Az orvosi pszichológia alapjai V. Szociálpszichológia A MAGATARTÁSTUDOMÁNYOK ALAPJAI Tisljár Roland, Ph.D.
[email protected]
Szociálpszichológia
• Azt vizsgálja tudományos módszerekkel, hogy az emberek viselkedése és mentális folyamatai milyen módon változnak mások képzelt vagy valós jelenléte esetén – Az emberi viselkedés a személynek és a szituációnak egyaránt függvénye
– Az emberek nem a helyzetek objektív tulajdonságaira, hanem az azokról alkotott szubjektív értelmezésekre reagálnak
Alapvető attribúciós hiba • Mások tetteinek magyarázatakor hajlamosak vagyunk – A személyiség vagy a karakter befolyását túlbecsülni – A helyzet vagy a körülmények befolyását alábecsülni
Társas serkentés • Norman Triplett (1898) – Kerékpárversenyzők általában jobb eredményeket érnek el egymás ellen versenyezve, mint egyedül
• A szociálpszichológia egyik klasszikus laboratóriumi kísérlete – Két vizsgálati csoport • Egyedül • Másokkal együtt
– A legtöbben gyorsabban csévéltek egy másik, azonos feladatot végző személy jelenlétében (együtt cselekvő helyzet) • Állati és emberi példák
– A passzív megfigyelők (pl. közönség) jelenléte is növelheti a teljesítményt
• Társas serkentés – a feladat további résztvevői és a passzív közönség jelenlétének teljesítménynövelő hatása
Társas gátlás • Az emberek több hibát vétenek együtt cselekvő helyzetekben mint egyedül – Sok esetben mind a teljesítmény, mind a feladat pontossága csökkent
• Társas gátlás – a társak jelenlétének időnkénti teljesítményrontó hatása • A feladatban szintén részvevők vagy megfigyelők jelenléte növeli a feladatvégzés pontosságát és sebességét egyszerű vagy jól begyakorolt feladatokban • Viszont csökkenti a feladatvégzés pontosságát és sebességét komplex vagy nem kellőképpen begyakorolt feladatok estében
A társas serkentést fékező kulcstényezők 1. Egy másik ember puszta jelenléte nem okoz társas serkentést Ha a közönség tagja másra figyel (pl. olvas) vagy be van kötve a szeme – a serkentési hatás jelentősen csökken
2. Fontos a versengés és a feladatban részt vevőkkel szembeni társas összehasonlítás Ha a többi részt vevő jelentősen rosszabbul teljesít – nincs versengés – a serkentési hatás jelentősen csökken
Egyéniségvesztés
Az egyének azon érzése, hogy bizonyos társas helyzetekben elveszítik személyes identitásukat, és névtelenül beleolvadnak a tömegbe
• Bizonyos csoporthelyzetek minimalizálva az egyének személyes identitásának jelentőségét, – Csökkentve felelősségtudatukat és nyilvános felelősségrevonhatóságukat
Agresszív vagy szokatlan viselkedésekhez vezethetnek
• Az anonimitás növelheti az agressziót – Nem szükségszerűen • Függ a szituációtós tényezőktől • És az anonimitás természetétől
• A csoportos helyzetekben az anonimitás az egyes szituációkhoz kapcsolódó szociális normákkal szembeni nagyobb konformitáshoz vezet Az elfogadható viselkedésekre és vélekedésekre vonatkozó implicit vagy explicit szabályok
Szemtanúhatás
Az emberek kevésbé hajlamosak segíteni, amikor mások is jelen vannak
• Kitty Genovese esete – New York Times cikk (1964. március 27.) - "37 Who Saw Murder Didn't Call the Police„ – Vészhelyzetben könnyebben kapunk segítséget, ha sokan látják azt, ami történik? A kutatások ennek épp az ellenkezőjét mutatják • Legtöbbször a többi ember jelenléte akadályozza meg, hogy valaki cselekedjen
Szemtanúhatás – A helyzet meghatározása • A legtöbb kritikus helyzetet nem lehet kezdetben egyértelműen megítélni • Kétértelmű helyzetekre adott reakció – A válasz késleltetése, „mintha mi sem történt volna”, mások viselkedésének megfigyelése De ők is hasonlóképpen reagálnak!
• Csoportos ignorancia
A tömeghisztéria vagy pánik ellentéte
– Egy csoport tagjai a helyzet veszélytelennek ítélésével kölcsönösen félrevezetik egymást
Szemtanúhatás – A helyzet meghatározása • Latané és Darley (1968) – Szoba – kérdőívek kitöltése • „Füst” kezdett beáramolni a légkondicionálón keresztül
– Két kísérleti feltétel: • Egyedül
75 % kiment és jelezte a potenciális tüzet
• Három fős csoportokban
Kevesebb mint 13%-uk jelentette a tüzet
A szemtanúk kölcsönösen biztosítják egymást arról, hogy semmi komoly dolog nem történhetett
Szemtanúhatás – A felelősség megoszlása • Amikor valaki tudja, hogy rajta kívül mások is jelen vannak, – A felelősség súlya nem kizárólag rá nehezedik ‘Már biztosan csinált valaki valamit, majdcsak lesz, aki közbeavatkozik!’
Konformitás • Egy csoporton belül – Nem mindenki ért egyet velünk mindenben – Ha a többséget hitelesebb információforrással rendelkezőnek látjuk Gyakran megváltoztatjuk a vélekedésünket, és alkalmazkodunk a többség véleményéhez
• Olyan helyzetben, amikor teljesen biztosak vagyunk benne, hogy – Nekünk van igazunk – És a csoport téved
• Feladnánk-e saját álláspontunkat a többiek nyomására? – A legtöbb ember úgy véli, hogy ő biztosan nem tenné ezt
Solomon Asch konformitás kísérletei (1952, 1955, 1958)
https://www.youtube.com/wa tch?v=TYIh4MkcfJA
Studies on conformity by Solomon Asch (1952, 1955, 1958) • A kritikus próbák 30%-ában alkalmazkodtak a csoportkonszenzushoz • A személyek 75% legalább egyszer alkalmazkodott • A konformitás előidézéséhez nem szükséges nagy csoport – Már 3-4 fő elég a nagyobb csoportokkal megegyező konformitás kialakításához
A konformitásra irányuló nyomás kevésbé erős, ha a csoport nem egyöntetű
Engedelmeskedés a tekintélynek • „Bizonyos körülmények között a leghétköznapibb, tisztességes ember is bűnözővé válhat” (Hannah Arendt)
• Stanley Milgram vizsgálatai a Yale Egyetemen (1963, 1974) – „Memóriavizsgálat” – Tanítás áramütések segítségével • A kísérleti személy a kísérletvezető utasításainak engedelmeskedett
– A „tanuló” valójában természetesen nem kapott áramütéseket – Sok résztvevő kifogásokat emelt, ki akart szállni • „Kérem, folytassa”, „A kísérlet miatt muszáj folytatnia”
– A résztvevők 65% elment a végső szintig, 450 volt-ig (‘XXX’) • Csak kevesen akartak engedelmeskedni
https://www.youtube.com/watch?v= BcvSNg0HZwk&feature=youtu.be
A tekintélynek való engedelmeskedés helyzeti jellemzői Jellemzők
A Milgram-vizsgálatok kísérleti bizonyítékai
Felügyelet
Az engedelmesség csökken, ha a kísérletvezető nincs jelen
Áttétel
Az engedelmesség csökken, ha az „áldozatot” közelebb helyezzük a résztvevőhöz, és nő, ha az „áldozat” nem hallható
A példák jelenléte
Egy másik „tanár” vagy egy másik kísérletvezető lázadása csökkenti az engedelmeskedést
A helyzet elfajulása
Az engedelmesség mértéke függ a kiinduló helyzet ártalmatlanságától, az áramütés erősségének kis lépésekben történő változtatásától és attól, hogy a résztvevők idő hiányában nem tudták átgondolni a helyzetüket
Önigazolás • Az internalizáció egy formája – Nem csupán kimutatott viselkedésünk, hanem belső attitűdjeink változtatása • Tartós változások elérése érdekében
• Az emberek nem szeretnek következetlennek látszani – Gyakran igazolják – vagy racionalizálják – korábbi viselkedésüket • Személyes meggyőződéseik megváltoztatása vagy átalakítása révén
– A kognitív disszonancia elmélete (Festinger, 1957)
A kognitív disszonancia elmélete • Hajtóerő a kognitív konzisztencia iránt – Két, egymással inkonzisztens viselkedés vagy vélekedés kellemetlen érzést kelt bennünk Ez arra motivál minket, hogy megszüntessük az inkonzisztenciát • Összhangot hozzunk létre közöttük
• Kognitív disszonancia – Az inkonzisztencia által keltett kellemetlen érzés
A kiváltott engedelmesség vizsgálata (Festinger és Carlsmith, 1959)
A disszonanciakeltő viselkedés akkor jár attitűdváltoztatással, ha az engedelmeskedést jelentéktelen nyomás, jutalom vagy büntetés váltotta ki
Példák a kognitív disszonanciaredukció hatásaira • Gyerekek egy csábító játékkal való elfoglaltságának leállítása (Aronson & Carlsmith, 1963; Freedman, 1965) – Egy kedves kérésnek engedelmeskedve – nem izgalmas – Súlyos büntetés kilátásba helyezése révén – izgalmas
• Minél nagyobb erőfeszítést teszünk egy csoporthoz csatlakozás érdekében – Annál jobban értékeljük az adott csoportot (Aronson & Mills, 1959)
• A választásainkat is hasonlóképpen igazoljuk – pl. Melyik egyetemet választottam, és miért azt?
Csoportközi interakciók • Intézményes normák – A társas normákhoz hasonlóak – azzal a különbséggel, hogy ezek egymáshoz hasonló jellegű intézményeket és szervezeteket érintenek • Iskolák, börtönök, kormányok, vagy kereskedelmi vállalkozások
– Az intézmények egy további, az emberek viselkedését nagyban befolyásolni képes helyzeteket képviselnek – A stanfordi börtönkísérlet (Zimbardo, 1971) • Jól illusztrálja az intézményes normák erejét
Kulcsfogalmak • Alapvető attribúciós hiba • Szociálpszichológia • Együtt cselekvő helyzet • Társas serkentés • Társas gátlás • Egyéniségvesztés • Szociális normák • Szemtanúhatás • Csoportos ignorancia
• A felelősség • Intézményes normák megoszlása • Csoportpolarizáció • Kisebbségi befolyás • Csoportgondolkodás • Internalizáció • A kognitív disszonancia elmélete • Racionalizáció • Túlzott igazolás • Azonosulás (identifikáció) • Referenciacsoport
Köszönöm a figyelmet! Tisljár Roland
[email protected]
