Olajos István A FÖLDHASZNÁLATI SZERZŐDÉSEK SZEREPE A MEGÚJULÓ ENERGIÁT TERMELŐ ÜLTETVÉNYEK LÉTREHOZATALÁBAN* A kérdés egy kutatás kapcsán merült fel, ahol azt vizsgáltuk, milyen jellegű szerződésekre van, illetve lehet szükség egy áttekinthetetlen tulajdoni és használati viszonyokkal rendelkező dél-gömöri településen, Csernelyen, ahol a lakosság energia gondjai megoldására az önkormányzat egy bioenergiával fűtött és az önkormányzat által megtermelt fás szárú alapanyagra épülő távfűtőrendszer kidolgozását tervezi. Az energianövények termesztéséhez termőföldre van szükség. Csernely környezetében rengeteg olyan – leginkább parlagon lévő – terület van, amely alkalmas lenne a biomassza előállításához szükséges növények termesztésére. A jogi és műszaki jellegű kutatás megalapozásaként szociológusok hallgatók bevonásával végig járták a települést, és a megvalósuló tervekkel kapcsolatban felmérést készítettek. A feltett kérdések egy része a területek tulajdoni és használati viszonyaira vonatkozott. A válaszok értékelése során kiderült, hogy e földterületek egy része az önkormányzatok, de legnagyobb része magánszemélyek tulajdonában van. A kérdőívezés során a felől is érdeklődtek a felmérés készítői, hogy egy későbbi időpontban egy részletesebb riport érdekében visszatérhetnénk-e az adott háztartásba. Az újabb riport során a kérdezők már sokkal konkrétabb kérdéseket tettek fel a lakosságnak. Az önkormányzat eredeti koncepciója az volt, hogy a termelés, feldolgozás és a hőszolgáltatás folyamatában bevonja az önkormányzat területén élő azon idős személyeket, aki termőfölddel rendelkeznek, és hajlandók azt energiaültetvény létesítésére átengedni az önkormányzatnak, vagy az önkormányzat erre a célra alakuló gazdasági társaságának. A koncepció szerint úgy állapodtak volna meg, hogy az ilyen bérbeadókat az első körben vonnák be a kiépülő tájhőszolgáltatásba, és csak a bérleti díj, és a távhő díj különbözetét kellene kifizetniük. Annak érdekében, hogy világosabb képet kapjunk a termőföldek tulajdonosainak helyzetéről, ezért kérdéseket dolgoztunk ki a magánszemélyek és az önkormányzat részére egyaránt.1 Ebben a cikkben a feltett kérdéseket és az ezzel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket veszem górcső alá, majd kitérek a felmerülő újabb problémákra.2 Első kérdésünk az volt, hogy amennyiben rendelkeznek energianövény termesztésére alkalmas földterülettel, akkor tudnának-e maguk termelni rajta vagy esetlegesen fel tudnák-e ajánlani termelésre. További kérdésként merült fel, hogy a saját tulajdonukban van-e a föld, vagy ha nem, akkor fizetnek-e érte használati díjat.
*
A tanulmány közzététele a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. 1 A kérdések összeállításában segítségemre volt Szilágyi Szabolcs joghallgató, aki a fűtőmű jogi problémáiról készített TDK dolgozatot és védte meg diplomamunkáját. 2 A mezőgazdasági haszonbérlet szabályairól lásd Olajos István: Mezőgazdasági haszonbérlet In: Csák Csilla (szerk.): Agrárjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010. 128-132. oldal; Miskolczi Bodnár Péter: Mezőgazdasági haszonbérlet In: Bíró Gyögy (szerk.) Szerződési alaptípusok. Novotni Kiadó, Miskolc, 1997; Herpai Annamáris: Haszonbérlet In: Bíró Gyögy (szerk.) Szerződési alaptípusok. Novotni Kiadó, Miskolc, 2003; Olajos István: A haszonbérleti szabályozás árnyoldalai, Magyar Jog, 2001, 2. szám; Olajos István: A termőföldről szóló törvény változásai a kormányváltozások következtében – gazdasági eredményesség és politikai öncélúság. Napi jogász – Cég és Jog, 2002. 10. 13. 1
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény rendelkezései alapján ugyanis amennyiben nem saját tulajdonában van valakinek az általa használt földterület, akkor nagy valószínűséggel valamilyen szerződés köti az eredeti tulajdonoshoz. Ez lehet haszonbérleti szerződés,3 feles bérleti szerződés4 vagy részesművelési szerződés.5 Ezekben az esetekben6 a használó valamilyen ellenérték fejében használhatja az adott földterületet. Előfordulhat viszont az is, hogy a használó nem fizet ellenértéket. Ekkor szívességi használatról7 beszélhetünk. Ilyen esetben általában a tulajdonos közeli hozzátartozójának adja használatba a földet,8 de a törvény nem akadályozza meg azt sem, hogy a tulajdonos nem hozzátartozójának engedje át a földhasználati jogot.9 Következő kérdésünk az előzőek ellentétei voltak, tehát ugyanazok a szabályok vonatkoznak rájuk. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ha az adott földterület saját tulajdonban van, akkor önmaguk használják-e vagy pedig más valaki. Ugyanis amennyiben más használja, akkor egyértelműen következik a kérdés, hogy fizet-e érte használati díjat vagy sem. Érdekelt minket, hogy ha kötött szerződést a használóval, akkor a tulajdonos hány évre kötelezte el magát.10 Ugyanis belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet a termőföldre vonatkozó haszonbérleti szerződést határozott időre kötheti meg, de leghosszabb időtartama legfeljebb húsz év lehet.11 Ezen szabály alól azonban vannak kivételek. Egyrészről erdő művelési ágú termőföldre, illetőleg erdő telepítésére vonatkozó haszonbérleti szerződést legfeljebb a termelési időszak (vágásérettségi kor) lejártát követő ötödik év végéig lehet megkötni.12 Másrészről pedig szőlő és gyümölcsös művelési ágú és más ültetvénnyel betelepített termőföldre, illetőleg szőlő, gyümölcsös vagy más ültetvény telepítése céljából a haszonbérleti szerződést legfeljebb annak az évnek a végéig lehet megkötni, amíg a szőlő, gyümölcsös, illetőleg ültetvény értékkel bír (értékcsökkenési leírási időszak).13 Az egyik legfontosabb kérdésünk viszont az volt, hogy energiatermelés céljából hajlandóak lennének-e bérbe adni a földterületüket. Az eddig említett kérdések elemzése alapján erre két lehetőség kínálkozik. Amennyiben nem a tulajdonos használja a földet, akkor bármilyen korábban említett szerződés esetén érdemes azt felmondani vagy megszüntetni.14 Szükséges azonban megvizsgálni, hogy milyen feltételek fennállása esetén valósítható meg. Megszűnik a szerződés, amennyiben az abban foglalt határozott idő letelik. A Ptk. alapján a haszonbérleti szerződést határozatlan időre is lehetséges megkötni. A határozatlan időre kötött mezőgazdasági haszonbérletet hat hónapi felmondással a gazdasági év végére lehet megszüntetni.15 Ez a szabály ténylegesen azonban csak a termőföldöm kívüli hasznot hajtó mezőgazdasági eszközökre, valamint a részesművelési és feles bérleti szerződések kapcsán érvényesül, mert a TFt. a termőföld haszonbérletét határozott időre engedi megkötni. 3
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 12. § A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 24. § 5 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25. § 6 Olajos István: Termőföld haszonbérlet In: Csák Csilla (szerk.): Agrárjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010. 134135. oldal 7 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 24/A § 8 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 24/A § (1) bekezdés 9 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 24/A § (2) bekezdés 10 A terület részletes feldolgozása kapcsán lásd Olajos István: Termőföld haszonbérlet In: Csák Csilla (szerk.): Agrárjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010. 132-133. oldal 11 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 13 § (1)-(2) bekezdés 12 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 13 § (3) bekezdés 13 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 13 § (4) bekezdés 14 A terület részletes feldolgozása kapcsán lásd Olajos István: Termőföld haszonbérlet In: Csák Csilla (szerk.): Agrárjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010. 136-137. oldal 15 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 457.§ (1) bekezdés 4
2
A haszonbérbe adó a haszonbérletet azonnali hatállyal felmondhatja, ha a haszonbérlő a haszonbérbe adó hozzájárulása nélkül, vagy attól eltérően a termőföld használatát másnak átengedte. A felmondás oka lehet, ha a haszonbérlő a termőföldön a rendes gazdálkodás körét meghaladóan végzett beruházást vagy a termőföld művelési ágát megváltoztatta,16 továbbá ha a természetvédelmi jogszabályok vagy a természetvédelmi hatóság előírásaitól eltérő, illetőleg a természeti terület állagát vagy állapotát kedvezőtlenül befolyásoló tevékenységet folytat, továbbá, ha a természeti értékek fennmaradását bármely módon veszélyezteti.17 Azonban érdemes megemlíteni, hogy nem csak a haszonbérbe adó, hanem a haszonbérlő is felmondhatja a szerződést. A magánszemély haszonbérlő azonnali hatállyal felmondhatja a haszonbérletet, ha egészségi állapota oly mértékben romlik meg, vagy családi és életkörülményeiben olyan tartós változás következik be, amely a haszonbérletből eredő kötelezettségeinek teljesítését akadályozza.18 A másik lehetőség leegyszerűsíti a helyzetet, ugyanis ilyenkor csupán szerződést kell kötni a tulajdonossal annak érdekében, hogy az adott földterületen a biomassza előállításához szükséges energianövényeket lehessen termelni. Ahogyan már korábban említettem, erre háromféle szerződés megkötése alkalmas. Ezeket a szerződéseket egyenként vizsgálom meg. Haszonbérleti szerződés esetén a haszonbérlő a haszonbérbe adó hozzájárulásával megállapodhat más termőföldet használó személlyel, hogy a termőföld használatát határozott időre átengedi.19 Mezőgazdasági földterület haszonbérbe adásához írásbeli szerződés szükséges.20 További szabály, hogy mezőgazdasági földterület haszonbérlője köteles a földet rendeltetésének megfelelően megművelni és ennek során gondoskodni arról, hogy a föld termőképessége fennmaradjon.21 Feles bérlet esetén a bérlő meghatározott termőföld időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult, és köteles ennek fejében a megtermelt termény felét vagy más hányadát a bérbeadónak természetben átadni.22 Részes művelésről pedig abban az esetben beszélünk, ha a szerződő felek közösen határozzák meg, hogy a részesművelésbe adott termőföldön mit termeljenek, a földmegművelésnek egyes feladataiból (talajelőkészítés, szántás, vetés, metszés, növényápolás, növényvédelem, betakarítás stb.) a szerződő felek milyen részt vállalnak, és a megtermelt terményből milyen arányban részesednek, meghatározzák továbbá az elemi csapás vagy más rendkívüli esemény okozta kár viselésére irányadó szabályokat.23 Tehát három szerződés közül lehetséges választani. A haszonbérbe adóval előzetesen szükséges megállapodni, hogy az ellenérték teljes egészét pénzben szeretné-e megkapni, vagy pedig egy részét pénzben, másik részét pedig természetben (fában, hőben, stb.). Ezeket a szempontokat figyelembe véve kell megkötni a szerződést a termőföld tulajdonosaival annak érdekében, hogy a biomassza előállításához szükséges energianövényeket lehessen termelni. Utolsó kérdésünkkel azt szerettük volna megtudni, hogy a földtulajdonosok meg tudnák-e határozni helyrajzi szám alapján, hogy hol található a föld. A helyrajzi számra és a termőföld méretének24 megismerésére a szerződések megkötése miatt van szükségünk. Ugyanis belföldi magán- és jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet – a Magyar Állam, az önkormányzat legfeljebb 300 hektár nagyságú vagy 6000 AK
16
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 18 § a) pont A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 18 § b) pont 18 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 19 § (1) bekezdés 19 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 12/A § 20 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 254 § (3) bekezdés 21 A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 255 § (2) bekezdés 22 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 24 § 23 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25 § (1) bekezdés 24 A terület részletes feldolgozása kapcsán lásd Olajos István: Termőföld haszonbérlet In: Csák Csilla (szerk.): Agrárjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010. 133-134. oldal 17
3
értékű termőföldet vehet haszonbérbe.25 Továbbá gazdasági társaság és szövetkezet legfeljebb 2500 hektár nagyságú vagy 50 000 AK értékű termőföldet haszonbérelhet.26 A szerződések megkötése után annak, aki termőföldet használ, s annak területe az egy hektárt meghaladja, köteles a használatot annak megkezdésétől számított harminc napon belül az ingatlanügyi hatósághoz nyilvántartásba27 vétel céljából (bejelentési adatlapon) bejelenteni. Ha a használó nem a tulajdonos, illetőleg haszonélvezet fennállása esetén nem a haszonélvező, a bejelentési adatlapot a földhasználó mellett a tulajdonosnak, illetőleg a haszonélvezőnek is alá kell írnia.28 További szabály, hogy a bejelentést elmulasztó földhasználót az ingatlanügyi hatóság bírsággal sújtja, aminek mértéke a termőföld ingatlannyilvántartás29 szerinti AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél. A meg nem fizetett bírság,30 adók módjára behajtandó köztartozás.31 A földhasználati szerződések típusainak kiválasztása kapcsán a saját bioenergiával működtetett távfűtőrendszert üzemeltető Pornóapáti problémáinak32 feltárása kapcsán még közelebb kerülhetünk az ideális földhasználati szerződés kiválasztásához. Pornóapátiban az önkormányzati vállalat, mint a távhő törvény hatálya alá tartozó cég, kötelezően az Áfa körbe tartozik, így a kiállított távhő számlákhoz hozzáadja a kedvezményes kulcsú áfát, és az az ezzel növelt összeget számlázza ki a fogyasztók felé. A fogyasztók egy része, aki saját magántulajdonú erdővel, vagy saját biomassza termelésre alkalmas fűtőművel rendelkezik, viszont a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó jogi szabályozás sokszínűsége miatt lehet egyéni vállalkozó, őstermelő, családi gazdálkodó és folytathat gazdasági társaság formában is tevékenységet. Az őstermelő és a családi vállalkozó csak meghatározott éves árbevétel felett tartozik az Áfa körbe. A leadott megtermelt alapanyagért tehát a távhő előállítással foglalkozó gazdasági társaság tehát a két tevékenység különböző volta miatt nem tudja csak az alapanyag és a hőenergia közti különbségre számlát kiállítani. A megoldás a földhasználat más alapon történő biztosításában rejlik. A földhasználati formák kiválasztása kapcsán a részes művelési szerződés, mint forma alapot adhat arra, hogy a kibővített profilú gazdasági társaság a termelő tevékenység bizonyos körének, és a termelési kockázat megfelelő formájának átvállalása után a termés egy része automatikusan, a távhő előállítással is foglalkozó, de integrátori feladatokat is átvállaló cég tulajdonába menne át. A cégbe viszont, mint tulajdonos belépnének a termőföld tulajdonosai, aki a cég nyereségéből való részesedésüket hőenergia-szolgáltatás formájában kapnák meg. A termőföld használat megfelelő része – telepítés, ápolás – a tulajdonos feladatai közé tartozna, míg a fák megfelelő kitermelése, és az apríték kialakítása a cég földhasználati feladatai közé szerepelnének. A termelés legfontosabb részére a földhasználóként bejegyzésre kerülő tulajdonos megkaphatná a SAPS szerint a terület után járó állami támogatást. A 93liter/ha alapú gázolaj támogatás a szintén földhasználóként szereplő önkormányzati társaság igényelhetné. Az állami támogatás arányában oszlana meg a megtermelt termény is melyet így az önkormányzati társaság, már, mint saját tulajdonát tudná felhasználni. 25
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 22 § (1) bekezdés A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 22 § (2) bekezdés 27 Az ingatlan nyilvántartások hatályos szabályairól lásd Olajos István: Az egységes ingatlan-nyilvántartás hatályos szabályai In: Csák Csilla (szerk.): Agrárjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010. 162-177. oldal 28 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/B § (2) bekezdés 29 A földhasználat nyilvántartásáról lásd Olajos István: A földhasználat nyilvántartása In: Csák Csilla (szerk.): Agrárjog, Novotni Kiadó, Miskolc, 2010. 162-177. oldal 30 A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/B § (5) bekezdés 31 A témában lásd még Juhász Erzsébet: A földhasználati nyilvántartás In: Dömsödi János (szerk.): Földhasználati és Területfelhasználási Fórum kiadványkötete, Székesfehérvár, 2003; Olajos István – Szalontai Éva: Zsebszerződések a termőföld-tulajdonszerzés területén. In: Napi jogász, 2001, 7. szám 32 Pornóapátiban felmerülő problémákról lásd: a M1 híradójának 2012. január 13-i felvételét: In http://videotar.mtv.hu/Videok/2012/01/11/13/A_csaladok_fele_lecsatlakozott_Pornoapati_futomuverol.aspx 26
4
A társasági formára vonatkozóan a megoldási javaslatot a termőföldek forgalmáról szóló törvénytervezet sugallta.33 A tervezet szerint a részesművelési megállapodás tartalmára a feleket megillető jogokra és kötelezettségekre a polgári jogi társaságra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni. A polgári jogi társaság szabályait a jelenlegi Ptk. tartalmazza, a Vékás-féle Kodifikációs Főbizottság által összeállított tervezetben azonban ilyen név alatt nem szerepel.34 A társasági szerződéssel létrehozott polgári jogi társaság tagja az lehet, aki termőfölddel rendelkezik, és részes művelési szerződést kötött a társaggal fás szárú fűtőanyag termelésre. A társaság rendelkezésére bocsátott termőföldön a tag személyes közreműködés keretében végez tevékenységet. A társaság bevételéből a rendelkezésre bocsátott és a megtermelt alapanyag meghatározott százaléka arányában részesedik. A részesedést a társaság által rendelkezésére bocsátott távhőszolgáltatásként kapja. A társaság és a tagja között a gazdasági év végén elszámolásra kerül sor. Ha rendelkezésre bocsátott föld használatának ellenértéke (részesművelési díj) és a megtermelt alapanyag együttes mértéke nem éri el az elfogyasztott energia mértékét akkor a társaság, ha meghaladja, akkor a tag fizeti meg áfával növelten a szerződésből származó többlethasználat ellenértékét. Összefoglalva: a részes művelési szerződés és a polgári jogi társaságként létrehozott önkormányzati többségi társaság megfelelő megoldási forma lehet az eltérő formákból adódó közjogi jellegű problémák megoldásához.
ROLE OF LAND USE CONTRACTS GENERATES TO PRODUCTIVE RENEWABLE ENERGY PLANTATION The author tries to summarize to the results of sociological assessment of the Csernely village, from the land use aspects. In the second pillar of the assessments, the originator creates questions from variable land use contracts. Apropos of these questions the writer analyse the real land use rules of Act the Arable Land. Finally, the author try to find relevant law answers from great public law problems of Hungarian villages district heating systems.
33
T-7979-es számú törvénytervezet a mező –és erdőgazdálkodási földek forgalmáról 57§ (2) bekezdés In http://www.kormany.hu/download/5/a1/a0000/foldtorveny.pdf#!DocumentBrowse 34 Valószínűleg a kötelmi jogba XXIV. cím alatt bekerült társasági szerződés szabályait kell alkalmazni erre a formára. A cím a Ptk. 568-578/A szakaszaiban szabályozott tartalom nagy részét átvette, azonban külön szerződési formaként már nem nevesít 5
