III. ÉVF. 2. SZÁM 2006.
m a g y a r ok
s z ág! H aj
!
rá
Ha
r or
FEBRUÁR
Győri Polgári Lap
jr á M a g y a
Orbán Viktor évértékelője Valami újjászületőben: elkezdődött a változás Orbán Viktor, a Fidesz- Magyar Polgári Szövetség elnöke országjáró beszélgetéseinek mintegy záróeseményére: évértékelőjére került sor a közelmúltban.
Az előző kormány miniszterelnökének szavaira minden ilyen összegzésnél nagy figyelem irányult: ez fokozottan igaz volt most, a nyolcadiknál, hiszen méginkább felértékelte mondandóját az idei országgyűlési választások közeledte, a kampány kezdete.
Választási együttműködésben
a Fidesz-MPSZ-el
Összefogás a közös sikerért Erősödik, egyre több párt, egyesület, más szerveződés erősíti az Orbán Viktor vezette jobb oldali szövetséget. A Semjén Zsolt irányította Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) már jó ideje aláírta az országgyűlési és önkormányzati választásra vonatkozó együttműködést. Ugyanezt tette az MDF-ből kilépett, vagy kizártak alapította Nemzeti Fórum Egyesület is. Köztük Medgyasszay László, aki Győr és környéke 1-es választókerületében a Fidesz-KDNP közös jelöltjeként indul a választáson. Magyarország jövője iránt érzett felelősség, az összefogás indította a Vállalkozók Pártját, a vidék, a gazdák
A Fidesz elnöke, miután az ország különböző részein folytatott a polgárok tömegeivel beszélgetéseket, joggal hangsúlyozhatta: azokat a problémákat, gondokat kell megoldani, amelyek a mai magyarországi ember legfőbb gondja is. Erről szólt
a több órás beszélgető-konzultáció, amely az ország jelenlegi bajainak orvoslása mellett a megoldást, a megvalósítható, bíztató jövőt is felrajzolta. összefoglalónk a 4. oldalon
A jövő a fiatalokon múlik Az Új Nemzedék program segít
nagy részét tömörítő Magyar Gazdák és Gazdakörök Országos Szövetségét (MAGOSZ), a Turi Kovács Béla vezette Független Kisgazda Pártot (FKGP) és a Kisgazda Polgári Egyesületet is (KPE) a választási együttműködés megkötésére, amely reményeink szerint a mostani kormány leváltásához vezethet. B.B.
A Fidesz- MPSZ megyei elnöke, Szakács Imre, valamint a vidéken élők, benne a gazdák érdekeit határozottan képviselő Jakab István, a MAGOSZ elnöke és Fenyőházi Tibor megyei elnöke is aláírták, megerősítették az országos mellett a megyei választási együttműködést is.
A mostani kormány ígéret-hazugságainak egyik nagy vesztese a fiatalság. Erről beszélt a napokban a sajtó képviselői előtt Szijjártó Péter országgyűlési képviselő, a Fidelitas ifjúsági szervezet és a győri Fidesz elnöke. Elmondta: a Gyurcsány-kormány már 2003-ban ígérte az ifjúsági törvényt, amely a fiataloknak járó juttatásokat, kedvezményeket foglalná magába, ám az ígéret ellenére a következő évben sem tette meg. Beterjesztett ugyan valamit, amit az Országgyűlés bizottságai elfogadhatatlannak tartottak. A törvény előkészítése folytatódott, amelyre a kormány 2005-ben 334 millió forintot költött, ám a mai napi sem lett megvalósítható. Az előző választás kampányígéreteiből sem valósult meg a fiatalok számára beharsogott ingyenes jogosítványszerzés, a 10 ezer új kollégiumi férőhely, az ingyenes utazás – a költségek inkább 70 százalékkal növekedtek. Drámai módon emelkedett viszont a fiatal, benne az életpályát indítani, majd családot alapítani kívánó fiatal munkanélküliek száma: 58 százalékkal! A Fidesz – jelentette ki az elnök – teljes mellszélességgel a fiatalok
mellé állt. Felismerve annak fontosságát, hogy az ifjúság maga az ország jövőjét jelenti. Olyan humán erőforrás, amelyet felkarolni, segíteni kell. Ennek érdekében hozná létre az Új Nemzedék programot. Ezen belül be kívánja vezetni az Új Nemzedék kártyát, amely minden iskoláskorú, 6-30 éves fiatalt megillet, s amelyen olyan értékes pontokat gyűjthetnek tevékenységükkel, ami felnőtt életük megalapozását segíthetik. Ilyen lehet a nyelvvizsga, sportversenyeken részvétel, kiemelkedő tanulmányi, tudományos eredmény, és egyéb köztevékenység. Az évek során összegyűlt pontokért a fiatal az Új Nemzedék kártya birtokában, többek közt a szünidőben ingyen utazhat, sportés kulturális eseményeken vehet részt, komoly kedvezményt kaphat éttermi fogyasztás, könyvvásárlás, de akár hitelkamat esetén is. B.B.
HAVI JEGYZET
KÖZGYŰLÉSI HÍREK
Demokrácia
Németh Zoltán frakcióvezető, FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség
a kettétört országban Ez lehetne akár egy bársonyos diktatúra is Első, sőt a második ránézésre is úgy tűnik, nálunk a rendszerváltogatás óta demokrácia van. Mert, hogy felálltak és működnek az ehhez szükséges intézmények. Van többpártrendszer, és persze van szavazás is ezek után. A parlament teszi feladatát, törvények születnek, ugyan sokszor féloldalasan. Van alkotmányunk; igaz, hogy a régi, toldozott-foltozott szegény. Működik a bíróság, az ügyészség, miegyéb. Intézmények, hivatalok sok ezre is megtalálhatók. (Egyes hazai és külföldi szakik szerint fele is elég lenne itt.) Az Alkotmány tartalmazza a szólás, a vélemény-nyilvánítás jogát. Ez ma is él. Szólni sokszor, sok helyen mégsem lehet. Sőt inkább félni kell. S ha már így van, hogy itt-ott félni kell, akkor az már csak itt-ott demokrácia. No, nem egy maffia-ország vagyunk azért, mert egyeseknek majdnem mindent szabad, amiért másoknak büntetés, börtön dukál talán. (Más ügyekben viszont már-már azt hinné az ember, hogy itt évtizedek óta „államérdekből” kell ködbe veszejteni sok tíz- és százmilliárdos gazemberségeket.) Komolyan mondom, kettétört ország vagyunk. Ha a velünk egyívású környező országokban is így lenne, azt mondanám, ez történelmi törvényszerűség: mert a beinjekciózott múlt még nem adta fel magát. Pontosabban nem adta át a jövőnek, az újnak magát, amely talán végre tiszta ruhába öltöztethetné gyermekeit. A jövőt. Kettétört, valójában lelkileg sajnálatra méltó szegény ország vagyunk. A szabadságunk, a demokráciánk, mint céloztam rá, ránézésre bársonyosan kellemes, szép „szerkezet”. Valójában – panaszolják többen – félnek, nem merik véleményüket kimondani. Nem merik a hangosak provokációjára sem buszon, sem vonaton, sem utcán, társaságban, pláne nem munkahelyen, iskolában és főleg nem politikai álláspontjukat kinyilvánítani. Nem merik, mert valamilyen hivatásosnak tűnő provokátorok azonnal torkuknak esnek mindenütt – mondják. A munkahelyi puszta bólintás vagy fejrázás is a feketelistára kerülést jelentheti sok helyen. Mármint, hogy máris az elbocsátásra szántak közé írtad be magad. (Tudjuk, a munkahelyen politizálni nem lehet, szándékosan provokálnak, így neved mellé piros vagy fekete pont kerül.) Kettétört ország. Félelemmel is tele. Hiába tudjuk: demokrácia annyi mint, hogy nem kell félnie senkinek. Hát a mienk egyelőre mégcsak ilyen. Ám ettől sokunknak mégiscsak szólnia kell. A mindenkit elöntő, mesterséges lejárató károgás helyett, higgadtan vegyük számba az elmúlt évtizedeket. Pontosabban az eredményeket és eredménytelenségeket. Hogy mi is történt e hazában, és főleg miért. Miért, és ezzel a szemlélettel meddig, hová jutunk; az ország tönkre megy. Kiderülhet az is, hogy az agyakba évtizedek óta sugárzott múlt gáncsolja a holnapot. Pedig gyógyulni kellene, józannak, gondolkodó felnőttnek kellene lenni egy kicsit. Hogy a napi tapasztalat döntse el a véleményt. A tények, melyek szigorúak, tiszták, indulatmentesek. A tények, hogy magamnak, családomnak hogy megy a sora, és ennek függvényében kire bízom az országújító feladatot. Ennek függvényében szavazok. Bognár Béla
2
Elkészült a rendezési terv – megváltás és rémálom is egyben Egyeseknek megváltás, másoknak rémtörténet az év elején elfogadott városi rendezési terv, amely az önkormányzat 2002-2006-os évekre megválasztott testületének legnagyobb horderejű döntése is egyben. A rendezési terv azért fontos kérdés, mert ez határozza meg, hogy a város területén milyen funkciójú épületek építhetők, hol vannak tervezett közlekedési nyomvonalak, mely területek lesznek zöldterületek, hol lehet bevásárlóközpontot, iparterületet, vagy építési telkeket kialakítani. Itt kerül az is meghatározásra, hogy milyen magasak lehetnek az épületek, illetve a különböző telkek milyen arányban építhetők be. A terjedelmes anyag megalkotása több, mint két évet késett, így sokan várták már az elfogadását, hiszen a vállalkozásuk elindításához szükséges építkezésekhez, illetve a házépítésekhez nem kaphatták meg az építési engedélyt az érvényes terv hiányában. Nos az ő számukra valóban megváltást jelenthetett a rendezési terv elfogadása. Sokan vannak azonban, akiknek a terv nem sok jót jelent, mert az ingatlanukat pl. intézményi tartalékterületnek jelölték ki, így a telkük értéktelenné vált, mert házhelynek nem adható el, csak legfeljebb iskolát építhetnének rajta. Természetesen város fejlődésében fontos, hogy a különböző városrészekben legyen megfelelő nagyságú hely „üresen hagyva” orvosi rendelőnek, iskolának, óvodának, hogy egy újonnan kialakuló városrész élhető legyen, azonban az önkormányzat évek óta nem biztosít fedezetet ezeknek az ingatlanoknak a megvásárlására, a tulajdonosok kártalanítására. Így akinek a magántulajdonát ilyen korlátozás alá vonták, joggal tiltakozik. A terven berajzolt új utcák megítélése is ellentmondásos. Akinek a kertje végében utcanyitást engedélyeztek, annak lehetősége nyílik arra, hogy az ingatlan megosztása után a hátsó részt házhelynek értékesítse, s így bevételhez jusson. Van viszont olyan eset is, ahol házhely nem alakul ki új utca nyitása esetén sem, viszont a kert végéből elvesznek 10-15 métert. A
felháborodás itt is jogos, hiszen lehet, hogy egy életen át gondozott kert megy veszendőbe, ha felvonulnak az útépítő munkagépek. A rendezési terv egyik hibája, hogy ezeket a város szempontjából kisebb jelentőségű, de az érintett embereknek a legnagyobb gondot okozó helyzeteket nem tudta megoldani. A következő városvezetésnek fontos feladata lesz, hogy ezeket a problémákat megoldja, persze ehhez változásra van szükség a kormány élén, és a helyi vezetésben is.
A nagy dolgok már korábban eldőltek Számos nagybefektető a rendezési terv elfogadása előtt több nagy horderejű kérdésben sikeresen erőszakolta rá az akaratát a szocialista városvezetésre. A szakmaiságot jórészt nélkülöző politikai döntéseket így már automatikusan tartalmaznia kellett a tervnek, hiszen arra érvényes döntések kötelezték a tervkészítőt. Ezek közé tartozik a Rába-gyár területén felépíthető brutálisan sűrű beépítésű lakótelep, a József Attila úti laktanya területén a csaknem 700 lakás kialakításának lehetősége, ahol a megnövekedő forgalom miatt kerülhet nehéz helyzetbe Szabadhegy. Nem volt kellően átgondolt az sem, hogy a városban szinte bárhol építhetők nagy bevásárlóközpontok, ami ugyan versenyhelyzetet teremt, de az úthálózat nem minden esetben alkalmas a gépkocsiforgalom biztonságos elvezetésére. Az így megszületett politikai döntések ráadásul túlságosan is a befektetői igényeket szolgálják ki az önkormányzat és a városlakók érdekeivel szemben. Hosszú távon előnytelen a keleti tehermentesítő út nyomvonalának eltolása is, mert közlekedési szempontból már nem fogja betölteni a funkcióját, a nyomvonal meghosszabbítása miatt pedig az építési költségek növekednek meg olyannyira, hogy a megvalósításhoz szükséges pénz előteremtésére remény sem marad, ráadásul Szentivánhoz nagyon közel kerül, rontva az ott lakók életkörülményeit.
Hibás felfogás a vagyongazdálkodásról
Az önkormányzat folytatja azt a hibás gyakorlatot, hogy egy-egy terület építési területté minősítése előtt nem vásárol „szántó áron” ingatlanokat. Nemcsak az a baj, hogy az átminősítés után a terület felértékelődése miatt keletkező haszon a város vagyona helyett magánemberek vagyonát gyarapítja, hanem az is, hogy a magántársaságok telekalakításai logikusan, kizárólag üzleti szempontból történnek. Így lesz elviselhetetlenül sűrű beépítés néhány városrészben, nem alakulnak ki közfunkciót szolgáló terek, parkok, játszóterek. Ha az önkormányzat a terület átminősítése után az élhető város kialakítása érdekében mégis szeretne egy játszóteret építeni, akkor már építési telek áron kellene megvásárolnia az ingatlanrészt, ami rendkívül drága lenne. Ha a város a fejlesztés előtt olcsón ingatlant vásárolna, akkor kisebb haszonnal tudna
ugyan telkeket kialakítani, de kellemesebb lakókörnyezet jönne létre.
A rendezési terv nem fejlesztési terv Néhány politikus szívesen hivatkozik a rendezési tervre úgy, mintha ez a város fejlődésének a záloga lenne. Jó ha tudjuk azonban, hogy a terv nem jelent garanciát arra, hogy a fejlesztések meg is történnek. A rendezési terv csak meghatározza, hogy hova lehet utat, hidat, alul- és felüljárót, újabb körforgalmakat építeni, de az építkezésekhez szükséges pénzt még senki sem látta. A jó dolgok megépítéséhez – a rendezési terv azért sok ilyet is tartalmaz - már az új városvezetésnek kell előteremteni a forrásokat, hiszen a szocialisták erre képtelenek voltak, a tervben szereplő rossz dolgok megváltoztatására pedig úgyis lesz elég időnk, ha áprilisban és ősszel is megfelelően szavaznak az emberek.
A győri betegek érdekében Szakács Imre interpellációja a miniszterhez „Tisztelt miniszter úr! A parlament ülését figyelemmel kísérők emlékeznek az MSZP 2002-es ígéreteire: rendbe tesszük az egészségügyet, ingyenessé tesszük a szívbetegek és a csontritkulásban szenvedők gyógyszereit, több pénzt adunk a kórházaknak”. Ezekkel az ígéretekkel szemben azonban az utóbbi hónapokban arról olvashatunk, hallhatunk, hogy a kórházak csődbe mennek; hogy a betegek hosszasan várakoznak az egészségügyi ellátásra; a kórházakban nincs gyógyszer, nem fűtik a kórtermeket; orvosok vándorolnak az Európai Unió gazdagabb országaiba. Mi Győrben, Győr-Moson-Sopron megyében élők aggodalommal figyeljük a híreket, amelyek a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórházból, a csornai Margit Kórházból vagy a mosonmagyaróvári Szent Karolina Kórházból érkeznek. Csődhelyzetről, eladósodásról, működési nehézségekről szólnak ezek a hírek.
A győri kórház az elmúlt egy év során 1,2 milliárd forint adósságot halmozott fel. Mi ennek az oka? Az ok, hogy a kórház ugyanarra a beavatkozásra jóval kevesebb pénzt kap most, mint egy vagy két évvel ezelőtt. Konkrétabban: egy sebészeti műtéten átesett beteg után 2002-ben 715 ezer támogatást kapott a győri kórház az államtól; ugyanezért a műtétért 2005-ben 699 ezer forintot. Miniszter úr! csoda-e, hogy a növekvő gázárak, gyógyszerárak, a megemelt, de a kórházak számára nem biztosított ápolói és orvosi bérek mellett a csökkenő állami támogatás hatására eladósodnak a kórházak, csődhelyzetbe jut az egészségügy? Rácz Jenő egészségügyi miniszter válaszában, miniszterelnöke stílusát folytatva, az előző kormányt hibáztatta a jelenlegi, tragikus egészségügyi állapotokért, amelyeket számokkal próbált bizonyítani. Okfejtését, válaszát Szakács Imre fideszes országgyűlési képviselő, a hozzá panasszal forduló betegek nevében nem fogadta el.
Kosárlabda-gála Győrben Nagyszerű élményben lehetett része mindazoknak, akik február 15-én kilátogattak a győri Egyetemi Csarnokba. Győr és a néhány hónapja a városunkba költözött Rába Quelle-Veritas-Foton kosárlabda-csapat adott otthont az Audi Hungária Női Kosárlabda All-star Gálának. Igazi világsztárok pattogtattak a győri palánkok alatt, olyan játékosok, akik a világ bármely bajnokságában megállnák helyüket. A Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének vezetői úgy döntöttek, hogy ezúttal nem a férfiak programjának kiegészítőjeként, hanem önálló eseményként kívánják megszervezni a legjobb honi kosarasok seregszemléjét. A győri kosárlabda klub vezetői mindent elkövettek annak érdekében, hogy a kosárlabda győri szerelmesei egy önfeledt délutánt, estét tölthessenek együtt. Először az egyre bővülő győri utánpótlás képviselői léptek parkettra, a juniorok és a kadettek egymást közt játszva mutatták meg a közönségnek, hogy mennyit is fejlődtek az elmúlt időszakban. Jó volt látni Kárpáti Mariann, illetve Kulacs Zoltán kosarasain a játék jelentette örömet és a játék szeretetét. Közvetlenül a főmeccs előtt a győri közélet szereplőiből összeállított alakulat a médiasztárok csapatával vette fel meglepően eredményesen a küzdelmet. Érdekes volt látni, hogyan is kosaraznak azok, akiket ezen oldalukról még egyáltalán nem ismerhettünk: találóan 107-es mezben szaladt fel-alá Holló Sándor rendőrkapitány, olimpiai bajnoki címének évét, a 88ast viselte hátán Borkai Zsolt, és ott volt a pályán a többiek mellett Molnár Péter városi sportigazgató, valamint 2-esben Szakács Imre, a Megyei Közgyűlés elnöke is. A másik oldalon a TNT-ből ismert Inty, az Animal Cannibals-os Kuka, valamint a Petőfi rádiós Várkonyi Attila dobálta a pontokat. Mire majdnem 7-et mutatott az óra, megteltek a csarnok lelátói és
kezdetét vette a tűzkapuval, lángnyelvekkel, Vujity Tvrtko-val színesített bemutatás. Érkeztek a sztárok: az amerikai bajnok Nikki Teasley, Európa második legjobb ifjúsági játékosa, Olekszandra Gorbunova, a pécsiek kétméteres játékosa, Lisina, valamint a hazai legjobbak Cserny Réka, Iványi Dalma, Kajdacsi Judit. Az igazi üdvrivalgás természetesen a győriek bemutatásakor harsant fel, hiszen a litván Rima Margeviciute az idegenlégiósok, míg Koncz Judit a magyar válogatottban lépett pályára. Számomra hatalmas nagy élmény volt a pálya mellől – Rátgéber László és Tapodi Péter edzők mellett csapatvezetőként a kispadon ülve – nézni a sztárok magas színvonalú játékát. A mérkőzés végig kiélezett volt, hol az egyik, hol a másik csapat került előnybe. Szebbnél szebb jeleneteknek tapsolhatott a kétezer néző, egymást követték a nagyszerű passzok, távoli dobások és látványos megmozdulások. Szoros csatában a piros mezes magyar válogatott végül 94-88-ra nyert. Köszönet illet mindenkit, aki a győri kosárlabda ügye mellé állt, ismételten egy sikeres rendezvényen vagyunk túl. Két órán keresztül Győrre figyelt a magyar sportvilág, a legnagyobb elismerésként pedig a vendégek úgy búcsúztak el a szervezőktől, hogy „Veletek másfél hónap múlva ugyanitt”. Alig negyven nap van már csak hátra ugyanis a következő varázslatig, amikor is az olimpiai és világbajnok Egyesült Államok válogatottja látogat Győrbe. Szijjártó Péter
3
Orbán Viktor évértékelője Valami újjászületőben: elkezdődött a változás Orbán Viktor országértékelőjét, egy mindenkit érintő és egyben érdeklő témával, a magyar gazdasággal kezdte.
A jelenleg is igen magas költségvetési hiány megállíthatatlanul tovább növekedik – állapította meg –, még a tragikus 10 százalékot is hamarosan elérheti. Ez forintban nézve több, mint amit első nagy adósságcsinálónk, Kádár János 30 év alatt fölvett. A magyar gazdaság ma 100 forintnyi érték előállításához 150 forintnyi hitelre szorul; az ország népe hiába dolgozik, nem gyarapodik, csak az adósságállomány.
Mi, magyarok többre vagyunk képesek! Az előző kormány idején az emberek az eredmények láttán érezték, az ország elindult felfelé, de az ellenszél elfújta a továbbhaladást. 2004-től kezdődött egy lelki felemelkedés: az európai parlamenti választásokon való győzelem, a csaknem két millió embert véleményre késztető Nemzeti Petíció, és a köztársasági elnök választás sikere is. Bebizonyosodott: Magyarország újból számíthat józan, megfontolt polgáraira.
Szegényt alázza a luxuspolitika Az országot járva – fejtette ki Orbán Viktor többek között –, 2005 a kiábrándultság éve lett: a kiváltságosok, a fényűző életvivők árnyékában egy nagyon nagy többség bizonytalanságban, csalódásban, kilátástalanságban éli életét. Nem csoda, hogy így elfogyott a kormány iránti bizalom. Ez érezhető a két kezükkel,tehetségükkel, tudásukkal, szorgalmukkal alig valamire jutók között. De ennek ellenére a luxuspolitika alig változott az elkövetkező hónapok alatt: „odafentről” nem is érzékelik a többség szorongatott helyzetét.
A munka éltető erő Azok Európában a fölemelkedő nemzetek, ahol a kormány munkalehetőségeket teremt. Nálunk ma havonta romló, már-már tragikus állapotról beszélhetünk: 400 ezer a jegyzett, 300 ezer meg aki csak néha jut munkához. Így aztán valahogy csak tengődik a háromnegyed milliónyi ember hosszú hónapokon át. Mert a jólétet bizony csak a munka
4
termelheti meg. Ezért kell cél legyen a jövőben a munkaalapú gazdaság. Ha nincs munka, nem csak az egyén rokkanhat bele, hanem az ország maga is: az utak, a lakóépületek, kórházak, a posták, az iskolák, a mezőgazdaság, a vállalkozó. Az elsőkből utolsók lettünk, akkora térségünkben a magyar lemaradás: most futunk a szlovákok, csehek, lengyelek, szlovének után. Úgy lehetne hamarosan munkahelyeket teremteni, ha a dolgozó után fizetendő magas járulékokat drasztikusan csökkentenénk. S ezt akarja a Fidesz megtenni a választások után, a tb-járulékot 10%kal lejjebb vinni. (Ez már 1998-ban a kormányzás idején bizony százezres munkahely-gyarapodást hozott.) Csak a múlt évben 60 ezer emberrel lett több munkanélküli, amiből a költségvetésnek is nagy kára: 170 milliárdnyi vesztesége keletkezett. A jövő motorja a fiatal, helyzetük ma majdhogynem kilátástalan; az iskolákból kikerülve, csak minden ötödik végzős tud elhelyezkedni valahogy. Úgy érzi, itthon már nincs rá szükség igazán.
Radikális béremelést, csökkenteni a közlekedés költségeit A magyar fizetések 3-4-szer alacsonyabbak, mint nyugaton, az árak viszont nálunk szinte azonosak, tehát többszörösen nehezebben élünk. Ha az alacsony bérek maradnak, külföldre megy a legjobb munkaerő, hiszen az ottani egymilliós fizetés mégsem az itteni 150 ezer… És az elvándorlással bizony jelenlegi hatalmas kincsünk, szellemi erőnk, vele versenyképességünk is odalesz.(Gyurcsány külföldre menésre biztatja a fiatalokat.) A hazai polgárok igen drága közlekedési költségeiről elmondta, ma egyre több embernek számít luxuscikknek az autó. Pedig ez a modern világban a mindennapi élet egyik napi eszköze lett; a családfenntartás, a munka, a munkahelyre utazás is megkívánja ezt. Ezért az autózásra, bármilyen eszközön utazásra fordított összeget csökkenteni kell. Benne többek között üzemanyag mellett az autó-
pálya díjakat is. Hisz míg nálunk az egy éves matrica 35 ezer forint, az osztrákoknál mindössze 19 ezer, a szlovákoknál 8 ezer. Itt egy kilométer 51 forintba kerül, az osztrákoknál 9-be, a szlovákoknál 18-ba.
A munkát, a családot, a vállalkozást sújtja az adó. A 14. havi nyugdíj teljesíthető Minden munkavállaló és vele családja is tapasztalja, nálunk igen magasak a munkabért sújtó elvonások, benne a társadalombiztosítás és az adók. Az előző kormány családi adókedvezményét a mostani megszüntette, miközben eltörölték a rendszeres gyermekvédelmi támogatást is. Igaz hogy duplájára emelték a családi pótlékot, de a számítások szerint ez alig segített valamit, miközben a megélhetés egyre dráguló. Egyébként is, megfordult a világ: nem a gyermek segíti felnőttként szüleit, nagyszüleit, hanem az öregekre szorulnak a családos fiatalok, mert nem tudják eltartani a magukat. Főleg nem, ha egyikük, vagy mindkettőjük munkanélküli. A család megélhetésén segíthet végül is a nyugdíjasoknak szánt 14. havi juttatás, amelyet a következő ciklus végéig be kíván vezetni a Fidesz. Egy növekvő foglalkoztatással, gyarapodó vállalkozásokkal az állam igenis többletbevételhez jut, amely fedezi a nyugdíj-igényeket.
Drága a gáz, a villany, a víz, a gyógyszer A fizetésekhez képest igen drága nálunk az energia-szolgáltatás. Ennek csak egyik oka az alacsony munkabér, a másik a szolgáltatók tisztességtelen nyereségében keresendő. Az extraprofitban, a luxusprofitban, amely olyan „felárakat” fizettet a fogyasztókkal, amely mögött semmilyen tisztességes anyagi, vagy szolgáltatási háttér nem található. A luxusprofitot az állam ma meg sem próbálja csökkenteni, vagy megszüntetni, így a fogyasztónak nincs más választása, mint fizet. A nyerészkedőket kénytelen milliárdosítani. Még az átlagcsaládban is havonta egyszer-kétszer gyógyszertárban megfordul valaki. Az előző kormány idején az árak fékentartására született egy megállapodás, amelyet a mostani felrúgott. A gyógyszerek ára az elmúlt években tragikusan,30 százalékkal növekedett. A betegséggel függ össze a gyógyítás maga is. Az egészségügy ma súlyosan beteg. Az intézmények korszerűtlenek, öregek, 2500 orvosra lenne még szükség, 700 szakdolgozóra hazánkban.
(Sajnos, aki teheti a magasabb kereset miatt külföldre megy.) A kórházaknál folyamatos az állami pénzelvonás, miközben az eladásuk folyik.
Mozdul valami: éled a „csakazértis” hangulat Magyarország többre képes, ezt tapasztaltam útjaim során – mondta befejező mondandójában Orbán Viktor. Kis közösségekben még él az egymásra figyelés, a másikkal való törődés, a szolidaritása. Ám országosan, összefüggően ez szinte megszűnt teljesen: vadkapitalizmus van, az erő-
sebb a gyengébbet legyűri. Nem volt időnk még igazából megtanulni és gyakorolni a demokráciát. Pedig csak úgy élhetünk egy országot tovább, ha egymást segítjük, támogatjuk, megértjük: együtt formáljuk, alakítjuk jövőnk. Hisz Magyarország a mi országunk, rajtunk múlik, hogy milyenre formáljuk a következő évek során. És Magyarország is számít ránk. A választások tétje, hogy a szolidaritást vállaljuk, vagy a kíméletlen és közönyös vadkapitalizmust. A huszonegyedik századot, vagy a múlt századot. Ez a kérdés, kedves barátaim. Hát válasszatok – fejezte be évértékelését a Fidesz elnöke. Bognár Béla
Országot egy „panelért”! Közvetlenül és közvetve sokadszor hallom: azért szavazok a kommunistákra mert lakást kaptam tőlük, és ezért örök hálára vagyok kötelezve. Ilyen értelmű megnyilatkozásokat főleg asszonyoktól hallani. Természetesen a lakás abból az időből származik, amikor a bolsevisták, hátuk mögött egy világhatalommal, kinevezték magukat a Jóistennek. Ami fontos volt ebben az országban, minden az ő írásos engedélyükhöz volt kötve; lakás, autóvásárlás, jobb állás, kényelmes, jól fizető munkahely, útlevél, stb. Egyszóval a nagy dolgokat a kommunista párt adta a máséból. A sajátunkból. Az általunk megtermelt javakból kegyeskedtek nekünk – hosszú utánjárásokkal – kiutalni abból , ami a miénk volt. Első lett a sorban a pártfunkcionárus, majd a párttag, az aktivista, a lelkes taposó. De a párt támogatói sorában mindenkinek be kellett állni,
ha másképpen nem, hát befogni a száját, különben ítélet napjáig várhatott volna a sorára. Mert a kommunisták és mindenki azt hitte, mandátumuk ítélet napjáig szól... Ez a különféle betagozódás akkor és ma sem számít semmiféle bűnnek. A bűnös a „párt”, az engedélyező volt, és az ma is, amikor megtévesztett, talán százezrek voksát gyűjtötte be már négy alkalommal a párt elitjének túlélése érdekében. Ha az emberek gondolkodnának, már 1990-ben a fejükre kellett volna olvasni, hogy az élet küzdelmes munkáját csak egy lakásra taksálták és 60 évnyi egyhelyben topogással jutalmaztak bennünket országlásuk hosszú ideje alatt. Ötödik alkalommal már ne legyenek hálásak. Hallgassanak józan eszükre, gondoljanak az elrabolt életükre és utódaink jövőjére, a nemzetben gondolkodásra. Id. Cseh Zoltán
Megkezdődött és folytatódik... Igen, a képviselőválasztási kampány megkezdődött, sőt, azt is mondhatom, hogy egyik-másik pártnál már folytatódik. Aki figyelemmel kíséri az események alakulását, az észre vehette, hogy a pártok vezetői, korifeusai mind gyakrabban szerepelnek a nagy nyilvánosság előtt és mondják el ígéreteiket. Azt is lehet tapasztalni, mintha a kormányunk is most igyekezne bepótolni az elmaradt, boldogulásunkra tett ígéreteit. Durva, egymás iránti támadásokat még nem tapasztaltam,(talán megszívlelték államelnökünk intelmeit?). Azonban csendes oda-vissza mutogatások most is elhangzanak, de ezt még ki lehet bírni, csak durvább ne legyen! A parlamentbe való bejutásért folytatott küzdelmük érthető, nem rossz üzlet képviselőnek lenni. Miniszternek főleg nem. A jó fizetés és a hatalom együtt sokat nyom a latban. Nehogy azt gondolja valaki, hogy irigylem tőlük, megérdemlik azok a személyek, akik nem csupán a saját érdekükben politizálnak, hanem az ország, a választóik, egyszóval mindannyiunk érdekében teszik a dolgukat. Nekünk választóknak pedig az lesz a feladatunk, hogy figyeljünk oda, melyik párt, melyik jelölt mit ígér, tudja-e majd teljesíteni ígéretét, vagy csak porhintés a szemünkbe, mint ahogy ez már előfordult az utolsó választás alkalmával is. Honfitársaimat arra kérem, éljenek szavazati jogukkal, vegyünk részt minél többen a választáson, nekünk választóknak ugyanis csak négyévenként van alkalmunk kinyilvánítani véleményünket mindazokban a fontos kérdésekben, melyek népünk és hazánk javát szolgálják. Senki se legyen közömbös sorsunk jobbra fordulása érdekében. Aki közömbösen veszi tudomásul, hogy mi történik „odafenn” a parlamentben, az nem is érdemel jobb életet hazánkban. Írtam e sorokat 2005. január 19-én. Id. Perjési Frigyes, Győr
A világ legjobbjai Győrben március 22-én Lapunk harmadik oldalán, a kosárlabdagáláról szóló íráshoz kapcsolódik az alábbi pillanatkép. A kiváló játékosok vonzerejét még növelte, hogy a Rába-Quelle csapatából az idegenlégiósok közé hívták Rima Margeviciutet, a magyar válogatottba pedig Koncz Juditot. Az izgalmas, hajtós mérkőzés a magyar válogatott győzelmével végződött. A szurkolók lelkesedése tovább fokozódhat, hiszen újabb, rendkívüli mérkőzésre kerül sor a győri egyetemi csarnokban: március 22-én este 7.00 órakor az északamerikai válogatott játszik a magyarok ellen. Aki a világ legjobbjaira kíváncsi, látogasson ki a várhatóan B.B. briliáns mérkőzésre. Legyünk sokan!
5
Ki az ügynök?
Nemzeti összefogást hirdető domináns párt és a hatalom nem rendelkezik a társadalom egészét figyelembe vevő programmal, csak sokkterápiával és sarcoló adórendszerrel.
Most újra időszerűvé vált, döntsük el, ki az ügynök! „Ügynök” az, aki egy magánhadsereggel rendelkező totális pártdiktatúra pribékjeként fenyegetve, zsarolva ügynökké verte, ha túlélte, kiszemelt áldozatát? Esetleg ügynök az, aki erre kiadta az utasítást? Az is ügynök, aki a feljelentéseket kapta és felhasználta további áldozatok elejtésére? Ők voltak az ügynökök mindnyájan? Vagy szerencsétlen, védtelen áldozatuk? Kiknek a nevét kellene nyilvánosságra hozni? A pártállam, maga az „ügynökség” volt a bűnös? A helyzet nagyon egyszerűen eldönthető! Még egyszerűbb lenne, ha e „párt”-ból, vagy a jogutódjából valaki kiállana és azt mondaná: mi voltunk azok! Nemcsak büszkének kell lenni a pártra, ahogy hangoztatják. Nem csak papolni kell a becsü-
letről, a tisztességről, hanem illene gyakorolni is. Azt sem ártana tisztázni, hová tartoznak azok az „ügynökök”, akik időnként egy-egy áldozat nevét nyilvánosságra hozzák. Gondolhatunk arra is, hogy ez az „ügynökség” még mindig él, és a többi áldozatot így tartják sakkban, az ügynökséget pedig egyben? De jó lenne, ha a választások előtt minden párt becsülettel és tisztességgel nyilvánosságra hozná a múltban és közelmúltban elkövetett saját bűneit. Tyúkügyek nélkül. A felsorolás hosszából és a bűnök súlyából, a teljesség őszinteségéből könnyedén eligazodva, választhatna pártot, a tárgyilagos, elkötelezetlen, tájékozatlan, jószándékú választó. Id. Cseh Zoltán
OLVASÓI LEVÉL Hosszabb ideje halljuk, hogy mi magyarok nem árut, hanem árat vásárolunk. Ezzel közismerten együtt jár, hogy az alacsonyabb ár egyúttal gyengébb minőséget jelenít meg. Ez itt-ott még nem mindig jelent végzetes hibát például a ruhanemű és egyéb fogyasztási cikkeknél, de bár ez sem gazdaságos hosszabb távon, de az élelmiszereknél végzetes lehet és egészség károsító. Sokat hallunk a külföldről behozott élelmiszerszemetekről és raktársöprésekről! Gondolatként merült
6
Valódi nemzeti összefogást!
A nemzeti összefogás csak azt jelentette volna, hogy feltétlen és kritika nélkül el kell fogadni, amit a hatalom diktál. A közélet és a tájékoztatás ellentmondása, hogy más történik, és mást mondanak: a kádári idők erkölcseit hozta vissza és ez a szavak, ígéretek devalválásához vezetett. A hatalmi politika – természetéből eredően – irányt változtatott és az ellenzéki pártok, szervezetek, lejáratására, bomlasztására törekszik (oszd meg és uralkodj). A perspektíva hiánya újra élesztette a társadalom túlélési reflexeit (azok árulták el, akik szociális érzékenységükkel dicsekedve nyerték meg a választást…) A domináns győztes párt, és a hatalom nem volt képes – vagy nem is akarta még csökkenteni sem a nagy
társadalmi különbségeket. A radikális változás csak ígéretnek, csak választási fogásnak bizonyult. Így a terhek igazságos elosztása, a közélet tisztasága, szociális program, egészségügy, oktatás, fekete gazdaság, korrupció elleni küzdelem, közbiztonság is. A kormány átadta a gazdaság irányítását a kisebbik pártnak, ezáltal tehetetlenné vált velük szemben, miközben a kiszolgáltatott kis- és középvállalkozásokra terheli az összes költségeket. A régi és az új kölcsönök haszna a hatalmon lévőké lett, az adósság pedig a nemzeté: de ez nem az igazságos társadalom jelzője. A társadalom zárttá vált és az egyenlő esély csak azt jelenti, hogy a hatalmasoknak egyenlő esélyük van a meggazdagodásra, a szegényeknek pedig az éhenhalásra. Fehérvári Zoltán, a Történelmi Igazságtétel Bizottság megyei elnöke
Igazságosnak nevezett program Amit Isten, vagy a természet megadott, a győri termál kincset, azok a vidáman tapsoló, pancsolni vágyó, voksoló nyugdíjasok élvezhetik, akiknek ingyen osztogatja a belépőket egyesek, céljaik elérése érdekében – az MSZP-s polgármester. Holott talán nagyobb szükség lenne a győri és Győr környéki falvakban élő, valóban rászoruló betegeknek arra. Az osztogatók igazságosan már merjék kimondani: miért e megkülönböztetés? Jó lenne már tiszta víz – ennyi idő után – a pohárba! Heroldné, Győr
Vásároljunk magyar üzletláncból fel, hogy támogassunk magyar termékeket vásárlásainkkal különösen egészségünk érdekében élelmiszereket. Itt van pl. a CBA üzletlánc, vagy a Magor boltok tömege. Újságunkban a címoldalon egy jelszóval, figyelemfelkeltéssel lehetne ráirányítani erre a vásárlókat „vegyünk magyar élelmiszereket saját egészségünk érdekében”, vagy még frappánsabb, rövidebb szlogennel. Tavaly megpróbáltam 10 db „Öszszefogás” újságot elhelyezni természetesen ingyen az Adyvárosi, Török István utcai CBA boltban, ahol az üzletvezetővel megbeszélve a
következő számokban már egy fent említett figyelemfelkeltő felhívással az ő forgalmukat is növelnénk. Így az újságjaink hasznosak lehetnek magyarságunknak és mi is eredménye-
sek lehetünk a belső, megszokott olvasókon túl másokat is bevonva általunk közölt cikkek alapján szélesebb olvasó táborába. Mayer Tamás
Levél Ausztráliába Kedves Barátom! Örülök, hogy jól vagytok, milyen nagy már az unokád, Réziről nem írtál, Ő hogy érzi magát? Kérdezed, milyen a hangulat idehaza. Nem akarlak elkeseríteni, de most szívesebben lennék veletek. Nemcsak a jó idő miatt, hanem a választások előtti viharok miatt is. Nem győzzük kapkodni a fejünket, úgy dobálódznak a pártok az ígéretekkel. A volt kommunisták mintha pánikban lennének. Mindent megtettek annak érdekében, hogy eladósodjon az ország. Képzeld, minden egyes magyar állampolgár legalább másfélmillióval adós a külföldnek, ha leosztjuk az államadósságot az emberekre. Ennek ellenére az egykori fő kiszista, a Gyurcsány fejvesztve ígérget. Állandóan ráígér a srácokra. Szerintem fél az az ember, fél a felelősségre vonástól. Nem ért ez a pénzhez. Hogyan értene, amihez állandóan tele volt a pénzeszsákja, összeszedte magát a rendszerváltozás idején, úgy mint a többi vörös. Sajnálom, hogy nem hozott a parlament egy olyan törvényt, miszerint a kormányzó pártnak minden fillérről el kell számolnia az ország nyilvá-
BENEDEK ELEK LEÍRÁSA
Lebediában és Etelközben Ázsia volt a magyar nép bölcsője: honszerző útjára innen indúlt el. Két helyen állapodott meg Európában hosszabb időre, mielőtt a mai magyar földre ért: Lebediában és Etelközben. Az egyik tartomány, Lebedia, a Deneper és a Don vidékén, a Fekete- és Azovi-tengerek közt terült el, a másik, Etelköz, az alsó-Deneper, Bug, Dnyeszter, Prut és Szeret folyók közt, vagyis a mai Bukovinában. Bizonyos, hogy 830-ban már Lebediában tanyáztak a magyarok. Vezérük akkor Előd, más néven Lebed vajda volt. Tőle nyerte nevét Lebedia, mely tulajdonképpen a nagy és hatalmas Kazár-birodalom része volt. A két nép, a kazár és magyar szövetségre lépett: együtt harcoltak a bessenyők ellen. A szövetség még szorosabb lett azáltal, hogy Előd vajda kazár lányt vett feleségül. A magyar
nossága és a választások előtt. Ezek nem tudnak elszámolni semmiről, olyanok lettünk, mint azok az általad is jól ismert banánköztársaságok. Lehagytak bennünket szinte minden téren a szlovákok, csehek, szlovének, soroljam még. Most nem a legjobb magyarnak lenni itt a Kárpát-medencében. Azért írtam, legszívesebben veletek lennék. Ahogyan ismerem a népemet, beveszi azt a sok maszlagot, ami az egykori kommunisták szájából ömlik, és ismét megválasztják őket. Elfelejtik, hogy a Fidesz idején jó volt a hangulatuk, úgy ment az ország előre, mint a gőzeke. Reményben éltek az emberek, megjelent a fény az alagút végén, de most úgy tűnik, beomlott az alagút vége, és már soha nem tudjuk kiásni. A vörösök most is össze-
vissza hazudnak. A fehéret is feketének mondják. Előfordul, hogy a koalíciós partnerek is fogják a fejüket a sok marhaság hallatán. De ez a bolond nép beveszi az alaptalan ígéreteket. Én azonban hiszek a Fidesz sikerében. A Jóisten nem hagyhatja magára ennyire ezt a népet. A szent királyaink remélhetőleg kijárják a Fidesz győzelmét a Magasságosnál. Ismét szüksége van ennek a népnek a hitre, az összefogásra. Imádkozz te is Szent Istvánhoz és Lászlóhoz, hogy járjanak közbe a magyar nép felemelkedéséért. Nem is az anyagiakra, hanem az erkölcsi tényezőkre gondolok. Itt már ütik-vágják egymást az emberek. Sopronban néhány nap leforgása alatt három embert gyilkoltak meg néhány ezer forintért. Nap, mint nap az elkeseredés szülte újabb és újabb bűntényekről kapunk hírt. Borzasztó. A mostani vezetők nem lehetnek erkölcsi vezetői az országnak, hiszen nap, mint nap újabb és újabb svindlik derülnek ki róluk. Ha ismét ők kerülnek hatalomra, akkor ígyis és úgyis tönkremegyünk. Ne haragudj ezért a keserű hangulatú levélért. De olyan jó volt ezt leírni. A választásokig írok még. Bízom abban, hogy májusban már sokkal jobb hangulattal vetem papírra az érzéseimet. Imádkozz értünk Ferikém! Üdvözöl régi barátod Borsodi Pista
Árpád és népe népnek hét törzse volt, mikor Ázsiából Lebediába költözött, de csakhamar hozzájuk csatlakozott a kazárok egyik törzse, a kabar. Ime, még nem volt állandó hazája a magyarnak s már önként hozzászegődött egy néptörzs. A nyolc törzsre szaporodott magyarnak azonban nem volt maradása Lebediában a bessenyők szüntelen zaklatása miatt. Lebediából Etelközbe vándorolt. A kazár király már Lebediában ajánlotta Előd vajdának, hogy egyesítse a törzseket s legyen azoknak fejedelme. Előd öreg ember volt, s maga helyett Álmos vajdát ajánlotta, de öregsége miatt ő sem vállalkozott a fejedelemségre. Igy került sorra Álmos fia Árpád, aki Konstantinosz görög császár tanusága szerint „ észre tekintélyes, tanácsban és vitézségben nevezetes s egészen fejedelemségre termett férfiu vala”. A törzsek fejei Árpádot paizsra emelték s szóval fogadták: „mától fogva te vagy a vezérünk, uralkodónk, bárhova vezet a szerencse, mi követni fogunk”. A szóbeli fogadást vérrel is megpecsételték. Vért eresztettek erős karjaikból s megesküvének, hogy amíg Árpád és nemzetsége él, az utolsó ivadékig, mindig abból lesz a nemzet fővezére. Viszont Árpád is megesküvék, hogy: sem ő, sem utódai a vezéreket a tanácsból ki nem rekesztik, a közös szerzeményt közösen élik, használják. Ez a szerződés egységes nemzetté avatta a törzseket. Az egy testté s lélekké vált magyarságot
Árpád vezette Lebediából Etelközbe. De itt sem volt maradásuk sokáig. Több rendben segítették a görög császárt a bolgárok ellen,ezek bosszúból rájuk uszították régi ellenségüket, a bessenyőket, s a magyarok csakhamar belátták, hogy Etelköz sem alkalmas az állandó megtelepülésre. Új erővel támadott fel a magyarok szívében a régi vágy: megkeresni azt a földet, mely egykoron Attila földje volt. Apáról fiúra szállott a szóhagyomány. Hogy a Duna-Tisza-köze volt a hatalmas hún-birodalom közepe. Hitték, erős hittel, hogy Attila földje lesz a magyar állandó hazája. Ezzel a hittel indúlt Árpád és népe honszerző útjára. Ezer esztendő a bizonysága, hogy Árpád és népe hitében nem csalódott. folytatjuk
7
Programok FEBRUÁR 21-ÉN 18 órakor Áder János, a Fidesz frakció vezetője a Bartók Béla Megyei Művelődési Központba várja Győr és környéke polgárait választási fórumra. FEBRUÁR 22-ÉN GyőrMénfőcsanakon, a Bezerédj kastélyban Font Sándor, a Fidesz Gazdatagozatának elnöke választási fórumában a gazdák, a vidéken élők gondjairól tart beszélgetést délután 5 órakor. A FIDESZ NŐTAGOZATA „Öleljük át Magyarországot” rendezvénysorozatának következő állomására február 27-én 18.00 órakor Győrött, a megyeháza nagytermében (Árpád u. 32.) kerül sor. Vendégek: Bernáth Ildikó országgyűlési képviselő, Gergely Éva előadóművész, Monspart Sarolta tájfutó.
A Polgári Klubban hallottuk Az „Összefogás a Polgári Körökért” Egyesület szokásos havi, nyílt klubnapján Majtényi László elnök és Maschler Brúnó alelnök polgári klubrendezvényekre hívta fel a megjelentek figyelmét. Majd Világhy József, volt kormányzónk Vitéz nagybányai Horthy Miklós halálának közelgő 48 éves évfordulójára, annak ünnepségére hívta a jelenlévőket. Szóba került a nyugat európai „újságírók” arabellenes provokációja. Amit a gátlástalan sajtószabadság jegyében követtek el, de következményeit és kárait hazájuknak és honfitársaiknak kell elviselni.
A PSZÜÁRT, a Lélek Művészete alapítvány a HIMNUSZEMLÉKMŰ felállításáért országos gyűjtést hirdetett. Az Emlékmű V. Majzik Mária, Magyar Örökség-díjas képzőművész alkotása. Az emlékmű fővédnöke Jókai Anna Kossuth díjas író.
Valaki felvetette az örök témát, a „mai ifjúság” viselkedését. Hogy nem a fiatalok tehetnek róla, hogy így viselkednek. Az okok sokrétűek. A szülő, az iskola, a környezet, a hazug világ, a fél évszázad téves tanításai, az igazság elhallgatása, a nemzeti öntudat, a hazaszeretet elfojtása, a hamis próféták mai napig tartó randalírozása az élet minden területén. Ne várjuk el gyermekeinktől, hogy igazodjanak el az általunk kuszává tett világban. Következő témaként a multik, a nagyáruházak kerültek terítékre. A vita summázata: egyelőre olcsó áraikkal megfojtják a magyar kereskedelmet, a magyar árutermelőt, majd utána az áraikkal úgy manipulálnak, ahogy nekik tetszik. Azt etetnek meg velünk, amit akarnak. A hasznot is
elviszik az országból. A kérdés az ezek után, hogy meddig tud még gondolkodó magyar hazai üzletben vásárolni? Mindezt megerősíteni úgy lehetne, ha kizárólag magyar árukat vásárolnánk, ahol csak lehet. id. Cseh Zoltán
KLUBNAP minden hónap első keddjén a Petőfi Sándor Művelődési Házban, este 6 órakor lesz, legközelebb március 7-én. Minden sorainkba lépőt és érdeklődőt várunk.
Himnusz emlékmű épül További támogatást várnak
Budakeszin, ahol Erkel Ferenc töltötte életének egy részét. Majtényi
NEMZETI ÜNNEPÜNKRE emlékezünk március 14-én este. Fáklyás felvonulás indul a Bisinger-ligetből a belvároson át a bazilikába, ahol DeutschFür Tamás tart beszédet. STUMPF ISTVÁN, az Orbán-kormány kancellária minisztere március 15-én 17.00 órakor a Győrszentiváni Milleneumi Parban, 19.00 órakor Bácsán a Művelődési Házban tart beszédet az ünnepi megemlékezéseken.
A munkálatok megkezdődtek. A kilenc méter hosszú, négy és fél méter magas, hét boltíves alkotás kőből és bronzból készül huszonegy haranggal: a 19 megyénk, valamint az elcsatolt területek és a világon bárhol élő magyarok harangjával.
Az emlékmű megáldását ádvent negyedik vasárnapjára tervezik a Zsámbéki medence kapujában,
Az alapítvány kéri minden jóérzésű magyar támogatását az OTP 11742348-20015219 sz. bankszámlára. Az emlékművel kapcsolatos egyéb információk: Sárossy Krisztina, a 06/30-375-3417 telefonon.
Új „Lakiteleki nyilatkozat” született A választásokon az ország sorsa dől el. Tudjuk, a rendszerváltás lelkét adta annak idején az ott öszszegyűltek nyilatkozatával Lakitelek. Ám a fényesnek induló folyamat nem igazán sikerült: sokak szerint igazságtalan, erőtlen, szürke lett. A rendszerváltók közül többen, a MDF létrehozói is egyben, úgy érezték, ismét szólniuk kell a magyar nyilvánossághoz. Ezért Bíró Zoltán, Csoóri Sándor, Csurka István, Fekete Gyula, Für Lajos, Kiss Gy. Csaba,
Lezsák Sándor nyilatkozatukban a közállapotok nyomorúságos helyzetéről szóltak. A társadalmi elkeseredettségről, a kormány hibás nemzetpolitikájáról. A 2006-os választásokon nem a pártok, hanem
az ország, a nemzet sorsa dőlhet el. Egyszer, s mindenkorra meg kell törni a tegnapi diktatúra uraiból lett nagytőkések hatalmát – szögezik le többek között a nyilatkozók. B.
Megjelenik havonta 6500 példányban • Kiadja az „Összefogás a Polgári Körökért” Egyesület 9022 Gyõr, Batthyány tér 5. • E-mail:
[email protected] • www.ofpk.hu • Felelõs kiadó:
Győri Polgári Lap
Majtényi László, telefon: (20) 599-7786 • Szerkesztő Bognár Béla • Tördelőszerkesztő Keszler Ádám • Bankszámlaszám: Halászi Takarékszövetkezet 58600283-11109550
