DEBRECENI EGYETEM SZÁMVITELI POLITIKA
Készítette: Kancellária Hatályos: 2015. január 01. napjától
Tartalomjegyzék I.
Általános rész .................................................................................................................... 4 1.§ Bevezető rendelkezések .................................................................................................. 4 2.§ Fogalmak ........................................................................................................................ 4 3.§ A Debreceni Egyetem tevékenységének bemutatása ..................................................... 7
II. A Számviteli politika kialakításának követelményrendszere ....................................... 8 4.§ A Számviteli politika célja ............................................................................................. 8 5.§ A Számviteli politikáért való felelősség ......................................................................... 9 6.§ A számviteli alapelvek érvényesülése .......................................................................... 10 III. A költségvetési beszámoló készítéssel, könyvvezetéssel kapcsolatos időpontok rögzítése ................................................................................................................................... 12 7.§ A mérlegkészítés időpontja, a beszámolók elkészítésének határidői ........................... 12 8.§ A könyvvezetés rendjének határidői ............................................................................ 13 IV. Lényeges információk köre, jelentős információ és hiba meghatározása .................. 14 9.§ A számviteli elszámolás és értékelés szempontjából lényeges információk ................ 14 10.§Jelentős, nem jelentős összegű hiba ............................................................................. 15 V. Eszközök és források minősítési, elszámolási, dokumentálási szabályai ................... 16 11.§Az eszközök és források általános minősítési szempontjai .......................................... 16 12.§Immateriális javak, tárgyi eszközök üzembe helyezése, dokumentálása, minősítése .. 17 13.§Immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása ........................ 19 14.§A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások szabályai ................... 21 15.§Devizás tételek elszámolása ......................................................................................... 23 16.§Devizás tételek év végi értékelése ................................................................................ 25 17.§Készletek értékelése ..................................................................................................... 26 18.§Analitikus nyilvántartások ............................................................................................ 27 VI. A könyvvezetés rendje .................................................................................................... 29 19.§A Debreceni Egyetem számviteli rendszere ................................................................. 29 20.§A modulok főbb feladatai és funkciói .......................................................................... 30 21.§Előirányzatok nyilvántartása ........................................................................................ 31 22.§A költségek, kiadások, az eredményszemléletű és a pénzforgalmi bevételek elszámolásának általános szabályai .............................................................................. 32 23.§A kiadások és bevételek elszámolásának speciális szabályai ....................................... 33 24.§Közvetett költségek és kiadások elszámolási rendje .................................................... 34 2
25.§A közvetett költségek és kiadások tartalmi meghatározása, felosztási elvei ................ 35 VII. A Számviteli politika keretén belül kötelezően elkészítendő szabályzatok................ 40 26.§Szabályzatkészítési kötelezettség ................................................................................. 40 27.§A Számlakeret, Számlarend és a Számviteli politika kapcsolata ................................. 41 VIII. Záró rendelkezések ..................................................................................................... 43 Mellékletek .............................................................................................................................. 44 1. számú melléklet Jogszabálygyűjtemény.......................................................................... 45 2. számú melléklet A Debreceni Egyetem tevékenységei ................................................... 46 3. számú melléklet Az Egyetem által alkalmazott főkeretek belső igény szerinti csoportosítása ............................................................................................................... 51 4. számú melléklet Az Egyetem által alkalmazott főkeretek kormányzati funkció-, szakfeladat-költséghely összerendelése........................................................................ 55
3
I. 1. §
Általános rész
Bevezető rendelkezések
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (továbbiakban: Számviteli törvény), valamint a törvény felhatalmazása alapján az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I.11.) Kormányrendeletben (továbbiakban Áhsz.) foglalt hatályos előírásoknak megfelelően a Debreceni Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Számviteli politikáját az alábbiakban határozom meg.
2. §
Fogalmak
(1) Gazdálkodó: a vállalkozó, az államháztartás szervezetei, az egyéb szervezet, a Magyar Nemzeti Bank, továbbá az általuk, illetve a természetes személy által alapított egészségügyi, szociális és oktatási intézmény. (2) Államháztartás szervezetei: az államháztartásról szóló törvény alapján az államháztartás központi és önkormányzati alrendszerébe tartozó szervek. (3) Költségvetési év: a költségvetési év megegyezik a naptári évvel. (4) Mérlegkészítés időpontja: a mérleg egyes tételeihez kapcsolódóan meghatározott azon az üzleti év mérleg-fordulónapját követő - időpont, amely időpontig a megbízható és valós vagyoni helyzet bemutatásához szükséges értékelési feladatokat el lehet és el kell végezni. (5) Jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2 %-át, vagyha a mérlegfőösszeg 2 %-a meghaladja a százmillió forintot- a százmillió forintot. (6) Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba (5) pont szerinti értékhatárát. (7) Vételár, eladási ár: a termékek, szolgáltatások beszerzése, értékesítése után fizetett, kapott, felárral növelt, engedményekkel csökkentett, általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír esetén ide nem értve a Számviteli törvény 50. § (3) bekezdése szerinti vételárban lévő felhalmozott kamatot. (8) Hasznos élettartam: az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja; a) hasznos élettartam az az időszak, amely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó a várható fizikai elhasználódás (műszakok száma, tevékenységre jellemző körülmények, az eszköz fizikai jellemzői), erkölcsi avulás (technológiai változások, termékek iránti kereslet), az eszköz használatával kapcsolatos jogi és egyéb korlátozó tényezők figyelembevételével várhatóan használni fogja; vagy b) hasznos élettartam az a megtermelhető darabszám, elvégezhető teljesítmény vagy egyéb egységszám figyelembevételével meghatározott időszak, amely időszak alatt a gazdálkodó az előbbieket várhatóan elő tudja állítani az amortizálható eszköz felhasználásával. 4
(9) Maradványérték: a rendeltetésszerű használatbavétel, az üzembe helyezés időpontjában a rendelkezésre álló információk alapján, a hasznos élettartam függvényében - az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várhatóan realizálható értéke. Nulla lehet a maradványérték, ha annak értéke valószínűsíthetően nem jelentős. (10) Beruházás: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység (szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés, továbbá mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható, ideértve a tervezést, az előkészítést, a lebonyolítást, a biztosítást is). Beruházás a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység is, az előbbiekben felsorolt, e tevékenységhez hozzákapcsolható egyéb tevékenységekkel együtt. A beruházás fogalmának értelmezésekor az Áhsz.-ben meghatározott eltéréseket figyelembe kell venni. (11) Felújítás: az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló, időszakonként visszatérő olyan tevékenység, amely mindenképpen azzal jár, hogy az adott eszköz élettartama megnövekszik, eredeti műszaki állapota, teljesítőképessége megközelítően vagy teljesen visszaáll, az előállított termékek minősége vagy az adott eszköz használata jelentősen javul és így a felújítás pótlólagos ráfordításából a jövőben gazdasági előnyök származnak. Felújítás a korszerűsítés is, ha az a korszerű technika alkalmazásával a tárgyi eszköz egyes részeinek az eredetitől eltérő megoldásával vagy kicserélésével a tárgyi eszköz üzembiztonságát, teljesítőképességét, használhatóságát vagy gazdaságosságát növeli. A tárgyi eszközt akkor kell felújítani, amikor a folyamatosan, rendszeresen elvégzett karbantartás mellett a tárgyi eszköz oly mértékben elhasználódott (szerkezeti elemei elöregedtek), amely elhasználódottság már a rendeltetésszerű használatot veszélyezteti. Nem felújítás az elmaradt és felhalmozódó karbantartás egyidőben való elvégzése, függetlenül a költségek nagyságától. (12) Karbantartás: a használatban lévő tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási tevékenység, ideértve a tervszerű megelőző karbantartást, a hosszabb időszakonként, de rendszeresen visszatérő nagyjavítást, és mindazon javítási, karbantartási tevékenységet, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni, amely a folyamatos elhasználódás rendszeres helyreállítását eredményezi. (13) Kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök: a kettőszázezer forint egyedi értéket nem meghaladó bekerülési értékű vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök. (14) Informatikai eszköz: asztali és hordozható számítógépek, kézi számítógépek, mágneslemezes meghajtók, flashmeghajtók, optikai meghajtók és egyéb tárolóeszközök, nyomtatók, monitorok, billentyűzetek, egerek, belső és külső számítógép-modemek, számítógép-terminálok, számítógépszerverek, hálózati eszközök, lapolvasók, vonalkódleolvasók, programozható kártyaolvasók (smart card), számítógép-kivetítők, infokommunikációs, információtechnológiai eszközök, a pénzkiadó automaták (ATM) és a nem mechanikus működésű bolti kártyaleolvasó (POS) terminálok, valamint a mindezekbe beépült szoftverek.
5
(15) Követelés: az a jogszabályból, jogerős bírói végzésből, ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből - ideértve a vásárolt és a térítés nélkül átvett követelést is jogszerűen eredő fizetési igény, amelyet a kötelezett elismert és - ellenszolgáltatást is tartalmazó szerződés esetén - a másik fél már teljesített, ilyennek minősül a bevallás alapján megállapított közhatalmi bevételre irányuló, valamint az olyan követelés is, amelyet a kötelezett vitat, de jogszabály alapján azt a fellebbezésre vagy perindításra tekintet nélkül teljesítenie kell. (16) Kis összegű követelés: a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott értékhatár alatti követelés. (17) Behajthatatlan követelés: a) a Számviteli törvény 3. § (4) bekezdés 10. pont a)-d), f) és g) alpontja szerinti követelés azzal az eltéréssel, hogy nem tekinthető behajthatatlannak a követelés, ha a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik; b) a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelések tekintetében - az olyan követelés, amelynél a fizetési meghagyásos eljárással vagy a végrehajtással kapcsolatos ráfordítások nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével; és c) az olyan követelés, amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel. (18) Végleges jelleggel nyújtott támogatások és más ellenérték nélküli kifizetések: ha a kedvezményezett a pénzeszközt jogszabály vagy szerződés alapján nem visszafizetési kötelezettség mellett kapta; a végleges jelleget nem befolyásolja, ha az átvevőt a felhasználásáról történő beszámolási, a jogosulatlan igénybevétel, felhasználás tekintetében visszafizetési kötelezettség terheli. (19) Végleges kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség: az a pénzértékben kifejezett, jogszabályból, jogerős bírói ítéletből vagy hatósági határozatból, szerződésből - ideértve az átvállalt kötelezettségeket is - jogszerűen eredő elismert tartozás, amely kifizetésének feltételeit a másik fél már teljesítette, ilyennek minősül különösen a számfejtett személyi juttatás, a teljesítésigazolással ellátott számlázott termékértékesítésért vagy szolgáltatásnyújtásért fizetendő ellenérték, valamint a felvett hitelek, kölcsönök, kapott visszatérítendő támogatások, kölcsönök visszafizetendő összege és annak kamatai. (20) Az ebben a fejezetben nem szereplő fogalmak esetén az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Gst.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Ávr.), valamint az Áhsz.-ben, illetve ahol az Áhsz. megengedi a Számviteli törvényben szereplő definíciókat, értelmezéseket kell figyelembe venni.
6
3. §
A Debreceni Egyetem tevékenységének bemutatása
(1) Az Egyetem azonosító adatai: Az intézmény neve: Rövidített megnevezése: Angol nyelvű megnevezése: Az intézmény alapítója: Irányító szerve: Az intézmény székhelye: Az intézmény gazdálkodási jogköre: Az intézmény szakágazati besorolása: Törzskönyvi azonosító szám (PIR): Államháztartási egyedi azonosító (ÁHTI): Intézményi azonosítója: Az intézmény alapító okiratának száma: Statisztikai számjel: Az intézmény első számú képviselője: Az intézmény képviselője Nftv. 13/A. § (2) a)-f) vonatkozásában:
DEBRECENI EGYETEM DE University of Debrecen a Magyar Köztársaság Országgyűlése Emberi Erőforrások Minisztériuma 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. központi költségvetési szerv 854200, Felsőfokú oktatás 329750 230209 FI 17198 39439-1/2014. 15329750-8542-312-09 rektor kancellár
(2) Az Egyetem szervezeti felépítését a Szervezeti és Működési Szabályzat részletezi. (3) Az Egyetem tevékenysége Az intézmény tevékenységi körét, az alaptevékenység körében ellátandó kormányzati funkciók szerinti feladatokat a 2. számú melléklet tartalmazza. A melléklet tartalmazza az alapító okiratban megjelölt, valamint az Egyetem által azokon kívül alkalmazott kormányzati funkciókat a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet előírásai szerint. Az Egyetem alapfeladatkörében meghatározott képzési területen alap, mester, osztatlan, doktori képzést, felsőoktatási szakképzést, szakirányú továbbképzést, tudományos kutatást, fejlesztést, és köznevelési feladatokat, valamint kifutó rendszerben egyetemi és főiskolai képzést lát el. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (továbbiakban: Nftv.) 97.-99. § foglaltak alapján részt vesz az egészségügy körébe tartozó speciális feladatok ellátásában. Az Egyetem egészségügyi ellátást folytató klinikát működtet. Az Egyetem vállalkozási tevékenységet nem végez. Az Egyetem a Gazdasági társaságok tulajdonkezelési szabályzatának 1.b. számú mellékletében foglalt gazdasági társaságokban rendelkezik tulajdoni részesedéssel. (4) Az Egyetem az általános forgalmi adónak alanya Az intézmény adószáma: 15329750-2-09 Közösségi adószám: HU 15329750 Az Egyetem az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban ÁFA törvény) előírásai szerint végez adómentes és adóköteles tevékenységet. Az ÁFA visszaigénylésnél a tételes elkülönítés és visszaigénylés módszerét alkalmazza, amelyre az ÁFA törvény 123. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni.
7
(5) A bankszámla vezetés rendje Az intézmény kincstári körbe tartozó központi költségvetési szerv. Az Egyetem feladatainak ellátásához szükséges pénzügyi forrásokat a központi, irányító szervi támogatás, az államháztartáson belüli szervezetektől kapott támogatások, egyéb szervezetektől átvett pénzeszközök, valamint az ellátási és egyéb tevékenységek után beszedett bevételek teremtik meg. A pénzeszközök kezelésére az Egyetem: • előirányzat-felhasználási keretszámlákkal, • intézményi kártyafedezeti, • VIP kártyafedezeti, • Európai Uniós programok célelszámolási, • fedezetbiztosítási, • devizaszámlákkal, • Felsőoktatási intézmények egészségügyi szolgáltatói számlával, • Neptun gyűjtő számlával, és • lakásalap számlákkal rendelkezik. A bankszámlavezetés, pénzkezelés, pénzellátás rendjét az Egyetem Pénz- és értékkezelési szabályzata tartalmazza.
II.
A Számviteli politika kialakításának követelményrendszere
4. §
A Számviteli politika célja
(1) A számviteli politika a Debreceni Egyetem egyedi sajátosságainak figyelembe vétele mellett az Áhsz. valamint, ahol az Áhsz. megengedi a Számviteli törvény keret jellegű előírásai megvalósításához szükséges sajátos szabályok, előírások, módszerek, eszközök, eljárások, kiegészítő rendelkezések sorozata, amelyek betartása a Debreceni Egyetem minden szervezetére kötelező. (2) A számviteli politika célja, hogy a Debreceni Egyetemen olyan számviteli rendszer (könyvvezetési és az azt alátámasztó bizonylati rendszer) kerüljön kialakításra, amely alapján összeállított éves költségvetési beszámoló megbízható és valós képet nyújtson a gazdálkodásról, illetve a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetről és ez feleljen meg az Áhsz., valamint ahol az Áhsz. megengedi a Számviteli törvény előírásainak, illetve egyéb jogszabályi előírásoknak. (3) Ennek érdekében jelen Számviteli politikában meghatározzuk az alkalmazott számviteli rendszer szabályait, az alkalmazott számviteli rendszer működtetésének rendjét, amely alapján a Debreceni Egyetem összeállítja a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről a megbízható és valós képet bemutató éves költségvetési beszámolót. (4) A Számviteli politika úgy felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, hogy az Áhsz.-ben és ahol az Áhsz. megengedi a Számviteli törvényben meghatározott alapelvekre, értékelési eljárásokra épül, valamint figyelembe veszi az Egyetem sajátosságait és szakmai feladatait. 8
(5) Az Egyetem az Áhsz. 39. § (1) bekezdés, valamint a 45. § (1) bekezdés előírásainak megfelelően a) a költségvetési könyvvezetés keretében a bevételi és kiadási előirányzatok alakulására, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, valamint ezek teljesítésére kiható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást vezet és azt a költségvetési év végével lezárja; b) a pénzügyi könyvvezetés keretében a tevékenység során előforduló, az eszközökre és forrásokra, azok változására és az eredmény alakulására ható gazdasági eseményekről a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartást vezet és azt a költségvetési év végével lezárja. (6) A Számviteli politika célja – a 370/2011. (XII.31.) Kormányrendelet előírásaival összhangban- a belső kontrollrendszer egyik elemeként, hogy biztosítsa a) a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűséggel, szabályozottsággal, valamint a gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség követelményeivel; b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra; c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési szerv működésével kapcsolatosan; és d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével. (7) A Számviteli politika célja, hogy biztosítsa a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.
5. §
A Számviteli politikáért való felelősség
(1) Az Áhsz. 50. § (1) bekezdése, valamint az Nftv. 13/A. §-a, valamint az Egyetem Gazdálkodási Szabályzatának 8. § (2) m) pontja alapján a Számviteli politika főbb irányainak meghatározásáért, az elkészítéséért és az elkészült Számviteli politika Szenátus elé terjesztéséért, annak végrehajtásáért a Kancellár a felelős. (2) A Számviteli politika összeállításáért, a számvitel és a könyvvezetés rendjének kialakításáért, elkészítéséért, a Számviteli politikában foglalt előírások betartásáért, valamint a rendelkezései szerint összeállított éves költségvetési beszámoló, negyedéves mérlegjelentések, és az ezek alapját képező főkönyvi és analitikus nyilvántartások vezetéséért és tartalmáért, a Számviteli Politika folyamatos felülvizsgálatáért és a változások átvezetéséért a Kancellária Ügyrendjében meghatározottak szerint alakul a felelősség. (3) A Klinikai Központ – megállapodás alapján – részt vesz a területi egészségügyi szolgáltatások nyújtásában, a progresszív betegellátásban, amely ellátásra vonatkozóan az egészségbiztosítási szerv az Egyetem egészségügyi szolgáltatójával finanszírozási szerződést köt. Az ezzel kapcsolatos elszámolások jogszabályoknak való megfelelőségéért, valamint az elszámolások tartalmáért, helyességéért a Klinikai Központ főigazgatója felelős, betartva jelen szabályzat rendelkezéseit. 9
(4) A Számviteli politikát indokolt esetben meg kell változtatni. A módosítás oka lehet többek között jogszabályi változás, belső információs rendszer, tevékenységi kör, belső értékelési, minősítési szabályok módosulása.
6. §
A számviteli alapelvek érvényesülése
(1) A költségvetési beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során a Számviteli törvény 15.-16. §-ban meghatározott alapelveket kell érvényesíteni, az Áhsz. 4. §-ban foglalt eltérésekkel, amelyek az alábbiak: (2) A vállalkozás folytatásának elve A költségvetési beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése. A vállalkozás folytatásának elve az Egyetem gazdálkodásában oly módon érvényesül, hogy a költségvetési beszámoló elkészítésénél figyelembe kell venni a költségvetési évben bekövetkezett szervezeti és feladatváltozásokat (az átszervezéseket, az irányító szerv megváltozását, a szerkezeti változásokat) is. Az éves költségvetési beszámolóban a feladatok végrehajtásának úgy kell megjelennie, hogy az biztos alapot adjon a jövőbeni pénzügyi tervezéshez. (3) A teljesség elve A gazdálkodónak könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a költségvetési beszámolóban ki kell mutatni. Ideértve azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott költségvetési évre vonatkoznak, amelyek egyrészt a mérleg fordulónapját követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, másrészt azokat is, amelyek a mérleg fordulónapjával lezárt költségvetési év gazdasági eseményeiből erednek, a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak. A teljesség elvének érvényesítésénél figyelembe kell venni, hogy a költségvetés naptári évre készül. (4) A valódiság elve A könyvvitelben rögzített és az éves költségvetési beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a Számviteli törvényben és az Áhsz.-ben előírt értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak. (5) A világosság elve A könyvvezetést és az éves költségvetési beszámolót áttekinthető, érthető, a Számviteli törvénynek és az Áhsz.-ben foglaltaknak megfelelően rendezett formában kell elkészíteni. (6) A következetesség elve Az éves költségvetési beszámoló tartalma és formája, valamint az azt alátámasztó könyvvezetés tekintetében az állandóságot és az összehasonlíthatóságot biztosítani kell.
10
(7) A folytonosság elve A költségvetési év nyitóadatainak meg kell egyezniük az előző költségvetési év megfelelő záróadataival. Az egymást követő években az eszközök és a források értékelése, az eredmény számbavétele csak a Számviteli törvényben és az Áhsz.-ben meghatározott szabályok szerint változhat. (8) Az összemérés elve Az összemérés elvének általános jelentése szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek. A költségvetési számvitelben az összemérés elve oly módon érvényesül, hogy a költségvetési és a vállalkozási maradvány megállapításakor a bevételeket és kiadásokat tevékenységenként elkülönítve kell figyelembe venni. (9) Az óvatosság elve Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az a költségvetési év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket el kell számolni, függetlenül attól, hogy a költségvetési év eredménye nyereség vagy veszteség. Az óvatosság elve érvényesítésekor a céltartalék képzésére vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Az óvatosság elve alapján foglalkozni kell az értékvesztéssel. A készletek, a követelések és befektetések árfolyamcsökkenését, értékvesztését a Szabályzatban meghatározott esetekben el kell számolni, a beszámolóban a tényleges vagyoni értéket kell szerepeltetni. (10) A bruttó elszámolás elve A bevételek és a költségek (ráfordítások), illetve a követelések és a kötelezettségek egymással szemben - a Számviteli törvényben és az Áhsz.-ben szabályozott esetek kivételével - nem számolhatók el. (11) Az egyedi értékelés elve Az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és az éves költségvetési beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Az egyedi értékelés elve sajátosan alkalmazható az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések esetében. (12) Az időbeli elhatárolás elve Az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több költségvetési évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik. A költségvetési számvitelben az időbeli elhatárolás elve nem alkalmazható.
11
(13) A tartalom elsődlegessége a formával szemben elve Az éves költségvetési beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – a Számviteli törvény és az Áhsz. alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni. (14) Lényegesség elve Lényegesnek minősül az éves költségvetési beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása - az ésszerűség határain belül befolyásolja az éves költségvetési beszámoló adatait felhasználók döntéseit. (15) A költség-haszon összevetésének elve Az éves költségvetési beszámolóban (a mérlegben, az eredménykimutatásban, a kiegészítő mellékletben) nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága (hasznossága) álljon arányban az információk előállításának költségeivel. A költség-haszon összevetésének elve nem alkalmazható azon információk előállításának tekintetében, amelyek előállítását, szolgáltatását jogszabály előírja.
III.
7. §
A költségvetési beszámoló készítéssel, könyvvezetéssel kapcsolatos időpontok rögzítése A mérlegkészítés időpontja, a beszámolók elkészítésének határidői
(1) A mérlegkészítés időpontja a költségvetési évet követő időszakban az az időpont, ameddig az értékelési feladatokat el kell végezni, illetve a költségvetési évre vonatkozóan a könyvekben helyesbítések végezhetők. (2) A költségvetési beszámoló tartalmát és elkészítési határidejét tekintve a Debreceni Egyetemnek nincs mérlegelési jogosultsága, az államháztartási szabályok előírják ezen követelményeket. Az adott naptári évről december 31-i fordulónappal éves költségvetési beszámolót kell készíteni. (3) A költségvetési beszámolót legkésőbb a következő költségvetési év február 28-ig kell az irányító szervnek megküldeni, az Áhsz.-ben meghatározott és a Magyar Államkincstár honlapján közzétett, központilag előírt útmutató és űrlapgarnitúra szerinti formában és tartalommal. Az így előállított beszámolónak tartalmaznia kell a Rektor, mint a költségvetési szerv vezetőjének és a Kancellár, mint a beszámoló elkészítéséért felelős személynek az aláírását. (4) A mérlegkészítés időpontja az Áhsz. 30/A. § a) bekezdésének előírása alapján a költségvetési évet követő év február 25.
12
(5) Az Ávr. 170. § (2) bekezdésének megfelelően az időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő év február 5-éig, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell a Kincstár által működtetett elektronikus adatszolgáltató rendszerbe feltölteni.
8. §
A könyvvezetés rendjének határidői
(1) Annak érdekében, hogy az Egyetem eleget tudjon tenni a jogszabályokban előírt adatszolgáltatási kötelezettségeinek a gazdasági események bizonylatainak rögzítésére, illetve a havi, negyedéves, éves zárásra vonatkozóan az Áhsz. 53. § (2) és (3) bekezdésében előírt, alábbi időpontokat kell alkalmazni: a) A bevételi és kiadási előirányzatokat, a követeléseket, kötelezettségvállalásokat, más fizetési kötelezettségeket, valamint ezek teljesítését érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a költségvetési könyvvitel során vezetett nyilvántartási számlákon, a sajátos elszámolásokat érintő gazdasági események bizonylatainak adatait a pénzügyi könyvvitel során vezetett könyvviteli számlákon a bizonylatok keletkezését, beérkezését követően haladéktalanul nyilvántartásba kell venni, el kell számolni; b) az egyéb gazdasági események bizonylatainak adatait - ha az Áhsz. 53. § (4)-(6) bekezdése másként nem rendelkezik - a negyedéves könyvviteli zárlat során kell a könyvviteli számlákon elszámolni; c) a folyamatosan vezetett analitikus nyilvántartásokból készített összesítő bizonylat (feladás) adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig kell a könyvekben rögzíteni. (2) A könyvviteli zárlatot az Áhsz. 53. § (4)-(7) bekezdése szerinti tartalommal kell elvégezni: a) havonta, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig; b) negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig; és c) évente, a mérlegkészítés időpontjáig.
13
IV. 9. §
Lényeges információk köre, jelentős információ és hiba meghatározása
A számviteli elszámolás és értékelés szempontjából lényeges információk
(1) A számviteli elszámolás és értékelés szempontjából lényeges információ minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a beszámoló adatait, a felhasználók döntéseit. A lényeges információk beszámolóra gyakorolt hatását az éves költségvetési beszámoló szöveges értékelésében be kell mutatni. (2) Az Egyetem feladataiban bekövetkezett változás a megbízható, valós összképet befolyásoló lényeges információnak minősül, ha: a) a Számviteli politika kialakítását követő időpontban az intézmény tevékenységi köre az alaptevékenység mellett bővül vállalkozási tevékenységgel; b) a tevékenységi kör olyan kormányzati funkcióval bővül, amely az alapító okiratban nem szerepel; c) a tevékenységi kör kormányzati funkcióval szűkül feladat megszűnés, vagy szervezet átalakítás miatt. (3) A szervezeti felépítésben bekövetkezett változások a megbízható, valós összkép biztosítása szempontjából lényeges információnak minősülnek: a) új kar alapítása; b) egyetemi szintű, integrált szervezeti egységek (pl.: intézetek) létrehozása; c) az egyetemből szervezeti egységek kiválása. A szervezeti felépítésben történt jelentős változást a Szervezeti és Működési Szabályzaton is keresztül kell vezetni. A szervezeti felépítésben történt változások, új szervezetek belépése, szervezeti egységek megszűnése esetén biztosítani kell a gazdálkodási nyilvántartások módosítását. (4) Az Egyetem tárgyévi gazdálkodásában a kiadások, bevételek vonatkozásában valós összképet befolyásoló lényeges információnak tekinthető: a) az 500 millió forint összeget meghaladó egyedi felújítási, beruházási munka; b) a 300 millió forint összeget meghaladó egyedi beszerzési értékű gép, műszer beruházás; c) a három évet meghaladó tartamú, évenként 100 millió forintot elérő, illetve a mérlegkészítés időpontjában a 100 millió forint összeget meghaladó kötelezettségek összege; d) a költségvetési év végén a bevételek és kiadások kiemelt előirányzatonkénti teljesítésnél a módosított előirányzattól való eltérés, ha annak mértéke eléri a 10 %-ot és összegszerűen az eltérés összege meghaladja a 100 millió forintot; e) a kiadási előirányzatok vonatkozásában valós összképet befolyásoló tényezőnek kell tekinteni, ha az Egyetem intézmény átszervezésből, közfeladat megszűnésből, belső szerkezeti korszerűsítésből, vagy más feladatellátásban bekövetkezett változáshoz kapcsolódó, évközi szerkezeti jelleggel történő előirányzat-módosítás mértéke meghaladja az eredeti előirányzat 20 %-át; f) beruházásból, rekonstrukcióból egyenként 1 milliárd forintot meghaladó teljes kivitelezési költségű, elkülönült ingatlanok belépése; g) gazdasági társaságban szerzett 20 millió forint összeget meghaladó részesedés szerzést. (5) A fentieken túl az Egyetem tevékenységét és körülményeit figyelembe véve a Kancellár rendkívülinek és lényegesnek minősíthet további eseményeket is. 14
(6) Amennyiben az eszközök és források értékelési eljárásában, módszerében egyik évről a másikra lényeges változtatás indokolt, az erről szóló döntést a Kancellár hozza meg.
10. § Jelentős, nem jelentős összegű hiba (1) Az Egyetem a jelentős, nem jelentős összegű eltérés, és hiba Áhsz.-ben meghatározott értékeitől nem kíván eltérni. (2) Jelentős összegű eltérés: ha az eszközök, illetve kötelezettségek év végi értékelése, utólagos módosítása során a könyv szerinti érték és a piaci érték közötti különbözet összege meghaladja az Egyetem Számviteli politikájában rögzített alábbi mértékeket. Jelentős összegűnek kell tekinteni a különbözetet az alábbi esetekben: a) az eszköz értékének utólagos módosítása során akkor kell a különbözet összegét jelentősnek tekinteni, ha az meghaladja az eredetileg elszámolt bekerülési érték 1%-át, de legalább a százezer forintot [Áhsz. 15. § (1)]; b) a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és forgóeszközök között kimutatott részesedések, értékpapírok, készletek és követelések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer forintot [Áhsz. 18. § (2)]; c) az eszközök terven felüli értékcsökkenése és értékvesztésének visszaírása során jelentősnek akkor kell tekinteni az eltérést, ha a piaci érték 10%-kal, de legalább százezer forinttal meghaladja a könyv szerinti értéket [Áhsz. 19. § (1)]. (3) Jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, az ellenőrzések során ugyanazon költségvetési évet érintően megállapított hibák, hibahatások együttes (előjeltől független) összege eléri, vagy meghaladja a költségvetési év mérlegfőösszegének 2 %-át, vagyha a mérlegfőösszeg 2 %-a meghaladja a százmillió forintot- a százmillió forintot [Áhsz. 1. § (1) 3.]. (4) Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba megállapításának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott költségvetési évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások értékének együttes (előjeltől független) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba (3) pont szerinti értékhatárát.
15
V.
Eszközök és források minősítési, elszámolási, dokumentálási szabályai 11. § Az eszközök és források általános minősítési szempontjai
(1) Általános besorolási szabályok Az Áhsz. a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök és a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök megkülönböztetéséhez mindössze egyetlen kritériumot határoz meg, amely szerint a kétféle eszközcsoport elválasztása a használati idő alapján történik. A használati idő meghatározását az Egyetem állapítja meg, és ez alapján sorolja be az egyes eszközöket a nemzeti vagyonba tartozó befektetett, vagy a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök közé. Az eszközöket, amelyeknek az a rendeltetése, hogy az Egyetem tevékenységét egy éven túl szolgálják a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök közé, amelyek éven belül elhasználódnak, azokat a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök közé kell besorolni. (2) Besorolási szempontok Az Egyetemnek az egyes eszközök nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszköznek, illetve nemzeti vagyonba tartozó forgóeszköznek minősítésénél a következő központi előírásokat figyelembe kell venni: • nem lehet a mérlegben kimutatni a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 1. § (2) bekezdés g) és h) pontja szerinti kulturális javakat és régészeti leleteket, ha azok bekerülési értéke nem állapítható meg. Nem tekinthető a bekerülési érték megállapíthatatlannak, ha 2014. január 1-jét követően a kulturális javak vásárlás vagy olyan térítés nélküli átvétel, csere útján váltak a nemzeti vagyon részévé, amely során az átadó annak nyilvántartási értékét közölte [Áhsz. 10. § (1)]; • az Egyetem az éves költségvetési beszámoló mérlegében a saját tulajdonában álló, a pénzügyi lízing keretében átvett és a vagyonkezelésbe kapott nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és forgóeszközöket, - ideértve a jogszabályi vagy szerződéses feltételek teljesítése esetén a jövőben tulajdonába kerülő, de a tevékenység folytatásához már átvett eszközöket is -, a más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások aktivált értékét, valamint a beruházások és felújítások értékét mutatja ki; • amennyiben az Egyetem a tulajdonában álló eszközre államháztartáson belüli szervezettel vagyonkezelői jogot létesített, az eszközt a mérlegében nem mutathatja ki [Áhsz. 10. § (2)]; • nem szerepeltethetők a mérlegben az Egyetem által bérbe vett, letétbe, bizományba, üzemeltetésre átvett, valamint az idegen tulajdonban lévő, a magánszféra együttműködésén alapuló (PPP) konstrukció alapján használt, értékkel rendelkező befektetett eszköznek minősülő eszközök, ezeket a 01. Befektetett eszközök számlacsoporton belül kell nyilvántartani. [Áhsz. 47. § (2) és (4)]; • a bérbevett vagy használatra átvett eszközökön végzett beruházási és felújítási munkák értékét a befektetett eszközök között, az adott eszköznek megfelelő csoportnál kell kimutatni (Pl. a bérelt épületen végzett felújítási munka értékét az épületek eszközcsoporton belül kell aktiválni és egyedileg nyilvántartani); • a tenyészállatokat a Számviteli törvény kötelezően – a tenyészidőtől függetlenül – a befektetett eszközök közé, a növendék-, hízó- és egyéb állatokat a forgóeszközök közé sorolja; • a részesedések könyvekbe kerülésekor meg kell határoznia az Egyetemnek, hogy azok befektetési, vagy forgatási célú eszköznek minősülnek-e. 16
(3) Az eszközök minősítési szempontjai A Számviteli törvény szerint az eszközök minősítési meghatározásának főbb szempontjai a használati idő meghatározásához: • a minősítést eszközcsoportonként, illetve eszközönként kell végrehajtani; • az állandóan ismétlődő eszközbeszerzéseknél vizsgálni kell az elhasználódás, selejtezés gyakoriságát; • az azonos rendeltetésű eszközök a gyakorlatban történő használatuk alapján kerülhetnek egy költségvetési szerven belül a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök és a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök közé is (Pl. a számítógép a gazdasági feladatok ellátása esetén a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök közé tartozik, de ugyanennél az intézménynél a számítógép, ha oktatási célt szolgál, – gyors, intenzív igénybevétel miatt – kerülhet az éven belül elhasználódó körbe, vagy könyv beszerzés esetén, attól függően, hogy tartósan, vagy éven belül szolgálja a tevékenységet, szintén kerülhet a befektetett vagy a forgóeszközök közzé is); • az eszközök egyes csoportjainak részletes értékelési, elszámolási szabályait az Eszközök és források értékelési szabályzata tartalmazza.
12. § Immateriális javak, tárgyi eszközök üzembe helyezése, dokumentálása, minősítése (1) Az Egyetem eszközállománya növekedhet: a) más gazdálkodótól, egyéb személytől, szervezettől történő vásárlás, beszerzés, vagy egyéb jogcím (térítés nélkül, ajándékként, hagyatékként történő átvétel, többletként) szerint; b) saját előállítással. (2) Az állomány-növekedést követően az eszközt üzembe kell helyezni. Az üzembe helyezés dokumentuma az Üzembehelyezési jegyzőkönyv, vagy a Műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, a Tárgyi eszközök és immateriális javak állományba vételi adatlapja, vagy az Állományban lévő tárgyi eszköz kiegészítő adatlapja. (3) Az immateriális javak és tárgyi eszközök állományváltozásának bizonylatolását, azok bizonylatait és tartalmi elemeit az Egyetem Bizonylati szabályzata tartalmazza. (4) Az eszközök és források általános besorolására, minősítésére, az Áhsz. 10.- 14. §-ban foglalt előírásokat kell alkalmazni. (5) Az eszközök minősítésére, besorolására az alábbi esetekben kerül sor: a) az eszközök beszerzésekor (vagy egyéb jogcímen történő növekedésekor); b) az eszköz használatának, rendeltetésének megváltozásakor; c) az év végi zárlati teendők kapcsán, a mérlegkészítéskor. (6) Az Egyetemnek a törvényi előírásoknak megfelelően a tevékenységét szolgáló a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközöket és a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközöket- az idegen és a bérbevett eszközök kivételével- a mérlegben ki kell mutatnia. (7) Az eszközök között kell kimutatni a más tulajdonában álló tárgyi eszközökön végzett és át nem adott beruházások és felújítások aktivált értékét [Áhsz. 10. § (2)]. 17
(8) Az Egyetem az eszközök besorolásánál azok rendeltetését, használatát veszi alapul. (9) Azokat az eszközöket, melyek az Egyetem oktató, kutató, betegellátó és egyéb az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységét tartósan, éven túl szolgálják a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök közzé kell sorolni. (10) A kisértékű immateriális javak, tárgyi eszközök besorolásánál az alábbi szempontok érvényesülnek: a) az Egyetem tevékenységét éven túl, tartósan szolgálják, de egyedi bekerülési értékük nem haladja meg a 200 ezer forint összeget; b) az Egyetem a kisértékű immateriális javakról, tárgyi eszközökről mennyiségi nyilvántartást vezet; c) az új, használatba nem vett kisértékű tárgyi eszközöket a mérlegben a beruházások között mutatja ki. (11) Azokat az eszközöket, melyek az Egyetem tevékenységét csak egy folyamatban, illetve éven belül szolgálják, nem a tárgyi eszközök, hanem a készletek között kell kimutatni, illetve mennyiségben és értékben nyilvántartásba venni. (12) Az Egyetem esetében az eszközök vásárlásának és nyilvántartásba vételének kezdeményezése a szervezeti egységek hatáskörébe tartozik, az eszközök minősítése az SAP rendszerben való rögzítéskor történik, figyelembe véve, hogy a szervezeti egységnél folyó tevékenységet éven belül, vagy hosszabb távon szolgálják. (13) Az eszközök minősítésénél minden esetben az idő tényezőt, a tartósságot és nem az értéket kell elsődlegesen figyelembe venni. (14) Az Agrártudományi Központ speciális tevékenységéhez kapcsolódóan tangazdaságot, kutatóintézeteket, működtet, ezen belül állattenyésztési feladatot is végez. Az Agrártudományi Központ Gazdasági Iroda feladata gondoskodni a saját tenyésztésű és a vásárolt állatok értékeléséről, minősítéséről, átsorolásáról, nyilvántartásba vételéről a tenyészállatok esetében a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök, a növendék, hízó és egyéb állatok esetében a készletek között. (15) Az eszközök rendeltetése használatuk során megváltozhat. A nemzeti vagyonba tartozó befektetett tárgyi eszközök esetében előfordul az eredeti eszköz szétbontása, tartozék, alkotóelem leválasztása. A szervezeti egységek kezdeményezésére a nagy értékű tárgyi eszközből kibontott önállóvá váló eszközök, amennyiben nem érik el a 200 ezer forint értékhatárt a kisértékű tárgyi eszközök közé kell átvezetni.
18
(16) A nagyértékű tárgyi eszközök minősítése és értékelése során kiemelt figyelmet kell fordítani a már korábban üzembe helyezett eszközökhöz kapcsolódó értéknövelő tételek meghatározására, a bővítés, csere fogalmának szétválasztására. Az erre vonatkozó belső eljárási szabályok az Eszközök és források értékelési szabályzatában kerülnek rögzítésre. (17) Az eszközök besorolási tevékenysége kapcsolódik az Egyetem vagyongazdálkodási, vagyonvédelmi feladatköréhez is. Biztosítani kell a tárgyi eszközök teljes körű nyilvántartását, az egyes szervezetek leltárfelelősségét, a kisértékű és nagyértékű tárgyi eszközök egyidejű leltározását a Leltározási és Leltárkészítési Szabályzat előírásainak megfelelően. (18) A letétbe, bizományba. üzemeltetésre átvett befektetett eszközöket a mérlegben értékkel nem szabad kimutatni, nyilvántartásuk a 0. számlaosztályban és az analitikus nyilvántartásban elkülönítetten történik. A nyilvántartásba vételnél azonban itt is az Egyetem egészére érvényes besorolási szempontokat kell figyelembe venni.
13. § Immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása (1) Az immateriális javak, a tárgyi eszközök üzembe helyezését (használatbavételét) követően, a használattal összefüggésben értékcsökkenést (terv szerinti értékcsökkenés) kell elszámolni. Az üzembe helyezést hitelt érdemlően dokumentálni kell. (2) Az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása). (3) Az értékcsökkenést az immateriális javak, a tárgyi eszközök után negyedévenként, a negyedéves könyvviteli zárlat keretében el kell számolni. Az értékcsökkenésre az Áhsz. 17. § előírásait kell alkalmazni. (4) A kisértékű immateriális javak bekerülési értéke a beszerzést, a kisértékű tárgyi eszközök bekerülési értéke az üzembe helyezést, használatba vételt követően, legkésőbb a negyedéves zárlat során terv szerinti értékcsökkenésként egy összegben elszámolandó. (5) Az immateriális javak esetén a terv szerinti értékcsökkenési leírás kulcsa: a) vagyoni értékű jogoknál 16%, vagy a tervezett használati idő alapján megállapított lineáris kulcs; b) a szellemi termékeknél 33%. (6) A tárgyi eszközök terv szerinti értékcsökkenését a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell elszámolni. Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok terv szerinti értékcsökkenésének leírási kulcsa azonos annak az ingatlannak a leírási kulcsával, amelyhez az adott vagyoni értékű jog kapcsolódik. (7) A huszonötmillió forint bekerülési érték alatti gépek, berendezések, felszerelések, járművek terv szerinti értékcsökkenése megállapítása során nem lehet maradványértéket meghatározni.
19
(8) Nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés a földterület, a telek (a bányaművelésre, veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek kivételével), az erdő, a képzőművészeti alkotás, a régészeti lelet bekerülési (beszerzési) értéke után, és az üzembe nem helyezett beruházásoknál, valamint a már teljesen (0-ig) leírt immateriális javaknál, tárgyi eszközöknél. (9) Nem szabad terv szerinti értékcsökkenést elszámolni az olyan eszköznél, amely értékéből a használat során sem veszít, illetve amelynek értéke - különleges helyzetéből, egyedi mivoltából adódóan - évről évre nő. (10) Terv szerinti értékcsökkenést a már rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett immateriális javak, tárgyi eszközök után kell elszámolni addig, amíg azokat rendeltetésüknek megfelelően használják. (11) Terven felüli értékcsökkenést kell az immateriális jószágnál, a tárgyi eszköznél elszámolni akkor, ha a) az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) értéke tartósan lecsökken, mert az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ideértve a beruházást is) a tevékenység változása miatt feleslegessé vált, vagy megrongálódás, megsemmisülés, illetve hiány következtében rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan; b) a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető. (12) Amennyiben az immateriális jószág, a tárgyi eszköz (ide értve a beruházást is), rendeltetésének megfelelően nem használható, illetve használhatatlan, megsemmisült vagy hiányzik, azt az immateriális javak, a tárgyi eszközök közül - a terven felüli értékcsökkenés elszámolása után - ki kell vezetni. Az eszközök állományból történő kivezetése esetén meghatározott terven felüli értékcsökkenést a kivezetés időpontjával kell elszámolni. (13) Nem számolható el terven felüli értékcsökkenés a már teljesen leírt immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél. (14) A rendeltetés megváltozása, az eszköz megsemmisülése, hiány esetén, a terven felüli értékcsökkenés elszámolása a szervezeti egységek kezdeményezése alapján Kancellária közreműködésével történik. A terv szerinti értékcsökkenés számviteli elszámolását szolgáló program lefuttatása az SAP rendszerben az SAP Kompetencia Központ támogatásával történik. (15) A szervezeti egységek részéről az elfekvő raktárakba leadott, saját használatukból kivont eszközök esetében vagy a rendeltetés megváltozása, vagy elhasználódás miatt szükségszerű a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának vizsgálata. (16) A selejtezéssel történő eszköz kivonást megelőzően gondoskodni kell a terven felüli értékcsökkenés elszámolásáról. A feladatot a szervezeti egységek kezdeményezik. (17) Az Egyetem az Áhsz. 19. § (2) bekezdésében foglalt, valamint a Számviteli törvény 57. § (3) bekezdésében foglalt előírásai szerinti piaci értékelés lehetőségével nem él.
20
14. § A befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások szabályai (1) Befektetett pénzügyi eszközként kell kimutatni a tartós (éven túli) részesedéseket, a tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, és a befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését. Befektetett pénzügyi eszközök csoportjai a mérlegben: 1. Tartós részesedés 2. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír 3. Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése (2) Az Áht. 41. § (4) a) pontja alapján az Egyetem, mint költségvetési szerv törvényben meghatározott kivétellel értékpapírt nem bocsáthat ki, nem szerezhet meg. A tartós részesedések esetén az Nftv. enged kivételt ez alól, vagyis az Egyetem gazdasági társaságot (zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot) alapíthat, ezekben szerezhet részesedést, viszont hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsájthat ki, nem szerezhet meg. (3) A tartós részesedés mérlegtétel minden olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetést (részvényeket, üzletrészeket) tartalmaz, ahol a vállalkozásban lévő tulajdoni részesedés tartós jövedelmet, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget biztosít az Egyetemnek. (4) Tartós részesedésként kell kimutatni az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) által tartós vagy ideiglenes jellegűnek minősített tulajdonrészeket. A Vtv. 29. § (5) bekezdése alapján a központi költségvetési szerv tartós részesedést csak akkor mutathat ki a könyveiben, ha törvény, a Vtv. 3. § (2) bekezdése szerinti miniszter rendelet, vagy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MNV Zrt.) kötött vagyonkezelési szerződés alapján tulajdonosi jogokat gyakorol. (5) Az Egyetem az Nftv. 86. § (1) bekezdése alapján gazdasági tevékenysége körében minden olyan döntést meghozhat, intézkedést megtehet, amely hozzájárul az alapító okiratában meghatározott feladatainak végrehajtásához, feltéve, hogy ezzel nem veszélyezteti az alapfeladatainak végrehajtását, a közpénzek és a közvagyon hatékony felhasználását. Így különösen: szerződést köthet, társulhat, gazdálkodó szervezetet alapíthat, a rendelkezésére bocsátott vagyont használhatja és a vagyonkezelési szerződésében foglaltaknak megfelelően hasznosíthatja. (6) Az Egyetem által alapított gazdasági társaság alapítására, részesedés szerzésre, működésére, illetve a vezető tisztségviselőjének felelősségére az állami részesedéssel működő gazdasági társaságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, az Egyetem Gazdasági társaságok tulajdonkezelési szabályzatában foglaltak szerint. (7) Az Egyetem a Kincstárnál vezetett külön fizetési számlájának egyenlege, valamint a költségvetési év végén keletkezett maradványa, illetve az Nftv-ben meghatározott gazdasági társaságtól kapott osztalék terhére tulajdonosi joggyakorló szervezet engedélyéhez, jóváhagyásához nem kötött döntésével zártkörűen működő részvénytársaságot vagy korlátolt felelősségű társaságot (a továbbiakban együtt: intézményi társaság) alapíthat, illetve ezekben szerezhet részesedést.
21
(8) Az Egyetem csak olyan intézményi társaságot hozhat létre, vagy olyan intézményi társaságban szerezhet részesedést, amely nem sérti az Egyetem érdekeit. Nem hozható létre intézményi társaság a felsőoktatási intézmény alapfeladatainak ellátására, kivéve a szervezéssel összefüggő tevékenységet. (9) A Debreceni Egyetem gazdasági társaságainak analitikus nyilvántartását az Egyetem saját fejlesztésű programja, a Gazdasági Társaságok Nyilvántartó Rendszere (GTNYR) biztosítja. A nyilvántartás vezetésére, valamint a nyilvántartandó adatok körére vonatkozó előírásokat az Egyetem Gazdasági társaságok tulajdonkezelési szabályzata tartalmazza. (10) A gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetésnél az óvatosság elvének érvényesülése érdekében értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet összegében, ha ez a különbözet jelentős összegű. A részesedések értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%át, de legalább a százezer forintot. (11) A befektetés piaci értéke meghatározásakor figyelembe kell venni: a) gazdasági társaság tartós piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, a befektetés (felhalmozott) osztalékkal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, annak tartós tendenciáját; b) a megszűnő gazdasági társaságnál a várhatóan megtérülő összeget, c) a gazdasági társaság saját tőkéjéből a befektetésre jutó részt. (12) Amennyiben a gazdasági társaságban lévő tulajdoni részesedésnek a korábban elszámolt értékvesztéssel csökkentett, mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a beszerzési értéket. (13) Az értékvesztés elszámolását és annak visszaírását a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó értékelés keretében az éves zárlat során kell végrehajtani. (14) A befektetett pénzügyi eszközökkel értékhelyesbítések lehetőségével.
kapcsolatban
az
Egyetem
nem
él
az
(15) A befektetett pénzügyi eszközökre vonatkozó további értékelési elveket, módszereket az Egyetem Értékelési Szabályzata tartalmazza.
22
15. § Devizás tételek elszámolása (1) Az Egyetem a jogszabályban meghatározott devizabevételei és kiadásai pénzforgalmának bonyolítására devizaszámlákat alkalmaz. Az Áht. 79. § (6) bekezdése alapján az Egyetem devizaeszközei kezelésére a Magyar Államkincstárnál (továbbiakban: Kincstár) devizaszámlát vezet. A Kincstár engedélyével kivételes esetben- hitelintézetnél is vezethető devizaszámla. (2) Az Egyetem devizaszámláiról az alábbi kifizetések jellemzőek: a) külföldi hivatalos utazásokkal kapcsolatos kiadások (napidíj, közlekedési költség, részvételi díj, stb.); b) importbeszerzésekkel kapcsolatos kifizetések; c) banki kezelési költségek; d) deviza forintra történő átváltás; e) devizaszámláról történő valuta felvétel. (3) A deviza számlánál bevételnek tekintendő minden jóváírás (támogatás, fedezet beutalás, valuta különbözet visszafizetése stb.). (4) Az egyes devizaszámlákhoz kapcsolódóan az adott devizanemről analitikus nyilvántartást kell vezetni, az aktuális – gazdasági eseménytől függő, jelen szabályzatban meghatározott- árfolyammal és forintértékkel. Az árfolyam alkalmazásánál az alábbi szabály érvényesül: a) jóváírásnál az MNB által közétett, hivatalos, teljesítéskori devizaárfolyamon, b) felhasználásnál a devizaszámlánként számított súlyozott deviza középárfolyamon történik a gazdasági esemény rögzítése; c) devizaszámlánként az adott deviza egy egységére vonatkozó súlyozott deviza középárfolyamának kiszámítása az új jóváírás utáni időpontban az alábbi módszerrel történik: X1+ X2 Súlyozott középárfolyam= Y1+Y2 X1: jóváírás előtti devizakészlet könyv szerinti értéke (Forintban); X2: jóváírt deviza értéke (teljesítéskori MNB középárfolyamon - Forintban); Y1: jóváírás előtti deviza mennyisége (deviza értéken); Y2: jóváírt deviza bevétel mennyisége (deviza értéken). (5) A külföldi pénzértékre szóló eszköz, kötelezettség (kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség) forintértékének meghatározásakor a valutát, devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani [Áhsz. 20. § (3)].
23
(6) A deviza vásárlás állományba vételénél a pénzügyi teljesítés időpontjában az Egyetem által alkalmazandó árfolyamok [Áhsz. 16. § (8)]: a) Kincstárnál és kereskedelmi banknál vezetett devizaszámla esetében a pénzügyi teljesítés napján érvényes MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyam; b) a forintért vásárolt devizát a kifizetett összegnek megfelelő forintértékben kell értékelni; c) az előírt devizaárfolyam használatától el kell térni, ha az MNB, illetve hitelintézet által nem jegyzett és nem konvertibilis valutát, ilyen valutára szóló eszközöket és kötelezettségeket kell forintra átszámítani. Ez esetben a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), az MNB vagy a választott hitelintézet által jegyzett devizára átszámított értéket kell az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán vagy a hitelintézet által jegyzett deviza devizavételi és deviza eladási árfolyamának átlagán forintra átszámítani. (7) Az Egyetem valutapénztárt nem működtet, valutát nem tart a birtokában, a devizaszámlákról kiküldöttje részére külföldi hivatalos utazás költségeinek fedezetére valutát vásárolhat. A valuta felvétel rendszerét a Kancellária szervezi, annak figyelembevételével, hogy a Kincstártól valutát, csak a Kincstárhoz bejelentett, valutafelvételre jogosult személy vehet fel, kereskedelmi banktól pedig az a személy, aki erre vonatkozóan érvényes meghatalmazással rendelkezik. (8) Az árfolyamkülönbözet elszámolása a) a pénzügyi számvitelben a devizaszámlán lévő deviza árfolyamveszteségét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között, az árfolyamnyereségét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni; b) a költségvetési számvitelben amennyiben a kapott, fizetett összeg több mint a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség könyv szerinti forintértéke, a különbséget a K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai vagy B409. Egyéb pénzügyi műveletek bevételei rovatokhoz vezetett nyilvántartási számlákon kell nyilvántartásba venni. Ha a kapott, fizetett összeg kevesebb, mint a könyv szerinti forintérték, a különbséggel a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegét kell csökkenteni.
24
16. § Devizás tételek év végi értékelése (1) A külföldi pénzértékre szóló részesedések, értékpapírok, a valutapénztárban lévő valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, valamint a követelések és kötelezettségek egyezően a költségvetési számvitelben meghatározott értékkel - mérlegben szereplő értékét a mérleg fordulónapjára vonatkozó, jelen Számviteli politika 15. § (5) bekezdése szerinti devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell meghatározni. (2) Az év végi értékelés munkamenete a következő: • a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek könyv szerinti értékének megállapítása; • a fordulónapi érték meghatározása valamennyi külföldi pénzértékre szóló tételnél (előlegek, kölcsönök, részesedések, követelések, deviza, kötelezettség) külön–külön az MNB által közzétett mérlegfordulónapi árfolyamon; • az árfolyam különbözetek megállapítása valamennyi külföldi pénzértékre szóló tételre külön–külön (ez gyakorlatilag az előző két feladat különbsége); • az árfolyamkülönbözetek elszámolása mind a pénzügyi, mind a költségvetési számvitelben. (3) A külföldi pénzértékre szóló eszköz és forrás a költségvetési év mérlegfordulónapjára vonatkozó (1) bekezdés szerinti értékelése előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet: a) a pénzügyi számvitelben a devizaszámlán lévő deviza árfolyamveszteségét a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között, az árfolyamnyereségét a pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell elszámolni; b) a költségvetési számvitelben amennyiben a járó, fizetendő összeg több mint a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség könyv szerinti forintértéke, a különbséget a K354. Egyéb pénzügyi műveletek kiadásai vagy B409. Egyéb pénzügyi műveletek bevételei rovatokhoz vezetett nyilvántartási számlákon kell nyilvántartásba venni. Ha a kapott, fizetett összeg kevesebb, mint a könyv szerinti forintérték, a különbséggel a követelés, kötelezettségvállalás, más fizetési kötelezettség összegét kell csökkenteni. (4) A devizás értékelések során elvégzett számítások az év végi értékelés dokumentációját képezik.
25
17. § Készletek értékelése (1) Azokat az eszközöket, melyek az Egyetem tevékenységét csak egy folyamatban, illetve egy éven belül szolgálják, a készletek között kell kimutatni, illetve nyilvántartásba vételük mennyiségben és értékben történik. (2) A könyvviteli mérlegben készletként a vásárolt készleteket (anyagok, áruk), az átsorolt, követelés fejében átvett készleteket, az egyéb készleteket, a befejezetlen termelést, félkész termékek, késztermékek értékét, valamint a növendék-, hízó és egyéb állatokat kell kimutatni. (3) A vásárolt anyagok bekerülési értéke az egységes rovatrend K311. Szakmai anyagok beszerzése, K312. Üzemeltetési anyagok beszerzése és - a reprezentációs készletek, üzleti ajándékok beszerzésével kapcsolatosan - a K123. Egyéb külső személyi juttatások rovatokhoz, a vásárolt áruk bekerülési értéke a K313. Árubeszerzés rovathoz kapcsolódóan vezetett nyilvántartási számlákon végleges kötelezettségvállalásként, más fizetési kötelezettségként nyilvántartott vételár. (4) A befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermékek, állatok bekerülési értéke a Szt. 62. § (2) bekezdése szerint számított előállítási érték. Saját termelésű készleteknél (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állatok) előállítási érték a közvetlen önköltség, vagy az átlagos (súlyozott) közvetlen önköltség, vagy a FIFO módszer szerint meghatározott közvetlen önköltség. Az Egyetem a saját termelésű készletek előállítási értékének meghatározására a közvetlen önköltséget veszi alapul. A közvetlen önköltség utókalkulációval meghatározott vagy norma szerinti közvetlen önköltség lehet. A befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. Az Agrártudományi Központ esetében speciális a mezőgazdasági tevékenység vonatkozásában a befejezetlen termelés nyilvántartása és év végi értékelése. Év közben elkülönített nyilvántartás alapján történik a felmerülő kiadások gyűjtése, majd év végén a tényleges megállapított önköltségen kerül a befejezetlen termelés a könyvekben rögzítésre. (5) Ha a vásárolt készlet bekerülési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken kell kimutatni. Ha a saját termelésű készlet bekerülési, illetve könyv szerinti értéke jelentősen magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni. A készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. (6) A készletek értékvesztésének elszámolása során akkor kell a különbözetet jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer forintot.
26
(7) A vásárolt készlet bekerülési, illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termelésű készlet bekerülési értékét csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni, ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott, ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált, ha feleslegessé vált. A készlet értékének csökkentését - a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával - ez esetben addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszonanyagáron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben. (8) Az értékvesztés összege a - fajlagosan kis értékű - készleteknél kialakított készletcsoportok könyv szerinti értékének arányában is meghatározható. (9) Amennyiben a készlet piaci értéke jelentősen meghaladja könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a készlet könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a bekerülési értékét. (10) A mérlegben a vásárolt készleteket a mérleg fordulónapján használatba nem vett vásárolt készletek bekerülési értékén kell kimutatni, csökkentve a már elszámolt értékvesztéssel, növelve az értékvesztés visszaírt összegével. (11) A készletek értékelésének részletes szabályait az Egyetem Eszközök és Források Értékelési Szabályzata tartalmazza. (12) A könyvviteli mérlegben készletként kimutatott eszközöket leltárral kell alátámasztani, melyet az Egyetem Leltározási és Leltárkészítési Szabályzatában foglaltak alapján kell elvégezni. (13) A leltározással feltárt leltárhiány kezelése, a kapcsolódó felelősség megállapítása szintén az Egyetem Leltározási és Leltárkészítési Szabályzatában foglaltak alapján történik.
18. § Analitikus nyilvántartások (1) A Számviteli törvény 161. § (3) bekezdése alapján az analitikus nyilvántartásoknak szoros kapcsolatban kell lenniük a főkönyvi könyveléssel, és a kettő között az értékadatok számszerű egyeztetésének lehetőségét biztosítani kell. (2) Az államháztartás szervezete az Áhsz. 16. számú melléklete az Egységes Számlatükör alapján elkészített számlakeretnek megfelelően olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az Áhsz. - illetve ahol az Áhsz megengedi, - a Számviteli törvény vonatkozó rendelkezéseinek betartását és a költségvetési beszámoló készítését maradéktalanul biztosítja. A költségvetési szerv a könyvviteli számlák Áhsz. 51. § (1a) és (1b) bekezdésében foglaltak szerinti további tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy a költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza. (3) A részletező nyilvántartások vezetésének módját, azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét, az összesítő bizonylat tartalmi és formai követelményeit a számlarendben kell szabályozni. 27
(4) A részletező nyilvántartásokat úgy kell kialakítani, hogy azokban biztosított legyen legalább az Áhsz. 14. mellékletében részletezett adatok nyilvántartása. (5) A főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatának szabályozása keretében kell rögzíteni az analitikus nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének határidejét. (6) Az immateriális javak, tárgyi eszközök analitikus nyilvántartását az SAP AM tárgyi eszköz modulja teszi lehetővé. Az analitikus nyilvántartást folyamatosan kell vezetni, minden az immateriális javakat és tárgyi eszközöket érintő értékbeli és mennyiségbeli változást rögzíteni kell. Az SAP AM moduljában rögzített eszközváltozások a rögzítéssel egy időben megjelennek az SAP főkönyvi rendszerében is. (7) A tartós részesedésekről, valamint az Egyetem intézményi társaságainak adott kölcsönökről az Egyetem saját fejlesztésű programjában, a Gazdasági Társaságok Nyilvántartó Rendszerében (GTNYR) vezeti az analitikus nyilvántartását. A nyilvántartásban rögzítendő adatok körét az Egyetem Gazdasági társaságok tulajdonkezelési szabályzatának 1. a. számú melléklete tartalmazza. (8) A készletekről és azok felhasználásáról év közben analitikus nyilvántartást kell vezetni. Ez az analitikus nyilvántartás a raktári készletekről mennyiségben és értékben folyamatosan vezetett részletező kimutatás. A készletek analitikus nyilvántartásának vezetése az SAP MM logisztikai moduljában történik. Az itt rögzített tételek automatikusan, a rögzítéssel egy időben megjelennek az SAP főkönyvi rendszerében is. A gyógyszertári anyagok kivételt képeznek az Egyetemen. Ezek analitikus nyilvántartása (beszerzés, bevételezés és számlaellenőrzés) a gyógyszertári készletnyilvántartó rendszerben történik, akárcsak a gyógyszertári anyagok kiadása. Az árubeérkezési bizonylatok, anyagkiadási bizonylatok, szállítói számlák átvétele az SAP interfészen keresztül történik legalább heti rendszerességgel. (9) A követelések analitikus nyilvántartását az SAP SD értékesítési moduljában kell vezetni. A követelésekben történt változások a rögzítéssel egy időben megjelennek a főkönyvi könyvelésben is. Az Egyetem a hallgatókkal kapcsolatos különböző jogcímeken fennálló követeléseit a Neptun rendszerben tartja nyilván. Az itt történt változások interfészen keresztül történő feladás alapján kerülnek könyvelésre az SAP rendszerben legalább heti rendszerességgel. (10) A követelések között kell nyilvántartani az Egyetem dolgozóinak adott lakásvásárlási, lakásépítési kölcsönöket, illetve az intézményi társaságoknak adott kölcsönöket. A lakásvásárlási, lakásépítési kölcsönnyújtással kapcsolatos pénzeszközöket az Országos Takarékpénztár kezeli. A dolgozóknak adott lakásvásárlási, lakásépítési kölcsönök analitikus nyilvántartását az OTP Bank által negyedévenként megküldött lista (amely az adott kölcsönökkel kapcsolatban név szerinti részletes kimutatást tartalmaz) alapján kell vezetni az SAP-ban dolgozói törzsszámonként. (11) A pénzeszközök analitikus nyilvántartását a pénztárak esetében a pénztárjelentések, kincstári és kereskedelmi banknál vezetett számlák esetében a Kincstár vagy a kereskedelmi bank által megküldött számlakivonatok képezik, amelyek tételenként tartalmazzák a számlákon bekövetkezett változásokat. A könyvvezetésben biztosítani kell a tételenkénti egyezőséget.
28
(12) Az adott és kapott előlegek, az egyéb sajátos eszköz- és forrásoldali elszámolások és az aktív és passzív időbeli elhatárolások nyilvántartása az Áhsz. 14. melléklet szerinti tartalommal készült táblázat(ok)ban tételes nyilvántartás vezetésével történik. (13) A kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek analitikus nyilvántartása az SAP KVM moduljában történik. (14) Az eredeti előirányzatok és az évközi előirányzat módosítások rögzítése az SAP KVM költségvetés-menedzsment, keretgazdálkodás moduljában történik. A belső gazdálkodási keretek előirányzatai a belső költségvetés szerint kerülnek rögzítése, szervezet és pénzügyi központ mélységben. Az államháztartási előirányzat rögzítése üzletáganként összevontan történik, és ezek az adatok az SAP rendszeren belül, on-line módon megjelennek az SAP főkönyvi modulban is. A Kancellária az eredeti előirányzatról és az évközi módosításokról, hatáskörönként elkülönített tételes nyilvántartást vezet üzletági bontásban.
VI. 19. §
A könyvvezetés rendje
A Debreceni Egyetem számviteli rendszere
(1) Az Egyetem könyvvezetési kötelezettségét az Áhsz. 2. § (1) bekezdése rögzíti, mely szerint a költségvetési szerv az Áhsz. előírásainak megfelelően köteles eleget tenni a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének az államháztartás számviteli rendszerében. Az államháztartás számvitele a költségvetési számvitelből és a pénzügyi számvitelből áll. A költségvetési számvitel a bevételi és kiadási előirányzatok alakulásának, a követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek, és ezek teljesítésének, továbbá a központi költségvetésből kapott támogatások felhasználásának a valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. A pénzügyi számvitel a vagyon és annak összetétele, a tevékenység eredménye valóságnak megfelelő, folyamatos, zárt rendszerű, áttekinthető nyilvántartását és az éves költségvetési beszámoló ezekre vonatkozó részei megbízható és valós összképet mutató elkészítését biztosítja. (2) A költségvetési és pénzügyi számvitel keretében vezetett könyvviteli és nyilvántartási számlákon a gazdasági események hatását az Egyetemen a Gazdálkodási Szabályzat 6. § (4) bekezdésében meghatározott tervezési egységenként (üzletáganként) kell vezetni és a beszámolót ilyen bontásban elkészíteni. (3) Az Egyetem az SAP integrált ügyviteli szoftvert alkalmazza a kettős könyvvitel vezetése során. Jelenleg az SAP ERP 6.0 ÁHT verziója fut, amelyet magas alkalmazási komfort, egyszerű kezelhetőség, rugalmasság, valamint naprakész, vezetői igényeket támogató beszámoló-készítési eljárások jellemzik. A programcsomag egy úgynevezett bázisrendszerből (BC modul) és az erre épülő modulokból áll. (4) A bázisrendszer tartalmazza a teljes adatbázist, a működést biztosító eszközöket, az ABAP fejlesztőkörnyezetet, a teljes irodaautomatizálási rendszert, a Web kezelést és a külső rendszerek kapcsolódását lehetővé tevő interfészeket. A felhasználók a keletkezési helyükön viszik be a rendszerbe az adatokat, és az információ a bevitel pillanatában automatikusan eljut a gazdálkodás valamennyi érintett területére. 29
(5) Az Egyetem gazdasági folyamatainak az SAP-ban való leképezése a rendszer 6 alrendszerének (moduljának) a bevezetésével valósult meg. Az Egyetemnél vannak olyan speciális igények, amelyek a standard rendszernek nem képezik a részét. Ebben az esetben kap szerepet a rendszerrel együtt szállított 4. generációs fejlesztői környezet, amely segítségével az igényeknek megfelelő módosítások és fejlesztések egyszerűen elkészíthetők. 1. sz. ábra: SAP felépítése
20. § A modulok főbb feladatai és funkciói (1) A Pénzügyi-és számviteli modul (FI - Financial Accounting) célja nemzeti előírások szerint a számviteli és pénzügyi gazdasági események rögzítése, valamint a beszámolási követelményeknek történő megfelelés. Az alrendszer több részből tevődik össze, amelyek egymással integráltan működnek. Az alrendszerhez tartozó főbb komponensek: főkönyvi könyvelések, vevői könyvelések, szállítói könyvelések, bankkönyvelések, pénztárkönyvelések. Itt történik továbbá a pénzügyi számvitelben 6-os főkönyvekre és a költségvetési számvitelben a 0033-as főkönyvekre könyvelt összegek felosztása. (2) Az SAP R/3 Public Sector Management moduljának Költségvetés-menedzsment, keretgazdálkodás (KVM) almodulja a költségvetési intézmények gazdálkodásának támogatására, leképezésére használatos speciális modul. Ennek BCS alrendszerében történik az Áht. szerinti eredeti előirányzatok rögzítése, a módosítások kezelése (növekedésekcsökkenések, átcsoportosítások, zárolások), valamint a belső költségvetés alapján a keretek rögzítése, engedélyezése, a felhasználás nyilvántartása, a kötelezettségvállalások kezelése, a keretek figyelése és a kötelező adatszolgáltatások és belső információs igények teljesítése. A költségvetési menedzsment a költségvetési előirányzatok, a jóváhagyott költségvetési előirányzatok rögzítésével, az előirányzatok évközi módosításával és az előirányzatok teljesítésének nyomon követésével foglalkozik. A KVM modulban történik továbbá a pályázatok elkülönült kezelésének, elkülönített nyilvántartásának megvalósítása. (3) Az SAP Eszközgazdálkodás (AM, Fixed Asset Management) alrendszere a főkönyvi könyvelés mögött álló eszköz analitikát tartalmazza, de itt valósul meg a beruházások kezelése 30
is. Az eszköz alrendszer az intézmény immateriális javainak, tárgyi eszközeinek, azok tartozékainak a naprakész nyilvántartását biztosítja értékben illetve mennyiségben, azok beszerzésétől kezdve, az aktiváláson, a különböző mozgások könyvelésén és az értékcsökkenés számításon át, az eszközök kivezetéséig vagy nullára íródásáig. (4) A Kontrolling (CO, Controlling) modul a kiadások és bevételek közgazdasági és funkcionális szempontú kimutatására és elemzésére szolgál. A modulban megvalósítható a részletesebb, belső intézményi igényeknek megfelelő kiadás és bevétel információk gyűjtése is. Ebben a modulban történik a vezetői információs igényeknek megfelelő költségfelosztás is. (5) Az SAP integrált vállalatirányítási rendszeren belül az Anyaggazdálkodás (MM, Materials Management) modul feladata, hogy kezelje és segítse az anyagszükséglettervezéshez, az anyagbeszerzéshez, a készletvezetéshez, a számlaellenőrzéshez és az anyagértékeléshez kapcsolódó feladatokat. Az anyagbeszerzés a beszerzési igény, a beszerzési megrendelések, a keretszerződések létrehozásának folyamatát támogatja. A készletvezetés a készletmódosító folyamatokat (pl. az áru beérkezés, árukiadás) képezi le. (6) Az Értékesítési (SD, Sales and Distribution) modul biztosítja a rendszerben a termékek és szolgáltatások értékesítéséhez szükséges funkciókat. A modul az Egyetem szervezeti struktúrájához kötötten tárolja az adatokat, kezeli az üzleti folyamatokat és a szükséges bizonylatok előállítását. (7) A rendszer a költségvetési számviteli könyvelést a pénzügyi számviteli bizonylat könyvelésével egyidejűleg létre is hozza, a pénzügyi számviteli bizonylatban és a könyvelést vezérlő háttértáblában lévő adatok és összefüggések alapján.
21. § Előirányzatok nyilvántartása (1) Az Egyetem az államháztartás számviteli rendszerén belül a költségvetési könyvvezetés keretében gondoskodik az államháztartási előirányzatok nyilvántartásáról, a változások vezetéséről. (2) Az előirányzattal való gazdálkodás szabályai az Egyetem Gazdálkodási Szabályzatában kerülnek rögzítésre. (3) Az államháztartási költségvetésben megtervezett bevételi és kiadási előirányzatokat az Egyetem belső gazdálkodási költségvetésében kell felosztani a szervezeti egységek között a hozzájuk tartozó képzési, kutatási, fenntartási és egyéb speciális feladatok szerint, illetve központi szervezetek, feladatok között. A Kancellária gondoskodik a belső költségvetés szervezeti egységek részére történő lebontásáról. (4) Az államháztartási költségvetés elfogadását követően a Kancellária havonta egyezteti a főkönyvben rögzített előirányzatok összegeit a kincstári nyilvántartással. (5) A Kancellária a mindenkori államháztartási törvény és végrehajtási rendelete szerint – figyelembe véve a mindenkori felsőoktatási törvényben meghatározott speciális szabályokat ismeghatározott szabályok betartásával, saját hatáskörű előirányzat módosítást kezdeményezhet. A szervezeti egységek részére éves, illetve havi működési előirányzat (keret) lebontás történik. (6) Az előirányzatok felhasználásának követése az alábbiak szerint történik: 31
a) a KVM Költségvetés-menedzsment, keretgazdálkodás modulban pénzügyi központonként; b) az FI Pénzügyi-és számviteli modulban rovattételeknek megfelelően kialakított főkönyvi számonként.
22. § A költségek, kiadások, eredményszemléletű és pénzforgalmi bevételek elszámolásának általános szabályai (1) A tervezés, gazdálkodás, beszámolás során a bevételi előirányzatokat és a kiadási előirányzatokat azok közgazdasági jellege szerinti közgazdasági és felmerülési helyük szerinti adminisztratív, a bevételeket és kiadásokat közgazdasági, adminisztratív és a kormányzati funkciók szerinti funkcionális osztályozás szerint kell nyilvántartani és bemutatni [Áht. 6. §]. (2) Az alaptevékenységeknek az államháztartási számvitel szabályai szerinti önköltségét az államháztartás szakfeladatrendje szerint is nyilván kell tartani. (3) Az Egyetem tevékenységeit be kell sorolni a kormányzati funkciók szerint. (4) A pénzügyi könyvvezetés során a költségeket elsődlegesen az 5. számlaosztályban költségnemek szerint, másodlagosan az 591. Költségnem átvezetési számla használatával a 6. vagy 7. számlaosztály könyvviteli számláin kell könyvelni, a 7. számlaosztályban szakfeladatok szerinti bontásban. Az Eredményszemléletű bevételeken belül az eszközök és szolgáltatások értékesítése nettó eredményszemléletű bevételei, az egyéb működési célú támogatások eredményszemléletű bevételei és a felhalmozási célú támogatások eredményszemléletű bevételei elszámolására szolgáló könyvviteli számlákat a tevékenység során használt szakfeladatok szerint tovább kell tagolni. (5) A költségvetési könyvvezetés során a kiadások teljesítését a 05(3), a pénzforgalmi bevételek teljesítését a 09(3) számlaosztályok rovatrend szerint tagolt, megfelelő számláin kell elszámolni. A kiadások teljesítését a 0031. alaptevékenység kiadásai ellenszámlák számlaosztály, a bevételek teljesítését a 0051. alaptevékenység bevételei ellenszámla számlaosztály az alapító okiratban meghatározott kormányzati funkciók (funkcionális osztályozás) szerinti tagolásban tartalmazza. A 0031-es és a 0051-es ellenszámlák a teljesített kiadásokat és bevételeket a 05. és a 09. számlaosztály megfelelő számláin kimutatott kiadásokkal és bevételekkel azonos összegben tartalmazzák. (6) A kormányzati funkciók kiadásai a közvetlen és közvetett kiadásokból tevődnek össze. A közvetlen kiadásokat azok a kiadások képezik, amelyekről felmerülésükkor megállapítható, hogy melyik kormányzati funkción számolhatók el. A közvetett kiadásokat a felosztás után kell átvezetni a 0033. számlaosztályból a 0031. számlaosztályba. A 0031. számlaosztályban a számlákat az alapító okiratban meghatározott kormányzati funkcióknak megfelelően kell megnyitni. A főkönyvi rendszerben alkalmazott kiadások, bevételek elszámolására szolgáló számlákat és azok tartalmát, funkcióját az Egyetem Számlarendje tartalmazza.
32
(7) A kiadások és bevételek elszámolásánál a költségvetési számvitel számláinak kialakításával biztosítani kell: a) az egyes tevékenységek a kormányzati funkcióknak megfelelő valós tartalmat tükrözzék; b) az egyes tevékenységek elkülönítését, valamint a bevételek és kiadások tevékenységenkénti összemérhetőségét; c) a beszámoló jelentés megfelelő adatokkal történő elkészítését; d) a belső információs igények kielégítését.
23. § A kiadások és bevételek elszámolásának speciális szabályai (1) A Debreceni Egyetem a belső és külső információs igények teljesítése céljából a bevételeket és kiadásokat az alábbi – Egyetemünkön speciális - struktúrában tartja nyilván: a) A tevékenység besorolás a kormányzati funkcióknak megfelelően kialakított 0031. számlaosztályban, és 0051. számlaosztályban valamint az Áhsz. alapján kialakított 0033. számlaosztályban történik. (FI modul) b) A tevékenység részletesebb kimutatását teszi lehetővé a szervezeti egység részletezés, mely a CO költséghely alkalmazásával történik. (CO modul) c) A szerveztek legkisebb gazdálkodási forrásának kimutatására szolgál a pénzügyi központok (egyéb használatos elnevezés: keret, témaszám) alkalmazása (KVM modul). A pénzügyi központhoz minden esetben hozzá kell rendelni a b) pont szerinti CO költséghelyet. A belső gazdálkodási költségvetés tételes nyilvántartását a pénzügyi központok biztosítják. d) A pénzügyi központok forgalmának kimutatása pénzügyi alaponként történik. A pénzügyi alap a forrást jeleníti meg. Megmutatja a beérkezett bevételek kiemelt bevételi jogcímét a forrást nyújtó szervezet csoportosított kimutatásával. A pénzügyi alap (egyéb használatos elnevezés: forrás) kialakításánál a beszámolási és nyilvántartási kötelezettség az elsődleges meghatározó szempont. e) Közgazdasági osztályozás szerinti könyvvezetés biztosítására szolgál az 1-5; 8-9 számlaosztályon kívül a KVM-ben a pénzügyi tétel alkalmazása. A pénzügyi tétel a rovatrend rovattételeinek megfelelően kialakított, a 05. és 09. számlacsoportok teljesítési számláival egyeznek meg. (2) Az Egyetemen az (1) bekezdés szerint alkalmazott struktúrák és kódrendszerek kapcsolata egyértelmű megfeleltetési szabályok betartásával biztosítható. (3) A főkeret meghatározza a kormányzati funkciót és a szakfeladatot, a főkönyvi rendszerben a kapcsolódó funkcionális kiadási és bevételi nyilvántartási ellenszámlát, valamint a költségek másodlagos elszámolása során használt 6. vagy 7. főkönyvi számlát, megteremti a három modul (KVM, CO, FI) közötti kapcsolatot. Az Egyetem által alkalmazott főkeretek belső igény szerinti csoportosítását a 3. számú melléklet, a kormányzati funkciókkal és a szakfeladatokkal való kapcsolatát a 4. számú melléklet tartalmazza.
33
2. sz. ábra: A Debreceni Egyetem funkcionális könyvelési kapcsolatai
24. § Közvetett költségek és kiadások elszámolási rendje (1) A költségek, kiadások egy részéről a teljesítéskor nem lehet megállapítani, hogy az melyik szakfeladat, kormányzati funkció érdekében merült fel. (2) Azok a költségek, amelyekről elszámolásuk időpontjában nem állapítható meg, hogy melyik szakfeladatot terhelik, a közvetett (általános) költségek körébe tartoznak, és azok szakfeladatra történő elszámolásukig a 6. számlaosztályban kerülnek kimutatásra. (3) A kiadások esetén, ha egy kiadás teljesítésekor nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik kormányzati funkció érdekében merült fel, akkor a kormányzati funkciókra történő elszámolásukig a 0033-as számlacsoport megfelelő számláival szemben kell elszámolni. (4) A 6. számlaosztályban a költségek, a 0033. számlaosztályban a kiadások könyvelésénél arra kell törekedni, hogy azok köre minél szűkebb legyen. Ennek megfelelően felmerülésükkor azokat a költségeket, kiadásokat, melyeknek a szakfeladata, kormányzati funkciója azonnal megállapítható vagy állandó arány szerint megbontható, költségek esetén közvetlenül a 7. számlaosztályban, a megfelelő szakfeladaton kell kimutatni, kiadások esetén a 0031. számlaosztályban a megfelelő kormányzati funkción kell elszámolni. (5) A közvetett költségek, kiadások esetében a felmerüléskor csak azok helye határozható meg. Ezek a költséghelyek olyan területileg vagy fogalmi szempontból körülhatárolt, felelős vezető irányítása alatt működő szervezeti egységek, melyek általában több szakfeladattal, kormányzati funkcióval állnak kapcsolatban. (6) Az Egyetem a közvetett költségek és kiadások elszámolására szolgáló kiadási helyeket az Áhsz. és a helyi sajátosságok figyelembevételével alakította ki. Az alkalmazott 6. számlaosztályban és a 0031. számlaosztályban megnyitott számlákat az Egyetem Számlakerete, illetve a főkönyvi modul mindenkori élő számlatörzse tartalmazza. 34
(7) Az Egyetem közvetett költségeinek, kiadásainak elszámolása a következők szerint alakul. A költségek, kiadások keletkezése üzletáganként történik (az üzletág az Egyetem SAP rendszerbeli, egyetem-specifikus megbontása). A költségek, kiadások felosztása technikailag automatizáltan, központilag történik, a Kancellária által megadott vetítési alapok alapján. A felosztási elvek meghatározásánál egyidejűleg jelentkezik igényként az Egyetem egészére vonatkozó egységes elvek kialakítása, valamint az egyes tevékenységekből adódó specialitások kezelése. (8) Az általános költségek, kiadások különböző mutatószámok, vetítési alapok segítségével kerülnek felosztásra az érintett tevékenységek között legalább negyedévente a negyedéves zárlat keretében, vagy a gazdasági vezetés döntése alapján gyakrabban. Az Egyetem a közvetett költségek, kiadások elszámolásához használt részlegek tartalmát, az elszámolható költségek, kiadások körét, az egységes értelmezés alapkövetelményeit, az alkalmazott vetítési alapokat, valamint általános felosztási módszereket jelen Számviteli politikában szabályozza.
25. § A közvetett költségek és kiadások tartalmi meghatározása, felosztási elvei 61. Karbantartó részlegek költségei Javító-karbantartó műhelyek költségei számlacsoportban kell kimutatni a tárgyi eszközök saját vállalkozásban megvalósított felújítási, javítási költségeit. Az Egyetem az épületek, gépek, berendezések stb. karbantartási feladatainak ellátása érdekében saját karbantartó műhelyt nem működtet. Ennek megfelelően a 6100000000 Javító-karbantartó műhely költségei főkönyvi számlán költség nem mutatható ki. 62. Egyéb kisegítő részlegek költségei Az Egyéb kisegítő részlegek költségei számlacsoportban kell kimutatni azoknak az üzemeknek, műhelyeknek a költségeit, amelyek nem közvetlenül szolgálják az Egyetem tevékenységét. Ilyen kisegítő részlegnek minősülnek például az energiaüzem, kertészet. Az egyéb kisegítő részlegek számláit az Egyetem különböző típusú költségek gyűjtésére használja: a) egyes esetekben a saját tevékenység teljes költségeinek kimutatására (pl.: saját létszámmal üzemeltetett kazánház); b) másrészt idegen szolgáltató által biztosított szolgáltatások költségeinek elszámolására abban az esetben, ha az adott tevékenységet az Egyetem saját maga is előállítja és vásárolja is, illetve ha a teljesítésről kiállított számlából nem állapítható meg a terhelendő szakfeladat (pl. energia ellátás).
35
621. Energiaszolgáltatás költségei A költséghely az Egyetem energia, közmű ellátásával kapcsolatos költségek gyűjtésére szolgál. A költséghely tartalmazza: a) saját üzemeltetésű kazánházak működtetésével kapcsolatban felmerült összes személyi és dologi jellegű költséget; b) a vásárolt energia, közüzemi szolgáltatások díjait (gázszolgáltatás, villamos energiadíj, víz- és csatornadíj). Keretrendszerbeli kapcsolatát a 7F00 főkeret alkalmazása teremti meg. A 621-es Energiaszolgáltatás költségei fő szabály szerint mért fogyasztás alapján kerülnek felosztásra a 7. számlaosztályba, ahol mérőórával nem rendelkeznek, vagy a költségeket nem lehet elkülöníteni, ott korrigált négyzetméter alapján a Kancellária által meghatározott vetítési alap arányában. 622. Gépjármű üzemeltetés A kisegítő részlegcsoporton belül: • • • • • • •
a 62211 főkönyvi számlán, a 7E00 főkereten a személygépkocsit-; a 62212 főkönyvi számlán, a 7E01 főkereten a tehergépkocsit-; a 622131 főkönyvi számlán, a 7E02 főkereten a traktort-; a 622132 főkönyvi számlán, a 7E03 főkereten a kombájnt-; a 622133 főkönyvi számlán, a 7E04 főkereten a munka- és erőgépet-; a 622134 főkönyvi számlán, a 7E05 főkereten az egyéb mezőgazdasági gépet; a 62214 főkönyvi számlán, a 7E06 főkereten a vásárolt szállítási szolgáltatást;
üzemeltető gépjármű üzem teljes körű személyi jellegű-, járulék-, anyagjellegű költségei kerülnek elszámolásra. A gépjármű üzemeltetés költségeinek felosztása költséghelyenként az alábbiak szerint történik: • • • •
a 62211 személygépkocsi üzemeltetés költségei futott kilométer alapján, vagy tényfelhasználás alapján; a 62212 tehergépkocsi üzemeltetés költségei teljesített kilométer alapján, vagy tényfelhasználás alapján; a 622131-622134 a traktor, kombájn, munka- és erőgépek, és az egyéb mezőgazdasági gépek üzemeltetési költségei normál hektár alapján; a 62214 vásárolt szállítási szolgáltatások költségei tényfelhasználás vagy fix százalék alapján
a Kancellária által meghatározott vetítési alap arányában. 623. Mosoda, varroda A költséghelyen csak a saját működtetésű üzemek költségei kerülnek elszámolásra, melyek magukban foglalják az alkalmazott létszámhoz kapcsolódó személyi juttatások és járulékok összegeit, illetve a tevékenység végzéséhez szükséges készlet-vásárlás, szolgáltatás igénybevétel és egyéb költségek elszámolt összegeit. Az Egyetem mosodát, varrodát nem üzemeltet, ezért ezen a főkönyvi számon nem mutatható ki költség.
36
624. Konyha Az Egyetem saját konyhát nem üzemeltet, ezért a 6240000000 Konyha költségei főkönyvi számlán költség nem mutatható ki. 625. Kertészet, út, parkfenntartás A költséghely a fenti tevékenység költségeinek teljes körű kimutatására szolgál. Ennek megfelelően itt kerülnek elszámolásra: a) a saját létszámmal végzett tevékenység teljes személyi, és anyagjellegű költségei; b) a külső céggel bonyolított kertészet, út, parkfenntartási munkák számlák alapján fizetett szolgáltatási díjai. A keretrendszerben a kertészet, út, parkfenntartás kiadásai a 7H00 főkeret alatt jelennek meg. A 625. Kertészet, út, parkfenntartás költségeinek felosztása korrigált négyzetméter alapján a Kancellária által meghatározott vetítési alap arányában történik a 7-es számlaosztályba. 626. Számítástechnikai, és Gazdaság informatikai szolgáltatás A költséghely a számítástechnikai szolgáltatás körébe tartozó költségek egyetemi szintű gyűjtését szolgálja. A költséghely tartalmazza a belső szolgáltatások (saját létszám, anyagjellegű költségek), valamint a külső cégek által biztosított szolgáltatások díjait. A számviteli és a pénzügyi folyamatok közötti kapcsolatot a 6261000000 főkönyvi szám és a 7D00 számítástechnikai szolgáltatás, valamint a 6262000000 főkönyvi szám és a 7P00 gazdaságinformatikai szolgáltatás főkeret használata teremti meg. A 7D00 számítástechnikai szolgáltatás az általános informatikai rendszerek üzemeltetési, karbantartási költségeinek gyűjtésére szolgál (például Informatikai Szolgáltató Központ működése, üzemeltetése; hardverek karbantartásához kapcsolódó költségek). Az Egyetem gazdasági folyamatait támogató, az ahhoz kapcsolódó programok karbantartásához, fejlesztéséhez, üzemeltetéséhez kapcsolódó költségeket nem itt, hanem a 7P00 gazdaságinformatikai szolgáltatások főkereten kerülnek gyűjtésre (például SAP, VIR). A 626. Számítástechnikai, és Gazdasági informatikai szolgáltatás költségeinek felosztása fix százalék alapján a Kancellária által meghatározott vetítési alap arányában kerülnek felosztásra a 7-es számlaosztályba. 627. Gyógyszertár, infúziós labor A költséghely a Klinikai Központ betegellátó tevékenységéhez kapcsolódó Gyógyszertár és Infúziós labor költségeinek kimutatására szolgál. A számviteli nyilvántartásban használt költséghely kiadásai a keretrendszerben: a) gyógyszertári feladatok ellátása: 7M00 (6271000000 főkönyvi szám); b) infúziós labor: 7L00 (6272000000 főkönyvi szám). A 627. Gyógyszertár, infúziós labor költségeinek felosztása a gyógyszer- és az infúzió felhasználás alapján a Klinikai Központ által meghatározott vetítési alap arányában kerülnek felosztásra a 7-es számlaosztályba.
37
628. Raktári beszerzések költségei A raktári beszerzések központi keret terhére történnek. A raktárból történő felhasználások a kivételezés időpontjában mérlegelt átlagár alapján terhelődnek a szervezeti egységek megfelelő pénzügyi központjára a keretrendszerben, a központi kereten történő egyidejű jóváírással. A számviteli és a pénzügyi folyamatok közötti kapcsolatot a keretrendszerben a 7R00 főkeret teremti meg. A raktári beszerzések költségeinek felosztása a raktári felhasználás arányában történik. 64. Szakágazatok közvetett költségei A Szakágazatok közvetett költségei számlacsoport azoknak a költségeknek a kimutatására szolgál, amelyek egyszerre több azonos szakágazathoz tartozó szakfeladatot terhelnek. A költséghely a felsőoktatási, az egészségügyi, valamint az agrár tevékenységhez kapcsolódó költségek gyűjtésére, elszámolására szolgál. Az oktatási költségek költséghely az Egyetemen belül működő oktatási egységek teljesítési adatainak gyűjtésére, kimutatására szolgál. (Pl.: HÖK, Oktatási Igazgatóság, tanulmányi osztályok, testnevelési csoportok stb.) Az egészségügyi költségek költséghely az egészségügyi egységeknél felmerült általános bér és működési költségeket tartalmazza. Az agrár tevékenységekhez kapcsolódó költséghely az Agrártudományi Központnál felmerült általános bér és működési költségeket tartalmazza A szakágazatok közvetett költségeit az alábbi főkönyvi számlán, főkereten kell nyilvántartani: a) oktatási költségek: 643 főkönyvi számla, 7V00 főkeret; b) egészségügyi költségek: 644 főkönyvi számla, 7Y00 főkeret; c) agrár szakágazat költségei: 646 főkönyvi számla, 7K00 főkeret. A szakágazatok közvetett költségeinek felosztása költséghelyenként az alábbiak szerint történik: • • •
a 643 oktatási költségek a felsőfokú oktatáshoz kapcsolódó szakfeladatokra könyvelt költségek arányában; a 644 egészségügyi költségek a humán egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó szakfeladatokra könyvelt költségek arányában, 646 agrár szakágazat általános költségei az agrár tevékenységhez kapcsolódó szakfeladatokra könyvelt költségek arányában
kerülnek felosztásra a 7-es számlaosztályba. 66. Központi irányítás kiadásai A Központi irányítás kiadásai számlacsoport tartalmazza az Egyetem egészére kiterjedő költségeket. Idetartoznak azoknak a szervezeti egységeknek a költségei, amelyek nem a kisegítő vagy szakmai részlegekben merülnek fel. Ilyennek minősül például a gazdálkodási tevékenységet ellátó részleg költségei. Az Egyetem központi irányítás költségei között számolja el a szakfeladatokra közvetlenül nem terhelhető, központi irányítás feladatainak ellátásához kapcsolódó személyi, anyagjellegű költségeket.
38
A 66. főkönyvi számlához kapcsolódóan a legjellemzőbb központi szervezeti egységek, feladatok költségei: a) Központi szervezeti egységek költségei: az Egyetem központi szervezeti egységeinek bér, járulék, anyagjellegű és üzemeltetési költségeit (irodaszer, telefon, stb.) tartalmazza. b) Központi általános feladatokhoz kapcsolódó költségek, amelyek az alábbiak: • Bank és vámköltség, • PR költségek (nem konkrét tevékenységhez kötődő), • Ügyvédi, szakértői díjak (nem konkrét tevékenységhez kötődő), • Tagsági díjak, • Kitüntetések, • Szakszervezetek szociális költségei, • Hatósági díjak, • Egyéb költségek (olyan költségek, amelyek a fentiek egyikébe sem sorolhatóak a szervezeti egységek speciális tevékenysége miatt), • Idegen kivitelezőkkel történő karbantartási munkák költsége. c) Tartalékok és fejlesztések. Keretrendszerbeli kapcsolatát a 7A00 főkeret használata teremti meg. A 66. Központi irányítás költségei közül az épületek fenntartásához kapcsolódó költségek a korrigált négyzetméter alapján meghatározott vetítési alapok arányában, az ezen felüli költségek pedig a közvetlen költségek tényköltsége alapján kerülnek felosztásra a 7. számlaosztályba. Általános kiadások elszámolása A 0033. – as általános kiadások számlacsoport számlái a 6-os számlaosztály számláinak megfelelően kerültek megnyitásra. Ebben a számlacsoportban azokat a kiadásokat kell elszámolni, amelyekről a felmerülésük időpontjában nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik kormányzati funkció érdekében merültek fel. A számlacsoport számláin elszámolt kiadásokat fel kell osztani a 0031.-es számlacsoport kormányzati funkciók szerint vezetett nyilvántartási ellenszámláira. A felosztási elvek azonosak a 6-os számlaosztály esetén alkalmazott felosztási elvekkel.
39
VII.
A Számviteli politika keretén belül kötelezően elkészítendő szabályzatok 26. § Szabályzatkészítési kötelezettség
(1) A Számviteli törvény és az Áhsz. előírásai alapján a Számviteli politika keretében el kell készíteni: a) az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési szabályzatát; b) az eszközök és források értékelési szabályzatát; c) az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot; d) a pénzkezelési szabályzatot. (2) Az eszközök és források értékelésének szabályzatában rögzíteni kell a) a követelések értékelésének elveit, szempontjait; b) követeléstípusonként a kis összegű követelések év végi meghatározásának elveit, dokumentálásának szabályait; c) az egyszerűsített értékelési eljárás alá vont követelések besorolásának elveit, dokumentálásának szabályait; és d) a tulajdonosnak - tulajdonosi joggyakorló szervezetnek - a vagyonkezelésbe adott eszközök vagyonértékelése során alkalmazott értékelési eljárás elveit, módszerét, dokumentálásának szabályait, felelőseit. (3) Az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot rendszeresen végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás - ide értve az adózás rendjéről szóló törvény alapján adómentes termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást, továbbá eszközök saját előállítását is esetén kell elkészíteni. (4) Az állami felsőoktatási intézmény önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatának rendelkeznie kell az oktatási tevékenység, a kutatási tevékenység, a gyógyítómegelőző ellátás, és az egyéb tevékenységek költségeinek elkülönítéséről. Az oktatási tevékenység önköltségének meghatározása során szakonként, képzési szintenként, munkarend szerint meg kell határozni félévente az egy hallgatóra jutó önköltség összegét. (5) A pénzkezelési szabályzatban rendelkezni kell legalább a pénzforgalom (készpénzben, illetve bankszámlán történő) lebonyolításának rendjéről, a pénzkezelés személyi és tárgyi feltételeiről, felelősségi szabályairól, a készpénzben és a bankszámlán tartott pénzeszközök közötti forgalomról, a készpénzállományt érintő pénzmozgások jogcímeiről és eljárási rendjéről, a napi készpénz záró állomány maximális mértékéről, a készpénzállomány ellenőrzésekor követendő eljárásról, az ellenőrzés gyakoriságáról, a pénzszállítás feltételeiről, a pénzkezeléssel kapcsolatos bizonylatok rendjéről és a pénzforgalommal kapcsolatos nyilvántartási szabályokról. (6) Az (5) bekezdés szerinti napi készpénz záró állomány maximális mértékét úgy kell meghatározni, hogy a készpénz napi záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az adott költségvetési év módosított kiadási előirányzata főösszegének 1,2%-át, illetve ha az 1,2% nem éri el az ötszázezer forintot, akkor az ötszázezer forintot. A napi készpénz záró állomány maximális mértékének meghatározása során figyelmen kívül kell hagyni a készpénz letétek összegét.
40
(7) Az eszközök és a források leltározási és leltárkészítési, az eszközök és források értékelési, az önköltségszámítás rendjére és a pénzkezelésre vonatkozó szabályzatait az Egyetem önálló szabályzatokban határozza meg és hagyja jóvá. A szabályzatok az Egyetem jelen Számviteli politikájával összhangban készülnek és együttesen szabályozzák a számviteli elszámolásokkal kapcsolatos irányelveket, alkalmazandó eljárásokat. (8) Az Áhsz. - illetve ahol az Áhsz. megengedi, - a Számviteli törvény, valamint e Számviteli politikában megfogalmazottak alapján kerül elkészítésre és kiadásra az Egyetem Számlarendje.
27. § A Számlakeret, Számlarend és a Számviteli politika kapcsolata (1) Az államháztartás viteléhez és az államháztartás mérlegének összeállításához szükséges információkat tartalmazó éves költségvetési beszámolók tartalmi azonosságát az államháztartás szervezetei – így az Egyetem - által is használt egységes számlakeret (egységes számlatükör) biztosítja. Az egységes számlatükröt az Áhsz. 16. melléklete állapítja meg, mely tartalmazza a könyvviteli számlák számát és megnevezését. Az egységes számlakerettől nem lehet eltérni, az abban meghatározott könyvviteli és nyilvántartási számlákon kívüli új könyvviteli és nyilvántartási számlát nem lehet megnyitni [Áhsz. 51. §]. (2) Az egységes számlatükörben meghatározott könyvviteli számlák az Áhsz. 51. § (1a) és (1b) bekezdésében foglaltak alapján az alábbiak szerint bonthatóak alá: a) A könyvviteli számlák és az egységes számlakeret 00. és 01-04. számlacsoportjában meghatározott nyilvántartási számlák saját hatáskörben további részletező könyvviteli és nyilvántartási számlákra alábonthatók, egységes számlakeretben meghatározott esetekben alábontandók. b) Az egységes számlatükörben meghatározott • előirányzatok és követelések, kötelezettségvállalások, más fizetési kötelezettségek nyilvántartására szolgáló számlák további részletező nyilvántartási számlákra saját hatáskörben sem bonthatók alá; • teljesítések nyilvántartására szolgáló számlák - saját hatáskörben, döntés alapján - kizárólag az Áhsz. 15. mellékletében az egyes rovatok leírásánál a bevételek és kiadások éves költségvetési beszámolóban szerepeltetendő - „ebből:” jelzéssel feltüntetett - részletező jogcímeihez igazodó nyilvántartási számlákra bonthatók tovább. A fenti tilalmak nem vonatkoznak a költségvetési intézményre, ha a költségvetési könyvvezetési kötelezettség teljesítése olyan egyedi fejlesztésű, az adott szervezet által leadott megrendelésre tervezett, kifejlesztett és működtetett (nem dobozos) számítógépes rendszer használatával történik, amely biztosítja a számítógépes rendszer felhasználója számára egyedileg szükséges és jellemző alábontások alkalmazását. (3) A fenti kivétel az Egyetemre nem vonatkozik, az SAP integrált ügyviteli szoftver nem minősül egyedi fejlesztésű, megrendelésre tervezett, kifejlesztett és működtetett (nem dobozos) számítógépes rendszernek, tehát a nyilvántartási számlák az Áhsz.-ben meghatározott alábontáson túl nem bonthatók tovább.
41
(4) Az Egyetem az (1) bekezdés szerinti számlakeret alapján olyan számlarendet köteles készíteni, amely szerinti könyvvezetés az Áhsz.-ben előírt költségvetési beszámoló elkészítését maradéktalanul biztosítja, valamint megfelel az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról szóló 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet előírásainak. Az Egyetem a könyvviteli számlák további tagolásával vagy a könyvviteli számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások vezetésével köteles gondoskodni arról, hogy a költségvetési beszámoló adatait a valóságnak megfelelően, áttekinthetően alátámassza. (5) Az egységes számlakeret alapján számlarendet kell készíteni. A számlarend a Szt. 161. § szerinti tartalommal készül azzal az eltéréssel, hogy annak (2) bekezdés b) pontjában foglaltakat csak akkor lehet szabályozni, ha azokról az Áhsz. nem rendelkezik. (6) A Számlarendnek tartalmaznia kell: a) minden alkalmazásra kijelölt számla számjelét és megnevezését, b) a számla tartalmát, ha az a számla megnevezéséből egyértelműen nem következik, továbbá a számla értéke növekedésének, csökkenésének jogcímeit, a számlát érintő gazdasági eseményeket, azok más számlákkal való kapcsolatát, c) a főkönyvi számla és az analitikus nyilvántartás kapcsolatát, d) a számlarendben foglaltakat alátámasztó bizonylati rendet. (7) A részletező nyilvántartások formáját, tartalmát, vezetésének módját, illetve azoknak a kapcsolódó könyvviteli és nyilvántartási számlákkal való egyeztetését, annak dokumentálását, valamint a részletező nyilvántartások adataiból készült összesítő bizonylatok (feladások) elkészítésének rendjét és határidejét a számlarendben kell szabályozni. (8) A Számlarendnek az Áhsz.-ben, valamint- ahol az Áhsz. megengedi -a Számviteli törvényben foglalt előírások kiegészítéseként tartalmaznia kell mindazokat a - Számviteli politikában nem rendezett - szabályozásokat, amelyeket az Áhsz. vagy más jogszabály az Egyetem hatáskörébe utalt. (9) A Számviteli politika és a Számlarend kapcsolatát jelzi, hogy a Számviteli politika megjelenik a Számlarendben, tartalmi és időbeli prioritása van, továbbá meghatározza a Számlarend elkészítése során alkalmazandó eljárásokat, értékhatárokat. A Számlarend viszont biztosítja a Számviteli politika gyakorlati megvalósulását. (10) Az Áhsz. 50. § (1) bekezdése, valamint az Nftv. 13/A. §-a, valamint az Egyetem Gazdálkodási Szabályzatának 8. § (2) m) pontja alapján a Kancellár felelős a Számlarend összeállításáért, folyamatos karbantartásáért. (11) A Számlarend összeállításáért, elkészítéséért, a Számlarendben foglalt előírások betartásáért, valamint a rendelkezései szerint vezetett főkönyvi és analitikus nyilvántartások vezetéséért és tartalmáért a Kancellária Ügyrendjében meghatározottak szerint alakul a felelősség.
42
VIII.
Záró rendelkezések
(1) Az Egyetem Számviteli politikájának szabályzatát a Szenátus 2015. június 25. napján hozott 27/2015.(VI.25.) számú határozatával jóváhagyta. (2) A szabályzatban foglalt előírásokat visszamenőlegesen 2015. január 01-től kell alkalmazni. (3) A szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg a korábban érvényben volt szabályzat hatályát veszti. (4) A Szenátus felhatalmazza a Kancellárt, hogy a jogszabályi változásból adódó értelemszerű és szükségszerű módosításokat a szabályzatán keresztül vezesse. Debrecen, 2015. június 25.
Dr. Bács Zoltán kancellár
43
Mellékletek
44
1. számú melléklet
Jogszabálygyűjtemény 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.) 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (Nftv.) 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról (Gst.) 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról (Vtv.) 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról (ÁFA törvény) 2000. évi C. törvény a számvitelről (Számviteli törvény) 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 368/2011. (XII.31.) kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ávr.) 4/2013. (I.11.) kormányrendelet az államháztartás számviteléről (Áhsz.) 370/2011. (XII. 31.) kormányrendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról 68/2013. (XII. 29.) NGM rendelet a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről
45
2. számú melléklet
A Debreceni Egyetem tevékenységei A Debreceni Egyetem tevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolása Kormányzati funkció száma
Kormányzati funkció megnevezése
013340
Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
014010
Általános K+F politika
014020
Biotechnológiai alapkutatás
014030
Természettudományi, műszaki alapkutatás
014040
Társadalomtudományi, humán alapkutatás
018020
Központi költségvetési befizetések
036010
Igazságügyi szakértői tevékenység
041170
Műszaki vizsgálat, elemzés
041180
Meteorológiai szolgáltatás
042130
Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
047320
Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek
047450
Szektorhoz nem köthető komplex gazdaságfejlesztési projektek támogatása
048010
Gazdasági ügyekkel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés
049020
K+F tevékenységhez kapcsolódó innováció
061030
Lakáshoz jutást segítő támogatások
072160
Betegszállítás, valamint orvosi rendelvényű halottszállítás
072210
Járóbetegek gyógyító szakellátása
072220
Járóbetegek rehabilitációs szakellátása
072230
Járóbetegek gyógyító gondozása
072240
Járóbetegek egynapos ellátása
072311
Fogorvosi alapellátás
46
2. számú melléklet Kormányzati funkció száma
Kormányzati funkció megnevezése
072313
Fogorvosi szakellátás
072420
Egészségügyi laboratóriumi szolgáltatások
072430
Képalkotó diagnosztikai szolgáltatások
073160
Egynapos sebészeti ellátás (egynapos beavatkozás)
073210
Fekvőbetegek aktív ellátása szakkórházakban
073220
Fekvőbetegek krónikus ellátása szakkórházakban
073230
Bentlakásos egészségügyi rehabilitációs ellátás szakkórházakban
073310
Gyógyászati központok és szülőotthonok szolgáltatásai
073410
Egészségügyi ápolás bentlakással
073420
Bentlakásos hospice-ellátás
074011
Foglalkozás-egészségügyi alapellátás
074012
Foglalkozás-egészségügyi szakellátás
074013
Pálya- és munkaalkalmassági vizsgálatok
074020
Sportolók sportegészségügyi vizsgálata, felügyelete, ellenőrzése
074031
Család és nővédelmi egészségügyi gondozás
074032
Ifjúság-egészségügyi gondozás
074051
Nem fertőző megbetegedések megelőzése
074054
Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok
074060
Vér-, szövet- és egyéb kapcsolódó szövetbank
075010
Egészségüggyel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés
076040
Egészségügyi szakértői tevékenységek
076050
Orvos- és nővérszálló, hozzátartozói szállás fenntartása, üzemeltetése
076063
Sugár-egészségügyi feladatok
47
2. számú melléklet Kormányzati funkció száma
Kormányzati funkció megnevezése
076064
Kémiaibiztonság-egészségügyi feladatok
076070
Élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi felügyelet, ellenőrzés, tanácsadás
081030
Sportlétesítmények, edzőtáborok működtetése és fejlesztése
081043
Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása
081045
Szabadidősport- (rekreációs sport-) tevékenység és támogatása
081071
Üdülői szálláshely-szolgáltatás és étkeztetés
082030
Művészeti tevékenységek (kivéve: színház)
082041
Nemzeti könyvtári feladatok
082042
Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása
082043
Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme
082044
Könyvtári szolgáltatások
082052
Levéltári szolgáltatás, tudományos, publikációs és információközvetítő tevékenység
082063
Múzeumi kiállítási tevékenység
082070
Történelmi hely, építmény, egyéb látványosság működtetése és megóvása
082080
Növény- és állatkertek működtetése és megőrzése
082091
Közművelődés - közösségi és társadalmi részvétel fejlesztése
082092
Közművelődés - hagyományos közösségi kulturális értékek gondozása
083020
Könyvkiadás
083030
Egyéb kiadói tevékenység
084060
Érdekképviseleti, szakszervezeti tevékenységek támogatása
084070
A fiatalok társadalmi integrációját segítő struktúra, szakmai szolgáltatások fejlesztése, működtetése
091110
Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai
091140
Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai
48
2. számú melléklet Kormányzati funkció száma 091211 091220 092111 092120 092211 092221 092231 092260 092270
Kormányzati funkció megnevezése Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok Gimnáziumi oktatás, nevelés szakmai feladatai Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok
092290
Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képzés
093010
Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések
093020
Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képzés
094110
Felsőoktatási szakképzés
094120
Szakirányú továbbképzés
094130
Egészségügyi szakmai képzés
094170
Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képzés
094210
Felsőfokú oktatás
094250
Tankönyv- és jegyzettámogatás
094260
Hallgatói és oktatói ösztöndíjak, egyéb juttatások
094280
Hallgatók lakhatásának biztosítása
095020
Iskolarendszeren kívüli egyéb oktatás, képzés
096015
Gyermekétkeztetés köznevelési intézményekben
096025
Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményekben
49
2. számú melléklet Kormányzati funkció száma
Kormányzati funkció megnevezése
096030
Köznevelési int. tanulók lakhatásának biztosítása
096040
Köznevelési intézményben tanulók kollégiumi, externátusi nevelése
097010
Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés
098040
Nemzetközi oktatási együttműködés
101121
Pszichiátriai betegek tartós bentlakásos ellátása
101122
Szenvedélybetegek tartós bentlakásos ellátása
101123
Pszichiátriai betegek rehabilitációs célú bentlakásos ellátása
101124
Szenvedélybetegek rehabilitációs célú bentlakásos ellátása
101141
Pszichiátriai betegek nappali ellátása
101142
Szenvedélybetegek nappali ellátása
101150
Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások
101231
Fogyatékossággal összefüggő pénzbeli ellátások, támogatások
101270
Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját és életminőségét segítő programok, támogatások
104030
Gyermekek napközbeni ellátása
104035
Gyermekétkeztetés bölcsődében, fogyatékosok nappali intézményében
104036
Munkahelyi étkeztetés bölcsődében
107054
Családsegítés
107060
Egyéb szociális pénzbeli és természetbeni ellátások, támogatások
107090
Romák társadalmi integrációját elősegítő tevékenységek, programok
50
3. számú melléklet
Az Egyetem által alkalmazott főkeretek belső igény szerinti csoportosítása VÉGLEGES FŐKERETEK
1F 1G 1H 1J 1K 1L 1M 1N 1P 1Q 2A 2B 2C 2D 2E 2F 2G 2H 2J 2K 2L 2M 2N 2P 2Q
Óvodai nevelés Alapfokú oktatás Általános középfokú oktatás Szakmai középfokú oktatás Felsőoktatási tevékenység, magyar nyelvű képzés, államilag finanszírozott Hallgatói, oktatói ösztöndíjak Felsőoktatási tevékenység, idegen nyelvű képzés, térítéses Felsőoktatási tevékenység, magyar nyelvű képzés, térítéses Felsőfokú szakképzés Szakirányú továbbképzés Szakirányú továbbképzés: szakorvos, rezidens Egyéb oktatási tevékenység Oktatást kiegészítő egyéb tevékenység Egyéb egészségügyi szakmai képzés Felsőoktatási tevékenység, idegen nyelvű képzés, államilag finanszírozott TEMPUS LEONARDO TÉT OMFB kutatás GAK ETT Egészségügyi pályázat Egyéb hazai pályázatok Nemzeti technológia (program és platform) Posztdoktori pályázat FVM kutatás RET K+F pályázat Mecenatúra OTKA Jedlik Ányos Program Baross Gábor pályázat
51
OKTATÁS
1E
Főkeret megnevezése
Főkeret csoport
HAZAI PÁLYÁZATOK
Főkeret 1-2 karakte r 1A 1B 1C 1D
3. számú melléklet VÉGLEGES FŐKERETEK
Egyéb EU pályázatok (FT) EU-s egyéb pályázat (deviza-MÁK) Egyéb EU-s pályázat - devizás - kereskedelmi banknál ROP pályázat EQUAL közösségi kezdeményezés kiadásai TIOP pályázatok GVOP és GOP pályázatok HEFOP pályázat INTERREG közösségi kezdeményezés kiadásai Innovációs pályázatok ÉAOP pályázat 7. Európai Kutatási Program (FT) 7. Európai Kutatási Program (deviza) Területi Együttműködési Operatív Program Finanszírozási mechanizmusok (norvég, svájci, stb.) KEOP pályázat Egyéb külföldi pályázatok TAMOP pályázat Klinikai fekvőbeteg ellátás Járóbeteg szakorvosi ellátás Esetfinanszírozott tevékenység Tételes elszámolású eszközök Gondozó ellátás Fogorvosi ellátás Munkaegészségügyi ellátás Egészségügyi ellátás egyéb feladatai
52
EU-S ÉS EGYÉB NEMZETKÖZI PÁLYÁZATOK
Főkeret megnevezése
Főkeret csoport
BETEGELLÁTÁS
Főkeret 1-2 karakte r 3A 3B 3C 3D 3E 3F 3G 3H 3J 3K 3L 3M 3N 3P 3Q 3R 3S 3T 4A 4B 4D 4E 4F 4G 4H 4J
3. számú melléklet VÉGLEGES FŐKERETEK
Szálláshely szolgáltatás (kollégium, PPP, egyéb) Nemzeti könyvtári feladatok Szaktanácsadás, laborvizsgálat Rendezvények Egyéb szerződéses tevékenység Egyéb, máshová nem sorolható tevékenység Intézményi étkeztetés Bölcsődei ellátás Állat- és növénykerti tevékenység Kiadói tevékenység Egyéb szociális tevékenységek Közigazgatás Termelés Központi irányítás Számítástechnikai szolgáltatás Gépjármű üzemeltetés Kazánház, energia szolgáltatás Épületek, gépek, berendezések karbantartása Kertészet, út-, parkfenntartás Konyha üzemeltetés Mosoda, varroda KIT általános kiadás Gyógyszertár, infúziós labor kiadásai Gyógyszertári feladatok ellátása Gazdasági informatikai szolgáltatások Raktári beszerzések Felsőoktatási szakágazat közvetett kiadásai Egészségügyi szakágazat közvetett kiadásai
53
EGYÉB TEVÉKENYSÉG
Főkeret megnevezése
Főkeret csoport
ÁLTALÁNOS KIADÁSOK
Főkeret 1-2 karakte r 5A 5B 5C 5D 5E 5F 5G 5H 5J 5K 5M 5N 6F 7A 7D 7E 7F 7G 7H 7I 7J 7K 7L 7M 7P 7R 7V 7Y
3. számú melléklet VÉGLEGES FŐKERETEK Főkeret megnevezése Biológiai Alapok Állattenyésztés Megújuló energiák Környezetgazdálkodás Talajdegradációs folyamatok Tartamkísérletek Klímaváltozás és az erre adandó válaszok Egészséges táplálkozás Fenntartható agrárkörnyezet Állattenyésztés, állattartás, állatjólét Regionális innovációt támogató gazdálkodás és vidékfejlesztés Orvostudományi alapkutatás támogatása Egyéb klinikai kutatás Normatív kutatás Szerződéses kutatás Technikai-pénzforgalmi
54
Főkeret csoport
KUTATÁSI TEVÉKENYSÉG (nem pályázatos)
Főkeret 1-2 karakte r 8A 8B 8C 8D 8E 8F 8G 8H 8I 8J 8K 8V 8W 8X 8Z 9A
TECHNIKAI
4. számú melléklet
Az Egyetem által alkalmazott főkeretek kormányzati funkció-, szakfeladatköltséghely összerendelése Költséghely karakter 1-2 3
4
5
Főkeret kódolás 6
1.kar.
2.kar.
3.kar.
Kormányzati funkció 2015. 4.kar.
Azon.
70
1
0
A
0
6
F
0
A
042130
70
1
0
B
0
6
F
0
B
042130
70
1
5
D
0
5
A
5
D
081071
70
1
5
E
0
5
A
5
E
096030
70
1
5
F
0
5
A
5
F
094280
70
1
5
G
0
5
A
5
G
094280
70
1
5
H
0
5
A
5
H
076050
70
1
5
L
0
5
A
5
L
013340
70
1
5
C
0
5
A
5
C
013340
70
1
5
J
0
5
G
5
J
096015
70
1
5
K
0
5
G
5
K
096015
70
1
5 M 0
5
G
5
M
096025
70
1
5
2
0
5
G
5
2
104036
70
1
5
P
0
5
K
5
P
083020
55
Megnevezés jogszabály szerint Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások Növénytermesztés, állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások Üdülői szálláshelyszolgáltatás és étkeztetés Köznevelési intézményben tanulók lakhatásának biztosítása Hallgatók lakhatásának biztosítása Hallgatók lakhatásának biztosítása Orvos- és nővérszálló, hozzátartozói szállás fenntartása, üzemeltetése Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok Gyermekétkeztetés köznevelési intézményekben Gyermekétkeztetés köznevelési intézményekben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményekben Munkahelyi étkeztetés bölcsődében Könyvkiadás
Szakfeladat 2015. Azon.
Megnevezés jogszabály szerint
010001
Növénytermesztés és kapcsolódó szolgáltatások
010002
Állattenyésztés és kapcsolódó szolgáltatások
552001
Üdülői szálláshelyszolgáltatás
559011
Koll-i szálláshelynyújtás közokt.tanulók számára
559012
Kollégiumi szállásh. Felsőoktatásban
559013
Diákotth. szállásh.fel.o.
559092
Orvos- és nővérszálló üzemeltetése
559093
Szolgálati lakás, szállás üzemeltetés
559094
Vendégszállás üzemeltetése
562912
Óvodai intézményi étkeztetés
562913
Iskolai intézményi étkeztetés
562917
Munkahelyi étkeztetés
562917
Munkahelyi étkeztetés
581100
Könyvkiadás
4. számú melléklet Költséghely karakter
Főkeret kódolás
Kormányzati funkció 2015. Megnevezés jogszabály szerint
Szakfeladat 2015.
1-2 3
4
5
6
1.kar.
2.kar.
3.kar.
4.kar.
Azon.
70
1
5
Q
0
5
K
5
Q
083030
70
1
5
R
0
5
K
5
R
083030
70
1
5
1
0
5
E
5
1
013340
70
1
5
Y
0
5
E
5
Y
041170
Műszaki vizsgálat, elemzés
712201
70
1
5
Z
0
5
E
5
Z
041170
Műszaki vizsgálat, elemzés
712203
70
1 A A
0
8
A
A
014020
Biotechnológiai alapkutatás
721111
70
1 A B
0
8
A
B
075010
70
1 A C
0
8
A
C
075010
70
1
0
8
B
A
014020
B A
70
1
B B
0
8
B
B
097010
70
1
B C
0
8
B
C
097010
70
1
C A
0
8
C
A
014020
70
1
C B
0
8
C
B
097010
70
1
C C
0
8
C
C
097010
70
1 D A
0
8
D
A
014030
56
Egyéb kiadói tevékenység Egyéb kiadói tevékenység Az állami vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos feladatok
Egészségüggyel kapcsolatos alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés Egészségüggyel kapcsolatos alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés Biotechnológiai alapkutatás Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Biotechnológiai alapkutatás Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Természettudomán yi, műszaki alapkutatás
Azon. 581400 581900
680002
Megnevezés jogszabály szerint Folyóirat, időszaki kiadvány Egyéb kiadói tevékenység Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Összetétel-, tisztaságvizsgálat, -elemzés Fizikaitulajdonság -vizsgálat Egészségügyi biotechnológiai alapkutatás
721112
Egészségügyi biotechnológiai alkalmazott kutatás
721113
Egészségügyi biotechnológiai kísérleti fejlesztés
721121
Környezeti, ipari biotechnológiai alapkutatás
721122
Környezeti, ipari biotechnológiai alkalmazott kut
721123
Környezeti, ipari biotechnológiai kísérleti fejl
721131
721132
Mezőgazdasági biotechnológiai alapkutatás Mezőgazdasági biotechnológiai alkalmazott kutatás
721133
Mezőgazdasági biotechnológiai kísérleti fejlesztés
721911
Matematikai alapkutatás
4. számú melléklet Költséghely karakter 1-2 3
4
5
Főkeret kódolás 6
1.kar.
2.kar.
3.kar.
Kormányzati funkció 2015. 4.kar.
Azon.
70
1 D B
0
8
D
B
097010
70
1 D C
0
8
D
C
097010
70
1
E A
0
8
E
A
014030
70
1
E B
0
8
E
B
075010
70
1
E C
0
8
E
C
075010
70
1
F A
0
8
F
A
014030
70
1
F
B
0
8
F
B
097010
70
1
F
C
0
8
F
C
097010
70
1 G A
0
8
G
A
014030
70
1 G B
0
8
G
B
097010
70
1 G C
0
8
G
C
097010
70
1 H A
0
8
H
A
014030
70
1 H B
0
8
H
B
097010
70
1 H C
0
8
H
C
097010
70
1
0
8
J
A
014030
J
A
57
Megnevezés jogszabály szerint Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Természettudomán yi, műszaki alapkutatás Egészségüggyel kapcsolatos alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés Egészségüggyel kapcsolatos alkalmazott kutatás és kísérleti fejlesztés Természettudomán yi, műszaki alapkutatás Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Természettudomán yi, műszaki alapkutatás Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Természettudomán yi, műszaki alapkutatás Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Természettudomán yi, műszaki alapkutatás
Szakfeladat 2015. Azon.
Megnevezés jogszabály szerint
721912
Matematikai alkalmazott kutatás
721913
Matematikai kísérleti fejlesztés
721921
Orvostudományi alapkutatás
721922
Orvostudományi alkalmazott kutatás
721923
Orvostudományi kísérleti fejlesztés
721931
Agrártudományi alapkutatás
721932
Agrártudományi alkalmazott kutatás
721933
Agrártudományi kísérleti fejlesztés
721941
Biológiai alapkutatás
721942
Biológiai alkalmazott kutatás
721943
Biológiai kísérleti fejlesztés
721951
Kémiai alapkutatás
721952
Kémiai alkalmazott kutatás
721953
Kémiai kísérleti fejlesztés
721961
Földtudományi alapkutatás
4. számú melléklet Költséghely karakter 1-2 3
4
5
Főkeret kódolás 6
1.kar.
2.kar.
3.kar.
Kormányzati funkció 2015. 4.kar.
Azon.
70
1
J
B
0
8
J
B
097010
70
1
J
C
0
8
J
C
097010
70
1 K A
0
8
K
A
014030
70
1 K B
0
8
K
B
097010
70
1 K C
0
8
K
C
097010
70
1
L A
0
8
L
A
014030
70
1
L B
0
8
L
B
097010
70
1
L C
0
8
L
C
097010
70
1 M A
0
8
M
A
014040
70
1 M B
0
8
M
B
048010
70
1 M C
0
8
M
C
048010
70
1 N A
0
8
N
A
014040
70
1 N B
0
8
N
B
097010
70
1 N C
0
8
N
C
097010
70
1
0
8
P
A
014040
P A
58
Megnevezés jogszabály szerint Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Természettudomán yi, műszaki alapkutatás Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Természettudomán yi, műszaki alapkutatás Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Társadalomtudomá nyi, humán alapkutatás Gazdasági ügyekkel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés Gazdasági ügyekkel kapcsolatos alkalmazott kutatás és fejlesztés Társadalomtudomá nyi, humán alapkutatás Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Társadalomtudomá nyi, humán alapkutatás
Szakfeladat 2015. Azon.
Megnevezés jogszabály szerint
721962
Földtudományi alkalmazott kutatás
721963
Földtudományi kísérleti fejlesztés
721971
721972
Műszaki tudományi alapkutatás Műszaki tudományi alkalmazott kutatás
721973
Műszaki tudományi kísérleti fejlesztés
721981
Fizikai alapkutatás
721982
Fizikai alkalmazott kutatás
721983
Fizikai kísérleti fejlesztés
722011
Gazdaságtudomán yi alapkutatás
722012
Gazdaságtudomán yi alkalmazott kutatás
722013
Gazdaságtudomán yi kísérleti fejlesztés
722014
722015
Jog- és államtudományi alapkutatás Jog- és államtudományi alkalmazott kutatás
722016
Jog- és államtudományi kisérleti fejlesztés
722017
Szociológiai alapkutatás
4. számú melléklet Költséghely karakter 1-2 3
4
5
Főkeret kódolás 6
1.kar.
2.kar.
3.kar.
Kormányzati funkció 2015. 4.kar.
Azon.
70
1
P
B
0
8
P
B
097010
70
1
P
C
0
8
P
C
097010
70
1
Q A 0
8
Q
A
014040
70
1
Q B
0
8
Q
B
097010
70
1
Q C
0
8
Q
C
097010
70
1
R A 0
8
R
A
014040
70
1
R B
0
8
R
B
097010
70
1
R C
0
8
R
C
097010
70
1
S A 0
8
S
A
014040
70
1
S
B
0
8
S
B
097010
70
1
S
C
0
8
S
C
097010
70
1
5
T
0
5
E
5
T
036010
70
1
5
N 0
5
E
5
N
041180
70
1
5
S
0
5
E
5
S
049020
70
1
5
U 0
5
D
5
U
094210
59
Megnevezés jogszabály szerint Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Társadalomtudomá nyi, humán alapkutatás Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Társadalomtudomá nyi, humán alapkutatás Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Társadalomtudomá nyi, humán alapkutatás Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Oktatáshoz kapcsolódó alkalmazott kutatás és fejlesztés Igazságügyi szakértői tevékenység Meteorológiai szolgáltatás K+F tevékenységhez kapcsolódó innováció Felsőfokú oktatás
Szakfeladat 2015. Azon.
Megnevezés jogszabály szerint
722018
Szociológiai alkalmazott kutatás
722019
Szociológiai kisérleti fejlesztés
722021
722022
722023
722024
722025
722026
722031
722032
722033
749010 749020
749040
823000
Filozófia- és történettudomány i alapkutatás Filozófia-és történettudomány i alkalmazott kutatás Filozófia- és történettudomány i kísérleti fejleszt Pszichológia- és viselkedéstudomá nyi alapkutatás Pszichológia és viselkedéstudomá ny alkalmazott kut Pszichológia és viselkedéstudomá nyi kísérleti fejl Nyelv- és irodalomtudomán yi alapkutatás Nyelv- és irodalomtudomán yi alkalmazott kutatás Nyelv- és irodalomtudomán yi kísérleti fejlesztés Igazságügyi szakértői tevékenység Meteorológiai szolgáltatás K+F tevékenységekhez kapcsolódó innováció Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése
4. számú melléklet Költséghely karakter 1-2 3
4
5
Főkeret kódolás 6
Kormányzati funkció 2015.
1.kar.
2.kar.
3.kar.
4.kar.
70
1 U M 0
1
D
U
M
70
1 U Q 0
1
D
U
Q
70
1
8
A 0
1
J
8
A
70
1
8
B
0
1
J
8
B
70
1
8
C
0
1
J
8
C
70
1
8
D 0
1
J
8
D
70
1
8
E
0
1
J
8
E
70
1
8
F
0
1
J
8
F
70
1
8
G 0
1
J
8
G
70
1
8
H 0
1
J
8
H
70
1
8
J
0
1
J
8
J
70
1
8
K 0
1
J
8
K
70
1
8
L
1
J
8
L
0
Szakfeladat 2015.
Megnevezés Megnevezés Azon. jogszabály szerint jogszabály szerint Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai Szakmgyak.okt. a 092231 gyakorlati oktatás 853221 szakk.i. szakmai feladatai a szakképző iskolákban Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati Szakmgyak.okt. a 092270 oktatásával 853221 szakk.i. összefüggő működtetési feladatok Agrár képzési Felsőoktatási terület 094110 854121 szakképzés (Felsőoktatási szakképzés) Informatika Felsőoktatási képzési terület 094110 854122 (Felsőoktatási szakképzés szakképzés) Műszaki képzési Felsőoktatási terület 094110 854123 (Felsőoktatási szakképzés szakképzés) Orvos- és egészségtudomány Felsőoktatási 094110 854124 képzési terület szakképzés (Felsőoktatási szakképzés) Természettudomán Felsőoktatási y képzési terület 094110 854125 (Felsőoktatási szakképzés szakképzés) Bölcsészettudomán Felsőoktatási y képzési terület 094110 854131 szakképzés (Felsőoktatási szakképzés) Gazdaságtudomán Felsőoktatási yok képzési terület 094110 854132 szakképzés (Felsőoktatási szakképzés) Jogi képzési terület Felsőoktatási 094110 854133 (Felsőoktatási szakképzés szakképzés) Művészet képzési Felsőoktatási terület 094110 854134 szakképzés (Felsőoktatási szakképzés) Művészetközvetíté Felsőoktatási s képzési terület 094110 854135 szakképzés (Felsőoktatási szakképzés) Pedagógusképzés Felsőoktatási 094110 854136 (Felsőoktatási szakképzés szakképzés) Azon.
60
4. számú melléklet Költséghely karakter
Főkeret kódolás
Kormányzati funkció 2015.
Szakfeladat 2015.
Megnevezés jogszabály szerint
Azon.
094110
Felsőoktatási szakképzés
854137
N
094110
Felsőoktatási szakképzés
854138
8
P
094110
Felsőoktatási szakképzés
854139
E,Q
9
A
094210
Felsőfokú oktatás
854293
1
G,H
9
A
094210
Felsőfokú oktatás
854293
0
1
E,Q
9
B
094210
Felsőfokú oktatás
854294
B
0
1
G,H
9
B
094210
Felsőfokú oktatás
854294
9
C
0
1
E,Q
9
C
094210
Felsőfokú oktatás
854295
1
9
C
0
1
G,H
9
C
094210
Felsőfokú oktatás
854295
70
1
9
E
0
1
E,Q
9
E
094210
Felsőfokú oktatás
854296
70
1
9
E
0
1
G,H
9
E
094210
Felsőfokú oktatás
854296
70
1
9
G 0
1
E,Q
9
G
094210
Felsőfokú oktatás
854297
70
1
9
G 0
1
G,H
9
G
094210
Felsőfokú oktatás
854297
70
1
9
N 0
1
E,Q
9
N
094210
Felsőfokú oktatás
854298
70
1
9
N 0
1
G,H
9
N
094210
Felsőfokú oktatás
854298
70
1
1
A 0
1
E,Q
1
A
094210
Felsőfokú oktatás
854221
1-2 3
4
70
1
70
5
6
1.kar.
2.kar.
3.kar.
4.kar.
8 M 0
1
J
8
M
1
8
N 0
1
J
8
70
1
8
P
0
1
J
70
1
9
A 0
1
70
1
9
A 0
70
1
9
B
70
1
9
70
1
70
Azon.
61
Megnevezés jogszabály szerint Sporttudomány képzési terület (Felsőoktatási szakképzés) Társadalomtudomá ny képzési terület (Felsőoktatási szakképzés) Közigazgatási, rendészeti és katonai képzési ter (Felsőoktatási szakképzés) Agrár képzési terület (Duális képzés) Agrár képzési terület (Duális képzés) Informatikai képzési terület (Duális képzés) Informatikai képzési terület (Duális képzés) Műszaki képzési terület (Duális képzés) Műszaki képzési terület (Duális képzés) Természettudomán yi képzési terület (Duális képzés) Természettudomán yi képzési terület (Duális képzés) Gazdaságtudomán yok képzési terület (Duális képzés) Gazdaságtudomán yok képzési terület (Duális képzés) Társadalomtudomá nyi képzési terület (Duális képzés) Társadalomtudomá nyi képzési terület (Duális képzés) Agrár képzési terület (Alapképzés)
4. számú melléklet Költséghely karakter 1-2 3
4
70
1
70
5
Főkeret kódolás 6
Kormányzati funkció 2015. Megnevezés Azon. jogszabály szerint
Szakfeladat 2015.
1.kar.
2.kar.
3.kar.
4.kar.
1 A 0
1
G,H
1
A
094210 Felsőfokú oktatás
854221
1
1
B
0
1
E,Q
1
B
094210 Felsőfokú oktatás
854222
70
1
1
B
0
1
G,H
1
B
094210 Felsőfokú oktatás
854222
70
1
1
C
0
1
E,Q
1
C
094210 Felsőfokú oktatás
854223
70
1
1
C
0
1
G,H
1
C
094210 Felsőfokú oktatás
854223
70
1
1 D 0
1
E,Q
1
D
094210 Felsőfokú oktatás
854224
70
1
1 D 0
1
G,H
1
D
094210 Felsőfokú oktatás
854224
70
1
1
E
0
1
E,Q
1
E
094210 Felsőfokú oktatás
854225
70
1
1
E
0
1
G,H
1
E
094210 Felsőfokú oktatás
854225
70
1
1
F
0
1
E,Q
1
F
094210 Felsőfokú oktatás
854231
70
1
1
F
0
1
G,H
1
F
094210 Felsőfokú oktatás
854231
70
1
1 G 0
1
E,Q
1
G
094210 Felsőfokú oktatás
854232
70
1
1 G 0
1
G,H
1
G
094210 Felsőfokú oktatás
854232
70
1
1 H 0
1
E,Q
1
H
094210 Felsőfokú oktatás
854233
70
1
1 H 0
1
G,H
1
H
094210 Felsőfokú oktatás
854233
70
1
1
J
0
1
E,Q
1
J
094210 Felsőfokú oktatás
854234
70
1
1
J
0
1
G,H
1
J
094210 Felsőfokú oktatás
854234
70
1
1 K 0
1
E,Q
1
K
094210 Felsőfokú oktatás
854235
70
1
1 K 0
1
G,H
1
K
094210 Felsőfokú oktatás
854235
62
Azon.
Megnevezés jogszabály szerint Agrár képzési terület (Alapképzés) Informatikai képzési terület (Alapképzés) Informatikai képzési terület (Alapképzés) Műszaki képzési terület (Alapképzés) Műszaki képzési terület (Alapképzés) Orvos- és egtud-i képzési terület (Alapképzés) Orvos- és egtud-i képzési terület (Alapképzés) Természettudomán yi képzési terület (Alapképzés) Természettudomán yi képzési terület (Alapképzés) Bölcsészettudomán yi képzési terület (Alapképzés) Bölcsészettudomán yi képzési terület (Alapképzés) Gazdaságtudomán yok képzési terület (Alapképzés) Gazdaságtudomán yok képzési terület (Alapképzés) Jogi és igazgatási képzési terület (Alapképzés) Jogi és igazgatási képzési terület (Alapképzés) Művészeti képzési terület (Alapképzés) Művészeti képzési terület (Alapképzés) Művészetközvetíté s képzési terület (Alapképzés) Művészetközvetíté s képzési terület (Alapképzés)
4. számú melléklet Költséghely karakter
Főkeret kódolás
Kormányzati funkció 2015.
Szakfeladat 2015.
Megnevezés jogszabály szerint
Azon.
094210
Felsőfokú oktatás
854236
L
094210
Felsőfokú oktatás
854236
1
M
094210
Felsőfokú oktatás
854237
G,H
1
M
094210
Felsőfokú oktatás
854237
1
E,Q
1
N
094210
Felsőfokú oktatás
854238
N 0
1
G,H
1
N
094210
Felsőfokú oktatás
854238
1
P
0
1
E,Q
1
P
094210
Felsőfokú oktatás
854239
1
1
P
0
1
G,H
1
P
094210
Felsőfokú oktatás
854239
70
1
2
A 0
1
E,Q
2
A
094210
Felsőfokú oktatás
854241
70
1
2
A 0
1
G,H
2
A
094210
Felsőfokú oktatás
854241
70
1
2
B
0
1
E,Q
2
B
094210
Felsőfokú oktatás
854242
70
1
2
B
0
1
G,H
2
B
094210
Felsőfokú oktatás
854242
70
1
2
C
0
1
E,Q
2
C
094210
Felsőfokú oktatás
854243
70
1
2
C
0
1
G,H
2
C
094210
Felsőfokú oktatás
854243
70
1
2
D 0
1
E,Q
2
D
094210
Felsőfokú oktatás
854244
70
1
2
D 0
1
G,H
2
D
094210
Felsőfokú oktatás
854244
70
1
2
E
0
1
E,Q
2
E
094210
Felsőfokú oktatás
854245
70
1
2
E
0
1
G,H
2
E
094210
Felsőfokú oktatás
854245
70
1
2
F
0
1
E,Q
2
F
094210
Felsőfokú oktatás
854251
1-2 3
4
5
6
1.kar.
2.kar.
3.kar.
4.kar.
70
1
1
L
0
1
E,Q
1
L
70
1
1
L
0
1
G,H
1
70
1
1 M 0
1
E,Q
70
1
1 M 0
1
70
1
1
N 0
70
1
1
70
1
70
Azon.
63
Megnevezés jogszabály szerint Pedagógusképzés (Alapképzés) Pedagógusképzés (Alapképzés) Sporttudományi képzési terület (Alapképzés) Sporttudományi képzési terület (Alapképzés) Társadalomtudomá nyi képzési terület (Alapképzés) Társadalomtudomá nyi képzési terület (Alapképzés) Közig, rend és katonai képzési terület (Alapképzés) Közig, rend és katonai képzési terület (Alapképzés) Agrár képzési terület (Mesterképzés) Agrár képzési terület (Mesterképzés) Informatikai képzési terület (Mesterképzés) Informatikai képzési terület (Mesterképzés) Műszaki képzési terület (Mesterképzés) Műszaki képzési terület (Mesterképzés) Orvos- és egtud-i képzési terület (Mesterképzés) Orvos- és egtud-i képzési terület (Mesterképzés) Természettudomán yi képzési terület (Mesterképzés) Természettudomán yi képzési terület (Mesterképzés) Bölcsészettudomán yi képzési terület (Mesterképzés)
4. számú melléklet Költséghely karakter
Főkeret kódolás
Kormányzati funkció 2015.
Szakfeladat 2015.
Megnevezés jogszabály szerint
Azon.
094210
Felsőfokú oktatás
854251
G
094210
Felsőfokú oktatás
854252
2
G
094210
Felsőfokú oktatás
854252
E,Q
2
H
094210
Felsőfokú oktatás
854253
1
G,H
2
H
094210
Felsőfokú oktatás
854253
0
1
E,Q
2
J
094210
Felsőfokú oktatás
854254
J
0
1
G,H
2
J
094210
Felsőfokú oktatás
854254
1
2 K
0
1
E,Q
2
K
094210
Felsőfokú oktatás
854255
70
1
2 K
0
1
G,H
2
K
094210
Felsőfokú oktatás
854255
70
1
2
L
0
1
E,Q
2
L
094210
Felsőfokú oktatás
854256
70
1
2
L
0
1
G,H
2
L
094210
Felsőfokú oktatás
854256
70
1
2 M
0
1
E,Q
2
M
094210
Felsőfokú oktatás
854257
70
1
2 M
0
1
G,H
2
M
094210
Felsőfokú oktatás
854257
70
1
2 N
0
1
E,Q
2
N
094210
Felsőfokú oktatás
854258
70
1
2 N
0
1
G,H
2
N
094210
Felsőfokú oktatás
854258
70
1
2
P
0
1
E,Q
2
P
094210
Felsőfokú oktatás
854259
70
1
2
P
0
1
G,H
2
P
094210
Felsőfokú oktatás
854259
1-2 3
4
5
6
1.kar.
2.kar.
3.kar.
4.kar.
70
1
2
F
0
1
G,H
2
F
70
1
2 G
0
1
E,Q
2
70
1
2 G
0
1
G,H
70
1
2 H
0
1
70
1
2 H
0
70
1
2
J
70
1
2
70
Azon.
64
Megnevezés jogszabály szerint Bölcsészettudom ányi képzési terület (Mesterképzés) Gazdaságtudomá nyok képzési terület (Mesterképzés) Gazdaságtudomá nyok képzési terület (Mesterképzés) Jogi és igazgatási képzési terület (Mesterképzés) Jogi és igazgatási képzési terület (Mesterképzés) Művészeti képzési terület (Mesterképzés) Művészeti képzési terület (Mesterképzés) Művészetközvetí tés képzési terület (Mesterképzés) Művészetközvetí tés képzési terület (Mesterképzés) Pedagógusképzés (Mesterképzés) Pedagógusképzés (Mesterképzés) Sporttudományi képzési terület (Mesterképzés) Sporttudományi képzési terület (Mesterképzés) Társadalomtudo mányi képzési terület (Mesterképzés) Társadalomtudo mányi képzési terület (Mesterképzés) Közig, rend és katonai képzési terület (Mesterképzés) Közig, rend és katonai képzési terület (Mesterképzés)
4. számú melléklet Költséghely karakter
Főkeret kódolás
Kormányzati funkció 2015.
Szakfeladat 2015.
Megnevezés jogszabály szerint
Azon.
094210
Felsőfokú oktatás
854261
A
094210
Felsőfokú oktatás
854261
3
H
094210
Felsőfokú oktatás
854262
G,H
3
H
094210
Felsőfokú oktatás
854262
1
E,Q
3
C
094210
Felsőfokú oktatás
854263
0
1
G,H
3
C
094210
Felsőfokú oktatás
854263
J
0
1
E,Q
3
J
094210
Felsőfokú oktatás
854264
J
0
1
G,H
3
J
094210
Felsőfokú oktatás
854264
1
3 D 0
1
E,Q
3
D
094210
Felsőfokú oktatás
854265
70
1
3 D 0
1
G,H
3
D
094210
Felsőfokú oktatás
854265
70
1
3
L
0
1
E,Q
3
L
094210
Felsőfokú oktatás
854266
70
1
3
L
0
1
G,H
3
L
094210
Felsőfokú oktatás
854266
70
1
4 A 0
1
E,Q
4
A
094210
Felsőfokú oktatás
854271
70
1
4 A 0
1
G,H
4
A
094210
Felsőfokú oktatás
854271
70
1
4
B
0
1
E,Q
4
B
094210
Felsőfokú oktatás
854272
70
1
4
B
0
1
G,H
4
B
094210
Felsőfokú oktatás
854272
70
1
4
C
0
1
E,Q
4
C
094210
Felsőfokú oktatás
854273
70
1
4
C
0
1
G,H
4
C
094210
Felsőfokú oktatás
854273
1-2
3
4
70
1
70
5
6
1.kar.
2.kar.
3.kar.
4.kar.
3 A 0
1
E,Q
3
A
1
3 A 0
1
G,H
3
70
1
3 H 0
1
E,Q
70
1
3 H 0
1
70
1
3
C
0
70
1
3
C
70
1
3
70
1
3
70
Azon.
65
Megnevezés jogszabály szerint Agrár képzési terület (Osztatlan képzés) Agrár képzési terület (Osztatlan képzés) Jogi és igazgatási képzési terület (Osztatlan képzés) Jogi és igazgatási képzési terület (Osztatlan képzés) Műszaki képzési terület (Osztatlan képzés) Műszaki képzési terület (Osztatlan képzés) Művészeti képzési terület (Osztatlan képzés) Művészeti képzési terület (Osztatlan képzés) Orvos- és egtud-i képzési terület (Osztatlan képzés) Orvos- és egtud-i képzési terület (Osztatlan képzés) Pedagógusképzés (Osztatlan képzés) Pedagógusképzés (Osztatlan képzés) Agrár képzési terület (Doktori képzés) Agrár képzési terület (Doktori képzés) Informatikai képzési terület (Doktori képzés) Informatikai képzési terület (Doktori képzés) Műszaki képzési terület (Doktori képzés) Műszaki képzési terület (Doktori képzés)
4. számú melléklet
Költséghely karakter
Főkeret kódolás
Kormányzati funkció 2015.
Szakfeladat 2015.
Megnevezés jogszabály szerint
Azon.
094210
Felsőfokú oktatás
854274
D
094210
Felsőfokú oktatás
854274
4
E
094210
Felsőfokú oktatás
854275
G,H
4
E
094210
Felsőfokú oktatás
854275
1
E,Q
4
F
094210
Felsőfokú oktatás
854281
0
1
G,H
4
F
094210
Felsőfokú oktatás
854281
G
0
1
E,Q
4
G
094210
Felsőfokú oktatás
854282
4
G
0
1
G,H
4
G
094210
Felsőfokú oktatás
854282
1
4
H
0
1
E,Q
4
H
094210
Felsőfokú oktatás
854283
70
1
4
H
0
1
G,H
4
H
094210
Felsőfokú oktatás
854283
70
1
4
J
0
1
E,Q
4
J
094210
Felsőfokú oktatás
854284
70
1
4
J
0
1
G,H
4
J
094210
Felsőfokú oktatás
854284
70
1
4
K
0
1
E,Q
4
K
094210
Felsőfokú oktatás
854285
70
1
4
K
0
1
G,H
4
K
094210
Felsőfokú oktatás
854285
70
1
4
L
0
1
E,Q
4
L
094210
Felsőfokú oktatás
854286
70
1
4
L
0
1
G,H
4
L
094210
Felsőfokú oktatás
854286
70
1
4
M
0
1
E,Q
4
M
094210
Felsőfokú oktatás
854287
70
1
4
M
0
1
G,H
4
M
094210
Felsőfokú oktatás
854287
1-2
3
4
5
6 1.kar. 2.kar.
3.kar.
4.kar.
70
1
4
D
0
1
E,Q
4
D
70
1
4
D
0
1
G,H
4
70
1
4
E
0
1
E,Q
70
1
4
E
0
1
70
1
4
F
0
70
1
4
F
70
1
4
70
1
70
Azon.
66
Megnevezés jogszabály szerint Orvos- és egtud-i képzési terület (Doktori képzés) Orvos- és egtud-i képzési terület (Doktori képzés) Természettudományi képzési terület (Doktori képzés) Természettudományi képzési terület (Doktori képzés) Bölcsészettudományi képzési terület (Doktori képzés) Bölcsészettudományi képzési terület (Doktori képzés) Gazdaságtudományo k képzési terület (Doktori képzés) Gazdaságtudományo k képzési terület (Doktori képzés) Jogi és igazgatási képzési terület (Doktori képzés) Jogi és igazgatási képzési terület (Doktori képzés) Művészeti képzési terület (Doktori képzés) Művészeti képzési terület (Doktori képzés) Művészetközvetítés képzési terület (Doktori képzés) Művészetközvetítés képzési terület (Doktori képzés) Pedagógusképzés (Doktori képzés) Pedagógusképzés (Doktori képzés) Sporttudományi képzési terület (Doktori képzés) Sporttudományi képzési terület (Doktori képzés)
4. számú melléklet Költséghely karakter
Főkeret kódolás
Kormányzati funkció 2015. Megnevezés jogszabály szerint
1-2
3
4
5
6
1.kar.
2.kar.
3.kar.
4.kar.
70
1
4 N
0
1
E,Q
4
N
094210 Felsőfokú oktatás
854288
70
1
4 N
0
1
G,H
4
N
094210 Felsőfokú oktatás
854288
70
1
4
P
0
1
E,Q
4
P
094210 Felsőfokú oktatás
854289
70
1
4
P
0
1
G,H
4
P
094210 Felsőfokú oktatás
854289
70
1 V K
0
1
E,Q
V
K
094210 Felsőfokú oktatás
854291
70
1 V K
0
1
G,H
V
K
094210 Felsőfokú oktatás
854291
70
1 V L
0
1
E,Q
V
L
094210 Felsőfokú oktatás
854292
70
1 V L
0
1
G,H
V
L
094210 Felsőfokú oktatás
854292
70
1 W 3
0
1
M
W
3
70
1 W 2
0
1
M
W
2
70
1 W R
0
1
M
W
R
70
1 W S
0
1
M
W
S
70
1 W T
0
1
M
W
T
Azon.
Szakfeladat 2015.
Iskolarendszeren 095020 kívüli egyéb oktatás, képzés Iskolarendszeren 095020 kívüli egyéb oktatás, képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 092290 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 093020 szintű OKJ-s képzés Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 094170 szintű OKJ-s képzés
67
Azon.
Megnevezés jogszabály szerint Társadalomtudo mányi képzési terület (Doktori képzés) Társadalomtudo mányi képzési terület (Doktori képzés) Közig, rend és katonai képzési terület (Doktori képzés) Közig, rend és katonai képzési terület (Doktori képzés) Kifutó rendszerben főiskolai képzés (Kifutó rendszerben képzések) Kifutó rendszerben főiskolai képzés (Kifutó rendszerben képzések) Kifutó rendszerben egyetemi képzés (Kifutó rendszerben képzések) Kifutó rendszerben egyetemi képzés (Kifutó rendszerben képzések)
855400
Kötelező szakmai továbbképzés
855900
Iskola rendszeren kívüli oktatás
855942
855943
855944
Iskolarendszeren kívüli ISCED 3 szintű OKJ-s képz Iskolarendszeren kívüli ISCED 4 szintű OKJ-s képz Iskolarendszeren kívüli ISCED 5 szintű OKJ-s képz
4. számú melléklet Költséghely karakter 4
Főkeret kódolás
Kormányzati funkció 2015.
1-2
3
5
6
1.kar.
2.kar.
3.kar.
4.kar.
Azon.
70
1 X E
0
4
A,D,E
X
E
073210
70
1 X G
0
4
A
X
G
073220
70
1 X F
0
4
A
X
F
073230
70
1 X H
0
4
A
X
H
073410
70
1 X
J
0
4
A
X
J
073420
70
1 Y D
0
4
B
Y
D
072210
70
1 Y E
0
4
B
Y
E
072220
70
1 Y F
0
4
F
Y
F
072230
70
1 Y G
0
4
D
Y
G
072240
70
1 Y N
0
4
B
Y
N
073160
70
1 Y H
0
4
H
Y
H
074011
70
1 Y
J
0
4
H
Y
J
074012
70
1 Y L
0
4
G
Y
L
072311
70
1 Y M
0
4
G
Y
M
072313
70
1
Z M
0
4
J
Z
M
076040
70
1
Z D
0
4
B
Z
D
072420
70
1
Z E
0
4
B,D
Z
E
072430
70
1
Z G
0
4
J
Z
G
072160
70
1 Y W
0
4
H
Y
W
074060
68
Szakfeladat 2015.
Megnevezés jogszabály szerint Fekvőbetegek aktív Fekvőbetegek ellátása 861012 aktív ellátása szakkórházakban szakkórházakban Fekvőbetegek Fekvőbetegek krónikus ellátása 861022 krónikus ellátása szakkórházakban szakkórházakban Bentlakásos egészségügyi Bentl.eüi rehabilitációs 861032 rehab.ell.szakk ellátás szakkórházakban Egészségügyi Egészségügyi 861040 ápolás ápolás bentlakással bentlakással Bentlakásos Bentlakásos 861050 hospice-ellátás hospice-ellátás Járóbetegek Járóbetegek gyógyító 862211 gyógyító szakellátása szakellátása Járóbetegek Járóbetegegek rehabilitációs 862212 rehabilitációs szakellátása szakellátása Járóbetegek Járóbetegek gyógyító 862213 gyógyító gondozása gondozása Járóbetegek Járóbetegek egynapos ellátása 862214 egynapos ellátása (pl.művesekezelé s) Egynapos Egynapos sebészeti sebészeti ellátás ellátás (egynapos 862220 (egynapos beavatkozás) beavatkozás) FoglalkozásFoglalkozásegészségügyi 862231 egészségügyi alapellátás alapellátás FoglalkozásFoglalkozásegészségügyi 862232 egészségügyi szakellátás szakellátás Fogorvosi Fogorvosi 862301 alapellátás alapellátás Fogorvosi Fogorvosi 862303 szakellátás szakellátás Egészségügyi Hat.elj.üi szakértői 869011 szakértői tev. tevékenységek Egészségügyi Egészségügyi laboratóriumi 869031 laboratóriumi szolgáltatások szolgáltatások Képalkotó Képalkotó diagnosztikai 869032 diagnosztikai szolgáltatások szolgáltatások Betegszállítás, valamint orvosi Beteg869035 rendelvényű halottszáll. halottszállítás Vér-, szövet- és Vér-, szövet- és egyéb kapcsolódó 869036 egyéb kapcsolódó szövetbank szövetbank Megnevezés jogszabály szerint
Azon.
4. számú melléklet Költséghely karakter
Főkeret kódolás
1-2 3
4
5
6
70
1
7 D
0
5
70
1
7
0
5
E
1.kar. 2.kar.
Kormányzati funkció 2015.
3.kar.
4.kar.
M
7
D
M
7
E
70
1
7
F
0
5
M
7
F
70
1
7 G
0
5
M
7
G
70
1
5 W
0
5
H
5
W
70
1
5
3
0
5
H
5
3
70
1
7 H
0
5
M
7
H
70
1
7
J
0
5
M
7
J
70
1
7
P
0
5
M
7
P
70
1
6 M
0
5
F
6
M
70
1
6 N
0
5
F
6
N
70
1
6
P
0
5
F
6
P
70
1
6 H
0
5
J
6
H
70
1
6
0
5
J
6
J
70
1
6 W
0
5
F
6
W
70
1
6 Q
0
5
F
6
Q
70
1
6
0
5
F
6
R
J
R
Azon.
Megnevezés jogszabály szerint
Pszichiátriai betegek 101121 tartós bentlakásos ellátása Szenvedélybetegek 101122 tartós bentlakásos ellátása Pszichiátriai betegek 101123 rehabilitációs célú bentlakásos ellátása
Szakfeladat 2015. Megnevezés jogszabály szerint Pszichiátriai 872001 betegek tartós ellátása Azon.
872002
Szenvedélybeteg ek tartós ellátása
Pszichiátriai betegek 872005 rehabilitációs ellátása Szenvedélybeteg 872006 ek rehabilitációs ellátása
Szenvedélybetegek 101124 rehabilitációs célú bentlakásos ellátása Gyermekek 104030 889101 Bölcsödei ellátás napközbeni ellátása Gyermekétkeztetés Gyermekétkeztet bölcsődében, és bölcsődében 104035 889103 fogyatékosok nappali és fogyat.napp intézményében int Pszichiátriai Pszichiátriai betegek 101141 889911 betegek nappali nappali ellátása ellátása Szenvedélybeteg Szenvedélybetegek 101142 889912 ek nappali nappali ellátása ellátása 107054 Családsegítés 889924 Családsegítés Művészeti Zeneművészeti 082030 tevékenységek 900121 tevékenység (kivéve: színház) Múzeumi Múzeumi kiállítási 082063 910210 állandó kiállítási tevékenység tevékenység Történelmi hely, Történelmi hely, építmény, egyéb építmény, egyéb 082070 látványosság 910301 látványosság működtetése és műk. megóvása Növény- és Növényállatkertek állatkertek műk a 082080 910411 működtetése és belép.Látogatás megőrzése biztosít Növény- és Növény- és, állatkertek állatkertek 082080 910412 működtetése és megörzése és megőrzése fenntartása Közművelődésközösségi és Közművelődési 082091 910501 társadalmi részvétel tevékenységek fejlesztése Közművelődéshagyományos Közművelődési 082092 910501 közösségi kulturális tevékenységek értékek gondozása Sportlétesítmények, Sportlétesítmény edzőtáborok 081030 931102 ek működtetése működtetése és és fejlesztése fejlesztése
69
4. számú melléklet Költséghely karakter
Főkeret kódolás
Kormányzati funkció 2015.
1-2
3
4
5
6
1.kar.
2.kar.
3.kar.
4.kar.
70
9
0
1
0
9
A
0
1
018020
70
1
7 K 0
5
M
7
K
101150
70
1
7
0
5
M
7
L
101231
70
1
7 M 0
5
M
7
M
101270
70
1
7 Q 0
5
M
7
Q
107090
70
1
5 A 0
5
E
5
A
047320
70
1
5
B
0
5
E
5
B
047450
70
1 Y P
0
4
H
Y
P
074013
70
1 Y Q 0
4
H
Y
Q
074020
70
1 Y R
0
4
H
Y
R
074031
70
1 Y S
0
4
H
Y
S
074032
70
1 Y U 0
4
H
Y
U
074051
70
1 Y V 0
4
H
Y
V
074054
70
1
4
J
Z
H
073310
L
Z H 0
Azon.
70
Megnevezés jogszabály szerint Központi költségvetési befizetések Betegséggel kapcsolatos pénzbeli ellátások, támogatások Fogyatékossággal összefüggő pénzbeli ellátások, támogatások Fogyatékossággal élők társadalmi integrációját és életminőségét segítő programok, támogatások Romák társadalmi integrációját elősegítő tevékenységek, programok Turizmusfejlesztési támogatások és tevékenységek Szektorhoz nem köthető komplex gazdaságfejlesztési projektek támogatása Pálya- és munkaalkalmasság i vizsgálatok Sportolók sportegészségügyi vizsgálata, felügyelete, ellenőrzése Család és nővédelmi egészségügyi gondozás Ifjúságegészségügyi gondozás Nem fertőző megbetegedések megelőzése Komplex egészségfejlesztő, prevenciós programok Gyógyászati központok és szülőotthonok szolgáltatásai
Szakfeladat 2015. Azon. 999000
Megnevezés jogszabály szerint Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
4. számú melléklet Költséghely karakter
Főkeret kódolás
Kormányzati funkció 2015.
1-2
3
4
5
6
1.kar.
2.kar.
3.kar.
4.kar.
Azon.
70
1
Z
J
0
4
J
Z
J
076063
70
1
Z K
0
4
J
Z
K
076064
70
1
Z L
0
4
J
Z
L
076070
70
1
6 D
0
5
B
6
D
082041
70
1
6
E
0
5
B
6
E
082042
70
1
6
F
0
5
B
6
F
082043
70
1
6 G
0
5
B
6
G
082044
70
1
6 V
0
5
B
6
V
082052
70
1
6
S
0
5
F
6
S
081043
70
1
6
T
0
5
F
6
T
081045
70
1
6 U
0
5
F
6
U
084060
70
1
T D
0
1
A
T
D
091110
70
1
T
F
0
1
A
T
F
091140
70
1
T G
0
1
B
T
G
091211
71
Megnevezés jogszabály szerint Sugáregészségügyi feladatok Kémiaibiztonságegészségügyi feladatok Élelmezés- és táplálkozásegészségügyi felügyelet, ellenőrzés, tanácsadás Nemzeti könyvtári feladatok Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme Könyvtári szolgáltatások Levéltári szolgáltatás, tudományos, publikációs és információközvetít ő tevékenység Iskolai, diáksporttevékenység és támogatása Szabadidősport(rekreációs sport-) tevékenység és támogatása Érdekképviseleti, szakszervezeti tevékenységek támogatása Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működtetési feladatai Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 1-4. évfolyamon
Szakfeladat 2015. Azon. 999000
999000
Megnevezés jogszabály szerint Szakfeladatra el nem számolt tételek Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
999000
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek Szakfeladatra el nem számolt tételek
Szakfeladatra el nem számolt tételek
4. számú melléklet Költséghely karakter 1-2
3
4
5
Főkeret kódolás 6
1.kar.
2.kar.
3.kar.
Kormányzati funkció 2015. 4.kar.
Azon.
70
1
T
J
0
1
B
T
J
092111
70
1
T L
0
1
B
T
L
091220
70
1
T M 0
1
B
T
M
092120
70
1 U D
0
1
C
U
D
092211
70
1 U F
0
1
C
U
F
092221
70
1 U P
0
1
C
U
P
092260
70
1 V E
0
1
K
V
E
094120
70
1 V W 0
1
P,L
V
W
094130
70
1 V F
0
1
M
V
F
093010
70
1 V M 0
1
F
V
M
094260
72
Megnevezés jogszabály szerint Köznevelési intézményben tanulók nappali rendszerű nevelésének, oktatásának szakmai feladatai 5-8. évfolyamon Köznevelési intézmény 1-4. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok Köznevelési intézmény 5-8. évfolyamán tanulók nevelésével, oktatásával összefüggő működtetési feladatok Gimnáziumi oktatás, nevelés szakmai feladatai Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok Szakirányú továbbképzés Egészségügyi szakmai képzés Felsőfokú végzettségi szintet nem biztosító képzések Hallgatói és oktatói ösztöndíjak, egyéb juttatások
Szakfeladat 2015. Azon.
Megnevezés jogszabály szerint
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
854161 854162
Szakirányú tobábbképzés Egészségügyi szakmai képzés
S999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
999000
Szakfeladatra el nem számolt tételek
4. számú melléklet Költséghely karakter 1-2 3
4
Főkeret kódolás
Kormányzati funkció 2015. Megnevezés jogszabály szerint
5
6
1.kar.
2.kar.
3.kar.
4.kar.
70
1 V N
0
1
F
V
N
70
1 V P
0
1
F
V
P
70
1 V Q
0
1
F
V
Q
70
1 V R
0
1
F
V
R
70
1 V S
0
1
F
V
S
70
1 V T
0
1
F
V
T
70
1 V U
0
1
F
V
U
094250
Tankönyv- és jegyzettámogatás
999000
70
1 W H
0
1
M
W
H
096040
Köznevelési intézményben tanulók kollégiumi, externátusi nevelése
999000
70
1 W W 0
1
N
W
W
098040
Nemzetközi oktatási együttműködés
999000
70
1
5
F
5
0
061030
Lakáshoz jutást segítő támogatások
999000
5
0
0
Azon.
Szakfeladat 2015.
Hallgatói és oktatói 094260 ösztöndíjak, egyéb juttatások Hallgatói és oktatói 094260 ösztöndíjak, egyéb juttatások Hallgatói és oktatói 094260 ösztöndíjak, egyéb juttatások Hallgatói és oktatói 094260 ösztöndíjak, egyéb juttatások Hallgatói és oktatói 094260 ösztöndíjak, egyéb juttatások Hallgatói és oktatói 094260 ösztöndíjak, egyéb juttatások
70
1
7
R
0
5
H/M
7
R
Egyéb szociális pénzbeli és 107060 természetbeni ellátások, támogatások
70
1
5 X
0
5
N
5
X
014010
70
1
6
0
5
F
6
Z
A fiatalok társ-i 084070 integr.segítő szolg.fejl. működ.
Z
73
Általános K+F politika
Azon.
999000
999000
999000
999000
999000
999000
999000
999000
999000
Megnevezés jogszabály szerint Szakfeladatra el nem számolt tételek Szakfeladatra el nem számolt tételek Szakfeladatra el nem számolt tételek Szakfeladatra el nem számolt tételek Szakfeladatra el nem számolt tételek Szakfeladatra el nem számolt tételek Szakfeladatra el nem számolt tételek Szakfeladatra el nem számolt tételek Szakfeladatra el nem számolt tételek Szakfeladatra el nem számolt tételek Szakfeladatra el nem számolt tételek Szakfeladatra el nem számolt tételek Szakfeladatra el nem számolt tételek
