Térinformációs hálózat Európában: GINIE Projekt IST-2000-29
Nyilvántartások és e-szolgáltatások: Ajánlott intézkedések (Vezetői összefoglalás)
D 2.6.2 (a)
Projekt koordinátor: Sheffieldi Egyetem - USFD Résztvevők: Open GIS Konzorcium (Európa) - OGCE Európai Térinformatikai Ernyőszervezet - EUROGI Az Európai Bizottság Egyesített Kutatóközpontja - JRC
1. Bevezetés A jelen dokumentum összegzi a nyilvántartásokkal és e-szolgáltatásokkal foglalkozó GINIE Műhely 2003. januárjában megfogalmazott ajánlásait. A GINIE egy ISTi program kísérő intézkedése/projektje, melynek célja az európai térinformatikai stratégia (EGIS) kidolgozása, a kapacitás kialakítása és annak tudatosítása, hogy mennyire fontos a teljesebb, egységesebb európai téradat-infrastruktúra (ESDI) kifejlesztése. A nyilvántartásokkal és e-szolgáltatásokkal foglalkozó műhely csak egyike a GINIE keretében folytatott számos tevékenységnek. (Lásd www.ec-gis.org/ginie.) Napjaink információtechnológiája soha nem látott térinformációs adatelérést biztosíthat az állampolgároknak, a fogyasztóknak, az állami és a magánszektor döntéshozóinak. Sok tevékenységet hatékonyabbá lehet tenni az adatelérés segítségével. Azonban valahogyan meg kell tudnunk találni a tűt (“amit akarunk”) a szénakazalban (“mindaz, ami on-line módon elérhető”), mivel hatalmas a téradatok szénakazla, és fenomenális mértékben növekszik. A nyilvántartások olyan on-line katalógusok, melyek segítik a felhasználót vagy az alkalmazási szoftvereket abban, hogy a megosztott számítógépes környezetben bárhol fellelhető téradatokat vagy e-szolgáltatásokat megtalálják és alkalmazni tudják. A térinformatikai e-szolgáltatások olyan on-line szoftveres szolgáltatások, melyek segítenek az adatok hasznos információvá alakításában. Mindezek között a legfontosabbak a metaadatok, vagyis az információ, mely megjelöli a rendelkezésre álló adatforrásokat és szolgáltatásokat. Világszerte egyre több kormány ismeri el, hogy a metaadatok mennyisége döntő fontosságú az állampolgároknak, az üzleti életnek és a közigazgatásnak nyújtott szolgáltatások támogatása terén. Például az Egyesült Királyság “E-Envoy” Irodájának az “E-közigazgatási metaadat szabványok” c. kiadványa 2. változatában 2003. májusában megerősíti, hogy strukturált és következetes metaadatokra van szükség az összes közigazgatási szervezetnél, hogy kiadhassák az Egyesült Királyság közigazgatásának korszerűsítési menetrendjét, ezért e célból kötelezővé teszik az e-közigazgatás interoperabilitási kereteit és a metaadatszabványokat az összes közigazgatási információs rendszer számára. Természetesen a metaadatoknak igen csekély a haszna nyilvántartások nélkül, melyekben a metaadatok kiadhatók és megtalálhatók, éppen ezért fontos a jelenlegi GINIE Műhely témája. Azt is figyelembe kell venni, hogy a nyilvántartásokkal és e-szolgáltatásokkal foglalkozó GINIE Műhely célja a követelmények és technológiák vizsgálata volt, különös tekintettel a megfogalmazandó intézkedésekre. Következetes, társadalmilag hasznos téradat-infrastruktúrát nem lehet kialakítani megfelelő koordináció és politika nélkül. Ez a jelentés az európai téradat-infrastruktúra létrehozásának módjáról már folyamatban lévő vitasorozat közepén kerül kiadásra. A GINIE-partnerek remélik, hogy a jelentés segít a résztvevőknek megvilágítani a lényeget e vita során, valamint hozzájárul a jó intézkedések meghozásához és a haladáshoz.
2. Általános ajánlások Az általános ajánlás az, hogy a mai állapotból, amikor kevesek, off-line módon kevés térinformatikai adatállományt és különálló GIS-t érhetnek el, mozduljunk el olyan irányban, hogy sokan és on-line üzemmódban sok téradatállományt és online téradatfeldolgozási forrást érhessenek el valós időben. Az elképzelés szerint a térinformá-
ciónak teljesen integrálódnia kell az információs társadalomba. Ez kulturális és egyben műszaki kihívást is jelent. A következő kulcsfontosságú szempontokat kell szem előtt tartani az e-szolgáltatásokkal és a nyilvántartásokkal kapcsolatban: •
A felhasználási modellek sokfélesége európai szinten,
•
A szolgáltatásokhoz kapcsolódó adatok és metaadatok,
•
A szolgáltatások finanszírozásának és értékesítésének modelljei,
•
Különféle szolgáltatási fajták, melyeket e-szolgáltatássá lehetne alakítani,
•
Kötelezettségek és kockázatok, melyek a szolgáltatásokhoz kapcsolódhatnak,
•
Az új e-szolgáltatásokat nem lehet tényleges sikerként elbírálni mindaddig, amíg meg nem valósulnak, és intézményessé nem válnak.
3. Specifikus ajánlások 3.1
Az elsőként megvalósítandó e-szolgáltatásokkal kapcsolatos ajánlások
1. Minden érintett csoportnak válaszolnia kell néhány kérdésre, hogy a válaszok elemzésével kideríthetők legyenek a közös követelmények/elvárások: a) E-szolgáltatások: Milyen fajta? Milyen az üzleti modellje? b) Milyen finanszírozási és támogatási mechanizmusnak van értelme? c) Milyen adatminőségi és interoperabilitási szabványoknak van értelme? d) Milyen szabályokat kell felállítani az állami szektor információival kapcsolatban, nyilvános elérés, önkormányzat (kötelezettségek, személyiségi jogok, az információ szabadsága, szellemi termékre vonatkozó jogok, e-közigazgatás, közbiztonság, nemzetbiztonság, jogosultság/adatbiztonság stb.)? e) Mit kell tenni a határok feletti és a soknyelvű helyzetek kezelésének megkönnyítésére? Nagyon fontos feltenni ezeket a kérdéseket, mivel az eltérő érdekcsoportok – jogalkotás, állami intézmények, tudományágak, foglalkozások, iparágak, vállalatok, stb. – eltérő szükségletekkel lépnek fel a hálózatra, hogy elérhessék a téradatokat és a téradat-feldolgozást. Valószínű viszont, hogy az e-szolgáltatásoknak, mint sokféle alkalmazásra készült infrastruktúra-elemeknek főként két fajtája emelkedik majd ki az alábbiak szerint: 2. A következőket kell széles körben és a kezdeti fázisban megvalósítani az állami szektorban. Ezek nagyon alkalmasak lehetnek állami támogatásra: a) A nyilvántartások létrehozásához szükséges e-szolgáltatások sorozata. A felhasználók (és szoftverjeik) használják majd ezeket az e-szolgáltatásokat metaadatok nyilvántartására, metaadatok lekérésére, és arra, hogy szolgáltató és adat-szerverekhez kapcsolódjanak. b) Szolgáltatások, melyek támogatják az alapvető webtérképezést: nevezetesen a “kaszkád” (legördülő) térképszolgáltatások, koordináta-átszámítási szolgáltatások, melyek lehetővé teszik a böngészőknek, hogy egyszerű rasztertérképeket nyerhessenek több téradatszerverről és azokat mint fedvényeket egymásra helyezhessék. Ezen kívül Nyilvántartások és e-szolgáltatások: Ajánlott intézkedések
3
2003. július
3. Ajánlatos az ESDI GeoPortálok prototípusának megalkotása, hogy a téradat-infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységekre koncentrálhassanak. E portálokon keresztül felajánlott funkciók közül néhányat a fent leírt szolgáltatások támogatnának..
3.2
A finanszírozással és támogatással kapcsolatos ajánlások
1. El kell határozni, milyen pénzből hozzuk létre és tartjuk fent a nyilvántartásokat. A téradat-infrastruktúra (SDI) finanszírozásának négy modellje van: a) Kormányzati finanszírozás b) Magánszektor által történő finanszírozás (felhasználói díjakból). c) Állami szektor által történő finanszírozás (az állami intézményeknek számlázott díjakból). d) Közvetett finanszírozás (hirdetési díjakból, szponzorálásból stb.). Legvalószínűbbek a kevert modellek, de bárhol tanulmányozni kell megvalósításra váró kreatív megoldásokat. 2. Az Európai Bizottságnak létre kell hoznia egy európai téradat-bizottságot, amely az európai téradat-infrastruktúrát meghatározza és ismertté teszi. Lehet, hogy a magánszektor is előállít majd nyilvántartásokat és egyéb elektronikus szolgáltatásokat, de csak akkor, ha jövedelmező üzleti modellt találnak hozzá. Amennyiben állami adatokról van szó, akkor az állami szektornak kell megteremtenie bizonyos feltételeket, mielőtt a magánszektort bevonja. 3. Az állami cégeknek nem szabad megengedni, hogy helyzetüket kihasználva eltorzítsák a piacot. Legyen a céljuk a változatos és versenyképes piac támogatása, ahol a sokféle kereskedő arra törekszik, hogy kielégítse a felhasználók térinformatikai adatokkal kapcsolatos igényeit.
3.3
Az interoperabilitási szabványokkal és az adatminőséggel kapcsolatos ajánlások
Az információs közösségek közötti adatmegosztáshoz kétféle interoperabilitás szükséges: Műszaki interoperabilitás, vagyis a különböző helyeken lévő feldolgozó rendszerek képesek legyenek valós időben kommunikálni egymással megosztott interfészeken keresztül. 1. A műszaki interoperabilitással kapcsolatos első ajánlás az, hogy biztosítani kell: a nyilvántartások, az e-szolgáltatások, a térképek, az e-szolgáltatások szerverei, stb. összhangban legyenek az OGC OpenGIS specifikációkkal. Mindazoknak, akik az európai téradatinfrastruktúra (ESDI) megtervezésével foglalkoznak, az OGC legújabb publikációit ("OpenGIS Reference Model," based on ISO's Reference Model for Open Distributed Processing (RM-ODP) kellene elolvasniuk. 2. Az is ajánlatos, hogy az ESDI-vel kapcsolatos tevékenységbe bevont szervezetek koordinálják az európai szervezetek OGC-részvételét a további specifikációs munka irányának befolyásolása céljából, hogy ezek a globális szabványok a lehető legjobban szolgálják Európa igényeit. Ajánlott a további részvétel az ISO TC/211-ben és a webes szolgáltató szabványszervezetekben (W3C, OASIS, IETF, etc.). Szemantikai interoperabilitás, ami az adattartalom szabványaira (ide értve a minőség kérdéseit is), a földrajzi nevekre és a metaadatok (adatok az adatokról) sémáira vonatkozik.
Nyilvántartások és e-szolgáltatások: Ajánlott intézkedések
4
2003. július
3. Koordinálni és támogatni kell a meglévő adatkoordinációs csoportokat, és tevékenységüket a) alapadat-rétegekre és b) XML-ben bekódolt metaadatok előállítására kell összpontosítani, melyek használhatók a nyilvántartásokban. Az adatkoordinációnak láthatóbb és szervezettebb tevékenységgé kell válnia adatbizottságok bevonása útján, amelyek a megfelelő információs közösségük adathatóságai. Geoportálok támogathatják ezt a munkát. 4. Ki kell dolgozni a téradatszemantika területére vonatkozó európai igények tipológiáját. Még nincsenek olyan robusztus e-szolgáltatások, amelyek szemantikai fordításokat eredményeznek, de a kutatás jelentősen előrehaladt néhány képesség biztosításában, melyek a következő pár éven belül jelentkezni fognak a termékekben. A kiindulás lehetne egy fehér lap, melyen meghatározzák, milyen problémák vannak a különböző domainekben, infrastruktúrákban, témákban és a szemantikai interoperabilitást célzó ACE-GIS projekt keretében nyújtandó szolgáltatásokban. (www.acegis.net). 5. Csatolni kell egy bekezdést a javasolt INSPIRE irányelvben annak megvilágítására, hogy kellőképpen fel kell ismerni a szemantikai szükségletek fontosságát. Megjegyzendő: Az interoperabilitás harmadik fajtája a gépi adatformátum interoperabilitása, vagyis az adatátviteli képesség különböző kereskedelmi szoftverrendszerek által előállított különböző formátumok között. Ez a nem-valósidejű, csomagolt átalakítási eljárás időigényes, hibákra hajlamos, és nem kompatibilis az online nyilvántartásokkal és e-szolgáltatásokkal. Bár még használatban van, egyre szükségtelenebbé válik a műszaki interoperabilitás fejlődése következtében. 6. Dolgozni kell a web-alapú megoldások bevezetésén, melyek hellyettesítik az adatformátum-átalakító műveleteket.
3.4
A jogokkal, a hagyománnyal és az adatbiztonsággal kapcsolatos ajánlások
A térinformatikai technológia fejlődése felveti a személyiségi jogok, a pontosság, a kötelezettségek, az információ szabadsága, az elérés biztonsága, a közbiztonság, a nemzetbiztonság és a szellemi vagyon kérdéseit. 1. Ajánlott, hogy további szakértői tanulmányok készüljenek, értékelő tanácskozásokat szervezzenek, és kísérleti projekteket indítsanak a személyiségi jogok, a pontosság, a kötelezettségek, az információ szabadsága, az elérés biztonsága, a közbiztonság, a nemzetbiztonság és a szellemi vagyon kérdéseivel kapcsolatos viták színvonalának emelése érdekében. Az a cél, hogy e területek közül a legkritikusabbak esetében elmozduljunk a megegyezés és a cselekvés irányába. A szektorok közötti együttműködés és a partneri viszony nagyon fontos. 2. Minden nemzeti testületben (lásd a szervezeti ajánlásokat lejjebb) lennie kell egy független szabályozónak, akinek a feladata lenne a már meglévő keretek (adatvédelem, az információ szabadsága, környezeti adatok elérése, Aarhusi Egyezmény, stb.) koherenciájának biztosítása.
3.5
A határok feletti helyzetekkel és a nyelvvel kapcsolatos ajánlások
1. Olyan térinformatikai szemantikus referencia műszaki keretei felé kell haladni, amely összhangban van az OGC műszaki kereteivel. Azoknak, akik szemantika-technológiák kidolgozásával és megvalósításával foglalkoznak, tevékenységüket koordinálniuk kell azokkal a csoportokkal, amelyek tranzakciókkal, határok feletti kérdésekkel, IPR-kérdésekkel, biztonsággal és e-kormányzattal foglalkoznak. A soknyelvű szemantikai mun-
Nyilvántartások és e-szolgáltatások: Ajánlott intézkedések
5
2003. július
kát össze kell hangolni egész Európában, mivel e területen minden ország ugyanazokkal a problémákkal küzd. 2. A projektekre biztosított összegeket nem szabad adatgyűjtésre fordítani, mert ennek az információnak a már meglévő forrásokban rendelkezésre kell állnia. Ehelyett a pénzt az infrastruktúra optimalizálására kell felhasználni. A politikai cél a hozzáadott értékű termékek és szolgáltatások ösztönzése a határok feletti szituációkban, tekintettel a védelmi kérdésekre is. 3. E célok elérése érdekében döntő fontosságú a határok feletti projektek indítása egész Európában, rámutatva a legfontosabb területekre, illetve megvizsgálva a meglévő projekteket (pl. Eurosion). Kísérleti projekteket kell indítani (mint Észak-Rajna Vesztfália és Hollandia) melyek bizonyítják, hogy sikeresek lehetnek a határokon átívelő projektek. Először regionális szintre kell koncentrálni regionális struktúrák létesítésével.
3.6
A szervezettel kapcsolatos ajánlások
1. Az INSPIRE keretműben minden ország létre kell hozzon egy nemzeti testületet, a Téradat Bizottságot, amely felelős a nemzeti téradat-infrastruktúra szabványoknak megfelelő létrehozásáért. Ezek a nemzeti testületek szerepet kapnának egy hasonló páneurópai szervezetben, az Európai Téradat Bizottságban. Minden nemzeti testületben legyen egy független szabályozó, akinek a feladatai a következők kell, hogy legyenek: •
Biztosítsa a keretműben a koherenciát. Egyértelműen meg kell egyezni a szabványok, a referenciaadatok, a referenciarendszerek, az alkalmazás, a nyelv és a programok koordinációja tekintetében.
•
Juttassa érvényre a szabályozást a meglévő testületekkel való együttműködésben.
•
Segítse a bizalom, az átláthatóság és a tisztességes játék kialakulását. Ajánlatos, hogy a nemzeti szervezetek szorosan együttműködve dolgozzanak a problémák olyan megoldásain, melyek Európa számára maximális előnyökkel járnak.
•
Biztosítsa, hogy a keretművek minden polgár hasznára működjenek.
•
Biztosítsa, hogy a piac ne torzuljon, az uralkodó helyzetben lévők ne éljenek ezzel vissza, és a szolgáltatás univerzális legyen.
2. A 3.5.3-ban említett, határokon átívelő projekteket és kísérleti projekteket integrálni kell az INSPIRE kezdeményezésbe. 3. Legyen szoros együttműködés a térinformatikai projektek és egyéb e-közigazgatási kezdeményezések között.
A műhelyről szóló teljes jelentés és az ajánlások részletei megtalálhatók a GINIE honlapján: www.ec-gis.org/ginie.
i
i: IST: az EU Információs Társadalom Technológiái programja
Nyilvántartások és e-szolgáltatások: Ajánlott intézkedések
6
2003. július
