nyilatkoznia kell a lakóingatlan értékéről, amely a díjfizetés és a kártalanítás alapja, egyben felső határa is

Tájékoztató A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap működéséről, a szerződéskötésről és a kártalanítási eljárásról

Tisztelt Lakóingatlan Tulajdonos! Ha Ön természetes személy és ár- vagy árvízből eredő belvíz által veszélyeztetett területen található a lakóingatlana, akkor kérjük, olvassa el figyelmesen tájékoztatónkat. A Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény megteremtette annak lehetőségét, hogy a Magyar Köztársaság területén ár- és árvízből eredő belvíz által veszélyeztetett területen lakóingatlan tulajdonnal rendelkező természetes személy szerződés megkötésével, rendszeres befizetés teljesítésével jogosulttá váljon a káresemények utáni kártalanításra. A szerződésekkel kapcsolatos eljárás, a díjfizetés és a kártalanítás részletesebb szabályait a 33/2003.(XII.9.) sz. PM rendelet, a veszélyeztetett körbe tartozó településeket és azok veszélyeztetettségi besorolását a 6/2005. (II. 22.) KvVM-BM együttes rendelettel módosított 18/2003.(XII.9.) KvVM-BM rendelet melléklete tartalmazza. A szerződéskötés menetéről, a kártalanítási eljárásról és egyéb hasznos ismeretekről szeretnénk Önöket tájékoztatni, felhívjuk azonban figyelmüket, hogy az átvett szerződéses ajánlatot aláírás előtt szíveskedjenek gondosan áttanulmányozni. Amit a szerződések megkötéséről tudni kell A szerződések megkötése az Alapkezelőként kijelölt Magyar Államkincstár megyei igazgatóságán az állampénztári irodák feladata. Szerződéskötési szándékával keresse fel a Magyar Államkincstár illetékes területi egységét, illetőleg azokat az önkormányzatokat, melyek megállapodás alapján részt vesznek a szerződéskötési folyamatban. Ezekről is az illetékes állampénztári irodák tudnak felvilágosítást adni. A kártalanítási szerződés megkötéséhez Önnek a személyes adatain kívül szüksége van a tulajdonában lévő, a szerződéssel érintett lakóingatlan adataira. A szerződés aláírásával egyidejűleg Önnek 1. Nyilatkoznia kell arról, hogy az ingatlan az Ön tulajdonát képezi, ugyanis a szerződés megkötésére, ill. a kártalanításra csak a tulajdonos jogosult tulajdoni hányada arányában, erre sem a haszonélvező, sem a bérlő, sem a szívességi lakáshasználó nem rendelkezik jogosultsággal. Egy lakóingatlannak minősül a kártalanítási szerződés értelmezésében az egy helyrajzi számon (albetétben) nyilvántartott lakóépület, függetlenül a benne található lakások számától. Ha rendelkezésére áll, akkor igazolhatja tulajdonjogát 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolattal is.

2006. január 18.-i honlap változat

1

2. nyilatkoznia kell a lakóingatlan értékéről, amely a díjfizetés és a kártalanítás alapja, egyben felső határa is. A díjfizetés számításánál és a kártalanítás összegénél a lakóingatlan értékének felső határa 15.000.000.Ft. A lakóingatlan értékének megállapításánál ne vegye figyelembe  a telek értékét,  a melléklétesítmények,  a berendezési tárgyak értékét, továbbá,  értéknövelő tényezőként, ha a lakóingatlanban gazdasági tevékenység is folyik, tehát a többirányú használatot, mivel a kártalanítás összegének megállapításánál ezek megtérítésére nem számíthat. Fontos, hogy a lakóingatlan értékét reálisan állapítsa meg, mert káresemény bekövetkezésekor kártalanításként csak ezt figyelembe vevő, a kárszakértő által megállapított összegre számíthat! 3. nyilatkoznia kell a lakóingatlan állapotáról a kártalanítási szerződés formanyomtatvány 3. sz. mellékletében. Az Ön érdeke is a valós állapot bemutatása, mert a kártalanítási összeg megállapításánál a kárszakértő csak a valós állapotot veheti figyelembe. A 3. számú mellékletben szereplő komfortfokozat megállapításához a következőket vegye figyelembe: Rendelkezik 12m2-tmeghaladó alapter, lakósz. + főzőhelyiséggel Fürdőhelyiséggel+WC-vel WC használattal Villany-vízellátással Vízvételi lehetőséggel Szennyvízelvezetéssel Melegvízellátással2 Központi fűtésmóddal3 Egyedi fűtésmóddal4 Fűtési lehetőséggel

összkomfortos félkomfort szükségkomfortos komfortos nélkül lakás5 x x ----1/ x ----1/ x x x ----1/ ----1/

x x ----1/ x ----1/ x x ----1/ x ----1/

1/nem értelmezhető, mivel magasabb ellátási színvonal van előírva

x x ------1/ x ------1/

x

x ----1/

x

x

x

x

x ----1/

x

2/ táv-, tömb-, egyedi központi-, etage melegvízellátással, villanybojlerrel, gáz vízmelegítővel 3/ táv-, egyedi központi-, vagy etage fűtéssel 4/ szilárd-, vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel 5/ olyan helyiség, vagy helyiségcsoport, amelyben legalább egy helyiség alapterülete meghaladja a 6 m2-t és külső határoló fala legalább 12 cm vastag téglafal, vagy más anyagból épült, ezzel egyenértékű fal, továbbá ablaka vagy üvegezett ajtaja van

4. Rendelkeznie kell a lakóingatlan fekvése szerinti illetékes önkormányzat jogerős építési és használatbavételi, vagy jogerős fennmaradási engedélyre vonatkozó igazolásával. 5. Szociális rászorultság esetén rendelkeznie kell a legfeljebb 30 %-os díjkedvezményre jogosító, az állandó lakóhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzője által kiadott igazolással.

2006. január 18.-i honlap változat

2

Fontos, hogy ezen igazolását évente meg kell újítania, ezért az igazolást a következő évi díjkedvezmény érvényesítése érdekében december 1.-ig a 4. pont szerinti módon és szervhez el kell juttatnia. 6. Minden rész-tulajdonos külön-külön köt szerződést. Amennyiben pl. az ingatlannak 3 társtulajdonosa van, és mindegyik köt szerződést, úgy az ingatlanra 3 szerződés vonatkozik, amennyiben csak 1 rész-tulajdonos él szerződéskötési jogával, úgy csak az ő tulajdoni hányada lesz a kártalanítási szerződés tárgya. Ettől eltérni csak a társtulajdonos írásbeli rendelkezése alapján lehet. A társtulajdonos rendelkezését teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, mely lehet: a) a kiállító által saját kezűleg írt és aláírt okirat; b) nem a kiállító által írt okirat, melyet a kiállító sajátkezűleg aláírt, az aláírás tényét két tanú (név és lakcím megjelölésével) aláírásával igazolja; c) a kiállító aláírása bíróilag vagy közjegyző által hitelesítve van; d) ügyvéd az általa készített okiratot ellenjegyezte, az okiratot a kiállító sajátkezűleg aláírta. A díjtétel megállapítására a szerződés megkötésekor a tulajdonos által megjelölt érték, valamint a település veszélyeztetettségi besorolása alapján kerül sor, figyelemmel a tulajdoni arányokra, és a szociális rászorultságra is. Például: amennyiben a lakóingatlan teljes értéke 6.000.000 Ft, „A” veszélyeztetettségi településen fekszik és nincsen szociális díjcsökkentés, a PM rendelet melléklete szerint az éves díj: 12.500 Ft. Ez aránylik a tulajdoni hányadhoz, tehát ha ½-ed rész tulajdonosa köt szerződést, a díj 12.500/2, ha 1/3-ad rész tulajdonosa, akkor 12.500/3. Az 1/3-ad rész tulajdonosának éves díjfizetési kötelezettsége tehát: 4.167 Ft. Ha szociális alapon díjcsökkentésre jogosult, akkor ez ennek a díjnak a 30%-ig terjedhet, vagyis 4.167- 1.250= 2.917 Ft az éves díj.

Ha azonban a lakóingatlan teljes értéke pld. 30 millió Ft, és ½-ed részben tulajdonos a szerződő ügyfél, a díjszámítás és a kártalanítás alapja a teljes lakóingatlan esetében maximum 15 millió Ft, tehát ebben az esetben az 1/2-ed résznél 7,5 millió Ft vehető figyelembe, ezen érték után kell a szerződő félnek díjat fizetnie, és ennyi lehet a maximális kártalanítási összeg is! Ily módon minden társtulajdonos arányos részt fizet, ha esetleg később is köt szerződést. Ha a tulajdoni hányadokban változás következik be, akkor a díj újbóli megállapításának, szerződésmódosításnak van helye. Minden esetben az egész lakóingatlanra vonatkozó díjtételből kell kiindulni, azután ebből kiszámolni a tulajdoni aránynak megfelelő részt, majd - megfelelő igazolás esetén - az adott tulajdonosra nézve alkalmazni a díjcsökkentés lehetőségét. Az alapkezelőnek bármikor joga van ellenőrizni azt, hogy a megjelölt adatok, tények a valóságnak megfelelnek-e. A tulajdonos által 3 példányban kitöltött formanyomtatványban a díjfizetésre vonatkozó részeket a Kincstár területi egysége - vagy a megbízásából eljáró szervezet - tölti ki. A tulajdonos a szerződést ezután a helyszínen aláírja a Kincstár területi egységének vagy a megbízott szervezetnek erre kijelölt, illetékes dolgozója, az aláírt szerződéses nyilatkozatot a

2006. január 18.-i honlap változat

3

mellékletekkel együtt átveszi, és ezzel egyidejűleg átadja a szükséges számú készpénzátutalási megbízást, illetve a számláról történő átutaláshoz szükséges adatokat. A hiánytalan szerződést az átvételt követő ellenőrzés után az alapkezelő nevében a Kincstár területi illetékes egysége is aláírja, és egy eredeti példányt visszajuttat Önnek. Felhívjuk figyelmét, hogy Ön az első részletet a szerződés záradékkal történt átvételének napjától számított 30 napon belül köteles befizetni. Az átvétel napja is beleszámít a határidőbe! Amennyiben az első részletet a megadott 30 napon belül nem fizeti meg, a szerződés nem jön létre, felhívjuk tehát figyelmét a határidőben történő fizetésre! Erre a 30 napos „türelmi időre” figyelemmel a díjfizetési időszak és a kártalanításra való jogosultság a 31. napon kezdődik. A teljes szerződéses jogviszony során is elvárás a pontos fizetés, mert ha az esedékességtől számított 60 napon belül nem fizeti meg az elmaradt díjat, a szerződés megszűnik! A díj nem fizetésének következménye az is, hogy egy éven belül ugyanazzal a tulajdonossal, ugyanarra az ingatlanra nem köthető új szerződés! A törvény előírása szerint 6 havi rendszeres befizetés szükséges ahhoz, hogy teljes kártalanításra legyen jogosult a tulajdonos - egyébként csak 50%-ra jogosult - ezért javasoljuk, hogy az első évben vagy éves, vagy féléves gyakoriságot válasszon díjfizetésre, hogy a 6 hónapos időszak mindenképpen teljesüljön. A szerződés aláírásakor a megfelelő időszak kiválasztásához segítséget nyújtanak Önnek. Amennyiben a szerződéses jogviszony kezdetétől számított 31.nap és a következő év január elseje között kevesebb, mint hat hónap van, úgy az első töredékidőszakra jutó díjat a díjfizetési időszakként választott olyan mértékű további díjjal együtt célszerű megfizetni, hogy a 6 hónapos díjfizetés megvalósuljon, így a tulajdonos a kártalanítási összeg 100 %-ára legyen jogosult. A szükséges számú csekket Ön a helyszínen átveszi, vagy átutalás esetén tájékoztatják a díjfizetés mértékéről és esedékességéről. Fontos tudni, hogy amennyiben a szerződéskori állapothoz képest bármilyen változás történik, azt be kell jelentenie a Kincstár illetékes területi egységénél. Ha a változás egyben szerződés-módosítást is igényel, úgy a módosítás ügyében is a Kincstár ezen egysége jár el. Amit a kártalanítási eljárásról tudni kell 1. Káresemény bekövetkeztekor, a szerződés 4. pontjában meghatározott kincstári területi egységhez - állampénztári irodához - kell a kárt bejelenteni vagy a káresemény bekövetkeztétől számított 15 napon belül, vagy a vészhelyzet elmúltát követő 15 napon belül. Ha a kárbejelentésnek a tulajdonos késedelmesen tesz eleget, az időmúlás miatt már nem igazolható károkért kártalanítás nem jár. 2. Felhívjuk figyelmét, hogy kártalanításra Ön csak akkor jogosult, ha - van érvényes szerződése, tehát az aláírt szerződés és mellékletei záradékkal történt átvétele óta legalább 30 nap eltelt, a 30 napon belül Ön befizette az első részletet, és a továbbiakban sem szűnt meg a szerződése pld. a díj nem fizetése, vagy súlyos szerződésszegés miatt;

2006. január 18.-i honlap változat

4

Ön a kártalanítás időpontjában valóban az érintett lakóingatlan tulajdonosa. Felhívjuk figyelmét, hogy a tulajdonjogot kártalanítási eljárásban hiteles, 30 napnál nem régebbi tulajdoni lap másolattal kell igazolnia, amennyiben csak széljegy található az ingatlanon, az nem elegendő. Kára a szerződésben foglaltaknak megfelelően árvízből és/vagy az annak következtében kialakuló belvízből ered.

-

3. A kártalanítási összeg

- törvényi maximuma 15 millió Ft, legfeljebb azonban az Ön által a szerződésben megjelölt, továbbá ezen belül is a kárszakértő által megállapított értékig terjedhet. Például: a) Ha Ön 6 millió Ft-ban jelöli meg lakóingatlana értékét, a káresemény bekövetkeztekor a kárszakértő megállapítása szerint azonban 4 millió Ft-ot ér a káresemény bekövetkeztekor, úgy a kártalanítási eljárásban a kártalanítási összeg 4 millió Ft, valamint járulékos költségként ennek 3 %-a lehet. b) Ha Ön 12 millió Ft-ban jelöli meg a lakóingatlan forgalmi értékét, de időközben olyan mértékű értéknövekedés áll be, hogy a káreseménykor a kárszakértő megállapítása szerint 16 millió Ft az értéke, a 12 millió Ft-nál többre nem lesz jogosult, mert ez az Ön által megállapított érték, ez után teljesítette díjfizetési kötelezettségét és nem kezdeményezte a kártalanítási szerződés módosítását sem.

- a tulajdoni arányok szerint illeti meg Önt; - arra szolgál, hogy a káresemény által érintett lakóingatlan javítását, újjáépítését elvégezzék, vagy másik lakóingatlant vásároljanak, tehát lakáscélú felhasználás történjen. A fenti példákból is kiderül, milyen fontos a kár bekövetkeztekor, hogy a szerződés megkötésekor vagy módosításakor Ön milyen összegben állapította meg lakóingatlana értékét, mert ennek összegét akkor sem haladhatja meg a kártalanítási összeg, ha - a 15 millió Ft-on belül- a kárszakértő magasabbra tartja a kár összegét. 4. Ha Ön rendelkezik a lakóingatlanra kötött érvényes biztosítással, akkor tanulmányozza át alaposan a biztosítási szerződésben foglalt feltételeket, mert elképzelhető, hogy a biztosító a máshonnan folyósított kártalanításra figyelemmel nem fizet, vagy az alaptól kapott összeggel csökkenti az általa fizetett kártalanítást. Azt is mérlegelje azonban, hogy az alap célja az állami segítségnyújtás olyan súlyos esetekben, amikor egy üzleti alapon működő társaságnak ez már nem gazdaságos, tehát az alapkezelő üzleti alapon nem, csak az Ön súlyos szerződésszegése esetében mondhatja fel a szerződést. Ha Ön árvíz és/vagy ebből erdő belvízveszélyes területen rendelkezik lakóingatlan tulajdonnal, akkor gondoskodjon jövőjéről és esetleges kárai enyhítése érdekében éljen a törvény adta lehetőséggel, minél előbb kösse meg a kártalanítási szerződést. MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR ALAPKEZELŐ

2006. január 18.-i honlap változat

5