P E T Ő F I S Á N D O R G I M N Á Z I U M A BUDAPEST I. KERÜLETI PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PEDAGÓGIAI PROGRAM

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A BUDAPEST I. KERÜLETI PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA 2013

PEDAGÓGIAI PROGRAM – 2013

1

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

TARTALOM 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA............................................................................................................................ 5 1.1 A Petőfi Sándor Gimnázium pedagógiai programjának célja, feladata és felépítése, jogszabályi alapjai ........................................................................................................................................................................ 5 1.2 A Petőfi Sándor Gimnázium alapvető adatai ................................................................................................................6 1.3 Az iskola története .....................................................................................................................................................................7 1.4 Az iskola működésének feltételrendszere .........................................................................................................................8 1.4.1 Személyi feltételek ................................................................................................................................................. 8 1.4.2 Tárgyi feltételek..................................................................................................................................................... 8 1.4.3 Eszközrendszer ...................................................................................................................................................... 9 1.5 Oktatásszervezési kérdések ................................................................................................................................................. 10 1.5.1 Tanulói jogviszony létesítése és megszüntetése .................................................................................... 10 1.5.2 A tanév rendje ..................................................................................................................................................... 10 1.6 Az iskola jelenlegi arculata, képzési kínálatunk ....................................................................................................... 11 1.6.1 Képzési kínálatunk ............................................................................................................................................ 11 1.6.2 Az iskolai hagyományok ápolása ................................................................................................................. 11 1.7 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere ........................................................................................................................... 12 1.7.1 A fenntartóval való kapcsolat ....................................................................................................................... 12 1.7.2 A szülőkkel való kapcsolat............................................................................................................................. 12 1.7.3 öregdiákokkal való kapcsolat ....................................................................................................................... 13 1.7.4 Az iskola külső kapcsolatrendszere, részvétel nemzetközi projektekben...................................... 13 2.1 Az iskolai nevelés alapelvei .................................................................................................................................................. 18 2.2 Az iskolában folyó nevelőmunka fejlesztési területei, főbb céljai ..................................................................... 19 2.3 A célokhoz kapcsolódó szerkezet: a nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai .......................................... 23 2.4 Tehetséggondozás ................................................................................................................................................................... 24 2.5 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatok .............................................................................. 24 2.6 Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok ............................................................................................................. 25 2.7 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógia feladatok ..................................................................................... 25 PEDAGÓGIAI PROGRAM – 2013

2

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

2.8 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ................................................................................... 27 2.9 Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ...................................... 29 2.10 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................................................... 29 2.11 A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje ..................................................................................................................................................................................................... 30 2.12 Tanórán kívüli programok ................................................................................................................................................ 30 2.13 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program, a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ................................................................................................................................................... 32 2.14 A szülő, a tanuló és a pedagógus együttműködésének formái ........................................................................ 35 2.15 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai ............................................................. 35 2.16 Az iskolába jelentkező tanulók felvételének, átvételének szabályai ............................................................. 39 2.17 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv ....................................... 40 3. A HELYI TANTERV ................................................................................................................................................ 43 3.1 Kiemelt céljaink, alapvető prioritások ............................................................................................................................ 44 3.2 Kulcskompetenciák .................................................................................................................................................................. 45 3.3 Óratervi háló, A választott kerettantervek megnevezése ..................................................................................... 47 3.4 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógus-választás szabályai ......................................... 54 3.5 A tankönyvek, és taneszközök kiválasztásának elvei............................................................................................ 55 3.6 A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott feladatok helyi megvalósítása ............................................... 56 3.7 A középszintű érettségi vizsga témakörei.................................................................................................................... 57 3.9 Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei ................................................................................................... 58 3.10 Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei ........................................................................................................................ 58 3.10.1. Az értékelés fajtái ........................................................................................................................................... 60 3.10.2. Az írásbeli és szóbeli ellenőrzések elvei ................................................................................................. 60 3.10.3 A tanulók magatartás és szorgalomjegyének meghatározása .................................................... 61 3.11 Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések .....................................................................................................62 4. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ................................................................ 63 4.1 Az egészségnevelés célja, helyzetelemzés ..........................................................................................................63 4.2 Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok .................................................................................................64 4.2.1 A személyiség fejlesztése ............................................................................................................................. 69


3

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

4.2.2 Káros szenvedélyek, drogprevenció . ...................................................................................................... 69 4.3 Mindennapos testnevelés ..............................................................................................................................................69 4.3.2 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .................................................. 69 4.4 Az iskolai egészségügyi szolgálat véleménye egészségnevelési programról .....................................70 4.4 Környezetnevelési program ......................................................................................................................................71 4.4.1 Helyzetkép........................................................................................................................................................... 71 4.4.2 Alapelvek, célok................................................................................................................................................. 73 4.4.3 Tanulásszervezési és tartalmi keretek .................................................................................................... 74 4.4.3 Módszerek ........................................................................................................................................................... 82 4.4.4 Továbbképzések ............................................................................................................................................... 83 5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ..................................................................................................................................... 84


4

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1.1 A PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJÁNAK CÉLJA, FELADATA ÉS FELÉPÍTÉSE, JOGSZABÁLYI ALAPJAI A pedagógiai program tartalmazza az intézmény nevelő-oktató munkájának legfontosabb céljait, az ezek elérését lehetővé tevő tárgyi és személyi feltételrendszert, s az intézményben alkalmazott pedagógiai módszereket. A pedagógiai program a nevelési-oktatási intézmény legalapvetőbb szakmai, pedagógiai alapdokumentuma, amelyben az intézmény meghatározza önmagát, a partnereit és a külvilág számára is nyilvánvalóvá, érthetővé és ellenőrizhető teszi céljait, feladatait, illetve az egész tevékenységét. A Petőfi Sándor Gimnázium első pedagógiai programja 1998-ban készült, majd rendszeresen átdolgozásra került a törvényi és fenntartói utasításoknak megfelelően. Jelen verzió tartalmazza a korábbi dokumentumok időtálló részeit és tartalmazza a friss törvényi változásokat is. A dokumentum első részében az iskola általános bemutatása olvasható. Ezután következik a pedagógiai feladatokkal és módszereket tárgyaló nevelési program majd az oktatási (szaktárgyi) kérdéseket tárgyaló helyi tanterv. A IV. fejezetben az egészségneveléssel foglalkozunk és itt kapott helyet a környezeti nevelés programja is) A felmerülő részletkérdések tárgyalása a függelékben történik. A PEDAGÓGIAI PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJA 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 110/2012(VI. 4.) Korm. rendelet A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 20/2012 EMMI rendelet 51/2012 EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról 48/2012 EMMI rendelet 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptantervről


5

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

138/1992. (X.8.) Korm. rendelet: A Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben. 100/1997.(VI.13.) Korm. rendelet: Az érettségi vizsgaszabályzat kiadásáról.

1.2 A PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM ALAPVETŐ ADATAI A z iskola hivatalos elnevezése :Budapest I. kerületi Petőfi Sándor Gimnázium Az intézmény székhelye: 1013 Budapest, Attila út 43. A jogelőd intézmény alapítási éve: 1892 A z intézmény fenntartója: a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az intézmény működtetője: a Fővárosi Önkormányzat Az intézmény beiskolázási területe: Budapest és vonzáskörzete Az intézmény vezetője: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által pályázat útján határozott időre megbízott igazgató

Az intézmény típusa: Gimnáziumi nevelést és oktatást folytató közoktatási intézmény Ellátandó alaptevékenység megnevezése: Nappali rendszerű, általános műveltséget megalapozó iskolai oktatás A 4 évfolyamos képzésben 9–12. évfolyam a nyelvi előkészítő osztályokban 9ny, 9-12. évfolyam Alapfeladatunknak tekintjük tanulóink felkészítését felsőfokú továbbtanulásra, közép- és emeltszintű érettségi vizsgára.


6

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

1.3 AZ ISKOLA TÖRTÉNETE Több mint egy évszázad jelentős eseményei – társadalmi, politikai és oktatásügyi változásai – hagytak nyomot a Petőfi Sándor Gimnázium történetében. Iskolánkat 1892ben a XIX. század végi fejlődés hívta életre. Az első, ideiglenes terekben eltöltött évek után 1900-ban, a mai helyén épült meg az iskola a világörökség részét képező Budai Vár lábánál, az Attila úton. A természeti és épített környezet egyaránt irigylésre méltó: amerre csak nézünk, ódon városnegyedek, műemlékek, hangulatos parkok és sok egyéb látnivaló fogadja a Budapestre és a kerületbe látogatót. E környezetbe iskolánk is az eredeti, lassan műemléknek számító épületegyüttesével illeszkedik, ám szomorú tény, hogy a kezdetben háromemeletes épület a II. világháborúban elvesztette felső szintjét, melyet a mai napig nélkülöznünk kell. Az intézmény 1921 és 1946 között Verbőczy István Gimnázium néven működött, majd a II. világháborút követően a világszerte legismertebb magyar költő és forradalmár, Petőfi Sándor nevét vette fel. Kezdetben kizárólag fiúiskola volt, 1963 óta pedig koedukált osztályokat indít. A jelenleg 4 illetve 5 évfolyamos gimnázium 500-nál több diákját mintegy 40 pedagógus tanítja. Ha iskolánk pedagógiai, szakmai arculatát kellene jellemeznünk, arról is a folytonos változás és átalakulás mondható el. Az intézmény fennállása során több profilváltáson esett át, de minden időszakban képes volt a megújulásra. Az 1920-as évektől a 40-es évek elejéig reálgimnáziumként működött, s ezt a hagyományt később, a hetvenes években is igazolódni látjuk, amikor az ország egyik legjobb fizikatagozata volt a Petőfiben. Kiváló tanárok sora formálta a diákokat a zene, a művészetek, az irodalom és történelem, a testnevelés területén egyaránt. Nekik köszönhetően országos hírű zenei élet, színjátszó kör és sportélet folyt az iskolában. Ez utóbbi terület sporttagozattá is emelkedett: számos olimpiai, világbajnok élsportoló került ki a falaink közül. A 90-es évek új kihívásokat hozott: az ország megváltozott oktatási rendszerében, 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok versenytársaként kellett új arculatot találnunk. Ezúttal az idegen nyelvek, valamint a történelem, matematika, számítástechnika került előtérbe. Nagyon népszerű az ún. speciális nyelvi előkészítő osztályunk, van két külföldi


7

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

partnerkapcsolatunk német és francia területen; s diákjaink rendszeresen részt vesznek nemzetközi pályázatokon is. Büszkék vagyunk a régi és most születő hagyományainkra: az iskolanapokra, a szalagavató bálra, a gólyatáborra, egykori diákjaink éves találkozóira, színes szakköreinkre és saját kiadványainkra, melyek a folytonosságot képviselik és összefogják a mindenkori petőfisek közösségét. Pedagógiai célkitűzésünk, hogy tanulóinkból olyan felkészült, nyitottan és felelősen gondolkodó embereket neveljünk, akik az élet bármely területén megállják majd a helyüket, hasznos és építő tagjai lesznek hazájuknak és Európának.

1.4 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK FELTÉTELRENDSZERE 1.4.1 SZEMÉLYI FELTÉTELEK A Petőfi Sándor Gimnázium dolgozóinak száma 2013-ban 46 fő, valamennyien közalkalmazotti státuszban. A közalkalmazottak közül a mindenkori engedélyezett létszám a pedagóguslétszám, egyikük könyvtáros-tanár. Munkájukat rendszergazda, iskolatitkár, oktatás technikus, gazdasági összekötő, 2 karbantartó és 2 portás segíti. A pedagógusok létszáma és szakos megoszlása biztosítja a tanítandó tárgyak szakszerű oktatását. Az itt érettségizett tanulók iskolához való kötődését jelzi, hogy közülük 7 fő az iskola alkalmazottja. A megüresedett állásokra elsősorban az iskola volt tanítványai közül választ az iskolavezetés. Ez elősegíti a kialakult hagyományok ápolását. Az egyetemi pedagógusképzésben részt vevő hallgatóknak gyakorlóhelyet biztosítunk az elméleti

ismeretek gyakorlatban történő

megerősítésére.

Az intézmény

pedagógusai – egyéni felkérések alapján – jelenleg is részt vesznek a pedagógus– képzésben.

1.4.2 TÁRGYI FELTÉTELEK A gimnázium jelenleg 18 osztályt működtet. Minden osztály saját tanteremmel rendelkezik, ezen kívül 2 fizika, 1-1 biológia és kémia előadó áll rendelkezésre PEDAGÓGIAI PROGRAM – 2013

8

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

szaktanteremként. A nyelvoktatást 4 nyelvi terem segíti. A tornaterem mellett 3 kisterem (tornaszoba, ping-pong terem illetve konditerem) és 2 udvar ad lehetőséget arra, hogy a testnevelés órákon a zsúfoltságot enyhítsük. Az iskola kész tervekkel rendelkezik az egyik udvar és a tornaterem egybeépítésére és befedésére. Csak az így kialakuló sportcsarnok oldaná meg hosszú távon a testnevelés tantárgy helyzetét. A szaktantermek technikai felszereltsége a megfelelő, a közepes és a jó tartományába esik. A valóban XXI. századi oktatási feltételek megteremtéséhez még további beruházások szükségesek.

1.4.3 ESZKÖZRENDSZER Gimnáziumunk funkcionális taneszköz jegyzéke megegyezik az MKM 1998.01.23-án kiadott ajánlásának minimális követelményével.


9

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

1.5 OKTATÁSSZERVEZÉSI KÉRDÉSEK 1.5.1 TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE ÉS MEGSZÜNTETÉSE Tanulói jogviszony létesítése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50.§-ában leírtak alapján történik. A 9. évfolyamba lépő tanulók felvétele központi írásbeli és iskolai szóbeli felvételi vizsga alapján történik. A jelentkező tanulók magyar nyelv és irodalomból valamint matematikából írásbeli felvételi vizsgát tesznek, s a hozott, valamint az elért pontok alapján kerülnek felvételre. A 10-12 évfolyamra átvételt kérő tanulóknak a korábban nem tanult tantárgyakból különbözeti vizsgát kell tenniük. A tanulmányokat a tanuló magántanulóként is folytathatja. Ebben az esetben a tantervi anyagból a tanév végén osztályozó vizsgát kell tennie. A magántanulót is megilletik a tanulói jogviszony alapján járó jogok. A tanulói jogviszony megszűnése (nkt. 53.§) (a) Az iskolai tanulmányok befejezése előtt:  önkéntes iskolaváltoztatás miatt, ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján.  tanköteles kor után a megengedettnél több igazolatlan hiányzás miatt  tanköteles kor után fegyelmi vétség miatt Az eljárási szabályokat és jogkövetkezményeket, az iskola kötelezettségeit az iskolai SZMSZ tartalmazza. (b) A tanulmányok befejezésekor A tanulói jogviszony megszűnésének időpontját a köznevelési törvény szabályozza (nkt. 53.§). Az egyes évfolyamok elvégzését a gimnáziumi bizonyítvány tanúsítja. Az érettségi vizsga sikeres teljesítését a hivatalos, országosan egységes vizsgabizonyítvány tartalmazza.

1.5.2 A TANÉV RENDJE Az OH által kiadott” A tanév rendje” c. dokumentum határozza meg a tanítási napok számát. A tanítás jóváhagyott tantárgyfelosztás, valamint órarend szerint történik. Az iskolai szünetek


10

P

E

T

Ő

F

S

I

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

időpontja megfelel a törvényi előírásoknak. Az iskola munkarendjéhez hozzátartozik a hagyományok ápolása a Petőfi Napok keretében, az iskolai ünnepélyek és programok, a szalagavató és gólyabál megszervezése.

1.6 AZ ISKOLA JELENLEGI ARCULATA, KÉPZÉSI KÍNÁLATUNK Iskolánk jövőjének tervezésekor támaszkodunk hagyományainkra, ezen kívül azonban

figyelembe

vettük

az

oktatáspolitika

átalakulását,

a

társadalmi

környezetünk és helyi feltételeink változását, helyzetét. A felsoroltak mérlegelése után struktúránk fejlesztését az alábbi elvek alapján kívánjuk végrehajtani: 

homogén iskolatípus kialakítása,



a specializáció fenntartása,



az azonos korosztályon belül a mobilitás biztosítása.

1.6.1 KÉPZÉSI KÍNÁLATUNK A gimnázium évek óta négy párhuzamos osztályt indít, amely öt ún. tagozatkóddal írható le. A rendszeresen induló, különböző profilú osztályaink illetve csoportjaink: (a) Speciális nyelvi előkészítő évfolyammal induló, 4+1 évfolyamos képzés (b) Angol –német (4 évfolyamos) nyelvi osztály (c) Történelem emelt óraszámú csoport (d) Matematika emelt óraszámú csoport (e) Általános tantervű osztály Iskolánkba évről- évre többszörös a túljelentkezés, ezért fenntartjuk a felvételi vizsga szükségességét.

1.6.2 AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSA A Petőfi (Verbőczi) gimnázium hosszú fennállása során mindig híres volt pezsgő és tagolt közösségi életéről. Talán ez is az oka annak, hogy kiemelkedően jó a kapcsolatunk volt diákjainkkal, akiknek nagy része országos, illetve világhírű művész, író, sportoló, illetve közéleti szereplő szakember. Szinte nincs olyan cím vagy kitüntetés, PEDAGÓGIAI PROGRAM – 2013

11

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

amelyet valamelyik növendékünk ne nyert volna el, így van olimpiai bajnok, Kossuth díjas, vagy éppen Prima Primissima címmel kitüntetett volt diákunk is. A teljesség igénye nélkül, többek között, például Göncz Árpád, Makovecz Imre, Schmitt Pál, Medgyessy Péter, Kupa Mihály, Gregor József, Ferencsik János, Helyey László, Kass János, Benkő László, Sótonyi Péter, Kalmár László (matematikus) Tandori Dezső, Török Ádám, Steinmetz Ádám munkásságára lehetünk büszkék. Régi növendékeink a nagyobb iskolai megmozdulások alkalmával, sőt a mindennapi életben is személyes segítséget adnak. Nemcsak régi diákjaink tüntették ki magukat pályájuk során. 2000-ben avattuk fel iskolánk volt tanárának, Nemes Nagy Ágnesnek a mellszobrát. Emléktábla őrzi Pelle István olimpiai bajnok emlékét. A legendás Verbőczis tanárok, Baumgartner Alajos és Grexa Gyula szintén helyet kaptak az iskola falán. Az iskola életében nagy szerepet játszó régi tanáraink közül ötről termet neveztünk el: Abszinger Gyula zenetanár, Paulínyi Jenő testnevelő, Soproni Jenő volt igazgatóhelyettes és fizikatanár, Ibos Ferencné volt igazgatóhelyettes és az Irodalmi Színpad alapítója, illetve Barsi Pál volt igazgató és matematika-fizika szakos tanár – mindegyikük az iskolatörténet jelentős szereplője volt. Végül, csak felsorolás-szerűen néhány iskolai tevékenységi forma, amely már évtizedek óta jelen van az iskola életében és így az iskolai hagyomány részévé vált: Iskolanapok (1947 óta), énekkar (1960-as évek), irodalmi Színpad (Színjátszókör), 1965 óta, iskolai sportkör szinte az alapítás óta, Filmklub 2001 óta, memmingeni cserediák-kapcsolat 1984 óta, carougei cserediák kapcsolat 1996 óta, csillagász szakkör (saját észlelőtoronnyal 1988 óta, gólyatábor 1998 óta, – stb.

1.7 AZ ISKOLA MEGLÉVŐ KAPCSOLATRENDSZERE 1.7.1 A FENNTARTÓVAL VALÓ KAPCSOLAT Iskolánk a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ I. kerületi tankerületéhez tartozik. Vezetőségünk törekszik arra, hogy kölcsönösen hatékony, jó és segítőkész munkakapcsolat alakuljon ki a tankerület munkatársaival.

1.7.2 A SZÜLŐKKEL VALÓ KAPCSOLAT


12

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A szülőkkel való kapcsolatunk erősödését várjuk, mivel meglátásunk szerint a szülők nagy

többségét

érdeklik az

oktatás

megújításának

kérdései,

és

szívesen

bekapcsolódnának a pedagógiai program (alakításába) végrehajtásába. A Szülői Munkaközösség szervezetei osztályonként 2-3 főből állnak, iskolai szinten ők delegálnak minden osztályból egy képviselőt az évenként kétszer-háromszor sorra kerülő tanácskozásra. A tisztségviselők kiválasztása mind az osztály-, mind az iskolai fórumon a szülők illetve az osztályfőnök javaslata alapján történik. Az egyes osztályok Szülői Munkaközösségeinél azt szeretnénk elérni, hogy ne pusztán a napi

gyakorlati

tevékenységekhez

kapcsolódjanak,

hanem

segítsék

a

nevelőmunkát is. Számos fontos iskolai döntés előkészítése során kikérjük a Szülői Munkaközösség véleményét.

1.7.3 ÖREGDIÁKOKKAL VALÓ KAPCSOLAT Mint korábban szó volt róla, diákjaink közül számosan öregbítették a Petőfi Gimnázium hírnevét, a művészet, a tudomány, a sport területén, vagy éppen közéleti szerepben. Példájuk erősíti a petőfisek összetartozásának érzését. Minden régi növendékünk előtt nyitva áll az iskola kapuja! Ennek intézményes formája az iskolanapok alkalmával rendezett hagyományos öregdiák-találkozó, melynek során a 10, 20, 30, 40, 50 és 60 éve végzett diákjainkat hívjuk meg (de volt már 88 éves vendégünk is!) A másik lehetőség a volt petőfisek összefogására a most szerveződő internetes közösségi hálózat. Célunk, hogy volt diákjaik közül minél többen kapcsolódjanak az iskolához „felnőtt” korukban is. Számos végzett diákunk továbbra is dolgozik iskolánkban ifiként, a gólyatábor szervezését, lebonyolítását segítve.

1.7.4 AZ ISKOLA KÜLSŐ KAPCSOLATRENDSZERE, RÉSZVÉTEL NEMZETKÖZI PROJEKTEKBEN A bevezetőben már említett külföldi oktatási intézményekkel – így a memmingeni Vöhlin Gimnáziummal együtt.

és a carouge-i középiskolával


–hosszú ideje munkálkodunk

13

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Az évek óta jól működő cserediák kapcsolatokat szeretnénk fejleszteni, a látogatásokon kívül folyamatos (vagy alkalmankénti) közös tevékenységi formák kialakításával. Ehhez megfelelő kereteket biztosíthatnak az e-Twinning projektek, és további résztvevők bevonásával a Comenius projektek. Ezek a lehetőségek a nyelvtanulás motivációján túl, a témaválasztással a természettudományos tantárgyak presztízsét is növelik. A nemzetközi programokban való részvétel a nyelvi, informatikai és természettudományi területhez tar- tozó kompetenciák fejlesztésére egyaránt alkalmasak. Tantárgyi koncentráció valósul meg a programok során.


14

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

1.8 ARCULATFORMÁLÁS Iskolánk tantestülete az elmúlt időszakban sok új és értékes tapasztalatra tett szert, melyek tükrében átgondolta az intézményben zajló pedagógiai és szakmai folyamatokat is. A fentiekhez a közoktatásban zajló változások, tendenciák is fontos adalékot jelentettek. Ezen hatások összessége indított minket arra, hogy egyes tartalmi pontokon módosítsuk az eddig érvényben lévő programunkat. (Javaslataink nem érintik a kerettantervben szereplő óraszámokat.) Kiemelten foglalkozunk: - az iskola teljes közösségének építését szolgáló reformmunkatervvel; (ifjúságvédelem, szabadidő, hagyománytisztelet, hagyományteremtés, projektmunkák –témanapokkal, továbbképzési tréningek, iskolai, ill. évfolyam-kirándulás, stb); –

az általános tantervű osztályaink helyzetével;

-az ún. nulladik, nyelvi előkészítő osztállyal; - valamint évfolyamvizsgák, ill. különböző egyéb mérések beiktatásával; - a tehetséggondozás kérdésével. Közösségépítés (diák, tanár, szülő, szakember bevonásával) Korunk egy sereg változást, kihívást hoz nap mint nap az iskola valamennyi szereplője elé. Ezeknek megfelelni csak úgy lehet, ha a legnagyobb együttműködési szándékkal, megértéssel, a változások és változtatások el- és felismerésével közelítünk a problémákhoz. Ez azt is jelenti, jobban kell élnünk azokkal a tartalékokkal, melyek a szülői ház és az iskola viszonyában fellelhetők – de ezeken túl – alkalmaznunk kell új formákat is és igénybe kell vennünk olyan szakemberek segítségét, akik az egyes területek specialistáiként tudnak javaslatokkal szolgálni, méghozzá valamennyi szereplő számára, nem kizárólag a pedagógusoknak. Ennek értelmében a tanév fontos elemeit fogják jelenteni azok a tervezett fórumok, ünnepségek, iskolán kívüli programok, melyek összeállításában az osztályfőnöki munkaközösségé, valamint az ifjúságvédelemé, ill. a Diákönkormányzaté lesz a főszerep. A Petőfi Sándor Gimnázium eddig is nyilvánvalóan gyermek centrikus szemlélete,


15

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

G

R

I

M

N

Á

Z

I

U

M

az együttműködést támogató arculata tovább erősödne ezzel a „nyitott”, „korszerű” és a változásoknak inkább elébe menő, mintsem azoktól leszakadó modellel. A szabadidő mint (lehetséges) csodafegyver. Iskolánk kínálata a diákok délutáni elfoglalására eddig is igen szélesnek volt mondható. A Gimnázium arculatát gazdagító vonásokat jelentett a sokszínű sportélet, a színjátszó kör, a csillagászszakkör, az énekkar, a filmklub, a különböző természettudományos foglalkozások, stb. Itt az idő, hogy ezeket tudatosan, összehangoltan használjuk fel a tanulók épülésére. Meg- győződésünk, hogy a szülők támogatása is teljes körű lesz ahhoz az újításhoz, amely

diákjainknak azt kínálja, hogy a

tevékenységekből

felkínált szabadidős programokból,

vegyen részt valamin. Ennek az újításnak számos előnye van:

elősegíti a tanulók általános műveltségének gyarapítását, megnyugtatóan befolyásolja a tanulók közvetlen a tanórák utáni időbeosztását, hollétét, tanulási szokásait; a bevezetésével a szülők feladatai is könnyebbednek, hiszen biztosak lehetnének afelől, hogy a gyermek a korosztályának megfelelő dolgokkal foglalkozik. Ezen a módon a diákok

figyelmét,

érdeklődését

olyan,

a

hagyományos

tantárgyakban

nem

megfogalmazható tevékenységek felé irányítja, amelyek a jövendőbeli tanulmányaik, pályájuk szempontjából is fontosak lehetnek. Az általános tantervű osztályaink pedagógiai programjában - az elmúlt időszak szakmai- pedagógiai tapasztalatain túl - érvényesíteni kívánjuk a diákok körében végzett konkrét felméréseinket is. (Ezek kiterjedtek a szociális, a tanulmányi helyzet vizsgálatára, a szabadidő eltöltésének módjaira, tanulási szokásokra, stb. és általános tendenciákat sejtetnek.)

A tervezett eljárásokkal – mintegy kísérleti

jelleggel – a tanulók iskolában töltött, ahhoz kapcsolódó idejét egy komplex, a tanulmányi, a szabadidős tevékenységeket is átfogó, azt tudatosan szervező egységgé alakítanánk, mely az iskola arculatának karakteres vonásaira, egyedi sajátosságaira ugyanúgy építene, mint amennyire szeretné kihasználni a korosztály általános, valamint

a

fővárosra

kifejezetten

érvényes

jellegzetességeit

és

az

iskola

intézményének hátterében fellelhető valamennyi szakmai, szellemi erőforrást . Ez a koncepció éves terv alapján működne, illeszkedve az intézmény valamennyi diák, ill. évfolyam számára ajánlott munkatervéhez. A program megvalósításához

az

alábbi lépéseket látjuk

szükségesnek:


16

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

az adott osztályokhoz rendelt

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

tanári munkacsoport létrehozása;- intenzív, a

tanórákhoz csatlakozó, beépített és rendszeres felzárkóztatás, az egyéni felzárkóztató munka erősítése; - a szülők, a családi háttér szoros bevonása (informatikai háttér, a program internetes való követhetése segítségével); - éves, előre kidolgozott, széles körben nyilvánosságra hozott munkaterv, félévenként meghatározott projektmunkákkal, mely a tantárgyakat tematikusan hangolja össze.


17

P

E

T

Ő

F

S

I

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

2. A NEVELÉSI PROGRAM 2.1 AZ ISKOLAI NEVELÉS ALAPELVEI Alapelveinket már az iskola megalakulásánál elődeink meghatározták, természetesen ezek igazodtak a történelmi társadalmi változások által meghatározott elvárásokhoz, megőrizve az alapvető pedagógiai értékeket. Az iskolai oktató-nevelő tevékenység értékrendjét, az iskolánkban folyó nevelőoktató tevékenység szellemiségét, érték- és normarendjét meghatározó legfontosabb dokumentumok a következők: 

Magyarország Alaptörvénye



A köznevelési törvény és végrehajtási utasításai.



az Emberi Jogok egyetemes nyilatkozat,



a Gyermeki jogok nemzetközi chartája,



Gyermekvédelmi Törvény ( 1997. ápr. 22. 31§ )



Nemzeti Alaptanterv A NAT előírása alapján beépítettük kiemelkedő célként a nyolc kulcskompetencia fejlesztését, konkrétan: anyanyelvi kommunikáció, idegen

nyelvi

kommunikáció,

matematikai,

természettudományos

és

technológiai kompetenciák, digitális kompetencia, hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, vállalkozói kompetencia,

kulturális

kompetencia 

a Pedagógus etikai kódex,



az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat,



az iskolai Házirend.

Az iskola a fennállása óta törekszik magasan kvalifikált és munkájára igényes tantestület kialakítására, ami kiegészül azzal a céllal, hogy az iskola egyedi arculata mielőbb megteremtődjön, és ismertté váljon. A Petőfi Sándor Gimnázium úgy akar jogosultságot kivívni magának a létezésre, a jövőjére, hogy az igényeknek és önnön adottságainak egyaránt megfeleljen. Ennek érdekében fel- használ és kihasznál mindennemű szellemi erőt és támogatást, -


18

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

anyagi forrást is eme arculat megrajzolásához.

2.2 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐMUNKA FEJLESZTÉSI TERÜLETEI, FŐBB CÉLJAI Az alábbiakban először a 2011-es köznevelési törvényhez írt kerettantervi ajánlás előszavából idézünk. Úgy gondoljuk, kiindulásnak ez megfelelő. A specifikusan csak a Petőfi Sándor Gimnáziumra jellemző nevelési célokat a pedagógiai program felülvizsgálatakor, finomításakor fogjuk a dokumentumba integrálni. Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Érti az etikai elvek, a normák és a törvények kapcsolódását. Képes értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat értékkonfliktusok kezelésére. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés A tanuló képes elhelyezni a magyarság kultúráját európai kontextusban. Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk (egyetemes) jelentősége. Ismeri a magyar, illetve magyar származású Nobel-díjasokat, munkásságuk legkiemelkedőbb eredményeit. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, kontextusával, hagyományaival. Részt vesz a nemzettel, a hazával való érzelmi azonosulást erősítő tevékenységekben. Ismeri a népi hagyományokon és vallási gyökereken alapuló éves ünnepkört, van tapasztalata ezekhez kötődő szokásokról, ismer ilyen témájú folklór- és műalkotásokat. Képes felidézni népi kultúránk néhány jelentős elemét, jellemzőjét. Értékeli a helytörténeti ismeretek fontosságát, ismeri lakóhelye és iskolája helytörténetének, kulturális és természeti örökségének főbb értékeit. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Tájegységekhez kötve is ismer hungarikumokat. A hagyományos (népi) életmód, szokások megismerésén keresztül értékeli ezek fenntarthatósággal kapcsolatos szerepét. Felismeri az egyetemes emberi örökség és az európai kultúra kiemelkedő eredményeit, az ennek megőrzésén munkálkodó szervezeteket, a nemzetközi összefogás jelentőségét. PEDAGÓGIAI PROGRAM – 2013

19

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, képes az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyével kapcsolatban érvelni. Ismeri a demokratikus jogok fenntartásáért küzdő szervezeteket, és tud példát hozni az ENSZ és az Európai Unió ezzel kapcsolatos tevékenységére. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a jó együttműködésre az együttélésben. Képes a helyi közösségekkel való együttműködésre, ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit. Érzékennyé válik a helyi közösségek problémái iránt, és ismeri beavatkozási lehetőségeit ezek megoldás keresési folyamataiba. Tisztában van a civil társadalmi aktivitás értékével, jelentőségével.

Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanuló képes különbséget tenni az ideális és a reális énkép között és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet. Tudatosítja, hogy az önismeret természetes szükségleteink közé tartozik, és próbál ismeretet szerezni arról, milyen eszközök állnak rendelkezésünkre, hogy megismerjük, megmagyarázzuk önmagunkat. A tanuló tisztában van azzal, hogyan aknázhatja ki saját erőforrásait a mindennapi életben, és hogyan létesíthet, tarthat fenn kiegyensúlyozott társas kapcsolatokat. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző embertársaival való kapcsolatát is. Érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. A családi életre nevelés A tanuló tisztában van azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes

munkamódszereit. Megismeri a

háztartásban, közvetlen környezetében

alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel


20

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stressz oldó módszereket alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha környezetében, szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.


21

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit, képes az ezzel kapcsolatos különböző szakpolitikák, törekvések és folyamatok egyes hatásainak megértésére. Konkrét példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Érti, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Érti a hagyományok szerepét a harmonikus és fenntartható

életvitel

megalapozásában.

Képes

a

fenntarthatósággal

kapcsolatban

információkat keresni és értelmezni. Ismeri egyes hazai és nemzetközi szervezetek, intézmények fenntarthatósággal kapcsolatos munkáját. Pályaorientáció Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kerülhet sor, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Reális ismeretekkel rendelkezik saját képességeiről, adottságairól tervezett szakmájával, hivatásával összefüggésben, továbbá munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló rendelkezik ismeretekkel az euro övezetről, a valutaforgalomról, a tőzsdeindexről, a GDP-ről és ezek hatásairól az ő személyes életében. Törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Felismeri, hogy az egyén életútját a külső tényezők, hatások is nagymértékben befolyásolják, alakítják, melyek végig jelen vannak az emberi élet során. Érti a gazdasági folyamatok összefüggéseit különböző globális problémákkal is. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések,


22

P

E

T

Ő

F

S

I

Á

N

D

O

G

R

I

M

N

Á

Z

I

U

M

hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes

a

média

által

alkalmazott

figyelemfelkeltő

eszközöket,

képi

és

hangzó

kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megtanul jegyzetelni, rendszeresen használja az önálló, áttekinthető, lényegkiemelő jegyzetelési technikát hallott vagy olvasott szöveg alapján. Tisztában van azzal, hogy a jegyzetelés alkotás, hogy a gondolkodás által a meglévő ismeretekből egy új gondolatot hozhat létre. Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz ezt segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. A tanuló

tud

különböző

összehasonlítani;

természeti

alkalmazza

a

és

társadalmi

különböző

jelenségeket

tantárgyakban

szerzett

megkülönböztetni, ismereteit

ezek

értelmezésében”.

2.3 A CÉLOKHOZ KAPCSOLÓDÓ SZERKEZET: A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ESZKÖZEI ÉS ELJÁRÁSAI

Az emelt óraszámú matematika, történelem, nyelvi, illetve általános, továbbá az öt évfolyamos tantervű osztály

óraterve

az

osztálytípus

specialitását

tükrözi.

Óraterveink és tantervünk összeállításakor ugyanakkor arra törekedtünk, hogy a speciális képzés mellett a diákok 11. és

12. évfolyamon emeltszintű érettségi

előkészítőket választhassanak. A 11., 12. évfolyamon ezért minden diáknak erősen javasolt, hogy legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi felkészítő órákat válasszon. Ez lehetőleg úgy történjen, hogy a diák korábbi érdemjegyei az adott tárgyból érjék el a 4-es átlagot, és abból a tárgyból tegyen érettségi vizsgát. Amennyiben a feltételek adottak (megfelelő létszám, szaktanár, időkeret), középszintű PEDAGÓGIAI PROGRAM – 2013

23

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

érettségi előkészítő csoportokat is szervezünk azokból a tárgyakból, amelyek a záró évfolyamon már nem szerepelnek a diákok órarendjében. A 11. és 12. évfolyamon emelt szintű érettségi vizsgára készítő csoportokban folyik a tanítás. A szervezési problémák mellett megoldandó kérdés az igényeknek megfelelő számú emelt szintű csoport órakeretének előteremetése. Bontott csoportban tanítjuk a matematika és az idegen nyelv tantárgyakat, valamint a történelem tantárgyat a matematika-történelem emelt óraszámú osztályban.

2.4 TEHETSÉGGONDOZÁS A Petőfi Sándor Gimnáziumba járó tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatásához az alábbi tényeket célszerű szem előtt tartani. Iskolánk négyosztályos maradt, a (tantárgyi szempontból) tehetséges diákok nagy része viszont tehetséggondozásra specializálódott (zömmel hatosztályos) gimnáziumba jár. Ugyanakkor visszatérő pedagógiai tapasztalat, hogy minden évfolyamban található néhány valóban tehetségesnek nevezhető, az osztályából kiemelkedő képességű és motivációjú diák. Az ő fejlődésük érdekében az alábbi lehetőségeket biztosítja az iskola: a) Minél több (emelt szintű) érettségi előkészítő indítása, még akkor is, ha a jelentkezők létszáma az adott tárgyból nem magas. b) Tanulóink indítása tanulmányi versenyeken. Figyelembe kell vennünk, hogy iskolánk tanulóinak elsősorban a regionális versenyeken van esélye tisztes eredményt elérni. Az OKTV-n való jó szereplés kevesebb diákunk számára reális, őket versenyfelkészítő szakkörökkel, egyéni foglalkozásokkal kell segítenünk.

2.5 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIA FELADATOK A 2.2 pontban a nevelési célok tartalom szerinti csoportosítása olvasható. A célok megvalósulása a személyiség gazdagodását eredményezi. A személyiségfejlődés oldaláról nézve az alábbi területek gyarapítása lehet a cél. Fontos tudni, hogy a pedagógus elsősorban az órai munkájával, személyes példájával nevel. Az iskolai tevékenység (az iskolai „élet”) sikeres megszervezése szintén fontos szerepet játszik ebben. A személyiségfejlesztés folyamatában viszont a pedagógusnak nem szükséges olyan területre kalandoznia, amelyek már a pszichológus szakember munkájához


24

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

tartoznak. Az alábbi felsorolás nem feltétlenül a témával foglalkozó pszichológus szakemberek szempontjait tükrözi, de alkalmas lehet arra, hogy a személyiségfejlesztés területeit megnevezzük.. (a) pozitív emberi értékek, tulajdonságok kialakítására törekvés ( a becsületesség, az őszinteség, az önzetlenség, a szorgalom, a segítőkészség, a szeretetre való képesség a tolerancia, a felelősségérzet példáinak erősítése) (b) helyes önismeretre nevelés és énkép kialakulásának segítése (az értelmi és érzelmi oldal egészséges arányának kifejlesztésére törekvés, a sikerek és kudarcok feldolgozásának segítése) (c) az együttműködési képesség és az egészséges versenyszellem kialakítása, az empátia képességének fejlesztése (különös tekintettel a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjára) (d) a munka, az erőfeszítés és az általa létrehozott szellemi és anyagi javak megbecsülése (e) a kezdeményezőkészség, az önállóság, a személyiség maximális tisztelete (az emberi identitás megőrzése, a másság vállalása, elfogadása és elfogadtatása – különös tekintettel a magyar állampolgárságú de kisebbséghez tartozó valamint a nem magyar állampolgárságú tanulókra) (f) a játék személyiségformáló erejének felismertetése és erősítése (g) a nyelvi, kulturális, vallási és egyéb sokszínűség elfogadtatása, az emberi jogok teljes körű tisztelete

2.6 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK Az egészséges életre neveléssel kapcsolatos feladatokat részletesen tartalmazza az egészségnevelési program ld.: 4.1, 4.2 pontok.

2.7 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIA FELADATOK Kiemelt feladat az együttműködésre, kooperációra nevelés; a konfliktusok kezeléséhez

szükséges

önismeret,

az

önbizalom,

a

kudarctűrés,

az

alkalmazkodóképesség fejlesztése. Nyelvtudásuk révén tanulóinknak képessé válnak arra, hogy megismerjék más népek

kultúráját;

cserekapcsolatok,

személyes

kapcsolatok révén kialakuljon bennük egy nagyobb közösségbe való beilleszkedés képessége, az a törekvés, hogy közvetlenül részt vegyenek a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.


25

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

G

R

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Meghatározó szerepe van az osztályfőnöknek. Ha sikeres, eléri, hogy a különböző általános iskolákból érkező diákok minél előbb olyan közösséggé, baráti társasággá alakuljanak,

amelyekben

fontos

jut

szerep

a kölcsönös

tiszteletnek

és

megbecsülésnek, a sokféleség elfogadásának, a munka megbecsülésének. Ha sikeres,

eléri,

hogy

örüljenek

egymás

tanulmányi,

kulturális

és

sporteredményeinek, értékeljék egymás tehetségét, érdeklődési körét, tevékeny módon kapcsolódjanak be egy színes, sokoldalú osztályközösség kialakításába és annak mindennapjaiba. Segítsék egymást a tanulásban és a magánéleti problémáik megoldásában módon

egyaránt.

Hasznosan töltsék

együtt

szabadidejüket:

kulturált

szórakozzanak, sportoljanak. Fontos, hogy empátiával, segítő módon

próbálják visszatartani egymást korunk divatos ártalmaitól, a közösséget és a személyiséget egyaránt bomlasztó drogoktól, alkoholtól, dohányzástól. A közösség a közösen végzett tevékenység bázisán alakul ki. Az iskola hagyományos rendezvényei mind ezt a célt szolgálják. A közös versenyek, vetélkedők, játékok, a gólyabálok, az elsősök avatása mind hozzájárulnak ahhoz, hogy már a tanév elején, igazi „petőfisnek” érezze magát mindenki. Ugyanezt a célt szolgálják az

évközi iskolai

és

osztályrendezvények, közös megmozdulások

(klubdélutánok, csillagász bennalvások, Petőfi-napok, Mikulás-ünnepély) vagy az olyan

szabadidős

tevékenységek,

mint

közös

múzeum-,

tárlat-

mozi-,

és

színházlátogatás, könyvtárlátogatás, túrák.) A kompetencia-alapú oktatás bevezetéséből adódó feladataink (közösségi nevelés) A közösségi nevelés lehetőségei és feladatai bővülnek a kompetencia-alapú oktatás bevezetésével: a hagyományos osztályközösség mellett fontos szerepet töltenek be a tanulás során különböző módon szerveződő kiscsoportok, illetve a párok. Az együttműködés, a csoportban való dolgozás nem minden tanuló számára elfogadott és preferált tanulásszervezési eljárás. A versenyhez, az egyéni teljesítmények elsődlegességéhez szokott tanulóknak meg kell tanulniuk másokhoz alkalmazkodni,

mások

tanulási

tempóját

elfogadni.

Tudomásul kell venniük, hogy a

közösség sikere függ az egyén teljesítményétől és felelősségétől, de az egyén erőfeszítései hozzájárulnak mások eredményeihez, sikereihez. A kooperatív csoportmunka így az oktatás során

nemcsak egy tanulásszervezési eljárás, hanem a

személyiség-és a közösségfejlesztés egy fontos eszköze és színtere is. PEDAGÓGIAI PROGRAM – 2013

26

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

2.8 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.                       

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, ügyelet ellátása az óraközi szünetekben tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.


27

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

 Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: digitális napló vezetése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, érettségi vizsgával kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

 Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.


28

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

2.9 BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG

A deviáns életvitel kezdetének fontos számos jelzője lehet. Fontos tudni, hogy egy kialakult (súlyos) személyiségzavart a hagyományos pedagógiai eszköztárral orvosolni nem lehet, viszont hibás tanári reakció estén a helyzet tovább romolhat. A pedagógusnak fontos tudnia, milyen határok között van esélye a beilleszkedési illetve magatartási zavarok korrigálására. Ezek alapján az iskolának minden segítséget el kell fogadnia (Nevelési Tanácsadó, külsős szakemberek megjelenése az iskolában pl. osztályfőnöki órán) Támogatjuk – amennyiben erre lehetőség adódik – iskolapszichológus és fejlesztő pedagógus alkalmazását.

2.10 A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK Ennek az iskolai feladatnak a helyi stratégiája a tanulókat fenyegető egészségügyi és szociális veszélyek: 

megelőzése,



a nem megelőzhetők hatásának kivédése, mérséklése,



a rehabilitáció, vagyis a következmények orvoslása.

A megelőzéssel kapcsolatosan az alábbi célokat és feladatokat emeljük ki: 

a veszélyforrások okának felderítése,



a tanulók környezetének minél teljesebb megismerése,



a megelőzés komplex kezelése.



a rászorultak támogatása,



szoros kapcsolat a szülői házzal,



a veszélyforrások időbeni felismerése,



a káros hatások felszámolása,



a felvilágosítás a szülők körében is.

A megelőzés helyet kap az iskolai élet minden területén, azt az ifjúságvédelmi felelős irányításával minden pedagógus végzi. A megelőzés az éves munkaterv elengedhetetlen kelléke. A káros hatások ellensúlyozása terén - az eddigi tapasztalatok szerint - az esetek külső PEDAGÓGIAI PROGRAM – 2013

29

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

eredetű és komplex oka miatt intézményünk koordináló vagy közreműködő szerepet játszik. Feladataink, módszereink egyediek, a személyiségre irányulnak. Ezt a pedagógiai tevékenységet elsősorban az osztályfőnökök, súlyosabb esetben a gyermekvédelmi felelős végzi. (Ez természetesen nem jelenti a többi pedagógus érdektelenségét. ) A rehabilitációt illetően az iskola szerepe, funkciója az előzőekben leírtakkal hasonlítható össze. A módszerek terén kiemeljük: 

a közösség nevelő erejét,



az értelmes, az érdeklődésnek megfelelő elfoglaltságot

2.11 A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE A demokratikus légkört és működést szolgálják a diákok fórumai. Minden osztály kialakítja a saját "önkormányzatát", az Osztály Diákbizottságot – ők delegálnak képviselőt az Iskolai Diákbizottságba.

Működésüket szabályzatban rögzítik, és

munkájukat tanári segítséggel végzik. Véleménynyilvánítási joguk van minden olyan kérdésben, amely meghatározza az iskolai élet működését, tartalmát. (Házirend, pedagógiai program véleményezése, igazgatóválasz- ás, a tanári értekezletek, IDB nap programjainak megszervezése. A diákönkormányzat szavazata és javaslata alapján ítéli oda a tantestület a diák Pro Schola díjakat.).

2.12 TANÓRÁN KÍVÜLI PROGRAMOK A

kötelező

tanórai

elfoglaltságok

mellett

egyéb,

szakmai,

kulturális

és

sportfoglalkozások állnak a tanulók rendelkezésére. A tanórán kívüli tevékenységek kétfajta módon valósíthatók meg. Ez egyrészt a hagyom- ányok ápolását jelenti, másrészt az újonnan induló tantárgyakhoz kapcsolódó szakkörök szervezését. Ez utóbbiak az igények és a lehetőségek függvényében szerveződnek. A hagyományos, tanórán kívüli tevékenységek közé sorolhatók:


30

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

 az Irodalmi Színpad előadása ( évenként egy, lehetőleg magyar szerző színdarabjának megrendezése)  a Petőfi Napok programsorozatai (előadások, vetélkedők, tanulmányi- és sportversenyek)  az énekkar tevékenysége  szakkörök  korrepetálások  előkészítők a kétszintű érettségire  „Láss, ne csak nézz” filmklub  Cserediák programok: Memmingen, Carouge  Petőfigyelő című iskolaújság írása, szerkesztése  sítábor  tanulmányi kirándulások  úszás a mindennapos testnevelés keretében  Más-Nap érzékenyítő programok  Perőcsényi faluház építése, falunapok szervezése, tábor  IDB tábor: az iskolai diákbizottság tagjai számára szervezett közösségépítő tábor

A mozgásigényt, a sportolási vágyat az edzőterem, a tornaterem, a sportudvar kihasználásával biztosíthatjuk a délutáni órákban. Korábbi szakosztályaink továbbra is működnek; házi és egyéb bajnokságokon töretlen a részvételünk. Évek óta szervezünk sítábort, a nyári táborok hagyománya még kialakulóban van, de az augusztus végi gólyatábor évek óta sikeresen működik – önköltségi alapon. Nagyon

hiányzik

viszont

akárcsak

a

díszterem

egy

sokoldalú

célokra

felhasználható klubhelyiség, mely délutáni foglalkozások, együttlétek színtere lehetne, bensőséges hangulatú beszélgetésekre, vendégek fogadására teremtene lehetőséget. A tornaterem és a nagy- udvar egybenyitásával, befedésével megvalósulhatna az aula (többfunkciós tornaterem) létrehozása, melyre kész terveink vannak.


31

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Kirándulások. A kilencedik évfolyamon kihelyezett tanulmányi órákat tartunk, melyeknek javasolt célja fővárosunknak és környékének megismerése. Határon túli kirándulást a 11. évfolyamon tervezhetnek az osztályfőnökök, melynek időtartama maximum 5 nap 4 éjszaka. A többi évfolyamon osztálykirándulást szervezünk tanulóinknak, melynek időtartama 3 nap 2 éjszaka. Az osztálykirándulások költsége a szülőket terheli.

2.13 A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM, A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG A tanulók segítését célzó komplex felzárkóztatás három területet tartalmaz: a) A beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggő tevékenységek b) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program c) A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola nevelési programjában részletesen elemeztük ezeket a programokat.

A) A beilleszkedési és magatartási zavarokkal összefüggő tevékenységek A beilleszkedési és magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai munka színtere kell, hogy legyen minden tanítási óra, de különösen az osztályfőnöki órák és az osztályfőnök tanórán kívüli tevékenysége. A probléma kezelésének konkrétabb lehetőségei a D) pontban találhatók

B) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulási kudarcnak kitett tanulóként fogadjuk el a tanulóinkat, ha  mentális adottságai (a tanulási készségek fejletlensége) okán a csoporttal való együtt haladás folyamatos támogatást, segítséget igényel;  születési adottságok (testi fogyatékosság) miatt az iskolába járás, a tanórákon való részvétele, a tanuláshoz szükséges információk, segédletek megszerzésében, biztosításában súlyosan akadályozott, korlátozott;  a családi háttér szociális, szociokulturális, szocializációs nehézségei, az előzetes tanulmányok során megélt iskolai kudarcok ezt indokolják;  a fentiekkel összefüggésben magatartási, beilleszkedési nehézségei akadályozzák a szervezett tanulásban való részvételt;


32

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

 élethelyzete, életvezetési problémái segítségnyújtás nélkül prognosztizálják a tanulási kudarcot;  kiemelten tanulási kudarcnak kitett tanulóként fogadjuk el a cigány etnikai hátrányt és az abból eredő tanulási kudarcot is eredményező életvezetési eltéréseket. A tanulási kudarcnak kitett tanulóinknál gyakran szuperponálódnak az okok, máskor az alapprobléma gondozatlansága, megoldatlansága generál újabb kudarckiváltó helyzetet, állapotot.

C) A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az osztályfőnök folyamatos feladata, hogy figyelemmel kísérje a tanulók szociális helyzeté- nek alakulását (pl munkanélkülivé válás, szülők válása stb.) és indokolt esetben kezdemé- nyezze a hallgató oktatással kapcsolatos költségeinek csökkentését. (Pl. tankönyvtámoga- tás, ösztöndíj, esetleg segély folyósítása) A probléma kezelésének konkrétabb lehetőségei a D) pontban találhatók. D) A komplex felzárkóztatási program elvei és konkrét megvalósítása  A felzárkóztatást segítő tevékenységünk eredményességének feltétele, hogy pedagógusaink a nevelő-oktató munka folyamatába ágyazottan, folyamatosan, pedagógiai eszközként alkalmazzák a felzárkóztatás módszereit;  a probléma elfogadása, elfogadtatása;  a helyes önbecsülés, önértékelés elfogadtatása;  reális célok kitűzése, sok dicséret, sikerélményhez juttatás;  a kudarcelemektől függően differenciált legyen;  a tanulmányi munka közvetlen támogatását meghatározóan csoport/osztály szinten szervezze;  biztosítson lehetőséget az egyéni problémák megoldására, az egyéni fejlődés, fejlesztés támogatására


33

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A fentiek megvalósulását a következő tevékenységek biztosítják: Az egyéni és egyben az egyéni helyzet szerint differenciált közvetett felzárkóztatást szolgálná, hogy tanulmányaik során diákjaink életvezetési, mentális, szocializációs, előzetes tanulmányaik során megélt tanulási kudarcai, az iskolai ártalmakból eredő problémáik megoldására iskolapszichológusok állnának rendelkezésre. A tanulmányi munka közvetlen támogatását a tantárgyi korrepetálások szolgálják, amelyeket az igények és szaktanári javaslatok alapján szervezünk meg. A 9. évfolyamra belépő tanulók esetében fontos a helyes tanulási szokások kialakítása, a tanulás tanítása, a tanulástechnikák fejlesztése.

A felsőbb évfolyamokon a felzárkóztatás szerepét átveszi az élethosszig való tanulásra való felkészüléshez szükséges kompetenciák kialakítása. A tantárgyi tantervekben megjelenő célok, tartalmak, ismeretek, tevékenységek, ellenőrzési és értékelési rendszerünk, a személyiségfejlesztéssel, közösségfejesztéssel kapcsolatos feladaink során a kapcsolódó tevékenységek átfogóan, a hatásrendszer egészbe ágyazottan szolgálják az alábbi céljainkat;  alkalmat adjunk a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére;  módot nyújtsunk a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására;  erősítjük a szélsőségektől mentes hazafiság érzését;  lényeges pedagógiai szempont, hogy tanulóink megismerjék az Európai Unióhoz is kapcsolódó demokratikus értékrendet;  törekszünk a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztésével, a problémamegoldó és a kreatív működés megerősítésére – kiaknázva a kerettantervek nyújtotta azon lehetősé- geket, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt be- vált megismerési tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is. Az ismeret- elsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője legyen.  a tanulási nehézséggel küzdő tanulóink számára a törvényi előírások szerint fejlesztő foglakozásokat tartunk utazó fejlesztő pedagógus alkalmazásával


34

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

2.14 A SZÜLŐ, A TANULÓ ÉS A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: • Az

iskola

igazgatója

legalább

évente

egyszer

a

Diákparlamenten ,

valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén. •

A diákönkormányzat vezetője havonta egyszer,

a

diákönkormányzat

vezetőségének ülésén. • Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. 2.

A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan a digitális napló segítségével írásban) tájékoztatják.

3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik

az

iskola

igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel. 4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: • Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten. • Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. 5. A szülők és a pedagógusok együttműködése az alábbi módokon valósul meg: • az évi két közös szaktanári fogadóóra, az évi két osztályszülői értekezlet, az évi két választmányi értekezlet, továbbá – szükség esetén – a szülő vagy a pedagógus által kezdeményezett beszélgetések e kapcsolattartás fórumai.

2.15 A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK ÉS AZ ALKALMASSÁGI VIZSGA SZABÁLYAI A pedagógiai folyamat meghatározó eleme az eredményességet, a hatékonyságot mérő ellenőrzés és értékelés. Ennek hangsúlyos része az országos és fenntartói kompetenciamérésekben való részvétel. (A mérések napján a tanulók a mérési időn kívül – csak testnevelés és művészeti tárgyú órákon vehetnek részt.) Az ellenőrzési és értékelési rendszernek két - egymással összefüggő - oldala van:


35

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

(a) a tanulói teljesítmények ellenőrzése, értékelése (b) a helyi tantervnek az ellenőrzése, értékelése, beválásának vizsgálata. A

folyamatos

ellenőrzésnek

a

nevelőtestület

által

elfogadott

elvei;

ezek

vonatkoznak: az ellenőrzés formáira, a gyakoriságra, a döntően ösztönző és főként minősítő szelektáló ellenőrzés célszerű viszonyára, az osztályozás módjára, az osztályzatok javításának lehetőségeire, az évközi osztályzatok és az év végi érdemjegy kapcsolatára. A tanárok az ellenőrzés és értékelés terén is nagy módszertani szabadsággal rendelkeznek. Az értékelés a tanév során folyamatosan történik, az írásbeli és a szóbeli ellenőrzés arányait az adott tantárgy sajátosságai, az érettségi vizsga előírásai határozzák meg. A félév és a tanév végén születő érdemjegyek tükrözzék az évközi osztályzatokat, a tantárgyi jegyet a szaktanár, a magatartás és szorgalom osztályzatot az osztályban tanító tanárok határozzák meg.

Az iskolai előrehaladást, más szóval a magasabb évfolyamba lépés feltételeit és módját elsősorban jogszabály határozza meg. E szerint a feltétel:”a tanulmányi követelmények sikeres teljesítése. ” Iskolánkban akkor teljesül a szóban forgó tétel, ha a tanuló az adott évfolyamon a számára előírt összes tantárgy (a kötelező és a választott együttesen) követelményét legalább elégséges szinten elsajátította.

A tanulmányok alatti vizsgák (a továbbiakban: vizsga) a következők: a) javítóvizsga b) osztályozó vizsga c) különbözeti vizsga d) pótló vizsga


36

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend  A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet.  A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon valamint az intézmény honlapján közzétesz.  Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni.  Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó

vizsgára

való

jelentkezés

az

iskola

titkárságán

elérhető

formanyomtatványon történik, az igazgató által meghatározottak és kihirdetettek szerint. A jelentkezési lapot a tanuló, valamint kiskorú tanuló esetében a gondviselő is aláírja). Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól.  A vizsga követelményeit az iskola helyi tantárgyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. A tantervi követelmények az iskola honlapján folyamatosan megtekinthetők  A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján, az igazgató adhat engedélyt. Vizsgaforma, vizsgarészek -

szóbeli vizsga

-

írásbeli vizsga

A tanulmányok alatti vizsgák különös – eljárási - szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc, magyar nyelv és irodalom tantárgyból 60 perc. 2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni.


37

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 6. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. 7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 15 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 15 perc a felelet időtartama. 8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. 10. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan 11. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. 12. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 13. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. 14. A jegyzőkönyvben minden vizsgázót külön jegyzőkönyv nyomtatványon kell jegyezni. 15. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 16. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni.


38

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

17. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. 18. Az vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie.

2.16 AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI

Az általános iskolai eredmények és az egységes írásbeli teljesítmény alapján szóbelire hívjuk a jelentkezések összesítésekor meghatározott pontszámot elért tanulókat. A szóbeli meghallgatás nem tantárgyi tudást mér, hanem a diákok felkészültségét az alábbi öt kategóriában értékeljük: (a) olvasáskészség (b) tájékozottság (c) kommunikációs készség (d) az információ írásbeli feldolgozása (e) logikus és választékos előadásmód. A szóbeli vizsgán kérhetjük a tanuló ellenőrző könyvét, a magyar füzetét és a „kedvenc tárgyának” füzetét illetve egy saját névre címzett borítékot. Több osztályba történő jelentkezés esetén is csak egyszer kell szóbelizni. A hozzánk jelentkező diákok általános 7. osztályos év végi és a 8. osztályos félévi általános iskolai jegyeiből a diák 50 pontot szerezhet, ami a teljes pontszám 25%-át adja. (Az összes olyan tantárgy beszámításra kerül, amelyet minden diák tanul, tehát a pontszámítás nem szűkül le 3-4 „fontosnak” gondolt tantárgyra.) A (kompetencia-alapú) központi írásbelin (magyar, matematika) 100 pont szerezhető – ez 50%-ban részesedik az teljes pontszámból. A szóbeli meghallgatás (25%) további 50 pontot jelent. A tanulási nehézségekkel küzdő diákok (pl. diszlexia) szabályos szakértői igazolás estén a Közoktatási Törvényben meghatározott kedvezményeket kapják. A szóbeli meghallgatás alapelve, hogy minden hozzánk pályázó diákot meghallgatunk, írásbeli teljesítményétől függetlenül.


39

P

E

T

Ő

F

S

I

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

2.17 AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van

osztályfőnöki-, biológia órákon az ismeretek

elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók –

ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

–

ismerjék

meg

az

élettannal,

anatómiával

kapcsolatos

legfontosabb

alapfogalmakat; –

ismerjék fel a vészhelyzeteket;

–

tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;

–

sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

–

ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

–

sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: –

a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegélynyújtási alapismeretek területén;

–

a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; PEDAGÓGIAI PROGRAM – 2013

40

P

–

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az

elsősegély-nyújtási

alapismeretek

elsajátításával

kapcsolatos

feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében: –

az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, a Magyar Vöröskereszttel

–

támogatjuk

a

pedagógusok


ismeretekkel

foglalkozó

továbbképzésekre való jelentkezését. 4. Az


alapismeretek

elsajátítását

elsősorban

a

következő

tevékenységformák szolgálják: –

a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:

– TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia

Kémia

Fizika testnevelés

-

rovarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés komplex újraélesztés mérgezések vegyszer okozta sérülések savmarás égési sérülések forrázás szénmonoxid mérgezés áramütés forrázás magasból esés, ficam, rándulások

az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele

egy-egy osztályfőnöki óra

megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:


41

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

–

szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

–

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

–

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése


42

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

3. A HELYI TANTERV A helyi tanterv a NAT-on és az érvényes kerettanterveken alapul. A törvény a mi olvasatunk szerint komplex fogalomként kezeli a kerettanterveket, melyek magukba foglalják: 

a tantárgystruktúrát,



az iskola óratervét,



a tantárgyak tananyagát és követelményeit,



a megvalósítás eszközeit,



a magasabb évfolyamba lépést feltételeit,



az értékelést, a számonkérés tartalmi és formai követelményeit.

A nevelés-oktatás egyik legfontosabb színtere a tanóra. Az ennek során tanítandó tantárgyak és foglalkozások nevét, illetve azok óraszámát a melléklet tartalmazza. A nevelő-oktató munka fontos színtere a tanórán kívüli foglalkozás is. Az intézményben az alábbi foglalkozások ill., órafajták fordulnak elő: 

kötelező tanórák,



szakkörök,



érettségi felkészítés,



tanórán kívüli foglalkozások.

A kötelező tanórák elsősorban a kerettanterv követelményeinek megvalósítását biztosítják, de ebben a keretben sajátítják el a tanulók a kötelező érettségi tantárgyak középszintű követelményeivel kapcsolatos tananyagot is. Az érettségi vizsgára történő felkészítés célja az iskola által vállalt tantárgyakból a közép- szintű és emeltszintű érettségi vizsga tananyagának elsajátítása. A körülmények mérlegelé- se után az adott évben meghirdetett érettségi felkészítő tantárgyak körét és szintjét - a vo- natkozó jogszabályban előírt eljárás keretében - a nevelőtestület határozza meg. A csoportok indítására vonatkozó szabályok:  Igény szerint biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészítést az általunk oktatott tárgyakból.  A kötelező érettségi vizsgatantárgyak alapóraszámai biztosítják az adott


43

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

tantárgyból a középszintű felkészítést. A tanórán kívüli foglalkozások óraszámait a tantárgyfelosztásban kell megtervezni. A szak- köri órákat a tanév elején a munkatervben megjelölt időpontban kell meghirdetni. A szak- körök foglalkozásai az október elsejét követő héten indulnak.

3.1 KIEMELT CÉLJAINK, ALAPVETŐ PRIORITÁSOK Olyan iskola működtetése a célunk, amely minden tanuló számára érvényes, azaz a ma szükséges és a jövőben fejleszthető tudást ad mindenkinek képessége és szándéka szerint. Olyan intézmény működtetése, melyben tanár, tanuló egyaránt jól érzi magát, önálló egyé- niségük is érvényesülhet. Olyan

intézmény

működtetése,

melynek

központjában

egymást

tisztelő

személyiségek áll- nak. A nevelésnek a középszerűeket is az adottságaikhoz képest legmagasabb szintre kell fejlesztenie, az eredetiséget pedig tisztelnie kell, amennyire csak lehet. Milyen iskola felel meg e céloknak? Nézetünk szerint olyan többfunkciós iskola, melynek főbb jellemzői a következők:  felkészít az érettségire és a közvetlen munkába állásra,  biztosítja azokat az ismereteket, melyek a felsőfokú továbbtanuláshoz szükségesek.  általános műveltséget alapoz meg. A kamaszkor fiziológiás változásain túl különös fontossága van a pszichikus és az értelmi fejlődés sajátosságainak, ezek ismerete, motívumainak beépítése pedagógiai munkánkba elengedhetetlen feltétele az eredményességnek, a gyermekközpontú iskola megteremtésé- nek. Egyfelől persze konfliktusokkal terhes időszak ez, a nyughatatlan, lázadó kamasz szembekerülhet a család, a társadalom, az iskola értékrendjével, szokásaival, érthetetlen törvényeivel, stb…, önállósodási szükséglete, véleménynyilvánítása ütközésekhez vezethet. Az indulatok, a szélsőséges kitörések korlátok közé terelése pedagógiai feladat, a szociali- zációs folyamat segítése minden tanár feladata. Ugyanakkor az érdeklődés, a figyelem nagyfokú fejlődésével, a gondolkodás összetettebbé, elvontabbá válásával, a világ felfedezésének vágyával rendelkező korosztály remek alanya, aktív részese lehet alapvető munkánknak, a tanítási-


44

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

tanulási folyamatnak. A kognitív ké- pességek, a gondolkodás fejlesztése, a tanulás mint a pszichikus aktivitás különböző csa- tornákon megvalósuló folyamata - ezeket tantárgyaktól függetlenül oldjuk meg. A kamaszkor, a társas kapcsolatok, a barátság, a másik nem iránti érdeklődés terén is mi- nőségileg új szakaszt jelent, ezekről a sajátosságokról és ebből következő tennivalóinkról szól az osztályfőnöki tanterv megfelelő része.

A céljaink megvalósításához az önálló ismeretszerzés képességét is ki kell alakítani, ügyelve a fokozatosságra. Nem várható el senkitől, hogy a 21. század által megkövetelt tudásanyag birtokában legyen, de az igen, hogy ismereteit bővíteni és rendszerezni tudja. Valójában csak a jól felkészült ember lesz nehezebben manipulálható. Hasonlóan fontosnak tartjuk tanulóink személyes sorsa, de a felnövekvő generációk jövője szempontjából is, hogy az " ép testben ép lélek" elve gyakorlattá váljon, a testedzés, a jó fizikai állapot, általában az egészséges életmód propagálása és megvalósításának elősegíté- se munkánk nem mellékes területe.

3.2 KULCSKOMPETENCIÁK “A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunk- ciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztat- ható legyen. A kulcskompetenciákat, a kötelező oktatás illetve képzés időszaka alatt kell elsajátítani. A későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik.” (Az egész életen át való tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák referenciakerete) A meghatározás hangsúlyozza, hogy a kulcskompetenciák transzferábilisak azaz egyik helyzetről a másikra átvihetők, és ezáltal számos szituációban és kontextusban alkalmazha- tók. Emellett többfunkciósak, ami azt jelenti, hogy különféle célok elérésére, különböző problémák PEDAGÓGIAI PROGRAM – 2013

és

feladatok

megoldására

használhatók.

A 45

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

kulcskompetenciák az élet során nyújtott megfelelő egyéni teljesítmény, munka és a későbbi tanulás előfeltételei. A kulcskompetenciák referenciakerete az egész életen át tartó tanulás során előforduló bármely

oktatás

és

képzés

kontextusában

hivatkozási

alapként

alkalmazható, természete- sen a nemzeti oktatás és képzés kereteihez illesztve: az általános kötelező oktatásban, melyet egyre inkább a hangsúlyváltás jellemez: a „kodifikált” vagy „explicit” tudás helyett a tanuló személyes és szociális kompetenciáiba beágyazódó, „hallgatólagos vagy passzív” tudás kerül előtérbe; a felnőttoktatásban és -képzésben, a „felzárkóztató” oktatástól14 (az írásolvasás és számolás alapvető készségeire irányulót is beleértve), a kötelező oktatást követő, felsőoktatásnak nem minősülő képzésen, illetve a felsőoktatáson keresztül a folyamatos szakmai továbbképzésig; a társadalmi kirekesztődés veszélyének kitett csoportok – például migránsok, etnikai kisebbségek, alacsony iskolai végzettségű fiatalok és felnőttek, távoli és elszige- telt területeken élők stb. – sajátos igényeket kielégítő oktatásában; a sajátos nevelési igényű tanulók oktatásában. Miközben el kell ismerni, hogy nem minden sajátos nevelési igényű tanuló lesz képes mindezeknek a kompetenciáknak az elsajátítására, nekik is joguk van arra, hogy olyan oktatásban részesüljenek, amely elősegíti, hogy képességeikhez mérten elérjék azokat a tanulási célokat, amelyek közelebb viszik őket a fent ismertetett kulcskompetenciák elsajátításához. Ez azt jelenti, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók számára – a kompetenciák rend- szerét hivatkozási alapként használva – megfelelően differenciált és személyre szabott tanulási programokat kell kidolgozni.


46

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

3.3 ÓRATERVI HÁLÓ, A VÁLASZTOTT KERETTANTERVEK MEGNEVEZÉSE TANTÁRGY

VÁLASZTOTT KERETTANTERV

Magyar nyelv és irodalom

A változat

Angol nyelv

A változat

Német nyelv

A változat

Francia nyelv

A változat

Matematika

A változat

Etika

A változat

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek A változat Fizika

B változat

Kémia

B változat

Biológia

B változat

Földrajz

A változat

Ének- Zene

A változat

Vizuális kultúra

A változat

Mozgóképkultúra és médiaismeret

A változat

Informatika

A változat

Életvitel és gyakorlat

A változat

Testnevelés és sport

A változat

Az 49. oldalon levő táblázatban található a jelenlegi (2012-ben érvényes) iskolai órakeret- felosztás. Az új Köznevelési Törvény életbe lépése után ez a szerkezet kimenő rendszerben szűnik meg az aktuális fenntartói utasítások és órakeretek figyelembe vételével. Az egyes osztályok órakerete a 9. évfolyamon 1,5, a 10 évfolyamon 2 órában különbözik egymástól. Ezek az órák adják az egyes osztályok profilját, a korábbi tagozatos rendszerhez hasonlóan. Az említett órák az alábbi tárgyak között kerülnek elosztásra:


47

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Történelem (társadalomtudományi emelt szintű csoport) Matematika (reál emelt szintű csoport) Idegen nyelvek (angol, német, francia) az 5 évfolyamos nyelvi osztályokban. A nyelvi előkészítő évfolyamokon a képességfejlesztést hagyományos tantárgyakon keresztül valósítjuk meg. Emelt szintű érettségire való előkészítést bármely általunk oktatott tárgyból tudunk indítani. Vizsgák. A nyelvi előkészítő osztályokban a „nulladik” év végén (9. osztály) vizsgát szervezünk az első idegen nyelvből. A tanterv szerinti

9-11.

évfolyamokon is szervezhetünk tantárgyi vizsgákat,

amelyeknek a konkrét beosztását a mindenkori munkaterv szabályozza. A csoportbontásokról. I skolánkban az iskola anyagi lehetőségeinek feltételek figyelembe vételével csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, a tagozatos tárgyakat a 9-10. osztályban, az informatikát, a matematikát és a testnevelést. A konkrét csoportbontások kijelölésénél elsőbbséget élveznek az alábbi szempontok: a rendelkezésre álló órakeret, az osztálylétszám, a felzárkóztatás, az emeltszintű érettségire való előkészítés és a versenyfelkészítés, az órarendi megvalósíthatóság. A második idegen nyel kötelező órakerete 12. évfolyamon kettőre csökkenthető akkor, ha a tárgyból érettségizők középszintű érettségire való felkészítése is megoldható az érettségi előkésztők rendszerében. Tagozatos osztályokból tanulmányi nehézségek esetén a szaktanár kezdeményezésére, a szülő egyetértésével átkerülhetnek tanulók az általános tantervű osztályba. Az új helyi tanterv felmenő rendszerben lép életbe. Mivel a korábbi helyi tanterv órakeret-felosztása az időközben bekövetkezett törvényi változások miatt tarthatatlanná vált, kimenő rendszerben a korábbi és a jelenlegi órakeret-felosztást kombináljuk a törvényi előírások betartásával. Az 1. számú táblázat tartalmazza a korábbi óratervi hálót, ezt felmenő rendszerben őrizzük annak teljes kifutásáig.


48

P

E

T

Ő

F


I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

49

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A nyelvi előkészítő osztály és az arra épülő osztály óratervi hálója Tantárgyak

NYEK

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom

1

5

4

4

5

Angol nyelv

13

5

5

4

4

II. idegen nyelv Matematika Filozófia Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Fakt Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5 2

3 3

4 3

3 4

3 4


1 2

2

3

2 2

2 2 2 2 1 1

2

2 1 1 1 3

4

2

2

2

2

5 1 4 35 35

1 5 1 4 34 35

2

5 1

5 1

5 1

30 30

34 35

34 36

50

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

G

R

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Történelem orientációjú képzés Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. Angol nyelv II Német/Francia nyelv Matematika Etika Filozófia Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Fakt Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret


9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

5 4 3 3

4 4 3 3

4 4 3 3 1

4 4 3 4 1

4

4

4

2 2

2 2 2 2 1 1

2

2 1 1 1 1

4

2

2

2

2

5 1 4 35 35

1 5 1 4 34 35

1

5 1

5 1

34 35

35 36

51

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

G

R

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Matematikai orientácójú képzés Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Német/Francia nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Filozófia Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Fakt Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret


9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

5 4 3 4

4 4 3 4

4 4 3 4 1

4 4 3 4

2

2

3

4

2

2

2

1

2

2 2 2 1 1

2

2

2

2

5 1 4 35 35

1 5 1 4 34 35

2 1 1 1 1

1

5 1

5 1

34 35

34 36

52

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

G

R

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Angol-német orientációjú képzés Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Német nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Fakt Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret


9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

5 5 4 3

4 4 5 3

4 4 4 3 1

4 4 4 4

2

2

3

4

2 2

2 2 2 2 1 1

2

2 1 1 1 1

2

2

2

2

5 1 4 35 35

1 5 1 4 35 35

1

5 1

5 1

35 35

36 36

53

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

G

R

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Az általános tantervű osztály óratervi hálója Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Német/Francia nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia – egészségtan Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Fakt Felhasznált órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

5 4 3 3

4 3 4 3

4 4 3 4 1

5 4 3 4

2

2

3

4

2 2

2 2 2 2 1 1

2

2 1 1 1 2

2

2

2

2

5 1 4 35 35

1 5 1 4 35 35

1

5 1

5 1

35 35

33 36

3.4 A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI Emelt szintű érettségire való előkészítést magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelvek (angol, német, francia), matematika, fizika, biológia, informatika, filozófia és etika tárgyakból tudunk indítani. Az emelt szintű érettségire fakultáció keretében készítjük fel a diákjainkat a 11-12. évfolyamon. Az adott tárgy megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a fakultációs tárgyak helyi tantervei tartalmazzák. A tanulók két fakultációs tantárgyat választhatnak, melyeknek az óraszáma mind a 11., mind a 12. évfolyamon 2-2 óra. A választott fakultációs tantárgy tanulása az adott tanév folyamán kötelező. Minden tanév április 30-ig meghirdetjük az indítandó emelt szintű előkészítők és az azokat vezető pedagógusok listáját.


54

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

3.5 A TANKÖNYVEK, ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI A tantárgyat tanító tanár feladata, hogy az Oktatási Hivatal által rendelkezésre bocsátott listából a megfelelő tankönyvet, munkafüzetet kiválassza. A munkaközösségek, megállapodhatnak, hogy mely tankönyveket alkalmazzák. A kiválasztásnál figyelembe:

a

következő

szempontokat

vesszük

 a tankönyv szerepeljen a hivatalos tankönyvlistán  a tankönyv feleljen meg a gimnáziumi korosztály életkori sajátosságainak  illeszkedjen az adott tantárgy tantervi követelményeihez  nyelvezete legyen világos, érthető  fontos a tankönyv didaktikai módszereinek egyeztetése a szaktanár módszereivel  idegen nyelv esetében szókincse, tartalma legyen modern, a mai élet kívánalmainak megfelelő  ábrái legyenek világosak ,érthetőek, jól használhatóak  meghatározó a beszerezhetőség és az árfekvés A jelenlegi gyakorlat szerint a tankönyveket az iskola rendeli meg, és a tanév kezdésekor a diákok a kijelölt időben és helyen vásárolhatják meg azokat. Amennyiben a későbbiekben valamely előre nem látható ok miatt ezt a szolgáltatást megszüntetjük, akkor az előző tanév végén tájékoztatást adunk a beszerzendő könyvek listájáról, illetve arról, hogy hol lehet megvásárolni azokat a tanév megkezdése előtt. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény 8. § (4) bekezdése, a 2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről és a 16/2013 EMMI rendelet alapján biztosított tankönyvtámogatást új és használt tankönyvek könyvtári kölcsönzésével biztosítjuk tanulóink számára.


55

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

3.6 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGFOGALMAZOTT FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA A gimnázium 9-10. évében folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – az általános iskolában már bevezetett kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása. A gimnázium 11-12. évfolyamán folyó nevelés- oktatás alapvető feladata a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, a pályaválasztás, pályaorientáció kialakítása. 

mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz



hozzájárulunk az egészséges életvitel kialakításához a tantárgyi keretekben oktatott tartalmak és a különböző iskolai projektek megvalósításán keresztül



az értelmi – és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását az etika, a művészetek és a humán tantárgyak oktatásával kívánjuk elérni



fontosnak tartjuk az önismeret alakítását, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztését



a tanulás tanítása, a könyvtári és más információ források alkalmazása, az előzetes ismeretek és tapasztalatok mozgósításának gyakorlása, az egyéni és csoportos tanulási módszerek kiaknázása fontos követelmény minden tantárgy oktatásánál



a tantárgyközi szemlélet alkalmazása követelmény minden tantárgy oktatásánál



feladatunk a felkészítés a felsőfokú tanulmányok megkezdésére a rendelkezésre álló órakeret függvényében



az élő idegen nyelvek tanításával hozzásegítjük tanulóinkat a nemzetközi kommunikációba való bekapcsolódáshoz, saját és más kultúrák értékeinek megértéséhez, megbecsüléséhez, a világ dolgaiban való megbízható tájékozódáshoz, a munkaerőpiacon való boldoguláshoz



A matematika tantárgyon keresztül önálló, rendszerező gondolkodást, alkalmazásra képes tudást közvetítünk. A tanulóknak fontos elsajátítani, hogy a matematika a mindennapi élet része és szakmák eszköze.


56

P



E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A történelem, etika, társadalmi és állampolgári ismeretek, gazdasági ismeretek, filozófia együttesen nevelnek reális önismeretre, tájékozódásra, önálló véleményformálásra és cselekvésre. Követelmény, hogy a tanuló megértsék a történelmi, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat.



A természettudományos nevelés célja, hogy a tanulók tisztában legyenek környezetük fenntarthatóságával, olyan életmódot folytassanak, amely önmagukért és a közösségükért is felelősséget vállal



cél a kritikus médiatudatosság fejlesztése, a médiatartalmak tudatos megválasztásának képességének kialakítása. Feladatunk a kereskedelmi kommunikációval és a reklámmal kapcsolatos megfontolt fogyasztói viselkedés kifejlesztése, felelős részvétel kialakítása az online kommunikációban.



Képessé tesszük tanulóinkat az informatikai eszközök, különböző információforrások használatára.

3.7 A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI A középszintű érettségi vizsga témaköreit az II. Függelék tartalmazza.


57

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

3.8 AZ EMELT SZÍNTŰ ÉRETTSÉGIRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS Az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez és az emeltszintű oktatáshoz alkalmazott fejlesztési feladatokat és követelményeket az adott tantárgyak helyi tantervei tartalmazzák.

3.9 AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS RENDJE ÉS KÖVETELMÉNYEI Iskolánkban az alábbi írásbeli ellenőrzési formákat alkalmazzuk: Témazáró, írásbeli felelet, szódolgozat, röpdolgozat, fogalmazás, esszé, teszt, projekt, évfolyamdolgozat, stb. 

Szódolgozat:

egyszeri

beszámoltatási

forma,

bejelentése

nem

kötelező,

megismétlése nem kötelező. 

Írásbeli felelet, dolgozat: egyszeri beszámoltatási forma bejelentése nem kötelező, egy, vagy két-három kisebb anyagrészből íratható. Pótlása nem kötelező.

 Témazáró dolgozat: Előzetes bejelentés alapján nagyobb, átfogóbb anyagrészből íratandó dolgozat. Pótlása kötelező.  Évfolyamdolgozat:

A munkatervben meghatározott tárgyból és időpontban

munkaközösségi szervezésben íratott dolgozat. Pótlása kötelező. A tanév végi osztályzatba való beszámítás módját szintén a Munkatervben kell rögzíteni. Szóbeli ellenőrzési formák: szóbeli felelet, prezentáció, memoriter, kiselőadás, projektbemutató; Gyakorlati ellenőrzési formák: szintfelmérés, egyéni fejlődés figyelembe vétele.

3.10 AZ ELLENŐRZÉS ÉS AZ ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI A tantestület elhatározása és egyetértése alapján az alábbi alapelveket fogalmaztuk meg az írásbeli témazárókra vonatkozóan: 

A tanulók minden esetben ismerjék a dolgozat értékelésének szempontjait



A tanár a dolgozatok javításánál aláhúzással jelöli a hibákat, az értékelés a dolgozat jellegétől függően pontozásos, vagy globális. Szükség esetén szöveges értékelést is kap a tanuló.


58

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M



Évközi értékelés Magyar nyelv és irodalom Etika, filozófia, Művészetek

90-100% 75-89% 60-74% 45-59% 0-44%

jeles jó közepes elégséges elégtelen

Osztályozó/javító vizsga értékelése

90-100% 75-89% 60-74% 45-59% 0-44%


Történelem

Matematika, fizika, informatika

85-100% jeles 70-84% jó 55-69% közepes 40-54% elégséges 0-39% elégtelen




88-100% 76-87% jó 64-75% közepes 51-63% elégséges 0-50% elégtelen




87-100 % 75-86% 62-74% 50-61% 0-49%


80-100 % 65-79% 50-64% 35-49% 0-34%


85-100 % 70-84% 50-69% 30-49% 0-29%


85-100 % 70-84% 50-69% 30-49% 0-29%


Angol nyelv

Német nyelv

Francia nyelv

Földrajz,biológia,kémia


59

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

  A félévi osztályzatok minimális száma megegyezik az adott tantárgy heti óraszámával, de legalább kettő. 

Naponta maximum két bejelentett egész órás dolgozatot lehet íratni.



A félévi osztályzatok súlya az év végi értékelésnél:

Az év végi osztályzat megállapítása az egész év során szerzett osztályzatok alapján történik. A témazáró súlyozását a munkaközösségek a tantárgy sajátosságai alapján döntik el. A javuló, vagy a romló tendencia figyelembe vételével kaphat a tanuló jobb, vagy rosszabb jegyet, ha átlaga két egész jegy közé esik. Ugyanakkor a tanár egyéni döntése is érvényesülhet, hogy két egész jegy közül melyiket adja. Ha a második félév jegyei alapján a tanuló érdemjegye elégtelen, pótvizsgára lehet utasítani. (Az elektronikus napló matematikai átlagszámítása tájékoztató jellegű, mert a fentieket nem veszi figyelembe.)

3.10.1. AZ ÉRTÉKELÉS FAJTÁI Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok formái: 

Írásbeli házi feladat



Szóbeli házi feladat



Házi dolgozat



Kiselőadás



Önálló kutatómunka

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok jellege és gyakorisága tantárgyanként különbözik. Idegen nyelvekből, matematikából a tanulók rendszeresen kapnak gyakorló jellegű feladatokat, míg a reáltárgyakból inkább a szóbeli, tanuláson alapuló feladatok dominálnak. A felkészüléshez a tanulók a tankönyvet és az órai jegyzeteket és más egyéb segédeszközöket vehetnek alapul.

3.10.2. AZ ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI ELLENŐRZÉSEK ELVEI A témazáró dolgozatok időpontját egy héttel korábban be kell jelenteni. Napi kettő vagy heti öt témazárónál több nem íratható.


60

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

3.10.3 A TANULÓK MAGATARTÁS ÉS SZORGALOMJEGYÉNEK MEGHATÁROZÁSA Magatartásból adott érdemjegyek feltételei Példás érdemjegyet kap az a tanuló, aki 

a közösség alakítását, fejlődését munkájával jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével, elősegíti, és társait is erre ösztönzi,



szereti a közösségi életet, szívesen tevékenykedik érte és benne,



a házirendet megtartja és társait is erre ösztönzi,



nevelőivel , társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,



fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész.

Jó érdemjegyet kap az a tanuló, aki: 

részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás,



a házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja



nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias,



fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész.

Változó érdemjegyet kap az a tanuló, aki: 

a közösségi munkájában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni,



a házirendet és egyéb szabályzatokat csak ismételt állandó figyelmeztetéssel tartja be,



nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem tisztelettudó, és nem udvarias.



társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít,



fegyelme ingadozó, munkája pontatlan.

Rossz érdemjegyet kap az a tanuló, aki:  munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be, 

közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek,



a házirendet nem tartja be még ismételt figyelmeztetések ellenére sem,



nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle,



fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik.


61

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Szorgalom érdemjegyek: Szorgalom

5

4

3

2

Tanulmányi munkája

Igényes

figyelmes

Ingadozó

hanyag

Munkavégzés

Kitartó, pontos

rendszeres

Rendszertelen megbízhatatlan

Általános tantárgyi munkavégzés

Mindent elvégez ösztönzésre

Többféle feladatot vállal-e?

Igen

Munkabeosztás: - önellenőrzés - önálló munkavégzés

Igen jó

Önállótlan

feladatait nem végzi el

keveset

Ritkán

nem

jó

Közepes

gyenge vagy nincs

előfordul

Ritkán

egyáltalán nem

dolgozik

Tanórán kívüli informá- Igen sokszor ciók felhasználása rendszeresen

3.11 AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGET SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK Az oktatási folyamat konkrét megszervezésénél törekszünk a tanulók személyiségközpontú, és differenciált oktatására, külön figyelve az esélyegyenlőség biztosítására. A tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink számára heti rendszerességgel fejlesztő foglalkozásokat

szervezünk

szakképzett

fejlesztő

pedagógusok

és

pszichológus

bevonásával. Eddig ezt a feladatot a Fővárosi Beszédjavító Intézet munkatársai segítségével oldottuk meg, reméljük, a jövőben is igénybe vehetjük segítségüket. Az I. kerületi Nevelési Tanácsadó és Logopédiai Intézet szakemberei rendszeresen foglalkoznak a pszichés, beilleszkedési zavarokkal küzdő diákjainkkal. Tanulási nehézségekkel küzdő tanulóink számára egyéni foglalkozást, korrepetálást biztosítunk, hogy felzárkózásukat elősegítsük, megkönnyítsük. Érzékenyítő foglalkozásokat szervezünk évente a Más-Nap keretében, amikor különféle alapítványok, szervezetek segítségével ismertetjük meg tanulóinkkal a fogyatékkal élő, hátrányos helyzetű társaik problémáit.


62

P

E

T

Ő

F

S

I

Á

N

D

O

G

R

I

M

N

Á

Z

I

U

M

4. EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 4.1 AZ EGÉSZSÉGNEVELÉS CÉLJA, HELYZETELEMZÉS a) Az egészség fogalma Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a testi, lelki, szociális jól-lét állapota. A WHO-nak (Egészségügyi Világszervezet) ez az 1948-as

alkotmányában

megfogalmazott

meghatározás

helyes

kiindulópont,

de

mindenképpen hang- súlyoznunk kell, hogy az egészség nem passzív állapot, hanem folyamat. Az egészség kiteljesedésére az alábbi négy feltétel teljesülése adja a legnagyobb

esélyt: ha az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai,

munkahelyi és más közösségekhez tartozik), ha a változó terheléshez alkalmazkodni tud, ha individuális önállóságát megőrzi, és végül, ha megteremti az összhangot a biogenetikai, a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségei közt. Az egészség fontos eszköz életcéljaink megvalósítása során. Az egészség pozitív fogalom, amely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza. Az egészségnek ezek a meghatározásai rendkívül ambiciózusak, és mindenképpen egy kívánatos folyamatot határoznak meg, melyben a társadalom egészére vonatkozóan rövid és hosszú távon feladatok hárulnak mindannyiunkra.

b) Az egészségfejlesztés fogalma Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja

a

korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a

mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. A WHO meghatározása szerint az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák. Az egészségfejlesztés átfogó társadalmi és politikai folyamat, mely nemcsak az egyének képességeinek és jártasságának

erősítésére


irányuló

cselekvéseket foglal

magába,

hanem

olyan

63

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

tevékenységeket is, amelyek a megváltoztatására

N

D

O

R

társadalmi,

G

I

M

N

környezeti

Á

Z

és

I

U

M

gazdasági

feltételek

irányulnak azért, hogy azoknak a köz és az egyén egészségére

gyakorolt hatása kedvező legyen. Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére és ezáltal egészségük javítására. A részvétel nélkülözhetetlen az egészségfejlesztő tevékenység fenntartásához. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifej lesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevé kenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgál tatásokban. Az egészségfejlesztés sarokpontjai: 

az egész lakosságra irányul, és együttműködésére épít



az okok feltárására és a feltételek megteremtésére irányul a társadalom különböző

szereplőivel

való

együttműködésben

(oktatás,

egészségügy,

környezetvédelem, kul túra, gazdaság) 

az egyén autonómiája érvényesül az egészséget befolyásoló döntésben, aktivitásban.

4.2 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK Az egészségnevelés fogalma A WHO meghatározása szerint az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység.

Az egészségfejlesztő iskola 

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen.



Az egészségfejlesztő iskola ismérvei:



Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület e gészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.


64

P



E

T

Ő

F

S

I

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen;



Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat

biztosít,

ezekkel

párhuzamosan

együttműködik

a

helyi

közösség

szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészség- fejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. 

Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Törekszik arra, hogy segítse diákjainak, az iskola személyzetének, a családoknak,



valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését; együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék: a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését és a tanulást

Az egészségnevelés iskolai területei Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos

beállítódások

szilárdak

legyenek,

s

konkrét

tevékenységekben

alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai

rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé

tartoznak az alábbiak: 

az egészséges testtartás, a mozgás fontossága



az értékek ismerete



az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe



önmagunk és egészségi állapotunk ismerete


65

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M



a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat



a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben



a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete



a tanulás és a tanulás technikái



az idővel való gazdálkodás szerepe



a rizikóvállalás és határai



a szenvedélybetegségek elkerülése



a tanulási környezet alakítása



a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

Helyzetkép, helyi sajátosságok Tanulóink a 14-19 éves korosztályt képviselik.

Egészségnevelési

programunk

kialakításakor az ő életkori sajátosságaikat tartottuk elsősorban szem előtt. Az egészségfejlesztés, egészséges életmódra nevelés az egész tantestület feladata. Azonban ahhoz, hogy a testület eredményesen végezhesse munkáját, elsődleges célunk egy olyan egészségfejlesztési csoport létrehozása, amely koordinálja, szervezi a testület az osztályfőnökök munkáját. Az egészségfejlesztő csoport leendő tagjai, feladatuk:  az

intézményvezető

vagy

megbízottja: koordinálja a csoport munkáját, közvetíti,

szervezőmunkájával segíti az együttműködést  Az egészségnevelő, aki feltehetőleg valamilyen célirányos továbbképzésben részt vett pedagógus: felkészültségével segíti az osztályfőnökök munkáját  az iskolaorvos, védőnő: szűrések, felmérések, felvilágosító előadások, filmvetítések lebonyolítása  a testnevelő: a tanulók fizikai állapotának felmérése, nyomon követése, megfelelő gyakorlatok beépítése a testnevelés órába, a tanulók helyes testtartásának és légzéstechnikájának kialakítása  a szabadidő-szervező: a szabadidő értelmes, tartalmas eltöltéséhez megfelelő programok kínálata  a diákönkormányzatot segítő pedagógus: a diákok igényeinek felmérése, programjaik segítése, összekötő kapocs a diákok és a vezetőség között


66

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

 a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: a hátrányos helyzetű, szociális, pszichológiai támogatásra szoruló tanulók feltérképezése, számukra a megfelelő gondozás, ellátás biztosítása, megszervezése

Külső partnereink:  Iskolaorvos, védőnő  Iskolafogászat  Nevelési tanácsadó  Gyermekjóléti szolgálat  ÁNTSZ egészségfejlesztési szakemberei  Rendvédelmi szervek

Az iskolai egészségnevelés, egészségfejlesztés módszerei:

Felvilágosítás előadások, filmvetítések, meghívott szakemberek segítségével (pl. drog, AIDS, túlzott napozás, szoláriumozás kérdésekben)  Rizikócsoportos megközelítés: a megfelelő szűrések elvégzése után gyógytestnevelés órákat biztosítunk az arra rászorulók számára  Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások: a nevelési tanácsadó munkatársai segítségével tanulóink önismereti csoport- foglalkozásokon vehetnek részt, az iskolai rajzszakkör pedig a készségfejlesztésben nyújt számukra lehetőséget  Színtér programok: célunk iskolánkban az egészséges környezet megteremtése, ennek érdekében a következő programok meghirdetését tervezzük: osztálydekorációs verseny, az iskolai klub esztétikus berendezése, az egészséges táplálkozás jegyében a büfé kínálatának szélesítése dohányzás –ellenes stratégia ki- dolgozása  Egészségnevelés a tanórák keretében: Néhány tantárgy sajátosságaiból adódik, hogy az oktatási folyamat során magától értetődően kiemelt hangsúlyt kap az egészségnevelés: a biológia, kémia tantárgyakat


67

P

E

T

Ő

F

I

említhetjük elsősorban.

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Meghatározó szerepe van az osztályfőnöki óráknak, az

osztályfőnökök osztályfőnöki tanmeneteikben tervezik meg az egészségfejlesztésre vonatkozó témaköröket, a korosztály életkori sajátosságainak megfelelő problé- mákkal való foglalkozást. Eltérő mértékben ugyan, de a többi tantárgy profiljába is bele kell, hogy férjen az egészséges életmódra nevelés: idegen nyelvek, magyar nyelv és irodalom, történelem, etika, filozófia. Megfelelő, célirányos téma- és szöveg- választással, kis

odafigyeléssel

ráirányíthatjuk

tanulóink

figyelmét

az

egészséges életmód

fontosságára.  Személyes példamutatás: Kívánatos lenne, hogy a tantestület minden tagja elfogadja az iskola egészségnevelési programjában megfogalmazott elveket, s személyes példamutatásával igyekezzen önmagát hiteles, követendő személyként elfogadtatni diákjai körében.

Az iskolaorvos és a védőnő szerepe, feladata Iskolánkban hetente kétszer van orvosi rendelés. Ekkor kerül sor a diákok egészségügyi vizsgálatára, felmérésére. Osztályfőnöki órák keretében a védőnő rendszeresen tart előadásokat, vetítéseket a tanulók számára. 9. osztály: Az egészséges táplálkozás, adalékanyagok, ételkészítési technológiák, kóros soványság, fogyókúra, bulimia, anorexia 10. osztály: Élettani változások, menstruációs hygiéné, nem várt terhesség és következményei, abortusz, fogamzásgátlás 11-12. osztály Szűrővizsgálatok, önvizsgálatok (a mell és a here vizsgálata) TBC előfordulása, szűrése Szexuális úton terjedő betegségek (hepatitisz B, AIDS, chlanydia)

Továbbképzések: Célunknak és feladatunknak tekintjük, hogy minél több pedagógus végezzen szakirányú továbbképzéseket, tanfolyamokat, mind saját, mind kollégái munkáját megkönnyítendő.


68

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

4.2.1 A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSE A személyiség fejlesztése iskolánkban komplex módon történik, amelyhez a Pedagógiai Progrm egyéb részeiben található bőséges anyag.

4.2.2 KÁROS SZENVEDÉLYEK, DROGPREVENCIÓ . A tantestület egybehangzó véleménye, hogy mind a tanárok, mind a diákok érdekeit szol gálná, ha iskolánkban saját pszichológus segítségét vehetnénk igénybe. A mai zaklatott kö- rülmények között a pedagógusok nincsenek és nem is lehetnek felkészülve mindazon konfliktusok, pszichoszomatikus betegségek, családi problémák kezelésére, melyekkel nap mint nap szembesülnek. Örömmel vennénk, ha ezen gondjaink megoldásához szakember segítségét vehetnénk igénybe.

4.3 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a tanulók egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Iskolánkban a mindennapos testedzés feltételeit oly módon teremtettük meg, hogy a tanu lók a tanítási órákat követően a hét minden napján szabadon választhatnak különféle sportprogramok közül. Sportolási lehetőséget a tanórák közötti szünetekben is biztosítunk. 2012. szeptemberétől – a törvényi háttérrel összhangban biztosítjuk tanulóinknak a mindennapos testnevelés tevékenységét.

4.3.2 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK Felmérések időpontja: szeptember és május 1.

Súlypontemelkedés helyből ( lányok – fiúk ) 3 kísérlet

2.

Medicinlabda dobás két kézzel hátra ( lányok – fiúk ) 3 dobás: lányok: 4 kg fiúk : 5 kg

3.

Futás a teremben oda és vissza (vonalfutás) ( lányok – fiúk ) időre, 20 m (sárga vonalakig és vissza )


69

P

4.

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás ( lányok – fiúk ) lányok:1,5 perc fiúk: 3 perc

5.

Kötélhajtással páros lábon szökdelés ( lányok – fiúk ) –1 perc

4.4 AZ ISKOLAI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLAT VÉLEMÉNYE EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAMRÓL Az egészségnevelési program gondosan megtervezett, áttekinthető, reális alapokra épített. A program valamennyi szereplője lehetőséget kap, hogy képzettségét, szaktudását az egészséges életmódra nevelés érdekében kamatoztassa. Egyetértek és maximálisan támogatom azt az igényt, hogy a tanintézetnek legyen pszichológusa.

Budapest, 2013. november 8.

Dr. Tasnádi Klára gyermekgyógyász, ifj. orvos


70

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

4.4 KÖRNYEZETNEVELÉSI PROGRAM Senki sem követhet el nagyobb hibát, mint az, aki azért nem tesz semmit, mert csak keveset tudna tenni. (Burke)

4.4.1 HELYZETKÉP A) Belső: az iskola A.1 Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából 

Az iskola épülete több, mint 100 éves, az építészeti szabványoknak megfelelő (pl. az egészségügyi követelményeknek megfelelő toalett-helyiségek, étkezés előtti tisztálkodási lehetőségek). A javításokat folyamatosan végeztetik, baleseti veszélyek nincsenek. A szellőztetés megoldott, a természetes világítása a déli oldalon levő termekben adott, a többi teremben nappal is világítás szükséges. A déli oldal hátránya napsütésben a nagy hőség.



Az iskolában mindkét udvar sportolásra, iskolai rendezvények megtartására alkalmas, az egyik világítással is rendelkezik.



Az épületen belül környezeti vizsgálatokhoz megfelelő, alapeszköz-készlettel ellátott fizikai, kémiai és biológiai előadó áll a rendelkezésünkre.

A.2 Megvalósult környezeti nevelési tevékenységeink 

Jeles napok alkalmából az iskola egészét érintő akciók, megemlékezések



Iskolanapok egyes rendezvényei



Gólyatábor



Kerékpártároló megépítése



Osztálytermek dekorációja



Szelektív elemgyűjtés


71

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

B) Külső: a helyi értékek 

A nagyvárosi léthez kapcsolódó előnyök és hátrányok meghatározzák környezeti nevelési tevékenységünk lehetőségeit. Az iskola Buda szívében, a budai vár tövében, tömegközlekedéssel jól elérhető helyen mégis gondozott zöldövezetben található.



Közelünkben található a Tabáni Tanösvény, melynek megvalósításában az iskola is részt vett.

Erőforrások A) Belső erőforrások Humán erőforrások Iskolavezetőség

Tanárok Osztályfőnökök

Feladat, szerepkör Támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Aktívan részt vesz az egyes programokban. A tantárgyakba beépítve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. Foglalkoznak az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozásával.

B) Külső erőforrások Intézmény, Szervezet

A kapcsolat formája, tartalma

más közoktatási intézményekkel kapcsolat általános iskolákkal: nyílt napok, tájékoztatók egyetemek,főiskolák: hallgatók tanítási gyakorlata alkalmankénti Önkormányzat környezetvédelmi referense országos környezeti nevelési szervezetek egyéni tagság alapján, alkalmanként országos környezetvédő szervezetek alkalmankénti közművelődési intézmények Botanikus kert, Állatkert, alkalmankénti látogatás, foglalkozások Csodák Palotája látogatás, előadások, Múzeumok látogatás C) Tárgyi erőforrások    

szaktantermek, kísérleti eszközök ismerethordozók (kép- és hanganyag, folyóiratok, szakkönyvek, internet, multimédiás anyagok), könyvtár audiovizuális eszközök


72

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

4.4.2 ALAPELVEK, CÉLOK Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak saját pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósítását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén.

Általános célok, értékek 

az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt



a Föld egészséges folyamatainak visszaállítása, harmóniára törekvés



a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzése

Pedagógiai célok 

az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása



az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése



rendszerszemléletre nevelés



a szerves kultúra megvalósítása a környezeti nevelésben



a tanulóban tudatosodjon a Föld nyersanyagkészletének végessége és a környezetszennyezés káros hatása



a környezetetika hatékony fejlesztése



érzelmi és értelmi környezeti nevelés



tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés



tolerancia és segítő életmód kialakítása



a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése



az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése



az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése



az egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése



a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése


73

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z



problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése



globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése

I

U

M

Konkrét célok és feladatok A pedagógiai program tervezetének megfelelően javasolt évente részletesen kidolgozni az iskola környezeti nevelési munkatervét. ( a tevékenységek, időpontok és felelősők konkrét megjelölésével)

4.4.3 TANULÁSSZERVEZÉSI ÉS TARTALMI KERETEK A) Hagyományos tanórai foglalkozások Minden tantárgy tanításához a szaktanárok (munkaközösségek) kidolgozzák a helyi tanterv illetve a tanmenetek mélységében a környezeti nevelési tartalmakat. Az egyes tantárgyak lehetőségei Magyar nyelv és irodalomdalom: A tanulók 

ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását



ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket



ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását



legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre



erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük



tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére



sajátítsák el a médiumok elemzésének technikáit


74

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A tanulókban 

alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség



növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával



fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével

Történelem. A tanulók 

értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet



tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására



ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete



értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében

Idegen nyelv A tanulók 

szeressék meg a természetet jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével



legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más országok hasonló problémáit



ismerjék más népek ilyen irányú tevékenységeit és értesüljenek környezet– védelemmel foglalkozó szervezeteikről



legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában,


75

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

projekt-munkában választ keresni Matematika A tanulók 

legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával



tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni



váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására



ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni



Legyenek képesek reális becslésekre



Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni

A tanulókban 

alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket

Fizika A tanulók 

váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit



ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat



tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra



mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel


76

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

szabad csak felhasználni, végezzenek fűtéssel, világítással és közlekedéssel kapcsolatos energetikai vizsgálatokat 

ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá



ismerjék meg a különböző energiahordozókat és –forrásokat

Kémia A tanulók 

rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel



törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására



ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére



ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától



értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait

A tanulókban 

alakuljon ki a kritikus fogyasztói magatartás

Földrajz A tanulók 

szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről



érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit



értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket


77

P



E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit



ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit

A tanulókban 

alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére



fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség

Biológia A tanulók 

ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit



legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően



ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat



legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére



sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat

A tanulókban 

alakuljon ki ökológiai szemléletmód



alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség

Ének-zene A tanulók 

ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát



ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait



fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban



vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét



tudják, hogy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a


78

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

hétköznapokban egyaránt akusztikus élményt jelentenek 

fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni

Rajz és vizuális kultúra A tanulók 

ismerjék meg a természet sokszínűségét, formagazdagságát



ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rokonságát és azonosságát



ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit



ismerjék és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére



ismerjék a természetes alapanyagok használatát



legyenek képesek alkotásokat létrehozni, melyek a természetről szólnak



tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre

Filozófia. A tanulók 

legyenek képesek a véleményalkotásra, a társadalomban való eligazodásra



értsék meg a történelmet és a természettudományok fejlődését



lássák, hogy milyen módon alakult ki az ember természet feletti uralomrajutása



érzékeljék, hogy hogyan alakult ki a mai társadalmak manipulált fogyasztása



legyenek képesek követni az értékek alakulását a különböző történelmi korokban



véleményezze az értékrend-változás negatív következményeit



értsék meg, hogy csak akkor őrizhetők meg környezetünk életfeltételei, ha ésszerűen használjuk azokat és tisztelettel közelítünk hozzájuk


79

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Etika. A tanulók  legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető legkevesebb károsodást okozzák ismerjék meg különböző kultúrák erkölcseit, természethez való viszonyát tanuljanak meg adni a környezetüknek tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk A tanulókban 

alakuljon ki az a szemlélet, hogy a természet elemei emberi hasznosságuk fokától függetlenül is értéket képviselnek



alakuljon ki személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban



fejlődjön, szilárduljon meg a társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért

Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók  legyenek képesek az interneten illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni  ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket  használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre  futtassanak környezeti elemek megváltozását figyelembevevő szimulációkat és statisztikai teszteket  ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait  váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket informatikai módszerekkel demonstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irodalmi hivatkozások)  legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szoftverek (adatok táblázatos tárolása, kiértékelése, PEDAGÓGIAI PROGRAM – 2013

80

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével a számítástechnikai eszközök használata során valósítsák meg az anyag- és energiatakarékos alkalmazás feltételeit Testnevelés A tanulók 

fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják, egészséges testi fejlődésüket



győződjenek meg a mozgás jótékony hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve



legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az

együtt–

működés és a tolerancia fejlesztésében 

értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes



igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök, és a tornaszerek

A tanulókban 

tudatosítsa az egészség és a környezet komplexitását



alakuljon ki az igény a higiénés normák betartására



segítse az egészséges napi-heti-évszakos életritmus kialakulását

B) A nem hagyományos tanórai formák 

kiselőadások tartása



házidolgozatok, plakátok bemutatása



projektek



tanulmányi kirándulás


81

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Tanórán kívüli foglalkozások 

jeles napok megünneplése plakátokon, akciókban, előadások szervezésével



vetélkedők



múzeum látogatás



állatkert látogatás



foglalkozás a Csodák palotájában



gyárlátogatás ( erőmű, hő központ, telefonközpont, víz- és szennyvíztelep, hulladék-feldolgozó)



hulladékudvar használata

4.4.3 MÓDSZEREK Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása.

Az iskolai környezet Feladatunk az iskolai élet „fizikai” és szellemi környezetének átalakítása a környezeti nevelési program szellemében. Fontos megtervezni, hogy az iskola mindennapi élete hogyan válhat környezetbarátabbá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezet-tudatosabbá. Ehhez járulhatnak hozzá az alábbiak anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok pedagógusok, dolgozók példamutatása termek „zöldítése”, organikus díszítése a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése a büfé árukészletének átalakítása


82

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

4.4.4 TOVÁBBKÉPZÉSEK A tantestület továbbképző jelleggel komplex terepgyakorlaton vesz részt, melyen az interaktív, érzékenyítő módszerekkel is megismerkedhet Ezen alkalom célja, hogy élményszerű tapasztalatszerzés által ismereteket szerezzenek a helyi történelem, hagyományok, értékek (természeti, kultúrtörténeti) összefüggéseiről, egymásba kapcsolódásaiból, ismerkedjenek meg a fenntarthatóság régi és mai megjelenésével, és kedvet kapjanak az ismeretek hasonló módon komplex továbbadására. Az iskola – anyagi lehetőségeihez mérten – keretet biztosít az önképzéshez, anyagi bázisával segíti a szakkönyvbeszerzést, a folyóiratok elérhetőségét. A számítógéppark fejlesztésével minden tanár és minél több diák számára általánossá teszi az Internethozzáférést. Az iskola vezetősége szorgalmazza, hogy minden munkaközösségből legyen olyan tanár, aki környezeti neveléshez kapcsolódva akkreditált továbbképzésen vesz részt.


83

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

5. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A pedagógiai program megismerésének lehetősége: Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A Pedagógiai program egy példánya az igazgatói a könyvtárban és egy példánya az iskola fenntartójánál megtalálható, az érdeklődők számára hozzáférhető. A tanulók számára programunkról ismertetést adunk. A pedagógiai program érvényességi ideje: A pedagógiai program jelen verziója a 2013 november 11-én lép életbe. Jelen pedagógiai program érvényessége három tanévre szól. Legkésőbb 2016-ben a nevelőtestületnek el kell végezni a pedagógiai program teljes felülvizsgálatát és értékelését. Szükség esetén módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell készíteni. A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti:  az intézmény vezetője  a nevelőtestület legalább 25 %-a A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a jóváhagyást követő tanév kezdő napjától kell bevezetni. A Petőfi Sándor Gimnázium pedagógiai programját a nevelőtestület a 2013. november 8-án megtartott tantestületi értekezleten 40 szavazattal, 1 tartózkodással, ellenszavazat nélkül elfogadta.

Kelt: Budapest, 2013. november 8

Endrődi Gábor igazgató


84

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

I.sz. Melléklet A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ által támogatott szakmai programok tervezete A 2013-2014. tanévre vonatkozó pénzügyi előirányzat: Kulturális programok: 500 Ft /fő Tanulói létszám: 489 fő/500 Ft =244 500 Ft A szeptember, október, november, december hónapokra eső összeg ebből 97 800 Ft Iskolai programok, versenyek, tanulói jutalmak, gálaműsorok, stb: 200 000 Ft/naptári év. Ebből a 2012-2013. tanév végén 100 000 Ft-ot tanulói jutalmazásra, könyvutalványok vásárlására fordítottunk. A 2013. évben rendelkezésre álló összeg: 100 000 Ft Mindösszesen: 197 800 Ft Az összeget az alábbi rendezvények, programok megvalósításához kívánjuk felhasználni: Szalagavató: november 29. (dekoráció, jelmezkölcsönzés, hangosítás,) Perőcsényi adventi koncert: december 14. (ajándékok, meghívók, utazás, étkezés) Karácsonyi koncert a Krisztinavárosi Plébániatemplomban (meghívók, ajándék idézetek készítése) Mikulás ünnepség Karácsonyi tornák (röplabda, kosárlabda, labdarúgás, floorball ) bajnokságok díjazása Iskolai karácsonyi ünnepség költségei


60 000 Ft 75 000 Ft 12 000 Ft 15 000 Ft 25 000 Ft 10 000 Ft

85

II. Melléklet A középszintű érettségi témakörei (1) Magyar nyelv és irodalom Magyar nyelv 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció 3. A magyar nyelv története 4. Nyelv és társadalom 5. A nyelvi szintek 6. A szöveg 7. A retorika alapjai 8. Stílus és jelentés A témák mindegyikéhez legalább két tétel tartozik, összesen legalább 20 tétel jelölendő ki. A tételek kijelöléséről és a húszon felüli tételszámról a szaktanár dönt. A tételsor legalább 30 %-át évről évre módosítani kell. Magyar irodalom 1. Életművek 6 tétel 2. Portrék 4 tétel

3. 4. 5. 6. 7. 8.

Látásmódok

3 tétel

A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet

1 tétel 2 tétel 2 tétel

Az irodalom határterületei Regionális kultúra

1 tétel 1 tétel

A szóbeli vizsgára összesen legalább 20 tételt kell kijelölni, húszon felüli tételszámról a szaktanár dönt. Az 1. témakör 6 tétele állandó, a többi témakörben a tételek kijelölése a középszintű érettségi részletes vizsgakövetelményei alapján a szaktanár szabad választására van bízva a témakörhöz megadott minimális tételszám figyelembe vételével. A tételsor legalább 30 %-át évről évre módosítani kell.

(2) Élő idegen nyelv (angol, német, francia)

1. Személyes vonatkozások, család

2. Ember és társadalom

 A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)  Családi élet, családi kapcsolatok  A családi élet mindennapjai, otthoni teendők  Személyes tervek

       

A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között

3. Környezetünk  Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)  A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek  A városi és a vidéki élet összehasonlítása  Növények és állatok a környezetünkben  Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?  Időjárás

4. Az iskola  Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)  Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka  A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága  Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

5. A munka világa

 Diákmunka, nyári munkavállalás  Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

6. Életmód  Napirend, időbeosztás  Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)  Étkezési szokások a családban  Ételek, kedvenc ételek  Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben  Gyakori betegségek, sérülések, baleset  Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás     

Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események

8. Utazás, turizmus  A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés  Nyaralás itthon, illetve külföldön  Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése  Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai

9.Tudomány és technika

 Népszerű tudományok, ismeretterjesztés  A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

(3) KÉMIA A) KOMPETENCIÁK A vizsgázónak a követelményrendszerben és a vizsgaleírásban meghatározott módon, az alábbi kompetenciák meglétét kell bizonyítania: - a természettudományos gondolkodás elemeinek alkalmazása a feladatok megoldása során, - ismereteinek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel, - elemek, vegyületek tulajdonságainak, szerepének és jelentőségének felismerése a tanult vagy megadott információk alapján, - egyszerű kémiai kísérletek elvégzése és értelmezése, - egyszerű kémiai számítási feladatok megoldása, az aktuálisan felmerülő, kémiai ismereteket is igénylő problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, táplálkozás, vegyipari technológiák stb.) lényegének megértése, egyszerűbb logikai összefüggések értelmezése, - az SI mértékrendszer és a kémiai jelölésrendszer szakszerű használata, - grafikonok, táblázatok adatainak elemzése, értelmezése, - szakszerű írásbeli és szóbeli szövegalkotás, -értelmezés. B) VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 1. Általános kémia 1.1. Atomszerkezet 1.2. Kémiai kötések 1.3. Molekulák, összetett ionok 1.4. Anyagi halmazok 1.4.1. Egykomponensű anyagi rendszerek 1.4.1.1. Kristályrácsok 1.4.1.2. Átmenet a kötés- és rácstípusok között 1.4.2. Többkomponensű rendszerek 1.4.2.1. Csoportosítás 1.4.2.2. Diszperz rendszerek: 1.4.2.3. Kolloid rendszerek:. 1.4.2.4. Homogén rendszerek: elegy, oldat 1.5. Kémiai átalakulások 1.5.1. Termokémia 1.5.1.1. A folyamatok energiaviszonyai: 1.5.1.2. Reakcióhő: 1.5.2. Reakciókinetika 1.5.2.1. Reakciósebesség: 1.5.2.2. Katalízis: 1.5.3. Egyensúly 1.5.3.1. Megfordítható reakciók 1.5.3.2. Egyensúly 1.5.4. A kémiai reakciók típusai

1.5.4.1. Sav-bázis reakciók 1.5.4.2. Elektronátmenettel járó reakciók 1.5.4.3. Egyéb, vizes oldatban végbemenő kémiai reakciók 1.5.5. Elektrokémia 1.5.5.1. Galvánelem 1.5.5.2. Elektrolízis 1.5.5.3. Az elektrolízis mennyiségi viszonyai: Faraday I. és II. törvénye. 2. Szervetlen kémia 2.1. Hidrogén 2.2. Nemesgázok 2.3. Halogénelemek és vegyületeik 2.3.1. Halogénelemek: 2.3.2. Halogénvegyületek 2.3.2.1. Hidrogénhalogenidek (HF, HCI, HBr, HI) 2.3.2.2. Kősó (NaCl) 2.3.2.4. Hypo (NaOCl-oldat) 2.4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 2.4.1 Oxigén 2.4.2. Oxigénvegyületek 2.4.2.2. Oxidok, víz (H2O): 2.4.2.3. Hidroxidok 2.4.3. Kén. 2.4.4. A kén vegyületei 2.4.4.2. Kén-dioxid (SO2) 2.4.4.3. Kén-trioxid (SO3): a felhasználásával kapcsolatos tulajdonságok, reakciója vízzel. 2.4.4.5. Kénsav (H2SO4) 2.5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 2.5.1. Nitrogén 2.5.2. Nitrogénvegyületek 2.5.2.1. Ammónia (NH3) 2.5.2.2. Nitrogén-oxidok Nitrogén-dioxid (NO2) 2.5.2.4. Salétromsav (HNO3) 2.5.3. Foszfor 2.5.4. Foszforvegyületek 2.5.4.2. Foszforsav (ortofoszforsav) (H3PO4) 2.5.4.3. A foszforsav fontosabb sói 2.6. A széncsoport elemei és vegyületeik 2.6.1. Szén 2.6.2. A szén vegyületei 2.6.2.1. Szén-monoxid (CO) 2.6.2.2. Szén-dioxid (CO2) 2.6.2.3. Szénsav (H2CO3) 2.6.3. Szilícium 2.6.4. Szilícium-vegyületek

2.6.4.1.Szilícium-dioxid (SiO2)együletek 2.7. Fémek 2.7.1. Az s-mező fémei 2.7.2. A p-mező fémei 2.7.2.1. Alumínium 2.7.2.2. Ón és ólom 2.7.3. A d-mező fémei 2.7.3.1.Vascsoport (Fe, Co, Ni) 2.7.3.2. Rézcsoport (Cu, Ag, Au) 2.7.3.3. Cink 3. Szerves kémia 3.1. A szerves vegyületek általános jellemzői 3.2. Szénhidrogének 3.2.1. Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok) 3.2.2. Alkének (olefinek): alkén, olefin fogalma, általános összegképlet. 3.2.3. Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének 3.2.3.1. Diének dién fogalma. 3.2.3.2. Természetes poliének : kaucsuk, gumi, ebonit, karotinoidok. 3.2.4. Alkinok: alkin fogalma. 3.2.4.1. Etin (acetilén): Értse a téralkatát, kötésszögeit, kötés- és molekulapolaritását. 3.2.5. Aromás szénhidrogének 3.2.5.1. Benzol: 3.2.5.2. Toluol, sztirol 3.3. Halogéntartalmú szénhidrogének 3.4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 3.4.1.Hidroxivegyületek 3.4.1.1. Alkoholok 3.4.1.2. Fenolok 3.4.1.2.1. Fenol 3.4.2. Éterek 3.4.3.Oxovegyületek 3.4.4. Karbonsavak 3.4.4.1. Egyéb funkciós csoportot tartalmazó karbonsavak 3.4.4.3. A karbonsavak sói 3.4.5. Észterek 3.4.5.2.Szervetlen-sav-észterek 3.5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 3.5.1. Aminok 3.5.2. Aminosavak 3.5.3. Savamidok 3.5.4. Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek 3.5.4.1. Piridin 3.5.4.2. Pirimidin 3.5.4.3. Pirrol 3.5.4.4. Imidazol 3.5.4.5. Purin

3.5.5. Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok 3.6. Szénhidrátok 3.6.1.1. Glicerin-aldehid 3.6.1.3. Ribóz és 2-dezoxi-ribóz 3.6.1.3. Glükóz (szőlőcukor) 3.6.1.4. Fruktóz (gyümölcscukor) 3.6.2. Diszacharidok 3.6.2.1. Maltóz 3.6.2.2. Cellobióz 3.6.2.3. Szacharóz (répacukor, nádcukor) 3.6.3. Poliszacharidok 3.6.3.1. Cellulóz 3.6.3.2. Keményítő 3.7. Fehérjék 3.8. Nukleinsavak 3.9. Műanyagok 3.9.1. Természetes alapú műanyagok 3.9.2. Szintetikusan előállított műanyagok 3.9.2.1. Polimerizációs műanyagok 3.9.2.2.Polikondenzációs műanyagok 3.9.2.3.Környezetvédelmi szempontok 3.10.Energiagazdálkodás 4. Kémiai számítások 4.1. Az anyagmennyiség 4.2. Gázok 4.3. Oldatok, elegyek, keverékek 4.4. Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban 4.5.Termokémia 4.7. Kémhatás 4.8.Elektrokémia

(4) ETIKA Ezek a témakörök az Emberismeret és etika tantárgy érettségi vizsgakövetelményeinek alapjai. Az itt megjelölt kompetenciák mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán megjelennek 1. Az emberi természet

1. Kik vagyunk mi? Mi a különbség az ember és a főemlősök között? Minek, milyennek írnának le minket a „földön kívüliek?” Milyennek gondoljuk saját magunkat? Milyen tulajdonságok jellemzőek csakis ránk? Tegyen különbséget a biológia, a történelem, a pszichológia, etika és a vallás emberfogalma között. Hány „dimenziója” lehet egy embernek? Értelmezze a „gondolkodó lény”, „társas lény”, „alkotó ember” kifejezéseket.

2. Az ember, mint szabad és meghatározott lény. Mit jelent meghatározottságunk, és mit jelent az emberi szabadság? Sokak szerint bizonyos dolgok előre kiszámíthatóak egy ember életében, mások azt mondják, semmit nem lehet tudni előre, az ember élete csupa véletlen. A determinizmus felfogása szerint: biológiai lények vagyunk a természet törvényeinek alávetve, továbbá emberként a társadalomban élünk kiszolgáltatva a társadalom szükségszerűségeinek. Nagyon sok vallás azt tanítja, hogy a sorsunk „eleve elrendelt”: Isten teremtményei vagyunk, kiszolgáltatva az ő akaratának A katolikus vallás egyik legfontosabb tanítása, hogy Isten szabadságot adott az embernek: dönthet jó és rossz között. 2. Az erkölcsi lény

3. Ismertesse az erkölcsi személyiség kialakulásának folyamatát az egyén szocializációja során, a példa- és szabálykövetéstől a tudatos meggyőződésen alapuló lelkiismereti döntésig.

3. Az erkölcsi cselekedet

4. Értelmezze ezeket a fogalmakat: szokáserkölcs, tekintélyelv, lelkiismereti szabadság, konszenzus. Értelmezze a következő ellentétpárokat a cselekedet erkölcsi megítélése szempontjából: eszköz - cél, szándék - következmény,

magánérdek - közjó. Értelmezze a tetteinkért, illetve a másokért viselt felelősség fogalmát.

4. Az etika megalapozása

5. Mit kell akarnom? Mit az, amit nem tehetek? Mit nevezünk általában erkölcsnek? Értelmezze ezeket a fogalmakat: meggyőződés, hit, kétely, nyitottság, türelem, előítélet. 6. Magyarázza meg, miként egyeztethető össze az erkölcsi ítélet egyetemesség-igénye a lehetséges jó életformák sokféleségével. Az erények és a boldog élet. Az etika, mint filozófiai diszciplina, a görög „ethosz”, erény az egyes filozófusok szerint.

5. Az erények és a jellem

7. Mutassa be az európai civilizációban legáltalánosabban elfogadott alapértékeket. Ismertesse a velünk született adottságok, a körülmények, a helyes önismeret, az önfegyelem és az önnevelés szerepét a jellem fejlődésében. Értékelje az őszinteség erkölcsi jelentőségét.

6. Társas kapcsolatok

8. Mutassa be a versengés, illetve a kölcsönös segítség jelentőségét a természetben és a társadalomban.

9. Értelmezze a szülő-gyermek kapcsolat jellegzetes erkölcsi problémáit.

10. Értelmezze az ösztönök, az érzelmek és az erkölcsi tudatosság szerepét a nemi párkapcsolatban. Keressen példákat a házasélet erkölcsi konflik-

tusaira.

11. Értelmezze az összefüggést az alábbi fogalmak között: barát/ellenfél, szeretet/gyűlölet, béke/harc, következetesség/megbocsátás.

7. Erkölcs és társadalom

12. Tegyen különbséget erkölcs és jog, illetve erkölcsi és politikai közösség között. Foglaljon állást az emberi alapjogok és kötelességek természetéről folyó vitában.

13. Erkölcs és hazaszeretet. Ismertesse a hazaszeretet erkölcsi megítélése körüli vitában kialakult főbb álláspontokat és érveket.

14. Jellemezze a más közösségekkel, illetve a társadalmi kisebbségekkel kapcsolatos etikus magatartás főbb vonásait, a többség-kisebbség konfliktusok természetét.

15. Érveljen a szólás szabadsága, illetve korlátozása mellett és ellen, pl. a gyűlöletkeltő beszéd, a nyilvános rágalmazás, a hazug reklám, a szeméremsértő ábrázolás esetében.

16. Keressen példát az egyéni lelkiismeret, a család és a társadalom/állam illetékessége közötti lehetséges konfliktusokra (pl. családon belüli erőszak).

8. Vallás és erkölcs

17.. Értelmezze az ember megkülönböztetett léthelyzetét és felelősségét az Ó- és Újszövetség alapján.

18. Értelmezze a szeretet jelentőségét a zsidókeresztény hagyományban, és ennek hatását az európai erkölcsi gondolkodásra.

19. Értelmezze a személyes gondviselésbe vetett hit szerepét az individuális etika kibontakozásában.

9. Korunk erkölcsi kihívásai

20. Környezetetika, globális etika. Mutassa be a pazarló gazdálkodás néhány környezeti, társadalmi, és kulturális következményét. Ismertessen néhány, a tudományos-technológiai haladással kapcsolatos erkölcsi problémát (géntechnológia, atomenergia, világháló) stb. Mutassa meg, miként vezet a rosszul szabályozott ipari termelés által okozott környezetpusztítás és a környezetbarát technológiák alkalmazása, a globalizáció stb. az emberi felelősség megváltozott dimenzióinak felismeréséhez. 21. Ismertesse, milyen tényezők hatására vált a női és férfi szerepek kérdése közéleti témává korunkban. 22. Mit jelent a bioetika? Születés és halál. Mesterséges megtermékenyítés, béranyaság, abortusz, genetikailag módosított élőlények, egészségvédelem és etika, szembenézés a halállal, az eutanázia kérdése.

(5) Földrajz 1. Térképi ismeretek A térképi ábrázolás Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés 2. Kozmikus környezetünk A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben A Nap és kísérői A Föld és mozgásai Űrkutatás az emberiség szolgálatában 3. A geoszférák földrajza A kőzetburok Földtörténet A Föld szerkezete és fizikai jellemzői A kőzetburok szerkezete A kőzetlemez-mozgások okai és következményei A hegységképződés A kőzetburok (litoszféra) építőkövei A Föld nagyszerkezeti egységei A földfelszín formálódása A levegőburok A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete A levegő felmelegedése A légnyomás és a szél Az általános légkörzés Víz a légkörben Az időjárás és az éghajlat A vízburok földrajza A vízburok kialakulása és tagolódása

A világtenger A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A felszín alatti vizek A komplex vízgazdálkodás elemei 4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség A forró övezet Mérsékelt övezet Meleg-mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg- mérsékelt öv A hideg övezet A függőleges földrajzi övezetesség 5.

A népesség- és településföldrajz A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői

6.

A világ változó társadalmi- gazdasági képe A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése

7.

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei

Egyedi szerepkörű ország csoportok és országok 8.

Magyarország földrajza A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi- gazdasági jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi- gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota

9.

Európa regionális földrajza Európa általános természet-földrajzi képe Európa általános társadalom- földrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Észak- Európa Nyugat- Európa: Egyesült Királyság, Franciaország Dél-Európa: Olaszország, Szerbia és Montenegro, Horvátország, Közép- Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe: Németország, Ausztria, Szlovákia, Románia Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai: Oroszország, Ukrajna

10.

Európán kívüli földrészek földrajza A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia Általános földrajzi kép Országai: Kína, Japán, India Délkelet-Ázsia iparosodott és iparosodó országai Nyugat- Ázsia, arab világ Ausztrália Afrika általános földrajzi képe Amerika

Általános földrajzi képe Országai: Amerikai Egyesült Államok 11.

A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

(6) Biológia Gyakorlati feladatok 1. Az epe vizsgálata 2. Keményítő vizsgálata 3. Kétszikű és egyszikű növény morfológiai összehasonlítása 4. A csontszövet vizsgálata 5. A plazmolízis vizsgálata 6. Fehérjék változása nehézfémsó és hő hatására 7. Lombosmoha és zuzmó vizsgálata 8. Növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése I. 9. Növényfaj meghatározása és ökológiai igényeinek jellemzése II. 10. A Bükki Nemzeti Park jellemzése 11. A zöld színtestek vizsgálata 12. A Hortobágyi Nemzeti Park jellemzése 13. Állatfajok morfológiai jellemzőinek és mozgásának összehasonlítása 14. Harántcsíkolt izomszövet vizsgálata 15. Növényi szövetek vizsgálata fás szár keresztmetszetén 16. Gázcserenyílás vizsgálata 17. Gombák összehasonlító vizsgálata 18. Többrétegű elszarusodó hám vizsgálata 19. Állatfajok morfológiai jellemzőinek és élőhelyüknek összehasonlítása 20. Fertő-Hanság Nemzeti park jellemzése

Elméleti témakörök 1. A levegőszennyeződés 2. A vizek tisztasága 3. A kiválasztás egészségtana 4. Az ökoszisztémák anyagforgalma

5. A táplálkozás egészségtana 6. Életközösségek megváltozása ( tó feltöltődés) 7. A keringési rendszer egészségtana 8. Az idegrendszer egészségtana 9. Az érzékszervek egészségtana 10. A nemi működés egészségtana 11. Az immunrendszer egészségtana 12. A csontrendszer egészségtana 13. Hazánk nemzeti parkjai. Lakóhelyünkhöz legközelebbi nemzeti park jellemzése 14. Energiatermelés 15. Hulladékkezelés 16. A talaj és védelme 17. A légzés egészségtana 18. Természetvédelem, környezetvédelem 19. Közlekedési és fogyasztási szokások hatása környezetünkre 20. A vázizomrendszer egészségtana

(7) Ének- zene 1. Éneklés és zenetörténet Népzene Műzene Középkor Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene 2. Zenefelismerés Népzene Reneszánsz Barokk Bécsi klasszika Romantika Századforduló XX. századi és kortárs zene 3. Dallamátírás

(8) Rajz és vizuális kultúra

1.

Alkotás -

A vizuális nyelv elemeinek és eszközeinek adott célnak megfelelő használatra

-

Az adott technika adekvát használata

-

Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány főbb arányainak, formájának megfigyelése és helyes visszaadása

-

Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése

-

Téri helyzetek értelmezhető ábrázolása

-

Látvány alapján, az ábrázolás során a nézőpont következetes megtartása

-

Beállítás alapján a térmélység megjelenítése

-

A választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása a szabadkézi rajzban

-

Látvány vagy ábra alapján a térábrázolási konvekciók (vetületi ábrázolás, axonometrikus ábrázolás, kétiránypontos perspektivikus ábrázolás) következetes alkalmazása szabadkézi rajzban

2.

-

Beállítás alapján szín és fényviszonyok helyes visszaadása

-

Kompozíció létrehozása megadott szempontok alapján

-

Érzelmek, lelkiállapotok vizuális fejlesztése

-

Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorozatokban

-

Kép-és szövegszerkesztés hagyományos technikával

-

Adott tartalomnak megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása

-

Vizuális jelek, szimbólumok következetes használata

-

Nem vizuális természetű információk értelmező képi megjelenítése

-

Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó- közlő ábrázolásokban

-

Egyszerű csomagolás tervezése adott funkcióra

-

Egyszerű terek átalakítása, berendezésének megtervezése

Befogadás -

A megjelenítés sajátosságai

-

Vizuális nyelv

-

Térábrázolási módok

-

Vizuális minőségek

-

Látványtérelemzés

-

Kontraszt, harmónia

-

Kontextus

-

Technikák

-

Vizuális kommunikáció

-

Vizuális információ

-

Tömegkommunikáció

-

Fotó, mozgókép

-

Tárgy- és környezetkultúra

-

Forma és funkció

-

Tervező folyamat

-

Népművészet

-

Kifejezés és képzőművészet

-

Művészeti ágak

-

Műfajok

-

Művészettörténeti korszakok, irányzatok

-

Stílusjegyek

-

Alkotások és alkotók

-

Műelemző módszerek

-

Mű és környezete

(9) Testnevelés Elméleti ismeretek 1. A magyar sportsikerek 2. A harmonikus testi fejlődés 3. Az egészséges életmód 4. Testi képességek 5. Gimnasztika 6. Atlétika 7. Torna 8. Ritmikus gimnasztika 9. Küzdősportok, önvédelem 10. Úszás 11. Testnevelési- és sportjátékok 12. Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek 1. Gimnastika 2. Atlétika Futások Ugrások Dobások 3. Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű

Nyújtó Korlát 4. Küzdősportok, önvédelem 5. Úszás 6. Testnevelési- és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

(10) MATEMATIKA Témakörök középszint 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazok Halmazműveletek Számosság, részhalmazok Matematikai logika Fogalmak, tételek és bizonyítások a matematikában Kombinatorika Gráfok 2. Számelmélet, algebra Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Oszthatóság Számrendszerek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Nevezetes azonosságok Arányosság százalékszámítás Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Algebrai egyenletek egyenletrendszerek Elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek Másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek Magasabb fokú egyenletek Négyzetgyökös egyenletek Nem algebrai egyenletek Abszolútértékes egyenletek Exponenciális és logaritmikus egyenletek Trigonometrikus egyenletek Egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek

3. Függvények, az analízis elemei A függvény Egyváltozós valós függvények A függvények grafikonja, függvénytranszformációk A függvények jellemzése Sorozatok Számtani és mértani soroztok Kamatos kamat, járadékszámítás 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Térelemek A távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok Geometriai transzformációk Egybevágósági transzformációk Síkban Térben Hasonlósági transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Síkbeli alakzatok Háromszögek Négyszögek Sokszögek Kör Térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben Trigonometria Koordinátageometria Pontok, vektorok Egyenes Kör Kerület, terület Felszín, térfogat

5. Valószínűség-számítás, statisztika Leíró statisztika Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók A valószínűségszámítás elemei

(11) FIZIKA –középszint, témakörök 1.

Mechanika 

Newton törvényei  Newton I. törvénye  Newton II. törvénye  Newton III. törvénye



Pontszerű és merev test egyensúlya



Mozgásfajták

 2.

 Egyenes vonalú egyenletes mozgás  Egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás  Összetett mozgások  Periodikus mozgások  Az egyenletes körmozgás  Mechanikai rezgések  Mechanikai hullámok Munka, energia  Az energiamegmaradás törvénye

Termikus kölcsönhatások 

Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly



Hőtágulás



Állapotegyenletek (összefüggés a gázok állapotjelzői között)



Az ideális gáz kinetikus modellje



Energiamegmaradás hőtani folyamatokban  Termikus, mechanikai kölcsönhatás 

      

A termodinamika I. főtétele Kalorimetria Halmazállapotváltozások Olvadás, fagyás Párolgás, lecsapódás A termodinamika II. főtétele Hőfolyamatok iránya Hőerőgépek

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás 



    

Az elektromos mező Elektrosztatikai alapjelenségek Az elektromos mező jellemzése Töltések mozgása elektromos mezőben Töltés, térerősség, Kondenzátorok, kapacitás Egyenáram

    



     





Áramerósség Ohm törvénye Félvezetők Az egyenáram hatásai Az időben állandó mágneses mező Mágneses alapjelenségek A mágneses mező jellemzése Az áram mágneses mezeje Mágneses erőhatások Az időben változó mágneses mező Az indukció alapjelenségei A váltakozó áram A váltakozó áram teljesítménye és munkája

Elektromágneses hullámok

    

A fény mint elektromágneses hullám Terjedési tulajdonságok Hullámjelenségek A geometriai fénytani leképezés A szem és a látás

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás           

Az anyag szerkezete Az atom szerkezete A kvantumfizika elemei Részecske- és hullámtermészet Az elektronburok szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek Az atommag összetétele Radioaktivitás Maghasadás Magfúzió Sugárvédelem

5. Gravitáció, csillagászat  A gravitációs mező  Csillagászat

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek  

A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek

(12) Informatika témakörök informatikából 1. témakör Az adat és az információ 2. témakör A szoftverhez kapcsolódó jogok, felhasználási formák 3. témakör Kommunikáció 4. témakör Adatok bináris tárolása 5. témakör Háttértárak és jellemzőik 6. témakör A személyi számítógépek felépítése (részegységek, jellemzőik) 7. témakör Napjaink jellegzetes nyomtatóinak működési elve, a nyomtatók jellemzői 8. témakör Perifériák 9. témakör Hálózatok 10. témakör Az operációs rendszer 11. témakör Az operációs rendszer felhasználói felületei 12. témakör Segédprogramok a számítógépen 13. témakör Számítógépes vírusok 14. témakör Helyi hálózati szolgáltatások 15. témakör A világháló kialakulásának története és alapfogalmai 16. témakör Kommunikáció számítógépes környezetben 17. témakör Információk keresése az interneten 18. témakör E-lehetőségek az interneten 19. témakör Könyvtárak 20. témakör A könyvtári dokumentumok

(13) FILOZÓFIA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Ezek a témakörök a Filozófia tantárgy érettségi vizsgakövetelményeinek alapjai. Az itt megjelölt kompetenciák mind az írásbeli, mind a szóbeli vizsgán megjelennek

Filozófusok, korszakok, problémák

Témakörök

1. Filozófiai rendszerek, művek

Filozófiai rendszerük lényegének ismerete, szövegrészleteken alapuló bemutatása:

A szókratészi fordulat, mit jelent a bábáskodó módszer, Szókratész és a daimon. Szókratész Platón Arisztotelész

Platón filozófiai mítosza az ideavilágról és az emberi lélekről, a megismerés fokozatai Platón barlanghasonlata alapján.

Szent Ágoston vagy Szent Tamás Arisztotelész metafizikája, az anyag – forma kettőssége, az erkölcsi jó, a művészet mimetikus jellege. : Szent Ágoston, a „kegyelem doktora”. Az eredendő bűn, a szabad akarat, és a kegyelem dogmája.

Aquinói Szent Tamás metafizikája és a középkor világképe, a duplex veritas elve.


Descartes Bacon vagy Locke Rousseau

Témakörök

Descartes racionalizmusa, a gondolkodó és a kiterjedt világ, a velünk született ideák. A racionalizmus és a skolasztika viszonya.

Kant egy Kant utáni választott filozófus

Bacon és a megismerő elme útjában álló akadályok. Mihez képest „új” a módszere?

Hegel Marx vagy Kierkegaard

Locke és a szenzualizmus. Mi az ismeretek forrása? A velünk született eszmék kritikája.

Nietzsche vagy Schopenhauer a Bécsi Kör

Rousseau milyennek látja az ember „természetes állapotát”? Mi a véleménye a tulajdonról?

Bergson vagy Sartre vagy A francia felvilágosodás mennyiben különbözik az angoltól? Heidegger vagy Jaspers Wittgenstein vagy K. Popper vagy Kuhn

Kant és a filozófia kopernikuszi fordulata. Értelmezze a kategorikus imperativusz fogalmát!

Pl, Schleiermacher, vagy Herbart

Hegel: a szabadság és a szellem kibontakozása a világtörténelemben. Objektum és szubjektum viszonya a klasszikus német filozófiában.

Marx: dialektikus és történelmi materializmus. Az elidegenedés marxi felfogása. Az elmélet és a gyakorlatban „megvalósult” szocializmus viszonya.

Nietzsche és az örök visszatérés gondolata. A dionüszoszi, az apollóni és a szókratészi ideál. Mivel magyarázza Nietzsche XX. Századi népszerűségét?

Bergsoni individuum. Mit jelent számára az idő? Az ösztönök béklyóitól való megszabadulás (életakarat, halál, Isten, szabadság és morál). Hogyan hatott Bergson az irodalomra?


Témakörök

2. Korszakok, irányzatok

Az alapvető vonások, problémafelvetések ismerete egyegy jellegzetes képviselő gondolatain keresztül. Az irányzatok kronológiai elhelyezése:

preszókratikus filozófusok hellenizmus

Preszokratikus filozófusok tanítása a kozmosz eredetéről, működéséről, megismerhetőségéről.

A hellenisztikus kor: epikureizmus, sztoicizmus szkepticizmus

felvilágosodás pozitivizmus egzisztencializmus

„Mi a felvilágosodás?” Mutassa be a felvilágosodás eszmerendszerét néhány kiemelkedő képviselőjének gondolatain keresztül!

tudományfilozófiák

Mit jelent a pozitivizmus a filozófiában és az irodalomban? Comte: a megismerés, az elméletalkotás és a történeti fejlődés stádiumai.

Mutasson be egy ön által olvasott egzisztencialista irodalmi művet (Jean Paul Sartre: A fal, Albert Camus: Közöny stb.)

A Bécsi Kör filozófusai (pl. Schlick, Carnap). A kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága. A metafizika kiküszöbölése.


Témakörök

3. Problémák

A problémák lényegének megértése, a probléma felvetésének felismerése az előbbiekben felsorolt gondolati rendszerekben, művekben, irányzatokban. Különböző megoldási kísérletek ismerete, megkülönböztetése, bemutatása a megfelelő fogalmak helyes használatával

A filozófia mibenléte, diszciplínái A létre, a létező természetére vonatkozó kérdés Megismerhetőség és bizonyosság A hit és a tudás viszonya

A tudás forrása, a megismerés módszerei A test – lélek probléma

Mi a filozófia? Ki a filozófus? A filozófia diszciplinái, filozófusok a filozófiáról.

A létre vonatkozó kérdés a preszokratikusoktól Heideggerig (arkhé, logosz, idea, létező, lényeg, szubsztancia, Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog, a metafizika újkori kritikája),

Megismerhetőség, igazság, bizonyosság a filozófiában (doxa, igazi tudás, igazságkritérium, epoche, a ráció méltósága, pozitív stádium stb.)

Az én problematikája A szabad akarat és a meghatározottság problémája Társadalomelméletek

A hit és tudás viszonya a skolasztikában, legalább egy nevezetes istenérv bemutatása.

A tudás forrása, a megismerés módszerei

Erkölcs és filozófia – a jó problematikája A szép problematikája Megismerés és a nyelv

A test – lélek probléma Platóntól a középkori keresztény teológián keresztül Descartesig (dualizmus, monizmus, pszichofizikai paralelizmus).


Témakörök Az én problémája Descartestől az egzisztencializmusig (gondolkodó világ, a szubjektum /Én/ és a világ viszonya, szerencsétlen individuum, halál felé való lét stb.) A szabad akarat és az eleve elrendelés, a véletlen és a determinizmus problémája a teológiában és a filozófiában (isteni akarat, kauzalitás, szubjektív megszokáson alapuló asszociációs viszony). Utópiák és társadalomelméletek Platóntól Marx – ig (kiegészítheted a XX. századi negatív utópiákkal) . Kitől származik az „utópia” fogalma? (lélek és állam analógiája, kép) Értelmezze a liberalizmus és demokrácia fogalmát! (társadalmi szerződés elméletek, a hatalommegosztás elve, népszuverenitás, nyitott társadalom stb.) Létezik-e egyetemes erkölcs? Mit jelent az erkölcsi relativizmus? Elemezze a következő fogalmakat: erkölcsi „idea”, apatheia, machiavellizmus, az erény, mint megszokás, kategorikus imperatívusz, az úri és a szolga morál. A művészet mimetikus jellege, a katarzis fogalma, a létet feltáró művészet, a művészet, mint kommunikáció. Metafizikai, etikai, esztétikai megközelítések a művészet hatásáról. A megismerés és a nyelv viszonya (univerzália vita, absztrakt ideák, a létező nyelvi megközelítése, a privát nyelv elmélete, a kijelentések logikai elemzése)

(14) TÖRTÉNELEM KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK

Az ókor és kultúrája

1. Vallás és kultúra az ókori Keleten:

Az egyes civilizációk vallási és kulturális jellemzőinek azonosítása

2. A demokrácia kialakulása Athénban: Az athéni demokrácia intézményei működése 3. A római köztársaság virágkora és : A hódító háborúk társadalmi és politikai következményei válsága, az egyeduralom kialakulása a köztársaság korában 4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány: A görög hitvilág néhány jellemző vonása /pl. többistenhit, hallhatatlan istenek/ a legfontosabb istenek nevének ismerete. A klasszikus kor és a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei. A római építészet jelentős alkotásainak azonosítása. A római városépítés jellegzetességei és emlékei Pannóniában 5. A kereszténység kialakulása és elterjedése: A kereszténység főbb tanításai 6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása: A Nyugat-római Birodalom bukása és a népvándorlás

A középkor 1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői: A középkori uradalom jellemző vonásai /vár, majorság, jobbágytelek/ A mezőgazdasági technika fejlődésének néhány jellemző mozzanata a X-XI. százada 2. A nyugati és keleti kereszténység: Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben 3. Az iszlám vallás és az arab világ: Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai. A világvallások civilizációformáló szerepe 4. A középkori városok: Egy középkori város jellemzőinek bemutatása A középkori kereskedelem sajátosságai 5. Egyházi és világi kultúra a középkorban: Az egyház szerepe a középkori művelődésben és mindennapokban. A romanika és gótika főbb stílusjegyei. A lovagi kultúra és értékrend néhány eleme

6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában: A humanizmus és a reneszánsz főbb jellemzői 7. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése: Az Oszmán Birodalom katonai rendszerének jellemző vonásai, források alapján. Az oszmán hódítás irányai, legfontosabb állomásai állomásai a XIV-XVI. században

A középkori magyar állam megteremtése és virágkor

1. A magyar nép őstörténete és vándorlása:

A magyar nép vándorlása térkép alapján

2. A honfoglalástól az államalapításig: A honfoglalás. A honfoglaló magyar társadalma és életmódja, források alapján. Géza fejedelemsége és Szent István államszervező tevékenysége. 3. Az Árpád-kor: Az Aranybulla. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején 4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert: Károly Róbert gazdasági reformjai Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején A magyar városfejlődés korai szakasza 5. A Hunyadiak: Hunyadi János harcai a török ellen. Mátyás uralkodói portréja intézkedései alapján 6. Kultúra és művelődés: Jelentős Árpád- és Anjou-kori művészeti emlékek felismerése

Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 1. A nagy földrajzi felfedezések ás következményei: A nagy földrajzi felfedezések legfontosabb állomásai térkép alapján Az Európán kívüli civilizációk hatása Európára és a gyarmatosítás. 2. Reformáció és katolikus megújulás : A reformáció főbb irányzatai források alapján / lutheránus, kálvinista/. A katolikus megújulás az ellenreformáció kibontakozása. A barokk stílus jellemzői. 3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris: A francia abszolutizmus XIV. Lajos megszületése Angliában korában. Az alkotmányos monarchia működése 4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás: A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján

Magyarország a Habsburg Birodalomban

1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása: A mohácsi vész és az ország részekre szakadása. 2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora: Erdély sajátos, etnikai és vallási helyzete /pl. három nemzet, vallási tolerancia/ 3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc: A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. A szatmári béke. 4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban: Demográfiai változások, a nemzetiségi arányok alakulása Mária Terézia és II. József 5. Művelődés, egyházak, iskolák: A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai források alapján

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Az Emberi és Polgári Jogok Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata: Nyilatkozatának alapkérdései. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása 2. A XIX. század eszméi: A korszak főbb eszmeáramlatainak /liberalizmus, nacionalizmus konzervativizmus és szocializmus/ jellemzői források alapján. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak /pl. alkotmány parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás/ 3. Az ipari forradalom és következményei: Az ipari forradalom legjelentősebb területei /könnyűipar, nehézipar, közlekedés/ és néhány találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások /pl. környezetszennyezés, életmódváltoztatás, a nyomor kérdése/ 4. Nagyhatalmak és katonai-politikai: Az USA kialakulása és nagyhatalommá válása szövetségek a századfordulón Németország nagyhatalommá válása. A balkáni konfliktusok okai 5. Tudományos technikai felfedezések, A második ipari forradalom alapvető vonásainak újításai és következményeik bemutatása. A technikai fejlődés hatása a környezetre és az életmódra, konkrét példák alapján

A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 1. A reformmozgalom kibontakozása, A reformkor fő kérdései. Széchenyi és Kossuth a polgárosodás fő kérdései reformprogramja. 2. A reformkori művelődés, kultúra: A korszak kulturális életének főbb jellemzői 3. A polgári forradalom: A pesti forradalom eseményei. Az áprilisi törvények 4. A szabadságharc: A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok alakulása, a vereség okai. A Függetlenségi Nyilatkozat 5. A kiegyezés előzményei és megszületése: A kiegyezés megszületésének okai. A kiegyezés tartalma és értékelése. 6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában: Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság közlekedés. Budapest világvárossá fejlődése. Az átalakuló társadalom sajátosságai. Nemzetiségek a dualizmus korában. A cigányság helye a magyar társadalomban.

Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig

1. Az első világháború jellege, jellemzői, a Párizs környéki békék : Szövetségi rendszerek, frontok az új típusú hadviselés jellemzői. A Párizs környéki békék területei, etnikai és gazdasági vonatkozásainak elemzése 2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban : A modern életforma néhány jellegzetességei /pl. mozi, autó/ A nők szerepének változása 3. Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság: A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei 4. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása: A náci Németország legfőbb jellemzői és működési mechanizmusa A náci ideológia és propaganda 5. A bolsevik ideológia és sztálini diktatúra A bolsevik hatalomátvétel körülményei az 1920-1930-as években A sztálini diktatúra legfőbb jellemzői

6. A második világháború előzményei jelentős fordulatai: A világháború előzményei,

katonai és politikai fordulópontjai. A holokauszt. 7. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői: Az ENSZ létrejötte, működése. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején /pl. Korea, Kuba, Szuez/

8. A szocialista rendszerek bukása : A szovjet blokk kialakulása és jellemzői Rendszerváltozás Kelet-Közép-Európában

Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásáig 1. Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. és következményei Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatása

2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései 3. Művelődési viszonyok és az életmód: Társadalmi rétegződés és életmód a húszas harmincas években 4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái: A magyar külpolitika céljai és kapcsolatai a két világháború között. 5. Magyarország részvétele a világháborúban: Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban 6. A német megszállás és holokauszt Magyarországon: Magyarország német megszállása és a nyilas hatalom átvétele. A holocaust Magyarországon /pl. zsidótörvények gettósítás, deportálás/

Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 1. A szovjet felszabadítás és megszállás: A szovjet felszabadítás és megszállás Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége 2. A határon túli magyarság sorsa: A magyarság helyzetének főbb jellemzői a szomszédos

országokban. 3. A kommunista diktatúra kiépítése működése: Az ötvenes évek jellemzői, a rendszer működés a Rákosi- korszakban. Életmód és mindennapok 4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc: Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei. A megtorlás megnyilvánulási formái, áldozatai 5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői : A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban. Életmód és mindennapok 6. A rendszerváltozás : A rendszerváltozás tartalma és következményei /pl. államforma szabadságjogok, függetlenség/.

A jelenkor 1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái A közép-európai régió sajátos problémái 2. Az európai integráció története: Az Európai Unió legfontosabb intézményei 3. A „harmadik világ”: A fejlődő országok főbb problémái /pl. népességnövekedés, szegénység, élelmezési és adósságváltozás/ 4. Fogyasztói társadalom, ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre. 5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai: A tömegkultúra új jelenségei /pl. film, reklám/

A mai magyar társadalom és életmód 1. Alapvető állampolgári ismeretek: Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása. Az állampolgári jogok és kötelességek

2. Etnikumok és nemzetiségek a mai magyar társadalomban: Nemzetiségek a mai magyar társadalomban /pl. számuk, arányuk, helyzetük, intézményeik/ 3. A magyarországi romák: A hazai romák helyzete /oktatás, lakhatás, egészségügy, foglalkoztatás/

4. A parlamenti demokrácia működése és önkormányzatiság: A választási rendszer A helyi önkormányzatok feladatai, szervezetei és működésük. 5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások: Demográfiai változások Magyarországon az elmúlt fél évszázadban

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM EGYSÉGESÍTETT KÖNYVTÁRI SZABÁLYZATAI 2013

PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 – MELLÉKLET

1

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Az Iskolai Könyvtári Szabályzat intézményünk Pedagógiai Programjának és Szervezeti és Működési Szabályzatának részét képezi. 1. Az iskolai könyvtárra vonatkozó adatok 1.1 Azonosító adatok A könyvtár neve: Petőfi Sándor Gimnázium Könyvtára A könyvtár címe: 1013 Budapest, Attila út 43. Telefon: 3 757 736 A könyvtár állománybélyegzőjének lenyomata:

A bélyegző-lenyomat helye

A Petőfi Sándor Gimnázium Könyvtárának fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A fenntartó címe: 1055 Budapest, Szalay utca 10-14. A könyvtár jellege: zárt könyvtár A könyvtár elhelyezése: az iskola 1. emeleti, a tanári szoba melletti 3 helyiségében működik, 120 m2-en. 2. A könyvtár fenntartása A Petőfi Sándor Gimnázium Könyvtárának fenntartásáról a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ az iskola költségvetésében gondoskodik. Az iskolai könyvtár feladataihoz szükséges pénzügyi, tárgyi feltételeket az éves intézményi költségvetés alapján kell kialakítani. A könyvtár fejlesztésére tervezett keretet úgy kell a könyvtáros rendelkezésére bocsátani, hogy a tervszerű és folyamatos beszerzés biztosítható legyen. Az iskolai könyvtár működéséhez szükséges dokumentumok, információhordozók, nyomtatványok beszerzése a könyvtáros feladata. A könyvtár számára biztosított pénzösszeg csak az alábbi célokra fordítható: - Szakkönyvek vásárlása - A könyvtárban szükséges információhordozók beszerzése PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 – MELLÉKLET

2

P

-

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Nyomtatványok beszerzése

A gyűjtemény gyarapítására fordítható összeg felhasználásáért a könyvtáros felelős. Hozzájárulása nélkül a könyvtár számára könyvet vagy egyéb dokumentumot más nem vásárolhat. 3. A könyvtár célja, szerepe és feladatai 3.1 Az intézményben működő iskolai könyvtár működésének alapvető célja:  Segítse elő az oktató-nevelő munkát,  A rendelkezésre álló szakkönyvek, kiadványok, folyóiratok segítségével biztosítsa a szakmai munka színvonalának szinten tartását, fejlesztését,  Segítse elő az iskolai könyvtárhasználók (nevelők, tanulók, dolgozók) általános műveltségének kiszélesítését,  A folyamatosan korszerűsített könyvtárállomány segítségével közvetítse az új, modern ismereteket. 3.2. A könyvtár szerepe Az iskolai könyvtár az iskola szerves része, olyan szellemi háttér, amely eszközrendszerével segíti az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célok és feladatok elérését. Az iskolavezetés, a tantestület fontosnak tartja a könyvtár megfelelő működését ill. annak folyamatos fejlesztését. Az állománygyarapítás és a technikai eszközök fejlesztése érdekében rendszeresen részt veszünk különböző pályázatokon. A tantestület tagjai oktató-nevelő munkájuk során építenek a könyvtárban lévő dokumentumokra. Rendszeresen tájékozódnak az újdonságokról, véleményükkel, javaslataikkal segítik az állománygyarapítást. 3.3. Az iskolai könyvtár feladata Az iskolai könyvtár az oktató-nevelő munka eszköztára, szellemi bázisa, gyűjtőkörének igazodnia kell az iskola tevékenységének egészéhez, a pedagógiai program megvalósításához.


3

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

3.3.1. A könyvtár alapfeladatai:  Gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása, rendelkezésre bocsátása  Tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról  A könyvtárral kapcsolatos tanórák, foglalkozások tartása  Az egyéni és csoportos helybenhasználat biztosítása  Könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését  Tájékoztatás nyújtása a számítógépes hálózaton elérhető információforrásokról, adatbázisokról  Igény esetén könyvtárközi kölcsönzés biztosítása 3.3.2. Kiegészítő feladatok  Tanórán kívüli foglalkozások tartása  Tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól  Részvétel a könyvtárak közötti dokumentumcserében  A könyvtár muzeális értékű könyveinek gondozása 3.3.3. Szakmai feladatok  Az iskola helyi tantervének figyelembevételével folyamatosan bővíti és korszerűsíti állományát az intézmény tanárai, munkaközösségei és más könyvtárhasználók javaslatainak, igényeinek megfelelően.  Az iskolai könyvtár állományának gyarapítását a beszerzési keret figyelembevételével végzi,  A beszerzett, megőrzésre átvett dokumentumokat 5 munkanapon belül bevételezi és leltárba veszi,  Naprakészen vezeti a leltár-könyveket,  A gyorsan avuló kisebb terjedelmű kéziratokról ún. brossúra-nyilvántartást vezet,  Az elavult, feleslegessé váló, vagy fizikailag használhatatlanná vált dokumentumokat, vagy az olvasók által elvesztett könyveket a selejtezési szabályoknak megfelelően évente állományából kivonja és az ezzel kapcsolatos nyilvántartást elvégzi. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 – MELLÉKLET

4

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

 A könyvek elhelyezését, tagolását azok tartalmának, jellegének figyelembevételével végzi: - Kölcsönözhető állomány - Kézikönyvtár - Időszaki kiadványok - Nevelői, oktatói segédanyagok - Letétek (a könyvtárból szaktantermekbe kihelyezett dokumentumok) - Egyéb írásos dokumentumok (kották, térképek, kéziratok) - Muzeális könyvek, dokumentumok  A könyvtári állományt a katalógusépítés szabályainak és szempontjainak megfelelően alakítja és karbantartja,  Gondoskodik a könyvtári állomány megfelelő tárolásáról, a raktári rendről, rendszeres gyakorisággal ellenőrzi az állományt. 4. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörének alapelvei A Petőfi Sándor Gimnázium Könyvtárának gyűjtőkörét a tantestület által elfogadott pedagógia program határozza meg. Az állományalakítás szempontjait a Gyűjtőköri Szabályzat rögzíti. Az állomány tervszerű fejlesztését az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott feladat-és célkitűzések figyelembevételével kell végezni. Ezért a feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak a könyvtár fő gyűjtőkörébe.A könyvtárnak biztosítania kell a helyi tantervben rögzített eszközigényeket. A könyvtár kiegészítő feladataiból eredő szükségletek kielégítését a mellékgyűjtőkörébe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtár a tananyagon túlmutató ismeretszerzési igények kielégítését csak részlegesen tudja vállalni. A könyvtárnak biztosítania kell a szükséges dokumentumokat nevelőnek és diákoknak egyaránt. A tanulók és pedagógusok tantárgyi forrásanyaga jelentős mértékben egybeesik. A gyűjtendő dokumentumok a következők:  Általános jellegű segédkönyvek  A szaktárgyakhoz kapcsolódó szakkönyvek  A tagozatoknak, fakultációknak megfelelő ismeretterjesztő és szakirodalom  Szépirodalom: kritikai kiadások, gyűjteményes művek, életmű-sorozatok, kötelező-ajánlott olvasmányok PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 – MELLÉKLET

5

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

 Az iskolában oktatott idegen nyelvek tankönyvcsaládjai, segédkönyvei,hangés képanyaga  Az idegen nyelv elsajátítását is segítő idegennyelvű szépirodalom  Folyóiratok: a tudományok szaklapjai, tantárgyi módszertani lapok, ismeretterjesztő lapok 4.1. Az iskolai könyvtár gyűjtőköre formai oldalról Kiadványtípusok: 1. Írásos és nyomtatott dokumentumok: - könyv - periodika - az iskola saját kiadványai - az iskola volt és jelenlegi tanárainak, diákjainak szellemi dokumentumai - iskolatörténeti dokumentumok 2. Audiovizuális ismerethordozók: - képes dokumentumok - hangzó dokumentumok - hangzó-képes dokumentumok 3. Elektronikus dokumentumok 4.2. A könyvtár fő gyűjtőköre:    

Pedagógia Az általános tájékozódás segédkönyvei Szaktudományok segédkönyvei, kézikönyvei, monográfiái, szótárai Az iskolai szaktárgyak szaktudományainak legújabb eredményeit összefoglaló művek  Gimnáziumi tankönyvek, tanári segédkönyvek, kézikönyvek  A tanterveben megjelölt kötelező és ajánlott szépirodalom  A világirodalom és a magyar irodalom klasszikusainak munkái  Az iskola kiadványai, az iskola életére vonatkozó dokumentumok  Az iskola tanárainak, diákjainak szellemi termékei  Iskolatörténeti dokumentumok  Könyvtári szakirodalom, könyvtári segédletek 4.3. A könyvtár mellékgyűjtőköre


6

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

 A pedagógia határtudományai  Az oktató-nevelő munkában közvetve felhasználható, a tananyagot kiegészítő ill. a tananyagon túlmutató dokumentumok  Értékes szépirodalmi alkotások, a nevelési célok megvalósítását segítő művek 4.4 A gyűjtés szintje és mélysége Teljességgel egyetlen szaktárgy ill. szaktudomány irodalmát sem gyűjtjük, hanem a megfelelő válogatással törekszünk a tartalmi teljességre. Törekedni kell  Az adott tantárgy oktatásában felhasználható tudományterület enciklopedikus szintű gyűjtésére  A szépirodalmi művek közül a tananyagban szereplő írók, költők művei összkiadásának ill. válogatott műveinek, drámai, prózai antológiáknak, szöveggyűjteményeknek teljességre törekvő beszerzésére  A tananyagot kiegészítő, vagy ahhoz közvetve kapcsolódó szép- és ismeretközlő irodalom válogatással történő gyűjtésére  Kiemelten gyűjtendő a kötekező- és ajánlott irodalom, munkáltatóeszközként használatos művek Az egyes állományrészek speciális sajátosságai a Gyűjtőköri Szabályzatban kerülnek rögzítésre. 4.4. A gyűjtemény nyelvi határai Az iskolai könyvtár főleg a magyar nyelven megjelent dokumentumokat gyűjti. 4.5. A gyűjtemény nyelvi határai Az iskolai könyvtár főleg a magyar nyelven megjelent dokumentumokat gyűjti. Az emeltszintű nyelvoktatás valamint a speciális nyelvi osztályok indítása miatt megnőtt az igény az idegen nyelvű segédkönyvek és szépirodalmi alkotások beszerzésére, arányuk folyamatosan növekszik a könyvtár állományán belül. 5.

Gyűjteményszervezés


7

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A tervszerűen és arányosan alakított állomány tükrözi az iskola nevelési és oktatási célkitűzéseit. Az iskolai könyvtár állományalakítási tevékenysége az állomány gyarapítási és apasztási tevékenységéből tevődik össze. 5.1. Gyarapítás A könyvtár szakmai és gazdaságossági szempontok alapján, a pénzügyi keret figyelembevételével köteles gyarapítani állományát. Az iskolai könyvtár vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. A beszerzés forrásai: 5.1.1. Vétel • A könyvtár költségvetésének egy részére szerződést kötünk a Könyvtárellátó Közhasznú Társasággal • Könyvkereskedésekből, kiadóktól, antikváriumokból vásárolunk 5.1.2. Ajándék • Az iskolai könyvtár gyakran kap ajándékot intézményektől ill. magánszemélyektől. Ezekből a dokumentumokból csak a gyűjtőkörnek megfelelőek kerülnek a könyvtár állományába, a gyűjteménybe nem illőket cserére, ajándékozásra használjuk fel. 5.1.3. Csere • A csere alapja a fölös példány ill. a gyűjtőkörbe nem tartozó dokumentumok • A csere minden esetben előzetes megállapodás alapján történik 5.1.4. A gyarapítás nyilvántartásai • Számlanyilvántartás: A beérkezett dokumentumok számláinak kiegyenlítése és a pénzügyi szabályoknak megfelelő könyvelése az iskola gazdasági csoportjának feladata. A folyamatos és egyenletes gyarapítás érdekében a könyvtári keret felhasználásáról a könyvtáros folyamatosan egyeztet a gazdasági csoport nyilvántartásával. • Végleges nyilvántartás: A tartós megőrzésre szánt dokumentumok kerülnek ide. Ez a dokumentumok egyedi PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 – MELLÉKLET

8

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

nyilvántartásba vételét is jelenti. A különböző dokumentumtípusok külön-külön kerülnek nyilvántartásba: -könyvek -hangkazetta, CD, CD-ROM, video • Időleges nyilvántartás: Ebbe a nyilvántartásba azok a dokumentumok kerülnek,melyeket a könyvtár átmeneti időtartamra szerez be (legfeljebb három évre), ill. a végleges megőrzésre szánt periodikumok mindaddig, amíg köttetésre nem kerülnek. 5.2. Az állomány apasztása Az állomány apasztása a gyarapítással egyenrangú feladat, a kettő együtt képezi a gyűjteményszervezés feladatát. A dokumentum állományból való törlésének a következő okai és indokai lehetnek: • tartalmilag elavult • felesleges példánynak minősül • természetes elhasználódás • elveszett, megsemmisült • leltár során hiány keletkezett Az állományból a törlés rendszeresen, évente történik. 5.2.1. A törlés folyamata • Bármely okból kerül sor az állomány apasztására, a könyvtáros javaslatot tesz a törlésre – kivéve az időleges megőrzésű dokumentumok törlését. • A dokumentumok kivezetése a jegyzőkönyvből mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik • A törlési jegyzőkönyvben fel kell tüntetni: a leltári számot a mű szerzőjét, címét a dokumentum nyilvántartási értékét a törlés indokoltságát • Az állományból kivont dokumentumokat az iskola dolgozóinak, diákjainak ajánljuk fel. 6.

A könyvtári állomány védelme

A könyvtáros a rábízott könyvtári állományért, működtetéséért anyagilag és erkölcsileg felelős.


rendeltetésszerű

9

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A könyvtári állomány védelme érdekében gondoskodni kell a szakszerű tárolásról, a könyvtári helyiségek megfelelő biztonságáról. A könyvek, dokumentumok kíméletes használata minden könyvtárhasználó kötelessége. 6.1. Az állomány ellenőrzése Az állomány ellenőrzését a 3/1974.(VII.17.) KM-PM sz. rendelet szabályozza. A könyvtári állomány leltározása mennyiségi felvételt jelent, melynek során a gyűjtemény dokumentumait tételesen össze kell hasonlítani az egyedi nyilvántartással. A könyvtár állományának ellenőrzését az iskola igazgatója rendeli el, kivéve, ha személyi változásra kerül sor, akkor az átvevő könyvtáros kezdeményezi. A leltározás végrehajtásáért, a személyi és tárgyi feltételek biztosításáért az iskola gazdasági vezetője felelős. 6.1.1. Az állományellenőrzés típusai A könyvtári állományellenőrzés jellege szerint lehet időszaki vagy soronkívüli, módja szerint folyamatos vagy fordulónapi, mértéke szerint teljes vagy részleges. A teljeskörű állományellenőrzés az állomány egészére kiterjed. Ai időszaki leltározás közül minden második részleges is lehet, azaz legalább az állomány 20%-ára ki kell terjeszteni. Vis maior esetén részleges állományellenőrzést kell végrehajtani, tehát csak a károsodott állományrész ellenőrzésére kerül sor. A leltározás alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel, ezért csak szorgalmi időszakon kívűl végezhető el. 6.1.2. Az állományellenőrzés előkészítése Az ellenőrzés lebonyolításához ütemtervet kell készíteni, melyet a lebonyolítás előtt hat hónappal az iskola igazgatójához be kell nyújtani jóváhagyásra. A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell: • az ellenőrzés lebonyolításának módját • a letározás kezdő időpontját, tartalmát • a záró jegyzőkönyv előterjesztésének határidejét • a leltározás mértékét • részleges leltározás esetén az ellenőrzésre kiválasztott állományegység megnevezését • az ellenőrzésben résztvevő személyek nevét Az ellenőrzés megkezdése előtt a következő teendőket kell elvégezni: • a raktári rend megteremtése PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 – MELLÉKLET

10

P

• •

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

a nyilvántartások felülvizsgálata a pénzügyi dokumentumok lezárása

6.1.3. Az állományellenőrzés lebonyolítása Az ellenőrzést legalább két személynek kell végezni. A gazdasági vezető – a leltározási bizottság vezetője – köteles egy állandó munkatársról gondoskodni, akinek a megbízatása a leltározás befejezéséig tart. Az állomány ellenőrzése a dokumentumok és a könyvtári nyilvántartások összehasonlításával történik, annak egyezősége esetén a leltárkönyvek megfelelő rovataiban ezt jelezni kell. 6.1.4. Az ellenőrzés lezárása Az állomány-ellenőrzés befejezése után záró-jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet három napon belül át kell adni az iskola igazgatójának. A záró-jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: • Az állományellenőrzés időpontját • A leltározás jellegét • az állomány nagyságát, értékét • a leltározás számszerű eredményét A jegyzőkönyvnek a következő mellékleteket kell tartalmaznia: • a leltározás kezdeményezése • a jóváhagyott leltározási ütemterv • a hiányzó ill. a többletként jelentkező dokumentumok jegyzéke A jegyzőkönyvet a könyvtáros és a gazdasági vezető által megbízott leltározó írja alá. Személyi változás esetén az átadó és átvevő. Az ellenőrzés során felvett jegyzőkönyvben megállapított hiány ill. többlet okait a könyvtáros köteles indokolni. A letározási során megállapított hiányt csak az iskola igazgatójának engedélyével lehet kivezetni az állományból. 6.2. Az állomány jogi védelme A könyvtáros anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű folyamatos gyarapításáért, a könyvtári keret felhasználásáért. Az iskolai könyvtár számára bárki csak a könyvtáros engedélyével vásárolhat dokumentumokat. Szaktanári beszerzés esetén csak a számla és a dokumentum együttes megléte alapján történhet.


11

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A beérkezett tartós megőrzésre szánt dokumentumokat öt munkanapon belül nyilvántartásba kell venni. A kölcsönzők és az olvasók anyagilag felelnek az elveszett vagy megrongálódott dokumentumokért. A tanulók és dolgozók munkaviszonyát csak az esetleges könyvtári tartozás rendezése után lehet megszüntetni. Amennyiben ezt elmulasztják, akkor a kilépést intéző személyt terheli a felelősség. A szaktanár által órára elvitt dokumentumokért a szaktanár anyagilag felelős. 6.3. Kölcsönzési nyilvántartások Az egyéni kölcsönzések nyilvántartása jelenleg a Könyvtárellátó Kht.-tól beszerzett nyomtatványokon történik, de 2006-tól terveink szerint áttérünk a számítógépes kölcsönzésre (koLibri program). A tanórákra történő csoportos kölcsönzés külön e célra rendszeresített dokumentumban történik. 7.

A könyvtári állomány elhelyezése, tagolása

A könyvtári állomány három teremben helyezkedik el,az olvasóteremben szabadpolcon, a másik két teremben könyvszekrényekben. Az olvasóteremben a diákok és tanárok által rendszeresen használt szépirodalmi és szakirodalmi könyvek (ETO – rendben), valamint a kézikönyvtár egy része található. A középső, irodaként használt helyiségben helyeztük el az értékesebb ill. kevésbé keresett szépirodalmi könyveket, az 1945 előtt megjelent történeti munkákat, az iskolatörténeti dokumentumokat, a kézikönyvtár további köteteit és az audiovizuális dokumentumokat. A harmadik teremben az 1945 előtt megjelent idegennyelvű szépirodalom, magyar nyelvű szakirodalom, ill. muzeális értékű könyveink találhatóak. Az olvasóteremben a dokumentumok szigorú szakrendben, a másik két teremben a szekrényekben témakörök szerint helyeztük el a dokumentumokat. 7.1. Az iskolai könyvtár állományrészei • • • • • •

Kézikönyvtár Kölcsönözhető állomány: szépirodalom és szakirodalom Pedagógiai gyűjtemény Könyvtári szakirodalom Iskolatörténeti gyűjtemény Időszaki kiadványok gyűjteménye PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 – MELLÉKLET

12

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

• • •

Audiovizuális- és számítógéppel olvasható dokumentumok Muzeális gyűjtemény Tankönyvek

8.

A könyvtári állomány feltárása

U

M

Az iskolai könyvtárban korábban nem létezett az egész állomány lefedő cédulakatalógus. Az állomány feltárása folyamatosan készül a koLibri integrált könyvtári rendszerrel. 9.

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai

Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanórán kívül lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti, mely a könyvtár olvasótermében található. A könyvtárhasználat módjai: • Helyben használat • Kölcsönzés • Csoportos használat 9.1. Helyben használat A könyvtáros szakmai segítséget ad: • Az információhordozók közötti eligazodásban • A szellemi munka technikájának alkalmazásában • Technikai eszközök alkalmazásában Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatók: • Kézikönyvtári állományrész • Iskolatörténeti dokumentumok • Muzeális könyvek A helybenhasználható dokumentumok indokolt esetben egy-egy tanítási órára kikölcsönözhetők. 9.2. Kölcsönzés A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával lehet kivinni. A kölcsönzendő dokumentumokat a kölcsönzési nyilvántartásba kell venni. Az átvételt a kölcsönző aláírásával kell hitelesíteni. A kölcsönözhető dokumentumok számát és a kölcsönzés időtartamát a használati szabályzat rögzíti. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 – MELLÉKLET

13

P

9.3

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Csoportos használat

A könyvtárosnak szakmai segítséget kell adnia a szakórák, foglalkozások megtartásához. 9.3. Egyéb szolgáltatások • • •

Információszolgáltatás Témafigyelés Irodalomkutatás

10.

Záró rendelkezés

A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatása kiterjed a könyvtáros, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtáros feladata, aki köteles - jogszabályok változása esetén - az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatokat tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.


14

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

AZ INGYENES TANKÖNYVEK KEZELÉSI SZABÁLYZATA JOGSZABÁLYI HÁTTÉR 1. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. évi törvény (továbbiakban tankönyvtörvény) 2. 23/2004 (VIII.27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás rendjéről 3. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban köznevelési törvény) 4. A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet

 Az állam a tankönyvtörvény 8§ (4) bekezdés alapján továbbra is biztosítja rászorultsági alapon az ingyenes tankönyvellátást

 A tankönyvpiac rendjéről szóló törvény szerint az ingyenes tankönyvellátás biztosítására az iskolának több lehetősége van: - első helyen említi az ingyenes tankönyvellátásnak a tankönyvtári állományból kölcsönzés útján történő biztosítását - használt tankönyvek biztosításával - a tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatással  A 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet 5. számú melléklet alapján: „Ha az iskola a normatív kedvezmény biztosítását tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, akkor a tankönyvet addig az időpontig kell a tanuló részére biztosítani, ameddig az adott tárgyból felkészítés folyik, ill. ha az adott tantárgyból vizsgát lehet vagy kell tenni, a tanulói jogviszony fennállása alatt.”


15

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

AZ INGYENES TANKÖNYVEK NYILVÁNTARTÁSA Az iskola szolgáltatási kötelezettsége az ingyenes tankönyvellátás, ennek bázisa az iskolai tankönyvtár. Az iskolai könyvtár feladata többek közt ennek a gyűjteménynek a gondozása, hozzáférhetővé tétele. Jogszabály nem teszi kötelezővé az ingyenes tankönyvek könyvtári állományba vételét, a tankönyvek az iskola tulajdonába kerülhetnek. Iskolánkban az ingyenes tankönyvellátás biztosítását a tankönyvtár állományából biztosítjuk. Az erre szolgáló tankönyvek nem könyvtári dokumentumok, ezért külön tankönyvtári nyilvántartásba kerülnek. A könyvtár állományába csak a tanulói támogatás 25%-ból beszerzett dokumentumokat kell venni, ezek a következők lehetnek:  kis példányszámú tankönyvek  tartós tankönyvek  kézikönyvek  szakkönyvek  szótárak  atlaszok  kötelező és ajánlott olvasmányok  a tananyaghoz kapcsolódó CD, DVD A tankönyvtári állományba tartozó, további kölcsönzésre alkalmatlanná vált ingyenes tankönyvek minden évben törlésre kerülnek, a leselejtezett tankönyvekről az iskola igazgatójának jóváhagyásával törlési lista készül. AZ INGYENES TANKÖNYVEK KÖLCSÖNZÉSE Minden ingyenes tankönyvellátásra szolgáló tankönyv bekerül a tankönyvtári nyilvántartásba. A könyvtáros köteles gondoskodni arról, hogy az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók megkapják a szükséges tankönyveket. Az ingyenes tankönyvek átvételekor a könyvtáros tájékoztatja a tanulókat a kölcsönzés szabályairól. A tanulók által átvett ingyenes tankönyvek kölcsönzését minden tanévben a tanuló kölcsönző lapján rögzítjük, így pontosan lehet követni, hogy melyik tankönyv kinél található.


16

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A tanév végén a tanuló csak azokat a tankönyveket köteles visszaadni, amelyikből a tanév végére befejezték a tananyagot, ill. amelyik tantárgyból nem kíván vizsgát ill. érettségi vizsgát tenni. KÁRTÉRÍTÉS ISKOLAI TULADONÚ TANKÖNYV ESETÉN Az ingyenes tankönyv elvesztése vagy szándékos rongálása esetén anyagi kártérítéssel tartozik a szülő. A kártérítés módjáról és mértékéről, valamint a tankönyvek törléséről jogszabály nem rendelkezik, ezért az iskola igazgatójának döntése alapján:  Az elvesztett ill. rongálás miatt használhatatlanná vált tankönyvet ugyanazzal a kiadói kódszámú tankönyvvel kell pótolni.  Nem kell pótolni a tankönyvet rendeltetésszerű használatából származó értékcsökkenés esetén. Hosszabb kölcsönzés esetén az elhasználódás mértékét az alábbi táblázat alapján kell megállapítani:  első tanév végére 25% második tanév végére 50% harmadik tanév 75% végére negyedik tanév 100% végére  Az elhasználódás mértékének megállapítása a könyvtáros tanár feladata. Vitás esetekben az igazgató dönt.


17

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM KÖNYVTÁRÁNAK KATALÓGUS SZERKESZTÉSI SZABÁLYZATA A könyvtár katalógusa: elektronikus katalógus. Az iskola katalógusa SZIRÉN Integrált Könyvtári Rendszer használatával készül. Minden, újonnan a könyvtár állományába kerülő dokumentum adatai rögzítésre kerülnek a SZIRÉN program nyilvántartási rendszerében, ezután a dokumentumok a bibliográfiai leírás bármely adata alapján visszakereshetők. A régi könyvtári állomány feldolgozása ezzel párhuzamosan folyamatosan történik. A SZIRÉN program a könyvtáros gépén fut, az állomány feldolgozását és a könyvtári adatbázis kezelését a mindenkori könyvtáros végzi.


18

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM KÖNYVTÁRÁNAK GYŰJTŐKÖRI SZABÁLYZATA 1. A gyűjtés dokumentumtípusai A könyvtár gyűjtőköre magában foglalja az iskola feladatainak ellátásához szükséges alább felsorolt dokumentumtípusokat ill. információhordozókat: a.) könyvek és könyvjellegű kiadványok b.) folyóiratjellegű kiadványok (periodikák) c.) egyéb dokumentumok: - az iskola életének dokumentumai - nyomtatványok, prospektusok - kartográfiai segédletek d.) audiovizuális ismerethordozók: - képes dokumentumok: videokazetták, DVD-k, diafilmek - hangzó dokumentumok: hanglemezek, kazetták, CD-k - számítástechnikai ismerethordozók: CD-k, CD-ROM-ok - oktató programcsomagok

2. A gyűjtés köre A könyvtár állományába tartozó dokumentumokat főgyűjtőköri és mellékgyűjtőköri szempont szerint kell gyűjteni. Az iskola alapvető feladatainak megvalósításához kapcsolódó dokumentumok a könyvtár főgyűjtőkörébe tartoznak, a másodlagos iskolai funkcióhoz tartozó dokumentumon pedig a mellékgyűjtőkörbe. A könyvtár fő gyűjtőkörébe tartoznak az alábbi dokumentumok:  lírai és prózai antológiák  klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei  az oktatáshoz kapcsolódó kötelező olvasmányok PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 – MELLÉKLET

19

P

             

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

az iskolában oktatott nyelvekhez kapcsolódó idegen nyelvű szépirodalom életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények, elbeszélések, versek általános- és szaklexikonok, enciklopédiák a tudományok, a kultúra, a hazai és egyetemes művelődéstörténet alapszintű és középszintű elméleti és történet összefoglalói a tananyaghoz kapcsolódó alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő könyvek az iskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok Budapestre vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok gimnáziumunk történetével foglalkozó dokumentumok a nevelés, oktatás elméletével foglalkozó legfontosabb művek a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani könyvek, segédletek felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, kiadványok folyóiratok, napilapok, szaklapok

A könyvtár mellékgyűjtőkörébe tartozó dokumentumok:    

a tananyaghoz nem kapcsolódó írók művei tematikus antológiák a tananyaghoz kapcsolódó középszintű szakirányú kézikönyvek a tananyagot kiegészítő vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó felsőszintű szakirodalom

3. A gyűjtés terjedelme és szintjei A gyűjtés mélysége a.) Szépirodalom Kötelező és ajánlott irodalom A tananyag által meghatározott klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 – MELLÉKLET

kiemelten, a teljesség igényével a teljesség igényével

20

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Átfogó lírai és prózai antológiák a világ- és a magyar irodalomból

válogatva

A tananyagban nem szereplő kortárs és magyar írók művei

válogatva

Tematikus antológiák

válogatva

Regényes életrajzok, történelmi regények

erős válogatással

Ifjúsági regények, versek

erős válogatással

Az iskolában tanított idegen nyelvek oktatásához kapcsolódó idegen nyelvű szépirodalom

válogatással

b.) Szakirodalom 0 Általános művek A hazai és egyetemes művelődéstörténet, a kultúra, a tudományok alap- és középszintű elméleti és történeti összefoglalói

teljességre törekvően

Alap- és középfokú könyvtártani összefoglalók, az OPKM kiadványai, egyéb könyvtárpedagógiai, módszertani kiadványok, az iskolai könyvtárakkal foglalkozó művek

válogatva

A könyvtári feldolgozó munkához szükséges szabványok, segédkönyv

válogatva

Kis- és nagylexikonok, enciklopédiák

teljességgel


21

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

1 Filozófia, bölcselet Filozófiai, etikai és pszichológiai Lexikonok, enciklopédiák


A pszichológia egyes részterületeivel foglalkozó kézikönyvek közül: az általános-, fejlődés- és neveléslélektan, gyermeklélektan, a szociálpszichológia, a személyiség és csoportlélektan alapvető művei


A nevelés és tanulás kérdéseivel foglakozó művek


2 Vallás Vallástörténeti, mitológiai lexikonok, Enciklopédiák

teljességgel

Mitológiával, a világ fő vallásaival, A Bibliával foglalkozó művek, Kézikönyvek

válogatva

3 Társadalomtudomány Szociológia, szociológiai módszerek

válogatva

Szakszociológiák közül a középiskolai korcsoporttal foglalkozó művelődésszociológiai kiadványok

válogatva

Családjogi törvény és a hozzá kapcsolódó családjogi rendelettárak



22

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

Család-, gyermek-, ifjúságvédelem

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M


Oktatási jogszabálygyűjtemények, művelődésügyi, igazgatással kapcsolatos rendeletek, irányelvek

teljességgel

Pedagógiai lexikonok, kézikönyvek

teljességgel

Egyetemes és magyar neveléstörténeti Összefoglalások

válogatva

A pedagógia klasszikusainak működésére Vonatkozó művek, magyar pedagógia Történet

válogatva

A nevelés, oktatás történetével foglalkozó Legfontosabb kézikönyvek

teljeségre törekvően

A pedagógusok továbbképzését segítő Dokumentumok Művelődés- és oktatáspolitika. KözNeveléssel, nevelésüggyel foglakozó Összefoglalók, dokumentumok Családi életre nevelés, a szülői ház És az iskola kapcsolata

teljességgel


teljességgel

Értelmi nevelés, személyiségformálás


Tanári kézikönyvek, az oktatott tárgyak Módszertani segédkönyvei

kiemelt teljességgel

Az iskolatípusok oktatásánal tartalmával, formájával foglalkozó művek


középiskolai, felsőoktatási intézmények tájékoztatói PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 – MELLÉKLET

teljességgel

23

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

5 TERMÉSZETTUDOMÁNYOK A tananyaghoz közvetlenül teljességre törekvően kapcsolódó, természettudományok egészét vagy azok részterületeit bemutató segédkönyvek, lexikonok, enciklopédiák, szótárak, fogalomtárak, határozók, táblázatok stb. A természettudományos tantárgyak elméleti és történeti összefoglalói, kézikönyvei


A tananyagon túlmutató tájékozódást segítő alap- és középszintű irodalom

válogatva

6 ALKALMAZOTT TUDOMÁNYOK Találmányokról, feltalálókról kiadott népszerű művek

válogatva

Az alkalmazott tudományok körébe tartozó tantárgyak alap- és középszintű szakirányú segédkönyvei


Középszintű elméleti és történeti összefoglalók

válogatva

A tananyagon túlmutató tájékozódást kielégítő közép- és felsőszintű ismeretközlő irodalom

válogatva

7 MŰVÉSZET, SPORT A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, vagy részterületeit bemutató szakirányú segédkönyvek, elméleti és történeti összefoglalók PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 – MELLÉKLET

teljességgel

24

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A művészeti szakkör tevékenységéhez kapcsolódó művek

válogatva

A rajz-, ének-, testnevelésoktatás módszertani segédkönyvei

teljességgel

Olvasmányos sporkönyvek, turisztika, természetjárás

válogatva

A tananyagon túlmutató tájékozódást segítő közép- és felsőszintű szakirodalom

válogatva

8 IRODALOMTUDOMÁNY, NYELVÉSZET A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó szakirányú szakkönyvek, elméleti és történeti összefoglalók

teljességgel

Munkáltató eszközként használatos művek


A tananyagon túlmutató tájékozódást segítő közép- és felsőszintű szakirodalom

válogatva

Az iskolában oktatott idegen nyelvek tanításához felhasználható idegen nyelvű segédletek


9 FÖLDRAJZ, TÖRTÉNELEM A tananyaghoz közvetlenül kapcsolódó, vagy részterületeit bemutató szakirányú segédkönyvek, elméleti és történeti összefoglalók A tantárgyakhoz kapcsolódó közép- és felsőszintű ismeretközlő szakirodalom PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 – MELLÉKLET

teljeséggel


25

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A fővárosra vonatkozó helyismereti, helytörténeti kiadványok


Iskolatörténettel, az iskola életével, névadójával kapcsolatos nyomtatott dokumentumok

kiemelt teljességgel

PERIODIKUMOK Pedagógiai hetilapok, folyóiratok Módszertani folyóiratok

válogatva teljességre törekvően

A tantárgyak oktatásához kapcsolódó ismeretterjesztő folyóiratok

válogatva

Általános tájékozódást segítő folyóiratok

válogatva

AUDIOVIZUÁLIS GYŰJTEMÉNY A különböző tantárgyak oktatásához felhasználható oktató ill. ismeretterjesztő audiovizuális és elektronikus dokumentumok


válogatva

26

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

A PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM KÖNYVTÁRÁNAK HASZNÁLATI SZABÁLYZATA A Petőfi Sándor Gimnázium Könyvtára zárt könyvtár, használatára az iskola dolgozói és tanulói jogosultak. A könyvtár használata ingyenes.

A KÖLCSÖNZÉS SZABÁLYAI A könyvtár állományából az alább felsoroltak kivétel minden dokumentum kölcsönözhető. Nem kölcsönözhetők az alábbi dokumentumok:  Kézikönyvtár könyvei  Muzeális értékű könyvek  Leltározatlan és feldolgozatlan dokumentum A nem kölcsönözhető dokumentumokból rendkívüli esetben, a könyvtáros engedélyével legfeljebb 2 napra adható kölcsön. A könyvtár csak kölcsönzésre alkalmas dokumentumokat adhat az olvasónak. Ha az olvasó az általa kölcsönzött dokumentumot elvesztette vagy megrongálta, köteles ugyanazon műnek kifogástalan példányával pótolni. Ha a dokumentum pótolhatatlan, a könyvtárat kártérítés illeti meg. A kölcsönzési határidő:

könyvek esetében folyóiratok esetében

4 hét 1 hét

A kölcsönzési határidő lejárta után a kölcsönzés még egy alkalommal újabb 4 hétre meghosszabbítható. Ha kölcsönző a dokumentumot nem hozza vissza a kijelölt határidőre, a lejárattól számított 30 napon belül osztály osztályfőnöke segítségét kérjük. Tanév végén minden dokumentumot vissza kell szolgáltatni a könyvtárnak, indokolt esetben azonban a könyvtárossal egyeztetve a nyári szünetben is maradhat a dokumentum az iskolával jogviszonyban állóknál. PEDAGÓGIAI PROGRAM 2013 – MELLÉKLET

27

P

E

T

Ő

F

I

S

Á

N

D

O

R

G

I

M

N

Á

Z

I

U

M

Azok a tanulók és dolgozók, akiknek tanulói ill. munkaviszonyuk megszűnik, minden dokumentumot vissza kell szolgáltatniuk. Az iskola titkársága ellenőrzi, hogy a kilépéskor nincs-e tartozásuk a könyvtár felé. Ha a keresett dokumentum nincs meg a könyvtár állományában, az olvasó kérheti a mű ill. meghatározott részének könyvtárközi kölcsönzését. A könyvtárközi kölcsönzés útján beszerzett dokumentum használatának feltételeit a küldő könyvtár szabja meg. A könyvtárközi kölcsönzéssel kapcsolatban felmerülő költségek az olvasót terhelik.

HELYBEN HASZNÁLAT Azokat a dokumentumokat, amelyek nem kölcsönözhetőek, a könyvtár helybenolvasásra bocsátja rendelkezésre. Az olvasóteremben saját könyv is behozható, de azt ki- és belépéskor be kell mutatni.


28

P E T Ő F I S Á N D O R G I M N Á Z I U M A BUDAPEST I. KERÜLETI PETŐFI SÁNDOR GIMNÁZIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA PEDAGÓGIAI PROGRAM

Recommend Documents