PÁLYÁZAT. a Tatabányai SZC Szent Imre Középiskolája tagintézmény-vezetői (magasabb vezető) beosztás ellátására

PÁLYÁZAT a Tatabányai SZC Szent Imre Középiskolája tagintézmény-vezetői (magasabb vezető) beosztás ellátására

Hana György +36 30 3456 625 [email protected]

2

Tartalom 1. A pályázati kiírás

5. o.

2. Tagintézmény-vezetői pályázat

7. o.

3. Motivációs levél

9. o.

3.1. Tudatos karrierépítés

9. o.

3.2. Sajátos élethelyzetek, különleges szakmai feladatok

10. o.

3.3. Szakmai tervek

10. o.

4. Szakmai önéletrajz

13. o.

5. Vezetői program

17. o.

5.1. Szakmai helyzetelemzés

17. o.

5.1.1. Források

17. o.

5.1.2. Az intézmény rövid története és jelenlegi helyzete

17. o.

5.1.3. Az intézmény közösségeinek adatai, képzési rendszere

18. o.

5.1.4. A szakmai közösség, a nevelőtestület intézményképe a fenntartóváltás előtt

23. o.

5.1.5. Tanulói elégedettség jelenleg

27. o.

5.1.6. Összegzés

29. o.

5.2. Fejlesztési elképzelések

31. o.

5.2.1. Általános alapelvek, stratégiai célok

31. o.

5.2.2. Tanügyigazgatás – Szervezés, irányítás

34. o.

5.2.3. Oktatás, nevelés – A szakmai munka szervezése

43. o.

5.2.4. Munkaerő-gazdálkodás - HR

50. o.

5.2.5. Gazdálkodás, finanszírozás – Tárgyi feltételek

53. o.

5.2.6. Az intézményi arculat

58. o.

5.2.7. On-line megjelenés – Digitális kultúra

59. o.

5.2.8. Az első lépések

62. o.

6. Köszönetnyilvánítás

63. o.

7. Mellékletek

65. o.

3

4

1. A PÁLYÁZATI KIÍRÁS1 A Tatabányai Szakképzési Centrum a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdet Tatabányai SZC Szent Imre Szakközépiskola tagintézmény-vezető (magasabb vezető) beosztás ellátására. A közalkalmazotti jogviszony időtartama: Határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszony Foglalkoztatás jellege: Teljes munkaidő A vezetői megbízás időtartama: A vezetői megbízás határozott időre, 2016.07.02.-2021.07.01-ig szól. A munkavégzés helye: Komárom-Esztergom megye, 2500 Esztergom, Főapát utca 1. A beosztáshoz tartozó, illetve a vezetői megbízással járó lényeges feladatok: A tagintézmény vezetőjének feladata az intézmény szakszerű és törvényes működtetése, a takarékos gazdálkodás, a munkáltatói jogok gyakorlása és döntéshozatal az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, emelyeket a jogszabály nem utal más hatáskörbe. Illetmény és juttatások: Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a(z) Az illetmény megállapítására és a juttatásokra a "Közalkalmazottak jogállásáról szóló" 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a(z) nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a(z) pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013 (VIII.30.) Korm. rendelet rendelkezései az irányadók. rendelkezései az irányadók. Pályázati feltételek:  Egyetem,  a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC.törvény 67.§(1) bekezdése,valamint a törvény 3.melléklete szerint:az adott nevelésioktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges - a 3.mellékletben felsorolt-felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség,középiskolában az e törvényben foglaltak szerint pedagógus munkakör betöltésére jogosító mesterképzésben szerzett szakképzettség,  pedagógus szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség  legalább öt év pedagógus munkakörben vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat,  a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló,határozatlan időre,teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő,határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás,  felhasználói szintű informatikai(MS Office,irodai alkalmazások)ismeretek,  büntetlen előélet,cselekvőképesség  vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 1

A pályázati kiírás szövege az on-line elérhető, eredeti kiírás szó szerinti másolata, az abban foglalt hibákkal együtt.

5

A pályázat részeként benyújtandó iratok, igazolások:  fényképes szakmai önéletrajz  az álláshely betöltéséhez szükséges iskolai végzettség,szakképzettség,szakvizsga meglétét igazoló okmányok munkáltató által hitelesített másolata,  90 napnál nem régebbi hatósági erkölcsi bizonyítvány a büntetlen előélet igazolására,valamint annak igazolására,hogy a közalkalmazott nem áll olyan foglalkoztatástól való eltiltás hatálya alatt,amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé,  a pályázó szakmai gyakorlatás igazoló dokumentum(munkáltatói igazolás,munkakör megnevezésével)  motivációs levél(maximum 1 oldal terjedelemben)  az intézmény vezetésére vonatkozó program, amely tartalmazza a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket  nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a pályázó hozzájárul a teljes pályázati anyagának sokszorosításához,továbbításához(harmadik személlyel közlés),  nyilatkozat arról. hogy a pályázó hozzájárul személyes adatainak pályázattal összefüggő kezeléséhez,továbbításához,  amennyiben a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség megszerzése még folyamatban van,szükséges a felsőoktatási intézmény igazolása a tanulmányok várható befejezéséről,  a pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettségről szóló igazolást legkésőbb 2016.06.10-ig kell benyújtani,egyéb hiánypótlásra a pályázat beadási határidejét követően nincs lehetőség. A beosztás betölthetőségének időpontja: A beosztás legkorábban 2016. július 2. napjától tölthető be. A pályázat benyújtásának határideje: 2016. április 8. A pályázati kiírással kapcsolatosan további információt Dobozy Judit nyújt, a 34/517-203 -os telefonszámon. A pályázatok benyújtásának módja:  Postai úton, a pályázatnak a Tatabányai Szakképzési Centrum címére történő megküldésével (2800 Tatabánya, Fő tér 4. ). Kérjük a borítékon feltüntetni a pályázati adatbázisban szereplő azonosító számot: 552/2016, valamint a beosztás megnevezését: tagintézmény-vezető. A pályázat elbírálásának határideje: 2016. június 15. A pályázati kiírás további közzétételének helye, ideje:  Oktatási és Kulturális Közlöny  helyben szokásos módon A munkáltatóval kapcsolatos egyéb lényeges információ: A pályázatot két példányban, zárt borítékban kérjük megküldeni A KÖZIGÁLLÁS publikálási időpontja: 2016. március 8. A pályázati kiírás közzétevője a Közszolgálati Személyzetfejlesztési Főigazgatóság (KSZF). A pályázati kiírás a munkáltató által a KSZF részére megküldött adatokat tartalmazza, így annak tartalmáért a pályázatot kiíró szerv felel.

6

2. TAGINTÉZMÉNY-VEZETŐI PÁLYÁZAT Alulírott Hana György (Szül.: Budapest, 1965.10. 30.; An.,: Czirbik Erzsébet; Lakcím: 2013 Pomáz, Katona J. u. 18/B) megpályázom a Tatabányai SZC Szent Imre Középiskolája tagintézmény-vezetői (magasabb vezetői) beosztását. Pályázatomat a Tatabányai Szakképzési Centrum által kiírt és 2016.03.08-án publikált pályázati kiírás alapján nyújtom be. A pályázati kiírásban foglalt feltételeknek megfelelek. Ezt tanúsítják a mellékelt dokumentumok. Rendelkezem a szükséges szakmai gyakorlattal, ezen belül vezetői gyakorlattal is:  19 évet dolgoztam a közoktatásban általános iskolai, illetve középiskolai tanárként, osztályfőnökként.  3 alkalommal, összesen 6 tanéven át töltöttem be vezetői beosztást: megbízott igazgatóként általános iskolában, igazgatóhelyettesként gimnáziumban és szakközépiskolában, majd megbízott igazgatóként a jelenlegi munkahelyemen.  A 2012-2013. tanév elejétől – határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyban – tanítok az esztergomi Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskolában, illetve a jogutód intézményben, a Tatabányai SZC Szent Imre Középiskolájában. Pályázatom tartalmazza a kiírásban elvárt dokumentumokat az alábbiak szerint. I.

Az álláshely betöltéséhez szükséges végzettség, szakképzettség, szakvizsga meglétét igazoló okmányok másolatai – jelen pályázat mellékletei között:  Egyetemi oklevél – ELTE BTK sz.: 1578/202; kelt: Budapest, 2002.07.15.; végzettség: történelem szakos tanár;  Főiskolai oklevél – BDTKF; sz.: 61/1991; kelt: Szombathely, 1991.06.15.; végzettség: történelem szakos általános iskolai tanár;  Szakosító főiskolai oklevél – BME; sz.: FKV-282/1996; kelt. Budapest, 1996.08.30.; végzettség: közoktatási vezető.

II.

90 napnál nem régebbi eredeti hatósági bizonyítvány a büntetlen előélet igazolására valamint annak igazolására, hogy a közalkalmazott nem áll olyan foglalkoztatás eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé – jelen pályázat mellékletei között.

III. A legalább 5 éves szakmai gyakorlatot igazoló dokumentum (munkáltatói igazolás, munkakör megnevezésével) IV. Szakmai önéletrajz – jelen pályázat 4. fejezetében V.

Az tagintézmény vezetésére vonatkozó program, amely tartalmazza a szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket – jelen pályázat 5. fejezetében

VI. Nyilatkozat a teljes pályázati anyag sokszorosítására, továbbítására (3. személlyel közlésére) vonatkozó hozzájárulásról – jelen pályázat mellékletei között. VII. Nyilatkozat személyes adataimnak pályázattal összefüggő vonatkozó hozzájárulásról – jelen pályázat mellékletei között. Kelt: Pomáz, 2016. 04. 05-én

Hana György

7

kezelésére

8

3. MOTÍVÁCIÓS LEVÉL Végzettségem és tapasztalataim révén nyitott világképpel és gyakorlatias beállítódással rendelkezem. Szakmailag igényes, etikus és pontos munkára törekszem. Úgy vélem, munkatársaim határozott és derűs személyiségként tartanak számon. Felelősségtudatomat karban tartja az a tény is, hogy nagycsaládot tartok fent: gyermekeim 8, 21, 24 és 27 évesek. Lányom végzett pszichológus, legidősebb és középső fiam egyetemista, a legkisebb alsó tagozatba jár. Így magánéletem is erősen a közoktatásba ágyazott. Szakmai pályámat a következők jellemzik: tudatos karrierépítés; változatosság; széles és színes gyakorlati tapasztalat (közszféra és versenyszféra ismerete), vezetői ambíció.

3.1. Tudatos karrierépítés Már a középiskolás évek során – néhány kiemelkedő tanár személyiség és rossz tapasztalataim hatására - tudatosan készültem a tanári hivatásra. Nem egyszerűen a tanításra (azon belül a történelem oktatására), hanem arra is, hogy egyszer önállóan, vezetőként irányíthatok majd egy intézményt. Középiskolásként, szervezett formában mozgássérült kortársaim érettségire történő felkészítésében vettem részt éveken át (Mozgássérültek Állami Intézete – Budapest, Marczibányi tér). Első hivatalos munkahelyem egy halmozottan fogyatékos gyermekek, felnőttek gondozására szakosodott intézet volt (Almásneszmélyi Református Gyermekotthon). A kötelező katonai szolgálatomat is kvázi oktatóként, „kiképzőként” teljesítettem (BM Határőrség). Abban az iskolában, ahol először volt módom tanári állásban dolgozni (Ürömpilisborosjenői Általános Iskola – német nemzetiségi oktatási intézmény) kisiskolások napközis nevelőjeként, tanárként, osztályfőnökként végül pedig az intézményből elváló új iskola megbízott igazgatójaként is dolgoztam – utóbbi pozíciómban talán az ország legfiatalabb iskolaigazgatója lehettem. Feladatom egy új intézmény alapítása, beindítása és integrálása volt az új önkormányzati rendszerbe. Ezzel részese lehettem egy mára elismert nemzetiségi és alapfokú művészeti intézmény megalapozásának. Jelenlegi munkahelyemet megelőzően az országos beiskolázású, többfunkciós horvát nemzetiségi iskola (kisebbségi, két tanítási nyelvű óvoda, általános iskola, gimnázium és kollégium) igazgatóhelyettesi pozícióját töltöttem be. Itt a szaktárgyi oktatás mellett munkám nagyobb részében vezetői a pedagógiai igazgatóhelyettes feladatait láttam el 3 éven keresztül. Kiemelt feladatom volt az intézmény szervezeti egységei közötti összhang megteremtése, felügyelete; a minőségirányítási (IMIP) rendszer kidolgozása és bevezetése; a mérési feladatok koordinálása illetve a fenntartóval (Budapest Főváros Önkormányzata) történő kapcsolattartás szakmai területen. Valamennyi végzettségem a fenti ambíciók és gyakorlat minél magasabb szintű szakmai megalapozottságát célozta. Tanulmányaim során az a cél vezérelt, hogy a szakmai feladatok elvégzéséhez szükséges, szaktudományos, szaktárgyi, és gyakorlati tudás teljességével rendelkezzek. Főiskolai (Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola – ma Nyugat-magyarországi Egyetem) diplomám megszerzése után történelem szakon elvégeztem az egyetemet (ELTE) is. Az elsők között jelentkeztem az oktatásban akkor még új vezetői szakra és szereztem – pedagógus-szakvizsgának minősülő - diplomát a közoktatási vezetők posztgraduális képzésén (Budapesti Műszaki Egyetem). Az ott szerzett motivációk és a gyakorlat során

9

meglátogatott intézményekben szerzett tapasztalatok a mai napig meghatározóak a szakmai tevékenységemben. Diplomamunkámat az intézményi autonómia témakörében, saját kutatással megalapozva írtam. Szaktárgyi ismereteim bővítése érdekében az ELTE Tanárképző Főiskolai Karán magyar nyelv és irodalom szakon is tanultam. Annak, hogy „csupán” az abszulotoriumig jutottam, nem tehetségem vagy eltökéltségem, hanem (alább kifejtendő) sajátos élethelyzetem volt az oka. Összességében csaknem 12 évet töltöttem a felsőoktatásunk padjaiban. Mint látható nem a feladatok elől menekülve, hanem éppen ellenkezőleg. Utoljára szakmai továbbképzésen a mérés-értékelési feladataimhoz kapcsolódóan vettem részt (MFPI). Tanulmányaimat, önképzésemet nagy részt munka mellett, a mindenkori törvények által előírt továbbképzési minimumot meghaladó formában és mértékben végeztem. A fentiekből következően elmondható, hogy az átlagosnál több nevelési területen és munkakörben, az oktatási intézmények több típusában is megfordultam illetve működtem - valamennyiben a szokásos pedagógusi feladatkört meghaladó szinten. A legtöbb iskolai korosztályban otthon érzem magam.

3.2. Sajátos élethelyzetek, különleges szakmai feladatok Pályám derekán súlyos, több évig elhúzódó betegség akadályozott meg abban, hogy szakmai terveimet folyamatos építkezésen keresztül valósítsam meg. A talpra állás feltétele és egyben eredménye volt, hogy a piaci (verseny-) szférában is tapasztalatokat szereztem. E tevékenységemben is jellemző, hogy az oktatásban és a szervezetirányításban szerzett tudásomra és tapasztalataimra támaszkodtam, illetve azokat tovább bővíthettem. Részben munkavállalóként részben vállalkozói jogviszonyban láttam el különböző feladatokat. Családi együttműködéssel két mikro vállalkozást is alapítottam. Mindkét vállalkozás tevékenységi körében megjelenik az oktatás, azon belül a speciális igényű gyerekek nevelése és oktatása, mint gyakorlati szakterület. Pályám egyik kiemelkedő és inspiráló időszakának tekintem, hogy részese lehettem egy ma piacvezető on-line szolgáltatást nyújtó cég (www.ingatlan.com – Arkon Kft.) csaknem kezdetektől történő felépítésének. E projekten belül feladatom volt különösen… a) vezetőségi tagként: részvétel a stratégiai vállalati döntések kidolgozásában; szolgáltatói osztály megszervezése, irányítása; a betanítási program kidolgozása és gyakorlatba ültetése; részvétel a szolgáltatásfejlesztésben; b) lapigazgatóként: a tartalomszolgáltatás koncepciójának elkészítése; híroldal elindítása, működtetése és fejlesztése.

3.3. Szakmai tervek Utolsó (kiválóan alkalmas) szakmai minősítésemre 2011.05.30-án került sor. Ebben, mint tanárt és igazgatóhelyettest értékeltek. Anno az volt az elképzelés, hogy a horvát közösség intézményében folytatom majd pályámat. A 2012. évi fővárosi átszervezések során – tekintve, hogy én személyesen nem tartoztam az adott kisebbséghez – munkáltatóm tervei ellenére és elismerése mellett kellett munkahelyet és ismét pályairányt váltanom.

10

Azt, hogy korábban több éven át a közszférán kívül is – nem par excellence oktatási területen – dolgoztam, én előnynek tekintem. Az itt szerzett tapasztalatok messzemenőkig visszaforgathatókká váltak eredeti hivatásomba, igazgatói munkámba – így például a következők is:  a termelői, piaci elvárások az oktatás kimeneti eredményeire vonatkozóan;  válság- és konfliktuskezelés;  szervezetfejlesztés;  kvantitatív értékelési módszerek stb. Úgy gondolom, hogy ezek a tapasztalatok különösen jó szolgálatot tehetnek egy olyan intézményben, mely jelenleg is átalakulását éli, és amelynek többek között egyik szakiránya éppen az informatika. 2014-ben már megpályáztam ezen intézmény vezetői beosztását. Pályázatom jogszerű volt, a Nevelőtestület és a feletteseim támogatását is elnyertem. A kinevezést átvétele azonban elmaradt, eljárási okokra hivatkozva a fenntartó érvénytelenítette a pályázat kiírását. 2015. július 1-től, a fenntartóváltást követően megbízott igazgatóként vezetem ezt az iskolát. Noha megbízásom csak 1 évre szólt, nem ügyvezetői intézményirányítást folytattam: jelentős, stratégiai módosításokat kezdeményeztem és vittem keresztül a szervezetben, felvállalva ezzel konfliktusokat és talán azt is, hogy a korábbi támogatóim köre szűkülhet. Ezzel a szakmai igényesség elvárásainak és diákjaink érdekeinek kívántam megfelelni. A fenti színes szakmai életút sajátossága - hogy leszámítva pályám első 10 évét – a megkezdett projektek, szakmai ciklusok közül keveset volt módom az eredmények megmutatkozásáig, beéréséig kísérni. Abban bízom, hogy amennyiben elnyerem a megpályázott vezetői megbízást, ez is megadatik majd – nem a magam, hanem a képviselni kívánt szakmai közösség és diákjaink nagyobb dicsőségére.

11

12

4. SZAKMAI ÖNÉLTRAJZ Hana György Cím: 2013 Pomáz, Katona J. u. 18/B Telefon: +36 30 3456 625 E-mail: [email protected]

SZEMÉLYI ADATOK 

Családi állapot: 4 gyermek édesapja



Születési hely: Budapest



Állandó lakhely: 1031 Budapest, Vízimolnár u. 42.



Tartózkodási hely, postacím: 2013 Pomáz, Katona J. u. 18/B

VÉGZETTSÉG, TANULM ÁNYOK 2002 ELTE – Bölcsészettudományi Kar Szak: történelem Végzettség: középiskolai tanár 2000 ELTE – Tanárképző Főiskolai Kar Szak: magyar nyelv és irodalom 5 szemeszter (abszulotoriumig) 1994 Budapesti Műszaki Egyetem Szak: vezetőképzés Végzettség: okleveles közoktatási vezető 1992 Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola Szak: történelem – közművelődés (népművelés) Végzettség: tanár SZAKM AI TAP ASZT ALAT



Szent Imre Ált. Isk., Gimnázium és Szakközépiskola Megbízott igazgató, tanár (közalkalmazotti jogviszony) Tagintézmény-vezetői feladtok – 2015.07.01-től



Igazgatóhelyettesi feladtok – 2014-2015. tanév



Tanári, osztályfőnöki feladatok

2012 -

2008 - 2012 Budapesti Horvát Gimnázium Igazgatóhelyettes, tanár (közalkalmazotti jogviszony)  Vezetői feladatok: többfunkciós (kisebbségi, két tanítási nyelvű óvoda, általános iskola, gimnázium és kollégium) intézmény szervezeti egységei összhangjának megteremtése, felügyelete 

Minőségirányítás, minőségbiztosítás koordinálása

13





Fenntartóval (Budapest kapcsolattartás

Főváros

Önkormányzata)

történő

Szaktárgyi oktatás (társadalomismeret, történelem, etika, filozófia)

1994 - 2001

Ürömi Német Nemzetiségi Általános Iskola

(ma nemzetiségi, alapfokú művészeti iskola) Tanár, megbízott igazgató (közalkalmazotti jogviszony) 

Intézményvezetés megbízott igazgatóként (1993-1994)



Intézményalapítással kapcsolatos feladatok



Történelem szakos tanár

1987 - 1993

Pilisborosjenői Általános Iskola Tanár (közalkalmazotti jogviszony)



Tanári, osztályfőnöki feladatok ellátása



Napközis nevelői feladatok

EGYÉB MEGBIZAT ÁSOK Magyar Orvosi Kamara / CIG Pannónia Nyrt. Tanácsadó / vezető tanácsadó (polgári jogviszony)  Tanácsadás vállalati pénzügyek és képzési területen

2010 -

2003 - 2008

Ingatlan.com – Arkon Kft.

Értékesítési vezető, lapigazgató (polgári jogviszony) 2007-2008 lapigazgató – ingatlanmagazin.com 2003-2007 területi felelős, értékesítési vezető, igazgatósági tag – ingatlan.com 2000 - 2003

Press GT Kft.

Iroda- és stúdióvezető, szerkesztő (polgári jogviszony)  

PR iroda és stúdió vezetése közbeszerzési eljárásokon való megjelenés menedzselése, pályázatok összeállítása, írása

2000-től

Hana-BI Bt. / Scs. Georgius Kft. Családi vállalkozás

 



Oktatás, tanácsadás Oktatási szolgáltatások szervezése – saját tulajdonú domain: www.iskolerettseg.hu, www.iskolaerettseg-vizsgalat.hu Egyéb, gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatások

1985 - 1987 

BM Határőrség - Körmendi Kiképzőbázis

Sorkatonai szolgálat (szolgálati jogviszony)

1984 - 1985

Almásneszmélyi Református Gyermekotthon Gyermekgondozó



Halmozottan fogyatékos gyermekek, felnőttek gondozása

14

1983 - 1984 Mozgássérültek Állami Intézete – Bp., Marczibányi tér Korrepetitor  Közreműködés mozgássérült tanulók felkészítésében

SZÁM ÍTÓGÉPES ISMERET Átlagos szintet meghaladó felhasználói gyakorlat (Word, Excel, Power Point, Internet stb. ) EGYÉB VÉGZETTSÉGEK, ISMERETEK, ÉRDEKLŐDÉ SI KÖR  Mérés- értékelési kultúra módszertani megújítása c. akkreditált program (MFPI)   

Jogosítvány (B-kategória) 10 éves önkormányzati (képviselői) tapasztalat Állami vadászvizsga – hagyományos vadászati módok közül íjra

 Sport: futás, úszás, evezés  Hangszeres zeneismeret: tekerőlant

SZEMÉLYES KOMPETENCI ÁK - SZEMÉLYISÉGPROFIL  Az Oktatási Hivatal megbízása alapján a Qualitas T&G Kft. 2014. március 1-én elkészítette a személyiségprofilomat, melynek eredménye jelen pályázat mellékletei között megtalálható.

15

16

5. VEZETŐI PROGRAM 5.1.Szakmai helyzetelemzés 5.1.1. Források Legfontosabb forrásom a személyes tapasztalat és a helyismeret. 2012 szeptembere óta az intézmény tanára vagyok. 2 éve vezetőként (igh., mb.ig.) dolgozom itt. Valamennyi kollégám munkájáról van képem, az alkalmazottak mintegy egyötöde az én javaslatom alapján kapta meg kinevezését. Hasonlóan közvetlenül ismerem a Szakképzési Centrum munkatársait és vezetőt, az intézmény működését, a fenntartói elvárásokat. Magam nem Esztergomban vagy a környéken lakom. Ez, valamint az a tény, hogy négy éve dolgozom itt, pályázatom szempontjából is jelentőséggel bír: hiszen volt módom az intézményt és szakmai környezetét mélységében megismerni, de esetemben nem lehet semmiféle kapcsolati függőségről beszélni. Úgy érzem, sikerült megőriznem a szakmai függetlenségemet, azt a képességet, hogy a jellemző folyamatokat távolabbról, az objektivitáshoz közelítő nézőpontból mérlegeljem. Igazgatóként nem csak lehetőségem, de kötelességem is volt betekinteni az intézmény alapdokumentumaiba (Alapító okirat, Pedagógiai program, SZMSZ, Házirend). Helyzetelemzésemben támaszkodhattam az intézmény előző igazgatójának intézményfejlesztési programjára, a közelmúlt vezetői beszámolóira – ide értve a munkaközösségek jelentéseit is –, valamint az elmúlt időszak mérési eredményeire, statisztikai adataira. A vezetői program elkészítéséhez az egész iskolai közösség közreműködését is kértem. Így pályázatom forrását és részét képezik a következők is:  egy a korábbi pályázati eljáráshoz készült, a nevelőtestületre kiterjedő, általam végzett reprezentatív felmérés (belső intézményértékelés - 2014);  az intézményi fejlesztési koncepcióhoz benyújtott nevelőtestületi vélemények, javaslatok;  valamint egy friss, reprezentatív tanulói elégedettségi felmérés, mely 365 diák, tehát a tanulók 85 %-ának véleményét tartalmazza. Mindezeken túl munkám során felhasználtam Esztergom város közép és hosszú távú fejlesztési elképzeléseit tartalmazó Integrált Településfejlesztési Stratégiát (továbbiakban ITS) is.2 5.1.2. Az intézmény rövid története és jelenlegi helyzete Pályázatomat igyekszem lényegre törően, probléma központúan elkészíteni. Ezért nem kívánom az intézmény történetét részletekbe menően taglalni. Csupán az aktuális teendők szempontjából legfontosabb momentumokat emelem ki. Az intézmény közvetlen jegelődje fél évvel ezelőtt még egy többcélú, összetett iskola: általános iskola, gimnázium és szakközépiskola volt (Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola). Önállóan működő költségvetési szervezetként működött, melynek pénzügyi gazdasági feladatait 2012. január 1-től a fenntartó Komárom-Esztergom megyei Intézményfenntartó Központ (2800 Tatabánya, Fő tér 4.) látta el. Valójában ez az intézmény nem egy friss alapítással jött létre, hanem intézményösszevonások és profilváltások sorozatának részeként 2010-ben vette fel a Szent Imre nevet. Jog- illetve szakmai utódja több iskolának: 2

Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) - 2016.01.30. 17:56 http://esztergom.hu/wps/portal//fejlesztes?menuid=&docid=BSZS-A6QA62

17

   

Petőfi Sándor Általános Iskola – alapítva 1927-ben; Szent István Gimnázium – melynek története az 1696-ban Széchényi György esztergomi érsek kezdeményezésére létrejött gimnáziumig nyúlik vissza; Bottyán János Szakközépiskola – melynek története 1950-ben kezdődött, amikor a bencés rendi gimnázium épületében és keretein belül megszületett a szerszámgépgyártó tagozat, a későbbi 9. számú Általános Gépipari Technikum; Hell József Károly Műszaki Szakközépiskola – mely a dorogi 8. sz. Gépészeti Technikumból nőtt ki.

Az utolsó két nagy összevonás 2000-ben (az utóbbi két iskola Bottyán János Szakközépiskola néven történő egyesítésével), illetve 2010. július 1-én zajlott le, amikor a Szent István Gimnázium beolvadt a jelenlegi szervezetbe, összevonták a Bottyán János Szakközépiskolával és a Petőfi Sándor Általános iskolával, egyúttal beköltözött a jelenlegi, korábban a Bottyán János Szakközépiskola épületébe. Egyik átalakítás sem zajlott zökkenőmentesen, nem váltotta ki a közvélemény és a szakmai közösségek (nevelőtestületek) elismerését, elégedettségét, nem jött létre hatékonyan, magas színvonalon működő intézmény - sőt. Az utolsó jelentős szervezeti átalakításra 2015. július 1-én került sor. Ekkor került az intézmény a jelenlegi fenntartójához (NGM) és tagozódott be az újonnan alakult Tatabányai Szakképzési Centrum Szervezetébe. A „profiltisztítás” a mai napig zajlik:  az általános iskola „levált”;  5 éve nem indíthat az iskola gimnáziumi osztályt – ez e képzési forma kivezetésre kerül (a 11. és 12. évfolyamon tanul még egy-egy osztály;  a nemzeti köznevelési törvény módosításai alapján a 2016-2017. tanévtől az iskola szakgimnázium lesz. A Szakképzési Centrumon belüli feladatmegosztás alapján az iskola klasszikus szakközépiskolává formálódott, melynek szerepe, hogy a régióban a műszaki szakképzést biztosítsa. 5.1.3. Az intézmény közösségeinek adatai, képzési rendszere 5.1.3.1. Tanulók adatai, sajátosságai. A jogelőd alapító okiratában (2012. tanulólétszám:  Gimnázium: 490 fő  Szakközépiskola: 590 fő  Általános iskola: 426 fő  Felnőttoktatás (ált. isk.): 52 fő

augusztus 15.) rögzített maximális gyermek és (nyek. + 7-12. évf.) (nyek. + 9-14. évf.) (1-4. évf.) (5-8. év.)

Az alapítói szándék szerint tehát a középiskolát kb. 1000 diák kiszolgálására hozták létre. A középiskola valós tanulói létszámának alakulása (október 1. statisztikai adatok):

Év

Tanulók létszáma összesen

Gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók aránya

2012. 2013. 2014. 2015.

498 466 473 438

n.a. 166 / 300 128 / 345 54 / 384

18

A létszám az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent: 2000-ben még - csupán a két jogelőd szakközépiskola tanulóinak együttes létszáma - 759 fő volt! Egyértelmű, hogy az iskola nem használja ki az alapító által szabott kereteket. A tanulócsoportok száma belépéskor és kimenő évfolyamokon a gimnáziumban és a szakközépiskolában (a 12-13. évfolyamos OKJ-s képzések nélkül): Tanév

9. évfolyamon

Végzős osztályok száma

2012-2013. 2013-2014. 2014-2015. 2015-2016. 2016-2017.

3 3 3 3 4

5 4 5 3 3

A belépő osztályok száma az elmúlt időszakban jellemzően alacsonyabb, mint a ballagó osztályoké. Fontos: úgy tűnik, hogy a létszámcsökkenések nem vezethetők vissza egyértelműen, vagy kizárólag a gyerekek születési adatira. Esztergom 2015. szeptemberében készült Integrált Településfejlesztési Stratégiája szerint (ITS) a középiskolai képzésben részt vevők száma a városban annak ellenére csökken, hogy az óvodások és általános iskolások száma évek óta stagnál3:

Az általános és középiskolai képzésében résztvevők számát bemutató táblázat Esztergom Integrált Településfejlesztési Stratégiájában.

Beiskolázási és lemorzsolódási adatok:   

A beiratkozottak száma a 2015-2016. tanév elején (okt. 1.): 438 fő volt A jelenlegi létszám: 431 fő - melyhez egy haláleset is hozzájárult. A 2015-2016. tanévben a lemorzsolódás alacsony volt: 1,5 % !

A fenti adatok értelmezése során érdemes az egyes évfolyamok és osztályok létszámváltozásait is figyelembe venni. Ehhez a következő diagram nyújt segítséget.

3

Integrált Településfejlesztési Stratégia (ITS) – Esztergom 44. o. http://esztergom.hu/wps/portal//fejlesztes?menuid=&docid=BSZS-A6QA62

19

40 35

31

30 25

33 30

3232 33

32

25 20

20

38 35

33

30

30

28 26 27 28 25 24

26 19

37 31

19

19

15 10 5 0 10.E

10.nyA 10.nyB 11.nyB 11.nyC 11. A

12. A

12. B

12. C

13. C

13. D 13. IV 14.IV

A táblázat az adott osztály létszámát mutatja beiratkozáskor (hátsó oszlopsor) és jelenleg (első oszlopsor). Az adatokból leolvasható:     

a lemorzsolódás nem mutat egységes tendenciát, egyes évfolyamokon egyáltalán nincs, más évfolyamokon kirívó (13.C-D) - ez az iskola kiegyensúlyozatlan működésére utal; a szakközépiskola kimeneti pontján 30 % feletti a távozottak aránya (13.C-D); a gimnáziumi osztályok (11.A; 12.A) és az OKJ-s képzés (13-14. i/v) stabil; az újonnan induló ágazati képzés eddig nem tudta megtartani a beiratkozói összességét (10.E; 11. évf.); ugyanakkor a beiratkozók száma az elmúlt évben folyamatosan és stabilan magasabb mint korábban.

Lányok és fiúk aránya: a gimnáziumi képzés elmaradásával a középiskolában a nemek aránya a fiúk javára mozdul el. A középiskolában a fiúk száma 313, a lányok száma 112. A középiskolai diákok jelentős része a régió különböző településeiről (esetenként naponta hosszan utazva) érkezik. A kisváros mellett a tanulók jellemzően a kertvárosi, falusias környezetből érkeznek. Az esztergomi diákok száma a középiskolában jelenleg: 190. a „vidékről” érkezők száma: 235. A beiskolázás bázisát adó általános iskolák száma 2016-ban: 35. Tehát ennyi iskolából érkeznek hozzánk a 9. évfolyamba. Esztergom fekvéséből fakadó különlegessége az (Szlovákiából) érkező néhány magyar diák jelenléte.

intézménynek

a

Felvidékről

A különböző gyökerek, a képzési formák (gimnázium, szakközépiskola), belépés időpontja alapján érezhetően éles eltérések mutatkoznak az egyes osztályok motivációjában, teljesítményében, fegyelmében. A tanulók szociális háttere vegyes, kiugró egzisztenciális, társadalmi különbégségek kirívóan nem befolyásolják negatívan a közösségi kooperációt.

20

A középiskolában a tanulók felvételi vizsga nélkül kerülnek felvételre. Az elmúlt időkben a felvételi gyakorlatot meghatározó vezérelv a fennmaradáshoz szükséges létszám biztosítása volt és nem a minőségi, teljesítménybeli elvárásoknak való megfelelés. Ennek negatív következményei a legtöbb alább tárgyalt intézményi problémában megmutatkoztak. Az előző, tehát a 2015-2016. tanévben és az idei beiskolázás során történt ebben elmozdulás: a nyelvi előkészítő évfolyamokon jelentős túljelentkezés mutatkozik. Az idei jelentkezési folyamat még nem zárult le a pályázat beadási határidejéig. Jelenleg a benyújtott jelentkezések adatok ismertek. Ez alapján várható, hogy a meghirdetett szakokon minden tanulócsoportot el tudunk indítani. Az első három tanulmányi területen jelentős a túljelentkezés így lehetőség van a tanulmányi eredmények alapján történő rangsorolásra, a bemeneti tudásszint növelésére. A 2016-2017. tanév várható beiskolázási mutatói: Tanulmányi terület

Szak

I.

II.

III.

IV.

170.

NYEK - angolinformatika RENDSZERGAZDA

171

NYEK - angolinformatika - MŰSZAKI INFORMATIKUS

20

92

172

NYEK - németinformatika - MŰSZAKI INFORMATIKUS

16

10

20

173

VEGYIPARI TECH. angol/német

20

11

7

9

174

ELEKTRONIKAI TECH. -angol/német

22

17

28

11

237 130 55

20

ÖSSZESEN:

IV. Összes Felvehető

159

Túljelentkezés mértéke

159

30

5,3

112

15

7,5

46

15

3,1

47

30

1,6

6

84

30

2,8

6

_

120

_

5.1.3.2. A nevelőtestület, az alkalmazotti kör adatai, sajátosságai A nevelőtestület tagjai szintén 4 intézményből „érkezetek” az elmúlt években. A fenntartóváltással, és az iskolának a Tatabányai Szakképzési Centrumba integrálásával idén sem állt meg az évek óta jellemző - és kívánatosnak egyáltalán nem mondható – szervezeti mozgás. A munka 2015. szeptemberétől 1 telephelyen folyik. Így az iskolák között ingázó tanárok száma csökkent, de több tanár (2 fő) továbbra is tanít az SZC más tagintézményeiben. Továbbra is jellemző, hogy a tanárok egzisztenciális érdektől hajtva más fenntartó iskoláiban is munkát vállalnak (4-5 fő). Az együttműködés a nevelőtestületeken belül az emberi kapcsolatok szintjén jó, szakmai területeken kiforratlan, labilis. A funkciószűkülésből fakadó létszámcsökkenés (kényszerű távozás / státuszok zárolása, megvonása) befolyásolja a hangulatot. A fluktuáció az utóbbi években alacsony volt. A fenntartóváltással azonban 2015 szeptemberében jelentős, 15 % fölötti volt.

21

Az iskola engedélyezett státuszainak száma: 50,68 – Ezt a szakképzés bővülésével várhatóan növelni kell. Betöltetlen státuszok száma: 1,5 – A szakképzést biztosító szakképzett munkaerő felvételére fenntartva. A technikai dolgozók száma: 7 fő – Ebből az állandó takarítók száma (2 fő) elégtelen. Az oktatást-nevelést közvetlenül segítők (NOKS) száma: 3 fő Közfoglalkoztatottak száma (technikai és adminisztratív munkakörben): 6 fő – Tekintve a rendkívül alacsony juttatásokat, a rövid időre, néhány hóra szóló megbízásokat, valamint azt, hogy egy köznevelési intézményben lényegében minden feladat bizalmi jellegű is egyben, ez egy szakmailag és emberileg kifogásolható foglalkoztatási forma. A nevelőtestület adatai      

a létszám: 44 fő; a teljes foglalkoztatottak száma: 36 fő; részmunkaidőben dolgozók száma: 4 fő; óraadók száma: 6 fő; a hölgyek és férfiak aránya: 19/25; a szakos ellátottság: 90 % (4 tanár tanít a szükséges tanári végzettség nélkül!).

A középiskolában ugyanakkor éppen az egyik kulcs területet biztosítani hivatott informatikai szaktanári ellátottság fenntartása probléma! Az intézmény igazgatója 8 hónapja tölti be pozícióját – megbízott (nem 5 évre kinevezett) igazgatóként. Elődjei egyike sem töltötte ki az 5 éves vezetői ciklust. A vezetőváltásra nyugdíjazás és a fenntartóváltás miatt kerül sor. Az iskolában a hagyományos módon szerveződnek a munkaközösségek (osztályfőnöki, szakmai, nyelvi, természettudományi, humán, testnevelés munkaközösség és 20152016. tanévtől informatikai munkaközösség). A munkaközösségeknek az átmeneti helyzetben is a szokásos módon, az általános tanévi feladatok szervezésében van szerepük. Az intézményi stratégia döntések előkészítése, a helyi működési szabályok kidolgozása nem ezen a szinten alapozódik meg, a munkaközösségek szerepe az ellenőrzésben kezdetleges. 5.1.3.3. Az intézmény sajátos képzési rendszere – erősségek, stabilizálására váró területek A kifutó gimnáziumi képzés mellett a következő speciális képzési, szakképzési területek működnek, és adhatják majd a jövőbeni középiskolai szervezet és program alapjait is: A szakközépiskolai képzés területei az elmúlt években:  1+4 évfolyamos szakközépiskolai képzés – informatika szakmacsoportos oktatással angol/német nyelvi előkészítő évfolyammal.  4 évfolyamos szakközépiskolai ágazati képzés –elektronikai technikusi évfolyammal  Informatikai rendszergazda – 1 év angol nyelvi előkészítő osztállyal + 4 + 1 év A 2016-2017. tanévre meghirdetett ágazati képzések, szakok:   

Informatikai rendszergazda – 1 év angol nyelvi előkészítő osztállyal + 4 + 1 év – (OKJ 54 481 04) Műszaki informatikus – 1 év angol vagy német nyelvi előkészítő osztállyal + 4 + 1 év – (OKJ 54 481 05) - ÚJ! Vegyipari technikus – 4 + 1 év (OKJ 54 524 02), választható idegen nyelv angol vagy német - ÚJ!;

22



Elektronikai technikus – 4 + 1 év (OKJ 54 523 02), választható idegen nyelv angol vagy német;

Technikus képzés:  

2 évfolyamos informatikai rendszergazda (CISCO) képzés (OKJ 54 481 04). 2 évfolyamos vegyipari technikus képzés (OKJ 54 524 02).

A képzési struktúra jellemzői: A gimnáziumi oktatás és szakképzés nem alkotott szerves egységet. A halálra ítélt gimnáziumi működés és mutatók elfedték a szakképzés igényeit, eredményeit. Ebben az árnyékban a szakképzési paletta sorvadt, néhány szakra szűkült, a szakképzés technikai, anyagi feltételei folyamatosan stagnáltak vagy romlottak. A szakközépiskolának ebből az árnyékból hirtelen kell kilépnie:  az SZC-n belül működő többi, tradicionálisan a szakképzésben működő iskolához képest több éves hátrányban van – ezért itt külön befektetést igényel a szakképzés fejlesztési elmaradásainak pótlása;  az iskola profilja, vagyis a képzési szerkezet letisztulása még zajlik, ezt mielőbb le kell zárni;  növelni kell kínálatát, vagyis az oktatott szakok számát – ebben az új szakok meghirdetésével megtörténtek az első stratégiai lépések;  ugyanakkor éppen a felhalmozott hiányosságok miatt a következő ciklus első felének kiemelt feladata nem a további bővítés, hanem a meglévő, elindított képzések stabilizálása, a működési keretek (források, korszerűsítés, szakos ellátottság biztosítása, gyakorlati képzés, vállalati kapcsolatok stb.) optimalizálása, más szóval a minőségjavítás;  ebben zászlóshajó a következő években az informatikai képzés (annak differenciált területei) és az erős, és a régióban még egyedül álló idegen nyelvi képzés – ez az a két terület, mely eddig is ide vonzotta a jelentkezőket, amelyben a legtöbben tanulnak már most is és amelynek a legerősebbek a szakmai bázisai. 5.1.4. A szakmai közösség, a nevelőtestület „intézményképe” a fenntartóváltás előtt. Korábban a 2014-ben benyújtott pályázatom elkészítéséhez a nevelőtestület egészének konkrét közreműködését kértem. Ennek formája egy Értékelő lap kitöltése volt. Az értékelő lapon 34, az intézmény helyzetére vonatkozó, tematikusan csoportosított kérdésre vártam választ. Alább, a fejlesztési programomban részben szintén ezt a szempontsort követem majd. Az intézményt az egyes szempontok szerint 1-től 5-ig lehetett „osztályozni”; lehetőség volt arra, hogy a válaszadó tetszés szerinti kérdésnél ne adjon értékelést, illetve jelezze, hogy nem rendelkezik elegendő információval. Az értékelő lapon lehetőség volt szöveges formában konkrét javaslatokat megfogalmazni a pályázat írójához. A nevelőtestület tagjaitól azt kértem, hogy az értékelő lapon az iskola jelenlegi működését értékeljék, a javaslataikat az intézmény egészére vonatkozóan tegyék meg. A véleményeket, javaslatokat anonim formában lehetett megadni. A válaszokat az akkori telephelyek szerint összegeztem és értékeltem. A beérkezett értékelő lapok száma a középiskolában: 17 db (az általános iskolában 16 db.) Csupán 3 olyan Értékelő lap érkezett vissza, melyen nem volt megfogalmazott konkrét javaslat. Az aktivitást ez úton, ilyen távolságból is köszönöm.

23

A kérdőív másolatát a melléklet tartalmazza. Itt most csupán a válaszok diagram formában történő összefoglalását és az abból kiolvasható legfontosabb megállapításokat mutatom be. Több oka van annak, hogy ezt a felmérést jelen pályázatomban is felhasználom: 1. Azóta intézményi szintű nevelőtestületi felmérés nem készült, a következő alkalommal ezt lehet viszonyítási pontként felhasználni; 2. Noha az általános iskola 9 hónapja nem része az intézménynek, korábbi kapcsolódása és közelsége révén tükröt tart a jelenlegi intézmény elé is. 3. A felmérés elkészülte óta a legtöbb változási folyamat – így pl. maga az intézményvezetői megbízás kérdése is – lezáratlan, a következő vezetőnek az itt rögzítettekkel is kalkulálnia kell. 5.1.4.1. Általános tapasztalatok A legszembetűnőbb – bár nem meglepő –, hogy a két telephely értékelése jelentősen eltér egymástól. Az általános iskola intézményi értékelése minden tekintetben és a legtöbb területen sokkal pozitívabb! Ennél plasztikusabban nem lehet ábrázolni a tényt, hogy a tagintézmények közötti összhang a korábbi felállásban nem valósult meg, illetve azt, hogy a tagintézmények egészen másképpen reagáltak a saját nehézségeire. Ez fontos tapasztalat lehet a szakképzési centrumok működtetésénél, ahol esetünkben 14 (!) egymástól akár 100 km-re található tagintézmény munkájának összehangolása az elvárás és ahol a központ az iskolától 50 km-re található! 6 olyan terület van, amelyben a korábbi telephelyeken közel hasonlóan, nagyon alacsony értékű minősítés született. A szakmai közösség véleménye alapján tehát ezek az összintézményi működés neuralgikus pontjai: 

Az iskola arculata, megítélése működtetői) környezetben

szakmai

(közoktatási/iskolai,

fenntartói,



Az iskola arculata, megítélése a vonzáskörzet érintettjei, a szülők körében



A tanulói fegyelem színvonala



A diákok átlagos tudásszintje felvételkor (bemeneti eredmények az elvárthoz képest)



A diákok átlagos tudásszintje az utolsó év végén (kimeneti eredmények az elvárthoz képest)



Az oktatás, nevelés, tárgyi feltételeinek, az intézmény felszereltségének színvonala.

A nevelőtestület konkrét értékelése az alábbi diagramból leolvasható. (A sötétebb sávok mutatják a középiskolára vonatkozó értékeket. Azon belül a neuralgikus területeket mélysötét sávok jelzik.)

24

2,7

I. AZ INTÉZMÉNY VEZETÉSE - általában

4,4

2,5

Szakszerűség

4,5 3,3

Törvényszerűség

4,6

2,5

Vezetők feladatmegosztása

4,1

2,7

Vezetők együttműködése

4,6 3,2

Éves munkaterv tartalma

4,5

2,7

Nevelőestület munkájának szervezettsége

4,5

2,2

Nevelőtestület munkájának ellenőrzése

4,3 2,8

II. A NEVELŐTESTÜLET MUNKÁJA - általában

4,4 3,3

Együttműködés

4,7

2,9

Munkafegyelem

4,3

2,4

A vezetés és a nevelőtestület kommunikációja

4,6 2,8

Konfliktuskezelés a nevelőtestületben

4,1

2,9

Szervezettség

4,5

2,7

Motiváltság

4,1

2,4

III. AZ INTÉZMÉNY JÖVŐKÉPE,…

3,5

2,3

Kommunikáció a szülői közösséggel

3,7 2,7

Pedagógiai program, jövőkép

3,9

2,6

Fejlesztési alternatívák világossága

3,6

2,4

Az intézmény lehetőségeinek kihasználtsága

3,0 2,6

Az iskola megitélése a szülők körében

2,9

2,4

Az anyagi és személyi források kihasználtsága IV. OKTATÓ-NEVELŐ MUNKA ÉS…

Általános iskola

3,5

2,6

3,6 3,7

SZMSZ tartalma 1,9

SZMSZ betartása

1,9 2,8 3,0

Hagyományok és megőrzésük 2,2

Bemeneti eredmények

2,9

2,3

3,3 2,6

V. TÁRGYI FELTÉTELEK, ESZKÖZÖK - általában

4,2

3,1

2,6

Kimeneti eredmények Tanulói perspektívák

4,1

3,3 2,3

A tanulói fegyelem

3,3

2,5 2,5

Az oktatás tárgyi feltételei Tisztaság / Eü.

2,8

Biztonság

2,9

2,4

Technikai alkalmazottak együttműködése

2,4 2,6

Az intézmény felszereltsége

25

4,3 4,1

3,4

Házirend tartalma Házirend betartása

Középiskola

3,6

2,1

Az iskola megitélése szakmai körében

3,8 3,7 3,8

5.1.4.2. A Tanári kar „énképe” a legutóbbi fenntartóváltás előtt A középiskola viharos időszakon van túl: az elmúlt másfél évtizedben háromszor (!) zajlott le irányváltás és intézmény-összevonás/átszervezés. A korábbi vezetésnek olyan örökség rendbe tételét kellett felvállalnia, melyre egy egész vezetői ciklus talán elég lett volna, de nem egészen 3 év alatt ez – különösen, ha újabb fenntartó-váltással és a vezető-helyettes halával nehezített évekről van szó – szinte lehetetlen küldetésnek minősíthető. Az előző intézményvezetés az utolsó két tanévében azt a célt tűzte ki maga elé, hogy megállítsa az iskola katasztrofális mértékű színvonal- és létszámcsökkenését, megfordítsa a negatív tendenciákat és megszilárdítsa a rendet és a fegyelmet. Nincs az a jó szándék, szakmai rátermettség, amely az intézményvezetőhöz rendelt erőforrások megfogyatkozása (munkáltatói jogok beszűkülése; költségvetés és gazdálkodástervezés, az anyagi erőforrások fölötti rendelkezés hiánya stb.), a törvényi keretek és a fenntartói gyakorlat megváltozása mellett döntő fordulatot érhetett volna el ilyen rövid idő alatt. Eredmények mutatkoztak néhány kiemelt területen. Ilyennek tekinthető például  a minőségi elvárások beemelése a felvételi eljárásba (3,5-es átlag; az igazgató személyes súlyának növelése a vezérlési folyamatokban);  a tanulói fegyelem javítása, a Házirend és az SZMSZ felülvizsgálata és gyakorlatba ültetése révén;  a tanügy-igazgatási kérdések, pl. a tanulói jogviszonyok, mulasztások feszesebb kezelése (pl. a magántanulók számának, hiányzásoknak a csökkentése);  a vezetői elvárások korábbinál határozottabb, karakteresebb képviselete és keresztülvitele a szervezeten;  az intézmény, a nevelőtestület tagjainak és általában a dolgozók érdekeinek célzottabb és határozottabb képviselete – akár külső konfliktusok felvállalása árán is. Az intézmény korábbi vezetőjének (2012-2015. tanévek) beszámolója szerint a fentiek folytatásán túl a jövőben az oktatás minőségi javítása, a nevelőtestület munkájának magasabb szintű megszervezése és ellenőrzése lesz a fő feladat. Az intézmény vezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy az intézmény elemi problémákkal terhelt a személyi és tárgyi feltételek terén. A hosszú listában többek között a romos épületrészeket, az eszközök hiányát (pl. alapvető sportszerek hiánya) valamint a takarító személyzet kritikus szint alá csökkenését említette. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ezek a problémák esetenként felvethetik a hatósági (ANTSZ, Tűzoltóság stb.) intézkedés szükségességét is. Hogy látja a szakközépiskola helyzetét maga a nevelőtestület? A fenti diagram erre vonatkozóan is szolgál válaszokkal. Elfogultsággal vagy az eredmények szépítésével a nevelőtestület aligha vádolható, és az is kiolvasható az adatokból, hogy a problémákat a nevelőtestület nem kívánja a vezetésre hárítani. Azt gondolom, célszerű a felmérés alapján most csak a fő vonásokat meghúzni. A középiskola nevelőtestülete a saját intézményének helyzetét a megadott szempontok felénél átlagosnak (vagy ahhoz közelítőnek), míg szempontok másik felében inkább rossznak értékeli. A fent (5.1.3.1. pontban) már említett kritikus területeken túl, a legalacsonyabb, közepesnél (2,5/5) gyengébb értékelések közül a következőket emelem ki:  A vezetés szakszerűsége, a vezetők közötti feladatmegosztás;  A nevelőtestület munkájának szervezettsége, ellenőrzése (óralátogatások; tapasztalatok visszacsatolása stb.);  Vezetői kommunikáció;  Az intézmény és a szülői közösség közötti kommunikáció, kapcsolat minősége;

26

   

Az iskola megítélése szakmai körökben; A szervezeti és működési szabályok betartása; A diákok általános tudásszintje felvételkor (bemeneti eredmények az elvárthoz képest) és a tanulói perspektívák; Az oktatás technikai hátterét biztosító alkalmazottak együttműködése a nevelőtestülettel, az oktatást, nevelést támogató tevékenység színvonala;

5.1.5. Tanulói elégedettség jelenleg 2016. március 21. és 23 között került sor a tanulók elégedettségi felmérésére. A felmérés tárgya az intézmény egészének értékelése (tehát nem az egyes tanárok munkája). A módszer: önkéntes, anonim, on-line kérdőív kitöltése az iskolában. A tanulók 1-től 10-ig értékelhették a megadott 31 szempont alapján az iskolát, illetve korlátlanul tehettek szöveges formában javaslatokat, megjegyzéseket. A felmérésben a tanulók 85 %-a részt vett. A résztvevők 64 %-a (a tanulók 54 %-a) szövegesen tett kiegészítéseket.4 Az eredmény a következő5: A tanulók elégedettségének felmérése - 2016. március 21-23. TSZC Szent Imre Középiskolája ÉRTÉKELÉS ÉRTÉKELT TERÜLET

1-től 10-ig „Osztályzat”

OKTATÁS 1.

Az intézmény segít abban, hogy megismerjem és fejlesszem saját képességeimet.

5,9

3

2.

Az iskola olyan tudást ad, amelyet az iskolán kívül és tanulmányaim befejezése után is jól hasznosíthatok.

6,0

3

3.

Feleletnél, dolgozatírásnál/vizsgánál mindig tudom, hogy mit várnak el tőlem tanáraim, mi alapján értékelik a munkámat.

5,9

3

4.

Dolgozataimat két héten belül kijavítják.

7,2

4

5.

Megfelelő visszajelzést kapok a szóbeli és írásbeli feleleteim, dolgozataim/vizsgáim eredményeiről.

7,2

4

6.

Az intézmény felkészít a munkába állásra.

5,5

3

7.

Az intézmény felkészít a továbbtanulásra.

6,6

3

8.

Ha valamit nem értek, vagy lemaradok a tanulásban, az intézményben segítséget kapok, hogy pótoljam a hiányosságokat.

5,1

3

9.

Iskolánkban magas színvonalú az idegen nyelv oktatása. Biztosan jól használható nyelvtudást kapok itt.

7,2

4

5,5

3

10. Az intézményben az oktatásunkhoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak. GYAKORLATI KÉPZÉS

A felmérés hiányossága, hogy az egyes évfolyamok, tagozatok közötti különbségek nem olvashatók még ki belőle. 5 A felmérés diagramja a mellékletek között található. 4

27

11. Az intézmény szakmai gyakorlati helyszínein magas színvonalú a gyakorlati képzés.

5,3

3

12.

A szakmai gyakorlati helyek eszközellátottsága megfelel a korszerű gyakorlati képzés igényeinek.

5,0

2

13.

A szakmai gyakorlati munkahelyeken végzett gyakorlati munka hozzásegít szakképesítésem sikeres megszerzéséhez.

5,5

3

NEVELÉS 14.

Pedagógusaim számára nemcsak a tanulmányi eredményeim, hanem a nevelésem is fontos.

5,9

3

15.

Az intézményünkben hangsúlyt fektetnek a környezettudatos magatartás megismerésére.

5,3

3

16.

Az intézményem hangsúlyt fektet az egészséges életmódra nevelésre, lehetőséget teremt a rendszeres mozgásra, sportolásra (sportkörök, versenyek stb.)

6,2

3

17.

Az intézményem hangsúlyt fektet a nemzeti hagyományok megismertetésére, a magyarságtudat, a hazaszeretet alakítására.

6,1

3

5,2

3

5,6

3

20. Iskolám derűs, nyugodt légkört teremt az itt folyó munkához, tanuláshoz.

5,5

3

21. Az iskola épülete, berendezései korszerűek.

4,7

2

22. Az iskola tisztasága, rendezettsége példamulató.

4,7

2

23. Osztályom összetartó közösség.

5,9

3

5,3

3

25. A tanári kar egységes.

5,4

3

26. A tanári kar elvárásaiban igényes és következetes.

5,6

3

27. Tanáraim szakmai felkészültsége magas színvonalú, korszerű.

6,0

3

5,4

3

29. Az igazgató jelenléte meghatározó az intézményben.

7,1

4

30. A fontos információk időben és érthető formában eljutnak hozzám.

5,3

3

31. Iskolám a régió (környék) egyik legjobb iskolája.

5,7

3

ÁTLAG

5,8

2,9

Az intézmény lehetőséget biztosít számomra, hogy személyes érdeklődésemnek, 18. tehetségemnek megfelelően tanulhassak (pl. szakkör, szakmai és tanulmányi versenyek stb.) 19.

Intézményünk lehetőséget teremt a szabadidő hasznos eltöltésére (színház-és múzeumlátogatás, színjátszás, tánc, kirándulás, egyéb szabadidős programok) MINDENNAPOK, KÖZÖSSÉG

24.

28.

Az intézményben minden diáknak megvan a lehetősége arra, hogy bekapcsolódjon a diákokat érintő döntések előkészítésébe.

Tanáraim olyan emberek, akiknek a véleménye nem tanulmányi ügyekben is mérvadó számomra.

28

Értékelés:  

  

Az iskola átlagosan közepes értékelést kapott; Egyetlen olyan terület sincs, ahol kiugróan magas, elismerő pontot adtak volna a tanulók, lényegében egy szürke, kiforratlan karakterű intézménykép látszik, ahol az egyes erősebb területek nem különösebben ellensúlyozzák, kompenzálják az esetleges hátrányos területeket (pl.: átlagos eszközök versus szárnyaló közösség); Erősségként (4-es osztályzattal) jelenik meg az idegen nyelvek oktatása, és a vezetői törekvések súlya; Leggyengébb terület az iskola eszközellátottsága, felszereltsége, rendezettsége és tisztasága. Ha az iskola alapfeladatát, „küldetését” tekintjük, a legfájóbb pont, hogy az adatokból nem érződik, hogy a tanulók zöme az iskolát biztos alapnak tekintené.

Ezek ugyan sarkos megfogalmazások és nem zárják ki, hogy egyes ágazatokban, egyes évfolyamokon vagy osztályokban van kiugró pozitív tapasztalat, gyakorlat (sőt!), de összességében mégis csak ez az „általános” valóság – a diákok szerint. A tanulói igényekből, elvárásokból a következő feladatok olvashatók ki:  Élesen külön kell választani azokat a területeket, amelyek javításában az intézmény nem vagy kevésbé függ a külső környezettől, a fenntartói/működtetői gyakorlattól, tehát házon belül javíthatók és javítandók. Ezeket magas prioritással, rövid határidővel kell kezelni, fejleszteni – így például…  Oktatás területén: a tehetséggondozást; az iskolán kívüli életre, munkára, továbbtanulásra történő felkészítést. - A tanulók szöveges értékelésében hangsúlyosan jelenik meg az igény a tanítás racionálisabb megszervezésére, a terhek csökkentésére (értsd: a valóban felesleges, vagy kontraproduktiv feladatok, elvárások kiszűrésére).  Nevelés területén: szinte „mindent”! - A tanulók szöveges értékelésében különösen erősen mutatkozik az igény a kulturált, egészséges környezetre, az alternatív programokra, a tanárok és diákok közötti hangnemváltásra.  A mindennapok szervezése, az összetartás terén: a tanári kar együttműködését, igényes követelménytámasztását, kommunikációját; az iskolai légkör javítását és a közösség, a belső kohézió fejlesztését. 5.1.6. Összegzés A Tatabányai SZC Szent Imre Középiskola egy komoly tradíciókra épített intézmény. Mai állapota, működési gyakorlata azonban nem szerves fejlődés eredménye, nem tekinthető optimálisnak. Jelenleg még rendelkezik a működéshez, a feladatellátáshoz elégséges tárgyi és személyi feltételekkel (utóbbiakban jó szinten!), de ezek a feltételek a működés zavartalanságát nem biztosítják, előbb vagy utóbb a fejlődés gátjaivá válhatnak. Ebben különösen súlyos a szakmai, gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek leromlottsága, ami a mégoly kiváló tanári kar munkáját is végletekig korlátozza. Az eredmények elmaradása pedig hosszú távon negatívan hathat vissza a Tanári kar építkezésére is. Az iskola a 2013-2014. tanévig hanyatló korszakát élte. Nincs mögötte támogatói kör, hiányzik a helyi közösségi, társadalmi beágyazottság, szervezetében még cseppfolyós (panta rhei). Kialakulását, működését jellemzően külső történések, gyakori irány- és koncepcióváltások befolyásolták, befolyásolják a mai napig. Ebből következően jelenlegi szervezeti felépítése és működése – az intézmény egészét tekintve – az átmenetiség, a működési bizonytalanság jegyeit viseli magán. Ilyen például:  a vezetői ciklusok kitöltetlensége;  a stabil és pozitív intézményi karakter (arculat és megítélés) hiánya;

29

  

     

szakmai közösség pozitív, de legalábbis világos jövőképének hiánya, alap attitűd a „kivárás”; a belső szabályzók hiánya, a kommunikáció és a gyakorlat közötti eltérések, fegyelmi, szervezési vagy akár a kommunikációs „anomáliák”; az új szervezeti keretek, a szakképzési centrumon belül integrált tagintézmények egységes működésének kialakulatlansága, az intézményegységek együttműködésének az adminisztratív szintre korlátozódása (legalábbis ebből az iskolából nézve); kontraszelekciós beiskolázás maradványai, és más éles különbségek az egyes osztályokban, jelentős különbségek az egyes szakterületekhez vagy tanulócsoportokhoz rendelt épületrészek, tantermek minősége, felszereltsége között; a differenciált oktatási, nevelési formák hiányosságai (l.: tehetséggondozás) IKT eszközpark gyengesége; a ma még szűk szakmai kínálat, a helyi szakképzés alulreprezentáltsága a régióban megvalósuló fejlesztésekben; több területen elavult, elhasznált eszközállomány, épületrész stb.

Ezek jelölik ki a leendő intézményvezető számára a legfontosabb feladatokat. Az is nyilvánvaló, hogy a leendő intézményvezetőnek csaknem minden intézményi területhez hozzá kell majd nyúlnia – ráadásul működés közben, kb. úgy mintha egy autón menet közben kellene a téli gumi garnitúrát nyárira cserélni. Ebből következően hangsúlyos szempont lesz majd a tervszerűség, a prioritások helyes megválasztása és a munkamegosztás módja. Fontos: ez idáig helyzetértékelésemben a problémákra fókuszáltam. Ugyanakkor az iskola rendelkezik néhány területen olyan jelentős tartalékokkal (erősségekkel), melyeket a tervezéskor figyelembe kell venni. Ezeket a következő, fejlesztési elképzeléseimet tartalmazó fejezetben veszem sorra.

30

5.2. Fejlesztési elképzelések Az iskola közössége előtt egyetlen lehetséges cél állhat: az, hogy egy határozott, a fenntartói szándékkal egyező/egyeztetett fejlődési irányt jelöljön ki a maga számára és azon következetesen végig is menjen. Ehhez szervezetét tovább kell fejlesztenie, működését és kapcsolatait rendezni kell – szerintem az alábbiak szerint. Fejlesztési elképzeléseim a fenti helyzetelemzésen alapulnak, az ott leírt problémákra reflektálnak. Elképzeléseimbe felvettem több a nevelőtestület tagjai által megfogalmazott javaslatot is – bízom benne, hogy ráismernek majd az érintettek és megbocsájtják, hogy ezúttal eltekintek a külön-külön történő hivatkozásoktól. Ugyanakkor mivel 9 hónapja megbízott igazgatóként én állok az iskola élén, élni kívánok a lehetőséggel, és nem csak jövőre irányuló elképzelésekről írok, hanem tételesen elszámolok az elmúlt időszak intézkedéseivel, folyó ügyeivel is. A tanévből eltelt 130 tanítási nap során csaknem 50, az általános működést a korábbiakhoz képest új irányba elmozdító intézkedést hajtott végre az iskola vezetése. Vagyis minden második-harmadik napra jutott egy-egy olyan döntés, mely az iskola jövőbeni működését is befolyásolja. Ezt azért tekintem fontosnak, mert azt bizonyítja, hogy az iskola jelenlegi vezetése, (szigorúan ide értve a teljes vezetést: az igazgatóhelyetteseket és a gyakorlati oktatásvezetőt) – függetlenül a legitimációs deficittől, és az erőforrások hiányától –, „bevállalós” volt, nem kivárásra, hanem a feladatok felvállalására épített. Akár a népszerűtlenséget is megkockáztatva. Ez pedig olyan erkölcsi biztosíték, amelyet valamennyi, a munkában részt vevő kolléga megítélésekor figyelembe kell venni! Remélem továbbá, az is kiviláglik majd, hogy eddigi működésem nem ötletelés, sodródás, hanem jól megfontolt, világos koncepción alapuló munka volt. Az általános célok meghatározása után a konkrét fejlesztési teendőket veszem sorba. A fejlesztési elképzeléseket 6 témakörbe csoportosítottam (5.2.2.- 5.2.7). Az egyes témaköröknél először az elmúlt hónapok intézkedéseit és az abból következő teendőket tárgyalom, ezt követik a megvalósítás előtt állók. Az egyes tételeknél konkrét célokat, feladatokat és határidőket fogalmaztam meg, többségükhöz rövid indoklást is illesztettem.

5.2.1.

Általános alapelvek, stratégiai célok

Az intézmény vezetőjének feladat és felelősségi körét a nemzeti köznevelési törvény 69. §-a tartalmazza. Ennek teljesítése során a következő alapelveket kívánom érvényesíteni: 5.2.1.1. Normaközvetítés Az iskola felfogásomban nem a „szolgáltató szektor” egyik eleme, ahol a vásárló a diák vagy a családja, a nevelőtestület pedig a kiszolgáló személyzet. Nem is pusztán egy végrehajtó szervezet. Az iskola érték-, tudás- és normaközvetítő, normateremtő szakmai intézmény és meghatározott célok elérésére szervezett közösség. Nem arra születet, hogy sodródjon a körülményekkel. Hanem arra, hogy otthonos, rendezett, nyitott és elfogadó környezetet és feltételeket biztosítva diákjait eljuttassa odáig, hogy harmonikus és harmóniát teremteni képes lélekkel, független, szabad személyiséggel, az önálló élethez szükséges elméleti és gyakorlati – ezen belül kiemelten versenyképes szakmai – tudással léphessék át a felnőtté válás küszöbét.

31

5.2.1.2. Stratégiai gondolkodás, konkrét stratégiai célok Az iskola erősségei:  A tanárok szakmai és módszertani felkészültsége.  A „Régi hírnév” - műszaki illetve természettudományos tradíciók (elektrotechnika, informatika, vegyipar és ezek ötvözete).  Az informatika szak kínálata, mely ma az egyik legnépszerűbb területet képviseli, amelyben mindenki – még a laikusok által is – elismert innovációs lehetőségek vannak, és amely a szó szoros és szakmai értelmében sem ismer határokat.6  Bejáratott, modellértékű külső szakmai kapcsolatrendszer (CISCO Akadémia, Richter Nyrt.) – jól körvonalazódó hasonló vonalakkal (Zoltek Zrt., Micosoft).  Az intézményvezetés elkötelezett, bizonyított aktivitása és személyes részvétele a hosszú távú tervek és értékek ill. a belső működési rend kialakításában és működtetésében.  Intézményi székhely centrális elhelyezkedése, (részben) felújított állapota.  A közelmúlt országos (és nemzetközi) versenyeredményei. Stratégiai célnak tekintek minden a puszta túlélésen túlmutató, az erősségekben rejlő potenciál maximális kibontására irányuló szakmai törekvést. Ezek közül a legfontosabbak az alábbiak. Az intézményt a szakképzési centrumon belül úgy kívánom működtetni, hogy az országos illetve fenntartói elvárások mellett egyéni, a helyi igényekkel, közösséggel összhangban épülő karakterrel rendelkezzen, az intézményi együttműködés, integráció ne váljon erőltetetté, mesterkéltté. A következő vezetői ciklus során el kívánom érni: a) A 9. évfolyamon átlagban 4 teljes létszámú (< 30 fő) osztály (minimum 3), indításához és fenntartásához szükséges tanulói létszám és minőség biztosítását; b) Azon jogszabályi feltételek folyamatos teljesülését, melyek alapján az iskola szabadon dönthet a beiskolázás felvételi vizsgához kötéséről. c) A nyelvi előkészítő évfolyam megtartását (az angol mellett másik idegen nyelvvel is), az ehhez szükséges jogszabályi elvárások folyamatos teljesítését; d) A szakképzés terén jelzett vagy már elindított fejlesztési folyamatok eredményes lezárását, úgy mint:  a differenciált informatika oktatás kiépítése, a tehetséggondozás formáinak bővítése;  új informatikai, vagy rokon szakmák bevezetése, a képzés elmozdítása szoftverfejlesztői irányba;  az informatikai eszközpark korszerűsítése;  az elektronikai ágazati képzés stabilizálása, a valamennyi évfolyamot kiszolgáló technikai és személyi feltételek kialakítása;  vegyész technikusi ágazati képzés meghonosítása;  új szakirány bevezetését az érettségihez kötött képzésekben;  legalább még egy a Richter Zrt.-vel kialakított együttműködéshez hasonló gyakorlati képzési partnerkapcsolat kialakítása. e) A szakgimnáziumi szerep tartalommal és eredménnyel történő megtöltését. Jelesül azt, hogy a magas fokú és differenciált szakképzés mellett az általános műveltségi képzés ebben az iskolában mérhetően és elismerten magas követelmények és eredmények mellet folyjék; 6

„2015-ben 22 ezer informatikus végzettségű dolgozót tudtak volna felvenni a cégek, ha nem lenne munkaerőhiány informatikusokból - többek között ez derül ki abból a még hivatalosan nem publikált kutatásból, amit a Bell Research készített a Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség és az NFM megbízásából.” http://index.hu/gazdasag/2016/03/04/informatikushiany_munkaeropiac_oktatas_informatika/

32

f)

Ennek érdekében a pedagógiai program felülvizsgálatát, hogy a második idegen nyelv illetve a művészeti tárgyak oktatása az iskolában ismét teret nyerjen;

g) Azt, hogy az intézménybe érkező diákság és szülői közösség tudatos iskolaválasztás alapján adja be jelentkezését; h) Továbbá azt, hogy az iskola a fentiek mellé saját határain túlmutató jövőképet tudjon felmutatni – vagyis ténylegesen biztosítson a munkavállaláshoz, illetve a tehetséges tanulók számára az iskola profiljához közel álló szakirányokon a felső fokú továbbtanuláshoz szükséges tudást. Fontos: szemtanúja voltam annak, hogy itt 3-4 év alatt milyen minőségben és eredménnyel vittek, vihettek át érdemi változásokat a döntéshozók, az arra hivatottak, milyen rövid időszakonként változott meg az oktatás jogi, intézményi környezete. Ez alapján nem pártolom az ötletszerű, öncélú változtatásokban tobzódó furort. A következő időszak, ezen belül a következő vezetői ciklus első éveinek feladata:  a megkezdett folyamatok lezárása,  az eredmények stabilizálása,  a jó gyakorlatok rutinná alakítása,  valamint a szakképzés mellett, azon belül a nevelő munka igényességének erősítése. Ezek nélkül stabil intézményi kultúra nem fog kialakulni! Elvárom magamtól és iskolámtól, hogy a fent meghatározott célok mérhető pontjain az eddigiekhez képest a mutatók javuljanak. Meggyőződésem, mert tapasztaltam, hogy az ehhez szükséges szakmai, személyi hátérrel az iskola rendelkezik. Összességében a cél egy olyan szakgimnázium felépítése és működtetése, mely magas szakmai presztízzsel rendelkezik a műszaki szakmák képviselői, a szülői és intézményi körökben is. Miben mutatkozhat meg a magas presztízs, tekintély? Abban, hogy ezt az iskolát…  szakmai tekintetben a megyehatárokon túl is jegyzik;  beiskolázási körzete a jelenlegihez képest tágul –a földrajzi meghatározottságot átlépi;  a környék neves gimnáziumaival egy szinten jegyzik – műszaki és egyes természettudományos területen ezek alternatíváiként. 5.2.1.3. Pro aktivitás Az intézmény és vezetése nem várja és elviseli a fenntartói, szakmai döntéshozói határozatokat, hanem kérésekkel, javaslatokkal, programmal elébe megy, olyan időszakban, amelyben lehetőség van a döntéshozatal befolyásolására. Vezetőként feladatom ennek előkészítése és meggyőző, hatékony képviselete. Ez eddig egy kevésbé eredményes területe volt az iskola működésének. Objektív akadályt képez a tény, hogy a döntéshozatal és a feladatellátás térben rendkívül távol zajlik, és - a tapasztalatok alapján - az informális és szakmai csatornák párhuzamossága mutatkozik. Hogy mikortól lesz képes a fenti elv működni, az nem csupán az igazgató személyétől függ. Akkor van esélye, akkor talál majd elfogadásra az érintetteknél:  ha az iskola vezetése a szükséges legitimációt megkapja,  ha a szándékot az intézmény működésének minősége, teljesítménye hitelesíti.

33

5.2.1.4. Tervszerűség, középtávú tervezés – minden szervezeti szinten Az iskola nem csak éves munkatervet fogad el, hanem középtávú stratégiát, melyből a szakmai közösségek bontják le a konkrét feladatukat. E tervnek kiinduló pontját jelen pályázat, illetve annak megvitatása adja. A szervezet (nevelőtestület, munkaközösségek, projektcsoportok) a munka megosztását nem csupán a napi működés szempontjából, hanem a hosszabb távú célokhoz rendelve alakítja ki. A közösen kialakított konkrét célok adják az ellenőrzés magját – a megfogalmazástól a mérések kiértékeléséig. Mindez az elmúlt 9 hónapos időszakban az iskola legmagasabb vezetői szintjén megvalósult. A jövő feladata, hogy a középszintű irányítás is ezen alapuljon.

5.2.2.

Tanügyigazgatás – Szervezés, irányítás

5.2.2.1. A 2015-2016. tanév eddigi intézkedései, eredményei Terület, feladat

Konkrét intézkedések

További feladatok

Prioritás Határidő

Az iskolai szabályzatok teljes köre elavult volt szeptemberben (!).

1.

Szabályzatok felülvizsgálata

A frissítést akadályozta a fenntartóváltás, illetve az SZC saját szabályzóinkat hiánya is. A hiánypótlás, a jogszabályoknak történő megfeleltetés megkezdődött (tűzvédelem, SZMSZ elemei, munkaköri leírások, leltározás stb.). Az iskola - akár csak korábban az SZC - nem rendelkezik a változásokat lekövető SZMSZ-szel, Pedagógiai programmal.

Átmeneti szabályozási 2. gyakorlat bevezetése

Több hivatalos eljárásnak nem volt, vagy nincs bejáratott eljárásrendje. Ezt a hiányosságot kellett pótolni konkrét problémákra koncentráló szabályzók (részterületeket szabályozó eljárásrendek, checklisták, és vezetői utasítások) felállításával.

34

Az iskola szabályzatait a vezetői ciklus 2. évére teljessé kell tenni. Kiemelt elvárás az új SZMSZ és a Pedagógiai program megalkotása.

1

2016-17. II. félév

El kell készíteni az iskolai SZMSZ-t. Hiba volna, ha ez csupán vezetői alkotás volna. Nevelőtestületi projektfeladatként kell elkészülnie. A vezetői utasítások gyakorlatát a minimálisra kell szorítani a jövőben.

1

2016-17. II. félév

Idén 4 fős, új, előzmények nélküli (!) vezetés állt az iskola élére:  általános igh.  szakmai és fejlesztési igh.  gyakorlati oktatásvezető. Meg kellett teremteni a vezetők Vezetői közötti együttműködés formai, 3. munkamegosztás technikai feltételeit. A munkamegosztást át kellett vinni a napi gyakorlatba, az intézményi szervezetbe. Ez az elmúlt hónapok legsikeresebb változtatása lett. Ez ma az iskola leghatékonyabb "csapata".

Idén az aktuális működéshez kapcsolódó iratok kezelési rendjét alakítottuk ki. 4. Irattári rend felülvizsgálata

Egyelőre a Titkárságon és az igazgatói területen fejeződött be ez a munka.

A beiskolázás világos, hosszú távú koncepció alapján zajlik. Beiskolázási 5. protokoll átalakítása

A jelenlegi vezetői stábot és annak munkamegosztását meg kell hagyni. Fejlesztendő: a közép szintű vezetés és irányítás.

1

2017-18. I. félév

A könyvtárhoz hasonlóan kell a 3 jogelőd teljes, jelenleg 4 helyiségben rendezetlenül "tárolt" irattári anyagát felülvizsgálni, selejtezni és kulturált formában archiválni.

3.

2017-18. II. félév

El kell készíteni az iratkezelési szabályzatot.

1.

2016-17. I. félév

2.

2018-19. I-II. félév

1

Folyamatos

Cél: a felsőbb vezetéshez hasonló szintű együttműködési kultúra, önállóság és hatékonyság megteremtése.

A beiskolázási teendők egy részét középvezetői szintre kell delegálni.

A beiskolázási stratégia kialakítása, és vezérlése idén már vezetői teamben zajlott. A szakképzési elemek Az új fenntartói nagyobb hangsúlyt kaptak. elvárásokat be kell illeszteni. Rögzült a feladatmegosztás, az eljárásrend, kibővült a rendezvények Lásd még: 5.2.3.2. köre.

Visszacsatolás formáinak kialakítása.

Belső ellenőrzés 6. rendszerének megalapozása

Óralátogatások rendszere ismét éves terv szerint zajlik kapcsolódva – az idő közben felfüggesztett – minősítési eljárásokhoz.

A tervszerű ellenőrzések rendszerének kialakítása az oktatás-nevelés, a tanügyigazgatás és a működés egyéb területein is.

Elkészült az Intézményi önértékelési Ellenőrzési feladatok rendszer első verziója. delegálása középvezetői szintre is. Az értékelési rend szabályzóinak felülvizsgálata.

35

Megtörtént a helyi sajátosságoknak megfelelő, új eljárásrend kialakítása. A tanulói jogviszony 7. kezelésének felülvizsgálata

Megtörtént a különleges jogviszonyok felülvizsgálata és jogszabályi elvárásokhoz igazítása (l.: magántanulók a szakképzésben).

A papír alapú naplót novemberben felváltotta az E-napló.

E-napló 8. bevezetése

Ez a tanév egyik legdöntőbb fejlesztése.

10.

Hiányzások kezelése

1.

2016-17. II. félév

1.

Folyamatos

Integrálás az SZMSZ-be

_

_

Integrálás az SZMSZ-be

_

_

Az E-napló lehetőségeinek kihasználása  az elektronikus tananyagtámogatásban,  a tanulói munka szervezésében. Hatékony alkalmazások felvétele a diákok és a szülők tájékoztatására.

A tanulókkal kapcsolatos tanári adminisztráció ezzel 90 %-ban digitálissá vált. Megszűnt a papír alapú tanári adatszolgáltatás.

Felmentések, határozatok 9. kiadása, nyilvántartása

A szabályok integrálása az SZMSZ-be.

A leadott szakértői vélemények, az azok alapján született tantárgyi felmentések és a kapcsolódó ügyviteli folyamat teljes körű felülvizsgálata. Módosult a hiányzások nyilvántartásának, és kezelésének rendje. Az eljárásrendet (így pl. az érintettek tájékoztatását és a kiértesítések rendjét) a törvényekhez és a házirendhez igazítottuk. Elindult az elektronikus nyilvántartás és adatszolgáltatás.

36

Kiemelt:  az e-naplófelhasználók ellenőrzési rendjének kialakítása,  integrálása az SZMSZ-be,  riportok ésszerűsítése.

Első alkalommal kerül sor olyan érettségi vizsgákra, amelyben a közösségi szolgálat feltételként jelentkezik. 11.

Közösségi szolgálat

Megtörtént a közösségi szolgálat helyzetének teljes intézmény szintű felmérése és korrekciója.

Integrálás az SZMSZ-be

_

_

2

2016-17. II. félév

2.

2016-17. I. félév

3

2016-17. I. félév

1

2016-17. I. félév

Új eljárásrendet alakítottunk ki a szülők, diákok tájékoztatásától az iratkezelésig.

Továbbképzési 12. program

Hosszú idő óta először lezajlott a kötelező továbbképzések helyzetének felmérése. Ez alapján készült jogszabálynak megfelelő beiskolázási terv.

Tanév elején elkészült és a 13. Vizsgaszabályzat nevelőtestület elfogadta az iskola első vizsgaszabályzatát.

Továbbképzések és az iskolai pedagógiai program összehangolása.

Ezt a tanév tapasztalatai alapján felül kell vizsgálni (pl.: belső vizsgák racionálisabb ütemezése a tanárok és diákok túlterheltségének kizárása érdekében). A módosított szabályzatot az új SZMSZ-szel ( annak mellékleteként) összhangba kell hozni.

Igyekeztünk ésszerűsíteni az tanárok által ellátott ügyelet szabályait. 14.

Ügyeleti rend módosítása

A pedagógus15. minősítési eljárások

Alapelvek: feladatátadás a portaszolgálatnak, arányos tehermegosztás tömbösítés, új területi beosztás.

Zökkenőmentesen és eredményesen zajlott párhuzamosan a belső értékelési rendszer építkezésével.

37

A felügyelet hatékonyságának ellenőrzése: hiátusok, perifériális területek, kísérés (pl.: gyakorlati képzési helyek) szabályozása

Az iskola saját értékelési rendszerének felülvizsgálata, reformja és stabilizálása. A jogszabályi és fenntartói igények minimálisan szükséges, de magas szintű teljesítése.

Módosítottuk a tantárgyfelosztás elkészítésének eljárási rendjét. Megtörtént a korábbi gyakorlat felülvizsgálata: jelenleg 3 szintű A előkészítés során szigorúan vezetői tantárgyfelosztás 16. hatáskörben születnek a döntések. jogszabályi megfeleltetése A tantárgyfelosztás mai formájában naprakészen szolgálja ki az adatszolgáltatási, a munkaerőgazdálkodási és stratégiai tervezési igényeket.

_

_

5.2.2.2. Feladatmegosztás és annak nyilvánossága Cél:

Szándékomban áll az intézmény vezetői, illetve a vezetést közvetlenül támogató munkatársak közötti munkamegosztás további javítása, és új felelősségi formák kialakítása. Mindezt annak érdekében, hogy az egyes részterületek szervezettsége és működése – érezhetően – hatékonyabb és áttekinthetőbb legyen. A feladatmegosztás és a felelősségek rendszere nyilvános lesz. A szervezet struktúrájára vonatkozóan az alábbi javaslatokat fogom tenni a nevelőtestület felé. Feladat / Módszer

Prioritás

Határidő

1.

Vezetői döntési, ellenőrzési jogosultságok delegálása a törvényesség keretein belül (pl. helyettesítések kiírása)

1

Megvalósult

2.

Munkaközösség vezetők feladatainak, felelősségének kiterjesztése, gyakoribb bevonásuk vezetői döntések előkészítésébe (pl.: ellenőrzés, kötelező részvétel a vezetői megbeszéléseken; szaktárgyi mérések, tanári minősítések, vezető helyettesítése stb.)

1

2016-17 I. félév

3.

Technikai-koordinátor „kinevezése”

3

2017-18 I. félév

4.

A titkárság folyamatos elérhetőségének, működésének biztosítása naponta 7,30-tól 16.00-ig

1.

Megvalósult

5.

Intézményi „projektekhez” rendelt – szakmai csoportok felállítása, például az alábbi területeken:  Mérés, értékelés  On-line szervezés (E-napló; honlap-szerkesztés stb.)  Vizsgaszervezés  Pályázatkezelés  Lobby (külkapcsolatok)  Hagyományok ápolása  Rendezvényszervezés (állandó stáb!)

2.

2017-18 I. félév

38

_

Rendszeres és kötelező szakmai megbeszélések bevezetése, területenként és szintenként meghatározott rendszerességgel. 

Szűkebb vezetés = ig.; igh.-k.; gyakorlati oktatásvezető; osztályfőnöki munkaközösség vezető; titkárság/technikai személyzet koordinátora időben kiértesítve  ülései heti rendszerességgel, hét elején; az üléseken kötelezően meghívott: a tárgysorozatban érintett munkaközösség /projektcsoport vezetője, illetve az éves tervben érintett program felelőse.



Vezetés = fentiek; munkaközösség vezetők  ülései stratégiai jellegű, intézmény egészét érintő döntések, programok, intézményi dokumentumok elfogadása előtt; az üléseken kötelezően meghívott: a tárgysorozatban érintett projektcsoport vezetője.

6.

1 

Nevelőtestületi értekezletek  ülések havi rendszerességgel, az üléseket az éves munkatervben kell rögzíteni (a tanévnyitó illetve a fél éves értekezlet hónapjában nincs másik ülés).

2016-17 I. félév

+ Rendkívüli értekezletek. 

Szakmai munkaközösségek  üléseinek rendszeressé alakítása az éves munkaterv alapján elkészített feladatokhoz rendelten a munkaközösség által meghatározott, a vezetéssel egyeztetett időben, intézményvezetőnek tett beszámolási kötelezettséggel.



Projektcsoportok  ülései a projekttervben meghatározott rögzített időben, intézményvezetőnek tett beszámolási kötelezettséggel.

Indoklás, kiegészítés: Az elvárások szerteágazó jellegéből következik a feladatmegosztás célzottá tétele. Az intézmény vezetője több területen nem lehet egyszerre jelen, sőt részletekbe menő hozzáértése sem elvárható. Feladata az ilyen területek a koordináció, a szervezeti egységek összhangjának megteremtése és az ellenőrzés. Az igazgató személyénél és személyes jelenléténél fontosabb, hogy a célokat elérje az intézmény, és ennek során senki ne vállaljon többet a teljesítő képességéhez mérten és a tőle elvárható szint alatt sem. Ösztönözni kívánom az egyes szervezeti egységek jelenleginél önállóbb, szervezettebb de az intézményi céloknak erősebben alárendelt (!) működését. Az egyes projektcsoportokkal szembeni formai elvárásokat a minimumon kívánom tartani. Így munkaköri leírás nem készül, feladataikat a projektterv alapján végzik. Ezeket a csoportokat fontosságuk tekintetében a szakmai munkaközösségekkel egyenértékűnek tekintem, de vezetőik értelem szerűen nem rendelkeznek a szakmai munkaközösségek vezetőihez hasonló jogosultságokkal.

39

Mivel a többletmunka anyagi elismerése ma nem az igazgató kezében van, ezt alternatív módon kell megoldani. Úgy tekintem, hogy a formálisan is rögzített feladatok és tisztségek esetén a munkaidőkeret terhére számoljuk el a tevékenységet és ezt az egyéb megbízásoknál (helyettesítés) figyelembe vesszük. Ezen kívül meg fogom vizsgálni annak lehetőségét, hogy milyen feltételekkel lehet a kívülről bevont forrásokat elismerésre is fordítani. Egyéb, fontos megjegyzés: a programban vázolt célok elérésének és az intézményvezetőhöz a törvény által rendelt feladatok ellátásának feltétele az intézményvezetői és helyettesi státuszok teljes munkaidőben történő biztosítása a következők szerint:  igazgató  általános igazgató helyettes  szakmai és fejlesztési igazgató helyettes  gyakorlati oktatásvezető 5.2.2.3. Ellenőrzés, mérés, értékelés - a visszacsatolás nyilvánossága Annak érdekében, hogy se a célok, se az értékelések ne a levegőben lógjanak, meg kell újítani, és tartalommal kell megtölteni az intézmény ellenőrzési, értékelési gyakorlatát.

Cél:

Az elvégzett munka és kialakított programok hatékonyságának kontrolljához (különösen a nyelvi és szakmai képzés terén), a változtatások megalapozottságához rendelkezzen az intézményviszonyítási pontokkal, adatbázissal, mely az érintettek számára könnyen elérhető és kezelhető (on-line adatfelvétel, digitális tárolás). Feladat/Módszer

Prioritás Határidő

Az ellenőrzési rendszer megújítása a gyakorlatban (szükség esetén a PP, SZMSZ illetve meglévő gyakorlat módosítása)

1.

Mérési pontok és módszerek meghatározása (Éves ellenőrzési terv / Intézményi belső értékelési rendszer frissítése).

1.

2016-17 I. félév

Mérés-értékelés csoport felállítása. A mérések megszervezésének, értékelésnek ki kell terjednie az alábbiakra. 2.

Bemeneti tanulmányi eredmények, kompetenciák, a családi és tanulói motivációk mérése.

1

Azonnal

3.

Elégedettségi mutatók mérése valamennyi intézményi szinten – ide értve a tanári, tanulói és szülői elvárásokat, véleményeket. Átfogó intézményi mérések 2-3 évente.

1.

2016-17 tanév

4.

A fenntartói döntéseket befolyásoló eredménymutatók (kompetenciamérés) javítása szükség esetén.

2.

Folyamatos

5.

Után követés valamennyi kimeneti ponton: érettségit, szakvizsgát követően.

2.

2016-17 II. félév

40

6.

Belső vizsgarendszer felülvizsgálata a szakmai előmenetelt, a továbbhaladást leginkább befolyásoló tantárgyak esetében (érettségi tantárgyak, idegen nyelv, szakmai tárgyak) ezek eredményének beépítését a tanulói értékelési rendszerbe.

1.

2016-17 I. félév

7.

Az előzőn belül kiemelten: a nyelvi előkészítő osztályok mérése.

1.

2016-17 I. félév

1.

Megvalósult

1.

Folyamatos

A nevelőtestület tagjainak- éves ellenőrzési terv keretében vagy minősítési programban meghatározott szempontok szerinti ellenőrzése és értékelése. 8.

9.

Fenntartva azt az intézményvezetői jogosultságot, melyet a Nkt. 69.§ (3) biztosít az intézményvezetőnek, s amely szerint külső szakértőt kérhet fel az intézményi munka színvonalának értékelése céljából – pl. vitatott ügyek esetében. Az eredmények szakmai és nyilvános (!) feldolgozása, visszacsatolása.

Magyarázat, kiegészítés: Mivel a mérés értékelés fent vázolt rendszere nem külső elváráson, hanem belső döntésen múlik, a formai követelményeket is a szakmai közösség határozza meg. A kapcsolódó adminisztráció ésszerű meghatározásával (pl. párhuzamos nyilvántartás, a papíralapú rögzítés kizárásával stb.), a mérések éves munkarendbe, tanítási napok közé iktatásával – nem jelenthet a várható hozadékhoz képest aránytalan többlet terhet. Az elmúlt tanév tapasztalatai – a leterheltség és a szervezési problémák – alapján a belső vizsgák rendszere felülvizsgálandó! Az magától értetődő, hogy az oktatás folyamatának legalapvetőbb értékelési eszközei (érdemjegyek, osztályzatok, vizsgaeredmények stb.) is szerves részét képezik a visszacsatolásnak. Ezekből viszont célszerű kiválasztani csupán azokat a pontokat, melyek az intézményi problémák, a célok vonatkozásában relevánsnak tekinthetők és ezért az intézmény visszatérően, hosszabb távon is kívánja vizsgálni. Erről a munkaközösségek véleményének kikérése után a Mérés, értékelési csoport tesz javaslatot és a fejlesztési igazgató valamint a gyakorlati oktatásvezető véleményének kikérésével az igazgató dönt. Külön kiemelendő, hogy a nyelvi előkészítő oktatás eredményeire vonatkozóan a jogalkotó sajátos elvárásokat rögzített (B2 típusú nyelvvizsga, emelt szintű érettségi a kimeneti ponton). E területnek az értékelési rendszerét ehhez kell igazítani! 5.2.2.4. A nevelőtestület munkájának napi szintű irányítása A fenti stratégiai következetessége.

célok

megvalósításának

Achilles-sarka

a

munkavégzés

Ha a nevelőtestületen belüli együttműködés jó szintű és képes következetesen érvényesülni, az már önmagában - a mintaadáson és hitelességen keresztül – a minőségjavítás irányába fog hatni a tanuló közösségen belül is. Az intézményvezető felelőssége e következetesség feletti őrködés. Ezért vezérelvként állítom a nevelőtestület elé a következőket.

41

Cél:

Az oktató, nevelő munka kiegyensúlyozottságának, zavartalanságának feltételen biztosítása. Feladat/Módszer

Prioritás

Határidő

1.

A tanítási órák védelme (tanítási órák elmaradásnak minimálisan indokolt szintre csökkentése, határidők – ide értve a tanítási időt – betartása illetve annak ellenőrzése).

1.

Folyamatos

2.

Helyettesítések szakszerű megszervezése, nyilvánosan elfogadott szempontok alapján. A helyettesítési kiírások módjának felülvizsgálata, módosítása.

1.

Megvalósult

3.

Arányos teherviselés helyettesítésekben és egyéb feladatellátásban. Az arányosság védelme érdekében ezek világosan követhető nyilvántartása.

1.

Folyamatos

4.

A nevelőtestület döntési, véleményezési hatáskörébe tartozó dokumentumok előkészítése és elfogadás előtt érdemi konzultáció lehetőségének megteremtése.

1.

Folyamatos

5.

A szakmai kérdések az érintett körben történő, célzott feldolgozása:  az oktatási, nevelési problémák informális szintről (pl. spontán beszélgetések) szakmai szintre emelése,  dokumentálása, prezentációja,  az esetmegbeszélések rendszerének kialakítása.

2.

2017-18 tanév

6.

Konfliktusok, problémák rövid határidejű lezárása.

1

Folyamatos

Kiegészítés: A fentiek nem különleges, hanem általános szakmai alapelvek, elvárások. Annak az oka, hogy itt mégis felsoroltam az, hogy ezek a gyakorlatban nem érvényesülnek maradéktalanul. Nem gondolom viszont, hogy a korábbiakhoz képest „szigorúbb” elvárások a nevelőtestület tagjainak alacsony motiváltsága mellett teljesülhetnek. Az anyagi megbecsülés is ide tartozik, ám ebben az intézményvezető hatásköre, mozgástere rendkívül leszűkült. Más módon kell tehát a pozitív motivációt fenntartani. Ilyen eszköznek tekintem a pedagógiai optimizmuson túl  a világos és nyílt kommunikációt;  a munkahelyi légkör oldottságát;  az infrastrukturális háttér (technika, szervezés stb.) kiszámíthatóságát;  a biztonságérzet megőrzését;  a szakmai támogatások (pl: továbbképzések, információközvetítés) rendszerét;  a feladatmegosztás ésszerűségét;  a munka arányos elosztását;  az adminisztrációs feladatok racionális szinten tartását (E-naplóval immár a csökkentését!) - nyilván a törvényi kötelezettségek maradéktalan teljesítése mellett.

42

5.2.3.

Oktatás, nevelés – A szakmai munka szervezése

5.2.3.1. A 2015-2016. tanév eddigi intézkedései, eredményei Terület, feladat

Konkrét intézkedések

További feladatok

Prioritás Határidő

A kinevezésre a jogszabályok és a Az új szakmai fejlesztési fenntartóváltás tették lehetővé. koncepció tantestületi elfogadása a vezetői Szakmai A kinevezést ugyanakkor programmal egy időben, igazgatóhelyettes egyedivé tette 2 vezetői feltétel: 1. annak részeként. munkakörének  átfogó szakképzési koncepció kialakítása megalkotása (kutatás, elemzés A részfeladatok alapján), kibontása, ütemezése  a feladatkör kiegészítése és vezérlése. fejlesztési tartalmakkal.

1

2016-17. I. félévtől folyamatos

Fejlesztendő:  A középszintű szakmai konzultációk rendszere  Visszacsatolási formák kialakítása, ellenőrzése.  A feladategység (projekt-szemlélet), a szervezési kultúra.

2

2017-18. I. félév

A közismereti és szakmai munkaközösségek együttműködésének erősítése.

2

2017-18. I. félév

A Pedagógiai program módosítása – szakképzési stratégia alapján.

1

2016-17. II. félév

Értekezletek, 2. szakmai konzultációk

Rendszeressé váltak a heti és havi szakmai megbeszélések – a szűkebb vezetésben hatékonyan, a középvezetői szinten egyelőre jellemzően a vezetői igényekhez igazodva, kevesebb konzultatív tartalommal, visszacsatolással.

A diákok és a nevelőtestület információhiányát több lépésben pótolni kellett (pl.: a gyakorlati képzésben történő részvétel törvényi elvárásai). A szakképzés és közismereti 3. képzés összehangolása

Világossá kellett tenni a kapcsolódó eljárási szabályokat, felelősségeket. Tudatosítani kellett az új, ágazati képzési modellt. Ehhez kiváló hátteret szolgáltatott a gyakorlati oktatásvezető státuszának visszaállítása, a szakmai igazgatóhelyettes kinevezése.

43

Új ágazati 4. képzések előkészítése

2016-2017. tanévtől várhatóan új szakmai képzések indulnak:  vegyésztechnikus  műszaki informatikus. Ezzel ismét 4 osztály lesz a 9. évfolyamon.

Szakértők bevonása a 5. szakmai munka fejlesztésébe

3 területen igényeltünk az OH-n keresztül külső szakértői, módszertani támogatást:  idegen nyelvi képzés;  informatika oktatás  szervezetfejlesztés

A képzés személyi és tárgyi feltételeinek folyamatos biztosítása. A képzés hosszú távú stratégiájának felülvizsgálata a tapasztalatok birtokában.

A vezetői koncepció külső, szakmai kontrollja.

1

Folyamatos

1

2016-17. I-II. félév

2

2016-17. I-II. félév

2

2017-18. II. félév

Az elsőben már lezajlott az érdemi szakmai kapcsolatfelvétel. Cél: a nyelvi előkészítő képzés megtartása. Könyvtári szabályzat megalkotása

5 éves tartozást pótoltunk. A 26.000+ db-os könyvtárunk elhanyagolt állományát rendszereztük.

6.

A könyvtár rekonstrukciója

Felszámoltuk az iskola egyik szégyenfoltját. Megteremtettük a feltételét a digitális nyilvántartásnak. Ennek biztosítéka volt a könyvtárosi állás betöltése.

A könyvtárat alkalmassá kell tenni arra, hogy alapfeladatán túl hátteret, keretet adjon a következőkhöz is:  tankönyvellátási feladatok,  vizsgaszervezés,  tehetséggondozás,  rendhagyó tanítási órák,  exkluzív rendezvények,  szakmai konzultációk szervezése. Digitális nyilvántartás kialakítása, működtetése. A tervszerű állománybővítés megkezdése. Bekapcsolódás a digitális tananyagkezelésbe.

44

5.2.3.2. Beiskolázási stratégia Minőségi, teljesítménybeli feltételekhez kötött beiskolázási gyakorlat bevezetése. Cél: A tudatos iskolaválasztás elősegítése. A meghirdetett szakok elindításához szükséges létszám biztosítása. Feladat/Módszer

Prioritás

Határidő

1.

Erőteljes beiskolázási „kampány” (differenciáltabb munkamegosztás a nevelőtestületen belül; az érintettek körének kibővítése; új programok integrálása pl. Pályaválasztási kiállítás, Szakmák éjszakája)

1.

2016-17 I. félév

2.

Reprezentatív megjelenés az októberi pályaválasztási kiállításon:  Nagy stand  „Performanszok” közismereti tantárgyak oktatóinak bevonásával  Interaktív bemutatók  Dizájn megújítása (szükség esetén külső segítséggel)

1.

2016-17 I. félév

3.

Nyílt nap megújítása:  több alkalom,  előzetes regisztrációhoz kötött megjelenés. Feltétele: on-line felület fejlesztése

1.

2016-17 I. félév

2.

2016-17 II. félév

Helyi természettudományos versenyek, bemutatók szervezése általános iskolásoknak (7-8. osztály). Cél:   4.

A természettudományok iránt érdeklődők, a versenyző diákok bevonzása, megtartása. A felvételi eljárásban előny biztosítása.

Szervezés:  Tantárgyak: matematika, fizika, kémia.  Versenyfeladatok a Term. tud. munkaközösség fejlesztésében  Kísérleti bemutatók (Ennek főpróbája a „Szakmák éjszakája”)  Prioritási sorrend: informatika, elektrotechnika, vegyész ágazat

5.

Felvételi alapelvek nevelőtestületi szintű felülvizsgálata és rögzítése az intézmény működési szabályai között (SZMSZ).

1.

2016-17 II. félév

6.

A jogszabályi keretek közötti előszűrési lehetőségek kihasználása:  személyes találkozás a jelentkezőkkel,  középiskolai előkészítő „tanfolyamok”,  felvételi vizsga bevezetésének szakmai előkészítése.

3

2018-19 I. félév

7.

Szándéknyilatkozatok rendszerének bevezetése az intézményi normák és program elfogadásáról, betartásáról.

1

Azonnal

45

8.

Szülői elégedettség vizsgálat rendszerének felállítása, szülői véleményfelmérés már a beiskolázáskor.

1.

Azonnal

2

2017-18. I. félév

Tanév eleji „beiratkozás” (jogviszony-megerősítés) a Titkárságon minden felsőbb évfolyamra vonatkozóan. 9.

Cél: a pontos adatszolgáltatás, kölcsönös információátadás, az osztályfőnökök terheinek csökkentése, elköteleződés megerősítése

Indoklás: A hatályos jogszabályok szerint intézményünk ma nem tarthat felvételi vizsgát – ennek ugyanis az a feltétele, hogy az intézményben a felvételi évét megelőző három év átlagában a jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát (l.: Nkt. 50. § 4. ) Ugyanakkor a felvételről vagy az átvételről a törvény alapján az iskola igazgatója dönt. Tehát nincs kizárva annak lehetősége, hogy az intézmény saját normáinak érvényesítése érdekében megválassza, kit tart méltónak a közösségbe emelésre. Annak érekében, hogy ezzel a jogával élhessen az intézmény, előfeltétel, hogy  legyen a „merítéshez” elegendő jelentkező – ez az elmúlt 2 év tapasztalatai alapján jó eséllyel várható;  az intézmény a jelentkezőkről előzetesen is rendelkezzen releváns információkkal;  az intézménynek legyenek világos elvárásai, célrendszere, ezek érthetően és egyszerűen elérhetők legyenek, bármilyen adekvát fórumon;  az intézmény rendelkezzen kommunikálható eredménnyel (minőség!);  a nevelőtestület a várható „hozadék” érdekében vállalja fel a „többlet munkát” (pl. beiskolázást előkészítő tanfolyam az ide jelentkezőknek, felvételi feltételek rendszerének kidolgozása, belső vizsgarendszer kialakítása és nyilvánossága). Fontos: a felvételi vizsga nem feltétlenül bevezetendő! Lehet differenciáltan: csak egyes szakokon. Továbbá csak akkor érdemes, ha nem csökkenti kritikus szint alá a potenciális jelentkezők számát. 5.2.3.3. Az iskola mindennapos működése A Házirendben, a Pedagógia programban és az SZMSZ-ben foglalt szabályok és a napi gyakorlat közötti eltérések megszüntetése, a szervezeti és tanulói fegyelem Cél: és együttműködés megerősítése. A normaközvetítés kifinomult formáinak alkalmazása. A szakmai alapú intézményi kultúra fejlesztése. Feladat/Módszer

Prioritás

Határidő

A működési szabályok (Házirend, SZMSZ) tartalma és betartása

1.

Az intézményi nyitva tartás felülvizsgálata, az intézményi fejlődéshez igazítása.

46

1.

Folyamatos

A technikai héttér megújítása:  a technikai feladatot ellátók munkaköri feladatainak felülvizsgálata és az intézményi elvárásokhoz, célokhoz való igazítása (megjelenés, időbeosztás stb.)  hozzájárulás az intézményi fegyelem és a törvényi elvárások betartatásához, a jogszabály által nem tanári feladatok közé sorolt, de az intézményi biztonságot és rendet biztosító funkciók, feladatok beillesztése a technikai dolgozók feladatkörébe.

1.

2016-17 I. félév

1.

2016-17 II. félév

4.

Takarítási rend módosítása:  szaktantermekért a tanár, a technikai személyzet felel  osztálytermekért az osztály tanulói, az osztályfőnök és a technikai személyzet felel  a hetesi kötelezettségek kibővítése, tanulói kötelezettség érvényesítése kötelezettség az osztályok rendjének fenntartásában.

1.

2016-17 I. félév

5.

Digitális munkaidő-nyilvántartás

2.

2017-18 I. félév

6.

Házirend módosítása a technikus és középiskolai képzés különválasztása érdekében:  beléptető rendszer  beléptető kártyák bevezetése

2.

2017-18 I. félév

7.

Az addikció legkülönbözőbb változatainak kiemelt kezelése – nem csupán adminisztratív szabályzókkal (l.: a dohányzók védelmére hozott jogszabályok feltételen betartatása), hanem az iskola programjába illesztett programokkal!

1.

Folyamatos

1.

2016-17 I. félév

2.

2017-18 I. félév

2.

3.

Csengetési rend módosítása – tanulói igényekhez, pedagógia elvekhez igazítása. (DÖK bevonásával) A csengő hangjának megpályáztatása.

A „telekom” eszközök személyes célú (tehát nem oktatással összefüggő) használatának kizárása a tanítási órákról. 8.

9.

Jogi (SZMSZ) és tárgyi feltételek biztosítása – annak fenntartásával, hogy az oktatás folyamatába illesztve az eszközök használata támogatandó! (lásd még: intézményi net-etikett!)

Az iskolai étkezés, büféhasználat felülvizsgálata Annak kidolgozása, hogyan lehet az iskolai étkezést kulturált körülmények közé terelni.

47

Elkötelezettség, komfortérzet növelése, kapcsolaterősítés Cél: Az intézményi célok tudatosítása a diákokban

10.

Tantermek fenntartásába diákság bevonása, névadás a tantermeknek (l.: szolgálati időszakban elhunyt tanárok emlékének ápolása!).

1.

2017-18 I. félév

11.

Szándéknyilatkozat aláírása beiratkozáskor mindenkinek! = Hivatkozási pont a viták elkerülésére

1.

2016-17 I. félév

12.

Küldetési nyilatkozat és Jelmondat megfogalmazása!

2.

2017-18 I. fele

13.

Rögzített, ünnepélyes protokoll az intézményi rendezvényekre

1.

2017-18 I. fele

14.

Év tanára program (a diákok által adott intézményi ill. tanári értékelések lehetősége mellett)

2.

2016-17 II. félév

Szaktantermi rendszer kialakításának megkezdése (befejezés a ciklus végéig).

15.

Feltételek:  a teljes épület feletti rendelkezés visszaszerzése  ülőalkalmatosság minden ilyen terem előtt  zárható szekrények.  interaktív táblák  laborasztalok stb.

2.

A vezetői ciklus II. fele

Lásd.: beruházások „Tantárgyi sarkok”, elkülönített nyilvános terek kialakítása – on-line és meghatározott épületrészekben egyaránt. 16.

Cél:   

17.

tantárgyi szervezési feladatok rendszeres közzététele eredmények publikálása inspiráló információs felület működtetése

Belső szaktárgyi és szakmai versenyek szervezése

2.

2017-18 I. fele

1.

A vezetői ciklus I. fele

1.

2017-18 I. fele

Az Év tanulója, az Év tanára, az Év ballagója díj megalapítása. 18. Kapcsolódó feltétel- és eljárásrendszer kidolgozása, SZMSZ-ben rögzítése.

19.

Iskolai ösztöndíj-rendszer kialakítása – tanulmányi területekhez (idegen nyelv, szakmai tárgyak, tanulói innováció, sport stb.) eredményekhez kötve. Kapcsolódó feltétel- és eljárásrendszer kidolgozása, SZMSZ-ben rögzítése.

48

2.

A vezetői ciklus II. fele

„Legyen gazdája mindennek!” (LGM) program elindítása: Cél: a tanulói felelősségvállalás új formáinak meghonosítása.

20.

Módszer:  tanulók bevonása a fejlesztésekbe;  felújított vagy új szakmai és közösségi terek gazda-osztályhoz, vagy tanulói csoporthoz rendelése;  osztályok versenyeztetése (pl. osztály rendje terén is);  a vállalások, feladatok nyilvános követése, értékelése;  jutalmazás egy-egy tanítás nélküli munkanappal.

2.

A vezetői ciklus II. fele

Indoklás: Az intézményi fegyelem, azon belül a tanulói fegyelem az értékelésekben a kívánatosnál gyengébb minősítéseket kapott a nevelőtestülettől, de maguktól a diákoktól is. Ez az adat magáért beszél. A fent leírtak nem képviselnek újonnan bevezetendő elveket. A jogszabályok, ide érve az iskola saját belső szabályait is többségüket világosan rögzítik. Az oktató, nevelő munka hitelességét ássa alá, és végül a hatékony működést akadályozza, ha a deklarált elvek és a praxis között szakadék húzódik. Az itt felsoroltak az általam legkirívóbbnak tekintett problémákra reflektálnak. Ugyanakkor egy intézmény élő szervezet, tehát nyitott vagyok a problémák időszakos felülvizsgálatára – annál is inkább, mert a belső működés szabályait a nevelőtestület hivatott kialakítani. Az intézményvezető feladata, hogy  a rögzített szabályokat betartassa;  és megakadályozza, hogy azok a törvényekkel, a törvényhozó szándékával ellentmondásban legyenek, vagy azzal ellentétesen valósuljanak meg. (A fentiek ilyen típusú napi ügyekre adnak felelős választ.) Az elkötelezettség, a kötődés erősítésének érdekében felvetett módszerek csak ízelítők a lehetséges eszközökből, melyeknek kialakítása a nevelőtestület ügye. Nem szorul magyarázatra az állítás, hogy az iskola személyek, személyiségek közötti – jó esetben bizalmi - kapcsolaton alapul, mely informális síkon, az iskolán kívül is tovább működik. Ezért nem lehet eleget tenni annak érdekében, hogy a hivatalos kapcsolatokon, hivatalos formákon túl is megerősítést nyerjen az egymásra utaltság a felelősségvállalás kölcsönössége. Ha ez nem jelenik meg tárgyiasult formában, a kívánt jó viszony egyik pillére fog hiányozni - a közösségből. E területen kulcsszavai: a karakter és komfort. 5.2.3.4. Szakképzés

Cél:

Megegyezik az 5.2.1.2. Stratégiai gondolkodás, konkrét stratégiai célok fejezetben leírtakkal. Az alábbiak ennek tömör kiegészítései.

49

Feladat/Módszer

1.

2.

Vegyész ágazati képzés elindítása és integrálása az intézményi működésbe. A vegyész-technikusi képzés bővítése új vállalati irányba (Zoltek Zrt.) Új szakirányok felvétele az informatikai képzési rendszerbe:

Prioritás

Határidő

1.

A vezetői ciklus I. fele

1.

A vezetői ciklus II. fele

Ellépés a szoftverfejlesztés oktatásának irányába A MICROSOFT akadémiai tagság és egyben bizonyítvány = új intézményi védjegy megszerzése 3.

2. VMWARE akadémiai tagság és bizonyítvány = + egy új intézményi védjegy megszerzése

4.

5.

Új, profilba vágó, emblematikus szakmai tantárgyak (l.: szabad szakmai órakeret), esetleg szakkörök, választható foglalkozások indítása:  arduino programozás,  android programozás,  Raspberry PI programozás,  LEGO programozás,  fotó szakkör,  innovációs szakkör stb. Tanulmányi és osztálykirándulások összekapcsolása vállalati látogatásokkal – szponzorációs lehetőségek kihasználása a költségek fedezéséhez.

1.

A vezetői ciklus II. fele

A vezetői ciklus II. fele

1.

2017-18 I. fele

A kirándulások megtervezése a gyakorlati oktatásvezető bevonásával. 6.

Nyomástartóedény-gépész képzés újra indítása

1.

2017-18 I. fele

7.

Az alábbi képzési irányok, lehetőségek kutatása, a későbbi szakmai bővítés érdekében:  Műanyagipar (a vegyipar hátán)  Hajózási szakközépiskola  Sport  Művészet

3.

A vezetői ciklus II. fele

A szakképzés magasabb minőségének elengedhetetlen feltétele, hogy az iskola rendelkezzen a szükséges, - 100%-hoz közelítő - szakképzett munkaerővel. Az oktatók kiválasztásánál külön értékelendő szempont, hogy lehetőleg rendelkezzenek piaci, vállalati tapasztalattal is.

5.2.4.

Munkaerő-gazdálkodás - HR

Cél: A szakmai fejlesztés során (pl. új szakok indításánál) gyakran nem az anyagiak, hanem a szakképzett oktatói gárda hiánya jelenti a legnagyobb problémát. Különösen érinti ez relatíve kis, közepes „méretű”, különleges igényű vagy hiányszakmákat oktató iskolákat. Itt egyáltalán nem igaz az állítás, hogy „bárkinek a helyére találni embert”. Az iskola szakos ellátottsága nem teljes. Ezt javítani kell – a fenti körülmények ellenére magas elvárásokkal.

50

5.2.4.1. A 2015-2016. tanév eddigi intézkedései, eredményei

Terület, feladat

Az állások, 1. munkakörök betöltése

Konkrét intézkedések

További feladatok

A potenciális tanerő felkutatása, az ezt célzó kapcsolatépítés tervezett, stratégiai megalapozottságú és folyamatos. Ez tette lehetővé, hogy az év közben történő elbocsájtás és Szakos ellátottság 100 haláleset ellenére a kezelhető maradt %-ra javítása a ciklus a munka megszervezése. végéig (informatika, elektronika). A tanévkezdés teljes tanári karral indult - az SZC vezetésének A szakképzés személyi támogatása mellett. feltételeinek megteremtése, hosszú Az új tanévben a Nevelőtestület távú stabilizálása. csaknem 20%-a lecserélődött.

Prioritás Határidő

1.

Folyamatos

1.

Folyamatos

_

_

Csökkent a nyugdíjas foglalkoztatottak száma.

Vállalati kapcsolatok 2. bevonása az oktatói kör bővítésébe

Elkezdtük a jelentősebb céges kapcsolatokat a munkaerőgazdálkodás terén is mozgósítani. Elértük, hogy vállalatok közvetlenül felajánlották közreműködésüket a szakképzés esetleges - elméleti oktatásban mutatkozó - tanerő hiányának kezelésében. Ebben konkrét felajánlásokig jutottunk.

A megteremtett kapcsolati tőke kibontása, aktiválása. A szükséges információs bázis kiépítése, frissítése.

E téren egy szervezeti anomáliát kellett kijavítani. A HR-ügyekhez kapcsolódó adminisztrációs munkatárs az igazgató közvetlen irányítása mellett dolgozik.

Az igazgató részvétele a A személyi kérdéseket érintő 3. személyi ügyek döntések, adat- és információkezelés közvetlen rendszeres egyeztetéseken menedzselésében. alapulnak. Az állások betöltésével kapcsolatos feladatok ellátása vezetői körben, de igazgatói döntés alapján és egyeztetett formában folynak – a vezetők rendszeres feladataként.

51

_

4.

Új munkakörök meghatározása

Elkészült a vezetéshez, irányításhoz kapcsolódó munkakörök (igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők, titkárság) elhatárolása és gyakorlatba ültetése.

1

2017-18. II. félév

1

2017-18. I. félév

A vezetői program, a szakképzési koncepció és a Pedagógia Cél: a munkaerő-megtartás program szinkronjának mellett/helyett a szakmai/szakképzési megteremtése. és kiemelt pedagógiai célok megjelenítése. A tanulói terhek Döntés 2 lépésben az racionalizálása. új óratervekről annak érdekében, hogy az új Ez a munka az új OKJ és a tanév már ezzel kapcsolódó kerettantervek indulhasson. változásával tovább folytatódik.

1

Azonnal!

A tantárgyfelosztás, a továbbképzési program stb. felülvizsgálatával párhuzamosan felülvizsgáltuk a nevelőtestület tagjainak alapadatait (pl. végzettséget igazoló dokumentáció hitelesítése stb.)

_

_

_

_

_

_

A vezetői feladatok delegálása új protokoll szerint történik. (l.: szervezetfejlesztés)

Helyettesítések, a napi munka 5. szervezése és nyilvántartása

A SZC szintű SZMSZ elkészülése után következhet az összes feladat- és munkakör részletes felülvizsgálata és újra szabályozása.

Az E-naplóval digitális formában, online csatornákon zajlik.

Feszesebb készenléti rendszer kialakítása szükséges.

A túlfeszített óraszámok, a gyakori Az áttanítások távollétek miatt még mindig rendkívül gyakorlatát szűkíteni körülményes. illetve feltételrendszerét pontosítani kell. Megkezdődött a Pedagógiai program részét képező óratervek felülvizsgálata.

6.

Óratervek felülvizsgálata

A munkavállalók adatainak 7. felülvizsgálata teljes alkalmazotti körben

Szabadságok, 8. távollétek felülvizsgálata

Megújítottuk a szabadság nyilvántartás formáját. A távollétek igénylését a jogszabályokhoz igazítottuk. Idén egyeztetett szabadságolási terv készült.

5.2.4.2. Távlati teendők A munkaerő-gazdálkodás szervezése során a jövőben a személyi kapcsolatrendszer, bázis (tartalékok, a hadra foghatók körének) folyamatos ápolása lesz. A szakképzés bővülésével, illetve a technikai dolgozók elégtelen száma miatt várhatóan a státuszok bővítését kell kérni.

52

A szakmai oktatás színvonalának emelése érdekében a kötelező óraszámokat lehetőség szerint a kötelező minimum közelében kell tartani. Ez a feltétele az egyéni fejlesztési igények kielégítésének, a tehetséggondozásnak, végső soron a fejlesztő szemléletű oktatásnak. HR szempontból megemlítendő, hogy a szükséges legitimitás birtokában a korábbi gyakorlaton felül emelkedve az igazgatónak fel kell vállalnia, hogy személyi intézkedései során ne hagyja következmények nélkül, ha az elvégzett munkából hiányzik a minőség iránti igényesség.

5.2.5.

Gazdálkodás, finanszírozás – Tárgyi feltételek

5.2.5.1. A 2015-2016. tanév eddigi intézkedései, eredményei

Terület, feladat

Konkrét intézkedések Megújult az iskolai alapítvány és az iskolavezetés közötti együttműködés.

Alapítvány aktiválása, alternatív 1. beszerzési formák kialakítása

További feladatok Közhasznúság jogi feltételeinek megteremtése.

Prioritás

Határidő

1

2018-19. I. félév

2

Folyamatos

1

Folyamatos

2

Folyamatos

Jelentősen több bevétel érkezett a tanév során, mint az előző évben. Alacsony szinten ugyan, de az alapítvány alkalmassá vált arra, hogy a fenntartói finanszírozás hiányosságait napi szinten korrigálja (eszközbeszerzés, ad hoc kiadások finanszírozása, áthidaló fedezet nyújtása stb.).

A bevételi lehetőségek intézményes menedzselése. Vállalati kapcsolatok bővítése.

A szülői felajánlásokat intézményi szinten koordináljuk.

2.

Új vállalati támogatás

Az alapítványt A ZOLTEK Zrt. több milliós alkalmassá kell tenni felajánlást tett a vegyi képzés célzott további vállalati (labor kialakítására irányuló) felajánlások fogadására támogatására. (l.: Suzuki) Az iskola vezetése hosszú idő óta újra részt vett a költségvetés tervezésében. Ez adatszolgáltatáson túl egyelőre nem jutott, rögzített iskolai költségvetés továbbra sincs.

3.

Költségvetés előkészítése

A feladat nehézségét az adja, hogy önálló gazdálkodás híján évekre visszanyúlóan nincs kiinduló adatbázis. A koncepcionális, szakmai költségvetés tervezés folyamata egyelőre nem alakult ki. Iskolánk az ehhez szükséges adatbázis felépítését elkezdte.

53

Belső nyilvántartás, fejlesztése, felkészülés az önállóbb költséggazdálkodásra. Az intézményi érdekek hatékonyabb képviselete a fenntartó felé.

A szakmai stratégiai célok átvitele a beszerzések, beruházások eljárásrendjébe.

Eszköz- és anyagbeszerzés, 4. sürgős javítások kezelése

Az iskola jelenleg alkalmazkodik a fenntartóváltást követő,a korábbinál bőkezűbb és rugalmasabb, de továbbra is lassú és bürokratikus eljárásrendhez (gazdálkodás helyett igénylések „rendszere” iskolai szinten). A döntéshozatal, illetve lebonyolítás az iskolában a szűkebb vezetés munkamegosztásával folyik. Ennek eredménye, hogy a szakmai, szakképzéshez kapcsolódó igények az előző évihez viszonyítva jobban érvényesülhetnek.

A tervszerűség visszahonosítása a gazdálkodásba, fejlesztésbe. Hangsúly a fejlesztésen. Cél: a ciklus második felére ne a hiányok pótlására korlátozódjon a beszerzés, hanem kiemelten a szakképzéshez kapcsolódó - új funkciók elindítását is szolgálja.

1

Folyamatos

3

Fenntartói döntéstől függően

Cél az intézményi egységek, szintek nagyobb önállósága a tervezéstől az alkalmazásig. Szakmai fórumokon olyan döntések támogatása, melyek az iskola gazdálkodási önállóságát növelik.

Idáig nem került sor az intézményi szintű vagyon átadás-átvételére.

5.

Vagyonleltár felülvizsgálata

A szakképzési centrum leltározási szabályzata félévkor készült el, a leltározási folyamatot részletesen szabályozó eljárásrend még nincs.

Szabályos és teljes körű leltár készítése, selejtezés. LOMTALANÍTÁS!

Az iskola a maga részéről a saját A készletgazdálkodás leltározási szempontrendszerét magasabb szintű elkészítette, a felelősségi köröket irányítása. meghatározta - ennek szimulációjára alkalmas eszközfelmérés készült az év folyamán.

54

A fenntartóváltással a szolgáltatói kör is jelentősen megváltozott (l.: közművek).

6.

Ez a folyamat a mai napig nem zárult le.

Új szolgáltatók fogadása

A folyamat az iskolától folyamatos alkalmazkodást igényel. Egyes ponton a törvényesség sem biztosított (pl.: munkaegészségügyi ellátás).

A szolgáltatói kör és tevékenységük átláthatóvá tétele, beillesztése az iskola működési rendjébe, szabályozóiba. Az intézménnyel szemben támasztott elvárások világos rögzítése.

2

A hiányzó megállapodások előkészítése (pl.: büfék, uszoda stb.)

5.2.5.2. Az intézmény tárgyi feltételei, eszközellátottsága

Cél:

   

Az eszközellátottság és a külső források bevonásának mérhető javítása. Az épület teljes egésze feletti „rendelkezés” visszaállítása. Szaktantermi ellátottság fokozatos javítása, ciklus végére biztosítani a tanítási órák 80 %-ban. A törvény által biztosított munkakörök maradéktalan betöltése. Feladat/Módszer

Prioritás

Határidő

1.

Eszközbeszerzések, javítások, felújítások tervezhetőségének kialakítása:  Az igények következetes képviselete a fenntartó felé.  Helyzetfelmérés és naprakész „hiánylista” / kész beszerzési tervek pályázatokhoz vagy működtetői finanszírozáshoz.  Készletépítés, készletkezelés.

1.

Folyamatos

2.

Külső források bevonása – l.: 5.2.5.1.  Pályázati lehetőségek szervezett követése, pályázati eljárás rutinjának kialakítása, ennek érdekében…  Pályázati csoport felállítása - érdekeltségi formák kidolgozása  Szponzori lehetőségek feltérképezése

2

Folyamatos

1

Folyamatos

Források kezelése

3.



Saját kiadási, beszerzési nyilvántartás vezetése Technikai háttér, környezet minősége

Az épület és az eszközök megőrzése, a minőségi elvárások minta értékű felmutatása a külső megjelenésben. Cél: Annak az elvnek az érvényesítése, hogy roncsnak, hulladéknak az intézményben nincs keresnivalója. Lásd: komfortérzet javítása!

55

2016-17. I. félév

4.

Valamennyi terem PC-vel, projektorral, stabil és védett internetes eléréssel, a szükséges hangtechnikával történő ellátása.

2

Folyamatos

5.

A működésképtelen, rongált, használaton kívüli, elavult eszközök, vagy veszélyes hulladék eltávolítása, a kisjavítások elvégzésének szabályozása (határidő, felelős, feltétel meghatározása)

1

Folyamatos

7.

Barátságos, gondozott belső udvar, növényzet stb. kialakítása és fenntartása tanulói és szülői közreműködéssel.

2

2014-15

8.

Könyvtárállomány és a könyvtári helyiség rendbe tétele

3

Megvalósult

Prioritás

Határidő

1.

Folyamatos

Képzést támogató beruházások területenként Feladat/Módszer Szakképzéshez kapcsolódó legfontosabb fejlesztések, beruházások – ÁLTALÁNOS: 9.

10.

Szaktantermi rendszer kialakításához  ülőalkalmatosságok minden ilyen terem előtt  zárható tanulói szekrények.  interaktív táblák az előadó termekbe  laborasztalok Szakképzéshez kapcsolódó legfontosabb fejlesztések, beruházások – INFORMATIKA:  Számítógépek – kb.150-200 db  Gigabites hálózati eszközök, szerver alkatrészek  Hálózati labor CISCO  PLC, PIC labor  Arduino, LEGO labor  Biztonsági mentések kezeléséhez NAS-ok  IP kamerák, kamera szerver tárolóval

1.

Szakképzéshez kapcsolódó legfontosabb fejlesztések, beruházások – ELEKTRONIKA: 11.

  

szimulációs labor kiépítése irányítástechnikai szaktanterem létrehozása műhelybővítés a gyakorlati képzéshez

12.

Szakképzéshez kapcsolódó legfontosabb fejlesztések, beruházások – VEGYÉSZET:  vegyi labor kialakítása az épületben  komplex mérőműszer és vegyi anyag készlet kialakítása

13.

Általános képzéshez kapcsolódó legfontosabb fejlesztések, beruházások – NYELVI KÉPZÉS:  önálló nyelvi tantermek (laborok) kialakítása  a hordozható hangtechnikai eszközök kiváltása

56

1.

1.

1.

A vezetői ciklus II. fele

A vezetői ciklus II. fele

A vezetői ciklus I. fele

A vezetői ciklus I. fele

14.

Általános képzéshez kapcsolódó legfontosabb fejlesztések, beruházások – SPORT, TESTNEVELÉS:  tornaterem korszerűsítése  eszközfejlesztés  a „lőtér” felújítása  alternatív sportolásra lakalmas terek létrehozása, működtetése

15.

Általános képzéshez kapcsolódó legfontosabb fejlesztések, beruházások – TANÁRI „MŰHELYEK”:  Tanári szoba felújítása  szakmai tároló és konzultációs helység minen munkaközösség számára

16.

Általános képzéshez kapcsolódó legfontosabb fejlesztések, beruházások – TANÁRI ESZKÖZPARK:  Minden tanterem ellátása számítógéppel – hang- és videólejátszás lehetőségével;  Minden tanár ellátása mobil IT-eszközzel!

17.

Közösségi terek fejlesztése:  az Aula átalakítása (téglafal eltűntetése)  kulturált étkezési tér kialakítása  galéria otthonossá tétele (asztalok, padok, esetleg öltözőszekrények kialakítása)  udvar rendezése

2.

3.

1.

2.

A vezetői ciklus II. fele

A vezetői ciklus II. fele

A vezetői ciklus II. fele

A vezetői ciklus II. fele

Indoklás: Mivel az iskola nem önálló gazdálkodó, az igazgató ma alárendelt szerepet játszik a forrásokról szóló döntéseknél. Amire hatása lehet, az a következő három feltétel:  a beszerzés szakmai indokoltságának bizonyítása,  a beszerzések ésszerűsége, tervszerűsége,  a szervezési kompetenciák biztosítása. Az intézmény vezetője ebben akkor tud eredményes lenni, ha a fenntartóval értékalapú és hiteles, bizalmi, kapcsolatot tud kiépíteni. Tekintélyt biztosít számára az intézménye teljesítménye és az igények tervszerűsége, megalapozottsága. Szinte szürreálisnak tekinthető, hogy…  miközben a tanárokkal szemben állított egyik legfontosabb követelmény, minősítésük egyik sarkalatos eleme, az IKT (info-kommunikációs technika) magas szintű alkalmazása,  miközben az intézmény informatikai szakközépiskola,  miközben a diákság zsebében hordja az utolsó generációs HT „telekom kütyüket”… …a szaktárgyak oktatása esetenként olyan termekben zajlik, ahol nincsenek stabilan működő eszközpark, demonstrációs eszköz, projektor, vagy más a tantárgy oktatásában eleminek számító eszközök - testnevelés órákon akár a labda.... A közszférában kiírt pályázatokról keveseknek vannak jó tapasztalatai: ritkán indulnak ki a helyben égető igényekből, és a reálisan várható eredmény a legritkább esetben áll arányban a befektetett energiával. Ezért én ezt a területet nem kívánom túlhangsúlyozni. A reális cél az, hogy a szervezet készen álljon arra, hogy egy esetleges „kihagyhatatlan” lehetőséget meg tudjon ragadni, a formai és szervezési feltételeknek eleget tudjon tenni.

57

A beszerzések képviseletét meghatározó alapelvek - vagyis annak meghatározása, hogy intézményvezetőként mely szempontok alapján kívánok dönteni - fontossági sorrendben a következők: 1. a tanulók és a dolgozók biztonságának feltétlen biztosítása, 2. a törvényes feltételek megteremtése, 3. az intézményi programokban (pl.: vezetői program, munkatervek stb.) elfogadott célok támogatása, 4. az oktatás-nevelés feltételeinek általánosan elvárható szintjének biztosítása, 5. exkluzív igények.

5.2.6.

Az intézményi arculat

Az intézményi értékelések alapján az egyik legkevésbé kibontott terület.

Cél:

Következetes, egységes és hiteles arculat kialakítása. Olyan megítélés kialakítása a városban, vonzáskörzetben, a szülői, szakmai körökben, a fenntartónál, amely jobb, mint a jelenlegi, amely pozitívan befolyásolja a beiskolázási mutatókat. Olyan iskolakép, amely mellett a tanulók, tanárok büszkén vállalják fel idetartozásukat. Feladat/Módszer

Prioritás

Határidő

1.

A jelenlegi megítélés sürgős és egzakt felmérése. A felmérés intézményi szintű megszervezése. A felmérésnek nem csak a minősítésre, hanem annak megalapozottságára és az információk eredetére is ki kell térnie. A tanulói felmérés elkészült, a szülői elégedettség mérése a ciklus elején szükséges, ezzel egy időben a belépők megkérdezése is.

1.

2016-17 I. félév

2.

Arculati csoport felállítása az intézményi szinten a már bevezetett éves programok, hagyományok rendszerének felülvizsgálatára és az alábbi területekre kiterjedő tervezési szervezési feladatokkal, Arculati program megalkotására. A diákönkormányzat bevonása.

1.

2016-17 I. fele

3.

Következetes megjelenés városi rendezvényeken, ilyen típusú rendezvények szervezése. Ezek dokumentálása, publikálása. Protokoll-lista és eljárás kialakítása.

2.

2016-17 tanévtől

4.

Meghívások gyakorlatának bevezetése az intézmény valamennyi kapcsolódási pontján, pl.: önkormányzat, képviselők, fenntartó, civil szervezetek, társadalmi felelősségvállalás projektekben érdekelt gazdasági társaságok stb.

2.

5.

„Forrásintézményekben”, vélemény-formáló körökben történő megjelenés rendszerének megtervezése, megszervezése. (Lobby csoport)

2.

Általános feladatok területenként

58

2016-17 tanévtől

2017-18 tanévtől

6.

Nyílt napok, mellett nyílt rendezvények tanulmányi versenyek, programok, bál, előadások, kialakítása, meglévők újragondolása. A nyílt rendezvények szervezésébe a diákság aktív bevonása (fogadás, kisérés, prezentáció, utómunkálatok)

2.

2017-18

7.

Intézményi-kampányfilm elkészítése, a korábban készült anyagok szerkesztett, egységes publikálása

2.

2016-17 I. félév

8.

Célzott megjelenés a regionális és helyi médiában.

2.

Folyamatos

9.

Az oktató, nevelő munkát segítő dolgozók feladatkörének tágítása (pl.: információk átadására, kommunikációra vonatkozóan)

1

2016-17 I. félév

10.

Belső „marketing”, belső arculat kialakítása (vagyis annak, amit kifelé mutat az intézmény befelé is meg kell jelennie vizuálisan és tartalmilag is)

1

2017-18 I. félév

11.

Intézményi identitást erősítő arculati elemek kidolgozása. Bottyán-kultusz felépítése.

1

2017-18 I. félév

2.

2017-18 I. félév

2.

Folyamatos

12.

13.

5.2.7.

Tanítási, foglalkozási (pl. társadalomismeret, osztályfőnöki) programba illesztett intézményi kapcsolatok rendszerének rögzítése, megjelenítése (Balassa Múzeum, Duna Múzeum, Vármúzeum Tűzoltóság, Rendőrség, Bíróság, Vöröskereszt, Máltai Szeretetszolgálat, Hivatalok stb.) Az intézményi épület adottságait kihasználva az exkluzív helyiségek (Díszterem) felajánlása külső intézmények rendezvényeinek megtartására.

On-line megjelenés, digitális kultúra

Az oktató-nevelő munka támogatása. A tanulásszervezés on-line formáinak maximális kihasználása. Cél: A menedzselt intézményi marketing bázisának megteremtése. Intézményi netetikett kialakítása. A felhasználói kultúra folyamatos fejlesztése. Feladat/Módszer

1.

Az E-napló bevezetése

59

Prioritás

Határidő

1

Megvalósult

Az iskolai hálózat logikai áttervezése (folyamatban) On-line tároló rendszer megújítása. Ún. mozgóprofilok létrehozása – melynek segítségével bárki bármely iskolai géphez leülve elérheti majd fájljait (tanár és diák is). Moodle csoportok létrehozása az új osztályszerkezetre. 2.

1

2016-17. I. félév

1

2016-17. I. félév

1.

2016-17. I. félév

Jogosultságok kiosztása a hálózati erőforrásokhoz történő hozzáféréshez, például:  tanmenetek,  tananyagok,  kidolgozott tételek, prezentációk,  videók,  hanganyagok,  gyakorlatok,  telepítő programok.

2.

Önálló intézményi levelezőrendszer – saját e-mailcím, offline felületkezelés On-line megjelenések megújítása – új, aktív intézményi honlap működtetése, on-line szerkesztőség létrehozása (akár DÖK feladatként, szakértői/ szaktanári felügyelet mellett).

3.

Funkciók:  új dizájn,  valamennyi releváns intézményi információ rendszerezett és frissülő megjelenítése az oldalon (papír alapú értesítések kiváltására);  Hírlevél kiküldése regisztrál felhasználói körben;  Valamennyi intézményi rendezvények, eredmény prezentációja ugyanott;  automatikus értesítés kulcseseményekről az éves munkaterv alapján;  szervezési feladatok delegálása intézményi felültre; (pl.: előzetes regisztráció a fogadóórákra, nyílt napra stb.);  csoport (osztály) oldalak létrehozása;  tartalmas archívum.

4.

Intézményi felületek kényelmes elérhetősége mobil eszközökön.

1

2016-17. I. félév

5.

A folyamatos és zavartalan kapcsolattartás garantáló feltételek (pl.: diákok on-line elérhetőségének frissítése) eljárási rendben történő rögzítése (SZMSZ)

1

2016-17. I. fele

6.

Az Intézményi belső értékelési rendszer tanulói és szülői elemeinek teljes digitalizálása, on-line kezelése

1

2016-17 I. fele

7.

Jogelődök és „öregdiákok” felületének létrehozása

3

2017-18.

60

8.

Szerkesztett, moderált megjelenés piaci alapú közösségi fórumokon.

2

2017-18. II. fele

9.

A könyvtár integrálása az intézményi informatikai szolgáltatások sorába.

2

2017-18. II. fele

Indoklás: Az iskola működésének egyik sarokköve az informatika oktatás. Ennek ellenére a digitális eszközök használata általánosan, intézményi szinten koránt sem ideális színvonalon folyik. Ennek objektív okai az eszközellátottság durva elmaradásai, elavult eszközállomány, alulfinanszírozottság. A javaslatok elsősorban azokon a lehetőségeken alapulnak, melyet ezektől függetlenül is kihasználhat az intézmény. Az alapelvekről: Az on-line intézményi rendszernek 5 pillére van:  az informatikai képzés és ennek eszközrendszere;  nyilvános intézményi honlap;  belső információs rendszer (Intranet, E-napló);  piaci alapon (ám esetenként adókörön kívül) működő közösségi és egyéb felületek;  tanárok és diákok személyes eszközrendszere (l.: mobil eszközök) és felhasználói gyakorlata. Bármilyen furcsa is, de ezek között egyelőre nincs bejáratott, kiegyensúlyozott viszonyrendszer. Mivel az iskola azonban világos célok és normák között kíván működni, előbb utóbb rendet kell teremteni e téren is. Fontosnak tekintem-e téren a következőket:  a szakmai tartalmak és funkciók ne keveredjenek a személyes tartalmakkal  az intézményi működés során az előbbi élvezzen feltétlen elsőbbséget  az intézményre vonatkozó on-line funkciók feltétlen intézményi vezérlése, koordinálás maradjon meg, és az iskola csak olyan felületeken jelenjen meg, amelynek folyamatos vezérléséhez, moderálásához szükséges (személyi, szervezési) erőforrásokkal rendelkezik is;  „trendi” felületek maradjanak meg az intézményi marketing eszközeiként, de…  a szülőket és diákokat az intézményi szolgáltatásokhoz kell „kötni”;  az intézményi tartalomszolgáltatás, adatbázis, munka és tanulásszervezés rendelődjön kizárólagosan az intézményi felületekhez és jogosultságokhoz, vagyis…  az intézményi felületek alkossanak egységes, önálló szakmai portált;  ennek működtetéséhez előbb vagy utóbb fel kell állítani egy állandó stábot;  szülessen meg az intézmény saját net-etikettje, ez legyen része az SZMSZnek;  a rendszer fejlesztésében és működtetésében a diákoknak részt kell venni.

61

5.2.8.

Az első lépések

A megbízást követően az intézmény vezetéséhez kapcsolódó első feladataim sorrendben:  Az átadás-átvétel végrehajtása a szűkebb vezetés közreműködése mellett – a fenntartó és az SZC utasításai alapján.  Javaslattétel az SZC felé a vezetés jelenlegi tagjainak megerősítésére, kinevezésére.  A tanévkezdés személyi, tárgyi feltételeinek felülvizsgálata, a tantárgyfelosztás aktualizálása.  A vezetői program kivonatos formában történő közzététele – kiegészítve a pályázati eljárás során felmerült és megfontolásra érdemes észrevételekkel.  A nevelőtestület felhívása a vezetői programból következő feladatok megvitatására, a stratégiai elképzelések rögzítésére középtávú programban.  Az éves munkaterv – azon belül a rövid határidővel, még a tanév kezdetén megvalósítható változtatások – meghatározására.  Ismételt intézménybejárás – az intézmény áttekintése a baleset megelőzési és egészségügyi követelmények teljesülésének felülvizsgálata.  A rendkívüli helyzetekre vonatkozó eljárásrend áttekintése.  Alkalmazotti értekezlet a tanév előkészítéséről, elindításának részletfeladatairól.

62

6. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönttel tartozom a Tanári karnak, és az iskola teljes közösségének, amiért a célegyenesbe forduló tanítási év során lojalitásukkal támogatták munkámat, noha megbízásom csupán átmeneti időszakra, egy esztendőre szólt. Külön köszönettel tartozom vezető társaimnak, akik még az általam remélt minőséget is meghaladva, nagy kreativitással, példás együttműködésben dolgoztak – beállva akár olyan konfliktusokba is, ahol az igazgatónak lettek volna teendői. Meggyőződésem: olyan értéket képvisel a jelenlegi vezetői stáb, hogy – függetlenül az igazgató személyétől – szakmai műhiba volna feloszlatni. Nem feledkezhetem meg elődömről, Isépy Gábor igazgatóról sem, aki a lehetőségek határáig elment annak érdekében, hogy egy a minőségi megújulás útjára lépő iskolát adhasson át. Köszönöm a három iroda (Titkárság, Tanulói ügyek irodája, Gazdasági iroda) dolgozóinak, hogy szó szerint minden percben számíthattam rájuk, hogy nem várták meg, amíg az igazgató találja meg őket feladattal, hanem ők találták meg a feladataikat és azokat maradéktalanul el is végezték. Pályázatom zárásakor pedig ide idézem azokat, akik felvetéseikkel, konkrét javaslataikkal közvetlenül is segítettek végiggondolni a pályázatírás alatt, milyen módon lehetne jobb irányba fordítani ennek az iskolának a sorsát: Dávid Andrea általános igazgatóhelyettes, Dobrai Tibor szakmai és fejlesztési igazgatóhelyettes, Erős Márton, munkaközösség vezető Klujber-Bodács Erika gyakorlati oktatásvezető, Mészáros Ivett angol tanár, Zsigri Attila szakmai munkaközösség-vezető.

63

64

7. MELLÉKELETEK

I.

Egyetemi oklevél – ELTE BTK sz.: 1578/202; kelt: Budapest, 2002.07.15.; végzettség: történelem szakos tanár. – Munkáltató által hitelesítve.

II.

Főiskolai oklevél – BDTKF; sz.: 61/1991; kelt: Szombathely, 1991.06.15.; végzettség: történelem szakos általános iskolai tanár. – Munkáltató által hitelesítve.

III.

Szakosító főiskolai oklevél – BME; sz.: FKV-282/1996; kelt. Budapest, 1996.08.30.; végzettség: közoktatási vezető. – Munkáltató által hitelesítve.

IV.

Tanúsítvány a mérési-értékelési kultúra módszertani megújítása című továbbképzési programban való részvételről – MFPI, sz.: 5/2009.

V.

Index másolat – ELTE TFK.

VI.

Névváltoztatási okirat

VII.

90 napnál nem régebbi eredeti hatósági bizonyítvány másolata a büntetlen előélet igazolására valamint annak igazolására, hogy a közalkalmazott nem áll olyan foglalkoztatás eltiltás hatálya alatt, amely a közalkalmazotti jogviszony létesítését nem teszi lehetővé – KEKKH, 2016.04.06.

VIII.

Nyilatkozat a teljes pályázati anyag sokszorosítására, továbbítására (3. személlyel közlésére) vonatkozó hozzájárulásról.

IX.

Nyilatkozat személyes adataimnak pályázattal összefüggő kezelésére vonatkozó hozzájárulásról.

X.

Nyilatkozat vagyonnyilatkozat-tételi eljárásról.

XI.

Munkáltatói igazolás - szakmai gyakorlatot igazoló dokumentumok

XII.

Igazgatói kinevezés másolata – 1994.

XIII.

Igazgatóhelyettesi kinevezés és munkaáltatói igazolások – HOSIG, 2010; 2012.

XIV.

Minősítési lap – HOSIG, 2011.

XV.

Értékelő lap intézményi értékeléshez – esztergomi Szent Imre Általános Iskola, Gimnázium és Szakközépiskola, 2014.

XVI.

Összegző értékelés személyes kompetenciákról – Oktatási Hivatal; Qualitas T&G Kft., 2014.03.01.

XVII.

Tanulói elégedettségi felmérés 2016. 03. 21-23. – Összefoglaló diagram.

65