1215
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése 2007. június 11-én tartott nyílt rendkívüli ülésének jegyzőkönyve a./ tárgysorozata: b./ határozatai:118-123/2007. c./ rendelete:21 /2007. Napirendi javaslat: 1./ Előterjesztés a közművelődési intézményrendszer átszervezésére, integrációjára, racionalizálására 2./ Előterjesztés településrendezéssel összefüggő szerződések jóváhagyására
3./ Előterjesztés a 15/2006. (I.25.) számú határozat módosítására 4./ Előterjesztés az építészeti örökség helyi védelméről szóló többször módosított 21/2002.(VI.1.) KGY rendelet módosítására 5./ Előterjesztés Nyíregyháza településrendezési terveinek 2007. évi felülvizsgálatára, és a 19/2005.(V.5.) KGY rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának módosítására 6./ Előterjesztés a polgármester szabadságának engedélyezése
Nyíregyháza, 2007. június 11.
Csabai Lászlóné polgármester
1216
JEGYZŐKÖNYV Készült: Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2007. június 11.-én tartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen voltak: Csabai Lászlóné polgármester, Dr. Szemán Sándor jegyző, Nagy László alpolgármester, Giba Tamás alpolgármester, Dr. Ajtay-Horváth Magda, Dr. Bihari Albert, Dévényi József, Dr. Hajzer László, Dr. Farkas Csilla, Felbermann Endre,Fesztóry Sándor, Földesi István, Jászai Menyhért, Jánócsik Csaba, Dr. Jeney István, Jeszenszki András,Lengyel Károly, Lőrincz Tamás, Marinka Viktor, Márföldi István, Mikó Dániel, Dr. Moskovits Károly, Nagy Károly, Dr. Olajos Judit, Palicz György, Szabó Attila, Szabóné Dr. Csiszár Gabriella, Szabó Attila, Dr. Szilvai Mária, Dr. Szilassy Géza, Szokol Tibor, Dr. Tirpák György, Turcsik László, Tormássi Géza, Dr. Veréb József, Dr. Vinnai Győző képviselők
Meghívottként részt vettek: dr. Gál György aljegyző, László Géza, Czikóné Ling Mária, Békési Elemér, Vattamány Terézia, Dr. Freidinger Renáta, Váradi István, dr. Köteles István, Angyal László irodavezetők, Veres István városi főépítész, Fülöp Péter tervező, Gyurján Bálint jogász, Dr. Fedor Anett jogász, Kovács Edina politikai tanácsadó, Faragóné Széles Andrea közgyűlési referens, Béres József Attiláné jegyzőkönyvvezető, Dombrády László tűzoltó parancsnok, Tasnádi János Közterület-felügyelet vezetője, Hámoriné Rudolf Irén Piac és Vagyonkezelő Kft. ügyvezetője, Gajdos László Állatpark ügyvezetője, Szeiler Jánosné Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, Kozma László érdeklődő állampolgár, Sipos Mariann Kelet-Magyarország munkatársa, Saliga Péter Sunshine rádió riportere.
Csabai Lászlóné:(polgármester) Tisztelettel köszöntöm a Képviselő-testület tagjait a kisebbségi önkormányzatok megjelent képviselőit, minden kedves érdeklődőt, irodavezetőket, a sajtó képviselőit. Rendkívüli ülést hívtunk össze a pártokkal való egyeztetés után, mert úgy gondoljuk, hogy az a téma, ami ma napirendre kerül, ez a városlakók szempontjából fontos és megérdemli a figyelmet, az időt, hogy jó döntések szülessenek. Ezért a mai ülésen két témacsoportban szeretnénk tárgyalni. Az egyik a rendezési tervhez kapcsolódó témák, a másik pedig a művelődési intézményeknek az átszervezése. Egy módosító indítványt szeretnék tenni a szakemberek, a kollegák javaslata alapján, mégpedig azt, hogy a 4. napirendként tárgyalja meg a közgyűlés az építészeti örökség helyi védelméről szóló többször módosított önkormányzati rendelet módosításáról szóló előterjesztést. Értelemszerűen a jelenlegi 4. napirend így 5. napirendé változna. Kérdezem, hogy a napirendeket illetően kíván-e valaki véleményét nyilvánítani? Dr. Vinnai Győző.
1217
Dr. Vinnai Győző:(képviselő) A napirendek előtt szeretnék egy közérdekű kérdést feltenni a városvezető koalíciónak. Városlakók bíztak meg azzal, hogy egy beruházás, amely a Jósavárost érinti nagy közfelháborodást váltott ki. Csabai Lászlóné:(polgármester) Vinnai úr a napirendeket illetően kértem hozzászólást, akinek a napirendekkel kapcsolatban van véleménye, azt szíveskedjen megtenni. Az egyéb közérdekű bejelentéseket pedig az SZMSZ-nek megfelelően tárgyaljuk, föl fogom szólítani a testület tagjait, akinek van ilyen jellegű bejelentése az tegye meg. Kérdezem még egyszer, a napirendi pontokat illetően kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Amennyiben nem, a módosítással együtt aki a napirendeket elfogadja kérem szíveskedjen szavazni. Szavazáskor jelen volt 32 képviselő. A Közgyűlés 31 szavazattal és 1 tartózkodással elfogadta a napirendet. 1./ napirend:Előterjesztés a közművelődési intézményrendszer átszervezésére, integrációjára, racionalizálására Előadó:Békési Elemér Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Békési Elemér:(Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője) Szeretnék kiegészítést tenni egyrészt annak kapcsán, hogy a Jogi Bizottság is megtárgyalta ezt a napirendet és volt néhány javaslata módosításra. A határozat-tervezet második oldalán a 6.) pontban azt írjuk be zárójelben, hogy hány szakalkalmazott van a álláshelyek között. Azzal a kiegészítéssel élek, hogy a szakalkalmazott után tegyük mellé, hogy álláshely, mert nyílván nem emberről van szó, hanem szintén az álláshelyről. A 9.) pont úgy van megfogalmazva, hogy a Gazdasági Iroda vezetője módosítsa a költségvetést. Nyílván ilyen jogköre nincs, tehát készítse elő a költségvetési rendelet módosítását. Az alapító okiratnál az első oldalon a munkáltatói jogokat vagy a felügyeletet gyakorolja fölötte kifejezés van. Kérte a bizottság, hogy húzzuk ki a felette szót. Egyetértek vele. Van még egy, a megszüntető okirat. A bizottság azt kérte, hogy készüljön megszüntető okirat. Úgy tudom, hogy ki lett osztva az ülés kezdete előtt. Egyetértve azzal, akkor ez is bekerül igazából a határozat-tervezet mellékleteként ebbe az egész anyagba. Amit még kiegészítenék, itt beszélünk két közművelődési térről és ennek igazából álláshely vonzata is van, az itt nem jelenik meg. Nyírszőlős és Oros. Szeretném jelezni, hogy június 25.-én jön a közoktatási előterjesztés. Tekintettel arra, hogy ezek az álláshelyek intézményekben lesznek és ott fog megjelenni, hasonlóan fogunk eljárni a kettős funkciójú könyvtárak létrehozásánál Oroson és Kertvárosban. Szintén abba fog megjelenni a személyi vonzata. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottságának elnökét, hogy a bizottság véleményét szíveskedjen elmondani. Dr. Veréb József:(Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta az előterjesztést. A 11 tagú a bizottság 6 igen szavazattal, 5 nem szavazattal ajánlja a Közgyűlésnek elfogadásra. Azzal a javaslattal, azzal a módosítással, hogy az előterjesztés mellékleteiben szereplő 3. számú mellékletet, a
1218
pályázati feltételeket egy d.) ponttal egészítse ki. Miszerint feltétel az 5 éves szakmai vezetői gyakorlat. Kisebbségi vélemény volt, hogy ez ne szerepeljen benne, tekintettel arra, hogy ez egyrészt nagyon nehezen értelmezhető, másrészt pedig végtelenül leszűkíti a pályázók körét. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Dr. Bihari Albertet kérem, hogy a Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság véleményét szíveskedjen elmondani. Dr. Bihari Albert:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta több menetben is az előterjesztést. Észrevételeinket az előterjesztő applikálta az új változatban, ezért 5 igen, 2 tartózkodással javasoljuk elfogadásra. Ami a Kulturális Bizottság indítványát illeti, a Jogi Bizottság ezt nem támogatja. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Nagy Károly jelentkezett. Nagy Károly:(képviselő) Az előterjesztőtől szeretném megkérdezni, hogy milyen felmérés, konkrétan milyen felmérések történtek, ami szerint lehetővé válik, átfogóbb, jelentősebb tevékenység elvégzése? Az a gyanúm, hogy itt ugyanaz történik mint az iskoláknál, a tagiskolává való szervezésnél, hogy kimentek és közölték, hogy nem ez lesz és tényleges felmérés talán nem is lehetet, hiszen felmérni csak azt lehet, annak a működését, ami már működik. Ez az egyik kérdésem. A másik kérdésem. Többszöri nekirugaszkodásra kerül ismét ez az előterjesztés a közgyűlés elé. Kérdezem, hogy az áprilisban keltezett Közoktatásügyi Minisztérium Közművelődési Főosztályának véleménye miért csak most kerül elénk? Ugyanúgy a Közművelődési Tanács állásfoglalása is csak most kerül elő. Szerintem ezt eddig nem láttuk. Köszönöm szépen. Márföldi István:(képviselő) Egy kérdésem lenne, ezt pedig az anyagban található létszámcsökkentéshez szeretném feltenni. Tudjuk, hogy az anyag 20%-os létszámcsökkentést irányoz elő és gyakorlatilag megfogalmazza azt is, hogy ez az új szervezet ezután hatékonyabban fog működni. Nem vagyok szakember ebben a szakmában. Egy kicsit soknak tartom ezt a 20%-ot, ez nem kevés. Ettől függetlenül nem vitatom azt, hogy ez jogos vagy nem jogos, mert nem értek hozzá. Azt viszont szeretném megkérdezni, mert ez egy jelentős létszám, akkor eddig a városvezetés ezt a jelentős létszámot fölöslegesen alkalmazta ezen a területen? Akkor nem merül fel semmilyen felelősség? Köszönöm szépen. Dr. Ajtay-Horváth Magda:(képviselő) Azt szeretném megkérdezni, hogy erre az átszervezésre, integrációra, illetve konkrétan létszám leépítésre és az új intézményi igazgató pályázatának kiírására miért az előtt kerül sor, mielőtt a kulturális és közművelődési koncepciót felülvizsgálták volna? Nem az lett volna a logikus, hogy először felülvizsgálják, a stratégiát meghatározzák, és ahhoz írnak ki pályázatot? Konkrétan már tudni lehet, hogy mire keresnek vezetőt illetve alkalmazottakat? Köszönöm szépen. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Egy kérdésem van az előterjesztéshez, de előtte Polgármester asszonyt kérdezem. Ön az előbb azt mondta, hogy napirend előtt közérdekű kérdést fel lehet tenni. Képviselői jogállásról szóló törvény és az SZMSZ-
1219
ünk is lehetővé teszi. Kérdezem, hogy mikor tehetem ezt meg, mert ha ezt nem tehetem, meg akkor azt kell, hogy mondjam, hogy fél a nyilvánosságtól vagy fél a városlakók véleményétől. Hiszen engem a városlakók bíztak meg azzal, hogy egy nagy program, amely a Jósavárosban történik, Jósaváros rehabilítációja kapcsán kérdezzem meg a városvezetést. Egy adott témakörben egy rövid kérdést kívánok feltenni, és várom az Ön válaszát. Az előterjesztéssel kapcsolatban. A minisztérium levele mellékletben tartalmazza azt, hogy miért nem értenek egyet az átszervezéssel. Szeretném megkérdezni az előterjesztőt, hogy hogyan értelmezi azt a mondatot, - idézem a minisztérium főosztály vezetőjének a véleményét - hogy az előterjesztés alapján nem értünk egyet maradéktalanul az előterjesztéssel, mert az 8 művelődésszervezői álláshely megszüntetését is tartalmazza. Kérdezem, hogy mitől lesz minőségibb, szakmaibb és gazdaságosabb a város közművelődési ellátása, a város kulturális élete, amely sokszínű és színvonalas, ha szakmából bocsátunk el embereket, pénzt vonunk ki a rendszerből? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Sürgősségi indítványt írásban, a sürgősség tényét megindokolva a polgármester, bármelyik képviselő, bizottság is, jegyző is előterjeszthet. Legkésőbb a ülést megelőző munkanapon 13 óráig kell eljuttatni a polgármesterhez. A sürgősség elfogadása azt jelenti, hogy az indítványt a közgyűlés első napirendi pontként tárgyalja. Az SZMSZ pedig azt mondja, hogy a közgyűlés napirendjének a végén bárki közérdeklődésre számot tartó témában hozzászólhat. Amikor az ülést megelőzően, 13 órakor Ön jelentkezett, akkor minden esetben szót adtam és ez a következő időszakban is így lesz. Most pedig folytatjuk az ülést, dr. Tirpák György jelentkezett. Dr. Tirpák György:(képviselő) Az orosi fiókkönyvtár Herman Ottó Általános Iskolába történő bevitelével, illetve átszervezésével kapcsolatosan szeretnék kérdéseket feltenni. Mégpedig olyan kérdést, hogy milyen célra kívánják hasznosítani a kirendeltség épületében felszabaduló könyvtárhelyiségeket? Nyilvánvalóan végeztek valamiféle gazdaságossági számítást. Mennyit lehetne megtakarítani azzal, hogy ha a könyvtár nem ott működne és bekerülne az iskolába? Mennyi ennek az üzemeltetési, fenntartási költsége? Megvizsgálták-e azt, hogy a iskolában hol tudnánk elhelyezni ezt a könyvtárat, mert jelenleg egyetlen egy üres tanterem sincs? Az iskolának is van egy kis könyvtára, ebben a könyvtárban is rajzórát kénytelenek tartani, mivel a rajzszakos tanár látja el egyben az iskolai könyvtárnak a vezetését is. A szakvélemény kivonatosan van csatolva az előterjesztéshez. Arra szeretném megkérni az anyag előterjesztőjét, hogy a szakvéleményből az orosi fiókkönyvtárra vonatkozó részt legyen szíves ismertetni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. A kérdéseket befejeztük, az előterjesztőé a szó. Békési Elemér:(Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője) Igenis, korábban voltak felmérések, szakmai vizsgálatok. Nemcsak a mostani szakértőnek volt átfogó vizsgálata a városban a kultúra területén. Kimentek és közölték, hogy mennyi a létszám leépítés? Akkor talán meg kellene kérdezni az intézményvezetőket és igazolni fognak bennünket, hogy ez nem így történt, mert szépen, végigtárgyaltuk a feladatokat és azt is, hogy ez hány dolgozóval látható el. Figyelembe véve természetesen azt, ami a lényege az egésznek, hogy integrációról beszélünk, a 3 intézmény helyett egy intézmény, egy vezetéssel, nem akarom ismételni az
1220
előterjesztést. Talán egyet, hogy nagyon sok párhuzamosság elkerülhető lesz. A OKM véleménye és a Közművelődési Tanács véleménye nyilván azért vetődik fel, hogy az április 23.-i közgyűlésre kiment egy anyag és abban ez nem szerepelt. Rendes időben küldtük ki ezt az anyagot, és ha megnézzük a dátumot, akkor ez nem állt rendelkezésre. A mostani anyaghoz már természetesen hozzátettük, hiszen ekkorra már mind a két dokumentum, rendelkezésünkre állt. Ehhez annyit hagy tegyek hozzá, hogy a szakvélemény az 42 oldalas, s ebből van az a rész szó szerint, amelyik ehhez a témához kapcsolódik. Mi a szakértőtől ehhez kértünk szakértői véleményt. Az már más kérdés, hogy egyéb más dolgokkal is foglalkozott. Márföldi képviselő úrnak válaszolok a létszámcsökkentésre. Valóban, a közgyűlés 20%-ot fogalmazott meg. Egyébként, ha ezt a létszámot megnézzük a 4 intézménynél, ez 18,2%-os, tehát ha a megszűnő álláshelyeket a meglévő álláshelyekhez viszonyítjuk, ha a bér részét nézzük, hogy vajon bérben ez hány %, akkor 20% és ez azért van, mert 7 fő nyugdíjba vonul és már magasabb bérek szerepelnek. Ha hozzáveszem azt, hogy igazából a két fiókkönyvtárral, amikor bevisszük és kettős funkciójú könyvtár lesz és visszaadjuk, az egy teljes állás és a 6 órás állás. Ha így számolom ez a létszámcsökkentés 16,7%. Én azt gondolom, tekintettel arra, hogy valóban az előterjesztés azt ígéri, hogy legalább ilyen színvonalon fog működni ez a rendszer, akkor ha ezt kisebb létszámmal teszi, akkor hatékonyabban működik. A pályázati kiírásnál annyit tudok mondani, az alapító okiratban egyértelműen meg vannak fogalmazva a feladatok, pontosan lehet tudni, hogy mit kellett csinálni az intézménynek ehhez. Megítélésem szerint a pályázat természetesen akkor kiírható és nem gondolom azt, hogy akkor tehető meg, - ez az én véleményem - ha előbb a kulturális koncepciót újratárgyaljuk, vagy új kulturális koncepciót készítünk. Vinnai Győző úr kérdezi, hogy a minisztérium maradéktalanul nem ért egyet és hogy lesz egyébként szakmaibb, minőségibb ez a tevékenység, hogy ha létszámot csökkentünk? Én szeretnék idézni az előterjesztésből. „A minőségi, szakmai, gazdaságosabb működtetés, valamint a kultúra közvetítés eredményesebb megjelenése érdekében a közgyűlés az elmúlt években többször foglalkozott az intézményhálózat átszervezésének kérdésével. „ Ez szó szerint így van benne. A másik, igazából két indok van még ugyancsak az előterjesztésben, amivel már az előbb foglalkoztunk. A korábbi felmérések valamint az időközbeni gazdasági, szakmai alapon elvégzett vizsgálatok szerint az eddig 3 önálló intézmény összevonása és az egyszemélyes vezetés lehetővé tenné átfogóbb, jelentősebb tevékenységek elvégzését, egységesebb, minőségi rendezésű kiállítások megszervezését. A városi rendezvény koordinációt, kiemelt rendezvényeknek a gondozását és előkészítését. Az orosi könyvtárral kapcsolatban. Azzal mi nem foglalkoztunk, hogy maga az épület mire lesz használva. Mi azzal foglalkoztunk, hogy bevihető-e és ezt természetesen az intézményben igazgatónővel egyeztettük. Rendelkezésre áll helyiség, hogy a meglévő könyvtárral együtt egy olyan könyvtárat hozzunk létre, ami a lakossági szolgáltatást is elvégzi. Itt nem két könyvtár lesz, egy könyvtár lesz, az állományokat át kell nézni, mert nyilván a különböző könyvekből ismétlésre nincs szükség. Azt, hogy erről mit mond a szakértői vélemény, ezt azt gondolom, hogy szünetben is meg tudjuk beszélni. Itt van 42 oldalon, ki kellene keresni. Köszönöm szépen.
1221
Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, a Könyvtár igazgatóját kérdezem, hogy kíván-e reagálni az orosi könyvtár témájára? Nagy László:(Megyei és Városi Könyvtár igazgatója) Ez a megoldás azért merült fel, mert két nagyon jó gyakorlati példa van Nyírszőlőn és Sóstóhegyen és nagyon pozitív az együttműködés az iskolával. Ez a lehetőség a létszám leépítés kapcsán azért merült fel, hogy a szolgáltatás megmaradjon a településrészen. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Újabb kérdés, Jászai Menyhért. Jászai Menyhért:(képviselő) Ha jól értettem, akkor Nyírszőlőben az iskola állománytáblájába lenne beszervezve a munkatárs. Mikortól? Rendelkezik-e önálló kerettel és mi szabályozza a központtal való együttműködését? Tehát nyilvánvaló, hogy szükség lenne a szakmai és technikai hátérre is. Még egy kérdésem lenne, hogy az új SZMSZ-t nem lehetne-e hamarabb kialakítani? Hogy ne kelljen várni március 31.-éig. Köszönöm. Dr. Tirpák György:(képviselő) Az előterjesztés tartalmazza, hogy ezt más célra kívánják hasznosítani, illetve üzemeltetési költségeket lehetne megtakarítani. Akkor úgy gondolom, hogy ezekről az üzemeltetési költségekről nyilatkozni kell. Tekintettel arra, mivel nem kaptunk rá választ én elmondom, hogy körülbelül fűtési szezonban ennek a könyvtárnak az üzemeltetési költsége vízdíjjal, a villannyal együtt 10.000 forint havonta, fűtési szezonon kívül pedig 3000 forintba kerül ennek a fenntartása és változatlanul kérném Békési úrtól, hogy a szakvéleménynek az orosi könyvtárra vonatkozó részét szíveskedjen már ismertetni, nem szünetben, hanem itt a közgyűlés előtt. Nagy Károly:(képviselő) Szeretném megismételni az előbbi véleményemet a felmérést illetően. Tehát felmérni nem lehet azt, ami még nincs. Nem lehet összehasonlítani, hogy működött eddig és hogy működik majd, ha az összevonás megtörtént. Magára a felmérés szóra volt kifogásom. Na most hivatkozik az előterjesztés a kulturális színterek megvalósítása esetén az eddig is már szép eredménnyel működő sóstóhegyi közösségi térre. Hudákné kolleganő az iskolavezetéssel mindent meg tesz azért, hogy valamit összehozzon és ez a semminél tényleg több, mert eddig nem volt. Most is állítom, hogy ezek a közművelődési terek igazából a művelődési ház funkcióját nem tudja ellátni. Lehet, hogy Polgármester asszonyt is meglepi, a 6. hónapban járunk, a sóstóhegyi művelődési tér egy fillért nem kapott. Hudákné kolleganő vállalkozóktól helyben szedett össze 200.000. forintot, hogy a színészek gázsiját és a kellékek ki - és visszaszállítását ki tudják fizetni. A könyvtárral kapcsolatban szeretnék megjegyzést tenni. Én ilyet csináltam már 1960-ban Ibrányban. Csak fordítva, én az összes könyvtárt, a szakszervezetét, az iskolák könyvtárait vontam össze a községi könyvtárral, mert ott volt a legjobb a feltétel. Az iskolában nem volt jó a feltétel. Sóstóhegyen én is azt mondom, hogy jól működik a könyvtár, az iskolai könyvtár és a közművelődési könyvtár összevonása. Számítógépekkel lehetne bővíteni, lehet azt még korszerűsíteni, de az eredményesebben működik. Köszönöm szépen. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Az első oldalon az előterjesztő azt írja, hogy az átszervezéssel megvalósulhatna a városi rendezvény koordináció,
1222
rendezvényközpont jöhetne létre, és a rendezvénymarketing összehangolttá válna. 3 sorban tömöríti az előterjesztés, hogy ezt hogyan képzeli el. Láttunk már ilyet a Város - Kép létrehozásánál, hogy a nagyrendezvények és a marketing odatartozott és nem a Művelődési Központhoz. Utána visszakerült a Művelődési Központhoz, előtte bizonytalan volt, hogy van-e összehangolt rendezvénymarketing. Kérem az előterjesztőt, hogy fejtse ki, hogy mit ért ez alatt? Ez is egy pár hónapig vagy 1 évig fog tartani? Vagy egyáltalán mi ez a rendezvényközpont, ami kialakulhatna az új egyesített intézményben? Lőrincz Tamás:(képviselő) Rövid lesz a kérdésem. A határozat-tervezetnek a 6.) pontjában a Lakókörzeti Művelődési Házaknál 5 fő +, a későbbiekben 1 fő van meghatározva. Tudhatunk-e valamit róla, hogy melyik körzetre? Köszönöm. Dr. Hajzer László:(képviselő) Alapvetően a kérdés az akár itt is elhangozhat, de más előterjesztéseknél is. Megfigyeltem azt, hogy vannak azok az előterjesztések, amelyek jóságosak, amelyek osztogatnak, amelyek adnak, amelyek létrehoznak stb. Ilyenkor az előterjesztő mindig a polgármester, az alpolgármester és különböző tisztségviselők, majd vannak azok az előterjesztések, amelyek kellemetlenek, létszámot vesznek el, pénzt vesznek el, van még egy néhány ilyen kategória. Ott pedig feltűnnek előterjesztőnek az irodavezetők. Na most ebben az ügyben én keresem a Polgármester asszony nevét és nem találom sehol az előterjesztők között. Azt gondolom, hogy ilyen súlyú előterjesztésnél, egy olyan döntésnél amikor egy város intézményhálózatát átszervezzük, ebben az esetben nem kellene bebújni az irodavezetők látszólagos szakmai jelmeze mögé, hanem ezt fel kell vállalni vagy az alpolgármesternek vagy a polgármesternek vagy valakinek. Számomra ez nem elfogadható és a kérdés ehhez kapcsolódik, hogy mi a véleménye Polgármester asszonynak az előterjesztésről, miután nem előterjesztője ennek az előterjesztésnek, és jó lenne, ha ilyen súlyú előterjesztéseket a polgármester terjesztene elő a jövőben, és adná a véleményét hozzá. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Mielőtt Békési Elemérnek szót adnék, 3 kérdésre szeretnék reagálni. Az egyik, hogy nekem Hudákné pénteken szólt, holnap László Géza kiutalja az 500.000. forintot, személy szerint nem tudtam róla, hogy az átutalás nem történt meg. Lehet, hogy ha hamarabb szól, akkor hamarabb megtörténik ez. Az orosi könyvtár épületére nincsen elképzelésünk, ugyanúgy mint az orvosi rendelőre, meg fogjuk kérni a részönkormányzatnak a véleményét és a részönkormányzat véleményt fog nyilvánítani, hogy mi legyen ezzel az épülettel. Békési Elemér nem tud a kérdésre válaszolni, mert nincs róla elképzelés, ezt önökkel szeretnénk együtt meghatározni. Ami pedig Hajzer Lászlót illeti, bizonyára azért kérdez ilyeneket, mert nem régen tagja ennek a testületnek, bár úgy gondolom, hogy a megyei testületnél megtanulhatta volna, ahol sokáig képviselő volt, hogy a polgármester általában rendeleteket, koncepciókat és szabályzatokat és a költségvetést szokta előterjeszteni. Az alpolgármesterek szintén az ő hatáskörükbe tartozó hosszabb távra meghatározó dolgokat. Tehát ebből adódóan már csak az elmúlt évek gyakorlatát is ha végignézzük, akár a 16 éves gyakorlatot is és nem a 12 évest, akkor is ez a rendező elv érvényesült és a következő időszakban is ezt a rendező elvet szeretnénk érvényesíteni. Békési Eleméré a szó.
1223
Békési Elemér:(Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője) A további kérdésekre válaszolnék, Jászai képviselő úr, a Kulturális Bizottság megszavazott 250 ezer forintot a Nyírszőlősi Közművelődési Térre és emlékeim szerint ugyanígy az orosira is. A 0,5 álláshely az iskolában lesz biztosítva, egyetlen egy kikötésünk van, hogy szakirányú végzetséggel kell rendelkezni. Ismereteim szerint van is olyan közalkalmazott az intézményben, aki ezzel a végzettséggel rendelkezik. Az alapító okirat 2008. január 1-től fog megjelenni, és bejön egy közművelődési tér. Itt közben azon gondolkodtunk, hogy a régit szabad-e módosítani. De úgy gondoljuk, hogy el tud működni a hátralévő időben, hiszen az intézményvezetők mindegyike ebben az évben marad külön-külön intézményvezető. Megítélésünk szerint ez működni fog. Mint ahogy Sóstóhegyen is működni fog. A fiókkönyvtár üzemeltetése, hogy mennyibe kerül, nagyon illetékes ember van itt, Nagy László igazgató úr, nyilván meg tudja mondani. A másik részére Polgármester asszony válaszolt. Nagy Károly képviselő úrnak válaszolva, ebben új momentum megítélésem szerint az volt, hogy a közművelődési tér nem tudja ellátni azt, amit el kellene látni egy városrészben. 1 éve lett létrehozva a sóstóhegyi, megítélésem szerint a korábbiakhoz képest sokkal aktívabb rendezvényszervezés van. Olyan új rendezvény, szüreti mulatság jelent meg, ami egyébként nem volt. Megítélésem szerint, mindez előre lépést fog jelenteni. Az a dolgozó, aki ezzel foglalkozik, az iskolában van, de ennek a szakmai irányítása az a Művelődési Központhoz tartozik és tartozik ma is szervezetileg. Rendezvény koordináció. Tehát vannak városi nagyrendezvények, nagyjából be is határolható, igazából az évszakokhoz kötődik, és a legfontosabbak meghatározhatók. Ebből, amit a nem ebbe az újonnan létrehozott integrált intézménybe kellene koordinálni és legyen központja és legyen irányítva és készítse elő az a Vidor, mert a Vidort az mindig a Móricz Zsigmond Színház koordinálja. Ezt mi úgy gondoljuk, hogy hosszú távon kell így tenni. Egyetlen probléma van, hogy végül is az integráció 2008. január 1-től szerepel itt. Ez évi nagyrendezvényeket nem lehetett így rendezni. Erre van is egy utalás, hogy igazából emiatt más megoldást kellett keresni, és létre is jöttek a megállapodások. Ez most nem fogja terhelni a Városi Művelődési Központot. Lesz az intézménynek egy új vezetése. Nyílván meg fogja határozni, lesz egy olyan csoport, majd ő elnevezi, akik ezzel foglalkozni fognak. Egyébként sok minden más teendő mellett. De azt gondolom, azt nem nekünk kell megmondani - mint feladatot igen- és nyílván ennek a részletesebb megvalósításáról lehet beszélni. A Lakókörzeti Művelődési Házaknál Lőrincz képviselő úr kérdezte, igazából az anyagban benne van, az, azért hosszabbodik meg, mert különálló intézményként működik december 31-ig, akkor ennek a vezetését el kell látni, tehát igazából akkor mondjuk, hogy a Honvéd utcai Művelődési Házhoz kapcsolódó álláshelyről van szó. De azt hiszem, már pontosan tudjuk, hogy név szerint kiről szól, de nem gondolom, hogy a nevet ki kell külön mondani. Hajzer képviselő úrnak Polgármester asszony megválaszolt. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e vélemény, kíván-e valaki véleményt megfogalmazni? Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Reméljük, hogy az előterjesztő is bejön, de elmondhatom nélküle is, mert Hajzer László képviselőtársam felszólalásából egyértelművé vált, hogy hogy is mennek itt a dolgok. Polgármester asszony azt mondta, hogy Hudáknénak miért nem szóltak? Nem! Van egy működési rend, amely a közművelődési tereknek a működését mutatja. Az előterjesztésről a következő a FIDESZ frakció véleménye. Három mondatban, három súlyos mondatban el lehet
1224
mondani. Attól, hogy elbocsátunk embereket, nem lesz szakmaibb és minőségibb egy város közművelődési ellátórendszere. Ez az egyik. Véleményem szerint létszámleépítés és pénzelvonás történik. A másik súlyosabb mondat, hogy az előterjesztőnek – legyen az Csabai Lászlóné vagy Békési Elemér vagy Nagy László, teljesen mindegy – fogalma sincs, hogy mit akar ezzel a közművelődési intézményrendszerrel. Hiányzik az előterjesztésből az a szakmai koncepció, amelyet az Oktatási és Kulturális Minisztérium főosztályvezetője hiányolt. Mellékletben végre megkaphattuk, egy kis szépséghibával, április 21.-e van rajta, egy tollal írt dátum, ez már 23-a előtt elvileg rendelkezésre állt, de nehéz ezt meghatározni, hogy mikor is érkezett pontosan. Semmivel nem ért egyet a minisztérium. Azt mondja, hogy általában az önkormányzatnak azt szokták tanácsolni, hogy a kulturális koncepció felülvizsgálatakor hozza meg az átszervezést. Nem így történt Nyíregyházán. Azt szokták mondani, hogy akkor értenek egyet az átszervezéssel, ha ez nem jár együtt közművelődési szakemberek elbocsátásával. 8 álláshely szűnik meg, 8 embert kivonunk egy kaotikusan működő rendszerből. Eddig több szakmai ellenőrzést láttam. Mindenütt dicséret volt, mindenütt jól szerepeltek az intézményvezetők, ilyen a Városi Galéria, a Váci Mihály Művelődési Központ. Akkor ki a felelős kérdezem én, hogy ilyen párhuzamosságokat akarnak megszüntetni? Hogy odaférjenek a munkához, ezért el kell bocsátani embereket. Sőt, el kell önöknek mondanom, és a városlakókat is érdekli, hogy eljutott hozzám egy információ, amely azt jelenti, hogy ha ilyen mértékű leépítés történik mondjuk a gazdasági poszton, - nem közművelődési szakemberről van szó, bár a Közművelődési Tanács véleményét is csak most ismerhettük meg – akkor például működésképtelenné válik a Váci Mihály Művelődési Központ. Egyszerűen nem lesz arra ember, hogy ellássa a gazdasági feladatokat, ellenjegyezzen és mellette a könyvelést és a pénztárosi munkát is végezze. Magyarul azt akarom mondani, hogy működésképtelenné válik, ha ennyi álláshelyet megszüntetnek a mindennapi gyakorlat, a pénz utalása, ami látjuk, hogy azért nem folyamatos, mert szólni kell, ha valaki nem kapja meg időben a pénzét. Összegzően azt tudom mondani, hogy Nyíregyháza város kulturális élete véleményünk szerint színvonalas és sokszínű volt. Volt! Szakmai grémiumokkal előtte ezt nem tárgyalták meg és a mi véleményünk, mint ellenzéki frakció véleménye mindig is az volt, hogy nem lehet egyszerűen nekiesni és július 31.-ével zárolni az álláshelyeket.Tárgyalni kell arról, hogy mennyire lehet hatékonyabbá tenni, vagy hogyan lehet hatékonyabbá tenni. Többször elmondtuk azt, ha különféle funkciókat, feladatokat próbálnak egy intézménybe integrálni, ez nagy körültekintést igényel, de az előterjesztésből az derül ki számunkra, hogy fűnyíró elv érvényesül, pénzt vonnak ki a kultúrából és jelentős humánerőforrást, mondjuk úgy, jelentős létszámleépítés is várható. Nem értünk egyet és arcátlannak tartjuk azt az érvelést, hogy ettől minőségibb, szakmaibb és gazdaságosabb lesz a működés mintha a Város - Kép Kht.-nál hallottuk volna ezt az érvelést, hogy azért kell létrehozni, mert olcsóbb lesz, jobb lesz, egyensúly lesz és a végén kiderült, hogy 2005-ben több mint 33 millió forint veszteséget produkált, majdnem a teljes törzstőkéjét, közös vagyonát. Lehet ezen csóválni a fejünket, de ez így történt, ezek tények. Nem tudjuk támogatni ezt az előterjesztést. Ha megengedik, előterjesztő, irodavezető úr, hogy még egy mondatot idézzek a minisztérium leveléből. „Kifejtettük azon véleményünket az önkormányzatok számára, hogy intézmény megszüntetési, átszervezési, alapítási kérdésekről tervezett önkormányzati intézkedésekkel egyetérteni, ha azok végrehajtásával várhatóan nem csökken a településen a kötelező közművelődési feladatellátás addig elért színvonala. Mi csak ebben az esetben tudunk egyetérteni”.
1225
Írja a minisztérium. Ez jelen esetben nem így történik. Mi nem tudjuk támogatni az előterjesztést. Csabai Lászlóné: (polgármester) Dr. Hajzer László. Dr. Hajzer László: (képviselő) Sokadszorra fordul elő, hogy a Polgármester asszony jóságosan tudatlannak és balgának nevez engem, aki megismerhetné már a szokásokat, aki megtanulhatná már, hogy mi a szokás ebben az önkormányzatban. Aki tudhatná ezt, tudhatná azt, és hogy nem tudja, így, egészen elnéző mosollyal helyre teszi ezt azzal, hogy majd megtanulja ez a kis balga fideszes képviselő egy idő után. Megpróbálom gondolatébresztőnek elmondani Polgármester asszonynak azt, hogy amikor kérdezek egy olyan kérdést, hogy ki egy előterjesztésnek az előadója, ki az előterjesztő, akkor milyen gondolatok foglalkoztatnak engem és Polgármester asszonynak ez a válasza miért nem elfogadható számomra, hogy majd megtanulja, nem tudja. Itt az a szokás, hogy ez terjeszti elő, az terjeszti elő. Elmondanám akkor a következőket. Ott ül a jobbján Polgármester asszonynak a jegyző, aki a törvényesség őre. Polgármester asszonynak nem kell tudni, hiszen a polgármester laikus elem ebben a testületben, viszont ott van a jegyző, aki az SZMSZ-ből egyszer csak elolvashatná azt, hogy ki lehet előterjesztője egy előterjesztésnek. Na most nem a szokások szabályozzák ezt Polgármester Asszony, hanem az SZMSZ szabályozza. Én azt gondolom, hogy akár még azt is ki lehetne olvasni belőle, hogy egy intézményeket érintő, emberi sorsokat érintő nagy átszervezésnek az előterjesztése az akár még tartozhatna a polgármesterre is. Nekem ez volt a feltevésem. És erre irányult a kérdésem. A második dolog az az, hogy kitűnően kerülte meg Polgármester asszony a kérdésemre adandó választ, nevezetesen azt, hogy egyetért-e az előterjesztéssel. Tudniillik a központi kérdés az az, mint látjuk, hogy elég erőteljesen és nagy hangerővel itt megpróbál egy álláspontot képviselni ez a frakció, hogy a másik oldalon nem nagyon hallunk véleményeket sem, viszont ne tegyünk úgy, mintha ez Békési Elemérnek lenne az előterjesztése. Azért ne tegyünk úgy, mert Békési Elemér egy irodavezető és ne adj isten, ha itt az irodavezetők köztisztviselőként egyszer csak önálló életbe kezdenek és olyan előterjesztéseket tesznek, amivel nem ért egyet a polgármester, az egy egészen furcsa helyzetet teremtene. Vagy az egy egészen megmagyarázhatatlan viszonyrendszert alakítana ki. Tehát én azt gondolom, hogy Békési Elemér adja ehhez a nevét, de valójában az előterjesztés a várost vezető koalíciót vezető erőnek az előterjesztése. És én azt gondolom, és emellett a véleményem mellett kitartok, hogy nemcsak a népszerű intézkedéseket kell polgármesteri előterjesztésre az önkormányzat elé hozni, hanem a népszerűtlen előterjesztéseket is. Ígérem egyébként Polgármester Asszonynak, hogy igyekszem a jövőben nem hozzászólni úgy, hogy azzal a tudatlanságomat, vagy a hozzá nem értésemet erősítsem. Jó szándékkal teszem a hozzászólásomat és ennek a jó szándéknak az a lényege, – még egyszer mondom – ne tegyük ki a köztisztviselőket annak, hogy létszámleépítést ők terjesszenek elő, vállalja magára a politika. Vállalja magára az, aki vezeti a várost, hogy létszámcsökkentés van, és a véleményt is vállalja e tekintetben. Erre irányult volna a hozzászólásom. Elnézést, ha ez egy kicsit csípős volt, de többedszerre hallom ezt a véleményt Polgármester asszonytól, amely elnézően tudatlansággal gyanúsít meg ebben a dologban. Köszönöm szépen.
1226
Csabai Lászlóné: (polgármester) Dr. Veréb József. Dr. Veréb József: (képviselő) Engedtessék meg, hogy egy személyes dologgal kezdjem a hozzászólásomat. Pontosan 30 éve veszek részt a város közművelődésében, vagy közvetetten, vagy közvetlenül. 1990-es évek elejéig töretlenül fejlődött Nyíregyháza város kulturális élete és azt követően is sok értéket őrzött meg és teremtett a kultúra területén. Volt egy időszak, amikor a közgyűlés, az akkori közgyűlés bátorkodott minden kérdésben politikai döntést hozni, egyet szeretnék – utána lehet nézni a jegyzőkönyvben – megemlíteni. Mikor politikai döntést hozott arról, hogy 41-nek a fele az mennyi. Az igaz, hogy később ezt a döntést a köztársasági megbízott megóvta, ezt a közgyűlés elfogadta, de ilyen típusú döntések születtek. Én ezek közé sorolom azt a döntés sorozatot, amikor az addig működő közművelődési intézményrendszert szétvertük. Ezt borzasztóan sajnáltuk, akik akkor abban dolgoztunk, megszüntettük azt a hatékony integrációt, aminek eredményeként virágzásnak indult nem egy terület, és a város színvonalas, országos jellegű nagyrendezvényekkel volt tele. És ez nemcsak a Vidor Fesztivál volt, ami akkor még nem létezett, amit azóta példaként emlegetünk, hanem sok más. Hagy mondjak példát, mint a Video Szemle, az Amerikai Film Világa, vagy a Karikatúra Biennálé, hogy mást ne mondjak a Népművészeti Kiállítás. Ezeket már nem lehet megtalálni. Állandóan szorgalmaztuk, hogy állítsuk vissza az integrációt. Állítsuk vissza, mert eredményesebb és gazdaságosabb. Nagy Károlynak természetesen igaza van, hogy nem lehet egy intézményrendszertől elvárni azt, hogy attól lesz eredményesebb, ha leépítjük a létszámot, de azt gondolom, hogy fordítva is igaz. Attól sem lesz eredményesebb, ha emeljük a létszámot. Tehát nem önmagában az eszközöktől lesz az, hanem a benne lévő emberek közötti viszonyoktól, szervezettségtől, és a képességeiktől. Én a magam részéről úgy ítélem meg, hogy ez az előterjesztés ennek a színvonalát fogja emelni, ha teljesül, ha a közgyűlés elfogadja. A közgyűlésnek azonban mérlegelnie kellett már több alkalommal azt, hogy a rendelkezésre álló eszközök és feladatok hogyan aránylanak egymással. Ezt tulajdonképpen ’94 óta folyamatosan megteszi a közoktatási intézményrendszer területén. Az előtt is megpróbálta, csak a polgármester kezdeményezését az akkori FIDESZ és SZDSZ koalíció többsége leszavazta, amikor az iskolák szűkítéséről beszélt. Egyedül maradt pozitív szavazattal és néhány tartózkodás volt még mellette. Az akkor 41 tagú közgyűlésből két esetet kivéve, nem történt meg hasonló kísérlet a közművelődési intézményrendszer kapcsán. Egyszer egy nagyon komoly átszervezésen esett át a Móricz Zsigmond Könyvtár és egy fél komoly, hangsúlyozom, kifejezetten fél komoly vizsgálat volt a művelődési otthonok kapcsán. És egyébként az utóbbi esetben a létszámok mindig megmaradtak. Miközben a közoktatás feladatait törvény írja elő az önkormányzatnak, itt pedig annyit szab meg a törvény, hogy gondoskodnia kell közművelődési terekről, hol, mekkoráról, milyen eszközökkel, ezt nem mondja meg, hanem ránk bízza, hogy hogyan tartjuk ezt ésszerűnek és milyen lehetőségeink vannak. Nos, most ha ezt együtt mérlegeljük, a múlt döntéseinek következményeit és a lehetőségeinket, akkor kifejezetten pozitívan jöhetünk ki ebből. Ha végre sikerül egy működőképes szervezetet megteremtenünk. Ami pedig a véleményeket illeti, amiket kaptunk, mindenki látja a szövegszerű fogalmazáson, hogy érdekérvényesítésről van szó. Módja volt a bizottság tagjainak olvasni a szakértői véleményt, aki kifejezetten személy mellett állt ki a véleményében, amire sem joga, sem felhatalmazása nincs. A minisztériumi vélemény helyteleníti, hogy nem kértük ki annak a megyei közművelődési
1227
szaktanácsadó rendszernek a véleményét, amiről alig tudunk valamit. Amit egyébként nem is kellett volna kikérnünk. A minisztérium létszám melletti védelem, tehát szakszervezeti feladatokat kezd ellátni, ami nem dolga. Ellenben viszont azt nem mondja, hogy nem ért vele egyet, csak nem ért vele maradéktalanul egyet. De egyébként nekünk meg az a dolgunk, hogy megkérdezzük a véleményét és ezt megtettük. Van-e összehasonlítási alapunk? Természetesen van. Pontosan az 1990es évek elejének és az azt megelőző időszaknak az intézményrendszerének a hatékonyságával van összehasonlítási alapunk. Amire lehet azt mondani, hogy egy régmúlt szakigazgatás által irányított intézményrendszer volt, de amit én ismerek belőle az nem volt már akkor politizált és működött. Tisztelettel ajánlom a közgyűlésnek ezeket megfontolásra, és hogy fogadja el az előterjesztést. Köszönöm szépen a szót. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Dr. Szemán Sándor kért szót. Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Nem szívesen szólók hozzá érdemben egy vitához, hiszen nekem ez nem tisztem. De tisztem az, hogy megvédjem a magam és a szakmai előkészítők munkáját, hitelességét. Nem tehetek különbséget a képviselők között sem politikai színük, sem pedig itteni előéletük és az alapján, hogy hány éve dolgoznak itt. De azt mindenképpen meg kell tennem, hogy ha támadás ér a Hivatalt, akkor ha tudom, röviden cáfolnom kell. Azt hiszem, hogy itt igen egyszerű esetről van szó. Az SZMSZ 8.§-ra hivatkozott kimondatlanul is Hajzer képviselő úr, ezért elmondanám, hogy mi van leírva benne. Előterjesztés benyújtására a polgármester, az alpolgármesterek, a tanácsnokok, a bizottságok, a képviselők, a jegyző, a Polgármesteri Hivatal belső szervezeti egységeinek vezetői, és egyes átfogó önkormányzati területekért felelős dolgozók jogosultak. Majd egy mondat még. Az előterjesztés előadója, az előterjesztő megbízása alapján más is lehet. Csak annyit, hogy nálunk, összehasonlítva más megyei jogú városokkal, amelyeknek a gyakorlatát volt alkalmam tanulmányozni, egy rendkívül liberális és gyakorlatias megoldás van. Nagyon sokan lehetnek előterjesztők és az előterjesztés előadója pedig lényegében bárki lehet, aki szakemberként ezt a területet viszi is. Gondoljunk rá, hogy ez így is megy évek óta. Gazdasági társaságaink vezetői is hányszor visznek előadóként területeket. Azt sehol nem írja az SZMSZ, ezt elismerem, de ezért nem is számon kérhető, hogy mely területnek ki legyen konkrétan az előterjesztője. Erre vonatkozóan egy szokásjog él és mi ez alapján járunk el, de hangsúlyozom, hogy törvényesen. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, Nagy László kért szót. Nagy László: (alpolgármester Egy pár dolgot szeretnék mondani. Azzal kezdeném, hogy én magam, bár nem kérdezte Hajzer László, én magam egyetértek az előterjesztéssel. Ezt a városlakók előtt is vállalni fogom. Tehát nem arról van szó, hogy valami népszerű vagy népszerűtlen és ahhoz képest vállalja-e valaki az előterjesztést vagy nem. Az előterjesztést egyébként az új rend szerint az adott területért felelős tisztségviselő is aláírja, aláírja az érintett belső szervezeti egység vezetője, és természetesen aláírja az előterjesztés törvényességi felülvizsgálatát végző személy is. Magyarul aláírja az előterjesztő, aláírja az adott tisztségviselő, hogy ha az előterjesztés alpolgármestert érint, akkor ő, ha polgármester asszonyt, akkor ő, illetve aláírja vagy a jegyző, vagy az aljegyző. Tehát ilyen értelemben nem
1228
lehet azt mondani, hogy az előterjesztést bárki nem vállalja, vagy vállalja, hogy attól teszi függővé, hogy az előterjesztés népszerű vagy népszerűtlen, vagy kedvező, vagy kedvezőtlen bárki számára. A másik dolog amit szeretnék elmondani és egy kicsit az előterjesztésen kívül, hogy olyan üzenete volt egy – két hozzászólásnak, egy – két megnyilvánulásnak, mintha a közgyűlés tárgyalna olyan dolgokat is, amelyek egyébként a városlakókat nem érdekli, vagy nem érinti, csak éppen úgy a saját szórakoztatása kedvéért behozza az előterjesztéseket és ezeket megtárgyalja. Mert elhangzott ilyen, hogy a városlakók életét befolyásoló döntés – valaki mondta ezt – kapcsán miért nem vállalja a polgármester asszony az aláírást? Én azt gondolom, hogy a közgyűlés egyébként minden esetben olyan előterjesztéseket tárgyal, ami a városlakókat érinti, ez így van a mai ülésen is és így volt a korábbiakon is, és így lesz a későbbiekben is. Amit én fontosnak tartok a városi közművelődési rendszer átalakítása kapcsán. Dr. Veréb József beszélt arról, hogy milyen volt az ő általa nagyon régen ismert rendszer, és ez egyfajta összehasonlítási alap. Nekem nincsenek ilyen összehasonlítási alapjaim, én csak az elmúlt 9 év kapcsán tudok véleményt mondani, amióta valamilyen szinten kapcsolatban vagyok a közgyűléssel, korábban bizottsági tagként, majd képviselőként. Én azt látom, hogy amióta a Megyei Könyvtár felújításra került, átadtuk, azóta a Megyei Könyvtár nagyrészt szerencsére átvett olyan feladatokat, amelyeket a közművelődésnek valamilyen más terén is meg lehetett volna valósítani korábban. Azt látom, hogy a Könyvtár erőn felül teljesít olyan feladatokat és vállal olyan feladatokat, amelyeket a kultúra, a közművelődés közvetítése szolgálatában tesz. Azt látom, hogy a jelenlegi rendszerben, ahol a Művelődési Központ, a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatósága, és most kihagyom ebből a Galériát, de ugyanazt a feladatot, nagyjából ugyanazt a feladatot, alapfeladatot látja el, mégis külön teszi, még sincs megfelelő kommunikáció és koordináció ebben a munkában. Azt látom, hogy a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatósága a saját területén, a saját intézményhálózatát próbálja meg üzemeltetni és működtetni úgy, hogy minél több emberhez eljussanak. Erre eszközöket és forrást is adtunk az elmúlt időszakokban, az előző ciklusban is, amikor kialakításra került végre Örökösföldön egy emberrel, nem hárommal. Korábban már meglévő aránytalanságokat feloldva vagy lehetőségeinket mérlegelve ezt nem tudtuk megtenni, de végre Örökösföldön is került kialakításra, az elmúlt időszakban lehetőség nyílott arra, hogy Sóstóhegy is kapjon egy ilyen státust, lehetőség nyílt arra, hogy Nyírszőlősön is elinduljon egy ilyen munka. Tehát én azt gondolom, hogy ezt az utat nekünk folytatni kell. Azt látom, hogy a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatósága a saját maga módján igyekszik megtenni minél többet azért, hogy a városlakókhoz ne csak a belvárosban, hanem a saját lakókörzetükben is eljussanak olyan programok, vagy eljussanak olyan rendezvények, amik az ő szórakoztatásukat, vagy szórakozásukat szolgálja. És azt látom, hogy a Művelődési Központban megállt egy picit az idő, és azt gondolom, hogy ez részint annak is köszönhető, hogy nem volt teljesen koordinálva és nem volt teljesen együttműködésre késztetve ez a rendszer. Azt gondoljuk, hogy a jelenlegi előterjesztésben, úgy ahogy Veréb József is fogalmazott, meg van az a kényszerítő erő, amely az együttműködést helyezi előtérbe, a koordinációt helyezi előtérbe és azokat a pontokat, ahol bizony nem lehet megtenni azt, hogy két programajánló füzet készüljön el a városban, mert ma ez történik. Kiadja a Művelődési Központ is és kiadja a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatósága is, hogy ő mit fog csinálni. Meg lehet ezt csinálni egy füst alatt is, meg lehet ezt csinálni úgy is, hogy mindenki tudja, hogy mi történik az egyik, és mi történik a másik helyen is. Azt gondolom, hogy akkor, amikor egy rendszer kialakult és az a szándékunk, hogy ezt a rendszert tovább tudjuk bővítetni, hiszen nem akarunk
1229
megállni azon az úton, ahol Nyírszőlősig is eljutottunk és Sóstóhegyig, hanem minden lakókörzetben lehetőséget akarunk adni arra, hogy legalább egy közművelődési szakember – akár iskolában, akár nem iskolában – foglalkozzon az ott élők gondjaival, bajaival és a közművelődési feladatok ellátásával. Akkor ez a rendszer lehetőséget fog adni arra, hogy ez továbbfejlődjön. Nem gondolom azt, hogy fűnyíró elv alapján történt az ami történt, vagy ami történni fog. Amint ez elhangzott. Lehet, hogy persze ez hangzatosan és jól hangzik, lehet ezt mondani, de egyébként az iroda végig egyeztette az összes érintett szervezettel ezt a létszámleépítést és ezt a létszámváltozást. Ahhoz kérem a közgyűlés támogatását, hogy ez a rendszer el tudjon kezdeni dolgozni január 1.-től és természetesen azzal az állítással sem értek egyet, hogy ha elbocsátunk, akkor nem lesz jobb. Nem hiszem, hogy a változatlan létszámok mellett lehet csak arról beszélni, hogy hogyan lehet színvonalat emelni, nem attól függ, hogy hányan dolgoznak ebben a rendszerben, hanem attól, hogy ezek az emberek, akik a rendszerben vannak, mit, hogyan és milyen módon akarnak tenni. Nyilvánvaló, hogy az elbocsátás nem egy népszerű dolog. Ezzel a mostani lépéssel, azzal, hogy a feladatellátásnak a minőségét szeretnénk megváltoztatni nem elsősorban a létszám elbocsátással, akarjuk ezt megteremteni, sokkal inkább a koordinációval, és az összehangoltságával ennek az új szervezetnek. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Szokol Tibor. Szokol Tibor: (képviselő) Halkabban kezdem, nem önt el az indulat politikai indíttatásból, mert azt gondolom, hogy az előterjesztésnek – egyébként valóban csúnyák ezek a szavak, hogy integráció, racionális átszervezés, valami jobbat kellene kitalálni – mindenképpen az a célja a fontos, hogy egy tartalmában jobb kultúra valósuljon meg Nyíregyházán. Nézzünk egy kis történelmet. Azért a rendszerváltás óta nagyon sok város, falu leginkább a kultúrájában szenvedett csorbát, tehát ez volt az a szelep, amit ha baj volt, akkor leengedett. Ez Nyíregyházára természetesen nem igaz, és most sem erről van szó, de arról meg igen, amit én személy szerint megéltem, hogy annak idején Bod Ferenc vagy Hok Lajos idejében a kultúra egy és egységes volt. Azt jelenti, hogy egy igazgatóval hetenként megbeszéltük a feladatokat és ha nem tudnák képviselőtársaim, akkor én Jámbor Istvánnak voltam annak idején az elődje. Jó pár éve. Tehát Jámbor István örömmel vette át tőlem ezt az intézményt, és tulajdonképpen tudott ilyen szép eredményeket elérni, mert akkor alakítottuk ki, akkor alakítottuk át ezt az épületet. Ezzel én csak azt akarom mondani, hogy azon a Nyíregyházán, ahol sajátos településszerkezet van, a tanyai települések, ha még nem is itt fogalmazódik meg a kulturális napirend kapcsán, de majd a következő, június 25.-i napirendnél is gondolunk arra, hogy egy – egy településen, egy vagy fél ember legyen, aki a kultúra helyi képviseletéről, közvetítéséről gondoskodik. Ez igenis azt jelenti, hogy egységes szemléletet akarunk. Nagy László is és többen utaltak arra, hogy rendezvénykoordináció. Én a rendszerváltás óta több ponton próbálkoztam, hogy egyszer legyen egy rendezvénynaptár, mindegy ki kezeli ezt. Kezelheti egy közhasznú foglalkoztatott személy is, mert lényegében egy általános intelligencia kell hozzá. Ahova a Nyíregyházát érintő valamennyi rendezvény befut. Neki nem minősíteni kell, neki regisztrálni kell, hogy az egészségügy tervez egy orvoskongresszust Nyíregyházán. És akkor nem fordulhatnak elő azok a problémák, amelyek gyakran előfordulnak és tudjuk magunkról, hogy naponta öt helyre kell
1230
szaladni, míg máskor pedig egészen jó pauzák vannak. Tehát én azt gondolom, hogy nem a létszámok határozzák meg elsősorban, a közművelődésben mindig is elhivatott emberek voltak. Tehát úgy érzem, hogy ezzel a létszámmal el lehet érni azt, hogy a színvonal megmaradjon, erősödjön, fiatal emberek kerüljenek a rendszerbe. Néhány ember megfáradt, megfásult, ezt is mondjuk ki őszintén. És az, hogy a gazdasági életből tudjuk, hogy a gazdasági munkát egy Kft. ügyvezetője, természetesen nem biztos, hogy fő tevékenységként végzi, – erről Felbermann Endrével délelőtt beszéltünk – hogy egy gazdasági ember egy személyben sokszor minden. Hát miért nem lehet azt elképzelni, hogy ezt a gazdasági munkát egy vagy két ember, természetesen az ellenőrzés biztosításával el tudja végezni? Tehát én ebben nem látok semmilyen olyan lehetetlent, amit nem lehet megoldani. Ezért így látja a frakciónk is, hogy ez az előterjesztés ésszerű és támogatható és támogatni fogjuk. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jászai Menyhért. Jászai Menyhért: (képviselő) A szakpolitikusok mélyenszántóan elemzik ezt a beterjesztést, én most kifejezetten nyírszőlősi szemmel szeretnék hozzászólni. Nyírszőlő most kap egy lehetőséget, szeretnénk, ha ettől még nagyobbat kapnánk. Egyik utolsó helyszín, ahol nem volt közművelődési színtér, de most lesz. Ez mindenképpen egy pozitívum. Ez nem azt jelenti, hogy eddig Nyírszőlőben nem volt közművelődés. Az iskola nagyon sokat tett azért, hogy legyenek programok, a különböző civilszervezetek, egyházak, és nem utolsósorban magánszemélyek is. Pontosan tegnap volt egy sikeres lovas napunk, falunapunk, amit egy magánszemély szervezett, az iskola odaállt mellé, de nagyon hiányzik az az összekötő elem, hogy valaki ezt főállásban szervezze. És pénzt hozzárendelni, nem ez a legfontosabb dolog, de valamennyi mindenképpen szükséges, és én szeretnék a kezdeti időszakban pozitív diszkriminációt kérni Nyírszőlő irányába, mert azért én utánanéztem és láttam, hogy a többi körzetben ezek a színterek sikeresen működnek, van mit behozni. Azt szeretném kérni Irodavezető úrtól, hogy ha egy mód van rá, akkor ne kössük meg az iskola vezetésének a kezét a tekintetben, hogy kifejezetten csak már most végzettséggel rendelkező munkatárs lássa ezt el, legyen nyílt ez a verseny, ha valaki vállalja, van most felsőfokú végzettsége, vállalja, hogy beiskolázza magát, akkor adjunk lehetőséget. Én a végzettségtől fontosabbnak tartom azt, hogy legyen helyi kötődése, referenciája és már bizonyított. Tehát ne kövessük el azt a hibát, hogy csúnya szóval valaki oda bepottyan – még ha esetleg ott is van – egy olyan területre, ahol nincs referenciája helyben. Tehát legyen nyílt a dolog és az iskola vezetésnek ebben meghatározó szava legyen, hogy kit szeretne ott látni ebben a pozícióban. Egy ilyen kis közösségben ennek kifejezetten jelentősége van, hogy legitimációja legyen ennek a személynek, aki ezt a munkát fogja végezni. Mindamellett engedjenek meg néhány gondolatot, kilépve kicsit a nyírszőlősi mezőből. Nekem az alapító okirattal van egy – két gondom, röviden megosztanám önökkel. Véleményem szerint a tevékenység keveredik a céllal. Kifejezett cél nincs meghatározva, valahol ezzel kellene kezdődnie ennek az alapító okiratnak, a törvényi hivatkozásokon túl. Ahol a tevékenységet sorolja fel az okirat, ott egy tevékenység, egy cél. Egy tevékenység, egy cél. A képviseletnek a szabályozása. Tehát a vezető az képviseli az intézményt, ez adott esetben munkajogi kérdéseknél érdekes lehet. Évi beszámoló a költségvetésről, az elvégzett feladatokról. Ez nekem nagyon hiányzik. Valahogy picit lóg a levegőben, a közgyűlés
1231
alapítja, a közgyűlés felügyeli, akkor évente adjon be egy munkatervet és hagyjuk jóvá. Ha nem mi, akkor pedig a megfelelő szakbizottság. Egyetértek azzal, hogy jó lenne azt számokban látni, hogy hány rendezvény, hány résztvevő, stb. Mi lesz a viszony a telephely gazdákkal? Tehát ez furcsa, hogy most az iskola egész területe be van „apportálva” ebbe az intézménybe. Valamilyen viszonynak lenni kell, mert ott van helyben egy gazda, egy iskolaigazgató, lesz egy munkatárs, illetve az új intézmény vezetése. Az ingatlanoknak a hasznosításának a módja, a módozata. És még egyszer szeretném azt kérni és javasolni, hogy én nem várnék az SZMSZ-el 2008. március 31.-éig, itt most van 3 vezető, 4 is az intézetnek az élén, kezdjék el ezt az SZMSZ-t kidolgozni. Lehet ezen módosítani, mert ez alapján az okmány alapján fogunk majd dolgozni, vagy számon kérni, odafigyelni, hogy mit csinálnak. Tehát az SZMSZ fontosabb annál, mint hogy elkezdjük szépen tologatni március 31.-ig. Az új vezető majd alakíthat rajta, hogy ha lehet. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen, Dr. Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Azt ígérték önök, hogy Oroson, Felsősimán, Nagyszálláson, 2004 – 2005-re új művelődési házakat építenek. Oroson 2004. október 31.-ig. Nem történtek meg ezek. Nagyszállás Borbányához tartozik, nem történt meg, láttam ezt az épületet. Felsősimán láttam az épületet, többször voltam ott, nem történt meg. Nem arról van szó, hogy népszerű, vagy népszerűtlen egy előterjesztés, ez az előterjesztés rossz. Szakmailag nem előkészített, átgondolatlan és a leépítéseken kívül az előterjesztőnek – legyen az a polgármester, az alpolgármesterek, az irodavezető – halványlila gőze sincs, hogy hogyan fogják a közművelődési feladatot ellátni. Felolvasom a minisztérium főosztályvezetőjének még egy mondatát, mert én kihúztam, hogy hány ponton bírálja az önkormányzat döntését. Veréb József! 13 éve önök vannak Nyíregyházán, 1994-től városvezető pozícióban és visszamegy a ’90-es időkbe? Én úgy tudom, hogy ön köztisztviselő volt, hogy nem sikerült megvalósítani? 13 év alatt miért nem sikerült önöknek egy jól működő közművelődési feladathálózatot kialakítani? Erről beszéltem, hogy jól működött, vannak bizonyos párhuzamosságok, hatékonyabbá lehet tenni, de nem így, ahogy önök gondolják. Felolvasnám ezt az egy mondatot, talán még ennyi időm van. Nagy Varga Melinda főosztályvezető jegyzi ezt a levelet, azt írja, „továbbá indokolatlannak tartjuk, mindhárom nevezett költségvetési szerv megszüntetését, elegendő lenne a gazdaságilag már eddig is a Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrumhoz tartozó Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatósága és a Városi Galéria integrálása a művelődési központba.” Erről van szó. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Mivel nem látok más jelentkezőt, hozzászólóként szeretnék szólni. Tisztelt Hajzer képviselő úr, amikor a költségvetési törvényt beterjesztettem, és azt én írtam alá, mert az az én felelősségem és kötelességem, akkor a rendeletet beterjesztettem, akkor abban benne foglaltatott az a feladat, hogy mit kell tenni a közművelődési intézmények átszervezésében, és benne foglaltatott az is, hogy körülbelül milyen létszámmal kell ott számolni. Ezt én írtam alá, tehát természetes, hogy vállalom ezért a felelősséget és az egyértelmű, hogy nyilvánvalóan a végrehajtást is vállalom. A második, volt olyan időszak ’90 és ’94ben amikor a Művelődési Házat is el akarták adni az akkori vezetők. Nem a mi
1232
önkormányzati vezetésünk volt, mert azt mondták, hogy a városnak erre nincs szüksége. Azt mondták, hogy a városnak erre nincs szüksége. Volt időszak ’90 és ’94 között, amikor szinte valamennyi bokortelepülési művelődési házat vagy eladtak, vagy megszüntettek. Tessék szíves utánanézni! 1994 és 2000 között az akkori vezetéssel és Felbermann Endre volt akkor a területet felügyelő alpolgármester, egyenként állítottuk vissza a bokortanyai művelődési házakat, Borbányától, Vajdabokor, Felsősimán és Mandán keresztül valamennyit. Ezenkívül sok minden változott az elmúlt néhány évben. Csak szeretném a figyelmükbe ajánlani. Létrejött az önkormányzat támogatásával és az gondolom, hogy nyugodtan mondhatom, hogy a személyes közreműködésemmel is, Sóstón egy szabadtéri színpad, amelyik ma már minden hétvégén, nyáron előadásokat tart a Barbizonban. Létrejött egy olyan csapat, amelyik nagyrendezvényeket szervez önállóan, ez a Mészáros Árpád és csapata, hiszen ebben a csapatban többen vannak. Létrejött a Könyvtár, amelyre még mindig kapom a neves és névtelen leveleket, hogy miért volt szükség a Könyvtár átalakítására, és mért kellett arra pénzt fordítani, miközben a Könyvtár ma konferenciákat szervez, könyvismertetőket szervez, író – olvasó találkozókat szervez, kiállításokat szervez, gyermekrendezvényeket szervez, nagyon fontos közművelődési feladatot lát el, amire korábban nem volt lehetősége. Nagyon örülünk annak, hogy egy új főiskolai infrastruktúra alakult ki és ez az infrastruktúra lehetőséget ad arra, hogy ezt a közművelődés szolgálatába is állítsuk, hiszen olyan rendezvények vannak ma a Főiskolán, amelyek nem csak a főiskolai hallgatókat és oktatókat szolgálja, hanem a városlakókat is. Ezt szolgálja a Bessenyei aulának a működése és ezt fogja szolgálni az új konferencia központ működése. De ezt szolgálja az Egészségügyi Főiskola Zilahy Termének a működése is, ahol a Zenei Világnapon hangversenyt lehet tartani. Arról beszélünk, hogy tönkretettük a város közművelődését? Mikor ez az önkormányzat a legnehezebb időszakban felvállalta azt, hogy a Cantemus Kóruscsaládot független intézménnyé alakítja át, és erre nagyon sok pénzt tett? De ennek az az eredménye, hogy a komolyzene legfontosabb bázisa a Kodály Zoltán Általános és Zeneiskola lett. Nem nagyon szeretnék emlékeztetni arra, hogy volt olyan frakció, aki egyébként ennek az iskolának és a hangversenyteremnek az építését úgy gondolta, hogy nem kellene támogatni. Én pedig azt gondolom, hogy ez az intézmény ma a komolyzene nyíregyházi bázisa, és úgy gondolom, hogy büszkék kell hogy legyünk erre az intézményre. De ugyanígy tudom mondani a Vikár Sándor Zeneiskolát is, amelyik a hangszeres zene nyíregyházi központja. Nincs olyan hét, hogy ez az iskola, mert iskola, ne tartana valamilyen előadást. Ne hívna külföldi és magyar, nagyon fontos, híres és ismert és jó színvonalú előadókat. És ebbe sorba kell sorolnom – ami szintén nem volt korábban – a Művészeti Szakközépiskolát, amelyik sokszínűségével szintén olyan művelődési lehetőséget biztosít a városlakók számára, amellyel korábbi időszakban nem, vagy ilyen mértékig nem volt. De nemcsak a Nyíregyházi Önkormányzathoz közvetve, vagy közvetlenül kapcsolatban lévő intézmények léptek be, hanem a magánszféra is. Elég csak beszélni a Bihari tanyáról, a Mazák István által rendezett butykai rendezvényekről, a Juhász Találkozóról, a Pláza rendezvényeiről, amit lehet néha pozitívan, vagy negatívan minősíteni, de vannak. A Borfalu rendezvényéről, ami nem az Önkormányzat finanszírozásában történik vagy az, hogy a Korzó legfelső emeletén konferenciaterem és rendezvényterem alakul ki, vagy az, hogy Ilona Tanyán olyan művelődési tér, szabadtér alakul ki, amelyik szintén dísze lesz ennek a városnak. Vagy pénteken avattuk az erdőben azt a körszínt, amelyik szintén egy lehetőséget ad. Szóval, ha összerakjuk, akkor a művelődésre sem létszámában, sem forintban nem hogy kevesebbet költene a Nyíregyházi Önkormányzat, hanem sokkal
1233
többet. Csak új szereplők vannak. És nem az a feladat, hogy a Művelődési Ház intézményébe milyen rendezvényt hozzunk, hanem az a feladat, hogy a meglévő, sokszor civil szervezetek, vagy mondjuk a Mandala vagy a Nyírség Táncegyüttes által szervezett nagyon színvonalas előadásokat koordináljuk. És az utolsó gondolat amit ebben szeretnék elmondani, kicsit húztuk az időt az átalakulással, vagy ennek az anyagnak az előterjesztésével, mert azt reméltük, hogy kiírásra kerül az a pályázat, amivel kapcsolatban szinte heti gyakorisággal van egyeztetésünk a minisztériummal. Azt is tudjuk, hogy a brüsszeli adminisztráció mindent ki akart venni a II. Nemzeti Fejlesztési Tervből, ami a művelődést szolgálja, mert az a véleményük, hogy a művelődés az egy helyi dolog, nem azt kell a brüsszeli pénzeknek finanszírozni. A legújabb információnk az, hogy benne maradt az az Agora program, amelyik reményeink szerint lehetőséget ad a Művelődési Ház átépítésére, felújítására és új tartalommal való megtöltésére. Lehet, hogy ez azzal jár, hogy más művelődési teret érdemes megszüntetni és koncentráltan ebben a térben a következő időszakban ezt a feladatot elvégezni. Miután ez nem jött ki, ezért úgy gondoltuk, hogy nincs értelme várni és mindaddig, amíg a pályázatot is nem látjuk és nem tudjuk, hogy tudunk-e ott nyerni és tudunk-e ott építkezést folytatni, azt gondolom, hogy nincs értelme felülvizsgálni a mi művelődési koncepciónkat. Amennyiben ez a dolog eldől, akkor erre az ismeretre alapozva és minden olyan civil és szakmai kezdeményezést felhasználva, ami ma a városban van, és örüljünk neki, hogy van, akkor úgy gondolom, hogy érdemes újragondolni ezt a dolgot. Szeretnék elmondani valamit. Amikor beszéltünk a város 2007 – 2010-es programjáról, akkor azt mondtuk, hogy elindítottunk egy folyamatot, ami a külső városrészek és a bokortanyák művelődését szolgálja. Ennek vannak jó eredményei, és van, ahol visszaléptünk, mert négy évvel ezelőtt jobb volt a helyzet, de mi azt szeretnénk, hogy mindenhol legyen olyan felelős ember, aki a civil kezdeményezéseket a településrészeken felkarolja. Aki a művelődést szervezi, aki segít az ott lakó embereknek, hogy problémáikkal közvetve, vagy közvetlenül eljussanak a Polgármesteri Hivatalhoz. Én azt gondolom, hogy ez a következő időszak komoly feladata és a június 25.-i közgyűlésen ezekre a témákra is vissza fogunk térni. Őszintén remélem, hogy elgondolkodtatta Önöket ez a felsorolás és az a koncepció amit mi szeretnénk megfogalmazni, ezért kérem, hogy támogassák ezt az előterjesztést. Veréb József kívánt szólni. Dr. Veréb József: (képviselő) Frakcióvezető úrnak szeretnék reagálni a személyes természetű megjegyzésére. Én nem gondolom, hogy bárki, aki ebben a városban felelős helyzetben van és döntéseket hozhat, vagy készíthet elő, bármelyik társadalmi alrendszernek, így a művelődésnek is rosszat akarna. Hiszen az a városnak akarna rosszat. Nem tételezem fel, hogy a ’90-től működő, magát akkor még liberálisnak valló koalíció szánt szándékkal tette volna olyanná a közművelődést, amelynek eredményeit én ma rossznak ítélem és akkor is annak gondoltam. Azt persze természetesen a frakcióvezető úr is tudja, hogy ezt köztisztviselőként befolyásolni igen mértéktartó eszközökkel lehetett és nem is igen sikerült, ezt a mellékelt ábra mutatja. Nem szeretném megismételni Polgármester asszony felsorolását, bár erre készültem mielőtt megnyomtam a gombot azokban, hogy hogyan, mi változott meg menetközben. De azt gondolom, hogy mivel itt nagyjából ugyanazt akarjuk, akkor amennyiben ezt az előterjesztést a közgyűlés – vélhetőleg többséggel, vagy remélem, hogy többséggel – elfogadja, akkor hogy hogyan tovább épül ki ez az integráció, és kik lesznek ennek személyes résztvevői,
1234
akkor talán hozhatnánk közös megbeszélés alapján, ha nem is teljes konszenzussal, de részterületek egyetértésével döntést. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Az előterjesztőt kérdezem meg, hogy kíván-e valamire reagálni? Békési Elemér:(Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője) Csak azért szólok, mert az OKM-nek a véleménye már többször terítékre került. Azt azért tudni kell, hogy a véleményét ki kell kérni, ez jogszabályi előírás, egyébként pedig nem kötelező figyelembe venni. Többször volt rá hivatkozás. Ez egy érdekes meghatározás, hogy csak akkor támogatják, ha a színvonal nem csökken. Én nem tételezem fel, hogy csökkenni fog. Meglátásom szerint garanciát lehet arra vállalni, hogy a színvonal nem fog csökkeni. És ha ezt gazdagnak, színesnek ítéltük, ez nem lesz szegényebb a jövőben az én megítélésem szerint. Az meg hogy egy új intézményt hozunk létre vagy egyikhez integrálunk másikat, az pedig ennek a testületnek a hatásköre és nem a szakvéleményt megfogalmazóknak, de megjegyzem, hogy nem véletlen, amikor azt javasoljuk, hogy a 3 intézményből egy teljesen új intézményt hozzunk létre. Ez teljesen egyértelmű, hogy egészen más alapokon kell működtetni és nem arról szól a történet, hogy van egy Városi Művelődési Központ és egyébként kibővítjük a feladatát, hanem egy egységes városi intézményt szeretnénk, mert úgy gondoljuk, hogy ez valóban hatékonyabban fog működni. És azért valljuk be, tessék megnézni, hogy rengeteg a párhuzamosság, csak egy tételt említek, a kiállításokat. Minden intézményben rendeznek kiállításokat. Ez még elvileg nem lenne baj, de lehet, hogy az igazán színvonalas, városi szintű kiállításnak mondjuk - nem akarom lebecsülni a Honvéd utcai intézményt - a helye a Városi Művelődési Központban lenne, azért azon el kell gondolkodni. Tessék megfigyelni, ezek az intézmények adják ki a különböző ajánló meg kínáló kiadványokat. Ennél sokkal jobb lenne, ha egy intézmény van és színvonalas, olyan programot adunk ki, amiből egyébként mindenki, nyíregyházi és nem nyíregyházi is tud tájékozódni. Tehát nem forgácsolódnak szét az erők, az anyagi erők meg egyébként a humánerőforrás sem, annak a kihasználtsága jobb lesz. Tehát ma, ha mondjuk a Lakókörzeti Művelődési Házakat nézzük, nyílván neki az az érdeke, hogy lássa el a kerületi házakban, vagy kinti városrészekben vagy bokortanyákon a feladatokat és nem igazán foglalkozik azzal, hogy a város egészében hogy működik ez a rendszer. Nekem meggyőződésem, hogy ezzel az átalakítással igenis még ilyen létszámcsökkentés mellett is a színvonal megőrizhető és azt, hogy nem csökkentettük a tevékenységet az teljesen biztos, hiszen egyébként új közművelődési terek jelennek meg. Tirpák képviselő úrnak mondanám, hogy bekérettem ezt az anyagot, de azt kell, hogy mondjam, hogy nincs nevesítve az orosi könyvtár, a kettős funkció, a szakértő nem foglalkozik vele, így nem tudok felolvasni belőle semmit. Az is elhangzott, hogy nem lehet ellátni a feladatokat, ha csökkentik a gazdálkodással foglalkozók számát. Erre viszont már van gyakorlati tapasztalat, hiszen ilyen nagyságrendű költségvetés mellett a közoktatásban is vannak integrálva intézmények, ilyen létszámokkal is elég hatékonyan ezek a feladatok elláthatók. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Csak akkor adok szót, ha nagyon-nagyon szükséges.
1235
Dr. Tirpák György:(képviselő) A szakértő a legjobb tudomásom szerint járt kint az orosi fiókkönyvtárba, vizsgálódást folytatott le. Valamiféle megállapításra csak kellett jutnia. Amennyiben nem jutott, és nincsen semmi, akkor úgy gondolom, hogy a fiókkönyvtár átszervezésére szakmai indok nincs. És ha ilyen szakmai indok nincs, akkor az a balsejtelem gyötör, hogy itt lehet, hogy más indok játszik főszerepet. Gazdasági indoka sem lehetne, körülbelül 10.000. forint vagy legyen 20.000. a fenntartása. Én felvállalom azt, hogy a képviselői tiszteltdíjamat felajánlom minden hónapban ennek a könyvtárnak a fenntartására és a rendezésére, ez a könyvtár a legjobb helyen van. A szakértő úr valahogy ilyesfajta nyilatkozatott tett. Posta van közvetlen közelébe, két öregek otthona, orvosi rendelő, egy áruház van ott, egy COOP Áruház. Ott van a kirendeltség épületében, ahol én is minden pénteken 14 és 18 óra között fogadó órát tartok. Tehát semmilyen szakmai és gazdasági indokát nem látjuk annak, hogy megszüntetésre kerüljön. Való igaz, hogy 1994-98 között Oroson le lett bontva a kultúrház, számos ígéret volt arra, úgy a Polgármester asszony részéről és minden képviselő részéről, az én részemről is a tavalyi kampányban, hogy megpróbálunk egy kultúrházat létrehozni, egy közösségi házat. Ez nem sikerült, mert a közművelődés az be fog menni tulajdonképpen az iskolába. Egy dolog egyféleképpen nem mehet be, hogy ha az iskolába a tanulóknak a létszámát drasztikusan csökkenteni fogjuk. A tanulók onnan valahova máshova fognak elkerülni. Ahogy azt a 2007-2010 közötti gazdasági terv is tartalmazza, én szeretném átadni Polgármester asszonynak 294 választópolgárnak, lakótársamnak a tiltakozó aláírását abban a reményben, hogy talán ez is valamit nyom a latba és arra kérem a városvezető koalíció képviselőit, hogy miután úgy gondolom, hogy sem szakmai, sem gazdasági indok nincs, politikai döntés meghozatalához ne asszisztáljanak. És azt kérném, hogy az előterjesztésről amikor szavazunk, ez külön kerüljön szavazásra ,az orosi fiókkönyvtárnak az átszervezése. Csabai Lászlóné:(polgármester) Az elhangzottak alapján 3 módosító indítvány érkezett. Én úgy gondoltam, hogy a Jászai Menyhért javaslatát az előterjesztők elfogadják, a javaslata az volt, hogy január 31. legyen a határidő új SZMSZ elfogadására, hogy azt már az új vezető azért nézze át. Jó, ezt nem szavaztatom. Ellentétes volt a véleménye a két bizottságnak a pályázati kiírásnál. A Jogi Bizottság az előterjesztő javaslatát támogatta. A Kulturális Bizottság pedig szigorította a kiírás feltételeit. Kérem, aki a Kulturális Bizottság javaslatával ért egyet az szíveskedjen igennel szavazni. Pontos leszek, elmondom, a Kulturális Bizottságnak az volt a javaslata, hogy 5 éves szakmai vezetői gyakorlata kell, hogy legyen a vezetőnek, ezzel gyakorlatilag korlátozta a pályázhatóknak a körét. Kérem, aki ezzel egyetért, szavazzon igennel. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 15 szavazattal, 15 ellenszavazattal és 4 tartózkodással nem fogadta el. A másik javaslat, az orosi lakosok tiltakoznak az ellen, hogy a fiókkönyvtárat az iskolába költöztessék. Aláírták többen, nem tudom mennyien, mert nem kaptam meg időben. Képviselő úr ezt a módosító indítványt tette. Kérem, aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 15 szavazattal, 14 ellenszavazattal és 5 tartózkodással nem fogadta el. Az intézmények megszüntetésére teszek javaslatot, és egyenként szavaztatom. Egybe lehet? Igen, lehet egybe. Kérem, aki az előterjesztést elfogadja és a határozati javaslattal egyetért szíveskedjen igennel szavazni.
1236
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 14 ellenszavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 118/2007. (VI.11.) számú határozat a városi közművelődési intézményrendszer átszervezéséről, integrációjáról, racionalizálásáról A Közgyűlés 1. az előterjesztést megtárgyalta és elfogadja. 2. a Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrumot, a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatóságát, valamint a Városi Galériát 2007. december 31. napjával jogutódlással megszünteti, a 232/2005. (IX.28.) számú közgyűlési határozattal jóváhagyott intézményi alapító okiratokat hatályon kívül helyezi, és a megszüntetett költségvetési szervek megszüntető okiratait a határozat 1/a, 1/b és 1/c mellékletei szerint jóváhagyja. 3. a 2. számú pontban megszüntetett költségvetési intézmények jogutódjaként 2008. január 1-jével megalapítja a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrumot. 4. a Váci Mihály Kulturális Művészeti és Gyermekcentrum alapító okiratát a 2.sz. melléklet szerinti formában jóváhagyja. 5. a) a jogutód Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum vezetői feladatainak ellátására pályázatot hirdet a 3.számú melléklet szerint. b) a szakmai bizottság feladatának ellátására felkéri a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottságát. c) felkéri az intézmény Közalkalmazotti Tanácsát és a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetét arra, hogy e bizottságba egy-egy tagot delegáljanak. 6. A Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum létszámkeretét 7 álláshellyel, (2 szakalkalmazott) a Városi Galéria létszámkeretét 3 álláshellyel, (ebből 1 szakalkalmazott) Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatóságának létszámkeretét 5 álláshellyel (ebből 3,5 szakalkalmazotti álláshely ) 2007. július 31. napjával csökkenti. A fenti álláshelyeket 2007. július. 31. napjától véglegesen megszünteti, az ennek megfelelő összeget az intézmények költségvetésében zárolja.
1237
A Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatóságának létszámkeretét 2007. december 31-vel további 1 álláshellyel véglegesen csökkenti, az álláshelyet zárolja. Felelős: az érintett intézmények jelenlegi igazgatói Határidő: 2007. július 31. illetve 2007. december 31 7. A végleges álláshely megszüntetés miatti létszámcsökkentéssel érintett közalkalmazottak közalkalmazotti jogviszonyának a megszüntetésére azért kell, hogy sor kerüljön, mivel az önkormányzat költségvetési szerveinél a meglévő üres álláshelyeken, az előreláthatólag megüresedő álláshelyeken vagy a tervezett új álláshelyeken, illetve szervezeti változás, feladatátadás következtében az önkormányzat fenntartóin kívüli munkáltatónál az érintett munkavállaló – munkaviszonyban töltött ideje folyamatosságának megszakítása nélküli – foglalkoztatására nincs lehetőség. 8. a.) utasítja a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum igazgatóját, hogy az új intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát készítse el. Felelős: intézmény igazgatója Határidő: 2008. január 31. b) a működési bevételek növelése és a rendszer átláthatósága érdekében egyetért azzal, hogy a szóban forgó intézményekhez eddig térítésmentesen, vagy kedvezményesen elhelyezett szervezetek körét vizsgálja felül, tegyen javaslatot az egységes bérleti rendszer kialakítására, és terjessze a Kulturális és Civil Kapcsolatok Bizottsága elé. Felelős: intézmény igazgatója Határidő: 2008. április 30. 9. a) utasítja a Gazdasági Iroda vezetőjét a bekövetkező intézményi változások miatt a költségvetési rendelet módosításának előkészítésére. Felelős: Gazdasági Iroda vezetője Határidő: 2007. augusztus 31. b) utasítja a Gazdasági Iroda vezetőjét, hogy intézkedjen az új intézmény nyilvántartásba vételéről, a megszüntetettek törléséről. Felelős: Gazdasági Iroda vezetője Határidő: 2007. december 31.
1238
10. a) a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár engedélyezett álláshelyeinek számát 8 álláshellyel - 6 szakalkalmazottal és 2 nem szakalkalmazottal – 2007. július 31. napjával véglegesen zárolja és a költségvetési támogatást ennek megfelelően csökkenti. Felelős: A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatója Határidő: 2007. július 31. b) utasítja Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatóját, hogy készítsen tervet a Kertvárosi és az Orosi fiókkönyvtár kettős funkciójú könyvtárrá alakítására, a helyi általános iskolákba történő elhelyezésükre. Felelős: Móricz Zsigmond Megyei- és Városi Könyvtár igazgatója Határidő: 2007. július 31. c) utasítja a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatóját, hogy az intézményi szervezetben bekövetkező változások miatt a módosított alapító okiratot terjessze a Közgyűlés elé. Felelős: Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár igazgatója Határidő: 2007. augusztus 31.
11. utasítja az Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetőjét Nyíregyháza város kulturális koncepciójának átdolgozására és az érvényben lévő közművelődési rendelet módosítására. Felelős: az Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője Határidő: 2008. december 31.
1239
1/a számú melléklet a 118/2007.(VI.11.) számú határozathoz: MEGSZÜNTETŐ OKIRAT A Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrum (4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9.) önálló jogi személyiségű, önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv megszüntetéséről. 1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § (3) bekezdése és a 90. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Váci Mihály Városi Művelődési Központ és Gyermekcentrumot (4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9) 2007. december 31i hatállyal jogutódlással megszünteti. 2. A megszűnő költségvetési intézmény: neve: székhelye:
Váci Mihály Városi Gyermekcentrum
Művelődési
Központ
és
4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9.
felügyeleti szerve: Nyíregyháza, Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Jogutódja:
Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9.
Az alaptevékenység jövőbeni ellátása: A megszüntetett intézmény alapító okiratában felsorolt feladatokat teljes körűen a jogutód Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum látja el. 3. A megszüntetett intézmény feladatellátását szolgáló – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő – ingatlan és ingó vagyon a jogutód intézmény használatába kerül át. 4. Munkajogi intézkedések: A megszüntetett költségvetési szervnél alkalmazásban lévő közalkalmazotti dolgozók további foglalkoztatását, illetve a szükséges munkajogi intézkedéseket a jogutód Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum végzi. A megszüntető okiratot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 118./2007. (VI.11.) sz. határozatával hagyta jóvá. Nyíregyháza, 2007. június 11.
1240
1/b. számú melléklet a 118/2007.(VI.11.)számú határozathoz
MEGSZÜNTETŐ OKIRAT A Városi Galéria (4400 Nyíregyháza, Selyem u. 12.) önálló jogi személyiségű részben önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv megszüntetéséről. 1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § (3) bekezdése és a 90. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Városi Galériát (4400 Nyíregyháza, Selyem u. 12.) 2007. december 31-i hatállyal jogutódlással megszünteti. 2. A megszűnő költségvetési intézmény: neve:
Városi Galéria
székhelye:
4400 Nyíregyháza, Selyem u. 12.
felügyeleti szerve: Nyíregyháza, Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. megszüntető szerv: Nyíregyháza, Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Jogutódja:
Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9.
Az alaptevékenység jövőbeni ellátása: A megszüntetett intézmény alapító okiratában felsorolt feladatokat, teljes körűen a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum látja el. 3. A megszüntetett intézmény feladatellátását szolgáló – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő – ingatlan és ingó vagyon a jogutód intézmény használatába kerül át. 4. Munkajogi intézkedések: A megszüntetett költségvetési szervnél alkalmazásban lévő közalkalmazotti dolgozók tovább foglalkoztatását, illetve a szükséges munkajogi intézkedéseket a jogutód Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum végzi. A megszüntető okiratot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 118./2007. (VI.11.) sz. határozatával hagyta jóvá. Nyíregyháza, 2007. június 11.
1241
1/c számú melléklet a 118/2007.(VI.11.)számú határozathoz
MEGSZÜNTETŐ OKIRAT A Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatósága (4400 Nyíregyháza, Honvéd u. 41.) önálló jogi személyiségű részben önálló gazdálkodási jogkörű költségvetési szerv megszüntetéséről. 1. Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése az államháztartásról szóló módosított 1992. évi XXXVIII. törvény 88. § (3) bekezdése és a 90. § (1) bekezdés c) pontja alapján a Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatóságát (4400 Nyíregyháza, Honvéd u. 41.) 2007. december 31-i hatállyal jogutódlással megszünteti. 2. A megszűnő költségvetési intézmény: neve:
Lakókörzeti Művelődési Házak Igazgatósága
székhelye:
4400 Nyíregyháza, Honvéd u. 41.
felügyeleti szerve: Nyíregyháza, Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. megszüntető szerv: Nyíregyháza, Megyei Jogú Város Közgyűlése 4400 Nyíregyháza, Kossuth tér 1. Jogutódja:
Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum 4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9.
Az alaptevékenység jövőbeni ellátása: A megszüntetett intézmény alapító okiratában felsorolt feladatokat, teljes körűen a Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum látja el. 3. A megszüntetett intézmény feladatellátását szolgáló – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonában lévő – ingatlan és ingó vagyon a jogutód intézmény használatába kerül át. 4. Munkajogi intézkedések: A megszüntetett költségvetési szervnél alkalmazásban lévő közalkalmazotti dolgozók tovább foglalkoztatását, illetve a szükséges munkajogi intézkedéseket a jogutód Váci Mihály Kulturális, Művészeti és Gyermekcentrum végzi. A megszüntető okiratot Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése a 118/2007. (VI.11.) sz. határozatával hagyta jóvá. Nyíregyháza, 2007. június 11.
1242
2.számú melléklet a 118/2007.(VI.11.) számú határozathoz: A VÁCI MIHÁLY KULTURÁLIS, MŰVÉSZETI ÉS GYERMEKCENTRUM ALAPÍTÓ OKIRATA I. Általános rendelkezések A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 9. §. (4) bekezdése, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. tv. 96. §. (1) és (2) bekezdése, a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (a közművelődési intézmények esetében) 78. §. (1)-(5) bekezdése, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) korm. rendelet alapján a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. tv. (a közművelődési intézmények esetében) a 73. § (2) bekezdésében meghatározott ellátási kötelezettség teljesítése érdekében Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata közművelődési intézményt alapít.
Az intézmény neve:
Váci Mihály Kulturális, Művészeti és
Gyermekcentrum Az intézmény székhelye:
4400 Nyíregyháza, Szabadság tér 9.
Az intézmény jogállása:
önálló jogi személy
Alapítás éve:
2008.
Alapító és fenntartó:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése
Az intézmény vezetője:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése által pályázati úton határozott időre megbízott igazgató. A munkáltatói jogokat a Közgyűlés gyakorolja
1243
Az intézmény működési területe:
Nyíregyháza város közigazgatási területe
Az intézmény felügyeleti szerve:
Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése
Az intézmény telephelyei: -
Alvégesi Művelődési Ház Nyíregyháza, Honvéd u 41. hrsz: 4616., 4617.
-
Borbányai Művelődési Ház Nyíregyháza, Margaretta u. 50.hrsz: 9652/2
-
Butykai Közösségi Ház és Szabadidőközpont Nyíregyháza- Butyka, Benkő István u. 1. hrsz:17102.
-
Felsősimai Közművelődési Színtér Nyíregyháza, Furulya u. 37.
-
Jósavárosi Művelődési Ház Nyíregyháza, Május 1 tér 10.hrsz.:2263/131.
-
Kistelekiszőlői Művelődési Ház Nyíregyháza, Koszorú u. 10. hrsz:26753
-
Kertvárosi Közösségi Ház Nyíregyháza, Prága u. 7.hrsz:7186.
-
Kölyökvár Dózsa György u. 25., hrsz: 95/2
-
Mandabokori Művelődési Ház Nyíregyháza, Jegenye u. 19. hrsz:13724
-
Nyírszőlősi Közművelődési Szintér Nyírszőlős, Kollégium u. 54.
-
Orosi Közművelődési Színtér Herman Ottó Általános Iskola, Oros, Fő u.60.
-
Örökösföldi Közművelődési Színtér Nyíregyháza, Fazekas János tér 8.
-
Pál Gyula terem
4400 Nyíregyháza, Vay Ádám krt.18.
-
Sóstói Művésztelep
4431 Sóstófürdő, Blaha L.stny. 41.hrsz:1510/1
-
Sóstóhegyi Közművelődési Színtér Sóstóhegy, Igrice u. 6.
-
Vajdabokori Művelődési Ház Nyíregyháza, Csendes u. 20. hrsz:13465.
-
Városmajori Közösségi Ház Nyíregyháza, Városmajor u. 3/5 hrsz:777/21.
-
Városi Galéria
4400 Nyíregyháza, Selyem u. 12. hrsz:
1244
II.
Az intézmény tevékenységi köre: Az intézmény feladatai:
92180 Közösségi‐művelődési tevékenység 92320 Múzeumi tevékenység, kiállítások Az intézmény feladata szakfeladat rend szerint: 92181-5 Művelődési központok, házak tevékenysége 92192-5 Egyéb szórakoztatási és kulturális tevékenység 92171-6 Egyéb művészeti tevékenység 92182-6 Közösségi színterek tevékenysége 75192-2 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 75195-6 A szórakozás, kultúra, sport ágazatban végzett kiegészítő tevékenység 92321-5 Múzeumi tevékenység Az intézmény alaptevékenysége: -
Kulturális örökségünk megőrzése, gondozása, ápolása, népszerűsítése. A népművészeti hagyományok közismertté tétele. (néptánc, népdal, kézműves stb. tevékenység).
-
A közösségi művelődéshez méltó és arra alkalmas, esztétikus és komfortérzetet ébresztő, művelődésre, kikapcsolódásra motiváló környezet és infrastruktúra megteremtése.
-
Kiemelt városi és önkormányzati, nemzeti, társadalmi, valamint helyi ünnepségek szervezése, lebonyolítása.
-
A városmarketing szempontból jelentős turisztikai vonzerővel rendelkező város kiemelt nagyrendezvények szervezése, lebonyolítása.
-
A részben vagy egészben közpénzekből megvalósuló hagyományos városi nagyrendezvények lebonyolítása. Újabb hagyományteremtő zenés, nyári esték programsorozatok szervezése.
-
Külső, szabadtéri közművelődési színterek (Bujtos-Városliget, Kossuth tér, Szabadság tér) idényszerű működtetése.
-
PR és marketing szemléletű közművelődési tevékenység profitorientált hátterű szakmai munka közvetítése
-
Újabb közösségi színterek felkutatása, a helyi kultúra népszerűsítése
- Művészeti, művelődési csoportok, közösségek támogatása, befogadása.
1245
-
Az ifjúság kulturális lehetőségeinek kiszélesítése, művelődési kezdeményezéseik elősegítése, közéleti, közösségi és szociális tér biztosítása
-
Az időskorú népesség közösségi életének támogatása, a társadalomhoz tartozás folyamatosságának fenntartása
-
Az etnikai és kisebbségi kultúra szakmai támogatása, a kisebbségek kulturális és humánértékének reprezentálása
-
A lakosság igényeihez igazodó szórakoztató és rekreációs kezdeményezések: műsorszolgáltatás, fesztiválok, találkozók, kiállítások szervezése
-
Szakmai konferenciák és tudományos ülések teljes körű lebonyolítása
-
A lakosság élet- és munkaképességének növelését célzó képzések, tanfolyamok
-
Városi kulturális információs központ működtetése
-
A városba érkező vendégek szükségleteihez és elvárásaihoz igazodó közhasznú, kulturális és idegenforgalmi információk gyűjtése, igény szerinti kiszolgálása
-
Kulturális információk internetes hozzáférhetőségének kialakítása
-
Városi rendezvényekről teljes körű információk megadása
-
Közhasznú információk szolgáltatása
-
Kül- és belföldi szakmai kapcsolattartás, testvérvárosok együttműködésének elősegítése, megerősítése
-
A határon túli művészeti csoportok és együttesek kulturális értékeinek bemutatása, gondozása
-
A kulturális turizmus élénkítése
-
Nyári, napközis jelegű, művészeti táborok rendezése
-
A folyamatos szakmai kihívásokhoz és a változó kulturális körülményekhez való progresszív alkalmazkodás lehetőségeinek biztosítása (tréningek, szakmai továbbképzések)
-
Az alaptevékenységgel összefüggő szolgáltatások (terem bérbeadása, műszaki-technikai eszközök kölcsönzése, irodai szolgáltatások) biztosítása A város és az intézmény reklám- és marketing anyagainak rendszeres propagálása a lakosság széles rétege felé, szakmai dokumentációk és kiadványok összeállítása és megjelentetése
-
1246
-
Váci Mihály és Krúdy Gyula emlékének ápolása
-
A gyermek korosztály számára megfelelő kulturális, szórakoztató rendezvények, csoportok szervezése, művelődés és önképzés igényük felébresztése, ezek kielégítése
-
A civil közösségek támogatása, létrejöttük elősegítése, a gyakorlati munka során hatékony együttműködés kialakítása
-
Felnőttképzések, felnőtt nevelési, ismeretterjesztő alkalmak, népfőiskolák, tanfolyamok szervezése, élet- és munkaképesség növelését célzó képzések szervezése, válságkezelési technikák, életvezetési ismeretek közvetítése
-
A helyi közéleti élet elősegítése
-
A vizuális kultúra kiszélesítése, kiállítások szervezése
-
A Sóstói Nemzetközi Éremművészeti és Kisplasztikai Alkotótelep szervezése, működtetése, gyűjteményes anyagának gondozása, helyi valamint bel- és külföldi bemutatása
-
Öntőműhely működtetése
-
Kortárs képzőművészeti gyűjtemény létrehozása, a kialakítandó gyűjtemény gondozása, bemutatása
-
A Pál Gyula Terem működtetése
-
Művészeti alkotások bérbeadása
-
Művészeti alkotások létrehozásához szükséges kellékek, anyagok és eszközök értékesítése
-
A helyi képzőművészek egymás közti és a közönséggel való találkozásainak szervezése
értékesítése,
kiállításokra
való
kölcsön-
illetve
III. Az intézmény gazdálkodása Az intézmény alapfeladatainak ellátására a fenntartó használatba adja az alapító okirat első és második oldalán felsorolt ingatlanokat és a rajta álló épületeket, valamint a Szent István u. 20. szám alatt található ingatlant. Az intézmény a használatba adott ingó és ingatlan vagyonnal az államháztartási törvényben (1992. évi XXXVIII. tv.) és végrehajtási rendeletében valamint az önkormányzat rendeleteiben foglaltak szerint gazdálkodik alapfeladatainak ellátása érdekében.
1247
Az intézmény önállóan gazdálkodó helyi önkormányzati költségvetési szerv. Az intézmény alaptevékenységét az éves költségvetés keretében biztosított pénzeszközökből, munkaterve alapján látja el. Az intézmény költségvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg. Az alapító okiratot érintő változásról a mindenkori intézményvezető 30 napon belül bejelentési kötelezettséggel tartozik az alapító felé. IV. Záró rendelkezések Az alapító okiratot a Közgyűlés a 118/2007.(VI.11.)számú határozatával jóváhagyta. Ezzel egyidejűleg a Közgyűlés a 232/2005.(IX.28.)számú határozatával jóváhagyott alapító okiratokat hatályon kívül helyezi. Jelen alapító okirat 2008. január 1. napjával lép életbe. 2./ napirend: Előterjesztés településrendezéssel összefüggő szerződések jóváhagyására Előadó: Veres István városi főépítész Dr. Freidinger Renáta Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetője Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Szóbeli kiegészítést az előterjesztők nem kívánnak tenni, ezért a bizottságok véleményét kérem. Először a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság véleményét Jánócsik Csaba mondja el. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztési Bizottság múlt héten csütörtökön tárgyalta a napirendet. Miután 3 függelék van, a 3 függelékről külön-külön hozott döntést a bizottság, ezt ismertetem. Az 1. számú függeléket, tehát a határozat-tervezet 1. számú függelékét képező településrendezési szerződést a bizottság egyhangú szavazással elfogadta és támogatta. A 2. számú függelékkel kapcsolatban 8 igen szavazat és 1 tartózkodással támogatta és a 3. számú függeléket 4 igen, 3 nem szavazattal és 2 tartózkodással nem támogatta. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem a Költségvetési és Gazdasági Bizottság vezetőjét Mikó Dánielt, szíveskedjen elmondani a bizottság véleményét. Mikó Dániel:(Költségvetési és Gazdasági Bizottság elnöke) A bizottság megtárgyalta a településrendezéssel összefüggő szerződéseket. Külön-külön szavazott mind a 3 szerződésről. Az első két szerződést egyhangúlag, a 3. szerződést pedig többségi szavazattal elfogadásra javasolja a közgyűlésnek, és értelemszerűen támogatja a
1248
határozat-tervezetek között szereplő egyik határozatnak a visszavonását, a 169/2006-os határozatot. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Végül kérdezem a Jogi és Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnökét, dr. Bihari Albertet, hogy mi volt a bizottság véleménye? Dr. Bihari Albert:(Jogi, Ügyrendi és Közbiztonsági Bizottság elnöke) A Jogi Bizottság is támogatja a szerződéseket, és a határozat visszavonását. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? dr. Hajzer László, Nagy Károly, Márföldi István a sorrend. Dr. Hajzer László:(képviselő) Lehet, hogy furcsa lesz és szokatlan, de meg kell kérdeznem Polgármester asszonyt arról, hogy mi lenne a véleménye ha döntési helyzetben lenne, hogy mondjuk valamelyik tisztes magyar állampolgár családi házat építsen a Margit- szigeten? Támogatná-e a Margitszigeten egy családi ház építését? Ehhez kapcsolódóan a második kérdésem az, hogy támogatná-e, hogy Sóstón a gyönyörű tó közepén egy kis szigeten családi ház épüljön? Pont elférne egy családi ház, és tegyük fel itt a Kossuth téren szintén. De fokozhatnám még ezt, mondjuk mi a véleménye Polgármester asszonynak Pesten a Koós Károly sétány mellett egy családi ház építéséről? Nyílván érti a kérdésnek a lényegét. Köszönöm. Nagy Károly:(képviselő) Őszintén szólva meglepett, hogy a Sóstói erdő egy jelentős területe magántulajdonban van. Én itt élek Nyíregyházán, soha nem tudtam róla. Mondom meglepett, hogy az a 20 hektáros terület magántulajdonban van, én soha nem hallottam arról, hogy Sóstói erdőnek egy nem kis területe magántulajdonba került. Szeretném megkérdezni, hogy mikor és hogyan került ez magántulajdonba? Ez az egyik. Megpróbáltam utána érdeklődni. Tudom, hogy a Nemzeti Földalapon keresztül valami csereberével szerezte meg ezt a jelenlegi tulajdonos. A másik kérdésem ugyanehhez a 3. szerződéshez szól. Van-e érvényes védettségi határozata az önkormányzatnak a Sóstói erdőre vonatkozóan? És ha ez magánterület, akkor a villa felépítése után esetleg várhatjuk-e azt, hogy a 20 hektárnyi területet körül keríti a tulajdonos és elzárja a város polgárai elől? Köszönöm szépen. Márföldi István:(képviselő) Előre is elnézést kérek, mert én a Gazdasági Bizottságon nem tudtam egyéb elfoglaltságom miatt részt venni és egy pár kérdéssel többet fogok feltenni a szokásosnál. Természetesen ezeket a kérdéseimet a Gazdasági Bizottságon tettem volna fel, vagy kérdeztem volna meg, hogy ha erre lehetőségem lett volna. Az első kérdésem nekem is az lett volna, hogy mikor vásárolta meg ezt a területet a jelenlegi tulajdonos? A másik kérdésem ezzel összefüggő, mivel mezőgazdasági művelési területről van szó, legjobb tudomásom szerint ezt 2 hétig vagy 1 hónapig ki kell függeszteni az illetékes önkormányzatnál. Tehát gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a Nyíregyházi Önkormányzat tudott róla, hogy ez értékesítésre kerül. Már itt a Nyírerdő részére gondolok. Akkor miért nem
1249
vásároltuk meg ezt a területet? Következő kérdésem az lenne, hogy a telek jelen pillanatban milyen besorolásban van? Az előterjesztésből ez sem tűnik ki. Mielőtt a következő kérdésemet feltenném, azért annyit meg szeretnék ehhez az előterjesztéshez jegyezni, hogy ebben a kategóriában a szokásos, a nagyon szűk információt tartalmazó előterjesztéssel állunk szembe, aminek gyakorlatilag gondolom a célja az, hogy egy ilyen mezei képviselő mint én, nehogy megértse azt, hogy miről van szó. A 4. kérdésem a következő lenne. Milyen átsorolást kíván az önkormányzat tenni, hisz az előterjesztésből úgy tűnik, hogy gyakorlatilag mi vállaltuk ezt magunkra, hogy a tulajdonos által kért, ami nem pontosan definiálható természetesen, lakóház megépíthető-e. Milyen nagyságú területekre vonatkozik a változás? A 20 hektárra vagy attól kevesebbre, vagy mennyire, mert ez sem tűnik ki az anyagból. Mit jelent az anyagban, egy mondatban oda van vetve, mit jelent az, hogy biológiai aktivitás érték szinten tartása? Sejtem egyébként a dolgot, de azért kíváncsi lennék rá. Mire fordítja az önkormányzat azt a 10 millió forintot, amit valószínű, hogy a tulajdonos meg fog fizetni az önkormányzat számára? Azt hiszem, hogy van egy nagyon nagy probléma, és ezt sem lehet az anyagból látni, én úgy tudom, hogy az egyik fő vízvezeték ezen a telken jön végig a városba. Van-e szorgalmi jog bejegyezve erre az ingatlanra az önkormányzat részéről? Ha nincs, akkor mit szándékozunk ennek a védelmében tenni? Vagy esetleg átépítjük majd a vízvezetéket? A 9. kérdésem az lenne, hogy mennyi adót fizetnek az önkormányzat részére ennek a vállalkozónak a vállalkozásai? Mindenféle adóra gondolok! Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester)Tirpák György és Dévényi József kért szót. Dr. Tirpák György:(képviselő) Egy kérdést szeretnék feltenni szintén a 3. településrendezési szerződéssel kapcsolatosan. Mégpedig azt, hogy a benyújtott tanulmányterv alapján a családi-villa építéséhez mekkora erdőterület kiirtása lenne szükséges? Sajnálattal kell azt mondanom, hogy az előző napirendi pontnál Békési Elemér irodavezető azt mondta, hogy semmit nem tartalmaz az a szakvélemény. A 27. oldala kiemelten mondja ki azt, hogy fiókkönyvtárak technikai felszereltsége változó, a peremkerületekben található könyvtárak fejlesztése indokolt lenne. És a 34. oldal is foglalkozik ezzel, úgy hogy én ezt 5 perc alatt végigfutottam, szomorú vagyok hogy ő, mint az anyag előterjesztője talán nem is ismerte. Nem feltételezem azt, hogy valótlanságot állított volna. Köszönöm szépen. Dévényi József:(képviselő) Nem az én képviselői területemhez tartozik, de ismeretség révén mégis engem kért meg a tulajdonos, hogy kérdezzem meg főépítész úrtól, ez a Simonyi Óbester utca 5812 hrsz-ú ingatlan, amelyen kijelöltünk a Tűzoltóság felé egy menekülési útvonalat az E-ON részére. Tudomásom szerint, illetőleg a cég a Medion Kft. vezetője szerint. Csabai Lászlóné:(polgármester) Az előterjesztőké a szó. Veres István:(városi főépítész) Sorban. Hajzer László képviselő úrnak szeretnék válaszolni, bár költői volt a kérdés, hogy mit szólna Polgármester asszony ahhoz, hogy a Margit-szigeten valaki családi házat akarna építeni. A Margit-szigeten ilyen nagyságrendű magántulajdonú magánterület nincsen. Akkor én ezt a választ kint hagyom. Hogyan került a terület magántulajdonba? Az előttünk lévő tulajdoni lap másolatok alapján csere lévén 2005-ben, erről nekünk - magamról és az irodáról
1250
beszélek - tudomásunk nem volt. Tudomást akkor szereztünk arról, hogy ez a terület magántulajdonban van, amikor ezt a területet be szerették volna építeni. Van-e érvényes védettsége az erdőnek? Ebben a rendezési tervben javasoltuk, hogy kerüljön védelem alá. Védelem alatt még nincs az erdő. Márföldi képviselő úrnak, hogy mikor vásárolta meg a földet a tulajdonos? Szerintem az első válaszban benne van, hogy ez 2005-ben történt cserével, és nem a várossal történt a csere, hanem a Magyar Állammal. A telek milyen besorolásban van? A teleknek az a része, ami valaha a FEFAG üdülője volt, az üdülőházas üdülőterület besorolásban van, és a körülötte lévő terület az erdő besorolású. Az erdő besoroláson nem akarunk jellemzően változtatni és épp erről szól a megállapodás. Hiszen a kérelem arról szólt, hogy mintegy 6,3 hektárt bár erdőirtás nélkül, de erdőművelésből vonjunk ki. Természetesen nem voltunk hajlandóak erre. Az erdő pedig egészségügyi erdő besorolású. Tehát üdülőházas üdülőterület, ahol egyébként lakást is lehet építeni, illetve egészségügyi erdő besorolású az a zölden jelzett terület itt körben. Az erdőn keresztül vezet egy dűlő út, ami most a Berenát utcából föltárja ezt a területet. Ezen az úton keresztül megy a városnak a kótaji vízvezeték hálózata. Erre a szolgalmi jog bejegyzése nem történt meg a Nyírségvíz javára. Az egyik feltétel például az volt a tárgyalások során, hogy a vízvezeték az ő költségére vagy kiváltásra kerül közterületen, vagy pedig a szolgalmi jog bejegyzésre kerül. A szolgalmi jog bejegyzését pedig a Nyírségvíz kérte a mi általunk kért levél és egyeztetés alapján, hogy a szolgáltató által is megközelíthető kell, hogy legyen, bármikor, bármi történik ott ezen az úton, illetve az út alatt lévő vízvezetéken. Milyen átsorolást kíván az önkormányzat? Az átsorolásnál ennek a területnek egy geometrikusabb kiegészítését javasoljuk, a csatornától feljebb toljuk mintegy 40 méter ezt a területet. Nem kívánunk jelentősen változtatni, mert ez a durván 2000 m2 érinti az erdőt, ahol egyébként erdő kivágására nem kerülne sor. Azon kívül, ami most történik ott a Nyírerdőnek az erdőművelési ág szerinti erdőgazdálkodási terve szerint, valamint a mi Kht-nk kérte ugyanennek az erdőgazdálkodási tervnek megfelelően a fák kivágását, és ott a visszatelepítési kötelezettség is megvan. Az erdőt gazdasági erdőbe kívánjuk átsorolni, mégpedig azért, mert az egészségügyi erdőben 1%-ot építhet 10 hektár fölött, így pedig 0,5%-ot a mi szabályzatunk szerint. Tehát az erdőben is lehet építeni az erdőhöz szükséges építményt. Az erdő műveléséhez szükséges építményt, ezt mi viszont szeretnénk korlátozni. Mit jelent az, hogy a biológiai aktivitási értéket szinten kell tartani? Az építési törvény módosításakor érvénybe lépett május 1-től tavaly, hogy a nemcsak itt az erdőben, hanem általában a települések rendezési terve készítésékor a biológiai aktivitásérték változását nekünk igazolni kell és ott nyilván egy olyan szintre kell hozni, hogy ne történjen az igazgatási területen olyan jelentős változás, ami a levegőben jelentős változást okozna. Amit döntően a talajterhelés meg a levegőterhelés változásából okozna. Ennek a rendezési tervnek, ami a következő napirendi pontunk lesz, a mutatója szerint mínusz 0,21%-os a biológiai aktivitási értékváltozás. Tehát nem jelentős a változás, ez azt jelenti, hogy vannak területek, amelyeket besorolunk beépítésre és vannak, amelyeket pedig átsorolunk meglévő vagy tervezett zöldterületbe, vagy be nem építhető területbe. Ezeken a területeken a beépítéssel nyilván csökkentjük az ott lévő élővilágnak az oxigéntermelő képességét valamint az életfeltételeit. Ezeket mutatja ki a biológiai aktivitási érték, az építési törvénynek van egy melléklete, az 4 ilyen kitöltendő táblázatot is tartalmaz, ebben különféle besorolásokhoz különféle mutatók tartoznak. Tehát lakóterülethez, üdülőterülethez, gazdasági területhez, közlekedési célú, vízügyihez és ezeknek a kiszámításában lehet a biológiai aktivitásértéket bizonyítani, illetve szinten tartást bizonyítani. Tehát ez a rendezési
1251
terv változása a biológiai aktivitásértéknél jelentős változást nem okoz. Behozzuk egyébként a helyi építési szabályzathoz a biológiai aktivitásérték szabályozásunkat tételesen. Azt, hogy mire fordítja az önkormányzat azt a kapott összeget? Nyilván Sóstóra, illetve a csatlakozó területeknek a fejlesztésére. Van-e bejegyzett szolgalmi jog? Erre már válaszoltam. Nincs, de ennek vagy a bejegyzése vagy a vezetéknek a kiváltása a telektulajdonosnak a kötelezettsége kell, hogy legyen. Hogy mennyi adót fizet erre, én nem tudok válaszolni. A családi villa építése mekkora erdőirtást jelent? Nem kívánunk az erdőirtáshoz területet biztosítani. Az erdőnek a jogállását kívánjuk megtartani. Azzal a kis módosítással, amit itt mondtam. 2000 m2 és nem több. Maga az erdő területe ezen a részen több mint 10 hektár, ami itt a dűlőutakig, meg a csatorna meg az Erdőalja út mellett a lakóterületek között található. A Simonyi Óbeste ügyére pedig a helyi építési szabályzatnál térnénk vissza. Köszönöm szépen. Nagy Károly:(képviselő) Elnézést kérek, csak rövid kérdés. Többen megkérdezték tőlem, meg állítólag látták, hogy igaz-e hogy termál kutat fúrt a tulajdonos, állítólag már folyt a meleg víz, gőzölgött. A kérdésem tulajdonképpen az lenne, ha igaz, nem sérti-e ez sóstói fürdő vízkivételét? Csabai Lászlóné:(polgármester) Hajzer László már megszokott ironikus kérdésére, a következő választ adom. Nem tudok választ adni, mert nem az én hatásköröm, hogy a Margitszigeten mit tennék! Azt tudom mondani, hogy amikor én megtudtam, a cserét, akkor Veres Istvánnal megreklamáltuk ezt a dolgot, és ellenvéleménnyel éltünk. A törvények értelmében az ellenvéleményt nem fogadták el, mert erdő csere történt, gazdasági erdőből, gazdasági erdőbe. És a csere az értékarányos volt. Tehát nagyobb erdőterületet kapott a földalap vagy nem tudom, hogy pontosan ki tartja ezt nyílván, mint amit a tulajdonos adott érte. Ez a válaszom erre a kérdésre. Elmentem addig a határig, ameddig ebben a dologban el lehetett menni. Természetesen nem volt kiírva eladásra, mert nem eladás történt, hanem csere. A második kérdésére a második válasz. Én körülbelül fél éve húzom ezt a dolgot, és úgy gondoltam, hogy a kollegák menjenek el a tárgyalásnak addig a határáig ameddig lehet és döntsön a képviselő-testület ebben a kérdésben. Mert úgy gondolom, hogy miután erről beszélnek jobb, hogy ha képviselő-testület dönt. A harmadik. Tudni kell, hogy a jelenlegi törvények értelmében és ezt Veres István is elmondta, ez a ház a hozzájárulásunk nélkül is megépülhet. Nem szükséges hozzájárulás, nem családi ház lesz, hanem üdülő. Ugyanezzel a mértékkel, ugyanezzel a kontúrral. Ugyanezzel meg tud valósulni. Kicsit rosszabb helyzetben, mert a főépítész úr arra törekedett, hogy pontosan a vízvezeték miatt egy kicsit arrébb kerüljön az építési terület, mint ahogy ez ma a rendezési terv szerint megépíthető. Tehát ő csak javított a helyzeten. Nincsen lényeges különbség a két építés között. Egyik esetben üdülő, adót kell fizetni, a másik esetben luxusadót kell fizetni, ennek a kettőnek körülbelül a nagyságrendje is hasonló. Éppen ezért itt azt kell mérlegelni, amit nem, vagy egyenlőre úgy tűnik, hogy nem tudunk megakadályozni, fordítjuk-e abba a helyzetbe, hogy ebből a városnak haszna származzon, ez a kérdés. Nem örülök a dolognak! Ezt többször elmondtam, az illetőnek is aki ezt kérte. Úgy gondolom, hogy rosszat tett, magának is rosszat tett ezzel a kéréssel, de azt gondolom, hogy jobb ha ez napirendre kerül és nyilvánosan napirendre kerül, mint ha titokban történne ebben bármilyen lépés. Veres István főépítész szakmai válasza teljesen egyértelmű volt ebben a dologban és úgy gondolom, hogy mindenkinek a szíve szerint kell ebben a témában szavaznia. Ami pedig a pénzt illeti, azt természetesen a Sóstóközpont
1252
felújításának pályázati saját erejének szeretnénk felhasználni, hiszen a Sóstóközpont, a tó körüli világítás, sétány kialakítása, ez benne van a programunkban. Ennek a tervei elkészültek. Ezt 90%-os támogatással lehet benyújtani és természetesen ezt szeretnénk a következő időszakban megoldani. Úgy hogy ennyit szerettem volna ebben a kérdésben elmondani. Akkor csinálunk egy új kört. Legközelebb le fogom zárni a vitát, mert ez így nem igazán jó, amit mostanában csinálunk. Újra és újra nyitjuk a vitát. Márföldi István. Márföldi István:(képviselő) Egy kérdésemre nem kaptam választ. Ez volt az, hogy a város számára, az érdekeltségei fizetnek-e adót? Csabai Lászlóné:(polgármester) Adótitok van és nem mondhatom meg! Márföldi István:(képviselő) Jó, akkor majd én megmondom, ha hozzászólok. A másik két kérdést pontosítani szeretném. Mivel jogászok is vannak itt, nem is kevesen ebben a teremben, azt szeretném tudni, hogy mezőgazdasági terület esetében tulajdonos váltáskor van-e kifüggesztési kötelezettség vagy nincs. Erre kérnék egy határozott választ. A másik kérdésem pedig az lenne, csak felületesen vannak információim, ha egy gazdasági erdővé minősített erdőt a tulajdonos máshol pótol, abban az esetben milyen szituáció alakul ki? Mert erre lehetősége van gazdasági erdő esetén. Máshol pótol, akkor gyakorlatilag utána arra használja, amire akarja? Én szerintem ez a gazdasági erdő fogalom nem egészen jó kategória itt ebben az esetben, ha védeni akarjuk az erdőt. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Vinnai Győző, Hajzer László. Dr. Vinnai Győző: (képviselő) Nem szakmai hozzászólást szeretnék tenni, mert ha lehet én még inkább mezei képviselő vagyok, mint ahogy Márföldi István mondta. Van egy indítványom, mert keveset tudok erről az ügyről és Polgármester asszony elég sokat és el is mondta, hogy szíve szerint szavazzon mindenki. Én azt gondolom, hogy lássák is az emberek, hogy ki szavaz a szíve szerint, név szerinti szavazást szeretnék kérni, ez az SZMSZ szerint, jegyző úrral konzultáltam, 7 képviselő támogatása, 7 képviselő együttes indítványa alapján lehetséges. Szeretném bejelenteni, hogy a FIDESZ-KDNP frakció jelenlévő 15 tagja, mert Szilassy Géza egy nagyon fontos kórházi elfoglaltsága miatt nincs itt, mindannyian vállaljuk azt az SZMSZ szerint, hogy névszerinti szavazást teszünk ebben az ügyben és arra kérjük a városvezető koalíciós képviselőtársainkat, mert erről szavazni fog a közgyűlés, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Dr. Hajzer László. Dr. Hajzer László: (képviselő) Ön az előző napirendi pontnál visszatért egy ’90-’94 között történt döntéssorozatra a közművelődési intézmények kapcsán, ez juttat eszembe most, ennek a napirendi pontnak a kapcsán egy ’93-as történetet. Nagyon tanulságos. Mádi Zoltán polgármester, én főkapitány voltam és központi pénzt kaptunk arra, hogy egy rendőrtiszti szakközépiskolát létrehozzunk Nyíregyházán, ebben a térségben és ne Miskolcon. Nyíregyházán üresen állt az Úttörőtábor, a
1253
későbbi nevén a Tókuckó a Blaha Lujza sétányon. Eljöttem Mádi Zoltánhoz és azt mondtam neki, hogy kedves polgármester úr, szeretnénk megvásárolni ezt, egy rendőrtiszti szakközépiskolát hoznánk ott létre, nagyon komoly beruházással. Mádi Zoltán rám nézett és azt mondta, hogy a barátságunk továbbra is megmarad, de rendőrcsizma nem való a Blaha Lujza sétányra. Azt mondta, hogy rendőrcsizma nem való a Blaha Lujza sétányra! Na most én azt gondolom, hogy az erkölcsnek van jelentősége, és azt gondolom, hogy a Sóstói erdőbe nem való néhány dolog. Nyíregyházának nincsenek hegyei, nincsenek völgyei, nincsenek folyói, sok mindene nincs, egy kis Sóstói erdeje van, ami gyönyörű, ami csodálatos. Én minden este ott kerékpározom. Nyíregyházának a szépségét a Sóstói erdő adja. Nyíregyházán, ha megengedjük azt, hogy különböző ideológiák mentén itt ilyen ranch-ek, helikopter leszállók, körbekerített részek, kerítések, vadas parkok és nem tudom még mik jöjjenek létre azon a helyen, amiről tudjuk, hogy szó van, akkor itt vége van minden olyan erkölcsiségnek, amivel mi tartozunk a városlakóknak. Szeretném azt mondani, hogy semmi bajom nincs ezzel a polgárral, aki ezt kéri, ez a polgár ez úgy jár el, ahogy az ő érdekei ezt diktálják. A polgárt ne bántsuk ezért. Az nem lenne rossz, ha idetelepítené a cégeit és fizetne is valami adót Nyíregyházán, de elfogadom azt, hogy így is nagyszerű érzés, hogy ilyen polgárokkal vagyunk körbevéve Nyíregyházán. Építsen bárhol, 20 ha föld van, amit a Kistelekiszőlőben, vagy kiváló kollegám Nyírszőlősön tud neki felajánlani, vagy egyéb helyeken tudnánk ajánlani, nagyszerű 20 ha-os helyek vannak. A Sóstói erdő az nem erre a célra való. Egy kis érzelmet is vigyünk bele, onnantól kezdve már akkor ifjak nem sétálnak hóvirágot szedni, gyöngyvirágot gyűjteni, onnantól kezdve ifjak már nem tudják az erdőt arra használni. És akkor egy kicsit Jeney tanár úrnak, irodalmi hasonlatként, Krúdy Gyula arról beszélt és itt vagyunk a Krúdy teremben, hogy Benczi Gyula és népi zenekara a Sóstó teraszán amikor húzta, akkor a vidéki nép a terasztól messzebb hallgatta és megcsodálta mindazt a szépséget, ami a teraszon az előkelőségek része volt. Nem lehet a terasztól 100 m-re családi házat építeni és helikopter leszállót. Ez a véleményem. Előrebocsátom, hogy legszívesebben azt mondanám, hogy zárt ülésen ki ne ejtsük a polgárnak a nevét, mert a polgár nem tehet erről a helyzetről. Az ÁPV Rt., a Magyar Állam, és mindazok, akik a Sóstói erdőből eladtak neki 20 ha-t, az tehet erről. Ez egy méltatlan helyzet egyébként e tekintetben. Köszönöm szépen. Tirpák György: (képviselő) Az itt előttem citált eset kapcsán az esélyegyenlőségről szeretnék pár mondatot mondani. 2003. április 14.-én az én családom is érintve volt egy ilyen ingatlan átminősítése kapcsán. Oroson lakunk a Deák Ferenc utcán, a déli oldal be van építve, az északi oldalnak egy része is. Rá voltunk kényszerülve, hogy megvegyünk ott két telket közösen, valamint jött egy harmadik ember, hogy meglegyen a telekmélység, azért vettük meg, közvetlenül az utcához kapcsolódik ez szervesen. Az idős tulajdonosok meghaltak, a gyerekeik nem művelték. Odahordta mindenki a szemetet, és 2003-ban eszünkbe jutott az, hogy megkérnénk ennek a három zártkerti teleknek az átminősítését. Nyertünk volna ha ez sikerül három építési telket, három családnak. A lányom előtte ment férjhez, nem igazán szeretett itt benn Nyíregyházán lakni. Beterjesztettük ezt a kérelmünket, Tóth László főépítész úrtól megkaptuk a választ. Közgyűlés, rendezési tervek, épp akkor volt folyamatban a módosítása, de közgyűlés kell ehhez, miért nem lehet ezt megcsinálni. Van elegendő építési telek. Körülbelül ez lett a válasz ezzel kapcsolatosan. Én úgy gondolom, hogy ez a kérés, ennek a tízezrednyi jelentőségét illetően, a tízezrednyi részével sem mérhető. Nem is csináltunk ebből problémát, 2004-ben behozták ide a szennyvizet,
1254
Mikó Dániel úr aláírásával kaptunk egy levelet, hogy fizessünk be két szennyvíz hozzájárulást. Most nekem ott lucerna van ezen a területen, tehát nem fizettük be, mert még csak beállás sincs erre a területre. Én úgy gondolom, hogy semmit nem sérült volna a város érdeke. Ez közvetlenül a Deák Ferenc utcához kapcsolódik. Víz-, gáz-, most már a szennyvíz is ott van, a villany is ott volt. Most már egy kis zúzott útalap is van. És ez nem történt meg. Ugyanakkor pedig a mi ügyünktől hatványozottabban, sokkal nagyobb volumenű ügy idekerül. Én úgy gondolom akkor, hogy valahogy nem vagyunk egyenlő állampolgárok, nem vagyunk egyenlő helyzetbe és nem egyenlő eséllyel próbálunk meg valamit elérni, ami a családunk egy bizonyos érdekének a kielégítésére szolgálna. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Lengyel Károly kért szót. Lengyel Károly: (képviselő) Nem igazán akartam hozzászólni, de mégis úgy érzem, hogy hozzászólok, mert én azt hiszem, hogy felvállalom a FIDESZ helyett, hogy én azt hiszem, ha ebben az országban egy rendszerváltásra szavaztunk, akkor kapitalizmus van. Nézzék, én egy roppant laikus emberként, fiatal generáció tagjaként szeretném elmondani, hogy azt gondolom, hogy az embereknek teljesen joguk van meggazdagodni ebben az országban, joguk van azt gondolom, hogy normális, vagy a normálisnál nagyobb, akár luxus építményeket, lakásokat, házakat építsenek. És nem hiszem azt, hogy a neokonzervatív, liberális beállítottságom ezt mondja. Nem tudom, hogy önöknek a beállítottsága mit mond, de ezért meg kellett, hogy szólaljak, mert én azt gondolom, hogy egy kapitalista társadalomban egy embernek joga van gazdagnak lenni. Magyarországon jelen pillanatban, akinek két autója és egy emeletes háza van, azt gazdagnak könyvelik el és lehet, hogy önök is jól tudják, hogy mindenkinek rejteni kell amije van, mert akkor jön az irigység. Én azt hiszem, hogy amikor elkezdenek az emberek igazán gazdag embereket látni, akkor pedig kikattannak, jobb vagy baloldalra való tekintet nélkül. Tehát nyugodtan kérhetnek névszerinti szavazást, én támogatni fogom ezt a dolgot, azzal a kitétellel, amit szerettem volna mondani is, hogy a Sóstói erdővel kapcsolatban a beruházóval, vagy az építtetővel, vagy a tulajdonossal egy egyezségre jussunk, hogy ott az erdő sorsát megnyugtatóan rendezzük az önkormányzat számára. Ne az legyen, hogy kivágják esetleg, ez egy érték. Nagyon szépen köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Jánócsik Csaba, Márföldi István. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) Azt hiszem, a Városfejlesztési Bizottság döntését én nem szoktam magyarázni, hiszen többségében a bizottság egyhangúlag, vagy ehhez közeli álláspontokat szokott kialakítani. Most mégis megosztott volt a társaság és erről szeretnék néhány gondolatot elmondani. Már csak azért is, mert a bizottságban végül is hasonlóban, hasonló témakörökről folyt a gondolkodás. Az első témakör, amit én szeretnék ha valahol azért pontosítanánk, hogy az egészségügyi erdő és a gazdasági erdő mint fogalom mit tesz lehetővé és mit takar. A kérdés most az, hogy az egész területnek az átminősítése, vagy csak annak a bizonyos kicsi területnek ahol a lakóingatlan kerülne kialakításra, a volt FEFAG üdülő területén lenne ez, vagy sem. Mert én azt
1255
gondolom, hogy ezek lényeges kérdések. És akkor ahhoz, hogy a döntéseket meghozzuk, nem lehet olyan helyzetbe hozni saját magunkat, hogy miközben a főépítész úrnak én azt érzem, és a bizottsági ülésen is azt éreztem a szavaiból, hogy ha már így alakult, hogy egy csere révén valakihez hozzájutott, és ott valamit szeretne építeni, amire egyébként meg bizonyos fokú lehetősége neki megvan, akkor lehetőleg minél kevesebb gonddal, vagy problémával valósítsa meg azt, amit egyébként meg a jelenlegi szabályozás számára lehetővé tesz. Tehát csak azért, mert olyan látványos, hogy majd itt egyenként fogunk szavazni, azonközben azért gondoljuk már végig, hogy ha nem támogatjuk ezt a módosító javaslatát a főépítész úrnak, amit itt tesz, azonközben saját magunkat rosszabb helyzetbe hozzuk, mert megtartjuk a jelenlegi szabályozást, ha ez így van. És ezért volt a bizottságban is egy hosszabb beszélgetés, és született támogató, vagy éppen nem támogató, vagy éppen tartózkodó szavazat, mert állítom, hogy akik tartózkodtak azok nem tudták akkor ott eldönteni magukban, hogy most akkor ezzel hova is álljanak a maguk szavazatával. Lehet olyan döntést hozni, hogy gazdasági erdővé csak azt a területet minősítsük, ahol most lakóépületek épülnek, mert akkor utána a többi marad egészségügyi erdő. De ezzel is vigyázni kell, mert az egészségügyi erdőnek viszont a beépítettségi százaléka magasabb, mint a gazdasági erdőnek. Tehát én ezért azt kérem, hogy ebben egy gondolat legyen, lehet, hogy erről még külön is érdemes lenne szavazni és akkor talán kevesebb félelem és aggály lenne bennünk. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Márföldi István. Márföldi István: (képviselő) Elöljáróban annyit jegyeznék meg, hogy az adóra vonatkozóan azt hiszem Hajzer László képviselőtársam megadta a választ, már arra vonatkozóan, hogy mennyit fizet. Két kérdésemre még most sem kaptam pontosító választ. De nem ezért kértem most szót, hanem Lengyel Károly képviselőtársamnak szeretném mondani, nem tudom, hogy jól idézem-e ezt a magyar közmondást, hogy „ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna”. Lengyel úr! A FIDESZ frakciójának semmi baja sincs a kapitalizmussal. Egyszer s mindenkorra. De ezt elmondta előtte Hajzer úr. Az égvilágon semmi problémánk nincsen a vállalkozóval. Nagyon tiszteljük és büszkék is vagyunk rá, hogy ő Nyíregyházán lakik, még ha vállalkozása nincs is Nyíregyházán. Tehát ezt csak tisztázni szeretném, mert nem volt fair az a hozzászólás, amit ön mondott. Nekünk egy gondunk van. Féltjük a Sóstói erdőt, és nem szeretnénk ha az erdő bármilyen kárt szenvedne emiatt. Amiben viszont meg vagyunk győződve, hogyha ehhez hozzájárul az önkormányzat, igenis kárt fog szenvedni és befolyásolni, korlátozni fogja a város lakóinak – ahogy azt Hajzer úr elmondta – bizonyos tevékenységét. Természetesen, még egyszer mondom, a gazdasági erdővel külön problémám van, mert úgy érzem, hogy ott valamilyen akna el van ásva, ami esetleg később robbanhat. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Nagy Károly. Nagy Károly: (képviselő) Én is Lengyel Károly képviselőtársamnak reagálnék. Tehát tényleg nem arról van szó, hogy irigyli valaki a befektető gazdagságát, tényleg az erdőt féltjük. És itt már szó volt az esélyegyenlőségről. Én utána néztem, ez valamikor nyíregyházi erdő volt, aztán államosították, és jelenleg a Nemzeti Földalapban van. Az illető úrnak máshol voltak kisebb erdői, azokat kicserélte erre a nyíregyházi erdőre. Az esélyegyenlőségről! Ha nekem volna valahol egy erdőm s
1256
jönnék ide, hogy cseréljék ki nekem a Sóstói erdőből ugyanazt a szakaszt, én vajon megkapnám? Tehát ne vigyük félre a dolgokat. Itt tényleg az erdőről van szó, a nyíregyházi erdőről. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Szeretném pontosítani Nagy Károly szavait, mert nem jöttek ide, nem cseréltük el. Szeretném teljesen egyértelművé tenni, mi nem cseréltük el. Ön azt mondta, hogy idejöttek és elcserélték az erdőt. Ez nem felel meg a valóságnak, mert mi nem cseréltük el. Nem mi cseréltük! Akkor azt kell mondani. Márföldi István. Már nem adok szót, mert letelt az 5 perc is és a 2 perc is. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni. Szokol Tibor. Igen? Mert az kérdés volt? Akkor Márföldi úré a szó. Szokol Tibor kért szót. Szokol Tibor: (képviselő) Én úgy látom, persze ez hosszú hetek óta így van, hogy ezzel a kérdéssel nem könnyítették a képviselők munkáját. Ez a vállalkozás nem könnyítette a mi munkánkat. Egy kész helyzet van, egy tényhelyzet szinte, amit valamiképpen meg kell oldani. Egy vállalkozót segítünk abban, hogy Nyíregyházán és térségében telepedjen le, és építsen elképzelése szerinti ingatlant, de gondot és fejfájást okoz mindenkinek, legalább két dologban, amit a vitában én így érzékeltem és helyesen megfogalmazódott. A gazdasági erdő kérdése, pontosabban az erdőnek a mikénti későbbi rögzítése, és nagyon fontosnak tartom a város ivóvíz vezetékének a védelmét és ebben a tekintetben a szolgalmi jog bejegyzését szerződésben rögzíteni. Tehát én azt gondolom, – akár ez lehet módosító indítvány is részemről, ha ezt elfogadják – hogy a gazdasági erdő, vagy az erdő kérdésében és az ivóvíz kérdésében a szerződés is térjen ki erre, amennyiben ennek jogi lehetőségei meg vannak. Végezetül pedig a Vinnai úr kezdeményezte a nyílt szavazást. Én azt mondom a frakciónk nevében, hogy egy szünetet kérünk, mi is megtárgyaljuk a szavazás módját. Csabai Lászlóné: (polgármester) Dr. Bihari Albert. Dr. Bihari Albert: (képviselő) Azt kérdezte, hogy ez a csere nem szorult-e kifüggesztésre? A kérdés teljesen logikus, ugyanis az erdő és a szántóföld, termőföld átruházása az magába vonja ezt a kötelezettséget. Ugye háromféleképpen lehet átruházni egy tulajdont. Cserével, ajándékkal vagy adás-vétellel. Nos, a három jogcím közül kettő esetben nem kell kifüggeszteni, ez az ajándék, illetve a csere, mert nincs ellenértéke. Ennélfogva tehát ebben az esetben nem volt szükség kifüggesztésre. És még valamit, elnézést, idéztél egy közmondást, ami nem magyar, hanem latin és úgy szól, hogy „si tacuisses philosophus mansisses.” A többi stimmel. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy kíván-e még valaki szólni? Akkor úgy látom, hogy az előterjesztett többi településfejlesztési megállapodással kapcsolatban nincs vita, de ott sem szavaztatok. Az volt Szokol Tibornak a javaslata, hogy szavazás előtt szünetet rendeljek el. Akkor 10 perc szünet következik, de mielőtt ez megtörténne Köteles Istvántól fogok kérni választ a termálkútra.
1257
Dr. Köteles István: (Hatósági és Építésügyi Iroda vezetője) Termálkút, hévízkút vízjogi engedély alapján létesülhet, ennek az engedélyező hatósága a FETIKÖFE. Környezetvédelmi és Vízügyi Hivatal. Ebben az évben adtak ki engedélyt. Véleményezem, hogy az ő kompetenciájuk mérlegelni azt, hogy a kút alatt lévő vízréteg, vízmennyiség bírja-e ezt a kutat, vagy nem bírja. Úgyhogy ők adtak ki erre engedélyt. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jó, tehát nem a város adta ki az engedélyt. Dr. Köteles István: (Hatósági és Építésügyi Iroda vezetője) Nem, nem. Csabai Lászlóné: (polgármestere) Köszönöm szépen 10 perc múlva találkozunk. Szünet után: Csabai Lászlóné:(polgármester) Szavazásra kerülhet sor. 3 szerződés van előttünk, és 4 szavazás. Akkor, ha az első kettőt leszavazzuk, utána adok Veres Istvánnak szót. Az első szavazás az a Bujtos Városligetnek az átminősítéséről szól. Itt egy 2006-os határozat visszavonására és a függelék jóváhagyására kell, hogy sor kerüljön. Két szavazást fogok elrendelni. Kérem, aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 34 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 119-1/2007.(VI.11.) számú határozat a 169/2006. (VI.28.) számú határozat visszavonásáról A Közgyűlés az előterjesztést
megtárgyalta
és
a 169/2006. (VI.28.) számú határozatát
v i s s z a v o n j a. Csabai Lászlóné:(polgármester) A bujtosi településrendezéssel szerződés jóváhagyásával aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 35 képviselő. A Közgyűlés 35 szavazattal meghozta az alábbi határozatot:
összefüggő
119-2/2007.(VI.11.) számú határozat településrendezéssel összefüggő szerződés jóváhagyásáról
1258
A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és a határozat függelékét képező településrendezési szerződést j ó v á h a g y j a. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a településrendezési szerződés, illetőleg az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésre alkalmas majdani csereszerződés – aláírására. Utasítja:
a Városi Főépítészt a szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Veres István városi főépítész
Határidő:
folyamatos
Függelék a 119-2/2007.(VI.11.) számú határozathoz
TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉS mely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata [4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., KSH számjele: 1-5402006-7511-321-15, képviseletében: Csabai Lászlóné polgármester és dr. Szemán Sándor jegyző, (a továbbiakban: Önkormányzat)] másrészről Hernádi János (anyja neve: Bodnár Ilona, született: Nyíregyháza, 1943. május 05. személyi azonosító jele: 1-430505 0182) 4400 Nyíregyháza, Dózsa György u. 73. szám alatti lakos, Hernádi Béla (anyja neve: Bodnár Ilona, született: 1946. június 18, személyi azonosító jele: 1-460618-2415) 4400 Nyíregyháza, Nyírfa u. 38/b. szám alatti lakos és Háda Nándorné (születési neve: Hernádi Ilona, anyja neve: Bodnár Ilona, született:Nyíregyháza, 1940. szeptember 10. személyi azonosító jele: 2-400910.-1694) Győr, Zechmeister u. 7 I/5. szám alatti lakos, mint a fejlesztési cél megvalósítói (a továbbiakban utóbbiak hárman: Fejlesztők, a továbbiakban együtt: Felek) között a mai napon, az alább megjelölt helyen és a következő feltételekkel: I. Előzmények 1.
Felek megállapítják, hogy a nyíregyházi belterületi 2945/37 hrsz-ú, 3105 m2 területű, kivett beépítetlen terület megnevezésű, a 2948 hrsz-ú, 2449 m2 területű, kivett beépítetlen terület megnevezésű, a 2949 hrsz-ú, 2392 m2 területű, kivett beépítetlen terület megnevezésű, a 2950 hrsz-ú, 5725 m2 területű, kivett beépítetlen terület megnevezésű és a 2951 hrsz-ú, 7390 m2 területű, kivett beépítetlen terület megnevezésű ingatlanok az Önkormányzat
1259
1/1 arányú kizárólagos tulajdonát képezik. 2.
Felek megállapítják, hogy a nyíregyházi belterületi 2952 hrsz-ú, 2612 m2 területű, kivett beépítetlen terület megnevezésű, valamint a 2953 hrsz-ú, 1 ha 8587 m2 területű, legelő megnevezésű ingatlanok a Fejlesztők osztatlan közös tulajdonát képezik.
3.
Felek megállapítják, hogy a Fejlesztők tulajdonát képező 2. pont szerinti ingatlanok jelenleg csak igen korlátozottan építhetők be, ugyanakkor az Önkormányzat érdeke megkívánja, hogy azok egy rész a későbbiekben se kerüljön intenzív beépítésre. Ugyanakkor a térségben a Fejlesztők lakóparkot kívánnak létesíteni, amely szükségessé teszi az Önkormányzat Szabályozási Tervének módosítását.
II. Az ingatlancsere 4.
A fentiek alapján a Felek megállapodnak abban, hogy az 1. és 2. pont szerinti ingatlanokat egymással részben elcserélik, értékarányosan, úgy hogy egyik Félnek sem keletkezik fizetési kötelezettsége, a következők szerint.
5.
A Fejlesztők vállalják, hogy teljes egészében saját költségükön elvégzik az 1. pont szerinti, illetőleg a 2952 hrsz-ú ingatlanokon a lakótelkek kialakításához szükséges telekalakítást a Szabályozási Terv előírásainak megfelelően, ide értve a szükséges kiszolgáló utak, gyalogutak és zöldsávok területének kialakítását is. A telekalakítás elvégzéséhez az Önkormányzat, mint tulajdonos a tulajdonában álló ingatlanokon hozzájárul, ez azonban nem mentesít a szükséges hatósági eljárások lefolytatása alól.
6.
Felek megállapodnak abban, hogy az 5. pont szerinti telekalakítás alapjául szolgáló hatósági határozat(ok) jogerőre emelkedését követő 60 (hatvan) naptári napon belül egymással csereszerződést kötnek a következő tartalommal.
7.
A megkötendő csereszerződés alapján teljes egészében az Önkormányzat tulajdonába kerül a 2953 hrsz-ú ingatlan. Az Önkormányzat tulajdonába kerül a 2952 hrsz-ú és a 2951 hrsz-ú ingatlanokon kialakítandó (várhatóan 5 db) építési telek közük 2 db, legalább egyenként 720 m2 nagyságú összközműves ingatlan, valamint kialakítandó kiszolgáló utak, gyalogutak, zöldsávok.
8.
A Fejlesztők tulajdonába kerül az 5. pont szerinti területen kialakítandó többi építési telek.
9.
Felek a csereszerződés végrehajtása során kölcsönösen együttműködnek, a felmerülő költségeket érdekkörüknek megfelelően viselik.
1260
III. Az Önkormányzat kötelezettségvállalásai 10. Felek megállapítják, hogy az Önkormányzat a 3. pont szerint szükséges településrendezési eljárást már megindította. 11. Az Önkormányzat vállalja, hogy a 10. pont szerinti településrendezési eljárás lezárásaként az elkészült Szabályozási Terv módosítást – melynek finanszírozása a Fejlesztők feladata és költsége – Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése elé terjeszti, amelynek feladata a módosításról való döntés. Felek rögzítik, hogy a Szabályozási Terv módosításával felmerülő költségeket a jelen szerződés szerinti Fejlesztők csupán arányos részben kötelesek viselni, melynek összege az előzetes kalkulációk szerint 600.000.Ft, azaz hatszázezer forint. Fejlesztők a fenti költséget kötelesek legkésőbb 2007. június 30. napjáig megfizetni. 12. Az Önkormányzat vállalja, hogy a Fejlesztők által átadandó 7. pont szerinti területrészeket – melyek a később részletezendő módon kerülnek a természetben kialakításra – átveszi és azok felhasználásával biztosítja a 8. pont szerinti építési telkek megközelíthetőségét és a szükséges zöldsávokat, ilyenképpen az utakat az Étv. 30/A. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott célra használva fel, figyelemmel a (4) bekezdésben foglaltakra. IV. A Fejlesztők kötelezettségvállalásai 13. Felek megállapodnak abban, hogy a Fejlesztők a jelen szerződésben foglalt kötelezettségeikkel egyetemlegesen tartoznak az Önkormányzatnak, így az a kötelezettségek teljesítését bármelyiküktől követelheti, ugyanakkor a jelen szerződésből eredő jogosultságok is egyetemlegesen illetik a Fejlesztőket, így azokat bármelyikük jogosult az Önkormányzattól követelni. 14. Fejlesztők vállalják, hogy legkésőbb a Szabályozási Terv 5. pont szerinti módosításának 11. pont szerinti elfogadását követő 60 (hatvan) naptári napon belül megrendelik a telekalakításhoz szükséges változási vázrajzot (vázrajzokat). Ezek alapján kezdeményezik a szükséges telekalakítási eljárást és annak jogerős lezárását követően megkötik az Önkormányzattal az 5. pont szerinti csereszerződést a 6. pont szerinti határidőben. 15. Fejlesztők vállalják, hogy az 5. pont szerinti területen teljes egészében saját költségükön kialakítják a Szabályozási Terv szerinti kiszolgáló utakat, gyalogutakat és zöldsávokat legkésőbb a jelen szerződés aláírását követő 3 (három) éven belül, melyeket térítésmentesen az Önkormányzat tulajdonába és a helyi közutak kezelőjének kezelésébe adnak, ide értve az utakkal kapcsolatos garanciális jogoknak a közút kezelőjének való átadását (engedményezés, vagy más megfelelő jogügylet keretében) is. Az Önkormányzat, mint tulajdonos térítésmentesen hozzájárul a fenti munkák elvégzéséhez a tulajdonában lévő ingatlanokon, ez azonban nem mentesít a szükséges hatósági eljárások lefolytatása alól.
1261
16. Felek megállapodnak abban, hogy a 15. pont szerinti kiszolgáló út építési munkálatok során a Fejlesztők a kivitelezést legalább két forgalmi sávval, szilárd burkolattal, megfelelő közvilágítással és zárt rendszerű csapadékvízelvezetéssel végzik el. A gyalogutat szilárd burkolattal, megfelelő közvilágítással és megfelelő csapadékvíz-elvezetéssel kivitelezik. A zöldsávokat a tájba illő, taposásálló növényzettel kivitelezik. Felek megállapodnak továbbá abban, hogy a Fejlesztők által megvalósítandó útépítési munkálatok magukba foglalják a szükséges csomópontok kivitelezési munkálatait, valamint a szükséges tereprendezési munkálatokat (ide értve a szintkülönbségek áthidalását) is, a hatósági előírásoknak megfelelően. IV. A fejlesztési cél megvalósulásának garanciái 17. Felek megállapodnak abban, hogy a Fejlesztők – szintén egyetemlegesen – a 15. pontokban körülírt munkálatokra ugyanott megállapított határidő elmulasztása esetére kötbérfizetési kötelezettséget vállalnak. A késedelem a határidő leteltét követő napon kezdődik. A kötbér összege a késedelem minden napja után 20.000. Ft., azaz Húszezer forint. V. Vegyes rendelkezések 18. Felek megállapodnak abban, hogy a lakópark kialakításához szükséges járulékos – így különösen az egyes ingatlanoknak a közútról való megközelítését, valamint a kiszolgáló utak és a helyi közúthálózat kapcsolatát biztosító – közlekedési kapcsolatok, csomópontok engedélyezett műszaki megoldás szerinti kiépítése, valamint a szükséges közműkapacitásokat biztosító vezetékeknek és egyéb létesítményeknek a szakhatóságok, engedélyező hatóságok és üzemeltetők előírásai szerinti megépítése a Beruházókat terhelik, ahogyan a Beruházók bármelyikének érdekkörébe (tulajdonába) tartozó ingatlanok után igényelt közműkapacitások után fizetendő közműfejlesztési hozzájárulások is. Az említett létesítmények megvalósulását az I. fokú építési hatóságok a használatba vételi engedély feltételéül előírják. 19. Felek megállapodnak abban, hogy az építési telkek közművesítése kizárólagosan a Fejlesztők feladata és költsége, ahhoz az Önkormányzattól hozzájárulást semmilyen formában nem igényelhetnek. 20. Amennyiben a lakópark megvalósításához előzetes környezeti hatástanulmány készítése szükséges, annak költségeit Fejlesztők maguk kötelesek viselni. 21. Az Önkormányzat tájékoztatja a Fejlesztőket, hogy Nyíregyháza Megyei Jogú Város közigazgatási területén a helyi közutak, közterületek, közlekedési létesítmények kezelője a nyíregyházi Városüzemeltetési Kht. Erre tekintettel
1262
22. a 15. pont szerinti beruházások megvalósítása során a Fejlesztők a Városüzemeltetési Kht. kijelölt szakemberével együttműködve tartoznak biztosítani a kivitelezés folyamatos műszaki ellenőrzését, különös tekintettel arra, hogy az eltakarásra kerülő munkarészeket a Városüzemeltetési Kht. megbízottja kellő időben szemrevételezhesse. A Fejlesztők a Városüzemeltetési Kht. megbízottjának minőségi, mennyiségi, műszaki észrevételeit haladéktalanul egyeztetni és figyelembe venni kötelesek. 23. Felek megállapodnak abban, hogy a településrendezési eszközök véleményezési eljárása során a véleményezők részéről felmerülő esetleges észrevételek tükrében a jelen szerződést ismételten áttekintik, szükség szerint módosítják a jogszabályok rendelkezéseinek – különös tekintettel azok kötelező előírásaira – megfelelően. Amennyiben változtatás szükséges, ismételt véleményeztetést kell végezni, amennyiben a véleményben foglaltakat a Felek részben a véleménytől eltérően fogadták el. 24. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés teljesítésével kapcsolatos valamennyi költség a Fejlesztőket terheli, ide értve – többek között – a biológiai aktivitásérték szinten tartásából eredő esetleges költségeket is. 25. Felek kölcsönösen kijelentik, hogy az Önkormányzat magyar honosságú jogi személy, Fejlesztők pedig magyar állampolgárok, szerződéskötési képességüket sem jogszabály, sem bírói, hatósági végzés, határozat nem korlátozza, nem zárja ki. 26. A szerződő felek hozzájárulnak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15/B. §-a alapján, hogy jelen szerződés megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, valamint az említett adatok változásai közzétételre kerüljenek a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül. 27. A jelen szerződésben nem, vagy nem kellően szabályozott kérdésekben az Étv., valamint a Ptk. rendelkezései irányadóak, különös tekintettel a kötelezettségvállalás közérdekű célra törvényi szabályozására. 28. Felek jelen szerződésben foglaltak végrehajtása során mindenben együttműködnek, ide értve különösen a kölcsönös kapcsolattartást. Az esetleges vitás kérdéseket tárgyalásos úton kívánják rendezni. A tárgyalásos rendezés esetleges eredménytelensége esetére kikötik a nyíregyházi székhelyű, hatáskörrel rendelkező bíróság kizárólagos illetékességét, melynek mindenkor alávetik magukat. 29. A jelen szerződést Felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal és nyilatkozatukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Nyíregyháza, 2007. június 11.
1263
Csabai Lászlóné:(polgármester) A következő Körtvélyfáy Barnabásnak a sóstói Barbizon bővítésével kapcsolatos megállapodás-tervezete. Kérem, aki a megállapodás tervezetet elfogadja szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 35 képviselő. A Közgyűlés 35 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 119-3/2007.(VI.11.) számú határozat településrendezéssel összefüggő megállapodás jóváhagyásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta és a határozat függelékét képező településrendezési megállapodást j ó v á h a g y j a. Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt a településrendezési megállapodás aláírására. Utasítja:
a Városi Főépítészt a szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Veres István városi főépítész
Határidő:
folyamatos
Függelék a 119-3/2007. (VI.11.) számú határozathoz MEGÁLLAPODÁS
mely létrejött egyrészről Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata [4400. Nyíregyháza, Kossuth tér 1. sz., KSH számjele: 1-5402006-7511-32115, képviseletében: Csabai Lászlóné polgármester és dr. Szemán Sándor jegyző, (a továbbiakban: Önkormányzat)] másrészről Körtvélyfáy Barnabás Kornél (anyja neve: Rácz Jolán, született: Nagykálló, 1959. július 16., vállalkozói igazolvány száma: ES102011, adószáma: 73848264-2-35) 4431 Nyíregyháza, Szódaház u. 14. szám alatti lakos egyéni vállalkozó és a „MOBEX” Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzékszáma: Cg.: 15-09-066975, adószáma: 12666597-2-15, statisztikai számjele: 12666597-5010-113-15, képviseletében: Mogyorós Judit
1264
vezető tisztségviselő) 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 46. szám alatti székhelyű gazdasági társaság, mint a fejlesztési cél megvalósítói (a továbbiakban utóbbiak ketten: Fejlesztők, a továbbiakban együtt: Felek) között a mai napon, az alább megjelölt helyen és a következő feltételekkel: I. Előzmények 1.Felek megállapítják, hogy a nyíregyházi belterületi 15174 hrsz-ú, 3250 m2 területű, kivett üdülőépület és udvar megnevezésű, a természetben a Nyíregyháza-Sóstófürdő, Szódaház u. 14. szám alatt található ingatlan Körtvélyfáy Barnabás Kornél Fejlesztő és Körtvélyfáy Barnabás Kornélné 1/2-ed – 1/2-ed arányú osztatlan közös tulajdonát képezi. 2.Felek megállapítják, hogy a nyíregyházi belterületi 15035/3 hrsz-ú, 1633 m2 területű, kivett üdülőépület és udvar megnevezésű, a természetben a Nyíregyháza-Sóstófürdő, Blaha Lujza sétány 7. szám alatt található ingatlan a „MOBEX” Kft. Fejlesztő 1/1 arányú kizárólagos tulajdonát képezi. 3.Felek megállapítják, hogy a Fejlesztők az 1. és 2. pontok szerinti ingatlanokon meglévő felépítményeket a későbbiekben bővíteni kívánják, amely szükségessé teszi az Önkormányzat Szabályozási Tervének módosítását II. Az Önkormányzat kötelezettségvállalásai 4. Felek megállapítják, hogy az Önkormányzat a 3. pont szerinti Szabályozási Terv módosításhoz szükséges településrendezési eljárást már megindította. 5. Az Önkormányzat vállalja, hogy a 4. pont szerinti településrendezési eljárás lezárásaként az elkészült Szabályozási Terv módosítást Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése elé terjeszti, amelynek feladata a módosításról való döntés. 6. Az Önkormányzat vállalja, hogy a Fejlesztők által – később részletezendő módon – átadandó fejenként 500.000. Ft. + ÁFA, azaz: Ötszázezer forint + ÁFA (összesen 1.000.000. Ft. + ÁFA) összeget a Fejlesztőkkel közös projekt(ek) keretében a Sóstófürdővel kapcsolatos marketingcélokra fordítja. III. A Fejlesztők kötelezettségvállalásai 7. Fejlesztők vállalják, hogy legkésőbb 2008. május 31. napjáig megfizetnek az
1265
Önkormányzat részére fejenként 500.000. Ft. + ÁFA, azaz: Ötszázezer forint + ÁFA (összesen 1.000.000. Ft. + ÁFA) összeget, melyet az Önkormányzat a Fejlesztőkkel közös projekt(ek) keretében a Sóstófürdővel kapcsolatos marketingcélokra fordít. IV. Vegyes rendelkezések 8.
Felek megállapítják, hogy a Fejlesztők ingatlanain megvalósítandó fejlesztések az Önkormányzat Szabályozási Tervének és a HÉSZ-nek a figyelembe vételével történhetnek.
9.
Felek megállapodnak abban, hogy a településrendezési eszközök véleményezési eljárása során a véleményezők részéről felmerülő esetleges észrevételek tükrében a jelen szerződést ismételten áttekintik, szükség szerint módosítják a jogszabályok rendelkezéseinek – különös tekintettel azok kötelező előírásaira – megfelelően. Amennyiben változtatás szükséges, ismételt véleményeztetést kell végezni, amennyiben a véleményben foglaltakat a Felek részben a véleménytől eltérően fogadták el.
10. Felek megállapodnak abban, hogy a jelen szerződés teljesítésével kapcsolatos valamennyi költség a Fejlesztőket terheli, ide értve – többek között – a pénzeszköz-átadás kapcsán a maguk oldalán felmerülő esetleges adókötelezettséget, valamint a biológiai aktivitásérték szinten tartásából eredő költségeket is. 11. Felek kölcsönösen kijelentik, hogy az Önkormányzat magyar honosságú jogi személy, Körtvélyfáy Barnabás Kornél Fejlesztő pedig magyar állampolgár egyéni vállalkozó, a „MOBEX” Kft. Fejlesztő magyar honosságú gazdasági társaság, szerződéskötési képességüket sem jogszabály, sem bírói, hatósági végzés, határozat nem korlátozza, nem zárja ki. 12. A szerződő felek hozzájárulnak az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 15/B. §-a alapján, hogy jelen szerződés megnevezése (típusa), tárgya, a szerződést kötő felek neve, a szerződés értéke, valamint az említett
1266
adatok változásai közzétételre kerüljenek a szerződés létrejöttét követő 60 napon belül. 13. A jelen szerződésben nem, vagy nem kellően szabályozott kérdésekben a Ptk. rendelkezései irányadóak, különös tekintettel a kötelezettségvállalás közérdekű célra törvényi szabályozására. 14. Felek jelen szerződésben foglaltak végrehajtása során mindenben együttműködnek, ide értve különösen a kölcsönös kapcsolattartást. Az esetleges vitás kérdéseket tárgyalásos úton kívánják rendezni. A tárgyalásos rendezés esetleges eredménytelensége esetére kikötik a nyíregyházi székhelyű, hatáskörrel rendelkező bíróság kizárólagos illetékességét, melynek mindenkor alávetik magukat. 15. A jelen szerződést Felek elolvasás és értelmezés után, mint akaratukkal és nyilatkozatukkal mindenben megegyezőt jóváhagyólag aláírták. Nyíregyháza, 2007. június 11. Csabai Lászlóné:(polgármester) És az utolsó a sóstói volt FEFAG Üdülő építkezés, ebben a kérdésben Veres István az előterjesztő kíván szólni. Veres István:(városi főépítész) Sok olyan észrevétel illetve további kérdés vetődött fel, amit az eddigi tárgyalásokon magunk is képviseltünk. Röviden néhány választ szeretnék adni, illetve módosító indítványra teszek javaslatot. Több ok miatt. A gazdasági kérdésekre meg a kifüggesztésre én nem szeretnék most reagálni, mert mások már megtették helyettem. Volt egy kérdés hogy a gazdasági erdőben a pótlás után, ha egy területet újra fásítanak, akkor annak mi a jogállása, mit lehet ott csinálni? Ugyanazt, mint a gazdasági erdőben. Tehát gazdasági erdővé történik akkor annak is az átminősítése. Most egy üres mezőgazdasági területet, ha beerdősítenek, nyilván én erről beszélek, arról a plusz területről. Hajzer László képviselőnek volt egy megjegyzése, hogy nem ide való ez a beruházás. Sóstóra, hiszen annak van egy hangulata, egyébként egyetértek vele. Tirpák képviselő úrnak a kérdései, azok részben a személyes tapasztalatai alapján a korábbi rendezési tervekkel való összefüggésre vonatkoztak. Azt szeretném, mi is ezért hoztuk be ezeket az előterjesztéseket, illetve később a tárgyalandó építési szabályzat meg a rendezési terv módosításokat, hogy a testület döntsön róla azokon a helyeken, ahol hozzájárult, illetve azokkal a kiegészítő listákkal, amelyek különféle okok miatt, itt most 35 ilyen tétel szerepel még, amiről dönteni kell. Lengyel képviselő úrnak volt néhány olyan kérdése, amihez nem szeretnék hozzászólni, szerintem nem a szakmaiságára vonatkozott az előterjesztésnek. Jánócsik képviselő úrnak volt olyan illetve Vinnai képviselő úrnak és ennek az oldalnak több olyan észrevétele, ami az erdő jogállása miatti aggódás miatt tettek fel. Most megteszem itt azt a módosító
1267
javaslatomat és majd utalni szeretnék arra, hogy mit jelent az egészségügyi erdő és mit jelent a gazdasági erdő. Azt mondtam, hogy a gazdasági erdőbe kerülő átsorolásra, arra a kompromisszumra a beruházóval való tárgyalások eredményeképpen azért került sor, hogy kisebb építményeket építhessen, kisebb, fél százalékán ennek a területnek legyen joga építeni. A helyi építési szabályzatunk viszont azt mondja az egészségügyi erdőről, hogy legalább 100.000. m2-t meghaladó terület nagyságú telken, 10 hektáron, legfeljebb 1%-os beépítettséggel erdő rendeltetésének megfelelő erdő helyezhető el, tehát az egészségügyi erdőben. A beépített területekhez legfeljebb kétszer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Tehát azt a területet, amelyet ő beépít, azt kétszer akkora területre vonatkozóan elkeríthet. Az így igénybe vett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül közhasználat elől nem zárhatók el. Így szól jelenleg a helyi építési szabályzatunk, ezért én az előterjesztésben arra teszek javaslatot, hogy az egészségügyi erdő jogállása maradjon meg ennek a területnek, és a gazdasági erdőre történő átminősítését visszavonom. Ez az egyik. A másik, mivel rendezetlen a jogviszony a várost ellátó vízvezetékkel kapcsolatban, ennek a szolgalmi jognak a bejegyzéséig és a szolgalmi jognak az ingyenes hozzájárulásához történő bejegyzéséig ezt a megállapodás tervezetet tárgyalni nem lehet, hiszen nyilván az építtetővel ezeket az új feltételeket mindenféleképpen kell egyeztetni, majd lesz megállapodás, vagy nem lesz megállapodás. Ezt a két módosító javaslatot tenném így akkor az előterjesztéshez, és mivel a másik érdekelt fél ezt a módosítást nem ismeri, ezért úgy gondolom, hogy megállapodásról dönteni nem lehet. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tehát megkíséreltük a másik felet fölhívni, ez nem sikerült, mivel a másik fél nem tudja, hogy elfogadja-e ezt a megállapodás tervezetet, amit Veres István mondott. Ezért nem tudunk ebben a témában dönteni. Dönteni tudunk az egészségügyi erdőről a rendezési terv kapcsán, mert arról lehet dönteni. Minden egyéb dologban pedig újra kell kezdeni az egyeztetést. A megállapodást kell levenni napirendről és a rendezési terv, szabályozási terv elfogadásakor pedig érvényesíteni kell azt, amit Veres István mondott, hogy a terület egészségügyi erdő legyen. Az a következő szavazás . Vinnai Győző. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Egyetértünk abban, hogy a megállapodás tervezetet le kell venni a napirendről és az egészségügyi erdőövezet besorolást támogatjuk. Viszont jelenleg ez van hatályban, azt szeretném javasolni, hogy mivel ez összefüggésben van, úgy került hozzánk a megállapodás tervezettel, hogy most ne szavazzunk erről, hiszen ugyanazt az állapot tartjuk fent. A megállapodás tervezetet levesszük és újra a képviselő-testület elé hozzuk úgy, ahogy Ön mondta. Amikor a megállapodás másik részvevőjével sikerül tisztázni, hogy ezt a feltételrendszert elfogadja-e vagy sem. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Valószínű, hogy itt nem fogunk egyetérteni. A szabályozási terv az több hónapi egyeztetés után, szakhatósággal egyeztetve létrejött. A szabályozási tervben, az írásban kiadott anyagban gazdasági erdővé való átalakítása szerepel, ha most ezt nem hozzuk vissza egészségügyi erdővé, akkor azt újabb, több egyeztetés után lehet visszahozni. Ezért nem a megállapodás részeként, hanem a következő 5. napirendben ezt el kell fogadni. Ezt kell csinálni, és ezt mondtam már most kétszer, tehát ezért szeretném kiegészíteni harmadjára. Kérem,
1268
aki egyetért azzal, hogy a további egyeztetőtárgyalások érdekében ne kerüljön. Ügyrendi javaslat vagy normál egyszerű javaslat? Tessék. Dr. Hajzer László:(képviselő) Tehát miután inog a bizalom és a bizalom a legfontosabb minden előterjesztés kapcsán, ismert az a jogintézmény hogy változtatási tilalom. Ugye ezt használják sokfelé, a változtatási tilalmat. Egy állapotnak a fenntartására azt mondjuk, hogy változtatási tilalmat rendel el az önkormányzat. Én azt mondom, hogy erősítsük meg az akaratunkat, mert volt itt az előterjesztés alapján egy kis ingás. Lehet egészségügyi erdő és változtatási tilalom és akkor ebben a pillanatban egészen nyugodt a lelkiismeretünk. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérem, aki egyetért azzal, megállapodásban most ne szavazzunk, szíveskedjen igennel szavazni.
hogy
3.
Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal és 2 tartózkodással levette a témát napirendről. 3./ napirend: Előterjesztés a 15/2006.(I.25.) számú határozat módosítására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Csabai Lászlóné:(polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? GibaTamás:(alpolgármester) A határozati javaslat II. pontjában sajnálatos okok miatt kimaradt egy 4-es pont, amely az István utcán egy csapadékcsatorna megvalósítását tartalmazza és az előző megállapodásnak ez része volt. Az előterjesztő, mivel bizottsági üléseken ez felszínre került ezt elfogadta, kérem, hogy ezt úgy tekintsék, hogy ez az előterjesztésnek a része. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) A bizottságok véleményét kérem! A Költségvetési és Gazdasági Bizottság véleményét Mikó Dániel mondja el. Mikó Dániel:(Gazdasági és Költségvetési Bizottság elnöke) A bizottság mind két határozat-tervezetnél külön-külön szavazott. Az első határozat-tervezetet nem támogatja elfogadásra a Közgyűlésnek. A másikat igen. Fesztóry Sándor:(Gyermek, Ifjúsági és Sport Bizottság elnöke) A bizottság a sportpályára vonatkozó elképzeléseket támogatta. Jánócsik Csaba:(Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság az első határozatot 5 igen, 3 tartózkodással és 1 szavazattal fogadta. A 2. számú mellékletet 3 igen szavazattal és 6 tartózkodás mellett nem fogadta el. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezem, hogy van-e kérdés? Fesztóry Sándor Fesztóry Sándor:(képviselő) Különféle bizottságokban tárgyaltuk az előterjesztést. A Sport Bizottságban is, a Gazdasági Bizottságnak is tagja vagyok, ott is. Egy dologra azonban valamilyen úton-módon nem került sor, mégpedig annak a tisztázására,
1269
hogy a sportlétesítmény ha megépül, az üzemeltetés az milyen többletköltséget fog a város irányában magával vonzani? Tehát mennyibe fog kerülni ezt üzemeltetni, fenntartani a városnak? Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen. Nem látok más jelentkezőt. Alpolgármester urat kérem meg, hogy válaszoljon. Giba Tamás:(alpolgármester) Többlet kapacitás belépéséről van szó ezen a területen, tehát nem létező sportlétesítmény helyett létező létesítménynek a működtetésére kerül sor, ez valóban többletként jelenik meg. A Nyírsuli kht. vezetőjével történt előzetes egyeztetés alapján az üzemeltetést legcélszerűbb erre a szervezetre rábízni. 1 fő gondok alkalmazásával ezt a feladatot meg tudják oldani, tehát az üzemeltetési költsége az egy minimális módon történne. Természetesen számszaki adatot nem tudok mondani, sajnos. És azt tudom mondani, hogy 8 millió. Értem én, sokallom egyébként. De azt figyelembe véve, hogy a mondjuk az MG Főiskolán lévő pályának a működtetése az mennyiből oldódik meg, nyilvánvalóan ott ez a fajta öltöző és egyéb dolog nincs mellette, de az utánpótlás bázis kialakításához, illetve a biztosításához, létesítmény feltételek megvalósításához a sportszakma egyértelműen fontosnak tartotta ennek a megvalósítását, úgy gondolom, hogy ezt a többletet elő lehet irányozni a sportlétesítmények fenntartása területén. Köszönöm szépen. Fesztóry Sándor:(képviselő) Kicsit tamáskodva fogadtam Giba Tamás szavait, ez nem szójáték volt. Egy gondnok már csak azért sem lehet szerintem, hiszen a nap 24 órájában nem lehet ott és akkor még nem beszéltünk arról, hogy mennyi lenne ennek a pályának az éves fenntartási költsége illetve két pályának, mert kettő pályáról van szó. A karbantartása a fűnek, a gondozása, egyebek, energiaköltség stb. Ezt az előterjesztésben szerintem szerepeltetni kellett volna, hogy ha ez megfelelő gondossággal van előkészítve. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönjük szépen a felvetést. Nagy Lászlóé a szó. Nagy László:(alpolgármester) Az előterjesztésnek arra a részére kérdezett rá Fesztóry Sándor, ami a későbbiekben üzemeltetési költségként jelentkezik a város számára, azt azonban nem tette fel kérdésként, hogy a két pálya megépülésével a jelenlegi pályák közül melyik váltható ki. Hogy ha ez a kérdés így felmerül, akkor azt hiszem, hogy közelebb jutunk ahhoz, ami a valóságot majd később jelenti. Hiszen a 2 pályának a megépülésével, vagy a beüzemelésével, vagy akkor, amikor birtokba és használatba veszik az utánpótláskorú sportolók, akkor nyilvánvalóan azon kell gondolkodni és Bartha László bólintani fog, hogy érdemes-e továbbra is a főiskolától bérelni a Mezőgazdasági Főiskolának a pályáját és mit kezdünk majd a VOLÁN pályának a későbbi hasznosításával, hiszen jelenleg ott is folynak még utánpótlás edzések. Tehát ezzel a 2 pályával ha számolunk is, akkor ennek a 2 pályának a jelenlegi vagy bérleti szerződésben foglalt költségeit vagy pedig az üzemben tartási költségeit szembe állítjuk a két új pályának a költségeivel, akkor már rögtön nem olyan árnyalt a kép, mint amilyennek azt gondoljuk és nem biztos, hogy tamáskodva kell fogadni azt, amit Giba Tamás elmondott. Arra válaszolt Giba Tamás alpolgármester úr amit kérdésként feltettél neki. Nyilvánvalóan az üzemeltetési költség az nagyjából ezt jelenti. Azért mondom, hogy a kettőt érdemes szembe állítani egymással. Mi az ami felszabadul és mi az ami belép újként ebbe a
1270
rendszerbe. Én azt gondolom, hogy a két új pályának a belépésével a korábbi utánpótlásbázisainkat vagy az utánpótlás nevelésre fordított pályáinkat át kell gondolni és hogy ha ez megtörténik, akkor ez az üzemeltetési költség már közel sem lesz olyan, amilyennek ezt gondoljuk. Köszönöm. Csabai Lászlóné:(polgármester) Azt nem mondta el Alpolgármester úr, hogy tárgyalásokat folytatunk vállalkozókkal fedett műfüves pálya építésére vállalkozói formában, ami ezt a komplexumot kiegészítené. És valóban egy nagyon jó színvonalú utánpótlásbázis megteremtésének a feltételei alakulnának ki. Vinnai Győző, Márföldi István. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Röviden azt szeretném Nagy Lászlótól kérdezni, hogy mi örülünk, ha új pályák létesülnek, de szerződések is vannak a Főiskolával, a Nyírsuli Kht. nem egyik pillanatról a másikra tudja ezt a pályát visszavenni. Szeretném megkérdezni, hogy hány éves szerződések vannak, mert a bővüléssel egyet is lehet érteni, hogy ha két pályát megépítünk hogy ha oda még műfüves pályát is teszünk vállalkozói alapon, az az önkormányzatnak nem kerül pénzébe ha jól értettem, csak megint egy van előkészítetlen előterjesztés. Mert az előterjesztés arról szól, hogy ott építjük meg vagyis ott építi meg a SZÉSE pálya mellett a befektető ezt a pályát, amiben tulajdonképpen nem sikerült megállapodásra jutni, ezért merült fel új helyszín. Tudnunk kell azt, hogy ezek a pályák milyen többlet költséget jelentenek. Tehát nem úgy van, hogy az egyik pillanatról megszüntetek egy szerződést, mert az lehet, hogy többéves szerződés. Csabai Lászlóné:(polgármester) Ez az az alkalom, amikor ha van rajta sapka, akkor az a baj, ha nincs rajta sapka, akkor az a baj. Én komolyan nem értem magunkat, hogy ha van 10 dolog és ebben van egy olyan, amiben közösen örülhetnénk, akkor miért nem tudunk örülni? Ne haragudjatok, miért vesszük el egymás örömét meg a mások örömét? Akik örülnek ennek a dolognak. Visszatérve a kérdésre. Ha rajtam állna, akkor én nem szüntetném meg a Mezőgazdasági Főiskola pályáját mindaddig, amíg a Nyíregyházi Főiskola erre nem fog bennünket kényszeríteni. Vinnai Győző, aki a Főiskola tanára azt pontosan tudja, csak idő kérdése és nagy valószínűsséggel nem mi fogunk szerződést bontani, hanem a Főiskola fogja kezdeményezni, hogy ezen a pályán az utánpótlásbázis szűnjön meg. Ha meg nem szűnik meg, akkor azt gondolom, hogy a 3 pálya működési költsége megér annyit, hogy a gyerekeink jó levegőn legyenek és a sport utánpótlásbázisa meglegyen. De nem is annyira az utánpótlásbázis miatt hanem azért, hogy egy egészséges nemzedéket tudjunk felnevelni. Én ha a sport közelében dolgoznék bármilyen minőségben, bizottságban, vagy függetlenként, én nagyon örülnék annak, hogy végül is nem a Bujtoson az 1 pálya, hanem nagyon jó helyen, jó közlekedési feltételekkel a két nagy lakótelep közvetlen közelében egy ilyen sportbázisnak az alapjait tesszük le. Aztán nem muszáj azt folytatni csak akkor, ha lesz hozzá pénz vagy lesz hozzá vállalkozó, de jó hogy ez a kérdés egyébként felmerült. Márföldi István és Fesztóry Sándor Márföldi István:(képviselő) Úgy látom egy kicsit valóban félrevisszük a nótát. Magam részéről ezzel szemben az előterjesztéssel szemben csak az a kifogásom, hogy megint nem megfelelően kidolgozott az előterjesztés, és ebből vannak problémáink. Az elvvel gyakorlatilag nekem az égvilágon semmilyen problémám nincsen, ahogy az előterjesztésben le van írva. És elnézést kérek, mert egy kérdés is lesz benne. Meg nagyon röviden megpróbálom a véleményemet is elmondom.
1271
Gyakorlatilag az anyagban, ha jól emlékszem rá az van, hogy a Hightech részére leválasztott rész az jelen pillanatban a Kincstárnak a tulajdona 85%-ban és 15%-ban már ennek az új tulajdonosnak a tulajdona, aki majd a fejlesztést az ingatlan nagyobb részén el fogja végezni. Azt mondjuk az anyagban, hogy mindent megteszünk annak érdekében, hogy ezt a területet a város megszerezze akkor, amikor ez pénzügyileg és mindenféle vonatkozásban érdemes. Racionális ez a dolog véleményem szerint, semmi probléma nincs. A kérdésem csupán annyi, hogy hogy gondoltuk ezt a 15%-ot, most ugyanis már ez az új tulajdonosnak a tulajdona. Tehát hogy gondoljuk ezt most? Visszavásároljuk tőle vagy mit csinálunk ezzel? Mert ez gyakorlatilag ha a Kincstár akceptálja a kérésünket, magyarul az önkormányzatnak átadja ezt a területet, ez a 15% akkor még nem a mienk. Ami ez alatt a helyrajzi szám alatt van. Csak ennyi a dolog. Ezt nem tudom, erre valami választ kérnék. Na most a fejlesztést illetően. Tavaly döntöttünk abban, amikor eladtuk ezt az ingatlant, hogy milyen kötelezettségei vannak a fejlesztőnek. Gondolom ebben nincsen változás. Bocsánat! Rosszul fejeztem ki magam a SZÉSE, elnézést igaz, igaz! A SZÉSE eladta, akkor ki lett kötve az, hogy neki ott bizonyos feladata van még. Tehát távhő vezeték, egyéb téma. Most is megmaradt a pálya, de egy más formában. Én a magam részéről örülök neki, hogy nem 1 pályát építünk, hanem kettőt. Ha ezt vállalja a fejlesztő, aki fejleszt. Ennek a költsége egy árnyalattal magasabb lesz valószínűleg, mert két pályáról van szó. Ha más nem, akkor a festése a pályának többe kerül, de később ezt lehet racionalizálni. Szerintem is ez a pálya a jó, ahol elképzelte az, aki elképzelte mert nem tudom, ki találta ki. Gyakorlatilag nem rossz helyen van, jól megközelíthető és az utánpótlás nevelésnek a dolgait jól fogja szolgálni. A kérdésemre kérnék választ, hogy akkor ez hogy is lesz megoldva? Egy helyrajzi számon nemcsak a Kincstárnak, hanem az új tulajdonosnak is tulajdonrésze van. Az előterjesztés többi részével egyetértek, ha SZÉSE által értékesített ingatlanrésznél a vállalásai a fejlesztőnek nem változtak és úgy tudom, hogy nem változtak. Ha nem változtak, akkor nekem ezzel semmi gondom nincsen és azt hiszem, hogy a FIDESZ frakciónak sincs úgy nagy baja ezzel. Csak még egyszer mondom, egy kicsit információhiányosak voltunk. A magam részéről biztos, hogy most már nem lennék információ hiányos, ha Gazdasági Bizottsági ülésen lettem volna. De nem voltam ott és azért mondom, hogy azt hiszem, a frakció nevében is beszélhetek. A FIDESZ körülbelül így közelítette meg a dolgot, különösebb gondunk nincs ezzel. Köszönöm szépen. Véleményt szeretnék megfogalmazni az Fesztóry Sándor:(képviselő) előterjesztéssel kapcsolatban. Úgy érzem, hogy egy kicsit félrement ez a dolog, mert én nem mondtam azt, hogy nem támogatjuk a sportpályának az építését. Úgy emlékszem, hogy ez nem hangzott el. És egy kettősséget szeretnék most feloldani. Tehát az egyik szemem sír, a másik pedig nevet, fogalmazhatok így. Mert Gazdasági Bizottság tagjaként is már említettem, azzal kell foglalkozni, hogy mennyibe fog ez a pálya kerülni a városnak. Elhangzott egy 8 millió forintos összeg, amitől több lesz. A Sport Bizottság elnökeként a másik szemem nevet, tehát ezt hozzá kellett hogy tegyem. Közgyűlés megnyitása után a közművelődési intézményrendszer átszervezése kapcsán mi elleneztük azt, hogy 20%-os leépítés legyen. Amikor ez a leépítés küszöbön áll, a Közgyűlés megszavazta, akkor azt hiszem, hogy a mi frakciónknak az a dolga, hogy gazdasági érdekeket is szem előtt tartson. Még pedig olyan formában, hogy a sportnál esetleg plusz kiadásokkal ne terhelje azt a költségvetést, ami esetleg munkahelyek és állások megszűnéséhez vezethet. Én azt gondolom, hogy egy picit lehet, hogy túlvállalta magát az önkormányzat ebben az
1272
esetben. Hiszen nem rég döntöttünk a műfüves pálya megépítéséről, most meg fogjuk építeni ezt a két futballpályát, amit egyébként a Sport Bizottság elnökeként örömmel fogadok, hiszen az utánpótlás nevelés dolgai megoldódnak, ahogy Nagy László is említette és ezzel egyetértünk. Elsősorban a költségek azok, amelyek számunkra illetve számomra aggasztóak. Az én frakcióm az minden továbbiak nélkül meg fogja szavazni úgy gondolom, akkor pedig különös tekintettel, hogy ha esetleg a közgyűlés úgy döntene, hogy ha ez a fejlesztés, beruházás megvalósul, akkor esetleg a műfüves pálya megépítésre nem fog sor kerülni. Hiszen ez több 10 milliós teher a városnak. Ennyi lett volna az én véleményem. Köszönöm szépen. Dr. Vinnai Győző:(képviselő) Csak egy 10 másodperces hozzászólás. Jeney István kollegám itt ül aki a Főiskolának nemcsak tanára, hanem vezetője, a szenátus tagja. Én csak egy tanár vagyok, akit nem köteles tájékoztatni arról a Főiskola vezetése, hogy mit kíván tenni a Rákóczi úti épülettel. Én egyet kérdeztem, nem figyelt pontosan Polgármester asszony, hogy mi tudjuk támogatni, de azt kérdeztem, hogy milyen többlet költséget fog jelenteni ez, mert többéves szerződéseink vannak mondjuk a Nyíregyházi Főiskola és Nyíregyháza Megyei Jogú Város között, ezt át kell tekinteni. Egyébként az előterjesztéssel, úgy ahogy kollegáim mondták, nincs különösebb gondunk. Csabai Lászlóné:(polgármester) Giba Tamásé a szó. Majd egy mondatot mondok még a végén. Giba Tamás:(alpolgármester) Erről a bizonyos 15%-ról szeretnék megemlékezni. A területnek a sorsa az elég hányatott, az utóbbi több mint 10 évet ha figyelembe vesszük. Először a SZÉSE megkapta teljes egészében az ingatlant a sportingatlan kártalanításos törvény hatálybalépését követően. Majd aztán kiderült, hogy annak egy része az mégsem sportcélokat szolgál. Hiszen egy diszkó működik benne és onnantól kezdve volt egy kis pereskedés. A pereskedés végeredményeképpen a Magyar Állam a diszkó ingatlanát és egy ahhoz tartozó földterületet visszaperelt a SZÉSE-től. Létrejött egy osztatlan közös ingatlan, amely a Magyar Állam és a Szabolcsi Építők Sport Egyesület között volt. És ennek csupán a használatban volt egy megosztása. Valóságban nem volt, tehát fizikailag nem volt megosztva két helyrajzi számra ez az ingatlan, elég rendezetlen volt ez a helyzet. Ehhez még hozzá kell tenni, hogy mi Gazdasági Bizottságunk is elég éber volt és mi is igyekeztük volna megtalálni, hátha még is inkább a városi önkormányzatot illethetné itt valamilyen vagyon. Tehát perelt, el lehet képzelnil, perelt itt mindenki mindenkit. Mert, hogy az ingatlan azért felkeltetette többeknek az érdeklődését. De lényeg az, hogy az osztatlan közös tulajdonban egyértelmű volt, hogy mennyi az államé és mennyi a Szabolcsi Építőkké. Igazság szerint a magyar állam tulajdonrészére, amit hogy ha nevesítünk úgy cipőkanállal, egy futballpályát rá lehetne rakni. De hát az egyeztetések során a mi sportszakmai témával foglalkozó társaink azért azt mondták, hogy ha már futballpálya, akkor legyen meg az a szabványos méret annak ellenére, hogy utánpótlásbázist akarunk rajta. Mégis legyen olyan méret, amelyen azért bajnoki meccset is lehet játszani. Akkor kicsit próbáltuk növelni. Azt követően, hogy a beruházó meg tudta a Kincstárral ezt értetni. Tehát nagy nehezen a mi kérésünkre a Kincstár belement ebbe és a Kincstárnak ez nem okozott végül ilyen borzasztó nagy gondot, hogy a SZÉSE tulajdonából átment ez a 15% arra a tulajdonrészre és így jött létre egy akkora ingatlan, ami a sportszerű fejlesztéshez lehetőséget biztosított. Tehát ez hogy mondjam a mi kifejezett kérésünkre történt, a
1273
mi sportszakmai programunkat ilyen módon lehetet elhelyezni és a Kincstár elfogadta ezt a logikát és ilyen módon hozzájárult a teleknek a megosztásához. És ma már ez két külön helyrajzi számon található. Tehát ez a történet és amennyiben mi megigényeljük és sportcélokra igényeljük meg ezt az ingatlant, akkor nagyon sokféle döntésünk lehetséges. Az egyik, amit hallottunk, hogy eredetileg is tekecsarnoknak épült és a tekézők birtokba veszik. Ahogy én láttam a vívók is félszemmel kacsingattak a létesítményre, a csarnokra, hogy ez esetleg az ő számukra is megfelelő lehet. De tulajdonképpen nem vagyunk még ott, hogy megtörténne ez az ingyenes vagyonátadás. Kétségtelen, hogy amikor ez megtörténik, a sportcélú használatnak ilyen formában nem lesz lényeges és komoly akadálya és ilyen módon én is azt gondolom, hogy egy ez egy támogatható elképzelés. Fesztóry úr polémiáira azt tudom elmondani, hogy sajnálatos módon nem tud a Sport Bizottság tagja meg a Gazdasági Bizottság tagja külön szavazni ebben a dologban. A mi feladatunk, a képviselőnek a dolga az, hogy mérlegel és ha valami 51-49% akkor úgy gondolja, hogy mégis ez inkább jobb mint kevésbé. Akkor nyugodtan vállalja az igen szavazatot ebben a dologban és amikor ez később szóba fog kerülni, akkor emlékezzen vissza, hogy pozitív oldalát látta erősebbnek, jobbnak és ezért szavazott igennel. Én a magam részéről támogatni fogom az előterjesztést, erre buzdítom a képviselőtársakat is, köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Néhány képviselőtársam információhiányról panaszkodott. Akkor még egy információt szeretnék elmondani. Farkas László a Városfejlesztési Iroda egyik dolgozója, aki ezzel a témával, foglalkozik letett egy két oldalas értékelő anyagot, amelyik a labdarugó szövetség által számunkra elküldött műfüves pálya szerződésére vonatkozik. Ebben a szerződésben sok megfontolandó dolog van. Ezért az a javaslata, hogy gondoljuk át ezt a dolgot. Ezért a szerződés aláírásához nem adtuk meg az engedélyeket. Tehát ritka eset, amikor én Fesztóry Sándorral egyetértek, de ebben a kérdésben egyetértünk, amit segít az is, hogy közben valóban elkezdtünk tárgyalásokat folytatni olyan vállalkozói csoporttal, amelyik műfüves pályát saját üzemeltetésére akar építeni. És helyileg az lenne a jó, ha egy helyen lenne, mert az üzemeltetés ebből a szempontból az ő és a mi számunkra is gazdaságos lenne. Hogy ez be jön-e vagy nem, egyenlőre nem tudom megmondani. Azt tudom, hogy Szatmárnémetiben voltunk 2 héttel ezelőtt. Szatmárnémetiben 2 műfüves pálya van, amihez az önkormányzatnak semmi köze nincsen, vállalkozó működteti és ez neki megtérül. Egyébként ez azt jelenti, hogy az önkormányzatnak is megtérülne és nem lett volna olyan rossz az az üzlet, amit az iskola javasolt. Egy biztos, hogy ez a téma vissza fog kerülni ide az asztalra, mert egyenlőre sem pozitív, sem negatív dolgot erről a dologról nem tudok mondani. A másik, ami egy picit eltér attól amit Giba Tamás mondott, és ha már ilyen információ átadási szituációban vagyunk én csak az álmomat szeretném elmondani. Ha már így alakult a helyzet, én abba az épületbe a Csodák palotáját tudnám elképzelni. Aminek az előkészítését elkezdtük az Nyíregyházi Főiskola tanáraival, hiszen a budapesti Csodák palotájának jó néhány berendezését a Nyíregyházi Főiskola készítette. És ez is a gyerekekről szól, a gyerekek fejlesztéséről, természettudományi kapcsolatról és az információnk szerint a budapesti Csodák palotája is működőképes és a finanszírozása nullszaldós. Tehát lehet ezt gazdaságosan működtetni. Ez egy variáció ami számításba jöhet, nyilván mind a két témában, akár sport, akár más célra az ingatlant meg kell szerezni. Ha meg nem sikerül, akkor sem történt nagy dolog. Nem látok más jelentkezőt ezért szavazást fogok elrendelni. Két határozatunk
1274
van. A 15/2006. meghozataláról.
számú
határozat
visszavonásáról
és
újabb
határidők
Kérem aki egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 32 szavazattal, 2 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 120-1/2007.(VI.11.) számú határozat a 15/2006. (I.25.) sz. határozat visszavonásáról, újabb határozat hozataláról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és I.)
a 15/2006. (I.25.) sz. határozatát visszavonja.
II.) a Nyíregyháza, István u. – Szegfű u. térségében lévő 3092/2 hrsz-ú ingatlanon megvalósítandó beruházás kapcsán az építtető köteles: 1) a városi távhővezeték Szegfű utcai, föld feletti szakaszát átépíteni föld alatti elhelyezéssel 2) a Szabályozási Terv által előírt minimális zöldfelületet biztosítani 3) a létesítmény kiszolgálásához szükséges számú parkolóhelyet kialakítani 4) a beruház kapcsán kiépíteni a csapadékvíz-elvezetési koncepcióban szereplő István utcán húzódó csapadékcsatornát. III.) A Nyíregyháza – Örökösföld, Szalag u. – Törzs u. térségében lévő 01884/6 hrszú önkormányzati tulajdonú ingatlanon a GALBOR Kft. által megépítendő létesítményeknek az alábbi feltételeknek kell megfelelni: 1) 2 (kettő) labdarúgópálya: - futósáv nélküli minimális területe 65 m x 105 m, füves pálya, 1 pálya megvilágítással - szükséges alépítménnyel, vízelvezető rendszerrel - városképi szempontból megfelelő, legalább 2 m magas kerítéssel kell körbehatárolni - a szabványoknak megfelelő, 16 m x 4-6 m labdafogó-háló kerüljön megépítésre - az elektromos rendszer teljesítménye a pálya megvilágítás céljára minimum 32 kW legyen 2) lelátó-öltöző: - a lelátó minimum 250 fő befogadására legyen alkalmas - a funkcióhoz kapcsolódó, az előírásoknak megfelelő szociális blokkal, öltözőkkel IV.) A létesítmény építése során a kivitelezést a Nyírsuli Kht. által kijelölt műszaki ellenőr felügyelje, a fenti követelmények betartása érdekében. V.) A létesítmény megépítéséhez, üzemeltetéséhez szükséges közművek és közúti kapcsolatok kiépítése az építtető feladata és költsége.
1275
VI.) A megépített létesítményt a GALBOR Kft. térítésmentesen az Önkormányzat tulajdonába adja. VII.) Az érintett terület termelésből való kivonásának költsége az Önkormányzat feladata és költsége. Utasítja:
a Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Irodát, valamint a Nyírsuli Kht. ügyvezetőjét a szükséges intézkedések megtételére
Felelős:
Dr. Freidinger Renáta irodavezető Bartha László ügyvezető
Határidő:
folyamatos
Csabai Lászlóné:(polgármester) A második határozat a 3092/3 helyrajzi számú megnevezésű ingatlan állami tulajdon részére térítésmentes önkormányzati tulajdonú kérelem benyújtására vonatkozik. Kérem, aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 33 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatot: 120-2/2007.(VI.11.) számú határozat a Nyíregyháza, István utcán lévő 3092/3 hrsz-ú, kivett üzletház megnevezésű 9088/10710-ed tulajdoni hányadban állami tulajdonú ingatlan állami tulajdonú részének térítésmentes önkormányzati tulajdonba adásáról A Közgyűlés az előterjesztést megtárgyalta, és 1. a Nyíregyháza, István utcán lévő, és a Magyar Állam tulajdonában, illetve a Kincstári Vagyoni Igazgatóság kezelésében álló 3092/3 hrsz-ú üzletház megnevezésű ingatlan állami tulajdonban lévő 9088/10710-ed tulajdoni hányadának Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata részére történő térítésmentes tulajdonba adását kezdeményezi. 2. A képviselő testület felhatalmazza Csabai Lászlóné polgármestert, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az ingatlanrész tulajdonjogának Önkormányzat részére történő megszerzése érdekében. 3. Az ingatlanrészt az Önkormányzat az önként vállalt önkormányzati feladat ellátása érdekében kívánja tulajdonba venni, és sport-célkitűzéseinek megvalósításához tervezi felhasználni. 4. Az Önkormányzat saját költségén vállalja az ingatlanrész környezeti állapotának felmérésére vonatkozó intézkedés megtételét, szükség esetén kármentesítését, és annak vonatkozásában lemond az állammal szemben támasztható bármely követeléséről.
1276
5. Az Önkormányzat vállalja, hogy a tulajdonba adás érdekében a jelen eljárásban felmerült költségeket a vagyonkezelő részére megtéríti, valamint tájékoztatja a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot az ingatlanrésszel kapcsolatos értékesítési szándékáról. Az Önkormányzat vállalja, hogy az ingatlanrész önkormányzati tulajdonba adása esetén, a tulajdonba adásától számított 5 éven át évente, a tárgyévet követő év első felétől kezdődően tájékoztatja a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot a hasznosítási cél megvalósításáról. 6. Az Önkormányzat nyilatkozik, hogy a vagyonigénylés összhangban van a kistérségi területfejlesztési koncepcióval, illetve a területfejlesztési programokkal, valamint a települési önkormányzatok egyéb fejlesztési programjaival Felhatalmazza: Csabai Lászlóné polgármestert és Dr. Szemán Sándor jegyzőt, az állami tulajdonú ingatlanrész térítésmentes önkormányzati tulajdonba adására kötendő megállapodás aláírására. Utasítja:
A Vagyongazdálkodási és Üzemeltetési Iroda vezetőjét a szükséges intézkedések megtételére.
Felelős:
Dr. Freidinger irodavezető
Határidő:
folyamatos
Renáta,
Vagyongazdálkodási
és
Üzemeltetési
4. napirend: Előterjesztés a többször módosított, az építészeti örökség helyi védelméről szóló 21/2002. (VI.1.) KGY rendelet módosítására Előadó: Veres István városi főépítész Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérdezem, hogy van-e szóbeli kiegészítés? Van. Veres István: (városi főépítész) Csak annyi kiegészítést szeretnék tenni, hogy a határozat-tervezetben a közgyűlés az épület esetleges bontása után az épületre egy emléktáblát kötelezzen elhelyezni, illetve ennek az épületnek a felmérése történjen meg, mint ahogy a múltkor a rendeletünk módosításakor elfogadta a testület, hogy legalább egy felmérési dokumentáció készüljön. Egészítse ki ezzel a határozattervezetet, hogy bontás után az idekerülő új épületre egy erre az épületre utaló emléktáblát el kell helyezni. Mint ahogy megtörtént már ez a városunkban több olyan épületen, ami bontásra és rá az az emléktábla elhelyezésre került. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy bizottság tárgyalta-e? Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A Városfejlesztés Bizottság kezdeményezte ennek a napirendnek a megtárgyalását. A Bizottság a levételt 6 igen, 1 nem és 1 tartózkodással támogatta. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Kíván-e valaki véleményt nyilvánítani? Palicz György és Szokol Tibor. Palicz György: (képviselő) Én a magam részéről nem tudom támogatni az előterjesztést, utóbbi pár évben egymás után tűnnek el a védett homlokzatú épületeink. Mindig van valami kifogás, egyszer bomba robban ott, egyszer valami
1277
más. Jobban kellene szerintem a városnak ezekre az épületekre vigyázni. Az egy dolog, hogy nem kell senkinek, meg nem tudjuk felújítani, de ez nem az első eset, amikor ez történik. Volt a Dózsa György utcai ingatlan, most nem olyan régen láttam, hogy a legelső nyíregyházi kórház épületét is lebontották, pedig azt hiszem, hogy annak is a homlokzata védelmet élvezett. Szerintem ez nem jó gyakorlat, nem jó, hogy eltűnnek ezek a régi épületek. Biztos lesz valami indok amikor egy ilyet lebontunk, de én nem tudom támogatni személy szerint. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Szokol Tibor. Szokol Tibor: (képviselő) Képviselőként is, és városvédőként is úgy látom, hogy az a javaslat, amelyet Veres úr tett nagyon fontos, azzal módosítanám és pontosítanám, hogy az is fogalmazódjon meg, ugyanúgy, mint az Irányi Dániel emléktáblánál, hogy domborművel jelenjen meg. Mert az, hogy egy márványtábla odakerül az semmit nem mond a következő generációnak, de az, ha megjelenik az épület korábbi látképe vagy képe, akkor abból lehet következtetni, hogy itt milyen épület volt. Ezt gondolom a Rákóczi utcai kórház épületére is és ezt gondolom, a jelenleg tárgyban nevezett épületről is. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Felbermann Endre kért szót. Felbermann Endre: (képviselő) Nem sűrűn szoktam Veres István főépítész úrral vitába szállni, de most kénytelen vagyok másodszor is. Sajnos az elsőben ő győzött, ha lehet itt egyáltalán nyerteseknek nevezni valakit. A volt kórház épületének lebontása ellen nagyon sokáig ellenálltam, és tiltakoztam. Aztán beadtam a derekamat, hogy a homlokzat megjelenés az visszaköszönjön majd az új épületben. Aztán most már ez sem lesz, mert valamilyen kereskedelmi célú létesítmény, egy ilyen standard stílustalan valami fog szerintem majd odakerülni. Úgyhogy most nem adom be a derekamat és nem fogom ezt az előterjesztést megszavazni. Hogyha valaki ezt le akarja bontani, ezt az épületet és egy sarokházat akar ide építeni, társasházat, akkor stílusában, hogy fog ez illeszkedni a 73-71 számú Bethlen Gábor utcai szintén polgári stílusú épülethez, amelyet viszont már magántulajdonban felújítottak? Tehát én semmiképpen nem javaslom ennek a védettségét eltörölni. Egyetlen megoldást viszont tudok javasolni, ha ez háromszori, vagy többszöri meghirdetésre nem talál vevőre, akkor tessék lentebb vinni az árát, hátha akkor megéri felújítani valakinek. Tehát itt van a kezünkben a lehetőség, határozzon meg akkor új árat, ha ez ilyen áron nem ment el és akkor újítsák fel. Lehet, hogy akkor már megéri felújítani, ha olyan áron adjuk el, amilyen áron plusz a felújítás költsége, majd gazdaságosan jön ki belőle a vállalkozó. Most nem tudom mivel lesz jobb a helyzet, hogy ugyanilyen vagy magasabb sarokházat épít ide valaki és valaki itt fog lakni a Bethlen Gábor utca kellős közepén a legnagyobb forgalomban. Tehát ugyanezt az érzetet ez a ház is tudja, sőt jobbat, mert a külleme azért kellemesebb. Egy régi stílusú épület, én nem javaslom ennek a levételét a védettségből. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönjük, nem látok más jelentkezőt. Az előterjesztőt kérem, hogy reagáljon. Veres István: (főépítész) Valójában én Szokol Tibornak a javaslatát szeretném igazából választani, hogy igen, a domborművel való megjelenés. Hogyha a védelemről való törléshez a közgyűlés hozzájárul, akkor ne csak egy emléktábla,
1278
hanem mondjuk domborművel történő, valamilyen táblás megemlékezés történjen ezen az épületen. Ezt én támogatom. Azért mégis hozzá kell annyit tennem, hogy természetesen ezeket az épületeket, – azt hiszem, hogy az elmúlt hetekben néhány cikkben is próbáltam utalni rá – az értékeket védeni kell, viszont ez az épület az épület az enyészeté lesz, ez az épület fizikailag megy tönkre. Ráadásul ez három épület volt, itt három épület volt a Moszkva utcán. Ott volt a másik két épület, ami szintén ikerház volt. Ez már bontásra került. Így a Moszkva utcának egy rendezettebb képe alakul ki ott a sarkon. Az én információim szerint itt már az árban is történt lejtés, tehát más áron történt meghirdetésre, ennek ellenére a piac nem igazolta vissza, hogy ezt az épületet lehet használni, és maradna az, hogy a város újítja fel. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Tudom, hogy nehéz döntés, de döntenünk kell. Kérem, aki a rendelet módosításával egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 34 képviselő. A Közgyűlés 13 szavazattal, 5 ellenszavazattal, 16 tartózkodással nem fogadta el a rendelet módosítását és meghozta az alábbi határozatot: 121/2007.(VI.11.) számú határozat a Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 75 szám alatti, 5618 hrsz.-ú ingatlanon lévő épület védettségének megszüntetéséről A Közgyűlés a Nyíregyháza, Bethlen Gábor u. 75 szám alatti, 5618 hrsz.-ú ingatlanon lévő épület védettségének megszüntetéséhez nem járul hozzá. 5./ napirend
Előterjesztés Nyíregyháza településrendezési terveinek 2007. évi felülvizsgálatára, és a 19/2005.(V.5.) KGY rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának módosítására Előadó: Giba Tamás alpolgármester Veres István városi főépítész Meghívott: Fülöp Péter várostervező, VÁTI Kft.
Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e szóbeli kiegészítés? Veres István: (városi főépítész) Igen, a következő. Van egy határozat, meg van egy rendelet. Azt szeretném, a törvény is azt írja elő, hogy először a szerkezeti terv módosításáról szóló határozatot tárgyalja meg a testület és majd csak utána a helyi építési szabályzatot, meg a szabályozási tervet. A kiegészítésekben szereplő, a helyi építési szabályzathoz majd szeretnék hozzászólni. Tehát először a településszerkezeti terv módosításáról szóló határozatról való döntést kérem.
1279
Csabai Lászlóné: (polgármester) Giba Tamás alpolgármester úré a szó. Giba Tamás: (alpolgármester) Az egyik, amit mindenképpen szóbeli kiegészítésben el kell mondani, hogy a Jogi Bizottságon a Helyi Építési Szabályzatnak a számozása az kritikát kapott, és éppen ezért egy módosított, illetve pontosított előterjesztésben a szabályzatnak a szövege az helyszíni kiosztással került a képviselőtársak elé. Ez gyakorlatilag a számozást pontosította, illetve az utolsó paragrafusban hatályba léptető rendelkezéseket tartalmaz, ha jól emlékszem. Tehát ez mindenképpen egy fontos információ. Végül is van két olyan témakör, amiről én úgy gondolom, hogy meg kell emlékezni. Ez pedig az, hogy a szabályozási tervmódosításhoz az egyeztetéseket lefolytattuk és ennek az egyeztetésnek az egyik fóruma az egy lakossági meghallgatás volt. A lakossági meghallgatás eredményeképpen főépítész úr elfogadta azt az indítványt, hogy a Közép utca térségében a 8 méteres építmény magasság az 7,5 méterre változzon. Ez az egyik ilyen téma. A másik ilyen, ígéretet tettem ezen a lakossági fórumon, hogy meg fogom említeni a képviselőtársaknak, hogy természetesen a Kiskörút nyomvonalát azt 2003-ban külön előterjesztésen megtárgyalta, elfogadta a képviselőtestület, a 2005-ös terv azt még egyszer megerősítette, és ez az a szabályozási terv, ami újból megerősíti a Kiskörút nyomvonalát. Tehát akinek változtatási gondolata van, annak tudnia kell, hogy ez a mostani szabályozási terv változatlan formában tartalmazza a Kiskörútnak a nyomvonalvezetését. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Még van szóbeli kiegészítés. Veres Istváné a szó. Veres István: (városi főépítész) Azért szerettem volna hozzászólni, mert az mind igaz, amit alpolgármester úr mond, csak most a településszerkezeti tervről kértem, hogy beszéljünk és majd fogunk a Helyi Építési Szabályzatról. Az első megjegyzése alpolgármester úrnak, ami a Közép utcára vonatkozott, az a helyi építési szabályzatra illetve a szabályozási tervre vonatkozik. Én azt ott említettem volna meg. Illetve a táblázat mellett mint említettem, lesz majd néhány kiegészítésem a HÉSZ-hez. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) A bizottságok véleménykérésénél azt kérem, hogy a terv és a szabályzat véleményét egyszerre mondják el, a képviselőktől pedig azt kérem, hogy külön fogalmazzák meg Nyíregyháza településrendezési terveinek 2007. évi felülvizsgálatára vonatkozó észrevételüket, kérdésüket és javaslatukat, és amikor ezt lezárjuk, akkor térjünk vissza a Helyi Építési Szabályzat módosítására vonatkozó javaslatra. Az egyik egy ilyen felsorolás és egy ilyen térképpel ellátott rész, a másik pedig egy szöveges rész. Jánócsik Csaba a Városfejlesztési Bizottság véleményét fogalmazza meg. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság több szavazattal mondott véleményt a tervezetről. Először is azt ismertetném, hogy miután ugyan jó pár, összesen 35 módosítási javaslat érkezett be, ami a korábbi anyagban kiküldésre került, ebbe nagyon sok olyan vélemény volt, amit úgymond a főépítész úr, mint támogatott javaslatot címkézett meg és így ezáltal a bizottság első körben ebben döntött. A 2/9-es javaslat kivételével ezeket a támogatott javaslatokat elfogadásra javasolja a közgyűlésnek. Egyhangú szavazással. A 2/9-essel konkrétan az volt a módosító javaslata, hogy miután ez
1280
arról szól, hogy egy beépítési mérték 40%-ról 50%-ra módosuljon, ez akkor kerüljön elfogadásra, ha a településrendezési szerződés megkötése megtörténik. Tehát előzze meg ezt egy településrendezési szerződésnek a megkötése, és utána kerüljön vissza majd a közgyűlésre és akkor meghozza majd a döntést a közgyűlés. Ezt egyhangú szavazással hozta meg a bizottság. Ugyancsak a 2/17es jelű témakörnél – a Felhő utca és Ezüstfenyő utca, az Orosi úttal párhuzamosan tervezett út, ami itt a lakossági fórumon is témaként felmerült - az út 12 m-re való csökkentésére, és a korábbi nyomvonal visszaállítására volt javaslat. Itt is egyhangú támogató javaslat született az eredeti javaslathoz képest. Tehát itt ezt támogattuk. A bizottság a Törzs utca folytatásának keleti oldalán sport terület kijelölését egyhangúlag támogatta, ez az előző napirendi ponthoz kapcsolódik. Bethlen Gábor utca – Moszkva utca sarok telekszabályozási tervének módosítását szintén egyhangúlag támogatta, de akkor most nem hiszem, hogy aktuális. Az előző döntés alapján ennek már nincs jelentősége. A Bujtos, László utca északi részén lévő jelenleg parkolónak használt terület beépítésre szánt területté való nyilvánítását 7 igen és 1 nem szavazattal támogatta, ez arról szól, hogy jelenleg parkolónak van használva egy terület és annak a minősítése is legyen parkoló. Ennyi észrevétel hangzott el, amiről külön – külön dönteni kellett, minden mást a bizottság támogatott, és végül magát a határozat-tervezetet és a rendelet-tervezetet is a közgyűlésnek elfogadásra javasolta a bizottság. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Jogi Bizottság véleményét kérem. Támogatja a Jogi Bizottság. Kérdezem, hogy van-e kérdés? Látom, hogy a lakosság részéről is vannak olyanok, akik kapnak lehetőséget a hozzászólásra. Dévényi József. Dévényi József: (képviselő) A kérdés az lenne, hogy a Simonyi Óbester utcán van egy ingatlan, amelyet az ingatlan tulajdonosa és az E-ON közös megegyezésével az E-ON-nak jelenleg biztosítja a tűzoltó menekülési útvonalat, tekintettel arra, hogy az E-ON oly módon körbeépítette magát, hogy másfelé ezt az utat nem lehetett kialakítani. Ebben a településrendezési tervben az Önkormányzat ennek az ingatlannak a kellős közepére kíván egy utat nyitni, aminek enyhén szólva a vállalkozó nem túlságosan örül, azért is, mert ez a bérleti szerződés a két társaság között működik és jelenleg biztosított ez a bejárás. Másrészről azért nem, mert van egy pályázata a vállalkozónak, és hogyha ezt a másfél hektáros területet kettészeljük, akkor a beépíthetőséget a külön-külön darabokkal már nem tudja úgy biztosítani, mint ahogy ezt eredetileg tervezte volna. A kérdés az volna, hogy van-e arra lehetőség, hogy az érintett felekkel tárgyalás folyjék és valami olyan megoldás szülessen, ami nem sérti a vállalkozó érdekeit sem? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Főépítész úrtól kérdezem, úgy jobb, hogy azonnal válaszolsz, mert képet is tudsz mutatni, vagy összegyűjtöd? Veres István: (városi főépítész) Én szerettem volna úgy, ahogy alpolgármester úrnak mondtam, hogy én bevezettem volna a Helyi Építési Szabályzatnak a 35 módosítását, a lakossági fórumon elhangzottakat. Most a településszerkezeti tervről kellett volna, hogy tárgyaljunk illetve beszéljünk. De úgy látom, hogy már a bizottságok is átvették ezt a metodikát, minden esetre akkor együtt tárgyalni lehet,
1281
nyilván dönteni majd külön kell. Akkor nekem hozzá kellett volna tennem, amit a bizottsági elnök úr itt már kiegészített, a 35 javaslatot, mert azt én szerettem volna módosításként a testület figyelmét felhívni, mégpedig a következőkre. Az egyik ilyen volt Bujtoson az a parkoló ügye. Ami azt jelenti, hogy ott a McDonalds fölött a jelenleg is használt parkoló területet, azt nem a zöldterületbe sorolnánk, beépítési jog nélkül, hanem beépíthető kereskedelmi-gazdasági szolgáltató telekbe. Ezt a várostól most bérli ez a vállalkozás. A másik ilyen felvetés lett volna akkor a Bethlen Gábor 75. szám, ezt leszavazta a testület, ennek a védelemről való levételéről úgy döntött, hogy marad. Lett volna még javaslatunk kettő, ami a lakossági fórumon elhangzott. Az itt lévő táblázatban szereplő, az egyik a Pannónia utca, a másik pedig Sóstóhegyen a tervezett új út, amelynek a Vagyonirodával illetve a lakossági fórumon elhangzottaknak megfelelően a tervezett út, ami most nincs a CD-n, az önöknél lévő dokumentációban, visszakerül. Tesszük ezt azért, mert a Pannónia utca és térsége azt kérte tőlünk, hogy ott már olyan előrehaladott telekalakítási tárgyalások vannak, hogy azok a telektulajdonosok akik ezzel érintettek, már több mint 90%-ban ennek az útnak a megnyitását megvalósítják, vagy megvalósították és kérik, hogy gesztusként kerüljön ez az út vissza a tervbe. Erre mind a bizottság is igent mondott, mi pedig előterjesztőként elfogadtuk. A másik ilyen ez az Aranykalász sor mellett tervezett utcának a visszaállítása. A harmadik ilyen terület, amit alpolgármester úr is említett, a Közép utca. A rendezési tervben 8 méteres építménymagasság szerepel, a lakossági fórumon is kérték, illetve levélben, több aláírással kérték, hogy ennek az építménymagasságát vegyük le, tehát ott a sajátos előírásokkal rendelkező tömbben ne 8 méter legyen az építmény magassága, hanem 7,5 méter. Ezt mi elfogadtuk, illetve azt is amit elnök úr említett, hogy a Pláza és térségének a szabályozási tervben csak egy településrendezési szerződés megkötése után, mint önálló településrendezési tervmódosítás kerüljön tárgyalásra. Tehát ezek lettek volna azok a kiegészítéseim, ami most azért maradt el, mert először a szerkezeti tervről kellett volna döntenünk, és majd utána a szabályozási tervről. De nincs probléma, mert így akkor most mindegyik megtárgyalásra kerül. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Akkor további kérdések és hozzászólások vegyesen, mert én most már nem tudom elkülöníteni egymástól. Földesi István, Tirpák György, Jászai Menyhért és Nagy Károly. Ez a sorrend. Földesi István: (képviselő) Egy kérdésem lenne, illetve másfél. Veres István az előbb mondta az Aranykalász sorral párhuzamos út az az új Ezüstkalász út, akkor a választ is megkaptam. Van egy 0110/17 hrsz.-ú telektulajdonos, aki megkért, hogy kérdezzem meg, hogy 2006. december 18.-án adott be változtatáshoz kérelmet, és nem találtam az előterjesztésben ennek a nyomát. A 0110/17-es telek a Mogyoró utca legvégén a keleti oldalon, a horgásztó felé eső telek. Minden körülötte lévő telek az építésre kijelölt, csak egyedül ezé az özvegyasszonyé nem. Mi lehet ennek az oka? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Tirpák György kért szót. Tirpák György: (képviselő) A településrendezési tervnek a felülvizsgálatára vonatkozó előterjesztés 2/17-es sorszámú tervezete, ahogy írja az előterjesztő közgyűlési döntést igényelne. Van itt ez a bizonyos havária út, aminek most ha jól értelmeztem, a szélessége lecsökkent 12 méterre. Illetve alternatív javaslatként
1282
szerepel ennek az útnak a megszüntetése. Ez 1999-től van így tervbe véve. A telek az Ezüstfenyő utcán érintett tulajdonos az 1999-től van ebben a helyzetben. Bejön ide az Építésügyi Irodára, hogy építési engedélyt szeretne rá kapni, nem kap rá építési engedélyt, mert ez a havária út be van tervezve. Én azt szeretném, hogy akkor hozzunk döntést erre vonatkozóan, ennek a havária útnak a törlésére. Mert úgy tartalmazza az előterjesztés is, hogy ez közgyűlési döntést igényel. Csabai Lászlóné: (polgármester) Tudjuk, miről van szó. Jászai Menyhért és Nagy Károly a sorrend. Jászai Menyhért: (képviselő) Ezúton is szeretném megköszönni az Irodának az eddigi hozzáállását a Pannónia utcához. Most olyan stádiumban vagyunk, hogy a lakosok összefognak, megveszik azt a telket, ami akadályát képezte annak, hogy kijussunk a Szőlőskert utcára. Még ne kiabáljuk el, de ez valószínű, hogy meg lesz. Ha ez az utcanyitás megvalósul, akkor ez egy példaértékű dolog lesz, hiszen teljes mértékben lakossági önerős beruházásban fog történni és ez nagyon fontos, hogy az ottani lakosok előbbre lépjenek, boldoguljanak. Lenne egy kérdésem. D4es komposzttelep. Nem tudom, hogy tud-e valaki válaszolni, esetleg Mikó képviselő úr tud-e válaszolni, hogy a régi komposzttelep akkor teljesen felszámolásra kerül? Mikor lesz ez? Mert amiatt a régi komposzttelep miatt tilalom van a Westsik Vilmos utca egy részén. Ezt tisztáztuk, több ok miatt is tilalom van rajta. Erdősáv miatt, nyilván az ottani lakosok nehezen tudják ezt megérteni, hogy az ő telkén nem lehet építeni, mellette pedig most 3 vadonatúj vállalkozói telephely épült. Új üzemcsarnokkal. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Nagy Károlyé a szó. Nagy Károly: (képviselő) Én sem értettem egészen a választ az Ezüstkalász utcára. Az Ezüstkalász utcán most mi az akadály, hogy az befejeződjön? Úgy tudom, hogy egy telekvásárlás ami kivezet az Arany János utcára. Ott van ilyen alku, az önkormányzat és a telektulajdonos között. Kérnék erre választ. Két olyan dolgot vetettek fel, amit már többször hallottak tőlem. A Nyírség út, amint már mondtam, 70%/-osan beépített, teljesen közművesített, a lakosság aláírásokat gyűjtve kéri, ismételten kéri a lakóterületté való nyilvánítását, illetve hiányzik még a szennyvízcsatorna, de az is be van tervezve. Tavasszal megy. Egyszerűen józan ésszel nem tudom megérteni, hogy egy teljesen közművesített, majdnem teljesen belakott utcát, miért nem lehet lakóterületté nyilvánítani? A másikat is hallották már tőlem. Mondhatom? Tetszik tudni figyelni? Egy fiatal házaspárról van szó. Csillagpázsit utcán szeretnének lakást építeni. Annak idején bejöttek az önkormányzathoz, megkérdezték a helyrajzi számot, azt a választ kapták, hogy igen, lehet építkez.ni Eladták a lakásukat, banki kölcsönt vettek fel, utána jött ez a bizonyos változás, tehát az önkormányzat hozott egy olyan határozatot, – ez 2005-ben kezdődött még, 2005. áprilisában – hogy csak teljesen közművesített utca esetén adják ki az építési engedélyt. Egy ház még szerencséjére előtte megkezdte az építkezést. Egy ház épült ott fel. Most tessék elképzelni, hogy ott vannak albérletben, eladták a lakásukat, több mint félmillió forintot fizettek most a banknak mivel nem tudta megkezdeni az építkezést. Így lehet egy fiatal házaspárt anyagilag csődbe vinni. Mit csinálhat most? Maradjon albérletben? Adja vissza a kölcsönt? Nem tudom, hogy mi az eljárás? Tulajdonképpen azt szeretném kérni, hogy vegyük fel mind a kettőt még egyszer napirendre és szavazzon a közgyűlés
1283
mind a két javaslatomra. Tudniillik kivételesen indokoltnak tartom az esetet és méltányosságból talán el lehetne fogadni. Nem hibázott az önkormányzat tisztviselője, amikor azt mondta, hogy igen, oda lehet építeni, nem hibázott a tulajdonos, amikor ott megkezdte az eljárást, a felkészülést az építkezésre. Tehát annyira különleges eset, nem lehet arra hivatkozni, hogy akkor más is kéri majd. Együtt benn voltunk főépítész úrral, a férjjel, feleséggel, akkor arról volt szó, hogy lehet építkezni, előkerül a közgyűlésnél, zártrendszerű szennyvíztározót készít, és ANTSZ által minősített kutat fúr. Tehát meg van az utca vonal, ha ennek a kettőnek a feltételét teljesíti. Ne hozzuk már ilyen lehetetlen helyzetbe. Kérem a közgyűlést, elsősorban Polgármester asszonyt, hogy vegyük napirendre és szavazzon erről a közgyűlés. A Nyírség utca lakóövezetté való nyilvánítására és a Csillagpázsit utcán az egy lakásnak a felépítéséről. Egyébként annyit hozzáteszek, hogy maximálisan egyetértek a közgyűlésnek azzal a határozatával, hogy előbb út, közmű és utána adják ki az építési engedélyt, de itt kialakult egy ilyen sajnálatos helyzet. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Márföldi István kért szót, őt követi Fesztóry Sándor. Márföldi István: (képviselő) Én csak annyit szeretnék mondani, hogy azt hiszem, hogy a kettő vagy hárommal ezelőtti napirendnél azt mondtuk, hogy a gazdasági erdőt visszamódosítjuk, illetve a módosítást kivesszük az anyagból. Erre szeretném a figyelmet felhívni. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Igen, Fesztóry Sándor. Fesztóry Sándor: (képviselő) Képviselői körzetemből megkeresett egy hölgy és az lenne a problémája, hogy a Verseny utcán rendelkezik egy telekkel, aminek 0524/31 a helyrajzi száma. Ő állítólag már több esetben érdeklődött és építeni nem tud rá, mert állítólag zöldterületként van nyilvántartva. Én próbáltam ezt a területet CD-n megkeresni, de lehet, hogy én voltam ügyetlen, de az is lehet, hogy ott nagyon sok szám szerepel egymás mellett, mert ezt a területet nem találtam. Ahova vélhetően beazonosíthattam, ott LKE az övezetszám száma nem pedig zöldterület. Ezt szeretném a főépítész úrtól megkérdezni, hogy ezalatt a helyrajzi szám alatt és itt ezen az utcán mi a jelenlegi állása ennek a területnek? Szeretnének rá építkezni, közművesített állítólag. Csabai Lászlóné: (polgármester) Köszönöm szépen. Nem látok más jelentkezőt. Az előterjesztőnek adom meg a szót, de van a lakosság részéről két jelentkező. Tessék, hölgyem önnek adom meg a szót. Tessék szíves lenni idejönni valamelyik asztalhoz, hogy mikrofonba lehessen beszélni, mert egyébként nem tudják jegyzőkönyvezni. Báratfalvi Lászlóné:.(Nyíregyháza, Aranykalász sor) Az Ezüstkalász utca érdekében 2002 óta lobbizunk és sajnos még mindig nem értünk el semmit. Most az önkormányzat, amit nagyon nagy köszönettel veszünk, segítségünkre sietett abban, hogy tulajdonképpen a bekötőút, az egyik bekötőút megvásárlását magára vállalja és ezzel mi megindíthatjuk saját erős beruházásban a többi részét. Tehát a közművesítését és egyebeket. Arra szerettem volna kitérni éppen itt, az esélyegyenlőségre. Az Ezüstkalász soron Sóstóhegy legszegényebb emberei laknak és ezért köszönjük,
1284
hogy esélyegyenlőséget kapunk mi is, a mi gyerekeink is, hogy lakáshoz jussanak. Mi azt kértük, hogy a bekötő utat vásárolja meg az önkormányzat, azonban egy olyan ajánlat érkezett a Vagyonirodától, ami a bekötő út tulajdonosának az egész telkét kéri. Ami pillanatnyilag tulajdonképpen elfogadható is lenne a számunkra, ez egy olyan megoldás, hogy a kecske is jól lakik és a káposzta is megmarad. Mert, hogy az önkormányzat megveszi a bekötő utat, a másik részén, pedig az önkormányzat hozzájut telekhez. Tehát tulajdonképpen szerintem nem sokat veszít. Mi elindíthatjuk a beruházást, megkezdhetjük a beruházást. Azt hiszem, hogy nem nagy a különbség. Pórtelekiné telkének a megvásárolásában annyi, hogy azt a kis különbséget próbálják megszavazni nekünk. Ott az út tulajdonképpen egy üres terület, amin ez az Ezüstkalász út menne, ami nem egy új út, ami egy megkezdett útnak a folytatása, de van egy épület, aminek az út neki fog menni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Még nincs meg az út, az út nem tudott nekimenni, mert csak a tervben van. Báratfalvi Lászlóné (Nyíregyháza, Aranykalász sor) Csak a tervben, azért mondom. Nekünk ez akadály, hogy nem tudunk továbblépni, mert, hogy erre nem kapunk választ, hogy hogyan oldjuk meg. Az önkormányzat eddig is áldozott tulajdonképpen, a kiméréseket biztosította a számunkra. Azért a mi számunkra is az lenne a fontos, hogy ne szakaszonként, hanem egészében valósuljon meg. Mert nyilvánvalóan a beruházás megvalósítása szakaszonként vagy pedig egyszerre történik, sokkal kevesebbe kerül. Tehát ezekbe kérném az építési osztályt, hogy segítsen. Mert ha a Tóthné ügye megoldódik, akkor Bencze úr problémája is megoldódik, akkor már kettő kiesett. Azt hittem Angyal úr itt van. És van még azon kívül 3 tulajdonos, akik közül az egyik már olyan ügyes, hogy már fülest kapott állítólag, hogy mégiscsak fog indulni az út. Ő ugyan megakadályoz bennünket, de ahonnan indulni szeretnénk, ott már két telket akar megvalósítani. Ezt megpróbáljuk megakadályozni. Szerintem erre én azt hiszem, hogy van jog. Akkor, amikor a közösség érdekét 2-3 ember aljas indokból akadályozza, ott alkalmazni kell a jogot. Azt hiszem, hogy van olyan lehetőség és azt hallottam, hogy lehet használni az ingatlanát tulajdonképpen és nem akadályozhatja meg. Mondom, most szereztünk tudomást róla, hogy fillérekért olyan embereket, idős embereket, akik nem tudják ennek a következményeit, meg akar vásárolni. Lehet, hogy éppen ott is meg fog akadályozni, azt fogja mondani, hogy nem fizet a közműbe és nem tudunk akkor megint továbblépni. De ez már azt hiszem, hogy a mi témánk. Nem tudom, hogy az önkormányzat jogi segítséget ad-e, mert két dolog is van, ki lehet sajátítani, ha az út megépül, az ő ingatlana sokkal többet ér. Tehát akkor gyakorlatilag fizetünk egy kisajátítást, de fölszámítjuk azt, amivel ő gazdagodik a beruházás által és azt pedig utalja számunkra vissza. Csak ez nagyon hosszadalmas. Abban segítsen az építési osztály, ami az építési osztályra tartozik, mert mi nem tudunk arrébb tenni utat, nem tudunk mást csinálni. Arra az épületre az építési osztály a módosítás, a tervezés előtti évben adott engedélyt. Az gyümölcstároló volt, lakóépületté nyilvánította. Ez nem a mi sarunk én úgy érzem, és akkor ebben kérnénk az önkormányzat segítségét. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm. Kurucz György:(MEDION KFT. ügyvezetője) Simonyi Óbester utca, aminek nagyon rövid a története. Annak idején az E-ON körbeépítette önmagát és ezt az utat találta legpraktikusabbnak megjelölni, hogy a tűzoltóság rajta keresztül tudjon áthatolni tűz
1285
esetén. Amivel semmi gondunk sincsen, ezt mi biztosítjuk jelenleg is az E-ON-nak, viszont most az önkormányzat betervezett ide hivatalosan egy utat. Ezzel csak az a problémánk, hogy innen kezdve mindenképpen a beépítési %-ot, a területet és egy komplett megtervezett, jelenleg beadott építési tervet húzzák keresztbe. Ezzel most jelenleg egy 100 milliós nagyságrendű hitel ketyeg már az egésznek a megvalósítására. A kérdésem az, hogy miért nem csinálják a lehetőbb legesleg egyszerűbb változatot? Az E-ON-nak mi a lényeges? Be tudjon jutni a tűzoltóság hozzá. Tegye, megengedjük. Adunk neki szolgalmi jogot. Holnap reggeltől ezt fel is kínáljuk neki. Éppen ezért én úgy gondolom, a legeslegegyszerűbb megoldás az, ha hozzá sem nyúlunk, adunk egy szolgalmi jogot, nem kell 3 külön helyrajzi számra megosztani. Ráadásul ha megnézzük a 71.966 számon a 9 az azt jelenti, hogy nekem meg kell osztanom 3 db. Területre, viszont a 9 az azt jelenti, hogy 10.000.m2 alatt nem oszthatom meg. Innentől kezdve elég érdekes szakmailag is a kérdés én úgy gondolom. Én ennyit szeretnék a közgyűléstől kérni, hogy válasszuk a legeslegegyszerűbb megoldást. Sima szolgalmi joggal, én ezt garantálom, bejuttatom az E-ON-hoz, mindenki jól jár, nem teszünk tönkre egy céget, ugyanis a saját cégemet ez teljesen tönkreteszi, a megvalósulásunk meg lehetetlené válik. Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszöntöm Fülöp Péter urat, aki a tervező. Giba Tamás úr figyelmeztetett, hogy Fülöp úr ott van az irodavezetők között, elnézést kérek tőle. Nem látok más jelentkezőt, zárhatjuk a kört. Szeretném nem újra megnyitni a vitát, hanem azt szeretném, ha ezeket a témákat lezárnánk. Az a kérésem, hogy minden egyes felvetődött kérdésre adjunk választ, ha tudunk akkor pozitív választ. Veres István:(városi főépítész) Az E-ON szolgalmi joga jogos ügy, kétszer került napirendre, az elején rögtön képviselő úr is felvetette. Most a tulajdonos is, aki egyébként már nálunk sokszor egyeztetett. A problémánk a következő. Ennek a volt TITÁSZ, most E-ON-os területre bejutáshoz a tűzoltóság, a katasztrófavédelem ennek az útnak a kijelölését szükségesnek tartja. Az egyeztetés során nekünk ezt a területet közterületként ki kell jelölni. Hogy ha ez a szolgalmi jog már bejegyzésre került volna, ahogy nem került bejegyzésre, akkor magánútként is működhetne. Ha szorgalmi jog van egy telken keresztül, azt a bíróság tudja megsemmisíteni és más hasonló magánúttal vagy egyéb más jogintézménnyel tudná helyettesíteni. Ez a kialakított út pontosan ezért kerül ennek a tervnek a módosítása során föl a piros vonallal jelzett területre. A csatornán keresztül egyébként van egy híd is, azon keresztül lehetet megközelíteni a volt E-ON-os területet és úgy lehet bejutni arra az útra, amit szintén ki van jelölve baloldalt, az a citromsárga terület, ahol a kis szálkereszt is mozog, azon keresztül lehet bejutni. Jelenleg nincs bejegyezve a szolgalmi jog. A beruházás időpontját a szabályozási terv szerint megvalósíthatja. A szakhatóságok viszont azokat elő fogják írni, amit vagy most megállapodással vagy szolgalmi jog bejegyzéssel ott biztosítani kell. Giba Tamás:(alpolgármester) Az a lényeg, hogy a szabályozási terv 2007. július 1én lép hatályba, a hatálybalépést követően indult ügyekben ezt a szabályozást kell alkalmazni, a folyamatban lévő ügyekben pedig azt a szabályozást, amely az ügyfél számára kedvezőbb elbírálást eredményez.
1286
Veres István: (városi főépítész) Köszönöm szépen, ez így korrekt, így van. A többi pedig maradt az E-ON meg az ön közötti probléma. Az államigazgatási egyeztetés során előírtakat be kell tartanunk. Tehát nekünk nem lehet megközelítetlen telket biztosítani, hiszen az a telek akkor onnantól kezdve nem beépíthető szintén. Ennek mi a gazdasági következménye, azt megint a bíróság fogja kimondani. Ráadásul ezeket a közterületté nyilvánítandó utakat annak érdekében, akinek az érdekében kell megvalósítani, az az ő költsége és nem az önkormányzat fogja ezt fizetni. Ennek a költségét. Az viszont nem a szabályozási tervvel való hivatkozással történik, hogy ha megfelel az akkor érvényes szabályozási tervnek. Ezt a tervet mi az államigazgatási egyeztetések után nem tudjuk kivenni ebből. Hiszen nincs jogilag rendezve. Ön viszont kaphat építési engedélyt A másik hozzászólás az új Ezüstkalász sornak a 0110/17. hrsz-ú telkére vonatkozott. Ott az volt a kérdés, hogy 2006. decemberében kérelmet adott be és a rendezési tervben nem szerepelt ez a terület, mind beépítésre szánt terület. Ezt nem támogattuk akkor sem és most sem támogatjuk, hogy újabb beépítésre szánt terület legyen kijelölve. Ennek több oka van. Az egyik az, hogy ha tervet alapvetően érintő módosító indítvány születik, ami mondjuk törvényi akadályba ütközik, ugyanez igaz lesz a Nyírség utcára is. Ami azt jelenti, hogy az építési törvény, ami tavaly módosult az előírja, hogy igazolnunk kell, hogy a város közigazgatási területén a beépített területek növekedésével a biológiai aktivitási érték is változik. Ráadásul indokolni kell azonkívül, hogy az egyéni tulajdonosi érdek azt diktálja, hogy azt a területet is lakóterületté vagy más fajta beépítésre szánt területté kéri kijelölni, ha a városban olyan terület nincs üres, nem használható fel. Márpedig van lakóterület, rengeteg kijelölt lakóterület. Ugyanezt a Nyírség utcai problémát már végigbeszéltük tavaly októberben. Hiszen ott is kérték a lakók, hogy legyen lakóterület és nem támogattuk akkor sem, és a testület sem járult hozzá ahhoz, hogy ez a terület is lakóterületté legyen kijelölve. Jelenleg akiknek ott lakásuk van, mondjuk a Nyírség utcán, a lakását felújíthatja, bővítheti, 25m2-rel akár még bővítheti. Hitelt is kaphat rá, ez nem jelenti azt, hogy legális plusz lakóterületté kell kijelölni a területet. Ugyanez igaz a Verseny utcára. A Verseny utcán egy teleksorral történő beépítést kért a tulajdonos. Ez a felülvizsgálat rendezési terv nem arról szólt, amikor októberben is kértük önöktől, illetve amit mi kiegészítésként javasolunk, hogy még bővítsük most a városnak a kijelölt lakóterületeit, a gazdasági területeit és egyebeket. Hanem ott azokat a pontosításokat, hibákat javítsuk. Amelyek a tervnek alaptérképi hibájából, emberi hibából vagy egyéb módon került a tervre, illetve közben is építési engedélyezések folytak a városban. És ezért a betervezett utak jelentős részére építési engedély került kiadásra, hiszen 2003-ban úgy döntött a város, amikor elkezdte a városrendezési tervét módosítani, hogy nem rendel el változtatási tilalmat az egész városra. Hanem mentek ki a régi rendezési terv szerint építési engedélyek. Ezért néhány betervezett utca helyén új lakóépület vagy áll vagy joguk van építeni a telkek tulajdonosainak, hiszen kaptak építési engedélyt. Ezek a pontosítások kerültek a szabályozási terv jelenlegi módosításához. Amit a gazdasági erdőben, emlékezzünk arra a vitatott területre, hogy a fél százalékát be lehet építeni. A következő kérdés a havária útra vonatkozott. A havária utat egyébként külön pontban tárgyalta októberben a közgyűlés és erre az útra azt mondta, hogy ennek az útnak a fontosságát fenntartja. Meg is kezdődött ennek az útnak, a havária útnak a két oldalán a telkek tulajdonosainak egy közigazgatási hivatalnál egy ilyen kártérítési igénybejelentése. És azért tettük két alternatívába itt és azt mondtuk, hogy közgyűlési döntést igényel. Részben 12 m-es út csökkentésére tettünk javaslatot, valamint a betervezett útnak a folytatására. És a terv azt tartalmazza, hogy lehetőleg maradjon meg az az épület ami délre van és tőle az
1287
oldalkertet elvéve lehetne ezt a havária utat megnyitni kelet-nyugati irányban. Ott a másik oldalon lévő telektulajdonosok kérésére vagy eltörlésre kerül, vagy pedig visszakerül a korábbi rendezési terv szerint vagy 3 m-el délebb irányba. Ez is érinti egyébként és érinti ezt a lakóépületet, ami most ráadásul eladó. Nagyon nehéz ebben dönteni, mert mondom, a testületnek volt egy döntése, hogy ennek a havaria útnak a szükségességét fenntartja. Végül is a bizottsági ülésen azt kérdezték, hogy én melyiket támogatom. Én azt mondtam, hogy tulajdonképpen 51-49 arányban igazából az útnak a megmaradása mellett lehetne érvelni. Az eltörléssel viszont a városnak a költségvetését tudná kordában tartani, nem kerülne pénzbe. Viszont majdnem a déli oldalon a havária út biztosítható, 1 tömb megy fölé ez a kis keskeny tömb, itt közvetlenül baloldalon, ahol nincs átkötve. De mindenhol át lehet kötni az Orosi úttal párhuzamosan kis kiszolgáló utcákkal. A következő a Pannónia út, köszönöm szépen, hogy köszönetet kaptunk, a másik, hogy a régi komposzt telep teljesen felszámolásra kerül-e, illetve a régi komposzt telep miatt védőtávolság igénye van ott főleg a szag miatt. Erre azt tudom mondani, hogy itt ebben a tervben mi a betervezet erdőterületből javaslunk kibővíteni a szennyvíztisztító-telep komposztáló telepének egy területet. Ami érdekes módon az ökológiai hálózat szakmai módosítását is igényli, de ez megkaptuk a Hortobágyi Nemzeti Parktól, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Természetvédelmi Felügyelőségtől a hozzájárulást. És cserébe beerdősítésre kerül a másik terület. Ez viszont már csak annak a hatásnak a felmérése után, egy következő módosításkor csökkenthető a védőtávolság, hiszen itt egy zártrendszerű komposztáló telep kerülne kialakításra. És a másik oldalról természetesen meg kellene szüntetni, föl kellene számolni azt a szaghatást illetve az egyéb környezeti kárt amit okoz. Most pályáznak ennek a megvalósítására. Azt én nem tudom megmondani, hogy mikor, akkor tudunk rá visszatérni, amikor a kijelölt új területen megépítésre kerülhet az új komposztálótelep, felszámolásra kerül a régi. Azon megtörténnek a környezeti vizsgálatok, akkor kiderül, ott semmi olyan nem történt sem a talajban, sem itt, sem ott. Onnantól kezdve az akkori tanulmánynak megfelelően csökkenthető vagy esetleg megtartásra kötelező lesz a védőtávolság. Ezt most nem lehet megmondani és ebben nem lehet dönteni. Az Ezüstkalász utca kinyitásának hogy mi az akadálya, ez volt a kérdés, illetve a Csillagpázsit utcán egy fiatal pár építési gondjairól beszélt Nagy Károly, és volt egy javaslata, hogy vegyük fel újra napirendre azokat az újabb beépítésre szánt területeket, foglalkozzon vele a közgyűlés. Magyarul, a Nyírség utcát jelöljük ki lakóterületnek, ez az egyik, a másik pedig, hogy a korábbi testületi ülésen arra utasították az irodát, hogy dolgozzuk ki azt, hogy nem teljes vezetékes közműhálózattal legyen meg a részleges közművesítettséggel még előírt terület is ellátva. Ezt a változatot mi kidolgoztuk. Ugyanakkor a város vezetésének a döntése az, hogy mindenhol a városterületén ugyanolyan feltételekkel lehessen kertvárosias lakóterületen is meg falusias lakóterületen is építeni. Ezek között a vezetékes vízellátás szerepel, a falusias lakóterületen a vezetékes elektromos hálózat, nem kell vezetékesen már az energiák közül a gázt, a fűtési energiát bevinni, hiszen az akár árammal is pótolható és a szennyvízpótló az pedig jelenleg is előírás volt. Ezért nincs a Helyi Építési Szabályzatban az a korábbi döntés szerint kidolgozott, módosított közművesítettségi előírás, mert ezzel nem értett egyet a város vezetése. Tehát a város minden területén ugyanazokat az építési feltételeket és jogokat kívánja biztosítani, nem csak itt, hanem máshol is. Ezért nincs benne a helyi szabályzatban. Köszönöm szépen Márföldi Istvánnak, hogy a korábbi döntésünknek megfelelően az egészségügyi erdő, gazdasági erdő nem kerül be módosításként, hanem egészségügyi erdőként marad itt a Sóstói erdő részeként. Ezt teljesen
1288
természetesnek vettem. Csak nem említettem, hogy innen is ki kell húzni. A Verseny utcáról beszéltem, hogy itt is újabb egy teleksornyi lakóterület kijelölését kérik. Meg nem csak itt. És a legnagyobb problémát az Ezüstkalász utca jelenti. Többek között ezekért a vitákért nem akartuk benntartani kötelezően nyitandó útként. Sem itt, sem azokon a területeken, ahol nem kezdődött még meg a kialakításra tervezet utak sora. Mert mindig az önkormányzatra szállt vissza, hogy akkor sajátítsa ki, vagy előlegezze meg, hasson oda, ön szerint a meglévő jogi eszközeivel próbálja meg biztosítani ennek az útnak a helyét. Ön említett 3 olyan telket, amit egy kis elkerülő úttal talán ki lehetne kerülni és akkor ők ebben az út nyitásban nem vesznek részt. Azt viszont nem lehet megtenni, vagy a mostani területen, ami visszaállításra kerül, ami korábban is szerepelt a szabályozási tervünkben. Mi visszaállítjuk ennek az útnak a kötelező területi jellegét, akkor viszont ez a telektulajdonosoknak a Vagyonirodával való megállapodás alapján kötelessége, hogy megvalósítsa. Ebben a város elég jelentős anyagi szerepet is vállal, hogy az út kialakítható legyen és kinyitható legyen. Én azt hiszem, hogy körülbelül ezekre a válaszra kellett válaszolni ugye. Csabai Lászlóné:(polgármester) Eljutottunk néhány témában a pozitív döntésig és maradt néhány téma rendezetlen, amíg ezt a kört nem zárjuk le nem megyek tovább. Giba Tamás:(alpolgármester) Polgármester asszony még itt a válaszadás közben kérném a kollégákat, hogy a Nyírség utcát próbáljátok behozni a térképen. Az egyik, amit Nagy Károlynak szerettem volna elmondani ezzel a Csillagpázsit utcai történettel kapcsolatban, hogy ez számomra nem volt teljesen világos, ugyanis ha valaki bankhitelt kap, a bankhitelnél építési engedélyt kell bemutatni. tehát ha ott építési engedély már van, akkor nem tudom, hogy mi lehet a probléma. Ez az egyetlen egy dolog, ami nekem nem volt világos ebben a történetben. És akkor a Nyírség utcán a gázvezeték. A Nyírség utcának ott van az a gázvezeték fölötti szakasza, ami itt évek, nem évek óta, 2 éve téma, hiszen korábban az beépítésre szánt terület volt. És lakóterület volt és elég sok lakás meg is épült. És a 2005-ös tervünk minősítette ezt vissza mezőgazdasági általános területté. Ezt feszegeti Nagy Károly több alkalommal. Én a magam részéről megmondom őszintén szívesen támogatnám az ő kérését, úgy hogy azt javaslom Polgármester asszonynak, hogy ebben tartson egy szavazást és nézzük meg, hogy lehet ezzel esetleg előre jutni. A többi kérdésre a főépítész úr reagált. Csabai Lászlóné:(polgármester) Köszönöm szépen, 2 képviselő jelentkezett, Földesi István és Nagy Károly. Földesi István:(képviselő) Nagyon jó szívvel tudnám támogatni Nagy Károlynak az indítványát és azt, amit alpolgármester úr mondott. Ez sajnos nem 2002-es probléma, hanem több mint 10 éves problémája ennek a területnek, mert csak a 6000 m2 3%-át engedte a korábbi terv beépülni. De ez az utca szinte kiépült. Minden közmű ott van. Nagyon tisztelem Veres főépítész urat, de nem tudom elfogadni az érvelését. Azoknak az embereknek ott van tulajdona. A gyerekének ingyen oda tudja adni építési teleknek. Hogy mondjam én nekik, hogy menjél odébb két utcával és vegyél 7 millióért egy telket? Mikor neki van telke. Tehát ez azért érthetetlen az én számomra. A másik és szeretném ezt a módosító indítványt tovább folytatni, amit én javasoltam, a 0110/17 hrsz. a Mogyoró utca, amit képviselőtársam mondott, hogy az esélyegyenlőtlenség. Ez nem is anyagi, hanem lelki sérelem az állampolgárnak. Köszönöm szépen.
1289
Nagy Károly:(képviselő) Köszönöm szépen Alpolgármester úr támogató javaslatát, nagyon megérdemlik. Meglepett az, amit a családról mondott, eljöttek, ezt mondták, együtt mentünk be, ennek utána fogok nézni. De szerintem nem olyanok, akik mellébeszélnek. Nem tudom, hogy honnan vettek fel, hogy vették fel a kölcsönt, csak még ezt is mondták, hogy vissza kellett fizetni, mert nem kezdték meg az építkezést. Bent voltunk főépítész úrnál, ott is ott megbeszéltük, hogy miért nem oldható meg az amit most visszavont, mert korábban az engedélyezett volt. És úgy tudom, hogy a városvezetés, főépítész úr is egyetértett, a városvezetés nem engedélyezte, hogy most napirendre kerüljön. Nyilván sok ügyben nem tetszik emlékezni, de szavazás elé kérem bocsátani. Csabai Lászlóné:(polgármester) Jeszenki Andrásé a szó. Jeszenszki András:(képviselő) Csak egy rövid felvetésem lenne a Simonyi Óbester utca kapcsán. A tulajdonosnak, a befektetőnek volt még egy kiegészítése, nem tudom, hogy elhangzott-e itt. Ha ilyen szempontból a megosztás megtörténik, akkor mi a helyzet a hitellel kapcsolatban? Hiszen banki hitellel terhelt a terület, és ebben az esetben a megosztás esetén a bank valószínű nem fog ehhez hozzájárulni, hiszen a hitelfelvétel az a megosztás előtt történt. Ezzel kapcsolatban érdeklődnék. Megoldható esetleg ha valóban problémát jelent valamiféle időponti korlát megszabásával a szolgalmi jog bejegyzési lehetősége a területen? Köszönöm szépen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor visszafele megyünk, zárjuk le ezt az E-ON témát. Mit lehet tenni annak érdekében, hogy az úrnak a dolga is rendbe legyen és az E-ON-nak is legyen menekülő útja? Veres István:(városi főépítész) Lehet az is, hogy az úr eladja az E-ON-nak ezt a területet vagy átjárási szorgalmi jogot biztosít. Ezek a megállapodások hiányoznak. Csabai Lászlóné:(polgármester) Kérdezzük Giba Tamás alpolgármester urat, hogy van-e áthidaló megoldás? Tehát feltételes jóváhagyása a rendezési terv ezen részének, illetve Fülöp urat is fogom ebben kérdezni. Giba Tamás:(alpolgármester) Ilyen feltételes nincsen. De egyszerű a helyzet, ha ez a szabályozási tervben jóváhagyásra kerül, holnap önnek nem kell itt megjelenni egy megosztási vázrajzzal, ennek nem ez a lényege. Ennek az a lényege, hogy amikor a következő építési engedély kérelmet előterjeszti, akkor kell ezt megosztani. Tehát önnek be van adva egy építési engedélye, ha be van adva, akkor azt a régi szabály szerint engedélyezni fogja az építési hatóság. Onnantól kezdve megépíti a beruházását, a bankkal természetesen ami már rávan jegyezve terhelés, jelzálog azt rajta tudja hagyni és hogy ha utána még valamire fog építési engedélyt kérni, akkor meg kell osztani ezt a telket, de akkor már nyilván az ingatlana lényegesen értékesebb mint most. Most itt egy üres telek van, akkor pedig már az épületek rajta lesznek. Tehát a bankkal sem lesz önnek semmiféle problémája. Azért mondom, hogy itt most vihar van egy pohár vízben. El kellene fogadnunk ezt a szabályozást így ahogy van. Akkor ha az van, amit ön mond, akkor az ön programja végrehajtható.
1290
Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem az úrnak adom meg a szót, hanem vagy Nagy Károlynak vagy Angyal Lászlónak. Nem tudom melyikkőtök tud rá válaszolni? Ha be van adva az úrnak a terve, akkor ezt jóváhagyjátok-e? Ki mondja vagy ki ismeri a témát? Kurucz György:(MEDION KFT. ügyvezetője) A múlt héten, vagy 2 héttel ezelőtt mentünk be és akkor derült ki, hogy rá van tervezve nekünk egy út. Én valószínűleg tartom, hogy igen. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor Giba Tamásé a szó. Nem megyek addig tovább, amíg le nem zártuk ezt az ügyet. Giba Tamás:(alpolgármester) Azért nem nekünk kellene pontosan tudni, hogy be van adva ez az engedélykérelem vagy nem. Azért mondom, hogy ha be van adva, akkor ez a dolog ilyen egyszerűen megoldható. Ha nincs beadva, akkor azt hiszem, hogy az E-ON-nak prioritása lesz ebben a dologban. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tehát a következő van. És senkit nem akarok megbántani akár ebben a kérdésben, akár a Nagy Károly által felvetett kérdésben. Olyan nincs, hogy hitelt lehet felvenni építési engedély nélkül. Jó, az engem nem érdekel, hogy valaki uzsorára vett fel. Ha valaki banktól vesz fel hitelt hivatalosan, annak előfeltétele az építési engedély. Kurucz György:(MEDION KFT. ügyvezetője) Elnézését kérek, a hitel egy része ami folyósítva lett, különböző gépvásárlásokra lett hitelezve, tehát semmi köze nincs az építési engedélyhez. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor hogy tudom lezárni ezt a vitát, mert szavaztatok, mert egyébként itt leszünk este 11 óráig. Giba Tamás:(alpolgármester) Az én véleményem Polgármester asszony, hogy az EON-nak ez a 10.000. köbméteres pakura tárolója az megközelíthető kell hogy legyen. Itt nincsen mese. Ha azzal egyszer valami probléma van, akkor oda kell tudni menni a tűzoltónak, ez szabályozási elemként úgy gondolom, hogy szükséges a szabályozási tervbe. Amit az úr mondott, hogy neki van folyamatban lévő beruházása és ez valóban olyan stádiumban van ahogy ezt mondja, akkor ezt meg fogja tudni oldani, ha nem, akkor ennek a megváltozott feltételnek megfelelően fogja tudni megoldani. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tehát a következő van. Az se járható út, hogy most ezt jóváhagyjuk, ezt a részt és az úr megoldja az E-ON-nal a szolgalmi jogot. Akkor a következő rendezési terv módosításkor kivesszük? Veres István:(városi főépítész) Ezt javasoltuk! Nem tudunk mást csinálni, mert bennünket most a katasztrófavédelem előírásai köteleznek. Csabai Lászlóné:(polgármester) Nem tudjuk másként elfogadni az a dolognak a lényege. Nem fogadhatjuk el, ha a katasztrófavédelem így véleményezte, mert ő szakhatóság és a szakhatóság véleménye ránk nézve ebben a kérdésben kötelező. Jól mondom? Azért, mert a szolgalmi jog nem volt bejegyezve. Tehát nem volt
1291
megközelíthetősége. Közvetítek önnek az E-ON felé, annyit tudok ebben csinálni. Főépítész úr? Veres István:(városi főépítész) Igen, így van. Csabai Lászlóné:(polgármester) Tehát most nincs más választásunk, mint ezt elfogadni. Akkor szavaztatok. Aki a módosítással egyetért az szavazzon igennel, aki nem ért egyet, mert nincs rá lehetőség hogy egyetértsünk, az szavazzon nemmel. Az előterjesztő a nemet támogatja. Akkor most szavazzunk. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 10 szavazattal, 13 ellenszavazattal, 3 tartózkodással nem fogadta el a módosítást. Az ön módosítása nem kapott többséget, de felvállalom, hogy az E-ON-nal le fogok ülni, hogy a szolgalmi jogot meg tudja szerezni. Egy biztos, hogy mi ott kisajátítani nem fogunk. Abban az E-ON egészen biztos lehet. Menjünk akkor a következőre. Mi volt visszafele a következő? Veres István:(városi főépítész) Az előterjesztés támogatta a visszakerülő Pannónia utcát illetve az Ezüstkalász utcának a tervét, hogy szerepeljen közterületként. A harmadik az újabb lakóterületek kijelölése. Ezt törvényesen támogatni jelenleg nem lehet. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor nézzük az Ezüstkalász utcát. Bocsássanak meg, de szeretnék véleményt mondani. Én első perctől kezdve azon a véleményen voltam, hogy ebben a témában az önkormányzatnak kell szerepet vállalnia, mert túl nagy veszteség, amit Pórtelekinéék ott szenvednek, de azért azt én nem mondhatom, hogy Pórtelekinéék telkéből önök semmit nem vállalnak fel, mert a Pannónia utcán felvállalnak és mihelyt itt az összes pénzt kifizetjük, akkor ő azonnal vissza fog lépni. Továbbra is ugyanazt tudom mondani. Mi igenis ott fel fogunk vállalni a telek vételébe. De olyan nincsen, hogy önök a telekvásárlásra egyetlen fillért nem akarnak adni. Bármennyire is szegény emberek laknak ott. Mert a Pannónia utcán már végigtárgyaltak és 90%-ban letették a pénzt. És az egy mértékadó és holnapután a másik utca is föl fogja vállalni, ha önöknek meg az utolsó fillérig kifizetjük a Pórtelekiné két vagy három teleknek az árát, akkor még egyszer nem lesz egy olyan utca, amelyik ezt az áldozatot felvállalja, amit a Pannónia utca felvállal. Elmondtam már többször, szívesen kimegyek, az önkormányzat hajlandó ebbe pénzt adni, nincsen benne gond. Ezt be fogjuk bizottság elé vinni. Ma a közgyűlés felvállalta, de olyan nincs, hogy ebbe a telekvásárlásba önök egy fillért nem hajlandók beletenni. Báratfalvi Lászlóné:(Nyíregyháza, Aranykalász sor) Köszönettel vettük a Vagyoniroda eddigi felajánlását és lehet, hogy félreértés volt és rosszul fejeztem ki magam. Ezzel, amit a Polgármester asszonynak is elmondtuk, az ő telkének a megvásárlásával mi lehetőséget kapunk egy szakasznak a kiépítésére, ahol minden-ki hozzájárul a teljes közművesítésbe. Én nem azt mondtam, hogy azt nekünk kell megoldani, hogy tulajdonképpen kisajátítást kell végezni. Nem azt mondtam, hogy további segítséget kérünk az önkormányzattól, hiszen itt nekünk még egy bekötő utat kell megvalósítani. Itt most arról van szó, hogy nem a már megkezdett úton haladunk, hanem a másik részéről tudunk visszaindulni, egészen Pórtelekinéig. Ott mindenki aláírta és mi azt szeretnénk megvalósítani. Én amit itt mondtam, hogy azok, ha
1292
elkerülik, azok bele szeretnének egyezni. Tehát minket nyüstölnek, hogy ha nem megy neki az út a házamnak, akkor már írnám alá a megállapodást, hogy tovább tudjunk menni. Csak belemegy 3 méterrel a lakásába az út. A tervezett út, tehát ezt mondom én, hogy ő ezt már kérte és ezt folyamatosan mi jeleztük, a tervezés során is jeleztük, hogy baj lesz, ott két épület van. Írd és mond, mind a kettőnek nekimegy az út. És sajnos ez a baj. Csabai Lászlóné:(polgármester) Akkor el tudod fogadni azt, hogy visszakerüljön? Igen. Az előterjesztő elfogadta. Kell nekem erről szavaztatni? Nem. Akkor Nyírség utca, tessék nekem szólni, hogy mit hagyok ki, mert megyek lépésről-lépésre. Veres István:(városi főépítész) Nyírség utcát, a Verseny utcát és még a további beépítésre szánt terület kijelölését ennek a rendezési tervnek a módosításával nem lehet elfogadni, hiszen ez a tervnek egy sokkal nagyobb beépítésre szánt terület kijelölését jelenti. Nem egyeztettük le senkivel. Ez egészen biztos, hogy törvényi kifogás alá fog esni. Tehát az építési törvény szerint jelen pillanatban, mivel nem támogattuk, eddig nem terveztük meg, nem egyeztettük le, ezért nem tudjuk elfogadni. Csabai Lászlóné:(polgármester) Ha egy szimpátiaszavazást csináltatok és a szimpátiaszavazás azt mondja, hogy az önkormányzat egyetért ezzel a módosítással megcsinálni, akkor egy következő rendezési terv módosításakor van-e erre lehetőség? Vagy erre nincs most lehetősége? Veres István:(városi főépítész) Csak akkor van lehetőségünk, mint ahogy említettem a Pláza esetében, hogy még kerül rendezési terv módosításra sor, illetve a kérelmek naponta jönnek be, ezeket mindig felül kell vizsgálni, vagy engedi a közgyűlés, hogy módosuljon a rendezési terv vagy nem. A Verseny utca meg a Nyírség utca térségében meg a többi így kért utcák esetében. Ezt mi tételesen nyilván ki fogjuk dolgozni és akkor ha módosulhat még újra a rendezési terv, akkor egy új eljárás keretében. Csabai Lászlóné:(polgármester) Főépítész úr az a gond, hogy önnek az lesz a véleménye, hogy ezt szakmailag nem jó. Nekünk pedig politikailag az a véleményünk, hogy ezt a békát már le kellene nyelni és túl kellene ezen a dolgon esni, mert ez állandóan visszatérő probléma. Függetlenül attól, hogy a képviselőnek mi a színezete. Gyakorlatilag a 3. képviselőnk, aki ezzel a dologgal kínlódik és nem tudunk előre lépni. Én azért szeretném kérni, hogy szimpátiaszavazást tegyünk, hogy amikor legközelebb erre kerül a sor, akkor már ne Veres István szakmai meggyőződése, hanem a képviselők szándéka szerint végezze el ezt a munkát, mert egyébként ezt a következő rendezési tervnél se fogja a főépítész úr megtenni. Szakmailag nagy valószínűsséggel igaza van, nem fog ehhez a dologhoz hozzájárulni, de a képviselő-testület utasíthatja erre, hogy a következő időszakban picit alkudjon meg ebben a kérdésben. Én egy szimpátiaszavazást szeretnék kérni. Jegyző úré a szó.
Dr.Szemán Sándor: (jegyző) Polgármester asszonynak van egy módosító javaslata. Mindig az utolsó módosítót szavaztatjuk először. A módosító javaslatnak egyértelműen az a lényege, hogy a szavazással elfogadja a testület, hogy a hatályos
1293
rendeletben most ez a módosítás nem hajtható végre, de a jövőre vonatkozóan ezt az utasítást adja a főépítész részére. Ezt kell először szavaztatni és csak azután a Nagy Károly képviselő úrét. Ha megszavazta a Polgármester asszonyét a képviselőtestület, akkor nincs miről tovább szavazni. Csabai Lászlóné: (polgármester) Az a javaslatom, hogy elfogadjuk azt, hogy a szakhatóságok nem ennek a szellemében döntöttek, tehát ők nem látták, hogy a Nyírség utca az belterületbe fog kerülni és beépíthetővé válik, de az a javaslatom, hogy a következő rendezési terv módosításakor – ami azért napirendre fog kerülni – a Nyírség utca beépíthetőségét a terv tartalmazza. Kérem aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 24 szavazattal, 2 tartózkodással elfogadta a módosító javaslatot. Menjünk tovább és annak a fiatal házaspárnak a dolgát nézzük meg. Úgy tűnik, hogy ott valami nem lehet igaz abban, hogy felvették a hitelt, mert lakáshoz nem tud hitelt felvenni, ha nincs építési engedélye. Tehát itt valami gond van. A közművesítettség a probléma? Tessék ebben segíteni, hogy le tudjuk ezt az ügyet zárni. Veres István: (városi főépítész) Mi korábban tettünk egy javaslatot, mert a testület azt mondta, hogy vizsgáljuk meg, hogy lehetne a nem teljes és nem részleges közművesítettségre vonatkozó előírást betartani. Illetve be kellene tartani, csak akkor most a rendeletbe úgy kerüljön be, hogy a városnak ezen meg ezen a területein, ott ahol a közelben nincs ez- meg ez, akkor a bevizsgált, nem vezetékes ivóvíz ellátásra tettünk javaslatot a falusias lakóterületen, illetve a kertvárosias lakóterületen. Ez az előterjesztésben viszont most nincs benne. Ugyanezt megtettük a szennyvízre. A szennyvíznél a falusias lakóterületen eleve megengedtük, hogy legyen közműpótló, a kertvárosias lakóterületen viszont csak a teljes közművesítés előírását. Viszont mivel úgy döntött a város vezetése, hogy mindenhol, mindenkinek ugyanazt a feltételt írja elő, függetlenül attól, hogy most a Csillagpázsit úton, vagy pedig másik utcán található a területe, ezért az előterjesztésünkben ez nem szerepel. Amennyiben a testület ezt kívánja visszahozni, az viszont most nincs előtte. Csabai Lászlóné: (polgármester) Igen köszönöm szépen. Giba Tamásé a szó. Giba Tamás: (alpolgármester) A falusias beépítés esetén részleges közművesítettséget ír elő a mostani szabályozási terv és ettől a mérséklés szerintem egyáltalán nem indokolt. Az, hogy egy családi ház építéséhez az egészséges ivóvízvezeték legyen jelen és hogy elektromos áramellátás, vezetékes hálózatról meg legyen oldva, ez a minimum követelmény. Tehát e nélkül ma azért nem volna szabad építési lehetőséget megteremteni. Ezzel olyan precedenst teremtenénk, ami pillanatok alatt visszahull ránk. Tehát ebbe a csapdába nem szabad beleesnünk. Én úgy gondolom, hogy nagyon sokat vitatkoztunk ezen, a részleges közművesítettség az szerintem minden további nélkül elérhető. Tehát vezetékes gázt nem kérünk, szennyvízcsatornát nem kérünk, hanem aknás szennyvízgyűjtést meg lehet
1294
valósítani, vezetékes víz és elektromos áramellátás ez viszont mindenképpen szükséges. Ezen nem szabad enyhítenünk, ezen a feltételen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor Nagy Károly úrnak módosító indítványa van. Szavaztatom és van egy ellenvélemény, ami részben kompromisszum, részben meg egyértelmű és határozott. Alpolgármester úr ellenvéleménye amit szerintem oszt a főépítész is, hogy ezen a területen is, mint a város más területén a vezetékes ivóvíz és a villanyhálózati közművesítettség az egy alapvető feltétel legyen az építkezéshez. Fenntartja-e ezek után is képviselő úr a módosító javaslatát? Nagy Károly: (képviselő) Nem tudom, hogy a kölcsönt milyen formában vette fel, de annyira egyedi az eset. Csabai Lászlóné: (polgármester) Mondja meg neki képviselő úr, hogy fogadóórámra kérjen egy időpontot, jöjjön be és hozza be az összes iratot, hogy lássam. Én eléggé el tudok igazodni a hitelszerződések között, látni akarom. Nagy Károly: (képviselő) Jó, és akkor bejönnek és ha igazuk van, akkor mi van? Csabai Lászlóné: (polgármester) Attól én most nem tudom megszavaztatni ezt a dolgot. Nagy Károly: (képviselő) Azért kérném a szavazást. Csabai Lászlóné: (polgármester) De ha ilyen előélete van, akkor mint szerzett jog, az egy olyan helyzet, amit nekünk valahogy kezelni kell. A képviselő úr szavazást kér. Alpolgármester úr és főépítész úr nem ért egyet azzal, hogy legalább a víz- és a villany ne legyen meg az építkezés feltételeként. Kérem aki a módosító javaslattal egyetért, az igennel szavazzon. Szavazáskor jelen volt 24 képviselő. A Közgyűlés 8 szavazattal, 12 ellenszavazattal, 4 tartózkodás mellett nem fogadta el a módosító javaslatot. Nem kapott többséget, de szeretnénk látni a papírjait a családnak. Mi van még rendezetlen? Veres István: (városi főépítész) A 17-es. Csabai Lászlóné: (polgármester) Egészségügyi erdő. Tudjuk le az egészségügyi erdőt. Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Még a Mogyoró utca kérdésében is dönteni kell.
1295
Csabai Lászlóné: (polgármester) Főépítész úr támogatod, vagy nem támogatod? Veres István: (városi főépítész) Nem támogatom. Már többször tárgyalta a közgyűlés ezt és ezen a területen az erdő jogállását fenntartotta. Csabai Lászlóné: (polgármester) És ha a képviselőtestület támogatja, akkor valamilyen szakhatósággal haragban leszünk miatta? Megvétózhatja-e valamelyik szakhatóság? Veres István: (főépítész) Ha jóváhagyja, akkor igen. Ugyanabba tartozik szerintem, amit polgármester asszony mondott a szimpátiaszavazásra, a következő rendezési terv módosításkor behozhatjuk. Csabai Lászlóné: (polgármester) Ez hány telket érint? Veres István: (városi főépítész) Minden új, beépítésre szánt terület kijelölését érinti. Csabai Lászlóné: (polgármester) Ez hány telket érint? Egy telket érint? Veres István: (városi főépítész) Igen, de a terület nagysága viszont az több hektár. Csabai Lászlóné: (polgármester) Hány lakást épít? Földesi István: (képviselő) Nem tudom, de legalább 10-et. Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor nem támogatjuk. Ha ez egy telket érint, egy embernek a sérelme, akkor szimpátiaszavazást kérek a következő rendezési tervre. Veres István: (városi főépítész) Közel 1 hektár, egy kicsit nagyobb is ez a terület. Csak szeretnék mindenkit emlékeztetni, hogy lakossági fórumon ezenkívül sokkal több területnek a kijelöléséről volt szó. Tehát ennek nincs vége. Mindenhol vannak tulajdonosok, mindenhol szeretnék felértékelni a telküket. Mindenhol szimpátiaszavazással eldöntjük, hogy legyen lakóterület, vagy valami más. Egyszer ennek úgy gondolom, hogy végének kell lenni. Az előbb a közművesítettségi hiányról beszéltünk, hogy nem tudja az építtető a közműveket odavinni. Segítsünk rajta egyedi döntéssel. Ennek a szétterülő városszerkezetnek ez a következménye. Tehát nem lehet büntetlenül, következmények nélkül a világba, minden területet kijelölni beépítésre.
1296
Csabai Lászlóné: (polgármester) Ebben az ügyben nem tudunk pozitív döntést hozni. De szimpátiaszavazást tudunk tartani, ami a következő időszakban ezt vizsgálandó és fontos tételnek tekintjük. Ez ugyanaz a szavazás, mint az előbb a Nyírség utcánál. Kérem, aki ezzel egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 12 szavazattal, 10 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadta el a javaslatot. Csabai Lászlóné: (polgármester) Mi van még amiben döntenünk kell? Veres István: (városi főépítész) A 17-es sorszámmal jelölt rész, ez a havária út. Tehát ott két alternatíva van. Az út megmarad, de vissza, délebbre kerül a korábbi rendezési tervben lévő területére, vagy pedig eltörlésre kerül. Az Orosi út déli oldalán. Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor itt a részönkormányzattal egyetértésben vagytok, vagy vitátok van? Tirpák György: (képviselő) Mint ahogy elöljáróban már említettem, az Ezüstfenyő utcát a Felhő utcával összekötő úgynevezett szerviz út, vagy havária út megépítése 1999-től van napirenden. Az Ezüstfenyő utcán lévő 30637/1-es ingatlannak a tulajdonosa tulajdonképpen, ha csúnyán fejezném ki magam azt mondhatnám, hogy 1999-be be lett ültetve a ringlispílbe és azóta sem tud kiszállni, csak ha áramkimaradás van. És nem is látjuk annak a végét, hogy ebből az útból mikor lesz valami. Tehát 1999-től van egy rendelettel tulajdonképpen korlátozva abban, hogy a tulajdonosi jogosultságait gyakorolja. Nem hiszem, hogy az elkövetkezendő 5 évben, mondjuk ez az út megvalósulna. Éppen ezért én azt kérném, hogy a havária utat ne tervezzék be. Ez alternatív javaslatként szerepel is az előterjesztésben. Csabai Lászlóné: (polgármester) Giba Tamást kérdezem, hogy mondjon véleményt erről a dologról. Giba Tamás: (alpolgármester) Jánócsik Csaba elmondta, hogy a Városfejlesztési Bizottságon ez téma volt. Mi a bizottság álláspontja? Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A bizottság azt javasolta, hogy 12 méterre való csökkentésével egyetértett azzal, hogy a korábbi nyomvonal visszaállítására tesz javaslatot. Tehát nem az újra, hanem a korábbi nyomvonalra tesz javaslatot. És akkor nem azon az újon lenne ami itt az anyagban szerepel, hanem a korábbin, azzal meg viszont itt a lakossági fórumon egyetértettek az itt lakók.
1297
Veres István: (városi főépítész) A Városfejlesztési Bizottság döntött, az pedig maradjon meg ott, csak visszakerülne, ott ahol volt, egy kicsit délebbre. Tehát ott út maradna, ott meg azt kérik, hogy út ne legyen. Giba Tamás: (alpolgármester) Akkor most a Városfejlesztési Bizottság javaslatát én megerősítem. Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor két szavazást kell kezdeményeznem. Az egyik Tirpák úr javaslata, és utána pedig a Városfejlesztési Bizottság javaslatát szavaztatom, amiről azt mondják, hogy lakossági fórumon valamilyen egyetértés kialakult. Tirpák úr javaslata, hogy ez az útszakasz ne kerüljön megtervezésre. Kérem, aki Tirpák úr javaslatával egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 13 szavazattal, 9 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadta el a javaslatot. Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Szavazategyenlőség alakult ki ebben a kérdésben ezért, az SZMSZ szerint ilyenkor újra kell szavazni. Csabai Lászlóné: (polgármester) De hol van az új nyomvonal? És mivel jobb az, ha lejjebb csúszik, kinek jó az? Veres István: (városi főépítész) Ott van egy szerzett joga úgymond annak a teleknek, ami most majdnem a teljes oldalkertjében érinti. Úgy épített korábban, hogy nem ilyen mértékben érintette őt az út. Csabai Lászlóné: (polgármester) Tehát így megoldódik és annak az úrnak, aki itt ilyen kiszolgáltatott helyzetben volt, annak a problémája megoldódik? Veres István: (városi főépítész) Nem. Ezzel az úttal tengelyben szemben akarja húzni. Amit azzal az úrral beszélnek, az pedig ez. Ez az út, ha megnyílik, ugyanitt lehet csak kijönni. Ide nem kap építési engedélyt. És innen indítottunk egy töréssel és lejjebb jövünk ezzel az úttal szemben. Így szerepelt a korábbi rendezési tervben. Ahogy az elején mondtam, azt az ingatlant érintette akkor is, ez egy viszonylag rossz állagú épület, de ide volt betervezve ez az út. Ezért hezitáltam én és azt mondtam a Városfejlesztési Bizottság ülésén, hogy 59 – 41 arányban végül is az út megtartása szavazok, mert szükséges is, viszont igen nagy anyagi áldozatokkal jár. Csabai Lászlóné: (polgármester) Giba Tamás? Giba Tamás: (alpolgármester) A Városfejlesztési Bizottság javaslatát támogatom.
1298
Csabai Lászlóné: (polgármester) Ez azt jelenti, ha jól értelmezem, hogy egy drágább megoldást támogatunk? De ez miért jó nekünk? Veres István: (városi főépítész) Azért bíztuk a közgyűlésre, természetesen nem jó nekünk, természetesen nekünk a lehető legjobb közlekedés lenne a városban, ez viszont ilyen áldozatokkal jár. Tehát pénzbe kerül így is, úgy is. Csabai Lászlóné: (polgármester) Ott egy beépítetlen telket kell megvenni az első esetben, itt meg egy házat kell megvenni? Veres István: (városi főépítész) Nem beépítetlen telket, hanem egy beépített teleknek az oldalkertjét, ami be van rendezve mindenfajta oldalkerti építménnyel, uszodával, mert ő így kapott akkor engedélyt. Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor erre fogják mondani azt, hogy a gazdag embert támogatjuk, mint az előbb a másik témában. Azért jó lenne ezekben a dolgokban következetesnek lenni. Veres István: (városi főépítész) Azért nem nagy uszoda, ez egy oldalkertben lévő úszómedence. Csabai Lászlóné: (polgármester) Miután a Városfejlesztési Bizottság végül kialakította az álláspontját és ők a szakmai bizottság, ezért erre teszek javaslatot. Kérem, aki ezzel egyetért szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 11 szavazattal, 11 ellenszavazattal, 4 tartózkodással nem fogadta el a javaslatot. Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor maradt az eredeti, és egyelőre nem csinálunk semmit. Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Újra kell szavaztatni még egyszer Tirpák képviselő úr indítványát, mivel szavazategyenlőség volt a kérdésben. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jánócsik Csaba. Jánócsik Csaba: (Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság elnöke) A probléma két részből állt egyébként, hogy csökkentsük le a szabályozási szélességét, mert 12 méterre tett a bizottság javaslatot. Tehát egyszer volt egy olyan
1299
javaslata, hogy a 16 méterről csökkenjen le a szélessége 12 méterre és a másik ilyen javaslat volt, hogy akkor az eredeti nyomvonal kerüljön visszaállításra. Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor ez egy harmadik módosító indítvány. A módosító indítvány arról szól, hogy a kiadott anyagban meghatározott nyomvonalon legyen, de ne 16 méter, hanem 12 méter szélességű. Alpolgármester urat kérdezem, hogy ezt támogatja-e? Giba Tamás: (alpolgármester) Támogatom. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki ezt a módosító indítványt támogatja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 15 szavazattal, 7 ellenszavazattal, 4 tartózkodással elfogadta a módosító indítványt. Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e még olyan, amit szavaztatnom kell? Giba Tamás: (alpolgármester) Módosító szerintem nincs. Csabai Lászlóné: (polgármester) Az egészségügyi erdő van. Veres István: (városi főépítész) Az egészségügyi erdő, de az eleve nem volt a javaslatunkban benne. Csabai Lászlóné: (polgármester) De előterjesztőként elfogadtad. Veres István: (városi főépítész) Azt, hogy maradjon egészségügyi erdő, igen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor azt nem kell szavaztatnom. Veres István: (városi főépítész) Még egyről kell tárgyalnunk, hiszen az benne volt a 9-esbe, amit a bizottság is kivételre javasolt, ez a Plaza bővítés. A 9-es sorszámmal ott a táblázatban, hogy azt most nem tárgyaljuk. Csabai Lászlóné: (polgármester) Jegyző úré a szó.
1300
Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Az egészségügyi erdőnél valóban nem szükséges szavazni, hiszen jelenleg is egészségügyi erdő. Azonban volt még egy módosító javaslat, de akkor nem lehetett szavaztatni, mert nem a napirendnél tette meg a javaslattevő. Hajzer képviselő úrnak volt egy indítványa, amely a változtatási tilalom elrendelésére vonatkozott. Én megígértem neki természetesen, hogy akkor, amikor ez szóba kerül, akkor erről döntenie kell a közgyűlésnek. Csak szeretném előtte megkérdezni, mi erről Veres főépítész úrnak a véleménye. Veres István: (városi főépítész) A változtatási tilalmat a Helyi Építési Szabályzat módosításakor lehet rendelettel elfogadni, illetve a szabályzat mellékletében, szabályozási tervben kell kijelölni azokat a telkeket, amelyeket a változtatási tilalom érint. Ebben a leegyeztetett tervben ez ugyan az, mint amikor új területeket jelölnénk ki, senkivel nem egyeztettünk a kötelezően egyeztetendő körből, semmilyen államigazgatási szervvel. Tehát jelen pillanatban, mint ahogy az országban több helyen látszik, a változtatási tilalom ilyen ad hoc jellegű változtatása nem áll meg a lábán. Lehet megvizsgálni, hogy a városban hol lehet változtatási tilalmat elrendelni, arra elkészül ez a tervezet, ezt a tervezetet ugyanúgy mindenkivel leegyeztetjük amit a törvény előír, és úgy kerül be a testület elé egy önálló eljárásban, de most így önállóan kijelölni egy-egy telket, azt nem lehet. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) De azt, hogy a gazdasági erdőből, egészségügyi erdő legyen, az nem okoz gondot? Veres István: (városi főépítész) Azért nem, mert ott nem változtatnánk meg a mostani tervet. Csabai Lászlóné: (polgármester) Akkor a Pláza ügyében kell még szavaznunk. Kell mind a kettőben szavaznunk? Dr. Szemán Sándor: (jegyző) Kell szavazni, de Hajzer képviselő úr, attól függetlenül, hogy nem tartjuk támogathatónak törvényesen tett egy javaslatot, az előterjesztő azt kéri, hogy utasítsa el a testület. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki egyetért azzal, hogy rendeljünk el változtatási tilalmat igennel szavazzon. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 7 szavazattal, 16 ellenszavazattal, 3 tartózkodással nem fogadta el a javaslatot. A Plázára vonatkozóan az a javaslat, hogy a Pláza ne kerüljön most a pozitív elbírálás kategóriájába, mert nincsen megegyezés. A Plázánál utat akarunk építtetni a Család utca felé, van néhány olyan dolog, amit meg akarunk csináltatni és azt gondoljuk, hogy addig nem szabad a rendezési terv módosítását elfogadni. Ők egyébként elvállalták, hogy finanszírozzák a rendezési terv módosítását. Kérem, aki ezzel egyetért szíveskedjék igennel szavazni.
1301
Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 23 szavazattal, 2 ellenszavazattal, 1 tartózkodással elfogadta a javaslatot. Csabai Lászlóné: (polgármester) Van-e más módosító indítvány? Veres István: (városi főépítész) Nem módosító indítvány, hanem az előterjesztésnek a melléklete, a helyrajzi számokkal jelölt nagyon sok építési tilalom, illetve korlátozással terhelt helyrajzi számok jegyzéke. Ez a rendeletnek a melléklete. Viszont ezután a jegyzőnek határozatban el kell rendelni a tulajdoni lapon a bejegyzését, 361 telket érintően. Csabai Lászlóné: (polgármester) Alpolgármester úré a szó. Giba Tamás: (alpolgármester) Az a javaslatom Polgármester asszony, hogy a tilalmi listát azt fogadjuk el így, ebben a formában. Főépítész úr jegyző úrra vonatkozó javaslatával nem értek egyet, ha lehet ne legyen benne, ennyi egérutat hagyjunk a jegyző úrnak. Köszönöm. Csabai Lászlóné: (polgármester) Igen. Kérem, aki a tilalmi listát elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 19 szavazattal, 7 tartózkodással elfogadta a tilalmi listát. Kérem, aki a határozat-tervezettel valamint az elfogadott módosító indítványok alapján meghozott döntési javaslatokkal egyetért, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 25 szavazattal, 1 tartózkodással meghozta az alábbi határozatokat: 122-1/2007. (VI. 11.) számú határozat Nyíregyháza településszerkezeti tervének módosításáról A Közgyűlés az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (3) bek. a.) pontjában kapott felhatalmazása alapján
1302
117/2005. (V. 5.) számú határozatával Nyíregyháza teljes közigazgatási területére jóváhagyott településszerkezeti tervét a VÁTI Kht. által 4135/2006. törzsszámon készített Településszerkezeti terv és a határozat mellékletét képező leírás szerint e l f o g a d j a . Melléklet a 122-1/2007. (VI. 11.) sz. határozathoz A 117/2005. (V. 5.) sz. határozat mellékletében elfogadott településszerkezeti terv leírása az alábbiak szerint változik. 3.
A beépítésre szánt területek •
lakóterületek, ezen belül kisvárosias lakóterület megengedett legnagyobb szintterület sűrűség
Lk 1,2
6.8. Közlekedés •
új gyűrűirányú főút hálózati elemekkel a sugárirányú főutak közötti országos főúti kapcsolatot biztosító Nagykörút és a főutak bevezető szakaszának tehermentesítésére kiegészül az alábbiakkal: új sugárirányú mellékút-hálózati elemmel Kemecse és Nyírpazony települések megközelítésére nyomvonalat jelöl ki; Nyírtelek – Nyírszőlős települési összekötő út Nyírtelek elfogadott településrendezési terveinek figyelembevételével a településszerkezeti terv mellékút nyomvonalát módosítja.
A leírás egyéb pontjai változatlanok maradnak.
1303
122-2/2007. (VI. 11.) számú határozat Nyíregyháza 19/2005. (V.5.) KGY rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítására vonatkozó kérelmekkel kapcsolatos döntésekről A Közgyűlés 1./ a határozat mellékletében II/9. sorszám alatt szereplő, a Plaza területét érintő, a beépítés mértékének 40 %-ról 50 %-ra történő módosítását jelenleg nem támogatja, erre csak egy elkészített tanulmányterv alapján megkötésre kerülő településrendezési szerződés alapján kerülhet sor. 2./ a határozat mellékletében II/17. sorszám alatt szereplő Felhő utca és az Ezüstfenyő utca között az Orosi úttal párhuzamosan tervezett utat a korábbi szabályozási tervnek megfelelően, a 30578 hrsz.-ú telek rovására déli irányban eltolva, és a szabályozási szélességét 12 m-re való csökkentéssel fogadja el. 3./ a Törzs utca és a Szalag utca találkozásánál lévő Vt. Lke területet Ki sportolási célú intézményterületté történő kijelöléssel fogadja el a Bujtoson, a 2722/9 hrsz.-ú telek rovására Gk. területként jelöli ki. 4./ elfogadja azt, hogy a Nyírszőlősön lévő Pannónia utca, valamint a Sóstóhegyen lévő, az Ezüstkalász utcától nyugatra tervezett lakóút a szabályozási tervben mint kötelezően nyitandó magánút kerüljön vissza. 5./ egyetért azzal, hogy a Közép utcán az építménymagasság legfeljebb 7,5 m-re változzon. 6./ a lakossági fórumon felvetett, a Kiskörút keleti szakaszának új alternatív nyomvonalait kérő vizsgálattal nem ért egyet, megerősíti a korábbi döntését.
1304
1305
1306
1307
122-3/2007. (VI. 11.) számú határozat Nyíregyháza 19/2005. (V.5.) KGY rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének módosítására vonatkozó kérelmekkel kapcsolatos döntésekről A Közgyűlés 1./ A Nyírség utcának a meglévő nagynyomású gázvezetéktől északra lévő, az utca két oldalán lévő telkek területének, valamint a Mogyoró utcának a védett területig történő lakóterületté nyilvánításához a következő rendezési terv módosításakor hozzájárulását adja. 2./ A Verseny utca északi oldalán az egy teleksorral történő beépítésre szánt területté történő nyilvánításával nem ért egyet. Csabai Lászlóné: (polgármester) Kérem, aki a rendeletet elfogadja, szíveskedjen igennel szavazni. Szavazáskor jelen volt 26 képviselő. A Közgyűlés 23 szavazattal, 1 ellenszavazattal, 2 tartózkodással megalkotta az alábbi rendeletet: . 21/2007.(VI.12.) KGY rendelet Nyíregyháza 19/2005. (V. 5.) KGY rendelettel jóváhagyott helyi építési szabályzatának módosításáról és egységes szerkezetű szövegének megállapításáról A Közgyűlés az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) bek. a.) pontjában kapott felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja. I. fejezet ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
AZ ELŐÍRÁSOK HATÁLYA 1. §
1308
(1)
Az előírások hatálya kiterjed Nyíregyháza Megyei Jogú Város (a továbbiakban: a város) közigazgatási területére.
(2)
Nyíregyháza város közigazgatási területén építési tevékenységet folytatni, arra hatósági engedélyt adni, telket alakítani, kötelezést előírni csak az 1997. évi LXXVIII., az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló tv. (a továbbiakban: Étv.), az e tv. alapján meghatározott, az Országos településrendezési és építési követelményekről szóló többször módosított 253/1997. (XII. 20.) Korm. sz. rendelet (a továbbiakban OTÉK) előírásai, a VÁTI Városépítési Kft. által 4135/2006 törzsszámon készített Szabályozási terv és jelen előírások (továbbiakban: HÉSZ) együttes figyelembe vételével lehet. A SZABÁLYOZÁSI ELEMEK TÍPUSAI 2. §
(1)
A szabályozási terv, valamint a jelen építési szabályzat I. és II. rendű, ill. egyéb szabályozási elemeket tartalmaz.
(2)
I. rendű szabályozási elemek - a zónahatárok és a rendeltetési zónák jele, - az I.rendű szabályozási vonalak (I. rendű közterületekkel érintkező határvonalak), - az általános közlekedési zónán belül a szabályozási tervlapon jelölt (I. rendű) szabályozási elemek
(3)
II. rendű szabályozási elemek - a zónaelőírások, az építési övezetek betűjelére vonatkozó előírásokat kivéve,
(4)
-
az II. rendű szabályozási vonalak (II. rendű közterületekkel érintkező határvonalak),
-
a szabályozási tervlapon jelölt (II. rendű) szabályozási elemek.
a) Az I. rendű szabályozási elemek módosítása csak a településszerkezeti terv felülvizsgálatával és módosításával engedélyezhető. b) A II. rendű, szabályozási elemek módosítása a HÉSZ előírásain belül belterületen és külterületi beépítésre szánt területen legalább a tömb egészére, külterületen, beépítésre nem szánt területen vagy a tömb egészére, vagy a területfelhasználási egységre kiterjedő szabályozási terv készítésével történhet. c) Az egyéb szabályozási elemek módosítása a zónaelőírások betartása esetén engedélyezhető.
II.
fejezet TERÜLETHEZ KÖTHETŐ ELŐÍRÁSOK BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 3. §
1309
(1)
A szabályozási terv a város közigazgatási területén - beépítésre szánt területet, ezen belül - beépített területet, és - további beépítésre kijelölt területet, valamint -
beépítésre nem szánt területet jelöl ki.
(2)
További beépítésre kijelölt területen – az OTÉK 1 szerint meghatározott valamennyi építési övezetben és övezetben elhelyezhető építményeket kivéve – építési engedélyt adni csak akkor szabad, ha a) az övezetre előírt közművesítettség, a szabályozási tervlap szerint kialakított közúti közterületi kapcsolat, ennek hiányában a jelen szabályzat szerinti magánút-kapcsolat biztosított, b) az a) pont szerinti közműellátási feltétel teljesül és az ellátandó telek (terület) kiszolgálásához a kapcsolódó területek ellátására is méretezett közműhálózat megépül, c) a közterületi út, vagy magánút legalább 4 m széles útalappal, valamint az előírások szerinti fasorral rendelkezik. d) elsőrendű közterületen a c) pontban előírt és az építtetők által megvalósítandó út terveit a Városfejlesztési Irodával egyeztetni kell.
(3)
Beépített területen a (2) pont előírásai az alábbiak szerint változnak: a) Ha az övezetben a korábbi építési előírások az építési engedély feltételét csak részleges közművesítéshez kötötték, a szennyvízcsatorna kiépítéséig tartó átmeneti időszakban zárt szennyvíztároló építésére engedély adható. b) Az útburkolat és az utcafásítás megléte nem építési feltétel, amennyiben az építési telken egyedi, 500 m2 szintterületet meg nem haladó beépítés történik.
(4)
Az útszabályozással érintett telkeken – a szabályozási szélesség megvalósítása érdekében – az építési engedély kiadásával párhuzamosan a terv szerinti méretben a telekalakítást el kell végezni. Olyan meglévő épület építési engedélyhez kötött építési munkái esetén, amely épületeket a szabályozási vonal metszi, a telekalakítást első ütemben úgy kell megvalósítani, hogy a kialakítandó telekhatár az épület utcai homlokzatának az épület két sarokpontjából az oldalsó telekhatárok felé – a szabályozási vonallal párhuzamosan – húzott vonal és az épület utcai homlokzat vonalából adódó vonal legyen. A szabályozási szélesség szerinti telekalakítást az épület bontása után, új épület engedélyezési eljárás kiadásával párhuzamosan kell elvégezni.
(5)
Új közterületi vagy magánúti feltárást igénylő telek építési feltételei azonosak a (2) pont szerintivel.
(6)
A (2) és (3) pontban előírt kötelezettségek kizárólag az építtetőt terhelik. Épület építési engedélye csak az előírt kötelezettségek teljesítése, valamint a (4) bekezdés szerinti telekalakítás elvégzése után adható
1
jelenleg OTÉK 32. §
1310
(7)
Épülethomlokzatok felújítása, ill. tetőhéjazat cseréje Önkormányzati tervtanácsi véleményezésre kötelezett területeken csak építési hatósági engedély alapján és az egész épületre együtt kivitelezve engedélyezhető.
ZÓNAELŐÍRÁSOK FAJTÁI 4. § A város területén a szabályozási terv a) rendeltetési,b) építési (a beépítésre szánt területek építési előírásait rögzítő zónák),c) értékvédelmi,d) tilalmi és korlátozási, zónákat jelöl ki. A RENDELTETÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI A RENDELTETÉSI ZÓNÁK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 5. § (1) A szabályozási terv a város közigazgatási területén az alábbi rendeltetési zónákat jelöli ki: a) horizontális rendeltetési zónák 1. a beépítésre szánt területen - lakó:(L) - vegyes:(V) - gazdasági:(G) - üdülő:(Ü) - különleges:(K) 2. a beépítésre nem szánt területen - közlekedési és közmű:(KÖ) - közpark:(Z) - erdő:(E) - mezőgazdasági:(M) - vízgazdálkodási (VG) b) vertikális rendeltetési zónák (3. sz. rajzi melléklet) (2) A beépítésre nem szánt területek rendeltetési zónáiban a már meglévő épületek amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek – rendeltetésük változtatása nélkül felújíthatók, illetve a meglévővel azonos nagyságban az általános előírások betartásával átépíthetők. (3) A közigazgatási területen az építési engedélyezésre kötelezett közterületi reklámok terveit az Önkormányzati Tervtanáccsal véleményeztetni szükséges.
1311
(4) A(z építési) zóna területére előírt építménymagasságot meghaladó, legfeljebb 20 m magasságú, épületnek nem minősülő építmény, amennyiben egyéb előírásokkal nem ütközik, Önkormányzati Tervtanácsi vélemény figyelembevételével engedélyezhető. A zónára megengedett legnagyobb építménymagasságot meghaladó építmény lakózónától (Ln, Lk, Lke, Lf) vegyes zónától (V, Vk), üdülőzónától (Üü, Üh), valamint különleges intézményi zónától (Ki) 500 m-nél közelebb nem helyezhető el. LAKÓZÓNÁK 6. § (1)
Nagyvárosias lakózóna (Ln) a) A terület jellemzően nagy laksűrűségű, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, továbbá kivételesen - szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású gazdasági építmény, többszintes parkolóház, valamint ahhoz kapcsolódó, épület alatti üzemanyagtöltő helyezhető el. c) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos építési telek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés 10 m széles sávban biztosítható. d) A zóna területén meglévő épület szintráépítéséhez az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyt kell benyújtani. Az elvi építési engedélyezési terv Önkormányzati tervtanácsi véleményezésre kötelezett.
(2)
Kisvárosias lakózóna (Lk) a) A terület jellemzően közepes laksűrűségű, általában több önálló rendeltetés egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportlétesítmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású kézműipari épület, továbbá kivételesen - szálláshely, szolgáltató épület, igazgatási épület, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró egyéb gazdasági építmény helyezhető el. c) A zóna területén elhelyezhető rendeltetési egységek (r. e.) számát a telek területének (m2) „x”-el való elosztása utáni, lefelé kerekített egész szám adja. „x” értéke: - 7,50 m építménymagasságig: .................................................................... 60 m2/r.e - 9,50 m építménymagasságig: .................................................................... 50 m2/r.e
1312
-
12,50 m építménymagasságig: .................................................................. 40 m2/r.e d) A b) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon a háromszintes növénytelepítés – az építés helyét kivéve – biztosítható. (3)
Kertvárosias lakózóna (Lke) a) A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő kertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) Az építési hely vonalában 20 m-nél keskenyebb telek esetén új épület építménymagassága legfeljebb 5,5 m, 16 m-nél keskenyebb teleknél legfeljebb 4,5 m lehet. c) Ha a telek szélessége az építési hely vonalában 20 m-nél szélesebb, az előírások szerinti oldalhatáron álló építési mód helyett szabadonálló épület is építhető az egyéb övezeti előírások betartásával. d) A területen - legfeljebb kétlakásos lakóépület, a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmény, és kivételesen - a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, sportépítmény helyezhető el. e) A d) pontban felsorolt kivételesen elhelyezhető építmények csak akkor telepíthetők, ha a szomszédos lakótelek felőli határokon – az építés helyét kivéve – kétszintes növénytelepítés 5 m széles sávban biztosítható. f) A területen nem helyezhető el a megengedett lakásszámot meghaladó vendégszobaszámú épület, szálláshely szolgáltató épület és egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület. g) Erdővel közvetlen határos telkeken a hátsókert mérete 0,0 m is lehet. h) A területen a zónára meghatározott legkisebb teleknagyságnál nagyobb telkeken a rendeltetési egységek száma az övezeti előírások szerint szabályosan kialakítható telkek arányában növekedhet. Ebben az esetben – amennyiben a szabályozási terv ezt megengedi – a telken belül – az építési helyen belül – több épület is építhető a vonatkozó előírások betartásával, de egy épületben legfeljebb két rendeltetési egység helyezhető el. Két épületnél több épület elhelyezése esetén az építés feltételeinek tisztázására az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyt kell benyújtani. Az elvi engedélyes tervet méretezett elvi telekalakítási tervlappal ki kell egészíteni. Az elvi engedélyezési terv telepítési terve Önkormányzati Tervtanácson bemutatásra kötelezett. i) A területen hulladékudvar engedélyezhető.
(4)
Falusias lakózóna (Lf) a)A terület jellemzően alacsony laksűrűségű, összefüggő, nagykertes, legfeljebb két önálló rendeltetési egységet magában foglaló, többségében lakóépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen lakóépület, mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, szálláshely, szolgáltató épület, kézműipari építmény, helyi, igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény helyezhető el.
1313
c) A területen hulladékudvar kialakítható. KERTVÁROSIAS ÉS FALUSIAS LAKÓZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 6/A. § (1) Oldalhatáron álló beépítési mód alkalmazása esetén saroktelken – amennyiben a szomszédos közbenső telek beépítettsége ikres beépítésre nem ad lehetőséget, és az építési hely szélességi mérete kevesebb, mint 10 m – az utcai telekhatárok közül a hosszabb telekhatár és az építési vonal között az előkert mérete 2 méterig csökkenthető. Elsőrendű közterülettel határos telkeknél az előkert csökkentésére nincs lehetőség. (2) Két utcára nyíló teleknél két – egyenként egy lakást tartalmazó – különálló épület is elhelyezhető az építési helyen belül – az övezetre vonatkozó egyéb előírások betartása mellett – a telek mindkét utca felőli oldalán. (3) Újonnan az előkert – ha egyéb előírással nem ellentétes – a)I. rendű közterülettel határos teleknél belterületen minimum 5,0 m, külterületen minimum 10,0 m, b) II. rendű közterületekkel határos teleknél minimum 5,0 m.
VEGYES ZÓNÁK 7. § (1)
(2)
Településközpont vegyes zóna (Vt) a) A terület jellemzően több önálló rendeltetési egységet magában foglaló lakó- és olyan igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b) A területen - lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, ahol a gazdasági célú használat az elsődleges, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, parkolóház, valamint ahhoz kapcsolódó, épület alatti üzemanyagtöltő, helyezhető el. Központi vegyes zóna (Vk) a) A terület jellemzően több rendeltetési egységet magában foglaló központi igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. b) A területen elhelyezhető - igazgatási épület, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, sportépítmény, többszintes parkolóház, valamint ahhoz kapcsolódó üzemanyagtöltő, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény,
1314
-
lakások, de csak az I. emelet feletti szinteken, és csak akkor, ha az épületben elhelyezett összes lakószint-terület nem lépi túl az épület összes szintterületének 50%-át. c) A területen elhelyezhető épületeken belül a tulajdonos, a használó számára szolgáló lakás engedélyezhető. GAZDASÁGI ZÓNÁK 8. § (1)
Gazdasági zónákra vonatkozó általános előírások a) Új épület elhelyezése során biztosítani kell annak legalább 6,0 m szélességű gépjárműúttal való körüljárhatóságát. b) A telekhatár mentén, amennyiben meglévő építmény nem akadályozza, legalább fasorból és cserjesorból álló növénytelepítés biztosítandó. c) Szomszédos lakó-, vegyes-, üdülő- és különleges területek telekhatára mentén, amennyiben meglévő építmény nem akadályozza, 3 szintes növényállományból álló növénytelepítés biztosítandó.
1315
d)
Azokon a területeken, amelyeken az övezeti besorolás szerint a megengedett legkisebb építési telek nagysága 2500 m2 vagy az alatti, oldalhatáron álló beépítési mód is alkalmazható a szakhatóságok hozzájárulásával, és nem kell alkalmazni az a) pontban előírt feltételt
1316
e)
(2) Kereskedelmi szolgáltató zóna (Gk) a) A zóna a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célokat szolgáló építmények elhelyezésére kijelölt terület. b) A területen - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági célú épület, gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, kereskedelmi, szolgáltatási épület, igazgatási épület, parkolóház, sportépítmény, továbbá kivételesen, - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmény, egyéb közösségi szórakoztató épület helyezhető el. c) A területen meglévő épületek a kivételesen elhelyezhető épületek funkciói szerint is átalakíthatók. (3)
Zavaró hatású ipari zóna (Gip) a) A terület a környezetét erősen zavaró gazdasági célú ipari építmények elhelyezésére szolgál. b) A területen - a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, robbanás-, fertőzésveszélyes), bűzös vagy nagy zajjal járó gazdasági építmények helyezhetők el. c) A területen újonnan nem telepíthetők: - lakások – még a tulajdonos, személyzet számára sem –, - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmény, kereskedelmi és szolgáltató funkciójú épületek, d) meglévő épületek a c. pont szerinti funkciókra nem alakíthatók át.
továbbá
(4)
Egyéb ipari zóna (Ge) a) A terület a védőtávolságot nem igénylő, jellemzően ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási telephelyek elhelyezésére szolgál. b) A területen újonnan nem telepíthetők: - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmények, c) meglévő épületek a b. pont szerinti funkciókra nem alakíthatók át.
(5)
Az övezetben az I. rendű utak mellett – amennyiben a szabályozási terv illetve a területre vonatkozó sajátos előírások másképp nem rendelkeznek – az előkert mélysége minimum 10,0 m. ÜDÜLŐZÓNÁK 9. §
(1)
Üdülőházas zóna (Üü) a) A terület jellemzően üdülőépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - olyan üdülőépületek, üdülőtáborok és kempingek helyezhetők el, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük,
1317
valamint infrastrukturális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak. c) A területen olyan építmények is elhelyezhetők, amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják. d) A területen - ha az állattartásról szóló helyi önkormányzati rendelet másként nem rendelkezik, állattartó épület – a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével – állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény – terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével –nem helyezhető el. e) A területen hulladékudvar nem alakítható ki. (2)
Hétvégi házas zóna (Üh) a) A terület legfeljebb két üdülőegységet magában foglaló üdülőépületek elhelyezésére szolgál. b) A területen - csak olyan építmények helyezhetők el, melyek a terület rendeltetésével összhangban vannak, ill. azt szolgálják. - A területen - állattartó épület – a lovas turizmust szolgáló lóistálló kivételével – állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-folyadékés gáztároló melléképítmény – terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével –nem helyezhető el. d) A területen hulladékudvar nem alakítható ki. KÜLÖNLEGES ZÓNÁK 10. §
(1)
Különleges kereskedelmi célú zóna (Kke) a) A területen elsősorban a 10 000 m2 hasznos bruttó szintterületet meghaladó bevásárlóközpontok és nagykiterjedésű kereskedelmi célú létesítmények, vásárok, kiállítások, kongresszusi létesítmények számára kijelölt terület. A hasznos bruttó területbe a gépkocsi tároló szintterület nem tartozik bele. b) A területen kivételesen elhelyezhetők 1. a különleges rendeltetésű épületeken kívül szállás jellegű épületek, irodák, továbbá 2. egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális intézmény, szórakoztató és vendéglátó épületek. c) A területen az a) bekezdésben meghatározott építmény elhelyezését engedélyezni csak környezeti hatástanulmány alapján szabad. 20 000 m2 hasznos bruttó szintterület alatti épület engedélyezéséhez környezetvédelmi hatástanulmány készítése nem kötelező.
(2)
Különleges közhasználatú építményi zónák (Ki) a) A terület különleges célokat szolgáló elhelyezésére szolgál.
közhasználatú
építmények
1318
b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. c) A szabályozási terv az egyes ingatlanokon belül eltérő kizárólagos használatot is rögzíthet és rendeltetést is meghatározhat. (3)
Különleges közhasználatú építményi zónák, 10%-nál kisebb beépítettséggel (Ki0) a) A terület különleges célokat szolgáló közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. b) A területen csak a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építménycsoportok és az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények helyezhetők el. c) A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belül eltérő kizárólagos használatot is rögzíthet az egyes építési helyekre írt rendeltetés meghatározásával.
(4)
Honvédelmi és belbiztonsági zóna (Kho) a) A terület a honvédség és a belbiztonság számára kizárólagosan igénybevett területeket foglalja magában. b) A területen csak honvédelmi, ill. belbiztonsági célokat szolgáló építmények helyezhetők el.
(5)
Hulladék elhelyezésére szolgáló zóna (Kh) A területen a hulladékok elhelyezésére, ártalmatlanítására és hasznosítására szolgáló telephelyek és az azzal kapcsolatos építmények létesíthetők.
(6)
Városüzemeltetési célokat szolgáló kertészeti zóna (Kk) a) A terület városüzemeltetési célokat szolgáló kertészet számára fenntartott terület. b) A területen csak kertészettel kapcsolatos építmények helyezhetők el. c) A területen a tulajdonos, a használó és a személyzet számára kivételesen telepíthetők lakások is.
(7)
Különleges közlekedési zóna (Kkö) a) A terület csak a szabályozási tervlapon megnevezett közlekedési célokra vehető igénybe. b) A zónában csak az épületnek minősülő közlekedési építmények (pl. parkolóház, autóbusz-pályaudvar stb.) területei, illetve nagykapacitású parkolók engedélyezhetők.
KÖZLEKEDÉSI ZÓNÁK 11. § (1)
Közúti közlekedési zóna (KÖá) a) A közúti közlekedés céljára kijelölt terület. b) A területen 1. az országos és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjárművárakozóhelyek (parkolók), járdák és gyalogutak, mindezek
1319
csomópontjai, vízelvezetési rendszere, környezetvédelmi létesítmények, a közművek és a hírközlés építményei, továbbá 2. a közúti közlekedést kiszolgáló - közlekedési építmények, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, - igazgatási épületek, - gazdasági célú épületek, azon belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhetők el. c) Az elhelyezhető építményekhez önálló építési telket kell kialakítani. A telken belül a beépítés nagysága legfeljebb 5% lehet. Az építmények magassága a 7,5 m-t nem haladhatja meg. (2)
Vasúti közlekedési zóna (KÖk) a) A területen a vasutak és azok működéséhez kapcsolódó közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épületek, igazgatási épületek, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások helyezhető el. b) Az elhelyezhető építmények által elfoglalt terület legfeljebb a terület 2%-a lehet. KÖZPARK ZÓNA (Z) 12. §
(1) A közparkok céljára kijelölt területen a terület min. 50%-át zöldfelülettel, ill. vízfelülettel fedetten kell kialakítani, amennyiben szabályozási terv ettől eltérően nem rendelkezik. A közparkon belül felszíni víztározók, dísztavak, szökőkutak létesíthetők. (2) A területen a pihenést és a testedzést szolgáló építmény (sétaút, pihenőhely, tornapálya, köztéri szobor, gyermekjátszótér, nyilvános WC) helyezhető el. (3) A területnek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie. (4) A zóna területén épület újonnan nem helyezhető el. (5) A területen a)terepszint alatti garázsok közpark vagy köztér területén elhelyezhetők, melyeket legalább 50 cm földtakarással kell ellátni, b)a terepszint alatti garázsok földtakarással együtt is legfeljebb 1,0 m-rel emelkedhetnek a terepcsatlakozás fölé. c) A terepszint alatti garázsok vagy parkolók részére építési telket kell kialakítani. A garázs fölötti zöldterületet közterületként kell kezelni.
1320
ERDŐZÓNÁK 13. § (1) Védelmi rendeltetésű erdőzóna (Ev) a) A terület elsődlegesen védelmi (környezet-védelmi, ill. természetvédelmi) rendeltetésű célokat szolgál. b) A területen épület újonnan nem helyezhető el. (2) Egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőzóna (Ee) a) A terület elsődlegesen a közcélú egészségügyi-szociális-turisztikai rendeltetésű erdőhasználat céljára szolgál. b) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken - legfeljebb 1%-os beépítettséggel - az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. A beépített területekhez legfeljebb kétszer nagyobb közhasználat elől elzárt terület tartozhat. Az így igénybevett telekrészen kívüli területek tulajdoni állapottól függetlenül a közhasználat elől nem zárhatók el. c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 6,5 m-t. (3) Gazdasági rendeltetésű erdőzóna (Eg) a) A zónába az előző zónákba nem sorolható erdők területei tartoznak. b) A 100 000 m2-t meghaladó területnagyságú telken legfeljebb 0,5%-os beépítettséggel az erdő rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el. c) Az újonnan elhelyezendő építmények magassága nem haladhatja meg a 6,5 m-t. (4)
A szabályozási tervben erdőnek kijelölt korábban mezőgazdasági olyan területeken, amelyeken a növénytermesztés, állattenyésztés, halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás létesítményei helyezkednek el, az azok rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építmények elhelyezhetők. MEZŐGAZDASÁGI ZÓNÁK 14. §
(1)
2
Mezőgazdasági kertes zóna (Mk) a) A zónába a volt zártkertek, illetve zártkert jellegű kisüzemi művelésű, jellemzően gyümölcs, szőlő, kert művelési ágú kistelkes területek tartoznak. b) A zónába eső telkeken a növénytermesztés és az ezzel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, illetve a jelen előírásokban rögzített feltételekkel lakóépületek is építhetők. c) Az építmény-elhelyezés feltételeit a zónába eső telkeken az OTÉK 2 előírásai tartalmazzák. d) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a (de max. 300 m2) építhető be. Lakóépület és jelenleg az OTÉK 29. §
1321
gazdasági épület egy épületben nem helyezhető el. Az állattartó épület által elfoglalt terület nem haladhatja meg a 100 m2-t. 600 m2-t meghaladó épület építéséhez az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyt kell benyújtani. Az elvi építési engedélyezési terv Önkormányzati tervtanácsi véleményezésre kötelezett. e) A telken újonnan elhelyezendő építmény 1. szabadon állóan, 2. legalább 10,0 m előkert biztosításával, 3. legfeljebb 3,5 m építménymagassággal, 4. magas tetővel, max. 40 tetőhajlásszöggel telepíthető. f) Állattartó telep a zónában nem létesíthető. (2)
Mezőgazdasági általános zóna (Má) a) A zónába a jellemzően szántó művelési ágú mezőgazdasági területek tartoznak. b) A zónába eső telkeken a növénytermesztés, állattenyésztés, a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei, illetve a jelen előírásokban rögzített feltételeknek megfelelő lakóépületek, valamint a jelen előírás 15. §-ban felsorolt építmények helyezhetők el. c) A zónába eső telken új építmény elhelyezése az OTÉK 3 előírásai szerint engedélyezhető. d) A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3%-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5%-a, de max. 300 m2 építhető be. 1000 m2-t meghaladó épület csak szabályozási terv alapján helyezhető el. e) A telken újonnan elhelyezhető építmények – kivéve a mezőgazdasági technológiához közvetlen kapcsolódó építményeket - csak 1. szabadon álló beépítési mód szerint, 2. legalább 10,0 m előkert biztosításával, 3. önálló lakóépület esetén legfeljebb 4,5 m építménymagassággal, magas tetővel és max. 40 tetőhajlásszöggel telepíthetők. f) Egy telken újonnan csak egy tanyaudvar alakítható ki, amelynek területe (lakóépület, gazdasági építmények és a hozzátartozó udvar által elfoglalt terület) 1. nem lehet nagyobb, mint 6000 m2 és a telek 50%-a, 2. utólag sem alakítható át önálló telekké, ha a megosztás következtében az újonnan kialakuló telek a legfeljebb 3%-os beépítettség előírásnak nem felel meg, g) Lakóépület és gazdasági épület egy épületben nem helyezhető el.
(3)
Mezőgazdasági korlátozott használatú zóna (Mko) a) A zónába a környezet és tájvédelmi, ökológiai okból nem beépíthető mezőgazdasági művelési ágú területek tartoznak. b) A zónában nyomvonal jellegű építményeken és műtárgyakon, a külön jogszabályok keretei között a köztárgyakon, a kutatást és az ismeretterjesztést szolgáló épületnek nem minősülő építményeken, a honvédelmet és a belbiztonságot szolgáló műtárgyakon, a nyilvános illemhelyeken, hulladékgyűjtőkön túl csak a természetvédelmi fenntartást, kutatást és bemutatást, illetve a legeltetéses állattartást szolgáló legfeljebb
3
jelenleg az OTÉK 29. §
1322
3,5 m építménymagasságú épület létesíthető, min. 2 ha nagyságú telken, 2 ha-onként max. egy, legfeljebb 100 m2-es épület elhelyezésével. MEZŐGAZDASÁGI ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 15. § (1) Az Má és Mko mezőgazdasági zónában, ha azok nem esnek védett területbe, kialakítható anyagnyerő bányatelek, ha annak területe nem haladja meg a 10 000 m2-t. A 10 000 m2-t meghaladó bányatelkek részletes környezeti hatásvizsgálat elkészítését követően csak Má mezőgazdasági zónában alakíthatók ki. (2) A nyersanyag-kitermeléshez ily módon kialakított telkeken a) csak a bányászatot kiszolgáló felvonulási épületek helyezhetők el, b) az építmények által elfoglalt terület a telekterület 5%-át nem haladhatja meg. Az építményeket, létesítményeket a bányászat befejezése után el kell bontani, amely az üzemeltető kötelezettsége. (3) A felhagyott anyagnyerő helyén a bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület egészére kiterjedő tájrendezési terv alapján végrehajtott rehabilitáció után engedélyezhető. (4) A mezőgazdasági zónákban szélerőmű a szakhatósági vélemények figyelembe vételével elhelyezhető. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDŐZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 15/A. § (1) A mezőgazdasági, ill. erdőzónákban a terv jóváhagyása előtt már meglévő, a zónára vonatkozó előírást meghaladó nagyságú épületek amennyiben egyéb hatósági előírásoknak megfelelnek a kialakult beépítettségtől függetlenül megtarthatók és felújíthatók. A lakóépületek (tanyák) egy alkalommal legfeljebb 25 m2-rel bővíthetők. A bővítés új lakást nem eredményezhet. (2) A lakóépületek (tanyák) a meglévő lakással megegyező nagyságban a vonatkozó általános előírások betartásával átépíthetők. VÍZGAZDÁLKODÁSI ZÓNA (VG) 16. § (1) Vízfelülethez, vízfolyáshoz kötődő vízgazdálkodási zóna (VGf) A területbe - az állandó és időszakos vízfolyások medre és parti sávja, - az állóvizek medre és parti sávja, - a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja, tartoznak.
1323
(2) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint és az alábbi feltételek teljesülése esetén szabad: a. egyéni horgásztanyák csak a kezelő hozzájárulásával építhetők. b. Az építmény által elfoglalt terület a telekterület 0,1%-át, és az új építmény magassága a 3,5 m-t nem haladhatja meg. (3) Vízbeszerzési célú vízgazdálkodási zóna (VGb) a) A területbe a vízbeszerzési területek tartoznak. b) A területen építményt elhelyezni csak a külön jogszabályokban foglaltak szerint szabad. VERTIKÁLIS RENDELTETÉSI ZÓNA (3. sz. rajzi melléklet) 17. § A zóna területén újonnan létesítendő épületek földszintjén a közterület felőli homlokvonalon közhasználatú funkciókat kell telepíteni. ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI ÉPÍTÉSI ZÓNÁK KATEGÓRIÁI 18. § A szabályozási tervlap a város közigazgatási területén - belvárosi - polgárvárosi - mezővárosi - belső kertségi - külső kertségi - falusias / tanyabokros - egyéb építési zónákat határol le. KIALAKULT SZABÁLYOZÁSI KATEGÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI (TÁBLÁZATOK „K” KIALAKULT OSZLOP ALATTI ÉRTÉKEI) 19. § (1)
Az építési zónákon belül kijelölt, már kialakult és átalakításra nem szánt szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban kialakult) területeken az adottságtól függő „0” jelű építési övezetek paramétereit sajátos előírások (jelen rendelet IV. fejezetében rögzített előírások) hiányában – az Étv. 18. § (2) bekezdés szerintieket alkalmazva az adott kérdéskörtől függő területi kitekintéssel - kialakult adottságok és az egyéb országos érvényű előírások alapján az építési hatóság állapítja meg.
(2) Az építtető – az építési engedélyezési eljárást megelőzően – elvi építési engedélyezési eljárás során az építési hatóságtól kérheti a vonatkozó illeszkedési szabályok tételes meghatározását.
1324
(3) A legnagyobb beépítettséget a 20. § 2/a-b. sz. táblázat keretei között kell meghatározni. NEM KIALAKULT SZABÁLYOZÁSI KATEGÓRIÁBA SOROLT ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI (TÁBLÁZATOK „T” – TERVEZETT OSZLOP ALATTI ÉRTÉKEI) 20. § (1) Az építési zónákon belül kijelölt, még nem, vagy jellemzően nem beépített, vagy átalakításra szánt, nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának szabályait, a beépítettség és a zöldfelületi fedettség mértékét, az újonnan elhelyezendő építményekkel kapcsolatos előírásokat – beépítési módot, építménymagasságot – az 1.-3. sz. táblázatok értékei határozzák meg. (2) Az
egyes városépítészeti karakter-zónákon építhető melléképítmények elhelyezhetőségét a 4. táblázat tartalmazza.
melléképületek,
A választható beépítési módok és telekméretek városépítészeti karakterek szerint *
1/a táblázat Beépítési mód
1 szabadonálló telepszerű 2 szabadonálló általános
3 oldalhatáron álló
4 ikres
5 zártsorú általános
6 zártsorú keretes
0 adottságtól függő
Teleknagyság Kialakult Tervezett Kód 7 8 9 2 3 4 5 6 7 8 3 4 5 6 7 8 3 4 5 6 7 1 2 3 4 5 6 7 8 3 4 5 6 7 8 0
Belvárosi 1.
Polgárvárosi 2.
Mezővárosi 3.
Belső kertségi 4.
Külső kertségi 5.
Falusias/ Tanyabokros 6.
Egyéb 7.
K
T
K
T
K
T
K
T
K
T
K
T
K
T
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1
0
1 X X
X X X
X X X X X
X X X
X X X X
X X X X X
X X X
X X X X
X X X X
X X X X X
X X X X X X X X X X X X X
X X X X
X X X
X X X X
X X X X X
X
*A hatjegyű építési zónajelen belüli beépítési mód és teleknagyság kódok helye.
X
X
X
X
1325 Az 1/a táblázat kódjainak értelmezése 1/b táblázat Újonnan kialakítható legkisebb legkisebb telekmélység telekterület (m) (m2) 180 m2 15 25 450 m2 30 600 m2 30 720 m2 35 1000 m2 40 1500 m2 50 2500 m2 50 4000 m2 50 10 000 m2 Adottságtól függő A saroktelek legkisebb szélességi mérete:
Újonnan kialakítható legkisebb közbenső telekszélesség beépítési mód szerint m-ben Szaba– Oldal– Ikres Zártsorú Zártsorú Adottságtól Szabadon álló- határon általános keretes függő donálló általános álló telepszerű 1 2 3 4 5 6 0 1 6 X 2 10 10 15 X 3 18 14 10 12 15 X 4 18 14 12 14 15 X 5 20 18 20 25 X 6 25 18 20 25 X 7 35 30 18 30 X 8 40 40 35 X 9 50 40 35 X 0 X X X X X X X 20 m alatti telekszélesség esetén a kialakítható legkisebb telekszélesség mérete +2 m 20 m, ill. nagyobb telekszélesség esetén nincs különbség a közbenső és saroktelek között. A telekterület kódja
A választható beépítettségi mérték városépítészeti karakterek szerint *
2/a táblázat Beépítettség kódja
Belvárosi 1.
Polgárvárosi 2.
Mezővárosi 3.
K
T
K
T
K
0
1
0
1
0
Belső kertségi 4.
T 1
Külső kertségi 5.
Falusias, Tanyabokros 6.
K
T
K
T
K
T
0
1
0
1
0
1
1 2 3
X
X
X
X
X
X
4
X
X
X
X
X
X
5
X
X
X
X
X
X
Egyéb 7. K
T
0
1
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
6
X
X
X
X
7
X
X
X
X
8
X
X
X
X
9
X
X
X
X
*A hatjegyű építési zóna jelen belüli beépítettségi kód helye.
A zöldfelületi fedettség meghatározása a beépítettség mértéke és a beépítési mód függvényében 2/b táblázat Újonnan kialakítható legkisebb zöldfelületi fedettség (%) Beépítési %
Beépítettség kódja
Szabadon állótelepszerű 1
5 15 20 30 40 50 60 80 100
1 2 3 4 5 6 7 8 9
60 55 50 40 30 20 10
Adottságtól függő
0
X
Szabadonállóáltalános 2
Oldalhatáron álló 3
Ikres
50 50 50
60 55 50
60 55 50
4
Zártsorúáltalános 5
Zártsorúkeretes 6
20 20
A be nem épített terület 50 %-a
A táblázat szerinti zöldfelületi fedettség értékeitől a sajátos előírások eltérő értéket is meghatározhatnak.
1326
A választható építménymagasság városépítészeti karakterek szerint *
3/a táblázat Belvárosi 1.
Építmé nymagass ág kódja
Polgárvárosi 2.
Mezővárosi 3.
K
T
K
T
K
0
1
0
1
0
T 1
Belső kertségi 4.
Falusias, Tanyabokros 6.
Egyéb 7.
K
T
K
T
K
T
K
0
1
0
1
0
1
0
1
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
1 2
Külső kertségi 5.
X
X
X
X
X
X
3
X
X
X
X
X
X
X
X
4
X
X
X
5
X
X
X
6
X
X
7
X
X
0
X
T
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
*A hatjegyű építési zóna jelen belüli építménymagassági kód helye.
A 3/a táblázat kódjainak értelmezése Építménymagasság kódja 1 2 3 4 5 6 7 0
3/b táblázat
Építménymagasság* m-ben 3,5 4,5 6,5 7,5 7,5-9,5 9,5-12,5 12,5-16,0 Adottságoktól függően. Az illeszkedés szabályait kell alkalmazni.
Max. terepszint feletti szintszámok (a tetőtéri szinttel együtt) 1 2 2 3 4 5 6 X
Szabadon álló – telepszerű beépítési mód esetén csak a felső értékre vonatkozó előírásokat kell betartani
* Az épületnek nem minősülő építmények, műtárgyak egyéb előírás hiányában elvi építési engedélynek megfelelően az egyéb előírások betartásával ennél nagyobb magassággal is építhetők.
1327 Melléképületek, melléképítmények elhelyezhetősége Elhelyezhető melléképületek, melléképítmények M e ll é k é p ü l e t e k
Belvárosi 1.
4. táblázat
Polgárvárosi 2.
Mezővárosi 3.
Járműtároló
X
X
Kiskereskedelmi üzlet
X
Árusító pavilon
X
Belső kertségi Külső kertségi 4. 5. X
X
X
X
X
X
X
X
X
Barkácsműhely
X
X
X
X
Kisipari műhely
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X*
X*
X
X
X
X
Műterem
X
X
Háztartási tároló Állattartó épület
Közműcsatlakozási műtárgy
X
X
X
X
Közműpótló műtárgy
M e ll é k é p ít m é n y e k
Falusias Tanyabokros 6.
Egyéb 7.
X
X
Hulladéktartály-tároló legfeljebb 2,0 m belmagasság
X
X
X
X
X
X
X
Kirakatszekrény legfeljebb 0,4 m-es mélység
X
X
X
X
X
X
X
Kerti építmény
X
Kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
Kerti épített tűzrakóhely Kerti lugas, kerti tető 20 m2-ig Háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, zöldségverem Állatkifutó
X*
X*
Trágyatároló, komposztáló
X*
X*
Siló, ömlesztett anyag tároló, folyadék- és gáztartály
X
X
X**
Kerti szabadlépcső és lejtő
X
X
X
Szabadonálló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna Zászló tartó
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
X
*Ha a jelen előírások megengedik **Kizárólag gazdasági zónák esetén
(3) Ha a telek jelenlegi jellemzői az (1) bekezdésben rögzített építési előírásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi előírások szerint alakult ki, az alább felsorolt szabályok szerint lehet építési munkát, ill. telekalakítást végezni. (4) Ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásoknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér-beépítést, amely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető a maximális terepszint feletti szintszámokra vonatkozó előírások betartásával. (5) Ha az épület lebontásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a zónára vonatkozó övezeti előírásokat kell alkalmazni. (6) Ha a telek jelenlegi telekterülete nem felel meg az építési zónára vonatkozó előírásoknak akkor a telekterület - a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve - tovább nem csökkenthető. A telek beépítése amennyiben a beépítés feltételei egyébként fennállnak - a vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betartásával engedélyezhető.
1328
(7) Ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásoknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési előírások betartása esetén és az előírások szerinti építési helyen belül bővíthetők. (8) Ha a telek jelenlegi építményeinek magassága meghaladja az építési előírásokban előírt mértéket, a meglévő építmények az építési övezetre meghatározott mértékig bővíthetők, de a bővítmények építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. ÉPÍTÉSI ZÓNÁK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSAI 21. § (1)
A jelen rendelet IV. fejezetének sajátos előírásait (továbbiakban sajátos előírások) a vonatkozó területre lehet alkalmazni.
(2)
Kialakult, a vonatkozó előírásokat nem kielégítő telken az építés az elő-, oldalés hátsókertre vonatkozó előírások és a gépjármű-elhelyezésre vonatkozó szabályok betartása mellett, legfeljebb az építési övezetben megengedett legkisebb telek beépíthetőségének mértékéig engedélyezhető.
(3)
A pinceszint, ill. terepszint alatti építmények - a terepszint alatti gépjárműtároló kivételével - csak az építési helyen belül engedélyezhetők. Terepszint alatti gépjárműtárolók az egyéb előírások betartása esetén a teljes telekterületet is elfoglalhatják.
(4)
A rendeltetési egységek meghatározásánál a garázsok számát nem kell figyelembe venni.
(5)
Ha meglévő épület építménymagassága nagyobb az övezeti előírásban megengedett értéknél, és ennek közvetlen szomszédságában, vagy annak bővítéseként új építési igény jelentkezik, a meglévő épület homlokzatának külső vonala és a tető metszésvonalától húzott 30-os lejtésvonalon belüli magasságra adható építési engedély az új épületre vagy épületbővítésre.(1. számú melléklet)
(6)
Ha a sajátos előírások, ill. egyéb védelemre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek: a) az építési telken elhelyezendő építmény bármely része – az ereszt kivéve –, hirdető berendezés az épület járdaszintjétől mért 3,5 m magasság felett közterület fölé, a közterület szabályozási szélességének legfeljebb 1/20 mértékéig, de legfeljebb 0,60 m-ig nyúlhat be; b) amennyiben a szabályozási tervlap másként nem jelöli, épületrész kinyúlása közterület fölé – az ereszt, az előtetőt és az áttört korlátú erkélyt kivéve – 12 m-nél keskenyebb utcákon nem engedélyezhető. 12 m-nél szélesebb utcákon legfeljebb 0,6 m kinyúlással az épületrész építése engedélyezhető. A közterület fölé kinyúló épületrész homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület utcai homlokzati hosszának 1/3-át. A szerkezet kinyúlása a közterület fölé az épület előtti járda szintjétől számított 3,50 m magasság fölött engedélyezhető.
1329
(7)
Zártsorú általános beépítés esetén, amennyiben sajátos előírások másként nem rendelkeznek a) az épület megengedett legnagyobb mélysége utcai szárny esetén 15 m, b) a második önálló épület építése mindaddig nem engedélyezhető, míg az utcavonalon elhelyezett épület magassága az építési zónára előírt érték 70%-át nem éri el, c) Ha a telek saroktelek, a beépítettsége az alábbiak szerint növelhető: - zártsorú általános beépítési mód esetén további 20%-kal, ha a teleknagyság legfeljebb az előírt legkisebb telekterület 1,5-szerese. d) saroktelken a beépítettségi mértéket a 20. § 2/b. táblázata alapján kell meghatározni, ha a telekméret nem haladja meg az építési övezetre vonatkozó legkisebb telekméret 1,5-szörösét. Az így számított értékhez nagyobb telek esetében - a fennmaradó telekhányadra az építési övezetre meghatározott beépítettség számítható.
(8)
I. rendű közterületről kisgarázsok közvetlenül nem nyithatók.
(9)
Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság – ha azt a kialakult állapotok indokolják – 6,5 m-nél nem magasabb lakó- és üdülőterületeken: a) 4,0 m-ig csökkenthető beépítési módtól függetlenül, ha az egymást átfedő, szemben fekvő homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak; b) zártsorú beépítési mód esetén 2,5 m-ig csökkenthető, ha az egyik homlokzat nyílás nélküli tűzfal.
(10) A közterület felőli tényleges építési vonal a szabályozási-, s egyben kötelező építési vonaltól a telek irányába visszaléphet, de legfeljebb csak a homlokvonal 1/3 hosszán. Az így kialakult terület legfeljebb 80 cm magas, áttört jellegű kerítéssel keríthető le. (11) Az építési hely közterület felőli határát – ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, az egyéb városépítészeti karakterbe sorolt, szabadonállótelepszerű beépítési módú telkek közterület felőli határát kivéve – kötelező építési vonalnak kell tekinteni az alábbiak figyelembevételével a) az építési vonal az építési hely közterületi határvonalának 1/3 hosszán a telekirányban visszaléphet, b) amennyiben előkert nem alakítható ki, úgy a telekirányban az a) pontban szabályozott módon kialakítható építési vonal és a szabályozási vonal közötti területet a közhasználat elől nem szabad elzárni. (12) Előkert nélküli új épület-elhelyezésnél huzamos tartózkodásra szolgáló helyiség közterület felőli padlóvonala nem kerülhet a közterületi járdaszintnél, terepszintnél mélyebbre. A lakások padlóvonala a járdavonal felett 75 cm-nél alacsonyabbra nem kerülhet. (13) Ha az építési övezet határa nem esik telekhatárra, akkor az építési előírások szempontjából az építési övezet határát a hátsókert megállapításánál és a beépítési % kiszámításánál telekhatárnak kell tekinteni.
1330
(14) Nyúlványos telek újonnan nem alakítható ki. (15) Átmenő telkeknél: a) a beépítést kötelezően mindig a magasabb rendű útvonal felőli oldalon kell megvalósítani az építkezés első ütemeként, b) gépjárművel történő kiszolgálása az ezen telek mellett lévő alacsonyabb rendű útvonalról engedélyezhető, c) azonos kategóriájú utak esetén elsősorban a védett épületet, fát és facsoportot nagyobb számban tartalmazó útvonal felőli oldalon kell az építkezés első ütemét megvalósítani. (16) Tetőtér csak egyszintes hasznos tetőtéri szinttel építhető be. Új rendeltetési egységet eredményező tetőtérbeépítés vagy szintráépítés esetén – amennyiben a padlószint magassága a 13,65 m-t meghaladja – személyszállító felvonót kell létesíteni. (17) Manzárdtető építése csak abban az esetben engedélyezhető, ha azt a meglévő épített környezethez való illeszkedés szabályai indokolják. (18) Ha a terv Önkormányzati Tervtanácson bemutatatásra kötelezett, a Tervtanács véleményét építészeti minőség, látvány, valamint építészeti igényesség és az épített vagy táji környezethez való illeszkedés szempontjából az építési hatóságnak bizonyítási eszközként kell felhasználni. BELVÁROSI (1. jelű) ÉPÍTÉSI ZÓNÁK KÖZÖS ELŐÍRÁSAI 22. § (1)
Újonnan előkert létesítése csak akkor engedélyezhető, ha azt a kialakult állapot indokolja.
(2)
A telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség. A csapadékvizet a közterület felé a csapadékvíz elvezető csatornába be kell kötni.
(3)
Új építés esetén a lakásokhoz gépkocsi elhelyezést saját telken belül kell kielégíteni. A lakások gépkocsi tárolásának legalább 50%-át zárt tárolókban kell biztosítani.
(4)
Meglévő épületek lakásszámának bővítése esetén az (3) bekezdés előírásait alkalmazni kell.
(5)
A zónára meghatározott legnagyobb építménymagasság mértékét – ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek – az épület utcai homlokzatánál nem lehet túllépni. POLGÁRVÁROSI (2. jelű) ÉPÍTÉSI ZÓNA 23. §
(1)
Újonnan épületek csak zártsorú-általános beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.
1331
(2)
Újonnan előkert létesítése csak akkor engedélyezhető, ha azt a kialakult állapot indokolja.
(3)
Zártsorú beépítésnél az épület mélysége az utcai telekhatártól legfeljebb 15 m lehet a hátsókertekre vonatkozó méretek figyelembe vételével.
(4)
A zónában a telkek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség. A csapadékvizet a közterület felé a csapadékvíz elvezető csatornába be kell kötni.
(5)
Új építés, bővítés és építményrendeltetés megváltoztatása esetén a helyi önkormányzati parkolási rendelet szerint kell eljárni. Lakások építése esetén gépkocsi elhelyezést saját telken belül kell kielégíteni. A lakásokhoz tartozó gépkocsi elhelyezést legalább 50%-ban zárt tárolókban kell biztosítani.
(6)
A zónára meghatározott legnagyobb építménymagasság mértékét – ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek – az épület utcai homlokzatánál nem lehet túllépni. MEZŐVÁROSI (3. jelű) ÉPÍTÉSI ZÓNA 24. §
(1)
Újonnan épületek csak oldalhatáron álló, ill. zártsorú-általános beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.
(2)
Újonnan előkert csak akkor engedélyezhető, ha azt a kialakult állapot indokolja.
(3) A zónában az építés feltétele a teljes közművesítettség. A csapadékvíz elvezetést vagy telken belül, vagy a csapadékvíz elvezető csatornába való bekötéssel lehet megoldani. (4) Új építés esetén a lakásokhoz gépkocsi elhelyezést saját telken belül kell kielégíteni. A lakások gépkocsi tárolásának legalább 50%-át zárt tárolókban kell biztosítani. (5) A zónára meghatározott legnagyobb építménymagasság mértékét – ha a sajátos előírások másként nem rendelkeznek – az épület utcai homlokzatánál nem lehet túllépni. BELSŐ KERTSÉGI (4. jelű) ÉPÍTÉSI ZÓNA 25. § (1)
Újonnan épületek csak szabadonálló-általános, oldalhatáron álló, ill. ikres beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el.
(2)
A zónában az építési feltétel a teljes közművesítettség, amelyet az építtetőnek kell biztosítani.
1332
KÜLSŐ KERTSÉGI (5. jelű) ÉPÍTÉSI ZÓNA 26. § (1) Újonnan épületek csak szabadonállóan, ill. oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el. (2) A zónában az építés feltétele a teljes közművesítettség, amelyet az építtetőnek kell biztosítani. FALUSIAS / TANYABOKROS (6. jelű) ÉPÍTÉSI ZÓNA 27. § (1) Újonnan épületek csak oldalhatáron álló beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el, amely telekmérettől függően lehetőséget biztosít a szabadonálló épület elhelyezésére is. (2) Újonnan az előkert mélysége minimum 5,0 m, a közterületre néző építménymagasság legfeljebb 3,5 m lehet. A 3,5 m építménymagasságú épület az utcai telekvonaltól 20 m távolság után 4,5 m építménymagassággal folytatható. (3) Ha a telek mélysége az 50 m-t meghaladja úgy az építési hely mélysége a szabályozási vonaltól merőlegesen mért 50 m, amennyiben a szabályozási terv másként nem rendelkezik. (4) A zónában az építés feltétele részleges közművesítettség, ill. helyi közműrendszer kiépítése. A közművek kiépítése az építtető kötelezettsége. (5) Az építési zónában valamennyi melléképítmény elhelyezhető. Állattartó épület a szabályozási vonaltól csak 30 m-en túl helyezhető el. (6) Gazdasági célú épület csak a szabályozási vonaltól 30 m-en túl helyezhető el, építménymagassága legfeljebb 6,5 m lehet. (7) A védett településszerkezetű zónák (Rókabokor, Sulyánbokor) területein az újonnan építhető épületek a) építménymagassága legfeljebb 3,5 m, b) az épületek elhelyezése a kialakult állapotnak megfelelő, c) a közterület felé néző épületszélesség legfeljebb 8,0 m, az oromfalas kialakítás a helyi hagyományoknak megfelelő, d) a tetőhajlásszög 40 5, a tetőforma nyeregtető, a tető anyaga hagyományos cserépfedés, vagy nádfedés lehet.
1333
EGYÉB (7. JELŰ) ÉPÍTÉSI ZÓNA 28. § (1) Újonnan épületek csak szabadonálló-telepszerű, szabadonálló-általános, zártsorú-általános, zártsorú-keretes beépítési mód szerinti építési helyen belül helyezhetők el. A meglévő és megtartható, önálló helyrajzi számmal rendelkező úszótelken lévő beépítés a zóna területén belüli szabadonálló-telepszerű beépítési módnak minősül. (2) Az építési telek beépítésének feltétele a teljes közművesítettség kiépülése, kivéve a központi települési területeken kívüli területeket, ahol megengedett a részleges közművesítettség is. (3) Tetőráépítés esetén a többlet lakásokhoz szükséges gépjárművet 100 %-ban zárt tárolókban kell elhelyezni, melyet terepszint alatt kell megvalósítani, az ott meghatározott előírásokkal. (4) A zónába tartozó meglévő lakótelepeken az építési előírásokat a szabályozási tervlapon jelölt lakótelepi telektömb területére kell értelmezni. (5) A zónába tartozó épületek szintterület növeléséhez az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyt kell kérni. Az utólagosan készülő lift miatt az úszótelek határainak átlépése engedélyezhető, melyhez elvi építési engedélyezés nem szükséges. Az elvi építési engedélyezési terv Önkormányzati tervtanácsi bemutatásra kötelezett. (6) A zóna területén a 4000 m2-t meghaladó telkeken az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az előírásoknak megfelelő telekhasználat érdekében – amennyiben az építés több ütemben történik – az építési engedélyezési eljárást megelőzően elvi építési engedélyezési tervet kell benyújtani. Az elvi építési engedélyezési tervben az építési helyeket, zöldfelületeket, burkolatokat, gépkocsi elhelyezést is meg kell határozni. Az elvi építési engedélyezési terv Önkormányzati tervtanácsi bemutatásra kötelezett. (7) A panelprogram keretében felújításra kerülő homlokzatok terve építési engedélyre kötelezett, melyet az Önkormányzati Tervtanáccsal véleményeztetni szükséges. ÉRTÉKVÉDELMI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI A TELEPÜLÉSI ÉRTÉKVÉDELEM ZÓNÁJA 29. § (1)
Helyi települési értékvédelmi zónába eső telkeken építés, felújítás, átalakítás csak az alábbiak szerint végezhető: a) védett területen meg kell őrizni a terület jellegzetes szerkezetét, telekrendszerét, utcavonal vezetését, a területre jellemző építményeket, kerítéseket és kapuformákat. b) új épület csak a környezethez illeszkedően az építészeti hagyományokhoz igazodóan helyezhető el. c) Védett épület homlokzatának átalakítása vagy felújítása csak teljes homlokzatrekonstrukció keretében engedélyezhető.
1334
d) a védett területen melléképület, építmény építése csak akkor engedélyezhető, ha az építendő épület, építmény nem rontja a városképet, és formailag alkalmazkodik a lakóterület történelmileg kialakult képéhez. (2)
Régészeti értékvédelmi zónába eső telkeken építés, felújítás, átalakítás csak az alábbiak szerint végezhető: a szabályozási tervlapon jelölt régészeti terület határával érintett telkeken a meglévő terepszinthez viszonyítva 30 cm-nél mélyebb földmunkával járó minden tevékenység a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Iroda engedélyével végezhető.
(3)
A szabályozási tervlapon jelölt régészeti terület határait a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Iroda a régészeti kutatásoknak megfelelően megváltoztathatja. TERMÉSZETI ÉRTÉKVÉDELEM ZÓNÁJA 29/A. §
(1)
Nyíregyháza közigazgatási területén az alább természeti értékvédelmi területek találhatók: országos természetvédelmi terület (ex lege védett terület), Natura 2000 terület, természeti terület, ökológiai hálózat, helyi jelentőségű (meglevő és tervezett) természetvédelmi terület.
(2)
Országos jelentőségű természetvédelmi terület a) Az ex lege védett területek országos jelentőségű természetvédelmi területnek minősülnek. b) Országos jelentőségű védett természeti terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet a természet védelméről szóló törvény előírásainak, a védetté nyilvánítási rendeletnek és a természetvédelmi kezelési tervnek megfelelően. Az országos jelentőségű természetvédelmi területen mindennemű tevékenység (építési tevékenység, művelési ág változtatás) csak a természetvédelmi hatóság engedélyével történhet.
(3)
Natura 2000 terület A Natura 2000 területen bárminemű tevékenység csak az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet szerint végezhető.
(4)
Természeti terület a) A természeti területekre vonatkozóan a természet védelméről szóló törvény előírásait kell alkalmazni. b) Természeti területen mindennemű tevékenység (építési tevékenység, művelési ág változtatás) csak a természetvédelmi hatóság engedélyével történhet.
1335
(5)
Ökológiai folyosó a) Az övezetben mindennemű tevékenység csak az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény adott övezetre vonatkozó előírásai szerint végezhető. b) Az ökológiai folyosók területén újabb beépítésre szánt területek kijelölése illetve a folyamatosságot megbontó létesítmény elhelyezése nem engedélyezhető. A természetes folyamatosság megtartását az építési engedélyezési eljárás során igazolni kell.
(6)
Helyi jelentőségű természetvédelmi terület a) A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken ipari és bányászati tevékenység nem engedélyezhető. Lakó- és gazdasági épület létesítése az építési övezeti szabályozásnak megfelelően és csak a természeti értékek védelmével összeegyeztethető módon történhet. b) A helyi jelentőségű természetvédelmi területekre az illetékes természetvédelmi szakhatóság által véleményezett kezelési tervet kell kidolgozni. A helyi jelentőségű természetvédelmi területeken folyó építési és egyéb területfelhasználási tevékenység csak a kezelési tervben előírtak betartásával történhet. A kezelési terv tartalmának összhangban kell lennie a település Helyi Építési Szabályzatával. c) A helyi jelentőségű védett természeti terület fenntartásáról, természeti állapotának megőrzéséről a tulajdonos köteles gondoskodni. TILALMI ÉS KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK ELŐÍRÁSAI TILALMI ZÓNÁK 30. §
A közcélú tilalmi zónába eső telkek a tervezett közcélú felhasználás megvalósítása érdekében a jelen rendelet hatályba lépésétől számított legfeljebb 10 évig építési és telekalakítási tilalom alatt állnak. KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK 31. § (1)
Gazdasági terület védőterületének korlátozási zónájába eső a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken szállásjellegű, pihenési célú, intézményi, továbbá élelmiszer-feldolgozás és élelmiszer-raktározás céljait szolgáló építmény létesítése nem engedélyezhető.
(2)
A vasút védőterületének korlátozási zónájában - a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken a vasút védőterülete miatt építmény csak az OTÉK-nak 4 , valamint a vonatkozó egyéb előírásoknak 4 megfelelően helyezhető el.
(3)
A közmű védőterületének korlátozási zónájában a telkek szabályozási tervlapon jelölt részén közmű védőtávolsága miatt építmény csak szabályozási terv alapján helyezhető el.
4 4
jelenleg OTÉK 36. § (7) jelenleg 2005. évi CLXXXIII. tv.
1336
(4)
Országos közút védőterületének korlátozási zónájában a szabályozási tervlapon jelölt telkeken, ill. telekrészeken országos közút védőtávolsága miatt építmény csak az OTÉK-nak 6 , valamint a vonatkozó egyéb előírásoknak7 megfelelően helyezhető el.
(5)
A repülőtér védőterülete miatti korlátozási zónában a repülőtér telkén belül a belső védőterületre eső telekrészen csak a repülőtér működéséhez szükséges építmények engedélyezhető a vonatkozó szabályok figyelembe vételével.
(6)
Az elővásárlási korlátozás zónában a telkeken közcélú építmények létesítésének biztosítása vagy a szabályozási terv megvalósítása érdekében az Önkormányzat elővásárlási jogot tart fenn, melyet a Közgyűlés döntése alapján az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(7)
Beültetési kötelezettség zónájában a telkeken a szabályozási tervlapon jelölt védőfásítások területén a) ha a jelölt telekrész jelenleg beépített, a telekrészre eső épületek nem bővíthetők. Az épületek bontását követő egy éven belül a védőfásítást a szabályozási tervnek megfelelően végre kell hajtani, b) A védőfásítás legalább kettős fasor telepítését jelenti, ha a szabályozási tervlap másként nem jelöli.
(8)
A városkapu korlátozási zónába eső telkeken az építési engedélyt megelőzően elvi építési engedélyt kell kérni. Az elvi építési engedélyezési tervhez látványtervet kell mellékelni. Az elvi építési engedélyezési terv Önkormányzati Tervtanácson bemutatásra kötelezett.
III. fejezet EGYÉB ELŐÍRÁSOK ÁLTALÁNOS KÖZLEKEDÉSI ELŐÍRÁSOK 32. § (1)
A közutak és közterek számára a szabályozási tervlapon meghatározott területet kell biztosítani.
(2)
Közlekedési célú közterületeken csak a közút létesítményei és berendezései, környezetvédelmi műtárgyak, közművek, a közút működésével összeegyeztethető egyéb építmények és műtárgyak létesíthetők, illetve növényzet telepíthető. Egyéb építmények az OTÉK 8 szerinti "építmény elhelyezése közterületen" előírásának betartása mellett a mindenkor hatályos Nyíregyháza Megyei Jogú Város közterület-használat engedélyezéséről szóló önkormányzati rendelet előírásai alapján helyezhetők el. A 6 m2 feletti reklámok engedélyezési terveit az Önkormányzati Tervtanáccsal véleményeztetni szükséges.
6 7 8
jelenleg OTÉK 36. § (6) jelenleg 1988. évi I. törvény 42/a § jelenleg OTÉK 39. §
1337
(3)
Az építési zónákban megengedett telken kívüli parkolási igényt a helyi parkolási rendelet szerint lehet engedélyezni.
(4)
Közterület és építési telek terepcsatlakozása építési engedélyezési terv keretén belül sem közterületbe nyúló lépcső, rámpa, sem gépkocsi-lehajtó miatt nem változtatható meg
(5)
Gépjárműtároló rendeltetés változása csak a garázs telken belüli pótlása esetén engedélyezhető.
(6)
Közterületre vagy magánútra nyíló, egynél több rendeltetési egységet tartalmazó sorgarázs vagy árusító pavilon homlokzatát érintő építési engedélyköteles változtatása a vonatkozó előírások betartásával, csak az épületegyüttes egészére kiadott engedély alapján az egész épületre együtt kivitelezve engedélyezhető.
(7)
Közlekedési közterületen belüli parkolókat fásítottan, a meglévő fasorok megőrzésével kell megvalósítani. Amennyiben a fasor megtartásáról műszaki megoldással gondoskodnak, szint alatti parkoló is létesíthető.
(8)
Közlekedés céljára szolgáló közterületen belüli zöldfelületen csak a beláthatóságot nem zavaró növényzet telepíthető, építmény, műtárgy, valamint díszburkolat és utcabútorok helyezhetők el.
(9)
Közlekedési közterületen belüli dísztér a) gyalogos, kerékpáros és korlátozott kiszolgáló forgalom számára fönntartott terület; b) a dísztéren belül tömegközlekedési járművek korlátozott számban, meghatározott nyomvonalon közlekedhetnek; c) a dísztéren belül az alábbi létesítmények helyezhetők el: 1. járda, gyalogút, kerékpárút, 2. növényzet, 3. terepépítmények, 4. utcabútorok, köztéri műalkotások, 5. közművezetékek, térszint alatti közcélú parkolók az ágazati szabványoknak megfelelően. d) A növényzettel való fedettség aránya legalább 30% legyen.
(10) Az utak szabályozási szélességgel meghatározott területsávjába eső, meglévő épületeken végezhető építési munka csak az illetékes közlekedési szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével engedélyezhető. (11) A szálló porterhelés mérséklésére az utak vonalában zárt, nagy lombozatú fasorok telepítéséről gondoskodni kell, melyet legkésőbb az út felújítása, kiépítése során az út kezelője kell, hogy elvégezzen kertészeti kiviteli tervek alapján. (12) Közlekedési és közmű elhelyezésre szolgáló magánút céljára legalább a küvetkező szélességű területet kell biztosítani: a)6,0 m, ha kettőnél nem több, 80 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telket közelít meg,
1338
b)10 m, ha 200 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg, c) 12 m egyoldali fasorral, ha 400 m-nél nem távolabbi bejáratú építési telkeket közelít meg. (13) 150 m-nél hosszabb, zsákutcaként kialakított magánutat végfordulóval kell megépíteni. (14) 200 m-nél nagyobb hosszúságú magánút zsákutcaként nem alakítható ki. (15) Kettőnél több telek megközelítésére szolgáló magánutat közforgalom elől elzárni nem szabad. (16) Építési telek kiszolgálását is biztosító magánút telkét csak a magánúttal érintett teljes területre vonatkozó telekrendezési terv alapján lehet engedélyezni. A magánúttal feltárásra kerülő tömbbelső telkeinek szélessége a kialakult telekszélességek figyelembe vételével is engedélyezhető az övezetre vonatkozó egyéb előírások betartásával. (17) Közút és vasút szintbeni kereszteződése esetén a vonatkozó előírások szerint meghatározott rálátási háromszög területén a beláthatóságot biztosítani kell. ÁLTALÁNOS KÖZMŰELŐÍRÁSOK 33. § (1)
A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények, így - a vízellátás, - a szennyvízelvezetés, - csapadékvíz-elvezetés, - elektromos energia, közvilágítás, - a földgázellátás, - távhőellátás, - a kábel-TV, - a távközlés létesítményei közterületen, közhasználatra megnyitott magánúton, vagy a közmű üzemeltető telkén belül helyezhető el.
(2)
Az előírások szerinti védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető.
(3)
Útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről és a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell.
(4)
Ha a telek közterületi besorolása megszűnik, a közterületen lévő feleslegessé vált közművek elbontásáról az üzemeltető gondoskodni köteles.
1339
(5)
Közmű gerincvezetékek elhelyezése, megszüntetett közművek kiváltása csak a szabályozási tervlapon jelölt közterületre, illetve az előírtaknak megfelelően kialakított, közforgalom elől nem lezárható magánút területére engedélyezhető.
(6)
Közműelhelyezés akkor engedélyezhető, ha az építmény a közlekedési, zöldfelület-kialakítási, távlati közműhálózati szempontoknak is megfelel.
(7)
Ha a telek mellett a szennyvízhálózat megépül, a szennyvízhálózatra való csatlakozás kötelező.
(8)
Klímaberendezést közterület felől nem láthatóan kell elhelyezni. ÁGAZATONKÉNTI KÖZMŰELŐÍRÁSOK 33/A. §
(1)
Vízellátás a) A védőtávolságon belül építmény elhelyezése nem engedélyezhető. b) Beépítésre nem szánt területen új lakóépület építése vagy meglévő épület átalakítása, bővítése – amennyiben a terület vezetékes ivóvízzel nincs ellátva – csak hatósági engedély alapján ivóvízként minősített fúrt kút megléte esetén engedélyezhető.
(2)
Vízelvezetés a) A központi szennyvíztisztító telep védőtávolságát a szabályozási terv szerint kell figyelembe venni. b) Élővízfolyásba az iparterületekről ipari eredetű szennyvíz csak a hatóságok által előírt, megfelelő kezelés után engedhető be.
(3)
Villamosenergia-ellátás a) A villamos - közép- és kisfeszültségű, valamint a közvilágítási hálózatokat földbe fektetve kell építeni. b) A falusias és a külső kertségi zónákban a hálózatok föld felett is vezethetők. A hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni.
(4)
Földgázellátás a) Középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az építmények utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezéseket telkek előkertjében (a kerítésbe építve), udvarán vagy az épület alárendeltebb homlokzatára kell szerelni. b) A biztonsági sávon, ill. védőterületen belül épület, építmény elhelyezése nem engedélyezhető.
(5)
Távhőellátás a) A meglévő föld feletti távhővezetéket a szükséges rekonstrukció során föld alá kell áthelyezni. b) Új távhővezetéket csak föld alatt szabad elhelyezni.
(6)
Hír- és távközlés
1340
a) Távközlési hálózatokat a települési értékvédelmi zónákon belül csak földbe fektetve, vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Azokon a területeken, ahol a távközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni. b) Távközlési tornyot a város területén elhelyezni kizárólag a Közgyűlés eseti hozzájárulása alapján lehet. Távközlési torony I. rendű közlekedési terület védősávjában, valamint a Kho, a Kh, a Kkö és a Ki jelű különleges zónákban a közlekedési terület védősávjában való elhelyezéséhez a Közgyűlés eseti döntését megelőzően az út kezelőjének és az érdekelt szakhatóságoknak hozzájárulása szükséges. ZÖLDFELÜLETI ELŐÍRÁSOK 34. § (1) A szabályozási tervlapon jelölt vegyes építési karakterű nagyvárosias lakózónákban a meglévő zöldfelületek (lakótelepi közkertek) tovább nem csökkenthetők. (2) A tervezett épületek alaprajzi kialakításánál alkalmazkodni kell a meglévő utcai sorfákhoz. Hiányos fasor esetén a pótlás lehetőségét biztosítani kell. (3) Az új kialakítású, 10-14 m szabályozási szélességű utakat legalább egyoldali, a 14 m-t meghaladó szélességűeket kétoldali fasorral kell megvalósítani. (4) Az építési telek minimálisan előírt zöldfelületébe a telek közlekedési létesítményei, parkolói területe még hézagos /áttört/ burkolat létesítése esetén sem számítható bele. (5) A szabályozási terven a vízfolyások mentén jelölt fasort a vízfolyás parti sávjának figyelembe vételével kell megvalósítani. Amennyiben a fasor építési telket érint, azt a telekhatár mentén 3 m szélességű teleksávban kell megvalósítani, amely terület nem építhető be. ÁLTALÁNOS KÖRNYEZETVÉDELMI ELŐÍRÁSOK 35. § (1)
A város közigazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethetők, építhetők, amelyek által kibocsátott a) zajterhelés mértéke nem haladja meg az előírás szerinti 9 határértékeket, b) levegőterhelés nem haladja meg a vonatkozó jogszabályokban 10 meghatározott határértékeket.
(2)
A város területén állattartás céljára szolgáló építmény elhelyezése csak az állatok tartásáról szóló helyi önkormányzati, a jelen rendelet előírásai és a
9 10
jelenleg 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM együttes rendelete jelenleg 21/2001. (II. 14.) Korm. rendeletben, ill. a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FVM együttes rendeletek
1341
vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető. (3)
A város igazgatási területén csak olyan állattartó telep üzemeltethető, ahol a keletkező trágya kezelése, ártalmatlanítása a szakhatóságok által elfogadott módon megoldott.
(4)
Kommunális szilárd és folyékony hulladék elhelyezése csak a külön rendeletben szabályozott és a vonatkozó egyéb jogszabályok, hatósági előírások együttes figyelembevételével engedélyezhető.
(5)
Veszélyes hulladék az üzemek, intézmények területén csak átmeneti jelleggel, a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával gyűjthető és tárolható.
(6)
A talaj- és a felszíni, ill. felszín alatti vizek védelme érdekében veszélyes hulladékot, növényvédő szert, műtrágyát, útsózási anyagot csak fedett, szivárgásmentes, vízzáró szigetelésű, zárt tárolóban szabad elhelyezni.
(7)
Külterületen a telek tulajdonosa köteles gondoskodni a keletkező szennyvíz, trágya, kommunális hulladék és egyéb hulladék ártalommentes átmeneti tárolásáról és a kijelölt telepekre szállításáról.
(8)
A talaj- és talajvíz védelme érdekében kommunális szennyvíz belterületen csak közcsatornába, annak kiépítéséig – a jelen előírásokban meghatározott területeken – zárt tárolóba vezethető. Külterületen, ha a szennyvíz közcsatornába nem vezethető, csak zárt szennyvíztároló vagy egyedi szennyvíztisztító berendezés létesíthető. Ez utóbbihoz a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség szakhatósági állásfoglalását be kell szerezni.
(9)
A közcsatornába vezetett szennyvizek minőségének meg kell felelnie a vonatkozó országos előírásoknak 11 .
(10) Külterületen az élővizek partjától számított 50 m-es védőtávolságon belül gazdasági építmény és lakóépület nem építhető.
11
jelenleg a 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet
1342
IV. fejezet A VÁROS EGY-EGY RÉSZÉRE ÉRVÉNYES SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK 36. § (1) A sajátos előírások területeit a szabályozási tervlap tartalmazza. A sajátos előírások e rendelet II-III. fejezetének előírásait módosíthatják, ill. kiegészíthetik. Azonos témában mindig a sajátos meghatározást kell alkalmazni. (2) BELVÁROS KELETI (2. sorszámú) TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) A sajátos előírások hatálya a szabályozási tervlapon lehatárolt 2. sorszámú területekre terjed ki. b) A területre vonatkozó általános előírások 1. A különleges rendeltetésű zónák kivételével reklámtornyok és reklámoszlopok építése nem engedélyezhető. 2. Közterületen épület és pavilon nem építhető. 3. Közterületen mobil építmények (kiülő teraszok, reklámvitrinek, reklámtáblák, mobil elárusítóhelyek) csak a saját telephellyel rendelkező vállalkozások számára engedélyezhetők a telkük közterülettel érintkező szakaszán. 4. I. rendű közlekedési célú közterületi útvonalon és városképileg védett útvonalon közterület felé garázskapu nem engedélyezhető. 5. I. rendű közlekedési célú közterületi útvonalon és városképileg védett útvonalon, valamint 14 m, vagy attól keskenyebb utak mentén az emeleti szinteken a telekhatártól, illetve a beépítés vonalától közterület felé legfeljebb 50 cm-rel lehet eltérni. c) A lakózónára vonatkozó általános előírások (Lk) 1. A kisvárosias lakózóna (Lk) telkein nem helyezhető el - sportépítmény, - kézműipari épület, még akkor sem, ha terület rendeltetésszerű használatát nem zavarja, - szálláshely szolgáltató épület, - igazgatási épület, - termelő kertészeti építmény, - üzemanyagtöltő, - és a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. 2. A lakózóna építési telkein az elő- és oldalkertben önálló építményként pavilon és 2 m2 felületet meghaladó reklámtábla elhelyezése nem engedélyezhető. d) A lakózónákra vonatkozó építési övezeti előírások 1. Az Lk 215X65 jelű lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások 1.1 legkisebb telekszélesség: 15 m, legkisebb telekmélység: 40 m legkisebb telekterület: 800 m2 1.2 legnagyobb beépíthetőség: 50% sarokteleknél 60% 1.3 legkisebb zöldfelület: 30%
1343
2. Az Lk 215XYZ jelű lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások 2.1 legkisebb telekszélesség: 15 m, legkisebb telekmélység: 25 m legkisebb telekterület: 500 m2 2.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%, amely a telekterület függvényében a következő: Ha a telekterület < 350 m2, a megengedett beépítettség mértéke a telek területének 60%-a, - 350-550 m2 közötti, a megengedett beépítettség 220 m2, sarokteleknél 60%, ill. 220 m2 - nagyobb mint 550 m2, a beépítettség legnagyobb mértéke 40%, sarokteleknél 60% 2.3 legkisebb zöldfelület: 30% 2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 6,5-8,0 m 2.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt - 6,5 m-es építménymagasság esetén 2, - 6,51 és 8 m építménymagasság között legfeljebb 3. e) Településközpont vegyes zónákra vonatkozó általános előírások (Vt) 1. A Vt jelű zónán belül nem helyezhető el sportépítmény és üzemanyagtöltő. 2. A településközpont vegyes zónákban nem helyezhető el - gazdasági építmény, - termelő kertészeti építmény. 3. A településközpont vegyes zónák zártsorú beépítésű övezeteiben összetett tetőidomú magastető építhető utcával párhuzamos jelleggel, melyet – a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben – homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani. 4. Homlokzatok építészeti elemeinek szabályozása: 4.1 Homlokzati anyaghasználat: - Nem használható fém- és eternit lábazat és burkolat - Nem alkalmazható fém és eternit jellegű homlokzatburkolat, mázas kerámia (csempe), a homlokzatszélesség 1/3 részét meghaladó mértéken felül. - A tetőfedés anyagaként nem használható fém trapézlemez és eternit hullámpala. 4.2 A homlokzati tetőfelületen az utca felé eső tetőszakaszokon álló tetőablak nem építhető. 4.3 Az egyes épületek homlokzatfelületein a homlokzatszélesség 1/3 részét meghaladó mértékben összefüggő nyílásfelületek, (szalagablakok, erkélysorok) nem jelenhetnek meg, de egyedi, a szomszédos épületek arányait, valamint a védett, egyedi épületek arányrendszerét követő, ahhoz igazított erkély, francia erkély alkalmazható. f) Településközpont vegyes zónákra vonatkozó építési övezeti előírások 1. A Vt 115X6Y jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 1.1 legkisebb telekszélesség: 20 m, legkisebb telekmélység: 40 m
1344
legkisebb telekterület: 800 m2 1.2 legnagyobb beépíthetőség: 50%, sarokteleknél 75% 1.3 legkisebb zöldfelület: 20% 1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 11-12,5 m 1.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt - 11,0 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 4, - 11,01-12,5 m építménymagasság között legfeljebb 5. 2. A Vt 115X6Z jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 2.1 legkisebb telekszélesség: 20 m, legkisebb telekmélység: 40 m legkisebb telekterület: 800 m2 2.2 legnagyobb beépíthetőség: 50% sarokteleknél 60% 2.3 legkisebb zöldfelület: 20% 2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 9,5-11 m 2.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt legfeljebb 4. 3. A Vt 21536Z jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 3.1 legkisebb telekszélesség: 20 m, ha kisebb, tovább nem csökkenthető legkisebb telekmélység: 30 m, ha kisebb, tovább nem csökkenthető legkisebb telekterület: 600 m2 3.2 legnagyobb beépíthetőség: 50% sarokteleknél 60% 3.3 legkisebb zöldfelület: 20% 3.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 6,5-8,0 m 3.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt - 6,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 2, - 6,51-8,0 m építménymagasság között legfeljebb 3. 4. A Vt 200000 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 4.1 legkisebb telekszélesség: kialakult, tovább nem csökkenthető legkisebb telekmélység: kialakult, tovább nem csökkenthető legkisebb telekterület: kialakult, tovább nem csökkenthető 4.2 legnagyobb beépíthetőség: kialakult, tovább nem növelhető 4.3 legkisebb zöldfelület: 10% 4.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult, a meglévő épületmagasság értéke a magasabb rendű út felé, az épületmagasság nem növelhető. g) Központi vegyes zónákra vonatkozó általános előírások (Vk) 1. A központi vegyes zóna (Vk) területén belül nem helyezhető el üzemanyagtöltő. 2. Központi vegyes zónán belül szolgálati lakások építése engedélyezhető. 3. A központi vegyes zónák zártsorú beépítésű övezeteiben összetett tetőidomú magastető építhető utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzat szélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani. h) Központi vegyes zónákra vonatkozó építési övezeti előírások 1. A Vk 1155XY jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások
1345
1.1 legkisebb telekszélesség: 20 m, legkisebb telekmélység: 50 m legkisebb telekterület: 1000 m2 1.2 legnagyobb beépíthetőség: 75% 1.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a 1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 16-18 m 2. A Vk 1155XZ jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 2.1 legkisebb telekszélesség: 20 m, legkisebb telekmélység: 50 m legkisebb telekterület: 1000 m2 2.2 legnagyobb beépíthetőség: 75%
3.
4.
5.
6.
2.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a 2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 14-16 m 2.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt legfeljebb 6. A Vk 1156XY jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 3.1 legkisebb telekszélesség: 25 m, legkisebb telekmélység: 60 m legkisebb telekterület: 1500 m2 3.2 legnagyobb beépíthetőség: 75% 3.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a 3.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 11-12,5 m 3.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt - 11,0 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 4, - 11,01-12,5 m építménymagasság között legfeljebb 5. A Vk 105060 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 4.1 legkisebb telekszélesség: kialakult, tovább nem csökkenthető legkisebb telekmélység: kialakult, tovább nem csökkenthető legkisebb telekterület: kialakult, tovább nem csökkenthető 4.2 legnagyobb beépíthetőség: 50% 4.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a 4.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult, a meglévő épületmagasság értéke a magasabb rendű út felé, az épületmagasság nem növelhető. A Vk 702000 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 5.1 legkisebb telekszélesség: kialakult, tovább nem csökkenthető legkisebb telekmélység: kialakult, tovább nem csökkenthető legkisebb telekterület: kialakult, tovább nem csökkenthető 5.2 legnagyobb beépíthetőség: kialakult, tovább nem növelhető 5.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a 5.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: kialakult, a meglévő épületmagasság értéke a magasabb rendű út felé, az épületmagasság nem növelhető. A Vk 7126XY jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások
1346
6.1 legkisebb telekszélesség: 30 m, legkisebb telekmélység: 50 m legkisebb telekterület: 1500 m2 6.2 legnagyobb beépíthetőség: 80% 6.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a 6.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 9,5-12,5 m 6.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt - 9,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 4, - 9,51-12,5 m építménymagasság között legfeljebb 5. i) Gazdasági zónákra vonatkozó általános előírások (Gk) A kereskedelmi zónán belül nem helyezhető el - parkolóház, üzemanyagtöltő, - sportépítmény, - egyházi, oktatási, egészségügyi és szociális épület, - egyéb közösségi szórakoztató épület. j) Gazdasági zónákra vonatkozó építési övezeti előírások 1. A Gk 21536Y jelű gazdasági zónára vonatkozó építési övezeti előírások 1.1 legkisebb telekszélesség: 20 m, legkisebb telekmélység: 30 m legkisebb telekterület: 600 m2 1.2 legnagyobb beépíthetőség: 50% 1.3 legkisebb zöldfelület: 20% 1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 6,5-8,0 m 1.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt - 6,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 2, - 6,51-8,0 m építménymagasság között legfeljebb 3. 2. A Gk 71207X jelű gazdasági zónára vonatkozó építési övezeti előírások 2.1 legkisebb telekterület: kialakult, tovább nem csökkenthető 2.2 legnagyobb beépíthetőség: 50% 2.3 legkisebb zöldfelület: 20% 2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 11-12,5 m 2.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt legfeljebb 5. k) Különleges zónákra vonatkozó általános előírások 1. A terv különleges területei sajátos használatuk szerint nagykiterjedésű sportolási területek (Ki). 2. A különleges terület szabályozott övezeteiben csak az 1. pontban meghatározott funkció és az azok közvetlen kiszolgálását biztosító épületek és építmények helyezhetők el. Az övezetben egy-egy szolgálati lakás elhelyezhető. 3. A területek jelentősége miatt utcaképi és látványtervi kiegészítések szükségesek az építés engedélyeztetéshez. 4. A Ki zónában a Hunyadi utca felé a megengedett építménymagasság értéke legfeljebb 12,5 méter lehet. l) Különleges zónákra vonatkozó építési övezeti előírások 1. A Ki 702057 jelű gazdasági zónára vonatkozó építési övezeti előírások 1.1 legkisebb telekterület: kialakult, tovább nem csökkenthető 1.2 legnagyobb beépíthetőség: 40% 1.3 legkisebb zöldfelület: 20%
1347
1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 12,5-16,0 m 1.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt - 12,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 5, - 12,51-16,0 m építménymagasság között legfeljebb 6. m) A belváros keleti (2. sorszámú) területén érvényes közterületi előírások 1. Új trafóházat a Vt és Vk zóna területével határos közterületen elhelyezni nem szabad. 2. A közparkok területén belül közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki. 3. Zöldterületen, valamint II. rendű, nem közlekedési célú közterületen tornapályát, sportterületet nem szabad elhelyezni. 4. A terv zöldterületei ill. közterületi zöldfelületei beültetési kötelezettségű területek, melyeket kertészeti engedélyes terv szerint a zöldfelület részére fenntartott terület kialakítása után a fenntartónak kell megvalósítani. n)
Környezetvédelem építési vonatkozásai 1. a terven kijelölt gk. parkolókat víz-átnemeresztő burkolattal kell kialakítani, s a csapadékvizüket külön hálózattal gyűjteni, ami csak kezelés után engedhető a csapadékvíz csatornába, 2. a gyalogos felületeket, díszburkolatokat úgy kell kialakítani, hogy róluk a csapadékvíz a zöldfelületre folyjon. 3. I. rendű közlekedési célú közterületek mentén az útra nyíló, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeket fokozott zajvédelmi paraméterekkel rendelkező nyílászárókkal kell ellátni. o) Sajátos jogintézmények: beültetési kötelezettség terheli a terv szerinti zöldterületeket és az építésre szolgáló telekrész be nem épített részét az előírt legkisebb aktív zöldfelület mértékéig, valamint a közlekedési területek zöldsávjait.
(3) BELVÁROS DÉLKELETI (3. sorszámú) TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 3. sorszámú területekre terjednek ki. b) A területre vonatkozó általános előírások 1. Egy építési telken csak egy épület építhető. 2. Helyi gyűjtőutakon, városképileg védett útvonalak mentén, valamint 14,0 m vagy attól keskenyebb utak mentén az emeleti szinteken – a terepszinttől mért 3,0 m-en felül – a telekhatártól illetve a beépítés vonalától a közterület felé legfeljebb 50 cm-rel lehet eltérni. 3. A közterületen belüli építés, növénytelepítés szabályai: - Épület építéséhez telket kell kialakítani. - A terven kijelölt építési helyen belül a megengedett beépítettség mértéke 80%, beépítési mód szabadon álló, megengedett homlokzatmagasság 3,00 méter lehet. - Az utcai zöldsávokat, védőfasorokat utcafásítási terv alapján kell megvalósítani. c) A lakózónákra vonatkozó általános előírások
1348
1. A kisvárosias lakózóna (Lk) telkein nem helyezhető el - sportépítmény, - kézműipari épület, - termelő kertészeti építmény, - üzemanyagtöltő, - egyéb gazdasági építmény, még akkor sem, ha az egyébként a terület rendeltetésszerű használatát nem zavarja. 2. Az épület megengedett legnagyobb mélysége utcai szárny esetén a telek mélységének legfeljebb 2/3-a, de maximum 15 m. d) Vegyes zónákra vonatkozó általános előírások 1. A településközpont vegyes zónában nem helyezhető el - sportépítmény, - parkolóház, üzmanyagtöltő, - egyéb gazdasági építmény, még akkor sem, ha nem zavaró hatású, - valamint termelő kertészeti építmény. 2. A településközpont vegyes zónában épített létesítmények földszintjén lakófunkció nem engedélyezhető. 3. A településközpont vegyes zóna Kert utca felőli teleksoránál kapubehajtó csak a szabályozási terven jelölt számban létesíthető. e) Gazdasági zónára vonatkozó általános előírások A kereskedelmi, szolgáltató zónában nem helyezhetők el - parkolóház, üzmanyagtöltő, - sportépítmény, tovább - egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület és - egyéb közösségi szórakoztató épület. f) Lakózónákra vonatkozó építési övezeti előírások 1. Az Lk jelű lakózónára vonatkozóan a megengedett legnagyobb beépítettség a telekméretek függvényében a következő: Ha a telekterület < 350 m2, a megengedett beépítettség mértéke a telek területének 60%-a, - 350-550 m2 közötti, a megengedett beépítettség 220 m2, sarokteleknél 60 %, ill. 220 m2 - nagyobb mint 550 m2, a beépítettség legnagyobb mértéke 40%, sarokteleknél 60% 2. Az Lk 215XXX jelű lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások 2.1 legkisebb telekszélesség: 12 m, legkisebb telekmélység: 15 m legkisebb telekterület: 400 m2 2.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%, ill. az 1. pont szerint 2.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a 2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 9,0-9,5 m 2.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt legfeljebb 4. 3. Az Lk 215XXY jelű lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások 3.1 legkisebb telekszélesség: 12 m,
1349
legkisebb telekmélység: 15 m legkisebb telekterület: 400 m2 3.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%, ill. az 1. pont szerint 3.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a 3.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 6,5-7,5 m 3.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt - 6,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 2, - 6,51-7,5 m építménymagasság között legfeljebb 3. 4. Az Lk 215XXZ jelű lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások 4.1 legkisebb telekszélesség: 12 m, legkisebb telekmélység: 15 m legkisebb telekterület: 400 m2 4.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%, ill. az 1. pont szerint 4.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a 4.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5-6,0 m 4.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt legfeljebb 2. 5. Az Lk 215YXZ jelű lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások 5.1 legkisebb telekszélesség: 12 m, legkisebb telekmélység: 15 m legkisebb telekterület: 300 m2 5.2 legnagyobb beépíthetőség: 60 %, ill. az 1. pont szerint 5.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a 5.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5-6,0 m 5.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt legfeljebb 2. g) Vegyes zónákra vonatkozó építési övezeti előírások 1. a Vt 215X7X jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 1.1 legkisebb telekszélesség: 20 m, legkisebb telekmélység: 20 m legkisebb telekterület: 500 m2 1.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%, 1.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a 1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 8,5-9,5 m 1.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt - 8,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 3, - 8,51-9,5 m építménymagasság között legfeljebb 4. 2. a Vt 215Y7Y jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 2.1 legkisebb telekszélesség: 20 m, legkisebb telekmélység: 20 m legkisebb telekterület: 800 m2 2.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%, 2.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a 2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 6,5-7,5 m 2.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt - 6,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 2, - 6,51-7,5 m építménymagasság között legfeljebb 3.
1350
3. a Vt 21555Z jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 3.1 legkisebb telekszélesség: 40 m, legkisebb telekmélység: 50 m legkisebb telekterület: 1000 m2 3.2 legnagyobb beépíthetőség: 40%, 3.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített rész 50%-a 3.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5-7,5 m 3.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt - 6,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 2, - 6,51-7,5 m építménymagasság között legfeljebb 3. h) Gazdasági zónára vonatkozó építési övezeti előírások 1. a Gk 71257X jelű gazdasági zónára vonatkozó építési övezeti előírások 1.1 legkisebb telekszélesség: 40 m, legkisebb telekmélység: 20 m legkisebb telekterület: 1000 m2 1.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%, 1.3 legkisebb zöldfelület: 30%, 1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 4,5-7,5 m 1.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt - 6,5 m-es építménymagasság esetén legfeljebb 2, - 6,51-7,5 m építménymagasság között legfeljebb 3. i) A közművesítés és a közművek létesítményei A közműépítés számára szükséges felépítményeket a terven kialakított építési területen kell megvalósítani. j) Környezetvédelmi előírások: A települési főutak mentén a főútra nyíló, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeket fokozott zajvédelmi paraméterekkel rendelkező nyílászárókkal kell ellátni. (4)
BELVÁROS, BENCZÚR TÉR KÖRNYÉKÉRE (4. sorszámú) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 4. sorszámú területekre terjednek ki. b) A területre vonatkozó általános előírások 1. A rendeltetési egységek számának emelése a megengedett beépítés nagyságával arányos mértékben engedélyezhető. 2. A telekre megengedett legnagyobb rendeltetési egységek számára vonatkozó előírást utólagos tetőtér beépítés (vagy ráépítés) esetén is be kell tartani. 3. Terepszint alatti építmény a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül, a telekre vonatkozó legkisebb zöldfelület megvalósításával engedélyezhető. 4. Közterületen épület és pavilon nem építhető. 5. Új trafóházat közterületen a településképi védelem alatt álló, a műemléki jelentőségű területen és a helyi értékvédelem alatt lévő területen nem lehet elhelyezni. 6. I. rendű közlekedési terület, városképileg védett útvonal, valamint 14,0 m vagy attól keskenyebb utak mentén az emeleti szinteken – a
1351
terepszinttől mért 3,5 m-en felül – a telekhatártól illetve a beépítés vonalától a közterület felé legfeljebb 30 cm-rel szabad eltérni. 7. A közparkok területén belül közhasználat elől elzárt rész nem alakítható ki. 8. A közpark területén belül új épület nem helyezhető el. A meglévő helyi védelem alatt álló volt Jereván felújítása csak a KÖH előírásai szerint engedélyezhető. 9. A közpark területén tornapályák, sportterületek nem helyezhetők el. 10. A VIII. sz. főfolyás mindkét partján a karbantartáshoz szükséges 6-6 m kezelési sávot biztosítani kell. 11. Az I. rendű közlekedési területek mentén a főútra nyíló, huzamos emberi tartózkodásra szolgáló helyiségeket fokozott zajvédelmi paraméterekkel rendelkező nyílászárókkal kell ellátni. c) A lakóterületekre vonatkozó általános előírások 1. Nagyvárosias lakózónában nem helyezhetők el sportépítmények. 2. A kisvárosias lakózónában nem helyezhetők el - sportépítmény, - kézműipari épület, még akkor sem, ha az a terület rendeltetésszerű használatát nem zavarja, továbbá - üzmanyagtöltő. 3. Az épület megengedett legnagyobb mélysége utcai szárny esetén a telek mélységének legfeljebb 2/3-a, de maximum 13 m. 4. Kisvárosias lakózónában lakásegységenként legalább 80 m2 telekterületet kell biztosítani. Egyéb rendeltetés esetén, amennyiben a lakás és egyéb rendeltetés együtt kerül elhelyezésre, a lakásra vonatkozó előírást kell betartani. 5. A benyúló oldalszárnyak az építési helyen belül az oldalkertre vonatkozó előírások betartásával engedélyezhetők. 6. Nagyvárosias lakózónában az építési övezetre előírt építménymagasság +1,0 m-rel való megemelése engedélyezhető lapostetős épületek magastetős átépíthetőségének biztosítására az egyéb kötelező jellegű szabályozási elemek betartásával akkor, ha a telken belül az előírt gépkocsi elhelyezés biztosítható. d) Vegyes zónákra vonatkozó általános előírások 1. Lakó- és vegyes zónák határánál lévő, vegyes zónába sorolt telkeken a lakózóna felé benyúló oldalszárnyakra a lakózóna szerinti előírások vonatkoznak. 2. Homlokzatok építészeti elemeinek szabályozása: - A lábazat és burkolat elsősorban a környezetben kialakult anyagú és képzésű lehet, melyet a kialakult építészeti karakterelemek határoznak meg. - Függönyfalszerűen alkalmazott üveg homlokzatburkolat a homlokzatszélesség az Önkormányzati Tervtanács véleményének figyelembe vételével, műemléki környezetben pedig csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal engedélyével alkalmazható. - A tetőfedés anyagaként elsősorban a környezetben kialakult korcolt fémlemez, vagy annak megfelelő, textúrájában azt mintázó korszerű anyag, ill. cserép és pala használható, fém trapézlemez, eternit hullámpala nem.
1352
-
A homlokzati tetőfelületen az utca felé eső tetőszakaszokon álló tetőablak nem építhető, de a homlokzattal együtt kialakított pártázat, oromzat részeként megengedett. Az oromzat hossza a homlokzat hosszának legfeljebb 1/3 lehet. - Az egyes épületek homlokzatfelületein a homlokzatszélesség 1/3 részét meghaladó mértékben összefüggő nyílásfelületek (szalagablakok, erkélysorok) nem jelenhetnek meg, de egyedi, a szomszédos épületek arányaihoz, valamint a védett egyedi épületek arány-rendszerét követő, ahhoz igazított erkély, francia erkély alkalmazható. e) Településközpont vegyes zónákra vonatkozó általános előírások 1. Településközpont vegyes zónában nem helyezhetők el - gazdasági építmény, - termelő kertészeti építmény és - üzmanyagtöltő. 2. I. rendű közlekedési út mentén a zónában a földszinten lakófunkció nem engedélyezhető. 3. A rendeltetési egységek maximális száma: Az övezetben egy telken maximum 8 rendeltetési egység (lakás, üzlet, iroda stb.) létesíthető az övezeti szabályozásban megadott minimális telekterület esetében. Ha a telekterület ettől eltér, úgy a rendeltetési egységek számát telekterület nagyságával arányosan kell megállapítani. Ütemezett építés esetén a több ütemben építendő építmény(ek)ben az elhelyezhető rendeltetési egységek számát az első ütemben tervezett épület engedélyezési tervében kell meghatározni. f) Központi vegyes zónákra vonatkozó általános előírások 1. Lakó- és vegyes zónák határánál lévő, vegyes zónába sorolt telkeken a lakózóna felé benyúló oldalszárnyakra a lakózóna szerinti előírások vonatkoznak. 2. A központi vegyes zónában nem helyezhető el - sportépítmény és - egyéb gazdasági építmény. 3. Központi vegyes zónában az épület földszintjén lakófunkció nem engedélyezhető. 4. A központi vegyes zóna zártsorú beépítésű övezeteiben összetett tetőidomú magastető építhető utcával párhuzamos jelleggel, melyet a homlokzatszélesség 1/3 részét meg nem haladó mértékben homlokzattal egybeépített tetőfelépítménnyel meg lehet szakítani. 5. A zártsorú beépítésű zónákban a teljes zártsorúsítás kötelező, kivételt képez a műemléki, illetve a helyi építészeti értékvédelem alatt álló épület melletti 1-1 telek esetében, ahol a kialakult épület-elhelyezési mód is engedélyezhető.. 6. Épületszárnyak szélességének szabályozása: - Az épület megengedett legnagyobb mélysége utcai szárnyaknál lakóépület, vagy lakás rendeltetési egységet tartalmazó épület esetén 15 méter, a védett épületeknél a kialakult állapot szerint. Nem lakás rendeltetési egység esetén 30 m, amennyiben az építési hely ezt lehetővé teszi.
1353
g)
Nagyvárosias lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások 1. Az Ln 100070 jelű nagyvárosias lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások 1.1 legkisebb telekszélesség: kialakult, legkisebb telekmélység: kialakult, legkisebb telekterület: kialakult, 1.2 legnagyobb beépíthetőség: 60%. h) Kisvárosias lakózónákra vonatkozó építési övezeti előírások 1. Az Lk 200064 jelű kisvárosias lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások 1.1 legkisebb telekszélesség: 18 m, legkisebb telekmélység: 35 m legkisebb telekterület: kialakult, 1.2 legnagyobb beépíthetőség: 50%, saroktelken 60% 1.3 legkisebb zöldfelület: 30% 1.4 legnagyobb építménymagasság: 7,5 m 1.5 a védelem alatt álló épületre szabadonálló beépítés engedélyezhető. 1.6 kialakult beépítésű telekre szabadonálló beépítés engedélyezhető. 2. Az Lk 30506X jelű kisvárosias lakózónára vonatkozó építési övezeti előírások 2.1 legkisebb telekszélesség: 18 m, legkisebb telekmélység: 35 m legkisebb telekterület: kialakult, 2.2 legnagyobb beépíthetőség: 50%, saroktelken 60% 2.3 legkisebb zöldfelület: 30% 2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 6,0 m 2.5 maximálisan építhető szintek száma terepszint felett a tetőtéri szinttel együtt legfeljebb 2 2.6 a védelem alatt álló épületre szabadonálló beépítés engedélyezhető. 2.7 kialakult beépítésű telekre szabadonálló beépítés engedélyezhető. i) A településközpont vegyes zónákra vonatkozó építési övezeti előírások 1. A Vt 115X65 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 1.1 legkisebb telekszélesség: 18 m, legkisebb telekmélység: 30 m legkisebb telekterület: 500 m2 1.2 legnagyobb beépíthetőség: 50%, saroktelken 60% 1.3 legkisebb zöldfelület: 20% 1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 7,5-9,5 m 2. A Vt 115Y6X jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 2.1 legkisebb telekszélesség: 20 m, legkisebb telekmélység: 25 m legkisebb telekterület: 500 m2 2.2 legnagyobb beépíthetőség: 50%, saroktelken 60% 2.3 legkisebb zöldfelület: 20% 2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 7,5 - 10,5 m. 2.5 maximális terepszint feletti szintszámok tetőtéri szinttel együtt
1354
j)
(5)
- 7,50-9,5 m-es építménymagasság között legfeljebb 4, - 9,51-10,5 m építménymagasság között legfeljebb 5. A központi vegyes zónákra vonatkozó építési övezeti előírások 1. A Vk 105X75 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 1.1 legkisebb telekszélesség: kialakult, legkisebb telekmélység: kialakult, legkisebb telekterület: 800 m2 1.2 legnagyobb beépíthetőség: 60% 1.3 legkisebb zöldfelület: 20% 1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 7,5-9,5 m 1.5 a védelem alatt álló épületre szabadonálló beépítés engedélyezhető. 1.6 kialakult beépítésű telekre szabadonálló beépítés engedélyezhető. 2. A Vk 702630 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 2.1 legkisebb telekszélesség: kialakult, legkisebb telekmélység: kialakult, legkisebb telekterület: 1500 m2 2.2 legnagyobb beépíthetőség: 40% 2.3 legkisebb zöldfelület: 30% 2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: a meglévő építménymagasság értéke a magasabb rendű út felé + 1 m-rel növelhető. 3. A Vk 702000 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 3.1 legkisebb telekszélesség: kialakult, legkisebb telekmélység: kialakult, legkisebb telekterület: kialakult, 3.2 legnagyobb beépíthetőség: kialakult, 3.3 legkisebb zöldfelület: 20% 3.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: a meglévő építménymagasság értéke a magasabb rendű út felé + 1 m-rel növelhető.
BELVÁROS, VAY ÁDÁM KRT. KÖRNYÉKÉRE (5. sorszámú) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 5. sorszámú területekre terjednek ki. b) A területre vonatkozó általános előírások 1. Közlekedési és közműterületen nem helyezhető el - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, - igazgatási épület, - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás. 2. Beültetési kötelezettség terheli a terv szerinti zöldterületeket és az építésre szolgáló telekrész be nem épített részét az előírt legkisebb aktív zöldfelület mértékéig, valamint a közlekedési területek zöldsávjait.
1355
A beültetési kötelezettség építési telek esetében a tulajdonost, közlekedési és közterület esetében a terület kezelőjét terheli. 3. Az építési telken belüli, beültetési kötelezettséggel terhelt, nem közterületi zöldfelületek beültetéséről a telken megvalósított első építmény használatba vételéig az építtetőnek kell gondoskodni. 4. A terepszint alatti építményhez a megközelítést szolgáló rámpa csak építési helyen belül építhető. 5. Térszint alatti építmény terepszint alatt max. 3 szinten, legfeljebb 12 mes mélységig helyezhető el. 6. Közterületi térszint feletti építmény a terv szerint erre a célra kijelölt területen belül a terület legfeljebb 1/3-ának igénybevételével építhető. A terven kijelölt terület beépítésre nem kerülő része fényáteresztő tetővel lefedhető. c) A vegyes területekre vonatkozó általános előírások d) Településközpont vegyes (Vt) és központi vegyes (Vk) zónákra vonatkozó általános előírások 1. Településközpont vegyes zónában nem helyezhető el - parkolóház és üzemanyagtöltő. 2. Központi vegyes zónában csak - igazgatási, - kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, - egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, - a földszint kivételével lakások, - többszintes parkolóház és a hozzá kapcsolódó üzem-anyagtöltő helyezhetők el. e) A településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 1. A Vt 706557 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 1.1 legkisebb telekszélesség: 25 m, 1.2 legkisebb telekmélység: 40 m legkisebb telekterület: 1000 m2 1.3 legnagyobb beépíthetőség: 40 %, 1.4 legkisebb zöldfelület: 30 % 1.5 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 12,5-16 m f) A központi vegyes zónákra vonatkozó építési övezeti előírások 1. A Vk 7166XY jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 1.1 legkisebb telekszélesség: 40 m, legkisebb telekmélység: 30 m legkisebb telekterület: 1500 m2 1.2 legnagyobb beépíthetőség: 90 % 1.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített terület 50 %-a 1.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 16,5-20 m. 2. A Vk 7166YY jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 2.1 legkisebb telekszélesség: 40 m, legkisebb telekmélység: 50 m legkisebb telekterület: 2500 m2 2.2 legnagyobb beépíthetőség: 65 %
1356
2.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített terület 50 %-a 2.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 16,5-20 m. 3. A Vk 7066Z7 jelű településközpont vegyes zónára vonatkozó építési övezeti előírások 3.1 legkisebb telekszélesség: 30 m legkisebb telekmélység: 45 m legkisebb telekterület: 1500 m2 3.2 legnagyobb beépíthetőség: 70 % 3.3 legkisebb zöldfelület: a be nem épített terület 50 %-a 3.4 legkisebb/legnagyobb építménymagasság: 12,5-16 m (6)
BELVÁROS ÉSZAKI TERÜLETÉRE (6. sorszámú) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 6. sorszámú területekre terjednek ki. b) A területre vonatkozó előírások: 1. Az övezetben legfeljebb két telek összevonását lehet engedélyezni. 2. Az utcafront irányába csak tetősíkban elhelyezett ablak engedélyezhető. A tetősíkot pártázattal, épületdíszítéssel meg szabad bontani. 3. I. rendű közlekedési célú közterület felé nézően a földszinten lakás, ill. gépjárműtároló építése nem engedélyezhető. 4. Ha meglévő épület építménymagassága nagyobb az övezeti előírásban megengedett értéknél, és ennek közvetlen szomszédságában, vagy annak bővítéseként új építési igény jelentkezik, az építhető építménymagasság a 22. § (6) pont szerinti lehet. 5. Előkert nélkül elhelyezett épület közterület fölé nyúlása legfeljebb 60 cm lehet. 6. Az épület utcafronti homlokvonalának 1/3-ával a telek belseje felé is elhelyezhető, a hátrahúzás értéke legfeljebb 3 m lehet. A hátrahúzott épületrész előtti, közterület felé eső telekrészt nem szabad lekeríteni.
(7)
PAZONYI ÚT ÉS KÖRNYÉKÉRE VONATKOZÓ (7. sorszámú) SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 7. sorszámú területekre terjednek ki. b) A területre vonatkozó előírások: 1. I. rendű közlekedési célú közterületre nézően lakás építése, ill. lakás célú rendeltetés-módosítás nem engedélyezhető. 2. Legfeljebb 3 db építési telek összevonása engedélyezhető, kivéve, ha a telekösszevonás I. rendű főút felől, és egy ütemben történik. 3. Kapubehajtók I. rendű főút felől közvetlenül nem nyithatók, azok a szabályozási terven jelölt szervizúton közelíthetők meg.
(8)
TOKAJI ÚT ÉS KÖRNYÉKÉRE VONATKOZÓ (8. sorszámú) SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 8. sorszámú területekre terjednek ki. b) A területre vonatkozó előírások:
1357
1. Amennyiben a kialakult állapot indokolja, hátsókert nélküli elhelyezést is lehet engedélyezni. 2. Amennyiben a szabályozási terv másként nem rendelkezik, az az építhető szintszám földszint + tetőtérbeépítés, az építhető épületmagasság legfeljebb 6,0 m lehet. (9)
IPARI PARK TERÜLETÉRE (9. sorszámú) VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 9. sorszámú területekre terjednek ki. b) A területre vonatkozó általános előírások 1. A közlekedési rendeltetésű területen csak közlekedési építmények és közművek helyezhetők el. 2. A terv zöldterületeit és közterületi zöldfelületeit kertészeti kiviteli tervek alapján a terület kezelőjének kell megvalósítani. 3. A zöldterületen épület építése nem engedélyezhető. 4. Az út menti fasorok beültetési kötelezettségű területek, amelyek kialakításáról az út kiépítésével / rekonstrukciójával egyidejűleg az út kezelőjének kell gondoskodni. 5. Az építési telken belüli, beültetési kötelezettséggel terhelt, nem közterületi zöldfelületek beültetéséről a telken megvalósított első építmény használatba vételéig az építtetőnek kell gondoskodni. 6. A VIII. sz. főfolyás melletti közparkok zöldfelületeinek kialakításához a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Vízügyi és Természetvédelmi Felügyelőség előzetes állásfoglalása szükséges. 7. Az erdőterületeket beültetési kötelezettség terheli, amit az erdőterületek területével szomszédos építési telkek kialakításától számított két éven belül védett erdő esetében az erdőterület tulajdonosának, védőerdő esetében annak az építtetőnek kell megvalósítani, amelytől a védelmet kell biztosítani. 8. Az útburkolat alá kerülő közművek megvalósításáról a burkolatok megépítése előtt kell gondoskodni. 9. A meghatározott előkert minimális méretén belül a terepszint alatti létesítmény megközelítését szolgáló lehajtó rámpa nem helyezhető el. 10. Az 1,0 m-t meghaladó terepszint-változást csak az egész tömbre vonatkozó, az előírt műszaki tartalmú tereprendezési terv alapján lehet engedélyezni. 11. Az előkertben portaépület és hídmérleg építése engedélyezhető. 12. Ha a csatorna menti zöldterület a szabályozási terv szerint 20 m, a zöldterület melletti építési telek 10 m-es csatlakozó sávja zöldterületként alakítandó ki, melyet nem lehet lekeríteni. Az építési telekhatáron belül így kialakított terület a telek zöldfelületébe beszámítható. c) Gazdasági zónákra vonatkozó általános előírások (Ge) 1. A gazdasági zónában jelentős mértékű zavaró hatású, és különlegesen veszélyes (tűz-, robbanás, fertőzés-), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységet szolgáló építmények elhelyezése nem engedélyezhető.
1358
2. Telken belül az épületeket úgy kell elhelyezni, hogy azok gépkocsiközlekedésre alkalmas, megfelelő szélességű és teherbírású úttal körbejárhatók legyenek. 3. A zóna telkeinek beültetési kötelezettségű területeit az építtető a használatbavételig köteles előnevelt fákkal, kertészeti kiviteli terv szerint megvalósítani. (10) A HETEROGÉN TERÜLETEK (10. sorszámú) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 10. sorszámú területekre terjed ki. b) az a) pontban megjelölt területen a gazdasági rendeltetésű zónákban 1. a kód szerint megadott építési zónákhoz tartozó zöldfelületi előírásnál 5%-kal magasabb fedettség biztosítandó; 2. Az 1 ha-nál nagyobb területű építési telkeken 1000 m2, vagy nagyobb szintterületű új építés engedélyezésének feltétele a telek területének legalább 5%-án igényes parkosított felület kialakítása, amelyet legkésőbb az épület(ek) használatba vételének időpontjáig meg kell valósítani; 3. az építési telek területén, ha nem gazdasági rendeltetésű építési telekkel szomszédos, az előkert mélysége 10,0 m, a hátsókert legkisebb mérete 10 m. Az előírás szempontjából szomszédosnak tekintendők azok a telkek is, amelyeket II. rendű közterület választ el egymástól. 4. A 191-06. tömbsorszámú, Gk 711966 jelű építési övezetben a Debreceni utca és a Tünde utca felőli telekhatárok mentén a szakhatóságok hozzájárulásával az előkert mérete 0,0 m-re csökkenthető. (11) A NYÍREGYHÁZI FŐISKOLA (11. sorszámú) TERÜLETÉRE VONATKOZÓ SAJÁTOS ELŐÍRÁSOK 1. A sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 11. sorszámú területekre terjed ki. 2. Egy építési telken Vk övezetben több épület is építhető, de csak a kijelölt építési helyen. 2.1Az egyes építési övezetekben meghatározott minimális telekméretet minden telekalakítással újonnan kialakított építési telek esetében be kell tartani. A kialakított telek beépítése - ha telekalakítás nem történik - az egyéb övezeti előírásoknak megfelelően engedélyezhető, ha a telek megközelítése és közműellátása biztosítható, és telek megszüntetési szabályozás nem érinti. 2.2.A közterületen belüli építés, növénytelepítés szabályai: -közterületen épület a közlekedési kiszolgáló létesítményeken kívül nem létesíthetőépítmény a terepszint alatt. A terv közterületen létesíthető terepszint alatti építési hely határán belül csak parkoló, garázs és közműépítmény helyezhető el. A Sóstói úti védett fasort még a közlekedési építmények miatt sem lehet megszüntetni. 3. A kisvárosias lakózóna (Lk) telkein nem helyezhető el önálló sportépítmény, üzemanyagtöltő, termelő, kertészeti építmény, a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró kézműipari épület és egyéb nem zavaró gazdasági építmény.
1359
4. A kertvárosias lakózóna (Lke) telkein legfeljebb kétlakásos lakóépület építhető. Nem helyezhető azonban a zóna telkein sportépítmény, üzemanyagtöltő, kézműipari és egyéb gazdasági építmény. 5. A lakózónák telkein lévő rendeltetéshez tartozó gépkocsi elhelyezést a telken belül kell biztosítani. 6. Az Lke övezet lakótelkei más övezet területének rovására nem növekedhetnek. 7. A terv Vk övezeteinek kertjeiben és intézményi parkjaiban épület és építmény nem helyezhető el. 8. A különleges zónákra vonatkozó általános előírások: a) A területen lévő izraelita temető helyi védelem alatt áll b) A Főiskola területén lévő botanikus kert csak az övezet telkein lévő építési helyen belül építhető be. 9. Környezetvédelmi előírások A Főiskola területének Ee övezetű területe a zajterhelés, a levegőtisztaság védelme szempontjából védett terület, ahol a zajok tekintetében az övezetre engedélyezett határértéknél 5 dB (A) értékkel kisebb határértéknek kell teljesülni. 10. A vegyes zónákra vonatkozó építési előírások: a) A Vk 71104X jelű zónákra vonatkozó építési övezeti előírások - a legnagyobb beépíthetőség 30% - a legnagyobb építménymagasság 24 m. b) A Vk 71104Y jelű zónákra vonatkozó építési övezeti előírás - a legnagyobb beépíthetőség 30% - a megengedett legnagyobb építménymagasság 30 m - a beépítési mód szabadonálló. 11. A Vk övezetek telkein elhelyezett új építmények gépjármű parkoló igényének 50 %-a a szomszédos közlekedési terület terepszint alatti építési helyén belül biztosítható. (12) SÓSTÓI ÚTI VILLASOR (12. sorszámú) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI a) a sajátos előírások területe a szabályozási tervlapon lehatárolt 12. sorszámú területre terjed ki b) 1. Egy építési telken Lke övezetben legfeljebb 4 rendeltetési egység építhető. 2. Egy telken legfeljebb egy épület helyezhető el. 3. Nem helyezhető el a zóna telkein sportépítmény, üzemanyagtöltő, kézműipari és egyéb gazdasági építmény c) Lke övezetben legfeljebb két telket lehet összevonni. d) Az építési övezeti előírások: - a területen az alkalmazható beépítési mód: szabadonálló - Lke és Vk övezetben legalább 20 méter előkert zöldfelületként biztosítandó. (13) ÉSZAKI TEMETŐ (13. sorszámú) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI a) Az Északi temetőben épületet építeni csak a kijelölt építési helyen lehet. b) Az engedélyes tervek Önkormányzati tervtanácsi bemutatásra kötelezettek.
1360
(14) NAGYKÖRÚTON BELÜLI GARÁZSOK (14. sorszámú) SAJÁTOS ELŐÍRÁSAI A zóna területén belül garázs rendeltetésének megváltoztatása csak abban az esetben engedélyezhető, ha az előírt parkolóhely – ezen belül a lakások 50%ához a fedett gápjárműtároló – telken belül, a zónára meghatározott legkisebb zöldfelület megtartásával biztosítható. V. fejezet SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 37. § A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK (1)
A terv szerint a közlekedési és közműterületek kialakítása érdekében az elővásárlási jog, a kisajátítás és a helyi közút céljára történő lejegyzés jogintézménye alkalmazható.
(2)
A települési önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg az építési szabályzatban és a szabályozási tervben meghatározott településrendezési célok megvalósításához szükséges ingatlanok esetében.
(3)
A terven jelölt telkek esetében városképi okokból a beépítési kötelezettség jogintézménye is alkalmazható.
(4)
A zöldterületek megvalósítása érdekében környezetalakítás és környezetvédelmi célból a beültetési kötelezettség előírható az alábbiak szerint: a) beültetési kötelezettség terheli a terv szerinti zöldterületeket és az építésre szolgáló telekrész be nem épített részét az előírt legkisebb aktív zöldfelület mértékéig, valamint a közlekedési területek zöldsávjait, b) a beültetési kötelezettség építési telek esetében a tulajdonost, közlekedési és közterület esetében a terület kezelőjét terheli. 38. § ÉPÍTÉSI TILALOMMAL ÉRINTETT INGATLANOK
Az építési tilalommal érintett ingatlanok jegyzékét a 2. sz melléklet tartalmazza
VI. fejezet VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK FOGALMAK 39. § A rendelet alkalmazása tekintetében: -
Adottságoktól függő beépítési mód: A kialakult karakterű építési zónákban alkalmazott szabályozási fogalom, mely az építési zónára jellemző beépítési
1361
módra / módokra utal. Ilyen zónába eső telkeken az adott tömbben kialakult és jellemzővé vált beépítési módot kell alkalmazni. Amennyiben a kialakult karakterű építési zónában nem határozható meg a jellemző beépítési mód, akkor az adott karakter zóna általános előírásai (1/a, 1/b táblázatok) szerint valósítható meg beépítési mód. - Építési övezet: A jelen rendelet szempontjából az építési övezet azonos az építési zóna és a rendeltetési zóna együttes előírási területével. Jele tartalmazza a rendeltetési zóna betűjelét és az építési zóna számkód jelét. - Építési zóna: Az építéssel kapcsolatos homogén előírások területei, ahol az építés feltételeit és módját meghatározó szükséges előírások azonosak. Az építési zónák kategóriái az építészeti karakterjegyek alapján csoportosíthatók, amelyek az alábbiak: - városközponti - polgárvárosi - mezővárosi - kertvárosi - külső-kertségi - falusias / tanyabokros - egyéb zónacsoportok. A fő zónacsoportokat altípusokba lehet sorolni, az előírt beépítési mód, a telekméretek, beépítési % és építménymagasság alapján. Az építési övezet annyiban tér el az építési zóna fogalmától, hogy az előbbi az építési zóna előírásain túl tartalmazza a rendeltetési zóna előírásait is. - Építmény-szintterület: nettó: egy építményszint valamennyi helyiségének összes alapterülete, bruttó: egy építményszint külső falsíkok által határolt területe, összes: valamennyi építményszint alapterületének összege. Az összes építményszintterület egyaránt lehet nettó vagy bruttó jellegű. - Értékvédelmi zóna: Az értékvédelemmel kapcsolatos előírások homogén területei. Típusai aszerint különböztethetők meg, hogy - a települési értékvédelemre, vagy - a táj- és természetvédelemre vonatkoznak. - Háromszintes növényállomány: olyan fásított terület, ill. területsáv, ahol legalább egy nagy vagy közepes lombtömegű fa és legalább 40 db lombhullató vagy örökzöld cserje telepített 15 m-ként és a többi felület a talajszinten gyeppel vagy talajtakaró növényzettel fedett. - Helyi jelentőségű természetvédelmi zóna: A természeti értékek helyi védelméről szóló rendeletben használt helyi védelmi kategória. - Hulladékudvar: a hulladékkezelés, elszállítás számára kialakított terület, ahová a lakosság a feleslegessé vált háztartási eszközeit, tárgyait szelektív módon elhelyezheti, és ahonnan rendszeres időközönként elszállítják azokat.
1362
- Ikres beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak ikres építési helyen belül helyezhető el. Az ikres építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az - vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel, - vagy hátsókerttel és egy oldalról oldalkerttel határos és szomszédos telkek építési helye az egyik oldalhatáron érintkezik egymással. - Kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Ez olyan építési zóna, amelynek építészeti karaktere kialakult és az ahhoz történő további igazodás követelménye, mint építési előírás, elfogadható. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás kevesebb elemet tartalmaz, mint a nem kialakult területen. - Kisgarázs: gépkocsibejáratonként 1 (de legfeljebb 2) férőhelyet tartalmazó gépkocsitároló épület, épületrész. - Közkert: A szabályozási tervlapon lehatárolt szabadonálló-telepszerű beépítési módon belüli zöldfelület. E zöldfelület területe lehet önkormányzati, ill. nem önkormányzati tulajdonú. - Közlekedési célú közterület: Az a közterület, amely általában gépkocsi-közlekedés célját szolgálja. De ilyen terület a gyalogos közlekedés célját szolgáló közterület is. - Különleges használatú építményi zónák: A rendeltetési zónák egyik csoportja, melyek csak a településszerkezeti tervben jelölt különleges terület megnevezésű területfelhasználási egységen belül jelölhetők ki. Az ilyen zónákban a szabályozási tervlap rögzítheti a kizárólagos használat jellegét. - Kötelező erejű szabályozás (kötelező szabályozási elemek): A szabályozás tervben alkalmazott jogi eszköz, amely építéssel összefüggő jogokat és kötelezettségeket rögzít. - Közhasználatra szánt terület: Ide a közterület fogalmába nem tartozó, de a közhasználatban nem korlátozott területek tartoznak. Ilyen pl. az egészségügyiszociális-turisztikai erdő, vagy a belterületi véderdő, ahol a tulajdoni állapotoktól függetlenül a közhasználat nagyobbrészt nem korlátozható. - Központi települési terület: A központi belterület és a közvetlen hozzá csatlakozó külterületi beépítésre szánt területek együttes területe. - Közösségi cél: A település közösségének közös érdekeit szolgáló célkitűzés. A közösségi célok érdekében lehet közcélú tilalmakat, korlátozásokat elrendelni. Ilyen közösségi célt szolgáló tilalom pl. a közutak, a zöldfelületek létesítése, vagy a közösségi intézmények építése érdekében elrendelt területbiztosítás. - Külterület: A település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő, elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetőleg különleges (pl. bánya, vízmeder, hulladéktelep) célra szolgáló része. Az OTÉK megengedi, hogy a településrendezési terv külterületen beépítésre szánt területet kijelöljön. - Lakótelepi telektömb területe: A szabályozási tervlapon a meglévő lakótelepek szabályozási vonallal vagy övezethatárral lehatárolt területe. Az így lehatárolt területre kell értelmezni az építési övezet előírásait.
1363
- Magánút: Telkek gépkocsi megközelítését szolgáló nem közterületi út, mely a telkekre telepített épületek, építmények működéséhez szükséges közlekedési forgalmat levezeti, és a közművezetékek kiépítéséhez szükséges területet biztosítja. A jelen szabályzat által rögzített esetekben a magánutat közforgalom elől elzárni nem szabad. - Melléképületek: Az építmények azon csoportja, amelyek a rendeltetési zóna előírásaiban megnevezett építmények használatát kiegészítik, különállóan épülnek és nem minősülnek melléképítménynek. A melléképületek építménymagassága legfeljebb 3,5 m, gerincmagassága legfeljebb 5 m lehet. - Mezőgazdasági építmény: A növénytermesztés és az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építménye. - Nem jelentős zavaró hatású tevékenység: Hatása a kibocsátó telkének határán nem haladja meg az övezetre vonatkozó környezetvédelmi határértéket. - Nem kialakult szabályozási kategóriájú terület: Az építési zónák csoportosításánál használt fogalom. Olyan építési zóna, amely vagy beépítetlen, vagy a kialakult építészeti karakter jobbításra, illetve változtatásra szorul. Az utóbbi általában a beépítési mód, a beépítési % és/vagy építménymagasság változásával jár. Ilyen helyen a normatív építési szabályozás több elemet tartalmaz, mint a kialakult területen. - Oldalhatáron álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak oldalhatáron álló építési helyen belül helyezhetők el. Az oldalhatáron álló építési hely a telektömb utcavonalán jellemzően a jobb vagy baloldali telekhatárhoz csatlakoztatva úgy helyezkedik el, hogy - vagy elő- és hátsókerttel, valamint egy oldalról oldalkerttel - vagy hátsókerttel, és egy oldalról oldalkerttel határos, és a szomszédos telek építési helyével nem érintkezik. - Ömlesztett anyag tároló: Az ömlesztett anyagtárolás céljára létesített olyan melléképítmény, amelynek területe a 2,0x2,0 m alapterületet és a 2,5 m magasságot nem haladhatja meg. - Pavilon: Olyan építmény, amely huzamos tartózkodásra alkalmas helyiséget foglal magában, épületszerkezete könnyűszerkezet legfeljebb 12 m2, valamint az építmény magassága max. 3,0 m. - Rendeltetési zóna: olyan telkek összessége, ahol a telkek használatára vonatkozó előírások minden telekre azonosak. - Saroktelek: Az a telek, amely a közterülettel egynél több, egymással szöget bezáró határvonallal érintkezik. - Siló: Takarmány tárolására szolgáló, légmentesen elzárt tartály vagy verem. - Sorgarázs: egynél több rendeltetési egységet tartalmazó, közterületre vagy magánútra nyíló, egymással összeépített épületegyüttes. - Szabadon álló beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan az építmény csak szabadon álló építési helyen belül helyezhető el. A szabadon álló építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy az - vagy az elő- és hátsókerttel, valamint mindkét oldalról oldalkerttel, - vagy a hátsókerttel és mindkét oldalról oldalkerttel
1364
határosak. A jelen rendelet a szabadonálló beépítési mód két típusát különbözteti meg: - szabadonálló-általános - szabadonálló-telepszerű. A szabadonálló-általános beépítési módnál egy építési hellyel meghatározható a telek beépíthetősége. A szabadonálló-telepszerű beépítési módnál egy építési hellyel nem határozható meg a telek beépíthetősége. - Szabályozási elem: A rendelet előírásainak egységei (elemei). A szabályozási elemek csoportosíthatók témakörönként, illetve aszerint, hogy - szövegben, vagy csak - rajzilag rögzíthetők, A szöveges szabályozási elemeket a Nyíregyháza Helyi Építési Szabályzata, a rajzi szabályozási elemeket pedig a szabályozási terv részét képező szabályozási tervlap és zóna tervlapok rögzítik. (Vertikális rendeltetési zóna tervlapja és zajterhelési határétékkel védett területek tervlapja.) - Szabályozási szélesség: Az utca két oldalán az egymással szemben lévő telkek között megengedett legkisebb távolság; a közút építési területének megengedett legkisebb szélessége, a közterület szélessége a nem közterületek között. - Szabályozási terv: A zóna tervlapok és a szabályozási tervlap összefoglaló megnevezése. A szabályozási terv a Nyíregyháza Helyi Építési Szabályzat rajzi kiegészítése és így annak elválaszthatatlan része. - Tanyaudvar: Mezőgazdasági területbe sorolt telken kialakított, albetétben elhatárolt telekrész, amelyet a mezőgazdasági művelésből kivontak. A tanyaudvaron a rendeltetési előírások szerinti építés engedélyezhető. Újonnan tanyaudvar csak mezőgazdasági kertes és mezőgazdasági általános területen alakítható ki. - Telek homlokvonala: Az utca vagy közterület felőli telekhatár. - Telektömb: A telkek olyan csoportja, amelyet minden oldalról közterület vagy részben más beépítésre nem szánt terület határol. - További beépítésre kijelölt terület: A területbe azok a telkek tartoznak, melyek a jelen előírás jóváhagyása előtt beépítésre nem szánt területbe tartoztak és a jelen előírás azokat beépítésre szánt területbe sorolja. - Utcai épület, épületrész: A telek homlokvonalától 15,0 m-en belül álló épület, ill. épületrész. - Úszótelek (meglévő): Az épület kontúrjával vagy attól 1,0 m-re meghúzott határvonallal határolt terület, amelyet a tulajdoni lapra önálló helyrajzi számmal bejegyeztek. - Védett településszerkezet: a Közgyűlés által védetté nyilvánított utcahálózat, telekszerkezet, beépítési mód és építési vonal - Védett településkarakter: a Közgyűlés által védetté nyilvánított településszerkezet és településkép jellegzetes elemei, formái, anyagai és színvilága együttesen.
1365
- Védett településkép: a Közgyűlés által védetté nyilvánított külső és belső településkép és utcakép, az épített és táji környezet együttese. A védett településkép az épített és természetes környezet elemeit egyaránt magába foglalja, így különösen az épülethomlokzatokat, sziluetteket, műtárgyakat, növényeket, (kerteket), közterületi bútorzatot és burkolatokat. A védett településkép része lehet a terület (területrészek) használati módja. - Védett épület, építmény: a Közgyűlés által védetté nyilvánított olyan épület, építmény, amely a hagyományos településkép megőrzése céljából, továbbá építészeti, településtörténeti, helytörténeti, régészeti, művészeti vagy műszakiipari-agrár szempontból jelentős alkotás. A védett épület, építmény minden alkotórészét – ideértve a hozzá tartozó kiegészítő, külső és belső díszelemeket is, továbbá esetenként a használat módját – védelem illeti. Az előírások alkalmazása szempontjából védettnek minősülhet az a telek, annak használati módja is, amelyen a védett építmény áll. - Védett épületrész: a Közgyűlés által védetté nyilvánított olyan épületrész, amely egészében nem védett építményen, építményben helyezkedik el. Védett épületrész lehet különösen az épület tömege, homlokzata, tetőzete, portálja, lépcsőháza, díszítményei, illetve különleges tartószerkezete. - Védett műtárgy: a Közgyűlés által védetté nyilvánított építmény, műtárgy – különösen emlékmű, szobor, síremlék (sírkő), utcabútorzat, díszkút, kerítés. - Védett érték károsodása: minden olyan esemény, beavatkozás, amely a védett értékek teljes vagy részleges megsemmisülését, karakterének előnytelen megváltoztatását, általános esztétikai értékcsökkenést eredményez. - Védőterület, védősáv: A védelmet igénylő építmények védelmére és a környezeti károk mérséklésére szolgál. A védőterületet valamely építmény körül, míg a védősávot valamely építmény, objektum mentén kell kialakítani. Az előbbiek kiterjedését a védőtávolság határozza meg. - Zártsorú beépítési mód: Olyan beépítési mód, ahol újonnan építmény csak zártsorú építési helyen belül helyezhető el. A zártsorú építési hely a telken belül úgy helyezkedik el, hogy a telek oldalhatáraival érintkezik és a hátsó kerttel vagy a hátsó telekhatárral határos. A jelen rendelet a zártsorú beépítési mód két típusát különbözteti meg: - zártsorú-általános - zártsorú-keretes. A zártsorú-általános beépítési módnál az építési hely a következő módon állapítandó meg: - építési sáv: az építési vonaltól számított 15 m telekmélységig, - középszárny: az építési sáv udvar felőli, szomszédos telekhatároktól induló széleitől a telek belseje felé húzott, az építési sávval 45-os szöget bezáró egyenesek által határolt terület, amelyet az előírt oldalkert és hátsókert méretekkel csökkenteni kell. A zártsorú-keretes beépítési módnál az építési hely megegyezik a telek területével.
1366
- Zóna: Olyan területegység, ahol egy-egy előírástémában a telkekre vonatkozó előírások azonosak. - Zóna tervlap: Egy-egy szabályozási előírást rögzítő tervlap, amely szövegesen nem szabályozható előírásokat tartalmaz. A HELYI ELŐÍRÁSOK RAJZI MELLÉKLETEI 40. § (1) (2)
Szabályozási tervlapok 1. sz. melléklet: A közigazgatási terület szabályozási tervlapjai 2. sz. melléklet: A belterület szabályozási tervlapjai Zóna tervlapok 3. sz. melléklet: Vertikális rendeltetési zóna 4. sz. melléklet: Zajterhelési határértékkel védett területek zónalapja A BELTERÜLETBE VONÁS SZABÁLYAI 41. §
A meglévő belterületi határvonalakhoz kapcsolódó beépítésre szánt területek belterületbe vonását az önkormányzat saját hatáskörében egy ütemben vagy ütemezetten is kezdeményezheti. A belterületbe vonás költségeit az érintett tulajdonosokra átháríthatja. A RENDELET ALKALMAZÁSA 42. §
(1)
Jelen rendeletmódosítás 2007. július 1.-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépést követően induló ügyekben alkalmazni kell. Jelen rendeletmódosítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Nyíregyháza Helyi építési szabályzatának és szabályozási tervének jóváhagyásáról szóló 19/2005.(V.5.) KGY rendelet 6.§ (2) bekezdés d.) pontja, 7.§ (1) bekezdés c.) pontja, 17.§ (2) bekezdése, 21.§ (3) bekezdése, 21.§ (5) bekezdése, 21.§ (7) bekezdés c.) pontja, 22.§ (1) és (3) bekezdése, 23.§ (3) bekezdése, 25.§ (2) bekezdése, 26.§ (2) bekezdése, 29.§ (1) bekezdés e.) és f.) pontja, 32.§ (13) és (17) bekezdése, 36.§ (2) bekezdés c.) 2. pontja, 36.§ (2) bekezdés e.) 2 pontja, 36.§ (2) bekezdés g.) 5. és g.) 6. pontja, 36.§ (3) bekezdés b.) 2. pontja, 36.§ (3) bekezdés c.) 3. és c.) 4. pontja, 36.§ (4) bekezdés b.) 4., b.) 5. és b.) 9. pontja, 36.§ (4) bekezdés c.) 6. pontja, 36.§ (6) bekezdés b.)2., b.)3. és b.) 9. pontja, 36.§ (7) bekezdés b) 4. pontja, 36.§ (8) bekezdés b.) 3. pontja, 36.§ (9) bekezdés c.) 2. pontja és a 36.§ (9) bekezdés d.) pontja, valamint az 1. számú melléklet 1. ábrája.
1367
(2)
A hatálybalépést megelőzően érkeztetett és jogerősen még el nem bírált ügyekben jelen rendelet akkor alkalmazható, ha a rendelet a kérelem tárgyára vonatkozóan kedvezőbb előírásokat tartalmaz.
Nyíregyháza, 2007. június 11.
1368
1 sz. függelék A közművesítés és a közműelrendezés megvalósítására vonatkozó kormányrendeletek és szabványok Vízgazdálkodás – vízellátás – csatornázás (1)
4/1981. (IV. 4.) OVH rendelet / Országos Vízgazdálkodási Szabályzatról
(2)
1995. évi LVII. törvény / A vízgazdálkodásról
(3)
38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet / A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről
(4)
72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet / A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról
(5)
18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet / A vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges kérelemről és mellékleteiről
(6)
35/1996. (XII. 29.) BM rendelet / Országos Tűzvédelmi Szabályzat (OTSz) a létesítmények tűzi víz igényének előírásairól
(7)
123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet / A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről
(8)
10/2000. (II. 2.) Korm. rendelet / A vízgazdálkodásról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet módosításáról
(9)
25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet / A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról
(10) 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet / A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztító Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról (11) 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet / A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól (12) 201/2001. (X. 15.) Korm. rendelet / Az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről (13) 213/ 2001. (XI. 14.) Korm. rendelet / A települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről (14) 23/2003. (VII. 29.) KvVM rendelet / A biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről (15) 174/2003. (X. 28.) Korm. rendelet / A közműves szennyvízelvezető és –tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról (16) 30/2004. (II. 28.) Korm. rendelet / A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló 38/1995. (IV. 5.) Korm. rendelet módosításáról (17) 163/2004. (V. 21.) Korm. rendelet / A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és tisztítási Megvalósítási Programról szóló 25/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról
1369
(18)
164/2004. (V. 21.) Korm. rendelet / A Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítás Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról
Vízrendezés, vízhasznosítás, vízkárelhárítás (1) 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet / A nagyvízi medrek, parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, és a hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról (2) 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet / A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól (3) 232/1996. (XII. 26.) sz. Korm rendelet / A vizek kártételei elleni védekezés szabályairól (4) 10/1997. (VII. 17.) sz. KHVM rendelet /. Az árvíz- és belvízvédekezésről Vízvédelem (1)
132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelet ./ Avízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról
(2)
21/1999. (VII. 24.) KHVM-KöM együttes rendelet / A vízminőségi kárelhárítással összefüggő üzemi tervek készítésének, karbantartásának és korszerűsítésének szabályairól
(3)
10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FVM-KHVM együttes rendelet / A felszín alatti víz és a földtani közeg minőségi védelméhez szükséges határértékekről
(4)
49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet / A vizek mezőgazdasági eredetű nitrát szennyezéssel szembeni védelméről
(5)
9/2002. (III. 22.) KöM-KöViM együttes rendelet / A használt és szennyvizek kibocsátási határértékeiről és alkalmazásuk szabályairól
(6)
219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet / A felszín alatti vizek védelméről
(7)
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet / A felszíni vizek védelmének szabályairól
(8)
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet / A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól
(9)
27/2005. (XII. 6.) KvVM rendelet / A használt és szennyvizek kibocsátásának ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokról
Villamosenergia-ellátás (1)
22/2004. (X. 15.) GKM rendelet / A villamosmű biztonsági övezetéről
(2)
128/1999. (VIII. 13.) Korm. rendelet / A fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet módosítása
(3)
2001. évi CX. törvény / Villamosenergia törvény
1370
Gázellátás (1)
6/1982. (V. 6.) IpM rendelet / A gáz- és kőolajüzemű létesítmények biztonsági övezetéről
(2)
2003. évi XLII. törvény / A földgázellátásról
Hírközlés (1)
29/1999. (X. 6.) KHVM rendelet / A távközlési építmények engedélyezéséről és ellenőrzéséről
(2)
A 63/2004. (VII. 26.) ESzCsM rendelet / A 0 Hz – 300 GHz közötti frekvencia tartományú elektromos, mágneses és elektromágneses terek lakosságra vonatkozó egészségügyi határértékeiről
Hulladékgazdálkodás (1)
2000. évi XLIII. tv. A hulladékgazdálkodásról
(2)
98/2001. (vi. 15.) korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
(3)
A 22/2004.(XII.11.)KvVM rendelettel módosított 16/2001.(VII.18.)KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről
(4)
A 241/2001.(XII.10.)Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről
Közműelrendezést meghatározó, befolyásoló szabványok (1)
MSZ 7487/2-80 szabvány / Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín alatt
(2)
MSZ 7487/3-80 szabvány / Közmű- és egyéb vezetékek elrendezése közterületen. Elhelyezés a térszín felett
(3)
MSZ 15 287/2000. szabvány / Településekről származó szennyvizek tisztítótelepei, szennyvíztisztító kisműtárgyak és kisberendezések
(4)
MSZ 7048/1. 2. és 3. – 83 szabvány illetve az ezt módosító Szabványügyi Közlöny 8. száma (2002. VIII. 1.) (Sz. K. 8.) / A körzeti gázellátó rendszerek védőtávolsága
(5)
MSZ 151-1/2000. / Erősáramú szabadvezetékek, az 1,0 kV-nál nagyobb névleges feszültségű szabadvezetékek létesítési előírásai
1371
2. sz. függelék Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlésének az építési engedélyezési eljárással összefüggő rendeletei (1)
A közterületek használatának, valamint a közutak nem közlekedési célú igénybevétele engedélyezésével kapcsolatos eljárásokról szóló 31/2001. (VI. 1.) hatályos KGY rendelet
(2)
A parkolóhelyek létesítéséről szóló, valamint fizető parkolók üzemeltetésének szabályozásáról szóló 44/2006. (XI. 28.) hatályos KGY rendelet,
(3)
Az építészeti örökség helyi védelméről szóló 21/2002. (VI. 1.) hatályos KGY rendelet,
(4)
Az Önkormányzati Tervtanács működési rendjének megállapításáról szóló 11/2007. (II. 13.) hatályos KGY rendelet,
(5)
Nyíregyháza város közhasználatú zöldfelületeinek használatáról, védelméről és fenntartásáról szóló 37/2003. (VIII. 28.) hatályos KGY rendelet
(6)
A reklámhordozók és hirdetmények elhelyezéséről, valamint közzétételéről szóló 68/2003. (XII. 22.) hatályos KGY rendelet
(7)
A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatásról szóló 35/2002. (IX. 2.) hatályos KGY rendelet
(8)
A települési szilárd hulladékkal kapcsolatos helyi közszolgáltatásról szóló 36/2002. (2003. I. 1.) hatályos KGY rendelet
helyi
1372
1. számú melléklet (21. § (5) bekezdéséhez)
t = a tető vetületi magassága h = utcafronti homlokzatmagasság sz1 = meglévő épület telekszélessége sz2 = tervezendő épület telekszélessége
1373
2. számú melléklet Építési tilalommal terhelt ingatlanok jegyzéke
20 1113 1273 2445 2468 2554 2567/1 2831 2833 2834 2836 2837 2842 2918 3112 3124 3135 3137 3153 3154 3155 3213 3220 3221 3240 3253 3270 3275 3392 3393 3428 3429 3434 3437 3524 3525 3576 3577 3578 3592 3682 3683 4371 4372 4911 4913 4914 4954
4955 4956 5336 5338 5377 5388 8139 8239 8240 8241 8242 8243 8331 8333 8334 8336 8337 8338 8383 8384 8487 8489 8490 8561 8866 8869 9255 9351 9437 9484 9486 9487 9913 9942 11240 11245 11345 11895 13267 13268 13286 13394 13620 14058 14168 16094 16113 16151
16397 16475 16515 16755 16844 16845 16847 16848 16849 17220 18101 18177 23042 23043 23068 23245 23336 26001/1 26190 26282 26306 26333 26534 26580 26581 26582 26794 27611 27795 27796 27797 27798 27802 27803 27804 27805 27806 27807 27808 28068 28208 28210 28407 28489 28608 29476 29506 29653
29654 29693 29694 29739 30502 30545 30554 30555 30587 30677 30682 30683 3684/1 3684/2 3698/1 3698/2 3698/3 3698/4 3698/5 3698/6 3698/7 3698/8 3698/9 4373/2 5002/3 5359/2 5360/1 5361/1 5362/2 5362/3 5806/2 7250/2 7696/1 8338/2 8399/4 9256/4 9432/1 9478/1 9483/2 9494/1 9494/3 9495/5 9537/1 9537/11 9715/3 9935/2 9993/4 11238/1
1374
11238/2 11242/2 1127/2 11343/4 11737/1 11737/2 11865/17 11865/18 11865/7 11866/3 11866/7 11877/4 11982/4 12404/3 12673/14 13306/1 13515/14 13521/26 13616/1 13616/2 13618/1 13618/2 14009/2 14026/3 14026/4 14182/2 14191/5 15266/1 16013/2 16218/2 16265/1 16315/2 16315/3 16340/1 16638/1 16646/1 16646/2 16714/1 16714/2 16843/1 16843/2 16843/3 17001/1 17001/2 17003/10 17218/2 17673/1 19101/2 23271/1 26147/1 26147/2 26241/3 26241/4 26338/2
26615/5 26793/1 26861/1 27799/1 27799/2 27800/1 27800/2 28083/6 28115/3 28146/2 28209/1 28209/2 28241/12 28241/16 28241/3 28241/6 28293/1 28419/4 28475/1 28501/22 28501/23 28505/33 28509/15 30522/2 30602/2 30602/3 30602/4 30653/2 30678/1 30678/2 31001/2 5809/20 5809/22 6705/27 7594/41 7992/65 7992/66 8434/22 01058/17 01185/2 01185/26 01185/27 01185/28 01185/30 0120/10 0122/68 0124/43 0124/44 0124/60 0124/9 0129/10 0129/104 0129/11 0129/115
0129/117 0129/119 0129/12 0129/13 0129/30 0139/4 01579/19 01719/3 01719/4 01720/58 0201/51 0201/52 02110/27 0219/4 02362/268 0250/112 0317/128 0321/43 0321/48 0323/76 0325/102 0337/6 0339/10 0386/70 0386/71 0449/19 0451/114 0500/1 0500/28 0500/29 0500/31 0500/32 0500/33 0500/38 0500/39 0500/53 0500/54 0616/13 0754/33 0761/58 0769/50 25830/2 26100/2 26242/2 26921/2 26921/4 28045 30537/1 30612/2 3255 7594/40 9262/12 9797 23339
1512 1328/1
1375
Csabai Lászlóné: (polgármester) Szeretném a képviselő-testület hozzájárulását kérni, hogy június 22.-ig 5 nap szabadságot vegyek ki. Kérem, aki egyetért, szíveskedjen ezt szavazatával megerősíteni. Én nem szavazok, kikapcsolom a gépet. Szavazáskor jelen volt 25 képviselő. A Közgyűlés 25 szavazattal meghozta az alábbi határozatot: 123/2007.(VI.11.) számú határozat a polgármester szabadságának engedélyezéséről A Közgyűlés Csabai Lászlóné polgármester részére 2007. június hó 18. napjától 2007. június hó 22. napjáig 5 munkanap szabadság igénybevételét engedélyezi. Csabai Lászlóné: (polgármester) Közérdeklődésre számot tartó bejelentése, akinek van, szíveskedjen ezt megtenni. Turcsik László. Turcsik László: (képviselő) Kicsit érdekes dologról szereztem tudomást. Berendelnek valakit az APEH-hez 1 órára és igyekszik odaérkezni. Megveszi a parkolójegyét és a parkolójegy 13 óra 07 perckor lett kiadva az automata és a mellékelt dokumentum szerint, 13 óra 12 perckor pedig a közteresek, vagy a parkolósok megbüntetik. Ezután ez az állampolgár bemutatja a jegyet, hogy kérem itt van, 5 perccel hamarabb megvettem, és ez nem érdekli az ellenőröket, sőt a kézzel írott fellebbezését elutasítják, hivatkozva az önkormányzati rendelet 220. §-ára. Azt szeretném kérdezni, miért kell szórakozni a városlakókkal? Ide jön valaki esetleg messziről, vagy távolról, és addig, amíg visszamegy a kocsijához és behelyezni azt parkolójegyet, akkor meg kell, hogy büntessük? És utána miért kell pimasz, – nem pimasz, bocsánat – cinikus hangon elutasítani? Miért nem kell adni egy néhány perces türelmet, vagy pedig azt mondani, hogy kérem, ha bemutatta, hogy valóban a parkoló őrök büntetőcédulájának időpontjától korábban vette meg a jegyet, miért nem kell ezt elfogadni? Tehát ezt szeretném kérni, nem mondom az állampolgár nevét. Nevezetesen egy olyan családról van szó, aki elég szép összeget fizet be helyi adóba, iparűzési és egyéb adóba a város kasszájába. Miért kell ezzel a hangulatot rontani? Idejön egy idegen ember, – ismételten kérdezem – milyen fényt vet a városra, ha itt „levadásszák” azonnal? És levadásszák. Tessék utána nézni.
1376
Csabai Lászlóné: (polgármester) Giba Tamás alpolgármester úr fog válaszolni. Turcsik László: (képviselő) Már tudom, hogy mi lesz a válasza. Giba Tamás: (alpolgármester) Nem tudom, hogy történhetett ez az ügy. Nem akarok kételkedni semmiben. Ezelőtt két héttel fogadtuk el a parkolási rendelet módosítását. Pontosan ezt tettük bele. Emlékezzetek vissza, az volt benne, hogy aki a jegyét – tehát az automatából váltott jegyet – ha bemutatja, akkor az a büntetés alól milyen feltételek mellett mentesül. Tehát ez van benne. Azért mondom, hogy ha ez a dolog megtörtént, akkor ez egyébként sajnálatos, másodszor pedig ha valóban azok az események történtek, ahogy te mondod, akkor parkoló őrnek ott kellett lenni 10 méteren belül, ha ezek a percek így vannak, akkor biztos, hogy ott kellett volna hogy legyen és akkor ezt tudták volna tisztázni. De ennek ellenére mondom, a rendeletmódosításunk ezt tartalmazza, hogy milyen módon kell eljárni ebben az ügyben. Úgy, hogy azt javaslom, hogy ezt kell végigjárni és be kell mutatni azon a helyen. Csabai Lászlóné: (polgármester) Nagy László is szeretne hozzászólni. Nagy László: (alpolgármester) Csak egy mondatot, mindennel egyetértek és teljesen jogtalannak érzem azt, amit elmondott Turcsik László. Egy mondatával, az utolsóval nem értek egyet, hogy ráadásul elég szép adót fizet be a város kasszájába. Itt beszéltünk arról, hogy ebből a szempontból nekem teljesen mindegy, hogy gazdag vagy szegény ember, az eljárás az, ami érdekes. Csabai Lászlóné: (polgármester) Le fogunk ülni a Városüzemeltetési Kht. vezetőjével, és még egyszer elmondjuk a magatartási szabályokat. Ennyit tudok ebben az ügyben csinálni. Egyébként pedig neki feladata a rendelet végrehajtása. Turcsik László: (képviselő) Én pontosan ezt szerettem volna kérni, hogy a stílus nem mindegy, hogy milyen. Ennyit szerettem volna kérni. És nem tett panaszt a jelzett állampolgár, egészen véletlenül akadt a kezembe ez a papír, beszélgetés közben, és ez április 5.-i történés. Az háborított fel, hogy miért kell nekünk magunkról egy ilyen képet kialakítani? Egyébként elfogadom, igazad van. Csabai Lászlóné: (polgármester) Nagyon sajnálom, hogy Vinnai képviselő úrnak nem volt ideje, hogy közérdeklődésre számot tartó nagyon fontos bejelentését megtegye, ezért az ülést bezárom és június 25.-én találkozunk. k.m.f. Csabai Lászlóné polgármester
Dr. Szemán Sándor jegyző
