A TERMEL ŐSZÖVETKEZETI PARASZTSÁG ÉLETKÖRÜLMÉNYEI DEBRECENBEN (1948-1952) Gazdag István
A termelőszövetkezetek történeti fejl ődésének komplex vizsgálata szükségessé teszi az üzemi, termelési, politikai, kulturális struktúrák feltárása mellett az életkörülmények, az életmód kutatását is . A szakirodalom alapján úgy tűnik, hogy ennek a területnek a kutatása elmaradt, jóllehet az ötvenes évek második felében néhány néprajzi tanulmány figyelemreméltó szempontokat vetett fel a termel őszövetkezeti parasztság életmód kutatásával kapcsolatban . Kardos László Jegyzetek a volt uradalmi cselédség kultúrájának és életmódjának alakulásáról (Szentgyörgy-puszta)" c. kitűnő tanulmánya szakmai és módszertani szempontból is példaként szolgálhat . Feltétlen meg kell említeni Dankó Imre : A pusztaturpásztói tanyaközpont élete c. dolgozatát, amelyben a szerző a tsz-tagság ruházatában, étkezésében és a házuk berendezésében kibontakozó változásokról ad ismertetést .2 Külön kell szólnunk a szakma kiválóságainak tollából megjelent A változó falu" c. tanulmánykötetről, amely a falu átalakulásának valamennyi fontos területét érinti (Demográfia, településtörténet, gazdasági élet, életszínvonal, jövedelem és fogyasztás, lakásviszonyok, kultúra és oktatás, társadalom és gondolkodásmód). A kötet jellegéből adódóan a tanulmányok összefoglalásra törekedtek, adataikat elsősorban a hatvanas évekből vették, így az általunk vizsgált korszakot és témákat csak érintették.3 Sajnos, hogy a kisebb-nagyobb lélegzetű tsz-történeti feldolgozások az életkörülmények alakulásának kutatására kevés figyelmet fordítottak. A termelőszövetkezeti parasztság élet- és munkakörülményeit tekintve igen heterogén. A családoknak az életmódját rövidebb-hosszabb időre a szövetkezetbe való belépés előtti állapota határozta meg : a gazdaság helyzete (állatállomány, munkaeszközök, bevitt föld mennyisége, terménykészlet, lakáskörülmények, ruházat állapota, élelmiszertartalék, stb.), a gazdálkodási ismeretek, a család ipari keresőinek száma, stb. A munkakörülményeket már a földterület minősége, öntözhet ősége, úthoz-vasúthoz való közelsége, a szövetkezeti vezetés színvonala, a vállalatokkal kialakított viszony és nem utolsó sorban az irányító szervekkel való kapcsolat meghatározta . Parasztságunk tehát szinte rétegenként, de sok esetben családonként eltérő 1 Kardos László : Jegyzetek a volt uradalmi cselédség kultúrájának és életmódjának alakulásáról . (Szentgyörgy-puszta) . Ethnográphia. 1955 . 255-344. old. 2 Dankó Imre: A pusztaturpásztói tanyaközpont élete. Ethnográphia, 1955 . 471-481 . old. 3 Változó falu . (Szerk. : Kulcsár Viktor) Bp . 1976 .
esélyekkel indult el az új úton, maga mögött hagyva, megtagadva vagy elsiratva az önálló paraszti létet, feladva korábbi életének nagy céljait : földet szerezni, a holdak számát növelni, állatokat nevelni, tenyészteni. Ez a fordulópont azonban csak folyamatként valósulhatott meg, elsősorban az objektív körülményekben történt kedvez ő változások alapján. Az indulás évei voltak a legnehezebbek . Szegényes forrásaink között rangos helyet foglalnak el az egészségügyi helyzetet felmérő kitöltött kérdőívek . A Magyar Tudományos Akadémia 1949-ben településegészségügyi vizsgálatot kezdeményezett azzal a céllal, hogy feltárja az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek, gépállomások és tanyaközpontok közegészségügyi hely zetét.4 Nyilvánvaló, hogy nem az 1-2 éves múlttal rendelkező vállalatok, szövetkezetek minősítése volt a cél, hanem annak a valóságos helyzetnek a feltárása, amelyből ki kellett nőnie a szocialista mezőgazdaságnak. A felmérések alapján vázlatosan ugyan, de kirajzolódik a termel ő szövetkezeti parasztság életkörülményeinek néhány fontos területe a lakás, a táplálkozás és az egészségügyi kultúra tekintetében . A levéltárunk birtokában levő felmérések debreceni termel őszövetkezetekről, tanyaközpontokról készültek, ezentúl még néhány, a témához szorosan kapcsolódó forrással is rendelkezünk, amelyek lehetővé teszik, hogy megkíséreljük vázolni a közös gazdálkodás útjára lépett tanyai parasztság élettevékenységének fenti vonatkozásait az első években .s Dolgozatunkban így érintjük a leírás szintjén az életforma objektív elemeiből a lakás nagyságát, felszereltségét ; szubjektív elemeiből a fogyasztási szokásokat és a lakáshasználat módját . A vizsgált időszakban működő termel őszövetkezetcsoportok a
4 HBmL . XXIII. 113/b. 1 . 306-8/1951 . Az Országos Közegészségügyi Intézet 1950. április 6-án felkérte Debrecen város tisztifőorvosát település-egészségügyi vizsgálat adatfelvételezési munkáinak megindítására. 5 HBmL. XXIII. 113/ b. 1. 306-8/1951 . Bánk, Nagyhegyes, Nagycsere tanyaközpontokról, a Gazdasági Akadémiai majorságról, a Hortobágyi Állami Gazdaság Elep I. üzemegységér ől, a debreceni gépállomásról található kitöltött kérdőív . A tanyaközpontokra vonatkozó főbb kérdéscsoportok: lakásviszonyok, vízellátás, élelmiszerellenőrzés, egészségügyi szempontból jelent ős objektumok, kulturális és társadalmi élet egészségügyi vonatkozásai, egészségügyi ellátás és helyzet. Akérdések száma: 54 . HBmL. XXIII. 113/ b. 316-28/1950 . augusztus 19 . Debrecen Város Tisztifőorvosi Hivatalának jelentése Hajdú-Bihar megye Tanácsa V. B. közegészségügyi és népjóléti osztálya számára. A jelentés 34 debreceni termel őszövetkezeti csoport és az ebesi, kisuracsi állami gazdaságok kérd őíveit összesítette . 6 Hajdú-Bihar megye termelőszövetkezeteinek katasztere . Összeállította : Mervó Zoltánné . Dokumentumok a termelőszövetkezeti mozgalom Hajdú-Bihar megyei történetéhez. (Szerk . : Gazdag István) Db . 1977 . 176-178. old.
192
Sorszám
A szövetkezetek neve
1. Bellegel ő Dózsa 2. Haláp Bocskai 3. Macs Kossuth 4. Rákostelep Dózsa 5. Bánk Egyetértés 6. Bánk Rákóczi 7. Csere Vöröscsillag 8. Apafa Bocskai 9. Bellegelő Fürst 10. Gugyori Petőfi 11 . Rákostelep Petőfi 12. Álomzug Dózsa 13. Bellegel ő Lenin 14. Bellegel ő Sallai 15. Csere Dózsa 16. Elep Lenin 17 . Elep Október 22. 18. Elep Táncsics 19. Fancsika Rákóczi 20 . Haláp Petőfi 21 . Kishegyes Kossuth 22 . Kishegyes Táncsics 23 . Kisszepes Petőfi 24. Kösélyszeg Lenin 25 . Macs Béke 26. Nagyszepes Micsurin 27. Nagyszepes Ságvári 28 . Nagyszepes Törekvés 29. Nagyszepes Táncsics 30. Ondód Ady Endre 31 . Ondód Dózsa 32 . Ondód Köztársaság 33 . Pallag Néptanács
Alakulás időpontja 1948 . okt. 1 . 1948 . okt. 1 . 1948. nov. 1 . 1948. okt. 15. 1949. szept. 23 . 1949. szept. 30 . 1949. márc . 10 . 1949. dec. 12. 1949. okt. 1 . 1949. szept. 1 . 1949. szept. 1 . 1950 . 1950 . 1950 . 1950 . 1950 . 1950 . 1950 . 1950. 1950 . 1950. 1950. 1950. 1950 . 1950 . 1950 . 1950 . 1950. 1950. 1950. 1950. 1950. 1950 .
Feloszlás vagy fúzió időpontja 1970. jan. 1 . 1956. okt. 1956. okt. 1956. okt. 1969. júl . 26 . 1956 . okt. 1956 . okt. 1956 . okt. 1955 . 1956 . dec. 1956 . okt. 1956 . 1957 . 1955 . 1952 . 1952 . 1952. 1952 . 1952. 1952 . 1958 . 1952 . 1952 . 1956 . 1952 .
A három év alatt a város nagykiterjedés ű határában összesen 33 szövetkezet alakult, kb. 1300 taggal . I. Lakásviszonyok A lakásviszonyokat természetesen nem kiragadva, önálló elemként kívánjuk vizsgálni, hanem a település és a társadalom összefüggéseiben . A társadalmi csoportok és az egyének életében alapvető jelentőségű a helyi társadalmi kör nyezet . Egyrészt, mert ez képezi az élet azon kereteit, színterét, ahol az egyén kielégítheti szükségleteit és kiépítheti emberi kapcsolatait, másrészt, mert a 13 $vkőnyv VI .
193
helyi társadalmi környezet az egyének számára magát a társadalmat jelenti.' A tanya - mint település - sajátos magatartást alakított ki. A lakásviszonyokon a meglevő lakások színvonalát, ellátottságát és méreteit értjük . A földreform után a kisparaszt házak a kiosztott földeken gombamórira épülnek, sokkal több épül, mint ahogy a hároméves terv programja előírja . . . Nincs hatalom, ami a parasztság élniakarását, építési szándékát megakadá lyozhatná . . . Ezek a házak azonban . . . a régi parasztházakhoz hasonlóan egészségtelenek, sötétek." 8 Rácz Pál békési földhözjuttatott 1947 decemberében írta le ezeket a sorokat, amelyek az országos helyzetet is pontosan jellemzik. Darvas József 1948 telén, mint építésügyi miniszter, állapította meg : A falutól messze eső, földjükre kijárni nem tudó újgazdák ott kint tákoltak össze maguknak valamiféle lakóházat. Ezeknek a házaknak az építésénél a legelemibb egészségügyi feltételeket sem vették figyelembe, rossz kalyibákhoz, sárkunyhókhoz használták fel a sokkal jobb házak építéséhez is alkalmas értékes anyagokat." 9 A felszabadulás után közvetlenül épített halápi tanyákra . . . nem sok gondot fordítottak . Küls őre ezek a lakóházak nem sokban különböztek a korszer űtlen, szűk kis tanyai viskóktól, rendszerint egy kis szobából és egy konyhából állottak ."lo Az első, az alapító termel őszövetkezetek tagjai elhanyagolt, rossz állapotban levő tanyákban húzódtak meg. Harmincnégy debreceni szövetkezet 197 tanyát használt lakó- és gazdasági épületnek. Az épületek vályog, illetve vert fallal rendelkeztek, a tetőzet cserépből, nádból és szalmából került ki . Az egy család lakásaként szolgáló szoba alapterülete 8-16 m2-re rúgott, az épület magassága 2-3 méter. Miel őtt a termel őszövetkezeti csoportok tagságának lakásviszonyait szemügyre vennénk, röviden összegezzük az 1949 . évi népszámlálás alapján a mezőgazdaságban dolgozó egyes kategóriák lakáshelyzetét . A lakás tulajdonosának, bérlőjének, stb. társadalmi rétegződését összesen 14 kategóriával jellemezték, de ezekben nem szerepel tszcs-tag, ezért a mezőgazdaság területén dolgozók csoportjaiból azokat választottuk ki, amelyek legközelebb állnak az 19481952-es évek tsz-tagságához .ll A lakás tulajdonosának, bérlőjének társadalmi rétegz ődése
napszámos 0-10 kh . birtokos, bérlő 10-24 kh birtok os,bérlő
Jelenlévők száma
4 701 13 398 7 515
1 helység
1 szobás
2 szobás
3 és ennél több szobás
Szobák száma
~ 100 szobára Ijutójelenle~ vő
18 29 3
1057 2793 1234
107 341 255
8 30 26
1301 3607 1840
356 368 408
7 Szociológia . I. k. (Szerk. : Lick József ) Bp . 1973 . 153. old. 8 Rácz Pál: Felépült a ház . Békési földhözjuttatott levele. Válasz 1948. II . Számtalan újságcikk foglalkozott azzal a kérdéssel, milyen legyen az új parasztház, pályázatokat írtak ki . Megjelent a Korszerű parasztház" c. könyv, ennek alapján 30-40 000. forint kell egy ház felépítéséhez" . A parasztoknak nincs ennyi pénzük . 9 Darvas Józsefet idézi Mocsár Gábor-Taar Ferenc : Tanyavilág - bomlóvilág . Bp . 1964. 65 . old. 10 Mocsár G.-Taar F. : i. m. 77 . old. 11 1949. évi népszámlálás 5. Részletes épület- és lakásstatisztikai eredmények . Bp . 1950 . 157. old. A debreceni határban 1955-ben összeírt 3207 lakásban 14325 lélek lakott . . . a lakások 80,4-a egyszobás volt, 4~-a pedig egyetlen helységb ől állt . . ." . Mocsár G.-Taar F. : i. m. 64 . old.
194
Villany
I
víz
magánlakások
Mg . munkás és napszámos 0-10 kh birtokos, bérl ő 10-25 kh birtokos, bérl ő
237 586 248
37 162 102
Meleg
FürdíSszoba száma
vezeték
~
10 91 54
I
Hideg
I
Vert föld
padlózat szobák száma
j
425 1104 617
95 118 59
781 2385 1164
Kategóriánkban szereplő lakosok többsége 1 szobás lakásban lakott, lakása minimális felszereltséggel sem rendelkezett . A padlózat általában földes, a szobák rendszerint egy, esetleg kett ő 80 X 60-as ablakkal rendelkeztek . A lakóházak kétharmada karbantartott, egyharmada elhanyagolt állapotban volt. A lakóépület nagyon sok esetben összeépült az istállóval . A 36 szövetkezet lakásviszonyait értékelő orvosi vizsgálat 18 esetben kielégítő" minősítést adott, a többi lakás esetében a nem megfelelő" értékelés a következő jellemzőket tartalmazta : földes, nedves, dohos, nagyon gyenge ajtó-ablak, düledező állapot, stb. A lakások fűtését vaskályhával, kemencével oldották meg, tüzelő anyagnak csutkát, szalmát, kórót, gallyat, tuskót használtak . A villanyhálózat kiépítése nem történt meg, így világításra petróleumot használnak . A vizsgálat tanyaközpontokban, tszcs-ben az árnyékszék átlagos típusa a latrina . A szövetkezetek latrina állományából mindössze öt nyert el megfelelő minősítést, hat tanyaközpontban egyáltalán nem volt, hét esetben javítást, pótlást kellett elrendelni, hat latrina elhanyagolt, egészségtelen minősítést kapott, azonnali kihordást tíz esetben kellett elrendelni . A tanyán élő emberek tevékenységének fontos területe a gazdasági udvar, a gazdasági épület . Az épületek általában vályogból készültek és igen elhanyagoltak, javításra szorulnak . A gazdasági udvar rendje és tisztasága elsősorban a trágya kezelésétől függ, ezért az értékelés során elsősorban ezt vizsgálták : 10 szövetkezetben a trágya kezelését rendben találták, míg 23 esetben a rendezetlenség, szakszerűtlenség miatt elmarasztalták a gazdasági udvarért a közös gazdaságokat. II. Táplálkozks A lakosság életvitelében fontos szerepet játszó táplálkozásról keveset tudunk . Az ivóvízellátás köz- és magánkutakból történhetett : Nagycserén 3, Bánkon 2 közkút működött, mind az öt nyitott - Nagyhegyesen közkút nem volt. A magánkutak becsült száma : Bánkon 300-400, Nagycserén 340--400 (ebből 2 fúrt és 2 zárt - a többi nyitott), Nagyhegyesen 250 (mind nyitott) . A szövetkezetek 10 kútjának vize ihatatlan, javításra vár 2, becsurgás van 12 kútnál és iható a vize 10 kútnak . Az orvosi felmérés során min ő sítették az általános táplálkozási viszonyokat is. Megfelel ő minősítést (főtt és vegyes étel) kapott 14 szövetkezet tagsága, míg 20 közösgazdaság tagsága és családja egyoldalú, kenyeres táplálkozást folytatott. Kilenc esetben a felülvizsgáló orvos megjegyezte a gyümölcs és főzelék hiányát. A tejkezelésre vonatkozó adatlapokból megtudhatjuk, hogy 12 szövetkezetben a tagok kaptak tejet. A 34 szövetkezetb ől mindössze egy szö19 5
vetkezetten, az álomzugi Dózsában működött üzemi konyha, a minősítése nagyon rossz, egyszer főznek ." A nagy dologidőben - júliusban, augusztusban - a gyermekek ellátása szempontjából nagy jelent őségük volt az időszaki napközi otthonoknak. A felmérés szerint azonban csak három szövetkezetben került sor ezek létrehozására . A kisuracsi Rózsa Ferenc tszcs. napközi otthonában 1952 . július elsejétől a hónap végéig (27 napon) 60-70 gyermek táplálkozása a következő átlagos képet mutatja : a reggeli: 24 napon feketekávé, kenyér (tej, tea, tejleves) ; ebéd : leves -bab, borsó 8, káposzta 6, rizs 3, köménymag 3, gyümölcs 2,( tészta, hagyma) második fogás -hús 7, burizs 6, tészta 22 ; vacsora : kenyér (lekvárral, zsírral, cukorral) 23, tészta 2, köménymagleves l, ebédmaradék 1. Csáky Gergely tisztiorvos összegző jelentésében megállapította . . . a legtöbb Tszcs-ben egyoldalú táplálkozás folyik, zöldfőzelék el őteremtését még a termelésben sem veszik programba, így azok elkészítését sem forszírozzák . Szükségesnek látom, hogy népélelmezési tanfolyam tartassék ." lz III. Egészségügyi helyzet - ellátás
A tanyaközpontok egészségügyi helyzete as Angyalháza : a legközelebbi orvos Nádudvaron van. A lakosság rendszeres orvosi ellátásban nem részesül . TBC 2~-tan fordul elő. Cigányok nem laknak a területen. Bánk: a legközelebbi orvos Mikepércsen, 7,5 km. Előfordult : vörheny, hastífusz, tbc, angolkór . Cigányok nem laknak a területen. Ebes: a legközelebbi orvos Debrecenben, 10 km. A lakosság rendszeres orvosi ellátásban nem részesült. Népbetegség nem fordult elő. TBC-s megbetegedés 2~ . Cigányok nem laknak a területen. Macs : Trachoma, golyva, tífusz nincs. TBC 2 nyílt eset . Angolkór 2 éves korig 5-6~ . A területen egy cigánycsalád él, földműveléssel foglalkozik, mint újonnan földhözjuttatott . Az egészségügyi helyzetet nem rontja . Nagycsere : A legközelebbi orvos Debrecenben, 11 km. Golyva, tífusz, trachoma nincs, a tbc-s megbetegedések 50~-kal nagyobb mértékben fordulnak elő, mint Debrecen többi külterületén . Angolkór 2 éves korig 1-2~. Cigányok nem laknak a területen. Valamennyi tanyaközpontban emészt őgödröket kell létesíteni a szennyvíz megszüntetésére. A szövetkezetek egészségügyi helyzetét a gazdasági udvar és a WC állapota mellett befolyásolta a tisztálkodási lehetőség is. A szövetkezet tanyáiban élők a kútnál lavórból, tekn őkből és vályúból mosakodhattak, de az elepi Leninben mosáshoz 1,5 km-ről kellett hordani a vizet. A 34 szövetkezetb ől orvos csak nyolcban járt, ezeknél is főleg az aratási munkák idején és zömmel szigorló orvosok. Szülészn ő és gyógyszertár a ter12 HBmL . XXIII. 112/d. 2. 13 HBmL. XXI. 501/a. 3. 3815/TK. 14 . Gazdaglstván : Adalékok a debreceni tanyavilág felszabadulás utáni történetéhez . Hajdú-Bihar megyei Levéltár Évkönyve III. Db . 1976.
i96
melőszövetkezetekt ől több kilométerre található. Elsősegély felszereléssel négy szövetkezet rendelkezik, elsősegély nyújtást három szövetkezetben tudnak biztosítani . Népegészségőr csak egy szövetkezetben található. A népegészségőr szervezet kiépítése 1945 végén kezdődött el Makón.l4 A népegészségőrök . . . az egészségügyi szolgálat tapogatószervei . . . ". Munkakörük a fertőző vagy arra gyanús betegek, de általában a komolyabb betegek számbavétele és az egészségügyi szolgálat vezető orvosával való közlése, a felügyelet az orvosi gyógyítás rendelkezéseinek betartásásra, különösen a gyerekeknél, továbbá az egészségügyi hiányokat, problémákat (WC, tetvek) is fel kell deríteniük és tájékoztatást adni ezekről a heti jelentésükben.l5 1948 őszén már 5000 népegészségőr tevékenykedett az országban, sajnos a debreceni határban csak mutatóba jutott . A szövetkezetekben a tanyavilágra jellemző általános betegségek fordulnak elő : scarlet, tbc, diphteria, pertussis, kanyaró, himl ő, rüh, paratífusz, pediculosis, tetanus, stb . Egészségügyi propagandát csak öt szövetkezetben végez tek . A szövetkezetek megfogalmazták kívánságukat az egészségügyi ellátással kapcsolatban : a legtöbb helyen népegészségőr kiképzését kérték, továbbá mentőládákat, kiképzést elsősegélynyújtásra, jó ivóvizet és fürdési lehetőséget, orvost, fogorvost és szülészn őt, OTI alapon való vizsgálatot. A városi tiszti orvos a felmérések összegzéseként megállapította : Szükségesnek látom, hogy az egészségügyi felvilágosítás a tszcs-k területén rendszeresen folyjék. Ivóvíz ellátásuk általában nem mondható jónak és megbízha tónak . Ruházat és fehérnemű ellátás terén bizonyos javításokat kell eszközölni. Az orvas és bábaellátás megoldása a tanyaközpontok kiépítésében körvonalazódott . Sz űrővizsgálat kell tüdőgümőkór és nemibetegségek szempontjából . Az árnyékszékek kérdése nincs megnyugtatóan rendezve . A trágya és a szemétkezelés együtt történik." Az előzetes elképzelések szerint tanyai orvosi állásokat a következ ő ütemben kívántak létesíteni : Nagyhegyes (3371 fő) 1950, Hortobágy (511-4000 fő lehet) 1951, Ebes (3240 fő) 1951, Nagyuracs (2694 fő) 1952, Bánk (2297 fő) 1953, Nagycsere (3052 fő) 1954 . 18 Az egészségügyi kormányzat figyelemmel kísérte a falu és tanyaegészségügy problémáit . A debreceni adatok is megerősítik azt a hivatalos álláspontot, mely szerint a falvak és tanyák egészségügyi elmaradottságának több oka volt : 1 . Szociális és gazdasági természetűek, 2. Kulturális és gazdasági természetűek, 3. Egészségügyi okok . Az egészségügy vezetői rendkívüli feladatnak tekintették az elhanyagolt területek tervszerű, következetes fejlesztését Ha a legelhanyagoltabb szórt települések motorizálását hamarosan nem tudjuk megoldani, nem tudjuk azo kat sikeresen be sem kapcsolni a járási egészségügyi központtal kalkuláló hároméves egészségügyi tervbe, ez esetben be fog következni, hogy a terv azoknak a központoknak, amelyek már eddig is aránylagosan kedvez ő helyzetben 14 Kálmán András : A népegészség őri szervezet kiépítése. Népegészségügy, 1948 . okt. 10 . 29 . évf. 25. sz. A fogalom 1945-ben született Budapesten a harcok alatt az egészségügyi tömegmegbízotti rendszerből. 15 Gállmre : A falu-és tanyaegészségügykérdései az egészségügyi újjáépítési tervben. Népegészség' ügy, 1948 . ápr. 4. 29 . évf. 12 . sz . 16 HBmL . XXIII. 113/b. 1 . 310/1950. júl. 20 .
197
voltak, további egészségügyi fejl ődést biztosít, míg a szórt települések ismét belesüllyednek a tér és idővégtelenségbe . Ha figyelembe vesszük, hogy a földosztás a tanyásodás folyamatát még kiterjesztette, ezeket a meggondolásokat nagyon is szem előtt kell tartanunk és sürgős megoldást keresnünk." A megoldás eszközeinek tekintették I. Az egészségügyi orvosi, illetve egészségvédelmi szolgálat kiterjesztését ; II. A védőnőhálózat megteremtését ; III. A tanyai egészségőrök kiképzését . Az egészségügyi kormányzat a leggyorsabban megoldandó feladatoknak tekintette a WC kérdés megoldását, a lakás egészségügyi javítását, a tetvek elleni küzdelmet, a megfelelő táplálkozás és ivóvíz biztosítását . . . a felvázolt egészségügyi kultúrterv óriási munkatöbbletet jelent a falu egészségügyi dolgozóinak . Ez azonban nem mentesít bennünket az évszázados hiányok (Kiemelés G. L) pótlása megkezdésének kötelezettsége alól." 1 ' Megállapíthatjuk, hogy a szövetkezeti tagság és családjaik a vizsgált id őszakban rendkívül mostoha körülmények között éltek. Az állami támogatás a termelési alapok képzésére irányult . Az első évek ugyanakkor nagyon kevés jövedelmet biztosítottak a tagságnak. Az 1950 decemberében készített zárszámadások igen gyenge eredményeket mutattak fel. A felvett előlegeken kívül kevés összeg járt a tagoknak, sőt sok esetben visszafizetésre is sor kerülhetett. Szinte valamennyi csoportnál a hiteleket meg kellett hosszabbítani. Az eredménytelen évzárás miatt sokan ki akartak lépni.l8 Forrásaink tanulsága alapján elmondhatjuk, hogy a szövetkezeti tagok és csaladtagjaik éppen hogy rendelkeznek azzal a minimális táplálékkal, ami az élet egyszerű újratermeléséhez elegendő ;ruházatuk szűkösen elég volt arra, hogy védje testüket az időjárás viszontagságaitól, volt fedél a fejük felett, be tudtak húzódni a házba, hogy létrehozzák a családot és egészségük jó ideig csak saját maguk vigyázták. Termelőszövetkezeti parasztságunk ezzel a háttérrel indult el a közös gazdálkodás útján, erőfeszítéseit, önfeláldozását, csak életkörülményeinek feltárása alapján érzékelhetjük igazán . The living conditions of the members of agrarian-cooperatives in Debrecen (1948-1952) by István Gazdag The complex analysis into the history of development of the cooperatives makes it necessary to investigate the living conditions as well, along with problems of the structure of management, production and politics . At the beginning, the living conditions of the peasants were determined by their conditions before joining the cooperative . The first considerable change was brought about only by the extensive socialist farming. The problems and concerns of the first years is illustrated by characterizing the conditions of lodging, eating and health. The essay is based on the health survey done by the Academy of Sciences in 1949 . This way, information on 35 cooperatives was gained, which indicate that the level of civi lization as concerns lodging, eating and health conditions was very low among the member families. As a conclusion, the government's project for improving the health conditions of villages and farms is summerized . 17 Gál L : i. m. 18 HBmL . XXIII. 102/a. 1950 . dec 21 . 1950 . novembertől kenyérellátási gondok is jelentkeztek a megyében.
198
