DEBRECENI IRINYI JÁNOS GIMNÁZIUM,
SZAKKÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA
HÁZIRENDJE a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján
Tartalomjegyzék
A házirend célja és feladata
3
A házirend hatálya
3
A házirend nyilvánossága
3
A tanulók jogai
4
A tanulók kötelességei
5
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok
6
A tanulók közösségei
8
A tanulók és a szülők/gondviselő tájékoztatásának rendje és formái
9
Az iskola működési rendje
10
Térítési díj és tandíj befizetése
12
A támogatások megállapításának módja
13
A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában,
13
a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében
13
Szabadon választott foglalkozások
14
További tanórán kívüli foglalkozások
15
A tanulók jutalmazása
16
A tanulók fegyelmezésére vonatkozó rendelkezések
17
A tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezése
19
A tanulók által az iskolába bevitt dolgok bejelentése
19
Jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok iskolába történő bevitelének megtiltása, korlátozása vagy feltételhez kötése
21
A beiratkozás után a tanulói jogviszonyból eredő egyes jogok gyakorlásának az első tanév megkezdéséhez való kötése
21
A középiskolai felvételi szempontjából sajátos helyzetűnek tekinthető tanulók
21
A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége
21
A házirend elfogadásának és módosításának szabályai
22
MELLÉKLETEK
23
2
A házirend célja és feladata
1. A házirend tartalmazza a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket.
2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek/gondviselőjének, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak.
2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét.
3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. A házirend nyilvánossága 1. A
házirend
előírásai
nyilvánosak,
azt
minden
érintettnek
(tanulónak,
szülőnek/gondviselőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie.
2. A házirend egy-egy példánya megtekinthető
az iskola portáján,
az iskola irattárában,
az iskola könyvtárában,
az iskola nevelői szobájában,
az iskola igazgatójánál; igazgatóhelyetteseinél,
az osztályfőnököknél,
a diákönkormányzatot segítő nevelőnél,
az iskolaszék elnökénél,
a szülői szervezet (közösség) vezetőjénél,
az iskola honlapján. 3
3. A házirend egy példányát – a közoktatási törvény előírásainak megfelelően – az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek/gondviselőnek át kell adni.
4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell:
a tanulókat osztályfőnöki órán,
a szülőket/gondviselőket szülői értekezleten.
5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre/gondviselőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük:
6. A
a tanulókkal osztályfőnöki órán,
a szülőkkel/gondviselővel szülői értekezleten.
házirendről
minden
érintett
tájékoztatást
kérhet
az
iskola
igazgatójától,
igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – előre egyeztetett időpontban.
A tanulók jogai 1. Az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt formálhat és nyilváníthat minden kérdésről. Tájékoztatást kaphat személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.
2. Javaslatot tehet minden olyan témakörben, amely kapcsolatos az iskola oktató-nevelő munkájával. Az adott szervezeti keretek között kérdéseket intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez.
3. Vallási, világnézeti meggyőződését tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttathassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba. (Tilos pl. az önkényuralmi jelképek használata, viselése és terjesztése!)
4. Választó
és választható
a diákképviseletbe,
a diákönkormányzathoz
érdekképviseletért, illetve kérheti az őt ért sérelem kivizsgálását.
4
fordulhat
5. Tanulmányi munkájáért ösztöndíjat kaphat, jutalomban részesülhet (pl. kiemelkedő tanulmányi munkáért, közösségi munkáért, sporttevékenységéért).
6. Igénybe veheti és használhatja az iskola könyvtárát, sportfelszereléseit, technikai eszközeit, létesítményeit az előírt működési rend betartásával.
7. Iskolai, családi problémáival a gyermek-
és ifjúságvédelmi felelőshöz és a
pszichológushoz fordulhat.
8. Jelentkezhet és részt vehet a meghirdetett országos, megyei, területi, városi, iskolai tanulmányi és sportversenyeken, szakmai versenyeken, vetélkedőkön, pályázatokon.
9. A szabadon választott tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra írásban jelentkezhet május 20-ig a következő tanévre vonatkozóan.
10. Véleményezési jog szempontjából a diákközgyűlés a legmagasabb fórum. Két diákközgyűlés között az iskolai diákvezetőség (IDV) tölti be ezt a szerepet.
11. A szakképzés kivételével magántanuló lehet. 12. A tanulói jogok gyakorlása során az iskolai közösség más tagjainak jogait korlátozni vagy megsérteni nem lehet, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, valamint az iskola alkalmazottainak
egészségét,
testi
épségét,
illetve
a
művelődéshez
való
jog
érvényesítéséhez szükséges feltételek fenntartását. A tanulók kötelességei 1. Minden tanuló kiemelt kötelessége, hogy szorgalmasan és lelkiismeretesen tanuljon, képességeinek megfelelően rendszeres munkával teljesítse tanulmányi kötelezettségeit.
2. Részt vegyen a kötelező órákon és szakmai gyakorlatokon, valamint a választott tanórán kívüli foglalkozásokon.
3. Az ellenőrző hivatalos okmány. A tanulók mindennap kötelesek azt magukkal hozni, a kapott érdemjegyet beírni és szülővel/gondviselővel rendszeresen aláíratni. 5
4. Köteles betartani az iskola, a gyakorlati oktatási helyek, a kollégiumok munkarendjét, szabályzatait, munkavédelmi előírásait.
5. Köteles tiszteletben tartani az iskola tanárainak, oktatóinak és más dolgozóinak, a tanulótársainak emberi méltóságát és jogait.
6. Őrizzék meg, kezeljék erkölcsi és anyagi felelősséggel az oktatás során rájuk bízott eszközöket, óvják és védjék az iskola létesítményeit, felszereléseit, azok tisztaságát. A talált tárgyakat kötelesek leadni a recepción.
7. Beszédük legyen kulturált, tartózkodjanak a trágár kifejezések használatától. Középiskolás tanulókhoz méltóan ápolják szép magyar anyanyelvünket.
8. Az iskolai ünnepségeken való részvétel minden tanuló számárak kötelező (tanévnyitó, tanévzáró, nemzeti ünnepeink) alkalomhoz illő öltözetben (lányoknak fehér blúz, sötét alj, fiúknak sötét nadrág, fehér ing). A tanévnyitón, tanévzárón, szóbeli érettségin és azokon a tanulmányi versenyeken, amelyeken tanulóink az iskolát képviselik, az Irinyi sál, illetve nyakkendő viselése kötelező.
9. A tanulók az iskola dolgozóiról és az iskoláról készült anyagokat digitális formában csak az érintettek személyiségi jogainak messzemenő betartásával tehetnek közzé.
10. Az iskolára, annak dolgozóira és diákjaira vonatkozó bármilyen szöveg, kép-, videó- és hanganyag közzététele az érintettek hozzájárulása nélkül fegyelmi eljárást vonhat maga után.
A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy:
óvja saját és társai testi épségét, egészségét;
elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket;
betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat;
azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli 6
eseményt (pl. természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel;
azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének – amennyiben ezt állapota lehetővé teszi –, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült;
megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában;
rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat.
2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok:
a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat;
a sportfoglalkozásokon a tanulóknak – az utcai (iskolai) ruházat helyett – sportfelszerelést (pl. tornacipő, edzőcipő, póló, trikó, tornanadrág, egyéb sportruházat) kell viselniük;
a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, testékszert.
3. A tanulók a szakmai gyakorlaton, laboratóriumi gyakorlaton kötelesek a munkavédelmi és tűzvédelmi előírásokat betartani.
4. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az intézményben iskolaorvos és iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos heti két alkalommal rendel az iskolában, tanévenként meghatározott napokon és időpontban. Elvégzi a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését évente két alkalommal. Szakorvos segítségével biztosítja a fogászati szűrést. Szakorvos javaslatára dönt a gyógytestnevélésű gyakorlatokra való beosztásról, és a testnevelési foglalkozások alóli felmentésről.
5. Tilos az iskolában, az iskola környékén, az iskolához tartozó valamennyi létesítményben, az iskola által szervezett rendezvényeken
a szervezetre káros élvezeti cikkek árusítása és fogyasztása: dohányzás, alkohol, drog
szerencsejáték folytatása (kártya, pénzbeli fogadás).
7
A tanulók közösségei Az osztályközösség
1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén – mint pedagógusvezető – az osztályfőnök áll.
2. Az osztály tanulói maguk közül – az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére – az alábbi tisztségviselőket választják meg:
osztálytitkár, (küldött az iskolai diákönkormányzat (IDV) vezetőségébe
ODB reszortfelelősei (számukat az osztályközösség határozza meg.)
A diákkörök
1. Az iskolában a tanulók igényeinek, érdeklődésének kielégítésére diákkörök működhetnek. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, énekkar stb.
2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején – az adott lehetőségek figyelembevételével – a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt.
3. A diákköröket nevelő, szülő/gondviselő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti.
4. A diákkörökbe a tanulóknak írásban május 20-ig, a kilencedik évfolyamon a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységében a tanév végéig részt kell venniük. Az iskolai diákönkormányzat
1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.
2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. 8
3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti.
4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét.
Az iskolai diákközgyűlés
1. Tanévenként legalább egy alkalommal iskolai diákközgyűlést kell összehívni.
2. A diákközgyűlés összehívásáért az iskola igazgatója a felelős.
3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. A tanulók és a szülők/gondviselő tájékoztatásának rendje és formái 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról
az iskola igazgatója o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén, o
a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal,
o a folyosón elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan, o az iskolarádión keresztül rendszeresen tájékoztatja,
az osztályfőnökök o az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják.
2. A szülőket/gondviselőt az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról
az iskola igazgatója o a szülői szervezet munkaközösség választmányi ülésén minden év elején, o a porta mellett elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja,
az osztályfőnökök o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják.
9
3. A szülőket/gondviselőt a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják:
szóban: o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadóóráin, o szükség esetén telefonon,
írásban: o
az ellenőrző könyvben.
4. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza.
5. A szülők/gondviselő kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy az iskolaszékkel.
6. A tanulók kérdéseikkel, véleményükkel, javaslataikkal szóban vagy írásban egyénileg (vagy csoport
esetén
megbízott
képviselőjük
útján)
fordulhatnak
szaktanáraikhoz,
osztályfőnökükhöz, az iskola igazgatójához, ill. az iskolaszékhez. Az írásban benyújtott kérdésekre, ill. javaslataikra legfeljebb 30 napon belül írásban választ kapnak. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel 600 órától este 2100 óráig vannak nyitva.
2. A tanulóknak az iskolába ellenőrzőjükkel és taneszközeikkel az órakezdés előtt legalább 5 perccel korábban meg kell érkezniük.
3. Az elméleti foglalkozások időtartama 45 perc, a gyakorlati foglalkozások 60 perc. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő:
1. óra:
730 - 815
2. óra:
825 - 910
3. óra:
920 - 1005 10
4. óra:
1020 - 1105
5. óra:
1115 - 1200
6. óra :
1210 - 1255
7. óra:
1300 - 1345
8. óra:
1350 – 1435
9. óra:
1440 – 1525
10. óra:
1530 – 1615
11.óra:
1620- 1705
12. óra:
1710 – 1755
4. A harmadik szünet (1005 - 1020) a tízórai szünet. Ekkor a tanulók a tantermekben étkezhetnek. A többi szünetben a tantermeket az osztályok tanévenként kérelmükre meghatározott rend szerint használhatják. A szakmai gyakorlati foglalkozások egy 30 perces szünet van.
5. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő/gondviselő személyes, vagy írásbeli kérésére az osztályfőnöke (távolléte esetén az osztályfőnök helyettese, vezető ügyeletes, igazgató vagy az igazgatóhelyettes) írásos engedélyével hagyhatja el. Rendkívüli esetben – szülői kérés hiányában – az iskolából való távozásra az osztályfőnöke, az osztályfőnök helyettese, a vezető ügyeletes, az igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt.
6. A kilépő engedélyt a tanulónak távozáskor be kell mutatni a portán.
7. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári vagy a tanulmányi irodában történik a kiírás szerint.
8. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők/gondviselő, a tanulók és a nevelők tudomására hozza.
9. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak valamelyik nevelő felügyeletével használhatják.
10. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 11
11. Az iskola épületébe érkező szülők/gondviselő, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi. Az iskolába érkező szülőket/gondviselőt, illetve idegeneket a portaszolgálat belépőkártyával látja el, amit regisztráció után távozáskor a portán le kell adni.
12. A tanuló által esetlegesen előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás az SZMSZ –ben leírtak alapján történik.
13. Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére - részben vagy egészben felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt sajátos helyzete, fogyatékossága, egyéni adottsága indokolttá teszi.
14. A tanórára digitális kép- és hang rögzítésére, lejátszására alkalmas eszköz, valamint mobiltelefon csak kikapcsolt állapotban vihető be, használata tilos.
15. A tanórán tilos az evés, ivás és a rágózás.
16. Az ellenőrző könyv hivatalos okmány, amelybe minden tanuló maga köteles jegyeit azonnal beírni, és az iskola bejegyzéseit, az orvosi igazolásokat esetenként, a beírt jegyeket pedig havonta köteles szüleivel/gondviselőjével aláíratni.
Térítési díj és tandíj befizetése 1. Az iskolában a térítési díj és tandíj ellenében folyó oktatási tevékenységeket az iskola pedagógiai programja alapján tanévenként az iskolai munkatervben kell meghatározni.
2. Az oktatási törvény előírásai alapján az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója dönt.
3. A térítési és tandíjakat félévente (szeptember 20-ig és február 15-ig) előre kell a gazdasági összekötőnél befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. A befizetésről névre szóló készpénzfizetési számlát kell kiállítani!
12
4. Az előre befizetett térítési és tandíjak visszafizetéséről a gazdasági dolgozó gondoskodik, ha:
a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik,
tartósan (2 hónapot meghaladóan) igazoltan hiányzik, és a térítési díjas foglalkozáson nem tud részt venni.
5. Az étkezési térítési díjat (menza) a DMJV Önkormányzata által meghatározott helyen, időben és módon kell befizetni.
6. Az iskola az igénybe nem vett étkezésre előre befizetett díjat, ha a szülő/gondviselő 3 nappal előre az iskolai gazdasági dolgozónál lemondja
ő túlfizetésként a következő hónapra elszámolja vagy, ha ez nem lehetséges,
a szülő részére postai úton visszajuttatja.
A támogatások megállapításának módja A tankönyvek és segédletek kiválasztása lehetőség szerint, a tanulók szociális helyzetének figyelembe vételével történik oly módon, hogy a költség a tanulónkénti támogatás összegét nem, vagy csak minimálisan haladja meg. Ha a tankönyvcsomag költsége meghaladja a normatív támogatás összegét, a fennmaradó tankönyveket a szülő megvásárolhatja, vagy az iskola könyvtárából, a lehetőségekhez mérten, kölcsönözheti. A normatív támogatáson kívüli egyéb kedvezményeket nem áll módunkban elfogadni.
A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében
1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek:
az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért,
az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért,
a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.
2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 13
3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek:
osztályonként két-két hetes,
tantárgyi felelősök.
4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki.
A
hetesek feladatai:
gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint),
az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik,
az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat,
ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik a vezető ügyeletes tanárt,
az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát.
5. Az egyes tanítási órákon – a tanulók önkéntes jelentkezése alapján – különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, az órához szükséges eszközök biztosítását (ilyen tantárgyi felelős lehet pl. a szertáros, a térképfelelős stb.)
Szabadon választott foglalkozások A tanulók érdeklődésének és képességeinek megfelelően szabadon választott tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat biztosítunk.
Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti a választható tantárgyak listáját, amely tartalmazza a tantárgyak szintjét, ill. a foglalkozást várhatóan tartó pedagógus nevét. Beszerzi az iskolaszék és a diákönkormányzat ezzel kapcsolatos véleményét, majd tájékoztatja a tanulókat és a szüleiket. A tanulók május 20–ig írásban adhatják le a választásaikat, a 9. évfolyamosok szeptember közepéig önkéntesen jelentkezhetnek a foglalkozásokra, ami egy tanévre szól.
A választást a szülő által is aláírt kérelemre az igazgató módosíthatja.
Szabadon választott tanórai foglalkozásaink: emelt szintű érettségire felkészítő, második idegen nyelv, fakultáció. A tanulók osztályzatot kapnak, a hiányzást igazolni kell. 14
Tanórán kívüli foglalkozásaink: felzárkóztatás, tehetséggondozás, vizsga-előkészítő, érdeklődési kör (szakkör), mindennapos testnevelés stb. Választás esetén a részvétel kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. Tehetséggondozó, felzárkóztató és egyéni fejlesztő foglalkozások az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódóan segítik. A BTMS-s továbbá a sajátos nevelési igényügyerekek fejlesztését, az erre hivatott szakértői bizottság hivatalos szakvéleménye alapján szervezzük és folytatjuk utazó gyógypedagógus igénybe vételével.
További tanórán kívüli foglalkozások Tanulmányi és sportversenyek: Az önbizalom és a vállalkozó szellem erősítése érdekében szorgalmazzuk és támogatjuk tanulóink részvételét a különböző szintű tanulmányi és sportversenyeken, iskolai szintű megmérettetéseket szervezünk változatos témákban.
Szabadidős foglalkozások: Előadói estek, előadások, mozi-, színház- és múzeumlátogatások szervezésével segítjük elő az iskolán kívüli ismeretszerzést. A tanulók részvétele ezeken a foglalkozásokon – ha az tanítási időn kívül esik és költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Kirándulások: Az iskola nevelői a nevelőmunka elősegítése érdekében az osztályok számára évente egy alkalommal kirándulást szervezhetnek. A tanulók részvétele a kiránduláson önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.
Az Irinyi Diáksport Egyesület: Az iskolai sportkörként működő egyesület pártoló tagja lehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör sportcsoportjainak foglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe.
15
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata: A tanulók igényei alapján az iskola igazgatójával történt előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl.: sportlétesítmények, számítógépek stb.) a tanulók – tanári vagy szülői felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.
A tanulók jutalmazása Alapelvek: Ha a tanulók vagy közösségeik az átlagosnál kiemelkedőbb teljesítményt mutatnak magatartásban, szorgalomban, tanulmányi eredményben, gyakorlati munkában, sporttevékenységben. A tanuló közösségi munkája az egyéni képességeihez mérten kiemelkedő vagy akik valamely szaktárgyban vagy valamilyen versenyen kiemelkedő eredményt értek el, vagy bármely más módon hozzájárulnak az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, jutalomban részesülhetnek.
A jutalmazás formája Osztályfőnöki dicséret
A jutalmazás indoka Az osztályközösségért végzett
Kezdeményező Osztályfőnök, szaktanár,
lelkiismeretes, rendszeres munkáért, szakoktató, az osztályközösség elismerését
diákönkormányzat,
jelentő teljesítményért
nevelőtanár
Szaktanári, szakoktatói
Kiemelkedő szaktárgyi, tanulmányi, Szaktanár, szakoktató,
dicséret
közösségi munkáért
nevelőtanár
Gyakorlati oktatásvezetői
Kiemelkedő szakmai munkáért
Szakoktató, gyakorlati
dicséret Igazgatói dicséret
Nevelőtestületi dicséret
Oklevél
oktatásvezető A közösségért végzett
Szaktanár, osztályfőnök,
lelkiismeretes, lelkes munkáért,
igazgatóhelyettes, IDV
Több éves példamutató tanulmányi,
Osztályfőnök,
kulturális és sporttevékenységért
igazgatóhelyettes, igazgató
Iskolai tanulmányi, kulturális és
Iskolai versenybizottság
sportversenyeken elért kiemelkedő eredményért Közcélú juttatás
Tárgyjutalom
Kiemelkedő tanulmányi
Szaktanár, osztályfőnök,
eredményért
igazgatóhelyettes, igazgató
Az osztályban végzett kiemelkedő
Osztályfőnök, kollégiumi
16
tanulmányi, közösségi munkáért,
nevelőtanár,
versenyeredményért
osztályközösség, diákönkormányzat
Irinyi-plakett
Több éven keresztül iskolai szinten
Igazgató, IDV,
végzett kiemelkedő közösségi és
nevelőtestület
tanulmányi munkáért Az iskolai alapítványok által finanszírozva. Dicséret a tanév során bármikor adható. A jutalmak átadása elsősorban a szalagavató, tanévzáró, tanévnyitó ünnepeken vagy a ballagáson történik.
A tanulók fegyelmezésére vonatkozó rendelkezések Elvei: a Házirend megszegése,
fegyelmezetlen magatartás, tanulói kötelezettségek elmulasztása,
igazolatlan késés, igazolatlan mulasztás esetén a tanuló fegyelmi felelősségre vonatható.
A felelősségre vonás formái: a. Fegyelmező intézkedések:
szóbeli és írásbeli szaktanári, gyakorlati oktatásvezetői figyelmeztetés,
fegyelmezetlenség,
késés
és
igazolatlan
hiányzás
esetén
elmarasztalások következhetnek: osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, gyakorlati oktatásvezetői intés igazgatói figyelmeztetés, igazgatói intés.
A büntetés formája
A büntetés indoka
szaktanári figyelmeztetés
tanórai rendzavarás
osztályfőnöki figyelmeztetés
igazolatlan mulasztás első alkalommal, magatartásbeli vétség
osztályfőnöki intés
nagyobb óraszámú mulasztás, 17
az
alábbi
súlyosabb fegyelmezetlenség igazgatói figyelmeztetés
10 órát elérő, illetve meghaladó igazolatlan mulasztás, súlyos fegyelmezetlenség
igazgatói intés
20 vagy 30 órát elérő igazolatlan mulasztás, az iskolaközösség munkáját zavaró magatartás kirívóan súlyos fegyelmezetlenség
A fentebb felsorolt fegyelmező intézkedések kiegészülhetnek a tanulói megbízatások visszavonásával, amit kezdeményezhetnek a pedagógusok és a diákközösségek. Igazgatói szintű elmarasztalás, fegyelmi eljárás esetén a tanulóknak kedvezmény nem adható. b. Fegyelmi büntetésben részesül az a tanuló, aki a kötelességeit vétkesen és súlyosan, folyamatosan megszegi. A fegyelmi eljárás módját és a büntetés mértékét a 2011. évi CXC. tv. Nemzeti Köznevelésről és a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 53-62. §-a tartalmazza. A tanuló fegyelmi büntetését a magatartás értékelésénél csak az adott tanévben lehet figyelembe venni. A nevelőtestület a fegyelmi ügyek kivizsgálására és a fegyelmi tárgyalás levezetésére tanévenként legalább 3 tagú fegyelmi bizottságot bíz meg. c. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek, ill. a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenes kárt okoz, a polgári törvénykönyv szabályai szerint kell helytállnia. 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 61. §-a alapján szándékos károkozás esetén: az okozott kárt köteles teljes mértékben megtéríteni, nem szándékos károkozás esetén: arányos kártérítést köteles fizetni a tanuló. d. A fegyelmi és kártérítési eljárás részletes szabályait a HÁZIREND 2. számú mellékletében található Tanulói Fegyelmi Szabályzat tartalmazza.
A hiányzás igazolása a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51-52. §-a alapján. Igazolást a tanuló a következőktől hozhat: orvos, hivatalos szervek, sportegyesületek, kollégiumok, szülő/gondviselő
a mulasztást igazoltnak kell tekinteni akkor, ha a tanuló előzetes engedéllyel van távol (osztályfőnök évente két napról, az igazgató több napról adhat engedélyt.),
tanévenként a szülő/gondviselő előzetes bejelentés után 3-szor 1 napot, ill. alkalmat igazolhat az ellenőrző könyv útján, kivéve az iskolai rendezvényeket 18
több napos hiányzásról csak orvosi igazolás fogadható el,
a hiányzás tényét a szülőnek/gondviselőnek telefonon be kell jelentenie
az igazolást a hiányzást követő első osztályfőnöki órán kell bemutatni az osztályfőnöknek, a hiányzás később nem igazolható.
A tanulónak az iskolán kívüli szabadidős tevékenységet (sport, kulturális), amely a tanítási óráról való távolmaradásával járhat, ha azt az igazgató engedélyezi. Az ebből eredő mulasztások igazoltnak tekinthetők.
Az országos tanulmányi versenyeken (OKTV, OSZTV, SZKT,) és a nyelvvizsgán résztvevő tanulók részére a verseny, ill. a vizsga napja, valamint az azt megelőző tanítási nap igazolt hiányzásnak számít.
Igazolatlan a tanuló mulasztása, ha nem igazolta a kijelölt időre távolmaradását. Igazolatlan mulasztás esetén osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül. További hiányzás esetén 1-1 újabb fegyelmezési fokozat következhet. A tanítási órákról vagy egyéb foglalkozásokról történő késést a tanuló által bemutatott igazolások ismeretében az osztályfőnök bírálja el. A késések időtartama összeadódik (45 percenként 1 igazolt, vagy igazolatlan óra). 3 igazolatlan késés esetén osztályfőnöki figyelmeztetés, további 3 késésenként egy újabb fegyelmező intézkedés következhet. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, a foglalkozásról. A fegyelmező intézkedések a fegyelmezetlenségek, illetve a hiányzások esetében is a fegyelmezetlenség súlyával arányosak.
A tanulók által bevitt dolgok megőrzőben (öltözőben) való elhelyezése A tornatermi, laboratóriumi, valamint tanműhelyi öltözőket zárni kell, az öltöző vagy helyiség kulcsát – a foglalkozást tartó pedagógus felügyelete mellett – az ott öltözött diákcsoport kezeli, így az ott hagyott értékekért a foglalkozást tartó tanár felelősséget nem vállal. Az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl, nagy értékű tárgyak (mobiltelefon, ékszer, stb.) behozatala nem ajánlott – csak saját felelősségre történhet, – azokért az iskola felelősséget nem vállal.
A tanulók által az iskolába bevitt dolgok bejelentése
19
Az iskola abban az esetben vállal felelősséget nagyobb érték esetén (pl. osztálypénz), ha azt a diák osztályfőnökének (osztályfőnök helyettesnek) a tanítási nap végéig megőrzésre átadja.
20
Jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok iskolába történő bevitelének megtiltása, korlátozása vagy feltételhez kötése
Tilos a tanórákon, tanórákon kívüli foglalkozásokon, iskolai ünnepségeken
a mobiltelefon használata (a készüléket ki kell kapcsolni),
étkezni, rágógumizni,
a tévékészülékek, műszaki berendezések önkényes, engedély nélküli bekapcsolása, használata,
a berendezési tárgyak rongálása, a padok firkálása.
A tanuló kerékpárral, motorkerékpárral, gépkocsival kizárólag csak szülői engedéllyel, illetve saját felelősségével jöhet az iskolába. Az iskola területén a kerékpárt/motorkerékpárt a tárolóig köteles tolni. A tárolóban elhelyezett közlekedési eszközért az Intézmény felelősséget nem vállal.
A beiratkozás után a tanulói jogviszonyból eredő egyes jogok gyakorlásának az első tanév megkezdéséhez való kötése
A tanuló jogai és kötelezettségei a házirend megismerésével, a beiratkozás napján lépnek életbe.
A középiskolai felvételi szempontjából sajátos helyzetűnek tekinthető tanulók
A szakértői és rehabilitációs bizottság által sajátos nevelési igényűnek nyilvánított tanuló.
Az a tanuló, akinek testvére az iskolával tanulói jogviszonyban áll.
Az a tanuló, akinek a testvére, szülője az iskolának diákja volt.
A tanulók nagyobb csoportja és nagyobb közössége 1. A szülői szervezetnek (közösségnek) a köznevelésről szóló 2011. évi CCX törvény 73. § biztosított jogainak gyakorlásával kapcsolatosan a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdés az, amelyik legalább az egy évfolyamra járó tanulókat érinti.
21
2. A diákönkormányzat kötelező véleményezési joga szempontjából a tanulók nagyobb közösségének legalább az egy évfolyamra járó tanulók minősülnek.
A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A házirend tervezetét a nevelők, a tanulók és a szülők /gondviselő javaslatainak figyelembevételével az iskola igazgatója készíti el.
2. A házirend tervezetét megvitatja a diákönkormányzat vezetősége. A diákönkormányzat vezetősége a véleményeket összesíti, és erről tájékoztatja az iskola igazgatóját.
3. A házirend tervezetét megvitatják a nevelők munkaközösségei, és véleményüket eljuttatják az iskola igazgatójához.
4. A házirend tervezetéről az iskola igazgatója beszerzi az iskolaszék és az iskolai szülői szervezet (közösség) véleményét.
5. Az iskola igazgatója a tanulók, a nevelők, a szülők/gondviselő, valamint az iskolaszék véleményének figyelembevételével elkészíti a házirend végleges tervezetét. A házirend elfogadása előtt az iskola igazgatója beszerzi a diákönkormányzat és az iskolaszék egyetértését, valamint a szülői szervezet véleményét az elkészített tervezettel kapcsolatban.
6. A házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezleten.
7. Az érvényben levő házirend módosítását – bármely nevelő, szülő vagy tanuló javaslatára, ha azzal egyetért – kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az iskolaszék, a diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői szervezet (közösség) iskolai vezetősége.
8. A házirend módosítását az első-hatodik pontban leírt módon kell végrehajtani.
22
MELLÉKLETEK
23
1. számú melléklet
Magatartás, szorgalom értékelése.
A magatartás A magatartás félévi és év végi osztályzatának javasolt minősítését az osztályfőnök a osztály véleményének figyelembevételével állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi osztályzatokat az ellenőrző könyvbe, az év végi osztályzatokat a bizonyítványba kell bejegyezni.
Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) magatartású az a tanuló, aki: kötelességeit teljesíti, jogait gyakorolja, betartja a házirendet és felelősséget érez azért, hogy ezt mások is megtegyék, önként vállal közösségi feladatokat és azokat teljesíti, életvitele megfelel az egészséges életmód követelményének, az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, társaival, nevelőivel szemben udvarias, előzékeny, segítőkész, tisztelettudó, igazolatlan mulasztása, fegyelmező büntetése nincs. Jó (4) magatartású az a tanuló, aki: kötelességeit teljesíti, jogait gyakorolja, a házirendet betartja, az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, de a rábízottakat lelkiismeretesen teljesíti, osztályfőnöki figyelmeztetésen kívül más elmarasztalása nincs.
Változó (3) magatartású az a tanuló, aki. nem tulajdonít jelentőséget a jogok és kötelességek egységes értelmezésének és gyakorlásának, az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be, a közösségi foglalkozások passzív résztvevője, feladatait hanyagul látja el, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, osztályfőnöki intője, vagy gyakorlati oktatásvezetői büntetése van. 24
Rossz (2) magatartású az a tanuló, aki: a házirend előírásait nem tartja magára nézve kötelezőnek, másokat is akadályoz azok betartásában, tevékenysége felelőtlen, a közösség érdekeit figyelmen kívül hagyja, közösségi feladatait egyáltalán nem teljesíti; a közösségi rendezvényeken passzív, rendbontó, társaival,
a
felnőttekkel szemben
rendszeresen
udvariatlanul,
durván
viselkedik, viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, igazgatói szintű elmarasztalása van.
A szorgalom A tanuló szorgalmára az osztályfőnök az érdemjegyek és az osztályban tanító nevelők véleménye alapján tesz javaslatot.
Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: Példás (5) szorgalmú az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat pontosan, megbízhatóan elvégzi, ismereteit tanórán kívül is gyarapítja, önként vesz részt versenyeken.
Jó (4) szorgalmú az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, a tanórákon többnyire aktív, a tantárgyak többségében kiegyensúlyozott teljesítményt nyújt, többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatásait teljesíti,
25
Változó (3) szorgalmú az a tanuló, aki: csak néhány tantárgyból tanul képességeinek megfelelően, tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.
Hanyag (2) az a tanuló, aki: képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, nem használja ki a tanulási lehetőségeket, az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, tanulmányi munkájában megbízhatatlan, fegyelmezetlen, feladatait többnyire nem végzi el, a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.
A magatartás és a szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. Az osztályfőnök által javasolt minősítésről az osztályozó értekezlet dönt. A félévi osztályzatot az értesítőbe az év végit a bizonyítványba kell beírni. A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell értékelni.
26
2. számú melléklet
Tanulói fegyelmi szabályzat
Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi eljárás megindítását a tanulói kötelességszegés tényének megállapítása után az iskola igazgatója rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásával kezdeményezi. A fegyelmi eljárás megindításáról a kötelességszegés megjelölésével a nevelőtestület dönt és a fegyelmi tárgyalás lefolytatására tagjai közül négytagú bizottságot választ. A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e)-f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A szakképző iskola tanulója ellen folytatott fegyelmi eljárásba, ha a tanuló tanulószerződést kötött, be kell vonni a területileg illetékes kamarát. Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani. A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.
27
A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg. Ha a kötelességszegés miatt az iskolában és a kollégiumban is helye lenne fegyelmi büntetés megállapításának, a nevelési-oktatási intézmények eltérő megállapodásának hiányában a fegyelmi büntetést abban a nevelési-oktatási intézményben lehet megállapítani, amelyikben az eljárás előbb indult. A gyakorlati képzés keretében elkövetett kötelességszegésért a fegyelmi eljárást az iskolában kell lefolytatni. Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. A nevelési-oktatási intézményben folytatott tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál. A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – a fegyelmi határozatban foglaltak szerint a fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb a) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése vagy megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál, b) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától és kizárás az iskolából fegyelmi büntetések esetén tizenkét hónapnál. A fegyelmi jogkör gyakorlója a büntetés végrehajtását a tanuló különös méltánylást érdemlő körülményeire és az elkövetett cselekmény súlyára tekintettel legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggesztheti. A fegyelmi eljárásban a kiskorú tanuló szülője mindig részt vehet. A tanulót szülője, törvényes képviselője képviselheti. A fegyelmi eljárás megindításáról a tanulót, a kiskorú tanuló szülőjét, a gyakorlati képzés során elkövetett fegyelmi vétség esetén – ha a fegyelmi vétséggel érintett gyakorlati képzés folytatója nem az iskola – a gyakorlati képzés folytatóját (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), tanulószerződés esetén a területileg illetékes gazdasági kamarát értesíteni kell a tanuló terhére rótt kötelességszegés megjelölésével. Az értesítésben fel kell tüntetni a fegyelmi tárgyalás időpontját és helyét, azzal a tájékoztatással, hogy a tárgyalást akkor is meg lehet tartani, ha a gazdálkodó szervezet vagy a területileg illetékes gazdasági kamara képviselője szabályszerű értesítés ellenére, valamint a tanuló, a szülő ismételt szabályszerű meghívás ellenére nem jelenik meg. Az értesítést oly módon kell kiküldeni, hogy azt a tanuló, a szülő külön-külön a tárgyalás előtt legalább nyolc nappal megkapja. 28
A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A fegyelmi eljárást – a megindításától számított harminc napon belül – egy tárgyaláson be kell fejezni. Az eljárás során lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a tanuló, a szülő, továbbá a gazdálkodó szervezetet érintő kérdésekben a gazdálkodó szervezet képviselője az üggyel kapcsolatban tájékozódhasson, véleményt nyilváníthasson, és bizonyítási indítvánnyal élhessen. A fegyelmi tárgyalást a nevelőtestület saját tagjai közül választott legalább háromtagú bizottság folytatja le. A bizottság az elnökét saját tagjai közül választja meg. A fegyelmi tárgyalás megkezdésekor a tanulót figyelmeztetni kell jogaira, ezt követően ismertetni kell a terhére rótt kötelességszegést, valamint a rendelkezésre álló bizonyítékokat. A tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni a tárgyalás helyét és idejét, a tárgyaláson hivatalos minőségben részt vevők nevét, az elhangzott nyilatkozatok főbb megállapításait. Szó szerint kell rögzíteni az elhangzottakat, ha a tárgyalás vezetője szerint ez indokolt, valamint ha azt a tanuló, a szülő kéri. A fegyelmi jogkör gyakorlója köteles a határozathozatalhoz szükséges tényállást tisztázni. Ha ehhez a rendelkezésre álló adatok nem elegendők, hivatalból vagy kérelemre bizonyítási eljárást folytat le. Bizonyítási eszközök a tanuló és a szülő nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény. A fegyelmi eljárás során törekedni kell minden olyan körülmény feltárására, amely a kötelességszegés elbírálásánál, a fegyelmi büntetés meghozatalánál a tanuló ellen vagy a tanuló mellett szól. A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson szóban ki kell hirdetni. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, vagy e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. A fegyelmi határozatot a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének, ha a gazdálkodó szervezet képviselője az eljárásban részt vett, a gazdálkodó szervezetnek. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülő is – tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és eljárást megindító kérelmi jogáról lemondott. A fegyelmi határozat rendelkező része tartalmazza a határozatot hozó szerv megjelölését, a határozat számát és tárgyát, a tanuló személyi adatait, a fegyelmi büntetést, a büntetés időtartamát, a felfüggesztését és az eljárást megindító kérelmi jogra való utalást. 29
A fegyelmi határozat indokolása tartalmazza a kötelességszegés rövid leírását, a tényállás megállapításának alapjául szolgáló bizonyítékok ismertetését, a rendelkező részben foglalt döntés indokát, elutasított bizonyítási indítvány esetén az elutasítás okát. A fegyelmi határozat záró része tartalmazza a határozat meghozatalának helyét és idejét, a határozatot hozó aláírását és a hivatali beosztásának megjelölését. Ha első fokon a nevelőtestület jár el, a határozatot a nevelőtestület nevében az írja alá, aki a tárgyalást vezette, továbbá a nevelőtestület egy kijelölt, a tárgyaláson végig jelen lévő tagja. Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához benyújtani. A fegyelmi büntetést megállapító határozat ellen benyújtott kérelmet az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles továbbítani a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. A felterjesztéssel együtt az ügy valamennyi iratát továbbítani kell, az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának az ügyre vonatkozó véleményével ellátva. A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a tanulónak a Ptk. 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozója, továbbá az, akit a tanuló által elkövetett kötelességszegés érintett. A másodfokú fegyelmi határozat meghozatalában nem vehet részt az bekezdésben meghatározottakon túl az sem, aki az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatalában részt vett, továbbá az, aki az ügyben tanúvallomást tett vagy szakértőként eljárt. Akivel szemben kizárási ok áll fenn, köteles azt bejelenteni. A kizárási okot a tanuló és kiskorú tanuló esetén a szülő is bejelentheti. A nevelőtestület tagja ellen bejelentett kizárási ok esetén az iskola, a kollégium igazgatója, vezetője, egyéb esetekben a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójának munkáltatója megállapítja az bekezdésben meghatározott kizárási ok fennállását. Ha az eltiltás a tanév folytatásától, kizárás az iskolából fegyelmi büntetést a bíróság a tanuló javára megváltoztatja, a tanuló osztályzatait meg kell állapítani, ha ez nem lehetséges, lehetővé kell tenni, hogy a tanuló – választása szerint az iskolában vagy a független vizsgabizottság előtt – osztályozó vizsgát tegyen. Ha a kizárás az iskolából fegyelmi büntetést megállapító határozat az iskola tízedik évfolyamának, a középiskola utolsó évfolyamának vagy a szakiskola utolsó szakképzési évfolyamának sikeres elvégzése után válik végrehajthatóvá, a tanuló nem bocsátható érettségi vagy szakmai vizsgára. A tanuló a megkezdett vizsgát nem fejezheti be addig az időpontig, ameddig a kizárás fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.
Egyeztető eljárás A fegyelmi eljárást egyeztető eljárás (a továbbiakban: egyeztető eljárás) előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő, valamint a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, kiskorú kötelességszegéssel gyanúsított 30
tanuló esetén a szülő egyetért. A fegyelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló, ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló kiskorú, a szülője figyelmét fel kell hívni az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába, kollégiumba történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. Harmadszori kötelességszegés esetén a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja. Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása (így különösen megfelelő terem rendelkezésre bocsátása, egyeztető felkérése, értesítő levél kiküldése) a nevelési-oktatási intézmény feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet elszenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. Az oktatásért felelős miniszter felügyelete alatt működő intézményben működő oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője felkérhető az egyeztetés levezetésére. Eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától fegyelmi büntetés nem szabható ki, ha a tanév végi osztályzatokat megállapították. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a tanuló a nyári gyakorlat teljesítése során követ el fegyelmi büntetéssel sújtható kötelességszegő magatartást.
Kártérítési felelősség Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben az intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia. Ha az iskolának a tanuló kárt okozott, az igazgató köteles a károkozás körülményeit megvizsgálni, az okozott kár nagyságát felmérni, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. (2) Ha a vizsgálat megállapítása szerint a kárt az iskola tanulója okozta, a vizsgálat eredményéről a tanulót, kiskorú tanuló esetén szülőjét haladéktalanul tájékoztatni kell. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt fel kell szólítani az Nkt. 59. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottak szerint az okozott kár megtérítésére. 31
A kártérítés mértéke nem haladhatja meg a) gondatlan károkozás esetén a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított - egyhavi összegének ötven százalékát, b) ha a tanuló cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, szándékos károkozás esetén az okozott kár, legfeljebb azonban a kötelező legkisebb munkabér - a károkozás napján érvényes rendelkezések szerint megállapított – öt havi összegét.
Az iskola, tanulónak tanulói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy a nevelési-oktatási intézmény vagy a gyakorlati képzés szervezője felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. Ha a szakképző iskola tanulója tanulószerződést kötött, a gyakorlati képzés szervezőjének vagy a tanulónak okozott kár megtérítésére a szakképzésről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az oktatásügyi közvetítő eljárás Ha a nevelési-oktatási intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a gyermekközösség, a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet az oktatásügyi közvetítői szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Az oktatásügyi közvetítő (a továbbiakban: közvetítő) a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködik a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők emberi méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el. A közvetítőt a fenntartó egyetértésével az intézményvezető kéri fel és bízza meg írásban, a közvetítő e tevékenysége körében nem utasítható. Az egyeztetési eljárás dokumentációjának elkészítéséért a közvetítő felel. Az eljárás sikere érdekében a közvetítő előkészítő üléseket tarthat. A közvetítő nem járhat el, ha a) valamelyik felet képviseli, b) a felek bármelyikének a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója, c) a felek bármelyikével vagy az érintett köznevelési intézménnyel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll, ide nem értve a fegyelmi jogkör gyakorlójától kapott felkérést, a vele kötött megbízási jogviszonyt, d) az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.
32
Az összeférhetetlenségről a közvetítő köteles a feleket a felkérést követően haladéktalanul tájékoztatni. A közvetítőt – ha a felek az írásbeli megállapodásban másképpen nem rendelkeztek – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. A közvetítőt az egyeztetési eljárás tárgyában későbbi fegyelmi, hatósági, bírósági, eljárásba nem lehet tanúként megidézni. Ha az oktatásügyi közvetítésre az egyeztetési eljárás keretében kerül sor, a megállapodás akkor jön létre, ha a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között a kötelességszegéssel okozott kár megtérítése vagy a káros következményeinek egyéb módon való jóvátétele, enyhítése tekintetében azonos álláspont alakul ki. Az egyeztetési eljárás végén a megállapodás kötelező elemeként a) az egyeztetési megbeszélés helyét, idejét, b) az eljáró közvetítő, a sérelmet elszenvedő fél, a kötelességszegő tanuló, a képviselő, és az egyeztetési megbeszélésen részt vevő személyek nevét, lakcímét, c) a kötelességszegés rövid összefoglalását, d) a sérelem jóvátételének módját, határidejét, e) az eljárási költség viselését (amennyiben megállapodás nem született, a felmerült eljárási költségeket a felek fele-fele arányban viselik), f) a megállapodásra vonatkozó nyilvánossági szabályokat, g) a felek, – kiskorú kötelességszegő esetén – a szülő és a közvetítő aláírását írásban kell rögzíteni. A megállapodásban vállalt kötelezettségek nem ütközhetnek jogszabályba, a kötelességszegéssel arányban kell állniuk, és nem sérthetik a kötelességszegő tanuló emberi méltósághoz való jogát, valamint más alapvető jogait. A közvetítő a sérelmet elszenvedő fél és a kötelességszegő tanuló között létrejött megállapodás egy-egy példányát a sérelmet elszenvedő félnek és a kötelességszegő tanulónak vagy a jelen lévő képviselőjüknek átadja. Az egyeztetési eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sérelmet elszenvedőnek azt a jogát, hogy a fegyelmi eljáráson kívül a bűncselekményből, szabálysértésből származó igényét egyéb eljárás keretében érvényesítse. Az egyeztetési eljárás azon a napon fejeződik be, amikor a) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését, b) a sérelmet elszenvedő fél vagy a kötelességszegő tanuló az egyeztetéshez való hozzájárulását visszavonta, c) az egyeztetési eljárásra rendelkezésre álló tizenöt nap eredménytelenül telt el, vagy d) megállapodás született.
33
3. sz. melléklet
A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, a vizsgák követelményei
A 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 24. fejezetének felhatalmazása alapján a tanulmányok alatti vizsgák ideje, részei, értékelése az Irinyi János Gimnázium, Szakközép és Szakiskolában e szabályzat szerint történik. A tanulmányok alatti vizsgák intézményünkben a következők lehetnek:
Osztályozó vizsga: Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha
felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól,
engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget,
az 51. § (7) bekezdés meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát.
Az osztályozó vizsga egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni.
Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában – a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint – szervezett beszámoltató vizsga is.
Különbözeti vizsga: A 9. évfolyam fölötti osztályokba beiratkozni szándékozó tanulóknak minden nem tanult tantárgyból különbözeti vizsgát kell tennie.
Amennyiben a beiratkozás tanévéig tanult
tantárgyak éves óraszámainak összege kevesebb, mint az iskolánk helyi tantervében szereplő óraszám, az igazgató – a szaktanárok javaslatának megfelelően - mérlegeli, hogy a tanulónak kell-e különbözeti vizsgát tennie. Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. Ha a tanuló különbözeti vizsgája nem sikerült, javító vizsgát tehet, feltéve, hogy maximum három tantárgyból kell vizsgát tennie. 34
Javítóvizsga: Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha
a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott,
az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.
az osztályozó vizsgákon vagy a különbözeti vizsgákon legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott
A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte.
Pótló vizsga: Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.
Vizsgaidőszakok A tanulmányok alatti vizsgát a rendes vizsgaidőszakokban lehet letenni. Pótló, különbözeti vizsga letételére az igazgató a tanév tetszőleges időszakában rendkívüli vizsgaidőszakot szervezhet. Javítóvizsgát a törvényi előírásoknak megfelelően csak a nyári vizsgaidőszakban lehet tenni. A rendes vizsgaidőszakok a következők: Őszi:
Az aktuális tanév rendjében szereplő október-novemberi érettségi vizsgaidőszak magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsganapját megelőző második hét (öt tanítási nap),
Félévi
Az aktuális munkaterv által meghatározott félévi osztályozó értekezlet előtti 12 tanítási nap,
35
Tavaszi
Az aktuális tanév rendjében szereplő május-júniusi érettségi vizsgaidőszak magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsganapját megelőző második hét (10 tanítási nap),
Év végi
Az aktuális munkaterv által meghatározott év végi osztályozó értekezlet előtti 12 tanítási nap,
Nyári
Augusztus hónap utolsó 10 munkanapja.
A rendes vizsgaidőszakok pontos dátumait az aktuális tanévre a tanév helyi rendjében kell meghatározni.
A vizsgák szervezésre vonatkozó szabályok
A szóbeli, írásbeli, gyakorlati vizsgák szervezése a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 24. fejezetében leírtak alapján szervezzük.
Az osztályozó vizsgára jelentkezni az igazgatóhoz írt kérvénnyel lehet március 1-ig a tavaszi vizsgaidőszakra ill. június 15-ig a nyári vizsgaidőszakra vonatkozóan .
Osztályozó és különbözeti vizsga előtt a vizsgázó keresse meg a szaktanárát, akitől szóbeli felvilágosítást kap, vagy írásban megkapja tőle a vizsga tárgyának részletes követelményeit, javítóvizsga esetén a minimum követelményeket. A tájékoztatás tényét a tanuló aláírásával nyugtázza, amit az irattárban kell elhelyezni a vizsga dokumentumaival együtt. Amennyiben a
vizsgázó nem keresi meg a szaktanárát, részére a
vizsgakövetelményeit postai úton kell eljuttatni. Az átvétel tényét a tértivevény igazolja.
Az osztályozó és különbözeti vizsgák időpontjáról, helyéről az igazgató írásban értesíti a vizsgázókat. Az augusztusi javítóvizsgák estén a tanulók nem kapnak külön írásos értesítést. A tanévzáró ünnepségen az időpontok minden esetben elhangzanak, ill. az iskolai hirdetőtáblán kiírásra kerülnek.
A gyakorlati vizsgákat a vizsgaszámok meghatározásnál az írásbeli vizsgákkal egyenértékűnek kell venni. Az egyes vizsgák között legalább 30 perces pihenőidőt kell biztosítani a vizsgázó számára.
Az írásbeli és gyakorlati vizsgák beosztását az igazgató vagy megbízottja végzi. A szóbeli vizsgarész sorrendjének a kialakítása a vizsgabizottság elnökének a feladata. A szóbeli vizsgarész előtt az elnök ismerteti a vizsgázóval az írásbeli, gyakorlati vizsga eredményét, a szóbeli vizsga befejeztével kihirdeti a végső eredményt.
36
Az integrált tantárgyak esetén a tanuló csak abból a modulból tesz javítóvizsgát, amelyből elégtelen osztályzatot szerzett. Így az eredmény hirdetésekor az elnök az adott modul eredményét ismerteti. Az integrált tantárgy végső osztályzatát a területért felelős igazgatóhelyettes állapítja meg a tantárgyra megadott átlagolási módszerrel a szaktanárok javaslatát figyelembe véve.
A vizsgázó a dolgozatát javító szaktanár, illetve annak távollétében egy azonos szakos tanár jelenlétében tekintheti meg, ill. készíthet térítési díj ellenében másolatot.
A javítóvizsga, osztályozó és különbözeti feladatsorát a szaktanár a gyakorlati vizsga feladatsorát pedig a munkaközösség állítja össze, melyet a munkaközösség vezetője hagy jóvá.
A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig, az 51. § (7) bekezdésében meghatározott esetben az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. A bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. Az iskola igazgatója a bejelentést nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak, amelyik az első félév, valamint a tanítási év utolsó hetében szervezi meg a vizsgát.
A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője – a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy amennyiben bármely tantárgyból javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. Az iskola a kérelmet nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak.
Vegyes rendelkezések
Az előrehozott érettségi vizsgával rendelkező tanulót az igazgató kérésére mentesíti az adott tantárgy értékelése és további tanulása alól, ill. évfolyam ismétlés esetén az ismételt tanulása alól.
Ha a tanuló egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményét egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt akarja teljesíteni az igazgató döntése előtt minden esetben kikéri a tanuló szaktanárának, ill. célnyelvi tantárgy esetén a célnyelvet tanító szaktanár véleményét is.
37
Szintvizsga Intézményünk a két tanítási nyelvű szakközépiskolai osztályokban egy úgynevezett helyi vizsgarendszert alakított ki. A szintvizsgák a tanulók tovább haladását nem korlátozzák. Ebben a vizsgarendszerben meghatározott időpontokban szintvizsgák (szintfelmérők) lebonyolítására kerül sor. Ezeket a következő szintezések alapján végezzük: A 9. évfolyam végén A2 szintű nyelvvizsga írásbeli feladatsora, illetve szóbeli vizsgarész az év során átvett témakörökből a mérés módja. Ez a vizsga az első számú megmérettetés a képzés során. A 10. évfolyamon két mérés van: év elején A2 írásbeli feladatsor, év végén B1 írásbeli, illetve szóbeli vizsgára kerül sor az év folyamán átvett témakörökből. A 11. évfolyamon két mérés van: az év eleji B1 írásbeli szintjét év végén egy B1 PLUS / középszintű érettségi szint követi. A 12. évfolyamon két mérés van: az év eleji B1 PLUS-ról év végén B2 szintre kell eljutni. A 13. évfolyamon az év eleji B2 szint után félévre a C1 szintet ajánlatos megcélozni. A szakiskolai tanulók számára a szintvizsga kötelező. A iskola a kamarákkal közösen szervezik a szakképzési törvény alapján.
Az iskola által alkalmazott rövidítések: fm: felmentve fmb: felmentve (bejár) fmn: felmentve (nem jár be) ov: osztályozóvizsga ovn: osztályozóvizsgán nem jelent meg kb: különbözeti vizsga no: nem osztályozható mf: megfelelt km: kiválóan megfelelt nf: nem felelt meg
A vizsgák követelménye, részei, az értékelés rendje
A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. A vizsgák részeit és az értékelés rendjét a helyi tanterv alapján a munkaközösségek az alábbiak szerint határozták meg. 38
Közismereti munkaközösségek
Tantárgy elnevezése
írásbeli
szóbeli
magyar nyelv
x
x
magyar irodalom
x
x
történelem, történelem és állampolgári ismeret
x
x
emberismeret és etika
x
x
társadalomismeret, társadalomismeret és etika
x
x
bevezetés a filozófiába
x
x
művelődéstörténet
x
x
angol nyelv
x
x
német nyelv
x
x
matematika
x
informatika
x
gyakorlat
x
fizika biológia
x
x
kémia
x
x
földrajz, földünk és környezetünk
x
x
célnyelvi civilizáció
x
ének-zene
x
rajz és vizuális kultúra*
x
tánc és dráma
x
mozgókép és médiaismeret
x
művészetek
x
x
testnevelés, testnevelés és sport
x
* + otthon készített pályamunka
Tantárgy elnevezése
írásbeli
szóbeli
sportismeretek
x
sportági ismeretek
x
sportpszichológia
x
sporttörténet
gyakorlat
x x
Integrált tantárgyak esetén a az átlagot az óraszámok alapján súlyozott átlaga alapján számoljuk. 39
Tantárgy elnevezése
írásbeli
tanulásmódszertan
x
ének-zene
x
szóbeli
rajz és vizuális kultúra*
gyakorlat
x
* + otthon készített pályamunka
Szakmai munkaközösség
KERESKEDELEM–MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORT évfolyam
Szakközépiskola
A vizsga formája szóbeli 9.
Információkezelés
9-10.
Marketing ismeretek (elmélet)
gyakorlati %
Viselkedéskultúra
Kommunikáció
írásbeli
A vizsga értékelése
X X
0% –29%
1
10.
X
30% –49%
2
11-12.
X
50% –64%
3 4
9-12.
X
65% –84%
Gazdálkodási ismeretek (gyakorlat)
11-12.
X
85% –100% 5
Közgazdaságtan
11-12.
Gazdálkodási ismeretek (elmélet)
X
VENDÉGLÁTÁS–IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORT
Szakközépiskola
évfolyam
A vizsga A vizsga jellege
értékelése %–os formában
szóbeli
írásbeli
gyakorlati
Gazdasági környezetünk
9–10.
X
0% –29%
1
Gasztronómiai alapismeretek
9–10.
X
30% –49%
2
9.
X
50% –64%
3
10.
X
65% –84%
4
Vendéglátó és turizmus ismeretek
11–12.
X
X
Szállodai ismeretek
11–12.
X
X
Viselkedéskultúra Kommunikáció
40
85% –100% 5
Marketing
11–12.
Alapozó gyakorlat (tankonyha)
X
11.
X
A szakmacsoportos alapozó oktatás érdemjegye mindkét szakmacsoport esetén a tantárgyak egyszerű számtani átlagaként kerül kialakításra.
LOGISZTIKAI ÜGYINTÉZŐ
Szakközépiskola
évfolyam
A vizsga A vizsga jellege
formában szóbeli
üzleti adminisztráció
13–14.
alkalmazott számítástechnika
13–14.
viselkedéskultúra
írásbeli
X
X X
idegen nyelvű kommunikáció
13–14.
X
marketing és PR
13–14.
X
13.
X
X
13.
X
X
jogi alapismeretek
13.
X
általános áruismeret
13.
X
szállítási útvonalak
14.
X
X
áruszállítás
14.
X
X
szakáruismeret
13.
X
beszerzés
14.
X
X
raktározás
14.
X
X
logisztika
14.
X
X
árképzés, tervezés
13-14.
X
X
gazdasági ismeret
13.
X
gépírás
13.
veszélyes áru tárolása és szállítása
gyakorlati X
13.
veszélyes áru ismeret
értékelése %–os
1
51% –60%
2
61% –70%
3
71% –80%
4
81% –100% 5
X
41
0% –50%
HÚSIPARI TERMÉKGYÁRTÓ
Szakközépiskola
évfolyam
A vizsga A vizsga jellege
formában szóbeli
Alkalmazott matematika(szakmai
9.
szám.) Munkavédelem és higiénia
X
9-11.
X
9-11.
X
Húsipari gépek
9-11.
X
Alapmérések
9.,11.
Minőségbiztosítás
9.,11.
Gazdálkodási és kereskedelmi ismeretek
írásbeli
gyakorlati
X
9.
Húsipari technológia
értékelése %–os
X
0% –29%
1
30% –49%
2
50% –64%
3
65% –84%
4
85% –100% 5 X X X
PÉK
Szakközépiskola
évfolyam
A vizsga A vizsga jellege
formában szóbeli
Alkalmazott matematika(szakmai szám.) Munkavédelem és higiénia
9. X
9-11.
X
9-11.
X
Szakmai gépek
9-11.
X
Alapmérések
9.,11.
Minőségbiztosítás
9.,11.
Gazdálkodási és kereskedelmi ismeretek
írásbeli
gyakorlati
X
9.
Szakmai (sütőipari) technológia
értékelése %–os
X
0% –29%
1
30% –49%
2
50% –64%
3
65% –84%
4
85% –100% 5 X X X
42
4. számú melléklet
Etikai kódex
Minden iskolánkat képviselő diák:
Legyen emberséges, erkölcsös:
Becsülje a tudást, a szorgalmas tanulást, a munkát és legyen fontos számára az egészséges életmód.
Szeresse hazáját, tartsa be, és tartassa be annak alkotmányát és törvényeit.
Ismerje és ápolja nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket és hagyományainkat.
Legyen büszke iskolájára, szeresse és tisztelje szüleit, nevelőit, társait.
Ismerje és tartsa tiszteletben iskolánk hagyományait.
Ismerje és tartsa be a közösségeinek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, legyen fegyelmezett.
Legyen toleráns, azaz tartsa tiszteletben a sajátjától eltérő nézeteket.
A társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedjen mind emberi, mind természeti környezetében.
Legyen kötelességtudó:
Legyen érdeklődő és nyitott szűkebb és tágabb környezete iránt.
A tanulásban öntevékenyen vegyen részt, tudja továbbfejleszteni tudását.
Legyen képes önálló ismeretszerzésre, tudását folyamatosan gyarapítsa, bővítse.
Érzékelje a felmerülő problémákat és azokat gyakorlatias, kreatív módon oldja meg.
Legyen segítőkész.
Legyen lelkileg és testileg igényes:
Értékrendje legyen reális, tudjon különbséget tenni jó és rossz között.
Megjelenése és személyes környezete legyen tiszta, ízléses és ápolt.
Kulturáltan, választékosan kommunikáljon. 43
Legyen egészséges, edzett, szeressen sportolni, mozogni.
Ötleteivel, szervezőkészségével tevékenyen járuljon hozzá közösségi és szabadidős programjainak kialakításához.
Aktívan vegyen részt mind az iskola, mind osztályának közösségi életében.
Törekedjen jó eredmények elérésére (tanulásban, sportban, munkában)
Legyen megfelelő ambíciója, kitartó szorgalma és akaratereje célkitűzéseinek megvalósításához.
A tanulónak joga a köznevelésről szóló 2012. évi CXC. törvény alapján, hogy:
a nevelési-oktatási intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, iskolai tanulmányi rendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki.
A tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak.
képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon;
részére az iskola egész pedagógiai programjában és tevékenységében a tanítás során a tájékoztatás nyújtása és az ismeretek közlése tárgyilagosan és többoldalú módon történjék;
személyiségi jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, illetve a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását;
A tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, kérelmére ingyenes, vagy kedvezményes étkezésben, ingyenes tankönyvellátásban és tankönyvtámogatásban részesüljön.
válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül;
44
igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit (könyvtár, laboratórium, számítástechnikai termek, sport- és szabadidőlétesítmények stb.);
rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön;
hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, tájékoztassák a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról;
részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, tagja legyen iskolai, művelődési, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek ha törvény másképp nem rendelkezik - az iskolán kívüli társadalmi szervezeteknek;
az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról; az iskola, működéséről, továbbá tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, az iskolaszékhez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül - az iskolaszéktől, a harmincadik napot követő első ülésén - érdemi választ kapjon;
vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását;
jogszabályban meghatározottak szerint vendégtanulói jogviszonyt létesítsen;
tanulmányai során - a pedagógiai programban és az érettségi vizsgaszabályzatban meghatározott keretek között - megválassza azokat a tárgyakat, amelyeket tanulni kíván, valamint, ha erre lehetőség van, megválassza a tantárgyakat tanító pedagógust;
jogai megsértése esetén - jogszabályban meghatározottak szerint - eljárást indítson, továbbá igénybe vegye a nyilvánosságot;
személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, a nevelési-oktatási intézmény irányításában;
kérelmére - jogszabályban meghatározott eljárás szerint - független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról;
kérje az átvételét másik, azonos vagy más típusú nevelési-oktatási intézménybe; 45
különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait akkor is, ha az állandó lakóhelyén nem működik olyan iskola, amelyikben a tankötelezettség végéig biztosított az iskolai nevelés és oktatás;
választó és választható legyen a diákképviseletbe;
a diákönkormányzathoz fordulhasson érdekképviseletért, illetve törvényben meghatározottak szerint kérje az őt ért sérelem orvoslását; o a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. o A szakképzésben részt vevő tanuló a szakképzésre vonatkozó jogszabályok szerint jogosult juttatásokra és kedvezményekre. A juttatásokat és kedvezményeket a gyakorlati képzés szervezője köteles biztosítani. o ha a szakközépiskola, a szakiskola tanulója tanulószerződés alapján vesz részt a gyakorlati képzésben, tanulói jogviszonyával összefüggésben a szakképzési törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. o a szakképzésben részt vevő tanuló javára az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni.
A tanuló kötelessége, hogy
részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon és szakmai gyakorlatokon;
eleget tegyen - rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással képességeinek megfelelően - tanulmányi kötelezettségének;
életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai elfoglaltságához igazodva pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett - a házirendben meghatározottak szerint - közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában, a tanítási órák, rendezvények előkészítésében, megóvásában
megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola és a kollégium helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, a gyakorlati képzés rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait;
óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola 46
alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlelt, továbbá - amennyiben állapota lehetővé teszi -, ha megsérült;
megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott vagy az oktatás során használt eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit;
az iskola, vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa;
megtartsa az iskolai szervezeti és működési szabályzatban, továbbá a házirendben foglaltakat.
A szülő joga különösen, hogy
megismerje a nevelési-oktatási intézmény nevelési, illetve pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról.
Az iskola házirendje állapítja meg, hogy – a tanulmányi kötelezettségek teljesítésén kívül az e törvényben, továbbá jogszabályokban meghatározott tanulói jogokat és kötelezettségeket milyen módon lehet gyakorolni, illetve kell végrehajtani. Az iskola állapítja meg továbbá az iskolai tanulói munkarendet, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások rendjét, a az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához tartozó területek használatának rendjét, az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán, kívüli rendezvényeken tiltott tanulói magatartást.
47
