A jó házasságot is tanulni kell

TOLNA MEGYE KÖZÉLETI LAPJA

2010. április

Megjelenik havonta Tolna megye minden településén, 90 000 példányban

(illusztráció)

Euró? Talán 2015-2016!

www.tolnamegye.hu

Tolna megyében már április 11-én eldõlt a 2010-es parlamenti választás helyi eredménye Több helyen sorbanállás, kampánycsend-értelmezési káosz az elsõ fordulóban, aztán esélylatolgatás, meglesz-e a Fidesz–KDNP 2/3-os többsége a második fordulóban. Meglett, nagy többséggel. Így summázható országos szinten a 2010-es parlamenti választás leginkább. A kezdeti zûrzavarból szerencsére Tolna megye kimaradt, nálunk minden szavazókörben példás rendben zajlott a voksolás. A helyi eredmény: Tolnában is elsöprõ gyõzelmet aratott a Fidesz–KDNP, már az országgyûlési választások elsõ fordulójában. Mind az öt jelölt április 11-én mandátumot szerzett, a szavazófülkéket a megyében még aznap bezárták négy évre. Nagy fölénnyel nyerte a Fidesz– KDNP az április 11-i országgyûlési választások elsõ fordulóját Tolna megyében, mind az öt választókerületben az õ jelöltjeik jutottak be a parlamentbe. Szekszárdon Horváth István polgármesterre háromszor annyian szavaztak, mint az MSZP színeiben induló dr. Harangozó Tamásra,… (folytatás a 3. oldalon)

Horváth István (balra) barátok, szimpatizánsok társaságában, sör és szendvics mellett, különösebb izgalom nélkül várta az elsõ forduló eredményeit a szekszárdi Fidesz irodán. A megyeszékhely polgármestere április 11-én magabiztosan, háromszoros fölénnyel szerzett parlamenti mandátumot

Fotó: Ótos Réka

Virágföld lesz a krumpli héjból Fél ezren kezdenek EU támogatásból komposztálni

A magyar gazdaság versenyképességének a helyreállítása lesz az új kormány legfontosabb feladata. Ugyanis amíg országunk labilis, rogyadozó lábakon áll, addig nincs értelme az euró bevezetésérõl beszélni – mondta Járai Zsigmond a szekszárdi fõiskolán tartott elõadásán. Az Országunk jövõje – Karunk jövõje címû konferencián a fõiskolai kar tervei is szóba kerültek.

Szekszárdon és a szekszárdi kistérség további 13 településén az Európai Unió támogatásával 500 darab komposztládát osztanak ki ingyenesen ezekben a hetekben. A Zöldtárs Alapítvány lakossági szerves hulladék komposztálási programjába civil szervezetek is bekapcsolódtak. Jó hír, hogy Tolna megyében a környezettudatos magatartás fontosságát egyre többen ismerik fel, és valósítják meg a gyakorlatban is.

A következõ években megfontolt és magabiztos kormányzati döntésekre van szüksége hazánknak. Ennek értelmében az elõzõ Orbán-kormány pénzügyminisztere szerint egyszerûsíteni kell az adórendszert,… (folytatás a 3. oldalon)

A házi komposztálás Nyugat-Európában már hosszú idõ óta elterjedt és közkedvelt hulladékhasznosítási megoldás. A német, osztrák, francia

Lapunk további tartalmából

kertesház-tulajdonosok már nagyon régen felismerték, hogy pazarlás a háztartási szemét mintegy harmadát kitevõ szerves hulladékot a többi kommunális felesleggel együtt a kukákba hajítani. A krumpli héj, almacsutka, illetve a többi szerves eredetû (fû, falevél stb.) hulladék a szelektív hulladékgyûjtés rendszerébe ugyan nem illeszthetõ be, de ezek komposztálása házilag megoldható, ahol van rá lehetõség. Maga a mûvelet könnyen elsajátítható. A konyhában, kertben keletkezõ szerves anyagokat egy egyszerû lécekbõl összeállított, jól szellõzõ ládába egybegyûjtjük. (folytatás az 5. oldalon)

A jó házasságot is tanulni kell Jegyes oktatás egybekelõknek, a közös út elõtt

2. oldal ♦ KÓRHÁZBÕVÍTÉST HOZ 2010 NYARA

3. oldal ♦ AKIK TOLNA MEGYÉT NÉGY ÉVEN ÁT A PARLAMENTBEN KÉPVISELIK

4. oldal ♦ RAJKÓ UTÁNPÓTLÁS JÖHET NAGYKÓNYIBÓL

5. oldal ♦ TOLNÁBAN FÕZIK A LEGJOBB PÁLINKÁT

6. oldal ♦ DIÁKOKAT A MÚZEUMBA!

7. oldal ♦ MÁJUS 1-JJEI PROGRAMKÍNÁLAT

XII. ÉVFOLYAM 4. szám

Új korszak kezdõdik

Majáliskor A néphagyomány szerint, ha május 1-jén esik az esõ, jó termés várható. Ennek bizonyára kevésbé örülnek azok a majálisozók, akiket megyeszerte megannyi program vár ezen a hétvégén. Lapunk 7. oldalán néhány városi ünnepbõl szemezgetünk. Jeles nap május elsõ vasárnapja is, amely az édesanyáké. Szép régi szokás továbbá a májusfa állítása. A falvakban Tolna megyében is újra látni belõlük egyre többet lányos házaknál. Aki kapja, annak nagy megtiszteltetés. Nos, ki így, ki úgy ünnepli május elsejét, amely mellesleg 1890 óta még mindig a munkavállalók nemzetközi szolidaritási napja, teljék sok öröme benne! -k-

Kö v

Megyei Napló

et 20 kez 10 õ . m me áj gje us l e 8 . né s :

Itthon, Tolnában

Szabó Tünde és Halmosi Áron sok újat tudott meg egymásról a jegyes oktatáson. Azóta még vitáikat is másképp, könnyebben tisztázzák

Esküvõjüket augusztusban tartják Csíksomlyón

Magyarországon körülbelül 45 ezer házasság köttetik napjainkban, ez a mutató a 30 évvel korábbi, 1980-as évek statisztikáinál 50(!)%-kal gyengébb. És ha az nem elég, hogy egyre kevesebben fogadnak örök hûséget, a kapcsolatok fele válással végzõdik. „A házasság intézménye régen volt szent. Ma inkább csak profán megegyezés, ami akár az elsõ vitánál felbontható. A legtöbben rég elfelejtettük, szeretni tanulni kell.” – szólt a legfõbb üzenete annak a 8 állomásos jegyes oktatásnak Szekszárdon, amelyen házasság elõtt álló párok kaptak praktikus segítséget az együttéléshez, az esküvõi szezon kezdetén. (folytatás az 5. oldalon)

„A falusi iskola meg tud maradni közösségnek” Bõvülõ támogatói kör a Kisiskolákért Alapítvány mögött Idén eddig 7 millió forint támogatásban részesült a Tolna Megyei Kisiskolákért Alapítvány. Jelenleg úgy tûnik, ennyit oszthat szét azon oktatási intézmények között, ahol a tanulólétszám nem haladja meg a 200 fõt. Errõl az alapítvány és támogatói a dunaszentgyörgyi általános iskolában számoltak be. (folytatás a 2. oldalon)

„Tesiórából” sosem elég Dombóvár betornázta magát a Magyar Rekordok Könyvébe Az országban egyedülálló rekord született a dombóvári 516. sz. Ipari Szakképzõ Iskolában. A testnevelõ tanárok nem kevesebb, mint 72 órán keresztül tornáztatták diákjaikat. A maratoni testnevelés órát elõször tavaly szervezték meg, hagyományteremtõ céllal. Az idei olyan jól sikerült, hogy az bekerült a Magyar Rekordok Könyvébe, de a Guinnes rekord sem kizárt. (folytatás a 7. oldalon)

2. oldal

HÍREK RÖVIDEN ♦

HÕGYÉSZ Több mint 20 millió forintból

újítják fel a polgármesteri hivatalt. Jelenleg a közbeszerzési eljárásnál tart a beruházás. Az egykori banképületben – amelyre a homlokzaton található két kaptár is utal – kicserélik a nyílászárókat, hõszigetelik a falakat. A bruttó 21 milliós uniós forrásból finanszírozott beruházást 4 millió forint önrésszel egészítik ki.

♦

ÕCSÉNY–DECS–SÁRPILIS–VÁRDOMB

A Magyar Közút Zrt. megbízásából útfelújítás zajlik a sárközi települések átvezetõ fõutain, várhatóan június közepéig. A munkavégzés ideje alatt a buszok útvonala is megváltozik.

T O L N A

M E G Y E

MEGYEI NAPLÓ

K Ö Z É L E T E

„Társulj és fogj össze, magyar!”

Egyszerûen bonyolult? Virtuális lett az alkalmi munkavállalói kiskönyv április 1-jétõl Nincs már kék, meg fehér, meg bélyegragasztgatás, vagy nem-ragasztgatás… Március 31-ével megszûnt az alkalmi munkavállalói kiskönyv. Az APEH szerint az új, egyszerûsített foglalkoztatás rendszere sokkal egyszerûbbé és átláthatóbbá teszi az alkalmi munkavállalás jelenlegi módját. A foglalkoztatók azonban nem ilyen derûlátók. Idénymunka, alkalmi, esetleg baráti alapú segítség. Ezeket a tevékenységeket a múlt hónap végéig csak alkalmi munkavállalói kiskönyvvel lehetett végezni. Egy új kormányrendelet értelmében az 1997-ben bevezetett kiskönyv helyét átvette az elektronikus regisztráció alapú egyszerûsített foglalkoztatás rendszere. – Ez mindenképpen egy sokkal jobb és átláthatóbb rendszert eredményez – mondta Simonné Szabó Éva, az APEH szekszárdi irodájának ügyfélszolgálati vezetõje. – A munkáltatónak csak be kell jelentkeznie az APEH elektronikus rendszerében, ott kitölti a regisztrációt, és az

általa alkalmazott munkavállaló már meg is kezdheti a munkát. Az ügyfélszolgálati vezetõ szerint a könyv megérett a cserére, nagyon sok papírmunkát igényelt a kezelése. Rengetegen visszaéltek vele, fõként a láthatatlan tinta használatával, a bélyegragasztás, vagy a ki sem töltés trükkjeivel.

A bélyegragasztgatás már a múlté

Az új regisztráció újfajta fizetési módokkal is jár. Vagyis nem a bélyeg árát kell megfizetni, hanem az adott munka utáni törvényben megállapított járulékot.

Ilyen például az idénymunka, amelynél a munkáltatónak a nettó napi bér 30%-át kell befizetnie járulékként. Nem lesz változás a munkavállalás mennyiségének rendszerében. Az alkalmi munkát vállaló továbbra is öt napot dolgozhat folyamatosan, maximum 15 napot egy hónapban, évente legfeljebb 90 napot. – Jó lenne, ha már végre a tisztelt törvényalkotók olyan munkáltatói rendszert hoznának létre, ami ösztönzi a vállalkozókat a legális, végleges foglalkoztatásra, hisz’ ez viszi elõrébb a vállalkozásokat – mondta Hámori Róbert tolnai vállalkozó. Õ már a kiskönyv-rendszer idejében sem alkalmazott alkalmi munkavállalókat. Mint mondta, a mostani váltás valójában a rossznak a még rosszabbra cserélése. Így is rengeteg adót fizetnek, emellett pedig még egy elektronikus rendszer, a regisztráció is nehezíti a dolgukat. Az APEH úgy reagált a vállalkozói panaszokra, hogy azokat megértik, de ha gördülékennyé válik a rendszer és megszokják az érintettek, elõbb-utóbb élvezni fogják a munkáltatók annak igazi elõnyeit. Gödrei Zoltán

Kórházbõvítést hoz 2010 nyara Emelt szintû sürgõsségi ellátás lesz a Balassánál 600 négyzetméteres, új sürgõsségi osztály épül a Tolna Megyei Önkormányzat Balassa János Kórházában. Az intézmény fenntartója és vezetõi sajtótájékoztatón jelentették be: a kórház pályázatot nyert, amibõl teljesen megújul a sürgõsségi ellátás.

♦

PUSZTAHENCSE Biogázüzem épül a fa-

lu melletti Földespusztán. A tervek szerint 2010 õszétõl indul a villamos áram elõállítása, ahol mezõgazdasági hulladékot, a szomszédos tehenészet trágyáját, siló kukoricát, késõbb vágóhídi és éttermi hulladékot dolgoznak fel. A zölderõmû közel félmilliárd forintos uniós támogatással valósul meg, amelyhez hozzájárul 44 millió forinttal az atomerõmû által létrehozott Duna-Mecsek Alapítvány is.

Magyarországon a sürgõsségi betegellátás az úgynevezett „amerikai modell” szerint mûködik, amelynek lényege, hogy a beteg minél elõbb szakszerû segítséget kapjon, ennek köszönhetõen például a stroke-ban elhunytak száma jelentõsen csökkenhet. Jelenleg egy 10 ágyas sürgõsségi osztály mûködik a szekszárdi kórházban. A részleg ugyan korszerû, de nem a legmodernebb. A fenntartó megyei önkormányzat pályázatot nyert, ennek köszönhetõen olyan sürgõsségi osztályt alakítanak ki, amilyenbõl az országban csak néhány nagyobb városban van. A 674 millió forint összértékû fejlesztés

idén nyáron kezdõdhet meg. 450 millió forintból épül fel az új sürgõsségi osztály, a mûtõblokkhoz egy új, egyszintes épületet csatolnak. Az osztály összesen 600 m2 lesz, 10-rõl 15-re növekszik az ágyak szá-

Ilyen épület váltja fel a lila nõvérszállót (látványterv)

ma. További 110 millió forintot korszerû eszközök beszerzésére fordítanak. A többi között lélegeztetõ- és altatógéppel bõvül az eszközpark, továbbá figyelõmonitorokat, oxigénpalackokat is vásárolnak.

Ha megépül az új blokk, akkor az az eddigi SO2-es besorolásból a korszerûbb SO1-be kerül. Ehhez mérten a részleg szakember igénye is nagyobb lesz. Egy mûszakban 3-4 orvos, illetve 15-18 ápoló dolgozik majd. Az osztály úgy készül, hogy 70-80 beteget kell ellátniuk egy nap alatt. A beruházás várhatóan 2011 októberére készül el, de addig talán egy másik korszerûsítés is megkezdõdik. Már beadták az úgynevezett kórháztömbösítési pályázatot. Ha nyernek, a lila nõvérszálló eltûnik a föld színérõl, helyére egy L alakú épület kerül, amit a mûtõblokk most épülõ sürgõsségi osztályához csatolnak. A szakszemélyzet természetesen nem marad szállás nélkül, számukra máshol alakítanak ki helyet. A még elbírálásra váró pályázatban az eszközpark korszerûsítése is szerepel, ha pozitív válasz érkezik, akkor – többek között – egy MR készülékkel is gazdagodik a kórház. Wessely J.–Ótós

A menekítést gyakorolták, ha robbanna a tározó „A falusi iskola meg tud

Pincehelyen a Prímagáz Zrt. tározóüzeme a Paksi Atomerõmû Zrt. mellett a megye második, úgynevezett felsõ küszöb értékû veszélyes létesítménye. Egy esetleges vegyi vészhelyzetben a lakosság védelme érdekében meg kell szervezni a riasztást, a tájékoztatást, a kitelepítést vagy kimenekítést, és az érintettek ideiglenes elhelyezését. Szerencsére éles helyzetre még nem került sor, de a feladatot évente legalább egyszer gyakorolni kell. Így volt ez az április 14-i próbán, ahol a Tolna Megyei Védelmi Bizottság (TMVB), a katasztrófavédelem, a tûzoltóság, a rendõrség és az ÁNTSZ munkatársai gyorsan és precízen hajtották végre a mentési tervet. Például a sérültek szerepét felvállaló nyugdíjas klub tagjait a mûvelõdési házban berendezett befogadó állomásra

Fotó: Ótos Réka

szállították, ahol a szükséges ellátás feltételei is rendelkezésre álltak. Torma József pv. alezredestõl, a Tamási Polgári Védelmi Kirendeltség parancsnokától, a gyakorlat egyik fõszervezõjétõl azt is megtudtuk, hogy a szakemberek megismerhették az új informatikai nyilvántartási és regisztrációs rendszert. Ez hasonló esetben a személyek gyors azonosítását teszi lehetõvé. Megszólaltatták a tavaly átadott jelzõ- és riasztórendszert is, amely a lakosságot tájékoztatja katasztrófa esetén a tennivalókról. Az eredményesnek minõsített gyakorlatot megtekintette dr. Puskás Imre, a TMVB elnöke, Hirt Ferenc országgyûlési képviselõ, valamint a közös védelemben érintett, hasonló befogadási feladatokkal megbízott 11 település polgármestere, képviselõje. Örményi János

maradni közösségnek”

(folytatás az 1. oldalról)

Tolna megye 109 településébõl 40-ben egyáltalán nincs iskola. A csökkenõ gyereklétszám ezeket a falvakat sem kíméli, azért nincs iskolájuk, mert a megcsappant állami támogatás mellett az önkormányzatok sincsenek olyan helyzetben, hogy támogatni tudnák az oktatási intézményeket. Ez a helyzet kényszerû iskolatársulásokat szül, illetve arra kényszeríti a gyerekeket, hogy naponta fél, egy órát utazzanak, egy másik település iskolájába. Mindeközben lehet, hogy saját falujukban éppen üresen áll az iskolaépület, mert nincs pénz a mûködtetésre. A Tolna Megyei Kisiskolákért Alapítvány megalakításakor az volt a cél, hogy legyen egy olyan szervezet, ami segíti a kisiskolák életben maradását. Az alapítványt 2009-ben a megyei közgyûlés elnöke 22 település polgármesterével közösen hozta létre. Tavaly a megyei önkormányzat támogatásával a szervezet mintegy 10,2 millió forintot tudott szétosztani a rászoruló kisiskolák között, pályázat útján. Elsõ körben mûködésre, a másodikban eszközparkjuk fejlesztésére kérhettek pénzt. Összesen 31 pályázat érkezett, köztük a dunaszentgyörgyi iskoláé is. Itt elõször 400 ezer forintot nyertek, majd a második kör után 250 ezer forintot kaptak, amibõl új padokat vásároltak. Hencze Sándorné igazgatónõ azt mondja, nagy szükség van erre a támogatásra, ugyanis pénzük alig van. Hencze Sándor polgár-

mester arról tájékoztatta lapunkat, hogy évente 100 millió forintot kell költenie az önkormányzatnak az iskolára, annyira kevés az állami támogatás. Ebbe az iskolába 158 gyerek jár, alsó és felsõ tagozat is mûködik. Tolnában egyébként 49 olyan település van, ahol 1-8. osztályig tanulhatnak a diákok, további 20 településen csak a 4. osztály végéig maradhatnak falujukban a gyerekek. A Tolna Megyei Kisiskolákért Alapítvány idén kevesebb pénzbõl, de továbbra is támogatja az iskolákat. Köztudott a megyei önkormányzat nehéz anyagi helyzete, így 2010-ben csak 5 millió forinttal tud hozzájárulni a szervezet tevékenységéhez. További 1 millió forintot ad a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet, amely rendszeres támogatója fõként a kisebb oktatási intézményeknek. A paksi atomerõmû fél millió forinttal segíti a megye kisiskoláit, de kiáll a jó ügyért a Tarr Kft. is, amely szintén 500 ezer forintot áldoz a szûkebb hazai oktatásra. Az iskolák többsége abban bízik, hogy rövidesen változik az oktatás finanszírozása. Úgy tûnik, ez az álom valóra is válhat a kormányváltással, ám ennek ellenére az alapítvány nem fejezi be a mûködést. Ahogy Fusz György, a kuratórium elnöke mondta: szükség lesz az alapítványra akkor is, amikor jobb idõk járnak. A 2010. évi pályázati kiírást lapunk következõ számában közöljük. Wessely Judit

Gazdasági Fórum a Széchenyi Kártyáról A címbéli felszólítást akarja megvalósítani, nyilvánvalóan a legtöbb magyar vállalkozó egyetértésével a Vállalkozók Országos Szövetsége. A szervezet vezetõi egy budapesti szakértõi egyeztetésen 6 pontban foglalták össze a teendõket, amelyeket a közelmúltban Szekszárdon is ismertettek egy fórumon. – Versenyképes adókat! – Társulj és fogj össze, magyar! – A termelés prioritása! – Piacot a magyar vállalkozásoknak! – Kis- és középvállalkozások fellendítése! – Euró, de nem mindenáron! Ezek azok a fõbb pillérek, amelyektõl a hazai vállalkozások erõsödését várná a VOSZ. Mindezek mellett az sem árt, ha fejlesztésekre van forrása egy cégnek, így – saját tõke hiányában – például hitelt tud felvenni a kisvállalkozó. Ma a hazai vállalkozások többsége nem tud versenyezni a külföldi cégekkel, mert nincs pénzük, például eszközparkjuk korszerûsítésére. A gazdasági válságban pedig még égetõbb a hitelkérdés. Erre a problémára nyújthat megoldást most is (mint már 2002 óta) a Széchenyi Kártya, amit a KA-VOSZ Zrt. fejlesztett ki kifejezetten a mikro-, kis- és a középvállalatok számára. A Széchenyi Kártya kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített. Az igényelhetõ hitelkeret 500 ezer forinttól 25 millió forintig terjed. A kért összegekhez három hét alatt hozzá lehet jutni – jellemzõen ingatlanfedezet nélkül. A futamidõ 1 év, de ez további egy évvel meghosszabbítható. Tolna megyében eddig közel 6 800 vállalkozó jutott a kártyához (elsõ igénylõje is Tolna megyei volt), a regisztrált ügyfelek száma, pedig meghaladja a 9 300-at. A kihelyezett hitelállomány közelít a 35 milliárd forintos értékhez. A Kavosz Zrt. a kereskedelmi és iparkamarával közösen bízik abban, hogy az új magyar kormány is szorgalmazza a Széchenyi Kártya hitelkonstrukció továbbvitelét. Bíznak továbbá a hazai vállalkozások nagyobb gazdasági térhódításában. W.J.

Újrahasznosuló gumiabroncsok Magyarországon évente 40-50 ezer tonna autógumi, valamint 20 ezer tonna körüli egyéb gumihulladék keletkezik. Többségük újrahasznosítatlanul szennyezi környezetünket. A jövõben ebbõl a hatalmas mennyiségbõl 9 ezer tonnát feldolgoznak abban a tamási gumiõrlõ üzemben, amelynek alapkövét április 2-án rakták le az iparterületen. Majtán János, a Magyar Gumi-újrahasznosító Kft. ügyvezetõ igazgatója az ünnepségen elmondta: az 1,1 milliárd forintos beruházás három fázisban valósul meg. Az elsõ ütemben egy dán technológiára alapuló gumiõrlõ üzem épül, amely még 2010-ben megkezdheti mûködését. A második részegységben egy magyar feltaláló, Balikó László szabadalmaztatta vízsugaras bontással aprítják fel a gumihulladékot. A harmadik lépcsõben az így nyert alapanyagokból saját termékeket kívánnak gyártani. Az itt fel nem használt gumiõrlemény is jól eladható, hiszen az ipar számos területén tudják alkalmazni, például útépítéseknél, de az egyéb kiválasztott alkotók – fém, textília – is visszakerülnek a termelés körforgásába. A beruházást a Gazdasági Operatív Program 50%-os támogatásával valósítják meg. A saját erõt egy luxemburgi kockázati tõkealap biztosítja. Ö.J.

MEGYEI NAPLÓ

T O L N A

M E G Y E

3. oldal

K Ö Z É L E T E

Új korszak kezdõdik (folytatás az 1. oldalról)

…így a megyeszékhely elsõ embere több mint 18 ezer vokssal szerzett biztos parlamenti mandátumot. Legfontosabb feladatának a gazdaság beindítását tartja, mivel szerinte a nemzetnek most leginkább munkára és eredményekre van szüksége. A paksi körzetben Tóth Ferenc 17 510 szavazattal a voksok 62,83%-át szerezte meg. Itt a második helyen az MSZP-s Horváth Zsolt végzett 18,86%-kal. Bonyhádon is újra Potápi Árpád Jánost juttatták a parlamentbe, most a szavazatok 65,29%ával. Dombóváron Patay Vilmos 50,06%-kal éppen hogy megnyerte elsõ körben a választást, itt a többiekhez képest jobban szerepelt az MSZP, és a Jobbik is 20% fölötti eredményt ért el. Tamásiban Hirt Ferenc ismételt, 62,05%-kal nyert. A listás helyekrõl a Fidesz–KDNP három képviselõt küld a parlamentbe: dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnöke, dr. Braun Márton, illetve a KDNP színeiben Vejkey Imre lesz tagja az új Tisztelt Háznak. A Magyar Szocialista Párt Tolna megyei listájáról dr. Harangozó Tamás lett országgyûlési képviselõ. Az MSZP Tolna megyei

szervezetének elnöke úgy kommentálta a választásokat, hogy bejött, amire számítottak. A Magyar Szocialista Párt lett a legerõsebb ellenzéki párt. Országosan a szavazatok 19,3%-át, Tolna megyében ennél kevesebbet, 17,88%-ot szereztek. A párt megyei elnöke azt

is értük, és nem Orbán Viktorért és a Fidesz-ért fognak dolgozni. A Jobbik a választások eredményeként ma a harmadik legnépszerûbb erõ, országosan több mint 855 ezer szavazatot kaptak, így 47 fõs frakciójuk lesz a parlamentben, viszont Tolna megyei tagok

Az érvényes össz-sszavazatok száma és aránya pártonként Tolna megyében

mondta, a parlamentben a Tolna megyei emberek érdekeit fogja képviselni, és nagyon reméli, hogy az a 8 fideszes képviselõ, aki most Tolna megyébõl az országgyûlésbe került, azok

nélkül. A Jobbik jelöltjei Tolnában az országos 16,67% alatt teljesítettek. A 18315 voks 15,44%-ra volt elegendõ, a területi listáról így már nem jutott hely jobbikos jelöltnek. Tóth Endre, az Tolna

HÍREK RÖVIDEN 1. számú választókörzetének volt országgyûlési képviselõjelöltje szerint a párt országos érdekeket fog képviselni, hiszen programjukban is rengeteg olyan dolgot fogalmaztak meg, ami nem szûkíthetõ le csak a megyére. De nyilván, ha helyi problémák jelentkeznek, amelyekben fel tudják vállalni a parlamenti munkát, akkor arra is készen állnak. Boldogok a Lehet Más a Politika párt tagjai is, hiszen bejutottak a parlamentbe. Dr. Hegedûs Gyula, az LMP megyei koordinátora azt mondta, a Tolna megyei eredményeknek is örülnek, hiszen az itt szerzett szavazatok is bejuttatták a Lehet Más a Politikát az országházba. A listás voksoláson 5,47%-os eredményt értek el. Az LMP-vel szemben a Magyar Demokrata Fórum súlyos vereséget szenvedett a választáson – kommentálja a választáson történteket Horváth István, a párt Tolna megyei elnöke. Az MDF nem vehet részt a törvényhozásban az elkövetkezendõ négy évben. Az elnök csalódott a Tolna megyei 2,54%-os eredményben is. Nem akar kibújni a felelõsség alól, éppen ezért lemondott elnöki pozíciójáról a megyei választmány következõ ülésén. Bor Boglárka

Akik Tolna megyét négy éven át a Parlamentben képviselik Területi listán mandátumhoz jutottak DR. PUSKÁS IMRE (Fidesz–KDNP) Nõs, 4 gyermek (Fruzsina, András, Donát, Vencel) édesapja. Jogász, történelem tanár, népmûvelõ. Felsõfokú tanulmányait Szegeden, a Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskolán, illetve a JATE-n végezte. Dolgozott a Tolnai Népújságnál, újságíróként, szerkesztette a Cikádor címû lapot, igazgatója volt a bátaszéki mûvelõdési háznak. A jogi egyetem elvégzése után ügyvédjelölt majd a Tolna Megyei Önkormányzat Hivatalában osztályvezetõ. A jogi szakvizsga teljesítése után egyéni ügyvédként praktizált. A 2006. évi önkormányzati választásokat követõen a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyûlésének elnökévé választották.

A FIDESZ jelöltjeként a bátaszéki képviselõtestület tagjává választották 1990-ben, 1994ben, 1998-ban, 2006-ban, valamint a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyûlésének tagjává 1994-ben, 2002-ben és 2006-ban. 2006 óta a megyei közgyûlés elnöke. DR. BRAUN MÁRTON (Fidesz–KDNP) 1963. június 20-án született Szekszárdon. Nõs, három gyermeke van. 1981-ben érettségizett a szekszárdi Garay gimnázium fizika tagozatán. 1987-ben elvégezte a JPTE jogi karát. 1991-ben a szekszárdi OTPfiók osztályvezetõ-helyettese lett, majd 1992-tõl osztályvezetõ. 1995-tõl az Európai Kereskedelmi Bank fiókvezetõ-helyettese. 1997 és 1999 között a Budapest

Egyéni jelöltként mandátumhoz jutottak POTÁPI ÁRPÁD JÁNOS (Fidesz–KDNP) 1967. március 28-án született Bonyhádon. Nõs, két gyermek édesapja. 1985-ben érettségizett a bonyhádi Petõfi Sándor Gimnáziumban. 1991-ben általános iskolai tanári oklevelet szerzett a szegedi Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola magyar nyelv és irodalom-történelem szakán. 1991–1994 között elvégezte az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a történelem szakot. 1993-ban kapcsolódott be a politikai életbe. 1997-ben lépett be a Fideszbe, 2007-tõl a Tolna Megyei Választmány elnöke. A 2003-as néppárti átalakulás óta megbízást kapott a bonyhádi választókerület elnöki teendõinek ellátására. 1998-ban, majd a 2002. és a 2006. évi országgyûlési választásokon lakóhelyén, Bonyhádon (Tolna 3. vk.) szerzett egyéni mandátumot. 2002-tõl napjainkig Bonyhád város polgármestere.

HORVÁTH ISTVÁN (Fidesz–KDNP) 1970-ben született Szekszárdon. Nõs, 3 gyermek édesapja. Általános iskoláját a Tolna megyei Nagydorogon végezte, majd 1988-ban érettségizett. 1995-ben általános agrármérnöki diplomát szerzett a Pannon Agrártudományi Egyetem Keszthely Georgikon Mezõgazdaságtudományi karán. Az egyetem elvégzése után vállalkozó lett. Édesapjával, aki szintén agrármérnök, közösen irányítanak egy közel 300 hektáros családi gazdaságot. 1996-ban lépett be a FIDESZ szekszárdi csoportjába. 1998-ban egyéni képviselõként indult az önkormányzati választásokon Szekszárdon, ahol egyéni mandátumot szerzett, melyet 2002-ben – szintén egyéni képviselõjelöltként – sikerült megõriznie. 2000 óta vezeti Szekszárd Megyei Jogú Város FIDESZ frakcióját. 2002-tõl 2005-ig a szekszárdi FIDESZ csoport elnöke volt. 2002-tõl a FIDESZ Tolna megyei választmányának tagja. 2005-tõl a FI-

Bank fiókigazgatója Szekszárdon. 1999-tõl a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány országos társelnöke, 2001-tõl ügyvezetõ igazgatója. 1990-ben belépett a Fideszbe. 1990 õszén elindult az önkormányzati választásokon, és bejutott a szekszárdi közgyûlésbe. A Fidesz szekszárdi szervezetének elnöke, 2003-tól választókerületi elnök. Az 1998., 2002. és a 2006. évi országgyûlési választásokon egyéni mandátumot (Tolna 1. vk., Szekszárd) szerzett. 1999-tõl a magyar delegáció tagja az Európa Tanács Parlamenti Közgyûlés és a Nyugateurópai Unió Parlamenti Közgyûlésében. Az ET a néppárti frakciójának elnökségi tagja. 2004-tõl alelnöke, majd 2008-tól elnöke az ET Gazdasági- és Fejlesztési Bizottságának. A Magyar Országgyûlésben az Európai Ügyek Bizottságának tagja.

DESZ Önkormányzati tagozat Tolna megyei alelnöke. A 2006. évi országgyûlési választásokon Tolna megyei területi listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól az önkormányzati és területfejlesztési bizottság tagja. 2006 óta Szekszárd polgármestere. A 2010-es választáson Tolna megye 1. számú körzetében egyéni országgyûlési képviselõként szerezett mandátumot. HIRT FERENC (Fidesz–KDNP) 1967-ben született Pincehelyen. Elvált, egy gyermek édesapja. Szakmunkás végzettsége van. Elsõ munkahelye a Tamási Építõipari KTSZ volt, itt 1985tõl épület villanyszerelõként dolgozott, majd 1987-tõl az Orion tamási gyáregységében, a TMK. részlegén erõsáramú villamos karbantartó. 1991-tõl vállalkozóként tevékenykedik. 2005 óta a Fidesz Magyar Polgári Szövetség tagja. 2006 áprilisában az országgyûlési választások alkalmával a Tolna megye 5. sz. választókerületben a körzet egyéni országgyûlési képviselõjének választották.

DR. VEJKEY IMRE (Fidesz–KDNP) 1964. január 5-én született Budapesten. 1989-ben Az ELTE jogi karán diplomázott. 1991ben ügyvédi licencia szakvizsgát tett. 1994-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Posztgraduális Kar Gazdálkodási szakán újabb diplomát szerezett. 2000-tõl a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen kánonjogi doktori képzésben vesz részt. 1989 és 1991 között ügyvédjelölt. 1992 óta ügyvéd, alkotmányjogász. 2006-tól a KDNP Szakértõi Tanács Fõtitkára, és ettõl az évtõl a párt Országos Jogi Szakbizottságának elnöke, valamint a KDNP Országos Választmányának tagja. 2007–2010 között az Országos Választási Bizottság tagja. DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP) 1979. június 27-én született Dunaújvárosban. Nõtlen. 1997-ben érettségizett az I. Béla

2006 -tól tagja az Országgyûlés Ifjúsági, szociális és családügyi bizottságának. 2007 -tõl az Országgyûlés esélyegyenlõségi és fogyatékos ügyi albizottságának elnöke. 2007 -tõl a Tolna Megye 5-ös választókerületének Fideszes választókerületi elnöke. TÓTH FERENC (Fidesz–KDNP) 1950. december 30-án született a Tolna megyei Faddon. Nõs, két felnõtt fiúgyermeke van. 1969-ben a tolnai Földvári Mihály Általános Gimnáziumban érettségizett. 1974ben karbantartó gépész oklevelet szerzett a Nehézipari Mûszaki Egyetem dunaújvárosi fõiskolai karán. 1976-ban ugyancsak Dunaújvárosban tanári képesítést szerzett. 19881990-ben fizikus a Tolna megyei Köjál sugáregészségügyi osztályán. 1999 februárjától a Tolna Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány ügyvezetõ igazgatója. 2003-ban a Fidesz városi elnökévé választották. Az 1990-es önkormányzati választásokon független jelöltként szülõfalujában polgármester-

Euró? Talán 2015-2016! (folytatás az 1. oldalról)

…csökkenteni kell az elvonásokat, az állam túlköltekezésének gátat kell szabni, egyszóval a magyar gazdaság helyzetét stabil lábakra kell állítani. Lemaradásunk Szlovákia, Lengyelország vagy Csehországhoz képest óriási. A velünk egy idõben csatlakozott államok ma, 2010-ben majd 8 évnyi lépéselõnyben vannak. Mint Járai rámutatott, ahhoz, hogy egykori versenytársainkat utolérjük, meg kell nézni, hogy pontosan mi okozza a gazdaság hanyatlását. Az új kormány azonnali lépései között az adócsökkentést, a bürokrácia csökkentését és a korrupció visszaszorítását nevezte meg. A költségvetés rendbetételét az újraelosztás megfelelõ arányiban, a szerkezeti átalakításokban látja. Úgy véli, 10 év kell a le-

maradás ledolgozásához. – Úgy számolunk, hogy egy év alatt új gazdasági környezetet lehet teremteni, két-három év múlva helyreállhat a 4-5%-os gazdasági növekedés, ami szükséges ahhoz, hogy megkezdhessük a felzárkózást az unió átlagához. Összességében legalább 10 év kell ahhoz, hogy behozzuk azt a lemaradást, amelyet az elmúlt 8 évben szenvedett el az ország – vázolta a prognózist Járai Zsigmond, akire a májusban felálló új Orbán-kormány gazdasági csúcstárcájában várnak feladatok. Az euró bevezetésérõl a volt jegybankelnök azt mondta, Magyarország ettõl nagyon távol van, a mostani gazdasági helyzetben ez nem lenne helyes lépés. Véleménye szerint egy ilyen legyengült, rossz állapotban lévõ gazda-

ságot még inkább szétzilálna a közös uniós valuta. Pillanatnyilag elsõdleges a helyreállítás, és ha ezt két-három éven belül sikerül megtenni, akkor lehet majd kitûzni egy reális dátumot. Vagyis, elõreláthatólag még legalább 2015–2016ig forintban kapjuk a fizetésünket. A konferencián Dr. Bódis József, a Pécsi Tudományegyetem megválasztott rektora a szekszárdi fõiskolai kar jövõjérõl azt mondta, arról a hamarosan esedékes fõigazgató választás után lehet érdemben nyilatkozni. A jelenlegi fõigazgató, Fusz György szerint a fõiskola egy jó pályára állt rá, igaz ez mind a képzéskínálatra, a külsõ kapcsolatrendszerre, de a gazdasági helyzetre is. Hiba lenne a megkezdett beruházásokat, szakfejlesztéseket nem folytatni.

♦

BONYHÁD Erre az évre városszépítõ

programot hirdetett az önkormányzat a Bonykom Kft.-vel közösen, amelyben minden környezetéért tenni akaró állampolgár részvételére számítanak. A „Tegyük szebbé Bonyhádot!” címû program része minden hónap elsõ csütörtökjén egy takarítási akció. Ezeken a napokon várják az önkormányzati képviselõk, intézmények, közmunkaprogramban résztvevõk és a lakosság aktív közremûködését.

♦

SIMONTORNYA A tavalyi gyõztesek is-

mételtek az Észak-Tolnai Hegyközség regionális borversenyén, ahol a hazaiak mellett több megyei szõlõsgazda is megmérettette borát. Érkeztek minták Gyönkrõl, Tamásiból és Ozoráról is. Összesen 136 bort zsûrizett a bírálóbizottság, dr. Hernádi Zoltán, a Corvinus Egyetem címzetes docense vezetésével. A Simontornya város bora címet fehér kategóriában Schweigert György olaszrizlingje, míg vörösben Császár Zsolt cabernet sauvignonja érdemelte ki, csakúgy mint 2009-ben. -vl-

Gimnáziumban, Szekszárdon. 2004-ben a PTE Államés Jogtudományi Karán diplomázott. 2002–2006 között agyanitt Szakokleveles Politológus másoddiplomás képzést szerztett, majd 2006– 2007-ben a Delta Politikai Iskola politikai vezetõ képzését végezte el. 2004–2005-ban a GYISM, Politikai Államtitkárság politikai tanácsadója, 2005-tõl az Igazságügyi Minisztérium, Miniszteri Kabinetjének politikai tanácsadója. 1998-ban csatlakozott a PTE-ÁJK Fiatal értelmiségiek Klubjához. 2000-ben részt vesz a Harmadik Évezred Harmadik Hullám Platform alapításában. 2002-tõl az MSZP szekszárdi alapszervezetének elnökségi tagja. 2002-ben Szekszárd Város Sport és Ifjúsági Bizottságának tagja lett. 2004-ben az MSZP Országos Jogi és Közigazgatási Tagozatának fõtitkára. 2006-tól az MSZP Szekszárd városi elnöke. 2007-ben az MSZP Tolna megyei ügyvezetõ alelnöke, majd 2009-tõl megyei elnöke.

ré választották. Az 1998. évi országgyûlési választásokon pártonkívüliként, Fidesz-támogatással szerezte mandátumát (Tolna 2. vk., Paks). 2002-ban és 2006-ban is megvédte egyéni jelöltségét. PATAY VILMOS (Fidesz–KDNP) 53 éves agrárkereskedõ vállalkozó, Dombóvár polgármestere. 1985-tõl Dombóváron, az Agrokémiai Társaságban dolgozott, melyet 8 évig vezetett, majd 2001 óta saját vállalkozásban folytatja tevékenységét. 1993 és 1998 között a városi piac gombaszakértõjent is dolgozik. 2002. decemberétõl Dombóvár Város Önkormányzata képviselõ-testületében, FIDESZ-es képviselõként elsõsorban költségvetési és városfejlesztési kérdésekkel foglalkozik. A Hamulyák Közalapítvány Felügyelõ Bizottságának elnökeként a városszépítésben is szerepet vállal. 2009. október 11-én, nagy többséggel Dombóvár Város polgármesterének választják.

Nyugdíjas szervezeteket támogatnak

Ugyanakkor tudatában van annak is, hogy a diploma értékesebbé tételéhez erõsíteni kell. Példaként említette a gyógypedagógia szak tervezett bevezetését, vagy a szociális munkás képzés mesterképzéssé való fejlesztését. Böröcz Máté

A Tolna Megyei Idõsügyi Tanács medinai kihelyezett ülésén döntött a 2010. I. féléves pályázatok támogatásáról. A beérkezett 32 pályázat közül 29 részesül támogatásban, összesen 740 000 Ft összegben. A pályázatok között kulturális és szociális programok is szerepelnek. A megye nyugdíjasai az Idõsügyi Tanács támogatásával részt vesznek pl. a Barcsi Regionális Nyugdíjas Találkozón, zarándoklatra mennek, fiatalok számára az elfeledett hagyományok újjáélesztésére tesznek kísérletet. A Tanács a második féléves programok támogatására május elején írja ki újabb pályázatát. -o-

4. oldal

T O L N A

M E G Y E

MEGYEI NAPLÓ

K Ö Z É L E T E

40 éve város Dombóvár Rajkó utánpótlás jöhet Nagykónyiból Elismeréseket is átadtak a jubileumi ünnepségen

– Az elmúlt 40 év a legelõkelõbb helyre sorolja Dombóvárt a megyében – mondta dr. Puskás Imre, a Tolna Megyei Közgyûlés elnöke a várossá nyilvánítás 40 éves évfordulója alkalmából szervezett nyitó ünnepségen, a Város Hetén. A kerek évforduló kapcsán szinte egész éven át zajló rendezvénylánc emlékeztet az 1970. április 1-jei dátumra. Mint az elnök hangsúlyozta: az identitástudat ad erõt ahhoz a munkához, amely a város fejlõdését elõmozdítja. Ebben fontos szerepe van a civil szervezeteknek, amelyek megteremtik ezeket a gyökereket. A jelen szempontjából fontos, hogy jó érzéssel éljenek az emberek Dombóváron, a jövõt pedig meghatározza, hogy a város három megye találkozásánál, a régió közepén fekszik. Ezt erõsítheti az M9-es autópálya megépítése, illetve a vasút fejlesztése, amely Dombóvár virágzását hozhatja el. Patay Vilmos polgármester ünnepi beszédében többek között a város sokszínûségét emelte ki, amely megnyilvánul nemcsak a pezsgõ kulturális és civil életben, amely életben tartja a lokálpatriotizmus érzését, hanem kitért a vasút mellett Gunaras és az itteni ipar meghatározó szerepére. A mindenki számára élhetõ város fontos feltételeként említette a fejlett intézményrendszert, amelynek jótékony elõnyeit a környezõ települések lakói is élvezhetik. A polgármester egyben kérte a megjelentek támogatását egy új Dombóvár alapjainak lerakására is. Mint mondta, mindent meg kell tenni azért, hogy ismét erõs legyen Dombóvár és mindenkinek biztos alapot nyújtson az egyéni és a családi boldogulásához! A Város Napján elismerések átadására is sor került, Civil Díjat az alábbi négy személy és egy egyesület kapott: – Bárány Jánosné, a helyi német egyesület elnökhelyettese az itt élõ svábság hagyományainak õrzéséért és továbbadásáért

– Béres Sarolta, a város közösségi életének elõremozdítása érdekében végzett munkájáért – Dávid Gyula, a polgári természetõr egyesület elnöke a helyi természeti értékek óvásáért – Németh János, a nyugdíjas egyesületnek tagja, a Gyöngykoszorú Kultúrcsoportban hosszú idõn keresztül muzsikusként való részvételéért – Tilinger Sándor, a településrõl több évtized alatt készített gazdag fényképanyagáért és az amatõr fotósok-filmesek összefogásáért – az ILCO Egyesület pedig a béldaganattal mûtött és emiatt sztómát kapott emberek érdekeinek képviseletéért, valamint rehabilitációjuk elõsegítéséért A „2010. év vállalkozása” címmel az önkormányzata a PÖMAX Ipari és Kereskedelmi Kft.-t jutalmazta, amely tavaly 26 alkalmazottat foglalkoztatott és a városban eddig nem alkalmazott csavargyártási technológiákat bevezetve jelentõs beszállítói pozíciókat nyert el. A képviselõ-testület Dombóvár Város Elismerõ Díszjelvényét ítélte oda Bakonyi Károlynénak, a Dombóvári Nyugdíjasok Érdekvédelmi Egyesülete elnökének. Patay Vilmos „Pro Oppido Dombóvár” díszpolgári címet nyújtott át dr. Gundy Saroltának és dr. Zahorcsek Alfonznak. A két orvos közül az elsõ a településrõl elszármazottként jelentõs eredményeket ért el a sugár- és kemoterápia, a foglalkozási eredetû rákkeltõk, az alkohol és a dohányzás, valamint a környezeti tényezõk által kiváltott génmutáció-kutatásban. Az utóbbi doktor 1957-tõl vezette a helyi szülõotthont, 10 évvel késõbb pedig megbízást kapott az épülõ dombóvári kórház orvos-szakmai feladatainak ellátására. Az 1969. december 19-én átadott fekvõbeteg-ellátó intézménynek õ lett az elsõ igazgatója. A várossá avatás 40 éves évfordulója az egész évet átöleli, számos programmal emlékeznek erre az eseményre Dombóváron. -r-gr-

Civil Díjasok Dombóváron, 2010-ben

A pedagógusi pálya elismerése is az érdemkereszt Rangos kitüntetést, a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztjét kapta meg Petrovics Józsefné, Dunaföldvár–Bölcske–Madocsa Mikrotérségi

Bölcsõde,

Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény, Gimnázium és Szakiskola fûigazgatója. A több évtizedes munkája elismeréseként adományozott díjat rendkívül nagy megtiszteltetésként éli meg, mivel, ahogy õ maga említette, a pedagógus szakmában nem igazán jellemzõ az ilyen magas jutalmazás. Hangsúlyozta: a kitüntetést nem csupán egyéni érdemének tartja, hanem egy közösen végzett munka végsõ eredményének. A pedagógus pályán egy ember önmagában nem tud elérni olyan célt, amely megfelel az elvárásoknak. Közös munka, közös célok szükségesek a pedagógusok, az önkormányzat és a helyi társadalom között.

Lajkó Anita

Még a cigány válogatott csapattagság is összejöhet Sok kistelepülésen, vagy akár a nagyobb községekben is, a halmozottan hátrányos helyzetû családok gyerekei igen nehéz helyzetben vannak. A megfelelõ szociális és anyagi háttér hiánya számukra gyakran egy életre szóló bélyeg, szinte borítékolva van a beilleszkedési gond, a sehová sem vezetõ jövõ. Nagykónyiban, a 148 fõs általános iskolában a tanulóknak több mint a fele, 82 kisdiák mondható családi körülményei miatt halmozottan hátrányosnak. Bizonyára mindegyikben ott szunnyad valamilyen tehetség, a kérdés csak az, hogy van-e mód a megcsillantatására. Most úgy néz ki, hogy a zene, a sport lehet az õ kapaszkodójuk, ha élnek a fel-

kínálkozó lehetõséggel. A közelmúltban ugyanis a településre látogatott a Magyar Vöröskereszt elnöke, dr. Habsburg György. A szervezet karitatív feladatai közé tartozik az elmaradott településeken élõ fiatalok támogatása. Az elnököt egyébként személyes emlékek is fûzik Nagykónyihoz, hiszen édesapját, dr. Habsburg Ottót a falu díszpolgárává választották 1999-ben. Továbbá a településen született elnöki tanácsadója, dr. Almach Ottó is. Útjára elkísérte a szervezet megyei vezetõi mellett Gerendási István, a Rajkó Mûvészegyüttes

ügyvezetõ igazgatója és Mezei István, a Magyar Cigány Labdarúgó-válogatott menedzser igazgatója is. A helyi általános iskolában az intézményvezetõkkel egy idén szeptemberben induló népzenei képzés lehetõségérõl, illetve tehetséges focisták kiválasztásáról egyeztettek.

Nagykónyiban a település- és az iskolavezetés nagyon bizakodó, hogy a Rajkó együttes hangszeres támogatásával, tanárai szakmai közremûködésével a 2010–2011-es tanévtõl egy, a megyében is egyedülálló zenei oktatás indulhat. Van esély arra is, hogy a sport területén is tehetséges fiatalok kerüljenek látókörbe, akik akár a cigány válogatottságig vihetik. Örményi János A delegációval együtt Nagykónyiba érkezett a nemzetközi hírû Rajkó zenekar is. A muzsikusok nagyszerû ízelítõt adtak repertoárjukból a mûvelõdési otthonban, a közönség soraiban pedig talán már ott ült az utánpótlás

Akár még nõhet is a Szent László TISZK létszáma Holland vendégek a szakképzõ központban Holland modell alapján hozták létre 2 éve a Szent László Térségi Integrált Szakképzõ Központot. A modell gazdái most Tolna megyébe látogattak, hogy megnézzék, hogyan mûködik itt a magyar változat.

ból álló – delegációja a Leonardo pályázat által támogatott tanulmányút keretében érkezett Tolna megyébe nemrég, tapasztalatcserére. A vendégek egyhetes tartózkodásuk alatt közelebbi betekintést kaptak a Szent László TISZK felépítésébe, mûködésébe.

A hollandiai Eindhovenben van egy olyan intézmény, ami 22 szakiskolát tömörít. Több mint 20 ezer diák tanul itt divattervezést, marketinget, idegenforgalmat vagy akár a bútorgyártást. A lassan két évtizedes múlttal rendelkezõ holland mamutintézmény mintájára hozták létre a Szent László Térségi Integrált Szakképzõ Központot. A ROC Eindhoven 13 fõs – iskolaigazgatókból, tanárok-

Peter Ketelaars, a ROC Eindhoven vezetõje azt mondja, a Tolna megyei TISZK 5000 fõ körüli tanulószáma optimális, sõt ennél lehetne valamivel több is. Az általa vezetett iskola magas diáklétszáma sokszor okoz nehézségeket, ám vitathatatlanul hatékonyabb a képzés, mint amilyen az öszszevont iskola megalakulása elõtt volt. A látogatás nem marad viszonzatlan: egy pályázatnak köszönhetõen a Bezerédj István, a Vendéglátó, a Jókai Mór és a Vályi Péter Szakképzõiskolai Tagintézményekbõl iskolánként 12 diák és 2 kísérõ utazhat 3 hetes összefüggõ szakmai gyakorlatra Hollandiába, a ROC Fotó: Ótos Réka Eindhovenbe. -wj-

150 éve halt meg gróf Széchenyi István (1791–1860) Széchenyi István, a 19. század elsõ felében megindult nemzeti liberális reformmozgalom hazai programadója és legjelentõsebb személyisége olyan nagybirtokos arisztokrata családból származott, amely már az õt megelõzõ nemzedékben a felvilágosult reformtörekvések pártolói között szerepelt. Apja gr. Széchényi Ferenc a Magyar Nemzeti Múzeum és Könyvtár megalapításával szerzett elévülhetetlen érdemeket. Édesanyja, Festetich Julianna szintén grófi család sarja, a Georgikont alapító Festetich György testvére. Az ifjú Széchenyi gyermekkora Nagycenk, Sopron és Bécs között megosztva telt, tanulmányait magántanulóként folytatta. Vizsgáit Pesten, Sopronban és Szombathelyen tette le. 1809 áprilisában két bátyjával együtt katona lett, fõhadnagyként részt vett az utolsó nemesi felkelésben, majd a hivatásos katonai pályát választva a napóleoni háborúkban is. 1815–1825 között többször beutazta Európát. 1821-ben kötött barátságot Wesselényi Miklóssal. Az utazások ráébresztették hazája elmaradottságára, gyakorlati tevékenysége igazán ezt követõen kezdõ-

dött el: Magyar Tudományos Akadémia (1825), lóversenyek és Nemzeti Kaszinó (1827), Állattenyésztõ Társaság (1830), Vaskapu hajózhatóvá tétele (1831-1846), Tisza szabályozás (1845-1846), dunai (1831) és balatoni (1846) gõzhajózás, Lánchíd építése (1842-1849), elsõ gõzzel hajtott hengermalom, óbudai téli kikötõ (1836). Széchenyi három munkájában (Hitel: 1830; Világ 1831; Stádium1833) tárta fel az ország elmaradottságának gazdasági összetevõit, a társadalmi elmaradottságból fakadó feszültségeket. 1836-ban feleségül vette Seilern Crescentia grófnõt, közös gyermekeik Béla és az elsõ Pesti Tûzoltóegylet felállításáról híressé váló Ödön. Az elsõ reformországgyûléstõl (1832–1836) távol tartotta magát, de a Kossuth Lajos által 1841-ben megindított Pesti Hírlap már nyílt fellépésre késztette õt Kossuth „izgatásával” szemben. A Kelet Népében (1841) a békés reformokért száll síkra, az MTA 1842-i nagygyûlésén tartott beszédében elítéli az erõszakos magyarosítást, az 1840-es években többször határozottan elutasítja a Béccsel

való összeütközést, Politikai programtöredékek c. röpiratában (1847) lázítással vádolja meg Kossuthot. Örömmel töltötte el az 1848-as forradalom vértelen gyõzelme, a Batthyány-kormányban 1848. április 7-tõl szeptember 11-ig közmunka- és közlekedésügyi miniszteri tárcát kap. A Bécs és a független magyar kormány közötti feszültségeket nem tudta elviselni. Szabadságot kért, s 1848. szeptember 5-én orvosa tanácsára és kíséretében Széchenyi a döblingi elmegyógyintézetbe kerül. Hosszú éveken keresztül tartózkodott itt, felesége is Bécsbe költözött. Betegsége (bipoláris pszichopathia) és állapota lassanként annyira javult, hogy levelezett, honfitársaival politikáról társalgott, gazdasága ügyeit is maga intézte. 1857-ben a félbeszakított irodalmi munkásságához is visszatért. Ennek a tevékenységnek legszebb darabja a Bach-korszakot dicsérõ „Rückblick”-re válaszként írt „Ein Blick auf den anonymen Rückblick” (1859, London/, amely bíráló szavakkal illette a fennálló rendszert. A megjelenést követõ zaklatások, házkutatások

felõrölték a „legnagyobb magyar” minden erejét. 1860. április 8-án, húsvét vasárnapjának reggelén orvosa és ápolói „karosszékében ülve és átlõtt fejjel” találtak rá. Dr. Gesztesi Enikõ PhD A legnagyobb magyar halálának jubileumi évfordulója kapcsán áprilisban a megyei Széchenyi Kör ünnepi megemlékezést tartott Szekszárdon és Tamásiban is.

MEGYEI NAPLÓ

T O L N A

M E G Y E

K Ö Z É L E T E

Családban felnõni Nevelõszülõktõl lehet visszaút az igazi családba Tolna megyében több mint 500 gyermeket nem vér szerinti szülei nevelnek, s ez a szám az elmúlt két évben sajnos jelentõsen emelkedett. A biológiai szülõktõl erkölcsi, anyagi vagy más okból szükségszerûen elválasztott gyermekek védelmérõl, sorsuk irányításáról a Tolna Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság (TMGYI) gondoskodik. Az intézménynek a lakóotthonok és gyermekintézmények, valamint az örökbefogadói szakszolgálat melletti harmadik ága a nevelõszülõi egység. Utóbbi fogalom kevésbé ismert, pedig Tolna megyében is mûködik. Április 24-én õk, a tamási és dombóvári kistérségi tagjai tartották meg Páriban éves találkozójukat nevelt gyermekeikkel együtt. – Míg a fiatal, gyermektelen párok elsõsorban a kicsik örökbefogadását választják, addig a nevelõszülõk speciális helyzetben vannak. Náluk olyan krízishelyzetben lévõ kiskorúakat helyeznek el, akiknek biztonságos nevelése a családjukban pillanatnyilag nem megoldott, de látszik esély a visszahelyezésre. A rájuk bízottak nevelése mellett nekik biztosítaniuk kell, hogy a vér szerinti szülõ is folyamatos kapcsolatot tarthasson gyermekével – világítja meg a fõ különbséget Berlingerné Sashegyi Katalin, a TMGYI szakmai vezetõje. Mint elmondta, bár sokan, de mégsem elegen jelentkeznek nevelõszülõnek. A fele nem felel meg a szigorú pszichikai, szociális és egészségügyi alkalmassági kívánalmaknak. Követelmény egy 60 órás felkészítõ tanfolyam eredményes elvégzése is. A megyében élõ 181 nevelõcsalád közül csak 6 a hivatásos. Ezek a családok évente 40–50 új, jelenleg összesen 324 gyermek és fiatalkorú ellátásáról gondoskodnak a megye 8 területi egységében. Minden tavasszal megrendezik a nevelõszülõi családi napokat,

amelyre idén Páriban, majd Harcon és Pakson kerül sor. A hivatásos nevelõanyukák egyike Balogh Lászlóné. Õ két saját gyermeke mellé vállalt nevelt gyermekeket. Elmesélte, hogy már az örökbefogadáson gondolkodtak a férjével, amikor megszülettek gyermekeik. De ezek után is úgy érezték, hogy vállalják a rájuk bízott kicsik gondozását. – Bár én hivatásos nevelõanya vagyok, s ez fõfoglalkozásnak számít, de ezt nem lehet pénzért végezni. Nekünk a legnagyobb fizetség, ha a hozzánk került csöppség 2-3 napos együttlét után már anyának szólít. Nemcsak (pót)anyjuk vagyok, hanem barátjuk is, így még a kamaszkori problémájukat is könnyebben megoldom – mondja. Egy másik, kérésére csak Csillának szólított anyuka a nevelõanyaság nehézségeirõl elárulta: õ három fiút gondoz, a válások miatt öt szülõ látogatását kell megoldania, amelyek a srácokat is kizökkentik a hétköznapi lelki nyugalmukból. Patrik, László és Milán, akik 7, 6 és 3 hónapos korban kerültek hozzá, még a beszélgetés idejére se távolodtak

el. Ahogy mondani szokás, az anyjuk szoknyája mellett játszottak végig. A pári családi napon a játékra a többi gyermeknek is alkalma nyílt. Választhattak arcfestés, agyagozás, pónilovaglás, labdázás között, de rajzolhattak, festhettek is. Az egész napos program jó alkalmat teremtett a felnõttek szakmai képzésére, a tapasztalatcserére. A szülõk sok érdekességet tudtak meg a trénig elõtti játékos bemutatkozásokból, hisz’ eljött az is, aki csak néhány hete, de olyan is, aki már évtizedek óta nevelõszülõ. Az idõsebbek közül volt, akik a saját gyerekeik felnevelése után érezték üresnek a házat, s magukban még erõt, hogy ismét anyai gondoskodásra szoruló apróságokat fogadjanak be. Néhányukat tragédia késztetett arra, hogy öccsük vagy testvérük gyerekét gyámolítsák. Az önfeledten szórakozó gyermekek, nevelõszüleik láttán, s a közelgõ anyák napja kapcsán az is megfogalmazódik az emberben, hogy az egyik legszebb magyar szavunk, az „édesanya” tartalma mennyire igaz a nevelõ anyákra (s apákra) is. Örményi János

Amíg a halál el nem választ? Manapság egyáltalán nem biztos, hogy a szerelem sírig tart, sõt, kéz a kézben megöregedni egyre ritkább jelenség. Az ember választ, elõször párt, aztán még párat, hisz’ egy olyan világban, ahol a házasságra több évet is készülhetnek, a válást viszont percek alatt kimondják, az egyén szabadsága fõként az elutasításig terjed. – Amilyen az élet, olyan vegyes. Volt köztük hithû katolikus pár, de olyanok is, akik évek óta tartó házasságukat most az egyház elõtt is szentesítenék – mondta Bacsmai László (képünkön) plébános a szekszárdi jegyes oktatás résztvevõirõl. Nem elõször és várhatóan nem is utoljára szervezte meg a hitközösség ilyenkor, tavaszszal, a házasságkötések fõ idõszaka elõtt a képzést. Az összesen 8 alkalomból álló tanfolyamon nagyjából 25 pár vett részt hétrõl hétre. A párok fele már tapasztalattal, mondhatni párkapcsolati rutinnal bírt, õk úgynevezett mentorszerepet vállaltak. Az elõadás után így a különbözõ élethelyzetek átbeszélésére, megvitatására is lehetõség nyílt.

Tolnában fõzik a legjobb pálinkát A harci Brill Pálinkaház Irsai Olivér szõlõpálinkája a 2010. év Magyarország Legjobb Pálinkája. A neves címet a nemrég Gyulán megrendezett XVIII. Magyar Országos Pálinka és Nemzetközi Gyümölcspárlat Verseny, a Kisüsti Pálinka Fesztiválon ítélték oda. „Lime, grapefruit, fehér szirmú virágok tavaszi kavalkádja érezhetõ, amelyet leheletnyi hûvös fanyarság kerekít, fiatalos, lendületes karaktert adva. Ízében a fanyar frissesség vezet, mögötte virágok és kellemes alkohol édesség alkot játékos egyveleget, utóízében a fajta virágos, kissé parfümös jegyei hosszan búcsúznak” – nem, kedves Olvasó, ez nem versidézet, hanem az ország legjobb pálinkájának a jellemzése. Így ítélik meg legalábbis a hozzáértõk. Mint azt a pálinka manufaktúra képviseletében Nagyné Krizl Edittõl megtudtuk, az alapanyag Paks mellett termett, teljesen érett 100% Irsai Olivér szõlõfajtából készült. Az aromaveszteség minimalizálása érdekében hûtött tartályban, irányított erjesztés után készült el a cefre. Férjével, Nagy Attilával (képünkön) már fiatalon érezték, hogy kivételes pálinka született, de pár hónapos palackban történõ fejlõdésre még szükség volt ahhoz, hogy minden illat és zamatanyag a helyére kerüljön. A családi vállalkozásként mûködõ harci cég gyökerei 1990-ig nyúlnak visz-

sza. Pálinkát 1999 óta készítenek, kizárólag érett, I. osztályú friss gyümölcsbõl, hibátlan törkölybõl, gyümölcsaszalványokból, európai technológiával, de tradicionális gondossággal. Minden pálinkájukat megméretik a rangosabb országos és nemzetközi versenyeken. A szakma eddig 139 éremmel és díjjal ismerte el tevékenységüket. Az idei, országra szóló elismerés mellett a harci pálinkát Nemzeti Kincsként is tisztelik immár. Abból egy üveggel a Magyar Mezõgazdasági Múzeumban felállított pálinkás vitrinbe is bekerül. -k-

Virágföld lesz a krumpli héjból (folytatás az 1. oldalról)

A Balogh család saját gyerekei mellett nevel még három állami gondozott gyermeket

A jó házasságot is tanulni kell (folytatás az 1. oldalról)

5. oldal

A jegyes oktatás nem új keletû dolog – emlékeztetett Bacsmai plébános, csak míg 15 évvel ezelõtt kizárólag a pap és az ifjú pár vett részt a konzultációkon, ma meghívott szakértõk, neves szakemberek nyújtanak segítséget a jó házasság kialakításához. Ilyesformán, napjaink jegyes oktatása már nem kizárólag a házasság jogi érvényességének témájára szorítkozik, hanem a házasságkötés utáni élet mindennapos problémáira is próbál reflektálni, felkészítést adni. Szeretetet kapni és adni vágyó minden ember, de a vágy kifejezése már korántsem ilyen természetes – Dr. Papp István pszichiáter szerint szeretetet adni igenis tanulni kell. A fõorvos erényekrõl tartott elõadásában beszélt a hûségrõl, ami nem jelenti azt, hogy mindig egyforma lángoló szerelemmel szeretjük a másikat. Napjaink párkapcsolati problémáira utalva hangsúlyozta: az együttélés mindig is sok konfliktussal, sérüléssel járt, ezt azonban nem szabad akár másnapra sem átvinni. A jó házasság titka a megbocsátás. A tartós házasság hozzávalója még a képesség, hogy nem bonyolítunk túl semmit, valamint szándék, hogy ne

birtokolni akarjuk a másikat. És persze a humor, amivel az élet nehézségei eredményesen kezelhetõek – tette hozzá a fõorvos. Másfél éve találkozgattak, amikor Halmosi Áron és kedvese Szabó Tünde úgy döntöttek, további kapcsolatuk a házasság keretein belül és – ahogy mondják – Isten áldásával mûködjön. A Balaton felvidéki lány jegyes oktatás iránti érdeklõdését – saját bevallása szerint – Bacsmai tiszteletes korábban hallott prédikációi keltették fel. – Ez több volt, mint jegyes oktatás. Rengeteget tanultunk egymásról, magunkról, a feltétel nélküli szeretetrõl, Istenrõl. A fiatal pár várakozásait maximálisan igazolta a tanfolyam. Megértették, hogyan mûködik férfi és nõ, hogy a szülõ–házastárs–gyermek sorrendnek hogyan kell változnia a házasság és a gyermek születése után, de olyan praktikus gyakorlatot is elsajátíthattak, mint például a vita mûvészete. A boldogságért minden nap meg kell küzdeni – Tünde és Áron számára talán a legfontosabb tapasztalat ez volt, valamint az, hogy amikor rosszkedvûen, fáradtan, vagy éppen egy kisebb vita után érkeztek a keddi oktatásra, az elõadások végén akkor is teljesen feltöltõdve, jókedvûen tértek haza. Nincs kapcsolat konfliktus nélkül, mivel mások vagyunk, máshonnan jöttünk, és eltérõ utat jártunk. A válások számának emelkedése azonban a legkönnyebben modern emberi mivoltunkból eredõ türelmetlenségünkkel, majd ennek következtében kialakult, problémamegoldó gyakorlatok teljes hiányával magyarázható. Persze, könnyebb kilépni egy kapcsolatból, mintsem orvosolni a felmerülõ gondokat, a következmény azonban egyáltalán nem mindegy. Hiszen – ahogy mondják – az ember alapvetõen társas lény. Holdházy Erika

Ha következetesek vagyunk és környezettudatosan járunk el, kis odafigyeléssel évente újra és újra jó minõségû, rostálás után a virágföldre hasonlító, nagy mennyiségû komposztot tudunk elõállítani. Ezzel virágládáink, vagy kertünk földjét gazdagíthatjuk. A termesztett növényeink, virágaink így tápanyagokban gazdag termõföldhöz jutnak. A komposzt vagy humusz a növények számára pótolhatatlan tápanyagforrás. Elsõsorban azért, mert benne a szükséges tápanyagok lekötött formában vannak ugyan, mégis a növények folyamatosan felvehetik õket. Ez az óriási elõnyük a mûtrágyákkal szemben, amelyek csak addig érhetõk el a növények számára, ameddig egy kiadós esõ be nem mossa õket a talaj mélyebb rétegeibe. A komposztot tehát mind a szoba- és balkonnövényeinkhez, mind a kerti növényeinkhez felhasználhatjuk, hiszen tápanyagra minden növénynek szüksége van.

A Zöldtárs Alapítvány negyedik alkalommal oszt ingyenesen komposztáló ládákat Tolna Megyében. Az elmúlt 3 évben összesen 850 ládát helyeztek ki. A jelenlegi projekt keretében Szekszárdon 170 ládára az igénylések már megteltek. Van viszont még szabad láda Sióagárdon, Faddon és Bogyiszlón. Itt az érdeklõdõk a helyi koordinátorokat kereshetik. A program keretében a témáról május 5-én 17 órakor Szekszárdon a Babits Mihály Mûvelõdési Házban elõadást tartanak, ahová várják az érdeklõdõket. További információ: www.zoldtars.hu, tel.: 74/414-217 g-k

Aktív elsõ véradók Véradásra szólította a vöröskereszt a szekszárdiakat, szép sikerrel. Április 20-án a fõiskolán a várt félszáz fõ helyett 67-en jelentkeztek. Végül 48-an adhatták vérüket, közülük 38 fõ volt az, aki ezt elõször tette, nagyobb

részük még középiskolás. Rendszeres véradóból tízen voltak jelen, köztük Dr. Puskás Imre, a megyei közgyûlés elnöke és Kapitány Zsolt alelnök. A fõiskolai véradáson összesen mintegy 20 liter vér gyûlt össze. -w-

Magyar mesék a porondon A Magyar Drámapedagógiai Társaság 19. alkalommal hirdette meg a Weöres Sándor Országos Gyermekszínjátszó Találkozót, amelyhez megyei szinten negyedszer Tolna megye is csatlakozott. Április 9-én a Magyarországi Német Színházban, Szekszárdon 12 csoport, összesen 170 gyerek lépett színre. Nevezni mûfaji és tematikai megkötés nélkül lehetett. A gyerekek

– 1-tõl a 8. osztályig – Tolna és Baranya megyei iskolákból érkeztek. A szekszárdi Garay János Általános Iskola szervezésében három oktatási intézmény diákjaitól láthatta a közönség a Lúdas Matyit, pontosabban az „Ahogy a libák mesélték” címû produkciót. Ez volt ugyanis rendhagyó elõadásuk címe (képünkön). Wessely J.–Ótós

6. oldal

T O L N A

M E G Y E

Az alig 230 lelkes kisközség Gyönk közelében, a Kapos mentén fekszik. Történelme szorosan összekapcsolódott az 1 km-re lévõ Gerenyás pusztával, ahol bronzkori edények kerültek elõ, s 1330ban már templom állt. Szárazd nevét legkorábban egy 1292-ben kelt írásban említik. A török uralom alatt lakatlanná vált vidéket az 1700-as évek elején népesítették be újra javarészt evangélikus németekkel. A leszármazottak 1800 körül egy klasszicizáló stílusú barokk templomot emeltek, homlokzatát a XIX. század második felében eklektikus jegyekkel átépítették. A templom nevezetessége a XVIII. századi barokk

szószékoltár. A II. világháborút követõen lakosságának 70%-át kitelepítették. A mûvelõdési ház és a könyvtár mellett teleház segíti az itt élõk mûvelõdését, szórakozását. A község hajdani berendezési és használati tárgyaiból összeállított kiállítás a tájházban (Béke u. 98.) tekinthetõ meg elõzetes bejelentkezéssel. A szárazdiak ápolják a falu hagyományait a helyi rendezvényeken, a falunapon, szüreti felvonuláson. Az 1990-ben újra önállóvá vált önkormányzat munkáját hatékonyan segítik a civil szervezetek, az ifjúsági, a horgász, a tûzoltó egyesület, valamint a nyugdíjasok érdekszervezete. Ö.J.

Szorosabb együttmûködés várható az iskolák és a megyei múzeum között „Múzeum az iskolában – Iskola a múzeumban” címmel szervezett módszertani mûhelyt a Wosinsky Mór Megyei Múzeum. A programmal azt szeretnék elérni, hogy az iskoláknak, a pedagógusoknak legyenek pontos ismereteik a múzeum nyújtotta lehetõségekrõl. Ebben közremûködik most az Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató is. Hetente, a tanmenettõl függõen, akár 15 iskolás és óvodás csoport is megnézi a Wosinsky Mór Megyei Múzeum tárlatait. Nagy részük a múzeum egyéb gyakorlati foglalkozásain is részt vesz. Ilyen volt legutóbb a tojásdíszítés, vagy nem sokkal elõtte a kokárdakészítés. Ezek a programok igazodnak az iskolai tanrendhez, ami ráadásul megkívánja, hogy gyakorlatias legyen az oktatás. Feltétlen elõny tehát, hogy a megyei múzeumban az interaktív kiállítások mellett más gyakorlati foglalkozásokon is kipróbálhatják magukat a gyerekek. Az oktatási intézmények aktivitása kielégítõ, viszonylag sok tanuló vagy óvodás vesz részt a tárlatokon, programokon. Vannak igen aktív intézmények, ám a múzeumpedagógusok úgy vélik, ezt az együttmûködést lehetne szorosabbra fûzni.

EGYHÁZI

Gombás marhanyelv A tavasz, a jó idõ kedvez a szabadtéri sütéseknek, fõzéseknek. A Tamásiban élõ Pech Tibor hétközi, kereskedõi munkáját szívesen váltja fel a hétvégeken egy kis gasztronómiai kikapcsolódásra. Bográcsa köré gyakran ülnek barátai, ismerõsei, kollégái. Marhanyelv receptjéhez leginkább a vargányát ajánlja, ami természetesen más, de leginkább erdei gombafajtával is helyettesíthetõ. Hozzávalók: 1 db marhanyelv, 25 dkg erdei gomba, zsír, vöröshagyma, pirospaprika, só, bors, babérlevél, fokhagyma, vörösbor. A marhanyelvet 1 óráig elõfõzzük, megtisztítjuk, csíkokra szeljük, a pörköltalapra feltesszük, majd 1,5 órás párolás után hozzáadjuk a gombát, a fokhagymát, a fûszereket, majd a legvégén a vörösbort. Galuska körettel tálaljuk. Jó étvágyat!

MEGYEI NAPLÓ

Diákokat a múzeumba!

Megyénk rejtett kincsei

Szárazd

K Ö Z É L E T E

GONDOLATOK:

A „Még több diákot a múzeumba!” jelszavú törekvés elsõ állomása volt az a tanácskozás április 20-án, ahol az Eötvös József Pedagógiai Szolgáltató is támogatóan lépett fel a témában. Szilágyi Szilvia (képünkön) igazgató az iskolák képviselõi elõtt arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyerekek nevelése, oktatása a múzeum

közremûködésével még hatékonyabb lehet. Az Eötvös József Pedagógia Szolgáltató legfontosabb célja, hogy szolgáltatásaival segítse a pedagógusok munkáját és felkészülését. Ebben a projektben mindez, a többi között, úgy valósul meg, hogy az iskolákkal közvetlenül kapcsolatot tartva értesítik a pedagógusokat a múzeum programjairól, illetve annak részleteirõl. Ótós – Wessely J.

Múzeumi történelem órán a diákok akár kézbe is vehetik az õskori neolitikus tárgyakat

Bölcs ember

Máté 7,24–27 Amióta ember él a Földön, arra törekedett, hogy fedél legyen a feje felett. Így akkor, amikor még nem tudott házat építeni, a történelem elején, barlanglakó volt északon, hegyes vidékeken, délen pedig sásban, bozótban, ingoványos helyen húzta meg magát. Kulturáltabb korában hegyoldalba vájt odút magának, vagy délen fákra építette tört ágakból, bambusznádakból kunyhóját. Azután jött az elejtett állatok bõrébõl készült sátorkorszak, majd a lakóház építése kint a szabadban fából, kõbõl, vályogból és téglából. A fenti igében Jézus Krisztus házépítésrõl szól, s azt mondja, hogy az okos ember kõsziklára építi házát, a bolond pedig fövenyre, azaz homokos, nem szilárd talajra, s mindjárt párhuzamost is húz, és azt mondja: a kõsziklára épült megmarad az elemek harcában, a homokon lévõ pedig elpusztul. Mennyire igaz ez, hányszor megtörtént ez már.

Nem akarok én most beszélni a házépítés technikájáról, sem vállalkozó, sem építészmérnök nem vagyok. Csak arról szólnék, hogy Jézus Krisztus szavai példázatot rejtenek. Õ nem a valódi házra gondol csupán, de az emberi életre, a porhüvelyünkben lévõ lelki házra. Mindenkinek van terve az életben, mindenki igyekszik jövõjét, életét, lelki házát felépíteni valami fixre, állandóra, amit nem fúj el a szél, nem mos el az esõ, nem sodor el az élet vihara. Mondd meg, mire építesz és közlöm veled, ki vagy! Pénzre? Eléghet, megsemmisülhet, devalválódhat! Bölcsességre? Jó az, ha az ember okos, de a világ szerinti bölcsességre azt mondják: ma jó, holnap már avult! Szépségre építesz? Ugyan, meddig tart az? Tíz évig? Húsz évig? Jön egy betegség és vége van! Testünk öreg, beteg, fáradt és csúnya lesz! Meghal és megeszik a férgek! Folytathatnám…

Ha a felsoroltakra építed életed, bizony fövenyre építettél egy egész életen át! Öszszedõl az, s nagy lesz lelki házadnak, önmagadnak a pusztulása. Mert az emberélet felén túl, mint sötét éjben a villámlás, felfénylik benned is a kérdés: Hát ez az élet? Hát érdemes volt élni? Egyáltalán miért is éltem? Volt-e célja, küldetése, haszna életemnek másokra nézve, családomra nézve? Aki az egyetlen szegletkõre, Krisztusra épített, annak hazafelé, az élet alkonyán nem lesznek ilyen gyötrõ kérdései és önmarcangoló vádjai. Mert aki a kõsziklára helyezte az életét, bár átélt sok mindent, vihart, de nem rendült meg. Amint a házat erõs fundamentumra építi az ember, miért nem építhetnénk életünket is rendíthetetlen fundamentumra, az egyetlen kõsziklára, Krisztusra? Suhai Lajos bogyiszlói református lelkész

Randevú egy pohár bor mellett – Sas Erzsébet rovata

Évforduló emlékekkel, emlékezéssel, értékekkel Vendégem a szekszárdi Fõispán Étteremben Ganczerné dr. Rausch Mária, a tolnai Sztárai Mihály Gimnázium alapításának 55. évfordulójára rendezett ünnepségsorozat egyik rendezõje, aki egyben a Tolnai Öregdiákok Egyesülete (TÖDE) elnöki tisztét is betölti már 8 éve. (Interjúalanyommal a régi ismeretségre való tekintettel tegezõdünk.) – Az áprilisban lezajlott színes programsorozatban fontos szerepet kapott a TÖDE. Milyen érzésekkel szóltál az ünneplõkhöz, mint régi tolnai gimnazista? – Örömmel, büszkén és kicsit felemás érzésekkel. Az épület és környezete gyönyörû, korszerû, de nem a miénk, nem az 1995 elõtt végzett öregdiákoké, akik legtöbben vannak tagjaink között. A miénk a mostani Penny parkoló helyén állt, egykori falusias, korszerûtlen, földszintes épület volt. Emlékeink oda kötnek, szívünk odahúz. Az „új” gimnáziummal szoros kapcsolatban álló 8 év alatt azt is megtapasztaltam, hogy ez mégis a mi gimnáziumunk. Megmaradt a családias jellege: a tanárok, a volt és jelenlegi igazgató, akik szintén ide jártak, ugyanúgy ismernek minden diákot, emlékeznek régebbi diákra, mint a mi idõnkben. Az öregkor küszöbén tudja igazán az ember, hogy a mai elidegenedett, tárgyiasult világunkban ez mennyire fontos. Megmaradt a gimnázium nyitottsága, kultúrára fogékonysága, tisztességre, emberségre, vidámságra törekvése is. – Milyen programokkal készültetek az 55. éves évfordulóra?

– 1954 szeptemberében indult a gimnázium, 2004-ben volt 50 éves. Akkor nagyszabású volt a jubileum: kiállítások, évkönyv, emléklap osztás, emléktábla avatás, platán csemete ültetése is volt többek között. Igaz, hogy az 55. évforduló tavaly volt, de a felújítások és egyéb okok miatt elhalasztottuk a megemlékezést. Ezúttal megkoszorúztuk az 50 éves évforduló emléktábláját az öt éve ültetett platánfánál, az új gimnáziumban emléktáblát helyeztünk el. Három kiállításon is bemutatkozhattak a gimnázium volt diákjai: megcsodálhattuk a szekszárdi Beda László festõ gyönyörû tájképeit, utcarészleteit, elvarázsolt bennünket a faddi Gáti Mariann kerámiamûvész mesevilága, és a Tolnán élõ és alkotó Verseghy Ferenc népi iparmûvész egyedülálló habán edénysorozata. Most is volt nagy sikerû ünnepi mûsor az egykori és a mai diákjainak közremûködésével. – Véleményed szerint milyen szerepet játszik Tolna város életében a gimnázium? – Több mint 40 évvel ezelõtt, amikor én voltam gimnazista, úgy láttam, és budapesti egyetemistaként is úgy éreztem, hogy Tolna nagyközségként is más, mint a többi vidéki város: modernebb, nyitottabb, fogékonyabb az újra, a kultúrára. Köszönhetõen a Tolnára települt iparnak, annak, hogy sok nõ dolgozott, gyárban, közösségben. De nagyrészt annak is, hogy Tolnán majdnem minden családban volt világlátott hajós, kõmûves, aki elhozta a világot, a másfajta látásmódot (no meg a farmerokat, orkán-

kabátokat) a „falu”-ba. Az is mindig jó érzéssel tölt el, hogy mennyi tolnai gimnazistából lett közismert mûvész, diplomás, politikus, tudós ember is akad. Annak idején sok, nagy tudású, mûvelt, széles látókörû, fiatal, lendületes, humoros, lelkes tanár tanított, és még neveltek is... Itt a faluban is megszerettették velünk a költészetet, a kultúrát: rendszeresek voltak a komolyzenei kon-

azon kívül, hogy az elszármazottaknak örömet szerez, Tolna jó hírét pedig elviszik a világba. – Mondanál még bõvebbet a TÖDE-rõl? – Egyesületünk 2002-ben alakult, a munka dandárját a 9 tagú elnökség, pedáns gazdaságisunk, és jó néhány lelkes öregdiák tagunk végzi. Van az elnökségnek olyan tagja, aki a gimnázium legelsõ, 1954-ben indult osztályába járt, és

certek, színházlátogatások, osztálykirándulások. Tolnán ma is fontos a kultúra, látom, hogy mennyi a civil szervezeti és városi rendezvény, koncert, fesztivál, kiállítás. Ez nagyságrendekkel nagyobb városnak is becsületére válna. Nagyon jó kezdeményezés az évente sorra kerülõ elszármazottak találkozója:

aki fáradhatatlanságban nyugodtan felvehetné a versenyt a mai diákokkal… Megalakulása óta az egyesület több eredménnyel büszkélkedhet: az iskolatörténeti kiállításhoz vitrineket készítettünk, emlékeket gyûjtöttünk. A régi gimnázium helyén, emléktáblát helyeztünk el az 50. évfordulóra ültetett pla-

tánnál. Részt veszünk a város életében, képviselõink ott vannak minden rendezvényen, koszorúzáson, városi címekre tett javaslatainkat többnyire elfogadják. Kisherceg díjat alapítottunk a gimnáziumért tenni akaró, humánus, nyitott gondolkodású és a sportban, mûvészetben, tudományban, vagy a mindennapokban kiemelkedõt, különlegeset alkotó diákok számára. Maga díj Antoine de Saint-Exupéry könyve és illusztrációi alapján készült bronz szobrocska, Freund Antal – ugyancsak volt tolnai gimnazista – alkotása. Évente a ballagáson adjuk át az arra érdemes végzõs diáknak (kivételesen tanárnak, öregdiáknak), az idén már ötödik alkalommal. – Egyformán szeretnek és tisztelnek Tolnán és Szekszárdon, az érettségi óta mi minden történt veled? – 1968-ban érettségiztem, majd az ELTE jogi karán végeztem 1974-ben. Szakmai életemet egy év megszakítással közigazgatásban töltöttem. Mindig szerettem a közösségi feladatokat a munka mellett, szerencsére ezért férjem soha nem haragudott, hiszen pont ilyennek ismert meg. Szekszárdon élünk immár 35 éve, két fiunk van, akikre nagyon büszkék vagyunk, a nagyobbik orvos, a „kicsi” építõmérnök. Nagyobbik fiunk családjával ugyancsak Szekszárdon él, kisebbik gyermekünk kétlaki: Pécsett van lakása, de gyakran dolgozik Szekszárd környékén. Szemünk fénye a két unoka: Nándi hét, Nóri egy éves. Egy dologtól nem félek, hogy valaha is unatkozni fogok.

MEGYEI NAPLÓ

T O L N A

M E G Y E

„Tesiórából” sosem elég (folytatás az 1. oldalról)

A nem mindennapi sportakcióval az iskola szaktanárai arra hívták fel a figyelmet, hogy testnevelés tárgyból nem elég az éves kötelezõ óramennyiség, amely épp 72 óra. Köztudott, hogy a diákok fizikális állapotának javításához ennél jóval több mozgásra lenne szükség. Magyarországon évente közel 100 bejelentett rekordkísérlet van, ezek nagy része a gasztronómiához kapcsolódik. Maratoni testnevelés órára eddig még nem volt példa, azt szponzorok segítségével sikerült rekordkísérletként bejelenteni. Az április 19-én, 0 órától április 21. éjjel 24 óráig tartó rendhagyó sportprogramban négy csoport, összesen 150 diák vett részt. A csoportok háromóránként váltották egymást, különbözõ mozgásokat végeztek. Az elsõ napon a lányok gerendán és felemás korláton, a fiúk gyûrûn gyakorlatoztak, illetve szekrényt ugrottak. A második napon Gulyás Róbert, a paksi Atomerõmû SE játékosa, valamint Kovács Antal olimpiai és világbajnok cselgáncsozó is beszállt a rekordkísérletbe. Õk egy alapos bemelegítés után küzdõsport technikákat, vala-

mint kosárlabda dobásokat tanítottak. Kovács Antal olimpiai bajnoki aranyérmét is elhozta, hogy fokozza a diákok eltökéltségét. Meg is volt a hatása. A tanulók még a harmadik napon is töretlen kedvvel, ügyességi és labdajátékokban az intézmény tanári gárdájával csaptak össze. Az utolsó órákban is aktívan és vidáman álltak helyt, minden dicséret megilleti õket. Egy rekordkísérletnek szigorú szabályai vannak. A Magyar Rekordok részérõl folyamatosan jelen kell lennie egy regisztrátornak, aki figyeli, jegyzõkönyvezi az eseményt, ellenõrzi,

7. oldal

K Ö Z É L E T E

hogy a tevékenység szabályos, folyamatos és megszakítás nélküli-e. A rekordkísérlet helyszínére Patay Vilmos polgármester is ellátogatott. A látottak kapcsán örömét fejezte ki, hisz’ a hasznos mozgás mellett a tanulók ezzel a teljesítménnyel öregbítik Dombóvár és iskolájuk hírnevét, a közös célért való küzdés pedig összekovácsolja a közösséget. Éjfélkor, a 72. óra befejezésekor a szervezõk boldogan vették át Sebestyén István (képünkön) regisztrátortól azt az okmányt, amely igazolja: az intézmény és Dombóvár bekerült a Magyar Rekordok közé. A hivatalos díszdiplomát egy hónap múlva kapják meg. A maratoni sportakció iránt már a város többi középiskolája is érdeklõdik, a tervek szerint a szervezõk jövõre õket is bevonják. Ha az iskolának szerencséje van, még a Guiness Rekordok Könyvébe is bekerülhet, errõl azonban az illetékes londoni könyvkiadó dönt. A Magyar Rekordok szakemberei mindenesetre elküldik a jegyzõkönyv angol fordítását Londonba. Gyimóti Mariann

Fûnyírós demokrácia Eltelt húsz év a demokráciából, az életünkbõl, s nagyjából ugyanott tartunk, ahol kezdtük: egy jól mûködõ nemzetállamot kéne létrehoznunk, csak immár az Európai Unióban. Apáinknak még Trabantjuk volt és másfélszobás tanácsi bérlakásuk, mi már Suzukira váltottunk, és saját tulajdonú lakással rendelkezünk; kétszobással. Nem tekinthetõ nagy ugrásnak, két évtized alatt, Európa közepén, a 21. században. Nem voltak kisvállalkozások, egyesületek, most vannak. Vegetálnak. Nem volt szabad a mozgás, a külföldre utazás, most mindenre van lehetõség, csak fix munkából való, biztos megélhetésre nincs. Sokan odaadnák a világútlevelüket egy tuti munkahelyért, egy kényelmes, nyugdíjas állásért. Az elmúlt években nagyjából arról szólt a magyar élet, hogy a parlagon hagyott földön idõnként megjelent a gazda a fûnyíróval. És azt mondta, hogy itt virágoskert lesz. Egy tízmilliós országban nem volna nehéz megteremteni az együtt-haladást ám, ha olyan emberek kerülnek hatalomra, akiknek nem ez a törekvésük, hanem a másokból-élés, akkor a jóra való szándék csak mosolyt kelt.

Pedig az egymásrautaltságunk tagadhatatlan, az összefogás fontossága szintúgy. Garai Gábor errõl írt az Artisták címû versében, Pilinszky János errõl beszélt a portréfilmjében, és Göncz Árpád is az egyik szilveszteri üzenetében. Errõl szólnak Presser Gábor és Zorán dalai. Menthetetlenül együvé tartozik mindenki. Az is, aki lop és az is, akit meglopnak – egy alkalommal, vagy egy életen át. Elmúlt húsz év a demokráciából, az életünkbõl. Kis magyar botránykrónika: Dunagate ügy, olajszõkítés, Aranykéz utcai merénylet, Tocsik-ügy, Postabank-ügy, whiskys rabló, õszödi beszéd, Zuschlagügy, Cosma-gyilkosság, BKV-ügy. Pokorni Zoltán alelnök nyilatkozta a kampányidõszakban: – Az lesz majd a Fidesz próbája, ha hatalomra kerül, és a saját soraiban találkozik korrupciós esetekkel, azokkal szemben is kíméletlenül fellép-e... Úgy legyen! Most már csak az izlandi vulkánnal, a Föld mágneses pólusváltásával és a globális felmelegedéssel kell valamit kezdenünk – ja, meg a rák ellenszerét feltalálnunk –, hogy tökéletes legyen az evilági boldogságunk. Wessely

Népzenével szóltak MÁJUS 1-JJEI PROGRAMKÍNÁLAT TOLNA MEGYÉBEN Bátaszék Városi Majális 15 óra

18 óra 20 óra

Kulturális mûsor a piactéri szabadtéri színpadon. Közremûködnek a bátaszéki mûvészeti csoportok KOMONYI ZSUZSI koncertje Szabadtéri buli

Majális Dombóváron Délelõtt: Családi programok Délután: 15 órától: Többek között: Õszidõ Kultúrcsoport, Gyöngykoszorú Daloskör, Dombó-kötél Team, Perfect Dance Táncegyüttes, Kapos Táncegyütte 19 óra RAJKÓ ZENEKAR mûsora 20 óra TRAFÓ Live Music Band együttes

Dunaföldvár, DUNA-P PARTI GRILLPARTI ÉS MAJÁLIS 10 óra

LEVENDULA Mûvészeti Iskola – néptánc, LÖFAN Mazsorett ANSELMANÓK – koncert gyerekeknek és felnõtteknek 13 órától Duna-parti Grillparti (grill és tárcsás ételek versenye) – eredményhirdetés 14 órától ÖRDÖGSZEKÉR Táncegyüttes, Szkander bemutató és verseny 18 órától freak! zenekar koncertje SZTÁRVENDÉG: GANXSTA ZOLEE ÉS A KARTEL

Nyelvi finomságok Vízszintes: 1. Mély igazságot tartalmazó gondolat. 11. Kerget. 12. Osztrák tartomány. 13. Nadrág tartozéka lehet. 14. A szláv írásbeliség egyik megalkotója. 15. Állóvíz. 16. Az egyik vércsoport. 17. Azt a másik személyt. 19. A vese orvosi neve. 20. Ezen a napon. 22. Egyiptomi marsall ( Abdel Hakim). 24. Nem tudni, hogy pontosan mennyi. 27. Ipa. 28. Gõzben puhít. 29. Személyes névmás. 30. Szerb város. 31. Vasúti kocsi. 32. … Dagover, német színésznõ volt. 33. Ismeretlen névjele. 34. Kétségbe von. 35. Arány, mérték. 36. Az elõzõ oldal tételeinek összege a könyvelésben. 38. Pogánylázadó volt. 39. Európa Kupa, röv. 40. Fogaival tép. 41. Nem mi. 43. Útépítési kellék. 45. Szintén. 46. Hidrogénklorid. 47. Élemedett korú. 49. Mennyiségi egység. 50. Korjelzõ rövidítés.

Függõleges: 1. Operáló. 2. Aroma, zamat. 3. Egyfajta altatót tartalmazó. 4. Ûrmérték. 5. Ritka férfinév. 6. … Stewart, rockénekes. 7. Holland gépkocsijelzés. 8. Szóösszetételekben nitrogén jelenlétére utal. 9. Belsõ rész! 10. Ötórai ital. 15. Félretett kártyalapok. 18. Ujjaival megérint. 20. Clément …, francia költõ volt. 21. Pecsét helye, röv. 23. Ruhát tisztít. 24. Bányarész. 25. … Pacino, amerikai színész. 26. Egyik hivatal küldi a másikhoz. 27. A gondolat záró része. 28. Kicsiny vízfolyás. 31. Átnedvesedett. 32. Élet. 34. Vonalazni kezd! 35. A gólyával rokon afrikai madár. 37. Pelyhes csapadék. 38. Abronccsal lát el. 40. Magyar író volt (Ferenc). 42. Ildikó becézve. 44. Õrnagy, röv. 45. Szófaj. 46. Perzsa uralkodó. 48. EY. 49. Darab röviden. 50. Izomkötõ szalag.

Paks – Györköny 1. Kistérségi Hagyományõrzõ Majális Idén elsõ alkalommal a kistérségi települések április 30-án és május 1-én Györkönyben a Pincefaluban megszervezik meg I. Kistérségi Hagyományõrzõ Majálist Megnyitó április 30-án 18 órakor Találkozó és beszélgetés Ráday Mihály városvédõvel, májusfaállítás, táncház, „Nemzedékek találkozója” györkönyi zenekarok közremûködésével. Május 1-jén 9 órától Kistérségi gasztro-utca, kézmûvesek utcája, helyi termékek utcája, kistérségi borverseny, népi játszóház, települések közötti tréfás majálisi vetélkedõ 14 órától Hagyományõnyõrzõ mûsorok BORTÚRA, német és magyar táncház, este bál

Szekszárd, Városi Sportmajális 10 órától A Prometheusz parkban hagyományos majális koncertekkel, gyermekszínházi elõadásokkal, folklór bemutatókkal, gyermekjátszóval, kézmûves és sport programokkal, utcabállal Sportversenyek: labdarúgás, kézilabda, sakk, asztalitenisz, tájfutás IV. Domain Gróf Zichy Utcai Futóverseny

Piano Café Zongorajáték teszi hangulatossá a kávéházi beszélgetést május 7-én, 18 órakor Szekszárdon, a Belvárosi Kávéházban. Szauer Szilárd jazz-zongorista mint házigazda invitálja a zenekedvelõket. Közremûködnek: Eszterbauer Kata énekkel és Kovács Lilla fuvolán.

MÉDIAPARTNERÜNK

www.tolnataj.eu

MTolna EGmegye YEIközéleti NAPlapja LÓ Beküldendõ a vizszintes 1. és a függõleges 27. számú sorok megfejtése Beküldési határidõ: 2010. május 10. Cím: Séd Nyomda Kft. 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10. Elõzõ rejtvényünk megfejtése: A lusták mindig szeretnének csinálni valamit Nyertesek: Schmidt Anita (Bátaszék), Ökrös Jánosné (Nagyvejke), Baráth Lajosné (Dunaszentgyörgy). A Séd Nyomda saját gyártású könyveit postán juttatjuk el.

M e g j e l e n i k : 90 000 példányban, Tolna megye minden településén. K i a d j a : Séd Nyomda Nyomdaipari Kiadó és Kereskedelmi Kft. F e l e l õ s k i a d ó : a kft. ügyvezetõje F õ s z e r k e s z t õ : Katona Szilvia T ö r d e l é s : Dombi Viktória S z e r k e s z t õ s é g : 7100 Szekszárd, Epreskert u. 10., Pf.: 455; T e l . : 74/529-950 E -m m a i l : [email protected] o n -ll i n e : www.tolnamegye.hu

ISSN 1585 – 5481

Elõször rendezték meg április 24-én, Szekszárdon a mûvelõdési házban a Térségi Népzenei Találkozót, nagy érdeklõdés mellett. A 125 fellépõ három megyébõl érkezett, két kategóriában (népdal és népi hangszer), három korcsoportban, 7-tõl 20 éves korig mutatkoztak be a fiatal tehetségek. A „Szólítsuk meg a jövõ generációját” címû városi TÁMOP 3.2.3 pályázat finanszírozásából megvalósuló programban a

mottó ezúttal szóról szóra megvalósult, mivel a program kapcsán valódi népi kultúraközvetítésrõl beszélhetünk a 21. század elején. A hallgatóság meggyõzõdhetett arról, milyen gazdag a magyar népdalkincs és a népzene. A színpadi produkciók hallatán a népi kultúra nem csak múlt idõ lett ezen a napon. Az eseményt kézmûves foglalkozások, játszóház, énektanítás, népi hangszerbemutató, kézmûves vásár kísérte. k

Hajót avattak Kakasdon – A betelepülõ svábságnak állítottak emléket Az 1730-as években az elsõ sváb, illetve bajor földmûvesek egy saját készítésû hajóval, az úgynevezett „Ulmer Schachtellel” vagyis az „ulmi tutajjal” indultak el a Dunán Ulmból, hogy új lakhelyet keressenek. Bécsben kötöttek ki, ahol aztán a tutajt feldarabolták és eladták, majd szekéren vagy gyalog folytatták útjukat. Voltak, nem is kevesen, akik egészen Kakasdig mentek. Õk épp a Tolna megyei településen telepedtek le, és gazdálkodásba kezdtek. Az õsi németség emlékére most egy olyan köztéri alkotást avattak a faluban, ami az Ulmer Schachtel-nek, vagyis annak a hajónak a kicsinyített mása, amivel a németek Bécsig „csorogtak” a Dunán. Az al-

kotást Rettich Béla, ácsmester készítette Hilcz Ádám, helyi vállalkozó kezdeményezésére. A makett a kakasdi emlékparkban látható. -w-

2010. május 7-én pénteken 18.30 órakor a színházteremben „Szép vagy, gyönyörû vagy Magyarország...” címmel MAGYARNÓTA EST a Babitsban Díszvendég: MÁTÉ OTTÍLIA dalénekes Közremûködnek: A Magyarnóta Kedvelõk Baráti Körének szólistái és kórusa. Kísér: Csicsó Gyõzõ és cigányzenekara. Jegyek 1200 Ft-os áron a Mûvelõdési Ház színházi jegypénztárában válthatók munkanapokon 14–18 óráig

2010. május 30-án vasárnap TOLLE Gyermeknap a Prométheusz parkban Játékpark, színpadi mûsor sztárfellépõkkel, ingyenes filmvetítés a moziban, gokart pálya és még sok más érdekesség várja a gyerekeket! HANGSZERVARÁZS A Mûvészetek Háza hangszerbemutatóval egybekötött zenés délelõttje kicsiknek-nagyoknak (3-10 éves korig).

45 éves szekszárdi Díszítõmûvészeti Szakkör – jubileumi kiállítás Megtekinthetõ: 2010. május 17-ig a kiállítóteremben hétköznap: 10–18 óráig, szombaton: 10–14 óráig, vasárnap: zárva A Szekszárdi Díszítõmûvész Szakkör tagjai: Ballai Jánosné, Benkõ Ildikó, Bukovszky Amália, Dóra Istvánné, Dömötör Lászlóné, Göthinger Józsefné, Hutai Kázmérné, Kis Takács Jánosné, Lugosi Béláné, Mozsonits Éva, Szomaházy Márta, a szakkör vezetõje: Dr. Németh Pálné a Népmûvészet Mestere Népi Iparmûvész 2010. május 17-én hétfõn 19 órakor a színházteremben a szekszárdi Jazz Quartet koncertje Jegy: 800 Ft Rendezvényekrõl, moziról, kiállításokról bõvebb info: www.babitsmuvhaz.hu

MÛVÉSZETEK HÁZA 2010. május 19-én, szerdán 10, 12.30 és 14.30 órakor Ismerkedés a fúvós hangszerekkel Elõadóink a Múzsa Kamarazenei Egyesület tagjai, akik az Operaház és a Belügyminisztérium Zenekarának mûvészeibõl alakult társaság. Részvételi szándékot az 511-247-es telefonszámokon várjuk. RENDEZVÉNYÜNK SZEKSZÁRD MEGYEI JOGÚ VÁROS „SZÓLITSUK MEG A JÖVÕ GENERÁCIÓJÁT” TÁMOP 3.2.3 PÁLYÁZATÁNAK FINANSZÍROZÁSÁVAL VALÓSUL MEG

MOZIFILM AJÁNLÓ NAGYTEREM 2010. április 29. – május 5-ig 17.30, 20 óra A titánok harca Színes szinkronizált angol amerikai fantasy ART TEREM 2010. április 29. – május 5-ig 17 óra Revans Színes feliratos osztrák film 19 óra Tetro Színes-fekete-fehér feliratos amerikai film