ElolancprogramA5_6rØsz.qxd
2005.12.12.
10:15
Page 41
(Black plate)
OKTATÁS • • • • • •
Ökológiai szemléletû nevelést, oktatást Kistérségi együttmûködést az iskolák - óvodák megmentése érdekében Olyan iskolát, amely a közösségért felelõsséget vállaló embereket nevel Jól képzett tanárokat, akik meg tudnak élni a fizetésükbõl A tananyag korszerûsítését, a tartalmi szabályozás megszüntetése helyett Az egyetemi autonómia helyreállítását, szorosabb kapcsolatot az egyetem és a közoktatás, a felsõoktatás és a tudományos kutatás között
1. Alapelvek Az iskolarendszer feladata a mûveltség átadása, olyan készségek és képességek kibontakoztatása, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, – hogy a társadalom tagjai egymással szót értsenek és közösséget vállaljanak, – hogy a maguk és a gondjaikra bízottak sorsáról felelõs döntéseket hozzanak, – hogy képessé váljanak az önálló tájékozódásra és véleményformálásra. Az oktató-nevelõ munka célja a személyiség fejlesztése, a szellemi fogékonyság elmélyítése. A képességfejlesztés törekvése, vagy az egyéni érvényesülést segítõ, naprakész ismeretek iránti igény azonban nem kerülhet szembe a jól megalapozott tárgyi tudás elsajátításának követelményével: a kettõ kölcsönösen feltételezi egymást. A képzett pedagógus elkötelezettsége az igaz tudás vagy a helyes erkölcsök valamely felfogása mellett nem akadálya, hanem elõfeltétele a különféle meggyõzõdések szabad és méltányos párbeszédének az iskola falai között ugyanúgy, mint a nyilvánosság fórumain. AZ
OKTATÁSPOLITIKÁNAK VÉGRE NYÍLTAN ÁLLÁST KELL FOGLALNIA
A KÖVETKEZÕKBEN:
• A gazdasági felemelkedés eredményeként várja, hogy esetleg évtizedek múlva magától javuljon a helyzet a közoktatásban, vagy a közoktatást eszközként kívánja használni a felemelkedéshez? • A javulást az informatikai berendezésekre, "fejlesztõ" háttérintézményekre és bürokratikus minõségbiztosítási rendszerekre költött milliárdoktól várja, vagy a pedagógusok tudásának és élethelyzetének javítására költ, és a pálya vonzerejét növeli?
OKTATÁS
41
ElolancprogramA5_6rØsz.qxd
2005.12.12.
10:15
Page 42
(Black plate)
• Elfogadja és elmélyíti az áthidalhatatlan társadalmi különbségeket, vagy az alapfokú oktatás, a szakképzés és a szakmunkásképzés megújításával új távlatot nyit a kulturális létformából kizárt rétegeknek? • Feladatának tekinti-e a tehetség gondozását, a kultúrák versengésében helytállni képes, felelõs magyar értelmiség kinevelését? • Olcsóbb vagy jobb minõségû közoktatást akar? (A kettõ kizárja egymást, a hatékonyságot nem a források kivonásával, hanem ésszerûbb elosztásával lehetne javítani.) 2. Intézményi és szervezeti reformjavaslatok – Országos Oktatási Tanács létrehozása. A pedagógus-társadalom feje felett születõ, egymást semlegesítõ, szakmailag gyakran megalapozatlan politikai rögtönzések mérhetetlen kárt okoztak, nem utolsó sorban elvették sok pedagógus kedvét az újítástól. Az általunk javasolt intézmény (OOT) az oktatási rendszer egészét érintõ kérdésekben a megalapozott, kiérlelt döntést segítené az álláspontok és kezdeményezések közvetítésével és nyilvános vitatásával. Az OOT az egyes oktatási alrendszerekhez kapcsolódó konzultatív tanácsok csúcsszerveként mûködne, a szaktárcától függetlenül. – A közoktatást segítõ regionális szakfelügyeleti, minõségbiztosítási, továbbképzési rendszert az egyetemek keretei között kellene újjászervezni. Így szerves kapcsolat létesülne a tudás megújításáról és a pedagógusok kiképzésérõl gondoskodó felsõoktatás-kutatás, illetve a tudás átadására hivatott közoktatás között. Ez mindkét szféra belterjességét jelentõsen enyhítené, az egyetemeket érdekeltté tenné a közoktatás minõségének javításában, a pedagógusképzést kiemelné jelenlegi pária-helyzetébõl, és az egyetemi élet középpontjába állítaná. – A kistérségi oktatási társulások létrehozása ne az óvodák és iskolák bezárásának, hanem fenntartásának feltételeit biztosítsa! Szorgalmazzuk a kistérségi együttmûködés fejlesztését. A gyerekek utaztatása helyett, ahol lehet, a pedagógusok utazását szervezzék meg ott, ahol a kistelepülés nem tudna gazdaságosan fenntartani saját tantestületet.
42
OKTATÁS
ElolancprogramA5_6rØsz.qxd
2005.12.12.
10:15
Page 43
(Black plate)
3. Javaslatok a képzés tartalmának illetve szerkezetének szabályozására – Az iskolai oktatás közös, kötelezõ mûveltségi törzsanyagának meghatározása elengedhetetlen az iskolai teljesítmények összehasonlíthatósága, az iskolarendszer átjárhatósága, valamint a társadalom kulturális koherenciájának fenntartása szempontjából. – Ezzel egyidejûleg az oktatáspolitikának meg kell vívnia a többször elnapolt, végül feladott ütközetet a kerettantervekben és az iskolai gyakorlatban megjelenõ, életkori sajátosságokat semmibe vevõ ismeretanyag, nyelvezet, metodika felülvizsgálata érdekében. Nem a tananyag mennyisége, hanem a gyerekközpontú szemlélet és a korszerû képzési, fejlesztési módszerek hiánya kelti a túlterheltség érzetét és okozza az iskolai kudarcokat - az iskola kudarcát. – Az iskolaszerkezet anarchiája nehéz helyzetbe hozta az általános iskolák felsõ tagozatát, leképezi és kiélezi a kulturálisan elõnyös és hátrányos helyzetû családok gyermekei közötti társadalmi szakadékot, s a 10-12. életévre hozta elõre azt az idõpontot, amikor az életutak szinte helyrehozhatatlan módon elválnak. Az oktatáspolitikának el kellene magát köteleznie valamelyik modell mellett, legyen ez akár a 8+4 akár a 6+6. – Az informatika és a nyelvtanulás számára fenntartott nulladik évfolyam bevezetésével az iskolarendszer mintegy elismeri, hogy nem képes 12 év alatt eleget tenni törvényes kötelezettségének. A nulladik évfolyam törvényes eszközökkel fokozza az esélyek egyenlõtlenségét. Ehelyett a 12 évig tartó iskolaidõt kell úgy strukturálni, hogy az minden egyes középiskolai tanuló számára biztosítsa a megfelelõ szintû informatika-, és idegen nyelv-oktatást. 4. A pedagógusok helyzete és képzése Az iskolai munka eredményességének legfontosabb tényezõje: a pedagógus személye. Elsõsorban rajta múlik a tudás megkedveltetése és az alkotó képességek kibontakoztatása. Minden oktatási reformnál többet ér, ha sikerül elérni, hogy a fiatal értelmiség legjava válassza a pedagógus hivatását. ENNEK FELTÉTELEI: • A pedagógusok iránti bizalom helyreállítása. A törvényekkel túlszabályozott, komplikált oktatási környezet helyett az iskolai mûhelyek, tanárközösségek autonómiája. • A kreativitást ösztönzõ, vonzó pedagógus életpályamodell kialakítása. OKTATÁS
43
ElolancprogramA5_6rØsz.qxd
2005.12.12.
10:15
Page 44
(Black plate)
• A pedagógusképzés szerepének, súlyának, színvonalának, presztízsének növelése az egyetemeken. • A pedagógusok továbbképzésének, önképzésének támogatása, oktatáson kívüli terheik csökkentése, a szabbatikus félév kötelezõ bevezetése. • A kötelezõ óraszám felsõ határainak a feltételeit ne pénzügyi megfontolások határozzák meg, hanem a tanórán kívüli fejlesztõ, kreatív és egyéb kiscsoportos, vagy egyéni foglalkozást igénylõ pedagógiai tevékenység fontosságának elismerése. Az óratömeg-alapú finanszírozást fel kell, hogy váltsa a feladat-finanszírozás. • A gyerekszám csökkenése miatt felszabaduló pedagógusok számára találjanak a kiscsoportos, tehetséggondozó, felzárkóztató, alternatív, szakköri stb. területeken - a kötelezõ óraszámba beszámító - elfoglaltságot. 5. Javaslatok az iskola társadalmi integratív funkciójának erõsítésére Minden demokratikus ország oktatási rendszerének egyik alapvetõ feladata, hogy a hátrányos helyzetûek, a leszakadó társadalmi rétegek gyermekei esélyt kapjanak a felzárkózásra. Ennek a követelménynek a magyar oktatási rendszer nem tesz eleget, nemhogy csökkentené a belépéskor meglévõ kulturális különbségeket, de - szemben más európai országok rendszereivel - éppenséggel növeli azokat. EZÉRT AZ ALÁBBI INTÉZKEDÉSEKET TARTJUK SZÜKSÉGESNEK: – A tanulók kötelezõ óraszámának növelése. Ez a kormányzati demagógiával szemben nem a terhelés növekedését, nem a tananyag felduzzasztását, nem a hagyományos tanórák szaporítását jelentené. Éppen ellenkezõleg: a több iskolában töltött idõ elõsegíti a tanult ismeretek és készségek érdemi gyakorlását, a szocializációt, a játékot, az interaktív tevékenységeket, a mindennapi testmozgást, a projektmunkát stb; vagyis mindazt, amire éppen a szociálisan hátrányos helyzetû tanulóknak az iskolán kívül alig van módjuk. A rászoruló tanulók számára biztosítani kell a háromszori, ingyenes étkezés lehetõségét. – A pedagógusképzésben és továbbképzésben kapjon hangsúlyos helyet a szociálisan hátrányos helyzetû tanulók nevelésének, oktatásának módszertana. – Magyarországon is adaptálni kell a nyugat-európai kiemelt oktatási körzetek mintáját: a fõként hátrányos helyzetûek által lakott térségek oktatási intézményeit többletforrásokhoz kell juttatni. A kiemelt körzetek program44
OKTATÁS
ElolancprogramA5_6rØsz.qxd
2005.12.12.
10:15
Page 45
(Black plate)
jainak megvalósításán dolgozók pedagógusok az átlagosnál jóval magasabb bérezésben részesülhessenek. – A nemzetközi elismerésnek örvendõ hazai óvodai rendszer fenntartása elsõrendû érdek, egyrészt az iskolai elõkészítés, a gyerekek szocializációja, másrészt a nõk munkába állásának elõsegítése miatt. Az esélykülönbségek azonban nem csak a hátrányos helyzetûeket sújtják, hanem a kiemelkedõ képességû gyerekeket is. A tehetséggondozás, a képességek felismerése és fejlesztése idõigényes feladat, de az elsikkadt, kárbeveszett tehetség az egész nemzetnek okozott jóvátehetetlen veszteség. A szakképzés rendszerét úgy kell átalakítani, hogy az rugalmasan kövese a munkaerõ iránti igények változását. A közoktatás, a foglalkoztatáspolitika és a szakmai szervezetek közötti szoros együttmûködés biztosítsa, hogy a fiatalok ezekben az intézményekben korszerû, széleskörû szakismeretekhez jussanak. 6. Felsõoktatás Nem több diplomásra, hanem jobb minõségû tudásra volna szükség! Az egyetemi képzés eltömegesedése a személyi és tárgyi feltételek arányos fejlesztése híján a színvonal romlásával járt, és a diploma leértékelõdéséhez vezetett. Az egyetemi életforma silánysága: személytelen bánásmód, az egyetemi közélet és a tanórán kívüli mûvelõdési lehetõségek háttérbe szorulása súlyosan kihat a jövõ értelmiségének minõségére. A hazai felsõoktatás hagyományosan magas színvonalának helyreállításához nem elegendõ a költségvetési ráfordítások növelése, ennél több múlik a finanszírozás mechanizmusain. A hatékonyság gazdasági mutatói itt nem mûködnek, a megtérülést ugyanis a tudás minõségében kellene mérni, ám az közvetlenül nehezen ellenõrizhetõ, megtérülése pedig lassú és közvetett. A hallgatói kereslet alakulásához kötött finanszírozás terve („hallgatói utalványok”) az igénytelenségnek kedvez: az az intézmény jár jól, amelyik a legtöbb hallgatót a legkisebb fajlagos költséggel juttatja diplomához. A felsõoktatás és a kutatás mûhelyeinek meg kell õrizniük függetlenségüket az üzleti szféra befolyásától. Ahol ez nem sikerült, világszerte a tudás beszûkülését, a tudomány korrumpálódását tapasztalhatjuk. Az oktató- és kutatótevékenység, illetve az elméleti és gyakorlati képzés szerves összekapcsolása az egyetemi képzés hatékonyságának látványos növekedésével járna, ezért a felsõoktatási reform nélkülözhetetlen eleme. OKTATÁS
45
ElolancprogramA5_6rØsz.qxd
2005.12.12.
10:15
Page 46
(Black plate)
A minisztérium számára éppen az egyetem függetlensége, nem pedig az irányításban való közvetlen részvétel biztosítja az ösztönzés és számonkérés lehetõségét. A hatékonyság és a színvonal növelésének módja tehát nem az egyetemi autonómia korlátozása, hanem éppen ellenkezõleg, a választott testületek és a vezetõ tisztségviselõk felelõsségének, a döntések nyilvánosságának és átláthatóságának kiterjesztése. A költségvetési finanszírozás mértékét és szerkezetét a szaktárca, mint fenntartó és az egyetem választott vezetõi közötti szerzõdés rögzítse, amely mindkét fél vállalásait tartalmazza az adott idõszakra. Átalakításra szorul az akkreditáció rendszere, amely nem tölti be hivatását, nem biztosítja a minõség védelmét, és jobbára formálisan mûködik. Hasonlóképpen a tudományos minõsítések rendszere is elszakadt a - sajnos, egyre kevésbé létezõ - tudományos közösségek életétõl, értékítéletétõl. A felsõfokú szakképzés sokféle bevált formájának feláldozása az egyetemi képzés látszategysége, vagyis az un. bologna-i folyamat oltárán minden szempontból káros volna. Az egyetemeknek szabad választást kellene engedni, hogy mely szakokon tartják kívánatosnak a kétciklusú rendszer bevezetését, és mely területeken õrzik meg a képzés folyamatosságát. Az új európai elvek elsietett alkalmazására semmi ok, ezeket Európa-szerte vitatják, bevezetésük egyébként sem kötelezõ a tagországokra nézve. 7. Felnõttoktatás Az emberiséget fenyegetõ ökológiai katasztrófa csak akkor kerülhetõ el, ha rövid idõ alatt mélyreható változások következnek be az életmód, a gazdálkodás és a politika terén. Az oktatás és a tájékoztatás feladata, hogy erre felkészítsen. A felnõttoktatás kiemelkedõen fontos terepe ennek a munkának. Olyan elméleti és gyakorlati kérdések kerülnek a figyelem középpontjába, amelyekkel a mai felnõtt nemzedék nem találkozhatott tanulmányai során. Mindannyiunk érdeke, hogy az összefüggéseket felismerni, dönteni és cselekedni képes emberek alkossák a többséget. A fiatal munkanélküliek és az állásukat elvesztõk számának növekedése miatt fontos lenne, hogy a felnõttek személyre szóló képzési terveket alakíthassanak ki és ennek birtokában társadalmi segítséget kaphassanak tudásuk megújításához, illetve új készségek, képzettségek elsajátításához. A felnõttoktatás megújításához értékes mintát kínál a dán és a magyar népfõiskolák sokszínû tapasztalata. Ezeket körülményeinkhez alkalmazva nem is sejtett szellemi energiákat lehet felszabadítani. A felnõttképzés közösségformáló erõ lehet: a társadalmi párbeszéd színtere, a részvételi demokrácia iskolája. 46
OKTATÁS
ElolancprogramA5_6rØsz.qxd
2005.12.12.
10:15
Page 47
(Black plate)
8. A fenntarthatóság a pedagógiában A ma élõ nemzedékek több kárt tettek az ökológiai rendszerekben, több meg nem újuló természeti forrást használtak/pusztítottak el, mint az elõttünk élt emberiség összesen. Az ökológiai válság civilizációs válság, melynek megértése, valamint a katasztrofális következmények enyhítése azon múlik, hogy sikerül-e idejében tudatosítani a természetes életfeltételek romlásának emberi eredetû okait. Az úgynevezett környezeti nevelés (a fenntarthatóság pedagógiája) tehát semmi esetre sem szorítkozhat a természettudományos képzés területére, etikai, életvezetési, közgazdasági, kultúra- és kommunikáció-elméleti, történelmi és politikai összefüggések megértését kívánja. Elemi érdekünk, hogy ennek a szellemi kihívásnak megfeleljünk. A társadalmi önkorrekció számára rendelkezésre álló idõ rövidsége pedig indokolja, hogy az iskolával egyenrangú szerepet szánjunk ebben a munkában a felnõttek gondolkodására ható médiumoknak. Az iskolai környezeti nevelés legfontosabb részét nem az új elméleti ismeretek alkotják, hanem a szemlélet újdonsága, az iskola és társadalmi környezete közti szorosabb kapcsolat igénye, valamint a tanórán kívüli tevékenységek növekvõ szerepe. E törekvések jegyében különös hangsúlyt kellene kapnia az oktató- és nevelõmunkában a következõ céloknak: • élmény- és tapasztalatszerzés a természetben, • az iskola és a helyi társadalom/helyi környezet közötti eleven kapcsolat helyreállítása • felkészítés a helyes életvitelre, szembesítés az új társadalmi kihívásokkal • a környezettudatos szemlélet érvényesülése az iskola életében. A felsõoktatásban minden szakon meg kell jelennie, éspedig az egyes tudásterületek sajátos kontextusában kell megjelennie azoknak a tudományos ismereteknek, témáknak és magyarázó elveknek, amelyek a bioszféra válságának korában minden értelmiségi számára nélkülözhetetlenek.
OKTATÁS
47
