A LITVÁN GAZDASÁG FELZÁRKÓZÁSA, VALAMINT JELENLEGI HELYZETE

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Gazdaságdiplomácia és Nemzetközi Menedzsment szak Nemzetközi gazdaságelemző szakirány

A LITVÁN GAZDASÁG FELZÁRKÓZÁSA, VALAMINT JELENLEGI HELYZETE

Készítette: Vincze Viktória Budapest, 2005. december 2.

Tartalomjegyzék I. II.

Bevezetés.............................................................................................................. 3 Litvánia Általános jellemzői .............................................................................. 4 II.1. Általános adatok .............................................................................. 4 II.2. Litván történelem dióhéjban ........................................................ 6 II.2.1. A II. világháború előtt ................................................... 6 II.2.2. A szovjet uralom (1940 – 1991 ).................................... 7 II.2.3. A rendszerváltás ............................................................ 8 III. A jelenlegi helyzethez vezető út ......................................................................... 9 III.1. Litván belpolitikai változások 1988 – 2005 .................................... 9 III.2. Litván külpolitika - (RE)integráció ............................................. 12 III.2.1. Külpolitikai prioritások ............................................... 12 III.2.2. Részvétel nemzetközi szervezetekben ........................... 13 III.3. Az Átmenet gazdasága .................................................................. 15 IV. Gazdasági helyzetkép 2004-2005..................................................................... 20 IV.1. A litván gazdaságpolitika prioritásai ............................................. 20 IV.2. A litván gazdaság teljesítménye és növekedése ............................ 21 IV.3. Infláció avagy Defláció ................................................................. 27 IV.4. Az államháztartás helyzete ............................................................ 33 IV.5. Az államadósság mértéke .............................................................. 36 IV.6. Litvánia hitelminősítése................................................................. 40 IV.7. A litván munkaerőpiac................................................................... 43 IV.8. Litvánia külgazdasága ................................................................... 47 IV.8.1. Folyó fizetési egyenleg................................................. 47 IV.8.2. Külkereskedelem.......................................................... 48 IV.8.3. Magyar-litván külkereskedelmi kapcsolatok ............... 53 IV.8.4. Szolgáltatások.............................................................. 53 IV.8.5. Jövedelem egyenleg ..................................................... 55 IV.8.6. Folyó transzferek egyenlege ........................................ 56 IV.8.7. A tőke-és a pénzügyi mérleg ........................................ 57 IV.8.8. Befektetések külföldön ................................................. 57 IV.8.9. Külföldi befektetések Litvániában ............................... 57 IV.8.10. Közvetlen külföldi működőtőke (FDI).......................... 57 IV.8.11. Portfólió befektetések .................................................. 58 IV.8.12. Egyéb külföldi beruházások......................................... 58 IV.8.13. Hivatalos nemzetközi tartalékok.................................. 59 IV.8.14. A Litván Köztársaság nemzetközi befektetéseinek egyenlege .................................................................................... 59 V. Összegzés ........................................................................................................... 60 Táblázatok és ábrák jegyzéke...................................................................................... 61 Felhasznált irodalom .................................................................................................... 63 Tanulmányok, jelentések ............................................................................................. 64 Internetes anyagok ....................................................................................................... 65

2

I. Bevezetés Az elmúlt évek során a Balti-tenger környéke Európa egyik legjobban fejlődő térségévé, növekedési csomópontjává vált. Szovjetunióból való kiválásuk és függetlenségük visszaszerzése óta a három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia kiemelkedő növekedést és látványos fejlődést ért el. Mindhárom ország gazdasági növekedési üteme többszöröse az Európai Unió átlagának. Bár a rendszerváltás kezdetekor a balti államok közül Észtország volt a legjobb induló pozícióban és rendelkezett a legfejlettebb gazdasággal; előnye csak lépéselőny volt, hiszen következetes gazdaságpolitikájával Litvánia gyorsan felzárkózott. A legnagyobb területű és népességű balti államnak mára sikerült elérnie, hogy gazdaságilag is a térség legjelentősebb országává váljon. Dolgozatom e gyors gazdasági felzárkózás és magas növekedés okait kívánja feltárni. Célom, hogy minél részletesebb gazdasági helyzetkép bemutatásával elemezzem a litván gazdaság jelenlegi állapotát, valamint az elmúlt évek gazdasági tendenciáit. Munkám első részében magát az országot kívánom röviden jellemezni, hiszen e távoli balti állam gazdaságának adott területen fellépő sajátosságainak megértéséhez elengedhetetlen

Litvánia

gazdaságföldrajzának,

valamint

történelmének

pontos

ismerete. Kitérek a jelenlegi helyzethez vezető út legfontosabb állomásaira, dióhéjban szemléltetve a litván belpolitikában zajló változásokat a rendszerváltástól kezdve napjainkig, valamint a litván külpolitika prioritásait. Az átmenet gazdaságára jellemző stabilizáló tényezők és buktatók valamint a litván megoldások is bemutatásra kerülnek. A dolgozat fő fejezete a gazdaság jelenlegi helyzetéről kíván átfogó képet alkotni. A különböző gazdasági területeken elért növekedést, és az azt kiváltó okokat a legfontosabb mutatók (pl.GDP, inflációs ráta, munkanélküliségi ráta, fizetési mérleg, export-importmutatók...stb.) részletes elemzésével kívánom felvázolni. Dolgozatom összefoglalja mindazokat a gazdasági tényezőket és folyamatokat, valamint gazdaságpolitikai döntéseket, melyek fontos szerepet játszottak a litván gazdaság látványos fellendülésében.

3

II. Litvánia Általános jellemzői

II.1.

Általános adatok Litvánia 65 300 négyzetkilométernyi területével a legnagyobb a három balti

állam közül. Mindössze 99 km-es parthosszával északi szomszédainál kontinentálisabb jellegű ország. Területének túlnyomó része nem haladja meg a 100 méteres magasságot, de természeti adottságai igen kedvezőek, számos tó, folyó és érintetlen erdő található a területén. Legnagyobb folyója a Nemunas, amely a Balti-tengerbe ömlik a nevezetes Borostyán-partnál. Litvánia 10 megyéből és 5 kulturális régióból áll, melyek közül Zemaitija (alföld) és Aukstaitija (felföld) a legnagyobb és a leginkább ismert. A leghosszabb szárazföldi határa délkeleten és keleten Belorussziával van; délen Lengyelországgal, északon Lettországgal, délnyugaton az Oroszországhoz tartozó Kalinyingrádi területtel határos; ez utóbbi exklávénak csak Litvánián keresztül van – valóban létfontosságú – összeköttetése az orosz állammal. Az ország földrajzi érdekessége hogy a klasszikus, de Gaulle-i értelemben vett európai kontinens geometriai középpontja a fővárostól, Vilniustól 20 km-re fekvő Bernotai faluban található. Az ország népessége 3,5 millió fő, amelyből 83,5% litván, 6,75% lengyel, 6,3% orosz, 3,5% pedig egyéb(belorusz, ukrán, zsidó, német, roma, örmény)nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozik. A három balti ország közül Litvánia a leghomogénebb bár az orosz kisebbség társadalmi beilleszkedése napjainkig tartó konfliktusok forrása. A lakosság 56 %-a él a három legnagyobb városban - Vilnius-ban, Kaunas-ban és Klaipeda-ban, mely az ország egyik legfontosabb kikötője. Vilnius a XIV. század közepén jött létre, majd később a Litván Nagyhercegség fővárosa lett. A városban találhatóak Litvánia legjelentősebb reneszánsz és barokk épületei, valamint az ország legrégebbi egyeteme, melynek 1579-es alapítása a jezsuiták a nevéhez fűződik.( eu2004 2005.09.15., 22:10 , itdh 2005.09.18.,22:30, 1000ut 2005.09.15.,21:10) A litván nyelv a földrész legősibb nyelvei közé, az indoeurópai nyelvek kelet-balti családjába tartozik. Az ország uralkodó vallása a római katolikus ( a lakosság 79%-a),

4

de találkozhatunk kisebb evangélikus, református, iszlám, valamint a moszkvai patriarchátus alá tartozó ortodox közösségekkel is. Litvánia

államformája

Köztársaság,

hivatalos

neve

litvánul:

Lietuvas

Respublika. A litván alkotmányt 1992. október 25.-én hirdették ki, megalapozva ezzel a szabad demokrácia létrejöttét. A jelenlegi államfő Valdas Adamkus, akinek mandátuma öt évre szól és független politikai hovatartozással bír. A törvényhozás legfőbb szerve a parlament, litvánul: seimas, mely 141 tagot számlál, megbízatásuk 4 éve szól. A seimas elnöke Arturas Paulauskas. A jelenlegi kormányfő Algirdas Mykolas Brazauskas . ( omnitel 2005.09.16 , 20:25, neris 2005.09.17, 22:22) A jelenlegi parlament összetételét az alábbi táblázatban foglaltam össze.

A litván országgyűlési választások eredménye (2004-) Párt Mandátum Munkáspárt (DP) 39 Anyaföld Unió (TS) 25 Litván Szociáldemokrata párt (LSDP) 20 Liberális és Centrum Unió (LiCS) 18 Új Unió (NS) 11 Liberális Demokrata Párt (LDP) 10 Földművesek Pártja és Új Demokrácia Párt Uniója 10 (VNDS) Litván Kisebbségi Választási Szövetség (LLRA) 2 Függetlenek 5 Összesen 141 1.táblázat : A litván országgyűlési választások eredménye (2004-) Forrás: www.vrk.lt 2005.11.15. 21:20

5

II.2. Litván történelem dióhéjban

II.2.1.

A II. világháború előtt A modern litvánok ősei 4000 évvel ezelőtt érkeztek a

területre, de csak a 12. századból maradtak fenn az első írásos emlékek, amikor a Német Lovagrend fokozatosan meghódította a balti térséget. A 13. század közepén egyesültek a litván törzsek, és Algirdas nagyfejedelem hódításai során kiterjesztette az ország határait a Balti tengertől egészen a Fekete-tengerig. A Litván Nagyfejedelemség központja az ekkor alapított Vilnius lett. A 15. században állandósultak a küzdelmek Litvánia és Oroszország között Livónia területéért, melyekben Lengyelország nyújtott segítséget a litvánoknak.A 17. századi Európában egyre nagyobb területeket hódítottak a svéd illetve orosz seregek. Az orosz terjeszkedés megosztotta a litván-lengyel államot. Poroszország újjáéledése a 17. században tovább gyengítette a litvánok körvonalazódó államát és az ország szétesett. Oroszország, Ausztria és Poroszország osztozott a területén. A legnagyobb területeket Oroszország kapta, akik üldözték a katolikusokat, betiltották a lengyel és litván nyomtatású könyveket, valamint minden eszközzel a társadalom oroszosítására törekedtek. Az anyanyelv, a kultúra, valamint a szabad vallásgyakorlat visszaszorítása azonban éppen az ellenkező hatást váltotta ki. Röviddel az I. világháború kitörését követően Litvánia német megszállás alá került. Amikor 1918. november 11-én Németország kapitulált, megalakult a litván kormány. A független Lengyelország létrejöttével tovább bonyolódott a belpolitikai helyzet, mert lengyel csapatok hatoltak be Litvániába. Litvánia 1920-ban békeszerződést írt alá Szovjet-Oroszországgal, elismerve annak függetlenségét. A két világháború közötti időszakban helyreállították a gazdaságot, amelynek hatására egyenletesen emelkedett az életszínvonal. Bár az ipar fejlettsége még mindig elmaradt az európai átlagtól, átfogó oktatási és egészségügyi rendszert vezettek be, valamint támogatták különböző művészeti ágak fejlődését. Polgári mozgalmak hirdették a nemzeti öntudat újraéledését. A náci Németország és a Szovjetunió által 1939. augusztus 23-án megkötött a Molotov-Ribbentrop paktum eredményeképp Litvánia ismét német befolyás alá került, de amikor a litván kormány visszautasította, hogy részt vegyen a Lengyelország elleni

6

támadásban, ismét a szovjetek vették át az ellenőrzést. Litvánia 1940 augusztusára teljes szovjet katonai megszállás alá került, és a Szovjetunió egyik állama lett. (nyeomszsz 2005.09.15., 21:30 , herder-institut 2005.09.24.21:55)

II.2.2.

A szovjet uralom (1940 – 1991 ) A több mint ötven évig tartó szovjet megszállást a demokratikus erők

elnyomása, tömeges letartóztatások, deportálások (1939-1953-ig terjedő időszakban a litván lakosság mintegy 10%-át elhurcolták), a mezőgazdaság kollektivizálása jellemezte. A rendszer kegyetlensége és igazságtalansága ellenére azonban némely területen fejlődés következett be; így a mezőgazdasági termelésben, az iparosításban, valamint a szociális intézkedéseket érintően. Litvániában az életszínvonal jelentősen meghaladta a szovjet átlagot. A másik két balti országgal (Észtország és Lettország) a Szovjetunióban a legfejlettebb három köztársaságnak számítottak és külön gazdasági övezetet alkottak. A legnagyobb szaktudást igénylő ipari termékeket és fogyasztási javakat állították elő a három balti államban. A korszak gazdaságpolitikáját a túlzott mértékű iparosítás jellemezte, ezen belül a nehézipar túlsúlya volt a jellemző. A gazdaság szerkezetének szovjet átalakítása egy torz struktúra kiépítését jelentette, hiszen a balti országok tradicionálisan mezőgazdasági országok voltak. Litvániában, napjainkig jelentős maradt a mezőgazdaság szerepe mind a GDP-hez való hozzájárulását, mind a foglalkoztatottságot tekintve. Az erőltetett iparosításnak köszönhetően a szovjeturalom alatt az urbanizáció jelentősen növekedett, 1990-ben a városi lakosság aránya 68 % volt Litvániában. A rendszerváltozáshoz túliparosított gazdasággal és a nyugati szinthez képest alacsony szolgáltatói szektorral érkezett az ország. (Historia 2005.09.24.21:30)

7

II.2.3.

A rendszerváltás

Litvániában ugyanúgy, mint a szocialista blokk más országaiban, a rendszerváltozás gazdasági oldalról az összeomlás, társadalmi oldalról pedig a szabadság iránti alapvető igény miatt volt elkerülhetetlen. A nyolcvanas években megfigyelhető nemzeti mozgalmak felerősödése hívta életre a Landsbergis által vezetett Sajudis mozgalmat is, mely a rendszerváltás későbbi élharcosává vált. 1990. március 11-én az újjáalakult Litván Legfelső Tanács (a törvényhozás) a szovjet tagköztársaságok közül elsőként mondta ki az állam függetlenségét. ( a tanács elnöke Landsbergis) Válaszként Moszkva gazdasági blokádot hirdetett, és 1991 januárjában a szovjet csapatok elfoglalták a fontosabb épületeket Vilniusban, s 13 ember halt meg, amikor a biztonságiak a tévétorony körüli emberblokádot megrohamozták. Szeptember 6-án a nyugati hatalmak és Oroszország elfogadta Litvánia függetlenségét, és 1991. szeptember 17-én Litvánia csatlakozott az ENSZ-hez. Ezzel tulajdonképpen lezajlott a politikai rendszerváltás, bár egyáltalán nem zökkenőmentesen. A rendszerváltás belpolitikai zűrzavara valamint az irányító mozgalmak

részletesebb

bemutatásra

fejezetében.(Historia 2005.09.24.21:30)

8

kerülnek

a

dolgozat

következő

III. A jelenlegi helyzethez vezető út

III.1. Litván belpolitikai változások 1988 – 2005 A litván gazdaság erőteljes fejlődésének és annak okainak vizsgálódásakor fontosnak tartom az országban zajló belpolitikai változások figyelembe vételét, összegző áttekintését. Már a nyolcvanas években megindult a nemzeti mozgalmak szerveződése, melyek közül a későbbi litván belpolitikában a Vytautas Landsbergis által vezetett Sajudis játszotta a legkiemelkedőbb szerepet. 1988. októberében Algirdas Brazauskas (jelenlegi kormányfő!) lett a litván Kommunista Párt (LKP) főtitkára, aki támogatta a mérsékelt reformpolitikai irányzatokat. De Brazauskas megbékélést szorgalmazó politikája a reformokért kiáltó társadalomnak akkor már nem volt elegendő, így 1990 februárjában a Sajudis elsöprő győzelmet aratott, az államfő Landsbergis, a kormányfő Pruskiene asszony lett. Ezt követően március 11-én a Litván Legfelső Tanács deklarálta Litvánia függetlenségét. 1991. elejére annyira szélsőségessé vált a helyzet, hogy a Moszkvával egyezségre hajló Pruskienet menesztették, posztjában Landsbergis híve Gediminas Vagnorius váltotta fel. A függetlenség elnyerése azonban nem hozta magával az ország belpolitikai konszenzusát. Társadalmi feszültséget idéztek elő a gazdasági reformok, a privatizáció, az ár liberalizáció által előidézett infláció, a munkanélküliség hirtelen megugrása. A társadalom elégedetlenségével magyarázható a miniszterelnöki valamint a államfői posztok gazdájának gyakori cserélődése, hiszen a társadalom hajlott az addig általa nem ismert politikai tényezőket bizalmával támogatni, remélve ezzel egy számára jobb jövőt. .Már 1992. júniusában leváltották Vagnorius miniszterelnököt, helyére Aleksandras Abisalát nevezték ki, az államfői poszton ekkor még Landsbergis maradt. Ám még ugynazon az őszön Brazauskast (jelenlegi kormányfő!) átvette a hatalmat és a kormány vezetésével Bronislovas Lubyst bízta meg. 1993-as választások során újbóli csere következett a kormányfői posztot tekintve: Lubys helyére Adolfas Slezevicius

9

került. De az új kormány által bevezetett gazdaságpolitikai reformok sem tudtak javítani a társadalom életszínvonalán. A korrupciós botrányokba keveredett kormányfőt Laurynas Mindaugas Stankevicius váltotta fel posztjában. Az 1996-os választásokon a lakosság ismét Vagnoriust jutatta kormányfőként hatalomra, majd 1998-ban Valdas Adamkus lett Litvánia államfője. Ám az 1998.augusztusi oroszországi pénzügyi válság, mely magával sodorta a nyílt és érzékeny litván gazdaságot is, valamint a korrupciós viták Vagnorius 1999. áprilisi lemondásához vezettek. Helyét Rolandas Paksas, Vilnius polgármestere vette át, de félévvel később menesztették őt is és Andrius Kubiliust nevezték ki kormányfőnek. 2000-ben Rolandas Paksas kapta a kormányfői tisztséget (ekkor másodjára!) már 2001 nyarán lemondott, megbuktatva ezzel a kormányt is. Így újra Brazauskas jutott hatalomra. Jelenleg is a kormányfői posztot Algirdas Brazauskas tölti be. A hivatalos államfői választások utoljára 2002-ben voltak, amikor az első fordulót Adamkus nyerte, míg a másodikat már Rolandas Paksas (korábbi kormányfő). Ám mindössze 10 hónappal beiktatása után titkosszolgálati és maffiakapcsolatokkal hozták összefüggésbe. Ennek eredményeképpen a litván parlament - Európában példa nélküli módon alkotmányos vádemelési eljárás keretében – elmozdította hivatalából. Ez a belpolitikai botrány nemigen kedvezett akkoriban Litvánia nemzetközi politikai megítélésének az ország NATO- és EU csatlakozásának idején. A 2004 júniusában tartott államfő választást végül Valdas Adamkus nyerte, aki ezzel betölti újra azt a posztot melyet már 1988-tól 2003-ig magáénak mondhatott.(szentes 2005.15. 21:30, neris 2005.09.17. 22:25, countrystudies 2005.10.26 20:45,wikipedia 2005.10.22 21:00 ) Napjaink és a rendszerváltás történései óta hatalmon lévő kormány-és államfőkről készítettem egy összefoglaló táblázatot, melynek célja, hogy szemléltesse azt a sok változást, ami a posztok birtoklásában történt.

10

Kinevezés időpontja

Litvánia kormányfői és államfői az átmenet időszakában

Kormányfő

Államfő

1990 február

Pruskiene

Landsbergis

1991 január

Gediminas Vagnorius

Landsbergis

1992 június

Aleksandras Abisala

Landsbergis

1992 szeptember

Bronislovas Lubys

Algirdas Brazauskas

1993 május

Adolfas Slezevicius

Algirdas Brazauskas

1994 május

Mindaugaas Stankevicius

Algirdas Brazauskas

1996 május

Gediminas Vagnorius

Algirdas Brazauskas

1998 május

Gediminas Vagnorius

Valdas Adamkus

1999 április

Rolandas Paksas

Valdas Adamkus

Andrius Kubilius

Valdas Adamkus

2000 május

Rolandas Paksas

Valdas Adamkus

2001 július

Algirdas Brazauskas

Valdas Adamkus

2002 május

Algirdas Brazauskas

Rolandas Paksas

2004 június

Algirdas Brazauskas

Valdas Adamkus

Algirdas Brazauskas

Valdas Adamkus

1999 október

2005

2.táblázat: Litvánia kormányfői és államfői 1990 - 2005-11-30 Forrás: litván belpolitkai beszámolók alapján készült (vrk, wikipedia,photius,vaitasassociates, countrystudies) Úgy gondolom, a fenti összefoglaló is jól szemlélteti a litván belpolitika ’zűrzavarát’, az átlagos állampolgár számára átláthatatlanságát. A sok belpolitikai változás, változtatás annak is köszönhető, miszerint a litván lakosság nagyobb bizalommal tünteti ki az újonnan létrejövő politikai erőket. Ezt jól felismerve a politikai vezetők felhasználva

11

saját személyes hírnevüket, pártjukat gyakran teljes reform alá vetve törnek újra és újra hatalmi pozícióra (pl. Brazauskas, Landsbergis, Paksas). Mégis figyelemre méltó, hogy a külső szemlélő számára káosznak tűnő belpolitikai viszályok során az ország gazdasága szinte töretlenül növekedett, jól vette a rendszerváltó országokat érintő akadályokat, a válságból a lehető leggyorsabban kilábalt, sőt a balti államok közül kimagasló gazdasági mutatókkal (GDP, infláció, munkanélküliség) érkezett az európai integráció, az EU csatlakozás kapujába.

III.2. Litván külpolitika - (RE)integráció 1991-ben Litvánia a függetlenség kikiáltásakor gyakorlatilag az 1918-ban létrejött köztársaság jogutódjának tekintette magát. A Közép-és Nyugat-Európával korábban évszázadokon át hagyományosan jó kapcsolatokat ápoló ország a szovjet hatalmi tömb széthullását követően külpolitikai prioritásai közt is a nyugati reorientációt, az euró-atlanti csatlakozást tűzte ki egyik alapvető céljául.

III.2.1.

Külpolitikai prioritások

A független Litvánia politikai vezetése kormányról kormányra az alábi külpolitikai prioritásokat helyezte célul maga elé, amelyeket a mindenkori törvényhozás pártjai következetesen és egységesen támogattak: 1.

Csatlakozás az Európai Közösség, illetve az Európai Unió tagállamainak gazdasági

és politikai tömörüléséhez; 2.

Csatlakozás

az

Észak-atlanti

Szerződés

Szervezetének

biztonságpolitikai

szövetségéhez; 3. Pozitív szomszédsági kapcsolatok kialakítása és fenntartása; 4.

Vezető regionális hatalmi és gazdasági szerep kialakítása a Balti-tengeri térségben.

12

A politikai vezetés hamar felismerte, hogy az ország külpolitikai irányváltása nem történhet a múltnak való teljes hátatfordítással: Oroszországot nem szabad ellenségnek tekinteni, hiszen a közeli nagyhatalomhoz túl sok szál fűzi Litvániát (pl. energia szektor, vegyipar, közlekedés, logisztika). Így a mindenkori vezetés Moszkvabarát politika folytatására törekedett. Ennek egyik eszközeként – a másik két balti országgal szemben – Vilnius egyenrangú állampolgári jogokat biztosított az oroszajkú kisebbségnek is. Tehát az ellenséges hangvétellel éppen ellenkezőleg, Litvánia továbbra is aktív, kezdeményező szerepet vállal, mellyel célja a kelet-nyugati párbeszédben való közvetítés, politikai tapasztalatai kamatoztatása az álláspontok közelítésében. Az ország a kalinyingrádi térséggel is kiemelkedő gazdasági kapcsolatokat ápol, valamint számos más közép-európai országgal (így hazánkkal is) tart fenn pozitív gazdasági-politikai kapcsolatot. Célja pozícióját tovább erősítve hosszútávú gazdasági hatalmi státusra szert tenni a balti, valamit a kelet-közép-európai régióban. (photius 11.10. 21:58, urm 2005.10.10. 22:00) A környező országokkal ápolt kedvező külkapcsolatait nemzetközi szervezetekben való részvétellel igyekszik tovább erősíteni.

III.2.2.

Részvétel nemzetközi szervezetekben

Az euró-atlanti tagság elnyerése érdekében a függetlenség helyreálítását követően az ország rövidesen felvette a kacsolatot az euro-atlanti térség jelentős gazdasági, politikai és védelmi tömörüléseivel, illetve regionális partnerkapcsolatot épített ki számos környező állammal.

Balti és Északi együttműködés A balti térség, valamint Észak-Európa országai a három balti állam függetlenségének kivívása óta – történelmi kapcsolatok alapján – számos, többek közt politikai és gazdasági területen kezdeményeztek együttműködést. Ilyen közös szervezet a Balti Államok Tanácsa, melynek célja hogy előmozdítsa az együtt működést a határokat érintő ügyekben, közös beruházásokban, a kalinyingrádi térség gazdasági fejlesztésében, valamint a korrupció elleni harcban. További együttműködő szervek:

13

Balti Miniszteri tanács, Balti Közgyűlés, Észak-Balti Nyolcak, E-PINE, Észak-Európai Fokozott Együttműködési Kezdeményezés. (hhrf 205.09.24. 21:30)

NATO Litvánia 1991 óta működik együtt a NATO-val partnerségi keretek között, 1994 januárjában csatlakozott a békepartnerségi programhoz. 2004 márciusában az egyik legfelkészültebb és legaktívabb országként nyerte el a teljes jogú tagságot.

ENSZ, EBESZ, UNESCO, WHO 1991-ben, a függetlenségi harcokat követően az állam igyekezett szuverenitását mielőbb a nemzetközi közösséggel is elismertetni, minél több nemzetközi szervezetnke tgajává válni. Így nyert felvételt 1991 során az ENSZ, EBESZ, UNESCO, WHO és még sok más szervezet tagállamai közé.

WTO Az 1995-ben megkezdett tárgyalások eredményeként Litvánia 2001. május 31.én vált a szervezet 141. teljes jogú tagjává. Az ország alapvető célja, hogy a tagság révén megbízhatóbb és vonzóbb területté váljon a külföldi tőkebefeketők számára.

OECD 2002 szeptemberében nyújotta be csatlakozási kérelmét az OECD szervezethez, annak reménébe, hogy a taggá válás bekapcsolja itvániát a világgazdasági folyamatok politikai és gazdasági tervezésének vérkeringésébe.

Európai Unió Már a litván rendszerváltást követően megindult az EK és Litvánia közötti együttműködés, majd 1994-be az Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodást írt alá a balti állammal. A litván kormány 1995. december 8-án nyújtotta be hivatalos csatlakozási kérelmét az EU-hoz., majd a csatlakozási tárgyalások 2000-ben kezdődtek el. A többi tagjelölt állammal együtt Litvánia 2003 áprilisában írta alá a csatlakozási szerződést, majd teljes jogú tagságát 2004. május 1-jén nyerte el. Azóta külpolitikájában

14

is érezhető az EU intézményes befolyása, valamint maga is arra törekszik hogy közreműködésével minél jobban befolyásolja az EU döntéshozó szerveit a litván gazdasági érdekek teljesítésének szempontjából. (euro 2005.10.11 20:45, urm 2005.10.10. 22:00, Simon-Vass, 1999)

III.3. Az Átmenet gazdasága Gazdasági stabilizálás.

Litvániában, hasonlóan a volt szocialista blokk többi

országához, a politkai rendszerváltás lezajlását követően a gazdaságban is elengedhetetlenné vált a viszonyok változása, melyekhez az országnak évekre volt szüksége. A gazdaságban ugyanazok a trendek voltak tapasztalhatóak, mint a többi ’sorstárs’ országban: a gazdasági növekedés hirtelen visszaesése, olyannyira hogy a GDP növekedési üteme negatívvá vált, a munkanélküliség megugrása, a fogyasztói árak növekedése hiperinflációt előidézve. Bár a rendszerváltás gazdasági-társadalmi tünetei Litvániában is ugyazok voltak, mint a többi rendszerváltó országban, értelemszerűen azok kezelésében az ország a saját útját járta. Az alábbiakban röviden kívánom felvázolni a rendszerváltás utáni gazdasági recesszió, valamint fejlődés főbb állomásait, buktatóit, és az azokra válaszként vagy megelőzésként hozott gazdaságpolitikai döntéseket. A Szovjetunio felbomlása után a még mindig a rubelzónához tartozó országban sürgető feladattá vált a monetáris stabilitás megteremtése. Az árak liberalizálása és a hatósági árak nagymértékű emelése 1992-ben 100 százalék körüli inflációt eredményezett, mely világossá tette, hogy elkerülhetetlen a saját nemzeti valuta bevezetése.

Így 1993 júniusában Litvánia végleg kiszakadt a rubelövezetből és, az egy évvel korábban bevezetett átmeneti pénzt, a talont saját nemzeti valutára cserélte – az új fizetőeszköz, a litas árfolyamát 1:4 arányban a dollárhoz kötötte. Ez a pénzcsere nem okozott megrázkódtatást a gazdaságban, éppen ellenkezőleg, jótékonyan hatott a hiperinflációra, amely 1994-ben az egy évvel korábbi hatodára csökent. A fogyasztói árak növekedési ütemének javulásához az is hozzájárult, hogy az állam pénzszűkítő monetáris politikát folytatott, mely szerint a forgalomban lévő pénz mennyiségét a

15

devizatartalékok korlátozták, valamint tiltották a költségvetési pénzek vállalati szubvencióra való fordítását. ( IMF: Transition Report 2004) A szigorú monetáris politika megvalósításában fontos szerepet játszott a a külföldi szakértőkkel való szoros együttműködés is.( Simon – Vass 1999) A gazdasági stabilitás megteremtéséhez elengedhetetlen volt a következetes és szigorú költségvetési politika, melynek eredményeképp a 90- es évek elején megugró költségvetési hiányok csökkenhettek. Fontos észre venni, hogy a függetlenségük kihívásával egyik balti állam sem örökölt a Szovjetunió adósságaiból, valamint hogy a Szovjetunió költségvetésébe nettó befizetők voltak. (nato

2005.11.06.

19:50,

ebrd

2005.10.11. 20:20, tol 2005.09.29.19:40) A litván költségvetési politika két fő tevékenységre koncentrált. Egyrészt rendkívüli mértékben csökkentették a szubvenciókat, ami rövidtávon leginkább a mezőgazdaságot sújtotta.

Másrészt az adórendszer egyszerűsítésére törekedtek. Ez

gyakorlatban az egykulcsos adókra való áttérést és a kivételek megszüntetését jelentette. Az indirekt adók arányát folyamatosan emelték, aminek köszönhetően az adóterhek egyre inkább a fogyasztásra terelődtek. Az adórendszer átalakítása nagyfokú hatékonysághoz vezetett, amlyet az a tény is alátámaszt miszerint a az adóbevételek rövid időn belül meghaladták az átalakulás előtti szintet. (Litvánia Általános forgalmi adóból származó bevételei a GDP 8-10 százalékát teszik ki – IMF 2003b:14 ) Az átmenet gazdaságának legfontosabb mutatóiról készítettem egy összefoglaló táblázatot, mely a vizsgált időszak gazdaságának korábban említett trendjeit kívánja szemléltetni. Recesszió és növekedés az átalakuló litván gazdaságban (1989 - 1999)

GDP növekedési üteme (%)

198 9

199 0

199 1

199 2

199 3

199 4

199 5

199 6

199 7

199 8

199 9

1,5

-5

-6.2

21.3

-16

-9.5

3.5

4.9

7.4

5.2

0

3. táblázat: Recesszió és növekedés az átalakuló litván gazdaságban ( 1989 – 1999) Forrás: Dr. Marinovich Endre – Ferkelt Balázs: Az átmenet gazdaságtana, 2004 adatai alapján

16

Az átmenet (1993 -2003) legfontosabb mutatói 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 Bruttó hazai termék(előállításának változása százalékban) Fogyaszói árak alakulása (%) Munkanélküliség (százalék az aktív lakosságban) Foglalkoztatási ráta (Foglalkoztatottak aránya a munkaképes korú lakosság %-ában) Aktivitási ráta (A gazdaságilag aktívak aránya a munkaképes korú lakosság %-ában)

2001

2002

2003

-30.4

-9.8

3.3

4.7

7.3

5.1

-3.9

3.9

5.9

6.8

8.9

410.4

72.2

39.6

24.6

8.9

5.1

0.8

0.9

1.3

0.3

-1.2

4.4

4.5

7.3

16.4

14.1

13.3

14.1

15.4

17

13.8

12.3

-

-

-

65.9

63.8

62.9

65

60.1

58.6

-

-

-

-

-

-

-

72.1

72.6

71.5

70.4

-

-

4.táblázat: Az átmenet gazdaságának legfontosabb mutatói Forrás: Dr. Marinovich Endre – Ferkelt Balázs: Az átmenet gazdaságtana, 2004 adatai alapján

Liberalizálás. Az árak liberalizálása már a nyolcvanas években elindult de csak 199092 között gyorsult fel, bár Litvániában a gyors liberalizáció helyett 1993-ig a hazai ipart védő vámokat vezettek be, mely a vámok 15-30 százalékos szintű növekedését jelentette. A keresekedelem liberalizációjában fontos szerepet játszott az Oroszországtól való függetlenedés valamint az export nyugati országok felé orientálódása. Ez azonban a kívánt mértékben nem valósulhat meg, hiszen az ország nyersanyagokban szegény melyet csak az Oroszországgal illetve Belarusszal való kereskedelme pótolhat. (Simon – Vass 1999)

Privatizáció. A függetlenedéssel mindhárom balti országban kezdetét vette a magánosítás folyamata, de szerkezetében és ütemében a litván privatizáció eltér a másik két balti országétól. A litván állami szektorban viszonylag korán megindult az átalakulás. A magánosítás 1991 februárjában kezdődött az ugynevezett kuponos privatizációval,

17

amelynek során az állami vagyon mintegy 80 százalékát, több mint 6 ezer vállalatot kínáltak fel eladásra. A négy éven át tartó folyamat során a vócserekért a felkínált állami vagyonak mindössze a 30 százaléka kelt el, mert a lakosság kiváltott kuponjait elsősorban lakása és födje megvásárlására fordította. A tulajdonviszonyokban sem következett be gyökeres változás: a vállalati menedzsment sok helyen élt a lehetőséggel, hogy kuponokért cégének maximum 50 százalékát megszerezhesse, ami viszont a külföldi befektetőket tántorította el a vásárlástól. A privatizáció során dolgozói kézbe került vállalati részesedést megtestesítő vagyonhányad Litvániában volt a legkisebb ( a balti országok közül). A készpénzes privatizáció 1995-ös megindulása sem volt sikertörténet kezdetben, mert ekkorra a vállalatok annyira kilátástalan helyzetbe keültek , hogy semmilyen befektetői érdeklődés nem mutatkozott. A gazdasági vezetők ekkor még úgy gondolták, hogy a privatizációt meg kell előznie a vállalatok állami reorganizációjának. Igazi áttörést csak az hozott, amikor 1997-98-ban a nemzetközi tender keretében eladásra

ajánlottak

14

stratégiailag

fontos

távközlési,

olajipari,

energetikai

nagyvállalatot. Az Állami Vagyonalap 1998-as megalapítása után a privatizáció felgyorsult és átláthatóbb keretek között valósult meg. A nemzetközi vállalatok észlelték a kedvező váltpzásokat, ennek köszönhetően 1995 és 1999 között a külföldi közvetlen műkdőtőkebefektetések állománya évente megduplázódott.( Heenan – Lamontage 1999) Az 1998 és 2004 közötti időszakban több mint 5000 vállalkozás és ingatlan lett privatizálva, körülbelül 5,8 milliárd Litas értékben. (lásd 5. táblázat) Több gazdasági szektor magán kézbe kerülése csak viszonylag későn zajlott le, így például a biztosító társaságok 1999-ben, a telekommunikációs szektor 2000-ben és a pénzügyi szektor 2002-ben lett teljes mértékben privatizálva. (Economic Review 2004)

18

Privatizált létesítmények és privatizációs tranzakciók, 1998 - 2004 1998

1999

2000

2001

2002

2003

2004 (9 hónap)

Eladott létesítmények száma (egység)

344

693

939

842

963

787

432

Tranzakciók (millió Litas)

2330

470

902

468

349

910

377

5. táblázat: Privatizált létesítmények és privatizációs tranzakciók, 1998 – 2004 Forrás: Economic Review of the Republic of Lithuania, 2004

19

IV. Gazdasági helyzetkép 2004-2005

Dolgozatom legjelentősebb fejezete a litván gazdaság helyzetéről kíván átfogó képet alkotni. A gazdaság legfontosabb folyamatait és területeit bemutatva, valamint elemezve próbál hiteles helyzetjelentésül szolgálni a balti állam gazdasági életéről. Részletesen elemzésre kerülnek a legfontosabb gazdasági mutatók (GDP, inflációs ráta, munkanélküliségi

ráta,

fizetési

mérleg,

export-importmutatók...stb.),

melyek

segítségével nyomon lehet követni az országban zajló gazdasági trendeket, tendenciákat. A fejezet felépítésében arra törekedtem, hogy a különböző szegmensek elemzésekor ne csak az elmúlt év történéseit és eredményeit vegyem alapul, hanem áfogóbb képet nyújva a folyamatokat hosszabb időre visszatekintve is vizsgáljam azokat. (általában 1996, 1997-től kezdve 2004-ig, vagy ha különböző területeken már 2005-ös adatokhoz is hozzáfértem, akkor az idei évet is elemezve). A fejezetrészek végén Litvánia eredményeit sok esetben összevetettem a ’sorstárs’ államokkal, vagyis az Európai Unióhoz újonnan csatlakozó államokkal.∗ Az eredmények és értékek litván valutában, a Litasban kerülnek szemléltetésre. A dolgozat írásakor 1 Litas 73 forintot ér, valamint 1 euró 3,4 Litasnak felel meg.

IV.1. A litván gazdaságpolitika prioritásai Litvánia Európai Unióhoz való csatlakozása óta meghatározott gazdaságpolitikai célkitűzéseit az alábbiakban foglalhatjuk össze röviden: az erőteljes reál konvergencia minél gyorsabb teljesítése, magas fokú termelékenység elérése és fenntartása a Gazdasági és Monetáris Unió keretein belül, valamint a teljesfokú részvétel megszerzése a Gazdasági és Monetáris Unióban. A litván gazdaságpolitika az euró 2007. január 1.-vel való bevezetését tűzte ki célul, mely törekvése áthatja a gazdaság minden színterének tevékenységét és teljesítményét. Mivel a legfontosabb célkitűzés az Európai Unió szintjéhez való felzárkózás, Litvánia is nagy hangsúlyt fektet a konvergencia program teljesítésére. Litvánia Konvergencia ∗

Az újonnan csatlakozandók alatt a 2004. május 1.-én csatlakozott 10 ország: Szlovénia, Csehország, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Magyarország, Ciprus és Málta értendő.

20

Programja tartalmazza a kormány mindazon gazdaságpolitikai kötelezettségeit, melyek biztosíthatják, hogy az ország gazdasági teljesítménye fenntartható módon teljesítse az előírt konvergencia kritériumokat∗. (Covergence Program for Lithuania, 2005)

IV.2. A litván gazdaság teljesítménye és növekedése Litvánia az elmúlt évek során jelentős gazdasági növekedést produkált. A 90-es évek második felétől folyamatosan és gyorsan növekvő ütemmel bővült az ország gazdasága. Míg 1996-ban a GDP százalékos értéke az előző évhez viszonyítva 4,7 százalék volt, addig az 1997-es növekedési átlag elérte a 7,0 százalékot. Az orosz válságnak a litván exportra gyakorolt hatását követően azonban a reál GDP növekedése 1999-ben negatív lett. (-1,7 százalék). 2001-től kezdve a bővülés dinamikája töretlen. Különösen a 2003-as év volt kimagasló, mely során a reál GDP növekedési üteme elérte a 9.7 százalékot, ezzel a világ leggyorsabban növekvő gazdaságai közé sorolva a litván gazdaságot.(lásd 1.ábra) 2004-ben a növekedés üteme valamelyest mérséklődött , 2003-hoz viszonyítva, a Bruttó Hazai Termék 6,7 százalékkal nőtt, mely folyó árakon 61.801 millió Litasnak felel meg. ( Kazlauskas – Misiunas 2004) 2003-ban és 2004-ben a gyors növekedés kulcsfontosságú forrása a belföldi kereslet bővülése volt. Ennek legfontosabb tényezői a növekvő bérek, valamint a lazuló likviditási korlát, a hitelezés és kölcsönzés egyre kedvezőbb feltételei voltak,

∗

A konvergencia kritériumok: •Az infláció nem lehet több mint a három legalacsonyabb inflációs rátával

rendelkező tagország inflációja plusz 1,5%. ( ez 2004 augusztusában 2,4 százalék volt), •A hosszú távú kamatlábak legfeljebb 2 százalékkal haladhatják meg a három legalacsonyabb inflációs rátájú tagállam hasonló mutatóinak átlagát.( 2004 augusztusában 6,4 százalék), • Az államháztartási deficit nem lépheti túl a GDP 3 százalékát, •Az államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, •Az euró-zónába történő belépés előtt legalább két évig a nemzeti valutának bizonyítania kell árfolyam-stabilitását. Erre a legmegfelelőbben az új európai árfolyam-rendszer (ERM-II) tagjaként van lehetőség.

21

1.ábra : Az aktuális GDP növekedés 2000-2004 (előző évhez viszonyítva) Forrás: Economic Review of Lithuania 2004 melyek mind a beruházásokat mind a háztartások fogyasztásait ösztönözték, ezáltal hozzájárulva a belföldi kereslet jelentős bővüléséhez. A Litván Nemzeti Bank adatai szerint 2003-ban a bankok által nyújtott hitelek száma 52,4%-kal nőtt, mely dinamika 2004 során sem tört meg, a hitelek száma 50,1%-kal növekedett, amely 5.1 milliárd Litasnak felelt meg. A 2004-es év során a magán fogyasztóknak nyújtott banki hitelek szinte megduplázódtak. (Economic Review 2004) A belföldi kereslet bővülése érintette az FDI beáramlást, valamint a növekvő vállalati profitokat és javuló piaci kilátások által támogatott privát beruházásokat is. A gyors növekedés másik forrása a külső kereslet, a nettó export növekvő hozzájárulása volt. Az export növekedését elsősorban az Európai Unióhoz való csatlakozás idézte elő, valamint az azzal összefüggő további piacliberalizálás. Fontos tényező volt a kereskedelembe kerülő javakat előállító szektorok növekvő versenyképessége is. A gyors növekedési ütem azonban 2004 végére, valamint 2005-re megtorpant, melynek fő előidézője a belföldi kereslet növekedési ütemének mérséklődése volt. Ennek legfőbb oka a költségvetési és jövedelempolitika feszesebbé válása, mely nyomán mérséklődik a lakossági fogyasztás és a vállalati beruházások növekedésének üteme is. A belföldi kereslet bővülésének mérséklődése mellett a lassuló növekedést kiváltó további tényezők a romló növekedési és ezáltal importkilátások az EU- 15-ben, ami Litvánia exportjának 60 százalékát teszi ki. A csökkenő importkereslet, valamint a

22

csatlakozás egyszeri, exportot növelő hatásának időbeli gyengülése a nettó export GDP növekedéshez történő csökkenő hozzájárulását eredményezi. A 2005-re vonatkozó előrejelzések szerint a GDP százalékos növekedési értéke várhatóan 6,5 százalékra mérséklődik, vagy még kevesebb értéket is elérhet, attól függően, hogy az uniós támogatások nagy volumenű felhasználása 2006-ra tolódik-e el. A középtávra szóló becslések szerint a növekedés mértéke várhatóan fokozatosan csökkeni fog, míg el nem éri a potenciális, jelenleg felbecsült 5,5 – 6,0 százalékos szintet éves átlagban. A növekedési kényszer evidens a munkaerőpiacon, ahol a 10 százalék feletti munkanélküliségi ráta ellenére, tiltakozások és sztrájkok az elmúlt időszakban jelentős fizetésemeléshez vezettek, főleg a közszférában. A növekedési kényszer nyilvánvalóan megjelenik az ingatlan piacon is. ( IMF 2005.10.03) A Litván Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint a rendelkezésre álló statisztikai adatok és gazdasági mutatók alapján a Bruttó Hazai Termék értéke 2005 harmadik negyedévében folyó árakon 19143 millió Litas volt. Összehasonlítva 2004 harmadik negyedévével , 2000.évi konstans árakon számolva , a GDP 7,6 százalékkal nőtt.

2. ábra: GDP változás 2002-2005, előző év ugyanazon negyedévéhez viszonyítva, 2000es konstans árakon Forrás: Litván Statisztikai Hivatal 2005.10.28 2005 harmadik negyedéve folyamán szinte minden gazdasági tevékenységi területen több hozzá adott érték keletkezett, kivéve azokat a területeket melyek a mezőgazdasághoz , bányászathoz és felszíni fejtéshez kapcsolódnak. A leggyorsabb növekedés a következő szektorokban volt észlelhető: elektromosság, gáz és

23

vízszolgáltatás, építőipar, kereskedelem, szálloda-és vendéglátóipar, közlekedés, logisztika és kommunikáció, pénzügyi közvetítés és más közcélú szolgáltatások. Ebben az évben, eltérően az elmúlt években tapasztalható trendtől, a hozzáadott érték a szolgáltatói szektorban sokkal gyorsabb iramban nőtt (konstans árakon) mit a termelői szektorban. (feldolgozóipar, építőipar és közlekedés) Ennek kiváltó oka a termelői szektor árainak oly szintű emelkedése, mely megelőzte a szolgáltató szektor árait. 2005 első három negyedévének összesített GDP értéke konstans árakon 51517 millió Litasnak felel meg, és 2004 ugyanezen szakához viszonyítva, 2000-es konstans árakon számolva, 6,9 százalékkal növekedett. (Economic Review 2004) Az egy főre jutó GDP 2005 harmadik negyedévében 5589 millió Litas volt konstans árakon számítva. Ez 7,9 százalékkal haladta meg az előző év megfelelő időszakában elért értéket. 2000 óta a kevésbé szezonális és véletlenszerű ingadozások a megelőző negyedévhez viszonyítva folyamatosan emelkednek. (lásd 3.ábra). 2005 harmadik negyedévében a GDP növekedési üteme 2,3 százalékkal bővült összehasonlítva a második negyedévvel, valamint 8,2 százalékkal, ha 2004 harmadik negyedévét vesszük alapul. (STD 2005.10.10. 19:55)

3.ábra: GDP változások 2000-2005 Forrás: Litván Statisztikai Hivatal, 2005.10.28

24

A GDP értékének szektorok szerinti megoszlásából jól látható (lásd 1.táblázat), hogy 2004-ben Litvániában a húzó ágazatok a feldolgozóipar és a belföldi kereskedelem voltak, hiszen csak ez a két szektor ért el két számjegyű hozzáadott érték növekedést. Nyilvánvalóan a kereskedelem a belső piacra koncentrál, míg a feldolgozóipar mind az export mind a belső kereslet felé orientálódik. Az ipar különböző ágazataiban 20 és 90 százalék az aránya az exportálható termékeknek. A feldolgozóipartól és belső kereskedelemtől eltekintve csak két másik szektor, a szállítmányozás, logisztika és kommunikáció, valamint a vendéglátóipar produkált olyan mértékű bővülést mely meghaladja az ország egész gazdaságának átlagos növekedési értékét. Korábban már említésre került húzó ágazatokon kívül a legtöbb gazdasági szektorban 2004-ben a hozzáadott érték növekedése alacsonyabb volt mint 2003-ban. Míg 2005 első három negyedévében, amint a fenti elemzésből látható, a GDP megoszlási struktúrája alapvetően megegyezik a 2004-es évi GDP szektorok szerinti megoszlásával. (SEB, 2005.10.11. 19:35)

6. táblázat :A hozzá adott érték megoszlása a gazdasági szektorok megoszlása alapján Forrás: Litván Nemzeti Bank, 2005.10.03

25

Míg 2003-ban csak egy szektor hozzá adott értékében volt jelentős a visszaesés (egészségügy és szociális munkák), 2004-ben már két gazdasági szektorban volt észrevehető a hozzá adott érték csökkenése: a mezőgazdaság és halászat, valamint bányászat szektorok éves változása 2004-ben már negatív értéket mutat. (lásd 6. táblázat) A bányászati szektor mintegy 8,3 százalékos hozzá adott értékcsökkenést ( konstans árakon) szenvedett el 2004 folyamán, míg a mezőgazdasági szektor értékcsökkenése mindössze 0,1 százalékot tesz ki. Ez leginkább a szektor átszervezésének és a mezőgazdasági reformoknak tudható be, melyek az általánosan silány eredmények ellenére jobban felkészítették az ágazatot a verseny kihívásainak való megfelelésre. (SEB, 2005.10.11.19:35) A GDP felhasználási szerkezete 2004-ben olyan tendenciát tükrözött, mely már 2001-ben elkezdődött a litván gazdaságban: a belföldi piac gazdaságának függősége növekszik, miközben a nettó export relatív súlya csökken. Ezen folyamatot jól tükrözi a 4.ábra, mely a GDP költség szemléletű felhasználási szerkezetét ábrázolja.

4.ábra: A GDP költség szemléletű megoszlása 2001-2004 Forrás: Litván Nemzeti Bank, 2005.10.03

26

2003-hoz viszonyítva , 2004-ben a bruttó belföldi beruházások száma 14,0 százalékkal növekedett. A háztartások fogyasztása 10,8 százalékkal, míg az állami kiadások volumene 6,4 százalékkal emelkedett. Ezekkel ellentétben viszont a termékek és szolgáltatások nettó exportja 19,7 százalékkal, mínusz 3.252,9 millióról mínusz 3.894,4 millió Litasra csökkent. (SEB, 2005.10.11.19:35)

IV.3. Infláció avagy Defláció Bizonyos tényezők együttes hatása alapján Litvániát jelenleg az árstabilitás szempontjából kiugró országnak tekinthetjük. Egyedi helyzetéből adódóan lényegében ő az egyetlen a 10 újonnan csatlakozott ország közül, aki megfelelt az utóbbi években az inflációra vonatkozó Maastrichti kritériumnak. A 2004-es éves infláció 1.2 % volt, mely alatta maradt az előírt 2.4 %-os határnak. (2004-ben a három legalacsonyabb inflációt elérő ország Finnország 0.1%-al, Dánia 0.9%-al és Svédország 1%-al volt.) (Economic Review 2004)

5.ábra : A tíz új tagország : növekedés és infláció, 1996 – 2003 Forrás: IMF 2004 : Selected Issues , Republic of Lithuania, 2005

27

Az ötödik ábra jól szemlélteti Litvánia és az újonnan csatlakozó országok egymáshoz viszonyított helyzetét az infláció és gazdasági növekedés tekintetében. A markáns GDP növekedés ellenére - ami valóban az egyik leggyorsabb a csoportban Litvánia inflációs rátája nagyon alacsony 1996 óta. A három balti ország mindegyikének jellemzője a magas növekedés és alacsony infáció, de Litvániában tapasztalható messze a legalacsonyabb infláció. 40 35 30 25 20 15 10 5 0 -5

35.7

13.1 8.4 2.4

0.3

1.4

2.9

2

-1 1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

-1.3 2003

2004

6. ábra: Éves Infláció Litvániában (%) forrás: Ministry of Economy 2004 Hosszabb távra visszatekintve Litvániában a fogyasztói árak inflációja általánosan lefelé irányuló tendenciát követett. A HICP_infláció (harmonizált fogyasztói árindex)∗ az 1990-es évek második félévében jelentősen csökkent: 1995-ban mintegy 35% volt, míg 1999-től kezdve körülbelül 1%-alá esett. (6. számú ábra) Átlagosan az infláció ezen az alacsony szinten maradt 2002 közepéig, ekkor negatív lett, majd 2003 végén újra emelkedni kezdett. A 3. számú grafikon jól tükrözi az infláció, valamint dezinflációs szakaszait a litván gazdaságnak a 2001-től 2004-ig terjedő korszakban.

∗

az egyes tagállamok által összeállított összehasonlítható fogyasztói árindex; amely a fogyasztói szükségletek közvetlen kielégítésére szolgáló, a tagállam gazdasági területén megvásárolható termékek és szolgáltatások árain alapul.

28

Milyen okokra vezethető vissza a 2002 második negyedévében megjelenő dezinfláció? A dezinflációs folyamat számos fontos gazdaságpolitikai döntést tükrözött, melyek közül a legjelentősebb, hogy a monetáris politika az árstabilitás elérését jelölte meg fő célkitűzéseként, mint ahogy azt a jegybanktörvény is előírja. 1994-ben Litvánia bevezette a valutatanácsi rendszert, melynek alapján a Litast először az USA dollárhoz, majd 2002-ben az euróhoz rögzítették. A dezinflációs folyamatot a fiskális politika kiigazítása, a termékpiacok versenyének elősegítését célzó reformok, a pénzügyi piacok liberalizációja és a munkaerő-piaci reformok is előmozdították. Az 1990-es évek végén az infláció leszorítását viszonylag erőteljes reál GDP növekedés mellett érték el. Az 1998-as orosz válságnak a litván exportra gyakorolt hatását követően azonban a reál GDP növekedése 1999-ben negatív lett, és ez további csökkentő hatással volt az infláció alakulására. Részben a recesszió hatására, de a gazdaság folyamatban lévő átszervezése miatt is a munkanélküliségi ráta 2000/2001ben mintegy 16%-ra nőtt. ( Ministry of Economy 2004; IMF 2004A) Ebben a gazdasági környezetben az egy főre jutó jövedelem növekedése az 1990-es évek végétől jelentősen lelassult. 2000-ről 2002-re a fajlagos munkaerőköltségek növekedése negatív lett, ami az egy főre jutó jövedelem lassú növekedése mellett a munkatermelékenység erőteljes növekedésével magyarázható. Ezen kívül az importárak alakulása is erőteljesen támogatta a dezinflációs folyamatot. Az importárak az 1990-es évek végén, majd 2001 óta ismételten csökkentek. Ez utóbbi csökkenés elsősorban annak volt köszönhető, hogy a litas nominál effektív árfolyama az USA dollárnak az euróval szembeni gyengülése miatt felértékelődött. A 2004-es év tendenciáit tekintve az éves HICP inflációs ráta az év első felében fokozatosan mérséklődött: februárban még negatív volt, majd pozitív lett és augusztusban elérte a 2,2%-ot az előző év azonos időszakához képest. A 2002 közepe és 2004 eleje közötti negatív inflációs ráták elsősorban bizonyos specifikus tényezők együttes figyelembevételével magyarázhatók, mint például a távközlési ágazat mélyreható reformját követő alacsonyabb árak, a fajlagos munkaerőköltségek és az importárak számottevő csökkenése. (SEB, 2005.10.11.19:35)

29

CPI változások havonta 2004-2005

2 1.5

2004 2005

1 0.5 be r D

ov e N

ec e

m

m

be r

r ób e O kt

r be

zt us

Sz ep te m

gu s Au

Jú

liu

s

s ni u Jú

M áj us

Áp ril is

s ciu M ár

ru ár Fe b

Ja

-0.5

nu á

r

0

7. ábra : CPI változások havonta 2004-2004 (%) forrás: SEB bankas 2005 Ezen kívül a feldolgozatlan élelmiszerek árának csökkenése szintén hozzájárult a negatív inflációs rátához. Míg az árak bizonyos mértékig hasonlóképpen alakultak a legtöbb ilyen területen számos más EU_tagországban is, Litvánia általában jobban ki volt téve ezeknek a hatásoknak, mint más országok. 2004-ben azonban a dezinfláció megtorpant, melyben legfőbb szerepe az EU csatlakozás mellékhatásai játszottak. A csatlakozást követően kiigazítások következtek be a szabályozott árak (főleg élelmiszer árak) és a közvetett adók esetében. Így például üzemanyagra, a lakóépületek fűtésére és a dohánytermékekre kivetett közvetett adók emelkedtek. A hatósági árak és adók ezen emelése egyszeri inflációs nyomást eredményeztek . ( Ministry of Economy:Convergence R.2004 ; SEB Bankas 2004) Viszont az EU csatlakozásnak további addicionális inflációs hatása is van, mivel az Egységes Piacon felgyorsul a korábban kialakult árszerkezet átrendeződése. Az átrendeződés az árszínvonal mérséklődésével jár. Ugyanakkor korrigálni kell az árszintet az elsősorban a kereskedelembe nem kerülő javak szektorában. Ez Litvániában, mivel árfolyama rögzített, további addícionális inflációs nyomást okoz(ott).

30

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás egyszeri inflációs hatásai mellett 2004-ben az erőteljesebb áremelkedésekben szerepet játszott az olajárak és ezen keresztül az importált infláció növekedése, valamint a belföldi kereslet erőteljes bővülése. Mivel Litvánia kis és nyitott gazdaságnak számít, az importált infláció és a cserearányok romlása kedvezőtlenül érintette a fogyasztói árak alakulását. A belföldi kereslet növekedése megjelent a beruházási és fogyasztási javaknál is: az előbbi esetében a gyors növekedés és javuló profitkilátások, valamint a közvetlen tőkebefektetések beáramlása, az utóbbinál az erőteljes jövedelembővülés, a lakosság likviditási korlátjának enyhülése, a deviza-eladósodás növekedése volt a meghatározó..

8. ábra :A bruttó havi jövedelmek éves változása (%) forrás : SEB bankas 2005 A

2004-es

évi

infláció

termelékenységnövekedés

mögött hatásai,

elsősorban a

növekvő

a

kiugróan

munkaerőhiány

gyors miatt

GDP

és

erőteljes

bérnövekedés (lásd 7.grafikon), valamint részben a devizahitelezés gyors felfutása miatt is erőteljesen bővülő belföldi kereslet és lakossági fogyasztás állnak. (ICEG 2005/1)

31

A 2005. év folyamán a magas inflációt eredményező tényezők megegyeznek a fent említett folyamatokkal, kiemelve a bérinfláció emelkedését valamint szabályozott ágazatokban és tömegközlekedésben bekövetkezett áremelések. A havi fogyasztói árindex növekedése felgyorsult 2005 első negyedévében, melyet a közlekedés, ruházkodás valamint egészségvédelem és élelmiszerárak növekedése idézett elő. Eközben a 12 hónapos inflációs ráta a februári 3.2%-ról 1.8%-ra csökkent Júliusban. A termelői árak különösen gyorsan emelkedtek az azt megelőző 12 hónapban, 2004 júliusától 2005 júliusáig mintegy 12.3 %-al (éves átlag). Az előrejelzések alapján további infláció várható, melyet többnyire a szolgáltatási szektor valamint az olaj magas világpiaci ára gerjeszt. A litván szakértők prognózisai, miszerint az éves átlagos infláció 2.7 %-ot eléri, valamint decemberben a 12 hónapos infláció 2.2% lesz, reálisnak tűnnek,így az euró 2007-es bevezetése is, azonban egy külső sokknak lehet olyan inflációs hatása amely már nem teljesíti az inflációra vonatkozó maastrichti kritériumot. A 2005 júliusában Vilniusba látogató IMF bizottság a közkiadások megszorítását, valamint a hitelnövekedés megfékezését javasolta, de ellenérzését fejezte ki az adó emeléssel, és az infláció féken tartására irányuló ármanipulációval kapcsolatban. A hazai kereslet növekedés fő tényezője a kölcsönök számának lendületes emelkedése, melynek előidézői a háztartások növekvő bevételei, csökkenő kamatlábak (az átgondolt és hiteles gazdaságpolitika valamint az ERM II tagság eredményeképpen),a tőzsde és ingatlanárak jótékony hatása, keresleti oldalról a háztartások vásárlásának ösztönzése adókedvezményekkel, valamint kínálati oldalról a bankok közötti pénzügyi verseny kiéleződése voltak. ( IMF Fund Staff Visit 2005) Természetesen a kérdés felmerül, vajon ez a hitel robbanás jelent –e bármilyen kockázatot a gazdasági növekedésre és a pénzügyi stabilitásra? A túlfűtöttségtől való aggodalmat mérsékli az a tény, miszerint Litvánia (ugyanúgy mint Balti szomszédjai) alacsony szintről kezdte: az EU 25 tagállamához mérten az ország a második legszegényebb a banki hitelek GDP-hez viszonyított

arányát tekintve.

Valamint az IMF árfolyam kiegyenlítésre utaló nyomokat sem talált és az árfolyam is kissé erősödött, egészséges külső versenyt jelezve. ( ICEG – Q.Report 2005)

32

IV.4. Az államháztartás helyzete Litvániában az elmúlt évek folyamán kissé romlottak az elsődleges és teljes ESA 95*alapon számított államháztartási egyenlegek. A 2005. évi adatok hiányában a dolgozat a 2004. illetve 2003. évi adatokat veszi alapul. A 2004. évben a GDP arányos államháztartási hiány meghaladta a 2 százalékot, de még így is jóval a hiánymutató 3 százalékos referencia értéke alatt maradt. 2002-ről 2003-ra a hiány mindössze 0,4 százalékponttal növekedett, míg 2003-ról 2004re a költségvetési hiány növekedése elérte a 0,7 százalékpontot. 2002-ben és 2003-ban a GDP-arányos hiány nem haladta meg jelentősen az állami beruházások GDP-hez viszonyított kiadásait ( lásd 7. táblázat).

Az Államháztartás fiskális helyzete (GDP százalékában)

Az Államháztartás egyenlege Referencia érték Egyenleg állami beruházások nélkül Az államháztartás Bruttó adóssága Referencia érték

2002

2003

2004

-1.5

-1.9

-2.6

-3

-3

-3

1.4

1.1

0.6

22.4

21.4

21.4

60

60

60

7. táblázat : Az Államháztartás fiskális pozícója Forrás: ECB 2004 1996-tól kezdve a GDP-hez viszonyított költségvetési hiány kezdetben változó volt, majd javuló tendenciát mutatott (lásd a 9.ábra). Az 1996. évi 3,6%-os értékről a GDParányos államháztartási hiány 1997-ben először 1,2%-ra csökkent, majd 1998-ban ismét 3,0%-ra, 1999-ben pedig 5,6%-ra nőtt. Az azt követő években az egyenleg fokozatosan javult, így 2002-ben a hiány már csak 1,5%-ot tett ki, azután 2003-ban viszont 1,9%-ra nőtt.. Az állami költségvetés egyenlegének nem konjunkturális

jellegű

változásai

tartós

szerkezeti

változások

vagy

átmeneti

intézkedések hatásait tükrözhetik. A rendelkezésre álló adatok arra utalnak, hogy a *

ESA: European System of Accounts, Integrált Számlák Európai Rendszere

33

2002. évi csekély emelkedéssel szemben 2003-ban az átmeneti intézkedések 0,4 százalékponttal növelték meg a hiányt.

9. ábra : Államháztartási egyenleg a GDP százalékában 1996 – 2003 Forrás: ECB 2004 A többi költségvetési mutató alakulásával kapcsolatban a 10. ábra kívánja érzékelteti az államháztartás összes kiadásainak hirtelen történő markáns emelkedését 1996–1999 között .

10. ábra : Az államháztartás kiadásai és bevételei a GDP százalékában, 1996 – 2003 Forrás: ECB 2004

Ennek oka főként a folyó kiadások emelkedésében, ezek között az alkalmazotti fizetések és szociális juttatások emelésében rejlik, de a tőkekiadások növekedése is közrejátszott benne. 1999 után az államháztartás kiadásainak hányada csökkent, mivel valamennyi kategóriában visszafogták a kiadások GDP-hez viszonyított arányát.

34

Különösen a tőkekiadások estek vissza lényegesen 2000-ben. 2003-ban 3,8 százalékponttal kevesebb volt a GDP arányos kiadás, mint 1996-ban. Az államháztartás GDP-hez viszonyított bevételei 1996–1998 között növekedtek, 1999– 2003 között pedig csökkentek. 1996 és 2003 között 2,0 százalékpontot estek. 2004-re a költségvetési deficit 2,6 %-ra növekedett . Az alacsony adósságállomány miatt az államháztartási egyenleg ezen romlása mögött az elsődleges egyenlegek csökkenő többlete állt, amit elsődlegesen az EU csatlakozást követően bővülő finanszírozási kiadások és az állami beruházások erőteljes emelkedése okozott. Az Európai Központi Bank előrejelzései szerint az államháztartás összes kiadásainak aránya növekszik, mégis a GDP arányos hiány 2007-ig 1,5 %-ra esik vissza. Viszont a 2005.-ös év államháztartási egyenlegének eredményei és előrejelzései alapján a hiány növekedése várható, mely mögött az elsősorban a romló elsődleges egyenlegek állnak. A 2005-ös év folyamán Litvániában is csökkeni fognak a bevételek és növekedni a kiadások. E mögött a növekvő EU-s befizetések, az adóreformok bevételeket mérséklő hatása, valamint a 2005-ben mérsékeltebb gazdasági növekedés állnak. Valószínűleg 2005-ben - a korábbi évekkel ellentétben -

Litvániának sem sikerül

teljesíteni az államháztartási egyenlegre vonatkozó Maastrichti kritériumot. ( ECB 2004 , SEB 2004, ICEG 2005/1, Ministry of Finance: Convergence R. 2005) Ha összehasonlítjuk Litvánia államháztartási egyenlegének helyzetét, valamint változásának tendenciáit a többi újonnan csatlakozó ország eredményeivel, láthatjuk hogy 2004-ben a balti országok kivételével mindenhol javultak az államháztartási egyenlegek (lásd 8. grafikon). De fontos észrevennünk, hogy a közép-európai gazdaságok lényegesen magasabb államháztartási hiánnyal rendelkeznek, így az ő esetükben a fenntartható növekedés elengedhetetlen feltétele a hiányok lefaragása. Míg a balti országok esetében (így Litvániában is) az államháztartási hiány szintje jóval alacsonyabb. A 8. számú grafikon jól szemlélteti az ellentétes dinamikát a két ország csoport között, miszerint a magasabb hiánnyal rendelkező országok csökkenő tendenciát produkálnak, míg az alacsonyabb hiánnyal rendelkezők egyenlegei romlanak. Litvánia esetében a 2003 és 2004 közötti időszakban növekedett szembetűnően a hiány az államháztartás költségvetési egyenletében. ( ICEG 2005)

35

11. ábra : Az államháztartási egyenlegek alakulása az új tagállamokban Forrás: ICEG 2005/1

IV.5. Az államadósság mértéke Az államadósság mértékének vizsgálatakor nagyon fontos szem előtt tartanunk, hogy Litvánia önállósodásával párhuzamosan nem örökölt a Szovjetunió adósságaiból. Tehát alapvetően a rendszerváltás idején teljesen új államként a nulláról indulhatott, mely hatalmas előny az ország javára az államadósságra vonatkozó maastrichti kritérium teljesítésénél. Mivel az állam adósságának szintje ilyen alacsony, nincs olyan szerkezeti vagy makrogazdasági

tényező,

amely

megkérdőjelezné

fenntarthatóságát

és

finanszírozhatóságát. Litvániában az adósságdinamika is kedvezően alakul, hiszen a nominális kamatszínvonal és kamatkiadások GDP arányos értéke alacsony, a magas fokú növekedésnek köszönhetően kedvező a reálnövekedés és az államadósságon fennálló átlagos reálkamat közötti eltérés, ami együttesen az adósság/GDP mutató stabilizálásához vezet. Ennek megfelelően 2004-ben az adósság/GDP mutató csökkent Litvániában, de az előrejelzések szerint a 2005-ös évben az adósság növekedése várható, bár nem számottevő mértékben. ( SEB 2004)

36

2004-ben a litván államadósság a GDP 21,4%-át tette ki, tehát bőven a 60%-os referenciaérték alatt maradt. Az

államadósságra

vonatkozóan

legkorábban

1997-től

kezdve

állnak

rendelkezésre adatok. (SEB 2004) Az 1997 és 2003 között eltelt időszakban a GDParányos államadósság 5,6 százalékponttal növekedett (lásd a 12.grafikont). Kezdetben fokozatosan nőtt: az 1997. évi 15,8%-ról 1998-ban 16,8%-ra, majd 1999-ben hirtelen 23,0%-ra ugrott. 2000-ben ez a mutató tovább emelkedett 23,8%-ra, majd 2003-ban 21,4%-ra esett vissza.

12. ábra : Az államháztartás bruttó adóssága 1996 - 2003 Forrás : ECB 2004 A 12. ábra b, részéből részletesebben kitűnik, hogy 2001-ig az államadósság növekedését, különösen 1998–1999 során, az elsődleges hiány okozta, 1999-től kezdve pedig a negatív növekedés/kamatláb különbözet, 2002 és 2003 kivételével. 2001-től kezdve elsősorban a privatizációs bevételeket és a devizában meghatározott államadósságon realizált átértékelési nyereségeket tükröző költségvetési hiány– adósság kölcsönhatása csökkentette az államadósságot. Az 1990- es évek derekán és a 2000-es évek elején tapasztalható folyamatok — a többi államhoz képest alacsony litván adósságállomány kiinduló szintjétől függetlenül — az elsődleges hiány és az azzal ellentétes adósságdinamika közötti szoros kapcsolat jeleinek tekinthetők. Ebben az összefüggésben megemlíthető, hogy a rövid lejáratú államadósság részaránya 1997- től kezdve folyamatosan csökken. A 2003. évi adatok alapján a rövid lejáratú államadósság

37

részaránya alacsony, és az adósságráta szintjét tekintetbe véve a költségvetési egyenlegek viszonylag kevéssé érzékenyek a kamatlábak változásaira. Bár a devizában fennálló államadósság magas, ennek az állománynak a 80%-ánál is több euróban van meghatározva. A költségvetési egyenlegek emiatt viszonylag kevéssé érzékenyek az euró/litas árfolyamon kívüli többi árfolyam változásaira, pedig az egyéb valutákban meghatározott államadósság részaránya is számottevő. (Ministry of Economy 2004, SEB 2004, ECB 2004)

Az államadósság bruttó mértéke 1999 - 2003 1999

2000

2001

2002

2003

Az államadósság bruttó mértéke (millió Litas)

9.963,30

10.841,63

11.100,54

11.591,08

12.032,51

Az államadósság bruttó mértéke a GDP százalékában

23

23,8

22,9

22,4

21,4

8. táblázat: Az államadósság mértéke 1999 – 2003 Forrás: Ministry of Finance: Convergence P. 2005.01 A litván pénzügyminisztérium előrejelzései szerint az államadósság GDP-hez viszonyított aránya a 2005-ös évben növekedni fog 0,8 százalékponttal( lásd 9.táblázat), de középtávon a hiány mérséklődni fog , majd a GDP 20 %-a körül stabilizálódni. A hiány mérséklődése mögött előre láthatóan a gyors ütemű GDP növekedés fog állni.

38

Az államadósság alakulása, előrejelzések a GDP százalékában)

Az államháztartás bruttó adóssága

2003

2004

2005

2006

2006

21.4

20.1

20.9

20.3

20.1

-1

-1.3

0.8

-0.6

-0.2

Az államháztarás adósságának változása

Az adósság változását befolyásoló tényezők Kamatláb

1.3

1.1

1.1

1

1

Elsődleges egyenleg

0.6

1.5

1.4

0.8

0.5

Nominális GDP növekedés

-1.9

-1.9

-2

-1.9

1.8

9. táblázat Az Államadósságra vonatkozó előrejelzések Forrás: Ministry of Finance : Convergence P. 2005.01

Ha összevetjük a litván államadósság mértékét a többi újonnan csatlakozó országéval, láthatjuk hogy Litvánia a harmadik a rangsorban – Észtország és Lettország után - , akinek a legalacsonyabb az adósság szintje.(lásd 13. ábra)

13. ábra : Az államadósság/GDP alakulása az új tagállamokban Forrás: ICEG 2005/1

39

IV.6. Litvánia hitelminősítése Litvánia hitelminősítésének bemutatásához a Litván Pénzügyminisztérium hosszú-és rövid lejáratú hiteleit minősítő táblázata szolgált segítségül. Az alábbi táblázat a három leghíresebb elemző cég : a Moody’s, Standard and Poor’s és a Fitch ratings eredményeit tartalmazza.

A minősítés dátuma

Hosszú lejáratú hitelek minősítése Külföldi valuta

Rövid lejáratú hitelek minősítése

Nemzeti valuta

Külföldi valuta

Nemzeti valuta

Moody's 2003 12 2003 03 2002 11 2000 02 1999 02 1997 12 1996 09

A3 / poz Baa1 / poz Baa1 / neutr Ba1 / poz Ba1 / neutr Ba1 / neutr Ba1 / neutr

A3 P-2 Baa1 Baa2 Baa3 Baa4 Standard & Poor's

2005 02 2004 02 2003 07 2002 04 2001 07 2000 04 1998 10 1997 06

A- / poz A- / neutr BBB+ / poz BBB+ / neutr BBB- / neutr BBB- / neutr BBB- / neutr BBB- / neutr

AAAABBB+ BBB+ BBB+ BBB+

-

A-2 A-2 A-2 A-2 A-3 A-3 A-3 A-3

A-2 A-2 A-2 A-2 A-2 A-2 A-2 A-2

F2 F2 F2 F3 F3 F3 F3 B B -

C -

Fitch Ratings 2005 02 2004 07 2004 01 2003 11 2002 12 2002 02 2001 05 2000 03 1999 02 1998 02 1997 01

A- / poz A- / poz BBB+ / poz BBB / poz BBB / neutr BBB- / poz BBB- / neutr BB+ / neutr BB+ / neutr BB+ / neutr BB+ / neutr

A A A AABBB+ BBB+ BBB+ BBB+ BBB+ BBB+

10. táblázat : Litvánia hitelminősíte 1997 – 2003 Forrás : Ministry of Finance: Credit ratings, 2005, 11.15.21:50

40

A hitelminősítés egy adott ország hitelképességéről alkotott aktuális vélemény, tekintettel egy meghatározott pénzügyi kötelezettségre, pénzügyi kötelezettségek meghatározott körére vagy egy speciális pénzügyi programra. Figyelembe veszi a hitelnyújtók, biztosítók vagy a hitelnyújtás más formáiban történő hitelképességét., és tekintettel van a valutára melyben a kötelezettség meg van határozva. Hitelminősítés vonatkozhat hosszú-vagy rövid lejáratú hitelekre. A rövid lejáratú hitelminősítések értelemszerűen olyan kötelezettségekre vonatkoznak, melyek az adott piacon rövid- távúnak határoznak meg. Ez Litvánia esetében is az egy évre vagy annál rövidebb időtartamra szóló kötelezettségeket foglalja magába. A hosszú lejáratú hitelek minősítésében három tényező játszik fő szerepet: A fizetés valószínűsége, tehát a kötelezettnek sikerül-e a meghatározott feltételek betartása, a kötelezettség természete és teljesítése, valamint a kötelezettség betartásának biztosítása olyan nem várt helyzetekben, mint csődeljárás, újjászervezés vagy más átrendeződések. Mivel a Moody’s elemzési eredményei közül a legfrissebbek 2003-ra vonatkoznak, így a továbbiakban a másik két cég mutatóit veszem alapul. A táblázat adatai 1997-től kezdve 2005 elejéig tartalmaznak minősítési értékelést, melyek szemmel láthatólag konstans javuló tendenciát mutatnak. Így a legfrissebb, 2005 elején meghatározott minősítés már A kategóriába sorolja Litvánia hosszú lejáratú hitelekre vonatkozó megbízhatóságát. Ebben a tekintetben mindkét elemző cég véleménye megegyezik, tehát a Standard and Poor és a Fitch Ratings is A-/pozitív jelzéssel

illette

meg

a

külföldi

valutában

nyújtott

hosszú

lejáratú

hitelek

megbízhatóságát. Ez magas hitelminőséget jelent, mely alacsony kockázattal bír. Bár a

gazdasági

környezet és piaci feltételek hátrányos változásai jobban befolyásolhatják a kötelezettség teljesítését mint a magasabb A kategóriákban (AA, AAA) , mégis a kötelezett képessége, hogy eleget tegyen a kötelezettségének

elég erős. Ugyanez

vonatkozik a nemzeti valutában, a Litasban nyújtott hosszú lejáratú hitelekre is. Ez hatalmas előrelépést jelent Litvánia pénzügyi megbízhatósága terén. A litván rövid lejáratú hitelek esetében a

Standard and Poor és a Fitch Ratings

különböző jelöléseket használnak Így az előbbi A-2-vel, míg az utóbbi F2-vel illette a litván

rövid lejáratú hitelképességet, de alapjába véve a két jelzés jelentésében szinte

teljesen megegyezik. Mindkét esetben jó hitelképességet határoztak meg, a pénzügyi

41

kötelezettségek időben való teljesítésének kielégítő képességét. De ebben a kategóriában mindenképp számolni kell a gazdasági feltételek megváltozásával járó kockázat növekedésével. Ha összehasonlítjuk Litvániát a többi Közép-és Kelet európai országgal a hosszú lejáratú hitelek megbízhatóságának tekintetében az ország jó helyen szerepel, egy szinten Magyarországgal, Szlovákiával és Lettországgal. A táblázatok alapján az elemző cégek véleménye szerint Litvánia hitelképessége egyre erősödik, kielégítő a kötelezettségek teljesítésének megbízhatósága . ( Ministry of Finance, 2005)

Standard and Poor's

Moody's Ország Hosszú lejáratú Szlovénia Észtország Cseh Köztársaság Magyarország Szlovákia Lettország Litvánia Lengyelország Bulgária Oroszország Horvátország Kazahsztán Románia

Hosszú lejáratú

Fitch ratings Hosszú lejáratú

Aa3

AA-

AA-

A1

A

A

A1

A-

A

A1

A-

A-

A2

A-

A

A2

A-

A-

A3

A-

A-

A2

BBB+

BBB+

Ba1

BBB

BBB

Baa2

BBB-

BBB

Baa3

BBB

BBB-

Baa3

BBB-

BBB-

Ba1

BBB-

BBB-

11. Táblázat : Közép-és Kelet Európa hitel minősítése 2005 Forrás: Moody's (2005 10 25), Standard & Poors (2005 10 27), Fitch Ratings (2005 10 11)

42

IV.7. A litván munkaerőpiac A litván munkaerőpiac nagyon sok tekintetben jól működik. Az üzleti szféra folyamatos átrendeződése, változása mindig új munkahelyek kialakulását és magas szintű forgalmat biztosít. A munkaerő piaci intézmények általában véve rugalmasak, kivéve a munkaidőre vonatkozó szabályozást, amely így határt szab a részmunka idő és túlóra mennyiségi elterjedésének. 2004 folyamán Litvániában az átlagos bruttó havi jövedelem 1261 Litasnak felel meg, mely éves bázison 2003-hoz viszonyítva 3,9 százalékos bérnövekedést jelent. Euróban számítva a litván átlag jövedelem 365 euró, tehát jóval alatta marad az unió régi tagországainak átlagos bruttó havi jövedelmétől. (Economic Review 2004) A bérekre kivetett magas adó viszont nem ösztönöz megfelelően a munkára, valamint növeli a munkaerő költséget. Egy átlagos litván dolgozó esetében a személyi jövedelemadó valamint a társadalombiztosítás együttesen a bruttó jövedelme 36 százalékát teheti ki, és emellett a munkáltató még fizet az alkalmazottja után 31 százalékot. A minimálbér színvonala közelít az átlagos bruttó bér 50 százalékához. A dolgozók körülbelül 18 százaléka keres minimálbért, bár nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt, miszerint a jövedelemadó és társadalombiztosítás elkerülése érdekében többen alacsonyabb keresetet jelentenek be. 2004 májusában a minimálbért 16 százalékkal megemelték, hogy ezzel is vonzóbbá tegyék a munká(vállalás)t. Így a minimálbér összege 500 Litasnak felel meg jelenleg, mely 5,2 százalékos emelkedést jelent 2003hoz viszonyítva éves alapon. ( SEB 2004)

43

14. ábra : A regisztrált munkanélküliek átlagos számának változása 2002-2004 Forrás : Ministry of Economy, Economic Review 2004 2004 sorban a harmadik év volt amikor Litvániában a munkaerőpiacon csökkent a munkaerő-kínálat, valamint csökkent a regisztrált munkanélküliek száma is, ezzel egy időben folyamatosan magas szintű volt a munkaerő-kereslet. A tavalyi év során a Munkaügyi Hivatalban regisztrált munkanélküliek száma 142,500 fő volt, mely 24,500zal vagyis 14,7 százalékkal kevesebb mint 2003-ban. (lásd 14. ábra) A munkaképes lakosságra eső munkanélküliségi arány 6,8 százalék volt. A mutató 1,3 százalékkal csökkent éves alapon 2001-hez viszonyítva, amikor az ország munkanélküliségi rátája rekord mennyiséggel, 4,3 százalékkal csökkent. (Eeconomic Review 2004) Miközben az átlagos munkanélküliség szintje szinte változatlan maradt, 2004-ben nőtt a különbség a nők és férfiak munkanélküliségi aránya között. A munkaképes nők éves átlaga és a regisztrált női munkanélküliek közötti arány 7,8 százalék volt, míg ugyanez az arányszám a férfiaknál 5,9 százalék. Az 1. számú ábrán jól látható hogy a regisztrált női munkanélküliek száma 1,9 százalékponttal meghaladta a férfiak számát. A Litván Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint 2005 első negyedévében a foglalkoztatottsági ráta – a 15-től 74 éves korig terjedő lakosság körében – elérte a 61,4 százalékot, míg 2004 első negyedévében a ráta 59,9 százalékot tett ki. Tehát erre az időszakra a munkanélküliség százalékos aránya ,a 15-74 éves korosztályra számítva ,13

44

százalékról 10,2 százalékra csökkent, mely a növekvő munkaerő keresletnek valamint a fiatalok körében oly népszerű külföldi munkavállalásnak köszönhető. Mivel Litvánia EU csatlakozása új lehetőségeket teremtett a legális külföldi munkavállalás területén, sok litván állampolgár választotta az emigrációt vagy ideiglenesen vagy hosszú távra. A Litván Statisztikai Hivatal felmérése szerint a litván népesség 15 százaléka tervezi, hogy külföldre megy tanulni vagy dolgozni, és ebből 1,3 százalékuk örökre elhagyná az országot. Tehát az emigráció hosszú távon hatalmas terhet ró mind az üzleti mind a közszférára. Mivel a fiatalok körében a legelterjedtebb az elvándorlás, az 55 és 64 év közötti korosztály aránya egyre nagyobb a foglalkoztatottak körében. 2003-ban a foglalkoztatottak száma ebben a korcsoportban 158 ezer volt, míg 2004-ben már 165 ezer. Ez a változás jól szemlélteti, hogy Litvániának is szembe kell néznie az öregedő társadalom problémájával, hiszen ha a fiatalabbak körében hosszú távon is népszerű marad a nyugati magasabb fizetésekért elhagyni az országot; a munkaerőpiac

egyre

kilátástalanabb helyzetbe fog kerülni. (SEB 2004) A regisztrált munkanélküliek körében rendkívül magas a tartósan munkanélküliek száma, vagyis azok a személyek akik már legalább egy éve vagy régebb óta keresnek munkahelyet. 2004-ben az ő számuk elérte a 101 ezret, tehát az összes munkanélküli 59 százalékát. Ez az arány 2005-ben is magas marad, az összes munka nélkül lévő személyek 57,7 százaléka esik bele a tartósan munkanélküli kategóriába, melynek két harmada 25 és 54 év közötti korú. Mindezek ellenére a közszférában történő fizetés emelések a közel múltban az egész gazdaságban a keresetek további növekedéséhez vezettek. A munkaerő kínálat és kereslet közötti összhang hiánya minden valószínűséggel további bérnövekedést fog előidézni miközben ezzel egyidejűleg tartós munkanélküliség alakul ki. 2005 során a gyors gazdasági növekedés valamelyest enyhítette, enyhíteni fogja a munkanélküliség mennyiségét.

45

12. táblázat: Foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlása Forrás: SEB, 2005. 10. 04 Az 12. számú táblázat szemlélteti a foglalkoztatottak számának megoszlását a különböző gazdasági szektorokban. A táblázatból kitűnik, hogy a múlt év végén a mezőgazdaságban foglalkoztatott személyek száma 203,5 ezer, vagyis az összes foglalkoztatottak 14,1 százaléka. Ezen arányszám értelmében a mezőgazdasági szektor először csúszott vissza a harmadik helyre, a bányászat és feldolgozóipar valamint belföldi kereskedelem mögé. E két utóbbi szektor alkalmazottainak száma 2,4 és 11,6 százalékkal bővült. A belföldi kereskedelem terén további nagyarányú bővülés várható, hiszen ezen a területen a kevésbé képzett munkaerő is alkalmazható. Valamint ahogyan dolgozatom GDP-vel foglalkozó részében szemléltettem a belföldi kereskedelem számít a leggyorsabban bővülő gazdasági szektornak Litvániában. Az építőiparban foglalkoztatottak száma 112,1 ezerről 118 ezerre emelkedett, 5,3 százalékos bővülést produkálva ezzel. Az építőipar ágazatban már érzékelhető a hozzá értő szakemberek és munkások hiánya, amely a későbbiekben akadálya lehet a nagyobb volumenű beruházásoknak.

Rövidtávon megoldást jelenthetnek a FÁK országaiból

Litvániába érkező vendégmunkások, de a potenciális építőipari munkások ugyanúgy mint a litvánok a nyugati országokban próbálnak szerencsét.

46

Stagnált a száma az energia szektorban dolgozóknak, viszont az Ingalinai Atomerőmű bezárását követően a jelentős csökkenés a munkahelyek számát tekintve a 2005-ös és 2006-os statisztikákban fognak mutatkozni. A vendéglátó ipari szektorban 13,2 százalékkal bővült a foglalkoztatottak száma, mely főleg az uniós csatlakozás eredményeképpen növekvő turizmusnak és üzleti utaknak köszönhető. (IMF 2004, SEB 2004) Összefoglalva a munkavállalók szemszögéből jelenleg az ingatlanpiac, belföldi kereskedelem és a vendéglátóipar a legvonzóbb gazdasági szektorok.

IV.8. Litvánia külgazdasága A dolgozat külpolitikát tárgyaló részében már szemléltetésre került Litvánia tagsága a nemzetközi szervezetekben, részvétele a különféle integrációkban. Ezért a külgazdaságát elemző részben nem kerül még egyszer felsorolásra a gazdasági, politikai és számos más területet érintő együttműködések listája. Ezen fejezet elsődleges célja a fizetési mérleg tételeinek elemzése, nagy hangsúlyt fektetve az ország exportjának és importjának alakulására az elmúlt esztendőben. Ezen belül fontos szerepet kap a külkereskedelem termékszerkezet, valamint kereskedelmi partnerek szerinti felosztása, végül a működőtőke-áramlás megoszlása.

IV.8.1.

Folyó fizetési egyenleg

2004-ben a folyó fizetési mérleghiány elérte a 444 milliárd Litast, mely a GDP 7,2 százalékának felel meg. 2003-hoz viszonyítva a hiány 587,5 millió Litassal, vagyis 15,2 százalékkal nőtt. (lásd 13. táblázat) 2004-ben a folyó fizetési mérleghiány emelkedése a külkereskedelmi mérleghiány növekedésének tudható be, miközben azt alapvetően csökkentette a szolgáltatási mérleg pozitív feleslege. Amint már említésre került; a lendületes gazdasági fejlődés, a növekvő jövedelmek és a kedvezőbb hitel feltételek jelentősen felerősítették a belföldi keresletet az elmúlt évben. Értelemszerűen az egyre növekvő

47

belföldi kereslet a fogyasztási cikkek nagyobb volumenű importját idézte elő, ezzel növelve a külkereskedelmi mérleghiányt. ( Barzdzius

IV.8.2.

2004)

Külkereskedelem A Litván Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2004-ben a litván termékek

exportja 21 százalékkal növekedett 2003-hoz hasonlítva, míg az import mennyisége 15,8 százalékkal nőtt.(lásd 14.táblázat) A jelentős exportnövekedés a litván vállalatok viszonylag magas szintű versenyképességének, a munkaerő magas termelékenységének, és a legfontosabb külkereskedelmi partnerekhez viszonyított tartósan stabil export áraknak köszönhető. A termékek importjának növekedése az egyre bővülő belföldi keresletnek és az amerikai dollár gyengüléséből eredő árcsökkenésnek tudható be.

13. Táblázat : A Folyó Fizetési egyenleg változása 2003-2004

A Folyó Fizetési egyenleg változása 2004, millió Litas

2003, millió Litas

Változás, százalékban

Folyó fizetés egyenleg

-4441,54

-3854

15,2

Kereskedelmi egyenleg

-6452,11

-5140,78

25,5

2557,75

1887,91

35,5

-1478,09

-1490,74

-0,8

930,91

889,59

4,6

Szolgáltatások egyenlege Jövedelmek egyenlege Folyó transzferek egyenlege

Forrás: Raimundas Barzdzius: Review of the Balance of Payments 2004

48

2003

2004

Különbég

milliárd Litas

milliárd Litas

%

Kereskedelmi Forgalom

50,7

59,8

17,9

Export

21,3

25,7

21

Import

29,4

34,1

15,8

Egyenleg

-8,2

-8,4

2,4

Mutatók

14. Táblázat : Litvánia Külkereskedelmi mutatói Forrás: Economic Review 2004

Litvánia gazdasága kis méreténél fogva nyitottnak mondható. GDP-jének több mint 80 %-a külkereskedelmi forgalmából származik. A partner országok három-negyedével a szabadkereskedelmi megállapodások keretében zajlik a kereskedelmi forgalom, melynek növekvő hányadát az EU-országokkal bonyolítja. Litvánia 2004. évi exportja 25,7 milliárd Litas, importja 34,1milliárd euró volt. (lásd 14.számú táblázat) ( Economic Revieww 2004, Bratcikoviene – Jociene 2004 ) Földrajzi értelemben Litvánia külkereskedelmét alapvetően az EU piaca határozta meg (lásd 15.,16. ábra). 2003-hoz mérten 2004-ben az EU országokba irányuló termékek exportja 28,6 százalékkal ugrott meg,

mely Litvánia összes

kivitelének 66,4 százalékát tette ki, miközben a tagállamokból érkezett import 11,9 százalékkal emelkedett, amely mennyiség az összimport 63 százalékának felelt meg. A vizsgált időszakban az EU tagországokkal folytatott külkereskedelem mérlegének hiánya 1,5 milliárd Litassal csökkent.

49

Litvánia főbb kereskedelmi partnerei a kivitel mennyisége alapján (millió litas) 13290,58

EU 17096,21

2169,37

Németország

2633,65

2041,2

Lettország

2588,02 1108,61

Franciaország

1624,22

1396,4

Anglia

1369,71

2003

729,71

Lengyelország

2004

1242,23

751,85

Hollandia

1242,25

3219,25

FÁK

4156,36 4752,8

Egyéb ország

4475,39 0

2000

4000

6000

8000

10000 12000 14000 16000 18000

15. ábra: Litvánia főbb külkereskedelmi partnerei a kivitel mennyiség alapján Forrás: Raimundas Barzdzius: Review of the Balance of Payments 2004

2004-ben a külkereskedelmi egyenleg pozitív volt 10 EU országgal (25-ből); többek között az Egyesült Királysággal, Franciaországgal, Spanyolországgal, Svédországgal, Észtországgal és Lettországgal. Németországgal, Lengyelországgal és Finnországgal azonban a mérleg deficitet mutatott. A FÁK államaiba irányuló export volumene 29,1 százalékkal nőtt a tavalyi év folyamán.( lásd 1., 2.grafikon) Ez főleg az Oroszországgal és Belorussziával folytatott kereskedelem élénk bővülésének a következménye. (mely hozzávetőlegesen 37,5 százalékkal bővült az elmúlt időszakban) A FÁK országaiból érkező áruk importja 26,4 százalékkal bővült, miközben a FÁK tagországaival folytatott külkereskedelmi mérleg hiánya 2004 folyamán közel 1 milliárd Litassal bővült. A vizsgált időszak folyamán a többi országgal bonyolított kereskedelem pozitív egyenlege csökkent. (ebbe értendő az összes kereskedelmi partner kivéve az EU és FÁK tagállamok) . ( Barzdzius

50

2004)

Litvánia főbb kereskedelmi partnerei a behozatal mennyisége alapján (millió litas) 19200.22

EU

21483.38 5291.75

Németország

5760.3

1918.7

Lengyelország

2579.19 1012.3

Franciaország

1092.24 1140.85

Hollandia

1345.43

2003

1110.68

Lettország

2004

1295.05

7310.62

FÁK

9238.41 5425.21

Oroszország 2927.14

Egyéb Országok

7021.04

3374.2 0

5000

10000

15000

20000

25000

16. ábra: Litvánia főbb külkereskedelmi partnerei a kivitel mennyiség alapján Forrás: Raimundas Barzdzius: Review of the Balance of Payments 2004

A Kivitel termékcsoportok szerinti megoszlása (2004) Egyéb termékek Nyersanyagok

9%

7%

34%

12% 13%

Gépek és eletromos beredezések Textil áruk Járművek

25%

Vegyipari termékek

17. ábra : Litvánia Kivitelének termékcsoportok szerinti megoszlása 2004 Forrás : Economic Review 2004

51

A Behozatal termékcsoportok szerinti megoszlása (2004) Egyéb termékek 13%

Nyersanyagok

8%

33%

7%

Gépek és eletromos beredezések Textil áruk Járművek

19%

20%

Vegyipari termékek

18. ábra : Litvánia Behozatalának termékcsoportok szerinti megoszlása 2004 Forrás : Economic Review 2004

A termékek kivitelében mutatkozó fellendüléshez a nyersanyagok exportja járult hozzá a legnagyobb mértékben.(lásd 17., 18. ábra) 2003-hoz hasonlítva 2004-ben a nyersanyagok kivitele 49,9 százalékkal emelkedett, így az összexportbővülés majdnem felét ez az ág érte el. Ha nem számítjuk bele a nyersanyagokat, az áruexport 13,6 százalékos bővülést könyvelhetett el. A gépek és elektromos berendezések kivitele is jelentősen megugrott, mintegy 39 százalékkal, mely mennyiség az össznövekedés egy ötödét teszi ki. Az export és import alakulása főbb termékcsoportok szerint (2003-hoz mérve százalékban)

Összes termék Befektetési termékek Félkész termékek Fogyasztói áruk Benzin Gépkocsik Egyéb termékek

export

import

változás 9,1 24,2 10 8,1 14,2 -19 -72,1

változás 6 14 6,1 7,8 25,6 -12,6 -24,6

15.táblázat : A litván export és import alakulása a főbb termékcsoportok szerint Forrás: Raimundas Barzdzius: Review of the Balance of Payments 2004

52

A 2004-es évben 2003-hoz viszonyítva, a fogyasztási résztemékek valamint a fogyasztói árucikkek behozatalában volt a leglátványosabb bővülés (21,5 valamint 20,5 százalékkal), míg a befektetési termékek importja csak 13 százalékkal emelkedett. (lásd 15 táblázat) ( Barzdzius 2004, Economic Review 2004, Bratcikoviene – Jociene 2004)

IV.8.3.

Magyar-litván külkereskedelmi kapcsolatok Az újra függetlenné vált balti köztársaságok közül elsőként Litvániával 1991

decemberében írtuk alá a kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokról szóló kormányközi egyezményt. Az 1998 novemberében megkötött szabadkereskedelmi megállapodás 2000. március 1-jén lépett hatályba, amelyet a két ország EU csatlakozására tekintettel felmondtak. Magyarország Litvánia kereskedelmi partnerei között 2004-ban összességében a 24. helyet foglalta el, úgy, hogy Magyarország a litván exportban 23., a litván importban a 22. helyen található. A Litvániába irányuló magyar export 2004-ben 83,4 millió euró volt, ami az előző évhez képest 21 %-os növekedést jelentett. A magyar behozatal ugyanebben az időszakban 33,0 millió euró volt, amely 23 %-os forgalomcsökkenésnek felelt meg.

Így a már előző évben is meglévő aktívumunk tovább nőtt. A

külkereskedelmi áruforgalom export közel felét a feldolgozott termékek adták, a gépek és szállítóeszközök aránya 30%, míg az élelmiszerek és más mezőgazdasági termékek közel 18 %-os részarányt képviseltek kivitelünkben. A behozatal zömét is a feldolgozott termékek és a gépek és szállítóeszközök képezték, míg a nyersanyagok, élelmiszerek és energiahordozók együttesen kb. 15%-os részarányt képviseltek. ( urm 2005.10.10. 19:00 , kum 2005. 10. 16. 22:10 )

IV.8.4.

Szolgáltatások 2003-hoz hasonlítva a vizsgált időszakban 20,4 százalékkal növekedett a

szolgáltatások kivitele, míg a szolgáltatások importja 13 százalékos emelkedést ért el. (lásd táblázat) 2004-ben a szolgáltatási egyenleg össz pozitív feleslege elérte a 2,56 milliárd Litast. ( ez 2003-ban 1,89 milliárd Litas volt) 2004 első három negyedévében a szolgáltatások exportja lendületesen emelkedett , különösen a harmadik negyedévben (

53

26,6 százalékkal), míg a negyedik negyedévben ez az ütem lelassult ( 23 százalékra). A szolgáltatások importjának nagy része 2004 első negyedévére esett (18,3 százalék). A maradék három negyedévben az import növekedés lassulása volt tapasztalható. A szolgáltatások egyenlegének legmagasabb szufficite 2004 harmadik negyedévében jött létre. (847,1 millió Litas). A szolgáltatások exportjának és importjának általános változásaiban a közlekedési és utazási szolgáltatások fejlődése, javulása játszotta a fő szerepet. A két említett szolgáltatási faktor, ha az összes szolgáltatás exportjához mérjük, annak 87,4 százalékát teszi ki, ha pedig az import oldalát nézzük, az összes szolgáltatás importjához mérve annak 81,6 százalékának felelnek meg. ( Barzdzius 2004) A különböző közlekedési szolgáltatások közül a vasúti közlekedési szolgáltatás nőtt a leggyorsabban, olyannyira hogy a szektor export növekedésének 43,2 százalékát és az összes szolgáltatás export növekedésének 33,6 százalékát teszi ki. A közúti szállítási szolgáltatások exportjának növekedése az összes közlekedési szolgáltatás bővülésének 27,8 százalékát adta. Ezen szogáltatások egyenlegének pozitív feleslege elérte az 1,02 milliárd Litast, mely mennyiség az összes szolgáltatások egyenlegének 51,2 százalékának felel meg.

A szolgáltatások exportjának és importjának alakulása (2003-hoz viszonyítva, százalékban)

Összes szolgáltatás Közlekedési szolgáltatások Összes közlekedési szolgáltatás tengeri közlekedés légi közlekedés vasúti szállítás közúti szállítás csővezetékes szállítás egyéb közlekedési szolgáltatások Utazási szolgáltatások Egyéb szolgáltatások

export változás szerkezet 20,4 100 31,9 54,4 31,9 100 -25,9 13,5 11,6 6,1 97,7 21,1 19,9 40,4 -38,3 2,2 294,4 16,7 16,9 32,7 -7,2 12,7

import változás szerkezet 13 100 14,3 40,7 14,3 100 21,5 25,8 1,7 5 -2,7 17,7 0,9 28,3 2,8 11,9 219,5 11,3 23,9 40,8 -7,3 18,5

16. táblázat : A szolgáltatások exportjának és importjának alakulása 2004 Forrás: Raimundas Barzdzius: Review of the Balance of Payments 2004

54

2004-ben négy millió külföldi látogató érkezett Litvániába. A legtöbb turista (1,49 millió fő) a harmadik negyedévben látogatta meg az országot, míg a legkevesebben (624 ezer fő) az első negyedévben érkeztek. Ez a mennyiség 2003-hoz hasonlítva 10,7 százalékos bővülést jelent, azaz 388,5 ezer fővel több turista látogatott el Litvániába a vizsgált időszakban. Az EU tagállamokból és más országokból érkező látogatók növekvő számának köszönhetően, az utazásból származó export bevétele 2003-hoz hasonlítva 2004-ben 488,5 millió Litassal emelkedett. Ezzel ellentétben, mivel a FÁK országaiból érkezők száma csökkent, az onnét származó utazási bevétel 159,3 millió Litassal lett kevesebb. 2003-hoz viszonyítva 2004-ben 18 százalékkal nőtt azoknak a személyeknek a száma, akik Litvániát ideiglenesen elhagyták. (A Litvániát ideiglenesen elhagyók száma 4,13 millió fő) Mivel egyre többen hagyják el hosszabb-rövidebb időre az országot, az utazási import kiadásai 23,9 százalékkal emelkedtek. Ezért a pozitív utazási egyenleg 2003-hoz mérten 2004 során 13,7 millió Litassal csökkent. (497,3 millió Litassal volt egyenlő) ( Barzdzius 2004) Az összes szolgáltatás exportjának 51,6 százaléka az EU tagállamokba irányult, míg 36,1 százaléka a FÁK országaiba. Ha csak a közlekedési szolgáltatások megoszlását tekintjük, akkor az összes 53 százaléka irányult az EU országokba és 38,3 százalék a FÁK tagállamaiba. Az utazási szolgáltatások exportjának 45,5 százaléka, míg az egyéb szolgáltatások kivitelének 61,5 százaléka az EU tagállamokat célozta meg.

IV.8.5.

Jövedelem egyenleg A jövedelmek egyenlegének hiánya 2004-ben 1,48 milliárd Litas volt. 2003-hoz

hasonlítva ez az összeg 12,7 millió Litassal lett kevesebb. A jövedelemmérleg hiányának felét a nem állandó lakosok újbóli befektetéseinek növekedése eredményezte. (ezek alakulása 1,14 milliárd Litast tett ki a folyó fizetési egyenlegben) A 2003-as évhez képest , 2004-ben a nem állandó lakosoknak fizetett osztalékok (külföldi működő tőkéért) összege 23,5 százalékkal emelkedett. Az ország gazdasági szerveinek a külföldi befektetésekhez kapcsolódó összes jövedelme 13,3 százalékkal nőtt, miközben a nem litván lakosok litvániai befektetéséből származó összes jövedelme 24,8 százalékkal nőtt

55

A foglalkoztatásból származó bevételek erőteljesen növekvő többlete csökkenést idézett elő a jövedelmek egyenlegének hiányában. 2003-hoz képest, a külföldön szerzett de Litvániában elköltött jövedelmekből származó bevételek 2004-ben 433,8 millió Litassal emelkedtek. (több mint 2,7 szeresével). Ezt Litvánia EU tagsága valamint a Litvániából az EU országokba emigrálók egyre növekvő száma váltotta ki.(beleértve azok számát is akik már korábban emigráltak de még csak most váltak legális alkalmazottakká) ( Barzdzius

2004, Economic Review 2004)

IV.8.6.

Folyó transzferek egyenlege A folyó transzferek pozitív egyenlegének többlete 930,9 millió Litasnak felelt

meg 2004-ben.( 2003-ban 889,6 millió Litas volt) A vizsgált időszak folyamán az országba áramló folyó transzferek összege 445 millióval nőtt, amelyből 370,9 millió a növekvő mennyiségű Európai Uniós támogatásoknak köszönhető. Másrészről viszont 2004 során Litvánia mintegy 411,9 millió Litassal járult hozzá az EU költségvetéséhez. (ez a kiadás a korábbiakban nem létezett). Ebből kifolyólag a folyó transzferek egyenlegének általános pozitív többlete csak 4,6 százalékkal bővült 2003-hoz hasonlítva. Az egyenleg végső eredményét nagymértékben befolyásolta az a tény, miszerint az uniós támogatások számottevő részét hosszabb távú befektetésekre és beruházásokra kapta az ország. ( Barzdzius 2004) A tőke- és a pénzügyi mérleg egyenlegének alakulása 2004, millió Litas

2003, millió Litas

változás, százalékban

A tőke- és a pénzügyi mérleg

4441,54

3854

15,2

Tőkemérleg egyenlege

786,97

204,97

283,9

Külföldi működőtőke

1420,7

435,91

225,9

Portfólió befektetések egyenlege

587,52

845,34

-30,5

-86,92

-107,9

Származékos pénzügyi eszközök

6,91

Egyéb befektetések

800,25

3611,57

-77,8

Hivatalos külföldi tartalékok

342,55

-1647,66

-120,8

Hibák és tévedések

496,64

490,79

1,2

17. táblázat : A tőke- és a pénzügyi mérleg egyenlegének alakulása 2003 - 2004 Forrás: Raimundas Barzdzius: Review of the Balance of Payments 2004

56

IV.8.7.

A tőke-és a pénzügyi mérleg 2004-ben, a hivatalos nemzetközi tartalékokat nem számítva, a bruttó

beruházások alakulása a fizetési egyenlegben nettó 3,6 milliárdos (Litas) bevételt ért el. (lásd 17. táblázat) Alapvetően a folyó fizetési mérleghiányt a külföldi működő tőke finanszírozta, az a nettó bevétel amely a folyó fizetési egyenleg 32 százalékát tette ki és együtt az uniós alapokból kapott indokolatlan tőke transzferekkel a folyó fizetési mérleghiány 49,7 százalékának felel meg. A folyó fizetési mérleghiányban a portfolió befektetések nettó bevételei 13,2 százalékot, míg az egyéb beruházások nettó bevételei 18 százalékot tettek ki. ( Barzdzius 2004)

IV.8.8.

Befektetések külföldön A litván gazdasági szervek külföldi befektetéseinek értéke 2004-ben 3,12

milliárd Litas volt, mely érték 2003-hoz képest 2,88 milliárdos növekedést jelent. Ezen külföldi befektetések nagy része a kereskedelmi bankoké volt. (2,13 milliárd Litas, melyből 1,16 milliárd a nem litván állampolgároknak nyújtott kölcsönök voltak) Ehhez még hozzájárul az, hogy a kereskedelmi bankok 450,9 millió Litast fektettek be a nem litván lakosok kölcsöneinek biztosításába, valamint a pénzpiac más eszközeibe. Az egyéb gazdasági szervek külföldi beruházásainak étéke 982,7 millió Litas volt 2004ben, mely összegből 730,6 millió közvetlen külföldi befektetésnek számít. Ha ezt az értéket 2003-hoz hasonlítjuk, észrevehetjük, hogy a litván gazdasági szervek közvetlen külföldi befektetéseinek értéke mintegy 6,3 szorosára nőtt 2004 során. (lásd 17. táblázat)

IV.8.9.

Külföldi befektetések Litvániában Litvániában az összes külföldi befektetések értéke 2004-ben 5,93 milliárd

Litasnak felelt meg, 2003-hoz hasonlítva ez 887,1 milliós növekedést jelent.

IV.8.10.

Közvetlen külföldi működőtőke (FDI)

2004-ben a Litvániába áramló közvetlen külföldi működő tőke értéke elérte a 2,15 milliárd Litast. ( ez az érték 2003-ban mindössze 552,2 millió volt) Ezen mennyiség nagy részét a részvényekbe való befektetés (874,7 millió Litas) és az újbóli

57

befektetések (1,14 millió Litas) alkották. A privatizációra szánt létesítményekből befolyó bevételek is a közvetlen külföldi működő tőke részét képezik; 2004-ben ez a bevétel 114,8 millió Litasnak felelt meg, azaz a Litvániába irányuló összes FDI mindössze 5,3 százalékát tette ki. Az összes Litvániában felhalmozódó közvetlen külföldi működő tőke (2004 december 31-ig) értéke 16,19 milliárd Litas, azaz 4,69 milliárd euró. Az egy főre jutó átlagos FDI 4727 Litas, azaz 1369 euró volt. 2004-ben a közvetlen beruházások többsége a gyártási folyamatokban (1176,1 millió Litas), az elektromos áram, gáz és víz ellátásban (261,4 millió Litas), a nagy-és kiskereskedelemben (246,4 millió Litas), valamint a pénzügy résztevékenységek területén (221,1 millió Litas) jött létre. A befektetések számottevő része Dániából (15,2 százalék), Svédországból (15 százalék),

Németországból

(11,4

százalék),

Oroszországból

(8,4

százalék),

Finnországból (7,8 százalék) és Észtországból (7,6 százalék) származott.

Az EU 25

tagállama által beruházott érték az összes befektetések 76,3 százalékát jelentette, melyből 63,7 százalék a régi EU (EU-15) országokból érkezett. A FÁK tagállamából származó beruházások az összes értékének 8,7 százalékát tették ki. ( Barzdzius 2004, Economic Review 2004)

IV.8.11.

Portfolió befektetések

2004-ben a portfolió befektetésekből származó jövedelem 1,2 milliárd Litas volt. Ezen érték 93,4 százalékát 2004 első negyedévében a kormány eurókötvény kibocsátása által keltett forgalom határozta meg.

IV.8.12.

Egyéb külföldi beruházások

A 2004-es év során Litvániába áramló egyéb működőtőke értéke 2,74 milliárd volt. 2003-hoz képest ez az érték 1,18 milliárd Litassal kevesebb. Az egyéb befektetések nagyrészét azok a kölcsönök alkották, amelyeket a kereskedelmi bankok kaptak, valamint a nem litván lakosok letétjei, amelyeket a litván keresekdelmi

58

bankoknál helyeztek el. (2441,39 millió Litas) A kölcsönök alakulása, amelyeket a kormány kapott, negatív volt, mivel több külföldi kölcsön lett törlesztve, mint felvéve. (-923,5 millió Litas) ( Barzdzius

IV.8.13.

2004 )

Hivatalos nemzetközi tartalékok

A 2004-es évben a hivatalos nemzetközi tartalékok negatív képződése volt tapasztalható (-342,6 millió Litas), miközben a tárgyév végére már 9108,9 millió Litasnak megfelelő értéket képeztek. (2638,1 millió euró) A Litván Nemzeti Banknál elhelyezett állami letétek (742,9 millió Litas), valamint a nem litván lakosok és a Litván Nemzeti Bank közötti szerződéses visszavásárlási tranzakciók (185,4 millió Litas)

csökkentették a hivatalos nemzetközi tartalékok

mennyiségét. 2004 végén a Litván Nemzeti Bank által forgalomba helyezett egyre nagyobb pénzkínálat (457,4 millió Litas) valamint az egyéb nettó kötelezettségek növekedése (41,6 millió Litas) serkentette a nemzetközi tartalékok képződését. ( Barzdzius 2004)

IV.8.14. A Litván Köztársaság nemzetközi befektetéseinek egyenlege 2004 december végén a külföldi befektetések egyenlege negatív volt és 21,65 milliárd Litasnak felelt meg. ( eszerint Litvánia a világ más országainak adósa) Az ország összes külföldi pénzügyi kintlévősége 18,78 milliárd Litas, míg az összes nemzetközi tartozása 40,43 milliárd Litas. 2004-ben az összes külföldi kintlévőség 2,99 milliárddal nőtt, miközben a nemzetközi passzívák 5,69 milliárd Litasssal bővültek, tehát az egyenleg alakulása egyre nagyobb növekvő hiányt mutat. ( Barzdzius

59

2004)

V. Összegzés Az elmúlt évek következetes gazdaságpolitikájával és szigorú monetáris politikájával a litván gazdaság a balti térség legjelentősebb gazdaságává vált. Az infláció alacsonyan tartásával, a külföldi működőtőkét vonzó privatizációval, a likviditási korlát megszüntetésével, valamint az alacsony költségvetési hiánnyal komoly gazdasági fejlődést tudott elérni. Mára Litvánia a világpiacra és a regionális együttműködésre nyitott exportorientált ország lett. Az Európai Unió teljes jogú tagjaként látványos ütemű fejlődés, a gazdaság különböző területein gyors felzárkózás tapasztalható. 2003-ban és 2004-ben a belföldi kereslet ütemének látványos bővülése segítette a gazdasági

növekedést,

azonban

az

előrejelzések

szerint

a

költségvetési

és

jövedelempolitika feszesebbé válásával a belföldi kereslet is mérséklődni fog. Így a gazdaság növekedési üteme lassuló tendenciát tükröz, de még így is többszöröse az Európai Uniós átlagnak. Azonban az EU régi tagállamaiban várható romló növekedési kilátások hatással lesznek a litván gazdaságra is. Az elmúlt években a gyors gazdasági növekedést kiváltó egyik legfontosabb tényező az export erőteljes növekedése volt. Mivel a litván export több mint 60 százaléka az Európai Unió régi tagállamaiba irányul, az ott várható romló importkilátások fékezni fogják Litvánia gazdasági növekedését is. Úgy gondolom Litvánia méltán szolgálhat például a kis (területű, népességű) országok számára

- így hazánk számára is - , hiszen hányatott sorsa ellenére a

Szovjetunióból való kiválása óta látványos fejlődést volt képes elérni, melyet minden valószínűséggel hosszú távon képes lesz fenntartani. Még az olyan mély megrázkódtatás sem tudta visszarántani a múltba, mint az 1998-as orosz válság, hiszen a visszaesés ellenére a talpraállás kiemelkedő gyorsaságú volt. Ez is annak a bizonyítéka, miszerint a litván gazdaság tartós növekedési pályára állt. A litván gazdaságpolitika jövőbeni feladata lesz, hogy ehhez a növekedési ütemhez biztosítsa a kellő gazdasági feltételeket. Úgy gondolom az eddig tapasztalt szigorú és következetes monetáris-, fiskális- és gazdaságpolitika folytatásával minden bizonnyal ez sikeresen teljesülni fog.

60

Táblázatok és ábrák jegyzéke Táblázatok 1. táblázat : A litván országgyűlési választások eredménye (2004-)

5.

2. táblázat: Litvánia kormányfői és államfői 1990 - 2005-11-30

11.

3. táblázat: Recesszió és növekedés az átalakuló litván gazdaságban ( 1989 – 1999)

16.

4. táblázat: Az átmenet gazdaságának legfontosabb mutatói

17.

5. táblázat: Privatizált létesítmények és privatizációs tranzakciók, 1998 – 2004

19.

6. táblázat :A hozzá adott érték megoszlása a gazdasági szektorok megoszlása alapján

25.

7. táblázat : Az Államháztartás fiskális pozíciója

33.

8. táblázat: Az államadósság mértéke 1999 – 2003

38.

9. táblázat Az Államadósságra vonatkozó előrejelzések

39.

10. táblázat : Litvánia hitelminősítése 1997 – 2003

40.

11. Táblázat : Közép-és Kelet Európa hitel minősítése 2005

42.

12. táblázat: Foglalkoztatottak ágazatonkénti megoszlása

46.

13. Táblázat : A Folyó Fizetési egyenleg változása 2003-2004

48.

14. Táblázat : Litvánia Külkereskedelmi mutatói

49.

15.táblázat : A litván export és import alakulása a főbb termékcsoportok szerint 52. 16. táblázat : A szolgáltatások exportjának és importjának alakulása 2004

54.

17. táblázat : A tőke- és a pénzügyi mérleg egyenlegének alakulása 2003 – 2004 56.

61

Ábrák 1.ábra : Az aktuális GDP növekedés 2000-2004 (előző évhez viszonyítva)

22.

2. ábra: GDP változás 2002-2005, előző év ugyanazon negyedévéhez viszonyítva, 2000-es konstans árakon

23.

3.ábra: GDP változások 2000-2005

24.

4.ábra: A GDP költség szemléletű megoszlása 2001-2004

26.

5.ábra : A tíz új tagország : növekedés és infláció, 1996 – 2003

27.

6. ábra: Éves Infláció Litvániában (%)

28.

7. ábra : CPI változások havonta 2004-2004 (%)

30.

8. ábra :A bruttó havi jövedelmek éves változása (%)

31.

9. ábra : Államháztartási egyenleg a GDP százalékában 1996 – 2003

33.

10. ábra : Az államháztartás kiadásai és bevételei a GDP százalékában, 1996 – 2003

34.

11. ábra : Az államháztartási egyenlegek alakulása az új tagállamokban

36.

12. ábra : Az államháztartás bruttó adóssága 1996 – 2003

37.

13. ábra : Az államadósság/GDP alakulása az új tagállamokban

39.

14. ábra : A regisztrált munkanélküliek átlagos számának változása 2002-2004 44. 15. ábra: Litvánia főbb külkereskedelmi partnerei a kivitel mennyiség alapján

50.

16. ábra: Litvánia főbb külkereskedelmi partnerei a kivitel mennyiség alapján

51.

17. ábra : Litvánia Kivitelének termékcsoportok szerinti megoszlása 2004

51.

18. ábra : Litvánia Behozatalának termékcsoportok szerinti megoszlása 2004

52.

62

Felhasznált irodalom Bara Zoltán - Szabó Katalin : Gazdasági rendszerek, országok, intézmények 9.fejezet ; Aula kiadó, Budapest 2001 Dr. Marinovich Endre – Ferkelt balázs : Az átmenet gazdaságtana, BGF-KKF, Budapest, 2004 Heenan, Patrick – Lamontage, Monique: The Central and Eastern Europe Handbook, Fitzory Dearnborn Publishers, Chicago, 1999 IMF: Transition Report 2004, Lithuania, 150 – 152. oldal, Washington, 2004 OECD Economic Surveys: Baltic States / A Regional Economic Assessment, Paris ,February 2000 Probáld Ferenc: Európa Regionális Földrajza (Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest , Első kiadás 1994) Simon Ákos - Vass Péter : Zsebvilág 99, Kelet-Európa tíz éve, HVG 1999 Smith, J.Davisis –Pabriks, Artis – Purs, Aldis – Lane, Thomas : The Baltic States , TJ International, Padstrow, 2002 Unied Nations Economic Comission For Europe: Towards a Knowledge -based Economy; Lithuania; Country Readiness Assesment Report ;Geneva and New York, 2003 Worldmark Encyclopedia of the Nations, Lithuania , 317-322.oldal, New York, 2003

63

Tanulmányok, jelentések Algimantas Misiunas : Lithuanian Economy in the EU space, Vilnius 2004 december Arvydas Kazlauskas – Algimantas Misiunas : General review of the economy, General Indicators of Economic Development, Vilnius 2004 ECB : Motnhly Bulletin, Developments outside the euro area, Lithuania, 2005 október ICEG European Center: Quarterly Forecast on the 8 new member states, 2005 march IMF Country Report 05/122 : Republic of Lithuania: Selected Issues, 2005 március IMF Country Report No. 05/123 March 2005 Republic of Lithuania: 2004 Article IV Consultation—Staff Report; IMF: Lithuania – International Monetary Fund Staff Visit, Concluding Statement, 2005 július 12 IMF: Republic of Lithuania, 2003 Article IV Consultation – Staff report, 2003 Ministry of Economy of the Republic of Lithuania : Review of the Economic and social situation in the Republic of Lithuania in 2004, Vilnius, 2005 február Ministry of Finance of the Republic of Lithuania : Forecasts of Macroeconomic Indicators, Projections of the Lithuanian Economic Indicators for 2005 - 2008 Ministry of Finance of the Republic of Lithuania: Convergence Programme for Lithuania , January 2005 Ministry of Finance of the Republic of Lithuania: National Report on Structural Reforms; November 2004 Nomeda Bratcikoviene – Irene Jociene : Foreign Trade , Vilnius 2004 Raimundas Barzdzius : Economic Relations with foreign countries . Review of the Balance of Payments, Vilnius ,2004 Ricardas Kasperavicius : Statistical Data Oppposed to Myths – a dispute on Price Stability prior to and after the introduction of the euro in Lithuania , Vilnius 2005 május

64

Internetes anyagok ¾

http://countrystudies.us/lithuania/23.htm 2005.10.26. 20:45

¾

http://db.std.lt/RDB_EN/Database/5.%20Economy/5.%20Economy.asp 2005.10.10.20:00

¾

http://en.wikipedia.org/wiki/Politics_of_Lithuania

¾

http://neris.mii.lt/ 2005.09.17. 22:20

¾

http://neris.mii.lt/homepage/liet1-1.html 2005.09.17.22:22

¾

http://neris.mii.lt/homepage/liet1-1.html 2005.09.17.22:25

¾

http://szentes.fidesz.hu/index.php?CikkID=30136 2005.10.15.21.30

¾

http://www.1000ut.hu/vilnius.htm 2005.09.15.21:10

¾

http://www.adsonline.hu/varosok/informaciok/utazas/foldreszek/europa/litvan.htm

2005.10.22.21:00

2005.10.02.21:30 ¾

http://www.darbopartija.lt/index.asp?DL=E&TopicID=4 2005.09.17.19:30

¾

http://www.dfat.gov.au/geo/lithuania/country_brief_lithuania.html 2005. 11.06.21:25

¾

http://www.ebrd.com/about/strategy/country/lith/comment.htm 2005.11.06.21:45

¾

http://www.ecb.int/pub/pdf/conrep/cr2004hu.pdf 2005.10.11.20:20

¾

http://www.elta.lt/login.php 2005.09.19,18:20

¾

http://www.eu2004.hu/index.php?op=tenyek_tagorszagok&id=24 2005.09.15.22:10

¾

http://www.euro.lt/showtopitems.php?TopMenuID=42&LangID=2 2005.10.11.20:45

¾

http://www.finmin.lt/finmin/selectpage.do?doclocator=%2Fweb%2Fstotis_inf.nsf%2F0% 2005.10.12. 23:20 2005.10.12. 19:35

¾

http://www.finmin.lt/fmhomeen.htm

¾

http://www.herder-institut.de/index.php 2005.09.24.21:55

¾

http://www.hhrf.org/kisebbsegkutatas/1999-3/36.htm 2005.10.28.19:30

¾

http://www.historia.hu/archivum/2001/010910bojtar.htm 2005.09.24.021:30

¾

http://www.honvedelem.hu/miniszterium/eu/litvania_-_az_ujjaszuletett_nemzet 2005.09.26 , 21:15

¾

http://www.icegec.hu/hun/_docs/publikaciok/egyeb/konvergencia05_1.pdf 2005.10.25.19:40

¾

http://www.icegec.hu/hun/_docs/Qreports/ICEGEC_NMS_2005Q3_forecast.pdf 2005.10.25.19:35

¾

http://www.imf.org/external/country/LTU/index.htm 2005.10.11.20:10

¾

http://www.imf.org/external/np/ms/2005/071205.htm 2005.10.11.20:00

¾

http://www.imf.org/external/np/speeches/1997/mds9713.htm 2005.11.06.21:20

65

¾

http://www.imf.org/external/pubs/ft/scr/2005/cr05122.pdf 2005.10.11.19:50

¾

http://www.imf.org/external/pubs/ft/scr/2005/cr05123.pdf 2005.10.11.19:53

¾

http://www.itdh.hu/itdh/nid/LT%20alt;jsessionid=277284C0FA01B8FC8B8E9F455C218 918 2005.09.18.,22:30

¾

http://www.kulugyminiszterium.hu/archivum/Kulugyminiszterium/HU/Vilag_orszagai/Eur opa/litvania/litvanpol.htm 2005.10.16. , 22:10

¾

http://www.lbank.lt/Eng/Statistics/default.HTM 2005.10.10.19:20

¾

http://www.lfpr.lt/ 2005.10.11, 20:15

¾

http://www.lietuva.lt/ 2005.09.25 ,21:20

¾

http://www.lietuva.lt/index.php?Lang=5&ItemId=29310 2005.09.17.19:22

¾

http://www.loc.gov/rr/international/european/lithuania/resources/lt-government.html 2005.10.21.19:55

¾

http://www.lrv.lt/pasaul_bankas/FINAL%20DRAFT%20ICA%20REPORT.pdf 2005.11.05.21:40

¾

http://www.lrvk.lt/main_en.php?cat=38&d=2005 2005.11.15.20.25

¾

http://www.magyutazás.hu/iranytu/lstCountry.asp?ID=93 2005.09.16.21:00

¾

http://www.mongabay.com/reference/country_studies/lithuania/ECONOMY.html 2005.11.15.21:20

¾

http://www.nato.int/docu/colloq/1995/95-23.htm 2005.11.06.19:50

¾

http://www.neumann-haz.hu/tei/educatio/educatio/1997tel/document/reports_hu.html 2005.10.11.20:20

¾

http://www.nyeomszsz.org/lt.html 2005.09.15.21:30

¾

http://www.oecd.org/infobycountry/0,2981,en_2649_201185_1_70588_1_1_1,00.html 2005.09.25.19:30

¾

http://www.on.lt/ 2005.09.25, 21:05

¾

http://www.on.lt/hgov.htm 2005.09.25,21:05

¾

http://www.onyf.hu/index.php?lang=HU&Menu_id=136 2005.09.26 ,20:55

¾

http://www.photius.com/countries/lithuania/government/lithuania_government_foreign_r elations.html 2005.10.22.22:20

¾

http://www.photius.com/countries/lithuania/government/lithuania_government_politics.ht ml 2005.11.10.21:58

¾

http://www.seb.lt/lt/wcp/seblt.asp?lang=en&website=TAB+1 2005.10.11.19:35

¾

http://www.std.lt/uploads/apzvalga_e/2005-1/Contents.htm 2005.10.10, 19:55

¾

http://www.std.lt/uploads/apzvalga_e/2005-1/Contents.htm 2005.10.10.22:55

¾

http://www.std.lt/web/main.php

¾

http://www.std.lt/web/main.php?parent=356&module=356&action=page&id=209

2005.10.10.,19:45

2005.10.10.22:50 ¾

http://www.std.lt/web/main.php?parent=404 2005.10.10, 19:45

¾

http://www.std.lt/web/main.php?parent=656 2005.10.10.22:00

66

¾

http://www.tol.cz/look/TOL/section.tpl?IdLanguage=1&IdPublication=4&tpid=25 2005.09.29.19:40 2005.10.11.19:40

¾

http://www.ukmin.lt/index.php/en/strategies/long/

¾

http://www.urm.lt/index.php?317452114 2005.10.10.19:00

¾

http://www.vaitasassociates.com/politics.htm 2005.10.26.22:15

¾

http://www.vrk.lt/rinkimai/2004/seimas/rezultatai/rez_pgl_part_e_20.htm 2005.11.15.21:20

¾

http://www2.omnitel.net/ramunas/Lietuva/lt_government.shtml 2005.09.16.20:25

¾

http://www2.omnitel.net/ramunas/Lietuva/lt_politics.shtml 2005.09.16.20.20

67