Pedagógiai Program. hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére

Tarczy Lajos Általános Iskola Székhely: 8500 Pápa, Jókai u. 18. Tel./Fax: 89/324-350 E-mail: [email protected]; [email protected] Honlap: tarczy.sulinet.hu

Pedagógiai Program

Mottó: „Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

(Szent-Györgyi Albert)

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Tarczy Lajos Általános Iskola 1 Helyzetelemzés 6 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

Iskolánkról 6 Az iskolahasználók 7 Igények 7 Személyi feltételek 7 Tárgyi feltételek 8

2. Nevelési program

9

2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 9 2.1.1

Az iskola nevelő-oktató munkájában alapul vett értékek 9

2.2 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 2.2.1 2.2.2 2.2.3

Morális alapelvek 9 Funkcionális alapelvek 14 Az iskola tevékenységének alapelvei

9

14

2.3 A nevelő-oktató munka átfogó céljai és feladatai 18 2.3.1. A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 1-4. évfolyamokon 21 2.3.2. A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 5-8. évfolyamokon 22

2.5. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 24 2.5.1. Tanulásszervezési eljárások 24 2.5.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, módszerei, eljárásai 27 2.5.3. A tanulásszervezésben alkalmazott módszerek, stratégiák 29

2.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

30

2.6.1. A személyiségfejlesztés általános céljai: 30 2.6.2. A személyiségfejlesztés feladatai: 31 2.6.3. A célok és feladatok eléréséhez kapcsolódó pedagógiai tevékenységek: 31

2.7. A teljeskörű egészségfejlesztés feladatai

32

2.7.1. Az egészséges táplálkozással összefüggő feladatok 32 2.7.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás 33 2.7.3. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 34 2.7.4. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzésének feladatai 37 2.7.5. Az elsősegély - nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 42 2.7.6. Személyi higiéné 48

2.8. A közösségfejlesztés, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 48 2.8.1. 2.8.2. 2.8.3. 2.8.4. 2.8.5.

A közösségfejlesztés általános feladatai 49 A közösségfejlesztés feladatai évfolyamonként 50 A közösségfejlesztés tanórai feladatai 52 A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai 52 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 54

Pedagógiai Program

Oldal 2

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2.9. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 58 2.9.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 58 2.9.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

60

2.10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 62 2.10.1. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 62 2.10.2. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei 65 2.10.3. A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztése 68 2.10.4. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése 69 2.10.5. Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése 70 2.10.6. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 75 2.10.7. A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 77 2.10.8. A látássérült (gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztése 79

2.11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának helyi rendje 81 2.12. A szülő, tanuló, pedagógus és a partnerei együttműködésének formái 2.12.1. A szülő és a pedagógus együttműködésének formái 2.12.2. A pedagógus és a tanuló együttműködésének formái 2.12.3. Az iskola partnereivel való kapcsolattartás formái83

2.13.

82 83

A felvétel és az átvétel helyi szabályai 87

2.13.1. Az első osztályba történő beiratkozás eljárásrendje 2.13.2. A 2-8.osztályba történő felvételnél eljárásrendje 88

2.14. 90

82

87

Az iskola pedagógiai alapelveinek megvalósításához kötött szakmai elvárások

2.14.1. A pedagógustól elvárt szakmai kompetenciák 2.14.2. A vezetőtől elvárt szakmai kompetenciák 97 2.14.3. Intézményi szintű szakmai elvárások 103

90

3. HELYI TANTERV 114 3.1. A választott kerettantervek; Az iskola az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga 114 3.1.1. Megtanítandó és elsajátítandó tananyag 114 3.1.2. Az iskola óraterve 115 3.1.3. A 2013/2014. tanévtől 1. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetésre került óraterv alsó tagozaton: 115 3.1.4. A 2016/2017. tanévtől 7-8. évfolyamon felmenő rendszerben kivezetésre kerülő óraterv 117 3.1.5. A 2016/2017. tanévtől 7-8. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetésre kerülő óraterv 119

3.2. Angol-magyar két tanítási nyelvű képzés 121 3.2.1. A program jellemzői a hatékony nyelvoktatás fontossága 121 3.2.2. A két tanítási nyelvű oktatás célkitűzései és feladatai 121 3.2.3. A két tanítási nyelvű oktatás törvényi háttere 123 Pedagógiai Program

Oldal 3

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.2.4. A két tanítási nyelvű oktatás általános jellemzői a jogszabályok alapján 125 3.2.5. A két tanítási nyelvű oktatási program helyi sajátosságai 126 A Nehéz Légiszállító Ezred külföldi állampolgárságú tisztségviselőivel egy háztartásban élő gyermekek oktatása - nevelése 126 3.2.6. Kapcsolat egyéb műveltségi területekkel 128 3.2.7. Általános fejlesztési követelmények 130 3.2.8. Szaktárgyak oktatása célnyelven 131

3.3. Interkulturális program

132

3.3.1. Külföldi tanulók iskolai nevelési-oktatási stratégiája 3.3.2. A program helyi tartalma, feladataink 135 3.3.3. Eszközrendszer 136

132

3.4. Az iskolai sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése

139

3.4.1. A NAT és a kerettanterv alkalmazása a nagyothalló gyermekek nevelése-oktatásában 139 3.4.2. A pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai 147

3.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 149 3.5.1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei 3.5.2. A taneszközök kiválasztásának szempontjai 149

3.6. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 151 3.6.1. Az erkölcsi nevelés megvalósítása 151 3.6.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés megvalósítása 151 3.6.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés megvalósítása 152 3.6.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztésének megvalósítása 3.6.5. A családi életre nevelés feladatainak megvalósítása 155 3.6.6. A testi és lelki egészségre nevelés feladatainak megvalósítása 3.6.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 160 3.6.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság 160 3.6.9. Pályaorientáció megvalósítása 162 3.6.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés megvalósítása 163 3.6.11. Médiatudatosságra nevelés megvalósítása 163 A felsős korosztályra, a serdülőkre jellemző, hogy 164 3.6.12. A tanulás tanítása 165

3.7. A kulcskompetenciák fejlesztésnek feladatai 3.7.1. 3.7.2. 3.7.3. 3.7.4. 3.7.5. 3.7.6. 3.7.7. 3.7.8.

153 156

166

Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése 166 Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése 168 Matematikai kompetencia fejlesztése 168 Természettudományos és technikai kompetencia fejlesztése 170 Digitális kompetencia fejlesztése 172 Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése 173 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése 175 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése 175

Pedagógiai Program

Oldal 4

149

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.7.9. A hatékony, önálló tanulás fejlesztése

176

3.8. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 177 3.8.1. Választható tantárgyak 178 3.8.2. Választható foglakozások 181

3.9. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése értékelése

185

3.9.1. Követelmények az ellenőrzéssel, értékeléssel szemben 185 3.9.2. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 189 3.9.3. A tanulók eredményességének mérése a két tanítási nyelvű oktatásban 202 3.9.4. A magatartás és szorgalma minősítésének elvei 204 3.9.5. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 204 3.9.6. A magatartás értékelésének elvei 204 3.9.7. A szorgalom minősítésének elvei 205

3.10. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai 207 3.11. A csoportbontások és egyéb foglakozások szervezésének elvei 207 3.11.1. A csoportbontás elvei 207 3.11.2. Az egyéb foglakozások szervezésének elvei

3.12. 3.13.

208

A tanulók fizikai állapotának mérése 210 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 216

3.13.1. Egészségnevelési elvek 216 3.13.2. Környezeti nevelési elvek 217

3.14.

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

219

3.14.1. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések célja 3.14.2. Akcióterv222 3.14.3. Monitoring 225

219

3.15. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei, az értékelés szabályai 226

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, NYILATKOZATOK 227 MELLÉKLETJEGYZÉK 228

Pedagógiai Program

Oldal 5

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Helyzetelemzés 1.1

Iskolánkról

A Tarczy Lajos Általános Iskola Pápa Város Képviselőtestületének 2003. február 20-i határozata alapján 2003. július 1-jétől működik a Belvárosi Általános Iskola és a Nagy László Általános Iskola összevonásának következtébe, a Belvárosi Általános Iskola jogutódaként. Iskolánk nyolc évfolyammal működő köznevelési intézmény, amely általános iskolai nevelés-oktatást folytat. Mindkét jogelőd intézmény történelme, hagyományai arra kötelezik a Tarczy Lajos Általános Iskola nevelőit, az iskola vezetőit, hogy nevelő-oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely, a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Iskolánk székhelye a Jókai Mór utca 18. szám alatt, a várost átszelő főútvonalon található. Az iskolánk alapító okirata szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó valamint a város területéről az iskolánkban folyó angol-magyar két tanítási nyelvű valamint az emelt óraszámú informatika képzésben részt venni kívánó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. Ennek megvalósítása érdekében intézményünkben 8 évfolyamos általános iskola működik. Az iskolánknak és jogelődjének több évtizedes hagyománya van az idegennyelvtanulásnak. Erre alapozva a 2008/2009-es tanévtől angol – magyar két tanítási nyelvű oktatást indítottuk. Ezen oktatási program keretében, igény esetén valamennyi évfolyamon ellátjuk a Pápai Bázisrepülőtéren állomásozó a Nehéz Légi Szállító Ezred külföldi állampolgárságú tisztségviselőivel egy háztartásban élő gyermekek eltérő módon történő alapfokú oktatását. A 2008/2009-es tanévtől kimenő rendszerben az angol és német nyelvet emelt szinten tanulhatják továbbra is azok a tanulók, kiknek szülei ezt választották. A még meglévő emelt szintű idegen nyelvi osztályok angol és a német nyelvórák heti óraszám 5— 8. osztályban 5 óra. Az informatika emelt óraszámú oktatásának már több éves tapasztalatára alapozva oktatjuk a tantárgyat a normál tanterv szerinti osztályokon csoportbontásban, heti 2 órában. Az emelt óraszámú informatika csoportba való kerülés első osztályban jelentkezés alapján történik. Az idegen nyelv és az informatika tantárgyak oktatása a normáltantervű osztályokban, illetve a készségtárgyak kivételével angol nyelven tanított tantárgyak oktatása a két tanítási nyelvű tagozatos osztályokban minden évfolyamon csoportbontásban történik. Pedagógiai Program

Oldal 6

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Intézményünk biztosítja a többi tanulóval együttnevelhető érzékszervi fogyatékossággal élő gyermekek közül a közepesen hallássérült (nagyothalló) tanulók integrált nevelését.

1.2

Az iskolahasználók

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő-oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik. Tanórán és azon kívül is megpróbálunk a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulókon segíteni, felzárkóztatásukat biztosítani. Mindezzel párhuzamosan kiemelt fontosságú feladatunk a tehetséges, jó képességű gyermekekkel való foglalkozás, a versenyeztetés. Kiemelt szerepet szánunk a szülőkkel való kapcsolattartásnak, hisz a tanuló, szülő, pedagógus együttesének egyet kell akarnia ahhoz, hogy a nevelő-oktató munka eredményes legyen. Az iskola minden pedagógusának arra kell törekednie, hogy a szülőkkel való személyes kapcsolat során a kölcsönös bizalom és egymás tiszteletben tartása legyen a fő szempont.

1.3

Igények

Az iskola felé az elvárások mind a társadalom, mind a helyi önkormányzat részéről egyre nagyobbak, sokrétűbbek. Igényként merült fel, hogy korszerű és hatékony nevelési-oktatási eljárások, módszerek alkalmazásával:     

piacképes, használható tudást közvetítsünk, kommunikatív nyelvtudást biztosítsunk, egyénre szabott képesség és kompetenciafejlesztést végezzünk, a sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan fejlesszük, a településen állomásozó külföldi katonák és civil alkalmazottak gyermekei számára megfelelő képzést biztosítsunk.

Ezen elvárások és az iskola meglévő, működő hagyományai alapján módosítjuk pedagógiai programunkat.

1.4

Személyi feltételek

A pedagógiai program megvalósításának alapja a szakmai és személyi feltételek megléte. Ezek biztosítottak. Ahhoz, hogy hosszú távon is megvalósulhasson a program, az alábbiak szükségesek:  folyamatos önképzés,  továbbképző intézetek programjaiba bekapcsolódás,  kiegészítő diplomák megszerzése. Pedagógiai Program

Oldal 7

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az alkalmazotti közösség tagjai a pedagógusokból álló nevelőtestület, a pedagógusok munkáját segítő alkalmazottak és a technikai dolgozók. (a fenntartó által engedélyezett alkalmazotti létszámkeret: 79 fő Ebből az angol – magyar két tanítási nyelvű oktatás angol anyanyelvi lektori feladatait 2 személy látja el. A SAC/C-17 program keretében az intézményben tanuló külföldi diákok anyanyelvi oktatását külön megállapodás keretében rögzített feltételekkel a SAC nemzetek által delegált anyanyelvi tanárok végezhetik. Továbbképzések szükségesek az elkövetkezendő években a következő területeken: multi-kulturális ismeretek, az angol nyelven oktatott tantárgyak, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásához és fejlesztéséhez szükséges módszertani ismeretek megszerzésére.

1.5

Tárgyi feltételek

Székhelye: 8500 Pápa, Jókai Mór utca 18. A székhelyen nyolc évfolyamos általános iskolai nevelés-oktatást, valamint évfolyamonként 1 tanulócsoportban magyar-angol két tanítási nyelvű és a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását folytatjuk. A székhelyre felvehető legmagasabb tanulólétszám: 582 fő Az épület állaga kitűnő, a kor átlagos színvonalánál sokkal jobb állapotban van. Az iskola taneszköz ellátottsága mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt megfelelő. Az eszközök és szemléltető anyagokat a technika fejlődéséhez, igényekhez igazodva folyamatosan újítani szükséges. Az iskolaépületben a teljes felújítást követően a legjobb feltételek biztosítottak az idegen nyelv, számítástechnika, természettudományi tárgyak és a testnevelés oktatásához. Az épületben megvalósult a törvényi szabályzásnak megfelelő teljes akadály-mentesítés. Biztosítjuk a többi tanulóval együttnevelhető érzékszervi fogyatékossággal élő tanulók ellátásának és a sajátos nevelési igényű gyermekek – figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is – integrált nevelésének tárgyi feltételeit.

Pedagógiai Program

Oldal 8

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2. Nevelési program 2.1

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

2.1.1 Az iskola nevelő-oktató munkájában alapul vett értékek Az iskolánk a nevelő-oktató munka során, egész tevékenységrendszerével arra törekszik, hogy érvényesítse Magyarország Alaptörvényében, a hazai és nemzetközi dokumentumokban kifejezett értékeket, elveket. Különös hangsúlyt fektetve az alábbi értékek közvetítésére: a) Az egyetemes emberi értékek: humanizmus, tolerancia, empátia, szeretet, megértés, türelem, nyitottság, önbecsülés, becsület, tisztesség, a haza, a szűkebb környezet (lakóhely, otthon, család, iskola) szeretete. b) A demokratikus értékek: szabadság, társadalmi igazságosság, egyenlőség, szolidaritás. c) A biológiai lét értékei, különösen az egészség értéke. d) A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: a személyes és szociális kapcsolatok, a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek. e) A tudással, a munkával kapcsolatos értékek. f) A nemzeti és interkulturális értékek: természeti és épített környezet értékei, hagyományok, nyelv, művészeti és tudományos értékek.

2.2

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

2.2.1 Morális alapelvek A Tarczy Lajos Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájában az alább felsorolt pedagógiai alapelveket kívánjuk érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört teremtünk, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében:  a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk tőlük,  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.  Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk  a tanuló és tanuló,  tanulók és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között. Pedagógiai Program

Oldal 9

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,  iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,  az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,  szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,  törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,  segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat,  törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,  szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Különös figyelmet fordítunk Pápa város barokk hagyományainak ápolására. Együttműködve a helyi barokk hagyományápoló civil szervezetekkel, az Eszterházy kastélyt üzemeltető non-profit szervezetekkel módszertani foglalkozásokat, projekteket valósítunk meg, barokk tábort szervezünk. Iskolánk- elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,  ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Pedagógiai Program

Oldal 10

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Gyermekképünk (A gyermekről vallott felfogásunk az ENSZ gyermekek jogairól szóló alapokmány alapján) A gyermek EMBER, akit mindazok a jogok megilletnek, amelyek a felnőtteket. Nem alárendelt, nem alattvaló. Érző, gondolkodó, cselekvő lény, akit azonban irányítani szükséges. Aki azért van tekintettel a szabályokra, mert azokat maga is alkotta és esetleg a mi segítségünkkel, de képes eldönteni, mi helyes és helytelen.  Aki nyelvre és kultúrára van rendelve, értő emberi szóra, az egyetemes és nemzeti értékek megismerésére.  Akit – mint minden embert – megillet a gondolkodás, a kételkedés és az egyéni érdeklődés joga.  Akinek lehetnek megőrzendő titkai, örömei, bánatai, nehézségei, konfliktusai, jó és rossz napjai.  Akinek joga van egyénisége megőrzésére, igényeinek megfogalmazására és arra a bátorságra, hogy tehesse, amit szeret és amivel nem árt másoknak.  Akinek joga van arra, hogy alkata és igényei szerint tartozzon valahova, ahol jól érzi magát, ahol elfogadják.  Akivel – nevelői tudtával – nem történhet olyan, ami kiszolgáltatottá, védtelenné teszi bárkivel, bármivel szemben.  Akinek joga van nevelői részéről arra az elfogadásra ami esetleg szokatlan viselkedését, tökéletlenül megfogalmazott gondolatait érteni, másoktól eltérő személyiségét gondozni képes anélkül, hogy megítélő módon viszonyulnának hozzá.  Akinek joga van minden olyan foglalkozásra, amely őt képességei maximumára juttatja. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:         

humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására,

Pedagógiai Program

Oldal 11

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa          

gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékeny, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabadosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,  a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,  ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,  a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,  ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,  ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola. Társadalom) együttélését biztosító szabályokat,  ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,  viselkedése udvarias,  beszéde kulturált,  társaival együttműködik,  szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,  képes szeretetet adni és kapni,  szereti hazáját,  megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,  szellemileg és testileg egészséges, edzett,  egészségesen él,  szeret sportolni, mozogni,  megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több felsorolt személyiségjeggyel. Pedagógiai Program

Oldal 12

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Pedagóguskép Gyermekszemléletünk megvalósításának feltétele a vele minden tekintetben harmonizáló pedagóguskép. A köznevelésről szóló törvényben megfogalmazott elvárások mellett iskolánk a következő személyiség-összetevőket várja el a nevelőktől: Szaktudást: befogadási és önművelési készséget a pedagógiai és pszichológiai kultúra, illetve a szaktudományok iránt. Döntési készséget: azt, hogy másokat is érintő döntéseinket csak megfelelő menynyiségű és minőségű információ birtokában hozzuk meg. Kommunikációs készséget: törekvést gondolataink, érzéseink leghitelesebb közvetítésére. Szervezőkészséget: törekvést a tanórai és tanórán kívüli idő mind tökéletesebb intellektuális, morális és emocionális hasznosítására. Lelki egészséget: hangulataink kézben tartását, törekvést a hitelességre, pozitív életszemlélet sugárzására. Felelősségérzetet: igényt szavaink, tetteink megfontolására. Önkritikát : adott esetben a pedagógiai műhiba, emberi tévedés, az esetleges mulasztás vagy felelősség elismerését, vállalását. Értékvállaló magatartást:az iskola által megfogalmazott alapvető értékek hiteles közvetítését. Empátiát, titoktartást, Türelmet: azt a kiváró optimizmust, amely a gyerek fejlődését esetenként hosszabb érési folyamat eredményének tekinti.

Pedagógiai Program

Oldal 13

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Szülőkép Iskolánk a következőket kéri, várja tanítványaink szüleitől:  Az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok, alapelvek elfogadását.  Az iskola Pedagógiai Programjában és a házirendjében foglaltak összehangolását a családi neveléssel.  Partneri kapcsolatot: őszinteséget, bizalmat, a problémák közös megoldására való készséget.  A gyermekek iskolai magatartásának, tanulmányi munkájának figyelemmel kísérését. Folyamatos kapcsolattartást az ellenőrző és üzenő füzet útján, valamint a szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával.  Az iskola rendezvényein való részvételt, aktuális segítségnyújtást azok szervezésében.  Iskolánk alapítványainak támogatását.  Korrekt véleménynyilvánítást az iskoláról. 2.2.2 Funkcionális alapelvek Az iskola számára minden gyermek érték, tehát megkülönböztetés nélkül fogad tanítványokat. Tevékenységével helyet és lehetőséget biztosít a tehetségekkel és tanulásban lemaradókkal történő együtt foglalkozásra. Gyakorlatában nyitott és gyermekközpontú. A személyiségi jogok tiszteletben tartásával a tanulókat optimális teljesítményre ösztönzi. Teret enged a kreativitásnak, ugyanakkor elvárja az iskola által meghatározott értékek, normák elfogadását, követését. Törekszik a humán és reál műveltségi területek egyensúlyára. A névadó emlékének ápolása mellett a korszerű műveltség közvetítésével erősíti a gyerekek hazaszeretetét, magyarságtudatát. 2.2.3 Az iskola tevékenységének alapelvei Gyermekközpontúság Az iskola elsősorban a gyermekekért van. Az iskola a gyermekeket nemcsak mint jövendő felnőtteket kezeli, hanem mint jelenlegi gyermekeket, akiknek sajátos belső és külső igényeik és ennek megfelelő érdekeik, jogaik vannak, amelyeknek az iskolai élet valamennyi területén meg kell nyilvánulni. A gyermekközpontúságból következik, hogy a nevelő-oktató munka középpontjában a személyiségfejlesztés, az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatása áll. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben Pedagógiai Program

Oldal 14

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területeknek, az egyes tantárgyaknak közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek tantárgyi bontás nélküli meghatározása a helyi tantervben történik. A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. Törekedni kell a tartalomba ágyazott képességfejlesztésre, arra, hogy a képességfejlesztési módszerek a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is. Képesség- és személyiségfejlesztés A nevelő-oktató munka során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd A kompetencia alapú oktatás, az alkalmazott programcsomagok, az új tanulásszervezési eljárások és hatékony tanítási módszerek a hagyományostól eltérő pedagógus szerepfelfogást, attitűdöt igényelnek. A megváltozott szerepben a pedagógus a tanulási folyamatot irányítója, a tanuló segítője, támogatója. Tevékenységközpontúság Minden képesség a neki megfelelő tevékenységgel alakul ki és fejleszthető. Ezért a tevékenység központi jelentőségű a képességek fejlesztésében. A tanítás során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. Egyéni bánásmód elve

Pedagógiai Program

Oldal 15

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az egyéni bánásmód elvében egyrészt az jut kifejezésre, hogy mindenki fontos és a maga egyediségében fejleszthető, másrészt, hogy mindenkinek biztosítani kell az egyenlő esélyt a tanulásban, az ismeretek elsajátításában, képességeik kibontakoztatásában. Nyitottság Az iskola nyitott a helyi társadalom iránt. Tudomásul veszi, hogy a tanulók ismereteiket, tapasztalataikat az iskolán kívül is szerzik, ezekre épít és ezeket felhasználja a képességfejlesztésben. Az iskola nyitottságában jut kifejezésre az iskola élet közelisége, hogy a gyermekeket védve, de nem a valóságtól elszakítva neveli. Továbbá, hogy az iskola részt és szerepet vállal Pápa város életében. Demokratizmus Az iskolai élet valamennyi területén arra kell törekedni, hogy a pedagógusok, a tanulók, a szülők közösségei, az iskola társadalmi környezetének demokratikus jogai az iskola fejlesztésének eredményeképpen érvényesüljenek. A demokratizmus megköveteli a pedagógus és tanuló közötti bensőséges, érzelem gazdag, a szülő és pedagógus között pedig a felelős nevelőtársak egyenrangú, partneri viszonyának kialakítását. Egységesség és differenciálás Az egységességet az osztályba sorolás szintjén az azonos életkor, a differenciáltságot a biológiai és mentális életkor, a tanulási képességekben lévő különbségek figyelembevételét jeleni, különösen az iskolába lépéskor. A nevelési-oktatási folyamat szintjén az együtt oktatott gyermekek számára az azonos tanulási feltételek biztosítása jelenti az egységességet, míg a tanulói sajátosságokra tekintettel levő tanítási feltételek biztosítása a differenciáltságot. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség A foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák képezzék. A differenciálás szempontja lehet a tanulók képességeinek fejlettsége, a fejődés tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Olyan differenciált tanulásszervezési módszereket alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.

Pedagógiai Program

Oldal 16

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják. A pedagógus vezető szerepe: A tanulói jogok tiszteletben tartásával a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységeinek megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. A közösség fontos szerepének elve A tanulók egyszerre szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembe vételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak lehetőséget – a pedagógusok vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

Pedagógiai Program

Oldal 17

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

2.3

A nevelő-oktató munka átfogó céljai és feladatai

a) Az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása, a haza és a nemzet iránti elkötelezettség kialakítása. b) A nevelő oktató munka átfogó célja, hogy a családdal együttműködve: cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket,  megalapozza és fejlessze azokat az értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságokat, amelyek az egyéni, családi, közösségi élethez, a tudásalapú és az információs társadalomban való felelős helytálláshoz szükségesek. Ezek közül különösen: becsületességet a társadalmi kapcsolatokban; a természet szeretetének, a természeti és épített környezet megbecsülésének, gondozásának igényét; egymás tiszteletére, megértésére, elfogadására, szolgálatára vonatkozó készségeket; az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza szeretetét, az érte való munkálkodás készségét. 

c) A Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése, különös hangsúlyt helyezve az anyanyelvi kommunikáció, az idegen nyelvi kommunikáció és a digitális kompetencia fejlesztésére. d) Az iskola törekszik arra, hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit. e) A tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. Különösen fontos feladat az anyanyelvi, a matematikai-logikai, az idegen nyelvi, a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése. f) A tanulók adottságainak, képességeinek kibontakoztatásával és fejlesztésével, szociális és családi eredetű hátrányok mérséklésével, korszerű, a helyi és társadalmi igényeknek megfelelő, továbbépíthető általános műveltség alapjainak elsajátításával feladata továbbá, hogy kiművelje a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, attitűdöket, melyek lehetővé teszik, hogy: – megismerjék, megértsék önmagukat, társaikat, – megfigyeljék és megértsék a természet és a társadalom jelenségeit, – értékeljék és megbecsüljék az egyetemes és a magyar kultúra értékeit, – fejlesszék fizikai teljesítőképességüket,

Pedagógiai Program

Oldal 18

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – minél többféle módon és eszközzel fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket, véleményüket, vágyaikat, fejlesszék a tanulásra való képességüket, akaraterejüket, – képesek legyenek a szép befogadására, megóvására és megteremtésére. g) A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képességkibontakoztató felkészítése, hogy a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradásuk csökkentjen, továbbá a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének növelése. h) Azoknak a készségeknek, képességeknek és attitűdöknek a rendszerszerű fejlesztése, amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és a társadalmi beilleszkedés alapját képezik. Ennek érdekében át kell alakítani az iskola tanulási környezetét, azaz azoknak a tényezőknek az együttesét, amelyek befolyásolják a tanulók nevelését-oktatását. Így különösen a tanulók és a pedagógusok kapcsolatát, a tanulók kapcsolatát egymással, a gyerekek és az őket tanító pedagógusok tudásrendszereit, továbbá a tanulás fizikai környezetét. i) A tanulók a nyolcadik évfolyam végére legyenek képesek kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. j) A tanulás iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása, pozitív tanulási attitűd kialakítása. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.  Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretet. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.  Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).  Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.  Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.  A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.

Pedagógiai Program

Oldal 19

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem, és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.  A másság elfogadása, a fogyatékosságuk miatt speciális fejlesztésre, segítségre szoruló embertárs egyenrangú félként kezelése.  A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.  A szülőföld, Magyarország megismerése, szeretet, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.  A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.  Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Feladatunk a nem magyar állampolgárságú tanulók nevelése-oktatása során:  Az iskolai előrehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz, és majd a konstruktív társadalmi integrációhoz szükséges magyarnyelv-tudás megszerzése a magyar nyelv tantárgyi és tannyelvi tanulásával  A magyarországi integráció elősegítése és Magyarország értékeihez való pozitív kötődések kialakítása, kultúrájának és civilizációjának megismerése és megértése által. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelés program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az „emberközpontú” nevelés áll. Megvalósítása során feladatunk a személyiség sokoldalú fejlesztése és az általános emberi értékek továbbadása. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Pedagógiai Program

Oldal 20

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2.3.1. A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 1-4. évfolyamokon Bevezető szakasz (1–2. évfolyam) céljai és feladatai: – Az életkori szakasznak megfelelő tanulási, tevékenységszervezési és módszertani eljárások alkalmazásával zökkenőmentesen vezesse át a gyerekeket az óvodai tevékenységből az iskola világába, a tanulástevékenységeibe – A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. – A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. – A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése. – A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. – A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése. – A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. – A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. – A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. – Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. – A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. – Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. A kezdő szakasz (3–4. évfolyam) – A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerősítése. – Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével. – A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. – A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése. – A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása. – A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. – A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. – Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. – Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.

Pedagógiai Program

Oldal 21

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. – A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. – A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatias ismeretek nyújtása. – Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. – Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése. – A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. – Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 2.3.2. A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 5-8. évfolyamokon Az alapozó szakasz (5–6. évfolyam) – Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. – A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése. – A tanulókban meglévő szolidaritásérzés, együttműködő- és segítőkészség értékének tudatosítása és fejlesztése. – Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások megerősítése. – A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése. – A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása. – Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. – A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben. – Aktív tevékenységre lehetőséget adó feladatok adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb. – A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. – Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása. – A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. – A kreativitás fejlesztése. – Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. – A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése. Pedagógiai Program

Oldal 22

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése. – A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése. – Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. – Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. – A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. – A fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) – Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. – A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. – Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. – Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán. – A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. – A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése. – A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. – A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése. – A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása. – Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása. – A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése. – A komplex és különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. – Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása. – A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra. – Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. – A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés. – A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. – Az emberiség előtt álló globális problémák megismerése. – Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése. Pedagógiai Program

Oldal 23

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. – Az önálló és kritikus attitűd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban. – Az információs technológia adta lehetőségek felhasználása a tanítás-tanulás folyamatában. – A lakóhely tanulási terepként történő felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakorlásához. – Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

2.5.

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

A nevelő-oktató munka céljai és feladatai élményszerű és változatos tanulói, tanári tevékenységgel, a differenciált, egyéni tanulási utakat középpontba helyező tanórai és tanórán kívüli munkával, sokszínű, pedagógiai módszerekkel és szervezési munkaformákkal valósítható meg. A nevelő-oktató munka céljait és feladatait megvalósító, az iskolában alkalmazott tevékenységek és azok fajtái, megvalósítási módozatok a következők. 2.5.1. Tanulásszervezési eljárások A hatékony tanulásszervezési szemléletmódján alapulnak.

módok

a

konstruktivista

pedagógia

Tanórai differenciálás Tanítási munkaformák     

csoportmunka páros munka egyéni munka differenciált tananyagfeldolgozás feleadatlapos rendszerben foglalkoztató feladatlapok alkalmazása

Kooperációra – együttműködésre alapozott tanulásszervezési módok – Problémaalapú tanulás – Kooperatív vita – Drámamódszer – Kagan-féle kooperatív tanulás – Projektmódszer Egy-egy tanítási egység vagy tanóra megtervezése számos tanulásszervezéssel kapcsolatos döntést foglal magában. A pedagógusnak az alábbiakat szükséges figyelembe vennie a megfelelő módszerek kiválasztásakor: Pedagógiai Program

Oldal 24

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa    

a feldolgozni kívánt ismereteket és a tanítási-tanulási folyamatot; a diákok erősségeit és gyengeségeit; a tanulók szükségleteit, igényeit és érdeklődési körét; a mindenki számára előírt fejlesztési követelményeket.

Ahhoz, hogy a tanulók elérjék a Nemzeti alaptantervben megjelölt nevelési és oktatási célokat, ahhoz többféle és különböző, adaptív tanulásszervezési stratégiát kell alkalmaznia. Így többek között az alábbiakat. Direkt tanulási stratégia Jellemzői: erős tanári irányítás, hatásos módja az információk átadásának, vagy a készségek lépésről lépésre megvalósuló fejlesztésének, deduktív eljárás. Módszerei: előadás, magyarázat, a szemléltetés, a kérdve kifejtés, az összehasonlítás és a gyakorlás. Indirekt tanulásszervezési stratégia Jellemzői:  a tanulók aktívak, a tanár bevonja őket a megfigyelésekbe, vizsgálódásokba, az adatokból levonható következtetések vagy a hipotézisek megalkotásába;  a tanulók érdeklődésére és kíváncsiságára épít, gyakran ösztönzi őket alternatívák kidolgozására vagy problémák megoldására;rugalmas, mert hagyja, hogy a tanulók szabadon gondolkodhassanak, és különféle feladatmegoldásokat találhassanak, jelezve ezzel, hogy nem csak egy helyes út létezik, így csökkentve félelmeiket attól, hogy az általuk adott válasz esetleg helytelen;fokozza a kreativitást és elősegíti az interperszonális készségek, képességek fejlődését;  a tanulók ebben a formában gyakran jobban megértik az anyagot, a tanult fogalmakat, és megerősödik bennük, hogy az így megszerzett ismereteket fel is használják. Módszerei: a megbeszélés, az értő olvasás, a fogalomalkotás, a problémamegoldás, az esettanulmány és a kutatás. Interaktív tanulásszervezési stratégia Jellemzői:  támaszkodik a résztvevők közötti megbeszélésre, közös munkára, mely lehetőséget nyújt a tanulóknak arra, hogy reagáljanak a tanár vagy társaik elképzeléseire, tapasztalataira, meglátásaira és tudására, egy másik szempont közös átgondolására késztetve őket. Pedagógiai Program

Oldal 25

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  a pedagógus körvonalazza a témát, meghatározza a megbeszélésre rendelkezésre álló időt, a csoportok létszámát és összetételét, valamint a beszámolási és az eredmények megosztására szolgáló technikákat;  az interaktív tanulásszervezés mind a pedagógustól, mind a tanulótól a megfigyelés, a koncentráció, az interperszonális és hozzászólási készségek és képességek finomítását igényli;  miközben a diákok tanulnak a társaiktól és a pedagógustól, fejlődnek szociális készségeik és képességeik, megtanulják szervezni, rendszerezni gondolataikat,és képessé válnak arra, hogy racionális érveket sorakoztassanak fel. Módszerei: az ötletroham, a különböző kooperatív technikák, az egész osztály részvételével zajló megbeszélés, a vita, a kiscsoportos megbeszélés vagy projekt, illetve a párban vagy csoportokban történő közös feladatmegoldás., a szerepjáték és az interjú. Tapasztalati tanulás A tapasztalati tanulás induktív, tanulóközpontú és tevékenységorientált. Eredményességét a tapasztalatok egyéni feldolgozásának, illetve a tanultak más kontextusban való alkalmazásának képessége határozza meg. Jellemzői:  a hangsúly a tanulás folyamatán van, nem a tanulás eredményén;  a tanulók valamilyen konkrét tevékenységben vesznek részt;  motivációs szintjük általában magasabb, mert aktívan részt vehetnek valamiben, taníthatják egymást azáltal, hogy saját tevékenységükről beszélnek;  a feladat végeztével kritikusan tekintenek vissza a tevékenységükre, tisztázzák a tanulás folyamatát, a tanultakat és az azzal kapcsolatos érzéseiket;  a reflexiókból, az elemzésekből hasznos megállapításokra jutnak;  a tanultakat új helyzetekben is képesek alkalmazni;  a tapasztalati tanulás során különböző információforrásokat használhatnak fel (tanórai, iskolán kívüli helyzetek során is). Módszerei: a kísérlet, a szimuláció, a játék, a kirándulás, a tanulmányi séta,a helyszíni megfigyelés, a mérés és a modellezés. Önálló tanulás Az önálló tanulás azokat a tanulásszervezési módszereket fogja össze, amelyeknek kifejezetten az a célja, hogy az egyes tanulók kezdeményezőképességét, önállóságát és önművelési képességét fejlesszék. Pedagógiai Program

Oldal 26

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Jellemzői:  a tanulást egyaránt kezdeményezheti a tanuló vagy a pedagógus, de a középpontban mindig a gyerek önálló, megtervezett, gyakran a tanteremben jelen levő pedagógus irányítása vagy felügyelete mellett folyó ismeretelsajátítása áll;  arra ösztönzi a tanulót, hogy felelősséget vállaljon saját tanulása megtervezéséért és a tanulás ütemének meghatározásáért;  fejleszti a felelős döntéshozás képességét, mivel az egyénnek elemeznie kell az adott problémát, elhatározásra kell jutnia és átgondolt módon kell cselekednie;  felkészíti az egyént arra, hogy képes legyen kezelni a munka, a család és a társadalom által támasztott változó követelményeket. Módszerei: a személyre szóló feladat, a beszámoló, az esszé, a házi feladat, a mestermunka elkészítése, továbbá a kutatás és a számítógéppel segített tanulás. A nevelő-oktató munka céljainak és feladatainak megvalósítására a hagyományos oktatásszervezés mellett az iskola gyakorlatába folyamatosan beépülnek a kompetencia alapú oktatás alkalmazásához szükséges korszerű tanulásszervezési keretek, amelyek a következők. Hagyományos tanítási óra Azok a tananyagtartalmak, amelyeknek szakmai követelményei és/vagy pedagógiai céljai ezt szükségesség teszik, hagyományos tanítási órákban szerveződnek. Ilyenek tipikusan az anyanyelvvel, idegen nyelvvel, testneveléssel foglalkozó területek vagy az alsóbb évfolyamokon a számolási-logikai képességeket alapozó tevékenységek, amelyek az optimális készség-képességfejlesztés érdekében az időbeli folyamatosságot igénylik. 2.5.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, módszerei, eljárásai A nevelő-oktató munka során alkalmazott módszerek, eljárások célja, hogy a gyermekeket pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat pedig kiküszöböljük. A nevelési módszert, eljárást meghatározó tényezők       

a nevelési cél, a nevelési feladat, tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képességei, a pedagógus személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felkészültsége, a pedagógusvezetési stílusa, a tanulók életkora, sajátosságai, a pedagógiai szituáció és annak tartalma.

Pedagógiai Program

Oldal 27

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A nevelési módszer, eljárás alkalmazásának szempontjai:  a módszereknek a nevelés céljainak és feladatainak megvalósítását kell szolgálni,  a módszer kiválasztásánál figyelembe kell venni a tanulók személyiségét, az egyéni és életkori sajátosságokat,  a módszerek mindig együttesen, rendszerként kell kifejteni hatásukat. a) Közvetlen nevelési módszerek A közvetlen nevelési módszerek irányítottak, a nevelő által kiválasztott és kívánt magatartás eléréséért és interiorizálásért kerülnek alkalmazásra, a szociálisan elfogadható emberi tulajdonságok alapvető akarati- és jellemvonások helyes magatartási formák kialakítására szolgálnak. A közvetlen nevelési módszerek alkalmazása a nevelő vezető szerepének érvényesülését teszi lehetővé. A nevelési folyamatnak direkt módszerekkel történő túlszabályozása az önszabályozó képesség, az autonóm magatartás és életvezetés kialakulását gátolhatja meg, és így mintegy akadályává válhat a legmagasabb szintű nevelési célok elérésének. Előnye az, hogy a közvetlen hatásrendszer korrigálja, kiegészíti a közvetett hatások irányításbeli gyengéit, megkönnyíti a neveltek számára a különböző tapasztalatok értelmezését és megkíméli őket a hibázástól. A közvetlen nevelési módszerek rendszeréhez a személyiségfunkciók alapján, a következő módszercsoportok és sajátos módszerek tartoznak:  a szokásformálás közvetlen módszerei: követelés, gyakoroltatás (szoktatás), ösztönzés (biztatás, ígéret stb), ellenőrzés, segítségadás  a meggyőződés-formálás közvetlen módszerei: előadás, magyarázat, beszélgetés, tanulók önálló elemző munkája  a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének módszerei: elbeszélés, modellértékű személyek bemutatása, személyes példaadás. b) Közvetett nevelési módszerek A közvetett nevelési módszerek alkalmazásakor a nevelő a közösség számára jelöli ki a feladatot, ugyanakkor felhasználva a kortáskapcsolatok és közösség dinamikáját, a közösségen keresztül hat a neveltre. A gyermek közösségben spontánul alakuló kapcsolatok és a nevelő által szervezett feltételek, úgy alakítják a tanulók kölcsönhatásait, hogy ezek válnak a normák, értékek, és magatartásformák közvetítőivé és megteremtőivé. Az indirekt nevelési módszereknek fontos szerepük van az önállóság, az önvezérlőképesség fejlesztésében, ugyanakkor a nem kívánatos magatartásformák és attitűdök megerősődését is eredményezhetik.

Pedagógiai Program

Oldal 28

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A közvetett nevelési módszerek rendszeréhez a következő módszercsoportok és sajátos módszerek tartoznak:  a beidegzés módszerei: közvetett gyakorlás, perspektívák (távlatok) megszervezésének módszerei, a hagyományok kialakításának módszerei, közvetett követelés, közvetett ellenőrzés, közvetett ösztönzés  a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének módszerei: a nevelő személyes részvétele a közösségi tevékenységben, a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből.  a meggyőződés-formálás (tudatosítás) módszerei: a közvetett felvilágosítás és a vita módszerei. 2.5.3. A tanulásszervezésben alkalmazott módszerek, stratégiák Kiindulva abból, hogy a tanítás elsősorban a tanulás szervezése, a nevelő-oktató munka céljainak megvalósítását a hagyományos módszerek mellett az újszerű tanulásszervezési technikák együttesen szolgálják. A módszerek és stratégiák megválasztásának alapkritériuma a hatékonyság. A tanulók képességei közötti különbségek szükségessé teszik a pedagógusok módszertani megújulását, hogy a „jól bevált” tanítás-tanulási folyamatok mellé új szemléletet alakítsanak ki, amelybe beleférnek új módszerek, technikák és munkaformák. Így többek között a konstruktivista pedagógia szemléletmódján alapuló: – tanórai differenciálás, a csoportmunka, a páros munka, az egyéni munka – a kooperációra – együttműködésre alapozott tanulásszervezési módok, azaz a problémaalapú tanulás, a kooperatív vita, drámapedagógiai módszerek, a Kagan-féle kooperatív tanulás, a projektmódszer. Nevelési-oktatási céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége –vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, –

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

Pedagógiai Program

Oldal 29

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. – A két tanítási nyelvű osztályban tanuló diákok legalább B1 szintű nyelvvizsgát tesznek. –

2.6.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A nevelő-oktató munka eredményességét a személyiség fejlesztése nagyban befolyásolja. Az, hogy a gyermek milyen felnőtté válik, függ az öröklődéstől, a környezettől és a neveléstől. Az iskolának meghatározó szerepe van a nevelésben, jellemformálásban. A személyiség legfőbb fokmérője az, hogy az embernek milyen humán értékei vannak, s azokból mennyit juttat szűkebb és tágabb, vagyis természeti és társadalmi környezetének. A személyiségfejlesztő munka során minden nevelési terület egyformán fontos szerepet tölt be. A személyiség állandóan változik, alakul, ezért szükséges a nevelésben a folyamatosság, következetesség. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 2.6.1. A személyiségfejlesztés általános céljai: – a test és lélek harmonikus fejlesztése, – a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Pedagógiai Program

Oldal 30

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – műveltségi alapok megteremtése, azok permanens fejlesztése. – felruházni tanulóinkat olyan kompetenciákkal, melyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni – megvalósítani a hátrányos helyzetű tanulók együttnevelését-oktatását. 2.6.2. A személyiségfejlesztés feladatai: – a tanulók személyiség sokoldalú fejlesztése a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével, – az egyén életkorának és adottságának megfelelő harmonikus fejlesztése, – a szociális döntést befolyásoló helyes értékrend kialakítása, – az értelmi képesség egyénre szabott, optimális fejlesztése, – olyan közösségek szervezése, amelye optimálisan pozitív irányba hatnak a személyiség fejlődésére. – a másság elfogadtatása, – olyan nevelési környezet kialakítása ahol a fegyelmezett magatartás a követendő példa. 2.6.3. A célok és feladatok eléréséhez kapcsolódó pedagógiai tevékenységek: – a tanulók megismertetése a megfelelő biológiai és mozgásszükséglet fogalmával, a káros szenvedélyek hatásaival – szuverenitás megtartására nevelés, – önbizalom, önbecsülés képességének fejlesztése, – reális önismereten alapuló teljesítményértékelés kialakítása, – egyéni képességek fejlesztése, – az új befogadására való nyitottság elfogadása, – a tolerancia, a szolidaritás fejlesztése, – érzelmi intelligencia fejlesztése, – az érdekérvényesítő képesség fejlesztése, – az együttműködés képességének fejlesztése, – a felfedezési- és a megismerési vágy felkeltése, – alkotói tevékenység biztosítása, – tanulás értelmének bemutatása, – a cselekvéses tanulás képességének fejlesztése, – a konverzációs kommunikáció fejlesztése, – gondolkodási képesség fejlesztése, – problémamegoldó képesség, a lényegkiemelő képesség fejlesztése, – szabálykövető magatartás képességének fejlesztése – döntési képesség fejlesztése, – infokommunikációs képességek fejlesztése, – a gondolkodási képességek fejlesztése. Pedagógiai Program

Oldal 31

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek - nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. A személyiségfejlesztés további feladatait a helyi tanterv Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai tartalmazzák.

2.7.

A teljeskörű egészségfejlesztés feladatai

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az iskolában eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az iskola mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. 2.7.1. Az egészséges táplálkozással összefüggő feladatok Célkitűzés: olyan iskolai környezet kialakítása, amely elősegíti az egészséges táplálkozási szokások kialakulását. Feladatok:  Az iskola minden tanuló részére korszerű táplálkozási ajánlásoknak megfelelő, napi háromszori étkezés biztosítása.  Az iskola minden tanuló részére lehetővé teszi az „ iskolatej” akció keretében napi 2 dl tej vagy tejtermékfogyasztását.  A napi gyümölcsfogyasztás lehetőségének megteremtése minden tanuló résére.  Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása: napi ötszöri étkezés fontosságának megismertetése.  A kulturált étkezési szokások, az ízléses terítés, az étkezések rendjének kialakítása.  Az egyes beteg gyermekek külön étkeztetésének a megoldása.  El kell érnünk, hogy a tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket, és kisebb mértékben vagy egyáltalán ne fogyasszanak egészségtelen dolgokat ( chips, cola, cukros üdítő. energiaital stb.)  Az iskola terültén az egészségtelen ételek és italok fogyasztásának korlátozása.

Pedagógiai Program

Oldal 32

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2.7.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az egészségfejlesztő iskolai testnevelési program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető.

Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulásának egészségügyi és pedagógiai szempontjai: ­ minden tanuló minden nap részt vesz a testmozgás-programban; ­ minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; ­ minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna. ­ a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire ­ minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; ­ a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban; ­ a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); ­ a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. A mindennapos testnevelés formái:  Az iskola a 2012/2013. tanévtől kezdődően, felmenőrendszerben a mindennapos testnevelést heti 5 óra időkeretben testnevelés óra keretében biztosítja. Az öt testnevelés órából legfeljebb kétórányi foglalkozás a) a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, b) iskolai sportkörben való sportolással, c) versenyszerűen sporttevékenységet folytató igazolt, egyesületi tagsággal rendelkező vagy amatőr sportolói sportszerződés alapján sportoló tanuló kérelme alapján a tanévre érvényes versenyengedélye és a sportszervezete által kiállított igazolás birtokában a sportszervezet keretei között Pedagógiai Program

Oldal 33

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa szervezett edzéssel, d) egyesületben legalább heti két óra sporttevékenységet folytató tanuló kérelme alapján – amennyiben délután szervezett testnevelés órával ütközik – a félévre érvényes, az egyesület által kiállított igazolással váltható ki.  Az általános iskola alsó tagozatán minden olyan tanítási napon, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a - tanuló életkorához és fejlettségéhez igazodó - játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni. A mindennapos testmozgás megszervezéséért az osztálytanító felelős. ­ A felső tagozaton minden olyan tanítási napon, amikor nincs testnevelés óra a mindennapos testnevelés lehetőségét a legalább 30 perces sportfoglalkozások, valamint az iskolai sportkör foglakozásai jelentik. Az iskola a sportkör működéséhez minimálisan heti 8 órát biztosít. 2.7.3. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A. A testi és lelki egészség fejlesztése Célkitűzés: Harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges készségek fejlesztése. A reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség, valamint a döntésre való készség kialakítása. Megfelelő stresszkezelő technikák kiépítése. Feladatok:  Optimális intellektuális és érzelmi fejlődés biztosítása. Pozitív énkép, reális önismeret kialakulásának segítése, pályaválasztásra való felkészítés.  Elfogadó pedagógiai légkör működtetése, amely a tanulók objektív értékelését, konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önfejlesztésre.  Szülői értekezleten (egyéni és közösségi szinten) tudatosítani a fiatalkori szorongás kiváltó okait (kudarcélményeink a felnőttkori pszichés betegségek alapját képezhetik).  A tanuló társas támogatása, mert ez krízishelyzetekben mozgósítja az önsegítő erőket. Az egyedi eseteknél iskola- vagy gyermekpszichológus, ill. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bevonása a problémakezelésbe.  Konfliktuskezelés, problémamegoldás technikáinak megtanítása (osztályfőnök és drámapedagógus bevonásával).

Pedagógiai Program

Oldal 34

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Stresszkezelő képesség és tolerancia fejlesztése, amely megkönnyíti a külvilág pszicho szociális hatásaihoz történő alkalmazkodást.  Pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. A szociális biztonság feltételeinek javítása a rászorulóknál (ifjúságvédelem).  Tudatosuljon a tanulókban, hogy a mindennapi életünket ritmusok jellemzik (feltöltődés, célra irányuló tevékenység, energiafelhasználás, rekreáció). Tevékenységek - eszközök:  Tanulóink legyenek tisztában a jogaikkal és kötelességeikkel, az elvárások tükrében alakítsák magatartásukat (ezzel a konfliktushelyzetek mérséklődhetnek). Napi megerősítés szükséges.  Őszinte légkör kialakítása az iskolában. Tanulóink értékelését pedagógusaink úgy valósítsák meg, hogy ne az embert, hanem cselekedetét minősítsék (Gordon módszer).  Az önismeret fejlesztésénél a tanárok térjenek ki az aktuális énkép a kapott énkép és eszményi énkép közötti különbségekre és kölcsönhatásaira.  A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Magatartás zavarok jelentkezése esetén a család felkeresése (családi háttér és igazolatlan hiányzás okainak feltárása).  Az osztályfőnöki órákon stresszfeloldó technikák átadása (relaxáció), konfliktuskezelés módszereinek keresése és gyakorlása, a lelki egészségvédelem tudatosítása. ­ A tanuló beilleszkedését segítő tevékenység az iskolai környezetbe az iskolai hagyományok felhasználásával és a diákönkormányzat közreműködésével. ­ Humánus, kellemes iskolai légkör fenntartása. ­ Az oktató- nevelőmunka során tanulóink megóvása a stressztől, monotóniától, szellemi alul, - és túlterheléstől. ­ A lelkileg egészséges tanulók épségének megőrzése. ­ Fokozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése - (csonka családban élők, testi fogyatékosok, szexuális zaklatásnak, erőszaknak kitett gyerekek)- és folyamatos segítése. ­ A lelkileg sérült tanulóknak megfelelő segítségnyújtás – szakemberek bevonásával- újabb sérülésének megelőzése. ­ Az egyén szintjén történő beavatkozási lehetőségek kiegészítése a különböző társas formációk (csoport, szervezet) szintjén való beavatkozás. B. A viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Célkitűzés: Az egészséges élethez szükséges szociális feltételek biztosítása (rászorulók segítése, törődés egymással). A függőséghez vezető szokások megelőzése. Pedagógiai Program

Oldal 35

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Feladatok:  Az anyagi biztonság (elsősorban a társadalom és a család felelőssége) segítése a szociális háló elérésével.  A betegségek elkerülése (időben orvoshoz fordulás, egészségüggyel való együttműködés), az egészség megóvása.  Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés (a mindennapi kultúra erősítése).  A függőséghez vezető motívumok felismertetése (szenvedélybetegségek), az élvezeti szerek (drog, alkohol, dohányzás) elutasítására nevelés. Tevékenységek - eszközök:  A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés, az egészségkulturáltság növelésével erősíteni az orvoshoz fordulást és egészségüggyel való együttműködést.  A megelőzés jelentőségének hangsúlyozása, a szűrővizsgálatokon való részvétel. Különös tekintettel citolológiai mintavétel (aktív nemi élet esetén), tüdőszűrés dohányzásnál, fogászati szűrés, egészséges táplálkozás  Interaktív beszélgetés osztályfőnöki órák keretében a dohányzás-alkoholdrog emberpusztító hatásáról.  Beszélgetéssel egybekötött oktatófilmek, prevenciós előadások  A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése, minél több közös pozitív élmény biztosításával (szolidaritás, előzékenység, együttérzés, előítéletmentesség)  Érdekérvényesítő tevékenység a diák-önkormányzati munkában osztály és iskolaszinten. A tolerancia és elfogadó magatartás gyakorlás nap mint nap.  Bandák szerveződésének és veszélyeinek megismertetése. Aktuális újságcikkek, TV adások elemzése, megbeszélése (a MÉDIA kedvezőtlen hatásainak kivédése). Az iskola kiemelten fontosnak tartja, hogy tanulóit megóvja a kábítószerek okozta veszélyektől. Ennek érdekében minden tanévben olyan előadás-sorozatot szervez a rendőrség kábítószer osztályának munkatársai, illetve egyéb szakemberek segítségével, amelyek felhívják a figyelmet a drogfogyasztás (és –terjesztés) lehetséges következményeire, valamint elrettentésül szolgálnak a tanulók számára. Főbb témakörök: – A tudatmódosító szerek típusai (drog-fajták, altatók-nyugtatók alkohollal keverve, ragasztók, hígítók gőze stb.) – Az egyes drogok okozta tünetek, hatások, következmények – A drogfogyasztással (pl. közös tű) összefüggő betegségek (HIV, Hepatitis) – A drogok hatása a közösségre, a társas kapcsolatokra, a mindennapi tevékenységekre – A drogok hatása a magzatra, a születendő gyermekre Pedagógiai Program

Oldal 36

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Elrettentő szemléltető film bemutatása – Veszélyhelyzetek, kiemelt helyek (pl. szórakozóhelyek, fiataloknak szervezett fesztiválok stb.) bemutatása – Így mondj nemet! – a drogok visszautasítása – Hová lehet fordulni, hol lehet segítséget kérni, ha felmerül a gyanú, hogy barátunk, ismerősünk, rokonunk drogfogyasztó ill. –függő? – Hová lehet fordulni, ha rászoktam, de abba szeretném hagyni? – Kábítószer-bűnözés (lopás, betörés, prostitúció stb.), a kábítószer, mint a bűnelkövetés oka és következménye Az iskola felsorolt témakörökben nemcsak a tanulóknak, hanem szüleiknek és pedagógusainknak is rendszeresen szervez olyan előadást, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhetnek szakemberekkel, tanácsot, segítséget kérhetnek tőlük, tájékozódhatnak a drogfogyasztás árulkodó jeleiről, a kezelési lehetőségekről, a gyógyulási esélyekről. 2.7.4. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzésének feladatai Az utóbbi évtizedek ifjúsága egészen más, mint a néhány évvel, vagy évtizeddel korábbi. Ehhez a változáshoz nagyban hozzájárul, hogy fokozatosan megszűnik a gyerekkor védettsége, hiszen a mai szülők már nem tudják megóvni gyermeküket a korai megrázkódtatásoktól, sokkoló élményektől. Ez ma a televízió, az információ robbanás idején lehetetlen. Ebből adódik az, hogy az iskolában egyre gyakrabban jelentkeznek ellentétek, konfliktushelyzetek. Már az iskolába lépéskor tapasztalható a gyermekek körében a zaklatás,a verbális agresszió, a konfliktusok fizikai erőszakkal történő megoldása. Az iskolai erőszak nem természetes velejárója a gyermekkornak, tanult viselkedés, megelőzhető, illetve korrigálható. Az iskolai erőszak témakörébe tartalmazó fogalmak értelmezése Bullying (agresszivitás): olyan agresszív viselkedési forma (erőszakoskodás, zaklatás, terrorizálás), amely ismétlődő jelleggel irányul gyenge, magányos egyénre, akinek nehézségei vannak önmaga megvédésében. Bullyingáldozat: olyan személy, aki gyakran, illetve ismétlődő jelleggel válik negatív, támadó, erőszakos, zaklató, megfélemlítő akció célpontjává, áldozatává. Védekezésre való képtelenség jellemzi. Iskolai erőszak (school violence): az agresszív viselkedés egyik fajtája. Olyan negatív cselekedet, mely a tanulók egymás közti; a tanulók tanárokkal vagy más iskolai alkalmazottakkal, a tanárok tanulókkal (esetleg szülőkkel) szembeni erőszakos viselkedésében nyilvánul meg. Az iskola világában a verbális, a fizikai és pszichikai erőszak számos formában regisztrálható.

Pedagógiai Program

Oldal 37

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Iskolai zaklatás (school bullying): az agresszív viselkedés egyik fajtája, amelyben a diákot egy vagy több társa (illetve egy vagy több személy) ismétlődően és hosszú időn keresztül negatív cselekedetnek teszi ki. Negatív cselekedetnek minősíthető, ha valaki szándékosan sérülést vagy kellemetlenséget okoz, vagy próbál okozni. Megkülönböztethető: közvetlen zaklatás (ahol az áldozatot nyílt támadás éri); illetve közvetett zaklatás (ahol az áldozatot kiközösítik, szándékosan kizárják a csoportból). Viktimizáció (victimization): meggyötrés, elnyomás. Mások meggyötrése, elnyomása, zaklatása, megfélemlítése. Viktimizációs veszélyeztetettség: másokra nézve veszéllyel járó, kellemetlenséget, megaláztatást hozó, áldozattá-sértetté válást okozó, negatív kockázati tényezők, viselkedési formák. Zaklatás: az agresszív viselkedés egyik fajtája. Akkor beszélünk zaklatásról, ha a három speciális feltétele jelen van: az agresszív viselkedés vagy sérelem okozása szándékos; ha ismétlődően és hosszú időn keresztül követik el; olyan interperszonális kapcsolatban zajlik, ahol a hatalmi egyensúly hiányzik (egyenlőtlen erőviszonyok alakulnak ki). Az erőszakoskodó, megfélemlítő viselkedés többek között a következőket foglalja magában:  cikizés,  gúnyolódás,  pletykahadjárat,  kitalált történetekkel bajba sodorni tanulótársat,  arra kérni másokat, hogy ne barátkozzanak az illetővel,  diáktárs megrúgása, rugdosása, elgáncsolása, szándékos meglökése, lökdösése,  más gyerekek cikizése, megjegyzések annak kultúrájára, vallására, etnikumára,  súlyára, kinézetére, fogyatékosságaira vagy egészségi állapotára,  mások megfélemlítése,  más gyerekek tárgyainak elvétele, tőlük pénz követelése,  tanulótárs tulajdonának megrongálása,  tanulótárs könyveinek, táskájának vagy más tulajdonának elrejtése,  más gyerekek cukkolása, kipécézése akkor is, mikor azok már kétségbe estek,  fenyegetés  mások befolyásolása, olyan dolgokra kényszerítése, amit azok nem akarnak megtenni

Pedagógiai Program

Oldal 38

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Iskolánk elkötelezett abban, hogy minden tanulójának biztosítsa a pozitív és biztonságos tanulási környezetet. Ezért megtiltjuk az iskolai erőszakot és megfélemlítést, és azokat semmilyen formában nem toleráljuk. Ha bármelyik tanuló erőszakoskodik, bántalmazza, vagy megfélemlíti tanulótársát, az megszegi az iskola házirendjét. Minden, az erőszakra és/ vagy megfélemlítésre vonatkozó hivatalos vagy informális szóbeli vagy írásbeli panaszt kivizsgálunk. Minden tanuló, akiről bebizonyosodik, hogy tanulótársát bántalmazta és/vagy megfélemlítette, fegyelmiben részesül. A megelőzés feladatai a tanulók vonatkozásában a) Elsődleges prevenció:  érzelmi biztonság nyújtása,  a csoportkohéziót erősítő oktatási módszerek alkalmazása, kooperatív technikák alkalmazása, heterogén csoportmunka,  társas kompetenciák fejlesztése,  közös problémamegoldás,  relaxációs gyakorlatok,  a tanulók beleszólásának biztosítása az iskola életébe. b) Másodlagos prevenció     

korcsoport-mediáció megszervezése, a potenciális áldozatok felkutatása, mentor, asszertivitás tréning potenciális áldozatoknak, megbirkózás a korcsoportos és partner nyomással, pozitív attitűd kialakítása a gyengébb személyekhez

 információk az iskolai erőszakról, különféle szerepek felvétele. c) Harmadlagos prevenció  pszichológiai kezelés,  azonnal krizis-segítséghez való hozzájutás lehetővé tétele,  aktív folyamat-követés. Megelőzés feladatok osztály szinten  az osztályközösség klímájának vizsgálata, figyelemmel kisérése,  felvilágosítás, toleranciára nevelés, kölcsönös tiszteletre nevelés  szociometriai vizsgálat az osztályközösség rejtett hálózatának feltárására,  világos, egyértelmű magatartási és viselkedési szabályok,  erőszakmentes bánásmód,  konfliktuskezelési eljárások bemutatása, gyakoroltatása, Megelőzési feladatok iskolai szinten Pedagógiai Program

Oldal 39

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  teljes iskolára kiterjedő erőszak-ellenes politika kialakítása a tanulók bevonásával,  megbélyegzés elkerülése,  viselkedés ellenőrzés, tanulók felügyelete,  Erőszakellenes Hét – iskolai kampány,  együttműködés a szülőkkel és szülői szervezetekkel,  a pozitív viselkedés bátorítása, a nem megfelelő viselkedés megváltoztatása pozitív fegyelmezéssel,  az iskolai bántalmazás és erőszak színtereinek feltérképezése, szoros felügyelete,  a tanuók felügyeletének javítása. Feladatok, ha a tanuló normaszegően viselkedik a) A tanuló nem ismeri a normát A tanulóval nem tanították meg a viselkedési, konfliktuskezelési szabályokat, vagy éppen olyanokat tanult meg, amely az iskola közösségében elfogadhatatlanok. A feladatunk ebben az esetben, hogy pótoljuk ezt a szocializációs hiányt olyan módon, ahogyan bármilyen szokást vagy szabálykövetést kialakítunk.  Nyerjük meg a tanulót az együttműködésre.  Közöljük világosan, tömören és egyértelműen az elvárásainkat (a szabályt). A szabályokkal való azonosulást elősegíti, ha a gyermekeket bevonjuk a szabályok megalkotásába.  A gyermekeknek nemcsak érezniük, érteniük is kell, hogy a szabályok nem a hatalom eszközei, hanem mindannyiunk érdekeit szolgálják. Ezért a szabályokat érthetővé kell tennünk, el kell magyaráznunk a gyermekek számára. (Ez egyben az önvizsgálat lehetősége is: van-e értelme olyan szabálynak, amelyet nem tudunk megmagyarázni, megindokolni?)  Mutassunk példát a helyes magatartásra, az érzelmek, indulatok, a konfliktusok kulturált kezelésére.  Adjunk alkalmat a helyes viselkedés gyakorlására, támogassuk, erősítsük azt. Tanítsunk kommunikációs, konfliktuskezelési technikákat. Erre leginkább a játék nyugodt, védett keretei a legalkalmasabbak. b) A tanuló nem tudja betartani a normát Ebben az esetben elsősorban önkontroll-problémával állunk szemben. Az a képesség, amit röviden önkontrollnak nevezünk, számos elemből áll össze. Ha a család nem volt sikeres ezen a téren, az iskolában kell támogatnunk e fontos

Pedagógiai Program

Oldal 40

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa fejlődési folyamatot. Munkánkban soha ne tévesszük szem előtt, hogy az a tevékenység lesz hatékony, amelyikben a gyermek örömét leli, amelyik felkelti az érdeklődését, a becsvágyát és amelyikben van esélye a sikerre.  Figyelemfejlesztő játékok és játékos gyakorlatok, szabályjátékok.  A tanuló késleltetési képességének fejlesztése, hogy képes legyen várni szükségleteinek kielégítésére, kívánságainak teljesülésére. Mindig az elért eredményt, a mégoly csekély fejlődést helyezzük a középpontba. Személyes példamutatással, lankadatlan bíztatással segítsük abban, hogy a hibában tanítómesterüket lássák, hogy képesek legyenek újra kezdeni, ha valami nem sikerül, hogy visszaadjuk az erőfeszítés méltóságát.  A tanuló érzelmi életének fejlesztése. Gyakran a tanulók kontrollvesztett viselkedése mögött az érzelmi élet nem megfelelő fejlettsége áll. Nem tudják felismerni, kifejezni, kordában tartani feltörő érzelmeiket. Minden, amit annak érdekében teszünk, hogy a tanulók érzelmi élete gazdagodjon, hogy önmagukat, saját érzelmi életüket jobban megismerjék, fejlődjön érzelmi kommunikációjuk és empátiás képességük, csökkenteni fogja az erőszakos viselkedés előfordulási valószínűségét. Az érzelmi élet fejlesztésére is számos lehetőség áll előttünk: elsősorban a közösen átélt élmények, az egymás segítése, az egymás iránti felelősség, az adás és kapás megtapasztalása; a mesék; a legkülönbözőbb játékok a szerep-, báb- és drámajátéktól kezdve egészen az arckifejezések utánzásáig.  Adjunk segítséget a tanulóknak ahhoz, hogy elfogadható módon, rendszeresen meg tudjanak szabadulni a felgyülemlett feszültségektől. A feszültség legjobb levezetési módja a mozgás. Ez felel meg élettanilag leginkább a „támadj vagy menekülj” állapot mozgósított energiái levezetésének. A legkülönfélébb dolgokat találhatjuk ki a gyerekek életkorától és az adott lehetőségektől függően, a tánctól az óra közben is végezhető egyszerű gyakorlatokig. Segít megszabadulni a feszültségtől, ha azt kifejezhetjük valamilyen módon. A gyermekek számára nagyon fontos a beszélgetés. Jó, ha erre van valamiféle „intézményesített” alkalom, pl. a beszélgető kör. c) A tanuló nem akarja betartani a normát  Soha ne adjunk mintát az erőszakhoz. Az erőszakos viselkedés bármely formája hiteltelenné teszi az erőszak elleni fellépésünket.  ·Ne erősítsük meg az erőszakos viselkedést. Ha a gyermek erőszakos úton elérte a célját, számára ez azt jelenti, hogy ez a stratégia sikeres, tehát valószínűleg meg fogja ismételni. De megerősítést jelenthet a pedagógus figyelme is, amelyet a normaszegő viselkedéssel kivív magá-

Pedagógiai Program

Oldal 41

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa nak. (Ezért a lehető legkevesebb figyelemben részesítsük, amikor helytelenül viselkedik, de legyen módja megtapasztalni, hogy más – pozitív – módon is elérheti, hogy figyeljünk rá, hogy vele foglalkozzunk.) · Tiszta, egyértelmű, alaposan átgondolt szabályokkal, következetességgel, folyamatos, valódi, odaforduló felügyelettel, a gyerekközösségek, a szülők és az iskola kapcsolatának erősítésével dolgozzunk olyan környezet megteremtésén, amelyik gátolja az erőszakot. 2.7.5. Az elsősegély - nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély – nyújtási ismeretek elsajátításának általános célja Az iskola tanulói sajátítsák el az alapvető elsősegély – nyújtási ismereteket, legyenek képesek objektíven cselekedni, segítséget kérni, hívni, ha olyan esetekkel állnak szemben, amikor erre szükség van. Az elsősegély – nyújtási ismeretek elsajátításának rövidtávú céljai  A tanulók ismerjék fel az életveszélyt, a sürgős beavatkozás szükségességét.  Szükséges esetben segítséget tudjanak kérni felnőttektől, pedagógusoktól, indokolt esetben tudjanak és merjenek mentőt hívni. Az elsősegély – nyújtási ismeretek elsajátításának középtávú céljai  A tanulók ismerjék fel az életveszélyt, tudják annak elhárításának lehetőségeit.  A tanulók szükség esetén merjenek és képesek legyenek határozottan szaksegítséget, mentőt hívni.  A tanulók a mentők kiérkezésükig önállóan, utána akár velük együtt részt tudjanak venni a szakszerű ellátásban. Az elsősegély – nyújtási ismeretek elsajátításának megvalósítása Az elsősegély –nyújtási ismeretek beépülnek:  az alsó tagozaton a környezetismeret, a technika és a testnevelés tantárgyak helyi tantervébe évfolyamonként évi 6 óra időkeretben,  a felső tagozaton a természetismeret, a biológia, testnevelés helyi tantervébe és az osztályfőnöki órák tanmenetébe évi 8 óra időkeretben. Az iskola tanévenként elsősegély – nyújtó szakkört szervez. Az iskola az elsősegély- nyújtási ismeretek elsajátítása érdekében együttműködik az iskolaorvossal, a védőnővel és a pápai mentőszolgálattal. Az elsősegély –nyújtási ismeretek témakörei az alsó tagozaton 1. óra Ismerkedés az emberi szervezettel

Pedagógiai Program

 csontok, izmok, ízületek feladata,

Oldal 42

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  szív elhelyezkedése, működése,  erek, érrendszer, vérkeringés,  légutak, légzés,  bőr szerepe,  érzékszervek. Segítség kérése  felnőttnek jobban hisz mindenki,  test méretek, súlyarányok. Mentőhívás 2. óra Az eszméletlen beteg  fogalma,  mikor gondoljunk rá?,  veszélyei,  teendők,  oldalfekvő helyzet biztosítása. Légzés, pulzus vizsgálata  akár külön-külön is,  életveszély felismerése. 3. óra Sebek, sebellátás, vérzés  általános jellemzők (vérzés, fájdalom, fertőzés),  általános tennivalók (vérzéscsillapítás, fertőtlenítés, kötés),  különleges vérzések (orrból, fülből, foghúzás, mandulaműtét után).  sebfedés, kötözés. Égett sérült  súlyosság,  ellátás: hűtés, fertőtlenítés, kötés. Marásos sérülések  égési sérülés,  eltávolítás,  ellátás.

Pedagógiai Program

4. óra Csont és ízületi sérülések Törés, rándulás, ficam.  meghatározás, hasonlóságok és különbségek,  ellátás. Gerincsérülés  meghatározás,  veszélyek,  ellátás,  betegmozgatás. Áramütés  leggyakoribb lehetőségek,  önmagunk védelme!!!,  segítség hívása,  másodlagos sérülések. 5. óra Ájulás  okok,  ellátás. Allergia  kialakulása,  enyhe-súlyos panaszok. Idegen test  bőrben (sebben), szemben, orrban, fülben, légutakban,  eltávolítás. 6. óra Szívinfarktus  okok,  panaszok,  teendők. Epilepsziás rosszullét  okai,  roham lezajlása,  teendők. Cukorbetegség  a betegség kialakulása,  kóros eltérések tünetei, panaszai, Oldal 43

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  teendők. Gázmérgezések  szén-monoxid, -dioxid, klórgáz,

 előfordulásuk,  panaszok,  teendők.

Az elsősegély –nyújtási ismeretek témakörei a felső tagozaton

1. óra Az elsősegélynyújtás fogalma A beteg/sérült érdekében végzett első ellátás, amely az alapvető életműködések (légzés, szívműködés) fenntartására, pótlására, vérzés-, fájdalomcsillapításra, állapotromlás megakadályozására irányul. Törvény szerint mindenkinek kötelessége a tudása és lehetőségeihez képest elsősegélyt nyújtani és segítséget (mentőt vagy csak egy felnőttet) hívni. Ennek elmulasztása cserbenhagyásnak minősül és súlyosan büntetendő. Mentőhívás Hívószám: 104. Segélyhívás → vezetékes és mobiltelefonról is ingyen hívható (akkor is, ha „lefogyott a kártya”)! Miket kérdeznek?  a beteg/sérült nevét, életkorát (nem baj, ha nem tudjuk), betegek/sérültek számát,  mi történt? (néhány szóval, pl. elesett és fáj a lába, vérzik az orra, nem ébreszthető),  hol történt? (ez a legfontosabb, találjon oda a segítség),  a bejelentő (telefonáló) nevét és annak a telefonnak a számát, amelyikről telefonál,  egyéb körülményt (beszorult sérült → Tűzoltóság, közúti baleset → Rendőrség, veszélyes helyszín stb). Az emberi szervezet felépítése és működése Csontok:  testünk szilárd vázát alkotják,  különböző alakúak és méretűek,  összesen 206 darab. Ízület:  két vagy több csont összekapcsolódása,  alkotói: Az izmok végeikkel csontokra tapadnak, így mozgatják azokat. Pedagógiai Program

Oldal 44

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Légutak: a levegő útja a szervezetben  orr-szájüreg, garat, gége, légcső, hörgők, tüdők. Szív:  szegycsont mögött, kissé a baloldalon,  izom, összehúzódva vért pumpál az erekbe. Erek:  behálózzák az egész testet,  hajszálér, véna (visszér), artéria (ütőér).

2. óra Betegvizsgálat menete tetőtől - talpig Betegmozgatás Rautek műfogás. Eszméletlen állapot A betegnek van légzése és szívműködése, de semmilyen ingerre nem reagál. A kiváltó ok (koponya-, agysérülés, agyi keringési zavar, mérgezés stb.) miatt az agy „kikapcsol”. Ezért nem működik a hallás, a fájdalom érzékelés és az izmok működtetése sem. Veszélyei:  hanyatt fekve a nyelv hátra csúszhat és elzárja a levegő útját (fulladás!),  a gyomor záróizma is elernyed és a gyomortartalom visszafolyik a szájba. Onnan a következő légvétellel a légcsőbe juthat és szintén elzárhatja a légutakat. Életveszélyes állapot! Ellátása: Stabil oldalfekvő helyzet. Újraélesztés Légzés és vérkeringés mesterséges pótlása lélegeztetéssel és mellkaskompresszióval. Légzés vizsgálata:  fej pozicionálása  hármas észlelés (10 másodperc). Lélegeztetés:  fej pozicionálása,  2 befúvás az orrba,  figyeljük a mellkas süllyedését. Keringés vizsgálata: valamelyik oldali nyaki ütőér tapintásával, 10 másodpercig, Mellkas kompresszió:  helyes kéztartás,  a szegycsont alsó harmada,  kb. 4-6 cm mélyre, 30-szor. Újraélesztés menete Pedagógiai Program

Oldal 45

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Hibák  felületes vizsgálat (meglevő légzés/keringés mellett lélegeztetés vagy kompresszió),  száj nincs zárva teljesen,  fej nincs hátrahajtva,  kéz nincs jó helyen,  túl durva, illetve mély lenyomások. Szövődmények:  bordatörés,  gyomor, tüdősérülés. Mikor hagyhatjuk abba?  ha légzés vagy keringés visszatér,  ha valaki átveszi tőlünk,  elsősegélynyújtó elfárad. Gyakorlás.

3. óra Sebek, sebellátás, vérzések, kötözés  sebekről általánosságban (vérzés, fájdalom, fertőzés),  ellátás általánosságban (vérzéscsillapítás, fertőtlenítés, fedés, nyugalomba helyezés)  horzsolás, harapott seb, égés, amputáció,  vérzéstípusok (hajszáleres, vénás, artériás),  különleges vérzések (fülből, orrból, foghúzás után, mandulaműtét után),  kötözés. Törés, rándulás, ficam Áramütés  meghatározás,  leggyakoribb lehetőségek,  tünetek,  veszélyek!,  ellátás.  segítség hívása,  másodlagos sérülések,  ellátás.

4. óra Koponya-, agysérülések  gyakori baleset-formák,  általános tünetek, panaszok, Koponyatörés  arckoponya: veszélyek, ellátás,  koponyaalapi törés: meghatározás, típusai, tünetek, ellátás, Agyrázkódás  tipikus tünetek, ellátás. Pedagógiai Program

Gerincsérülés  tünetek, következmények,  gerincsérült ellátása, mozgatása (tálcafogás gyakorlása). Stroke  meghatározás,  tünetek,  ellátás.

Oldal 46

5. óra Idegen test  sebben, szemben, fülben, légutakban,  Heimlich műfogás. Ájulás  agyi keringés zavar,  kiváltó okok,  sérülés kivédése,

 ellátás. Allergia  többszöri találkozáskor,  ellenanyagok,  tünetek: helyi reakciótól a fulladásig,  ellátása.

6. óra Szív eredetű mellkasi fájdalom  koszorús erek szűkülete, elzáródása,  tipikus tünetek, panaszok,  időablak,  ellátás. Cukorbetegség  élettani alapok: hasnyálmirigy, inzulin,  normál érték,

 cukorháztartás kisiklásának leggyakoribb okai,

 alacsony és magas vércukorszint tünetei, panaszok, ellátás. Görcsrohamok  meghatározás,  kiváltó okok (nem csak epilepszia!),  zajlása,  veszélyei,  ellátása.

7. óra Mérgezések Alkohol  gyakori,  veszélytelennek tűnik, de nem az(!),  tünetek,  ellátás. Gázmérgezések Szén-monoxid  égés során, füstben,  tünetek,  veszélyei,  ellátás. Szén-dioxid  erjedés, bomlás,  boros pince,  panaszok, tünetek,

 ellátás. Klórgáz  tisztító, fehérítő szerekben,  tipikus balesetek,  panaszok,  ellátás. Marószer mérgezés  bőrön, szemben, szájban, légutakban. Oldószermérgezés (benzin)  légutakban, száj-nyelőcső-gyomor. Kábítószer mérgezés  élénkítő szerek,  bódítók,  tünetek,  ellátás.

8. óra Gyakorlat  stabil oldalfekvő helyzet, újraélesztés, kötözések, idegentest eltávolítás.

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2.7.6. Személyi higiéné Célkitűzés: A higiénés magatartásra nevelés, a személyi higiéné iránti tartós igény kialakítása, valamint a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás. Feladatok:  Az óvodában kialakult higiéniás szokások lebomlásának megakadályozása, továbbfejlesztése és megszilárdítása.  A legintimebb higiénés tevékenységnek, a WC-használatnak, az anális toalettnek és a WC-papír használatának megtanítása. Tevékenységek-eszközök:  A testrészek ápolásának (kézmosás, körömápolás, hajápolás stb.) megtanítása, a ruházat tisztán tartása, rendszeres tiszta-csere elmélyítése az osztályfőnök, védőnő és iskolaorvos bevonásával.  Testnevelés órák utáni rendszeres tisztálkodás megkövetelése (feltétel biztosított).  Helyes fogápolás elsajátíttatása, rendszeres szűrés (évente kétszer).  A társas együttlétek alkalmával megfelelően ápolt külsőre, öltözködésre szoktatás (iskola, színház, ünnepély, külső rendezvények).  Tudatosítani tanulóinkban, hogy az egyéni és társadalmi érvényesülés az elvárt kulturális szignálok (megjelenés, kommunikáció) alkalmazásán is múlik.  A közvetlen környezet (osztályterem, iskola és környéke) tisztaságának megóvása, otthonossá tételében való aktív közreműködés.  Az osztályok felelősséget vállalnak saját termük tisztaságáért. A „Tiszta, rendes osztály” mozgalom elindítása a diákönkormányzat bevonásával.

2.8.

A közösségfejlesztés, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

Napjaink fő problémája az értékváltás, működési zavarok a társadalomban, a családban és az iskolában. Az eredményességet, érvényesülést biztosító személyiség-érték rangsora is megváltozott. Háttérbe szorultak a hagyományos közösségi értékek, pl. a szófogadás, a jó magaviselet, az udvariasság, a tolerancia,stb. A közösségfejlesztés folyamatában az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kell kialakítani, megteremteni. Törekedni kell a tanulók környezetében ható pozitív tényezők hatásának erősítésére, a negatív erők ellensúlyozására, illetve kiküszöbölésére. A célok megvalósításának főbb színterei a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások; DÖK programok, iskolai ünnepélyek, szakkörök, stb. valamint az iskola által szervezett, de iskolán kívüli tevékenységek, pl. táborozás, kirándulás, színházlátogatás, stb. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, Pedagógiai Program

Oldal 48

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. 2.8.1. A közösségfejlesztés általános feladatai a) A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése. b) A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. c) A közösség életét meghatározó szabályok, „törvények” megfogalmazása, azokhoz alkalmazkodás illetve módosításuk. ­ A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenőrzése ­ A csoport kompetenciájába tartozó közös döntések meghozatala ­ A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak – rend, fegyelem, megfelelő szervezettség – gyakorlása ­ A szabályok betartásának illetve megszegésének következményei. d) Az önkormányzás képességének kialakítása, fejlesztése. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. e) A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. f) A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Primer közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A beteg, sérült és fogyatékos gyermek elfogadása és segítése. g) A külföldi kapcsolatok ápolása. mely kiválóan illeszkedik az idegennyelv-oktatás szerkezetébe. A más országokból érkezett tanulók kultúrájának megismerése, elfogadása, a közösségbe való beilleszkedés segítése. h) Tanulóinknak tudniuk kell, hogy egy időben több közösségnek a tagjai. Ezekben a csoportokban meg kell találniuk helyüket, alkalmazkodniuk kell a felnőttekhez, a társakhoz és a szabályokhoz. A csoportélet szervezésével célunk, hogy elősegítsük tanulóink Pedagógiai Program

Oldal 49

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa szocializációját annak érdekében, hogy alkalmassá váljanak a különböző csoportokban való együttműködésre. A közösség a személyiség kibontakozásának színtere, ezért a csoportokból mi olyan közösségeket szeretnénk létrehozni, melyben:  a gyerekek együtt tevékenykednek céljuk elérése érdekében,  közös érdekek motiválják őket,  az együttes élmények során kialakulnak a közös szokások,  létrejön közöttük a feladatmegosztás,  felelősséget vállalnak egymásért,  létezik az összetartó erő, a kohézió. 2.8.2. A közösségfejlesztés feladatai évfolyamonként 1. évfolyam:  Alakuljon ki a felelősök rendszere és rendszeres ellenőrzés mellett végezzék munkájukat. a tanulók bekapcsolása a közösen végzett tevékenységek ellenőrzésébe, értékelésébe.  Az osztály tanulói fokozatosan kapcsolódjanak be a diákönkormányzat életébe.  Alakuljanak ki az együttélés, együttműködés elemei, legfontosabb készségei, szokásai.  Váljon az együvé tartozás élménye meghatározóvá.  Az iskolai élet szabályainak megismertetése és betartatása. 2. évfolyam:  Az együttműködést igénylő tevékenységek arányának növelése.  A közösségen belül alakuljon ki a felelősi munka egyes elemeinek önálló végzése, egyszerűbb közös tevékenységének önálló megszervezése.  Az osztályban növekedjen az összetartozás érzése, jöjjenek létre osztályhagyományokat erősítő tevékenységek.  Alakuljon ki a társakért, közösségért való felelősség érzete.  A fegyelem továbbfejlesztése. A pedagógus előtt érzett felelősség mellett a közösség előtt érzett felelősség alapjainak a lerakása, a társakért érzett felelősség kialakítása. A segítés közösségi indítékainak növelése. 3. évfolyam:  A már jól működő tevékenységek mellett, kapjon egyre nagyobb hangsúlyt a diákönkormányzati tevékenység.  Növekedjen az összetartozás érzése, erősödjenek a baráti kapcsolatok.  Alakuljon ki a diákvezetőkkel szemben támasztott igények első megfogalmazása. 4. évfolyam:

Pedagógiai Program

Oldal 50

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Az osztály tevékenységi rendszere mind több szállal kapcsolódjék az iskolai rendezvényekhez, diákönkormányzathoz.  Az osztályrendezvények a pedagógus vezetésével zökkenőmentesen működjenek.  Növekedjen a diákvezetők döntés előkészítésben való részvétele, önállósága,  Fejlődjön a közvélemény a magatartás jelentős szabályozójává, az egyén felelőssége mellett növeljük a közösség felelősségét is.  Az osztály tanulói készüljenek a felső tagozatba lépés átmeneti feladataira. 5. évfolyam:  Az osztály illeszkedjen be az új közösségi formák és követelmények közé.  Új diákönkormányzati vezetők választása (kapcsolódjék be az iskola diákönkormányzati tevékenységébe).  A tanulás kerüljön a tevékenységi rendszer középpontjába, fogadják el a képesség szerinti tanulás követelményeit.  Erősödjék a közösségért érzett felelősség.  Érezzék a fegyelem jelentőségét, mind a tanulásban, mind a közösségben. 6. évfolyam:  Szilárduljon meg az osztályközösség egysége.  A diákvezetők szerepének növelése a közösség irányításában, rendszeres és folyamatos beszámoltatásuk a diáktanácsülésen elhangzottakról.  Fokozatosan kerüljön előtérbe az önállóság, mind a tevékenységek megszervezésében, mind a végrehatásban és az ellenőrzésben is.  A képesség szerinti tanulás kerüljön a közösség követelményrendszerébe.  Az osztály diáktanácson belül egyre inkább kerüljön előtérbe az önállóság, a döntéshozatal iránt érzett felelősség, csökkenjen a felnőtt irányítás.  A diákvezetők érezzenek felelősséget nemcsak önmagukért, hanem a közösségért is.  A fegyelem közösségben játszott szerepének tudatosítása az osztály minden tagjában. A fegyelem szokássá fejlesztése. 7. évfolyam:  Alakuljon ki a közösség csoportszerkezete.  Fokozatosan kapcsolódjon be a közösség az iskolai szintű rendezvényekbe, éljen javaslattételi és véleményezési jogával.  A képesség szerinti tanulás közösségi követelménnyé alakuljon.  A közösségben a példamutatás tudatosítása.  A fegyelem alapkövetelményeinek szokássá formálása. 8. évfolyam Pedagógiai Program

Oldal 51

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa    

Az osztályközösségen belül dolgozó diákvezetők irányító szerepének kiemelése. Stabilizálódjon az osztály közösségének szerkezete. Adják át az iskolai hagyományokat az alsóbb osztályok közösségeinek. Fejlődjön a diákvezetők munkája olyan szintre, hogy a mindennapi feladatokat felnőttek jelenléte nélkül is meg tudják oldani.  Készüljenek fel a tanulók a közösség, az iskola elhagyására.  Elsősorban saját közösségükkel és saját magatartásukkal mutassanak példát a fiatalabb iskolatársaiknak. 2.8.3. A közösségfejlesztés tanórai feladatai A tanítási óra nemcsak a tanítás - tanulásnak, hanem a nevelés, így a közösségi nevelésnek is az egyik legfontosabb színtere. a.)A tanítási-tanulási folyamat során kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása a differenciálás. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, melyek a gyermeket tanulásra ösztönzik. b.)A tanítási órák szervezésénél előtérbe kell helyezni azokat a módszereket, amelyek a tanulók tevékenykedtetését biztosítják. c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis a pedagógus maximálisan igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. E feladat megoldását a tanítási órákon a következő módszerek és szervezeti formák segítik:  a nevelők a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak,  az egyes szaktárgyak óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat,elsősorban gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. d.)A tanítási folyamatban kiemelt szerepet kapnak a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák, s ezek fejlesztése: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai és logikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség érvényesülése. Mindezek fejlesztését szolgálják a tanórai és tanórán kívüli tevékenységei az iskolánknak. 2.8.4. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai a) A közösséggé szerveződést segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi normák kialakítása és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történi alakítása. – Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív tanuló-nevelő kapcsolat. – Egyéni, kiscsoportos és csoportos beszélgetések. – A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása. Pedagógiai Program

Oldal 52

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehetőségeinek megismertetése, a tapasztalatok különböző helyzetekben történi alkalmazása. – Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés. – Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése – mozi – és színházlátogatások, séta, kirándulás stb. – A közösség tagjainak együvé tartozását erősíti közös tevékenységek szervezése – pl.: az év ünnepeire – anyák napja, karácsony, farsang-készülődés, névés születésnapok megünneplése. – Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése. – Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés. – Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítést szolgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása. – Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. – A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segítőkészség fejlesztése. – Az áldozatvállalás értelmének tudatosítása. – A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakoroltatása. – Vonzó családmodellek bemutatása – a családi munkamegosztás szerepének tudatosítása. – Különböző életmódok, szokások, kultúrák megismertetése. – Hazánkban és más országokban éli népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek ismertetése, megbecsülése, tisztelete. b) Formális, rokonszenvi kapcsolatokon alapuló kiscsoportok megalakítása, a vezetőegyéniségek és kisugárzásuk, hatásuk megismerése, a peremhelyzetben levő tanulók körülményeinek megfigyelése. – A kiscsoportok együttműködésének megszervezése, személyiségformáló hatásának (önzetlenség, barátság, segítségnyújtás, lelkiismeretesség, áldozatkészség) hasznosítása, továbbfejlesztése. – Az alkalmazkodás, beilleszkedés, a társakkal történi együttműködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kollektivitás fejlesztése. – A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak alakítása, továbbfejlesztése. – Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezőkészség fejlesztése. – A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése. – A problémás társak értékeinek elismertetése. – A nemek közötti különbségek felismertetése, egymás kölcsönös tiszteletének, az egyenrangúságnak az elfogadtatása. d) Felelősrendszer kialakítása, a csoport életének megszervezése. Pedagógiai Program

Oldal 53

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A csoport szokásrendjének kialakítása. A tanulók felelősségtudatának, önállóságának fejlesztése. Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapozása. A tanulók önszabályozó képességének kialakítása, tapasztalatszerzés a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében. – A tanulók önirányító- és önkormányzó képességének megalapozása. – A felelősök megbízatásának ellenőrzése, értékelése, kritikája. – A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal differenciált foglalkozás. – – – –

2.8.5. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok a) A szülő és a pedagógus együttműködésével kapcsolatos feladatok A pedagógusok és a szülők kapcsolata felelős nevelőtársak egyenrangú, partneri viszonya, akik egymást kiegészítve felelősen fáradoznak gyermekek szellemi és testi fejlődésén. Közös érdek, hogy a szülők gyermekük neveléséhez erkölcsi támogatást, szakszerű tanácsokat kapjanak, másrészt gyermekeik számára színvonalas, intézményes nevelést, gondoskodást kapjanak az iskolától. Az eredményes együttműködésének feltétele, hogy a pedagógus: ­ ismerje tanítványinak családi környezetét és az abban folyó nevelés jellemzőit, ­ folyamatosan tájékoztatást nyújtson a szülőknek az iskolai nevelő-oktató munka célkitűzéseiről, az osztályközösség és a gyermekek fejlődésének tapasztalatairól, ­ hasznosítja a szülők tapasztalatait, ­ értékesítse vagy ellensúlyozza a szülők nevelési eljárásait. Az iskola munkájában épít a szülők hathatós közreműködésére, ebben a szülői munkaközösség tölt be döntéshozó és szervező funkciót. Ahhoz, hogy a szülők és az iskola nevelői közötti együttműködés valóban eredményes legyen, kívánatos, hogy: ­ a kapcsolat kölcsönös tiszteletre és bizalomra épüljön; ­ az érintkezés közöttük legyen elfogadó, nyílt, őszinte, szívélyes, jóindulatú; a tanulóval kapcsolatos problémák esetén legyenek nyitottak egymás érveire, kinek-kinek a feladatából fakadó sajátosságokra, álljanak készen arra, hogy közösen keressék a legjobb megoldást. A szülők részére a nevelőmunka segítéséhez az alábbi együttműködési területeket ajánljuk: ­ aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, ­ ötletnyújtást az előadások témáihoz, ­ őszinte véleménynyilvánítást, ­ együttműködő magatartást, ­ nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, ­ a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, ­ érdeklődő-segítő hozzáállást, ­ közös rendezvényeket.

Pedagógiai Program

Oldal 54

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A pedagógusok feladatai szülőkkel való együttműködéssel kapcsolatban ­ A nevelő magabiztos szakmai felkészültsége, figyelmes, jóindulatú és körültekintő fellépése elősegíti a megfelelő kapcsolat megteremtését, a problémák konstruktív kezelését és hozzájárul, hogy az esetleges félreértések, súrlódások elkerülhetők, megelőzhetők legyenek. ­ A pedagógus legyen képes felelősségteljesen összeegyeztetni a gyermek érdekeit és a kollegialitás szempontjait, valamint megőrizze erkölcsi feddhetetlenségét, mint a bizalom és tisztelet legfontosabb zálogát. ­ A szülők iránti tiszteletét és nagyrabecsülését – ha alkalom adódik – kifejezésre juttassa a tanulók, a nevelőtestület, a szülői közösség előtt. ­ A szülő kérésére tegye lehetővé a személyes találkozást és fogadóóráján, esetleg más, előre egyeztetett időpontban fogadja őket szívélyesen, udvariasan. ­ Adjon a tanuló iskolai munkájáról, emberi magatartásáról érdemi tájékoztatást, pontos, objektív, problémafeltáró elemzést, a gondok jelzésekor tapintatosan járjon el, szükség esetén tanácsaival is segítse a szülőt. ­ Hallgassa meg figyelmesen a szülő véleményét, kívánságait, esetleges panaszait, és az érintettek bevonásával lehetőségei szerint segítsen a problémák megoldásában. ­ A személyes, családi vonatkozású információkat kezelje diszkréten, azokat csak a legszükségesebb esetben, nevelési szempontokat mérlegelve ossza meg más illetékes személyekkel. ­ Az iskola belső életével kapcsolatos bizalmas információkat köteles titokként kezelni, igyekezzen erősíteni a szülők bizalmát az intézmény iránt, ne cselekedjék, és ne nyilatkozzék oly módon, amivel esetleg csorbíthatja az iskolavezetés tekintélyét, kollégái presztízsét. ­ A szülővel kialakított személyes kapcsolata – legyen az személyes barátság, vagy valamilyen konfliktus – semmiképpen nem befolyásolhatja a tanuló teljesítményeinek objektív megítélését, és nem származhat belőle sem előny, sem hátrány más tanulók számára sem. ­ Nem részesítheti semmiféle előnyben azokat a tanulókat, akiknek szülei az iskolai alapítványon keresztül támogatják az intézményt. ­ A szülők munkáját – ha önként vállalják – kizárólag az iskola érdekében veszi igénybe, s a velük kialakított kapcsolatát nem használja fel jogtalan előnyök megszerzésére. ­ A tanulók szüleitől nem fogad el olyan ajándékot, vagy egyéb juttatást, amely elvtelen lekötelezettséget vonhat maga után. Az osztályfőnök feladatai a szülőkkel való együttműködéssel kapcsolatban A nevelésben a szülőnek egyik legfontosabb szövetségese az iskolában a mindenkori osztályfőnök, aki néhány éven át pedagógiailag összefogja mindazt, ami tanulmányai és társas kapcsolatai terén az osztályközösségben gyermekével történik. A tanuló nevelésében a pedagógus csak a szülővel egyetértésben tud eredményes munkát végezni, azaz akkor, ha

Pedagógiai Program

Oldal 55

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa megegyezésre jutnak abban, hogy a gyermek a fejlődésben és a további nevelésében adódó teendőket miképpen osztják el egymás között. Ennek érdekében az osztályfőnök: ­ Nyitott minden kapcsolatteremtési lehetőségre. Megkereséskor a szülő rendelkezésére áll. A maga részéről rendszeresen beszámol a tanulók előmeneteléről, neveltségi szintjéről, tájékoztatja a szülőket a tanórán kívüli tevékenységekről (kirándulások, műsorok, klubdélutánok, előadások stb.), adott esetben meghívja őket a rendezvényekre. ­ Az egyénenként felmerülő problémákra felfigyel, a tanuló további fejlődése érdekében kezdeményezi a kapcsolat felvételét a szülővel, gondviselővel, vagy megfelelő szakemberrel. ­ Az ő munkáját érintő véleményeket, észrevételeket figyelmesen meghallgatja, mérlegeli, ha kell: megmagyarázza, áttekinthetőbbé teszi pedagógiai megoldásait, nyitott a pedagógiailag indokolt kompromisszumokra. ­ Segít abban, hogy létrejöhessen a személyes találkozás a szülők és a gyermek problémájában érintett kollégák között, és együtt találják meg a két fél érdekeit figyelembe vevő megoldásokat. ­ Kezdeményezi a szociálisan hátrányos helyzetű családok segítését. Az illetékes önkormányzattól, illetve egyéb pályázat útján alkalmi, szociális juttatásokat, vagy rendszeres támogatást kérelmez, s az ügyet tapintatosan és diszkréten kezeli. b) A pedagógus és a tanuló együttműködésével kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási feladatokat csak akkor lehet valóban eredményesen elvégezni, ha a magas színvonalú szakmai tevékenység és példamutató magatartás mellett a nevelők és a tanulók közötti viszony kiteljesíti emberi tartalmát, s mind a két fél számára képes biztosítani a hatékony együttműködés kielégítő személyes, érzelmi feltételeit is: ­ A kölcsönös bizalmat és tiszteletet, amely az egyik oldalon a több tudásból és felelősségből származó tekintélyt illeti meg, a másikon a saját személyiség és képességek kibontakoztatásáért tett erőfeszítéseket; ­ A közös gondolkodásból, felfedezésekből, a szellemi gyarapodásból eredő élményeket; ­ Az eredményes munkához nélkülözhetetlen információk és elvárások időben történő cseréjét, a szükséges megállapodások megkötését; ­ A figyelmet és érdeklődést egymás igényei, érdekei, kérdései, javaslatai, értéktételezései, eredményei és sikerei iránt; ­ Egymás teljesítményeinek, munkájának megbecsülését, tárgyilagos, igazságos és méltányos megítélését; ­ Az érintkezés nyíltságát, őszinteségét, kulturáltságát, az esetleges. A pedagógusok feladatai a kapcsolattartás során: ­ Mérlegelje, milyen mértékben és mélységben tudja vállalni, hogy beleavatkozik adott tanítványának magánéletébe, mikor szükséges felvennie a kapcsolatot a gyermek szüleivel. ­ A tudomására jutó bizalmas információkat diszkréten kezelje, s ha szükséges, a tanuló problémáinak megoldása érdekében használja fel azokat, lehetőleg az ő beleegyezését kérve; Pedagógiai Program

Oldal 56

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A félreértések és esetleges csalódások elkerülése érdekében egyértelműen tisztázza, milyen határok között tud együtt érezni, szolidaritást vállalni tanítványa gondjaival, milyen konkrét lépésekkel kíván segíteni problémái megoldásában. ­ Tartsa be a kollégák iránti szolidaritást és az iskola életét szabályozó normák, a közös tantestületi döntések iránti lojalitást, adja meg a magáétól eltérő nézeteknek kijáró tiszteletet, tartsa meg a tantestület valamennyi tagjára kötelező etikai elvárásokat. ­ A diákoknak a kollégák munkáját érintő jogos panaszai, elégedetlensége eseteiben segítse elő, hogy a felek nyíltan tisztázhassák, mi okoz közöttük konfliktust és megtalálják a konstruktív rendezés módszerét, illetve – ha szükséges – forduljon a megfelelő iskolai fórumokhoz. ­ Vegye elejét bármely fél részéről a kapcsolathoz méltatlan, esetleg hosszabb távon tarthatatlan, a diákokat érzelmileg feleslegesen megterhelő, számukra társaik körében kellemetlenségeket okozó bizalmaskodásnak, haverkodásnak. Az osztályfőnökök feladatai a kapcsolattartás során: ­ Segítse elő, olyan – előítéletektől mentes, befogadó – csoportlégkör kialakulását, amely módot ad arra, hogy lehetőleg minden tanuló megtalálja a helyét és szerepét a közösségben, ahol elfogadják jó és rossz tulajdonságaival együtt, társaitól támogatást kap személyisége kibontakozásához, elismerik mind tanulmányi, mind pedig egyéb képességeit, büszkék a sikereire, megértik, amiben eltér másoktól, nem marad társtalan, átélheti az összetartozás örömét. ­ Külön figyelemmel és gondoskodással forduljon hátrányosabb helyzetű, vagy személyes gondokkal küzdő tanítványai felé, keresse meg a hatékony és tapintatos segítés formáit, módszereit. ­ Kövesse figyelemmel az osztály légkörét esetleg megmérgező társas konfliktusokat, az egészségtelen versengést egyes tanulók vagy kisebb csoportjaik között, a bármilyen eredetű kiközösítő indulatokat, segítsen e feszültségek tárgyszerű megbeszélésében, rendezésében. ­ Képviselje tanítványai és a közösség vállalható, méltányos érdekeit a pedagógusok, az iskola vezetése felé, menedzselje tanítványai és a közösség kiemelkedő teljesítményeit az iskola fórumain, töltsön be közvetítő szerepet a tanár-diák konfliktusok rendezésében. ­ Legyen nyitott arra, hogy érzékelje az osztályával való kapcsolatában fellépő feszültségeket, s álljon mindenkor rendelkezésre ezek nyílt és őszinte megbeszélésére, rendezésére. ­ Küzdjön az ellen, hogy a rábízott osztály, illetve a tanulók valamelyike akár a tantestületben, akár a tanulók közvéleményében bármilyen előítéletesen minősítő, megbélyegző kategóriába kerüljön (pl. "gyenge osztály", "kezelhetetlen tanuló"). ­ Lépjen fel határozottan, ha osztályában bármely tanulót vagy csoportot érintő diszkriminációt tapasztal az iskolán belül vagy kívül – pl. kisebbek, gyengébbek, gazdagok, szegények, etnikai kisebbségek, stb. c) Az iskola nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóival való együttműködés feladatai ­

Pedagógiai Program

Oldal 57

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A pedagógusok mellett az iskola más foglalkozású alkalmazottaira is fontos szerep hárul a nyugodt munkafeltételek megteremtésében, abban, hogy intézményünk képes legyen zökkenőmentesen működni. A nem pedagógus munkakörben dolgozó munkatársak tevékenységét – időbeosztását, terhelését – az igazgató irányítja, ellenőrzi és értékeli. A munkájukkal kapcsolatos pozitív és kritikai észrevételek elbírálása és továbbítása is e vezető hatáskörébe tartozik. Az iskola minden dolgozója a maga területén részt vesz a nevelőmunkában is. Ennél fogva, tőlük az várható, hogy a maguk területén: – – – – – –

Gondosan, megbízhatóan, felelősségteljesen és kellő önállósággal végezzék el munkájukat. Tanúsítsanak részrehajlástól mentes segítőkészséget mindazok iránt, akikkel feladatuk teljesítése során találkoznak. Tartsák be az intézmény, az iskola iránti lojalitás normáját, a rájuk bízott hivatali ügyekre vonatkozó titoktartás követelményét. Őrködjenek azon, hogy az iskolában tartózkodó személyek biztonságos feltételek között végezhessék feladataikat. Ügyeljenek az iskola vagyonának biztonságára, felszereléseinek állagára, karbantartására, az értékek védelmére. Megjelenésük, beszédstílusuk feleljen meg a hely követelményeinek, mindazoknak a normáknak, melyek a tanárokra, tanulókra egyaránt érvényesek.

Az iskola alkalmazottai joggal elvárják, hogy munkahelyükön elismerjék partnerségüket, s ennek megfelelő stílusban érintkezzenek velük: – Az iskola vezetése, valamint pedagógusai fejezzék ki, ha munkájuk elismerésre méltó. – A pedagógusok legyenek tekintettel munkaidejükre, önállóságukra, más elfoglaltságaikra, munkájuk igénybevételekor tartsák be a hivatali rendet, kéréseikkel az erre kijelölt időpontokban keressék meg őket, vegyék komolyan a kijelölt határidőket (elszámolások, étkezési befizetés, MÁV-igazolvány). – Neveljék a tanulókat is arra, hogy tiszteljék és becsüljék azoknak a fáradságos munkáját, akiknek az iskola zavartalan működésének fenntartása köszönhető, s ez fejeződjék ki az iskola technikai dolgozói iránti udvarias, kulturált viselkedésükben is.

2.9.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

2.9.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a) A pedagógus felelősséggel és önállóan végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, házirendje, önértékelési szabályzata, az iskola nevelő-oktató munkáját meghatározó jogszabályok, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját pedagógiai programban meghatározott elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. Pedagógiai Program

Oldal 58

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa b) A pedagógus közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, a diákönkormányzat kialakításából, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, az iskola hagyományainak ápolásából, a tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, a tanulók folyamatos felzárkóztatását és a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a pályaorientációs, pályaválasztási feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből, az egészségnevelés, a környezeti nevelés feladatainak megvalósításából. c) A tanulók megismerése és a tanulócsoport belső kapcsolatrendszerének feltárása terén feladata:  a tanulókat szakszerű megfigyelése, a tapasztalatok szöveges vagy számszerű rögzítése,  a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazása, készítése a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására. d) Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi. Folyamatosan készített tematikus, illetve éves tanmenet, vagy a szükséges kiegészítésekkel ellátott irányító tanmenet alapján dolgozik. Ezt az igazgató által meghatározott időpont(ok)ban, az igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha a helyi tanterv vagy a tankönyv nem változik, a bevált tanmenetet - folyamatos kiegészítéssel - több éven át használhatja. e) A helyi tantervben meghatározott módszerek és eljárások alkalmazásával rendszeresen ellenőrzi, értékeli és minősíti a tanulók tanulmányi munkáját. f) A pedagógus a tanulót a tanév elején tájékoztatja a tantárgy tanulmányi követelményeiről, a továbbhaladás és a magasabb évfolyamra lépés feltételeiről, a tanulmányi követelmények teljesítéséhez szükséges tanulói felszerelésekről, eszközökről. g) A pedagógus folyamatosan tájékoztatja a tanulót az írásbeli dolgozat tartalmi és formai követelményeiről. Az írásbeli számonkérés időpontját, tartalmát és a tanulmányi követelményeket a számonkérés előtt legalább 5 tanítási nappal előbb közli a tanulóval. Az írásbeli dolgozatokat, a felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 10 napon belül kijavítja, illetőleg kijavíttatja. A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja. A pedagógusnak helyesírás szempontból is javítani és javíttatni kell az írásbeli munkákat. h) Részt vesz az iskola szülői értekezletein. Havonként fogadóórát tart. A tanulók magatartásáról és tanulmányi munkájáról – szükség szerint tájékoztatja az osztályfőnököt és a szülőket. i) Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozási helyen. Az igazgató útmutatásai szerint ellátja az ügyeleti szolgálatot, a helyettesítést, a tanórán kívüli teendőit, a vállalt tisztségeivel kapcsolatos kötelességeit. Pedagógiai Program

Oldal 59

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa j) Az igazgató utasítása alapján ellátja a nevelő-oktató munkával összefüggő adminisztrációs és ügyviteli feladatokat. 2.9.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök felelős vezetője az osztálya közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük és önigazgató képességük fejlesztése. E munkájában épít az diákönkormányzat programjára és eszközeire. a) Az osztályfőnök a személyiség- és közösségfejlesztő munkája eredményessége érdekében:  együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, illetve az osztály tanulóival kapcsolatba kerülő többi pedagógussal.  látogatja az osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait, tapasztalatait, észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli;  szükség esetén - az igazgató előzetes tájékoztatása mellett - az osztályban tanító pedagógusokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze;  az osztályában tanító pedagógusok bevonásával minden hónap végén értékeli az osztály tanulóinak tanulmányi munkáját, magatartását és szorgalmát, az osztály tanulmányi fegyelmének helyzetét.  vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségét, tanulmányi munkáját, magatartását és szorgalmát. Az osztályában tanító pedagógusokkal megvitatja az addig tapasztaltakat és a következő időszak teendőit b) Az osztályfőnök a közösség és az egyén fejlődése érdekében arra törekszik, hogy a tanulók - tanítási órán és azon kívül végzett - tevékenysége, az egyes tanulók személyiségét többoldalúan fejlesztő rendszerré szerveződjék. Gondot fordít a lemaradók felzárkóztatására, a különleges bánásmódot igénylők megfelelő foglalkoztatására és a tehetséggondozásra. c) A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelő munkáját, együttműködik a tanulók szüleivel. Ennek során  az osztályfőnöki megbízatása első évében - legkésőbb a tanév végéig - a tanulókat otthonukban meglátogatja, majd szükség szerint végez családlátogatásokat;  legalább havonként fogadóórát tart;  az ellenőrző könyv (tájékoztató füzet) útján is tájékoztatja a szüleiket a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról, gondosan ügyelve arra, hogy az elismerések és elmarasztalások nevelőszándékúak, a tanulók tényleges teljesítményével s egyéb megnyilvánulásaival összhangban legyenek, Ellenőrzi, hogy a szülők tudomásul vették-e az ellenőrző könyvbe beírt értesítéseket, nevelői észrevételeket;  az osztálya szülői értekezletén s egyéb alkalmakkor tájékoztatás nyújt az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti a soron következő feladatokat. A szülők pedagógiai ismereteinek bővítése érdekében az iskolai munkaterv nevelési célkitűzéseivel összhangban - egy-egy nevelési témát is napirendre tűz, tanácsokat Pedagógiai Program

Oldal 60

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa ad, a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására törekszik; d) Segíti az osztálya szülői munkaközösségének tevékenységét. e) Minden tanév szeptember 15-ig elkészíti az osztályfőnöki foglakozások tervét, amely tartalmazza:  a helyzetértékelést,  a tanév fejlesztési feladatait,  a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatokat,  a tanórai keretben nem megvalósítható közzöségfejlesztési feladatokat, szabadidős tevékenységeket,  a tanulmányi kirándulások tervét,  az osztályfőnöki órák tanmenetét. f) Az osztályfőnök ellátja a feladatkörébe tartozó ügyviteli és adminisztráció feladatokat. Ennek során:  vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást;  vezeti az osztálya tanulók mulasztására vonatkozó nyilvántartást. g) Az osztályfőnök a tanév elején a tájékoztatja tanulókat, a szülőket a tanulói jogokról és kötelességekről, a jogorvoslati eljárásokról, az iskolai házirendről, a mulasztások igazolásának rendjéről, a mulasztások következményeiről, a magatartás és a szorgalom értékelésének elveiről, az iskola pedagógiai programjának és munkatervének, szervezeti és működési szabályzatának a tanulókat érintő kérdéseiről. Az osztályfőnöki órák Az osztályfőnöki óra a tanulók 'közösségi életének jelentős fóruma. Célja a tanulóközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése, a közösség és az egyén egymáshoz, valamint a társadalomhoz való helyes viszonyának megalapozása; a tanulók erkölcsi tulajdonságainak, meggyőződésének formálása, ösztönzés és útmutatás a helyes magatartás és az egészséges életmód kialakításához az életkornak megfelelő szinten, a tanulók egyéni és közösségi-közéleti tevékenységének szervezése. Hozzájárulás ahhoz, hogy a munkában, a magán- és a közéletben helytálló, tevékeny felnőttekké váljanak. Az osztályfőnöki órák feladatai a) A közösség és a személyiség viszonyának fejlesztése érdekében:  a gyermekközösség életének, sokirányú tevékenységének fejlesztése;  a tanulók önkormányzó képességének kibontakoztatása;  a közösség iskolán belüli és külső kapcsolatainak létrehozása, erősítse;  nevelés a társak iránti érdeklődésre, helyes megítélésükre; a tanulók társas kapcsolatainak gazdagítása;  a gyermekek önismeretének fejlesztése, önnevelésének irányítása, eszményképük kialakulásának elősegítése; ösztönzés és útmutatás az egyéni érdeklődés, képességek, hajlamok fejlesztésére;  az egyén és a közösség helyes viszonyának formálása, a tanulók magatartását befolyásoló pozitív közvélemény alakítása, felkészítés a társadalmi életében való Pedagógiai Program

Oldal 61

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa cselekvő részvételre;  előkészítés a helyes családi életre, a szocialista családmodell elfogadtatása, felkészítés az átalakuló családban folyó életre;  nevelés a magánélet és közélet érdekeinek egyeztetésére, b) A helyes erkölcsi állásfoglalás és magatartás kialakítása érdekében:  a tanuláshoz és a munkához való helyes viszony kialakítása  a tanulás belső motívumainak fejlesztése;  a helyes, gazdaságos tanulási módszerek elsajátíttatása;  a továbbtanulási lehetőségek, a tanulók előtt nyitva álló szakmák, foglalkozások, életpályák megismertetése, előkészítés a tudatos, a társadalmi igényeket és az egyéni képességeket egyaránt érvényesítő iskola- és pályaválasztásra;  meggyőzés a rendszeres tanulás és a jól végzett munka egyéni és társadalmi jelentőségéről, az egész életen át tartó tanulás fontosságáról;  a munka, a dolgozó ember tiszteletére, megbecsülésére nevelés; c) A hazafiságra nevelés érdekében:  a szülőföld, a haza és a nemzet fogalmának élményszerű megalapozása, az ezekhez való kötődés igényének felkeltése;  a haza, a demokratikustársadalmi rend iránti szeretet, hűség érzelmének elmélyítése;  közös ügyért való munkálkodás és a haza építésében való részvétel igényének kialakítása;  nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak megismertetetése;  a nemzeti szimbólumok megismertetése;  a nemzeti ünnepek és nemzeti emléknapok megismertetetése; d) A tanulók egészséges és kulturált életmódra nevelése érdekében:  a biztonságos, egészséges életre, a tiszta és rendes környezet megteremtésére, környezetvédelemre szoktatás;  az iskolai és iskolán kívüli játék-, sport-, kulturális tevékenység megszervezése; e) Pályaorientációs tevékenység érdekében:  A tanulók önismeretének fejlesztése;  A tanulók által választandó szakmák, pályák követelményeinek megismertetése;.  A továbbtanulási lehetőségek megismertetése;

2.10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 2.10.1. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Intézményünk az emberi erőforrások miniszterének a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete 2. § (1) pontjával összhangban Pedagógiai Program

Oldal 62

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa a helyi tantervünket az oktatásért felelős miniszter által az iskolatípusra kiadott kerettantervek közül választott kerettanterv, és az e rendelet 2. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltak figyelembevételével készítette és fogadta el. Az Irányelv célja Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: – a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, – az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, – ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, – a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, – a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: – a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, – a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, – a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, ma-

Pedagógiai Program

Oldal 63

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa gasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: – A befogadó iskola vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken. – Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, valamennyi dolgozójának, gyermek- és szülői közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. – Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. – A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. – A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus – konduktív nevelés esetén konduktor – együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduktor-tanító, terapeuta a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); Pedagógiai Program

Oldal 64

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; h) segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében; i) segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. Intézményünk igényli az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint. 2.10.2. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) az a tanuló, akinek a mozgása veleszületett vagy szerzett károsodás és/vagy funkciózavar miatt jelentösen és maradandóan akadályozott, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. Pedagógiai szempontból a következő csoportok alakíthatók ki: – végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok, – petyhüdt bénulást okozó kórformák, – a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek, – egyéb, maradandó mozgásállapot- és funkcióváltozást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák, – a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák. A mozgás minden gyermek tapasztalatszerzésére, illetve annak lehetőségére hatással van, befolyásolja személyiségfejlődését. Mozgáskorlátozott gyermek esetében a mozgásos tanulás lehetősége és folyamata módosul. Mások a környezetéről, a saját testéről szerzett tapasztalatai, mint ép mozgású társainak. A mozgásszervi károsodás tartóssága, visszafordíthatatlansága is befolyásolja fejlődésmenetét. Ez gyakran az átlagostól eltérő pszichés, szociális és fizikai szükségleteket teremt. A jelentősen eltérő kóreredet és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. Ebből eredően a tanulók más-más személyiségfejlődési utat járnak be. A nevelést-oktatást befolyásolja, hogy a tapasztalatszerzési lehetőségek általában beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodás gátolt. A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai nevelés, oktatás egész időtartama alatt megkívánhatja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptációk alkalmazását. Pedagógiai Program

Oldal 65

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a megfelelően kialakított, adaptált, akadálymentes környezet biztosítja az információhoz való hozzáférést, a tevékenységekben történő szabad és aktív részvételt, előmozdítva az esélyegyenlőséget. A mozgáskorlátozott tanuló sajátos nevelési igényét a károsodás keletkezésének ideje, annak formája és elhelyezkedése, akadályozottságának mértéke egyedileg határozzák meg, a megfelelő különleges bánásmódot, a fejlesztés szakszerű feltételeit, formáját biztosítani kell. 2.2. A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése 2.2.1. A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai 2.2.1.1. Alapelvek A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása, képességeik tervszerű fejlesztése során az egyéni fejlődési sajátosságokhoz, az individuális szükségletekhez kell igazodni mind a pedagógiai tevékenységek, mind a környezeti adaptációk tervezése, megvalósítása során annak érdekében, hogy a tanulók mozgáskorlátozottként is meg tudják állni helyüket a szűkebb és tágabb környezetükben. A tanulók sérülésspecifikus ellátása csoportmunkában (team munkában) valósítható meg – a különböző szakemberek (pedagógus, gyógypedagógusok, ortopéd szakorvos, neurológus, gyermekgyógyász és egyéb szakemberek, a konduktív nevelés esetében a konduktív pedagógia kompetenciája szerinti konduktor stb.), illetve a család együttműködése, a közös célok kitűzése kölcsönös megerősítést, szinergista hatást válthat ki, amely nagymértékben támogatja a fejlesztő folyamatot. A nevelés, oktatás, mozgásfejlesztés, az egészségügyi szükségletek ellátása és a gondozás (sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztő folyamat) során szükséges a folyamatos, tapasztalatszerzésre építő korrekciós szempontú fejlesztés, ezzel a sérülésből adódó hátrányos következmények csökkenthetők, ellensúlyozhatók. Az önállóságra nevelés elvét mindig szem előtt tartva, az iskolában – a mozgáskorlátozott tanulók életkorának és mozgásállapotának megfelelően – biztosítani kell a megfelelő mozgás- és életteret, amely magában foglalja: – a fizikai környezetet, amely egyrészt akadálymentes, másrészt valamennyi tanuló számára biztosítja az egészséges környezeti feltételeket, – a személyre szabott (segéd)eszközök és egyéb, az oktatáshoz szükséges speciális eszközök (pl. megfelelő méretű asztal, szék, csúszásgátló, ceruzafogó stb.) meglétét és használatát, – a befogadó, elfogadó, kölcsönös alkalmazkodást kívánó, a tágabb környezetre is hatással bíró személyi környezetet (integrált oktatásnál a tanulótársak, azok szülei, az iskola dolgozói részére a befogadást segítő ismeretek átadása), – szükség szerint és indokolt esetben – amennyiben a mozgásos akadályozottság a különféle tevékenységek során a tevékeny és eredményes részvételt súlyosan akadályozza – a személyi segítő meglétét. A sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztő folyamat olyan felkészülést, sajátos módszertani tudást kíván a pedagógusoktól és a pedagógiai munkát segítő személyzettől, amely biztosíthatja a komplex, minden sérült funkciót korrigáló-kompenzáló hatásokat, és lehetővé teszi a tanulók eredményes fejlődését. 2.2.1.2. Célok A mozgáskorlátozott tanulók nevelésének-oktatásának kiemelt célja az esélyegyenlőség feltételeinek megteremtése annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányaik során felkészültté váljanak az ismeretszerzésre és tanulásra, az önálló döntéshozatalra, képessé váljanak az önrendelkező életvitelre.

Pedagógiai Program

Oldal 66

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Ismerjék meg a mozgáskorlátozottságukból eredő egészségi teendőket és az egészségügyi ellátás lehetőségeit, a sajátos helyzetükből adódó jogaikat, alakuljon ki bennük az önrendelkező életforma képessége, amely elősegíti jövendő felnőtt életüket, társadalmi beilleszkedésüket. A mozgásállapot által meghatározott adottságok, korlátok figyelembevételével olyan belső motiváció teremtődjön meg, amely által a mozgáskorlátozott tanuló aktívan kapcsolódhat be a fejlesztő folyamatba; alakuljon ki a fejlődés igénye önmagával szemben, az igény a sikeres továbbtanuláshoz, munkába álláshoz. Fejlődjön ki a megfelelő életminőség megalapozása érdekében a megszerzett tudás és képességek birtokában a testi, lelki, pszichikai jól-lét és annak kialakítására irányuló igényesség. 2.2.1.3. Kiemelt feladatok A pedagógiai feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a mozgáskorlátozott tanulók többsége meg tud felelni a Nat-ban, illetve a kerettantervben megfogalmazott elvárásoknak. Az egyéni igényekhez igazodó eljárások alkalmazása (tartalom módosítása, csökkentése az ismeretelsajátítás során, értékelés alóli mentesítés stb.) csak abban az esetben indokolt, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhető el. A sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztő folyamat során – pedagógiai tartalmak kitűzésekor, rehabilitációs célok, időbeli eltérések megfogalmazásakor – differenciálás és fokozatosság szükséges. Az individuális megsegítés olyan mértékű legyen, amennyi az eredményes egyéni fejlődéshez elengedhetetlen. A módszertani, technikai támogatás tervezéséhez, kivitelezéséhez a pedagógus segítséget kérhet a gyógypedagógustól, konduktív nevelés esetén a konduktortól, a pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatók szakembereitől. A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében a kommunikáció és a kognitív funkciók (figyelem, érzékelés-észlelés, emlékezet, gondolkodás) területén kialakult zavarai, illetve a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezésének problémái jelentik, különös tekintettel a manipulációra. Ezek mindegyike befolyásolhatja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, vagyis az iskolai teljesítmények alakulását. Kiemelt fejlesztési feladatok: – A mozgásszervi diagnózistól és mozgásállapottól, az aktuális fejlettségi szinttől, valamint a személyiségtől függő speciális fejlesztési technikák, módszerek, eszközök alkalmazása, a megismerő tevékenységekhez szükséges kompetenciák (ismeretek, képességek, attitűdök) kialakítása és fejlesztése, az elérhető legmagasabb szintű önállóság kialakítása, az önálló életre nevelés. – Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, mint komplex rehabilitációs hatásrendszer, amely ötvözi a sérült tartási és mozgási funkciók helyreállítását célzó, a gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás-tanulás folyamatába. – annak végleges, javuló vagy romló volta –, továbbá a mozgásállapot súlyossága és klinikai tünetei, akadályozottságának mértéke és formája határozzák meg. – Korszerű ismeretek átadásával, illetve a reális önismeret kialakításával a továbbtanulásra történő felkészítés nyújthat biztos alapot a későbbi önálló életvezetéshez.

Pedagógiai Program

Oldal 67

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – A mozgáskorlátozottság gyakori velejárója a beszélt és írott nyelv zavara, így a nevelésoktatás során kiemelt feladat a beszéd- és kommunikációfejlesztés, súlyos esetben a beszéd- és logopédiai terápia, esetleg a technikai eszközökkel támogatott írásbeli kommunikáció kialakítása. – A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítése során a kiindulás alapja fizikai adottsága, értelmi képessége, kommunikációjának formája, szintje és érzelmi állapota. Ennek megfelelően a tananyag, a követelmények, a számonkérés, értékelés egyéni fejlettségi szinthez történő igazítása, adaptálása szükséges, a fokozatosságot e téren is figyelembe véve (a tevékenységek kivitelezését, a részvételt biztosító (technikai jellegű, módszertani) segítségnyújtás formáját szükséges először megkeresni, az egyes tevékenységek, illetve az értékelés alóli mentesítés csak nagyon indokolt esetben ajánlott). – A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai segédeszközök igénybevétele segíti a mozgásbiztonságot, a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket, a szűkebb és tágabb környezetbe történő beilleszkedéshez szükséges alapok megteremtését, a személyi függetlenség elérését. – A mozgáskorlátozottság együtt járhat egyfajta fizikai függés kialakulásával, amely megnövelheti a deviáns csoportokhoz való sodródás kockázatát, fokozhatja az áldozattá válás esélyét, így a nevelés-oktatás során a prevenciós munka, illetve a már kialakult helyzetek kezelése kiemelt feladatot jelent. A tanulóknak meg kell tanulniuk egyrészt a kísértésre nemet mondani, másrészt olyan hasznos tevékenységeket kell elsajátítaniuk, amelyekkel értelmesen tölthetik ki szabadidejüket. – A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatokat jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló mozgáskorlátozott tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogathatja a pályaorientáció folyamatát is. 2.10.3.

A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztése

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A nagyothalló tanulók oktatásának pedagógiai szakaszai módosításokkal megegyeznek a Nat pedagógiai szakaszolásával. A nagyothalló tanulók nyelvi szintje általában indokolja, hogy a bevezető szakasz hosszabb idősávban – teljesítésére két tanév javasolt – szerveződjön, de az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterve alapján a későbbiekben is sor kerülhet egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb időtartamban történő feldolgozására. Indokolt, hogy az alsó tagozatos szakasz előtt egy év alapozó időszak szerveződjön. Az alapozó szakasz idősávjában – a korai gondozás és a speciális óvodai nevelés eredményeire támaszkodva – a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése dominál. Ekkor a szókincs fejlesztését, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítását, a beszédérthetőség fejlesztését, a nyelvi különbségek kezelését, valamint a nyelvi-szociális érintkezési formák kialakítását végezzük. Kisiskolás korukra elsajátítják és megközelítően olyan szinten birtokolják az alapvető kulturtechnikákat, hogy eszközként használhatják a további tudás megszerzésében. Legkésőbb az alsó tagozatos szakasz végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége optimális esetben megközelítheti vagy elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét. A felső tagozatos szakaszra már kialakultnak tekinthető az egyéni beszédállapot. Erre támaszkodva általában megvalósítható: Pedagógiai Program

Oldal 68

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasásírás eszköz szintű használata, – a nyelvi érintkezés formáinak bővítése: tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a műveltségi területek és témák tartalmának megfelelő fogalmak értő használata, – a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása. Valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata: – a beszédhallás folyamatos fejlesztése, – a pályairányítás, a reális pályaválasztás előkészítése, a továbbtanulás, – az épen maradt funkciók fejlesztése, a tehetség gondozása. 2.10.4.

Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és aviselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, – diszortográfia, – diszkalkúlia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy – a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, – az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, – gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, – fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint – a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. Pedagógiai Program

Oldal 69

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

2.10.5. Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett időszakos különnevelés keretében (pl. logopédiai osztályban, tagozaton), valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társaskapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. Ezért a specifikus tanulási zavar valamint a viselkedésszerveződés zavarának megállapítása sokrétű, differenciáldiagnosztikai irányultságú állapotfeltárást igényel a szakértői bizottságok részéről. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alul-

Pedagógiai Program

Oldal 70

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa teljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg. Diszlexia – az olvasási képesség zavara, A specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő. Jellemzői – a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége – hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége – értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége – gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása – rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál – írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre – vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, b) a rövid távú emlékezet, c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, d) a testséma biztonságának kialakítása, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel, f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, j) speciális olvasástanítási program alkalmazása, k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara Nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak Jellemzői: – a centrális auditív feldolgozás, a fonémafeldolgozás zavara, – beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén), – helyesírási hibák halmozódása, Pedagógiai Program

Oldal 71

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: – a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, – a rövidtávú emlékezet fejlesztése, – a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, – a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése. Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara Jellemzői – csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, – szaggatott betűalakítás és betűkötések, – rossz csukló, -kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, – egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, – kialakulatlan kézdominancia, – lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé, – továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás). A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, a) a testséma biztonságának kialakítása, c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése, d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés), e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, f) sikertudat kialakítása. Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számoksorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: – a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, – a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, Pedagógiai Program

Oldal 72

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, – a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai, – helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei, – szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya, – számértékek szimbólikus funkciójának értelmezési nehézségei, – mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége, – számjegyekre vonatkozó lexikai hibák, – komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái, – gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége, – figyelemzavar. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, b) Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, e) a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása, f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, h) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, j)a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, k)az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása. Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően.

Pedagógiai Program

Oldal 73

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Jellemzői – szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani, – komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni, – az impulzivtás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók, – motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.), – megkezdett tevékenység befejezetlensége, – ingersorozatok hibás kivitelezése, – tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban), – én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek. A fejlesztés célja – a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. A fejlesztés feladatai – team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés, – speciális figyelem-tréning, – a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, – fokozott egyéni bánásmód, – az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, – feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, – motiválás, sikerélmény biztosítása. Szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, Szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún.végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A fejlesztés célja – a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. Eszközei lehetnek: a) kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása, b) pszichoterápia, c) a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, d) a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása, e) önértékelési képesség fejlesztése, f) sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása, g) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel, h) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. Pedagógiai Program

Oldal 74

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

2.10.6. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, az elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezés. E fogalommal jelölik mindazokat a gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól. Magatartásukkal zavarják a pedagógust és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő iskolai környezettel szemben. A pedagógiai munka első lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát, mely általában személyiségfejlődési zavarokat okoz. Kiemelkedő fontosságú a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatása, személyiségük közvetlen befolyása és az a viszony, amelyet a tanulókkal kialakítanak. A problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek magatartása jelentősen eltér az adott korban megkívánható normáktól, ezért az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges ellátást, fejlesztő foglalkozást. A nehezen kezelhető, szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. Leggyakoribb ismertetőjegyei:  a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek,  passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak,  nehezen tud alkalmazkodni, és a közösségbe beilleszkedni,  testi és pszichés tünetek,  személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok –pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök, stb.). A nehezen kezelhető tanulók egy részét rossz társaság felé terelheti az, hogy a családi vagy iskolai közösségben nem találják meg a helyüket, magányosan vagy szerepet (bohóc, bűnbak) játszva élnek. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdi tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek a következők:  tanórán kívüli tevékenységek során minden egyes tanuló magatartásának, viselkedésének figyelemmel kísérése,  a tanuló a beilleszkedési zavarának, tanulási nehézségének, magatartási rendellenességének észlelelésekor helyzetfelismerés és helyzetértékelés,  a beilleszkedési zavar, tanulási nehézség, magatartási rendellenesség, a magatartási zavar okainak feltárása, a nevelési tanácsadó segítségének kérése, Pedagógiai Program

Oldal 75

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési terv kidolgozása, egyéni fejlesztő foglalkozások megszervezése és lebonyolítása a nevelési tanácsadó segítségével,  kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szüleikkel, illetve gondviselőkkel, a tanulóval foglalkozó szakemberekkel,  folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel,  a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása, differenciált eljárások alkalmazása,  törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórákon kívül. Az óvoda és iskola közötti átmenet problémáinak sikeres megoldása rendkívül fontos eleme pedagógiai munkánknak. Célunk: az óvoda és iskola közötti átmenet megkönnyítése a gyermek, szülő és nevelő számára egyaránt. Ennek érdekében:  szoros kapcsolat kialakítása a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal.  a nagycsoportos óvodások részére programokat hirdetünk január-március hónapokban: OVI--suli, Játsszunk együtt!, ezekkel az iskolakezdés előtti gátlásokat szeretnénk feloldani, ugyanakkor felkelteni érdeklődésüket iskolánk iránt  módszereiben, igazodjon a nevelő a tanulók egyéni képességeihez.  felzárkóztató órák szervezésével segítjük a lassabban haladókat, a tanulási nehézségekkel, olvasás és írászavarokkal küszködő tanulók számára korrepetálások, illetve a rászorulók részére dyslexia terápia biztosítása  napközi otthon, tanulószoba biztosítása  nevelők és tanulók jó személyes kapcsolatának kialakítása  családlátogatások, nevelési gondok megoldásának segítése  magatartásból fakadó beilleszkedési nehézség esetén felvesszük a kapcsolatot a szülői házzal, s közösen próbáljuk a magatartászavar okát felfedni. Szükség esetén szakember segítségét is kérjük. A tanulási kudarcnak kitett tanulókat az okok feltárása után a megfelelő módszerek alkalmazásával lehet képessé tenni az eredményes tanulásra. A tanulási kudarc mögött nagyon gyakran tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hiperaktivitás, valamint ezek kevert tünetei) húzódnak meg. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program, az iskolába lépéskor vagy a nevelésioktatási folyamat bármelyik szakaszában, a tanulási zavarra utaló tüneteket észlelésétől kezdődően szükséges teendőket jelenti. Cél: Pedagógiai Program

Oldal 76

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Csökkenjen az évismétlők száma  A tanulási nehézségek feltárása és szakszerű ellátása, illetve lehetőség szerinti megszüntetése.  Az gimnáziumba, szakközépiskolában továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya növelése. A tanulási kudarcnak kitett tanulókat az okok feltárása után a megfelelő módszerek alkalmazásával lehet képessé tenni az eredményes tanulásra. Feladataink:        



   

   

A kudarc okainak feltárása, megbeszélése a szülővel, Megfelelő motiváció. Tanulási módszerek ajánlása, a tanulás tanítása, Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Egyéni foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, Iskolai könyvtár, az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, A továbbtanulás irányítása. A tanulási zavar észlelésekor a pedagógus az igazgatónál kezdeményei, hogy keresse meg a szakértői és rehabilitációs bizottságot a tanulási nehézség megállapítása céljából. A tanulási nehézség megállapítása esetén egyéni fejlesztési terv kidolgozása a nevelési tanácsadóval együttműködve a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak alapján. A tanuló mentesítése az értékelés és minősítés alól a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint. Tervszerű egyéni fejlesztés. A tanuló fejlődésének folyamatos figyelemmel kisérése, a tanuló fejlődésének negyedévenkénti részletes értékelése. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Dyslexia, dysgrfia, dyskalkulia terápia Részképesség fejlesztő programok Sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztatására fejlesztő pedagógus segítségével.

2.10.7. A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A képesség valamely tevékenységre, teljesítményre való testi-lelki adottság, alkalmasság, amely egyszerű képességekből, készségekből, rutinokból és ismeretekből szerveződő pszichikus rendszer. Pedagógiai Program

Oldal 77

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa (Egyszerű képességek: meghatározott öröklött adottságok alapján elsajátított készségek, rutinok és ismeretek szerveződései). Tehetség az egyénnek az a vele született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képessége, amelynek birtokában az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemezői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, fejlett következtetési képesség, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibontakozását serkenti: a megfeleli légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönzi attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése. Gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. Az egy osztályba kerülő tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különböznek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban. Ennek elismerése azzal a pedagógiai konzekvenciával jár, hogy a tanulók adottságai alapján kifejleszthető képességei is széles skálán helyezkednek el, léteznek intellektuális, művészeti, manuális, szociális, mozgásos, szervezői stb. képességek. A sokféle képesség azonban egy közös vonással rendelkezik: a tanuló önnön tevékenységének folyamatában fejlődik. A képességek sokrétű tartománya a tanulást is magában foglaló, de annál tágabb, szélesebb és sokrétű tevékenységrendszer kialakítását követeli meg. A képességfejlesztés, a tehetség felismerése és gondozása az iskolai nevelő-oktató munkában kiemelkedő jelentőségű feladat. Az optimális képességfejlesztés feladatának megvalósítása a tanulók pedagógiailag is indokolható érdeklődésének, igényeinek és képességeinek megfelelő tevékenységrendszer kialakítását jelenti. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok nevelőoktató munkája igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményekhez. Diákjaink mind egzisztenciálisan, mind képességeiket tekintve heterogén közösséget alkotnak. Fontosnak ítéljük az esélyegyenlőség biztosítását, így lehetőséget teremtünk mindenki számára képességeinek kibontakoztatására. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos legfőbb pedagógiai feladatunk a tehetséggondozás és képességfejlesztés. A képességfejlesztés, tehetséggondozás módszerei:  egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanulásszervezés,  csoportbontás (nívócsoportos oktatás),  szakkörök, sportkörök szervezése,  iskolai és iskolán kívüli tanulmányi, művészeti, kulturális és sport versenyek, ezekre a tanulók felkészítése, Pedagógiai Program

Oldal 78

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  egyéni pályázatok,  egyéni foglalkozások szervezése, egyéni fejlesztés  szabadidős foglalkozások (túra, színház, mozi, múzeum)  iskolai könyvtár  továbbtanulás segítése. Tanórai tevékenységek:  mennyiségi és minőségi differenciálás feladatokkal, problémákkal,  kiselőadások tartása, egy-egy kiemelkedő személyiség életútjának tanulmányozása, beszámoló készítése,  a tananyag dúsítása horizontálisan és vertikálisan, egyéni haladási ütem biztosítása, gyorsítás,  differenciált házi feladatok nyújtása.

2.10.8.

A látássérült (gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztése

A látássérült tanuló A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerő tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0– 0,33 (látásteljesítmény 0–33%) közötti. Látássérült az a tanuló is, akinek a látótere – tekintése fixációs pontjától mindkét irányban legfeljebb 10°, azaz teljes szélességében legfeljebb 20°. Ezen belül: a) vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0); b) aliglátók azok a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek: fényt érzékelők, ujjolvasók, nagytárgylátók (vízus: fényérzés –0,1); c) gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1–0,33). A vak, valamint a látásukat praktikusan kismértékben használó aliglátó tanulókat elsősorban a tapintó-halló életmód, a látásukat praktikusan jól használó aliglátó tanulókat és a gyengénlátó tanulókat a látó-halló (tapintó) életmód jellemzi. A pedagógiai fejlesztés szempontjából elsődlegesen a látásélesség és a látási funkciók ismerete fontos, de a pedagógusnak tájékozottnak kell lennie – a látássérülés kórokáról, a látássérültség kialakulásának időpontjáról; – a szemészeti állapot – prognózisjavuló vagy romló tendenciájáról, a pedagógiai látásvizsgálat eredményéről, a gyermek intelligenciájáról, személyiségvonásairól. A látássérüléshez gyakran társulhat egyéb fogyatékosság is (pl. mozgás-, hallás- és értelmi fogyatékosság, részképesség-kiesés, autizmus). A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszerés eszközrendszert minden esetben a tanulók állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Pedagógiai Program

Oldal 79

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A látássérült tanulók iskolai fejlesztése A látássérült tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A látássérült tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézmények az iskoláztatás során több fontos feladat megoldását vállalják: nemzeti műveltség átadását, az egyetemes kultúra közvetítését, a szellemi-érzelmi fogékonyság, az erkölcsi érzék elmélyítését, valamint ezeken túl az esélyegyenlőség biztosítását a látássérülésből és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdésével. A fejlesztési feladatok megtervezésekor, a módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a látás hiánya vagy csökkent volta miatt a látássérült gyermek ismeretszerzését a külvilág iránti látó beállítódás helyett más – haptikus (bőr- és mozgásérzékelés együttese) és hallási – beállítódás is jellemzi. Fontos az ép érzékszervek – hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés – fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása. A látás hiánya, az aliglátás és a gyengénlátás nemcsak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei (a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás) is. A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja mindezt korrigálni. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A látássérült tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a Nat-ban alkalmazott szakaszolással. Az első évfolyam tananyagának a helyi tantervben két évre történő elosztása a Brailleírás-olvasás előkészítése, a matematikai fogalmak kialakítása, eszköz- és jelrendszerének elsajátítása, a környezet vizuális és tapintásos megismertetése miatt, valamint tanköteles, de nem iskolaérett gyermekek esetében indokolt. A képzési szakaszok tervezésekor – az ép tanulókhoz hasonlóan – a látássérült tanulók nevelése során is figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. Az eltérő életkori jellemzők miatt a személyiségfejlesztésnek speciális feladatai vannak az alábbiak szerint. Az alsó tagozaton – Az önállóság iránti igény fejlesztése elsősorban az önkiszolgálás, a mozgás és tájékozódás terén. – Az érdeklődés felkeltése a környezet, a látható, hallható, tapintható világ megismerése iránt a speciális segédeszközök használatával. – A működő érzékszervek fokozott kihasználása. – Az akarati tulajdonságok erősítése a látássérülés hátrányainak leküzdéséhez. – Az önbizalom, a pozitív énkép alapozása. – Felkészítés az ép látásúakkal való kapcsolatépítésre, a közösségbe való beilleszkedésre. – Az egészségvédő viselkedés szokásainak kialakítása, a higiénés tevékenységek elsajátítása, a szem védelme. A felső tagozaton – Az önállóság további fejlesztése, illetve – a különböző fokú látásteljesítménnyel rendelkező tanulók esetében különösen – a látás kihasználását maximálisan segítő speciális optikai segédeszközök használata iránti igény kialakítása. – Az érdeklődés irányítása a látóképesség szempontjából reális pályaválasztási területek felé. Pedagógiai Program

Oldal 80

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Az akarati tulajdonságok (céltudatosság, kitartás) kialakítása az önálló tanulás és a későbbi munkavégzés céljából. – Az önfejlesztés igényének kialakítása különösen az ismeretszerzés terén és az egyéni tehetség kibontakoztatásában. – Az önbizalom és az önkritika egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása. – Az egészségvédő magatartás szokásainak továbbfejlesztése, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. – Az egyéni igényeknek megfelelő közvetlen környezet tudatos át-, illetve kialakításának ismerete. A többségi iskolában történő együttnevelés A többségi iskolában történő együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni felkészítést igényel. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: – A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyekre állapotából fakadóan szüksége van. Ennek megvalósításához a szakértői javaslat nyújt támpontot, illetve igénybe vehetők a látássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szolgáltatások. A vak és gyengénlátó tanulók külön nevelését ellátó intézményekben működő egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények integrációt támogató tevékenysége kiterjed a látássérült tanulókra, családjukra és pedagógusaikra, az őket befogadó közösségekre, esetenként a látássérült tanulókkal kapcsolatba kerülő egészségügyi, hivatali dolgozókra. – A látássérült tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban kell megfogalmazni a szükséges speciális feltételeket és feladatokat (tantervi kiegészítések, eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.). – A befogadó többségi iskola tantestületének elkötelezettségét a látássérült tanuló nevelésére, oktatására vonatkozó információk megszerzésére, alkalmazására, pedagógusai továbbképzésére tett intézkedései biztosítják. Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe, az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről.

2.11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának helyi rendje A tanulók részvételi jogaikat az intézményi döntési folyamatban közvetlenül, illetve képviselőik útján gyakorolják. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik.

Pedagógiai Program

Oldal 81

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés két tanévre a tanulók javaslatai alapján két fő diákképviselőt választ. Iskolagyűlés A részvételi jog közvetlen gyakorlásának a fóruma az iskolagyűlés, amit az iskola igazgatója tanév elején hív össze. Az igazgató az iskolagyűlésen tájékoztatja a tanulókat tanév feladatairól és helyi rendjéről, az iskolai munkaterv tanulókat érintő kérdéseiről. A tanuló az iskolagyűlésen véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működését és a tanulókat érintő bármely kérdéssel kapcsolatban. A tanulók képviseletére jogosult diákönkormányzat véleményét az iskola kikéri minden olyan kérdésben, amely a tanulók nagyobb közösségét érinti. Különösen:  a jogszabályokban meghatározott ügyekben,  a pedagógia program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadásakor és módosításakor,  az iskolai munkaterv elkészítésekor,  a tanulóval szemben indított fegyelmi eljárás során.

2.12. A szülő, tanuló, pedagógus és a partnerei együttműködésének formái 2.12.1.

A szülő és a pedagógus együttműködésének formái

A szülőkkel való együttműködés formái: Pedagógiai Program

Oldal 82

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­ ­

2.12.2.

Szülői értekezletek. Fogadóórák. Nyílt napok, nyílt órák és foglalkozások. Családlátogatások Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról, személyiségének fejlődéséről A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók árnyalt, szöveges értékelése negyedévente a szüleikkel közösen. Közös rendezvények (Karácsonyi Süti kóstoló party, Karácsonyi műsor, Szülőknevelők bája, Multikulturális gála, Tanévzáró kerti-party) Előadások a szülők részére Továbbtanulási, iskolaválasztási tájékoztatók, tanácsadás A pedagógus és a tanuló együttműködésének formái

A pedagógusok és az iskola tanulói közötti viszony elsődlegesen törvényileg meghatározott, hivatalos – a nevelő szakmai és emberi irányítói felelősségét feltételező, aszimmetrikus – munkakapcsolat. E nemzedékeket összekötő együttműködés keretei között valósul meg a kultúra intézményes továbbörökítése, a tudományok korszerű eredményeinek közvetítése, s emellett fontos szerep hárul rá a társadalmi együttélés erkölcsi értékeinek és normáinak kialakításában, valamint az állampolgári, közéleti készségek élményszerű gyakorlásában is. Ez a kapcsolat – folytatva és kiegészítve a meghatározó családi indítást – a testileg és lelkileg egészséges, önálló gondolkodásra és életvezetésre képes, eredményes munkára és személyes boldogságra készülő, problémáikkal megküzdő fiatalok személyiségének kibontakozását szolgálja. A kapcsolat a nevelő és a tanuló között legtöbbször az osztály vagy kisebb csoportok keretei között hivatalos formában valósul meg, de számos alkalommal bármelyik fél kezdeményezésére közvetlenebb személyes jelleget ölthet, és esetenként emberileg is elmélyülhet. A személyes kapcsolat, az egyéni beszélgetés fontos módszere nevelői eszköztárunknak, az értékek közvetítésének, valamint a problémák kezelésének egyaránt. A tanításon kívüli találkozás lehetőségei a közös tevékenységek: szakkör, diákönkormányzat, kirándulás, tábor, szabadidős foglalkozások stb. Személyes beszélgetések során a tanulók és a nevelők érdekeinek, emberi méltóságának, személyiségi jogainak egyidejű védelme és összeegyeztetése az adott pedagógus személyes felelőssége. 2.12.3.

Az iskola partnereivel való kapcsolattartás formái

Az iskola külső kapcsolatrendszere - Az iskola minden jelentős eseményére meghívjuk a fenntartó és a helyi média képviselőit. - Testvériskolai kapcsolat a hetényi Tarczy Lajos Alapiskolával.

Pedagógiai Program

Oldal 83

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Célunk: tapasztalatcsere, látogatások az említett iskolában, a Felvidéki magyarság kulturális és szellemi örökségének megismertetése tanítványainkkal. - A „Határtalanul!” című pályázat keretében tanulmányi kirándulások magyarlakta területekre. - Pápa város összes köznevelési intézményével baráti munkakapcsolat kialakítása. - Folyamatos kapcsolattartás a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal ás pápai tankerületi szakértői bizottsággal - Korrekt együttműködés az egyházak képviselőivel, hitoktatókkal. - Óvodákkal kapcsolatfenntartás a nagycsoportosok megismerése érdekében. - Középiskolákkal a továbbtanulás, pályaválasztás megkönnyítésére. - Színház, mozi, múzeum – a kulturális igények biztosítása és a tanulók tartalmas időtöltése érdekében. - Szociális intézményekkel együttműködés - Civil szervezetekkel együttműködés - Önkormányzattal rendezvényeken való szereplés felkérés alapján. - Megyei Pedagógiai Intézet továbbképzés, tanfolyamok keretében. - Tankönyvkiadókkal könyvbemutatók megtartása érdekében. - Sportegyesületekkel a tanulók sportolási lehetőségeink biztosítására. - Bekapcsolódás Két Tannyelvű Iskolák Egyesületének munkájába - Szoros együttműködés az angol-magyar két tanítási nyelvű oktatási intézményekkel. Az intézmény kapcsolati partnerei: Kiemelt partnerei: - Pápai Tankerületi Központ - Pápa Város Önkormányzatának képviselőtestülete, ill. Pápa Városi Polgármesteri Hivatala - Veszprém Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya - Pápa Járási Kormányhivatal - Pápa város köznevelési intézményei

Szakmai szervezetek: - POK Székesfehérvári Központ - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) - a Veszprém Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Tanulási Képességet Vizsgáló, Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottsága - a Veszprém Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pápai Tagintézménye iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató: - Egészségügyi Alapellátási Intézet  tanulók egészségügyi felügyeletének ellátásában,  gyermekfogászati ellátásában, Pedagógiai Program

Oldal 84

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa   

a káros szenvedélyek megelőzésére vonatkozó programok és egészségügyi előadásokat, vetélkedőket szervezése, együttműködés az iskolai környezet, a testnevelés, a gyógytestnevelés, technikaóra, étkeztetés higiénés feltételeinek kialakításában, előadások szervezése a tanulók részére az egészséggel kapcsolatos alapismeretek, a családtervezés, a fogamzásgátlás és a családi életre való felkészítés kérdéseiről.

Szociális Intézmények: - Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye - a Pápai Baptista Szeretetszolgálat fenntartásában működő Kánaán házban lakó veszélyeztetett tanulókat - a Pápa-Borsosgyőri anyaotthonban lakó veszélyeztetett tanulókat Az intézmény kapcsolata a rendvédelmi szervekkel: - Pápa Városi Rendőrkapitányság  Bűnmegelőzési programok  Dada program  Közlekedésbiztonsági programok  az intézmény közrendjének biztosítása - Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pápai Katasztrófavédelmi Kirendeltségével Pápa Hivatalos Tűzoltóság  Az iskola az alábbi területeken működik együtt a kirendeltséggel:  Tűzjelző rendszer felügyelete, heti jelzéspróba  Tűz és munkavédelmi gyakorlatok, ellenőrzés  bejelentés az iskola területén tervezett nagyrendezvényekről

Az intézmény kapcsolata a gazdasági társaságokkal - Pápai Platán Városmarketing és Turisztikai Nonprofit Kft.  Esterházy kastélyban szervezett programok, módszertani foglalkozások látogatása  Pápai Kóter turista szálló kapacitásának kihasználása  Pápa és Vidéke c. újságban történő megjelenés - Várkertfürdő  tanórai és tanórán kívüli foglalkozás keretében történő uszodalátogatás Az intézmény kapcsolata a civil szervezetekkel - Pápai Barokk Hagyományőrző Közhasznú Egyesülettel Pedagógiai Program

Oldal 85

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Módszertani foglalkozásokon való részvétel Hagyományőrző programon való részvétel, programok közös szervezése, lebonyolítása - Hagyományok Hegye Egyesület  Módszertani foglalkozásokon való részvétel - Pápai Platán Városmarketing és Turisztikai Nonprofit Kft.  Esterházy kastélyban szervezett programok, módszertani foglalkozások látogatása  Pápai Kóter turista szálló kapacitásának kihasználása  Pápa és Vidéke c. újságban történő megjelenés - Várkertfürdő  tanórai és tanórán kívüli foglalkozás keretében történő uszodalátogatás Az intézmény kapcsolata a történelmi egyházakkal  

-

Pápai Evangélikus Egyházközség, Pápai Református Egyházközség Pápai Római Katolikus Egyházközség plébániái, Szent Anna plébánia, Baptista Gyülekezet, Felekezeti hitoktatás szervezése,az oktatás tárgyi feltételeinek megteremtése bibliaismereti vetélkedő szervezése céljából

Az iskola külföldi kapcsolata - Az iskola kapcsolatot tart a Szlovákiában Hetény településen működő Tarczy Lajos Alapiskolával. A partner iskolával való kapcsolattartás formáit a kétoldalú megegyezések szabályozzák.

Pedagógiai Program

Oldal 86

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

2.13. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 2.13.1.

Az első osztályba történő beiratkozás eljárásrendje

a) A döntés során szükséges figyelembe venni az iskola alapdokumentumában meghatározott maximálisan felvehető tanulólétszámot, az osztályindításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 25.§ (7) bekezdésében meghatározottakat. b) Nkt. 45§ (2): A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. c) A tanulók felvételéről az általános iskola igazgatója a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglalt eljárásrend szerint dönt. A felvételről szóló tájékoztatást vagy elutasításról szóló határozatot az iskolaigazgató küldi meg a szülő részére. d) Az Nkt. 50.§ (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. - Iskolánk a beiskolázási körzetéből – amelyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. - Az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján vesszük fel a szakértői vélemény alapján sajátos nevelési igényű (érzékszervi – nagyothalló) gyermeket . - Szülő kérésre valamennyi, a SAC/C17 program keretében Pápán szolgálatot teljesítő külföldi katona gyermekét felveszünk e) Jelentkezés elutasítása esetén a szülő, a köznevelési törvény 37.§ (2)-(3) bekezdése alapján érdeksérelemre hivatkozással nyújthat be kérelmet a kézhezvételtől számított 15 napon belül. Az eljárást megindító kérelmet a Pápai Tankerületi Központ Igazgatójához kell benyújtani. f) A benyújtott kérelmeket a Tankerület a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni.

Pedagógiai Program

Oldal 87

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa g) Az iskolaigazgató a Kormányhivatal felé jelzi, ha nem íratták be intézményébe a felvételi körzetében élő tanulót, és arról is értesítést küld, ha körzeten kívülit vett fel. h) Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. ( VIII. 31.) EMMI rendelet 22.§ (4) bekezdése értelmében a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. - Bár a lakcímkártya önmagában elegendő a gyermek hiteles azonosítására, de jogszerű az anyakönyvi kivonat bemutatásának kérése a fenntartó és az iskola részéről. - Külföldi tanuló esetében kérjük a gyermek útlevelének és tartózkodási engedélyének bemutatását is. i) Mindezeket figyelembe véve iskolánkban az első évfolyamra történő beíratáskor az alábbi dokumentumok felmutatását kérjük: - a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító, lakcímet igazoló hatósági igazolványt (lakcímkártyát) - anyakönyvi kivonatot, - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást, (óvodai szakvélemény) eredeti példányát kell. - sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye. A felvételről első fokon az iskola igazgatója dönt, elutasítás esetén a Pápai Tankerületi Központ igazgatója hivatott a felülbírálati kérelmet elbírálni.

2.13.2.

A 2-8.osztályba történő felvételnél eljárásrendje

A felvételkor be kell mutatni:  a tanuló lakcímkártyáját  anyakönyvi kivonatát,  külföldi tanuló esetén: o útlevelét o tartózkodási engedélyét  a szülő személyi igazolványát;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A 2-8.évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő különbözeti vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem fele meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül Pedagógiai Program

Oldal 88

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az 1-4.évfolyamra jelentkezik, vagy ha az 5-8.évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyamon osztályfőnökeinek véleményét.

Pedagógiai Program

Oldal 89

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2.14. Az iskola pedagógiai alapelveinek megvalósításához kötött szakmai elvárások

2.14.1.

A pedagógustól elvárt szakmai kompetenciák

A személyiség-összetevőkre építve az alábbi szakmai elvárásokat támasztjuk a iskolánk nevelőivel szemben: 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Kulcsjellemzők: A pedagógus alkalmazza a tanulócsoportoknak, a különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő változatos módszereket. értékeli az alkalmazott módszerek beválását. felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. alkalmazott módszerei illeszkednek a tananyaghoz. Elvárások: 1.1. Módszertani felkészültség, a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon alkalmazott módszerek  Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik.  A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz.  Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli.  Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját.  Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. 1.2. A tanulócsoportoknak, és a különleges bánásmódot igénylő tanulóknak megfelelő, változatos módszerek ismerete és alkalmazása  Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát.  Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz.  A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző.  Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi.  Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket.  A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket.

Pedagógiai Program

Oldal 90

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

1.3. Az alkalmazott módszerek beválásának értékelése, a mérési és értékelési eredményeket felhasználása a pedagógiai gyakorlatban  Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában.  Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus.  Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik. 1.4. Az alkalmazott módszerek illeszkedése a tananyaghoz  A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket - a digitális anyagokat és eszközöket is - ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja.  Fogalomhasználata pontos, következetes.  Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt).  Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással.  Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására. 2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók

Kulcsjellemzők: A pedagógus • tervező munkája, tervezési dokumentumai, tervezési módszerei nyomon követhetőek, megvalósíthatóak és reálisak. • a tervezés során a Nemzeti alaptanterv nevelési céljait érvényesíti, pedagógiai célokat és fejlesztendő kompetenciákat határoz meg. • éves tervezése a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak megfelelő. • a tervező munkáját a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire építi. Elvárások: 2.1. Pedagógiai tervező munka (tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomonkövethetőség, megvalósíthatóság, realitás)  Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi.  Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb.  Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket.  Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. 2.2. Tervezés és megvalósítás viszonya  Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel.  A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt.  Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására.  Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja. 2.3. Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljainak érvényesülése a tervezésben pedagógiai célok, fejlesztendő kompetenciák meghatározása  A célok tudatosításából indul ki. Pedagógiai Program

Oldal 91

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. 2.4. Tervező munka építése a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire  Célszerűen használja a digitális, online eszközöket.  Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket.  Alkalmazza a differenciálás elvét. 3.

A tanulás támogatása

Kulcsjellemzők: A pedagógus • a tanulásszervezési eljárásokat tudatosan és az adott helyzetnek megfelelően választja meg és alkalmazza. • motiválja a tanulókat, felkelti érdeklődésüket, fenntartja figyelmüket, érdeklődésüket. • a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét fejleszti. • figyelembe veszi a tanulási folyamatot a tanulási környezet létrehozásánál. • információs-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, digitális tananyagot alkalmaz a tanulási folyamatban. Elvárások: 3.1. Adott helyzetnek megfelelő tanulásszervezési eljárások megválasztása és alkalmazása  Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. 3.2. A tanulók motiválása, érdeklődésük felkeltése, fenntartása, figyelem lekötés  Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. 3.3. A tanulók gondolkodási, probléma megoldási és együttműködési képességének fejlesztése  Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra.  Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. 3.4. Tanulási környezetet létrehozása  Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra.  A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. 3.5. IKT eszközök, digitális tananyagok alkalmazása a tanulási folyamatban hagyományos és információ-kommunikációs technológiák helyes aránya

Pedagógiai Program

Oldal 92

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában.  Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

Kulcsjellemzők: A pedagógus • hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. • munkájában, a tervezésben megjelenik az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés. • alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát. • a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal tervszerűen foglalkozik. Elvárások: 4.1. A tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotának felmérése, hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása  A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. 4.2. Egyéni fejlesztés, személyiségfejlesztés a pedagógiai munkában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)  Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli.  A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli.  A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik.  Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni.  Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. 4.3. Differenciálás módja, az adaptív oktatás gyakorlatának alkalmazása  Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására.  A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. 4.4. Tervszerű foglalkozás a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, (sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók)  Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja.  Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli.

Pedagógiai Program

Oldal 93

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

Kulcsjellemzők: A pedagógus • olyan nevelési, tanulási környezetet alakít ki, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat. • pedagógiai munkájában megjelenik a közösségfejlesztés. • sikeresen alkalmaz probléma-megoldási és konfliktuskezelési módszereket és technikákat. Elvárások: 5.1. A közösség belső struktúrájának feltárására alkalmazott módszerek, eszközök  Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit. 5.2. Elfogadó nevelési, tanulási környezet kialakítása  Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt.  Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli.  Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait.  A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját.  Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. 5.3. A közösségfejlesztés megjelenése a pedagógiai munkában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)  Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.  Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. 5.4. Sikeresen alkalmazott probléma megoldási és konfliktuskezelési stratégiák  Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel.  A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. 6.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

Kulcsjellemzők: A pedagógus • diagnosztikus, fejlesztő és szummatív értékelési formákat alkalmaz a tanulási-tanítási folyamatban. • értékelése fejlesztő szándékú, támogató. • visszajelzései a tanulók önértékelésének fejlődését támogatják. Pedagógiai Program

Oldal 94

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Elvárások: 6.1. Alkalmazott ellenőrzési és értékelési formák  Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni.  A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít.  Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket.  Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. 6.2. Támogató, fejlesztő szándékú értékelés  A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre.  Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani.  Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. 6.3. Önértékelést és fejlődést támogató visszajelzések a tanulók felé  Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

Kulcsjellemzők: A pedagógus • nyelvhasználata igényes. • más pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítőkkel a pedagógiai folyamatban együttműködik. • más intézmények pedagógusaival együttműködik. • pedagógiai fejlesztésekben vesz részt. • önismerete reális, képes az önreflexióra, az önfejlesztésre. • az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény pedagógiai hitvallásával azonosul Elvárások: 7.1. Szakmai és nyelvi szempontból igényes nyelvhasználat (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)  Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. 7.2. Kommunikáció, együttműködés a tanulókkal  A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki.  Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.  Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. 7.3. Együttműködés pedagógusokkal, pedagógiai munkát segítőkkel a pedagógiai folyamatban  A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat. Pedagógiai Program

Oldal 95

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.  A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások megvalósításában. 7.4. Reális önismeret, reflektív szemlélet, visszajelzések fogadása, önreflexió, önfejlesztés  A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.  Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó visszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.  Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Kulcsjellemzők: A pedagógus • a folyamatos értékelés, fejlesztés, fejlődés, továbblépés igényét saját magára is érvényesíti. • tájékozott pedagógiai kérdésekben, követi a szakmában történteket. • munkájában kezdeményező és felelősségteljes. • munkájában pontos és megbízható. Elvárások: 8.1. Igény a folyamatos önértékelésre, fejlődésre, továbblépésre  Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti.  Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját.  Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. 8.2. Tájékozottság pedagógiai kérdésekben, a szakmában történtek követése  Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.  Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat.  Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek.  Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. 8.3. Munkában megnyilvánuló kezdeményezőképesség, felelősségvállalás  Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket.  Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.

Pedagógiai Program

Oldal 96

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

2.14.2.

A vezetőtől elvárt szakmai kompetenciák

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

Kulcsjellemzők: A vezető • biztosítja, hogy a tanulás és a tanítás a tanulói teljesítmény javulásához vezessen. • megteremti a visszajelzés és az értékelés kultúráját, a fejlődés elősegítése érdekében. • biztosítja, hogy a tantervben feltüntetett tevékenységek kielégítsék az intézmény minden egyes tanulójának igényét. • munkájában törekszik egy befogadó tanulási környezet kialakítására. Elvárások: 1.1. Tanulói eredmények javulását eredményező tanulás biztosítása  Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában.  A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja.  A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli.  Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait.  Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a tanulói eredmények javítására helyezi a hangsúlyt.  A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő-oktató munkát vár el. A mérési, értékelési eredmények beépítésének biztosítása a tanulási-tanítási folyamatba  Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában.  A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat.  Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében. 1.3. Fejlesztő célú értékelés, visszajelzés, reflektivitás biztosítása az intézmény napi gyakorlatában  Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit éskövetelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg.  Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába.  A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is. 1.2.

Pedagógiai Program

Oldal 97

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Gondoskodik arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a tanulói igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz  Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára.  Működteti a tanulási-tanítási, módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére. 1.5. A differenciálás és az adaptív oktatás működése az intézményben és saját tanítási gyakorlatában  Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést.  Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális támogatást kapjanak.  Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében. 1.4.

2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Kulcsjellemzők: A vezető • az iskolával kapcsolatban közös értékeken alapuló jövőképet képvisel, amelynek célja az aktuális gyakorlat és a tanulói eredmények javítása. • mindennapi tevékenysége olyan stratégiát követ, amely az intézményi célok eléréséhez mindenki számára megvalósítható lépéseket kínál. • az intézmény céljainak eléréséhez stratégiai lépéseket tesz, a változás kihívásokkal teli folyamatát megérti, és arra konstruktívan reagál. • változásokra nyitott környezetet teremt, és konstruktív kapcsolatot létesít a változásban érintett szereplőkkel. • megosztja a vezetést munkatársaival, és a fejlesztést a saját és mások képességeibe vetett bizalomra alapozza. Elvárások: 2.1. Az intézmény jövőképének kialakításában való részvétel  A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat.  Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.  Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. 2.2. Reagálás az intézményt érő kihívásokra, változásokra  Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait.  A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad.  Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani. Pedagógiai Program

Oldal 98

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2.3. Stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szoruló területek azonosítása  Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását.  Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. 2.4. Az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében tett lépések  Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését.  A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladatmeghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók.  A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít. 2.5. A környezete felé és a változásokra nyitott szervezet teremtése  Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források).  A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulástanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

Kulcsjellemzők: A vezető • kritikusan reflektál a saját személyiségére, viselkedésére, cselekedeteire, és (ha szükséges) felülvizsgálja saját döntéseit (önreflexió és önértékelés). • folyamatosan fejleszti az interperszonális erősségeit, és igyekszik legyőzni a gyengeségeit (interperszonális fejlődés). • folyamatosan naprakész szakmai ismeretei terén ahhoz, hogy az intézmény jövőképét megalkossák, céljait meghatározzák és elérjék (szakmai stratégiai és operatív vezetői fejlesztés). • felismeri a neveléshez és az oktatáshoz kötődő erkölcsi és etikai körülményeket, betartja a szakma etikai szabályait, és elfogadja a vezetéssel járó felelősséget (etikai és erkölcsi fejlődés). • hatékonyan kommunikál, valamint mélyen elkötelezett a tanulók oktatása, a tanárok és önmaga képzése és fejlesztése iránt (hatékony kommunikáció és elköteleződés). Elvárások: 3.1. Erősségeinek, vezetői munkája fejlesztendő területeinek azonosítása, önreflexiója  Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, felhasználja az eredményeit.  Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére.  Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait.  Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. 3.2. Saját vezetői tevékenységének, hatékonyságának fejlesztése  Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat.  Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. Pedagógiai Program

Oldal 99

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.3. Elkötelezettség önmaga képzése és fejlesztése iránt  A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat és elsajátítja azokat.  Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit.  Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.) 3.4. Vezetői programjában leírt célok, feladatok időarányos teljesülése, az esetleges változások, átütemezések indoklása  A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.  Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára. 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Kulcsjellemzők: A vezető • inspirálja, motiválja és ösztönzi a kollégáit és a tanulókat, valamint támogatja őket abban, hogy pozitívan álljanak a nevelésben és az oktatásban megjelenő kihívások elé (inspiráló vezetés). • megosztja a vezetést munkatársaival; a fejlesztést a saját és mások képességeibe vetett bizalomra alapozza. • a közös/megosztott vezetés különböző formáira építve hatékony csapatmunkát teremt, koordinál, és ebben részt is vesz (csapatépítés és megosztott vezetés). • biztosítja, hogy a munkatársak, az intézmény és más érintettek az igényeiknek és a velük szemben támasztott követelményeknek megfelelő szakmai továbbképzésben részesüljenek (szakmai továbbképzés). • feladata, hogy a pedagógusokat a szakirodalom kritikus olvasására ösztönözze tanítási gyakorlatuk fejlesztésének érdekében. • döntéseket hoz, problémákat old meg, konfliktushelyzeteket kezel - mások szempontjait és a különböző társadalmi és kulturális sokféleségből adódó nézőpontokat figyelembe véve (kommunikáció és közös döntéshozatal). • elfogadó, pozitív környezetet, a tudásmegosztásra, valamint a közös célok elérésére nyitott, támogató kultúrát alakít ki, betartva az erkölcsi és etikai normákat mások vezetése közben (intézményi légkör és erkölcsi szempontok). Elvárások: 4.1. A vezetési feladatok megosztása vezetőtársaival, kollégáival  A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad.  A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja 4.2. Személyes részvétel a humán erőforrás ellenőrzésében és értékelésében  Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében.  Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében. Pedagógiai Program

Oldal 100

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál. 4.3. Munkatársak inspirálása, motiválása és bátorítása  Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében.  Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére.  Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít. 4.4. Együttműködés, hatékony csapatmunka kialakítása a kollégák között  Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában.  Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket.  A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés - például munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával). 4.5. Kollégái szakmai fejlődésének biztosítása és támogatása az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján  Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége az intézménynek.  A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének.  Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. 4.6. Gazdálkodás a rendelkezésére álló humánerőforrással, a szükséges változások kezelése (bővítés, leépítés, átszervezés)  Rendelkezik humánerőforrás kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki.  Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában. 4.7. A pedagógusok bevonása az intézményi döntéshozatali folyamatba  Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit.  A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel.  Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. 4.8. A nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése  Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre.  Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket.  Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása).  Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket. 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

Kulcsjellemzők: Pedagógiai Program

Oldal 101

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A vezető • elemzi és hatékonyan, a jogszabályi követelményeknek megfelelve kezeli az intézményi erőforrásokat (humán, pénzügyi, technológiai, fizikai stb. erőforrások). • számára fontos az intézmény arculata, arra törekszik, hogy az iskoláról pozitív képet alakítson ki. • hatékony idő- és erőforrás-menedzsmentet biztosít. • a rendszer irányelveit betartva irányítja, és átláthatóan menedzseli a munkafolyamatokat. • a belső és a külső partnereket bevonó kommunikációt alkalmaz. Elvárások: 5.1. A jogszabályok figyelemmel kísérése  Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait.  A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabály-változásokról folyamatosan tájékoztatja. 5.2. A tájékoztatási kötelezettség teljesítése  Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet.  A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. 5.3. Az intézményi erőforrások elemzése, kezelése, (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)  Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés, stb.).  Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például tanműhelyek, sportlétesítmények eszközei, taneszközök) 5.4. Az intézményi működés nyilvánosságának biztosítása, az intézmény pozitív arculatának kialakítása  Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra.  A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. 5.5. Az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságának biztosítása  Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomonkövethetőségét, ellenőrizhetőségét.  Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. 5.6. A célok elérését támogató kapcsolatrendszer kialakítása  Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében.  Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, Intézményi Tanács) történő kapcsolattartásban.  Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.

Pedagógiai Program

Oldal 102

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2.14.3.

Intézményi szintű szakmai elvárások

1. Pedagógiai folyamatok

Kulcsjellemzők: • Az intézmény pedagógiai programja és alaptevékenysége világos, a tanulási-tanítási folyamat tervezése, megvalósítása, ellenőrzése és értékelése során a tanulói alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére koncentrál. • Az intézmény céljai eléréséhez rendelkezik stratégiai és operatív tervekkel, amelyek elkészítéséhez, fejlesztéséhez megfelelő információkat szerez be, és bevonja az intézmény külső és belső partnereit. • A tervek megvalósítása nyomon követhető, a napi pedagógiai gyakorlat a célok megvalósítását szolgálja. • Az intézmény törekszik arra, hogy a pedagógusok tanítási gyakorlata szabályozott és tervezett legyen. • Az intézményben működő ellenőrzési rend alapján a tervek megvalósításának eredményessége és hatékonysága pontosan meghatározható. • Az értékelések eredményeinek visszacsatolása megtörténik, és az az intézményi fejlesztések egyik alapját képezi. TERVEZÉS

Elvárások: 1.1. A stratégiai és operatív tervezés megvalósulása  Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.  Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerőpiaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.  A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.  Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.  Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe.  Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. 1.2. Az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya  Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. 1.3. Az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya  Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. Pedagógiai Program

Oldal 103

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

MEGVALÓSÍTÁS

1.4. A tervek megvalósításának módja  A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)  Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.  Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.  Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. Az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, egymásra épülésük  Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.  A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.  A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez 1.5.

A pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya  A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok - a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók adottságait figyelembe véve - megjelennek a pedagógus tervezőmunkájában, és annak ütemezésében.  A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.  A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban. 1.6.

1.7. Az ellenőrzés módja az intézményben  Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.  Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.  Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.  A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.  Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben.  Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. Pedagógiai Program

Oldal 104

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

ÉRTÉKELÉS

1.8. Az értékelés módja az intézményben  Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik.  Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény munkacsoportot szervez.  Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják a nevelési-oktatási tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket.  Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak, szülők, és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit.  Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi és értékeli (ld. Eredmények terület). A pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban  Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.  A tanulók értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján folyik.  Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.  A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető.  A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének. 1.9.

KORREKCIÓ

1.10. A mérési, értékelési eredmények felhasználása (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)  Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérési-értékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.  Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.  A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehetőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek 2. Személyiség- és közösségfejlesztés Pedagógiai Program

Oldal 105

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Kulcsjellemzők: • Az intézmény munkájában kiemelt figyelmet kap az egyes tanulói kulcskompetenciák fejlesztése. • Az intézményben folyó nevelő-oktató munka keretei az egyes tanulók személyes és szociális készségeinek, képességeinek figyelembe vételével kerülnek kialakításra. • Megfelelő módon történik meg az egyéni tanulási módszerek, programok bevezetése és működtetése, például a tehetséggondozás és a felzárkóztatás. • Az intézményben alkalmazott tanítási- és tanulásszervezési eljárások a különböző szociális hátterű, képességű és érdeklődésű tanulók együtt tanulását szolgálják. • Az intézményben a tanulói közösségek tevékenysége tudatos tervezés alapján zajlik, alkalmanként megtörténik a külső partnerek bevonása is. Elvárások: SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok megvalósulása  A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diák-önkormányzati munkára, egyéni fejlesztésre).  Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

Az egyes tanulók személyes és szociális készségeinek, képességeinek megismerési módjai  A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használnak az intézményben erre a célra. 2.2. Az egyes tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztése (Különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra.)  A figyelem középpontjában a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése áll.  A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szociális képességek fejlesztésére.  A pedagógusok megosztják egymással ezirányú módszertani tudásukat.  A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre  A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető  az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban. 2.1.

2.3.

Módszerek a tanulók szociális hátrányainak enyhítésére  A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.  Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.  Az intézmény támogató rendszert működtet:  Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez.  Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti.  Képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket.  Célzott programokat tár fel.  Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. Pedagógiai Program

Oldal 106

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Az önálló tanulás támogatása, a tanulás tanítása  Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.  Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.  Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai programjával összhangban alkalmaznak korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat; használják a tanulás tanításának módszertanát. 2.5. Az egyes tanulói teljesítmények értékelése  Az intézményben a tanulók teljesítményének értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú.  Az intézmény vezetése - a pedagógiai programban meghatározottak szerint - számon kéri a tanulói teljesítmények pontos feldolgozását és nyomon követését is.  A fejlesztésben érintett tanulók esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik. 2.6. A tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése  Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.  A téma megjelenik a tervezésben és a tanórákon, nyomon követhető a tanulói dokumentumokban.  A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit. 2.4.

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

A tanulók együttműködésének segítése  A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.  A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevékenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.  A tanulók közötti, valamint a tanulók és pedagógusok közötti kapcsolatok jók.  Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcseréről és együttműködésről. 2.8. Közösségépítő tevékenységek megvalósulásának módja, keretei  Az intézmény és a diákönkormányzat közösségi programokat szervez.  A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.  Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.  A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek. 2.7.

3. Eredmények

Pedagógiai Program

Oldal 107

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Kulcsjellemzők: • Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét jelző mutatókat folyamatosan gyűjti, értelmezi, elemzi az intézmény. • Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan figyelemmel kísérik, dokumentálják, és az egyes területek értékelési eredményeit összekapcsolják. • Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységével kapcsolatos partneri elégedettség - különös tekintettel a tanulók továbbhaladására és az erre való felkészítésre, a tanulók képességeinek kibontakoztatására, a tanulók értékelésére, az egyéni tanulási és fejlesztési lehetőségekre, a tehetséggondozásra, a hátrányos helyzetű tanulók támogatására és a nevelés-oktatás általános színvonalára - felhasználásra kerül a fejlesztési tervek elkészítése során. Elvárások: 3.1. Eredményességi mutatók az intézményben  Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulástanítás eredményessége.  Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása.  Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket:  kompetenciamérések eredményei  tanév végi eredmények - tantárgyra,  2 évre vonatkozóan versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint  továbbtanulási mutatók  vizsgaeredmények  elismerések  lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók  elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló)  neveltségi mutatók stb.  Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembe vételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják. 3.2. Szervezeti eredményeket az intézményben  Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.  Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tantárgyak oktatása eredményes.  Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.  Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. 3.3. Belső és külső mérési eredmények hasznosítása  Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.  Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi feladat.  A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit.  A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési terveket fogalmaz meg. 3.4. A tanulók további tanulási útjának figyelemmel kísérése  A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van. Pedagógiai Program

Oldal 108

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására.  A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Kulcsjellemzők: • Az intézmény pedagógiai tevékenységével kapcsolatos feladatok és fejlesztések a munkatársak közötti szakmai együttműködés legfontosabb elemei. • A szakmai közösségek és az egyes pedagógusok részt vesznek a nevelő-oktató munka módszertani fejlesztésében, a belső tudásmegosztásban. • Az intézmény tervszerűen kialakított, hatékonyan működő kommunikációs rendszert alakított ki. Elvárások: 4.1.

Az intézményben működő pedagógus szakmai közösségek és fő tevékenységeik  Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok).  A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg.  A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.  Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.  Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.  A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése.

4.2.

Belső tudásmegosztás az intézményben  Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.  Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.  A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

4.3.

Információátadás az intézményben  Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.  Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.  Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.  Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés. Pedagógiai Program

Oldal 109

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.  A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz. 5. Az intézmény külső kapcsolatai

Kulcsjellemzők: • Az intézmény külső partneri körének feltérképezése, azonosítása és a hatékony kapcsolattartási rend kialakítása megtörtént. • Az együttműködések tartalma pontosan szabályozott, a partnerek bevonása az intézményi folyamatokba és elégedettségük mérése, az eredmények visszacsatolása megtörténik. • Az intézmény szerepet vállal a közvetlen környezet, a szűkebb közösség támogatásában, továbbá az intézményben közösségi vagy egyéni szinten megjelenik a társadalmi szerepvállalás is. Elvárások: Az intézmény legfontosabb partnerei  Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.  A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. 5.2. Az egyes partneri kapcsolatok tartalma  Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.  Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel.  Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.  Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény bevonja külső partnereit.  Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. 5.3. A partnerek tájékoztatása az intézmény eredményeiről  Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.  Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).  A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik 5.4. Az intézmény részvétele a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)  Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.  A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.  Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel. 5.1.

Pedagógiai Program

Oldal 110

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 6. A pedagógiai munka feltételei

Kulcsjellemzők: • Az intézmény infrastrukturális környezete az intézmény pedagógiai programja és alaptevékenysége alapján, annak megfelelően kerül kialakításra, fejlesztése folyamatos. • Az intézmény tudatos szervezetfejlesztést végez a minőségi nevelő-oktató munka optimális feltételeinek megteremtése érdekében. • Megtörténik a munkatársak bevonása az intézmény döntési folyamataiba, a döntések előkészítésébe. A munkatársak felelősségi, illetve hatásköre egyértelműen meghatározásra került, és annak alapján történt meg a munkatársak felhatalmazása a feladatok elvégzésére. • Az intézmény ösztönzi és támogatja az egyéni, a csoportos és a szervezeti szintű tanulási lehetőségek kihasználását, a képzésekben való részvételt. Elvárások: TÁRGYI, INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEK Az infrastruktúra megfelelése az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak  Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.  Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait. 6.2. A környezettudatosság, a környezetvédelem szempontjainak érvényesülése a környezet kialakításában (szelektív hulladékgyűjtés: papír, étkezési olaj, elem)  A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló fejezetében rögzített elvek és szempontok szerint tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását.  A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi. 6.3. Az intézményi tárgyi környezetének megfelelése a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának  Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.  Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök. 6.4. Az IKT-eszközök kihasználtsága  Az intézmény az IKT eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető. 6.1.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK 6.5.

A humán erőforrás megfelelése az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak  Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről.  A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára. Pedagógiai Program

Oldal 111

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.  A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.  A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. SZERVEZETI FELTÉTELEK 6.6.

A pedagógus továbbképzés preferált irányai  Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt.  Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat.

6.7.

Az intézmény szervezeti kultúrája, az alkalmazott szervezetfejlesztési eljárások  Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.  Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.  Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik.  Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.  Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.  Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek.

6.8.

Az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája  Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.  Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

Az intézmény feladat-, felelősség- és hatáskörmegosztása  A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.  A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.  A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. 6.10. A munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe, a fejlesztésekbe  Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.  Ennek rendje kialakított és dokumentált. 6.9.

Pedagógiai Program

Oldal 112

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 6.11. A pedagógusok viszonya az innovációhoz  Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.  Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba.  Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.  A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés. 7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

Kulcsjellemzők: • Az intézmény a pedagógiai programjában kitűzött céljait a központi tartalmi szabályozókkal (jogszabályok, NAT) összhangban fogalmazza meg. • Folyamatos az intézmény stratégiai célkitűzéseinek megjelenítése az operatív, éves tervezés szintjén. • A tervek és megvalósításuk összhangjának, eredményességének vizsgálata az intézményi gyakorlat része. Elvárások: 7.1. A Nemzeti alaptanterv céljainak megjelenése a pedagógiai programban  Az intézmény pedagógiai programja koherens a Nemzeti alaptantervvel.  A pedaógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait. 7.2. A pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása  Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.  Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.  A tervek nyilvánossága biztosított.  A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.  A humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.  A tankönyvek és a tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik.

Pedagógiai Program

Oldal 113

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

3. HELYI TANTERV 3.1.

A választott kerettantervek; Az iskola az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga

3.1.1. Megtanítandó és elsajátítandó tananyag Az iskola által választott kerettantervek megnevezése: 1. melléklet a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára. 2. melléklet 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) számú EMMI rendelet kerettanterveket tartalmazó 2. és 4. melléklete: 2. melléklet - Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi oktatáshoz 4. melléklet - Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai, középiskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet modosításában kiadásra kerülő kerettantervek – Nyilvánosságra hozott munkaanyagok közül: 7. melléklet – A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek 7.6. – Magyar mint idegen nyelv kerettanterv 1–12. évfolyam számára Az iskola az egyes évfolyamain tanított tantárgyak, tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a pedagógiai program 1. számú melléklete tartalmazza.

Pedagógiai Program

Oldal 114

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.1.2. Az iskola óraterve 3.1.3. A 2013/2014. tanévtől 1. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetésre került óraterv alsó tagozaton:

Pedagógiai Program

Oldal 115

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az egyéb foglalkozások időkeretének felosztása 1-4. évfolyamon:

Pedagógiai Program

Oldal 116

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.1.4. A 2016/2017. tanévtől 7-8. évfolyamon felmenő rendszerben kivezetésre kerülő óraterv

Pedagógiai Program

Oldal 117

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 118

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.1.5. A 2016/2017. tanévtől 7-8. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetésre kerülő óraterv

Pedagógiai Program

Oldal 119

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az egyéb foglalkozások időkeretének felosztása 5-8. évfolyamon:

Pedagógiai Program

Oldal 120

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az óratervekben az Nkt. 6. sz. mellékletében megadott finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretén felül a külföldi tanulóink számára a magyar mint idegen nyelv tantárgy 1-8. évfolyamon, összesen legfeljebb heti 24 órában történő oktatása jelent többletköltséget a fenntartónak az esetben ha van az adott évfolyamon külföldi tanuló. Ezen felül a fenntartó és az illetékes szakminisztériumok mindenkori, hatályos megállapodásában foglaltaktól függően nyílik lehetőség további időkeret megállapítására a SacC17 program keretében a pápai Bázisrepülőtéren szolgálatot teljesítő külföldi alkalmazottak gyermekeinek sajátos anyanyelvi ill. angol nyelvű oktatása céljából.

3.2.

Angol-magyar két tanítási nyelvű képzés

3.2.1. A program jellemzői a hatékony nyelvoktatás fontossága Az Európai Unióhoz és a NATO tagállamokhoz történt csatlakozásunk megkívánja az idegen nyelvek magas fokú ismeretét. Az élő idegen nyelv tudása egyre nagyobb követelményként lép fel a mai világban. Élő idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság, s e nélkül gyakorlatilag nem tudunk bekapcsolódni az európai oktatási rendszerekbe. Világszerte keresik az idegen nyelv hatékonyabb elsajátításnak különböző lehetőségeit, s eljutottak azokhoz a “rejtett tartalékokhoz”, amelyek a gyermekkori nyelvi fogékonyságban, idegélettani, pszicho lingvisztikai, szociolingvisztikai sajátosságokban rejlenek. Ezeknek a követelményeknek kiválóan megfelelnek az egyre jobban elterjedt két tanítási nyelvű iskolák, ahol a tanulók már néhány hónap elteltével képesek arra, hogy idegen nyelven is egyszerű mondatokkal kommunikáljanak. A 6-7 éves korosztály életkori sajátossága, hogy gátlás nélkül, játékos tevékenységeken keresztül sajátítja el az idegen nyelv alapjait, és szinte észrevétlenül jut meghatározott ismeretek birtokába. Az idegen nyelvi szoktatásban nagy szerepe van a motorikus és emocionális elemeknek, a tárgyakkal való manipulálásnak, a rajznak, az imitációs mozgásnak, az énekes és táncos játékoknak. Éppen emiatt van nagy jelentősége a készségtárgyak, pl. énekzene, rajz, technika és testnevelés idegen nyelven való oktatásának is.

3.2.2. A két tanítási nyelvű oktatás célkitűzései és feladatai  A két tanítási nyelvű oktatás célja, hogy az anyanyelvi és az idegen nyelvi tudást kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására, a tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák, illetve szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják.  Célja továbbá, hogy a különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra.  Előnye ennek az oktatási formának, hogy a célnyelv és a célnyelven történő tanulás egyidejű kezdése a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Pedagógiai Program

Oldal 121

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  

               

 

Az idegen nyelvi szoktatásban nagy szerepe van a motorikus és emocionális elemeknek, a tárgyakkal való manipulálásnak, a rajznak, az imitációs mozgásnak, az ének és táncos játékoknak. Az idegen nyelven való tanítás célja a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása, a sikeres kommunikáció, az anyanyelvi szintű gondolkodás kialakulása az adott célnyelven, mely lehetővé teszi egy másik kultúra sajátos értékeivel való megismerkedést. A nyelvtanulók a célnyelvi kultúra tananyagán keresztül betekintést kapnak az adott ország, illetve országok gazdasági, kulturális életébe, lakóinak mindennapjaiba, szokásaiba. Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat mások iránti megértésre, nyitottságra, alakítsa ki bennük az Európához való tartozás érzését. Alapvető követelmény a nyolcadik évfolyam végére, hogy a tanulók legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, közlésben, alkalmazásban. Olyan tudással felvértezni tanulóinkat, amely értelmi képességeik kibontakoztatása mellett a személyiségük formálását is elősegíti Képessé váljanak egymás és önmaguk értékeinek elismerésére, gyarapítására A nemzeti és egyetemes kultúra legnagyszerűbb alkotásainak megismertetése Legyenek képesek az Európai Unióban további tanulmányok folytatására A gyerekek nyelvhasználatának, beszédkészségének magas fokú fejlesztése, az alkalmazásképes nyelvismeret elsajátíttatása Pozitív hozzáállás kialakítása a további nyelvek tanulásához Tudatosítsuk, hogy a tanulók anyanyelvükön kívül más nyelven is kommunikálhatnak, idegen nyelven is kifejezhetik magukat. Alakítsuk ki a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállásukat. Ösztönözzük a tanulókat az idegen nyelven való kommunikációra, s ehhez teremtsünk olyan légkört, amelyben önbizalmuk fokozatosan fejlődik. Fejlesszük kiemelten beszéd- és hallásértési készségüket életkoruknak és gondolkodási szintjüknek megfelelően. Érjük el, hogy tanulóink életkoruknak és egyéniségüknek megfelelően sajátítsák el az idegen nyelv tanulásának célravezető módszereit. Emeljük készségszintre az idegen nyelv jellegzetes hangjainak képzését, mondatdallamának, ritmusának és hangsúlyozásának helyes használatát. Célunk, hogy életkori sajátosságuknak megfelelő témákban tudjanak írásban és szóban megnyilvánulni, véleményt nyilvánítani. Tudjanak beszélgetést kezdeményezni, folytatni és az idegen nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni. Bővítsük a világról alkotott elképzelésüket, alakítsuk ki bennük az Európához tartozás érzését. Ismertessük meg velük azt a tényt, hogy ma már Európában alapkövetelmény egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete. Adjunk betekintést a célországok kultúrájába és civilizációjába, hogy ezek értékeinek megismerésével és megbecsülésével, azokat a saját kultúrájukkal összehasonlítva a magyar kultúrát is tágabb összefüggéseiben lássák.

Pedagógiai Program

Oldal 122

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

  



 



Alakítsuk ki bennük más népek és etnikumok, társadalmi csoportok elfogadását, tolerálását, és hívjuk fel figyelmüket a hasonlóságokra és különbségekre. Hangsúlyozzuk, hogy egy idegen nyelv tudása alapja lehet egy újabb elsajátításának, és eszköze más ismeretek szerzésének. Jelentsen számukra örömet az idegen nyelvű kommunikáció, információszerzés, olvasás. Fejlesszük önbizalmukat az idegen nyelvű kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk számukra olyan lehetőségeket, hogy a célnyelvet szóban (televízió, diákcsere) és írásban (olvasás, levelezés) használhassák és ezeken keresztül személyiségük is gazdagodjon. Multikulturális tábor szervezésével nyújtsunk lehetőséget arra, hogy tanórán ill. iskolán kívüli keretekben, kötetlenebb foglalkozási keretek között,szabadabb kommunikációs közegben gyakorolják idegen nyelvi ismereteiket, ismerjék meg más nemzetek, népcsoportok viselkedésformáit, szokásait, hagyományait. Célunk, hogy a tanulók a más műveltségi területeken szerzett készségeket és ismereteket alkalmazzák idegen nyelven, az idegen nyelvi órákon szerzett ismereteiket pedig más tantárgyak tanulása során. Fejlesszük kreativitásukat projektek készítése által is. o A projekt a tanuló munkája, amelyet vizuális vagy auditív eszközök felhasználásával önállóan, párban vagy csoportban készít, s ebben kifejezésre juttatja egyéni elképzeléseit, kreativitását. A projekt lehet tabló, hangfelvétel, videofelvétel, kollázs, kérdőív és ennek feldolgozása, a tanuló által írt vers, prózai alkotás, feladatsor, rejtvény, stb. Multikulturális Gála keretében biztosítsuk a különböző nyelvi- nemzeti kultúrák bemutatására lehetőséget magyar és külföldi tanulóink számára anya nyelvükön ill. magyar valamint angol nyelven.

3.2.3. A két tanítási nyelvű oktatás törvényi háttere 

20/2012. EMMI rendelet 135. § A két tanítási nyelvű általános iskolai nevelés-oktatás feltételei (2013/14. tanév. 1. 5. évfolyam felmenő rendszerben) „(1) Nyolc évfolyamos általános iskolai két tanítási nyelvű nevelés-oktatás abban az általános iskolában folytatható, amelyik három egymást követő tanév átlagában teljesíti azt a feltételt, hogy a hivatal által szervezett célnyelvi mérésben a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban részt vevő tanulók legalább hatvan százaléka megfelel a) a hatodik évfolyamon a Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti A2 szintnek, és b) a nyolcadik évfolyamon az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott KER szerinti B1 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérés követelményeinek.

Pedagógiai Program

Oldal 123

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célnyelvi mérést a hivatal a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban szervezi meg az érintett iskolában.” (3) A mérések eredményét az érintett iskola a hivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapítja meg és az eredményeket idegen nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján teszi közzé, továbbá a hivatal által meghatározottak szerint elektronikus úton megküldi a hivatal részére. 

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet (2013/14. tanév. 1. 5. évfolyam felmenő rendszerben):

A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célja és feladata 2. § (1) A két tanítási nyelvű oktatás az anyanyelvi tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szintű idegennyelv-tudását és az idegennyelv-tanulás képességének fejlesztését szolgálja. Ennek érdekében a két tanítási nyelvű oktatás a következő célok megvalósítását szolgálja: a) az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia egyidejű és kiegyensúlyozott fejlesztése, b) a nyelvtanulás és az idegen nyelven történő tanulás stratégiáinak elsajátítása, c) a célnyelvi műveltség intenzív fejlesztése, d) a nevelési és tantárgy-integrációs lehetőségek fokozott kihasználása, e) a két tanítási nyelvű középiskolai oktatás befejezését követően a tanulók legyenek képesek arra, hogy felsőfokú tanulmányaikat a magyar nyelv mellett a célnyelven is folytathassák, továbbá tanulmányaik befejezését követően a hivatásukat a célnyelven is magas szintű nyelvtudással műveljék. (2) A magyarországi két tanítási nyelvű iskolai oktatás vállalja a célnyelvi műveltség, a kulturális tudatosság intenzív fejlesztését annak érdekében, hogy a tanulók megismerkedjenek a célnyelv országaival, értsék azok kultúráját és empátiával viszonyuljanak hozzá. (3) A két tanítási nyelvű oktatás során az iskola biztosítja, hogy a célnyelvű országok civilizációjának oktatása önálló tantárgy keretében kerüljön megszervezésre. (4) A célnyelvi civilizáció oktatása során az iskola biztosítja azt is, hogy a tanulók elsajátítsák a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, társadalmi viszonyaival, irodalmával, történelmével, kultúrájával kapcsolatos főbb ismereteket. 

26/1997.(VII.10.) MKM rendelet (A 2013/2014. tanévtől kimenő rendszerben 2. és 6. évfolyamtól felfelé) „A két tanítási nyelvű iskolák helyi tantervük elkészítésénél, illetve elfogadásánál figyelembe veszik a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazá-

Pedagógiai Program

Oldal 124

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa sáról szóló 28/2000.(IX.21.) OM rendelet 1. számú mellékleteként kiadott kerettantervben, valamint a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében, továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz kiadott óratervben és a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz kiadott kerettantervben foglaltakat.” (8/2001. (III.9.) OM rendelet) 

Mindenkori költségvetési törvény, mely meghatározza a nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás normatív plusz támogatását

3.2.4. A két tanítási nyelvű oktatás általános jellemzői a jogszabályok alapján 

4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet 6. § (2013/14. tanév. 1. 5. évfolyam felmenő rendszerben): (1) A két tanítási nyelvű iskolai oktatást szervező iskola köteles pedagógus-munkakörben foglalkoztatni legalább egy olyan pedagógust, akinek a célnyelv az anyanyelve. (2) A két tanítási nyelvű iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat a készségtárgyak kivételével – a helyi tantervben meghatározottak szerint – csoportbontásban kell megszervezni. (3) Az iskolában a célnyelvi civilizáció tantárgyat a) az oktatott célnyelvnek megfelelő nyelvtanári végzettséggel, szakképzettséggel, b) a történelmet célnyelven oktató végzettséggel, szakképzettséggel, továbbá c) a célnyelvi ország nyelvének megfelelő anyanyelvi pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező pedagógus taníthatja. A 2008/2009-es tanévtől az igények alapján fenntartói engedéllyel indítjuk angol – magyar két tanítási nyelvű osztályainkat. A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveit a 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet és a Pápa Város Önkormányzata, mint fenntartó részére 2008. augusztus 29-én kelt, 22961-2/2008. számú OKM Közoktatási Szakállamtitkári határozat, továbbá a 2009. május 13-ai egyeztető megbeszéléshez kapcsolódó, a Tarczy Lajos Általános Iskolában tanulói jogviszonnyal rendelkező, a Nehéz Légiszállító Ezred külföldi állampolgárságú tisztségviselőivel egy háztartásban élő gyermekek eltérő módon történő oktatását a 2009/2010-es tanévtől engedélyező 12026-3/2009. számú és az azt módosító 12026-5/2009. számú OKM Közoktatási Szakállamtitkári határozat, szellemében a következőek szerint rögzítettük. Iskolánkban évfolyamonként egy osztályban a nevelő- és oktatómunka a magyar nyelv mellett angol tannyelven (célnyelven) is folyik. A két tanítási nyelvű iskolai oktatással célunk, hogy az anyanyelvi és angol nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlesszük, a tanulókat megtanítsuk az angol nyelven való tanulásra, az angol nyelvű információk feldolgozására. Pedagógiai Program

Oldal 125

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A későbbiekben a más iskolából érkező tanulók két tannyelvű osztályba történő felvételéről a tanulmányi eredmény és az idegen nyelvi felkészültség alapján születik döntés.  A két tanítási nyelvű iskola helyi tantervének elkészítésére vonatkozó sajátos szabályok a 4//2013. (I. 11.) EMMI rendelet (2013/14. tanév. 1. 5. évfolyam felmenő rendszerben): 3. § (1) Az iskola helyi tanterve elkészítésénél és elfogadásánál a) a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló miniszteri rendelet mellékleteként kiadott kerettantervben foglalt szempontokat, b) a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Nat) foglalt szempontokat, c) e rendelet 1–4. mellékletben foglalt szempontokat, a tantervébe beépíti. Iskolánk a helyi tantervében a célnyelven tanított tantárgyak körét az alábbiak szerint határozza meg: A két tanítási nyelvű tanulócsoportban a tanuló a heti 5 angol nyelvóra mellett a következő tantárgyakat is angol nyelven tanulja: a) az 1–2. évfolyamon: ének-zene (heti 2 óra), vizuális kultúra (heti 2 óra), testnevelés (heti 5 óra) b) a 3–4. évfolyamon: vizuális kultúra (heti 2 óra), testnevelés (heti 5 óra), környezetismeret (heti 2 óra) c) az 5–6. évfolyamon: természetismeret (heti 2 óra), célnyelvi civilizáció (heti 1 óra), történelem (heti 3 óra), d) a 7–8. évfolyamon: földrajz (heti 1,5 óra) célnyelvi civilizáció (heti 1 óra), történelem (heti 3 óra), Mivel iskolánk a történelem tantárgyat célnyelven tanítja, ezért a történelem tantárgyra vonatkozó tantárgyi kerettantervben foglalt, a magyarság történelmével kapcsolatos tantárgyi tartalmakat és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési feladatokat a történelem tantárgyi kerettantervi tematikai egységekhez igazodva magyar nyelven tanítja. 3.2.5. A két tanítási nyelvű oktatási program helyi sajátosságai A Nehéz Légiszállító Ezred külföldi állampolgárságú tisztségviselőivel egy háztartásban élő gyermekek oktatása - nevelése A Magyar Köztársaság Kormánya és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) között - tekintettel a NATO Légiszállítást Kezelő Szervezet Alapokmányára, a nemzeti képviselők és a nemzetközi titkárság jogállásáról szóló, Ottawában 1951. szeptember 20-án kelt Megállapodásra, a Stratégiai Légiszállítási Képességről szóló Egyetértési Megállapodásra, továbbá a Magyar Köztársaság Kormánya azon felajánlására, hogy a Stratégiai Légiszállítási Képességnek a pápai bázisrepülőtéren biztosít helyet a Magyar Köztársaság területén - megállapodás

Pedagógiai Program

Oldal 126

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa született, melyben vállalták, hogy a szervezet tisztségviselői és velük egy háztartásban élő családtagjaik számára biztosítják a megállapodásban rögzített kiváltságokat és mentességeket. A Nehéz Légiszállító Ezred külföldi állampolgárságú tisztségviselőivel egy háztartásban élő gyermekek eltérő módon történő oktatásának szabályzata (az 120263/2009. számú és az azt módosító 12026-5/2009. számú OKM Közoktatási Szakállamtitkári határozat értelmében): 1. A Nehéz Légiszállító Ezred külföldi állampolgárságú tisztségviselőivel egy háztartásban élő 1-4 évfolyamos tanuló szülője kérelmezheti matematika, illetve 5-8. évfolyamos tanuló szülője kérelmezi matematika, fizika és kémia tantárgyakból a magyar követelmények szerint megtartott órák látogatása alól a mentesítést az intézmény vezetőjétől. Ez esetben: 2. A felsorolt tantárgyakból a tanulók az állampolgárságuk szerinti nemzet tanterve szerint készülnek fel 3. A tanuló felkészítésében résztvevő, az érintett nemzet jogszabályi rendelkezéseinek megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógusok a Tarczy Lajos Általános Iskolával jogviszonyban állnak. 4. Ezen pedagógusok tanítási év közben adott osztályzatai, illetve távoktatás esetén a felkészülés során és az év végén lefolytatott tesztek eredménye alapján a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. 5. Az érintett nemzet pedagógusa által adott érdemjegy csak az esetben kerülhet be a bizonyítványba, ha az érintett nemzet illetékes szerve igazolja, hogy elismeri a pedagógus által leadott tananyagot és az így szerzett érdemjegyet. 6. Amennyiben a tanuló számára nem biztosított nemzete követelménye szerinti oktatás igénybevétele a meghatározott tantárgyakból, akkor a magyar követelmények szerinti (magyar vagy angol) nyelven megtartott órák látogatása kötelező. Az amerikai tanulók számára csoportbontásban az angol nyelv órák időkeretében amerikai anyanyelvet és irodalmat tanítanak az intézmény nyelvi lektorai A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célnyelvi előkészítést nem igénylő formája a nyolcadik évfolyamig szervezett korai két tanítási nyelvű oktatás. A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek intézményünk meg tud felelni. A 6-7 éves korú gyerekek nyelvi fogékonysága nagyon jó, gátlás nélkül, játékos tevékenységek formájában sajátítják el az idegen nyelv alapjait. A tanórák kötetlenebbek, fontos szerepe van a mozgásnak, ritmusnak, énekes, táncos játékoknak, a manuális tevékenységnek. Választott célnyelvünk az angol, mely a legtöbb országban köznyelvként is használható. A tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és angol nyelven folyik. A célnyelvi és célnyelvű oktatás egyidejűleg kezdődik. A nyelvoktatásban a szóbeliség élvez elsőbbséget.

Pedagógiai Program

Oldal 127

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A célnyelvet, az angolt, 1. és 2. osztályban heti 5 órában tanulják a tanulók magyar anyanyelvű angoltanár és egy angol anyanyelvű lektor segítségével, akinek legfontosabb feladata, hogy a gyerekek beszéd, kommunikációs készségét, és kiejtésüket fejlessze angol nyelven. Az USA állampolgárságú tanulóknak 1-8. évfolyamon az angol nyelvi lektorokkal anyanyelven tanítjuk az angol nyelvet és irodalmat valamint a matematika, fizika, kémia tantárgyakat. A svéd, norvég és holland tanulók választás alapján anyanyelven tanulhatják a matematika, fizika, kémia tantárgyakat. 3.2.6. Kapcsolat egyéb műveltségi területekkel A tantárgyak oktatási céljának meghatározásakor már szembetűnő, hogy igen szoros kapcsolatban áll egyéb műveltségi területekkel, felhasználja az iskolában az idegen nyelven megszerzett, de természetesen a magyar nyelven oktatott ismereteket is. Anyanyelv és irodalom Az anyanyelv és irodalom tanítása nemcsak az anyanyelvi kultúra oktatását szolgálja, hanem célja az irodalmi műveltség megalapozása is, melybe beletartozik a célnyelvi országok irodalma is. A tanulókat biztatjuk arra, hogy ismerjenek meg minél több irodalmi alkotást könnyített feldolgozás formájában, vagy olvassák el azokat részben vagy egészben, eredetiben és magyar fordításban. Amikor a tanulók a célországban élő emberek életmódjával, szokásaival és hagyományaival ismerkednek, szókincsük bővül. Tudatosabban alkalmazzák a különböző stílusokat is annak tudatában, hogy a társadalmi-kulturális környezet határozza meg az általuk kiválasztott nyelvi elemek értékét, pl. udvarias megszólítás, közvetlen stílus, durva kifejezések stb. Ember és társadalom Igen közvetlen a kapcsolat az angol nyelv tantárgy és az ember és társadalom műveltségi terület között. A célország múltja, hagyományai és társadalmi rendszere, intézményeinek ismerete nélkül sokszor érthetetlenek bizonyos kifejezések, bizonyos szituációk, az egyes emberek közötti kapcsolatok. Nagy szerepe van az ember és társadalom műveltségi területnek abban is, hogy a tanulókban erősíti a nemzeti és állampolgári tudatot, valamint a személyiség tiszteletét. Növeli megértésüket más népek kultúrájával szemben, toleranciára nevel, arra tanít, hogy a népek egymásra vannak utalva. Ember és természet E műveltségi terület szintén jól kapcsolható az idegen nyelv tantárgyhoz, hiszen a természetismeret annak fontos témája. A célországok és hazánk növény- és állatvilágának ismerete, valamint a természeti környezet bemutatása segíti, hogy az ott élő embereket jobban megismerjük és megértsük. A tantárgy korszerű oktatása tartalmazza az egészséges életmódra nevelést is, ily módon ezen keresztül foglalkoznunk kell az emberek életmódjával és a szabadidő hasznos eltöltésével. Fel Pedagógiai Program

Oldal 128

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa kell hívnunk a figyelmet a környezeti ártalmakra, az emberek felelősségére, segítenünk kell a környezetbarát szemlélet kialakítását azáltal, hogy megismertetjük a tanulókkal más kultúrák pozitív példáit e téren. Földünk és környezetünk Az angolszász országok népeinek megértéséhez mindenképpen szükséges ismerni azt a szűkebb és tágabb környezetet, annak természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel, ahol lakói élnek. A célországok és hazánk földrajzi helyzete, felszíne, éghajlata, tájai, ipara, települései, népességének összetétele stb. mind meghatározók ebben a tekintetben. Az ember és természet műveltségi területnél már említett környezetvédelem témakör itt is kapcsolódási lehetőség. Művészetek A művészetek műveltségi terület alapja a nemzeti és egyetemes kultúra, így a célországok és a világ megismeréséhez feltétlenül hozzátartozik. Természetesen saját hazánk hagyományairól és kiemelkedő alkotásairól is tudniuk kell a tanulóknak ahhoz, hogy azt másokkal megismertethessék. Az ének-zene érzelmi hatása miatt jól közvetíti a nyelvet, miközben jelentős mértékben hordoz ismereteket az illető nép hagyományairól, ünnepeiről, öröméről és bánatáról. Nagy segítség, hogy ezt a tantárgyat a két tannyelvű osztályokban idegen nyelven tanulják, és a használatban lévő nyelvi tankönyvek is szép számban tartalmaznak dalokat. A rádió és televízió is sok mai témát feldolgozó dalt sugároz, ezek nagyon motiváló hatással vannak a fiatalokra, némelyik tankönyvszerző a tananyag részeként is alkalmazza azokat. Az énekeken kívül felhasználhatók az oktatásban azok a mondókák és játékok is, amelyek ritmusosságukkal könnyebbé teszik a nyelvtanulást, de ezen kívül sokszor megértésükhöz a múlt és a hagyományok ismerete is szükséges. Ha a vizuális kultúra oktatása szintén idegen nyelven történik, ennek részét képezi a célország képzőművészete is. A televízió, a filmek kitekintési lehetőséget adnak az adott kulturális területre, szinte észrevétlenül rengeteg információt szolgáltatnak célnyelvű országokról. Hon- és népismeret A nyelvi órák során a tanulók főleg a célországokról tanulnak, de közelebb kerülnek saját nemzeti kultúrájukhoz is, jobban megértik és megbecsülik az értékeket és hagyományokat. Más emberek viselkedésének és életmódjának megismerésével növekszik bennük a nemzeti önismeret, de megtanulják azt is, hogy milyen pozitív, megtartó ereje van a közösségnek. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz A nyelv segítségével a tanulók megismerhetik az egyetemes kultúra értékeit, ledőlhetnek a határok és a megértés korlátai. A nyelvtanulás nyitottá, megértővé tesz más nemzetek iránt. A tanulók információkat szerezhetnek az emberiség közös problémáiról, és pozitív mintákat is láthatnak azok megoldásaira. Pedagógiai Program

Oldal 129

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Kommunikációs kultúra Idegen nyelv ismeretében a világ szinte minden részében lehetővé válik a kommunikáció. A nyelv használatához hozzátartozik a szókincs és a nyelvi szerkezetek, valamint a metakommunikáció alapos ismerete, hogy segítségével a társadalmi érintkezés sikeresebb legyen, jobban megértsük az információkat, és mondanivalónkat mások számára érthetően fejezzük ki. Testi és lelki egészség Az idegen nyelv tantárgy hazánk, a célországok lakóinak és más népek életmódjával is foglalkozik, így ez alkalmat ad a testi és lelki egészségre való nevelésre is. A tantárgy témái közt szerepel a szabadidő eltöltése, az egészséges életmód, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése és a fogyatékos emberek elfogadása és segítése. Pozitív példák állításával mintát adhat a tanulóknak a krízishelyzetek megoldására, a család és a közösség segítő szerepére. Tanulás A nyelvtanulás nem pusztán egy szó- és kifejezéshalmaz elsajátítása, hanem egy idegen nyelven való gondolkodás. Általa fejlődik a tanuló személyisége, önálló gondolkodása, asszociációs készsége és memóriája. A tanulás folyamatában a négy készség fejlesztésére különböző technikák alkalmazására is sor kerül, segíteni kell a nyelvtanulót abban, hogy megismerje önmagát, és egyéni nyelvtanulási módszereket alakítson ki. Ki kell alakítani a tanulókban a tantárgyak idegen nyelven való tanulásának speciális tanulási módszereit is. Fel kell ébreszteni a tanulókban az önművelés igényét, lehetővé kell tenni számukra az iskolai könyvtár aktív használatát, és buzdítani kell őket arra is, hogy egyéb forrásokat is igénybe vegyenek. 3.2.7. Általános fejlesztési követelmények • Tudatosuljon a tanulókban az a tény, hogy anyanyelvükön kívül idegen nyelven is kifejezhetik magukat. • Merjen idegen nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen bátorsága és önbizalma ezen a téren, s jusson el arra a szintre, hogy gátlások nélkül kommunikál. • Értse meg az egyszerűbb nyelvi információkat. • A tanult szókincs felhasználásával legyen képes kifejezni magát egyszerűbb életszituációkban és kommunikálni más anyanyelvű társakkal a célnyelven. • Legyen képes egyszerűbb írott információk megfejtésére az aktív szókincsnek megfelelően. • Legyen képes saját magáról és környezetéről információ nyújtására, használatára. • Tanulóink számára váljon természetessé a nyelv eszközként való használata. • Ismerje más népek életének, szokásainak, kultúrájának főbb jellemzőit, vonásait. • Szerezzen alapismereteket a világról, a célnyelvi országokról, az ott élő emberekről. Pedagógiai Program

Oldal 130

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa • Személyisége sokirányúan fejlődjön a nyelvtanulás során (nyitottság, előítéletektől való szabadulás, önbizalom, kommunikációs igény, helyes értékrend, vállalkozó szellem, ambíció, érzelmi gazdagodás, önismeret). • Ismerkedjen az idegen nyelv tanulásának különféle stratégiáival, tanulási technikáival. • Készségei (figyelem, memória, feladatmegoldás, együttműködés, önálló tanulás) fejlődjenek az idegen nyelv tanulása során. • Legyen képes az alapszintű nyelvismeret birtokában továbbfejleszteni angol nyelvtudását a következő iskolaszakaszban. A két tanítási nyelvű oktatás elengedhetetlen feltétele - amit az eddigi tapasztalatok is igazolnak - az idegen nyelv csoportbontásban való tanítása, mert a tantárgyi követelmények teljesítése csak így biztosított. 3.2.8. Szaktárgyak oktatása célnyelven Az ének - zene angol nyelvű tanítása Az angolszász országok kultúrájának megismertetése és megszerettetése az angol nyelvű gyermekdalok és mondókák segítségével. A zenei képességek fejlesztése mellett az elsajátított dalok és mondókák nagymértékben hozzájárulnak az angol nyelv tanításához, illetve kiegészítik azt. Lehetőséget nyújtanak a természetes nyelvhasználatra és az adott korosztály életkori sajátosságait figyelembe véve valódi sikerélményt nyújtanak az éneklésben és az angol nyelv használatában egyaránt. Testnevelés tantárgy oktatása angol nyelven Az alsó tagozatban kezdődő idegennyelv-oktatás alapvető célja, hogy kedvet ébresszünk a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttassuk a tanulót, másrészt hogy megalapozzuk a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek (olvasásértés, hallásértés) fejlesztésével. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A tevékenységek során a célnyelvet hallva, a szituációt, a kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. A tantárgyi tartalmak idegen nyelven való közvetítése hatékonyabban veszi igénybe a gyermekek szellemi energiáit. Mivel a nyelvhasználat reális szituációkban történik, segíti a megértést. Testnevelés órára sajátosan jellemző a mozgás, mely természetéből adódóan aktív részvételt kíván. Ebben az esetben a diákok cselekvéssel egybekötve szokják meg és tanulják az idegen nyelvet. Így a mozgásos emlékekhez kötve hatékonyabban és könnyebben rögzülnek az idegen szavak, kifejezések. Az alsó tagozatos gyermekek mozgásigénye rendkívül nagy, tehát már eleve motiváltan vesznek részt a testnevelés órán, mely során szinte játszva elmélyül angol tudásuk. A nyelvtanulás során a tanulók egész személyiségének, képességeinek, tudásának fejlődése, fejlesztése is fontos.

Pedagógiai Program

Oldal 131

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Célunk, hogy a negyedik osztály végére a tanulók rendelkezzenek a legalapvetőbb szókinccsel, mely személyes élményeikhez, tapasztalataikhoz kapcsolódik. A tanórán elhangzott nyelvtan még nem célként, hanem eszközként jelenik meg. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő mozgásos és játékos feladatok segítségével követhetjük nyomon. Testnevelés órán számos olyan témakör alapszókincse megjelenik, mely más angolul oktatott tantárgyak anyaga is. Ezért külön hangsúlyozandó a tantárgyak közti átfedés. Más szituációkban hallott és tanult ugyanazon téma tartósabb, pontosabb tudást eredményez. Ilyen témák pl. a testrészek, állatok, cselekvések, irányok stb. A természetismeret tantárgy oktatása angol nyelven A magyar-angol két tanítási nyelvű programban angol nyelven tanítandó tantárgyak körét 3-4. osztályban kibővítjük a természetismerettel, amelynek sokoldalú ismeretanyaga nagyszerű lehetőséget ad az angol nyelvoktatás kiszélesítésére, a már magyarul megszerzett ismeretek angol nyelven történő elmélyítésére, fejlesztésére. Természetismeret oktatásunk célja, hogy a tanulók a társadalom igényeinek és életkoruknak megfelelő szinten tájékozódni tudjanak a természeti és társadalmi környezetben. Egyrészt a tanítási órán, másrészt az iskolán kívül szerzett tapasztalatok általánosításával és rendszerezésével ez a tantárgy is hozzájárul gyermekeink személyiségének és angol nyelvismeretének fejlődéséhez, a természeti és társadalmi környezet tanulmányozásához, valamint a természeti és társadalmi környezetben tanúsított helyes magatartás kialakításához. Természetismeret-oktatásunk alapozza meg a ráépülő tantárgyak eredményes angol nyelven történő tanulását is.

3.3.

Interkulturális program

3.3.1. Külföldi tanulók iskolai nevelési-oktatási stratégiája Helyzetelemzés Iskolánk nevelő-oktató munkáját befolyásolja, hogy a 2008/2009. tanévtől kezdődően folyamatosan jelen vannak a külföldi állampolgárságú, nem magyar anyanyelvű tanulók. Számukra a két tanítási nyelvű oktatást kínáljuk fel. Létszámuk tanévenként változik. Különböző évfolyamokon, különböző osztályokban tanulnak. Ezek a tanulók a magyar nyelvet vagy egyáltalán nem ismerik, vagy nagyon alacsony szinten. Tekintettel arra, hogy a C-17-es SAC program keretében Pápán szolgálatot teljesítő külföldi katonák és civil alkalmazottak nagy része családjával együtt költözik városunkba, megnőtt a két tannyelvű tagozaton ezen tanulók aránya. Ez indokolja interkulturális programunk szükségességét. Pedagógiai Program

Oldal 132

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A program összeállításakor figyelembe vettük „A külföldi állampolgár gyermekek, tanulók interkulturális pedagógiai rendszer szerinti óvodai és iskolai nevelése-oktatása irányelvéről” szóló OKM közleményt. A városunkban élő külföldi tanulók oktatása, integrálása, valamint az Európai Unió elvárásai lehetségessé, illetve szükségessé tették, hogy iskolánkban bevezettük az interkulturális programot. Személyi és tárgyi feltételek Magyar mint idegen nyelv szakos tanár a 2008/2009. tanévtől kezdődően dolgozik iskolánkban. A külföldi tanulók oktatásának alapvető személyi feltételeit az iskola a fenntartó által meghatározott státuszok felhasználásával oldja meg. Folyamatos feladatunk a fentiekben ismertetett személyi feltételek biztosítása, szükség esetén státuszbővítés kérése a fenntartótól. A magyar mint idegen nyelv oktatásához elsősorban a szaktanár(ok) által elkészített tananyagokat és taneszközöket használjuk, illetve a könyvtári beszerzési keret terhére a tankönyvpiacon megjelenő és az iskolai oktatásban is alkalmazható segédleteket megvásároljuk. Rendelkezésre állnak egyes tantárgyakhoz készült szemléltető eszközök is. Hasznosnak bizonyulnak átdolgozással a különböző évfolyamokon használt szaktantárgyi munkafüzetek, feladatgyűjtemények. Elkészítjük a magyar mint idegen nyelv tantervünket is. A külföldi tanulók jelenléte sem a gyermekek, sem a szülők számára nem okoz problémát, ugyanakkor nagy kihívást jelentett a pedagógusok számára. Gyakran szerepel a szülőkkel való kapcsolattartásban közvetítő nyelvként az angol. A gyerekek a kortárs környezetben gyorsan megtanulják a legalapvetőbb magyar kifejezéseket, a tanítók, napközis nevelők egyéni foglalkozáson, de nem tervszerűen foglakoztak a gyerekekkel. A külföldi gyermekek megjelenése lehetőséget ad a másság értelmezésére, az elfogadás ösztönzésére, a szolidaritás érzésének és gyakorlásának kialakítására. Ennek érdekében a pedagógusok tájékozódnak a gyermekek anyaországának legfontosabb jellemzőiről, szokásairól, ezeket a magyar tanulókkal is megismertették. Ezeket a tapasztalatokat az évek során a pedagógusok átadják egymásnak, segítenek egy-egy külföldi gyermek fogadásában. Pedagógiai programunkban kiemelt feladatként határoztuk meg a másság elfogadtatását, az esélyegyenlőség biztosítását. Erre a Magyarországon hosszabb távon tartózkodni, illetve letelepedni szándékozó külföldi szülők gyermekeinek különösen szüksége van. Az érintett fejezetekben megfogalmazott feladatok adaptálhatók és adaptálandók a külföldi gyermekekkel történő foglalkozás esetében is. Pedagógiai Program

Oldal 133

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Nevelő-oktató munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy tanulóink széles körű ismeretekkel rendelkezzenek az Európai Unióról. Helyi tantervünk a történelem tantárgy keretében tartalmazza az alapvető ismereteket az Európai Unióról. Alapelveink Multikulturális szemlélet: Értékként vesszük figyelembe a tanulók állampolgársága, anyanyelve közötti különbözőséget, törekszünk olyan nevelési környezetet teremteni, ahol a gyermekek szabadon megélhetik identitásukat, megtanulják megérteni és elfogadni másokét. Integráció: Idegen állampolgárságú tanulóink számára elősegítjük és biztosítjuk a magyar nyelv tantárgyi tanulását, Magyarország kultúrájának megismerését. Eközben értéknek tartjuk, és segítjük őket identitásuk megőrzésében, A tanulók egészséges személyiségfejlődéséhez és szocializációjához szükséges, hogy szűkebb-tágabb csoportjaikkal élő kapcsolatot alakítsanak ki. Adaptivitás-komprehenzivitás: Az adaptivitás, vagyis az alkalmazkodás a megváltozott feltételekhez a biológiában a túlélés és a fejlődés alapja. A komprehenzív iskola együtt nevel, nem szelektál. Külföldi tanulóink a tanév során bármikor érkezhetnek, esetleges távozásuk időpontja sem ismert. Mindezekből érzelmi és személyiségtraumák fakadnak, a tanulási előzmények szokások is különbözhetnek, nem különben sokszínű a jövőkép, a távlati elképzelések, életmodellek. A pedagógusi adaptivitás a személyiség elfogadását jelenti, a komprehenzív iskola pedig az alkalmazkodás, a különleges bánásmód tere, ahol heterogén összetételű csoportban kooperatív tanulás zajlik. A magyar tanulók állandó tagjai a gyermekközösségnek, de az elválásra nekik is fel kell készülniük, s érzelmileg intelligens válaszokat kell, hogy adjanak a változásokra, szociális kompetenciájuk nekik is adaptív kell, hogy maradjon. Célkitűzéseink Az iskola egyik célkitűzése, hogy a Magyarországon tanuló nem magyar állampolgárok minél inkább az Európai Unió irányelvében foglaltak szerint részesüljenek az oktatási szolgáltatásokban. Ezért kitüntetetten foglalkozunk a magyar mint idegen nyelv tanulásával rugalmas szervezeti keretek között.

Pedagógiai Program

Oldal 134

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Interkulturális pedagógiai hatásrendszerünk biztosítja a magyar és nem magyar állampolgárok együtt nevelését, oktatását, beleértve azt, hogy külföldi tanulóink megismerkednek a magyar kultúrával, és a magyar tanulók a külföldi állampolgárok származási országával. Célunk: • A nyelvek és kultúrák közötti közlekedésben jártas, reális énképpel és önismerettel, egészséges identitással rendelkező nyitott és elfogadó, autonóm és pozitív életvezetésre képes személyiség kialakítása, fejlesztése. • Az anyanyelv és kultúra megbecsülése és ápolása, illetve mások anyanyelvének és kultúrájának megismerése, megértése, a különböző állampolgárságú és anyanyelvű tanuló közös nevelésével. • Az iskolai előrehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz, és majd a konstruktív társadalmi integrációhoz szükséges magyar nyelvtudás megszerzése a magyar nyelv tantárgyi és tannyelvi tanulásával; • A magyarországi integráció elősegítése, értékeihez való pozitív kötődések kialakítása, kultúrájának és civilizációjának megismerése és megértése által. • A magyar és nem magyar tanulók közös nevelése-oktatása az interkulturalizmus és pedagógiai pluralizmus értéki mentén. • Más országokból érkezett tanulók interkulturális oktatása anyanyelvük és kultúrájuk elfogadása mellett

3.3.2. A program helyi tartalma, feladataink • Az elemi alapkészségek differenciált fejlesztése. • A magyar nyelvtudás fejlesztése, hogy minél előbb képesek legyenek a magyar iskolai követelmények teljesítésére, és a sikeres tanulás esélyével haladjanak tovább. • A történelmi, nemzeti kulturális értékek megismertetése tanulóinkkal, a honismeret szükségességének megértetése, hagyománymentés, - őrzés és ápolás, hogy egészséges identitással válhassanak érett személyiséggé. • Segítség az anyanyelv megőrzésében, nyitottság további nyelvek tanulására, hogy későbbi életükben – a nemzetközi kommunikáció nyelvét, a magyar nyelvet és hazájuk nyelvét ismerve, Magyarországhoz pozitív kötődéssel tervezhessék meg személyes életük alakítását. • A tanulási stratégiák meghatározásakor nem magyar anyanyelvű tanulóink esetében is mindenkor a tanuló egyéni adottságaiból, felkészültségéből, motiváltságából kell kiindulnunk, és természetesen figyelembe kell vennünk a szülői, családi hátteret is. Az iskolába lépéskor a legfontosabb az egyéni foglalkozás, majd az állapotfelmérés és a legszükségesebb kompetenciák meghatározása után az egyéni foglalkozás, valamint a kooperatív technikák alkalmazása. A kortárs csoportokban létrehozott, a szaktanárok által háttérből támogatott tanulópárok, csoportok nemcsak a Pedagógiai Program

Oldal 135

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa nyelvtanulásban, a tantárgyi ismeretek elsajátításában, hanem a szociális kompetenciák erősítésében, és a kommunikációs készség fejlesztésében is jelentős segítséget adhatnak. • A magyar és a külföldi tanulók számára a kooperatív tanulási technikák megtanítása, a tanulás háttérből való irányítása • Rendszeres tanári konzultációk folytatása (osztályfőnök, szaktanárok, magyar, mint idegen nyelvszakos tanár, fejlesztő pedagógus), melyek egyrészt a külföldi tanulók haladását elemzik és segítésüket hivatottak szolgálni, másrészt belső továbbképzésként is funkcionálnak • A szaktanárok és a magyar, mint idegen nyelvszakos pedagógus rendszeres konzultációja, a tantárgyi kompetenciák folyamatos nyomon követése, és az ebből fakadó feladatok meghatározása. • A szaktanár az értékelés, illetve a tantárgyi kompetenciák meghatározásának figyelembe vételével egyéni haladási terv szerint készíti fel a tanulót a követelmények teljesítésére • Figyelmet fordítunk az azonos országból származó gyermekek közötti kapcsolat erősítésére, a szülők bevonásával együtt. Ennek érdekében különböző multikulturális rendezvényeket szervezünk: - Multikulturális tábor - Halowen party, Thanks Giving Day (Hálaadás napi megemlékezés), Luca napi műsor (Lucia day), Karácsonyi Süti party, St. Patrik napi fúvószenekari műsor, - Multikulturális Gála 3.3.3. Eszközrendszer A nevelési módszer a nevelési cél elérése érdekében alkalmazott nevelési eljárás, melynek célja a tanulók pozitív tevékenységre késztetése, a negatív hatások kiküszöbölése. A nevelés eszközei, eljárásai valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező tényezői, a nevelési módszerek pedig a célokról elválaszthatatlanok. Ebből következik, hogy a nevelési módszereket nevelési céljainkhoz kell igazítanunk.

Pedagógiai munkánk során a következő nevelési módszereket alkalmazzuk: • A direkt módszerek, a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás, melyek alkalmazása során nagy hangsúlyt kap a személyes példamutatás; az eszményképek kialakítása; a helyes önértékelés és pozitív énkép kialakítása; beszélgetések, előadások, viták lebonyolításakor az életkornak megfelelő értelmi és érzelmi nevelés egyensúlyára törekszünk • A tevékenységeken keresztül alkalmazott indirekt módszerek, melynek során a megbízás, ellenőrzés, értékelés, gyakorlás alkalmazásával, aktív részvétellel, a gyakorlatban sajátítják el tanulóink az együttélés alapvető szabályait, alakul ki bennük a felelősségtudat, tanulják meg az alkalmazkodást. Pedagógiai Program

Oldal 136

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Ennek során elsődlegesen • az ösztönzést tartjuk követendő eljárásnak, hogy a pozitívumokra támaszkodva segíthessük kibontakozni tanulóink értékes személyiségjegyeit. A helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás mind azt a célt szolgálja, hogy fokozzuk tanítványaink teljesítményét, további erőfeszítésekre sarkalljuk őket. Ösztönző módszereink között kiemelt szerepet kap a dicséret és a jutalmazás • a késztető, kényszerítő módszereket akkor kell alkalmazni, ha a tanuló testi vagy mások testi épsége, egészsége, az iskola értékei veszélyben vannak, s más eljárások – a körülmények mérlegelése mellet – nem, vagy nem megbízhatóan alkalmazhatók. Alapelv, hogy az iskolai magatartási problémák megoldása az iskola és a pedagógus feladata. Pedagógiai eljárások Pedagógiai nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eljárások megválasztása minden esetben függ az adott környezettől, a tanulótól, akinek személyiségformálása történik, illetve a pedagógustól, aki alkalmazza azokat. Szempontjaink: • az alkalmazott pedagógiai eljárás maximálisan alkalmazkodjon a tanulócsoport, a gyermek fejlettségi szintjéhez, a lehető leghatékonyabban segítse elő a fejlődését • az alkalmazott pedagógiai eljárások adjanak lehetőséget mind a közvetlen (a pedagógus személyes példamutatásán alapuló), mind a közvetett ( a feladatokon és a kortársi kapcsolatokon keresztül történő) nevelési hatások biztosítására - Az alkalmazott pedagógiai eljárások terjedjenek ki - A szokásformáló eljárásokra (gyakoroltatáson, segítségadáson, az ellenőrzésen és ösztönzésen keresztül) - A közösség- és önfejlesztő eljárásokra (diák-önkormányzati feladatokon, a tanulmányi- és fizikai feladatokon, a tevékenységekben való személyes részvételen, a magatartási tevékenységi modellek közvetítésén, a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelésén keresztül) - A meggyőződés formáló eljárásokra (beszélgetéseken, a tanulók önálló elemző munkáján, felvilágosításokon, vitákon keresztül) • Az eljárások kulturális és nyelvi dekódolása a kívánt cél irányába mutasson A külföldi tanulók nevelésének-oktatásának szervezeti keretei • A beiratkozáskor egyeztetés a szülőkkel az osztályba sorolásról, megállapodás a leendő osztályfőnökkel, aki tájékozódik a gyermek „előéletéről”, az anyaország jellemzőiről, és a szükséges információkat megosztja az osztályban tanító szaktanárokkal, az osztály tanulóival és a szülői munkaközösséggel. Pedagógiai Program

Oldal 137

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa • Folyamatosan minden nem magyar anyanyelvű tanuló esetén fokozatosan be kell vezetni a kompetencia alapú oktatást. Első lépésként a magyar mint idegen nyelv, valamint a szociális kompetenciák meghatározása, ezek alapján a fejlesztés ütemének kidolgozása, megvalósítása alapvető feladat. • A többi tantárgy esetében egyénileg, a tanulók érdeklődése, felkészültsége, a magyarországi tartózkodás tervezett időtartamának függvényében kell felmérni a kompetenciákat, illetve meghatározni a feladatokat, melyeket szükséges egyéni fejlesztési tervben is rögzíteni A külföldi tanulók felvétele Külföldi tanulóink a tanév során bármikor érkezhetnek, esetleges távozásuk időpontja sem ismert. Az iskolába való felvétel után a tanulók kötelezően alsó és felső tagozaton heti 3 órában, órarendbe beépítve, nyelvtudásuk szintjétől függően tanulócsoporton belüli differenciálással és külön tanterv szerint (magyar, mint idegen nyelv) tanulják a magyar nyelvet. A magyar nyelv mielőbbi elsajátítása érdekében - nyelvtudásuk szintjétől függően - további heti 1,5 óra tanórán kívüli foglalkozáson vesznek részt. Magyar tanulóink a külföldi állampolgárságú tanulók kultúráját tanórán kívüli foglalkozásokon kooperatív és projektmódszerekkel ismerik meg. A külföldi tanulók értékelése, továbbhaladása Külföldi tanulók tanulmányi előmenetelének értékelése egyénileg történik. Az iskolába lépéskor – az állapotfelmérésnek megfelelően – meghatározott időtartam áll rendelkezésükre a felzárkózáshoz. A konferenciákon a szaktanárok javaslata alapján a nevelőtestület dönt arról, hogy osztályzattal vagy részt vett bejegyzéssel történjen az értékelés. Az eredményes munka érdekében a hagyományos értékelő, osztályozó konferenciákon (negyedéves, féléves, háromnegyed éves, éves) történik egyeztetés. Itt állapodnak meg arról is, hogy a külföldi tanulók mely tantárgyakból mentesülnek az értékelés alól. Eltérés az értékelésben, osztályozásban Általánosan igaz, hogy a rendszeres visszajelzés jó hatással van mind a teljesítményre, mind a motivációra. Alapszabály, hogy a tantárgyi tudásba a nyelvi hiányosságokat nem szabad beszámítani Pedagógiai Program

Oldal 138

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa További alapelvek: • az írásbeli és szóbeli ellenőrzés arányát a tanuló számára kedvezőbben kell alakítani; • feleltetéskor különösen ajánlott a lassabb beszédtempó, ha szükséges, a kérdések átfogalmazása, pontosítása; • dolgozatírásra és feleltetésre több időt kell szánni. Az idegen nyelvű tanulás tanítása: Minden tanuló esetében anamnézist veszünk fel az iskolába történő beiratkozáskor, amely megpróbálja feltárni és leírni a tanuló saját tanulási stílusát, esetleges tanulási szokásait. Az első órán megkezdjük az idegen nyelven tanulás tanítását. Kisiskolás kortól törekszünk a tanulás önállóságának kialakítására. Az idegen nyelvű tanulás sajátosságait az erre nyitott családokkal megbeszéljük, szükség esetén tanácsot vagy segítséget kérünk tőlük az esetleges problémák gyors és hatékony felszámolásához. Ilyen sajátosságok például a szótározási technika, a memorizálás módja, illetve az estlegesen fellépő átmeneti pszichés következmények

3.4.

Az iskolai sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése

3.4.1. A NAT és a kerettanterv alkalmazása a nagyothalló gyermekek neveléseoktatásában Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció: Kívánatos, hogy a nagyothalló és az intenzív nyelvi fejlesztésben, illetve korai életkorban Cochleáris Implantáció (a továbbiakban: CI) műtéten átesett tanulók szókincse, kommunikációja a szakszerű szurdopedagógiai, segítséggel megközelítse a halló gyermekek nyelvi szintjét. Előfordul azonban, hogy ez két-három éves elmaradást mutat. Kiemelt feladatok: – Spontán beszédhasználat (beszédértés, önálló nyelvi kifejezés, beszédérthetőség) – a kapcsolatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása – az önálló szövegértő olvasás fejlesztése az alsó tagozaton hangsúlyosabban köznapi témájú szövegekre támaszkodva, majd később fokozatosan irodalmi művek bevonásával. Ez jelenti az olvasásra alapozó tanulás alapjainak lerakását. – a beszélt és az írott nyelv grammatikai rendszerének tudatos felépítése, gyakorlása

Pedagógiai Program

Oldal 139

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – a nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének megtámogatása, mind a bemenetnél (beszédhangok differenciálása, hangkapcsolatok észlelése), mind a feldolgozásnál (szó, grammatika, mondat, bekezdés, szöveg) – konkrét tapasztalatokon alapuló szókincsfejlesztés (különösen az elvont fogalmak, az állandó szókapcsolatok, az árnyaltabb megfogalmazási formák megismerése, alkalmazása) – a kapcsolatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása – Az ismeretek elsajátításában támaszkodjanak mindinkább a hallás útján megszerezhető információkra. Idegen nyelvi kommunikáció: A nyelv oktatása mindig az egyes tanulók egyéni képességeihez, hallásállapotához, anyanyelvi szintjéhez igazodva történik. Kívánatos a korszerű idegennyelv tanítási módszerek alkalmazása, a köznapi helyzetekben történő kommunikációfejlesztés. – Lehetőség van az értékelés alóli felmentésre. Az értékelés alól felmentett tanulók számára szervezett foglalkozások elsődleges célja a képességfejlesztés, melynek egyik fő feladata az idegennyelvi készségek fejlesztése, az idegen nyelv elemi szintű tanulására történő felkészítés. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Matematikai kompetencia: A hallássérülésből adódó szókincs-, és beszédértésbeli, a szövegértő olvasásbeli eltérések kihat/hat/nak a gondolkodási műveletek flexibilitására. A matematikai gondolkodás fejlesztése a tevékenykedtetés, a manipuláció, a speciális szemléltetés és tananyagok – interaktív tábla és digitális tananyagok lehetőség szerinti alkalmazásával valósul meg. – A matematika és a valóság kapcsolatának erősítése hangsúlyos szerepet kap. A valóságos élethelyzetekben előforduló matematikai tartalmak megragadása mellett egyidejűleg az ezt leíró nyelvi kifejezésformák begyakorlása is szükséges. – A matematikai tartalmakat a szókincsüknek, szövegértésüknek, nyelvi fejlettségüknek megfelelő szintű szöveges feladatokban kell reprezentálni számukra. – Kiemelt jelentőségű a szemléltetés, melyben a valós élethelyzetek megélése, és a verbális megfogalmazással kísért konkrét tárgyi tevékenykedtetés továbbra is központi szerepet kap az interaktív tanulási lehetőségek alkalmazása mellett. – A matematikai jelrendszer – matematikai jelek, formulák – készségszintű alkalmazása a gondolkodásfejlesztés mellett elősegíti a nyelvi kompetencia fejlődését is. – Az auditív csatorna részleges, vagy teljes kiesése miatt a matematikai kompetencia kialakulásához több időre, rendszeres gyakorlásra, többszöri ismétlésre van szükségük. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Természettudományos kompetencia: Legyenek tisztában a tanulók (életkori szinten) a hallássérüléssel kapcsolatos ismereteknek, ismerjék fel a hallásjavító készülékek (hallókészülékek, CI) működési zavarait, a meghibásodás jelzéseit. Pedagógiai Program

Oldal 140

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A hatékony önálló tanulás kompetenciához kapcsolódó tantárgyak tanításában a szemléltetés, a kísérletezés, atermészeti folyamatok, jelenségek modellezése a lehetőség szerinti legteljesebb megértés érdekében történik. Digitális kompetencia: A nagyothalló számára is hatalmas tárháza az információknak, ismereteknek az internet. Használatukat nehezíti azonban szűkebb szókincsük és az ebből fakadó szövegértési nehézségük. Kiemelt feladat azon keresőprogramokkalvaló megismertetésük, melyek segítenek a lényegkiemelésben és az írott szöveg megértésében (digitális szótárak, képkereső programok stb.) Fontos felismertetni a tanulókkal azt a folyamatot, hogy az információk gyűjtése, majd azazokkal való továbbdolgozás miként vezet új digitális tartalmak kialakulásához. A nagyothallók számára az internet használata lehetőséget biztosít arra, hogy kapcsolatot építsenek ki halló emberekkel, illetve kapcsolatot tartsanak sorstársaikkal. Fontos megismertetni velük ennek nyelvi kultúráját, valamint a kapcsolatkeresésben rejlő veszélyeket is. Mivel a nagyothalló tanulók erősen motiváltak a digitális eszközök használatában, ezt a motivációt ajánlott kihasználni más tanórákon is. A tárgyi tudás megszerzését a nagyothalló tanulók sajátos nevelési igényének megfelelően, széleskörű szemléltetés segíti (szöveg, hang, kép, animáció, videó és interaktivitás), ami színesebbé, élményszerűvé teszi a tanulási folyamatot. A multimédia bevonása a tanítás folyamatába lehetővé teszi, hogy a nagyothalló gyermekhez többféle csatornán,többféleképpen és többszöri ismétlést biztosítva jusson el ugyanaz az információ. Az így megszerzett tudás számos művelődési területhez, iskolai és iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódik.A vizuális kommunikáció is mind nagyobb teret nyer, azaz a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is előtérbe kerül. A hatékony informatikatanítás akkor valósulhat meg, ha megfelelően megszervezett. Ekkor lehetővé válik az egyes tanulókkal való differenciált foglalkozás vagy a nehezen tanuló gyerekek megsegítése, a hallássérült tanulók tanulási sikerélményhez juttatása. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Szociális és állampolgári kompetencia: A hallássérülésből adódó nehezített élethelyzetek, az esetleges kudarcok feldolgozását segítheti, ha a hallássérült tanuló reális énképpel, önkontrollal, empátiával, toleranciával rendelkezik, valamint ismeri a frusztráció és stressz kezelésének technikáit. Fontos a konfliktuskezelés, a meggyőzés, kapcsolatépítés, csoportszellem és az ezekhez kapcsolódó kommunikáció elsajátítása. Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia: A nagyothalló és a hallásjavító műtéten átesett tanulók későbbi társadalmi érvényesüléséhez fontos a körültekintő pályaorientáció, az irányított, tervezett pályaválasztás. Meg kell ismertetni a számukra elsajátítható szakmákat, továbbtanulási lehetőségeket, és mindazokat a segítő technikákat, melyek megkönnyítik beilleszkedésüket a középiskolákban, illetve a felsőoktatásban. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség:

Pedagógiai Program

Oldal 141

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A művészet nyelvének értése és használata egy újabb kommunikációs csatornát nyit meg a nagyothalló gyermekek számára. A képi, térbeli gondolkodás, a kreativitás, a problémák felvetése és megoldási utak keresése, az empátia, az elfogadás, az ízlés kialakulása mind újabb és újabb lehetőséget teremt a nyelvi fejlesztésre, az érzelmi életgazdagítására és egyben a személyiség formálására. A hatékony önálló tanulás: Különböző tanulási technikák megismertetése (szótárak, lexikonok, ezek digitális változatainak használata). Az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása (könyvtár, internet). Az új információk rendezése során fontos szerephez kell jutnia a gondolkodási képességek fejlesztésének, mind a képzeleti, mind a fogalmi gondolkodás terén. Kiemelt fejlesztési feladatok A hallássérült tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvényei. Énkép, önismeret A hallássérült tanulókat fontos segíteni abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve a munka világának aktív részesévé váljanak. Információs és kommunikációs kultúra Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra, hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze. Hon- és népismeret A komplex ismeretanyagon nyugvó fejlesztési feladat feltételezi a térben, időben, tartalmakban eltérő összefüggések felismerését. Mindezek súlyos gondot okozhatnak a kommunikációjukban akadályozott hallássérülteknek. A szókincs, fogalmak bővítése, nonverbális úton szerzett ismeretek fontos részét képezik az egyéni szükségletekhez igazított fejlesztésnek. Szükséges a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása, gyakorlása. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Közvetlen élmény nyújtásával lehet hatékonyan ismereteket adni a hazánkon kívüli kultúrkincsek megismeréséhez. A tanulók szemléletének, nyitottságának formálásában nagy jelentőséggel bír, ha kommunikációs lehetőségeikkel kapcsolatot tudnak teremteni szélesebb környezetükben élő (sors)társaikkal. Környezeti nevelés A legalacsonyabb életkortól megfigyelés, tevékeny részvétel útján lehet hatékonyan eljuttatni a tanulókat a környezet alakításának, óvásának felismeréséhez. Tudatos pedagógiai segítségre, sok vizuálisan érzékelhető élmény adására van szükség az ismeretek elsajátításához. Tanulás Pedagógiai Program

Oldal 142

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A hallássérült gyermekek tanulási folyamatát lényegesen nehezíti különböző mértékű kommunikációs akadályozottságuk. A tanulással kapcsolatos speciális igényeik, lehetőségeik (emlékezet, annak struktúrája, dysphasiás jegyek stb.) feltárására építve valósítható meg az egyéni fejlesztés. Az információs kommunikációs technológiák megismertetése kiemelt pedagógiai feladat, mert ez által gazdagodnak az információszerzés lehetőségei. Testi és lelki egészség A hallássérült tanulókat szükséges megismertetni - az életkoruknak, esetleges társuló fogyatékosságuknak megfelelő szinten - azokkal az okokkal, melyek hallássérülésüket, illetve annak következményeit okozták. Fontos feladat a hallásjavító eszközök használatának, és azoknak az egészségügyi ismereteknek az elsajátíttatása, melyekkel megőrizhető, illetve aktivizálható hallásmaradványuk. Életmódjuk, életvitelük alakításában hangsúlyos szerepe van komplex kommunikációs lehetőségeik fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról olvasás). Szükséges, hogy felismerjék a környezetben előforduló káros szokásokat, kerüljék az ártalmas, utánzó magatartási formákat (dohányzás stb.). Felkészülés a felnőtt élet szerepeire Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, és működtetése, amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsának döntő befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség, megfigyelés stb.). Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk sikeres legyen. Reálisan kell felmérniük, feldolgozniuk a hallássérülésükből következő akadályozó tényezőket. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. A nagyothalló gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy a bevezető szakasz hosszabb idősávban - teljesítésére két tanév javasolt - szerveződjön, de az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterve alapján a későbbiekben is sor kerülhet egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb időtartamban történő feldolgozására. Az iskoláztatás bevezető és kezdő szakaszában - a korai gondozás és a speciális óvodai nevelés eredményeire támaszkodva - a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése dominál. Ez a szakasz a szókincs fejlesztését, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítását, a beszédérthetőség fejlesztését, a nyelvi különbségek kezelését, valamint a nyelvi-szociális érintkezési formák kialakítását tartalmazza. A tanulók elsajátítják és megközelítően olyan szinten birtokolják az alapvető kultúrtechnikákat, hogy eszközként használhatják a további tudás megszerzésében. Legkésőbb az alapozó szakasz végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége lényegében elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét. A fejlesztő szakaszban fő elemeiben már kialakultnak tekinthető az egyéni beszédállapot. Erre támaszkodva általában megvalósítható:

Pedagógiai Program

Oldal 143

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa - a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasás-írás eszköz szintű használata, a nyelvi érintkezés formáinak bővítése: tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a műveltségi területek és témák tartalmának megfelelő fogalmak értő használata, a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása. Valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata a beszédhallás folyamatos fejlesztése. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tantervünk készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A helyi tantervünkben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások: Magyar nyelv és irodalom - A műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során komplex nyelvi fejlesztés is történik, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításáért. Minden évfolyamon szükséges az egyéni anyanyelvi nevelés biztosítása, melynek célja a nagyothalló gyermekek szükségleteihez igazított nyelvi korrekció, különös tekintettel a beszédérthetőség javítására, a nyelvi megnyilvánulások szintjének minél jobb közelítésére a halló gyermekek kommunikációjához. Élő idegen nyelv A tanítási módszerek és a tartalom megválasztásánál a hallásállapotra, a nyelvhasználat nehezítettségére figyelemmel kell lenni. Művészetek A műveltségi terület tantárgyain belül az ének-zene fejlesztési feladatait speciális módon kell kialakítani, melynek célja a hallóképesség fejlesztése, a természeti-társadalmi környezet hangjainak megismertetése, az emberi beszéd akusztikus felfogásának a segítése. A Dráma és a tánc sokoldalú személyiségfejlesztő lehetőségeinek kiaknázása a rehabilitációs célok megvalósításához is hozzájárul. A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók iskolai fejlesztése A tanulók e csoportja esetében a sajátos nevelési igény a hallássérülés bekövetkezésének idejétől jelenik meg. Állapotuktól függően folytatják tanulmányaikat előző iskoláikban vagy a hallássérültek megfelelő iskolatípusában. Oktatásuk Nat-hoz való viszonyát alapvetően iskolánk helyi tanterve, hallássérülésükből következő sajátos egészségügyi és speciális pedagógiai igényük szabályozza. Pedagógiai Program

Oldal 144

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Pedagógiai, valamint egészségügyi célú rehabilitációjukat – ezen Irányelvnek a hallássérültekre vonatkozó fejezetén túl – az alábbiak figyelembevételével szükséges tervezni: – a hallókészülék használatára szoktatás, – a hallásmaradvány kondicionálása, – a meglévő beszédállapot fenntartása (megőrzése) és fejlesztése, – a szájról olvasás készségének kiépítése, fejlesztése, – a módosult életvitel elfogadtatása, a harmonikus személyiség erősítése.. A nagyothalló tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációja A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozásokat a gyermek állapotához igazodóan egyéni vagy kiscsoportos formában kell megszervezni. – Nagyothalló tanulók esetében az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a folyamatos otológiai és audiológiai ellátásra irányul, melyet számukra iskolai keretekben szükséges biztosítani. - A nagyothalló tanuló fokozottabban támaszkodik a látására, ezért annak védelme a fülészeti ellátással azonos fontosságú. – Nagyothalló tanulóknál kiemelten fontos a mentálhigiénés gondozás, a pszichológiai ellátás. Pszichológiai habilitáció, rehabilitáció: – társuló zavarok korai diagnózisának segítése, szakemberekhez irányítás, a megfelelő minél korábbi terápiához való jutás támogatása; – a társuló zavarok következtében kialakuló másodlagos sérülések kialakulásának megelőzése; – másság megélésének, a sérültség elfogadásának segítése; – sikertelen integráció esetén önbizalom erősítése, a negatív élmények feldolgozása; – az akadályozott kommunikáció miatt nehezített az érzelmek, indulatok kezelése, a belső feszültségek levezetése; – a nyelvi akadályozottság miatt nehezített a konfliktusok kezelése, nem állnak rendelkezésre a megfelelő nyelvi formulák, minták; – a család támogatása a sérült gyermek nevelésében, ezzel segítve az autonóm, egészséges személyiség alakulását. A tanulók intézményen kívüli pszichológiai ellátása – különösen súlyosabb kommunikációs problémák esetén, és diákotthoni bentlakás esetén – nehezített. Ezért indokolt intézményen belüli pszichés megsegítésük. Az ellátás elsődleges feladatai: – a hallássérülésnek és az azzal összefüggő akadályozott kommunikációnak a személyiség fejlődésre tett kedvezőtlen hatásának megelőzése, csökkentése; – szükség esetén – akut krízis, személyiségzavar, magatartászavar, beilleszkedési nehézségek, iskolai vagy családi konfliktusok, egyéb pszichés problémák (szorongás, pszichoszomatikus problémák stb.) kezelése; – társuló zavarok (pl. hiperaktivitás, autizmus, tanulási zavar) korai diagnózisának segítése, szakemberekhez irányítás, a megfelelő minél korábbi terápiához való jutás támogatása;- a nyelvi kommunikáció döntő befolyással bír nemcsak a fogalmi gondolkodás fejlődésére, hanem a lelki élet egészére, a személyiség alakulására is. Ezért alapvető pedagógiai fejlesztési cél a lehetőség szerinti legkorábbi időponttól kezdett szakszerű szurdologopédiai ellátás. Az egyéni anyanyelvi nevelés keretében történik: – a nyelvi kommunikáció megindításának támogatása, Pedagógiai Program

Oldal 145

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – a beszédfejlődés természetes vonulatának bejárása, az érthető, megközelítően természetes ritmusú beszéd kimunkálása. – a még hiányzó beszédhangok kialakítása, automatizálása illetve a meglévő hibás hangok korrekciója, – a szupraszegmentális elemek megfelelő használatának tudatosítása, a helyes beszédprozódia állandó gyakorlása, – a grammatikai, pragmatikai hiányosságok korrekciója – a szókincs folyamatos bővítése, a szavak, kifejezések értelmezése, melyek hiányában a jó beszédprodukció elérése lehetetlen. – A cochleáris implantácó-hallásjavító műtéten átesett gyermekek rehabilitációja, habilitációja, amelynek célja a speciális hallás-és beszédfejlesztés annak érdekében, hogy a környezet hangjainak felismerésétől a beszédhangok differenciálásán keresztül a beszédértés és az érthető beszéd birtokába jussanak. Mindezzel cél a minél korábbi integráció. – Speciális intézményi oktatás esetén az integrált iskolai és iskolán kívüli életre történő felkészítés biztosítása is feladat. – A képességprofilnak megfelelően kell kidolgozni és megvalósítani az egyéni fejlesztési tervet, melybe lényeges beépíteni a diszfáziás tünetek kezelésére specifikusan kidolgozott eljárásként bevált Affolter-Heldstab-féle módszert. – Az „Integrációs gyakorlat” célja, hogy a halló társakkal végzett közös tevékenységek, közösen szerzett élmények során felismerjék azokat a kapcsolódási pontokat, melyek segítségével a nagyothalló gyermekek egyenértékűnek tekinthetik magukat a hallókkal. Ennek érdekében szükséges a kezdő évfolyamokban a halló gyermekekkel való érintkezés, kapcsolattartás megkezdése, beépítése a hallássérült gyermekek életébe, a későbbiekben a középső évfolyamokon a többségi iskolában nevelkedő gyermekekkel, gyermekcsoportokkal való növekvő gyakoriságú együttlét, együtt-tanulás, együttsportolás stb., az utolsó két évfolyamon pedig a pályairányítás, a pályaválasztás, az ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek, tevékenységek végzése. Kiemelt feladat a tehetséggondozás, melynek keretében megvalósul: – Az átlagnál jobb nyelvi képességekkel rendelkező tanulók anyanyelvi kompetenciáink kiemelt fejlesztése a következő területeken: – a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével; – a kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban; – a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata; – a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése; – az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata; – a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése. A kiemelkedő matematikai – logikai gondolkodással bíró tanulók matematikai kompetenciáinak fejlesztése és szövegértési kompetencia – szintjének olyan szintre emelése, amely képessé teszi őket a matematikai szöveges feladatok megértésére. Az anyanyelvi és a kiemelkedő egyéb kompetenciák mind magasabb szintű és szélesebb körű birtoklásának elősegítése minden műveltségi területen, amely képessé teszi

Pedagógiai Program

Oldal 146

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa tehetséges tanulóinkat a verbális, hangzó és képi kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására , ezzel az önálló tanulás képességének gyakorlására. Óraszámok A sajátos nevelési igényű tanulók, a különleges gondozás keretében a kötelező tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú re/habilitációs fejlesztésre jogosultak olyan mértékben, amilyen mértékben sajátos nevelési igényükből eredő hátrányaik csökkentése érdekében szükséges. A fejlesztés gyakoriságát, tartalmát, területeit a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, ill. az országos szakértői és rehabilitációs bizottság határozza meg. A nagyothalló tanulók esetében a re/habilitációs fejlesztésre hatályvesztésig a Kt. 52. § (6) bekezdése évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások óraszámának 40%át határozza meg. A 2013/2014. tanévtől a Nkt. 27.§ (8) és a A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg. Az órakeretből a tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata szerinti óraszámot veheti igénybe. Az órakeret tanulónként legalább heti 2 óra, de szükség szerint az óraszám változhat. Ehhez szükséges szakember: szurdopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, ill hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár/terapeuta. 3.4.2. A pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési Pedagógiai Program

Oldal 147

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. - Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. - A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. - A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. - A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása a pedagógiai rehabilitációsnak is kiemelt feladata.

Pedagógiai Program

Oldal 148

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.5.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

3.5.1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei ­ Az 1-4. évfolyamokon a tankönyvi oldalak 50 százaléka, a többi évfolyamon egy harmada kell, hogy ábrát, képet vagy egyéb illusztrációt tartalmazzon. ­ A tankönyv ábra- és képanyaga adjon segítséget az előzetes ismeretek aktivizálásához, az információk rendszerezéséhez, jelenségek összehasonlításához, folyamatok, összefüggések, problémák megértéséhez, valamint a tanulók értékre neveléséhez. A képi elemek (térkép, grafikon, diagram, kép, ábra, egyéb vizuális jellegű illusztráció) 50 %-ához közvetlenül kérdések vagy feladatok kapcsolódjanak. ­ A tankönyv ábra- és képanyaga illusztrálja és/vagy új információval egészíti ki a szöveget. A tankönyv ábra- és képanyaga tartalmazzon rendszerezést, összehasonlítást, a folyamatok és problémák magyarázatát, az összefüggések bemutatását, a gondolkodásra késztetést. ­ A tankönyv nyelvezete feleljen meg a tanulók átlagos fejlettségi szintjének. ­ A tankönyvben szereplő szakszavak, szakkifejezések mennyisége és nehézségi szintje feleljen meg a helyi tantervnek, és az alkalmazni kívánt évfolyamokon tanulók életkorából következő fejlettségi szintnek. ­ A fogalomrendszere, logikus struktúrában tartalmazza az egyes tananyagrészeket. ­ A tankönyv kérdései és feladatai biztosítsanak megfelelő feltételeket a tanulási célokban meghatározott projektalapú, problémamegoldó, ismeretszerző és ismeretalkalmazási készségek és képességek differenciált fejlesztésére stb. ­ Feleljenek meg a kompetenciaalapú oktatás követelményeinek, az iskola célrendszerének és helyi tantervének. ­ Legyen tartós, több tanéven át használható. 3.5.2. A taneszközök kiválasztásának szempontjai A taneszköz alapvető feladata a tanári képességek kiterjesztése, kiegészítése és nem a tanár helyettesítése. Kiválasztása tehát az oktatási folyamat tervezésének szerves része. A taneszköz kiválasztása a pontos tanítási célok, a tananyag és a feldolgozási módszer ismeretében történik. Tudnunk kell, milyen eszközök állnak rendelkezésre, milyen hatások várhatók az egyes taneszközök alkalmazásától, milyen kombinációban érdemes az adott eszközöket használni. Az alábbi tényezők mérlegelésével dönthetünk a legnagyobb hatékonyságú eszköz kiválasztása mellett. A taneszköz kiválasztás szempontjai: – célkitűzés, – tartalom, – eredményesség, hatékonyság, Pedagógiai Program

Oldal 149

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – emberi tényezők (a tanulók és a tanár jellemzői), – szervezeti formák és módszerek (didaktikai szempont), – gazdaságossági tényezők, Egyik taneszköznek (hagyományos, audiovizuális, elektronikus, stb.) sincs kitüntetett szerepe az eredményes és hatékony tanítás-tanulás megvalósításában. Nem minden új taneszköz alkalmas minden célra, illetőleg egy célra több taneszköz is használható eltérő hatékonysággal. A taneszközök kiválasztásának teljes szempontrendszere: – Célkitűzés: a taneszköz feleljen meg a tanítási, oktatási céloknak és követelményeknek. – Tartalom: a taneszköz illeszkedjen a tananyag tartalmához kapcsolódó információ jellegéhez. – Eredményesség: a taneszköz segítse az eredményes kommunikációt, meg kell vizsgálni, hogy tanítási célokat és tartalmakat melyik taneszköz szolgálja leghatékonyabban. – Figyelembe kell venni a tanulók életkori és egyéb sajátosságaiból adódó korlátokat. Fiatalabb korban például nagyobb szerepe van a vizualizációnak, gyakorlati tapasztalatoknak, míg később egyes témákban esetleg a szóbeli tartalommagyarázat is elég lehet. Továbbá az életkor szintén meghatározza a figyelem jellegét és tartósságát. Meg kell vizsgálni, hogy az adott taneszköz alkalmas-e a tanulók érdeklődésének felkeltésére, fenntartására, biztosítja-e a megfelelő motivációt. – A taneszköz alkalmazása illeszkedjen a szervezeti formák és tanítási módszerekhez – Gazdaságossági tényezők: az azonos szakmai hatékonyságú eszközök közül a kevésbé költségeset kell választani. A nevelőmunkát segítő eszközök jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza

Pedagógiai Program

Oldal 150

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.6.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

3.6.1. Az erkölcsi nevelés megvalósítása Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban – azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása - az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig - hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Az erkölcsi nevelés áthatja a nevelési-oktatási folyamatot. Az erkölcsi nevelés feladatainak megvalósításában kitűntetett szerepe van az erkölcstan tanítása mellett a tanórai és tanórán kívüli foglakozásoknak. 3.6.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés megvalósítása A nemzeti öntudat, a hazafias nevelés feladata, hogy a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat, a hazafias nevelés feladatainak megvalósítása kapcsolódik az egye tantárgyak ismeretanyagához.

Pedagógiai Program

Oldal 151

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A tanulókat meg kell ismertetni lakóhelyük és környékének népi hagyományaival és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumaival, a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományával és az éves ünnepkör legfontosabb állomásaival, nemzeti ünnepeinkkel. Az iskolai ünnepélyek előkésztése során minél több tanulót be kell vonni az érzelmi azonosulását segítő tevékenységekbe (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése, a tanterem feldíszítése). El kell érni, hogy 4. évfolyam végére minden tanuló tudja énekelni a Himnuszt. A 7. évfolyamos tanulókat motiválni kell a Nemzeti Összetartozás – Határtalanul című pályázat keretében, a határainkon túli magyarlakta területekre szervezett tanulmányi kiránduláson való részvételre. A Nemzeti Összetartozás – Határtalanul című témanap foglalkozásain az iskola valamennyi tanulójával meg kell osztani a tanulmányi kirándulás élményanyagát, erősíteni kell a nemzeti összetartozás érzését. 3.6.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés megvalósítása A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Iskolánk közvetlen társadalmi környezetében is alapvetően megsérült a társadalmi mintaátadás, a szocializáció folyamata: a szülők mintáival a felnövekvő nemzedékek már nem nagyon tudnak boldogulni; az iskolának tehát egyre inkább segítenie kell a családokat gyermekeik szocializálásában. Ez a megközelítés három alapvető pillérre építi az állampolgárságra, demokráciára nevelés iskolai gyakorlatát:  A társadalomra vonatkozó alapvető ismeretek, fogalmak átadása.  Különböző készségek (gondolkodási, kommunikációs, együttműködési készségek stb.) megalapozása és erősítése.  Az aktív társadalmi részvétel megalapozása (a diákoktól csak akkor várható el, hogy cselekvő állampolgárokká váljanak, ha már az iskolában is – a diákönkormányzatban, a helyi társadalom szintjén – aktív résztvevői lehetnek a közéletnek). A nevelő-oktató munka alapvető célja az, hogy kifejlessze a diákokban a készséget és a hajlandóságot, hogy életük további részében tudatosan, aktívan és kritikusan foglalkozzanak társadalmi kérdésekkel. Igazi értékét nem az mutatja, hogy a diákok mit sajátítanak el, mit tanulnak meg az iskolában, hanem az, hogy hogyan viselkednek majd a későbbiekben, amikor ismeretlen helyzetbe kerülnek. Ebben az értelemben a következő tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba épülnek be az állampolgárságra, demokráciára nevelés megvalósítását szolgáló ismeretek és tevékenységek:

Pedagógiai Program

Oldal 152

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Történelem;  Erkölcstan  Magyar nyelv és irodalom 

A nem tanórai keretek között folyó foglalkozások közül a minden közösségi tevékenység, valamint a diákönkormányzat szolgálhat állampolgárságra, demokráciára nevelés feladatai megvalósításának színteréül. 3.6.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztésének megvalósítása Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése áthatja a pedagógiai folyamatok egészét. Iskolánkban tematizáljuk az alsó tagozaton a tanítói munkát, felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit, de témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretekben folyó egyéb iskolai foglalkozások, programok számára is. A társas kultúra fejlesztés feladatai A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Általános feladatok a) Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése. b) A közösség életét meghatározó szabályok, „törvények” megfogalmazása, azokhoz alkalmazkodás illetve módosításuk.  A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenőrzése  A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak – rend, fegyelem, megfelelő szervezettség – gyakorlása Pedagógiai Program

Oldal 153

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A szabályok betartásának illetve megszegésének következményei c) A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 

A tanórai feladatok: ­ ­ ­ ­

az együttműködési készség, a kölcsönös felelősségvállalás fejlesztése, a kulturált érintkezés és kommunikáció gyakoroltatása, a konfliktuskezelési technikák megismertetése és gyakoroltatása, alapvető erkölcsi és demokratikus értékek, normák (igazmondás, becsületesség, megbízhatóság, segítőkészség, egymás elfogadása, szolidaritás, tolerancia stb.), megismertetése és tudatosítása.

A tanórán kívüli foglalkozások feladatai A közösséggé szerveződést segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi normák kialakítása és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történi alakítása. – Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív tanuló-nevelő kapcsolat – Egyéni, kiscsoportos és csoportos beszélgetések – A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása – Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehetőségeinek megismertetése, a tapasztalatok különböző helyzetekben történi alkalmazása – Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés – Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése (mozi – és színházlátogatások, séta, kirándulás, klubdélután stb.) – A közösség tagjainak együvé tartozását erősíti közös tevékenységek szervezése – pl.: az év ünnepeire – anyák napja, karácsony, farsang-készülődés. – Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése. – Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés. – Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. – A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segítőkészség fejlesztése. – A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakoroltatása. Pedagógiai Program

Oldal 154

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Hazánkban és más országokban élő népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek ismertetése, megbecsülése, tisztelete. Önismeret fejlesztés feladata, hogy  reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert a tanuló;  találja meg a helyét a családban, a társadalomban és a munka világában;  törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatokra; 3.6.5. A családi életre nevelés feladatainak megvalósítása Az iskola alapvető feladatai közé tartozik, hogy a legalapvetőbb emberi értékeket: humanizmus, empátia, szeretet, türelem, megértés, becsület, tisztesség, nyitottság, önbecsülés valamint a haza és az otthon szeretetét tanórán illetve tanórán kívüli foglalkozásokon közvetítse a diákok számára. A család szeretete, a családi életre nevelés kiemelkedő a gyerekek erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A pedagógusok feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a fiataloknak a felelős párkapcsolat kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolába, mint másodlagos szocializációs környezetbe lépő első osztályos tanulók családi hátterét fel kell mérnie a tanítónak, mert ennek hiányában nem lehet a családi háttérről, a tökéletes, erkölcsileg megfelelő családi életről beszélni úgy, hogy a gyermeket lelkileg ne sértsük meg. A fent említett területet az alsó- és felső tagozaton tanórán valamint tanórán kívüli foglalkozásokon (szakkör, ünnepély, kirándulás) egyaránt érinteni kell, mivel ez a téma a felnőtt életének egyik alappillére lesz. A tantervek külön óraszámot nem biztosítanak a téma feldolgozására, ezért mindig bele kell építeni az adott tanórába, a megfelelő témához kapcsolva. Családi életre nevelés a tanórákon: 1. osztály:  beilleszkedés időszakában meg kell ismerni a gyermekek szociális hátterét, mely kiindulópont lehet a tanító számára,  szituációs játékokkal (szülő-gyermek szerepek) könnyedén, a kisgyermekekhez közelálló módon vihetjük be az adott témát a tanórákba – legfőképpen magyar nyelv és irodalom valamint környezetismeret órákon,  magyar nyelv és irodalom órán (II. félév) az adott olvasmányok feldolgozásánál,

Pedagógiai Program

Oldal 155

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa környezetismeret órán az otthon, a család szerepének jelentőségét kiemelni. 2-4. osztály:  magyar nyelv és irodalom órán olvasmányok és versek feldolgozása során,  környezetismeret órán otthon, család, szerepének jelentősége; erkölcsi értékek kialakítása, fejlesztése,  rajz órán a családrajz készítése során. 5-8. osztály:  magyar irodalom órán olvasmányok versek, regények feldolgozása során a tanórába bele kell szőni a családi élet jelentőségét. 7-8. osztály:  biológia órán a párkapcsolatra való felkészítés,  a szexualitás témakörét is érinteni kell, mivel a családi élet kialakításának egyik alappillére.  Az osztályfőnöki órákon a pedagógusoknak lehetősége van a család jelentőségének kiemelésre, a párkapcsolatra való felkészítésre. 

Az életkori szakaszoknak megfelelő szókinccsel és módszerekkel kell az adott témát feldolgozni, a tanulók mindennapjaiba belevonni. Családi életre nevelés lehetőségei tanórán kívüli foglalkozásokon:  5-8. osztályos tanulók számára olyan szakkör vagy délutáni foglalkozás tartása, mely mélyebben érinti a család fogalmát, jelentőségét az ember életében; a párkapcsolat fontosságát, a szexualitás jelentőségét (szituációs játékok, dramatizálás, történetek, média),  iskolai ünnepélyek, megemlékezések, iskolai rendezvények alkalmával is ki lehet térni erre a témára:  idősek napja alkalmából látogatás az időseknél,  adventre és karácsonyra való felkészülés,  húsvéti előkészületek,  egészség nap,  anyák napi megemlékezés,  felső tagozaton szexuális felvilágosítás tartása nőgyógyász vagy védőnő bevonásával. 3.6.6. A testi és lelki egészségre nevelés feladatainak megvalósítása Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere. A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, preferenciáikat. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskola Pedagógiai Program

Oldal 156

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa gyermekekre gyakorolt hatása többrétegű. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott nevelési-oktatási terv, másrészt egy „rejtett tanterv” is hat, melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskolának a primer prevencióban (a betegség megjelenésének megakadályozásában, az egészség megőrzésében) van jelentős szerepe. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait, a fizikai-tárgyi és a pszichoszociális környezetének alakításával. Az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók ismereteinek bővítésére. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek, témák az iskola pedagógia rendszerébe, összes tevékenységébe beépülnek. Ezek közé tartoznak az alábbiak: Testi nevelés  higiénés nevelés (személyi higiéné, környezet egészségügy)  megelőzésre nevelés (betegségek, fertőzőbetegségek megelőzése)  kondicionálás (testnevelés, testedzés, sport, helyes testtartás)  balesetek megelőzése (közlekedési-, háztartási-, iskolai-, szabadidős-)  helyes táplálkozásra nevelés Lelki (mentálhigiénés) nevelés  önismeretre, önfejlesztésre nevelés  az emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés (barátság, párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben)  egészséges életvezetésre nevelés (konfliktusmegoldó képesség fejlesztése, az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a tanulás technikái, a tanulási környezet alakítása)  környezeti hatások feldolgozására nevelés (az értékek ismerete, a stressz hatása az emberre, túlterhelés, lelki ártalmak, urbanizációs ártalmak)  az abúzus és a deviancia megelőzésére nevelés (szenvedélybetegségek elkerülése)  érzelmi nevelés Szocio-higiénés nevelés  kommunikációs nevelés  családi életre nevelés  iskola-, munkahely pszicho - klímájának alakítása  szerepfeszültségek felismerése és oldása  az izoláció megelőzés  pályaválasztás segítése A tevékenység színterei Pedagógiai Program

Oldal 157

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Tanórai foglalkozások Egészségfejlesztési lehetőségek a különböző műveltségi területeken: Magyar nyelv és irodalom A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és kifejezésének az alapja, az irodalomnak meghatározó szerepe van az érzelmi élet fejlesztésében. A nyelvi- és a nem nyelvi kommunikációt, valamint a másik ember megértését elősegítő kommunikációt formálja. Az önálló feladatvégzés módszereivel ismertet meg. A nyelvi kultúra fejlesztésével megalapozza a sikeres szocializációt. Érzékenységet fejleszt az emberi értékek és emberi problémák felfedezése iránt, képességet fejleszt a konfliktuskezelésre. Élő idegen nyelv (angol nyelv, német nyelv) A kommunikatív nyelvi kompetenciákat fejleszti a hallás, a beszéd, az olvasás, az írás alapkészségeken keresztül. Matematika Formálja és gazdagítja a személyiséget, a gondolkodást érzelmi és motivációs vonatkozásokban egyaránt. A gondolkodás örömének forrása, a mindennapi élet és a szakmák eszköze. Kiemelt területei: a döntési kompetencia-, a problémamegoldó gondolkodásmód és a kreativitás fejlesztése, a pontos, kitartó, fegyelmezett munka végzése, az önellenőrzés igénye, módszereinek megismerése és alkalmazása. Ember és társadalom A történelem a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és tágabb közösség számára. Az emberismeret hozzájárul önismeretünk elmélyítéséhez. A társadalomismeret fejleszti a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességeket. Kiemelt fejlesztési területeik: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a szociális érzékenység, és a környezetért érzett felelősség képességének kialakítása is. Ember a természetben A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember és a természet megbonthatatlan egységet alkot, ezzel rámutat az egyének sajátos felelősségére is. A kémiai műveltségtartalmak figyelmet fordítanak a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésének alapelveire is. A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak fontos eszközök arra, hogy a tanulók tudatosan törekedjenek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására (egészséges táplálkozás, egészséges életkörülmények, a betegségek megelőzése, a veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt hatásai stb.) Földünk-környezetünk Pedagógiai Program

Oldal 158

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot változásban, fejlődésben mutat be, így fokozatosan kialakul a tanulók környezetért felelős magatartása és problémaérzékenységét is fejleszti. Művészetek Nagyban hozzájárulnak a harmonikus személyiség kialakulásához. Ének-zene: az emocionális érzékenységet fejleszti. Vizuális kultúra: tudatosítja az érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolatát, kialakítja a látványok élvezetének képességét. Gyakorlati tevékenységei személyiségfejlesztők, segítik az érzelmi gazdagodást, a céltudatos önszabályozást, pl. a médiahasználati szokások kritikus megfigyelésével, a műsorokban megjelenő konfliktusok elemzésével. A rajz órák is lehetőséget biztosítanak a tanulóknak, hogy véleményt formáljanak az egészségről, mint értékről, melyet plakát formájában nyilváníthatnak ki. Informatika Az információs és kommunikációs kultúra az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának döntő tényezője. Általa könnyen, gyorsan hozzájuthat az egyén az életvitelének alakításához szükséges információkhoz is. Életvitel és gyakorlati ismeretek Kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között pl. a közlekedés-, egészség-, biztonság- és szabadidő-kultúra témakörei segítségével. Testnevelés és sport Az általános és speciális mozgáskultúra megismertetésével és elsajátíttatásával, az életmódszemlélet alakításával, a tanulók személyiségének teljes pszicho-motoros fejlesztésével felkészít az élet- és munkanehézségek elviselésére, a kapcsolatteremtő képesség fejlesztésére, a szolidaritás és a tolerancia megismertetésére. Higiéniai szokások alakításával az egészségfejlesztési eljárások, módszerek megismertetésével szükségleteket fejleszt az egészség megőrzése és fenntartása érdekében. Igényt kelt a biomechanikailag helyes testtartás kialakítására és fenntartására. Elsődleges a biológiai érést, a gyermekek egészséges testi fejlődését támogató, a fizikai- és lelki kondíciót fejlesztő, a szórakozást, a versenyzési vágy kiélését biztosító funkció. Tanórán kívüli foglalkozások Napközis és tanulószobai foglalkozások kiegészítik a tanórai programokat, illetve a konkrét esetfeldolgozásokat. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak is. Délutáni szabadidős foglalkozások: sportprogramok, a témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Pedagógiai Program

Oldal 159

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Egészségnap: az iskola egészét átfogó előre tervezett program. Szülői értekezletek: fórum, tájékoztató esetleg külső előadó közreműködésével. 3.6.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen:  a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is,  hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Tevékenységek a segítő magatartás kialakításához  öregek napján ünnepi műsor készítése a nyugdíjasklubnak,  beteg osztálytársak meglátogatása,  házi feladatok eljuttatása a hiányzó osztálytársaknak,  ajándékkészítés ovisoknak Télapóra,  hulladékgyűjtés a Föld napján,  diákönkormányzati tevékenységek: pl. játszóház szervezés a kicsiknek, adventkor, húsvétkor stb.,  iskolai lovasoktatás: a gyerekek megtanulják a felelősségvállalást egy állat gondozása kapcsán,  Pet-palack gyűjtés és zsugorítás,  kupak gyűjtés beteg gyerekek gyógyulásáért,  közreműködés a suliújság elkészítésében,  osztálytermek díszítése, tisztaságának és rendjének fenntartása,  az iskolaudvar gondozása  az iskola virágládáinak gondozása  tejosztás,  közreműködés az iskolai ünnepélyek és rendezvények lebonyolításában. 3.6.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezeti nevelés a mindennemű környezet iránt tudatos szemléletformálás. A természetszeretet az az alap, melyre építve az egyén már gyermekkorától rávezethető (szocializálható, nevelhető, tanítható) a természeti és társadalmi környezetre történő odafigyelésre. A fenntartható jövő legfontosabb letéteményese az „új polgár”, aki egyre kevéssé puszta elszenvedője, végrehajtója a politikai akaratnak, helyette mindinkább partnere, közvetlenebb alakítója, résztvevője a döntéseknek és az ezt követő cselekvésnek. Ez a szemlélet a modern neveléselméletekben és a környezetpszichológiában egyaránt jelentkezik. Ennek az új polgárnak naprakészebb, társadalmilag és egyénileg egyaránt hasznosabb ismeretekre, jártasságokra és készségekre van

Pedagógiai Program

Oldal 160

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa szüksége. Ez a tudás csak egy átalakuló, korszerűsödő nevelési-oktatási rendszerben szerezhető meg, melynek részét kell képeznie a környezeti nevelést is tartalmazó tanulásnak a fenntarthatóságért. Környezeti nevelésünk kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, részévé válik a személyiségfejlesztésnek, és beilleszkedik a mentálhigiénés nevelés feladatrendszerébe is. Az osztályfőnöki órák programja tartalmaz egészségnevelési témaköröket – testi, lelki, szociális jólét, környezet és ember kapcsolata. Egyik fontos célunk az önismeret és az empátia fejlesztése, a társas kapcsolatok elmélyítése, a konfliktuskezelés módjainak megismertetése, a döntés és az együttműködés technikáinak bemutatása és a hatásos stressz kezelés. Az önismereti foglalkozások célja, hogy a tanulók megtanulják belső energiáik hasznosítását. Szeretnénk elérni, hogy tanulóinkban tudatosuljanak értékeik, és elfogadják azokat, vagyis pozitív énképük alakuljon ki. Ugyanakkor mások értékeinek felismerésére is igyekszünk megtanítani őket. Az egészséges életmód nevelési feladataira tanórán és tanórán kívül is sok időt szánunk. Az egészséges táplálkozás elméletét több tantárgy tanítja, a gyakorlati alkalmazást elsősorban az egészségnapon tesszük lehetővé. Sajnos a szenvedélybetegségekkel is egyre többet kell foglalkoznunk. Szakemberek bevonásával szervezünk előadásokat, melyekre a szülőket is meghívjuk. Ma már a környezeti nevelési tartalmak nem csak a biológia, földrajz és kémia tanórákon vannak jelen. Az alsó osztályos gyerekek is találkoznak a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel a projektnapok keretein belül (például a Föld napja). Megismerik a szelektív hulladékgyűjtés, a környezetvédelem fontosságát. A természeti, a társadalmi, a gazdasági és a politikai rendszerek megismerése és az ezekről alkotott nézet- és attitűdrendszer formálása elsősorban biológia és történelem órák keretein belül zajlik, de az ünnepélyek, megemlékezések is teret adnak ennek a témának. Az értékrend és az etikai ítélőképesség fejlesztésére, a részvételi demokráciára való alkalmasságra, képességek és indítékok kialakítására az etika és osztályfőnöki órákon van lehetőség a történelem órán kívül. A kritikai gondolkodás, a konfliktusok kezelése, a személyes életviteli szokások alakulását meghatározó döntési mechanizmus formálása szintén az osztályfőnöki órák feladata. Környezettudatos értékek a pedagógiai munkában  Környezeti és fenntarthatósági témák részletes megismerése  Természet tanulmányozása, megismerése  Egészséges életmódra nevelés  Aktív részvétel – gyakorlat- közeliség Környezettudatos értékek az iskola működtetésében  Közösségi élet kibontakoztatása  Egészséges életmódra nevelés Pedagógiai Program

Oldal 161

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Környezettudatos értékek megjelenése a kommunikációban  Kooperáció elősegítése  Közösségi élet kibontakoztatása  Környezeti és fenntarthatósági témák részletes megismerése Környezettudatos értékek a helyi közösségben  Lokális értékek képviselete  Közösségi élet kibontakoztatása  Hagyományok ápolása 3.6.9. Pályaorientáció megvalósítása Az iskola - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet nyújt a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket biztosít, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Az alsó tagozaton a kötelező tanórai foglakozások során meg kell ismertetni a tanulókkal azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelük zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Képessé kell tenni őket arra, hogy meg tudják fogalmazni adott szakma tevékenységét, és tudják csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. A felső tagozaton a pályaorientáció célja:  tanulók felkészítése az iskola - és pályaválasztásra,  a tanuló életkorának és helyzetének megfelelő reális pályaválasztási döntés meghozatalának megalapozása. A pályaorientációs tevékenység tartalma:  A tanulók önismeretének fejlesztése.  A tanulók által választandó szakmák, pályák követelményeinek megismertetése.  A továbbtanulási lehetőségek megismertetése.  A szakképzetlenség, mint esélycsökkenés a munkaerőpiacon. A pályaorientációs tevékenység kapcsolódik az egyes tantárgyak konkrét tananyagához. A pályaorientációs tevékenység tartalma beépül az osztályfőnöki órák tanmenetébe. A 7. és 8. osztályos tanulók szüleit szülői értekezleten is meg kell ismertetni továbbtanulás a pályaválasztás objektív lehetőségeivel.

Pedagógiai Program

Oldal 162

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.6.10.

Gazdasági és pénzügyi nevelés megvalósítása

A gazdasági pénzügyi nevelés célja, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében az iskola a tanulók életkorának megfelelő szinten biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 3.6.11. Médiatudatosságra nevelés megvalósítása Napjainkban, amikor az információk nagy részét a gyerekek a különböző médiumokon keresztül kapják, fontos, hogy a felnövekvő generáció felnőttként ne legyen híján mindazon képességeknek, amelyek révén a saját érdekeit szem előtt tartva értékelni tudja majd az őt érő gazdasági, politikai, kereskedelmi és kulturális impulzusokat. A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén lehetővé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését. Különösen fontos ez iskolánkban, ahol a gyerekek jelentős hányada halmozottan hátrányos helyzetű. Ezért a szülők nem tudnak segíteni az információk közötti eligazodásban, a média világában való biztonságos „közlekedésben”. A médiatudatosságra nevelés célja, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Médiatudatosságra nevelés az alsó tagozatban A gyerekek fejlődése eltérő lehet, vannak azonban jellegzetes közös vonások, amelyek általában jellemzőek egy-egy korosztályra. Az alsós korosztálynak  egyre több felnőtteknek szóló információval kell megküzdenie (pl. reklámok),  hajlamosak televíziós szereplőkkel azonosulni,  fokozatosan képesek a cselekmény követésére. A kutatási eredményeken alapuló tapasztalatok alapján a következő témák feldolgozása javasolt:  A választás fontossága. (Mindannyian folytonosan választásai helyzetben vagyunk. Tudnunk kell, mikor, mi alapján döntünk.) Pedagógiai Program

Oldal 163

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa    

A vásárlás. (Valós szituációk elemzése.) Tény vagy kitaláció? (Az információk valódiságának ellenőrzése.) Találd meg a reklámot! (A reklámhordozó felületek felismerése.) Szükséglet vagy vágy? (A valódi szükségletek és a reklám-keltette vágyak felismertetése, megkülönböztetése.)  Válaszd a kedvencedet! (A kritikus gondolkodást fejlesztő gyakorlatok, vitakészség javítása.)  Vigyázz a szavaidra! (A szlogenek, a főcímek ereje.)  Alkoss reklámfigurát! (A kreatív gondolkodást serkentő gyakorlatok, játékok.)A témák feldolgozhatók magyar órákon, informatika és osztályfőnöki órák keretében, illetve az iskolánkban rendszeresen megrendezésre kerülő különböző projektnapokhoz (egészségnap, Föld napja, Somló-projekt) kapcsolódóan. Médiatudatosságra nevelés a felső tagozatban A felsős korosztályra, a serdülőkre jellemző, hogy  önállóan televízióznak és interneteznek,  a fiúk több időt töltenek tévézéssel és videó-játékokkal, mint a lányok,  a szülői felügyelet mértéke jelentősen csökken. Ezért a tanulóknak meg kell tanulniuk szükségleteiknek megfelelően szelektálni és szintetizálni az információkat, mindenkor értékelve azok pontosságát, elfogulatlanságát és megbízhatóságát. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes médiatartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak. A kritikus befogadói magatartás egymáshoz kapcsolódó képességek széles skáláját öleli fel, kezdve a különféle közlési felületek és tartalomszolgáltató eszközök gyors megkülönböztetésének képességétől egészen a tartalom érdemi elemeinek értékeléséig. Bizonyos tekintetben ez hasonló a kritikus olvasói magatartáshoz, amely a magyar nyelv oktatásának is alapját képezi, azonban további képességeket is igényel: azt, hogy az egyén kritikusan mérlegelés alapján tudatában legyen annak, miért kedvvel vagy éppen nem kedvel egy adott műsort, műfajt, és azt is, hogy preferenciáit erkölcsi és szellemi referencia-pontokhoz viszonyítsa. Így lesz képes felelősen dönteni afelől, hogy mit néz, mit olvas, és milyen elektronikus eszközöket használ. A felső tagozatos tanulóink következő képességeinek fejlesztésére kell törekednünk:  legyen képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére,  ismerje fel a valóság ábrázolásának különböző szintjeit, Pedagógiai Program

Oldal 164

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa egyre többet tudjon a tévéműsorok, a videó- és számítógépes játékok, a filmek, az interaktív rendszerek és weboldalalak működési mechanizmusáról, ezek gyártásának és terjesztésének módjáról és céljáról,  meg tudja különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól,  tudatában legyen annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel (pl. termékek célzott elhelyezésével) a műsorokon belül is találkozhat, sőt, fel is ismeri ezeket, és a reklámokhoz kritikus hozzáállással viszonyul,  tudatában legyen annak, hogy a hírek és hírszerkesztés mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek,  képes legyen tudatosan megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat,  ismerje az újságírás alapvető műfajait,  tudjon hírt, tudósítást írni a műfaj szabályai szerint,  ismerje a különböző újságtípusokat. Ezek a képességek és ismeretek a következő keretek között fejleszthetők, illetve szerezhetők meg: magyar órák, informatika, osztályfőnöki órák, újságíró szakkör, a fent már említett projektnapok. 

3.6.12. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni: — olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; — a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket; — a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;

Pedagógiai Program

Oldal 165

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa — az iskolai tanítás - tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; — váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanítói, tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; — a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; — sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; — a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; — különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

3.7.

A kulcskompetenciák fejlesztésnek feladatai

3.7.1. Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, valamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, Pedagógiai Program

Oldal 166

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változó-változtató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét Fejlesztési feladatok a) Verbális kommunikáció fejlesztése ­ A tananyag és a tankönyvek megválasztásának fontos szempontja, hogy szolgálják a fogalomkincs, a szókincs célratörőbb fejlesztését. ­ Az olvasás és szövegtanulás lehetőségeinek bővítése. ­ Az értelmező nyelvtudás eredményesebb fejlesztése érdekében a nyelvtan tanítását olyan gyakorlatokkal feldúsítva végezzük, amelyek elősegítik, hogy a tudatosult szabályok másodlagos szabályozási körként, kontrollként működjenek. b) Beszédtechnikai készség fejlesztése: hibátlan hangképzés és fonetikus hallás, a beszédképzés, a hangerő, a hangszín, az időtartam, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédritmus, a szünet helyes használata, a szóbeli közlés és a szóbeli befogadás szabályrendszerének megtanítása. c) Írásképesség kialakítása és fejlesztése d) Az olvasási képesség kialakítása és fejlesztése ­ Olvasási készség kialakítása ­ Szövegértés és szövegfeldolgozás képességének fejlesztése e) Formalizált kommunikáció fejlesztése: táblázatok, formalizált szövegek, lexikonok, szótárak, számítógépes adatbázisok, könyvtárak, kulcsszavas információkeresők használatának folyamatos bővítése f) Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerve, hogy az anyanyelv a személyes és a kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása.

Pedagógiai Program

Oldal 167

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.7.2. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése Az idegen nyelvi kommunikáció - az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan - az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein - oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek - az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmi-kulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot . Fejlesztési feladatok a) Az alsó tagozatos tanulók nyelvek és a nyelvtanulás iránt igényének felkeltése b) A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. c) Érdeklődés és kíváncsiság felkeltése és fenntartása a nyelvek iránt általában és a kultúrák közötti kommunikáció iránt. 3.7.3. Matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. Pedagógiai Program

Oldal 168

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható. Fejlesztési feladatok a) A rendszerező és kombinatív képesség, valamint a deduktív és induktív gondolkodás fejlesztendő komponenseinek fejlesztése ­ A rendszerező képesség matematikai alapját a halmazokkal és relációkkal kapcsolatos műveletek képezik, a képesség fejlesztése azonban nem ezeknek a műveleteknek a megtanítását és gyakoroltatását jelenti, hanem az ezekre épülő gondolkodási sémák különböző tartalmakon való alkalmazását. A részképességek közül a halmazképzés, besorolás, illetve a definiálás legjobban a fogalomkialakítással kapcsolatban működtethető. A sorképzés és a hierarchikus osztályozás a dolgok közötti viszonyok alapján történő rendezésre épül, a sorképzés egydimenziós rendezést (idősor, mennyiségi sor, tartalmazási sor), a hierarchikus osztályozás pedig elágazó struktúrájú rendezést igényel. ­ A kombinatív képesség matematikai hátterében a kombinatorikai műveletek állnak, de a képességfejlesztés nem ezeknek a tudatosítását, gyakorlását jelenti, hanem a megfelelő gondolkodási műveletek, halmazképzési algoritmusok konkrét tartalmakon való alkalmazását. A permutálás adott halmaz elemeinek sorba rendezését, a variálás adott halmazból meghatározott elemszámú rendezett részhalmazok kiválasztását, a kombinálás pedig adott halmazból meghatározott elemszámú, de nem rendezett részhalmazok kiválasztását jelenti. Az összes részhalmaz képzése hasonló a kombináláshoz, de az összes lehetséges elemszámú részhalmazt ki kell választani, a Descartes-szorzat képzése során pedig két halmaz elemeiből kell rendezett elempárokat kialakítani. ­ A deduktív gondolkodás fejlesztése a kétváltozós műveletek nyelvi elemei (és, vagy, ha …,akkor, akkor és csakis akkor) alkalmazásával képezhető összetett mondatok értelmezését, a következtetéseket (előre lépő és visszalépő következtetés, lánckövetkeztetés, választókövetkeztetés), valamint a „minden” és a „van olyan” nyelvi sémákat és szinonimáikat alkalmazását foglalja magában. ­ Az induktív gondolkodás fejlesztése a szabályfelismerés és szabályalkotás műveletének gyakoroltatása konkr ét tartalmakon. Az átkódolás konkrét példákon felismert művelet alkalmazását jelenti újabb konkrét Pedagógiai Program

Oldal 169

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa esetben. Az analógiák képzése a konkrét példával bemutatott kapcsolat felismerésére és további alkalmazására épül, a sorozatok képzéséhez pedig néhány elem alapján a sorozat műveleti szabályának felismerése és ennek alapján további elemek előállítása szükséges. b) A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása az összeadás és kivonás, a szorzás és az osztás, a százalékok és törtek, mértékegységek a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során. c) Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. 3.7.4. Természettudományos és technikai kompetencia fejlesztése A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazzuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. Pedagógiai Program

Oldal 170

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. Fejlesztési feladatok a) Természettudományi problémák felismeréséhez szükséges ismeretek – Természettudományosan vizsgálható problémák felismerése – Természettudományos információk megkereséséhez szükséges kulcsszavak felismerése – A természettudományi vizsgálatok főbb tulajdonságainak felismerése b) Jelenségek természettudományi magyarázata – Adott helyzetnek megfelelő természettudományi ismeretek alkalmazása – A jelenségek megfelelő leírása vagy értelmezése és a változások előrejelzése – A megfelelő leírás, értelmezés és előrejelzés felismerése c) Természettudományi bizonyítékok alkalmazása – Természettudományi bizonyítékok értelmezése valamint következtetések levonása és megfogalmazása – A következtetések hátterében álló feltevések, bizonyítékok és érvek azonosítása – Természettudományi vagy műszaki vívmányok társadalmi következményeinek megítélése d) A természettudományok iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása  A természettudományok és a természettudományi problémák, törekvések iránti kíváncsiság  Hajlandóság többletismeretek és gyakorlat szerzésére különböző források és módszerek felhasználásával  Ismeretszerzésre irányuló törekvés; folyamatos természettudományi érdeklődés, természettudományi pályaválasztás gondolata e) A természettudományi kutatás támogatása – Alternatív nézőpontok, gondolatok és kutatások figyelembevételének elfogadása – Valóságos információk és ésszerű magyarázatok figyelembevételének támogatása – Logikus és körültekintő következtetés, az alkotás iránti igény kifejezése f) A természeti erőforrások és a környezet iránt érzett felelősség – A környezetvédelemben az egyénre háruló felelősség érzékelése – Tudatosság az egyén tevékenységének személyes, a társadalmat és a környezetet érintő következményeivel kapcsolatban – Hajlandóság a cselekvésre a természet erőforrásainak megóvása érdekében Pedagógiai Program

Oldal 171

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.7.5. Digitális kompetencia fejlesztése A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett. közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információmegosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Fejlesztési feladatok a) A legfontosabb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adatkezelés, prezentációkészítés) megismertetése és felhasználása a tanításban és a tanulásban. b) Az elektronikus információk, adatok és fogalmak kereséséhez, gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges készségek kialakítása. Pedagógiai Program

Oldal 172

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa c) Az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségek megismertetése. d) Pozitív viszonyulás kialakítása az internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. 3.7.6. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá - ha szükséges - képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző - helyi, nemzeti és európai - szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi öszszetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tisz-

Pedagógiai Program

Oldal 173

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa teletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. Fejlesztési feladatok a) Szociális kommunikáció fejlesztése – A tanulók kötődési hálójának megismerése, indirekt módon történő gazdagítása. – Pozitív érzelmi légkör kialakítása az osztályokban, az iskolában. b) Szociális érdekérvényesítés fejlesztése – A segítő versengés szemléletének elsajátítása. – A stressz, a frusztráció kezelése, – Attitűdalakítás: az eltérő nézőpontok megértése, az együttműködés, az integritás tekintetében. – A személyes előítéletek leküzdésére, kompromisszumra való törekvés. c) A szociális értékrend megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti magatartás elsajátításának, a szociális és kooperatív képességek kiépülésének, kreativitásuk növekedésének elősegítése. d) Tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, valamint a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának megértetése. Az állampolgárság fogalmának, az állampolgári jogoknak, ezen belül a gyermekek jogainak megismertetése. e) A táguló környezet elve alapján a szülőföldhöz és a hazához való kötődés kialakítása. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismertetésével az Pedagógiai Program

Oldal 174

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudatának kialakítása. 3.7.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Fejlesztési feladatok a) A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségeinek kialakítása. b) Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunkához szükséges készségek kialakítása. c) Az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás fejlesztése. 3.7.8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Pedagógiai Program

Oldal 175

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban. Fejlesztési feladatok a) A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása. b) Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű megismertetése, beleértve a populáris kultúrát is. c) A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az megismertetése. d) Somló és környéke kulturális hagyományinak megismertetése. e) A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismertetése. f) A tanítási órákon kívüli, alkotásra alkalmas keretek felhasználása a tanulók alkotásvágyának kielégítésére, a más nézőpont megismerésére, a nyitottság, az érdeklődés és az esztétikai érzék fejlesztésére. 3.7.9. A hatékony, önálló tanulás fejlesztése A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, otthon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Pedagógiai Program

Oldal 176

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza. Fejlesztési feladatok a) Tanulási és az elsajátítási motiváció fejlesztése – A tanulás értelmének megmutatása a tanulók saját fejlődésén keresztül. – A diákok reális teljesítményvágyának kialakítása a tanulási igényszintjük formálásával. b) Tanulási stratégiák fejlesztése (hatékony tanulási technikák megtanítása) – A megfigyelés, átkódolás, értelmezés, értékelés, bizonyítás képességének fejlesztése. – A tanulók életkorának, egyéniségének megfelelő tanulási módok ajánlása, tanítása. – Az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás elsajátítása. – A tudás másokkal való megosztása. – Az előzetes tanulási tapasztalatok hasznosítása. c) Egyéni fejlesztés az adottságok ismeretében: tanulási nehézségek hatékony kezelése (számolás, értő olvasás, figyelemkoncentráció, emlékezet).

3.8.

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete

Pedagógiai Program

Oldal 177

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról: 14. § (1) Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló(a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. (2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. (3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. Az emberi erőforrások minisztere 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról: A két tanítási nyelvű általános iskola a két tanítási nyelvű

oktatáshoz felhasznált iskolai időkeretekről és a többlet tanórai foglalkozásokról a beiratkozás előtt, a két tanítási nyelvű középiskola a felvételi eljárás során nyilvánosságra hozott középiskolai felvételi tájékoztatójában tájékoztatja a szülőket és a jelentkezőket. 3.8.1. Választható tantárgyak A 2013/2014. tanévtől első ill. ötödik évfolyamtól felmenő rendszerben: Bármely választott tanterv esetén: Erkölcstan vagy egyházi hitoktatás, heti 1 órában Normál vagy emeltóraszámú informatika tantervek választása esetén: angol nyelv vagy német nyelv 4. osztálytól heti 3 órában Normál tantervű tanulócsoport esetén: magyar nyelv és irodalom: 1.,2.,5., 6., 8. évfolyamon heti +1 tanóra 3., 4., 7. évfolyamon heti +2 tanóra matematika: 1. - 4. és 5. évfolyamon heti +1 tanóra 6., 7., 8. évfolyamon heti +2 tanóra Emelt óraszámú informatika tanterv esetén: Informatika óra 1. évfolyamtól minden évfolyamon heti 2 tanítási órában magyar nyelv és irodalom: 1.,2.,5. évfolyamon heti +1 tanóra Pedagógiai Program

Oldal 178

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3., 4., 6., 7. évfolyamon heti +2 tanóra matematika: 1. - 4. és 5. évfolyamon +1 tanóra 6., 7., 8. évfolyamon heti +2 tanóra Angol-magyar két tanítási nyelvű tanterv esetén: angol nyelv: 1. évfolyamtól minden évfolyamon heti 5 tanítási órában környezet ismeret (angol nyelvű) 3. és 4. évfolyamon heti +1 tanítási órában magyar nyelv és irodalom: 3., 4., 6., 7., 8. évfolyamon heti +1 tanóra, matematika: 3., 4., 6., 7., 8. évfolyamon heti +1 tanóra Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5. – 8. évfolyamon heti +1 tanóra Célnyelvi Civilizáció 5. – 8. évfolyamon heti 1 tanóra

Pedagógiai Program

Oldal 179

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 180

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

3.8.2. Választható foglakozások a) Tanórára felkészítő foglakozások (napközi, tanulószoba) A tanórára felkészítő foglakozások célja, hogy a tanulók pedagógus segítségével felkészüljenek a következő tanítási napra, elkészítsék írásbeli és szóbeli házi feladataikat. Az igazgató minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi, hogy a tanórára felkészítő foglakozásokat mely pedagógus vezeti. A tanuló a tanórára felkészítő foglakozásra minden tanév szeptember 5-ig jelentkezhet. b) Felzárkóztató foglakozások, korrepetálások Az igazgató minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi, hogy évfolyamonként mely tantárgyakból szervez az iskola felzárkóztató fogalakozásokat, korrepetálásokat, továbbá, hogy a foglakozásokat mely pedagógus vezeti. A tanuló felzárkóztató foglalkozásokra, korrepetálásokra a tanév során bármikor jelentkezhet. c) Tehetséggondozó foglakozások Tehetséggondozó foglalkozások kiemelt szerepet kapnak nevelő-oktató munkánkban. Célunk az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása, versenyre való felkészítése, versenyeztetése. E tevékenységek megvalósítása a szaktárgyi órák differenciálása mellett a tehetséggondozó foglalkozásokon történik. Az 1-4.évfolyamon heti 1 vagy 2 felzárkóztató órát szervezünk. Az igazgató minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi, hogy mely képességterületen, illetve tantárgyból szervez az iskola tehetséggondozó foglakozásokat, továbbá, hogy hogy a foglakozásokat mely pedagógus vezeti. A tanuló a tehetséggondozó foglakozásra szeptember 15-ig jelentkezhet. d) Középiskolai továbbtanulásra felkészítő foglakozások Az igazgató minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi, hogy mely tantárgyakból szervez középiskolára felkészítő foglakozásokat, továbbá, hogy a foglakozásokat mely pedagógus vezeti. e) Szakkörök, diákkörök Az iskola minden tanévben lehetővé teszi, hogy a tanulók az alábbi szakkörökön vegyenek részt: Az iskola igazgatója minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi további szakkörök indítását, tovább, hogy a szakköröket, mely pedagógus vezeti. Pedagógiai Program

Oldal 181

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A tanuló a szakkörökre szeptember 15-ig jelentkezhet. f) Sportkörök Az igazgató minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi a sportköri foglalkozásokat, a sportágak és tevékenységi formák, a sportköri csoport vezetőjének megnevezésével, a testnevelő tanár javaslata alapján. A tanuló a sportkörökre szeptember 15-ig jelentkezhet. g) Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok Az igazgató szeptember 5-ig közzéteszi, hogy az iskola mely felmenő rendszerű tanulmányi, szakmai, kulturális versenyekre, iskolák közötti sportversenyekre, bajnokságokra vállalja a tanulók felkészítését, a felkészítő pedagógus személyét, továbbá az iskola munkatervében meghatározott helyi versenyeket, sportrendezvényeket és azok szervezőit. A tanulók a versenyekre szeptember 15-ig a felkészítő pedagógusnál jelentkezhet. h) Tanulmányi kirándulások, erdei iskola Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesítése, a nevelői munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal – május illetve június hónapban – kirándulást szervezünk. Az alsós és felsős munkaközösség kidolgozza a kirándulási tervet, mely az ismeretek egymásra épülését tartja szem előtt. Az alsósok általában megyénk nevezetességeit, a felsősök a Dunántúlt és a fővárost látogatják meg. A tanulmányi kirándulást tanítás nélküli munkanapon kell megszervezni, azaz osztálynaplóba nem számozott munkanapként kerül bejegyzésre. Az angol-magyar két tanítási nyelvű oktatásban résztvevőknek lehetőséget keresünk arra, hogy 8 éves tanulmányaik során egy alkalommal angol anyanyelvi területen töltött idő keretében nyelvgyakorláson vegyenek részt. Ehhez nemzetközi projektekben való részvételre keresünk lehetőséget. Erdei iskola: A követelmények élményszerűen történő teljesítését segítik táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. Ezeken a részvétel önkéntes, ám arra törekszünk, hogy egy-egy osztály minden tanulója részt vehessen ezen. A felmerülő költségeket a szülők fedezik, az igazoltan rászoruló tanuló részvételi díjának egy részét az alapítványi pénzből kiegészítjük. Kulturális intézmények látogatása: Az iskolai művelődésnek fontos részei azok a tudnivalók, ismeretek, melyeket tanórán kívül, különböző kulturális intézmények látogatása során sajátíthatnak el a tanulók. Ezek kiegészítik az elsajátított ismeretanyagot, hozzájárulnak az általános műveltség gyarapításához. Lényeges szerepük van az önművelés iránti Pedagógiai Program

Oldal 182

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa igény kialakításában. A délutánonként szerzett rendszeres színház- és mozi látogatások szerves részét alkotják az ismeretszerzés folyamatának.

Pedagógiai Program

Oldal 183

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 184

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Amennyiben valamely szakköri ill. sportköri foglalkozás a jelentkezők alacsony száma miatt egy tanévben nem indul, úgy ezen foglalkozás időkeretével egyéb a táblázatban feltüntetett foglalkozás időkerete megnövelhető, vagy a táblázatban nem szereplő, de a tanulók javaslata alapján és megfelelő számú jelentkező esetén egyéb tanórán kívül foglalkozás is szervezhető.

3.9.

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése értékelése

Az ellenőrzés, értékelés a nevelési-oktatási folyamatok egyik alapszakasza, a viszszacsatolás funkcióját látja el. Arra hivatott, hogy informálja a tanulót és a pedagógust, hogy a folyamat adott tevékenységei menynyire érték el céljukat. A tervszerű pedagógiai munka alapvető feltétele, hogy ilyen információkat nyerjünk, ezek nélkül nincs lehetőség arra, hogy a folyamatokat céljainknak megfelelően irányítsuk. Szükség van arra is, hogy időről időre megvizsgáljuk, hol tartanak a tanulók a tananyag elsajátításában, hogyan fejlődnek készségeik, képességeik, milyen szinten teljesítették a tantervi követelményeket. Csak e visszajelzések birtokában tudjuk munkánkat eredményesen végezni, így tudjuk meghatározni, mi az, amit a tanulók már elsajátítottak és mi az, amit még tovább kell tanítani. Ugyanezek az információk a tanulók számára is nélkülözhetetlenek, nemcsak visszajelzést adnak, de a tanulási motiváció forrásai is. Az ellenőrzés, értékelés egyértelműen eligazítja a tanulót és pedagógust, hogy mi az, amit elértek, és mi az, amit tenniük kell. Az ellenőrzés, értékelés legfontosabb szerepe a tanulók nevelésének, fejlesztésének elősegítse, a differenciált pedagógiai tevékenység megalapozása, hatékonyabbá tétele. 3.9.1. Követelmények az ellenőrzéssel, értékeléssel szemben – Legyen sokoldalú, az ismeretek mellet fogja át az alkalmazásokat is. – Az információszerzés legyen érvényes. A tantervi követelményeken alapuljon. – Szoktasson a rendszeres és fegyelmezett tanulásra. – Legyen folyamatos. – Legyen objektív és igazságos. – Legyen fejlesztő hatású, motiváljon a tanulásra. – Adjon lehetősége a tanulók önértékeléséhez, a társak értékeléséhez. – Szoktassa a tanulókat az önellenőrzésre – A tanulók ellenőrzése nem szorítkozik csupán csak az ismeretekre, készségekre Mindig az egész személyiség fejlődését figyelembe kell venni. – Figyeljünk arra, hogy ne csak a szorosabb értelemben vett szaktudást és előrehaladást, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékeljük, osztályozzuk. – A tanulók értékelésekor fejődésük jellemző vonásait, élettani sajátosságaikat, valamint a közösségben elfoglalt helyét vegyük figyelembe. Pedagógiai Program

Oldal 185

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – A tanulókkal tudatosítsuk, hogy az ellenőrzés természetes kísérője a tanulásnak, s arra szolgál, hogy megtudják, megfelelő ütemben, irányban haladnak-e az ismeretek elsajátításában. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. A pedagógiai értékelés funkciói: Az oktatási folyamatban elfoglalt helye alapján megkülönböztetünk diagnosztikus, formatív és szummatív értékelést. A diagnosztikus értékelést a tanuláskezdetén, egy-egy tanév, tantárgy, tematikus egység tanításának megkezdése előtt alkalmazzuk. Célja a hatékonyság javítása, annak feltárása, hogy a tanulók rendelkeznek-e a tananyag elsajátításához szükséges ismeretekkel, milyen korrekciókat kell végezni. Ehhez szükséges, hogy pontosan meghatározzuk a továbbhaladáshoz szükséges előzetes tudást. Fontos, hogy a tudás összetettségének megfelelően változatos módszereket használjunk. Diagnosztikus értékelés során nem a minősítés a cél, ezért hiba, ha ezeket a teljesítményeket osztályozzuk. A formatív (segítő, formáló) értékelés funkciója a tanulási folyamat segítése. Információt ad a pedagógusnak és a diáknak, a tanulás eredményességéről. a formatív értékelés a tudáselemekre, résztudásra irányul. Ennek megfelelően az értékelésnek folyamatosnak, pontosnak személyre szabottnak kell lennie, hiszen csak így fejti ki motiváló hatását. A formatív értékelést ne osztályozzuk, hiszen ez azt jelentené, hogy a tanulási folyamat közben már elvárnánk, hogy a tanuló rendelkezzen a teljes tudással. A szummatív (lezáró, minősítő) értékelést a tanulási folyamat zárásakor használjuk, célja, hogy globális képet kapjuk a tanuló tudásáról, hogy elsajátította-e az előírt tananyagot, teljesítette-e a követelményeket.

Pedagógiai Program

Oldal 186

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja Módszer, eszköz, forma

Elő teszt Szóbeli kikérdezés, vagy 4-5 kérdésből álló kérdéssor Szintfelmérők, az előzetes tudás feltérképezése, szóban és írásban.

Szempont A témakör elsajátításához szükséges előzetes tudáselemek ismeretének megállapítása A tanórai tananyag elsajátításhoz szükséges előismeret A tantárgyi ismeretek, az egyéni és a csoportjellemzők, összegyűjtése.

Óra végén vagy kisebb anyagrész befejezésekor, annak elsajátításáról 4-5 kérdésből álló kérdéssor írásban.

Az elsajátítás mértékének megállapítása.

Elektronikus tesz

Az elsajátítás mértékének megállapítása

Szóbeli felelet.

Írásbeli felelet, „röpdolgozat”.

Az értékelés típusa, funkciója

Pedagógus

Diagnosztikus értékelés, nem osztályozzuk!

Egy-egy témakör tanításának kezdetén

Szóban és írásban

A témakör megtanításához szükséges ismeretek pótlása

Diagnosztikus értékelés, nem osztályozzuk! Diagnosztikus értékelés, nem osztályozzuk!

Tanórán, az új tananyag feldolgozása előtt

Szóban

Hiányokat pótolni kell.

Év elején, első két hét.

Szóban és írásban, szintfelmérőkön szöveggel.

A tervező munka alapja, az ismétlés üteméhez alakítható.

Szóban.

Következő órára kijavítani, kielemezni, megtervezni a hiánypótlást, a téma más módon való megközelítését

Szóban

A tanuló fejlődését önmagához képest értékeljük.

Pedagógus Pedagógus, tanuló. Pedagógus.

Formatív értékelés a folyamat közben

Pedagógus

Formatív értékelés a folyamat közben

Tárgyszerűség, szempontok szerint, 1 óraanyagából.

Pedagógus,

Minősítő értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú

1 óra anyagából.

Pedagógus, tanuló.

Minősítő értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú

Témazáró, dolgozat

Tárgyszerűség, előre megadott szempontok szerint.

Pedagógus,

Szövegértés, számolási készség szintfelmérése.

Az életkori kritériumszint optimuma.

Pedagógus

Minimum felmérők, minden tanuló számára kötelezően elsajátítandó

A kitűzött kritérium-

Pedagógus

Pedagógiai Program

Az értékelés gyakorisága, időpontja

Értékelő

minősítő értékelés, osztályozzuk! 2-szers súlyú Diagnosztikus értékelés, nem osztályozzuk! Diagnosztikus értéke-

Kisebb egységenként, 5-6 alkalommal félévente. Tanóra közben vagy végén, egy egy témakör feldolgozása során Félévente

Félévente 1-2 alkalommal.

1-2 témakör anyagából Félévente. Félévente 2 db.

Az értékelés formája

Megjegyzés

Szóban, minősítés érdemjeggyel.

Szempontok legyenek, és a gyerekekkel ismertessük meg.

Szóban, minősítés írásban, érdemjeggyel.

Szempontok legyenek, és a gyerekekkel ismertessük meg

Írásban a dolgozaton és szóban, minősítés írásban érdemjeggyel. Szóban és írásban, a szintfelmérőkön szöveggel. Írásban, a dolgozaton és szóban.

Az azonos évfolyamon tanítók közösen állítják össze. Kidolgozott kritériumrendszer megalkotása, és ismertetése a tanulókkal. Adott témában és képességterületen

Oldal 187

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa tudásból. Tartalma a témazárókba beépítendő, a tudás elsajátítása után.

szinteknek megfeleljen 90%-ban!

Projekt, önálló, csoportos.

A téma kidolgozottsága, a projektterv megvalósításának mértéke.

Pedagógus, tanuló, szülő

Gyűjtő munka

A téma kidolgozottsága

Pedagógus, tanuló,

Szorgalmi feladat

A téma kidolgozottsága

Pedagógus, tanuló,

Egyéni beszámoló, kis elődadás

Tárgyszerűség, szóbeli kifejezőkészség

Pedagógus, tanuló,

Írásbeli házi feladat

Feladat elvégzése, megoldása

Pedagógus, tanuló

Írásbeli házi dolgozat, fogalmazás

A feladat kitűzése szerint

Pedagógus

Év végi felmérő dolgozat

Követelmények

Pedagógus, tanuló

Gyakorlati tevékenység (kísérletek,elvégzése, valamilyen produktum pl. rajz vagy eszköz elkészítése, számítógépes alkalmazások)

Tantervi követelmények

Pedagógiai Program

lés, nem osztályozzuk!

Pedagógus

Minősítő értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú Minősítő értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú Minősítő értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú minősítő értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú Formatív értékelés, nem osztályozzuk Alapvetően formatív értékelés, de lehet minősítő értékelés is. Minősítő értékelés, osztályozzuk! 2-szeres súlyú Minősítő értékelés

a mindenki számára elsajátítandó ismeretek mennyiségét és a képességek szintjét évfolyam szinten megállapítani Tanévente1-2 alkalommal.

Szóban és írásban, minősítés érdemjeggyel.

Témajavaslatok, csoportalkotás, a tanulói döntésekre, vállalásokra alapozzunk!

alakalomszerűen

Szóban és írásban, minősítés érdemjeggyel

Vállalt feladatoknak megfelelően

alakalomszerűen

Szóban és írásban, minősítés érdemjeggyel

Vállalt feladatoknak megfelelően

alakalomszerűen

Szóban és írásban, minősítés érdemjeggyel

Vállalt feladatoknak megfelelően

folyamatos

Szóban

tanmenet szerint

szóban és írásban

év végén

írásban, minősítés érdemjeggyel

témakör végén

szóban

Minősítő értékelést akkor alkalmazzunk, ha azt előre közöltük a tanulókkal.

Fizika, technika, testnevelés, informatika, rajz és ének-zene tantárgyak estében alkalmazzuk minősítő értékelésre.

Oldal 188

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

3.9.2. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A beszámoltatás, számonkérés feladatai a) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. b) Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. c) A következő elméleti jellegű tárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, társadalomismeret, fizika, kémia, biológia, földrajz, egészségtan ellenőrzésénél:  a félév és az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek,  a tanulók munkájáról egy-egy témakörben, szóban és írásban is ellenőrzés történik,  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma anyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. d) A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet kormájában. e) Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban az ének-zene, rajz, informatika, technika tantárgyakból félévente, gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül kell szóban feletetni.. f) A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszi azt is, hogy a tanuló kötelességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. g) A magyar nyelv, irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból 1-4.évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írás Az írásbeli beszámoltatás rendje ­ Az írásbeli számonkérés időpontját, tartalmát és a tanulmányi követelményeket a számonkérés előtt legalább 5 tanítási nappal előbb közli a tanulóval. ­ A tanuló joga, hogy az írásbeli dolgozatokat (témazárókat) 10 egymást követő munkanapon belül kijavítva visszakapja, továbbá, hogy tájékoztatást

Pedagógiai Program

Oldal 189

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

­ ­ ­ ­

kapjon a dolgozat értékelésének módjáról, a kijavított dolgozatról, a dolgozat érdemjegyekkel történő értékeléséről. A tanuló a kijavított dolgozatba betekinthet, a javításról és a dolgozat minősítéséről tájékoztatást kérhet. A feladatlapokon fel kell tüntetni a tanuló nevét, osztályát, a számonkérés időpontját. A tanulók csak az említett lapokon dolgozhatnak, a feladatlapon kék színű tollal írhatnak. A rajzokat, ábrákat ceruzával lehet elkészíteni. A javításhoz javítókulcsot kell készíteni.

Az írásbeli beszámoltatás formái:  témazáró dolgozatok,  írásbeli tesztek,  fogalmazások,  nyelvi fordítások,  feladatlapok. Az írásbeli beszámoltatás korlátai:  napi kettőnél több dolgozatot ugyanabban az osztályban ne írjanak a tanulók,  felmentést kaphat az írásbeli munka alól indokolt esetben a tanuló (hosszas hiányzás, előző napon előre nem látott ok miatt nem tudott készülni, roszszullét, stb.),  írásbeli kötelezettségét a következő órán pótolni kell,  felmentést kaphat az írásbeli alól a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján  házi feladat hiánya miatt egyes nem adható. Az írásbeli dolgozatok javításának formai követelményei: – A pedagógus az írásbeli dolgozatokat piros színű tollal javítja.  A dolgozatra rá kell vezetni a javítás időpontját, feladatonkénti vagy feladatelemenkénti és az összesített pontszámokat, a kijavított dolgozatokat a pedagógus aláírásával látja el. Szóbeli beszámoltatás rendje  A tanulókkal előzetese tudatni kell, hogy mit fogunk szóban számon kérni.  A szóbeli számonkérés is a tantervi követelményeken alapul.  Lehetőség szerint biztosítsunk felkészülési időt.  A szóbeli felet ne legyen meglepetésszerű.  Összefüggő felet közben, ha a tanuló elakad, vagy súlyosan téved, akkor segítséget kaphat.

Pedagógiai Program

Oldal 190

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Feleltetéskor a tanárnak meg kell figyelni, hogy mit-, és mennyit tud a tanuló, mennyire képes ismereteit saját szavaival elmondani, önállóan felhasználni, alkalmazni. Szóbeli beszámoltatás formái:  Önálló, összefüggő felet: tanuló tudását önállóan, folyamatosan és összefüggően fejti  Kérdés – felelet.  Feladatmegoldás. Gyakorlati beszámoltatás rendje  A gyakorlati beszámoltatás formája a bemutatás  Részletes követelmények a testnevelés, rajz és vizuális kultúra, ének-zene, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, technika és életvitel tantárgyak helyi tantervében. A tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az előbbiektől eltérően az első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Az érdemjegyek és osztályzatok meghatározásának elvei a) A második évfolyam végén, valamint 3 - 8. évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. b) A második évfolyam végén, valamint 3 - 8. évfolyamig a tanuló félévi osztályzatait az első félévben szerzett, a tanév végi osztályzatait az egész tanév során szerzett érdemjegyek és a tanuló tanév közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. c) A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. d) A tanulók által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Ezeket a bejegyzéseket az osztályfőnök havonta ellenőrzi, az esetleges elmaradt érdemjegyeket pótolja. e) A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítésének értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik a szaktárgyat tanító nevelők:

Pedagógiai Program

Oldal 191

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa TELJESÍTMÉNY ÉRDEMJEGY 0 – 38 % elégtelen (1) 39-59 % elégséges (2) 60-79 % közepes (3) 80-90 % jó (4) 91-100 jeles (5) f) A sajátos nevelési igényű (nagyothalló) /SNI-s/ tanulók esetében az ellenőrzés és értékelés folyamatában figyelembe kell venni a tanuló SNI-s státuszából fakadó akadályait, korlátait, valamint a szakértői bizottság vizsgálati véleményét és javaslatát. Ezen tanulók esetében a gyógypedagógus javaslata alapján mód van:  A tanuló lassúbb haladására.  Az általános fejlesztési követelmények hosszabb idősávra és differenciált követelményszintre bontására.  A szakértői vélemény alapján egyes tantárgyak, tantárgyrészekből mentesítés az értékelés alól. Egyéni fejlesztési terv alapján kell biztosítani felzárkóztatásukat.  A fokozatosság, a megfelelő gyakorlás, ismétlés, rendszerezés kiemelt alkalmazásának.  Egyénre szabott, az önmagához mért fejlődés értékelésére. Az osztályzatok mellett személyre szóló szöveges értékelést is alkalmazunk.  Az integrált nevelésben résztvevő tanuló bizonyítványában a megjegyzés rovatba az alábbi záradék kerül: Integrált nevelésben, oktatásban részesült. g) Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint 2. évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő:  kiválóan teljesített,  jól teljesített,  megfelelően teljesített,  felzárkóztatásra szorul.  Szöveges értékelés tartalma

Pedagógiai Program

Oldal 192

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Első osztály

Pedagógiai Program

Oldal 193

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 194

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Két tannyelvi tagozat: Angol nyelv - pontosan megérti - megfelelően megAz angol órákon taérti nult szavak, ki-fejezé- - pontosan elvégzi a feladatait jól alkalmazza sek, utasí-tások megértése, azok alkalmazása egyszerű feladatokban

- segítséget igé-nyel - nem érti a megér-tésben - hibásan alkal- segítséget igé-nyel mazza a megol-dásban

Dalok, mondókák ismerete

- kifogástalan

- tudja

Kérdések meg-értése, alkotása, válaszadás

- pontosan megérti - önállóan kérdést alkot - mindig önállóan válaszol

Párbeszédek értése, alkotása

- kifogástalanul megérti - spontán bekapcsolódik a pár-beszédbe - a tanult kifejezéseket önállóan párbeszéddé alakítja és használja - önállóan visszamondja - segítségadással elmondja a szöveget - fegyelmezett - gyors - pontos - gyors

- lényegét megérti - nehezen érti - segítséggel alkot - segítséggel is nekérdést hezen alkot kér- többnyire önállóan dést válaszol - segítséggel válaszol - a lényeget megérti - segítséget igényel - minta alapján öna megértésben állóan pár-beszé- - minta alapján sedet alkot gítséggel párbeszédet alkot

Ismert szöveg rekonstruálása Munkavégzése Munkatempója

- néhány mondattal bekapcsolódik

- bizonytalan, hiányos

- nem tudja

- nem érti - nem tud kérdést alkotni - nem tud válaszolni - a megértés gyenge - önállóan nem képes párbeszédet alkotni

- szavakkal kapcso- - nem kapcso-lódik lódik be be a szövegalkotásba

- önálló - önállótlan - kevés hibával dol- - felületes gozik - elfogadható - lassú

- zavarja társait - sok hibával dolgozik - fejlesztendő

Két nyelven tanított tantárgyak szöveges értékelése: 1. osztály, első félév A rajz, ének és test- - megérti és pon- - megfelelően tosan végrehajtja megérti nevelés órákon az jól alkalmazza angol nyelvű utasításokat A rajz, ének és test- - biztos nevelés órákon a tanult eszközök megnevezésében

- segítséget igé- nem érti nyel a megértés- - nem tudja végreben hajtani - segítséget igényel az alkalmazásában

- bizonytalan

Első osztály tanév végi szöveges értékelése Pedagógiai Program

Oldal 195

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 196

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 197

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Angol / Német nyelv Az angol /német nyelv - pontosan megérti - megfelelően megérti órákon tanult szavak, - pontosan elvégzi a feladatait jól alkalmazza kifejezések, utasí-tások megértése, azok alkalmazása egyszerű feladatokban

- segítséget igényel a megértésben - segítséget igényel a megoldásban

- nem érti - hibásan alkalmazza

Dalok, mondókák ismerete

- kifogástalan

- tudja

- bizonytalan, hiányos

- nem tudja

Kérdések meg-értése, alkotása, válaszadás

- pontosan megérti - önállóan kérdést alkot - mindig önállóan válaszol

Párbeszédek értése, alkotása

Munkatempója

- kifogástalanul megérti - spontán bekapcsolódik a pár-beszédbe - a tanult kifejezéseket önálló-an párbeszéddé alakítja és használja - önállóan visszamondja - segítségadással elmondja a szöveget - fegyelmezett - gyors - pontos - gyors

- lényegét megérti - nehezen érti - segítséggel alkot - segítséggel is nekérdést hezen alkot kér- többnyire önállóan dést válaszol - segítséggel válaszol - a lényeget megérti - segítséget igényel - minta alapján öna megértésben állóan pár-beszé- - minta alapján sedet alkot gítséggel párbeszédet alkot

Füzetei tisztasága

- tiszta, rendezett

Ismert szöveg rekonstruálása Munkavégzése

- néhány mondattal bekapcsolódik

- nem érti - nem tud kérdést alkotni - nem tud válaszolni - a megértés gyenge - önállóan nem képes párbeszédet alkotni

- szavakkal kapcso- - nem kapcsolódik lódik be be a szövegalkotásba

- önálló - önállótlan - kevés hibával dol- - felületes gozik - elfogadható - lassú

- zavarja társait - sok hibával dolgozik - fejlesztendő

- megfelelő

- rendetlen - nem esztétikus

- kicsit maszatos, - rendezetlen

Két nyelven tanított tantárgyak szöveges értékelése: 1. osztály, év vége A rajz, ének és testne- - megérti és pontosan végrehajtja velés órákon az angol nyelvű utasításokat

- megfelelően megérti - jól alkalmazza

A rajz, ének és testne- - biztos velés órákon a tanult eszközök megnevezésében

- bizonytalan

Pedagógiai Program

- segítséget igényel - nem érti a megértésben - nem tudja végre- segítséget igényel hajtani az alkalmazásában

Oldal 198

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Második osztály

Pedagógiai Program

Oldal 199

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 200

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Angol / Német nyelv - pontosan meg- megfelelően Az angol / német érti megérti nyelv órákon tanult pontosan elvégzi jól alkalmazza szavak, ki-fejezések, a feladatait utasítások megértése, azok alkalmazása egyszerű feladatokban Dalok, mondókák ismerete

- kifogástalan

- segítséget igényel - nem érti a megértésben - hibásan alkalmazza - segítséget igényel a megoldásban

- bizonytalan, hiányos

- tudja

- pontosan megérti - önállóan kérdést alkot - mindig önállóan válaszol Párbeszédek értése, - kifogástalanul megérti alkotása - spontán bekapcsolódik a párbeszédbe - a tanult kifejezéseket önállóan párbeszéddé alakítja és használja - önállóan visszaIsmert szöveg remondja konstruálása - segítségadással elmondja a szöveget - fegyelmezett Munkavégzése - gyors - pontos - gyors Munkatempója

- lényegét megérti - nehezen érti - segítséggel alkot - segítséggel is nekérdést hezen alkot kér- többnyire önáldést lóan válaszol - segítséggel válaszol - a lényeget meg- - segítséget igényel érti a megértésben - minta alapján - minta alapján seönállóan pár-begítséggel párbeszédet alkot szédet alkot

Füzetei tisztasága

Kérdések meg-értése, alkotása, válaszadás

- tiszta, rendezett

- nem tudja

- nem érti - nem tud kérdést alkotni - nem tud válaszolni - a megértés gyenge - önállóan nem képes párbeszédet alkotni

- néhány mondattal bekapcsolódik

- szavakkal kapcso- - nem kapcsolódik be a lódik be szövegalkotásba

- önálló - kevés hibával dolgozik - elfogadható

- önállótlan - felületes

- zavarja társait - sok hibával dolgozik

- lassú

- fejlesztendő

- megfelelő

- kicsit maszatos, - rendezetlen

- rendetlen - nem esztétikus

Két nyelven tanított tantárgyak szöveges értékelése: 2. osztály, I. félév A rajz, ének és testnevelés órákon az angol nyelvű utasításokat

- megérti és - megfelelően pontosan megérti végrehajtja - jól alkalmazza

A rajz, ének és testnevelés órákon a tanult eszközök megnevezésében

- biztos

Pedagógiai Program

- segítséget igényel a megértésben - segítséget igényel az alkalmazásában

- nem érti - nem tudja végrehajtani

- bizonytalan

Oldal 201

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa h) 2. évfolyam második félévétől 8. évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tárgyból érdemjegyekkel minősítjük A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); A pedagógus tanulók teljesítményét az alábbi elvek alapján minősíti. Jeles (5) jó (4): közepes (3)

elégséges (2)

elégtelen (1)

Az előírt tananyagban a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tett. Az előírt tananyagban a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tett eleget. Az előírt tananyagban a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tett eleget, a pedagógus segítségére többször rászorult. Az előírt tananyagban a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal eleget tett, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményeket teljesítette. Az előírt tananyagban a tantervi követelményeknek a pedagógus segítségével sem tudott eleget tenni, a minimális követelményeket sem teljesítette.

3.9.3. A tanulók eredményességének mérése a két tanítási nyelvű oktatásban A 2013/14. tanévtől 1. 5. évfolyam felmenő rendszerben: A célnyelvi mérésben a két tanítási nyelvű nevelés-oktatásban részt vevő tanulóinknak legalább hatvan százaléka meg kell, hogy feleljen a) a hatodik évfolyamon a Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti A2 szintnek, és b) a nyolcadik évfolyamon az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történő honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott KER szerinti B1 szintű nyelvtudást mérő célnyelvi mérés követelményeinek. A célnyelvi mérést a kormányhivatal a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időpontban szervezi meg iskolánkban. A mérések eredményét iskolánk a kormányhivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapítja meg és az eredményeket idegen nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján teszi közzé, továbbá a kormányhivatal által meghatározottak szerint elektronikus úton megküldi a hivatal részére. A 2013/2014-tanévtől kimenő rendszerben 7. és 8. évfolyamon Pedagógiai Program

Oldal 202

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A 7. és 8. évfolyamos tanulóknak képességeitől függően lehetőséget biztosítunk arra, hogy a nemzetközi Cambridge nyelvvizsga, B1 alapfokú nyelvvizsga szintjét sikeresen teljesítsék. A Cambridge PET nemzetközi nyelvvizsga nyelvhasználat szintje (megegyezik az Európai Tanács által kiadott ajánlás B1 szintjével). Tartalom

Nyelvhelyesség

Folyamatosság

Interakció

Koherencia

Elégséges nyelvismerettel és elegendő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kifejezze magát olyan témákban mint a család, hobbi, érdeklődési kör, munka, utazás és mindennapi események, de megszólalásaiban még lehet bizonytalan.

Meglehetős pontossággal, rutinosan alkalmazza a gyakran használt kifejezéseket és mondatszerkezeteket kiszámítható helyzetekben.

Egyszerű folyamatos szöveget tud alkotni ismert vagy érdeklődési körébe tartozó témákban. Még tarthat rövidebb szüneteket, hogy megtalálja a megfelelő szavakat, kifejezéseket, nyelvi fordulatokat, és kijavítsa magát.

Képes kezdeményezni, fenntartani és befejezni egyszerű beszélgetést olyan témákban, amelyek számára ismerősek vagy érdeklődési körébe beletartoznak. Képes elismételni olyan információkat, melyek segítik a kölcsönös megértést.

Össze tudja kapcsolni gondolatait, leírja a különböző eseményeket, vázlatosan meg tudja indokolni álláspontját, terveit.

A vizsga három részből áll: írott szöveg értése/íráskészség, hallott szöveg értése és beszédkészség felmérés. A vizsga helyszíne a gyermekek iskolája, a feladatlapokat saját tantermükben töltik ki.

Pedagógiai Program

Oldal 203

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.9.4. A magatartás és szorgalma minősítésének elvei A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésének formái példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A tanuló 3.9.5. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelésénél és minősítésénél figyelembe kell venni, hogy részesült-e jutalomban, illetve fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben, továbbá a jutalmak és a fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések egymáshoz viszonyított arányát. 3.9.6. A magatartás értékelésének elvei A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a közösséghez, a közösség tagjaihoz való viszonyt (felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem). A magatartás megítélése független a tanulmányi eredménytől. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8.évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben a nevelőtestül dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének elvei a következők: Példás (5)  a házirendet betartja, fellép a házirendet megsértők ellen.  tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik,  a rábízott feladatok ellátásában kötelességtudó, azokat pontosan teljesíti,

Pedagógiai Program

Oldal 204

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  a közösség érdekében tevékeny, önállóan vállal feladatokat, jó irányba befolyásolja társait  társaival, nevelőivel, felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkész  óvja az iskola felszerelését, a környezetét  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4)  a házirendet betartja,  tanórán vagy a tanórán kívüli viselkedése nem kifogásolható,  feladatokat a tőle elvárható módon teljesíti, a közösségi munkában becsülettel részt vesz,  ritkán kezdeményez, de társai jó kezdeményezéseit támogatja, feladatokat önként nem vállal, csak felkérésre vesz részt az osztály munkájában.  Társaival és a felnőttekkel szemben tisztelettudó  Nincs írásbeli intője vagy megrovása Változó (3)  Az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be.  Tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, de hibáit beismeri, és igyekszik azokat javítani.  A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik.  feladatait nem minden esetben teljesíti  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva  őszintesége nem megbízható  igazolatlanul mulasztott  osztályfőnöki intője van Rossz (2)  a házirend előírásait sorozatosan megérti  munkájában hanyag, feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti  magatartása fegyelmezetlen, gyakran rossz  társaival, felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, agresszív, közösséget bomlasztó, az oktató munkát akadályozza.  több alkalommal igazolatlanul mulaszt  több szaktanári figyelmeztetést kapott, van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. 3.9.7. A szorgalom minősítésének elvei A szorgalom minősítése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, cselekvőképesség, rendszeresség, pontosság). Pedagógiai Program

Oldal 205

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8.évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben a nevelőtestül dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének elvei a következők: Példás (5)  kötelességtudata kifogástalan  képességeinek megfelelő, egyenletes teljesítményt nyújt  a tanulmányi munkában élenjár, érdeklődése túlnő a tananyag keretein, tanórákon aktív  munkavégzése pontos, megbízható, kitartó  taneszközei tiszták, rendesek, azokat mindig elhozza magával  írásbeli munkájával szemben igényes Jó (4)  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt  kötelességtudata megfelelő, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik  a tanórákon többnyire aktív  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal.  taneszközei tiszták, rendezettek, írásbeli munkája megfelelő Változó (3)  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait, kötelességeit nem mindig teljesíti  iskolai és iskolán kívüli munkájában csak időnként tanúsít törekvést.  Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik  Érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja  Önálló munkájában figyelmetlen  Írásbeli munkájával szemben nem igényes, pontatlan. Hanyag (2)  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, iskolai feladatait elhanyagolja, a tanuláshoz való viszonya rossz  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek Pedagógiai Program

Oldal 206

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  a tanuláshoz nyújtott segítséget nem fogadja el  félévi vagy év végi osztályzata valamely tárgyból elégtelen.

3.10. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok (házi feladatok) meghatározásának elvei:  A házi feladatok igazodjanak a tanulók életkorához és egyéni adottságaihoz, képességeihez és érdeklődéséhez, tehát legyen lehetőség szerint differenciált.  A házi feladatok illeszkedjenek a tanítási-tanulási folyamatba.  A házi feladatok kijelölésénél a pedagógus vegye figyelembe az átlagos képességű, átlagos felkészültségű tanuló napi iskolai terhelhetőségét.  A házi feladat segítse elő a tanult ismeretek megszilárdítását, a készségek begyakorlását, a képességek fejlődését.  A házi feladat feleljen meg a tantárgyi sajátosságoknak.  A házi feladatok kijelölésénél figyelembe kell venni a tanulók egyenletes terhelését. A házi feladatok jellegük alapján:    

írásbeli, szóbeli, kutató, gyűjtőmunkára irányuló, gyakorlati feladatok lehetnek.

Korlátok:  házi feladat időbeli teljesítése az alsós tanulónak 1-1,5 óránál, a felsős tanulónak 2-2,5 óránál ne legyen több,  hétvégén és tanítási szünetben mérsékelt mennyiségű feladatot kapjanak a tanulók, elsősorban alkotó, illetve gyűjtőmunkát,  délutáni rendezvény esetén eltekinthetünk a házi feladattól,  verstanulásra hosszabb időt biztosítsunk.

3.11. A csoportbontások és egyéb foglakozások szervezésének elvei 3.11.1. A csoportbontás elvei A csoportbontás célja: egy-egy tantárgy tantervi célkitűzései, feladatai és követelményei eredményes teljesítésének elősegítése. Általános elvek:

Pedagógiai Program

Oldal 207

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  A csoportokban a HHH-s tanulók közötti eltérés nem haladhatja meg a 25%-ot.  A csoportok minimális létszáma: 8 fő.  A csoportok átjárhatók.  A csoportbontás során nem valósulhat meg a tanuló hátrányos megkülönböztetése semmilyen okból sem. Idegen nyelvi csoportbontás:  A csoportbontás alapja a tanulók idegen nyelvi érdeklődése. A tanulók választásuk alapján angol, illetve német nyelvet tanulhatnak.  Kiskorú tanuló idegen nyelv választásához a szülő írásbeli nyilatkozata szükséges. További csoportbontások: Ide soroljátok fel, ha további csoportbontásokat terveztek

3.11.2.

Az egyéb foglakozások szervezésének elvei

Az iskola a tanulók részére egyéb foglakozásokat1 szervez. Az egyéb foglakozások foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai kezdeményezhetik. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, részvételük kötelező. Tanórára felkészítő foglakozások szervezése Az iskola a szülők és a tanulók igénye alapján azoknak a tanulóknak, akiknek a következő tanítási napra való felkészülés nem megoldott csoportos felkészítő foglakozást szervez. Egy csoport maximális létszáma 15 fő. Egyéni foglakozások szervezése Az iskola a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a fejlesztő felkészítés céljából 1-3 fő részére egyéni foglakozásokat szervez. Az egyéni foglakozások:  felzárkóztató foglakozások,  korrepetálások,  fejlesztő foglakozások. Diákkörök szervezése

Nkt.4.§ 5.pont szerint egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja. 1

Pedagógiai Program

Oldal 208

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az iskola a tanulók igényei, érdeklődése, képességeik kibontakoztatása érdekében, magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata, illetve a diákönkormányzat kezdeményezésére alapján diákköröket szervez. A diákkör létszáma - a diákkör jellegétől függően – átlagosan 10 – 20 fő. Az egyes diákköröknek az átlagosnál kisebb vagy nagyobb létszámmal való működéséről, a tanév közbeni megszűnéséről az igazgató dönt Diákkörök:  a szakkör,  az érdeklődési kör,  az önképzőkör,  az énekkar,  a művészeti csoport. Felvételi előkészítő foglakozások szervezése A felvételi előkészítő foglalkozások elsősorban a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű 8. évfolyamos tanulók részére szerveződnek magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából. A foglakozások heti időkerete csoportonként heti 2 óra. a csoportok minimális létszáma 8 fő. Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok szervezése Az iskola a tanulók, tanulóközösségek művészeti, technikai nevelése, a tanulók képességének, tehetségük kibontakoztatása érdekében versenyeket, bajnokságokat és pályázatokat szervez. A versenyeken, bajnokságokon a részvétel önkéntes.

Pedagógiai Program

Oldal 209

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.12. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofitt teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

1.

2.

3.

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51 1.54

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62 1.66

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76 1.80

Pedagógiai Program

4.

5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97 1.89 2.01

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07 2.11

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16 2.20

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24 2.28

Oldal 210

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 20 21

1.57 1.61

1.70 1.74

1.84 1.87

1.94 1.98

2.05 2.09

2.15 2.19

2.24 2.28

2.32 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1. Évfolyam 0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

1.24 1.27 1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88

1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Pedagógiai Program

Oldal 211

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 2. évfolyam 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74

3.

4.

5.

6.

7.

8.

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 2. évfolyam 16 19 20 23 24 27 28 31 32 35 36 39 40 43 44 47 48 51 52 55 56 59 60 63 64 67 68 71

3.

4.

5.

6.

7.

8.

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra-tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Pedagógiai Program

Oldal 212

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 2. évfolyam 25 28 30 33 35 38 40 43 45 48 50 53 55 58 60 63 65 68 70 73 75 78 80 83 85 88 90 93

3.

4.

5.

6.

7.

8.

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 98

36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 100

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 2. évfolyam 20 23 25 28 30 33 35 38 40 43 45 48 50 53 55 58 60 63 65 68 70 73 75 78 80 83 85 88

3.

4.

5.

6.

7.

8.

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94

32 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc.

Pedagógiai Program

Oldal 213

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 2. évfolyam 5 7 7 9 9 11 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 26 28 27 29 28 30

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 32 33 34

13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 34 35 36

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Pedagógiai Program

1. 2. évfolyam 1 1 1 2 2 2 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Oldal 214

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése 0 – 20,5 pont - igen gyenge Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. (A figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerének a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is igen gyakran komoly megterhelést jelent.) 21 -40,5 pont - gyenge Az egésznapi tevékenységétől gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni fáradalmát. 41 – 60,5 pont - elfogadható A rendszeres, mindennapi tevékenységtől már ritkán fárad el, de a tartós, váratlan többletmunka már erősen igénybe veszi. 61 – 80,5 pont - közepes Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás időtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megőrzése érdekében a továbbiakban. (a későbbi élete folyamán) is törekedni kell legalább e szint megtartására. 81 – 100,5 pont - jó Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. (E szintet elérők, amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél előbb kezdjenek hozzá az alapvető kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez). 101 – 120,5 pont - kiváló E szintet elérők, már fizikailag jól terhelhetők, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is kiváló eredményeket érhet el. A mérések időszaka az intézményben: minden tanévben szeptember és október hónapok.

Pedagógiai Program

Oldal 215

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 3.13.1. Egészségnevelési elvek Boldog és hasznos embert nevelni: ez magába foglalja azt a felelősségteljes és ezerszálú munkát Hisszük, hogy vannak és lesznek örök emberi értékek, amelyekre biztos tudás és emberi jövő építhető. Arra törekszünk, hogy tanítványainkat ezekre az értékekre támaszkodva minél jobban felkészítsük az életre, a rájuk váró feladatokra, a küzdelmekre, amelyek átszövik a társadalom minden szintjét. Hisszük, hogy lehet olyan légkört teremteni az iskolánkban, amelyben gyermekek örömmel tanulnak, tanárok örömmel tanítanak. Célunk: egészséges, boldog, elégedett, önmagában bízó, adottságait, képességeit a kihasználó, reális célokért küzdeni tudó fiatalokat nevelni. Olyan nevelő-oktató munkában hiszünk, amely a lelki, testi és szellemi nevelést egyszerre valósítja meg annak érdekében, hogy tanulóink:  önmagukat (lehetőségeiket és korlátaikat) ismerjék  érdeklődésük és képességeik vezérelje továbbtanulásukat  legyenek képesek az önművelésre, a megújulásra, az élethossziglani tanulásra  a tudás, a műveltség, a becsületesség, az önzetlenség, a tolerancia legyen számukra a legfontosabb emberi érték  az életet, egészséget megbecsülő, környezetét védő, hazájára büszke, azért tenni tudó és akaró felnőtt válhasson belőlük. Hosszú távú célok Olyan egészségfejlesztő iskolává váljunk, amely elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Ennek érdekében az iskola:  minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését  együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen  kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges táplálkozásnak, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak  olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

Pedagógiai Program

Oldal 216

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Középtávú célok:  olyan szellem kialakítása, amely tudatos testi és lelki egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönöz,  az egészségnevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg,  a tantárgyközi kapcsolatok erősítése annak érdekében, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket,  alakuljon ki a tanulókban, hogy az egészség érték,  épüljenek be életükbe az alapvető higiéniai tennivalók, a mindennapi testmozgás és az egészséges táplálkozás,  ismerjék meg önmagukat, személyiségüket, testüket, korlátaikat és lehetőségeiket,  tudják a káros szenvedélyek következményeit és tudjanak nemet mondani  szerezzenek helyes ismereteket a nemi fejlődéssel kapcsolatban,  tudják, hogy hová forduljanak szükség esetén tanácsért, segítségért. Rövid távú célok (a következő tanévre) A már működő tevékenységek folytatása és bővítése annak érdekében, hogy:  a tanulók ismerjék meg jobban önmagukat és egymást  tudatosodjon bennük, hogy mindenki felelős a saját egészségéért  váljanak képessé arra, hogy felismerjék és elkerüljék a veszélyes élethelyzeteket 3.13.2.

Környezeti nevelési elvek

 A globális problémák kiinduló gyökerei szűkebb környezetünkben is jelen vannak. Iskolánk környezeti nevelésének legfontosabb feladata, hogy az alapelvek, célok és jövőtervezés területén egyedi természeti környezetünket helyezze középpontba, hiszen előnyeinek felismerése, környezetkímélő használata során várható egy olyan szemlélet kialakulása, melytágabb környezetre is kivetíthető.  Az iskola környezeti nevelése szolgálja az ökológiailag, szociálisan, gazdaságilag és politikailag fenntartható társadalom számára szükséges kulcskompetenciák kialakulását. Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint “zöld miliő” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. Az intézmény hulladék-, energia-, vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, a dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősségtudat kialakulását.  A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott környezeti szennyeződéPedagógiai Program

Oldal 217

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa sek károsan hatnak vissza saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Általános értékek:  Az egyetemes természeti (élő és élettelen) értékek tisztelete és megőrzése, beleértve az embert is, kultúrájával együtt.  A Föld életképességének, sokféleségének (élő, élettelen társadalmi), rendszerének és funkciójának megértése, megőrzése a harmóniára való törekvéssel, a Föld gazdagságának és szépségének megőrzése.  Fenntartható, igazságos, békés és az állampolgárok részvételén alapuló demokratikus társadalom építése. Környezeti nevelésünk céljai:  Rendszerszemléletre nevelés.  Globális összefüggések megértése.  Alternatív, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések keresése.  A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése.  Létminőséghez szükséges értékek megismerése, és a viselkedési normák kialakítása.  Konfliktuskezelés, tolerancia, természeti, társadalmi felelősség fejlesztése.  Helyes értékrend, erkölcs és életviteli szokások formálása.  Környezet és egészség-tudatosság erősítése, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata.  Fogyasztás helyébe az életminőség helyezése.  Fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével.  A helyi értékek és problémák megismertetése.  Lakóhelyünk környezetvédelmi munkájában aktív részvétel.  Ősi mesterségek megismerése.  Hagyományok őrzése.  A természeti, az épített és a szociális környezetünk (lakóhely) ismerete, óvása, fejlesztése. A környezeti nevelés során az élményalapú, tevékenységközpontú, érzékenyítő, interaktív módszerek alkalmazását helyezzük előtérbe. A környezeti nevelés természetéből fakad, hogy a tanórán és a tanórán kívül is a hagyományos tanítási módszereken – frontális munka, csoportmunka, kiselőadás, vita stb. kívül más egyéb módszereket is alkalmaznunk kell. Így különösen a játékos módszereket, a projektmódszert, a terepgyakorlatok módszereit.

Pedagógiai Program

Oldal 218

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 3.14.1.

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések célja

A gyermekek, tanulók esélyenlőségét szolgáló intézkedések alapvető célja, hogy az iskola biztosítsa a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében:  tanításban, ismeretközvetítésben,  a gyermekek egyéni fejlesztésében,  az értékelés gyakorlatában,  tanulói előmenetelben,  a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában,  a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,  a továbbtanulásban, pályaorientációban,  a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében,  partnerség a kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Célunk továbbá az, hogy az iskolában érvényesüljön: – a diszkriminációmentesség, – a szegregációmentesség, – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési, oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, – a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés és az integráció biztosítása. Konkrét célok – Az élethosszig tartó tanulás megalapozása, a kulcskompetenciák fejlesztése. – Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése, az ehhez szükséges feltételek folyamatos fejlesztése. – A nevelés és oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása, a kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása, az elhasznált eszközök cseréje. – Az integráltan nevelt/oktatott gyermekek/tanulók fejlesztéséhez szükséges feltételrendszer továbbfejlesztése. – A pedagógus szakma fejlődésének támogatása, továbbképzések támogatása Pedagógiai Program

Oldal 219

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – A tehetséges tanulóknak speciális fejlesztő, felkészítő képzések képességeik kibontakoztatására, bekapcsolódás központi programokba. – Az óvoda – iskola együttműködés elmélyítése. – A tanköteles kor előtti diszlexia-szűrés megvalósítása. – Az integráció feltételrendszerének bővítése, integrációs támogatás igénybe vétele, a képesség-kibontakoztató, illetve integrációs felkészítés folytatása az ágazati miniszter által kiadott program alapján, továbbá a program alkalmazásához szükséges pedagógus kompetenciák megteremtése. – Az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakítása, a gyermekek és tanulók közti különbség figyelembe vétele a nevelő, illetve a nevelő-oktató munka során. – A pályaorientációs tevékenység hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedjen a gimnáziumban és szakközépiskolában továbbtanulók aránya. – A nyári táborok és az erdei iskola programjainak támogatása. – Az esélyegyenlőség és a gyermek mindenek felett álló érdekében az életminőséget javító prevenciós tevékenységek folyamatos biztosítása. – Az esélyegyenlőség, illetve a tanulási hátrányok kompenzálása érdekében szociális támogatórendszer teljes körű és hatékony igénybevételének támogatása, segítése. – Az iskola működési területén élő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek azonosítása, folyamatos nyilvántartása. Rövid távú célkitűzések (2013-2014) – Intézményi szinten olyan nyilvántartási rendszer kialakítása, amely alkalmas az esélyegyenlőségi intézkedésekhez szükséges információk biztosítására, különösen HH-s és HHH-s gyermek beazonosítására, számuk pontos megállapítására. – Az integrált pedagógiai rendszert továbbfejlesztése, összehangolása a Nemzeti alaptantervvel és a választott kerettantervvel. Középtávú célkitűzések (2011-2016) – A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése a tartalmi fejlesztésével, az eszközellátottság folyamatos javítása, korszerű infrastruktúra és informatikai eszközök biztosítása az oktatásban. – A pedagógusok módszertani felkészültségének növelése. Kötelezettségek és felelősség Az iskolában az esélyenlőségi intézkedések végrehajtásáért az igazgató felelős, akinek felelőssége: Pedagógiai Program

Oldal 220

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  annak biztosítása, hogy a az általános iskola alkalmazottai és a szülők, az érintett társadalmi és szakmai partnerek megismerjék az intézmény esélyegyenlőségi intézkedési tervét,  az általános iskola dolgozói kövessék az esélyegyenlőségi intézkedésieket,  az intézmény dolgozói megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az esélyegyenlőségi intézkedések végrehajtásához. Az igazgató az iskola pedagógusai közül az esélyegyenlőségi felelőst, akinek a feladata:  az intézkedések megvalósításának koordinálása, az érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása,  az intézkedések végrehajtásának nyomon követése,  az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása,  az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben pedig megtegye a szükséges lépéseket. Az iskola vezetői felelősek azért, hogy a pedagógusok tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásoknak, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. A pedagógusok felelőssége, hogy ismerjék a tervezett esélyegyenlőségi intézkedéseket és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék az iskola igazgatójának. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló köteles betartani az egyenlő bánásmód követelményét.

Pedagógiai Program

Oldal 221

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

3.14.2.

Akcióterv

Az iskola az alábbi konkrét feladatok megvalósítását célokat tűzik ki, amelyek megvalósításával biztosítható a stratégiai célok elérése, a szegregáció és diszkriminációmentes köznevelés, amely segíti a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációját is. A hátrányos helyzetű, köztük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról pontos, lehetőség szerint teljes nyilvántartás vezetése Intézkedés leírása Az intézmény nyilvántartásainak pontosítása, a hiányzó nyilatkozatok beszerzése. Tájékoztatás, ösztönzés. Naprakész nyilvántartás készül az iskolában a HH és a HHH tanulókról. Intézkedés indoka A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szülei nem teljes körűen tettek nyilatkozatot. A hátrányos helyzetű tanulóknak biztosított szolgáltatások minél teljesebb körű biztosításához szükség van a tanulókról a pontos információra. Intézkedés elvárt eredménye Minden hátrányos helyzetű szülő nyilatkozatot tett. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 Rövid távú célok indikáKözéptávú Középtávú céHosszú távú Hosszú távú év) torai célok lok indikátorai célok célok indikáto(3 év) (6 év) rai Ahátrányos helyzetű Nyilatkozatok száma, Minden HHH- Növekszik a A HHH-s tanuHHH-s tanulók tanuló szülei teljes települési és intézmés tanuló részt képesség -kilók tanulmányi tanulmányi bontakoztató körben nyilatkoznak, a nyi nyilvántartások. vesz az IPReredményei ja- eredményei. és az integrált nyilvántartások egyezben. vulnak, a köHHH-s tanulók felkészítésen tetése megtörténik a zépiskolában továbbtanulási résztvevők települési önkormánytovábbtanuló aránya száma zatokkal. HHH-s tanulók aránya nő Felelős Az iskola igazgatója A nevelő-oktató munka feltételeinek a javítása Intézkedés leírása Az iskolai nevelés tárgyi feltételeinek javítása. A miniszteri rendelet alapján középtávú eszközbeszerzési terv készült, amelynek megvalósításához az iskola kezdeményezi a fenntartónál az esélyenlőségi intézekedések támogatására kiírt pályázaton való részvételt. Intézkedés indoka A jogszabályban meghatározott kötelező eszközök nem állnak rendelkezésre teljes mértékben az intézményben. Intézkedés elvárt eredménye A jogszabályban meghatározott kötelező eszközök és infrastruktúra teljes mértékben és megfelelő állapotban rendelkezésre álljanak, az iskola 20/2012 (VIII) EMMI rendeletben előírt feltételek szerint működjön. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 Rövid távú célok Középtávú célok Középtávú célok indi- Hosszú távú cé- Hosszú távú céév) indikátorai (3 év) kátorai lok lok indikátorai (6 év)

Pedagógiai Program

Oldal 222

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A fejlesztéshez szükséges forrás megpályázása, a beruházás elindítása.

A pályázat elkészülte.

Leltári naplók, eszköz és felszerelés jegyzékek, önkormányzati vagyonnyilvántartás Felelős

A rendeletben meghatározott eszközök rendelkezésre állnak.

-

-

Igazgató Forrás IPR-s pályázati forrás A középiskolában továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának növelése Intézkedés leírása A kulcskompetenciák tervszerű fejlesztése, egyéni fejlesztés megvalósítása. A tanulási motiváció növelése. Pályaorientáció. Intézkedés indoka A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál rosszabbak. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kisebb arányban tanulnak tovább gimnáziumban és szakközépiskolában, és jellemzően a szakiskolában folytatják általános iskolai tanulmányaikat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetűek választják magas arányban a szakiskolát. Intézkedés elvárt eredménye A középiskolában továbbtanuló HHH tanulók aránya eléri az országos átlagot. Intézkedés célja Rövid távú céRövid távú célok Középtávú célok Középtávú célok indi- Hosszú távú célok Hosszú távú lok (1 év) indikátorai (3 év) kátorai (6 év) célok indikátorai A HHH tanulók HHH tanulók ta- A halmozottan HHH tanulók tanulmá- A HHH tanulók to- Továbbtanulási oktatási feltétnulmányi eredhátrányos helynyi eredménye, a vább tanulási ará- arányszámok elei, iskolai siménye zetű tanulók HHH tanulók továbbnya intézménytíkerességük jaarányának nötanulási aránya intézpusok szerint vulnak. velése a középménytípusok szerint megfelel az orszáiskolái továbbta- kedvezően alakult. gos megoszlásnulás során nak. Felelős Igazgató, az iskola pedagógusai A tanulók országos kompetenciamérési eredményeinek növelése Intézkedés leírása Gondos elemzést igényel, hogy milyen okokra vezethető vissza az alapszintet el nem érők magas aránya. Ehhez alaposan, a jogszabályi előírások szerint kellene feldolgozni a kompetenciamérés eredményeit. Alapos diagnózisból kiindulva, az országos mérésen elért egyéni eredményeken is alapuló egyéni fejlesztés elengedhetetlen ahhoz, hogy az alapszintet elérő tanulók aránya közelítsen az országos arányokhoz, majd meghaladja azt. Motiváló módszerek alkalmazása, a tanulási kudarc megelőzése. Intézkedés indoka Az alapszintet el nem érő tanulók aránya mind matematikából, mind szövegértésből magas. Különösen szövegértés terén lényeges az országosan számított aránytól az eltérés A méréshez kapcsolódó kérdőív alapján számított motivációs index – standard skálán - mínusz 4 értéke azt jelzi, hogy iskolánk tanulóinak jelentős része nem motivált a tanulásra. Bizonyosra vehető, hogy a mérési eredményekben is, ha egyre gyakrabban alkalmazunk motiváló módszereket, eljárásokat és élünk a külső motiváció lehetőségeivel. Intézkedés elvárt eredménye A tanulók, köztük a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulási, továbbtanulási esélyei javulnak.

Pedagógiai Program

Oldal 223

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Rövid távú célok (1 év)

Rövid távú célok indikátorai

A kompetenciaméréseket követő elemzések, fejlődésvizsgálatok tapasztalatai alapján a fejlődési ütemet növelő fejlesztési programok megvalósításának támogatása. Az alkalmazott pedagógiai módszerek és szemlélet megújítása.

Fejlesztési progaram a mérési eredmények növelésére.

Intézkedés célja Középtávú célok (3 év) HHH-s tanulók eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak, a HHH és nem HHH tanulók mérés eredményei között a különbség csökken.

Középtávú célok indikátorai Országos mérési eredmények: HHH és nem HHH tanulók eredményei.

Hosszú távú célok (6 év) Az iskola mérési eredményei elérik az országos átlagot.

Hosszú távú célok indikátorai Az iskola mérési eredményei.

Felelős Igazgató, pedagógusok A társadalmi környezettel az együttműködés javítása Intézkedés leírása Tervszerűen működő, preventív kapcsolat kiépítése a cigány kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel a hátrányos helyzetű csoportok óvodai, iskolai sikeressége érdekében. Intézkedés indoka A kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek eddig is segítették az intézményeket. A kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek a hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók felzárkóztatásához, a többségi tanulók érzékenyítéséhez hatékonyan járulhatnak hozzá. Intézkedés elvárt eredménye Az iskola és civil szervezetek és kisebbségi önkormányzatok együttműködése a gyerekek oktatási esélyeinek növelése érdekében. Intézkedés célja Rövid távú célok Rövid távú célok Középtávú célok Középtávú Hosszú távú céHosszú távú cé(1 év) indikátorai (3 év) célok indikálok lok indikátorai torai (6 év) A cigány kisebbségi Együttműködési A cigány kisebbségi Közösen meg- A hátrányos A hátrányos helyönkormányzattal, ci- megállapodások. önkormányzattal, civil valósított tevé- helyzetű tanulók zetű tanulók és vil szervezetekkel szervezetek aktív kenységek iskolai sikerestöbbségi tanulók együttműködési terv szerepet vállalnak a száma. sége eléri a tanulmányi eredelkészítése, egyezhátrányos helyzetűek többségi társaiménye. tető fórum létrehoközoktatási esélykét. zása. egyenlőségének megteremtésében Felelős Igazgató

Várható eredmények – Az európai normáknak megfelelő, a lakossági igényekhez és a társadlmi elvárásokhoz jobban igazodó, korszerű intézmény jön létre Pedagógiai Program

Oldal 224

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – A hátrányos helyzetű és leszakadó rétegek társadalmi integrációja erősödik, a társadalom szemlélete, e rétegek elfogadási szintje kedvezően változik. – Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együtt nevelésére. ­ Az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arány nem haladja meg az országos átlagot. ­ Csökken az iskolai hiányzások óraszáma. ­ Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma. ­ Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. ­ Az intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. A HHH és nem HHH tanulók mérési eredményei között a különbségek csökkenek. 3.14.3.

Monitoring

Az iskola évente, a tanév zárásakor az év végi beszámolóban jelentésben értékeli az esélyegyenlőségi intézkedések megvalósulását, az esélyegyenlőség helyzetét. Az információkat, tapasztalatokat a következő oktatási időszak vonatkozásában az iskola következő tanévi munkatervébe beépíti. Az intézményi közoktatási esélyegyenlőségi értékelés fő tartalmi elemei: – A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek intézményi oktatási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása. – Az intézményt, a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő programok és tevékenységek, valamint az őket érintő főbb intézményi változások bemutatása. – Beszámoló az intézményi program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről. – Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeiről. – A következő időszakra vonatkozó intézményi program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása.

Pedagógiai Program

Oldal 225

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.15. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei, az értékelés szabályai A tanulmányok alatti vizsgák szabályait tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, az értékelés szabályait a pedagógiai program 2. számú melléklete tartalmazza.

Pedagógiai Program

Oldal 226

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, NYILATKOZATOK

Pedagógiai Program

Oldal 227

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa MELLÉKLETJEGYZÉK

1. számú melléklet Az iskolában tanított tantárgyak előírt tananyaga és követelményei (tantárgyi tervek) 2. számú melléklet A tanulmányok alatti vizsgák szabályai tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei, az értékelés szabályai 3. számú melléklet Nevelőmunkát segítő eszközök 4. számú melléklet A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Pedagógiai Program

Oldal 228

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Tanulmányok alatti vizsgák szabályai és követelményei (A pedagógiai program 2. számú melléklete)

Pedagógiai Program

Oldal 229

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Tartalomjegyzék TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 232 VIZSGAKÖVETELMÉNYEK 243 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 244 Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar Magyar

nyelv nyelv nyelv nyelv nyelv nyelv nyelv nyelv

és és és és és és és és

irodalom irodalom irodalom irodalom irodalom irodalom irodalom irodalom

vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények

1.évfolyam .................. 245 2. évfolyam ................. 246 3.évfolyam .................. 250 4.évfolyam .................. 252 5.évfolyam .................. 254 6.évfolyam .................. 256 7.évfolyam .................. 258 8. évfolyam ................. 261

TÖRTÉNELEM 264 Történelem Történelem Történelem Történelem

vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények

5. 6. 7. 8.

évfolyam .......................................... 265 évfolyam .......................................... 268 évfolyam .......................................... 272 évfolyam .......................................... 273

MATEMATIKA 274 Matematika vizsgakövetelmények 1. évfolyam .............................................. 275 Matematika vizsgakövetelmények 2. évfolyam .............................................. 277 Matematika vizsgakövetelmények 3. évfolyam .............................................. 278 Matematika vizsgakövetelmények 4. évfolyam .............................................. 280 Matematika vizsgakövetelmények 5. évfolyam .............................................. 282 Matematika vizsgakövetelmények 6. évfolyam .............................................. 284 Matematika vizsgakövetelmények 7. évfolyam .............................................. 286 Matematika vizsgakövetelmények 8. évfolyam .............................................. 289

ANGOL NYELV 292 Angol Angol Angol Angol Angol Angol Angol Angol

nyelv nyelv nyelv nyelv nyelv nyelv nyelv nyelv

vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

évfolyam ......................................... 293 évfolyam ......................................... 294 évfolyam ......................................... 296 évfolyam ......................................... 298 évfolyam ......................................... 300 évfolyam ......................................... 303 évfolyam ......................................... 306 évfolyam ......................................... 309

NÉMET NYELV 313 Német nyelv vizsgakövetelmények 1. évfolyam ........................................ 314 Német nyelv vizsgakövetelmények 2. évfolyam ........................................ 315 Német nyelv vizsgakövetelmények 3. évfolyam ........................................ 317 Pedagógiai Program

Oldal 230

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Német Német Német Német Német

nyelv nyelv nyelv nyelv nyelv

FIZIKA

vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények

4. évfolyam ........................................ 319 5. évfolyam ........................................ 322 6. évfolyam ........................................ 324 7. évfolyam ........................................ 327 8. évfolyam ........................................ 330

334

Fizika vizsgakövetelmények 7. évfolyam ....................................................... 335 Fizika vizsgakövetelmények 8. évfolyam ....................................................... 340

KÉMIA

345

Kémia vizsgakövetelmények 7.évfolyam .................................................... 346 Kémia vizsgakövetelmények 8.évfolyam........................................................ 348

BIOLÓGIA

350

Biológia vizsgakövetelmények 7. évfolyam ................................................ 351 Biológia vizsgakövetelmények 8. évfolyam ................................................ 352

FÖLDRAJZ

353

Földrajz vizsgakövetelmények 7. évfolyam ................................................ 354 Földrajz vizsgakövetelmények 8. évfolyam ................................................ 354

ÉNEK-ZENE Ének-zene Ének-zene Ének-zene Ének-zene Ének-zene Ének-zene Ének-zene Ének-zene

356

vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

RAJZ - ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA Rajz Rajz Rajz Rajz Rajz Rajz Rajz Rajz

-

és és és és és és és és

vizuális vizuális vizuális vizuális vizuális vizuális vizuális vizuális

kultúra kultúra kultúra kultúra kultúra kultúra kultúra kultúra

évfolyam ............................................ 357 évfolyam ............................................ 358 évfolyam ............................................ 359 évfolyam ............................................ 359 évfolyam ............................................ 360 évfolyam ............................................ 360 évfolyam ............................................ 361 évfolyam ............................................ 361

362

vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények

1. évfolyam ................... 363 2. évfolyam ................... 364 3. évfolyam ................... 366 4. évfolyam ................... 367 5. évfolyam ................... 368 6. évfolyam ................... 368 7. évfolyam ................... 369 8. évfolyam ................... 369

INFORMATIKA 372 Informatika vizsgakövetelmények 4. évfolyam .............................................. 373 Informatika vizsgakövetelmények 5. évfolyam .............................................. 373 Informatika vizsgakövetelmények 6. évfolyam .............................................. 373 Informatika vizsgakövetelmények 7. évfolyam .............................................. 373 Informatika vizsgakövetelmények 8. évfolyam .............................................. 374 Pedagógiai Program

Oldal 231

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa TESTNEVELÉS 375 Testnevelés vizsgakövetelmények 1-2. évfolyam ...................................... 376 Testnevelés vizsgakövetelmények 3. évfolyam ......................................... 377 Testnevelés vizsgakövetelmények 4. évfolyam ......................................... 377 Testnevelés vizsgakövetelmények 5. évfolyam ............................................. 379 Testnevelés vizsgakövetelmények 6. évfolyam ............................................. 379 Testnevelés vizsgakövetelmények 7. évfolyam ............................................. 380 Testnevelés vizsgakövetelmények 8. évfolyam ............................................. 380

KÖRNYEZETISMERET Környezetismeret Környezetismeret Környezetismeret Környezetismeret

382

vizsgakövetelmények 1. évfolyam ............................... 383 vizsgakövetelmények 2. évfolyam ............................... 384 vizsgakövetelmények 3. évfolyam ............................... 386 vizsgakövetelmények 4. évfolyam ............................... 387

TERMÉSZETISMERET

388

Természetismeret vizsgakövetelmények 5. évfolyam ............................... 389 Természetismeret vizsgakövetelmények 6. évfolyam ............................... 390

TECHNIKA Technika Technika Technika Technika

393

vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények vizsgakövetelmények

1. évfolyam .............................................. 394 2. évfolyam .............................................. 395 3.évfolyam ............................................... 397 4. évfolyam .............................................. 399

TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK SZABÁLYAI 1. Értelmező rendelkezések a) Tanulmányok alatti vizsga: az osztályozó vizsga, különbözeti vizsga, a javító vizsga és a pótló vizsga. b) Osztályozó vizsga: a tanulmányok alatti vizsga egyik módja, amelynek célja a tanuló tudásszintjéről való tájékozódás, a tanulmányi követelmények teljesítésének minősítése osztályzattal. c) Javító vizsga: tanév végén utólagosan letehető vizsga azokból a tantárgyakból, amelyekből a tanuló tudását elégtelennel minősítették, vagy az osztályozó vizsgán a tudását részére felróható szabálytalanság vagy ok miatt nem tudták minősíteni. d) Pótló vizsga: az vizsga, amelyet a tanuló akkor tehet le, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. Pedagógiai Program

Oldal 232

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2. A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága a) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. b) Tanulmányok alatti vizsgabizottság elnökét és tagjait az igazgató a vizsga időpontja előtt legalább 1 hónappal írásban bízza meg. Az írásbeli megbízás tartalmazza: a vizsga helyszínét, időpontját, a megbízás időtartamát, az elvégzendő feladatokat, legfontosabb teendők meghatározását, a vizsgáztató felelősségére való utalást. c) Az írásbeli feladatok javítására - vizsgatárgyanként –alsó tagozatos vizsgázatása estén tanítót, felső tagozatos tanuló vizsgázatása esetén szaktanárt, a szóbeli vizsgáztatásra - vizsgatárgyanként - kérdező pedagógust (a továbbiakban együtt: vizsgáztató tanár) kell kijelölni. Vizsgáztató tanár az lehet, aki az Nkt. 3. mellékletében meghatározottak alapján a vizsgatárgyat az általános iskolában taníthatja. A vizsgáztató pedagógus feladatait - ha az igazgató eltérően nem rendelkezik - azonos személy látja el. d) A vizsgabizottsági tagok a vizsgaelnök irányításával végzik a feladataikat. Részt vesznek a vizsga lebonyolításában, az osztályzatok kialakításában, ellátják a vizsgához kapcsolódó ügyviteli és adminisztrációs feladatokat. e) Az írásbeli vizsga során a vizsgáztató tanárok ellátják a vizsga felügyeletével összefüggő feladatokat:  jogszabály szerint kialakítják a vizsgázók ülésrendjét,  ismertetik a vizsgafeladatokat, a feladatok megoldásához rendelkezésre álló időt, felhasználható segédeszközöket,  ellenőrzik, hogy a vizsgázó feltüntette-e az átvett feladatlapon a nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését,  gondoskodnak a vizsga rendjének megtartásáról, jogszabály szerint kezelik a szabálytalanságokat. f) A vizsgáztató pedagógus a vizsgázók feladatlapjait haladéktalanul kijavítja és értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. 3. Jelentkezés a tanulmányok alatti vizsgára a) Az iskola a tanév helyi rendjében közzéteszi a tanulmányok alatti vizsgák tervezett időpontját. b) A tanuló osztályozó vizsgára a vizsga tervezett időpontja előtt 15 nappal írásban jelentkezhet. A jelentkezés tartalmazza a vizsgatantárgy megjelölését. Nem kell jelentkeznie annak a tanulónak, akit osztályozóvizsgára köteleztek. c) Javítóvizsgára a tanuló a bizonyítvány kézhezvételét követő 15 napon belül írásban jelentkezhet. Pedagógiai Program

Oldal 233

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa d) A tanulmányok alatti vizsgára a jelentkezést az iskola igazgatójához kell benyújtani. A jelentkezési határidő elmulasztása esetén igazolási kérelmet a jelentkezési határidő utolsó napjától számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelem benyújtási határideje jogvesztő. e) A vizsgára való jelentkezés elfogadásáról az igazgató dönt. A jelentkezés elutasításáról - a döntés indokának megjelölésével - az igazgató határozatot hoz. Az elfogadott jelentkezést - ha jogszabály másként nem rendelkezik visszavonni, illetve megváltoztatni nem lehet. 4. A tanulmányok alatti vizsga előkészítésének feladatai a) A jelentkezési határidő lejártát követően az igazgató gondoskodik a vizsgára jelentkezők összesítéséről. Az összesítés tartalmazza:  vizsga fajtánként a vizsgára jelentkezőket,  a jelentkezők évfolyamát,  a vizsga tantárgyait és a vizsgarészeket,  a nemzeti, etnikai kisebbség nyelvén, a célnyelven vizsgázókat. b) A jelentkezések összesítése alapján az igazgató elkészíti a vizsgaprogramot, amely tartalmazza:  a vizsga tantárgyait és a vizsgarészeket,  a vizsgatevékenységeket, azok sorrendjét és időpontját,  a vizsgáztatás menetét (a vizsgázók beosztását). c) Az igazgató a vizsga megkezdése előtt 15 nappal írásban tájékozatja vizsgázókat a vizsga helyszínéről, mikor kell a vizsgán megjelenni, az egyéni vizsgaprogramról, a vizsgához szükséges felszerelésekről, eszközökről. d) Az igazgató a vizsgakövetelmények alapján elkészítteti és jóváhagyja az írásbeli vizsga feladatlapjait, a javítási és értékelési útmutatót, a szóbeli tételeket, a gyakorlati vizsga feladatait. e) Az igazgató gondoskodik a jóváhagyott feladatlapok, tételsorok és faladatok a vizsga napjára a vizsgázók részére rendelkezésre álljon. f) A vizsga, illetve a vizsgatevékenységek helyszínét az igazgató úgy jelöli ki, hogy a körülmények, feltételek:  segítsék a vizsgázó munkáját, tudásának megfelelő maximális eredmény elérését,  tegyék lehetővé a vizsgabizottság számára a vizsga objektív, a szakmai és a mérés-értékelési szempontoknak is megfelelő lebonyolítását és értékelését,  biztosítsák a vizsga jogszerűségét, tisztaságát és hitelességét. 5. Tanulmányok alatti vizsga részei ÍRÁSBELI Pedagógiai Program

SZÓBELI

GYAKORLATI Oldal 234

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa TANTÁRGY Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és Testnevelés és sport gyakorlat Mozgóképkultúra és médiaismeret

Pedagógiai Program

VIZSGA ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI RÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI IRÁSBELI IRÁSBELI IRÁSBELI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

Oldal 235

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

6. Az értékelés szabályai a) A tanulmányok alatti vizsga egyes vizsgatárgyaiból a vizsgázó teljesítményét, ha a vizsga  írásbeli és szóbeli részből áll, akkor 1-100-ig,  írásbeli és gyakorlati részből áll, akkor 1-100-ig,  csak írásbeli részből áll, akkor 1-50-ig,  csak szóbeli részből áll, akkor 1-50-ig,  csak gyakorlati részből áll 1-51-ig terjedő pontskálán kell értékelni. b) A vizsgázó teljesítményét a pontszámok százalékban és osztályzatban történő kifejezésével minősíteni kell. A teljesítmény százalékban történő kifejezésekor a számítást csak az egész szám megállapításáig lehet elvégezni, tizedesjegy nem állapítható meg. Ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, a vizsgázónak minden vizsgarészből legalább tiz százalékot kell teljesítenie ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján a c) pontban meghatározottak szerint legalább elégséges osztályzatot kaphasson. c) Tanulmányok alatti vizsga esetén az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban történő kifejezése a következő:  80-100% elérése esetén jeles (5),  60-79% elérése esetén jó (4),  40-59% elérése esetén közepes (3),  20-39% elérése esetén elégséges (2),  0-19% elérése esetén elégtelen (1). A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet tanulmányok alatti vizsgákra vonatkozó rendelkezései (kivonat) 64. § (1) A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A kiskorú tanuló érdemjegyeiről a szülőt folyamatosan tájékoztatni kell. (2) Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) az 51. § (6) bekezdés b) pontjában meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Pedagógiai Program

Oldal 236

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa (3) Egy osztályozó vizsga - a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott kivétellel - egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. (4) Osztályozó vizsgának számít a szakképző iskolában - a szakképzésre vonatkozó rendelkezések szerint - szervezett beszámoltató vizsga is. (5) Különbözeti vizsgát a tanuló abban az iskolában tehet, amelyben a tanulmányait folytatni kívánja. (6) Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell. (7) Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén - legfeljebb három tantárgyból - elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. (8) A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban tehet. Szakmai gyakorlatból akkor lehet javítóvizsgát tenni, ha a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. 65. § (1) A különbözeti és a beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot kell kijelölni. Javítóvizsga letételére az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban, osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A vizsgák időpontjáról a vizsgázót a vizsgára történő jelentkezéskor írásban tájékoztatni kell. (2) Tanulmányok alatti vizsgát - az e rendeletben meghatározottak szerint - független vizsgabizottság előtt, vagy abban a nevelési-oktatási intézményben lehet tenni, amelylyel a tanuló jogviszonyban áll. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. (3) Az iskolában tartott tanulmányok alatti vizsga esetén az igazgató, a független vizsgabizottság előtti vizsga esetén a kormányhivatal vezetője engedélyezheti, hogy a vizsgázó az (1) bekezdés szerint előre meghatározott időponttól eltérő időben tegyen vizsgát. (4) Tanulmányok alatti vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell tenni. Amennyiben a nevelési-oktatási intézményben foglalkoztatottak végzettsége, szakképzettsége alapján erre lehetőség van, a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógust kell jelölni, aki jogosult az adott tantárgy tanítására. (5) A tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, így különösen az írásbeli, a szóbeli, a gyakorlati vizsgarészeket, az értékelés szabályait az iskola pedagógiai prog-

Pedagógiai Program

Oldal 237

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa ramjában kell meghatározni. A tanulmányok alatti vizsga - ha azt az iskolában szervezik - vizsgabizottságának elnökét és tagjait az igazgató, a független vizsgabizottság elnökét és tagjait a területileg illetékes kormányhivatal bízza meg. 66. § (1) A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottságának elnöke felel a vizsga szakszerű és jogszerű megtartásáért, ennek keretében a) meggyőződik arról, a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, és teljesítette-e a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. (2) A vizsgabizottsági elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. (3) A vizsgabizottság munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. Az igazgató felel a vizsga jogszerű előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. Az igazgató e feladata ellátása során a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. (4) A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizenhét óráig - alapfokú művészeti iskolában, művészeti szakközépiskolában húsz óráig - tarthat. 67. § (1) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően - így különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában - kell elkészíteni. (2) Az írásbeli vizsgán a vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. (3) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható. (4) Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számológép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztosítania. Pedagógiai Program

Oldal 238

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa (5) Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik, azokat a vizsgázók egymás között nem cserélhetik. 68. § (1) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. (2) A vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő tantárgyanként hatvan perc. (3) Ha az írásbeli vizsgát bármilyen rendkívüli esemény megzavarja, az emiatt kiesett idővel a vizsgázó számára rendelkezésre álló időt meg kell növelni. (4) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottság szakvéleményével megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet, d) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le. (5) Ha a vizsgázó a (4) bekezdés d) pontja alapján a szóbeli vizsgát írásban teszi le, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 69. § (1) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. A pótló vizsga - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - harmadik vizsgaként is megszervezhető. (2) Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az iskola igazgatójának, aki az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Az iskola igazgatója a megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató pedagógus nyilatkozatát, az esemény leírását, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató pedagógus, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó különvéleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti.

Pedagógiai Program

Oldal 239

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa (3) Az iskola igazgatója az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat - az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató pedagógusoktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. (4) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató pedagógus kijavítja, a hibákat, tévedéseket a vizsgázó által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. (5) Ha a vizsgáztató pedagógus a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az iskola igazgatóját. (6) Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - pedagógusból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli, és a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból - ha az nem javítóvizsga - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, vagy c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontban foglaltak szerint értékeli a vizsgázó teljesítményét. (7) A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. 70. § (1) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. (2) A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. (3) A szóbeli vizsgán a vizsgázó tantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és - amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. (4) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. (5) A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. (6) A vizsgázó segítség nélkül, önállóan felel, de ha önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vét, a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. (7) A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte, vagy a tétel kifejtése során önálló feleletét önhibájából nem tudta folytatni vagy a vizsgatétel

Pedagógiai Program

Oldal 240

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése során akkor szakítható félbe, ha súlyos tárgyi, logikai hibát vétett, vagy a rendelkezésre álló idő eltelt. (8) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el, azaz feleletének értékelése nem éri el az elégséges szintet, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot ennek alapján kell kiszámítani. 71. § (1) Ha a vizsgázó a feleletet befejezte, a következő tantárgyból történő tételhúzás előtt legalább tizenöt perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. (2) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. (3) A sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó szakértői bizottsági szakvéleménnyel megalapozott kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó számára harminc perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó a szóbeli vizsgát írásban teheti le, c) a sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vizsgázó írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tehet. (4) Ha a vizsgázónak a 68. § (4) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen vagy a szóbeli vizsgát írásban tegye le, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia, és az engedélynek megfelelő tételeket kell kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. (5) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. (6) A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság esetében az igazgató az írásbeli vizsga erre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza. Magántanulók A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 55. § (2) értelmében: A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. (3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról. Pedagógiai Program

Oldal 241

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A magántanulók magatartását és szorgalmát nem kell értékelni. A magántanuló az egyes tantárgyakból az alábbiak szerint ad számot tudásukról: TANTÁRGY

Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és Testnevelés és sport gyakorlat Mozgóképkultúra és médiaismeret

Pedagógiai Program

ÍRÁSBELI

SZÓBELI VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI

FELSŐ TAGOZAT ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI SZÓBELI SZÓBELI IRÁSBELI IRÁSBELI IRÁSBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

Oldal 242

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

VIZSGA KÖVETELMÉNYEK

Pedagógiai Program

Oldal 243

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Pedagógiai Program

Oldal 244

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Magyar nyelv és irodalom vizsgakövetelmények 1. évfolyam A tanuló: - beszéde érthető, értelmes, összefüggő mondatokat alkot; - felolvasása értelmes, érthető; - nyelvi hibái ritkán fordulnak elő; - alkalmazza a köszönés, a kérés és a megköszönés tanult nyelvi fordulatait; - megérti az egyszerű utasításokat és szóbeli közléseket; - az olvasottak lényegét segítséggel el tudja mondani; - élményeiről összefüggően – néhol segítséggel – beszámol; - képes rövid versek (5-6), mondókák (2-3), nyelvtörők, találós kérdések szöveghű visszaidézésére; - érthetően, megfelelő hangerővel mondja el a memoritereket; - a tankönyvi szövegeknek megfelelő nehézségű olvasmányok tartalmát néma olvasás útján megérti; - ismert tartalmú és gyakorolt szöveget felkészülés után lassú folyamatossággal, szövegszerűen olvas fel; - olvasás közben a mondat végét szünettel jelzi; - olvasási hibáit segítségadás mellett javítja; - ismeri és használja a magyar ábécé betűinek írott alakjait; - rövid szavakat, szókapcsolatokat és mondatokat betűcsere, betűkihagyás nélkül másol nyomtatott mintáról is; - jelöli a mondatkezdést és- zárást; - gyakorolt szókészlet körében alkalmazza a szókezdő nagybetűt; - ismeri az időtartam és a j hang kétféle jelölési módját; - tapasztalati alapon megkülönbözteti a szöveget, a mondatot, a szót, a szótagot, hangot és betűt; - a szavakat szótagokra tudja bontani.

Pedagógiai Program

Oldal 245

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Magyar nyelv és irodalom vizsgakövetelmények 2. évfolyam Beszédművelés Minimum követelmény: Szókapcsolatokat és rövid, egyszerű mondatokat tudjon helyes hangsúllyal és hanglejtéssel ejteni. Optimum követelmény: Hangsorokat, szósorokat tudjon helyes artikulációval ejteni. Tudja helyesen ejteni a hangkapcsolatokat nevelői minta alapján szósorokban, szókapcsolatokban. Tudja érzékeltetni a beszélő szándékát helyes hanglejtéssel mondatok ejtésekor és olvasásakor. Szóbeli kifejezés Minimum követelmény: Tudjon kérni a helyes nyelvi formák alkalmazásával. Tudjon tudakozódni a helyes nyelvi formák alkalmazásával. Tudakozódásra tudjon rövid választ adni. Tudjon rövid 2-3 mondatos szöveget alkotni képről vagy képsorról. Tudjon olvasott és hallott mesét, 2-3 mondatnyi szöveget az előzményeknek megfelelően befejezni. Tudja elmondani a megismert olvasmányok eseménysorát kérdések segítségével. Tudjon beszámolni egyéni vagy közös élményről nevelői kérdések segítségével. Optimum követelmény: Tudjon jókívánságot, köszöntést megfelelő nyelvi formában kifejezni. Tudjon hallott vagy olvasott mese, történetét eseményével, szereplőivel kapcsolatos kérdést megfogalmazni. A megismert olvasmányok eseménysorát összefüggően tudja elmondani. Tudjon beszámolni összefüggően, 4-6 mondatban egyéni vagy közös élményről. Tudjon véleményt alkotni olvasott meséről, történetről (esemény, szereplők magatartása).

Pedagógiai Program

Oldal 246

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Olvasás és szövegértés Minimum követelmény: Olvasson a tanuló némán, a szóanyagában ismert, ¾ oldal terjedelmű szépirodalmi szöveget. Bizonyítsa a szövegértést a feladatok szóbeli és írásbeli megoldásával: nevezze meg a szereplőket és a hozzájuk kapcsolódó főbb eseményeket. Fogalmazza meg szóban, az olvasmány egy-egy gondolategységét nevelői segítséggel. Készüljön fel 2-3 perc alatt, előzőleg megtárgyalt, 4-5 mondatos szöveg hangos olvasására, olvasson lassú folyamatossággal. Érzékeltesse helyesen a hangok időtartamát. Felszólításra, segítséggel javítsa a hangos olvasási hibák közül más toldalék olvasását. Érzékeltesse a beszélő szándékát helyes hanglejtéssel a kijelentő és a kérdő mondat esetében nevelői minta alapján. Tartson szünetet a mondatok végén. Csoportosítsa az olvasott mesék gyakran előforduló szereplőit. Különböztesse meg a verset a prózától. Ismerje fel, hogy a műköltészeti alkotásoknak van címe, szerzője, hogy a népköltészeti alkotásoknak van címe, gyűjtője. Tudja, hogy a verset általában versszakok alkotják. Jelezze a tanult módon a versek ritmusát. Ismerkedjen meg a tartalomjegyzék szerepével. Használja az Ablak-Zsiráf gyermeklexikont címszó megadásával. Nevezze meg 2 könyv írójának a nevét, illetve kedvenc olvasmányának címét és szereplőjét. Optimum követelmény: Olvasson a tanuló némán, szóanyagában ismert, 1 oldal terjedelmű szépirodalmi szöveget. Nevezze meg az események színhelyét és idejét, ismerje fel, fogalmazza meg a szöveg alapgondolatát. Ismerje fel és értelmezze a szereplők magatartását. Alkosson új címet az olvasmányhoz. Készüljön fel 2-3 perc alatt, előzőleg tárgyalt, 5-6 mondatos szöveg hangos olvasására. Hangos olvasása közelítsen a természetes beszéd üteméhez. A hangos olvasási hibák közül ne kövessen el újrakezdést. Olvasson a hangkapcsolati törvényszerűségeknek megfelelően nevelői minta alapján. Érzékeltesse a beszélő szándékát helyes hanglejtéssel valamennyi tanult mondatfajta esetében. Érzékeltesse a mondatközi írásjelek közül a vesszőt, nevelői minta alapján. Ismerje fel a mesét. Ismerje fel a mesében szereplő helyszínt, a próbatételeket és a kezdő és befejező nyelvi fordulatokat. Tudja, hogy a versszakok sorokból épülnek fel, a versszakokban érezhető a ritmus. A tartalomjegyzék segítéségével gyakorolja a könyvben való tájékozódást. Pedagógiai Program

Oldal 247

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Nevezze meg 3 könyv írójának nevét, a könyvek és a kedvenc olvasmányának címét, továbbá a szereplőinek azon tulajdonságát, amiért megszerette őket. Legyen tagja valamelyik könyvtárnak.

Nyelvtan Minimum követelmény: A felismerés és a megnevezés szintjén ismerje a tanuló a tanterv alábbi témáit:  az egyszerű mondat fajtái (kijelentő, kérdő),  a szavak,  a szótagok,  a hang és a betű,  a magán- és mássalhangzók. Optimum követelmény: A felismerés és a megnevezés szintjén ismerje a tanuló a tanterv alábbi témáit:  az egyszerű mondat fajtái (felkiáltó, felszólító, óhajtó),  Ki? Mi? Milyen? Mit csinál? Mi történik? kérdésre csoportosítható szavak,  a szótő és a toldalék. Írás, íráshasználat Minimum követelmény A tanuló írása, a betűk alakja és kapcsolása, a normához közelítsen. Legyen könynyen olvasható. Helyezze el írásmunkáját gazdaságosan a figyelem ráirányításával. Az írás terjedelme kb. 7-8 sor legyen. Az írás teljesítményének szintje érje el kb. a 12-18 betűt percenként. Másoljon a tanuló írott és nyomtatott szövegről két- három percig megszakítás nélkül. Másoláskor legfeljebb 1-2 írástechnikai hibát követhet el. Írjon 3-4 szóból álló mondatokat, előzetes hallási és látási megfigyelés után, tollbamondásra. Látó-halló tollbamondáskor 2-3 írástechnikai hibát követhet el. Írjon a tanuló szavakat és 2-3 szavas mondatokat, helyes ejtés alapján, tollbamondás után. Tollbamondáskor legfeljebb 3-4 írástechnikai hibát követhet el. Írjon szavakat rövid, 2-3 szavas mondatot emlékezetből, kép alapján. Emlékezetből íráskor legfeljebb 4-5 írástechnikai hibát követhet el. Ismerje fel, összehasonlítás alapján, írástechnikai hibáit és javítsa. Optimum követelmény Írása legyen tetszetős. Pedagógiai Program

Oldal 248

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Írjon lendületesen. Helyezze el írásmunkáját gazdaságosan, írásmunkája legyen tiszta. Az írás terjedelme kb. 9-10 sor legyen. Az írás teljesítményének szintje érje el kb. a 19-28 betűt percenként. Írástechnikai hibát ne kövessen el. Írjon a tanuló 4-5 szóból álló mondatokat, előzetes hallási és látási megfigyelés után, tollbamondásra. Írjon szavakat emlékezetből tárgykörösen. Írjon legalább, két tartalmilag összefüggő mondatot emlékezetből, kép alapján. Ismerje fel, szükség esetén összehasonlítás alapján, és javítsa írásmunkáját alaki, tartalmi és helyesírási szempontból.

Pedagógiai Program

Oldal 249

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Magyar nyelv és irodalom vizsgakövetelmények 3.évfolyam A tanuló: Tudjon jókívánságot, köszönést megfelelő nyelvi formában kifejezni. Tudjon hallott és olvasott mese, történet eseményével, szereplőivel kapcsolatos kérdést megfogalmazni. Tudjon beszámolni összefüggően a megismert ismeretterjesztő szövegről vázlat alapján. Tudjon beszámolni összefüggően közös vagy egyéni élményről. Bizonyítsa a szépirodalmi szöveg megértését a feladatok szóbeli és írásbeli megoldásával: nevezze meg a szereplőket és a hozzájuk kapcsolódó főbb eseményeket, az események színhelyét, idejét, sorrendjét. Bizonyítsa az ismeretterjesztő szöveg megértését: emeljen ki lényeges információkat kérdések segítségével. Fogalmazzon lényegre utaló kérdéseket adott szövegrészekhez. Tagolja a szövegeket sajátos szerkezetük szerint hiányos vázlat segítségével. Készüljön fel (2-3 perc alatt) –előzőleg megtárgyalt –5-6 mondatos szöveg hangos olvasására, olvasson folyamatosan. Hangos olvasása közelítsen a természetes beszéd üteméhez. Olvasson a hangkapcsolati törvényszerűségeknek megfelelően nevelői minta alapján. Érzékeltesse a beszélő szándékát helyes hanglejtéssel valamennyi mondatfajta esetében – szükség esetén nevelői minta alapján. Érzékeltesse a mondatközi írásjelek közül a vesszőt. Tudja a tanuló, hogy a népköltészeti alkotások közül legismertebbek a népmesék, a népdalok. Ismerje fel a mesében szereplő helyszínt, a próbatételeket és a kezdő és befejező nyelvi fordulatokat. Tudja, hogy a versszakok sorokból épülnek fel, a versszakokban érezhető a ritmus. Ismerje nemzeti történelmünk néhány kiemelkedő eseményét és személyiségét az irodalmi szemelvényekből. A tartalomjegyzék segítségével gyakorolja a könyvben való tájékozódást. ÍRÁS –ÍRÁSHASZNÁLAT –ÍRÁSBELI SZÖVEGALKOTÁS Az egyéni írás kialakulásának megengedésével írása legyen könnyen olvasható. Írásmunkája legyen tiszta, helyezze el gazdaságosan. Másoláskor írástechnikai és helyesírási hibát ne kövessen el. Írjon tollbamondás után egyszerű bővített mondatokat a beszéd és az olvasás köréből. Írjon önállóan választott témáról, képekről 5-6 mondatot. Pedagógiai Program

Oldal 250

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Emlékezetből íráskor legfeljebb 4-5 írástechnikai hibát követhet el. Ismerje fel hibáit és javítsa írásmunkáját alaki, helyesírási szempontból. Tudjon a tanuló elbeszélést írni képsor vagy átélt közös élmény alapján kellő előkészítés után. Tudjon fogalmazásának címet adni, illetve fogalmazása a címnek megfelelő legyen. Az elbeszélés tartalmazza az események színhelyét, idejét, időrendjét. A mondatok helyes tartalmi kapcsolatban legyenek egymással. A fogalmazás terjedelme 5-7 mondat legyen. Felismerés és megnevezés szintjén ismerje a tanterv alábbi témáit. -az egyszerű mondat fajai: kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító, óhajtó -a főnév, a köznév és a tulajdonnév néhány változata: személyek, állatok neve, földrajzi nevek -melléknév, a fokozott melléknév -számnév, tőszámnév, sorszámnév, fokozott számnév -az ige, jelen, múlt és jövő idejű igealakok. A felismerés és megnevezés szintjén ismerje a tanterv alábbi témáit: -intézménynevek, címek -a főnév többes száma, a többes szám jele -a köznevekhez kapcsolódó határozott névelő -a határozatlan névelő -az ige ragozása, személyragok -személyes névmások -az igekötős igék -az igekötő jelentést módosító szerepe -a melléknév fokozása.

Pedagógiai Program

Oldal 251

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Magyar nyelv és irodalom vizsgakövetelmények 4.évfolyam OLVASÁS – AZ ÍROTT SZÖVEG MEGÉRTÉSE A tanuló:         

felolvasása értelmes, értelmező; az önállóan elolvasott szöveget saját olvasata szerint értelmezi; segítséggel mélyebb összefüggéseket is felismer, következtetésekhez jut; reflektál az olvasottakra, az olvasottak lényegét tömören és kibővítve is el – mondja; önállóan keres könyvet a könyvtári szabadpolcon; eligazodik táblázatokon, grafikonon; önállóan használja az ismert kézikönyveket; megfigyelései alapján ki tudja fejezni:  a többes számot,    

a cselekvő számát és személyét, cselekvések, történések különféle idejét, a tiltást, a felszólítást, a mennyiségek, tulajdonságok különböző mértékét.

 helyesen használja az igekötőket;  rövid szöveget betűkihagyás és betűcsere nélkül leír;  biztonsággal alkalmazza begyakorolt esetekben a felismert helyesírási és nyelvhelyességi szabályokat.  6–10 évesek számára befogadható kb. egy-két oldalnyi szöveget néma olvasás útján megért, és saját olvasata szerint értelmezi azt. A szövegben egyszerű összefüggéseket felismeri, a fontos információkat kiemeli. A szövegből nyertinformációkat feladathelyzetben felhasználja.  képes az olvasott szövegről felkészülés után emlékezetből tömörített összegzést adni;  egyszerű szerkezetű és stílusú, legalább egy oldalnyi szöveget felkészülés után folyamatosan, a szöveget nem ismerők számára is jól érthetően fel tudja olvasni;  az olvasottakról képes véleményt nyilvánítani;  képes öt vers szöveghű visszaidézésére; ÍRÁS – ÍRÁSHASZNÁLAT- ÍRÁSBELI SZÖVEGALKOTÁS A tanuló:  eszközként használja az írást;  írásmozgása automatizált; Pedagógiai Program

Oldal 252

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  írása jól olvasható, egyéni vonásokat mutat;  az írástempója és tartóssága kiszolgálja a tanulási igényeket;  begyakorolt szókészlet körében alkalmazza a felismert helyesírási szabályszerűségeket (pl. igeidők, fokozott szóalakok, igekötős igék);  újabb, folyamatosan gyakorolt 20 szóban helyesen jelöli a j hangot;  adott vagy választott témáról koherens írásbeli szöveget alkot, igényes nyelvhasználatra törekszik;  szövegeket, esztétikus formába rendez;

 szöveghez magyarázó ábrát, táblázatot, grafikont készít; írásmunkáit ellenőrzi, javítja, ehhez használja a helyesírási szótárt;

 az elválasztás szabályait készségszinten alkalmazza;  készségszinten alkalmazza a tulajdonnevek helyesírásának szabályait a begyakorolt esetekben;

     

készségszinten alkalmazza az igekötős igék helyesírásának szabályait; helyesen jelöli a mondatkezdést és a mondatzárást; meg tudja nevezni a mondatfajtákat konkrét estekben; a tanult szófajok körében tudja a szavakat szófajok szerint csoportosítani; meg tudja különböztetni az egyes és a többes számot; képes betűtévesztés, betűkihagyás, betűcsere nélkül, a helyesírási normák szerinti szövegírásra.

Pedagógiai Program

Oldal 253

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Magyar nyelv és irodalom vizsgakövetelmények 5.évfolyam KOMPETENCIÁK: 1. Szövegértés Információk kigyűjtése kérdések segítségével szövegből. 2. Írásbeli szövegalkotás Szövegalkotás vázlat alapján. Üzenet, képeslap, rövidebb elbeszélés, leírás, jellemzés, magánlevél készítése. Rendezett íráskép, hármas tagolás. Alapvető helyesírási szabályok alkalmazása és betartása (elválasztás, a hangok hosszúságának jelölése, msh.-törvények alkalmazása) 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás Helyes artikuláció és légzéstechnika. Megfelelő tempójú olvasás. Köszönés, bemutatkozás. Kérés megfogalmazása. Tudakozódás, információkérés. 4. Fogalomhasználat A kommunikáció, az alak- és jelentéstan alapfogalmainak felismerése és használata, a helyesírási fogalmak meghatározása. Népköltészet és műköltészet elkülönítése. A vers formai sajátosságait meghatározó fogalmak ismerete. Az elbeszélő költemény szerkezeti é sműfaji sajátosságait leíró fogalmak felismerése. ISMERETKÖRÖK ÉS TARTALMAK 1) Magyar nyelv Kommunikáció: közlés, kommunikációs tényezők, kommunikációs kapcsolat Hangtan: beszélőszervek, a mgh.-ók és msh.-ók rendszere, hangtörvények, Rövid és hosszú, magas és mély magánhangzók, rövid és hosszú, zöngés és zöngétlen mássalhangzók, hangrend, hasonulás, összeolvadás, rövidülés. Helyesírás: ábécé, a magyar helyesírás alapelvei, a kiejtés elve, a szóelemzés elve, a hagyomány elve, az egyszerűsítés elve. elválasztás, keltezés Pedagógiai Program

Oldal 254

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Alaktan: szóelemek, a toldalékok típusai, szótő, tőszó, toldalék, képző, jel, rag, öszszetett szó, előtag, utótag Jelentéstan: hangalak és jelentés összefüggése a szavakban, állandósult szókapcsolatok, hangutánzó szó, a hangulatfestő szó, egy- és többjelentésű szó, a rokon értelmű szó, ellentétes jelentésű szó, azonos alakú szó, hasonló alakú szó, közmondás, szólás, szállóige

2) Irodalom Népdalok, mesék

Két-három népdal; mesék a klasszikus és a mai magyar irodalomból és a világirodalomból. A nép- és műmesék jellemzői motívumai, fordulatai, hőstípusai.

Petőfi Sándor: János vitéz

Mese és valóság az elbeszélésben. A szerkezet és a megjelenítés eszközei, a hős, a kaland, az erkölcsi választások. Az ütemhangsúlyos verselés.

Természet, táj, szülőföld; család, szülők, gyerekek

Mitológiai és bibliai történetek. Petőfi Sándor: Az Alföld és még két vers; Arany János Családi kör című verse, valamint más, a témához kapcsolódó - különböző korokból származó - változatos hangulatú és formanyelvű szépirodalmi és egyéb szövegek. A régió, a lakóhely irodalmi emlékei.

Élethelyzetek, emberi kapcsolatok elbeszélő művekben

Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk (vagy a regény egy jellemző részlete), valamint más kapcsolódó szépirodalmi művek és egyéb (pl. publicisztikai) művek. A barátság, ellentét, felelősség, közösség élethelyzeteinek, konfliktusainak ábrázolása az irodalomban. A hosszabb prózai elbeszélés jellemzői: szerkezet, szereplők, helyszínek, a szereplők közti kapcsolatok.

Memoriter: Tizenöt-húsz versszak a János vitéz című műből, hat-nyolc vers a tanultak közül, öt-tíz soros prózarészlet, néhány találós kérdés, közmondás.

Pedagógiai Program

Oldal 255

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Magyar nyelv és irodalom vizsgakövetelmények 6.évfolyam KOMPETENCIÁK 1. Szövegértés Mások véleményének figyelmes meghallgatása. Többszereplős helyzetek megértése. Anyaggyűjtés Szövegek önálló feldolgozása vázlatírással, lényegkiemeléssel, összefoglalással. Információ-visszakeresés a szövegből kérdések, feladatok alapján. Vélemény szóbeli megfogalmazása a szöveg tartalmával kapcsolatban. A szövegben kifejtett információk visszakeresése, értelmezése. A szöveg képének megfelelő értelmezése. 2. Írásbeli szövegalkotás Rövidebb (min. 200-300 szavas) rövid leírás, kisebb elbeszélés, Elbeszélés jellemzéssel Jellemzés érveléssel 3. Beszéd, szóbeli szövegalkotás Egyszerű, érthető, pontos, hatékony közlések megfogalmazása a különféle kommunikációs helyzetekben (beszélgetés, véleménynyilvánítás). A témának és a beszédhelyzetnek megfelelő rövid vélemény megfogalmazása és megvédése. Saját vagy más üzenetének rövid szóbeli összefoglalására. Megfelelő artikuláció, beszédtempó, hangsúly, hangmagasság, hangerő, hanglejtés és szünettartás alkalmazása. A testbeszéd és a mondandó kifejező összehangolása. 4. Fogalom A nem nyelvi jelek megnevezése és felismerése. A szófajok és jellemző toldalékaik megnevezése. A monda típusainak elkülönítése. A ballada meghatározása. ISMERETKÖRÖK ÉS TARTALMAK 1) Magyar nyelv

Pedagógiai Program

Oldal 256

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Nem nyelvi jelek: nem nyelvi jelek szóban és írásban, hangerő, hangsúly, hanglejtés, beszédtempó, szünet, tekintet, arcjáték, taglejtés, testtartás, térköz, külső, csend, tagolás, margó, bekezdés, betűtípus Szófajok: alapszófajok, viszonyszók, mondatszók, alaktani elemzések az alapszófajok körében, cselekvő, szenvedő és műveltető ige, ikes ige, általános és határozott ragozás, személyrag, többes szám jele, birtokjel, birtokos személyjel, birtoktöbbesítő jel, tárgyrag, birtokos jelző ragja, határozóragok, határozószó, névmások fajtái, melléknévi igenév, főnévi igenév, határozói igenév, segédige, kötőszó indulatszó, Szóképzés: a képzők fajtái

2) Irodalom

Monda, rege, ballada

Két-három magyar történeti monda; egy népballada; Vörösmarty Mihály: Szép Ilonka (egy részlet); Arany János: Rege a csodaszarvasról, A walesi bárdok. A ballada műfaji jellemzői.

Arany János: Toldi

Emberi kapcsolatok, konfliktusok, lélekábrázolás. A főszereplő összetett jelleme: próbatételek, bűn és megtisztulás. A jellemzés eszközei. Szerkezeti, előadásmódbeli, nyelvi sajátosságok.

Hősök a történetmondás műfajában

Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (a történet és a mű egy rövid részlete); Gárdonyi Géza: Egri csillagok; egy ifjúsági regény a magyar vagy a világirodalomból. Helyzetek, kalandok, konfliktusok, a korszakot felidéző írói eszközök, ismétlődő motívumok. Jellemek és sorsok. A prózai és a verses elbeszélés különbsége. Az időmértékes verselés.

Képek és formák a költészetben

Legalább nyolc lírai alkotás elemzése különböző korokból. (legalább négy-öt a XX. század magyar költészetéből). A lírai formanyelv sokfélesége: változatok a képiségre, zeneiségre, szerkezetre.

Memoriter Tíz-tizenöt versszak a Toldiból; négy-öt vers a tanultak közül, tíz-tizenöt soros prózarészlet.

Pedagógiai Program

Oldal 257

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Magyar nyelv és irodalom vizsgakövetelmények 7.évfolyam KOMPETENCIÁK 1. Szövegértés Mások véleményének meghallgatása, megértése és annak tömör reprodukálása a többszereplős helyzetekben. Az érvelés folyamatának és technikájának elsajátítása: az érvek felkutatása, a vélemény, az állásfoglalás kialakítása, kulturált közlése. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetése, megértése. Információ-visszakeresés a szövegből kérdések, feladatok alapján. 2. Írásbeli szövegalkotás Leírás, különböző nézőpontú elbeszélés jellemzés, köszöntés és hozzászólás 3. Beszéd és szóbeli szövegalkotás A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek alkalmazása (helyes hangképzés, a mondat- és szövegfonetikai eszközök megfelelő használata). Megfelelő tempójú hangos, kifejező olvasás. Ismert tartalmú szövegek biztonságos, kifejező és értelmező fölolvasása. Rövid hozzászólás, köszönetnyilvánítás, köszöntés megfogalmazása. 4. Fogalomismeret: A mondattani fogalmak helyes használata, a szóösszetételek megnevezése. A líra alapformáinak ismerete, meghatározása. ISMERETKÖRÖK ÉS TARTALMAK 1) Magyar nyelv Anyanyelvünk zenéje: hangsúlyok, hanglejtés, beszédszünet és jelöléseik, beszédtempó, hangerő A szószerkezetek: hozzá-, alá-, és mellérendelő szószerkezetek tagjai és jelölésük, mondatrészek kérdései, jelölésük a mondatelemzésben és az ágrajzban, egyszerű mondatok elemzése Hangok, szóelemek, szavak, szószerkezetek, mondatok, szöveg, szószerkezet, alárendelő, mellérendelő és hozzárendelő szószerkezet, alanyállítmányi szószerkezet, állítmány (igei állítmány, névszói állítmány, névszói-igei állítmány), alany (határozott alany, határozatlan alany, általános alany), tárgyas szószerkezet, tárgy (határozott tárgy, határozatlan tárgy), határozós szószerkezet (hely-, idő, szám-, mód-, eszköz-, ok-, cél-, fok-mérték-, tekintet-,állapot-, szám-állapot-, eredet-

Pedagógiai Program

Oldal 258

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa , eredmény-, társ-, hasonlító-, részes-, mód- és állapothatározós szószerkezet), jelzős szószerkezet (minőség-, mennyiség-, birtokos, értelmező jelző), mellérendelő szószerkezet (kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető), Szóösszetételek: a szóösszetételek fajtái, az egybeírás esetei, szabályaiSzóalkotás: szóképzés, mozaikszó-alkotás, betűszó, szóösszevonás, szóösszetétel; mellérendelő szóösszetételek: valódi mellérendelő szóösszetételek, szóismétlések, ikerszók; alárendelő szóösszetételek: alanyos, tárgyas, határozós, jelzős és jelentéstömörítő szóösszetételek. Szervetlen szóösszetételek. Teljes egybeírás, kötőjeles egybeírás A mozaikszók: típusai, helyesírásuk, mozaikszó-alkotás, betűszó, szóösszevonás.

2) Irodalom

Ritmus, kép, kifejezésmód - líra alapformái (dal elégia, óda, epigramma)

 Különféle témájú lírai alkotások a klasszikus és kortárs, magyar és világirodalomból, a lírai szerkezet, a műfaji sajátosságok, a versformák változatai.

A kisepika műfaji változatai: novella, elbeszélés - anekdota

Anekdotikus történetek, kisepikai alkotások a magyar és a világirodalom különböző korszakaiból. Az anekdota változatai, felépítése; a novella szerkezeti jellemzői.

A regény változatai

Magyar történelmi események és korszakok megidézése az irodalomban, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán és mások műveiben. Epikai alkotások a világirodalomból (novellák, regényrészletek).

Egy drámai mű feldolgozása

Legalább egy dráma (vígjáték, színmű) feldolgozása, lehetőség szerint megtekintése, a szöveg és az előadás összehasonlítása. A komikum, humor, paródia tartalmi és nyelvi jellemzői.

Irodalom és kulturális élet a reformkorban

Olvasmányok a reformkor irodalmából, szerzők és művek, írók és olvasók, írói életpályák, irodalmi társaságok, folyóiratok, színházi élet, irodalmi kapcsolatok. Romantikus életérzés, életmód, stílusjegyek. Az irodalom, festészet, a zene néhány közös vonása a romantikában.

Pedagógiai Program

Oldal 259

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Memoriter Teljes művek és részletek előadása (a feldolgozott művekből hat-nyolc vers, egy-egy tizenöt- húsz soros próza és drámarészlet.

Pedagógiai Program

Oldal 260

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Magyar nyelv és irodalom vizsgakövetelmények 8. évfolyam KOMPETENCIÁK 1. Szövegértés A különböző szövegtípusok jelentésének megértése, értelmezése. A szövegben ki nem fejtett tartalmak kikövetkeztetése, értelmezése Közepes terjedelmű (min. 300-350 szavas) szépirodalmi, ismeretterjesztő és dokumentumszövegek önálló feldolgozása az alapvető szövegelemzési eljárásokkal (pl. a téma megállapítása, a lényeg kiemelése, adatkeresés, ok-okozati kapcsolatok, válasz a szöveggel kapcsolatos kérdésekre, vázlatkészítés, összefoglalás) 2. Írásbeli szövegalkotás Olvasható, esztétikus íráskép Ismertetés, ajánlás, önéletrajz, kérvény írása. Párbeszédek írása, párbeszédes forma átírása epikus formába. Leírás, a különböző nézőpontú elbeszélés és jellemzés készítése.

3. Beszéd és szóbeli szövegalkotás A kommunikáció céljának és közlési szándékának megfelelő mondatfajták változatos és tudatos használata. Lehetséges érvek felkutatása, megfogalmazása, a vélemény, állásfoglalás kialakítása. Megfelelő tempójú hangos, kifejező olvasás. Ismert tartalmú szövegek biztonságos, kifejező és értelmező fölolvasása. A kiejtés szabályainak, a beszéd zenei eszközeinek alkalmazás vitában és párbeszédben. 4. Fogalomismet A kommunikáció, mondattan és nyelvtörténet körébe tartozó alapfogalmak ismerete, meghatározása. Elbeszélő műfajok ismerete. A három irodalmi műnem megkülönböztetése.

Pedagógiai Program

Oldal 261

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

ISMERETKÖRÖK ÉS TARTALMAK 1) Magyar nyelv Kommunikáció: a kommunikáció típusai és szövegfajtái, Kommunikációs tényezők (feladó, címzett, üzenet, kód, kapcsolat, csatorna, valóság, közös előzmény, beszédhelyzet); egyirányú, kétirányú, közvetett, közvetlen kommunikáció; párbeszéd, monológ; a társalgási együttműködés alapelvei. Mondatfajták: a beszélő szándéka és a kommunikációs tartalom és a szerkezet szerint, alárendelő és mellérendelő összetett mondatok fajtái és elemzésük, felismerésük, többszörösen összetett mondatok szerkezete. Mondatfajták, eldöntendő, kiegészítendő kérdés; szórend, mondatrend; vita, érv, kulturált vita; tömegkommunikáció. Párbeszéd, szórend, mondatrend, a mondatok kommunikációs funkciója, Mondatfajták: kijelentő, felkiáltó, felszólító, óhajtó, kérdő mondat; a mondat fajtái szerkezet szerint: egyszerű, összetett mondatok; tagolt és tagolatlan mondatok; teljes és hiányos mondatok; mellérendelő összetett mondatok: kapcsolatos, ellentétes, választó, magyarázó, következtető mondatok; alárendelő mondatok: állítmányi, alanyi, jelzői, tárgyi, határozói alárendelő mondatok; sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok; többszörösen összetett mondatok. Helyesírás: írásjelek fajtái és alkalmazásuk Nyelvtörténet: a magyar nyelv eredete, nyelvtípusok, nyelvváltozatok, nyelvrokonság, nyelvemlék, nyelvtípusok: elkülönülő, ragasztó, hajlító; köznyelv, nyelvjárás, csoportnyelv; ifjúsági nyelv. Tömegkommunikáció: alapvető sajtóműfajok (reklám, hír, tudósítás, kommentár, riport, interjú) tömegkommunikáció, sajtó, rádió, televízió; reklám, hirdetés, sajtóműfajok: hír, tudósítás, kommentár, glossza, jegyzet, riport, interjú; a szöveg; ismertetés, könyvajánlás, modern önéletrajz, hagyományos önéletrajz, kérvény. 2) Irodalom

Pedagógiai Program

Oldal 262

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az irodalom határterületén - a népszerű irodalom műfajai

Változatos témájú irodalmi művek olvasása és feldolgozása a magyar és világirodalomból, a népszerű, illetve lektűr irodalom hatáskeltő eszközei és értékelésük.

Az irodalom nagy témáiból

Regények, regényrészletek, elbeszélések, lírai alkotások a magyar és a világirodalom visszatérő nagy témáit feldolgozó irodalmi alkotások köréből (ifjúkor és felnőtt kor, társas kapcsolatok, utazás, identitás stb.)

A Nyugat első nemzedékének irodalmából

Irodalmi és kulturális élet a Nyugat első korszakában. Szépirodalmi alkotások a Nyugat első nemzedékének íróitól,.

A dráma világa

Legalább egy dráma (tragédia vagy vígjáték) feldolgozása, megtekintése.

Kortárs irodalom – kortárs írók és olvasók

Olvasmányok a szélesebb értelemben vett kortárs irodalomból. Regionális kultúra és irodalmi élet

Tánc és dráma

Improvizáció – közösen egyeztetett témára, együttesen kidolgozott történetváz alapján.

Memoriter Teljes művek, műrészletek szöveghű fölidézése (négy-öt vers feldolgozott művekből, egy-egy 15-20 soros próza- vagy drámarészlet). Idézetek alkalmazása célnak és a szövegkörnyezetnek megfelelőn szóban és írásban, a forrás megjelölése.

Pedagógiai Program

Oldal 263

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

TÖRTÉNELEM

Pedagógiai Program

Oldal 264

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Történelem vizsgakövetelmények 5. évfolyam Az idő tagolására szolgáló kifejezések értése (pl. évtized, év, hó). A földrajzi térképek alapszíneinek (folyó-kék, alföld-zöld, hegy-barna) ismerete. Képes legyen térben és időben tájékozódni (időszámítás). Tájékozódás különböző léptékű térképeken.

Témakörök: I. Élet az őskorban II. Hol rejtőzik a múlt III. Az ókori Kelet IV. Az ókori Görögország V. Az ókori Róma VI. A magyar nép őstörténete 1. Témakör: Élet az őskorban Fogalmak: őskor, őskori ember, vadászat, szakóca, ásóbot, eke, gyűjtögetés, vadászat, halászat, munkamegosztás, földművelés, állattenyésztés, mágia, kézművesség, termelés, kereskedelem, város, csere Tanulói tevékenység: 

Képek alapján történelmi források típusainak felismerése



Samu, mint régészeti lelet jelentősége, lelőhelye

 Térképen megmutatni az ember vándorlásának irányait 3. Témakör: Hol rejtőzik a múlt Fogalmak: régészet, történelmi forrás, keresztény időszámítás, Kr. e., Kr. u., évtized, évszázad Tanulói tevékenység: 

Források fajtáinak az ismerete (tárgyi emlékek, írott és képi források)



Időszámítás (Kr. e; Kr. u.; római számok)



Történelmi korszakok ismerete (őskor, ókor…)



Időszalagon való eligazodás

Pedagógiai Program

Oldal 265

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3. Témakör: Az ókori Kelet Fogalmak: öntözéses földművelés, városállam, birodalom, ékírás, sumerok, fáraó, piramis, többistenhit, múmia, hieroglifa, Biblia, egyistenhit, Ószövetség Tanulói tevékenység: 

Egyiptom, Mezopotámia, India, Kína folyóinak ismerete



Egyiptom uralkodója, mi a hieroglifa, piramis

 Mezopotámia lakói, találmányaik, Hammurapi törvényei  Legfontosabb ószövetségi történetek ismerete (Teremtés, Özönvíz, Menekülés Egyiptomból)

4. Témakör: Az ókori Görögország Fogalmak: mítosz,többistenhit, kereskedelm, városállam, monda,arisztokraták, népgyűlés, démosz, demokrácia, polisz Évszámok: Kr.e. 776, Kr.e. 490, Kr.e. 480 Tanulói tevékenység: 

Athén és Spárta bemutatása

 Görög-perzsa háborúk hadvezérei, helyszínei, eredményei 

Nagy Sándor birodalma

5. Témakör: Az ókori Róma Fogalmak: királyság, köztársaság, provincia, , szenátus, patríciusok, plebejusok, császár, galdiátor, rabszolga, amfiteátrum, keresztény, evangélium, Megváltó, apostol, Betlehem, vallás, egyház, püspök, barbár, népvándorlás Évszámok: Kr.e. 753, 395, 476 Tanulói tevékenység: 

Romulus és Remus történetének ismerete



Köztársaság tisztségviselői (consul, néptribunus, népgyűlés, szenátus)



Pun háborúk eseményei



Császárok felsorolása



Pannónia ismertetése



A kereszténység elterjedése



Nyugatrómai Birodalom bukásának okai

Pedagógiai Program

Oldal 266

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 6. Témakör: A magyar nép őstörténete Fogalmak: finnugor, őshaza, nomád pásztorkodás, nemzetség, törzs, táltos, törzsszövetség, fejedelem, honfoglalás Évszámok: 895 Tanulói tevékenység:

 A magyar nép vándorlása, állomásainak megnevezése és térképen való megmutatása. 

A honfoglalás története és időpontja.

A továbbhaladás feltételei: Tudja, hogy az emberiség különböző civilizációit épületmaradványok, tárgyak, képek, és egyéb dokumentumok (levelek, könyvek, törvények) alapján azonosíthatjuk. Tudjon különbséget tenni a történelem forrásai között. (szöveg, kép, tárgy). Tudjon különbséget tenni a történetek mesei és valóságos eseményei között. Tudjon értelmezni egyszerű elbeszélő forrásokat. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszakok, évszázad, évezred), tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Tudja megkülönböztetni a történelmi és földrajzi térképeket. Tudja elmondani a tanult történeteket és tudja azok helyszínét különböző térképeken megmutatni. Tudja, hogy az életfenntartási és gazdasági szükségletek eredményezik a munka, a termelés kialakulását. Tudja, hogy a társadalom különböző jogállású (szabad, szolga) emberekből állhat. Tudja, hogy az egyes népeket vallásuk és kultúrájuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje a feldolgozott történelmi személyiségek főbb cselekedeteit. Ismerje, hogy az egyes eseményekhez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók.

Pedagógiai Program

Oldal 267

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Történelem vizsgakövetelmények 6. évfolyam Az idő tagolására szolgáló kifejezések értése (pl. évtized, év, hó). A földrajzi térképek alapszíneinek (folyó-kék, alföld-zöld, hegy-barna) ismerete. Képes legyen térben és időben tájékozódni (időszámítás). Tájékozódás különböző léptékű térképeken.

Témakörök: I. Képek a középkori Európa életéből II. Magyarország az Árpádok idején III. A virágzó középkor Magyarországon IV. Az újkor kezdetén V. Magyarország az újkor kezdetén 1. Témakör: Képek a középkori Európa életéből Fogalmak: középkor, jobbágy, uradalom, jobbágytelek, robot, nyomásos gazdálkodás, vár, pápa, szerzetes, kolostor, szent, ereklye, eretnek, kódex, kalifa, iszlám, hűbérúr, hűbéres, lovag, középkori város, távolsági kereskedelem, kiváltság, polgár, adó, vám, céh, janicsár, szpáhi Évszámok: 622, 800 Tanulói tevékenység: 

Arab hódítás és iszlám



A középkori vár



A középkori földbirtok (majorság, jobbágytelek, közös használatú területek), jobbágyok terhei



Nagy Károly birodalma



A középkori egyház bemutatása



Keresztes hadjáratok



A százéves háború

2. Témakör: Magyarország az Árpádok idején Fogalmak: jurta, kengyel, szablya, kalandozás, vármegye, tized, ispán, pogány, nemes, Pedagógiai Program

Oldal 268

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa kancellária, oklevél, tatárok, kunok Évszámok: 896, 895-900, 955, 1000. december 25., 1222, 1241-1242, 1301 Tanulói tevékenység: 

Kalandozó hadjáratok célja, sikerének, végének okai



Szent István vármegye szervező tevékenysége



Szent István egyházszervező tevékenysége



Árpád-kori lakóhely bemutatása a skanzen alapján



Szent László és Könyves Kálmán törvényei



IV. Béla tevékenysége a tatárjárás előtt, után

3. Témakör: A virágzó középkor Magyarországon Fogalmak: bandérium, harmincadvám, kapuadó, kilenced, aranyforint, báró,országgyűlés ősiség, úriszék,végvár, husziták, polgármester, bíró, vajda, kormányzó, fekete sereg, füstpénz, zsellér, nádor,corvinák. Évszámok: 1335, 1351, 1456, 1514, 1526 Tanulói tevékenység: 

I. Károly uralkodása, adói



Nagy Lajos törvényei



Hunyadi János harca a törökkel



Nándorfehérvári diadal



Hunyadi Mátyás uralkodása



Mohácsi csata

4. Témakör: Az újkor kezdetén Fogalmak: aztékok, inkák, felfedező, világkereskedelem, gyarmat, manufaktúra,, bankár, hitel, újkor, reformáció, protestáns, katolikus megújulás, parlament Évszámok: 1492, 1517 Tanulói tevékenység:  

Fölfededezések – fölfedezők teljesítménye Reformáció

Pedagógiai Program

Oldal 269

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa   

Forradalom Angliában XIV. Lajos udvara Nagy Péter uralkodása

5. Témakör: Magyarország az újkor kezdetén Fogalmak: végvár, janicsár, pasa, szpáhi, kurucok, nádor, bányaváros Évszámok: 1526, 1552, 1686, 1711 Tanulói tevékenység: 

Az osrzág három részre szakadásának folyamata



Végvári harcok



Reformáció és ellenreformáció Magyarországon



A török kiűzése Magyarországról



Rákóczi szabadságharc

A továbbhaladás feltételei: Tudja a középkort és az újkort jellemző társadalmi, gazdasági, politikai viszonyai alapján azonosítani. Ismerje fel a középkor (hűbérúr, hűbéres, jobbágy) és az újkor (tőkés, munkás) meghatározó társadalmi csoportjait. Ismerje fel, hogy a különböző államok, társadalmi csoportok ellentétei számos esetben összeütközéshez, háborúhoz, polgárháborúhoz, felkeléshez, vezetnek. Tudja, hogy a társadalmi, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak. Tudja azonosítani az állami irányítás különböző formáit (pl. egyeduralom, alkotmányos királyság). Tudja, hogy az új technikai eszközök és termelési technikák alkalmazása gazdasági fejlődést, társadalmi átalakulást eredményez. Tudja a korabeli szövegek és feldolgozások lényegét kiemelni. Tudjon egyszerű forrásokat értelmezni, és azokból következtetéseket levonni. Legyen képes a korszakra (román, gótika, reneszánsz stb.) jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Pedagógiai Program

Oldal 270

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 271

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Történelem vizsgakövetelmények 7. évfolyam  Ismerje a polgári társadalom meghatározó csoportjait és a munkásmozgalom kezdeteinek hátterét.  Tudja, hogy az egyes országokon belül a társadalmi-gazdasági problémák forradalomhoz, polgárháborúhoz vezethetnek.  Ismerje, hogy a technikai eszközök, termelési technikák nagyarányú és gyors ütemű átalakulását ipari forradalomnak nevezzük.  Tudja, hogy a magyar reformkor a polgári átalakulás és a nemzeti önállóság programját hirdette meg.  Tudja, hogy az egyes államok területein különböző népek, nemzetiségek élhetnek.  Tudja, hogy az egyes népeket kultúrájuk, vallásuk és a mindennapi szokásaik szerint azonosíthatjuk.  Ismerje, hogy a polgári társadalom jellemzője a versenyre épülő tőkés gazdaság és a választójogon álló polgári parlamentarizmus valamint a modern állam kiépülése.  Tudja, hogy az egyes államok egyenlőtlen fejlődési üteme politikai érdekellentétet, háborút eredményezhet.  Tudja, hogy Európa nagyhatalmai a XIX. század végére a többi kontinens területeinek nagy részét gyarmatosították.  Ismerje fel a történelmi személyiségek szerepét a társadalmi, politikai folyamatok alakításában.  Tudjon beszámolót, kiselőadást készíteni és tartani adott történelmi témáról megadott ismeretterjesztő irodalom alapján.  Tudjon egyszerűbb (elsődleges és másodlagos) forrásokat értelmezni, azok lényegét szóban vagy írásban összefoglalni néhány mondatban.  Ismerje az egyes korok, korszakok nevét és sorrendjét, illetve egy-egy korszak főbb jellemzőit.  Tudjon a témához kapcsolódó egyszerűbb történelmi ábrát, modellt vagy adatsort értelmezni néhány mondatban.  Tudja, hogy mi volt a jelentőségük a tantervben szereplő kiemelt személyiségeknek az adott időszakban.  Tudja térben és időben elhelyezni az egyes korszakok fontosabb eseményeit.  Legyen képes egy-egy ország területváltozásait a térképről leolvasni.  Tudják használni információk szerzésére a könyvtárat és az internetet.

Pedagógiai Program

Oldal 272

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Történelem vizsgakövetelmények 8. évfolyam  Tudja, hogy az első világháborút követő békeszerződések a történelmi Magyarországot feldarabolták.  Ismerje, hogy az első világháború után számos országban megváltoztak az életviszonyok és új szórakozási szokások jelentek meg.  Ismerje, hogy a két világháború között jött létre a XX. század két diktatúrája a nácizmus és a sztálinizmus.  Tudja, hogy a második világháborúhoz kapcsolódik a XX. századi zsidóság tragédiája, a holokauszt.  Ismerje, hogy a második világháborút követően Európa kettészakadt, és a korszakot a szovjet-amerikai szembenállás határozta meg.  Tudja, hogy Magyarországon a szovjet típusú rendszer a rendszerváltozással szűnt meg.  Tudja, hogy a polgári társadalom különböző gondolkodásmódú, vagyoni helyzetű, világnézeti meggyőződésű emberekből áll.  Tudja, hogy a demokratikus viszonyokat a polgári parlamentarizmus, a magántulajdon és az emberi jogok érvényesülése jelenti.  Tudja, hogy az államok területén különböző népek és nemzetiségű emberek különböző településtípusokon (falu, kisváros, város, főváros) élnek.  Ismerje a mai Magyarországon érvényben lévő általános emberi jogokat.  Tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani.  Tudja a magyar és az egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét.  Legyen képes a fontosabb országok és Magyarország területváltozásait a térképről leolvasni.  Legyen képes ismertetni a demokráciák és a diktatúrák legjellemzőbb vonásait.  Ismerje a Magyar Köztársaság politikai rendszerének alapelemeit.

 Tudják az információk megszerzése, rendszerezése és feldolgozása érdekében a könyvtárat és az internetet felhasználni

Pedagógiai Program

Oldal 273

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

MATEMATIKA

Pedagógiai Program

Oldal 274

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Matematika vizsgakövetelmények 1. évfolyam SZÁMTAN, ALGEBRA A tanuló tudjon összemérni hosszúságot, tömeget, tudjon összehasonlítani összességeket párosítás segítségével darabszám szerint kisebb eltérések és egyenlőség esetén is. A tanuló meg tudja állapítani több, kevesebb, ugyanannyi viszonyt a 20-as számkörben. Az „ugyanannyi” viszonyban levő halmazokhoz ugyanannak a számnak a hozzákapcsolása kb. 10ig. Számhoz megfelelő halmaz létrehozása.

A hosszúság szerinti összehasonlítások biztos végzése; adott hosszúság megjelenítése alkalmi egységekkel; a mérőszám megállapítása. Mérőszámhoz és adott egységhez megfelelő hosszúság létrehozása. Statikus képek olvasása; a számok kép szerint bontott (összeg-, különbség-) alakjának leolvasása darabszám és mérőszám tartalommal. Számok bontott alakjához megfelelő képek alkotása. A számokról gyűjtött ismeretek megjegyzése, megmutatni tudása: nagyságviszonyuk, helyük a számsorban, számszomszédok, párosság, páratlanság, kéttagú bontott alakjaik. Pótlás 10-re. Elemek sorszámának megállapítása adott sorozatban. Állítások igazságának megítélése. Nyitott mondatok lezárása igazzá, nem igazzá. A számok jelének ismerete: biztonságos olvasása, felismerhető írása. A 0, 1, 2, ... 20 számokhoz kapcsolódó fogalmi tartalma:

– – – –

darabszám és mérőszám megállapítása egyesével való számlálással és alkalmi egységekkel való méréssel (hosszúság, tömeg, űrtartalom); számok írása, olvasása (diktálás után, számlálás, mérés eredményének, saját gondolatnak és műveleteknek a lejegyzésére, mások gondolatának megértésére is); számok nagyságviszonyának megítélése; a nagyságviszony valóságtartalmának ismerete; számok különféle (összeg- és különbség-) alakjainak azonosítása értékük szerint.

A tanuló tudja hozzákapcsolni képeken megjelenített, vagy szavakban megfogalmazott tevékenységekhez, helyzetekhez a megfelelő összeadást, kivonást. Meg tud jeleníteni adott összeadást, kivonást tevékenységgel, rajzzal, szöveggel. Ki tud számolni összegeket, különbségeket eszközzel (vagy anélkül); meg tudja keresni a hiányos összeadás, kivonás hiányzó számát.

Képes felszólításra ellenőrizni saját munkáját, összevetni a valósággal, és alakul az igénye az önellenőrzésre. Számok összehasonlítása, szétválogatása adott tulajdonság szerint.

Pedagógiai Program

Oldal 275

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Tapasztalati ismerete van az összeadás tagjainak felcserélhetőségéről (pl. hogy a 3+9=9+3), az összeadás és kivonás kapcsolatáról, az összeadás tagjainak csoportosíthatóságáról, ezeket segítséggel fel tudja használni számolásban, számok összehasonlításában (pl. hogy a 6+7=6+4+3). Tudja a kéttagú összegeket és a megfelelő különbségeket 20-ig; ezeket le tudja jegyezni a műveleti jelek és az =, <, > szabályos használatával. Ki tud számolni háromtagú összegeket, meg tudja keresni a hiányos összeadás, kivonás hiányzó számát. Saját munkáját képes felszólításra ellenőrizni, összevetni a valósággal. Megérti, és a megjelenítés közvetítése után számokkal, műveletekkel, jelekkel is leírja az egyszerű szöveggel adott helyzetet. Megérti a kérdést; és megoldja a problémát tárgyi tevékenységgel vagy szám-feladattal. Szóban feleletet ad a kérdésre. SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Növekvő és csökkenő számsorozatok felismerése, képzése adott szabály alapján. Sorozatok szabályának felismerése. GEOMETRIA, MÉRÉS Egyszerű hosszúságmérés alkalmi egységek kirakásával és megszámlálásával.

Pedagógiai Program

Oldal 276

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Matematika vizsgakövetelmények 2. évfolyam GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Elemek közös tulajdonságainak felismerése, a felismerés kifejezése újabb elem besorolásával vagy a tulajdonság megfogalmazásával; válogatás adott tulajdonság szerint. A kétfelé válogatás során létrejött rész és kiegészítő rész tulajdonságának megfogalmazása. Hiányos sorozatok kiegészítése. Nyitott mondatok igazzá tétele konkrét elemek behelyettesítésével. Számfeladatok, nyitott mondatok alkotása egyszerű, egyenes és fordított szövegezésű feladatokhoz; szöveges feladatok alkotása egy műveletet tartalmazó számfeladatokról, nyitott mondatokról. SZÁMTAN, ALGEBRA Tudjon két halmazt összehasonlítani 100-as számkörben. Ismerje és önállóan írja a számok jelét 100-ig. Ismerje számok tízes számrendszerbeli bontott alakját. Tudjon számokat 0-tól 100-ig nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni 100ig. Ismerje a számok egyes, tízes számszomszédjait. Találja meg a számok helyét a 0-tól 100-ig egyesével beosztott számegyenesen. Készségszinten tudja a kéttagú összegeket 20-as számkörben és az analóg eseteket 100-as számkörben. Készségszinten tudja a kivonás esteit 20-as számkörben és az analóg eseteket 100as számkörben. Tudja elvégezni a teljes kétjegyű számok összeadását és kivonását. Készségszinten tudja a kisegyszeregyet és a kisegyszeregynek megfelelő bennfoglaló osztásokat. Tudjon egyszerű szöveges feladatokat megoldani művelettel. SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Tudjon adott szabályú sorozat folytatni, kiegészíteni. Sorozatok képzése. GEOMETRIA, MÉRÉS

Tudja használni a m, dm, cm, kg, dkg, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év egységeket szám és egyszerű szöveges feladatokban.

Pedagógiai Program

Oldal 277

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Matematika vizsgakövetelmények 3. évfolyam GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK A tanuló ismerje fel a konkrét, elvégzett kétfelé válogatásokban az elemek közös, a részhalmazt meghatározó tulajdonságát, tudja használni a tulajdonság tagadását a részhalmazba nem tartozó elemek közös tulajdonságának megragadására. A tanuló legyen képes tulajdonsággal adott halmazokba elemeket elhelyezni.

SZÁMTAN, ALGEBRA Ismerje és önállóan írja a számok jelét 1 000-ig. Ismerje a számok alaki, - helyi,- és valódi értékét a tízes számrendszer szerinti alakjukban. Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni. Ismerje a számok egyes, tízes, százas számszomszédjait. Találja meg a számok helyét a 0-tól 1 000-ig egyesével beosztott számegyenes – darabon. A tanuló ismerje és értve alkalmazza az írásbeli összeadás, kivonás, az egyjegyűvel való szorzás eljárásait. Eredményeit tudja ellenőrizni előzetes becslések, műveleti tulajdonságok vagy más műveletválasztás segítségével. Tudja előállítani különféle mennyiségekből kis nevezőjű egységtörteket és többszöröseit. Tudja a szöveges feladatok értelmezni, adatait lejegyezni és a megoldási tervét elkészíteni. Ismerje a negatív számok néhány tapasztalati hátterét. Tudjon előállítani negatív számokat. Tudja az egész számok nagyság szerinti rendezni konkrét tartalmukban (mikor van melegebb, mi volt előbb, kinek jobb az anyagi helyzete ...?). Tudjon szöveges feladatot megoldani próbálgatással, közvetlenül az értelmezésre szolgáló tevékenységgel, ábrákkal és matematikai modellekkel. Tudjon egyszerű nyitott mondatot kiegészíteni igazzá, hamissá. Tudja nyitott mondatok igazsághalmazát megkeresni behelyettesítéssel kis véges halmazon SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Tudjon számsorozatok folytatni, kiegészíteni adott vagy felismert szabály alapján. Legyen képes egyszerű számsorozatok szabályának megállapítására. GEOMETRIA, MÉRÉS

Pedagógiai Program

Oldal 278

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A tanuló legyen képes az alakzatokat egybevágóság és hasonlóság szerint azonosítani, megkülönböztetni összképük alapján különféle elforgatott helyzetükben is; és néhány egyszerű, megnevezhető tulajdonságuk (pl. az alakjukra, oldalméretekre, szögek nagyságára vonatkozó megfigyelések) alapján rámutatni a különbözőségükre. A tanuló ismerje (értse és helyesen használja) a megismert testek és a síkidomok nevét. Tudja felsorolni a négyzet és a téglalap tulajdonságait a tanult modell segítségével. Tudja használni a tanult szabványmértékegységeket (km,m, dm, cm, mm, t,kg, dkg,dg, hl, l, dl, óra, perc, nap, hét, hónap, év egységeket) szám és egyszerű szöveges feladatokban.

Pedagógiai Program

Oldal 279

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Matematika vizsgakövetelmények 4. évfolyam GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK A tanuló legyen képes adott, véges halmaz elemeinek adott illetve választott szempont szerinti szétválogatására. Tudja jellemezni a diagramban elhelyezett elemeket közös, meghatározó tulajdonságaikkal. Használja a tulajdonság tagadását a halmazba nem tartozó elemek közös tulajdonságának megragadására. Legyen képes konkrét, kis elemszámú halmaz elemeinek két-szempontú válogatására. Tudja elhelyezni adott alaphalmaz elemeit halmazábrákon. Helyesen használja a logikai „és”- t, értse a logikai „vagy”- ot. SZÁMTAN, ALGEBRA Ismerje és önállóan írja a számok jelét 10 000-ig. Ismerje és értse a számok alaki, - helyi,- és valódi értékét a tízes számrendszer szerinti alakjukban. Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni. Ismerje a számok egyes, tízes, százas és számszomszédjait. Ismerje a kerekítés szabályait. Tudja a számok összehasonlítani, sorba rendezni nagyság szerint. Tudjon tájékozódni a számegyenesen. Találja meg a számok helyét egyesével beosztott számegyenes-darabon 0 és 10 000 között. Tudja előállítani a számok különböző alakjait. Ismerje és használja helyesen a műveletekkel kapcsolatos elnevezéseket. Tudja a négy alapműveletet különféle tartalmaikban értelmezni, a megfelelő műveleteket megválasztani összetettebb szituációkhoz is. Ismerje és helyesen alkalmazza a zárójeleket. A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében. Hiteles becslések és számolások megkönnyítése biztonságosabb végzése érdekében alkalmazza a műveletek tulajdonságait és kapcsolatait a tízezres számkörben. Jártasság szinten tudjon fejben összeadni, kivonni 100-as számkörben és analógiás estekben az 1000-es, 10 000-es számkörökben. Készségszinten tudjon szorozni 10-zel, 100-zal és 1 000-rel. Tudjon szorozni kerek kétjegyű számokkal. Ismerje és értve alkalmazza az írásbeli összeadás, kivonás, egyjegyűvel való szorzás eljárását.

Ismeri, és helyesen alkalmazza a két - és háromjegyű szorzóval való írásbeli szorzást, az egyjegyű osztóval való osztás eljárását. Eredményeit tudja ellenőrizni előzetes becslések vagy műveleti tulajdonságok alapján. Tudja a nyitott mondatokat igazzá, tévessé tenni; tudja megkeresni nyitott mondat megoldását (teljes igazsághalmazát) adott, véges alaphalmazon. Pedagógiai Program

Oldal 280

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Legyen járatos a szöveges feladatok megértésében, a szüksége s és a felesleges adatok szétválasztásában. Tudjon szöveges feladat problémájához felhasználható matematikai modellt kiválasztani, illetve megalkotni. Tudja a szöveges feladatot a választott modellben megoldani, az eredményt ellenőrizni, a kérdést megválaszolni. Tudjon irányított mennyiségeket mérni, jellemezni előjeles számokkal. Tudjon vagyoni helyzeteket jellemezni előjeles számokkal. Legyen képes előjeles számokat nagyság szerint rendezni különféle modellhasználattal. Tudjon kis abszolút értékű egész számokat sokféle alakban megjeleníteni. Tudja az egyszerű egységtörtek és többszöröseit megnevezni, megjeleníteni és jelölni. Tudjon törteket összehasonlítása tapasztalati alapon. Ismerje fel az egyenlő törteket. SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Tudjon számsorozatok folytatni, kiegészíteni adott vagy felismert szabály alapján. Legyen képes egyszerű számsorozatok szabályának megállapítására. Tudja képezni számsorozatok különbség- és hányados-sorozatát, s ezzel jellemezni a sorozat „menetét”. Egyszerű összefüggés felismerése a táblázat elemei között. GEOMETRIA, MÉRÉS

Ismerje és tudja felsorolni a téglatest, kocka, téglatest, téglalap legfontosabb tulajdonságait. Ismerje a téglatest és kocka, a téglalap és kocka fogalmak egymáshoz való viszonyát. Tudjon alakzatokat összehasonlítani összképük alapján különféle helyzetükben: egybevágóság és hasonlóság szerint azonosítani. Ismerje a hosszúság, az űrtartalom, a tömeg ás az idő szabvány mértékegységeit, a közöttük lévő arányokat (váltószámokat), és tudjon egyszerű számításokban át-és beváltásokat végezni. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Legyen képes adatok sorozatba, táblázatba rendezésével és grafikonkészítéssel egyszerű jelenségekről információkat gyűjteni és közvetíteni. Egyszerű adatsokaság jellemzésére használja értően a középső adatot és az adatok számtani közepét (átlagát). Kísérleti tapasztalatok alapján tudjon sejtéseket megfogalmazni véletlen események valószínűségének összehasonlítására vonatkozóan, és tudja összevetni sejtéseit megfigyelt és kísérletben gyűjtött adatok gyakoriságával.

Pedagógiai Program

Oldal 281

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Matematika vizsgakövetelmények 5. évfolyam GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. Egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan helyes használata. SZÁMTAN, ALGEBRA Készségszinten írja és olvassa a számok jelét a tanult számkörben. Tudja hibátlanul leírni szöveggel is a tanult számokat. Ismerje és értse a számok alaki, - helyi,- és valódi értékét a tízes számrendszer szerinti alakjukban. Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni. Ismerje a számok számszomszédjait. Ismerje a kerekítés szabályait. Tudja a számok összehasonlítani, sorba rendezni nagyság szerint. Tudjon tájékozódni a számegyenesen. Találja meg a számok helyét különböző beosztású számegyenes-darabon és tudja leolvasni a számegyenesen pontokkal ábrázolt számokat. Hibátlanul tudja elvégezni az írásbeli összeadást, kivonást, szorzást és az egy, - és a kétjegyűjegyűvel való osztást milliós számkörben. Tudjon 10-zel, 100-zal, 1000-rel szorozni, osztani. Helyes sorrendben végezze el a műveleteket összetett aritmetikai kifejezések kiszámításakor. Legyen képes egész számok helyét számegyenesen megtalálni, nagyság szerint sorba állítani. Értse az ellentett és abszolút érték szavakat. Tudja megállapítani gy szám ellentettjét és abszolút értékét. Tudjon műveleteket végezni eszközök segítségével, 30-nál nem nagyobb abszolút értékű egész számok körében. Tudja elvégezni eszközök nélkül is az összeadást és kivonást negatív egész számok körében. Legyen képes a törtszámokat elképzelni, - számhoz mennyiséget, mennyiséghez számot társítani, különböző egységválasztás mellett is. Tudjon egy törtet többféle különböző alakban felírni, szerezzenek jártasságot az egyszerűsítésben és a bővítésben. Tudjon a 2, 3, 4, 5, 6, 8, 9, 10, 12, 15, 20, 50, 100 nevezőjű törteket összeadni, kivonni, egész számmal szorozni illetve osztani. Tudja ezeket számegyenesen ábrázolni, nagyság szerint rendezni. Pedagógiai Program

Oldal 282

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Legyen képes tizedes törteket helyiérték-táblázatban többféleképpen is megadni, nagyság szerint sorba állítani, tizedekkel, századokkal számlálni, tizedes törteket öszszeadni, kivonni, 10-zel, 100-zal, továbbá más természetes számokkal szorozni és osztani egyszerű tizedes törtek (legfeljebb 4 értékes jegyet tartalmazó számok) körében. Tudjon adott pontossággal mérni, szomszédos mértékek között mértékváltásokat végezni tizedes tört váltószámokkal is. Tudjon egyszerű szöveges feladatokat megoldani következtetéssel. SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Legyen képes tájékozódni a derékszögű koordináta-rendszernek az origó közelében lévő részében (–10 és +10 közötti jelzőszámok), ebben a tartományban adott pontok koordinátáit leolvasni illetve adott számpárokat ábrázolni. Legyen járatos grafikonok elemzésében, értelmezésben, összetartozó adatok ábrázolásában. Legyen képes sorozatok képzési szabályának követésére, felismerésére. GEOMETRIA, MÉRÉS

Ismerje a hosszúság, terület, térfogat, idő, tömeg mértékegységeit, tudja azokat átváltani. Tudjon merőlegest és párhuzamost előállítani vonalzóval, téglalapot és négyzetet szerkeszteni vonalzóval az oldalakból. Értse a szögtartomány fogalmát, származtatásait, ismerje a szögek fajtáit, tudjanak szakaszt és szöget mérni. Ismerje a négyzet, a téglalap tulajdonságait, tudja kiszámítani kerületüket, területüket. Tudjon adott tulajdonságú ponthalmazokat megrajzolni. Ismerje a kocka és a téglatest hálóját, tudja kiszámítani felszínüket, térfogatukat. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Ismerje fel konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen eseményeket. Tudja a mérési adatokat ábrázolni. Tudja két szám számtani közepének meghatározni.

Pedagógiai Program

Oldal 283

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Matematika vizsgakövetelmények 6. évfolyam GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Legyen képes egyszerű matematikai szövegek értelmezésére, lefordítására a matematika nyelvére, a „nem”, a logikai „és”, valamint a „minden”, „van olyan” kifejezések alkalmazására. SZÁMTAN, ALGEBRA Tudja a számokat írni, olvasni, nagyság szerint összehasonlítani, számegyenesen ábrázolni, adott nagyságrendre kerekíteni. Ismerje a racionális számkörrel kapcsolatos alapvető fogalmakat (például pozitív szám, negatív szám, előjelek, ellentett, abszolút érték, egész szám, törtszám, reciprok). Teljes biztonsággal tudja megállapítani kéttagú összeadás-kivonás, illetve akárhány tagú szorzás-osztás előjelét, legyen járatos az eredmény abszolút értékének megbecslésében. Tudjon műveleteket végezni – egész számokat összeadni, kivonni, szorozni és osztani - eszközök nélkül, viszonylag nagyobb számok körében is. Legyen képes egyszerű esetekben tört és tizedes tört alakban megadott számok helyét számegyenesen megtalálni, és a számokat nagyság szerint sorba állítani. Teljes biztonsággal tudjon alapműveleteket végezni – összeadni, kivonni, szorozni és osztani „egyszerű törtekkel” – például, melyek nevezője vagy előáll két-három tíznél kisebb szám szorzataként, vagy kerek szám egyszerű többszöröse, vagy legfeljebb egy, két tizedes jegyet tartalmazó tizedes tört. Tudjon műveleteket végezni – racionális számokat összeadni, kivonni, szorozni és osztani nagyobb számok körében is. Legyen képes egyenes és fordított arányosság felismerésére, hiányzó értékek kiszámítására egyszerű esetekben, összefüggő mennyiségek közötti kapcsolat ábrázolására, mennyiségek arányos szétosztására. Tudja kiszámítani adott mennyiség törtrészét és adott törtrészből az egységnyi menynyiséget következtetéssel. Tudjon egyszerű százalékszámítási feladatokat megoldani, bármelyik hiányzó szereplőt – százalékértéket, százaléklábat és százalékalapot kiszámítani arányos következtetéssel. Legyen képesek egy szám osztási maradékának megállapítására különböző módszerekkel, az osztás elvégzése nélkül is. Tudja mit jelent, hogy egy szám osztója-többszöröse egy másiknak. Pedagógiai Program

Oldal 284

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Ismerje a 2-vel, 5-tel, 4-gyel, 25-tel, 8-cal, 125-tel, 3-mal, 9-cel való oszthatóság szabályait. Tudjon egy számot prímtényezők szorzataként felírni és ebből az alakból osztókat keresni. Tudjon két számhoz közös osztókat, közös többszörösöket keresni és tudja ezt törtek egyszerűsítésére, bővítésére használni. Tudjon egyszerű, elsőfokú egyenletre vezető szöveges feladatok megoldani következtetéssel. SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Legyen képes együttváltozó adatok lejegyzésére, ábrázolására derékszögű koordináta –rendszerben. GEOMETRIA, MÉRÉS

Legyen képes tengelyesen szimmetrikus alakzatok felismerésére, a tükörkép előállítására körzővel-vonalzóval egyszerű esetekben. Legyen képesek egymásnak megfelelő részleteket – szakaszokat, pontokat, köríveket, szögeket… - találni szimmetrikus alakzatokon, képen és tükörképén. Ismerje a tengelyes tükrözés legfontosabb tulajdonságait. Tudjon egy egyenesre merőleges egyenest szerkeszteni külső pontból is. Tudjon szakaszt és szöget felezni, másolni, nevezetes szögeket szerkeszteni. Ismerje a szimmetrikus négyszögek elnevezéseit, tudjon a szimmetria alapján a tulajdonságokra következtetni. Tudjanak szimmetrikus háromszögeket, négyszögeket szerkeszteni. Tudja eldönteni, hogy egy négyszög trapéz, paralelogramma, deltoid, rombusz, téglalap, négyzet-e. Tudja meghatározni a kört, mint adott tulajdonságú pontok halmazát, ismerje a húr és érintő szimmetriatulajdonságait. Tudjon szakaszfelező merőlegest és szögfelezőt szerkeszteni, szöget másolni, egyenes adott pontjában merőlegest állítani. Tudjon oldalakból és szögekből egyszerű esetekben háromszöget, tükrös négyszöget szerkeszteni. Tudja kiszámítani háromszögek és négyszögek ismeretlen szögeit. Tudja kiszámítani a sokszögek kerületét, a négyzet és a téglalap kerületét és terültét, a téglatest felszínét és térfogatát. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Ismerje fel a biztos, a lehetetlen eseményeket. Legyen képes adatok lejegyzésére, ábrázolására oszlopdiagramon, kördiagramon. Tudja néhány szám számtani közepének (átlagának) kiszámítani.

Pedagógiai Program

Oldal 285

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Matematika vizsgakövetelmények 7. évfolyam GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Helyesen használja a „nem”, a logikai „és”, a „ha …, akkor”, valamint a „minden”, „van olyan” kifejezéseket. Tudjon egyszerű (“minden”, “van olyan” típusú) állításokat átfogalmazni, igazolni, cáfolni konkrét példák kapcsán. Tudjon megoldani egyszerű kombinatorikai feladatokat: néhány elem sorba rendezése, kiválasztása. SZÁMTAN, ALGEBRA Ismerje és értse a természetes szám, negatív szám, egész szám, racionális szám fogalmakat. Ismerje és legyen képes halmazként ábrázolni a megismert számkörök egymáshoz való viszonyát. Tudjon alapműveleteket végezni a hozzájuk tartozó számokkal fejben, írásban, egyszerű számokat tartalmazó műveletsorokban. Tudja a műveletvégzés sorrendjét, ismerjék a zárójelek szerepét. Ismerjék és alkalmazzák a tanult műveleti azonosságokat. Tudjon becsléseket és közelítő számításokat végezni ezekben a számkörökben. Legyen képes egy mennyiség törtrészét, illetve megadott százalékát kiszámítani többféleképpen, következtetéssel, törttel való szorzással. Ismerje fel egyszerű esetekben az egyenes, illetve a fordított arányosságokat, és ezek esetében tudjon hiányzó adatokra helyesen következtetni. Tudja megrajzolni egyenes arányosság grafikonját! Ismerje az osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalmakat. Ismerje és tudja alkalmazni a 2-vel, 5-tel, 4-gyel, 25-tel, 8-cal, 125-tel, 3-mal, 9-cel való oszthatóság szabályait. Értse a közös osztó, közös többszörös kifejezéseket. Legyen képes számokat prímek szorzatára bontani, prímek szorzataként előállított számokról osztókra, számvégződésre, egyéb egyszerű számelméleti tulajdonságokra következtetni. Tudja a természetes szám kitevőjű hatvány jelentését. Tudja felírni ezeket azonos tényezők szorzataként. Tudja egyenlő tényezőkből álló szorzatot hatványalakban felírni. Tudja alkalmazni a hatványozás azonosságait konkrét példákon. Tudja normálalakba írt számokat átírni tízes számrendszerbe és fordítva. Értse az algebrai kifejezés jelentését egyszerű esetekben. Tudja, hogy az algebrai kifejezésekben a betűk számokat jelentsenek, tudja a kifejezés helyettesítési értékét kiszámolni. Ismerje fel az egynemű algebrai kifejezéseket, tudjon ilyeneket összevonni. Pedagógiai Program

Oldal 286

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Tudjon kéttagú algebrai kifejezést egytagú és kéttagú algebrai kifejezéssel szorozni, osztani. Tudjon algebrai kifejezéshez szöveget, szöveghez algebrai kifejezést párosítani. Tudjon egyszerű elsőfokú egy ismeretlenes egyenleteket, egyenlőtlenségeket lebontogatással vagy mérlegelvvel megoldani. Tudjon elsőfokú egy ismeretlenes egyenletre vezető szöveges feladatokat megoldani. Tudja az algebrai ismereteit szöveges feladatok megoldására felhasználni. SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Tudja a táblázattal, grafikonnal adott tapasztalati függvényt értelmezni, menetét vizsgálni. Tudja a táblázatot kitölteni adott szabály vagy grafikon alapján. Tudjon grafikont megrajzolása táblázat segítségével. Ismerje a függvénnyel kapcsolatos fogalomrendszert. A megfeleltetések (hozzárendelések) közül tudja a függvényeket kiválasztani. Ismerje a lineáris függvény fogalmát. Tudja a táblázattal megadott lineáris függvényt ábrázolni. Tudja a lineáris függvény menetét vizsgálni, egyszerű tulajdonságait megadni (növekvés, csökkenés, tengelymetszetek, meredekség). Tudjon elsőfokú egy ismeretlenes egyenletet grafikusan megoldani. Tudjon néhány taggal megadott sorozathoz lehetséges szabályt keresni egyszerű esetekben, a sorozatot néhány elemmel folytatni mindkét irányban. Tudja a számtani sorozat definícióját, legyen képes adott kezdőelem és adott differencia mellett folytatni, tetszőleges, konkrét sorszámú elemet kiszámítani GEOMETRIA, MÉRÉS

Ismerje a háromszög fogalmát és ismerje fel a speciális háromszögek tulajdonságait. Ismerje és tudja megszerkeszteni a háromszögek nevezetes vonalait (oldalfelező, szögfelező, magasságvonal, középvonal, súlyvonal). Ismerje a háromszög külső és belső szögei közti összefüggéseket és tudja azokat alkalmazni szerkesztési, számításos és bizonyítási feladatokban. Ismerje a szögpárokat. Ismerje a háromszög egybevágóságának alapeseteit. Tudjon háromszöget szerkeszteni alapesetekben. Tudja felidézni a négyszög, a trapéz, a paralelogramma és a speciális paralelogrammák (rombusz, téglalap, négyzet), a deltoid fogalmát.

Pedagógiai Program

Oldal 287

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Ismerje fel a négyszög, a trapéz, a paralelogramma és a speciális paralelogrammák (rombusz, téglalap, négyzet), a deltoid legfontosabb tulajdonságait. Tudjon példákat és ellenpéldákat keresni egyszerű, parallelogrammákról szóló állításokhoz. Tudja meghatározni a háromszögek, négyszögek és a sokszögek belső és külső szögeinek összegét, a sokszögek átlóinak számát. Ismerje a téglalap területképletét. Tudjon parallelogrammával egyenlő területű téglalapot előállítani. Tudja meghatározni a parallelogramma adott oldalhoz tartozó magasságát, kiszámítani a területét. Tudja meghatározni a háromszög területét parallelogrammává vagy téglalappá kiegészítéssel és számítással. Tudjon területképletet egyszerű érveléssel igazolni. Legyen képes kiszámítani adott sugarú kör területét és kerületét. Tudja egyszerű gyakorlati helyzetekben alkalmazni a tudását. Tudja, hogy az egyenes hasáb és a körhenger palástja kiteríthető egy téglalappá, melynek egyik oldala a magasság, másik az alaplap kerülete. Ismerje, értse a felszín és térfogat fogalmak jelentését. Tudja az egyszerű hasábok, hengerek felszínét, térfogatát kiszámítani, a számításhoz szükséges adatok kiválasztani, megmérni. Tudja, hogy a téglatest is hasáb. Tudja teljes biztonsággal a téglatest felszínét és térfogatát számítani. Értse a távolságtartó, szögtartó transzformáció kifejezéseket és egyszerű esetekben legyen képes egy transzformációról, hogy rendelkezik-e ezekkel a tulajdonságokkal vagy sem. Képes legyen értelmesen használni az egybevágóság kifejezést, két – ismert típusú - alakzatról eldönteni, hogy egybevágóak-e, és ezt a döntést megindokolni. Ismerje a középpontos tükrözés szabályát. Tudja pontok középpontos tükörképét megszerkeszteni, tudjon adott ponton át egy egyeneshez párhuzamost és merőlegest szerkeszteni. Ismerje a középpontos szimmetria fogalmát, tudjon középpontosan szimmetrikus ábrákon egymásnak megfelelő részleteket keresni. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Tudja valószínűségi kísérlet kimeneteleit felsorolni. Ismerje a gyakoriság, relatív gyakoriság fogalmát. Tudja az adatokat rendszerezni, ábrázolni, az adatsokaságot jellemezni.

Pedagógiai Program

Oldal 288

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Matematika vizsgakövetelmények 8. évfolyam GONDOLKODÁSI MÓDSZEREK Tudja az elemeket halmazokba rendezni. Tudja elvégezni a halmazműveletek konkrét halmazokkal. Tudjon 4-5 elemet sorba rendezni, kiválasztani. Tudja az össze esetet rendszerezetten felsorolni konkrét feladatokban. SZÁMTAN, ALGEBRA Tudja elvégezni a négy alapműveletet a racionális számok körében. Legyen képes egyszerű algebrai egész kifejezéseknek behelyettesítéssel értéket adni. Tudja, melyek az egynemű kifejezések ezeket hogyan lehet összevonni, mi az együttható, mi a különbség az egytagú és a többtagú kifejezések között. Értse a hatványozás műveletét, tudja a hatványjelölést biztonságosan használni, egy hatvány értékét kiszámolni, zsebszámológéppel is, és egyszerű esetekben a nélkül is. Ismerje és tudja alkalmazni a hatványozás azonosságait. Ismerje az azonosság és egyenlőség közötti különbséget, tudja algebrailag is megfogalmazni a legegyszerűbb műveleti azonosságokat. Teljes biztonsággal tudja a műveletvégzés sorrendjét az alapműveletek körében. Tudja összeggé alakítani összeg és egytagú kifejezés, valamint két kéttagú kifejezés szorzatát. Legyen képes a kiemelést az egyszerű esetekben elvégezni. Tudjon egyszerű, zárójeleket is tartalmazó elsőfokú egyenleteket megoldani, a megoldást ellenőrizni. Tudjanak a tanulók egyszerű, mennyiségekkel kapcsolatos szövegeket, szituációkat megfogalmazni a matematika nyelvén. Tudják megoldani a megfelelő egyenletet és feladat megoldását ellenőrizni. Ismerje a négyzetgyök fogalmát. Nem túl nagy számok körében legyen képes pontosan meghatározni számok négyzetét és négyzetgyökét zsebszámológép segítségével. SOROZATOK, FÜGGVÉNYEK Legyen képes egyszerű szabályok esetén egy értékhez a hozzárendelt értéket megadni, grafikonról olvasni, táblázat alapján grafikont készíteni. Tudjon egyszerű szám-szám - hozzárendelési szabályokat kielégítő pontokat derékszögű koordinátarendszerben ábrázolni. Ismerje fel azokat a hozzárendelési szabályokat, melyek grafikonja egyenes. Értse az egyenes meredekségének fogalmát, tudja a meredekséget grafikonról leolvasni. Pedagógiai Program

Oldal 289

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Tudjon egyszerű egyenleteket, egyenlőtlenségeket grafikusan megoldani, legyen képes a megoldásokat grafikonról leolvasni nem lineáris egyenleteknél is, egyszerű esetekben. Tudja a számtani sorozat definícióját, legyen képes adott kezdőelem és adott differencia mellett tetszőleges sorszámú elemet kiszámítani, az n-edik elemet képlettel is megadni. Ismerje a mértani sorozat definícióját, tudja a mértani sorozatot valamely megadott elemtől mindkét irányban folytatni, az n-edik elemet képlettel is megadni. GEOMETRIA, MÉRÉS Ismerje a Pitagorasz-tételt (bizonyítás nélkül) és legyen képes alkalmazni egyszerű, síkbeli és térbeli számítási feladatokban. Tudja eldönteni két vektorról, hogy egyenlők e vagy sem. Ismerje az eltolás szabályát. Tudja pontok eltolt képét előállítani szerkesztéssel. Egyszerű ábrákon ismerje fel az egyállású és fordított állású szögeket. Ismerje a hasonlóság fogalmát. Legyen képes két alakzatról eldönteni, hogy hasonlóak-e, és ezt a döntést megindokolni. Tudja megfogalmazni a különbséget hasonlóság és egybevágóság között. Ismerje a középpontos hasonlósági transzformáció szabályát, legfontosabb tulajdonságait. Tudja pontok, alakzatok nagyított, kicsinyített képét megszerkeszteni. Tudjon szakaszt egyenlő részekre osztani. Tudjon hasonló alakzatokról megegyező arányokat leolvasni.

Ismerje a legegyszerűbb síkbeli alakzatokat, a kört, háromszögeket, négyszögeket, azok fontosabb típusait. Legyen képes ezekkel kapcsolatos, egyszerű állításokról eldönteni, hogy igazak vagy hamisak. Ismerje az alapszerkesztéseket. Legyen képes megoldani egyszerű terület és térfogat-számítási feladatokat, legyen biztos ismerete a téglalap, négyzet és háromszög és kör területének, a téglatest felszínének és térfogatának, valamint a hasáb és henger térfogatának kiszámításában. Tudja ezeket az ismereteket alkalmazni egyszerű, gyakorlati helyzetekben. VALÓSZÍNŰSÉG, STATISZTIKA Legyen a biztos és lehetetlen események felismerésére, a valószínűségek összehasonlítására, megbecslésére. Tudja egy adatsokaság átlagát kiszámolni, legyen képes a mediánt és a móduszt megállapítani.

Pedagógiai Program

Oldal 290

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 291

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

ANGOL NYELV

Pedagógiai Program

Oldal 292

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Angol nyelv vizsgakövetelmények 1. évfolyam Témalista      

Az én világom: bemutatkozás, ismerkedés, köszönés, elköszönés Iskolai tárgyak Számok: 1-10 A gyerekek mindennapi élete: játékok Színek, alapszínek megnevezése Kedvenc állatok Tartalom

Kommunikációs szándékok: A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok -

köszönés, elköszönés megszólítás, bemutatkozás búcsúzás

Információcsere – dolgok azonosítása, megnevezése – igenlő, nemleges válasz Fogalomkörök Birtoklás kifejezése: – birtokos névmási jelzők (my, your) Mennyiségi viszonyok: – tőszámnevek: 1-10 – főnevek egyes és többes száma Követelmények Beszédértés A tanuló értse meg – az ismerős szavakat a személyére vonatkozóan – az óravezetéshez illetve az elsajátítandó tananyaghoz szükséges kérdéseket, utasításokat. Beszédkészség A tanuló legyen képes – megnevezni ismert dolgokat – 2-3 dalt, mondókát, reprodukálni megközelítőleg helyes hanglejtéssel szavakat, egyszerű mondatokat ismételni – egy szóval vagy hiányos mondattal válaszolni az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre. Pedagógiai Program

Oldal 293

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Angol nyelv vizsgakövetelmények 2. évfolyam Témalista        

Az én világom: bemutatkozás, köszönés, elköszönés Iskolai eszközök Számok: 1-10 A gyerekek mindennapi élete: játékok Színek, alapszínek megnevezése Emberek körülírása: arc, szem haj Öltözködés: ruhadarabok Állatok Tartalom

Kommunikációs szándékok: A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok -

köszönés, elköszönés megszólítás, bemutatkozás

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: -

tetszés, nem tetszés

Információcsere -

dolgok azonosítása, megnevezése igenlő, nemleges válasz dolgok, személyek leírása

Fogalomkörök Létezés kifejezése: – a ’to be’ ige jelen idejű állító alakjai Birtoklás kifejezése: – birtokos névmási jelzők (my, your) – a ’have got’ állító, tagadó, kérdő alakjai Térbeli viszonyok: – helymeghatározás (Where?); – elöljárószó (in) Modalitás: – a ’can’ segédige állító, tagadó, kérdő alakjai Mennyiségi viszonyok: Pedagógiai Program

Oldal 294

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – tőszámnevek: 1-10 – főnevek egyes és többes száma Logikai viszonyok: – a ’but’ kötőszó használata Szövegösszetartó eszközök: – mutató névmások (this/these) – határozott, határozatlan névelők (a/an, the) Követelmények Beszédértés A tanuló értse meg – az ismerős szavakat a személyére vonatkozóan – az óravezetéshez illetve az elsajátítandó tananyaghoz szükséges kérdéseket, utasításokat. Beszédkészség A tanuló legyen képes – megnevezni ismert dolgokat – 2-3 dalt, mondókát, reprodukálni megközelítőleg helyes hanglejtéssel szavakat, egyszerű mondatokat ismételni – egy szóval vagy hiányos mondattal válaszolni az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre. Írás A tanuló legyen képes – egyszerű szöveget lemásolni.

Pedagógiai Program

Oldal 295

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Angol nyelv vizsgakövetelmények 3. évfolyam Témalista  Az én világom: személyes adatok, bemutatkozás, ismerkedés, köszönés, elköszönés  Az iskola: iskolai tárgyak, tanórai kérések, kérdések, utasítások  Számok: 1-10  Vásárlás: a zöldségesnél  A gyerekek mindennapi élete: játékok kint és bent  Színek, alapszínek megnevezése  Emberek körülírása: arc, szem haj, stb.  Öltözködés: ruhadarabok, személyek külsejének leírása, tetszés, nem tetszés  Állatok  Lakás: helyiségek és bútorok a lakásban Tartalom Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: – köszönés, elköszönés – megszólítás, bemutatkozás – búcsúzás Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: – tetszés, nem tetszés Információcsere – dolgok azonosítása, megnevezése Fogalomkörök Létezés kifejezése: – a ’to be’ ige jelen idejű állító és tagadó alakjai – there is/there are szerkezet állító alakjai Cselekvés, történés kifejezése: – igék; jelenidejűség Birtoklás kifejezése: – birtokos névmási jelzők (my, your stb.) – a ’have got’ állító, tagadó, kérdő alakjai Térbeli viszonyok: – helymeghatározás (Where?) – elöljárószók (in) Modalitás: – a ’can’ segédige állító alakja Mennyiségi viszonyok: Pedagógiai Program

Oldal 296

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – tőszámnevek 1-től 20-ig – főnevek egyes és többes száma – egyes és többes számú testrészek Minőségi viszonyok: – melléknevek (színek, méretek, állapotok) Logikai viszonyok: – a ’but’ kötőszó használata Szövegösszetartó eszközök: – mutató névmások (this/these) – határozott, határozatlan névelők (a/an, the) Követelmények Beszédértés A tanuló értse meg – az ismerős szavakat a személyére és családjára vonatkozóan – az óravezetéshez illetve az elsajátítandó tananyaghoz szükséges kérdéseket, utasításokat. Beszédkészség A tanuló legyen képes – megnevezni ismert dolgokat – 4-5 dalt, mondókát, kiszámolót reprodukálni megközelítőleg helyes hanglejtéssel szavakat, egyszerű mondatokat ismételni – a magyartól eltérő írásjegyeket felismerni és hangoztatni – egy szóval vagy hiányos mondattal válaszolni az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre. Írás A tanuló legyen képes – egyszerű szöveget lemásolni illetve tollbamondás után leírni – egyszerű kifejezéseket emlékezetből leírni.

Pedagógiai Program

Oldal 297

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Angol nyelv vizsgakövetelmények 4. évfolyam Témalista            

Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása. Kedvenc állatok; kedvenc játékok. Iskola: az osztályterem tárgyai, Üdvözlési formák, köszöntés, elköszönés Színek, alapszínek megnevezése Melléknevek Számok 1 – 50 Az ABC betűi Életkor megjelölése (How old are you? I’m …)’ Telefonszámok Családi viszonyok, kapcsolatok megnevezése, családtagok bemutatása, megnevezése Utasítások Tartalom

Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: – köszönés, elköszönés – megszólítás, bemutatás, bemutatkozás – köszönet és arra reagálás – búcsúzás Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: – tetszés, nem tetszés Információcsere – dolgok azonosítása, megnevezése – tudás – nem tudás Fogalomkörök Létezés kifejezése: – a ’to be’ ige jelen idejű állító, tagadó és kérdő alakjai – there is/there are szerkezet állító, tagadó és kérdő alakjai Cselekvés, történés kifejezése: – igék – egyszerű jelen idő Birtoklás kifejezése: – birtokos névmási jelzők (my, your stb.) Pedagógiai Program

Oldal 298

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – have got jelen idejű alakjai Térbeli viszonyok: – hely és irány meghatározása – elöljárószók (in, on, under) Időbeli viszonyok: – a hét napjai (on Monday…) Modalitás: – a ’can’ segédige állító, tagadó, kérdő alakjai Mennyiségi viszonyok: – tőszámnevek 1-től 50-ig – főnevek egyes és többes száma Minőségi viszonyok: – melléknevek (színek, méretek, állapotok) – nemzetiség kifejezése (from Hungary) Logikai viszonyok: – az ’and’ kötőszó használata – az ’or’ használata Szövegösszetartó eszközök: – mutató névmások (this/these) – határozott, határozatlan névelők (a/an, the) – személyes névmások (I, you he, she, we, they) Követelmények Beszédértés A tanuló – az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kéréseket, utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol – megérti a hozzá intézett gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket. Beszédkészség A tanuló legyen képes – ismert dolgokat megnevezni – 5-6 dalt, mondókát, kiszámolót reprodukálni – kifejezni a tudást illetve a nem tudást (can / cannot) – véleményt nyilvánítani (like / don’t like) – néhány ismeretlen szót is tartalmazó egyszerű, rövid szöveget megközelítőleg helyes hanglejtéssel felolvasni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes – felismerni a tanult szavak írott alakját – megérteni az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat – megtalálni információkat ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben. Pedagógiai Program

Oldal 299

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Írás A tanuló legyen képes – a tanult témakörhöz kapcsolódó egyszerű, rövid szöveget tollbamondás után lejegyezni.

Angol nyelv vizsgakövetelmények 5. évfolyam Témalista         

Számok 1-100 Időpontok kifejezése A hét napjainak megnevezése Személyleírás Iskola: tanórai kérdések, utasítások, iskolai tárgyak, tantárgyak Ház, lakás: helyiségek a lakásban, berendezési tárgyak Öltözködés: ruhadarabok Épületek a városban Sportok Tartalom

Kommunikációs szándékok Társas érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: – köszönés, elköszönés – megszólítás, bemutatkozás – érdeklődés – mások hogyléte iránt és arra reagálás – mások hobbija, kedvenc tevékenysége iránt – Bocsánatkérés és arra reagálás – gratulációk, jókívánságok és arra reagálás (Happy Christmas!) Információcsere – információkérés, információadás – dolgok, személyek megnevezése, leírása – tudás, nem tudás Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése: – a ’to be’ ige jelen idejű állító, tagadó és kérdő alakjai – there is/there are szerkezet állító, tagadó és kérdő alakjai, a hangsúlyos állítmány – egyszerű jelen idő – folyamatos jelen idő Birtoklás kifejezése: – birtokos névmási jelzők (my, your stb.) – birtokviszony (It is Mary’s cat.) Pedagógiai Program

Oldal 300

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – a ’have got’ állító, tagadó, kérdő alakjai – az ’of’ használata (a bar of chocolate) Térbeli viszonyok: – hely és irány meghatározása (here, there) – helyre vonatkozó elöljárószók (in, on, under) Időbeli viszonyok: – időpontok kifejezése (at 12 o’clock, on Sunday) – időre vonatkozó elöljárószók (at 5.30, in 2012, on Tuesday) – napszakok (in the morning…) – hónapok (January, February, March…) – gyakoriságot kifejező határozók (How often? always, never…) – időhatározók (now, at the moment) Modalitás: – a ’can’ segédige állító, tagadó, kérdő alakjai Mennyiségi viszonyok: – tőszámnevek 1-100 – főnevek egyes és többes száma Minőségi viszonyok: – melléknevek Logikai viszonyok – kötőszavak (and, but) Szövegösszetartó eszközök: – mutató névmások (this/these, that/those) – határozott, határozatlan névelők (a/an, the) – személyes névmások – mutatószavak Követelmények Beszédértés A tanuló legyen képes – megérteni az ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kéréseket, utasításokat, azokra cselekvéssel válaszolni – megérteni az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kérdéseket – kiszűrni fontos információkat ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből. Beszédkészség A tanuló legyen képes – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatokban válaszolni – tanult minta alapján egyszerű mondatokban közlést megfogalmazni – tényszerű, egyszerű információkat kérni – tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt venni. Pedagógiai Program

Oldal 301

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes – megérteni az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat – megtalálni fontos információkat ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből – megérteni az ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott rövid szöveg lényegét. Írás A tanuló legyen képes – egyszerű, tényszerű információkat leírni.

Pedagógiai Program

Oldal 302

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Angol nyelv vizsgakövetelmények 6. évfolyam Témalista           

Üdvözlések Országok Bemutatkozás, alapvető személyes információk Az iskolai tantárgyak A családtagok bemutatása Ünnepek (Karácsony, Újév, Húsvét) Napi tevékenységek Szabadidős tevékenységek Állatok: házi és vadállatok Ételek, italok, édességek megnevezése Gyümölcsök és zöldségek megnevezése

Tartalom Kommunikációs szándékok Társas érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: köszönés, elköszönés köszönet és arra reagálás bemutatkozás, bemutatás érdeklődés - mások hogyléte iránt és arra reagálás - mások hobbija, kedvenc tevékenysége iránt - bocsánatkérés és arra reagálás - gratulációk, jókívánságok és arra reagálás (Happy Christmas/New Year/Birthday!) -

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok -

valaki igazának az elismerése és el nem ismerése (That’s true./That’s false.) tetszés, nem tetszés (I don’t like it.)

Információcsere -

információkérés, információadás dolgok, személyek megnevezése, leírása tudás, nem tudás

Pedagógiai Program

Oldal 303

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok -

kérés és arra reagálás (Give me a pen, please. Here you are.) javaslat és arra reagálás (Let’s play football. Good idea.)

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok -

betűzés kérése, betűzés

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése: -

a ’to be’ ige jelen idejű állító, tagadó és kérdő alakjai there is/there are szerkezet állító, tagadó és kérdő alakjai, a hangsúlyos állítmány egyszerű jelen idő folyamatos jelen idő egyszerű múlt idő

Birtoklás kifejezése: – birtokos névmási jelzők (my, your stb.) – birtokviszony (Kate’s brother) – a ’have got’ jelen és múlt idejű alakjai – az ’of’ használata (a bar of chocolate) Térbeli viszonyok: – hely és irány meghatározása (here, there) – helyre vonatkozó elöljárószók (in, on, under, opposite, next to…) Időbeli viszonyok: – napszakok (in the morning, in the afternoon…) – hónapok (January, February, March…) – gyakoriságot kifejező határozók (How often? always, never…) – időhatározók (now, at the moment) Modalitás: – a ’can’ segédige használata Mennyiségi viszonyok: -

tőszámnevek 1-100 főnevek egyes és többes száma

Minőségi viszonyok: – melléknevek Logikai viszonyok – kötőszavak (and, or, but) Szövegösszetartó eszközök: Pedagógiai Program

Oldal 304

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – mutató névmások (this/these, that/those) – határozott, határozatlan névelők (a/an, the) – személyes névmások (I, you, he…) Követelmények Beszédértés A tanuló legyen képes – megérteni az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak – megérteni az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszolni – megérteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket – kiszűrni fontos információkat jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből – megérteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét. Beszédkészség A tanuló legyen képes – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszolni – tényszerű, egyszerű információkat kérni – tanult minta alapján egyszerű mondatokban közlést megfogalmazni – tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt venni.

Pedagógiai Program

Oldal 305

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Angol nyelv vizsgakövetelmények 7. évfolyam Témalista       

Bútorok, berendezések Épületek, a környék Településünk- Látványosságok, látnivalók Ételek és italok Hónapok, sorszámnevek és dátumok, évszámok Időjárás leírása, jellemzése Közlekedési eszközök Tartalom

Kommunikációs szándékok Társas érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - köszönés, elköszönés - köszönet és arra reagálás - bemutatkozás, bemutatás - érdeklődés - mások hogyléte iránt és arra reagálás - mások hobbija, kedvenc tevékenysége iránt - bocsánatkérés és arra reagálás - gratulációk, jókívánságok és arra reagálás (Happy Christmas/New Year/Birthday/ Have a nice holiday!) Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - öröm, sajnálkozás, bánat (Are you happy?) Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - véleménykérés és arra reagálás (Do you like it?) - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése (That’s true./That’s false.) - tetszés, nem tetszés (I don’t like it.) - képesség (Can you understand German?) - dicséret, kritika (It’s great. / It’s boring.) Információcsere - információkérés, információadás - dolgok, személyek megnevezése, leírása - tudás, nem tudás - események leírása A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok - kérés és arra reagálás (Give me a pen, please. Here you are.) - javaslat és arra reagálás (Let’s play football. Good idea.) Pedagógiai Program

Oldal 306

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa tiltás, felszólítás (Don’t sit down.) meghívás és arra reagálás (Would you like to come to the cinema? Yes, I’d love to.) - kínálás és arra reagálás (Would you like a drink? Yes, please./No, thank you.) Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok - betűzés kérése, betűzés Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése: - a ’to be’ ige jelen idejű állító, tagadó és kérdő alakjai - there is/there are szerkezet állító, tagadó és kérdő alakjai, a hangsúlyos állítmány - egyszerű jelen idő - folyamatos jelen idő - egyszerű múlt idő Birtoklás kifejezése: – birtokos névmási jelzők (my, your stb.) – birtokviszony (It is Kate’s brother) – a ’have got’ jelen és múlt idejű alakjai – az ’of’ használata (a bar of chocolate) Térbeli viszonyok: – hely és irány meghatározása (here, there) – helyre vonatkozó elöljárószók (in, on, under, opposite, next to…) Időbeli viszonyok: – időpontok kifejezése (at 12 o’clock, on Sunday, yesterday…) – időre vonatkozó elöljárószók (in 1986, in September…) – napszakok (in the morning, in the afternoon…) – hónapok (January, February, March…) – gyakoriságot kifejező határozók (How often? always, never…) – időhatározók (now, at the moment) Modalitás: – a ’can’ segédige jelen és múlt idejű alakjai Mennyiségi viszonyok: - tőszámnevek 1-100 - sorszámnevek - főnevek egyes és többes száma - megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek Minőségi viszonyok: – melléknevek Logikai viszonyok – kötőszavak (and, or, but) Szövegösszetartó eszközök: -

Pedagógiai Program

Oldal 307

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – mutató névmások (this/these, that/those) – határozott, határozatlan névelők (a/an, the) – személyes névmások alany és tárgy esete (I, he, they … me, him, them) – some or any Követelmények Beszédértés A tanuló legyen képes – megérteni a hozzá intézett gondosan és lassan megfogalmazott utasításokat, azokra cselekvéssel válaszolni – megérteni a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét; – kiszűrni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből a fontos információkat. Beszédkészség A tanuló legyen képes – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokkal válaszolni, – egyszerű mondatokban közlést megfogalmazni, – kérdéseket feltenni, – eseményeket elmesélni, – megértési probléma esetén segítséget kérni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes – elolvasni jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget – megérteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét – megtalálni fontos információkat jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben. Írás A tanuló legyen képes – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyes írni – egyszerű kérdéseket és közléseket írásban megfogalmazni – egyszerű szöveget (üdvözlet, baráti levél) létrehozni.

Pedagógiai Program

Oldal 308

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Angol nyelv vizsgakövetelmények 8. évfolyam Témalista          

Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások, napirend Emberi kapcsolatok: emberek külső jellemzése Szűkebb környezetünk: a lakás bemutatása Természeti környezetünk: házi és vadállatok Az iskola világa: a tanterem berendezésének bemutatása, tantárgyak Egészség és betegség: a leggyakoribb betegségek Étkezés: étkezési szokások, ételek Vásárlás: mindennapi bevásárlás, párbeszédek ruhaboltban, étteremben Utazás: közlekedési eszközök Szabadidő és szórakozás: sport (I play football), tévé (My favourite programme …) Tartalom

Kommunikációs szándékok Társas érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás - köszönés, elköszönés - köszönet és arra reagálás - bemutatkozás, bemutatás - érdeklődés - mások hogyléte iránt és arra reagálás - mások hobbija, kedvenc tevékenysége iránt - bocsánatkérés és arra reagálás - gratulációk, jókívánságok és arra reagálás (Happy Christmas/New Year/Birthday/ Have a nice holiday!) - megszólítás személyes levélben (Dear Frank, ) - elbúcsúzás személyes levélben (Love) Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - öröm, sajnálkozás, bánat (Are you happy?) - elégedettség, elégedetlenség (That’s fine. That wasn’t very good.) - csodálkozás (What a surprise!) Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - véleménykérés és arra reagálás (Do you like it?) - valaki igazának az elismerése és el nem ismerése (That’s true./That’s false.) - tetszés, nem tetszés (I don’t like it.) - képesség (Can you understand German?) Pedagógiai Program

Oldal 309

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa - dicséret, kritika (It’s great. / It’s boring.) - akarat, kívánság (I’d like an Ice-cream.) - kötelezettség (I must go now.) Információcsere - információkérés, információadás - dolgok, személyek megnevezése, leírása - tudás, nem tudás - események leírása A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok - kérés és arra reagálás (Give me a pen, please. Here you are.) - javaslat és arra reagálás (Let’s play football. Good idea.) - tiltás, felszólítás (Don’t sit down.) - meghívás és arra reagálás (Would you like to come to the cinema? Yes, I’d love to.) - kínálás és arra reagálás (Would you like a drink? Yes, please./No, thank you.) Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok - betűzés kérése, betűzés - megértés biztosítása (Pardon?) - nem értés, magyarázatkérés (Sorry, I don’t understand.) Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése: - a ’to be’ ige jelen idejű állító, tagadó és kérdő alakjai - there is/there are szerkezet állító, tagadó és kérdő alakjai, a hangsúlyos állítmány - egyszerű jelen idő - folyamatos jelen idő - egyszerű múlt idő - egyszerű jövő idő Birtoklás kifejezése: – birtokos névmási jelzők (my, your stb.) – birtokviszony (It is Kate’s brother) – a ’have got’ jelen és múlt idejű alakjai – az ’of’ használata (a bar of chocolate) Térbeli viszonyok: – hely és irány meghatározása (here, there, on the left) – helyre vonatkozó elöljárószók (in, on, under, opposite, next to…) Időbeli viszonyok: – időpontok kifejezése (at 12 o’clock, on Sunday, yesterday…) – időre vonatkozó elöljárószók (in 1986, in September…) – napszakok (in the morning, in the afternoon…) Pedagógiai Program

Oldal 310

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – hónapok (January, February, March…) – gyakoriságot kifejező határozók (How often? always, never…) – időhatározók (now, at the moment) Modalitás: – a ’can’ segédige jelen és múlt idejű alakjai – must/mustn’t Mennyiségi viszonyok: - tőszámnevek - sorszámnevek - főnevek egyes és többes száma - megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek Minőségi viszonyok: – melléknevek fokozása Logikai viszonyok – kötőszavak (and, or, but, because) Szövegösszetartó eszközök: – mutató névmások (this/these, that/those) – határozott, határozatlan névelők (a/an, the) – személyes névmások alany és tárgy esete (I, he, they … me, him, them) – some or any Kimeneti követelmények 8. évfolyam végén Beszédértés A tanuló legyen képes – megérteni az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetére vonatkoznak – megérteni a hozzá intézett gondosan és lassan megfogalmazott instrukciókat – követni rövid, egyszerű útbaigazításokat – megérteni a tanárának a tananyaggal kapcsolatos egyszerű angol nyelvű magyarázatát – kikövetkeztetni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb.100 szavas szövegből az ismeretlen nyelvi elem jelentését – elkülöníteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől. Beszédkészség A tanuló legyen képes – egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél – feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan – önmagát, lakóhelyét egyszerű fordulatokkal leírni – fenntartani a beszélgetést, pl. új témát kezdeményezni, problémát felvetni Pedagógiai Program

Oldal 311

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – részt venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témákról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgel kapcsolatban – képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Olvasott szöveg értése A tanuló képes – megérteni az ismerős szavakat feliratokon, reklámokban, katalógusokban – elkülöníteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől – kikövetkeztetni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből az ismeretlen nyelvi elem jelentését. Írás A tanuló képes – egyszerű nyomtatványt kitölteni – rövid üzenetet megírni – magáról és kitalált személyekről egyszerű fordulatokat és mondatokat írni – ismert nyelvtani szerkezetek felhasználásával tényszerű információt közvetítő, kb. 50 szavas szöveget írni – kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót írni.

Pedagógiai Program

Oldal 312

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

NÉMET NYELV

Pedagógiai Program

Oldal 313

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Német nyelv vizsgakövetelmények 1. évfolyam Témalista       

Az én világom: bemutatkozás, ismerkedés, köszönés, elköszönés Számok: 1-10 A határozott főnevek Iskolai tárgyak Színek, alapszínek megnevezése Internacionalizmusok (Hamburger, Park, Radio…) Háziállatok Tartalom

Kommunikációs szándékok: A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok -

köszönés, elköszönés megszólítás, bemutatkozás búcsúzás

Információcsere – dolgok azonosítása, megnevezése – igenlő, nemleges válasz Fogalomkörök A tanult főnevek hangoztatása, névelő szerinti csoportosítása: – határozott névelők (der, die, das) - birtokos névmás (mein, dein) Mennyiségi viszonyok: – tőszámnevek: 1-10 Követelmények Beszédértés A tanuló értse meg – az ismerős szavakat a személyére vonatkozóan – az óravezetéshez illetve az elsajátítandó tananyaghoz szükséges kérdéseket, utasításokat. Beszédkészség A tanuló legyen képes – megnevezni ismert dolgokat – 2-3 dalt, mondókát, reprodukálni megközelítőleg helyes hanglejtéssel szavakat, egyszerű mondatokat ismételni – egy szóval vagy hiányos mondattal válaszolni az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre. Pedagógiai Program

Oldal 314

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Német nyelv vizsgakövetelmények 2. évfolyam Témalista        

Az én világom: bemutatkozás, köszönés, elköszönés Iskolai környezet Számok: 1-10 Színek, alapszínek megnevezése A család Gyerekszoba Élelmiszerek Állatok Tartalom

Kommunikációs szándékok: A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok -

köszönés, elköszönés megszólítás, bemutatkozás

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: -

tetszés, nem tetszés

Információcsere -

dolgok azonosítása, megnevezése igenlő, nemleges válasz dolgok, személyek leírása

Fogalomkörök Az igék jelen idejű ragozása: – egyes szám első személy, többes szám első szeméy A tanult főnevek hangoztatása, névelő szerinti csoportosítása: – határozott névelők (der, die, das) - birtokos névmás (mein, dein) Térbeli viszonyok: – irányok (oben, unten…) Mennyiségi viszonyok: – tőszámnevek: 1-20 Követelmények Beszédértés Pedagógiai Program

Oldal 315

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A tanuló értse meg – az ismerős szavakat a személyére vonatkozóan – az óravezetéshez illetve az elsajátítandó tananyaghoz szükséges kérdéseket, utasításokat. Beszédkészség A tanuló legyen képes – megnevezni ismert dolgokat – 2-3 dalt, mondókát, reprodukálni megközelítőleg helyes hanglejtéssel szavakat, egyszerű mondatokat ismételni – egy szóval vagy hiányos mondattal válaszolni az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre. Írás A tanuló legyen képes – egyszerű szöveget lemásolni.

Pedagógiai Program

Oldal 316

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Német nyelv vizsgakövetelmények 3. évfolyam Témalista  Az én világom: személyes adatok, bemutatkozás, ismerkedés, köszönés, elköszönés  Az iskola: iskolai tárgyak, tanórai kérések, kérdések, utasítások  Számok: 1-20  Az én családom  Az állatkertben – állatok nevei  Élelmiszerek  Szabadidő, Hobby

Tartalom Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: – köszönés, elköszönés – megszólítás, bemutatkozás – búcsúzás Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: – tetszés, nem tetszés Információcsere – dolgok azonosítása, megnevezése, leírása Fogalomkörök Létezés kifejezése: – a ’sein’ ige jelen idejű állító alakjai Cselekvés, történés kifejezése: – igék; jelenidejűség Személyes névmások: - E/1. , E/2. , E/3. személy -Önözés Modalitás: – a ’möchten’ módbeli segédige állító alakja Mennyiségi viszonyok: – tőszámnevek 1-től 20-ig Minőségi viszonyok: – melléknevek (színek, méretek, állapotok) Szövegösszetartó eszközök: – határozott, határozatlan névelők (der, die, das ; ein-eine) Pedagógiai Program

Oldal 317

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Követelmények Beszédértés A tanuló értse meg – az ismerős szavakat a személyére és családjára vonatkozóan – az óravezetéshez illetve az elsajátítandó tananyaghoz szükséges kérdéseket, utasításokat. Beszédkészség A tanuló legyen képes – megnevezni ismert dolgokat – 4-5 dalt, mondókát, kiszámolót reprodukálni megközelítőleg helyes hanglejtéssel szavakat, egyszerű mondatokat ismételni – a magyartól eltérő írásjegyeket felismerni és hangoztatni – egy szóval vagy hiányos mondattal válaszolni az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre. Írás A tanuló legyen képes – egyszerű szöveget lemásolni illetve tollbamondás után leírni – egyszerű kifejezéseket emlékezetből leírni.

Pedagógiai Program

Oldal 318

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Német nyelv vizsgakövetelmények 4. évfolyam Témalista          

Én és a családom: bemutatkozás, a család bemutatása Családi viszonyok, kapcsolatok megnevezése, családtagok bemutatása, megnevezése Évszakok, hónapok, ünnepek Iskola: az osztályterem tárgyai, napi rend A ház részei Üdvözlési formák, köszöntés, elköszönés Közlekedési eszközök Számok 1 – 50 Testrészek, öltözködés Házi állatok

Tartalom Kommunikációs szándékok Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: – köszönés, elköszönés – megszólítás, bemutatás, bemutatkozás – köszönet és arra reagálás – búcsúzás Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: – tetszés, nem tetszés Információcsere – dolgok azonosítása, megnevezése – tudás–nem tudás Fogalomkörök Létezés kifejezése: – a ’sein’ ige jelen idejű állító, tagadó és kérdő alakjai A birtoklás kifejezés: – a ’haben’ ige jelen idejű állító, tagadó és kérdő alakjai Cselekvés, történés kifejezése: – igék – egyszerű jelen idő Térbeli viszonyok: – hely és irány meghatározása Pedagógiai Program

Oldal 319

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Időbeli viszonyok: – a hét napjai, hónapok, dátum (im April, am 28-sten Mai) Modalitás: –a felszólító mód Mennyiségi viszonyok: – tőszámnevek 1-től 50-ig – főnevek egyes és többes száma - sorszámnevek Minőségi viszonyok: – melléknevek (színek, méretek, állapotok) Logikai viszonyok: – az ’oder, aber’ kötőszavak használata Szövegösszetartó eszközök: – határozott, határozatlan névelők (der, die, das; ein-eine) – személyes névmások(ich, du, er, sie, es, wir, ihr, sie, Sie) Követelmények Beszédértés A tanuló – az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, rövid kéréseket, utasításokat, azokra cselekvéssel válaszol – megérti a hozzá intézett gondosan és lassan megfogalmazott kérdéseket. Beszédkészség A tanuló legyen képes – ismert dolgokat megnevezni – 5-6 dalt, mondókát, kiszámolót reprodukálni – néhány ismeretlen szót is tartalmazó egyszerű, rövid szöveget megközelítőleg helyes hanglejtéssel felolvasni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes – felismerni a tanult szavak írott alakját – megérteni az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, néhány szóból álló mondatokat – megtalálni információkat ismert nyelvi elemekből álló egymondatos szövegben. Írás A tanuló legyen képes – a tanult témakörhöz kapcsolódó egyszerű, rövid szöveget tollbamondás után lejegyezni.

Pedagógiai Program

Oldal 320

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 321

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Német nyelv vizsgakövetelmények 5. évfolyam Témalista         

Számok 1-100 Személyleírás Iskola: tanórai kérdések, utasítások, iskolai tárgyak, tantárgyak Ház, lakás: helyiségek a lakásban, berendezési tárgyak Tevékenységek, hobbi Élelmiszerek, étkezés Állatok Öltözködés: ruhadarabok Születésnap, dátumozás Tartalom

Kommunikációs szándékok Társas érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: – köszönés, elköszönés – megszólítás, bemutatkozás – érdeklődés – mások hogyléte iránt és arra reagálás – mások hobbija, kedvenc tevékenysége iránt – Bocsánatkérés és arra reagálás – gratulációk, jókívánságok és arra reagálás (Alles Gute zum Geburtstag!) Információcsere – információkérés, információadás – dolgok, személyek megnevezése, leírása – tudás, nem tudás Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése: – a ’sein’ ige jelen idejű állító, tagadó és kérdő alakjai – egyszerű jelen idő (Präsens) - rendhagyó igék ragozása jelen időben (schlafen, fahren) Birtoklás kifejezése: – birtokos névmások (mein, dein) – a ’haben’ állító, tagadó, kérdő alakjai Térbeli viszonyok: – hely és irány meghatározása – helyre vonatkozó elöljárószók(im, in der …) Időbeli viszonyok: – időpontok kifejezése Pedagógiai Program

Oldal 322

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – időre vonatkozó elöljárószók – napszakok – hónapok Modalitás: – a ’können’ módbeli segédige állító, tagadó, kérdő alakjai Mennyiségi viszonyok: – tőszámnevek 1-100 – főnevek egyes és többes száma Minőségi viszonyok: – melléknevek Logikai viszonyok – kötőszavak (und, oder, aber) - egyenes és fordított szórend Szövegösszetartó eszközök: – határozott, határozatlan névelők – személyes névmások Követelmények Beszédértés A tanuló legyen képes – megérteni az ismert nyelvi eszközökkel kifejezett kéréseket, utasításokat, azokra cselekvéssel válaszolni – megérteni az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kérdéseket – kiszűrni fontos információkat ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből. Beszédkészség A tanuló legyen képes – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre néhány szóban vagy egyszerű mondatokban válaszolni – tanult minta alapján egyszerű mondatokban közlést megfogalmazni – tényszerű, egyszerű információkat kérni – tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes – megérteni az ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, egyszerű mondatokat – megtalálni fontos információkat ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből – megérteni az ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott rövid szöveg lényegét. Írás A tanuló legyen képes – egyszerű, tényszerű információkat leírni. Pedagógiai Program

Oldal 323

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Német nyelv vizsgakövetelmények 6. évfolyam Témalista           

Üdvözlések Bemutatkozás, alapvető személyes információk utáni érdeklődés Az iskolai tantárgyak A családtagok bemutatása Napi tevékenységek Hobbi Szabadidős tevékenységek Állatok: házi és vadállatok Ételek, italok, megnevezése Vásárlás Ünneplés, évszakok, hónapok

Tartalom Kommunikációs szándékok Társas érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: köszönés, elköszönés köszönet és arra reagálás bemutatkozás, bemutatás érdeklődés - mások hogyléte iránt és arra reagálás - mások hobbija, kedvenc tevékenysége iránt - bocsánatkérés és arra reagálás - gratulációk, jókívánságok és arra reagálás -

Információcsere -

információkérés, információadás dolgok, személyek megnevezése, leírása tudás, nem tudás (Können – ich kann)

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok -

felszólító mód egyes számban

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése: -

a ’sein’ ige jelen idejű állító, tagadó és kérdő alakjai

Pedagógiai Program

Oldal 324

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa -

egyszerű jelen idő egyszerű múlt idő rendhagyó igék jelen idejű ragozása mögen, möchten –módbeli segédigék használata

Birtoklás kifejezése: – birtokos névmások – a ’haben’ jelen és múlt idejű alakjai Térbeli viszonyok: – hely és irány meghatározása – helyre vonatkozó elöljárószók (in, auf, neben, unter) Időbeli viszonyok: – napszakok(am Vormittag, am Nachmittag) – hónapok(Januar, Februar) – időhatározók (heute, jetzt, ) Mennyiségi viszonyok: - tőszámnevek 1-100 - főnevek egyes és többes száma Minőségi viszonyok: – melléknevek Logikai viszonyok – kötőszavak (und, oder, aber) Szövegösszetartó eszközök: – határozott, határozatlan névelők – személyes névmások alany- és tárgyesete Követelmények Beszédértés A tanuló legyen képes – megérteni az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetérevonatkoznak – megérteni az utasításokat, azokra cselekvéssel válaszolni – megérteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kéréseket, kérdéseket, közléseket – kiszűrni fontos információkat jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szövegből – megérteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel, egyszerű mondatokban megfogalmazott szöveg lényegét. Beszédkészség A tanuló legyen képes – ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokban válaszolni Pedagógiai Program

Oldal 325

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – tényszerű, egyszerű információkat kérni – tanult minta alapján egyszerű mondatokban közlést megfogalmazni – tanult minta alapján egyszerű párbeszédben részt venni.

Pedagógiai Program

Oldal 326

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Német nyelv vizsgakövetelmények 7. évfolyam Témalista      

Bemutatkozás, család, barátok, hobbi Tantárgyak, iskola és osztály bemutatása Otthoni hétköznapok, munkák Téli sportok, téli ruházkodás Vásárlás Hónapok, sorszámnevek és dátumok, évszámok Tartalom

Kommunikációs szándékok Társas érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - köszönés, elköszönés - köszönet és arra reagálás - bemutatkozás, bemutatás - érdeklődés - mások hogyléte iránt és arra reagálás - mások hobbija, kedvenc tevékenysége iránt - bocsánatkérés és arra reagálás - gratulációk, jókívánságok és arra reagálás Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - öröm, sajnálkozás, bánat Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - véleménykérés és arra reagálás - tetszés, nem tetszés - képesség Információcsere - információkérés, információadás - dolgok, személyek megnevezése, leírása - indoklás, kifogások - segítségkérés A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok - javaslat és arra reagálás - tiltás, felszólítás - meghívás és arra reagálás - kínálás és arra reagálás - Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok - betűzés kérése, betűzés Pedagógiai Program

Oldal 327

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése: - a ’sein’ igeés a ’haben’ jelen és múlt idejű alakjai - egyszerű jelen idő - öszetett múlt idő - visszaható igék Birtoklás kifejezése: – birtokos névmások egyes és többes számban Térbeli viszonyok: – hely és irány meghatározása – helyre vonatkozó elöljárószók (auf, in, nach) Időbeli viszonyok: – időpontok kifejezése – időre vonatkozó elöljárószók – napszakok – hónapok – gyakoriságot kifejező határozók – időhatározók Mennyiségi viszonyok: - tőszámnevek 1-100 - sorszámnevek - főnevek egyes és többes száma Minőségi viszonyok: – melléknevek Logikai viszonyok – kötőszavak (und, oder, aber) Szövegösszetartó eszközök: – határozott, határozatlan névelők – személyes névmások alany és tárgy eset - welche/r/s névmás Követelmények Beszédértés A tanuló legyen képes – megérteni a hozzá intézett gondosan és lassan megfogalmazott utasításokat, azokra cselekvéssel válaszolni – megérteni a rövid, világos és egyszerű üzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét; – kiszűrni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből a fontos információkat. Beszédkészség A tanuló legyen képes Pedagógiai Program

Oldal 328

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű mondatokkal válaszolni, – egyszerű mondatokban közlést megfogalmazni, – kérdéseket feltenni, – eseményeket elmesélni, – megértési probléma esetén segítséget kérni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes – elolvasni jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szöveget – megérteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveg lényegét – megtalálni fontos információkat jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavasszövegben. Írás A tanuló legyen képes – jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget helyes írni – egyszerű kérdéseket és közléseket írásban megfogalmazni – egyszerű szöveget (üdvözlet, baráti levél) létrehozni.

Pedagógiai Program

Oldal 329

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Német nyelv vizsgakövetelmények 8. évfolyam Témalista         

Én és a családom: személyi adatok; foglalkozások, napirend Sportágak és sportszerek Emberi testrészek, betegségek Falusi élet, házi állatok Időjárás, öltözködés Bécs nevezetességei Születésnap, ünnepek Szabadidős tevékenységek Vásárlás: mindennapi bevásárlás Tartalom

Kommunikációs szándékok Társas érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: - megszólítás - köszönés, elköszönés - köszönet és arra reagálás - bemutatkozás, bemutatás - érdeklődés - mások hogyléte iránt és arra reagálás - mások hobbija, kedvenc tevékenysége iránt - bocsánatkérés és arra reagálás - gratulációk, jókívánságok és arra reagálás Érzelmek és lelkiállapotok kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - öröm, sajnálkozás, bánat - elégedettség, elégedetlenség - fájdalom Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok - érvelés valami mellett, javaslat elfogadása - tetszés, nem tetszés - jókívánság kifejezése - dicséret, kritika - akarat, kívánság - engedélykérés, engedélyezés, tiltás Információcsere - információkérés, információadás - dolgok, személyek megnevezése, leírása Pedagógiai Program

Oldal 330

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa - tudás, nem tudás - események leírása A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok - kérés és arra reagálás - javaslat és arra reagálás - tiltás, felszólítás Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok - betűzés kérése, betűzés - nem értés, magyarázatkérés Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése: - a ’sein’ ige jelen – és múlt iedjű alakjai - jelen idő - egyszerű múlt idő - összetett múlt idő Birtoklás kifejezése: – birtokos névmások alany, tárgy és részes esetben – a ’haben’ jelen és múlt idejű alakjai Térbeli viszonyok: – hely és irány meghatározása – helyre vonatkozó elöljárószók (an, auf, hinter, in, neben…) Időbeli viszonyok: – időpontok kifejezése – időre vonatkozó elöljárószók – napszakok – hónapok – gyakoriságot kifejező határozók – időhatározók Modalitás: – a ’dürfen’ módbeli segédige jelen és múlt idejű alakjai Mennyiségi viszonyok: - tőszámnevek - sorszámnevek - főnevek egyes és többes száma Minőségi viszonyok: – melléknevek fokozása - hasonlító szerkezetek (wie, als) Logikai viszonyok – kötőszavak (und, oder, aber - KATI szórend Szövegösszetartó eszközök: Pedagógiai Program

Oldal 331

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – mutató névmás (dieser-diese..) – határozott, határozatlan névelők – személyes névmások alany és tárgy esete Kimeneti követelmények 8. évfolyam végén Beszédértés A tanuló legyen képes – megérteni az ismerős szavakat, fordulatokat, melyek személyére, családjára, közvetlen környezetérevonatkoznak – megérteni a hozzá intézett gondosan és lassan megfogalmazott instrukciókat – követni rövid, egyszerű útbaigazításokat – megérteni a tanárának a tananyaggal kapcsolatos egyszerű angol nyelvű magyarázatát – kikövetkeztetni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb.100 szavas szövegből az ismeretlennyelvi elem jelentését – elkülöníteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb.100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől. Beszédkészség A tanuló legyen képes – egyszerű beszélgetésben részt venni, amennyiben a partner lassan, jól artikulálva beszél – feltenni és megválaszolni egyszerű kérdéseket ismerős témára és helyzetre vonatkozóan – önmagát, lakóhelyét egyszerű fordulatokkal leírni – fenntartani a beszélgetést, pl. új témát kezdeményezni, problémát felvetni – részt venni egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témákról szóló beszélgetésben, mely közvetlen információcserétigényel ismert tevékenységgel kapcsolatban – képes magát megértetni társasági beszélgetésben. Olvasott szöveg értése A tanuló képes – megérteni az ismerős szavakat feliratokon, reklámokban, katalógusokban – elkülöníteni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől – kikövetkeztetni a jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott, kb. 100 szavas szövegből az ismeretlennyelvi elem jelentését. Írás A tanuló képes – egyszerű nyomtatványt kitölteni – rövid üzenetet megírni – magáról és kitalált személyekről egyszerűfordulatokat és mondatokat írni – ismert nyelvtani szerkezetek felhasználásával tényszerű információt közvetítő, kb. 50 szavas szövegetírni Pedagógiai Program

Oldal 332

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – kb. 50 szavas jellemzést, beszámolót írni.

Pedagógiai Program

Oldal 333

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

FIZIKA

Pedagógiai Program

Oldal 334

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Fizika vizsgakövetelmények 7. évfolyam I. TÉMAKÖR AZ ANYAG RÉSZECSKESZERKEZETE Tartalom Az anyag és a test fogalma. Az anyag belső szerkezete. A testek néhány mérhető tulajdonsága és jellemző mennyiségeik. A testek állapotváltozásai. A környezet védelme. A mechanikai-, termikus-, mágneses-, elektromos- és gravitációs kölcsönhatások. Követelmények Ismerje fel a változásokat, a kölcsönhatásokat és a kölcsönható partnereket néhány egyszerű esetben. Tudja, hogy mi a jellemző a termikus-, a mechanikai-, a mágneses-, az elektromos-, a gravitációs kölcsönhatásokra. Legyen tisztában azzal, hogy változás csak környezet hatására, kölcsönhatás közben jöhet létre. Tudja, hogy az anyagnak két fajtája van: a részecskeszerkezetű és a mező. Tudja a részecskemodell alapján a különböző halmazállapotokat jellemezni. Minimum követelmény Ismerje a kölcsönhatások fajtáit. Minden kölcsönhatásra tudjon legalább 4 példát adni. Ismerje a különböző halmazállapotokat. II. TÉMAKÖR A TESTEK MOZGÁSA Tartalom A mozgás viszonylagossága. Pálya, út, elmozdulás. Egyenes vonalú egyenletes mozgás. A sebesség fogalma. A sebesség, az út és az idő kiszámítása. Az egyenletes mozgás grafikonjai. Az egyenletesen változó mozgás. Az átlag- és pillanatnyi sebesség fogalma. A gyorsulás. A szabadon eső test mozgásának kísérleti vizsgálata és jellemzése. A nehézségi gyorsulás fogalma. Követelmények Ismerje a mozgásállapot és a mozgásállapot-változás fogalmát, a mozgás és a nyugalom viszonylagosságát.

Pedagógiai Program

Oldal 335

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Ismerje a pálya, az út és az elmozdulás fogalmát és értse a köztük levő különbségeket. Ismerje a sebesség fogalmát, mértékegységeit, kiszámítását. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani az út és az idő kiszámítására. Ismerje az átlagsebesség fogalmát, és tudják, hogy az átlagsebesség a mindennapi életben megvalósuló mozgások egyik fontos jellemzője. Ismerje az egyenletesen változó mozgás jellemzőit, a gyorsulás és a pillanatnyi sebesség fogalmát. Ismerje a szabadesést Minimum követelmények Tudja felidézni a sebesség, átlagsebesség, gyorsulás fogalmát, a sebesség, az út és az idő jelét, mértékegységeit. Tudja kiszámítani a sebességet mértékegység átváltása nélkül. III. TÉMAKÖR A DINAMIKA ALAPJAI Tartalom A tehetetlenség fogalma. A tehetetlenség törvénye. A tömeg fogalma és mérése. A sűrűség fogalma és kiszámítása. Az erőhatás fizikai értelmezése. Az erő fogalma és ábrázolása vektorokkal. Az erő mérése. Rugóerő. Erőfajták: gravitációs erő, a súly, a súrlódás és közegellenállás. Az erő-ellenerő, Newton III. törvénye. Az egy testet érő erőhatások együttes eredménye. Az egyensúly fogalma. A forgatónyomaték kísérleti vizsgálata és kiszámítása. Követelmények Ismerje a tehetetlenség, a tömeg fogalmát, a tömeg jelét és mértékegységeit. Tudja felidézni a tehetetlenség törvényét. Ismerje a sűrűség fogalmát, jelét és mértékegységeit. Tudja kiszámítani a sűrűséget. Ismerje az erő fogalmát, jelét és mértékegységét. Tudja az erőt vektorokkal ábrázolni. Ismerje az erőfajtákat. Tudja és értse a tömeg és a súly közötti különbséget. Tudja, hogy két erő mikor egyenlíti ki egymást. Tudja felidézni a hatás-ellenhatás törvényét. Ismerje a forgatónyomaték fogalmát, jelét és mértékegységét. Tudja kiszámítani a forgatónyomatékot. Minimum követelmények Pedagógiai Program

Oldal 336

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Tudja felidézni a tömeg, az erő, a súly, a sűrűség fogalmát. Ismerje fel a hatás–ellenhatás törvényét, a kölcsönhatás során fellépő erőt és ellenerőt. Tudja megkülönböztetni az egy kölcsönhatásban fellépő és az egy testet érő erőket néhány egyszerű köznapi jelenség alapján.

IV. TÉMAKÖR A NYOMÁS Tartalom A nyomás fogalma és kiszámítása. A hidrosztatikai nyomás kísérleti vizsgálata, a hidrosztatikai nyomást meghatározó paraméterek. Pascal törvénye és gyakorlati vonatkozásai. A gázok nyomása. A légnyomás. A gázok nyomása zárt térben. A nyomáskülönbségeken alapuló eszközök. A közlekedőedények. Hajszálcsövek. Környezetvédelem. Arkhimédész törvénye. Az úszás, lebegés, elmerülés feltételei. Követelmények Ismerje a nyomás fogalmát, függését a nyomóerőtől és a nyomott felülettől, jelét, kiszámítási módját, mértékegységét és gyakorlati alkalmazásait. Tudja Pascal törvényét, és értse ennek gyakorlati vonatkozásait. Tudja a felhajtóerő létrejöttének okait és a nagyságát befolyásoló tényezőket. Ismerje fel és tudja felidézni Arkhimédész törvényét. Tudja az úszás, lebegés, merülés feltételeit, és legyen képes mindezeket egyszerű feladatok megoldásánál alkalmazni. Tudják, hogy a levegőnek is van súlya és azt, hogy ebből származik a légnyomás. Ismerje a légnyomás értékeit, és azt, hogy mitől függ a légnyomás nagysága, illetve milyen eszközzel mérjük; Tudja értelmezni a gázok nyomását zárt térben a gázok részecskeszerkezete alapján; Ismerje a legfontosabb nyomáskülönbségeken alapuló eszköz működési elvét és gyakorlati alkalmazását; Ismerje fel a közlekedőedényeket és a hajszálcsöveket, illetve tudják az eszközökre vonatkozó törvényszerűségeket és ezek környezetvédelmi vonatkozásait. Minimum követelmények Ismerje a nyomóerő, a nyomott felület és a nyomás fogalmát, a nyomás mértékegységét. Tudja értelmezni a folyadékok és gázok nyomását. Ismerje Arkhimédész törvényét, tudja értelmezni a felhajtóerőt. Ismerje az úszás, merülés, lebegés jelenségét. Pedagógiai Program

Oldal 337

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Tudja a hajszálcsövesség, közlekedőedények szerepét az élő- és élettelen világban, illetve a környezetvédelemben. V. TÉMAKÖR ENERGIA, ENERGIAVÁLTOZÁSOK Tartalom Az energia fogalma. A munka fogalma és kiszámítása. Egyszerű gépek A testek belső energiája, a fajhő. Az energia megmaradásának tudatosítása kvalitatív szintű egyszerű példákon. A teljesítmény. A hatásfok. Követelmények Ismerje az energia, a munka, a hőmennyiség és a fajhő fogalmát, jelét és mértékegységét, hatásfok fogalmát és jelét. Tudja, hogy az energiaváltozással járó folyamatokat milyen szempontból jellemzi a teljesítmény, illetve a hatásfok. Tudja kiszámítani a munkát, a teljesítményt és a hatásfokot. Ismerje az egyszerű gépeket. Tudja megfogalmazni, mennyiben könnyíti meg a munkánkat az egyszerű gépek használata. Ismerje a tengely körül forgatható merev testek egyensúlyának feltételeit. Tudja megkülönböztetni az egy- és kétoldalú emelőt, és ismerje azok működésének fizikai alapjait. Ismerje fel hétköznapi eszközeinkben az egy- és kétoldalú emelőket! Tudja felidézni az energia megmaradásának törvényét. Legyen tisztában az energia megmaradás törvényének alapvető jelentőségével. Minimum követelmények Tudja az energia fogalmát, mértékegységét, az energia-megmaradás törvényének érvényesülését a hétköznapi élet különböző folyamataiban, például egyszerű gépek alkalmazásakor. Tudja felidézni a munka, teljesítmény, hatásfok fogalmát, mértékegységét és kiszámítási módját. Tudja felidézni a belsőenergia és a fajhő fogalmát. VI. TÉMAKÖR HŐJELENSÉGEK Tartalom Pedagógiai Program

Oldal 338

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A hőterjedés. A hőtágulás. Halmazállapot-változások Követelmények Ismerjék fel a hővezetés, hősugárzás és a hőterjedés jelenségét gyakorlati példákon keresztül. Tudja, hogy különböző anyagok hővezető képessége különböző. Ismerje a szilárd testek, a folyadékok és a gázok hőtágulásának törvényszerűségeit és a hőtágulás jelenségének fontosabb gyakorlati alkalmazásait! Tudja, hogy a folyadékos hőmérő működése a folyadékok hőtágulásán alapul. Tudja, hogy a víz sűrűsége °C - on a legnagyobb. Ismerje az olvadás, az olvadáspont,az olvadáshő, a fagyás,a fagyáspont, a fagyáshő, a forrás,a forráspont, a forráshő, a párolgás és a lecsapódás fogalmát. Ismerje fel gyakorlati példákon, hogy mitől függ a párolgás sebessége. Minimum követelmények: Tudja értelmezni a hőjelenségeket különböző halmazállapot esetén az anyag részecskeszerkezete alapján. Ismerje fel a különféle halmazállapot-változási folyamatokat, értelmezze és jellemezze a szükséges fizikai mennyiségek segítségével (olvadáspont, fagyáspont, forráspont, olvadáshő, fagyáshő, forráshő, párolgáshő). Határozza meg a halmazállapot-változás közben bekövetkező energiaváltozásokat.

Pedagógiai Program

Oldal 339

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Fizika vizsgakövetelmények 8. évfolyam I. TÉMAKÖR ELEKTROMOS ALAPJELENSÉGEK, ÁRAMERŐSSÉG, FESZÜLTSÉG Tartalom Az anyag részecskéinek szerkezete. A testek elektromos állapota. Az elektromos áram. Az áramerősség. Az elektromos áramkör. A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Az elektromos feszültség. Követelmények Ismerje az atom „szerkezetét”, teremtsenek kapcsolatot a kémiában tanultakkal, tudják értelmezni a testek elektromos állapotát: elektrontöbblet, elektronhiány. Tudja, hogy az elektromos állapotú testek körül – hatásai alapján felismerhető – elektromos mező van. Legyen képes megmagyarázni egyszerű elektrosztatikai kísérleteket. Értse, hogy az elektromos töltés az elektromos állapot mennyiségi jellemzője; Ismerje az elektromos töltés alapján az áramerősség fogalmát, kiszámítási módját és mértékegységét. Tudjon különbséget tenni az elektromos vezető és szigetelő anyagok között. Tudja, hogy elektromos mező munkavégzésre képes. Tudja megadni kapcsolási rajzon a fizikai és a technikai áramirányt. Ismerje fel a soros és párhuzamos kapcsolást. Ismerje az áramerősség fogalmát, jelét és mértékegységét. Ismerje a feszültség fogalmát, jelét mértékegységét. Tudjon egyszerű feladatokat megoldani az áramerősség és a feszültség témakörében.

Minimum követelmények Ismerje az elektromos áram fogalmát. Ismerje a vezetők és a szigetelők közötti különbségeket. Ismerje az elektromos áramkör fogalmát, részeit, az áramköri jeleket. Tudjon kapcsolási rajzzal megadni egyszerű áramköröket. Ismerje az elektromossággal kapcsolatos baleset-megelőzési szabályokat.

Pedagógiai Program

Oldal 340

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa II. TÉMAKÖR AZ ELEKTROMOS ELLENÁLLÁS. AZ EGYENÁRAM HATÁSAI Tartalom Az elektromos fogyasztók ellenállása. Ohm törvénye. Fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása. Elektromos vezetők ellenállását meghatározó tényezők. Ohm törvényével kapcsolatos egyszerű feladatok. Az elektromos áram hőhatása és a hőhatásokon alapuló elektromos eszközök. Az elektromos áram kémiai és élettani hatása. Baleset-megelőzés. Az elektromos áram mágneses hatása. A mágneses hatáson alapuló eszközök. Az elektromos folyamatok teljesítménye. Az elektromos berendezések fogyasztása. Követelmények Ismerje az elektromos ellenállás fogalmát, anyagszerkezeti magyarázatát. Ismerje Ohm törvényét, az elektromos ellenállás jelét és mértékegységét. Legyen képesek az Ohm-törvénnyel kapcsolatos feladatok megoldására. Tudjon ábrázolni kapcsolási jelek alkalmazásával különféle áramköröket. Sorosan és párhuzamosan kapcsolt fogyasztók esetében tudja megnevezni a feszültségek, áramerősségek és ellenállások kapcsolatait, ismerje a helyettesítő ellenállás fogalmát. Ismerje az elektromos munka mértékegységeit, legyen tisztában az elektromos fogyasztás fogalmával. Legyen képes az elektromos munka kiszámítására vonatkozó egyszerű feladatok megoldására. Ismerje az elektromos teljesítmény fogalmát, legyen képes az elektromos teljesítményre vonatkozó egyszerű feladatok megoldására. Minimum követelmények Tudja felidézni az Ohm törvényét. Tudja kiszámítani az elektromos ellenállást mértékegység átváltása nélkül. Ismerje fel a soros és a párhuzamos kapcsolást kapcsolási rajzon. Ismerje fel és nevezze meg az elektromos áram hatásait, azok következményét, hasznát és esetleges veszélyét az iskolai eszközöknél és közvetlen környezetében. Tudja, hogy mit mutat a „villanyóra”. Ismerje a baleset-megelőzési szabályokat. III. TÉMAKÖR AZ ELEKTROMÁGNESES INDUKCIÓ. A VÁLTAKOZÓ ÁRAM Tartalom Az elektromágneses indukció. Pedagógiai Program

Oldal 341

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az indukált feszültség és áram. A váltakozó áram létrehozása, jellemzői és hatásai. A transzformátor és gyakorlati alkalmazásai. Az elektromos hálózat. Elektromos energiaellátás. Követelmények Ismerje fel a különféle módon megvalósuló elektromágneses indukciót, és nevezzék meg a folyamat résztvevőit. Tudja, hogy az indukált elektromos mező elektromos áramot hozhat létre, ha megvannak a szükséges feltételek. Ismerje Lenz törvényét. Ismerje azoknak a technikai megoldások elvét, amelyekkel váltakozó áramot lehet létrehozni. Tudja kvalitatív módon jellemezni az indukált feszültséget és a váltakozó áramot. Ismerje a váltakozó áram hatásait, előnyeit, és tudja a különbségeket az egyen- és a váltakozó áram között; Ismerje az elektromágneses indukció leggyakrabban használt alkalmazásait. Ismerje a transzformátor felépítését, működését és szerepét a távvezeték-rendszerben. Tudja a transzformátor menetszámai és a feszültségek közötti összefüggést, és tudjon egyszerű feladatokat megoldani ebből a témakörből. Ismerje a magyar fizikusok és mérnökök (Jedlik, Kandó, Déri, Bláthy, Zipernovszky, Bródy) munkásságát. Minimum követelmények Ismerje fel az indukciós alapjelenségeket. Ismerje fel a váltakozó áram hatásait, előnyeit. Ismerje a transzformátor gyakorlati alkalmazásait. IV. TÉMAKÖR FÉNYTAN Tartalom Fényforrások. A fény és tulajdonságai. A fény egyenes vonalú terjedése, a fény sebessége, árnyékjelenség. A fényvisszaverődés kísérleti vizsgálata, a fényvisszaverődés törvényei. Sík- és gömbtükrök képalkotása, gyakorlati alkalmazásai. A fénytörés kísérleti vizsgálata. Fénytörés törvényei. Fénytörés prizmán. Lencsék képalkotásának kísérleti vizsgálata. A lencsék gyakorlati alkalmazása. Optikai eszközök működése. A látás fizikája. A fehér fény színekre bontása. Testek színe. Pedagógiai Program

Oldal 342

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 343

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Követelmények Ismerje a fény anyagi természetét, terjedési tulajdonságait, fényáteresztő és át nem eresztő anyagokkal való kölcsönhatásait, az árnyék keletkezését. Tudjon magyarázatot adni a Nap- és Holdfogyatkozás jelenségeire. Ismerje a fénytani sűrűség fogalmát. Tudja értelmezni a fénytörés és fényvisszaverődés jelenségeit, törvényeit és ezek megvalósulását különféle optikai eszközökben. Ismerje a síktükör, a domború és homorú tükör, a gyújtópont, a gyújtótávolság, a valódi és látszólagos kép, a domború és homorú lencse, a prizma fogalmát. Legyenek jártasa képszerkesztésben, a nevezetes sugármenetek alkalmazásában. Ismerje a legegyszerűbb optikai eszközök működését (nagyító, diavetítő, fényképezőgép, távcső). Tudja, hogy a tárgyakat mikor és miért látjuk, hogyan lehet és kell védeni a szemet, a szemhibák korrekcióját, a dioptria fogalmát. Legyen tájékozott a fehér fény összetett voltáról, a színek fizikájáról elemi szinten. Minimum követelmények Tudja, hogy a fény egynemű közegben egyenes vonalban terjed. Ismerje a fény terjedési sebességét. Ismerje a fényvisszaverődés törvényét. Ismerje a tükrök gyakorlati alkalmazásait. Ismerje fel a fénytörés jelenségét. Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket.

Pedagógiai Program

Oldal 344

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

KÉMIA

Pedagógiai Program

Oldal 345

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Kémia vizsgakövetelmények 7.évfolyam A 7. évfolyam végén a tanuló  tudjon különbséget tenni a vizsgált testek anyagai között, azok jellemző tulajdonsága alapján,  tudjon megnevezni a természetben előforduló kémiai anyagokat,  a mindennapi életünkben használt anyagok esetében ismerje fel, hogy melyek az ipari termékek,  értse meg a kémiai ipar civilizált életünkben betöltött szerepét,  értse meg a kémiatanulás módszereit, legyen képes alkalmazni azokat.  tudjon példákat mondani a halmazállapot-változásokat kísérő energiaváltozások szerepére  mindennapi életünkben,  legyen képes a különféle anyagok tulajdonságainak megállapítására, a megismert  anyagcsoportokba történő besorolásra,  a különféle típusú kölcsönhatások bemutatása alapján legyen képes a kölcsönhatások  csoportosítására,  tudja, hogy melyek az égés feltételei, mi a tűzoltás kémiai lényege,  ismerje az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggéseket, az egészséges  táplálkozás feltételeit,  törekedjék mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának  megelőzésére,  tudja a háztartási anyagokon szereplő pH adatokról a kémhatást megállapítani,  legyen képes a mindennapi életben előforduló oldatok készítési és felhasználási utasításában  feltüntetett adatok értelmezésére, oldatok készítésére,  tudja a levegő összetevőinek nevét, ismerje a levegő és a víz szennyezésének fő forrásait és  anyagait,  váljék tudatossá a víz életünkben betöltött szerepének fontossága,  tudjon példákat mondani a gyors és lassú égésre, ismerje az égésfajták hasonló és eltérő  sajátosságait,  tudja felsorolni a különféle energiaforrásokat, azok környezeti hatásait, érezze az Pedagógiai Program

Oldal 346

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  energiatakarékosság szükségességét,  tudja azt, hogy melyek a kőolaj-lepárlás termékei, milyen környezeti hatásaik vannak,  tűzveszélyességüket, élettani hatásaikat,  tudják a gázzal működő berendezések használatának szabályait, tűz- és robbanásveszélyességét,  az égéstermékek élettani hatásait,  ismerje az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést,  tudja felsorolni az atomot felépítő elemi részecskéket,  tudja megnevezni a megismert atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket,  tudja használni a molekulamodelleket,  tudjon egyszerű számítási feladatot megoldani,  tudja használni a megismert laboratóriumi eszközöket,  legyen képes megadott utasítások alapján egyszerű kísérletek elvégzésére,  tudja kémiai ismereteit szabatosan néhány mondatban szóban vagy írásban megfogalmazni,  tudja hasznosítani az iskolai könyvtár ismeretterjesztő könyveit és folyóiratait ismereteinek  kiegészítésére,  tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben,  ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat

Pedagógiai Program

Oldal 347

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Kémia vizsgakövetelmények 8.évfolyam 8. évfolyam végén a tanuló  ismerje az egyes elemcsoportok elhelyezkedését a periódusos rendszerben,  atomszerkezeti ismeretei segítségével legyen képes a periódusos rendszerben feltüntetett adatok alapján a halmazszerkezet és a tulajdonságok értelmezésére,  legyen képes értelmezni az elemek és vegyületek jellemző kémiai tulajdonságait,  legyen képes tendenciák megállapítására,  tudja megnevezni és kémiai jelekkel felírni a tanult elemeket és vegyületeket, ismerje azok  fontosabb reakcióit, környezeti, élettani hatásait,  tudja használni a molekulamodelleket a tanult molekulák bemutatására,  tudja magyarázni a kémiai reakciók lényegét  legyen képes csoportosítani a megismert anyagokat és változásokat,  leírás alapján tudjon tanulókísérleteket végezni,  tulajdonságaik alapján tudja azonosítani a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat,  tudja felsorolni a levegő és a természetes vizek szennyezéseit,  ismerje az egyes nemfémes elemek és vegyületek élettani, környezeti hatásait,  legyen áttekintése a nemfémes elemek oxidjainak, a savaknak és sóiknak szerepéről a természeti  folyamatokban, a mesterséges anyagok körében, a háztartásban és az iparban,  ismerje fel az anyagok tulajdonságai és élettani, illetve környezeti hatásai közötti  összefüggéseket,  tudja a mindennapi életben előforduló anyagokhoz mellékelt használati utasításokat értelmezni kémiai szempontból,  ismerje a mérgező anyagok jeleit,  tudja balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket,  kísérje figyelemmel, és értelmezze a tömegkommunikáció útján közzétett környezetszennyezettségre vonatkozó adatokat,  érezzen személyes felelősséget, keressen cselekvési lehetőségeket közvetlen környezete megóvására,  tudja a fontosabb fémek fizikai és kémiai tulajdonságait, előfordulásukat, előállításukat és gyakorlati jelentőségüket,  értse a fémes tulajdonságok hasonlóságának és változatosságának okait, Pedagógiai Program

Oldal 348

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  legyen képes általános ismereteit alkalmazni az egyes fémek tárgyalásakor,  tudja azt, hogy melyek azok az alkálifém- és alkáliföldfém vegyületek, amelyek mindennapi életünkben szerepet játszanak, azok élettani és gyakorlati jelentőségét, a vizek lágyításának módjait,  legyen átfogó ismerete a fémekről, kiemelten az alumíniumról, az ónról, az ólomról, -értse a fémek tulajdonságbeli különbözőségeit,  ismerje a legfontosabb ipari fémek előállításának eljárásait, a technológiák környezeti hatásait,  értse az alumínium-, a vas- és acélgyártás gazdaságossági kérdéseit,  ismerje a réz- és a cink-csoport elemeit,  ismerje a fenti fémek fontosabb vegyületeinek felhasználási területeit, az alkalmazással kapcsolatos környezetvédelmi problémákat,  ismerje az ötvözés, a korrózió lényegét, a korrózióvédelem hátterét,  képes legyen értelmezni a mindennapok egyes kémiai folyamatait (pl.: fémtárgyak átalakulásai,  mészoltás, a gipsz megkötése, fényképezés),  ismerje az egyes anyagokhoz kapcsolódó kémiatörténeti vonatkozásokat, tudjon számítási feladatokat megoldani,  értse az elemek és vegyületek körforgását a természetben, az élettelen és az élővilág fontosabb kapcsolatait,

 lássa a környezetvédelmi kérdések összefüggéseit.

Pedagógiai Program

Oldal 349

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

BIOLÓGIA

Pedagógiai Program

Oldal 350

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Biológia vizsgakövetelmények 7. évfolyam A tanuló – ismerje az éghajlati övezetek, életközösségek földrajzi helyét, élő és élettelen környezeti tényezőit, kölcsönhatásait, – legyen képes felismerni, megnevezni és a megismerési algoritmusok segítségével jellemezni a megismert fajokat, – tudjon az egyes életközösségek fajaiból táplálkozási láncokat összeállítani, – értse és tudja példákkal illusztrálni a környezet–szervezet–életmód oksági összefüggéseit, – ismerje az életközösségek szerkezetét, változásait, kölcsönhatásait és anyagforgalmát, – lássa az ökológiai rendszerek szabályozásában az élőlények közti kölcsönhatások meghatározó szerepét, – ismerje az életközösségek bioszférában betöltött szerepét, lássa veszélyeztetettségét és védelmük fontosságát, – tegyen meg mindent közvetlen környezetében a környezeti problémák csökkentése érdekében, – lássa az élővilág szépségét, sokszínűségét és változékonyságát, – ismerje a növényi és állati anyagcserében résztvevő szervek, szervrendszerek felépítését, működésük hasonlóságait és különbségeit, – értse az autotróf és heterotróf világ kapcsolatrendszerét és az anyagok körforgását, – legyen képes példákkal bizonyítani az élőlények környezethez való alkalmazkodását, szerveik felépítésének és működésének összefüggéseit, – ismerje az élőlények ivartalan-, és ivaros szaporodásának formáit, szerveit, az állatok és növények egyedfejlődésének főbb szakaszait és jellemzőit, – vegye észre az élőlények testszerveződésében szerveik felépítésének és működésének fejlődésében az evolúció főbb állomásait, – tudja a megismert élőlényeket besorolni a megfelelő rendszertani kategóriába, – legyen képes az információhordozók használatára és hasznosítására, – tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól rajzos, írásos feljegyzéseket készíteni, – sajátítsa el az önálló ismeretszerzés módszereit, és alkalmazza azokat a mindennapokban.

Pedagógiai Program

Oldal 351

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Biológia vizsgakövetelmények 8. évfolyam A tanuló – ismerje az emberi test szerveződését, szervrendszereinek felépítését és működé-

– – – – – – – – – – – – – – –

sét, tudja használni a megismerési algoritmusokat a szövetek, szervek jellemzésénél, értse, és tudja példával illusztrálni a szövetek, szervek felépítésének és működésének oksági összefüggéseit, ismerje és gyakorolja a mindennapokban a bőrápolás tudni és tennivalóit, lássa az aktív mozgás egészség meghatározó szerepét. És ennek ismeretében alakítsa napirendjét, ismerje az élelmiszerek, ételek táplálkozásbiológiai értékét, tudja használni a kalóriatáblázatot, hasznosítsa a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismereteit az élelmiszerek, ételek kiválasztásánál, megvásárlásánál, gyakorolja a mindennapi életben az egészséges táplálkozás és légzés szokásrendszerét, értse az érzékszervek működését, sajátítsa el védelmük tudni és tennivalóit, ismerje a nemi szervek kamaszkori változásait és a korán kezdett nemi élet veszélyeit, lássa a nemi betegségek, az AIDS terjedésének veszélyét és következményeit, ismerje a fogamzásgátlás formáit, az abortusz egészségi veszélyeit, legyen képes az élvezeti szerek és a drogok kipróbálásának és használatának elutasítására, ismerje fel a szervezetében bekövetkező elváltozásokat, az orvoshoz fordulás szükségességét és az orvosi utasítások betartásának fontosságát, sajátítsa el a betegápolás és elsősegélynyújtás elemi ismereteit, rendelkezzen az önálló ismeretszerzés közvetett és közvetlen módszereinek ismeretével és gyakorlatával.

Pedagógiai Program

Oldal 352

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

FÖLDRAJZ

Pedagógiai Program

Oldal 353

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Földrajz vizsgakövetelmények 7. évfolyam a tanulók ismerjék a földrajzi képződményeket, az alapvető természeti és társadalmi jelenségeket, összefüggéseket; – legyen áttekintésük az ember gazdasági tevékenységét meghatározó természeti, társadalmi és gazdasági környezet tényezőiről. Értsék meg, hogy a természeti környezet hogyan befolyásolja az egyes országok társadalmi, gazdasági életét; – ismerjék fel a földrészek, a tipikus tájak, az országok regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat és különbségeket, kapcsolataik rendszerét; – legyenek helyes képzeteik a környezet elemeinek (földrészek, hegységek, óceánok stb.) méreteiről, számszerűen kifejezhető adatok nagyságrendjéről; – legyenek nyitottak a különböző szokások, életmódok, nyelvek, vallások megismerésére és megbecsülésére; – összefüggéseiben ismerjék a környezetet károsító folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük, megszüntetésük módjait; – legyenek képesek önállóan szemléleti, tanári segítséggel okfejtő térképolvasásra; – ismerjék az alapvető topográfiai fogalmakat; – alakuljon ki bennük a földrajzi információhordozók (térképek, szakkönyvek, grafikonok, adatsorok stb.) használatára való képesség; – váljanak képesekké pontos megfigyelésekre; – megfigyeléseiket, ismereteiket helyesen, kifejezően, szakkifejezések használatával tudják elmondani vagy írásban rögzíteni, grafikusan vagy egyszerű térképen ábrázolni. Földrajz vizsgakövetelmények 8. évfolyam – A tanulók ismerjék Közép-Európa és Magyarország tájait, azok főbb természeti és társadalomföldrajzi jellemzőit, jelentősebb településeit, környezeti értékeit; – ismerjék a térség országainak, hazánk tájainak regionális sajátosságait, a közöttük lévő hasonlóságokat és különbözőségeket, kapcsolataik rendszerét; – tudjanak különböző térképeket használni; – legyenek képesek önállóan szemléleti, tanári segítséggel okfejtő térképolvasásra; – alakuljon ki bennük a földrajzi információhordozók használatára való képesség; Pedagógiai Program

Oldal 354

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – ismerjék a környezetkárosító folyamatokat, azok forrásait, megelőzésük és megszüntetésük módjait; – ismerjék az alapvető topográfiai fogalmakat; – ismereteiket legyenek képesek helyesen, kifejezően, a szakkifejezések használatával elmondani, írásban rögzíteni, grafikusan vagy egyszerű térképen ábrázolni.

Pedagógiai Program

Oldal 355

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

ÉNEK-ZENE

Pedagógiai Program

Oldal 356

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Ének-zene vizsgakövetelmények 1. évfolyam Éneklés  20 magyar népi mondóka, népi játék, népdal, műdal, egy somlói dal csoportos éneklése emlékezetből, egységes hangszínnel, helyes levegővétellel.  A gyermekdalhoz tartozó játékok ismerete, mozgásanyagának megfelelő ritmusú és tempójú előadása.  Együttműködés a csoportos éneklésben.  A tanult népszokások ismerete.  Kifejező, szöveghű éneklés, a dalok ritmusának, hangulatának megfelelően.  Egyenletes lüktetéshez alkalmazkodó éneklés, járás.  Dallammotívumok csoportos éneklése kézjelről. Improvizáció Saját név ritmikai és dallami megjelenítése. Zenehallgatás  A vonós és fúvós hangszerek hangszínének megkülönböztetése.  Vokális és hangszeres hangszínek felismerése. Zenei ismeretek  A tanult ritmusértékek felismerése, hangoztatása kottaképről.  Tanult pentaton relációk olvasása, írása tanári irányítással.  A vonalrendszer ismerete.  Ritmusírás.

Pedagógiai Program

Oldal 357

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Ének-zene vizsgakövetelmények 2. évfolyam Tudja a csendet, a zajt, a zörejt elkülöníteni egymástól. Ismerje fel az emberi hang színeit és a hangszerek hangszínét. Ismerje fel a tanult dalokat vokális vagy hangszeres feldolgozásokban. Legyen képes a cselekményes zenék bemutatására, tartalmuk szóbeli vagy egyéb társművészetekből kölcsönzött eszközzel való kifejtésére. Tudjon kifejezően énekelni. Tudjon együttműködni csoportos éneklésben, népi játékban. Tudja saját nevét megjeleníteni (ritmussal és dallammal). Tudja a dallammotívumokat csoportos énekléssel szolmizációs kézjelről. Ismerje fel a vokális és hangszeres hangszíneket. Tudja megkülönböztetni egymástól a vonós és fúvós hangszerek hangszínét. Tudja a tanult:  népi mondókákat segítség nélkül,  népi gyermekjátékdalokat, népszokásokat,  magyar dalokat és rokon népek dalait,  nemzetiségi és etnikai kisebbségek dalait,  az ünnepkörök dalait (újesztendő, farsang, húsvét, iskolai ünnepek),  műdalokat (az életkornak megfelelően válogatva),  ünnepkörökhöz tartozó, életkorhoz igazodó szemelvényeket (vokális-hangszeres),  a népi gyermekjátékokat, népszokásokat előadni,  ritmuskánonokat megszólaltatni csoportos osztásban,  zenei hangsúlyokat kifejezni az énekes előadásban,  pentaton dallamokat énekelni, tanult kézjegyről,  dallamváltozatokat felismerni hallás után. Legyen képes újabb zenei együttesek felismerésére hangzás alapján (gyermekkar; vonós- és fúvószenekar, hegedű, fuvola, fagott). Ismerje fel a tanult ritmikai elemeket: félértékű ritmus- és szünetjel; ritmusosztinato, ritmuskánon; ritmushangszerek. Ismerje fel a dallami elemeket: pentaton dallamhangok (lá-szó-mi, ré- dó- lá). Legyen képes különböző karakterek, hangmagasságok hallás utáni megfigyelésére, egyszerű zenei kérdés-felelet motívumpár hallás utáni felismerésére. Tudja az újonnan belépő pentaton dallamhangokat (kézjel, betűkotta, hangjegy), első alsó pótvonal, pentaton hangkészlet elhelyezése különböző magasságokban.

Pedagógiai Program

Oldal 358

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Ének-zene vizsgakövetelmények 3. évfolyam Éneklés: A dalanyagból kiválasztott további 10 dal éneklése emlékezetből, a tanult technikai megoldások, tempójelzések és dinamikai jelek alkalmazásával. Improvizáció: Azonos dallamhoz befejezés rögtönzése. Zenehallgatás: A kürt és az üstdob megnevezése hangzás alapján. A megismert kórustípusok hallás utáni megnevezése. Zenei olvasás-írás, zenei ismeretek: Ritmusképletek elrendezése, értelmezése ütemmutató szerint. Jellemző dallamfordulatok felismerése kottaképről.

Ének-zene vizsgakövetelmények 4. évfolyam Éneklés: A dalanyagból kiválasztott 10 magyar népdal, műdal éneklése emlékezetből. A Himnusz szöveghű éneklése. Az iskolai ünnepekhez kapcsolódó dalok éneklése. Improvizáció: Ritmussor szabad és kötött szempontok szerinti rögtönzése maximum 8 ütem terjedelemben. Zenehallgatás: A meghallgatott zenés mesék felidézése. A zenei karakterdarabok szóbeli jellemzése. A tanult népdalok felismerése zeneművekben, feldolgozásokban. Zenei olvasás-írás, zenei ismeretek: Tanult dalok szolmizálása tanítói segítséggel. Dalrészletek olvasása és kottába írása tanítói segítséggel. Az alsó tagozaton tanult ritmusértékek és ritmusképletek felismerése és megszólaltatása kottaképről, hármas ütemben is.

Pedagógiai Program

Oldal 359

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Ének-zene vizsgakövetelmények 5. évfolyam 

Éneklés:

15-20 dal egységes, tiszta éneklése, helyes artikulációval, a dallam és a szöveg kapcsolatára épülő előadásmóddal. 

Zenei olvasás – írás, zenei ismeretek:

A violinkulcs ritmusvonalainak felismerése, olvasása és lejegyzése. Öt- és hétfokú dallamok éneklése betűkottáról. A tanult hangközök felismerése. A felső ré és a felső mi hangok, a helyes hétfokúság és a tanult hangközök (prím, kvart, kvint, oktáv) felismerése a tanult dallamokban. 

Zenehallgatás:

Magyar népdalok népzenei felvételről illetve népdal feldolgozások felismerése.

Ének-zene vizsgakövetelmények 6. évfolyam 

Éneklés:

20-25 dal pontos, stílusos éneklése emlékezetből. A Szózat éneklése pontos ritmussal, helyes tempóban és dinamikával. 

Zenei olvasás – írás, zenei ismeretek:

A tanult ritmuselemek felismerése, megszólaltatása, lejegyzése. A tanult hangközök (kis és nagy szekund, a kis és nagy terc), a zenei ABC (C’ – G”- ig), a módosítójelek, hangsorok (dúr és moll hangsor) és hangnemek ismerete. 

Zenehallgatás, zeneirodalom:

Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése. Többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése témáik alapján. Klasszicizmus zeneszerzőinek ismerete: Mozart, Haydn, Beethoven.

Pedagógiai Program

Oldal 360

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Ének-zene vizsgakövetelmények 7. évfolyam 

Éneklés:

A tanult dalok (kb. 20 népdal, műdal), zeneműrészletek kifejező, érthető, stílusos előadás. 

Zenei olvasás – írás, zenei ismeretek:

A nyolcad (3/8-os és 6/8-os) alaplüktetésű ütemek felismerése a tanult dalokban. A tanult hangközök (kis és nagy szext, a kis és nagy szeptim) felismerése, megnevezése. A leggyakoribb tempó-és dinamikai jelek ismerete. A dúr és moll hangsorok, hangnemek ismerete 2#- 2b-ig. A régi és új stílusú népdal jellemzői. 

Zenehallgatás, zeneirodalom:

A romantikus zene legjelentősebb zenei formáinak, zeneszerzőinek ismerete. A XIX. századi zeneszerzők: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Chopin, Liszt, Erkel, Muszorgszkij, Verdi, Wagner, Csajkovszkij.

A többször meghallgatott zeneművek felismerése jellegzetes részleteik alapján.

Ének-zene vizsgakövetelmények 8. évfolyam 

Éneklés:

20-25 népdal, műdal kifejező éneklése emlékezetből. 

Zenei olvasás – írás, zenei ismeretek

A tanult ritmuselemek felismerése és megszólaltatása ismert dallamokban emlékezetből vagy kottaképről. Az ismert dalok, zenei szemelvények szolmizációs éneklése. A tanult hangnemek, hangsorok, hangközök felismerése, megnevezése. A leggyakoribb tempó-és dinamikai jelek. 

Zenehallgatás, zeneirodalom

Tájékozódás a tanult stílusokban, zenetörténeti korszakokban. A XX.századi zenei irányzatok és zeneszerzők bemutatása. A dzsessz. Bartók és Kodály munkásságáról tanultak ismertetése. A többször hallott zeneművek felismerése. Pedagógiai Program

Oldal 361

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

RAJZ - ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA

Pedagógiai Program

Oldal 362

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Rajz - és vizuális kultúra vizsgakövetelmények 1. évfolyam Személyes élmények, látvány történet kifejezése síkban és térben, rajzolással, festéssel, mintázással. – Formák, vonalak és színek használata, megnevezése. – Kiemelés mérettel, színnel. – Képi elemek helyének meghatározása, rendezése. – Élmények személyes hangú kifejezése, rajzokban, festményekben, szobrokban (pl. emberekhez, állatokhoz, növényekhez kötődő, vagy családi, iskolai témák). – Szépirodalmi téma (pl. meseélmény megjelenítése síkban és térben). – Rácsodálkozás a természet szép látványaira. – Közös beszélgetés a szépnek ítélt látványról, az ábrázolt tárgyakról, élőlényekről, színekről, formákról. – Szépirodalmi illusztrációkon a cselekmény és a szereplők jellemzőinek összekapcsolása. – Megfigyelés, beszélgetés (lehetőleg eredeti) szoborról, festményről. – Mintázás agyagból, plasztilinből.

Pedagógiai Program

Oldal 363

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Rajz - és vizuális kultúra vizsgakövetelmények 2. évfolyam Kifejezés, képzőművészet Nyelv Legyen képes árnyaltabb vizuális minőségek (többféle színárnyalat, vonalvastagság, szabályos és szabálytalan forma) megjelenítésére. Legyen képes formák, színek szimmetrikus elrendezésére, az egyensúly megteremtésére. Tudjon egyszerű vonal-, folt-, színritmusokat produkálni. Alkotás Tudja megvalósítani a személyes és közös élmények képi-plasztikai feldolgozását. Tudja az elképzelt jelenet ábrázolása rajzban, festményben, szoborban megjeleníteni. Tudja a művészeti élményt (pl. bábszínház) megjeleníteni síkban, térben. Befogadás Ismerje fel a legismertebb festészeti műtípusokat (pl. csendélet, portré). Ismerje a körplasztika és a dombormű jellemzőit (azonosságok, különbségek). Tudja megnevezni néhány festmény és szobor alkotóját, a mű címét. Vizuális kommunikáció Nyelv Ismerje a síkbeli ábrázolás elemeit (pontok, vonalak, foltok, színek). Tudja megkülönböztetni a vonalfajtákat (egyenesek, görbék, vékonyabbak, vastagabbak, határolók és felületkitöltők). Alkotás Tudja az élőlényeket, tárgyakat közvetlen szemlélet és emlékezet alapján ábrázolni. Tudja a mimika, grimasz tanulmányozását követően, utánozni, megjeleníteni az élményfeldolgozásban. Tudja a változások vizuális jellemzőinek megjelenítését tudatos megfigyelést követően (pl. évszak, időjárás). Tudjon saját információközlő jeleket létrehozni (pl. tornazsák, az öltözőszekrény megjelölésére). Befogadás, megismerés Tudja az élőlények, tárgyak adott szempontok szerinti vizsgálatát (pl. anyag, jellemző forma és szín, változás). Legyen képes egyszerű, mindennapi magyarázó rajzok, jelek értelmezésére, megfejtésére (pl. tankönyv ábrái), karakteres emberi gesztusok (testbeszéd, mimika) olvasására. Pedagógiai Program

Oldal 364

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Tárgy- és környezetkultúra Nyelv Ismerje a díszítés mintáit, elemeit. Legyen képes funkcionális és díszítő formálásra. Alkotás Tudjon tárgyakat készíteni könnyen alakítható anyagokból (pl. játékhoz, ünnephez, meséhez). Tudjon csomagolást készíteni mintakövetéssel, tudjon csomagolóanyagot díszíteni egyénileg (pl. ajándékhoz). Befogadás Ismerje a köznapi és ünnepi tárgyak formáját, díszítése és rendeltetése közötti öszszefüggéseket. Ismerje a használat és jelentés fogalmát. Legyen képes a tárgyak megadott szempontok szerinti csoportosítására, vizsgálatára, a tárgyak üzenetének megfejtésére.

Technikák Ismerje a következő technikákat: Ceruza-, filctoll-, golyóstoll-, kréta- és ecsetrajz. Vízfestés és vegyes technikák. Formálás agyagból, plasztilinből (pl. mintázás, hurkafelrakás, formába nyomás, pecsételés). (Origami jellegű) papírhajtogatás. Papírvágás, ragasztás. Dúckészítés, nyomtatás, nyomhagyás (pl. papír, termés, levél). Egyszerű bábkészítési technikák (pl. síkbáb, ujjbáb, hengerbáb). Konstruálás talált tárgyakból (pl. termésekből, dobozokból, textilből, nemezelés gyapjúból).

Pedagógiai Program

Oldal 365

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Rajz - és vizuális kultúra vizsgakövetelmények 3. évfolyam                        

  

Térrétegek jelzése formák feljebb, lejjebb helyezésével (elő-, közép-, háttér) Az egyéni formakincs gazdagítása az ábrázolás során. A részformák megfigyelése és a feladatok megoldásakor azok szerepeltetése. A formák sokszínű ábrázolása közvetlen megfigyelés útján síkon és a tárgykészítéskor egyaránt. A formák tagoltsága. Részformák és a főformák kapcsolódása. Tárgyalakítás, formálás megfigyelés, elképzelés, emlékezet segítségével. Egy-egy figura megmintázása. Körplasztika, dombormű készítése. A tér és az érzelmi kapcsolat kifejezésének megkísérlése. Makettek, modellek, kisméretű játékok konstruálása. Szabad színválasztás a képalakításban, díszítésben. A választás indoklása, értékelése. Telt és tört színek keverése. Színek tompítása fehérrel és feketével. A jellemző színek megfigyelése, a festékszín kikeverése az egyes formák és jelenségek képi megformálása során. Színellentétek használata a képalakításkor és a hatásuk vizsgálata: Sötét-világos, meleg-hideg kontrasztok. Színellentétek: piros-kék, piros-sárga, kék-sárga, narancs-kék, sárga-lila, piros-zöld és ezek tetszés szerinti variációi. A színes felületek megfigyelése a fény és az árnyék hatásainak figyelembevételével. Alakok, formák mozgásának megfigyelése, kifejezése természet után és elképzelés alapján (elöl-, hátul-, oldalnézet). Folyamatok időrend szerinti besorolása és ábrázolása. Képregény. Választékos anyaghasználat, technikák, tevékenységek Téralakítás dobozokkal, természetes anyagokkal. Kész modellekkel, építőkockákkal. Nyomatok készítése: papír-, levél, különböző természeti formák és burgonyanyomat. Festés temperával, vízfestékkel, puha zsírkrétával. A kevert technikák alkalmazása egyéni elgondolások szerint. (Festés + zsírkréta, színes ceruza, filctoll. A festett felületek, foltok kiegészítése berajzolással, vonallal.) Körplasztikák alakítása egy tömbből, ragasztás agyagpéppel, rárakás, elvevés, mélyítés, gömbölyítés, karcolás. Kompozíció: a témának, a feladatnak megfelelő képméret, forma megválasztása.

Pedagógiai Program

Oldal 366

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Az adott felületen kiemelés mérettel, színnel; a formák elhelyezése  szubjektív arányok, vonalvastagság ellentétek megválasztásával.  Az egyensúlyos képkitöltés, az adott tér rendezésének képessége.

Rajz - és vizuális kultúra vizsgakövetelmények 4. évfolyam  Legyen képes térek, építmények, egyszerű makettek alaprajzának elkészítésére.  Tudja a fedés, takarás fogalmát.  Ismerje a tér 3 irányú kiterjedését.  Legyen képes az egyéni formakincs gazdagítására az ábrázolás során.  A formák sokszínű ábrázolása közvetlen megfigyelés útján síkon és a tárgykészítéskor egyaránt valósághű legyen.  Legyen képes a formák tagolására.  Ismerje fel a részformák és a főformák kapcsolatát.  Tárgyalakítás, formálás, megfigyelés, elképzelés, emlékezet segítségével is történjen.  Legyen képes egy - egy figura megmintázására, körplasztika, dombormű készítésére a tér és az érzelmi kapcsolat kifejezésének megkísérlésére,makettek, modellek, kisméretű játékok konstruálására.  Szabad színválasztásakor a képalakításban, díszítésben indokolja, értékelje választását.  Telt és tört színek keverésére legyen képes.  Színek tompítása fehérrel és feketével.  A jellemző színek megfigyelése, a festékszín kikeverése az egyes formák és jelenségek képi megformálása során.  A színes felületek megfigyelése a fény és az árnyék hatásainak figyelembevételével. Vetett árnyék fogalmát ismerje.  Ismerje a tizenkét tagú színkört.  Alakok, formák mozgásának megfigyelése, kifejezése természet után és elképzelés alapján (elöl-, hátul-, oldalnézet).  Alakuljon ki a választékos anyaghasználat.

Pedagógiai Program

Oldal 367

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Rajz - és vizuális kultúra vizsgakövetelmények 5. évfolyam A vizuális jelenségek megfigyelése, elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése. A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata. A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával. Természeti formák, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel. Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti csoportosítása. Megfelelő szintű technikai készségek használata. A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata. Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása (őskori művészet, Egyiptom, Mezopotámia művészete, görög és római művészet) értelmezése, és elemzése.

Rajz - és vizuális kultúra vizsgakövetelmények 6. évfolyam  A vizuális jelenségek megfigyelése, elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése.  A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata, valamint ezen ismeretek segítségével kérdések alapján vizuális alkotások elemzése.  A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, értelmezése, kritikus megítélése.  A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával.  Természeti formák, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel.  Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése.  A képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazása és ennek árnyalt vizuális kifejezése.  A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata.  Vizuális problémák önálló, kreatív megoldása.

Pedagógiai Program

Oldal 368

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok, stílusok (Ókeresztény művészet, bizánci művészet, a honfoglaló magyarok művészete, román és gótikus stílus, reneszánsz művészet) művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, segítséggel alkalmazza a műelemzési módszereket.

Rajz - és vizuális kultúra vizsgakövetelmények 7. évfolyam  A vizuális jelenségek megfigyelése, elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése.  A vizuális nyelv elemeinek ismerete és megfelelő használata, valamint ezen ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése.  A köznapi vizuális kommunikáció során értelmezhető vizuális közlések létrehozása a közlés céljának megfelelő formában és alkalmas technikával.  Természeti formák, vizuálisan érzékelhető jelenségek ábrázolása a tér illúzióját keltő módszerek ismeretében, valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel.  Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése.  A képzetekben gazdag vizuális képi látásmód alkalmazása, és ennek árnyalt vizuális kifejezése.  A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata.  Vizuális problémák önálló, kreatív megoldása (dekoratív felületek tervezése.)  Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok, stílusok (barokk, klasszicizmus, romantika, realizmus, impresszionizmus, posztimpresszionizmus) művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, értelmezése és elemzése, adott szempontok szerint műalkotások összehasonlítása.

Rajz - és vizuális kultúra vizsgakövetelmények 8. évfolyam  A vizuális jelenségek megfigyelése, széleskörű elemző vizsgálata, esztétikai és kommunikációs szempontok szerinti megítélése.  A vizuális nyelv elemeinek ismerete, és megfelelő használata, valamint ezen ismeretek segítségével vizuális alkotások elemzése, összehasonlítása kérdések és adott szempontok alapján. Műalkotások tartalmi és formai jegyeinek leolvasása  A különböző köznapi és művészi vizuális közlésformák alkalmazása, továbbá sajátos és közös vonásainak bemutatása, értelmezése, kritikus megítélése.

Pedagógiai Program

Oldal 369

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Természeti formák, geometrikus testek, tárgyak ábrázolása (Monge -vetület, axonometrikus ábrázolás is), valamint elképzelt dolgok, elvont gondolatok, érzések kifejezése különböző vizuális eszközökkel.  Tárgyak, a köznapi vizuális környezet elemző vizsgálata, különböző szempontok szerinti megítélése.  Időben és térben eltérő kultúrák és művészeti korszakok, stílusok (kubizmus, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, op art,) művészi értékeire vonatkozó ismereteinek bemutatása, értelmezése és elemzése, adott szempontok szerint műalkotások összehasonlítása.  Megfelelő szintű technikai készségek használata.  Leíró, értelmező, elemző munkája során a megfelelő közlésformák kiválasztása.  A vizuális kultúrához kapcsolódó fogalmak, szakkifejezések helyes használata.  Vizuális problémák önálló, kreatív megoldása. Mozgókép és médiaismeret vizsgakövetelmények 8. évfolyam  Tudja kezelni a „mozgókép-sokk”-ot e sajátos kommunikáció természetét és szerkezetének bizonyos alapvonásait.  Ismerje meg a mozgóképkultúra értékeit, a minőségi műsorok megtekintésére törekedjen.  Őrizze meg az egyetemes és a magyar filmművészet értékeit.  Tudjon mindennapi élményeinek mozgósítása révén, gazdag tapasztalatokra szert tenni.  A film és más típusú mozgóképi szövegek olvasásában, azok tartalmának és rejtett mondanivalójának megértésében, a jelenségátélő -fejlődése során- jusson el a lényeglátásig.  A megfelelő mozgóképi alkotások tanulmányozása útján a tanulók jussanak el saját személyiségük jobb megismeréséhez, társadalmi, kulturális és történelmi összefüggések felismeréséhez. Audiovizuális üzeneteik megfogalmazásában legyenek személyesek, árnyaltak, a mozgóképi olvasás mellett az írásképességüket is fejlesszék.  A képrögzítési folyamatábrázolási és kompozíciós készségeik fejlesztéséhez használják fel a szerepjátékokat, szituációs gyakorlatokat. I. Legyen értő felhasználója a mozgókép kultúra kifejező eszközeinek:

Pedagógiai Program

Oldal 370

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Ismerje fel a mozgókép elemi kifejező eszközeit: hogyan fogalmaz és változik a mozgókép  Tudjon műalkotást elemezni, ismerje fel a cselekmény és a történet különbségét az ábrázolt világ, a stílus és a szerzői szándék, a forma és az értelem, stílus és világkép összefüggéseit. Ismerje a hazai és az egyetemes filmművészet néhány kiemelkedő alkotását. Tegyen különbséget a mozgókép alkalmazási területei között: ismerje a média társadalmi szerepét. Legyen tisztában az alkotói és a befogadói szerepnek a média hatására bekövetkező változásaival: az idő és a térélmény átformálódásával (egyidejűség, virtuális jelenlét), a nyilvánosság szerepének átalakulásával. II. A technikai kommunikációs eszközök használatának képessége  Tudjon képsort és dialógust tervezni - készíteni. Ismerje a technikai képírás egyszerű eszközeinek (fotó, video-filmkamera) használatát és alkalmazni is tudja azokat: azaz legyen képes egyszerű audió - vizuális szövegek, fogalmazási gyakorlatok "irására"pl. esemény, vélemény, személy megjelenítése- egyedül vagy csoport tagjaként. Mindezek teljesítését fokozatosan várjuk el, az életkor függvényében.

Pedagógiai Program

Oldal 371

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

INFORMATIKA

Pedagógiai Program

Oldal 372

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Informatika vizsgakövetelmények 4. évfolyam A tanulók képes pedagógus segítségével a számítógép bekapcsolására, belépésre a helyi hálózatba. Legyen képes a számítógépre telepített egyszerű oktató és játékprogramok futtatására. A jártasság szintjén tudják kezelni az egeret. Ismeri a Paint alapfunkcióit. Legyen képes egyszerű rajzok önálló elkészítésére. Legyen képes pedagógus segítségével weboldalak felkeresésére. Ismeri a számítógéppel végzett munka balesetelhárító vonatkozásait. Informatika vizsgakövetelmények 5. évfolyam Készség szinten alkalmazza az egeret, valamint jártaság szintjén a billentyűzetet. Legyen képes egyszerű, néhány soros dokumentum elkészítésére és egyszerű formázásra Word-ben. A jártaság szintjén kezeli a Paint program összes funkcióját. Legyen képes tanári segítséggel adott témakörben keresni. Ismeri az elektronikus levelezés alapjait. Legyen képes tanári segítséggel új levél megírására, új levél elküldésére, a postafiókba érkezett levelek elolvasására. Ismeri az informatika fejlődésének néhány csomóponti állomását. Informatika vizsgakövetelmények 6. évfolyam Ismeri a könyvtár-struktúra és mappaszerkezetet, az alapvető állományműveleteket jártasság szintű alkalmazza. El tud készíteni néhány diából álló prezentációt. Legyenképes különböző másolási feladatokat végrehajtani. Ismeri a rajzos-szöveges dokumentumok létrehozásának tanult lehetőségeit. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Legyen képes tanári segítséggel rajzoló programmal készített ábrákat Word dokumentumba beszúrni. Legyen képes keresni tanári segítséggel különböző ismeretanyagokat az SDT-ben. Informatika vizsgakövetelmények 7. évfolyam Legyen képes egy adott feladat megoldásához használni a számítógép-teremben található konfigurációt. Más perifériákat is tud csatlakoztatni a számítógépes konfigurációhoz. Önállóan tud végre nyomtatási feladatot. Legyen képes tanári segítséggel víruskeresési és irtási feladatok végrehajtására. Pedagógiai Program

Oldal 373

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Ismeri a táblázatok Word dokumentumba való beillesztésének módját. Legyen képes tanári segítséggel interaktív elemeket illeszteni prezentációjába. Képes önállóan egy adott témában ismereteket gyűjteni az internetről. Tudjon használni egy levelező programot. Tudja kezelni a webböngészőt. Informatika vizsgakövetelmények 8. évfolyam Ismeri a merevlemez karban tartás egyszerű feladatit. Tud CD-t, DVD-t írni. Önállóan tud használni valamilyen vírusirtó programot. Önállóan meg tud oldani egyszerű, elektronikus levelezési feladatokat. Legyen képes egy adott, más tantárgyak ismeretanyagával összefüggő témában önálló keresésre az interneten és a talált forrás beillesztésére az interneten valamely dokumentumba. Legyen képes többféle formázást tartalmazó dokumentumot készíteni Word-ben. Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni.

Pedagógiai Program

Oldal 374

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

TESTNEVELÉS

Pedagógiai Program

Oldal 375

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Testnevelés vizsgakövetelmények 1-2. évfolyam Legyen képes az alakzatok gyors felvételére és változtatására. Legyen képes játékos és határozott formájú szabad-, társas- és kézi szergyakorlatok végrehajtására. Legyen képes gyors indulásra különféle testhelyzetekből, az ütközések elkerülésére a fogójátékokban és a futásfeladatokban, tudjon teret nyerni a fogóval szemben. Tudjon tartósan futni 4-8 percig pihenő nélkül, illetve kisebb séták beiktatásával. Tudjon futómozgást tartalmazó feladatokat (játékok), szökdeléseket és ugrásokat megfelelő ritmusban elvégezni Tudjon távolba és célba dobni egy és két kézzel. Tudjon egyszerű támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatokat biztonságosan végrehajtani. Ismerjen néhány egyszerű, az évszaknak megfelelő a szabadban végezhető játékot, rendszergyakorlatokat, gimnasztikai és prevenciós feladatokat. Minimum követelmény: 12 perces futás: 1500-1900 méter (lányok), 1700-2200 méter (fiúk). Rúdon vagy kötélen ½ magasságig felmászni. Felhúzódzkodni nyújtott karú függésből 2-3-szor. 3-4 karhajlítás nyújtás mellső fekvőtámaszban, bukfenc előre és hátra segítséggel, zsugorfejállás segítséggel. Segítséggel fellendülni kézállásba, egyensúlyozni a zsámolyra tett pad merevítő gerendáján. Távolba dobás kislabdával: 15 méter (fiúk), 10 méter (lányok), labdavezetés, labda feldobása 1-2 méter magasságba és elkapása 10-ből 8-szor. Távolugrás: 230 méter (fiúk), 220 méter (lányok). Alapkövetelmény: 12 perces futás: 2500 méter (fiúk), 2300 méter (lányok). Rúdon vagy kötélen ¾ magasságig felmászni. Felhúzódzkodni nyújtott karú függésből 3-4-szer. 4-5 karhajlítás nyújtás mellső fekvőtámaszban, bukfenc előre és hátra, kis segítséggel zsugorfejállás. Fellendülni kézállásba, egyensúlyozni a zsámolyra tett pad merevítő gerendáján. Pedagógiai Program

Oldal 376

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Távolba dobás kislabdával: 25 méter (fiúk), 20 méter (lányok), labdavezetés, labda feldobása 2-3 méter magasságba és elkapása 10-ből 9-szer. Távolugrás: 280 méter (fiúk), 260 méter (lányok).

Testnevelés vizsgakövetelmények 3. évfolyam Ismerje a vezényszavakat, a rendgyakorlatokat hajtsa végre. Tudja az alapvető gimnasztikai alakformákat. Tudjon elfogadható mozgásmintát reprodukálni a rajtolás, futás, ugrás és dobás végrehajtása során. Tudja a megfelelő kísérleteket kúszás, mászás, támasz és függés feladatainak teljesítésére. Fogadja el a test-test elleni küzdelmet.

Testnevelés vizsgakövetelmények 4. évfolyam Hajtsa végre a szükséges foglalkozási formákat fegyelmezetten és az életkorának megfelelő alakisággal, a testnevelés órán megkívánt szokásrend betartásával. Végezze el pontosan és folyamatosan a tanult gimnasztikai gyakorlatokból összeállított mozgásokat. Legyen képes a ritmus és a mozgás összhangjának megteremtésére. Tudjon mászni rúdon vagy kötélen. Teljesítse a támasz-, függő- és egyensúlygyakorlatokat. Vegyen részt a testnevelési és sport játékokban. Minimum követelmény: 12 perces futás: 1800-2300 méter (fiúk), 1600-2100 méter (lányok). Rúdon vagy kötélen ¾ magasságig felmászni. Felhúzódzkodni nyújtott karú függésből 3-4-szer. 6-8 karhajlítás és nyújtás mellső fekvőtámaszban, bukfenc előre és hátra, kisebb hibákkal, zsugorfejállás. Fellendülni kézállásba, egyensúlyozni a zsámolyra tett pad merevítő gerendáján. Távolba dobás kislabdával: 19 méter (fiúk), 15 méter (lányok), labdavezetés, labda feldobása 3-4 méter magasra, leguggolás, felállás és labda elkapása 10-ből 8-szor. Távolugrás: 2,80 méter (fiúk), 2,60 méter (lányok). Alapkövetelmény: 12 perces futás: 2800-3000 méter (fiúk), 2400-2600 méter (lányok). Rúdon vagy kötélen felmászni teljes magasságig. Felhúzódzkodni 5-6-szor. Pedagógiai Program

Oldal 377

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 12-18 karhajlítás és nyújtás mellső fekvőtámaszba, bukfenc előre és hátra zökkenőmentesen, guggolásból guggolásba, fejállás egyenes törzzsel 5 másodpercig fellendülés kézállásba, ott rövid ideig megállás. Kislabdával távolba dobás: 30 méter (fiúk), 25 méter (lányok). Labdavezetés helyes csuklómozgással 20 métert és közben felnézni. Feldobni a labdát 5-6 méter magasra, leülni, felállni, egyet tapsolni és elkapni 20-ból 19-szer. Távolugrás: 3,25 méter (fiúk), 3,10 méter (lányok). Gyorsfutásban 30 méteren 5 másodperc (fiúk), 6 másodperc (lányok)

Pedagógiai Program

Oldal 378

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Testnevelés vizsgakövetelmények 5. évfolyam Vezényszavaknak megfelelő pontos végrehajtás, alakiság. Alakzatokban hely megtalálása. Tér- és távköz felvétele. Mozgásanyagokhoz illeszkedő bemelegítő gyakorlatok végrehajtása. Bemelegítés szükségességének felismerése, különös tekintettel a sportsérülések megelőzésére. Testtartás javulása. Tartós futás 10 percig. Futógyorsaság, jelre történő reagálás javulása. Futó -állóképesség növelése. Az ugrás fázisainak ismerete. Az el- felugrás hangsúlyozottabbá tétele. Ívképzés kialakulása. Az erőközlés hosszának és gyorsaságának tudatosulása a dobóteljesítmény tükrében. Célba dobás pontosságának javulása. Kislabda hajításban az eredmény javulása. A talajgyakorlati elemek végrehajtásának és összekapcsolásának folyamatos, biztos végrehajtása. Támaszban és függésben saját testtömeg tudatos kezelése. Nekifutás és támaszvétel gördülékeny összekapcsolása. Függésben biztonságérzet kialakulása. Testtartás javulása. A labdatovábbítás és labdabirtoklás biztonságának növelése. Labdához való megfelelő helyezkedés kialakulása. Megfelelő helyezkedés a játéktéren. Játékszabályok megismerése és alkalmazása. Edzettségi szint növekedése, ellenállóbbá válás az időjárás elemeivel szemben. Sportszerűség megtartása mellett test-test elleni küzdelem elfogadása. Küzdelemben helyes viselkedés kialakulása.

Testnevelés vizsgakövetelmények 6. évfolyam Alakzatokban történő mozgások végrehajtásának javulása. Munkarend, munkafegyelem javulása. Szervezési feladatok ellátása. Szakkifejezések ismeretének elmélyülése. Gimnasztikai alapformák alkalmazása. Gimnasztikai és előkészítő gyakorlatok egyéni és csoportos elvégzése. Rajt és futógyorsaság fejlődése, futó állóképesség javulása. Futótechnika, gyorsaság és táv összhangjának kialakulása. Ugrótechnika és ugróeredmény javulása. Ugrásoknál a kar és lábmunka összhangjának kialakítása, fontosságának megértése. Dobótechnika és dobóeredmény javulása. Az eredményes dobáshoz szükséges feltételek meg- és felismerése. Talajgyakorlatokon, függőszereken a gyakorlatok technikai kivitelezésének javulása, összekapcsolásának gördülékennyé válása. Támaszugrásoknál az első ív méretének növelése, második ív elemi szintű kialakulása, a talajra érkezés biztonságának javulása. Testtartás igényesebbé válása. A tornához szükséges speciális képességek javulása. Szépérzék fokozódása. Pedagógiai Program

Oldal 379

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Biztonságos labdakezelés mozgás közben. Megfelelő helyezkedés labdaátvételhez. Támadásokban megfelelő társ kiválasztása, labdatovábbítás. Védekezésben a támadó játékos zavarása. Labdához, társakhoz való viszonyban, helyezkedésben javulás. Labdás ügyesség és taktikai érzék fejlődése. Sportszerű magatartás igényének kialakulása. Bővüljön a szabadtéri játékok ismerete. Az edzettségi szint javulása, tűréshatárok kitolódása. Egyszerűbb önvédelmi fogások alkalmazni képes tudása. Önellenőrzött, tudatos magatartással az eredményesség javulása

Testnevelés vizsgakövetelmények 7. évfolyam Rendgyakorlatokban a fegyelmezett magatartással történő pontos végrehajtás igényének elmélyülése. Jártasság a bemelegítésre és képességfejlesztésre alkalmas gyakorlatok végzésében. Helyes testtartás élettani fontosságának megértése. A bemelegítő gyakorlatok fontosságának tudatosulása. A tanult futótechnikák csiszolódása, eredmények javulása. Ugrótechnika és ugróteljesítmény javulása. Ugrásoknál a megfelelő sebességű és irányú nekifutás, a kar és a láblendítések fontosságának tudatosulása. Ugrásoknál jelentkező fizikai törvényszerűségek megismerése. Dobó technika csiszolódása, lökő technika kialakulása. Dobóeredmények javulása. Dobásoknál jelentkező fizikai törvényszerűségek megismerése. Összefüggő talajgyakorlat szerkesztésének, bemutatásának tudása. Támaszugrásokban az ívképzések javulása. Függőszereken megtanult elemek számának gyarapítása. Egyensúly gyakorlatoknál a mozgás biztonságának javulása. A segítségadás formáinak megismerése. Labdás ügyesség, technikai kivitelezés minőségének fejlődése. Labdához, társakhoz való igazodás javulása. Egyszerű taktikai elemek játékban történő alkalmazása. Két választott sportjáték alkalmazni képes alapszintű ismerete, tudása. Szabadban végezhető mozgás igényének tudatosulása. Szabadban végezhető mozgási lehetőségek ismeretének bővülése. Ellenálló képesség javulása. Küzdősportok egyszerűbb elemeinek alkalmazni képes tudása. Alapvető önvédelmi fogások rögzülése. Agresszivitást elkerülő magatartás kialakulása. Törekvés a sérülések megelőzésére.

Testnevelés vizsgakövetelmények 8. évfolyam

Pedagógiai Program

Oldal 380

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az előző években tanult ismeretanyag elmélyülése, a végrehajtás pontosságának, gyorsaságának és fegyelmezettségének javulása. Szervezési ismeretek bővülése, az ehhez kapcsolódó feladatok igényes végrehajtása. Előkészítésre, prevencióra alkalmas gyakorlatok hatásfokának, intenzitásának javulása. Fizikai képességek fejlődése. Helyes testtartás rögzülése. A prevenció fontosságának és a relaxáció szükségességének megértése. Technikai végrehajtás javulása. 10-12 perc kitartó futás során teljesített táv növekedése. Az elugrás irányának pontosítása. Teljesítményt növelő légmunka alkalmazása. Az eredményes, biztonságos talajra érkezés tudatosulása. Dobásoknál és hajításoknál a lendületszerzés fontosságának megértése, a lendület és a kidobás összekapcsolása. Dobóteljesítmény növekedése. Torna mozgáselemeiből összefüggő gyakorlat összeállítása, végrehajtása. Biztonságos talajra érkezés tudatosulása. Zenére történő mozgásnál ritmusérzék javulása. Esztétikus végrehajtás igényének kialakulása. Játékigény kialakulása, technikai elemek csiszolódása. Taktikai képzettség, szabályismeret elmélyülése. Versenyrendszerek megismerése. A szabadban végzett mozgás mindennapos igényének kialakulása. A mozgás és az egészséges életmód összefüggésének felismerése. A mindennapos mozgásnak az életvezetés részévé való válása. Önvédelmi fogások technikailag eredményesebb végrehajtása. Megfelelő magatartási és viselkedési szabályok tudatosulása.

Pedagógiai Program

Oldal 381

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

KÖRNYEZETISMERET

Pedagógiai Program

Oldal 382

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Környezetismeret vizsgakövetelmények 1. évfolyam A tanuló: - ismeri az iskolai viselkedési szabályokat és alkalmazza azokat; - törekszik környezetében a rend és az igényesség megvalósítására; - óvja környezete szépségeit, értékeit; - az irányokat ismeri és pontosan használja; - a gyalogosközlekedési szabályokat ismeri, betartja; az alapvető közlekedési táblákat felismeri; - el tudja mondani lakóhelye, szülei, testvérei nevét; - ismeri és használja az évszakok, hónapok pontos neveit; - ismeri és szóban közli az évszakok jellemzőit; - a tanult ünnepek tartalmát röviden el tudja mondani; - felelősségtudata kialakul az állatok iránt; - megfigyelés, tapasztalat alapján röviden beszámol a napi időjárásról; - ismeri a hét napjait és a megfelelő sorrendben fel tudja őket sorolni; - a napszakok nevét helyesen használja; - felismeri a mindennapi használati tárgyak anyagát és meg tudja őket nevezni; - a levegő és a víz néhány jellemző (tanult) tulajdonságát fel tudja sorolni; - néhány mondatban be tud számolni a szülők foglalkozásáról, munkájáról; ismeri a munka fontosságát; - felismeri a környezetében előforduló növényeket, állatokat és megnevezi őket; - tájékozódik a saját testén; felismeri és meg tudja nevezni saját testrészeit; ismeri a páros testrészeket; - ismeri érzékszerveit és meg tudja nevezni őket; - ismeri a helyes tisztálkodási szokásokat és alkalmazza is őket; - felismeri a leggyakrabban fogyasztott zöldség- és gyümölcsféléket, valamint megnevezi őket; ismeri szerepüket az egészséges táplálkozásban; - ismeri a helyes terítés és a kulturált étkezés szabályait, valamint alkalmazza őket.

Pedagógiai Program

Oldal 383

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Környezetismeret vizsgakövetelmények 2. évfolyam Ismerje és tudja elmondani az utat az otthontól az iskoláig. Tudja az iskola környékének megközelíthetőségét, nevezetességeit (közterületek, közlekedési eszközök, üzletek, a szabadidő eltöltésének helyei, intézmények, nevezetes és érdekes épületek, helyek, a felszín formái). Tudjon rajz és képgyűjteményt készíteni ezekről. Közlekedés Tudja a közlekedés illemszabályait, a helyes viselkedést járműveken, gyermekekkel történő balesetek okait, megelőzésüket. Ismerje fel a veszélyhelyzeteket az iskola megközelítésekor. A lakóhely ismerete Tudja felsorolni a település és környéke felszínének jellemző formáit, vizeit. Ismerje fel a település jellemző természeti formáit, elnevezését. Tudja elmondani a településhez fűződő hagyományokat, meséket, mondákat, történetek. Ismerje a település utcáit, milyen volt a település lakóinak élete régen és most, helytörténeti bemutatóhely, kiállítás megtekintését követően. Tudja útba igazítani az idegent a lakóhelyén! Testünk és életműködésünk Tudja életműködéseink főbb jellemzőit, legfontosabb szerveink szerepét életünkben. Tudja a helyes napirend kialakítását. Használja helyesen a napszakok nevét! Tudjon különböző méréseket elvégezni a saját testén, ismerje a belső szerveinket, szerepüket. Tudja a helyes fog- és testápolás szabályait, ismerje a fogorvos és az orvos gyógyító munkáját. Tudja felsorolni a környezet szervezetünkre gyakorolt leggyakoribb ártalmas hatásait. Az élő természet alapismeretei Ismerje fel a termesztett növényeket, leírás alapján, csoportosítsa, felhasználásuk szerint. Ismerje növényi táplálékainkat, tudja a gyümölcsök, zöldségek szerepét az egészséges táplálkozásban.

Pedagógiai Program

Oldal 384

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Tudja a vadon élő és tenyésztett, kedvtelésből vagy társként tartott állatok élete közötti különbséget. Ismerje előzetes megfigyelési szempontok alapján a különböző élőhelyek élővilágát. Tudjon tájékozódni az időben. Nevezze meg az évszakok jellemző időjárási jegyeit! Vegye észre az idő és az életmód kapcsolatát! Tudja csoportosítani az élőlényeket jellemző jegyeik alapján! Az élettelen természet alapismereti Tudja az érzékszerveink szerepét. Tudja a közvetlen környezetében lévő tárgyak és élelmiszerek érzékelhető tulajdonságait. Tudja a megmérhető és nem megmérhető tulajdonságokat. Használja helyesen a tanult mértékegységeket. Tudja csoportosítani az élelmiszereket megadott szempontok szerint!

Pedagógiai Program

Oldal 385

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Környezetismeret vizsgakövetelmények 3. évfolyam  Vegye észre a növények és az állatok sokrétű kapcsolatát, tudjon rá példát mondani.  Ismerje a növényi szervek feladatát. Vegye észre a növényi élet ciklusát.  Tudja, hogy az élőlények életben maradásához tápanyagokra, levegőre, vízre, megfelelő hőmérsékletre, fényre van szükség. Ismerje a növények és az állatok legfontosabb hasonlóságait, lássa a táplálékuk megszerzése közötti különbséget.  Lássa, hogyan alkalmazkodnak az élőlények a kedvezőtlen környezeti feltételekhez.  Tudja megkülönböztetni az egészséges és a beteg állapotot.  Ismerje fel, hogyan kerülhetők el a betegségek.  Tudja a mentők, tűzoltók, rendőrség telefonszámát, értesítésük módját.  Legyen képes tájékozódni az iskola környékéről készített térképvázlaton.  Ismerje meg lakóhelyét, tudjon önállóan tájékozódni a település térképén.  Tudja néhány mondatban bemutatni a fővárost.  Legyen képes felfedezni a fővárosi és vidéki élet közötti különbségeket.  Ismerjen fel néhányat képről Budapest nevezetességei, hídjai közül.  Vegye észre, hogy a helytelen emberi magatartás hogyan veszélyezteti az élőlények életét.  Tudjon tanári segítséggel kísérleteket, méréseket végezni, tapasztalatait elmondani és írásban, rajzban rögzíteni.

Pedagógiai Program

Oldal 386

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Környezetismeret vizsgakövetelmények 4. évfolyam A tanuló: – Keressen a tankönyvön kívül más ismerethordozókból a tananyaghoz kapcsolódó információkat. – Tanítói kérdésre néhány mondatos összefüggő felelettel válaszoljon. – Mutasson be egy-egy ismert növényt, emlőst, madarat és gerinctelen állatot a lakóhely környezetéből. Nevezze meg az életükhöz szükséges környezeti feltételeket. – Nevezzen meg a környezetéből környezetszennyező forrásokat, ismerje azok egészségkárosító hatásait. – Legyen képes méréseket végezni a tanult körben az emberi testen, nevezze meg a tanult élettani jellemzőket. – Tudja, hogyan őrizheti meg az egészségét, és mi veszélyezteti azt leginkább. – Ismerje a domborzat jelölését a térképen. – Találja meg lakóhelyét, nagytájainkat Magyarország domborzati térképén. – Ismerje lakóhelyének védett természeti értékeit. – Mutassa be a lakóhelyéhez közeli kirándulóhelyek egyikét. – Nevezze meg a különbségéket az eltérő településtípusok között. – Tudja, hogyan lehet megközelíteni a szomszédos településeket.  Nevezze meg a lakóhelyén élő népcsoportokat.

Pedagógiai Program

Oldal 387

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

TERMÉSZETISMERET

Pedagógiai Program

Oldal 388

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Természetismeret vizsgakövetelmények 5. évfolyam Tájékozódás a térképen -

Tudjanak helyzetet meghatározni. Ismerjék és alkalmazzák a világtájak megnevezését. Ismerjék a térkép fogalmát, tudják a térképen a színek, a számok és jelek szerepét. Tudják használni a vonalas mértéket, a mértékszámot és keresőhálózatot. Tudjanak Magyarország térképéről jelmagyarázat segítségével olvasni. Tudjanak lakóhelyükön tájékozódni.

Az időjárás és az éghajlat elemei: -

Tudják megkülönböztetni és jellemezni az egyes halmazállapotokat, megfigyeléseiket méréssel, kísérlettel alátámasztani. Ismerjék a főbb mértékegységeket. Ismerjék a napszakok, évszakok, hónapok neveit, tudják hogy a változásaik okozzák az időjárás alakulását. Tudják jellemezni az egyes évszakokat átlagos időjárások alapján. Tudják jellemezni Magyarország éghajlatát.

A földfelszín változásai: -

Ismerjék fel a főbb felszínformákat, s tudják ismereteiket a megfigyelt tájon alkalmazni. Ismerjék az egyes felszínformák kialakulásának főbb mozzanatait és tudják megkülönböztetni az üledékes és vulkáni kőzetet.

Környezetünk élővilága: -

-

Szerezzenek gyakorlatot növények és állatok megfigyelésében, szakszerű leírásában és összehasonlításában, a növényi és állati részek vizsgálatában, leírásában. /szakszókincs megfelelő használata/ Ismerjék fel a tanult fajokat, tudják megnevezni részeiket, a jellemző részekről felismerni a fajt. /modellen, rajzon/ Tudják az élőlényeket csoportosítani, hasonló és eltérő tulajdonságaik alapján. Ismerjék a termesztett növényeket, zöldség, gyümölcs, gabonafélék, a haszonállatok jelentőségét.

Pedagógiai Program

Oldal 389

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Természetismeret vizsgakövetelmények 6. évfolyam Földrajzi alapismeretek -

Ismerje és tudja megmutatni a kontinenseket, óceánokat. Tudja meghatározni a kontinensek, óceánok fogalmát. Tudjon tájékozódni a földrajzi fokhálózat segítségével. Tudja jellemezni a szélességi és hosszúsági köröket. Tudja az éghajlat és az időjárás fogalmát. Tudja az éghajlat és az időjárás elemeit, azok egymás közötti kapcsolatát, összefüggését. Ismerje földünk éghajlati öveit az azokat határoló nevezetes szélességi köröket, az éghajlati övek kialakulásának okait. Jellemezze az éghajlati öveket. Ismerje a mérsékelt éghajlati övön belül az óceáni, kontinentális, mediterrán és a hegyvidéki éghajlatot. Tudja használni az éghajlathoz kapcsolódó tematikus térképeket. Szerezzen jártasságot a földrajzi helymeghatározásban.

A földfelszín változásai: -

-

Ismerje a mészkőhegységek és vulkáni hegységek kialakulásának folyamatát és okát. Ismerje fel alakjáról a vulkánt, nevezze meg a részeit. Ismerje fel a legismertebb kőzeteket, azok legjellemzőbb tulajdonságait. Tudja a különbséget a lánchegység és a röghegység között. Tudja a hegyvidéki éghajlat jellemző vonásait, a magashegységi növényzetet. Ismerje a külső erők felszínalakító tevékenységét, az építő és romboló erők kölcsönös működését. Használja helyesen a földrajzi fogalmakat. Topográfiai ismeretek: Soproni-hegység, Kőszegi-hegység, Északi-Középhegység, Dunántúli-középhegység, Mecsek, Alpok, Kárpátok, Német-középhegység, Lengyel-középhegység, Tudjon tájékozódni a térképen. Tudja a fent felsorolt tájakat megmutatni az atlaszban. Ismerje az alföldek kialakulásának folyamatát. Tudja a síkság és fennsík közötti hasonlóságot, különbséget. Nevezze meg és mutassa meg a térképen Európa és hazánk alföldjeit. Tudja a különbséget a talaj és a kőzet között. Ismerje a talaj alkotórészeit.

Pedagógiai Program

Oldal 390

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa -

Tudja a következő fogalmakat megmagyarázni: talajnedvesség, humusz, folyószabályozás, vízgyűjtő terület, vízjárás, vízválasztó, tölcsértorkolat, delta torkolat, mocsár,

Életközösségek: Erdő életközössége -

-

Ismerje az életközösség fogalmát. Ismerje az erdőalkotó fáink legjellemzőbb tulajdonságait, jellegzetességeit. Tudja meghatározni az zárvatermő, kétszikű, egylaki, lepel, nyitvatermő, virágtalan, spóra fogalmát. Ismerje a cserje és a fák közötti hasonlóságot, különbséget. Ismerje fel a tanult növényeket képről, valamint a természetben. Tudja, hogy a gombák külön rendszertani csoportot alkotnak. Lássa az összefüggést a növények környezeti igénye és elterjedése között. Tudja az erdő szintjeit felsorolni, az élőlényeket a megfelelő szintekben elhelyezni. Tudja az összefüggést a növények és az állatok, a növényevő állatok és a ragadozók között. Ismerje az állatok táplálkozási típusait. Ismerje a következő fogalmakat, jelenségeket, összefüggéseket: ragadozó életmód jellemzői, a táplálék és a fogazat közötti kapcsolat, csőrtípus, rejtőszín, költöző madár, fészeklakó fiókák, Ismerje az ízeltlábúak fejlődési típusait.

Mező életközössége -

Ismerje a mező életközösségének fogalmát. Ismerje a száraz és nedves rétek jellemzőit, élőlényeit. Tudja az élőlények legjellemzőbb tulajdonságait. Tudja megmagyarázni az élőlények alkalmazkodását környezetükhöz. Tudja, hogy az élőlények és környezetük kölcsönös kapcsolatban vannak egymással. Ismerje, tudja csoportosítani a tanult növényeket, állatokat a következő szempontok alapján: testfelépítés, szaporodás, táplálkozás. Ismerje a következő fogalmakat, összefüggéseket: ragadozó, növényevő, táplálkozási kapcsolat, fogazat, csőrtípus. Ismerje az egyenesszárnyú rovarok jellemző tulajdonságait, szaporodásukat, fejlődésüket.

Vizek, vízpartok életközössége: Pedagógiai Program

Oldal 391

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

-

-

Ismerje a vizek legjellemzőbb fizikai, kémiai tulajdonságait. Ismerje a vízi életközösség élőlényeit, azok egymás közötti kapcsolatát. Tudja a növények és állatok legfontosabb csoportjait. Tudja jellemezni a következő rendszertani csoportokat: moszatok, egyszikűek, kétszikűek, gerinces, emlős, madár, hüllő, kétéltű, hal, ízeltlábú, rovar, rák, egysejtű, puhatestű, gyűrűsféreg. Tudjon táplálékláncot mondani a vizek életközösségében, tudja a tápláléklánc fogalmát.

Pedagógiai Program

Oldal 392

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

TECHNIKA

Pedagógiai Program

Oldal 393

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Technika vizsgakövetelmények 1. évfolyam  Az ember természetátalakító munkájával kapcsolatos tapasztalatokból példák sorolása (lakóhely és lakótér).  Az megfigyelt anyagok vizsgált tulajdonságainak felismerése, megnevezése konkrét tárgyakon.  A tulajdonságokkal kapcsolatos tapasztalatok felhasználása a megmunkálás során.  Az elvégzendő munkákhoz szükséges eszközök és szerszámok biztos, balesetmentes használata.  Látszati rajz, vázlatrajz készítése.  A rajzelemek helyes alkalmazása.  Egyszerű modell tervezése és építése (klasszikus somlói pince).  A biztonságos gyalogos közlekedés szabályainak ismerete.  A háztartás ismert feladatainak és veszélyforrásainak megnevezése, védelmi stratégiák ismertetése.  Példák sorolása az egészséges táplálkozásról és annak fontosságáról az ember életében.  A takarékosság lehetőségének felismerése egyszerű problémaszituációban

Pedagógiai Program

Oldal 394

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Technika vizsgakövetelmények 2. évfolyam Ember és környezete Tudja felsorolni és jellemezni az évszakokat és az időjárási elemeket (pl. napsütés, derült idő, eső, havazás, szél). Tudja bemutatni a lakóhelye szűkebb földrajzi környezetét. Ismerje fel a környezet káros hatásait és a védekezés módjait sorolja fel (pl. öltözködés, kunyhóépítés, házépítés). Tudja megkülönböztetni a természetes és az ember alkotta környezetet, mondja el ezek jellemzőit. Tudja hogyan védekezünk a környezet kellemetlen hatásai ellen. Ismerje fel az ember természetátalakító munkáját. Tudja felsorolni a környezet védelmébe érdekében tett feladatokat. Anyagok és megmunkálásuk, felhasználásuk Ismerje az anyagok megmunkálásának módjait (pl:anyagok hasítása, csavarása, nyújtása, összenyomása). Tudjon tárgyakat készíteni hagyományos kézműves technológiával természetes és mesterséges anyagokból (pl. háncsból, vesszőből, faágakból, kukoricaszárból). Ismerje a takarékos anyagfelhasználás szabályait és azt tartsa is be. Ismerje az anyagok feldolgozásnak módjait. Tudja a nyersanyag, az alapanyag és a termék fogalmát. Ismerje és tudja a helyes szerszámhasználatot, mintázó eszközöket. Tervezés, építés, mérés Tudjon egyszerű tárgyakat tervezni és készíteni, egyéni elképzelések megvalósításával. Tudjon makett építeni látszati rajz alapján, építő elemekből, pl. házépítés. Tudjon körvonalrajzokat készíteni. Ismerje az elrendezés, az esztétikum és az egyensúly szerepét. Tudjon látszati rajzot, vázlatrajzot készíteni. Közlekedési ismeretek Ismerje fel a veszélyhelyzeteket, és elkerülésük módjait. Tudja a közlekedési eszközök használati szabályait és tartsa is be azokat.

Pedagógiai Program

Oldal 395

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Ismerje fel a forgalomirányítás jelzéseit, jelzőtáblákat, jelzőlámpákat, gyalogátkelőhelyeket, vasúti átjárót, sorompót, fénysorompót. Tudja a mozgólépcső használatát. Tudja a biztonsági sáv szerepét a balesetek elkerülése érdekében.

Pedagógiai Program

Oldal 396

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Technika vizsgakövetelmények 3.évfolyam Ismerjék a tanulók: -

-

az otthoni technikai folyamatokat, eljárásokat (fűtés, világítás, főzés, melegítés, mosás, takarítás stb.) és a szükséges anyagokat; az ezekkel kielégíthető egyéni és családi célokat, igényeket, szükségleteket; a háztartási és kommunikációs (rádió, videó, magnetofon, tv) eszközök, berendezések rendeltetését, valamint változásukat a régi időktől napjainkig; a háztartási gyermekbalesetek okait, elhárításuk lehetőségeit; a fonal készítésének elvét; a munka tervezésének fő fázisait; a különböző vonalfajtákat és szerepüket; a mérés fontosságát; a biztonságos, szakszerű eszközök -, illetve szerszámhasználat szabályait, a baleseti veszélyek csökkentésének lehetőségeit; a személyautók főbb jellemzőit; a játszótéri hinták, egyéb játékok működését és veszélyeit; a hely – és helyzetváltoztatás formáit, módjait, a közöttük lévő különbségeket; a kerék és a tengely alkalmazásával járó előnyöket; a közlekedési környezet leggyakoribb veszélyeit.

Gazdagodjanak tapasztalataik az első két osztályban megismert anyagok, továbbá a karton, a lemez, a fonal és a textil szerkezetéről, érzékelhető tulajdonságokról. Szerezzenek tapasztalatokat az egyensúlyi helyzetről, az egyszerű gépek működéséről.

Ismerjék fel: -

a valóságos tárgyak, építmények és a modellek közötti hasonlóságot; nézeti rajzokról az építőelemeket; az egyszerű szerkezetek labilitásának okait.

Fejlődjenek manuális készségeik: -

a rajzeszközök használatában (vonalzó, ceruza, körző, radír) a karton karcolásában; a karton sarkos hajlításában; a fa ragasztásában, kötözésében, szegezésében; az alkatrészek gondos rögzítésében; a korábban megismert öltések, hurkolások kivitelezésében;

Pedagógiai Program

Oldal 397

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa -

a minta, rajz méreteinek papírra, kartonra, fára másolásában.

Fejlődjenek rajzi kommunikációs készségeik: a munkadarab, tárgy szélének (kontúrjának), az anyag hajlítási helyének, vágási helyének rajzi kifejezésében.

Legyenek jártasak: -

-

a leggyakrabban használt háztartási eszközök, berendezések, egyszerűbb gépek rendeltetésszerű kezelésében (üzembe helyezése, működésük felügyelete), balesetmentes használatában ás megóvásuk egyszerű módszereiben (pl. tisztítás); a papír, karton terhelhetőségének vizsgálatában; ezek – kialakítástól és helyzettől függő – viselkedésének felfedezésében; a fonal és a textil szerkezetének megfigyelésében, vizsgálatában; vázlatrajzok készítésében (önálló tervezés során); vonalzóval történő mérésben; hosszúságok (távolságok) becslésében; kartonból, fából készítendő szerkezetek alkotórészeinek összeszerelésében (iratkapocs, zsineg felhasználása); gomb felvarrásában. az elkészített tárgyak kipróbálásában, minőségellenőrzésben; a saját készítésű tárgyak díszítésében, szebbé tételében; a kerék és a tengely modelleken történő szerelésében; szerelési ábrák, kész modellek elemzésében; a szerelési sorrend és a szerelőelem – szükséglet meghatározásában; lengő, billenő, forgó, guruló szerkezetek tervezésében, összeszerelésében; a biztonságos közlekedésben.

Legyenek képesek: -

-

a (lágy) papír és a karton, lemez tulajdonságaink összehasonlítására és sorba rendezésére, minőségi és mennyiségi tulajdonságok szerint (pl. keményebb, ellenállóbb, illetve vastagabb stb.); kartonból, fából készíthető játék – és használati (ajándék) tárgy(ak) kitalálására, segítséggel történő megtervezésére; egy elképzelt tárgy tervezésénél néhány szempont egyidejű figyelembevételére; a kitalált tárgy elkészítésére többféle tanult készség egyidejű felhasználásával; a problémákat (akadályokat) felismerni a tervezés és elkészítés közben; értelmezni (magyarázni) a fonalkészítés vizsgálatban tapasztalt (sodrás, előtt és után) eltérő tulajdonságokat; az építőelemek térbeli helyzetének megállapítására, meghatározott térben történő elhelyezésére;

Pedagógiai Program

Oldal 398

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa -

adott tagolatlan tárgy oldalainak (eleje, oldala, teteje) és a bemutatott vetületi képeknek az azonosítására (hozzárendelés); adott vetületi képekhez tárgyat (tárgyakat) keresni a környezetből; a szerkezetépítés során felmerülő problémákat felismerni, megoldásukat keresni; a közlekedési eszközök csoportosítására (Ki , mire, hol, mikor használja?); a készített modell és a modellezett tárgyak összehasonlítására szempontkeresés után.

Technika vizsgakövetelmények 4. évfolyam Ismerjék meg a tanulók  a természetben és a környezetükben található néhány lapszerű és vonalszerű anyagot;  az anyagok, valamint a belőlük készített tárgyak alakjáról és méreteiről érzékelhető tulajdonságokat: vékony, vastag, lapos, kerek, gömbölyű, hengeres, szögletes, rövid, hosszú, négyzet, téglalap, kör, éles, hegyes, tömbszerű, lapszerű, szálas (vonalszerű), tagolatlan;  az anyagok felületének érzékelhető tulajdonságait: érdes, durva, sima;  az anyagok belső szerkezetére jellemző – pl. szálas, rostos szálkás -, illetve abból adódó tulajdonságokat: ellenállás az alakítással szemben (erőkifejtés), hajlítható, nyújtható, rugalmas, rugalmatlan, törhető, képlékeny, lágy, puha, kemény, hajlékony, nyúlékony, szakadós, merev;  az anyagokból készített szerkezetekre jellemző tulajdonságokat: tartós (szoros) rögzítés, laza rögzítés (kötés), álló (statikus és mozgatható), mozdítható, mozgó;  több anyag, illetve tárgy egymáshoz viszonyított tulajdonságát: különböző, hasonló, könnyebb, nehezebb, kisebb, nagyobb stb.;  a csavarral történt szereléseket környezetünkben, a szerelés szerszámait (csavarhúzó, villáskulcs) és az oldható kötőelemeket (csavar, fémgyűrű, gumigyűrű). Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy  milyen célra és miért lehet a tanult anyagokat felhasználni;  milyen feltételek (pl. száraz, nedves) mellette lehet a megismert anyagokat könynyen, illetve nehezen alakítani (gyúrni, darabolni, hajlítani, csiszolni stb.);  hogyan lehet az építőelemeket alakjuk szerint szétválogatni;  minként kell az adott feladatnak, illetve probléma megoldásának megfelelő elemeket kiválasztani;  megfelelőek- e a felhasznált elemek, miért?  mások munkadarabjában mi a jó vagy jobb;  mit csináltak rosszul, hol követtek el hibát;  mit csináltak volna másképp, mikor lehet a hibákat kijavítani? Fejlődjenek készségeik és jártasságaik Pedagógiai Program

Oldal 399

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa - az anyag gyúrásában, darabolásában (kézzel és eszközökkel, pl. damillal), gömbölyítésében, lapításában és sodrásában (hengerítésében), a mintázófa használatában; - a különféle papírok hajtogatásában, ragasztásában, redőzésében, tépésében, nyírásában, az olló balesetmentes használatában;

Pedagógiai Program

Oldal 400

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Nevelőmunkát segítő eszközök jegyzéke (A pedagógiai program 3. számú melléklete) ALSÓ TAGOZAT Eszközök, felszerelések

Eszközök, felszerelések

Eszközök, felszerelések

(mennyiségi mutató +többletigény)

(mennyiségi mutató +többletigény)

(mennyiségi mutató +többletigény)

1 – 2. évfolyam

3 – 4. évfolyam

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM -Írott kis és nagy ABC ( 6+0 db) - Hívóképek ( 2+1 db) - Betűtartó ( 4+0 db) - Betűkártyák ( 4+0 db) - Az én ABC-ém softver licenc (5+25 db) - Az én ABC-ém kézikönyv (2+1 db) - Másodikos olvasástanítás kézikönyve (2+1 db) -Magyarország térkép (1+5 db) MATEMATIKA

MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM -Magyarország történelmi térkép (0+4 db) - Időszalag (3+3 db) - Helyesírási szabályzat (0+6 db) - Szólások, közmondások (0+6 db) - Értelmező kéziszótár (0+6 db)

-Gumilabda (7+25 db) - Ugrókötél (6+20 db) - Kislabda (2+6 db) - Kézi súlyzó (0+10 db) - Kosárlabda (0+6 db) - Karika (0+10 db)

MATEMATIKA

-Színesrúdkészlet (38+0 db) - Logikai készlet (34+0 db) - Méterrúd (4+0 db) - Űrmértékek (1+5 db) - Mérleg és súlysorozat (0+2 db) - Hőmérő (0+6 db) - Tanári kézikönyv (2+5 db)

-Demonstárciós óra (1+6 db) - Táblai vonalzó (0+6 db) - Táblai körző (0+6 db) - Méterrúd (1+ 6 db) - Kétkarú mérleg (1+2 db) - Űrmértékek (2+4 db) - Mértani testek készlete (0+2 db) - Színes rúd készlet ( 0+4 db)

ÉNEK

ÉNEK

-1. o. zenehallgatás CD (3+0 db) - 2. o. zenehallgatás CD (3+0 db) - Dallam és ritmuskotta -1. o. (3+0 db) - Dallam és ritmuskotta -2. o. (3+0 db)

-Triangulum (1+5 db) - Ritmushangszer készlet (0+2 db) - Ritmuskártya (0+6 db) - CD lejátszó (0+4db)

Tanári kézikönyvek:

KÖRNYEZETISMERET

-Ének 1.o (2+1 db) - Technika 1.o (2+1 db) - Rajz 1.o (2+1 db) - Testnevelés 1.o (2+1 db)

-Iránytű (0+6 db) - Mágnesrúd (2+6 db) - Magyarország domborzati térkép (2+6 db)

Pedagógiai Program

TESTNEVELÉS

Oldal 401

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

-Ének 2.o (2+1 db) - Technika 2.o (2+1 db) - Rajz 2.o (2+1 db) - Testnevelés 2.o (2+1 db)

- Földgömb (0+6 db) - Bence közlekedik film (0+2 db) - Terepasztal (0+2 db) - Hőmérő (0+6 db)

FELSŐ TAGOZAT Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény)

Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) FIZIKA -Mágneses rúdpár fa tokban (1+1 db) - SI mértéktáblázat (0+2 db) - Lejtomodell, tanári, demonstrációs (1+1 db) - Mikolacső (1+1 db) - Mechanikai eszközkészlet (0+2 db) - Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet (0+2 db) - Rugós erőmérő (0+4 db) - Karos mérleg súlysorozattal (1+1 db) - Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet ( 0+2 db) - Áramátalakító (0+2 db) - Elektrovaria tanári bemutató eszközkészlet (1+1 db) - Mérőműszer, Voltax (5+5 db) - Tanulókísérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására (0+6 db) - Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet (0+4 db) - Optikai lencsék, prizmák, tanári készlet (1 +1 db)

Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény)

INFORMATIKA

TECHNIKA

TECHNIKA

-Asztali PC (48+0 db)

-Satu (32+0 db)

TESTNEVELÉS -Medicinlabdák (16+0 db) - Kézilabda (0+6 db) - Teremfoci (2+4 db) - Bőrfoci (3+4 db) - Húzókötél (1+0 db) - Váltóbot (4+4 db) - Gumilabda (1+35 db) - Súlyzó 1 kg-os (0+20 db) - Kosárlabda (8 + 10 db) - Maroklabda (15+15 db) - Ugrálókötél, gumi (0+20 db) - Gumikötél (6+0 db) - Ping-pong asztal (9+0 db) - Ping-pong háló(10+0 db) - Ping-pong ütő (10+0 pár) - Ping-pong labda (30+0 db) - Tollasütő ( 3+6 pár) - Tollaslabda (20+0 db) - Zsámoly (10+0 db) - Kiskapu (4+0 db) - Kézilabda kapu (2+2 db) - Tornaszonyeg (15+0 db) - Dobbantó (2+0 db) - Szekrény, 5 részes (4+0 db) - Húzódzkodó (9+0 db) - Labdapumpa (1+0 db) - Mérőszalag, 30 méteres (0+1 db) - stopperóra (1+3 db) - svédpad (12+8) - Mászókötél (3+6) - Magasugró állvány (2+2 db) - Jelölőmez (0+4 garnitúra) - szögescipő (0+10 pár)

Pedagógiai Program

MATEMATIKA - Táblai körző (3+1 db) - Táblai vonalzó 45° -os műanyag (0+3 db) - Táblai vonalzó 60°-os műanyag (0+3 db) - Táblai vonalzó műanyag (0+3 db) - Táblai szögmérő muanyag (1+3 db) - Összerakható m3 (0+3 db) - Mértékegységek - falikép ( 0+2 db) - Kocka, téglatest (0+4 db) - Űrmérték sorozat ( 0+2 db) - Szétszedhető dm3 ( 0+2 db) - Terület- és kerületszámítások tabló, (1 +1 db) - Műanyag henger ( 0+2 db) - Műanyag kúp (0+2 db) - Műanyag gúla ( 0+2 db) - Sík és mértani modellezőkészlet ( 0+2 db)

-táblavonalzó egyenes (1+0 db)

Oldal 402

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa - Laptop ( 2+ 0 db) - Nyomtató (8+0 db) - Projektor (2+0 db) - Digitális fényképezőgép (1+0 db) - Monitor (48+0 db)

Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény)

- Kalapács (32+0 db) - Lapos fogó(32+0 db) -Kúpos fogó (32+0 db) - Harapó fogó (32+0 db) - Kombinált fogó (32+0 db) - Csavarhúzó (32+0 db) - Fa ráspoly (32+0 db) - Fém reszelő(32+0 db) - Lemezvágó olló (32+0 db) - Villáskulcs készlet (10+0 db) - Állványos villanyfúró (2+0 db) - Pontozó (32+0 db) - Lyukasztó (32+0 db) - Kézi fémfűrész (32+0 db) - Kézi fafűrész (32+0 db)

Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) KÉMIA FÖLDRAJZ Térképek: - Földünk domborzata és vizei (2+0 Égetőkanál, üveg (1 + 0 db) db) - Lombikfogó 50-80 mm (2 + 0 db) - Magyarország közigazgatása és - Állólombik, szűknyakú (2 + 0db) - Gázfejlesztő készülék 250 ml üvegcsa- közlekedése (1+0 db) - Magyarország domborzata és vizei pos (1 + 0 db) - Gázfelfogó henger üveglappal 46x200 (3+0 db) - Európa domborzata és vizei(2+0 mm (1 + 0 db) db) - Frakcionáló lombik 250 ml (1+0 db) - Észak- és Közép-Amerika(1+0 db) - Főzőpohár magas 100 ml (5 + 0db) - Közép- és Dél-Amerika(1+0 db) - Főzőpohár alacsony 250 ml (5+0 db) - Folyadéküveg csiszolatos dugóval 250 - Afrika(1+0 db) - Magyarország közigazgatása és ml ( 5+0 db) - Porüveg csiszolatos dugóval (4 +0 db) közlekedése, természetes növény- Savüvegbecsiszolt dugó,kupak (4+0 db) zete, csapadék, szél (2+0 db) - Nyugat-Európa domborzata és vi- Üvegbot 6x200 mm (3+0 db) zei(1+0 db) - Szemcseppentő, komplett (2+0 db) - Magyarország domborzata és vizei - Hasaspipetta ( 2+0 db) - Mérolombik dugóval 500 ml (5+0 db) (1+0 db) - Észak-Dunántúl gazdasága(1+0 - Mérohenger muanyag (3 + 0 db) db) - Üvegkád 250x140x140 mm (1+0 db) - Európa bányászata, közlekedése, - Óraüveg 80 mm (25 db) ipara(1+0 db) - Kristályosító csésze 95 mm (1+0 db) - Észak-Magyarország gazda- Bürettafogó 1-es (1+0 db) sága(1+0 db) - Kettosdió (4+0 db) - Észak-Alföld gazdasága(1+0 db) - Gumidugó (5+0 db) - Dél-Európa domborzata és vi- Tégelyfogó (1+0 db) zei(1+0 db) - Vegyszerkanál spatulával (5 +0db) - Dél-Alföld gazdasága(1+0 db) - Kémcsokefe (2+0 db) - Magyarország(1+0 db) - Üvegmosó kefe (2+0 db) - Analitikai tölcsér 80 mm átm. (1+0 db) - A Naprendszer(1+0 db) - A Föld éghajlata(1+0 db) - Kristályosító csésze 95 mm (1+0 db) - Közép-Európa domborzata(1+0 - Kémcsofogó facsipesz (4+0db) db) - Liebig hűtő (2+0 db) - Ausztrália és Óceánia(1+0 db) - Borszeszégo (5+0 db)

Pedagógiai Program

- táblavonalzó derékszögű (1+0 db)

Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) BIOLÓGIA, EGÉSZSÉGTAN

- Emberi torzó - belső szervek, izomzat (1+0 db) Csontvázak: - Veréb (1+0 db) - Egér (1+0 db) - Béka (1+0 db) - Hal (1+0 db) - Vízisikló (1+0 db) - Sikló (1+0 db) - Macska (1+0 db) - Sertés koponya (1+0 db) - Emberi csontváz (1+0 db) - Juh koponya (1+0 db) - Emberi fog szerkezete (1+0 db) - Fogtípusok (1+0 db) - Transzparens sorozat 4-7.o (1+0 db) - Transzparens sorozat 8.o (1+0 db) - Tanári aplikáció (1+0 db) - Mikroszkóp (1+0 db) Modellek: - A levél szerkezete (1+0 db) - Az agy (1+0 db) - Az emberi szem (1+0 db) - Hallás, egyensúlyozás (1+0 db) - Gyökércsúcs (1+0 db) - Fás szerkezet (1+0 db) - Rák tagolt váza (1+0 db)

Oldal 403

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa - Kémcsoállvány (4+0db) - Kémcso (60+0 db) - Porcelántál (5+0 db) - Petricsésze (4+0 db) - Homéro (2+0 db) - Dörzsmozsár (2+0db) - Tölcsér (4+0 db) - U cso (2+0 db) - Erlenmeyer lombik (20+0 db) - Állólombik (6+0 db) - Vasháromláb (3+0 db) - Azbesztes drótháló (3+0 db) - Csipesz (1+0 db) - Tálca (4 +0db) - Szurokarika (3+0 db) - Állvány (3+0 db) - Transzparenssorozat 7. oszt. (1+0 db) - Transzparenssorozat 8. oszt. ( 1+0 db) - Pálcikamodell I. (2 +0 db) - Mérleg (1+0 db) - Modell (1+0 db) Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) TÖRTÉNELEM

- Észak- és Közép-Amerika(1+0 db) - Húsos termések (1+0 db) - Magyarország domborzata, vizai és - A cserebogár testfelépítése bányászata(1+0 db) (1+0 db) - Európai Unio (1+0 db) - Szívmodell (1+0 db) - Budapest és aglomerációja (1+0 - Ehető és mérges gombák (1+0 db) db) - A Duna (1+0 db) - Nemzeti parkjaink falitabló (1+0 db) - Geológiai gyűjtemény (1+0 db) - Földgömb(2+0 db) Videokazetták: - Ásványgyűjtemény: (1+0 db) - Attenborough sorozat 1-12. (1+0 db) Transzparensek: - Ragadozók (1+0 db) - Magyarország 8.o (1+0 db) - Az óceán vándorai (1+0 db) - Csillagászat (1+0 db) - Az élet kialakulása (1+0 db) - Afrika, Ausztrália(1+0 db) - Életközösségek I-IV. (1+0 db) - Ázsia 6.o (1+0 db) DVD: - Amerika 6.o (1+0 db) - A világ legszebb nemzeti parkjai - Európa 7.o (1+0 db) (1+0 db) - Magyarország video (1+0 db) - A Serengeit Nemzeti Park(1+0 db) - Budapest DVD (1+0 db) - A legszebb patakok DVD (1+0 db) Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) TÖRTÉNELEM

Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény)

TÖRTÉNELEM Tankönyvek: - Horváth Péter: 5. o. tk. + mf (1+0 db) Térképek: Videokazetták: - Az emberiség az őskorban (3+0 db) - Villámháború 1939-40. (0+1 db) - Horváth P-Hámori P: 6. o. tk. + mf. (1+0 db) - Az ókori kelet (1+1 db) - Légiháború 1939-45. (0+1 db) - Az ókori görög történet (2+0 db) - Háború a tengeren 1939-45. (0+1 - Helméczy Mátyás 7. o. tk. + mf. (1+0 db) - Római Birodalom (1+1 db) db) - Helméczy Mátyás 8. o. tk. + mf. (1+0 - Európa Nagy Károly korában (1+1 db) - Villámháború a Távol-Keleten db) - A magyar nép vándorlása és a honfogla- (0+1 db) lás (1+1 db) - Nagy-Britannia 1940-41. (0+1 db) - Történelem atlasza ntk. (1+0 db) - Magyar történeti emlékek a Kárpát-me- - Hosszú az út visszafelé (0+1 db) - Történelmi olvasókönyv 5. 6. 7. 8. o. (25-25 db) dencében (1+0 db) - Normandiától a Rajnáig 1944. - Új képes történelem kötetenként (0+2 - Európa a népvándorlás korában (1+1 db) (0+1 db) - Magyarország I. István idején (1+1 db) - Háború szárazon és vízen (0+1 db) db) - Magyaro. a XIII. században (1+1 db) - Európa csendes 1945. (0+1 db) - Magyarország a Hunyadiak korában - Az ókori Egyiptom (0+1 db) (1+1 db) - Az ókori Athén (0+1 db) - Európa a XIV-XV. században (1+1 db) - Az ókori Róma (0+1 db) - A Föld népei a XIV-XV. században - Egyiptom, az örökkévaló (0+1 db) (1+1 db) - 1956-os forradalom és szabadság- Függetlenségi harcok Magyarországon a harc (1+0 db) XVII. Században (0+2 db) - Mondák a magyar történelemből - Magyarország 1711-1848. (0+2 db) (1+0 db) - A gyarmati rendszer 1830-1914(1+1 - Így élt Fekete Sándor (1+0 db) db). - Így élt Borbély Sándor (1+0 db) - A gyarmati rendszer (1+1 db) - Így élt Nagy Lajos (1+0 db) - Forradalom és Szabadságharc 1848-49. (1+1 db) - Magyar kódex 1-6. (1+0 db) - Az egységes Olaszország és Németor- - A XX. sz. krónikája (1+0 db) szág (0+2 db) - Élet a középkori Európában és Ma- Az Osztrák-Magyar Monarchia (1+1 db) gyarországon (1+0 db) - Az I. Világháború (1+1 db) - Magyar történeti kronológia 1971-

Pedagógiai Program

Oldal 404

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa - Európa a két világh. között (1+1 db) - A II. Világháború(1+1 db) - Magyarország területgyarapodása 193841. (1+1 db) - Holocaust Budapest (0+2 db) - Hazánk felszabadítása (0+2 db) - A Föld népei (0+2 db) - A Magyar történet áttekintése (0+2 db) - Emberiség az őskorban (2+0 db) - A Föld népei XVI-XVIII. sz. (1+0 db) - Európa a XIX.sz.ban (1+0 db) - Magyarország 1526-1606 (1+0 db) - Trianon (1+0 db) - Európai Unio (1+0 db) DVD-k: -Budapest (1+0 db) -Magyarország (1+0 db) - A történelem titkai (1+0 db) - A piramisok titkai (1+0 db) - Nácik (1+0 db) - Ausztrália csodái (1+0 db) - Afrikai szafari (1+0 db) - Afrika, a Serengeti Nemzeti Park (1+0 db) Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Térképek, tablók: -Magyar irodalomtörténeti térkép (3+0 db) - Hogyan írjam - helyesírási szabályok (3+0 db) - A magyar irodalom története (2+1 db) - A magyar irodalom arcképcsarnoka (1+1 db) - Korstílusok - középkor (0+1 db) - Korstílusok - reneszánsz (0 +1db) - Korstílusok - klasszikus kor (0+1 db) - Korstílusok - romantika (0 +1 db) - Korstílusok - XX. Század (0+1 db) Hanganyag, hangkazetta, CD, videokazetta: - Csongor és Tünde CD (0 +1 db) - Hangos irodalom Ókor-középkor (0 +1 db) - Hangos irodalom Felvilágosodás (0 +1 db) - Hangos irodalom XIX. század irodalma (0 +1 db) - Hangos irodalom XX. Század irodalma (0 +1 db)

Pedagógiai Program

1990 (1+0 db) - A magyarság története (1+0 db) - Magyar történelem (1+0 db) - A magyar történelem nagy alakjai (1+0 db) - Ki kicsoda a történelemben (2+0 db) - Ki kicsoda a magyar történelemben(1+0 db) - Történelmi személyek kislexikona (1+0 db) - Múltunk nagyjai (1+0 db) - Ki mikor uralkodott, kormányzott (1+0 db) - Történelmi lexikon (1+0 db) - Általános történelmi fogalomgyűjtemény (2+0 db) - Évszámok könyve:.őskor,ókor, középkor(1+0 db) - Évszámok könyve: újkor (1+0 db) - Évszámok könyve: jelenkor (1+0 db) - Nagy képes milleneumi arcképcsarnok (1+0 db) - Királynék könyve (1+0 db) Eszközök, felszerelések Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többlet(mennyiségi mutató +többletigény) igény) MAGYAR NYELV ÉS IRODAMAGYAR NYELV ÉS IRODALOM LOM - Közmondások és szólások kézi- Irodalmi lexikon (1+0 db) könyve (3 +0 db) - Magyar utónévtár (1+2 db) - Magyar értelmezo kéziszótár (15+0 db) - Petőfi S. versei (5+5 db) - Magyar szólások és közmondások - Arany J. versei (2+5 db) (2+0 db) - Radnóti versei (2+3 db) - O. Nagy Gábor: Mi fán terem? - Ady E. versei (2+3 db) (8+0 db) - Babits M. versei (1+1 db) - Arany János: Toldi trilógia (3 +0 - A Pál utcai fiúk (10+10 db) db) - Egri csillagok (2+20 db) - Hársing Lajos: Játék-világ-iroda- - A kőszívű ember fiai (5+15 db) lom (2 +0 db) - Légy jó mindhalálig (5+15 db) - Oláh Sándor: az ido gazda minden- - Abigél (20+0 db) ütt (1 +0 db) - Szent Péter esernyője (20+0 db) - Petofi emlékhelyek a Kárpát-me- - Varró Dániel kötetei (0+3 db) dencében (0+1 db) -Nógrádi Gábor regényei (5+10 db) - Miért szép? (0+1 db) - Iskolások műsorkönyvei (2+5 db) - Szabó Árpád: A trójai háború (2+0 db) - Mikszáth Kálmán: Tóth atyafiak, Jó palócok, Beszterce ostroma (3+0 db) - Fekete István: Tüskevár (4+0 db) - Etimológiai szótár (1+0 db) - A világ nyelvei (1+0 db) - A magyar nyelv könyve (1+0 db)

Oldal 405

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Diafilmek: - Magyar nyelv (1+0 db) - "Ti vagytok nékem minden örömem" (1 - Nagy magyar helyesírási szótár +0 db) (1+0 db) - Új magyar nyelvtan (1+0 db) - Magyar szófejtő szótár (1+0 db) - Az írás története (1+0 db) Könyvek: - Bárczi Géza: Magyar szófejto szótár (1 - Gyakorlati magyar nyelvtan (3+0 db) +0 db) - Hegedüs Géza: A magyar irodalom arc- - Kis magyar nyelvtan (2+0 db) - A magyar helyesírás szabályai képcsarnoka (2 +0 db) 2000 (5+20 db) - Helyesírási kéziszótár (10 +0 db) - Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifeje- - Magyar szókincstár (4+5 db) - Forrásvidék 1-2-3 (2+10 db) zések szótára - Új magyar irodalmi lexikon (1+1 (10 +0 db) db) - Ünnepsoroló (2 +0 db) - Szállóigék (1+0 db) - Kun Erzsébet: Tojástánc - Ismerjük meg a versformákat (1+0 (2 +0 db) - Bene Kálmán: Kalauz a verselemzéshez db) - Irodalmi fogalomtár (1+2 db) (2 +0 db) - Keresztúry Dezso: A magyar irodalom - Ki kicsoda a gyermekirodalomban? (1+0 db) képeskönyve (2 +0 db) - Cecil Northcott: Bibliai lexikon gyere- - Kortárs magyar írók lexikona (1+0 db) keknek (0 +1 db) - Kortárs magyar írók bibliográfiája - Alapismereti kislexikon (1 +0 db) - Lengyel Dénes: Régi magyar mondák (1+0 db) - Világirodalmi enciklopia (2+0 db) (15 +0 db) - Világirodalom (1+0 db) - Irodalmi fogalomtár (2 +0 db) - Ki kicsoda az irodalmi muvekben II. (1 +0 db) Eszközök, felszerelések Eszközök, felszerelések Eszközök, felszerelések (mennyiségi mutató +többletigény) (mennyiségi mutató +többlet(mennyiségi mutató +többletigény) igény) RAJZ, MOZGÓKÉP ÉS MÉDIA ISME- ÉNEK ETIKA RETEK: -Tenor furulya (1+0 db) -Szabó Pál: Erkölcsi vázlatok (1+0 db) - Rajztábla (32+0 db) - Alt furulya (3+0 db) - Nagy Katalin: Igazságos, Becsületes, - Modellálvány (32+0 db) - Kisdob (1+0 db) bátor (1+0 db) - Iné Sebestyén M: Képzelet világa - Mozgó tanári hangsortábla (1+0 - Dörömbözi János: Erkölcsi alapisme5.6.7.8. o. (4+0 db) db) retek (1+0 db) - Sisa József: Magyarország építészetének - Zeneszerzők arcképsorozata (1+0 - Etika tk. ntk. : (15+0 db) története (1+0 db) db) - Etika tk. Apáczay (1+0 db) - Művészettörténet 5-8. o. (1+0 db) - Hanglemezsorozat 5-6.o. (16+0 - Tanári aplikációs kártyák 5-8. o. (1+0 db) HON ÉS NÉPISMERET db) - Hangszalag 7-8. (16+0 db) - Rajz és vizuális kultúra 5-6-7. (1+0 db) - Hangoszlop (1+0 db) Videók: - Mozgókép és média ism 1. tk. (20+0 db) - Klarinét (1+0 db) - Tánctípusok (1+0 db) - Mozgókép és média ismt 2. tk. (9+0 db) - Metallofon (1+0 db) - Jeles napok (1+0 db) - Filmkalauz (1+0 db) - Kazetta (12+0 db) - Mesterségek (1+0 db) - Videokamera (1+0 db) - Himnusz CD (1+0 db) - Örökség (1+0 db) - Video lejátszó (1+0 db) - Kottatartó (1+0 db) - DVD lejátszó (1+0 db) - Hangszerismeret tabló ( 0+4 db) - Népviselet (1+0 db) - Kombinált DVD-Video lejátsz. (1+0 db) - Mágneses hangjegykészl ( 0+1 db) - Hon és népismereti atlasz (0+30 db) - Hangszerek – vonós hangszrek c. - Hon és népismeret tk. (0+30 db) könyv (0+1 db)

Pedagógiai Program

Oldal 406

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa NÉMET NYELV

NÉMET NYELV

ANGOL NYELV

-DEUTSCH FÜR DICH 1-2. (1+ 0 db) - Markóné: Der, die, das (1+ 0 db) -English Adventure Starter A-B (1+ 0 - HALLO! GRÜß DICH! (1+ 0 db) - Szabó K.: Szóképzés a német db) - Komm mit! 1-2. o. (1+ 0 db) nyelvben (1+ 0 db) - English Adventure Starter 1-2 tk. mf. - Unser alltag (1+ 0 db) - Ich helfe dir (1+ 0 db) kézikönyv CD DVD (1+ 0 db) - Freizeit sonne … 1-2. (1+ 0 db) - Schulbus sorozat (1+ 0 db) - Incredible English 1-3. tk. mf. kézik - Gute reise 1-2. (1+ 0 db) - Tesztek a sorozathoz (1+ 0 db) CD DVD képek (1+ 0 db) - Stufengramatik + kazetta (1+ 0 db) - Szabó Katalin: Grüß dich (1+ 0 db) -Project English 1-4. tk. mf. ,segédle- Tanári kincsestár (1+ 0 db) - Und was meinen Sie (1+ 0 db) tek (1+ 0 db) - Kinderthemen 1-4. +kazetta (1+ 0 db) - Das Deutchmobil 1-2. (1+ 0 db) - Cambridge English for Schools - Projekt Deutch I. Lehrbuch (1+ 0 db) - Pin-Pong I-II. (1+ 0 db) tk. mf. segédletek (1+ 0 db) - Projekt Deutch I. Arbeitshr (1+ 0 db) - Első német könyvem (15+ 0 db) - Shine I-II. tk. mf. segédletek (1+ 0 - Projekt Deutch I. Lehrb+arb (1+ 0 db) - Brüderchen, komt dalos könyv (1+ db) - Pass auf! 3. tk+mf. (1+ 0 db) 0 db) - To the TOP tk. mf. segédletek (1+ 0 - So geht’s + kazatta (1+ 0 db) -Tamburin (1+ 0 db) db) - Übungs gramatik (1+ 0 db) - - Deutcher Kinderlieder tk. (1+ 0 - Angol- magyar kéziszótár (30+ 0 db) - Und jetzt íhr (1+ 0 db) db) - Magyar-angol kéziszótár (30+ 0 db) - Wortwörthlich (szókincsgyűjt) (1+ 0 db) - Text samlung (1+ 0 db) - Top songs – video (1+ 0 db) - Német-Magyar képesszótár (2+ 0 db) - Themen 1-2. (1+ 0 db) - Project tk. mf. 1– 3video (1+ 0 db) - Duden Wörterbuch (1+ 0 db) - Übung macht den Meister 1-5. (1+ - This is the way kazetta(1+ 0 db) - Wahrig Wörterbuch (1+ 0 db) 0 db) - This is Britain today video (1+ 0 db) - Német-magyar nagyszótár (1+ 0 db) - Németo. domborzati térképe (1+ 0 - Window on Britain video – mf. (1+ 0 - Magyar-német nagyszótár (1+ 0 db) db) db) - Német-magyar kéziszótár (3+ 0 db) - Németo. közigazgatási térképe (1+ - Project nyelvtan (15+ 0 db) - Magyar-német kéziszótár (3+ 0 db) 0 db) - Playway to English, - Ich liebe Wörther képes szótár - Az új helyesírás falitábla (1+ 0 db) tk. mf. segédletek.(1+ 0 db) (1+ 0 db) - Nyelvtani faliképek (10+ 0 db) - Chatterbox tk. mf. segédletek (1+ 0 -Ajkay E:Gyakorlati ném nyelvt (1+ 0 db) - Szemléltető kártyák alap fok (1+ 0 db) - Dr. Emericzky:Ich bin in Bilde (1+0 db) db) - Fun for Starters, Movers and Flyers - Hesski Regina: Virágnyelven (1+ 0 db) - Bátkainé: Levelezzünk német nyelven (1+ 0 db)

Pedagógiai Program

Oldal 407

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

(A pedagógiai program 4. számú melléklete)

Pedagógiai Program

Oldal 408

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Tartalomjegyzék Tartalom 1. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 410 1.1.A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 410 1.2.Az Irányelv célja 410 1.3.A sajátos nevelési igényû tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása 411

2. A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztése 413 2.1.Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai 427 2.2.Kulcskompetenciák fejlesztése 428 2.3.A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók iskolai fejlesztése 432 2.4.A nagyothalló tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációja 432

3. A gyengénlátó és a látásukat praktikusan jól használó aliglátó tanulók iskolai fejlesztése 436 3.1.A Nat alkalmazása 436 3.2.Fejlesztési területek – nevelési célok 436 3.3.A kulcskompetenciák fejlesztése 439 3.4.A Nat és a választott kerettanterv alkalmazása a helyi tanterv készítésénél 3.5.Az egyes mûveltségi területekre vonatkozó ajánlások 440 3.6.Pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció 444

440

4. Pszichés fejlõdési zavarral küzdõ tanulók iskolai fejlesztésének elvei

445

4.1.Pszichés fejlõdési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdõ tanulók iskolai fejlesztése 446 4.2.Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb 447 4.3.Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak 448 4.4.Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzõinek zavara 449 4.5.Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara 449 4.6.Kiemelt fejlesztési feladatok 451 4.7.A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél 451

5. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 453

Pedagógiai Program

Oldal 409

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 6. A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 456

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Intézményünk az emberi erõforrások miniszterének a Sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete 2. § (1) pontjával összhangban a helyi tantervünket az oktatásért felelõs miniszter által az iskolatípusra kiadott kerettantervek közül választott kerettanterv, és az e rendelet 2. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényû tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltak figyelembevételével készítette és fogadta el. A tanulók fejlesztését az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakértői vélemény alapján látásfogyatékos tanuló fejlesztése esetében a Kozmutza Flóra Általános Iskola Készségfejlesztő Speciális Szakiskola és Kollégium (Veszprém), egyéb esetben a a Vajda Márta Óvoda, Általános Iskola Előkészítő Szakiskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (Pápa) által foglalkoztatott, szakképzett pedagógusok végzik.

Az Irányelv célja Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényû tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: – a fejlesztés a számukra megfelelõ tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, – az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlõdés lehetséges üteméhez, – ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor elõtti képességfejlõdés területeire is terjedjen ki, – a rehabilitációs célú fejlesztõ terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, Pedagógiai Program

Oldal 410

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: – a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerûsítésének, illetve új területek bevonásának lehetõségeit, – a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, – a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékû idõbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat.

A sajátos nevelési igényû tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körû módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlõdésének eltérõ ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemû és az átlagtól eltérõ szintû fejleszthetõségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérõ, nagyobb mértékû differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítõ fejlesztõ, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényû tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elõsegítheti a nem sajátos nevelési igényû tanulókkal együtt történõ – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlõdése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthetõ, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezõk biztosítják: – A befogadó iskola vezetõje támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítõ szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken. – Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, valamennyi dolgozójának, gyermek- és szülõi közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényû tanulók fogadására. – Az együttnevelés megvalósításában, a különbözõ pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a Pedagógiai Program

Oldal 411

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlõdési sajátosságokhoz. – A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetõvé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitõl függõ pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítõ speciális eszközök alkalmazását. – A sajátos nevelési igényû tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevõ, magas szintû pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkezõ pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényû tanulók csoportjaira jellemzõ – módosulásait; b) egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus – konduktív nevelés esetén konduktor – együttmûködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplõ javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; e) alkalmazkodik az eltérõ képességekhez, az eltérõ viselkedésekhez; f) együttmûködik különbözõ szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényû tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevõ – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkezõ – gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktoróvodapedagógus, konduktor-tanító, terapeuta a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlõdési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítõ bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, mûvelõdéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetõségekrõl; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; Pedagógiai Program

Oldal 412

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa f) együttmûködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztõ tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévõ képességeire, az ép funkciókra; h) segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejõdésének megítélésében; i) segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. Intézményünk igényli az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat mûködtetésére kijelölt intézmények segítségét a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése 2.2.2. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztésének szakaszolása megegyezik a Nat képzési szakaszaival. A mozgáskorlátozott gyermek iskolakészültsége, fejlõdésének sajátos útja, tapasztalatszerzésének eltérõ volta, hiányosságai indokolhatják, hogy az elsõ évfolyam teljesítésére, a biztos olvasás-írás elsajátítására a pedagógiai program helyi tanterve egy tanévnél hosszabb idõt (két tanév) biztosítson, de szükség esetén a további pedagógiai szakaszok is szervezõdhetnek hosszabb idõsávban. 2.2.3. A többségi iskolában történõ együttnevelés Az integrált nevelés-oktatás során – függetlenül annak teljes vagy részleges formájától – különös figyelemmel kell lenni a következõkre. – A mozgáskorlátozott tanulók együttnevelése során szükséges, hogy az intézmény felkészüljön a tanuló fogadására: kialakítja a megfelelõ fizikai környezetet (akadálymentesítés), beszerezi azokat a segédeszközöket (gyógyászati és oktatási), amelyek a különbözõ tevékenységekben való részvételt segítik, felkészíti a befogadó személyi környezetet (diákok, iskolai dolgozók, szülõk), elõkészül a szakértõi javaslatban megfogalmazott sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztõ folyamat megvalósítására. – Ha a mozgáskorlátozott tanuló fogadása az integráló iskola vezetésének és nevelõtestületének szándékával, döntésével összhangban történik, akkor nagyobb az esély arra, hogy az integráció eredményes lesz.

Pedagógiai Program

Oldal 413

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Az együttnevelés teljes folyamatát gyógypedagógus, konduktív nevelés esetén konduktor kíséri, segíti. A pedagógus és gyógypedagógus/konduktor szakmai együttmûködése, az intézményi együttmûködések (egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, pedagógiai szakszolgálatok, pedagógiai-szakmai szolgáltatók), a társszakmák bevonása biztosíthatja a megfelelõ ellátást. Egyéni elõrehaladású képzés során meg kell valósítani az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációt, rehabilitációt, amely a tanórai gyakorlattal kölcsönösen egymásra épülve biztosítja az egyéni igényekhez igazodó feltételeket (adaptált tananyag, számonkérés, értékelés stb.) és a fejlõdést. – A mozgáskorlátozott tanulók integrált iskolai ellátása a pedagógusoktól speciális felkészülést kíván. Az együttnevelés megkezdése elõtt kívánatos, hogy a befogadó pedagógus célirányos pedagógus-továbbképzésen vegyen részt. – A mozgáskorlátozott tanuló optimális fejlõdése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (módszerek, eszközök, segédeszközök, segédletek, differenciálás, az értékelés, minõsítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.). – Az alkalmazkodás, az adaptálás, a differenciálás során – igazodva az egyes gyermek fejlettségi szintjéhez, illetve a támogatás szükséges mértékéhez – módosulhat a tananyag elsajátításának tempója, módja, a számonkérés, a házi feladat formája, végsõ esetben a tananyag mennyisége. – Mozgáskorlátozott tanuló esetében gyakoriak az egészségügyi beavatkozások (mûtétek), a hosszú kezelések – ezekben az esetekben az egyénre szabott felzárkóztatást minden esetben meg kell szervezni, valamennyi pedagógus közremûködésével. – Különösen jelentõs az osztályfõnök/mentor és a segítõ szakember szerepe az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeirõl. – Az együttnevelés eredményes megvalósulását szolgálja az Irányelv 1.5. pontjában leírtak érvényesítése. 2.2.4. A Nat és a választott kerettanterv alkalmazása A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a Nat-ban meghatározott fejlesztési területek és nevelési célok megvalósítása általában lehetséges. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével Pedagógiai Program

Oldal 414

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa érvényesíthetõk. Ha a mozgásállapot, a kognitív funkciók vagy a kommunikáció zavara, a szocializáció problémái akadályozzák a tanulási folyamatot, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése, elõször minden esetben annak megvizsgálásával, hogy a megfelelõ differenciálás, adaptálás (támogatás technikai eszközzel, a tanuló számára elõnyös ismeretelsajátítási módszer preferálása stb.) hogyan tudja segíteni a tanulót a követelmények teljesítése során. 2.2.4.1. Fejlesztési területek – nevelési célok A Nat-ban megfogalmazott fejlesztési területeket – nevelési célokat és azok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják. Az Erkölcsi nevelés, a Nemzeti öntudat, hazafias nevelés, az Állampolgárságra, demokráciára nevelés, illetve a Fenntarthatóság, környezettudatosság fejlesztési területek – nevelési célok megvalósítása megegyezik a Nat-ban foglaltakkal. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A megfelelõ önismeret hozzájárul a társas kapcsolatok kialakulásához, amely alapját képezi a társadalomban való boldogulásnak. A tapasztalatszerzés módosult folyamatai, a kommunikáció esetleges nehezítettsége, a társas kapcsolatok alakulásának sajátos módja miatt szükséges a terület kiemelt, tudatos fejlesztése, a megvalósítható célok kitûzése, a reális értékelés, a pozitív megerõsítés. A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetõségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagukhoz képest fejlõdnek, érnek el sikereket. A családi életre nevelés Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehetõ legnagyobb fokú önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, kidolgozása és mûködtetése, illetve azoknak az eszközöknek a megtalálása, amelyek a mozgáskorlátozott tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Kiemelt jelentõséggel bír a mozgáskorlátozottak számára a középfokú és a felsõfokú oktatásban javasolt képzések, a munkaerõpiacon a teljes értékû munkavállalóként ellátható munkakörök megismertetése, az ezek iránt való érdeklõdés felkeltése. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság, valamint a konfliktusok kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelõ-oktató munka fontos feladata. Pedagógiai Program

Oldal 415

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A családi szerepek sajátos nevelési igényû gyereket nevelõ családok esetében is gyakran megváltoznak, emiatt a szerepek tudatosítása, a megfelelõ önismeret és reális énkép kialakításával a családi élet jövõképének kialakítására a mozgáskorlátozott tanulók esetében is törekedni kell. Médiatudatosságra nevelés A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Az információs társadalom fejlõdése azt is lehetõvé teszi, hogy a mozgáskorlátozott tanuló nem az alkalmatlanságát, a képességei hiányát érzi, hanem olyan eszközöket használhat, amelyek alkalmazásávaleredményes és sikeres lehet, életminõsége javulhat. Lehetõséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika mûveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem szükség esetén a tanítási órákon és otthonukban is. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a mozgásállapota miatt kézírásra képtelen, valamint a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára, sokszor a kapcsolatépítés- és tartás egyetlen csatornája. A médiatudatosságra nevelés mozgáskorlátozott tanulók esetében a tapasztalatszerzés hiányosságai miatt hangsúlyosabb az átlagosnál: kiemelten kell kezelni a valódi értékek bemutatását, a veszélyforrásokra való tudatos figyelemfelhívást. A tanulás tanítása A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevõinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek (típusának, csatornájának) megválasztására, ezzel elõsegítve az önálló tanulás képességének kialakulását. Az elõzetes tapasztalatszerzésre a mozgáskorlátozottság miatt nem mindig kerül sor, ezért a tanuló elõzetes tudása is hiányos lehet. Esetenként a mozgásos tapasztalatszerzés is akadályozott. Számolni kell azzal a ténnyel is, hogy gyakran a részképességek zavarai vagy hiányosságai is nehezítik a tanulás folyamatát. A tapasztalati alapozás lehetõségeinek megteremtésével, életszerû tartalommal a kíváncsiság, érdeklõdés és megoldási késztetés felkeltésével és megtartásával stabil motiváció érhetõ el az egyéni tanulási formák kialakulásához. Testi és lelki egészségre nevelés Pedagógiai Program

Oldal 416

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A testi és lelki egészségre nevelés során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék mozgáskorlátozottságuk okát és annak következményeit, az állapottal járó napi teendõket elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiénés szabályokat. A kellõ mértékû önállóság akkor valósítható meg, ha ismerik a számukra javasolt és nem javasolt mozgásokat, azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek a hely- és helyzetváltoztatást lehetõvé teszik számukra, tisztában vannak ezeknek az eszközöknek a karbantartásához szükséges napi teendõkkel. A tanulókban ki kell alakítani, hogyan viszonyuljanak mozgásállapotukhoz, ismerjék meg saját értékeiket, hogy életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, képessé váljanak a környezet és munkaerõ-piac elvárásainak megfelelõ magatartásformákra, értékrend kialakítására, amely a társadalmi beilleszkedés alapját biztosíthatják. Elõ kell segíteni, hogy mozgáskorlátozottságuk ellenére kialakuljon a fizikai aktivitásra, a szabadidõ aktív eltöltésére kész, az egészséges életmód kialakulásához szükséges magatartás és szokásrendszer, a sportolás iránti szükséglet, az egészséges életvitel igénye. Felelõsségvállalás másokért, önkéntesség A másokkal való együttmûködés a mindennapi élet megszervezéséhez nélkülözhetetlen, a társadalmi integráció kölcsönös alkalmazkodást, a mozgáskorlátozott tanulótól is aktív részvételt kíván. Pályaorientáció Mozgáskorlátozott tanulók esetében a sikeres pályaorientáció nagyban függ a mozgásos és pszichés tevékenységek mûködésétõl, ezért a reális pályakép kialakítása átgondoltabb elõkészítõ munkát kíván. A pályairányultsághoz nélkülözhetetlen képességek kialakításakor szükség lehet sajátos elõ- és felkészítésre, azon képességek kialakítására, amelyek a saját adottságok felméréséhez és elfogadásához vezetnek, valamint azok egyeztetéséhez az elképzelésekkel és lehetõségekkel. A pályaalkalmasság vizsgálatakor indokolt lehet speciális szempontok figyelembevétele is. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tapasztalatszerzés hiánya, a nevelés során gyakran kialakuló másoktól függõ életforma indokolttá teszi a terület hangsúlyozott fejlesztését. A gazdasági és pénzügyi ismeretek, a pénz világában való magabiztosság, az idegen nyelvi kommunikációs készség hozzásegítheti a mozgáskorlátozott tanulókat is az önállóbb életvitelhez.

Pedagógiai Program

Oldal 417

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Valamennyi kulcskompetencia fejlesztése beépül a mozgáskorlátozott tanulók sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztõ folyamatába. Mozgáskorlátozottság esetén – a cselekvéses tapasztalatszerzés hiányosságai, illetve a szociális kapcsolatok sajátos alakulása miatt – az egyes kompetenciaterületek által meghatározott képességek fejlõdése, ismeretek elsajátítása, attitûdök alakulása során gyakran eltérõ fejlõdés tapasztalható. A kompetenciafejlesztés folyamatában a tevékenységek kivitelezését, illetve a különbözõ helyzetekben való részvételt biztosító eljárások, technikák alkalmazása szükséges annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott tanulók is képesek legyenek a hatékony alkalmazkodásra, a környezet befolyásolására. A mozgáskorlátozott tanulók esetében, a gyors, cselekvõképes alkalmazkodás, illetve az élethosszig tartó tanulásra való felkészülés érdekében hangsúlyos a digitális kompetencia, az idegen nyelvi kommunikáció, a hatékony önálló tanulás, a kezdeményezõképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció teszi lehetõvé a társas kapcsolatok kialakítását, a gondolatok közlését, az információ megszerzését és közvetítését – ezek mindegyike hatással van a mozgáskorlátozott tanulók önálló életvitelének kialakítására, illetve szûkebb és tágabb környezetükbe történõ beilleszkedésére. Amennyiben – a sérülés következtében – akadályozott a szóbeli, vagy az írásbeli kommunikáció, a képességek speciális módszerekkel történõ fejlesztésére van szükség (mozgás-, egyensúly-, ritmus-, grafomotoros képességek, térbeli tájékozódás, testséma, érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, nyelv- és beszéd stb.), mindig igazodva az értelmi és mozgásállapothoz, illetve az életkorhoz. A szóbeli kommunikáció érintettsége esetén szükséges lehet a logopédiai kezelés, beszédterápia eljárásainak alkalmazása, súlyosabb esetben kiegészítõ, kisegítõ kommunikációs forma használata. Az írásbeli kommunikáció akadályozottsága a technikai eszközök (számítógép, adaptációk, kommunikátorok) használatával kompenzálható. A kifejezõ beszéd fontos alkotóeleme a mimika, a beszédet kísérõ kéz- és testmozgások, melyek kivitelezésének akadályozottsága esetén a tanulók mozgásfejlesztésébe is integrálni kell mindezek fejlesztését. Idegen nyelvi kommunikáció A terület kiemelt fejlesztése támogatja a sikeres munkaerõ-piaci integrációt és a társadalmi beilleszkedést. Minden esetben a sérülésnek leginkább megfelelõ tanulási módszer megválasztása szükséges. Differenciálásra, a tananyag és Pedagógiai Program

Oldal 418

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa a taneszközök adaptálására leginkább az idegen nyelvi olvasás és írás bevezetése elõtti oktatási idõszakban van szükség. A testbeszédet és a mimikát csak részben lehet bevonni a nyelvtanulásba, ugyanakkor többször kerülhet sor egyéb nonverbális eszközök használatára. A mozgásos játékokban, feladatokban differenciálásra vagy adaptálásra lehet szükség. Az eljátszással, utánzással, hangeffektusokkal, manipulációval járó tevékenységekben és az azokkal kapcsolatos elvárásokban is az érintett gyermek képességeihez kell alkalmazkodni. Matematikai kompetencia A problémamegoldó-képesség, az összefüggések felismerése és gyakorlati alkalmazása hozzájárul az önálló életvitel, az önrendelkezõ életforma kialakulásához, így a terület kiemelt fejlesztése indokolt. Az ismeretelsajátítás, képességfejlesztés során gyakran szükséges az adaptált, speciális eszközök alkalmazása (megfelelõ méretû, megfogható eszközök). Ha a kézfunkciók sérültek, a tanulóval, a szülõvel, a segítõ szakemberrel közösen, egyénre szabottan kell kifejleszteni azokat az eszközöket, amelyekkel a gyermekek dolgozni tudnak. Természettudományos és technikai kompetencia A kompetenciaterület a sikeres társadalmi integráció, illetve az önálló életvitel fontos részét képezi, így szükséges az egyéni képességstruktúrához igazodó fejlesztés, a hiányosságok pótlása, a nem megfelelõen mûködõ területek fejlesztése, kompenzálása, kiemelt figyelmet fordítva a tapasztalatszerzésre, a különféle tevékenységekben való tevékeny közremûködésre. Ugyanakkor a mozgáskorlátozott – és gyakran a kommunikációban is akadályozott – tanulók saját személyükkel, életvitelükkel kapcsolatos technikai kompetenciája fejlettebb is lehet, mint kortársaiké, mivel számukra ez a jobb minõségû élet feltétele. Digitális kompetencia A digitális kompetencia megfelelõ szintje biztosíthatja szinte valamennyi élethelyzetben a mozgáskorlátozott tanulók részvételét. A nevelés-oktatás során az információs-kommunikációs technológiák használatának olyan szintû és minõségû elsajátítása szükséges, amely alkalmassá teszi õket az önálló ismeretszerzésre, az információk kritikus szûrésére, azok feldolgozására és kreatív használatára. Mozgáskorlátozottság esetén sokszor speciális, illetve adaptált eszközök használata szükséges (speciális egér, klaviatúra, szoftverek stb.). A szóbeli vagy írásbeli kommunikációjukban akadályozott tanulók digitális kompetenciájának szintjét emeli, ha akadálymentes kommunikációjukhoz magas színvonalú, korszerû info-kommunikációs háttérrel rendelkeznek. Szociális és állampolgári kompetencia Pedagógiai Program

Oldal 419

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A kompetenciaterületen megjelölt ismeretek, képességek, attitûdök kiegészülnek a mozgáskorlátozott tanulók testi funkcióiban, struktúráiban bekövetkezett károsodásokról megszerzett ismeretekkel, illetve az azok következtében szükséges kötelezõ tevékenységformák megismerésével (állandó orvosi kontroll szükségessége, mozgásállapot szinten tartása, segédeszközök használata, karbantartása stb.), amelyek hozzájárulnak az egészséges életmód kialakulásához. Kezdeményezõképesség és vállalkozói kompetencia A reális önismeret kialakítása, a megfontolt és minden körülményt figyelembe vevõ pályaorientáció hozzájárulhat a megvalósítható pályakép, az önálló életvitel, az alkotó életforma kialakításához. Esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség A mûvészi kifejezés és a kulturális életben való aktív részvétel a mozgáskorlátozott tanulók számára is adott, egyben a tehetség kifejezõdésének lehetõségét biztosítja a mûvészet bármely területén. Emiatt a terület fejlesztésének háttérbe kerülése semmilyen körülmények között sem indokolt, mindenképpen szükséges megtalálni a tevékenységet és részvételt biztosító – sokszor adaptált – eszközt, helyzetet. Hatékony, önálló tanulás A tanulási technikák ismerete, az önálló ismeretszerzés képessége hozzájárulhat a sikeres továbbtanuláshoz, ami megalapozhatja a késõbbi munkába állást, az önálló életvitel kialakítását. A hatékony és önálló tanulási képesség kialakítása, a sajátos tanulási stratégiák megismerése mozgáskorlátozottság esetében kiemelten fontos, mivel lehetõvé teszi, hogy a tanuló az oktatáshoz és képzéshez kapcsolódó saját készségeit, képességeit, attitûdjét jobban megismerje, ezzel is elõsegítve a számára elérhetõ képzési lehetõségek megtalálását. A megfelelõ motiváció kialakítása, a pozitív megerõsítés, a kudarctûrõ képesség fejlesztése hozzásegíti a mozgáskorlátozott tanulókat is az önálló tanulási képesség kialakításához. 2.2.5. A Nat és a választott kerettanterv alkalmazása a helyi tanterv készítésénél Az egyes iskolatípusokban és oktatási szakaszokban a kerettantervek rögzítik a nevelés és oktatás céljait, a tantárgyi rendszert, az egyes tantárgyak témaköreit, tartalmát, a tantárgyak évfolyamonkénti követelményeit, továbbá a tantárgyközi tudás- és képességterületek fejlesztésének feladatait, és közlik a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló, illetõleg ajánlott idõkeretet. Az intézmény szakmai önállóságát a kerettantervekben szabadon hagyott idõkeret és módszertani szabadság biztosítja. Pedagógiai Program

Oldal 420

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az iskola számára kötelezõ valamely kerettanterv kiválasztása, amelyet a helyi tantervében megnevez. A helyi tanterv leírja azt a megközelítõleg 10%-nyi szabadon választható tananyagtartalmat, amit kerettanterv nem fed le. A helyi tanterv készítésénél a Nat-ban és a választott kerettantervben foglaltak az irányadók, de az egyes mûveltségi területekhez rendelt tartalmak, fejlesztési feladatok, kompetenciaterületek fejlõdési útjai, módjai és kialakulásuk idõtartama mindenkor a tanulók fejlõdésének függvénye. A Nat-ban és a választott kerettantervben meghatározott közmûveltségi tartalmak elsajátíttatása, valamint az értékelés során a mozgáskorlátozott tanulók állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges igazodni – a segítségnyújtás, differenciálás mennyiségének megválasztásában is: – a tanulók jelentõs része képes elsajátítani a Nat-ban és a választott kerettantervben meghatározott tartalmakat, ebben az esetben a megfelelõ tanulási környezet megteremtése biztosíthatja a nevelési-oktatási folyamatokban való részvételt; – amennyiben a mozgáskorlátozottság akadályozza az ismeretelsajátítást, az egyéni szükségleteknek megfelelõ technikai jellegû segítségnyújtásra (pl. számítógép, speciális eszköz stb.), adaptációra (pl. hosszabb idõ biztosítása) lehet szükség; – nagyon indokolt esetben szükséges lehet egyes tartalmak elhagyása, vagy – a szakértõi bizottság javaslata alapján – az érdemjeggyel történõ értékelés alóli mentesítés – a tanuló fejlõdését szövegesen értékelni ebben az esetben is szükséges. A különbözõ képességek fejlesztése – függetlenül attól, hogy melyik mûveltségi területen belül folyik a fejlesztés – komplex egységet képez, és integrálódik a mozgásfejlesztés, illetve az egész pedagógiai fejlesztési folyamatba. A mozgáskorlátozottság megjelenési formája változatos, sokszínû, így a sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztõ folyamat is számtalan lehetõséget foglal magába – az egyes mûveltségi területekre, – azokat a választott kerettantervben feldolgozó tantárgyakra – vonatkozó ajánlások elsõsorban azokban az esetekben nyújthatnak segítséget, amelyek során speciális eszköz, módszer, eljárás alkalmazása szükséges a sikeres fejlesztéshez, amelyek megválasztásához gyógypedagógus segítségét javasolt igénybe venni. Mûveltségi területek Magyar nyelv és irodalom Az olvasás- és írástanítás során – a helyesírásra és a tartalomra koncentrálva – az egyénnek megfelelõ tempó és Pedagógiai Program

Oldal 421

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa segédeszköz kiválasztása, adaptált taneszközök (megfelelõ méretû íróeszköz, tankönyv, füzet stb.) használata válhat szükségessé, megfelelõ idõt és módszert biztosítva az azokat megalapozó készségek, képességek fejlesztéséhez. Az írás tanítása elõtt szükséges a ceruzafogás lehetõségének felmérése, a megfelelõ eszköz kiválasztása, az írástanulás folyamatában a célzott manipulációfejlesztés, a kéz és az ujjak mozgékonyságának, ügyességének, az ujjak tapintási M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 132. szám 22455 érzékenységének javítása, a két kéz, valamint a szem- és kézmozgások összerendezése. Egyes tanulóknál a számítógéppel, vagy más technikai eszközzel támogatott írás (gépi írás) elsajátítása teremt lehetõséget az írásbeli kommunikációra, akár már az írástanulás kezdetétõl. A részképességek és a beszéd és kommunikációs zavarok az olvasás és íráselsajátítás során külön fejlesztési feladatok elvégzését tehetik szükségessé, gyakran integrálva azt a mozgásfejlesztésbe, pl. bátorító beszédlégkör kialakítása nehezen érthetõ beszéd esetén is, a mimikai, illetve a beszédet kísérõ és annak megértését segítõ mozgások gyakorlása. A beszéd megértésének problémája esetén a vizuális információhordozók tudatosabb használata, beszédterápia, logopédiai fejlesztés során együttmûködés a logopédussal, beszédképtelenség esetén kiegészítõ, segítõ kommunikációs technikák, eljárások alkalmazása (augmentatív, alternatív kommunikáció). Idegen nyelvek A nyelvtanulás a továbbtanulás, a késõbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének fontos eszköze, ezért minden esetben szükség van a megszerzett nyelvtudás gyakorlati felhasználhatóságánakegyénre szabott megfogalmazására. Az olvasási és írásnehézségekkel küzdõ gyermekek esetében az auditív tanulási módszerek eredményesebbek. A beszéd- és kommunikációs zavarok, beleértve a nonverbális kommunikáció zavarait is, gátolhatják a mozgáskorlátozott tanuló aktív részvételét az idegen nyelvi szóbeli kommunikációban – ebben az esetben az érintett funkciók kiemelt fejlesztése, esetleg az írásbeli kommunikáció elõtérbe helyezése jelenthet megoldást. Matematika Kiemelt szerepe van a tanítás során a sokoldalú érzékleti megerõsítésnek, a megfigyelõképesség, az emlékezet, a képzelet, a gondolkodás fejlesztésének. A különbözõ részképesség-problémák, a téri tájékozódás zavara, a manipuláció akadályozottsága stb. indokolják a matematika terén a tapasztalatszerzésre épülõ, cselekedtetõ, hosszabb megalapozó szakaszt, a sérültségnek Pedagógiai Program

Oldal 422

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa megfelelõ, egyénre adaptált eszközök használatával, mert ezek át tudják segíteni a tanulót a technikai nehézségeken. A mûveltségi terület tartalmainak elsajátíttatása során a kis lépésekre bontás elve, illetve az absztrakciós út tudatos megsegítése támogathatja a megértést, a tanulási folyamatot. A mozgáskorlátozott tanuló saját testén kialakuló mennyiségfogalma sokszor kialakulatlan, így a tapasztalatszerzés ezen a területen is kiemelt jelentõségû. A geometriai anyag gyakorlati részének tanítása a mozgásállapottól függõen egyéni elbírálás alapján történik, esetenként egyes tananyagrészek módosítása, csökkentése, adaptálása válhat szükségessé (pl. számítógép, számológép használata), indokolt esetben – a szakértõi bizottság javaslatával alátámasztva – szükséges lehet az egyes tananyagrészek értékelése alóli felmentés. A matematika tanítás általános fejlesztési követelménye a mindennapi életre való felkészítés, vagyis a lényegkiemelés és a várható eredmény megbecsülése képességeinek fejlesztése, a pénz értékének megismerése, az oksági viszonyok felismerése, ismert történések alapján a hasonló folyamatok eredményének jóslása, tervek és programok tervezése és lebonyolítása stb. Ember és társadalom Szükséges a társadalmi tapasztalatszerzés hiányainak pótlása. Mintaadást nyújthat az alkotó, értelmes életcélok kitûzéséhez a fogyatékkal élõ történelmi személyek tevékenységének bemutatása. Sajátos tartalmat jelenthet a fogyatékosok társadalmi megítélése a történelem során, a társadalmi, politikai helyzet, a kulturális színvonal és a fogyatékosok helyzete, megítélése közötti összefüggés, a mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogszabályok és érdekvédelmi szervezõdések, fogyatékosokkal foglalkozó intézmények ismerete. A múzeumlátogatások, helytörténeti kirándulások szervezésével az általános célokon túl (a múlt valósághû megismerése) tapasztalatokhoz, élményekhez juthatnak a tanulók a kulturális és társadalmi integráció, az együttmûködés területén is. Ember és természet. Földünk és környezetünk Az embertani, egészségügyi ismeretek kiegészülnek a tanuló diagnózisának ismeretével, az ezzel kapcsolatos egészségügyi feladatok és problémák kezelésével, az egészség-betegség-sérült állapot közötti különbségtétel ismeretével. Amennyiben a tanuló mozgásos ismeretszerzése gátolt, segédeszközök igénybevétele, a tanulási környezet megfelelõ alakítása teremtheti meg a legteljesebb tapasztalatszerzés lehetõségét. Pedagógiai Program

Oldal 423

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Mûvészetek A mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlõdésének és önkifejezésének egyik fontos eszköze a zene, a mozgás, a dramatikus interakció és az alkotás. 22456 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 132. szám A felmentés bármely formája indokolatlan és megengedhetetlen, a megfelelõ eljárások, módszerek, testhelyzetek, eszközök megtalálása hozzásegíti a tanulót az alkotó folyamathoz, valamennyi mûvészeti területen. Informatika Az informatika tanítása során gyakran szükséges az egyénre szabott, adaptált eszközök (pl. speciális egér, billentyûzetrács, könyök- és csuklótámasz stb.) alkalmazása, gyakran több idõ szükséges a számítógép kezelésével kapcsolatos manuális tevékenységek megtanítására és begyakorlására. Esetenként a számítógép kisegítõ lehetõségeivel lesz képes a tanuló az önálló használatra (beragadó billentyûk, billentyûszûrés, hangjelzések, egér speciális beállításai, billentyûkombinációk stb.). Az információs-kommunikációs technológiák megismertetése, azoknak a tanulóhoz igazított egyéni használata segítségével, a logikus gondolkodás tudatos fejlesztésével lehetõvé válhat az információszerzés, az önálló tanulás, a tanulók életminõségének a javítása. Mozgáskorlátozott tanulók számára az informatika tanítása korábbi idõszakban elkezdõdhet, különösen indokolt ez abban az esetben, ha a mozgásos akadályozottság miatt a kézírás kivitelezése nehézkes, és indokolt a számítógéppel támogatott írásbeli kommunikáció elsajátíttatása. A magabiztos és pontos számítógép-használat, a számítógép adta lehetõségek kreatív használata a pályaorientációt is befolyásolhatja, a munkába állás feltételét nyújthatja (akár távmunka keretében is), így a dokumentumkészítés, információszerzés témakörök gyakorlati részének elsajátíttatására megfelelõ idõt kell biztosítani. Életvitel és gyakorlat A mûveltségi területen belül olyan ismeretek, tevékenységformák és eszközök használatának megtanítása szükséges, amelyeket a tanuló hasznosítani tud szabadideje eltöltése, pályaválasztása, önálló felnõtt élete, illetve a szûkebb és tágabb környezetébe való beilleszkedés során. Az életkor, illetve a mozgásállapot határozzákmegaz eszközök, illetve a praktikus tevékenységformák kiválasztását. Az önállóság kialakítását célzó eszközök (sokszor gyógyászati segédeszközök) használatának elsajátítása során a tanulóknak minden esetben meg kell tanulniuk az eszközök használatán túl azok karbantartását, illetve a velük Pedagógiai Program

Oldal 424

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa kapcsolatos higiénés és balesetvédelmi szabályokat. Testnevelés A mûveltségi terület alapelvei és céljai, fejlesztési feladatai a mozgáskorlátozott tanuló egyedi mozgásszervi diagnózisától és a klinikai tünetektõl, mozgás- és egészségi állapotától, aktuális fejlettségi szintjétõl függõen, a pedagógiai és egészségügyi habilitációval, rehabilitációval összhangban valósul meg. A mozgásszervi és a pedagógiai rehabilitáció, valamint a testnevelés és sport fejlesztõ mozgásprogramjai speciális eljárásainak együttese eredményezi a mozgáskorlátozott tanulók sajátos testkulturális nevelését, a testnevelés és sport mûveltségterület tartalmát, tantárgyi anyagát, szervezési formáit. A mozgáskorlátozott tanulók testnevelés óra alóli automatikus felmentése nem indokolt. A testnevelés és sport mûveltségi terület keretében szervezett testnevelés tantárgyi órán a tanuló a szakértõi és rehabilitációs bizottság, valamint a tanulóval foglalkozó team (orvos, gyógypedagógus, pedagógus) véleménye alapján vesz részt. A testnevelési órán való részvétel lehet teljes, részleges, a felmentés lehet teljes és átmeneti. Mozgáskorlátozottság esetében a testnevelés tantárgyi óra helyett/mellett biztosítani kell a mozgásnevelési foglalkozásokat. A testnevelés órán való foglalkoztatás a fogyatékosság típusának megfelelõ szakképesítéssel rendelkezõ gyógypedagógus (szomatopedagógus) javaslatai és iránymutatásai szerint, szükség esetén részvételével történik. A mûveltségi terület fejlesztési feladatainak való megfelelés érdekében az egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció keretében a mozgásnevelés gyógypedagógus (szomatopedagógus) vezetésével történik. Fejlesztési feladatok életkortól, sérüléstõl és állapottól függõen: a) Komplex vizsgálat és diagnosztika alapján a károsodott tartási és mozgási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja. Új tartási és mozgási funkciók kialakítása és interiorizálása; b) A mozgás-szervrendszer optimális mûködõképességének elõsegítése; állapotromlás, másodlagos károsodások, következmények megelõzése; c) A motoros készségek és képességek fejlesztése, játék és versenyzés, a fizikai kondíció növelése és az egészséges életre nevelés, a mozgásigény növelésével és mozgásszükséglet kielégítésével, rendszeres fizikai aktivitásra nevelés sérülésspecifikus és egyedi adaptációval; d) Tehetséggondozás különbözõ adaptált sportfoglalkozásokon keresztül, mozgásállapotnak és képességeknek megfelelõ sportágválasztás és sajátos felkészítés; Pedagógiai Program

Oldal 425

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa e) Mindennapos tevékenykedtetés, a személyi függetlenség motoros feltételeinek és eszközhasználatának, a kommunikációs képességek motoros feltételeinek kialakítása, javítása; M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2012. évi 132. szám 22457 f) A reális mozgásos éntudat kialakítása, önálló életvitelre való elõ- és felkészítés. A megvalósítás összetevõi és tartalmai: a) A gyógytorna passzív és aktív eljárásai. b) A fizikoterápia módszerei és eljárásai. Hidroterápia és ergoterápia, egyéb terápiás célú eljárások, módszerek. c) Gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök alkalmazása, azok használata, szükség szerinti környezeti adaptációk. d) A testnevelés mûveltségterület sérülésspecifikus és egyénileg adaptált mozgásanyaga (gimnasztika, torna, atlétika, testnevelési és sportjátékok). e) Adaptált szabadidõs és sportfoglalkozások, játék, diák és versenysport sérülésspecifikus ismeretei és gyakorlata. f) A mindennapos tevékenységek végzésére való mozgásos felkészítés és adaptív eszközhasználat, a kommunikáció motoros hátterének javítása érdekében végzett terápiás mozgásanyag. A fejlesztési követelmények jelentõs eltérései miatt – abban az esetben, ha a testnevelést a mozgásnevelés teljesen felváltja – a helyi tantervekben a testnevelés tantárgyi elnevezés helyett a mozgásnevelés elnevezés javasolt. 2.2.6. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció A mozgáskorlátozott tanulók habilitációs, rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulóknak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlõdésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Ennek érdekében szükséges: – az ellátás során a team munka kialakítása, a különbözõ szakemberek együttmûködése (az orvos – neurológus, ortopéd szakorvos, gyermekgyógyász – irányította egészségügyi rehabilitáció megszervezése, szükség esetén egyéb segítõ szakmák, szakemberek bevonása); – a központi idegrendszer sérülése által elõidézett funkciózavar (beszédzavar, figyelemzavar, a szenzomotorium zavara, részképesség-kiesés, pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága stb.) megszüntetése, csökkentése, kompenzálása; – a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése, mivel a szenzomotoros zavar dyslexiához, apraxiához vezethet és ez tanulási problémákat idézhet elõ; – a tanulók beszédzavarainak, kommunikációs képességeinek javítása érdekében – különös tekintettel a központi Pedagógiai Program

Oldal 426

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa idegrendszeri sérülés következtében dysarthriás gyermekekre – mozgás- és beszédterápia, alternatív segítõ technikák alkalmazása. Mindez szervesen illeszkedik a komplex rehabilitációs célú fejlesztõ programba; – a kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a tanrendbe iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés tornateremben és szabadtéren, uszodában, fizikoterápiás helységben; – a mozgáskorlátozott tanulók részvételét megteremtõ, és az egyéni igényekhez igazodó fejlesztést biztosító tanulásszervezési, módszertani eljárások, technikák alkalmazása (differenciálás, csoportmunkára építõ módszerek); – a mozgásszervi diagnózis szerinti technikai eszközzel támogatott írásbeli kommunikáció, speciális gépírás (gépi írás), infokommunikációs eszközök használatának megtanítása, amely akkor indokolt, ha a tanuló nem tudja iskolai munkáját kézírással végezni; – speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre, az önrendelkezõ életformára; – az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítõ és a fejlesztést szolgáló sérülésspecifikus egyéni rehabilitációs eszközök biztosítása; – a nyelvoktatás megvalósítása úgy, hogy az segítse a gyermek más anyanyelvû emberekkel történõ kommunikációját, és a média segítségével biztosítsa a számára közvetlen megtapasztalással elérhetetlen élményeket; – a gyógyászati segédeszközök és az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása; – alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció; – a mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogi és érdekvédelmi tudnivalók (szövetség, egyesületek, klubok, alapítványok stb.) ismerete.

A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztése Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A nagyothalló tanulók oktatásának pedagógiai szakaszai módosításokkal megegyeznek a Nat pedagógiai szakaszolásával. A nagyothalló tanulók nyelvi szintje általában indokolja, hogy a bevezetõ szakasz hosszabb idõsávban – teljesítésére Pedagógiai Program

Oldal 427

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa két tanév javasolt – szervezõdjön, de az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterve alapján a késõbbiekben is sor kerülhet egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb idõtartamban történõ feldolgozására. Indokolt, hogy az alsó tagozatos szakasz elõtt egy év alapozó idõszak szervezõdjön. Az alapozó szakasz idõsávjában – a korai gondozás és a speciális óvodai nevelés eredményeire támaszkodva – a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése dominál. Ekkor a szókincs fejlesztését, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítását, a beszédérthetõség fejlesztését, a nyelvi különbségek kezelését, valamint a nyelvi-szociális érintkezési formák kialakítását végezzük. Kisiskolás korukra elsajátítják és megközelítõen olyan szinten birtokolják az alapvetõ kulturtechnikákat, hogy eszközként használhatják a további tudás megszerzésében. Legkésõbb az alsó tagozatos szakasz végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége optimális esetben megközelítheti vagy elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét. A felsõ tagozatos szakaszra már kialakultnak tekinthetõ az egyéni beszédállapot. Erre támaszkodva általában megvalósítható: – a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasás-írás eszköz szintû használata, – a nyelvi érintkezés formáinak bõvítése: tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a mûveltségi területek és témák tartalmának megfelelõ fogalmak értõ használata, – a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelõ nyelvi formák megválasztása. Valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata: – a beszédhallás folyamatos fejlesztése, – a pályairányítás, a reális pályaválasztás elõkészítése, a továbbtanulás, – az épen maradt funkciók fejlesztése, a tehetség gondozása.

Kulcskompetenciák fejlesztése A Nat és a kerettanterv alkalmazása a helyi tanterv készítésénél, Anyanyelvi kommunikáció: Kívánatos, hogy a nagyothalló és az intenzív nyelvi fejlesztésben, illetve korai életkorban Cochleáris Implantáció (a továbbiakban: CI) mûtéten átesett tanulók szókincse, kommunikációja a szakszerû szurdopedagógiai, segítséggel Pedagógiai Program

Oldal 428

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa megközelítse a halló gyermekek nyelvi szintjét. Elõfordul azonban, hogy ez két-három éves elmaradást mutat. Kiemelt feladatok: – Spontán beszédhasználat (beszédértés, önálló nyelvi kifejezés, beszédérthetõség) – a kapcsolatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása – az önálló szövegértõ olvasás fejlesztése az alsó tagozaton hangsúlyosabban köznapi témájú szövegekre támaszkodva, majd késõbb fokozatosan irodalmi mûvek bevonásával. Ez jelenti az olvasásra alapozó tanulás alapjainak lerakását. – a beszélt és az írott nyelv grammatikai rendszerének tudatos felépítése, gyakorlása – a nyelvi kódrendszer értelmezésének, mûködésének megtámogatása, mind a bemenetnél (beszédhangok differenciálása, hangkapcsolatok észlelése), mind a feldolgozásnál (szó, grammatika, mondat, bekezdés, szöveg) – konkrét tapasztalatokon alapuló szókincsfejlesztés (különösen az elvont fogalmak, az állandó szókapcsolatok, az árnyaltabb megfogalmazási formák megismerése, alkalmazása) – a kapcsolatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása – Az ismeretek elsajátításában támaszkodjanak mindinkább a hallás útján megszerezhetõ információkra. Idegen nyelvi kommunikáció: A nyelv oktatása mindig az egyes tanulók egyéni képességeihez, hallásállapotához, anyanyelvi szintjéhez igazodva történik. Kívánatos a korszerû idegennyelv tanítási módszerek alkalmazása, a köznapi helyzetekben történõ kommunikációfejlesztés. – Lehetõség van az értékelés alóli felmentésre. Az értékelés alól felmentett tanulók számára szervezett foglalkozások elsõdleges célja a képességfejlesztés, melynek egyik fõ feladata az idegennyelvi készségek fejlesztése, az idegen nyelv elemi szintû tanulására történõ felkészítés. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Matematikai kompetencia: A hallássérülésbõl adódó szókincs-, és beszédértésbeli, a szövegértõ olvasásbeli eltérések kihat/hat/nak a gondolkodási mûveletek flexibilitására. A matematikai gondolkodás fejlesztése a tevékenykedtetés, a manipuláció, a speciális szemléltetés és tananyagok – interaktív tábla és digitális tananyagok lehetõség szerinti alkalmazásával valósul meg.

Pedagógiai Program

Oldal 429

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – A matematika és a valóság kapcsolatának erõsítése hangsúlyos szerepet kap. A valóságos élethelyzetekben elõforduló matematikai tartalmak megragadása mellett egyidejûleg az ezt leíró nyelvi kifejezésformák begyakorlása is szükséges. – A matematikai tartalmakat a szókincsüknek, szövegértésüknek, nyelvi fejlettségüknek megfelelõ szintû szöveges feladatokban kell reprezentálni számukra. – Kiemelt jelentõségû a szemléltetés, melyben a valós élethelyzetek megélése, és a verbális megfogalmazással kísért konkrét tárgyi tevékenykedtetés továbbra is központi szerepet kap az interaktív tanulási lehetõségek alkalmazása mellett. – A matematikai jelrendszer – matematikai jelek, formulák – készségszintû alkalmazása a gondolkodásfejlesztés mellett elõsegíti a nyelvi kompetencia fejlõdését is. – Az auditív csatorna részleges, vagy teljes kiesése miatt a matematikai kompetencia kialakulásához több idõre, rendszeres gyakorlásra, többszöri ismétlésre van szükségük. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Természettudományos kompetencia: Legyenek tisztában a tanulók (életkori szinten) a hallássérüléssel kapcsolatos ismereteknek, ismerjék fel a hallásjavító készülékek (hallókészülékek, CI) mûködési zavarait, a meghibásodás jelzéseit. A hatékony önálló tanulás kompetenciához kapcsolódó tantárgyak tanításában a szemléltetés, a kísérletezés, a természeti folyamatok, jelenségek modellezése a lehetõség szerinti legteljesebb megértés érdekében történik. Digitális kompetencia: A nagyothalló számára is hatalmas tárháza az információknak, ismereteknek az internet. Használatukat nehezíti azonban szûkebb szókincsük és az ebbõl fakadó szövegértési nehézségük. Kiemelt feladat azon keresõprogramokkal való megismertetésük, melyek segítenek a lényegkiemelésben és az írott szöveg megértésében (digitális szótárak, képkeresõ programok stb.) Fontos felismertetni a tanulókkal azt a folyamatot, hogy az információk gyûjtése, majd az azokkal való továbbdolgozás miként vezet új digitális tartalmak kialakulásához. A nagyothallók számára az internet használata lehetõséget biztosít arra, hogy kapcsolatot építsenek ki halló emberekkel, illetve kapcsolatot tartsanak sorstársaikkal. Fontos megismertetni velük ennek nyelvi kultúráját, valamint a kapcsolatkeresésben rejlõ veszélyeket is. Mivel a nagyothalló tanulók erõsen motiváltak a digitális eszközök használatában, ezt a motivációt ajánlott Pedagógiai Program

Oldal 430

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa kihasználni más tanórákon is. A tárgyi tudás megszerzését a nagyothalló tanulók sajátos nevelési igényének megfelelõen, széleskörû szemléltetés segíti (szöveg, hang, kép, animáció, videó és interaktivitás), ami színesebbé, élményszerûvé teszi a tanulási folyamatot. A multimédia bevonása a tanítás folyamatába lehetõvé teszi, hogy a nagyothalló gyermekhez többféle csatornán, többféleképpen és többszöri ismétlést biztosítva jusson el ugyanaz az információ. Az így megszerzett tudás számos mûvelõdési területhez, iskolai és iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódik.A vizuális kommunikáció is mind nagyobb teret nyer, azaz a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is elõtérbe kerül. A hatékony informatikatanítás akkor valósulhat meg, ha megfelelõen megszervezett. Ekkor lehetõvé válik az egyes tanulókkal való differenciált foglalkozás vagy a nehezen tanuló gyerekek megsegítése, a hallássérült tanulók tanulási sikerélményhez juttatása. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Szociális és állampolgári kompetencia: A hallássérülésbõl adódó nehezített élethelyzetek, az esetleges kudarcok feldolgozását segítheti, ha a hallássérült tanuló reális énképpel, önkontrollal, empátiával, toleranciával rendelkezik, valamint ismeri a frusztráció és stressz kezelésének technikáit. Fontos a konfliktuskezelés, a meggyõzés, kapcsolatépítés, csoportszellem és az ezekhez kapcsolódó kommunikáció elsajátítása. Kezdeményezõképesség és vállalkozási kompetencia: A nagyothalló és a hallásjavító mûtéten átesett tanulók késõbbi társadalmi érvényesüléséhez fontos a körültekintõ pályaorientáció, az irányított, tervezett pályaválasztás. Meg kell ismertetni a számukra elsajátítható szakmákat, továbbtanulási lehetõségeket, és mindazokat a segítõ technikákat, melyek megkönnyítik beilleszkedésüket a középiskolákban, illetve a felsõoktatásban. Esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség: A mûvészet nyelvének értése és használata egy újabb kommunikációs csatornát nyit meg a nagyothalló gyermekek számára. A képi, térbeli gondolkodás, a kreativitás, a problémák felvetése és megoldási utak keresése, az empátia, az elfogadás, az ízlés kialakulása mind újabb és újabb lehetõséget teremt a nyelvi fejlesztésre, az érzelmi élet gazdagítására és egyben a személyiség formálására. Pedagógiai Program

Oldal 431

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A hatékony önálló tanulás: Különbözõ tanulási technikák megismertetése (szótárak, lexikonok, ezek digitális változatainak használata). Az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása (könyvtár, internet). Az új információk rendezése során fontos szerephez kell jutnia a gondolkodási képességek fejlesztésének, mind a képzeleti, mind a fogalmi gondolkodás terén.

A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók iskolai fejlesztése A tanulók e csoportja esetében a sajátos nevelési igény a hallássérülés bekövetkezésének idejétõl jelenik meg. Állapotuktól függõen folytatják tanulmányaikat elõzõ iskoláikban vagy a hallássérültek megfelelõ iskolatípusában. Oktatásuk Nat-hoz való viszonyát alapvetõen a befogadó iskola helyi tanterve, hallássérülésükbõl következõ sajátos egészségügyi és speciális pedagógiai igényük szabályozza. Pedagógiai, valamint egészségügyi célú rehabilitációjukat – ezen Irányelvnek a hallássérültekre vonatkozó fejezetén túl – az alábbiak figyelembevételével szükséges tervezni: – a hallókészülék használatára szoktatás, – a hallásmaradvány kondicionálása, – a meglévõ beszédállapot fenntartása (megõrzése) és fejlesztése, – a szájról olvasás készségének kiépítése, fejlesztése, – a módosult életvitel elfogadtatása, a harmonikus személyiség erõsítése..

A nagyothalló tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációja A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozásokat a gyermek állapotához igazodóan egyéni vagy kiscsoportos formában kell megszervezni. – Nagyothalló tanulók esetében az egészségügyi célú rehabilitáció elsõsorban a folyamatos otológiai és audiológiai ellátásra irányul, melyet számukra iskolai keretekben szükséges biztosítani. A nagyothalló tanuló fokozottabban támaszkodik a látására, ezért annak védelme a fülészeti ellátással azonos fontosságú. – Nagyothalló tanulóknál kiemelten fontos a mentálhigiénés gondozás, a pszichológiai ellátás. Pszichológiai habilitáció, rehabilitáció: – társuló zavarok korai diagnózisának segítése, szakemberekhez irányítás, a megfelelõ minél korábbi terápiához Pedagógiai Program

Oldal 432

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa való jutás támogatása; – a társuló zavarok következtében kialakuló másodlagos sérülések kialakulásának megelõzése; – másság megélésének, a sérültség elfogadásának segítése; – sikertelen integráció esetén önbizalom erõsítése, a negatív élmények feldolgozása; – az akadályozott kommunikáció miatt nehezített az érzelmek, indulatok kezelése, a belsõ feszültségek levezetése; – a nyelvi akadályozottság miatt nehezített a konfliktusok kezelése, nem állnak rendelkezésre a megfelelõ nyelvi formulák, minták; – a család támogatása a sérült gyermek nevelésében, ezzel segítve az autonóm, egészséges személyiség alakulását. A tanulók intézményen kívüli pszichológiai ellátása – különösen súlyosabb kommunikációs problémák esetén, és diákotthoni bentlakás esetén – nehezített. Ezért indokolt intézményen belüli pszichés megsegítésük. Az ellátás elsõdleges feladatai: – a hallássérülésnek és az azzal összefüggõ akadályozott kommunikációnak a személyiség fejlõdésre tett kedvezõtlen hatásának megelõzése, csökkentése; – szükség esetén – akut krízis, személyiségzavar, magatartászavar, beilleszkedési nehézségek, iskolai vagy családi konfliktusok, egyéb pszichés problémák (szorongás, pszichoszomatikus problémák stb.) kezelése; – társuló zavarok (pl. hiperaktivitás, autizmus, tanulási zavar) korai diagnózisának segítése, szakemberekhez irányítás, a megfelelõ minél korábbi terápiához való jutás támogatása;- a nyelvi kommunikáció döntõ befolyással bír nemcsak a fogalmi gondolkodás fejlõdésére, hanem a lelki élet egészére, a személyiség alakulására is. Ezért alapvetõ pedagógiai fejlesztési cél a lehetõség szerinti legkorábbi idõponttól kezdett szakszerû szurdologopédiai ellátás. Az egyéni anyanyelvi nevelés keretében történik: – a nyelvi kommunikáció megindításának támogatása, – a beszédfejlõdés természetes vonulatának bejárása, az érthetõ, megközelítõen természetes ritmusú beszéd kimunkálása. – a még hiányzó beszédhangok kialakítása, automatizálása illetve a meglévõ hibás hangok korrekciója, – a szupraszegmentális elemek megfelelõ használatának tudatosítása, a helyes beszédprozódia állandó gyakorlása, – a grammatikai, pragmatikai hiányosságok korrekciója – a szókincs folyamatos bõvítése, a szavak, kifejezések értelmezése, melyek hiányában a jó beszédprodukció elérése lehetetlen. Pedagógiai Program

Oldal 433

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – A cochleáris implantácó-hallásjavító mûtéten átesett gyermekek rehabilitációja, habilitációja, amelynek célja a speciális hallás-és beszédfejlesztés annak érdekében, hogy a környezet hangjainak felismerésétõl a beszédhangok differenciálásán keresztül a beszédértés és az érthetõ beszéd birtokába jussanak. Mindezzel cél a minél korábbi integráció. – Speciális intézményi oktatás esetén az integrált iskolai és iskolán kívüli életre történõ felkészítés biztosítása is feladat. – A képességprofilnak megfelelõen kell kidolgozni és megvalósítani az egyéni fejlesztési tervet, melybe lényeges beépíteni a diszfáziás tünetek kezelésére specifikusan kidolgozott eljárásként bevált Affolter-Heldstab-féle módszert. – Az „Integrációs gyakorlat” célja, hogy a halló társakkal végzett közös tevékenységek, közösen szerzett élmények során felismerjék azokat a kapcsolódási pontokat, melyek segítségével a nagyothalló gyermekek egyenértékûnek tekinthetik magukat a hallókkal. Ennek érdekében szükséges a kezdõ évfolyamokban a halló gyermekekkel való érintkezés, kapcsolattartás megkezdése, beépítése a hallássérült gyermekek életébe, a késõbbiekben a középsõ évfolyamokon a többségi iskolában nevelkedõ gyermekekkel, gyermekcsoportokkal való növekvõ gyakoriságú együttlét, együtt-tanulás, együtt-sportolás stb., az utolsó két évfolyamon pedig a pályairányítás, a pályaválasztás, az ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek, tevékenységek végzése. Kiemelt feladat a tehetséggondozás, melynek keretében megvalósul: – Az átlagnál jobb nyelvi képességekkel rendelkezõ tanulók anyanyelvi kompetenciáink kiemelt fejlesztése a következõ területeken: – a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzõinek felfedeztetésével; – a kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban; – a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata; – a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése; – az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata; – a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése. A kiemelkedõ matematikai – logikai gondolkodással bíró tanulók matematikai kompetenciáinak fejlesztése és

Pedagógiai Program

Oldal 434

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa szövegértési kompetencia – szintjének olyan szintre emelése, amely képessé teszi õket a matematikai szöveges feladatok megértésére. Az anyanyelvi és a kiemelkedõ egyéb kompetenciák mind magasabb szintû és szélesebb körû birtoklásának elõsegítése minden mûveltségi területen, amely képessé teszi tehetséges tanulóinkat a verbális, hangzó és képi kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különbözõ információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására , ezzel az önálló tanulás képességének gyakorlására.

Pedagógiai Program

Oldal 435

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A gyengénlátó és a látásukat praktikusan jól használó aliglátó tanulók iskolai fejlesztése A Nat alkalmazása A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók nevelése-oktatása során a Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A gyengénlátó, aliglátó tanulóknak a tanuláshoz és a mindennapi életben való boldoguláshoz – látásteljesítményükhöz igazodó mértékben – különleges technikák elsajátítása szükséges: elektronikus olvasógép, speciális optikai segédeszközök, látássérültek számítástechnikai segédeszközei, programjai használata, szükség szerint Braille írás-olvasás, tájékozódás hosszú fehér bottal stb. E technikák ismeretanyaga az egyéni fejlesztési terv része. A megfelelõ eszközrendszer biztosítása mellett (teremvilágítás, egyéni megvilágítás, speciális tanulóasztal, tankönyvkiválasztás, speciális füzet, megfelelõ íróeszköz) a követelmények mennyiségi és minõségi teljesítése a gyengénlátó tanulók egyéni adottságai szerint várható el. Ennek érdekében több gyakorlási lehetõségre és alkalmanként több idõre van szükség. A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó tanulók iskolai nevelésének-oktatásának is alapvetõ célja a felnõtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. A gyengénlátó, aliglátó tanulónak is szüksége van azokra az ismeretekre, képességekre, attitûdökre, melyek birtokában alkalmazkodni tud a társadalmi környezet változásaihoz. A Nemzeti alaptantervben megjelenõ tartalmak speciális ismeretekkel, képességekkel, attitûdökkel egészülnek ki.

Fejlesztési területek – nevelési célok A gyengénlátó, aliglátó tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott nevelési célok megvalósítása javarészt lehetséges, de mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulók egyéni adottságai többnyire eltérnek az ép tanulók adottságaitól. Mindkét csoportba tartozó tanulók számára biztosítani kell a tanuláshoz és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges speciális ismeretanyagot (speciális technikák és eszközök használata stb.) és a készségfejlesztést (önálló tanulásban használható eljárások, lényegkiemelés, megtartó emlékezet növelése, szóbeli kifejezõképesség gazdagítása, célszerû munkaszokások kialakítása, vizuális megfigyelõképesség fejlesztése stb.). A nevelési célok sérülésspecifikus tartalmakkal egészülnek ki. Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés

Pedagógiai Program

Oldal 436

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – A gyengénlátó, aliglátó tanulók sajátítsák el a nemzeti, kulturális örökségünk megismerésének sajátos, a látássérült embereket segítõ módjait is, pl. tapintható tárlatok, akadálymentes weblapok látogatása. – Tanulják meg a könyvtárak látássérült személyeknek nyújtott szolgáltatásainak igénybevételét. – Ismerjék meg a tanulók az Európai Unióról a látássérült emberek számára készült, esélyegyenlõséget biztosító kiadványokat, hangos könyveket. Állampolgárságra, demokráciára nevelés – Az aktív állampolgárrá válás érdekében a tanítványok ismerkedjenek meg a fogyatékos személyek jogairól szóló egyezményekkel, az esélyegyenlõség biztosításáról szóló jogszabályokkal, tartsák számon a látássérültek érdekvédelmi szervezeteit. – A tanulók aktív részvételére építõ tanítás során alakuljon ki bennük motiváltság és beállítódás ez irányú önálló ismeretszerzésre. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése – A gyengénlátó, aliglátó tanulók személyiségfejlõdésének alakulásában alapvetõ szerepe van a megfelelõ tanulási környezet kialakításának. Jelentõs annak tudatosítása, hogy mindannyian felelõsek saját biztonságuk, sorsuk és életpályájuk alakulásában. – A látássérült gyermekeket, fiatalokat hozzá kell segíteni a kulturált magatartás elsajátításához, a fogyatékosságokat eltérõ módon toleráló közösségekben jó emberi kapcsolatok kialakításához. Értelmi épességeik mellett érzelmi intelligenciájuk fejlesztése is szükséges személyes és szakmai sikereik érdekében. – Támogatást igényel a látássérülés tényének feldolgozása, az ebbõl adódó személyiségproblémák felismerése, kompenzációs készségek tudatos fejlesztése. A testi és lelki egészségre nevelés – A gyengénlátó, aliglátó tanulók ismerjék meg látássérülésük kórokát, az ebbõl eredõ következményeket, fizikai terhelhetõségüket (pl. nehéz súlyok emelésének kerülése). – A tanulók sajátítsák el a higiénés szabályokat, a szem óvásának, tisztán tartásának módját, tartsák be a látáskímélõ elõírásokat. – Ismerjék meg a szembetegségek miatt javasolt és ellenjavallt mozgásformákat, sportokat. – Sajátítsák el a sportolás során is szükséges optikai segédeszközök helyes használatát (pl. úszószemüveg). – Feladat a gyengénlátásból, aliglátásból fakadó fokozott balesetveszély megelõzése. – A gyerekek, fiatalok ismerjék az egészséget károsító tényezõket, a helyes táplálkozás elõnyeit. – Kerüljék – majd a felnõtt élet során is – a káros függõségeket. – Szakember – (gyógy)pedagógus (és gyógytornász/gyógytestnevelõ)segítsége teszi lehetõvé számukra a jobb mozgásállapot kialakítását, a járási, testtartási hibák, túlmozgások megszüntetését. A családi életre nevelés – Az önálló életvitelhez szükséges ismeretek, szokások folyamatosan alakíthatók ki. Fontos feladat a látássérült emberek életvezetéséhez szükséges rend szeretetének és megtartásának kialakítása. – A családi életre való felkészítésben figyelmet kell fordítani a következõ témákra: pozitív családminták, a családalapítás feltételei, a látássérülés szerepe a közös élet alakításában, felelõsségteljes gyermekvállalásra, gyermeknevelésre készülés. Felelõsségvállalás másokért, önkéntesség Pedagógiai Program

Oldal 437

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – A pedagógusok személyiségfejlesztõ munkája járuljon hozzá, hogy a tanulóban kialakuljon az empátia, a segítõ magatartás. Fenntarthatóság, környezettudatosság – A tanulók számára minél több közvetlen tapasztalatot szükséges biztosítani a természeti, társadalmi valóságról. – A természeti és a technikai környezet kölcsönhatásainak megfigyeltetése modellezés révén is lehetséges. – A vizuális megfigyelés, képzelet, emlékezet fejlesztése elõkészíti az adaptált ábrák; diagramok; grafikonok értelmezését; térképek használatát. – A látássérült tanulót is hozzá kell segíteni a környezettudatos viselkedés elsajátításához. Pályaorientáció – A tanulók ismerjék meg (szemészeti, fizikai állapotukat figyelembe véve) az általuk eredményesen, sikeresen végezhetõ munkaterületeket, foglalkozásokat. – Az iskola a tanulóknak lehetõséget ad az önkorrekció, az együttmûködés képességének fejlesztésére, a rugalmas gondolkodás elsajátítására. Gazdasági és pénzügyi nevelés – A tanulók korlátozott munkavállalási lehetõségei miatt fokozottan szükséges pozitív attitûdjük kialakítása az értékteremtõ munka, a munkalehetõségek keresése iránt. – A pedagógusok fordítsanak kellõ figyelmet a gazdálkodás képességének alapozására. A tanulók váljanak képessé a pénzfajták felismerésére, életkoruknak megfelelõen fejlõdjön a pénzzel való bánni tudás képessége. Médiatudatosságra nevelés – A tanulók az önálló ismeretszerzés érdekében szerezzenek jártasságot az internethasználatban képernyõolvasó programmal. – Ismerjék az információözönben és a közösségi portálokban rejlõ veszélyeket is. A tanulás tanítása – Az iskola feladata a látásos megismerésben fennálló nehézségek kompenzálását segítõ eljárások megismertetése, alkalmazásuk begyakoroltatása. Olyan tudást kell kialakítani, hogy a tanulók aktívan tudjanak szerepet vállalni a számukra kedvezõ külsõ feltételek, körülmények kialakításában. – Az optikai segédeszközök (szemüveg, távcsõszemüveg, különbözõ nagyítók, elektronikus olvasókészülék stb.), és az önálló tanulást segítõ speciális szoftverek alkalmazásának megtanítása. – Atanulók sajátítsák el az iskolai könyvtár, az internet használatát, ismerjékmega Magyar Elektronikus Könyvtárat. – A látásteljesítményhez igazodó, egyénre szabott tanulási stratégia, célszerû rögzítési módszerek kifejlesztése. – A hatékony tanulás módszereinek elsajátíttatása magában foglalja a csoportos tanulás módszereinek, így a kooperatív tanulási technikáknak a megismertetését is. – A pedagógusok teendõje, hogy segítsék a tanulók egyénre szabott tanulási stratégiájának kialakítását.

Pedagógiai Program

Oldal 438

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció – A gyengénlátó, aliglátó tanuló számára a megfelelõ látási kontroll hiányának következtében nehezített a kommunikáció, a metakommunikáció által terjedõ információk érzékelése, megértése, feldolgozása és alkalmazása. Tanári irányítással képessé válik a kommunikációban használt paralingvisztikai eszközök használatára (a beszédhang minõségének változtatása, az arckifejezések, gesztusok alkalmazása). – A tanuló az ismeretszerzés és az írásos kommunikáció során, szükség esetén a látássérültek számára kifejlesztett speciális szoftvereket használ. – A pozitív attitûd kialakítása magában foglalja a nyilvánosság elõtti magabiztos megszólalásra való törekvést. Idegen nyelvi kommunikáció – A gyengénlátó és az aliglátó tanuló esélyegyenlõségét növeli a társadalmi beilleszkedésben az idegen nyelv tudása. – Számára is szükséges a szövegfajták széles körének ismerete (irodalmi szövegek, újságcikk, honlap, levél stb.), segédeszközök (jegyzetek, ábrák, térképek) használata szövegek megértéséhez, alkotásához. – A kompetencia része a tanulását könnyítõ optikai segédeszközök készségszintû használata. – A pozitív attitûd magában foglalja az idegen nyelvek iránti érdeklõdést. Matematikai kompetencia – Speciális szemléltetés és segédeszközök biztosítása mellett a gyengénlátó, aliglátó tanuló is ismeri és használja a matematikai jeleket, képleteket, modelleket, geometriai ábrákat, grafikonokat. Természettudományos kompetencia – A gyengénlátó, aliglátó tanuló kompetenciája kiterjed a gyengénlátással kapcsolatos biológiai és fizikai ismeretekre is. Digitális kompetencia – Az ismeretek kiegészülnek a szabályos, tízujjas gépírás elsajátításával. – A digitális kompetencia felöleli a speciális képernyõnagyító-, olvasó programok használatát, a látássérült embereket érintõ weboldalak ismeretét is. – A tanuló képes a számára megfelelõ tanulási/munkakörnyezet kialakítására, ahhoz segítség kérésére: megfelelõ méretû monitor, másolóállvány, egyedi megvilágítás, speciális program stb., Szociális és állampolgári kompetencia – A saját szembetegséggel kapcsolatos ismeretek megszerzése, higiéniai szabályok betartása, a látáskímélõ életmód kialakítása. – Fokozott figyelem a konstruktív kommunikáció képességének kialakítására, mások bizalmának elnyerésére, eredményes stressz-, frusztráció-, és konfliktuskezelésre. – A látássérült személyek jogainak, pozitív diszkriminációs lehetõségeinek ismerete. Kezdeményezõképesség és vállalkozói kompetencia – A gyengénlátó és az aliglátó tanuló, fiatal érvényesüléséhez egyéni életpálya – építésre való képesség. – A sikerorientáltság, az innovációra való hajlam kialakítása. Pedagógiai Program

Oldal 439

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Esztétikai-mûvészeti tudatosság és kifejezõképesség – A gyengénlátó és az aliglátó tanuló látóképességétõl függ képi gondolkodása, ábrázolási, önkifejezési készsége. – Élményei, érzései színvonalas kifejezése erõs kontrasztos hatást biztosító képalkotó technikák elsajátításával, a megfelelõ rajzeszközök használatával, aliglátás esetén pedig agyag mintázásával, plasztikával biztosítható. – Tudatosuljon benne hogy társas kapcsolatai alakításában jelentõsége van saját külsõ megjelenése esztétikumának is. A hatékony, önálló tanulás – Az egyénileg szükséges optikai segédeszköz ismerete, készségszintû használata az önálló tanulás feltétele. – A tanuló képes szokásrend kialakítására a megfelelõ tanulási környezet megteremtésében: emelhetõ asztallapú munkaasztal, megfelelõ világítás, optikai eszköz biztosítása stb. – A hatékony tanulás feltétele a személyiség és a látássérülés szempontjából leghatékonyabb tanulási módszerek begyakorlása. – A pozitív attitûd folyamatosan fennálló motivációt, fejlett teherbíró, alkalmazkodó és kudarctûrõ képességetfeltételez.

A Nat és a választott kerettanterv alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a Nat-ban és a választott kerettantervben foglaltak az irányadóak, de az egyes mûveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendõ képességek (azok fejlõdési útjai, módjai és kialakulásuk idõtartama) mindenkor a tanulók fejlõdésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi tartalmak a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetõk. Ha a tanulót állapota akadályozza a tananyag elsajátításában, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembe vételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. Minden mûveltségi terület oktatásában érvényesüljön a látásteljesítményhez igazodó szemléltetés, a látássérülés tényét figyelembe vevõ munkakörülmények kialakítása, a látóképesség kihasználására nevelés, valamint speciális tantárgyi módszertani eljárások alkalmazása, szükség esetén a feladatok megvalósításához hosszabb idõkeretek kijelölése, az egyéni adottságok figyelembe vétele az értékelés során.

Az egyes mûveltségi területekre vonatkozó ajánlások Magyar nyelv és irodalom – A gyengénlátásból, aliglátásból fakadó sajátos nehézségek miatt az olvasás-írás tananyagának elsajátításához az 1. és a 2. évfolyamon – a rehabilitációs célú tanórák keretének terhére – magasabb óraszám biztosítása javasolt. Pedagógiai Program

Oldal 440

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Az ismeretanyag elsajátításához rövidebb terjedelmû olvasmányok (kötelezõ olvasmányok) választása indokolt lehet, de a hosszabbmûvek esetében a hangos/digitális könyvek olvasása is megvalósítható. Az olvasási tempót, a hangsúlyos olvasást érintõ követelmények meghatározásakor szükséges a látásteljesítmény figyelembevétele. – Az írás tanításánál törekedni kell az áttekinthetõ, rendezett, olvasható írásképre, amelyet a tanuló saját adottságainak megfelelõ betûméretben és taneszközökkel teljesít. – Többlet idõ biztosítása szükséges a helyesírási szótárak, lexikonok, a könyvtárak használatának megtanítására, az egyéni szükséglet szerint alkalmazott olvasókészülék, nagyító használatának begyakorlására. – Kiemelt feladat a gyengénlátó, aliglátó tanulók segítése a metakommunikáció értelmezésében, önálló alkalmazásában. Idegen nyelvek – Az idegen nyelvek tanulása a gyengénlátó és az aliglátó tanulók számára a látó társadalomba való beilleszkedést és az esélyegyenlõséget is célozza. Ennek érdekében kiemelten fontos a mindennapokban elõforduló nehezített élethelyzetek gyors megoldását lehetõvé tevõ (információkérés, tájékozódás, segítségkérés, fejlett kommunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában) tartalmak beépítése a helyi tantervbe. – A tanítás-tanulás folyamatát a hallás utáni tanulás hangsúlya jellemzi, ezért a hallási figyelem és az emlékezet fejlesztése szükséges. – Az információs és kommunikációs technikák alkalmazási képességének fejlesztése, az elektronikus szótár használatának megtanítása javasolt.

Matematika – A gyengénlátó, aliglátó tanulók matematika oktatásának is kiemelt területe a biztos számolási készség kialakítása, hangsúlyt fektetve a fejszámolási készség fejlesztésére, az ismerethordozók (feladatgyûjtemények, táblázatok, számológépek) használatára. – A tanítás során használt eszközök, módszerek és a követelmények meghatározásakor kiemelten figyelembe kell venni az alábbiakat: – szemléltetéshez és a tanulói munkához gyakran speciális (adaptált) eszközöket kell használni (speciális vonalzó, körzõ stb.); – a követõ, alkotó képzelet fejlesztéséhez használt diagramok, grafikonok, ábrák legyenek könnyen áttekinthetõk, kontrasztos színûek, – a mérés, szerkesztés jelentõsen függ a látássérülés mértékétõl, ezért a pontosság szempontjából szükséges engedményeket tenni. – a geometria tanítása során a vizuális észlelés lehetõség szerinti kiegészítése tapintásos megismeréssel. – Az értékelés során engedmények tehetõk a mérés pontossága, grafikonkészítés, térbeli építések, írásbeli munkák esztétikuma terén. Ember és társadalom – A térben, idõben történõ tájékozódáshoz szükséges az adaptált történelmi térképek, használata, a térképjelek Pedagógiai Program

Oldal 441

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa ismerete. – Az interneten történõ információgyûjtés során szükség esetén optikai segédeszköz, speciális képernyõnagyító-, olvasó szoftver alkalmazása. – A mûveltségi terület tartalmának meghatározásakor az alábbiak beépítése szükséges: – a gyengénlátó, aliglátó tanuló ismerje meg a látássérültekre vonatkozó jogi szabályozást, – az erkölcstan keretében szerzett speciális ismeretek segítsék hozzá a gyengénlátó, aliglátó tanulót sérülése feldolgozásához is, valamint tanulja meg, hogyan élhet etikusan a pozitív diszkrimináció lehetõségeivel, – ismerje a látássérültek érdekvédelmi szervezõdéseit. Ember és természet – A tanulók vizuális megfigyelõképességének fejlesztésével, széles tapasztalati bázis biztosításával (hallás, szaglás, tapintás kiegészítõ szerepe) érhetõ el a tervszerû megfigyelés elsajátítása. – Az IKT lehetõségeinek kihasználása: pl. kísérletek követése lassítási-nagyítási, gyors megismétlési lehetõséget biztosító videókkal. – A teljes látást igénylõ jelenségek megismertetése csak az ismeret szintjén szükséges (egyes fizikai, kémiai, biológiai jelenségek, pl. fénytan). – A tananyagba szükséges beépíteni a gyengénlátással kapcsolatos fizikai és biológiai ismereteket, valamint lehetõséget kell adni a tanári és a tanulói kísérletekben való aktív részvételre. A fizikai és kémiai mûveltségtartalmak feldolgozása során gyakran szükséges a kísérletek adaptálása, gyengénlátó, aliglátó tanulók által követhetõvé tétele (láthatóvá tétel, védõszemüvegek használata), önálló vizsgálódások, megfigyelések egyéni segítése. – A követelmények tekintetében – a balesetek elkerülése érdekében – a tanulói kísérleteknél egyéni elbírálásra van szükség. Földünk és környezetünk – A tartalom feldolgozása során biztosítani kell a gyengénlátó, aliglátó tanulók számára használható térképeket –(lényegkiemelõ, kontrasztos, esetenként tapintható jelzések stb.). – Színvak tanulók számára speciális jelzések a térképeken. – Filmek, fotók bemutatásához besötétíthetõ terem szükséges. – A követelményeknek ismeretanyag szempontjából teljes körûen, de a gyengénlátó, aliglátó tanulók által használt eszközzel kell eleget tenni. – Aliglátó tanuló számára engedmény adható a térképrõl történõ helymeghatározás leolvasásában, távolságmérés pontosságában. Mûvészetek A gyengénlátó, aliglátó tanuló az élet minden területén több nehézséggel küzd, mint az ép társai, ezért a készségek, képességek fejlesztése mellett kiemelten fontos a mûvészetek személyiségformáló hatása. Pedagógiai Program

Oldal 442

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Az ének-zene ismeretanyagában a hallásos tanulás kerül elõtérbe. A zenei jelrendszer megismeréséhez egyéni segítségnyújtás, gyakran nagyított kotta szükséges. Aliglátó tanulók értékelésekor a kottaolvasásban a vizuális tájékozódás nehezített volta miatt engedményeket kell tenni. – A dráma és tánc a tanulók térbeli tájékozódásának, mozgásuk harmóniájának kialakításában, alkotó- és kapcsolatteremtõ képességük, kommunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap. A tánc hozzájárul a látássérült tanulók mozgásbiztonságának növeléséhez, a látás-mozgás koordinációjának fejlõdéséhez. Kívánatos a drámajáték, a tánc és a dramatizálás során a játékbátorság növelése, a közönség elõtti megszólalás lehetõségeinek biztosítása. – A rajz és vizuális kultúrán belül a síkbeli ábrázolás mellett – elsõsorban az aliglátó tanulók esetében – a hangsúly a térbeli plasztikus megjelenítésre (mintázás, makett, agyagozás stb.) helyezõdik. – Fokozottan szükséges az erõs kontrasztos hatást elérõ, a jó minõségû eszközök biztosítása a látássérült gyermek számára megfelelõ vizuális élmény megszerzéséhez. – A szerkesztési feladatoknál a pontosság terén engedményeket kell tenni. – A színvak, színtévesztõ tanulók rajzeszközeit színmegjelöléssel kell ellátni.A szerkesztési feladatoknál a pontosság a látásteljesítmény függvényében követelhetõ meg. Informatika – A szabályos gépírás tanítása a gyengénlátó, aliglátó tanulók esetében kiemelten fontos annak érdekében, hogy a mindennapi életben adódó írásbeli feladataikat (dolgozat, önéletrajz stb.) esztétikus külalakban készíthessék el. A számítástechnika tanítása során az aliglátó tanulók számára a képernyõ adaptálása vagy speciális képernyõ nagyító-, olvasó programok alkalmazása szükséges. – A könyvtárhasználat az iskolai könyvtár használatán túl segíti a tanulókat, hogy megtanuljanak ismeretlen könyvtárban segítséget kérni és ezúton tájékozódni. Lehetõség szerint ismerjék meg az elektronikus könyvtárat és igénybevételét, a látássérülteket érintõ információkat közlõ weboldalakat. Életvitel és gyakorlat A mûveltségi terület alapját a Nat-ban megfogalmazottak jelentik, fokozottabb hangsúlyt kapnak azonban a személyiségállapothoz igazított életviteli technikák. – A mûveltségi terület tartalmába mindazon ismeretek beépülnek, melyek a gyengénlátó tanulók mindennapi életvezetéséhez, mind teljesebb önálló életviteléhez szükségesek, illetve alakítják késõbbi pályaválasztásukat. – A gyengénlátó, aliglátó tanulók pályaorientációja szempontjából fontos, hogy hatékony fejlesztést kapjanak technikai jellegû munkafolyamatok tervezéséhez, kivitelezéséhez, munkakultúrájuk megalapozásához. – Idõtöbblet biztosítására van szükség a különbözõ anyagok többoldalú érzékleti megismerésére, az adaptált eszközökkel történõ mérésre az egyéni igényeknek megfelelõen. – Kiemelt figyelmet kell fordítani a balesetmentes szerszámhasználatra, a látássérült emberek életvitelét segítõ speciális eszközök használatára (beszélõ mérleg, adaptált tûbefûzõ, mérõszalag stb.). Pedagógiai Program

Oldal 443

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Bizonyos munkatevékenységeknél tekintettel kell lenni a színtévesztõ, színvak tanulók különleges igényeire. – Speciális tartalmakkal egészül ki a közlekedési ismeretek, a háztartáskultúra témaköre. – Az értékelés során kapjon hangsúlyt a tanuló önmagához mért fejlõdése, figyelmet az esetleg csatlakozó mozgássérülés. Testnevelés A gyengénlátó, aliglátó tanulók az állapotuknak megfelelõ speciális mozgásnevelésben vesznek részt. – A rendszeres fizikai aktivitás kiemelt cél. A helyi tanterv a testnevelésnek a Nat-ban és a választott kerettantervben meghatározott fejlesztési feladatai közül tartalmazza a nem ellenjavalltakat, valamint a diagnózis ismeretében ajánlott speciális tartalmakat, beépítve a gyógy-testnevelési eljárásokat. – A speciális tartalmak kialakításánál figyelemmel kell lenni: – a mozgásbiztonság kialakítására, a mozgás-látás koordinációjának fejlesztésére, a tájékozódó képesség fejlesztésére, – a helyes testtartást segítõ gyakorlatokra és a meglévõ mozgásszervi betegségek korrekciós gyakorlataira. – A követelmények meghatározása mindig a gyermek egyéni állapotától függ, a látásteljesítmény, a szembetegség kihatásai és a társuló mozgásszervi betegség figyelemvételével. – Amennyiben lehetõség van rá, meg kell ismertetni a gyengénlátó, aliglátó tanulókat a látássérültek sportolási lehetõségeivel és biztosítani kell az abban való részvételt (pl. atlétika, csörgõlabda, úszás).

Pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció A pedagógiai és egészségügyi célú habilitáció, rehabilitáció céljai és feladatai a kötelezõ oktatás teljes vertikumában azonos súllyal jelentkeznek, azaz a nevelés-oktatás teljes folyamatába be kell épülniük. Mindamellett az egyéni igények szerint külön habilitációs, rehabilitációs foglalkozások szervezése is szükségszerû, melyek a döntõen individuális jelleg miatt egyéni vagy kiscsoportos foglalkoztatási formában valósíthatók meg. A gyengénlátó, aliglátó tanulók habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztõ foglalkozásai általában a következõ területeket érintik: – látásnevelés (a látási funkciók fejlesztése, optikai és elektronikus segédeszközök használata), – speciális IKT ismeretek átadása (pl. gépírás, nagyító-, beszélõ szoftverek, laptop használat), – mozgáskorrekció (finommozgás, nagymozgás), – az olvasási készség fejlesztése, – tájékozódásra nevelés (tájékozódás vizuális támpontok alapján, tájékozódás hosszú fehér bottal, közlekedési önállóság), – tapintó írás-olvasás aliglátó vagy progrediáló szembetegségû tanulók esetében (Braille-írás, -olvasás), – személyiségkorrekció, Pedagógiai Program

Oldal 444

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – diszlexia, dysgraphia, diszkalkulia, – logopédiai ellátás, – gyógytestnevelés, – mindennapos tevékenységek (önkiszolgálás, egészségmegõrzés, speciális munkaés háztartási eszközök használata), – a tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása.

Pszichés fejlõdési zavarral küzdõ tanulók iskolai fejlesztésének elvei A pszichés fejlõdési zavarral küzdõ tanuló A pszichés fejlõdési zavarral küzdõ tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérõ fejlõdése, a kialakult képességzavarok halmozott elõfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, – diszortográfia, – diszkalkúlia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlõdési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzõk, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérõ fejlõdésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenõ teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlõdésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szervezõdésébõl eredõ együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különbözõ jellegû beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Pedagógiai Program

Oldal 445

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Ezek a sajátosságok az életkor elõrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elõ. Az idegrendszer csökkent terhelhetõségének jelei a pszichés fejlõdési zavarral küzdõ tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy – a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, – az átlagnál, nehezebben tûrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erõsebben ingadozik, nyugtalanabbak, – gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, – fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthetõ és követhetõ szabályokat, valamint – a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerõsítését, a dicséretet.

Pszichés fejlõdési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdõ tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlõdési zavar miatt sajátos nevelési igényû tanulók fejlesztése a szakértõi bizottság szakértõi véleményére épülõ egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülõvel és a tanulóval történõ megbeszélést követõen történik. Az egyéni fejlesztõmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitûzéseirõl, ütemezésérõl (mikro, ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevõ pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfõnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitûzéseinek megvalósulását idõszakosan, az ütemezési fázis befejezését követõen ellenõrizni szükséges a további célkitûzések megtervezését megelõzõen. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlõdését, elõrehaladását segítõ számonkérési, értékelési formákat;

Pedagógiai Program

Oldal 446

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa indokolt esetben, a szakértõi bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekbõl – az értékelés és minõsítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A pszichés fejlõdési zavar miatt sajátos nevelési igényû tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett idõszakos különnevelés keretében (pl. logopédiai osztályban, tagozaton), valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi elõírásoknak megfelelõ sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctûrõ képesség növelése, d) a kortársakra és a felnõtt közösségre irányuló rendezett társaskapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén A pszichés fejlõdési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési problémák kialakulását különbözõ tényezõk idézhetik elõ. Ezért a specifikus tanulási zavar valamint a viselkedésszervezõdés zavarának megállapítása sokrétû, differenciáldiagnosztikai irányultságú állapotfeltárást igényel a szakértõi bizottságok részérõl. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltûnõ nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különbözõ zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg.

Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erõ. Jellemzõi – a hang-betû kapcsolat kialakulásának nehézsége Pedagógiai Program

Oldal 447

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége – értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözõsége – gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása – rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál – írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre – vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betûalakok esetén A fejlesztés célja: A fejlesztõmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelõ értõ olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a betûbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, b) a rövid távú emlékezet, c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, d) a testséma biztonságának kialakítása, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemû, hangoztató-elemzõ, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevõ analizáló-szintetizáló módszerrel, f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élõ idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztõ használatának megtanításával és alkalmazásával, j) speciális olvasástanítási program alkalmazása, k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erõsítése.

Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak Jellemzõi: – a centrális auditív feldolgozás, a fonémafeldolgozás zavara, – beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzõk pl. (idõtartam, zöngésség mentén), – helyesírási hibák halmozódása, – a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja: A fejlesztõmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelõ

Pedagógiai Program

Oldal 448

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa helyesírási készségét, segítse elõ az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintû alkalmazását. A fejlesztés feladata: – a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, – a rövidtávú emlékezet fejlesztése, – a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, – a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése.

Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzõinek zavara Jellemzõi – csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, – szaggatott betûalakítás és betûkötések, – rossz csukló, -kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, – egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, – kialakulatlan kézdominancia, – lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetûk használata és betoldása a kisbetûk közé, – továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzõk zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás). A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelõ írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, a) a testséma biztonságának kialakítása, c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése, d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különbözõ technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés), e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, f) sikertudat kialakítása.

Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különbözõ számtani mûveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok Pedagógiai Program

Oldal 449

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzõi: – a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, – a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, – a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási mûveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, – a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai, – helyiérték megértésének, mûveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei, – szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya, – számértékek szimbólikus funkciójának értelmezési nehézségei, – mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége, – számjegyekre vonatkozó lexikai hibák, – komplex aritmetikai mûveletek értelmezésének problémái, – gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége, – figyelemzavar. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztõ munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelõ matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai mûveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szervezõdõ képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különbözõ megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklõdés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) a számosság és a számok iránti érdeklõdés felkeltése, megerõsítése, b) Matematikai törvények és szabályok készségszintû ismerete és alkalmazása, c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, e) a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása, f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, g) segítõ, kompenzáló eszközök használatának megengedése, h) a fogalmak, így a szám- és mûveletfogalom kialakításakor a manipuláció elõtérbe helyezése, a megfigyelés és a Pedagógiai Program

Oldal 450

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerõsítés, i) a fokozott mennyiségû gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítõ technikák, eljárások alkalmazása, j)a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, k)az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása. A NAT alkalmazása A pszichés fejlõdés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges.

Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlõdés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes mûveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendõ kulcskompetenciák (azok fejlõdési útjai, módjai és kialakulásuk idõtartama) módosulhat.

A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes mûveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendõ kulcskompetenciák (azok fejlõdési útjai, módjai és kialakulásuk idõtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlõdésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetõk, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden mûveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Mûvészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom mûveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet.

Pedagógiai Program

Oldal 451

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek elõtérbe helyezése javasolt. A Mûvészetek mûveltségi területen belül a komplex mûvészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport mûveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetõségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerû, rugalmas szervezeti keretek és módszerek elõtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsõsorban a pszichés fejlõdési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelõ szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítõ egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebbõl a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztõ programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai elõmenetelt.Atehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása a pedagógiai rehabilitációsnak is kiemelt feladata.

Pedagógiai Program

Oldal 452

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, az elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezés. E fogalommal jelölik mindazokat a gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól. Magatartásukkal zavarják a pedagógust és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő iskolai környezettel szemben. A pedagógiai munka első lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát, mely általában személyiségfejlődési zavarokat okoz. Kiemelkedő fontosságú a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatása, személyiségük közvetlen befolyása és az a viszony, amelyet a tanulókkal kialakítanak. A problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek magatartása jelentősen eltér az adott korban megkívánható normáktól, ezért az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges ellátást, fejlesztő foglalkozást. A nehezen kezelhető, szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. Leggyakoribb ismertetőjegyei:  a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek,  passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak,  nehezen tud alkalmazkodni, és a közösségbe beilleszkedni,  testi és pszichés tünetek,  személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok –pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök, stb.). A nehezen kezelhető tanulók egy részét rossz társaság felé terelheti az, hogy a családi vagy iskolai közösségben nem találják meg a helyüket, magányosan vagy szerepet (bohóc, bűnbak) játszva élnek. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdi tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek a következők:  tanórán kívüli tevékenységek során minden egyes tanuló magatartásának, viselkedésének figyelemmel kísérése,

Pedagógiai Program

Oldal 453

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  a tanuló a beilleszkedési zavarának, tanulási nehézségének, magatartási rendellenességének észlelelésekor helyzetfelismerés és helyzetértékelés,  a beilleszkedési zavar, tanulási nehézség, magatartási rendellenesség, a magatartási zavar okainak feltárása, a nevelési tanácsadó segítségének kérése,  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési terv kidolgozása, egyéni fejlesztő foglalkozások megszervezése és lebonyolítása a nevelési tanácsadó segítségével,  kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szüleikkel, illetve gondviselőkkel, a tanulóval foglalkozó szakemberekkel,  folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel,  a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása, differenciált eljárások alkalmazása,  törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórákon kívül. Az óvoda és iskola közötti átmenet problémáinak sikeres megoldása rendkívül fontos eleme pedagógiai munkánknak. Célunk: az óvoda és iskola közötti átmenet megkönnyítése a gyermek, szülő és nevelő számára egyaránt. Ennek érdekében:  szoros kapcsolat kialakítása a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal.  a nagycsoportos óvodások részére programokat hirdetünk január-március hónapokban: OVI--suli, Játsszunk együtt!, ezekkel az iskolakezdés előtti gátlásokat szeretnénk feloldani, ugyanakkor felkelteni érdeklődésüket iskolánk iránt  módszereiben, igazodjon a nevelő a tanulók egyéni képességeihez.  felzárkóztató órák szervezésével segítjük a lassabban haladókat, a tanulási nehézségekkel, olvasás és írászavarokkal küszködő tanulók számára korrepetálások, illetve a rászorulók részére dyslexia terápia biztosítása  napközi otthon, tanulószoba biztosítása  nevelők és tanulók jó személyes kapcsolatának kialakítása  családlátogatások, nevelési gondok megoldásának segítése  magatartásból fakadó beilleszkedési nehézség esetén felvesszük a kapcsolatot a szülői házzal, s közösen próbáljuk a magatartászavar okát felfedni. Szükség esetén szakember segítségét is kérjük. A tanulási kudarcnak kitett tanulókat az okok feltárása után a megfelelő módszerek alkalmazásával lehet képessé tenni az eredményes tanulásra. Pedagógiai Program

Oldal 454

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A tanulási kudarc mögött nagyon gyakran tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hiperaktivitás, valamint ezek kevert tünetei) húzódnak meg. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program, az iskolába lépéskor vagy a nevelési-oktatási folyamat bármelyik szakaszában, a tanulási zavarra utaló tüneteket észlelésétől kezdődően szükséges teendőket jelenti. Cél:  Csökkenjen az évismétlők száma  A tanulási nehézségek feltárása és szakszerű ellátása, illetve lehetőség szerinti megszüntetése.  Az gimnáziumba, szakközépiskolában továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya növelése. A tanulási kudarcnak kitett tanulókat az okok feltárása után a megfelelő módszerek alkalmazásával lehet képessé tenni az eredményes tanulásra. Feladataink:        



   

 

A kudarc okainak feltárása, megbeszélése a szülővel, Megfelelő motiváció. Tanulási módszerek ajánlása, a tanulás tanítása, Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Egyéni foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, Iskolai könyvtár, az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, A továbbtanulás irányítása. A tanulási zavar észlelésekor a pedagógus az igazgatónál kezdeményei, hogy keresse meg a szakértői és rehabilitációs bizottságot a tanulási nehézség megállapítása céljából. A tanulási nehézség megállapítása esetén egyéni fejlesztési terv kidolgozása a nevelési tanácsadóval együttműködve a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak alapján. A tanuló mentesítése az értékelés és minősítés alól a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint. Tervszerű egyéni fejlesztés. A tanuló fejlődésének folyamatos figyelemmel kisérése, a tanuló fejlődésének negyedévenkénti részletes értékelése. A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői és rehabilitációs bizottságnak. Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Dyslexia, dysgrfia, dyskalkulia terápia

Pedagógiai Program

Oldal 455

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Részképesség fejlesztő programok  Sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztatására fejlesztő pedagógus segítségével.

A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A képesség valamely tevékenységre, teljesítményre való testi-lelki adottság, alkalmasság, amely egyszerű képességekből, készségekből, rutinokból és ismeretekből szerveződő pszichikus rendszer. (Egyszerű képességek: meghatározott öröklött adottságok alapján elsajátított készségek, rutinok és ismeretek szerveződései). Tehetség az egyénnek az a vele született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képessége, amelynek birtokában az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemezői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, fejlett következtetési képesség, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibontakozását serkenti: a megfeleli légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönzi attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése. Gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. Az egy osztályba kerülő tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különböznek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban. Ennek elismerése azzal a pedagógiai konzekvenciával jár, hogy a tanulók adottságai alapján kifejleszthető képességei is széles skálán helyezkednek el, léteznek intellektuális, művészeti, manuális, szociális, mozgásos, szervezői stb. képességek. A sokféle képesség azonban egy közös vonással rendelkezik: a tanuló önnön tevékenységének folyamatában fejlődik. A képességek sokrétű tartománya a tanulást is magában foglaló, de annál tágabb, szélesebb és sokrétű tevékenységrendszer kialakítását követeli meg. Pedagógiai Program

Oldal 456

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A képességfejlesztés, a tehetség felismerése és gondozása az iskolai nevelő-oktató munkában kiemelkedő jelentőségű feladat. Az optimális képességfejlesztés feladatának megvalósítása a tanulók pedagógiailag is indokolható érdeklődésének, igényeinek és képességeinek megfelelő tevékenységrendszer kialakítását jelenti. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményekhez. Diákjaink mind egzisztenciálisan, mind képességeiket tekintve heterogén közösséget alkotnak. Fontosnak ítéljük az esélyegyenlőség biztosítását, így lehetőséget teremtünk mindenki számára képességeinek kibontakoztatására. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos legfőbb pedagógiai feladatunk a tehetséggondozás és képességfejlesztés. A képességfejlesztés, tehetséggondozás módszerei:  egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanulásszervezés,  csoportbontás (nívócsoportos oktatás),  szakkörök, sportkörök szervezése,  iskolai és iskolán kívüli tanulmányi, művészeti, kulturális és sport versenyek, ezekre a tanulók felkészítése,  egyéni pályázatok,  egyéni foglalkozások szervezése, egyéni fejlesztés  szabadidős foglalkozások (túra, színház, mozi, múzeum)  iskolai könyvtár  továbbtanulás segítése. Tanórai tevékenységek:  mennyiségi és minőségi differenciálás feladatokkal, problémákkal,  kiselőadások tartása, egy-egy kiemelkedő személyiség életútjának tanulmányozása, beszámoló készítése,  a tananyag dúsítása horizontálisan és vertikálisan, egyéni haladási ütem biztosítása, gyorsítás,  differenciált házi feladatok nyújtása.

Pedagógiai Program

Oldal 457