Országos vízicserkész szakvezetıi munkaterv 2010
„Portya vagy kerékpártúra helyett kiváló gyakorlat az ırsnek, ha vízre száll, és végigkutat egy folyót, vagy bejár egy vidéket ugyanúgy, mint mozgótáborban.” (Baden-Powell)
Bevezetés
A mai MCSSZ egyik súlyos problémája a cserkészkorosztályból kinövı kószák és vándorok tömeges lemorzsolódása, ugyanis az átlagos, 30-40 fı körüli csapatok gyakran nem tudnak megfelelı programot és társaságot biztosítani számukra. Reményeink szerint ezen gond orvoslásában segíthet a vízicserkészet is, amely ezeknek a korosztályoknak (köztük a vezetıknek is) lehetıséget teremt arra, hogy újabb, az erejüknek, a lehetıségeiknek és a vágyaiknak megfelelı, az átlagosnál keményebb kihívásokkal nézzenek szembe, és ez által új lendületet kapjon a cserkészéletük. A vizes programok persze nem csak a kószáknak és vándoroknak szólnak: természetesen a cserkész korosztályúaknak is különleges élményt nyújt a vadregényes vízi világ. Akik pedig nemcsak alkalmanként vesznek részt ebben az izgalmas kalandban, hanem komolyan elkötelezik magukat a vizes életforma mellett, azok szakági cserkészek lesznek. A vízicserkészet a „szárazfölditıl” némileg eltérı módon, talán még annál is komolyabb körülmények között segít megélni a közösséghez tartozást, a felelısséget önmagunk és mások iránt, illetve szembesít önnön korlátainkkal. Itt még inkább igaz, hogy egymásra utalt kisközösségben vehetnek részt egészséges, számukra igazán vonzó és felettébb hasznos programokon a természetben, miközben igen sok mindent a gyakorlat révén sajátítanak el, hogy elérhessék a cserkész eszményt.
Helyzetfelmérés
Az MCSSZ újjáalakulása után azonnal elindult a vízicserkész élet, amihez egy központi és néhány vidéki vízitelep is alapot jelentett. Volt országos vízi szakvezetı (Bokody József cst. – 1975., majd Gyetvay Iván cst. – 1922.), akiknek felügyeletével elindult a hazai vízi vezetıképzés, azonban pár VVK után nem szerveztek többet, mert nem volt elég jelentkezı. Összesen talán 30 vezetı végzett ezeken a képzéseken (központi nyilvántartásuk kérdéses). A jelenlegi legnagyobb problémát, a vezetıhiány jelenti. A központi vízitelep (és néhány vidéki) megszőnt, mert nem tudták önfenntartóvá tenni anyagilag, ugyanis nem volt elég érdeklıdı, sıt, még ingyen sem igen kérték kölcsön a hajókat a csapatok. A jelen második legnagyobb problémája a központi eszközpark megszőnése (széttagozódása, a nyilvántartásból való kikerülése vagy megsemmisülése).
Néhány (fıleg) vidéki csapatban folyik jelenleg többé-kevésbé aktív vízi élet (pl. 14. sz. Holló – Esztergom, 923. sz. Pázmány Péter – Soroksár, 724 sz. Kossuth Lajos – Dunavarsány, 519. sz. Bálint Sándor – Szeged stb.), de ezek elszigeteltek, és olyan csapat, ahol az egész csapat vízicserkészetre rendezkedett volna be (mint a háború elıtt), olyan nincs. (Ez persze nem feltétlenül baj.) Néhány vízitelep vagy csónakház most is mőködik ezen csapatok kezelésében, de nem a tulajdonában. Vannak olyan csapatok, ahol nincs önálló vízicserkész alegység, de vagy saját hajóikkal vagy kölcsönkért (vagy kölcsönzött) hajókkal több-kevesebb rendszerességgel szerveznek vízitúrákat fıleg a nagyobbaknak. Ezek legnagyobb veszélye, hogy a vezetık hozzáértése nem garantált, noha nyilván vannak köztük olyanok is, akik ezer éve eveznek, de a kettı nem ugyanaz! Ebben a témában örvendetes elırelépés, hogy az OIB 2008. május 16–i ülésén jóváhagyta az új Táborozási szabályzatot, amelynek 7.2.1 pontja szerint vízi tábor parancsnoka már csak igazolt vízicserkész-vezetı lehet. (A szabályzat 2011 végéig ad türelmi idıt e rendelkezés betartására.) Vannak olyan cserkészek, akik más kötıdésüket használva járnak vízitúrázni, nem pedig cserkészként, mint pl. a piarista és bencés diákok. Mivel az utóbbi idıszakban – egy-két csapatot leszámítva – a vízicserkészet tetszhalott volt, természetesen a nemzetközi vízicserkész életbe sem kapcsolódtunk bele, viszont az elmúlt évek hazai nagytáboraiban (pl. MET 2000, Carpathia 2001 vagy a ConCordia 2010) többször is volt vízicserkész altábor vagy elıtábor, de legalább is valamilyen vizes program Az OIB 2009. június 6-án elfogadta az új vízicserkész elképzelést, amely szerint a vízicserkész életet nem lineáris, többfokozatú próbarendszerre építjük, hanem egymástól függetlenül,
mozaikszerően
teljesíthetı
különpróbákra.
Egyes
próbák
anyagában
természetesen lehetnek átfedések, és elıfordul, hogy ugyanabban a témakörben két (vagy több) egyre magasabb szintő különpróba is lesz. Ezzel együtt a háború elıtti számszerő győjtıpróbák hagyományához csatlakozva és azt kiegészítve kerülnek bevezetésre a tematikus győjtıpróbák. Az öt vízi témájú különpróba megszerzıje kapja meg a „Vízicserkész” győjtıpróbát, vagyis a szakági jelvényt. Az öt között legalább egy olyannak kell lennie, ami tényleges vízi túrázást jelent (ezek a győjtıpróba alappróbái). A cserkész alaptudást tartalmazó próbarendszerben természetesen most is van olyan tudásanyag, amelynek elsajátítása a cserkészképzés része, és a vízicserkészethez is elengedhetetlen (pl. az úszástudás)
Amit megvalósítottunk
Folyamatosan dolgozunk a vízicserkész témájú különpróbák kidolgozásán; jelenleg készen van az Evezıs - kenu, Kajak, Kormányos – kenu, Könnyőbúvár – szabad tüdıs,
Úszás – alap és Vízbıl mentés. Ezek – a búvárt leszámítva – már elérhetıek a vízicserkész honlapról. Részt
vettünk
a
ConCordia
2010
vízi
altáborának
megszervezésében
és
lebonyolításában. Az országos vezetıtiszten keresztül felvettük a kapcsolatot minden kerületi vezetıtiszttel, hogy lehetıleg minden kerületben legyen vízi szakvezetı vagy legalább egy vízicserkész ügyekkel megbízott kapcsolattartó. Folyamatos
munkát
végeztünk
a
Vízi
szakág
létének
megismertetése
és
népszerősítése céljából; elindítottuk a Vízicserkész Napló címő blogot, ami rendszeresen frissül. Amíg mőködött a Cserkész Planet az mcssz.hu-n, addig minden cikkünk megjelent a cserkész honlapon is. Elindult a vízicserkész honlap is, ami összefoglalja a Vízi szakág legfontosabb információit. A vízicserkészéletrıl igyekeztünk más módokon is hírt adni, például a levelezılistákon.
Jövıkép
A vízicserkészet ha nem is lesz tömeges, de szerves része lesz az MCSSZ életének. Tevékenysége minden cserkész elıtt ismert lesz, és mindenki tudja, hogy hogyan vehet részt a szakág életében. Az egységes vízicserkész különpróbarendszer ismeretében mindenki el tudja dönteni, hogy mivel kíván foglalkozni a nagyon széles kínálatból, ehhez pedig megkap minden segítséget a központi kiadványokból és a szövetségi vagy kerületi központoktól. (A kiadványokat igény szerint be lehet szerezni elektronikus vagy nyomtatott formában is, a vízicserkész honlapon és/vagy blogon pedig minden szakági kérdésrıl tájékozódhatnak az érdeklıdık.) Fıleg a kószák és a vándorok (meg persze a vezetıik is) felismerik a vízicserkészet különleges nevelı erejét és a benne rejlı lehetıségeket, de nemcsak ezért vesznek benne részt szívesen (a rajparancsnokok pedig kifejezetten ajánlják a fiataloknak), hanem az elismertsége miatt is, hiszen komoly megbecsülés övezi azt, aki a liliomoshorgonyos jelvényt viselheti. A Vízicserkész szakág legalább 10-20 fıs országos törzse (a törzs tagjai természetesen képzett vízicserkész-vezetık) és annak kinevezett vezetıje (a szakvezetı) folyamatosan figyelemmel kíséri majd az igények változását, és annak megfelelıen, illetve
nevelési
szempontból
indokoltan
biztosítja
a
lehetıséget,
akár
a
különpróbarendszer felülvizsgálatáról, akár a segédanyagok kiadásáról/gondozásáról, akár a programokról lesz szó. Kiemelt jelentıségő feladatuk, hogy rendszeresen legyen Vízi
Vezetıképzı
Tábor
(VVK),
és
ebben
együttmőködnek
az
tagszervezeteivel is résztvevık, kiképzık vagy akár helyszín tekintetében.
MCSSZF
más
Az országos szakvezetı folyamatosan kapcsolatot tart a kerületi szakvezetıkkel is. Minden kerületben lesz vízicserkész szakvezetı és egy legalább 10-20 fıs törzs, akik a nyári kerületi vízi táborokat és a vízicserkész különpróbákra való felkészítéseket, illetve magukat a próbáztatásokat szervezik. A törzs tagjai természetesen képzett vízicserkész-vezetık, és a többségüknek valamilyen egyéb képesítése is lesz, pl. motorcsónak-jogosítványa, vitorlás kishajóvezetıi képesítése vagy búvárvizsgája. A kerületi törzsön kívül sok csapatban is akad majd 1-2 képesített vízicserkészvezetı, így a csapatok és rajok is szerveznek kisebb-nagyobb vizes eseményeket, pl. egy-egy ırsi vízi portyát. A csapatoknál mőködı vízicserkész-vezetık közül többen (de korántsem mindenki) a kerületi vagy a központi törzsben is szolgálnak (mint ahogy lesznek olyan törzstagok is, akik nem lesznek aktívak már a saját csapatukban, a vízicserkész törzs viszont nekik is a lehetıségeikhez mért feladatot jelent).
Célok
Rövidtávú célok (1-2 éves távlat) A
különpróbák
egy
részének
részletes
kidolgozása
(Csónakjavítás
és
karbantartás, Édesvízi élıvilág, Evezıs - guruló üléses hajó, Hagyományos hajózási kommunikáció - mind, Hajózástörténet, Horgászat, Kormányos guruló üléses hajó, Meteorológia, Tengerészcsomók, Úszás – versenyszint, Vitorlás csónak és Vitorlás kishajó - legénység) A
részletesen
kidolgozott
különpróbák
egy
részéhez
elkészíteni
a
segédanyagokat is (legalább az Evezıs - kenu, Kajak, Kormányos – kenu, Úszás – alap és Vízbıl mentés, mert ezeknek a követelményrendszere már most is készen van). Felkészülés a 2011-es VVK-ra: a kívánatos létszám (legalább 15 jelölt) és 23 újabb hazai kiképzı részvételének biztosítása Kidolgozni a VVK kézikönyvét az együttmőködı testvérszövetségekkel Az országos vízicserkész törzs alapjainak megteremtése (legalább 2-3 állandó munkatárs bevonása) Kapcsolattartás minden
kerületi
vezetıtiszttel, hogy lehetıleg
minden
kerületben legyen vízi szakvezetı vagy legalább egy vízicserkész ügyekkel megbízott kapcsolattartó (Az Alapszabály szerint, a kerületi vezetıtiszt nem köteles szakági vezetıket kinevezni; ilyen esetben maga a vezetıtiszt látja el a szakvezetıi feladatokat is, tehát ıket kell nyaggatni.) A Vízi szakág létének megismertetése és népszerősítése, híradások, cikkek és egyéb sajtóanyagok megjelentetése a cserkészsajtóban, megjelenés a cserkészbálon, mint kiállító
A már mőködı honlap interaktivitásának javítása
Középtávú célok (3-6 éves távlat) Az
összes,
eddig
részletesen
kidolgozott
különpróba
segédanyagának
elkészítése (lásd a rövid távú céloknál) Felkutatni és bevonni azokat a segítıket és szakembereket, akik részt vesznek a többi különpróba részletes kidolgozásában A különpróbák legalább 80 %-ának részletes kidolgozása A
honlap
lehetıségek
lehetıségeit
tovább
összegyőjtésével
bıvíteni vagy
többek
a
között
vízparti
a
hajóbérleti
táborhely-adatbázis
felállításával Teljes létszámúra bıvíteni az országos vízicserkész törzset Vízicserkész törzs felállítása minden kerületben Részvétel a 2012-es Nemzeti Nagytábor vízi altáborának megszervezésében és lebonyolításában
Hosszú távú célok (7-10 éves távlat) A VVK rendszeres megszervezése A jelenlegi kerületeknél nagyobb, és a fı folyókhoz és azok szakaszaihoz kötıdı területi egységek létrehozása Központi vízitelep vagy legalább raktár létrehozása; legalább 10-15 db négyes túrakenu és 8-10 db egyes túrakajak beszerzése Részvétel legalább egy nemzetközi vízitáborban (pl. Aqua) résztvevıkkel és IST-vel
Budapest, 2010. szeptember 7.
Tárkányi Botond Kobra vcst X. ker. vízi szakvez.
