BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Osváth Gábor A keleti nyelvek oktatásának jelentősége, jelenlegi helyzete és perspektívái A Keleti Nyelvek Tanszéke szervezésében, az OM Világ-Nyelv Programja támogatásával került sor 2004. március 12-én A keleti nyelvek oktatásának gazdasági, kulturális vonatkozásai, és európai uniós csatlakozásunk elnevezésű tudományos konferenciára (a konferencia előadásait tartalmazó kötetet az érdeklődők a tanszéken átvehetik). Előadásomban a konferencián elhangzott legfontosabb megállapításokat, a vita tanulságait próbálom összegezni, s a konferencia óta eltelt időszak során jelentkező problémákra megoldási javaslatokat megfogalmazni. Ezek a problémák a bolognai folyamat néven elhíresült és európai uniós csatlakozásunk szempontjából létfontosságú reformokkal vannak kapcsolatban, melyek legnagyobb vesztesei karunkon – néhány másik nyelv mellett - a keleti nyelvek lehetnek. A tervezett tantervi változtatások, melyek az idegen nyelvek oktatására vonatkoznak, 3 félévre redukálják a tanítási időt, s ez szinte megoldhatatlan problémát jelent azon nyelvek esetében, melyeket eddig második vagy harmadik idegen nyelvként, kezdő szintről oktattunk. A számunkra kedvezőtlen változások egy nyelvoktató közösség 15 éves tevékenységét kérdőjeleznék meg visszamenőleg, s hagynák veszendőbe menni felhalmozott tapasztalatait, a kialakult tudományos műhely kiterjedt bel- és külföldi kapcsolatrendszerét. Az első kérdés, amelyre választ próbálok adni, így hangzik: mi indokolja a keleti nyelvek oktatását egy gazdasági főiskolán, egyedüliként az országban? Ezek a nyelvek nem kis nyelvek. A kínait több mint egy milliárd 300 millió ember beszéli, az ENSZ egyik hivatalos nyelve. A japán egyetemeken az angol után a kínai lett a második idegen nyelv, megelőzve a franciát és a németet. A japánul beszélők száma 130 millió körül van, s világszerte a japánul tanulók száma elérte a 2 milliót (HIDASI 2002: 43). Az USA felsőoktatási intézményeiben a második legkedveltebb idegen nyelv a spanyol után; megelőzi franciát és a németet. A nemzetközi japán nyelvvizsgán, melynek hosszú ideig a Külkereskedelmi Főiskola adott otthont, évente 100 fölött van a magyar jelentkezők száma. Hazánkban több általános- és középiskolában is oktatják. A tanított távol-keleti nyelvek közül a legkisebbet, a koreait is mintegy 75 millióan beszélik, ezzel a világ 4-6 ezerre becsült nyelve között az előkelő 14-16. helyet foglalja el (a csak anyanyelvként beszélők számát tekintve még előkelőbb a helyezése: a tizenkettedik). Azok az országok, amelyek ezeket a nyelveket beszélik, kulturális szempontból is rendkívül fontosak, az egyik legrégibb civilizáció, az ún. konfuciánus vagy Kína-központú kultúrkör tagjai, s talán a legfontosabbak – a nyugati mellett – az emberi civilizáció jövője szempontjából. A Kelet mindig termékenyítőleg hatott az európai szellemi életre, hasznos inspirációkat adott a múltban és ad ma is (NÉMETH 2004). A Távol-Kelet rohamos gazdasági fejlődése egyik lehetséges magyarázataként a speciális, az európaitól olyannyira különböző kulturális, vallási hátteret említik (HAHM-PAIK: 2003, KANG 1999). Max Weber A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme c. művében az európai típusú kapitalizmust előidéző legfontosabb tényezőként a protestáns etikát jelölte meg: „az evilági protestáns aszkézis teljes erejével ellene működött a birtoklás természetes élvezetének, leszűkítette a fogyasztást, s főként a luxusfogyasztást. Ezzel szemben olyan lélektani hatása volt, hogy megszabadította a javak szerzését a tradicionalista etika gátlásaitól, s úgy rombolta le a nyereségvágy korlátait, hogy nemcsak legalizálta azt, hanem (...) kifejezetten az isteni akaratot látta benne.” (WEBER
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
1995: 211). Az olcsó egyház ideológiája, a puritán, takarékos, ugyanakkor a tőkés vállalkozástól nem félő, azt nem szégyellő polgár eszménye tehát elősegítette az eredeti tőkefelhalmozást, ami a kapitalizmus kialakulásának legfontosabb előfeltétele volt. Több szerző a távol-keleti gazdasági csoda mozgató erejeként szintén vallási, kulturális tényezőt jelöl meg, mégpedig a konfucianizmust, pontosabban annak mai körülményekre alkalmazott etikáját, amely szerint a vállalatvezetés apaként gondoskodik a munkavállalókról, cserébe azok lojális magatartást tanúsítanak, a vállalatot családjuknak érzik, azért önzetlenül dolgoznak (MAROSI 1995). Ezzel párhuzamosan az állampolgári fegyelem, a társadalom tagjai közötti bizalom is igen nagy mértékű. Mindezeket az erkölcsi értékeket a tanulás és a mester valóságos kultusza kíséri: a család minden erőfeszítésre hajlandó a gyerekek továbbtanulása érdekében, a felhalmozott tőkét a gyerek iskoláztatására költi tudván, hogy ez a befektetés a jövőben busásan megtérül majd. A Távol-Keletnek ez a három országa kulturálisan tehát szorosan kötődik egymáshoz, s a kötődés a nyelvek közötti szoros kapcsolatban is megmutatkozik. Ez annak ellenére is igaz, hogy genetikailag és tipológiailag eltérő nyelvekről van szó: a kínai a kínai-tibeti nyelvcsalád tagja, monoszillabikus, izoláló és tonális nyelv, a koreai és japán ettől eltérően az altaji nyelvek közé tartozik, poliszillabikus, agglutináló és atonális nyelv. Az utóbbi kettő közötti igen szoros szerkezeti rokonságot tanúsítja a következő két mondat (az alanyesetnek van végződése, s a melléknevet úgy ragozzák, mint az igét): Japán:
Kono
ringo
ga
yo-katta ’Ez az alma jó volt.’
Koreai: I
sagwa
(’Ez’)
ga
(’alma’)
cho-atha. (nom.)
(’jó’+ múlt idő végződése)
Mint fentebb említettük, a kínai és a másik két nyelv közötti jelentős genetikai és tipológiai különbségek ellenére az erős kulturális kötődés, azaz a kínai magaskultúra rendkívül intenzív hatása következtében bizonyos közeledés történt a három nyelv között; ilyen értelemben az areális nyelvészet szempontjából Kína-központú vagy konfuciánus nyelvszövetségről beszélhetünk. Ez a kötődés elsősorban a szókészlet terén jelentkezik, a koreai és japán szókincs 60-70 százaléka kínai eredetű (a kínai nyelv a térség latinjának szerepét játszotta), tudományos szövegben az arány még ennél magasabb is lehet. Ezt bizonyítják a szókészlet minden rétegére kiterjedő párhuzamosságok; közülük néhány jellemző példa: Kínai írásjegy
kínai
koreai
žen kou fu mu
in gu pu-mo
chu i
chu i
lao dong
ro dong
Chung guo
Chung guk
japán jin koo fu bo chu i
’lakosság’ ’szülők’ ’figyelem’
roo doo
’munka’
Chuu goku
kong qi
kong gi
kuu ki
hua xue
hwa hak
ka gaku
’Kina’
’levegő’ ’kémia’
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
minzhuzhuyi kuo hui
mindžudžui kuk hoe
minshushugi kok kai
’demokrácia’
’parlament’
A konfuciánus etikett szigorú szabályai mindhárom nyelvben a tiszteletre utaló nyelvi eszközök igen nagyfokú fejlettségét eredményezték. Ennek szolgálatában állhat a kettős számrendszer (kínai, illetve vernakuláris) a koreaiban és japánban: tisztelt személy esetén az életkort kötelező kínai számmal mondani. Egyéb egyezések: a számláló főnevek (darab, fő, kötet stb.) használatának kötelező jellege, a negatív kérdésre adott válasz fordított volta: Nem megy Londonba? - Igen. (a válasz azt jelenti, hogy a kérdezett személy nem megy), a váltószám ezer fölött eltár az európaitól, tehát egymillió = százszor tízezer stb. A kínai a két másik nyelv írásrendszere, a japán kana és a koreai hangul betűformáinak kialakulására is hatott (SATO 2004). Elmondható tehát: ha három nyelv közül az egyikkel megismerkedünk, akkor alapos ismereteket szerezhetünk tanulmányaink során a mások két nyelvről és kultúráról is, amely leginkább a nyelvi jelrendszeren keresztül fejeződik ki. A távol-keleti nyelvek tanulását legerősebben motiváló tényező egy gazdasági szakember számára természetesen az, hogy ez a térség ma a világgazdaság egyik legfontosabb, leggyorsabban fejlődő régiója. Az Új Kína hirügynökség jelentette, hogy a kínai külkereskedelem 2004 első öt hónapjában elérte a 65, 7 milliárd dolláros értéket, s tavalyhoz képest ez 35, 9 százalékos növekedést jelent (http: // www.azsia.net. 2004. 06. 28.). Kína éves gazdasági fejlődésének üteme 10 százalék körül van; az olajár növekedésének egyik oka az iraki háború keltette politikai bizonytalanság mellett ez a túlfűtött gazdasági növekedés, amely tavaly óta olajimportra kényszerítette a korábban olajat exportáló Kínát, amely maga is a nagy olajtermelő országok sorába tartozik. Várható, hogy ez a gazdasági növekedés előbb-utóbb a politikai jelentőségét is megemeli majd: az egyesült Kína, Hongkong és Tajvan 20-30 év múlva vagy talán hamarabb is az USA vetélytársává, második szuperhatalommá válhat. Ma még merész gondolatnak tűnik, de érdemes idézni Huntington civilizációkkal kapcsolatos véleményét: „Ahogy a Nyugat ereje fokozatosan csökken a többi civilizáció erejéhez képest, az angol és más nyugati nyelvek használata más társadalmakban - és a társadalmak közötti kommunikációban – szintén lassan fogyatkozni fog. Ha valamikor, a távoli jövőben, domináns civilizációként Kína lép a Nyugat helyére, az angolt, mint lingua francá-t is felváltja majd a kínai (mandarin)” (idézi HEGEDÜS 2004: 110). Természetesen zárójelben megjegyzendő: ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a rendkívül nehéz kínai írásrendszert fel kellene váltani egy fonetikus írással. Japán már ma is a világ második gazdasági hatalma ennek megfelelő politikai ambíciókkal: a Biztonsági Tanács állandó tagja szeretne lenni. Dél-Korea a 60-as évek elejéig igen elmaradott országnak minősült, ma a GDP szintjét tekintve a 12. helyen van a világon, acéltermelése a hatodik (43, 85 millió tonna évente), az elektronikai cikkek gyártásában a harmadik helyen áll. A lélegzetállító fejlődést illusztrálandó érdemes megemlíteni, hogy a Hyundai Motors 1976-ban exportált először autót (hat darabot Ecuadorba), mára ez az érték elérte a 10 milliót. 193 országba exportál, s ezzel a második a világranglistán. A fejlődés tempóját bizonyítja az a tény, hogy míg az első 5 millió kocsit 22 év alatt adták el külföldön, a második 5 millióhoz már csak 5 és fél év volt szükséges. (Korea Now, 2004. aug. 21. p. 19). A Hyundai egy másik vállalata, a Hyundai Heavy a legnagyobb hajógyártó cég a világon, részesedése a világtermelésből 15 százalék (Korea Now, 2004. szept. 4. p. 23.). A koreai fejlődés, az urbanizáció rendkívül gyors tempóját bizonyítja az a tény is, hogy a falusi lakosság aránya ebben az országban az 1966-os 58, 2 százalékról 1994-re 11, 6 százalékra csökkent (OSVÁTH 2004: 70). A távol-keleti országok és az EU közötti külgazdasági kapcsolatok rendkívül erősek és a jövőben minden bizonnyal még gyorsabb ütemben fognak fejlődni. Termelő üzemeik,
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
bankjaik már ma nagy számban jelen vannak az európai országokban, s ez a megállapítás hazánkra is érvényes. Mivel általában Dél-Koreát ismerik a legkevésé, csak dél-koreai adatot említenék: hazánkban 20 körül van kereskedő cégeik száma, 2 nagyobb bankot és 5 termelőüzemet működtetnek. Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi forgalom az idén május végéig elérte a 65, 7 milliárd dolláros értéket, tavalyhoz képest 35,9 százalékkal növekedett. Ezzel a forgalommal az EU Kína első számú kereskedelmi partnere lett, megelőzve Japánt, amely Kínával az év első öt hónapjában 64, 1 milliárd dollár értékben kereskedett. A távol-keleti cégek erőteljes magyarországi jelenléte a magyar munkaerő iránti fokozott keresletüket jelenti, s végzett, több nyelven jól beszélő hallgatóink elhelyezkedési lehetőségei igen kedvezőek ezen a területen is (Hernádi 2004, SZÉKÁCS 2004, SALÁT 2004, OSVÁTH 2004). Tévedés azt hinni, hogy az EU nyelvpolitikája csak az európai nyelvek oktatását pártolja. Az aktuális nyelvi program, amely 2002–2006-ra vonatkozik: Promoting language learning and linguistic diversity. Ez a program azt javasolja, hogy mindenki tanuljon meg az eddigi 4 lingua franca (angol, francia, német, spanyol) mellett további új nyelveket, valamint támogatja azt az elképzelést, hogy minden európai polgár lehetőleg két nyelven rendelkezzen használható kompetenciával (meaningful competence). Nyelvpolitikailag igen jelentős tény, hogy az akcióterv nem tesz különbséget fontos és kevésbé fontos nyelvek között és nem korlátozza a nyelvi programot az európai nyelvekre, hanem tanulásra érdemesnek ítéli azon országok nyelvét is a világ más részein, mely országok az EU legnagyobb kereskedelmi partnerei (ESCHBACH 2004: 23). A legnépszerűbb keleti nyelv ma az EU-ban, s hazánkban is a japán, amelyet Európában 1998-as adatok szerint 61. 322 ember tanult (ESCHBACH uo., 26. l.) Mind a távol-keleti országok hivatalos szervei (elsősorban a követségek és a különböző alapítványok), mind a távol-keleti cégek erőteljesen támogatják nyelvük és kultúrájuk külföldi oktatását: tankönyveket, szótárakat, szakkönyveket, oktatástechnikai eszközöket, ösztöndíjakat biztosítanak, oktatókat küldenek. Igen jelentős az a szakképzési hozzájárulás, amelyet a magyarországi japán cégek juttatnak főiskolánknak (2002: Suzuki: 1 millió forint, 2003: Honda Hungary Kft 600 ezer forint, Fujifilm Magyarország: 474 ezer forint, 2004: Nippon Express Gbmh: 336 ezer forint). Főiskolánkon elsőként az arab nyelv oktatásának bevezetésére került sor (1975). 1984-ben Hidasi Judit kezdeményezte a japán nyelv második idegen nyelvként való választhatóságának lehetőségét. Ezzel a II. világháború utáni magyarországi felsőoktatás történetében elsőként indult meg a japán nyelv oktatása nem fakultatív keretekben, hanem a tanterv részeként, szervezett formában (HIDASI 2004: 9). Hasonló úttörő szerepre vállalkozott főiskolánk a koreai nyelv esetében is: a magyar-dél-koreai diplomáciai kapcsolatok felvételét követően 1989 szeptemberében vezettük be ennek a nyelvnek az oktatását a külgazdasági szakon választható második idegen nyelvként, s ezzel megelőztük az ELTE-t, ahol csak 1997-ben indult meg a négy féléves Koreai nyelv és kultúra program (OSVÁTH 2004: 79). Tanszékünk 2004. október elsejétől bizonyos integrációs folyamatok eredményeként fuzionált az Orosz és Magyar mint idegen nyelv Tanszékkel (az új név: Keleti, Orosz és Magyar mint idegen nyelv Intézeti Tanszéke), s korábbi önálló tanszékünk Keleti Nyelvek Szakcsoport néven működik tovább. A szakcsoport személyi összetétele a következő: státuszos oktató 3 fő, félállású oktató (jelenleg vendégprofesszor Japánban) 1 fő, óraadó: 2 fő, külföldi lektor: 2 fő; összesen 8 fő. Az oktatók közül 3 fő rendelkezik PhD fokozattal, 1 fő egyetemi doktor, 1 fő PhD-jelölt. A minősített oktatók aránya tehát főiskolai szinten igen magasnak mondható. A nyelvoktató közösségünket érintő, s a tanítás színvonalát befolyásoló változásokat a következőkben foglalnám össze: I. Kedvezőtlen változások: 1. A tanterv által biztosított óraszám a II. és III. évfolyamon heti 6-ról lecsökkent 4-re.
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Korábban a 6 órát is kiegészítettük heti 2 óra kötelező konzultációval. Mivel a tanári óraszámterhelésbe csak a tantervi órák számtanak bele, ezeket a plusz kontaktórákat el kellett vetnünk. A keleti nyelvek nehézsége (mely elsősorban a nyugati és keleti írásrendszer nagyfokú különbségéből eredeztethető) mindenki által jól ismert tény, s emiatt jóval több kontaktórára lenne szükség. Az ideális óraszám a mostaninak legalább a duplája, azaz heti 8 óra lenne (4x2 órás felosztásban). 2. A minimális csoportlétszámot 5-ről fel kellett emelnünk 7-re. Ez elsősorban a koreai esetében okozott problémát, s néhány esetben emiatt nem indulhatott csoport. Általános jelenség: az alacsony jelentkezői létszám vagy a korlátozott oktatói kapacitás miatt, hogy a minimális csoportküszöböt vagy az oktatót biztosítani tudjuk, össze kell vonnunk a második és harmadik nyelves diákokat (nemzetközi kommunikáció és gazdaságdiplomácia szakos hallgatóink csak harmadik nyelvként választhatják a keleti nyelveket). Ez minden ilyen esetben a központi órarend használhatatlanná válását jelenti, s a diákoknak meg kell állapodniuk a tanárral és egymással az órák időpontját illetően. Több olyan diák volt már, aki azért morzsolódott le valamelyik félévben, mert egyik időpont sem volt megfelelő a számára (ütközött más óráival). 3. Az érintett nyelvek nehézsége miatti elkerülhetetlen lemorzsolódás, valamint néhány hallgató kínai részképzésen való részvétele miatt a kínai és arab nyelv esetében a második és harmadik évfolyamot (alacsony lett a létszámuk) össze kellett vonnunk központi utasításra. Ez értelemszerűen jelentősen megnehezítette mind a tanárok, mind a hallgatók munkáját. 4. A Japán Önkéntes Szolgálat bejelentette, hogy – mivel Magyarország már nem élvezi náluk a fejlődő ország státuszát – 2006-tól nem küldenek több önkéntes nyelvtanárt (bérüket ők fedezik). Csak reménykedhetünk abban, hogy sikerül – a japán nyelvoktatásunkat igen kedvezőtlenül érintő – döntésüket megváltoztatni. 4. A bolognai folyamat eredményeként átalakított, s várhatóan 2005 (2006?) szeptemberétől bevezetésre kerülő új tantervben az egy idegen nyelv oktatására fordítható idő lecsökken a felére, azaz 3 félévre. Ez a radikális változtatás azokat a nyelveket sújtja leginkább, amelyeket kezdő szintről oktatunk, s a keleti nyelvek ide tartoznak. Mindenki számára nyilvánvaló, hogy a 3 félév 180 órája alatt nulláről középfokú üzleti nyelvvizsga szintjét megcélozni még nyugati nyelvek esetében is lehetetlen vállalkozás. II. Kedvező változások A tavalyi tanévtől lehetőség van arra, hogy a nemzetközi kommunikáció és gazdaságdiplomácia szakos hallgatók kreditpont (2 pont/félév) ellenében, 4 féléven át térítésmentesen felvehessenek harmadik nyelvként egy idegen nyelvet, így valamelyik keletit is. (Remélhető, hogy ezek a hallgatók az 5. és 6. félévben térítés ellenében is vállalkozni fognak tanulmányaik folytatására.) Ez a változás a kezdő szintű csoportok létszámának jelentős emelkedéséhez vezetett, leglátványosabban a japán nyelv esetében, amely rekordlétszámot ért el 50 kezdő hallgatóval! Kedvező fejlemény, hogy a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Karon is történnek kísérletek a kínai nyelv oktatásának bevezetésére, ennek hátterében a magyar-kínai turisztikai kapcsolatokban rejlő lehetőségek kiaknázásának vágya rejlik. Kezdeményezésüket támogatjuk; jó lenne, ha együttműködésünk a kívánt kínai oktatói státusz megszerzését eredményezné (az oktató mindkét karon taníthatna). A 2004-es tanév első félévében összesen 128 fő hallgató tanulta valamelyik keleti nyelvet karunkon. Ezek nyelvenkénti és évfolyamonkénti megoszlása a következő (a kínai és arab II. és II. évfolyam össze van vonva): Japán nyelv (a legtöbb hallgató hagyományosan ezt a nyelvet választja): 78 fő I évfolyam: 3 tancsoport, összesen 50 fő; ebből 30 fő 3 nyelvként tanulja
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
II. évfolyam: 2 tancsoport, összesen 20 fő III. évfolyam: 1 csoport, összesen 8 fő Kínai nyelv: 23 fő I. évfolyam: 1 tancsoport, összesen 13 fő; ebből 9 fő harmadik nyelvként tanulja II. évfolyam: 3 fő III. évfolyam 3 fő (+4 fő Kínában van részképzésen) Koreai nyelv: 10 fő (évek óta a legkevesebb hallgató választja ezt a nyelvet) Kezdők: 1 tancsoport, összesen 10 fő (harmadik nyelvként választották tavaly első és másodéves hallgatók) Arab nyelv: 20 fő I. évfolyam: 1 tancsoport, 13 fő; ebből 9 fő harmadik nyelvként tanulja II. évfolyam: 1 tancsoport, 4 fő III. évfolyam: 1 tancsoport, 2 fő (+1 fő részképzésen) A koreai viszonylagos népszerűtlenségének fő oka minden bizonnyal az, hogy a koreai nyelv és kultúra a legkevésbé ismert hazánkban. A másik három keleti nyelv és kultúra kutatása és oktatása sokkal régebbi hagyományokra tekint vissza és sokkal nagyobb eredményeket mondhat magáénak. Az első időszakban (a 90-es évek első felében) éppen Korea és a koreai nyelv ismeretlensége volt a vonzó a hallgatók számára a szöuli olimpia és a diplomáciai kapcsolatok felvételét követő reflektorfény következtében; később ez a hatás mérséklődött. A tanulását motiváló egyéb tényezők közül megemlítendő, hogy a koreait – altaji nyelv révén – a magyarral számos rokonvonás fűzi össze a japánhoz hasonlóan, ugyanakkor a koreai írásrendszer messze a legkönnyebb a másik hárommal összevetve: mindössze 24 graféma és kombinációi jelölnek 40 fonémát. Végzett hallgatóink sorsát igyekszünk nyomon követni (a japán szakcsoport kérdőíves felmérést is végzett e tárgykörben), s megállapítottuk, hogy hallgatóinknak mintegy harmada helyezkedett el olyan munkakörben, ahol kisebb-nagyobb mértékben szükség van a nyelvtudásukra; legtöbbjük hazánkban működő távol-keleti cégnél dolgozik. Az igazsághoz tartozik, hogy több hallgatónk azért távozott valamely távol-keleti cégtől, mert az ottani menedzsment-stílus nem tetszett nekik (nem kaptak önálló, alkotó erőfeszítést igénylő munkát vagy – nőként – hátrányos megkülönböztetést éreztek). Vannak olyan hallgatók is, akik tanulmányaikat a Távol-Keleten végezték, s ott szereztek MA minősítést. Két volt hallgatónk folytat jelenleg Koreával kapcsolatos PhD-tanulmányokat. Koreában eddig 14 hallgatónk volt részképzésen (1-6 hónapos időtartamban), a japán adatok hasonlóak. Ösztöndíjak szempontjából a kínai van a legkedvezőbb helyzetben: eddig évente átlagosan 4 hallgatónk mehetett egy éves részképzésre Pekingbe vagy Sanghajba. Tavaly óta egy szintfelmérő vizsgán kell részt venniük a jelentkezőknek október folyamán. Ők általában másodévesek, így mindössze két félév tanulás után kellene bizonyítaniuk alkalmasságukat vetélkedve a magasabb évfolyamos és csak kínait tanuló ELTE-s hallgatókkal. A problémákat volt tanáruk így fogalmazta meg: „Magyarországon jelenleg 15 megpályázható hely van Kínába a nappali képzésben részt vevő hallgatók számára. Mivel az egyes felsőoktatási intézményeknek nincs rögzített ösztöndíjkeretük, az eltérő feltételek hátrányos helyzetet idézhetnek elő. A főiskolán rövid a képzési idő, kevés az ösztöndíjra való lehetőség. A három és fél év alatt összesen egyszer tud a hallgató pályázni. Ebből a szempontból az ELTE előnyben van, mert az öt éves képzés során a hallgató többször is megpályázhatja az ösztöndíjat. Nagy öröm lenne számunkra, ha a döntéshozók figyelembe vennék au eltérő feltételeket, és a gyakorlatorientált képzésben az ösztöndíj jelentőségét. Sokszor kerül a tanár lehetetlen helyzetbe, ha egy csoporttból összesen két hallgató marad itthon, akiknek a további képzése is
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
megoldhatatlanná válik ezáltal. Nagyon komoly probléma, az önbizalomvesztésről, a hit elvesztéséről nem is szólva.” (MOHR 2004: 38). A Keleti Nyelvek Tanszék 15 éves tevékenységének legfőbb eredményeit a következőkben látom: 1. végzett hallgatóink helytállása az üzleti szférában, melyről számtalan igen kedvező visszajelzés tanúskodik, 2. olyan tankönyvek, jegyzetek és egyéb oktatási segédanyagok készítése, amelyek hazánkban egyedülállóak, 2. igen aktív részvétel a hazai és nemzetközi tudományos életben, kiterjedt tudományos kapcsolatrendszer kiépítése (nemzetközi konferencia rendezése két alkalommal, hazai konferencia rendezése egy alkalommal, rendszeres részvétel a hazai és nemzetközi szakmai konferenciákon). Vannak viszont olyan – elsősorban oktatásszervezési problémáink – amelyeket évek óta próbálunk, de nem tudtunk megoldani. Ezek közül a legégetőbb: a tanszék oktatói állományát mindenképpen bővíteni kellene legalább 2 fő státuszos oktatóval (kínai és arab nyelvből). Nincs olyan oktató, aki a kínai (és arab) képzést főallásban menedzselné elsősorban a pályázatírás, programszervezés, lobbizás, tantervkészítés, vizsgaanyag készítése, kapcsolattartás, könyvbeszerzés stb. terén (SALÁT 2004: 90). A főiskolai kar vezetése részéről eddig igen nagy jóindulatot tapasztaltunk a keleti nyelvek oktatásával kapcsolatban, úgy látják, hogy a kar presztízsének megőrzése szempontjából a keleti nyelvek oktatásának támogatása fontos tényező lehet. A kisebb csoportlétszámok esetenkénti engedélyezése, a hozzájárulás óraadók alkalmazásához ennek a jóindulatnak a konkrét kifejeződései. Ugyanakkor nem sikerült elérnünk azt, hogy a keleti nyelvek a tantervben különleges, más nyelvektől eltérő státuszt, elbírálást kapjanak, azaz a tanulásokhoz szükséges nagyobb kontaktóraszám szükségessége ilyen formában elismertessék. Ez talán a legnagyobb problémánk, s várhatóan nem fog megoldódni a bolognai folyamatra való átállás folyamatában, sőt a helyzet jelentősen rosszabbodik majd az oktatási időtartam 3 félévre való csökkentése következtében. A szinte megoldhatatlannak tűnő helyzet orvoslása érdekében a következő áthidaló javaslatok képzelhetők el (hozzátéve, hogy mindegyiknek a megvalósítása igen nehéznek látszik): 1. A hallgató a 3 féléves kurzust befejezve térítési díj ellenében folytathassa tanulmányait további 3 féléven át. Probléma: az új tanterv ezt kreditpontokkal elismeri-e, s a tanár óraterhelésébe beszámít-e? Hány fős csoport esetében gazdaságos ez a képzési forma? 2. Az előző változat fordítottja: a hallgató az első 3 félévben fizet térítési díjat, majd a következő 3 félévben ingyen tanul. Ez erős motivációt jelenthet anyagilag, s a hallgató így talán még inkább érdekeltté vélik. A problémák viszont azonosak az előző pontba foglaltakkal. 3. A hallgató lemond a második idegen nyelvhez biztosított 3 félévről, s így folytathatja az első (keleti) nyelv tanulását térítési díj befizetése nélkül további 3 féléven át. Probléma: 1. a másik idegen nyelvből is középfokú üzleti nyelvvizsgát kell tennie, vállalni tudja-e ezt kontaktórák látogatása nélkül, 2. a többi nyelvszakos kolléga nem neheztelne-e ránk amiatt, hogy hallgatót csábítunk el tőlük? 4. A távol-keleti fél átvállalja 3 félév képzésének költségét. Probléma: 1. ez igen nagy összeg, egyáltalán nem biztos, hogy ezt megtennék-e, 2. a szakképzési hozzájárulás összege csak dologi kiadásra fordítható, bérköltségként nem használható fel (eddig ilyen támogatást csak japán cégektől sikerült szerezni). Mindennek a megszervezése hosszadalmas szervezőmunkát követelne, a siker viszont egyáltalán nem garantált. Összefoglalásként megállapítható, hogy a keleti nyelvek oktatásának sikeres folytatása, az elért eredmények megőrzése igen nagy erőfeszítéseket követel minden érdekelt fél részéről, hiszen a felsőoktatásban folyó nyelvoktatást illetően a perspektívák egyáltalán
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
nem biztatóak. Egyet kell értenünk kínai szakos ELTE-s kollégánk megállapításával: „Helyzetünket nehezíti a magyar felsőoktatás általános válsága is. A bizonytalanság, a pénzhiány, a fejlesztések elmaradása, az állandó reformok és átszervezések, s Damoklész kardjaként állandóan a fejünk fölött függő fenyegetés amiatt, hogy az esetleges leépítések nem éppen velünk kezdődnek-e majd.” (SALÁT 2004: 90). Irodalom ESCBACH-SZABÓ VIKTÓRIA (2004): A távol-keleti nyelvek és kultúrák oktatása az Európai Unióban, különös tekintettel a japánra. Székács Anna (szerk.): A keleti nyelvek oktatásának gazdasági, kulturális vonatkozásai, és európai uniós csatlakozásunk. BGF KKFK: Budapest. 23-32. HAHN, CHAEBONG-PAIK, WOOYEAL: Legalistic Confucianism and Economic Development in East Asia. Journal of East Asian Studies. Sept.-Dec. 2003. Korea University: Seoul. 461492. HEGEDŰS VILMOS (2003): A kultúraközi kommunikáció alapjai (szöveggyűjtemény). Zsigmond Király Főiskola: Budapest. HERNÁDI ANDRÁS (2004): A távol-keleti térség és hazánk külgazdasági kapcsolatai, az EUcsatlakozás lehetséges utáni változások. Székács Anna (szerk.): A keleti nyelvek oktatásának gazdasági, kulturális vonatkozásai, és európai uniós csatlakozásunk. BGF KKFK: Budapest. 15-22. HIDASI JUDIT (2004): A Keleti Nyelvek tanszéke múltja és jelene. Székács Anna (szerk.): A keleti nyelvek oktatásának gazdasági, kulturális vonatkozásai, és európai uniós csatlakozásunk. BGF KKFK: Budapest. 9-14. HIDASI JUDIT (2004): A keleti nyelvek oktatásának helyzete hazánkban: eredmények,és feladatok az EU-csatlakozás tükrében Székács Anna (szerk.): A keleti nyelvek oktatásának gazdasági, kulturális vonatkozásai, és európai uniós csatlakozásunk. BGF KKFK: Budapest. 41-48. KANG, JUN IN (1999): Confucianism and Democracy in East Asia. Korea Journal. Vol. 39. No. 3 Autumn. 315–337. MAROSI MIKLÓS (1995): A japán és a koreai vállalati menedzsment. Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem: Budapest. MOHR RICHÁRD (2004): A kínai nyelv oktatásának gazdasági vonatkozásai. Székács Anna (szerk.): A keleti nyelvek oktatásának gazdasági, kulturális vonatkozásai, és európai uniós csatlakozásunk. BGF KKFK: Budapest. 33-42. NÉMETH PÁL (2004): Európa és az iszlám viszonya a múltban és jelenben. Székács Anna (szerk.): A keleti nyelvek oktatásának gazdasági, kulturális vonatkozásai, és európai uniós csatlakozásunk. BGF KKFK: Budapest 99-110. OSVÁTH GÁBOR (2004): A koreai nyelv jelentősége, oktatásának helyzete és perspektívái. Székács Anna (szerk.): A keleti nyelvek oktatásának gazdasági, kulturális vonatkozásai, és európai uniós csatlakozásunk. BGF KKFK: Budapest. 69–86. SALÁT GERGELY (2004): A kínai nyelv oktatása a magyar felsőoktatásban, munkaerőpiaci lehetőségek. Székács Anna (szerk.): A keleti nyelvek oktatásának gazdasági, kulturális vonatkozásai, és európai uniós csatlakozásunk. BGF KKFK: Budapest. 87-98. SATO NORIKO (2004): Új módszerek, rejtett dimenziók az írásjegyek oktatásában. Székács Anna (szerk.): A keleti nyelvek oktatásának gazdasági, kulturális vonatkozásai, és európai uniós csatlakozásunk. BGF KKFK: Budapest. 49-58.
BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
SZÉKÁCS ANNA (2004): A japán nyelv oktatásának gazdasági vonatkozásai. Székács Anna (szerk.): A keleti nyelvek oktatásának gazdasági, kulturális vonatkozásai, és európai uniós csatlakozásunk. BGF KKFK: Budapest. 59-67. WEBER, MAX (1995): A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme. Cserépfalvi: Budapest.
Abstract The Importance, the Current Situation and Perspectives of Teaching Oriental Languages in Budapest Business School This paper attempts to summarize the main issues of the conference entitled „The Economic, Cultural Aspects of the Teaching Oriental Languages and Joining the EU” held at 12th of March, 2004 in the Budapest Business School and the problems of teaching Chinese, Japanese, Korean and Arabic at the Budapest Business School, Department of Oriental Languages. First of all, „Why do we teach these very difficult languages in this school?” Firstly, they are not „small languages”. Secondly, these cultures are important for the future development of world civilisation. Thirdly, these countries are significant in the world economy in a rapidly developing area when the economic and political cooperation between the Far Eastern region and the EU including Hungary is more intensive with promising perspectives. Last but not least the language policy of EU promotes the learning of these languages, too. Currently, in the first semester of the 2004/2005 academic year, 128 students learn Oriental languages at our school. The most popular language is Japanese with 75 students, and the less popular, the Korean has 10 students enrolled. The most serious issue that endangers even the existence of the department is the introduction of the coming reforms of the so called Bologna process. The new curriculum of the faculty reduces the teaching period of foreign languages from 6 semesters to only 3 semesters. In order to solve these problems we have the following alternative. Either the student should pay for the second, three semesters and thus they will be able to continue their studies, or the student is allowed to learn only one foreign language six semesters instead of two. An other proposal would be that our eastern partners would provide the costs of the second, three semester period. All the three proposals are difficult to implement at the moment.