Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft

Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. Az esélykülönbséget csökkentő nevelési és képzési igényeknek megfelelő programok fejlesztése SNI szakképzés és integrációs pedagógus-felkészítő füzetek 2. Szabályzók Törvények, rendeletek, HH/SNI MÓDSZERTANI KÖZPONT KIALAKÍTÁSA

INTÉZMÉNYI ELJÁRÁSRENDEK A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ELLÁTÓRENDSZERÉT SEGÍTŐ HÁLÓZAT ÉS KOORDINÁCIÓS TEVÉKENYSÉG

Készítette: Expanzió Kft. és a Szöllősi és Társai Bt. Dátum:2011. november 30.

__ TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0006 www.egyhazitiszk.hu __________________________________________________________________________________________

TARTALOMJEGYZÉK Tartalomjegyzék ....................................................................................................................... 2 Az SNI gyermekek oktatás-nevelésének formái / SNI intézményi modellek .................... 3 A befogadó iskola.................................................................................................................. 3 a) Különnevelés (szegregált oktatás-nevelés) ................................................................ 3 b) Együttnevelés (integrált oktatás) ................................................................................ 3 c) Az együttnevelés szintjeiben megvalósuló minőségi különbség értelmezése az intézmény egészének vonatkozásában ........................................................................... 3 d) A befogadó (inkluzív) nevelés és pedagógiai gyakorlat ............................................ 4 e) A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szükségletei a befogadó intézményben .................................................................................................................... 5 Az együttnevelés lehetséges modelljeinek leírása ............................................................ 6 1. A Két tanáros modell: ................................................................................................. 6 2. Egyéni és kiscsoportos fejlesztésekre épülő modell: .............................................. 7 3. Konzultációs modell .................................................................................................. 7 4. Utazótanári modell .................................................................................................... 8 A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztésével kapcsolatos intézményi szintű szabályzók .......................................................................... 11 Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztési folyamata .................................................... 12 Mellékletek.............................................................................................................................. 16 Az SNI-gyermekekkel kapcsolatos dokumentumok az intézményben ........................ 16 Alapkompetenciák fejlesztését célzó felzárkóztató program adaptálásának bevezetési és tervezési folyamatát szabályozó leírás ......................................................................... 21 Az információs központ folyamatszabályozásai ............................................................. 27

2 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300


AZ SNI GYERMEKEK OKTATÁS-NEVELÉSÉNEK FORMÁI / SNI INTÉZMÉNYI MODELLEK A BEFOGADÓ ISKOLA a) Különnevelés (szegregált oktatás-nevelés) Az SNI-gyermek, tanuló speciálisan sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésére létrehozott, fogyatékossági típusának megfelelő gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben tanul. Akkor ajánlott, „amikor a többségi osztályban történő oktatás semmilyen körülmények között nem felel meg a gyermek oktatási és szociális szükségleteinek, és amikor a gyermek saját vagy társai testi épségét ez veszélyeztetné” (Salamancai Nyilatkozat és Cselekvési Terv). b) Együttnevelés (integrált oktatás) Az SNI-gyermek a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, osztályban vagy tagozaton tanul. (A többségi nevelési-oktatási intézményekben a befogadás különböző szinteken valósulhat a spontán integrációtól a teljes befogadásig) c) Az együttnevelés szintjeiben megvalósuló minőségi különbség értelmezése az intézmény egészének vonatkozásában Integráció (fogadás)

Inklúzió (befogadás)

Be kívánják olvasztani az Újra átgondolják a tanterv iskola meglévő struktúráiba az megvalósításának szervezeti egyéneket. kereteit és azokat a feltételeket, amelyekkel valamennyi tanuló haladását biztosítani tudják.” Az SNI-gyermek Felveszik, de nem ismerik Az intézmény tudatosan fogadása meg a sajátos vonásait készül fel a feladatra. Alkalmazkodás a A gyermektől hasonló Az intézmény alkalmazkodik gyermek egyéni teljesítményt várnak el, mint a a tanuló egyéni sajátosságaihoz többiektől. A gyermek sajátosságaihoz. alkalmazkodik. Intézményi integrációs stratégia

A befogadó intézménynek Az intézményt átgondolt nincs integrációs stratégiája. intézményi stratégia jellemzi. Az iskola életét, értékeit, 3

Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300


Integráció (fogadás)

Inklúzió (befogadás) módszereit, személyi és tárgyi feltételeit úgy alakítják, hogy valamennyi gyermek, ezen belül a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési szükségleteit is kielégítsék.

A befogadó A befogadó pedagógus saját pedagógusok stílusán, – többnyire módszerei hagyományos – pedagógiai módszerein kevéssé vagy nem változtat.

Valamennyi pedagógus az egyes gyermekek egyéni igényeihez, szükségleteihez való igazodást látja fő feladatának, ennek érdekében a módszerek, értékelési eljárások, szervezési formák tekintetében jelentős a változás

Együttműködés a A problémák feloldása gyermeket tanít jelentős mértékben az pedagógusok között integrációt segítő gyógypedagógusra vagy a szülőre hárul.

A problémák megoldását elsődlegesen a többségi pedagógusok vállalják. Nem húznak éles határvonalat a sajátos nevelési igényű gyermek és a többi, támogatást igénylő gyermek között („a tanulás során mindenki szorulhat segítségre”)

A gyógypedagógus Elsődleges feladata a sajátos Szükség esetén a gyermekkel szerepe nevelési igényű gyermekkel is foglalkozik (habilitációsvaló külön foglalkozás. rehabilitációs foglalkozás), de segítsége elsődlegesen a többségi pedagógusnak szól, a vele való konzultáció során alakul ki a problémák megoldásának lehetséges módja. Együttműködés szülői házzal

a A sajátos nevelési igényű Valamennyi gyermek szüleit tanuló szüleivel intenzív az aktívan bevonják az iskola intézmény kapcsolata. életébe, közösségi feladataiba, programjaiba

d) A befogadó (inkluzív) nevelés és pedagógiai gyakorlat Túlmutat a fogyatékos gyermekek iskolai befogadásán. A befogadó (inkluzív) iskola olyan iskola, mely legfőbb céljának azt tekinti, hogy minden gyermek számára biztosítsa, hogy a lakóhelyéhez közel eső iskolában, az oktatás folyamataiban egyén szükségleteinek megfelelően, képességeinek és fejlődési ütemének megfelelően vegyen 4 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300


részt. Kezelni tudja az egyéni igényeket, az egyéni eltérésekből fakadó problémákat. Képes arra, hogy a tanulók számára a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával biztosítsa azokat az egyéni tanulási útvonalakat, egyéni tanulási stratégiákat, amelyek megakadályozhatják az iskolai kudarcok elszenvedését. Ennek érdekében az iskola és a pedagógus alkalmazkodik a gyermekek körében megnyilvánuló kulturális, képességbeli és tanulási szükségletekben megnyilvánuló sokféleséghez. A befogadó iskolában megvalósul a tényleges együttnevelés, a különböző hátterű gyermekek egy csoportban való nevelése. …az iskoláknak minden gyermeket be kell fogadniuk, függetlenül fizikai, értelmi, szociális, érzelmi, nyelvi vagy egyéb állapotától. Mindez vonatkozik a hátrányos helyzetű, illetve tehetséges, utcán felnövő vagy dolgozó, távoli, elzárt vagy nomád közösségből származó gyermekekre, illetve azokra is, akik nyelvi, etnikai, illetve hátrányos helyzetben lévő közösségből származnak” (Salamancai Nyilatkozat és Cselekvési Terv). e) A sajátos nevelési igényű gyermekek speciális szükségletei a befogadó intézményben  Akadálymentes tanulási környezet, az épület és az osztályterem átalakítása, adaptációja  Speciális eszközök (életvitelt segítő eszközök, segédeszközök, terápiás és fejlesztő eszközök)

taneszközök

és

 Az oktató-nevelő munka o Képességfejlesztés elvű, differenciált tananyagválasztás o Differenciált megközelítésű módszer választása, egyéni haladási igény szerinti tervezés, fejlesztés o Egyéni megközelítésű, tanulásszervezési formák

sérülés-specifikus

igényekhez

igazodó

o A tanuló fejlődésének megállapítására alkalmas értékelési forma o Fejlesztő értékelés o Habilitációs-rehabilitációs egészségügyi és pedagógiai célú fejlesztés a többi tanulóval való együtthaladás és az ismeretszerzési folyamatban való eredményes részvétel érdekében egyéni fejlesztési terv alapján a tanórán és tanórán kívül egyénileg és csoportban 5 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300


AZ EGYÜTTNEVELÉS LEHETSÉGES MODELLJEINEK LEÍRÁSA Az együttnevelés modelljeinek kiválasztása az adott intézmény feltételrendszerének, pedagógia programjának és gyakorlatának, a fenntartói támogatás eszközrendszerének a függvénye. A konkrét lépések igazítása szükséges az eltérő előfeltételekhez és lehetőségekhez A főbb modellek:  két tanáros modell  egyéni és kiscsoportos fejlesztésekre épülő modell  a konzultációs modell  az utazótanári modell 1. A Két tanáros modell: A tanítási órák jelenetős részében két pedagógus áll az osztályban tanuló gyermekek rendelkezésre. A két szakember kooperatív technikákat alkalmazva tanít. Együttműködésük alapja a differenciált csoportfoglalkozás, melyben a jól bevált, sok éve működő frontális munkát felváltja ez a minden gyermek számára előnyösebb, egyéni haladási tempót, munkabíró képességet figyelembe vevő tanítási forma. A kéttanáros modell célcsoportja a tanuló. Egyszerre több, a kívánt cél elérését figyelembe véve heterogén, vagy homogén összetételű gyermekcsoport dolgozik az osztályban. A gyengébb, több figyelmet kívánó csoporttal, gyerekekkel a gyógypedagógus foglalkozik. Ide tartozhatnak az osztályból azok a gyerekek is, akiknek az átlagnál több egyéni segítségre van szükségük, vagy valamilyen tanulási nehézséggel küzdenek. Velük az osztálytanító korrepetálása mellett a gyógypedagógus egyéni fejlesztő foglalkozásokat is végezhet, tanórai keretek között. A hatékony munka elsődleges feltétele, hogy minden integrált gyermek számára egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus és a tanító, ill. tanárok, aminek megvalósítása mindkét pedagógus közös feladata és felelőssége. A modell további előnye, hogy a közepesen és a jól haladó gyerekekre több ideje marad az osztálytanítónak, lehetőség nyílik tanórai keretek között is a tehetséggondozásra.  Közvetlen célcsoport a tanuló  Az együttműködés elsősorban a „ pedagógus párok” között zajlik 6 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300


 Befolyása az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás terjesztésére kis hatásfokú  Hosszú távú fenntarthatóságát a „ pedagógus párok” közötti érzelmi kötődés befolyásolja  Kevésbé rugalmas, drága 2. Egyéni és kiscsoportos fejlesztésekre épülő modell: Közvetlen célcsoportja a tanuló, közvetett célcsoport a többi tanuló, esetleg több évfolyam nehézségekkel küzdő tanulói is. Az együttműködés több pedagógussal zajlik, akik nehézségeiket megosztják a gyógypedagógussal. A gyógypedagógus egyéni, vagy kiscsoportos formában fejleszti a sajátos nevelési igényű tanulókat, a tanórákon túli időben. A modellben dolgozó gyógypedagógus befolyása az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás terjesztésére kis hatásfokú, hiszen mindig csak egy pedagógussal áll közvetlen kapcsolatban, aki a sérülésspecifikus módszereket nem építi be az oktatási nevelési folyamatába, ezért fennáll az „elkülönülő” fejlesztések veszélye. Hosszú távú fenntarthatóságát segíti, ha a fejlesztési tervek, egyéni tanulási tervek beépülnek az intézmény dokumentumai közé.  Közvetlen célcsoport a tanuló  Közvetett célcsoport is megjelenik – a többi tanuló, esetleg több évfolyamból is  Az együttműködés több pedagógussal zajlik  Hosszú távú fenntarthatóságát segíti, ha a fejlesztési tervek, egyéni tanulási tervek beépülnek az intézmény dokumentumai közé  Befolyása az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás terjesztésére kis hatásfokú, fennáll az „elkülönülő” fejlesztések veszélye  Nem ad „terméket”, produktumot az intézménynek  Rugalmasabb 3. Konzultációs modell Közvetlen célcsoportja a pedagógus, közvetett célcsoportja a sajátos nevelési igényű tanuló, a többi tanuló és a nevelőtestület. Az együttműködés konkrét, az azt igénylő 7 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300


pedagógussal, a munkaközösség vezetőkkel, a munkaközösségekkel zajlik. Bevonható a stratégiaalkotásba az intézményvezetés egy vagy több tagja. Termékei az együttműködési terv, a tanulók számára kidolgozott feladatlapok, az egyéni fejlesztési és tanulási tervek, az értékelési rendszer stb., ezért befolyása az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás terjesztésére, átadására nagy hatásfokú, kisebb hatásfokkal bír azonban a sajátos nevelési igényű gyermek közvetlen fejlesztésére. Sikeresen megvalósítható általa a nevelőtestületben horizontális tanulás feltételeinek megteremtése. Hosszú távú fenntarthatóságát az intézményi stratégia átalakítása biztosítja, de fennáll a kisebb „elkülönülő” fejlesztések veszélye, mivel nem az egész iskola, hanem az adott sajátos nevelési igényű tanulóval foglalkozó pedagógus csoport vállal részt az innovációban.  Közvetlen célcsoport a pedagógus  Közvetett célcsoport a tanuló, a többi tanuló és a nevelőtestület  Az együttműködés konkrét, azt igénylő pedagógussal, a munkaközösség vezetőkkel, a munkaközösségekkel zajlik.  Bevonható a stratégiaalkotásba az intézményvezetés egy vagy több tagja.  Terméke: együttműködési terv, kidolgozott feladatlapok, egyéni tanulási tervek, értékelési rendszer stb.  Befolyása az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás terjesztésére nagy hatásfokú  Hosszú távú fenntarthatóságát az intézményi stratégia átalakítása biztosítja  Mivel pedagógus csoport vállal részt az innovációban, kisebb az „elkülönülő” fejlesztések veszélye  Rugalmas  Veszélye: az együttműködési kultúra kialakítása a gyógypedagógustól függ.  Megjelenik a külső helyszín, mint kínálat. 4. Utazótanári modell Az utazó-gyógypedagógiai modellben dolgozó gyógypedagógus közvetlen célcsoportja a befogadó intézmények pedagógusa, akinek támogatása azért szükséges, mert a tanítási idő nagy részében ő oldja meg azokat a feladatokat, amik az „átlagos” tanulók 8 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300


tanításán kívül a sajátos nevelési igényű tanulók nevelésével kapcsolatban nap, mint nap felmerülnek. A sajátos nevelési igényű tanuló, a többi tanuló, a nevelőtestület és a szülők közvetett célcsoportja az ebben a modellben tevékenykedő utazógyógypedagógusnak, akik a többségi pedagóguson keresztül kapnak megsegítést. Az utazó-gyógypedagógus célja az, hogy a sajátos nevelési igényű tanulóval kapcsolatos minden feladat elvégzésére alkalmassá tegye a többségi pedagógust, aki ezeknek az új, gyógypedagógiai kompetenciáknak a felhasználásával alkalmassá válik az inkluzív nevelés megvalósítására. Az együttműködés konkrét, mert a pedagógussal, a munkaközösség vezetőkkel, és a munkaközösségekkel zajlik. A konzultációk, megbeszélések az érintett tanuló fejlesztésére koncentrálnak. A modell alkalmazása során bevonható a stratégiaalkotásba az intézményvezetés egy vagy több tagja is. Befolyása a közvetlen gyógypedagógus – többségi pedagógus kapcsolattartás miatt az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás terjesztésére nagy hatásfokú.  Közvetlen célcsoport a pedagógus  Közvetett célcsoport a tanuló, a többi tanuló, a nevelőtestület és a szülők  Az együttműködés konkrét, azt igénylő pedagógussal, a munkaközösség vezetőkkel, a munkaközösségekkel zajlik.  Az érintett tanuló fejlesztésére is koncentrál.  Bevonható a stratégiaalkotásba az intézményvezetés egy vagy több tagja.  Terméke: együttműködési terv, kidolgozott feladatlapok, egyéni tanulási tervek, értékelési rendszer stb.  Befolyása az intézményi stratégia alakulására, a pedagógusok közötti tudás terjesztésére nagy hatásfokú  Hosszú távú fenntarthatóságát az intézményi stratégia átalakítása biztosítja  Mivel pedagógus csoport vállal részt az innovációban, kisebb az „elkülönülő” fejlesztések veszélye  Rugalmas  Az együttműködési kultúra kialakítása a gyógypedagógustól függ, de azt segíti az intézmények közötti kooperáció, az arra vonatkozó megállapodások rögzítése.



Ami a „modelltől” elvárható…  Költséghatékony  Rugalmas  A helyi viszonyokra a legegyszerűbben adaptálható  A résztvevők aktivizálását serkentő  Szakmailag hatásos, hatékony  A befogadás teljes megvalósítását segítő Megjelenhetnek nem „tiszta”modellek, az egyes modellek bizonyos sajátosságai keveredhetnek, az intézmény sajátosságait figyelembe véve.



A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ, HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS INTÉZMÉNYI SZINTŰ SZABÁLYZÓK

A hátrányos helyzetűek taníttatása a nemzeti gazdaság és a helyi érdekeket is tekintve kiemelt fontosságú cél, mely speciális eszközöket és módszereket igényel. Ebből adódik, hogy az esélykülönbségeket csökkentő – a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódó tanulók szakképzésbe történő visszatérését és sikeres szakmához jutását segítő speciális oktatási – nevelési és képzési igényeknek megfelelő programok fejlesztése megjelenik az országos fejlesztések szintjén, feladatot jelent a TISZK számára a regionális szinteken (tehát pl. a Közösségi Szolgáltatások központján keresztül), és magáról értetődően fejlesztési feladatot jelent az intézményi szinten. A szabályozásokat úgy érdemes megerősíteni/kifejleszteni, hogy a különböző szintek szétválasztása:  hatékony legyen (ne szabályozzuk külön intézményi szinten az országos és regionális fejlesztéseket, illetve ha szükséges ezekhez a kapcsolódás, akkor a bemeneti indikátor eléréséig történjen a szabályozás)  az intézményi szint kellő nyitottságot mutasson az országos és regionális információk, adathordozók és/vagy szakértők (be)fogadására;  szelektív legyen (az információ/adatcsere az intézményi adottságokhoz, igényekhez illeszkedjen)



SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTÉSI FOLYAMATA A folyamat célja az egyházi intézményekben:  A sajátos nevelési igényű fiatalok képzése és készségfejlesztése a 9. osztálytól a szakmaszerzésen keresztül az elhelyezkedésig, ezáltal a társadalmi integráció hatékonyságának növelése.  Sajátos nevelési igényű tanulók képzése és készségfejlesztése.  Az esélykülönbségeket csökkentő – a sajátos nevelési igényű, az oktatási rendszerből lemorzsolódó tanulók szakképzésbe történő visszatérését és sikeres szakmához jutását segítő speciális oktatási – nevelési és képzési igényeknek megfelelő programok fejlesztése.  A sajátos nevelési igényű és az oktatási rendszerben jelenlévő, de a lemorzsolódás veszélyeinek kitett tanulók munkavállalói kompetenciáinak fejlesztése.  Az SNI tanulók védett munkahelyhez jutásának támogatása, munkaerőpiacon való elhelyezkedés javulása.  Egymáshoz illeszkedő és egymásra épülő szakma kínálat, szakmastruktúra racionalizálása  A sajátos nevelési igényű tanulók munkaerőpiacba integrált új képzési modelljének bevezetése.  A sajátos nevelési igényű fiatalok számára elérhető munkakörök elemzési rendszerének kidolgozása a munkaadók bevonásával, a képzési programok elhelyezéssel együttes megvalósítása. A folyamat tartalmi jellemzői:  SNI-s tanulók speciális igényeivel foglalkozó közös rendszer kialakítását szabályozó dokumentum elemeit tartalmazó terv  közös pedagógus továbbképzések osztályfőnökök, szaktanárok szakoktatók képzések, az integrációhoz szükséges tréning típusú felkészítést bemutató tematika, segédanyagok az integrációhoz kapcsolódóan  a szociális jelzőrendszerhez kapcsolódó intézményi szintű működtethető jelzőrendszer kialakítását szabályozó dokumentum  mentorállási rendszer kialakítása

EXPANZIÓ HUMÁN TANÁCSADÓ

12


 új módszerek kidolgozása az idő előtti iskolaelhagyás megelőzésére és a lemorzsolódás kockázatának korai felismerésére  a kompetencialapú programok adaptációját segítő eljárás, támogatása  a tanulószerződésekkel a védett munkahelyhez jutás rendszerének leírása  a tevékenységhez kapcsolódó műhelyfoglalkozások, tréningek, képzések dokumentációi  a műhelyfoglalkozások és tréningek segédanyagai  értékelő lapok, ezek összegzése a műhelyfoglalkozásokról és a tréningekről és a fejlesztési folyamatról készült írásbeli összegzés a felülvizsgált és korrigált intézményi és TISZK szintű esélytervek  esélyegyenlőség – módszertani munka, külön haladási sebességű tanulóknál  szociálisan rászoruló tanulók támogatási rendszerének kidolgozása  projektmódszerek bevezetése és terjesztése  családpedagógiai , pályaorientációs és a gyakorlati képzéssel kapcsolatos tanácsadás  általános iskolai rendezvények a szakképzés népszerűsítésére Célcsoport: Elsődleges:  az SNI-s tanulók  az SNI-s fiatalok, akik már csak a felnőttképzés keretein belül aktivizálhatók  a pedagógusok Másodlagos:  szülők,  szociális jelzőrendszerben résztvevők Főbb feladatok:  Képzési stratégia kialakítása, időszakonként szükséges módosítása 1. A munkaerő-piaci elvárásokhoz szükséges kompetenciák oktatása (munkahelyi ismeretek és szociális kompetenciák elsajátítása, moduláris képzés)


13


2. A munkaerő-piacról kiesők számára Tranzitfoglalkoztatás kiépítése (felnőtt képzésben, civil szervezetettel való együttműködésben)  Egyénre szabott, esélynövelő tanulási utak rendszerének kiépítése 1. Az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása 2. Egyéni fejlesztések, tanulás módszertan 3. Fejlesztő módszerek – kiválasztása, gyakorlat, minőségbiztosítás 4. A képesség-kibontakoztató program összeállítása 5. Életvezetési, konfliktuskezelési feladatok, családpedagógiai szolgáltatás  Minőségbiztosítási rendszer működtetése 1. Diagnosztikai rendszer működtetése 2. Utókövetési lehetőségek kiépítése (civil szervezetek bevonásával)  Módszertani kompetenciák, kultúra fejlesztése: 1. A tanuló-megismerési technikák kidolgozása 2. Akkreditált pedagógiai programok fejlesztése kidolgozása 3. Elméleti alapismeretek biztosítása a SNI és hátrányos helyzetű tanulók integrációjáról 4. Módszertani, tanulásszervezési és tanulási technikák megismertetése 5. Alternatív pedagógiai módszerek bemutatása 6. Tréningek (kommunikációs, személyiségfejlesztő, szociális érzékenység fejlesztő)  Szakmai hálózat, támogatás működtetése 1. Konzultáció, tanácsadás biztosítása az utazó mentor által 2. Program-adatbankok létrehozása Tevékenységek: 1. készség, képesség, motiváció felmérése 2. szociális hátrányok leküzdése, mentális és etnikai hátrányok feltárása, 3. beilleszkedés segítése, habilitáció és rehabilitáció, 4. szakemberek bevonása /mentor, pszichológus, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógytornász, gyógypedagógus, /terapeuta/ 5. felkészült és a feladatot felvállaló tantestület kialakítása, 6. tárgyi eszközök és helyiségek, terek kialakítása. EXPANZIÓ HUMÁN TANÁCSADÓ

14


A megvalósítás során elkészítendő dokumentumok, eredmények és azok fontosabb jellemzői, paraméterei  Intézményi szabályozók: rendszerek, dokumentumok: 1. A felülvizsgált és korrigált intézményi és TISZK szintű esélyterve 2. A pedagógiai program és az egyénre vonatkozó méretek biztosítása. 3. A kompetencialapú programok adaptációját segítő eljárás, támogatása 4. SNI-s tanulók speciális igényeivel foglalkozó közös rendszer kialakítását szabályozó dokumentum elemeit tartalmazó terv 5. SNI-s tanulókkal foglalkozó bizottság megalakításához szükséges elvek, szempontok, a bizottság munkájának főbb elemeit bemutató dokumentum 6. A szociális jelzőrendszerhez kapcsolódó intézményi szintű működtethető jelzőrendszer kialakítását szabályozó dokumentum 7. A mentorállási rendszer kialakítása és beindítása, mentorok kiválasztási és támogatási folyamatának rögzítése 8. A tanulószerződésekkel a védett munkahelyhez jutás rendszerének leírása  Egyéni dokumentumok 1. Bemeneti szűrés és a kimeneti eredmények összevetése – szakterületek véleményének felhasználása, egyéni dokumentáció készítése folyamatos, egyéni fejlesztési programok permanens korrigálása. 2. A fejlődés folyamatának rögzítése, utógondozás. 3. A munkaerőpiacra való felkészítés, az egyén képességeinek megfelelő értelmi és érzelmi pályaorientáció, majd pályakövetés.  Kompetencia-fejlesztések: 1. Az osztályfőnökök és szaktanárok képzések, felkészítése az integrációhoz szükséges tréning típusú felkészítést bemutató tematika, segédanyagok az integrációhoz kapcsolódóan 2. A tevékenységhez kapcsolódó műhelyfoglalkozások, tréningek, képzések jelenléti dokumentumai, segédanyagai, értékelő lapok, ezek összegzése; A műhelyfoglalkozásokról és a tréningekről és a fejlesztési folyamatról készült írásbeli összegzés


15


MELLÉKLETEK AZ SNI-GYERMEKEKKEL KAPCSOLATOS DOKUMENTUMOK AZ INTÉZMÉNYBEN 1. A gyermekkel érkező dokumentumok  Egészségügyi dokumentumok (szűrővizsgálati eredmények, zárójelentések stb.)  A pszichológiai, pedagógiai vizsgálatok eredményei: a szakértői vélemény (diagnózis, fejlesztési javaslat, javasolt iskola) 2. Az inklúzió megjelenése az iskolai dokumentumokban intézményi szinten, illetve az SNI-gyermek, tanuló nevelés-oktatása feltételeinek megteremtése az intézmény feladata, ennek az intézményi dokumentumokban is meg kell jelennie.  Alapító okirat (az SNI-gyermekek ellátása feladatként szerepel)  Pedagógiai program (nevelési program helyi tanterv) A fogyatékossági típusnak/típusoknak megfelelően kiegészül a sajátos nevelési igényű gyermek nevelésének-oktatásának tartalmi sajátosságaival alapul véve a Sajátos nevelési igényű gyermeke óvodai nevelésének/iskolai oktatásának irányelvét (többek között: alapelvek, célok, feladatok, személyi és tárgyi feltételek, a fejlesztés szervezeti keretei, speciális tantervi kiegészítések és fejlesztési követelmények stb.)  Együttműködési megállapodás(ok) a speciális szolgáltatásokat nyújtó szolgáltató (pl. EGYMI) és a befogadó intézmény között létrejövő munkakapcsolatról  Tanügyi dokumentumok (óraterv, törzslap stb.) 3. A gyermek fejlesztésével összefüggő dokumentumok a. Pedagógiai vélemény b. Sérülés-specifikus fejlesztési eljárások módszerek, terápiák, eszközök c. Egyéni fejlesztési terv d. Mentesítés, felmentés, tanulásszervezés e. A mérés, értékelés sajátos szempontjai


16


Sajátos nevelési igényű gyermekek (korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, integrált oktatás) ellátásának lehetőségei, kötelezettségei az alábbiak: Ellátás megnevezése, joghelye

Ellátás feladatai

Életkor

Törvények, rendeletek, hivatkozás ok

A vizsgálat kérése. Szakértői rehabilitációs bizottság

A szakértői vélemény készítését az 0 éves kortól és oktatási intézmények a törvény által tankötelezettség meghatározott időpontban, a szülő végéig bármikor, továbbá családvédelmi intézmény is kezdeményezheti.

A módosított 14/1994. MKM rendelet, Oktatási törvény

Korai fejlesztés. Pedagógiai szakszolgálatok, bölcsődék

A gyermek korai fejlesztése a szülő 0-5 éves korig, bevonásával, a szülő részére ill. az óvodába lépés tanácsadás. időpontjáig.


Fejlesztő felkészítés, Pedagógiai szakszolgálatok, egészségügyi gyermekotthonok, bölcsődék

A tankötelezettségét sajátos nevelési 5 éves kortól igénye miatt teljesíteni nem tudó tankötelezettség gyermekek fejlesztése a szülők végéig bevonásával.


Sajátos nevelési igény megállapítása. Országos szakértői bizottságok, fővárosi, megyei szakértői bizottságok

A sajátos nevelési igényű gyermek 3 éves kortól Oktatási állapotának megfelelő pedagógiai, tankötelezettség törvény 30.§ gyógypedagógiai, konduktív végéig ellátásban részesüljön. Speciális intézményben vagy a többi gyermekkel együtt nevelve.*1

Beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő gyermek. Nevelési tanácsadók

A tanuló jogosult rehabilitációs célú 3 éves kortól Oktatási foglalkoztatásra, valamint az igazgató tankötelezettség törvény 30.§ mentesíti egyes tantárgyakból, végéig (7) (9) tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól.


17


Ellátás megnevezése, joghelye

Ellátás feladatai

Életkor


Sajátos nevelési igényű a testi, érzékszervi, beszédfogyatékos, autista gyermek Szakértői Bizottság

A tanuló jogosult rehabilitációs célú 3 éves kortól foglalkoztatásra, valamint az igazgató tankötelezettség mentesíti egyes tantárgyakból, végéig tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Az integrált nevelés lehetőségét a szakértői vélemény tartalmazza. Kötelező habilitációs és rehabilitációs órák a törvényben meghatározottak szerint.

Oktatási törvény 30.§ (9)

Sajátos nevelési igényű az értelmileg vagy tanulásban akadályozott gyermek

Az integrált nevelés lehetőségét a 3 éves kortól szakértői vélemény tartalmazza. tankötelezettség Az oktatás speciális tanterv végéig szerint történik. Kötelező habilitációs és rehabilitációs órák a törvényben meghatározottak szerint.

Oktatási törvény 52.§ (6) a., b.,

A tanuló jogosult rehabilitációs 6 éves kortól célú foglalkoztatásra, valamint az tankötelezettség igazgató mentesíti egyes végéig tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Kötelező habilitációs és rehabilitációs órák a törvényben meghatározottak szerint.

Oktatási törvény 30.§ (9) 52.§ (6) b.

Szakértői Bizottság

Sajátos nevelési igényű pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, kóros aktivitászavar) Szakértői bizottságok


52.§ (6) c., d., e.,

Módosított 14/1994-es MKM rendelet 14.§ d., h.

18



Ellátás feladatai

Jegyző feladatai Szakértői bizottságok, Nevelési tanácsadók

Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget nem érte el, a szakértői bizottság újabb időpontot tűz ki, és tájékoztatást ad a gyermek fejlettségéről, valamint értesítést arról, ha a gyermek hetedik életévében újabb nevelési évet kezd az óvodában ha az áthelyezés indokoltsága megszűnt és a tanuló a következő tanévet a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolában kezdi meg ha a szakértői véleményben foglaltakkal a szülő írásban egyetért, és a gyermek óvodába, iskolába jár a szakértői véleményt a szakértői bizottság megküldi a jegyzőnek ha a szülő a szakértői véleményben foglaltakat nem fogadja el a jegyzőnél eljárást kezdeményezhet, ill. a szakértői bizottság vezetője köteles erről az illetékes jegyzőt tájékoztatni, a jegyző államigazgatási eljárás keretében határoz a tankötelezettség teljesítésének kérdésében a gyermek, tanuló érdekében a közoktatási törvény 30.§-ának (4) és (6) bekezdése alapján államigazgatási eljárás kezdeményezhető, az eljárásban a jegyző illetékessége a 19.§-ban foglaltak szerinti a szakértői eljárásban nem működhet meghatározott kötelezettségek teljesítését az óvodás és a tanköteles gyermekekről vezetett nyilvántartást megküldi az illetékes óvodának, általános iskolának bejelentésre vagy hivatalból elrendeli az óvodai nevelés, a tankötelezettség vagy képzési kötelezettség teljesítését

Életkor

Törvények, rendeletek, hivatkozás ok Közoktatási Törvény 24.§ (5) 14/1994. módosított MKM 16.§ (1)

17.§ (5)

15.§ (2)

14.§ (5) l.

15.§ (1)

19.§

21.§

elrendeli, hogy a szülő gyermekével jelenjen meg nevelési tanácsadáson, ill. szakértői bizottság vizsgálatán


19




Ellátás feladatai

Életkor

közre, aki a vitatott szakvélemény 3 éves kortól meghozatalában a bizottság tagja tankötelezettség volt. A jegyző határozata ellen végéig benyújtott fellebbezésben szakértőként az illetékes szakértői bizottság, továbbá az ELTE Gyakorló Gyógypedagógiai és Logopédiai Szakszolgálat, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai_Szakmai Szolgáltató Intézmény jár el. A nevelési tanácsadó szakvéleménye annak megállapításáról, hogy a gyermek a tanulmányi kötelezettségének magántanulóként tehet eleget, ill. javaslat a nevelési, oktatási intézmény által biztosítandó egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásra a jegyző az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra felkészítő foglalkozáson való részvételre köteles, a tanköteles és a képzési kötelezettség alá eső gyermekekről nyilvántartást vezetni és figyelemmel kísérni az 1993-as közoktatási törvény 14. §-a (2) bekezdésének a, pontjában


23.§ (3)

1993-s közoktatási törvény 91.§

91.§


ha az óvodai, iskolai nevelés a többi 3 éves kortól gyermekkel azonos csoportban, tankötelezettség osztályban azért nem szervezhető végéig meg, mert az intézményi jegyzékben nincsen megfelelő óvoda, iskola a szakértői bizottság értesíti a polgármestert, aki intézkedik, hogy megfelelő nevelési-oktatási álljon, intézmény rendelkezésre szükség esetén megkeresi a főjegyzőt, hogy a közoktatási törvény 88.§-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint megfelelő szakembert biztosítson.

14/1994. módosított MKM 14.§(4)

Főjegyző

tájékoztatja az illetékes szakértői bizottságot arról, hogy mely, a törvény 30.§ (1)(2) bekezdésében felsorolt intézmény, rendelkezik a sajátos nevelési igényű gyermek különleges gondozásához szükséges feltételekkel

1993. közoktatási törvény 91.§ e.


20


ALAPKOMPETENCIÁK

FEJLESZTÉSÉT

CÉLZÓ

FELZÁRKÓZTATÓ

PROGRAM

ADAPTÁLÁSÁNAK

BEVEZETÉSI ÉS TERVEZÉSI FOLYAMATÁT SZABÁLYOZÓ LEÍRÁS

Az Országos Egyházi TISZK módszertani központjának és a partneriskolák feladata lesz a fejlesztések és a felzárkóztató programok kialakítása. Ezek kialakításának célja:  Új pedagógiai elvek beépítése a szervezeti kultúrába, folyamatokba (esélyegyenlőség biztosítása, tevékenységközpontú pedagógia tanulói differenciálás, kooperativitás/együttműködés képességeinek fejlesztése heterogén csoportban)  A fejlesztések, rehabilitáció, kompetencia fejlesztésének céljai, elvei illeszkednek az intézmény sajátosságaihoz, céljaihoz, a környezeti elvárásokhoz, az iskolahasználók céljaihoz, érdekeihez, a térségi, regionális szempontokhoz, a helyzetelemzésben megfogalmazott adottságokhoz  Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása (oktatási integráció, befogadó pedagógiai kultúra támogatása, egyéni fejlesztési tervek, lemorzsolódás csökkentése, differenciálás)  A lemorzsolódás és kirekesztés megelőzését támogató személyközpontú egyéni tanulási utak komplex végigkísérési folyamatok kialakítása.  Integráció, inklúzió pedagógiájának beépítése a szervezeti kultúrába és folyamatokba  Tanulók eltérő kompetencia-, illetve tudásszintjének egy szintre hozása, lehetőség szerint alapkompetenciák területén, melyre a további tananyagtartalom felépíthető A folyamat elemei kétféle módon csoportosíthatók. Egyik oldalról a folyamat pontos és változatlan elemi, másik oldalról a tanuló igényeihez igazodó pontok. Az állandóan elvárt alappontok a következők:  Az intézményi gyakorlat a tanulók alapkompetenciáinak felmérésére (a TISZK partneriskoláiban egységesített módon történik a mérési bizottság kidolgozott anyagai alapján)  A fejlesztő hálózat (intézményen belüli és a módszertani központ rendelkezésére álló más intézményekben oktató fejlesztők) megkeresése. / pl.


21


a mentor feladata lenne, hogy a mérés eredményeitől, a pedagógus kollégák jelzéseit figyelembe véve megtalálja a fejlesztőt, vagy a központban, vagy a saját intézményében/  „Tudásbank” használata. A központi szerveren tárolt szakmai fejlesztő anyagok áttekintése a fejlesztendő terület szerinti adaptálása, egyénre szabása. Változó elemek:  A tanuló hiányosságainak felszámolására egyéni fejlesztési terv készítése  Több tanuló hasonló alapkompetencia zavarokkal küzdő tanuló csoportos fejlesztését célzó rehabilitációs program kialakítása 1. Fejlesztési programok adaptálása Fejlesztési programok változatos és sokszínű egységei állnak az intézmények rendelkezésére, melyek térítésmentesen is hozzáférhetők. Nyomtatott formában az egyes tankönyv családokhoz igazodóan, vagy elektronikus formában a Sulinet tudásbázis rendszerében. Az, hogy a mely programokat használja a fejlesztő, vagy az intézmény az elsődlegesen egy intézményi nevelőtestületi döntés kapcsán alakul ki.


22


Fejlesztési program kiválasztása

Tartalom elemzése, egyesített vélemény megfogalmazása

DÖNTÉS

A fejlesztési tartartalom átdolgozása, intézményre szabása, a fejlesztési program véglegesítése, szükséges sablonok létrehozása, hozzátartozó segédletek kidolgozása

A fejlesztési program tanulói kipróbálása, a tapasztalatok levonása, szükség esetén módosítás, további segédletek készítése

A program elhelyezése a „tudásbankba”, minden partneriskola számára hozzáférhetően

A fejlesztési program adaptálása


23


A felzárkóztató, fejlesztő program kiválasztásának szempontjai:  A fejlesztendő területhez igazodjon  A tanulók életkori sajátosságait kiemelten vegye figyelembe  Jól differenciálható legyen, elemei egyenként is használható fejlesztést biztosítson  Egyéni és csoportos fejlesztést is lehetővé tegyen  A programhoz tartozzanak segédletek (munkafüzet, tanári segédkönyv, feladattár)  Diákok számára motiváló legyen. 2. Bevezetés, intézményi alkalmazás Ha az adaptált fejlesztő programot az adott intézmény maga kívánja használni, azt az alábbi intézményi alapdokumentumokban meg kell jeleníteni:  Pedagógiai programban (célszerű a szöveges részben említést tenni a fejlesztés elveiről, a konkrét programot, programokat mellékletben szerkesztve csatolni, így jobban módosítható és hasznosítható)  Helyi tantervben is, amennyiben fel kívánjuk használni a rehabilitációs órakeretet (KT.52§(6))  Az Szervezeti és Működési Szabályzat végén a használandó intézményi űrlapoknál a fejlesztési terv és napló üres nyomtatványát megjelölni. A fejlesztések bevezetéséhez szükséges az intézménynek rendelkeznie speciális képesítéssel rendelkező szakemberrel. (az Egyházi TISZK által létrehozott módszertani központ hálózati működésével olyan intézmények számára is biztosítható a fejlesztő szakember, ahol most még ez nem áll rendelkezésre.) A fejlesztő programok adaptálását és használatát az alábbi szempontokból kell megvizsgálni, illetve bevezetni az intézmény működésébe. 1. Irányítás - alapdokumentumok  Nevelési/pedagógiai programban, IMIP-ben szereplő kiemelt célok, elvek -, amennyiben a feladathoz szükséges elvek, célok nem szerepelnek a programban  A partneri igény-, és elégedettségmérés szempontjaiban a feladathoz kapcsolódó elvek megjelenítése


24


2. Működési feltételek biztosítása  SZMSZ – belső/külső kommunikációs rendszer, ehhez kapcsolódó folyamatok (munkaközösségek szerepe; egyes munkakörök leírásának bővítése, prevenciós tevékenység megjelenése, fejlesztési feladatok leírása, fejlesztő szakember kijelölése.)  Tudásmenedzsment folyamatának fejlesztése  Továbbképzési stratégia (saját fejlesztő, gyógypedagógus, iskolapszichológus képzése) Beiskolázási terv, a teljesítéshez szükséges oktatási környezet biztosítása  A taneszköz lista kiválasztási szempontjainak módosítása, a rendelések módosítása 3. Szakmai elgondolások  Nevelési/pedagógiai programban, szereplő kiemelt célok, elvek -, amennyiben a feladathoz szükséges elvek, célok nem szerepelnek a programban  Helyi tanterv változtatása – kereszttantervi együttműködések támogatása különösen olyan kompetenciáknál, amelyek több tantárgyat érintenek és ezért a kompetenciafejlesztést érintő feladatokat össze kell hangolni szakmai együttműködések rendszerének (belső szakmai kommunikáció, struktúra, munkaközösségek együttműködésének) változtatása  Eredményességi mutatók – elégedettség, tanulmányi eredmények, motiváció, Továbbgondolásra ajánlható, hogy ha az adott intézmény hosszabb távon fogad tanulási nehezített, esetlegesen SNI-s gyermekeket akkor a pedagógus továbbképzés rendszerében kiképez maga számára megfelelő végzettségű, a fejlesztés és a rehabilitációt, kompetenciafejlesztést, inkluzív nevelésben jártas szakembert. Jelen szervezetben komoly lehetőséget biztosíthat szakember ellátottság tekintetében, hogy vannak sajátos nevelési igényű gyerekeket oktató-nevelő intézmények, melyek szakemberei a szakmai fejlesztésben komoly segítséget adhatnak. Egy közös együttműködés keretében a szakember ellátottság kedvezően is alakulhat. A fejlesztő eszközök, könyvek, füzetek, a módszertani központ tudásbázisában rendelkezésre állhatnak, de az intézmény maga is másolhatja, beszerezheti őket.


25


3. Felhasználható módszerek /bevezetésre és alkalmazásra/ Tervezés  intézkedési terv összeállítása a bevezetéssel, fenntartással kapcsolatban (felelősök és időpontok meghatározásával) Rendszer-fejlesztés; rendszerelemek korrekciója  tanulási környezet kialakításának stratégiája (személyi, tárgyi feltételek meghatározása)  mérési - értékelési rendszer - alapelvek, módszerek, eszközök – kifejlesztése  tudásmenedzsment – információk belső terjesztése (tartalmak, formák) Dokumentumok fejlesztése  tanmenetek,  óratervek  feltételek biztosítása az irányítók megbízásai, intézkedései, irányítási gyakorlata által (éves szintű áttekintés, fejlesztési feladatok meghatározása) 4. A fejlesztés szervezése A fejlesztések szervezésének menetét a következőképpen határozhatjuk meg.  A TISZK által kidolgozott közös mérési rendszer alapján, a mérések elvégzése és elemzése után az intézményi stratégia kialakítása  Konkrét fejlesztő feladatok meghatározása  Fejlesztő- tanuló/k közös munkája  Fejlesztések értékelése, eredmények kimutatása  Fejlesztések adott csoportjának lezárása Ez a folyamat időben többféle módon is véghezvihető:  Tanévhez kötött fejlesztések (amikor a tanuló/k komoly alapkompetencia elmaradással küzdenek, és teljes megsegítésre szorulnak)  Részegységekhez kötött fejlesztés (hiányzás, vagy tartós betegség esetén, egyegy tananyagterület pótlása)


26


5. Összegzés Az kompetenciák fejlesztése minden intézmény fontos feladata. Az ehhez szükséges programokat az intézmények maguk határozzák meg. A nevelőtestület (szakmai munkaközösség) feladata az intézményben tanuló diákok összetételétől és tudásszintjétől függően megkeresni és adaptálni azokat a programokat, fejlesztési speciális terveket, mely az intézményben tanulók felemelkedését a legjobban szolgálják. Fontos legalább két tanévenként felülvizsgálni és a bemeneti mérések függvényében megerősíteni, vagy új programokat keresni. AZ INFORMÁCIÓS KÖZPONT FOLYAMATSZABÁLYOZÁSAI Az Egyházi TISZK Módszertani központjának egyik részét képezi az az információs központ, amelyik a hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos információkat, azok gyűjtését, és felhasználását támogatja. Ennek felállítása, illetve működtetése az alábbi lépéseket igényeli.


27

__ TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0006 www.egyhazitiszk.hu ____________________________________________________________________________________________________________________________________________

Folyamat neve:

Információ - szolgáltatás

Folyamat célja:

Adatbázis kialakítása és működtetése az Egyházi TISZK intézményeiben, a szakképzésben tanuló HH, HHH és SNI tanulók várható igényei szempontjából releváns szolgáltatásokról.

Elvárt eredmény:

Az adatbázis rendelkezésre áll a diákok nevelésében érintett valamennyi szereplő számára.

No Tevékenységek

1.

2.

Felelős

Közreműköd ő

Határidő

Bemenő (felhasznált) dokumentum

A TISZK intézményi partnerintézményeiben a ifjúságvédelm szakképzésben tanuló HH, i felelősök HHH és SNI diákok intézményenkénti felmérése

osztályfőnökök

minden tanév szakértői szeptember 5. vélemények,

A felmérés eredményeinek intézményi intézményi rendszerezése ifjúságvédelm i felelősök

osztályfőnökök

szülő nyilatkozatok,

Keletkező dokumentum

Ellenőrzés, értékelés módja

intézményi intézményvezető névsor a HH, k: dokumentumHHH és SNI elemzés tanulókról

osztályfőnöki feljegyzések minden tanév intézményi intézményi szeptember névsor a HH, összegzés 10. HHH és SNI felmérésről tanulókról

intézményvezető a k: dokumentumelemzés



3.

4.

A felmérés összegzéseinek összegyűjtése a TISZK szintjén a kompenzációs és segítő, támogató szolgáltatások szempontjából

TISZK intézményi közösségi ifjúságvédelmi szolgáltatások felelősök ért felelős

A HH, HHH és SNI tanulókkal TISZK kapcsolatos szolgáltatások közösségi összegyűjtése szolgáltatások ért felelős

intézményi ifjúságvédelmi felelősök; területi megbízottak; megyei pedagógiai intézet munkatársai

minden tanév intézményi szeptember összegzések a 15. HH, HHH és SNI tanulók felméréséről

TISZK szintű szakmai vezető: összegzés; dokumentumelemzés értekezlet

minden tanév érvényes szeptember jogszabályok; 10. szolgáltatások előző tanévi adatbázisa;

szolgáltatások listája;

jegyzőkönyve szakmai vezető: megfigyelés

értekezlet jegyzőkönyve

előző értékelés eredménye

5.

Az összegyűjtött TISZK intézményi szolgáltatások rendszerezése közösségi ifjúságvédelmi szolgáltatások felelősök ért felelős

minden tanév szolgáltatások szeptember listája 15.

6.

A tanulókról összegyűjtött TISZK adatok és az összegyűjtött közösségi

minden tanév összegzés az javaslat az TISZK igazgató: szeptember összegyűjtött igénybe veendő dokumentum-

szakmai vezető;

összegzés az szakmai vezető: összegyűjtött megfigyelés szolgáltatásokr ól



szolgáltatások elemzése

7.

8.

szolgáltatások területi ért felelős megbizottak

Döntés az elemzés alapján a TISZK további teendőkről igazgató (együttműködési megállapodások megkötése, újabb szolgáltatások feltárása stb.) Az újonnan szolgáltatások kisérése

szakmai vezető; TISZK ifjúságvédelmi felelős

megjelenő TISZK intézményi figyelemmel közösségi ifjúságvédelmi szolgáltatások felelősök ért felelős

20.

szolgáltatásokról szolgáltatásokr és érintett ól tanulókról

elemzés

minden tanév javaslat az együttműködés szeptember igénybe veendő i 30. szolgáltatásokról megállapodáso k; jegyzőkönyv folyamatosan

az érintett tanulókról készített TISZK szintű összegzés, az igénybe vehető szolgáltatások listája

javaslat megjelenő szolgáltatás adatbázisba való felvételéről

a szakmai vezető: megfigyelés



9.

A szolgáltatások TISZK megjelenítése a TISZK informatikai honlapján vezető

TISZK honlap minden tanév igénybe veendő honlap üzemeltető; szeptember szolgáltatások utána listája ifjúságvédelmi 30.; folyamatosan felelős

10.

Az adatbázis értékelése

szakmai vezető,

TISZK közösségi szolgáltatások ért felelős

intézményi ifjúságvédelmi felelősök

szakmai vezető: megfigyelés

minden tanév igénybe veendő értékelés az TISZK június 30. szolgáltatások adatbázisról minőségirányítás listája i vezető: dokumentumelemzés



Folyamat neve:

Információ-szolgáltatás 2.

Folyamat célja:

Adatbázis kialakítása és működtetése a TISZK intézményeiben, a szakképzésben tanuló HH, HHH és SNI tanulók támogatási lehetőségeiről szóló jogszabályokról; az együttnevelést segítő pedagógus – továbbképzésekről; az igénybe vehető szaktanácsadói szolgáltatásokról.

Elvárt eredmény:

Az adatbázis rendelkezésre áll a diákok nevelésében érintett valamennyi szereplő számára.

No Tevékenységek

1.

Felelős

Közreműköd ő

A HH, HHH és SNI tanulók

TISZK intézményi ifjúságvédelmi támogatási lehetőségeire közösségi szolgáltatások felelősök vonatkozó jogszabályok; együttnevelését segítő ért felelős módszertani képzések, egyéni megsegítésében érintett szakembereket számára tanácsadói szolgáltatási

Határidő

Bemenő dokumentum



március 31.

jogszabályok

érvényes

pedagógus továbbképzési jegyzék

jogszabályok

szakmai vezető: dokumentumelemzés

szaktanácsadói listák

szaktanácsadók

pedagógus továbbképzések listája



lehetőségek összegyűjtése 2.

A HH, HHH és SNI tanulók

TISZK intézményi ifjúságvédelmi támogatási lehetőségeire közösségi szolgáltatások felelősök vonatkozó jogszabályok; együttnevelését segítő ért felelős módszertani képzések, egyéni megsegítésében érintett szakembereket számára tanácsadói szolgáltatási lehetőségek változásainak kisérése

3.

folyamatos

jogszabályok

érvényes

pedagógus továbbképzési jegyzék

jogszabályok

szaktanácsadói listák

szaktanácsadók

pedagógus továbbképzések


módosított listája

figyelemmel

A módosított lista a TISZK TISZK honlapján történő informatikai megjelentetése vezető

TISZK ifjúságvédelmi felelős; honlap kezelője

április 10. érvényes utána jogszabályok folyamatos pedagógus továbbképzések

TISZK honlap


szaktanácsadók listája 33



4.

Az adatbázis értékelése


szakmai vezető, intézményi ifjúságvédelmi felelősök

minden tanév június 30.

igénybe veendő értékelés szolgáltatások adatbázisról listája

az TISZK minőségirányítás i vezető: dokumentumelemzés

5.

Az összegyűjtött TISZK intézményi szolgáltatások rendszerezése közösségi ifjúságvédelmi szolgáltatások felelősök ért felelős

minden tanév szeptembe r 15.

szolgáltatások listája

6.

A tanulókról összegyűjtött TISZK adatok és az összegyűjtött közösségi szolgáltatások elemzése szolgáltatások ért felelős

szakmai vezető;


összegzés az javaslat az TISZK igazgató: összegyűjtött igénybe veendő dokumentumszolgáltatásokról szolgáltatásokról elemzés és érintett tanulókról

Döntés az elemzés alapján a TISZK további teendőkről igazgató (együttműködési megállapodások megkötése, újabb szolgáltatások feltárása

szakmai vezető;


javaslat az együttműködési igénybe veendő megállapodások; szolgáltatásokról jegyzőkönyv

7.

területi megbizottak

TISZK ifjúságvédelmi felelős

összegzés az szakmai vezető: összegyűjtött megfigyelés szolgáltatásokról

-



stb.) 8.

A szolgáltatások TISZK megjelenítése a TISZK informatikai honlapján vezető

TISZK honlap üzemeltető; ifjúságvédelmi felelős


igénybe veendő honlap szolgáltatások listája


Folyamat neve:

Jó gyakorlatok adaptációja

Folyamat célja:

A TISZK partnerintézményei számára jó gyakorlatok bemutatása a HH, HHH és SNI tanulók fejlesztése témakörében, fejlesztési és átvezetési tervminták elkészítése

Elvárt eredmény:

Az összegyűjtött jó gyakorlatok, valamint a fejlesztési és átvezetési tervminták rendelkezésre állnak a diákok nevelésében érintett valamennyi szereplő számára.

No Tevékenységek

1.

A TISZK partnerintézményei számára ajánlott jó gyakorlatok szempontjainak elkészítése

Felelős

Közreműköd ő

Határidő


Szakmai vezető;

március 20. alkalmazott gyakorlatok leírása;

Intézményi ifjúságvédelmi felelősök

Bemenő dokumentum

Keletkező dokumentum jó szempontsor

Ellenőrzés, értékelés módja TISZK igazgató: megfigyelés



2.

3.

4.

5.

A TISZK partnerintézményeiben megtalálható jó gyakorlatok összegyűjtése kérdőívvel, interjúkkal

TISZK Intézményi közösségi ifjúságvédelmi szolgáltatások felelősök ért felelős

április 15.

Az összegyűjtött jó gyakorlatoknak a kialakított szempontok szerinti értékelése


május 15.

Szakmai vezető;

kérdőívek interjútervek

Intézményi ifjúságvédelmi felelősök

alkalmazott gyakorlatok leírása;

alkalmazott gyakorlatok leírása

jó az ajánlott gyakorlatok listája

jó szakmai vezető: megfigyelés

jó TISZK igazgató: dokumentumelemzés

szempontsor

Fejlesztési terv és átvezetési TISZK Intézményi terv minták összegyűjtése közösségi ifjúságvédelmi szolgáltatások felelősök ért felelős

április 15.

A TISZK partnerintézményei számára ajánlott fejlesztési és átvezetési terv minták kialakítása

május 15.

TISZK Intézményi közösségi ifjúságvédelmi szolgáltatások felelősök ért felelős

intézményi PP

alkalmazott fejlesztési és átvezetési tervek


alkalmazott ajánlott szakmai vezető: fejlesztési és fejlesztési és dokumentumátvezetési tervek átvezetési terv elemzés



6.

Az ajánlott jó gyakorlatok és TISZK tervminták megjelenítése a informatikai TISZK honlapján vezető

TISZK honlap minden üzemeltető; tanév ifjúságvédelmi május 30.

ajánlott gyakorlatok tervminták

jó honlap és

ajánlott gyakorlatok tervminták

jó felülvizsgált és gyakorlatok tervminták


felelős 7.

A rendelkezésre álló ajánlott TISZK jó gyakorlatok és tervminták közösségi értékelése szolgáltatások ért felelős

szakmai vezető, intézményi ifjúságvédelmi felelősök

következő tanév április 15.

jó TISZK igazgató: és dokumentumelemzés



Folyamat neve:

A mentorok kiválasztása és támogatása

Folyamat célja:

A mentori tevékenység működtetése a TISZK rendszeren belül

Elvárt eredmény:

A HH, HHH és SNI tanulók lemorzsolódásának megakadályozása

No Tevékenységek

Felelős

Közreműköd ő

Határidő

Bemenő dokumentum


Ellenőrzés, értékelés módja szakmai vezető: dokumentumelemzés

1.

A mentorpályázat TISZK Intézményi felhívásának és értékelési közösségi ifjúságvédelmi szempontjainak elkészítése szolgáltatások felelősök; ért felelős

minden tanév módszertani augusztus 25. központ leírása

pályázati felhívás, értékelési szempontok

2.

A pályázati közzététele

minden tanév pályázati augusztus 30. felhívás

honlap

3.

A beérkezett feldolgozása

felhívás szakmai vezető

informatikai vezető

jelentkezések TISZK Intézményi közösségi ifjúságvédelmi szolgáltatások felelősök;

minden tanév pályázati szeptember felhívás, 10. értékelési

tájékoztató partnerintézmények számára

igazgató: a megfigyelés

lista

a szakmai vezető: megfigyelés kiválasztásra javasolt 38



ért felelős 4.

5.

szempontok, jelentkezések

mentorokra

Döntés a kiválasztott szakmai mentorokról (kiválasztás, vezető szerződéskötés)

igazgató, TISZK ifjúságvédelmi felelős

minden tanév lista szeptember kiválasztásra 15. javasolt mentorokra

A mentorok felkészítése

TISZK ifjúságvédelmi felelős,

minden tanév mentorok listája, jelenléti ív szeptember képzési tematika 20.

igazgató: megfigyelés

minden tanév rászoruló szeptember tanulók névsora 15.

kiválasztott tanulók névsora


minden tanév mentori szeptember szerződések 25. tanulók tanulmányi előmenetele,

fejlesztési átvezetési tervek

szakmai vezető

a lista a igazgató: kiválasztott megfigyelés mentorokra, szerződések

kiválasztott képző 6.

A mentorált kiválasztása

tanulók TISZK Intézményi közösségi ifjúságvédelmi szolgáltatások felelősök; ért felelős

7.

Egyéni tanulási utak, kiválasztott fejlesztési tervek kialakítása mentorok

kiválasztott tanulók, szüleik, osztályfőnökök

és TISZK ifjúságvédelmi felelős: dokumentumelemzés 39



osztályfőnöki feljegyzések o.

Tevékenységek

8.

Egyéni tanulási fejlesztési megvalósítása

9.

A mentorhálózat működtetése (tematikus műhelyek szervezése, szupervízió és konzultációs lehetőségek működtetése)

Felelős utak, mentorok tervek


Közreműködő tanulók szüleik

Határidő

és folyamatos

mentorok intézményi ifjúságvédelmi felelősök

folyamatos

Bemenő dokumentum



fejlesztési és beszámoló a TISZK átvezetési tervek mentorálási ifjúságvédelmi tevékenységről felelős: dokumentumelemzés

módszertani központ leírása, mentori szerződések,

jelenléti ívek, beszámolók


munkatervek



10

11.

A mentorok tevékenységének TISZK értékelése közösségi szolgáltatások ért felelős

mentorok

A mentori rendszer –szükség szakmai szerinti -felülvizsgálata vezető

TISZK ifjúságvédelmi felelős

intézményi ifjúságvédelmi felelősök

minden tanév mentori június 20. szerződések, beszámolók

minden tanév mentori június 30. rendszer folyamatszabályozása,

értékelés a szakmai vezető: mentori dokumentumtevékenységről elemzés

felülvizsgált mentori rendszer

minőségirányítás i vezető: dokumentumelemzés

előző év értékelése, mentori tevékenységről szóló értékelés


Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft

Recommend Documents