NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM
SZÁMVITELI POLITIKA
SOPRON 2014
1. § Bevezető A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint a törvény felhatalmazása alapján az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Kormányrendelet Egyetemünknek, mint központi költségvetési szervnek kötelező jelleggel „Számviteli politika” címen szabályzat készítését írja elő. A számviteli politika célja, hogy rögzítse azokat az előírásokat, eljárásokat, módszereket, szabályokat, melyek biztosítják intézményünk sajátosságainak, szakmai feladatainak leginkább megfelelő számviteli rendszer működését, mely alapján megbízható, valós információkat tartalmazó éves költségvetési beszámoló állítható össze, és amely számviteli rendszer egyidejűleg a vezetői döntések számára is alkalmas információs bázisul szolgál. A számvitelt úgy kell kialakítani, illetve olyan eszköznek kell tekinteni a különböző szintű vezetők kezében, mely lehetővé teszi az intézmény tevékenységének, illetve eredményességének mérését és a kapott információk alapján a megalapozott döntéshozatalt. A Nyugat-magyarországi Egyetem az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) felügyelete alatt álló, a Magyar Államkincstár (továbbiakban: Kincstár) elszámolási körébe tartozó, gazdasági szervezettel rendelkező központi költségvetési szerv. Vagyoni és pénzügyi helyzetére ható eseményeiről, a kettős könyvvitel rendszerében költségvetési valamint pénzügyi számvitelt vezet. A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetés fejezetéből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. A nyilvántartások magyar nyelven, magyar pénznemben vezeti, melyet a naptári év végével lezár.
2. § Az Egyetem bemutatása (1)
Az Egyetem tevékenységének kormányzati funkció, szakfeladatrendi és KSH besorolása Kormányzati funkció szerint besorolást az 1. számú függelék tartalmazza. Szakágazat száma: 854200 Jellemző szakfeladat: 803119 Megnevezés: egyetemi oktatás Adóigazgatási azonosító szám: 15760346-2-08 Közösségi adószám: HU 15760346
(2) Az Egyetem közfeladatait, szakmai alaptevékenységeit az Alapító Okiratban meghatározott kormányzati funkciók alapján látja el. Az Egyetem feladatait kizárólag alaptevékenység keretében látja el, vállalkozási tevékenységet nem folytat.
Alaptevékenység: a létrehozásáról rendelkező jogszabályban, illetve az Alapító Okiratban rögzítettek szerint a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott, valamint az alaptevékenysége ellátására rendelkezésre álló, időlegesen szabad kapacitás kihasználását célzó, nem kötelezően végzett tevékenység. Az Egyetem szellemi és anyagi kapacitásával végzett valamennyi tevékenységét az alaptevékenység szerint kell besorolni.
2
(3) A pénzforgalom lebonyolítására szolgáló bankszámlák Előirányzat felhasználási keretszámla: Nyugat-magyarországi Egyetem Előirányzat felhasználási keretszámla: NymE-Savaria Egyetemi Központja Előirányzat felhasználási keretszámla: NymE Regionális Pedagógiai Szolgáltató Központ Európai Uniós Programok célelszámolási számla Nyugat-magyarországi Egyetem Feladatfinanszírozási előirányzat-felhasználási keretszámla: Nyugat-magyarországi Egyetem Beruházási előirányzat-felhasználási keretszámla: Nyugat-magyarországi Egyetem
10033001-00290610-00000000 10047004-00290634-00000000 10047004-00290627-00000000 10033001-00290610-30005008 10033001-00290610-00050005 10033001-00290610-00030007
Magyar Államkincstárnál vezetett forint számlák: Magyar Államkincstárnál vezetett devizaszámlák: A kincstári körbe tartozók a nemzetközi szerződések alapján külföldről beérkező pénzeszközök befogadására és azok felhasználásának lebonyolítására devizaszámlát a Kincstárban kötelesek nyitni. Lakásépítési számlák: OTP (Sopron) OTP (Mosonmagyaróvár) OTP (Győr) OTP (Szombathely)
11737083-23712795-00000000 11737076-23721638-00000000 11737007-23700457-00000000 11747006-24700089-00000000
ÁHT egyedi azonosító: OKM azonosítója: Törzsszám (Pir-szám): Fejezet/Cím: Statisztikai számjel:
279 078 FI21120 760346 XX/02 15760346-8542-312-08 3. §
Számviteli politikát meghatározó jogszabályok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) Az államháztartási törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. ( XII.30.) Kormányrendelet (Ámr.) Az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. ( I.11.) Kormányrendelet (Áhsz.) 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről 240/2003. (XII.17.) Kormányrendelet a kincstári elszámolások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (Nftv.)
4. §
3
Számviteli politika keretébe tartozó szabályzatok Számviteli politika mellékletei: 1. számlatükör, számlarend 2. bizonylati rend 3. eszközök és források értékelési szabályzata 4. önköltség számítási szabályzat 5. pénzkezelési szabályzat 6. leltározási és leltárkészítési szabályzat 7. felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata. 5. §
Számviteli alapelvek érvényesülése Jelen Számviteli Politikában elsősorban az Sztv-ben meghatározott számviteli alapelveket kell alapul venni, figyelembe véve az Áhsz-ben meghatározott eltéréseket is. (1)
Valódiság elve: mely a mérleg adatainak megbízható, leltárral alátámasztott elkészítésén alapszik. A könyvvitelben rögzített és a beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésüknek meg kell felelniük az Sztv.-ben rögzített értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.
(2)
Világosság elve: A könyvvezetést és a beszámolót az Áhsz.-nek megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. A főkönyvi könyvelésnek az analitikus nyilvántartáshoz áttekinthetően kell kapcsolódnia. Ehhez az alapelvhez a bizonylatokkal kapcsolatos szabályozás kapcsolódik.
(3)
Folytonosság elvének: érvényesülésénél a naptári év nyitó mérlegében szereplő adatoknak meg kell egyezniük az előző évi zárómérleg megfelelő adataival. Az egyezőséget az értékelés azonosságával is biztosítani kell, azaz az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a Sztv.-ben meghatározott szabályok szerint változhat.
(4)
A tartalom elsődlegessége a formával szemben: elve úgy érvényesül, hogy a beszámolóban, annak mellékleteiben, és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, elszámolni. Elsődleges szempont az adatok tartalmi követelményének megismerése, függetlenül a formai megjelenéstől, a kötelező információ igény betartása mellett.
(5)
Lényegesség elve: a költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletének szöveges indoklásánál be kell mutatni minden olyan információt, körülményt, amelynek elhagyása befolyásolja a megbízható és valós összkép kialakítását.
(6)
Bruttó elszámolás elve: a bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben – a Szt-ben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el.
(7)
Következetesség elve: a beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell. A számviteli politikában megfogalmazott szabályokat, eljárásokat következetesen alkalmazni kell, ha csak jogszabály másként nem rendelkezik, nem célszerű évente a számviteli politikát új alapokra helyezni.
4
(8)
A vállalkozás folytatásának elve: oly módon érvényesül, hogy a beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a tárgyévben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (szerkezeti változásokat) is. A beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az, biztos alapot adjon a jövőbeni tervezéshez.
(9)
A teljesség elve: úgy érvényesül, hogy a tárgy évben felmerült és teljesült gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a pénzügyi számvitelben kell kimutatni. A költségvetési főkönyvi könyvelésben csak a pénzforgalmilag realizált gazdasági események jelennek meg. Figyelembe kell venni azt a tényt, hogy ezen elv teljesülését a pénzforgalmi szemléletű nyilvántartás és a naptári évre készülő költségvetés biztosítja.
(10)
Óvatosság elve: azt jelenti, hogy a pénzügyi számvitelben nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereséges vagy veszteséges. Az óvatosság elve érvényesítésekor a céltartalék képzésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók.
(11)
Összemérés elve: a pénzügyi számvitelben az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. A költségvetési szerveknél az összemérés elve oly módon érvényesül, hogy a költségvetési és vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni.
(12)
Egyedi értékelés elve: az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. A költségvetési szervek esetében az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében.
(13)
Időbeli elhatárolás elve: a költségvetési számvitelben nem alkalmazható
(14)
Költség-haszon összevetés elve: nem alkalmazható azon információk előállításának tekintetében, amelynek előállítását, szolgáltatását jogszabály írja elő.
6. § Könyvvezetés rendszerének kialakítása (1)
Az államháztartás számvitele a költségvetési számvitelből és a pénzügyi számvitelből áll.
(2)
Költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetés fejezetéből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.
(3)
A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja.
(4)
A könyvvezetés rendszerének kialakításánál figyelembe vett követelmények: a gazdasági eseményeket mind a két számviteli nyilvántartásban rögzíteni kell
5
-
biztosítsa a felügyeleti szerv részére készítendő beszámoló jelentés elkészíthetőségét. elégítse ki a belső vezetői szintű információs igényeket.
Általános szabály, hogy minden gazdasági eseményről, műveletről, amely az eszközök, illetve a források állományát, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani, és a szabályszerűen kiállított bizonylatok adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell. (5)
A bizonylatok feldolgozási rendje a következő. a gazdasági események adatait késedelem nélkül, készpénzforgalom esetén a pénzmozgással egyidejűleg, előirányzat-felhasználási keretszámla vagy más bankszámla forgalomnál a Kincstár illetve a hitelintézeti értesítés megérkezésekor kell a könyvekben rögzíteni. a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) adatait az esemény megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig kell a könyvekben rögzíteni.
(6)
Az intézmény gazdasági eseményeit a számlarendben meghatározott főkönyvi számlákon rögzíti. A főkönyvi rendszerhez kapcsolódó analitika több célt szolgál: biztosítja a beszámoló részét képező költségvetési jelentés elkészítését Egyetemi szinten adatokat szolgáltat a kiadások és bevételek előirányzat és teljesítési adatainak további részletezésével, a költségvetés funkcionális vizsgálatához biztosítja az egyes szervezeti egységek, témák adott időpontig történő keret felhasználási adatainak legyűjtését.
(7)
Analitikus nyilvántartások rendszere: 2008. év január 1-jétől a Nyugat-magyarországi Egyetem egységes gazdasági informatikai rendszert működtet, amely a főkönyvi könyveléssel párhuzamosan analitikus nyilvántartást is vezet.
7. § Költségvetés összeállításával kapcsolatos feladatok (1)
A költségvetés tervezése a következő munkaszakaszokat foglalja magába: • a költségvetési törvény elfogadását követően az Egyetem kiemelt előirányzatait az irányító szerv kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg, melyet legkésőbb a költségvetési év január 15-ig kell elkészíteni; • a kiemelt előirányzatok közgazdasági tartalom szerinti további részletezéséről elemi költségvetés készül, továbbá a felügyeleti szerv a költségvetési év január 10-ig megállapítja az elemi költségvetés elkészítéséhez szükséges keretszámokat, szempontokat.
(2)
Az intézmény a felügyeleti szervvel történt egyeztetés alapján állítja össze az elemi költségvetését. Az egyeztetések alapján alakulnak ki a kiadási előirányzat csoportok, a feladat ellátásához szükséges létszám, a saját bevétel és a költségvetési támogatás nagyságrendje.
(3)
Az elemi költségvetés tartalmazza: a kiadásokat és bevételeket részletes előirányzatonként a kiadások és bevételek tevékenységenkénti részletezését a személyi juttatások és létszám összetételét a költségvetési feladatmutatók állományát és a teljesítménymutatókat a kiadási és bevételi előirányzatot megalapozó indoklást (számításokat)
(4)
A bevételi és kiadási előirányzatok fő összegének meg kell egyeznie.
(5)
Elkészítési határidejét a felügyeleti szerv határozza meg.
6
(6)
Az intézményünk felügyeleti szerve az elkészített elemi költségvetést a költségvetési dokumentáció visszaküldésével hagyja jóvá tárgy év február 20. napjáig.
(7)
Az elfogadott elemi költségvetés a főkönyvi számlákon a visszaküldéstől számított 15 napon belül rögzítésre kell, hogy kerüljön.
8. § A költségvetési előirányzatok évközi módosításával kapcsolatos feladatok (1)
Az irányító szerv hatáskörébe tartozó előirányzat-módosításokat az Áht. határozza meg.
(2)
A költségvetési szerv a költségvetése kiemelt előirányzatai és a kiemelt előirányzaton belüli rovatok között átcsoportosítást hajthat végre. Az átcsoportosítás során az egységes rovatrend K1. Személyi juttatások rovatai előirányzatai csak az irányító szerv engedélyével növelhetők. Saját hatáskörben a kiadási előirányzatok az egységes rovatrend B1. Működési célú támogatás ÁHT-n belülről, B2 Felhalmozási célú támogatások ÁHT-n belülről, B6 Működési célú átvett pénzeszközök és B7 Felhalmozási célú átvett pénzeszközök rovatain megtervezett bevételi előirányzatok a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe véve. A bevételi és kiadási előirányzat a költségvetési évet megelőző év előirányzat-maradvány összegével a jogszabályban meghatározott esetben és módon megnövelheti. A költségvetési bevételek tervezettől történő elmaradása esetén a bevételi előirányzatokat csökkenteni kell. A saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításról az EG-031 számú űrlapon – minden egyes módosításról külön-külön – tájékoztatja a Magyar Államkincstárt. Az űrlapot a Kincstárhoz elektronikus formában kell benyújtani.
(3)
Az Egyetem a tervezettet meghaladó többletbevételét az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használhatja fel. A felhasználásra nem engedélyezett összeg központi költségvetést illeti.
9. § Éves költségvetési beszámoló, negyedéves mérlegjelentés és havi költségvetési jelentés (1)
Az elemi költségvetésről és az éves költségvetési beszámolóról az államháztartás információs rendszere keretében adatszolgáltatást kell teljesíteni.
(2)
Éves költségvetési beszámolót a költségvetési év kezdetétől a mérleg fordulónapjáig terjedő időtartamra kell készíteni. A mérleg fordulónapja a költségvetési év utolsó napja. a beszámolót a tárgyévet követő év február 28-ig kell megküldeni az irányító szerv részére. Éves költségvetési beszámoló részei: a költségvetés végrehajtásának ellenőrzését és a zárszámadás elkészítését a költségvetési számvitellel biztosító:
7
a. költségvetési jelentés, az egységes rovatrend szerinti tagolásban az eredeti és módosított előirányzatokat, az azokra vonatkozó követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint az előirányzatok teljesítését, és teljesített bevételek és kiadok kormányzati funkciók szerinti megoszlását tartalmazza. b. maradvány kimutatás, (az Áhsz. 3. sz. melléklet szerinti formában) az alaptevékenység bevételeit és kiadásait tartalmazza, továbbá bemutatja a kötelezettségvállalással terhelt maradványt, a szabad maradványt terhelő befizetési kötelezettséget. c. adatszolgáltatás a személyi juttatások és a foglalkoztatottak, választott tisztségviselők összetételéről. a vagyoni helyzet és az eredményszemléletű bevételek, költségek, ráfordítások alakulását, valamint a zárszámadás kiegészítő információinak elkészítését a pénzügyi számvitel biztosító a. mérleg, b. eredmény kimutatás, az Áhsz. 6. sz. melléklet szerint kell elkészíteni. A mérleg szerinti eredmény a szokásos eredményből és a rendkívüli eredményből áll. c. költségekről és megtérült költségekről szóló kimutatás, (az Áhsz 7. sz. melléklet szerinti formátumban) szakfeladatok szerinti bontásban tartalmazza a felmerült költségek, az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei, az egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei és a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei bemutatását. d. kiegészítő melléklet tartalmazza. (3)
Az időközi mérlegjelentést a tárgy negyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan mérlegjelentést, gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő negyven napon belül, az éves jelentést az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell megküldeni. A mérleget az Áhsz. 5. sz. melléklete szerint kell elkészíteni.
(4)
Időközi költségvetési jelentést kell havonta készíteni, melyben be kell mutatni az egységes rovatrendnek megfelelően az eredeti és a módosított erőirányzat, valamint azok pénzforgalmi teljesítését, valamint a követelések, a kötelezettségvállalások és a saját nyilvántartás teljesítés adatainak rovatonkénti összegeivel. A Kincstár általi közzétételt követő 15. napon meg kell küldeni a Kincstárnak.
10. § Szöveges beszámoló (1)
Az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának alapvető tartalmi követelménye, hogy a. ismertetni kell azokat a tényezőket, amelyek befolyásolták a tárgyidőszakban ellátott alaptevékenységet, az előirányzatok tervezettől eltérő felhasználását, b. be kell mutatni azokat a rendkívüli eseményeket, vagy azokat a körülményeket, amelyek a pénzügyi helyzetre, az eszközök nagyságára és összetételének alakulására hatással voltak és a költségvetés összeállításánál még nem voltak ismeretesek, és pénzügyileg nem kerültek rendezésre. c. indokolni kell a teljes kötelezettségállomány alakulását befolyásoló tényezőket,
8
d. értékelni kell a külön kormányrendelet alapján összeállított adatszolgáltatásban bemutatott Európai Uniós támogatási programok, a világbanki és egyéb támogatási programok, segélyprogramok keretében beérkezett pénz- és egyéb eszközök, továbbá azokkal kapcsolatban felhasznált saját költségvetési források alakulását, e. indokolni kell az előirányzatok teljesítését befolyásoló tényezőket, f. részletesen be kell mutatni azokat a gazdasági társaságokat, amelyekben az Intézmény részesedéssel rendelkezik, g. be kell mutatni a számviteli politika módosításából eredő változásokat, h. az állami felsőoktatási intézménynek be kell mutatni a könyvviteli mérlegében szereplő vagyonából a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (Nftv.) szerint rendelkezésre bocsájtott vagyont és kötelezettségvállalási tervét. (2)
A szöveges értékelés további tartalmi és formai követelményeit a felettes szerv határozza meg, amit az Intézmény a lényegesnek tartott egyéb információkkal, jövőbeni tendenciákkal egészít ki. A szöveges beszámoló a szakmai feladatellátás értékelése az általános rektorhelyettes feladata.
Mérlegtételek értékelése 10.§ Mérlegtételek értékelésének általános szabályai (1)
A mérlegtételek értékelésénél figyelembe kell venni a számviteli alapelvek sajátos érvényesülését.
(2)
A könyvviteli mérlegben kimutatott eszközök illetve források értékelésénél minden olyan változás hatását be kell mutatni (értékcsökkenést, terven felüli értékcsökkenést és értékvesztést illetve annak visszaírását), amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti és a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.
(3)
A külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. A. Nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök
(1)
A mérlegben az immateriális javakat, tárgyi eszközöket a bekerülési értéken kell kimutatni, csökkentve az elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenéssel, növelve a terven felüli értékcsökkenés visszaírt összegével, a részesedéseket bekerülési értéken kell kimutatni.
(2)
A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök között kell kimutatni az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket, a befektetett pénzügyi eszközöket és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközöket. A nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközként olyan eszközt lehet kimutatni, amelynek az a rendeltetése, hogy a tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja az alábbiak szerint: a) A beruházások, felújítások között kell kimutatni a mérlegben nem szerepeltethető eszközökön végzett beruházások, felújítások értékét is. b) A mérlegben a beruházások között kell kimutatni az egységes rovatrend K62. Ingatlanok beszerzése, létesítése, K63. Informatikai eszközök beszerzése, létesítése vagy K64. Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek közül
9
c)
d)
e)
f)
(3)
• a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételárát, • a pénzügyi számvitelben elszámolt költségeit, és • a tárgyi eszközök bővítését, rendeltetésének megváltozatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenységek költségeit az üzembe helyezésig, rendeltetésszerű használatbavételig. A mérlegben felújítások között kell kimutatni az egységes rovatrend K71. Ingatlanok felújítása, K72. Informatikai eszközök felújítása, K73. Egyéb tárgyi eszközök felújítása rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek közül, a mérlegben szereplő és a mérlegben nem szerepeltethető tárgyi eszközökön végzett a Szt. 3.§ (4) bekezdés 8. pontja szerinti tevékenységek költségeit. A mérlegben a beruházások, felújítások között kell kimutatni a saját előállítású tárgyi eszközöknek és a tárgyi eszközökön a saját kivitelezésben végzett tevékenységeknek a Szt.51.§-a alapján megállapított közvetlen önköltségét is. A mérlegben a befektetett pénzügyi eszközökön belül kell kimutatni a tartós részesedéseket, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat és a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését. A mérlegben a tartós részesedések között az olyan gazdasági társaságokban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket kell kimutatni, amelyeket abból a célból szereztek, hogy tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyenek szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjenek el.
Az befektetett eszközök bekerülési értéke a) A bekerülési érték részét képező tételeket – Sztv.-ben felsorolt tételek, azzal az eltéréssel, hogy a bekerülési érték az általános forgalmi adót nem tartalmazza - az üzembe helyezés időpontjáig rendelkezésre álló számlák, számlát helyettesítő okiratok alapján kell megállapítani. Amennyiben az üzembe helyezésig a számla, a megfelelő bizonylat nem áll rendelkezésre, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok, (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott értéket akkor kell módosítani, ha tényleges bekerülési érték összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja. Akkor kell a különbözet összegét jelentősnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a százezer forintot. b) A vagyonkezelésbe vett eszközök bekerülési értéke a vagyonkezelésbe adónál kimutatott bruttó érték. Az átvételt követően a vagyonkezelésbe adónál az átadásig esetleg elszámolt értékcsökkenést, értékvesztést a vagyonkezelésbe vevőnek nyilvántartásba kell vennie. c) Importbeszerzés esetén, a külföldi pénzértékre szóló bekerülési érték forintértékénekre történő meghatározásakor, az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán kell forintra átszámítani. d) A gazdasági társaságban való részesedés bekerülési értékét alapításkor, tőkeemeléskor, vásárláskor, a társaság átalakulásakor, beolvadásakor kell meghatározni az egységes rovatrend K65. Részesedések beszerzése vagy a K66. Meglévő részesedések növeléséhez kapcsolódó kiadások rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizeti kötelezettségként nyilvántartott összeggel.
10
(4)
A befektetett eszközök üzembe helyezése, dokumentálásának szabályozása Állománynövekedés esetén a más gazdálkodótól, egyéb személytől, szervezettől vásárolt, beszerzett vagy egyéb más módon származó, saját előállítás következtében történő eszköz bővítés eredményeképpen bekövetkező állománynövekedést követően az eszközt üzembe kell helyezni. Az üzembe helyezés dokumentuma az un. Állományba vételi bizonylat, mely tartalmazza: - iktatószámot, - üzembe helyezendő eszköz pontos megnevezését, azonosító számát, - üzemeltető megnevezését, címét, - eszközzel üzembe helyezett tartozékok részletes jegyzékét, - üzembe helyezés időpontját, - az eszköz aktvált értékét, - terve szerinti értékcsökkenés számításának kezdő időpontját, leírási kulcsát, - az üzembe helyezetésért felelős személy megnevezését, - szakfeladat számát, megnevezését.
(5)
A befektetett eszközök besorolása Kisértékű befektetett eszközként kell kimutatni az általános forgalmi adót nem tartalmazó 200 E Ft bekerülési érték alatti eszközöket.
(6)
Befektetett eszközök értékcsökkenése • Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni, az értékcsökkenés elszámolásának időpontja minden negyedév vége az alábbiak eszközcsoportokban: vagyonértékű jog 16 % szellemi termék 33 % épülethez kapcsolódó vagyonértékű jog 2% számítástechnikai eszközök 33 % egyéb gépek berendezések, felszerelések 14,5 % járművek 20 % kisértékű tárgyi eszközök 100 % Nem számolható el értékcsökkenés a földterülete, telek, üzembe nem helyezett beruházásoknál, a képzőművészeti alkotásoknál, műemléki védettségű épületnél. • Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható illetve használhatatlan, a vagyonértékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. • A 2014. január 1-jét követően a 25 M Ft feletti bekerülési érték feletti gépek berendezések, felszerelések, járműveknél 10 %, ingatlanok esetében értékhatártól függetlenül 10 % maradványértéket kell meghatározni. B. Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök
(1)
A mérlegben a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök között kell kimutatni a készleteket és értékpapírokat. A mérlegben a vásárolt készleteket, a mérleg fordulónapján használatba nem vett vásárolt készletek, a befejezetlen termelést, fékész termékeket, késztermékeket, növendék-, hívó és egyéb állatokat bekerülési értékén kell kimutatni.
11
A készleteken belül kell kimutatni a vásárolt készleteket (anyagok, áruk), az átsorolt, követelés fejében átvett készleteket, az egyéb készleteket, a befejezetlen termelést, fékész termékek, késztermékek értékét, és a növendék-, hívó és egyéb állatokat. Az értékpapírokon belül kell kimutatni a nem tartós részesedéseket és a forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat. C. Pénzeszközök (2)
A mérlegben a pénzeszközök között kell kimutatni a hosszú lejáratú – a mérleg fordulónapját követő költségvetési éven túl lejáró – betéteket, a pénztárakat, csekkeket, betétkönyveket, a forintban és devizában vezetett számlákat, továbbá az idegen pénzeszközöket. Idegen pénzeszközként kell elszámolni azon pénzeszközöket, amelyek változása a költségvetési számvitelben költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként nem tartható nyilván. az idegen pénzeszközök között elkülönítetten kell elszámolni a belföldi és a nemzetközi támogatási programok idegen pénzeszközeit.
(3)
A mérlegben a pénztárak, csekkek, betétkönyvek között kell kimutatni a készpénzforgalmat, valamint a pénzforgalmi betétkönyvekben kezelt pénzeszközök állományát és azok változásait.
(4)
A mérlegben a forintszámlák és a devizaszámlák között kell kimutatni a számlatulajdonosnak a Kincstárban és a Kincstáron kívül forintban és devizában vezetett, olyan fizetési számlák egyenlegét, amelyek változását a költségvetési számvitelben költségvetési vagy finanszírozási bevételként vagy kiadásként kell nyilvántartani. D. Követelések
(5)
A mérlegben a követelések között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott követeléseket kell kimutatni mindaddig, amíg azokat pénzügyileg vagy egyéb módon nem rendezték (el nem engedték, vagy behajthatatlan követelésként le nem került leírásra). A mérlegben a követeléseket a bekerülési értéken kell kimutatni. A mérlegben a követeléseket költségvetési évben esedékes követelések és költségvetési évet követően esedékes követelések, ezen belül a költségvetési bevételek kiemelt előirányzatai és finanszírozási bevétlek szerinti bontásban kell kimutatni.
E. Sajátos eszköz oldali elszámolások
(6)
A követelések között adott előlegként kerül kimutatásra a vásárolt immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek és az igénybe vett szolgáltatások szállítójának előlegként megfizetett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összege, a foglalkoztatottaknak adott illetmény-, munkabérelőlegeket, az utólagos elszámolásra nyújtott különböző előlegeket. F. Aktív időbeli elhatárolások
(7)
A mérlegben az aktív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli lehatárolását, a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolását és a halasztott ráfordításokat. A mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni az alábbiak szerint: 12
•
•
A mérlegben az eredményszemléletű bevételek aktív időbeli elhatárolása között az olyan járó eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolhatók el. A mérlegben a költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket kell kimutatni, amelyek költségként, ráfordításként csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el. G. Saját tőke
(8)
A mérlegben a saját tőkén belül kell kimutatni a • nemzeti vagyon induláskori értékeként az alapításkor tartósan a tevékenység ellátáshoz tulajdonba, vagy vagyonkezelésbe adott eszközök értékét. Ez a mérlegsor csak átalakuláskor vagy jogutód nélküli megszűntetéskor változhat. • nemzeti vagyon változásait, • egyéb eszközök induláskori értékét, • felhalmozott eredményt, a mérlegsoron negatív előjel is szerepelhet. • eszközök értékhelyesbítésének forrását, • mérleg szerinti eredményt. H. Kötelezettségek
(9)
A mérlegben a kötelezettségek között az egységes rovatrend szerinti rovatokhoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott végleges kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségek kell kimutatni mindaddig, amíg azok pénzügyileg nem kerültek kiegyenlítésre, nem kerültek elengedésre vagy egyéb módon nem került rendezésre. A kötelezettségeket költségvetési évben esedékes kötelezettségek és költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek, ezen belül a költségvetési kiadások kiemelt előirányzati és finanszírozási kiadások szerinti tagolásban kell kimutatni. A mérlegben a kötelezettségek között kell kimutatni: a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás során a vevőktől kapott, általános forgalmi adót nem tartalmazó kapott előlegeket, a költségvetési bevételeknek a befizetéssel megegyező évben bármely okból történő visszatérítését a bevételek és a bevételekhez kapcsolód követeléseket, az utólagos elszámolásra átvett pénzeszközöket. I. Sajátos forrás oldali elszámolások
(10)
Az egyéb sajátos forrásoldali elszámolások között kell elszámolni, és a mérlegben ilyen elnevezéssel kimutatni a költségvetéssel kapcsolatos sajátos forrásoldali elszámolásokat és az idegen pénzeszközökkel kapcsolatos sajátos forrásoldali elszámolásokat, a vagyonkezelésbe vett immateriális javakkal, tárgyi eszközökkel kapcsolatos visszapótlási kötelezettséget. Az idegen pénzeszközökkel kapcsolatos sajátos forrásoldali elszámolások között az idegen pénzeszközök pénzforgalmát kell elszámolni. J. Passzív időbeli elhatárolások
(11)
A mérlegben a passzív időbeli elhatárolásokon belül kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolását, a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolását és a 13
halasztott eredményszemléletű bevételeket. A mérlegben könyv szerinti értéken kell kimutatni az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtt befolyt, a pénzügyi számvitelben elszámolt olyan eredményszemléletű bevételeket kell kimutatni, amelyek a mérleg fordulónapja utáni időszak eredményszemléletű bevételét képezik. Az eredményszemléletű bevételek passzív időbeli lehatárolása között kell kimutatni a kapott, pénzügyileg rendezett támogatás összegéből a költségvetési évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeget, azzal, hogy azon az egységes rovatrend B16 Egyéb működési célú támogatások bevételei államháztartáson belülről és B63. Egyéb működési célú átvett pénzeszközök rovataihoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon nyilvántartott bevételeket kell érteni. A mérlegben a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása között a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő olyan költségeket, ráfordításokat kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merülnek fel, kerülnek számlázásra. A mérlegben halasztott eredményszemléletű bevételek között kell kimutatni a fejlesztési célra – visszafizetési kötelezettség nélkül – kapott, pénzügyileg rendezett támogatás véglegesen átvett pénzeszköz összegét, azzal, hogy a fejlesztési célra kapott támogatáson a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételeit kell érteni. A halasztott bevétel kivezetésére a bekerülési érték arányos részének (ÉCS) költségkénti, illetve ráfordításkénti elszámolásakor kerül sor.
11. § Jelentős összegű, továbbá lényeges megítélés (1)
Jelentős összegű hiba, ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2 %-át – ha a mérleg főösszeg 2 %-a meghaladja a százmillió forintot – a százmillió forintot.
(2)
Minden esetben jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet, - a beszámoló pénzforgalmi adatainak a valós adattól 10.000Ft feletti eltérését. - a beszámoló vagyoni adatai vonatkozásában a valós adattól 100.000 Ft feletti eltérést.
(3) A követelések esetében az önkéntes teljesítésre történő felhíváson kívül a 100.000.-Ft értékhatár alatti követelést behajtásra előírni nem kell. (4) A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk: - feladatokban bekövetkező változások, - szervezeti változások, - rendkívüli események minősítése (bevételeknél, és kiadásoknál), - értékelési módok változása, - könyvviteli bizonylatok rendje.
12. § Immateriális javak, tárgyi eszközök üzembe helyezése, dokumentálásának szabályozása (1)
Az immateriális javak, tárgyi eszközök állománynövekedése:
14
• •
más gazdálkodótól, egyéb személytől, szervezettől vásárolt, beszerzett vagy egyéb más módon származó (pl. térítés nélkül átvett, fellelt), saját előállítás következtében történő eszköz bővülés eredményeképpen lehet.
(2)
Az állománynövekedést követően az eszközt üzembe kell helyezni, ennek dokumentálására az üzembe helyezési jegyzőkönyv és az eszközök állományba vételi bizonylata, valamint a kapcsolódó műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv és hatósági igazolások együttesen szolgálnak, és az alábbi adatokat tartalmazzák: • iktatószámot, • üzembe helyezendő eszköz pontos megnevezését, azonosító számát, • üzemeltető megnevezését, címét, • eszközzel üzembe helyezett tartozékok részletes jegyzékét, • üzembe helyezés időpontját, • az eszköz aktivált értékét, • terv szerinti értékcsökkenés számításának kezdő időpontját, • az üzembe helyezésért felelős személy megnevezését.
(3)
Az Sztv. alapján az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell, melyet az integrált számviteli szoftver támogat.
13. § Immateriális javak, tárgyi eszközök besorolás, minősítése (1)
A befektetett eszközök között csak olyan immateriális javakat és tárgyi eszközöket szabad kimutatni, amelyeknek rendeltetése, hogy az intézményünk tevékenységét tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.
(2)
Az alapítás-átszervezés aktivált értékeként a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos kiadásokat lehet figyelembe venni.
(3)
A kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök. A kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök a mérlegben nem szerepelnek.
(4)
A kisértékű immateriális javak bekerülési értéke a beszerzést, a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően, legkésőbb a negyedéves könyvviteli zárlat keretében a terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés elszámolása során terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó.
(5)
Ha az eszköz bekerülési értéke nem éri el a kettőszázezer forintot, de a tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, akkor kisértékű eszköznek kell minősíteni.
14. §
15
Immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása Terv szerinti értékcsökkenési leírás (1)
Az immateriális javak, a tárgyi eszközök után negyedévente (a negyedév utolsó napjával, napra pontosan megállapított) a kormányrendeletben meghatározott leírási kulcsok alapján, a tényleges használatnak megfelelően tervszerinti értékcsökkenést kell elszámolni. Értékcsökkenés az immateriális javak és tárgyi eszközök fizikai kopásának és erkölcsi avulásának pénzben kifejezett értéke. Az alábbi eszközök esetében alkalmazandó tervszerinti értékcsökkenés leírási kulcsai: • alapítás-átszervezés, illetve kísérleti fejlesztés aktivált értéke 20 % • vagyoni értékű jogok 16 % • szellemi termék 33 % • épületek és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 2% • építmények és kapcsolódó vagyoni értékű jogok 3% • gépek, berendezések és felszerelések, kivéve számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 14,5 % • számítástechnikai és ügyvitel technikai eszközök 33 % • járművek 20 % Ha az eszköz egyetemünk tevékenységét, gazdálkodását a terv szerint elszámolt értékcsökkenéssel történő leírási időszaktól várhatóan továbbszolgálja, úgy a tervezett használati idő figyelembe vételével alacsonyabb mértékben megállapítható, melyet indokolni szükséges és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Azon immateriális javaknál, ahol a szerződés eltérő időtartamot jelöl meg, ott a várható használati idő tekintetében a szerződés szerinti időtartamot és ennek megfelelő leírási kulcsot kell alapul venni. Nem számolható el értékcsökkenés földterület, telek, az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a 0-ra leírt immateriális javaknál és tárgyi eszközöknél. Nem szabad értékcsökkenést elszámolni a képzőművészeti alkotásoknál, kép- és hangarchívumnál, műemléki védettségű épületnél, amely értékéből az évek során nem veszít, illetve amelynek értéke évről évre nő. Az egyetem műemléki épületeit elsősorban oktatásra és kutatásra használja, ezért az éves leírási kulcs 2 %.
(2)
A terv szerinti értékcsökkenés elszámolását a negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni. Az immateriális javak, tárgyi eszközök után terv szerinti értékcsökkenést kell elszámolni. Az értékcsökkenésre alapvetően az Sztv - kell alkalmazni. Az immateriális javak esetén a terv szerinti értékcsökkenés leírási kulcsa a) vagyoni értékű jogoknál 16% vagy a tervezett használati idő alapján megállapított lineáris kulcs, b) szellemi termékeknél 33%. A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik.
16
(3)
A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni. Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában – a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében – az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős.
Az Egyetem gazdálkodása során nem jelentős a maradványérték, ha az a bekerülési érték 1 %-át nem éri el. Ha a bekerülési érték 1 %-a a 200 000 forintot nem éri el, akkor a 200 000 forintot kell jelentős értékhatárnak tekinteni. A megállapított maradványértéket fel kell jegyezni az analitikus nyilvántartásban és az üzembe helyezési okmányon. Az immateriális javak és tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenés elszámolását a rendeltetésszerű használatbavételtől, az üzembe helyezéstől kell alkalmazni. Az üzembe helyezés időpontja az eszköz szokásos tevékenység keretében történő rendeltetésszerű hasznosításának a kezdő időpontja. Az üzembe helyezést hitelt érdemlő módon dokumentálni kell az üzembe helyezési okmányon. A 2014. január 1-ét megelőzően üzembe helyezett, használatba vett eszközök korábban megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírási kulcsa, korábban elszámolt terv szerint értékcsökkenése nem változtatható meg.
A hátralévő időszakban még elszámolandó terv szerinti értékcsökkenés elszámolásának szabályait jelen számviteli politikában foglaltak szerint, az Sztv. előírásai alapján kell elszámolni. Terven felüli értékcsökkenési leírás elszámolása és annak visszaírása (4)
A terven felüli értékcsökkenés elszámolását a negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell végezni. A terven felüli értékcsökkenésére az Sztv. –t kell alkalmazni az alábbiak szerint azzal, hogy azok kiegészítő mellékletben történő indoklására vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.
Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; b) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető.
15. § Értékvesztés elszámolása, annak visszaírása (1) Értékvesztés számolandó el:
17
• • • • • •
beruházásokra és egyéb jogcímen adott előlegnél, ha annak teljesítése egyáltalán nem, vagy csak részben történik meg tartósan adott kölcsönöknél akkor, ha a kölcsön visszafizetése az adós fizetési készsége miatt bizonytalanná válik, vásárolt készleteknél, ha a raktáron lévő készlet eredeti rendeltetésének megfelelően nem használható, megrongálódott, feleslegessé vált, saját előállítású készletek esetében, ha az újraelőállítás költsége kisebb, mint a raktáron lévő készlet értéke, illetve ha a raktáron lévő készlet eredeti rendeltetésének megfelelően nem használható, értékesítése kétségessé vált, megrongálódott, rövid lejáratú kölcsönöknél, ha a kölcsön visszafizetése időben nem történt meg, s bizonytalanná vált, követelések esetében, ha megfizetésének határideje lejárt és a követelés bizonytalanná vált.
(2) Behajthatatlan követelést a könyvviteli mérlegben nem lehet kimutatni, azt hitelezési veszteségként a tőkeváltozással szemben le kell írni. Behajthatatlan követelésnek minősül: • amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs, vagy csak részben van fedezet, • a kisösszegű követelések: amelyeket eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelyeknél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és felkutatása „igazoltan” nem járt eredménnyel, • amelyet a bíróság előtt érvényesíteni nem lehet, • amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. (3) A fentiekben felsorolt eszközöknél az értékvesztés akkor tekinthető tartósnak, ha az előírt teljesítés időpontjától félévet meghaladóan nem rendeződött, nem került elszámolásra az előleg, a kölcsön, a követelés. (4) Amennyiben az értékvesztés feltételei csak részben, vagy egyáltalán már nem állnak fenn, úgy az elszámolt értékvesztést legfeljebb az elszámolás összegéig vissza kell írni. (5) Jelentős összegűnek akkor tekinthető az értékvesztés, ha annak aránya a tartósság időszaka alatt meghaladja a nyilvántartás szerinti érték 20 %-át.
16. § Értékhelyesbítés elszámolása, annak módosítása Intézményünk nem él az eszközök piaci értéken történő értékelésének lehetőségével, értékhelyesbítés elszámolására nem kerül sor.
17. § Lényeges, nem lényeges, továbbá jelentős összegű, nem jelentős összegű megítélések (1)
A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében lényegesnek tekinti egyetemünk, hogy az információ tartalmazza vagyoni, pénzügyi helyzetünket. Nem tekinthető lényeges információnak azon adatok, melyeknek nincs hatása egyetemünk megítélésére.
(2) A fentiek alapján jelentős összegnek tekintjük a beszámoló pénzforgalmi adatainak a valós adattól 10.000 Ft feletti eltérését, nem tekintjük jelentősnek a 10.000 Ft alatti eltérést. A beszámoló vagyoni adatai vonatkozásában a valós adattól 100.000 Ft feletti eltérést jelentős összegnek, míg az ez alatti összeget nem jelentős összegnek tekintjük.
18
(3) A kis értékű tárgyi eszközök, vagyoni értékű jogok, szellemi termékek minősítésénél abból a szempontból, hogy éven belül használódnak el, vagy éven túl szolgálják egyetemünk tevékenységét lényeges szempontnak tekintjük, hogy melyik elszámolási rendszernél biztosított jobban a tulajdon (vagyon) védelme. Nem tekintjük lényegesnek az eszköz egyedi beszerzési értékét, viszont jelentős összegnek tekintjük, ha az eszköz egyedi beszerzési érétke meghaladja a 95.000 Ft-ot, nem tekintjük jelentős összegnek, ha az eszköz egyedi értéke nem éri el a 90.000 Ft-ot. (4) A raktári készletek leltározása során az lényeges szempontnak kell tekinteni azt a tényezőt, hogy a kompenzálandó készletek felhasználása azonos célú, így a raktári bevételezésnél, kiadásnál, felhasználásnál, leltározásnál összetéveszthetőek. Nem tekinthető lényeges szempontnak az, hogy mindegyik készlet vásárolt készlet vagy az, hogy azonos termékcsoportba tartozik. Jelentős összegnek kell minősíteni egy készletcsoporton belül, ha annak aránya a készletcsoport 5 %-át meghaladja. Nem jelentős összeg, ha a készletcsoporton belül a kompenzálás összege nem haladja meg a készletcsoport értékének 5 %-át. (5) Terven felüli értékcsökkenés elszámolása tekintetében lényeges szempontnak kell tekinteni, hogy az immateriális jószág, ingatlan, gép, berendezés, jármű a mérlegben a valós használatnak megfelelő értéken kerüljön bemutatásra. Amennyiben ezen érték megállapítására a terv szerint elszámolt értékcsökkenés nem alkalmas, akkor terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni. Nem tekinthető lényeges szempontnak, hogy a valós érték bemutatását a fizikai elhasználódás, vagy az erkölcsi elavulás, vagy a piaci érték, vagy a használati jog időtartama eredményezi. Terven felüli értékcsökkenés elszámolásánál jelentős arányt jelent, ha a terven felüli értékcsökkenés az évi terv szerinti értékcsökkenés mértékét eléri. Nem tekinthető jelentős összegnek, ha a terven felüli értékcsökkenés az évi terv szerinti értékcsökkenés mértékét nem éri el. (6) Előlegek, vásárolt-, saját készletek, követelések, adott kölcsönös értékvesztésének elszámolásánál jelentős szempontnak kell tekinteni azt a tényezőt, hogy a kölcsön, előleg, követelés visszafizetése, elszámolása bizonytalanná vált; a vásárolt-, saját készlet nyilvántartási értéke, használhatósága csökkent, a nyilvántartott értéken nem értékesíthetőek. Nem tekinthető lényeges szempontnak, ha a felsorolt eszközök értéke, megítélése nem állandó jelleggel változik. Jelentős összegnek tekinthető, ha az eszközök értéke, hasznosítása, használhatósága meghaladja a nyilvántartási érték 20 %-át; ellenkező esetben nem jelentős összegnek minősíthető. (7) A vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, ingatlanok, gépek, berendezések, járművek piaci értéken történő értékelésénél lényeges szempontnak számít, ha ezen eszközök forgalomképesek, a piacon való megjelenésük folyamatos, ezért fontos, hogy a nyilvántartási érték mindenkor a piaci értéket fejezze ki. Nem tekinthető lényege szempontnak a forgalomképtelenség és a korlátozott forgalomképesség. Jelentős összegnek számít értékelésükkor, ha a piaci érték a nyilvántartási értéket 20 %-kal meghaladja; ellenkező esetben nem minősül az eltérés jelentősnek. (8) A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló lényeges információk intézményünk esetében: • feladatokban bekövetkező változások, • szervezeti változások, • szokásos és rendkívüli események minősítése (bevételeknél és kiadásoknál), • értékelési módok változása, • könyvviteli bizonylat rendje.
18. § Számviteli elszámolás szempontjából rendkívülinek tekintendő események minősítése (1) A gazdasági események rendkívüli minősítésének szempontjai: • Az előfordulás tekintetében rendkívüli, eseti jellegű, • A pénzügyi helyzet, az eszközök nagyságára és összetételére gyakorolt hatása jelentős. 19
(2) Rendkívüli eseménynek minősül: • Az eszközök térítésmentes átvétele, • Ajándékként, hagyatékként kapott eszközök átvétele, • 100.000 Ft értékhatárt meghaladó kötbér, kártérítés, • 500.000 Ft értékhatárt meghaladó be nem folyt, meg nem térült behajthatatlan követelés, • 500.000 ft értékhatárt meghaladó káresemény, • 100.000 Ft értékhatárt meghaladó késedelmi kamatok, kártérítés, bírság címén kapott bevételek, • járvány, elemi csapás (árvíz, belvíz, villámcsapás, földrengés, stb.) • számítógépes program meghibásodása, illetve számítógép ellopása miatti adatvesztés, • egyéb megsemmisülés. 19.§ Könyvvezetés 19./A.§ Költségvetési könyvvezetés (1)
A költségvetési könyvvezetés keretében a bevételi és kiadási előirányzatok alakulására, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű áttekinthető nyilvántartást kell vezetni és ezt a költségvetési év végével lezárni. A költségvetési könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 0-s számlaosztályán belül a 00. és 03-09. számlacsoportban vezetett nyilvántartási számlák használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik.
(2)
A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, a kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését az „egységes rovatrend a költségvetési és finanszírozási bevételekhez, kiadásokhoz” c. Áhsz. 15. melléklet alapján, egységes rovatrend szerint kell nyilvántartani. Az egységes rovatrendtől nem lehet eltérni, azonban az egységes rovatok saját hatáskörben további részletező tételekre alábonthatóak. A költségvetési könyvvezetés során a 05. és a 09. számlacsoportot az egységes rovatrend szerinti bontásban kell vezetni, valamennyi nyilvántartási számlát tovább bontva: a) bevételi vagy kiadási előirányzatok nyilvántartási számlára, b) követelések vagy kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számlára, c) teljesítés nyilvántartási számlára.
(3)
(4)
A teljesítések nyilvántartási számláin a pénzügyi teljesítésen kívül teljesítésként kell nyilvántartásba venni az előző évi éves költségvetési beszámolóban kimutatott költségvetési maradvány igénybevételét a nyitó, rendező tételek elszámolása során. A költségvetési jelentés és a maradvány kimutatás alátámasztásáról részletező nyilvántartások vezetésével kell gondoskodni. 19./B.§ A pénzügyi könyvvezetés
(1)
A pénzügyi könyvvezetés keretében a tevékenység során előforduló, az eszközökre és forrásokra, azok változására és az eredmény alakulására ható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő,
20
folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást kell vezetni és azt a költségvetési év végével lezárni. A pénzügyi könyvvezetés a számviteli alapelvek figyelembevételével, magyar nyelven, az egységes számlakeret 1-9. számlaosztályán belül vezetett számlák használatával, a kettős könyvvitel szabályai szerint, forintban történik. A jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségek alátámasztásáról a könyvviteli számlák további tagolásával és a számlákhoz kapcsolódó részletező nyilvántartások vezetésével kell gondoskodni. (2)
Az 1-3. számlaosztály az eszközök, a 4. számlaosztály a források könyvviteli számláit tartalmazzák. Az eredménykimutatás elkészítéséhez, a mérleg szerinti eredmény megállapításához szükséges adatokat az 5. és a 8. és a 9. számlaosztály könyvviteli számlái tartalmazzák. A költségekről s a megtérült költségekről szóló kimutatás elkészítéséhez szükséges adatokat a 7. számlaosztály tartalmazza, melyet szakfeladatok szerint tovább kell tagolni.
(3)
A szakfeladathoz közvetlenül nem hozzárendelhető költségek évközi elszámolása a 6. számlaosztályon belül történik: a) 622 Gépjárművek üzemeltetés kiadásai – szervezeti egységekre bontva b) 631 Épületek üzemeltetési kiadása – szervezeti egységekre bontva c) 661 Központi irányítás költségei – szervezeti egységekre bontva.
(4)
A pénzügyi könyvvezetés során a költségeket elsődlegesen az 5. számlaosztályban költség nemenként, másodslagosan az 591. Költségnem átvezeti számla használatával a 6. vagy 7. számlaosztály könyvviteli számláin kell könyvelni. Az eszközök és a szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei, az egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei és a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei elszámolására szolgáló könyvviteli számlákat a tevékenység során használt szakfeladatok szerint tovább kell tagolni. 19./C.§ Részletező nyilvántartások Részletező nyilvántartások: I. Előirányzatok nyilvántartása II. Kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása III. Követelések nyilvántartása IV. Adott és kapott előlegek nyilvántartása V. A pénzeszközök és sajátos elszámolások nyilvántartása VI. Az immateriális javak nyilvántartása VII. A tárgyi eszközök nyilvántartása VIII. Értékpapírok, részesedések nyilvántartása IX. Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök nyilvántartása X. A készletek nyilvántartása I. Előirányzatok nyilvántartása A bevételi és kiadási előirányzatok nyilvántartási számláin a 001 előirányzat nyilvántartási ellenszámlával szemben történik az eredeti előirányzat, majd azt követően annak módosítása, átcsoportosítása, zárolása, törlése nyilvántartásba vétele. Az előirányzatok nyilvántartását folyamatosan, az egységes rovatrend szerinti bontásban kell vezetni, és abban az előirányzatok bármely változását a változást követően azonnal rögzíteni kell.
21
Az előirányzatok nyilvántartása tartalmazza: a. a megállapított, jóváhagyott eredeti előirányzatot, b. az eredeti előirányzatok módosításainak, átcsoportosításainak jogcímét, összegét, dátumát, hatáskörét, az azt elrendelő dokumentum azonosításához szükséges adatokat, c. módosítás, átcsoportosítás esetén a Kincstárhoz történő bejelentésének azonosításához szükséges adatokat, d. az előirányzatok zárolása esetén a zárolás megszüntetésére vagy törlésére vonatkozó adatokat, e. az előirányzatok – más költségvetési szervhez, fejezeti kezelésű előirányzathoz stb. – átcsoportosítása esetén a kötelezettségek nyilvántartásával való esetleges kapcsolatok leírását. II. Kötelezettségek, más fizetési kötelezettségek nyilvántartása A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartási számláin, a 002. Kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartási ellenszámlával szemben történik azok növekedésének így különösen annak keletkezése, árfolyam-változás miatti növekedése – és a teljesítés kivételével csökkenésének – így különösen annak más általi átvállalása, elengedése, árfolyam-változás miatti csökkenése – nyilvántartásba vétele attól függően, hogy az végleges vagy nem végleges, költségvetési évben esedékes vagy költségvetési évet követően esedékes kötelezettségvállalásnak, más fizetési kötelezettségnek minősül. Költségvetési évben esedékes kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként kell nyilvántartani az olyan kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére álló határidő kezdő napja a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartásba vételének évére esik. Költségvetési évet követően esedékes követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek évek szerinti támogatását a részletező nyilvántartásokban kell nyilvántartani. Előzetes kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség nyilvántartásba vételére szerződés, megrendelés, megállapodás, annak aláírását követő 5 munkanapon belül kerül sor az EGIR rendszerben. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell legalább a kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség - sorszámát, az azt tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó adatokat (témaszám, szervezet), - a tanúsító dokumentum megnevezését, iktató- vagy érkeztető számát, keltét, - a jogosult azonosításához és a pénzügyi teljesítéshez szükséges adatokat, - tárgyát, összegét (értékét) az egységes rovatrend rovatai szerint, - évek szerinti megbontását, - módosulásait Végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség az a pénzértékben kifejezett, jogszabályból, jogerős bírói ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből jogszerűen eredő elismert tartozás, amely kifizetésének feltételeit a másik fél már teljesítette, ilyennek minősül különösen a számfejtett személyi juttatás, a teljesítésigazolással ellátott számlázott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért fizetendő ellenérték, valamint a kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszafizetendő összege és annak kamatai. A nyilvántartásnak tartalmazni kell legalább az előzetes kötelezettségvállalás adatain túlmenően - a pénzügyi teljesítések dátumát, összegét, egységes rovatrend szerint besorolását, - utalványozás szerinti dokumentumának azonosításához szükséges adatokat
22
a pénzügyi teljesítési adatok könyvviteli számlákon történő elszámolásának időpontjait és a könyvviteli számlák megnevezését, - devizában fennálló a kötelezettségvállalás összegét a forint mellett devizában is, a nyilvántartásba vételi árfolyamot, a mérlegforduló napi árfolyamot. Egyéb sajátos kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek esetén külön adatok nyilvántartása is szükséges a jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítéséhez, így - a visszatérítendő támogatások és más adott kölcsönök esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot, - közbeszerzési kötelezettség esetén a közbeszerzési dokumentációk megnevezését, iktatószámát, keltét, - termék vagy szolgáltatás beszerzése esetén a kapott számlák adatait oly módon, hogy abból az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségnek eleget lehessen tenni, és - a felhalmozási kiadások esetén a beszerzett eszközök tekintetében az immateriális javak, tárgyi eszközök nyilvántartásával való kapcsolatok leírását. A függő kötelezettségekről külön nyilvántartást kell vezetni mindaddig, amíg az végleges kötelezettségvállalássá, más fizetési kötelezettséggé nem változik, vagy meg nem szűnik. -
III. Követelések nyilvántartása A követelések nyilvántartási számláin a 004. Követelések nyilvántartási ellenszámlával szemben történik a követelés növekedésének – így különösen annak előírása, árfolyam-változása miatti növekedése – és a teljesítés kivételével csökkenése – így különösen annak behajthatatlanná válása, elengedése, árfolyam-változás miatti csökkenése – nyilvántartásba vétele attól függően, hogy az költségvetési évben esedékes vagy költségvetési évet követően esedékes követelésnek minősül. Behajthatatlannak minősített követelésnek minősül a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, és az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel. Költségvetési évben esedékes követelésként kell nyilvántartani az olyan követeléseket, amelyek teljesítésének határnapja vagy a teljesítésére rendelkezésre álló határidő kezdő napja a követelés nyilvántartásba vételének évére esik. Más követelést költségvetési évet követően esedékes követelésként kell nyilvántartani. A követelések nyilvántartása tartalmazza legalább a követelés: - sorszámát, nyilvántartásba vételének dátumát, - a tanúsító dokumentum megnevezését, iktató- vagy érkeztető számát, keltét, - a követelés teljesítésének határidejét, - a követelés módosulásait, - a teljesített befizetések dátumát, összegét, egységes rovatrend szerint besorolását, - az utalványozás, bevételezés dokumentumának azonosításához szükséges adatokat, - devizában fennálló követelés esetén a követelés összegé a forint mellett devizában is, a nyilvántartásba vételi árfolyamot, a mérleg fordulónapi árfolyamot, - a követelések behajthatatlanná vált követelésekkel kapcsolatos adatokat. Az egyes sajátos követelésekhez külön adatok nyilvántartása is szükséges a jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítéséhez, így
23
-
-
a költségvetési támogatások és más hasonló, ellenérték nélkül kapott pénzeszközöknél annak forrását, az azzal történő elszámolás (beszámolás) határidejét, annak teljesítésére, elfogadására vonatkozó adatokat, az esetleges visszafizetési kötelezettség előírása esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot, az elvégzett ellenőrzéseket, a visszafizetendő támogatások és más kapott kölcsönök esetén a követelések nyilvántartásával való kapcsolatot, és termék vagy szolgáltatás értékesítése esetén a kibocsátott számlák adatait oly módon, hogy abból az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségnek eleget lehessen tenni.
IV. Az adott és kapott előlegek nyilvántartása Az adott és kapott előlegek nyilvántartásának tartalmaznia kell: - a kapcsolódó követelés vagy kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség azonosításához szükséges adatokat, - az előleg címzettjének vagy befizetőjének azonosításához szükséges adatokat, - az előleg tárgyát, - az előleggel való elszámolás határidejét, az elszámolás adatait. V. A pénzeszközök és a sajátos elszámolások nyilvántartása A napi készpénzforgalomról pénztárjelentést kell készíteni. A fizetési számlákra befolyt bevételeket és a teljesített kiadásokat a kapott számlakivonat alapján kell nyilvántartásba venni. A követelésekhez, kötelezettségekhez, előlegekhez kapcsolódó pénzeszköz változások nyilvántartásában biztosítani kell, hogy a pénzeszközök változását eredményező adott ügylet mely egyedi követeléshez, kötelezettségekhez, előleghez kapcsolódik. VI. Az immateriális javak nyilvántartása Az immateriális javak nyilvántartása tartalmazza: - az eszköz megnevezését, készítő, szállító megnevezését, az azonosításhoz szükséges egyéb adatokat, - vagyoni értékű jogok esetén azon eszköz pontos megnevezését, amelyhez a jog kapcsolódik, - a használatbavételt igazoló bizonylatok azonosításához szükséges adatokat, a használatbavétel dátumát, várható használati időt, maradványértéket, leírási kulcsot, - bekerülési értékét, - az értékváltozások időpontját, okait, jellét, - az eszköz nettó értékét, - a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket. VII.
A tárgyi eszközök nyilvántartása
A tárgyi eszközök nyilvántartása tartalmazza: - a tárgyi eszköz megnevezését, sajátos adatait, készítő, szállító megnevezését, az azonosításhoz szükséges egyéb adatokat, kivéve, ha az eszköz nyilvántartása csoportosan történik, - vagyoni értékű jog esetén azon ingatlan pontos megnevezését, amelyhez a jog kapcsolódik, - a beszerzést, létesítést és a használatbavételt igazoló bizonylatok azonosításához szükséges adatokat, a használatbavétel dátumát, az eszköz tartozékainak megnevezését, értékét, - bekerülési értéket, a megállapított maradványértéket, - a várható használati időt, a leírási kulcsot, - az elszámolt értékcsökkenés tárgyévi és halmozott összegét, 24
-
az értékváltozások időpontjait, a változás okait, jellegét, az ezeket alátámasztó bizonylatok azonosításához szükséges adatokat, az eszközök nettó értékét, személyre kiadott eszközök esetén a használó személy azonosításához szükséges adatokat, a nemzeti vagyonról szóló törvény szerinti besorolását, a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket
A földterületek, telkek sajátos adatait: - annak címe, helyrajzi száma, - fekvése, rendeltetése, övezeti besorolása, és - arany-korona értéke. Az épületek, építmények sajátos adatai: annak címe, helyrajzi száma, fekvése, és műszaki jellemzői (falazat, tetőzet, szintek száma, terület komfort fokozat stb.) VIII.
Értékpapírok, részesedések nyilvántartása
Az értékpapírok nyilvántartásnak tartalmaznia kell a következő adatokat: az értékpapír azonosításhoz szükséges adatok, beszerzésének módja, ideje, a forgalmazó adatai, beszerzésének célja, számviteli besorolása, kibocsátásnak ideje, névértéke, futamideje, bekerülési érték megállapításának módja, beváltásának feltétele, lejárati ideje, kamat fajtája, mértéke, kamatfizetések összegei és időpontjai, az értékpapír értékeléséhez szükséges adatok, a bekerülési érték változásait, annak okait jellét, alátámasztó dokumentumait, a biztonságos őrzési hely, a leltárhely megnevezését, a letéti szerződés számát. A részesedések nyilvántartásnak tartalmaznia kell a következő adatokat: a gazdasági társaság azonosításához szükséges adatokat, a részesedés keletkezésének módját, időjét, megszerzésének célját, számviteli besorolását, bekerülési értékét, annak változásait, okait, jellegét, a részesedés %os arányát, gazdasági társaság esetén annak minősítését, számviteli besorolását. IX. A koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök nyilvántartása Nyilvántartásba vétel adatai megegyeznek a tárgyi eszközökével, azzal, hogy a nyilvántartásnak tartalmaznia kell még a vagyonkezelésbe, koncesszióba adás adatait. X. Készletek nyilvántartása A nyilvántartásokban a készletek mennyiségben és értékben is nyilván kell tartani. Nem kell értékben nyilvántartani a használt, illetve a használatban lévő munkahelyi készleteket. A készletek nyilvántartása tartalmazza: - a készletek azonosításához szükséges adatokat, a készletek mennyiségi egységét, egységárát, minőségi jellemzőit, - a befejezetlen termelés, és félkész termékek esetén azok fellelési helyét, készültségi fokát, a mérlegkészítéskor megállapított értékét, - a leltározással kapcsolatos feljegyzéseket.
20. §
25
Általános forgalmi adó elszámolása (1) Az ÁFA elszámolás részletes rendjét a mindenkori törvény figyelembe vételével a gazdasági főigazgató utasításban szabályozza.
21. § Általános kiadások megosztási módszerei (1) A kiadások felmerülésekor a funkcionális osztályozás szerinti könyvelés keretében azokat a kiadásokat, amelyek egyértelműen szakfeladatra számolhatóak, azokat a 7. számlaosztályban (a Tevékenységek kiadási előirányzata és teljesítése) rögzíti. Azon kiadások esetén, amelyek teljesítésekor csak a felmerülés helye határozható meg a 6. számlaosztályban (a Közvetett (általános) kiadások) kerülhet rögzítésre. A kiadások meghatározásakor törekedni kell arra, hogy minél kevesebb legyen azok kiadások köre, melyek elsődlegesen a 6. számlaosztályban kell elszámolni. (2) Kötelező a 6. számlaosztályban elszámolni a felmerült kiadást, ha: • a felmerült kiadás szakfeladatra közvetlenül nem számolható el • a kisegítő tevékenység üzemszerű keretek között folyik. Általános kiadások (6. számlaosztályban) között kell kimutatni: - 622 Gépjárművek üzemeltetés kiadásait – szervezeti egységekre bontva - 631 Épületek üzemeltetési kiadása – szervezeti egységekre bontva - 661 Központi irányítás költségei – szervezeti egységekre bontva. (3) Az általános kiadásokat naturális mutatók alapján, félévenként fel kell osztani és a megfelelő szakfeladat terhére kell elszámolni. A közvetett kiadások felosztási módját az önköltség-számítási szabályzat tartalmazza.
21. § Záró rendelkezés (1) Jelen szabályzatot a Szenátus a 125/2014. (IX. 18.) sz. határozatával fogadta el. (2) A szabályzat 2014.szeptember 18. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Szenátus a 84/2013. (V. 15.) sz. határozatával elfogadott szabályzat hatályát veszti.
Sopron, 2014. szeptember 18. Prof. Dr. Faragó Sándor rektor
26
1. számú függelék Az Egyetem alapfeladatai A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkciók szerinti besorolása 014020 Biotechnológiai alapkutatás 014030 Természettudományi, műszaki alapkutatás 014040 Társadalomtudományi, humán alapkutatás 015010 Általános közszolgáltatásokkal kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés 024010 Védelmi tevékenységekkel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés 035010 Közrenddel és közbiztonsággal kapcsolatos alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés 041170 Műszaki vizsgálat, elemzés 042130 Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások 042220 Erdőgazdálkodás 048010 Gazdasági ügyekkel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés 049020 K+F tevékenységekhez kapcsolódó innováció 054020 Védett természeti területek és természeti értékek bemutatása, megőrzése és fenntartása 055010 Környezetvédelemmel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés 065010 Lakás- és közműellátással, településfejlesztéssel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés 075010 Egészségüggyel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés 081030 Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése 081043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 082030 Művészeti tevékenységek (kivéve: színház) 082042 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 082044 Könyvtári szolgáltatások 082051 Levéltári állomány gyarapítása, kezelése és védelme 082052 Levéltári szolgáltatás, tudományos, publikációs és információközvetítő tevékenység 082061 Múzeumi gyűjteményi tevékenység 082062 Múzeumi tudományos feldolgozó és publikációs tevékenység 082063 Múzeumi kiállítási tevékenység 082070 Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása 083030 Egyéb kiadói tevékenység 084070 A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése 085010 Szabadidős tevékenységekkel, sporttal, kultúrával és vallással kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés 091110 Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091120 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai 091130 Nemzetiségi óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai 091140 Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai 091211 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon 091212 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon 091213 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon 091220 Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok 092111 Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon 092112 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon
27
092113 Nemzetiségi tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon 092120 Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok 092211 Gimnáziumi oktatás, nevelés szakmai feladatai 092212 Sajátos nevelési igényű tanulók gimnáziumi nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 092213 Nemzetiségi tanulók gimnáziumi oktatásának, nevelésének szakmai feladatai 092221 Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092222 Sajátos nevelési igényű tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092223 Nemzetiségi tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092231 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092232 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092260 Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok 092270 Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok 093010 Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések 094110 Felsőoktatási szakképzés 094120 Szakirányú továbbképzés 094170 Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés 094210 Felsőfokú oktatás 094250 Tankönyv- és jegyzettámogatás 094270 Egyéb felsőoktatási feladatok 094280 Hallgatók lakhatásának biztosítása 095020 Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés 096010 Óvodai intézményi étkeztetés 096020 Iskolai intézményi étkeztetés 096030 Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása 096040 Köznevelési intézményben tanulók kollégiumi, externátusi nevelése 097010 Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés 098031 Pedagógiai szakmai szolgáltatások szakmai feladatai 098032 Pedagógiai szakmai szolgáltatások működtetési feladatai 098040 Nemzetközi oktatási együttműködés 104030 Gyermekek napközbeni ellátása 108010 Szociális biztonsággal kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés
28
