PÁLYÁZAT A DEBRECENI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLÁJÁNAK TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI (MAGASABB VEZETŐI) BEOSZTÁSÁNAK ELLÁTÁSÁRA

PÁLYÁZAT A DEBRECENI SZAKKÉPZÉSI CENTRUM PÉCHY MIHÁLY ÉPÍTŐIPARI SZAKKÖZÉPISKOLÁJÁNAK TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI (MAGASABB VEZETŐI) BEOSZTÁSÁNAK ELLÁTÁSÁRA

VEZETÉSI PROGRAM 2016. április 04. Készítette: Nagyné Pálinkás Anikó matematika-fizika szakos tanár 1

Tartalomjegyzék I.

BEVEZETÉS

4

II. HELYZETELEMZÉS

7

1. Az intézmény tevékenysége

7

1.1. Szakközépiskolai nevelés és oktatás

7

1.1.1. A képzés struktúrája, tanulói létszámok alakulása, tanulmányi helyzet

7

1.1.2. Tehetséggondozás, felzárkóztatás és egyéb tanórán kívüli tevékenységek

17

1.1.3.Az elmúlt tanévben végzettek pályakövetése

20

1.1.4. Ifjúságvédelem

21

1.1.5. Hagyományok, rendezvények

22

1.2. Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás, vizsgáztatás

23

2. A tevékenységek feltételrendszere

23

2.1. Személyi feltételek

23

2.1.1.

A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak megoszlása különböző szempontok szerint

23

2.1.2. A pedagógusok felkészültsége, kompetencia fejlesztése

24

2.1.3. A nem pedagógus munkakörökről

25

2.1.4. Szervezeti felépítés

26

2.2. Egyéb iskolai közösségek

27

2.2.1. Diákönkormányzat

27

2.2.2. Szülői Szervezet

28

2.3. Tárgyi feltételek

28

2.4. A gazdálkodás jellegzetességei

32

2.5. Külső kapcsolatok

34

III. FEJLESZTÉSI-VEZETÉSI PROGRAM

37

1. Az intézmény cél- és feladatrendszere

41

1.1. Nappali tagozat

41

1.1.1. A képzési profilok jövője

41

1.1.2. A szakképzés színvonalát erősítő elképzelések

42

1.1.3. A szakképzés népszerűsítését szolgáló tevékenységek

44

1.1.4. A tanulmányi eredményesség javítása

45

1.1.5. A nevelésről

46

1.1.6. Ifjúságvédelem

48

1.1.7. Hagyományok, rendezvények

49

1.2. Felnőttoktatás

49

2

1.3. Felnőttképzés

50

2. A feltételrendszer fejlesztése

50

2.1. A személyi feltételek fejlesztése

50

2.2. A szervezeti kultúra fejlesztése

55

2.2.1. Intézményvezetés

55

2.2.2. Kommunikáció, információáramlás

58

2.2.3. Dolgozókat érintő hagyományápolás, hagyományteremtés

59

2.3. Egyéb iskolai közösségek

59

2.3.1. Diákönkormányzat

59

2.3.2. Szülői Szervezet

60

2.3.3. A szakszervezet és közalkalmazotti tanács

60

2.3.4. Intézményi tanács

60

2.4. Külső kapcsolatok alakulása

61

2.5. Tárgyi feltételek fejlesztése

61

2.6. Gazdálkodás

62

IV. ÖSSZEGZÉS

64

MELLÉKLETEK: 1. számú melléklet: Fényképes szakmai önéletrajz 2. számú melléklet: A végzettség, szakképzettség és szakvizsga meglétét igazoló oklevelek munkáltató által hitelesített másolata 3.számú melléklet: A szakmai gyakorlat munkáltatói igazolása 4. számú melléklet: Hatósági erkölcsi bizonyítvány 5. számú melléklet: Motivációs levél 6. számú melléklet: Nyilatkozatok (3 db) A pályázatom elkészítéséhez felhasználtam: 

a pályázatban megjelölt jogszabályokat,



az intézmény Pedagógiai Programját,



a félévi és év végi értékeléseket,



a nevelési értekezletek jegyzőkönyveit,



az iskolai statisztikát,



az oktatas.hu-n található statisztikai adatokat,



az előző pályázatomat.

3

„Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Szent-Györgyi Albert I. BEVEZETÉS A fenti idézet az intézmény Pedagógiai Programjának elején található, választott küldetésnyilatkozatunk. Nem állíthatjuk, hogy teljes mértékben lefedi céljainkat, de nagyon fontos megállapításokat tartalmaz. A DSZC Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskolájában 66 éve folyik középfokú képzés. Ez idő alatt az oktatás szerkezete többször változott, sőt voltak kitérők is az intézmény életében, de elsősorban az építőipar számára képeztek iskolánkban szakembereket. Az itt végzett diákok közül sokan lettek választott szakmájuk elismert képviselői. Az intézmény múltja, a város oktatásában betöltött eddigi szerepe, a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, a Debreceni Szakképzési Centrum, DMJV Önkormányzata, a szülők és diákok bizalma egyaránt kötelez bennünket a színvonalas nevelésre-oktatásra. A pedagógusok minősítési rendszeréhez megjelent útmutató szerint: „A diákok iskolai teljesítményét az oktatáspolitika által is befolyásolható tényezők közül elsősorban a pedagógusi munka minősége határozza meg. A tanulási-tanítási környezet más összetevőinek – az oktatásra fordított összegek nagyságának, az osztálylétszámnak, a tárgyi felszereltség színvonalának – sokkal kisebb mértékben mutatható ki a tanulók eredményeire tett hatása.” Intézményünk tanárai nagy hivatástudattal, szeretettel teszik a dolgukat. Nem könnyű a feladatuk, de nagyon szép, érdekes és értékes. A munkánk értelmét, lényegét a ránk bízott diákokkal közösen elvégzett feladatok, sikereik, boldogulásuk adja. A tantestület sokszínű, mint ahogy a tevékenységünk során előkerülő problémák is. Minden megoldandó feladat egy-egy új ötletet, egy-egy új módszert kíván. A Szent-Györgyi idézetben megfogalmazottak szerint, ezen a pályán is csak annak szabad maradni, aki megtalálta benne örömét, aki nap, mint nap új erővel, lelkesedéssel tekint előre, még akkor is, ha néha nehéznek érzi azt, ami rá vár. Rendkívül nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy már a tizenharmadik tanévben ennek a közösségnek a vezetője lehettem.

4

2003. szeptember 12-én nem önként vállaltam el az intézmény vezetését. Az akkori helyzetben, SzMSz szerinti első helyettesként, nem volt más választásom. Visszatekintve, nagyon sok minden történt ennyi év alatt. Voltak nagy sikereink és voltak nem könnyű időszakok. Nagyon fontosnak érzem a pozitív szemléletet. Minden helyzetben meg kell találni azt, ami számunkra kedvező, előre mutató. Az elmúlt időszakban nagyon sok változást éltünk meg az iskolában. A közoktatási törvényt felváltotta a nemzeti köznevelésről szóló törvény, megújult a szakképzési törvény.

A

szakképzésben áttértünk a moduláris képzésre, viszonylag újak a Nemzeti Alaptanterv, a kerettantervek és szeptembertől ismét új óratervi hálónk, helyi tantervünk lesz, áttérünk a szakgimnáziumi képzésre. Egyáltalán a napi működésünket meghatározó jogszabályok folyamatosan módosulnak. Többször változott a fenntartónk, 2013. január elsejétől a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ iskolája lettünk, 2015. július elsejétől a Nemzetgazdasági Minisztérium fenntartásában, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal irányítása alatt, a Debreceni Szakképzési Centrum tagintézményeként folytattuk tevékenységünket. Bevezetésre került a pedagógus-életpályamodell. Azt gondolom, az elmúlt időszakban elsősorban ez történt. Felkészültünk a változásra, megismertük,

értelmeztük

és

alkalmaztuk

az

új

jogszabályokat.

Átdolgoztuk

az

alapdokumentumainkat. A csökkenő tanulói létszám mellett próbáltuk tartani eddigi beiskolázásunkat,

eredményeinket.

Ezzel

párhuzamosan

megőriztük

valamennyiünk

munkahelyét, sőt a létszám bővítése, új feladatok ellátása is lehetővé vált. A gazdasági válság sem könnyítette meg az iskola életét. Az építőipar nehéz éveiben kisebb volt az érdeklődés, nehezebb volt elhelyezni összefüggő szakmai gyakorlatra a diákjainkat. Azt reméljük, hogy a most bevezetett új intézkedések, a CSOK, az építőanyag ÁFÁ-jának változása, az engedélyeztetési eljárás egyszerűsítése növeli az építési kedvet. Azt gondolom, hogy az intézmény dolgozóinak felelősségtudata, szakmaisága, elhivatottsága minden körülmények között garanciát jelent arra, hogy a hozzánk bizalommal forduló szülők, tanulók megkaphassák azt, amiért iskolánkat választották. Az elmúlt két-három évben szinte csodát műveltünk. Például két új tanműhely (elektrotechnika- irányítástechnika, gázkészülék szerelési gyakorlat színhelye) kialakítására is sor került a kollégák kapcsolatai révén, támogatással. Most, amikor a szakképzés fontossága ennyire előtérbe került, a Fenntartó, a Szakképzési Centrum bizalma, támogatása, kedvezőbb költségvetési kilátások birtokában joggal számítunk jobb eredményekre, az általános iskolások nagyobb érdeklődésére.

5

Az elmúlt időszakban megkezdődtek a külső mérések. Sor kerül a pedagógusok, az intézményvezető és az intézmény munkájának értékelésére. Gyakorlatilag ezek nem új, hanem más formában jelentkező feladatok. Az intézményvezető tevékenysége sok szempontból elbírálás alá esik, a kritériumoknak való megfelelés nagy kihívás. A pályázat megírása előtt áttekintettem az előzőben felvállalt feladatok megvalósulását. Azt állapítottam meg, az elmúlt években az ott leírtaknak megfelelően tettük a dolgunkat. Természetesen mindent nem tudtunk megvalósítani, hiszen előre nem látható változások, feladatok módosították tevékenységünket. Másrészt az utolsó pályázatot két évvel ezelőtt írtam. Szeretném folytatni a megváltozott körülmények között a megvalósítást. 2014-ben öt évre szóló megbízást nyertem el, törvényi változás miatt a ciklusból csak egy évet töltöttem le. 2015. július elsejétől, mint valamennyi vezető társam, egy éves megbízást kaptam. A pályázatban szokásosan az előző ciklust szoktuk elemezni. Ebben az esetben a statisztikai adatokat több évre vetítettem vissza. A mérési eredmények, a kimeneti vizsgák eredményei azt mutatják, hogy sok feladatunk van. Az utolsó eredmények talán arra következtetnek, elindult egy pici javulás beiskolázásunk tekintetében. Hiszek abban, hogy a megváltozott körülmények között, megfelelő kitartással a korábbi szintet ismét hozni tudjuk. A pályázatban nem vonatkoztathatunk el attól, hogy az iskola a Debreceni Szakképzési Centrum tagintézményeként működik. A vezetési programban megfogalmazottak velünk kapcsolatosak, a mi hagyományainkra épülnek. Természetesen a jövőt a Centrum iskoláival együttműködésben, egymást segítve, az „összevonás” előnyeit kihasználva, de mégis önálló arculattal képzelem el. Ebben, az eddigi tapasztalatok alapján, számíthatunk a Debreceni Szakképzési Centrum támogató, irányító és koordináló szerepére.

6

II. HELYZETELEMZÉS A vezetési program megfogalmazása csak a kiindulási adatok, folyamatok tükrében lehetséges. 1. Az intézmény tevékenysége A DSZC Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskolájának jelene elválaszthatatlan 66 éves múltjától.

Debrecenben

már

1908-tól

megvoltak

a

középfokú

építőipari

képzés

megteremtésére vonatkozó törekvések, önálló intézményként az 1949/1950-es tanévtől tartjuk számon. Az oktatás szerkezete, a képzési struktúra az aktuális jogszabályoknak megfelelően folyamatosan módosult, de összességében ebben az intézményben mindvégig az érettségire felkészítő közismereti oktatás és az építőiparhoz kötődő technikus képzés volt a meghatározó. Voltak kis kitérők, mint a gimnáziumi vagy a repülőgépszerelő képzésre tett kísérlet, de mindig bebizonyosodott, hogy ezt az iskolát „építőipari”-ként tartják számon, ezen a területen tudott felmutatni sikereket. Ennek megfelelően alakul az intézmény jelene is. 1.1. Szakközépiskolai nevelés és oktatás A mindenkori Alapító Okiratunk szerint az intézmény szakközépiskolai nevelésre és oktatásra jogosult

nappali

tagozaton

és

felnőttoktatásban

egyaránt.

Érettségire

felkészítő

felnőttoktatásunk a fenntartó átszervezéséből adódóan a 2009/2010. tanévtől kezdődően megszűnt. Érettségire épülő szakképzés levelező tagozaton a 2011/2012. tanév végéig volt. A következő tanévben a fenntartó nem engedélyezte az osztály indítását, mivel a beiskolázandó létszám nem érte el az átlaglétszámot (28 fő). Hiányát éreztük, mert a nappali tagozatosok közül az előző évek során többen átmentek levelező tagozatra különböző okok miatt. Így viszont kénytelenek voltak elhagyni az iskolát. Ebben a tanévben, szeptemberben indítottunk egy épületgépész technikus és februárban egy magasépítő technikus osztályt esti tagozaton. 1.1.1. A képzés struktúrája, tanulói létszámok alakulása, tanulmányi helyzet A szakközépiskolai nevelés és oktatás az utóbbi évek során a törvényi változásoknak megfelelően jelentősen módosult. A helyi tantervünkben a szabadon felhasználható órákat az eddigi hagyományoknak megfelelően, elsősorban szakmát alapozó tárgyakra (fizika, matematika, informatika és szabadkézi rajz) fordítottuk. Ezen kívül, heti egy órával az idegen nyelvet is támogatjuk. A jelenlegi 12. évfolyamokon érettségire felkészítő oktatás folyik. A kötelező érettségi tantárgyakból (magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika) és egy, a 7

Pedagógiai Programunk keretei között szabadon választott tantárgyból érettségiznek. Ők heti nyolc órában szakmai alapozó oktatásban vesznek részt. Három osztály az építészet, egy a gépészet szakmacsoportba került beiskolázásra a szülői és tanulói igényeknek megfelelően. A jelenlegi 9-11. évfolyam tanulói a közismereti képzés mellett már ágazati szakképzésben is részt vesznek. A megoszlás a 11. évfolyamon a korábbiaknak megfelelően alakult. Három osztályban az építőipar, és egy osztályban, az épületgépészet ágazatban folyik a szakmai felkészítés. A 9. és 10. évfolyamon a szakmaszerkezeti döntés hatására már 2:2 az ágazati képzések aránya. Ők már kötelezően érettségiznek emelt szinten szakmai tárgyakból, és ezzel egy munkakör betöltésére jogosító bizonyítványt szereznek, valamint az érettségire épülő szakképzésben is egy évvel rövidül a képzési idő számukra ez által. Az épületgépészet ágazatban a betölthető munkakör a 7521/25 Vezeték- és csőhálózat szerelő, az építőipar ágazatban a 7515/23 Szerkezeti szerelő. Kíváncsian várjuk a részletes érettségi vizsgakövetelmények és a mintafeladatok megjelenését. A következő tanévben induló szakgimnáziumok tanulói már az érettségivel együtt szakmai végzettséget is szereznek az új OKJ-ban meghatározottak szerint: Ágazat

VIII. Épületgépészet

XVI. Építőipar

Az érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés 52 582 02 Épületgépészeti előkészítő vagy 31 521 01 Bevontelektródás kézi ívhegesztő és 31 521 05 Gázhegesztő 52 481 01 Digitális műszaki rajzoló és 32 582 02 Építő-és anyagmozgató gép kezelője (Emelőgépkezelő (kivéve targonca);Földmunka-, rakodó- és szállítógép kezelő; targoncavezető szakmairányok)

Érettségi végzettséghez kötött ágazati szakképzés 54 582 01 Épületgépész technikus

54 582 02 Hídépítő és –fenntartó technikus 54 582 03 Magasépítő technikus 54 582 04 Mélyépítő technikus 54 582 05 Útépítő és –fenntartó technikus 54 582 06 Vasútépítő és -fenntartó technikus

Az érettségit követően az elmúlt években az alábbi szakképesítések voltak megszerezhetőek:  magasépítő technikus,  műemlékfenntartó technikus,  épületgépész technikus. A szakmaszámok és ezzel együtt a szakmai és vizsgakövetelmények, képzési programok és szóbeli tételek többször változtak. Egyáltalán nemrég tértünk át a moduláris szakképzésre. A 2008/2009. tanévben kerültek beiskolázásra azok a tanulók a szakképző évfolyamra, akik a 8

2010. május-júniusi vizsgaidőszakban az új típusú záróvizsgát teljesítették és OKJ 54 582 04 0000 00 00 Magasépítő technikus, ill. OKJ 54 582 01 0000 00 00 Épületgépész technikus oklevelet szereztek. A 2009/2010. tanévben, az országban egyedülálló módon elindítottuk a Műemlékfenntartó technikus (OKJ 54 215 01 0000 00 00) képzést. Ekkor még ez a szakképesítés a művészet szakmacsoporthoz tartozott. Érettségire épülő, három éves szakképesítés volt. Nem kis nehézségek árán sikerült megvalósítanunk, hogy egy hónappal a képzés befejezése után, a magasépítő technikus oklevelet is megkapták a tanulók iskolarendszeren kívüli képzésben. Közben megoldódott az általunk is többször felvetett probléma. A műemlékfenntartó technikus képzés ismét ráépül a magasépítő technikusra és átkerült a szakképesítés az építészet szakmacsoportba. Nehézséget okozott, hogy a 2011/2012. és 2012/2013. tanévet megelőzően, augusztus végén született arról döntés, hogy milyen OKJ számú szakképesítésekkel indulunk. A tantestület mindig helytállt, áthidaltuk a nehézségeket, de a személyi és tárgyi feltételek biztosítása, a tanév előkészítése (órarend) nem volt egyszerű. 2013. májusában jelentek meg az új szakmai kerettantervek. Ez év szeptemberétől indult a kilencedik évfolyamon az ágazati szakképzés, ill. a 13. évfolyamon az ismét új szakmaszám szerinti oktatás. Igaz, az épületgépészeknél a 13. évfolyamon pilot jelleggel, egy évvel korábban bevezettük az új kerettantervet. Ennek eredményeként, ők már 2014. május-júniusi vizsgaidőszakában komplex szakmai vizsgát tettek. A tapasztalat jó volt, de itt is nehézséget okozott a szóbeli tételek késői megjelenése. Jelenleg az alábbiak szerint folyik a szakképzés az érettségit követő szakaszban: 13.évfolyam:

magasépítő technikus (OKJ 54 582 03) mélyépítő technikus (OKJ 54 582 04) épületgépész technikus (OKJ 54 582 01)

14.évfolyam:

magasépítő technikus (OKJ 54 582 03) épületgépész technikus (OKJ 54 582 01)

A kilencedik évfolyamra a tanulókat általános iskolai tanulmányi eredményük és a közös írásbeli eredménye alapján vesszük fel, az utóbbi a domináns a felvételi pontszámok tekintetében. Ennek megfelelően az írásbeli felvételi vizsgák lebonyolítói között vagyunk.

9

A nálunk felvételizők számának alakulása:

Azt tapasztaljuk, hogy az írásbeli megmérettetést nem minden tanuló vállalja szívesen, az esetleges kudarc pedig elveszi a kedvüket a jelentkezéstől. A tantestület mégis a közös írásbeli beszámítása mellett dönt, hiszen nem csak beiskolázni kell a tanulókat, hanem utána meg kell tudni felelniük a kimeneti követelményeknek is. Egyáltalán, így színesebb képet kapunk a hozzánk jelentkezőkről. Már második évben ingyenes felvételi előkészítőt tartunk a nyolcadikosok számára. Az idén ennek különösen nagy sikere volt, segíti az iskola szellemiségének, a szaktanároknak a megismerését. A 9. évfolyamra jelentkezők száma:

Építészetre jelentkezők:

Épületgépészetre jelentkezők:

10

A 13. évfolyamra a beiskolázás nem egyszerű. A felsőfokú felvételi eljárás befejeződése után derül ki a végleges létszám. Nehezíti a dolgot, hogy a tanulók több helyre is beadják OKJ-s képzésre a jelentkezésüket. Az utolsó pillanatban is visszavonhatják azt, nincs központi szabályozás, így nagyon nehéz a tervezés. Egy esetben (2011/2012. tanév) nem engedélyezte a fenntartó augusztus második felében az épületgépész osztály indítását. A 21 főt sikerült máshol elhelyeznünk, de csak a szerencsének köszönhető, hogy nem okozott gondot az ott tanító kollégák alkalmazása. Ebben a tanévben nagy könnyebbséget jelentett az induló létszám értő kezelése. Azt gondolom, hogy a 13. évfolyamon elindított osztályokban a tanév folyamán a lemorzsolódás minimális volt, a létszám kiegyensúlyozott és több szempontból jól kezelhető. Tanulói létszámok alakulása nappali tagozaton (október 1.):

A végzett nyolcadikosok számának csökkenése beiskolázásunkon úgy látszik meg, hogy csökkennek az osztálylétszámok. A korábbi évek során a maximális létszám túllépése miatt kértünk az induló osztályokban engedélyt, az utóbbi időben a minimális létszámot alig haladjuk meg. Ez nyilván kihat a felsőbb évfolyamokra is. Az iskolai létszám ugyanakkor nőtt az idén, mivel több osztályt indítottunk. Nappali tagozaton: Tanév 2009/2010.

Beiratkozott (fő) 652

Tanév végi létszám (fő) 645

Lemorzsolódás % 1,07

2010/2011.

654

648

2,4

2011/2012.

621

611

1,6

2012/2013.

599

576

3,8

2013/2014.

586

571

2,56

2014/2015.

573

561

2,1

2015/2016.

592

584 (félév)

1,4

11

A lemorzsolódásban szerepet játszó tényezők:  a családok nehéz anyagi helyzetéből vagy széthullásából eredő motiválatlanság,  gyenge tanulmányi eredmény miatt, a szülők a képességeknek megfelelő iskolát keresnek,  a szakképző évfolyamra járók elmennek dolgozni, vagy eleve nem felelős döntést hoztak a jelentkezéskor, néhány esetben a felsőoktatásba kerülnek, 

a tanuló úgy dönt, hogy nem megfelelő szakmacsoportot választott.

Azt gondolom, mindenkit nem lehet megtartani. Sokat küzdünk azért, hogy minél kevesebben hagyják el végzettség nélkül az iskolát, a lemorzsolódás intézményünkben elfogadható. Mindannyiunk érdeke, hogy a tanuló számára legelőnyösebb iskolában végezzen, különösen, ha az egy másik ágazatba tartozó szakma. A tanulók megoszlása különböző szempontok szerint a 2015/2016. tanévben nappali tagozaton: Létszám (október 1.): 592 fő Kollégista: 25 fő Menzán étkező: 11 fő (Ebből kedvezményezett 6 fő) Építészet szakmacsoport Gépészet szakmacsoport 9-12. évfolyam: 282 fő Ebből lány 87 fő (31%) Bejáró 145 fő (51%) Hátrányos helyzetű 19 fő (6,7%) Halmozottan hátrányos helyzetű 8 fő (2,8%) Magasépítő technikus (13-14. évfolyam) 56 fő Ebből lány 20 fő (35,7%) Bejáró 20 fő (35,7%) Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Mélyépítő technikus (13. évfolyam) 22 fő Ebből lány 4 fő (18%) Bejáró 14 fő (63,6%) Hátrányos helyzetű 3 fő (13,6%) Halmozottan hátrányos helyzetű 2 fő (9,1%) Épületgépész technikus (13-14. évfolyam) Ebből lány Bejáró Hátrányos helyzetű Halmozottan hátrányos helyzetű Könnyített testnevelésben részesül: 10 fő (1,7%) Gyógytestnevelésre utalt: 2 fő (0,34%) Testnevelés alól felmentett: 5 fő (0,84%)

171 fő 6 fő (3,5%) 88 fő (51%) 3 fő(1,8%) 3 fő(1,8%)

61 fő 2 fő (3,2%) 37 fő (61%) 2 fő (3,2%) -

Kevés a kollégista. Ennek oka egyrészt a kollégiumi férőhelyek számának csökkenése, ezáltal a szakképző évfolyamon tanulók nem kerülnek be. Másrészt a kollégiumi díjak 12

megemelésekor többen döntöttek a bejárás mellett. Az idén a gyógytestnevelésre utaltak ellátására még nem találtunk megoldást, szerencsére csak két főt érint, ők is részt vesznek a normál órán, csak gyógyúszásra is el kellene járniuk. Felnőttoktatásban 26 fő épületgépész technikus kezdett 2016. szeptemberében, 10 fő magasépítő technikus keresztféléves képzésben. Közülük első szakképesítésért tanul 5+1fő. Tanulmányi átlagok (év végi átlagok nappali tagozaton):

A beiskolázásunk abban a tekintetben is változott, hogy a csökkenő nyolcadikos létszámok miatt, gyengébb tanulókat tudunk felvenni. Ennek tükrében talán még eredménynek is mondható, hogy a tanulmányi átlag nem változott jelentősen. A szakképző évfolyamokon tanulók korábban pozitívan befolyásolták az iskolai átlagot. Az utóbbi időben azt lehet mondani, olyan nagy arányba kerülnek be a felsőoktatásba, hogy ott is romlik a beiskolázásunk. Gyengébb képességűek, kevésbé motiváltak jönnek vissza, a külsősöknek nehéz a felzárkózás, létszámgondok miatt szakmacsoportot kell néha váltaniuk. Középszintű érettségi eredmények: Történelem

Magyar nyelv

Angol nyelv

és

Német

Matematika

nyelv

Építészeti

Informatika

Fizika

alapismeretek

irodalom

2010.

3,35

3,88

3,6

3,31

3,05

3,89

3,55

4

2011.

3,67

3,99

3,69

3,21

3,32

3,63

3,24

3,95

2012.

3,34

3,7

3,45

3,68

3,03

3,81

3,49

3,44

2013.

3,18

3,47

3,4

3,16

3,0

3,75

3,04

3,61

2014.

3,23

3,16

3,31

2,68

2,6

3,09

2,82

3,00

2015.

3,16

3,27

3,07

3,00

2,58

3,14

3,03

3,43

13

Összehasonlításként (forrás:oktatas.hu) Érettségi eredmények 2011. május-június Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika Informatika

Országos átlag (%)

Magyarországi szakközépiskolák (%)

Debrecen szakközépiskolái (%)

Péchy (%)

51,92

Hajdú-Bihar megye szakközépiskolái (%) 53,2

60,91

55,99

60,4

64,71 63,32 54,06 49,99 59,58

57,46 52,5 43,93 41,65 54,59

58,62 51 43,05 43,34 55,11

60,98 53,74 46,04 46,27 55,81

66,67 61,08 51,62 55,2 51,59

Debrecen szakközépiskolái

Péchy

51,86

54,56

55,23 52,65 52,59 46,15 57,26

61,97 55,71 62,88 49,23 58,91

2012. május-június Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika Informatika

Országos átlag

Magyarországi szakközépiskolák

58,32

49,44

Hajdú-Bihar megye szakközépiskolái 48,78

60,31 62,54 62,19 51,32 61,76

52,67 51,77 52,85 42,81 56,95

52,46 48,73 49,91 43,63 56,03

2013. május-június Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika Informatika

Országos átlag 59,29

Magyarországi szakközépiskolák 50,41

Hajdú-Bihar megye szakközépiskolái 50,1

Debrecen szakközépiskolái 53,27

Péchy

57,17 61,17 59,9 49,71 58,92

49,56 51,25 49,29 41,61 53,5

49,11 48,34 47,25 40,78 54,2

51,31 51,66 50,66 42,66 54,2

57,32 55,47 50,49 47,88 48,44

50,8

2014. május-június Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika Informatika

Országos átlag 60,98

Magyarországi szakközépiskolák 53,55

Hajdú-Bihar megye szakközépiskolái 53,00

Debrecen szakközépiskolái 54,65

Péchy

57,24 60,42 56,13 46,36 54,35

50,35 53,45 47,59 40,6 40,81

49,96 50,63 43.1 40,44 49,89

51,59 54,16 44,75 42,54 49,27

50,63 53,74 42,76 40,64 43,97

14

52,96

2015. május-június Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol nyelv Német nyelv Matematika Informatika

Országos átlag 58,09

Magyarországi szakközépiskolák 49,9

Hajdú-Bihar megye szakközépiskolái 49,42

Debrecen szakközépiskolái 49,02

Péchy

57,59 61,35 56,02 45,63 62,67

50,51 52,52 46,8 38,88 57,63

50,14 49,15 44,43 39,45 57,54

50,14 49,15 44,43 39,45 57,54

52,36 48,24 48,55 40,65 48,82

49,13

A fentiekből látszik, hogy az eredményeink romlottak, de a szakközépiskolák között ezek még mindig megállják a helyüket, ill. a csökkenő érettségi átlagok nem csak a mi iskolánkra jellemzőek. Nem lehetünk elégedettek! Szakmai vizsgák eredménye:

2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013: 2013/2014. 2014/2015.

Magasépítő technikus

Épületgépész technikus

Nappali: 3,86 Levelező: 3,83 Nappali tagozat: 4,0 Levelező tagozat: 2,71 Nappali: 4,15 Levelező: 4,0 3,84 3,8 3,07

3,42

Műemlékfenntartó technikus -

3,14

-

3,85

3,7

3,36 3,27

-

Valamennyi érettségi és szakmai vizsga eredmény mögött nagyon komoly szaktanári felkészítő munka áll. A kompetencia mérés eredménye: Szövegértés

Matematika Átlagos pontszám

Országos átlag

Átlagos pontszám

Országos átlag

nálunk

(szakközépisk.)

nálunk

(szakközépisk.)

2009/2010.

1726

1599

1685

1612

2010/2011.

1742

1624

1686

1604

2011/2012.

1706

1616

1652

1592

2012/2013.

1723

1625

1639

1607

2013/2014.

1698

1615

1625

1581

2014/2015.

1673

1633

1616

1585

15

A táblázat csak a szakközépiskolák vonatkozásában tartalmaz összehasonlítást. Országos átlag fölött vagyunk a velünk hasonló létszámú szakközépiskolák között is. A városi szakközépiskolák tekintetében is elégedettek lehetünk mindkét területen, hiszen évek óta a 2-5. hely valamelyikét foglaljuk el. A saját eredményeinket összehasonlítva megállapítható, hogy tanulóink teljesítménye stagnál vagy romlik az előző évihez mérten. Ez összhangban áll azzal, hogy a bemeneti méréseinken is egyre gyengébb eredmények születnek. Szeptember első napjaiban magyarból, matematikából és idegen nyelvből megíratjuk évről évre ugyanazt a tesztet. Ez egyértelműen romló tendenciát mutat. Ilyen alapokkal nem csoda, ha az iskolai átlagunk is gyengébb. A beiskolázás tekintetében ezt a tendenciát az alábbiaknak véljük:  egyre kevesebb a nyolcadikos tanuló, így gyengébbek pályáznak szakközépiskolába,  nőtt a városban a gimnáziumi osztályok száma, ami népszerűbb a szülők és diákok körében,  az építőipar a gazdasági válság óta nincs jó helyzetben,  az ösztöndíjas hiány szakképesítések iránt nő az érdeklődés. A bemeneti mérések eredményei: Tollbamondás:

Angol nyelv

Német nyelv

16

A matematika bemeneti mérés %-os eredménye

Összehasonlítás (2015. szeptember, a Centrum által készített matematika bemeneti mérés)

A fenti ábrák ugyanazon feladatlap esetén a %-os teljesítmény változását mutatják. A hozott tudással egyáltalán nem lehetünk elégedettek. Pici reményt ad, hogy a jelen tanév eredményei jobbak, ill. a Centrum szakközépiskolái között még mindig elég jó helyet foglalunk el. A fizikai állóképesség mérésére már nagyon régen sor kerül. Korábban a Hungarofit mérést végeztük. Problémát okozott, hogy igazából összehasonlító elemzés, kiértékelés nem készült sohasem. A NETFIT mérés eredményeit az elmúlt tanévben töltöttük fel először egy internetes felületre, a kiértékelést nemrég ismertük meg. Azt láthatjuk, hogy a tanulói teljesítmények jelentős része az egészségzónába esik, leggyengébben az ingafutásban teljesítettek. A tanulók szívesebben végzik, mint az előző típust, a feladatok teljesítése közben kialakult egy versenyszellem. 1.1.2. Tehetséggondozás, felzárkóztatás és egyéb tanórán kívüli tevékenységek A tehetséggondozás színterei:  Emelt szintű érettségire felkészítő foglalkozások Az intézményben a kötelező érettségi tantárgyakon kívül fizikából és szakmai alapismeretekből vállaljuk fel az emelt szintű érettségire történő felkészítést. A korrekt tájékoztatás ellenére, sajnos olyanok is felvállalják, akiknek a középszintű követelmények teljesítése sem egyszerű, vagy nem veszik komolyan, hogy az önként vállalt többletmunka, onnantól kötelező. Igen gyakori, hogy tanév közben a legkülönbözőbb dolgokra hivatkozva szülői és tanulói kérelmeket kapunk, hogy mentesüljenek ezen órák látogatása alól. Akik becsületesen teljesítenek, azok is sok esetben a biztosabb tudás, a felsőoktatásban való helytállás miatt vállalják, és csak kevesen jelentkeznek ténylegesen emelt szintű érettségire. Akik eljutnak oda, viszont általában szépen teljesítenek. Általában építészeti és építési 17

alapismeretekből, matematikából és fizikából tudtunk csoportot indítani, de idegen nyelvből és történelemből is gyakran megvolt az induló létszám. A többi tárgyból két-három tanulót nem tudtunk elküldeni más középiskolába. Többször tettünk kölcsönösen kísérletet erre, de a magas óraszámok miatt nem tudunk megfelelő időpontot egyeztetni. A jövőben a kötelező emelt szintű szakmai érettségi miatt valószínűleg még kevesebb igény lesz az ilyen irányú felkészítésre.  Tehetséggondozó, versenyre felkészítő foglalkozásokat is hirdetünk több tantárgyból. Ebben a tanévben összesen 9 órát tudtunk fordítani erre a célra.  Sávos nyelvoktatás: a kilencedik évfolyam kezdetén írt szintfelmérő dolgozatok alapján, angolból évfolyamonként öt, németből két vagy három csoport jön létre. A hasonló felkészültségű tanulókkal azonos ütemben tudnak haladni a szaktanárok. Az eredményességet egyértelműen növeli.  Csoportbontás: a szakmai kerettantervek által kötelezően előírt csoportbontásokon kívül idegen nyelvből, informatikából, ill. a tizenegyedik és tizenkettedik évfolyamon matematikából, a kilencedik évfolyamon történelemből és

magyar nyelvből van

csoportbontás.  A szakmát alapozó rajz szakkör minden évben népszerű. A szaktanár figyelemmel kíséri a felsőoktatás rajz alkalmassági vizsgáinak követelményeit.  Az énekkar évek óta színvonalasan működik. Meghittebbé teszik ünnepségeinket. Részt vesznek a beiskolázás elősegítésében: a Szelet a vitorlába pályaválasztási kiállításon színpadi szereplők, a Nyitott kapuk napján hangulatosabbá, diákbaráttá teszik a bemutatkozást. A közösségi szolgálat teljesítését is segítik.  A közismereti tantárgyak többségéből évente rendezünk házi versenyt. Célja a tanulói teljesítmények összevetése, az egységes értékeléshez történő közelítés, a diák számára a sikerélmény, motiváció egyik eszköze.  A tehetséggondozás színterei a különböző szervezésű szakmai tanulmányi versenyek. Diákjaink mondhatjuk évek óta lelkesen és sikeresen vesznek részt a Debreceni Egyetemen szervezett, nemzetközi Tésztahíd-építő versenyen, a VGF szaklap által hirdetett „Az épületgépészet képzőművészei” című versenyen, ill. pályázati munkákat készítenek a Nemzetközi Építész Diáktalálkozókra. A számukra érdekes kihívások érdekében a diákok rendkívül sokat dolgoznak.  Minden délután van lehetőség diáksportra. Sajnos a felkínált lehetőséget nem használják ki a tanulók. Ennek többek között a magas tanulói óraszámok miatti leterheltség az oka. Későn 18

végeznek és egyre több a bejáró tanuló. Az iskolai szintű bajnokságok és a tanár-diák foci a legnépszerűbb. A 9-12. évfolyamokon eleve heti öt testnevelés óra van, ez is csökkenti a délutáni foglalkozás iránti érdeklődést. Sokféle kihívást közvetítünk a tanulóink felé, mindenféle témákban részt vesznek versenyeken és vannak szép eredményeink. Országos szinten a szakmai tanulmányi versenyeken sorolhatunk fel szép eredményeket. Néhány példa: Időpont 2011. 2011. 2011. 2011. 2013. 2013. 2014. 2014. 2014. 2015. 2015. 2015. 2016. 2016. 2016.

2016.

Verseny megnevezése Magasépítő technikus OSZTV Magasépítő technikus OSZTV SZÉTV (építészeti és építési alapismeretek) SZÉTV (építészeti és építési alapismeretek) SZÉTV (építészeti és építési alapismeretek) Nemzetközi Építész Diáktalálkozó, Műemlékvédelmi pályázat Nemzetközi Építész Diáktalálkozó, Műemlékvédelmi pályázat Nemzetközi Építész Diáktalálkozó, Helytörténeti vetélkedő Magasépítő technikus OSZTV

Helyezés 2. 4. 5.

SZÉTV (építészeti és építési alapismeretek) Magasépítő technikus OSZTV

4.

Az épületgépészet képzőművészei-VGF szaklap Az épületgépészet képzőművészei-VGF szaklap Tésztahíd-építő verseny (középiskolai kategória) Magasépítő technikus OSZTV

5.

SZÉTV Építési és építészeti alapismeretek

8. 12. 2. 2. 3. 6.

5.

2. 1. 1 fő a döntőbe jutott, még nincs eredmény 2 fő a döntőbe jutott, még nincs eredmény

Felzárkóztatás: A sávos nyelvoktatás és a csoportbontás ezt a célt is megvalósítja. Az idén a korrepetálásra fordított heti órák száma: 27. A pedagógusok kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött része 22-26 óra. Ez egyértelműen lehetővé tette a korrepetálások számának növelését. Gond, hogy a leginkább rászorulók nem igazán használják ki, ill. a tanulók saját szaktanárukhoz járnak legszívesebben. Számos példa van arra, hogy a tantárgyfelosztásban megjelenített korrepetálásokon kívül is tartanak a kollégák érettségire felkészítő, vagy egyéb felzárkóztatást. A tanulóknak nagy a napi iskolai terhelése. Heti 35-36 kötelező órán vesznek

19

részt, a gyakorlatok 60 percesek, így igen későn végeznek. Nő a naponta bejáró tanulók aránya is. Így a korrepetálásokra és egyéb fejlesztő foglalkozásokra nem nagyon maradnak itt. Beilleszkedési és tanulási nehézséggel küzdő, ill. SNI tanulók: Jelenlegi létszám: BTM-es tanuló: 16 fő SNI tanuló: 6 fő A korábbi utazó gyógypedagógus kolléganőnek nagyon jó kapcsolata volt a diákokkal, így legtöbben nagyon lelkiismeretesen és rendszeresen vettek részt a számukra biztosított fejlesztő foglalkozásokon. Három magyar szakos kolléganő is részt vett 30 órás akkreditált továbbképzésen, amely szintén ezeknek a tanulóknak a fejlesztő foglalkozásához nyújtott segítséget. Több alkalommal volt lehetőségünk a könyvtár számára normatív támogatás vagy költségvetési forrás felhasználásával számukra hasznos tankönyveket, szótárakat vásárolni. Az idén az átszervezés miatt a Bárczy EGYMI és a Pedagógiai Szakszolgálat segítsége elmaradt. A BTM-es tanulók ellátását a szakvizsgán utolsó éves kolléganő segítségével megoldottuk, az SNI tanulók gyógypedagógus által történő fejlesztése 2016. február 29-ig nem történt meg. Szaktárgyi korrepetálást viszont biztosítottunk számukra is. 2016. március elsejétől már az állományunkba tartozik a korábbi utazó gyógypedagógus kolléganő, aki a Centrum több iskolájában látja el az SNI tanulókat. Dolgozó szobát, technikai hátteret, szakkönyveket biztosítottunk számára. Létrejött kezdeményezésünkre a Centrum iskoláiban dolgozó fejlesztő és gyógypedagógusok munkaközössége. 1.1.3. Az elmúlt tanév végén végzettek pályakövetése

Ssz

Osztály

1. 12.A 2. 12.B 3. 12.C 4. 12.D 5. 2/14.A 6. 2/14.B összesen: %-

Létszám fő

24 28 28 28 31 22 161

Szakirányban dolgozik fő 0 0 0 0 10 5 15 9,3

Szakirányban tanul felsőfok fő 0 7 4 1 3 0 15 9,3

közép fok fő 17 13 15 19 2 0 66 41

Nem szakirányban dolgozik fő 2 5 3 3 9 11 33 20,5

Nem szakirányban tanul felsőfok fő 3 0 2 1 0 3 9 5,6

középfok fő 1 2 3 4 0 0 10 6,2

Álláskereső fő

0 1 0

1 0 1

5 3 9 5,6

2 0 4 2,5

Látható, hogy kb. 60% szakirányban tanul tovább, vagy a szakmában dolgozik. Nyilván szeretnénk ezt az arányt növelni, de ez függ az építőipar helyzetétől is. 20

Nincs információ róla

1.1.4. Ifjúságvédelem Az ide vonatkozó jogszabályok (knt., Gyvt., 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet) szerint az iskoláknak fontos szerepük van a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában. A szülőkkel és a Gyermekjóléti szolgálattal, a Gyámhatósággal együtt kell működnünk a tankötelezettség teljesítése, a tanuló veszélyeztetettségének megelőzése, ill. a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében. Iskolánkban egy mentálhigiénés és egy szociálpedagógus végzettséggel rendelkező, a feladat iránt elkötelezett pedagógus kolléga segíti az intézményvezetőt az osztályfőnökök mellett, a feladat teljesítésében. Az egyik kolléga különösen az igazolatlan mulasztásokkal kapcsolatos teendőket koordinálja, a másik nyilvántartja a HH-s és HHH-s tanulókat, tájékoztatja őket a nekik járó kedvezmények igénybevételének lehetőségeiről. Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent az igazolatlan mulasztás. Sajnos a szakképző évfolyamon tanulók közül többen élnek a 20%, ill. a harminc óra kínálta lehetőséggel. A szülőket a kilencedik osztályosok első szülői értekezletén ismertetjük meg az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatot ellátó kolléga személyével, ill. itt tart tájékoztatást arról, hogy mikor, hol és milyen esetekben tud segítségükre lenni. A gyermekjóléti szolgálat, drogambulancia, lelkisegély-szolgálat telefonszáma a földszinti hirdetőn folyamatosan közzé van téve. A kollégákat a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodás szerint bűnmegelőzési tanácsadó is segíti már a harmadik tanévben. Személyiségéből adódóan nagyon hamar jó kapcsolatot alakított ki a kollégákkal, bizalommal fordulnak hozzá a diákok, sőt előfordult, hogy szülő is. Október elsejétől főállású iskolapszichológusunk is van, aki nagyon gyorsan beilleszkedett.

Minden

lehetséges

fórumon

tájékoztatja

a

tanulókat,

szülőket

és

osztályfőnököket arról, miben lehet segítségükre. Osztályfőnöki órákon bemutatkozott, különböző témákban konzultál az osztályokkal, egyéni és csoportos foglalkozások formájában igyekszik megoldani a hozzá fordulók problémáit. Menzát minden tanuló számára tudunk biztosítani a Deák Ferenc Kollégiumban. Sajnos, igen kevés rá az igény a támogatásra jogosult tanulók körében is. A kollégiumi elhelyezést segítjük. Egyetlen tanulót sem tudok, akit férőhely hiányában elutasítottak. A mentálhigiénés kollégák a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött részén felüli időben, a 32 óra terhére látják el a koordináló feladatot. Kezdetektől részt veszünk az Útravaló ösztöndíj programban, az „Út az érettségihez” kategóriában. Az alábbi táblázat a résztvevő tanulók számát mutatja tanévenként.

21

Tanév 2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. 2013/2014. 2014/2015. 2015/2016.

Tanulók száma 14 13 13 12 10 9 Nincs információ

1.1.5. Hagyományok, rendezvények Az intézményben nagy gondot fordítunk az állami és a hagyományos iskolai ünnepségek megtartására. Az előbbiek közül, október 23. és március 15. az, amely tanítási időszakra esik. Október 23. esetén az éves munkatervben meghatározott munkaközösség, március 15-re a történelem munkaközösség készít műsort. Elmondhatjuk, hogy a forgatókönyv évente változó, nem sablonos, elismerést vált ki a teljes iskolai közösségből. A hagyományos iskolai ünnepségek közül a legnagyobb alkalmak a szalagtűző és a ballagás. Ennek felelőse mindig a szabadidő-szervezői feladatokkal is megbízott énektanárnő. A műsor gerincét így a jól összekovácsolt énekkar adja, amelynek a fellépése nélkül már egyetlen nagyobb iskolai rendezvényt sem tudunk elképzelni. Büszkék vagyunk arra, hogy megfelelő motiváció esetén, a műszaki szakközépiskolában is sokan szeretnek énekelni. A szalagtűző második felében mutatják be a tizenkettedikesek táncaikat, mely mögött az osztályfőnökök áldozatos munkája áll. A tanévnyitó és tanévzáró is olyan alkalom, amikor együtt sorakozunk fel a zöld udvaron. Ennek felelőse szintén az énektanárnő, de a magyar munkaközösség segíti munkáját. A tanévzárón és a ballagáson nagy hangsúlyt fektetünk a jutalmazásra. Ilyenkor köszönjük meg tanítványainknak a színvonalas tanulmányi vagy közösségi munkát. A ballagáson kerül átadásra a szakmai díj egy érettségiző és egy szakmai vizsga előtt álló tanuló számára. A díjat a szakmai oktatás során nyújtott kimagasló teljesítményért lehet kiérdemelni, egy vándorserleg, egy oklevél és pénzjutalom tartozik hozzá. A díjat egykori tanítványunk alapította és gondozza, aki ma építőipari vállalkozó. Szintén itt adjuk át az intézmény legnagyobb elismerését, a Péchy-plakettet. Ez a négy éven át tartó, kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkáért jár. Tanárnak is odaítélhető kerek évfordulók alkalmával a közösség által elismert kiemelkedő teljesítményért. A történelem munkaközösség által koordinált megemlékezések: az aradi vértanúk (október 6.), a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai (február 25.), a holokauszt áldozatai (április 16.), a Nemzeti Összetartozás Napja (június 4.). Ezen kívül a diákönkormányzatnak vannak még hagyományos iskolai rendezvényei (verébtábor, elsős avató, mikulás, karácsony, Péchynap). Ezek színvonala is nagyon jó, köszönhetően a DST tanárnőnek és a DÖK vezetőinek. 22

1.2. Iskolarendszeren kívüli oktatás, vizsgáztatás Éveken keresztül nem volt erre jogosultságunk. Az idén ezzel is próbálkozunk. Részt vettünk a Szakképzési Centrum pályázatában. Ez nem igazán a mi szakképesítéseinkről szólt, de mindkét munkaközösség megpróbálkozik egy-egy szakképesítés esetén a tanfolyami képzéssel, ha erre a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal által kiírt pályázat elnyerése esetén lehetőséget kap.

2.

A tevékenységek feltételrendszere

2.1. Személyi feltételek Az intézményben a költségvetési álláshelyek száma 66,5 volt 2013. december 31-én. Az álláshelyek megoszlása: 46,5 pedagógus 1,5 nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és 18,5 egyéb közalkalmazott. A tantárgyfelosztásból kiindulva 2013 őszére alakult ki az új engedélyezett létszám. Ekkor 47,5 pedagógus, 3 nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és 14 egyéb foglalkoztatott álláshely volt az intézményben. Eredménynek tartom, hogy létszámleépítésünk nem volt. Nyugdíjazással és egy átminősítéssel megoldható volt a munkakörök átszervezése. A 2014/2015. tanévben a pedagógus álláshelyek száma 49,3 lett, mivel az ágazati szakképzés bevezetésével egyre több volt a szakmai csoportbontás. 2016. március elsején az osztályszám növekedése, ill. a szakmai kerettanterv egyre magasabb évfolyamon történő bevezetése, az iskolapszichológus alkalmazása miatt 53,3 a betöltött pedagógus álláshely. 2.1.1. A pedagógus munkakörben foglalkoztatottak megoszlása különböző szempontok szerint: Pedagógus – munkakör (2011. évi CXC. törv. 3. számú melléklet) Középiskolai tanár Idegennyelv-tanár Könyvtáros tanár Testnevelő Ének-zene tanár Iskolapszichológus Gyógypedagógus Szakmai tanár Szakoktató

Létszám (fő)

Ebből határozatlan idejű (fő)

Egyetemi végzettség (fő)

20 7(+1) 1 3(+1) 1(0,59) 1 1(0,1) 15 5

19 7(+1) 1 3(+1) 1 1 1 11 3

20 7(+1) 1 2(+1)

Főiskolai végzettség (fő)

Középfokú végzettség (fő)

1 1

1 6

1 9 3

2

A fentieken kívül 3 fő szakmai tanár óraadó segíti munkánkat. Erre azért volt szükség, mert nem volt megfelelő pályázó a meghirdetett épületgépész mérnök tanári állásra. Jelenleg 1 fő

23

van kisbaba születése miatt távol. Erre az álláshelyre nem jutott német óra. Egy fő családi okok miatt ebben a tanévben fizetés nélküli szabadságon van, őt helyettesítjük. Nemek szerinti megoszlás: Pedagógus –munkakör (2011. évi CXC. törv. 3. számú melléklet) Középiskolai tanár Idegennyelv-tanár Könyvtáros tanár Iskolapszichológus Gyógypedagógus Testnevelő Ének-zene tanár Szakmai tanár Szakoktató Összesen:

Életkor szerinti megoszlás:

2.1.2. A pedagógusok felkészültsége, kompetencia fejlesztése Szakvizsgák, szakmérnöki végzettségek, Phd: Végzettség

Létszám (fő)

Phd

1

Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga

7

Pedagógus szakvizsga (mentálhigiéné)

1

Tehetség és fejlesztése szakvizsga

1

Mérés, értékelés szakvizsga

1

Hegesztő szakmérnök

1

Műemlékvédelmi szakmérnök

1

Gazdasági-szervező szakmérnök

1

Kosárlabda szakedző

1

24

Férfi (fő)

Nő (fő)

6 1

14 6(+1) 1 1 1 (+1) 1 6

3 9+3óraadó 5 24+3 óraadó

30

Az intézményben a pedagógusok végzettsége a hatályos jogszabályoknak megfelelő. A mérnök tanárok esetében nem mindenütt van meg a pedagógiai végzettség. Nem könnyű két diplomával rendelkező szakembereket alkalmazni. Örülünk annak, hogy a határozott időre alkalmazott kollégák hajlandóságot mutatnak arra, hogy a család és napi munka mellett ezt a végzettséget is megszerzik. Továbbképzések: Tanév

2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. 2013/2014. 2014/2015. 2015/2016.

Tanév

2009/2010. 2010/2011. 2011/2012. 2012/2013. 2013/2014. 2014/2015. 2015/2016.

Végzettségi szintet emelő képzésben vesz részt (fő) 2 1 1 -

Mérnöktanári végzettséget szerez (fő) 2 3 3 3

30 óránál rövidebb továbbképzés (fő)

30 óra továbbképzés (fő)

18

22 1

1 14 7

Szakvizsgát eredményező képzésben vesz részt (fő) 1 4 3 3 3

60 óra továbbképzés (fő)

3 9

Támogatott (fő)

1 1 3 3 3 3

ECDL +120 óra továbbképzés (fő)

120 óra továbbképzés (fő)

2

8

4

A pedagógus kollégák szívesen vesznek részt, ismereteiket megújító továbbképzéseken. Az új diplomát vagy a szakvizsgát eredményező tanulmányokat részesítik előnyben. Ennek több oka van: az itt szerzett ismereteknek nagyobb hasznát veszik az iskolában, mind a Kjt., mind az életpályamodell szerinti besorolásban fizetés szempontjából is előnyösebb. Nagy örömünkre szolgált, hogy ebben a tanévben már ismét 80%-ost támogatást kaphattak a képzésben résztvevők. Az intézményben eddig 6 minősítés zajlott le, ketten pedig 2014-ben vettek részt az OH által szervezett szakértői, szaktanácsadói felkészítőn, ill. nyerték el a mestertanári címet. Mestertanár

2 fő

Pedagógus II. fokozatot szerzett

6 fő

Ideiglenes Ped. II.-ben

3 fő

Minősítésre vár (Ped.II.)

3 fő

25

2.1.3. A nem pedagógus munkakörökről Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök: két fő iskolatitkár, egy rendszergazda. Egyéb

foglalkoztatottak:

gazdasági

összekötő,

gondnok,

gazdasági

adminisztrátor,

oktatástechnológus, 2 fő portás, karbantartó, 8 fő takarító. Az adminisztrációs feladatok az utóbbi időben nagyon megnőttek, egy részük nem tervezhető, így az iskolatitkárok nincsenek könnyű helyzetben. A teljes állású rendszergazda foglalkoztatása ennyi számítástechnikai eszköz mellett, ill. a gépek kora miatt már rendkívül fontos. A 2013. december 15-től munkába állt, akkor pályakezdő kolléga lelkes, igyekvő és felkészült. A gazdasági dolgozók feladatai is megnőttek. Az átadás-átvételek időszakában, ill. a mindennapokon is, rendkívül sok, felelősségteljes adatot kellett szolgáltatnunk. Az idő rövidsége, ill. néha kevés információ miatt csak nagy tapasztalattal, kellő rálátással lehetett határidőre ezt teljesíteni. Köszönettel tartozom az ebben résztvevő kollégáknak, hogy munkaidejükön túl is rendelkezésre álltak, eddig nem tudunk arról, hogy ebben lényegesen hibáztunk volna. Nincs könnyű dolguk, mert számos olyan feladat is rájuk hárul, amelyet korábban a Gazdasági Egység munkatársai láttak el: pl. a KIR3, majd KIRA program által elkészítendő munkaügyi dokumentumok. Mivel az egyéb dolgozók létszáma a korábbiakhoz képest 3,5-del csökkent, a takarítóknak megnőtt a munkaterülete, a karbantartó az udvart is rendben kell, hogy tartsa. Jelenleg segítségükre van négy közcélú foglalkoztatott, szerencsére úgy néz ki, őket hosszú távon alkalmazhatjuk. A megváltozott körülmények között az egyéb dolgozók becsületesen helytállnak. 2.1.4. Szervezeti felépítés Az intézmény a Debreceni Szakképzési Centrum egyik tagintézménye. A kinevezési jogkör a Főigazgatóé. A munkáltatói jogkört közvetlenül az intézményvezető gyakorolja. Az intézmény

működésének

bármely

területére

vonatkozó

döntés

a

helyi

igények

figyelembevételével történik, de folyamatosan egyeztetünk a Centrum vezetőivel. Az intézményvezető tartja elsősorban a kapcsolatot. Munkáját két intézményvezető-helyettes segíti, egyik a közismereti, másik a szakmai vonalat koordinálja. Az intézmény vezetése az elmúlt évek során ötről háromra csökkent. Előbb a levelező tagozat létszámának csökkenése miatt a tagozatvezetői státusz szűnt meg, aztán a Knt. a gyakorlatioktatás-vezető beosztásra nem adott lehetőséget. Szeptembertől ismét alkalmazhatunk gyakorlatioktatás-vezetőt. Erre nagyon vártunk, mert a vezetői feladatok is jobban megoszlanak. A kolléganő koordinálja a pályázatok elkészítését is. 26

Az iskolavezetés elsőszámú segítői az oktatás-nevelés terén a munkaközösség-vezetők. Szakmai tudásukra, felkészültségükre számíthatunk az egyes tantárgyak tematikájának meghatározásában, a sokféle tanterv egyidejű alkalmazása miatt fokozottan nagy figyelmet igénylő tantervi fegyelem betartásában, az újonnan érkezett kollégák mentorálásában, a tanári munka értékelésében. Úgy gondolom, a munkaközösségek mindegyike jól működik. A tagjaik közötti folyamatos kapcsolattartás biztosítja a követelmények és tartalmak szükségszerű egységességét.

Kilenc munkaközösség működik: magyar nyelv és irodalom-ének,

történelem-etika-földrajz-biológia, idegen nyelv, matematika, testnevelés-kémia-fizika, építész műszaki, gépész műszaki, gyakorlati oktatói, osztályfőnöki. A vezetői szintű koordináció, a feladatok elosztása az igazgatói értekezleteket követő vezetői értekezleteken történik, de a vezetők közötti kapcsolattartás folyamatos. Nagyobb iskolai szintű döntések előtt a munkaközösség-vezetőkkel kibővített vezetőségi ülést tartunk. Munkaértekezlet szinte hetente van. Tartalmától függően, szerdán a nagyszünetben, vagy 1445-től tartjuk. Az erről szóló emlékeztető a tanáriban elhelyezett kapcsos könyvben folyamatosan megtalálható. Az igazgató közvetlen munkatársai a gazdasági összekötő, a gondnok, az oktatástechnikus, és az adminisztratív dolgozók. A karbantartó, a portások, a technikai személyzet a munkáját a gondnok közvetlen irányítása szerint végzi. Minden, egész intézményt érintő kérdésben az intézményvezetés a jövőben a KAT és a szakszervezeti tagok szakszervezeti főbizalmi által képviselt véleményére is építhet. Az Intézményi Tanács az átszervezéssel megszűnt. 2.2. Egyéb iskolai közösségek 2.2.1. Diákönkormányzat Az iskola diákönkormányzatának az iskola valamennyi tanulója tagja, érdekeik képviseletét ellátni jogosult szervezet. Vezetése az osztályok ODB titkáraiból álló közösség. A diákönkormányzat elnökét közülük évente választják ki a tagok. A diákönkormányzat javaslata alapján az intézmény vezetője bízza meg a segítő tanárt, maximum öt évre. Az intézmény vezetője, minden jogszabályban meghatározott és általa fontosnak ítélt esetben tájékoztatja a Diákönkormányzatot, kéri véleményüket. Évente egyszer Diákközgyűlésen fogalmazhatják meg problémáikat. Tapasztalat szerint nem az iskolai élet egészét, a működést meghatározó, alapvető problémák kerülnek elő. Nagyon sokszor csak szűkebb közösséget érintő, vagy egyszerű karbantartási feladatok.

Évente kidolgozott munkatervük alapján

megvalósítják a már hagyományosnak számító Verébtábort, Elsős avatást, Karácsonyt, Péchy27

napot, a Pedagógus napot. Ezek mindig nagyon jól sikerülnek és valóban nagy az érdeklődés irántuk. Nagyobb kezdeményező szerepet várnék a diákoktól. 2.2.2. Szülői Szervezet Az osztályokban a szülők SZM-elnököt és helyettest választanak évente. Ők alkotják az iskolai Szülői Szervezetet. A Szülői Szervezet munkáját az osztályfőnöki munkaközösség vezetője, mint összekötő tanár segíti. A Szülői Szervezet működési szabályzat alapján dolgozik. Évente kétszer, a szülői értekezletek előtt mindenképpen ülésezik, ezen kívül, amikor aktuális. Véleményezik az alapdokumentumok módosítását, az iskolai munkatervet, a tankönyvellátást és minden mást, melyre jogszabály felhatalmazást ad. Az iskola rendezvényeit, a tanulók jutalmazását anyagilag is támogatják. Az iskolavezetés és a Szülői Szervezet együttműködése jónak mondható. 2.3. Tárgyi feltételek Az épület Debrecen belvárosában található. A helyiségek száma, mérete alkalmas arra, hogy a szokásosan húsz-huszonegy nappalis osztály számára az oktató-nevelő munka zavartalanul, a Pedagógiai Programnak megfelelően folyjon. A kötelező helyiségekkel és minimális kötelező eszközökkel rendelkezünk. Az épület több tekintetben felújításra szorulna, külső megjelenése sem esztétikus. A homlokzatról több helyen lejött a vakolat. A nyílászárók erősen megérettek a cserére. A bejárati ajtó megújult az előző évek során, de ismét tapasztalható rajta sérülés, deformáció. A vizesblokkok a régi szárnyon egy kivételével elavultak. A fűtőtestek állapota és működése nem megfelelő és nem gazdaságos. A lépcsők állapota egy-egy helyen balesetveszélyes. Az elmúlt években megvalósult felújítások, nagyobb beruházások és karbantartási munkák:

Felújítási

2009.

2010.

2011.

2012.

2013.

2014.

2015.

3.300.000 Ft

3.000.000 Ft

2.500.000 Ft

-

-

-

A tornateremhez tartozó felső öltöző és az esőelvezető csatorna felújítása

A tornateremhez tartozó fiú öltöző, zuhanyzó, WC és az edzőterem.

A régi szárnyon, az első emeleti lány WC felújítása.

-

-

-

Év végi,beszerzés: 10.570.842 Ft Takarítók öltözője, PVC csere fizika előadóban, folyosón, riasztó bővítés

keret Felújítás

28

A rendelkezésre álló helyiségek tételes felsorolása: Tantermek:

103.,203.,205.212.,213.,214/1.,214/2.,222.,303.,304.,305.,311.,312.,313.,314.,315.,316.,320.,

(21 db)

T/1.,T/2, volt rajz terem.

Kisterem

104.,105.,106.,107.

(tanulócsoportok részére) (4 db) Szaktantermek

Fizika-kémia előadó, Idegen nyelvi szaktanterem, Informatika terem (3 db)

Tanműhelyek

Anyagvizsgáló labor (2 db), Ács műhely, Kőműves gyakorló (2 db), Elektrotechnika-

(11 db)

irányítástechnika szaktanterem, Épületgépész tanműhely (3 db), gépész tanműhely, hegesztő műhely.

Testnevelés,

Tornaterem

sport

céljára

Edző terem

kialakított terem.

+sportudvar

A felsorolt helyiségek száma és mérete alkalmas arra, hogy a 21 nappali tagozatos osztályt elhelyezzük és a Pedagógiai Programunkban megfogalmazott célokat megvalósítsuk. A tantermek festése részben szülői segítséggel, részben költségvetési forrásból megtörtént. Ebben sokat segítettek a diákok is gyakorlaton. A tantermek egy részében a bútorzat cseréjére szükség lenne. A szaktantermekhez 12 szertár társul, amelyek felszereltsége lehetővé teszi a legszükségesebb szemléltetést, tanulói tevékenységet. Szükség lenne a fizika és kémia szertárban új szemléltető, kísérleti eszközökre, ill. néhány új térképre is. A tanműhelyek kialakítása 2004-től folyamatosan történt szakképzési hozzájárulás felhasználásával. Ugyanezen keretből tudtunk oda eszközöket vásárolni. A törvényi változások miatt 2008-ban megszűnt a fejlesztési támogatás fogadásának lehetősége. Az Alföld Szakképzőn keresztül még négy évig hozzájutottunk ilyen forráshoz, de az utóbbi években ez már teljesen hiányzik.

Szakképzési hozzájárulás Decentralizált pályázat

2009. 799.425 Ft

2010. 8.546.796 Ft

2011. 9.677.627 Ft

2012. 2.287.141 Ft

-

2.860.000 Ft

-

-

Sajnos, a decentralizált keret terhére kiírt pályázaton nem volt módunk további eszközöket vásárolni az utóbbi években. A két forrás együtt a korábbi évek során 10-16 millió forintot jelentett az intézménynek, amelynek nagyon érezzük hiányát. Számítógépeink egy része cserére szorulna. Az új kerettantervek szerint új eszközökre is szükség lenne a szakmai 29

képzéshez. A kollégáink saját kapcsolataikat kihasználva szakmai bemutatók, üzemlátogatás, támogatásként átadott eszközök révén tudják kibővíteni a tanműhelyekben meglévő lehetőségeket. Örömmel vettük, hogy 2015. decemberében néhány műszert költségvetési forrásból is meg tudtunk vásárolni. A tetőtérben egy egész osztály egyidejű befogadására alkalmas könyvtár van. Itt az Internetelérés is biztosított. A könyvtárban az elmúlt évek során személyi változás miatt három teljes körű leltár volt. Ez rendkívül nagy munka, sok időt és energiát emészt fel, de elkerülhetetlen volt. 2014. januártól visszajött GYES-ről a kolléganő, aki friss ismeretekkel (míg távol volt, elvégezte a könyvtár pedagógia szakot) rendelkezik és ambiciózus. Sajnos a könyvtár fejlesztésére az utóbbi időben a tankönyveken túl nagyon kevés pénz jutott. A 12000 Ft-os normatíva mellett 200-220 tanuló számára ilyen tankönyvárak mellett örülünk, hogy tudjuk az ingyenességet biztosítani. Az új kerettanterv bevezetésével a tankönyveket teljes egészében lecseréljük. Örömmel vettük a lehetőséget, hogy 2015. decemberében közel 500.000 Ft-ot fordíthattunk fejlesztésre.

30

Gyarapodás:

2009

Könyvtári egységek össz.: Könyv, kötet tartós tankönyv: elektronikus Periodika féleség db.

Könyvtári egységek értéke ezer Ft

2010

2011

2012

2013

2014

Állomány nyitó adatai

Gyarapodás

Állomány nyitó adatai

Gyarapodás

Állomány nyitó adatai

Gyarapodás

Állomány nyitó adatai

Gyarapodás

Állomány nyitó adatai

Gyarapodás

16 174

340

17 370

1 196

18 566

479

19 100

518

24.950

11 444

340

12 540

1 196

13 736

4 730

173

5 388

658

6 056

14 270 479

7 014

518

Állomány nyitó adatai

Gyarapodás

Állomány nyitó adatai

766

25.982

1032

27.153

17.195

34

17.430

235

17.516

86

7 746

732

8543

797

9149

825

488

8

436

437

437

437

480

39

27

27

27

6

526

1 259

970

905

31

2015

480

1032

ami ingyenes kb. 4 féle

6

1 540

Gyarapodás

1545

2568

A legnagyobb közösségi tér, a kb. 160 fő befogadására alkalmas tetőtéri klub. Sajnos, nincs akkora aula, ahol a nappali tagozatos diákok egyszerre elférnének. Így nagyobb iskolai ünnepségek lebonyolítására jó idő esetén a zöld udvart tudjuk használni vagy ellenkező esetben a tornatermet. A tornaterem akusztikája viszont nem megfelelő. A nevelőtestület tagjainak elhelyezése jónak mondható. A nagy tanáriban nem jut mindenki számára hely. Ezt kiegészítően az építész műszaki tanárok a mellette lévő, összenyíló helyiségben kaptak elhelyezést. A szakoktató kollégák egy részének a gyakorlati képzési helyek közelében van dolgozó szobája, a testnevelőknek a tornateremnél. A nagy tanárihoz egy dolgozó helyiség kapcsolódik. Az itt lévő számítógépek lehetővé teszik az Internetelérést. A gépész szakmai tanárok számára is van kialakítva a második emeleten dolgozó szoba. Szükség esetén a fizika és biológia szertár is alkalmas a nyugodt munkavégzésre, a magyar szakosok is kaptak egy kis dolgozó szobát. A 32 órás benntartózkodás miatt a büfé melletti tárgyalót is átrendeztük ilyen célra. Az egyes helyiségek bútorzatának nagy része megérett a cserére. Az iskolavezetés számára rendelkezésre álló helyiségek száma lehetővé teszi a nyugodt, szükség esetén önálló munkát. Az irodák közelsége mind az egymás közti, mind a dolgozókkal való kommunikációs lehetőséget erősíti. A helyettesi irodák bútorzata rendkívül régi, szegényes. Az ügyviteli helyiségek száma szintén elegendő. Mérete, felszereltsége elfogadhatónak mondható. A takarítók számára is öltöző és pihenő helyiséget alakítottunk ki az elmúlt években. Hosszú időn keresztül nem használhatták, de az idén sikerült költségvetési forrásból szépen rendbe tenni. Az orvosi rendelő felszereltsége megfelelő, tisztító festés szükséges. Az épület riasztórendszerrel van ellátva, ennek bővítése is megtörténhetett végre ebben a tanévben. 2.4. A gazdálkodás jellegzetességei Az önkormányzati fenntartás alatti gazdálkodásról itt már nincs értelme beszélni. Visszamenőleg talán annyit érdemes megemlíteni, hogy 2012-ben a szokásosnál is szűkösebb volt a költségvetésünk. Csak a legalapvetőbb működtetési kiadásokat tudtuk finanszírozni. Kifizetetlen számlákat hoztunk át 2013-ra. A KLIK-es időszakban gyakorlatilag nem gazdálkodtunk. Az intézmények a költségvetés elkészítéséhez adatokat szolgáltattak. Az

elvárásoknak megfelelően, visszafogottan, takarékosan terveztünk. Csak a legszükségesebb dolgokra jutott keret. 2015. júliusától érezhetően jobb a helyzet. Most is nagyon odafigyelünk a költségvetési források felhasználására, de a legszükségesebb karbantartási munkákra, eszközökre kaptunk lehetőséget. Külön kiemelném az év végi beszerzésekre fordítható keretet, részletezve: Ssz.

Csomag neve

3. 4. 5. 6.

sportszerek tisztítószerek papír, irodaszerek kisértékű eszközök

7. 8. 9. 11. 12. 13. 16.

szakmai anyagok oktatási eszközök könyvek vízszerelési anyagok bútorok karbantartási anyagok szolgáltatás

17.

egyéb működéshez szükséges gépek

Vásárolni kívánt termék,szolgáltatás megnevezése labdák, ugródomb huzat tisztítószerek, takarító eszközök papír, irodaszer, kréta építész szerszám:756.052,-; gépész szerszámok:914.470,-gépész műszerek:1.276.726,építész:531.069,- gépész: 810.140,7 db magnó,3 db stopper,kábel,izzók könyvek: 377.956,- szakkönyvek:110.350,kémia t.terembe mosogató csere 60 db tanári 35 db tanulói szék,1 db szekrény kábel,elosztó,dugvilla,elem,izzók riasztó bővítés: 170.967,-; burkolat csere:2.438.802,Fűnyírógép+kábel, mosógép, porszívó 3 db

Összeg Ftban 394.331,516.882,394.425,2.947.248,-

Összesen:

10.570.842,-

1.341.209,247.546,488.306,16.000,1.330.389,54.737,2.609.769,230.000,-

Valamennyi beszerzés már nagyon-nagyon szükséges volt. Pl. A testnevelés és idegen nyelvi órák megtartása sportszerek és használható magnók nélkül már nehézkes volt, stb. Természetesen megragadunk minden kínálkozó lehetőséget. Például, az elmúlt időszakban több cégtől kaptunk használható számítógépeket: Magyar Telekom, Tigáz, HUNÉP. 2015.10.19.-én az iskola építész szakmai gyakorlati oktatásához a Gulyás tüzép által felajánlott ingyenes építőanyag támogatásának összege:160.320 Ft 2016.01.16.-án az iskola épületgépész gyakorlati szakmai oktatásához egy mérnökiroda által felajánlott ingyenes gépész anyag támogatásának összege:78.856 Ft A költségvetési kiadásokat mérsékeljük azzal is, hogy szakmai gyakorlaton tanulóink építőipari tevékenységek gyakorlása közben elvégeznek bizonyos karbantartási munkákat. Tapasztalatunk, hogy a saját környezet szépítését sokkal szívesebben végzik, mint a tanműhelyben a gyakorlást. Szeretik, élvezik a munkájuk értelmét, talán jobban meg is becsülik azt. Ebben a tanévben érdekességként a költségvetés számára ennyit takarítottunk meg:

A munkavégzés időpontja 2015.09.09.-11. 2015.09.15.-18. 2015.09.25. 2015.10.09.-12. 2015.10.13. 2015.10.20. 2015.11.20.-24. 2015.12.15.

Az elvégzett munka megnevezése

Az elvégzett munka díja

311-es tanterem mennyezet-, falfestés- és olajlábazat mázolása Alagsori Takarítók öltözőjében válaszfal bontása, 10 cm vtg.-ban válaszfal téglából Fizika előadóterem pvc. padlójának javítása 305-ös tanterem mennyezet-, falfestés- és olajlábazat mázolása Építőanyag-vizsgáló laboratóriumban tábla festése Kőműves tanműhely2-ben 2db tábla festése Fizika előadóterem mennyezet-, falfestés- és olajlábazat mázolása Alagsori szertár vakolása Összesen:

80.000,30.000,20.000,80.000,40.000,40.000,110.000,70.000,470.000,-

Külső kapcsolatok Iskolánk sokirányú feladatainak megvalósítása során kötelező és önként felvállalt külső kapcsolatokat tart fenn. A teljesség igénye nélkül:  A Debreceni Szakképzési Centrum munkatársaival napi kapcsolatban vagyunk. Jó együttműködésre törekszem. Azt gondolom, ez kölcsönös. Rendkívül segítőkész, felkészült munkatársakat választott maga köré a Főigazgatónk. Az, hogy a fenntartó érdekeinek és elvárásainak kell megfelelnünk, nem vitatható.  A szakmai vizsgák szervezésével kapcsolatos problémáinkkal közvetlenül vagy a Centrum közreműködésével az NSZFH-hoz fordulunk. Lehetőség szerint részt veszünk az általuk meghirdetett

szakmai

továbbképzéseken.

Július

elsejétől

gyakorlatilag

minden

tevékenységünkre van rálátásuk, a kapcsolat a Centrumon keresztül érvényesül.  Az érettségi vizsgák szervezése, lebonyolítása során a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Hatósági és Oktatási osztályával tartunk kapcsolatot. Szakmai segítségnyújtásukra számíthatunk az esetleges mentességek megítélésében, ill. az egyedi problémák megoldásában is. Többször voltunk kijelölt intézmény őszi érettségi vizsga vagy emelt szintű vizsgák szervezésére.  A társintézmények közül a szakközépiskolákkal, kollégiumokkal a legszorosabb az együttműködésünk. A szakképző intézményekkel a szervezeti struktúra, a hasonló felépítés, problémák, a tanulók tudásának összemérhetősége miatt. Az általános iskolákkal elsősorban beiskolázási tájékoztatók, a felsőoktatási intézményekkel saját tanulóink továbbtanulási szándéka révén találkozunk. Az utóbbi időben a Debreceni Egyetem Műszaki Karával is szorosabb az együttműködésünk. Az épületgépész technikus képzést támogatják azáltal, hogy az épületenergetikai központjukban kihelyezett tanítási órákat tarthatunk, laborjukban méréseket végeztethetünk, ill. eszközöket is kaptunk a gyakorlati oktatás számára.

 A POK-hoz különböző továbbképzésekre megyünk, ill. versenyeket is koordinálnak, a minősítések és tanfelügyeleti látogatások szervezésével is egyre több a közös pont.  A Pedagógiai Szakszolgálat a mentességek megítélésében segíti munkánkat.  Az igazolatlan hiányzások kezelésében a gyermekjóléti szolgálatokkal működünk együtt. Nagyon ritkán jutunk el a gyámhatóságig. 

A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályával elsősorban a

hagyományos pályaválasztási kiállítás, ill. a meghirdetett pályázatok, a közcélú foglalkoztatás révén kerülünk kapcsolatba.  A korábban fejlesztési támogatást nyújtó cégekkel fontosnak tartjuk a kapcsolatunk ápolását. Közülük néhányan szakmai segítséget is nyújtanak. Előadásaik, bemutatóik révén diákjaink megismerhetik általuk a legkorszerűbb szakmai anyagokat és technológiákat. (LBKnauf, Wienerberger, Velux, stb. ) 

A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnököt delegál a szakmai vizsgákra.

Koordinálja az OSZTV-t, segíti az összefüggő szakmai gyakorlat szervezését.  2004. februárjában vettem fel a kapcsolatot egy németországi gyakorlati képzőközponttal. Központjuk Chemnitzben volt, azóta Lipcsébe költözött. Akkor hét másik városban volt telephelyük, azóta ezek száma csökkent. A korszerűen felszerelt tanműhelyeikben kiváló szakértelemmel rendelkező oktatók irányításával építőiparhoz kötődő gyakorlati képzést (magasépítés, mélyépítés, útépítés, szárazépítészet, műemlékvédelem, stb.) folytatnak minden szinten. Több Leonardo da Vinci mobilitási projektet valósítottunk meg velük, melynek kapcsán 15-15 tanulónk volt Glauchauban, háromhetes gyakorlaton. A szakmai ismeretek bővítésén túl, lehetőségük nyílt nyelvgyakorlásra, ill. Szászország természeti és kulturális értékeinek a megtekintésére is. Erre a célra elnyert összegek: Év

A mobilitási pályázaton elnyert összeg

2006

10 537 EUR

2008

15 414 EUR

2009

4.567.523 Ft

2010

4.822.436 Ft

2011

4.768.920 Ft

Ezeknek a pályázatoknak a megírása és megvalósítása nagyon sok munkával járt. Az ebben részt vállaló valamennyi kollégának köszönettel tartozunk. Az idén újra adtunk be pályázatot.

 A Porta Speciosa Egyesület koordinálásával részt veszünk a magyarországi és határon túli építőipari szakközépiskolákat összefogó nemzetközi találkozókon. 2009-ben Szombathelyen átvettük a vándorbotot, és a városvezetés támogatásával 2010-ben mi láttuk vendégül az iskolák képviselőiből álló, kb. 150-160 fős társaságot. Nagyon nagy elismeréssel nyilatkoztak a debreceni rendezésről. Ebben a tanévben Vácon rendezik meg a találkozót, mely a szakmai tehetséggondozás egyik legjobb színtere. Diákjaink műemléki pályázati munkákkal érkeznek oda, ill. helyben is van a környék épített örökségével kapcsolatos vetélkedő. Az utolsó napon történik a pályázati munkák értékelése és díjazása.  A fenti csoportból két intézménnyel az idén más formában is felvettük a kapcsolatot. A székelyudvarhelyi partneriskolával a Rákóczi Szövetség által kiírt pályázaton vettünk részt. Március 15-ét ott közösen ünnepeltük. A délvidéki (szabadkai) iskolával a Határtalanul programban pályáztunk.  A gyakorlati oktatás vezető asszony február elején Erdélyben járt. Előkészítette további pályázatok lehetőségét, ill. azt, hogy tanulóink részt vegyenek nyári szakmai gyakorlat keretein belül, egy óvoda építésében.  Az Ifjúsági Házzal egyre élénkebb a kapcsolatunk. Részt vettünk az általuk szervezett „Szakmára hangolva” című programon. Februárban közel 120 diák vett részt a „Teret nyitunk” című rendezvényen, amely igen nagy sikert aratott. Szeretnénk, ha ez évente ismétlődne. Szórakoztató formában ismerkedtek meg a Ház tevékenységével, prevenciós, városismereti előadásokon, vetélkedőkön vettek részt. A nap végén itt tartottuk a Diákközgyűlést is. Március 15-re emlékezve, a 11. B osztály részt vett a korhűen berendezett Pilvax kávéház programján is.

III.

FEJLESZTÉSI-VEZETÉSI PROGRAM

A konkrét feladatok számbavétele előtt célszerű néhány alapelvet rögzíteni. 

Az intézmény közel 66 éves múltját, a középfokú oktatásban eddig betöltött szerepét,

eredményeit nem lehet figyelmen kívül hagyni. 

A kitűzött céloknak összhangban kell lenniük a Nemzetgazdasági Minisztérium által

meghatározott szakmaszerkezeti döntéssel, az Iparkamara törekvéseivel, a Fenntartó, a Debreceni Szakképzési Centrum és a munkaerőpiac elvárásaival. 

A célok meghatározásakor figyelembe kell venni a jogszabályok által meghatározott

kereteket. 

Az intézmény személyi és tárgyi feltételeire kell építeni. A nevelőtestületben nagy

értékek vannak. Lelkiismeretes, sokoldalú, igényes kollégákkal dolgozunk. 

Vegyük figyelembe a tantestület, a szülők és a diákok javaslatait!



A beiskolázást tanulóink elhelyezkedési esélyeihez kell igazítanunk.



Kiemelt szerepet kap a nevelés, az esélyegyenlőség segítése, a felzárkóztatás, a

tehetséggondozás, a lemorzsolódás csökkentése, a vallás és lelkiismereti szabadság biztosítása. 

A tanulók számára minél többoldalú kihívást kell biztosítani.



Az eredményesség az oktatás valamennyi érintettje számára fontos.



Az intézmény politikamentes.



Fontos a kiszámíthatóság, kiegyensúlyozottság, megbízhatóság.



A nem pedagógus dolgozók igyekezetét a nevelő-oktató munka segítésére értékelni kell.

Az intézmény működése az alapdokumentumok alapján történik: 

Alapító Okirat



Pedagógiai Program



Szervezeti és Működési Szabályzat



Házirend

Ezeknek a dokumentumoknak a nevelés-oktatás, gazdálkodás, munkajog területén élő jogszabályokon, a Centrum SzMSz-én, a főigazgatói utasításokon és a helyi sajátosságokon kell alapulniuk. Az

intézményi

alapdokumentumok

módosításakor

a

nevelőtestület

által

közösen

megfogalmazott célokat kell kitűznünk, a megvalósítás mindannyiunk közös érdeke és

kötelessége. Ezeknek a dokumentumoknak a nevelés-oktatás folyamatában szerepet játszók számára mindig elérhetőeknek kell lenniük. Munkánk ennek alapján ellenőrizhető és számon kérhető. Folyamatos, legalább évenkénti felülvizsgálatra van szükség a jogszabályváltozások, a tapasztalatok beépítése érdekében. Módosításkor mindig építünk a Fenntartó, a Szülői Szervezet és a Diákönkormányzat véleményére. A munkánk során figyelembe veendő legfontosabb jogszabályok, a teljesség igénye nélkül: A nevelés-oktatás folyamatát meghatározó legfontosabb rendelkezések: 

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény



A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény



A 2011. évi CVXXXVII. törvény a szakképzésről



A 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről

 110/2012. (VI. 04.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  A 243/2003.(XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 

A

28/2000.(X.26)

OM-rendelet

a

kerettantervek

kiadásáról,

bevezetéséről

és

módosításáról 

A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú

EMMI rendelet 

A 14/2013. (IV.05) NGM rendeletben kiadott szakképzési kerettantervek



Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló –többször módosított-

100/1997.(VI.13.) Kormányrendelet 

A 40/2002. (VI.24) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről



A 315-2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól



4/2002. (II.26.) OM rendelet az iskolarendszerű szakképzésben résztvevő tanulók

juttatásairól 

393/2013. (XI.12.) Korm. rendelet a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges

engedélyezési eljárásra és követelményrendszerre, a felnőttképzést folytató intézmények

nyilvántartásának vezetésére, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról 

Az Országos Képzési Jegyzékek



A képzéseinkhez tartozó SZVK-k és kerettantervek



A szakmaszerkezeti döntések



A tanév rendjét meghatározó mindenkori miniszteri rendelet

Munkaügyi szabályozók: 

A közalkalmazottak jogállásáról szóló-többször módosított- 1992. évi XXXIII. évi

törvény (Kjt.) 

A 326/2013. (VIII.30.) EMMI rendelet



277/1997.(XII.22.) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-

szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről A gazdálkodás során alkalmazott legfontosabb törvények: 

Költségvetési törvény



2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról

Figyelnünk kell a következőkre: „A Rigai Nyilatkozatot elfogadó tagállamok, így Magyarország is, 2020-ig öt területet kell, hogy kiemelt figyelemmel kísérjenek. Ezek a következők: 1. A vállalatoknál történő, munkaalapú gyakorlati képzés elterjesztésének további fejlesztése, támogatása 2. A felnőttek és tanköteles korú fiatalok szakképzési rendszerének további minőségi fejlesztése 3. Rugalmasabb rendszerű, könnyebben megkezdhető és folytatható szakképzések kifejlesztése, kiegészítve egy hatékony tanácsadási és az egyéni tudást értékelő szolgáltatási rendszerrel 4. A napi munkavégzéshez szükséges készségek, kompetenciák fejlesztésének megerősítése a szakképzési kerettantervekben, és az ilyen tanfolyamok kínálatának növelése 5. A szakmákat oktató tanárok, szakoktatók, a segítő mentorok és gyakorlati szakemberek hatékony fejlesztése és továbbképzése

A fenti célokat a hazai szak- és felnőttképzési szakpolitika is magáénak vallja, megvalósításuk a következő fejlesztési időszak kiemelt feladata.” (kormany.hu) Az „Oktatás és képzés 2020” az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere. 2009-ben az „Oktatás és képzés 2020” négy közös uniós célkitűzést határozott meg, melyeket 2020-ig kell teljesíteni az oktatási és a képzési rendszerekben jelentkező kihívások kezelése érdekében: 

Meg kell valósítani az egész életen át tartó tanulást és mobilitást.



Javítani kell az oktatás és a képzés minőségét és hatékonyságát.



Elő kell mozdítani a méltányosságot, a társadalmi kohéziót és a tevékeny polgári

szerepvállalást. 

Az oktatás és a képzés minden szintjén ösztönözni kell az innovációt és a kreativitást –

a vállalkozói készségek fejlesztését is beleértve. Az oktatás terén az EU azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra az uniós tagországokban: 

a

(4.

életévüket

betöltött

óvodáskorú)

gyermekek

legalább

95%-a

részesüljön koragyermekkori nevelésben; 

a 15 éves fiatalok körében ne érje el a 15%-ot azoknak az aránya, akik nem rendelkeznek

kielégítő készségekkel az olvasás, a matematika és a természettudományok terén; 

a

18–24

évesek

körében

maradjon

10%

alatt

az

oktatási

és

képzési

intézményekből lemorzsolódók aránya; 

a 30–34 éves korosztály tagjainak legalább 40%-a rendelkezzen felsőfokú iskolai

végzettséggel; 

a felnőttek legalább 15%-a vegyen részt egész életen át tartó tanulásban;



a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező fiatal diplomások legalább 20%-a, a 18–34

éves, szakmai alapképzettséggel rendelkező felnőtteknek pedig legalább 6%-a rendelkezzen valamilyen külföldön szerzett tanulmányi vagy képzési tapasztalattal; 

legalább 82% legyen a munkahellyel rendelkezők aránya azok között a 20–34 éves fiatalok

között, akik középiskolai tanulmányaikat sikeresen befejezték, és 1–3 éve kerültek ki az oktatási rendszerből. (Forrás: ec.europa.eu)

1. Az intézmény cél- és feladatrendszere 1.1. Nappali tagozat: Az intézményben kb. húsz-huszonkét osztály helyezhető el kényelmesen. Hosszú évek óta négy osztályunk van évfolyamonként az érettségit megelőzően. Ezt szeretném továbbra is tartani. Az érettségit követően jelenleg öt osztályunk van, ez a jövőben több okból változik. Jövőre is szeretnénk mélyépítő osztályt indítani, a szakképző évfolyamok száma viszont a 2017/2018. tanévtől egyre csökken. Ekkor, ha a munka-erőpiaci igények úgy alakulnak, bővíthetjük a keretszámot az érettségit megelőzően vagy igény esetén külsősök számára is indíthatunk szakképző osztályt. Számítunk arra is, hogy ekkor már szinte minden érettségiző diák itt marad a technikusi bizonyítvány megszerzéséig. 1.1.1. A képzési profilok jövője A kilencedik évfolyamon az ágazati beiskolázást meghatározza a szakmaszerkezeti döntés. Hajdú-Bihar megyében nincs riválisunk. Az Nemzetgazdasági Minisztérium számára engedélyezett szakgimnáziumi létszám akár az Építőipar, akár az Épületgépészet ágazatban a mienk lehet. A lehetőségek mellett kell figyelembe venni a munkaerőpiac, valamint a szülői és tanulói igényeket. Elképzelhetőnek tartom, hogy évente változtassuk a 3:1 és 2:2 arányt a két ágazat között a 9. évfolyamon. A helyi döntésnek az építész és épületgépész munkaközösség véleményén, a személyi és tárgyi feltételek számbavételén kell alapulnia. A többször módosult OKJ-ból soha nem került ki a magasépítő, mélyépítő és épületgépész technikus képzés. Ez nyilvánvaló, hiszen az építőiparban alapvető, meghatározó szerepük van. Az érettségi után továbbra is ezeket tervezzük, de szeretnénk bővíteni. Amennyiben lehetséges, a magasépítőre ráépülő műemléki technikus képzést, ill. az épületgépész technikus végzettségre épülő létesítményi energetikus képzést is felkínáljuk. Folyamatosan kell az OKJt elemeznünk, melyek azok a profilunkhoz illeszkedő szakképesítések, amelyekre igény van. A szakmai kínálat meghatározásában szintén a szakmai munkaközösségek véleményére építek. A közismereti képzésre vonatkozóan az iskola eddigi hagyományait tekintem mérvadónak. A szabadon felhasználható órákról 2013-ban döntöttünk, és azt jónak tartom. A kerettantervi óraszámokat idegen nyelvből és a szakmát alapozó tantárgyakból (matematika, fizika, informatika, szabadkézi rajz) növeltük. Erre nagy szükség van az érettségire épülő szakképzésben és a szakirányú felsőoktatásban egyaránt. Az ének-zenét is tanítjuk két évfolyamon heti egy-egy órában. A tanulók szeretnek énekelni, valamennyi iskolai rendezvény színvonalát növeli az énekkar fellépése. Jó néhány tanulónak ad hasznos,

kellemes tanórán kívüli elfoglaltságot. Ez is egy lehetőség a képesség kibontakoztatására, olyanok is sikerélményhez juthatnak, akiknek egyébként vannak tanulmányi problémáik. Nincs vagy kevés az információnk jelenleg az új, szakgimnáziumra tervezett óratervi hálóról. Nem tudjuk, hogy szabad órakeretünk mennyi lesz, ill. hogyan használható fel. Bízunk abban, hogy a szakmát alapozó tantárgyak továbbra is hangsúlyt kapnak. A heti öt testnevelés óra megtartása nem egyszerű, összesen 80 órát kell megtartanunk. Ez azt jelenti, hogy naponta 1-8. órában, óránként két osztály van a tornateremben. Az órarend kialakítása sok szempont figyelembe vételével történik, így az igénybevétel nem egyenletes, előfordul három testnevelés is egy órában. A testnevelők szoros együttműködésével, a sportpálya igénybevételével oldható meg. A délutáni sportköri foglalkozások így még későbbre tolódnak. A mindennapos mozgás lehetőségét viszont a szakképző évfolyamon tanulóknak is biztosítanunk kell. 1.1.2. A szakmai képzés színvonalát erősítő elképzelések  Iskolánknak, a város más iskoláitól való különbözőségét, vonzerejét a nálunk oktatott szakmák adhatják. Rendkívül nehéz a megfelelő szakmai képzettséggel rendelkező műszaki tanárok pótlása, korábban elég nagy volt a fluktuáció. A jelenlegi építész és gépész munkaközösségek megfelelő létszámmal működnek, ambiciózus kollégák tartoznak oda. Sokat tesznek az általuk oktatott szakmák megszerettetéséért. Fontos a stabil munkaközösség, hiszen a legjobb tudás, a legnagyobb igyekezet mellett is nélkülözhetetlen a tapasztalat. A szakképzési törvény által kötelezően előírt mentor által történő segítségnyújtás jól működik, de mindenkinek a saját útját kell járnia. Magának kell megteremteni azt, hogy tanítványai felnézzenek rá, tudását értékeljék, tanítványaiban felkeltse a szakma iránti érdeklődést. Az eszközök, módszerek megtalálása függ a rátermettségtől, az elhivatottságtól, a kitartástól és a tapasztalatoktól. A tanítványok is észreveszik, ha a mérnöktanár munkahelyi vagy más úton szerzett tapasztalatokra épít és nem csak tankönyvekből, oktatás során szerzett ismeretekből ismeri a szakmát. Náluk különösen nagyon oda kell figyelni arra, hogy lépést tartsanak a fejlődéssel, hiszen az alkalmazott anyagok, technológiák, gépek és egyéb berendezések hihetetlen gyorsasággal újulnak meg.

Ilyen irányú továbbképzési és önképzési terveiket

feltétlenül támogatom. Az esetleges új munkaerő kiválasztása nagyon fontos.  A szakmai gyakorlat egy részét mindenképpen iskolai tanműhelyben célszerű szervezni. Az alaptevékenységeket, ill. a szakmai gyakorlati vizsgára történő célzott felkészülést ilyen keretek között hatékonyabbnak tartom. Összefüggő szakmai gyakorlatot, ill. felsőbb évfolyamokon olyan területekre vonatkozó gyakorlatot, amelyekre nincs meg a megfelelő

technikai háttér az iskolában, külső cégekhez érdemes szervezni. A későbbi munkavállalást is segíti, ha a szakmát már iskolai évek alatt is valós munkahelyi körülmények között gyakorolják tanulóink. A duális képzés erősítésére vonatkozó központi törekvések is erre irányulnak. Ehhez meg kell találnunk a vállalkozói szférában a megfelelő partnereket. A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara támogatására továbbra is számítunk. Tanulóink fogékonyak a szakmai gyakorlatra. Szívesen dolgoznak a tanműhelyekben, igénylik ott a változatosságot, a kihívásokat. Szeretnének minél több szakmai előadást és szakmai tanulmányi kirándulást a korszerű szakmai ismeretek minél szélesebb körű megismerése érdekében. Minden erre vonatkozó törekvést támogatok.  Fontosnak tartom az elméleti és gyakorlati képzés összhangjának a biztosítását. Ehhez a szakmai tanárok nagyon összehangolt együttműködésére van szükség, vagy megoldás lehet, ha az elméletet és gyakorlatot ugyanaz a kolléga tartja, ahogyan már eddig is volt rá példa.  A műemlékfenntartó technikus képzés nem valósítható meg csupán iskolai tanműhelyben. Műemlék jellegű épületek felújításában való részvétellel tanulóink a szakmában jelentkező hiányt pótolhatják, miközben maguk is tanulnak. A megfelelő kapcsolatok kiépítését kell folytatnunk. Ennek megteremtésében nagyon számítok a műemlékvédelmi szakmérnöki végzettséggel, kivitelezési tapasztalattal rendelkező kollégára. A Péchysek Baráti Körének rendezvényén ismét előtérbe került a kapcsolatunk a Városvédő és Szépítő Egyesülettel. Azt gondolom, törekvéseik példaértékű lehet ebben a képzésben részt vevő tanulóink számára. A Porta Speciosa Egyesülettel való kapcsolat is támogatja ezt a képzést. A nemzetközi találkozók programján, pályázatain szintén az ilyen érdeklődésű diákok lehetnek a legeredményesebbek.  Összesen hat Leonardo da Vinci mobilitási projekt keretein belül 15-15 magasépítő technikus képzésben résztvevő diákunk teljesítette összefüggő szakmai gyakorlatát a szászországi Glauchauban, egy építőipari gyakorlati képző központban. Igen jó kapcsolatot sikerült kialakítanunk velük. A jövőben is szeretném lehetővé tenni ezt diákjaink számára. Az idén ismét adtunk be pályázatot.  2012-ben felvettük a kapcsolatot egy olyan másik németországi szervezettel, amely az EUs országokban tanuló diákok számára biztosít külföldi szakmai gyakorlatot. Itt egy másfajta szervezést ismerhettünk meg. A tanulók elhelyezése családoknál történik, különböző munkahelyeken dolgoznak, nincs kísérő tanár. Tehát önállóan, saját nyelvtudásukra alapozva kell boldogulniuk. Szeretnék előkészíteni egy ilyen gyakorlatot is. Ez azért is érdekes, mert ide az épületgépész technikus oktatásban tanuló diákjainkat is várják.

 Jó lenne ismét iskolaprojektben is részt venni, lehetőleg olyan kollégák bevonásával, akik eddig kimaradtak a nemzetközi kapcsolatokból. A siker kulcsa abban van, hogy megtaláljuk azokat a kollégákat, akik a pályázatírásban és megvalósításban részt tudnak venni, szívesen vállalják. 

A Porta Speciosa Egyesület koordinálásával, továbbra is részt veszünk a nemzetközi

építész diáktalálkozókon. A magyarországi és határon túli, elsősorban magyar tannyelvű építőipari szakközépiskolákkal való kapcsolattartás, tapasztalatcsere lehetősége mellett, a résztvevő diákoknak nem mindennapi kulturális és szakmai programokban van részük, ill. pályamunkák révén összemérhetik felkészültségüket, ismereteiket bővíthetik. Ezekre a jövőben is szeretnénk igényes pályázati munkákkal megjelenni.  A korábban nálunk végzett diákok szakmai sikereinek bemutatása szintén ösztönző lehet a jelenlegi tanulók számára. Hagyomány szerint, erre a Péchy-napon vagy az Építész és Épületgépész Szakmai Hét keretein belül kerülhet sor.  A tanulók életpályájának követését jogszabály is megköveteli. Ez hatással lehet a képzési profilunkra, de megerősítő, motiváló hatással lehet a szakképző évfolyamon tanulókra is.  Továbbra is várjuk a különböző építőipari és épületgépészeti cégek bemutatkozását (Rigips, LB-Knauf, Kludi,…)  Figyelmet kell fordítanunk a SZÉTV és OSZTV versenyekre való felkészítésre az épületgépész tanulóknál is, a magasépítőknél tartanunk kell a színvonalat.  Az épületgépész technikus képzés vonatkozásában is erősítenünk kell a kapcsolatot azokkal az intézményekkel, ahol ugyanilyen képzés folyik. 1.1.3. A szakképzés népszerűsítését szolgáló tevékenységek Minden lehetőséget meg kell ragadnunk a bemutatkozásra:  Igényes kiállítás a „Szelet a vitorlába” és a „Szakmára hangolva” című pályaválasztási kiállításokon, a Nyitott Kapuk Napjának példamutató szervezése,  Továbbra is részt veszünk a Dalido fesztiválon,  Megjelenünk a Állásbörzéken,  Készülünk a „Szakmák éjszakája” című rendezvényre,  A gazdálkodó szervezetekkel tovább élénkítjük a kapcsolatunkat, diákjaink számára megmutatjuk a lehetőségeket,  Ingyenes felvételi előkészítőkön mutatkozunk be a nyolcadikosoknak,  Az általános iskolák alsóbb évfolyamait is megcélozzuk,

 Be kell vonni tanítványainkat is, vissza kell küldenünk őket általános iskolájukba, hogy népszerűsítsék szakképzéseinket,  Iskolánk életéről, sikereiről beszámolunk a honlapunkon, a Facebookon, a Hajdú-Bihari Napló Séta programja keretein belül, lehetőség szerint a televízióban vagy internetes oldalakon. 1.1.4. A tanulmányi eredményesség javítása Nem feltétlenül a tanulmányi átlag növekedésére kell gondolnunk. A legfontosabb a tanuláshoz való viszony, a szakma iránti elkötelezettség erősítése. Megfelelő érdeklődés, kitartás, szorgalom esetén a szerényebb képességű diákból is szakmája kiváló képviselője lehet. A megfelelő motiváció csak részben függ tőlünk, számolnunk kell a rajtunk kívül álló tényezőkkel is.  Sok múlik a beiskolázáson. Fontos, hogy a Nyílt Nap programja, a beiskolázási tájékoztató, a pályaválasztási kiállításokon történő megjelenésünk továbbra is színvonalas legyen. Tanítványaink írása a Hajdú-Bihari Napló Séta programjában, a rádióban és televízióban történő bemutatkozásunk szintén figyelemfelkeltő lehet. A nyolcadikosok számára szervezett írásbelire felkészítő foglalkozások is segíthetnek a kötődés kialakításában. Személyesen kell megkeresnünk az általános iskolai tanulókat minél előbb. Részt veszünk a Szakképzési Centrum által koordinált új programokon, a Dalido fesztiválon, az Ifjúsági Ház „Szakmára hangolva” című rendezvényén, a „Szakmák éjszaká”-ján.  A differenciált foglalkoztatás eddigi formáit (csoportbontás, sávos nyelvoktatás) megtartjuk. Lehetőség szerint, további csoportbontásokat tervezünk, olyan tantárgyakból, amelyekkel legkevésbé boldogulnak a diákok. Természetesen ez az intézményi órakeret által meghatározott lehetőségeken múlik. A tanítási órákon jobban odafigyelünk a tanulók egyéni képességeire.  Minden tanulóban megvan az elismerés iránti vágy. Meg kell találnunk azt, amiben ő sikeres lehet. A megerősítés, dicséret a legjobb motiváló tényező.  A korrepetálások, a tehetséggondozó foglalkozások számát meg kell őriznünk. Meggyőződésem, hogy a tehetséggondozás is akkor hatékony, ha irányított, tervszerű. Az intézményben egy olyan csoport létrehozása szükséges, amely a kiemelkedő tehetségek segítését magára vállalja. Ennek szervezésében nagyon számítok a tehetség és fejlesztése szakvizsgával rendelkező kolléganőre.

 Fontos a folyamatos mérés-értékelés. Az eredményeket elemezve tudunk előre lépni. Össze kell hasonlítani az átlagokat a korábbiakkal, az ország, ill. a város, hasonló intézményeivel. Ezek alapján közösen kell megtervezni és kivitelezni a megfelelő intézkedéseket. Ebben nagyon számítok a mérés-értékelés szakvizsgával rendelkező kolléganőre.  A számonkérések esetén következetességre, egységes, kiszámítható követelményekre, folyamatosságra van szükség.  Nagy hangsúlyt kell fektetnünk osztályfőnöki órákon a „tanulás tanításá”-ra. Ebben szintén a tehetség és fejlesztése szakvizsgával rendelkező kolléganő ismereteire építek.  Az SNI és BTM-es tanulók fejlesztő foglalkozásait hatékonynak tartjuk, március elsejétől ebben nagy segítségünkre van a gyógypedagógus kolléganő, aki nyilván szoros együttműködésben lesz a fejlesztő pedagógussal.  Nem kell feltétlenül minden tanulót itt tartanunk. Természetes, hogy mindig bekerülnek olyan diákok is, akik képtelenek teljesíteni a követelményeket. Fontos, hogy ilyen esetben találjunk megoldást. Irányítsuk olyan szakiskolai, szakközépiskolai képzésre, ahol ő is sikerélményhez juthat.  A kollégák módszertani felkészültségét javítani kell belső és külső továbbképzéseken, szorgalmazni kell a differenciált foglalkoztatást, az IKT eszközök használatát.  A közösségi szolgálat teljesítésekor fel kell hívni a figyelmet és szorgalmazni kell a tanulók egymástól való tanulásának lehetőségét. 1.1.5. A nevelésről A nevelési feladatok megfogalmazásánál alapul szolgálnak a Nemzeti Alaptantervben megfogalmazott alapkompetenciák, ill. ezen alapuló, Pedagógiai Programunkban leírt, közösen megfogalmazott értékek. Az iskolában a nevelés minden pillanatban ott van, valamennyi tevékenységünket átszövi. A tantestület bármennyire is törekszünk az egységes követelmények

kialakítására,

megjelenésével,

a

tanulókhoz

személyiségéből fűződő

adódóan

viszonyával,

a

sokszínű. velük

A

tanár

szemben

nevel

támasztott

követelményekkel, következetességével, szakmaiságával, stb. Nagyon fontos, hogy az iskola és a szülői ház ugyanazt az értéket képviselje. Csak abban az esetben érhetünk el eredményt, ha a szülő és a pedagógus kölcsönösen tiszteli egymást, ugyanazokat a célokat fogalmazza meg, és ezt megfelelő eszközökkel a tanulóval is el tudja fogadtatni. A legfontosabb megoldandó feladatok:  A tanulók tanuláshoz fűződő viszonyának javítása.

 A késések számának csökkentése.  A hiányzások, ezen belül az igazolatlan mulasztások számának csökkentése.  A dohányzás megszüntetése. Alternatív közösségi tevékenységek a szünetre: asztali tenisz, billiárd, stb.  Az egészséges életmódra nevelés: ezen belül a helyes táplálkozási szokások megismertetése, a mozgás fontosságának hangsúlyozása, drogprevenció.  A közösségi szolgálat célkitűzéseinek megismertetése, elfogadtatása, mindenki számára megtalálni a legmegfelelőbb elfoglaltságot. Ne kötelezettségként élje meg a tanuló, az ötven órán túl is legyen igénye a közösség, a rászorulók érdekében végzett önzetlen segítségnyújtásra.  Az agresszió visszaszorítása. Meggyőződésem, hogy ezzel szinte minden iskolának foglalkoznia kell. Szerencsére nem fordul gyakran elő iskolánkban. A tanulók egy része nincs tisztában a verbális agresszió és a verekedés súlyával, következményeivel. Hangsúlyt fektetünk az osztályfőnöki órákon erre is. Továbbra is számítunk az iskolapszichológus és bűnmegelőzési tanácsadó kollégák összehangolt tevékenységére.  Környezeti nevelés: a nevelési program részeként ezt részletesen kidolgoztuk. A környezettudatos magatartásra történő nevelés a szaktárgyi órák többségén a tananyaghoz kapcsolódóan előkerül. Ezután is részt veszünk az országos és helyi kezdeményezésekben: pl. elemgyűjtés, vagy „TeSzedd” akció. Környezetünk szépítése, rendben tartása, minél több virág elhelyezése fontos. A tantestületnek következetesen meg kell követelni a tanulóktól az ebben történő közreműködést. A fenti problémák megoldásában nagy szerepe van a tantestület szigorú és egységes fellépésének. A késések, hiányzás, igazolatlan mulasztás büntetésére olyan szankciókat kell megfogalmazni a Házirendben, amelyek a diák számára visszatartó erővel szolgálnak. Az osztályfőnöki órákon megjelenő külső előadók, beleértve az iskolai védőnőt, pszichológust vagy bűnmegelőzési tanácsadót az egészséges életmód, a helyes viselkedés, a prevenciós tevékenység szempontjából nélkülözhetetlenek. A nevelési problémák megoldásában kulcsszerepe van az osztályfőnök személyének. A számára kötelezően előírt feladatok mellett sok múlik azon, mennyire tud tanítványai egyéni problémáira odafigyelni, bennük bizalmat kelteni, megtalálni a megfelelő egyensúlyt a következetesség, követelmény és segítségnyújtás vonatkozásában. Egy-egy osztályon belül felvetődő problémák megoldásában az osztályban tanító tanároknak konzultációs alkalmakat

kell találni. Sokat segíthetnek a mentálhigiénés végzettségű kolléganő, a szociálpedagógus kolléga és az iskolapszichológus. 1.1.6. Ifjúságvédelem Minden tanár kötelessége, a tanulót veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében és megszüntetésében való közreműködés. Természetesen fontos a koordinálás, melyben továbbra is számítok a két ifjúságvédelmi felelős kollégára. A hatékonyság érdekében a következőket tartom fontosnak: 

Az igazolatlan mulasztásra nagyon figyelünk és a jogszabály által meghatározott

értesítéseket minél hamarabb kiküldjük. 

Elsősorban pedagógiai módszerekkel kell segíteni a bajba jutott tanulót. Ha ez nem

vezetett eredményre, a gyermekjóléti szolgálathoz fordulhatunk, végső esetben hatósági intézkedést kell kezdeményezni. 

A drogprevenciós pályázatokon szeretnénk a későbbiekben részt venni, erre a korábbi

évek során volt példa és színvonalas programok valósultak meg. 

Az osztályfőnöki munkaközösség hatékony működésével az osztályfőnöki órák adott cél

érdekében történő minél jobb kihasználása: külső előadók, videofilmek, stb. 

Az osztályfőnökök és az ifjúságvédelmi felelősök szoros együttműködését kell

megvalósítani. 

A bűnmegelőzési tanácsadó kolléga jelenlétére, segítségére ezután is építünk.



Az

iskolapszichológus

tevékenysége

meghatározó

a

veszélyeztetett

tanulók

szempontjából. 

A Gyermekjóléti Központ, a KEF, a rendőrség és más intézmények, szervezetek gyakran

szerveznek tájékoztató, figyelemfelkeltő előadásokat, fórumokat intézményvezetők és ifjúságvédelmi felelősök részére. Ezeken igyekszünk részt venni. Fontos, hogy továbbítani tudjuk a hallottakat a kollégák felé. 

Az Útravaló ösztöndíjprogram által nyújtott lehetőségeket kihasználjuk.



Folyamatosan tájékoztatjuk a szülőket és tanulókat az igénybe vehető juttatásokról,

kedvezményekről (pl. ingyenes tankönyv, kedvezményes étkezés, stb.). 

Továbbra is javasoljuk a Péchy Junior Alapítvány Kuratóriumának és a Szülői

Szervezetnek a rászoruló diákok anyagi támogatását különösen akkor, amikor nagyobb kiadásaik vannak.

1.1.7. Hagyományok, rendezvények A közösségi érzés erősítése szempontjából a hagyományos iskolai rendezvényeknek nem kis szerepe van. Lehetőség szerint biztosítanunk kell, hogy az iskolai ünnepségeken együtt jelenjünk meg, összetartozásunkat külsőleg is jelenítsük meg, mindannyian viseljünk iskolai sálat, ill. nyakkendőt. Törekednünk kell arra, hogy rendezvényeinket megfelelő propaganda kísérje, egymás munkáját kellően elismerjük. Az intézmény valamennyi eddigi hagyományát, rendezvényét meg kell őrizni. Az eddigi hagyományokon túl: 

Szeretném, ha évente egyszer közös iskolai színházlátogatást szerveznénk.



Szülő-nevelő találkozók szervezése révén több lehetőséget tudnánk biztosítani a tanulók

nevelésének

kulcsszereplői

között

a

találkozásra,

a

tanulói

érdekeket

szolgáló

együttműködésre. 

Fontosnak tartom az iskolatörténeti múzeum megnyitását.



A kerek évfordulók méltó megünneplését.



Szeretnék visszatérni az évi egy alkalommal történő budapesti színházlátogatás

szervezéséhez, ha egyedül nem megy, akkor a Szakképzési Centrum szintjén. 

A Péchysek Baráti Körének tevékenységét még inkább az iskola segítésének irányába

fordítani, növelni a programok iránti érdeklődést. 1.2. Felnőttoktatás Az

iskolarendszerű

szakképzésre

vonatkozó

felnőttoktatás

a

szakmai

alapdokumentumunkban, alapító okiratunkban mindig is szerepelt. Örömmel vettük tudomásul, hogy új fenntartónk részéről az ebben való közreműködés elvárás is. Nem könnyű a napi feladataink után, a késő délutáni, esti órákban még tovább folytatni az oktatást, de természetesen sokat segít, hogy nem csupán elvárások fogalmazódnak meg, hanem támogatást is kapunk a megvalósításhoz: pl. megbízással látják el a kollégák, motivációs díj, rugalmasabb létszámkorlát. A felnőttoktatás rendkívül fontos a munkaerő-piaci igényekhez történő rugalmas alkalmazkodás szempontjából. Itt nagy szerepe lehet a Szakképzési Centrumnak a különböző cégekkel történő kapcsolattartás, ill. a reklám terén. Az általunk nappali tagozaton indított képzések mindegyikében fontosnak tartom a felnőttoktatást a jelentkezők számának függvényében. Elképzelhetőnek tartom, hogy váltakozva tudjuk indítani a képzéseket. A ráépülő képzések (műemlékfenntartó technikus és

létesítményi energetikus) nagy valószínűséggel szintén csak esti és levelező formában lesznek indíthatóak, hiszen a tanulók is ragaszkodnak a rövidebb képzési időhöz, a munkába történő mielőbbi bekapcsolódáshoz. A felnőttoktatásban részt vevőknek sem egyszerű munka után részt venni a képzésben. Figyelnünk kell esetükben a beszámíthatóságra, ill. a munkahelyi tevékenység szakmai gyakorlatnak történő elismerésére. 1.3. Felnőttképzés A szakképzésben nagyon sok a megoldandó feladat, a szakmai kollégák nagyon leterheltek. Az elmúlt években azon volt a hangsúly, hogy az iskolarendszerű oktatást alakítsuk át az új követelményeknek megfelelően. Azt tapasztaltuk, hogy amelyik iskolában korábban volt tanfolyami oktatás, ott is megszűnt. A szakképzés átszervezésével a tanfolyami képzéssel kapcsolatos elvárások is megváltoztak. Nem kérdés, hogy keresnünk kell a lehetőségeket. Azt gondolom, hogy ez egy összetett, az iskolarendszerű képzéstől eltérő jogszabályokat alkalmazó terület. Ismét szükség lenne az intézményben egy, a felnőttoktatást és felnőttképzést koordináló kollégára. Figyelnünk kell a pályázati lehetőségeket, ki kell használnunk azokat, amelyeket az intézmény személyi és tárgyi feltételei lehetővé tesznek. Szükség esetén külső óraadókkal is dolgozhatunk ezen a területen, de elsőbbséget élveznek saját kollégáink, ha ebben részt kívánnak venni. A tanfolyami oktatás az intézmény bevétele szempontjából is nagyon fontos tényező. Jelenleg a Szakképzési

Centrum

által

a

Hajdú-Bihar

Megyei

Kormányhivatalhoz

benyújtott

pályázatunkban az Ipari gépész (OKJ 34 521.04) és a Homlokzatépítő- és szerelő (OKJ 32 582 03) szakképesítéseket vállaltuk be. Az új OKJ-ban a Lakberendező (OKJ 52 211 02) ismét nem ráépülő képzés és tanfolyami keretek között oktatható. Meg kell vizsgálnunk ennek az újraindításának a lehetőségét. 2. A feltételrendszer fejlesztése 2.1. A személyi feltételek fejlesztése Az intézmény órakerete a 2015/2016. tanévre 1242,5 óra a felnőttoktatás nélkül. A vezetők ebből összesen 16 órát látnak el. A megmaradt órákat 22-vel osztva közel 55,75 pedagógus álláshelyet jelent, a négy fő vezetővel együtt ez 59,75 fő. Jelenleg tantárgyfelosztásunk szerint: 53,3 a betöltött álláshelyek száma. Az elkövetkezendő időszakban biztos, hogy szükség lesz a létszám további növelésére, mert

 Még mindig nőni fog az ellátott órák száma, mivel az új kerettanterv még nem futott fel teljesen, ill. a szakgimnáziumi képzés minden valószínűség szerint több szakmai órát és ezzel együtt csoportbontást hoz. Több osztályunk is lesz a következő évben.  Az épületgépész osztályok száma nő, itt a 60% gyakorlat miatt az órakeret növekszik.  A vezetők létszámának csökkenésével (ötről négyre) még nagyobb szerepe van a munkaközösség-vezetőknek. Az osztályfőnöki tevékenység nagyon sokrétű, időigényes. Egyik tevékenységre sincs már órakedvezmény. Az ebben részt vállaló kollégák esetén az oktatás-neveléssel lekötött munkaidő nem szabad, hogy 22 fölé emelkedjen.  Az ifjúságvédelem és szabadidő-szervezés szintén nagy figyelmet érdemlő iskolai feladat. Minden pedagógusnak kell természetesen ezekkel a területekkel foglalkozni, de nagyon fontos, hogy ezt is összefogja, koordinálja valaki. Az ebben részt vállalók esetén sem célszerű a heti tanítási órák számát 22 fölé növelni. (Nemrég még több iskolában legalább osztott munkakörben látták el ezt a tevékenységet. )  A gyakornok is csak a jogszabályban meghatározott heti tanítási órával terhelhető.  A tanárok óraszámát csökkenteni kell, nagyon sok egyéb tevékenységben is részt vesznek, többségük nagyon leterhelt. A feladatok elosztásában egyenletes terhelést igyekszünk megvalósítani. Ez jogszabály által megfogalmazott követelmény is. Természetesen tökéletesen ez soha nem kivitelezhető. Az intézmény pedagógusainak az iskolai végzettsége megfelel a nemzeti köznevelésről szóló törvényben előírtaknak. A pedagógus végzettséggel nem rendelkező műszaki tanárok vállalják a mérnöktanár Msc elvégzését határozatlan idejű alkalmazásuk és a magasabb fizetés érdekében. A legfontosabbnak tartom a fluktuáció minimálisra csökkentését. A pedagógus életpálya bevezetésével a műszaki területen oktatók is kevésbé fogják anyagi okok miatt elhagyni a pályát reményeim szerint. Az is nagyon jó, hogy a szakirányú felsőoktatási végzettséggel nem tanári pályán eltöltött idő mentesíti őket a gyakornoki idő letöltése alól. Ez idő alatt ők nagyon hasznos tapasztalatokra tettek szert. A valós munkahelyi körülmények között, a műszaki ismeretek gyakorlati alkalmazását igénylő munkakörökben szerzett ismereteikkel a diákok elismerését is kivívják. A munkaerőpiac által megfogalmazott igények következtében módosulhat a szakmaszerkezeti döntés, a kerettantervek változásával módosul az intézményi órakeret összetétele. Az eddigiekben megfelelő körültekintéssel, megfelelő tervezéssel, nyugdíjazásokkal áthidalható volt a munkaerő-felesleg. A jövőben is oda kell figyelni a munkahelyek védelmére. Abban az

esetben, ha mégsem tudunk valakinek tanítási órákat biztosítani, a Szakképzési Centrumban meglévő betöltetlen álláshelyek nyújthatnak segítséget, ha ezt időben jelezzük. Az életpályamodell bevezetésével a pedagógus kollégáknak új kötelezettséggel kellett szembenézniük. Fontosnak tartom, hogy segítsük a munkatársakat a minősítés által megfogalmazott követelmények megismerésében, ill. a minősítésre történő felkészítésben. Támogatom továbbá a szaktanácsadói és szakértői, érettségi- és szakmai vizsgaelnöki tevékenységben való részvételüket, hiszen a kitekintés az intézmény számára is hasznosítható ötleteket hoz. A korábbi minőségbiztosítási csoport kidolgozta a pedagógusok teljesítményének az értékelését. Gyakorlatilag ellenőrzések során most is ugyanazokat a mérőeszközöket használjuk. Fontosnak tartom, hogy a munkatársak értékelésének szempontjait átgondoljuk. Közösen kialakított, és mindenki által ismert kritériumok alapján szülessen meg az az önértékelés, amely a tanfelügyeleti látogatások során az intézményvezetői vélemény alapját szolgálja. Módosult az új tanfelügyeleti rendszer működésével kapcsolatos kézikönyv. Fel kell készülnünk a külső ellenőrzésre. Mindenkiben tudatosulni kell, hogy annak célja a megerősítés, fejlesztés. Le kell győzni a „félelmeket” az újjal, a változással kapcsolatosan. A kézikönyv bátorító és nagyszerű elveket fogalmaz meg: pl. minél kevesebb terhet szeretne róni az érintettekre. A tanfelügyeleti ellenőrzések és a minősítések felelősségteljes és időigényes feladatot rónak a vezetőkre is. Ebbe az intézményvezető-helyetteseket a saját területükhöz tartozó kollégák esetén teljes mértékben be szeretném vonni. Fel kell készülni a pedagógusoknak arra is, hogy ők is véleményt formálnak mind a tanfelügyelő, mind az intézményvezető munkájáról. Reménykedünk abban, hogy az elmúlt napokban megjelent információk szerint, a minősítések és tanfelügyeleti látogatások által a tanárokra és intézményre rótt adminisztrációs terhek valóban egyszerűsödnek, ill. az „idősebbek” valóban a pályán eltöltött hosszú, eredményes munka után mentesülnek a Pedagógus II.-be történő megmérettetés terheitől. A 32 órás kötelező benntartózkodás új, szokatlan volt az intézmény pedagógusai számára. A valóság az, hogy a munkatársak nem egyszer önként vállalt feladatok miatt eddig is jóval több időt töltöttek az intézményben, mint amit a tanítási órák lefednek. Többük szerint, a tárgyi feltételek nem megfelelőek az iskolában a nyugodt munkavégzéshez, a nagy tanári erre nem alkalmas. Nincs minden munkaközösségnek saját dolgozószobája, ahová taneszközei is beférnek. A rendelkezésre álló számítógépek sem elegendőek. Úgy érzik sok a „holtidő”, amit utána otthoni munkával pótolnak. Mindezek mellett ennek adminisztrálása is időigényes. A törvényi kötelezettséget be kell tartanunk. Segíteni szeretném a kollégákat az alábbiakkal:



A tárgyi feltételeken lehetőség szerint javítani kell.



Az adminisztrációt a lehető legpraktikusabban, a legegyszerűbben kell megoldani. Ha

megvalósítható, beléptető rendszert kell kiépíteni. 

A benntartózkodást mindenki saját maga tervezi meg, órarendjéhez igazítva.



A munkaidőt, a tanítási órákat nem érintő benntartózkodást rugalmasan kezeljük, hogy a

tanár hivatali ügyeit, családi kötelezettségeit is rendezni tudja. A tantestület nagy része szívesen tanul. A kollégák akkor is részt vesznek továbbképzéseken, ha a 120 óra teljesítése számukra éppen nem kötelező. Továbbra is törekednünk kell az ingyenes és pályázati lehetőségek felkutatására, hogy a költségesebb továbbképzéseket finanszírozni tudjuk. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy a továbbképzési kötelezettség teljesítése saját érdeke. Az élethosszig tartó tanulás fontosságára csak úgy hívhatjuk fel tanítványaink figyelmét, ha erre nekünk is igényünk van. A szakmai megújulásra folyamatosan szükségünk van, így vívhatjuk ki diákjaink elismerését, így tehetjük tudásukat versenyképessé. A 277/1997. (XII. 22.) Kormányrendelet egy minimális kötelezettséget fogalmaz meg, a nem teljesítésnek viszont komoly munkajogi vonzata van. Pontos nyilvántartással, tervezéssel mindenkinek lehetőséget biztosítunk a továbbképzésben történő részvételre. Folytatnunk kell a műszaki tanárok pedagógiai végzettség megszerzésére történő beiskolázását, szorgalmaznunk kell az egyetemi végzettség megszerzését. Az intézményben dolgozó pedagógusok a nemzeti köznevelési törvényben megfogalmazottak szerint, 2014. szeptember elsejétől a Nemzeti Pedagógus Kar tagjai. Feladatunk, hogy a Kar szakmai tagozatainak aktív tagjai legyünk. A felhalmozódott tapasztalatokra építve, ezáltal lehet szakmai döntések előkészítésekor a döntéshozók munkáját segíteni, elképzeléseinket érvényesíteni. A Kar munkájában történő aktív közreműködés lehetőséget teremt mások munkájának megismerésére, a jó gyakorlatok bemutatására és átvételére. Minden pedagógus kötelessége a Kar Alapszabályának és Etikai kódexének megismerése és betartása. A nem pedagógus dolgozókat érintő elképzelések: Az iskolatitkárokra egyre több adminisztrációs feladat jut. A feladatok és a felelősség egyenlő mértékű megosztása a cél. Természetesen fontos, hogy egymást helyettesíteni tudják, tehát minden feladattal mindkettőjüknek tisztában kell lenniük. Az adminisztrációs ügyek intézésének időpontját szabályozni szükséges a nyugodt munkavégzés érdekében. A gazdasági összekötőnek sokrétű a feladata. Az intézmény költségvetésének elkészítése nagyon pontos helyi ismereteket igényel. A beszerzésekhez tartozó adminisztráció, azok

jogszerű lebonyolítása nagy figyelmet, időt igénylő feladat. A munkaügyi dokumentumok elkészítése új feladat számára, sokszor a Centrum és a MÁK munkatársainak útmutatása szükséges. Az épület gondnokának szintén nagyon fontos szerepe van. A portások, a takarítók és a karbantartó munkáját koordinálja. A feladatok pontos tervezése, szervezése és ellenőrzése szükséges. Nagyon fontos a jó kommunikációs készség. A munka hatékonyságát erősen befolyásolja, hogy beosztottai szakmai tudását, rátermettségét elismerjék és elfogadják. A gazdaságosság érdekében szorosan együtt kell működnie a szakoktatók munkaközösségével, hogy az általunk elvégezhető feladatokat ők is segíteni tudják. Kiemelten fontos feladata az intézményi vagyon nyilvántartása és megőrzése. Erre eddig is nagyon nagy gondot fordítottunk. Az intézményben minden eszköz megvan, de bízunk abban, hogy a nyilvántartás a jövőben pontosabban, szakszerűbben fog működni. Gazdasági főigazgató-helyettes asszony új program beszerzésére tett ígéretet. Az idén a gazdasági összekötő nyugdíjazása miatt lehetőségünk nyílt még egy gazdasági dolgozó alkalmazására. A fenti feladatok mértéke, összetettsége a jövőben is indokolja egy gazdasági adminisztrátor alkalmazását. A három dolgozónak maximálisan együtt kell működnie, hiszen egymást bármikor helyettesíteni kell tudni. Ebben a tanévben hihetetlenül nagy segítségünkre voltak a Centrum karbantartási, felújítási feladatokkal megbízott munkatársai. Villanyszerelő, vízszerelő és asztalos munkatársakat hoztak a szakszerű karbantartási munkák elvégzéséhez, közreműködtek az anyagbeszerzésben is. Problémáinkra a korábbiakban elképzelhetetlen gyorsasággal reagáltak. A gondnokkal igen jó a kapcsolatuk. Erre a jövőben is szükség lesz. A teljes állású rendszergazdának is van bőven feladata. Az informatikai eszközök működőképességének biztosítása érdekében folyamatosan fel kell mérnie az igényeket, ismernie kell a meghibásodásokat, és ezt jeleznie kell a gazdasági összekötőnek, hogy azokat mielőbb pótolni lehessen. Évente meg kell tervezni azok cseréjét, és azt a költségvetés készítésekor figyelembe kell venni. Figyelnie kell az informatikai eszközök pótlását, bővítését, korszerűsítését lehetővé tevő pályázati lehetőségekre. Számítok munkájára a honlapunk gondozásában, egy szebb design kialakításában. Az oktatás-technikus a pedagógusok első számú segítője a tanítási órák és ünnepségek technikai feltételeinek biztosításában. Az egyéb dolgozók esetén, a feladatok kis mértékű átrendezésével biztosítani kell az egyenlő terhelést. A nyugodt munkavégzéshez szükséges helyiségekkel rendelkeznek. A takarításhoz szükséges eszközök folyamatos cseréjére szükség van. Legalapvetőbb feladat a tisztító és

karbantartó anyagok biztosítása, ezzel ebben a tanévben nem volt gond. Közcélú foglalkoztatottak alkalmazásával a terheiket a jövőben is csökkenteni igyekszünk. A létszám további csökkentése már veszélyeztetné a működést. A megnövekedett feladatok szinte minden területen szükségessé teszik a feladatok nagyon pontos tervezését. A tanítási szünetekben az előre tervezhető feladatokat el kell végezni. 2.2. A szervezeti kultúra fejlesztése 2.2.1. Intézményvezetés Az intézményvezetés jelenlegi összetétele a 326/2013. (VIII.30.) Korm. rendelet 3. számú mellékletének megfelelő. Az intézmény működése szempontjából fontosnak tartom a stabil, belső konfliktusoktól mentes, együttműködő iskolavezetést. A jelenlegi vezetők kapcsolata nagyon jó, maximálisan segítjük egymás munkáját. A demokratikus vezetés híve vagyok. A vezetők munkaköri leírása tartalmazza feladataikat, hatáskörüket, felelősségüket. A rendelkezésre álló információk folyamatos továbbítása révén az egyes területek önálló irányítása valósulhat meg. Az intézményi szintű koordináció, döntések, a kétoldalú tájékoztatás a heti rendszerességgel tartott vezetői értekezleten történik. De napi szinten is történik egyeztetés. A gyakorlatioktatás-vezető munkakör megszűnése minden iskolában nehézséget okozott, nagyon fontos volt ennek visszaállítása. Nagyon sokféle feladat tartozik ide: a gyakorlati oktatás személyi és tárgyi feltételeinek a biztosításában történő közreműködés, a munka- és tűzvédelmi előírásoknak történő megfelelés a tanműhelyekben, az elmélet és gyakorlat összhangjának megteremtése a gyakorlati oktatás során, a külső szakmai gyakorlatok szervezése és ellenőrzése, a szakoktatók munkájának irányítása és ellenőrzése, a szakmai anyag igénylése, felhasználásának nyilvántartása, a beszerzésben történő közreműködés, stb. Közreműködik a beiskolázás szervezésében, a pályázatok elkészítésében. Ezeknek a feladatoknak az ellátásához egy álláshely mindenképp szükséges. A munkaközösség-vezetők tapasztalatára és véleményére feltétlenül számítok a következő dolgok megítélésében: 

Új kollégák kiválasztását illető döntésekben.



A tantárgyfelosztás elkészítésében.



A tantervi fegyelem betartásának ellenőrzésében.



A szaktárgyi ismeretek közvetítésének megítélésben.



A pedagógusok munkájának értékelésében.



A beiskolázási terv előkészítésében.



Minden, az egész intézményt érintő döntések előkészítésében.



A tanfelügyeleti ellenőrzések során a hozzá tartozó kollégák munkájának értékelésében.



A gyakornokok mentorálásában.



A minősítésekre történő felkészítésekben.

A vezetési funkciók érvényesítése: a)

Tervezés és szervezés

A hatékony működés fontos feltétele a feladatok pontos tervezése és megszervezése. Az utóbbi időben számos példát láttunk arra, hogy ennek megvalósítása nem csupán tőlünk függ. Az intézményi munka hosszabb és rövidebb távra megfogalmazott célokon alapszik. Munkánk alapelveit, az oktató és nevelő munkánk fő célkitűzéseit a Pedagógiai Programunkban fogalmaztuk meg. Az adott tanév szervezése az éves munkaterv alapján történik. A megvalósulás személyi hátterét javítja az ötéves továbbképzési terv, ill. az éves beiskolázási terv. Mindezek anyagi fedezetét az intézmény költségvetése adhatja. A tervező munkát meghatározó alapelvek: 

A jogszabályok változásának folyamatos nyomon követése és az azoknak való megfelelés.



A vezetés figyelembe veszi a megfelelő szakértelemmel rendelkező kollégák javaslatait.



A különböző intézményi dokumentumoknak összhangban kell lenniük. Pl. Az éves

munkaterv a munkaközösségi munkatervek alapján készül; A továbbképzési terv az intézmény pedagógiai célkitűzésével van összhangban; stb. 

Rugalmasan kezeljük a terveinket, ha a megváltozott körülmények úgy kívánják,

módosítunk. b) Motivációs tevékenység „Az eredményes vezetőknek, mint szervezetük képviselőinek úgy kell tevékenykedniük, hogy elérjék a produktivitásnak azt a fokát, amelyet a szervezet felső vezetése méltányosnak és igazságosnak érez, és ami nem méltánytalan vagy igazságtalan az ott dolgozókkal szemben sem.” (Gordon, 1977.) Az intézményvezetők kezében nincs igazán anyagi eszköz a motivációhoz, de ebben a tanévben példát láttunk arra, hogy ez a jövőben változhat.

A pedagógusok zöme nagy

hivatástudattal rendelkezik, munkáját igényesen, precízen végzi. Különbséget a plusz feladatok vállalásában látok. Az intézmény eredményei szempontjából pedig ezek a legtöbbször önként vállalt, kötelezőn túli feladatok nagyon fontosak. Meg kell találnunk

annak módját, hogy ezeket valamilyen formában mindenkivel tudassuk és elismertessük. Mint ahogy azt is, kik azok, akik mindig kimaradnak az ilyen típusú feladatokból. A fent megfogalmazott elvek természetesen a nem pedagógus dolgozókra is érvényesek. Vannak egyszerű eszközök, melyekkel segíthetjük a jobb munkahelyi „közérzetet”. Elképzeléseim: 

A feladatok képességek és érdeklődési területeknek megfelelő elosztásával, a siker közös

elismerésével. 

Fontosnak tartom a közösségi érzés, a csapatszellem erősítését, annak tudatosítása révén,

hogy a közös célok megvalósulása csak együttes munka eredménye lehet. 

Az egyéni problémákra-az intézmény érdekeinek szem előtt tartása mellett- érzékenyen

reagálok. Lehetőségeimnek megfelelően segítek a megoldás keresésében. 

A munkatársak kényelmét szolgáló, megvalósítható javaslatok kivitelezését minden,

rendelkezésemre álló eszközzel támogatom. 

A motiváció fontos eszközének tartom a feladatok ellátásában, a szükséges ismeretek

megszerzésében, a munkahelyi fegyelem betartásában tanúsított példamutatást. 

Támogatom a különböző pályázatokon, tanulmányi utakon történő részvételt.



Az intézmény érdekeinek szem előtt tartása mellett, lehetőséget keresünk az érdeklődési

területhez kapcsolódó, „önerős” továbbképzéseken való részvételre. c) Ellenőrző-elemző, értékelő tevékenység Rendkívül fontosnak érzem, hogy mindenki tisztában legyen ezeknek a funkcióknak a jelentőségével és céljával. A folyamatos mérés, elemzés, értékelés alapján tudjuk kijelölni a feladatokat. A pedagógusok munkájának értékelése az intézményi értékelésnek egy kis része. A korábbi minősítés, most már az Oktatási Hivatal által szervezett külső feladat, de figyelembe veszi a belső megállapításokat is. Arra kell törekednünk, hogy ez közösen kialakított, elfogadott és mindenki számára ismert elvárásokon alapuljon. Ha ezeknek a kritériumoknak bármilyen indíttatásból meg akar valaki felelni, az pozitív hatású lesz a munkájára és ezen keresztül az intézmény működésére. Számomra az ellenőrzés elsődleges szerepe az, hogy a hibákat kijavítsuk. Természetesen a rendszeres és hanyagságból származó mulasztás, nem maradhat szó nélkül. Fontosnak tartom továbbá, hogy mindenkiben tudatosuljon, hogy a nevelés-oktatás folyamata nem létezik a kiegészítő tevékenységek nélkül. A gazdálkodás, az ügyvitel, az épület karban-

és rendben tartása is nélkülözhetetlen elemei működésünknek. Lényeges, hogy mindenki érezze saját és a másik munkakörének fontosságát, hogy együttműködve, egymás kölcsönös segítése és tiszteletben tartása esetén érhetünk csak el eredményeket. Az egyes területek értékelésének fontos forrásai lehetnek a jövőben is az elégedettségmérés során kiértékelt kérdőívek, ill. a klímatesztek. d) Konfliktuskezelés Az emberi kapcsolatokban elkerülhetetlenek a konfliktusok. Fontosnak tartom, hogy az érdekés értékkülönbségek felszínre kerüljenek. Megoldásuk a közösség érdekeit szolgálják, konstruktívvá váljanak, és ne romboló hatásuk érvényesülhessen. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a munkatársak kötetlenül is beszélgethessenek egymással. A napi munka mellett erre szinte nincs lehetőség. Ezért fontos, hogy megőrizzük az eddigi alkalmakat: óévbúcsúztató, tanév végi záró értekezlet utáni ebéd, közös főzések. Figyelmet kell arra is fordítani, hogy ezeken a teljes alkalmazotti közösség részt vegyen, a pedagógus és nem pedagógus dolgozók közössége, ne váljon szét. Nagyon jó alkalmak a tantestületi kirándulások is a „csapatépítésre”. Az utóbbi évek során mindig volt vállalkozó szellemű kolléga, aki ezt rendkívül színvonalasan megszervezte. Gondot az jelent, hogy ezeknek a költségeit nem mindenki tudja felvállalni, így nem teljes a részvétel. Az iskolavezetés jövőbeni feladata lehet a költségek csökkentéséhez szponzorokat találni. Fontos, hogy egymás munkáját, az intézmény érdekében tett erőfeszítéseit, megismerjük. A konfliktus forrása ugyanis sok esetben az, hogy nem látja mindenki, a másik mit tesz. Minden pedagógusnak rendelkeznie kell ugyanakkor a konfliktuskezelés képességével, hogy azt a rá bízott diákok nevelése során is alkalmazhassa. 2.2.2. Kommunikáció, információáramlás 

A vezetőknek az egymás közötti, ill. az intézményvezetésnek a tantestülettel való

kapcsolattartásának formáit megfelelőnek tartom. A hozzánk eljutott információk továbbításának kialakult formái lehetővé teszik mindenki számára, hogy a munkájához szükséges legfontosabb ismereteket megszerezze. Az emailben történő tájékoztatást egyre inkább alkalmazzuk. 

Elképzelhetőnek tartom, hogy a Centrumban kialakított gyakorlat mintájára un.

Hirdetőkben tájékoztatjuk a kollégákat a legfontosabb dolgokról, így nem vesszük el a nagyszünetet. 

Fontosnak tartom a feladatok időben történő számbavételét és elosztását, ennek megfelelő

formában történő ismertetését, hogy annak megvalósítását mindenki megfelelően tervezhesse.



A diákok felé történő tájékoztatásban sokat segíthet a faliújság, a tantermekben lévő

hirdető tábla, a jól működő diákönkormányzat. Nagyon szeretném, ha az iskolaújság és iskolarádió ismét „feléledne”. 

Az

iskola

egyéb

dolgozóinak

tájékoztatása,

a

kétoldalú

kommunikáció,

az

intézményvezető és a gazdasági összekötő, gondnok közreműködése révén jól megvalósulhat. Általában 13 órakor tartunk megbeszélést a nem pedagógusokat érintő kérdésekben, a büfé melletti tárgyalóban. 2.2.3. Dolgozókat érintő hagyományápolás, hagyományteremtés A dolgozók számára a téli szünet előtti utolsó napon, a karácsonyi műsor után óévbúcsúztató ebédet szervezünk. Erre az iskola volt, nyugdíjas dolgozóit is meghívjuk. Az évet értékelő tantestületi értekezlet után, a nyári szünetet megelőzően, szintén van egy ilyen alkalom. Szeretném, ha a tanárok budapesti színházlátogatása ismét előtérbe kerülne. Évente lehetne az elképzelést módosítani, ill. az érdeklődő diákokat is bevonni. Kiterjeszthetnénk ezt határon túli magyar nyelvű előadásokra is. A csapatszellem erősítésében nagyon számítok az iskolapszichológus kolléganőre, akivel előzetesen már egyeztettünk „csapatépítő” ill. „kiégés elleni” tréningek vonatkozásában. 2.3. Egyéb iskolai közösségek 2.3.1.Diákönkormányzat A diákönkormányzat működését nagyon befolyásolja az őket segítő pedagógus személye. Az intézményvezető a diákok véleményére alapozva választja ki a patronáló tanárt. Azt gondolom, hogy jó kapcsolat alakult ki közöttük. A diákok megbízhatóak, örülnek, ha fontos dolgokban kikérjük véleményüket. Felelősen véleményt is formálnak. Döntéseimnél igyekszem ezt figyelembe venni. A demokratikus jogok gyakorlására egy lehetőség, megtaníthatjuk őket a diákok érdekeinek kulturált formában történő érvényesítésére. Fontos, hogy minden tanár elfogadja és támogassa ilyen irányú törekvéseiket. Átgondolt, precíz éves munkaterv az alapja a megfelelő működésnek. Az intézményvezetőnek és a DÖK vezetőjének rendszeres és tervezett kapcsolattartása szintén sokat javíthat a fenti célok megvalósulásában. A Diákközgyűléseket eredményesebbé kell tennünk. Ebben az osztályfőnökök sokat segíthetnek.

A városi diákönkormányzattal történő jó együttműködés révén lehetőség nyílik a fenti elképzelések megvalósítását célzó újabb ötletek megismerésére, a városi diákéletbe történő bekapcsolódásra. Továbbra is lehetőséget kell biztosítani az országos szintű képzéseken, találkozókon való részvételre. 2.3.2. Szülői Szervezet Az oktatási és nevelési célkitűzések csak akkor lehetnek eredményesek, ha tanulóink személyében partnereket találunk. Ezek meglétét az iskola és a szülői ház szoros kapcsolata, együttműködése teremtheti meg. Ezért nagyon fontosnak tartom a Szülői Szervezet tevékenységét. 

Számítok együttműködésükre a különböző iskolai programok lebonyolításában: pl.

iskolabál, alapítványi bál, szalagtűző, érettségi büfé. 

Segítségnyújtásukra a diákok érdekeit képviselő kérdésekben.



Az anyagi lehetőségek bővítésében: pl. a Péchy Junior Alapítvány bevételének

növelésében az adó 1%-ának felajánlásával. 

Továbbra is szeretnék építeni véleményükre névtelenül kitöltött kérdőívekre alapozva az

iskola működésével kapcsolatosan. 

Kérem véleményüket az intézményi alapdokumentumok átdolgozásakor és minden,

jogszabályban meghatározott esetben. 2.3.3. A szakszervezet és a közalkalmazotti tanács Érdekvédelmi feladatokat látnak el. Továbbra is harmonikus együttműködésre fogok törekedni. Fontosnak tartom, hogy a dolgozók érdekeit képviselve felhívják az intézményvezető figyelmét, ha szükséges. Ugyanakkor úgy érzem, hogy egymást segítve tevékenykedünk, hiszen magam is fontosnak tartom minden megadható kedvezmény, könnyítés érvényesítését. Nem „ellenfélként”, hanem partnerként tekintek valamennyiükre. 2.3.4. Az Intézményi Tanács Úgy érzem, nálunk jól működött, de a 2015. július elsejével történő átszervezéssel megszűnt. Minden valószínűséggel a Szakképzési Centrum szintjén ez újjá alakul. Támogatni fogom az intézményi képviseletet.

2. 4. Külső kapcsolatok alakulása Valamennyi korábban felsorolt külső kapcsolat megőrzését fontosnak tartom. A különböző területekre vonatkozó elképzelések ezt is érintették. Kiemelem ezek közül a fenntartóval, a Centrum munkatársaival való rendszeres és jó kapcsolattartás szükségességét. Ennek része lehet, ha nagyobb iskolai rendezvényeinkre ezt követően is küldjük meghívóinkat, örülünk annak, hogy maguk is fontosnak tartják a személyes részvételt. Nagyon fontosnak érzem a Hajdú-Bihar Megyei Iparkamarával történő együttműködésünket. Szakképesítéseink 2010. november 11-től a Kamara gondozásában vannak. Segítségünkre lehetnek a munkaerőpiac szakképzésre vonatkozó igényeinek megfogalmazásában, a külső gyakorlati helyszínek biztosításában és ellenőrzésében, szervezik az OSZTV-t. A társintézményekkel elsősorban a szervezeti felépítés, hasonló problémák, a jogszabályok közös értelmezése miatt vezetői szinten napi kapcsolatban vagyunk. Kölcsönösen segíthetjük egymás érettségire épülő szakképzéseire történő beiskolázását. Jelenleg is van rá példa a tárgyi feltételek közös megteremtésére. Ebben nagyon számítunk a jövőben a Centrum koordinálására. Rendkívül fontos még a kollégiumokkal a kapcsolatunk erősítése. A közös múlt és a közelség miatt diákjaink elsősorban a Deák Ferenc Középiskolai Kollégiumot választják. Fontos, hogy tájékoztassuk a társintézményt munkatervünkről, nevelőtanáraik naprakészen ismerjék a naplók és ellenőrzők révén a tanulók osztályzatait, tudjanak a tanulók hiányzásairól, a tanulói jogviszony

megszüntetéséről.

Mindez

az

osztályfőnök

és

nevelőtanár

tervszerű

együttműködésével valósulhat meg. A duális képzéshez történő közelítés megköveteli a gazdálkodó szervezetekkel történő kapcsolattartás szakképesítéshez

erősítését.

Számítunk

tartozó

legfontosabb

rájuk

gyakorlati

kompetenciák

képzőhelyként,

megfogalmazásában,

az

adott

szakmai

tanulmányi kirándulások helyszíneként, rendhagyó szaktárgyi órák megtartásában, további segítségre szakmai anyagok és eszközök, akár ideiglenes biztosításában. Az építőipari szakközépiskolákkal történő kapcsolattartás szakmai szempontból is nagyon fontos. A határon túl lévő magyar tannyelvű iskolákkal közös pályázatokat valósítunk meg. 2.5.Tárgyi feltételek fejlesztése Ezt a területet nem igazán lehet tervezni, a rendelkezésre álló keret függvénye. Fontos, hogy a forrásokat takarékosan használjuk fel. Az elmúlt időszakban a fenntartó számára készítettünk egy kimutatást az általunk szükségesnek ítélt felújításokról. Ilyen régi épületben, ekkora igénybevétel és több éves forráshiány mellett a szükségesnek ítélt összeg rendkívül magas.

Tisztában vagyunk azzal, hogy lépésekben gondolkodhatunk. Reméljük, hogy pályázati lehetőségeink lesznek és sikerül szebbé, használhatóbbá, korszerűbbé tenni épületünket. Csak felsorolni lehet a legszükségesebbnek tűnő dolgokat. 

A fűtés korszerűsítésére már régen szükség lenne. Régi öntöttvas radiátoraink vannak,

amelyek nem beszabályozhatóak. 

A nyílászárók is régiek, nem zárnak jól és rossz állapotúak.



A régi szárnyon folytatni kellene a WC-k felújítását.



Szükség lenne a külső homlokzat felújítására, hőszigetelésre.



Parketták és PVC-k cseréjére is szükség van.



Az iskolabútorok folyamatos felújítására is szükség lenne, mert egyre több a már nem

javítható. Egyszerre nehéz lesz cserélni. 

A táblákat folyamatosan festeni kell, néhány táblát ki kell cserélni.



Az elhasználódott sötétítőket cserélni kell.



A könyvtárat ki kell festetni. A tantermekben és mellékhelyiségekben folyamatosan,

egyes irodákban szükség szerint, festetni kell. 

A fizika és kémia szertárakban szükség lenne néhány új kísérleti eszközre.



Történelem oktatáshoz, új térképek szükségesek.



A megújuló szakmai kerettantervek által megkövetelt tárgyi eszközöket biztosítani kell.



A gyakorlati oktatás számára az eszközök folyamatos karbantartását, felújítását,

korszerűsítését biztosítani kell. 

Az informatikai eszközök nagy részének felújítására, cseréjére szintén szükség van.



A sportpadló csúszásmentességét a tornateremben biztosítani kell.

2.5. Gazdálkodás A megváltozott feltételek mellett az intézményvezető újra „gazdálkodik”. Ez egyben növeli a felelősséget, de minden számunkra is átláthatóbbá és tervezhetőbbé válik. A költségvetés készítésekor egy évre előre alaposan át kell gondolnunk, mire lesz szükségünk. Azt gondolom, fegyelmezettek vagyunk, csak az elkerülhetetlen kiadásokra kerül sor. Rendkívül takarékosan, visszafogottan fogalmazzuk meg igényeinket, erre a jövőben is szükség lesz. Éveken keresztül tudtuk, hogy körülbelül milyen költségvetésre számíthatunk. Voltak megszokott normatív támogatások, nem kis összegű szakképzési hozzájáruláshoz és decentralizált pályázatból származó összeghez jutottunk évente. Ezek a nagyjából kiszámítható források évekig hiányoztak, jelenleg is csak a költségvetésünk van. Jelek vannak

arra, hogy az átalakítás éveit éljük, és előbb-utóbb újra tervezhetővé válnak a felújítási, karbantartási kiadások, és egyéb kiadásaink. Ígéretet kaptunk arra, hogy a felhasználást is nyomon követhetjük, mint az önkormányzati időszakban. Az intézmény költségvetésével nagyon figyelmesen kell bánnunk, minden lehetséges módon ki kell egészítenünk. 

Meg kell tervezni a kiadásokat, a beszerzésnél nagyon oda kell figyelnünk az árakra.



Azt gondolom, rendkívül fontos a pályázati lehetőségek figyelése és megragadása.



Meg kell tervezni a tanulók szakmai gyakorlatának részeként az épület-karbantartási

munkákban történő közreműködést. 

A közösségi szolgálat egy részét is felhasználhatjuk saját környezetünk szépítésére.



Lehetőségek szerint közreműködünk a tantermek, tetőtéri klub és a tornaterem bérbe

adásában, a bevétel növelése érdekében. 

Tanfolyamokkal is növelhetjük lehetőségeinket.



Köszönettel

tartozom

a

műszaki

munkaközösségek

tagjainak,

akik

személyes

kapcsolataikat kihasználva szakmai anyaghoz és a gyakorlati oktatásban használható taneszközökhöz, számítógépekhez juttatták intézményünket. Erre a jövőben is számítunk. 

Szintén köszönettel tartozom a Péchy Junior Alapítvány Kuratóriumának és a Szülői

Szervezetnek, hogy a legsürgősebb esetekben anyagi támogatást nyújtottak az intézménynek! Azt gondolom, erre szintén számíthatunk a jövőben is. 

Köszönöm azoknak a Szülőknek a segítségét, akik egy-egy tábla festésével, vagy a

tanterem kifestésével támogatást nyújtottak! A bevétel növelése mellett, nagyon fontos, hogy a meglévő eszközeinkkel, vagyonunkkal hogyan bánunk. Fontos a rendszeres karbantartás, a rendeltetésszerű használat, a rongálások megakadályozása, a vagyonvédelem. A takarékosság valamennyiünk érdeke, hiszen az ésszerű felhasználás a lehetőségeinket növeli. A diákok zömének ezt nem kell hangsúlyoznunk, a szándékos kárt viszont meg kell téríttetnünk.

IV. Összegzés „Ha nem becsülöd meg az embereket, ők sem becsülnek meg téged; de a jó vezetőnek, a kevés beszédűnek, munkája végeztével, ha célját elérte, így szólnak majd: Ez közös munka volt.” (Lao Csu Tao könyvéből) Azt gondolom, hogy minden tevékenység ellátásához az ismeretek, jó szándék és lelkesedés mellett, fontos a tapasztalat. Hibátlanul a legnagyobb igyekezet mellett is lehetetlen dolgozni, de erre törekszem. Ugyanakkor elmondhatom, hogy a külső ellenőrzések minimális, és nem alapvető gondokat tártak fel eddig. Ez csak csapatmunka eredménye lehet. Ezúton is szeretném megköszönni munkatársaimnak, hogy munkámat segítették! Az iskolák állami fenntartásba vételével járó átalakítás egyáltalán nem könnyű, mindannyiunktól időt, figyelmet, kitartást és türelmet igénylő feladat. A koordináció, a kölcsönös bizalom, a tolerancia, a jó kapcsolat mindkét fél érdeke. A fenntartó elvárásainak történő megfelelés vitathatatlan kötelessége minden intézménynek. A DSZC Péchy Mihály Építőipari Szakközépiskolájának dolgozói ennek szellemében látták el feladataikat az eddigiekben is. Nagyon kell figyelnünk a mennyiség és minőség arányára, a túlzott feladatvállalás a legjobb szándék mellett is a minőség rovására mehet. Az elmúlt tizenhárom év során azt gondolom összegyűjtöttem annyi információt, kialakítottam olyan kapcsolatokat, amelyekkel a következő öt évet az eredményességre koncentrálva tudnám végigvinni. A szakképzés támogatása, előtérbe helyezése bizalommal tölt el mindannyiunkat, növeli felelősségünket, lendületet ad a megújuláshoz. Két fenntartóváltás után, egy folyamat kezdetén vagyunk. Hiszek abban, hogy a szakképzés visszakapja régi presztízsét, az általunk végzett munka a gazdaságot szolgálja. Kérem a Szakképzési Centrum munkatársainak, valamennyi kollégámnak, a szülőknek, a diák-önkormányzati képviselőknek a támogatását és segítségét, ha a pályázatom elfogadást nyer! Az eddigi munkám, ill. a pályázatban megfogalmazott elképzelések, megfelelő alapul szolgálnak véleményük és döntésük meghozatalához. Debrecen, 2016. április 04. Nagyné Pálinkás Anikó matematika-fizika szakos középiskolai tanár , tagintézmény-vezető