ÓCSA NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

ÓCSA NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

2005.

I. BEVEZETÉS A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) 92. §. /3/ bekezdése alapján a legalább 2000 lakosú települési önkormányzat a településen élı szociálisan rászorult személyek részére biztosítandó szolgáltatási feladatok meghatározása érdekében szolgáltatástervezési koncepciót készít. A törvényi kötelezettség teljesítésén túl elsıdleges célunk, hogy a nagyközség minden lakója számára legyenek elérhetıek a szociális biztonságot garantáló ellátási formák, másrészt a szociális szféra mőködése magas színvonalon feleljen meg a szakmai kritériumoknak és eredményesen, hatékony formában nyújtson szolgáltatásokat.

II. ÁLTALÁNOS HELYZETKÉP Ócsa a Duna-Tisza köze északnyugati részén, Pest megyében fekszik. Területe 81,64 km2, lakónépességének száma: 8.966 fı. (2004.XII.31.) Népessége növekszik. (14 év alatt 1.100 fı) Az utóbbi években a népesség növekmény egyre nagyobb dinamikájú. Elsı írásos okiratának éve: 1234. A település térségi szerepe az elmúlt évtizedben dinamikusan nıtt. Szilárd, stabil gazdasági alapokon áll. A munkaképes lakosságnak a helyben mőködı nagyüzemek, kis- és középvállalkozások szolgáltatnak munkahelyet oly mértékben, hogy a környezı települések munkaerıinek egy része Ócsára ingázik. A munkanélküli ráta 1,5 %, ami úgy az országos, mint a megyei átlagnál kedvezıbb. Gazdasági aktivitás Aktív keresı Inaktív keresı Eltartott Munkanélküli Lakónépesség összesen

1990 Fı % 3571 45,2 2046 25,9 2193 27,7 93 1,2 7903 100

2001 Fı % 3521 40,5 2740 31,5 2309 26,5 129 1,5 8699 100

Aktív keresık megoszlása foglalkoztatás helye szerint

Az iparban foglalkoztatottak Az építıiparban foglalkoztatottak A mezı- és erdıgazdaságban foglalkoztatottak Egyéb Összesen

1990 Fı % 1071 30 214 6 857 24 1429 40 3571 100

2001 Fı % 1092 31 0 0 176 5 2253 64 3521 100

A lakónépességhez viszonyított aktív keresık a helyben foglalkoztatottak, az eljáró ill. a bejárók aránya 1990 Helyben foglalkoztatott aktív keresık száma Nagyközségbıl eljáró napi ingázók száma Nagyközségbe bejáró napi ingázók száma Helyben lakó aktív keresık száma Lakónépesség száma

Fı 2809 1627 852 3571 7903

2001 % 36 21 11 45

Fı 2071 1721 541 3521 8699

% 24 20 6 40

Foglalkoztatottság alakulása A 1990-es évek elején a budapesti gazdaság összeomlásával, a helybeli mezıgazdasági nagyüzemek szétesésével és a telephelyi ipar leépülésével együtt magasra szökött a munkanélküliség. Ócsa mint számottevı helybéli iparral bíró település magas munkanélkülisége csak az 1990-es évek végére csökkent le – a regionális és helyi gazdaság újjáépülése ugyanis ekkorra érte el a települést – és ennek következményeként kezelhetı szintre süllyedt a munkanélküliség. A munkahelyek számának emelkedésével, az új vállalkozások, ipari parkok, bevásárló központok, egyéb intézmények térségbe történı betelepedésével folyamatosan csökken a munkanélküliek száma. A tartósan munka nélkül lévık többsége sajnos semmilyen szakmai tudással nem bír, alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik. Számukra az önkormányzat rendszeres szociális segélyt és a községben végezhetı közmunkát biztosít.

600 Regisztrált munkanélküli

Összesen (fı)

500 400 300 200 100 0 1993

2000

2003

2004

Évek

95 Rendszeres segélyben részesül

Összesen (fı)

90 85 80 75 70 65

2000

2003

2004

Évek

Munkanélküliség alakulása (fı)

Regisztrált munkanélküliek száma Jövedelempótló támogatásban részesülık száma Munkanélküli járadékban részesülık száma Önkormányzatnál közhasznú munkahely Foglalkoztatásban résztvevık átlagos létszáma Rendszeres segélyben részesül Rendszeres segélybıl kiesık száma

2000

2003

2004

279 160 126 10 75 -

186 96 10 26 85 -

171 95 6 26 89 19

A rendszeres segélyezés alól kikerülıknek többnyire sikerül elhelyezkedni, míg 1-2 fınek a kapcsolattartás hiánya miatt szakad meg az ellátás folyósítása. İk legtöbbször alkalmi munkából élnek. Foglalkoztatottság szerkezete A foglalkoztatás ágazati szerkezete csak kevéssel tér el a megyei és az országos arányoktól. A munkavállalók foglalkozása és beosztása sem sokban különbözik, egy árnyalatnyival több a mezıgazdasági és az ipari, építıipari foglalkozású, s kevesebb a beosztott szellemi és szolgáltatási tevékenységgel foglalkozó. Ócsán a kifejezetten nagyüzemi mérető állami gazdaság utódszervezeteiben és Üllın a Dóra-majorban foglalkoztatottak az átlagosnál szintén hangsúlyosabbá teszik az agrárium részesedését a település munkaerıpiacán. Foglalkoztatottak iskolázottsága 2001 Elvégzett osztályok

Általános iskola 8. évfolyamánál alacsonyabb

Általános iskola 8. évfolyam

Középiskola, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel

Középiskola, érettségivel

Egyetem, fıiskola stb.

%

1,4

26,6

31,8

30,8

9,4

A lakásállomány jellemzıi •

Lakásállomány (2003): 1970-tıl 2001-ig épült lakások száma: 1990-tıl 2001-ig épület lakások száma: Összkomfortos és komfortos lakások száma(2001):

• •

1000 lakosra jutó épített lakás 1990-2003. évek között: 55,3 db 100 lakásra jutó lakosok száma: 284,9 db

3.114 db 1.521 db 520 db 2.249 db

A lakásállomány gyakorlatilag 100 %-ban magántulajdonban van. Az önkormányzat elenyészı számban tart fenn néhány kimondottan szolgálati jellegő bérlakást.

db 120

építési engedélyek száma

100

használatbavételi engedélyek száma 80 60 40 20

2004. Okt

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

1996

1995

1994

1993

1992

1991

1990

0

év

Az új építésen túl igen jelentıs a lakás korszerősítések száma, amit a kiadott építési engedélyek száma is igazol. Az önkormányzat jelentı infrastruktúra fejlesztéseinek és lakáskorszerősítéseknek köszönhetıen az összkomfortos lakások aránya növekszik. Dinamikus fejlıdést eredményez számunkra a Dél-Pest megyei régió erıteljes infrastruktúrális és gazdasági fejlıdése. Az önkormányzat közép- és hosszú távú koncepcióiban elhatározott további fejlesztések a térségi szerep erısödését, koncentrált feladatok ellátását vetítik elıre. Ócsa mindig közlekedési csomópont volt. Jelenleg is azon az erısen frekventált helyet jelentı övön helyezkedik el, ahol a transzeurópai szállítási folyosók közül három is találkozik: IV., V., és X. un. helsinki folyosó. Emellett egy negyedik folyosó a VII. számú, maga a Duna is közvetlenül elérhetı a térségbıl. Ezeket a folyosókat az M0 köti össze, ami a mellette fekvı települések számára egyedülálló lehetıségeket teremt.

II.1. Demográfiai helyzet A múlt század fordulóján a térség települései a 3-4 ezres falvak közé tartoztak. 1970-ig a település fejlıdését a vasútvonalak megépítése, a modernizáció, az urbanizáció és az azzal járó agglomerációs folyamatok határozták meg. Ócsát és Üllıt elkerülte a „szertelen” elıvárosi fejlıdés, mindkét település népessége csak megkétszerezıdött. A kilencvenes években viszont a térségben is megjelent a lakóhelyi szuburbanizáció, amely a fıvárosi népesség vidéki településekre, térségekbe való kiáramlásával, illetve képzettebb, középosztályi egzisztenciák letelepedésével jár együtt. Ugyanakkor az is látszik, hogy a folyamat intenzitása nem vetekszik a budapesti agglomeráció attraktív természeti környezetet nyújtó (pl. a budaörsi, a pilisvörösvári) kistérségeibe irányuló szuburbanizációval. Népesség alakulása Lakónépesség alakulása (fı) Év

1990

2001

2003

2004

Belterület

7407

8241

8405

8486

Külterület

496

458

468

480

Összesen

7903

8699

8873

8966

Állandó lakosságszám alakulása (fı) Év

1990

2001

2003

2004

Összesen

7902

8636

8862

8951

A leromlott panelházakból a könnyebb és olcsóbb megélhetés, lakhatás reményében a szociális szuburbanizáció hullámain az agglomeráción túli településekre húzódnak a szegényebb családok. Ezzel szemben a lakóhelyi szuburbanizáció a kvalifikált, jobb módú családokat vonzza a közeli agglomerációba. Szemben a budai agglomerációs térségek frekventált településeivel, nem az elithez és a felsı középosztályhoz tartozó családokat vonzotta ide, hanem a kevesebb anyagi tıkével rendelkezı, ám jellemzıen magasan kvalifikált embereket, akik a vidéki, családi házas életforma kínálta elınyök mellett az ingatlanok fıvárosi és budai agglomerációs szintjénél jóval alacsonyabb árát is mérlegelték akkor, amikor a kiköltözés mellett döntöttek. Kor szerkezet Év Korcsoport 0-14 15-59 60-X Összesen

1990 Fı 1627 4931 1345 7903

% 20,6 62,4 17 100

2001 Fı 1572 5528 1599 8699

% 18,1 63,5 18,4 100

Az egyik jellemzı probléma, hogy a nagyobb létszámú fiatal korosztálytól magasabb gyermekvállalás nem valósult meg, jelentıs hányaduk még a házasságkötésig, vagy a tartós együttélésig sem jutott el. Kisebb korrekció, pozitív változás még megvalósulhat, ha a fiatalabb korosztály Ócsán marad. Ennek feltétele, hogy kedvezményekkel lakáshoz juthat, jövedelmezı állást talál, vagy vállalkozásba kezd és nem túlzottan késın házasodik, mert a késıi családalapítás alapvetıen negatív hatással van a gyermekvállalásra. A segítségnyújtás ebben az esetben döntıen komplex társadalompolitikai intézkedésekkel, a fiatal családok preferálásával valósítható meg. Ócsa korszerkezete csak az utóbbi években csúszott át az öregedık közé, a településen 1997ben még kevesebb volt az idıs, mint a fiatal. A következı évek jelentıs változása lesz, hogy a törvényesen elıírt nyugdíjkorhatár közelében nagy létszámú népességcsoport van, ennek következtében növekedni fog a nyugdíjason aránya a településen, ami a jelenleg az országos és megyei átlaghoz képest nem magas, de emelkedı tendenciát mutat.

II.2. Egészségi állapot A lakosság egészségi állapota, különös tekintettel az ócsai populációra A magyar lakosság egészségi állapota évtizedek óta a legrosszabbak között van Európában. Mindannyian, akik a közösség szolgálatában állunk, felelısséggel tartozunk azok sorsáért, akiknek érdekében munkánkat végezzük és döntéseinket hozzuk. Cselekedni, segíteni, szolgáltatni azonban csak akkor lehet megfelelı színvonalon, ha korrekt információkkal rendelkezünk. A lakosság egészségi állapotának jellemzésére elsısorban az ellátó egészségügyi szolgáltatóktól származó adatok lennének mérvadóak. A nagyfokú szubjektivitás és az egységes tenderek hiánya miatt, ezért néhány praxisból nem lehet következtetéseket levonni, erre a nagyobb területi egységek, mint például Pest Megye statisztikái alkalmasak. Ócsa község megbetegedési, halálozási és születési mutatói semmibe sem különböznek a Pest megyei átlagtól. Európában a születéskor várható élettartam 78,3 év, 10 éve emelkedı tendenciát mutat. Nálunk ugyanilyen emelkedés mellett 72,3 év. Tíz évvel ezelıtt a férfiak életkilátásai voltak rosszabbak, de az utóbbi években az arány kezd megfordulni, ami elsısorban a nık társadalmi szerepének, munkakörülményeinek, életmódjuknak és a családon belüli többlet terhelésnek tudható be. A vezetı halálok hazai vonatkozásban – és Ócsán is – a szív- és érrendszeri betegségek, elsısorban a magas vérnyomás és annak szövıdményei. A háziorvosi praxisokban, Ócsán 1500 fı fölött van a hipertóniások száma, ami az összlakosság vonatkozásában minden ötödik állampolgárt jelenti. Sajnos a betegek száma folyamatosan növekszik, annak ellenére, hogy megfelelı gondozással, jó beteg együttmőködés mellett, a stroke és a szívinfarktus, mint halálozási szövıdmény az utóbbi néhány évben csökkent. Ebben kétségtelen nagy szerepe van a szívinfarktusok elsı hat órája sürgısségi ellátásának újjászervezésének. Jellemzıen nem emelkedett, de haláloki szempontból második a daganatos megbetegedések csoportja, amelyért elsısorban a romló környezeti tényezık – és a korai stádiumú betegségek kiszőrésének elmaradása - , a felelısek. Megbetegedési szempontból a legnagyobb létszámú fı gondozási csoport a mozgásszervi betegségben szenvedık összessége. Az ı ellátásuk jelenti a legtöbb munkát a háziorvosi szolgálatoknak, a szakrendeléseknek és kezelıhelyeknek.

Nagyközségi szinten egy koncepció kialakításánál szerepet kell hogy kapjon a helyben hozzáférhetı kezelési módok bıvítése, hiszen ezen betegek nagy része mozgáskorlátozott, vagy közlekedtetése problematikus. Mozgásszervi megbetegedése van a lakosság egyharmadának. Jelentıs számú az endokrin és táplálkozási rendellenességek csoportja, ahol a májbetegségek és a cukorbetegségek aránya nıtt látványosan az utóbbi tíz évben. A különbözı allergiás megbetegedések aránya az utóbbi tíz évben megduplázódott, ezen belül is a pollen okozta allergiás betegségek száma emelkedett. Jelentıs a dohányzás következtében kialakult krónikus légzıszervi betegségek szaporodása is. A nemzetközi statisztikákban nemcsak a szív- és érrendszeri, a daganatos, hanem az erıszakos halálokok vonatkozásában is dobogósak vagyunk. Komoly figyelmet kell fordítani az alkohol és a drog fogyasztásból adódó problémákkal elsısorban a fiatal korosztály körében. a fiatalkorúak disco-drogokat, marihuánás cigarettát, míg a fiatal felnıttek az erısebb szereket (heroin) használják. A serdülı gondjai, a családi háttér problémái, az inadekvált konfliktus kezelés könnyen az alkohol és a kábítószerek felé terelik az egyént. Ez egy nagyon sokrétő társadalmi probléma. A család szerepének erısítése kiemelt fontosságú a fiatalok egészséges életmódra nevelésében, hiszen az ismeretek, tapasztalatok megszerzésének elsı lépcsıje a gyermekekre odafigyelni tudó, számukra mintát és biztonságot nyújtó családi légkör. A lakosság egészségi állapotát vizsgálva megállapítható, hogy számos területen olyan gondok vannak, amelyek, csak átfogó programok megvalósításával és jelentıs erıforrások mozgósításával lehetı pozitív irányba befolyásolni. Például a lakosság széles rétegeire kiterjedı kampány, vagy ösztönzı biztosítási rendszer kialakítása. Az életkor emelkedik, ez örvendetes tény, de ezzel arányosan növekszik a rendszeres orvosi ellátásra szorulók száma, ami jelentıs többlet terhet ró a háziorvosi praxisokra és bizonyos szakellátásokra is. Szakmailag ezért is indokolt a sürgısségi ellátás különválasztása s háziorvosi ellátástól, hogy több idı maradjon a gondozásra és szőrésre. Az egészségi állapotot és az életmódot kutatók egyöntető megállapítása, hogy az egészségmegırzés és az egészségi állapot javítása minimálisan negyven százalékban az egyénen annak életmódján és annak aktivitásán múlik. Természetesen erısen behatárolják az egyén mozgásterét a gazdasági, társadalmi, környezeti adottságok és lehetıségek, de minden embernek van bizonyos választási lehetıségei az egészséget elısegítı vagy károsító tevékenységek megválasztásában.

III. ÓCSÁN MŐKÖDİ SZOCIÁLIS ELLÁTÓRENDSZER BEMUTATÁSA

Alapellátás Az alapellátások közül az idıskorúaknak és a szociálisan rászorultaknak szociális étkeztetés biztosítása. Az étkeztetés az intézmények saját konyháinak igénybevételével történik (általános iskola és a gimnázium menza konyhája ). A jogosult kérelmezık igényét az elmúlt években nem kellett elutasítani, mivel a napi egyszeri meleg ebédet biztosítani tudtuk. Szociális étkeztetésben 2004-ben 24 fı részesült. Az ellátottak közül 9 férfi és 15 nı, a kor összetétel alapján az igénybevevık nagy százaléka 65-90 év közötti nı és 40-80 év közötti férfi (lásd a 2. számú mellékletet).

Ugyancsak feladata a házi segítségnyújtás biztosítása is. Házi segítségnyújtás keretében 2004 évben 16 fı részesült, amit 3 fı gondozó lát el. A feladataik – az ebéd házhozszállítása (alkalomszerően edénymosogatás, csekk befizetés, gyógyszerkiváltás). A gondozókból 2 fı közcélú munkás, 1 fı tiszteletdíjasként látja el feladatát. Ócsa Nagyközség Önkormányzata a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. tv. alapján biztosítja a különbözı szociális ellátásokat. A szociális igazgatás hatósági feladatait az Ügyfélszolgálati iroda látja el. Az igazgatási feladatok államigazgatási-hatósági és önkormányzati-hatósági ügyekbıl állnak. A szociális rászorultságtól függı pénzbeni és természetbeni ellátásokra több mint 48.216.000 Ft-ot biztosít az önkormányzat 2005. évben. A szociális rendszerbıl – különös tekintettel a segélyezési rendszerre – kikerülık emelkedı száma természetesen nem egyszerően azt jelenti, hogy az ócsai családok életszínvonala jelentıs mértékben javult. Ez a segélyezés egyik általános problémájára világít rá, mely szerint Magyarországon a segélyezési küszöböt úgy állapítják meg, hogy az együtt élık jövedelme eléri-e, vagy sem az egy fıre jutó nyugdíj minimumot, vagy annak valamilyen többszörösét. Ez az összeg azonban semmilyen összefüggésben nincs a háztartások nagysága és összetétele szerint számított megélhetési minimumokkal. Ócsa nagyközség jelenleg az alábbi ellátásokat biztosítja: • alapellátások közül: étkeztetés, házi segítségnyújtás, • átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények: Szenvedélybetegek Otthona 1966. óta mőködik a Riegel család tulajdonában álló kúria épületeiben, melyet az ócsai Tanács kimondottan ilyen célra vásárolt meg. Az intézmény a Pest Megyei Önkormányzat tulajdonában és kezelésében áll. Az épületeket 2003. évben teljes körően felújították és bıvítették, így korszerő körülmények között 115 fı ellátását oldják meg. • állandó és végleges elhelyezést nyújtó intézmények: Idıskorúak Otthona Az Önkormányzat az általa ellátott, bentlakásos személyes gondoskodást igénylık és a bentlakásos pszichiátriai (demencia, alzheimer, parkinson) betegek tartós elhelyezésének szakszerő és hosszú távú biztosítása érdekében feladat ellátási szerzıdés kötött az ILONA-ARANYKOR Szociális Gondozó Közhasznú Társasággal. (1201 Budapest, Vörösmarty utca 56.) Az ellátási szerzıdés értelmében 20 fı bentlakásos pszichiátriai beteg és 48 fı bentlakásos idıskorú gondozása biztosított. 34 fı bentlakásos idıskorú gondozott ellátására szolgáló épületrész jelenleg kialakítás alatt áll. • a családsegítı és gyermekjóléti szolgálat a gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. alapján mőködik. • egyéb szociális szolgáltatásokat önkormányzatunk a Gyáli Többcélú Kistérségi Társulással együttmőködve biztosítja a település lakosai számára. A társulás által „nyújtott” szolgáltatások az alábbiak szerint szervezıdnek.

Szolgáltatási szerzıdések megkötésének rendszere 1.

Helyettes szülıi hálózat szerzıdés

TÁRSULÁSI TANÁCS

2.

Helyettes szülıi szolgáltatást nyújtó ÜLLİI INTÉZMÉNY

Alsónémedi Bugyi Felsıpakony Gyál Ócsa Üllı Házi segítségnyújtás

szerzıdés Házi segítségnyújtást biztosító ÜLLİI INTÉZMÉNY

TÁRSULÁSI TANÁCS

Ócsa Üllı 3.

Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás szerzıdés

Egressy Gábor Kht. (Ócsa)

TÁRSULÁSI TANÁCS

Alsónémedi Bugyi Ócsa 4.

Jelzırendszeres házi segítségnyújtás szerzıdés

TÁRSULÁSI TANÁCS Ócsa Üllı

Jelzırendszeres házi segítségnyújtást biztosító

5.

Nevelési tanácsadás szerzıdés Egressy Gábor Kht. (Ócsa)

TÁRSULÁSI TANÁCS Ócsa 6.

Logopédiai szolgáltatás szerzıdés

TÁRSULÁSI TANÁCS

Egressy Gábor Kht. (Ócsa)

Ócsa

IV. AZ ELLÁTÓRENDSZER FEJLESZTÉSÉVEL ÉS MŐKÖDTETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGİ ALAPELVEK A jogszabályi változások és a szakmai elvárások következtében szükséges az egyes szolgáltatások fejlesztése. A szolgáltatások fejlesztésével és mőködtetésével kapcsolatos feladatokat az alábbi alapelvek határozzák meg: - a helyi társadalom változó igényeinek, szociális szükségleteinek figyelembevételével kell kialakítani a szolgáltatások rendszerét, - a különbözı problémák, esetek bonyolultsága és komplex módon történı kezelése az egyes ellátási típusok és szintek egymásra épülését igényli (komplex, integrált ellátások), - a szolgáltatások kínálatánál biztosítani szükséges a választhatóságot, - a szociális szolgáltatások biztosításában – az önkormányzat ellátási felelısségének hangsúlyozása mellett – erısíteni szükséges a civil szervezetek részvételét (az ellátások társadalmasítása).

V. AZ ELLÁTÓRENDSZER EJLESZTÉSÉVEL ÉS MŐKÖDTETÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGİ CÉLOK Általános cél: a szociális biztonság megteremtése Ócsa Nagyközség Önkormányzatának szolgáltatástervezési koncepciójában általános célként fogalmazhatjuk a szociális biztonság (ne fordulhasson elı, hogy a szükséget szenvedık ellátás nélkül maradjanak) megteremtését a város területén élık számára.

Stratégiai célok: -

Hangsúlyosabbá váljon a saját környezetben történı gondozás. A felmerült szükségletekhez igazodóan mindenki számára elérhetı legyen az intézményi ellátás. A civil szervezetek részvételének erısítése a szociális szolgáltatások mőködtetése terén. Továbbá cél az Szt. szerinti a házi segítségnyújtás kiegészítı formájaként a jelzırendszeres házi segítségnyújtás mőködtetése. A jelzırendszeres házi segítségnyújtás célja, hogy a házi segítségnyújtásban részesülı, esetenként már szociális intézményi elhelyezésre várakozó, a saját otthonában élı, de egészségi állapota miatt segítségre szoruló idıs, fogyatékos személyek, tartósan betegek biztonságérzetét erısítse, valamint a szükséges segítség nyújtást minél gyorsabban biztosítsa a súlyosabb helyzetek megelızése érdekében.

V.1. Családsegítı és Gyermekjóléti Szolgálat A szociálisan rászorultak részére a személyes gondoskodást nyújtó ellátás biztosítása az állam, valamint a helyi önkormányzatok kötelezı feladata. A személyes gondoskodás magában foglalja az alap-, illetve a szakosított ellátási formákat. Az alapellátások körébe tartozik a családsegítı- és gyermekjóléti szolgálat tevékenysége is. Ezt a feladatot Ócsa vonatkozásában az önkormányzat az Egressy Gábor KHT-val kötött ellátási szerzıdéssel oldotta meg 2005. április 1-ig, ezt követıen pedig a Gyáli Többcélú Kistérségi Társulás keretében. 1.Gyermekjóléti szolgáltatás: A gyermekjóléti szolgáltat létesítését, mőködését és feladatait megalapozó jogszabályok a következık: -

-

-

-

A gyermekek védelmérıl és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mőködésük feltételérıl szóló 15/1998(IV.30) NM. rendelet (NM. rend.) A gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997.(XII.17.) Kormányrendelet. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjairól és igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 133/1997.(VII.29) Korm. r. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezésérıl, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyrıl szóló 259/2002.(XII.18.) Korm. r.,

Az ellátás célja a Gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban Gyvt.) és a kapcsolódó jogszabályok, rendelkezések által a településünkre kötelezıen elıírt gyermekjóléti szolgálatok mőködtetése.

Ezen ellátási formának hozzá kell járulnia a gyermekek és fiatalkorúak testi-, értelmi-, érzelmi- és erkölcsi fejlıdésének, jólétének, a családban történı nevelésének elısegítéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történı kiemelésének megelızéséhez. Célcsoport: az Ócsa közigazgatási területén élı gyermekek-, fiatalkorúak és azok családjai. Az ellátás feladatai közé tartozik a gyermekek hátrányos helyzetét és veszélyeztetettségét észlelı jelzırendszer mőködtetése, valamint a jelzırendszer tagjai közötti együttmőködés biztosítása. Az ócsai gyermekjóléti szolgálat 1999 óta kapcsolatügyeletet is mőködtet (szombaton délelıttönként), mely célja és feladata a gyermekét nem nevelı szülı és a gyermek semleges helyen való találkozásának biztosítása, valamint a mediáció alkalmazása segítségével képessé tenni a szülıket arra, hogy a kapcsolatügyelet igénybevétele nélkül találkozhassanak az erre jogosultak. A szolgáltatás feladata, tevékenységi köre a gyermek testi-, lelki egészségének, családban történı nevelésének elısegítése érdekében: - a gyermeki jogokról és a gyermek fejlıdését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás segítése - családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelızését célzó tanácsadás, vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése - a szociális válsághelyzetben lévı várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában igénybe vehetı ellátáshoz való hozzájutás szervezése - szabadidıs programok szervezése - hivatalos ügyek intézésének segítése - a gyermek veszélyeztetettségét észlelı és jelzı rendszer mőködtetése, együttmőködés az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal – védınıi hálózat, háziorvos, házi gyermekorvos, iskolaorvos; közoktatási intézmények; rendırség; ügyészség; bíróság; társadalmi szervezetek; egyházak; alapítványok; családsegítı szolgálat; állampolgárok - a veszélyeztetettséget elıidézı okok feltárása és ezek megoldására javaslat készítése, családgondozás, családi konfliktusok megoldásának elısegítése - javaslattétel a gyermek családjából történı kiemelésre, leendı gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására - családgondozás biztosítása a családból kiemelt gyermek családba való visszahelyezése érdekében - utógondozás biztosítása - meghallgatja a gyermek panaszát - folyamatosan figyelemmel kíséri a településen élı gyermekek szociális helyzetét, veszélyeztetettségét - elkészíti a védelembe vett gyermekek gondozási-nevelési tervét - felkérésre környezettanulmányt készít

2. Családsegítı szolgálat: A családsegítı szolgálat létesítését, mőködését és feladatait megalapozó jogszabályok: -

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény szabályzatai, az I/2000. (I.7.) SZ.CS.M. rendelet 29/1993. (II.17) Korm. r. a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjairól A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgálat mőködésének engedélyezésérıl, továbbá a szociális vállalkozás engedélyezésérıl szóló 188/1999. (XII.16.) Korm. r.

Az ellátás célja: a szociálisan rászoruló gyermekes- és gyermektelen családok, valamint egyedülállók segítése az életükben jelentkezı problémák megoldása érdekében. A családsegítı szolgálat célja, feladata és tevékenységi köre: -

-

-

-

a családsegítı szolgálat családgondozói feladatokat lát el, ellátásokat közvetít és szervezési tevékenységet végez szociális és egyéb információs adatokat győjt az ellátást igénybe vevı megfelelı tájékoztatása érdekében pszichológiai, jogi és egyéb tanácsadást szervez szervezi az aktív korú nem foglalkoztatott személyek együttmőködési programját programokat szervez a mőködési területén élı lakosság számára segítséget nyújt az egyének, a családok kapcsolatkészségének javításához segíti speciális támogató, önsegítı csoportok szervezését, mőködtetését segítséget nyújt a mőködési területén élı szociális és mentálhigiénés problémái, vagy krízishelyzete miatt segítséget igénylı személynek, családnak a krízishelyzet megszüntetése, valamint az életvezetési képesség megırzése érdekében figyelemmel kíséri a lakosság szociális és mentális helyzetét, feltárja a nagy számban elıforduló, az egyén és család életében jelentkezı probléma okait és jelzi azokat az illetékes hatóság, vagy szolgáltatást nyújtó szerv felé segítséget nyújt hivatalos ügyek intézésében meghallgatja az egyén, a család panaszát és lehetıség szerint intézkedik annak orvoslása érdekében speciális szolgáltatások keretén belül hozzájárul a családokon belüli kapcsolatok erısítéséhez, családterápiás, konfliktuskezelı mediációs szolgáltatások szervezése során elısegíti az egyének és a családon belüli konfliktusok megoldását. a gondozás során az egyénre, illetve családra vonatkozóan gondozási tervet kell készíteni, melyre a segítı kapcsolat épül.

A családsegítı- és gyermekjóléti szolgálatnál nyújtott szolgáltatások a szolgálat mőködési területén élık számára térítésmentesek. Tekintettel arra, hogy a lakosságot érintı problémák, gondok az intézménynél lecsapódik, a szolgálat kezdeményezheti a települési önkormányzatoknál új ellátások bevezetését, azaz a szolgálat fontos szerepet játszik a település szociális szolgáltatástervezési koncepciójának kialakításában, tervezésében valamint annak megvalósításában.

A hatékony szociálpolitika egy idıben kíséri figyelemmel a társadalom egészét átfogó szükségleteket, illetve a család, alkalmasint az egyén szükségleteinek a kielégítését. A családok, egyének szintjén játszanak fontos szerepet a különbözı szociális intézmények melyek elsırendő feladata a rászorultak oly módon való segítése, hogy a lehetıségekhez mérten visszanyerjék önbizalmukat, viszonylag önállóan cselekedjenek, képesekké váljanak saját életük valamilyen szinten való irányítására. Az egész társadalom mőködése szempontjából játszanak fontos szerepet az egyes segítı, szociális szolgálatok, hiszen tevékenységük során hozzájárulnak a közösségek kohéziójának növeléséhez, egészséges mőködésének biztosításához. A szolgálatnál lecsapódó problémák közül a jövıbeni szolgáltatások tervezésekor az önkormányzatnak figyelembe kell vennie: -

-

hogy településünkön igény lenne egy bölcsıde mőködtetésére, hiszen sok fiatal anyuka munkahelye van veszélyben, ha 3 évig gyermekével otthon marad. megoldásra vár az idısek napközbeni ellátása – idısek klubja létrehozása és mőködtetése új munkalehetıségek megteremtésének szorgalmazása, a lakosság fizetıképességének javítása érdekében a meglévı intézmények dologi- és személyi állományának folyamatos javítása, a kapacitás növelése érdekében.

V.2. Szenvedélybetegek és pszichiátriai betegek ellátórendszerének kiépítése A Szociális törvény meghatározása alapján szükséges a speciális alapellátási feladat kiépítése, vagyis a közösségi pszichiátriai ellátás, és szenvedélybetegek közösségi gondozása. Ha a családban beteg van, felborul a korábbi egyensúly, tehát az egész családot kell támogatni. Ezért a közösségi ellátási forma nagy érdeme, hogy a komplex gyógyítás és rehabilitáció mellett prevenciós hatása is van. A családban, a közösségben olyan ismereteket tanít meg, hogy általa nı a mentálhigiénés kulturáltság színvonala, a közösség tagjai megtanulják a stressz-kezelés módjait, így várhatóan kevesebb lesz a lelki zavarban szenvedı beteg, az öngyilkos, a drogos, az alkoholista. Új tervezett ellátórendszer

- a közösségi pszichiátriai és szenvedélybeteg ellátás, - nappali ellátás

Célcsoport: a község területén élı pszichiátriai és szenvedélybetegséggel küzdı személyek. Tervezett intézkedés: A közösségi pszichiátriai ellátás keretében a betegek részére elsısorban a lakókörnyezetében kell komplex segítséget nyújtani mindennapi életvitelében, és lehetıség szerint biztosítani a meglévı képességeinek megtartását, illetıleg fejlesztését, hogy az egészségügyi ellátórendszerbıl ki kerülve a gondoskodás a lakókörnyezetben is biztosítva legyen, a beteg állapotának figyelemmel kísérésével. A szociális ellátást végzı személy kapcsolatot tart fenn az ellátott személy családjával, háziorvosával, illetve pszichiátriai szakorvosával.

A szenvedélybetegek közösségi gondozás jól képzett szociális és egészségügyi szakemberekbıl álló team (pszichiáter, pszichológus, addiktológiai konzultáns, gondozónı, szociális munkás) a saját lakókörnyezetében, a családban kezeli, menedzseli, és messzemenıen segíti a beteget. Mindezt úgy teszik, hogy tiszteletben tartják a kliensek emberi jogait, nem rekesztik ki a beteget a közösségbıl, a társadalomból. Együttmőködés kialakításával ehhez a munkához szakmai segítséget tud nyújtani a község külterületén mőködı Szenvedélybetegek Otthona. A nappali ellátás a saját otthonukban élık részére biztosít lehetıséget a napközbeni tartózkodásra, étkezésre, társas kapcsolatokra, szabadidıs programokra, valamint az alapvetı higiéniai szükségletek kielégítésére. A nappali intézményt ..../férıhellyel tervezzük.

V.3.. Fogyatékosok átmeneti ellátásának biztosítása Fogyatékosok Klubja A program célja: a fogyatékkal élık részére átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás (fogyatékos személyek gondozóháza) biztosítása. Célcsoport: a község területén élı veleszületett, vagy szerzett fogyatékossággal élı személyek. A településen felméréseink szerint 449 fı, az összlakosság mintegy 5%-a valamilyen fogyatékosságban szenved. A fogyatékosság típusa szerint: • mozgássérült: 334 fı - 74.4 % • vak, ill. gyengénlátó: 33 fı – 7.3 % • siket és nagyothalló: 22 fı – 4.9 % • értelmi fogyatékos: 38 fı – 8.5 % • egyéb: 22 fı – 4.9 % összesen: 449 fı – 100 % Tervezett intézkedés: A fogyatékosok gondozóházában azok a fogyatékos személyek helyezhetık el, akiknek ellátása családjukban nem biztosított, vagy az átmeneti elhelyezést a család tehermentesítése teszi indokolttá. A fogyatékos személyek gondozóházát 4-6 férıhelyesre tervezzük.

V.4. A civil szervezetek részvételének erısítése a szociális szolgáltatások mőködtetése terén V.4.1. Magyar Vöröskereszt szerepe a rászorulók segítésében A Vöröskereszt mozgalom küldetése: Az emberiesség erejének mozgósításával tegyük jobbá a rászorulók életét.

Legismertebb tevékenységeink: Az élet védelme Háborúban /Genfi egyezmények/ Békében: Elsısegélynyújtás Véradás Katasztrófa védelem Egészségre nevelés "Hagyományos" szociális munka - önkénteseken alapul - területhez kötıdik - elsısorban adományokra, pályázatokra épül - nagy szerepe van a személyes kapcsolatoknak - eredményes ha több szervezet együtt végzi - társadalom empátiája meghatározó Szociális segítségnyújtás "... a kiszolgáltatottaknak - mint mindenkinek alapvetı joga, hogy az életüket közvetlenül érintı döntésekben részt vegyenek..." Közösségfejlesztı Programokról - közösségen alapuló - szegénység által veszélyeztetett rétegek megszólítása - közös elıkészítı, feltáró, helyzetelemzı munka eredményeképpen - közös cselekvési program kidolgozása A segítség formái: Természetbeni segélyezés: Ruhasegély Élelmiszersegély Életvezetés, tanácsadás Lakhatás segítése Családi és közösségi kapcsolatok Információ adás Mit tudunk még nyújtani? Különféle képzések /elsısegélynyújtás, házi betegápolás, bébiszitter, önkéntesek stb./ Káros szenvedélyek elleni küzdelem Programjainkon, képzéseinken megszerezhetı kompetenciák: -

Segítıkészség Önzetlenség Felelısségérzet Helyzetfelismerés Közösségi munka élménye A "szükség van rám" érzés kialakítása

Bázisunk Dabas körzetben: 2 fı hivatásos dolgozó 2100 fı vöröskeresztes tag 370 fı elhivatott és szakképzett önkéntes jelenlétünk valamennyi településen több szervezettel, intézménnyel jó munkakapcsolat. Forrásaink: Pályázatok Szolgáltatások bevétele /tanfolyam stb./ Adományok - Perselyes győjtés Szponzori támogatások Önkéntes munkaerı A mőködésünkhöz nincs állami támogatás. Szociális szolgáltatások fejlesztésével, részvételeinek erısítését tőzte ki célul.

bıvítésével

kapcsolatban

a

szervezetünk

Humán szolgáltató iroda: Együttmőködés civil szervezetekkel, egyházakkal, clubokkal. Program célja: minden segítségre szoruló kapjon tanácsot, útbaigazítást a problémája megoldására. Az iroda mőködése: - Ügyeleti rendszerben - Elıadások szervezése /orvos, TB. Nyugdíjfolyósító munkatárs stb./ - idıseknek - fiataloknak - fogyatékkal élıknek - Ifjúsági információs iroda - Jelzıszolgálat idıs, beteg egyedülálló külterületen lakóknak (ügyeletre vagy rendırségre bekötve a jelzırendszer) - Segítık és segítségre szorulók felkutatásával idıs, betegeknek szolgáltatás. Pl. zár, javítás, takarítás, ablakjavítás, stb. heti 2*3 óra. "Idıs barát civil szervezet" önkéntesek közremőködésével. A tervezett szolgáltatás megvalósításának, kialakításának szükséglete Személyi, tárgyi: - Irodahelyiség - Telefonálási lehetıség - Jelzırendszer /telefon vagy egyéb/ - Önkéntesek - Vállalkozók - Elıadók

Költségeit pályázat útján, önkormányzat támogatásával és egyéb források felkutatásával kívánjuk fedezni. Mottónk: A rászorultság mértékében minden megkülönböztetés nélkül, lehetıségeinkhez mérten segíteni, és erre mozgósítani a társadalom erıit.

VI. A TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ÜTEMEZÉSE ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK KIALAKÍTÁSÁNAK, FEJLESZTÉSÉNEK KÖLTSÉGVETÉSE Szolgáltatás megnevezése 2005.

Szolgáltatás kialakításának költsége 2006. 2007. 2008. 2009.

Adósságkezelési szolgáltatás Gyermekjóléti központ Jelzırendszeres házi segítségnyújtás Támogató szolgálat Pszichiátriai és szenvedélybetegek ellátó rendszere Fogyatékosok gondozóháza Hajléktalanok átmeneti gondozási központja Idısek otthona Hajléktalanok otthona Bölcsıde Idısek Klubja Alapszolgáltatási Központ

A fenti táblázat csak tervezet városi jogállású önkormányzat feladatait tartalmazza és nem számít az anyagban már említett többcélú Gyáli Kistérségi Társulás által átvett, illetve nyújtott szociális szolgáltatásokkal.

VI.1. Szolgáltatások mőködtetésének finanszírozása: A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló többszörösen módosított 1993. évi III. törvény alapján a települési önkormányzat által megállapított és folyósított pénzbeli és természetben nyújtott ellátások kiadásához, továbbá a rendszere szociális segélyt kérelmezı foglalkoztatásának költségeihez, valamint a helyi önkormányzatok által fenntartott személyes gondoskodás keretében tartozó ellátási formák mőködési és fejlesztési költségeihez az állam -

állandó lakosok után járó szociális célú normatív állami támogatással kötött felhasználású foglalkoztatási támogatatással az idıskorúak járadékához, a rendszeres szociális segélyhez, a lakásfenntartási támogatáshoz, az ápolási díjhoz, kötött felhasználású támogatásokkal járul hozzá.

VI. 2. Az egyes hozzájárulások, illetve normatívák összege a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésérıl szóló 2004. évi CXXV. Tv. rendelkezései szerint a következıek: VI.2.1. Helyben biztosítandó alapszolgáltatások VI.2.1.1 A szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatások általános feladatai: A hozzájárulás a települési önkormányzatoknak a Szoctv.-ben, valamint a Gyvt.-ben meghatározott szociális és gyermekjóléti alapellátási kötelezettségei körébe tartozó szolgáltatások és intézményeik mőködési költségeihez kapcsolódik. A hozzájárulás a települési önkormányzatot lakosságszám alapján illeti meg. FAJLAGOS ÖSSZEG:

650 forint/lakos

VI.2.1.2. Étkeztetés A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amely az étkeztetést a Szoctv. 62. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelıen mőködteti. A hozzájárulás a települési önkormányzatot az étkeztetésben részesített személyek száma alapján illeti meg. FAJLAGOS ÖSSZEG:

75 600 forint/ellátott

VI.2.1.3. Házi segítségnyújtás A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a házi segítségnyújtást különösen a bevásárlást, az otthoni életvitel segítését - a Szoctv. 63. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelıen mőködteti. A hozzájárulás a települési önkormányzatot a házi segítségnyújtásban részesített személyek száma és az egy ellátottra vonatkozó átlagos gondozási óraszám alapján illeti meg. FAJLAGOS ÖSSZEG:

120 000 forint/számított ellátott

VI.2.1.4. Falugondnoki szolgáltatás A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a falugondnoki vagy a tanyagondnoki szolgáltatást a Szoctv. 60. §-a és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelıen tartja fenn. A hozzájárulás a települési önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg. FAJLAGOS ÖSSZEG:

2 120 000 forint/szolgálat

VI.2.1.5. Családsegítı és gyermekjóléti szolgáltat kiegészítı támogatása A kiegészítı támogatásra az a legalább 5000 lakosságszámú települési önkormányzat jogosult, amely a Szoctv. és a Gyvt. alapján és a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint tart fenn családsegítı és gyermekjóléti szolgálatot. FAJLAGOS ÖSSZEG:

174 forint/lakos

VI.2.2. Speciális alapellátási szolgáltatások VI.2.2.1 Támogató szolgálat A hozzájárulásra az a helyi önkormányzat jogosult, amely a Szoctv. 65/C. §-a alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai követelmények szerint tart fenn támogató szolgálatot és azt 2004-ben is mőködtette. A hozzájárulás az önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg. FAJLAGOS ÖSSZEG:


VI.2.2.2 Közösségi ellátások A hozzájárulásra az a 10 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat jogosult, amely a Szoctv. 65/A. §-ában meghatározott közösségi ellátásokat a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelıen biztosítja. A hozzájárulás a települési önkormányzatot az ellátást biztosító szolgálat száma alapján illeti meg. FAJLAGOS ÖSSZEG:


VI.2.2.3 Jelzırendszeres házi segítségnyújtás A hozzájárulásra az a 10 000-nél nagyobb lakosságszámú települési önkormányzat jogosult, amely a Szoctv. 65. §-a szerint és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályoknak megfelelıen jelzırendszeres házi segítségnyújtást mőködtet, amelynek keretében legalább 40 jelzıkészülék kerül kihelyezésre idıskorú vagy fogyatékos személyek otthonába. A hozzájárulás az önkormányzatot a jelzıkészülékkel ellátottak száma szerint illeti meg. FAJLAGOS ÖSSZEG:


VI.2.2.4 Idıskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, hajléktalanok nappali intézményi ellátása A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon idıskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint hajléktalanok számára nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. FAJLAGOS ÖSSZEG:


VI.2.2.5 Fogyatékos személyek nappali intézményi ellátása A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon fogyatékosok nappali ellátását biztosító intézményt tartanak fenn. FAJLAGOS ÖSSZEG:


VI.2.2.6 Gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai A hozzájárulás a Gyvt. 40. § (3) bekezdésének a)-d) pontjában meghatározott speciális gyermekjóléti szolgáltatások mőködési költségeihez kapcsolódik. FAJLAGOS ÖSSZEG:

VI.3. Alapszolgáltatási központ létrehozását.)

2 640 000 forint/központ

(Önkormányzatunk célként szeretné ezen intézmény

A hozzájárulásra az a települési önkormányzat jogosult, amely a Szoctv. 57. § (4) bekezdése alapján és a külön jogszabályban foglalt szakmai szabályok szerint alapszolgáltatási központot mőködtet. FAJLAGOS ÖSSZEG:

3 800 000 forint/központ

VI.4. Bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményi ellátás A hozzájárulás az ápolást, gondozást nyújtó otthonokban, hajléktalan- és egyéb rehabilitációs intézményekben - kivéve a pszichiátriai, szenvedélybetegek és a fogyatékosok ápoló-gondozó és rehabilitációs bentlakásos intézményeit -, valamint a gyermekek, a családok, az idıskorúak, a pszichiátriai és szenvedélybetegek és a fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményekben, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását biztosító helyettes szülınél ellátottak után illeti meg az önkormányzatot. A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon idıskorúak, hajléktalanok ápoló-gondozó otthonát (ideértve a rehabilitációs intézményt), továbbá idıskorúak, pszichiátriai és szenvedélybetegek, valamint fogyatékosok átmeneti elhelyezését biztosító intézményt tartanak fenn.

Igénybe vehetik a hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok is, amelyek a Gyvt.-ben szabályozott módon gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézményt tartanak fenn, és/vagy az átmeneti gondozás biztosítására helyettes szülıi jogviszonyt létrehozó írásbeli megállapodást kötöttek, és a helyettes szülıi tevékenység folytatására mőködési engedélyt kaptak, illetve a nevelıszülıi, a hivatásos nevelıszülıi és a helyettes szülıi jogviszony egyes kérdéseirıl szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet szerinti önálló helyettes szülıi ellátást biztosítanak írásbeli megállapodás alapján. FAJLAGOS ÖSSZEG:


VI.5. Hajléktalanok átmeneti intézményei A hozzájárulást azok az önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon átmeneti szállást és éjjeli menedékhelyet tartanak fenn hajléktalanok részére. A hozzájárulás a helyi önkormányzatot a hajléktalanok átmeneti intézményében mőködı férıhelyek száma, továbbá a hajléktalanok kórházi ellátás elıtti és utáni gondozását szolgáló olyan férıhelyek alapján illeti meg, amelyeket az OEP is finanszíroz. FAJLAGOS ÖSSZEG:

548 000 forint/férıhely

VI.6. Fogyatékos személyek, pszichiátriai és szenvedélybetegek bentlakásos intézményi ellátása A hozzájárulás a pszichiátriai és szenvedélybetegek, a fogyatékos gyermekek, illetve fogyatékos felnıttek ápoló-gondozó otthoni és rehabilitációs bentlakásos intézményeiben ellátottak után illeti meg a helyi önkormányzatot. A hozzájárulást azok a helyi önkormányzatok vehetik igénybe, amelyek a Szoctv.-ben szabályozott módon pszichiátriai és szenvedélybetegek, fogyatékos személyek (látás-, mozgás-, értelmi és halmozottan fogyatékos személyek) ápoló-gondozó otthonát és rehabilitációs intézményét intézményenként legalább 10 férıhellyel tartanak fenn, vagy a Szoctv. 85/A. §-ában rögzítetteknek megfelelı lakóotthont üzemeltetnek. FAJLAGOS ÖSSZEG:


VI.7. Gyermekek napközbeni ellátása VI.7.1. Bölcsıdei ellátás A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsıdében ellátott beíratott gyermekek után vehetı igénybe. FAJLAGOS ÖSSZEG:


VI.7.2. Családi napközi ellátás A hozzájárulás a Gyvt. 43. §-a alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott családi napköziben ellátott beíratott gyermekek után vehetı igénybe legfeljebb 14 éves korig. FAJLAGOS ÖSSZEG:


VI.7.3. Ingyenes intézményi étkeztetés A hozzájárulás a Gyvt. alapján szervezett, a helyi önkormányzat által fenntartott (napos és/vagy hetes) bölcsıdében ellátott azon gyermekek után vehetı igénybe, akik a Gyvt. 148. §ának (6) bekezdése alapján ingyenes bölcsıdei étkeztetésben részesülnek. FAJLAGOS ÖSSZEG:


VI.8. Szociális és gyermekjóléti szolgáltatások módszertani feladatai VI.8.1. Szociális szolgáltatások regionális módszertani feladatai A hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely a Szoctv. 88/A. §-ának (1) bekezdése alapján az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlıségi miniszter által a módszertani feladatok ellátására kijelölt olyan családsegítı vagy hajléktalanok ellátását biztosító szolgálatot tart fenn. FAJLAGOS ÖSSZEG:


VI.8.2. Szociális szolgáltatások országos módszertani feladatai A hozzájárulásra jogosult a helyi önkormányzat, ha az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlıségi miniszter által a Szoctv. 88/A. §-ának (1) bekezdése alapján módszertani feladatok ellátására kijelölt bentlakásos intézményt tart fenn, amely az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet elıírásai szerint gondoskodik az országos módszertani feladatok ellátásáról. FAJLAGOS ÖSSZEG:


VI.8.3. Szociális szolgáltatások megyei módszertani feladatai A hozzájárulásra jogosult a helyi önkormányzat, ha az ifjúsági, családügyi, szociális és esélyegyenlıségi miniszter által a Szoctv. 88/A. §-ának (1) bekezdése alapján módszertani feladatok ellátására kijelölt bentlakásos intézményt tart fenn, amely az 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet elıírásai szerint gondoskodik a módszertani feladatok ellátásáról. FAJLAGOS ÖSSZEG:


6.8.4 Gyermekjóléti szolgálat módszertani feladatai A hozzájárulásra jogosult az a települési önkormányzat, amely olyan gyermekjóléti szolgálatot nyújtó intézményt tart fenn. FAJLAGOS ÖSSZEG:


VII. VÁRHATÓ EREDMÉNYEK A szolgáltatástervezési koncepció gyakorlati megvalósítása a szociális szolgáltatások mennyiségének és minıségének, a szolgáltatások sokszínőségének fejlıdését eredményezi. A szociális ellátó rendszer nem csupán az egyes problémákat kezeli, hanem komplex segítséget nyújt a szociális munka egyes célcsoportjai számára életkörülményeik javításához. A szolgáltatástervezési koncepció megalkotása fontos annak érdekében is, hogy a különbözı szolgáltatások fejlesztése, a legjobb szolgáltatás nyújtása az ellátást igénylık megelégedésére, a magas színvonalú szakmai munka végzése átgondolt és megalapozott költségvetés tervezésre épüljön. A szociális szolgáltatást nyújtó intézményeknek, valamint a fenntartóknak két évente kötelessége a végrehajtás folyamatát értékelni, annak érdekében, hogy a dinamikusan változó szükségletekhez igazodjon a megvalósítás.

MELLÉKLETEK

ÓCSA NAGYKÖZSÉG SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

Recommend Documents