OLCSÓ KÖNYV! legújabban megjelent füzetei:

33. SZÁM. 1888. xxxv.

VASÁBNAPI UJSÁG.

552

Kitűnő minőségű, olcsó és könnyen

Egyéves önkénteseknek

^

hordható

Fényképészeti készülékek

szabályszerű huszárcsizmák

touristák és amateur-ök

honvédeknek és közös hadseregbelieknek,

számára,

melyekkel bárki minden előismeretek nélkül a leg­ csinosabb képeket állithatja elő. Ezekről szóló, 130 uj ábrával és egy próbalcéppel ellátott, uj árjegyzéket W kr. beküldése után postafordultával és bermentesen küldjük

bakacsizmák és bakancsok valamint tüzérségi és mindenféle egyen-lábbeníTj ugyszinte erdészeknek is legjobb s legtartósabb minő­ ségben, ha szükséges leggyorsabban, készülnek

át.

Calderoni és Társa,

LŐRINCZ ISTVÁN muzeum-köruti 5. számú czipész-üzletében.

Budapest,

IV. ker., kis hid-utcza

Franciaország és a K ü l f ö l d M i n d e n ~ ^ illatszerész é nél é s F o ­ drászánál —^ araszánál __^

B A R N A FOGORVOS Budapest, váczi utcza 24. szám.

^ ^ \

Készít egyes fogakat, • fogsorokat é plombokat, jótállás mellett; árak mér sékeltek. Kivonatra részletfizetésre.

\A.

\Á

^

. \ J \

*~

A

^ ^

^J

"^^

ssam. •4:4rÍrM-.4.4yi:4TÍ-.4rk-^^

•UT***

A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadísában Budapesten (egra utcza 4. szám) megjelent és minden könyvárusnál kapbi:

AZ

KálöBlegts Ritspor

BISMUTTAL VKOYIIVE

34. SZÁM. 1888.

C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ,

PARIS — 8, rue de la Paix, 9 — PARIS.

A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában Budapesten, IV., egyetem-u. 4. sz. megjelent és minden könyvkereskedésben kapható :

ARANY KINCSTÁR nélkülözhetlen tanácsadó minden család és háztartás számára. Ára kötve 1 fit Ára főzve 80 kr. Szerkesztette K. BeniczUy Irma. TARTALOM: Aa e l s ő segélynyújtás t e s t i sérüléseknél és h i r ­ t e l e n bekövetkezett b a l e s e t e k n é l : Az emberi test alko­ tása. — A csontok. — A fő. — A hátgerincz. — A mell­ kas. — A medencze. — A tagok. — A csuklók. — Az izmok. — Az idegrendszer. — Az agyvelő. — A hátgerinczvelő. — Az idegek. — A sympathicus. — A vérkeringés. — A sziv. — A visszerek. — A vér. — A tüdők. — A víz és a vizeletanyag. — A vesék. — A bőr. — A táplálék. — A gyomor. — Sérülések. Zúzások. — Sebek. — Hogyan gyógyulnak a sebek? — Hogyan gyógykezeli az orvos a sebeket? — Vérzések. — Mérgezett sebek. — Csonttöré­ sek. — Hogyan gyógyul a csonttörés? — Hogyan moz­ dítja elő az orvos a gyógyulás folyamát V Mi az első segély csonttörésnél ? — Ficzamodás és megrándulás. — Égési sebek. — Mit tegyünk megfagyott emberrel? — Vizbefulás. — Megfuladások. — Felakasztott ember. — Eszmóletlenség. — Mérgezés. — Mit tegyünk a megmérgezettel ? — S e b e s a l t - és b e t e g s i á l H t á s . — Ssemsérfilés. — A h a s i gyógyszertár b e r e n d e l é s e : Fertőtlenítő szerek. Olajok. — Asványfélék. — Gyógyfüvek. — Kipróbált h á z i s z e r e k : Égetés-sebekre. — Almathea. — A naptól megégetett arczbőr. — Kitűnő gyógyír. — Fagyáé elleni szer. — Jó szer a bőratkák ellen. — Hajkihullás elleni szer. — Szúnyog- és méhszurás ellen. — Nyári mosdó szer. — Szemlob elleni szer. — Szépítő s s e r e k t A testbőr ápolása. — Az arczbőr ápolása. — Az arczbőr hibáinak gyógykezelése. — A szeplő. — A májfoltok. — A sárga arczbőr. — A kéznek ápolása. — A kellemetlen szájbüz. — A fogak ápolása. — A fogak betegségei. — A fejbőr és haj ápolása. — A haj­ nak természetszerű ápolása. — H á z t a r t á s : Folyékony enyv. — Olcsó illatszer. — Tartós és olcsó padló-festék. — Irósvajat eltartani. — Uj módja a kávékészitésnek. — Füstölt kolbász és sonka penészedése ellen. — Meg­ sárgult fehérnemű. — Hogyan kell vizet forralni ? — Sonkát, mely nagyon el van sózva. — Sóskát és labodát télire eltenni. — Zöld ugorkát télire eltenni. — Edénye­ ket, melyekben petróleum volt, tisztítani. — Gyümölcsöt eltartani. — Franczia aszalt gyümölcs. — Muskatály izü gyümölcs. — Fénymázas tárgyakat tisztítani. — Rozsda­ foltokat kiszedni. — Kitűnő sonkapácz. — Előny a mosás­ nál. — Jó és olcsó talaj. — Legyeket szobából kipusztí­ tani. — Jeget a hirtelen olvadástól megóvni. — Becsinált főzelék, ugorka. — Friss tojás. — Friss ugorkasaláta télen. — Dohos, penészes levegővel telt helyiségek. — Ragasztó, üveg és porczellán tárgyakra. — Avas vajat helyre hozni. — Fényezett bútorok tisztítása. — A fának repedéseit betömni. — Cserépfazekat törhetlenné tenni. — Körteiz. — Piros rizs. — Hideg narancspuncs. — Ragasztó, mely a tüzet ós vizet kiállja. — Jó tisztító szer. — Ragasztó­ pép papirszőnyegre. — Hajkefét tisztítani. — Tölgyfabútorokat sötétre páczolni. — Málna- vagy szamóczaszörp. — Molyirtó-szer. — Szőnyegeket tisztítani. — Beszennyezett butorhuzatot tisztítani. — Ablakragaszt feloldani. — Aranyozott keretek javítása. — Festett vörös bor. — Boros hordók kifüstölése. — Czitromlevet sokáig eltartani. — Zavaros bort tisztázni. — Dohos pinczék tisz­ títása. — Boros üvegekre való szurok. — Friss ugorka télire. — Megromlott, megsavanyodott bort helyrehozni. — Borszépités. — Ha a bor zavaros és eczetesedni kezd. — Szilvabor. — Szőlő saját levében befőzve. — Tojást télire eltenni. — Szőlőt sokáig eltartani. — Kitűnő mosó­ szer. — Vörösbor-foltokat kiszedni. — Szőnyegek porolása télen. — Jó tapasz füstölő kályhákra. — Ragasztó petró­ leum-lámpákra. — A szuféreg ellen. — Tojást pótolni — B a r o m f i t e n y é s z t é s : A baromfi betegségei. — A szál­ féreg. — A pip. — K e r t é s z e t : Zöldséges kert. — A czikóriasaláta müvelése. — A csigák irtása. — Földieper-tenyésztés. — Csiperkegomba-tenyésztés. — A vetemények öntö­ zése. — Chinai yam- vagy kenyérgyökér. — óriási spárga. — Kihasznált spárgaágyak megújítása. — Téli saláta. — A melegágyak és üvegházak ablakai. — Tormatermelés. —

8.

Csiperkegombatermelés. — A fejes salátamag. — A pata­ féreg kiirtása. — Hónapos retek télen. — Korai burgonya. — Óriás karfiol. — Legjobb trágya. — Kerti munkák télen. Januárban. — Februárban. — A kerti veteményeknek való talaj. — Timárcser mint trágya. — A faszén a kertészet­ ben. — Czellertermelés. — Csiperkegombatermelés a ló­ istállóban. — Virágos- és díszkert: A kerti zsálya. — Pompás díszfa. — Rózsa nemesítésre való alanyok. — Szegfütenyésztés. — Uj kúszónövény. — A szobanövények táplálása. — Földibalha, zöldleveli tetű pusztítása. — Leg­ jobb trágya cseréprózsák számára. — Magastörzsü rózsák. — A myrtus fáeska virágzása. — Rheum giganteum. — Salvea argentea. — Szoba-virágok: E.lény-növényeknek való föld. — A calla virágzása. — Aralia. — A virágok szaporítása. — MagaBtörzsü rezeda, — Korán virágzó jáczint. — Kaktusz­ félék. — Gyümölcsös kert: A gyümölcsfák trágyázása. — A gyümölcs érését gyorsítani. — A hernyófészkek. — Fér­ gek kiirtása. — A gyümölcsfák tisztítása. — Fatapasz. — Tiszta és kemény kerti utak. — Medilő körtefák. — Jó oltó­ viasz. — Uj szaporítási módja a cyiimölcsfáknak. — Öreg fák átültetése. — Szőlőtőke-szaporítás. — A köszméte­ bokrokat pusztító hernyó. — A fáknak korán virágzása. — A ribizkebokrok metszése. — Faviasz helyett collodium. — Oltógalyak szállítása. — Magastörzsü köszméte. — Gazdássat s Kötelek, gyékények. — Földbe vert karók. — Minden időjárásnak ellentálló máz. — Ugorka- és tökvirág. — A vakand. — A lovak patái. — Kitűnő trágyakeverék. — A ragya és más hasonló bajok ellen. — Az állatok rühbetegsége. — Szőlőtrágyázás. — Uj szőlőkapálási mód. — A szopós borjuk bólhurutja. — Hízó sertések. — Méhek etetése. — Ha a ló meghűléstől bélgörcsöket kap. — Zöld trágya. — Jó tejelő tehén. — Szőlőmagot olajnak hasz­ nálni. — A vonómarhát gyötrő bögöly elleni szer. — A burgonyabetegség. — Faoszlopok és karók tartósságát fokozni. — Társadalmi szabályok. — K ü l ö n f é l e hasz­ nos t u d n i v a l ó : Foltokat fehér atlaszból kiszedni. — Bőr­ viszketés ellen. — Hangyát elkergetni. — Bőrtalpakat víz­ hatlanná tenni. — Minden gazdasszonynak kell tudnia. — Kitűnő likőr. — Olasz ratafia. — Zöld főzeléket. — A ki­ főzött kávé. — Jó ragasztó szer. — Ablaktisztító szer. — Színes gyapjukelmék. — Melegágyra üveg helyett. — Fekete selyemszövetet. — A lábbelit vízhatlanná tenni. — A mész­ vakolatot. — Agytollak tisztítása. — Szobalegyek kiirtása. — Jegyző-tinta. — Pinczebogár-irtás. — Olcsó máz. — Fontos készülék műhelyek és gyárak számára. — Az ablaküvegek befagyása. — Régi vas- vagy fareszelőt tisztítani. — Víz­ hatlan máz papírra. — Tükör- és képkeretek. — Zöld és aranyszint. — Vas- és aczélárukat. — Sárgaréz tárgyakat

OLCSÓ KÖNYV! legújabban megjelent füzetei: 236. sz. Chateaubriand F. A vértanúk. Franczia ere:bői fordította Dr. Bada István. lfrtüt 237. sz. Ouida. E g y o r g o n a á g . Elbeszélés. Angolból: ditotta Haraszti Gyula. 238. sz. S i m á i Kristóf. Igazházi, e g y kegyes jó itr Mulatságos játék öt felvonásban. Második Bevezetéssel Erdélyi Károlytól. 239. sz. H e y s e Pál. K é t rab. Beszély, németből fordít B.M. 240. sz. Pálffy Albert. A báróné l e v e l e i . Beszély. 241. sz. Ssohráb. Költői elbeszélés. Abúl Kászim Mim Firdúszi «Sáh-Náme» czimű müvéből. Perzsából i ditotta Fiók Károly. 242. sz. G r i l l p a r z e r Ferencz. Medea. Szomorújáték ölevonásban. Németből fordította Hegedűs Istváu. 30! 243. sz. E r d é l y i János. A e s t h e t i k a i elótanulmáil 244. sz. T a i n e Hippolit Ad. A g ö r ö g muvésset bőlet l é t e . (Nyilvános előadások a «L'école des Bes Arts»-ban.) Francziából fordította Dr. Ferei tán. 245. sz. A n é m e t a l f ö l d i m ű v é s z e t bölcselete. F: cziából fordította Dr. Szántó Kálmán. 246. sz. E l l o t György. B e d é Á d á m . Regény, angolból I ditotta Salamon Ferencz. II. kiadás. 1 í247. sz. B a y l e Bemard. A s e s e r n y ő . Vígjáték egy f*j násban. Angolból fordította Csiky Gergely. íOl 248. sz. B a l l a g i Aladár. I. F r i g y e s V i l m o s porosz kW Ül 249. sz. B j ö r n s t j e r n e Björnson. Leonarda. Szinmfi * felvonásban. Fordította Kárffy Titusz. r

tisztítani. — Folyékony zománcz. — Jó szer a moly ellen. Ragasztó aquariumok számára. — Sertészsírt. — Tinta­ foltokat. — Zsirban sült gombócz. — Vízhatlan enyv. Gyapottal kev.ert vásznat. — Fekete gyapjuruhát tisztí­ tani. — Lenyomott tükrös bársony. — Málnaszörp czukor nélkül. — Levegő-tisztítás betegszobában. — Olaj varró­ gépek, lőfegyverek stb. számára. — Finom diólikőr. — Legegyszerűbb módja. — Rózsa-illat télen. — Kitűnő almafelfujt. — Jó ragasztó. — Légypiszkot. — Lámpa-borítók és golyók. — Szilvát eczetbe. — Körte-sajt. — Gummipapir. — Egészséges ivóvíz. — Virág-edény, tojáshéjból. — A sebek kiszívása Ólom-mérgezések. — Álmatlanság. — Biztos szer a tetszhalál felismerésére. — Almát a töpörödéstől megóvni. — Rózsaillatos füstölőszer. — A fának tar­ tóssága. — A betegek étkezésére vonatkozó szabályok. — Zsír betegek számára. — Percz-leves betegek számára. — Hideg hus-Mvonat betegek számára. — Kétszersült-leves csecsemők számára. — Tápláló hus-essentia nagyon el­ gyengült betegek vagy kis gyermekek számára. — Hökhurut-leves. — Paradicsomleves betegek és lábbadozók számára. — U d i t ö k : Limonádé betegek számára. Eper­ bor. — Almaviz. — Erősitő-itaL — Rizs-viz. — Pirított kenyérié. — Friss gyümölcs-víz. — A r a n y h a s i szabályok: A jövedelem. — Családi é l e t és boldogság.

Franklin-Társulat nyomdáia. (Budapest, egyetem utcza 4. szám

j33I JTEtTp JJJ ?T* T + ' t ^ W H ^ w ^ - ' i a ^ K í W K i i - -

A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában Budapesten ffl«f jelent ós minden könyvkereskedésben kapható:

Á szőlő mint kiiicíMnya. Tanulmány, miként lehet a szőlőt, a tudomány elveinek megfelel mivelés és mellékterményeinek teljes kihasználása ím' valóságos kincsbányává tenni, és bortermelésünk jöfó jéről szemben a flllokszerával, Irta GYÜRKY

ANTAL.

Ara fűzve 50 kr. T a r t a l o m : Előszó. I. Szőlmzet. A szőlő terntf képessege. — A szőlő életfeltételei. — A szőlőmiwf; röl. — A szőlőültetésről. — Metszés és vesszőbe**!*! — Öreg szőlők kezelése. — A szőlő trágyázása- " H. A szolo hulladékokról. Szőlőszeti ipar. — AS hf* dákok értéke. - Az értékesítés módja. — IH- ,f termelésünk jövőjéről szemben a Mlokszérával. V** kezes afillokszéraellen. — Lehet-e homoktalajon fl bort termesztem. — Melyik a jó bor. — Uj szőlonu* lemmód, vagyis kúszó rendszer.

BUDAPEST, AUGUSZTUS 19.

Előfizetési feltetelek; VASÁRNAPI UJSAÖ és \ egész évre 1 2 írt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: / f é l é v r e — 6 »

Csupán a VASÁRNAPI TJJSAG

[ egész évre 8 írt Csnpan [ félévre _ 4 «

a

POLITIKAI ÚJDONSÁGOK:

| egész évre 6 frt

Külföldi előfizetésekhez a pOHtaílag meghatározott viteldíj is csatolandó

gyarok, kiknek templomjuk is van olyan, a ki látszik, hogy valaha török templom volt; ezt Gr. Zichy birja, kinek udvarával szemben a hegybe föld alá van építve egy nagy pincze nagy vasas (Vépe.) ajtóval, a mellett több apró pinczék is vannak, a Gróf Zichyó. Által menvén még Almáson, hol 11. Maji. Pilisről ebédre Pestre, ez két s'atió, veres márvány fabrica van, hol a lakosok ma­ mert változtak a lovak. Itt a nevezetes dolgokat gyarok, s ref. és cath. templom van. Ez is az nincs miért leírnom, mert az mindenek előtt Gróf Zichyó, az özvegyé, a kinél voltam Budán; tudva vagyon, én pedig sok dolgaim mián most nagy színjei, csűrei vannak itt a Gróf­ nevezetes ritkaságokat meg nem néz­ nak, s igen nagy granariuma. Innét hettem. Igaz, hogy Pilis felől menvén Almástól jővén, a Dunán tul láttam ritka szép prospectusa vagyon Pest­ a császár nagy granariumait, a hova nek és Budának, gyönyörűség nézni. ott előttünk is búzát vittek, az Első ebédet ettük G. B. Barkónál, uraságét hajóra tévén. Pesttől fogva estve otthon, másodikat is ott, har­ mindenütt sok szép szőllőket lát­ madikat otthon, negyediket B. Altunk. vinczy generálisnál. Szőnyön mentünk estére egy foga­ 12., 13.,.U. Maji. Gróf Gyulai dóba, mely a komáromi repülő hídon Sámuelnét itten kapván, a grófnéval innét van. Nem lévén messze a fogadó vizitákra mentem gróf Majláthnéhoz, a repülő hídtól, gyalog oda sétáltunk; ki Sándor leány, csak magát kaptuk igen szép a repülő híd, gyönyörűség­ otthon, a mostoha leányát, Gen. Boggel néztük. Az útról Komáromon lovitznét otthon nem kaptuk, ugyan­ innen nem volt csinált ut, hanem csak láttam másutt, s midőn az vizi­ igen homokos rósz ut egész Győrig. tét nekem visszaadta. Elmentünk Pesttől fogva egész Komáromig töb­ Gen. b. Orczynéhoz, kit odahaza kap­ bet a Duna szélin jöven, láttunk az tunk és ott kaptuk B. Wimpfennét, víz partjához hordott sok tűzi fákat özvegy Gen. Gastheimné leányát (ez ölökbe rakva.melyeket hajókon Pestre az az amazonköntöses, katonás aszhordanak. szony). Gen. Gastheimnénál ott kap­ 17. Maji. Komáromból ebédre tuk a Pap ur testvérét, Scbaffhausenmentünk Győrre. Ez szép kerített nét s a fennírt Gen. Boglovitznét. város, a püspöki templom is igen Elmentünk G. Schmideggnéhez, a ki szép; eddig itt egyéb templom cathoaz Budán lakó gróf Nitzky leánya licumnál nem volt, most már az F. (ennek vágattatott el az melyje), ezt császár engedelméből vagyon evannem kaptuk odahaza, de a Nyergesgelicum-reformátum templom, szép Szt-Miklósi fogadóban találkoztam pap háza, melyet vettek az temvele, igen derék asszony. Elmentünk plom-helylyel együtt 9000 forinto­ Gen. B. Bojanovszkynéhoz, ki Podkon. A hely Komáromon innen Bécs maniczky leány, a Gen. Beleznayné felé nagyobb laposságú, mint addig, testvére (két férfitestvére is van Gen. de nem oly szép; dimbek-dombok Beleznaynénak); ezt otthon is kap­ vágynak, de az út egyenes, csak egy tuk, s nekem is visszaadta a vizitát; hegyet mentünk Ötöményen tul. — Báró Kádaméhoz, otthon kaptam, Sok helyeken mentünk átal, de vissza is adta a vizitát. G. Majláthnem tudták megnevezni a kocsisok, nén kívül mind visszaadták a vizitát. épen egy falut, Ginyi nevűt, mely Visszamenet esméretségem esett az G. Eszterházyé, magyar hely. Innét öreg Gróf Ziehynével, ki Berényi mentünk átal más helyeken is, de leány, kinek testvérinek unokája a BÁRÓ WESSELÉNYI ZSUZSÁNNA, GRÓF BÁNFFY GYÖRGVNÉ. estere ütöményre, ezt birja Gróf Vimi Csákynk, s annak testvérei; ott Egy mult századi festmény után. tzay és Báró Sándor, magyar cataláltuk a mi Csákynk férfi-testvérét tholikusok lakják. Ettől már csak feleségestől, a ki Szúnyog-leány, s imitt-amott vagyon az ut megcsi­ az öreg grófnénál lakó öreg B Sándornét, ezekkel sokat beszéltem; es ugyan- jártunk. Pestnél s egész attól fogva igen sok ha­ nálva egész Ausztriáig, de erősen dolgoznak "t láttam az öreg Zichynénél e[_v ifjú le- jós malmok vannak a Dunán. Hajó igen sok jár az utakon, ugy hogy nem sokára mindenütt gény, G. Csákyt, B., Sándort, Sándomét, a leá le és fel. Láttunk Nyerges-Szt.-Miklóson innét csinált ut lesz. n 18. Maji. Ütöményből mentünk Mosonra, de ját, a kit kért J. Ádám, ezek kártyáztak. Más igen megrakodott hajókat, a F. Császárét, hogy nap ebéden lévén ennél az öreg Grófnénál, vol­ huzta 50 ló ellenibe a viznek Bécs felé; azután itt nem háltunk meg, csak az sok gabonahozó tak sokan ebéden Consiliariusok, mik; de nem mind menet, mind jövet Bécsből, sokat láttunk hajókat látván, leszállottunk s megjártuk néme­ tudom, kik voltak, hanem ebéd után jött oda ilyent. Furmányosokkal mentünk Pestről Bécsbe, lyikét a hajóknak, igen szép látni a hajókat be­ e gy ifjú Nitzky, Bőthy, Bőthyné, Almásy, Al- 4 szekérért 150 Rfl. adván. Által jöttünk délután lül és a sok gabonát, kit azokon hoznak, ez nem Piszkén (ezt svábok lakják), hol veres márvány a Duna, csak valami szakadéka a Dunának, s masyné, doctor Szombatyval. (Szabó legjobb Fleischmann, bey der Sonnen fábrika van, s Neszmélyben, hol híres, olyan azon hozzák fel lovakon húzva a hajókat, itt ki­ eper ízű bor terem; itt á lakosok mind ref. ma­ kötnek, 3 vagy 4 hetet is ülnek itt, mindaddig aufdemPlatz.)

BÁRÓ WESSELÉNYI ZSUZSÁNNA MAGYARORSZÁGOS UTAZÁSA SZÁZ ÉVVEL EZELŐTT. (17S6.)

15. Maji. Pestről ebéd után mentünk estére — Veresváron keresztül — Tsabára, innét jővén Nyerges-Szt.-Miklósig, értünk Nóvára. Jobb kézre láttuk Esztergomot, mely igen szép hely, sok ' szép szőllői is vannak. Hegyen van a kastély, s a város alatt igen szép prospectust csinál az utón. 16. Maji. Ebédre értünk Nyerges-Szt.-Miklósra (németül Neydorf). Ezt is németek lakják s Gr. Zichy bírja. Már itt mind a Duna mellett

XXXV. ÉVFOLYAM.

554

VASÁRNAPI ÜJSAG.

34. SZÁM. 1888.

xxxv. ÉVFOLYAM.

marad i t t e n ? E n : Igen, Felség; azonban a fó- és ugyancsak egy bécsi jó énekes férfi, itten is míg eladhatják gabonájukat, tovább ezen Duna oka Erdélybőlfelutazásomnak, hogy szerencsetlen láttuk az császárt, ki az ifju herczeggel egy 10. szakadékján vinni nem szokták. fivérem végett Felséged lábaihoz vessem maga­ giban ült, a maga szokott logijában, kivel mi Innét Altburgba*, itt kezdődik az Albert hermat, megkegyelmezését kérve. F. Kegyed nővére szembe ültünk egy alsó logiban. A würtenbergiai czegné dominiuma. Kastélya is van itt, sok granaaz elfogott Wesselényinek? En: Igen felség. asszonyt is láttuk ott a szegény Mária Terézia rium. Innét Strassenreim, vagy Hegyeshalom, ez F. Igen sajnálom, hogy ezt kellett tennem, de ő logijában a gouvernantnéjával. Egy úr is ült a csá­ is Albert herczegnéé, itt van cath. templom kőszomszédaival és alattvalóival úgy bánt, hogy szár háta megett a logiban, kivel sokat beszéllett, fedelü toronynyal. Itt ebédeltünk. Ezután sok azt már tűrni nem lehetett. En: Megvallom de háta megett esvén, nem láthattuk kicsoda. helyeken mentünk átal, de nevét meg nem tud­ Esmeretségem Bécsben esett Fürst Salmmal Felség, hogy az ö büntetése igazságos és éppen hattam. Mentünk ismét Zurnddorfba, ez is még s a Fürstnével, herczeg Batthyánynéval. ki Salm­ ez lesz a mi őt egészen más emberré fogja tenni; Albert Herczegnéjé, itten is nagy csűrök, granamost azonban biztos vagyok, hogy az ő rakon- nál volt ebéden. (Nem él az urával.) G. Hadik­ rium az mezőn és az városon is. Mentünk innét czátlan természete már egészen szelíddé vált, es kal, az ifjúval, a ki secretarius, és grófnéjával, az Prugg-ba (Bruck) hálni, ez egy kerített várohogyha el lesz bocsátva, az összes rokonságnak Oberstleitinandtné G. Hadiknéval, kinek urát socska, kivül az kerítésen épen mint Kolozsvár­ gondja lesz reá, hogy semmi olyat ne tegyen, nem láttam. Generális G.Mitrovskynéval.ki jó ba­ nak nagy hóstátja; a város végin egy igen szép nielylyel akár az államot, akár egyeseket meg­ rátom, Schwesterem lett. (G. Koháry leány, nagy kastély, G. Harraché, kinek herczeg Lichtenstein sérthetne. F. Mióta van elfogva? E n : Már magyar asszony, jól beszél.) Generális Karamellileánya a felesége. több tizenöt hónapnál és ezen idő alatt minden vel és Grófnéjával, Gróf Jonin Grófnéjával, a ki Sok más falvak után Kalbbrun, itt van a linea, j gyermeke meghalt. Az a mit tett, nem rósz szív­ Fürst Salmné testvére, G. Sztáraynéval, G. Kegitt kezdődik Ausztria. ből származott, hanem, ha meg kell vallanom, az levitscsel, az ifjúval, kit generális Mitrovskyné19. Maji. Enni mentünk Sehcandorf-ba; elhanyagolt nevelésből. F. Hogyan? Az anyja nál láttam. Professor Stollal, ki hires doctor, herczeg Passau birja, van is egy kastélya, de igen okos nő volt, ismertem. En: Igen, volt Professor Gróf Alberti pap úrral, az idősbb Lucsak régi épület a város végén. szerencséje Felségedet láthatni és Felségeddel sinszkynéval, kinek fia az, a ki Erdélyből a HenAz út Ausztriában igen jó mindenütt, majd beszélhetni, de e helyzetében mégis megmutatta, ter leányt vette (ezt is láttam urastól rendes mindenütt csinált utak vannak. Ausztria hegyes- hogy csak nő volt. F. Él-e még? En : Nem, Fel­ asszony), az öreg Lusinszkynéval, kinek leánya völgyes, erdős, majd mint Erdély, de az utak j ség, tizenhárom évvel ezelőtt meghalt. F. Még az a Zichyné, a ki mostoha anyja a mi Bethlen mégis hegy nélkül valók. sem lehetett olyan hanyagul nevelve; mert a Józsefnénknek (ezt a Zichynét láttam az AugarSzőlő sok van, de csak egy végtibe a vetések­ B . . . . féle ezredbe adták. Én : Igen Felség, de tenben), Generális Splényivel, a ki proprietariusa kel s ritka szőlő van hegyen, hanem inkább tér- | mivel az ezred benn maradt az országban, a a volt Kálnoky. most Toscana Regementnek. ben ; a szőllők nem karósok, de mégis sok fájuk I katona-élet sem sokat javíthatott rajta. Most16. Jani. Ő Felsége többet az Augartenbe van hagyva, ugy hogy mikor itt jártunk a karó­ azonban lábainál kérem Felségedet, könyörüljön volt. s azon estve 11 órakor Bécsből elindult magassághoz egyenlő magas, bokros volt. Ő Felsége. Nevezetes dolgokat láttam, a Schatz19. Maji. Még egy más falura jöttünk, hol meg rajta és bocsássa szabadon. F. Tudakozódni kammert, a Kriegsliausot, a Natúr-Cabinetet, a fogok róla, mennyi időre Ítélte a kormányszék. esmét puskaporos bástyák voltak, s még délután Medail Cabinetet. jókorocska, mintegy 5 óra tájban beérkeztünk Én: De felséged oly kegyes volt azt megváltoz­ Sétáló helyeken voltam az Augartenben egy tatni és nem határozott időhöz kötni. Isten meg Bécsbe. Én Istenem, könyörülő édes Atyám a Jé­ zusban, ne hagyj annak szégyent vallani, a ki megbocsát a legnagyobb vétkesnek is, ha hibáját néhányszor, a Práterben egy néhányszor, Schönelismeri s megbánja: bocsásson meg felséged is brunnban, a hol belől a házait is 0 Felségeknek egyedül te benned remei! az én szegény fivéremnek! F. Tudakozódni fogok megjártam. Mária Terézia különös házait ked­ * Bécsben szállottunk volt legelébb a Karanter hogyan viseli magát és a kegyed kedviért min­ vesen néztem. Itt a kertet igen jól megjártuk. Épen fel az Ö Felségek házával szemben lévő strasséba az Vildemannhoz, azután 24 Maji dent megteszek, a mit csak l e h e t . . . . Evvel meghajtván nékem magát, megértettem, szépen épült Saalba nem mentünk, minthogy szállottunk a Neumark strasséba a Hofstabbshogy már elmehetek. Én Istenem taníts meg magasan van. A sok szépségek között, szép itt leissat-Haiishoz. F. urunk Laxenburgon lévén, itt létem alatt már mitévő legyek tovább, bizony erre a kegyel­ a fák között való régi épület-forma, az az jó jött be 24 Maji reggel nyolczadfél órakor s ment medre sem voltam érdemes, de még ezzel, oh ivó kút, a hol ittunk, melynek víziből még más a Hofskriegsrathba, onnat kijővén, vadászott, Istenem, czélomat egészben el nem értem, ese­ helyen is jün ki s ott, a hol sokáig álltunk s ott és ebédelt az Augartenbe s még estvére vissza­ dezem azért szt. Felségednek, vezérelj továbbra sokkal hidegebb, mint a hol ittunk. A Belvederis oly utón, hogy a Te szt. segedelmed által fel­ ben, de ott a kertbe keveset jártam, hanem a ment Laxenburgba. 19. Maji az uram ment mindjárt G. Bánffy- tett jó igyekezetemnek boldog végét érhessem. Bildergalleriát néztük inkább. A capucinusok templomában megnéztük a királyok holt testei­ * hoz, G. Bánffy** is eljött hozzánk. 4. Jani. Communióval éltem a bécsi szép ket ón és réz koporsókban. NB. a templomból 20. Maji azöcsém, Dániel hozzánk jött, men­ tem Hoffman ágenshez, mentünk G. Bánffyhoz. templomunkban, a hova ideérkezésemtől fogva menvén le szép garádicson, egy hosszú kripta 21-dik, voltunk az ref. templomban. Áldassók minden vasárnap egyszer elmentünk, minthogy van, a hol igen sok réz és ón koporsó van. Itt keresz­ az Urnák szt. neve érette, szép istentiszteletet hétköznap itten a mi templomunkban nem jár­ tül menvén, balkézre esik egy kripta, a hol Leotartattunk; nagy örömmel, hogy Istenünk ke­ nak templomba s vasárnap is egyszernél több­ poldus és Josefus I-mus igen szép rézkoporsóbau gyelméből azt megértük, hogy e helyben is Iste­ ször nincs isteni szolgálat. Szép isteni tisztelet­ vannak, jobbkézre ezeknek feleségeik, ugyan nünket a mi okos isteni tiszteletünkkel dicsér­ tel s nagy lelki buzgósággal lön communio-véte- jobb kézre, egy különös kriptában, Mária Teré­ lünk az urammal, 3 fiaimmal s leányommal ziának a nevelője, a holott közel egy oltár van hetjük lelki szabadságban. 22-dik, ebédet ettünk G. Bánffynál, a hol sok­ együtt, melyért áldassék az Urnák szt. neve. márványból oly mesterséges metszéssel, hogyha szor, ugy Gróf Wartenslebeneknél is sokszor Legelső vasárnap volt textus a Szt. János evang. a gyertyát hátul tartották, által látszott, ottan voltunk ebéden, Fürst Salmnál, B. Calisiusnál. XVI. II. 2t. 2-"). vers. Az utolsó vasárnap . . . a imádkozott gyakran Mária Terézia. Legvégül van Ezen szép városnak sok szépségeit hogy leír­ publikánus és farizeus volt; énekeltük legutol­ az utcza felé ezeknek végekben egy világos kripta, melynek közepén van egy nagy, igen czifra ón ko­ jam, nem szükség, mert az mindenek előtt tudva jára : «Hová mennék lelkecT előtt ?i vagyon. Az élelem igen drága, hanem némely 15. Juni. Az előtt harmadnappal jővén be porsó, melybe van Franciscus ós Mária Terézia, gúnyához való portékákat*** olcsóbban lehet Felséges Urunk Laxenburgból, igen nagy czere- körül Josephus Il.-dus két feleségei, leánya s kapni itt, mint Pesten, minthogy ott majd drá­ monia volt, ugy mondják, eddig való szokás fe­ mások, nagyok és aprók, egy néhányan réz ko­ gább az efféle, mint nálunk Erdélyben. lett való nHgy pompa volt; mert eddig 6 gárdista porsóban. Innét kimenvén, felmentünk s a tem­ ment ki, de most az egész magyar ós lengyel gár­ plomnak egyik oldalán keresztül menvén a kin­ 23-dik, voltam Hadik Ur ő Excellentiájánál. dának ki kellett menni, mit Trompeten und cses házba, ottan sok felczifrított képeket, szen­ 31. Maji. Voltam F. urunknál audientián Laxenburgba, mentünk fel Báró Kudnyánszky- Pauken, mi néztük a Grabenben a Trattner- tek tetemeiket ezüstbe-aranyba foglalva láttunk. Az Urnapi pompát nem szükség egészen leír­ néval és Dániellel, a gárdistával az udvarhoz; háznál, midőn az udvar a Burgból a szt. István mentünk a Saalba két fertály tizenkettőre; ül­ templomába ment szekereken és midőn proces- nom, mert az novellában * is kijött, csak néme­ tünk ott egy óra utánig, akkor kijőve az Ö Fel­ sióval ugyan arra jött, a hol voltak az infante- lyeket ide fel jegyezek, hogy azokról el ne felejt­ sége kammerdienere s monda, hogy én mennék rista katonák és egy oltár, onnat menvén Ö Fsge kezzem. Elöl menvén a magyar és lengyel gár­ be. Bementem, meg akarván csókolni a kezét, a többi oltárokhoz, az alatt mentünk a Hol ba I dák, udvariak, kamarariusok lóháton, magok nem engedte, leültetett s. kérdezni kezdett. a Kriegs-cancelláriára s onnat néztük a gallé- j rendi szerint, jött egy veres aranyozott hintó, t'ihéij: Miért jöttek? Én : Férjem és én három 1 riából, ezzel szembe lévén az legnagyobbik oltár. kivül bőr, belül veres bársony, melybe volt fogva fiunkat hoztuk fel Pestre, kik Felség: Nem j Annak eleibe Fges Urunk egy sárga damaszk hat szép pej ló, veres aranyos hámokkal, veres­ gondoltam volna, hogy oly nagy fiaik legyenek. : székre leült, ilyen könyöklő lóvén előtte; a háta fejér bokrétával, a hintónak csak a háta nem Én : Örvendek hogy már alkalmasak Felséged i megé leült Ferentz Herczeg egy veres bársony volt üveg, egyebütt üveg volt, a lovakat hajtotta szolgalatjára. F. Ki tulajdonképen a férje ? Isme­ székre, a ki előtt is ilyen könyöklő volt, utánok a kocsis bakról, mind a kocsis, mind a felejtár rek egy Bánffy alezredest, ez azonban kilépett. álla az idősebb és ifjabb Fürst Lichtensteinné és volt öltözve a F. Urunk libériájába, u. m. fekete Én : Igen Felség, ő azonban ezen időtől fogva vagy tiz Stift-dámák, az urak kiki maga rendi posztó, sárga paszománttal erősen meghányva, is szerencsés volt Felségednek Krasznamegyében szerint. Ottan mulatván Ö Felségeik imádkozás­ senki cseléd nem volt, sem a hintón, sem mel­ mint adminisztrátor szolgálni; azonban az uj sal mintegy fertály órát, azután ismét azzal a lette, csak épen a két közbülső ló mellett ment beosztásnál kimaradt. Ö is itt vau és alázatosan pompával mentek a szt. István templomához. egy néhány német gárda gyalog. Ezen szekér­ kérni akarja, hogy magát Felséged lábaihoz vet­ ; Azalatt mi ismét mentünk a Trattner-házhoz s ben ült hátul az ifju herczeg,*** kalap nélkül, hesse. F. Egy le.ányok is van? É n .Igen, Felség. ottan néztük szekereken az egész pompával, hogy elől a tanítója, nem a katona, hanem az seculaF. Mily idős? Én: Elmúlt tizenkét éves. (Ezt ment.vissza az udvar a Burgba, azután elhalad- ris. Azután jött egy tiszta aranyozott hintó; ke­ egygyel elvétettem.) JP. A.zért hozták, hogy itt : van Ö Fgek, úgy lőttének itt a Grabenen há­ reke, mindene aranyozva volt, régi módi forma kolostorban maradjon ? Én: Nem felség, csak romszor az infanterista katonák. hintó volt, kocsis-ülése nem volt, hanem a helyet' azért hoztam magammal, hogy velem legyen, és Azután mi délután menvén a Práterbe, ottan korona és czifraság, ennek még a háta is üveg ez alkalommal lásson is valamit. (Erre hajtogatta találkoztunk az ifijú herczeg Ferenczczel, ki gya­ volt, kivül bőr helyett veres bársony, belül a te­ fejét, mintha jóváhagyta volna.) F. Hosszasabban log sétált a tanítójával, estvére mi is felmenvén teje s ahol egy kis matéria fért, aranyozva. Ebbe a theatrumba, a hol collegium musicum volt s Magyar-Ovár. Újságban. egy idegen énekes asszony, a kit a lengyel király ** Alkalmasint gr. Bánffy Dénes. ** Sujtásozva. *** Szöveteket. fogadott s csak «en passant* jött Bécsbe, énekelt *** Lipót.

volt fogva G igen szép szürke ló, veres, de majd cselekedtem a szt. Istennek segedelminek hívása mellett való hegyeket, jobb kézre csak a nagy inkább tiszta aranyos hámmal, fehér bokrétával, nélkül, az nem hagyja el őket most is, s lelkekretérséget, ezt hajtották nyeregből mind a kocsis, mind a testekre kegyelmesen gondot visel; cselekedje is Onnat Torezal egy statió, de ott nem szalad­ felejtár, valami csudálatos fekete bársony hosszú ! ezt 0 Szt. Felsége nem érettem, hanem a Jézustunk, hanem mentünk, ez is magyar helység, süvegbe tollúval, ezüst sarkantyúval, ezen hin­ ' nak érdemeért. reformátusok lakják, templomjok is van, a catóba ült a császár egyedül, kalap nélkül; e mel­ Bagig ismét egy statió, sok falukat értünk, tholikus kevés, a Tisza itt foly. Estvére Tokajon lett is két felől a német gárda ment gyalog; cse­ de nem tudom neveket, hanem értük Kerepes keresztül mentünk liakamazra, ez fél statió. léd senkisem, csak a két közbülső ló mellett. és Bag között Gödöllőt. Itt Fürst GrasaalkovítoLutztól fogva, Tarczalon kívül, sok más falu­ Volt öltözve a császár fejér generalisi unifor­ I nak igen szép kastélya, kertje s némely helyt, kon mentünk átal, de neveket nem tudom, ha­ mába, az ifijú herczeg ugyan fehér, de meggy- ugy mint az orangeriánál, az utcza felé Vigyem nem nem mehetvén keresztül a réten Lutzról szín hajtókájú uniformába. Ilyen pompával jött az rostély-kert, de fa helyett vasból; kün u me­ Tarosain, tehát mindenütt a szőllöhegyek alatt Ö Felsége a czeremonia kezdetén a Burgból a zőn egy dombon az öreg Grassalkovitsnak a mentünk s láttuk a sok szép szőllőket, tályait, Szt. István templomába és a czeremonia végén grófnéjának igen szép kriptájok, magasocskán midit, tarcsalit s alatta mindezeknek városai­ a Szt. István templomából vissza a Burgba. vagyon s az ablakjai is jóval fejjül a föld színi­ kat, F. Urunk szöllőit is láttuk Mádon. Tarcza­ Mikor pedig gyalog ment a processio, 4 vagy től, ott bé lehet látni, az ablakokon fejjül még lon még közelebb az, mely egy különös dombon 5 szál egybe enyvezett deszkát raktak le minde­ magasocska a fal, a tetejibe 6zépen kicsinálva a vagyon s a tetejébe egy kápolna. Tarosaitól fogva nüvé az utczákra, a hol menni kellett s két felöl feszület s két szentek képei mellett két felöl van mind a tokaji szöllöhegyeket kerülvén, Tokajnak mindenütt gyalog katonák állottak nem igen felmenő garádits csinálva köböl, a kin a szt. kép­ csak a végibe mentünk el a sós házak előtt. Az messze egymástól, a kik nyomták két felé a hez imádkozni járnak s a két garádits között va­ egész város majd csak egy utczából áll, szorosan népet, hogy a deszkákra ne tóduljanak; elől gyon a kripta olasz fedele, de nem látszik hogy a hegy alatt, itt menvén átal a Tiszán lévő nagy mentek a talált gyermekek, katona-gyermekek, fedél, hanem a két garádits között való nagy hidon. azután minden szerzetesek külön-külön magok vasajtó látszik, a kin az kriptába járnak. Igen 5. Julii, ltakamazról igen nagy pusztán átal hozzátartozóikkal, sok igen czifra képekkel, zász­ nagy vadas kertek s minden vagyon itt. Ez a Nyíregyházára, mely egy és fél statio, ott csak lókkal, igen czifrán öltöztetett papok is voltának, herczeg mondhatni monarchák majma; vágynak falatoztunk. Ez az a hely, a ki miénk volna, ha azután hozták a szentséget vélum alatt, ezután igen szép dominiumai, de sokkal adós is, kato­ utána állanánk, pusztájával együtt; most a G. jött mindjárt az ifju herczeg, utána a császár, nákat tart, s kapujában és cassájánál ezekből Forgácsék birják a mi részünket; vagyon uj mind a kettőnek gyújtott fáklya lévén a jobb tart Schildwachtokat. lutranum templom benne, cathol. templom is kezekbe, nem felfelé, hanem csak egyenesen 30. Juni ebédre Hatvan, ez egy statió, azután vágjon, több az evangelicus; igen nagy helység. tartva, azután jöttek az aranylánczos bárányos* | jöttünk Adátson át (ez másfél statió) DÖbrére, Mentünk ebédre innét, de késő öt órai ebédre urak, cameiariusok, generálisok, azután a fejebb i ez is másfél statió, hálni jöttünk volna ide, de Bátorba, ez két statió; ott is maradtunk hálni; említett két Fürstek és az Stiftdániák, valami megnyomorodván, a pataknál háltunk. itt vagyon igen szép ref. templom, a Báthoriak 10 vagy 12. Ezen pompával jöttek, mint fejebb 1. Julii. Döbréröl ebédre a Szalatgi fogadóba temetöhelye vagyon itt, vagyon cathol. templom is említem, a Hof- vagyis Kriegscancellariával az erdő között, onnat estvére Eger, itten mulat­ is, szép nagy; a mi templomunk igen szép, sok szemben lévő oltárhoz, a szentséget az oltárhoz tunk egy ideig. szép inseriptiók, kikből kitetszik, hogy a Bátho­ vivén a vólummal, ott füstöltek, evangéliumot 2. Juli. Pesttől fogva Egerig csinálatlau olyan riak építették. Egy nagy négyszegletű kőkoporsó olvastak s azalatt az oltárral szemben az galle- ut mint Erdélyben. is vagyon, melyen a Báthori czímer és inserip­ ria alá (a hol mi néztük) ülvén 0 Fsgeik, mint A helynek situatiója pedig majd olyan, mint tiók, kiből kitetszik, hogy egy Báthori fekszik fejebb írám, imádkoztak, azalatt a fáklyájukat Bécs körül az austriai, az az majd mint az erdé­ ott, de benne-e, alatta-e, nem tudják. Egy em­ két úr tartotta s elvégezvén imádságukat, ismét lyi. Egernél csúnya, hegyek, rossz lejtőbe menve. ber van kivágva kőből, ezt is gondolják hogy fáklyájukat kezekbe vévén a vélum után indul­ Szőllő van igen sok mindenütt, karó nélkül Báthori. A templom látszik, hogy cathol. tem­ tak. NB. midőn 0 Felsége a processióval oda a valót de igen bőven terem, a mint mondják. Ga­ plomnak volt építve, mert két oltár is van galleria alá érkezett, a hol mi voltunk, addig le bona van igen sok s szépek is. benne, egy kibontott kripta is van, mondják nem ült imádkozni, mig minket dámákat, kik Eger olyanforma város, mint nálunk Erdélybe ugyan, hogy nem az a Báthoriak kriptája, de igen sokan voltunk a galleriába, rendre meg az örmény város Szamosujvár, fen a hegyen va­ gondolom, hogy ott hordották ki a szegény Bá­ nem nézett, elvégezvén imádságát is, hasonló­ gyon egy kis vára, épület nem igen vagyon szép thoriak koporsójukat és ha mi valami drágaság képen cselekedett. benne, csak az universitas igen szép volt, a kit volt rajtok. 6. Julii. ('salánosra, ez egy statió, onnat A mi reform, templomunk vagyon e szerint: most a c-ászár kiüríttetett; a püspökiresidentia egy szép proportionált templom, kinek sanctua- is igen szép épület. Voltunk is a püspök gróf Tárnádig egy statió, ugyancsak betértünk volt riumába, a közepin vagyon egy igen szép prédi­ Eszterházynál, igen jó szívvel látott, azután ke­ Kávásra egy kis ebédre. 6. Julii. Jöttünk hát be Isten segedelme által káló szék, márványkőbül, megaranyozva veres vés idő múlva ismét visszaadta nekünk Generá­ békével a mi hazánkba. En Istenem micsoda márványkő két oszlopon áll, a koronája ismét lis Bánónál a visitát. fehér márványkő aranyozva, a nap vagyon suItten látám a Major Papinyit is, az Preissok * szókkal beszéljem én ki csak azokat a jótétele­ gárival kicsinálva, a prédikáló széken fejjül az gyalog regementből, a kit a szegény öcsémnél ket is, a melyeket csak az útban velem s az egész sanctuariumon végig egy locus Szt. Lu­ láttam vala Zsibón, midőn elfogattatása előtt ott enyimekkel cselekedni méltóztattál; nincs szám kács evang. B. V. Seelig sind, etc. valék; ugyan azon regementböl való olasz ka­ ennek kibeszélésóre, de az én hálaadással teljes A prédikáló szék alatt egy kettős tölgyfa ajtó pitányt is, ki ugyanakkor Zsibón volt, sok más szívem meg nem szűnik •több sok ezer jótétemé­ vagyon be e házba, oda szokott bemenni a pap, tisztek, ugy az egész tiszti kar, feljöttek a gene­ nyeid között ezért is szt. nevednek dicséretet mikor az utolsó vers előtt való verset éneklik s rális 13. Bánó udvarlására, az előtt való nap ér­ mondani. Felmenetelem főbb okának egész bol­ dog végit ugyan még érnem nem engedted, de onnat lévén a prédikáló székbe a feljáró, ugy kezvén oda ezen katonaság. oh reménységem felett abban is nagy előmene­ megyén fel prédikálni, a prédikáló székhez jobb 3. Julii. Egerből reggel 8 órakor indulánk el s telt adtál s bizonynyal hiszem, hogy csak hitem­ kézre, szólva a prédikáló székből, a sanctuarium jöttünk ebédre Mező-Kövesdre (ez egy statió); itt falához támasztva vagy ötülésü hátas diófaszék, voltunk a Gr. Karamelli regementjebeli Oberst- nek megpróbálására halasztottad eddig is igye­ ebbe ülnek urak s a kiknek tetszik, bal kézre leutnand Urnái Magyar catholikusok lakják. Ek­ kezetem boldog czéljának elérésit s hiszem is evvel szemben ugyan ilyen szék, ebbe ülnek a kor hagyám itt el (Egerben) kedves fiamat, Györ­ erős hiedelemmel, hogy nem sokára megvigasz­ papok. A református papot Bécsben hívják Herr gyöt generális B. Bánónál, keservesen esik ezen talsz engem ebben is, melyet cselekedjél is én v. Hilchenbach, a Malviö leányát tartja fele­ kedves fiamtól való megválásom is. Ily kedves Istenem, nem érettem, hanem szt. Fiadért s an­ nak drága érdemiért, kinek véled, édes Atyámségül. fiamtól való megválásom vajjonnem háborítana-e ma! és az szt. Lélek Ur Istennel együtt legyen meg engem, ha nem volna bizodalmam egyedül dicséret és dicsőség most és mindörökkön örökké a nagy hatalmassághoz, a ki mindenütt jelen Ámen! 20. Juni. Bécsből kijöttünk ebédre Bruck-ba, vagyon az övéivel, íme e nagy Ur (az én Jézu­ • onnat estvére Strassenstein vagy Hegyeshalomba. somban Édes Atyám) viseli nekik gondjokat ez­ után is s hiszem bizonynyal, hogy minden a mi 21. Jnni.Strassensteinból ebédre Otteménybe, 14. Julii. Beérkezvén felséges Urunk Kolozs­ őket éri ezután is, jó vagy rossz, mindenek az ö onnat estvére Győrbe, Győrből ebédre várra, én is ott lévén, bemének F. Urunkhoz szt. akaratjából és javokra lesznek ő nekiek; 22. Juni. Komáromba, estvére Piszkén. G. Gyulai Józsefnével, és a testvérem G. Bethlen 23. Juni. Piszkéről ebédre Tsaba, onnat est­ azért csak ezt mondom: Én Istenem ne hagyd Lajosnóval. Volt Ő Fsge szállva az plébániánál, vére Pest. Furmányosokkal, kiknek adtunk szégyenben azt, a ki te benned remél s e szerint felmentünk a garádicson s megállottunk az ajtó Pestig 136 Bforintokat 4 szekérért, de ezek rossz nem szomorkodom, hanem bátor szívvel vagyok előtt, kijővén 0 Fsge, hogy az instánsoktól maga az ő tőlek való elválásomban is. emberek lévén, Győrbe másokat fogadtunk s e szedje instantiájokat, megláta bennünket s beLinét mentünk estvére Ernőkre, ez egy statió. hiva, bemenve kérdiF.,Urunk:* szerint még 15 Rforinttal többre ment a költség. 29. Juni. Pestről elmentünk 4 órakor Kere­ Magyar catholicusok lakják, Gróf Aspremont és Felség: Miért jött ? Én: Felség, Gyulai grófné pesre, ez egy statio. Ismét assignatióval megyünk, Fáyék birják. memoriálját benyújtotta, ha Felséged meghall­ 4. Julii. Ernőkről mentünk ebédre Lutzra,, ez j gatja, együttesen fogjuk kérésünket előadni. F: stationként fizetvén egy lótul 5 garast; csak első statiót tettük fogadott szekeresekkel Kerepesig s is egy statió. Miért jöttek mindhárman ? Én: Felség, ez nő­ Az ut Egertől fogva Mező-Kövesdig hegyes, vérem, ez pedig unokanővérem, én báró Bánffy,né fizettünk a 3 szekérért 11 Bforintokat. Ez nap hagyám el Pesten kedves fiaimat, vágásos igen rossz út, ezen túl Ernőkig nincsenek vagyok. F: Neta rég volt szerencsém látni. En: Farkast és Istvánt, még pedig Istvánt úgy, hogy hegyek, sem erdők^nagy tér, de mégis igen rossz Azért jöttünk mindhárman, hogy Felségedet onnat Csehországba megyén. Igen keservesen vágásos ut, mert fekete föld, homoknak hire térdeinken kérjük szerencsétlen testvérünk megesik tőlök való megválásom, de ugyancsak Isten­ sincs, Ernőktől fogva Lutzig jócska út, de nem ; kegyelmezésére. F. (nem haragos, de kellemes ben vetett nagy bizodalommal hagyám el őket, csinált. Egertől fogva Mezőkövesdig igen nagy minával): Se,mmit sem árt neki, ha elbocsátása meggondolván, hogy az a hatalmas Isten, a ki begyek, erdők, azon túl szép tér erdőtlen, he- i még késik. En : Felség, ez ideig talán még nem gyermekségektől fogva csudálatosan gondjukat gyet semmit nem lát az ember, hanem a háta ártott, de ha tovább fog tartani fogsága, okvet­ ^selte s felnevelte őket, a a kinek ajánlottam megett az egrieket, bal kézre a miskolczi he- i lenül ártani fog, mert a hosszú fogság alatt vaszünetlen őket, és semmit az ő állapotokban nem gyeket, szemben a tokaji, keresztúri s több e j * Aranygyapjas rend lovagja

* Talán Prinz v. Preussen.

* A naplóban németül följegyzett beszédet itt ma­ gyar fordításban adjuk.

VASÁBNAPI LJSÁG.

556

lami szerencsétlen betegséget kaphat. Az egész családban csak két férfi személy van, Farkas és ő; a másiknak van néhány fia; ö azonban min­ den gyermekét elvesztette, úgy, hogy a mi ága­ zatunk kihaláshoz közelít. F: És minden gyer­ mekét elvesztette? Én: Igen Felség. F: Még sok van hátra azon időből, mennyire a kormány­ szék és kir. tábla Ítélte ? En: De Felséged ezt megváltoztatta bizonytalan időre és kegyes volt nekem Laxenburgban megígérni, hogy viseleté­ ről tudakozódni fog és engem kívánságomban kegyesen megvigasztal. F: Éppen az — (félvén attól, hogy ismét azt mondja, a mit Laxenburg­ ban, Stánkerei felől, hirtelen ezt mondám): En: Felség, mi úgy tudjuk, hogy mióta Kufsteinban van, nagyon nyugodtan viseli magát. F: Igen, igen. Én: Felség, mi újra kérjük alázatosan, ke­ gyelmezzen meg a szerencsétlen embernek. F: (Megfogván kezem.) Nyugtassa meg magát, tenni fogok valamit. (Erre benyújtván az instáncziámat s azután a Wesselényinóét, kérdi:) Kié ez ? Én : Ez a szerencsétlen felesége memorialja, ki ZOLKIEVSZKI. személyesen jött volna magát Felséged lábaihoz vetni, de mivel felséged megtiltotta, hogy vá­ rosba mehessen, nem mert idejönni; ha Felsé­ dálkodás még jobban ment, mint eddig és a ged kegyesen megengedi, személyesen megjele- | világhírű ménesben sem történt semmi hanyat­ nik. F: Hol lakik? Én : Jószágán és néha ná- lás. A mellett ő is mindent elkövetett, hogy lam. F: Hol van jelenleg? En : Most az én jó- | férjét megszabadítsa. Szebent, Bécset egymásra járta, esdekelt, fizetett, s ártatlan ravaszságai által még férje ellenségeinek is rendre meg­ nyerte barátságát. A szerető nővér és a hü hitves fáradozásainak nem is maradt el a sikere. Végre fölnyíltak a börtön zárai, s Wesselényi 1789. decz. 15 én szabadon bocsáttatott. Hitvese Bécsig sietett eleibe. Zsibóra érvén, először lovaihoz ment. «Philosoph», az öt évig érintetlenül tartott hű paripa, nyerítéssel üdvözölte gazdáját, ki hátára pattanván, benyargalta vele a vidéket, s visszajöttével kedvencz lova nyakára borulva, mély illetödéssel kiáltott föl: «Philosoph, te sorsom­ mal kibékéltettél.» Wesselényi mitsem változva tért vissza. Vadá­ szott, vitatkozott, lovagolt, szerette és keseríté nejét. De nemsokára uj pálya nyílt a tetterőnek, mely keblét dagasztá. Több évtizedes szünet után, 1791 -ben Erdélyben is összehivatok a hongyülés. Wesselényi megjelent Kolozsvárit a dié­ tán, s mindjárt az első napokban föltűnt. A ta­ nácskozó-teremben ugyanis a haza atyjai gyanús szemmel nézték, hogy egy fiatal írnok, a később MNISZECH MARIANNA. kanczellárrá lett Nopcsa Elek, naplót visz és a beszédeket lejegyzi, s már-már kiutasíták, midőn szagomon van, mivel közel van és hogyha Fel­ fölállott Wesselényi, a még csak különczségeiröl séged kegyeskedik megengedni, hogy személye­ ismert férfi, és gyönyörű első szónoklatát megsen megjelenjék, könnyebben bejöhet. F: Ki a tartá a nyilvánosság mellett. Eszméi győztek. tutora? Én: Férjem. F: Igen jól van. Tapssal fogadták, mert ragyogó, bár néha tulhő Erre meghajtá magát s kimenénk, azután előadási modora kivételt tőn azon száraz törvény­ Szebenbe ismét elmentem, de nem java­ solván jó uraink, instantiával 0 Fsgéhez nem mentem, hanem a hol lehetett, lá­ tattam magam, beszélt is 0 Fsége az én eleiben nyújtott kérésem iránt egy né­ hánynyal a mi Uraink közöl, kiknek ŐFsge elé beszélleni méltóztatott minden Laxen­ burgban és Kolozsvárt 0 Fsgével tett beszélgetéseimet; megtudakozta a Gubernium és K. tábla a szegény öcsém iránt tett sententiáját; azzal biztatnak Uraink, kik vele beszélettek, hogy néhány holnapok múlva megadja szabadulását. Oh hajtsa szt. Isten irgalmasságra szívét s adja az én keserves utazásomnak valóságos hasz­ nát, az az hadd legyen megnyerése az­ által az én szegény testvérem kiszaba­ dulásának ! Közli: P. Szathmáry

Károly.

Míg a férj idegen föld börtönfalai közt daczolt a sorssal, addig Zsibón az elha­ gyott gyönge nő férfierőt nyert a csa­ pások által. Megmenteni Wesselényit, és a visszatérőnek úgy adni át mindent, a hogy az hagyott mindent: ez vala föl­ adata. Heléna telj esité azt. Maga vezette a terhes gazdaságot; olvasott, tanult, gyakorlati ismereteket szerzett, s a gaz­

ZAMOYSKI.

3 4 SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLYAM.

tudói értekezések alól, melyek már lábra kezde­ nek kapni. Példája másokat is buzdított, s az 1791-iki országgyűlés fényesebb volt minden utódainál, egészen az 1834-ik évben tartottig. Wesselényi — irja Kemény Zs. — a gyűlése­ ken az udvari párt ostora volt, s az ellenzéknek — vagy mint akkor nevezték — patriótáknak leg­ kitűnőbb szónoka, legbátrabb elöharczosa, ki a megrohanást mindig merte koczkáztatni, az os­ tromban ki nem fáradt, a visszavonulásról tudni sem akart. Dörgő hangja uralkodott a zajon. Arczának parancsoló és villámló tekintete meg­ döbbente a bátrat is. Támadásai érvvel, gyors fordulatokkal, a fölolvadt szív nemes ömledezéseivel és a rajongásig fokozott meggyőződés va­ rázsával birtak. Ingerlékeny kedélyénél fogva gyakran sodortatott a pathosztól az indulatos előadásig, s onnan a dühöngésig, melynek hatal­ mában már többé nem voltak a kifejezések, nem volt a kísérlet, nem az önérdek, de az eszmék logikai kapcsolata mindig. Főként sérelmi szó­ nok volt, nem pedig organizáló államférfi. Ő az állambölcseséget többnyire az ó-világ történé­ szetének mintaképeiből vonta le. A görög és ró­ mai nagy irók, a klasszikus kor hőseinek és or­ szágiárainak tettei gyakran valának beszédében

CHODKIEVICZ.

vagy kiindulási pontok, vagy a lelkesítő, a képzelődést hevítő szerek. 179i-től fogva 1809-ig minden országgyűlé­ sen szerepet vitt. Talentuma által sokat hatott a tárgyak keresztülvitelére, indulatoskodásával pedig a tanácskozások megzavarására. Egyszer a ház elnöke, heves kifejezései miatt rendreutasítván, kufsteini fogságára czélzott. Wesselényi fölpattant padjáról, kardjára csapott, s határozottan az elnöki szék -felé sietett. A megdöbbent tagok kö­ zül senki sem merte mérsékletre figyel­ meztetni, az elnök menekülni akart, — de Wesselényi lelkiereje által győzedelmes­ kedett magán. Kezét az elnök vállára te­ vén, fojtott hangon monda: «Engemet József császár szenvedni megtanított, de félni nem!» Az első színészeket a megyékből sok fáradsággal és rábeszéléssel toborzottá össze udvarába. Az erdélyi magyar szí­ nészet megalapítójának tekinthetni, s az első magyar színház — a kolozsvári — hazafiságának egyik állandó emléke. 1804-ben Közép-Szolnokmegye főispáni helytartója lett. Hivatalát csaknem ka­ tonai pontossággal s szigorúsággal ve­ zette, a nélkül, hogy a fiatal korától táp­ lált nézeteit feladta volna. A különbség csak annyi lett, hogy a kormánynyal nem állott oly élesen szemközt, mint azelőtt, s megyéjét igazán jelesen admi­ nisztrálta. Fizetését mindig a rabok húzták. Wesselényi a magyar irodalomnak és színészetnek is lelkes előmozdítója volt. Gyakran érintkezésbe jött a két haza

34.. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVTOLYAM.

VASÁBNAPI ÜJSÁG.

557

legtekintélyesebb Íróival, s még nagyobb tiszte­ Másfél századdal később 1848-ban újra föl­ hegyek szegélyezik; míg a nyugoti oldalon tarletben állott a tudomány, mint a politika fák­ zendült itt a Szamos hármas völgyében a ma­ kás tölgy-erdös halmok változatos panorámája lyavivői előtt. gyar szabadság riadója; de ezúttal a nagy had­ szegi be a láthatárt; éjszak felé a Szamosvölgy 1809-ben az erdélyi országgyűlés a leopoldi vezetőt, Bemet, senkisem hagyta cserben; fiatal termékeny rónává terül, mely a czikói szorosban kötlevél értelmében jogot nyert a «nemzeti ha- honvédek lengő zászlókkal, diadallal vonultak regényes, merész szorulattá vonul össze. Az egész . dak tábornokának* választására. Wesselényi, be Kolozsvárra s nem sokára uraivá lettek Er­ táj fölött uralkodólag tekint el a kopasz Bákóczykinél senki sem lett volna alkalmasabb rá, rend­ délynek. hegy orma, mely mintha a név nagyságát akarná kívül megtiszteltnek érzé vala magát, ha a haza De már 1849 ősz elején újból egy késlekedő jelezni, óriási kagylókövületeket görget alá: a : által nemzeti tábornoknak jelöltetik ki. De Erdély­ vezér, Kazinczy táborozik Zsibón és újra fölhang- geológiai tekintetben hires «Grypb.8ea Eszterben a szellem mind házyt» (miért nem szolgaibbá vált, s Kákóczyt?) melyek, 1809-ben kevés nép­ — mindenik egyszerűsége volt Wes­ egy óriási sascsőr — selényinek, kit 1791néha egész kilónyi ben égig emeltek. súlyúak. ' Gyógyíthatatlan hi­ A Wesselényiek bája, szenvedélyesegy ága, mely család­ sége is közre hatott nak ösfészke Gyeké erre. és később Hadad, a múlt század utolsó Wesselinyi meg­ felében Zsibót vá­ bukott és tört lélek­ lasztja székhelyéül és kel lépett le a pá­ az igénytelen község lyáról, melyet keve­ fölött uralgó erdős sen folytattak fénye­ halmon terjedelmes sebben. A zsibói ma­ és pompás kastélyt gányba vonult s min­ épít az akkor diva­ dig komorabbá vált, tozott mansard fedelű fogságában kapott be­ franczia s tylb en, szögtegsége újra előállott letein nagy négyszö­ s nebány hónap múl­ gű bástyákkal, gyö­ va, 1809. okt. 25-én nyörű kilátással a kialudt élete. Szamos erdélyi völ­ Halálának hire gyére. megrázta a két or­ E kastély lett et­ szágot. Berzsenyi gyö­ től kezdve sasfészke nyörű ódával örökité a két Wesselényi meg emlékét. Miklósnak, az atyá­ Heléna sok évvel nak és fiúnak, kik élte tul férjét. Főlángoló hazaszeretet­ gondja és öröme, ti­ tel rendkívüli észte­ zenegy gyermeke kö­ hetséget párosítottak, zül életben maradt melynek hatását még egyetlen fiának, a lázongó vérök hatal­ második Wesselényi Egykorti olajfestmények után. ma sem volt képes Miklósnak nevelése ID. BÁRÓ WESSELÉNYI MIKLÓS ÉS CSEREI HELÉNA. megsemmisíteni. Ők volt. Hosszú özvegy­ nagyok voltak; csak ségének éveit Zsibón a korszak volt hozzátöltötte, honnan fér­ jok képes kicsiny, je halála után soha melyben határtalan ki nem ment. A bib­ tettvágyuk alig tu­ lia, könyvek és hír­ dott kielégítést talál­ lapok valának társa­ ni. Ebből szárma­ sága. 1830. deczemzott, hogy az atya 13-án hunyt el 77 nagy tettek hiányá­ -éves korában. Fér­ ban, melyekre nem jével és fiával a zsi­ volt jó idő, kalandok­ bói sírboltban nyug­ ban keres kárpót­ szik. lást : szive választott­ ját, Cserey Helénát erővel rabolja el a szebeni zárdából és ellenfelét, az inkább ZSIBO. udvari, mint haza­ E név hallatára fias lelkületű gróf egész raja az emlé­ Haliért hajdúiból és keknek és eszmék­ jobbágyaiból szerve­ nek tolul az olvasó zett csapattal űzi ki •lelke elé. a szomszéd Gorbóról. Zsibó az óriások Egész zászlóalj kato­ földje. Kaczagányos nát kellett mozgósí­ ősök szelleme kisért tani a hatalmas fő­ itt felvont szemöldök­ úr elfogására, midőn kel é3 haragban égő azután Kufstein test­ szemekkel; a Bákóes lélekölő börtöné­ czi-hegy alatt kanyar­ ben szenved mint gó Szamos leereszke­ lelánczolt Prométhe­ dett ködéből a nagy usz több évig. Viszszabadsághős kuruszatérve a magyar czainak vörös lobo­ irodalomnak és szí­ gói és kócsagos forgói nészetnek lesz hatal­ vülannak föl; a reg­ mas, bőkezű pártfo­ geli szellő mintha a gója. Gyermekeiben Fényképek után rajz. Háry Gyula. A ZSIBÓI KASTÉLY. tárogatók busán resz­ sem volt szerencsé­ kető harsogásáthoz­ je; tiz fia, mint az ná át a Karikahegy fe­ oroszlánnak, egymásután hal el; csak a tizen­ löl, mint az elvesztett csata lassanként távozó | zik a panaszos magyar dal, midőn csatában részt egyedik, Miklós, marad meg; igaz, hogy ez aztáu utóhangjait. . . Azután a győztes német ve- ; sem vett seregével itt teteti le fegyvereit az oro­ valódi oroszlán is. zér, Herbeville harczosainak «hurráh» kiáltása szok előtt. hallik . . . Hiában, Károlyi Sándor, kinek a Báró Wesselényi Miklós, egyetlen örököse nagy Már magok ez események is bizonyítják Zsibó németeket nyomon kellett volna seregével kö- ! nagy hadászati fontosságát. Három völgy torkol­ szellem, óriási testi erő mellett. Melle mint ket vetni, megkésett a döntő csatából, annál in­ emberé együtt. Kezében, a mikor haragos, törve kább sietett később a szatmári békekötéssel! . . • lik itt össze, melyek egyike Szatmárba, másika maradnak termeinek kilincsei; szemei égnek és A zsibói csatával Erdélyt egy időre kiejtette Erdély belsejébe, harmadika a Szilágyságba égetnek, mint a lobogó láng, és dörgő hangjára, kezéből a magyar szabadság ügye. (1705. no- j vezet. Maga a természet is nagy szépséggel áldotta ha szónokol, megrezzen a szivek húrja és a te­ némber . 1 1 ) I meg e helyet. A Szamos folyását merész alkotású rem ablaka. Hét nyelvet beszélt, barátjával, a

VASABNAPIJJJSAa

558 német nevelésben részesült Széchenyivel nagy­ részt gyalog utazza be Európát; gazdaságát, ki­ vált lótenyésztését európai hírre emeli és a ma­ gyar alkotmányos jogoknak utazó apostolává vá­ lik, mi majdnem atyja sorsára juttatja. De lázongó vére még a budai rövid elzárást sem állja ki, ós a nagy hazafi, ki legkivált a nemzeti­ ség kérdésében prófétai ihlettel birt, a «Balitéletek» és «Szózat* irója, a nagy emberbarát, ki 1838-ban százak életét menté ki a pesti árvízből, ki minden falujában embermentő, kisdedovó in­ tézeteket alapított, testi szemei világát elveszti, hogy annál többet lásson, mint szellemi látnók. Még most is füleimben cseng a magyar Beli­ zár hangjának oroszláni dörgése, midőn az általa támogatott zilahi lyceumban mint főgondnok kérdéseket intéz hozzánk, vagy midőn a vak óriás szónoklatot tart a kolozsvári tanácsház er­ kélyéről 1848-ban, midőn balsorsa daczára, mely szemeitől megfosztá, azt igéri a neki tisztelgő népnek, hogy egy pár ellenséget igy is halálra fog szorítani erős karjaival! Ki is telt volna tőle. Két derék fiút hagyott maga után: Miklóst, ki a közeli Görcsönben épített díszes kastélyt magá­ nak, és Bélát, ki Zsibón lakik, mindkettő szenve­ délyes gazda. De a hősök földje még a Wesselényiekkel sem merítette ki erejét. Itt, Zsibóval átellenben, Szurdo­ kon lakott és irt a magyar regény irodalom első hőse és atyja, b. Jósika Miklós, és az ő láng-szel­ leme is itt lebeg e nagy időket, nagy dolgokat ért regényes táj fölött. P. Szathmáry Károly.

SZÜLŐHÁZAM... Szülőházam kertjében járnak Lelkem zarándok gondolatjai. S megrezzenek, mikéntha ott Szólított volna valaki. Ott járt anyám a kerti utón, Testvéreim s a rokonok. — Én nem tudom: úgy fáj a lelkem, Mikor kertünkre gondolok. Szülőházam nagy udvarába Elszáll gyakorta az emlékezet. És felkutat minden zugot, Beröpköd minden kis helyet. Ott a búvó mind . . . ott folyt egykor Gyermekko om játéka, ott . . . — Én nem tudom: úgy fáj a lelkem, Ha udvarunkra gondolok. Szülőházam szobáin által Egy multat ver föl lépteim zaja . . . Apám könyvtára álla itt, Amott anyám kis asztala. S szegény anyám beszélt apámról, Ki már a sirban nyugodott . . . — Én nem tudom: úgy fáj a lelkem, Ha szobáinkra gondolok. Szülőházam utczája hosszán Végig repült a könnyű fecske — s én . . . Ott léptem ki az ifjú korba, Az álmot is ott kergetem. S ott vitték anyám koporsóját, Örök-bucsúin ott zokogott . . . — Oh csak tudom : mért fáj a lelkem, Mikor utczánkra gondolok. Szülőházam helyére szárnyal A sors üldözte fáradt képzelem. Idegen már a ház, a hely, Az vagy, szülőföld, énnekem. Nem várja senki haza jöttöm'. Nincs sziv, a mely felém dobog . . . — Oh hogyne fájna hát, ha olykor Szülőföldemre gondolok. DÖMÖTÖE PÁL.

RAJZOK LENGYELORSZÁG TÖRTÉNETÉBŐL IX. A hősök kora. Báthory István 1586 decz. 12-én hunyta be szemeit, ép mikor a nemesség össze volt gyűlve, hogy a megnyílandó országgyűlésre követeket küldjön. Az országgyűlés királyválasztó gyűléssé volt tehát alakulandó, s erre az előkészítő moz-

3t.

SZAM.

1888. xxxv. ÉVFOLYAM.

galmat a Zborowszky-párt fellépése kezdte meg, lánczczal fogatta körül. Végre egy év után V. melynek ármánj'ai oly fontos politikai szerepet Sixtus pápa és H. Rudolf császár közbenjárására | játszottak volt Valois Henrik és Báthory István kiszabadult Miksa is a fogságból. Az uj király, III. Zsigmond nem igen törődött uralkodása alatt. azzal, hogy a lengyel viszonyokhoz alkalmaz­ Zborowszky Sámuel, a család feje, Lengyel­ kodjék. E helyett jezsuitákkal vétette magát országból még Henrik alatt száműzetett Wapowsky meggyilkolása miatt. E gazdag és döly­ körül s Wolski alkhimistával bezárkózva, aranyfös urnák ugyanis Tenczynski Jánossal támadt csinálásra adta fejét. Meg jobban elidegenítette valami vitája, kit párbajra is hivott. Véletlenül magától a közvéleményt Ausztria iránt tanusíazonban Wapowszkyt, ki a feleket kibékítendő ! tott gyöngesége által, úgy hogy Zamoyski ismóközbelépett, úgy sújtotta le Zborowszky kardja, ! telten keserű szemrehányásokat tőn'neki. «Ne fe­ hogy belehalt. Ezért ítéltetett Zborowszky külö- ledje felséged,— így végezte egyik beszédét a bá­ ; nös kegyelemből számkivetésre Magyarországba. tor lengyel, — hogy mi az állam tagjai, nem Itt megismerkedvén Báthory Istvánnal, ö volt, ki pedig Felséged tulajdonai vagyunk." A király | Báthory lengyel királyságának útját legbuzgób- ilyenkor javulást igért, de aztán újra visszaesett I ban egyengette, s mikor Báthory elfoglalta a hibáiba. I lengyel trónt, szolgálatai fejében megengedhetőEz alatt a tatárok ós a magyarok kísérleteket I nek találta, hogy vele együtt hazájába törvény tettek betörni a lengyel határon, de Zamoyski ! ellenére visszatérjen. Ámde Zamoyski, egy rend- János és Zolkievszki Szaniszló szembészállotI kivüli népszerűségre emelkedett lengyel főúr, ki tak az ellenséggel s azt 1594-ben előnyös bé­ l iránt Zborowszky rég ellenséges indulatokat táp­ kére kényszerítették. De a győzelem nem ret­ lált, tekintve hogy a számkivetés még érvényben tentette vissza a kozákokat, kik Ausztria által állott, elfogatta öt és Báthoryhoz fordult utasi- izgatva már két év múlva ismét pártütést szí­ í tásért, hogy mikép bánjon el Zborowszkyval. tottak magok közt a lengyelek ellen. A rend I Báthory szabad folyást engedett a törvénynek. helyreállításával itt is Zolkievszki bízatott meg, Zborowszky bíróság elé állíttatva, fej vesztésre ki őket hamar meghódolásra bírta s vezéreiket, ítéltetett, s mivel halála előtt megvallotta, hogy Nalevajkót és Lobodat halállal büntette. családjával összeesküdött a király élete ellen, Alig csendesedtek el a kozákok, Mihály oláh Zborowszky Andrást és Kristófot is pörbe fog­ vajda kezdett nyugtalankodni, ki a lengyel trónra ták és elitélték. De míg András ellen az eljárás vágyódott, s megtagadta a Lengyelországnak felfüggesztetett, Kristóf be sem várva az ítéletet teljesítendő adófizetést. Hogy a pártütőt meg­ Morvaországba szökött. büntesse, Zamoyski hamar sereget gyűjtött, még Báthory halála megadta az alkalmat a Zbo­ pedig mivel a megelőző országgyűlésen nem rowszky és Zamoyski-párt hivei között lappangó nyerhette meg erre a szükséges segélyösszeget — feszültség kitörésére. Első volt Zborowszky, ki saját költségén, s Zolkievszkivel Filipkowcenál 10,000 fegyveressel a választás színhelyére vo­ egyesülve, Mihály vajda seregét egyesült erővel nult, míg Zamoyski kevesebb számú, de fegyel­ sikerült megszalasztaniok, 1590 szept. 30-án. mezettebb sereggel jelent meg Powontkinál. Mindezeknél komolyabb veszélylyel fenyegetett Zborowszky égett a vágytól, hogy összeütközzék azonban a svéd hadjárat. Károly király, Lengyel­ az ellentáborral, de a prímás előrelátása elejét ország iránti féltékenységétől sarkalva, 1601 vette a nagyobb zavaroknak, elrendelvén, hogy januáriusában sereget indított Livoniába, s nem szabad a választás színhelyén fegyveresen ] Badziwill, Chodkievicz és Dembinszky lengyel megjelenni. Mindamellett öt hétig tartottak a vezérek, minden hősiességük daczára, nem birtak súrlódások, mielőtt a választás kezdetét vehette erőt venni a nagyszámú ellenségen. Csak Zamoy­ volna. ski megjelenése fordított a koczkán, ki nyomába A jelöltek voltak: Fodor Ivanovics orosz czár, kelve a hátráló svédeknek, bevette Wolmárt, Báthory Endre bibornok, István unokaöcscse, fogolylyá tette Károly fiát, s minden ponton dia­ Ferdinánd, Ernő, Mátyás és Miksa osztrák fő- dalmaskodott. A győztes lengyelek már Estho­ herczegek és Wasa Zsigmond, a svéd király fia. niát is elérték, a mikor kimaradván zsoldjuk, Csakhamar kitűnt, hogy komoly mérkőzés csak lázongni kezdettek. III. Zsigmond pénz és élelem Miksa és Zsigmond közt lehet. helyett csak üres ígéreteket küldött, úgy hogy Zborowszky Miksa pártján foglalt állást, mig Zamoyskinak ismét sajátjából kellett fedeznie a Zamoyski Zsigmondot támogatta. A szavazás csapatok szükségeit, de egyszersmind megsokalva Zsigmond javára döntött, s Miksa menekülni a király bűnös szűkkeblűségét, lemondott a had­ volt kénytelen. De Zamoyski üldözőbe vette, sereg fővezényletéről Chodkievicz javára s maga sByczynánál, Sziléziában csatára kényszerítvén, zamosci birtokaira vonult piheni, melyre kora és j foglyul ejtette, s csak különös kegyképen en­ gyöngélkedése különbenisrákényszerítették, 1602 gedte meg, hogy ne szállítsák Krakkóba, hanem deczemberben. egy várban tartsák őrizet alatt. Ezentúl már csak a politikai téren működött A krónikák lapjain egy különös eset van föl­ még a derék hazafi rövid ideig s azok közé tar­ jegyezve e körülményekkel kapcsolatban. Miksa tozott, kik az 1605-diki varsói országgyűlésen a egy napon azt álmodta, hogy Szobieszky Jakab egy legerólyesebb szavakban adtak kifejezést a svéd drágakövekkel kirakott koronát vett fel a földről eredetű Zsigmond királynak Lengyelország ér­ s azt homlokára övezte. Sajátságos, de midőn dekei iránt tanúsított közönye feletti megro­ fogolylyá lön, ugy esett, hogy épen ez a Szo­ vásaiknak. Mikor Zsigmond a felhangzó szemre­ bieszky Jakab lett megbízva őrizetével. Azt azon­ hányásokra, nem türtőztethetve haragját, felkelt ban soha se tudta meg, hogy 95 évvel később a trónról s kezét kardja markolatára csapta, egy más Szobieszky, a Jakab fia erősítette fejére mindenfelől zúgolódás támadt, s a senatorok Bécsben a hálátlan Leopoldnak megingott csá­ elhagyták helyeiket. Zamoyski intett kezével, szári koronáját. mire mély csend állott be, melynek közepette Közel egy évig tartott Miksa fogsága, mig a ezeket monda: «Felség! Ne nyúljon kardjához, Zborowszky-pártiakat Zamoyski azonnal sza­ nehogy az utókor Cajus Caesarnak nevezze, s badlábra helyezte, a mit azzal fizettek vissza, minket Brutusnak. Mi megválasztjuk királyain­ hogy kísérletet tettek Miksa megszöktetésére. kat, de eltiporjuk a zsarnokokat. Uralkodjék, de De a terv nem sikerült. Egyébiránt Miksával ne kormányozzon!» ; rangjához méltóan bántak, de ő büszkeségében Ezek voltak Zamoyski utolsó szavai, utánok | vonakodott Zamoyskival egy asztalnál enni, visszatért Zamoscba, s pár héttel rá (1605 jú­ | mire a hős lengyel külön teríttetett számára,' nius 3.) bevégezte földi pályáját egyike a legtisz­ ! de annak jeléül, hogy fogoly, asztalát egy arany tább jellemeknek.

3J^TÁiLjggg-

XXXV. ÉVFOLYAM.__

VASÁRNAPI ÜJSÁG.

559

kievszki Moszkva alatt elérkezettnek látta az ' hogy egy oly er ő fi különítmény lovasság nélkül időt, hogy az ál-Demetriussal is megszakítsa az küldetett az ellenség feltartóztatására, azt vaösszeköttetést, s Ulászlónak ajánlja fel a czári | gyünk kénytelenek válaszolni, hogy ez az osz­ trák kormány kívánságára történt, mely Paniukoronát. tine-nek nyakra-főre való menetelését a brünnDe a koronához kötött feltételekben benne bécsi vasút felhasználásával kérte, s így forgalmi volt, hogy a czár a görög hitre tartozik térni, s eszközök hiányában, a lovasság szállítása a külö­ ebben a jezsuiták reményeik megsemmisülését nítmény továbbítását nagyon megnehezítette volna. Midőn a nagy-sarlói vésznap hire Varsóba látták. Másfelöl Zsigmond a maga számára is ; érkezett, Miklós czár Szent-Pétervárott időzött, szerette volna a czári trónt, s végül az udvarnál s az egyidejűleg kért sürgős segély megadását is féltékenység támadt Zolkievszki sikerei iránt. I Paskievits berezeg saját felelősségre utólagos jóváMindezek késleltették a megoldást. Pedig Suisz- ! hagyás reményében elhatározván, alig maradt koit Zolkievszki fogva tartotta, snemsokkal később idő a körülmények tüzetesb megfontolására. Az osztrák fővezénylet leginkább gyalogságot Demetriust is megölték katonái, míg Marianna [ és tüzérséget kívánt, mivel lovassággal állítólag börtönben senyvedi Itt lett volna a legfőbb idő maga is rendelkezett, sőt minden sürgető rimán­ a cselekvésre, a legkedvezőbb alkalom a két ko­ kodás daczára, mely naponként érkező sürgö­ rona és a két rokon szláv törzs egyesítésére, nyeiből kivehető volt, azt sejtettük, hogy ott mely megváltoztathatta volna a czivilizáczió ; nem annyira anyagi, mint inkább morális segit| ségre van szükség, ezt pedig csakis az orosz be­ egész folyását. De Zsigmond habozott, Zolkievszki avatkozás kézzel fogható jelenségében akarták fájdalommal szivében hagyta el Moszkvát, smire ; bemutatni. Zsigmond összeszedhette volna magát, már késő Bécsben nagyon jól tudták, hogy a beavatko­ volt, az oroszok Romanov Mihályt, a jelenleg zás valósítása a legújabb időben nem tartozott uralkodó dinasztia ősét emelték a trónra, a kinek Miklós czárnak kedvencz eszméi közé, sőt sok jel arra mutatott, miszerint a császár szívesen első ténye mindjárt az volt, hogy Mniszech Ma­ j visszalépne, ha ezt becsülettel megtehetné. Sietni riannát és fiát a Volgába fojtatta. : kellett tehát az első lépés végrehajtásával, mely Ekkép emésztette fel a tehetetlen politika, a aztán a visszavonulást úgyszólván lehetetlenné pártos belvillongás, Lengyelország minden erejét ] tenné. Soha kedvezőbb alkalom erre nem nyílt, mint Nagy-Sarló után, és ha véletlenül a lázadók 8 idézte elő gyászos hanyatlását, ép abban az eredetileg szem előtt tartott terveiket keresztül időben, midőn fegyverei dicsőséggel küzdöttek is vihették volna, első sorban egy orosz hadosz­ mindenütt a külső ellenség ellen s biztos alapot lop szétveretése az osztrák sértett hiúságra végre nyújthattak volna állami emelkedésének. Nemso­ ; valóságos balzsam gyanánt szolgál. A mint utóbb megtudtuk, a magyar hadak kára a két hős vezér, Zolkievszki és Chodkievicz is kidőlt az élők sorából. Bethlen Gábor a törö­ nem azért fordultak, illetőleg álltak meg NagySarló után, mintha Paniutine megjelenése Hraköt Lengyelország ellen késztetve, ezek elűzték disban szeget ütött volna fejükbe, hanem azon Gráczián moldvai vajdát, ki Lengyelország ba­ fontos okból, mivel nem voltak elegendő lősze­ rátja volt. Zolkievszki segélyére sietett, de ép a rekkel, nevezetesen pedig tüzérségi tartalék-sze­ hálátlan vajda árulása következtében meglepetve rekkel ellátva. Már pedig e nélkül vaktában ily a törököktől, hátrálni volt kénytelen, s midőn nagyszerű vállalatba kapni roppant könnyelmű­ ségre mutatott volna, mi nem tartozott a ma­ valaki ajánlta, hogy békét kérjenek, elszántan gyar vezérek hibái közé. felelt: «Isten bízta rám a lengyelek sorsát, csak Sem Bécsben, sem Pozsonyban, hasznavehető neki tartozom számadással. Meghalunk, de nem hadiszerekre már csak azért sem akadtak volna adjuk meg magunkat!» S kezébe ragadva kard­ a magyarok, mivel maguk az osztrákok sem igen ját, az ellenség sorai közé rontott, sokat levágott bővelkedtek ilyenekben, de azonkívül elég idejük maradt mindazt láb alul eltenni, mit az ellenség közülök, míg végre elesett karddal kezében, felhasználhatott volna! Ismételjük, hogy Pa1620. okt. 7-én, 73 éves korában. | niutine megjelenése senkinek sem imponált, Dicsőségének méltó osztályosa, Chodkievicz senkit sem hozott zavarba, és legfeljebb arra csak egy évvel élte túl. 1621. augusztusában szolgált, hogy a lehangolt osztrák kedélyeket helyrehozza. Chocimnál még rettenthetlenül harczol karddal Miként fogadták csapatainkat Morvaországban: kezében, 63 éve daczára, Ozmán szultán ellen. mindenki tudja; e helyütt csak annyit akarok De testét már megtörték a harcz viszontagságai megjegyezni, hogy az ott előfordult botrányok s érezve közeledni végét, sátorába viteté magát, szomorú világot vetettek a legközelebbi jövő ese­ hol utolsó szavaival is kitartásra buzdítva sere­ ményeire. Paniutine tett ugyan több izben tüzetes jelen­ gét, szept. 21-én kiadta lelkét. Lengyelország téseket Varsóba, de az osztrák részrehajló udvakét legnagyobb hősét majdnem egyszerre vesz­ ronezok elhitették a czárral, hogy a tábornok tette el, s nem maradt helyettök csak egy gyönge túlérzékenysége sokkal feketébbeknek látja a király, kinek a végzet, Lengyelország nagy ká­ ! dolgokat, mint a milyenek valósággal, mire az! tán erélyes utasításoknál egyéb válasz nem rára, 44 évi uralkodást engedett. i adatott. Meglehet, sőt nagyon valószínű, hogy azon ADATOK AZ 1849-IKI OROSZ BEAVATKOZÁS I esetre, ha az orosz különítmény még sokáig I Hradisban marad, a dolgok ott a helyszínén TÖRTÉNETÉHEZ. • nagyon elmérgesednek, és csapataink haza felé vették volna utjokat. így azonban nemsokára Frolov orosz katonai iró művéből. j bekövetkezett az akczió komolysága, mely min­ den további rekrimináczióknak egyszer minden­ VI. korra véget vetett. Paniutine altábornagy vezénylete alatt 15—18 Miként viselték magukat az oroszok első fel­ ezer emberből álló különítmény lön Morvaorlépésük alkalmával, arról e helyen ítéletet mon­ szágbaküldve, holazHradisch alatt táborba szállt. Ezen különítményt még a végleges megállapo­ dani nem akarok. Tény az, hogy becsületesen dások létre jötte előtt kellett mozgósítani, mivel helyt álltak még akkor is, midőn egészen ma­ az osztrák fővezénylet attól tartott, hogy a láza­ gukra hagyatva, a túlerő elöl becsülettel vissza­ dók a birodalom fővárosát elfoglalják, mikor az­ vonulhattak volna. Paniutine volt az első, ki megbízható és ki­ tán csakugyan el lehetett volna mondani: «Koma merítő felvilágosítást adhatott a lázadók had­ deliberante, Saguntum perit.» Én azt hiszem, hogy a nagy-sarlói ütközet erejéről, hadakozási módjáról és egyéb dolgokról, így állván a dolgok, a háború kikerülhetet- után, mely Wohlgemuth tábornok tökéletes meg- melyek eddigelé előttünk bizonyos mértékig lenné lett Zsigmond és az uj czár közt, melyben j veretésóvel végződött, Paniutine hadosztálya ismeretlenek voltak. Nem hiányoztak ugyan az Suiszkoi ügyét a svédek is támogatták. A svédek nem lett volna képes a győzelmes lázadó sereget utóbbi időkben Varsóban tekintélyes szemtanuk, de ezek nagyobbrészt elfogultan fogták fel a és oroszok együtt 40,000 embert tettek, míg a Bécs felé irányult előrenyomulásában feltartani, helyzetet, előadásaik bizonyos fokig a túlzás jel­ de már azért sem, mivel a különítményben litván-lengyel hadsereg csak 8 ezerre ment. De , egyetlen egy lovas katona sem volt, holott a ma­ legével birtak, és vagy nagyon fekete, vagy pe­ Zolkievszki gyors menetben éri el az ellenséget gyarok nem csak számos, hanem harczedzett, dig kirívó piros színben látták a dolgokat. Paniu­ Klusinónál és egyikét aratja felettök a lengyel bátor lovassággal rendelkeztek, mely minden tine egyszerűen azt konstatálta, hogy rendes, fegyelmezett, bátor hadsereggel áll szemben, történet legszebb győzelmeinek. A megrémült támadást meghiúsított volna. mely öntudatos czélt tart szem előtt, nem fukarHa most azt kérdi valaki, hogyan lehetett, oroszok siettek letenni Suiszkoit a trónról a Zol-

Zamoyski hadvezéri öröksége Chodkieviczre szállt át, a minek nem sok idő múlva alkalma is nyílt fényes próbáját mutatni ki, mert IX. Ká­ roly 17000-nyi hadsereggel újra Lengyelország ellen indult, megtudva, hogy Chodkievieznek már csak 3400 ember áll rendelkezésére. Chodkievicz csa patai előtt csüggedten szólt a svédek szám­ beli fölényéről, mire egy fegyvertársa közbevá­ gott: «Majd akkor számítjuk meg, hányan vannak, ha legyőztük.* Kirchholm mellett, a Dzwinánál négy órai ütközet fejlett ki, mely al­ kalommal Chodkievicz mindenütt személyesen jelen volt. Egy svéd dragonyos halálos csapással közeledett feléje, de helyette hadsegédét sújtotta le, mire Chodkievicz rátámad s egy kardcsa­ pással leszeli fejét. Végre győz a lengyel vitéz­ ség, kilencz ezer svéd marad halva a csatatéren, s maga IX. Károly is csak lova gyorsaságának köszönheti menekülését. Míg ezek Lengyelországban történtek, az orosz ügyekben is oly fordulatok állottak be, melyek Zsigmond királyt beavatkozásra bírták. Iván, a Rettenetes, 1584-ben halt meg, s két fia maradt, Fedor és Demetrius. Fedor, a főlovászmester, Gudunov Boris befolyása alatt áilott, a ki 1594-ben Uglierben megölette Demetrius czarevicset, s 1598-ban Fedor czárt is foglyul ejtve, Moszkvát birtokába kerítette, s magát czárnak kiáltatta ki. Boris czár a svédek és lengjelek közt folyt viszályban a svédek pártjára állt, a miért Zsigmond boszut esküdött ellene. Erre hamar meg is érkezett az alkalom, mert hogy, hogy nem, 1603-ban egyszer csak feltűnt egy kalandor, ki magát Demetrius czarevicsnak adta ki, azt állítva, hogy helyette mást öltek meg Uglicsban. Az ál Demetriusnak sikerült meg­ nyerni a befolyásos Mniszech György pártfogá­ sát, s engedmények kilátásba helyezésével maga részére hódítani a jezsuitákat is. Maga Zsigmond lengyel király kéz alatt támogatta a trónkövetelő terveit. Gudunov Boris czár megrettent s nem habo­ zott Demetriust csalónak kiáltani ki, s ellene küldötte Gudunov Iván fivérét és Suiszkoit. De Demetrius, ki ezalatt Mniszech Györgynek ün­ nepélyes Ígéretet tett, hogy mihelyt a trónra jut, leányát, Mariannát, nőül fogja venni, Mniszech segélyével szintén sereget tudott toborzani, s győztesen nyomult Kijevig. Még mielőtt a háború eldőlt volna, közbejött Boris czár Moszkvában bekövetkezett hirtelen halála, s Demetrius győz­ tesen vonul be székvárosába, megkoronáztatja magát, s összekel Mniszech Mariannával. Tizennyolcz napig tartó ünnepély követte az esküvőt, de Demetrius dicsősége is csak addig tartott, mert Suiszkoi összeesküdve ellene, társai­ val együtt megrohanta és legyilkolta, Mariannát a tróntól megfosztotta s magát kiáltatta ki czár­ nak. Hogy pedig egy ujabb mysztifikácziónak elejét vegye, a legyilkolt Demetrius holttestét közszemlére tétette ki. De hiába volt minden elővigyázat: a Demetriusok kiirthatlan fajából ismét egy uj állott elő 1607-ben, a ki teljesen hasonlított az elsőhöz s azt erősítette, hogy égi kegyelem utján menekült meg a haláltól. Maga Mniszech Marianna, csakhogy a czári koronát visszanyerje, elvállalta őt férjének, s Lengyelor­ szág már csak azért is hogy megboszulja az első Demetrius halálát, támogatta a trónra való igé­ nyeit.

560

3 1 . SZÁM. 1888. XXXV. ÉVFOLYAH.

VASÁENAPI ÜJSÁG. tartozott számot adni, ha hajóhada Kronstadt és Odessza előtt megjelenve, raktá­ rainkat halomra lövöldözi és készületlen hajóinkat légbe röpíti. De erre nézve hiányoztak Anglia részéről az előnyös prsemissák, még akkor nem il­ lett számításaiba a Fekete-tenger semleges­ sége. Ámde jól tudtuk, hogy eme visszavo­ nulás elébb-utóbb véres számlát fog ré­ szünkre képezni, csak arról volt szó: mi­ kor ? — E tekintetben csakugyan elkésett­ nek kellett a beavatkozást tekinteni, mert mihelyt Ausztria olaszországi bajait némi­ leg kiheverte, kétségtelen volt, hogy a ma­ gyar fegyveres lázadáson kisebb-nagyobb áldozatok árán erőt vesz, s így reánk csak­ ugyan nem szorul. Oroszország katonai becsülete megkí­ vánta, hogy a csirájában el nem fojtott s most már lábra kapott győzelmes lázadás­ tól vissza ne rettenjen, mely ellen a szom­ széd birodalom fejedelme tőlünk segélyt kért. Ez ellen sem lehetett kifogás, s így végre mindkét fél rájött, hogy legjobb lesz a tények folyamában megnyugodni. (Vége következik.)

VADNAY LAJOS. 1805—1888.

EGYVELEG.

PÉCS KELETI VIDÉKÉRŐL VALÓ LEÁNY.

kodik a vérrel, s az utolsó emberig vitézül helyét állja. Szövetségeseink rosszul vezényel tétnek, és semmiféle állandósággal sem birva, könnyen legyőzhetők. Ez részben nem volt titok előttünk, csakhogy oly sokféle ellentmondást hallottunk ez irányban, hogy utóbb már még a leghitele­ sebb híreknek sem akadt hívőjük. Varsóban két pártra szakadtak a felsőbb ka­ tonai körök, nem ugyan nyíltan, hanem maguk közt, a mennyiben az egyik fél abban a nézetben vol', hogy a fegyveres beavatkozás elkésett, mig mások azt vitatták, hogy Oroszország katonai becsülete a hátrálást még akkor sem engedi meg, ha a sereg fele oda veszne. Mindkét nézet túlzáson alapult, habár az első felfogás magában véve nem tartozott épen a hi­ básak közé. Igaz ugyan, hogy Anglia látszólag egészen beszüntette diplomacziai működését, a mennyiben nem feszegette többé a beavatkozás különféle fázisait, hanem egyszerűen és hall­ gatag a cselekmény szabadságát tartotta fenn magának, vagyis más szavakkal, senkinek sem

34.. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLYAM.

I. Vilmos német császár tudvalevőleg 1849 ben, még mint Vilmos porosz herczeg a délnémet forradalom leküzdésére kiküldött seregek főparancsnokságát vitte. A hadi tá­ borban e.y jóslónő felkérte a herczeget, hogy intézzen hozzá kérdéseket jövendőbeli sorsát illetőleg, mire a herczeg ezt kérdé : «Mikor teszem fejemre a német birodalom koroná­ ját?* A jósló nő azt felelte: «Add a mostani év­ számhoz, 1849, e szám egyes számjegyeit: 1+8+4+9 és nyered a választ: 1871. A herczeg kérdé továbbá: «Mikor fogok meg­ halni?— Válasz: Cselekedj ezen számmal: 1871 hasonlókép, 1+8+7+1: életed véget ér 1888-ban.— Es add ehhez: 1888, az egyes számokat 1+8+8+8 és nyered az évet 1913, a melyben utódod 25 évi fordulóját ünnepli trónraléptének. * Siketnéma és vak leányról ir a «Eevuescientifique» ho.-szas tanulmányt. Keller Ilona — így hív­ ják a leányt — már 19 hónapos korában siketült és vakult meg; jelenleg 8 éves. Tapogatás által érint­ kezik mindenkivtl, a családtagokat ngy különbözteti meg, hogy arczukat megsimogatja, de az idegent már szagától megérzi. Különben vidím s élénk te­ remtés. Tapintás által megtanították a betűkre is s oly fogékony volt a tanulásra, hogy két hónap alatt már 300 szót megtanult a siketnémák ujj-rendszere szerint, s most már érczbetükkel ir s olvas. A számí­ tásban meglehetős ügyessége van. A színeket azon­ ban lehetetlen volt neki megmagyarázni. Bridgeman Laura hires vak és siketnéma nem volt képes annyira vinni s Keller Ilona esete nemcsak a mai neveléstudo-

BARANYA-HEGYALJAI MENYECSKE.

mány fejlettségének egyik fényes bizonyít ka, de egyúttal lélektani'ag is nagvon érdekes eset. Különös kérvény az olasz királyhoz. Umberto királyhoz néhány nap előtt kérvény érkezett, mely­ nek irója egy, néhány hónap előtt halálra ítélt gyil­ kos. A gyilkos arra kéri a királyt, engedje őt fö'akasztani s ne kegyelmezzen meg neki, a pénzt pedig, melybe a börtönben kerülne, adassa át vagyontalan Cíaládjának. «Fiatal ember vagyok* — úja a gyil­ kos— «élhetnék még legalább egy félszázadot; az összeggel, melybe fölségednek az én haszontalan létem kerülne, családomon segítve volna». *Ertékes gyémánt. India Madras kormányzósá­ gában, Wadjra Kararban, nemrég egy nagy gyémán­ tot találtak, mely nyers áll potában 67 karátot nyo­ mott s most megcsiszolva is 24Va karát su'ya. Érté­ két 12—15,000 font sterlingre becsülik. A gyönyörű gyémánt, melynek «Gor-do-now» nevet adtak, jelen­ leg Londonban van. Falevél alakú zsebkendők. Parisból írják, hogy ott a női zsebkendőket legújabban falevél-formára készítik, s ily módon rendkívüli változatosságot hoz­ nak kéfzités be. Mondják, hogy az uj ötlet, Izabella exkirálynétől származik.

BARANYAMEGYEI NAGYVÁTYI MENYECSKE ÉS ÖREGASSZONY. SZT.-DIENESI NŐK VISELETE.

Vannak még közéletünknek olyan bajnokai, kik zaj és feltűnés nélkül szolgálnak a közjónak, küzdenek, munkálkodnak, s a közben gyűjtik az érdemet, a nélkül, hogy erről tudni akarnának valamit s a nélkül, hogy azt bearatni sietnének. Ezek az úgynevezett puritán öregek azok a régi jó időből ránk származott emberek, a kik­ nek jelleme, modora, gondolkozása, mély klaszszikai műveltsége is nagyban elüt a mai korétól s kikre az az általános szólás-mondás, hogy "ki­ halnak, számuk napról-napra fogy.» Ezek közé a nemes értelemben vett régi jó táblabirák közé tartozott, azoknak volt egyik legigazabb alakja Vadnay Lajos legfőbb itélőszéki nyugalmazott biró, kit .Budapesten e hó 11 én, életének 84-ik évében szólított ki közü­ lünk a halál. A család, melyhez tartozott, borsodmegyei köznemesi nemzet­ ség, de ő maga Fejérmegyében, Csurgón született, hol atyja, Ká­ roly a vagyonban és szellemben egyaránt dúsgazdag magyar fő­ úrnak, Festetich György grófnak volt jogi és jószágigazgatója s teljhatalmazottja. A gróf által alapított keszthelyi «Georgikon» szervezésében és fölállításában buzgó támogatója és tanácsadója volt a nemzetmentő eszméktől' lelkesült, áldozatkész, hazafias fölírnak, képzett, nagy látkörü magyar gazda, kinek oldalán Za­ lamegyének számos derék fia ké­ pezte ki magát jogi és gazda­ sági ismeretekben a haza hasznos polgárának. Lajos levén az egyetlen fia, azt a leggondosabb nevelésben ré­ szesítő s ez már mint gimnáziális tanuló kitűnt pályatársai között a Keszthelyen akkor a magyar költök tiszteletére rendezett «He likoni ünnepélyeken», mely al­ kalommal a tanuló iíjak ugyan­ csak költők s nagy számú ven­ dégek jelenlétében egy-egy fát is lelkes szónoklatok közt szok­ tak volt leültetni a keszthelyi parkban. Ezen ünnepélyeken a lelkes gróf meghívására meg szoktak volt jelenni Berzsenyi, Kisfaludy Sándor, Horváth Ádám, Dukai Takács Judith és más jelesek, ki­ ket — mint az a ((Tudományos Gyűjtemény »-ben föl van jegyez­ ve, több izben az akkor serdülő Vadnay Lajos üdvözölt ódákban, igy gyúl adván meg lelkében az irodalom tiszteletes az anyanyelv kiművelésére irányuló ösztön. Később Szombathelyen és Po­ zsonyban tanult, de alig fejezte be tanulmányait, midőn atyja el­ hunyt s édes anyját már előbb elvesztvén, korán jutott arra a mindenkire szomorú önállóságra, melyben a gyenge jellem többnyire elzüllik és elvész, hanem a komoly, erős jellem annál ha­ marabb kifejlődik. Ó az utóbbiak közé tartozott s már korán megnyervén a szilárd alapot, bizto­ san haladhatott azon tovább az elet küzdelmei között. Pesten lett jurista s befejezvén jogi tanulmá­ nyait, mint diétái iíjti, gróf Vay Ábrahám pat­ varistája került Pozsonyba, itt, mint ott vasszor­ galommal folytatván jogi tanulmányait. Jelen volt azon a kerületi ülésen, melyen gróf Széche­ nyi István fölajánlotta egy évi egész jövedelmét a megalkotandó magyar tudományos akadémia alapjára, s ő volt egyike azoknak, a kiknek Döb-' rentey Gábor először mondta tolla alá az aka­ démia alapszabályait. Eltelve a reformeszmék fris áramlatával, ke­ zében ügyvédi oklevéllel, került haza a család származási helyére, Borsodba, hol megnősült s néhány év multán már nem csak Miskolcz egyik legtiszteltebb fiatal ügyvéde lett, hanem utóbb

VASÁRNAPI UJSÁG. Borsodmegye szabadelvű pártjának is egyik te­ kintélyes tagja. Alapos képzettséggel valódi szó­ noki képességet párosított s mindenben a meg­ győződés és erkölcsi elvek komoly embere volt, hiúság, önzés és szereplési vágy nélkül. Még fiatal volt, midőn már a megyei törvény­ székeken elnökölt s az első főúri családok kér­ ték föl jogi tanácsosul. Benső barátság csatolta a megye akkoriban kiemelkedő kiváló férfiához: Szemere Bertalanhoz, kinek irodalmi dolgozatai­ hoz is segítségül járult. így az akadémián jutal­ mat nyert «Halálbüntetés »-ről szóló jeles pálya­ műhöz is ő szedte össze a régi magyar törvény­ tárból felhaszálható anyagot. Szontagh Gusztáv kitűnő bölcsésznek pedig, ki néhány éven át Miskolczon lakott, a műszavak magyarításában volt segítségére, mit a ((Propyleumok a magyar philosophiához» czimű könyv előszava melegen ismer el. Általában a magyar nyelvnek, mint akkor nevezték, ((pallérozásai) volt az ő kedvtelése s irodalmi nyelvünk nem egy jó magyar szót kö­ szönhet az ő szellemének. A «magyaros szórend-

VADNAY LAJOS.

561 büntesse a törvény s ne a nép bosszúja. Később abból a grófból jó magyar ember lett. A mozgal­ mak idején Miskolczon is volt egy kis hajlam a zsidó-hajszára, mit ismét Vadnai Lajos hiusita meg már a csirájában, elmondva, hogy a szabad­ ságot, melyet kivívtunk, nem szabad bemocs­ kolnunk embertársaink üldözésével. A szabadságharez alatt a megyei honvédelmi bizottság buzgó jegyzője volt s mikor aztán a fegyverlerakás szo­ morú ideje bekövetkezett, a hatalom akkori em­ berei elzárták minden működéstől, s a tudomá­ nyok müvelésében és a gyümölcsészettel való foglalkozásban keresett vigasztalást. Midőn a Bach-korszak évtizede elmúlt s a leg­ első országgyűlést összehívták: Miskolcz éjszaki kerülete ép ugy egyhangúlag választá meg or­ szággyűlési képviselőnek, mint a déli kerület az ösz Palóczy Lászlót. S egyhangúlag választák meg a koronázó országgyűlésre is. A Deák-párt hive volt s buzgón működött az akkor legfonto­ sabb bizottságokban s néhány magvas beszédet is mondott. Az 1869-diki választáskor néhány szónyi kisebbségben : maradván a balközép je­ löltjével, Kun Jánossal szemben: Horváth Boldizsár miniszter ak­ kor a legfőbb ítélőszék rendes bírójának nevezte ki. Azóta ál­ landóan a fővárosban lakott, s több mint egy évtizeden át a fenyitőszéki tanács egyik legbuzgóbb, leglelkiismeretesebb bírája volt. Vajkay Károly, a királyi tábla elnöke következőleg jel­ lemzi őt halála alkalmából irt soraiban: «Egyike volt azoknak, a kiket Isten a biró nehéz hiva­ tásának teljesítésére jó kedvében teremtett. Szelíd emberbarát, ki­ nek szivében visszhangra kelt a mások fájdalma; tiszta józan ész a legbonyolultabb kérdések elem­ zésére; nemes jó akarat, mely szükséges, hogy a rideg jog az azt kezelők kezében, ne fajul­ jon a társadalom ostorává, ha­ nem csupán védelmezze a jog­ rendet. » 1875-ben nagy szomorúság érte: elvesztette szeretett nejét, kivel a legnagyobb boldogságban példányszerü házas életet élt. Ereje fogytán nyugalomba kellett lepnie, s betegeskedve csupán az olvasás élvezete maradt még egy ideig számára. Később már az sem. Éveken át nem hagyhatta el szobáját. Két gyermeke maradt. Ezek egyike Vadnay Károly jeles irónk, a «Fővárosi Lapok» szerkesz­ tője s ugyanazon kerületnek or­ szágos képviselője, mely az atyát tisztelte volt meg bizalmával. Temetése nagy részvét mel­ lett ment végbe. Kokonai, ba­ rátai, tisztelői nagy számmal jelentek meg azon s elhalmoz­ ták koporsóját koszorúkkal, a kegyeletes megemlékezés e je­ leivel.

rőlo irt értekezését pályadíj is kitüntetó és ki­ PÉCS FELÉ. adásra méltatá az akadémia. Deák Ferencz, Földi Paradicsom. így nevezte Szulejman csá­ kinek bizalmasabb emberei közé tartozott, sok­ szor unszolá a jogi terminológia magyar szó­ szár. Már pedig a mit ő kimondott, úgy mondta kincsének gyarapítására s a többi közt az im­ ki, hogy annak igaznak kell lenni öt világrész­ munitásra általa alkotott magyar «mentelem», ben, és öt századon keresztül. valamint az irodalomban a német Schwungra a És e paradicsomba nem is nehéz bejutni. Csak «lendület» szó ma is általánosan használatos. nyolcz óra hosszáig kell az embernek izzadni Borsodban a negyvenes években a megyegyű­ abban a kráterben, melyet coupónak neveznek. lési szónokok egyik legjelesebbike volt. Nagy te­ Mikor Dombóvárnál kiszállunk belőle, hálával kintélyre emelkedett s a miskolczi nép nem üdvözöljük a Zenitben függő kánikuláris nap­ hívta másként mint «Lajos úr»-nak. A közbe­ nak teljes erőből ránk áradó sugarait. 0 drága csülésben nagy része volt önzetlen jellemének, hűvös sugarak! Ugyancsak be kell takaróznunk, mert szívesen szolgált tanácscsal, segítséggel hogy náthát ne kapjunk tőletek. minden jó embernek s nem fogadott el érte sem­ Egy órai etetés után fogatunk és megyünk to­ mit, így aztán volt is hatása szavának. vább. Alig haladunk néhány kődobásnyira, amAz 1848-diki mozgalmak elején egy a megye brózia-párós szellő érinti arczunkat, vaslovunk felső részén lakó, idegen származású gróffal, ki vidáman nyerített; még ez az érzéketlen bestia is gúnyból az egyik kutyáját Kossuthnak, a mási­ megszelídül egy pillanatra, s megérzi mikor kat Szemerének nevezte el, a felzúdult nép rög­ Baranyába lép. Itt vagyunk, e földi paradicsom tön ítélve akart elbánni s pórul is jár, ha Vad­ külső ligeteiben. Az országút is együtt fut velünk Sásdig. Ott nay Lajos nem szólal föl, hogy a szabadság nem arra való, hogy visszaéljünk vele; a ki vétkezett, észreveszi, hogy nem állja ki velünk a versenyt,

562

__YASÁBNAPI

UJSÁG.

ravaszul félre csap balkézre, a hegyeknek szalad, a tárcsái puszta rengetegek keresztjei fölött. De s onnét integet fehér karjával. Utánam, ha van mennyi torony köröskörül! Nézegethetjük, találgathatjuk, melyik másik, lelketek! Majd meglássuk, ki lesz elébb oda mig a barcsi vonat megérkezik. haza. Valamennyi utas között én tettetem magamat De mi nem merjük ezt a nyaktörést. Megyünk tovább az erdős ligetek között. Majd a patakos legtudatlanabbnak, mi közben folyvást dúdol­ Okorvölgy tárja ki elénk igéző titkait. Száz erdő, gatom : Minden falu édes hazám, száz apró falu, melyeknek szokatlan nevei (SzentMinden asszony édes anyám. Domján, Barátúr, Szent Katalin, Kercseliget, Ez a falu, ez a vidék, Örfü; a temérdek fa, Hetesfa, Megyefa, Mánfa, Ebben lakni gyönyörűség. Budafa, aztán a Mecsek alján Szent-Dienes, Ár­ «Néném asszony! — szólítok meg egy éltes pád, — egy Árpád-kori falu, jelenleg német la­ kosokkal) az Árpádok századáig nyúlnak vissza; parasztasszonyt, a ki leányával együtt a vonatra a száz hegy-csúcs, erdő- vagy szőllőkoszorúval, várakozott, — merre esik ide Szigetvár?" mindegyiknek lábát egy-egy patak mosogatja, «Erre esik, — felel az asszony jobbjával nyű­ mert az Olympus aljáról mind ide menekültek göt felé mutatva, — de nem látszik ide. — Hát a vizi istenek. Csak meg egyszer lehetnék húsz maga sohasem járt erre még? Hová való?» éves ! Leugranám erről a robogó kocsiról a hol «Messzi országból. Hát ez a torony itt közelegmagasabban kanyarog, vágnék magamnak egy j lében?» somfapálczát, és egy üres táskával bejárnám az «Hát még azt sem tudja, hogy az Nagy-Váty, egész Mecseket; minden bokra alatt megpihen­ emitt mellette Nagy-Peterd. Nem nagy helyek, nék, minden forrásából innám, minden barlang­ kivált Nagy-Váty, de régente híresebb volt, mert ját átkutatnám, minden szamóczás erdejét végig nemesek voltunk. Édes öreg apám beszélte, hogy legelném, s minden estve szállást kérnék vala­ | az egész Nagy-Váty ott volt a mohácsi ütközet­ mely falucskában a végső háznál. Kivallatnám a ben. Az ő nagyöreg apja volt a királynak a lo­ becsületes gazdát az Árpádok idejéről, mert le­ vásza. Aztán mikor futottak az ütközetből, egy­ hetetlen, hogy itt még ne tudnának rólok vala­ szer hátra néz a király, látja, hogy nyomában a mit. Nem laktak itt nagy urak soha, várromokra török, azt mondja a lovászának: az egész Mecsekben sehol sem akadni, — egy vár • Víz előttem, tűz utánam, édes szógám merre az egész Mecsek, melynek völgyeibe a török is fussunk?» restéit leereszkedni, és ha lejutott, nem bántotta Megint futottak tovább. Megint hátranéz, a békés kis falut ott lent a völgyben. Minden megint az kérdi: ház végeben gyümölcsöskert, minden kert végé­ «Víz előttem, tűz utánam, édes szógám hová ben kaszálló, minden kaszálló végében a kis pa­ legyünk?» tak, a patakon túl megint kaszálló, a szőllőhegy Megint futottak tovább. De már harmadszor lábjában, — a szőllőhegy vállán a bükkös, a nem kérdezhetett semmit, mert a török utolérte. bükkös vállain a sziklák. Akkor a király egyet fordított a lován, neki egye­ De bármily mélyen fekszik is a völgy, s fe­ nest a Dunának. Odafúlt. — De már a nemes­ nekén bármily titokban osonjon is a patak, ségünket régen elvették, ezelőtt száz esztendő­ partjai megtermik a virágot. És a virághoz, ha vel. Semmi sem maradt belőle." Tévé hozzá só­ még oly árnyékban nőtt is, megtalálja útját a hajtva. napsugár is, s megadja neki fényét, szirmát, (Nem maradt jó öreg asszony? Mégis maradt illatát. Nézzétek ezt a kis mecsekháti bimbót, valami. Az az egyenes tartás, mintha mindig milyen módosan szegezi gömbölyű arczát a kanapén ültél volna, az a szépen folyó, nyugodt fénynek, mely el akarja nyelni. Még boczi haja beszéd, melyet elhallgatnék estig; és az a fekete is van. Hol tanulta ezt a Mecsekben ? Utánunk prémes fehér bőrködmen, melyben évtizedekkel veti a két kék szemét. Csak rohanjatok! Holnap elébb ismertelek. Csakhogy akkor csaknem hó­ én is ott leszek, s mondok a lelketekért egy mi­ nod alatt kötötted az övet mint egy Alexandrowna atyánkot. herczegnö, míg most csipőd felé szállt le mint Csakugyan, mintha szükségünk volna a me­ a leányodé.) — «És ez a másik torony ott?...» «Ez itt Nagy-Peterd. Ez is kis hely. Van benne cseki leányka miatyánkjaira. Nem ez a gyönge szivü cseléd, de még a csen­ közel a templomhoz egy kis ház, van a házban des rengetegek is féltő aggodalommal s lélekzet- egy kis hűvös szoba, abban lakott régesrégen egy visszafojtva szemlélik, a mint tüzes kígyónk kis busa gyerek. De nagyon kegyetlen volt, mert együk oromról a másikra szökken, a nélkül hogy mikor ébren volt, mindig ordított. De ha aludt, a torony-magasságú oszlopok, melyek hidunkat a világon sem volt jobb nála. Csakhogy akkor is emelik, csak meg is reszketnének alatta: csodál­ legyezni kellett folyvást; én is sokat legyeztem kozva bámulnak utánunk mikor végre a kigyó kis leány koromban. Lássa, itt minálunk minden befurakszik a hegy méhébe, hogy a túlsó olda­ falunak van valami története. — Nézz ki csak lon hatalmas füstöt csapva törtessen ki. lyányom, jön-e már az a tüzes szekér?» A szegény kis Ókor a füzesek közül itt-ott A menyecske felkél, szeme elé teszi kisded előcsillanva szemrehányólag emeli ránk könnyes kezeit. Fiatal lélek! hol tanultad ezt a megál­ tekintetét. . . Hát én már nem kellek ? Nem én lást ? Nem tudtam, hogy a nagy vátyi nemesség hajtottam eddig malmodat? Nem ón itattam konzervatóriumot is alapított. Nézz még egy ki­ barmodat? Nem én áztattam kenderedet? Sőt, csit úgy a mint vagy. Ös-anyád is így nézett mikor szűken termett, nem én szaporítottam kelet felé, mikor a harczból várta vissza férjét. borodat ? De ősapád haza került, s hagyott nekünk egyet­ Nincs okod panaszra, füz-haju leányka, ezután len egy rhythmikus töredéket n mohácsi vész­ sem veszszük el kenyeredet. Te csak tedd tovább napról. is dolgodat, játszszál a malomkerekekkel, s moso­ «Víz előttem, tűz utánam, édes szógám hová gasd a fehér lábacskáit azoknak a tündöklő apró legyünk?* falvaknak, melyeket partjaidra helyezett a gond­ «Es ez a két fehér cseléd itt mögöttünk, — viselés : de arra, hogy minket tova szállíts, igen gondolom : ezek is anya és leánya — honnét va­ fiatal vagy, azt hiszem nem is leszesz elég öreg lók?* — kérdem tovább a néném-asszonyt. soha. Ne is adja az Isten! Mert ha te megnőnél, «Ugy-e szép? — kérdé az asszony felelet he­ mi lenne akkor a csinos Bükösdből ? Talán még lyett. — Az idősebbje megtartotta a fehéret, a hetesfai pinczékbe is eljárnál borkóstolgatni ? mint mi, csakhogy fehérebb mint mi. A fiatalja Bizony még Monos-Okornak sem kegyelmezné­ már egészen uri. Ezt tartják legszebb népnek nek felduzzadt árjaid, s lenne belőled, a szép a két megyében. Hjah, könnyű nekik! Ök mind­ kis vizi-lányból egy tigris-anya, a ki saját szülöt­ végig megmaradnak nemeseknek. Szabadszent­ teit felemészti. Hát csak maradj a mi voltál! királyiak. » Sáros lábú, fűzfa-haj u leányka, a ki nap nap •De bizony csak szentdienesiek vagyunk mi után erdők között bujkál, ágyat, alakot, nevet komámasszony!— szólt oda a szóban forgó nő.— cserél, a sok ődöngésben megsüti a nap, lesz Ne szépítse keed»! belőle Fekete-viz, mely a Drávában mossa le fe• Tudom lelkem, tudom. De hát Szabad-Szent­ keteségét. Bükösdnél elválunk sötétedni kezdő vizedtől, s egy kanyarodással Szent-Lőrincz alatt király vagy Szent-Dienes, nem mindegy az ? Mert azt úgy tessék érteni, hogy ez a két-három falu termünk. egymás tövében összeházasodik. — Ha a sza­ Itt elnyugszik a Mecsek, hogy többé egy habot badszentkirályi egyes lányra vöt keresnek, vá­ se vet. De a nyughatatlan Ókor sok ágra font logathatnak a szebbnél szebb legények között, hajával tovább szalad az ormáni síkra, mely mert olyan nemes helyre elmenne még Absolon boldog ölét vidáman tárja ki a termékenyítő királyfi is, mivel hogy csak nemessé lett ő ezzel, napsugárnak. Falvakat nem látni, mert azok akármilyen paraszt volt azelőtt. Hát tudja kérem, hüselnek most a gyümölcsfás kertek árnyékában, szépnek szép a fajtája is. Ezért olyan kényes a* csak a tornyok csillognak ki az erdők közül, sok Kata meg a sok Éva.»

::t.

SZÁM.

1888. xxxv. ÉVFOLYAM.

• Mert a falu fele Kata, a másik fele meg Éva. Nem igaz komámasszony? Maga is szentkirályi származás, ha Szent-Dienesre vitték is. Nézze az úr a leányát! Az enyém se kivető, de olyan nincs az egész Nagy-Vátyon. Hiába, a Kata-vér csak Kata-vér! Mert azt ugy tessék érteni, hogy Szentkirály községe Zsigmond királytól kapta- a nemességét. Mikor a királyt a siklósi tömlöczben tartották az urak, a szentkirályi népek mind gölöncsérek voltak, hordták a portékájukat be Siklós felé. Két egytestvér szentkirályi asszony is, egyiknek Kata volt a neve, a másiké Éva, megrakták a kocsit, árultak is jócskán. Mikor már hazafelé ballagnak, oda t-armallózik hozzá| juk egy vándorló legény, hogy vegyék fel. Mért ne, szívesen! A vándorló bebujt a gyékény alá a fazekak közé. Mikor jöttek a katonák, kérdez­ ték a két asszonytól, mi van a kocsin ? Fazék, azt mondják. Hát egy vándorló legényt nem láttak erre menni ? De bizony láttunk, itt ment be nem messzire a kukoricza közé. A katonák bemen­ tek a kukoriczába, a két asszony pedig megvag­ dalta a lovakat, haza hajtottak. Akkor a ván­ dorló legény kibujt a fazekak közül, osztán azt mondta a két asszonynak. Most tudjátok meg, hogy én vagyok a Zsigmond király; a miért megszabadítottatok, nemességet adok nektek, ezt a falut is nektek adom. — A sok Kata meg Éva osztán elszaporodott. Most is meg lehet ösmerni őket ezer közül is. Nézze az Úr amoda^s, azt a másik asszonyt, az is Kata-származás. Ugy áll ott mint egy grófné. De még a grófnónak se mindnyájának van olyan válla.» «Jön már!» — szólt most a regélő asszony leá­ nya, lebocsátván szemöldökéről a fény-hárító kezet. Az ércz-kigyó hátára vesz bennünket, s ma­ gasra emelt fővel, tizszerezett erővel szalad ve­ lünk tova. Nem csoda. Egy egész amphitheatrum szemléli futását; jobbról a Katák es Évák hazája, Szabad-Szentkirály, a cseresnyetermő Bicsénd és Pellén szép magyarsága, balról a Me­ csek emlőin függő Boda, Bakonya, KővágóSzőllös. Ni milyen fehér, piros arczok! Milyen ragyogó fekete szemek, milyen egyenes termet, ruganyos léptek ! Nem hiába, drága tejet szopnak. Most egyet füttyent a sárkányunk. Tessék oda nézni! Még csak homlokát látjuk a szép meny­ asszonynak — kinek nászába jövünk, de már ez a homlok is minő szédítő! Lugas-koszoru, drága gyöngyökkel kirakva. A gyönyörű villák, melyekkel a pécsi Mecsek ki van rakva, ezek a drágagyöngyök. Ni, már szemei is ragyognak felénk, azok a sugárban fürdő tornyok. Az Énekek éneke jut eszünkbe.«A te nyakad mint az elefánt­ tetemből csinált torony — a te orrod hasonlatos a Libánus tornyához, mely néz Damaskus felé.» Igen! Damaskus felé néz a nagy vártemplom uj pánczélba öltözött négy tornya; keresi a nagy Szulejmán szultánt, ki egykor lovait köttette e szentek-szentébe. Hol vagy agg török, kit a mi kapunk alatt ért utói végzete? Nézd, mi állunk; minket feltámasztott a sírból a kereszt. E fala­ kon a mi prófétáink állanak, és nem a tied. Végre megáll a gép, s mint egy késes paripa a ki érzi, hogy otthon van, barátságosan röhög. Még hátra is néz az ellenzőtlen bal szemével. Itthon vagyunk, tessék leszállni. Leszállnánk ám ha mernénk; de hogyan tapossuk le ezt a szép uszályt, mert a menyasszony uszálya, a siklósi városrész, lenyúlik a völgybe. Minő szép fodrozat! A drága emlékköves temetők, a kövéren zöl­ dellő kertek, majorságok, és a csinos építményü, a skatulya-tisztaságú pályaház, hol soha sincs tolongás, lótás-futás, lárma. Elvégre is le kell szállanunk, kilépünk a pályaház parkjába, és előttünk áll az énekek énekebeli menyasszony, a földi. Paradicsom. «Oh kerteknek forrása, élő vizeknek kútfeje, melyek folynak a Libánusról!» «01yan vagy mint a berekesztett kert, mint a befoglaltatott forrás, és bepecsételt kútfő.»

B—y S—r. A KRINOLIN TÖRTÉNETÉBŐL. Minden évben van egy bizonyos időszak, mely­ ben a divat a krinolin föltámadását prognostizálja. Vezérczikkeknek és napihíreknek megvan a magok tengeri kígyója, melyet minden évben agyonütnek, s mely minden évben újra éled s ez a tengeri kigyó a divatban a krinolin. Pedig nincs szere-száma azoknak az erkölcsprédikáczióknak és rendeleteknek, melyekkel papok a szó-

34. szAM. 1888. XXXV. ÉVFOLYAM.

széken, s királyok a trónon keltek ki a női ruhá­ zat e szörnyszülöttje ellen. Természetesen hiába, m ert ennek daczára még nincs húsz-huszonöt événél több, hogy utolszor láttuk teljes virágzá­ sában a krinolint. A krinolin története épen ezért voltaképen a satirikus irodalom történetének egy terjedelmes fejezetét is képezi. Mikor Angliában 1552-ben először divatba jött, Latimer püspök az ördög találmányának nevezte s odáig ragadta képzelete, hogy Bethlehem kisasszonyait felcziczomázva krinolinokban tüntette fel, mig Szűz Mária meg­ elégedett egyszerű, szerény köntösével. Egy idei szünet után 1711-ben látjuk újra feltűnni a krinolint, több egymást követő válto­ zatban, mely majd olyannak mutatta viselőjét, mint egy nagy harangot, majd pedig mint egy leveses tál fedelét. 1745-ben ismét uj formát öl-

VASÁRNAPI

563

UJSÁG.

székre: az eredmény ugyanaz, csakhogy a krino­ lin a levegőben függ szabadon. De most belép még kettő, három vagy négy, hasonló terjedelmű alkalmatossággal. A mint leülnek: insequitur stridorqtie, strepitusque. A hölgyek számára, kik latinul nem értenek, más szavakkal: a selyem és ezüst suhogása és recsegése, s a halcsont ro­ pogása és pattogása következik Annak, a ki a három között középen ül, krinolinja kétfelől legalább egy lábnyival magasabbra veti fel ma­ gát, mint előbb, úgy, hogy úgy néz ki, mint egy almát vagy káposztát áruló kofa, a mint ket kosara közt lóháton ül, kivéve, hogy a kofa ko­ sarai szebb formájúak.)) stb. Mint mindennek, a krinolinnak is voltak azon­ ban bizonyos jó oldalai; megengedjük ugyan, hogy nem érték fel azokat a kifogásolt tulajdo­ nokat, melyek között a kényelmetlenség és a

Az ellenszenvet, melyet maga iránt országszerte keltett, nem csökkentette az, hogy Eugénia csá­ szárné volt az, a ki első ízben lancirozta. A nóta, az utczai dal hamar szárnyaira vette s minden eddiginél maróbb gúnynyal ostorozta a nevet­ séges divatot s az akkoriban széltében danolt pasquillusoknak, mint p. o. «A kisasszony Po­ zsonyban, krinolinban . . . .» stb. nem kevés ré­ szük volt abban, hogy ismét hamar lejáratták a, krinolin divatját, úgy hogy nemsokára már gú­ nyos elégtétellel zenghettek: • Pesten, Budán az a liir, Megbukott a krinolin.»

Nem valószínű, hogy a mai józan izlós mellett komolyan lehessen tartani attól, hogy a krino­ lin még egyszer tért foglaljon. Vannak a divat­ ban is túlélt álláspontok, melyeket a megváltó -

1590.

Erzsébet angol királynő korában.

|Cj

m Iv-W

1866. A KRINOLIN

tött, mindkétfelől oly méreteket véve fel, mint egy dob. Ez időben egy élczelődő iró így jelle­ mezte az uj divatú krinolint: «Tegyük fel, hogy egy előkelő hölgy belép egy szobába, a mely mozdulat kecses végrehajtása hajdan a jó neve­ lés nem csekély próbája volt. Előtűnik először ide-oda mozogva, farolva és oldalt csúszva, mint­ egy harmadfél singnyi krinolin, mert egyebet még nem látni; kissé később feltűnik maga az öltözet lakója is, nem teljes arczczal, hanem pro­ filban, mert az arcz a társaság felé vagy attól oldalt fordul, a szerint a mint a társaság együtt van. Bizonyos idő múlva következik ismét har­ madfél singnyi krinolin. És most íme ott áll minden czók-mókostól a szobában az érkezett személy, a hol jól szemügyre vehetjük. Leül. Ha pamlagra vagy zsámolyra ül, legyen az bár öt sing hosszú, krinolinja minden hüvelyk­ nyi helyet elfoglal elejétől végéig. Ha pedig

1745. KÜLÖNBÖZŐ

1710. IDŐKBEN-

rútság áll első helyen. Egészségtelennek például épen nem lehet a tónohnt nevezni, mert szaba­ dabb és szellősebb bármely más ruhadarabnál, és bizonyos, hogy sok kísértés elé is emelt ne­ hezen áthágható védfalakat, a melyek a női erényt az udvarló részéről fenyegették. Végül: ha hintó­ ban, templomban pazarul vette is igénybe a szűkre szabott tért, azért tudtak magokon segí­ teni a hölgyek; legalább úgy olvassuk, hogy Edinburg régi szűk utczáin felhajtották és hónuk alatt vitték tovább, különben nem fértek volna eL A 18-dik század rokokko-korabeli krinolin-vi­ seleténél még legalább nem hiányzik bizonyos kaczér kellem és könnyed forma, mely a rövid és mérsékelt terjedelmű krinolinoknál a divat félszegségeit enyhítette s azokat némileg a bo­ korugró szoknyákhoz hasonlóvá tette. De az 1866-ban nálunk is újra feltámadt krinolin minden előbbinél rútabb volt, és idomtalanabb.

zott körülmények közepette semmi sem igazol többé, semmi sem tesz elfogadhatóvá. És ilyen a krinolin. #.

AZ ELEFÁNTOK KITÖRÉSEAMUNCHENIKIRÁLYI ÜNEPÉLYEK ALATT. Fényes ünnepet rendeztek Münchenben július hó utolsó napján I. Lajos bajor király születésé­ nek százados évfordulója alkalmával. A neveze­ tes fejedelem, ki nemcsak egész sereg nagy mű­ vészi becscsel biró épülettel gazdagította a bajor fővárost, hanem azt a tudomány és művészet egyik kiváló székhelyévé tette, nagyon megérde­ melte a kegyeletes megemlékezést s az ünnep valóban méltó volt hozzá. Nemcsak maguk a bajorok vettek részt abban, hanem a külföld minden részéből seregestől jöttek ez alkalommal

564

VASÁRNAPI UJSÁG.

AZ ELEFÁNT ÁLTAL OKOZOTTOK ZAVART I. LAJOS BAJOR KIRÁLY EMLÉKÜNNEPÉN MÜNCHENBEN.

Münchenbe s a mi fö, a városban élő több száz Wagner nevű, ki az egyik elefánton levő palanművész leleményességét s ízlését kölcsönözte kinból leesett s nyakát törte. Csodálatos a rendkívüli balesetnél, hogy a oda, hogy az ünnep minél fényesebb és emléke­ körmenetben levők nagy része a zűrzavarról és zetesebb legyen. Az ünnep jul. 30-án este nagyszerű tüzjáték- szerencsétlenségről azonnal nem értesült s igy kal nyilt meg, melyben Lajos király számos épü­ a menet nagyrészt programmszerüleg folyt vé­ letét mutatták be, köztök a hires Wallhallát. gig és azután is megtartották a programm több i Utána khinai lámpásokkal járták be az utczákat. pontjait az esti pompás kivilágítással, mely azt Másnap reggel 9 órakor kezdődött az ünnep befejezte. legérdekesebb része: a történeti körmenet, mely a művészet és ipar fejlődését ábrázolta a legré­ gibb kortól napjainkig, minden országban, kü­ IRODALOM E S MŰVÉSZET. lönösen Keleten, de főtekintettel I. Lajos király Költemények, irta Dömötör Pál, e rokonszenves épületeire s terveire. A menetben a művészi hangú és érzésű költő, kivel lapunk olvasói is gyak. elem volt az uralkodó. A kocsikat, melyek közt számos igen szép volt, müncheni művészek ter­ rabban találkoznak, s családias derült és nyugodt vezték, hasonlókép a különféle jelmezeket. Ne­ bensőségü költeményeire bizonyára szívesen emlé­ vezetes, hogy a katonai és politikai események keznek vissza. Mindössze egy füzet az, melyet tőle alig fordultak elő a menetben s a katonaságot kapunk újabban. Ez egy nem rég megindult vállalat, csak zenekaruk képviselte, míg a polgári elem az • Egyetemes könyvtár* füzete, melyet Ferenczy még modern szalon-öltözetében is szép számmal József szerkeszt és Gross Gusztáv ad ki Győrben, voltjelen. De a nagy többség jelmezekben jelent egy 80—90 lapig terjedő füzetekben, árát csak meg, az egyetemi tanulók különféle egyesületi r u h á k b a n ; képviselve voltak a hunok és régi 10 krra, szabván, sjobb irodalmi termékeket ígérve. germánok félvad öltözetei, középkori lovagok, Dömötör Pál költeményei a vállalatnak bizonyára a a keleti népek a mikádóval élükön. Egyik dia­ java közé tartoznak. Érzés és melegség adta, s a csa­ dalkocsin volt I. Lajos király arany bölcsője, ládi-élet vonzó képeit eleveníti meg. A 64 oldalt tevő körülvéve száz fehér ruhába öltöztetett éneklő füzetben van közölve a hegyesi csata emlékoszlopá­ gyermek által s mellettök több virágszóró leány a nak leleplezésére írt hazafias költemény is, és a KisfaXIV. Lajos korában divatos öltözetben. Neve­ ludy-társaság által megdicsért tanköltemény
34. SZÁM. 1888. xxxv. ÉVFOLV AM.

osztályok értekezéseiből, a történelmiek közül ujab. bak: *Az örökös föispánság a magyar történtlemben* Hajnik Imrétől, ára (10 kr. A «Matbematikai ós Természettudományi Közlemények, legújabb füzete dr. Istvánffi Gyula jelentését tartalmazza *A felső magyarországi tőzegképletek megvizsgálásáról,, ára jO kr. Yégül negyedik, változatlan kiadása jelent meg a «Magyar helyesírás elvei és szabályai* nak. Az osztrák magyar monarchia Írásban és kép. ben nagy műnek 66-ik füzete megjelent a következő tartalommal: • Építés, szobrászat és festészet FelsőAusztriában.. Jái.os fó'hercze^iől, fordította Pasteiner Gyula. Képek: n braunaui plébánia lemplom; Klamm vára; a Bummerl-ház S e érben; a szt. wolfgangi főoltár: szt, György fából faragott szobra a kiifermarkti főoltáron ; Puclr.eiui várkastély ; a Hartheim várkastély udvara ; a styeri városház ; angya­ lok a linczi szt. József templomból és a szt. Flórián apátság császárterme menyezetén levő középső kép. A zseb-orvos. A természetes gyógymód alepelvei szerint irta Griebel Károly gyakorló orvos Meránban ; magyarra fordította Szászvárosi N. Jenő, Budapest, Kobicsek Zsigmond kiadása; ára 40 kr. Több mint száz betegségi esetben ad tanácsokat, csakhogy a «természetes gyógymód, (orvosi szerek nélkül) a gyógyító tudomány egyik szélsősége szerint. A színházak. A budapesti színházak e héten mind megkezdték az előadásokat. A nemzeti színház e hó 18-án nyilt meg Madách «Ember tragédiájával., ugyané napon az operaszínház is «A sákkingeni trombitással.. A népszínházban már e hó 16-án volt az első előadás, és cSztrogoff Mihály utazását> játszották. A nemzeti sünház díszes uj függönyt kapott; egyéb átalakítás nem történt. Az operaházban azonban végrehajtották ama n-vezeres újítást, hogy a máso­ dik emeleten zártszéksorok foglalnak helyet. Mind­ két oldalon öt-öt j>áho!yt bontottak le s azok helyén 88 ülőhelyet állítottak föl. A népszínháznál a külső javitás és tisztításokon kívül főleg tűzbiztonsági te­ kintetről történtek ujabb intézkedések. A színpadon uj szuffita-világítást alkalmaztak, Öt új lámpasort, melyek felülről vitágítanak. Ezenkívül hat új tűz­ mentes ajtót állítottak be. A nézőtéren új a bársonyozás s az ülőhelyek is kényelmesebbek. Az Arany-szobor szűkebb tervpályázata október elsején jár le. Művészi körökben érdekkel néznek Zala György és Stróbl Alajos mérkőzése elé. A két terv majdnem teljesen kész. Zala azt a tervét dol­ gozta át, melyben Aranyt karszékben ülve ábrázolja, kit egy genius megkoszorúz. A tervet Zala sokban módosította, de meghagyta a geniusnak a költő unokája, Széli Piroska vonásait. Stróbl teljesen átalakítá tervét s a sokat dicsért Toldi alakja is erő­ teljesebb lett.

KÖZINTÉZETEK ÉS EGYLETEK. Természetvizsgálók vándorgyűlése. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének helyi bizottsága Tátrafüreden már megtette a ván­ dorgyűlés tagjainak elszállásolására a közvetlen intéz­ kedéseket. Az e hó 20-tól kezdve érkező beirt tago­ kat figyelmeztetrk, hogy az elszállásoló bizottság a vonatok érkezésekor Poprádon fog tartózkodni, a hol a tagok a kiutalt szállások és fuvardijak iránt a kellő értesítést megkaphatják. A részt venni kívánók tagjegyek előreváltása nélkül is, bármely vasúton szeptember végéig érvényes 337a százalék viteldíjleengedést nyújtó, úgynevezett fürdőjegygyei is utaz­ hatnak, de ez esetben egyedül az ott váltott tagjegy eló'mutatása mellett fog a szállásadó bizottság lakást kijelölni. A magyarországi Kárpátegyesület e hó 5-ikéu tartotta tizenegyedik rendes évi közgyűlését Tátra­ füreden, gróf Csáky Albin elnöklete alatt, az egye­ sületi tagok élénk részvétele mellett. A felolvasott elnöki jelentésből kiemeljük, bog)' az egyesület a múlt évben is örvendetes gyarapodási tüntet fel. Tagjainak száma már meghaladja a négy­ ezret. Az anyaegyesületnek jelenleg nyolcz osztálya van, melyek közül a legfiatalabb külföldön PoroszSziléziában keletkezett és máris 250 tagot számlál. Az idei évkönyv magyar és német nyelven 4800 példányban jelent meg, azonkívül pedig a «Tájékoztató« czímű művecskét adta ki az egyesület szintén két nyelven, 6000 példányban, melyek leginkább ingyen osztattak szét bel- és külföldi testületek kö­ zött. Az egyes osztályok köréből megemlítjük a «Tátra, osztály legújabb és legnagyobb művét: a Tátrafüredet a csorbái tóval összekötő nagy turista utat, mely a múlt hó folyamában, 1!) kilométer hoszszában készült el és több mint hétezer forintjába került az egyesületnek. A többi osztályok közül leginkább a Mátra-osztály és a Magura-javorinai osztály foglalkoztak útépítésekkel s menedékházak felállításával, míg a Szitnya, vasvármegyei ós Ke­ leti Kárpátok osztálya a kulturális czélok ápolá­ sát is felvették programinjukba. A tagok számát tekintve, jelenleg legerősebb a Mátra-osztály, mely

3t.

SZAM^888.

xxxv. ÉVFOLYAM.

•

644 tagot számlál. Jelenleg két helyen vannak osz­ tályok keletkezőben, t. i. Biharmegyében és Beszterczebányán. A múzeumi jelentésből kitűnt, hogy a Kárpát Múzeumban elbelyezett tárgyak száma 11727-re emelkedett, különösen a könyvtár szapo­ rodott. A megüresedett pénztárnoki állásra, az annak vezetésével ideiglenesen megbízott egyesületi szám­ vevő Mátyás Endrét választották meg, kinek tiszteletdiját200 írtban állapították meg. Ezután még több rendbeli indítványt fogadott el a közgyűlés és az uj turista utat (tátrai Klotild főherczegnő utnak» nevezte el s ezzel a közgyűlés véget ért. Másnap, va<*yis augusztus 6-án volt ez útnak ünnepélyes megnyitása. A társaság nagy része a csorbái tóhoz indult és Szentiványi József ur vendégszerető házá­ nál gyülekezett, honnan fényes lakoma után Tátra­ füredre indult a felkai hídig, a hol a Tátrafüredről kiinduló másik csoporttal találkozott, de az itt vég­ bement ünnepet az épen megeredt eső zavarta meg.

VASÁRNAPI UJSÁG.

565

hez hozzáadatván a (Segítség.-albumnak fónmaradt ryt. Tisztelgett a miniszternél ezután saját ezredé­ példányaiból még befolyandó bevétel, az év végével nek, a 46. közös hadseregbeli ezrednek küldöttsége a három város (Eperjes, Nagy-Károly, Toroczkó) Haleczky ezredes vezetése alatt; utána pedig a közintézetei részére fog elküldetni. Budapesten állomásozó 6. ezred egy küldöttsége íme az anyagi eredmény — így végződik a jelen­ Ulmansky ezredes vezetése alatt (amaz ezred, a melynek kötelékében Fejérváry Géza báró a schlestés — számokban ki nem fejezhető azonban az er­ wig-holsteiní háborúban magát annyira kitüntette.) kölcsi siker, melyre Jókai is ráutal Eperjesen mon­ Százával érkeztek az üdvözlő-táviratok is, köztük dott azon beszédében, midőn a (Segítség.-bői be­ Rudolf trónörökös és több főherczeg, valamint Hayfolyt segélyösszeget a városnak átadta, a többi kö­ nald bibornok-érsek részéről is. A miniszter ezrede küldöttségének lakomátadott a (Vadászkürtben.« zött így szólván: A (Jó-szív»nőpünnepe. A Szt. István-napi népün­ «—idvezít az a gondolat, hogy e történelmi em­ lékű, tavaly még romokban hevert, ma már a hajda­ nep képes programmja, melyet László Hek szerkesz­ ninál nagyobb fényben álló város ujjáalkotásában tett, 10 krajezárórt kapható. Élén a rendezőség öt annak a szerény irodalmi vállalatnak is volt némi főbb tagjának arczképét közli. Aztán közli a prorésze. Maga az a tény is megnyugtató, hogy a magyar grammot, képekkel illusztrálva a főbb jeleneteket. irodalom és művészet, mely a század elején mint Bövid budapesti útmutató, a felránduló vidékieknek vándor koldus járt pártfogót keresni, ma már mint tájékozást nyújtó kalauz és hirdetések vannak még jótékony tényező számít mindenütt, a hol segélyre a füzetben. — A Szent-Istvánnapi népünnepély Az erdélyi m a g y a r közművelődési egyesület van szükség... alkalmából felvonuló csikós-bandériumban nemcsak fővárosi jó lovasok vesznek részt, hanem a pestvi­ sorshúzását e hó 20-ikáról elhalasztották febr. A pécsi kiállítás sikeréről összhangzatosan szól déki festői öltözetű parasztlegények is. Ezeknek 12-ikére, minthogy a társadalmi jótékonyságot na­ minden tudósítás. A kiállítás rendezői jól átgondolt toborzásával a (Jó-szív» bizottság megkeresésére a gyon sok czél vette igénybe s e sorsjegyek nem ré­ terv szerint működtek, s azt derekasan keresztül megye alispánja Matyók Bencze, Kemény Gusztáv szesültek a várt kelendőségben. vitték, Baranya, Tolna és Somogymegyék egész buz- | ós Szilágyi Lajos főszolgabírókat bízta meg. — (A jó és rossz szív viszályából* a próbákat e hó 15-ikén A legutóbbi választmányi ülésen a titkár jelen­ gósággal csatlakoztak a kiállításhoz, mely e három kezdték meg Odry Lehel rendezése és vezetése mel­ tette, hogy július hóban az egyleti vagyon 11,595 frt 80 krral gyarapodott s ezzel a törzsvagyon 326,100 megye gazdasági és ipari képét változatosan és dúsan lett, ki az allegorikus némajátéknak szövegét is ki­ frt 55 krra emelkedett. Megéljeneztek két ujabb ala­ tárja a szemlélő elé. Készben azonban az egész or­ adta, mely 20 krért kapható. A színpad a tóban van pitót is. Szász Domonkos ref. püspököt, a ki kötelezte szágból találhatni tárgyakat, olyanokat, melyek a emelve, s a Széchenyi-szigetről lehet rájutni. A tó magát, hogy a mig él, évenkint kétszáz forintot ad három megyében nem igen készülnek, vagy pedig j menedékes partján padokat állítottak, melyekre 80 krajczártól 2 frtig lehet ülőhelyeket váltani. — egy alapítványra, melyet neje, Nagy Ilka nevére tesz ; állami segély gyámolítja, mint a gépipart, a szövő ' Jókai alkalmi költeményt irt a (Jó-szív» népün­ egv iparos-párt: Fülöp Károly vendéglőst és nejét, a kik ezer forintot küldöttek. A közművelődési egye­ ipart. A kiállítás helyisége is megnyerő. Az érdek­ nepére, melyet a népünnepen, az ott felállított kézi sület közgyűlése e hó 19—20-ik napjain lesz Bras­ lődés nem is hiányzik, Pécs város közönsége, a szom­ sajtón fognak nyomni, s a közönség közt emlékül osztják ki. Dr. Várady Antal Szent-István napjára sóban. szédos niegyék sűrűn látogatják, s Budapestről is írt költeményét is e sajtón nyomják ki. — A relenczei számosan érkeznek. A látogatókat (Kiállítási kalauz* estélyt rendező bizottság Ivánka Imre elnöklete MI UJSÁG? tájékozza, melyet a helybeli lapszerkesztők állítottak alatt szintén serényen működik, ujabb ünnepély létesítésén szeptember hó folytán. össze. A «Segítség» leszámolója. A sSegítség* szerkesz­ E hó I l i k é n , a megnyitásra az idő is kedvezett, Birság a hírlapírói nyugdíjintézet javára. Az tősége közzé tette leszámoló jelentését a tűzvész hogy e nap Pécs város igazi ünnepe legyen. A keres­ ó-budai-szent-endrei vasút kiépítése alkalmával né­ által sújtott Eperjes, Nagy-Károly, Toroczkó városok kedelmi minisztérium, az orsz. iparegyesület, több hány csekélyebb eltérés történt az eredeti építési javára kiadott (Segítség.-album s azzal kapcsolato­ vidéki kamara, a kiállító három megye és Péc? város tervekről. Az építő vasúttársaság ezen eltéréseket san szintén jótékony czélokra rendezett sorsjáték és hatósága küldöttségileg voltak képviselve. A meg­ czélszerüségi szempontokkal indokolta. Baross köz­ népünnep eredményéről. A jelentés, melyet a (Segít­ nyitó beszédet Kardos Kálmán főispán tartotta. A lekedésügyi miniszter ezeket ugyan utólag jóvá­ megnyitás után rögtön megkezdődött az élénkség a hagyta, de tekintettel arra a körülményre, hogy az ség, három szerkesztője : Jókai Mór, Nagy Miklós és csarnokokban. A közönség kényelméről is jól gondos­ előzetes engedély kieszközlését elmulasztotta, a Roskovics Ignácz tett közzé, magában foglalja a kodtak. Maga a kiállítási terület csinos sétáló hely, vasúttársaságot 2000 forint birság fizetésére köte­ (Segítség, pénzügyi bizottsága: Wekerle Sándor, melyet este villamos fény világit, és szól a zene. Van lezte. Ezt a birsági összeget ezúttal a hírlapírók Gerlóczy Károly és Kovács József m. k. pénzügyi fő­ étkező helyiség, ezukrászat. A mozgalmas élet nem­ nyugdíjintézete és az írói segélyalap fogja meg­ csak a kiállítás területén mutatkozik, hanem az tanácsos által nwgvizsgált és jóváhagyott számadáso­ egész városban, s ezzel kapcsolatban járnak a mulat­ kapni. Az angol trónörökös az őszszel ismét vendégünk kat, a melyek szerint a < Segítség*-album eddig el­ ságok, lakomák. A megnyitást követő napon Kardos lesz. Edvvard berezeg ezúttal fiával, Albert Viktor adott példányaiból a tiszta jövedelem 53,142 forin­ főispán a budapesti küldöttség tiszteletére adott tot tett, a mely összeghez az album kiadásával kap­ lakomát. Kedden a gyümölcs-kiállítás nyilt meg a herczeggel érkezik. Először Bécsbe mennek, onnan baranyai kertészeti egylet ügyes rendezésében. E csolatosan rendezett népünnepély bevételeiből még napon tekintette meg a kiállítást Dulánszky püspök Keszthelyre, gr. Fesztetich Tasziló látogatására, hol 1500 forint járulván, 54,642 forintra ment a há­ is. Ugvanekkor tartották meg a fülokszera-kongresz- vadászatok lesznek. Innen jönnek aztán Budapestre, rom város között kiosztandó segély-összeg. A (Segít­ szust, Bánffay Simon elnöklete alatt. A fillokszera hol a walesi berezeg szívesen tölt mindig hosszabb ség. 1887. aug. 20-án rendezett népünnepélye ered­ pusztításáról s a csapás jelenlegi állásáról dr. Hor­ időt is. Rómer Flóris apátkanonok, a jeles tudós, augusz­ ményül az előbb említett 1500 forinton kívül 13,060 váth Géza szólt. Utána Koricsánszki János a homok talajról értekezett, melyet a fillokszera kerül, s indít­ forint tiszta jövedelmet mutat föl, míg a (Segít­ ványára elfogadta a kongresszus, hogy a kormány tus 15-ikén ülte meg Nagy-Váradon felszentelésének ség* sorsjátéka 9447 forinttal gyarapította az album fölkéretik, utasítsa a geológiai intézetet a homokos ötven éves jubileumát. A székesegyház kápolnájában kiadása által a jótékony czélra gyűjtött segély-össze­ területek tanulmányozására és népszerű munka Írá­ Zeley kanonok, Cassián Zedlák a kapuezinns-rend get. A sorsjáték és népünnepély tiszta jövedelmét az sára. Roboz Zoltán a szénkéneggel való irtás mel­ guardiánja, valamint a káptalan több tagjának se­ lett emelt szót. Ez több felszólalást vont maga után. albuméhoz számítva, a ^Segítség* összesen 77,149 A szénkénegben nem mindenki bizik. A megállapo­ gédlete mellett és számos ismerőseinek jelenlétében forintot gyűjtött a kitűzött jótékony czélokra, amely dások közül megemlítjük, hogy a kereskedelmi a jubiláns csendes misét tartott. A mise végeztével minisztert küldöttségileg kérik föl, gondoskodjék, Nogáll J. püspök a káptalan nevében üdvözölte a •összeg következőleg osztatott föl: hogy a bortermelők elegendő jó és olcsó szénkéneget tudós főpapot, ki meghatottan köszönte meg a jó A) A "Segítség.-album jövedelméből Eperjes­ kaphassanak. Ezt megelőzőleg pedig kimondták, nek küldetett 28,000 frt, Nagy-Károlynak 15,000 frt. hogy az európai szőlőtőkék megtartásáért minden kívánságokat. Schlauch Lőrincz püspök levélben üd­ Toroczkónak 11,000 frt, — a három városnak össze­ lehetőt meg kell kisérleni. (A pécsi kiállításról rész- vözölte a kanonokot. Az ország minden vidékéről sen 54,500 forint. letesb tudósításaink egy részét társlapunkban, a nagy számmal érkeztek az általánosan ismert és sze­ B) Az 1887. aug. 20-iki (Segítség»-népünnep «Politikai Újdonságokéban közöljük). retett főpaphoz a szerencsekivánatok. jövedelméből elküldettett: Veszprém város tűz­ Vértanuk emlékünnepe. Székesfehérvárit a hakárosultjainak 3,000 frt, négy tüzkárosult községnek, A honvédelmi miniszter jubileuma. Báró Fejéru. m. Dobóruszka községnek Ungmegyében, Topó- váry Géza honvédelmi miniszter e hó 14-ik^n töl­ i zafías kegyelet emléket állított a város hat polgárá­ lovka községnek Zemplénmegyében, Szimő község­ tötte be negyven éves katonai szolgálatát. A honvéd­ nak, kiket 184!) aug. 14-ikén Haynau kivégeztetett, nek Komárommegyében, Polyanócz községnek Sze- ség és csendőrség tisztelgését azonban elhalasztot­ Egyszerű polgárok voltak, kik nem vittek véghez pesmegyében, egyenként 600 forint, ossz. 2,400 frt; ták e hó 23-dikára, József főherczeg honvédségi | nagy tetteket, de iájok bizonyult, hogy hazafiasán az 1887-ik évi alföldi vízkárosultalnah, jelesen: I főparancsnok egyenes kívánságára. A főherczeg '. éreznek s ez e!ég volt, hogy életöket veszítsék. Hódmezővásárhelynél 1,775 Temesmegyének 1,775 ' ugyanis a tisztelgő honvéd- és csendőrtiszteket szeHavelka Ferencz cserzőmester a nemzetőrség első Torontálmegyének 1,775. CsanádmegyénekSZlb, Cson­ századában kapitánynyá választatott, Hübner And­ grádinegyének 887£, ossz. 7,100 fi-t. A fennmaradt • mélyesen akarja a jubiláló miniszter elé vezetni. Az emléktárgy, melyeket a tisztikar Fejérváry rás cserző-timár hadnagygyá. A inint egy czirkálásösszeg Békés város" 1888-ik évi árvízkárosultjainak Géza bárónak a jubileum napján át fog nyújtani, ból hazafelé, Székesfehérvárra tértek, a Halesz-kert560 forint Összesen 13,060 forint. C) A «Segítség, sorsjátékának jövedelméből már elkészült. Egy ébenfa asztalon nyugvó négyszög­ nél tartózkodó ellenség elfogta őket. Aztán elfogták elküldetett: Plostin liptómegyei község tűzkárosult- letű szekrény ez. Belülről selyemmel van bevonva, Varga Mihály, Gáncs Pál szűcsmesterekot, Kutzka jai részére 400 frt, a poprádi leégett evang. temp­ kivűl pedig fehér bőrrel, melyet hamvas aczéldiszíté- Mihály kovácsmestert és Uitz Ignácz kőművest. lom felépítésére 1000 frt, a nagykikindai tűzkáro- sek ékesítenek. A láda felső lapján áll a Fejérváry - Ezekuek emeltek kő-emléket a Halesz kert elé, a hol -mltak részére 500 frt, a tokaji árvízkárosultak ré­ czímer, a felső lap négyszögletén négy évszám van : elfogattak, s aztán aug. 10-ikén Pestre kísértetvén, a Neugebaude kaszárnya mögött négy r a p múlva szére 500 frt, a békéscsabai árvízkárosultak részére 1851 : szolgálatba lépésének éve, 1859; a mikor a •JOO frt, a szatmármegyei árrákárosultak részére Mária-Terézia-renddel tüntették ki, végül 1864 és agyonlövet'ek. Mindnyájan a nemzetőrséghez tar­ toztak. Bátran haltak meg. Nevök be van vésve az e 1000 frt, a Nagy-Berezna ungmegyei község tűzká­ rosultjai részére 200 fi-t, a Kospdttag hontmegyei 1866 : annak a két háborúnak évszáma, a melyekben hó 15-ikén felavatott emlékbe, mely tömör talapzat­ község tűzkárosultjai részére 200 frt," Maldúr sze- Fejérváry báró résztvett. A felső lap alatt egv réz le­ ból kimelkedő impozáns kőoszlop. Ez oszlop Székes­ pesmegyei község' tűzkárosultjai részére-200 frt, az mez van s ebbe vésve az ajándékot átnyújtó honvéd­ fehérvár régi koronázó templomának romjaiból való. • j ^ C ' ' « rvízkárosidtak közt kiosztás végett az és csendőr tisztikar névsora. E lemez alatt helyezik A felavató ünnepély délelőtt nagy fénynyel ment időközben az elemi csapások enyhítésére tjó-szív* el a tisztek fényképeit, összesen 1872 darab arcz- végbe. Tízezer főre rugó közönség vonult ki az ünne­ pély helyszínére s az emléket a testületek egész sora czímmel megalakult állandó egyletnek átadatott képet. 4->00 frt, összesen 9000 forint. A miniszterhez számos üdvözlet érkezett, s e hő vette körül. Az ipái testület dalárdája elénekelte a __ A. 77,149 forintnyi tiszta jövedelemből fennmaradt 15-ikén Tisza miniszter a Budapesten időző többi himnuszt, majd Nagy Ignácz olvasta fel a vértanuk halálának s a szobor kelé?kezesének történetét. Ezu589 frtnyi összeg takarékpénztáriig kezeltetik, mely- miniszterekkel együtt szintén üdvözölte b. Fejérvá-

566 tán Havranek József polgármester tartott szép beszé­ det. Az 1848,9-es honvédegylet nevében É d e r József helyezett koszorút az emlékre, melyet m é g a vérta­ nuk rokonain kívül is számosan koszorúztak fel. Az ünnepély a Szózat éneklésével ért véget. A m a g y a r s z í n é s z e t ú t t ö r ő j é n e k , az első ma­ gyar színigazgatónak, Kelemen Lászlónak a csanád­ palotai sírkertben nyugvó hamvai fölé az orsz. magy. színész-egyesület központi igazgató-tanácsa által állított emlékoszlopot szeptember 8-án leplezik le. A m a g y a r g a z d a s s z o n y o k orsz. e g y l e t e által az árvaháza javára rendezendő nagy műfestészeti sors­ játék nyereménytárgyai f. hó 18-ától kezdve a vá­ rosligeti kereskedelmi m ú z e u m csarnokában meg8zemlélhetők. E sorsjáték czéljaira csaknem az öszszes hírnevesebb hazai festőművész és szobrász aján­ lott föl m ű t á r g y a t s hozzájuk több műkedvelő-mű­ vész is járult. Belépti díj 20 krajczár. E g y sorsjegy ára 50 krajczár. Minden sorsjegy egyszeri belépésre jogosít. A b e r l i n i m a g y a r e g y l e t elnökévé Ernst H e n r i k porosz udvari és kamarai operaénekest választották, a nemzeti színház egykori jeles énekművésznőjének, Kaiser E r n s t n é n e k fiát, ki a nemzeti színház operá­ j á n a k szintén volt tagja. Alelnök Aggházy Károly zongoraművész lett. A k é p z ő m ű v é s z e t i t á r s u l a t s o r s j á t é k a . A pénz­ ügyminiszter megengedte a képzőművészeti társu­ latnak, hogy ez évi deczember 30-ikán sorsjátékot rendezhessen és e czélra ötezer darab egyforintos sorsjegyoket bocsáthasson ki. Kikötötte azonban a pénzügyminiszter, hogy e sorsjegyek csakis a mű­ csarnokban az év folyamán rendezendő kiállítások alatt és kizárólag az o t t a n i p é n z t á r n á l áruihatók, s hogy az eladott sorsjegyekből befolyt egész összeg a nyomtatási költségek levonása u t á n teljesen a nye­ reménytárgyakat képező és a társulat kiállításaiból választandó hazai és külföldi műtárgyak vásárlására fordítandó, továbbá, hogy a húzásban csak a tényleg eladott sorsjegyek vehetnek részt. A nyereménytár­ gyak csakis az év folyamán rendezendő kiállításo­ k o n vásárolt képek lehetnek. R é g i s v é d i r ó M a g y a r o r s z á g r ó l . Ballagi Aladár egyetemi tanár, a ki a m ú l t hetekben az éjszaki tar­ tományokban tett tanulmányutat, a stockholmi kir. könyvtárban megtalálta Clas Ravtamb kéziratát, e hires irónak 1657-ki konstantinápolyi utazásáról. A kéziratot, melynek nagy része Magyarországról szól, Ballagi fordításban kiadja s e czélból a kézirat­ ból két X V I I . századi magyar embernek ékes jelmez­ ben feltüntetett képét is lemásoltatta Sjörberg hires svéd rajzolóval. M ű e m l é k e i n k f ö l v é t e l e . Myskovszky Viktor ré­ gész s akadémiai tag, beutazta Sárosmegyének ré­ gészeti tekintetben eddig m é g ismeretlen nyugati részét, hogy azokról rajzokat készítsen. A szinyei t e m p l o m b a n érdekes sgrafittákat és műkincseket ta­ lált. A Ghillányi I m r e báró tulajdonát képező fricsi várkastély felső homlokzatán levő alakos sgrafittákkal, ritkítja párját hazánkban. I t t találni m é g mintegy 58 fülkét, allegorikus alakokkal, m i n t : Spes, fortitudo, temperancia, justicia stb. De legédekesebbek a H u n y a d i J á n o s , László és Mátyás alakjai, valamint egy csákánynyal hadakozó kurucz lovas s több XVH-ik századbeli kosztümben ábrázolt magyar alak. — A sirokai templom mellett álló és • Ladislaus de Syroka» püspök márvány sirlapja pe­ dig a Mátyás korabeli renaissance stilre nézve kiváló fontosságú. E m l í t e t t régészünk jelenleg Sárosmegye középkori építészeti műemlékei czimű m ű v é n dol­ gozik, mely akadémiánk kiadásában rövid i d ő múlva fog megjelenni. R é g é s z e t i á s a t á s . A borsódmegyei Mohi pusz­ tán, mely a tatárokkal vívott szerencsétlen ü t k ö ­ zettel szerzetté történeti nevét, az orsz, régészeti társulat aug. 7-ikén ásatásokat rendezett. A birtok jelenlegi tulajdonosa F r e u n d Ferencz készségesen állott a társulat rendelkezésére, a szükséges m u n k á ­ sokat is m a g a rendelvén ki. Dr. Szendrei J á n o s , a társulat titkára, az ország ez egyik leggazdagabb ős­ kori telepén ez alkalommal is becses leieletekre akadt. Bronz eszközöket, köztük egy kigyófejes karpereczet, régi érmeket, kardot, h a m w e d r e k e t , stb. á s a t o t t ki, melyek a társulat legközelebbi ülésén fog­ nak bemutattatni. ::

Morelli G u s z t á v , az iparművészeti iskolában a fametszés tanára, hosszabb külföldi ú t r a i n d u l t e n y á r o n , hogy művészeti tapasztalatait és t a n u l m á ­ n y a i t gyarapítsa. Megállapodott Münchenben is, a nemzetközi műkiállítás megtekintésére. M i n t n e k ü n k irja, a m a g y a r osztályt — n o h a n e m a legjobb h e l y e t adták neki — a legszebb és legérdekesb osztályok egyikének találta, a m i t a látogatók érdeklődése is bizonyít. A sorsolásra megvásárolták Vastagh Géza egyik kisebb állatképót is, egy szép oroszlán képét. Munkácsy nj festménye, «Az öszszekoczczanás» n a g y figyelmet kelt. I g e n tetszenek K é m é n d y J e n ő m i ­ n i a t ű r képei, melyek közül királyunk is vásárolt. B e n c z ú r Gyula, a mesteriskola igazgatója, szintén

3t.

VASÁENAPI UJSAG. Bajorországban töltötte a nyarat. Morelli több fest­ ményt látott tőle Hermchiemseeben, a szerencsét­ len Lajos bajor király kastélyában, mely oly feje­ delmi pazarfénynyel készült, de nincs egészen be­ fejezve. A brüsszeli nemzetközi kiállításon a ma­ gyar művészeket Lotz, T h a n kartonjai, Ybl Miklós építészi alkotásainak fényképei, Zala György szob­ rásznak az aradi vértanuk szobrához tartozó egyik szép csoportozata képviseli. Hazai iparunk és műiparunk bemutatása azonban n e m ébreszthet valami kedvező benyomást. Londonban hazánkfia fölkereste a «Graphic» czímű nagy illusztrált lap m ű i n t é zetét, hol a lap egyik főtulajdonosa, Mr. T h o m a s igen szívesen fogadta, s elvezette a fametsző i n t é ­ zetbe, hol m á r a lap karácsonyi számának mellék­ letén is dolgoznak. Thomas a látogatót megajándé­ kozta egy nagy színes kép egyes színnyomataival. E képet tizenhat színnel nyomják, s Thomas m i n ­ den színből külön lenyomatot készíttetett, hogy Morelli t a n á r bemutathassa tanítványainak a színek egymásra való nyomásának technikáját. É r d e k e s megfigyeléseket nyújtott a South-Kensington m ú ­ zeum és iskola, hol a fametszést is tanítják. Hollan­ diában is több napot t ö l t ö t t Morelli, megtekintve a képtárakat, muzeumokat. Amsterdamból a Bajnavidéken folytatta visszatérő útját, és e l m e n t Svájczba is, hol Zürichben «0rell, Füssli és társa» műintézetét kereste föl, mely szintén jeles fametsző osztálylyal van összekötve. Morelli, kinek intézetében ké­ szülnek az «Osztrák-magyar m o n a r c h i a Írásban és képben* vállalat magyar részének illusztrácziói is, m á r hazatérőben van. A n y á r i l ó v e r s e n y e k e hó 15-ikén kezdődtek, forró nyári napon. A lóversenyek törzs-közönsége, az arisztokráczia most nincs Budapesten, s a nagy t r i b u n meglehetős üres maradt. De a többi helynek elég közönsége volt. Négy n a p r a terjed a nyári meeting. A második futtatás e h ó 17-ikén volt, a többi 19-ikén és 20-ikán lesz. Az első napi versenyen mindig elég számos paripa futott az egyes dijakért. A kétéves eladók versenyé­ b e n b . Üchtritz Zsigmond «Zoltán»-ja tiz közül nyerte m e g az 1000 frtos dijat; a 3000 frtos állam­ dijat négy közül Mr. Steady «Babilas»-a, alig egy araszszal győzte le gr. Apponyi Antal «Tegethoff»-ját, az észak-német Derby m i n a p i nyertesét. A kétéves omnium-dij (3000 frt) kilencz közül gr. Stubenberg «Molly»-jának j u t o t t ; a handícap 1500 frtja tizen­ kettő közül b. Üchtritz «Analyse*-jenek; az eladó verseny 1000 frtja h é t közül Péchy Andor «Vidor»jának, az akadályverseny 1000 frtja öt közül gr. Kinsky Zdenko «Prome se»-jének. Az o r s z á g o s s z i n é s z i s k o l á b a n a beiratások szep­ tember 6-án d. u. [3 órakor kezdődnek s h á r o m na­ pig tartanak, minden délután 3-tól 5-ig. A jelent­ kező drámai növendékek fölvételi vizsgálata szept. 10-én, hétfőn, d. n. 3 órakor lesz, az operai növen­ dékeké pedig ugyanaz n a p d. e. 10 órakor.

Herczeg KOBUBG JÓZSEF, h g . Koburg Lajos Ágost tengernagy fia, a brazíliai császár unokája, a bécs­ újhelyi katonai akadémiában elhunyt 19 éves korá­ ban. A nálunk is köztiszteletű és népszerű Koburgcsalád fiatal halottját Koburgban temették el. E l h u n y t a k m é g a közelebbi napok a l a t t : VLADAB KRISTÓF, Zemplénmegye közéletének érdemdús vete­ ránja, a szabadelvű haladás embere, 78 éves, Kladzánban és a mogyoróskai családi sírboltban temették el. — CZEGLEDY LAJOS, H.-Szoboszló város polgár­ mestere s az ottani takarékpénztár igazgatója, 75 éves, Szoboszlón. — VEBBSMABTHT JÓZSEF, ev. ref. lel­ kész, a pesti ev. ref. egyházm. nyűg. tanácsbirája, alsó némediilelkipásztorsága42-ik, életének 77 évében, Alsó-Dabason. — LANTOS SÁMUEL, a «Fonciére pesti biztosító intézet» központi könyvezetésének főnöke,

xxxv. ÉVFOLYAM.

31. 66 éves, Budapesten. — GAJZÁGÓ ÖDÖN, az «Arad és vidéke» dolgozó tár.-a, ki h u m o r o s tárczákkal, raj­ zokkal és «Jolán» czímű n a g y o b b elbe-zéléssel kel­ tett figyelmet, 25 éves, Soborsinban. — PATAKI ELEK, Kiskükullővármegye törvényhatósági bizottsfígi tagja' unitárius egyházi tanácsos, Csapon. — Dr. HIPP FERENCZ,

74

sziM

.

. 1 8 8 8 . XXXV^ÉVFQLYAM.

JASÁKNAPI

hasabzott petit sor, vagy annak helye eri igtatáenál 15 k r . ; többszöri igtatásnál 5íy ^ . 6 Bélyegdíj külön minden í g t a t á s u t á n 3 0 kr

567

UJSÁG.

)RMr

HIRDETÉSEK.

Kiadó-hivatalunk számára hirdetményeket elfogad B É C S B E N : Dukee M. Biemergasse 12, Schale* Henrik Wollzeile 12, és Oppelik A. Stubenbastei 2

éves, N é m e t p a l á n k á n . — SZÁDECZKT

KÁROLT, gróf Károlyi Alajos n y ű g . gazdatisztje, 40 éves, Újpesten. — KELEMEN GYULA, mérnök, 63 éves, Pécsett. — LUKOVICS JÓZSEF, orvosnöven­ dék, Feketehegyen, 19 éves. — SZEGŐ GYULA szigorló orvos. Szegeden, 24 éves. — H E L L E L E H E L , szigorló joghallgató, Érsekujvárott. — ONÖDI JÓZSEF, Gábor­ j á n biharmegyei község tisztelt ref. lelkésze, 68 éves — ALMAV JÓZSEF, nagybirtokos, a budapesti Dorottya-utczabeli W u r m - h á z egyik tulajdonosa, alsó-csilli birtokán — Csics JÁNOS, n y ű g . kir. járásbiró, 71 éves, Hahón. Külföldön e l h a l t : HOFMAN FRIGYES, a n é m e t gyer­ mekirodalom egyik legtermékenyebb munkása, kinek irataiból igen sok le van fordítva m a g y a r r a is, 75 éves korában, Lipcsében. MAKOVICSKA MÁTYÁSNÉ, szül. Maszák Róza, pénz­ ügyi tanácsos neje, 51 éves, Beszterczebányán. — EOZGONYI LAJOSNÉ, szül. L a u r i n g e r Emilia, nagy­ kanizsai polgári iskolai t a n á r neje, 4 0 éves, NagyKanizsán. — SZABÓ IMRÉNÉ, szül. J e n e y Eszter, városi hivatalnok neje, 48 éves, Debreczenben. — Ifj. özv. FARAGÓ JÓZSEFNÉ, szül. Dulka Mari, 33 éves, Zilahon.

BUDAPEST, Károly-laktanya.

BÉCS, BELGRÁD.

mmm

FEHÉR MIKLÓS a m. kir. államvasutak gépgyárának nöke és több más elsőrangú gépgyár

ajánlja leszállított árakon a kizárólag nála kapható, világhirtt

EREDETI MAYER TRIEURÖKET, továbbá kitűnő szerkezetű

gabona-tisztító rostáit,

és egyenruha nemeket cs. kir. tábornokok, törzs-, fő- és altisztek, egyéves önkéntesek és legénység, nemkülönben a m. k. honvédség, népfelkelő valamint a m. k. csendőrség, pénzügyőrség, továbbá m. kir. posta-, vasút- és távirda-tisztek, erdészek, tűzoltók és hadastyán egyletek, minden egyen­ ruhás testület, megyei és városi huszárok részére elegáns kiállítás és gazdag választékban szállítanak

valamint legjobbnak bizonyult, könnyű

sorvetőgépeit és niiudeiiiiomü ekéit,

TILLER MÓR É S T E S T V É R E udvari szállítók, Budapest, Károly-kaszárnya. Megrendeléseknél a rang és szak megjelölése kéretik. — Vidéki megbízások utánvétel mel­ lett pontosan eszközöltetnek. — Arjegpékek kívánatra ingyen és bérmentve.

vezérügy­ kcpriselője

olcsó árak és kedvező flze- " ^ -j. tési feltételek mellett. •^Atíük*5yl& - K é p e s árjegy ékek i n g y e n és b é r m e n t v e .

^BK^^^K ^^EsssssaaaS

S? ^F

Iroda, raktár és javító műhely Budapest, üllői ut 25-dik szám alatt „Köztelek".

SZERKESZTŐI MONDANIVALÓ. K . T. K . Rövid időn közölni fogjuk. Jó lenne a népköltőnek egy pár dalát is bemutatni e közlemény mellett. V . E . Magán levelekben válaszoltunk. Előbb nem lehetett. A b o j t á r d a l a i 1—3. Csinosan gördülnek, pendül­ nek ; de nincs bennök semmi uj, sem egy gondolat, sem egy vonás. Kár volna a nyomdafestékért rajok! N e m k ö z ö l h e t ő k . Családi boldogság. A remény­ hez. — Két hű barát.

SAKKJÁTÉK. 1506. számú feladvány. Obermann J.-tól. t Sötét.

HALÁLOZÁSOK. VADNAY LAJOS nyugalmazott legfőbb itélőszéki biró temetése nagy részvéttel e hó 13-ikán m e n t végbe az elhunytnak kerepesi-uti lakásáról. A gyászszertar­ táson nagyszámú előkelő közönség volt jelen. A meg­ boldogult rokonain kivül ott voltak: Fabinyi Teofil igazságügyminiszter, Sárkány József kir. táblai al­ elnök, Osztrovszky József, Osztffy, a kir. kúria, a kir. tábla több bírája és az irodalom és tudományos élet képviselői, az elhunytnak számos tisztelője. A gyászszertartást Siposs Orbán helv. hitv. lelkész vé­ gezte, a ki a ravatalnál megható beszédet tartott, ezután a koporsót a koszorúkkal megrakott halottas kocsira helyezték. Az elhunytat a kerepesi-uti köz temetőben tették örök nyugalomra. Az elhunyt vadnai Vadnai Lajos a legfőbb ítélőszék büntető ta­ nácsában bíráskodott. Vele voltak Bónis Sámuel, Pauler Tivadar, Gozsdu Manó, Osztrovszky József, Szuszich Károly és Popovich Márkus. Ezek közül csakis Osztrovszky József van m é g életben.

SZÁM. 1888.

c d b Világos, e t h g Világos indul s a harmadik lépésre matot mond.

Az 1500. sz. feladvány megfejtése. Schrüfer

F.-töl.

Megfejtés. Világos. Sötét. Világos. a Sötét. 1. Vh5—h8 . . . Kd5—c4 : (a) 1. Hg6—h8: (b) 2. Vb.8—c8 f He7—c8 : 2. Hc4—e3 f Kd5—d6—e5 3. Ff5—e6 mat. 3. Fel—g3 mat. Világos. b Sötét. 1. — . . . . . . . . . b 5 - c 4 : 2. e2—©4t— — Kd5-d6—e5 3. Vh8—b8 mat. H e l y e s e n f e j t e t t é k m e g : Budapesten : K. J. és F. H. — Andorfi S. — Kovács J. — Az Erkel sakktársaság nevében: Exner Kornél. — Tarnóczon: Németh Péter. — Miskolczon t Budnyánszky Géza. — A pesti sakk-kör.

HETI Nap

NAPTÁR.

Kat/iotíhus es protestáns

1».V. « 13 Joak. olt 20. H. b t . magy. kir. 21 K. Bernát ap. 22S. Timót vt. 23 C. Ben. Fülöp 24 P. Bertalan ap. Lajos kir. BoldfilUziui: s:

« 13 Szébolt István király Adolf Timot Zakariás Bertalan Lajos kir. Utoltó negyed

Augusztus hó. Görög-Orosz XzraeUta 7B8Doméczv. 12 Zakeus 8 István király lo 9 Mátyás ap. 14 lOLörinczvt. 15 11 Eoplusz vt. 16 12Ani. Tot. vt.ll7Ag.el. 13 Maiim kv. IJ8 S. M-«29-én 3 6. 34 p. d. n.

Felelős szerkesztő: H a g y M i k l ó s . (L. egyetem-tér 6. szám.)

A F r a n k l i n - T á r s u l a t kiadásában Budapesten, IV., egyetem-u. 4. sz. megjelent és minden könyvkereskedésben kapható •

ARANY KINCSTÁB nélkülözhetlen tanácsadó minden család és háztartás számára. Ára fűzve 80 kr.

Szerkesztette K. Beniczky

Irma.

Ára kötve 1 frt.

TARTALOM: Csiperkegombatermelés. — A fejes salátamag. — A pataAz első s e g é l y n y ú j t á s t e s t i s é r ü l é s e k n é l és h i r ­ féreg kiirtása. — Hónapos retek télen. — Korai burgonya. — telen b e k ö v e t k e z e t t b a l e s e t e k n é l : Az emberi test alko­ Óriás karfiol. — Legjobb trágya. — Kerti munkák télen. tása. — A csontok. — A fő. — A hátgerincz. — A mell­ Januárban. — Februárban. — A kerti veteményeknek való kas. — A medeneze. — A tagok. — A csuklók. — Az talaj. — Timárcser mint trágya. — A faszén a kertészetizmok. — Az idegrendszer. — Az agyvelő. — A hátgerincz- ben. — Czellertermelés. — Csiperkegombatermelés a lóvelő. — Az idegek. — A sympathicus. — A vérkeringés. — istállóban. — Virágos- és díszkert: A kerti zsálya. — A szív. — A visszerek. — A vér. — A tüdők. — A viz és Pompás diszfa. — Rózsa nemesítésre való alanyok. — a vizeletanyag. — A vesék. — A bőr. — A táplálék. — Szegfütenyésztés. — Uj kúszónövény. — A szobanövények A gyomor. — S é r ü l é s e k . Zúzások. — Sebek. — Hogyan táplálása. — Földibalha, zöldleveli tetű pusztítása. — Leg­ 'gyúlnak a sebek ? — Hogyan gyógykezeli az orvos a jobb trágya cseréprózsák számára. — Magastörzsü rózt-ák. — ? — Vérzések. — Mérgezett sebek. — Csonttöré­ A myrtus fácska virágzása. — Rheum giganteum. — Salvea sek. — Hogyan gyógyul a csonttörés? — Hogyan moz­ argentea. — Szoba-virágok: Eilény-növényeknek való föld. — dítja elő az orvos a gyógyulás folyamát V Mi az első segély A calla virágzása. — Aralia. — A virágok szaporítása. — csonttörésnél ? — Ficzamodás és megrándulás. — Égési Magastörzsü rezeda, — Korán virágzó jáczint. — Kaktusz­ sebek. — Mit tegyünk megfagyott emberrel? — Vizbe- félék. — Gyümölcsös kert: A gyümölcsfák trágyázása. — ftüás. — Megmladások. — Felakasztott ember. — Eszmélet- A gyümölcs érését gyorsítani. — A hernyófészkek. — Fér­ lenség. — Mérgezés. — Mit tegyünk a megmérgezettrl ? —• gek kiirtása. — A gyümölcsfák tisztítása. — Fatapasz. — Sebesült- és b e t e g s z á l l í t á s . — S z e m s é r ü l é s . — A h á z i Tiszta és kemény kerti utak. — Meddő körtefák. — Jó oltó­ gyógyszertár b e r e n d e z é s e : Fertőtlenítő szerek. Olajok. — viasz. — Uj szaporítási módja a gyümölcsfáknak. — Öreg Asványfélék. — Gyógyfüvek. — K i p r ó b á l t h á z i s z e r e k : fák átültetése. — Szőlőtőke-szaporítás. — A köszméte­ Égetés-sebekre. — Almatbea. — A naptól megégetett arcz- bokrokat pusztító hernyó. — A fáknak korán virágzása. — ™'- — Kitűnő gyógyír. — Fagyás elleni szer. — Jó szer A ribizkebokrok metszése. — Faviasz helyett collodium. — a bőratkák ellen. — Hajkilmllás elleni szer. — Szúnyog- és Oltógalyak szállítása. — Magastörzsü köszméte. — G a z d á méhszurás ellen. — Nyári mosdó szer. — Szemlob elleni s z a t : Kötelek, gyékények. — Földbe vert karók. — Minden szer.^— Szépítő s z e r e k : A testbőr ápolása. — Az arcz- időjárásnak ellentálló máz. — Ugorka- és tök virág. — Mr ápolása. — Az arczbőr hibáinak gyógykezelése. — A A vakand. — A lovak patái. — Kitűnő trágyakeverék. — szeplő. — A májfoltok. — A sárga arczbőr. — A kéznek A ragya és más hasonló bajok ellen. — Az állatok rühipolása. — A kellemetlen szájbüz. — A fogak ápolása. — betegsóge. — Szőlőtrágyázás. — Uj szőlőkapálási mód. — A fogak betegségei. — A fejbőr és haj ápolása. — A haj­ A szopós borjuk bélhurutja. — Hízó sertések. — Méhek iak természetszerű ápolása. — H á z t a r t á s : Folyékony etetése. — Ha a ló meghűléstől bélgörcsöket kap. — Zöld - ^ T ? l c S Ó i U a t s z e r - — Tartós és olcsó padló-festék. trágya. — Jó tejelő tehén. — Szőlömagot olajnak hasz­ ~ p . „ a J at eltartani. — Uj módja a kávékészitésnek. nálni. — A vonómarhát gyötrő bögöly elleni szer. — — rüstölt kolbász és sonka penészedése ellen. — Meg­ A burgonyabetegség. — Faoszlopok és karók tartósságát ír 8 ™' fehérnemű. — Hogyan kell vizet forralni? — fokozni. — T á r s a d a l m i s z a b á l y o k . — K ü l ö n f é l e h a s z ­ »ntat, mely nagyon el van sózva. — Sóskát és labodát nos t u d n i v a l ó : Foltokat fehér atlaszból kiszedni. - Bőr­ Műre eltenni. — Zöld ugorkát télire eltenni. — Edénye­ viszketés ellen. — Hangyát elkergetni. — Bőrtalpakat víz­ dért y e k b < m P e t r o l e u m volt, tisztítani. — Gyümölcsöt hatlanná tenni. — Minden gazdasszonynak kell tudnia. — Kitűnő likőr. — Olasz ratafia. — Zöld főzeléket. — A ki­ rtam. — Franczia aszalt gyümölcs. — Muskatály izü főzött kávé. — Jó ragasztó szer. — Ablaktisztító szer. — gvumolcs. — Fénymázas tárgyakat tisztítani. — Rozsda­ Színes gyapjukelmék. — Melegágyra üveg helyett. — Fekete 'oltókat kiszedni.:— Kitűnő sonkapácz. — Előny a mosásnái *?szedni. selyemszövetet. — A lábbelit vízhatlanná tenni. — A mész­ naL — " 5s olcsó talaj. — Legyeket szobából kipuszti- vakolatot. — Agytollak tisztítása. — Szobalegyek kiirtása. — Becsinált Jegyző-tinta. — Pinczebogár-irtás. — Olcsó máz. — Fontos fs,«u~ J e g e t a n i itelen olvadástól" megóvni. Mzelés, ugorka. — Friss Friss ugorkasaláta készülék műhelyek és gyárak számára. — Az ablaküvegek tojás. Bamui ÍA ^>0^XOS< penészes levegővel telt helyiségek. — befagyása. — Régi vas- vagy fareszelőt tisztítani. — Víz­ n e w l Ü v e g é s Porczellán tárgyakra. — Avas vajat hatlan máz papírra. — Tükör- és képkeretek. — Zöld és l l -*2?1' ~ fényezett bútorok tisztítása. — A fának aranyszint. — Vas- és aczélárukat. — Sárgaréz tárgyakat Körteiz 8 e l l b p^ m n i - ~ Cserépfazekat törhetlenné tenni, tisztítani. — Folyékony zománcz. — Jó szer a moly ellen. — melv »t« i / ° 8 rizs" — Hideg narancspuncs. — Ragasztó, Ragasztó aquariumok számára. — Sertészsírt. — Tinta­ Vizet 3 Jó Pen w . ^^J - — tisztító szer. — Ragasztó- foltokat. — Zsírban sült gombócz. — Vízhatlan enyv. — tóoroSr62-^6^6Hajkefét tisztítani. Tölgyfa- Gyapottal kevert vásznat. — Fekete gyapjuruhát tisztí­ szörp w , Páezolni- — Málna- vagy szamócza- tani. — Lenyomott tükrös bársony. — Málnaszörp czukor J > rtó sz Besze'ttnv íí vj - er. — Szőnyegeket tisztítani. — nélkül. — Levegő-tisztitás betegszobában. — Olaj varró­ feloldani * b u t o r l r a z a t o t tisztítani. — Ablakragaszt gépek, lőfegyverek stb. számára. — Finom diólikőr. — bor __ i>~" Af^yozott keretek javítása. — Festett vörös Legegyszerűbb módja, — Rózsa-illat télen. — Kitűnő alma^tartani ™%hordók kifüstölése. — Czitromlevet sokáig felfujt. — Jó ragasztó. — Légypiszkot. — Lámpa-borítók titása _ x> ^ a v a r o s bort tisztázni. — Dohos pinczék tisz- és golyók. — Szilvát eczetbe. — Körte-sajt. — GummiWlire. — M ° r 0 S u v e g e k r e való szurok. — Friss ugorka papir. — Egészséges ivóviz. — Virág-edény, tojáshéjból. — B A sebek kiszívása. — Ólom-mérgezések. — Álmatlanság. — °razépit<s^ e fr )mlott ' m e S s a v a n y ° < i o t t bort helyrehozni S^vabor o í í a a k ° r zavaros és eczetesedni kezd. — Biztos szer a tetszhalál felismerésére. — Almát a töpöröelt ö sa at enni. 1_ q *, l J levében befőzve. — Tojást télire déstől megóvni. — Rózsaillatos füstölőszer. — A fának tar­ i2er - — Va.- ? * ^ k á i g eltartani. — Kitűnő mosó- tóssága. — A betegek étkezésére vonatkozó szabályok. — Wen. __ ' ^ b o r - f o l t o k a t kiszedni. — Szőnyegek porolása Zsir betegek számára. — Percz-leves betegek számára. — SZ tÜBtm ^-•ámnáLr . kályhákra. — Ragasztó petro- Hideg hus-kivonat betegek számára. — Kétszersült-leves 8 ro * * l l t e j r ^ T z s z u f é r e g eHen. — Tojást pótolni — csecsemők számára. — Tápláló hns-essentia nagyon el­ H - A n 7 " A baromfi betegségei. — A szál- gyengült betegek vagy kis gyermekek számára. — Hök!?**** mtiveli>' ~~ K " P t 4 « » e t : Zöldséges kert. — A czikória- hurut-leves. — Paradicsomleves betegek és lábbadozók T- — Cshwrt ~" ^ wsék irtása. — Földieper-tenyész- számára. — Ű d t t í k : Limonádé betegek számára. — Eper­ l ^ ^ C b i n a i g o m b a - t e n y é s z t é s . — A vetemények öntö- bor. — Almaviz. — Erősitő-itaL — Rizs-viz. — Pirított vagy k enyérgyökér. — Óriási spárga. — kenyérié. — Friss gyümölcs-viz. — A r a n y h s a i s z a b á l y o k : itsz^iitZ.F&mI mrt « 8 4 B v s í ? g ^ g y a k megújítása. — Téli saláta. — ablakai.'— Tormatermelés. „ ^ ~««gyai£ éS üvegházak UVeohá-ak SkCl—i m _-i 11„ — I A jövedelem. — C s a l á d i é l e t és b o l d o g s á g

Dr. BAT1ZFALVY kir. egyet. ni. tanár,

eiDEGÍlZ-ÍSfÉZETE ( v á r o s l i g e t i fasor és A r e n a - n t s a r k á n ) , i'lei május l-jén megnyílt. Az intézet testegyenészeti osz­ tálya 30 év óta működik. Szakszerű berendezés, avatott orvosi kezelés, gondos felügyelet. A re.idszeres vizgyógyműd mellett: svéd-gyógytornászát, villamozás, massage, iz­ zasztó kamarák, erejükben és hömérsékükben szabályozható zuhanyok, skót-zuhany stb. Árnyas sétányok. Csinos külön szobák. J ó ellátás. Mérsékelt árak. Olcsó, gyors közleke­ dés. Sikerrel gyógyíttatnak: idegesség, gyengeségi álla­ potok, vértódulások, emésztési zavarok, aranyér, sápkór, görvélykór, csúz, női bajok, stb. Testi és szellemi munka által elcsigázottak. Gyenge fejlö'désü s gyors növés ál­ tal okozott gerinczelferdülésben szenvedd gyermekek, gyógytestgyakorlattal egybekötve. Betegek, bennlakok, félkosztosok és bejárok. — Programm bérmentve.

A «Franklin-Táraulat» kiadásában Budapesten meg­ jelent és minden könyvárusnál kapható :

LEGÚJABB

MAGYAR-NÉMET LEVELEZŐ ÉS

ÜZLETI TANÁCSADÓ vagyis

gyiijtcniénye a polgári életben előforduló mindenféle levelezéseknek és iratoknak m i n t köszöntő-, köszönő-, meghívó-, kérő-, ajánlóe m l é k e z t e t ő - és intő, b a r á t i és szerelmes, keres­ k e d ő i és ü z l e t i l e v e l e k n e k stb., v a l a m i n t folya­ modványok, kötelezvények, nyugtatványok, vál­ tók, u t a l v á n y o k , b i z o n y í t v á n y o k , m e g h a t a l m a ­ zások, szerződések, v é g i n t é z e t e k n e k stb.

Rövid utasítással ezen levelek és iratok fogalmazá­ sára a leghasználtabb ezimekkel, valamint a példányok gazdag gyűjteményével együtt mind a két nyelven. Szerkeeité

K A R Á D Y IGNÁCZ. TIZEDIK HADAS. Tetemesen bővítve s a legújabb miniszteri rendeletek figyelembe lett szakértői felügyelet alatt

törvények és vétele mel­ kijavítva.

Ára fűzve 80 krajczár. — Keménykötésben 1 forint

34. SZÁM. 1888. xxxv.

VASÁRNAPI UJSÁG.

568

<*/-*•.

1888. aug. 140. sz. Kitűnő

minőségű,

olcsó és könnyen

BUDAPESTI SZEI1

Fényképészeti készülékek

d M. Tud. Akadémia megbízásából szerkeszti

touristák és amateur-ök számára, melyekkel bárki minden előismeretek nélkül a leg­ csinosabb képeket állithatja elő. Ezekről szóló, 130 uj ábrával és egy próbaképpel ellátott, uj árjegyzéket 20 kr. beküldése után postafordultával és bérmentesen küldjük

GYULAI PÁL. TAETALOM:

IV. ker., kis Jiid-ntesa

8.

pQ^ié

A munkáskérdés elméletéhez. — Földes Bélától. Idősb Görgey István munkája. (III.) — Hunfalvy p ^ Adalékok Báthory István életéhez. (II.) — Csopey LásJ Egy leány mint özvegyasszony. Regény, (ii.) paiffy AH,J A Szilágyi és Hajmási czimfl népballada és rokonság;

át.

Calderoni és Társa, ütnlapest,

J

hordható

Hermann Antaltól.

szám.

A vallásalapról. — Csorba Ferencztől. Értesítő. József fó'herczeg: Czigány nyelvtan. — U Scherer V.: Poetik. — y . Reizner J . : A régi Szeged , |

A rude ni savanyuviz raktára Budapesten Ede«kuty L. ual, vata mint minden asványviz-kere^kedÖnél és vendéglőben. A radeini savanyu forrás a világ egfyetlen ásványvize, mely ipren jelentékeny l i t h i o n - t ártalom mai bír, minél fogva köszvény, * ""*" bánt almákban náltat

^5^í2e|j£ Véghleseii, Ztflyomiiiegyében Magyarország kitűnő uj savanyuvize,

A BUDAPESTI SZEILE megjelen évenként tixenkétsie; Ívnyi tartalommal. A Bttdape8ti Szemle tájékozni igyekszik a magyar ke: jeget az eszmékről, melyek

világszerte

roglalko?

szellemeket s mintegy közvetítő kivan lenni egyfelőUJ

35. SZÁM. 1888.

irodalom közt. E mellett lehető széles tért nyit a ing gazdasági közleményeknek, a m. tnd. akadémia nemietii: sági bizottságátél támogatva.

Előfizetési feltételek: VASÁRNAPI UJSÁG és | egész évre 1 2 frt POLITIKAI ÚJDONSÁGOK együtt: } f é l é v r e . . . 6 »

kmthntó

setési á r a bérmentes küldéssel egész évre 12 frt, félévreSJ

n a g y k e r e s k e d ő n é l és főraktárosnál B u d a p e s t e n , I V . ker., Mnzenm-kórut 2 3 . szám a l a t t

linski György cs. k. egyet, könyvárus, I. Stefansplati Ni Tervrajzokat ingyen és bérmentve küld a radeini savanyuforrás gyógyintézete Steiernrszrigban.

Árqk

Az előfizetési pénzek az alnlirt társalat kiadó-hivatalábi | ilendök be, vagy a könyvárusokhoz

FRANKLIN A « F r a n k l i n - T á r s u l a t a kiadásában

Budapesten

GOETHE.

A hírneves Dr.Forti-fé sebtapasz

FAUST ELSŐ KÉSZE.

Fordította SZABÓ MIHÁLY. Ára fúzve 1 frt 40 kr.

| Utánnyomat nem díjazunk.|

F r a n c i a o r s z á g é s a K ü l f ö l d Minden illatszerész é nél és Fo­ d rászánál araszánál ^ ^V \ a

Készít egyes fogakat, fogsorokat és plotnbokat, jótállás mellett; árak, mér­ sékeltek. Kívánatra részletfizetésre.

'^^\ \ \

^

\X

% .

•

. \ J A

*~ PARIS

^

*

^ ^

^ "\T^ V*

Különleges Rizspor B I S M U T T » L . VEGYÍTVE

C H . F A Y , ILLATSZERÉSZ, — 9 . r u e de la P a i x , 9

— PARIS

A ( F r a n k l i n - T á r s u l a t , kiadásában Budapesten megjelent

NÉMET BESZÉLYEK írták

Ebers György, Heyse Pál, Spielliageii Frigyes, Stifter Adalbert^ Storm Tivadar, Zsehokke Henrik. Ára v á s z o n k ö t é s b e n 2 frt. T A B T A L O M : E b e r s G y . Egy s z ó . Regény. Fordította Kacziány Géza. — H e y s e P . A grófi kastélyban. Beszély. — S p i e l h a g e n F r . Az utolsó órában. Ford. Halasi Ala­ dár. — S t i f t e r A . Brigitta. Beszély. — S t o r m T . A kas­ télyban. Beszély. Ford. Ballá Mihály. — Z s c h o k k e H . A szegény viltshirei lelkész naplójából. Beszély.

m a g y a r i r o d a l m i i n t é z e t é s k ö n y v n y o m d a Budapest*:

Különös ligyelenire méltó!

Véghlesen

és minden könyvárusnál k a p h a t ó :

TÁRSULAT

megjelent és minden könyvkereskedésben k a p h a t ó :

csomagolás nélkül: Egy literes üveggel 1 7 kr. Fél literes üveggel 1 9 kr.

B A R N A FOGORVOS Budapest, váczi ntcza 24. szám.

a kik szintén föl viui

hatalmazva elfogadásukra.

A véghlesi i V E R A * - f o r r á s vizét Or. L e n g y e l B é l a egyetemi r. t a n á r és az ásványvíz vegyelemzö intézet igazgatója elemezte és s z é n s a v a s a l k a i k u a v a s a s s a v a n y ú v í z n e k t a l á l t a , a mely t i s z t a s á g a és n a g y mennyiségű szénsavas nátrium, szénsavas vas és s z é n s a v a s m é s z tartalma által, a legtekintélyesebb orvosok véleménye szerint g y o m o r b a j o k n á l , t ú l ­ ságos gyomorsav, gyomorégés, gyomorgörcs, I d ü l t g y o m o r t a k á r , I d ü l t b ö r g - és g é g e h u r u t n á l , v é r s z e g é n y s é g (sápkor) és e b b ő l e r e d ő I d e g e s ­ ségnél, görvélykór, hólyaghurut, búgyhomok és h ú g y k ö stb. bajoknál igen előnyösen használható, valamint ü d í t ő v í z n e k is egyedül, borral vagy cognakkal s t b . keverve, kitűnően megfelel, a bort nem festi. A modern elvek szerint b - r e n d e z e t t forrás, közvetle­ nül a trachyt-sziklából fakad és igen b ő v i z ű ; szerves anyagtól és talajvíztől egészen ment, s a környék lako­ sai emberemlékezet óta mint a leghathatósabb gyógy­ vizet és üdítő italt élvezik. A töltögetés nem mint más ilyen forrásnál vagy sa­ vanyúvíz - kutaknál szivattyúzás hanem közvetlen az erős lefolyás által történik. Az üvegek a Siemens-féle gyárból valók, a lehető legjobban vannak dugaszolva és töltögetésök a leggondosabb.

Budapesten

T R E F O R T ÁGOSTON.

Előfizetéseket minden könyvárus elfogad. Bécsben,':

és minden nagyobb fűszerkereskedésben valamint a f o r r á s k e z e l o s e g n é l : vasút-, posta- és távírda állomás Véghles-Szalatna (Zólyonimegye.)

a főraktárosnál: Egy literes üveggel 1 9 kr. Fél literes üveggel 1 4 kr.

Csupán a VASÁRNAPI

Megjelen évenként 12-szer 10 ívnyi havi füzetekben.E5

BRAZAT KÁLMÁN

Árak

BUDAPEST, AUGUSZTUS 26.

tudomány és a mi veit ki z nség, másfelöl a hazai és külíj

Egyéves önkénteseknek

szabályszerű huszárcsizmák honvédeknek és közős hadseregbelieknek,

bakacsizmák és bakancsok valamint tüzérségi és mindenféle egyén-lábbe­ l i k , ugyszinte erdészeknek is legjobb s legtartósabb minő­ ségben, ha szükséges leggyorsabban, készülnek

LORINCZ ISTVÁN muzeum-köruti 5. számú czipész-űzletében.

Franküu-Tárenlat nyomdáia. (Bndapest, egyetem ntcza 4. szám.

mely rendkívüli gyógyereje,t oszlató, érlelő s fájdalmat ft. lapitn hatása által leg legbiztosabb és egyszeres gyökeres gyógyulást eexkOff különnemű bajokban. Egret mag ára 5 0 kr. nagyobb a ^^^^^^^^IHHHHHHHHHHH-^^^^^^^^^—- magé 1 frt. használati attfj tassal együtt postán küldve 2 0 krral több. Központi küldeményező r a k t á r Budapesten: T Ö R Ö K J Ów Z S E F eyóíryszerészMj mM *•» •"-• •*• k i r a l y - u t e z a 11 • B e c s b e n : Pleban Xav. Ferenci a régi cs. k. tábori gyógy Iatvantér 1. sz., Dr. GirtJer gyógyszertárában, Freiung f. sz., ScluK Konrád gyógyszertárában, Jlariahilferstrasse 72. sz., Fritz G. *l( Bráunerstrasse 5. sz., Bruno Raabe. Továbbá Wilhelm Fer. és*' III.- Landstranse, Lmkebahngasse 3., Droguistáknál. Prág-ábao: Fr József a .fehér angyalhoz" czimzett gyógyszertárában, Porlc 1071.-, B r a c z b a n : Nedwed A. a .szerecsenhez» czimzett gyógysz. a MdrtW B n d a p e s t e n : Altwirth J. városi gyógyt. városháztér, Schernhofferí ozv. a .nagy Kristófhoz, ez. gyógyt., Kristóf-tér sarkán. Egressy gyógP1 naaor-uteza 3. Pillich Fr. gyógvsz. Dorottva-utcza. Urbánn J. kin utcza 93. sz.; továbbá Thallmayer és Seitz, nádor-uteza., Koduw* Í r . utódainál, nagy (3) korona-uteza K . sz. Neruda Nándor, Mt« utcza 7. sz. Droguistáknál. Tclkessy J. udvari gyógyszerész a i í * Vlassek E. gyógyszerésznél a Krisztinavárosban, Jánostér. FramB • gyógyszerésznél Vizivávos, fó-uteza. Moldoványi J. gyógyszeréi* Víziváros, fó-uteza. Eiszdorfer G. gyógvsz. Tabánban (Ráczvároalt* lomtér, és Dévay Szőllősy J. gyógytárában, Krisztinaváros, Karáé* ucza. Á c s o n : Kratochvill József A r a d o n : Ftozsnyai M. és Sduí A. gyógysz. B a l a t o n - F ü r e d e n : Orbán J. Balassa-GyanMJ" Havas Gy. és Herepey K. B . - C s a b á n : Varságh B. Berettyo-üjs l u n : Tamássy Gén. C s é p a n : Czibulka Gy. D e b r e c z e n b e n : dr- ' c schnek V. E., Ta.nássy K. Göltl N., Örvényi 0., Mihalovits Istvai' Murakózy K. D n n a - 7 ö l d v á r o n : Nádhera P. E g e r b e n : K5Umr» rmez és Bnzath Lajos gyógysz. E p e r j e s e n : Krivoss Gy. Kora/.* MakovK-zky 3. E r s e k u j v á r o t t : Conlegner J. E s z é k e n : Dávid Gr-f QyonfryosonMersitsN.es Baruch J. G y ő r ö t t : Stirling K., LippW es Mehlschmidt J. K . - H a d h á z o n : Farkas udön. H u s z t o n : le* tes S. és Schmidt K. J á s z b e r é n y b e n : Merkl J. és Murakóiri K a l o c s á n : Horváth K. K a p o s v á r o t t : Czollner V. és BaboctajH Karczag-on Báthory B.-nál. K a s s á n : Gallik G., WandraschetH Megay G. és Hegedűs L. K é s m á r k o n : Genersich C. A. «»l V a r d a n : Khudy J. K o m á r o m b a n : Schmidthauer A. Klrch»« és Kovács Arsztid. K á n - M a d a r a s o n : Jung K. Léván:.** veczky S l o s o n e z o n : Kirchner D. és Pokorny L. M e z i * ' ! d e n : Fridély B. M e z ő - T ú r o n : Csippék E. M e z í - K i f ^ ! 5 U ' ! ( , Rátz Gyula. M e z ő - K o v á c s b á z á n : Kiss P. M l s * " ^ Dr. t,zabó Gyula. Kurucz J. és üjházy K. Mitroviczatt: k? S ? " L A - r J K a í r 7 " K a n i z s á n ! Pra«f!- Béla ésBelus J. IT.-Károlyf Füleky P és Ifjabb Koricsánszky L. BT.-Kőrösön : Medveezky Wdüller I W - S z o m b a t o n : CsepcsányiB. IT.-Váradon: Huzelhfc^ nar J. és Heringh S. N y í r e g y h á z á n : Korányi J. Szopkó A l t e W és_ Kovács S. I T a g y - K á l l ó n : Hvezda K. P a k s o n : MalatinstfL, b el e s el tmt a: S Sipócz J. P o z s o n y b a n : Érdy István P u t n o k o n : ' " . 20,ubat011! ? -_r Hamalliár K. R o z s n y ó n Pósch S. STJK örökösei és Hirsch J. N. S.-A.-Ujhelyen: Medveczkv J. Sopro"1*: Graner J S a m e t r e n : Slamborszky L. S z a t h m á r o n ; Bossm >«• Lengyel M és Literáty E. S z a r v a s o n : Bartsch Em. * « K . Kovács Albert. S z . - P e h é r v á r o t t : Braun J., Dieballa Gy. * " J L. és Podhradszky L. S i e p e s - S z o m b a t o n ' Kecskessy F. S z o m b a t h e l y e n : Rudolf A. T a r p á n : Monó I - • S í v a r o t t : Tárczay I. és Jahner C. M. T e e s ő n ; Ágoston Gj.J^S k o n : Roykó G. T o k a j b a n : Reiner D. és Zzigányi Béla. * J^j j a n : ürszinyi Zs. U n g T r á r o t t : Lám S., Bene L. gy. HofFma»*í" Krausz A., Speck J. és Peltsárszky A. V á o s o n : Az Irgal Fnschmann F. V a r a n n ó n : Gaál S. V e s zi pprr éé m 'bbel nn : F«f°iui*í G. Z i r c z e n : Tejfel J. B " "»Í T«i * ^>zih Horváth P. Z i l a h o n : ünger , B r a s s ó n : Gyertyánffy és Társainál. D e é s e n : Róth P. K o l o » » ^ Gundhardt A., Wolf J.- és Dr. Ember Bogdán. K é z d i - V a s * * ? * ^ Kovács F. M . - V á s á r h e l y t : Bucher M. S z e p s i - S z e n t - 0 r ° 3Ti.' í#: Beteg B.. Otves P. és Barabás F. S z á s z v á r o s o n : Graffius J. * T ' H á n y a d o n : Dr. Juchó F. R o m á n i á b a n : J a s s y b a n : t-ns •koronához* czimzett gyógytárában. R n s i d e Vedében: gyógyszerész. V a s l n i b á n : Ortyuszky E. gyógyszerész. ij0. Ezen kitűnő hatású, nem eléggé ajánlható gjógytap»™\^ •ni. P O R T I LÁSZLÓ. i.isTi.ft Lak.: r.air • Tudapest, R„,i„,^ ű t I. i k . Nándor NándoM'* tője FORTI k",

m«rf5^SS

1817—1888.

a nemzedéknek, mely látta Magyaror­ szágot a középkor lankasztó intézmónyei. bői kibontakozni s modern kultur- és jog­ állammá válni, sőt a melynek e nagy átalakulás folyamatában tevékeny része vala: annak a nem­ zedéknek immár az ötödik előkelő tagját ragadja el sorainkból ez az év. Megkezdte a rendet báró Sennyey Pál, nyomon követték Ghyczy Kálmán, Somssicb Pál, Perczel Béla, és most Trefort Ágos­ ton, kit az élők sorából e bó 22-én szólított ki a halál. Az utolsók egyikének maradt ránk ama törté­ nelmileg jelentékeny alakok között, a kik a márczius előtti korszak átmenetét az uj korba köz­ vetítették s a laza összefüggésü, feudálisán szerte tagolt országból tömör, egységes szerve­ zetű államot formáltak. Trefort szelleme mind a két korszakból magába szítta azoknak legne­ mesebb tulajdonait: a renaissancenek lendüle­ tét, magas szárnyalását, ideálokért lángoló lel­ kesedését, az uj korszaknak gyakorlati alkotá­ sokra irányuló, munkás tetterejét. E látszólag ellentétes elemek szerencsés vegyületéből, har­ monikus összehatásából alakult Trefortnak egész lelki lénye. Politikusaink és államférfiaink között egyet sem hatott át melegebben a nemzeti érzü­ let; csakhogy ez ő nála az európai világnézlet retortáján keresztül szűrődve nyert finomabb é3 tisztább alakot. Senki sem lelkesedett jobban a magyar művelődésért és tudományosságért, mint ő; csakhogy ő a magyar szellemi életet folyvást eleven érintkezésben kívánta tartani a nyugati kultúrával és annak forrásaival. Kevés ember volt annyira eltelve, mint ö, eszményekért való rajongással; csakhogy az ő idealizmusának min­ dig pozitív magva volt s lelkesedése hiú ábrán­ dokba nem ragadta soha. Az akarat és meggyő­ ződés ereje politikai dolgokban nem sok ember­ ben volt annyira kifejlődve, mint ő benne; esakhogy ő a maga egyéniségét mindig bele tudta illeszteni az összességébe s az alkalmazkodási képességet mindig kiváló államférfiúi tulajdon­ ságnak tekintette. Komoly tudás és széles isme­ retkör alapján állva, az önfegyelem nem hami­ sította meg egyéniségét, de alakított belőle olyan embert, a kiben a nemzeti sajátosság egyetemes természetű fölfogással párosult s őt a magyar közoktatásügy vezetésére inkább alkalmassá tette, mint bárki mást. Mert természetének e kettős jellege hivatali

A

NNAK

UJSÁG

[ egész évre

8 frt

1 félévre _

4- •

X X X V . ÉVFOLYAM.

Csnpán a POLITIKAI ÚJDONSÁGOK: ' * ? ? Z 6 " 6 * | félévre _

működésének is nem kis mértékben szolgált a javára. Gyakorlati szellemet hozott be minisz­ tériumába, mely minden elvont természetű kí­ sérletezéstől távol tartotta s ama sürgetés nyo­ mása alatt is, mely a kulturális baladás mezején egyszerre akarta pótolni századok mulasztásait, első sorban mindig a lehetségest, az elérhetöt

„ 3

•

Külföldi előfizetésekhez a postailag meghatározott viteldíj is csatolandó

tartotta szeme előtt. Csak így válhatott osztály­ részévé, a mivel oly kevés államférfi dicseked­ hetik, hogy az általa elhintett vető magot még szeme előtt látta kikelni, tenyészni és megérni, hogy sikereinek nagy részét már életében be­ arathatta s hogy működését az országra áldást hozónak hallhatta magasztalni. A monumen-

Ellinger fényképe után metzette Moralli. TREFORT

ÁGOSTON.