Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft

Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. Az esélykülönbséget csökkentő nevelési és képzési igényeknek megfelelő programok fejlesztése SNI szakképzés és integrációs pedagógus-felkészítő füzetek 1. Szabályzók Törvények, rendeletek, HH/SNI MÓDSZERTANI KÖZPONT KIALAKÍTÁSA

LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYOK A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÓRENDSZERÉBEN

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK ELLÁTÓRENDSZERÉT SEGÍTŐ HÁLÓZAT ÉS KOORDINÁCIÓS TEVÉKENYSÉG

Készítette: Szöllősi és Társai Bt. Dátum:2011. november 30.

__

TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0006 www.egyhazitiszk.hu

__________________________________________________________________________________

TARTALOMJEGYZÉK JOGSZABÁLYI VONATKOZÁSOK ...................................................................................................... 4 Legfontosabb jogszabályok a sajátos nevelési igényű tanulók ellátórendszerében ....................... 6 I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ................................................................................ 6 II. FEJEZET A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜLŐ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI ..................... 7 III. FEJEZET A KÖZOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK ............................................................ 7 V. FEJEZET A KÖZOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSE........................ 17 VI. FEJEZET A KÖZOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA ................................................. 19 VIII. FEJEZET A KÖZOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK ELVEI .............................................. 25 IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK ......................................................................................... 26 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről ......................................................................................... 28 4/2002. (II. 26.) OM rendelet – Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól .......................................................................................................................................... 83 1999. évi CXXI. Törvény a gazdasági kamarákról ............................................................................ 86 Melléklet a legfontosabb hatályos jogszabályok a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelése-oktatása - 2009/2010. tanév .............................................................................................. 122 A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet – és a kapcsolódó jogszabályok – IPR-tevékenységre vonatkozó szakaszai .................................. 123 Iskolai Integrációs Program ..................................................................................................... 133 A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programja ................ 140 A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja ....................... 144 Az integrációs nevelési programban (IPR) részt vevő pedagógusok kiegészítő illetményére vonatkozó munkajogi szabályok ............................................................................................. 146 23/2009. (V. 22.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása, valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól ...................................................................................... 149 2 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________ A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés támogatásának finanszírozása a 2010. évi költségvetési törvényben .................................................................................................... 160 Az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló jogi szabályozás a közoktatásban .................. 162 1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007-2010.) ................................................................................... 175 További fontos jogszabályok a képesség-kibontakoztató és integrációs és felkészítéssel kapcsolatban .............................................................................................................................. 179

3 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

JOGSZABÁLYI VONATKOZÁSOK

•

A Gyermek jogairól szóló New York-i – 1991. évi LXIV. törvénnyel kihirdetett –Egyezmény

•

1998. évi XXVI. törvény a esélyegyenlőségük biztosításáról

•

100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

•

11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

•

14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról

•

Nemzeti alaptanterv

•

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2/2005. (III. 1.) OM-rendelet].

•

1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

fogyatékos személyek jogairól és

Egyéb rendelkezések: •

275/2008. (XI. 21.) Korm. Rendelet egyes gyermekvédelmi tárgyú kormányrendeletek módosításáról

•

31/2008. (XI. 24.) OKM rendelet a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről szóló 3/2002. (II. 15.) OM rendelet módosításáról

•

32/2008. (XI. 24.) OKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról

•

33/2008. (XI. 24.) OKM rendelet a nemzetiségi nevelési, oktatási feladatokhoz nyújtott kiegészítő támogatás igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának és elszámolásának rendjéről szóló 4/2008. (II. 19.) OKM rendelet módosításáról


__


__________________________________________________________________________________

•

2008. évi LXXXII. Törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról

•

296/2008. (XII. 11.) Korm. rendelet a közoktatási diákigazolvány kiadásáról és használatáról

•

295/2008. (XII. 11.) Korm. Rendelet a felsőoktatási diákigazolványról és a doktorjelölti Diákigazolványról

•

34/2008. (XII. 12.) OKM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról

•

2008. évi CII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről

•

2008. évi CV. gazdálkodásáról

•

166/2008. (XII. 22.) FVM rendelet a 2009. évi iskolatej program szabályozásáról

•

2008. évi CX. törvény egyes törvényeknek a tizenharmadik havi illetmény, munkabér kifizetési rendjével összefüggő módosításáról

•

36/2008. (XII. 23.) OKM rendelet az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól

•

321/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

•

323/2008. (XII. 29.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.)Korm. rendelet módosításáról

•

347/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló a 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet módosításáról

•

354/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII.törvény végrehajtásáról a művészeti, a közművelődési és a közgyűjteményi területen foglalkoztatott közalkalmazottak jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 150/1992. (XI. 20.) Korm. rendelet módosításáról

törvény

a

költségvetési

szervek

hallgatói

jogállásáról

és


__


__________________________________________________________________________________

LEGFONTOSABB JOGSZABÁLYOK A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ELLÁTÓRENDSZERÉBEN A közoktatási törvény sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó fejezetei

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A tankötelezettség 6. § (3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló tizennyolcadik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a huszadik életévét betölti. (4) Az iskola igazgatója dönt a) a tankötelezettség kezdetéről az óvoda véleménye alapján, illetőleg ha a gyermek nem járt óvodába, vagy az óvoda kezdeményezi a nevelési tanácsadó véleménye alapján; a sajátos nevelési igényű gyermek esetén a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján;

A nevelő és oktató munka pedagógiai szakaszai, követelményrendszere és az állami vizsgák rendszere 8. § (11) A Nemzeti alaptanterv tartalmazza a) a nemzeti és etnikai kisebbségi iskolai nevelés-oktatás, b) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése-oktatása sajátos tantervi követelményeinek alapelveit.


__


__________________________________________________________________________________

8/B. § (3) A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését biztosító óvoda, valamint nevelését és oktatását végző iskola a 8. § (2)-(9) bekezdésében és a 8/A. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel alkalmazza, hogy az óvodai nevelési program, illetve az iskolai helyi tanterv elkészítésénél figyelembe veszi a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvét, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvét is. A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében, illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvében meghatározottak szerint a siket gyermek óvodai nevelése, iskolai nevelése és oktatása jelnyelven is folyhat. II. FEJEZET A GYERMEK, A TANULÓ ÉS A SZÜLŐ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI A szülő jogai és kötelességei 13. § (5) A szülő joga, hogy gyermeke lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérje ahhoz, hogy gyermeke különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélkül folytathassa tanulmányait, ha a településen nem működik olyan iskola, amelyik a tankötelezettség végéig biztosítja az iskolai nevelést és oktatást. A sajátos nevelési igényű gyermek lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén a polgármester segítségét kérheti ahhoz, hogy gyermeke óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez-oktatásához szükséges feltételeket a településen megteremtsék. III. FEJEZET A KÖZOKTATÁSBAN ALKALMAZOTTAK A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei 18. § (3) A kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki a 7 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

gyermekek, tanulók fogyatékosságának típusa szerinti gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta végzettséggel és szakképzettséggel, továbbá pedagógus-szakvizsgával rendelkezik. A pedagógus jogai és kötelességei 19. § (7) A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy b) nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz, IV. FEJEZET A KÖZOKTATÁS RENDSZERE A szakiskola 27. § (9) A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása céljából a szakiskola speciális szakiskolaként vagy készségfejlesztő speciális szakiskolaként is működhet.

A különleges gondozáshoz, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz való jog, a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény 30. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást - a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a 35. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint - a korai fejlesztés és gondozás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a fejlesztő felkészítés keretében kell biztosítani. A korai fejlesztés és gondozás megvalósítható otthoni ellátás, bölcsődei gondozás, fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, 8 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

gyermekotthonban nyújtott gondozás, gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, konduktív pedagógiai ellátás keretében. (2) A sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése, tanuló iskolai nevelése és oktatása, továbbá kollégiumi nevelése az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelésioktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve iskolai osztályban (a továbbiakban: a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók - külön vagy közös - nevelésében és oktatásában részt vevő óvoda és iskola, illetve kollégium együtt: gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézmény) történhet. A gyermek külön óvodai nevelését végző óvodai csoportot, óvodai tagozatot, illetve a tanulók külön iskolai nevelését és oktatását végző iskolai tagozatot, osztályt, csoportot - a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézménnyel [20. § (2) bek.] egyezően - a fogyatékosság típusának megfelelően kell létrehozni. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. (3) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban, a konduktív nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézménynek rendelkeznie kell azokkal a személyi és tárgyi feltételekkel, amelyek a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátáshoz szükségesek. A nevelési oktatási intézményt a szülő választja ki a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, illetve az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság szakértői véleménye alapján. (4) A gyermek, tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg szakértői vizsgálaton, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási intézménybe írassa be [a továbbiakban a (3) bekezdés szerint kiválasztott, illetve a (4) bekezdés szerint a jegyző által kijelölt nevelési-oktatási intézmény: kijelölt nevelési-oktatási intézmény, kijelölt óvoda, kijelölt iskola]. (5) Ha a gyermeket a kijelölt nevelési-oktatási intézmény nem tudja felvenni, a szakértői véleményt adó intézmény megkísérel másik, a sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező nevelési oktatási intézményt találni. Ha így sem oldható meg a gyermek, a tanuló elhelyezése, a szakértői véleményt adó intézmény meghatározza, hogy a gyermek, a tanuló milyen 9 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

módon kapcsolódhat be a nevelésbe és az oktatásba, és a gyermeket, a tanulót előjegyzésbe veszi mindaddig, ameddig felvételét nem sikerül megoldani. (6) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően fejlesztő felkészítésben vesz részt. A fejlesztő felkészítés megvalósítható a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban részt vevő iskolában nyújtott fejlesztés keretében, illetőleg annak a nevelési évnek a végéig, amelyben a gyermek hatodik életévét betölti bölcsődei gondozás keretében. A jegyző a (4) bekezdésben meghatározottak szerint kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, illetőleg, hogy gyermeke részére a szakértői véleményben meghatározottak szerint biztosítsa a fejlesztő felkészítésben való részvételt. (5) Ha a gyermeket a kijelölt nevelési-oktatási intézmény nem tudja felvenni, a szakértői véleményt adó intézmény megkísérel másik, a sajátos neveléshez és oktatáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező nevelési oktatási intézményt találni. Ha így sem oldható meg a gyermek, a tanuló elhelyezése, a szakértői véleményt adó intézmény meghatározza, hogy a gyermek, a tanuló milyen módon kapcsolódhat be a nevelésbe és az oktatásba, és a gyermeket, a tanulót előjegyzésbe veszi mindaddig, ameddig felvételét nem sikerül megoldani. (6) Ha a sajátos nevelési igényű gyermek súlyos és halmozottan fogyatékos, attól az évtől kezdve, amelyben az ötödik életévét betölti, az óvodai nevelési év első napjától kezdődően fejlesztő felkészítésben vesz részt. A fejlesztő felkészítés megvalósítható a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában nyújtott gondozás, a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében nyújtott gondozás, a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás keretében biztosított fejlesztés és gondozás, a konduktív pedagógiai ellátás, a gyógypedagógiai nevelésben és oktatásban részt vevő iskolában nyújtott fejlesztés keretében, illetőleg annak a nevelési évnek a végéig, amelyben a gyermek hatodik életévét betölti bölcsődei gondozás keretében. A jegyző a (4) bekezdésben meghatározottak szerint kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői vizsgálaton, illetőleg, hogy gyermeke részére a szakértői véleményben meghatározottak szerint biztosítsa a fejlesztő felkészítésben való részvételt. (7) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, 10 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

tanulási, magatartási nehézséggel küzd (a továbbiakban együtt: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló), illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. (8) Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. (9) A sajátos nevelési igényű tanulót, illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulót - jogszabályban meghatározott munkamegosztás szerint - a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével - az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a minősítés alól. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítik az értékelés és minősítés alól, az iskola - az e törvény 52. §-ának (7) bekezdésében, valamint (11) bekezdésének c) pontjában meghatározott időkeret terhére - egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében - egyéni fejlesztési terv alapján - segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Az érettségi vizsgán az érintett tantárgyak helyett a tanuló - a vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint - másik tantárgyat választhat. A tanuló részére a felvételi vizsgán, az osztályozó vizsgán, a köztes vizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, az érettségi vizsgán, a szakmai vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. (10) A korai fejlesztés és gondozás, továbbá a fejlesztő felkészítés feladatait pedagógusmunkakörben gyógypedagógus (terapeuta) konduktor vagy gyógypedagógus (terapeuta), illetve konduktor irányításával, szükség esetén közreműködésével szociálpedagógus, óvodapedagógus, tanító, tanár; nem pedagógus-munkakörben gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor irányításával szociális munkás, gyógytornász, ápoló, gyermekfelügyelő, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógiai asszisztens, bölcsődei gondozó láthatja el.


__


__________________________________________________________________________________

(11) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségek és szakképzettségek a következők: a) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődleges célja a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentése, továbbá az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs óvodai foglalkozásokhoz, tanórai foglalkozásokhoz; valamint, ha az értelmi fogyatékos tanuló iskolai nevelése, oktatása külön - az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban - történik, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta szakképzettség, b) ha az óvodai foglalkozás, a tanórai foglalkozás elsődlegesen nem a sajátos nevelési igényből eredő hátrány csökkentését, a tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációját, rehabilitációját szolgálja, továbbá a tanórán kívüli foglalkozáshoz, a kollégiumi foglalkozáshoz az a) pontban meghatározott vagy a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettség és szakképzettség. (12) Ha a (11) bekezdés b) pontja alapján a pedagógus-munkakört a 17. § (1) bekezdésében meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezővel töltik be, biztosítani kell, hogy a fogyatékosság típusának megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus (terapeuta) vagy konduktor segítse a többi pedagógus munkáját. (13) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben - az e törvény 18. § (1) bekezdésének a) pontjában a középiskolákra vonatkozó rendelkezések megtartásával - intézményi vezetői megbízást kaphat az is, aki a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai tanári, konduktori, konduktor-tanítói, terapeuta felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel rendelkezik. 30/A. § (1) A súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek annak a tanítási évnek az első napjától, amelyben a hatodik életévét betölti, a fejlesztő felkészítés keretei között a tankötelezettségét teljesíti (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai oktatás az e törvény 30. §-ának (6) bekezdésében meghatározott intézményekben szervezhető meg (a továbbiakban: fejlesztő iskolai oktatás). A fejlesztő iskolai oktatást a tanév rendjéhez igazodóan kell megszervezni. A fejlesztő iskolai oktatást a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatása irányelvének alkalmazásával kell 12 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

megszervezni, oly módon, hogy a heti fejlesztő foglalkozások száma elérje a húsz órát. Megszervezésekor az e törvény 6. §-ában, 8-9. §-ában, 25-29. §-ában, 31. §-ában, 46. §ában, 48. §-ában, 50. §-ában, 52-53. §-ában, 66-67. §-ában, 69-73. §-ában, 78. §-ában foglaltakat nem lehet alkalmazni. A fejlesztő iskolai oktatásban rehabilitációs pedagógiai programot és annak alapján egyéni fejlesztési terveket készítenek. A rehabilitációs pedagógiai program bevezetésére a pedagógiai program elfogadására és jóváhagyására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (2) A fejlesztő iskolai oktatásban a tanuló annak a tanítási évnek az utolsó napjáig köteles részt venni, amelyben betölti a tizennyolcadik életévét. A fejlesztő iskolai oktatásban a tanuló annak a tanévnek a végéig vehet részt, amelyben betölti a huszonharmadik életévét. A fejlesztő iskolai oktatásban a tanulókat a fogyatékosságuk, fejlettségük és életkoruk alapján osztják be fejlesztő csoportokba. (3) Ha a tanuló - a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményében foglaltak szerint - nem tud részt venni a fejlesztő iskolai oktatásban, a tankötelezettségét egyéni fejlesztő felkészítés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztő felkészítés megszervezhető otthoni ellátás keretében, illetve a fogyatékosok ápoló, gondozó otthonában, a fogyatékosok rehabilitációs intézményében, a fogyatékosok nappali intézményében, a gyógypedagógiai tanácsadó korai fejlesztő gondozó központban, illetve a konduktív pedagógiai intézményben.

A pedagógiai szakszolgálatok 34. § A szülő és a pedagógus nevelő munkáját és a nevelési-oktatási intézmény feladatainak ellátását pedagógiai szakszolgálat segíti. Pedagógiai szakszolgálat a) a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás; b) fejlesztő felkészítés; c) a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység, továbbá az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység; d) a nevelési tanácsadás; e) a logopédiai ellátás; f) a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás; g) a konduktív pedagógiai ellátás; h) a gyógytestnevelés. 13 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

35. § (1) A gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a sajátos nevelési igény megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása. Ha a gyermek harmadik életévét betöltötte, akkor vehet részt korai fejlesztésben és gondozásban, ha nem kapcsolódhat be az óvodai nevelésbe. (2) A fejlesztő felkészítés feladata, hogy azoknak a gyermekeknek, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, biztosítsa a fejlődésükhöz szükséges felkészítést, a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával. (3) A tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenység keretében kell a) a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra, b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. (4) A nevelési tanácsadás feladata annak megállapítása, hogy a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, ennek alapján szakvélemény készítése, valamint a gyermek fejlesztő foglalkoztatása a pedagógus és a szülő bevonásával. A nevelési tanácsadás az óvoda megkeresésére szakvéleményt készít az iskolakezdéshez, segítséget nyújt a gyermek óvodai neveléséhez, a tanuló iskolai neveléséhez és oktatásához, ha a gyermek, tanuló egyéni adottsága, fejlettsége, képessége, tehetsége, fejlődésének üteme indokolja. A nevelési tanácsadás segítségét kérheti a szülő, továbbá a szülő egyetértésével az óvoda, az iskola és a kollégium. A nevelési tanácsadás e feladatai körében pedagógiai, pszichológiai támogatást, fejlesztést, terápiás gondozást nyújt a gyermeknek, a tanulónak, illetve támogatja a pedagógus nevelő és oktató munkáját, segíti a családdal való kapcsolattartást. A nevelési tanácsadás elláthatja az iskolapszichológiai szolgáltatás feladatait is. Az óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi nevelés és oktatás keretében a fejlesztő foglalkozás, ha a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadás keretében készített szakvéleményben meghatározottak alapján folyhat. A nevelési tanácsadást ellátó intézmény ellenőrzi a szakvéleményben foglaltak végrehajtását. A nevelési tanácsadás feladata továbbá, hogy a szakértői és rehabilitációs bizottság által készített és a nevelési tanácsadó részére megküldött szakvélemény alapján segítse azoknak a gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátását, akik a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra 14 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdenek. Az e körbe tartozó tanulók részére az e törvény 52. §-a (6) bekezdésének b) pontjában meghatározott időkeret terhére kell az iskolai fejlesztő foglalkozást biztosítani. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felelős a fejlesztő foglalkozások - e bekezdésben előírt szakvéleményekben meghatározottak szerinti megszervezéséért. (5) A logopédiai szolgáltatás feladata a beszédindítás, beszédhibák javítása, nyelvikommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása. (6) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás feladata a tanuló adottságainak, tanulási képességének, irányultságának szakszerű vizsgálata, és ennek eredményeképpen iskolaválasztás ajánlása. (7) A konduktív pedagógiai szakszolgálat feladata a központi idegrendszeri sérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása. (8) A gyógytestnevelés feladata a gyermek, a tanuló speciális egészségügyi célú testnevelési foglalkoztatása, ha az iskolaorvosi vagy szakorvosi szűrővizsgálat gyógyvagy könnyített testnevelésre utalja. (9) A továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás a munkaerő-piaci tanácsadással közösen is megszervezhető, együtt is ellátható.

A pedagógiai-szakmai szolgáltatások 36. § (1) A közoktatási intézmények és fenntartóik, valamint a pedagógusok munkáját, továbbá a tanulói érdekvédelemmel összefüggő tevékenységet pedagógiai-szakmai szolgáltatások segítik. (2) Pedagógiai-szakmai szolgáltatás a) a pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni a nevelési-oktatási intézményben végzett nevelő- és oktatómunka eredményességét, és segíteni a helyi, a térségi és az országos közoktatási feladatellátás szervezését; b) a szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése; c) a pedagógiai tájékoztatás, amelynek feladata a szakmai információk, adatok és tanügyi dokumentumok (tantervek, tankönyvek, segédletek stb.) gyűjtése, őrzése, feldolgozása és használatba adása, tájékoztatás nyújtása; 15 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

d) az igazgatási, pedagógiai szolgáltatás, melynek feladata programok, tantervek készítése, iskolaszerkezeti tanácsadás, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítése, tantervek, tankönyvek, taneszközök megismertetése, felhasználásuk segítése, az óvodai nevelési program, az iskolai és kollégiumi pedagógiai program készítésében való közreműködés; e) a pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése; f) a tanulmányi és tehetséggondozó versenyek szervezése, összehangolása; g) a tanuló tájékoztató, tanácsadó szolgálat, amelynek feladata a tanulók, a tanulóközösségek, a diákönkormányzatok segítése, a jogaik érvényesítéséhez szükséges ismeretek nyújtásával, tanügyigazgatási, közgazdasági, jogi stb. információk közvetítésével. (3) A pedagógia-szakmai szolgáltatásokat az igényeknek megfelelően kell szervezni. (4) Pedagógiai-szakmai szolgáltatást az láthat el, aki rendelkezik a jogszabályban meghatározott feltételekkel. (5) Az oktatásért felelős miniszter, szakképzés szakmai tantárgyai tekintetében a szakképzési törvény alapján illetékes miniszter vagy szerv vezetője (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter) - azokban az esetekben, amikor az oktatás csak egy vagy néhány iskolában folyik - határozza meg, hogy melyek azok a tantárgyak, szakterületek, amelyekben a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat országosan szervezik meg. Az oktatásért felelős miniszter - a szakképzési törvényben meghatározott hatáskörében foglaltak szerint - a szakképesítésért felelős miniszter kijelöli a szolgáltatást nyújtó intézményt, illetve erre a célra intézményt létesít és tart fenn. (6) A nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást, diákotthoni nevelést segítő pedagógiai-szakmai szolgáltatások országos megszervezéséről - az (5) bekezdésben szabályozott munkamegosztás szerint gondoskodni kell.


__


__________________________________________________________________________________

V. FEJEZET A KÖZOKTATÁSI RENDSZER INTÉZMÉNYEINEK MŰKÖDÉSE A nevelési és pedagógiai program 50. § A sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók a) óvodai nevelése esetén az óvoda nevelési programja tartalmazza a sajátos nevelési igényből eredő hátrányok csökkentését szolgáló speciális fejlesztő tevékenységet is; b) iskolai nevelése és oktatása esetén a helyi tanterv tartalmazza a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot is. A helyi tanterv, a szakmai program az egyes évfolyamok követelményeinek teljesítéséhez egy tanítási évnél hosszabb időt is megjelölhet.

A tanítási év rendje, a tanítási, képzési idő, a tanórán kívüli foglalkozások 52. § (6) A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére a (3) bekezdésben meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkerete a (3) bekezdésben az évfolyamra meghatározott heti tanítási óra a) tizenöt százaléka értelmi fogyatékos tanuló, b) tizenöt százaléka - az autista kivételével - többi fel nem sorolt fogyatékos tanuló, c) harmincöt százaléka a gyengén látó tanuló, d) negyven százaléka a mozgásfogyatékos, a vak, a nagyothalló, a beszédfogyatékos tanuló, e) ötven százaléka a siket és az autista tanuló esetén. A heti időkeretet abban az esetben, ha a tanulót külön osztályban tanítják, osztályonként kell megállapítani. Ha a tanulót a többi, nem fogyatékos tanulóval közösen - egy osztályban tanítják -, a heti órakeretet nyolc fős csoportokra kell meghatározni oly módon, hogy az azonos 17 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

ellátásra jogosult tanulók számát elosztják nyolccal. A csoportra jutó időkeret akkor is felhasználható, ha az osztás alapján a csoportban nincs nyolc tanuló. Ennél a számításnál a tanulói létszámot a tényleges létszám alapján kell számításba venni. Ha az iskolában az osztályt több különböző évfolyamra járó tanulóból szervezik meg (a továbbiakban: összevont osztály), és az egyes évfolyamokra a (3) bekezdés eltérő mértékű heti kötelező tanórai foglalkozást állapít meg, a habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás heti időkeretét a magasabb évfolyamra megállapított heti kötelező tanórai foglalkozás mértéke alapján kell meghatározni. A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok, tanítási év közben a tanítási hetek között átcsoportosítható. A középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló részére az iskola a nevelési-oktatási feladatokat egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs célú tanórai foglalkozás keretében szervezi meg a (3) bekezdésben és e bekezdés a) pontjában meghatározott időkeretben [a továbbiakban a (3)-(6) bekezdés alatti foglalkozások: kötelező tanórai foglalkozások]. Az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony keletkezése 66. § (2) Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, az egymással határos felvételi körzeteket oly módon kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az adott körzetben felvehető összes tanköteles tanulóhoz viszonyított aránya az egyes körzetekben egymáshoz viszonyítva legfeljebb huszonöt százalékban térjen el. A fenntartó a szakiskolát és a középiskolát kijelölheti kötelező felvételt biztosító iskolának. A kijelölt iskola [30. § (4) bek.], ha nem kötelező felvételt biztosító iskola, a tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó jelentkezőt - ha a felvételi követelményeknek megfelel - a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, illetőleg a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába (tagozatra, osztályba, csoportba) fel, illetve át kell venni. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles előnyben részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az 18 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

iskola székhelye, telephelye található. E körben a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló felvételét csak helyhiány miatt tagadhatja meg. Ha az általános iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, és valamennyi felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az általános iskola sorsolás útján dönt. A sorsolásra a felvételi kérelmeket benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a halmozottan hátrányos, vagy sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg.

A gyermek, tanuló kötelességének teljesítése 69. § (2) Az igazgató - a gyakorlati képzés kivételével - a tanulót kérelmére - részben vagy egészben - felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. VI. FEJEZET A KÖZOKTATÁS SZERVEZÉSE ÉS IRÁNYÍTÁSA A közoktatás közfeladatai, a helyi önkormányzatok feladat ellátási kötelezettsége 86. § (1) A községi, a városi, a fővárosi kerületi és a megyei jogú városi önkormányzat köteles gondoskodni az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, továbbá a nemzeti és etnikai kisebbség által lakott településen a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozók óvodai neveléséről és az általános iskolai neveléséről és oktatásáról. (2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség magában foglalja a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátását is, amennyiben azok a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhetők, oktathatók.


__


__________________________________________________________________________________

87. § (1) A megyei önkormányzat, továbbá - ha a (2) bekezdés másképp nem rendelkezik - a fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a) az általános iskolát követően azoknak a tanulóknak különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés nélküli iskolaváltásáról, akiknek a lakóhelyén, ennek hiányában tartózkodási helyén, a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei, b) a középiskolai és a szakiskolai felvételekkel összefüggő tájékoztató tevékenységről, c) az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatásról, d) a gyermekgyógyüdülőkben, egészségügyi intézményekben rehabilitációs intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyermekek tankötelezettségének teljesítéséhez szükséges oktatásról, e) azoknak a sajátos nevelési igényű gyermekeknek, tanulóknak az óvodai, iskolai, kollégiumi ellátásáról, akik a többi gyermekkel, tanulóval nem foglalkoztathatók együtt, f) a fejlesztő felkészítés teljesítéséhez szükséges feltételekről, g) gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás megszervezéséről, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenységről, továbbá a konduktív pedagógiai ellátásról, h) az e)-f) pontban meghatározott feladatok, továbbá a gyógytestnevelés feladatainak ellátásához szükséges utazó szakember hálózat működtetéséről. (2) Ha a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzat között létrejött megállapodás másképp nem rendelkezik, a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondoskodni az önkormányzati pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátásáról az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás tekintetében. (3) A fővárosi önkormányzat köteles gondoskodni a fogyatékosság megállapításához szükséges országos szakértői és rehabilitációs tevékenység ellátásáról. Az országos szakértői és rehabilitációs feladatokat jogszabály határozza meg. (4) A fővárosi, megyei önkormányzat - jogszabályban meghatározottak szerint gondoskodik a pedagógusok és más speciális végzettségű szakemberek fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működtetéséről.


__


__________________________________________________________________________________

89. § A közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a fővárosi, megyei önkormányzat a főváros, megye területén működő önkormányzatokkal együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a közoktatással összefüggő körzeti jellegű - szolgáltatások megszervezésére, így különösen a) a tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos feladatok (iskolahálózat kialakítása, a kilencedik, tízedik évfolyamon folyó oktatás biztosítása, beiratkozás, áthelyezés, a pedagógiai szakszolgálatok működtetése) ellátására; b) a nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók, továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának megoldására; c) a fejlesztő felkészítéshez szükséges feltételek megteremtésére, gyógypedagógusi, logopédusi, konduktori hálózat működtetésére;

az

utazó

d) az iskolaváltás biztosítása különbözeti vizsga, illetőleg évfolyamismétlés nélkül azoknak, akiknek az állandó lakóhelyén nem biztosítottak az iskolai nevelés és oktatás feltételei a tankötelezettség végéig; e) a középiskolai és a szakiskolai felvételi ügyekkel kapcsolatos kérdések rendezésére, sajátos feladatok megoldására; f) a körzeti szolgáltatást ellátó intézmény (sajátos nevelési igényű gyermekeket, tanulókat fogadó iskola és diákotthon, kollégium, logopédiai intézet stb.) működési (felvételi) körzetének megállapítására, fenntartásához, működtetéséhez szükséges hozzájárulás megállapítására.

A közoktatás feladatainak kistérségi megszervezése 89/A. § (1) A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásának megalakulása (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás) esetén az e törvény 85-89. §-ában foglaltakat az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Ha a többcélú kistérségi társulás az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátásáról gondoskodik, a megyei önkormányzatnak e feladatok tekintetében megszűnik a feladatellátási kötelezettsége a többcélú kistérségi társulásban közoktatási feladatot ellátó települési önkormányzatok illetékességi területén (a továbbiakban: többcélú kistérségi társulás területe), és az e törvény 88. §ának (9) bekezdésében szabályozottak szerinti feladatátvételre a többcélú kistérségi társulás válik jogosulttá (a továbbiakban: átvett kistérségi feladat). A többcélú kistérségi társulás a megyei önkormányzat e törvény 86. §-ának (4)-(5) bekezdésében 21 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

és 87. §-ában meghatározott feladatait is elláthatja. A többcélú kistérségi társulás az ellátott feladatai tekintetében az e törvény 81. §-ában meghatározottak szerint közoktatási megállapodást is köthet. (3) A megyei önkormányzat az átvett kistérségi feladat ellátásához szükséges, a többcélú kistérségi társulásban részt vevő községi, városi önkormányzatok által e törvény 88. §-ának (9) bekezdése alapján részére használatra átengedett intézményi vagyon használati jogát köteles a többcélú kistérségi társulás részére átadni. Ha a megyei önkormányzat a tulajdonában lévő közoktatási intézménnyel az átvett kistérségi feladatot nem kívánja a többcélú kistérségi társulás területén ellátni, értesíti a többcélú kistérségi társulást, amelynek kezdeményezésére az átvett kistérségi feladat ellátását szolgáló intézményi vagyon használati jogát köteles a kistérségi társulás részére átengedni. A feladat átadására, illetve az intézményi vagyon használatra történő átengedésére e törvény 88. §-ának (9), valamint 102. § (9) és (11)-(12) bekezdésében meghatározottakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a használatba adás a többcélú kistérségi társulás fennállásáig szól. (4) A többcélú kistérségi társulási megállapodást, illetve annak módosítását a társulási tanács elnöke megküldi az érintett megyei önkormányzatnak és szükség szerint kezdeményezi az átvett feladatokkal kapcsolatos megállapodás megkötését. A megyei önkormányzat a következő ülésén, de legkésőbb hatvan napon belül köteles a kezdeményezésről dönteni. (5) A többcélú kistérségi társulás az általa ellátott feladatokra - az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése szerint - önálló intézkedési tervet készít. (6) Ha a többcélú kistérségi társulás megszűnik az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga - az e törvény 102. §-ának (9)-(10) bekezdésben meghatározottak szerint a) a megyei önkormányzatra száll azoknak a községi, városi önkormányzatok tekintetében, amelyek e törvény 1993. szeptember 1-jei hatálybalépésekor (a továbbiakban: 1993. évi hatálybalépés) az adott feladatot nem látták el, b) arra a községi, városi önkormányzatra száll, amelyik az adott feladatot e törvény 1993. évi hatálybalépésekor ellátta. (7) Ha a községi, városi önkormányzat kilép a többcélú kistérségi társulásból az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatellátási kötelezettség és a 22 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

feladat ellátásához rendelkezésre álló intézményi vagyon használati joga - az e törvény 102. §-ának (9) bekezdésben meghatározottak szerint a) a megyei önkormányzatra száll, amennyiben a kilépő községi, városi önkormányzat e törvény 1993. évi hatálybalépésekor az adott feladatot nem látta el, b) a kilépő községi, városi önkormányzatra száll, amennyiben az adott feladatot e törvény 1993. évi hatálybalépésekor ellátta. (8) A (6) bekezdés b) pontjában és a (7) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a megyei önkormányzat a feladat átvételétől számított öt éven át az e törvény 88. §ának (9) bekezdésében meghatározott feladatátvételt visszautasíthatja. (9) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás a közoktatással összefüggő döntései előkészítésére közoktatási társulási bizottságot hoz létre. (10) A közoktatási intézményt fenntartó többcélú kistérségi társulás - az érintett községi, városi önkormányzat kezdeményezésére - a közoktatással összefüggő tevékenységét olyan település tekintetében is elláthatja, amely nem tagja a társulásnak, ennek keretei között megállapodhat különösen az intézményfenntartói jog átvételében, valamint tagintézményt működtethet olyan településen is, amely nem tartozik a többcélú kistérségi társuláshoz. (11) A (10) bekezdésben meghatározott kérdésekben a társulási tanács határoz. (12) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy az e törvény 89/A. §-ának (5) bekezdése alapján készített intézkedési terv tartalmazza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket. A pályázatok elbírálásánál - az előírt feltételek megléte esetén – előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot. Az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések meghatározását az oktatásért felelős miniszter útmutató kiadásával segíti. E rendelkezéseket a többcélú kistérségi társulás tekintetében is alkalmazni kell.


__


__________________________________________________________________________________

A szakképzés feladatainak regionális megszervezése 90. § (1) A közoktatási intézményt fenntartó helyi önkormányzat meghatározza és közzéteszi az óvodák, iskolák működési (felvételi) körzetét. Az e körzetben élő gyermekek, tanulók felvételét, átvételét az óvoda, iskola nem tagadhatja meg [65. § (2) bek. és 66. § (2) bek.]; továbbá - a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel összhangban – a pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetét, valamint az óvoda nyitva tartásának rendjét. A pedagógiai szakszolgálatot ellátó intézmény működési körzetének meghatározásához be kell szerezni a fővárosi, megyei önkormányzat fejlesztési tervre épített - szakvéleményét. (2) A sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését ellátó óvoda, óvodai tagozat, óvodai csoport, iskola, iskolai tagozat, osztály, csoport, továbbá a logopédiai intézet működési (felvételi) körzetének megállapításához a fenntartó helyi önkormányzatnak be kell szereznie a fővárosi, megyei önkormányzat - fejlesztési tervre épített - szakvéleményét, továbbá az érdekelt önkormányzatok véleményét. (3) A fővárosi, megyei önkormányzat által fenntartott sajátos nevelési igényű tanulók nevelését, oktatását több megyére, országrészre kiterjedően ellátó nevelési-oktatási intézmény működési (felvételi) körzetének meghatározása előtt be kell szerezni az oktatásért felelős miniszter véleményét. 91. § (4) A közoktatási intézményt fenntartó, önkormányzati megállapodásban megjelölt önkormányzat jegyzője, főjegyzője

társulás

esetén

a

e) tájékoztatja az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottságot arról, hogy melyik az e törvény 30. §-ának (1)-(2) bekezdésében felsorolt - intézmény, amelyik rendelkezik a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló különleges gondozásának ellátásához szükséges feltételekkel;


__


__________________________________________________________________________________

VIII. FEJEZET A KÖZOKTATÁS FINANSZÍROZÁSÁNAK ELVEI Az ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások 114. § (1) A helyi önkormányzatok és az állami szervek által fenntartott nevelésioktatási intézményekben, továbbá a helyi önkormányzati feladatellátás keretében ingyenesen igénybe vehető szolgáltatások: a) az óvodában - az óvodai foglalkozások [24. § (1) bekezdés] szükség esetén logopédiai, dyslexia megelőző foglalkozás, a sajátos nevelési igényű gyermeknek napi két óra felzárkóztató foglalkozás, c) kollégiumban a b) pontban meghatározott oktatásban való részvétel esetén - sajátos nevelési igényű tanuló esetén az állapotának megfelelő teljes ellátás. (2) Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos és az autista tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való részvételt is. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére ingyenes egy alapfokú művészetoktatásban való részvétel és a második szakképesítés megszerzése. (3) Ingyenes a fejlesztő felkészítés [30. § (6) bekezdés], a pedagógiai szakszolgálatok (34. §) igénybevétele.

A magántanulóra, a fejlesztő felkészítést teljesítőre és a pedagógiai szakszolgáltatást igénybe vevőre vonatkozó külön rendelkezések

120. § (1) Ha a sajátos nevelési igényű tanuló, illetve a beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanuló szakértői vélemény alapján - tanulmányait magántanulóként folytatja, illetve - a szülő otthoni ellátás keretében tesz eleget a fejlesztő felkészítésben való részvételi kötelezettségének, az önkormányzati feladatellátás keretében, a szakértői véleményben megjelölt szakember biztosításáról – külön jogszabályban meghatározottak szerint - az iskolának, a fejlesztő felkészítést nyújtó, illetve a szakértői véleményt készítő intézménynek kell gondoskodnia. 25 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(2) Meg kell téríteni a) a pedagógiai szakszolgálatot nyújtó intézmény, a korai fejlesztést és gondozást nyújtó, a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és oktatását végző, valamint a fejlesztő felkészítést biztosító intézmény eléréséhez szükséges helyközi utazás költségeit, a gyermeknek, tanulónak és kísérőjének, továbbá b) az a) pontban felsorolt gyermek, tanuló szülője részére szervezett gondozói tanfolyam költségét; IX. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Értelmező rendelkezések

121. § (1) E törvény alkalmazásában 3. aránytalan teher: ha a gyermek, tanuló az óvodai nevelést, iskolai nevelést és oktatást lényegesen nehezebb körülmények között vagy jelentős költségnövekedés mellett tudja igénybe venni, figyelembe véve a gyermek, tanuló életkorát, sajátos nevelési igényét (pl. a változás miatt a nevelési-oktatási intézmény eléréséhez szükséges időtartam jelentősen megnövekszik; a nevelési-oktatási intézményt csak tömegközlekedési eszközzel, többszöri átszállással lehet megközelíteni); 28. sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a fejlesztő felkészítéshez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása; 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján


__


__________________________________________________________________________________

a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd.

A gyermekek, tanulók adatai 2. Az adatok - az e törvényben meghatározott célból, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával – továbbíthatók - sajátos nevelési igényre, a beilleszkedési zavarra, tanulási nehézségre, magatartási rendellenességre vonatkozó adatok a pedagógiai szakszolgálat intézményeitől a nevelési-oktatási intézménynek, illetve vissza,

Az osztályok, csoportok szervezése 3. Azt a gyermeket, tanulót, aki beszédfogyatékos, enyhe értelmi fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége miatt sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, az óvodai csoport, iskolai osztály, kollégiumi csoport létszámának számításánál kettő, azt a gyermeket, tanulót pedig, aki testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autista, halmozottan fogyatékos három gyermekként, tanulóként kell számításba venni, függetlenül attól, hogy a többi gyermekkel, tanulóval együtt vagy külön vesz részt óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, kollégiumi nevelésben és oktatásban. Két tanulóként kell számításba venni a felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulót. Az e pontban foglaltak az alapfokú művészetoktatásban nem alkalmazhatók.


__


__________________________________________________________________________________

1993. ÉVI LXXVI. TÖRVÉNY A SZAKKÉPZÉSRŐL

A Magyar Köztársaságban a társadalmi folyamatokhoz, az információs társadalom és a nemzetgazdaság követelményeihez, a munkaerőpiac igényeihez és az Európai Unió közösségi vívmányaihoz igazodó rugalmas és differenciált, a gazdaság dinamikus fejlődését segítő szakképzési rendszer működésének biztosítása, a pályakezdéshez és a folyamatos foglalkoztatáshoz szükséges szakképesítés(ek)nek az esélyegyenlőségen alapuló megszerzése, valamint az Alkotmányban meghatározott tanuláshoz való jog érvényesülése céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK A törvény hatálya 1. § (1) E törvény hatálya - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) 11. § (1)-(2) bekezdésében és (3) bekezdésének b) pontjában szabályozott képzés, valamint az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések kivételével - kiterjed minden olyan iskolai rendszerű és a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: felnőttképzési törvény) alapján felnőttképzési tevékenységnek minősülő iskolarendszeren kívüli szakmai képzésre, amely a) a szakképzést megalapozó szakmai alapképzésre, a tanulmányokba és a szakmai vizsgába történő beszámítás tekintetében a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) által szabályozott szakiskolai gyakorlati oktatásra, pályaorientációra és szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatásra, valamint szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatásra, A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény a szakképzés irányítását a Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) feladatkörébe 28 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

sorolta. Ebből adódóan indokolttá vált, hogy az eddig különálló szakképzési és felnőttképzési támogatási, tanácsadó testületi és háttérintézményi rendszer felülvizsgálatra, és - a hatékonyabb forrás-felhasználás és intézményi működtetés biztosítása érdekében - racionalizálásra kerüljön. Az oktatási és kulturális miniszter, valamint a szociális és munkaügyi miniszter között létrejött megállapodás (a továbbiakban: miniszteri megállapodás) alapján az iskolai rendszerű szakoktatáshoz és szakképzéshez kapcsolódó egyes feladatok a két tárca között megosztásra kerültek. A feladatok megosztása, illetve azok egyértelmű elhatárolása, továbbá a megváltozott kormányzati struktúra, a szakképzés-felnőttképzés irányításának átláthatóvá tétele a vonatkozó jogszabályi környezet módosítását teszi szükségessé. Mindezek mellett a szakképzési rendszerben a gazdaság képviselői szerepének növelése, a tanulószerződéses gyakorlati képzéssel összefüggő gyakorlati problémák kiküszöbölése, és egyes felnőttképzési vonatkozású szakmai javaslatok megvalósítása is a jogszabályi környezet felülvizsgálatát igényelték. A fentiek alapján a szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő alapvető szabályokat meghatározó a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.), a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) egyidejű módosítása vált indokolttá. Jelen törvénymódosítás - majd ennek elfogadását követően a vonatkozó további jogszabályok módosítása - biztosítja a szakképzés és felnőttképzés irányításának, valamint az SZMM és az OKM közötti feladatmegosztásnak az átláthatóvá tételét, a szakképzési és felnőttképzési intézményi rendszer költség-hatékony működtetését és a párhuzamosan végzett szak- és felnőttképzési feladatok megfelelő szintű ellátását. Elősegíti a felnőttképzési és szakképzési támogatási rendszer eredményességének javítását, a támogatásra szolgáló források céljának megfelelő, hatékonyabb felhasználását. A módosítás a szakképzési törvény és a közoktatási törvény összhangjának megteremtésére irányul, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás szerint a szakiskola 9-10. évfolyamán és a szakközépiskola 9-12. évfolyamán pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás folyhat. 29 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

b) az állam által elismert szakképesítés megszerzésére, c) munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére, d) a felsőoktatási intézményben szervezett felsőfokú szakképesítés megszerzésére, e) a szakmai tevékenység magasabb szintű gyakorlásához, a mestervizsgához szükséges ismeretek elsajátítására, f) a hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok számára szervezett képzésre; g) a megváltozott munkaképességűeket érintő rehabilitációs képzésre, továbbá h) az elhelyezkedést, a vállalkozást segítő képzésre irányul. (2) E törvény hatálya kiterjed az (1) bekezdésben szabályozott tevékenységet folytató valamennyi szervezetre és magánszemélyre. (3) E törvény hatálya kiterjed az országos gazdasági kamarákra és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre az e törvényben szabályozott feladataik ellátása tekintetében. (4) E törvény hatálya kiterjed a szakmai vizsgára, valamint a szakmai vizsgát szervező intézményre. (5) A törvény hatálya nem terjed ki a külön törvénnyel szabályozott okleveles könyvvizsgálói képesítésre. A szakképzés intézményei 2. § (1) A szakképzés intézményei: a) a szakközépiskola; b) a szakiskola, beleértve a speciális szakiskolát és a készségfejlesztő speciális szakiskolát is [a továbbiakban az a) és b) pont alattiak együtt: szakképző iskola]; c) a felsőoktatási intézmény; d) az állami felnőttképzési intézmény; e) a felnőttképzési törvényben meghatározott, iskolarendszeren kívüli szakmai képzést folytató intézmény; f) a központi képzőhely. 30 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(2) A szakképzést folytató intézmény létesítésére, fenntartására és működésére - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a közoktatási törvény, a felsőfokú szakképzést folytató felsőoktatási intézmény létesítésére, fenntartására és működésére - e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével - a felsőoktatási törvény, az állami felnőttképzési intézmény létesítésére, fenntartására és működésére a felnőttképzési törvény, a központi képzőhely létesítésére, fenntartására és működésére e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az e törvény 15. §-ának (3) bekezdésében foglaltak kivételével - jogszabályban meghatározott feltételekkel rendelkező - természetes és jogi személyek; illetőleg ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságai szakképző iskola fenntartása nélkül, más szervezeti keretben is folytathatnak szakképzést. [Az (1) és a (3) bekezdésekben foglaltak a továbbiakban együtt: szakképzést folytató intézmény.] (4) (5) A közoktatási intézmények fenntartói, a gyakorlati képzés szervezésében részt vevő gazdálkodó szervezetek, a felsőoktatási intézmények a közoktatási törvényben meghatározott szakképzéssel összefüggő feladatok végrehajtására térségi integrált szakképző központot hozhatnak létre. A térségi integrált szakképző központ lehet: a) a közoktatási törvény 89/B. §-ának (2) vagy (11)-(13) bekezdése alapján létrehozott társulás, illetve nonprofit gazdasági társaság, b) a közoktatási törvény 67. §-ának (5) bekezdése szerint működő szakképző iskola, c) a szakképzésben részt vevő intézmények egy intézmény - székhely vagy telephely keretében történő fenntartása, d) a (6) bekezdésben meghatározott társaság. (6) A közoktatási törvény 89/B. §-a (4) bekezdésének a)-b) pontjában és (5) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására a szakképzést folytató intézmény fenntartója, a felsőoktatási intézmény, valamint a gyakorlati képzésben részt vevő gazdálkodó szervezet - kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaságként szakképzés-szervezési társaságot hozhat létre. A szakképzés-szervezési társaság tekintetében a közoktatási törvény 89/B. §-ában foglaltakat - a (6)-(9) bekezdésében foglaltak kivételével - alkalmazni kell. (7) A (6) bekezdésben meghatározott szakképzés-szervezési társaság megszűnése esetén a helyi önkormányzat, illetve annak társulása által bevitt vagyonát a helyi önkormányzatnak, illetve társulásának a vagyonnövekménnyel együtt kell visszaadni. 31 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

A Kormányprogram, az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT), annak operatív programjai (Társadalmi megújulás - TÁMOP -, Társadalmi infrastruktúra - TIOP - operatív programok), és az Államreform Bizottság által elfogadott szak- és felnőttképzési reformok szükségessé teszik a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.), a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) módosítását. A szak- és felnőttképzési reformjavaslatokat tartalmazó dokumentumokban a szakképzésnek és a felnőttképzésnek a munkaerő-piaci igényekkel való összehangolása érdekében legfontosabb elemként a szakképző intézmények és a fenntartói döntések integrációja, ezen belül a térségi integrált szakképző központok (TISZK) új koncepciója, a szakképzési kapacitásszabályozás törvényi hátterének megteremtése, a pályaválasztás, pályaorientáció és pályakövetés rendszerének kialakítása, továbbá a szakmai vizsgák ellenőrzésének komplex rendszere szerepel. A módosítás a szakképzés intézményeinek teljes körére kiterjedő és a szakképzésben résztvevő intézmények létesítésének, fenntartásának és működtetésének szabályozásában az Szt. joghatályának megteremtésére és a törvényi szabályozás teljes körűségének megteremtésére irányul. A törvénymódosítás célja továbbá a regionális munkaerő-piaci igényekhez igazodó, keresletvezérelt szakképzés kialakulásához szükséges intézményfejlesztés jogszabályi feltételeinek megteremtése. A szakképzési reformprogram része az új térségi integrált szakképző központok (TISZK) létrehozása, amelyek magukban foglalják a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) szerinti szakképzés-szervezési társulást, a szakképzésben részt vevő intézmények egy intézmény keretében történő fenntartását, a csak szakképzési évfolyammal és csak alapozó oktatással működő szakképző iskolák integrált szakképzési feladatellátását, és a szakképzésszervezési társaságot is. A törvénymódosítás szabályozza a szakképzés-szervezési társaság alapvető működésére vonatkozó szabályokat is, amely a térségi integrált szakképző központ feladatai ellátásának legrugalmasabb formája, tekintettel arra, hogy az intézményfenntartókon kívül részt vehetnek a létrehozatalában a gazdasági szereplők és a felsőoktatási intézmények is. 32 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

Az e modelleknek megfelelő TISZK-ek pályázhatnak az Új Magyarország fejlesztési terv Társadalmi megújulás (TÁMOP) és társadalmi infrastruktúra (TIOP) operatív programjai keretéből szervezeti átalakításukra, szakképzésfejlesztésükre és infrastrukturális fejlesztésükre. Az Országos Képzési Jegyzék 3. § (1) Az állam által elismert szakképesítéseket az Országos Képzési Jegyzék (a továbbiakban: OKJ) tartalmazza. (2) Az OKJ-ben kell meghatározni a) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés képzés-szervezési formától függő maximális időtartamát (szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot), b) a szakképesítések körét és szakmacsoportját, c) a jegyzékbe kerülés évét, d) a kizárólag iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítéseket, e) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartamát (a szakképzési évfolyamok számát, az óraszámot), f) g) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményei (a továbbiakban: szakmai és vizsgakövetelmény) meghatározására a Kormány által rendeletben kijelölt minisztert, ha a szakmai és vizsgakövetelmények az ő feladatkörébe tartoznak - a Központi Statisztikai Hivatal elnökét vagy a Közbeszerzések Tanácsának elnökét (a továbbiakban: szakképesítésért felelős miniszter). (3) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül szakképzés folytatható más, a szakképzést folytató intézmény által megjelölt, az állam által nem elismert szakképesítés megszerzésére is. (4) A Központi Statisztikai Hivatal elnöke feladatkörébe tartozó szakképesítésekre vonatkozó, az e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Központi Statisztikai Hivatal elnöke véleményének kikérésével a Központi Statisztikai Hivatal felügyeletét ellátó miniszter gyakorolja. (5) A Közbeszerzések Tanácsának elnöke feladatkörébe tartozó, az e törvényben meghatározott rendeletalkotási és egyetértési jogokat a Közbeszerzések Tanácsának elnöke véleményének kikérésével az igazságügyért felelős miniszter gyakorolja. 33 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

MÁSODIK RÉSZ A szakképzés irányítási rendszere 4. § (1) A szakképzés irányítását a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el. (2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg a) a szakmai vizsgáztatás általános szabályait és eljárási rendjét (a továbbiakban: szakmai vizsgaszabályzat), a szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének általános szabályait, valamint a szakmai vizsgák - személyes adatok körét nem érintő - adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait, b) a tanulókat a 48. § alapján megillető juttatások részletes szabályait, c) az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzék (a továbbiakban: vizsgaelnöki névjegyzék) elkészítését és kiadását, d) a központi képzőhely működésére vonatkozó szabályokat, e) a szakmai vizsga szervezésére vonatkozó engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás igazgatási szolgáltatási díját és a díj megfizetésének szabályait. (3) A miniszter a) ellátja a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészével kapcsolatos külön törvényben meghatározott feladatokat, továbbá b) létrehozza és működteti - az oktatásért felelős miniszterrel együtt, és az országos gazdasági kamarák és az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek, valamint az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák képviselőinek részvételével - a szakképzési szerkezet folyamatos fejlesztését és korszerűsítését szolgáló bizottságot. A bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a szakképzési szerkezet fejlesztését, és javaslatot tehet az OKJ módosítására, A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény alapján a szakképzés ágazati irányítását a szociális és munkaügyi miniszter látja el. A törvény a szociális és munkaügyi miniszter és az oktatási és kulturális miniszter között a szakképzés tekintetében történő feladat- és hatáskör megosztást tartalmazza. A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program 3.2.1. intézkedése végrehatásának elősegítésére egy jól működő tanácsadó testület jött létre a szakmastruktúra fejlesztése érdekében. 34 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

A törvény szerint e testület mintájára létrehozott bizottság átveszi a szakmacsoportos OKJ-s bizottságok szerepét és a továbbiakban is véleményező, javaslattevő testületként működne. A testület összetételét a HEFOP program lezárását követően módosul oly módon, hogy a testület munkájában az SZMM és az OKM képviselője mellett a gazdasági és szakmai kamarák, az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek képviselői fognak részt venni, annak érdekében, hogy a szakképzés területén jobban érvényesüljön a gazdasági szereplők és a szociális partnerek szerepe. c) összeállíttatja a szakképesítésért felelős miniszter ágazatába tartozó szakképesítések modultérképei alapján az országos modultérképet (a továbbiakban: országos modultérkép), és gondoskodik annak nyilvánosságra hozataláról, A szakképzést érintő módosítások a szakképzés-fejlesztési stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005. (V. 31.) Korm. határozat és a Nemzeti Fejlesztési Terv Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Programja szakképzést érintő intézkedéseinek jogszabályi feltételeit hivatottak megteremteni. A törvényekben érintett témaköröket a Kormány „100 lépés” programjának részeként a 2005. május 30-án ismertetett 14 szakképzési lépés is magában foglalja. A törvény tartalmazza továbbá a Kormány „100 lépés” programjának az oktatás részére meghatározott célkitűzéseit: igazságos beiskolázáshoz kapcsolódóan csökkenti az iskolarendszer társadalmi egyenlőtlenségét felerősítő hatásokat (24. §, 35. §, 41. §,); megteremti a feltételeket az esélyteremtő oktatáshoz, a kistérségi együttműködéshez (31. §); támogatja a hátrányos helyzetű gyermekek felkészítését (20. §, 21. §). A törvény segíti az önkormányzatok mozgásterét, a hatékonyabb feladatszervezést (24. §, 30-31. §). A szakképzés-fejlesztési stratégia a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő tervezési rendszer és beiskolázás megvalósítását tűzte ki célul, és feladatként határozta meg a pályakövetési rendszer bevezetését. A törvény felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy jogszabályban határozza meg a pályakövetéssel összefüggő feladatokat. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakmai és vizsgakövetelmények szerkezeti egységesítése miatt indokolt a formai előírások jogszabályban történő meghatározása, ezért a törvény felhatalmazza az oktatási minisztert e tárgykörben történő rendeleti szabályozásra. 35 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

A Humánerőforrás-fejlesztés Operatív Program 3.2.1. „Új szakképzési szerkezet” komponense, valamint a szakképzés-fejlesztési stratégia a szakképzés tartalmának és szerkezetének - a magyar foglalkoztatási szerkezet elemzésén alapuló megújítását foglalja magában. A moduláris szerkezetű képzési programok bevezetése és működése érdekében a törvény felhatalmazza az oktatási minisztert, hogy gondoskodjon az egyes szakképesítések moduljainak egymáshoz történő kapcsolódását tartalmazó országos modultérkép összeállíttatásáról és nyilvánosságra hozataláról. d) létrehozza a regionális fejlesztési tanácsokkal együttműködő regionális szakképzési feladatellátást koordináló, a szakképzés minőségi fejlesztését segítő - a külön törvényben szabályozott - bizottságokat, és az oktatásért felelős miniszterrel együtt gondoskodik működési feltételeiknek biztosításáról. (4) A miniszter az ágazatába tartozó, valamint az OKJ alapján hatáskörébe utalt szakképesítések tekintetében ellátja a szakképesítésért felelős miniszter 5. §-ban meghatározott feladatait. (5) A miniszter az iskolai rendszerben oktatott szakképesítések tekintetében a (2) bekezdés a), c) és d) pontjában meghatározott hatáskörét az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja. (6) A miniszter a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott hatáskörét az államháztartásért felelős miniszterrel, a (2) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskörét az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben gyakorolja. (7) (8) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott hatáskörét a szakképesítésért felelős miniszterekkel, a szakképzés koordinációjában és fejlesztésében hatáskörrel rendelkező regionális testületekkel együttműködve látja el. A módosítás az ellenőrzés komplex rendszerének kialakításához szükséges jogszabályi háttér megteremtésére irányul. Ahhoz, hogy a szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének általános szabályait - a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben lehessen szabályozni, a törvénynek erre irányuló felhatalmazó rendelkezést kell tartalmaznia. A szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésére vonatkozó általános szabályozást a szakmai vizsgaszabályzat fogja tartalmazni.


__


__________________________________________________________________________________

A módosítás a központi képzőhelyek működési szabályait, az NFT I. keretében létrejött szerveződések szabályozott működési feltételei megteremtését biztosító rendelet megalkotására teremt felhatalmazást. A módosítás a szakképzésért felelős miniszter irányítási tevékenységében együttműködők felelősségét jeleníti meg. Megteremti a regionális szakképzési koordináció helyét az irányítási rendszerben, továbbá a gazdaság szereplőivel és az intézményfenntartókkal való együttes felelősség megfogalmazására irányul. Tartalmaz a módosítás egy jogtechnikai jellegű módosítást, amely a törvényben fennálló koherencia zavar megszüntetésére irányul. Változik a fejlesztési támogatás nyújtására és fogadására vonatkozó szabályozás. A módosítást követően kizárólag a térségi integrált szakképző központban résztvevő szakképzést folytató intézményekben, felsőoktatási intézményekben a felsőfokú szakképzés és gyakorlatigényes alapképzési szak keretében, valamint speciális szakiskolában és készségfejlesztő szakiskolában folyó gyakorlati oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére adható át a fejlesztési támogatás. Az intézményi támogatást - ahol ez lehetséges - felváltja a fenntartói finanszírozás. A törvény további korlátot szab a fejlesztési támogatás nyújtása tekintetében: csak azon fenntartónak, szakképzés-szervezési társulásnak, szakképzés-szervezési társaságnak adható át a fejlesztési támogatás, amelynek intézményében illetve intézményeiben a nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevő tanulóinak létszáma - az iskola hivatalos statisztikai jelentése szerint három tanítási év átlagában - legalább 1500 fő. A fejlesztési támogatás a szakképző intézményekben jelenleg csak a tárgyi feltételek fejlesztésére, felhalmozási kiadásokra használható, valamint a fejlesztésből megvalósított eszközök közvetlen működtetési kiadásaira 15%-os mértékben. A szakmai szervezetek, szakképző iskolák képviselői jelezték, hogy a szakképző intézményekben és a felsőoktatási intézmények felsőfokú szakképzésében szükséges az eszközök fejlesztésével egyidejűleg a szakképzés korszerűsítéséhez a tananyag- és taneszköz-fejlesztéshez való felhasználhatóság, amely biztosíthatja a komplex fejlesztés az intézményekben. Emellett a szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyakat oktató tanárok, szakoktatók, gyakorlati oktatók akkreditált továbbképzéseken való részvételének támogatása is megvalósul a fejlesztési támogatásból. A módosítással a közvetlen működtetési kiadásokra történő felhasználása nő, a fejlesztési támogatás további 5%-ában lehetővé teszi a 37 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

fejlesztési támogatásnak a tananyag- és taneszközfejlesztésre, akkreditált tanártovábbképzésre történő felhasználását. A törvénymódosítás szerint a közös tulajdon, illetve közös használat költségeinek és kiadásainak az egyes hozzájárulásra kötelezetteknél való elszámolása csak számla alapján lehetséges, az így elszámolható költségek, kiadások szerepelnek már a törvényben, ezért halmozódást okozott a költségek elszámolásánál a közös megállapodással történő kötelezettségcsökkentés. A törvénymódosítással a költség-hozzájárulás átadás-átvételének egy rendszerben való kezelését rögzítjük, hozzáigazítva a gyakorlathoz a törvényi szabályozást. A jelenlegi törvényi szabályozástól eltérően történt a hozzájárulási bevallások elszámoltatása, ugyanis a költség-hozzájárulásban részesített nem vehette figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként azt a költséget (kiadást), amelyet részére a másik hozzájárulásra kötelezett a megállapodás alapján megtérített, vagyis az elszámolásában, bevallásában nem szerepeltethette ezt az összeget. A módosítás részben jogtechnikai jellegű módosítás, a törvényi hivatkozást pontosítja, valamint megszünteti azt a koherencia zavart, hogy az éves szinten várható visszatérítési igényt végrehajtási rendeletben, a negyedéves szinten várható igényt viszont a törvényben rögzítjük. A módosítással az éves, negyedéves és havi szinten várható visszaigénylés mértékét egységesen a végrehajtási rendelet fogja szabályozni. A módosítás az Szt. 2006. évi módosításával szigorított tanulószerződés-kötési kötelezettség finanszírozási oldalról történő szankcionálására irányul. 4/A. § (1) Iskolarendszeren kívüli szakmai képzést követő szakmai vizsgát a) a szakmai vizsga szervezését engedélyező hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által lefolytatott engedélyezési eljárás alapján arra engedélyt (a továbbiakban: Engedély) kapott intézmény, b) a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt, irányítása alá tartozó intézmény, vagy c) az a) pontban meghatározott eljárás alapján kiadott Engedély hiányában a 2. § (1) bekezdés a)-d) pontjában felsorolt szakképzést folytató intézmény a vele a felnőttképzési törvényben szabályozott felnőttképzési szerződést kötöttek számára az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában 38 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(a továbbiakban együtt: szakmai vizsgát szervező intézmény) szervezhet. (2) Az Engedély - az abban meghatározott, állam által elismert szakképesítések tekintetében - visszavonásig jogosít a Magyar Köztársaság területére kiterjedően szakmai vizsgák szervezésére. (3) Az engedélyezési eljárásért a szakmai vizsgát szervező intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni. (4) Az (1) bekezdés b) és c) pontban megjelölt intézményeknek folyamatosan meg kell felelniük a (7) bekezdés b) pontja alapján kiadott kormányrendeletben előírt általános, továbbá - az adott szakmai vizsga szervezésének és az adott szakmai vizsgának az időtartama alatt - a vizsgáztatott szakképesítés tekintetében az 5. § (1) bekezdés d) pontja alapján kiadott rendeletben meghatározott speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeknek. (5) A Hivatal a szakmai vizsga szervezésére Engedéllyel rendelkező intézményekről, az intézmény megnevezését, székhelyét, az Engedélyben szereplő szakképesítések azonosító számát, megnevezését és az Engedély kiadásának időpontját tartalmazó nyilvántartást vezet, továbbá ellenőrzi a szakmai vizsga szervezésére jogosultsággal rendelkező intézmények vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenységét. Az ellenőrzéshez szükséges forrást a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből (a továbbiakban: MPA) kell biztosítani. (6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium, valamint a Hivatal saját honlapján közzéteszi. A közzétett adatokat a hatóság döntését követő 5 munkanapon belül frissíteni kell. A Hivatal az Engedélyt megadó döntés egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek. (7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a) az Engedély megszerzésére irányuló engedélyezési eljárás részletes szabályait és kijelölje a szakmai vizsga szervezését engedélyező hivatalt, b) az Engedély megszerzésének és a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának általános szakmai, tárgyi és személyi feltételeit, c) a szakmai vizsgát szervező intézmény vizsgaszervező tevékenysége ellenőrzésének részletes szabályait, d) a szakmai vizsgát szervező intézményre a szakmai ellenőrzés során, valamint a vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenység ellenőrzése során kiszabható bírság mértékét. 39 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(8) A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek esetén szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakképesítések szakmai vizsgáit csak az (1) bekezdés b) pontja szerint kijelölt - a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának általános és speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeivel rendelkező - intézmény szervezheti. 4/B. § (1) A szakmai vizsgát szervező intézmény és a 13. § (1) bekezdés alapján vizsgaszervezési jogosultsággal rendelkező intézmény köteles a vizsgázóról - külön jogszabály alapján - a képzést folytató intézmény adatait, a képzés adatait, a szakmai vizsgán megszerezhető szakképesítés adatait, a szakmai vizsga részeredményeit és végeredményét, a szakmai vizsgabizottság határozatát, a kiállított bizonyítvány sorozatjelét és sorszámát, a vizsgázó tanulói azonosító számát, továbbá a természetes személyazonosító adatait tartalmazó törzslapot kiállítani, és ennek egy eredeti példányát az utolsó vizsganapot követő 30 napon belül az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek megküldeni. Ha az állami szakképzési és felnőttképzési intézet a beküldött törzslapok hibás vagy hiányos kitöltését észleli, akkor a törzslapok visszaküldésével egyidejűleg felhívja a beküldőt az észlelt hibák 30 napon belüli kijavítására. (2) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet háromhavonta tájékoztatást küld az érintett szakképesítésért felelős miniszternek a beérkezett törzslapokkal összefüggő szakmai vizsgák adatairól, megjelölve a szakmai vizsgát szervező intézményt, a szakképesítés azonosító számát és megnevezését, a lebonyolított szakmai vizsga helyszínét, a vizsgaelnök nevét, továbbá a vizsgaidőpontokat. Ha a szakképesítésért felelős miniszter az állami szakképzési és felnőttképzési intézettől kapott adatok alapján a szakmai vizsgát szervező intézmény (1) bekezdésben foglalt, a törzslapok megküldésére, illetve kijavítására vonatkozó kötelezettségének elmulasztását észleli, tájékoztatja a Hivatalt. A Hivatal a (4) bekezdésben foglaltak szerint jár el. (3) Ha a szakképesítésért felelős miniszter a szakmai vizsga szakmai ellenőrzése során a (2) bekezdés szerinti mulasztás kivételével - a vizsgatevékenység lefolytatásával kapcsolatos jogszabálysértést észlel, végzéssel kötelezi az intézményt a jogszabálysértés megszüntetésére. Ha a szakmai vizsgát szervező intézmény e kötelezettségének a szakképesítésért felelős miniszter végzésében meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a szakképesítésért felelős miniszter a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki. (4) Ha a Hivatal vizsgaszervezéssel összefüggő tevékenység ellenőrzése során azt észleli, hogy a szakmai vizsgát szervező intézmény tevékenységét nem a 40 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

jogszabályoknak megfelelően látja el, a Hivatal végzéssel kötelezi a jogszabálysértés megszüntetésére. Ha a szakmai vizsgát szervező intézmény e kötelezettségnek a végzésben meghatározott határidő elteltéig nem tesz eleget, a Hivatal a jogszabálysértés megszüntetésére ismételten kötelezi, és egyidejűleg bírságot szab ki. (5) Ha a szakmai vizsgát szervező intézmény a) a feltárt jogszabálysértést nem szünteti meg, b) a mulasztott kötelezettségét nem teljesíti, c) ismételten jogszabálysértést követ el, vagy d) a már lebonyolított szakmai vizsga eredményének megsemmisítését eredményező jogszabálysértést követett el, a Hivatal - a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésére jogosult szerv megkeresése alapján vagy egyébként hivatalból - az intézmény Engedélyét visszavonja, és négy évre eltiltja a szakmai vizsgaszervezési tevékenységtől. Erről a jogsértést megállapító határozatban a szakmai vizsgát szervező intézményt tájékoztatni kell. A Hivatal az Engedélyt visszavonó és a vizsgaszervezési tevékenységtől eltiltó határozat egy példányát megküldi az érintett szakképesítésért felelős miniszternek. (6) Az (5) bekezdés szerinti határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium, valamint a Hivatal honlapján közzé kell tenni. (7) Ha a Hivatal jogosultság hiányában jogellenesen folytatott szakmai vizsgaszervezési tevékenységről a szakmai vizsga lebonyolítása közben szerez tudomást, a Hivatal a vizsgát felfüggeszti, és ezzel egyidejűleg a szervezővel szemben bírságot szab ki. (8) Ha a Hivatal jogosultság hiányában jogellenesen folytatott szakmai vizsgaszervezési tevékenységről a szakmai vizsga lebonyolítását követően szerez tudomást, a vizsgát szervezővel szemben bírságot szab ki. (9) A Hivatal a (7)-(8) bekezdés szerinti eljárása alapján haladéktalanul értesíti a szakképesítésért felelős minisztert, aki az 5. § (4) bekezdés szerint jár el. A szakmai vizsgát jogellenesen szervező köteles a vizsgázó által befizetett vizsgadíjat a szakmai vizsga felfüggesztése esetén a vizsga felfüggesztésétől, a vizsga lebonyolítását követően észlelt jogellenesség esetén a jogsértést megállapító döntés közlésétől számított 10 munkanapon belül maradéktalanul visszatéríteni. (10) A Hivatal a szakképesítésért felelős miniszter (9) bekezdés szerinti értesítésével egyidejűleg tájékoztatja az érintett vizsgázókat a szakmai vizsga eredménye 41 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

megsemmisítésének jogkövetkezményéről és a szakmai vizsga letételének további lehetőségeiről. Az állam által elismert szakképesítések megszerzésére irányuló iskolarendszeren kívüli képzéseket követő szakmai vizsgák szervezésére feljogosított felnőttképzést folytató intézmények kiválasztása a hatályos - törvényi alapon nyugvó szabályozás szerint legalább kétévente, pályázati úton történik. Ez a szabályozási mód nincs összhangban a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv előírásaival, amelynek rendelkezéseit a tagállamoknak 2009. december 28-ig kell átültetniük nemzeti jogrendszerükbe. A szakmai vizsgaszervezési jogosultság megadását célzó hatályos rendszer átalakítása, a megváltozott rendszer szerinti engedélyezési eljárást végző hatóság kijelölése és az új rendszer szabályainak rögzítése a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) módosítását igényli. A módosítás meghatározza, hogy mely intézmények és milyen feltételek esetén szervezhetnek az iskolarendszeren kívüli képzést követően szakmai vizsgát. A szakmai vizsgaszervezési jogosultság megszerzésének egyik és legáltalánosabb módja a jövőben engedélyezési eljáráson alapul. Meghatározásra kerül az engedélyezési eljárás rendje, a vizsgaszervezési engedély területi és időbeli hatálya, továbbá a szankcionálás lehetősége és esetei. E szakasz rendelkezik továbbá a vizsgaszervezési engedélyt kapott intézményekről vezetett nyilvántartás szabályairól, az engedélyt kapott intézmények adatainak kezeléséről. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az engedélyezési eljárással, a szakmai vizsgát szervező intézmény ellenőrzésével, szankcionálásával összefüggő szabályokat rendeletben határozza meg. A szakmai vizsga szervezését engedélyező hivatalt szintén kormányrendeletben kell kijelölni. A módosítás felhatalmazást ad a honvédelemért, a katasztrófavédelemért, valamint a rendészetért felelős minisztereknek, hogy a felelősségi körükbe tartozó „védett tartalmú” szakképesítések szakmai vizsgáit szervező intézményeket kijelöljék. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek feladatainak teljesítéséhez szükséges a szakterület speciális tevékenységeivel összefüggő képzés - amely állami és szolgálati titkot tartalmazó „védett tartalmat” is magába foglal. A Magyar Honvédség például a fő feladatok ellátását, amely Magyarország szuverenitásának és területi épségének védelme, a vele jogviszonyban álló szerződéses vagy hivatásos állományú katonáknak a szolgálati beosztásuk 42 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

ellátásához előírt szakképzettségek és/vagy egyéb speciális katonai kiképzések megszerzésével biztosítja. A hivatkozott katonai és rendvédelmi képzések tartalma részben szolgálati titkot képez, a képzés és vizsgáztatás során használt egyes speciális eszközök csak az adott szervezetnél rendszeresítettek. Működtetésük és biztonságos üzemeltetésük feltételei is csak ezen keretek között biztosítottak. A szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakképesítések képzését és vizsgáztatását eddig is kizárólag az érintett tárca irányítása alá tartozó intézmény hajtotta végre, ezen változtatni nemzetbiztonsági okokból sem célszerű. Meghatározásra kerül, hogy mind az iskolai rendszerű, mind az iskolarendszeren kívüli szakképzést követő szakmai vizsgák törzslapjait az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnek kell megküldeni. Ez kiemelten fontos elem, amely biztosítja, hogy a vizsgaszervező intézmény megszűnése esetén is rendelkezésre álljanak a szakmai vizsgák dokumentumai. A törzslapok beküldésének ellenőrzését a szakképesítésért felelős miniszter végzi, aki mulasztás esetén bírságot szab ki. Ebben a szakaszban jelennek meg a vizsgaszervező intézmények ellenőrzésének formái, továbbá a Hivatal és a szakképesítésért felelős miniszter által kiszabható szankciók, valamint a szankciók alkalmazásának esetei. 5. § (1) Felhatalmazást kap a szakképesítésért felelős miniszter, hogy az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében rendeletben határozza meg a) a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit a miniszter egyetértésével, b) a szakmai vizsgáztatás és a szakmai vizsga szakmai ellenőrzésének részletes szabályait, c) a 7. § (3) bekezdés szerinti mestervizsga követelményeit, d) az Engedély megszerzésének és a szakmai vizsgaszervezési tevékenység folytatásának speciális szakmai, tárgyi és személyi feltételeit és e) a szakmai vizsga szervezésére kijelölt, irányítása alá tartozó intézményt. (2) A szakképesítésért felelős miniszter az ágazatába tartozó szakképesítések tekintetében a) javaslatot tesz az állam által elismert szakképesítésre, 43 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

b) meghatározza a képzés időtartamát, a szakképesítés szakmai tantárgyait, illetve tananyagegységeit, szakmai követelménymoduljait, az ehhez tartozó modultérképet, továbbá kidolgoztatja azok központi programjait (tanterveit), felsőfokú szakképzés esetében az ajánlott szakképzési programot (a továbbiakban: ajánlott szakképzési program) és gondoskodik nyilvánosságra hozatalukról, c) elkészítteti és megküldi a miniszter részére az ágazatába tartozó szakképesítések modultérképét, d) kidolgoztatja a szakmai tantárgyak, illetve tananyagegységek (modulok) tankönyveit és egyéb tanulmányi segédleteit, e) közvetlenül - vagy az általa, illetve más szakképesítésért felelős miniszter által működtetett költségvetési szerv vezetője útján - megbízza a szakmai vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) elnökét, valamint javaslatot tesz a szakmai vizsgaszabályzatra, f) gondoskodik a szakmai elméleti és gyakorlati képzést ellátó pedagógusok továbbképzésének szervezéséről, valamint a szaktanácsadás megszervezéséről és működtetéséről, g) közvetlenül - vagy az általa működtetett költségvetési szerv vezetője útján - évente három alkalommal dönt a vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvételről, valamint elkészíti és kiadja a vizsgaelnöki névjegyzéket, továbbá h) gondoskodik az országos szakmai tanulmányi versenyek szervezéséről, i) kidolgoztatja a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzat általános rendelkezéseit, közvetlenül vagy a vizsgabizottságok útján gondoskodik a szakmai vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek (írásbeli, szóbeli, gyakorlati, interaktív) vizsgatételeiről, értékelési útmutatóiról és egyéb dokumentumairól, j) közreműködik a szakmai vizsgának a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal által folytatott hatósági ellenőrzésében. A módosítás célja az Szt.-ben szabályozott iskolai rendszerű szakképzésre és a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvényben (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) szabályozott felsőfokú szakképzésre vonatkozó szabályozás összhangjának megteremtése. A szakképzési program kidolgoztatásának és nyilvánosságra hozatalának előírásával átláthatóvá lehet, tenni a különböző felsőoktatási intézményekben folyó felsőfokú szakképzést úgy, hogy mindenki 44 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

számára ajánlott tartalmi követelményeket határoznak meg a szakképesítésért felelős minisztériumok. A módosítás a vizsgaellenőrzési rendszer jogszabályi hátterének megteremtésére irányul. A szakképesítésért felelős miniszterek számára a törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének részletes szabályait - ideértve az ellenőrzést folytató szerv, illetve intézmény meghatározását is rendeletükben meghatározzák. A módosítás a szakképesítésért felelős miniszter vizsgaellenőrzéssel kapcsolatos felelősségének iskolai rendszerű szakképzésre vonatkozó feladatainak ellenőrzésében való részvétel lehetőséget teremti meg. (3) A szakképesítésért felelős miniszter az (1)-(2) bekezdésben foglalt feladatai ellátásának elősegítésére kutató és fejlesztő-szolgáltató intézetet működtethet. (4) A szakképesítésért felelős miniszter - a szakmai vizsgaszabályzatban meghatározottak szerint közigazgatási hatósági eljárás keretében - megvonhatja az általa feljogosított intézménytől a szakmai vizsga szervezésének jogát, megsemmisítheti a szakmai vizsga eredményét, valamint érvénytelenné nyilváníthatja a kiállított szakképesítést tanúsító bizonyítványt, ha bebizonyosodik, hogy a szakmai vizsgát jogellenesen szervezték meg, vagy a bizonyítványt jogellenesen állították ki. Az érvénytelenné nyilvánított bizonyítványt be kell vonni, és meg kell semmisíteni. A szakképesítésért felelős miniszter az e bekezdésben szabályozott határozatát indokolás nélkül - a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi. (5) (6) A felsőfokú szakképzés tekintetében az (1) bekezdés a) pontjában, a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat a központi program kidolgozásának kivételével, f) és g) pontjában, valamint a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. (7) A szakképesítésért felelős miniszter kezdeményezheti a szakmai vizsgát szervező vagy a 13. § (1) bekezdésében szereplő szakképzést folytató intézmény tevékenységének ellenőrzését. A szakképesítésért felelős miniszter által kezdeményezett ellenőrzést a Hivatal köteles lefolytatni.


__


__________________________________________________________________________________

5/A. § 6. § (1) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet a) közreműködik az országos modultérkép összeállításában és nyilvánosságra hozatalában, b) működteti a nemzeti referencia- és tájékoztatási központot, valamint a szakképzési információs központot, c) kezeli a szakmai vizsgák adatait és a törzslapokat magába foglaló központi nyilvántartást, valamint az abban szereplő, a vizsgázóra vonatkozó természetes személyazonosító adatokat, d) ellátja a szakképzési hozzájárulással, valamint a szakképzési és felnőttképzési támogatások kezelésével összefüggő külön jogszabályban meghatározott feladatokat, e) ellátja a Felnőttképzési Akkreditáló Testület ea) hatáskörébe tartozó akkreditációs ügyek elbírálásának előkészítését, eb) titkársági feladatait; f) nyilvántartást vezet az akkreditált intézményekről és programokról, valamint g) ellátja a külön jogszabályban meghatározott feladatokat. (2) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet feladatainak ellátása során együttműködik az 5. § (3) bekezdésében meghatározott kutató- és fejlesztő-szolgáltató intézetekkel. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény szerint a szakképzéssel kapcsolatos feladatok a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörébe kerültek, ezért indokolt, hogy az eddig különálló szakképzési és felnőttképzési háttérintézményi rendszer racionalizálásra és összevonásra kerüljön. A Nemzeti Szakképzési Intézet az Oktatási Minisztérium háttérintézményeként, a Nemzeti Felnőttképzési Intézet a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium háttérintézményeként fejlesztő-szolgáltató intézményként jött létre állami feladatok ellátására. Tekintettel arra, hogy a két szakterület egységes irányítás alá került, a költség-hatékony működtetés és a sok 46 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

esetben párhuzamosan végzett szak- és felnőttképzési feladatok megfelelő szintű ellátása szempontjából indokolatlan két önálló intézmény fenntartása. Az intézmény-racionalizálás jogszabályban történő megjelenítésére a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény és a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény végrehajtásához szükséges egyes törvénymódosításokról szóló kormány-előterjesztésre való tekintettel került sor. Ebből adódóan az intézet tényleges megnevezését, valamint a törvényi deklarációt nem igénylő feladatait - jelen törvény 17. §-ában szereplő felhatalmazás alapján kiadásra kerülő - külön Kormányrendelet fogja tartalmazni. (3) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az (1) bekezdésben szereplő törzslapokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait elzártan, 50 évig más által nem hozzáférhető módon őrzi. (4) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az általa őrzött törzslapokat 50 év után átadja az illetékes levéltárnak és az átadott törzslapok központi nyilvántartási adatait törli. (5) A nyilvántartás alapján az elveszett, ellopott, megrongálódott vagy megsemmisült bizonyítványról bizonyítványmásodlatot állít ki kérelemre az állami szakképzési és felnőttképzési intézet. A módosítás következtében lehetővé válik a szakmai vizsgáról kiállított törzslap állami szakképzési és felnőttképzési intézet általi központi tárolása, a szakmai vizsgák adatainak kezelése, a törzslapok 50 évig történő megőrzése. A munkavállaló nyugdíjba meneteléig ugyanis bármikor előfordulhat, hogy a bizonyítványa elveszik, vagy megsemmisül, ezért szükségessé válik a bizonyítványmásodlat kiállítása. A másodlatot elsősorban a szakmai vizsgát szervező intézménytől kell kérni, amely azonban a vizsgaszervezési tevékenységet bármikor abbahagyhatja. Az egy intézményben központilag 50 évig tárolt dokumentumok biztosítják a bizonyítványmásodlatok mindenkori kiállítását. A módosítás meghatározza a kezelt személyes adatok körét, továbbá az adatkezelés szabályait. Ezáltal - az egyes szakmai vizsgát szervező intézmények megszűnése esetén - könnyebb és áttekinthetőbb lesz az esetlegesen elveszett


__


__________________________________________________________________________________

bizonyítványokról történő másodlatok kiállítása, illetve az egyes bizonyítványok érvényességének (szabályos kiállításának) ellenőrzése. 6/A. § (1) (2) A szakképzés országos és térségi szakmai ellenőrzését az országos mérési feladatokon keresztül kell megvalósítani, az iskolai rendszerű szakképzés tekintetében a közoktatási törvény, az iskolarendszeren kívüli szakmai képzés vonatkozásában pedig a felnőttképzési törvény rendelkezései szerint. A szakképesítésért felelős miniszter évente egyszer javaslatot tehet az oktatásért felelős miniszternek a szakmai ellenőrzés témaköreire. Az ellenőrzés költségeit az érintett minisztérium költségvetésében kell megtervezni. (3) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági feladatai ellátása során kizárólag az Országos közoktatási szakértői névjegyzékben szereplő, a szakképesítésért felelős miniszter által javasolt szakértőket vehet igénybe. Az ellenőrzésben az érintett szakképesítésért felelős miniszter képviselője is részt vehet. A szakmai ellenőrzés tapasztalatairól a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal évente összegezést készít, amelyet az oktatásért felelős miniszter megküld a szakképesítésért felelős szervnek és miniszternek. 6/B. § 7. § (1) Az országos gazdasági kamarák (a továbbiakban: gazdasági kamara) a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött megállapodás alapján - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozzák és gondozzák a szakmai és vizsgakövetelményt, és e szakképesítések tekintetében ellátják az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatot, valamint gyakorolják az 5. § (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott jogkört. A szakmai és vizsgakövetelményt a szakképesítésért felelős miniszter rendeletben határozza meg. A szakképesítésért felelős miniszter és a gazdasági kamara között létrejött megállapodás tartalmazza a gazdasági kamara és az országos érdekképviseleti szervek megállapodását a 14. § (2) bekezdés szerinti vizsgabizottsági tag kiválasztásának módjáról. A megállapodást a szakképesítésért felelős miniszter mindenki számára hozzáférhető módon a honlapján közzéteszi.


__


__________________________________________________________________________________

A módosítás a kamarák szakképzésben betöltött szerepének növelésére irányul. A kamara részére lehetővé válik a vizsgaelnöki megbízások kiadása a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött együttműködési megállapodás alapján azon szakképesítések esetében, amelyek szakmai és vizsgakövetelményét megállapodás alapján kidolgozta. A gazdasági érdekképviseleti szervek szakképzésben betöltött szerepének növelése érdekében ezen esetekben - ha a kamara jelöli a vizsgaelnököt - lehetővé válik számukra, hogy a kamarai tag helyébe lépő vizsgabizottsági tagot egy mögöttes megállapodás alapján - amely majd a kamara és a szakképesítésért felelős miniszter megállapodásának szerves részét képezi - kijelöljék. (2) Ha a gazdasági kamara az (1) bekezdés szerinti feladatát bármilyen bekövetkezett ok miatt nem tudja ellátni, a szakképesítésért felelős miniszter köteles intézkedni a feladat visszavételéről. (3) A gazdasági kamara - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - határozza meg azoknak a szakképesítéseknek a körét, amelyekre az 1. § (1) bekezdés e) pontjában foglaltak céljából mesterképzés folytatható, illetőleg mestervizsgáztatás szervezhető. A gazdasági kamara - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozza a mestervizsga követelményeit, amelyet a szakképesítésért felelős miniszter rendeletben ad ki. (4) A mesterképzés és -vizsgáztatás feltételeiről a gazdasági kamara az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve gondoskodik. (5) A gazdasági kamara a szakképzésben való közreműködésről, területi szervezetei közötti együttműködésről írásbeli megállapodást köt az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel. (6) A felsőfokú szakképzés megszervezésével kapcsolatos gazdasági kamarai jogköröket a felsőoktatási törvény határozza meg. 8. § (1) Az országos szakképzés stratégiai kérdéseinek érdekegyeztetése az Országos Érdekegyeztető Tanács keretei között valósul meg. (2) A szakképzés területi érdekegyeztető feladatait a regionális munkaügyi tanács látja el. (3)-(9) 9. § 49 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

HARMADIK RÉSZ Az OKJ szerinti szakképzés követelményei, a szakmai vizsga 10. § (1) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítéshez - az ellenőrzési, mérési és értékelési rendszer kialakulását és működését biztosító - szakmai és vizsgakövetelményt kell előírni. A szakmai és vizsgakövetelmény kötelező tartalmi elemei a következők: a) a szakképesítés OKJ-ben szereplő azonosító száma, megnevezése és a hozzárendelt FEOR-szám, b) a képzés megkezdéséhez szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek (a továbbiakban: bemeneti kompetencia), illetve az iskolai és szakmai előképzettség, a pályaalkalmassági, egészségügyi, illetve szakmai alkalmassági követelmények, valamint az előírt gyakorlat, c) a szakképesítéssel ellátható legjellemzőbb foglalkozás, tevékenység, valamint a munkaterület rövid leírása (feladatcsoport, feladatprofil), a rokon szakképesítések felsorolása, d) a szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzés maximális időtartama (a szakképzési évfolyamok száma, az óraszám), az elméleti és gyakorlati képzési idő aránya, szakképző iskolában a szakképzési évfolyamok száma, a gyakorlati képzés eredményességét mérő szintvizsga (a továbbiakban: szintvizsga) szervezésének lehetősége, e) a szakképesítés, szakképesítés-elágazás, részszakképesítés, szakképesítés-ráépülés szakmai követelményei, az elérhető kreditek mennyisége, továbbá a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök minimumát meghatározó eszköz- és felszerelési jegyzék, f) a szakmai vizsgáztatással kapcsolatos követelmények: fa) a szakmai vizsgára bocsátás feltételei, beleértve a nyelvvizsga, modulzáró vizsga letételére vonatkozó feltételeket, fb) a szakmai vizsga részei és tantárgyai, fc) a vizsgarészek alóli felmentés esetei, módja és feltételei, fd) a vizsgarészek és vizsgatevékenységek szervezésére, azok vizsgaidőpontjaira, a vizsgaidőszakokra, a vizsgarészek vizsgafeladatainak teljesítésére alkalmas vizsgatevékenységek vizsgatételeire, értékelési útmutatóira és egyéb dokumentumaira, a vizsgán használható segédeszközökre vonatkozó részletes szabályok, 50 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

fe) a vizsgatevékenységek és a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai,

vizsga

értékelésének

a

szakmai

g) a szakmai bizonyítvány kiegészítőlap, h) az iskolai rendszerű szakképzés esetében az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama, i) az iskolai rendszerű oktatásban, a szakmai alapozó és szakmacsoportos alapozó oktatásban, a szakképzésben, a felsőoktatásban, a nonformális és informális tanulással, továbbá a munkavégzés során szerzett kompetenciáknak és a szakmai előkészítő érettségi tantárgyi vizsga letételének a szakmai követelmények és a vizsgakövetelmények teljesítésébe történő beszámíthatósága, j) a modulzáró vizsga tartalmának és eredményének a szakmai vizsga teljesítésébe való beszámíthatósága, k) amennyiben a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet, illetve az ágazat egészében érdekelt szakmai kamara. (2) A szakmai és vizsgakövetelmény alapján a szakképző iskolában a pedagógiai program részeként - a szakképesítés központi programja (tanterve) előírásai figyelembevételével - szakmai programot, az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézményben a felnőttképzési törvény 16. §-ának (2) bekezdése szerinti képzési programot kell kidolgozni. (3) A szakmai program tartalmazza a tanítási év során szervezett évközi összefüggő gyakorlati képzés időtartamát is. (4) A felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmény képzési programjának részeként szakképzési programként kell megszervezni. 11. § (1) A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítést nyújtó szakképzésben előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet (beszámítás iránti kérelem) a szakképzést folytató intézmény vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítás mértékéről a szakképzést folytató intézmény vezetője határozattal dönt. A szakképzést folytató intézmény vezetőjének döntése ellen a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz lehet fellebbezni. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. 51 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(2) A szakképzést folytató intézményben, illetőleg a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok során tett eredményes vizsga alapján a szakmai vizsga részei, tantárgyai követelményeinek ismételt teljesítése alól felmentést kell adni. E rendelkezés nem alkalmazható, ha megváltozott a szakmai és vizsgakövetelmény. A felmentés iránti kérelmet, valamint a vizsga letételét igazoló bizonyítványt a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjéhez a vizsgára történő jelentkezéssel együtt kell benyújtani. A felmentésről - a szakmai vizsgát szervező intézmény vezetőjének javaslatára - a szakmai vizsga megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a kérelmet csak abban az esetben utasíthatja el, ha a felmentés jogszabályban előírt feltételei nem állnak fenn. A vizsgarész vagy tantárgy osztályzatát, illetőleg érdemjegyét a másik vizsgán elért eredmény alapján a vizsgabizottság állapítja meg. (3) A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott vizsga, munkahelyi gyakorlat, illetve külföldi szakmai gyakorlat teljesítése esetén a szakmai vizsga részei teljesítése alól felmentést kell adni. A felmentés iránti kérelem benyújtására és elbírálására a (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) A közoktatási törvényben szabályozott a) szakiskolai gyakorlati oktatás, pályaorientáció, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, valamint b) szakközépiskolai szakmai elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás során elsajátított és igazolt ismeretek tanulmányokba történő beszámításáról a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt. A módosítás a szakképzési törvény és a közoktatási törvény összhangjának megteremtésére irányul, tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás szerint a szakiskola 9-10. évfolyamán és a szakközépiskola 9-12. évfolyamán pályaorientáció, gyakorlati oktatás, szakmai alapozó elméleti és gyakorlati oktatás, elméleti és gyakorlati szakmacsoportos alapozó oktatás folyhat. (5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti tantárgyakból tett eredményes érettségi vizsga beszámításáról - kérelemre - a vizsgabizottság dönt. (6) A fogyatékossággal élő részére a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai alkalmassági és pályaalkalmassági, valamint az egészségügyi alkalmassági követelmények figyelembevételével biztosítani kell a fogyatékossághoz igazodó 52 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

felkészítést és vizsgáztatást, továbbá segítséget kell nyújtani részére ahhoz, hogy teljesíteni tudja a kötelezettségeit. A fogyatékosság alapján, a fogyatékossággal élőt mentesíteni kell egyes tantárgyak, tananyagegységek (modulok) tanulása és a beszámolás kötelezettsége alól, szükség esetén mentesíteni kell a nyelvvizsga vagy annak egy típusa, illetőleg szintje alól. A vizsgán biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli beszámolón lehetővé kell tenni a segédeszköz (írógép, számítógép stb.) alkalmazását, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását. A mentesítésről iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság, iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság véleményének hiányában a felülvizsgáló orvos véleménye alapján a szakmai vizsgabizottság dönt. Az e bekezdés alapján nyújtott mentesítés kizárólag a mentesítés alapjául szolgáló körülménnyel összefüggésben biztosítható, és nem vezethet a bizonyítvány által tanúsított szakképesítés megszerzéséhez szükséges követelmények alóli felmentéshez. 12. § (1) Szakképesítést igazoló bizonyítványt az kaphat, aki a szakmai vizsgán teljesítette a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott valamennyi követelményt. A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakmai követelménymodulhoz vagy -modulokhoz kapcsolódó vizsgarészek szakmai vizsgán történő teljesítésével részszakképesítés szerezhető. A részszakképesítésre egyebekben a szakképesítésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (2) A szakmai vizsga állami vizsga. A szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzőt használ. A szakiskolában és a szakközépiskolában a szakképzési évfolyamokon szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai vizsgára történő felkészítés folyik. A speciális szakiskolában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában, valamint a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése szerint szervezett oktatásban résztvevők számára részszakképesítés megszerzésére irányuló felkészítés is folyhat. (3) A szakmai vizsgán csak olyan bizonyítvány, illetve nyomtatvány használható, amelyet a miniszter hagy jóvá. A bizonyítvány, illetőleg a nyomtatvány előállításához és forgalmazásához a miniszter engedélye szükséges. A modulrendszerű OKJ fejlesztése során kialakult terminológia szerint a szakmai és vizsgakövetelményeket felépítő egységeket (modulokat) - a tartalmukra utaló 53 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

szakmai követelménymodulnak nevezik. Minden szakmai követelménymodulhoz kapcsolódik egy vizsgarész, amely az adott modulhoz kapcsolódó, a szakmai vizsgán számon kérendő követelményeket határozza meg. Mindezekre való tekintettel a törvény szövegének pontosítása szükséges. A módosítás továbbá joghézag pótlására szolgál. Törvényi szintű szabályozást igényel ugyanis, hogy iskolai rendszerű szakképzésben beiskolázni csak szakképesítésre lehessen, annak figyelembevételével, hogy a speciális szakiskolák és iskolarendszeren kívüli képzést folytatók rész-szakképesítésre is beiskolázhatnak. A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2006. évi LV. törvény szerint a szakképzéssel kapcsolatos feladatok a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatáskörébe kerültek. Az MPA foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretének és a képzési alaprész tekintetében jelenleg külön működik a miniszter döntés-előkészítő, javaslattevő testületeként az Országos Szakképzési Tanács és az Országos Felnőttképzési Tanács. A két testület elkülönült működtetése nem indokolt különös figyelemmel arra, hogy e törvénymódosításban az MPA foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete és a képzési alaprész is összevonásra kerül. A módosítás a két testület összevonására irányul.

13. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzésben - a (6) és (7) bekezdésekben foglaltakat is figyelembe véve - a 2. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt szakképzést folytató intézmény és a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény a) a vele tanulói, vagy hallgatói jogviszonyban állók tekintetében az általa oktatott szakképesítések vonatkozásában, b) a vele ugyanazon - a 2. § (5) bekezdésében meghatározott - térségi integrált szakképző központ részét képező másik szakképzést folytató intézménnyel, vagy felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állók tekintetében az általuk oktatott szakképesítések vonatkozásában külön engedély nélkül szervezhet szakmai vizsgát. (2) A szakképzést folytató intézmény a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint modulzáró vizsgát szervez. A szakmai vizsgára bocsátás feltétele a szakmai és vizsgakövetelményben előírt modulzáró vizsga eredményes letétele. 54 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(3) A szakmai vizsga helyét és időpontját - iskolai rendszerű szakképzésben a tanév rendjében meghatározott keretek között - a szakmai vizsgát szervező intézmény jelöli ki, egyúttal gondoskodik a szükséges feltételek biztosításáról, és vezeti a szakmai vizsgákkal kapcsolatos nyilvántartásokat. (4)-(5) (6) Az iskolai rendszerű szakképzésben a tanulói, illetve a felsőfokú szakképzés esetén a hallgatói jogviszony fennállása alatt megkezdett szakmai vizsga javító- vagy pótlóvizsgáját az a 2. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt szakképzést folytató intézmény, továbbá az a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény is megszervezheti, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban. (7) Az iskolai rendszerű szakképzésben azok számára, akiknek a szakképesítés megszerzésére történő felkészítése tanulói, illetve felsőfokú szakképzés esetén hallgatói jogviszonyban történt és a tanévet eredményesen lezárták, de a szakmai vizsgára bocsátás feltételeinek az első vizsgaidőszakban nem tudtak eleget tenni a szakmai vizsgát az a 2. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban felsorolt szakképzést folytató intézmény, továbbá az a felsőfokú szakképzést szervező felsőoktatási intézmény is megszervezheti, amellyel a vizsgázó nem állt tanulói, illetve hallgatói jogviszonyban. 14. § (1) Az OKJ-ben meghatározott szakképesítés megszerzésére a szakmai vizsgát a szakmai és vizsgakövetelmény alapján és a szakmai vizsgaszabályzat rendelkezései szerint kell megtartani. A szakmai vizsgát vizsgabizottság előtt kell letenni. (2) A vizsgabizottság független szakmai testület. A vizsgabizottság munkájában az elnök, a szakmai vizsgát szervező intézmény, továbbá a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarának (a továbbiakban: illetékes területi gazdasági kamara) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve kijelölt képviselője vesz részt. Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, akkor a vizsgabizottság munkájában a szakképesítésért felelős miniszter által kijelölt szakmai szervezet (a továbbiakban: szakmai szervezet), illetőleg az ágazat egészében érdekelt szakmai kamarák képviselője vesz részt. A vizsgabizottság működéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges. Az elnököt a szakképesítésért felelős miniszter jelöli ki, a 7. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével. Ha az elnököt a 7. § (1) bekezdés szerint a gazdasági kamara jelöli ki, akkor a vizsgabizottság munkájában az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek képviselője vesz részt.


__


__________________________________________________________________________________

A módosítás a kamarák szakképzésben betöltött szerepének növelésére irányul. A kamara részére lehetővé válik a vizsgaelnöki megbízások kiadása a szakképesítésért felelős miniszterrel kötött együttműködési megállapodás alapján azon szakképesítések esetében, amelyek szakmai és vizsgakövetelményét megállapodás alapján kidolgozta. A gazdasági érdekképviseleti szervek szakképzésben betöltött szerepének növelése érdekében ezen esetekben - ha a kamara jelöli a vizsgaelnököt - lehetővé válik számukra, hogy a kamarai tag helyébe lépő vizsgabizottsági tagot kijelöljék. (3) A vizsgabizottság munkájában csak olyan személy vehet részt, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához, illetőleg a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban előírt szakképesítéssel rendelkezik. (4) A (2) bekezdésben megjelölt gazdasági kamara, illetőleg kijelölt szakmai szervezet képviselőjét - a szakmai vizsgát szervező intézmény kérésére - a területi gazdasági kamara, illetőleg a szakmai szervezet elnöke, a szakmai vizsgát szervező, valamint a szakképzést folytató intézmény képviselőjét az intézmény vezetője bízza meg. (5) A vizsgabizottság munkáját szakértők (kérdező tanárok) segítik. (6) A vizsgabizottság döntése, intézkedése (a továbbiakban együtt: döntés), vagy intézkedésének elmulasztása ellen a vizsgázó jogszabálysértésre hivatkozva - a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított három munkanapon belül a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatalhoz törvényességi kérelmet nyújthat be. A törvényességi kérelmet a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a beérkezéstől számított három munkanapon belül bírálja el. A törvényességi kérelemmel és a kérelem tárgyában hozott határozat bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell alkalmazni. A benyújtásra meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő, igazolásnak helye nincs.


__


__________________________________________________________________________________

NEGYEDIK RÉSZ Iskolai rendszerű szakképzés I. Fejezet A szakmai elméleti és gyakorlati képzés 15. § (1) Az iskolai rendszerű szakképzés a szakképzési évfolyamra történő továbbhaladással, felvétellel, illetve átvétellel kezdődik. (2) Az iskolai rendszerű szakképzés az OKJ-ben meghatározott szakképesítés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott szakmai és vizsgakövetelmény, valamint a szakképesítés központi programja (tanterve) alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történik, illetve ajánlott szakképzési programja alapján szakmai elméleti és gyakorlati képzés keretében történhet. A központi program (tanterv), illetve ajánlott szakképzési program tartalmazza a tananyag elsajátítására rendelkezésre álló időkeretet, a szakképzési évfolyamokon, valamint az azok közötti, a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő (nyári) szakmai gyakorlat (a továbbiakban: összefüggő szakmai gyakorlat) időtartamát. (3) Az iskolai rendszerű szakképzésben szakmai elméleti képzés csak szakképző iskolában folyhat, illetve felsőfokú szakképzés esetén felsőoktatási intézményben is. (4) A tanuló gyakorlati képzése minden olyan szakképző iskola vagy gyakorlati képzést végző vállalkozás által fenntartott, illetőleg működtetett gyakorlóhelyen megszervezhető és folytatható, ahol a gyakorlati követelményekre való felkészítés jogszabályban előírt feltételei biztosítottak (a szakképző iskola és a vállalkozás a továbbiakban együtt: gyakorlati képzés szervezője). A gyakorlati képzés szervezésében - a gyakorlati képzés szervezőjével kötött megállapodás alapján - a központi képzőhely is részt vehet. (5) A gyakorlati képzés szervezője annak mérésére, hogy a tanuló a szakmai alapképzés során elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez. A szintvizsga előkészítésében és megszervezésében az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetek, szakmai szervezetek, továbbá a tanulói jogviszony szerint illetékes szakképző iskola (a továbbiakban: illetékes szakképző iskola) képviselőjével együttműködve vesz részt.


__


__________________________________________________________________________________

(6) Azokban a szakképesítésekben, amelyekben a gazdasági kamara a 7. § (1) bekezdése szerint kidolgozza a szakmai és vizsgakövetelményt, a szintvizsgát az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve - az illetékes szakképző iskola és a gyakorlati képzés szervezője képviselőjének közreműködésével - szervezi. (7) A szakképző iskola a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény rendelkezései szerint lefolytatott elismerési eljárást követően vehet részt olyan nemzetközi kezdeményezéshez kapcsolódó szakképzési programban, amelynek megvalósítása következtében a tanulók külföldi bizonyítványt szerezhetnek. 16. § (1) A szakképző iskolában a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban a tanuló számára az elméleti és a gyakorlati képzés a közoktatási törvény rendelkezéseinek megfelelően ingyenes. (2) A gazdálkodó szervezet a nappali oktatás munkarendje szerinti oktatásban részt vevő tanulótól az (1) bekezdés alapján a gyakorlati képzés megszervezéséért, végzéséért és a gyakorlati képzés feltételeinek a biztosításáért nem kérhet és nem fogadhat el hozzájárulást, illetve költségtérítést. Az illetékes szakképző iskola e tilalom megszegéséről a tudomására jutástól számított tizenöt napon belül köteles tájékoztatni az illetékes területi gazdasági kamarát. A tilalmat megszegő gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara - a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - legfeljebb öt évre eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől. 17. § (1) A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti, valamint gyakorlati képzést a közoktatási törvényben előírt képesítésű pedagógusok, illetőleg szakemberek láthatják el. (2) A gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki megfelelő szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább ötéves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (3) A gyakorlati oktatók kiválasztása során előnyben kell részesíteni a mestervizsgával vagy szakoktatói képesítéssel rendelkező személyeket. (4) Az egyedi munkahelyre beosztott tanuló gyakorlati képzését és felügyeletét csak olyan személy láthatja el, aki szakirányú szakképesítéssel, továbbá legalább kétéves 58 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

szakmai gyakorlattal rendelkezik, és büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati képzés és felügyelet folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. 17/A. § (1) A gyakorlati oktató az oktatói tevékenység megkezdését megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (2) A gyakorlati oktató oktatói tevékenységének gyakorlása alatt a szakképző iskola igazgatójának írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a gyakorlati oktatón kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (3) A szakképző iskola igazgatója a gyakorlati oktatói tevékenység gyakorlásának időtartama alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a gyakorlati oktatót annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a gyakorlati oktató igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a szakképző iskola az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a gyakorlati oktató részére megtéríti. (4) A gyakorlati oktató jogviszonyát a szakképző iskola igazgatója azonnali hatállyal megszünteti, ha a) a gyakorlati oktató a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon, b) ha a szakképző iskola igazgatója az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a gyakorlati oktató büntetett előéletű, vagy a gyakorlati oktatói tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e megállapításnak a gyakorlati oktató részére történő kézbesítése napján. (5) A jogviszony (4) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetését írásban, az ok megjelölésével kell közölni a gyakorlati oktatóval.


__


__________________________________________________________________________________

(6) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a szakképző iskola igazgatója a) a gyakorlati oktató foglalkoztatásáról hozott döntés meghozataláig, b) a gyakorlati oktató foglalkoztatásának megszűnéséig kezeli. 17/B. § (1) A gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy e tevékenységének megkezdését megelőzően hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (2) A gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy a gyakorlati képzés és felügyelet ellátása alatt a szakképző iskola igazgatójának írásbeli felhívására a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. (3) A szakképző iskola igazgatója a gyakorlati képzés és felügyelet ellátása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személyt annak igazolására, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, a szakképző iskola az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy részére megtéríti. (4) A gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy jogviszonyát a szakképző iskola igazgatója azonnali hatállyal megszünteti, ha a) a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy a (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének az ismételt szabályszerű felhívástól számított tizenöt munkanapon belül sem tesz eleget, és nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az ismételt felhívástól számított tizenötödik munkanapon, b) ha a szakképző iskola igazgatója az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalma alapján megállapítja, hogy a gyakorlati 60 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

képzést és felügyeletet ellátó személy büntetett előéletű, vagy a gyakorlati képzési és felügyeleti tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, e megállapításnak a gyakorlati oktató részére történő kézbesítése napján. (5) A jogviszony (4) bekezdésben meghatározott okból történő megszüntetését írásban, az ok megjelölésével kell közölni a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személlyel. (6) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a szakképző iskola igazgatója a) a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy foglalkoztatásáról hozott döntés meghozataláig, b) a gyakorlati képzést és felügyeletet ellátó személy foglalkoztatása esetén a foglalkoztatás megszűnéséig kezeli. 18. § (1) A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti, valamint gyakorlati képzést (iskolai rendszerű gyakorlati képzés) a közoktatási törvény szerint, a gyakorlati képzés tekintetében e törvény 15-26. §-ait is figyelembe véve kell megszervezni. (2) A gyakorlati képzést a tanév szorgalmi idejében - a gazdálkodó szervezet és a szakképző iskola közötti eltérő megállapodás hiányában - lehetőleg a szakmai elméleti képzéssel egy héten belüli váltakozással, a szorgalmi idő befejezését követően (összefüggő szakmai gyakorlat) folyamatosan kell megszervezni. (3) A szakiskolai képzés 9. évfolyamán megkezdett szakképző évfolyamon a szakmai gyakorlati képzést a szakképző iskolában kell megszervezni. 19. § (1) A tanuló gyakorlati képzése a szakképzést folytató intézmények (szakképző iskola, gazdálkodó szervezet) közötti együttműködési megállapodás alapján abban az esetben folytatható, ha a) a tanuló gyakorlati képzésére költségvetési szervnél, b) a gyakorlati képzés szervezője szakképző iskola, és az összefüggő szakmai gyakorlatra gazdálkodó szervezetnél, c) a gyakorlati képzés szervezője csak részben rendelkezik a gyakorlati képzés feltételeivel, ezért a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére - a művészeti szakképesítések kivételével - a gyakorlati képzési idő legfeljebb ötven százalékában más, ugyanazon gyakorlati képzést szervezőnél,


__


__________________________________________________________________________________

d) a tanuló gyakorlati képzésére több gazdálkodó szervezet által közösen működtetett üzemközi tanműhelyben, e) a tanuló gyakorlati képzésére az állami felnőttképzési intézmény által működtetett tanműhelyben, f) a tanuló gyakorlati képzésére központi képzőhelyen kerül sor. Együttműködési megállapodás alapján folytatható gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzése akkor is, ha a gyakorlati képzés aránya a képzési idő negyven százalékánál kevesebb. (2) Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodást a szakképző iskola fenntartója hagyja jóvá. Az együttműködési megállapodás jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha a teljesítéséhez szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyvnek a megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) A gyakorlati képzés feltételeivel rendelkező gazdálkodó szervezet a szakképző iskola igazgatójának egyetértésével tanuló-előszerződést köthet az iskolai tanműhelyben gyakorlati szakmai alapképzésben részesülő tanulóval. A gazdálkodó szervezet és a tanuló a tanuló-előszerződés megkötésével arra vállalnak kötelezettséget, hogy a gyakorlati képzés céljából tanulószerződést kötnek. (4) A gazdálkodó szervezet a tanuló-előszerződés megkötésére vonatkozó szándékát a megelőző tanév első félévének végéig jelenti be a szakképző iskola igazgatójának és a területi gazdasági kamarának. (5) A tanuló-előszerződésre e törvény 27. § (2)-(3) bekezdésének, 30. § (2)-(4) bekezdésének, valamint 31. §-ának a tanulószerződésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy ahol e §-ok tanulószerződésről rendelkeznek, azon tanuló-előszerződést is kell érteni. A törvény a térségi integrált szakképző központok keretében működő központi képzőhelyen folyó gyakorlati képzés együttműködési megállapodás alapján történő megszervezésének lehetőségét teremti meg. A törvény további új rendelkezés beiktatásával lehetővé teszi az elméletigényes szakképesítések esetében azt, hogy a rövidebb időtartamú gyakorlati képzés a gazdálkodó szervezeteknél együttműködési megállapodás alapján is megszervezhető legyen. A törvény a gazdaság szakember utánpótlásának megfelelő biztosítása, a gyakorlati képzés és a munkaerőpiac szorosabb kapcsolata érdekében összhangban a szakképzés-fejlesztési stratégia előírásaival - létrehozza a tanulóelőszerződés intézményét, valamint megteremti annak a jogi feltételeit is, hogy az 62 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

iskolai tanműhelyben gyakorlati képzésben részesülő tanulóval a gazdálkodó szervezet tanuló-előszerződést kössön. Ez biztonságosabbá teszi a tanuló leendő gyakorlati képzési helyét - tanulószerződéssel - a gazdálkodó szervezetnél. (6) Attól a tanévtől, amelyben az (1) bekezdés c) pontja szerinti kiegészítő gyakorlati képzés aránya meghaladja a gyakorlati képzési idő ötven százalékát, együttműködési megállapodás nem köthető. E rendelkezést nem kell alkalmazni a művészeti szakképesítések tekintetében. A törvény arra irányul, hogy növeljük a tanulószerződések számát. Egyes szakképesítések esetében a központi program (tanterv) meghatározza, hogy a gyakorlati képzés egy része - meghatározott óraszámban - kötelezően iskolai tanműhelyben folyik. A gazdálkodó szervezet ilyen esetben nem köt tanulószerződést, még akkor sem, ha a gyakorlati képzés nagyobb része nála folyik, arra való hivatkozással, hogy nem a teljes gyakorlati képzést végzi. Ezért szükséges korlátozást meghatározni az együttműködési megállapodás megkötése tekintetében. A módosítás szerint csak akkor lehet együttműködési megállapodással tanulókat képezni a gazdálkodó szervezetnél, ha a tanuló a gyakorlati képzési idő 50%-ánál kevesebb időt tölt egy gazdálkodó szervezetnél az adott szakképzési évfolyamtól kezdődően. 19/A. § (1) Azoknál a szakképesítéseknél, amelyekben a 7. § (1) bekezdése szerint a gazdasági kamara által kidolgozott szakmai és vizsgakövetelményt a szakképesítésért felelős miniszter jogszabályban kiadta, a területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel az iskolai tanműhelyben folyó gyakorlati képzés törvényességi ellenőrzése keretében vizsgálhatja az alkalmazási feltételekre, a maximális csoportlétszámra, a tanulói terhelésre, a tanulói kedvezmények és juttatások biztosítására, a tanulói munka- és balesetvédelemre, a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó rendelkezésekben, valamint a 10. § (1) bekezdése szerinti eszköz- és felszerelési jegyzékben foglaltak megtartását. Az iskolai tanműhely ellenőrzését a közoktatási törvény 107. §-ában meghatározott eljárási rend szerint kell végezni, az ellenőrzésben kizárólag az Országos közoktatási szakértői névjegyzékben szereplő szakértők működhetnek közre.


__


__________________________________________________________________________________

(2) A 19. §-ban foglaltak esetén a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés felügyeletét és a képzésre vonatkozó rendelkezések megtartásának ellenőrzését az illetékes területi gazdasági kamara - a feltételek biztosítása mellett - a szakképző iskola közreműködésével látja el. (3) Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara hatáskörébe sem, a gyakorlati képzés felügyeletéről a szakképző iskola gondoskodik. 20. § A gyakorlati képzést szervező - eltérő megállapodás hiányában - köteles a gyakorlati képzés követelményeire való felkészítéshez, továbbá a gyakorlati vizsgához szükséges tárgyi eszközöket és a személyi feltételeket biztosítani. II. Fejezet A tanuló gyakorlati foglalkoztatása 21. § (1) A tanuló gyakorlati képzés keretében csak a gyakorlati képzés programjában meghatározott feladat ellátására kötelezhető és csak egészséges, biztonságos körülmények között foglalkoztatható. (2) A tanulót a gyakorlati képzést szervező a gyakorlati képzési feladattal összefüggő munkavédelmi oktatásban részesíti. (3) A képzési idő alatt a gyakorlati képzés szervezőnek gondoskodnia kell a tanuló rendszeres orvosi vizsgálatáról. 22. § (1) Fiatalkorú tanuló esetében a képzési idő a napi hét órát, nagykorú tanuló esetében pedig a napi nyolc órát nem haladhatja meg. (2) A napi képzési időt arányosan csökkenteni kell, ha a gyakorlati képzés rendszeresen olyan területen (munkahelyen) történik, ahol a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló munkavállalókat is rövidebb munkaidőben foglalkoztatják. (3) Fiatalkorú tanuló napi képzését hat óra és huszonkét óra között kell megszervezni. A tanuló részére a gyakorlati képzés befejezése és a következő napi gyakorlati képzés megkezdése között legalább tizenhat óra pihenőidőt kell biztosítani. (4) A tanuló a napi képzési időt meghaladó gyakorlati képzésre nem vehető igénybe.


__


__________________________________________________________________________________

23. § (1) A gazdálkodó szervezetnél a tanuló gyakorlati képzésére nem kerülhet sor a) az elméleti képzési napokon; b) a szakképző iskola által szervezett olyan rendezvény napján, amelyen minden tanuló részvétele kötelező; c) a képzési idő alatti modulzáró vizsga és a tanulmányokat befejező szakmai vizsga napjain; továbbá d) minden olyan esetben, amikor a munkajogi szabályok szerint a munkavállaló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól. (2) A gazdálkodó szervezet heti pihenőnapokon, illetőleg munkaszüneti napokon a tanulót gyakorlati képzésre csak a rendeltetése folytán e napon is működő gyakorlati képzési helyen és a szakképző iskola hozzájárulásával veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett a hét más gyakorlati képzési napján kell ugyanolyan mértékben szabadidőt biztosítani. 24. § (1) A gyakorlati képzés foglalkozásain való részvétel kötelező. (2) A tanuló részvételét, illetőleg mulasztását a gazdálkodó szervezet is nyilvántartja és azt a tanuló foglalkozási naplójába bejegyzi. A tanuló köteles mulasztását igazolni. (3) Ha a tanulónak a gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja a gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gazdálkodó szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gazdálkodó szervezet hozzájárulása is szükséges. (4) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján úgy ítélhető meg, hogy mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja, illetőleg az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, az évfolyam megismétlésétől el lehet tekinteni. Az ügyben a szakképző iskola nevelőtestülete dönt, a gazdálkodó szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a gazdálkodó szervezet javaslatára. 25. § (1) A gazdálkodó szervezet a tanuló gyakorlati képzéséről köteles foglalkozási naplót vezetni. (2) A foglalkozási naplónak tartalmaznia kell a szakmai tevékenységeket, az ezekre fordított időt és a tanuló értékelését. (3) A foglalkozási naplót a szakképző iskola felkérése alapján betekintésre rendelkezésre kell bocsátani. 65 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

26. § Ha a napi gyakorlati képzési idő a négy és fél órát meghaladja, a tanuló részére legalább 30 perc, megszakítás nélküli szünetet a képzési időn belül biztosítani kell. 26/A. § A felsőfokú szakképzés elméleti és gyakorlati képzését a felsőoktatási intézmény képzési programjának részét alkotó szakképzési program szerint kell megszervezni. III. Fejezet A tanulószerződés 27. § (1) Szakképzési évfolyamon a tanuló gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél a 19. §-ban foglaltak kivételével - a tanuló és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli tanulószerződés alapján folyik. A felsőfokú szakképzésben - a szakmai és vizsgakövetelményben és a szakképzési programban meghatározott gyakorlati képzési követelmények szerint - a hallgató gyakorlati képzése gazdálkodó szervezetnél - a 19. §-ban foglaltak kivételével - a hallgató és a gazdálkodó szervezet között gyakorlati képzés céljából megkötött írásbeli hallgatói szerződés alapján is folyhat. A tanulószerződésre vonatkozó szabályokat a felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatóra értelemszerűen alkalmazni kell. Ahol e törvény tanulói szerződéssel összefüggésben tanulót említ, azon hallgatót is érteni kell. (2) A tanulószerződés megkötésekor, módosításakor, továbbá a gyakorlati képzés során tilos a hátrányos megkülönböztetés. A hátrányos megkülönböztetés tilalmára, következményeinek orvoslására a közoktatási törvény előírásait kell alkalmazni. (3) A hátrányos megkülönböztetés tilalmát megszegő gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara - a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - egytől öt évig terjedő időtartamra eltilthatja a gyakorlati képzésben való részvételtől. (4) A tanulószerződés megkötésében - a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő, illetőleg a gyám kérésére - az illetékes szakképző iskola képviselője közreműködik. Ha a közreműködés eredményeként sem kerül sor tanulószerződés megkötésére, akkor a szakképző iskola - az illetékes területi gazdasági kamara közreműködésével gondoskodik annak a tanulónak a gyakorlati képzéséről, aki egyébként a szakképzés megkezdéséhez szükséges feltételeknek megfelel. KGD2008. 143. Tanulószerződés hiányában társadalombiztosítási jogviszony nem jön létre, azt az oktatási intézmény és gazdasági társaság gyakorlati képzésre vonatkozó együttműködési megállapodása sem pótolja [1997. évi LXXXI. 66 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

törvény 23-24. §, 1997. évi LXXX. törvény 5. §, 1993. évi LXXVI. törvény 27. §, 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet 29. §]. 28. § (1) A tanulószerződés alapján a tanuló gyakorlati képzéséről a gazdálkodó szervezet gondoskodik. Ennek keretében gondoskodik a tanuló előírt követelmény szerinti képzéséről, szakmai fejlődéséről, továbbá egészsége és testi épsége megóvásáról. (2) A gazdálkodó szervezet a tanulószerződésben és a törvényben meghatározott gyakorlati képzési és más kötelezettségeinek a teljesítése alól csak akkor mentesül, ha feladatait szakképző iskola vagy más gazdálkodó szervezet átvállalja, illetőleg a tanuló más gazdálkodó szervezettel tanulószerződést köt. 29. § (1) A gazdálkodó szervezetnek a tanulószerződés kötési szándékát az iskolai felvételt megelőző naptári év végéig kell bejelentenie az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Az első szakképzési évfolyam eredményes elvégzését követően a tanulószerződés kötési szándékot a tanítási év megkezdése előtti május hó 15. napjáig kell bejelenteni az illetékes területi gazdasági kamarának és a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolának. Ha a tanulószerződés megkötését az illetékes területi gazdasági kamara kezdeményezi, a gazdálkodó szervezet mentesül a bejelentési kötelezettség alól. (2) A tanulószerződést az iskolai beiratkozás időpontját megelőzően az illetékes területi gazdasági kamara előtt írásban kell megkötni. Az írásban megkötött tanulószerződést a gazdálkodó szervezet az iskolai beiratkozás időpontjáig köteles bemutatni az (1) bekezdésben megjelölt szakképző iskolának. A tanulószerződés alapján a szakképző iskolába fel kell venni azt a tanulót, aki egyébként a felvételi feltételeknek megfelel. (3) A tanulószerződés alapján a tanuló az e törvény szerint járó juttatásokra a tanév kezdő napjától jogosult. (4) A gyakorlati képzés kezdő napja a szakképző iskola által a gyakorlati képzésre kijelölt első nap. 30. § (1) Tanulószerződést az a gazdálkodó szervezet köthet, amely rendelkezik a törvényben és a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, illetőleg e feltételekről más gazdálkodó szervezettel, vagy szakképző iskolával együttműködve gondoskodni tud.


__


__________________________________________________________________________________

(2) A gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeinek meglétét a gyakorlati képzés szervezőjének telephelye szerint illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve a tanulószerződés megkötését megelőzően bírálja el. (3) A tanulószerződést, illetőleg a gyakorlati képzést szervező gazdálkodó szervezetet az illetékes területi gazdasági kamara tartja nyilván, a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve ellátja a gyakorlati képzés ellenőrzését. (4) A gazdálkodó szervezet gyakorlati képzésre való alkalmasságának elbírálásában és a gyakorlati képzés ellenőrzésében - az illetékes területi gazdasági kamara felkérése alapján és a feltételek biztosítása mellett - a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz. 31. § (1) Az illetékes területi gazdasági kamara a 16. § (2) bekezdésében, valamint a 30. § (2)-(3) bekezdéseiben említett esetben a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályai szerint jár el. (2) Az illetékes területi gazdasági kamara döntésével szemben fellebbezésnek nincs helye. A döntés felülvizsgálatát a bíróságtól lehet kérni, a bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság soron kívül köteles eljárni. KGD1996. 57. A kiutasítás esetén a szándékos bűncselekmény elkövetésének figyelembevétele [1982. évi 19. törvényerejű rendelet 9. § (1) bek., 1993. évi LXXVI. törvény 31. § (1) bek.]. 32. § (1) Tanulószerződést az a tanuló köthet, aki a) betöltötte tizenhatodik életévét, vagy a közoktatási törvény 27. § (4) bekezdése szerint megszervezett szakiskolai nevelés és oktatás esetén betöltötte a tizenötödik életévét és - a közoktatási törvény 27. § (8) bekezdése szerinti felzárkóztató oktatás kivételével - a 9. évfolyamot eredményesen teljesítette, továbbá b) a szakképesítésre jogszabályban előírt előképzettségi és egészségügyi feltételeknek megfelel. (2) A gazdálkodó szervezet a tanulószerződés megkötését szakmai alkalmassági vizsgához, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálathoz is kötheti. A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg pályaalkalmassági vizsgálat a gyakorlati ismeretek elsajátításához szükséges alapvető képességek vizsgálatára terjedhet ki. 68 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(3) A szakmai alkalmassági vizsga, illetőleg a pályaalkalmassági vizsgálat lebonyolításában a gazdálkodó szervezet felkérésére - a feltételek biztosítása esetén - a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskola részt vesz. (4) A tizenhat éven aluli tanuló tanulószerződésének megkötéséhez törvényes képviselőjének a hozzájárulása is szükséges. 33. § (1) A tanulószerződésben a gazdálkodó szervezet arra vállal kötelezettséget, hogy a tanuló számára - egészségvédelmi szempontból biztonságos munkahelyen - egységes szakmai követelményeknek megfelelő gyakorlati képzésről és nevelésről gondoskodik. (2) A tanulószerződésben a tanuló arra vállal kötelezettséget, hogy a) a gazdálkodó szervezet képzési rendjét megtartja, a képzésre vonatkozó utasításait végrehajtja; b) a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja; c) a biztonsági, egészségügyi és munkavédelmi előírásokat megtartja; d) nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a gazdálkodó szervezet jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné. (3) A tanulószerződésnek tartalmaznia kell a) a gazdálkodó szervezet megjelölését és a tanuló személyi adatait; b) az OKJ-vel azonos módon a szakképesítés megnevezését és a képzési időt; c) a gyakorlati képzés helyét; d) a tanulónak adandó pénzbeli juttatás összegét; e) a gazdálkodó szervezet által - a tanulót jogszabály alapján megillető juttatásokon és kedvezményeken felül - biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és feltételeit. 34. § (1) A tanulószerződés megszűnik a) a szakmai vizsga sikeres leteltével; b) a szakképző iskolából való kizárással, illetőleg a tanulói jogviszonynak a közoktatási törvény szerinti megszűnésével, ha a tanuló az iskolai tanulmányait 30 napon belül más szakképző iskolában sem tudja folytatni; c) a gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnésével; d) a tanuló halálával, e) a gazdálkodó szervezet eltiltásával a gyakorlati képzésben való részvételtől.


__


__________________________________________________________________________________

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a tanulószerződés a gyakorlati képzésben való részvételtől eltiltó határozat jogerőre emelkedésének napjával, azonnali végrehajtás elrendelése esetén a határozat végrehajtásának napján szűnik meg. (3) Ha a tanulószerződés az (1) bekezdés c) és e) pontja alapján szűnik meg, akkor az illetékes területi gazdasági kamara és a szakképző iskola köteles elősegíteni a tanuló további gyakorlati képzését. 35. § A tanulószerződés megszüntethető a) közös megegyezéssel és b) felmondással. 36. § A tanulószerződést a tanuló és a gazdálkodó szervezet csak közös megegyezéssel módosíthatja. 37. § (1) A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést akkor mondhatja fel, ha a) a szakképző iskola a tanulót elégtelen tanulmányi eredmény miatt a képzési idő alatt másodszor utasította az évfolyam megismétlésére; b) a tanuló a szakmai vizsga követelményeinek a vizsga megismétlésekor sem tesz eleget; c) a tanuló a tanulószerződésben vállalt lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a tanulószerződés fenntartását lehetetlenné teszi. (2) A gazdálkodó szervezet a tanulószerződést nem mondhatja fel a) a tanuló betegsége időtartama alatt, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy évig, gümőkóros megbetegedés esetén két évig; b) üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés esetén a táppénzre való jogosultság teljes ideje alatt; c) a terhesség ideje alatt, továbbá a szülést követő hatodik hónap végéig. (3) A gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés tanulószerződés alapján történő megkezdését követő 3 hónapon belül jelezheti a szakképző iskola és az illetékes gazdasági kamara részére, ha a tanuló tanműhelyen kívüli gyakorlati képzését azért nem tudja ellátni, mert hiányoznak a tanulónak a gyakorlati képzés előfeltételét jelentő kompetenciái. A hiányosság pótlására a szakképző iskola köteles. Ha az iskola a szükséges kompetenciákat a megkezdett félév végéig nem pótolja és - a gazdasági kamarával együttműködve - a tanuló részére más gyakorlati képzőhelyről gondoskodik, a gazdálkodó szervezet a tanulószerződést felmondhatja. E rendelkezés nem 70 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

alkalmazható, ha a 15. § (5) és (6) bekezdése szerinti szintvizsgán a tanuló eredményes szintvizsgát tett. A módosítás arra irányul, hogy a tanulószerződést meghatározott feltételek esetén a gazdálkodó szervezet is felbonthassa egyoldalúan. Tekintettel a jelenlegi törvényi szabályozásra és a kötelező állami feladatellátásra, erre csak megfelelő jogi garanciák mellett lehet lehetőség, azaz akkor, ha a gyakorlati képzést a tanuló részéről fennálló a szükséges gyakorlati kompetenciák hiányában nem tudja a gazdálkodó szervezet ellátni, erre az iskola nem készíti fel megfelelő határidőn belül és a gyakorlati képzési lehetőségről az iskola és a kamara együttesen gondoskodik. 38. § A tanuló a tanulószerződést az illetékes területi gazdasági kamarával történt egyeztetést követően indokolás nélkül bármikor felmondhatja. 39. § (1) A felmondást írásban kell közölni. (2) A gazdálkodó szervezet a felmondást indokolni köteles. Az indokolásból a felmondás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a felmondás indokának valódiságát és okszerűségét a gazdálkodó szervezetnek kell bizonyítania. (3) Felmondás esetén a tanulószerződés a felmondás közlését követő tizenötödik napon szűnik meg. (4) A tanuló a felmondással szemben, a felmondás közlésétől számított tizenöt napon belül bírósághoz fordulhat. (5) A keresetnek a felmondás végrehajtására - a 37. § (1) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak kivételével - halasztó hatálya van. 40. § (1) A tanulószerződés megszűnéséről a gazdálkodó szervezetnek az illetékes területi gazdasági kamarát, illetőleg a tanuló szakmai elméleti képzését ellátó szakképző iskolát egyidejűleg értesítenie kell. (2) A tanulószerződés megszűnésekor a gazdálkodó szervezet a tanuló részére kérelmére - köteles igazolást kiállítani a gyakorlati képzésben eltöltött időről és a megszerzett gyakorlati ismeretekről.


__


__________________________________________________________________________________

40/A. § Kiskorú tanuló esetén a tanulószerződés megkötéséhez, a tanuló részéről történő felmondásához és módosításához be kell szerezni a szülő, illetőleg a gyám írásbeli hozzájárulását is. IV. Fejezet A tanulókat megillető juttatások, kedvezmények Oktatási szünet, pihenőidő 41. § (1) A tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben részt vevő tanulót a) tanévenként (évfolyamonként) legalább harminc nap oktatási szünet, továbbá azokban a tanévekben, amelyekben a tizenkilencedik életévét még nem tölti be, ezen felül további öt nap oktatási szünet; b) a tanulmányokat befejező szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljára legalább tíz nap felkészülési idő illeti meg. (2) Az (1) bekezdés b) pontjában biztosított felkészülési idő megilleti azt a tanulót is, akinek a gyakorlati képzése nem tanulószerződés alapján történik. (3) Az oktatási szünetet a szakképző iskola oktatási szünetében lehetőleg egybefüggően kell kiadni. (4) Ha a tanuló az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgán eredményesen megfelelt, oktatási szünetre nem tarthat igényt. (5) A felkészülési idő - függetlenül a szakmai vizsga sikerétől - egy ízben illeti meg a tanulót. A gazdálkodó szervezet a szakmai vizsga megismétlésekor is biztosíthat felkészülési időt. A felkészülési időt közvetlenül a szakmai vizsga előtt, a gyakorlati képzés idejének terhére kell kiadni. 42. § (1) A tanulószerződés alapján a tanulót a betegsége idejére - kivéve, ha a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatt nem tud részt venni a gyakorlati képzésben - naptári évenként tíz nap betegszabadság illeti meg, amelyre - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a Munka Törvénykönyve szabályait kell alkalmazni. (2) A betegszabadság időtartamára a tanuló részére pénzbeli juttatásának hetvenöt százaléka jár. (3) Az oktatási szünet és a felkészülési idő kiadásánál a heti pihenőnapokat és a munkaszüneti napokat figyelmen kívül kell hagyni. 72 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

43. § A terhes, illetőleg szülő tanulót a munkajogi szabályok szerinti szülési szabadság illeti meg. A tanuló pénzbeli juttatása 44. § (1) A tanulószerződés alapján a gazdálkodó szervezet a tanuló részére pénzbeli juttatást köteles fizetni. (2) A tanulószerződés alapján a tanuló pénzbeli juttatásának havi mértéke a szakképzési évfolyam első félévében - függetlenül az elméleti, illetőleg a gyakorlati képzési napok számától - a hónap első napján érvényes kötelező havi legkisebb munkabér (minimálbér) legalább húsz százaléka. A tanulmányi kötelezettségének eredményesen eleget tett tanuló pénzbeli juttatásának mértékét a szakképzési évfolyam második, illetve további féléveiben - a tanuló tanulmányi előmenetelének és szorgalmának figyelembevételével - emelni kell. A pénzbeli juttatás összegéről tájékoztatni kell a tanuló tanulói jogviszonya szerint illetékes szakképző iskolát. A törvény a tanulószerződés alapján a tanulónak kötelezően járó pénzbeli juttatás félévenként legalább 10%-kal történő kötelező megemelésének eltörlésére irányul a pénzbeli juttatás minimum összegének a minimálbér 20%-ára történő felemelése mellett. A kötelező emelés akadályozza a tanulószerződéssel rendelkezők teljesítmény szerinti differenciálását, továbbá követhetetlen a rendelkezés betartása. A gazdálkodó szervezetekre bízzuk, hogy az adott határok között - a tanuló teljesítményétől függően - mennyi pénzbeli juttatást adnak. (3) A tanuló pénzbeli juttatását utólag, a munkajogi szabályok figyelembevételével kell kifizetni. (4) 45. § (1) A tanulószerződés alapján a pénzbeli juttatás a tanulót a (3) bekezdésben foglaltak kivételével a 29. § (3) bekezdésében meghatározott időponttól kezdve - az oktatási szünet időtartama alatt is - megilleti. (2) Ha a tanulószerződés a tanév megkezdése után, hónap közben jön létre vagy szűnik meg, akkor a tanulót a pénzbeli juttatás időarányos része illeti meg. (3) A tanuló betegsége idejére a társadalombiztosítási jogszabályok szerint táppénzre jogosult. 46. § (1) A tanuló részére járó pénzbeli juttatásából való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat, vagy a tanuló hozzájárulása alapján van helye. (2) Az (1) bekezdés szerinti levonásra a munkabérből történő levonásra vonatkozó szabályok az irányadók. 73 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

47. § Jogalap nélküli kifizetés esetén a pénzbeli juttatást a tanulótól a munkajogi szabályok szerint lehet visszakövetelni. Egyéb juttatások 48. § (1) A tanulót a gyakorlati képzésével összefüggésben - a külön jogszabály rendelkezései szerint - kedvezményes étkeztetés, munkaruha, egyéni védőfelszerelés (védőruha), tisztálkodási eszköz, útiköltség-térítés, a szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót ezen kívül az összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára díjazás illeti meg. (2) Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, a 44. §-ban meghatározott pénzbeli juttatáson felül - adóterhet nem viselő járandóságként havonta a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) húsz százalékának megfelelő mértékű kiegészítő pénzbeli juttatás illeti meg, amennyiben olyan szakképesítés megszerzésére irányuló szakképzésben vesz részt, amelyben a nemzetgazdaság igényeinek megfelelő szakképzett munkaerő nehezen biztosítható (a továbbiakban: hiány-szakképesítés). (3) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a hiány-szakképesítések régiónkénti jegyzékét a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben szabályozott regionális fejlesztési és képzési bizottság javaslata alapján az OKJ-ről szóló rendelet mellékletében tegye közzé. V. Fejezet Kártérítési felelősség 49. § (1) A tanuló a tanulószerződésből eredő kötelezettségeinek vétkes megsértésével a gazdálkodó szervezetnek okozott kárt köteles megtéríteni. (2) A gazdálkodó szervezet, ha a tanulót a gyakorlati képzésben való részvétel során kár éri, köteles azt megtéríteni. BH1997. 589. Tanulószerződés hiányában az iskola, illetőleg a gyakorlati képzés szervezője köteles a tanuló kárát megtéríteni, ha a baleset a tanműhelyben végzett munka során következett be [1993. évi LXXVI. tv. 49. § (2) bek, 1993. évi LXXIX. tv. (Ktv.) 77. § (3)-(4) bek]. 50. § (1) A tanuló és a gazdálkodó szervezet kártérítési felelősségére tanulószerződés esetén - a (2) bekezdés kivételével - a munkajogi kártérítési felelősségi szabályok az irányadók. 74 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(2) A tanuló a gazdálkodó szervezetnek gondatlanságból okozott kár értékének ötven százalékát köteles megtéríteni. A kártérítés mértéke azonban nem haladhatja meg a tanuló pénzbeli juttatásának egyhavi összegét. 51. § A tanulószerződéssel kapcsolatos jogviták elbírálása bíróság hatáskörébe tartozik. ÖTÖDIK RÉSZ Iskolarendszeren kívüli szakképzés 52. § (1) Az iskolarendszeren kívüli szakképzés vonatkozásában a további szabályokat külön jogszabályok határozzák meg. (2) Az állami felnőttképzési intézmény a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján részt vehet az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben is. A módosítás az Szt. és Fktv. közötti koherens szabályozás megteremtésére irányul a párhuzamos szabályozás megszűntetése mellett. A módosítást követően az Szt. nem tartalmaz az iskolarendszeren kívüli szakképzés tekintetében olyan rendelkezéseket, amelyeket az Fktv. és külön jogszabály is szabályoz. A törvény biztosítja továbbá, hogy - az eddigi szabályozásnak megfelelően - a regionális képző központok (állami felnőttképzési intézmény) részt vehessenek az iskolai rendszerű gyakorlati képzésben a szakképző iskola fenntartójával kötött megállapodás alapján. (3)-(5) (6) Az illetékes területi gazdasági kamara az iskolarendszeren kívüli szakképzés tekintetében a felnőttképzési törvényben foglaltak szerint közreműködik a gyakorlati foglalkozás ellenőrzésében. BDT2000. 94. A képzési-szerződés csak írásban jön létre érvényesen, tehát az írásbeliség megsértésével kötött szerződés semmis. Amennyiben a szerződés érvényességének feltétele a szerződés írásba foglalása, úgy a szerződés megkötésére érvényesen csak írásban lehet ajánlatot tenni. 53. §


__


__________________________________________________________________________________

HATODIK RÉSZ A szakképzés finanszírozása 54. § (1) A szakképző iskolában a szakmai elméleti és a szakképző iskolában szervezett gyakorlati képzés költségeit - a helyi önkormányzatok által fenntartott szakképző iskola tekintetében a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény előírásai figyelembevételével - az állami költségvetés és a fenntartó hozzájárulása biztosítja. Az egyéb gyakorlati képzés költségeit a 19-20. és a 28. §-okban, valamint a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a gyakorlati képzést szervező biztosítja. (2) A szakképző iskolában folyó szakmai elméleti és gyakorlati képzés finanszírozásának részletes szabályait a közoktatási törvény és a költségvetési törvény tartalmazza. (3) A gazdálkodó szervezetnek a gyakorlati képzéshez való hozzájárulási kötelezettségét a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) szabályozza. (4) A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozó munkáltatóknál szervezett gyakorlati képzés költségeit a szakképző iskola költségvetésében kell biztosítani. (5) A szakképzést folytató intézményekben nyilvántartott és kezelt adatok 54/A. § (1) A szakképző iskolákban az alkalmazottak, illetőleg a tanulók nyilvántartott és kezelt adatairól a közoktatási törvény 2. számú melléklete, a felsőoktatási intézmények dolgozóinak és hallgatóinak kezelt adatairól a felsőoktatási törvény 2. számú melléklete, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevők kezelt adatairól a felnőttképzési törvény melléklete intézkedik. (2) A szakmai vizsga adatai statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon, a miniszter által meghatározott szabályok szerint átadhatók.


__


__________________________________________________________________________________

HETEDIK RÉSZ Értelmező rendelkezések 1. 54/B. § E törvény alkalmazásában: 2. állam által szakképesítés; 3.

elismert

szakképesítés:

az

OKJ-ben

meghatározott

előírt gyakorlat: a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza;

4. gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati követelményekre való felkészítés feltételeit biztosító, a gyakorlati képzést megszervező és folytató szakképző iskola vagy gazdálkodó szervezet; 5. gyakorlati képzést szervező székhelye: az a hely, ahol a gyakorlati képzést szervező képviseleti jogának gyakorlására jogosult vezető munkahelye található; 6. hátrányos helyzetű: az, akinek családi körülményei, szociális helyzete, születési adottsága, örökölt vagy szerzett betegsége, életvitele vagy más ok miatt a szakképzésbe való bekapcsolódása és az abban való részvétele az átlagosnál nehezebben biztosítható; 7. iskolai előképzettség: a szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség; 8. iskolai rendszerű szakképzés: a közoktatás keretében a közoktatási és a szakképzési törvényben meghatározott szakképző iskolában, illetőleg a felsőoktatási törvényben meghatározott felsőoktatási intézményben folyó szakképzés. Résztvevői a szakképzést folytató intézménnyel tanulói, illetőleg hallgatói jogviszonyban állnak; 9. iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban meghatározott, illetve hatóság által szabályozott tartalmú és célú képzés, melynek eredményeként hatóság által meghatározott tevékenység folytatására feljogosító irat (engedély, bizonyítvány, a képző intézmény által kiállított igazolás stb.) kiadására kerül sor; 10. kredit: a tanulmányi munka mértékegysége, amely kifejezi azt a pedagógiailag tervezhető időt, amely a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott modulok teljesítéséhez szükséges; 77 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

11. központi program (tanterv): miniszter által kiadott dokumentum a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítésére szolgáló iskolai rendszerű szakképzés megszervezéséhez, valamint további nevelési-oktatási dokumentumok (szakmai program, tankönyv, egyéb tanulmányi segédlet) elkészítéséhez; 12. mesterképzés: olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket - a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek elsajátításával - mestervizsgára készítenek fel; 13. mestervizsga követelményei: a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban meghatározott dokumentum, amely a mestervizsgának a gazdasági kamara által - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - kidolgozott követelményeit, valamint a vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket tartalmazza; 14. modultérkép: az egyes szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott - szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történő kapcsolódásait tartalmazó dokumentum; 15. országos gazdasági érdekképviseleti szervezet: a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 2. § e) pontjában meghatározott szervezet; 16. rehabilitációs képzés: a megváltozott munkaképességű, fogyatékossággal élő személy sajátos képességeire alapozó, illetőleg azt fejlesztő szakmai képzés, át- és továbbképzés, amely az érintett munkavállalási esélyének, további munkahelymegtartó képességének javítását szolgálja; 17. szakképesítések köre: az állam által elismert szakképesítések olyan nagyobb csoportja, amelyik a benne lévő szakképesítések megszerzésére irányuló képzés szabályozottsága szerint azonos jellemzőkkel rendelkezik; 18. szakmai alapképzés: a szakképesítés megszerzésére felkészítő képzési folyamat azon része, amely azonos szakmacsoportba tartozó szakképesítések közös szakmai ismeretei megszerzésére irányul; 19. szakmai ellenőrzés: a szakképzés ágazati irányításának olyan eszköze, amelynek keretében a hatályos követelmények érvényesülésének vizsgálata, a kapott eredmények értékelése, az információknak a döntéshozók számára történő visszacsatolása történik meg;


__


__________________________________________________________________________________

20. szakmai előképzettség: szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés, megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza; 21. szakmai és vizsgakövetelmény: a szakképesítésért felelős miniszter által jogszabályban kiadott központi képzési dokumentum; 22. 21 23. szakmai tantárgy: a szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképesítés központi programjában (tantervében) előírt tantárgy; 24. szakmai vizsga: az OKJ-ben meghatározott állam által elismert szakképesítés megszerzéséhez szükséges, a szakképesítéshez tartozó feladatcsoport, feladatprofil szerinti munkakörök ellátásához meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító, külön jogszabályban meghatározott bizonyítvány kiadására irányuló eljárás; 25. tanműhely: tanműhely, tangazdaság, tanbolt, tankórterem, tankert, tanudvar, tankonyha, laboratórium, taniroda, demonstrációs terem, gyakorló- és szaktanterem; 26. vizsgadíj: a vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerülő, a feladatra elszámolható működési célú kiadások egy vizsgázóra jutó hányada; 27. vizsgáztatási díj: a vizsgabizottság tagjait és a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket megillető díjazás; 28. egészségügyi alkalmasság: orvosi vizsgálat alapján annak megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi állapota alapján képes a választott tevékenység, foglalkozás ellátására, felkészülése során nem kerül veszélybe; 29. eszköz- és felszerelési jegyzék: a szakmai és vizsgakövetelményben szakképesítésenként meghatározott, a képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma; 30. feladatcsoport: a szakképesítés feladatprofiljának legnagyobb egysége, a munkatevékenység során végzendő feladatok célszerűen csoportosított halmaza; 31. feladatprofil: a szakképesítés megszerzése birtokában betölthető munkakörben elvégzendő feladatok célszerűen csoportosított listája; 32. modulzáró vizsga: a szakmai és vizsgakövetelményben a szakmai vizsgára bocsátás feltételeként előírt, a szakképzést folytató intézmény által 79 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben részt vevő rendelkezik a szakmai vizsga teljesítéséhez szükséges kompetenciákkal. Iskolarendszeren kívüli szakképzés esetén modulzáró vizsgára jelentkezhet az is, aki képzésben nem vett részt. Iskolai rendszerű szakképzés esetében az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével; 33. munkahelyi gyakorlat: a szakképesítés megszerzése keretében folyó gyakorlati képzésnek a munkahelyen (a munkavégzéshez hasonló feltételek között, életszerű szituációban) megvalósuló része, amelynek feltételeit a gyakorlati képzés szervezője biztosítja, és amelynek során a szakképzésben részt vevő elsajátítja a munkaerőpiac által is igényelt gyakorlati tudáselemeket, kompetenciákat; 34. pályaalkalmassági követelmény: a közoktatási törvény 67. §-ának (3) bekezdése szerint; 35. szakmai alkalmassági követelmény: a közoktatási törvény 67. §-ának (3) bekezdése szerint; 36. szakmai követelmény: a szakmai követelmény a gazdaságnak az adott szakemberrel szemben támasztott elvárásait, a szakma gyakorlása közben végzendő feladatok megoldásával kapcsolatban támasztható követelményeket tükrözi. Magába foglalja a munkábalépéshez, illetve a munkavégzés során szükséges kompetenciák (munkaköri követelmények) szintjét, tartalmát, minőségét; 1. szakmai követelménymodul: a szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott része, egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját; 2. vizsgafeladat: tartalmazza a [írásbeli, interaktív (számítógépes), gyakorlati, szóbeli] vizsgatevékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit, amelyhez legalább egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni; 3. vizsgarész: a szakmai követelménymodulban meghatározottak elsajátításának mérési és értékelési egysége, amely vizsgafeladat(ok)ból és ehhez rendelt vizsgatevékenység(ek)ből áll, egy követelménymodulhoz egy vizsgarész rendelhető.


__


__________________________________________________________________________________

NYOLCADIK RÉSZ Záró rendelkezések 55. § (1) E törvény 1993. szeptember 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit - a (2)-(3) bekezdésekben, valamint az 56. §-ban foglalt kivételekkel - első ízben az ezt követően megkezdett szakképzésekre kell felmenő rendszerben alkalmazni. (2) A szakképző iskolában a törvény rendelkezései szerint folyó szakképzést a közoktatási törvénnyel összhangban kell bevezetni. (3) A szakképzési törvény hatálybalépése előtt megkezdett szakképzéseket még a beiskolázáskor hatályos rendelkezések szerint kell folytatni, illetőleg befejezni. (4) A törvény előírásait a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek keretében folyó szakképzés, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény hatálya alá tartozók tekintetében az eltérő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni. A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek keretében szolgálati beosztás betöltésére jogosító szakképesítésre irányuló szakképzés megkezdéséhez a szakképesítésért felelős miniszter engedélye szükséges. (5) A törvény 28-47. §-ainak a rendelkezéseit - a felsőfokú szakképzés sajátosságainak figyelembevételével - alkalmazni kell a 27. § (1) bekezdése alapján hallgatói szerződést kötött felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatóra is. 56. § (1) A törvénynek a gazdasági kamarákra, továbbá a tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésre vonatkozó rendelkezéseit a gazdasági kamarák megalakulását követően kell alkalmazni. (2) A tanulószerződés alapján folyó gyakorlati képzésre első ízben a gazdasági kamarák megalakulását követő tanévben kerülhet sor. 57. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az állami szakképzési és felnőttképzési intézetet vagy intézeteket rendeletben jelölje ki. (2) (3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg a) az OKJ-t, az OKJ-be történő felvétel és az OKJ-ból való törlés eljárási rendjét, b) a szakmai vizsgadíj és a vizsgáztatási díjak kereteit, c) a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeit. 58. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: 81 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

a) a Tanács 94/33/EK irányelve (1994. június 22.) a fiatal személyek munkahelyi védelméről, b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (9-11. cikk).


__


__________________________________________________________________________________

4/2002. (II. 26.) OM RENDELET – AZ ISKOLAI RENDSZERŰ SZAKKÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ TANULÓK JUTTATÁSAIRÓL

A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szt.) 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő a) szakképző iskolai tanulóra (a továbbiakban: tanuló); b) szakközépiskolára, szakmunkásképző iskolára és szakiskolára (a továbbiakban: szakképző iskola); c) tanuló gyakorlati képzését a szakképző iskolával kötött megállapodás alapján végző jogi személyre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságra, illetőleg egyéni vállalkozóra (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet); d) tanuló gyakorlati képzését tanulószerződés alapján ellátó gazdálkodó szervezetre [a b)-d) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: gyakorlati képzést szervező]. A díjazás 2. § (1) Ha tanulószerződéssel nem rendelkező tanulóval létesít a szakképző iskola tanulói jogviszonyt, akkor a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára a tanulónak díjazást kell fizetni. (2) A díjazás havi összege nem lehet kevesebb az Szt.-ben meghatározott tanulószerződés alapján kötelezően fizetendő pénzbeli juttatás mértékénél. (3) A díjazás évfolyamonkénti összegét tanulmányi eredmény, illetve teljesítmény szerint a szakképző iskola - gazdálkodó szervezetnél megszervezett összefüggő szakmai gyakorlat esetében a gazdálkodó szervezet - határozza meg, és köteles gondoskodni a díjazás összegének kifizetéséről. (4) A díjazás összegét arányosan csökkenteni kell, ha az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama egy hónapnál rövidebb, vagy ha a tanuló a gyakorlatról bármilyen ok miatt távol marad, illetőleg arányosan növelni kell, ha az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama egy hónapnál hosszabb. 83 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

A kedvezményes étkeztetés 3. § (1) A tanuló részére a gyakorlati képzési napokon egyszeri kedvezményes étkezést vagy étkezési költségeihez természetbeni hozzájárulást kell biztosítani. (2) Az étkezésről meleg - kivételesen indokolt esetben hideg - élelem biztosításával a gyakorlati képzést szervező a helyileg szokásos módon köteles gondoskodni. (3) Eltérő megállapodás hiányában a gazdálkodó szervezet akkor is köteles gondoskodni az (1)-(2) bekezdésben meghatározottak szerint a tanuló étkeztetéséről, illetőleg viselni annak költségeit, ha a tanuló kiegészítő gyakorlati képzésére időlegesen más gazdálkodó szervezetnél vagy szakképző iskolában kerül sor. (4) Ha a gyakorlati képzést szervező a tanuló részére természetbeni hozzájárulást (étkezési utalvány, jegy stb.) biztosít, annak értéke nem lehet kevesebb a dolgozóknak juttatott étkezési hozzájárulás - a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvényben meghatározott - adómentes összegénél. Az útiköltség-térítés 4. § (1) Útiköltség-térítés jár a tanulónak a lakóhelyéről a tanulmányok alatti vizsgára, a szakmai vizsgára, illetőleg a beszámolóra és vissza történő utazásához, ha azok megszervezésére nem a szakképző iskola székhelyén, vagy nem a tanuló állandó gyakorlati képzési helyén kerül sor. (2) Az útiköltség-térítést - eltérő megállapodás hiányában - a gyakorlati képzést szervező fizeti. (3) A gazdálkodó szervezet az (1) bekezdésben foglaltakon felül megtérítheti a tanulónak a lakóhelyéről a gazdálkodó szervezet gyakorlati képzési helyére és vissza történő utazás költségeit is, ha az a helyi tömegközlekedési eszközökkel nem érhető el. (4) Amennyiben a tanuló gyakorlati képzése nem az állandó gyakorlati képzési helyen, hanem azon kívül valósul meg, a tanulót utazási költségtérítés vagy a gyakorlati képzést szervező által használatos eszközökön történő térítésmentes utaztatás illeti meg.


__


__________________________________________________________________________________

Egyéb juttatások 5. § (1) A tanuló számára az alapvető higiénés feltételeket a gyakorlati képzést szervező biztosítja. (2) A tanulót a gyakorlati képzés ideje alatt ugyanolyan tisztálkodási eszköz (szappan, kéztisztító krém), továbbá ugyanolyan munkaruha, egyéni védőeszköz, védőital illeti meg, mint a vele azonos munkahelyen, illetőleg munkafeltételek között foglalkoztatott munkavállalót, közalkalmazottat, köztisztviselőt. (3) A (2) bekezdésben meghatározott juttatásról - a szakképző iskola és a gyakorlati képzést szervező közötti eltérő megállapodás hiányában - a gyakorlati képzést szervező természetben gondoskodik. 6. § (1) A munkaruha kihordási ideje két év. A gyakorlati képzést szervező azonban a gyakorlati képzésben eltöltött napok arányát, a tanuló életkori sajátosságait, továbbá a munkával járó szennyeződés mértékét figyelembe véve a tanulószerződésben, a szakképző iskola szervezeti és működési szabályzatában, illetőleg a szakképző iskola és a gazdálkodó szervezet közötti megállapodásban ennél rövidebb kihordási időt is meghatározhat. (2) A kihordási idő letelte után a munkaruha a tanuló tulajdonába kerül. (3) Ha a tanulói jogviszony a kihordási idő letelte előtt szűnik meg, a tanuló a jó állapotban lévő munkaruhát visszaadhatja, vagy, ha megtartja, köteles a munkaruha értékének arányos részét megtéríteni. A gyakorlati képzést szervező ettől eltekinthet, ha a tanulói jogviszony a szakmai tanulmányok befejezése miatt szűnik meg, és a tanuló a munkaruhát legalább egy évig használta. (4) A munkaruha tisztán tartása a tanuló kötelezettsége, de az (1) bekezdésben megjelölt okiratok ettől eltérően is rendelkezhetnek. 7. § (1) Amennyiben a gyakorlati képzést szervező átmenetileg a székhelyén, illetve az állandó gyakorlati képzési helyén kívül lévő munkahelyen szervezi meg a gyakorlati képzést, napi háromszori - térítési díj nélküli - étkezés, szállás és utaztatás illeti meg a tanulót. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott juttatásokról a gyakorlati képzést szervező természetben köteles gondoskodni. 8. § A gazdálkodó szervezet a tanulót a gyakorlati képzés során elért eredménye, teljesítménye alapján jutalomban, prémiumban és más juttatásban, továbbá szociális támogatásban részesítheti. 85 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

Záró rendelkezések 9. § Ez a rendelet 2002. március 1. napján lép hatályba. Rendelkezéseit első ízben arra a tanulóra kell alkalmazni, akinek a szakképzése a 2002/2003. tanévben kezdődik meg. 10. § 11. § A 9/1993. (XII. 30.) MüM-MKM együttes rendelet előírásait továbbra is alkalmazni kell arra a tanulóra, akinek a szakképzése a 2002/2003. tanév előtt kezdődött. 12. § A rendelet előírásait a Magyar Honvédség keretében működő szakképző iskolák, valamint a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolák tekintetében az eltérő sajátosságok figyelembevételével kell alkalmazni.

1999. ÉVI CXXI. TÖRVÉNY A GAZDASÁGI KAMARÁKRÓL Az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez szükség van a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek által köztestületi formában, önigazgatás útján történő ellátására. Az egyesülési jog alapján működő társadalmi szervezetek jogainak és érdekeinek tiszteletben tartásával, a gazdaság fejlesztésével, támogatásával, általános érdekeinek előmozdításával, az Európai Uniós integrációval, a regionális fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek elősegítése céljából, a gazdasági tevékenységet folytatók önkormányzat alakításához való jogát elismerve, az Országgyűlés a gazdasági kamarákról a következő törvényt alkotja: A gazdasági kamaráknak a fejlett piacgazdaságú országokban nagy szerepük van a gazdaság fejlődésének és szerveződésének előmozdításában, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényre juttatásában, az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtésében és megőrzésében, valamint a gazdasággal összefüggő egyes közigazgatási feladatok ellátásában. A gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvény előkészítése során a törvény előkészítői úgy látták, hogy az átalakulóban lévő gazdaság, a piaci viszonyok, a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok fejlődését, a gazdaság önkormányzó mechanizmusainak formálását a teljes reprezentációt biztosító automatikus (kötelező) tagság alapján létrejövő gazdasági kamarák szolgálhatják kellő hatékonysággal. Az Országgyűlés ennek figyelembevételével úgy fogadta el a gazdasági kamarákról szóló 86 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

1994. évi XVI. törvényt, hogy az állam gazdasági szerepvállalásának csökkentéséhez, a gazdasággal összefüggő közfeladatok egy részének a gazdálkodó szervezetek önigazgatás útján történő ellátásához megfelelő szervezetek jöjjenek létre. E törvény egyik fontos alapelve, hogy a gazdasági kamarák számára a gazdasággal összefüggő érdemi közfeladatokat írt elő, másrészt meghúzta a gazdasági kamarák tevékenységeinek határát, megtiltva számukra, hogy érdekképviseleti jellegű vagy üzletszerű tevékenységet folytathassanak. Az ilyen típusú gazdasági kamarák létrehozását nemzetközi tapasztalatok is alátámasztották, jellegében ilyen típusú kamarák működnek eredményesen Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Franciaországban. A gazdasági kamarák négy éves működési tapasztalatai nem minden tekintetben támasztották alá az 1994. évi szabályozást. A legtöbb vitát az ún. kényszertagság váltotta ki. A gazdálkodó szervezetek számottevő része a kamarákhoz csak a tagdíjfizetési kötelezettség révén kapcsolódott, hiányolták, hogy a kamarák érdemi tevékenységének fejlődése a vártnál lassúbb, szolgáltatásaik bővítéséhez az adójellegű kényszertagdíj miatt nem fűződnek közvetlen érdekek. Az önkéntesség hiánya miatt nem bontakozhatott ki kellően a kamarák önkormányzati jellege, nem érvényesült maradéktalanul a demokratikus önigazgatási elv. Nem bizonyult szerencsésnek, hogy a kamarai törvény a gazdasági kamarák három típusának létrehozását határozta el. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyes kamarai feladatokat elhatároló ismérvek viszonylagosak, a kézműves ipar jelentős változásokon ment át, objektív ismérvek alapján nem lehetséges a területek pontos elhatárolása. A kamarák működési tapasztalatainak feltérképezése során átfogó igényként fogalmazódott meg a kamarai pénzfelhasználás áttekinthetőségének és ellenőrizhetőségének javítása. A gazdasági kamarákra vonatkozó törvényi szabályozás felülvizsgálatára az Országgyűlés 83/1998. (XII. 26.) OGY határozattal rendelkezett, amely a működési tapasztalatok értékelése alapján meghatározta a törvényi szabályozás felülvizsgálatának szempontjait. A Kormány értékelte a kamarák eddigi tevékenységét, működésük tapasztalatait. Megállapította, hogy a piacgazdaság kiteljesítése érdekében szükség van a köztestületi kamarai rendszerre, ugyanakkor egy sor olyan intézkedést kell tenni, amely elősegíti az eredeti céloknak megfelelő kamarai tevékenység fejlődését, elsősorban a 87 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

gazdaságfejlesztés és a gazdálkodó szervezetek általános érdekeinek megfogalmazása és képviselete területén. Fokozni kell érdekeltségüket a gazdálkodó szervezetekhez kapcsolódó szolgáltatások bővítésében. Különösen fontos, hogy a kamarák jobban igazodjanak a Kormány gazdaságfejlesztési programjainak végrehajtásához. Így a kisés középvállalkozás fejlesztésében meg kell teremteni a kamarák sajátos feladatait, eszközeit. A Kormány meghatározta a kamarai rendszer és ezen belül a kamarai törvény korszerűsítésének főbb területeit, a továbbfejlesztés irányait. A kamarai tagság önkéntes, a köztestületi jelleget ugyanakkor a választási jogosultság legitimálja; az aktív általános választójog mellett azonban az önkéntes kamarai tagok választhatók tisztségre. Ennek az az indoka, hogy csak azok legyenek választhatóak, akik önként vállalják a tagsággal járó kötelezettségeket (pl. tagdíjfizetést). A módosítás keretjelleggel kívánja a kamarák önkormányzati autonómiáját biztosítani, ezért összefogottabban tartalmazza a kamarák által ellátandó közfeladatokat és a kamarai alapszabályok kötelező tartalmi elemeit. A kamarák szervezetrendszerének egyszerűsítése és racionalizálása érdekében a törvény a kereskedelmi és iparkamarák és a kézműves kamarák integrációját írja elő. A törvény az egységes szervezeten belül kötelezően elrendeli a kereskedelmi, ipari és kézműves tagozat létrehozását, ezáltal biztosítva az egyes területek egységes szervezeten belüli autonómiáját. A választási szabályok igazodnak az önkéntes tagsághoz, valamint az egységes kereskedelmi és ipari kamarán belüli tagozati rendszerhez, továbbá a kamarák közötti választás lehetőségéhez. A törvényességi felügyelet szabályai erőteljesebbé válnak, garanciális jogosítványokat jelentenek a gazdasági kamarák törvényes működésének biztosításához. A törvény keretjellegű koncepciójából kiindulva, a garanciális szabályok megtartása mellett a gazdasági érdekképviseletek törvényben biztosított jogaira vonatkozó szabályozás egyszerűsödik. Az Állami Számvevőszék ellenőrzésére is kiterjed.

hatásköre

a

gazdasági

kamarák

gazdálkodásának

Az átmeneti rendelkezések előírják a kereskedelmi és iparkamarák, valamint a kézműves kamarák 2000. március 31. napjával való egyesülését, rendelkeznek a jogutódlás kérdéseiről, kötelező jelleggel előírják - az új szabályoknak megfelelően 2000. október 31. napjáig a soron kívüli kamarai választások lebonyolítását, valamint az


__


__________________________________________________________________________________

új kamarai rendszerre történő áttérésig a vagyon megőrzésének és a közfeladatok ellátásának kötelezettségét. I. Fejezet BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 1. § E törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdálkodó szervezetekre, a gazdasági kamarákra, valamint - az érdekképviseleti jogok gyakorlása tekintetében - a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekre terjed ki. Az 1. § meghatározza a törvény hatályát, amely értelemszerűen a gazdasági kamarákra és a Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező gazdálkodó szervezetekre, továbbá az érdekképviseleti jogok tekintetében az érdekképviseleti szervezetekre terjed ki. A hatály ilyen módon történő megfogalmazása nem érinti tehát az érdekképviseleti szervezeteknek az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényben rögzített jogállását, nem vonatkozik e szervezetek alapítására, megszűnésére, gazdálkodására vagy felügyeletére, a törvény kizárólag az érdekképviseleti jogok gyakorlását biztosítja. 2. § E törvény alkalmazásában a) gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az egyéni cég, az egyesülés, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a lakásszövetkezet kivételével a szövetkezet, az egyéni vállalkozó, továbbá az agrár- és vidékfejlesztési támogatásra jogosult mezőgazdasági termelő; A törvény személyi hatálya a gazdasági tevékenység folytatására létrehozott gazdálkodó szervezetekre terjed ki. A gazdálkodó szervezet fogalmát ugyanakkor a törvény a Ptk. 685. §-ának c) pontjában foglaltaktól eltérően állapítja meg, ugyanis nem tartoznak a törvény a hatálya a lakásszövetkezetek és a vízgazdálkodási társulatok, viszont új elemként jelennek meg azok a mezőgazdasági termelők, amelyek agrár- és vidékfejlesztési támogatásra jogosultak. b) gazdasági kamara tagja: az a gazdálkodó szervezet, amely a tagsággal járó jogokat és kötelezettségeket önkéntesen vállalja, a gazdasági kamarába tagként felvették és a tagokról vezetett nyilvántartásba bejegyezték; c) kézműipari tevékenység: az a tevékenység, amely a gazdálkodó szervezet vagyonának, forgalmának mértékét, üzemméretét, alkalmazottainak számát és 89 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

szakképesítését, a termelő, a kereskedelmi, illetve a szolgáltató tevékenység jellegét, a gazdálkodó szervezet tagjának a munka végzésében való személyes közreműködését figyelembe véve a kézműipari szakmák jegyzékébe került felvételre, ideértve a művészi kézművességet is; d) mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység: a mezőgazdasági, erdőgazdasági, halászati és vadászati tevékenység, ideértve az ezekhez közvetlenül kapcsolódó feldolgozó, kereskedelmi, illetve szolgáltató tevékenységet, továbbá a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek által létrehozott, a termékek piacra jutását segítő szervezetek tevékenységét is; A mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenység fogalmát a törvény úgy pontosítja, hogy a mezőgazdasági gazdálkodó szervezetek által létrehozott, a termékek piacra jutását segítő szervezetek tevékenységét is e fogalmi körbe sorolja. e) országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet: az egyesülési jogról szóló törvény alapján gazdasági érdek-képviseleti célra létrehozott az a társadalmi szervezet, illetve ezek szövetsége, amelynek legalább 10 megyére (fővárosra) kiterjedően van tagsága; f) képviseletre jogosult természetes személy: az egyéni vállalkozó, a gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja, továbbá az egyéni vállalkozó alkalmazottja és segítő családtagja; A képviseletre jogosult természetes személy fogalma a gyakorlati igényeknek megfelelően kiegészül az egyéni vállalkozóval, valamint alkalmazottjával és segítő családtagjával. g) gazdasági kamara: a területi gazdasági kamara és az országos gazdasági kamara; h) területi gazdasági kamara: a megyei (fővárosi) és a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városi kamara.


__


__________________________________________________________________________________

II. Fejezet A GAZDASÁGI KAMARÁK A gazdasági kamarák általános szabályai 3. § (1) A gazdasági kamarák köztestületek (Ptk. 65. §), amelyeket e törvény alapján, választással a gazdálkodó szervezetek hoznak létre. A gazdasági kamarák - külön törvény rendelkezéseit figyelembe véve - jogosultak kezdeményezni kiemelten közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételüket. (2) A gazdasági kamarák feladata, hogy e törvénynek, más jogszabályoknak és alapszabályuknak megfelelően, önkormányzaton alapuló működésükkel előmozdítsák a gazdaság fejlődését és szerveződését, a piaci magatartás tisztességét, a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesülését. (3) Gazdasági kamaraként a) kereskedelmi és iparkamarákat, valamint b) agrárkamarákat kell alakítani. Másfajta gazdasági kamara nem hozható létre. A mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat az agrárkamarák, a kereskedelmi, ipari és kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetekkel kapcsolatos kamarai közfeladatokat a kereskedelmi és iparkamarák látják el. (4) A gazdasági kamarák feladatainak ellátása nem érinti az egyesülési szabadság érvényesülését, így különösen nem korlátozza a társadalmi szervezetek ahhoz való jogát, hogy tevékenységük célját - az egyesülési jogról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban - szabadon határozzák meg. BDT2007. 1717. A gazdasági kamara által 2000. október 31-ig megállapított és meg nem fizetett tagdíjköztartozás, amely adók módjára hajtható be, ezért ezen tagdíj megfizetésére irányuló kereset elbírálása nem tartozik bírósági hatáskörbe. 4. § (1) A területi gazdasági kamarák a megyékben, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban és a fővárosban működnek. (2) A megyénként, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban, illetve a fővárosban alakult gazdasági kamarák egyesülhetnek; az új kamara illetékességi területe az egyesülő kamarák illetékességi területével megegyezik. 91 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(3) A (2) bekezdés szerint létrejött gazdasági kamara szétválásával megyénként, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban, illetve a fővárosban működő gazdasági kamarák hozhatók létre. 5. § A gazdasági kamara - alapszabályának megfelelően - helyi szervezeti egységet hozhat létre. 6. § (1) Országos gazdasági kamaraként a kereskedelmi és iparkamaráknak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, az agrárkamaráknak a Magyar Agrárkamarát kell megalakítaniuk. (2) Az országos gazdasági kamarák jogosultak a Magyar Köztársaság címerének használatára. A törvény a területi elvet érvényesítve írja elő a gazdasági kamarák megyékben, a megyeszékhelyen kívüli megyei jogú városokban és a fővárosban történő megalakítását. Ugyanakkor nyitva hagyja annak a lehetőségét, hogy a területfejlesztési koncepciókkal összhangban a kamarák egyesüléssel regionális szinten szerveződhessenek meg. Értelemszerűen a törvény azt is biztosítja, hogy a több megye illetékességi területét átfogóan megalakult kamarák szétválással megyei szintre tagozódjanak. A törvény ugyan nem engedi meg ennél alacsonyabb területi szinten a kamaraalakítást, azonban nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a kamara helyi szervezeti egységet hozzon létre. 6/A. § A gazdasági kamarát a székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bíróság veszi nyilvántartásba a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásba vételére irányadó rendelkezések szerint. A törvény eddig nem rendelkezett a gazdasági kamarák nyilvántartásba vételének szabályairól. E körben a bíróságok azt a gyakorlatot folytatták, hogy analóg módon alkalmazták a társadalmi szervezetekre vonatkozó eljárási szabályokat. Ezért a törvény - a bírósági gyakorlat figyelembe vételével - a kamarák nyilvántartásba vételére a társadalmi szervezetek nyilvántartásba vételének szabályait rendeli alkalmazni. A területi gazdasági kamara megszűnése 7. § (1) Megszűnik a gazdasági kamara, ha a) más gazdasági kamarával egyesül; b) ha kettő vagy több gazdasági kamarára válik szét, c) tagjainak száma az alapszabályban meghatározott legkisebb létszám alá csökken. Az alapszabály a legkisebb létszámot 10 főnél kisebb létszámban nem határozhatja meg, 92 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

d) a bíróság a 28. § (3) bekezdésének d) pontja alapján feloszlatja. (2) Az egyesüléssel létrejövő gazdasági kamara az egyesülő kamarák általános jogutódja. (3) A szétválásról hozott döntésben rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. A gazdasági kamara jogai és kötelességei a vagyonmegosztás arányában a szétváló kamarákra, mint jogutódokra szállnak. A jogelőd kamara vagyonmegosztáskor nem ismert esetleges tartózásaiért, illetve valamely jogutód kamara által átvállalt, de be nem hajtható tartozásokért a jogutód kamarák öt évig egyetemlegesen felelnek. (4) Ha a gazdasági kamara az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, a gazdasági kamara általános jogutódja az azonos fajtájú országos gazdasági kamara, amely - szükség szerint más gazdasági kamara kijelölésével - gondoskodik a kamarai közfeladatok folyamatos ellátásáról. A területi gazdasági kamarák tagsága 8. § (1) A gazdálkodó szervezet kamarai tagsága - kérelmére - a tagokról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. A bejegyzés kizárólag az (5) bekezdésben meghatározott okból tagadható meg. (2) A gazdasági kamara tagjának joga, hogy a képviseletre jogosult természetes személy útján a) küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) válasszák; b) a kamarában tisztséget viseljen; c) küldöttként részt vegyen az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésén és a képviseletében eljáró természetes személy a kamarai tagok közül megválassza az országos gazdasági kamara testületi szerveit, elnökét és tisztségviselőit. (3) A gazdasági kamara tagjának kötelezettsége, hogy a) megfizesse a tagdíjat; b) megtartsa az alapszabályban és más kamarai önkormányzati szabályzatokban a tagokra előírt egyéb rendelkezéseket. (4) Megszűnik a gazdasági kamarai tagság, ha a) a gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik, illetve az egyéni vállalkozási tevékenység megszűnik, b) a gazdálkodó szervezet a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal a tagsági viszonyt kilépéssel megszünteti, 93 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

c) a tagsággal együtt járó kötelezettségek ismételt vagy súlyos megsértése miatt a tagot a gazdasági kamara tagjai sorából kizárja, és törlik a tagokról vezetett nyilvántartásból. (5) Nem lehet a gazdasági kamara tagja a kizárásról rendelkező határozat, illetve bírósági felülvizsgálat esetén az ítélet jogerőre emelkedésétől számított egy évig az a gazdálkodó szervezet, amelynek tagsága a (4) bekezdés c) pontjában meghatározott okból szűnt meg. A törvény a hatályos törvény rendelkezéseitől eltérően a gazdasági kamarák tagsági jogviszonyát illetően alapvetően új elvi alapra helyezkedik. Ennek lényege, hogy a kamarai tagság önkéntes, azonban kizárólag a gazdasági kamara tagjának joga, hogy a képviseletében eljáró természetes személyt küldöttnek, testületi szerv tagjának válasszák. Ezzel szemben áll az önkéntes tag tagdíjfizetési kötelezettsége. Az aktív és passzív választójog szétválasztása ugyanakkor nem érinti a kamarák köztestületi jellegét, hiszen a gazdálkodó szervezetek teljes reprezentativitása azáltal biztosított, hogy a kamarai választásokon minden gazdálkodó szervezet választójoggal rendelkezik. Ennek megfelelően e megoldás a létrehozott kamarák legitimációját is garantálja. III. Fejezet A GAZDASÁGI KAMARÁK FELADATAI A területi gazdasági kamarák feladatai a gazdaság fejlesztésével kapcsolatban 9. § A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben a) előmozdítják a gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlődését, ennek érdekében felhasználják bevételeiknek az alapszabályukban meghatározott és külön kezelt - e célra fordítható - részét; b) elősegítik a gazdaság fejlődésére jelentős hatást gyakorló, nemzetgazdasági szinten hatékony, a közvetlen vállalkozói érdekeltséget meghaladó célok megvalósulását, ennek érdekében részt vesznek az átfogó gazdaságfejlesztési, gazdaságstratégiai döntések előkészítésében, és együttműködnek az állami és a helyi önkormányzati szervekkel, illetve a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel;


__


__________________________________________________________________________________

c) tájékoztatást adnak a gazdasággal összefüggő magyar és külföldi jogszabályokról, valamint a gazdálkodó szervezetek tevékenységét érintő gazdaságpolitikai döntésekről és intézkedésekről, előmozdítják a gazdasági együttműködés fejlődését; d) közreműködnek a területfejlesztési koncepciók és programok gazdaságfejlesztési munkarészeinek kidolgozásában és végrehajtásában; e) az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve ellátják a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott feladataikat, szervezik és végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást. A törvény alapján lehetővé válik, hogy a gazdasági kamarák közfeladatai a gazdaságfejlesztés, vállalkozásfejlesztési és gazdaságstratégiai döntések előkészítésében való részvétellel, az európai csatlakozásból eredő, a vállalkozásokat, ezen belül a kis- és középvállalkozásokat és az egyes szakmákat érintő európai uniós felkészítési, tájékoztatási, információs, képzési, továbbképzési feladatokkal (kivéve azokat a területeket, amelyeken a kamarák ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek), valamint a tisztességtelen piaci magatartás elleni és fogyasztóvédelmi közreműködői feladatokkal bővüljenek. Ezek részeként a törvény szerint a kamarák feladatai bővülhetnek a szakképzésben, a szabványosítási, minőségügyi, iparjogvédelmi ügyekben való közreműködéssel, a kis- és középvállalkozások integrációs felkészítésében, valamint a gazdasági, műszaki, környezetvédelmi és jogi információk gyűjtésében és rendelkezésre bocsátásában. 9/A. § (1) A törvény a gazdasági kamarák számára - a gazdaság fejlesztésével összefüggésben - biztosítja a lehetőséget, hogy a) a külgazdaság feltételrendszerének javítása érdekében közreműködjenek a kereskedelemfejlesztéssel, a külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkában, a gazdálkodó szervezetek ez irányú tevékenységét összehangolják, ennek keretében vásárokat, kiállításokat, konferenciákat és más rendezvényeket szervezzenek; b) közreműködjenek az európai uniós csatlakozásból, illetve tagságból eredő, a gazdálkodó szervezeteket és az egyes szakmákat érintő tájékoztatási és képzési feladatok ellátásában - kivéve azokat a képzési területeket, ahol a kamarák ellenőrzési jogkörrel rendelkeznek - ennek részeként pályázati módszertani útmutatót állítsanak össze, tájékoztatást adjanak az európai uniós pályázati lehetőségekről és feltételekről


__


__________________________________________________________________________________

és az egyes szakmákat érintő közösségi jogszabályokról, a közösségi intézmények egyéb aktusairól és az Európai Bizottság döntéseiről; c) előmozdítsák a gazdálkodó szervezeteknek a szabványosítással, minőségüggyel és az iparjogvédelemmel összefüggő tevékenységét, ezekhez módszertani segítséget nyújtsanak és támogassák e területeken a képzést és a továbbképzést; d) a gazdálkodó szervezetek döntéseinek megalapozottsága érdekében hazai, európai uniós és nemzetközi gazdasági, műszaki, környezetvédelmi és jogi információkat gyűjtsenek, rendszerezzenek és bocsássanak a gazdálkodó szervezetek rendelkezésére. (2) A gazdasági kamarák - külön törvények rendelkezései szerint - részt vesznek az (1) bekezdésben, valamint a 9. §-ban meghatározott feladataikkal összefüggő célokat szolgáló elkülönített állami pénzalapok és költségvetési előirányzatok felhasználására vonatkozó döntések előkészítésében, továbbá az agrárkamarák közreműködnek az agrár-szaktanácsadás szervezésében és az ehhez kapcsolódó, pályázati úton elnyerhető támogatások lebonyolításában, továbbá a területi agrárkamarák értékelik a velük szerződéses kapcsolatban lévő szaktanácsadók munkáját és az értékelésről adatokat, valamint évenként egy alkalommal összefoglaló jelentést szolgáltatnak az agrárpolitikáért felelős miniszter részére. (3) Az agrárkamarák - az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakon túlmenően közfeladatként az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokkal összefüggésben a gazdálkodó szervezetek részére tanácsadást végeznek. A tanácsadás - ha a gazdálkodó szervezet igényli - kiterjedhet a pályázat elkészítésére is. A területi gazdasági kamarák feladatai az üzleti forgalom biztonságával kapcsolatban 10. § (1) A gazdasági kamarák az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében a) árukra vonatkozó származási igazolásokat, bizonyítványokat és kereskedelmi forgalomban szükséges más okmányokat állítanak ki, illetve hitelesítenek; b) összeállítják és közreadják a kereskedelmi szokványokat; c) a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek bevonásával kidolgozzák a valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes, a tisztességes piaci magatartásra és tisztességes kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó etikai szabályokat, figyelemmel kísérik e szabályok, valamint a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben, illetve a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezések érvényesülését, a kamarai etikai 96 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

szabályok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, a tisztességtelen verseny vagy a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályokba ütköző magatartás esetén pedig kezdeményezhetik a hatáskörrel rendelkező szervnél a szükséges intézkedés megtételét. Etikai vétség esetén a gazdasági kamarák a nem kamarai tagok felé jelzéssel és figyelemfelhívással élhetnek; d) az iparjogvédelmi és a szerzői jogok megsértése esetén a kamarai tag gazdálkodó szervezeteket határozatban figyelmeztetik, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánossága hozzák; e) határozatban figyelmeztetik a fogyasztók érdekeivel ellentétes gazdasági tevékenységet folytató és ezzel a gazdálkodó szervezetek széles körének jó hírnevét sértő vagy veszélyeztető kamarai tag gazdálkodó szervezeteket, és - az etikai szabályzatban meghatározott esetekben és módon - a figyelmeztetést nyilvánosságra hozzák, súlyosabb vagy ismétlődő esetben kezdeményezhetik a tevékenység gyakorlásának meghatározott időre történő felfüggesztéséhez szükséges intézkedések meghozatalát; ha a gazdálkodó szervezet gazdasági tevékenysége a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt is okoz, pert indíthatnak a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt; f) együttműködnek a fogyasztóvédelmi hatósággal és a Gazdasági Versenyhivatallal, amelyek az általuk hozott jogerős határozatokat az illetékes gazdasági kamarákkal közlik; g) minősítő és ellenőrzési rendszereket működtetnek; h) a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) alapján törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhetnek, illetve az adóhatóságnál az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését kezdeményezhetik; i) működtetik a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény alapján működő békéltető testületeket; j) közreműködnek a gazdálkodó szervezetek nemzetközi gazdasági kapcsolataival összefüggő minőségvédelmi és szállítmányozási kárügyek intézésében. (2) Ha a bíróság vagy a Gazdasági Versenyhivatal jogerős határozatával megállapította a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben meghatározott, a tisztességtelen verseny tilalmára vonatkozó rendelkezések megsértését, a gazdasági 97 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

kamara a bíróság, illetve a Gazdasági Versenyhivatal határozatát nyilvánosságra hozhatja. (3) A gazdasági kamarák (1) bekezdés h) pontja szerinti kezdeményezése alapján a cégbíróság, illetve a jegyző köteles a megfelelő eljárást lefolytatni és annak eredményéről a kamarát is írásban tájékoztatni. A törvény szerint a kamarák közfeladataikat valamennyi gazdálkodó szervezet vonatkozásában ellátják, ugyanakkor az 1999. évi CXXI. törvény szerint ez alól kivételt képeznek a kamarák által kidolgozott etikai szabályzatok, amelyek csak az önkéntes kamarai tagok tekintetében érvényesülnek. Ennek megfelelően 1999 óta az etikai szabályzatok alkalmazhatósága rendkívüli módon leszűkült. Mindazonáltal az üzleti forgalom biztonságának és a széles értelemben vett fogyasztóvédelemnek az erősítése olyan hagyományos kamarai feladat, amelynek erősítése aligha vitatható. Emellett jelentős társadalmi igény is mutatkozik aziránt, hogy a gazdasági kamarák valamennyi gazdálkodó szervezetre általánosan érvényes etikai normákat dolgozzanak ki azzal azonban, hogy az etikai szabályzatban megállapított jogkövetkezmények a nem tagokkal szemben nem érvényesíthetők. A törvény e szempontokat figyelembe véve az etikai szabályzatok alkalmazási körét valamennyi gazdálkodó szervezetre kiterjeszti. A törvény az üzleti forgalom biztonságának és a piaci magatartás tisztességének megteremtése, megőrzése, illetve fokozása érdekében kibővíti a kamarák kompetenciáját azzal, hogy eljárást kezdeményezhetnek a jegyzőnél az egyéni vállalkozói igazolvány visszavonása érdekében is. A jegyző köteles az eljárást lefolytatni és annak eredményéről a javaslattevő kamarát is tájékoztatni. A törvény emellett egyértelművé teszi, hogy a kamarák a békéltető testületeket közfeladatként működtetik. A gazdaság általános érdekeinek érvényesítése 11. § (1) A gazdasági kamarák a gazdasági tevékenységet folytatók általános, együttes érdekeinek érvényesítése céljából a) javaslatok, vélemények, tájékoztatások adásával előmozdítják a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályoknak, kormányzati és helyi önkormányzati programoknak, intézkedéseknek a gazdaság fejlődéséhez, szervezettségéhez, az üzleti forgalom biztonságához és a piaci magatartás tisztességéhez fűződő közérdekkel összhangban történő kidolgozását;


__


__________________________________________________________________________________

b) az a) pontban említett javaslatok, vélemények, tájékoztatások megalapozottsága érdekében - a statisztikai törvény rendelkezéseinek megfelelően - adatokat gyűjtenek és az adatok alapján a gazdasági folyamatokról elemzéseket készítenek és hoznak nyilvánosságra. (2) A gazdasági kamarák az (1) bekezdésben meghatározott feladataik ellátása során kezdeményezik a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását vagy hatályon kívül helyezését, illetve az ilyen körülmények megváltoztatásához szükséges jogszabályok, intézkedések meghozatalát. (3) A gazdálkodó szervezetek széles körét érintő jogszabályok, szabályozási koncepciók tárgyában a miniszterelnök által kijelölt miniszterek és az országos gazdasági kamarák évente legalább kétszer szakmai konzultációt tartanak. (4) A kamarai közfeladatok ellátása, valamint a 31. § (1) bekezdés szerinti névjegyzék vezetése érdekében a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálat, illetve az egyéni vállalkozóik nyilvántartását vezető szerv - a hálózat használatával kapcsolatos kiadások megtérítése mellett - elektronikus úton hozzáférést biztosít az országos kamarák számára a Ctv.-ben, illetve az egyéni vállalkozásról szóló törvényben meghatározott nyilvános adatokhoz. (5) A kamarai közfeladatok ellátásához, valamint az (1) bekezdés b) pont szerinti elemzések elkészítéséhez a gazdasági kamarák jogosultak a gazdálkodó szervezetekről vezetett hatósági nyilvántartások nyilvános adataihoz való hozzáférésre, az adatszolgáltatással kapcsolatban felmerült költségek megtérítése mellett. Az országos kamarák feladatai 12. § (1) Az országos gazdasági kamara látja el a következő feladatokat: a) véleményezi a gazdasági tárgyú előterjesztések és jogszabályok tervezeteit; b) kapcsolatot tart a külföldi gazdasági kamarák országos szervezeteivel és gazdasági jellegű nemzetközi szervezetekkel; c) összehangolja a gazdasági kamarák külföldön végzett vagy külföldre irányuló, továbbá a külföldiek számára belföldön végzett gazdasági tájékoztató és propagandamunkáját; d) megszervezi a magyar gazdasági napokat; e) kialakítja a gazdasági kamaráknál vezetett nyilvántartások egységes rendszerét;


__


__________________________________________________________________________________

f) kidolgozza a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat tartalmazó etikai szabályzatot; g) külön törvények rendelkezései szerint részt vesz az országosan működtetett tanácsok és testületek munkájában; h) megállapítja a közfeladatok ellátásához nyújtott költségvetési támogatás területi gazdasági kamarák közötti elosztásának elveit; i) kidolgozza a kamarák részére átadott közfeladatok egységes eljárás keretében történő ellátásához szükséges önkormányzati szabályzatot; j) (2) Az országos kamarák Állandó Választottbíróságot működtethetnek. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara biztosítja a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság működési feltételeit, megválasztja és visszahívja a választottbírókat. (3) Az országos kamara alapszabálya az országos kamara számára további feladatokat állapíthat meg. (4) Az agrárkamarák, valamint a Magyar Agrárkamara egyes közösségi, illetve nemzeti hatáskörben nyújtott mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, halászati támogatások igénybevételi jogosultságát, valamint az ezekkel összefüggő vagyoni értékű jogokat érintő, a jogosultak közötti egyezségkötés elősegítése érdekében Egyezségi Tanácsokat működtethetnek. Az Egyezségi Tanácsok előtti eljárás az érintettek kérelme alapján indul. Az Egyezségi Tanács működési rendjét, eljárásának szabályait, a díjfizetés rendjét a Magyar Agrárkamara állapítja meg. 13. § (1) A gazdasági kamarák - ideértve az országos kamarákat is - a 9-12. §-okban foglalt közfeladatokat - a 10. § (1) bekezdésének c)-e) pontjaiban foglalt eltérések figyelembevételével - minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában ellátják. (2) Az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek a 9-10. §-okban és a 12. §-ban foglalt közfeladatok ellátásában együttműködnek a gazdasági kamarákkal. 14. § A gazdasági kamarák szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthatnak el. A gazdasági kamarák feladatait a III. fejezet funkcionális alapon, az egyes nagy feladatcsoportok szerint részletezi. E körben a törvény meghatározza a gazdasági kamarák feladatait a gazdaság fejlesztésével, az üzleti forgalom biztonságával, a gazdasági tevékenységgel összefüggő közigazgatási feladatokkal, valamint a gazdaság általános érdekeinek érvényesítésével kapcsolatban. 100 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

A gazdaság fejlesztésével összefüggő feladatok a kamarák hagyományos funkcióit jelentik. A gazdasági tevékenység infrastruktúrájának fejlesztése, a külgazdaság feltételrendszerének javítása, az ezzel összefüggő kereskedelemfejlesztési és tájékoztató tevékenység, vásárok és kiállítások szervezése, továbbá a gazdálkodó szervezeteknek adott tájékoztatás és egyéb szolgáltatások nyújtása mind olyan feladat, amelyet a gazdasági kamarák hagyományosan ellátnak. A gazdasági kamarák funkciói közül rendkívül fontos az üzleti forgalom biztonsága, a piaci magatartás tisztessége feletti őrködés. A hagyományos, nemzetközileg széles körben elfogadott gazdasági kamarai feladatok közé tartozik a származási igazolások, bizonyítványok és a kereskedelmi forgalomban szükséges okmányok kiállítása és hitelesítése, a kereskedelmi szokványok összeállítása és közreadása, a tisztességtelen piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályok kidolgozása és érvényesítésük figyelemmel kísérése. A gazdasági kamaráknak a gazdaság általános, együttes érdekének érvényesítésével kapcsolatos feladatok vonatkozásában a törvény kiemeli azokat a legfontosabb értékeket, amelyek megóvására a gazdasági kamarák érdekképviseleti szerepkörben hivatottak: így a kamarák elősegítik a vállalkozás jogának és a gazdasági verseny szabadságának érvényesülését, kezdeményezik a piacgazdaság működését akadályozó vagy korlátozó jogszabályok, intézkedések módosítását, vagy hatályon kívül helyezését, illetve az ilyen körülmények megváltoztatásához szükséges jogszabályok, intézkedések meghozatalát. A törvény rendelkezik a gazdasági kamarák feladatainak a területi és az országos kamara közötti megosztásáról is. Egyrészt megállapít olyan feladatokat, amelyeket az országos gazdasági kamarának kell ellátnia, másrészt lehetővé teszi, hogy a területi kamarák bizonyos kamarai feladatok ellátását az országos gazdasági kamarára bízzák. Minden egyéb feladat ellátására a területi kamarák hivatottak. E körben fontos kiemelni, hogy a törvény a nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró állandó választottbíróságot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellé telepíti. Új elem a korábbi szabályozáshoz képest, hogy az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetek a 9-10. §-okban és a 13. §-ban foglalt kötelező közfeladatok ellátásában együttműködnek a gazdasági kamarákkal. A törvény kifejezetten hangsúlyozza, hogy a törvényben meghatározott közfeladatok ellátása minden gazdálkodó szervezet vonatkozásában kötelező, ugyanakkor a kamarák ágazati, szakmai, munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletet nem láthatnak el. 101 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

IV. Fejezet A GAZDASÁGI KAMARA SZERVEZETE Az önkormányzati jogok gyakorlása 15. § A gazdasági kamarák önkormányzati alapszabályuknak megfelelően gyakorolják.

jogaikat

e

törvénynek

és

az

A gazdasági kamara alapszabálya 16. § (1) A gazdasági kamara alapszabályában - e törvény keretei között - meg kell határozni a) a kamara nevét és székhelyét, b) a kamara szervezetére, szerveinek működésére és tisztségviselőire vonatkozó főbb szabályokat; c) a tagozatok, az osztályok, illetve helyi és egyéb szervek, szervezeti egységek létesítése esetén azok feladatkörét, a kamara más szervezeteihez való kapcsolódásának és működésének rendjét; d) az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel való együttműködés módját és részletes szabályait; e) az e törvényben meghatározottakon túl a tagok legkisebb számát, jogait és kötelezettségeit, a tagfelvétel módját és részletes szabályait; f) a választási névjegyzék és a tagjegyzék vezetésének részletes szabályait, g) a kamarai tagdíj mértékét, számításának és fizetésének módját, h) a küldöttválasztás részletes szabályait; i) az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésébe történő delegálás részletes szabályait; j) a kamarai osztályok számát és fajtáit, küldöttgyűléseik összehívásának módját és határozathozataluk rendjét, valamint gazdasági súlyuk megállapításának módját, k) a küldöttgyűlés küldötteinek, az elnökség, az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak számát; l) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagja és más választott tisztségviselő megválasztásának és visszahívásának módját; m) a küldöttgyűlés kötelező összehívásának eseteit, rendszerességét, módját, 102 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

n) az e törvényben meghatározottakon túl a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt ügyek meghatározását; o) az elnökség összehívására, működésére, határozatának meghozatalára vonatkozó szabályokat; p) az e törvényben meghatározottakon túl a kétharmados vagy ennél nagyobb arányú többséget igénylő ügyek meghatározását; q) az elnök (alelnökök) jogkörét, illetve az ügyek meghatározott csoportjaira nézve képviseleti jogköre átruházásának szabályait; r) a kamara éves költségvetésének és a beszámoló (mérleg) elfogadásának rendjét; s) az e törvényben meghatározottakon összeférhetetlenségének eseteit.

túl

a

kamarai

tisztségviselők

A területi gazdasági kamara küldöttgyűlése 17. § (1) A gazdasági kamara legfőbb szerve a kamarai tagokból - a választási névjegyzékbe felvett - gazdálkodó szervezetek által választott küldöttgyűlés. (2) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik a) a gazdasági kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatának megalkotása és módosítása; b) a kamara éves költségvetésének meghatározása és az éves beszámoló (mérleg) elfogadásáról való döntés; c) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és etikai bizottság tagjainak, a testületek póttagjainak a megválasztása és visszahívása, e tisztségviselők díjazásának megállapítása; d) a más kamarával való egyesülésről, illetve a szétválásról való döntés; e) az alapszabályban a küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalt más ügy. 18. § (1) A küldöttgyűlést az alapszabályban meghatározott időközönként, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A küldöttgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt legalább a küldöttek egyötöde - az ok és a cél megjelölésével - írásban kéri. (2) A küldöttgyűlést - ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik - a kamara elnöke hívja össze. (3) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek több mint a fele jelen van. Ha a küldöttgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt küldöttgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlevő küldöttek számától függetlenül határozatképes. A küldöttgyűlés határozatait egyszerű többséggel hozza meg. 103 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(4) A jelenlévő küldöttek legalább kétharmados többséggel hozott határozata szükséges a) az alapszabály és más önkormányzati szabályzat elfogadásához és módosításához; b) a kamarának más kamarával való egyesüléséhez, illetve szétválásához; c) a tagozati autonómiát érintő döntésekhez; d) az alapszabályban meghatározott más ügyben való döntéshez. (5) Az alapszabály az ügyek meghatározott körére nézve a (4) bekezdésben foglalt aránynál szigorúbb szavazati arányt is meghatározhat. Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlése 19. § (1) Az országos gazdasági kamara legfőbb szerve a gazdasági kamarák küldötteiből delegált küldöttgyűlés. (2) Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozik: a) az országos gazdasági kamara alapszabályának, más önkormányzati szabályzatának és az etikai szabályzatnak megalkotása és módosítása; b) a tagdíjra vonatkozó általános szabályok megállapítása, a gazdasági kamarák pénzügyi forrásaiból az országos gazdasági kamaráknak járó rész meghatározása; c) a kamara elnökének (alelnökeinek), az elnökség, valamint az ellenőrző és az etikai bizottság tagjainak a megválasztása és visszahívása; d) az adatszolgáltatási kötelezettséggel járó statisztikai adatgyűjtés kezdeményezése az adatgyűjtés tárgya szerint illetékes szervnél; e) az Állandó Választottbíróság választottbíróinak megválasztása és visszahívása; f) a gazdasági kamarák által az országos gazdasági kamara kizárólagos hatáskörébe utalt egyéb feladat. (3) Az országos gazdasági kamara küldöttgyűlésének döntéshozatali rendjére a 18. § rendelkezései az irányadók. Az elnökség 20. § (1) Az elnökség feladata a küldöttgyűlések közötti időszakban, a küldöttgyűlés határozatainek megfelelően a gazdasági kamara működésének irányítása. Az elnökség testületi szerv. (2) Az elnök


__


__________________________________________________________________________________

21. § (1) A gazdasági kamarát az elnök önállóan képviseli. Jogkörét az alapszabályban meghatározott módon, valamint esetenként és az ügyek meghatározott csoportjaira nézve az alelnökre, főtitkárra, titkárra írásban átruházhatja. (2) A gazdasági kamarák alelnökeinek számát a kamara alapszabálya állapítja meg. (3) Az alapszabály az alelnököket felhatalmazhatja a gazdasági kamara általános vagy meghatározott ügyekben történő képviseletére. Az ellenőrző bizottság 22. § (1) A küldöttgyűlés legalább háromtagú ellenőrző bizottságot választ. Az ellenőrző bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja. (2) Az ellenőrző bizottság vizsgálja, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfelel-e a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak. Az ellenőrző bizottság vizsgálja a gazdálkodás célszerűségét is. (3) Az ellenőrző bizottság a kamara tisztségviselőitől és ügyintéző szervezetétől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. (4) Az ellenőrző bizottság köteles a kamara gazdálkodását legalább évenként független könyvvizsgálóval megvizsgáltatni. (5) A küldöttgyűlés a gazdasági kamara éves költségvetéséről és az éves beszámolóról (mérlegről) csak az ellenőrző bizottság véleményének ismeretében dönthet. (6) Az ellenőrző bizottság tevékenységéről a küldöttgyűlésnek számol be, tagjai részére feladataik ellátása körében utasítás nem adható. 23. § (1) Az ellenőrző bizottság felhívja az elnökséget a szükséges intézkedések megtételére annak érdekében, hogy a gazdasági kamara tevékenysége, gazdálkodása megfeleljen a jogszabályoknak, a kamara alapszabályának és más önkormányzati szabályzatainak, továbbá a gazdálkodási célszerűségnek is. (2) Ha az elnökség nem tesz eleget a felhívásnak, az ellenőrző bizottság kezdeményezi a küldöttgyűlés összehívását. (3) Az ellenőrző bizottság elnöke összehívja a küldöttgyűlést, ha az elnök nem tesz eleget erre vonatkozó kötelességének. Az etikai bizottság 24. § (1) Az etikai bizottság látja el - az etikai szabályok megállapítása kivételével - a 10. § (1) bekezdésének c)-f) pontjaiban meghatározott gazdasági kamarai feladatokat. A 105 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

gazdasági kamara tisztségviselői az etikai bizottság tevékenységében - szükség szerint közreműködnek. Az etikai bizottság testületi szerv, amely elnökét tagjai közül maga választja. (2) Az etikai bizottság elnöke a bizottság feladatkörében képviseli a gazdasági kamarát. E jogkörét esetenként vagy az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a bizottság tagjaira írásban átruházhatja. A titkár és a kamara ügyintéző szervezete. 25. § (1) A titkár, illetve a főtitkár a gazdasági kamara, illetve az országos gazdasági kamara ügyintéző szervezetének vezetője; a kamarával munkaviszonyban áll. Az ügyintéző szervezet vezetőjének vonatkozásában más elnevezés nem használható. (2) A titkár (főtitkár) gyakorolja a gazdasági kamara ügyintéző szervezetében dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat. (3) A titkár (főtitkár) felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével, továbbá a munkaszerződés módosításával kapcsolatos munkáltatói jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat pedig az elnök gyakorolja. Egyéb szervek, szervezeti egységek 26. § (1) A területi kereskedelmi és iparkamarán belül - e törvény rendelkezéseinek keretei között - kereskedelmi, ipari és kézműipari tagozatot, a területi agrárkamarán belül - ágazati és szakmai szempontok szerint - osztályokat kell létrehozni. A gazdasági kamara feladatainak ellátásához további szervezeti egységeket hozhat létre. Ebben az esetben meg kell állapítani a szervezeti egységek feladatkörét, továbbá a kamara más szerveivel való kapcsolódásuk rendjét. A kereskedelmi és iparkamarán belül az e törvényben meghatározottakon túlmenő tagozatok létrehozásáról - a választási időszakok megtartásának figyelembevételével - a kamara alapszabálya rendelkezhet. (2) Az agrárkamarán belül legfeljebb 12 osztály alakítható, de legalább 3 osztályt kell alakítani. A kamarai küldöttekkel, a testületi szervek tagjaival, a tisztségviselőkkel szemben támasztott követelmények és az összeférhetetlenség szabályai 27. § (1) A gazdasági kamara tisztségviselői: a) az elnök és az alelnökök; b) az ellenőrző bizottság elnöke; c) az etikai bizottság elnöke; d) a főtitkár, illetve a titkár. 106 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve a kamara elnökének (alelnökének) az választható, aki a) nagykorú; b) magyar állampolgár, a külön törvény szerinti szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy vagy olyan külföldi állampolgár, aki munkavállalási engedéllyel rendelkezik vagy Magyarországon engedély nélkül végezhet munkát; és c) olyan gazdálkodó szervezet tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, illetőleg alkalmazottja, amely tagja a kamarának; d) a tagsági jogviszonyból származó kötelezettségeinek eleget tett. e) (3) Nem választható az ellenőrző bizottság tagjának a) aki tagja az elnökségnek; b) a gazdasági kamara titkára, c) a gazdasági kamara ügyintéző szervezetében dolgozó, a kamarával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy; d) az a)-c) pontokban említett személyek közeli hozzátartozója Ptk. 685. § b) pont és élettársa. (4) Az ellenőrző bizottság tagjának - a kamara tagján kívül - megfelelő szakértelemmel rendelkező más személy is megválasztható. Az országos gazdasági kamara ellenőrző bizottsága tagjának - a gazdasági kamara küldöttén kívül - megfelelő szakértelemmel rendelkező más személy is megválasztható. (5) Nem választható küldöttnek, testületi szerv tagjának, aki a) cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll; b) a közügyek gyakorlásától eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll; c) szabadságvesztés-büntetését tölti; d) büntetőeljárásban jogerősen elrendelt intézeti kényszergyógykezelés alatt áll, továbbá e) akivel szemben más törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok áll fenn. (6) Nem viselhet tisztséget a gazdasági kamarában, aki a) az (5) bekezdés alapján nem választható küldöttnek; b) Magyarországon nem rendelkezik lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel; továbbá c) közszolgálati jogviszonyban áll. 107 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

d) Törvényességi felügyelet 28. § (1) A gazdasági kamarák felett a törvényességi felügyeletet az ügyészség - az e törvényben foglalt kivételekkel - az ügyészségre irányadó külön jogszabályok rendelkezései szerint gyakorolja. A törvényességi felügyelet nem terjed ki az állandó választottbíróságra, továbbá az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. (2) A törvényességi felügyeletet gyakorló ügyészség ellenőrzi, hogy a gazdasági kamara a) alapszabálya és más önkormányzati szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak; b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat. (3) Ha a gazdasági kamara működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság a) megsemmisíti a kamara törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el; b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a kamara küldöttgyűlését; c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén a kamarának vagy a kamara egyes szerveinek működését felfüggeszti, egyidejűleg - a törvénysértő állapot megszüntetésének időtartamára - felügyelőbiztost jelöl ki. A bíróság meghatározza a felügyelőbiztos feladatát, a törvényes állapot helyreállítására határidőt állapít meg, szükség szerint új felügyelőbiztost nevezhet ki a korábbi felügyelőbiztos felmentése mellett. A felügyelőbiztos tevékenységével okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel; d) amennyiben a törvényes működés másként nem biztosítható, a kamarát - az országos gazdasági kamara kivételével - feloszlatja. (4) A felügyelőbiztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a gazdasági kamara küldöttgyűlését. Amennyiben a bíróság az elnök vagy az elnökség működését függesztette fel, a felügyelőbiztos a halaszthatatlan ügyekben intézkedik az elnök, illetve az elnökség jogkörében.


__


__________________________________________________________________________________

(5) A bíróság az ügyészség keresete alapján megállapítja a kamara megszűnését, ha tagjainak száma az alapszabályban meghatározott legkisebb létszám alá csökken. (6) A kamara feloszlatása vagy megszűnésének megállapítása esetén a nyilvántartásból való törléséről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg. A megszűntnek nyilvánítás esetén a megszűnő kamara általános jogutódát a bíróság jelöli ki. A törvényességi szempontú felügyelet gyakorlását a törvény az ügyészség hatáskörébe telepíti. Ennek alapvető oka, hogy a törvényességi felügyelet jellegét tekintve lényegében az ügyészségről szóló törvényben szabályozott általános törvényességi felügyelettel azonos. Ezért a gazdasági kamarák törvényességi felügyeletével járó általános érvényű felügyeletet a szakirányú elkötelezettségtől mentes, kifejezetten jogi jellegű felügyeleti tevékenységre hivatott, a gazdasági kamarai rendszerhez igazodó területi tagozódású szervezet által lehet eredményesen megvalósítani. E szabályozási megoldás bevezetését támasztja alá, hogy az ügyészség a köztestületekhez hasonló társadalmi szervezetek törvényességi felügyeletét is ellátja. A törvényességi felügyeleti jogköröket az ügyészség az erre irányadó külön jogszabályok rendelkezései szerint gyakorolja, amely nem terjed ki az állandó választottbíróság tevékenységére és az olyan ügyekre, amelyekben bírósági vagy külön jogszabály szerinti államigazgatási eljárás lefolytatásának van helye. A korábbiakhoz képest a törvény úgy rendelkezik, hogyha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyészség törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva bírósághoz fordulhat a törvénysértő határozat megsemmisítése, a kamara küldöttgyűlésének összehívása, végső soron pedig a kamara feloszlatása iránt. 29. § Választási szabályok 30. § (1) A kamarai küldötteket (pótküldötteket) a választási névjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezetek a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokban, az agrárkamarákban osztályokban választják meg. A gazdálkodó szervezetek szavazati jogukat kizárólag a választási névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett személy útján gyakorolhatják. Minden gazdálkodó szervezetet a kamarai választások során egy szavazat illet meg. (2) (3) Valamennyi gazdálkodó szervezetet be kell osztani a) a kereskedelmi és iparkamarákban tagozatokba; 109 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

b) az agrárkamarákban - ágazati és szakmai szempontok szerinti - osztályokba. (4) Az egyes kamarai tagozatokba és osztályokba a (3) bekezdés szerinti beosztott gazdálkodó szervezetek az osztály és a tagozat gazdasági súlyának megfelelő számú kamarai küldöttet (pótküldöttet) választanak. Az egyes tagozatok, illetve osztályok által választott küldöttek (pótküldöttek) számát a területi gazdasági kamara alapszabálya határozza meg. 31. § (1) A gazdálkodó szervezetekről a kereskedelmi és ipari kamarán belül tagozatonként, az agrárkamarán belül osztályonként a gazdasági kamara köteles választási névjegyzéket és tagjegyzéket összeállítani és vezetni. A névjegyzék tartalmazza a gazdálkodó szervezet nyilvántartási számát, nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a kamarai választások során a gazdálkodó szervezet képviseletében szavazásra jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék tartalmazza a kamarai tag nevét, székhelyét, tevékenységi körét, a tagsági jogviszony kezdőidőpontját és a tagsági jogviszonnyal összefüggő kérdésekben a kamarai tag nevében e törvény rendelkezései szerint képviseletre jogosult személy(ek) nevét. A tagjegyzék a választási névjegyzék része. (2) (3) A kamara tagja a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti, hogy a gazdasági kamara a következő naptári év első napjától kezdődően a kereskedelmi és iparkamarán belül másik tagozatba, az agrárkamarán belül másik osztályba sorolja át. (4) A gazdálkodó szervezet a gazdasági kamaránál a naptári év utolsó napjára szóló hatállyal kérheti választási jogosultsága megszüntetését és a választási névjegyzékből való törlését, ha szavazati jogával nem kíván élni, vagy ha egyszerre folytat kereskedelmi és ipari szakmák körébe, illetve a mezőgazdasági és erdőgazdasági tevékenységek körébe tartozó tevékenységet, és a következő naptári év első napjától kezdődően másik fajta gazdasági kamarában kíván választójoggal élni. (5) 32. § (1) A gazdasági kamara - amennyiben a gazdálkodó szervezet a választási névjegyzékbe való felvételét kéri - a nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg. (2) A gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szerve a kamara választóinak és tagjainak jegyzékét a kamara székhelyén és ügyfélszolgálati irodáiban betekintésre bárki számára hozzáférhetővé teszi. (3) 110 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(4) A választási névjegyzékkel és a tagjegyzékkel kapcsolatos kifogást a közszemlére tétel időtartama alatt írásban kell a gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szervével közölni, amely az alaptalannak tartott kifogást legkésőbb a beérkezést követő 3 napon belül átteszi a megyeszékhelyen működő helyi bírósághoz, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz. (5) A bíróság a kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül, nemperes eljárásban határoz. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a választási névjegyzék vagy a tagjegyzék kiigazítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak nincs helye. (6) A bíróság a határozatát annak meghozatala napján közli a gazdasági kamara alapszabályban kijelölt testületi szervével és azzal a gazdálkodó szervezettel, amely a kifogást emelte. 33. § (1) A gazdasági kamara küldöttei, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselők négyéves időtartamra választhatók meg és újraválaszthatók. (2) A kamarai küldöttet, a testületi szervek tagját, valamint a kamara elnökét és más választott tisztségviselőt az őket megválasztó szerv visszahívhatja. Az önkéntes kamarai tagságra történő áttérés miatt a törvény a választási szabályok tekintetében lényegesen új szabályokat tartalmaz. Általános elv, hogy a köztestületi jellegre, valamint a kamarák széleskörű legitimációjának megteremtésére tekintettel minden gazdálkodó szervezet jogosult választásra, azonban kamarai küldöttnek, testületi szerv tagjának, illetve más tisztségviselőnek csak azok választhatók meg, akik vállalják az önkéntes tagsággal járó kötelezettségeket. A törvény a korábbi gyakorlati tapasztalatokból kiindulva egyértelművé teszi, hogy a kamarai választásokon minden gazdálkodó szervezetet egy szavazat illet meg, amely kizárólag a választási névjegyzékben szavazásra jogosult személyként feltüntetett személy útján gyakorolható. A gazdasági kamara, amennyiben a gazdálkodó szervezet a választási névjegyzékbe való felvételét kéri, a nyilvántartásba vételt nem tagadhatja meg. Emellett a törvény értelemszerűen rendelkezik a választói névjegyzékkel, illetve a tagjegyzékkel kapcsolatos vitás kérdések rendezésének módjáról, valamint ezen listák nyilvánosságának szabályairól. A nyilvántartások naprakészen tartásának elősegítése érdekében a cégbíróság a gazdálkodó szervezet cégnyilvántartásba történő


__


__________________________________________________________________________________

bejegyzéséről, törléséről, székhelyének megváltoztatásáról értesíti az illetékes gazdasági kamarát. A választási szabályok alapelvi szintű rendelkezése, hogy a gazdálkodó szervezetek tagozatokban és osztályokban választanak, amelyeket a gazdálkodó szervezetek gazdasági súlyát alapul véve kell megalakítani. A gazdasági súly alapját képezi az egyes osztályok és tagozatok által választható kamarai küldöttek számának is azzal, hogy az egyes osztályok és tagozatok által választott küldöttek száma nem haladhatja meg a legkevesebb küldöttet választó osztály, illetve tagozat küldöttei számának másfélszeresét. A gazdasági kamara küldöttei, a testületi szervek tagjai, valamint a kamara elnöke és más választott tisztségviselők legfeljebb négy éves időtartamra választhatók meg és egy alkalommal, további négy éves időtartamra újraválaszthatók.


__


__________________________________________________________________________________

V. Fejezet A GAZDASÁGI KAMARÁK PÉNZÜGYI FORRÁSAI 34. § (1) A gazdasági kamarák a közfeladataik ellátásával, illetve működésükkel járó költségeket a következő bevételekből fedezik: a) tagdíjakból; b) a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból; c) a kamarák által alapított társaságok tevékenységéből származó bevételből; d) egyéb bevételekből, ideértve az önkéntesen felajánlott hozzájárulásokat is; e) a költségvetési törvényben megállapított támogatásból. (2) Az (1) bekezdés e) pontjában megállapított, a gazdasági kamarák közfeladatainak ellátásához kapcsolódó költségvetési támogatást azon költségvetési fejezetekben kell megtervezni, amelyekben feltüntetett költségvetési szervek feladatköréhez kapcsolódóan végzik a gazdasági kamarák közfeladataikat. (3) A költségvetési támogatás felhasználásáról a gazdasági kamarák évente beszámolnak a fejezetet irányító szervnek, amely a költségvetési támogatás felhasználását és hatékonyságát évente köteles ellenőrizni. (4) A gazdasági kamarák részére közfeladatot abban az esetben lehet átadni, ha az adott közfeladatot a kamarák más szervezeteknél költséghatékonyabban látják el. Társaság alapítása 35. § (1) A gazdasági kamara a (2) bekezdésben foglalt kivétellel üzletszerűen nyereség és vagyonszerzés céljából - termelő, kereskedelmi vagy szolgáltató tevékenységet nem folytathat, gazdasági társaságnak nem lehet tagja és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést. (2) A gazdasági kamara - gazdasági tevékenységet is igénylő közfeladatainak ellátása érdekében - gazdasági társaságot alapíthat, a gazdasági tevékenység során elért adózott eredményét azonban kizárólag csak a közfeladatok ellátására fordíthatja. (3) A gazdasági kamara olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, illetve olyan társaságban szerezhet részesedést, amelyben felelőssége vagyoni hozzájárulásának mértékét nem haladja meg. A gazdasági kamara és a (2) bekezdés szerinti társasága közfeladatai ellátását veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, hitel törlesztésére nem használhatja 113 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

fel, illetve ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti. A gazdasági kamara nonprofit szervezet, ezért a hatályos törvényi szabályozás szerint szűk kivétellel - a kamarák sem közvetlenül, sem közvetve nem lehetnek gazdasági társaság tagjai, illetve ilyet nem alapíthatnak. E megfontolás háttere az volt, hogy a kamarák a gazdaság fejlesztésére, szervezésére irányuló közfeladataik ellátása során ne váljanak tagjaik versenytársává. Ez ugyanis összeegyeztethetetlen a köztestületi minőséggel. A kamarák, mint köztestületek üzletszerű tevékenységének általános tilalma viszont ellenkezik a jogi személyek egyenjogúságának polgári jogi alapelvével. A kamarák fő törekvése természetesen nem az üzletszerű tevékenység folytatására irányul, ha azonban e tevékenység valamennyi lehetőségéből kirekednek, úgy a klasszikus kamarai szolgáltatások (pl. tájékoztató kiadványok terjesztése) egy része meghiúsulhat. Ezáltal a kamarák anyagi forrásai az állam és a vállalkozók számára egyaránt hátrányosan beszűkülnek. Emellett a köztestületi kamarák történetileg kialakult gyakorlata, hogy a kereskedelem helyi infrastrukturális létesítményeiben (pl. városrendező társaságokban, repülőterekben, kikötőkben) tulajdonnal rendelkeznek. Erre tekintettel a törvény - szűk körben - szélesíti a kamarák társaságalapítási lehetőségét. Ugyanakkor a gazdálkodás szigorú garanciáinak megteremtése érdekében a törvény előírja, hogy a kamara olyan gazdasági társaságnak nem lehet tagja, illetve olyan társaságban nem szerezhet részesedést, amelyben felelőssége vagyoni hozzájárulásának mértékét meghaladja. Emellett a gazdasági tevékenység során elért eredményt kizárólag a közfeladatok ellátására fordíthatja, közfeladatai ellátását veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, hitel törlesztésére nem használhatja fel, illetve ideiglenesen felszabaduló szabad pénzeszközeit csak állami garanciavállalás mellett kibocsátott értékpapírba fektetheti. A gazdasági kamara önkormányzati határozatainak bírósági felülvizsgálata 36. § (1) A gazdasági kamara tagja kérheti a bíróságtól a kamara valamely testületi szerve által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik. Az országos gazdasági kamara testületi szerve által hozott jogsértő határozattal szemben a felülvizsgálat kezdeményezésnek joga a gazdasági kamarát illeti meg. 114 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(2) Perindítás előtt a gazdasági kamara tagja, illetve a gazdasági kamara köteles a jogsértést a jogsértő határozatról történt tudomásszerzéstől számított harminc napon, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított hat hónapon belül az ellenőrző bizottságnak bejelenteni. Ez utóbbi határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. (3) Az ellenőrző bizottság a bejelentést követő harminc napon belül köteles írásban állást foglalni. (4) A pert a gazdasági kamara tagjának a gazdasági kamara ellen, illetve a gazdasági kamarának az országos kamara ellen az ellenőrző bizottság állásfoglalásától, vagy a (3) bekezdés szerinti határidő eredménytelen elteltétől számított harminc napon belül kell megindítania. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti. (5) A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait kell alkalmazni. A törvényességi felügyelet nem teszi feleslegessé a tagok, illetve a kamarai választók által gyakorolt ellenőrzést, ezért a törvény rendelkezik a gazdasági kamarák önkormányzati határozatainak bírósági felülvizsgálatáról is. E körben ki kell emelni, hogy a bírósági felülvizsgálat mellett módot ad a vitáknak a kamarán belül történő rendezésére, kiemelve az egyeztetés és az ellenőrző bizottságoknak a viták elrendezésében való aktív közreműködési lehetőségét. Ugyanakkor az ellenőrző bizottsági eljárás, az egyeztetés igénybe vételének lehetősége nem jelenti a bírósághoz való fordulás jogának korlátozását. VI. Fejezet A GAZDASÁGI ÉRDEK-KÉPVISELETI JOGOK GYAKORLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK Véleménykérés a gazdasági tárgyú előterjesztésekről 37. § (1) A gazdálkodó szervezetekre, az általuk folytatott gazdasági tevékenységre vonatkozó - jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló vagy egyéb jelentős - előterjesztésnek (a továbbiakban: gazdasági előterjesztés) a Kormányhoz történő beterjesztése előtt meg kell kérni az országos gazdasági kamarák és az érdekelt országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetek véleményét. 115 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a Kormánynak az előterjesztést benyújtó tagja, illetve ha az előterjesztést más erre jogosult szerv vagy személy nyújtja be, ez utóbbi gondoskodik. (3) Ha a gazdasági előterjesztésről való döntés miniszter hatáskörébe tartozik, alkalmazni kell a Kormányhoz benyújtott gazdasági előterjesztésekre vonatkozó szabályokat. (4) Gazdasági előterjesztésnek a helyi önkormányzat képviselő-testületéhez való benyújtása előtt meg kell kérni a helyi önkormányzat területén működő, érdekelt gazdasági érdek-képviseleti szervezet, valamint a gazdasági kamara véleményét. (5) Nem kell megkérni a gazdasági kamara véleményét olyan előterjsztésekről, amelyek kizárólag valamely foglalkozás gyakorlóinak az érdekeit, illetőleg a munkáltatói vagy munkavállalói érdekeket érintik. (6) A (4) bekezdésben foglaltak végrehajtásáról a polgármester, a képviselő-testület bizottságának elnöke, illetve az előterjesztés benyújtására jogosult más szerv vagy személy gondoskodik. (7) Ha a gazdasági érdek-képviseleti szervezetekből álló szövetség tart igényt véleményének megkérésére, az előterjesztő nem köteles megkérni a szövetség tagjainak véleményét. (8) Ha a gazdasági érdek-képviseleti szervezet vagy a gazdasági kamara véleménye az előterjesztő véleményétől a lényeges kérdésekben eltér, akkor az előterjesztésben a véleményeltérésről a Kormányt, a minisztert, illetve a képviselő-testületet tájékoztatni kell. A gazdasági előterjesztésre beérkezett el nem fogadott véleményekről és annak szakmai indokairól az érdekelt országos gazdasági kamarát, illetve az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetet tájékoztatni kell. VII. Fejezet AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELLENŐRZÉSI JOGKÖRE 38. § az Állami Számvevőszék - külön törvény rendelkezéseinek megfelelően rendszeresen ellenőrzi a gazdasági kamarákat. Tekintettel arra, hogy a gazdasági kamarák éves szinten több milliárd forint bevétel sorsáról hoznak döntéseket, széles körű konszenzus alakult ki abban a tekintetben, hogy a kamarák vagyongazdálkodását, az önkéntesen befizetett kamarai tagdíjak, illetve a gazdálkodó szervezetek részére előírt egyéb befizetések kezelését és 116 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

felhasználását, továbbá az önkéntes tagságú kamarai rendszerre történő áttéréssel együttjáró részbeni költségvetési finanszírozás felhasználását az Állami Számvevőszéknek kellene ellenőrizni. A törvény ennek megfelelően az ÁSZ ellenőrzési jogkörét kiterjeszti a gazdasági kamarákra is. VIII. Fejezet ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK 39. § (1) A Magyar Kézműves Kamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába, továbbá a kézműves kamarák a kereskedelmi és iparkamarákba 2000. március 31. napjával beolvadnak; a kézműves kamarák - ideértve az országos kamarát is - megszűnnek, a megszűnt kamarák általános jogutódai a kereskedelmi és iparkamarák, illetve a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. (2) A Magyar Kézműves Kamarának, illetve a területi kézműves kamaráknak a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvényben és az annak felhatalmazása alapján kibocsátott kormányrendeletekben meghatározott feladatait 2000. március 31. napjától a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a kereskedelmi és iparkamarák látják el. (3) A nemzetközi szerződésekben, továbbá a Magyar Kézműves Kamara által külföldi gazdasági (kereskedelmi) kamarákkal kötött szerződésekben a Magyar Kézműves Kamara részére megállapított - kamarai feladatokkal összefüggő - jogok és kötelezettségek a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára szállnak át 2000. március 31-i hatállyal. (4) 2000. március 31. napjától a kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek arányos képviseletére a kereskedelmi és iparkamarák és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlésén és testületi szerveiben az e törvény hatálybalépését követő első alapszabály elfogadásáig a kézműipari tagozatot 33% szavazati jog illeti meg. (5) A (4) bekezdés szerinti szavazati jogot gyakorló küldötteket a kézműipari tagozatban tartott választások útján a kézműves kamarákban küldöttnek megválasztott személyek közül kell kiválasztani. 40-41. §


__


__________________________________________________________________________________

42. § A területi gazdasági kamarák által 2000. október 31. napjáig terjedő időszakra megállapított és meg nem fizetett tárgyévi tagdíj köztartozás, amelyet a gazdasági kamara - az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával - adók módjára hajt be a tagdíj megállapítása tárgyában hozott, a végrehajtás alapját képező fizetési kötelezettséget megállapító jogerős határozat alapján. A kézműves kamarákat megillető meg nem fizetett tagdíjtartozás behajtásáról 2000. március 31. napjától a kereskedelmi és iparkamarák gondoskodnak. A törvény egyik koncepcionális eleme, hogy nincsenek olyan eltérő sajátosságok, amelyek a jelenlegi háromtípusú kamara fenntartását szükségessé tennék. A törvény úgy rendelkezik, hogy a Magyar Kézműves Kamara a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába, a kézműves kamarák a kereskedelmi és iparkamarákba 2000. március 31. napjával beolvadnak. Az integrált kamarán belül a kézműves tagságnak megfelelő participációt kell biztosítani. A kézműipari tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek arányos képviselete értelmében az integrált kamara küldöttgyűlésén és testületi szerveiben képviselőiket 33% szavazati jog illeti meg. Garanciális szabály, hogy ezeket a személyeket a megszűnő kamarák tisztségviselői közül kell kiválasztani. Értelemszerűen az integrációval párhuzamosan a törvény rendelkezik a jogutódlás és a feladatellátás kérdéseiről is. Annak figyelembevételével, hogy a törvény a kötelező kamarai tagság megszüntetését irányozza elő, az új rendszerre történő áttéréssel párhuzamosan szükséges, hogy soron kívüli kamarai választásokra kerüljön sor. Ezeket a választásokat a tervezet szerint 2000. október 31. napjáig kell megtartani azzal, hogy az e választások lebonyolításához szükséges technikai jellegű szabályokat a Kormány határozza meg. A választások lebonyolítását megkönnyíti, hogy a törvény úgy rendelkezik, hogy a gazdálkodó szervezetek tagozatokba és osztályokba történő besorolásánál az 1999. december 31. napján érvényes besorolási rendet kell figyelembe venni. Az önkéntes kamarai tagságra történő áttérés azonban nem jelenti azt, hogy az átalakulásig a hatályos törvényben előírt kötelezettségeket a gazdálkodó szervezetek ne teljesítsék, ezért a törvény rögzíti, hogy a meg nem fizetett tárgyévi tagdíj köztartozás, amelyet a kamara az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával adók módjára hajt be. BDT2007. 1717. A gazdasági kamara által 2000. október 31-ig megállapított és meg nem fizetett tagdíjköztartozás, amely adók módjára hajtható be, ezért ezen tagdíj megfizetésére irányuló kereset elbírálása nem tartozik bírósági hatáskörbe. 118 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

BH2009. 142. A bíróság nem rendelkezik hatáskörrel a kötelező kamarai tagság alapján fizetendő tagdíj érvényesítése iránt indított perek elbírálására [1994. évi XVI. törvény 54. §; 1999. évi CXXI. törvény 42. §; 1990. évi XCI. törvény 3. §, 87. §]. EBH2008. 1880. A bíróság nem rendelkezik hatáskörrel a kötelező kamarai tagság alapján fizetendő tagdíj érvényesítése iránt indított perek elbírálására (1994. évi XVI. törvény 54. §; 1999. évi CXXI. törvény 42. §; 1990. évi XCI. törvény 3. §, 87. §). IX. Fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 43. § (1) A „kamara” elnevezés használatára csak az e törvényben szabályozott gazdasági kamarák, továbbá a külön törvényekben szabályozott szakmai kamarák jogosultak. (2) A „kamara” elnevezés használatára azok a társadalmi szervezetek is jogosultak, a) amelyeket az (1) bekezdésben említett országos kamarák önállóan vagy külföldi kamarákkal közösen hoztak létre, vagy b) amelyeket külföldi kamara a társadalmi szervezet tevékenységének jellege szerinti országos gazdasági kamara hozzájárulásával önállóan hozott létre kamarai feladatokkal összefüggő tevékenység folytatására. A névhasználatra való jogosultságot az alapító kamara igazolja. Külföldi alapító esetében azt is igazolni kell, hogy az alapító - személyes joga szerint - jogosult a „kamara” elnevezés használatára. (3) Azok a társadalmi szervezetek, amelyeknek az (1) bekezdésben említett kamarák a tagjai, elnevezésükben e körülményre utalhatnak. 44. § (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2000. november 1. napján lép hatályba. (2) A 26-33. §-ok és a 39-47. §-ok 2000. március 31. napján lépnek hatályba. A 48-54. §ok e törvény kihirdetése napján lépnek hatályba. (3)-(4) 45. § BDT2007. 1717. A gazdasági kamara által 2000. október 31-ig megállapított és meg nem fizetett tagdíjköztartozás, amely adók módjára hajtható be, ezért ezen tagdíj megfizetésére irányuló kereset elbírálása nem tartozik bírósági hatáskörbe.


__


__________________________________________________________________________________

46. § Ahol jogszabály területi kereskedelmi és iparkamarát, vagy területi kézműves kamarát, illetve Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát, vagy Magyar Kézműves Kamarát említ, azon 2000. március 31. napjától kereskedelmi és iparkamarát, illetve Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát kell érteni. 47. § A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő, nemzetközi kereskedelmi ügyekben is eljáró Állandó Választottbíróság - változatlan szervezeti és eljárási rendben - a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság néven működik tovább. Azokban az ügyekben, amelyekben a szerződő felek a szerződésben a Magyar Kézműves Kamara mellett működő Választottbíróság hatáskörét kötötték ki, e törvény hatálybalépését követően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság jár el. A törvény hatálybalépésekor a Magyar Kézműves Kamara mellett működő Választottbíróságnál folyamatban lévő ügyeket a megindításuk időpontjában hatályos eljárási rend szerint kell befejezni. 48. § (1) A gazdasági kamara a tulajdonában lévő ingatlanok, gépjárművek, üzletrészek tulajdonjogát 2000. október 31. napjáig nem ruházhatja át, illetve ezeket nem terhelheti meg, közhasznú társasága ilyen ügyleteihez nem járulhat hozzá. Közhasznú társaságot 2000. október 31. napjáig nem alapíthat, ilyen társaságban részesedést nem szerezhet, a külön törvényben meghatározott kötelező eseteken kívül törzstőkét nem emelhet, és a törzstőke emeléséhez nem járulhat hozzá, ha abban többségi tulajdonnal vagy többségi szavazati joggal rendelkezik. (2) A tilalom nem vonatkozik: a) a már megkötött és az illetékes hivatalhoz benyújtott tulajdon átruházási szerződésekre; b) a jelzáloggal biztosított követelés kielégítése érdekében történő tulajdon átruházásra. (3) A gazdasági kamarák 2000. október 31. napjáig kötelesek ellátni mindazokat a közfeladatokat és közigazgatási feladatokat, amelyeket jogszabály a feladat- és hatáskörükbe utal. 49. § E törvény végrehajtását - a soron kívüli kamarai választások lebonyolításáig kormánymegbízott felügyeli. Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kormánymegbízott feladat- és hatáskörét rendeletben szabályozza.


__


__________________________________________________________________________________

50. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy azokban a közigazgatási ügyekben, amelyekben a gazdasági kamarák nem törvény rendelkezése alapján járnak el, rendelkezzen e feladatok további ellátásáról. 51. § 52. § A mezőgazdasági kistermelő és az őstermelő e törvény kihirdetésétől felvételét kérheti a választási névjegyzékbe, illetve az önkéntes tagokról vezetett tagjegyzékbe. 53-54. §


__


__________________________________________________________________________________

MELLÉKLET A LEGFONTOSABB HATÁLYOS JOGSZABÁLYOK A HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK NEVELÉSE-OKTATÁSA - 2009/2010. TANÉV

Tartalomjegyzék A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet – és a kapcsolódó jogszabályok – IPR-tevékenységre vonatkozó szakaszai .......................................... 123 Iskolai Integrációs Program .......................................................................................................... 133 A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programja .......................................... 140 A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja............................... 144 Az integrációs nevelési programban (IPR) részt vevő pedagógusok kiegészítő illetményére vonatkozó munkajogi szabályok .................................................................................................. 146 23/2009. (V. 22.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása, valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól .......................................................................................... 149 A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés támogatásának finanszírozása a 2010. évi költségvetési törvényben .............................................................................................................. 160 Az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló jogi szabályozás a közoktatásban ......................... 162 1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007-2010.) ...............................................................................................................175 További fontos jogszabályok a képesség-kibontakoztató és integrációs és felkészítéssel kapcsolatban ................................................................................................................................. 179


__


__________________________________________________________________________________

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet – és a kapcsolódó jogszabályok – IPR-tevékenységre vonatkozó szakaszai 39/D. § (1) Az e rendelet 1. §-a (1) bekezdésének b)-d) pontjában felsorolt intézmény a tanuló szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányának ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató felkészítést szervez, melynek keretei között a tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, a fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. [11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 1. § (1) A rendelet hatálya - fenntartóra tekintet nélkül - kiterjed … b) az általános iskolákra, c) szakiskolákra, d) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továbbiakban együtt: középiskola; a szakközépiskola és a szakiskola együtt: szakképző iskola; a gimnázium, a szakközépiskola és a szakiskola együtt: középfokú iskola)] (2) A képesség-kibontakoztató felkészítés keretében - a tanuló igényéhez igazodva oldja meg az iskola a) a személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b) a tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő programot, c) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet. (3) A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása a többi tanulóval együtt, azonos osztályban, csoportban folyik. (4) A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése az oktatási és kulturális miniszter által - a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján - kiadott program alkalmazásával történik. [1993. évi LXXIX. törvény


__


__________________________________________________________________________________

95. § (1) Az oktatásért felelős miniszter közoktatásfejlesztéssel kapcsolatos feladata …j) az oktatási programok (pedagógiai rendszerek) - így különösen ajánlott pedagógiai program és tanterv, valamint az erre épülő tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer, továbbá a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység - kidolgozása, kiadása;] (5) A képesség-kibontakoztató felkészítésben az a tanuló vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának megállapításánál a sajátos nevelési igényű halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat csak akkor kell figyelembe venni, ha iskolai nevelésük, oktatásuk a többi tanulóval együtt, azonos iskolai osztályban, csoportban történik. Azokat a sajátos nevelési igényű tanulókat, akik a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott iskolai tagozaton, osztályban, csoportban teljesítik tankötelezettségüket, és akikről a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által kiadott szakvélemény megállapította, hogy kizárólag a többi tanulótól elkülönítetten oktathatóak, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának, arányának meghatározására irányuló valamennyi számításnál figyelmen kívül kell hagyni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók e rendelet alapján meghatározott száma, aránya az adott tanév során az adott tanév októberi létszámstatisztikában megállapított létszámhoz, arányhoz igazodik. [1993. évi LXXIX. törvény 121. § (1) E törvény alkalmazásában … 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló: az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította; e csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek;] (6) Az iskola igazgatója felveheti a képesség-kibontakoztató felkészítésbe azt a tanulót is, aki nem halmozottan hátrányos helyzetű, feltéve, hogy a tanuló hátrányos 124 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

helyzetűnek minősül. Az így felvehető tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg az adott osztályba felvett, képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve. (7) A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanuló - egyéni fejlesztési terv alapján történő - haladását, fejlődését, illetve az ezeket hátráltató okokat az osztályfőnök és az érdekelt pedagógusok legalább háromhavonta értékelik. Az értékelésre meg kell hívni a tanuló szülőjét, a tanulót, a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst, indokolt esetben a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság, illetve a nevelési tanácsadó képviselőjét. (8) A képesség-kibontakoztató felkészítést az intézmény a közoktatási törvény 95. § (1) bekezdésének i) pontja alapján működő Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttműködési megállapodás alapján, a Hálózat szakmai támogatásával szervezi meg, mely szakmai szolgáltatás kiterjed a fenntartó számára nyújtott, a közoktatási törvény 105. §-a szerinti önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítésének támogatására is. [1993. évi LXXIX. törvény 95. § (1) Az oktatásért felelős miniszter közoktatásfejlesztéssel kapcsolatos feladata i) a hátrányos helyzetű, köztük különösen a roma gyermekek, tanulók nevelésével, oktatásával kapcsolatos feladatok végrehajtását segítő országos szolgáltató rendszer kiépítése és működtetése; 1993. évi LXXIX. törvény 105. § (1) A helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv). (2) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás rendelkezzen - az oktatásért felelős miniszter által kiadott útmutató figyelembevételével elkészített közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. A pályázatok elbírálásánál - az előírt feltételek megléte esetén - előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az illetékességi területén a 125 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat a nem állami, intézményfenntartók tekintetében is alkalmazni kell.]

nem

önkormányzati

(9) Nem indítható képesség-kibontakoztató felkészítés, ha a) az általános iskola székhelye és tagintézménye, tagintézményei azonos településen, azonos fővárosi kerületben működnek, és ezek között az adott székhelyre, tagintézménybe járó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az adott székhelyre, tagintézménybe járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérő, amennyiben ez az eltérés bármely két tagintézmény, illetve bármely tagintézmény és a székhely között meghaladja a huszonöt százalékpontot. A különböző településen lévő székhely, tagintézmények esetén az eltérést csak az adott településen lévő székhely, tagintézmények esetében kell vizsgálni; b) az általános iskolában évfolyamonként több osztály működik, és évfolyamonként az egyes osztályokban a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az osztályba járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya (a továbbiakban: osztályon belüli arány) eltérő az osztályok között, amennyiben ez az eltérés meghaladja a huszonöt százalékpontot. Tagintézmények esetén az eltérést csak az adott tagintézményen belül kell vizsgálni. Amennyiben bármely feladat-ellátási helyen összevont osztály és nem összevont osztály egyaránt működik, az összevont osztály osztályon belüli arányát az összevonásban érintett évfolyamok osztályon belüli arányának átlagával kell összehasonlítani; c) a településen, a fővárosi kerületben több általános iskola működik, és azok bármelyikében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolán belüli aránya és a településen működő összes iskolában a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának a település összes iskolájába járó tanulók létszámához viszonyított aránya (a továbbiakban: települési arány) közötti eltérés több mint huszonöt százalékpont. (10) A (9) bekezdés c) pontja tekintetében a települési arány megállapításához a nem állami intézményfenntartó által működtetett iskolák tanulói összetételét is vizsgálni kell, ha közoktatási megállapodás alapján vagy a közoktatási törvény 81. §-ának (11) bekezdése szerinti egyoldalú nyilatkozattal közreműködik az önkormányzati feladatellátásban, figyelembe véve a közoktatási törvény 81. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltakat. A nem állami intézményfenntartó által működtetett iskolák


__


__________________________________________________________________________________

esetében az arányszámítást a helyben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező tanulókra kell vonatkoztatni. [1993. évi LXXIX. törvény 81. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat, illetve nem állami szerv tartja fenn a) a nevelési-oktatási intézmény vallási, illetve világnézeti tekintetben elkötelezett intézményként is működhet, és ennek megfelelően a gyermekek vagy a tanulók felvételének előfeltételeként kikötheti valamely vallás, világnézet elfogadását, a nevelési, illetve pedagógiai programjába beépítheti a vallási, világnézeti elkötelezettségnek megfelelő filozófiai, etikai, kulturális ismereteket, és korlátozhatja, kizárhatja az e törvény 19. § (1) bekezdés d) pontjában szabályozott jog gyakorlását, a házirendben a gyermekekre, a tanulókra a vallásgyakorlással összefüggésben jogokat és kötelezettségeket állapíthat meg; b) és az iskola tananyagában a hitoktatás tantárgy szerepel, a hitoktatónak, illetve a hittantanárnak egyházi felsőoktatási intézményben szerzett hitoktatói vagy hittantanári, illetve a hitélettel kapcsolatos felsőfokú (pl. lelkész, teológus) képesítéssel és az illetékes egyházi hatóság megbízásával kell rendelkeznie; c) nem kell alkalmazni az angol nyelv felkészülésének biztosítására vonatkozó rendelkezéseket [11. § (1) bekezdés b) pont], az iskolaalapításnál és -fenntartásnál a középtávú beiskolázási tervre [28. § (2) bekezdés] vonatkozó rendelkezéseket, a nyelvi előkészítő évfolyam indítására vonatkozó rendelkezések közül a 28. § (7) bekezdését és 29. § (3) bekezdését, a gyermekek, tanulók felvételével kapcsolatos rendelkezések közül a 46. §-t, a 65. § (2) bekezdésének első, valamint harmadik-hatodik mondatát, a 66. § (2) bekezdését, valamint a 68. § (3) bekezdését, továbbá a (4) bekezdésének első mondatát; a gyermekek napközbeni felügyeletének ellátására vonatkozó rendelkezéseket [24. § (4) bekezdés és 53. § (3)-(4) bekezdés]; a vezetői kiválasztásra vonatkozó rendelkezések közül a 18. § (8) bekezdését; az osztály-, csoportlétszámokat meghatározó 3. számú mellékletet, a maximális létszámra vonatkozó rendelkezések kivételével; d) az óvodai, iskolai, kollégiumi felvétel, továbbá az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony, illetőleg a kollégiumi tagsági viszony fenntartása - írásbeli megállapodásban - fizetési kötelezettséghez köthető, az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági jogviszony megszüntetésével kapcsolatosan - írásbeli megállapodásban - e törvény 74-75. §-ától el lehet térni; 127 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

e) a nevelési-oktatási intézmény - a fenntartó és a feladat ellátásáért felelős helyi önkormányzat között létrejött írásbeli megállapodás (a továbbiakban: közoktatási megállapodás) keretei között - részt vehet az e törvényben meghatározott önkormányzati feladatok megvalósításában. A közoktatási megállapodás keretei között a nevelés és oktatás a gyermekek, tanulók számára ingyenessé válik, továbbá a gyermekek, tanulók felvételére alkalmazni kell azokat a szabályokat, amelyek a helyi önkormányzati nevelési-oktatási intézményekre vonatkoznak, és nem lehet alkalmazni a d) pontban foglaltakat. Az e törvény 86. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására a fővárosi, megyei, megyei jogú városi önkormányzattal lehet közoktatási megállapodást kötni. … (11) Ha az egyházi jogi személy a Kormánnyal a közoktatási feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött - a (13) bekezdésben meghatározott intézményátadás kivételével -, a fenntartásában működő nevelési-oktatási intézmény tekintetében - a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes községi, városi, megyei jogú városi, fővárosi kerületi önkormányzat részére megküldött - egyoldalú nyilatkozatával vállalhatja az önkormányzati feladatellátásban való közreműködést. A Magyar Katolikus Egyház az egyoldalú nyilatkozat megtételére a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között létrejött megállapodás alapján jogosult. A nyilatkozatnak a (3) bekezdés a)-d) pontjában foglaltakat kell tartalmaznia, elkészítésénél az (5) bekezdésben, teljesítésénél a (6) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni. A települési önkormányzat a nyilatkozatot három munkanapon belül megküldi a fővárosi, megyei önkormányzat részére. Az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről szóló 1997. évi CXXIV. törvény (a továbbiakban: egyházi közcélú tevékenység anyagi feltételeiről szóló törvény) 6. §-ának (1)-(2) bekezdésében meghatározott kiegészítő támogatásról a központi költségvetés terhére kell gondoskodni, a nyilatkozat megküldését követően induló tanítási évtől kezdődően.] (11) A képesség-kibontakoztató felkészítést valamennyi évfolyamon, osztályban meg kell szervezni abban az esetben, ha az adott osztályban van halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Ha valamely osztályban nincs halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, az osztályban a képesség-kibontakoztató felkészítést nem lehet megszervezni. (12) E § alkalmazásában általános iskola alatt többcélú intézmény esetén az általános iskolai intézményegységet kell érteni. 39/E. § (1) Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy 128 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képességkibontakoztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés megszervezése nem járhat együtt a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók elkülönítésével. E rendelkezések alkalmazásában a tanulók elkülönítését jelenti, ha az integrációs felkészítést nem a 39/D. § (9) bekezdésének a)-c) pontjaiban foglaltaknak megfelelően szervezik meg. (2) Az integrációs felkészítésre egyebekben a 39/D. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) Ha az áthelyezés indokoltsága a képzési kötelezettségről és a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 12. §-ának (2) bekezdése alapján kezdeményezett, illetve 20. §-ának (4) bekezdésében foglalt felülvizsgálat eredményeként megszűnt, a kötelező felvételt biztosító vagy a választott általános iskolába visszahelyezett tanuló nevelése és oktatása tekintetében a 39/D. § (4) bekezdésében foglalt pedagógiai programot kell alapul venni. [14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet 12. § (2) Szakértői vélemény készítését a szülő bármikor kérheti. … 20. § (4) A szakértői és rehabilitációs bizottság az enyhe értelmi fogyatékos tanuló, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető és organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló fejlődését az első vizsgálatot követő első tanév eltelte után, azt követően a tanuló tizenkét éves koráig minden második, azt követően és a nem említett többi fogyatékosság esetén minden harmadik tanévben hivatalból felülvizsgálja. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló, valamint a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető és organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanuló első felülvizsgálatában nem vehet részt az, aki a szakértői vélemény megalkotásában közreműködött. A felülvizsgálatra alkalmazni kell a 8. § (14) bekezdésében foglaltakat. Az e bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a testi fogyatékos, a beszéd vagy az érzékszervi fogyatékos tanuló a többi tanulótól külön, a fogyatékosság típusának megfelelően létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben tanul, valamint - a fogyatékosság típusától függetlenül - akkor, ha a tanuló már nem tanköteles.] (4) Az óvoda a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számára az oktatási és kulturális miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint óvodai fejlesztő programot szervez. Az óvodai fejlesztő programban az 129 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

a gyermek vehet részt, aki a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja alapján halmozottan hátrányos helyzetűnek minősül. (5) Az óvodai fejlesztő program keretében - a gyermek igényéhez igazodva - oldja meg az óvoda a) a gyermek fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat, b) a szociális hátrányok enyhítését segítő pedagógiai tevékenységet, c) az együttműködések kialakítását azokkal a szolgálatokkal, melyek a gyermekek óvodai nevelése során a szülőket támogatják, illetve a gyermekeknek szolgáltatásokat biztosítanak. (6) Az óvodai fejlesztő program szervezésének feltétele, hogy az adott nevelési évben az óvoda, tagóvoda felvételi körzetében élő, óvodás korú halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek korcsoportonként legalább hetven százaléka részt vesz az óvodai nevelésben, továbbá az óvodában, tagóvodában a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya eléri a tizenöt százalékot. (7) Amennyiben az óvodában, az adott feladat-ellátási helyen korcsoportonként több párhuzamos csoport működik, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámának a csoportba járó gyermekek létszámához viszonyított aránya és a párhuzamos csoport ugyanezen aránya közti eltérés nem haladhatja meg a huszonöt százalékpontot. E rendelkezést vegyes csoportok között is alkalmazni kell abban az esetben, amennyiben az adott feladat-ellátási helyen több vegyes csoport működik. Vegyes csoport esetében a vegyes csoportba járó halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya és az óvoda, tagóvoda egészében a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya közötti eltérés nem haladhatja meg a huszonöt százalékpontot. (8) Az óvodai fejlesztő programot az intézmény az Országos Oktatási Integrációs Hálózattal kötött együttműködési megállapodás alapján, a Hálózat szakmai támogatásával szervezi meg, mely szakmai szolgáltatás kiterjed a fenntartó számára nyújtott, a közoktatási törvény 105. §-a szerinti önkormányzati intézkedési terv közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terve elkészítésének támogatására is. 54. § (15) Amennyiben a képesség-kibontakoztató felkészítés valamennyi évfolyamon, osztályban nem szervezhető meg, akkor azt a 2009/2010. tanévtől középfokú iskola esetében a kilencedik évfolyamon, általános iskola esetében az első és az ötödik évfolyamon, ezt követően felmenő rendszerben lehet megszervezni. Az e bekezdésben


__


__________________________________________________________________________________

foglaltak nem érintik a 2009/2010. tanévet megelőzően indított felkészítés megszervezését és lebonyolítását.


__


__________________________________________________________________________________

243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 2. § (8) A közoktatásról szóló törvény c) 121. §-a (1) bekezdésének 16. pontjában meghatározott integrációs felkészítést végző iskola a helyi tanterve elkészítésénél figyelembe veszi az oktatási és kulturális miniszter által a közoktatásról szóló törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott oktatási programokban (pedagógiai rendszerekben) foglaltakat is. 8


__


__________________________________________________________________________________

Iskolai Integrációs Program Miniszteri Közlemény Megjelent az Oktatási Közlöny LI. évfolyam 11. számában (2007. május 14.) Az iskolai integrációs program egyaránt vonatkozik 11/1994 (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. § és 39/E. §-ra is, azzal a különbséggel, hogy a képesség-kibontakoztató felkészítésnek az integrációs felkészítés speciális feltételeinek nem kell megfelelnie. Bevezető A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. §a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással ösztönzi a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését. A rendelet szerint a képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítés, a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott integrációs program alkalmazásával történik. Az itt kiadott iskolai integrációs program (iskolai IPR) nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet, stb., nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Ha az integrációs nevelés ezt a célt eléri, működőképessé válik. A különböző 133 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

intézmények a kialakított struktúrát már a saját pedagógiai programjuknak és helyi tantervüknek megfelelő tartalmakkal tölthetik ki. Az iskolai integrációs program a következő elemeket tartalmazza: I. Az alkalmazás feltételei II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer III. Elvárható eredmények IV. Intézményi önértékelés Az első fejezetben megjelenő elemek teljesítése kötelező, hiszen a program működéséhez elengedhetetlen az integráló, heterogén intézményi közeg kialakítása. A második fejezetben (A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei) szereplő pontokban foglaltak kötelező elemek, az egyes pontokon belül azonban szabadon lehet választani legalább egy programelemet. Természetesen az ideális az, ha a bevezetés évétől folyamatosan minél több programelem megjelenik az iskola életében, hiszen alkalmazásuk kölcsönösen erősíti egymást. A harmadik fejezetben olvasható várható eredmények olyan kimeneti pontokat határoznak meg, melyek az integrációs felkészítés eredményeit írják le, teljesítésük biztosítja a rendszer hatékony és eredményes működését. Az intézményi önértékelés segíti az integrációs stratégia elkészítését, az éves feladat meghatározást és megmutatja a program eredményességét jelző indikátorok változását.


__


__________________________________________________________________________________

I. Az alkalmazás feltételei Az iskolai integrációs program alkalmazásához elengedhetetlen néhány olyan szervezési, intézményi feltétel, amely biztosítja azokat a kereteket, amelyeken belül az integráció működni tud. Az iskola élete több ponton is átalakul, ha integrációs nevelésbe kezd. Újra kell gondolni tevékenységét, helyzetét, így az alábbi elemek végrehajtása kötelező. 1. Integrációs stratégia kialakítása1 1 Kötelező elem. 2 A középiskolákra és a szakiskolákra ez a pont értelemszerűen nem vonatkozik. 3 Kötelező elemek, az egyes pontokon belül azonban szabadon lehet választani legalább egy programelemet. Természetesen az ideális az, ha minél több programelem megjelenik az iskola életében, hiszen alkalmazásuk kölcsönösen erősíti egymást. 1.1. Helyzetelemzés az integráció szempontjai alapján (az intézményi önértékelés táblái a helyzetelemzés elkészítéséhez segítséget nyújtanak) 1.2. A célrendszer felállítása (a célok és feladatok meghatározása), valamint az elvárható eredmények intézményi megfogalmazása a helyi sajátosságok figyelembe vételével (A célok és éves feladatok meghatározásához használható az intézményi önértékelés is.) 2. Az iskolába való bekerülés előkészítése2 2.1. Az óvodából az iskolába való átmenet segítése, szakmai együttműködés kialakítása az óvodával. 2.2. Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően (11/1994 (VI. 8.) MKM 39/D., 135 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

39/E.§) 3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése 3.1. Szülői házzal 3.2. Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal 3.3 Szakmai és szakszolgálatokkal 3.4. Középfokú oktatási intézményekkel 3.5. Kisebbségi önkormányzattal 3.6. Civil szervezetekkel II. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei3 A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést megvalósító programot azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció - a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása , leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelenti. Így az egyes rendszerelemeket is ez a szempont befolyásolja alapvetően. Az arab számokkal jelölt fő sorok alatt megjelenő (dőlt betűvel jelölt) elemek közül legalább egyet kötelezően kell választani. Az iskola a kiválasztott programelem(ek) alkalmazását adaptálás, vagy önálló fejlesztés útján is megvalósíthatja. Amennyiben az iskola már alkalmaz egy programelemet, akkor azt kell megvizsgálni, hogy érvényesülnek-e az integrációs csoportkritériumok, valamint,

felkészítésre

vonatkozó

osztály-

illetve


__


__________________________________________________________________________________

hogy milyen módon mérik az adott elem hatékonyságát, eredményességét. 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés • a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok • az önálló tanulási képességet kialakító programok • a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások • tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése •

tantárgyi képességfejlesztő programok

•

kommunikációs képességeket fejlesztő programok

•

komplex művészeti programok

1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése • közösségfejlesztő, közösségépítő programok • mentálhigiénés programok • előítéletek kezelését szolgáló programok 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek • patrónusi, mentori, vagy tutori rendszer működtetése • együttműködés civil (pl. tanodai) programmal • művészeti körök 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek • egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés • kooperatív tanulásszervezés • projektmódszer • drámapedagógia 137 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái • értékelő esetmegbeszélések • problémamegoldó fórumok • hospitálásra épülő együttműködés 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei • a szöveges értékelés – árnyalt értékelés, egyéni fejlődési napló 6. Multikulturális tartalmak • multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban • multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása • pályaorientáció • továbbtanulásra felkészítő program III. Elvárható eredmények Az iskolai integrációs program alkalmazása esetén a következő eredményekről kell számot adni, amelyek az ellenőrzés szempontjait is jelentik: • A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. • Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. • Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. • Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. • Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. 138 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

Ezek eredményeként: • Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. • Csökken az intézményben az iskolarendszerű oktatásból kikerülők száma. • Csökken az iskolai hiányzások óraszáma. • Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma. • Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. • Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak.

IV. Intézményi önértékelés Az intézményi önértékelés elkészítésére az Országos Oktatási Integrációs Hálózat ajánlást bocsát ki.


__


__________________________________________________________________________________

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programja és a Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi - Szakiskolai Programja 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 39/H. § (1) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában (a továbbiakban: Kollégiumi Program) részt vehetnek azok a kollégiumok és középiskolák, amelyeknek célja megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók megkezdhessék és sikeresen befejezhessék a középfokú tanulmányaikat, középiskolai végzettséget szerezhessenek, továbbá esélyt kapjanak a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. (2) A Kollégiumi Programban részt vevő kollégium kiválasztása - az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt - nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján kell meghirdetni. (3) A pályázatokat az e célra létrehozott bizottság - a pályázati határidő lejártát követő harminc napon belül - bírálja el. A győztes pályázók nevét - a pályázatok elbírálásától számított öt napon belül - az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni. (4) A bizottság három tagú, amelybe az oktatási és kulturális miniszter delegálja a Kollégiumi Program vezetőjét, a Kollégiumi Program tanácsadó testületének egy tagját és az Országos Kollégiumi Szövetség egy tagját. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg. (5) A pályázathoz csatolni kell a) a Kollégiumi Program indítására és az alapító okirat ennek megfelelő módosítására vonatkozó szándéknyilatkozatot, b) a fenntartó - a pályázaton való részvételt támogató - nyilatkozatát, c) a kollégium - az Oktatási Közlöny 2005. évi XLIX. évfolyam 4/1. számában közzétett „Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi Programjában” meghatározottak szerint elkészített - pedagógiai programjának tervezetét, amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázó módosítja a pedagógiai programját,


__


__________________________________________________________________________________

d) a Kollégiumi Programban partnerként közreműködő középiskola nyilatkozatát arról, hogy a résztvevők középiskolai tanulmányokra történő felkészítését, a tanulmányok megkezdését és a tanulmányok alatti felkészítést biztosítja. (6) A Kollégiumi Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki - abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül a) tanulói jogviszonyban áll és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik, és b) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel, ba) a közoktatási törvény szerint halmozottan hátrányos helyzetű, bb) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett, bc) a törvényes felügyeletét ellátó szülője a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, de rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága nem állapítható meg, bd) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította, és a törvényes felügyeletét ellátó szülők egyike a Gyvt.-ben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, a másik szülő legfeljebb szakképesítéssel rendelkezik, c) a bc), bd) pontokban szereplő feltételek szerint felvehető tanulók aránya együttesen nem haladhatja meg az adott osztályba felvett tanulók húsz százalékát. (7) Az intézmény tájékoztatja a tanulót a Kollégiumi Programban való részvétel során őt megillető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről. (8) A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programjában (a továbbiakban: Kollégiumi-Szakiskolai Program) részt vehetnek azok a szakiskolák és kollégiumok, amelyek közösen vállalják, hogy a Kollégiumi-Szakiskolai Programban résztvevő tanulóknak nappali rendszerű iskolai oktatás keretében 141 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

szakiskolában, kollégiumi elhelyezéssel államilag elismert szakképesítés megszerzését biztosítják. (9) A Kollégiumi-Szakiskolai Programba a közoktatási törvény 121. § (1) bekezdésének 14. pontja szerinti halmozottan hátrányos helyzetű tanulók vehetők fel. (10) A Kollégiumi-Szakiskolai Programban részt vevő szakiskola és kollégium kiválasztása - az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt - nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján kell meghirdetni. (11) A pályázatokat az e célra létrehozott három tagú bizottság - a pályázati határidő lejártát követő harminc napon belül - bírálja el. A győztes pályázók nevét - a pályázatok elbírálásától számított öt napon belül - az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni, valamint a nyerteseket írásban értesíteni kell. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg. (12) A pályázathoz csatolni kell a) a Kollégiumi-Szakiskolai Program indítására és az alapító okirat ennek megfelelő módosítására vonatkozó szándéknyilatkozatot, b) a fenntartó - a pályázaton való részvételt támogató - nyilatkozatát, c) a szakiskola és a kollégium - az Oktatási Közlöny 2007. évi LI. évfolyam 11. számában közzétett „Halmozottan Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János KollégiumiSzakiskolai Programjában” - meghatározottak szerint elkészített és egymással pedagógiai szempontból összeghangolt pedagógiai programjának a fenntartóval egyeztetett tervezetét, amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázó a fenntartó egyetértésével módosítja a pedagógiai programját. (13) A Kollégiumi-Szakiskolai Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki a) tanulói jogviszonyban áll, a szakiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik, és egyúttal kollégiumi ellátást is kér, vagy b) a közoktatási törvény 27. §-ának (8) bekezdése alapján felzárkóztató oktatásban kíván részt venni, és egyúttal kollégiumi ellátást is kér, és 142 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

c) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel, ca) halmozottan hátrányos helyzetű, cb) a Gyvt. 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett, vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett. (14) E § (6) és (13) bekezdésében foglalt, a tanulói pályázatok benyújtásával kapcsolatos eljárást a Hivatal szakértők bevonásával ellenőrzi. Ha a szakmai ellenőrzés tanügyigazgatási szabálytalanságokat tár fel, a Hivatal hatósági ellenőrzést végez. 14


__


__________________________________________________________________________________

A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 39/I. § (1) A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programban (a továbbiakban: Tehetséggondozó Program) részt vehetnek azok a középiskolák és kollégiumok, amelyek közösen vállalják a program célkitűzéseinek a megvalósítását, valamint céljuk esélyt teremteni a felsőoktatásba történő bejutásra azoknak a hátrányos helyzetű tanulóknak, akik a Tehetséggondozó Programban való részvétel nélkül nem vagy csak aránytalan nehézséggel kezdhetnék meg tanulmányaikat a felsőoktatásban. (2) A Tehetséggondozó Programban részt vevő középiskola és kollégium kiválasztása az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiírt - nyilvános pályázat útján történik. A pályázatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján kell meghirdetni. (3) A pályázatokat az e célra létrehozott bizottság - a pályázati határidő lejártát követő harminc napon belül - bírálja el. A győztes pályázók nevét - a pályázatok elbírálásától számított öt napon belül - az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján nyilvánosságra kell hozni. (4) A bizottság három tagú, amelybe az oktatási és kulturális miniszter delegálja a Tehetséggondozó Program vezetőjét, a Tehetséggondozó Program tanácsadó testületének egy tagját és az Arany János Tehetséggondozó Program Intézményei Egyesületének az elnökét. A bizottság maga határozza meg működésének rendjét, azzal a megkötéssel, hogy döntését egyszerű szótöbbséggel hozza. A tagokat a tevékenységük ellátásáért díjazás nem illeti meg. (5) A pályázathoz csatolni kell a) a Tehetséggondozó Program indítására és az alapító okirat ennek megfelelő módosítására vonatkozó szándéknyilatkozatot, b) a fenntartó - a pályázaton való részvételt támogató - nyilatkozatát, c) a középiskola és a kollégium - az Oktatási Közlöny 2006. évi L. évfolyam 14. számában közzétett „Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjában” meghatározottak szerint elkészített és egymással pedagógiai szempontból összehangolt - pedagógiai programjának tervezetét, amelynek megfelelően nyertes pályázat esetén a pályázó módosítja a pedagógiai programját. 144 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(6) A Tehetséggondozó Programba a tanév rendjében meghatározottak szerint lehet bekapcsolódnia annak, aki a) tanulói jogviszonyban áll, és a középiskola kilencedik évfolyamára jelentkezik abban a tanévben, amelyben a pályázat meghirdetésre kerül, és b) az e pontban meghatározott valamelyik feltételnek megfelel, ba) a közoktatási törvény szerint hátrányos helyzetű, bb) a Gyvt. 52. §-a szerint gyermekvédelmi szakellátás otthont nyújtó ellátási formájában részesülő átmeneti nevelésbe vett, vagy a programba történő jelentkezés időpontjában ideiglenes hatállyal elhelyezett, bc) a Gyvt. 40. §-a szerinti gyermekjóléti szolgálat - az általános iskola és a szülő kezdeményezésére elkészített - javaslata alapján rászorult. A gyermekjóléti szolgálatnak a rászorultság kérdésében annak alapján kell döntenie, hogy kellett-e a Tehetséggondozó Programba történő jelentkezést megelőző három éven belül a Gyvt. 39. §-a alapján az érintett tanuló érdekében intézkednie.


__


__________________________________________________________________________________

Az integrációs nevelési programban (IPR) részt vevő pedagógusok kiegészítő illetményére vonatkozó munkajogi szabályok A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15/A. § (1) A pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott részére kiegészítő illetmény jár, ha az integrációs és képesség-kibontakoztató támogatás rendszerébe (a továbbiakban: integrációs támogatási rendszer) bekapcsolódott közoktatási intézmény keretei között vesz részt az óvodai nevelés, az általános iskolai nevelés-oktatás feladataiban. (2) Általános iskola esetén akkor jár kiegészítő illetmény, ha a képesség-kibontakoztató felkészítést vagy az integrációs felkészítést szervező közoktatási intézményben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók (a továbbiakban: érintett tanulók) iskolai aránya meghaladja az öt százalékot. Az érintett tanulók iskolai arányát úgy kell meghatározni, hogy létszámukat el kell osztani az iskolába felvett összes tanuló létszámával. Ha az általános iskolai feladatot többcélú közoktatási intézményben látják el, a feltételeket az általános iskolai feladatot ellátó intézményegység tekintetében kell vizsgálni. Ha az általános iskola több feladat-ellátási helyen működik, a feltételek meglétét az adott feladat-ellátási hely tekintetében kell vizsgálni. (3) Óvoda esetén a kiegészítő illetmény akkor jár, ha a személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató programban részt vevő halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek (a továbbiakban: érintett gyermekek) óvodai aránya meghaladja a tizenöt százalékot. Az érintett gyermekek óvodai arányát úgy kell meghatározni, hogy létszámukat el kell osztani az óvodába felvett összes gyermek létszámával. Ha az óvodai nevelés feladatait többcélú közoktatási intézményben látják el, a feltételeket az óvodai feladatot ellátó intézményegység tekintetében kell vizsgálni. Ha az óvoda több feladat-ellátási helyen működik, a feltételek meglétét az adott feladat-ellátási hely tekintetében kell vizsgálni. (4) A kiegészítő illetményre való jogosultság feltétele, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában részt vevő pedagógus az integrációs támogatási rendszerbe történő bekapcsolódás keretében a közoktatási intézmény által vállalt feladatok teljesítésében részt vegyen. A pedagógus akkor vesz részt az előírt feladatok teljesítésében, ha a következő tevékenységek közül legalább három teljesítésében közreműködik. Ezek a tevékenységek a következők: a) óvodai nevelésben való részvétel esetén: 146 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

aa) közreműködés az integrációs pedagógiai rendszer megvalósítására létrehozott intézményi munkacsoport munkájában, ab) közreműködés az integrációs támogatási rendszerrel összefüggő módszertani adaptációt segítő munkacsoport munkájában, ac) részvétel olyan továbbképzéseken, amely az érintett gyermekek, tanulók felkészítéséhez szükséges, ad) az ötéves kor előtti óvodai beíratás, az óvodából való hiányzás csökkentését szolgáló tevékenység segítése, ae) a korai képességgondozás feladatainak ellátása, af) az óvodából az iskolába történő átmenet megkönnyítését szolgáló tevékenység segítése, ag) együttműködés a gyermekvédelem, a családvédelem, a szociális gondoskodás, az egészségügyi ellátórendszer szakembereivel; b) általános iskolai nevelésben és oktatásban való részvétel esetén: ba) az aa)-ac), af) pont alattiak ellátása, bb) az érintett tanulók nevelésének-oktatásának egyéni fejlesztési terv szerinti végzése, ennek keretei között a tanuló teljesítményének rendszeres értékelése, bc) a regionális szakmai műhely tevékenységének segítése, bd) az érintett tanulók középfokú iskolai továbbhaladásának segítése. (5) A nevelési-oktatási intézmény vezetője - minden nevelési évre, illetve tanévre meghatározza, hogy a pedagógus az (4) bekezdésben meghatározott feladatok közül mely tevékenységet és miként köteles ellátni, továbbá azt, hogy a kiegészítő illetmény mely tevékenység elvégzésére tekintettel és mekkora összegben jár. Az e bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását a pedagógusok teljesítményértékelésekor értékelni kell. Nem kaphat kiegészítő illetményt az értékelést követő nevelési évben, tanítási évben az, akinek a teljesítményértékelése „kevéssé alkalmas”, illetve „alkalmatlan” eredménnyel zárult. (6) A kiegészítő illetmény összegét a nevelési-oktatási intézmény vezetője - az (5) bekezdésben szabályozott feladat-meghatározás alapján - állapítja meg, azzal a


__


__________________________________________________________________________________

megkötéssel, hogy az egy pedagógusnak járó összeg nem lehet kevesebb havi ötezer forintnál és nem lehet több havi hatvanezer forintnál.


__


__________________________________________________________________________________

23/2009. (V. 22.) OKM rendelet az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása, valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 5. számú mellékletének 16. pontjában és 24. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörömben eljárva, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § a) pontja szerinti feladatkörében eljáró önkormányzati miniszter egyetértésével a következőket rendelem el: I. Képesség kibontakoztató, integrációs felkészítés, továbbá óvodai fejlesztő program szervezésének támogatása 1. § (1) A támogatást helyi önkormányzatok és azok jogi személyiségű társulásai (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzatok), a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények, illetve a közoktatási feladatot ellátó nem állami, nem helyi önkormányzati intézmények fenntartói (a továbbiakban együtt: fenntartó) igényelhetik, ha az általuk fenntartott intézmény a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet (a továbbiakban: MKM rendelet) 39/D-39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kiadott Integrációs Pedagógiai Program szerint képességkibontakoztató, integrációs felkészítést vagy óvodai fejlesztő program szerinti foglalkoztatást biztosít. (2) A képességkibontakoztató, integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő program után igényelhető támogatás kizárólag olyan intézményben vehető igénybe, amelynek alapító okiratában, valamint helyi pedagógiai programjában, nevelési programjában az igényjogosultságot megalapozó tevékenység szerepel vagy a fenntartó kötelezettséget vállal annak beépítésére. Képességkibontakoztató, integrációs felkészítés támogatása iránti igénylést az általános iskolában, a gimnáziumban, a szakközépiskolában és a szakiskolában megszervezett felkészítés esetén lehet benyújtani. Az e bekezdés szerinti támogatási formákban részt vevő fenntartók és intézményeik kötelesek a 2. § (13) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötni. Az együttműködési megállapodások megkötésekor az intézmények a 6. számú mellékletben foglalt, a miniszter által kiadott iskolai, óvodai integrációs pedagógiai 149 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

program alapján kitűzött vállalásokat tesznek, nyilatkoznak a (9) bekezdés szerinti támogatott időszak alatt megvalósítandó feladataikról. (3) Nem nyújtható képességkibontakoztató, integrációs felkészítés, valamint óvodai fejlesztő program után járó támogatás, amennyiben az érintett intézménnyel vagy az intézmény fenntartójával szemben az intézmény működésével, oktatási tevékenységével összefüggésben a támogatás iránti igénylés benyújtását megelőző 3 éven belül bíróság vagy más hatóság jogerősen megállapította az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény megsértését. Ezzel összefüggésben az igényléshez csatolni kell a 2. b. számú mellékletben foglalt nyilatkozatot. Támogatás csak akkor igényelhető, ha a fenntartó a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 66. §-ában foglaltak szerint eleget tesz az iskolai körzethatárok kialakítására vonatkozó kötelezettségének. (4) Amennyiben a közoktatási intézmény a 2008/2009. nevelési évben, tanévben részt vesz az e § szerinti pedagógiai tevékenységek megvalósításában, köteles betartani az általa az Educatio Társadalmi Szolgáltató Közhasznú Társaság Országos Oktatási Integrációs Hálózattal (a továbbiakban: OOIH) és az Oktatási és Kulturális Minisztérium Támogatáskezelő Igazgatóságával (a továbbiakban: OKM Támogatáskezelő) kötött együttműködési megállapodásban foglaltakat. A 2008/2009. nevelési évre, tanévre vonatkozó együttműködési megállapodásban foglalt vállalások teljesítése, az intézményi önértékelés, valamint a pénzügyi elszámolás elfogadása a támogatásra való jogosultság további feltétele. Nem nyújtható képességkibontakoztató, integrációs felkészítés után járó támogatás, amennyiben ugyanazon fenntartó által fenntartott, azonos településen működő általános iskolai intézménybe járó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók létszámának az adott intézménybe járó összes tanuló létszámához viszonyított aránya eltérő, amennyiben ez az eltérés bármely két intézmény között meghaladja a huszonöt százalékpontot. Többcélú intézmény esetén általános iskolán az általános iskolai intézményegységet kell érteni. (5) Az (1) bekezdésben foglalt támogatás csak a nappali oktatás munkarendje szerint oktatásban részesülő tanulók után igényelhető, magántanulók esetében nem igényelhető támogatás. (6) A fenntartó által elnyert támogatás az 1. számú melléklet szerinti mértékben, a miniszter által kiadott óvodai, iskolai integrációs pedagógiai programban meghatározott tevékenységekre, feladatok ellátására, illetve az ott meghatározott célok megvalósítására használható fel. A támogatás pedagógiai szakszolgáltatások és egyéb pedagógiai szolgáltatások igénybevételére fordítható része a 4. a. számú melléklet, illetve az 5. a. számú melléklet kitöltésével meghatározásra kerülő 150 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

többletszolgáltatások finanszírozására fordítható a szakszolgáltatóval, egyéb szolgáltatóval kötött megállapodás alapján. Az e vonatkozásban kötött megállapodásokat a fenntartó a 2. § (13) bekezdésében foglalt együttműködési megállapodás szerint köteles az OKM Támogatáskezelő részére megküldeni, illetve ennek keretében a pénzügyi elszámolásban az e célra felhasznált támogatási összegeket feltüntetni. A támogatás nem fordítható olyan tevékenység finanszírozására, amelynek pénzügyi fedezetét a 3-4. §-ban meghatározott támogatás biztosítja. (7) A támogatás igénylése az erre a célra működtetett elektronikus rendszeren keresztül a) iskola esetében a 2. számú melléklet, a 3. számú melléklet és a 4. a. számú melléklet, b) óvoda esetében a 2. számú melléklet és az 5. a. számú melléklet kitöltésével történik. (8) A fenntartónak az e rendelet hatálybalépésével egyidejűleg megküldött azonosítót felhasználva be kell lépnie az elektronikus rendszerbe, és ki kell töltenie az ott található adatlapokat, nyilatkozatokat. A fenntartónak a kitöltött adatlapokat és nyilatkozatokat elektronikusan és kinyomtatva két eredeti példányban, postai úton is meg kell küldenie az adatlapon szereplő címre. A kizárólag postai úton benyújtott igénylés érvénytelen. Az igénylés benyújtására kialakított elektronikus rendszer az igénylés elektronikus úton való benyújtását kizárólag az igénylési adatlapok teljes körű, hiánytalan kitöltését követően teszi lehetővé. (9) A támogatás az adott intézményben, tagintézményben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók 2008. évi októberi közoktatási statisztikai létszáma alapján igényelhető és használható fel. Képességkibontakoztató, integrációs felkészítés esetén támogatás a nem halmozottan hátrányos helyzetű tanuló után is igényelhető, feltéve, hogy a tanuló hátrányos helyzetűnek minősül. A hátrányos helyzetű tanulók létszáma azonban nem haladhatja meg a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tíz százalékát, tört létszám esetén felfelé kerekítve. A támogatás a 2009/2010. nevelési év, tanév 2009. szeptember 1-jétől 2009. december 31-ig tartó időszakára igényelhető. A támogatás összege képességkibontakoztató, integrációs felkészítés esetében legfeljebb 24 600 Ft/fő. Óvodai fejlesztő program szervezése esetében a támogatás összege legfeljebb 27 400 Ft/fő. 2. § (1) Az igénylő a támogatási igényt legkésőbb 2009. június 15-ig az alábbiak szerint nyújthatja be az 1. § (7) bekezdésében meghatározott módon:


__


__________________________________________________________________________________

a) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. § (3) bekezdésének figyelembevételével a helyi önkormányzatok a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) Regionális Igazgatósága illetékes megyei szervezeti egységeihez (a továbbiakban: Igazgatóság), b) a nem állami, nem helyi önkormányzati intézmények fenntartói, valamint a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények fenntartói az OKM Támogatáskezelő részére papír alapon, valamint elektronikusan az erre a célra kialakított elektronikus rendszeren keresztül. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő. Az igénylés legkorábban e rendelet hatálybalépésének napjától nyújtható be. (3) A helyi önkormányzatok esetén az Igazgatóság, nem állami és nem helyi önkormányzati intézmények, valamint a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények esetén az OKM Támogatáskezelő a határidőig benyújtott igénylések feldolgozása során szükség esetén a beérkezéstől számított öt napon belül, nyolcnapos határidővel hiánypótlásra hívja fel a támogatást igénylőt. Amennyiben a fenntartó a felhívásnak nem tesz eleget vagy nem megfelelően teljesíti azt, az Igazgatóság, illetve az OKM Támogatáskezelő a támogatási igényt elutasítja, erről 2009. július 10-ig értesíti a fenntartót és az Oktatási és Kulturális Minisztériumot (a továbbiakban: OKM). (4) Az Igazgatóság a helyi önkormányzatok által benyújtott támogatási igényeket a hiánypótlások beérkezését követően 2009. július 5-ig egy eredeti példányban megküldi az OKM Támogatáskezelőnek, egy eredeti példány az Igazgatóságnál marad. (5) Az OKM Támogatáskezelő a feldolgozott igénybejelentések alapján elkészített összesítő jelentését helyi önkormányzatok, közoktatási feladatot ellátó nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartók, illetve központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények fenntartói szerint külön-külön összesítve, továbbá intézmény-, programtípusok és tanulói létszám szerint összesítve elektronikus formában és papír alapon, 2009. július 15-ig megküldi az OKM részére. (6) A megküldött összesítő jelentéseket hét tagból álló értékelő bizottság vizsgálja meg. A bizottság elnökét és két tagját az OKM, két tagját az OOIH, további egy tagját szakmai érdekképviseleti társadalmi szervezet, egy tagot az Önkormányzati Minisztérium (a továbbiakban: ÖM jelöl ki. A bizottság az ügyrendjét maga állapítja meg. 152 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(7) Az értékelő bizottság a formai követelményeken túl az MKM rendelet 39/D-39/E. §ának, valamint az 1. § rendelkezéseinek való megfelelést megvizsgálva szakmai véleményt készít, amelyben a támogatás odaítélésére, illetve elutasítására indokolt javaslatot tesz a miniszternek. Az értékelő bizottság a javaslatot 2009. július 25-ig küldi meg a miniszternek. (8) Az értékelő bizottság javaslata alapján a miniszter 2009. augusztus 3-ig dönt a támogatás odaítéléséről. (9) A támogatást elnyert önkormányzatok összesített adatait az OKM utalványozás céljából az önkormányzat KSH-kódjának, megnevezésének és a támogatási összegnek a feltüntetésével papír alapon és elektronikus formában 2009. augusztus 5-ig megküldi az ÖM részére. A támogatás folyósításáról a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) 5. számú mellékletének 16. pontja szerinti forrás terhére a 2009. év augusztus havi nettó finanszírozás keretében az ÖM utalványozása alapján a Kincstár intézkedik. (10) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megítélt támogatás folyósításáról az OKM által biztosított keretösszeg, valamint a finanszírozási adatok ismeretében az Igazgatóság a 2009. szeptember havi normatívakiutalással együtt gondoskodik. A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményfenntartó részére megítélt támogatás folyósításáról a költségvetési törvény XX. fejezet, 11. cím, 2. alcím, 17. jogcímcsoport „Gyakorlóiskolák normatív támogatása” előirányzat terhére kell gondoskodni. (11) A támogatást elnyert fenntartók összesített adatait az OKM elektronikus formában 2009. augusztus 10-ig továbbítja az OKM Támogatáskezelőnek, valamint az Igazgatóságnak. Ezt követően az OKM Támogatáskezelő értesíti a fenntartót a támogatás elfogadásáról, illetve elutasításáról. (12) Az e rendelet alapján támogatásra jogosult fenntartók által fenntartott intézmények a 2009. októberi statisztikai létszámadatok megadásával egyidejűleg az 1. § (7) bekezdése szerinti elektronikus rendszeren keresztül a 4. b. számú melléklet és az 5. b. számú melléklet kitöltésével 2009. október 15-ig kötelesek megadni a támogatásra jogosult intézmény, tagintézmény halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, tanulókra vonatkozó 2009. októberi statisztikai létszámadatait, valamint a képességkibontakoztató, integrációs felkészítésben, illetve óvodai fejlesztő programban részt vevő gyermekek, tanulók létszámadatait. Amennyiben az adatszolgáltatás körében - az igénylési adatok határidőre történő benyújtása óta 153 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

fenntartóváltás következett be, a jogutód fenntartó az OOIH-tól köteles azonosítót igényelni az e § szerinti adatbejelentési kötelezettség teljesítéséhez. (13) A támogatást elnyert fenntartónak és a támogatásban részesülő intézménynek vállalnia kell, hogy - az 1. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - a támogatott időszakra vonatkozóan 2009. szeptember 15-ig az OOIH-val és az OKM Támogatáskezelővel együttműködési megállapodást köt. Az együttműködési megállapodás alapján a nevelési év, tanév végén az intézmények és fenntartóik - a 6. számú melléklet szerint elkészített vállalásaik teljesüléséről - intézményi önértékelést és pénzügyi elszámolást kötelesek benyújtani. A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményfenntartó esetében az együttműködési megállapodásban szerződő félként az OKM is részt vesz. Az együttműködési megállapodás egy másolati példányát az OOIH 2009. október 31-ig megküldi az Igazgatóságnak. Amennyiben a vállalások teljesítése a 2009/2010. nevelési évben, tanévben nem történik meg, a benyújtásra kerülő intézményi önértékelés és a pénzügyi elszámolás nem kerül elfogadásra. (14) Az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) a támogatást elnyert fenntartók esetében ellenőrzést végez. Ha a szakmai ellenőrzés tanügy-igazgatási szabálytalanságokat tár fel, az OH hatósági ellenőrzést végez, a vizsgálat eredményeképpen kezdeményezheti a Kincstárnál a támogatás iránti jogosultság felülvizsgálatát. II. Az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok kiegészítő illetményére fordítható támogatás 3. § (1) Az 1. § (1) bekezdésében meghatározott olyan fenntartó, amely általános iskolát vagy óvodát tart fenn és az 1-2. § alapján képességkibontakoztató, integrációs felkészítést, óvodai fejlesztő programot segítő támogatásra válik jogosulttá, továbbá az általa fenntartott intézmény megfelel a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet 15/A. §-ában meghatározott feltételeknek, jogosult arra, hogy az intézményben foglalkoztatott pedagógusok részére juttatható kiegészítő illetmény iránti támogatást igényeljen. (2) A támogatás a 2009/2010. nevelési év, tanév 2009. szeptember 1-jétől 2009. december 31-ig tartó időszakára igényelhető. (3) Általános iskola esetén, amennyiben a képességkibontakoztató, integrációs felkészítést szervező intézményben, tagintézményben a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya a 2008. évi októberi közoktatási statisztikai létszáma alapján 154 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

a) az 5%-ot eléri vagy meghaladja, de legfeljebb 20%, a támogatás összege tanulónként legfeljebb 15 375 forint, b) a 20%-ot meghaladja, de legfeljebb 40%, a támogatás összege tanulónként legfeljebb 20 500 forint, c) a 40%-ot meghaladja, de legfeljebb 60%, a támogatás összege tanulónként legfeljebb 26 650 forint, d) a 60%-ot meghaladja, a támogatás összege tanulónként legfeljebb 32 800 forint. (4) Óvoda esetén, amennyiben az óvodai fejlesztő programot szervező intézményben, tagintézményben a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a 2008. évi októberi közoktatási statisztikai létszáma alapján a) a 15%-ot eléri vagy meghaladja, de legfeljebb 50%, a támogatás összege gyermekenként legfeljebb 20 500 forint, b) az 50%-ot meghaladja, a támogatás összege gyermekenként legfeljebb 26 650 forint. (5) A kiegészítő illetmény forrásául szolgáló támogatás a képességkibontakoztató, integrációs felkészítésre vagy óvodai fejlesztő programra e rendelet alapján igénylést benyújtó fenntartó által fenntartott intézményben, tagintézményben a halmozottan hátrányos helyzetű és az 1. § (9) bekezdésében meghatározottak szerint hátrányos helyzetű tanulók, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 2008. évi októberi közoktatási statisztikai létszáma alapján igényelhető és használható fel. A kiegészítő illetménynek az egy intézményben alkalmazott pedagógusokra jutó, munkaadókat terhelő járulékokkal növelt teljes összegét a (2) bekezdésben meghatározott időtartamra vonatkozóan a gyermekek, tanulók létszámának a (3)-(4) bekezdésben meghatározott összegekkel való szorzata alapján kell kiszámítani. (6) A (3)-(4) bekezdésben megjelölt arányokat tagintézményenként kell meghatározni. A százalékos arány kiszámításánál törtszám esetén két tizedes jegyig történő kerekítéssel kell az arányokat megállapítani. 4. § (1) Az intézmény vezetőjének a fenntartó jóváhagyása mellett el kell készítenie a 7. számú mellékletben foglalt feladattervet, amelyben meghatározza a pedagógus által ellátandó tevékenységeket, valamint azt, hogy a pedagógus mekkora összegű kiegészítő illetményre jogosult. A támogatás felhasználása nincs a feladattervben megnevezett pedagógusok személyéhez kötve, a kiegészítő illetmény a 3. § (2) bekezdése szerinti támogatási időszakban bármely, a feladatellátásban részt vevő pedagógusnak megítélhető.


__


__________________________________________________________________________________

(2) A fenntartónak a 8. számú mellékletben foglaltak szerint kell összesítenie, mely intézmények tekintetében és mekkora összegben igényli a támogatást. Az igényelt támogatás összege nem lehet magasabb, mint a 7. számú melléklet szerinti feladattervben megnevezett pedagógusoknak megállapított kiegészítő illetmény 2009. szeptember 1-jétől 2009. december 31-ig tartó időtartamra számított, munkaadókat terhelő járulékokkal növelt teljes öszszege. (3) A fenntartó a támogatási igényt az 1. § (7) bekezdése szerinti elektronikus rendszer igénybevételével elektronikusan és papír alapon a 7. és a 8. számú melléklet megküldésével, az integrációs, képességkibontakoztató felkészítés, illetve az óvodai fejlesztő program szervezése után járó támogatás iránti igényléssel egyidejűleg legkésőbb 2009. június 15-ig nyújthatja be, helyi önkormányzatok az Áht. 64/B. § (3) bekezdésének figyelembevételével az Igazgatósághoz, a nem állami, nem helyi önkormányzati intézmények fenntartói, valamint a központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények fenntartói az OKM Támogatáskezelőhöz. Az e bekezdésben meghatározott határidő elmulasztása jogvesztő. Az igénylés legkorábban e rendelet hatálybalépésének napjától nyújtható be. (4) A hiánypótlásra, valamint a támogatásról szóló döntés előkészítésére a 2. § (3)-(6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. (5) E § tekintetében a jogosultság fennállásáról a 2. § (6) bekezdése szerinti értékelő bizottság javaslata alapján 2009. augusztus 3-ig a miniszter dönt. (6) A támogatást elnyert önkormányzatok összesített adatait az OKM utalványozás céljából az önkormányzat KSH-kódjának, megnevezésének és a támogatási összegnek a feltüntetésével papír alapon és elektronikus formában 2009. augusztus 5-ig megküldi az ÖM részére. A támogatás folyósításáról a költségvetési törvény 5. számú mellékletének 24. a) pontja szerinti forrás terhére a 2009. év szeptember havi nettó finanszírozás keretében, majd havonta az ÖM utalványozása alapján a Kincstár intézkedik. (7) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére megítélt támogatás folyósításáról az OKM által biztosított keretösszeg, valamint a finanszírozási adatok ismeretében az Igazgatóság a 2009. szeptember havi normatívakiutalással együtt, majd havonta gondoskodik. A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményfenntartó részére megítélt támogatás folyósításáról a költségvetési törvény XX. fejezet, 11. cím, 2. alcím, 17. jogcímcsoport „Gyakorlóiskolák normatív támogatása” előirányzat terhére kell gondoskodni. (8) A támogatást elnyert fenntartók összesített adatait az OKM elektronikus formában 2009. augusztus 10-ig továbbítja az OKM Támogatáskezelőnek, valamint az 156 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

Igazgatóságnak, majd az OKM Támogatáskezelő értesíti a fenntartót a támogatás elfogadásáról, illetve elutasításáról. (9) A kiegészítő illetmény pedagógusoknak történő kifizetéséről a fenntartó gondoskodik. (10) Az Igazgatóság és az OKM Támogatáskezelő a 7. számú mellékletben foglalt feladattervet személyes adatok nélkül 2009. augusztus 15-ig továbbítja az OOIH felé. A 2. § (13) bekezdése alapján megkötésre kerülő együttműködési megállapodás szerint benyújtásra kerülő intézményi önértékelés és pénzügyi elszámolás részeként sor kerül a kiegészítő illetmény kifizetésére nyújtott támogatás felhasználásának értékelésére is. (11) Az OH a támogatást elnyert fenntartók esetében ellenőrzést végez. Ha a szakmai ellenőrzés tanügy-igazgatási szabálytalanságokat tár fel, az OH hatósági ellenőrzést végez, a vizsgálat eredményeképpen kezdeményezheti a Kincstárnál a támogatás iránti jogosultság felülvizsgálatát. III. Elszámolás, ellenőrzés rendje 5. § (1) A helyi önkormányzatok a támogatás felhasználásáról legkésőbb 2009. december 31-i fordulónappal, a mindenkori zárszámadás keretében és rendje szerint kötelesek elszámolni. A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmények a támogatásokról a 2009. évi költségvetésről szóló beszámolójukban a központosított előirányzatok elszámolásait tartalmazó űrlapon kötelesek elszámolni. A támogatás 2009. december 31-ig fel nem használt, kötelezettségvállalással nem terhelt maradványát a központi költségvetésbe vissza kell fizetni. A kötelezettségvállalással terhelt, fel nem használt összeg 2010. június 30-ig használható fel pénzügyi teljesítésre, elszámolása a 2010. évi zárszámadás keretében és rendje szerint történik. Az itt kimutatott adatok valódiságát az egyes önkormányzatoknál, illetve intézményeknél megfelelő analitikus nyilvántartásokkal, szakmai dokumentációval kell alátámasztani. (2) A támogatások elszámolása a nem állami, nem helyi önkormányzati intézmények esetén a fenntartók 2009. évi támogatásairól történő elszámolása keretében, a kötött felhasználású támogatások elszámolásait tartalmazó űrlapon történik. A támogatás 2009. december 31-ig fel nem használt, kötelezettségvállalással nem terhelt maradványát a központi költségvetésbe vissza kell fizetni, elszámoláskor e támogatási jogcímeken pótigény nem érvényesíthető. A kötelezettségvállalással terhelt, fel nem használt összeg 2010. június 30-ig használható fel pénzügyi teljesítésre, elszámolása a 2010. évi elszámolás keretében történik. Az itt kimutatott adatok valódiságát az egyes fenntartóknál, illetve intézményeknél a tanulói azonosítók feltüntetésével és szakmai dokumentációval kell alátámasztani. 157 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

(3) Ha a támogatást vagy annak egy részét a fenntartó önkormányzat jogosulatlanul vette igénybe, vagy azt nem a megjelölt feladatra használta fel, illetve a jogszabályban rögzített arányt meghaladó mértékű támogatást vett igénybe vagy a támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, köteles az Áht. 64/B. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően eljárni. A fenntartó önkormányzat év közben az Igazgatóságon keresztül az ÖM-nél haladéktalanul köteles lemondani a jogosulatlanul igénybe vett összegről, mely esetben a már kiutalt összeg visszavonásra kerül a következő havi nettósításban, és a lemondásnak megfelelően módosításra kerül az előirányzat. Év végi elszámolás esetén befizetéssel történik a többlet-igénybevétel elszámolása. (4) Ha a támogatást vagy annak egy részét a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó jogosulatlanul vette igénybe, azt nem a megjelölt feladatra használta fel, illetve a támogatás igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II. 13.) Korm. rendeletnek az állami hozzájárulás és támogatás elszámolására, ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. IV. Vegyes rendelkezések 6. § (1) Amennyiben a támogatási igény benyújtását vagy elnyerését követően az igényléssel érintett intézményt a Kt. 121. § (1) bekezdésének 15. pontjában foglaltak értelmében a fenntartó átszervezi vagy fenntartóváltás következik be, köteles ezt a tényt az átszervezésről vagy a fenntartóváltásról szóló fenntartói döntés meghozatalától számított nyolc napon belül az OKM, valamint az OOIH felé jelezni. A bejelentési kötelezettség körében írásos formában jelezni kell azt is, hogy az elnyert, illetve megpályázott támogatási összeg felhasználását az intézményátszervezésre, illetve fenntartóváltásra tekintettel hogyan tervezi megvalósítani a pályázó. Jogutód nélküli megszűnés esetén a pályázati összegről a pályázó köteles lemondani. Minden egyéb esetben kizárólag a pályázati célra, a pályázattal érintett intézmény jogutód intézményében kell felhasználni a támogatást. Fenntartóváltás esetében, amennyiben a jövőben önkormányzati társulás tartja fenn az intézményt, a megállapodásban megnevezett gesztor önkormányzat használhatja fel az eredetileg megítélt támogatást, amelyre a korábban az intézmény előző fenntartója lett volna jogosult - feltéve, ha az igénylés feltételei ezen új intézmény esetében is fennállnak. Az intézményátszervezésről, illetve a fenntartóváltásról az OKM köteles értesíteni az Igazgatóságot. (2) A pályázathoz csatolni kell a fenntartó a 2. c. számú melléklet szerinti nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik a Kt. 105. §-ában meghatározott közoktatási esélyegyenlőségi 158 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

intézkedési tervvel. E rendelkezéseket önkormányzati társulások tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nyilatkozatot a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvényben, valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvényben az egyes társulási típusoknál meghatározott döntéshozó szerv vagy személy adja ki. 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba és 2010. június 30-án hatályát veszti.

1. számú melléklet a 23/2009. (V. 22.) OKM rendelethez Képességkibontakoztató, Minimum 60%-ot erre a célra kell integrációs támogatás fordítani. felhasználásának kerete általános iskolai székhely, tagintézmény esetén KÖTELEZŐEN MEGVALÓSÍTANDÓ TEVÉKENYSÉGEK


__


__________________________________________________________________________________

A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés finanszírozása a 2010. évi költségvetési törvényben

támogatásának

2009. évi CXXX. törvény a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetéséről 5. számú melléklet a 2009. évi CXXX. törvényhez A helyi önkormányzatok által felhasználható központosított előirányzatok 12. Esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások a) Esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása Előirányzat: 3650,0 millió forint/év

A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló foglalkozásokhoz, ellátáshoz a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 39/D. §-ában, a 39/E. §-ában meghatározott követelmények és az oktatási miniszter által kiadott program szerinti képesség-kibontakoztató, integrációs felkészítéshez, óvodai fejlesztő programhoz. … 17. Az Új Tudás-Műveltség Program keretében a pedagógusok anyagi ösztönzését szolgáló támogatások A támogatásokat igényelhetik a helyi önkormányzatok az általuk fenntartott közoktatási intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusok differenciált anyagi ösztönzéséhez. a) Az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása Előirányzat: 2920,0 millió forint/év

A támogatást a helyi önkormányzatok igényelhetik az általuk fenntartott közoktatási intézményekben - az engedélyezett intézményi létszámon belül - foglalkoztatott azon 160 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

közalkalmazottak után, akik a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletben [a továbbiakban: 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet] meghatározottak szerint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában vesznek részt.


__


__________________________________________________________________________________

Az esélyegyenlőség előmozdítását szolgáló jogi szabályozás a közoktatásban Az esélyegyenlőség biztosítása alkotmányban rögzített feladata az államnak: Alkotmány esélyegyenlőségi klauzulája rögzíti a következőket:

70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti. (3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti. Mindez megfogalmazódik – a művelődéhez való jog jogegyenlőség alapján történő biztosítása révén – az oktatás szervezése terén is:

67. § (1) A Magyar Köztársaságban minden gyermeknek joga van a családja, az állam és a társadalom részéről arra a védelemre és gondoskodásra, amely a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges. [1949. évi XX. törvény A Magyar Köztársaság Alkotmánya]

Az esélyegyenlőségi intézkedések célja a diszkriminációmentesség, a deszegregáció és a hátrányos helyzetű társadalmi rétegek integrációja. A közoktatás terén az integrációs nevelés-oktatás célcsoportja a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók köre, megvalósításának eszköze az esélyegyenlőséget elősegítő és az egyenlő bánásmód érvényesülését szolgáló rendelkezések, melyeket jogszabályi szinten a közoktatásról szóló (módosított) 1993. évi LXXIX. törvény /továbbiakban: Kt./ és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló (módosított) 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet /továbbiakban: 11R/ szabályoz. 162 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

Kt. 13. § (7) A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodába járatásához - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint - anyagi támogatást kapjon, feltéve, hogy gyermekét legkésőbb a negyedik életévében beíratja az óvodába.

[Az óvodáztatási támogatásról a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló (módosított) 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet rendelkezik:

20/A. § Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a) a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia, b) az óvoda vezetője ba) az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről, bb) a kifizetés esedékességét megelőzően - a jegyző által meghatározott időpontban tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január-június, illetve a júliusdecember időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján történő igazolt mulasztásból tíz napot a július-augusztus hónapokra eső mulasztásból a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, bc) értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik.]

Kt. 66. § (2) Az általános iskola - beleértve a kijelölt iskolát is - köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található (a továbbiakban: kötelező felvételt biztosító iskola). Ha a településen több általános iskola működik, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya legfeljebb tizenöt százalékponttal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű 163 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

gyermekeknek a település egészére kiszámított aránya. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknek a településen belüli arányát oly módon kell meghatározni, hogy az adott településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek létszámát el kell osztani a településen lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes gyermek létszámával. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi körzeten belüli arányának meghatározásához az egyes felvételi körzetekben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak a létszámát el kell osztani a felvételi körzetben lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező összes tanuló létszámával (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya). (3) Nem jelölhető ki kötelező felvételt biztosító iskolának az az általános iskola, amely körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körzeti aránya túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, feltéve, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya elérné az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez. Az elégséges férőhelyek meglétét az iskola alapító okiratában meghatározott maximális tanulói létszám alapján kell megállapítani. … (5) Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót a helyben szokásos módon - legalább tizenöt nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt - nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen van, ahol az iskola székhelye található. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye található. Ha az általános iskola - a megadott sorrend szerint - az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben 164 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

állapítja meg. Nem kell vizsgálni az iskolai arány megtartását abban az esetben, ha azt az e bekezdésben meghatározott előnyben részesítési kötelezettség megtartása miatt lépték át. A (2)-(5) bekezdésben foglaltakat a településen lévő valamennyi általános iskolai feladatellátási hely tekintetében alkalmazni kell akkor is, ha az iskola székhelye nem a településen található. … (7) Ha a többcélú közoktatási intézmény az általános iskolai feladatok mellett gimnáziumi, szakiskolai, szakközépiskolai feladatok közül bármelyiket ellátja, nem tarthat felvételi vizsgát azoknak a tanulóknak, akik a többcélú intézmény keretében fejezték be az általános iskolai tanulmányaikat. A tanulók a pedagógiai programban meghatározottak alapján folytatják tanulmányaikat a megfelelő iskolatípus szerinti oktatásban. Ha az egységes iskola az általános iskolai feladatok mellett gimnázium, szakközépiskola és a szakiskola feladatai közül legalább kettőt ellát, a pedagógiai programjában kell meghatározni, hogy a közös követelmények teljesítése után milyen feltételek teljesítésével milyen kiegészítő tanulmányokat kell folytatni. A felvételi kérelmek elbírálásánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat előnyben kell részesíteni. Az előnyben részesítés feltételeit a pedagógiai programban kell meghatározni.

Kt. 82. § (6) Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó az oktatásért felelős miniszterrel kötött közoktatási megállapodás vagy egyoldalú nyilatkozat alapján kiegészítő hozzájárulásra válik jogosulttá, a fenntartásában működő óvoda, általános iskola részt vesz a kötelező felvételt biztosító óvoda, iskola feladatainak ellátásában. Ennek során felvételi körzetnek kell tekinteni azt a települést, fővárosban azt a kerületet, amelyben az óvoda, az általános iskola székhelye, telephelye található. A fenntartó a feladatellátásért felelős helyi önkormányzattal közösen meghatározza azt a gyermek, illetve tanulói létszámot, amelynek felvételét nem tagadhatja meg az óvoda, az általános iskola. Ez a létszám nem lehet kevesebb, mint az óvoda, az általános iskola alapító okiratában - az adott feladatellátási helyre - meghatározott felvehető maximális gyermek, tanulói létszám huszonöt százaléka. A kötelező felvételt biztosító óvoda, általános iskola feladatainak ellátása keretében a felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat.

Kt. 94. § (3) Felhatalmazás kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza 165 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

l) a pedagógus-továbbképzést teljesítők anyagi elismerésének, a várakozási idő csökkentésének lehetőségét, azokat a feltételeket, amelyek fennállása esetén a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítést meg kell állapítani, valamint a keresetkiegészítés legkisebb összegét, az intézményi minőségirányítási programban meghatározott szempontok és értékelési rend alapján adható anyagi elismerés rendjét, továbbá a pedagógus-munkakör tekintetében a kötelező órát meghaladó tanítás munkáltatói elrendelését, az elrendelt tanítás díjazását, a munkaidő-beosztás, a tanítási időkeret, továbbá nevelési-oktatási intézményekben a rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és készenlét elrendelésének feltételeit, az ügyelet és az ügyelet alatt elrendelt munkavégzés díjazását is magában foglaló átalánydíjazás megállapításának szabályait és mértékét, az intézményvezetői és vezetőhelyettesi feladatot ellátók, az átlagostól eltérő feladatot ellátó, a nehezebb körülmények között dolgozó pedagógusok, a pályakezdő pedagógusok többletdíjazása, kiegészítő illetménye megállapításának feltételeit, a díjazás mértékét, a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók szülei iskolai végzettséggel összefüggő önkéntes nyilatkozatának kérdéseit, valamint az igazgatótanács munkáltatói jogosítványait;

A fenntartói közoktatási intézményi esélyegyenlőségi terv elkészítése törvényes kötelezettség, s releváns feltétele a hazai és nemzetközi pályázatokon való részvételnek:

Kt. 105. § (1) A helyi önkormányzat az önkormányzati intézkedési terv, illetve a fővárosi, megyei fejlesztési terv részeként vagy az abban foglaltakra tekintettel önálló intézkedési tervként meghatározza a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseket (a továbbiakban: közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési terv). (2) A hazai és nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázatokon való részvétel feltétele, hogy a helyi önkormányzat, az önkormányzati társulás rendelkezzen - az oktatásért felelős miniszter által kiadott útmutató figyelembevételével elkészített - közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel. A pályázatok elbírálásánál - az előírt feltételek megléte esetén - előnyben kell részesíteni azt a közoktatási intézményt fenntartó társulást, amelynek tagjai között olyan önkormányzat is található, amely szerepel a hátrányos helyzetű települések 166 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

jegyzékén, továbbá azt a közoktatási intézményt fenntartó települést és társulást, amelynek az illetékességi területén a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók összes gyermekhez, tanulóhoz viszonyított aránya eléri a huszonöt százalékot. (3) A (2) bekezdésben foglaltakat a nem állami, nem önkormányzati intézményfenntartók tekintetében is alkalmazni kell.

Kt. 132. § (6) Az e törvény 85. §-ának (4) bekezdése alapján elkészített önkormányzati intézkedési tervnek a gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedéseit, így különösen az óvodai nevelés három éves kortól történő biztosításának feltételeit, az ingyenes étkeztetéshez, az ingyenes tankönyvellátáshoz szükséges feltételek meglétét, a beiskolázási körzethatárok kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók többi tanulóhoz viszonyított arányát 2007. december 31-éig át kell tekinteni az intézkedési terv készítőjének. Az intézkedési terv megléte az előfeltétele annak, hogy a helyi önkormányzat a hazai vagy nemzetközi forrásokra kiírt közoktatási célú pályázaton vegyen részt. Ha az óvodai nevelés nem biztosított, a helyi önkormányzat társulásban való részvétellel, másik önkormányzattal vagy nem önkormányzati intézményfenntartóval kötött megállapodással, intézménylétesítéssel vagy bővítéssel 2008. szeptember 1-jétől köteles gondoskodni arról, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek három éves koruktól igénybe tudják venni az óvodai nevelést. 2011. augusztus 31-éig pedig valamennyi óvodai neveléssel összefüggő szülői igény teljesítéséhez szükséges feltételt meg kell teremteni.

Kt. 114. § (2) Minden esetben ingyenes a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló, a testi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos és az autista tanuló részére az oktatásban való részvétel és a kollégiumi ellátás, beleértve az első alapfokú művészetoktatásban való részvételt is. Az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére ingyenes egy alapfokú művészetoktatásban való részvétel és a második szakképesítés megszerzése.

132. § (14) Nem indítható a következő tanítási évben az általános iskola első évfolyamán osztály, ha - az e törvény 66. §-ának (3) bekezdése alapján - nem láthat el kötelező felvételi feladatot, mivel a körzetének kialakításánál a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körzeti arányának túllépésére vonatkozó rendelkezés nem tartható meg, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körzeti aránya eléri 167 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

az ötven százalékot, és egyébként a település többi iskolája elégséges férőhellyel rendelkezik a település összes tanköteles tanulójának felvételéhez, amennyiben az újonnan felvett halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal, az iskolával tanulói jogviszonyban álló, összes halmozottan hátrányos helyzetű tanulónak az iskolával tanulói jogviszonyban álló összes tanulókhoz viszonyított aránya (a továbbiakban: halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya) az előző tanítási évhez viszonyítva tíz százalékkal megemelkedett, és ennek következtében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya elérte az ötven százalékot. Az osztályindítás korlátozására vonatkozó rendelkezéseket első ízben a 2010/2011. tanévben kell alkalmazni, a 2009/2010. tanítási évben kialakult halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai aránya alapján.

11R. 8. számú melléklet 7.2. A középfokú iskola igazgatója az iskolai felvételi eljárás befejezését követően tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi jegyzéket. Az ideiglenes felvételi jegyzéket úgy kell elkészíteni, hogy a jelentkezők jegyzékébe minden jelentkező neve mellé az igazgató beírja a felvétellel kapcsolatos döntését. Ha a jelentkező teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellé a felvételi rangsorban elfoglalt helye szerinti sorszámot kell beírni. A felvételi eljárás során az azonos teljesítményt elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található, illetve akinek sajátos helyzete azt indokolja. A sajátos helyzetet az iskola házirendjében kell szabályozni. Ha a jelentkező nem teljesítette a felvételi követelményeket, a neve mellett ezt a tényt, s a felvételi kérelem elutasítását az „E” betű alkalmazásával kell beírni. Az ideiglenes felvételi jegyzéket - tájékoztatás céljából, a 3.1. pontban meghatározottak alkalmazásával - nyilvánosságra kell hozni.

Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény /továbbiakban: Ebktv./ meghatározza e tárgykörben a közoktatás terén érvényesülő jogszabályi kötelezettségeket, melyek kiterjednek a közoktatási intézménnyel jogviszonyban álló személyek teljes körére. Ebktv. 4. § Az egyenlő bánásmód követelményét 168 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

… g) a közoktatási és a felsőoktatási intézmények (a továbbiakban együtt: oktatási intézmény), … jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során (a továbbiakban együtt: jogviszony) kötelesek megtartani.

A jogalkotó rendelkezéseket ír elő az egyenlő bánásmód követelményének az oktatás és képzés területén történő megvalósítására az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény harmadik fejezetének negyedik részében:

Ebktv. 27. § (1) Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre, a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, 169 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek.


__


__________________________________________________________________________________

(3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet. 29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő.

Az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, annak érvényesítését a közoktatási törvény a nevelés-oktatás egyik alapelveként definiálja.

Kt. 4/A. § (1) A közoktatás szervezésében, irányításában, működtetésében, feladatainak végrehajtásában közreműködők a gyermekkel, tanulóval kapcsolatos döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelesek megtartani. (2) Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a közoktatásban minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. (3) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. (4) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslására az e törvényben szabályozott eljárás keretében kerülhet sor. Az e törvényben szabályozott eljárás lefolytatása - függetlenül annak eredményétől - nem zárja ki a személyhez fűződő jogok bíróság előtt történő érvényesítésének lehetőségét, illetőleg más, a felelősség és jogkövetkezményeinek megállapítására alkalmas eljárás megindítását. (5) E § alkalmazása során az egyenlő bánásmódról szóló törvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. 5. § Az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés nyelve a magyar, illetve a nemzeti és etnikai kisebbségek nyelve. A nemzeti vagy etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek, tanulók - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényben meghatározott választás alapján - anyanyelvükön, illetőleg 171 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

anyanyelvükön és magyarul vagy magyar nyelven részesülhetnek óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, illetve kollégiumi nevelésben. A nevelés, oktatás részben vagy egészben - más nyelven is folyhat.

Kt. 11. § (2) A szakközépiskola és a szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket a Munka Törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére [Mt. 18. §, 19. §, 21. §, 22. § (1)-(2) bekezdés, 24. § (1) bekezdés, 26-27. §, 102. § (2) bekezdés és a (3) bekezdésének b)-c) pontja]. A tanuló foglalkoztatására - a szakképzésről szóló törvény eltérő rendelkezésének hiányában alkalmazni kell továbbá a Munka Törvénykönyve 104. §-ának (1)-(4) bekezdését, 124. §ának (1) bekezdését, 125. §-ának (1)-(2) bekezdését, 129/A. §-ának (2)-(6) bekezdését, valamint a munkavédelemre vonatkozó jogszabályokat. A tanulószerződés megkötésekor, az abból eredő jogok és kötelezettségek teljesítésekor az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. A tanuló a gyakorlati képzéssel kapcsolatos igényeinek érvényesítése érdekében - a munkaügyi jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint (Mt. 199-202. §) - jogvitát kezdeményezhet. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt, szakszervezeten a tanulói szakszervezetet kell érteni.

Kt. 84. § (7) A fenntartói irányítás, illetőleg az intézményi hatáskörben hozott, az egyenlő bánásmód követelményét sértő, illetve a gyermek mindenek felett álló érdekével ellentétes döntés semmis. A semmis döntés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.

Kt. 95/A. § (4) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a) az egyenlő bánásmód követelményére, … vonatkozó rendelkezések megtartását.


__


__________________________________________________________________________________

Kt. 95/C. § (1) Ha a közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal a hatósági ellenőrzés során feltárja, hogy a nevelési-oktatási intézmény a felvételi, átvételi kérelem elbírálása során megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, az érintett szülő kérelmére megállapítja az óvodai felvétel, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony létrejöttét. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal akkor hozhat határozatot a felvételi, átvételi kérelem tárgyában, ha a kérelem benyújtásától számítva kevesebb, mint százötven nap telt el. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal eljárása során - az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell az egyenlő bánásmód sérelmét, ha a halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló felvételi, átvételi kérelmének elbírálása során nem tartották meg a felvételi eljárás szabályait. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal határozatát az osztály, csoport maximális létszámhatárokat megállapító rendelkezésekre és az iskolai felvételi arányokra vonatkozó rendelkezésekre tekintet nélkül végre kell hajtani. A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal mindaddig, amíg az érintett gyermek, tanuló az adott nevelési-oktatási intézménnyel óvodai felvételi jogviszonyban, tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági jogviszonyban áll, szükség szerint, de minden nevelési évben, illetve tanítási évben legalább egy alkalommal meggyőződik arról, hogy sérült-e az egyenlő bánásmód követelménye a nevelési-oktatási intézményben. … (8) A közoktatási feladatkörében eljáró oktatási hivatal az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéssel egyidejűleg az egyenlő bánásmód megsértése miatt az intézményvezetővel szemben szabálysértési eljárást indít.

11R. 54. § (8) Ha a nevelési-oktatási intézmény több feladatellátási helyen működik, a kötelező eszköz- és felszerelési jegyzékben meghatározottakat nem kell minden feladatellátási helyen teljesíteni, feltéve, hogy azok a tanulók, akiknek a feladatellátási helyén az adott helyiség, eszköz, felszerelés nem áll rendelkezésre, aránytalan teher és többletköltség, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének sérelme nélkül igénybe tudják venni azokat a másik feladatellátási helyen.


__


__________________________________________________________________________________

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény /továbiakban: Áht./ is jogkövetkezményhez köti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését :

Áht. 15. § (6) A támogatásra való jogosultságot kizárja, ha a támogatás igénylőjét … c) az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését ellenőrző hatóság az (5) bekezdés h) pontjában meghatározott jogsértés elkövetése miatt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény alapján bírsággal sújtotta, Áht. 105/A. § (5) Az önkormányzatnak esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a pályázók számára. A pályázati kiírással és az e törvényben meghatározott eljárásrend megsértésével kötött szerződés semmis.

Az esélyegyenlőség előmozdításának céljára fordítható pénzügyi támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének szabályairól, s az ezzel összefüggő jogi kérdésekről – a mindenkori éves költségvetési törvény alapján – éves miniszteri rendelet szól. További fontos jogszabályok az esélyegyenlőség közoktatásban való érvényesülése tárgykörében: •

mindenkori éves költségvetési törvény

•

az esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések támogatása, valamint az integrációs rendszerben részt vevő intézményekben dolgozó pedagógusok anyagi támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló mindenkori miniszteri rendelet

•

az esélyegyenlőséget, felzárkóztatást segítő támogatások igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló mindenkori miniszteri rendelet


__


__________________________________________________________________________________

1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat a „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-2032 szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról (2007-2010.) Melléklet az 1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozathoz A 2007-2010. évekre vonatkozó kormányzati cselekvési terv kiemelt fejlesztési területeihez kapcsolódó intézkedési terv I. A szegénység újratermelődési ciklusainak megszakítása 8. A gyermekek alapvető képességeinek fejlesztése, szociális helyzetükből eredő hátrányaik ellensúlyozására biztosítani kell a forrásokat a képesség-kibontakoztató, az integrációs felkészítés, valamint az óvodai fejlesztő programok támogatására a korszerű pedagógiai módszerek alkalmazása érdekében. Felelős: oktatási és kulturális miniszter

Határidő: folyamatos

… C) Küzdelem a szegregáció ellen, a gyermekek esélyegyenlőségének elősegítése 11. Elő kell segíteni az inkluzív, együttnevelő pedagógiai kultúra terjedését, a közoktatási intézményekben felismert szegregációs formák felszámolását. Támogatni kell az integrációs és a képesség-kibontakoztató felkészítést, valamint az óvodai fejlesztő programokat, a szakmai szolgáltató feladatok ellátását, az együttnevelő pedagógiát támogató közösségi, társadalmi szemléletmód kialakulását, az ehhez szükséges szakmai hálózat kiépítését. Törekedni kell arra, hogy a szolgáltatások és a szakemberek a közoktatási intézményekben legyenek elérhetőek. Felelős: oktatási és kulturális miniszter


__


__________________________________________________________________________________


12. A halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának visszaszorítása és az esélyegyenlőség megteremtése érdekében az oktatás hatékonyságát és eredményességét növelő programok fejlesztése, széles körű alkalmazása révén a minőségi oktatáshoz való hozzáférés társadalmi és területi kiegyenlítésében jelentős előrelépésekre van szükség. Folytatni kell, az antidiszkriminációs jelzőrendszer kiépítését és működtetését a közoktatási intézményekben. Felelős: oktatási és kulturális miniszter


… 14. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai sikerességének megerősítése érdekében a Tanoda programban részt vevő gyermekek számát növelni kell. Felelős: oktatási és kulturális miniszter


15. A hátrányos helyzetű szülők szegénységben nevelkedő gyermekei tanulását a továbbtanulást elősegítő, ösztönző támogatási formák, ösztöndíj-rendszerek bevezetésével kell segíteni. Felelős: oktatási és kulturális miniszter



__


__________________________________________________________________________________

16. A közép- és felsőoktatásban tanuló roma fiatalok tehetséggondozása, anyagi és szellemi támogatása érdekében támogatni kell a „Láthatatlan Kollégiumi”, valamint az Arany János Tehetséggondozó és Kollégiumi programokat. Felelős: oktatási és kulturális miniszter


17. A hátrányos helyzetű emberek kiszolgáltatottságának csökkentése, a helyi közösség szerepének a társadalmi integráció elősegítésében való növelése érdekében az aktív állampolgárságra, toleranciára felkészítő programokat kell kidolgozni. Felelős: oktatási és kulturális miniszter


18. A minőségi közszolgáltatások elérhetőségének biztosítása, ezen belül a gyermekek biztonságos utaztatása, valamint egyéb közösségi célok megvalósítása érdekében folytatni kell a Közösségi busz programot, elsősorban a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben. Felelős: önkormányzati és területfejlesztési miniszter


III. A gyermekek jóléte A) A szabadidő kulturált eltöltésének segítése 36. A társadalmi, szociális hátrányok (szegénység, szülők munkanélkülisége, iskolázatlan szülők, deviáns családi környezet stb.) miatt az iskolai lemorzsolódás, a 177 Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. 3700 Kazincbarcika, Május 1. u. 11.; Levelezési cím: 1406 Budapest, Pf.: 68. E-mail: [email protected]; Tel: +36 1 479 3034; Fax: +36 1 479 300

__


__________________________________________________________________________________

sikertelen munkaerő-piaci megjelenés, illetve a bűnelkövetés veszélyének kitett iskoláskorú gyermekek és fiatalok számára a szociális alapkészségeik megerősítését, a szabadidejük hasznos eltöltését segítő, a tanulás és a munka közötti átmenetet támogató integrációs programokat kell indítani. Felelős: szociális és munkaügyi miniszter

önkormányzati és területfejlesztési miniszter

Határidő: 2008. I. félévétől folyamatos IV. A program megvalósítását szolgáló egyéb intézkedések C) Az uniós források felhasználásának koordinációja 45. A gyermekekre és a családokra irányuló szolgáltatások és programok színvonalának és elérhetőségének, s ezáltal a gyermekek integrációs esélyeinek javítása érdekében biztosítani kell az uniós forrásból induló programok szakmai, módszertani megalapozását és háttértámogatását, a gyermekek érdekeire érzékeny szemlélet kialakulásának elősegítését minden szereplő, illetve minden érintett körében. Felelős: önkormányzati és területfejlesztési miniszter

szociális és munkaügyi miniszter



__


__________________________________________________________________________________

További fontos jogszabályok a képesség-kibontakoztató és integrációs és felkészítéssel kapcsolatban

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény

58. § (1) A nevelési-oktatási intézmény pedagógusai szakmai munkaközösségeket hozhatnak létre. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad a nevelési-oktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. Szakmai munkaközösség hozható létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is. A szakmai munkaközösség éves terv szerint részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. A szakmai munkaközösség tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha közoktatási szakértőként nem járhat el. A szakmai munkaközösség - a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerint - gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak szakmai segítéséről. A nevelési-oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata a szakmai munkaközösség részére további feladatokat állapíthat meg. Az e bekezdésben meghatározott feladatok ellátására, a pedagógusok kezdeményezésére intézmények közötti munkaközösség is létrehozható.

16. integrációs felkészítés: az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelős miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése, melyben a szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket;


Országos Egyházi TISZK Szakképzés-szervezési Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft

Recommend Documents