ElolancprogramA5_3rØsz.qxd
2005.12.12.
10:19
Page 22
(Black plate)
KÖRNYEZETVÉDELEM • Szakítást az anyag- és energiapazarló életmóddal, gazdálkodással • Természetközeli, fenntartható erdõkezelést, erdõsítési programot, a természetközeli erdõk kiterjedésének növelését • A beépítések szigorú korlátozását, az élõhelyek védelmét • Vízmegõrzõ vízrendezést, az ártéri tájgazdálkodás helyreállítását • Védelmet a környezõ országokból fenyegetõ vízszennyezések ellen • A politikai és gazdasági döntések kötelezõ fenntarthatósági minõsítését 1. Alapelvek A környezet- és természetvédelem feladata, röviden, mindazon bajok orvoslása, amit szorgos kezek máshol, máskor okoznak. Lássuk be végre, „gazdasági”, „társadalmi” és „környezeti” problémáink csupán tünetei ugyanannak a tévedésnek - nevezetesen, hogy a világ elfogyasztása fenntartható és jólétünket szolgálja. Mára világossá lett: az ember természetpusztító tevékenysége olyan globális változásokat idéz elõ bolygónkon, melyek az emberi lét alapvetõ feltételeit veszélyeztetik. Az emberi tevékenység nem kerülhet tartós ellentmondásba az élõvilág épségét, egységét és sokféleségét fenntartó folyamatokkal. Egyetlen nemzedéknek sincs joga felélni utódai örökségét. Az áttérés az erõforrások kíméletes használatára nem halogatható tovább. Sürgõs feladatunk, közös felelõsségünk az okozott károk enyhítése, a bolygó sebeinek gyógyítása. Az embernek, jó gazdaként, a többi élõlény jólétére is tekintettel kell lennie: õrizzük és gyarapítsuk az élet forrásait, vessünk véget az önpusztításnak! Létforrásaink védelme az alábbi elvek figyelembevételét kívánja: – a természeti rendszerek használata nem haladhatja meg eltartó és megújuló képességük mértékét – a környezeti ártalmak kezelése helyett okaikat kell feltárni és megszüntetni – összhangot kell teremteni a helyi és globális, rövid és hosszabb távú érdekek között – a fejlõdést és a környezet védelmét szolgáló törekvéseknek nem egymás rovására, hanem együtt kell érvényesülniük, a törvénykezésben ugyanúgy, mint a gazdasági szabályok és az intézményi keretek kialakításánál – elsõbbséget kell biztosítani a helyi erõforrások (fenntartható léptékû, adottságaikhoz alkalmazkodó) használatán alapuló gazdálkodásnak.
22
TERMÉSZETI FORRÁSOK
ElolancprogramA5_3rØsz.qxd
2005.12.12.
10:19
Page 23
(Black plate)
2. Hogyan változtassunk? A szabályozásban jusson nagyobb szerep a helyi közösségeknek, hogy saját erõforrásaikkal fenntartható módon gazdálkodhassanak. Élvezzék döntéseik és tevékenységük elõnyeit, viseljék a károkat - s ne háríthassák azokat másokra. A társadalmi és gazdasági döntéseket minden esetben fenntarthatósági hatáselemzésnek kell alávetni. Közpénzbõl csak olyan fejlesztéseket valósítsanak meg, amelyek a fenntarthatóságot szolgálják. El kell kerülni az átterheléseket, amikor egyik tulajdonságot a másik kárára javítjuk. A döntéseknél következetesen érvényesíteni kell az elõvigyázatosság és a megelõzés elvét. A teljes államigazgatási és jogszabályrendszert felül kell vizsgálni, és ha szükséges, módosítani kell. Zöld adóreformot kell végrehajtani az állami újraelosztás változatlan mértéke mellett. A gazdálkodói tevékenységeknél szintén be kell vezetni a fenntarthatósági hatáselemzések rendszerét. A környezetvédelmi szabályok betartását és ellenõrzését ellátó szervezetek számára meg kell teremteni a munkájukhoz nélkülözhetetlen tárgyi és személyi feltételeket (pl. mozgó laboratóriumok, automatikus mérõállomások, megfelelõ létszámú és színvonalú szakembergárda). A nemzeti parkok kapják vissza hatósági jogkörüket, hogy természetvédelmi feladataikat hatékonyan láthassák el. Az ellenõrzés és tanácsadás is tartozzon a környezetvédelmi hatóság feladatai közé. A környezet- és a természet védelmét vállaló civil mozgalmak és szervezetek számára meg kell teremteni a hivatalos állami szervezetekkel való érdemi párbeszéd lehetõségét. A szabályozásnak kiterjedt lehetõséget kell biztosítani a beruházások, fejlesztési programok érdemi befolyásolására. Közös kulturális és természeti örökségünk védelmére szorosabb együttmûködést szorgalmaznánk a Kárpát-medence népei között. Határozott fellépést szorgalmazunk a hazánkat fenyegetõ - a verespataki ciános aranybányához, vagy a bõsi vízlépcsõhöz hasonló - ökológiai agresszió ellen. Szabályozzák nemzetközi szerzõdések folyóvizeink fenntartható használatát, így garantálják a határainkhoz érkezõ víz mennyiségét és minõségét. A magyar külpolitikának kezdeményezõ szerepet kell játszania a globális ökológiai válság enyhítésére irányuló nemzetközi erõfeszítésekben. A hazánk által aláírt nemzetközi és uniós környezetvédelmi szerzõdések, kötelezettségek haladéktalan végrehajtását kezdeményezzük. Az EU-ban el kell érni, hogy a környezet védelmével kapcsolatos szempontok, ha kell a szabadkereskedelmi elvek rovására is, érvényesüljenek.
TERMÉSZETI FORRÁSOK
23
ElolancprogramA5_3rØsz.qxd
2005.12.12.
10:19
Page 24
(Black plate)
3. A környezetminõség biztosítása FENNTARTHATÓ ENERGIAELLÁTÁS A fenntartható energia-gazdálkodás három alappillére az energiafogyasztás csökkentése, az energiaellátó- rendszer központosítottságának oldása, és a megújuló energiaforrások használatának erõteljes növelése. A felesleges, pazarló tevékenységeket meg kell szüntetni. Szükségtelen olyan termékeket messzi országokból importálni, amelyek nálunk is elõállíthatók jó minõségben. Fontos energetikai beruházás az energia elfolyásának megszüntetése (pl. szigeteléssel, a szükségtelenül magas energiafogyasztású eszközökre kivetett többletadókkal). Az energiapazarlás megszüntetésére sokféle technika, eljárás áll rendelkezésre, a hálózati veszteségek csökkentésétõl kezdve a takarékos fogyasztást ösztönzõ mérési és díjszabási eljárásokon át a belvárosok energiatudatos rehabilitációjáig. Fel kell tárni az alkalmazásuk útjában álló érdekeket és más akadályokat, hogy bevezetésre kerülhessenek. Az ellátórendszerek decentralizálása elõmozdítaná gazdaságosabb használatukat, és kedvezõbb feltételeket teremtene a rendszerint kis léptékû, megújuló forrásokat használó energiatermelés számára (nap, szél-, geotermikus és bioenergia). A zöld energiát elõállító egységek számára biztosítani kellene az országos rendszerhez történõ csatlakozás feltételeit is. Részesedésüket az ország energiaellátásában radikálisan növelni kellene, megteremtve az ezt ösztönzõ gazdasági és jogi környezetet. Szem elõtt kell tartani, hogy a megújulók használata kisléptékû, hálózatba kapcsolt vagy különálló termelõegységek rendszerében a leghatékonyabb és gazdaságosabb. Erre a mai, központosított energiatermelés nem alkalmas. Az energiafû, energiaültetvények telepítését nem támogatnánk, ehelyett a mezõgazdasági hulladék helyi, kisléptékû energetikai hasznosítását ösztönöznénk. Ki kell dolgozni a paksi atomerõmû megújuló energiával történõ kiváltásának stratégiáját. Felülvizsgálatra szorul az erõmû élettartamának meghosszabbításáról szóló döntés, annak valóságos, közvetlen és közvetett költségei ismeretében. A Nemzeti Megújuló Energiastratégiát a lehetõ legszélesebb körû szakmai és társadalmi együttmûködéssel dolgozzák ki! A stratégiát elsõsorban a hazai kutatófejlesztõ-tervezõ-gyártó kapacitások bevonására és kihasználására kell építeni. KÖRFOLYAMATOK AZ ANYAGOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁSBAN A fogyasztói társadalomból hasznot húzó gazdaság a nyersanyagok és energiahordozók lehetõ legrövidebb idõ alatt történõ hulladékká alakításában érdekelt. A fenntartható anyaggazdálkodás megelõzés - újrahasználat - újrahasznosítás 24
TERMÉSZETI FORRÁSOK
ElolancprogramA5_3rØsz.qxd
2005.12.12.
10:19
Page 25
(Black plate)
ártalmatlanítás értéksorrendje jelenleg csak elméletben létezik, ezért haladéktalanul intézkedéseket kell tenni gyakorlati megvalósítására. A legfontosabb feladat, hogy csökkentsük a keletkezõ hulladékok mennyiségét és veszélyességét (megelõzés). Már a termékek és csomagolások tervezésénél meghatározó szempontnak kell lennie, hogy a lehetõ legkevesebb és legkevésbé mérgezõ hulladék keletkezzen. Törekedni kell arra, hogy minél több potenciális hulladék esetében megvalósulhasson az adott termék vagy csomagolás újrahasználata. Az újrahasználatra már nem alkalmas termékeket és csomagolásokat a lehetõ legnagyobb arányban anyagukban kell újrahasznosítani, biztosítva ezzel az anyagok ipari körforgását. A biológiailag lebomló hulladékokat komposztálni kell. Ha ebben a sorrendben, gazdasági és jogi ösztönzõket alkalmazva hatékonyan cselekszünk, akkor a jelenlegihez képest csekély mennyiségû maradék hulladék keletkezik, amelynek ártalmatlanításáról (égetés vagy lerakás) biztonságos módon gondoskodni kell. Mindennek végrehajtása az állam, a gazdálkodók, a civil szervezetek, a fogyasztók, az oktatási intézmények, a média és a tudományos testületek közös felelõssége. VÍZMEGÕRZÕ VÍZRENDEZÉS ÉS VÍZMINÕSÉG-VÉDELEM Az édesvízkészletek világméretekben fokozódó kihasználása és a készlet véges volta miatt az édesvíz minden elõrejelzés szerint a XXI. század egyik stratégiai forrásává válik. Vizeink takarékos használatára és megõrzésére kell törekednünk. A klímaváltozás és az ezzel járó elsivatagosodás veszélyei miatt kiemelt feladatunk az életet adó víz õrzése, fenntartható használata. Ellenezzük az értelmetlen dunai víziút-fejlesztési terveket (TEN). Ne a folyót igazítsák a hajók méretéhez, hanem fordítva. Haladéktalanul kezdeményezni kell a szigetközi Duna-szakasz hidrológiai rehabilitációját, a Mosoni-Duna természetes vízjárásának visszaállítását. Tavainkon meg kell õrizni a természetes partszakaszokat, és ahol még lehetséges (Balaton, Velencei-tó), azokat helyre kell állítani. A síkvidéki vízlépcsõk, erõmûvek létesítése káros megoldás a vizek visszatartására. Az árvizekkel érkezõ víztöbblet természetes rendszerekben történõ hasznosítására kell törekedni. Egységes vízrendszerre alapozott ártéri tájgazdálkodást kell kialakítani, ahol csak lehet. A vízgyûjtõ területeken szakszerû erdõ- és vízgazdálkodás szolgálja az egyre súlyosbodó árvízveszély elleni védelmet. Az árvízi biztonságot úgy kell biztosítani, hogy az árterek is újra bekapcsolhatók legyenek a folyó életébe. A Vásárhelyi-tervet is ebben az irányban kell továbbfejleszteni. Fel kell készülni a hirtelen felhõszakadások okozta áradásokkal szembeni védekezésre. A településeken belül is fordítsunk figyelmet a csapadék visszatartására és hasznosítására. TERMÉSZETI FORRÁSOK
25
ElolancprogramA5_3rØsz.qxd
2005.12.12.
10:19
Page 26
(Black plate)
Költséges és fenntarthatatlan csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások helyett a szennyvizek mennyiségének csökkentésére kell a hangsúlyt helyezni. Az ártalmatlanítást lehetõleg helyben kell megoldani, kisebb méretû, olcsó és hatékony technológiákkal. Csak ott támogatható központi szennyvízkezelõtelep építése, ahol az gazdaságosan és ökologikusan megvalósítható és fenntartható. A háztartásokban a szelíd szerek alkalmazását kell ösztönözni. TALAJVÉDELEM A talaj minõségének megóvása a gazda elsõrendû felelõssége. A talajok pusztulásának megakadályozása, minõségük javítása érdekében a megfelelõ érdekeltségi viszonyok kialakítása mellett szükség volna a talajminõség ellenõrzõ állomások helyreállítására. A biológiai sokféleség védelme: A biológiai sokféleség védelme az egyes fajok védelmével nem oldható meg. Erre csak az élõlényközösségek és élõhelyeik hatékony védelme révén van esély. Ezért a hangsúlyt nem a ritka és veszélyeztetett fajok egyenkénti védelmére, hanem a megfelelõ élõhelyek sokoldalú megõrzésére és fenntartására helyezzük. Kiemelten fontos feladatunk a természeti viszonyokhoz alkalmazkodó gazdálkodás támogatása. ERDÕGAZDÁLKODÁS Kiemelten fontos célnak tartjuk a természetközeli erdõk kiterjedésének növelését hazánkban. A nem õshonos fajok faültetvényeit vissza kívánjuk szorítani az egykori természetes erdõk termõhelyén. Az állami erdõk gazdálkodásában a profitkényszert megszüntetnénk. Természetes felújítási módok alkalmazását, többek között az erdõéltetés elterjesztését, a költséges mesterséges felújítás visszaszorítását szorgalmazzuk. A természetvédelmi rendeltetésû erdõket teljesen ki kell vonni a gazdálkodásból. Elengedhetetlen a vadászati-vadgazdálkodási feladatoknál az erdõk megújulóképességének biztosítása érdekében a vadállomány (különösen a szarvas, róka- és vaddisznóállományok) fenntartható szintre való csökkentése (befogás, vadászat és bérvadásztatás révén). A mesterséges vadaskertek létszámát és fenntartását új alapokra kell helyezni. A védett nagyragadozók kilövését letöltendõ szabadságvesztéssel kell büntetni azért, hogy megakadályozzuk az ökoszisztémák genetikai értékeinek további romlását.
26
TERMÉSZETI FORRÁSOK
ElolancprogramA5_3rØsz.qxd
2005.12.12.
10:19
Page 27
(Black plate)
KÖRNYEZET ÉS EGÉSZSÉG Az emberi egészségre hatással van a levegõ és a vizek szennyezése, bizonyítottan veszélyes anyagok tömeges használata, valamint a zaj. Holisztikus és átfogó megközelítésre van tehát szükség a környezetet és az egészséget illetõen; az óvatosság és a kockázatok megelõzése központi fontosságú ebben a politikában, és különösen a sérülékeny csoportokat - mint a gyerekek, idõsek - kell figyelemmel kísérni. A környezetünkben és az élelmiszerekben elõforduló vegyszerek használatának csökkentését, szigorú ellenõrzését ösztönöznénk. Az új vegyszerek bevezetésénél az elõvigyázatossági elv következetes érvényesítését szorgalmazzuk, Európai szinten pedig a kémiai biztonságot szavatoló (REACH) irányelvek szigorítását, mielõbbi érvényesítését sürgetjük.
TERMÉSZETI FORRÁSOK
27
