Orvosi Fizika 2.
Az izotópos nyomjelzés alapjai, orvosi alkalmazások szempontjai, sugárzási formák és orvosi alkalmazási területek. Részecskegyorsítók
Bari Ferenc egyetemi tanár SZTE ÁOK-TTIK Orvosi Fizikai és Orvosi Informatikai Intézet Szeged, 2013. március 18.
Ionizáló sugárzások humán orvosi alkalmazása röntgenterápia: kis energiájú (300 keV alatti, 10kV – 300 kV közötti) testen kívüli sugárforrással (röntgensugárral) történő terápiás besugárzás (a daganatos területre) Sugárterápia - zárt sugárforrás (kapszula) nagyenergiájú(1 MeV – 50 MeV közötti) besugárzó készülékekkel történhet
nyitott sugárforrás ( per os, iv. )
nukleáris medicina 2
A radioaktivitás orvosi alkalmazásai A korszerű orvoslásban a fő felhasználási területek: A rákos daganatok (sejtek) besugárzása Nukleáris medicina – radioizotópok felhasználása a diagnózisban az in vivo diagnosztikai módszerek alkalmazásakor a szervezetbe juttatott radioaktív anyagok, az ún. radiofarmakonok (az orvosi diagnosztika és terápia céljaira használt nyílt, radioaktív készítmények) szervezeten belüli sorsának nyomon követése morfológiai és funkcionális jellegű információk, a szervezet fiziológiás, vagy patológiás állapotára lehet következtetni. 3
Izotópdiagnosztikai eljárások
in vivo in vitro pl. RIA, autoradiografia
Térbeli eloszlás
Időbeli eloszlás
=> fluor. SPECT 3D pl. vvt élettartam
szcintigráf
Izotópfelvételi görbe
PET 2D tomogr. Szcintigráfia: izotóp segítségével végzett képalkotó eljárás
2013. március 21.2006.
4
Az izotópok diagnosztikai célú felhasználása Radioaktív jelölés – kis mennyiségű sugárzó anyag segítségével belső szerveket jelölünk meg- képalkotó eljárásokkal tesszük láthatóvá Képalkotó technikák - esetünkben PET és SPECT Példa: A pajzsmirigy jódot akkumulál Radioaktív 131I és 125I segítségével tanulmányozható a pajzsmirigy jódfelvétele (regionális elosztás, dinamika)
Mire használható a diagnózis során?
a kivizsgálás elején, de alkalmazható szűrővizsgálatként is, a betegség lefolyásának követésére, ismert diagnózis esetén, a terápiás beavatkozások eredményességének lemérésére 5
Az izotópdiagnosztika módszerei Az izotópdiagnosztika módszerei a radionuklidok sugárzásának mérésén alapszanak, és csaknem kizárólag az elektromágneses sugárzást detektálják, amely a β-sugárzás kísérőjeként gamma sugárzásból, K-elektron befogással bomló radionuklid elektronhéjából, pozitronsugárzó radionuklidok esetén a pozitron-elektron egyesüléséből megsemmisülési (annihilizációs) sugárzásként származhat. A diagnosztikában alfa-sugárzó radionuklidot nem alkalmaznak.
6
Az in vitro diagnosztikai módszerek biológiai minták (pl. szérum) összetételének vizsgálata radioaktív izotóppal jelölt anyagot tartalmazó kémiai-immunológiai rendszerekben, a radioaktív detektálás érzékenysége több biológiailag aktív, fiziológiás (pl. hormon) és patológiás anyag és gyógyszer (pl. digitálisz) meghatározását teszi lehetővé, igen kis (10–3 – 10–9 g·L–1) koncentrációban.
2012.Március 12
7
A daganat terápiában használatos sugárzásokról Alapja, hogy a nagy energiájú gamma ( γ) sugarak (ill. más ionizáló sugarak) károsítják a biológiai molekulákat A daganatos (gyorsan osztódó) sejtek érzékenyebbek az egyéb sejteknél Pl.: kobalt-terápia estében 60Co gamma-sugárzásával gyógyítják (roncsolják) a daganatokat A terápiás kezelésben a kobaltágyút alkalmazzák, ami a 60Co izotópot tartalmazó sugárforrás 50–100 cm távolságból végezve, a hatás megfelel egy egy millió voltos röntgenkészülék teljesítményének A gamma sugarakkal „gyógyítható” a rák, de a gamma sugarak rákot is okozhatnak
8
A sugár terápia jövője (jelene) hadronok és ionok
Radioaktivitás felfedezése 1896 1896 -ban Henri Becquerel jött rá arra, hogy az uránsók olyan sugarakat árasztanak magukból melyek hasonlítanak a röntgensugárzás átható erejéhez. Ez a sugárzás annyiban különbözik a foszforeszkálás jelenségétől, hogy nem külső energiaforrás hatására történik, hanem uránból eredő spontán sugárzás. Becquerel ezzel ténylegesen felfedezte a radioaktivitást.
Marie Curie (1876-1934) felfedezte, hogy az uránsugárzás az urán kísérleti mintadarabját körülvevő légtérben elektromos áramvezetést okoz. Felfedezésének első eredménye az volt, hogy az urán aktivitása a jelenlévő urán mennyiségétől függ. Kimutatta, hogy a sugárzás nem a molekulák egymásra hatásának eredménye, hanem inkább magukból az atomokból erednek. 10
Radioaktív bomlás A természetben csak 279 féle stabil atommag (izotóp) van. Kb. 1960 olyan különböző atommag létezik, melyek nem stabilak, elbomlanak. Ezeket radioaktív izotópoknak nevezzük. A radioaktív bomlás véletlenszerű folyamat. A bomlás sebességére jellemző a T felezési idő. 1/ 2
FELEZÉSI IDŐ
Az az átlagos időtartam, mely ahhoz szükséges, hogy a radioaktív magok fele elbomoljon, más maggá alakuljon át.
A felezési idő csak nagyszámú atommagra értelmezhető. Az időegység alatt elbomlott magok száma, a dN/dt bomlási sebesség, az aktivitás arányos a magok N számával
AKTIVITÁS
dN N dt 11
1 Bq (becquerel) = 1 bomlás/s
1 Ci 3.71 1010 bomlás/s
1 Ci 37.1 109 Bq 37,1 GBq (gigabecqu erel) A RADIOAKTÍV BOMLÁS TÖRVÉNYE
dN N dt
N N 0e
t
N0 N 0 e T 2
1/ 2
a bomlási állandó
ln 2 T1/ 2
T1 / 2
A RADIOAKTÍV BOMLÁS TÖRVÉNYE 2011. március 7.
ln 2
N N 0e ln 2 / T1/ 2 t 12
Radioaktív nyomjelzés Hevesy György (Budapest, 1885. aug. 1. – Freiburg, 1966. júl. 5.)
1923 A növények kálcium anyagcseréjének tanulmányozás radioaktív ólommal apró mennyiségben hozzákeverik a radioaktív izotópot a vele kémiailag azonosan viselkedő elemhez a szervezetbe juttatva sugárzással jelzi a megtett útvonalat
•1935 Anyagcsere vizsgálatok foszfor izotóppal állatokban. •1943-ban neki ítélték a kémiai Nobel-díjat „az izotópok indikátorként való alkalmazásáért”. •Díjátadás csak 1944-ben 13
Labilis atommag
Elektromágneses sugárzás
részecske
Magsugárzások Alfa bomlás
Beta bomlás Pozitron kibocsátás K-befogás Gamma bomlás Neutron sugárzás Proton sugárzás
14
A sugárzások fajtái • alfa sugárzás (α részecske) nagy sebességű He2+- ionokból áll, ionizáló hatása legnagyobb, áthatoló képessége a legkisebb, levegőben néhány centiméter
-
• béta sugárzás (β részecske) közel fénysebességű elektronokból áll, ionizáló hatása kisebb, áthatoló képessége nagyobb levegőben néhány méter
• gamma sugárzás (γ) nagy frekvenciájú elektromágneses hullám,ionizáló hatása legkisebb,áthatoló képessége legnagyobb levegőben néhány 15 száz méter
Alfa bomlás
A 222Rn az 1622 év felezési idejű 226Ra (rádium) alfa-bomlásából keletkezik, és szintén alfa-részecske kibocsátásával bomlik.
az alfa részecske töltése és tömege igen nagy, ezért erősen roncsolja a közeget, amibe belép, ugyanakkor hatótávolsága nagyon kicsi, akár egy vékony papírlap, vagy az emberi bőr is könnyen elnyeli. Levegőben a hatótávolsága néhány mm. Emiatt igazán csak akkor veszélyes, ha valamilyen módon alfa-sugárzó izotópokat tartalmazó anyag jut szervezetünkbe. 16
Béta-bomlás gyenge kölcsönhatás elektron
0 1
e ( - )
pozitron
0 1
e ( )
A BÉTA BOMLÁS FOLYAMATA
elektron-bomlás pozitron- bomlás
A Z
XZ A1 X 01e
A Z
XZ A1 X 01e
(elektron-) neutrínó (elektron-) antineutrínó
17
Elektronbefogás
Mivel az elektron hullámfüggvénye a mag belsejébe is kiterjed, véges valószínűséggel bekövetkezhet, hogy a mag egy protonja egy elektront befog a belső (K) héjból és neutronná alakul. A leánymag az elveszített elektron következtében pozitív ion lesz. ELEKTRONBEFOGÁS
0 1
e11p01n
A Z
XZ A1 X
18
In vivo nukleáris medicina Funkció vizsgálata a molekulák szintjén Képi megjelenítés
Mennyiségi adatok
19
A biomedicinában leggyakrabban használt képalkotási módszerek alapelveinek összehasonlítása.
2013. március 21.2006.
20
Computed Tomography (CT)
Computed Tomography （CT）
Emission Computed Tomography (ECT)
Transmission Computed Tomography (TCT)
Single Photon Emission Computed Tomography (SPECT) Positron Emission Tomography (PET)
21
A nukleáris medicinában leggyakrabban használt izotópok Nuklid
Energia (keV)
Felezési idő
Felhasználás
Megj.
Tc-99m
141
6.03 h
sokféle
generátor
Tl-201 (káliumanalógként)
68-80
73.1 h
szívizom
ciklotron
I-131
364
8 nap
Pajzsmirigy
+ terápia
I-123
159
13 h
Pajzsmirigy + fehérjék
ciklotron
Ga- 67
93, 185, 300
78.1 h
tumor-keresés+ gyulladás
ciklotron
In-111
172
2.81 nap
tumor-keresés+ immunszcintigráfia
ciklotron
I-125
27-35
60 nap
"in vitro„ !
készletekben
F-18
β+
109 min
PET
22
A radionuklidok képi megjelenítése
Alapötlet kollimátor Tomográfia
Alapja: Egy adott vegyületet (gyógyszert) radioaktív izotóppal jelölünk meg és a szervezetben bizonyos helyeken dúsul fel.
23
gamma kamera collimator kristály γ kamera
fotomultiplier Impulzus analizátor Elektronikus részek/számítógép 24
Ga cammma e ra
a m m ra a G me ca
SPECT (Single Photon Emission Computed Tomography)
Gamma camera
Három detektoros készülék sematikus képe. A detektorok (kamerák) a paciens körül forognak3 dimenziós kép előállítása is lehetséges 25
A radionuklidok képi megjelenítésének alapjai A képalkotás alapja az az élettani vagy kórélettani esemény, amely megváltoztatja valahol a véráramlást metabolikus aktivitást adott területen receptor koncentrációt Feldúsul (daganat miatt) stb.
26
67Ga-citrát
egésztest vizsgálatok
A daganatos betegségek 67Ga (gallium) szcintigráfiás vizsgálataiból a limfóma leképezésére bizonyult a leghasznosabbnak, de más tumorokban is felhasználható. A beteg jobb supraclavicularis régiójában a betegség első stádiumára jellemző kóros dúsulás látszik egy nyirokcsomó vetületében. A mediastinalis és hasi (para-aorticus) régióban27nem látható kóros eltérés.
NUKLEÁRIS MEDICINA MÉRŐESZKÖZEI: A GAMMA KAMERA
szcintillációs detektorral KOLLIMÁTOR célja a gamma fotonok „rávetítése” a szcintillációs kristály felületére SZCINTILLÁCIÓS KRISTÁLYOK: 1. a gamma fotont abszorbeálnak, 2. a gammaképet fény-képpé (láthatatlan-látható) alakítják FOTOELEKTRON SOKSZOROZÓ CSÖVEK: fotoelektron-sokszorozó (PM) csövek elsődlegesen a kristályból érkező fényfotonokat elektromos jellé alakítják és azokat felerősítik 28
1957 Anger Szcintillációs gamma kamera
2005 Gamma Kamera/CT
Az első szcintillációs, kereskedelmi forgalomba került eszköz NUKLEÁRIS MEDICINA MÉRŐESZKÖZEI 29
IN VIVO DIAGNOSZTIKA KÉPALKOTÁSSAL Pajzsmirigy szcintigáfia Az in vivo módszer egy funkcionális képalkotó eljárás, amelynek legnagyobb előnye, hogy funkcionális képet ad a pajzsmirigy nagyságáról, és a benne lévő esetleges elváltozások működéséről. A vizsgálat során a beteg vénás injekcióban technécium-izotópot kap, majd 15-20 percnyi várakozás után felfekszik a vizsgálóasztalra, ahol egy kamera segítségével felvételeket készítenek a vizsgált területről. Az eljárás közben nyelhet, és végig szabadon lélegezhet, de az egyéb mozgásokat kerülnie kell. A vizsgálat körülbelül tíz perc alatt lezajlik.
Pajzsmirigy anatómia A technécium-99 a leggyakoribb és legkönnyebben elérhető izotóp, az urán-235 egyik fő hasadási terméke. Egy gramm 99Tc-ben másodpercenként 6,2·108 bomlás történik (azaz aktivitása 0,62 GBq/g) A technécium-izotóp felezési ideje hat óra, és huszonnégy óra alatt ürül ki teljesen a szervezetből.
Ép
Nem működő struma göb
30
Melyik vese nem működik?
• A jobb oldali
Hogyan lehet megállapítani?
Az epeutak funkcionális vizsgálata izotópdiagnosztikai módszerekkel (dinamika és lokalizáció)
Craig A G et al. Gut 2003;52:352-357
Copyright © BMJ Publishing Group Ltd & British Society of Gastroenterology. All rights reserved.
diethyl iminodiacetic acid (DIDA) -Tc-99m 150-300 MBq iv
2013. március 21.2006. szeptember 6.
33
Az izotóp kiválasztásának szempontjai 1. Melyik elem izotópját használjuk? 2. Mekkora aktivitást használjunk? 3. Milyen hosszú legyen az izotóp felezési ideje? 4. Milyen sugárzást emittáljon az izotóp? 5. Mekkora legyen a sugárzás energiája?
Szállítás problémája: 10 T alatt Λ-> Λ/1000 Pl.: ha T =2 perc 20 perc múlva 1MBq -> 1kBq => a nagyon rövid felezési idejű izotópokat helyben kell előállítani! (ciklotron, Tc-generátor) pl. 18F 110 perc 15O 2 perc (PET)
34
Dozimetria (részletesen lsd.: tankönyv 181-191 old.) Fizikai dózisok Elnyelt (abszorbeált) dózis Tömegegységre vonatkoztatott elnyelt energia Jele:D Mértékegysége: J/kg, Gy (Gray) E
D
(hogyan mérhető? 6-8 J/kg halálhoz vezet, ugyanakkor nincs felmelegedés- 1 C hőmérséklet emeléshez
m
kJ-nyi energia kell!!)
D Elnyelt dózisteljesítmény Az elnyelt dózis és az idő hányadosa: t Mértékegysége:
Louis Harold Gray (1905-1965)
Gy h 35
Dozimetria Besugárzási dózis: röntgen- vagy gamma-sugárzás által keltett levegő ionizáció mértéke egységnyi tömegű, normál állapotú levegőben. ΔQ a Δm tömegű levegőben keltett azonos előjelű ionok töltésösszege Jele: X [X]= 1 C/kg
Q X m
Mértékegysége: 1Gy=29,4mC/kg (Ugyanis a levegőben egy ionpár létrehozásához, azaz 0,16 aC töltés szétválasztásához átlagosan 5,44 aJ energia szükséges. 1J energia 29,4 mC töltést választ szét) Régi egysége a röntgen (R) 1R = 2,576*10-8 C/kg
4. Besugárzási dózisteljesítmény A besugárzási dózis és az idő hányadosa: Mértékegysége: C/kgs
X t
36
Dozimetria - biológiai dózisok (tankönyv 181-208
oldal)
Az ionizáló sugárzások biológiai hatásai bonyolult folyamatok eredményeként alakulnak ki. A testszövetet alkotó anyag és a sugárzás között először fizikai kölcsönhatások jönnek létre, amelyeket azután kémiai, biokémiai elváltozások követnek. A végeredmény a besugárzott élőszervezet biológiai elváltozása
Dózisegyenérték (egyenérték dózis) Jele: HT mértékegysége: Sv 1Sv=1J/kg HT=ΣwR *DT,R DT,R: a T szövetben az R sugárzásból származó elnyelt dózis HT: a T szervben vagy szövetben az átlagos egyenértékdózis
Elnyelt dózis
At DK 2 l
K:dózisállandó A:aktivitás l:besugárzott anyag távolsága 37
Néhány ionizáló sugárfajta sugárzási faktora Sugárzás
WR
Röntgen-, γ-sugarak, βsugarak
1
Termikus neutronok
2-5
Testszöveti tényezők Testszövet vagy szerv
wT
gonádok (ivarmirigyek)0,25
0,20
vörös csontvelő
0,12
vastagbél
0,12
tüdő
0,12
gyomor
0,12
emlő
0,05
wT: súlytényező, amely a T testszövetből származó hatásokból eredő károsodás és a test egyenletes besugárzása esetén
pajzsmirigy
0,05
fellépő hatásokból eredő teljes károsodás aránya.
csontfelület
0,01
Gyors neutron, protonok
1020
α-sugarak, hasadványok (nehéz magok)
20
Bővebben lsd. 187 old II.9. táblázat)
Bővebben lsd. 188 old II.10. táblázat) 38
Dozimetria - sugárterhelés hatásai D (mSv)
Hatások
200
Küszöbdózis orvosilag kimutatható, tünetmentes
750-1000
Kritikus dózis rosszullét
1000-2000
Vérképző szervek zavarai
4000
Félhalálos dózis Az 50%-a orvosi kezelés hiányában meghal
6000
Halálos dózis
A sugárdózis átlag értéke mSv/év(Svédország)
39
Radioaktív izotópok előállítása 1896 Becquerel
Természetes radioaktivitás
1930 Lawrence
Ciklotron
1934 F.Joliot-Curie és Irene Curie
Mesterséges radioizotópok
1942 Fermi
Nukleáris reaktor
1946 AEC
Reaktorban termelt izotópok
Izotóp generátor
40
Lineáris gyorsító linear accelerator (linac) nagyfrekvenciás elektromágneses hullám nagy energiára gyorsít töltött részecskét (pl. e--t) egy egyenes csőben maga a gyorsított e- felszínes tumorok kezelésére alkalmas ha targetbe ütközik: nagyenergiájú fotonnyaláb: mélyebben fekvő tumorokhoz
Iineáris gyorsító – a katódsugárcső hosszmetszetének vázlata
Lineáris gyorsító
A ciklotron születése A ciklotronok feltalálása gyorsan követte a linacokét. A működési elv nagyon hasonló, csak a részecskék közben körpályán mozognak …
http//schools.web.cern.ch/Schools/CAS/CAS_Proceedings.html CERN 94-01 v 1; P.J. Bryant - A brief history and review of accelerators
44
A ciklotron működési elve
Mv 2 e evB B r m 45
A ciklotron belseje a rezonátorokkal …
46
A ciklotronok energianövelésének korlátai A ciklotronok működési elve nem-relativisztikus mozgásegyenleten alapul. Amint az ionok sebessége relativisztikussá válik a tömegnövekedés miatt az ionok keringési ideje növekszik, és így kiesnek a gyorsítás fázisából. A tömegnövekedés kompenzálható lenne a mágneses tér sugárirányú növelésével, ez azonban a részecskenyaláb szétfókuszálását jelentené.
A ciklotron középvonalának sematikus rajza a gyenge fókuszálás elvének megértéséhez
Bz (r ) 0 r Bz r
47
ORVOSI CIKLOTRON
48
PET képalkotás kihívásai radiokémia – jobb jelölő anyagok Képalkotó eljárások fejlődése – jobb képek mert Jobb detektorok készülnek Jobb a térbeli felbontó képesség Jobb az érzékenység
Képalkotás-kép előállítás A fizikai hibák korrekciója Képalkotó algoritmusok
Adatfeldolgozás & biológiai modellezés – a kapott képek jobban interpretálhatók
49
PET képalkotás -áttekintés
-
a radiojelölő anyag szintézise
-
A szervezetbe juttatása (injekció)
-
Az izotópból származó gamma sugárzás detektálása (~20-60 min)
-
A nyert adatokból (beütésekből) rekonstruált eloszlási kép készítése (nCi/cc)
50
Pozitron (+ )bomlás Neutron-hiányos izotópok bomlanak pozitron emisszióval + +
anti-neutrino
+ + +
+ +
+ pozitron
Egy protonból
+ +
• neutron • anti-neutrino • pozitron
51
Pozitron megsemmisülés (annihilizáció) Annihilizáció során 2x 511 keV γ foton 180 fokban Egy egyenes mentén (koincidencia detektorok) 511 keV
A szkenner: foton számláló gamma-sugarak detektálása időablak~ 1 ns
e+ e511 keV
A gammafotonokat szcintillációs detektorokkal regisztrálni lehet. A napjainkban használt PET kamerákban leggyakrabban a nátrium-jodid (NaI) vagy a bizmut-germánium (Bi4Ge3O2) kristályt használják, melynek előnyös tulajdonságai közé tartozik, hogy a gammafotonokat viszonylag nagy hatékonysággal alakítja át a látható fény tartományába eső fotonná. Az így nyert fotonokat egy fényelektron-sokszorozó (photomultiplier, PM) segítségével lehet értékelhető elektromos jellé átalakítani. 52
Nyers adatok és a képalkotás “sinogram”
90 projekció
0 90
180
Kép rekonstrukció
0 projekció
Erről bővebben későbbi előadáson+ Gyakorlaton!!!
53
IN VIVO NUKLEÁRIS MEDICINA KÉPALKOTÁSSAL POZITRON EMISSZIÓS TOMOGRÁFIA- PET Vizsgálható biokémiai és élettani paraméterek:
Vérátáramlás és vértérfogat
Anyagcsere és transzport oxigén, glükóz, aminosavak, szabad zsírsavak, fluor,
Fehérje szintézis
Receptor rendszerek dopaminerg, kolinerg, adrenerg, opiát, szerotonin….
Enzimaktivitás
54
IN VIVO DIAGNOSZTIKA KÉPALKOTÁSSAL AGYI TÖRZSDÚCOK VIZSGÁLATA PARKINZONIZMUSBAN
55
IN VIVO DIAGNOSZTIKA – SUGÁRTERHELÉS Dózis (mSv) Nukleáris medicina pajzsmirigy csont szív 18F-FDG-PET Radiológia CT koponya vese vastagbél CT egésztest
0.8 4.8 6.4 10.0
3.8 4.6 7.4
8.2
56
β sugárzók az izotóp terápiában Hatótávolság 200-1000 µm 67Cu 131I 153Sm
(samarium) 186Re (renium)
daganatok pajzsmirigy, daganatok csont csont
Hatótávolság >1000 um 32P 89Sr
(stroncium) 90Y (yttrium) 188Re
vérképzés, csont, daganatok csont csont, izületek,daganatok csont, érbetegségek
57
2013. március 21.2006. szeptember 6.
2011.03.07Fizika 1
58
1959 Berson and Yalow Radioimmunoassay
Rosalyn Yalow Nobel-díj 1977
(ha ragaszkodnak a fejéchez, stb
IN VITRO DIAGNOSZTIKA
59
From these data, a standard binding curve, like the one shown in red, can be drawn.
Szállítás problémája: 10 T alatt Λ -> Λ/1000 Pl.: ha T =2 perc 20 perc múlva 1MBq -> 1kBq => a nagyon rövid felezési idejű izotópokat helyben kell előállítani! (ciklotron, Tc-generátor) pl. 18F 110 perc 15O 2 perc (PET)
2013. március 21.2006. szeptember 6.
2011.03.07Fizika 1
62
Mekkora energiájú legyen a γ-foton? nagy energia: kevéssé nyelődik el a szövetekben (sugárkárosodás) de nehéz detektálni kis energia: nagyrészt elnyelődik a szövetekben => károsít arany középút: néhány 100 keV optimális 99mTc : 140 keV OK Optimális izotóp: 99mTc nagyon sok vizsgálathoz használják megfelelő hordozómolekulához kötve
2013. március 21.2006. szeptember 6.
2011.03.07Fizika 1
63
