely az átlagosnál magasabb szintű ismeretszerzésre, önálló munkavégzésre és az önképzési igény felkeltésére ad lehetőséget.

Feladataink: • A tehetséges tanulók kiválasztása 9. osztályban a tanulók érdeklődésének, képességének, tudásszintjének felmérése segítséget nyújt a szaktanároknak a tehetségek megismerésében. A középiskolai tanulmányok tovább formálják a tanulók érdeklődését, így a tehetségek később is megmutatkozhatnak. A kiemelkedő és jó tanulmányi eredményeket

elérő

tanulók teljesítményét

folyamatosan

figyelemmel

kísérjük. • A tehetségek gondozása - tanórai differenciált foglalkozások szervezésével, - tanórán kívüli foglalkozások (versenyekre, továbbtanulásra, nyelvvizsgára felkészítő) szervezésével, - a tanulók motiválásával, az önbizalom növelésével, - a versenyszellem fokozásával, - aktuális országos és megyei közismereti és szakmai versenyeken való részvétellel, - az élsport és a tanulás kettős terhelésének könnyítése érdekében differenciált, egyénre szabott tanulmányi továbbhaladási rendszer működtetésével történik.

Tanórán kívüli foglalkozás keretében lehetőséget teremtünk a két tanítási nyelvű osztályokba járó tanulóinknak, hogy második idegen nyelvet tanuljanak heti 3 órában:

a 9/kny osztályban 2 csoportban a 9.c osztályban

1 csoportban

a 10.c osztályban

1 csoportban

44

Előző tanévekben a többi szakközépiskolai tanulóink részére is biztosítottuk a lehetőséget egy második idegen nyelv tanulására fakultációban. Mivel ezek az órák délutáni időpontokban voltak a tanulók lelkesedése a következő tanévre rendszerint elfogyott.

Érettségire felkészítő foglalkozásokat szervezünk heti 1 órában a végzős osztályaink számára az alábbi tantárgyakból:

Az elmúlt időszakban a következő középszintű érettségi felkészítőket szerveztük - angol nyelv - német nyelv - magyar nyelv és irodalom - történelem - földrajz - biológia - célnyelvi civilizáció - testnevelés - vendéglátás - idegenforgalom - gazdasági és közgazdasági ismeretek - informatika

Az eredményes továbbtanulást segítve emelt szintű érettségi felkészítőt tartanak a kollegáink német nyelvből a két tanítási nyelvű osztályaink 11. ill. 13. évfolyamos tanulói részére. A két tanítási nyelvű osztályokba járó tanulóknak 2 tantárgyból idegen nyelven kell érettségizni, ezért nagyon fontos, hogy ezekből a tantárgyakból is szervezzünk érettségi előkészítőt. Német nyelvű célnyelvi civilizációból és német nyelvű földrajzból is szerveztünk érettségi felkészítőt. Ezen tantárgyak tanulását a tanulók korábban befejezték és ebben az új rend-szerben a tantárgy befejezése után nincs lehetőségük előrehozott érettségi vizsgát tenni mint korábban.

45

ITSH START szakkör keretében német nyelvű állásinterjúkra és német nyelvű munkára készítjük fel az IT-s munka után érdeklődő tanulóinkat.

Versenyeredményeink javítása érdekében versenyfelkészítő foglalkozásokat tartanak a kollegák német nyelvből, magyar nyelvből, irodalomból, szakmákból. A nyelvvizsgák számának növelése ill. a nyelvvizsgázási kedv növelése és nem utolsósorban a célnyelvi mérés megfelelő eredményének az elérése érdekében nyelvvizsga felkészítőt tartunk német és angol nyelvből. Az iskola pszichológus bevonásával a versenyekre való felkészülést próbáljuk teljessé tenni. Az előző tanévekben a tanulók informatikai ismereteiknek a bővítése érdekében rendszeresen szerveztünk ECDL felkészítőket. A vizsgák anyagi vonzatai miatt ezek a vizsgák elsorvadtak.

8.1.5. Kompetencia eredmények

A tanulók képességszint szerinti megoszlása matematikából a szakközépiskolai és szakiskolai osztályokban a 2015-ös mérés alapján.

46

A tanulók képességszint szerinti megoszlása szövegértésből a szakközépiskolai és szakiskolai osztályokban a 2015-ös mérés alapján.

47

Ezen eredménye alapján a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 85.§ 2. bekezdés (C) pontja alapján nem kötelező fejlesztési tervet készíteni az iskolának. Sajnos a szakiskolás tanulóink nagy része nem hozza vissza a tanulói kérdőívet, vagy kitöltetlenül adja le. Ennek következtében csak a szakközépiskolás tanulóink esetében beszélhetünk a CSH indexről. A szakközépiskolás tanulók esetében a CSH index

alapján

várható

eredményektől

matematikából

és

szövegértésből

szignifikánsan jobban teljesítettek. A két iskola típus tanulóinak a 2013-as mérési eredményét összehasonlítva a 2015-ös eredménnyel elmondhatjuk, hogy mindkét kompetencia területén magasabb képességpontokat teljesítettek.

8.2.

Közismereti, szakmai és sportversenyek eredményei Közismereti versenyeredmények Tanév 2010/2011.

2011/2012.

2012/2013.

Verseny megnevezése Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati verseny

Helyezés

Szép magyar beszéd

díjazott Kazinczyérem

Édes anyanyelvünk országos nyelvhasználati verseny

emléklap

Szép magyar beszéd HVG Bonus Intra Országos Történelmi Verseny

DIA-MOND V verseny országos döntő

48

Felkészítő tanár Szabóné dr. Nagy Enikő Szabóné dr. Nagy Enikő

különdíj

Szabóné dr. Nagy Enikő Szabóné dr. Nagy Enikő

6-12

Kocsor Sándor

6.

Szabóné dr. Nagy Enikő

Lev Tolsztoj és kora országos műveltségi vetélkedő

2013/2014.

2014/2015.

12.

Szabóné dr. Nagy Enikő

Orosz kultúra aranykora országos műveltségi vetélkedő

17.

Szabóné dr. Nagy Enikő

OSZKTV

7.

Kocsor Sándor, Gaál Zoltánné

"Es weihnachtet schon"

2.

Bodnárné Enyedi Gabriella

Szakmai versenyeredmények Az országos szakmai

versenyeken hagyományosan

jól

szerepelnek

tanulóink, az általuk elért helyezéseket az alábbi táblázat szemlélteti:

SZKTV pék Tanév

helyezé s

SZÉTV húsipari termékgyártó

vendéglátásidegenforgalom

felkészítő tanár

helyezés

felkészítő tanár

helyezés

felkészítő tanár

Csatáriné H.M. Szilágyi L.

23., 25.

Boldog Pné Hüse Ané Vallató P.

1.

Boldog Pné Kovács E.

9.

Boldog Pné Hüse Attiláné

28.

Boldog Pné Hüse Attiláné

2010/11.

8.

Tormáné Cs.Zs., Szilágyi L.

18.

2011/12.

1., 3.

Tormáné Cs.Zs., Szilágyi L. Csatáriné H.M.

7., 18.

2012/13.

3., 4.

2013/14.

10., 11., 13., 14.

2014/15.

1., 10.

Tormáné Cs.Zs., Szilágyi L. Csatáriné H.M. Tormáné Cs.Zs., Szilágyi L. Csatáriné H.M. Tormáné Cs.Zs., Szilágyi L.

2., 4.

2., 7., 13.

10., 16.

Csatáriné H.M. Szilágyi L. Hunkó K. Krizsóné K.A. Csatáriné H.M. Szilágyi L. Kovács E. Csatáriné H.M. Szilágyi L. Lukács A. Csatáriné H.M. Szilágyi L. Lukács A.

-

-

A 2015/2016-os tanévben a pék SZKTV döntője már megrendezésre került, ott tanulóink a 4. és a 8. helyen végeztek.

49

Sporteredmények Tanév

2009/2010

2010/2011

2011/2012

2012/2013

2013/2014

Sportág

Résztvevők

Edző/Tanár

Atlétika Diákolimpia országos döntő 400 m síkfutás V. helyezés

1 fő

Donka László, Felföldiné Kiss Klára

Kézilabda Diákolimpia országos döntő IV. helyezés

12 fő

Benyáts Balázs, Emődi Tünde

Kézilabda Diákolimpia országos döntő III. helyezés

12 fő

Köstner Vilmos, Kovács Gábor

Kosárlabda Diákolimpia országos döntő fiú II. helyezés

10 fő

Váczi Péter, Deme Ferenc

Labdarúgás Diákolimpia országos döntő fiú I. helyezés

17 fő

Németi János, Kozma Attila

Atlétika Diákolimpia országos döntő gerelyhajítás VI. helyezés

1 fő

Donka László, Kovács Gábor

Basic Aerobic Diákolimpia országos döntő lány I. helyezés

1 fő

Kovácsné Laurinecz Júlia, Felföldiné Kiss Klára

Duatlon Diákolimpia országos döntő fiút XVI. Helyezés

1 fő

Kozma Attila, Felföldiné Kiss Klára

Kézilabda diákolimpia országos döntő lány II. helyezés

12 fő

Boros Ferenc, Emődi Tünde

Kerékpár diákolimpia országos döntő fiú tömegrajtos verseny I. helyezés

1 fő

Kozma Attila, Felföldiné Kiss Klára

Kerékpár diákolimpia országos döntő fiú egyéni időfutam verseny V. helyezés

1 fő

Kozma Attila, Felföldiné Kiss Klára

Kerékpár diákolimpia országos döntő fiú egyéni összetett verseny II. helyezés

1 fő

Kozma Attila, Felföldiné Kiss Klára

Labdarúgás diákolimpia országos döntő lány IX. helyezés

10 fő

Kiss Barna András

Teremlabdarúgás diákolimpia országos döntő fiú IX. helyezés

9 fő

Kozma Attila, Kiss Barna András

Atlétika országos diákolimpia fiú 200 m síkfutás X. helyezés

1 fő

Felföldiné Kiss Klára, Donka László

Atlétika országos diákolimpia lány rúdugrás V. helyezés

1 fő

Felföldiné Kiss Klára, Donka László

Kézilabda diákolimpia országos döntő Lány V. helyezés

12 fő

Boros Ferenc, Emődi Tünde

Kerékpár diákolimpia országos döntő fiú II. helyezés

1 fő

Kozma Attila, Felföldiné Kiss Klára

Kerékpár diákolimpia országos fiú egyéni időfutam verseny I. helyezés

1 fő

Kozma Attila, Felföldiné Kiss Klára

Kerékpár diákolimpia országos fiú egyéni összetett verseny I. helyezés

1 fő

Kozma Attila, Felföldiné Kiss Klára

Labdarúgás Diákolimpia országos döntő lány II. helyezés

8 fő

Kiss Barna András

Labdarúgás Diákolimpia országos döntő fiú IV. helyezés

17 fő

Szatmári Csaba, Kozma Attila

Atlétika országos diákolimpia fiú 200 m síkfutás IV helyezés

1 fő

Felföldiné Kiss Klára, Donka László

Atlétika országos diákolimpia fiú 400 m síkfutás VI. helyezés

1 fő

Felföldiné Kiss Klára, Donka László

Atlétika országos diákolimpia lány rúdugrás II. helyezés

1 fő

Kovács Gábor, Skoumal Péter

Atlétika országos diákolimpia fiú 800 m síkfutás X. helyezés

1 fő

Felföldiné Kiss Klára, Donka László

Futsal diákolimpia országos döntő fiú XIII. helyezés

10 fő

Kozma Attila

Judo diákolimpia országos döntő lány ifjúsági II. helyezés

1 fő

Felföldiné Kiss Klára

Labdarúgás Diákolimpia országos döntő lány XIII. helyezés

8 fő

Kiss Barna András

Síkfutás 200 m országos I. hely

1 fő

Emődi Tünde

Síkfutás 400 m országos III. hely

1 fő

Emődi Tünde

Síkfutás 800 m országos V. hely

1 fő

Emődi Tünde

50

Sakk országos VIII. hely

1 fő

Kiss Barna

Labdarúgás lány V-VI. kcs országos XI. hely

8 fő

Kiss Barna

Labdarúgás Coca Cola Cup országos I. hely

5 fő

Kiss Barna

Kerékpár országos III. hely

1 fő

Emődi Tünde

Kerékpár országos III. hely

9 fő

Emődi Tünde

Kerékpár időfutam-amatőr országos I. hely

1 fő

Emődi Tünde

Kerékpár mezőny-amatőr országos I. hely

1 fő

Emődi Tünde

Kerékpár összetett-amatőr országos I. hely

1 fő

Emődi Tünde

Kerékpár időfutam-amatőr országos II. hely

1 fő

Emődi Tünde

Kerékpár mezőny-amatőr országos II. hely

1 fő

Emődi Tünde

Kerékpár összetett-amatőr országos II. hely

1 fő

Emődi Tünde

Kerékpár időfutam-amatőr országos IV. hely

1 fő

Emődi Tünde

Kerékpár mezőny-amatőr országos IV. hely

1 fő

Emődi Tünde

Kerékpár összetett-amatőr országos IV. hely

1 fő

Emődi Tünde

Lány labdarúgó nemzetközi torna I. helyezés

7 fő

Kiss Barna András

Sakk országos diákolimpiai döntő VIII. helyezés

1 fő

Kiss Barna András

Lány labdarúgás országos diákolimpiai döntő V. helyezés

10 fő

Kiss Barna András

Atlétikai országos döntő

4 fő

Emődi Tünde

2014/2015

9.

Pedagógus életpálya-modell, minősítési eljárás, intézményi önértékelés

A

2013.

szeptember

1-jén

bevezetett

életpálya

modell

jelentős

illetménynövekedést eredményezett és ütemezve 2017-ig a jogszabály szerint a folyamatos végrehajtás érvényben van. Általában a pedagógusok körében ez pozitív hatást gyakorol, viszont az óratervi órák növekedése (22-26), a kötött munkaidő (32 óra) nyilvántartása, a minősítési eljárás, a pedagógiai-szakmai (tanfelügyelet) ellenőrzés, az intézményi önértékelés szabályozása jelentős adminisztrációs többletterhet rakott a pedagógusok vállára. Úgy gondolom, hogy a béremelésből fakadó pozitív energiák nem a pedagógiai teljesítmény növelésére, a hozzáadott érték gyarapítására, hanem gyakran ténylegesen a túlzott adminisztráció teljesítésére fordítódik, amely szakmailag nem mindig indokolható. 51

Bizonyos

mértékben

az

adminisztrációs

terhek

csökkentésére,

racionalizálódására véleményem szerint feltétlenül szükség van. Örömmel nyugtázhatjuk, hogy van kormányzati szándék ez irányban a változtatásokra. Összességében a pedagógus életpálya-modellel a közférában, viszonyítva más ágazatokhoz a pedagógusok nem lehetnek elégedetlenek.

A tanév folyamán 4 minősítési eljárásra került sor intézményünkben: 2015. október 15. 2015. november 17. 2016. február 9. 2016. február 16.

Kocsor Sándor történelem-földrajztársadalomismeret szakos tanár minősítése Szabóné Jekli Judit biológia-kémia szakos tanár minősítése Szabóné dr. Nagy Enikő magyar nyelv- és irodalom szakos tanár minősítési eljárása Baloghné Vámos Mária matematika-kémia szakos tanár minősítési eljárása

A minősítési eljárások a jogszabályok által leírtak alapján, törvényesen, jó hangulatban kerültek lebonyolításra és eredményesen zárultak. A minősítési eljárás célja: Pedagógus II. fokozat elérése (2 esetben, 2015 őszén, valamint az ideiglenes Pedagógus II. fokozat megerősítése volt (szintén 2 kollega esetében, 2016. február) Tantestületünkben 2 kollega rendelkezik Mesterpedagógus fokozattal: Csikné Vértesi Andrea, Seres Judit Zsuzsanna. Intézményi önértékelés Az intézményi önértékelés a szervezet (intézmény), vagy az egyén (vezető, pedagógus) tevékenységeinek, kompetenciáinak és eredményeinek átfogó, szisztematikus,

rendszeres,

összehasonlító,

önmaga

által

elvégzett

felülvizsgálata meghatározott szempontok szerint. • Jogszabályi háttér 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet  Az önértékelés folyamata 1. Az önértékelés előkészítése, megtervezése. 2. Az önértékelés megvalósítása, erősségek és fejlesztendő területek meghatározása. 3. Az önértékelés követése, fejlesztések megvalósítása. 52

1. Az intézményünk az előkészítési tevékenységeket elvégezte Az önértékelés szervezeti hátterét megteremtette: megalakult a 4 fős önértékelési csoport, megtörtént a csoport felkészítése, felkészülése az önértékelésre. Az önértékelési csoport tagjai: Seres Judit Zsuzsanna csoportvezető, Bodnárné Enyedi Gabriella, Csíkné Vértesi Andrea, Tormáné Csizmadia Zsuzsanna tagok. Fő feladataik: a tanfelügyelethez kapcsolódó önértékelési rendszer kiépítése, az önértékelés lebonyolításának irányítása, koordinálása az intézményben. Az intézményben megtörtént a pedagógusok önértékelési kompetencia területeinek

megfeleltetése

a

helyi

sajátosságokkal

(8

kompetencia

területen). Kidolgozásra került az intézmény saját elvárás rendszere a pedagógusokkal kapcsolatosan. Elkészült az önértékelés megvalósításának megtervezése (Éves munkaterv).

Az éves munkaterv részeként az

önértékelési csoport megtervezte és a nevelőtestülettel egyeztette az egységes óralátogatási mérőeszközt, a javasolt munkatársi és vezetői interjúkérdéseket. A pedagógusok több alkalommal több fórumon tájékozódtak (nevelőtestületi értekezletek, fórumok) az önértékelési tevékenység céljáról, az önértékelési munkát koordináló csoport megalakulásáról és a tevékenységéről, az önértékelés indításáról és az önértékelési projekt részleteiről (cél, a megvalósítás fő lépései, résztvevők, határidők), benne saját szerepükről. Az éves munkatervben rögzítésre került a 2015/2016 tanévben a belső minősítésben résztvevő kollégák névsora, a koordinációval megbízott munkatársak neve és feladata. Az éves munkaterv részeként csatolásra kerül majd egy egységesített fejlesztési

terv javaslat,

mely segítené a

kollegák önértékelésének

elvégzését. Ennek a dokumentumnak a kidolgozása folyamatban van. A nevelőtestület az önértékelési éve munkatervet elfogadta.

53

2. Az

önértékelés

megvalósítása,

erősségek

és

fejlesztendő

területek

meghatározása. 2016. áprilisban megkezdődik a tanfelügyeleti látogatásban résztvevő pedagógus önértékelése: óralátogatás, dokumentumelemzés, kérdőívek, készítése. Az intézményvezetőre vonatkozóan az első évben belső minősítési feladatot nem terveztünk. Az intézmény vonatkozásában az éves munkaterv szerint történik a dokumentumok

elemzése.

Szükséges

az

intézményi

dokumentumok

összehangolása a DSZC dokumentumaival. Ez a tevékenység folyamatban van.

3. Az önértékelés követése, fejlesztések megvalósítása. Az

első

tanévi

belső

minősítéseket

követően

a

tapasztalatokat

megfogalmazzuk, és a szükséges módosításokat elvégezzük.

10.

Pályázatok 2015. augusztusában megalakítottunk egy pályázati csoportot. A feladatuk az, hogy folyamatosan figyeljék a pályázati lehetőségeket, segítsenek a pályázat megtervezésében és nyertes pályázat esetén a megvalósításában. Európai Uniós pályázatok 2015. szeptemberében nyílt lehetőségünk az Erasmus+ 2016-os pályázatán való részvételre. A beadási határidő 2016. február 3. volt. A pályázat kidolgozásában, megírásában a német partner segítségére Albert László

kollégánk

vállalkozott. A német partner 2016. január 19-én tett egy bemutatkozó munkalátogatást iskolánkban. A pályázat elkészítése, aláírása beadása megtörtént. 54

A pályázat szerint 2016. novemberében és 2017. novemberében 8-8 magyarnémet két tanítási nyelvű tagozatos vendéglátás-turisztika szakmacsoportos tanulónk venne részt 4 hetes németországi szakmai gyakorlaton. Hazai pályázatok TÁMOP-3.1.4.B-13/1-2013-0001 Mentoráló Intézményi Működés Kialakítására Köznevelés az iskolában kiemelt projekt keretében elnyert Mentoráló Intézményi Működés Kialakítására című pályázat 2015.10.30-al lezárult. Elsősorban a mindennapos testnevelés mozgásformáinak sokszínűségét hivatott bemutatni intézményünk tanulóin keresztül. Ezért is kapta a programunk az „örömteli mozgás tőlem neked” címet, ahol diákjaink, vagy meghívott előadóink, edzők, sportszakemberek vezették a foglalkozásokat. Hozadéka: szakmai kapcsolatépítés a bemutató órák tartása kapcsán, valamint több sporteszköz (labdák, asztali tenisz, dobbantó stb.)

Határtalanul pályázat Hat-15-07-0028 számú pályázat, a szlovákiai Rozsnyóban működő Fábry Zoltán Alapiskola és Szakközépiskolával valósul meg. A pályázaton 1.3 millió Ft-ot nyertünk. A program első része már lezárult. A felvidéki magyar diákok látogattak el Debrecen, iskolánkba 2016. március 21-22. között. Kiválóan érezték magukat, iskolánkon, a vendéglátókon keresztül az anyaország szeretetét is megtapasztalhatták a rozsnyói iskola diákjai és tanárai. A magyar-magyar kapcsolatok kialakítását és jövőbeni ápolását szolgálja a projekt, reméljük mi is hasonló szép élményekkel leszünk gazdagabbak Rozsnyón

április

hónapban.

HAT-16-02-0031

számú

pályázatunk

a

2016/2017-es tanévben valósulna meg és a romániai Csíkdánfalván a Petőfi Sándor Iskolaközponttal tervezzük. Minkét pályázat kidolgozása Csikné Vértesi Andrea (12.a osztályfőnök) munkáját dicséri.

Útravaló - Út a szakmához Ebben a tanévben is csatlakoztunk az Útravaló - Út a szakmához pályázathoz. Erre a tanévre 33 tanuló és 7 mentor pályázatát adtuk be. A pályázat koordinálását a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kolléganő végezte. 55

MOB sportiskolai pályázatok Az eltelt időszakban évente sikerrel vettünk részt a MOB sportiskolai pályázatokon, amelyek keretében jelentős (többmilliós) összegeket nyertünk. A pályázati összegek döntő részét a sportinfrastruktúránk fejlesztésére, elsősorban a tárgyi eszközök beszerzésére fordítottuk: 2011

-

3.182.000 Ft

2012

-

2.310.000 Ft

2013

-

3.270.000 Ft

2014

-

1.635.000 Ft

2015

-

1.500.000 Ft

11. Iskolai könyvtár Az iskolai könyvtár 1952-ben kezdte meg működését, a jelenlegi állomány több mint 12 000 kötet. Az állomány összetétele elsősorban az oktató-nevelő munkához,

tanításhoz,

tanuláshoz

szükséges

dokumentumokból

áll.

Tartalmazza azokat az információhordozókat, amelyeket az iskolában a tanulás, tanítás során felhasználhat diák és pedagógus egyaránt. Ebben könyvek, tankönyvek, folyóiratok, hangzó dokumentumok, filmek, szerepelnek. A közismereti tantárgyakhoz kapcsolódó irodalmat az érettségi előírásaihoz igazodva

válogatjuk,

de

valamennyi

kötelező

és

ajánlott

olvasmány

megtalálható.

Az iskolai könyvtár alapfeladata:  gyűjteményének folyamatos és arányos fejlesztése, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása  tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és a könyvtári szolgáltatásokról  az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti könyvtárbemutató, ismertető és könyvtárhasználatra épülő tanórai foglalkozások tartása  könyvtári dokumentumok kölcsönzése  tankönyvtár létrehozása a tartós tankönyvekből és segédkönyvekből, azok nyilvántartása és kölcsönzése

56

 könyvtári foglalkozások tartása  számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása

Az iskolai könyvtár a fent meghatározottakon kívül közreműködik az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói és dolgozói használhatják. A szolgáltatások igénybevétele díjtalan. A könyvtár 1 helyiségben 30m2-en működik, mely 10 tanuló elhelyezését teszi lehetővé. A könyvári kötetek és a tankönyvek mellett 1 internet elérhetőséggel rendelkező tanulói számítógép található a könyvtárban. A könyvtári alapterület szűkössége gátolja a megfelelő raktári rend kialakítását, az áttekinthetőséget, az állomány igény szerinti helyben használatát, a könyvtárban szaktárgyi órák szervezését, a korszerű tanulási forrásközpont megteremtését. A közeljövőben átmeneti megoldásként a könyvtári bútorzat részleges

cseréjével,

bővítésével

javíthatnánk

a

térkihasználást

és

a

dokumentumokhoz való hozzáférést. Végső megoldásként azonban meg kell találnunk majd a lehetőséget a könyvtár területének esetleges megnövelésére. Könyvtárunk állománya nincs teljes körűen feltárva, a hagyományos katalógus nincs építve, számítógépes katalógussal pedig nem rendelkezik a könyvtár. Az állomány teljes feltárásához a SZIRÉN nevű integrált könyvtári rendszer beszerzésére lenne szükség, melynek révén megteremthetnénk az elektronikus kölcsönzés feltételeit, az állomány feldolgozását, továbbá az országos közös katalogizáló rendszer valamint az országos virtuális könyvtár használatát.

12. Gazdálkodás - 2001-2012. december 31-ig a DMJV fenntartásában működve a Povolny Ferenc Gazdasági Egységhez tartozva részben önállóan gazdálkodó jogkörrel rendelkeztünk. - 2013. január 1 – 2015. június 30-ig a KLIK fenntartásában működve gazdálkodási jogkörrel nem rendelkeztünk. - 2015. július 1-től a Debreceni Szakképzési Centrum önálló költségvetési szervként

működik,

amely

ellátja

feladatokat.

57

a

pénzügyi-gazdálkodási-számviteli

A DSZC gazdasági főigazgató-helyettese készíti el a tagintézményekre lebontott költségvetést, irányítja a jóváhagyott költségvetés felhasználását, valamint elkészíti a mérleget és a beszámoló jelentéseket. A tagintézmény igazgatója felelős: - a

tagintézmény

feladatai

ellátásához

vagyonkezelésbe

használatba adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért; - a gazdálkodás során a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért.

13. Külső kapcsolatok Kapcsolataink sokoldalúak a fenntartóval, a kamarákkal (HBKIK, NAK), gyermekjóléti szolgálatokkal, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Oktatási Osztállyal, a POK-al (Oktatási Hivatal Debreceni Pedagógiai Oktatási Központ), Debrecen

város

általános

iskoláival,

a

középfokú

intézményekkel,

sportegyesületekkel (DVSC, DEAC, DSC-SI)....

A szakképzés területén kiemelten fontos partnereink: Vezető Cég neve

Cég címe

neve

beosztásának megnevezése

4030 Debrecen Diószegi út. 7.

Papp István Prostyák István Madarász Mátyás

cégvezető

Mátyás Sütő Kft.

4027Debrecen, Hősök utca 1-3. 4034 Debrecen, Nagybánya u. 6.

Soós Pékség DesaTeam Kft.

4030 Debrecen, Présház utca 21

Győriné Soós Edit

tulajdonosügyvezető

Bodogán Ferenc

tulajdonosügyvezető

Becsky András

ügyvezető

1.

Hajdúhús 2000 Kft

2.

Hajdúsági Sütödék ZRT

3. 4.

tulajdonosügyvezető

ügyvezető igazgató

7.

Bodogán Kft Debreceni Sportcentrum Kft Alaszka Kereskedelmi Kft

8.

Trans-Sped Kft.

10.

Szoti KFT

4033 Debrecen Szabó Pál u. 8 4032 Debrecen, Oláh Gábor u. 5. 4030 Debrecen, Mikepércsi út 6. 4030 Debrecen, Vámraktár u. 3. 4030 Debrecen, Galamb u. 3

11.

Hajdú-Coop Zrt.

4025 Debrecen, Széchenyi u. 33.

Papp Attila

kereskedelmi igazgató

12.

G4fitnessközpont

4030 Debrecen Gizella utca 4/b

Tóth Csaba

tulajdonos

5. 6.

58

Káposztás István ügyvezető igazgató Fülöp Zsolt

általános ügyvezető

Szoták Mihályné ügyvezető

14. SWOT analízis A helyzetelemzés zárásaként, az eddig leírtak részbeni összegzéseként az oktatás-képzés

és

a

nevelés

területeire

a

alábbiak

jellemzőek

tagintézményünkben:

    



            

Erősségek Beiskolázás (Alma-mater program, felnőttoktatás) Szakmai vizsgaeredmények Szakmai versenyeredmények (SZKTV) A fenntartó elvárásoknak való megfelelés Jó partneri kapcsolatok kiépítése és ápolása (DSZC, cégek, vállalatok, társintézmények, általános iskolák, sportklubok, MOB, IT Services…) Rendezvényeink (szalagtűző, ballagás, elsősavató, iskolai megemlékezések, DÖK programok, Német Irodalmi Olvasóverseny, karácsonyi ünnepség...) Az iskola nyitottsága, gyors reagálási képessége az új lehetőségekre A vezetés a fejlesztés irányába elkötelezett Az oktatás-képzés technikai feltételei adottak A munkaerő állomány stabilizálódott Lehetőségek A sportiskolai program sikeres felfuttatása A tantestület módszertani megújulása (interaktív táblák használata) Pályázatok Pedagógusok továbbképzése Tanulmányi eredmény javítása, lemorzsolódás és a bukási arány csökkentése Felnőttoktatás Iskolapszichológus munkába állása Bűnmegelőzési tanácsadó tevékenysége, a pedagógiai munka segítése Fitness terem kialakítása

59



  

       

Gyengeségek Nevelési terület: a felmerülő problémák egységes pedagógiai kezelése (dohányzás, hiányzás, órai rendbontás….) Tanári adminisztráció Konfliktuskezelés A házirend nem következetes betartása

Veszélyek Esetleges viták, széthúzás a tantestületen belül Csökkenő beiskolázható gyermeklétszám Tanári példamutatás hiánya (a legkisebb mértékben is súlyos gond) Gyakori törvényi változások (objektív hatások) A tanárok egy részének iskola iránti elkötelezettsége hiányos Az érettségi eredmények látványos visszaesése Gyengülő sporteredményeink Az iskola épületének állaga

III. FEJLESZTÉSI PROGRAM 1. Előzmények A vezetői fejlesztési programom megfogalmazásakor a kiindulási alapnak kell tekinteni az egész magyar szakképzési rendszer átszervezését, reformját, amely része az Európai Unió által lefektetett koncepciónak és valóban szolgálja nemzetgazdaságunk fejlődését. Nevezetesen:

a

szakképzés

európai

fejlesztéséről

és

a

szakképzés

lehetőségeiről tárgyaltak az európai szakképzést irányító miniszterek 2015. június 22-én Rigában, Lettország fővárosában. A felek aláírták a Rigai Szakképzési Nyilatkozatot*, amely 2020-ra szeretné a szakképzés további fejlesztését, megerősítését elérni, biztosítani. A Nyilatkozatot elfogadó országok álláspontja szerint a szakképzés rendszerét az Európai Unión belül tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy a képzés jobban illeszkedjen a folyamatosan változó munkaerő-piaci elvárásokhoz. Európa (az EU) versenyképessége csak akkor őrizhető meg, ha minden tagországban megfelelő lesz a szakképzés színvonala. A

Rigai

Szakképzési

Nyilatkozatot

elfogadó

tagállamoknak,

így

Magyarországnak is 2020-ig 5 területre kell figyelmet fordítani, célként meghatározni és a szükséges reformlépéseket megtenni: a./ Munkaerő-alapú

gyakorlati

képzés

elterjesztése,

fejlesztése,

támogatása; b./ Szakképzési rendszer minőségének fejlesztése; c./ Rugalmasabb és átjárhatóbb szakképzési rendszer kialakítása; d./ Kulcskompetenciák fejlesztésének megerősítése, azokat elősegítő tanulási lehetőségek kínálatának bővítése; e./ Pedagógusok, gyakorlati oktatók, szakoktatók továbbképzése, tanulási lehetőségek biztosítása.

Magyarország Kormánya a Magyar Közlöny 2015. év 13. számában tette közzé az 1040/2015. (II.10) Kormányhatározatot a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában”

című

koncepcióról,

amely

szinkronban

van

elvárásokkal és új alapokra helyezi a magyar szakképzés rendszerét. * forrás: internet

60

az

uniós

A „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” c. koncepció végrehajtási irányai: A./ A duális szakképzés kiterjesztése. B./ A szakképzésbe történő beiskolázás kereteinek támogatása. C./ Hatékony,

az

igényekre

gyorsan

reagáló

intézményrendszer

létrehozása: szakképzési centrumok.

A kormányhatározat összesen 6 pontból áll, amelyben a 2-6. pontig határidőket határoz meg az illetékes minisztériumok és miniszterek számára. Az 1. pontban a

„Szakképzés

a

gazdaság

szolgálatában”

koncepció

lényege

kerül

megfogalmazásra: „a szakképzés szerkezetének átalakítása a gazdasági igényekkel összehangolt, versenyképes iskolai szakképzés biztosítása, az intézményi finanszírozás hatékonyabb megvalósítása és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás...”

2015. július 1-től a szakképzés rendszerének országos átszervezésével alapvető fordulat történt a szakképző iskolák életében. Az új fenntartó a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lett, a középirányító funkciót a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) látja el. Az NSZFH irányítása alatt 44 szakképzési centrum működik, mint önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények fogják össze a szakképző iskolákat, a tagintézményeket.

A Debreceni Szakképzési Centrum 12 tagintézményének egyike vagyunk. Új struktúra alakult ki (a Debreceni Szakképzési Centrum rendelkezik alapító okirattal, OM azonosítóval, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv), amelyben meg kell találni tagintézményként iskolánk helyét és funkcióját, jövőjét. Úgy gondolom, hogy a szakképzés átszervezése és a kialakított struktúra ténylegesen szolgálni fogja az országos, a régiós és Debrecen város és ezen keresztül a tagintézmények érdekeit is. A Debreceni Szakképzési Centrum eddigi tevékenysége során olyan szakmai erőt, hozzáértő irányítást mutatott fel a szakmai vezetésben, az intézményi működtetésben, amelyek tartalommal töltik meg a rendszert, a tagiskolák megtalálhatják szerepüket, súlyukat a szakképzés keretein belül.

61

Szükség volt a szakképzés megújítására tartalmi, szervezeti és mentális tekintetben.

A tagintézmény vezetésére vonatkozó pályázatom 2 fő elv követését tartalmazza: egyrészt a törvényi, strukturális változásokhoz történő maximális igazodást, másrészt a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési programot, elképzeléseket, célmeghatározásokat. Úgy gondolom, hogy az iskola eddigi eredményeit és „tartópilléreit” meg tudjuk őrizni, és a Debreceni Szakképzési Centrumon belül mint tagintézmény tudjuk bővíteni a képzési palettánkat a DSZC vezetőségének támogatásával és jóváhagyásával.

Szeretném, ha az iskolánk mint tagintézmény „centrumos fejjel, szívvel és akarattal” gondolkodna és végezné munkáját. „Egy hajóban” ülünk, a közös cél meghatározásra kerül, a tagintézményben dolgozó pedagógusok és nem pedagógusok érdeke és tevékenysége közös kell hogy legyen a Centrum szakmai irányítási és működtetési törekvéseivel. A jelenlegi jogszabályi változások, módosítások alapján készítettem fejlesztési programot: a Kormány 25/2016 (II.25) Korm. rendelete az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6)

Kormányrendelet,

valamint

a

2016/2017.

tanévre

vonatkozó

szakmaszerkezeti döntésről és a 2016/2017. tanévben induló képzések tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről szóló 297/2015. (X.13) Korm. rendelet módosításáról.

2. Fejlesztési célok, elképzelések 2.1. A szakképzés fejlesztése 2.1.1. Szakgimnáziumi képzés fejlesztése (nappali tagozat) 2.1.1.1. Új ágazati képzések, szakmacsoportok bevezetése 2.1.1.2. A két tanítási nyelvű képzés és a sportképzés megerősítése

62

2.1.2. A szakközépiskolai képzés fejlesztése 2.1.2.1. A duális képzés megerősítése 2.1.2.2. A 3+2 modell sikeres bevezetése 2.1.3. A tanulmányi- és versenyeredmények javítása, a lemorzsolódás csökkentése 2.1.4. Felnőttoktatás, felnőttképzés

2.2 Humán erőforrások fejlesztése 2.3 Gazdálkodás, tárgyi feltételeink javítása 2.4 A nevelési program sikeresebb végrehajtása 2.5 Pályakövetési rendszer kiépítése 2.6 Pályázatok támogatása 2.7 Sajtókapcsolatok, kommunikációs stratégia fejlesztése

A program részletes kifejtése (igazodás a Fejlesztési célok, elképzelések pontjaihoz) 2.1. A szakképzés fejlesztése 2016. szeptember 1-től új időszámítás kezdődik iskolánk életében, mivel a gimnáziumi osztály 2016. évi végleges kifutásával, „tiszta” szakképző iskolává alakulunk át ill. vissza (1991 előtt kifejezetten szakképző intézmény voltunk). Eleget tettünk a törvényi követelményeknek és célunk az, hogy az Irinyi legyen olyan szakképző iskola, amely magában foglalja a nappali rendszerű szakgimnáziumi, szakközépiskolai képzést, az érettségi utáni szakképzést, az esti tagozatos (iskolarendszerű) felnőttoktatást, valamint intenzíven kapcsolódjunk be az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésbe is. Így megvalósul a fenntartó által is elvárt „hármas egység”:

Iskolarendszerű képzés

Iskolarendszeren kívüli képzés

nappali tagozat

esti tagozat

felnőttképzés

szakgimnázium

felnőttoktatás

(tanfolyamok)

szakközépiskola

63

Visszatérünk a régi hagyományainkhoz, a következő ciklusban megtaláljuk azt a profilt, amelyben erősek vagyunk, megfelelő szakember kapacitással rendelkezünk. Olyan szakképesítések oktatására van szükség, amelyek piacképesek és igazodnak a gazdaság változó igényeihez. Számunkra kiemelten fontos, hogy Debrecennek mint az ország második legnagyobb városának a gazdasági igényeit a Centrumon belül hitelesen, legjobb szakmai tudásunkkal szolgáljuk.

2.1.1. A szakgimnáziumi képzés fejlesztése (nappali tagozat) 2.1.1.1. Új ágazatok, szakmacsoportok bevezetése A 2015. július 1-jén bekövetkezett fenntartóváltás után szakmai egyeztetések sora indult el a DSZC vezetőségével, kiemelten koncentrálva a következő 2016/2017. tanév beiskolázására az új képzési lehetőségek indítására. Az egyeztetések eredményeként 2 új ágazat és 1 új szakmacsoport került meghirdetésre ill. a felvételi tájékoztatónkba a korábban indított képzéseink mellé:

Ágazat

Szakmacsoport

turisztika (XXVIII.)

vendéglátás-turisztika (18)

szociális (III.)

szociális szolgáltatások (2)

Az ágazati

szakközépiskolai

képzés 2016.

szeptember

1-től

szakgimnáziumi képzéssé alakul. Az Előzmények részben már említett

25/2016.

(II.25)

Korm.

rendelet

3.

melléklete

már

meghatározza, hogy a szakgimnáziumi képzés keretében az érettségi vizsgával együtt milyen OKJ-s képesítést kap a tanuló. Továbbá vannak az OKJ változásban érintett szakképesítések, amelyben a mi iskolánk is érintett: a kereskedelem ágazat logisztikai kimenete megszűnt, helyette

új ágazat jött létre:

közlekedés,

szállítmányozás és logisztika (XL). A logisztikai képzés megőrzése érdekében szükséges az új ágazat felvétele, amelyhez a fenntartó hozzájárulása megtörtént. 64

Az alábbi összefoglaló táblázat tartalmazza az új képzéseket (ágazat, szakmacsoport, szakképesítések):

2016.09.01-től - felmenő rendszerben (4+1 modell) Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés

Ágazat

Érettségi végzettséghez kötött szakképesítés

51 726 01 Regeneráló balneoterápiás masszőr

XXXVII. Sport

XL. Közlekedés, szállítmányozás és logisztika

51 344 11 Vállalkozási ügyintéző 34 811 03 Pincér

XXVII. Vendéglátóipar

52 812 01 Szállodai recepciós

XXVIII. Turisztika

34 762 01 Szociális gondozó és ápoló 31 761 01 Gyermek- és ifjúsági felügyelő és 52 761 01 Családsegítő asszisztens

III. Szociális

* Csak a 2016/2017-es tanévben indul XXVI. Kereskedelem

34 341 01 Eladó

54 813 01 Fitness-wellness instruktor 54 813 02 Sportedző (a sportág megjelölésével) 54 841 11 Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző 54 811 01 Vendéglátásszervező 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő 54 762 03 Szociális szakgondozó

54 761 02 Kisgyermekgondozó,nevelő

54 341 02 Kereskedelmi képviselő

* egyeztetés folyamatban

Tehát a korábban említett 2 ágazat (turisztika, szociális) mellett új ágazat kerül bevezetésre: Ágazat

Szakmacsoport

Közlekedés, szállítmányozás és logisztika (XL)

kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció (17)

Érettségivel megszerezhető szakképesítés: 51 344 11 vállalkozási ügyintéző, az érettségi végzettséghez kötött ágazati szakképesítés: logisztikai és szállítmányozási ügyintéző. 65

A törvény szerint 2 szakképesítés megszerzése ingyenes. Az ágazati szakgimnáziumi képzés esetében az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés és az érettségi végzettséghez kötött ágazati képzés egy szakképesítésnek számít. A 2016/2017. tanévben az érettségi utáni szakképzésben, nappali tagozaton a logisztikai képzés mellett meghirdetésre került a fitnesswellness instruktor szakképesítés is (2 éves).

A fenti fejlesztés megvalósítása érdekében szorgalmazom:  a

kiadásra

kerülő

vizsgakövetelmények

új

kerettanterv,

(szvk)

a

megismertetését

szakmai a

és

szakmai

munkaközösséggel és a tantestülettel;  pontos helyzetelemzés elvégzését (a 9. évfolyam beiskolázása után) a fenntartóval egyeztetve a szakemberellátás biztosítását (új tanárok felvétele, óraadók alkalmazása);  a tantestület szakképzés iránti elkötelezettségének javítását és fokozását (belső továbbképzések, célirányos munkaközösségi foglalkozások az iskolavezetés részvételével);  a

4+1

modell

és

megismertetését

és

az

új

szakképesítések

népszerűsítését

széles

(megújított

körű

honlap,

facebook...);  egy-egy új szakképesítést röviden bemutató film, CD elkészítését, amelyek a honlapunkra is felkerülnének, kiemelve a duális szakképzés rendszerét, a gazdálkodó szervezet funkcióját.

2.1.1.2 A két tanítási nyelvű és a sportképzésünk megerősítése a./ A Helyzetelemzés 2.1.2 pontjában rövid elemzésként szerepel a magyar-német két tanítási nyelvű képzésünk helyzete, annak gondjai, jogszabályi korlátai, bár pozitív fejlemény, hogy a Kétnyelvű Iskoláért Egyesület napjainkban nyújtott be kérelmet az NGM és az EMMI felé is a rendeleti kritériumok felülvizsgálata tárgyában.

66

Iskolánkban az angol nyelv oktatásának magasabb szintre emelése

mellett,

megfelelve

a

két

tanítási

nyelvű

követelményeknek a német nyelv tanítására, elsajátítására szükség van. Egyrészt történelmi, földrajzi tényezők miatt is. Magyarországra még mindig nagy számban jönnek a turisták elsősorban

Ausztriából

és

Németországból.

A

Debrecen-

Hortobágy-Hajdúszoboszló „idegenforgalmi háromszög” igényli a német nyelven beszélő szakembereket. Másrészt a gazdasági igények, a német befektetők (hazánk a német nyelvterülettel határos), a német-magyar gazdasági kapcsolatok egyre bővülő mértéke is indokolja a német nyelvű képzés megerősítését a régióban és Debrecen városában.

A megerősítés érdekében szorgalmazom:  a tanévnyitó értekezleten a tantestület az eddigi gyakorlatnak megfelelően dönt a felvételi vizsga (a központi írásbeli és szóbeli felvételi szükségességéről. A 2016/2017. tanév kezdetén vizsgáljuk meg újra, hogy szükséges-e egyfajta „szűrőt”

beiktatni

a

középiskolába

történő

felvételi

eljárásunkba a 2017/2018. tanévtől. A fenti kezdeményezés nemcsak a magyar-német két tanítási

nyelvű

képzésre,

hanem

minden

belépő

szakgimnáziumi osztályra vonatkozna. Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek zaklatott viszonyai között szükséges volt egy mennyiségi „beengedés” az iskolába a létszámok és a foglalkoztatás megőrzése érdekében. Jelenleg viszont egy olyan ponthoz érkeztünk el, amikor a minőségi szempontokat nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az iskola rangját, presztízsét is sikerülhet így javítani ill. kompenzálhatjuk a gyakran tapasztalt általános iskolai felülértékelést a belépő 9. évfolyamon;  használjuk

ki

az

OKJ

változásából

adódó

előnyt.

Nevezetesen a vendéglátóipar ágazatban a 12. évfolyam

67

végén

az

érettségi

vizsgával

együtt

megszerezhető

szakképesítés: 34 811 01 Pincér. Úgy gondolom, hogy a pincér vonzó szakképesítés, különösen egy magyar-német két tanítási nyelvű osztályban, ahol a tanuló kivételes lehetőséget

és

motiváltságot

kaphat

arra,

hogy

egy

piacképes szakma megszerzésével jól megtanulja a német nyelvet, amellyel jelentősen nőnek elhelyezkedési esélyei akár itthon, akár külföldön.  a kialakítandó 2 nyelvi labor nyújtotta lehetőségekkel javuljon az idegen nyelvi oktatásunk színvonala német és angol nyelven is.

b./ Szükséges

a

sportképzésünk

(sport-szakgimnázium)

stabilizálása is. A jogszabályban előírt „szűrő” működik (fizikai képességfelmérő), de ebben a képzésben is hasznos lehet a központi írásbeli felvételi megíratása.

A megerősítés érdekében támogatom: a

tanulás

és

sport

egyensúlyának

elérését

szolgáló

programok, tájékoztatók, előadások megtartását (osztályfőnöki óra, osztályfőnöki tanmenetbe beépíteni). A tanulás tanulása programot minden pedagógusnak ismernie kell és továbbadni a tanítványoknak.;  bázisszerepet töltsünk be a kézilabda utánpótlás nevelésében. Iskolánk nagy hagyományokkal rendelkezik a kézilabda utánpótlás biztosítása területén. A testnevelő tanáraink közül 3 kézilabdás szakember van, kitűnő a kapcsolat a DVSC-TVP, DSC-SI egyesületekkel, közel a Gulyás Pál Középiskolai Kollégium, ahol a vidéki tanulók vannak elszállásolva. Iskolánk a belvárosban található, jó közlekedési feltételekkel, az edzésekre könnyen eljuthat a tanuló. Szép hagyományaink, a jó szakmai kapcsolatok, az iskola és a kollégium közelsége, az edzésekre való könnyű eljutás, a kedvező közlekedési lehetőségek

indokolják, 68

hogy

szeretnénk

bázisa

lenni

Debrecen város kézilabda sportjának.

Az utánpótlás-bázis

szerepünk

a

lehetőségéről

tárgyaltam

DVSC

illetékes

vezetőjével és részükről megvan a támogatás, a bizalom iskolánk felé.  az élsport jelleg erősítését, a minőségi játékosok felvételét.

2.1.2 A szakközépiskolai képzés fejlesztése 2.1.2.1.A duális képzés megerősítése A jelenlegi szakiskolai, 2016. szeptember 1-től szakközépiskolai képzésünk

duális

jellege

biztosított,

mivel

a

szakképzési

törvényben(2011. évi CLXXXVII.) előírtaknak megfelelően minden tanulónk tanulószerződéssel rendelkezik és gyakorlatát a cégeknél, a vállalatoknál töltik.

A duális képzés további erősítése érdekében szorgalmazom:  a személyes kapcsolatok további ápolását a cégek vezetőivel, valamint tájékoztatás nyújtását számukra ill. a gyakorlatot irányítók részére a szakképzéssel kapcsolatos törvényi változásokról, lehetőségekről, előnyökről;  szorosabb kötelékek kiépítését a tanuló-gazdálkodó szervezetszülő-iskola viszonylatában (a gazdálkodó szervezetnek legyen több megjelenési lehetősége az iskolai rendezvényeken).

2.1.2.2.A 3+2 modell sikeres bevezetése A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 24.§ (3)-(4) bek. alapján a szakiskolai végzettséggel rendelkező tanulók kétéves, érettségire felkészítő képzésben vehetnek részt, amelyen legalább négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból történik a felkészítés.

A képzés bevezetését támogatom:  olyan motivációt kell kifejteni a szakiskolai tanulók körében, hogy szívesen vállalják a kétéves felkészítő képzést;  az osztályfőnökök a szülőket is tájékoztassák a lehetőségről. 69

2.1.3 A tanulmányi- és versenyeredmények javítása, a lemorzsolódás csökkentése Cél: az

iskola

jelenlegi

tanulmányi

átlagával

nem

lehetünk

elégedettek, folyamatos és fokozatos javulásra van szükség. Versenyeredményeinkre

vonatkozóan

is

fontos,

hogy

törekedjünk a jobb teljesítmény elérésére. A lemorzsolódási arány iskolai szinten 10 % alatt maradjon.

A megvalósítás érdekében támogatom:  a kompetenciaalapú oktatás megvalósítását;  az IKT eszközök széles körű használatát (iskolánk a jól felszereltek közé tartozik, az interaktív táblák, notebookok, számítógépek számát illetően);  bemeneti (közismereti tárgyak) felmérők íratását;  tanulási

stratégiák

kidolgozását

az

iskolapszichológus

megtartását

tanulmányi

közreműködésével;  esetmegbeszélések

problémák

felmerülése kapcsán;  a 9. évfolyam 2. félévétől a tehetséges tanulók kiválasztását és motiválását a versenyeken való aktív részvételre;  a

kiemelkedő

elismertségének

versenyeredményt növelését

elérő

(Irinyi-plakett,

tanulók

iskolai

„dicsőségfal”,

médiaszereplés, élménybeszámolók tartása...);  a bemeneti szintfelmérők megíratása után tanulócsoportok kijelölését, október 1-től felzárkóztatás céljából;  külön szülői értekezlet összehívását október első felében a felzárkóztatásról történő tájékoztatás miatt;  differenciált foglalkozást a felzárkóztatás keretében;  a megalakult fejlesztő csoport munkáját a lemorzsolódást csökkentő tanulásmódszertani kísérleteket.

70

2.1.4 Felnőttoktatás, felnőttképzés Célunk,

hogy

párhuzamosan

felnőttoktatásunk, a

nappali

az

tagozattal

esti

tagozatos

váljon

a

képzés,

szakképzésünk

természetes részévé. Felnőttoktatás

Felnőttképzés

 iskolarendszerű



iskolarendszeren kívüli

 indítás: szeptember



bármikor indítható

február

2015/2016. tanévben beindult felnőttoktatást szeretnénk folytatni a következő tanévekben is. A felnőttképzés eseti jellegű, a gazdasági igények valamint az iskolánk szakember kapacitása dönti el, hogy milyen szakképesítéseket indíthatunk.

A megvalósítás érdekében támogatom:  a

felnőttoktatás

népszerűsítését,

megismertetését

(rendezvények, facebook, kiadványok, hirdetések);  a külső és az iskolánkban végzett tanulók bekapcsolását a felnőttoktatásba.

2.2. Humán erőforrások fejlesztése Cél: szakmailag felkészült, innovatív, egymás munkáját tisztelő, a feladatokat

egységesen

értelmező

és

megoldó

tantestület

kialakítása, amely garanciája tagintézményünk további fejlődésének.

A megvalósítás érdekében támogatom: a

pedagógusok

továbbtanulását,

szakmai

fejlődését,

a

törvényi

előírásoknak való megfelelés elérését. Ezen belül prioritást kap: a műszaki tanári képesítés megszerzése, a főiskolai végzettséggel rendelkezők

egyetemi

(mesterfokozat)

továbbtanulása.

továbbképzésnek összhangban kell lenni az intézményi igényekkel.;  a munkahelyi légkör javítását, a szervezeti kultúra fejlesztését. 71

A

Kiemelt vezetői feladatnak tekintem az egyenletesebb leterhelés megvalósítását,

közös

rendezvényeink

(kirándulás,

karácsonyi

ünnepség, tanév végi ebéd...) sikeres szervezését és lebonyolítását;  hospitálások,

bemutató

órák

szervezését,

munkaközösségi

rendezvények sikeres kivitelezését.

2.3. Gazdálkodás, tárgyi feltételeink javítása A gazdálkodás területén kiemelt feladat a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek betartása, a vagyon védelme, az eszközök rendeltetésszerű használata. Folyamatos feladat a karbantartási állagmegóvó, felújítási munkálatok elvégzése a Centrummal egyeztetve. Az iskolavezetésnek ügyelnie kell a munka- és tűzvédelmi, valamint a HACCP szabályzatban előírt ellenőrzések elvégzésére. Mindenki számára kötelező az energiával (víz, villany, távfűtés...) takarékosan

gazdálkodni,

betartani

az

előírásokat

a

helyiségek

használatára vonatkozóan. Már az önkormányzati fenntartás utolsó éveiben is jelentkeztek a gondok, nem is beszélve az ínséges KLIK időszakról. Épületünk állagmegóvásával kapcsolatban több területen elérkeztünk a kritikus ponthoz (nyílászárók cseréje, tornaterem beázása, tantermeinkben a parketták állapota...). Bár az új struktúrában 2015. július 1-től már vannak pozitív változások, fejlemények, de az elmúlt években felgyűlt probléma- és hibahalmazt nem lehet „egy csapásra” rövid időn belül kijavítani. Szeretnénk elérni, hogy az iskola műszaki állapota, az épület állaga teljes mértékben szolgálja az oktatás-képzés ügyét, legyen az iskola otthonos, kellemes környezetű.

A tárgyi feltételek javítását az alábbiak szerint kívánom szorgalmazni:  informatikai infrastruktúra továbbfejlesztése - 2 db informatika tanterem (27., 28) számítógépek cseréje: 28 db - Irodai és tanári szertárakban lévő számítógépek cseréje: 42 db - 2 db hálózati adattároló cseréje nagyobb kapacitásúra - Router cseréje - Szünetmentes tápegységek cseréje vagy felújítása 72

- 1 db nagy teljesítményű projektor + nagyméretű vászon beszerzése - Mobil hangrendszer (erősítő, mikrofonok, hangfalak) beszerzése rendezvényekhez - Iskolarádió - Hangfalak a számítástechnika termekbe - Programok (digitális naplóhoz, iktatáshoz, könyvtári nyilvántartáshoz)  Tornaterem, sportudvar - A tornaterem lapos tető teljes szigetelése, a tető új szigetelést kap melyre a vállalkozó 10 év garanciát vállal. - Tornaterem fiúöltöző felújítása, vizesblokkok cseréje. - Tornaterem festése. - Tornaterem parkettacsere pont elliptikus sportpadlóra. A padló korszerű strapabíró tulajdonságánál fogva csökkenti a láb ízületekre történő hatásokat. - Sportpálya felújítása. A pálya aszfaltozása, új labdafogók készítése.  Épület, belső helyiségek - I. épület utcafronti nyílászárók cseréje új korszerű hőszigetelt ablakokra. A második emeleti erkélyajtók helyett falazással normál hőszigetelt ablakok kerülnek beépítésre. Ez összesen 8 db tantermet, könyvtárat, angolszertárt, tanárit és a földszinti irodákat érinti. - Az intézmény nyílászáróinak festése. - III. épület 2. emeleti női és férfi WC teljes felújítása. - II-III. épület folyosók járólapozása. A meglévők töredezettek, a rossz állapotúak. - 33-34 tantermek között térelválasztó fal készítés. - Tantermek, szertárak festése - PVC padozatú tantermek járólapozása vagy PVC padló cserék - Fűtéskorszerűsítés, meglévő régi radiátorok cseréje. - A parkettás termek padozatának felújítása: parkettacsiszolás, lakkozás.

73

 Új helyiségek kialakítása, korszerűsítés - 2 db nyelvi labor kialakítása. A megvalósuláshoz hálózatkiépítés szükséges,

valamint

a

két

tanteremben

megfelelő

számítógépasztalok beszerzése szükséges. - Iskolarádió korszerűsítés az intézmény tantermek folyosók ki hangosítása. Jelenleg kevés tanteremben van hangszóró, és a meglévők sem működnek rendesen. Egy új korszerű hálózat kiépítése szükséges.  Külső munkálatok - Az iskola kerítésének felújítása. Kerítés oszlopok vakolása, új bejárati és hátsó kapu készítése, a kerítés festése. - Udvari járdák cseréje. A meglévő járdák rossz állapota miatt új járdák készítése. A 1. emeleti tornaöltöző és a konditerem között új járda kialakítása. - Konditerem lépcső felújítása (folyamatban). 2.4. A nevelési program sikeresebb végrehajtása A nevelési területen fordulatra van szükség, amelynek érdekében támogatom:  a prevenciós tevékenység, pedagógiai munka előtérbe helyezését;  a házirend alaposabb megismertetését és folyamatos ismeretét a tanulókra és a pedagógusokra vonatkozóan (osztályfőnöki órák, belső tanári továbbképzések);  egy állandón működő nevelési tanácsadó munkacsoport működését, amely

az

iskolavezetéssel

közösen

iránymutatásokat

ad

és

előterjesztéseket fogalmaz meg a tantestületi döntések szakaszában;  a lemorzsolódás további csökkentését: növelni kell a választott szakképesítés iránti motivációt, a meggyőzés módszerével (az osztályban

tanító

pedagógusok,

osztályfőnökök),

a

tanuló

a

kötelessége teljesítése és a házirend betartása mellett „érezze jól magát” az iskolában, szeressen idejárni;

74

 esetmegbeszélések

megtartását

nevelési

problémák

felmerülése

kapcsán;  szaktanári feljegyzések azonnali elkészítését és továbbítását az iskolavezetés felé tanórai rendbontás ill. nevelési problémák esetében.

2.5. Pályakövetési rendszer kiépítése Mint szakképző tagintézménynek rendkívül fontos munkánk, képzési eredményünk visszaigazolása szempontjából hogy tudjuk, ismerjük, tanítványaink a végzés, a szakképesítés, az érettségi után hova kerültek, hol folytatják tanulmányaikat, sikerült-e munkába állniuk a megszerzett szakképesítés birtokában. Cél: a

jogszabályban

előírtak

maradéktalan

betartása,

a

pontos

adatszolgáltatás és a nyilvánosság biztosítása.

A megvalósítás érdekében támogatom:  a

gyakorlati

oktatásvezető

irányításával

működő

rendszer

létrehozását, amely az osztályfőnökök adatszolgáltató munkájára épül;  az összefüggő szakmai gyakorlatokon (nyári) felgyűlt tapasztalatok osztályonkénti összegzését a tanulók motiváltságára, a szakma iránti elkötelezettségükre vonatkozóan;  az

adatok

évenkénti

feldolgozását,

nyilvánosságra

hozatalát

tagintézményünk honlapján.

2.6.Pályázatok támogatása Cél: a pályázati lehetőségek folyamatos figyelemmel kísérése, egyeztetés a DSZC pályázati referensével, a pályázatok határidőre történő elkészítése.

A megvalósítás érdekében támogatom: 

a pályázatokért felelős vezető (gyakorlati oktatásvezető) irányításával működő munkacsoport (pályázati team) tevékenységét;

 a pályázati megvalósítás lehetőségének pontos felmérését (partnerek, financiális ütemezések, logisztikai szempontok...); 75