„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” (Szent-Györgyi Albert)
PREAMBULUM Az iskola hivatalos elnevezése: Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola OM azonosító: 031914 Az iskola hivatalos fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Az iskola alapító okiratának száma: …./2012. (……….) kelte: 2012. …………………… A pedagógiai program összeállítója: a nevelőtestület Az iskola vezetője, a program benyújtója: Trézlné Staudinger Csilla Az iskola pontos címe: 2851 Környe Beloiannisz u. 1. Tel.: 34/473-121 Iskolánk nagy hagyományokkal rendelkező, több mint százéves intézmény. Az oktatás első hiteles bizonyítéka az 1712-ben kelt református vizitációs jegyzőkönyvben található. 1745-től 40 éven keresztül nincs nyoma a református iskolának. Ez azzal magyarázható, hogy a falu lakosságát ebben az időben elűzték. 1850-ben azonban 14 tanulóval újra működött az iskola. A rendelkezésre álló adatok az 1882es évben említik utoljára a református iskolát. Az első római katolikus iskolát a németajkú lakosság betelepítése után 1748-ban szervezték meg. A tanítás német nyelven folyt. Írást, olvasást, számtant és erkölcstani-állampolgári ismereteket oktattak. Az első tanítók között Reichnovszki Vendelt, Golda Engelbert, Hezler Ádámot, Tüschler Andrást említik a feljegyzések. 1841-ben a tűzvész során a fél faluval együtt az iskola is leégett, de a hívek a grófi uradalom segítségével újat építettek. 1885-ben 67 fiú és 84 lány járt iskolába. A tanítók mellett segédtanítókat is alkalmaztak. A gyerekekkel két tanító foglalkozott, egyikük elsőtől harmadikig, a másik negyediktől hatodikig tanította őket. A tanítás október 2-án kezdődött és május elsejéig tartott. Ősszel és tavasszal a szülők sokszor kikérték a gyerekeket az iskolából, mert szükség volt segítségükre a sürgősebb mezei munkáknál. Hetente öt napot jártak iskolába, a csütörtök szabad volt. A község és az egyház az iskolaszéken keresztül biztosította befolyását. Tagjai a falu elöljárói közül kerültek ki (bíró, jegyző, pap). A magyar nyelv kötelező oktatását Kisfaludy Mihály tanító kezdeményezésére vezették be 1879-ben. Ettől kezdve két nyelven folyt az oktatás. Az elöregedett iskola helyett 1888-ban építettek egy újat a parókia mellé az Eszterházy család segítségével. Két tanteremből és egy tanítói lakásból állt. Az 1900-as évek elején ki kellett bővíteni egy teremmel, majd 1912-ben a negyedikkel is. A tanulók létszáma ebben az évben 275 fő volt. Ide jártak Nagypatárról, Fácánkertből, Erdőtagyosról, Kistagyosról, Nagytagyosról, Irtáspusztáról és Környebányáról is a gyerekek. Már öt tanító látta el az iskolai teendőket. 1934-ben ismét bővítették az iskolát, a létszám ugyanis 344-re emelkedett. Részben állami támogatásból, részben a hívek adományaiból tartották fenn az intézményt. Vitéz Hegyháti Alajos igazgató úr kezdeményezésére létrehozták az iskolai közkonyhát, amely 30-40 gyerek ingyenes ellátását biztosította. A háború pusztításai nem vetették vissza a tanulók számának növekedését, 1947-ben már 388 diák tanult az iskolában. 1948-ban vezették be a nyolc osztály kötelező elvégzését. Az 1956-os események idején két hónapig akadozott a tanítás. December 9-ig csak napi három órát tartottak, 1957 januárjától azonban már teljes óraszámban folyt a munka. 2
Ismét elindították a német nyelv oktatását, de ez csak néhány hónapig tartott. Bevezették a műszaki-gyakorlati oktatást és megindult a mezőgazdasági ismeretek tanítása. Ehhez egy gyakorlati kertet alakítottak ki, ahol a gyerekek tanári vezetés mellett sajátították el a növények termesztését, ápolását szolgáló ismereteket. Az 1888-ban épült iskola elavult, egyre szűkebb lett. Az 1950-es évek vége felé már egyéb helyiségeket is igénybe vettek az oktatás céljára. 1971 után a községi tanács megkezdte az új iskola építésének előkészítését. 1977 tavaszán kezdődött az építkezés és 1980. június 30-ra fejeződött be. 1980. szeptember 1-jén adták át az új iskolát. 21 tanterem, tornaterem, könyvtár, szertárak, ebédlő, konyha is helyet kapott az épületben A gyerekek mozgásigényét parkosított udvar és sportpálya elégíti ki. A tornaterem az iskolai használat mellett a falu lakossága számára is lehetőséget ad a sportolásra. Öt év múlva szükségessé vált az iskola négy tanteremmel való bővítése, hiszen ekkor már 21 osztályban 540 tanuló oktatása volt a feladat. 1987 májusában kezdődött az építkezés, és 1988 novemberében elkészült az új épületrész. 1990 óta az intézmény működését Környe Község Önkormányzata biztosítja. 2001. június 8-án az iskola felvette régi tanítójának és igazgatójának, Kisfaludy Mihálynak a nevét. 2001. szeptember 1-től az iskola tevékenysége alapfokú művészetoktatással bővült: néptánc, grafika, zene, báb, színjáték tanszakon. 2003 szeptemberétől az épületben helyet kapott a Balassi Bálint Gimnázium kihelyezett esti tagozata. 2004. márc. 1-től akkreditált oktatásra szereztünk jogosultságot a számítástechnika területén. Az iskola tényleges beiskolázási körzetének földrajzi megjelölése: Környe, Környebánya, Tagyospuszta, Szentgyörgypuszta, Irtáspuszta, Kömlőd, illetve néhány tanuló esetében Kecskéd, Tatabánya, Oroszlány. Az iskola évfolyamainak száma 8, évfolyamonként 2 párhuzamos osztály működik. Két nyelvet – angolt és németet – és számítástechnikát is tanítunk. Tanulóink legnagyobb része környei. Bejáróink a közigazgatásilag Környéhez tartozó tanyákon élnek. Ők az összlétszám kb. 10%-át alkotják. Rajtuk kívül vannak néhányan, akik a szomszéd településekről járnak iskolánkba. Számuk 10-20 fő között mozog. Iskolánk vonzáskörzetében élő családok egy része a társadalom elszegényedő, rétegéhez tartozik. Ugyanakkor közülük sokan igénylik a színvonalas kulturális ellátottságot. Növekszik a munkanélküliek, illetve az erejükön felül munkát vállalók aránya. Az anyagilag jobb helyzetben lévők között jó néhányan napi 12-16 órás munkával igyekeznek biztosítani a család létének alapjait. Az iskola társadalmi környezetének helyzetéből, a családok életéből következik, hogy tanulóink közül: - halmozottan hátrányos helyzetű kb. 8 % - a hátrányos helyzetűek aránya eléri a 10 %-ot. Új problémahelyzetet jelent, hogy a gyermekek egészségi okokból válnak veszélyeztetettekké. Számuk 5-8 között változik. Előfordul, hogy egy-egy tanuló súlyos egészségi okokból kap felmentést a mindennapos iskolába járás alól. Az iskolával kapcsolatos elvárások a napi gyakorlatban széles skálán mozognak. Egyik ilyen elvárás, hogy az iskola lehetőségei szerint egésznapos ellátás keretében foglalkoztassa a gyerekeket. Az egésznapos ellátást igénybe vevők aránya kb. 40%. Ez 1-2. évfolyamokon osztályonkénti, 3-4. osztályokban évfolyamonkénti napközi otthonos foglalkozás keretében valósul meg. Felső tagozatban tanulószobát szervezünk. A hátrányok csökkentése, a szociális helyzet javítása érdekében az anyagilag hátrányos helyzetű tanulók az önkormányzattól segítséget kapnak. Ennek módját a „Gyermekvédelemről” szóló fejezetben részletezzük. 3
1995-től az önkormányzat által felújított épületben „Erdei iskola” működik Környebányán. Ezt a lehetőséget beépítettük pedagógiai programunkba. Az alsó tagozatos osztályok minden tanévben eltöltenek néhány napot ebben az iskolában, a felsősök pedig tantárgyi keretek közt használják ezt a tanulási formát. Az iskola fontos szerepet tölt be községünk életében. Tanítja, neveli lakóinak gyermekeit, értéket közvetít. Segíti a kulturális tevékenységet, műsoraival hozzájárul nemzeti ünnepeink méltó megünnepléséhez. /Pl. idősek karácsonya, köszöntés az öregek napján, augusztus 20-i műsor/ Részt vesz a hagyományok őrzésében, ápolásában. /Pl. lucázás, balázsolás, pünkösdölés/ Helyet biztosít a sportolni vágyóknak. A tantestület tagjai részt vesznek a község rendezvényein, segítik azok megszervezését. Kömlőd község önkormányzata pályázati lehetőség kihasználásával komplex művelődési faluházat épített, így 1997. szeptember 1-jén itt kezdődhetett meg a tanítás, mert előtte igen mostoha körülmények között, három helyszínen folyt az oktatás. Külön épületben az 1-2. osztály, külön a 3-4. osztály, és egy harmadik épületben a felső tagozat. Az intézmény 1997-es tanévtől működik, mint Perczel Mór Általános Iskola. A névadáskor Perczel Mór Kömlődhöz való kötődését is figyelembe vettük, hiszen a tábornok 1844 nyarán a kömlődi születésű Sárközy Júliával kötött házasságot, akivel több éven keresztül élt falunkban. A szabadságharc bukása után rövid ideig községünk környékén bujdosott. 1997-től az iskola szervezeti működésében többször történt változás, melynek fő oka az egyre csökkenő gyermek létszám volt. Az általános iskola 2000 szeptemberétől a kömlődi Általános Művelődési Központ, 2006-os tanévtől a kecskédi Általános Iskola, 2009-es tanévtől a kocsi Vincze Imre Általános Iskola, 2012 szeptemberétől a környei Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tagintézménye lett. Jelenleg az iskolában összevont oktatás folyik (1-2, 3-4. osztályok összevonásával), csak az alsó tagozat működik.
4
1. Helyzetelemzés Környe és Kömlőd Község Önkormányzatai a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. 43. §-ában és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. tv. 8. §-ában foglaltak alapján az általános iskolai oktatás és nevelés feladatainak célszerű megoldása, a meglévő tárgyi, működési feltételek racionális kihasználása, a szakemberek biztosítása és a szükséges szakmai színvonal megtartása érdekében létrehozza a Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola intézményfenntartói társulását. A Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola az alábbi egységekből áll: - székhely intézmény: Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 2851 Környe Beloiannisz út 1. - tagintézmény: Kisfaludy Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Perczel Mór Tagiskolája 2853 Kömlőd Komáromi utca 16. Környe három város - Tatabánya, Tata, Oroszlány - közé ékelődve helyezkedik el. Lakóinak száma megközelíti a 4500 főt. Az utóbbi években sokat fejlődött az infrastruktúra. A legtöbb házba bekötötték a gázt, szennyvízhálózat üzemel a falu egész területén, sok lakásban van telefon is. Sokat szépült, gyarapodott a község. Az itt élő emberek egy része az iparban, másik része a mezőgazdaságban, illetve a szolgáltatás területén dolgozik. A bányászat leépítése és a mezőgazdasági kombinát átszervezése miatt azonban megnőtt a munkanélküliek száma. Intézményünk a község egyetlen iskolája, amiből az következik, hogy számos kihívásnak kell megfelelnie. A szabad iskolaválasztás gyakorlata önmagában is arra késztet bennünket, hogy iskolánkat vonzóvá tegyük a családok számára. Nagy csábítást jelentenek a környező városok 6, illetve 8 osztályos gimnáziumai, ahova évente néhány tanulónk sikeresen felvételizik. Az itt maradó tehetséges tanulók számára biztosítjuk a képességeiknek megfelelő fejlesztést szakkörök, előkészítők, differenciált foglalkozások keretében. Az iskolával szembeni elvárás korántsem csak a tanításra terjed ki. A szülők egyre inkább olyan iskolát keresnek, ahol a gyerekek humánus pedagógiai környezetben, barátságos légkörben, gondoskodást és törődést kapva élhetnek, s szerezhetik meg a sikeres iskolai pályafutáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudást. Olyat, amelyik nem feledkezik meg a lassabban haladó, gyengébb képességű tanulókról sem, hanem olyan gyakorlati ismeretek birtokába juttatja a gyerekeket, amelyek segítségével megállják helyüket a mindennapi életben. Olyat, amelyik képesnek tűnik gyermeküket megbízható, az életutat biztonságosan megalapozó tudással felvértezni.
5
Az intézmény vezetősége átgondolta az oktatási rendszer erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit és a külső veszélyeket – SWOT analízis módszerével. Erősségek
Lehetőségek
Korrekt, jó kapcsolat a képviselő-testület és az intézmény között. Stabil, innovatív tantestület, jól működő intézményi vezetés. Magasszintű oktató-nevelő munka (eredményekkel visszaigazoltan). Gyermekcentrikus nevelés az iskolában Művészeti nevelés néptánc, zene, báb, színjáték, grafika tanszakokon. Tehetséggondozás megvalósítása. Fejlesztő, felzárkóztató foglalkoztatások biztosítása gyógypedagógus és fejlesztő pedagógus irányításával. Logopédiai foglalkozás a beszédzavarokkal küzködő gyerek számára. Gyógytestnevelés biztosítása. A többiekkel együtt nevelhető fogyatékkal élő gyermekek integrált oktatása. Pályázati lehetőségek kihasználása. Jól felszerelt iskola, projektorral felszerelt könyvtár, interaktív készlettel felszerelt tanterem. Más tantárgyak oktatására is alkalmas nyelvi labor. Az életvitel tantárgy feltételeinek megléte (tankonyha). Tanulói fejlesztésre alkalmas speciális helyiség. Művészetoktatáshoz szükséges termek. Igényes környezet kialakítása, ennek megóvására való nevelés. Sportolási lehetőségek, gazdag szabadidős programválaszték. Európai szabványnak megfelelő játszótér. Felújított, jól karbantartott épület. Jó kapcsolat a szülőkkel. Gyerekek és pedagógusok részvétele a község kulturális életében.
A művészeti tanszakok bővítése. Egyéni fejlesztési lehetőségek bővítése. Számítástechnikai oktatás további fejlesztése. Idegennyelv oktatás feltételeinek további javítása. A tantestület folyamatos képzése, felkészültségének javítása. Gyengeségek Aula hiánya.
Veszélyek A csökkenő tanulólétszámból adódó fenntartási nehézségek. A csökkenő tanulói óraszámok következtében a gyakorlásra, felzárkóztatásra fordítható idő csökkenése – eredmények romlása.
A következő években törekedni kell a lehetőségek minél jobb kihasználására, a gyengeségek megszüntetésére. Az iskola általános helyzetét a következő tényezők vizsgálatával is elemezhetjük: - Az iskola tanulóinak neveltségi állapota. - Tanulási tevékenység formák. - Az iskolai munka eredményessége. - Az intézmény személyi és tárgyi feltételei.
6
1.1. Helyzetünk a neveltség területén 2004. március folyamán két vizsgálatot folytattunk iskolánkban. Az első egy értékrend vizsgálat volt, amelynek célja 10, a tanulók által legfontosabbnak tartott emberi tulajdonság kiválasztása. Ennek eredményeképpen tanulóink a következő 10, számukra nagyon fontos, alapvetően pozitív emberi tulajdonságot választották ki.
1. Barátkozó 2. Becsületes 3. Megértő 3. Tisztelettudó 4. Lehet rá számítani 5. Vidám 6. Jó szívű 6. Igazságos 7. Udvarias 8. Érdeklik az osztály ügyei 9. Kötelességtudó Jó tanuló, lelkiismeretes Kevésbé fontos tulajdonságok Kedves Bátor Erős akaratú Jó sportoló Tehetséges Okos, önálló Jó szervező Szép Erős Önzetlen Szerény A kérdőív elemzése alapján arra következtethetünk, hogy gyermekeink értékorientációja a társadalmi normákhoz viszonyítva megfelelő. A legnagyobb idényük a megbízható emberi kapcsolatokra van. Pedagógiai munkánkban tehát olyan célokat és feladatokat kell megfogalmaznunk, amelyek a tanulóink által is fontosnak tartott értékeket erősítik. A kevésbé fontosnak tartott értékek között vannak olyanok, amelyek fejlesztése elengedhetetlen - pl. szerénység, erős akarat -, a személyiség sokoldalú fejlesztésével javítható. A gazdasági élet változásai megkövetelik a jövő szakembereitől a szervezőkészséget, vállalkozó szellemet, tehát ilyen célokat is meg kell fogalmazni. A sportolás is háttérbe szorult, pedig az egészséges életmódra nevelésnek nagyon fontos eleme ez a tevékenység. A második felmérés egy attitűd vizsgálat volt, ami az iskolában eltöltött időre, tanórai tevékenységekre és a társas kapcsolatokra irányult. A kérdésre adott válaszok alapján megállapíthatjuk, hogy tanulóink nagy része jól érzi magát az iskolában. Fontos számára a tudás megszerzése, bár 17 %-uk csak a majdani munkához szükséges ismeretek megszerzését részesíti előnyben. A tanulók többsége fegyelmezetten dolgozik az órákon, de sokan /30 %/ válaszolták azt, hogy ritkán, illetve egyáltalán nem. 98 % szerint mindig, illetve legtöbbször 7
megértik a tanagyagot az órákon. Ez azt mutatja, hogy hatékony módszertani munka folyik iskolánkban. Lényegesnek tartják a tanár szerepét abban, hogy melyik tantárgyat szeretik. Nagyon sok tennivalót követel a tanárok, tanulók személyes kapcsolata. Nagyon kevesen /csak 11 %/ kérnek tanácsot, ha megkérdezik problémáikat, akkor sem szívesen beszélnek róla. A dicséret azonban ösztönzően hat, és sokáig erőt ad a tanuláshoz. Sok gyermeknek van barátja, és jól megértik egymást. A társak elismerésének jobban örülnek, mint a felnőttekének. Az egymáshoz való viszonyban gyermekeink figyelmesnek tartják magukat társaikhoz. A mindennapi gyakorlatban ez kevésbé érzékelhető. Az iskola berendezéseinek épsége, tisztasága sajnos a tanulók 29 %-ának közömbös, illetve nem fontos. Jól szemlélteti ezt a szándékos rongálás, a szemetelés, a nemtörődöm magatartás. Ellentmond ennek, hogy szívesebben tanulnak egy jól felszerelt, tantárgyi díszítéssel ellátott teremben. Az elemzésből számos feladat adódik: − A művelt embert a sokoldalúság jellemzi, ennek alapjait az általános iskolában kell lerakni. − A munkára nevelés fontos szerepet kapjon. − Igyekezni kell a tantárgyakat úgy elosztani, hogy minél ritkábban kerüljön sor személycserére. − Lehetőséget kell biztosítani, hogy a tanárok tanórán kívül, más szituációban is megismerhessék tanulóikat. Olyan légkör kialakítására törekszünk, melyben a diákok több bizalommal fordulhatnak a problémáikkal tanáraikhoz. − Törekedni kell arra, hogy minden tanulónak megtaláljuk azt a tevékenységet, amiben a legeredményesebb. Találjunk mindig valami dicsérni valót! − A baráti kapcsolatok kialakításánál figyeljünk arra, hogy ne a rossz értelemben vett „bandák” szerveződjenek. Több figyelmet kell fordítani a szabadidős tevékenységre. − Alakítsuk ki az egymással szembeni helyes magatartásformákat! − Tudatosítani kell a közös vagyon védelmének, óvásának fontosságát, a szándékos károkozás következményeit. A helyzetelemzésből adódó, a társadalom elvárásainak, a jövő kihívásainak megfelelő személyiség kialakítása érdekében kitűzött célokat, feladatokat a program további részében fogalmazzuk meg részletesebben.
1.2. Az iskolai munka feltételei 1.2.1. Személyi feltételek A szakos ellátottság jónak mondható, az elmúlt években 90 % felett alakult. A tantestület felkészült, jó szakemberekből áll. Döntő többségüknek 15-20 évnél hosszabb tanítási gyakorlata van. Nyitottak az új módszerek iránt. Aktívan vesznek részt szakmai továbbképzéseken. Ismerkednek az új tankönyvekkel, gondolkodnak saját szaktárgyuk jövőjén. Kialakult az iskola stabil testülete. Legnagyobb részük a községben él, sőt ennek az iskolának a tanulója volt. Néhányan a környező településekről járnak ide. Az intézmény irányítását az igazgató, két igazgatóhelyettes és a tagintézmény-vezető végzi.
8
Négy munkaközösség működik: − 2 alsós − 2 felsős Évente 4 alkalommal - lehetőleg bemutató órával egybekötve - tartanak munkaközösségi foglalkozásokat. A munkaközösség irányítását a munkaközösség vezetője végzi. Tevékenységüket az igazgatóhelyettes fogja össze. Szerződéssel alkalmazott logopédus oktatja a kiejtési nehézségekkel küzdő gyermekeket. A hátrányos helyzetű tanulókkal gyermekvédelmi felelős foglalkozik, aki ebben a témában koordinál az iskola és az önkormányzat között. A művészeti tagozaton az órákat teljes munkaidőben, részmunkaidőben kinevezett pedagógusok, illetve az általános iskolai pedagógusok túlórában látják el. Vezetője igazgatóhelyettesi beosztásban végzi munkáját. Az iskolatitkár segíti az iskolavezetés munkáját.
1.2.2. Tárgyi feltételek Az oktatás ugyanazon a telken lévő két épületben folyik, itt kapott helyet a művészeti képzés is. A tantermek közül 21 osztályterem, 1 tornaterem, 2 számítástechnikai terem – egyik nyelvi laborként működik -, 1 gyakorlati műhely – tankonyha, ezeken kívül könyvtár, nevelői szoba és irodák kaptak helyet az intézményben, 10 tantermet pedig interaktív oktatáshoz megfelelő eszközökkel rendeztünk be. Az iskolában található főzőkonyha, amihez tágas ebédlő kapcsolódik. Rendelkezésre áll egy orvosi szoba és a büfé. A szakmai munkát szertárak, a karbantartást átlagosan felszerelt műhely segíti. Az épület zöld környezetben helyezkedik el. Sportudvarral és játszótérrel is rendelkezünk. Iskolánk történetéből kiderül, hogy egy részét 1980-ban vették birtokukba a gyerekek, ezekben a termekben a padlózat megkopott. Az iskola bútorzata megfelelő, rendelkezünk az általános iskolai oktatás alapkészletével. 1996-ban 10 géppel és tartozékaival megtörtént a számítástechnika terem berendezése, amit a gyerekek szakkör keretében használatba is vettek. 1998-ben újabb számítástechnika terem felszerelésére került sor. 2000-ben az Internet hozzáférést ISDN vonallal teszi lehetővé. Az iskola jól felszerelt könyvtárral rendelkezik, melynek állománya évenként kb. 100-150 ezer Ft értékben gyarapszik. A könyvtár rendelkezik számítógéppel, itt kapott helyet egy projektor is. A TIOP pályázat keretében 2011-ben 8 interaktív szettel és 20 számítógéppel bővítettük eszközeinket. A jelenlegi tárgyi feltételeink nem mindenben felelnek meg a törvényben megfogalmazott, az oktató-nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékében foglaltaknak. Az iskola berendezéseit folyamatosan újítjuk, az eszközöket fejlesztjük, cseréljük. 1995-től lehetőségünk van az erdei iskolai programban való részvételre. A szép helyen lévő épület tanulóink pihenését és a megszokottól eltérő oktatását-nevelését szolgálja. Ez jól illeszkedik céljainkhoz és feladatainkhoz.
1.2.3. Az intézmény művészeti tevékenysége A gazdaság átstrukturálódása következtében egyre fontosabb a humán erőforrás minél teljesebb kiaknázása. Ennek alapfeltétele, hogy a különböző oktatási szintekről kikerülő munkavállalók széles ismeretségi körrel rendelkezzenek, nyitottak legyenek különböző 9
műveltségi területek irányában. Ezáltal a munkaerőpiacnak aktív, a szükségletekhez alkalmazkodni tudó résztvevőivé válhatnak. Az egész életpályát meghatározó motivációk, irányultságok, attitűdök kialakításának szükségképpen a legfogékonyabb 6-14-ik életévben, az alapfokú képzés keretein belül, illetve azzal párhuzamosan kell megtörténnie. Választható tanszakok: a) Az alapfokú művészetoktatás a képzésbe 2012. szeptember 1-je előtt belépő tanulókra vonatkozóan az alábbi művészeti ágakon folyik: a) Zeneművészet – szolfézs – hangszeres tanszak - trombita - furulya - klarinét - szaxofon - ütős - zongora - gordonka b) Táncművészet – néptánc tanszak c) Képző- és iparművészet – grafika tanszak d) Szín- és bábművészet – bábjáték tanszak – színjáték tanszak Az oktatás előképző és alapfokú, néptánc tanszakon továbbképző évfolyamokon folyik. Igény esetén biztosítjuk a többi tanszakon is a szükséges személyi és tárgyi feltételeket a továbbképző évfolyamok indításához. Az intézmény kiválóra minősített művészetoktatási intézmény.
b) Az alapfokú művészetoktatás a képzésbe 2012. szeptember 1-je után belépő tanulókra vonatkozóan az alábbi művészeti ágakon folyik: a) Zeneművészet – szolfézs – fafúvós tanszak: furulya, klarinét, szaxofon – rézfúvós tanszak: trombita – vonós tanszak: gordonka – akkordikus tanszak: ütő, gitár – billentyűs tanszak: zongora b) Táncművészet – néptánc tanszak c) Képző- és iparművészet – alapfok 3. évfolyamig képzőművészet tanszak – alapfok 4-6. évfolyamig grafika és festészet tanszak d) Szín- és bábművészet – bábjáték tanszak – színjáték tanszak 10
2. Hagyományaink A tanítási időn kívül szervezett programok szorosan kapcsolódnak a tanórákon folyó oktatónevelő munkához. A hagyományok ápolásával erősíteni kívánjuk a tanulók hazafias, lokálpatrióta nevelését. Ehhez nyújt segítséget hagyományaink széles skálája. Az elmúlt néhány évben nagy gondot fordítottunk erre a feladatra. Néphagyományok, jeles napok − − − − − − − − −
Szüreti népszokások (dalok gyűjtése, szüreti felvonulás) Adventi népszokások (Lucázás, betlehemezés) Vízkereszt ünnepe, a búcsú hagyománya Balázsjárás az iskolában és a faluban Húsvéti készülődés – tavaszi népszokások („villőzés”, kiszehajtás...) Májfaállítás („szülinapi” műsor a táncegyüttes megalakulásának évfordulóján) Pünkösdölés (pünkösdi-királynő választás) Táncház Vegye-vigye vásár
Ünnepélyek: − − − − − − − − − − − − − − − −
Tanévnyitó Idősek napja Megemlékezés az aradi vértanúkról Ünnepség október 23-án Mikulás ünnep Karácsonyi ünnepség Adventi műsor Idősek karácsonya (műsor a Faluházban) Farsangi bál Március 15. megünneplése Kisfaludy napokhoz kapcsolódó programok A tánc világnapja Anyák napja Gyermeknap Ballagás Tanévzáró
Kirándulások, túrák: − Őszi kirándulás, akadályverseny − Részvétel az erdei iskola rendezvényein − Tanulmányi kirándulások Környezetvédelem: − − − − −
Az iskola és környezetének folyamatos rendben tartása Két alkalommal papírgyűjtés Madáretetők kihelyezése Tavaszi nagytakarítás Részvétel a Föld napja rendezvényein 11
Sport: − Versenyek az egész tanévbe − Futóverseny Kisfaludy-napok keretében − Tanár-diák mérkőzések az utolsó tanítási napon Tantestületi hagyományok: − Pedagógusok karácsonya − Felnőtt farsangi bál − Pedagógus napi kirándulás
12
3. Az általános iskola funkciói 3.1. A köznevelési törvényben meghatározott funkciók − Az általános iskola feladata, hogy biztosítsa az általános műveltséget, az alapfokú oktatást, nevelést, a versenyképes tudás megszerzésének lehetőségét. − Az intézmény ne növelje a társadalmi esélykülönbségeket, hanem teremtse meg az esélyegyenlőséget, csökkentse a magyar közoktatás szelektivitását.
− −
Tegye lehetővé a tanulók érdeklődésének, képességeinek és a társadalom elvárásainak megfelelő továbbtanulást, pályaválasztást. Az iskola biztosítja az Emberi jogok Egyetemes Nyilatkozata és a Nemzetközi Egyezmény a Gyermekek Jogairól című deklaráció előírásait.
3.2. A közvetlen társadalmi környezet által megfogalmazott funkciók Az általános iskola feladata a szilárd alapok megteremtése. Arra kerestük a választ, hogy milyen funkciókat helyeznek előtérbe az iskola közvetlen használói, mennyire találkozik a szülők véleménye a tantestületével az iskola mai funkcióiról. Funkciók
Szülők
Pedagógusok
1.
1.
1.
3.
8.
2.
3.
4.
Egészséges életmódra, családi életre nevelés
5.
7.
Idegen nyelv tanulása
4.
9.
Indulási hátrányok csökkentése, esélyegyenlőség biztosítása Környezetkímélő magatartás kialakítása
6.
8.
10.
10.
14.
15.
12.
11.
9.
6.
2.
5.
7.
13.
A személyiség sokoldalú fejlesztése. Tehetségfejlesztés Értékközvetítés Kreativitás fejlesztése
Egésznapos ellátás Hazafias nevelés, hagyományok őrzése Munkára nevelés Felkészítés továbbtanulásra Gyermekvédelem Adminisztráció, bizonyítványok kiadása
15.
16.
Alapfokú technikai műveltség kialakítása.
11.
12.
A szabadidő szervezése, kulturális alapkészségek elsajátítása.
13.
14.
13
Megállapíthatjuk, hogy a szülők, a tanárok többnyire ugyanazokat a funkciókat tartják fontosnak. A tantestület szándékai tehát nagyrészt egybeesnek a társadalom elvárásaival. Biztos alap ez egy közös értékrend kialakításához. Természetesen vannak olyan funkciók, amelyeket egyik vagy másik csoport fontosabbnak tart. Például a tantestület az értékközvetítést. A szülők az idegen nyelv oktatását nagyon fontos funkciónak tartják. A személyiség sokoldalú fejlesztése érdekében az alapfokú oktatás-nevelés mellett tantestületünk fontosnak tartja a tanulók művészeti nevelését is.
14
4. Iskolánk pedagógiai alapelvei, célrendszere, feladatai, eszközei és eljárásai A nevelési-oktatási intézmények egyik alapfeladata követendő mintát adni a gyerekek, a fiatalok számára az értékes életre. Az iskolai oktatás egyik fő célja tehát az általános emberi értékek továbbadása. Nevelni csak megfelelő értékrend kialakításával szabad. Ezért munkánkban meghatározóak az emberi kultúra általános alapértékei: - a humanizmus, a hazaszeretet, a becsület, - a hazafiság, a nemzeti identitás erősítése, - a hagyományok ápolása, - a környezet és a természet szeretete, - az egészséges életvitel iránti igény. A település egyetlen iskolája lévén számos elvárásnak kell megfelelnie. Figyelmet kell fordítania a tehetséges tanulók töretlen és folyamatos fejlődésére, de nem mondhat le a hátrányos helyzetű vagy lassabban haladókról sem. Az intézmény alapfeladatát az Alapító Okirat tartalmazza. A célok megfogalmazása ebből indul ki, de figyelembe veszi a társadalom igényeit, a szülők és a gyermekek elvárásait is. Olyan célokat határoztunk meg, amelyek megvalósíthatók és összhangban vannak az előbbi fejezetben megfogalmazott funkciókkal. Ezt a cél- és feladatrendszert összehangoltuk a NAT-ban megfogalmazottakkal, a kerettantervek cél- és feladatrendszerével, figyelembe véve a társadalom igényeit, a szülők és gyermekek elvárásait. Meghatároztuk az alapfokú művészetoktatás cél és feladatrendszerét. Megfogalmaztuk iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelveit.
4.1. Pedagógiai alapelvek -
Iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallása
Eddigi pedagógiai munkánkat figyelembe véve iskolánk pedagógusai a mindennapi nevelőoktató munkájukban a következő pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni: 1. Iskolánkban olyan légkört szeretnénk teremteni, ahol tanulóink jól érzik magukat. Ennek érdekében: − a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, − a gyerekek bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe, − diákjaink megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, − minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában vagy felmerülő problémáiban, − harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk. 2. Fontos feladatnak tartjuk tanulóink teljes személyiségének fejlesztését, korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítását és bővítését. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedék nevelését a ránk bízott gyermekekből.
15
Ennek érdekében − a tervszerű oktató-nevelő munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, hasznosítható, továbbépíthető alapműveltség nyújt, − olyan ismereteke igyekszünk nyújtani, amelyek megalapozzák tanulók alapműveltségét, világszemléletét, segítik világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, − fontos, hogy megmaradjon a nyitottság és érdeklődés a megismerés, a megértés és a tanulás iránt, hogy a gyerekek elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, − szeretnénk elérni, hogy a szorgalomnak, a tudásnak, a munkának becsülete legyen, − fontos a felelősségtudat, a kitartás fejlesztése, − a művészeti neveléssel a gyermekek érzelemvilágának gazdagítására törekszünk, − felkészítjük tanulóinkat a továbbtanulásra, − törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, a társadalomba való beilleszkedésre. 3. Az esélyegyenlőség biztosítása, a szociális hátrányok enyhítése. Ennek érdekében − személyre szóló fejlesztésre törekszünk, − az egyéni képességekhez igazodó differenciált módszereket alkalmazunk a tanulási folyamat során, − tanórán kívüli fejlesztő foglalkozásokat biztosítunk, − segítjük az egyéni képességek kibontakoztatását, − a gyermekvédelmi tevékenység segíti a szociális és kulturális hátrányok leküzdését. 4. Tantestületünk fontosnak tartja a hagyományőrzést, a hagyománytiszteletet, más népek kultúrájának megismerését, megbecsülését. Ennek érdekében: − Megismertetjük tanulóinkat nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival. Tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. − Bemutatjuk más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit. − Nagy szerepe van ezen a területen a művészeti oktatásnak. 5. Iskolánk folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: − Rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, családokkal. − Olyan lehetőségeket teremtünk, amelyek segítik iskolánk életének, eredményeinek megismerését. − Ápoljuk és bővítjük kapcsolatainkat más intézményekkel. 6. Nélkülözhetetlennek tartjuk iskolánk egészségnevelési és környezeti nevelési programjának végrehajtását. A programok külön dokumentációként a pedagógiai program részét képezik. 7. Továbbra is támogatjuk tanulóink művészeti képzését, mert a művészetoktatás olyan fejlesztő eszköz, amely segíti az ismeretgazdagítást, személyiségformálást.
16
Ennek érdekében − Megszervezzük a képzés lehetőségét zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, valamint a színművészet és bábművészet iránt érdeklődő tanulók számára. − A tananyag összeállításával biztosítjuk készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. − A gyermekek életkori fejlődési jellemzőihez igazítjuk az oktatás követelményeit.
4.2. Célok, feladatok, eljárások, eszközök Iskolánk pedagógiai alapelveit figyelembe véve fogalmaztuk meg oktató-nevelő munkánk céljait, és a célokból adódó kiemelt fejlesztési feladatokat. Nevelő és oktató munka feladata: – az alapelvekben felsorolt értékek elsajátítását elősegítse, – a társadalmilag szükséges, egymásra épülő ismeretanyag biztosítása, – az alapkészségek optimális szintre való fejlesztése. Ezt szolgálják a nevelési programban megfogalmazott és fontosnak tartott kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési feladatok; a különböző fejezetekben meghatározott tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Tantestületünk által fontosnak tartott kompetenciák Anyanyelvi kommunikáció - a hallott és olvasott szöveg értése - a szövegalkotás gyakoroltatása - kreatív nyelvhasználat alkalmazása Idegen nyelvi kommunikáció - hallott és olvasott szöveg értése - beszélgetés, szövegalkotás az egyéni igényeknek megfelelően - kulturális sokféleség megértése, tiszteletben tartása Matematikai kompetencia - matematikai gondolkodás fejlesztése, használata - matematikai elvek, modellek alkalmazása az ismeretszerzésben - segédeszközök használata Természettudományos és technikai kompetencia - a természet folyamatainak, jelenségeinek megértése, magyarázata - az emberi tevékenység okozta változások felismerése, előrejelzése - a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és felelősség tudatosítása Digitális kompetencia - az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használata az ismeretszerzés, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén A hatékony, önálló tanulás - alapkészségek megléte 17
-
a tanulás megszervezése (hatékony gazdálkodás az idővel, információval) megismerési módok elsajátítása, tanulási stratégiák ismerete tanulási motiváció fenntartása informatikai és számítástechnikai eszközök használata
Szociális és állampolgári kompetencia - a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeinek biztosítása (emberi jogok tiszteletben tartása, együttműködés, előítéletek leküzdése, kompromisszumra való törekvés) - hatékony együttműködés a szűkebb és tágabb közösséget érintő problémák megoldásában - konfliktusok kezelése, megoldása Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia - a szűkebb és tágabb környezet ismerete és a kínálkozó lehetőségek megragadása - célkitűzések érdekében egyéni tervezet készítése és végrehajtása - tudatos fogyasztóvá nevelés Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség - a helyi, szervezeti és egyetemes kulturális örökség megismerése - az élmények, érzések kreatív kifejezésének fontossága a művészet eszközeivel - esztétikai érzék fejlesztése - fogékonyság és nyitottság a művészetek iránt
4.2.1. Cél A test és a lélek harmonikus fejlesztése. Az élet tisztelete, védelme. Az egészséges és kulturált életmód, és a testmozgás iránti igény kialakítása. Kiemelt fejlesztési feladatok − Az egészséges életmód alapvető ismereteinek közvetítése, az ezt elősegítő szokások kialakítása. Alapvető higiéniai ismeretek átadása, gyakoroltatása. − A tudatosság szerepének bemutatása az egészséges életmódban, koncentráció és a relaxáció képességének alapozása. − Családi életre nevelés, párkapcsolatra történő felkészítés. − A mozgásigény kielégítése, a mozgáskoordináció, a mozgáskultúra, a ritmusérzék és a hallás továbbfejlesztése. A feladatok megvalósítása során alkalmazott eljárások 1. − A testápolás igényének kifejlesztése − Fogászati ellenőrzés évente két alkalommal valamennyi tanuló részvételével − A védőnői, ill. orvosi szűrővizsgálatokon való részvétel − Egészségügyi és mentálhigiénés felvilágosító előadások szervezése novemberben − A tiszta környezet biztosítása − Az udvar rendszeres takarítása 2. − Az egészséges és kultúrált testápolás, táplálkozás bemutatása − Felhívjuk tanulóink figyelmét a dohányzás, az alkohol és a drogfogyasztás veszélyeire − Megismertetjük velük a prevenció szerepét − Szexuális felvilágosítást szervezünk szakember segítségével 18
3. − − − − − −
A mindennapos testnevelés megteremtése Az úszásoktatás megszervezése A játszótér adta lehetőségek kihasználása Több labdajáték tanítása tanórán, ill. sportkörön Ritmikus gyakorlatok beépítése a tanóra anyagába A szellemi terheléshez szüksége fittség létrehozása a napi mozgásszükséglet kialakításával − A rendszeres testedzés, sportolás, természetjárás, a harmonikus, esztétikus mozgás iránti igény kialakítása
4. − − − −
Színház, mozi, hangverseny és múzeumlátogatások szervezése Az iskolai ünnepélyek színvonalas megrendezése Az erdei iskola programjának beépítése a helyi tantervbe A könyvtár használatának biztosítása
4.2.2. Cél Az önismeret a saját személyiség kibontakoztatásának igénye. Felelősségvállalás saját sorsának alakításért. Nyitottság az élményekre, az esztétikum befogadására. Kiemelt fejlesztési feladatok − Az önismeret kialakítása, az önértékelés képességének fejlesztése. A reális önértékelés. Önismeret, önkontroll. − Az érzelmi élet gazdagítása, az érzelmi intelligencia mélyítése, gazdagítása. − Az önállóság, önkifejezés fejlesztése. − Kitartásra nevelés. − Kreativitás fejlesztése. A feladatok megvalósítása során alkalmazott eljárások: − Pozitív érzelmi megnyilvánulások erősítése − Az elmarasztaló érzelmi reagálások is bizalomba, szeretetbe ágyazottak legyenek − Dominánsan pozitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása osztályokban, tantestületben, iskolában − Olyan légkör kialakítása, amelyben a pedagógusok és a tanulók biztonságban és jól érzik magukat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere optimálisan fejlődhet − Olyan gyakorlatok alkalmazása, amelyek segítik az önismeret, önértékelés fejlesztését: o tárgyak, növények, természeti jelenségek megszemélyesítése, o szimbólum készítése, ami leginkább jellemző rá, o hasonlóság, különbözőség keresése osztálytársak között, o bemutatkozás, mit leginkább jellemzőnek tart, o mi lennék szívesen, mi nem lennék, o szüleim mesélték rólam. − Külsejükben, fejlődésükben, adottságaikban feltűnően eltérő tanulók segítése − A környezet által történő túlértékelés vagy alulértékelés kiigazítása − Kisebbrendűségben vagy önteltségben szenvedő fiatal segítése, hogy önbecsülése reálisabbá váljon − Olyan feladatok kitűzése, amelyek megfelelnek a tanuló képességének, erőfeszítést igényelnek, de sikert ígérnek − A teljesítmény értékelése reális legyen − A segítő együttműködés megvalósítása: pl. együtt cselekvés, közös feladatmegoldás. 19
4.2.3. Cél Az emberi kapcsolatok iránti fogékonyság kialakítása. A család tisztelete. A kulturált magatartás és kommunikáció megtanítása. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Kiemelt fejlesztési feladatok − A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása. Az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosítása. − A helyes magatartásformák megismertetése és gyakoroltatása − Az együttműködési készség kialakítása tanár – diák, diák – szülő, tanár – tanár viszonylatban. Belső szabályozó rendszerek felállítása, működtetése. Esélyegyenlőség biztosítása. − A nemzedékek közötti és kortárs kapcsolatok megerősítése. − Elemi állampolgári és mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtása. − Gyakorlati képességek, ismeretek nyújtása, munkára nevelés A feladatok megvalósítása érdekében alkalmazott módszerek, eljárások 1. − Őszinteség, felelősségvállalás szerepének gyakorlása − Az érzelmek fejlesztése, mélyítése, gazdagítása − A szeretet megnyilvánulása családtagok, társak, közösség iránt − A jó-rossz, helyes-helytelen, igaz-hamis felismerésének gyakoroltatása 2. − Az alapvető illemszabályok megismerése, azok alkalmazása. − Udvarias, illedelmes, de természetes viselkedés szokásaink megalapozása. − Kultúrált magatartásformák gyakoroltatása színház, mozi, hangverseny, múzeum látogatás során. − Az elvekhez, a közösséghez, emberekhez való hűség bemutatása példákon keresztül. − Erények és hibák felismertetése. − Az emberi méltóság tisztelete. − Saját érdekek érvényesítése mellett, a mások érdekeivel való összeghangolás. − A nemzethez tartozás etikai értékének, a helyes magyarságtudatnak elsajátíttatása. 3. − A társas kapcsolatok javítása érdekében alkalmat teremtünk közök kikapcsolódásra, beszélgetésre. − Ismerkedés, megismerés, felismerés, kapcsolatfelvétel gyakorlása – név közbemondás, felismerés hangról, becenév, párkeresés. − Kapcsolatfejlesztő gyakorlatok – kézgombolyag, együttes mesealkotás. − Érzések, érzelmek, indulatok, vélemények, elvárások kifejezésének gyakorlása. − Segítőkészség, együttműködés fejlesztése. − Tisztességes versengés támogatása. − Kialakítjuk a társadalmi együttéléshez szükséges képességeket. − Nemzedékek együttélésének szabályai – pozitív példák felsorakoztatása. − Tisztelet, megbecsülés a más korosztályokkal szemben. − Érezzenek együtt társaikkal, érdeklődjenek egymás iránt. − Programok szervezése, amelyek fejlesztik az emberi érintkezési formákat − Az eltérő képességű, adottságú fiatalok között pozitív irányú kötődések segítése.
20
4. Konfliktusok kezelésének lehetőségei, megoldása: − a tanár-diák konfliktusokban: A pedagógus o latba vetheti tekintélyét, hatalmai szóval megszakíthatja, mesterségesen lezárhatja a helyzetet o hatalmi helyzetével élve szankcionálhat o élhet a gúny, az irónia eszközével – ez nagymértékben rontja a tanár-diák viszonyt o néha jó eszköz lehet a humor, a szellemesség feszültségoldó hatása miatt o nem vesz tudomást a konfliktushelyzetről o minősítheti a magatartást az iskolai szabályokkal, erkölcsi normákkal összevetve o megértéssel, empátiával, együttérzéssel közelíthet a konfliktushoz o a gyermekekkel együttműködve, velük kooperálva oldhatja meg a konfliktust o a diákok formális vagy informális vezetői képviselői közvetítésével oldja meg a konfliktust A fenti megoldások eltérő eredménnyel alkalmazhatók. Egyesek ugyan rövidtávon hatékonynak tűnhetnek, de hosszabb távon az empátiára, megértésre, együttműködésre épülő megoldás lehet optimális. − tanulók közötti konfliktusban o a pedagógusok megoldási technikái, attitűdjei mintával szolgálnak o jó példával szolgál az az iskola, ahol egymás kölcsönös tisztelete, elfogadása, a tolerancia, a megértés az iskola működésének alapja o a pedagógus nem tanúsít megkülönböztető kivételező magatartást o a pedagógus nem részrehajló, hanem objektívan értékel o tanár-szülő konfliktusban o nevelési elvek, módszerek egyeztetése o rendszeres nyílt kommunikáció o együttműködés o egyenrangú, bizalmi, partneri viszony kialakítására való törekvés 5. − − − − − − − − − −
A legfőbb hivatalok és azok ügyintézésének bemutatása Lakóhelyünk történetének megismerése Állampolgári jogok és kötelességek megismertetése az életkornak megfelelő szinten. Társadalmi, politikai, gazdasági rendünk jellemzőinek megismertetése – társadalmi, történelmi, politikai, állampolgári nevelés. A legfontosabb állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Igény kialakítása a közösségi életre, a közéletiségre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Bevezetés az ügyviteli rendbe: a legfőbb hivatalok hatásköre, ügyiratok fogalmazása, űrlapok. A szomszédos államok és nemzetek történelméből a leglényegesebbek megismerése. Egyházak szerepének megismerése.
21
4.2.4. Cél A tanulási stratégiák megtanítása. Az önálló ismeretszerzés képességének kialakítására. Felkészítés a továbbtanulásra. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelésre és az önértékelésre. Az egész életen át tartó tanulás igényének kialakítása, felkészülés a felnőtt életre. Kiemelt fejlesztési feladatok − A tanuló érdeklődésének, önművelési igényének felkeltése. − A pedagógus adjon útmutatást, tanítsa tanulni a gyereket. − Fokozatos önállóságra tegyenek szert a diákok a tanulás szervezésében, a tanulás feltételeinek kialakításában. − Sajátítsák el a hatékony tanulási módszereket, technikákat, ennek feltétele: az alapkészségek fejlettsége, egyénre szabott tanulási módszerek kiépítése, emlékezet fejlesztése, gondolkodási kultúra fejlesztése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása, a tanulás eszközrendszerének kialakítása, tevékenység központú módszerek alkalmazása. − Hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás gyakoroltatása. − Beszélgetés, szövegalkotás egyéni igényeknek megfelelően. − Matematikai gondolkodás fejlesztése, használata. A cél megvalósítását segítő eljárások 1. Az észbeli, szellemi képességek részterületeinek fejlesztése − Megismerési képesség fejlesztése o szemléletes megfigyelések biztosítása, szóbeli megfogalmazása, o szókincs fejlesztése o a matematikai gondolkodásmód alapelemeinek megszereztetése o A megfigyelések írásbeli lejegyzésének képessége. o Értelmezési képességek fejlesztése. Törvények, szabályszerűségek megismertetése. Indoklási, bizonyítási képességek fejlesztése − Kommunikációs képesség kialakítása o A szövegértés és szövetképzés gyakorlása, a szövegértési és szövegalkotási képesség fejlesztése szóban és írásban. − Gondolkodási képesség fejlesztése o rendszerezési, kombinatív, szabályalkotó képesség fejlesztése o tapasztalati szinten, elsősorban manipulációs úton o Az elvont gondolkodásmód továbbfejlesztése, a problémamegoldó képesség kiemelt gyakoroltatása. 2. Együttműködési képességet fejlesztő technikák alkalmazása - Kooperatív tanulás - Versenyeken való csoportos részvétel. - Vetélkedők szervezése, amelyeken 3-4 fős csoportokban vesznek részt a tanulók. 3. A szóbeli kifejezőkészség fejlesztése érdekében a szóbeliség szerepének hangsúlyozása. − Szóbeli feleletek, kiselőadások gyakoribb alkalmazása. 4. Olyan körülmények biztosítása, amelyek elősegítik a gyermek optimális szellemi és testi fejlődését. A serdülőkor problémáinak megismertetése. 5. A kíváncsiság ébren tartása, állandó táplálása − Inger gazdag környezet szervezése, fenntartása, fejlesztése 22
− Az iskolai élet információi és élményei minél változatosabbak legyenek − Ne hagyjuk unatkozni a fiatalokat − Tanórán kívül olyan gazdag, változatos fejlesztő hatású tevékenység kínálása, hogy mindenki megtalálja a kedvére való elfoglaltságot 6. Olyan helyzetek teremtése, amelyben a tanuló maga fedezi fel az összefüggéseket, maga oldja meg a problémákat − A tantárgyakból válasszunk ki néhány erre alkalmas témát, azokat készítsük elő a felfedező tanításra − Fontos, hogy a tanulók számára a tevékenység intenzív élményt nyújtó folyamat legyen 7. A követelmények egyértelmű megfogalmazása, ezek ismertetése − A teljesítmények mérésének, értékelésének megismerése − Reális önbizalom kialakulásának, megszilárdulásának fennmaradásának segítése − Olyan feladatok kitűzése, amelyek megfelelnek a tanulók kompetenciájának, erőfeszítést igényelnek, de sikert ígérők. − A teljesítmények értékelés reális legyen, ne csak az eredmény vegye figyelembe, hanem a tanuló képességeit, kompetenciájának aktuális színvonalát. − Külön figyelni kell azokra a tanulókra, akikben alábecsülő vagy túlbecsülő önbizalom alakult ki. 8. Az értékelés szempontjainak megismertetése − A magatartás, szorgalom, tantárgyi kritériumok ismertetése. − Képességek összevetése a követelményekkel – személyre szóló értékelés − Személyre szóló, fejlesztő értékeléshez o meg kell mérni a tanuló önmagához való fejlődését o elemezni kell a tanulási kudarcok okait, a kiküszöbölés lehetőségeit o differenciált feladatokkal segíteni kell a fejlődést – Bukott tanulók felzárkóztatása, a bukás okainak feltárása, együttműködés az előző évben őket tanító pedagógusokkal
4.2.5. Cél A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. Hagyományőrzés, hagyománytisztelet, egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet kialakítása. A hazánkban élő kisebbségek és más népek kultúrájának, szokásainak megismerése, megbecsülése, kultúrájának, hagyományainak tiszteletben tartása. Európai azonosság tudat kialakítása, egyetemes kultúra megismerése. Kiemelt fejlesztési feladatok − Történelmi múltunk megismertetése, nemzheti kultúránk megbecsülése, hagyományaink tiszteletére való nevelés. Kiemelkedő személyiségek munkásságának megismerése. − Természeti és társadalmi környezet harmonikus kapcsolatának kiépítése. − Községünk haladó hagyományainak megismertetése, ápolása. − Felkeltjük tanulóink érdeklődését más népek nyelv és kultúrája iránt, váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások és másság iránt. − Közös európai értékek felismertetése. − Szerezzenek információkat az emberiség globális problémáiról és ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésekről.
23
Eljárások, módszerek a feladatok megvalósításában − Méltó megemlékezés nemzeti ünnepeinkről − Hagyományok ápolása − Beszélgetés helyünkről, szerepünkről a nagyvilágban − Részvétel községünk életében − Népszokások felelevenítése − Helytörténeti foglalkozás keretében ismerkedés községünk írásos és tárgyi emlékeivel − Iskolai ünnepségek színvonalas megrendezése − Sok éves iskolai programok megrendezése − Nyelvoktatás fejlesztése − Levelezések az adott nyelvterület diákjaival − Nyelvi táborok az adott országban, iskolákkal kialakított együttműködés
4.2.6. Cél A környezeti kultúra fejlesztése. Fogékonyság növelése az élő és az élettelen természet szépsége iránt. Az állatok és növények védelme, szeretete, a természeti környezet megóvása. Környezettudatosságra nevelés. Gazdasági nevelés. Kiemelt fejlesztési feladatok − A környezet és a természet ismeretére, szeretetére és védelmére nevelés − A tiszta környezett iránti igény kialakítása Eljárások, módszerek − Megismertetjük tanulóinkkal a víz, a levegő, a talaj tisztaságának fontosságát, a szennyezőanyagok egészségkárosító hatását − Hangsúlyozzuk a környezet védelmének jelentőségét, mindenki által megvalósítható módjait. Tanulóink vegyenek aktívan részt a környezet védelmében. − Tanulmányi kirándulások, erdei iskolai programok − Aktív részvétel a Föld-napi rendezvényeken − A természet szépségének szeretetére nevelés − Gondoskodás a természeti kincsekről − Az ember és természet harmonikus kapcsolatára való törekvés − Az épület és környezetének tisztán tartása − Az iskola parkjának gondozása, a növények ápolása − Az épület és az udvar rendszeres takarítása − Ismerjék fel a környezeti válság jeleit, értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. − Tudatos fogyasztóvá nevelés, tudják mérlegelni a döntésekkel járó kockázatot, hasznot vagy költségeket.
4.2.7. Cél Alapfokú művészetoktatás biztosítása. A művészetoktatáson belül külön fogalmaztuk meg az egyes művészeti ágak cél- és feladatrendszerét. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kialakítása.
Zeneművészeti ág Tanszakok: − akkordikus: ütő, gitár − billentyűs: zongora 24
− − − − −
szolfézs fafúvós: furulya, klarinét, szaxofon, rézfúvós: trombita vonós: gordonka zeneismeret: zenetörténet-zeneirodalom, zeneismeret Zeneművészeti ág célrendszere − Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeit és gyarapítja ismereteit. Lehetőséget kell, hogy adjon az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. − Nyújtson lehetőséget az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. − Ismertesse meg a tanulókkal a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait. Eközben célja az is, hogy felkészítsen az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására és befogadására. Zeneművészeti ág feladatrendszere − A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. − A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamikai és hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). − A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozására és kifejlesztésére. Az értékes zene megszerettetése. − A növendékek zenei ízlésének formálása. − A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.
Táncművészeti ág Tanszak: − néptánc A táncművészeti ág célrendszere − Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. − Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra nevel. − Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. − Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. Alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő tanulók képességeinek fejlesztéséhez életkori sajátosságainak megfelelően. 25
− Fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket. − A táncművészeti oktatás célja az is, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra a múlt és a jelen táncművészeti értékeinek és hagyományainak megismertetésére és az életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére. A táncművészeti ág feladatrendszere − A néptánc tanszak feladata, hogy megismertesse a tanulókkal a hagyományos népi játékokat, a három dialektus (nyugati, tiszai, erdélyi) tánc típusait, tánc rendjét, annak variációs lehetőségeit, az ezekhez kapcsolódó énekeket. Az előbbieken keresztül pedig a paraszti kultúra szokásrendjét, hagyományait, öltözködési és társas szokásait. − Ismertesse a növendékekkel a táncművészi és közhasznú formáit, a társasági táncélet alkalmait, a színpadi táncművészet legfontosabb ágazatait és korszakait. − Alakítsa ki a tanulókban a rendszeres munka természetes igényét, a megfelelő munkafegyelmet, a munkájuk tudatos kontrollálását, a művészi előadásmód kivitelezését és azt az általános szemléletmódot, amely a népi kultúra, népélet egyes jelenségeit egy összefüggő rendszer egymást feltételező részeiként értelmezi.
Képző- és iparművészeti ág Tanszakok: − alapfok 3. évfolyamig képzőművészet − alapfok 4-6. évfolyamig grafika és festészet Képző- és iparművészeti ág célrendszere − Az alapfokú művészetoktatás célja az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság alakítása mellett a látás kiművelése és tudatosítása, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és a képzeletet. − A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. − A tanulók életkori sajátosságainak, képességüknek és szorgalmuknak megfelelően fejlessze vizuális műveltségüket és szerezzenek jártasságot a különféle szakirányú területeken. − Ismertesse és szerettesse meg és éltesse tovább a hagyománytiszteletet. Képző- és iparművészeti ág feladatrendszere − Feladata, hogy irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és természeti környezet esztétikumára, szépségeire. − Ismeresse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit és az érték megőrzés formáit. − Ismertesse a kommunikáció művészi formáit a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. − Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanulót művészi kifejező eszközök alkalmazására. − A teremtő képzelet és az improvizációs készségek fejlesztése. 26
− Alakítsa ki a tanulóban az esztétikum iránti igényt, az esztétikai élmény képességet, az alkotó magatartást és az ehhez tartozó pozitív beállítódásokat és szokásokat. − Készítse fel a tanulót a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra. − Tegye lehetővé a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését.
Színművészeti és bábművészeti ág Tanszakok: − bábművészet, − színművészet Színművészeti és bábművészeti ág célrendszere − Célja, hogy lehetőséget biztosítson a színművészet – bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való jártasság megszerzésére és gyakorlására, figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi – dramatikus tapasztalatait. − A képzés lehetővé teszi a színművészet területén a minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt, a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését, továbbá azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják. − A képzés lehetővé teszi a bábművészet területén a minél változatosabb bábos tevékenységformákban való részvételt, az alapvető bábszínpadi technikák megismerését, továbbá, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák. Színművészeti és bábművészeti ág feladatrendszere A színművészet területén: Ismertesse meg a dramatikus technikákat és a színházi konvenciókat differenciált feladatokon keresztül. Bővítse a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletét, aktív szókincsét. Tapasztalják meg a színházi – drámai formával való kísérletezés, illetve a színjátéknak, mint művészi kommunikációnak a különböző formáit. Fejlessze az önkifejezést és az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják. Lehetőséget ad megtapasztalni a közös alkotómunka örömteli együttlétét a tanulók által egyénileg és csoportosan tervezett, létrehozott és bemutatott előadások közben. Az önértékelés és a művészi önkifejezés fejlesztése. A bábművészet területén: Ismerjék meg a bábszínpadi megjelenítés törvényszerűségeit (pl. tér, idő, kép, ritmus, tempó stb.) és a bábos és maszkos játékok kulturális tradícióit. Tapasztalja meg a bábjátékos technikákkal való kísérletezést, továbbá a bábjátékot, mint művészeti kommunikációs formát. Bővítse a tanulók bábjátékkal kapcsolatos fogalmi készletét, aktív szókincsét. Adjon lehetőséget az önkifejezésre. Segítse a tanulók önértékelését annak érdekében, hogy képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat hasznosítani is tudják bábos tanulmányik során. Tanulják meg a másutt szerzett ismereteiket (pl. tánc- és mozgásművészet, dráma, történelmi, irodalmi, vizuális kultúra stb.) alkalmazni, és esetenként integrálni. 27
4.2.8. Cél A pedagógiai munka színvonalának folyamatos emelése Kiemelt fejlesztési feladatok − A tantestület pedagógiai és szakmai ismereteinek folyamatos fejlesztése − Differenciált nevelési és oktatási eljárások és egységes követelményrendszer kialakítása − Szakmai munkaközösségek munkájának fejlesztése − Minőségbiztosítási rendszer kiépítése Eljárások, módszerek a feladatok megoldásában − Önművelés − Szakirodalom vásárlása − Továbbképzési terv készítése − Továbbképzéseken való részvétel − Differenciált foglalkozások szervezése − Magatartás és szorgalom értékelési kritériumainak kidolgozása − Tantárgyi értékelések, egységes követelmények kidolgozása − Munkaközösségi munkatervek készítése − Munkaközösségi foglalkozások rendszeres megtartása − Bemutató órák szervezése, értékelése − Szakmai fórumokon való részvétel
4.3. A cél eléréséhez, a feladatok megoldásához rendelhető módszerek, eszközök Meghatároztuk azokat az módszereket, eszközöket, amelyek a feladatok megoldása során nélkülözhetetlenek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: − Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. − Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
4.3.1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek Közvetlen módszerek (Követelés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés) Közvetett módszerek − A tanulói közösség tevékenységének megszervezése − Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása − Hagyományok kialakítása
4.3.2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése Közvetlen módszerek − Elbeszélés − Tények és jelenségek bemutatása − Műalkotások bemutatása 28
− A nevelő személyes példamutatása Közvetett módszerek − A nevelő részvétele a tanulói közösségek tevékenységében. − A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.
4.3.3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása) Közvetlen módszerek − Magyarázat, beszélgetés − A tanulók önálló elemző munkája Közvetett módszerek − Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról (házirend) − Vita
4.3.4. A kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítását segítő eszközök – – – – – –
Reális tananyag Differenciált módszertan Változatos tanulásszervezés Tevékeny tanulói magatartás Interaktív tanulás Projektkészítés, projektnap
4.3.5. Tanórai lehetőségek − − − −
Csoportbontás Egyéni feladatmegoldás Differenciált foglalkozás Könyvtári óra
4.3.6. Tanórán kívüli lehetőségek − − − − − − − − − − − − − −
Korrepetálás szervezése Szakkörök szervezése Művészeti oktatás Sportkör indítása Rendhagyó irodalom órák szervezése Ünnepségek megrendezése Népszokások felelevenítése Versenyeken való részvétel, kistérségi verseny szervezése Rendhagyó tanítási nap Szórakoztató programok, műveltségi vetélkedő szervezése Kirándulás, túra Erdei iskola Társas összejövetelek szervezése: farsang, táncház, mikulás napi program Rendhagyó tanítási nap
4.3.7. Eszközök
− Számítógépek, számítógépes programok − Írott, nyomtatott eszközök: tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, térkép, szótár − Kísérleti eszközök – fizikai, kémiai, biológiai kísérletekhez 29
− − − − −
Audiovizuális eszközök: magnó, TV, videó, diavetítő, írásvetítő, projektor Könyvtár, nyelvi labor Sporteszközök, sportudvar, játszótér Tankonyha Interaktív szettek
Pedagógusok számára − szakkönyvtár − CD-k − videokazetták − interaktív tananyagok − telefon, fax − üzenetrögzítő − fénymásoló
4.4. A célok megvalósulásának kritériumai A célok megvalósulása rövidtávon nehezen mérhető. Az eredményesség megítéléséhez az alább felsoroltak figyelembe vételével azonban közelebb juthatunk. A tanulók személyisége fokozatosan fejlődik. Szilárd alapokat sikerül rakni a matematika, az olvasás és írás területén. Tanulmányi eredményük javul. Fontos lesz számukra a tudás megszerzése. Az indulási hátrányok fokozatosan csökkennek. Csökken a bukások száma. Megtanulják az önálló ismeretszerzés módját, rendszeresen használják a könyvtárat. Szorgalmuk és magatartásuk nem romlik, viselkedésük kulturáltabb lesz. Nem bomlasztják a közösséget. Tanórákon fegyelmezetten dolgoznak. Valamennyi tanulónak sikerül pályát választani, és meg is állja helyét az új iskolában. Megismerik a számítógép, az interaktív táblák működését, használatát. A választott idegen nyelv segítségével tudnak kommunikálni. Szívesen vesznek részt az iskola rendezvényein, ünnepélyeken. Erősödik a magyarságtudatuk, a hazaszeretet. Egészségesebb életet élnek. Ismerik a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a drog káros következményeit. Rendszeresen sportolnak. Óvják környezetüket. A tanulók rendelkeznek a művészi kifejezőkészség alapjaival. Megőrzik a nemzeti értékeket, ápolják a nemzeti hagyományokat. Nyitottak lesznek a különböző kultúrák iránt. A továbbképzési programban szereplő tanfolyamokat a testület tagjai sikeresen elvégzik. Nem mondanak le az önképzésről. Fogatják a szakirodalmat. Az azonos szakosok között igazi műhelymunka alakul ki. Tapasztalatcsere, hospitálás, közös mérőlapok készítése rendszeressé válik.
30
Összefoglalva Céljaink megvalósulásával azt várjuk, hogy az iskolából kikerülő gyermek: 1. Legyen képes a testileg, szellemileg, érzelmileg és erkölcsileg egészséges életvitelre, − legyen szellemileg fogékony, érzelmileg gazdag, erkölcsös, − legyen akaratereje és fegyelmezettsége, legyen képes a kudarcok leküzdésére, − tudjon megújulni és legyen képes alkalmazkodni. 2. Rendelkezzen a társas emberi léthez nélkülözhetetlen szokások és magatartásmódok ismeretével és gyakorlatával, − jellemezze a tágabb és szűkebb haza szeretete, a közösségi, a valahová tartozás érzése − tisztelje más népek, nemzetiségek kultúráját, − érezzen és vállaljon felelősséget önmagáért és másokért, közösségéért, − legyen határozott, de toleráns, következetes, de változásokra, változtatásra is képes; legyen állhatatos, − legyen képes elfogadni a másságot, legyen toleráns társaival szemben, − tudjon a helyzethez illően viselkedni. 2. Legyen képes a társadalmi munkamegosztásba való későbbi bekapcsolódásra. (továbbtanulás és munkavállalás). 3. Rendelkezzen a korszerű társadalom- és természettudományi, esztétikai, szomatikus és technikai általános műveltség alapjaival, szilárd alapképességeivel, ezeken belül a szakmai tevékenységek alapelemeivel, − legyen tanulni vágyó és tanulni tudó, − legyen a világról és önmagáról reális képe, − tudjon rövidebb és hosszabb távra tervezni, reális mérlegelés alapján dönteni. 5. Olyan fiatallá váljon, aki kötődik lakóhelyéhez, folytatja a hagyományokat. Fontos számára az emberi kapcsolatok ápolása, a szabadidő értelmes eltöltése, érzékeny az igazi értékek iránt, megtalálja helyét a társadalomban.
Nevelő-oktató munkánk sikerkritériumai 1. Nevelő-oktató munkánkat akkor tekintjük sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább 95 %-a a nyolcadik évfolyam végén: − minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételinek.(Természetesen elsődleges célunk, hogy tanulóink többsége több, mint 70 %-a a minimális követelmények teljesítményén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) − rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, − ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, 31
− határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően, 2. A művészetoktatást akkor tekintjük sikeresnek, ha − nem csökken jelentősen a művészeti képzésben résztvevők száma, − a kikerülő tehetséges gyerekek felvételt nyernek művészeti szakközépiskolákba, − a felmerülő szülői igények alapján bővül a tanszakválasztási lehetőség.
4.5. Az eredmény szembesítése a céllal Az eredmények értékelése elsősorban a tantestület feladata, minden pedagógus a saját szakterületén ellenőriz. Az intézményben folyó munka egészének értékelését az iskola vezetői végzik. Az intézmény értékelését a fenntartó is megteszi külső szakértő bevonásával.
4.6. Az értékelés módszerei Benyomások összegyűjtése, elemzése. Tanórán és tanórán kívül tapasztalt változások elemző értékelése. Diákok visszajelzései. Mérések, ezek összevetése a pedagógiai programban kitűzött célokkal. Országosan kidolgozott tantárgytesztek alkalmazása, az eredmények összevetése. Statisztikák készítése, összehasonlítása az előző tanévek adataival. Szakértői vizsgálat.
4.7. Az értékelés időközei A program bevezetésétől számítva 3 évenként.
32
5. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. A személyiségfejlesztés a részterületek fejlesztésével valósítható meg.
5.1.Az értelem kiművelése Motiváció – az érdeklődés felkeltése alapvető fontosságú. Szaktanári feladat, hogy a tanuló érdeklődését pozitív attitűdök, meggyőző vélemények, vonzó minták felhasználásával felkeltsük. Ennek alapvető forrása a felnőtt, a tanár pozitív viszonya a tantárgyhoz. A tananyagból válasszuk ki azt a néhány legjellemzőbb témát, ami alkalmas arra, hogy a tanulókkal a felfedező, problémamegoldó tevékenységet gyakoroltassuk. Minden tantárgyban fel kell tárni azokat a témákat, amelyek játékos módszerekkel, szimulációkkal dolgozhatók fel. A nevelés feladata, hogy elősegítse a tanulók optimális sikervágyának és kudarcfélelmének kialakulását, fenntartását. Fontos feladat ez elismerésvágy és a bírálatfélelem optimalizálása. A kötelességtudattal kapcsolatban feladat a reálisan elvégezhető feladatok kiszabása, életkorra és lehetőleg személyre szabottan.
5.1.1. A tanulók értelmi nevelés Az értelmi nevelés lényege az értelmi képességek, az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. Az értelmi nevelés részterületei és fejlesztési lehetőségei Tanulási motívumok fejlesztése − a megismerési vágy fejlesztése − a felfedezési vágy fejlesztése − a játékszeretet és az alkotásvágy fejlesztése − a tanulási teljesítményvágy optimalizálása − a tanulási életprogram fejlődésének segítése A tanulási motívumok megismertetése − tájékozódó tanulás, − felfedező tanulás, − ismeretszerző tanulás. A kognitív képességek fejlesztése A fejlesztés a részterületeken keresztül valósulhat meg, amelyek − a kognitív műveletek, − a megismerés folyamatai, − kognitív kommunikáció, − gondolkodás, − tanulás. Kiemelt fontosságú feladat, hogy a tantárgyak tartalmaival rendszeresen gyakoroltassuk a több szempontú viszonyítást, szelektálást, keverést, szortírozást. Problémamegtoldó gondolkodás fejlesztése érdekében fontos, hogy nagy teret engedjünk a felfedező tanulásnak, a felfedeztető oktatásnak. 33
A tanulási módok optimalizálása a feladat, ez azt jelenti, hogy a tartalomnak, a feltételeknek és a lehetőségeknek megfelelően rendszeresen használjuk az alapvető tanulási módokat. A fenti komplex képességrendszert hagyományosan négy tantárgy fejleszti: − vizuális kultúra − anyanyelv − idegen nyelv − matematika Iskolánkban e négy tárgyból az idegen nyelvet, a matematikát már hagyományosan csoportbontásban oktatjuk, így a feltételek maximálisan adottak ezen részterületek fejlesztésére. A beszédértés és beszédkészség fejlesztésére szakirányú végzettséggel rendelkező kollégák és logopédus áll rendelkezésünkre, a szituatív beszédkészség fejlesztése elsőrendű szaktárgyi feladat. Az értelem kiművelését szolgáló konkrét feladatok: Kommunikáció területén − Beszéd-, olvasás és írástechnika, szövegértés, szövegalkotás − Metakommunikáció − Nyelvi illem (beszédhelyzet); a mindennapi társas kapcsolatok és az alkalmi megszólalás műfaja és stílusa − Informatikai alapismeretek − Idegen nyelvi ismeretek Társadalmi, történelmi, politikai, állampolgári ismeretek területén − A magyar történelem legfőbb eseményei, vonulatai – a lakóhely történetének főbb eseményei − „Kis magyar néprajz” (szellemi, tárgyi), múzeumlátogatás − Társadalmi, politikai, gazdasági rendszerünk jellemzői (államigazgatás, politikai és társadalmi szervezetek) o állampolgári jogok és kötelességek, bevezetés az ügyviteli rendbe (legfőbb hivatalok hatáskörei; ügyiratok fogalmazása, űrlapok kitöltése) − A szomszédos államok és nemzetek közelmúltjából és jelenéből a leglényegesebb ismeretek Természettudományok területén − A tudomány fejlődése, ágai, szerepe az emberiség fejlődésében − Alapvető ismeretek, összefüggések és törvények biológiából, földrajzból, kémiából, fizikából − A tudományos megismerés alapjai, módszerei (megfigyelés, anyaggyűjtés, elemzés, osztályozás, általánosítás) Matematika területén − Becslések, viszonyítások, mérések − Számjegyek, viszony- és műveleti jelek o matematikai alapműveletek o problémamegoldás menete, módszerei − Sík- és térformák, geometriai ábrázolások és műveletek alapjai − Számítástechnikai lapismeretek Technika területén − A mindennapi élethez szükséges technikai ismeretek és jártasságok 34
o a technikai szemlélet, látásmód megalapozása o a mindennapi gyakorlatban használatos anyagok, eszközök, s használatuk módjának ismerete, készsége − A matematikában, fizikában, kémiában tanultak alkalmazásának alapelemei az anyagok feldolgozásában − A manuális készségek fejlesztése − Az alapvető szakrajzok olvasása, készítése A fenti fejezetben foglaltak megvalósítása elsősorban tanórai feladat, de színterei ennek az iskolában működő szakkörök és délutáni foglalkoztató csoportok. Az egyes részképességek fejlesztésének leírását a mindenkori tanmenetek tartalmazzák
5.2. Segítő életmódra nevelés Az emberek, közösségek között ható szociális kölcsönhatást az aktuális szociális helyzet, a szociális értékrend és a szociális képességek határozzák meg. A segítő életmódra nevelés a szociális értékrendek megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti viselkedés magatartás elsajátításának, a szociális képességek kiépülésének, kreativitásuk növekedésének elősegítését jelenti.
5.2.1. Szociális kompetencia A szociális viselkedést a pszichikus rendszer fejlettsége határozza meg. Ez a szociális kompetencia, amely öröklött és tanult komponensekből tevődik össze. A nevelés feladata kettő: egyrészt folyamatosan gyarapítani kell a komponens készleteket, másrészt elő kell segíteni a pozitív egyéni értékrend és a képességrendszer kiépülését. A szociális kompetencia működését az egyéni szociális értékrend és a szociális képességrendszer szabályozza. Az egyéni szociális értékrend fejlesztése Szociális hajlamok − Kötődés Az iskolai nevelés alapvető feladatai közé tartozik, hogy a pedagógusok ismerjék azokat a tanulókat, akikben gyönge a kötődési hajlam és elősegítsék annak megerősödését. Osztályfőnöki feladat ennek érdekében az osztály rendszerek szociometriai mérése, a kötődési hálók feltárása. − Csoportképződés Iskolai sportprogramokkal, ezek szervezett keretek közötti lebonyolításával, közös őszi, tavaszi kirándulásokkal és „osztálytalálkozók” szervezésével törekedni kell a csoportképző hajlamok kielégítésére, csoportépítő feladatokkal is segítve ezt. Ezzel is megelőzve a destruktív bandaképződést. A nemzetiségi (kisebbségi) kultúra megismertetése hozzájárul a községben lévő különböző kultúrák elfogadásához, az előítéletek lebontásához. − Birtoklás A birtoklási vágy öröklötten pozitív hajlam, nem a felszámolása a nevelés feladata, hanem a pozitív szocializálása. Karitatív megmozdulásokkal, osztályfőnöki órán tárgyalt műalkotásokkal, szaktárgyi hangsúlyképzéssel erősíteni kell a megosztási, felajánlási ajándékozási hajlamot. 35
A személyes tulajdon és a köztulajdon védelmében hangsúlyos szabályozással és a szabályok betartatásával kell fellépni. Mindkét tevékenységbe be kell vonni a tanulókat osztály és iskolai szinten is. A szociális képességrendszer fejlesztése Az iskolai nevelés feladata, hogy a pozitív szociális szokások kialakítását, gyarapodását segítse. Ez mindenek előtt olyan iskolai életrend kialakításával, működtetésével lehet megvalósítani, amelyben a tanulók biztonságban és jól érzik magukat, mivel a magatartási szabályok átláthatók, kiszámíthatóak, azokat mindenkitől egyértelműen és következetesen elvárják. Ennek érdekében szükséges az iskola tanulóit érintő szabályozórendszerét folyamatosan felülvizsgálnia diákok bevonásával. Törekedni kell a tantárgyi követelmények és érértékelési szempontok időben történő, közérthető megfogalmazására, és ezekről tájékoztatni kell a szülőket és a tanulókat egyaránt. Művészeti ismeretek, irodalom és történelem tantárgyakban fokozott hangsúlyt kell adni a pozitív mintákat felvonultató személyeknek. A szociális kommunikáció − érzelmi kommunikáció − szóbeli kommunikáció Az iskola feladata, hogy pozitív érzelmi légkört fejlesszen ki és tartson fenn az osztályokban, a tantestületben, az iskolában. Olyat, amelyben a tanulók érzelmi karaktere, személyisége optimálisan fejlődik. Az iskolának fel kell vállalni a szóbeli szociális kommunikáció fejlesztését is.
5.2.2. A tanulók érzelmi nevelése Feladatok Az érzelmek fejlesztése, mélyítése, gazdagítása − szeretet (családtagok, társak, közösség, haza iránt) gyengédség − gyűlölet a szeretettek külső és belső ellenségei iránt − tisztelete az értéknek, elkötelezettség − céltudatosság, elhatározottság, döntési képesség − kitartás, a kudarcok és akadályok leküzdésének képessége
5.2.3. A tanulók erkölcsi nevelése, jellemformálás Feladatok − a jó-rossz, helyes-helytelen, igaz-hamis felismerése − őszinteség, a felelősség vállalása − hűség elvekhez, közösségekhez, emberekhez, önmagához; állhatatosság − az igaz ügy szolgálata, lelkiismeretesség − az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása
36
5.2.4. A tanulók akarati nevelése Feladatok − Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. − a tanulás, mint személyiségfejlesztés céljának ismerete, közelebbi és távolabbi célok kitűzése − az alapvető szellemi és fizikai (manuális, mozgásos) tanulástechnikák ismerete, készsége − szorgalom, többre való törekvés − a gondolkodás és gondolkodási műveletek (megfigyelés, elemzés, osztályozás, törvény és szabályalkotás, emlékezet, asszociáció, következtetés, kombinálás) képességének fejlesztése − alkotóképesség
5.2.5. A tanulók munkára nevelése
− az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása − a tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása
5.3. Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az egészséges életmód olyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek optimális kielégítését, működését szolgálja. A kulturált életmód a fentieknek a társadalmi normarendszerrel szinkron, a kulturális hagyományokhoz igazodó megnyilvánulása. Ez a nevelési terület a személyes kompetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti.
5.3.1. Személyes motívumrendszer és azok erősítési lehetőségei Önkiszolgálási motívumok Biológiai szükségletek, komfortszükséglet, mozgás és élményszükséglet. A két első motívumcsoport kielégítése szerves része az iskola alapszolgáltatásainak, ezek az étkezési lehetőségekben és tárgyi feltételekben nyilvánulnak meg. A mozgás és élményszükségletet kielégítendő fokozott figyelmet kell fordítani a sportolási lehetőségek és a közös rendezvények, kirándulások szervezésére. Figyelmet kell fordítani a község lehetőségeinek jó kihasználására. Konkrét feladatokat az éves munkaterv, az osztályfőnöki és a szaktárgyi tanmenetek tartalmaznak. Önvédelmi motívumok Ebbe a csoportba egészségvédő és identitásvédő motívumok tartoznak. Az iskolai programokban szerepet kell kapni a község területén működő egészségügyi dolgozóknak, vöröskeresztes és karitatív szervezeteknek. Növelni kell az egészségvédelmi és mentálhigiénés programok számát. Szuverenitási motívumok Ide tartozik a szabadságvágy, önállósulási/öntevékenységi vágy, illetve az ezekbe beépülő minták, szokások. 37
− A fentiek pozitív irányú elősegítése érdekében egyre nagyobb teret kell adni a tanulói önszerveződéseknek. Fel kell tárni minél több, a tantárgyakban is meglévő ilyen irányú lehetőséget, fokozottan támaszkodva az önálló tanulói munkára és az önértékelésre. − Az oktatás során irodalmi, történeti példákkal erősíteni kell a fenti motívumok értékét, ezzel is mintakövetésre ösztönözve a diákokat. Önértékelést szolgáló motívumok Önbizalom, önbecsülés, ambíciók − Ezen motívumok fejlesztése nagyban életkorfüggő, ezt a tervezéskor figyelembe kell venni. − Továbbá figyelembe kell venni a másság elfogadásának képességét, erősíteni kell a különbözőség önmagában való értékét. − Reális feladatokat kell adni, ami erőkifejtéssel teljesíthető, így önbecsülés erősítő. Figyelemmel kell lenni a teljesítmények valós értékelésére akár osztály, akár nagyközösségi szinten. − Ki kell dolgozni azokat a technikákat, amikkel kiszűrhetőek az önmagukat alábecsülő, vagy éppen túlbecsülő tanulók. Valódi lehetőségekre és igényekre támaszkodó pályaorientációs tanácsadásokat kell szervezni, segítve a továbbtanulókat. − Szülői fórumokat, találkozókat kell létrehozni, bevonva ebbe a témakörbe a családokat is.
5.3.2. Személyes képességek fejlesztése Testi képességek: A testi képességek fejlesztése és karbantartása hagyományosan a testnevelés és a sport feladatkörébe tartozik, a tanítási órák, a diáksport élet és a települési sportélet lehetőségeinek optimális kihasználásával. Hangsúlyos szerepet kell kapni a túráknak, kirándulásoknak, kihasználva az ezeken adódó tantárgyi koncentrációk lehetőségét. Befogadó, önkifejező képesség − Területei a verbális, vizuális, zenei befogadó és kifejező képesség. Ezen területek fejlesztése elsősorban szaktárgyi feladat. − Kiegészíti és felerősíti ezt az iskolai, területi versenyeken való részvétel. − Az önkifejezés a hatékony tanulás eszköze is. − Minél több lehetőséget kell teremteni a szereplésre, fellépésekre. Erősíteni kell a meglévő hagyományokat, de mellette új formákat kell találni.
5.3.3. A tanulók esztétikai nevelése Az irodalom területén A szép és rút, esztétikailag értékes és értéktelen megkülönböztetése A szépirodalmi ismeretek és képességek alapjai − irodalomtörténeti áttekintés − műfaji alapismeretek (műnemek, műfajok) − a szépirodalmi stílus jellegzetes eszközei gyakran versformák, lírai és epikai művek elemzésében való jártasság, az olvasás megszerettetése − szemelvények szó szerinti tudása 38
A zene területén − zenei írás-olvasás − dallam – szöveg - előadás harmóniája − zenetörténeti áttekintés − egy- és többszólamú művek ismerete, megszólaltatása, az éneklés megszerettetése − hangszerismeret − hangverseny látogatás Képzőművészet területén − az ábrázolási technikák ismerete, jártasság az alapvető technikákban − építészeti, képzőművészeti alkotások elemzésében jártasság − művészettörténeti áttekintés − műemlékek, műkincsek, tárlatok látogatása − iparművészeti formatervezés, a manuális készség fejlesztése Dramatizáció területén − színházismeret, a színháztörténet áttekintése − dramatizáció, a drámai műfajok jellemzői − a színjátszás alapelemeiben való jártasság, vers- és prózamondás − a bábjáték típusai, bábkészítés, bábmozgatás technikája − a bábjáték dramaturgiájának alapelemei − bábjáték készítése és előadása − színház- és bábelőadás látogatása Művészetoktatás területén − A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személye tapasztalati módját, a művészet stílusok és irányzatok sokszínűségének megismerését. − Feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét. Megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. − Magalapozza a tanulók esztétikai szemléletét, kommunikációk képességét. Az átélt pozitív élmények alakítják az emberi tulajdonságokat. − Hozzájárul az akarati, az alkotó-átalakító cselekvőképesség fejlesztéséhez. − Segíti a közösségek fejlesztését, az identitás megőrzését, a másság elfogadását.
5.3.4. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése Mozgásművészet területén − a testtartás, a harmonikus mozgás fejlesztése, esztétikuma − a táncfajták jellemzői − a táncfajták alaplépéseinek, egyszerűbb kommunikációinak ismerete és gyakorlata − a művészei torna alapjainak ismerete és gyakorlata − a pantomim alapjainak ismerete − táncház, tánc- és művészi torna- és pantomim bemutató látogatása Szomatikus nevelés területén − a mozgás, játék- és sportműveltség fejlesztése − alapvető fizikai képességek, teherbíró képesség, edzettség fejlesztése − az igény kialakulása a szellemi-fizikai harmónia biztosítása − az egészséges életmód alapkövetelményeinek ismerete és gyakorlata 39
− személyi és környezeti higiéniára való nevelés − az elsősegélynyújtás alapelemei
5.3.5. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Az emberi együttélés szabályainak megismerése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. − A helyzet felismerésének, elemzésének, az ahhoz való alkalmazkodás képességének fejlesztése o színház o mozi o kiállítások látogatása − Az udvarias, illedelmes, de természetes viselkedés gyakoroltatása o beszéd o mozgás o öltözködés
5.3.6. Állampolgári, hazafias nevelés Feladatai: − A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése − A nevezetes hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése − A hazaszeretet érzésének felébresztése − Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése − Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre Mindezen feladatok elvégzése csak akkor valósítható meg, ha a pedagógusok folyamatos önképzéssel, szakmai ismereteik megújításával reagálnak a változó követelményekre. Szükség van az iskolában mindenki számára nyitott szakmai konzultációkra, előadásokra, szakirodalom ismertetésekre. A fentieknek egységes rendszert alkotva tartalmukkal le kell fedni a településen felmerülő igényeket, párosulni kell jól körülhatárolt feladat és követelményrendszerrel.
40
6. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai, az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátítása Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megfogalmazása szerint az egészségfejlesztő iskola folyamatosan fejleszti környezetét, ami elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Az egészségfejlesztő iskola ismérvei: − Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást. − Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen; − Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak. − Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi szolgáltatásokban. − A prevenció érdekében fontosnak tartjuk az egészség megőrzését, a betegség megjelenésének megakadályozását. − Az egészséges táplálkozásról szakember tart előadást az egészségvédelmi hét keretében. A diákoknak menza lehetőséget biztosítunk, s megfelelő időkeretet az órarendben, hogy ezt igénybe vehessék. − A mindennapos testmozgást megszervezzük (heti 5 testnevelés óra, mindennapos testmozgás) − A lelki egyensúly megteremtése érdekében az iskola légköre toleráns és elfogadó. Igyekszünk az egyéni problémák kezelésére módot találni. A családi nehézségek, szociális hátrányok leküzdésében partnerek vagyunk (pl.: ingyenes tankönyvjuttatás, könyvtári könyvek kölcsönözhetősége, tankönyvtámogatás, alapítványi támogatás) − Ösztönözzük tanulóinkat az önképzésre, továbbtanulásra, az élethosszig tartó tanulási minta elsajátítására. − Erősítjük a másság elfogadását, a mozgássérült, az SNI-s, a BTM-s osztálytársak iránti toleráns magatartás kialakítását. − Év elején tanulás-módszertani ajánlásokat adunk a tanórákon. Igyekszünk ezzel is csökkenteni a tanulási nehézségekből eredő lemorzsolódást. 41
− Az órarend kialakításakor az egyenletes napi elfoglaltság kialakítására, s a kellő pihenőidő biztosítására törekszünk. − Az egészségkárosító magatartásformák elkerülése érdekében a dohányzás, a kábítószer-használat káros hatásairól tartunk tájékoztatást. − Az osztálytermek berendezése igazodik az egészségügyi szempontokhoz (asztalok, székek mérete, elrendezése, megvilágítás, szellőzés, árnyékolás, jól látható táblák és multimédiás eszközök) − A nyitó és a záró nevelési értekezleten, s a DÖK megbeszélésein értékeljük az iskola egészségnevelési és fejlesztési programját, s szükség esetén fejlesztjük, módosítjuk azt. Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Az iskolai balesetek számának utóbbi időben való növekedése, valamint a szakszerű ellátása a sérülteknek, megkívánja, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia órákon, szakkörökön, szabadidős tevékenységek során az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Mi november hónapban élünk ezzel a lehetőséggel. Minden osztály számára fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók – ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; – ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; – ismerjék fel a vészhelyzeteket; – tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; – sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; – ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; – sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: – a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; – a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; – a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. alapismeretek 3. Az elsősegély-nyújtási megvalósításának elősegítése érdekében:
elsajátításával
kapcsolatos
feladatok
42
– – –
az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel; ezen feladatok ellátására a bázisiskola keretei szolgálnak, tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését.
4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: – a helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:
TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés –
az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: – vöröskeresztes bázisiskolai programok – minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt bevonásával – évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára.
43
7. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az iskolai közösségalakítás legfontosabb tényezője a pedagógusok közösségének helyes szemlélete, pedagógiai egysége, közösségszervező munkájának intenzitása. A jó iskolában létezik a közösségi érzés, az egyének nem érzik elszigeteltnek magukat, létezik a biztonságtudat, hogy mindenki része a csoportnak és az iskolának. A közösségi érzést és a közös célok tudatát táplálja, ha a döntési folyamatok, a tervezés, a jó munka elismerése közösen, demokratikus alapokon történik.
7.1. A közösség 7.1.1.Fogalma A társadalom szerkezeti alapegysége, az emberek olyan egyesülése, amelyet a közös érdek, cél, közös törekvések kapcsolnak össze. Közösséget alkotnak egy oktatási intézmény tanulói is.
7.1.2. Főbb ismérvei
− Közös érdeken alapuló közös, konkrét célok, amelyekkel az egyéni érdek és az egyéni célok összhangban vannak. − A közös cél elérése érdekében közösen szervezett kollektív tevékenység. − Összekötő kapocs az egyén és a társadalom között. − Az egyén a közösségein keresztül tagja a társadalomnak. − Célirányos tevékenységéhez szervezettségre van szüksége, ezért létrehozza megfelelő szerveit és funkcióit. − Nem nyomja el, nem olvasztja magába, nem uniformalizálja az egyéniséget, sőt csak a közösség biztosítja az egyén képességeinek kibontakozását azzal, hogy mindenki számára azonos közösségi helyzetet teremt, hogy útját állja azoknak az egyéni ambícióknak, melyek csak mások kárára érvényesülhetnének.
7.1.3. Szerkezete A közösségi viszonyok meghatározott rendszere. A kapcsolatok létrejöttének céljától és módjától függően megkülönböztetünk formális, ill. informális szerkezetet. Az előbbi a közösségépítés folyamatában szándékosan, nevelői célzattal létrehozott kapcsolatrendszer, amelynek célja a közösségi életrend és tevékenység optimális kialakítása, ill. ellátása. A gyermekközösségekben a nevelő szándéktól függetlenül is kialakulnak kapcsolatok az egyének között. Ez az informális hálózat. A kapcsolatok alapja ebben az esetben a rokonszenv, az ellenszenv, a becsülés, a megvetés stb. Hatásuk révén barátságok szövődnek, ellenségek különülnek el a csoportban, kialakul a népszerű tanulók rétege, a közösség peremére szorulnak az elutasított gyerek. A nevelők feladata a spontán kapcsolatok megismerése (szociometria), a formális és az informális hálózat optimális összehangolása.
7.2. Az iskolaközösség Az iskola nevelőiből, tanulóikból, dolgozóiból társadalmi szervezeteiből létesülő közösség az iskola nevelési céljainak és feladatainak szervezett, tervszerű közös megvalósítására.
44
7.3. A tanulóközösség A tanulóközösség többrétű és sajátos funkciójú közösségek rendszere. Elsődleges építőköve az osztályközösség, mely a tanulók fő iskolai tevékenységének, tanulmányi munkájának összefogó kerete, alapvető élet- és munkaközössége. A korszerű tanulóközösségi tevékenység magában foglalja mindenekelőtt a tanulók fő munkájának támogatását (kölcsönös segítség és közösségi ellenőrzés a tanulmányi feladatok megvalósításában, a tanulmányi és munkaerkölcs erősítésében, részvétel az iskolai rend, fegyelem fenntartásában, önkiszolgáló és ügyeletesi munkában stb.) és kiterjed a tanulók érdekvédelmére, iskolán kívüli társadalmi kapcsolatai befolyásolására, szabad idejére, önművelésére, szórakozására, testedzésére és élettevékenysége széles körű megszervezésére.
7.3.l. A tanulói közösségek fejlesztésének feladatai A tanulók személyiségének fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyek kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése nevelői irányítással Az iskolai élet egyes területeihez – tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez – kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében A közösségek irányításánál a nevelőiknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: A kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása A fejlesztés során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelő segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát tudják értékelni. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése A közösséget irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos szervezése A tanulók bevonása a közösség által szervezett tevékenységekbe. Aktív részvételre serkentés A közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formák megismerése, tapasztalása. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása A tanulói közösségekre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. Az alapfokú művészetoktatás feladatának tekintjük, hogy segítse a tanulókat a közösségi alkotómunka, a közösségi kultúra értékeinek felismerésében. A közösen végzett munka során (színdarab, bábjáték, zenekar, néptánc, 45
műalkotások készítése) lehetőség nyílik az emberi kapcsolatok ápolására, a szabadidő értelmes eltöltésére és a valódi értékek iránti érzékenység kialakulására. Segíti a közösségek fejlesztését, az identitás megőrzését és a másság elfogadását.
7.3.2. A tanulóközösség fejlesztésének eszközei Tanulmányi versenyek A közösségek egymást segítő tevékenységének és versengésének kibontakoztatása és az iskolai közösségi élet hagyományinak a gazdagítása. A közös célok megvalósításában kifejtett erőfeszítések és elért sikerek alakítják ki a közösséghez tartozás tudatát és az egyes közösségek értékrendjét a közösségi élet sokoldalú tartalmas kifejlesztése és a tanulók öntevékenységének serkentése érdekében. − Ilyen versenyek iskolánkban a következők: o Bolyai János matematika verseny csapat és egyéni, o Varga Tamás matematika verseny, o Kalmár László matematika verseny, o alapműveleti verseny, o Zrínyi Ilona matematika verseny, o Kölcsey anyanyelvi verseny csapat és egyéni, o Városi informatika verseny, o Megyei informatika verseny, o Hevessy György kémia verseny o Mesevetélkedő Bábolna, o környezetvédelmi verseny, o játékos nyelvi verseny, o könyvismereti verseny, o városi német és angol nyelvi verseny, o LOGO verseny, o Pindur Pandur, o városi népdaléneklési verseny, o kézilabda bajnokság, o atlétikaversenyek, o mezei futóverseny, o diákolimpia, o színjátszók találkozója (minősítés), o bábjátékosok találkozója (minősítés), o zene tanszakosok versenyei (minősítés), o néptáncosok találkozója (minősítés). − Iskolánk versenyei a következők: o Vers- és prózamondó verseny o Olvasási verseny o Népdaléneklési verseny o Március 15-éhez kapcsolódó műveltségi vetélkedő o Kistérségi tanulmányi verseny o Házi tanulmányi versenyek tantárgyanként (pl.: magyar nyelv, földrajz, német, angol, informatika, ének-zene) o Sportversenyek (pl.: atlétika, tűzharc, váltóverseny)
46
Hagyományápolás A pedagógiai program és az SzMSz külön fejezetében felsoroltak szerint. A hon- és népismeret területén is lehetőség van a közösségi élet sokoldalú, tartalmas fejlesztésére, és a tanulók öntevékenységének serkentésére. Ennek során tanulóink: − ismerjék meg a lakóhelyüket, a szülőföldjüket, a hazájukat és az országban élő népeket − tudják elhelyezni lakóhelyüket a szűkebb földrajzi környezetben − ismerjék meg Környe történetét, az itt élő emberek hagyományait, népszokásait, kulturális örökségeit, jeles egyéniségeit − fogadják el a kisebbségek iránti toleranciát A környezeti nevelést is felhasználhatjuk az iskolai közösségek fejlesztéséhez. Miközben gyermekeink felismerik a természet és az ember alkotta értékeket, és próbálják őket megőrizni, egymás közötti kapcsolataik is fejlődnek, alakulnak. A sokoldalú együttes, cselekvésben hozzászoktatja a tanulókat a közösségi gondolkodáshoz és magatartáshoz, és megtanítja őket a közös ügyek igazgatására. Erre megfelelő alkalmak iskolánk életében: − az iskolai és a falu környezetének ápolása − erdei iskola − Föld napi rendezvények − papírgyűjtések, elemgyűjtés, szelektív hulladékgyűjtés − őszi kirándulás A kommunikációs kultúra elsajátítása során is közösségformálás zajlik a gyerekközösségekben. A kommunikációs kultúra részben a műveltség, a tudás alapja; részben az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának, megbecsülésének döntő tényezője. A könyvekre, a folyóiratokra, egyéb dokumentumokra és a könyvtárra épülő ismeretszerzés tantárgyköri megjelenítése hozzájárul a tanítás-tanulás hatékonyságának növeléséhez és a közösségfejlesztéshez is. A kommunikációs kultúra gyakorlása során olyan gyerekekké formálódnak tanulóink, akik szükség esetén képesek egyéni érdekeiket tudatosan – s nem külső ösztönzés nyomán – a közösségi érdekeknek alárendelni. Ugyanakkor az egyéni érdekek mind szélesebb körű kielégítésére is törekedni fognak. Ennek lehetőségei a következők: − iskolai és községi könyvtár használata − iskolai Internethasználat − versenyek − drámaoktatás − tanórai szituációs játékok, viták, érvelések − színházlátogatás A testi és lelki egészség megőrzése során is fejlődik a tanulók közössége. Míg a gyerekekkel megismertetjük az egészséges életvitel jellemzőit, addig ők egymással is beszélgetnek, példát vesznek egymásról, egymástól. A káros függőségekhez vezető szokások (dohányzás, drog, alkohol) kialakulásának megelőzésére tartalmas, hasznos szabadidős programokat szervezünk tanulóinknak: 47
− rendőrségtől, egészségügyi szervektől meghívott vendégek előadásainak megtekintése − aktív sportolás lehetőségének megteremtése szakkörökben, ISK-ban, iskolán kívüli egyesületeknél − őszi kirándulások, tanulmányi kirándulások − erdei iskola szervezése A tanítási és az osztályfőnöki órákon fel kell készítenünk tanulóinkat a felelős, örömteli párkapcsolatokra, a családi életre is. Ezeken a beszélgetéseken is jó alkalom nyílik arra, hogy a gyerek jobban megismerjék egymást, elfogadják a „másságot”. A beteg, a sérült, a fogyatékos társak iránti elfogadó és segítőkész magatartás kialakításával is összetartóbb közösséget kovácsolhatunk tanulóinkból.
8.A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •
a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.
Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. 48
Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: • • • • • • • • • • • • •
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákképviselőivel, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Hospitál az osztályban.
49
9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 9.1. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Fogalma Az a gyermek a magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, aki a társadalmilag meghatározott, életkorának megfelelő nevelési követelményeket átmenetileg vagy huzamos ideig nem tudja, illetve nem akarja teljesíteni, a különféle közösségekbe nehezen vagy hibásan illeszkedik.
Okai A nehézségeknek két oka van: organikus és környezeti. Az organikus károsodásokon belül megkülönböztetünk − érzékszervi károsodást (pl. látászavar) − idegrendszeri sajátosságok miatt bekövetkezett károsodást (pl. reakció, cselekvés, munkatempó lassúság) Környezeti károsodás következhet be az alábbiak miatt: − pszichológiai jelenségek (közvetlen családi környezet, fizikai vagy szellemi teherbíró képesség) − pedagógiai, oktatás-lélektani okok (pl. tanóra légköre, a tanórán alkalmazott módszerek) A környezeti ártalmak sokféle formában jelentkező tüneteket eredményeznek: legtöbbször nyílt vagy burkolt szembenállást a családdal, az iskolával. A beilleszkedési és magatartási zavar komplex jelenség, a személyiség problémája, amelyben értelmi, érzelmi és akarati tényezők ötvöződnek. A zavar létrejötte egy folyamat eredménye, melynek kezdete többnyire az első óvodás-iskolás években és a családi háttérben keresendő. Általános feladatunk súlyos magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő tanulóknál a szakértői bizottságokkal való kapcsolat felvétele, és szakvélemény kérése. A szakértői bizottságok pszichológusainak javaslatai alapján, pedagógiai módszerekkel a tanuló támogatása, osztályközösségbe történő visszaillesztése, és kapcsolatainak javítása osztály- és iskolatársaival a pszichológus és a fejlesztő pedagógusok közreműködésével. A kitűzött célok elérése érdekében folytatott tevékenység alatt mindvégig előttünk áll, hogy minden gyerek individuum. A beilleszkedési zavarok okának ismeretében a problémákat három csoportba soroljuk: − Pszichés zavarok állnak a probléma hátterében (önértékelési zavar, gyenge fékrendszer, konfliktuskezelési deficit, sérülékeny kudarctűrő képesség, tolerancia hiány, szabálytartás hiánya), illetve különböző kompenzációs mechanizmusok, mint projekció, elfojtás, agresszivitás, stb. − Tanulási nehézségek váltják ki a problémát (dyslexia, dysgrafia, figyelem-hiperaktivitás, kommunikáció-autisztikus jelek, a szenzomotoros mozgás fejletlensége). − Rossz vagy hiányos szocializáció okozza a problémát (túlzott engedékenység, szeretet- és figyelemhiány, túlzott elvárások stb.) A további célok csak az okok (részleges) elhárításával érhetők el, ennek megfelelően a fenti csoportok mindegyike számára más-más feladatok adódnak. 50
Fő célunk minden gyermek számára lehetővé tenni az optimális intellektuális és érzelmi fejlődést, a testi–lelki és szociális kibontakozást, hogy belső harmóniában, önmagával és környezetével egyensúlyban éljen.
Célkitűzések I. Pszichés zavarok esetén: az adott diszfunkció csökkentése, esetleg megszüntetése a korábbi fejlődési szakaszban gyökerező hiányosságok és torzulások feltárása, rendezése, újratanulása. Érzelmi életük egyensúlyban tartása, sikereik és kudarcaik egészséges feldolgozásának segítése.
Feladatok Az okok (diszfunkció) felkutatása különböző diagnosztikai módszerekkel (pszichológus). A diszfunkció kezelése megfelelő terápiákkal: - személyiségfejlesztés egyéni és csoportos tanácsadás, relaxáció - kommunikáció szerepjátékok szerepáttétel szituációs játékok
Kritériumok Életkorának megfelelően a gyermek is értse meg a problémát. Érezze szükségét és fogadja el a segítségnyújtást. Kooperáljon (tanácsadókliens kapcsolatban). Csökkenjenek a szorongások. A megküzdő mechanizmusok erősödjenek. Érzelmi reakcióik a helyzethez adekvátak legyenek. Kompenzáló mechanizmusaik száma és intenzitása csökkenjen.
Beszédfejlesztés (logopédus): - arány- és hangsúlyeltolódás alkalmazása, - a környezet pontos észlelésén és tapasztalásán alapuló fejlesztés.
A fejlesztő és fejlesztett összmunkája eredményeként fejlődés, változás mutatkozzék. (A fejlődés mértéke és ritmusa problémánként és tanulóként változó.)
A kompenzáló magatartásformák elhagyása.
II. Tanulási zavar esetén: A tanulási nehézség csökkentése vagy megszüntetése (ez feltételezi az ezt kiváltó ok megszüntetését).
A tanulási zavart kiváltó okok felderítése és kiküszöbölése a Legyen látható eredménye a fejlesztő pedagógusok által. fejlesztésnek az adott tanuló Képesség és készségszint korábbi szintjéhez képest. felmérés. Fejlesztő, felzárkóztató programok kidolgozása személyre szabottan. III. Szocializációs zavar Fontos, az életkori esetén: sajátosságok ismeretében, az mivel a problémák a gyermek iskolás gyermektől elvárható rendszerint a korai viselkedésformák, és a még szocializáció rendellenes nem követelhető kontroll tanulási folyamatából, illetve szétválasztása. a családi diszfunkciókból, vagy a szűkebb környezetéből Pontos meghatározása annak, erednek, ezért a problémából amit elvárunk a gyermektől és adódó zavarokat csupán ennek a gyermek számára jól csökkenteni tudjuk, de érthető (életkorának megfelelő) közlése. megszüntetni nem.
Tudja, hogy mit várnak el tőle. Döntéshelyzetben tudjon jó és rossz, helyes és helytelen között választani. Legyen képes elfogadni és követni a pozitív modellt. Érezze tanárai, nevelői jó szándékát. 51
Célkitűzések
Feladatok
Kritériumok
Célunk tehát a kompenzálás Feladatunk a pozitív és a kooperáló szülők segítése modellnyújtás, a pozitív a nevelési kérdésekben. megerősítés és a minősítés. A gyermekben rejlő pozitív értékeknek kiaknázása. Szeretetteljes, meghitt légkör megteremtése.
Feladataink Organikus károsodás esetén Ebben az esetben az eredményes nevelésnek alapfeltétele a károsító ok (okok) feltárása, a megfelelő orvosi kezelés, a gyógypedagógiai nevelés. Ezért, ha ilyen károsodást tapasztalunk iskolánk tanulójával, jeleznünk kell ezt a megfelelő szakembernek (szakorvosnak, pszichológusnak)
Környezeti károsodás esetén A pedagógus hagyományos szerepe abból állt, hogy tanított. A gyerek szerepe pedig az volt, hogy a tudást elsajátítsa. Ha ezt nem tette meg, akkor megszakadt a tanulási folyamat, hacsak nem érvényesült az a külső nyomás, ami rávette arra, hogy mégis teljesítse az elvárásokat. Ma azonban egyre nő azoknak a gyerekeknek a száma, akik már nem „akarnak” tanulni - vagy önhibájukból, vagy önhibájukon kívül. Azonban Ferdinánd Birnbaumnak is igaza van: „Egy gyereknek, aki nehézségeket okoz, magának is nehézségei vannak!” Az osztályfőnök feladata az előbb említett nehézségek irányítása. Ennek lépései: − a gyerekkel kapcsolatos információk megszerzése (pl. kollégáktól, családtagoktól) − a feltételezett oki háttér feltárása − a tanuló aktuális viselkedésének pontos megfogalmazása − az elérendő nevelési cél érdekében alkalmazásra kerülő nevelési módszerek, eszközök, eljárások megtervezése − a gyerek érdekében együttműködők lehetőségeinek megismerése (pl. gyermekvédelmi felelős) − az alkalmazott eljárások hatékonyságának értékelése, újabb nevelési célok kitűzése − esetenként szakorvosi, pszichológiai, pszichoterápiai kezelés javasolása A gyermeket tanító pedagógusok feladatai: − sikerélmény biztosítása a gyermeknek − egyéni bánásmód alkalmazása − a hiányzó ismeretek pótlási lehetőségének megteremtése − a gyerek számára megfelelő mintaközösség létrehozása − differenciált feladatok, követelmények létrehozása − megfelelő segítség megszervezése (pl. tanulópárok)
52
A feladatok végrehajtásához szükséges módszerek − a pedagógusnak annak érdekében, hogy minden egyes tanulónak segíteni tudjon, mindenekelőtt meg kell tanulnia „megérteni” a gyerekeket, a gyerekkel beszélgetni kell, nem pedig hozzá beszélni − a folyamatos dorgálás, fenyegetés és büntetés csak azt eredményezi, hogy a gyereket még mélyebben belehajszoljuk a kudarcba – helyette a lehetőségekhez mérten bátorítani kell a gyereket − kedvező osztálylégkört kell kialakítani, melyben egységbe kovácsoljuk a fejlettebbeket a lemaradókkal − a pedagógus mutasson bizalmat a gyerek irányába, ezáltal önbizalmat is ad neki − fel kell ismerni a gyerek kedvező adottságait, és ennek fejlesztésére nagyobb figyelmet kell fordítani − biztosítsunk a gyerek próbálkozásainak lehetőséget, közvetlen segítség helyett inkább fejlesszük az önállóságát − a pedagógus a meglévő képességekre építő feladatok segítségével járuljon hozzá a korrekció megvalósításához a tanítási órákon kívüli alkalmakon is
A feladatok végrehajtásához szükséges eszközök
− szoros kapcsolat kialakítása az óvodával, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal − az egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkozás − korrepetálás, felzárkóztatás − napközi otthon, tanulószoba szervezése − nevelők és tanulók személyes kapcsolatai − a tanulók bevonása a közösségi tevékenységekbe − családlátogatás − a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése − a szülők és az iskola szoros együttműködése (pl. fogadóóra, nyílt nap, szülői értekezlet, erdei iskolai programokon való szülői részvétel)
9.2.A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Az átmenet problémáinak megoldása A gyerekek életük során több alkalommal kerülnek új környezetbe. A megváltozott körülményekhez sok tanuló csak nehezen tud alkalmazkodni, fejlődésükben megtorpanás, zavar fordulhat elő. Fontos pedagógiai feladatunk, hogy a változásokra felkészítsük, az átmenetet pedig megkönnyítsük a fiatalok számára.
Átmenet az óvoda és az iskola között A hatékony munka érdekében a felkészülést már jóval a tanév indítása előtt kell megkezdeni. Tanév indítása előtti feladatok − Jó lenne, ha minden tanköteles korú gyermek szűrése megtörténne február, illetve március hónapban. − Kapcsolat felvétele az óvodával a gyermekek alaposabb megismerése céljából. − Az óvónők tapasztalatainak elemzése, kölcsönös bemutató órák, konzultációk tartása. − Az iskolába jövő gyermekek számára nyílt napok szervezése. − Leendő tanító néni részvétele több óvodai foglalkozáson. 53
− Tájékozódás az óvodai logopédus által végzett vizsgálatok eredményeiről, a problémás gyermekek nevelési tanácsadóba irányítása. − Kapcsolatfelvétel a szülőkkel az óvodán keresztül a beiratkozás előtt a lehetőségek ismertetésére. − Családlátogatások. − Az elkészült csoportfelosztás ismertetése a tanév kezdete előtti szülői értekezleten. − Kapcsolatfelvétel az óvodai fejlesztő pedagógussal. Fejlesztő első osztály indítása lehetőség szerint − Az osztály indítása esetén konkrét feladataink: o egyéni fejlesztési tervek kidolgozása a vizsgálatok alapján, o a megfelelő órarend kialakítása, figyelembe véve a fejlesztésre fordítható időt. − Továbblépés lehetősége ebből az osztályból: o második osztály o normál első osztály kezdése o fejlesztő első osztály ismétlése
Átmenet az alsó és felső tagozat között Az átmenet megkönnyítése érdekében megvalósítandó tevékenységek: − A tanulási technikák megismertetése és gyakoroltatása az első négy évben, − Lehetőséget biztosítani a gyermekeknek, hogy szóban és írásban is beszámolhassanak tudásukról. − Ötödik osztályban kisebb egységenként, gyakrabban kérjünk számon, a felmérések után kapjon a gyermek lehetőséget a hiányok pótlására és javítására. − Rendszeres hospitálás 3-4-5. osztályban tanítók és szaktanárok között, tananyag- és követelményrendszer egyeztetése. − Kölcsönös óralátogatások, közös programok szervezéséből adódó pozitív lehetőségek kihasználása.
Továbbtanulás középiskolában Segítség a helyes pályaválasztásban, a gyermek képességeinek megfelelő továbbtanulási lehetőségek ajánlása. Konkrét tennivalóink: − December hónapban szülői értekezlet szervezése a 7. és 8. osztályos tanulók szülei számára a környező középiskolák képviselőinek részvételével. − A Pályaválasztási Intézet szakemberének meghívása a szülők és gyermekek tájékoztatása céljából. − A középiskolákból érkező pályaválasztási tájékoztatók eljuttatása a szülőkhöz. − Különböző szakmák megismertetése lehetőség szerint üzemlátogatások során, ill. szakemberek bevonásával. − Tanulóink értesítése a környék középfokú iskolái által rendezett nyílt napokról, az érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelő iskola rendezvényén való részvétel biztosítása. − A továbbtanulással járó adminisztrációs munka határidőre való elvégzése.
Jelzések az óvoda részéről az iskola felé − a nevelési tanácsadóba irányított gyerekek 54
− az óvónők által jelzett problémás gyermekek − megállapodás szerint a nagycsoport elején elvégzett vizsgálat alapján kiszűrt gyermekek
Jelzések a tanítók részéről (a fejlesztéshez szükséges eszközök) − szeptemberi állapot szerint várható problémás gyermekek − konkrét tanulási problémával küzdő gyermekek kiszűrése
A fejlesztés személyi és eszközbeli feltételei – –
humán erőforrás tudatos fejlesztése továbbképzéseken való részvétel
A fejlesztés menete − osztályközösségben − kiscsoportokban − szükség esetén egyénileg Osztályközösségben − az osztályban tanító és a mérést végző tanítónő egyeztetése alapján − differenciált foglalkozásokon Kiscsoportokban − az azonos vagy hasonló problémával küzdő gyereket osztályközösségből kiemelve fejlesztő foglalkozásokon Egyéni foglalkozás − akkreditált továbbképzésekben részt vett pedagógusok által szervezett foglalkozások − a súlyosabb esetekben a megfelelő szakember foglalkoztatása − logopédus foglalkoztatása
A fejlesztés megvalósítása − − − − − − −
a fejlesztés lehetőségét biztosító tantárgyfelosztás készítése egyéni képességekhez igazodó tanórai foglalkozás szervezése csoportbontás egyéni foglalkozás napközi otthon, tanulószoba szervezése továbbtanulás segítése könyvtár ill. az iskola más eszközeinek használata (számítógépek, videók, interaktív táblák, audiovizuális eszközök)
A fejlesztő munka eltér a „hagyományos" pedagógiai tevékenységtől. A fejlesztés nem felzárkózat, hanem olyan képességeket fejleszt, melyek a gyerekek iskolai teljesítményét javítják. A komplexitás elvének érvényesítése szellemében a fejlesztés az alábbi területeket öleli fel: - mozgás (nagy- és finommozgás), - testséma, - téri orientáció, - percepció (vizuális, auditív, taktilis), melyekhez mindig kapcsolódik a verbális tudatosítás. A fejlesztésbe bekerülők köre o Azon tanulók, akik az intelligencia szintjük alapján elvárhatóan lényegesen alacsonyabb tanulási teljesítményt mutatnak. o A tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok (továbbiakban: 55
szakértői bizottságok) tanulási képességvizsgálata alapján részképesség zavarokkal, tanulási nehézséggel, illetve másodlagosan kialakuló magatartási zavarokkal küzdenek. A képességfejlesztés a szülő beleegyezésével és aktív támogatásával végezhető. A fejlesztés tartalmilag kiterjed mindazon részterületekre, amelyeket a szakértői bizottság megjelöl (mozgás, testséma, téri orientáció, percepciófejlesztés, stb.). Szervezeti formái - Egyéni fejlesztés (1-3 fő), - Kiscsoportos fejlesztés (4- 6 fő), a szakvéleményben, illetve a szakértői véleményben rögzített óraszámok szerint. A fejlesztés célja Személyiségfejlődés, boldog, egészséges, erkölcsös ember Pozitív énkép, jó kommunikációs képesség Idegrendszer fejlődésének biztosítása Mozgásfejlődés Érzelmi élet fejlődése Beszéd fejlődése Érzékszervek fejlődése Prevenció Részképesség zavarok megszüntetése Figyelem-, viselkedési-, tanulási zavarok csökkentése Egészséges működéssel való ellensúlyozás (korrekció, kompenzálás) Ismeretek bővítése Iskolai szerepeknek, elvárásoknak való megfelelés. A tanulási alkalmasság megítéléséhez szükséges pszichikus funkciók: - pontos és differenciált vizuális észlelés - forma, méret, szín pontos felfogása - összetartozó részek értelmes egészként való észlelése (Gestalt-látás). - megadott formák–színek megtalálása, kiemelése egy képi környezetből (figura, háttér észlelése) - adott tárgyak térbeli helyzetének helyes felismerése, megítélése - vizuális információk téri elrendezése, - vizuális információk sorba rendezése, - a hallott (auditív) információk pontos észlelése, megkülönböztetése – adott hangok kiemelése, - adott hangok helyes egymásutániságának felismerése, hangcsoportok egységbe foglalása, - összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett, célszerű együttes mozgása, - a látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása (a keresztcsatornák együttműködése) - rövid idejű vizuális-verbális memória - szándékos figyelem - kb. 10 perces figyelemkoncentráció
56
Ütemterv az egyéni és kiscsoportos fejlesztéshez Szeptember: szintfelmérések; csoportalakítások; egyéni fejlesztési tervek kidolgozása; a kijelölt fejlesztési területek negyedévenkénti felülvizsgálata, havonkénti nyomon követéssel az egész tanév folyamán. Szeptembertől januárig: egyéni és csoportos fejlesztések Február: értékelések, tájékoztatás a szülők felé Februártól májusig: egyéni és csoportos fejlesztések Június: értékelések, tájékoztatás a szülők felé Módszerek Életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó, lehetőség szerint játékos, az érzelmi motivációra építve kerülnek kialakításra.
A fejlesztés fő területei Nagymozgások - kúszás, mászás, járás, futás, ugrások, dobás, szökellések, önazonosság, testfogalom, testséma, testi egészség. Szenzomotoros integráció (érző-érzékelő idegi szabályozás összhangja) - egyensúly, ritmus, téri- és idői tájékozódás, reakcióidő növelése, taktilis érzékelés, téri orientáció, oldaliság Érzékelő-észlelő mozgások - a halláshoz és a látáshoz kapcsolódó érzékelő-észlelő mozgásfejlesztések, hallási diszkrimináció, hang-szó-szöveg összefüggése, szerialitás, vizuális diszkrimináció, szemmozgás koordináció, alak-háttér megkülönböztetése, vizuális emlékezet, finommozgások vizuomotoros koordinációja, térbeli formaészlelés, azonosságok– különbözőségek meglátása, vizuomotoros integráció. Személyiségfejlesztés A foglalkozások légköre, az életkori sajátosságok figyelembevétele, a játékosság mind hozzájárulnak a jótékony cserehatáshoz. A személyiség fejlesztésekor fontos figyelembe venni a fejlesztőpedagógus személyiségét is. Pszichomotoros fejlesztés részterületei Téri–idői tájékozódás A testséma és a téri tájékozódás két olyan terület, amelyek a fejlesztés folyamán szétválaszthatatlanok egymástól. Elméletben a pontos meghatározás és megértés érdekében szétbonthatók, de a gyakorlatban már csak a térben való elmozdulás, hely-helyzetváltoztatás miatt is összekapcsolódnak. Inkább hangsúlyeltolódásról beszélhetünk az egyik vagy másik terület javára. Ha rangsorolni szeretnénk, akkor azt mondhatjuk, hogy a testséma részképességeink egyik alappillére, amelyre a téri tájékozódás épül. Részképességeink mereven nem választhatók el egymástól, az egyik megléte szükséges a másik fejlődéséhez. Egy hierarchikus rendszerben épülnek egymásra, és egyénekre jellemző sajátos mintázatot alkotnak.
57
Testséma Ezen terület alapja a testkép kialakulása, a test testrészeinek megismerése. A gyermekeknek meg kell ismerniük saját testük felépítését, meg kell tapasztalniuk testrészeik létét, kiterjedését, és természetesen meg is kell tudniuk nevezni azokat. Fel kell velük fedeztetni testüket, annak azonosságait és különbözőségeit, és mindezekkel együtt elfogadtatni velük. A testről alkotott kép kialakítása a mozgásban fejeződik ki, csakis mozgással együtt tapasztalható meg. Először a főbb testrészeket kell megismerni, megnevezni, majd ezt követik a testrészek részei. A folyamat része a szimmetria fokozatos tudatosítása is. A fejlesztés legfontosabb eszköze a tükör, melyben a gyermekek látják magukat, másokat, ténylegesen szembesülnek saját – és mások – testének tulajdonságaival. (méret, alkat, színek). A gyakorlati munka során nem csak a testrészeik helyét, nevét, kiterjedését tanulják meg, hanem azok funkcióját, mozgathatóságát is. Ez már a testfogalom tudatosítását segíti elő. Fontos a testrészek többféle módon történő érzékeltetése, ennek megfelelően a jobb-bal színnel, szalaggal történő jelölése, jobb-bal fogalmának fokozatos kialakítása. Kezdetben elég csak érzékeltetni a két oldal létét (jobb=bemutatkozós kezünk, bal=dobogó szívünk), a megnevezés később is ráér. Téri tájékozódás A saját test pontos ismerete, viszonyítása ad segítséget a térben való eligazodáshoz. A gyermekek önmagukhoz viszonyítva lesznek képesek meghatározni a környezetükben lévő tárgyak elhelyezkedését, később pedig a dolgok helyét egymáshoz viszonyítva is meg kell tudniuk határozni. A testsémához tartozó ismereteket a mozgás rendszerén belül sajátítják el, hiszen e tevékenységi forma áll legközelebb fejlettségi szintjükhöz. Mozgás közben van lehetőségük arra, hogy megtapasztalják a térirányok elhelyezkedését, majd később a térben való elmozdulások neveit (előre, hátra, oldalra, mellette, mögötte, alatta, fölötte). Ezeket a tapasztalatokat nehéz megfogalmazni, nem mindig tudjuk számukra megfelelően szavakba önteni. Kezdetben el kell fogadnunk azt, hogy a térben el tudnak igazodni, értik a térirányokat jelölő szavak jelentését. Az önálló meghatározás, megnevezés elég lesz később is. Minden, ami állandóan változik nehezebben felfogható, de ha nap mint nap tapasztalják a folyamatos változásban rejlő állandóságokat, akkor hamarabb bevésődik. A mozgás az, melynek elemei megismételhetők, követhetők, és térben nemcsak láthatók, hanem tapasztalhatók, kivitelezhetők is. Ugyanakkor a mozgás már önmagában véve is egy örömforrás a gyermekek számára. Idői tájékozódás Az idői relációk, összefüggések megértése talán a legnehezebb a gyermekek számára. Míg a mozgás kivitelezhető, érezhető, látható, addig az időben való tájékozódás megfoghatatlan számukra. Segítő tényező, ha mindent valamilyen eseményhez, cselekvéshez, tevékenységhez kötünk. Lateralitás (oldaliság) Szem-kéz-láb dominancia (egyik vagy másik oldal hangsúlyozottsága) A gyermekek születésüket követően már elkezdenek mozogni, és ehhez kapcsolódva kezd kirajzolódni a mozgásközpont helye az agyban. Az emberiség nagyobb százalékára az agy baloldali féltekéjének domináns szerepe a jellemző, ami eredményezi – ha semmilyen zavaró tényező nem befolyásolja – a jobb oldali szem-kéz-láb dominanciát. A lateralitás kialakulása egy igen hosszú folyamat, mely a kisgyermekkor, óvodáskor egészét felöleli. Fejlődésének 58
alapja egy megfelelő mozgás- és érzékszervi fejlődés, mely folyamat végkifejletének tekinthető a dominancia kialakulása. A testséma fejlesztésének nagy szerepe van az oldaliság alakulásában. A páros testrészek felfedeztetésével, érzékeltetésével, megérintésével alakul ki tudatukban a két oldal léte. A gyakorlati munka során fontos az állandó szóbeli megerősítés arra vonatkozólag, hogy ezekből kettő van. (Pl.: Érintsd meg az egyik térded! Most érintsd meg a másik térded is!) Az ilyen típusú gyakorlatok során szerzett tapasztalatok sokaságából alakul ki az oldalak elkülönülése, azok megnevezése, megkülönböztetése; a tér irányokra történő felosztása, ennek eredményeként pedig a lateralitás. A kezesség megállapítása nem minden esetben egyszerű. Pontos megfigyeléseket kell végezni a gyermekek tevékenységeit vizsgálva. Azoknál a feladatoknál, ahol a két kéz közös munkájára van szükség (pl.: gyümölcsszeletelés), egyértelműen nem dönthető el. A nehezebb feladatok kivitelezését általában a domináns kéz végzi (pl.: tárgyak egyensúlyozása, guruló tárgyak megfogása). Tapasztalható a vegyes kezűség problémája is, amikor a gyermek egyik keze sem domináns, hol az egyiket, hol a másikat használja. Találkozhatunk, olyan esetekkel is, amikor a kezességhez nem azonos szem-láb dominancia párosul (pl.: jobb kezességhez bal láb használat társul). A fejlesztő munkát a nagymozgások területénél érdemes kezdeni, összekapcsolva a testsémaés téri tájékozódás alakításával. Hiszen, ahogyan az előzőekben említésre került, az oldaliság kialakulásának talaja a testséma (páros testrészek), ami szorosan összekapcsolódik a téri tájékozódás fejlődésével a mozgás keretén belül. Mozgásfejlesztés A mozgás a gyermek legtermészetesebb megnyilvánulási formája, mondhatnánk lételeme. A mozgásos tevékenység az alapja egészséges fejlődésüknek. Fejlesztő hatással bír egész énjükre, szellemi és fizikai állapotukra egyaránt. Kedvezően befolyásolja személyiségfejlődésüket, ugyanakkor a környezet által közvetített információk nagy részét mozgásos tevékenységek által szerzik meg. A mozgás fejleszti a gyermekek testsémáját, téri tájékozódását, egyensúlyérzékét, a test összerendezett (koordinált) mozgását, állóképességét, izomrendszerét, testi erejét. Sok más fejlesztési területtel összekapcsolódik, jelen esetben mondhatjuk, hogy a fejlesztő munka alapja. A mozgásfejlesztés egyik fontos szabálya a fokozatosság elvének érvényesítése, a nagymozgásoktól haladva a finommozgások felé. Csak akkor szabad a következő, nehezebb gyakorlatot végeztetni, ha az előzőt teljes biztonsággal kivitelezni tudja a gyermek. A másik fontos követelmény a többszöri helyes bemutatás a fejlesztő személy részéről, ugyanakkor a pontos megfigyelés és lemásolás a gyermekek részéről. Nagymozgások Ide tartoznak az alapmozgások (járás, futás, ugrás, csúszás, kúszás, mászás, dobás). A mozgásformák nem veszíthetnek fontosságukból, hiszen az adott mozgássor egyszerre több funkciót is fejleszt. A fokozatosság elvét betartva, és a folyamatos ismétlések eredményeként a mozdulatok vagy mozgássorok egyre pontosabbá válnak, tovább finomodnak, részleteiben pedig specializálódnak (pl.: a szökdelésből ugrás lesz). A gyakorlati munka során fejlesztési sorrend csak abból a nézőpontból alakítható ki, hogy mely terület, funkció fejlesztésével kapcsoljuk össze a tevékenységet, hiszen valamennyi mozgásforma nehézségi foka változtatható, még a legegyszerűbb is bonyolítható. A mozgásos gyakorlatokat mondókákkal, rövid versekkel érdekesebbé lehet tenni, ami jó hatással van a ritmusérzék fejlődésére.
59
A mászás-terület nehézségi sorrendben megtervezett fejlesztési terve: - talajon történő mászások térden és kézen támaszkodva - talajon történő mászások talpon és kézen támaszkodva - talajon megjelölt sávokban történő mozgássorok - a megjelölt sávok szűkítése - talajon történő mászások hátrafelé térden és kézen támaszkodva - talajon történő mászások hátrafelé talpon és kézen támaszkodva - talajon megjelölt sávokban történő mozgássorok hátrafelé - a megjelölt sávok szűkítése - az előző analógiát követve padon végeztetve a mozgássorozatot - az előző analógiát követve pad páron végeztetve a mozgássorozatot oda–vissza irányba Finommozgások A mozgások e csoportjába azon mozdulatok, tevékenységek tartoznak, melyek kivitelezéséhez a kézre van szükség. Úgy is szoktuk említeni, hogy „kézügyesség". A gyermekek iskolába kerülése előtti időszakban szintén nagyfokú figyelmet kell fordítani a finommotorika fejlesztésére. Fontos, hogy az írástanulás folyamata minél kevesebb nehézségekbe ütközzön, ugyanakkor a kézügyességre a többi tantárgy ismereteinek elsajátításánál is igen nagy szükség van. Az aprólékos mozgások kivitelezése kisebb izomcsoportok, izomrészek elkülönített szabályozását, rugalmas izomműködését igényli. Minél jobban képesek erre az irányításra a gyermekek, annál inkább összerendezettebbek, koordináltabbak lesznek mozdulataik, egyre nehezebb és bonyolultabb tevékenységek elvégzését teszi lehetővé számukra. A finommozgások fejlesztésének alapja a kéz és az ujjak izomzatának erősítése és lazítása, az ujjmozgások tökéletesítése, a kéz mozgékonyságának fejlesztése. A gyakorlati munkához számos tevékenység tartozik. Ezek a következők: ujjgyakorlatok játékos mozdulatokkal, rövid ritmusos mondókákkal, versekkel kísérve. Színezés, rajzolás, vonalvezetési gyakorlatok, ragasztás, nyírás, gyurmázás, festés, varrás, ujjbáb készítés. A kéz ügyességének fejlesztése során is ügyelni kell a fokozatosságra. Soha nem szabad a munkát a feltárt hiányosság gyakoroltatásával kezdeni. Mindig egy alacsonyabb szintű tevékenység begyakoroltatása alapozza meg a következő nehezebb funkció fejleszthetőségét, fejlődését. Fontos, hogy megtaláljuk azt a területet, ahol a feladatvégzés szinte tökéletes, ezáltal biztos alap a kiinduláshoz, ugyanakkor már a tréning kezdetén sikerélményhez jut a gyermek. Például: nagyméretű golyók fűzése merev pálcára, majd fonálra – fokozatosan csökkenő nagyságú lyukakkal fűzés vékony fonálra, zsinórra – apró gyöngyök fűzése damilra, cérnára. Egyensúlyérzék A helyzet-helyváltoztatás, mozdulat, mozdulatsor, egyszóval mindenféle mozgás esetében jelen van az egyensúlyozás. Ahhoz, hogy a motoros tevékenységeket kivitelezni tudjuk, nélkülözhetetlen az egyensúlyérzék bizonyos fejlettségi foka. Ezt a területet éppen olyan fontos fejleszteni, mint a többit. A szakirodalmak az egyensúlyozó képesség fejlődésének első jelentős kezdeti szakaszának a 4-8 éves kort jelölik meg. Ez nem azt jelenti, hogy korábban nincs jelen. Ez a képesség segít például abban, hogy a csecsemőkorú gyermek át tudjon fordulni egyik oldaláról a másikra, az egyéves korú gyermek meg tanuljon járni. Az egyensúlyozás lényege, hogy a gyermekek a test kibillent egyensúlyából minél hamarabb vissza tudjanak térni. Természetesen minél rövidebb ez a visszatérési idő, annál fejlettebb az egyensúlyérzék 60
képességük. Ehhez azonban sok gyakorlásra van szükség. Az egyensúlyérzékelésért felelős szervünk a fül, az érzékelő központ a belső fülben található. Ahhoz, hogy az ember egyensúlyozni tudjon, alátámasztási felületre van szüksége, így jelen esetben a talp fontos szerepet tölt be. A fejlesztő tréning folyamán – mint valamennyi képesség esetében – szintén figyelni kell a fokozatosság elvének betartására. Ennek megfelelően a nagyobb alátámasztási felületen végzendő feladatoktól kell haladni a kisebb felületeken végzendő gyakorlatok felé. Természetesen a nehézségi fokozatokat is figyelembe kell venni, például csúszások lejtőn (padon): egész testfelületen (hason, háton) – a test oldalán sarokülésben (előre, háttal) – térdelőtámaszban (előre, háttal); nehezíthető a feladat, ha párosan végzik a gyermekek a gyakorlatokat.
Az iskolába járó gyermekek jelentős része szociális, műveltségi hátránnyal küzd. Felzárkóztatásukhoz a tanórán kívüli korrepetálások, speciális, egyéni foglalkozások nyújtanak segítséget, és lehetővé teszik a hátrány minimalizálását vagy lehetőség szerinti megszüntetését. Ennek leghatékonyabb eszközei a rendszeres kapcsolattartás, beszélgetés, családlátogatások, szülői értekezletek, fogadónapok, nyílt tanítási napok. A felzárkóztatásra szoruló tanulókkal való foglalkozást differenciáltan, csoportbontással oldjuk meg. Felzárkóztatásra szorul a gyermek, ha - szórt figyelmű; - nehezen tud koncentrálni; - gyorsan felejti, és nehezen idézi fel a tanultakat, látottakat; - túlmozgásos vagy túlzottan lassú; - kézügyessége fejletlen; - lassan vált át egyik feladatról a másikra; - olvasási, helyesírási, matematikai problémái vannak; - a szakértői bizottság javaslata alapján egyéni fejlesztést igényel - valamely részképesség területén adódó lemaradás miatt.
A felzárkóztatás célja -
-
-
A környezeti hátrányok kompenzálása, az osztály illetve az iskolai közösségbe való bekapcsolódás és továbbhaladás lehetőségének biztosítása, az esélyegyenlőség megteremtése. Készségek, képességek fejlesztése. A napi tanulás feltételeinek biztosítása, a korrekciós tevékenység és a korrepetálás révén a napi lépéstartás megszervezése, az eredményes tanulási folyamat megszervezése. Valamely részképesség területén megnyilvánuló hátrány kompenzálása. Viselkedési szokások kialakítása, változtatása, gyakorlati alkalmazása, az általános emberi normák, valamint az iskolai házirend szellemében. Pályára irányítás, pályaválasztás, a beiskolázás segítése.
Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanulási zavar vagy a tanulási nehézség magatartászavarral és a szociális hátránnyal gyakran együtt jelentkezik, egymással szoros kölcsönhatásban van. A tanulási nehézség vagy a tanulási zavar oka lehet születési, fejlődési rendellenesség illetve fogyatékosság vagy kisgyermekkori betegség. 61
Ez megmutatkozik a következőkben: • az anyanyelvi fejlettség alacsony szintjén (hibás ejtés, szegényes szókincs, a szövegemlékezet fejletlensége). • olvasás-írás és a számolás zavara • mozgáskoordináció zavara • kialakulatlan testséma, tér- és irányérzékelési bizonytalanság • ritmusérzék fejletlensége • a vizuális elemző- és megfigyelőképesség gyengesége • a tartós figyelem hiánya Az iskolai tanulási kudarcok hatására a gyermekben olyan pszichés tünetek alakulnak ki, (érzelmi labilitás, szorongás, önbizalom hiánya, hiperaktivitás stb.) amelyek kedvezőtlen magatartási megnyilvánulásokat eredményeznek. Ehhez társulnak olyan szociális kapcsolati zavarok, mint például a nem megfelelő anyagyermek kapcsolat, az ingerszegény környezet, az elhanyagolt családi háttér stb. Tapasztalataink alapján ezek a gyermekek a normál iskolai körülmények között, nagyobb létszámú osztályban, a megszokott módszerekkel nem képesek a tanulásban előrehaladni, fejlődni. Az egyes képességek terén jelentkező elmaradás, lassúbb fejlődés rendszerint más pszichikus folyamatokkal is kapcsolatos. Például a felidézés nehézségei többnyire az észlelés és a megfigyelés folyamatainak elégtelenségeivel is összefüggenek, ezért elképzelhetetlen egyegy képesség elszigetelt fejlesztése. Mindig a különböző intellektuális és érzelmi tényező együttes feltárására és fejlesztésére törekszünk. Az érdeklődés a megismerő tevékenység belső motívuma. A képesség fejlődésének a belső aktivitás a legfontosabb indítéka, amely a tanulást, a valóság megismerését örömteli, szívesen vállalt tevékenységgé teszi. Lényeges, hogy a gyermeknek sikerélményt nyújtson a feladatok megoldása, hiszen ez növeli az érdeklődését, fokozza az erőfeszítést. Az egyéni fejlődés szempontjából döntő fontosságú a szocializációs képességek, a társas kapcsolatok kialakítása. A tanulási zavar vagy nehézség társas beilleszkedési zavarral is párosulhat. Jobb intellektuális teljesítmény erősebb szociális kontaktussal járhat együtt. Az értékelő-minősítő viszonyt fel kell váltani a megértő-okkereső beállítottságnak. A tünetek megváltoztatására, illetve kiküszöbölésére irányuló alkalmi, gyors beavatkozások nem oldják meg a személyiségzavart, nem eredményeznek hosszabb távon is ható belső pszichikus változást a gyermeknél. A zavar igazi korrekciójáról csak akkor beszélhetünk, ha az okok ismeretében a tanuló mindennapi életfeltételei, tevékenysége folyamatában törekszünk a pszichikus folyamatok befolyásolására. Fontos tényező tehát a tevékenységek feltérképezése, megfelelő környezet biztosítása, a megfelelő eszközök használata. A tanulási kudarc komplex jelenség, ezért a leküzdésére irányuló tevékenységnek is sokoldalúnak kell lennie. A fejlesztő osztályok tanulóiban - még a felsőbb évfolyamokon is nagyon erős az osztályfőnökükhöz és a többi tanárhoz való személyes kötődés. Igénylik a mindennapi együttlétet, a gondok rendszeres megbeszélését. Az így kialakított oldott légkör feltétele a sikeres munkavégzésnek. Gyakran az otthoni környezet nevelési hiányosságait is az iskolában kell pótolni. A szülők nagy része nem motivált arra, hogy gyermekét a tanulásban 62
segítse, de még arra sem, hogy teljesítményét értékelje. Ezért kiemelt helyen kell foglalkozni a helyes tanulási szokások és képességek kialakításával, a helyes önértékeléssel. Alkalmazott pedagógiai módszereink, elveink a fejlesztő tevékenységben • • •
• • • • • • •
A tananyagot a minimumra csökkentettük, és főként az elsajátítás módjában, tempójában igyekszünk a tanulók egyéniségéhez alkalmazkodni. A fejlesztő pedagógus meghatározott órarend szerint foglalkozik a tanulókkal, és a fejlesztő foglalkozások keretében változatos módszerekkel fejleszti a tanulók személyiségét és tárgyi tudását. A nyelvi-kommunikációs készségek fejlesztését minden tanár feladatának tekinti. Fokozottan figyelünk arra, hogy a diák – a családi kommunikációs kapcsolat hiányából adódóan is – vagy egyáltalán nem érti a tankönyv szövegét, vagy egyszerre csak egy utasítás végrehajtására képes. Új tantárgy belépésekor megismertetjük tanulóinkkal a munkaeszközöket, szakkifejezéseket. A szaknyelv gyakorlása, tanulása beépül a mindennapi munkába. Az elméleti anyag súlypontozásával, gyakorlásával juttatjuk el a tanulókat az ismeretek alkalmazásszintű elsajátítására. Ehhez nélkülözhetetlen a vázlatkészítés, és annak megtanulása. Az átlagosnál több időt fordítunk a gyakorlásra, ismétlésre. Az olvasási nehézségek miatt a gyerekek nagy része auditív módon képes csak az ismeretek befogadására, ezért a szemléltető eszközök használatát a vizuális képességek szempontjából is fontosnak tartjuk. Az írási, olvasási és számolási nehézségekkel küzdő gyermekek tanításakor és teljesítményértékelésekor speciális pedagógiai módszereket alkalmazunk. A videóra, hanglemezre, magnószalagra, vagy kazettára felvett anyagok a csökkent olvasási igényt is pótolják, kiegészítik a tanári közlést. Munkánkat megkönnyítették az interaktív tananyagok. Jelentősen növelik munkánk hatékonyságát a játékok, amelyek egy része mozgásos tevékenység. Beépülnek az órai munkába, csökkentik a fáradság érzését, fejlesztik a tanulók mozgáskoordinációját, térérzékelését.
9.3.TEHETSÉGGONDOZÁS A tehetség- és a képességek kibontakoztatása szempontjából elsődleges, hogy tanulóink versenyképes, használható, gyakorlatias tudásra tegyenek szert. Mindehhez szükséges az egyéniség, személyiség erőteljesebb fejlesztése. A magasabb szintű gondolkodási képességek erősítése, a természeti és gazdasági jelenségek értelmezése, a probléma megoldási technikák megismertetése, igazi műveltségélményhez juttatás. Tehetségen azt a velünk született, adottságokra épülő, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képességeket értjük, amely az emberi tevékenység egy bizonyos, vagy több területén az átlagosat túlhaladó teljesítményt tud létrehozni. A tehetség jellemzői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség kibontakoztatását serkenti: • a megfelelő légkör megteremtése, 63
• • • •
a motiváció, a pedagógus ösztönző attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság.
A tehetség kibontakoztatását gátolja: • a kreativitás lebecsülése, • a túlzott fegyelem, • a teljesítménykényszer. A tehetséggondozás az iskolai oktatás egyik lényegi kérdése. Erre kötelez minket a világban elszórtan élő magyar származású tudósok öröksége is. Legfontosabb feladatunk idejében felfedezni a gyermekek speciális képességeit, s készségeiket az adott iskolatípus adta maximális szintig fejleszteni. Ehhez pedagógusaink rendelkezzenek megfelelő pedagógiai-pszichológiai ismeretekkel. Forrásaink: – óvodai vélemények – egyéb jelzések (zene, sport stb.) – pedagógusok megfigyelései – szülők, környezet véleménye Módszerek: – óvodai látogatás – iskolán kívüli elfoglaltságok megismerése – kötetlen beszélgetések (szülők, edzők stb.) – pedagógus (osztályfőnök, szaktanár) céltudatos munkája – adatgyűjtés A tehetséget fel kell fedezni, alakítani, fejleszteni, ösztönözni kell. Ez a környezet, s ezen belül ez az iskola feladata. Tudjuk, hogy idejekorán, a szükséges valószínűsséggel bármely társadalmi rétegben született gyermekről megállapíthatjuk a vele született vagy tanult tehetséget. Az esélyegyenlőség csak abban az esetben valósulhat meg, ha a kedvezőtlen helyzetben élő, jó adottságokkal rendelkező gyermekek minél hamarabb hozzájuthatnak adottságaik, képességeik kifejlesztésének a lehetőségeihez. A speciálisan szervezett, céltudatos munkával, speciális gondozással és feltételekkel a kiemelkedő képességek fejleszthetők. Ahányféle emberi adottság és képesség van, annyi fejleszthető tehetséggé, s szinte ahány ember, annyi tehetséges ember is van. A felismert tehetség neveléséhez világosan megfogalmazott célra, mindenre kiterjedő nevelési koncepcióra és következetes, szorgalmas munkára van szükség.
A tehetséggondozás szervezeti formái Tanórán Az oktatás folyamán a tanulók nemcsak azért szerzik meg az ismereteket, hogy helyesebben értelmezzék a környező világot és többet tudjanak, hanem azért is, hogy a megszerzett ismeretek, tudás segítségével aktív tevékenységet tudjanak kifejteni. Az ismeretek jó megértése és emlékezetbe vésése korántsem elegendő. Teljesítményképes, a gyakorlati életben jól használható tudást kell nyújtani, az elsajátított ismeretek aktív, alkalmazásáig kell eljuttatni a tanulókat. Az alkalmazásképes tudást a tanuló akkor tudja mozgósítani, amikor az 64
a feladat megoldásához szükséges. Ehhez ki kell alakítani azokat a képességeket, amelyek ezt lehetővé teszik. Az 1-2. évfolyamon elsősorban a tanórákon differenciált foglalkoztatás keretében folyik a jó képességű gyerekek kiemelt fejlesztése. 3-4. évfolyamban az előbb említetten kívül szakkörök várják a tehetségükkel élni kívánó gyermekeket.
Csoportmunka A tanagyag egyes részeit a gyerekek kisebb csoportokban dolgozzák fel. A csoportmunka során fejleszthető: − az egymás iránti tolerancia − a másképp gondolkodás elfogadása − az egyéni érdek alárendelése a közösségi érdeknek − a felelősségtudat − a tudásbeli különbségek felismerése, elismerése − a kársakkal szembeni empátia
Egyéni munka A gyerekek egyéni munkájukat a tanár közvetlen irányításával végzik. A pedagógus az egyéni tananyagot minőségében és mennyiségében is a tanulóra tervezi. A tehetséges tanulók emelt szintű feladatokat kapnak. Jó lehetőség van az önálló munkára nevelésre.
Csoportbontások szervezésének elvei Néhány kiemelt tantárgy esetében tartjuk fontosnak: matematika, idegen nyelv, informatika. A hasonló képességű gyermekek jobban tudnak együtt haladni a tanagyag elsajátításában. Ez növeli a tanulási folyamat hatékonyságát, ez megmutatkozik az eredményességben is. A legfontosabb szervező elvek: a differenciálás adta lehetőségek minél jobb kihasználása és a tanulói érdeklődés intenzitásának növelése a motiváció (a gyorsabban haladásra törekvés) minél erősebb felhasználásával. A csoportbontást meg kell szervezni 24 tanuló esetében, illetve ettől magasabb osztálylétszám esetén idegen nyelv tantárgy oktatásakor. Informatika tantárgy oktatása során 19 főnél többen nem tudnak részt venni a tanórán a munkaállomások száma miatt.
Tanórán kívüli nevelési-oktatási tevékenységek A nem kötelező foglalkozásokból és felzárkóztatási lehetőségekből a tanulók egyéni érdeklődésüknek megfelelően, a szülők döntése és a pedagógusok javaslata alapján választhatnak. Egyéni foglalkozás a kiemelkedő képességű tanulókkal. A tehetséges tanulók versenyekre való felkészítése. Középiskolai előkészítők Folytatjuk a középiskolai előkészítők indítását magyar nyelv és irodalomból, matematikából. Szakkörök A foglalkozások indításának feltételei az igények felmérése után, hogy kapcsolódjanak az iskolai tananyaghoz, és az anyagi forrás rendelkezésre álljon. Fontosnak tartjuk: 65
− tantárgyi szakkörök, − sportkörök szervezését. A szakkörök indításáról minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Javasoljuk tanulóinknak a más intézmények által szervezett programokon való részvételt. (pl. modellező szakkör, községi kézilabda, futball) Tanulmányi versenyek A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle legtehetségesebb tanulóinkat felkészítjük ezekre a versenyekre.
versenyek.
A
Könyvtárhasználat Iskolai könyvtárunk a könyv, ill. az olvasás szeretetére nevel. Hangsúlyt kap az egyéni kutatómunka szerepe az önművelésben, ismeretszerzésben. Mindezeket a könyvtár számítógéppel, projektorral való felszerelése is segíti. Tanulmányi kirándulások A tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok évente tanulmányi kiránduláson vesznek részt. Ezeket az anyagi lehetőségeket figyelembe véve, az éves munkatervben rögzített terv szerint kell megszervezni. A tanulmányi kiránduláson való részvétel kötelező, a felmerült költségeket a fenntartónak kell fedezni. Erdei iskola 1995-től lehetőségünk van erdei iskola szervezésére Környebányán. Ősszel és tavasszal elsősorban az alsós osztályok töltenek ott 3-5 napot. Nyáron szakkörök, illetve azonos érdeklődésű csoportok (pl. környezetvédők) veszik birtokukba az épületet. A pontos beosztást, ill. a programot az éves munkaterv mellékleteként minden tanévben elkészítjük. Az erdei iskolában való részvétel önkéntes, a felmerült költségeket a szülőnek kell fedezni.
Diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Munkáját a 3-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló önkormányzati vezetőség irányítja. Tevékenységét az igazgató által megbízott nevelő segíti. Napközi otthon, tanulószoba A Köznevelési törvény előírásainak megfelelően az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban 1-4. évfolyamon napközi, 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napközi otthonos csoport szervezésére van lehetőség, ha ezt a szülők legalább 8 gyermek számára igénylik. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez: − táborok, − túrák, − kirándulások, 66
− színház-, mozi-, hangverseny-, múzeumlátogatás, − táncos rendezvények. Ezeken a rendezvényeken a részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezni.
Művészeti előadásokhoz kapcsolódó foglalkozások Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. A foglalkozásokon való részvétel – ha ez költségekkel is jár – önkéntes. A költségeket a szülők fedezik.
Sport A kiegyensúlyozott közérzet nélkülözhetetlen eleme a mozgás. A rendszeres fizikai aktivitás erősíti az embert, növeli alkalmazkodóképességét. Minden szervrendszer működését fejleszti, erősíti ellenálló- és teljesítőképességét. A testnevelési órák számát és a mindennapos testedzés megszervezésének lehetőségeit a helyi tanterv tartalmazza.
Tehetséggondozás a művészetoktatásban A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek: − versenyek szervezése, versenyeztetés, − hangversenyek, bemutatók, kiállítások látogatása, szervezése, − felkészítés hangversenyekre, bemutatókra, fesztiválokra, − vendég együttesek meghívása, meghívások elfogadása, − alkotótáborok szervezése.
9.4.Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése 2007. január 25-én az intézmény alapító okirata az alábbi szöveggel egészült ki: „Az intézmény Biztosítja a sajátos nevelési igénylésű tanulók részére a nappali általános iskolai nevelést és oktatást. Az intézmény felvállalja a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését és oktatását általános iskolai csoportban a többi gyermekkel együtt, amennyiben a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos szakértői és Rehabilitációs Bizottság integrált nevelését javasolja.” A sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység – a beiratkozott 1. osztályosok közül a sajátos nevelési igényű tanulók megismerése a nagycsoportban elvégzett szakértői vizsgálat alapján (az óvónők jelzésére) – a tanulók kiszűrése és vizsgálat kezdeményezése a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságnál tanév kezdéskor – A szakértői vélemény alapján felzárkóztató foglalkozások szervezése – egyéni fejlesztési tervek készítése – a tanulók differenciált fejlesztése – a tanulók méltányos értékelése – logopédus és gyógypedagógus alkalmazása – tanítók és szaktanárok folyamatos konzultációja a logopédussal és gyógypedagógussal a tanulók fejlesztése érdekében 67
Az SNI tanulók fejlesztésének alapelvei: - a fejlesztés a tanuló speciális szükségleteinek, egyéni teherbíró képességének figyelembevétele alapján történjen. - a komplexitás elvének betartása - a fejlesztés módja indirekt legyen - az egész személyiséget vegyük figyelembe - a fejlesztés során egyidejűleg legyen jelen az érzéki tapasztalat, a tárgyi cselekvéses megismerés és a céltudatosan kiválasztott tevékenység - mindig következetesek legyünk - egy-egy funkció stabilizálódása gyakorlások folyamatában fog megvalósulni - a tanulót tegyük motiválttá - a légkör jó hangulatú, játékos és kreatív legyen - vegyük figyelembe a gyermek éppen aktuális állapotát, energiaszintjét - fontos a rendszeresség - a feladatadás kis lépésekben történjen - a teljesítményről pontos, érthető, konkrét visszajelzést adjunk. A fejlesztés célja minden esetben a működési zavar kezelése. Feladatunk korrigálni, kompenzálni, a sérült specifikus funkciókat fejleszteni. A fejlesztés alatt nem hiánypótlást és korrepetálást értünk, hanem a gyermek tanulási és viselkedési problémájához kell megtalálni azt a leghatékonyabb utat, ami végül is elvezet a fejlődéshez. Pedagógiai fejlesztés Az integrált oktatás megvalósításához szükséges, hogy minden nevelő ismerje az egyes tanulókra vonatkozó, a szakértői bizottság által kiállított szakvéleményt, az azokban kijelölt fejlesztési területeket. Ez alapján és a pedagógus saját mérései segítségével, egyéni fejlesztési terv kidolgozása után valósítható meg a tanuló eredményes továbbhaladása. Fontos az SNI tanulók önbizalmának, önértékelésének fejlesztése is. Kiemelt szerepet kap az egyéni megsegítés, a differenciálás. Hatékony lehet a kooperatív technikák alkalmazása és a projekteken való részvétel. Fontos keresni és felismerni, hogy mely területek azok, amelyekben kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, és a tehetséggondozás keretében ezeket a képességeket tovább erősíteni. Az egyéni fejlesztési terv A pedagógus mindennapi munkájához ad segítséget. Ezt alkalmazva megvalósítható, hogy a nevelő az oktatási-nevelési folyamatot, a tanulás megszervezését, a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit az SNI-s tanulók egyedi igényeihez alakítsa. A tanórába beépíthetők ezen tanulók speciális fejlesztési elemei, így az egész pedagógiai folyamatban érvényesíthető az SNI-s gyermekek differenciálása. Az egyéni fejlesztési tervet alapul véve a pedagógus a tanuló fejlesztését beépítheti a tanulási folyamatba, a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretébe is. Fontos, hogy minden az SNI-s tanulóval kapcsolatba kerülő nevelő ismerje az egyéni fejlesztési tervet. Ugyanilyen fontos tényező a szülők bevonása a fejlesztés folyamatába. Az SNI-s tanulók integrálása: A pedagógustól elvárható kompetenciák: - a differenciálás módszertanát tudja alkalmazni - a tanulóval szemben sem kirekesztő, sem hátrányosan megkülönböztető magatartást ne tanúsítson - értékeléskor vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit és a szakértői vélemény ajánlásait 68
- ismerje fel a tanuló azon képességeit, amelyek pozitívak, és ezekre támaszkodva hatékonyan segítse elő további fejlődését - a fejlődés mértékét mindig a tanuló korábbi teljesítményéhez igazodva vizsgálja - a tanulóközösségben a nevelői példa alapján váljon szokássá a részképesség zavar, a sérült funkciók toleranciája - a tanulóval kapcsolatos problémákat tapintatosan közölje a szülőkkel - szükség esetén forduljon szakemberhez a gyermek ügyében - folyamatosan kísérje figyelemmel a tanuló szakellátását - gondoskodjon a tanuló pályaválasztásáról - szükség esetén a tanulóról adjon írásos véleményt. Tanulásban akadályozott tanuló: Intézményünkben jelenleg 1 fő tanulásban akadályozott tanuló integrált oktatása, nevelése folyik. Esetében a tatabányai Éltes Mátyás Egységes Módszertani Intézmény, Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Egységes Pedagógiai Szakszolgálat helyi tantervét adaptáltuk. A tanórákon kívül habilitációs-rehabilitációs foglalkozásokon vesz részt az iskola gyógypedagógusának vezetésével, ahol komplex gyógypedagógiai fejlesztése folyik.
Hallássérülés: Intézményünkben 1 fő hallássérült tanuló integrált oktatása, nevelése folyik. Egyéni habilitációs-rehabilitációs foglalkozáson vesz részt, ahol szurdopedagógus/logopédus foglalkozik vele, az egyénre szabott fejlesztési terv alapján.
9.5. Halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulók A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység alcím alatt található az ezzel kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje.
69
10 . Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Alapvető pedagógiai elvei − − − − −
A gyermek személyiségének sokoldalú megismerése. Együttműködés a családdal, családlátogatás. Elősegíteni a gyermek családban történő nevelését. Az iskolai élet vonzóvá tétele. Felzárkóztató, tehetségfejlesztő programokon és érdeklődésének megfelelő szabadidős foglalkozásokon való részvétel.
Módszerei, területei
− Őszinte beszélgetések, érdeklődés, megértés. − Diszkréció, pedagógiai intuíció. − Kapcsolat a szülők közösségével, az óvodával, Vöröskereszttel, Faluházzal.
Veszélyeztetettség Iskolánk vonzáskörzetében élő családok anyagi és erkölcsi helyzete folyamatosan romlik. Egyre több a veszélyeztetett helyzetű gyermek. A veszélyeztetettség olyan magatartás, mulasztás vagy egyéb körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja, akadályozza. Okai: − munkanélküliség − alkoholizmus − erkölcsi normák elértéktelenedése − a család felbomlása − anyagi létbizonytalanság − helytelen nevelési normák − egyéb egészségi problémák A gyermek- és ifjúságvédelemmel a tantestület valamennyi tagjának, különösen a gyermekés ifjúsági felelősnek, valamint az osztályfőnököknek kell foglalkoznia.
Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik, akinek az az alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: − a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, − családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, − a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, − segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, 70
− a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, − tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszüntetésére. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: − fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, − meg kell keresni a problémák okait, − segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, − jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: − nevelési tanácsadóval, − gyermekjóléti szolgálattal, − családsegítő szolgálattal, − polgármesteri hivatallal, − gyermekorvossal, − továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelmi céljainak megvalósítását: − a felzárkóztató foglalkozások, − a tehetséggondozó foglalkozások, − az indulási hátrányok csökkentése, − a differenciált oktatás és képességfejlesztés, − a pályaválasztás segítése, − a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), − egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, − a családi életre történő nevelés, − tudatosítani, hogy tartózkodjék az egészségét károsító életmódtól és az egészségét károsító szerek használatától − a napközis és a tanulószobai foglalkozások, − az iskolai étkezési lehetőségek, − az egészségügyi szűrővizsgálatok, − a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), − a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), − a szülőkkel való együttműködés, − tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A kötelességek meghatározása. A gyermek kötelessége, hogy képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének. A gyermek érdekeinek és jogainak védelme. 71
Az egészségi állapota miatt hátrányos helyzetű tanulók otthoni oktatásához szükséges anyagi feltételek biztosítása az önkormányzat támogatásával. A védő és óvó intézkedések Működtetése az 1997. évi XXXI. törvény értelmében állami és önkormányzati feladat. A gyermekek védelméhez, családban történő nevelésük elősegítéséhez szükséges pénzbeli, természetbeni és személyes gondoskodást a gyermekjóléti alapellátások, a gyermekvédelmi szakellátások és az előbb említett törvényben meghatározott hatósági intézkedések biztosítják. A pénzbeli támogatások rendszerét a 15. § tartalmazza. Menete a következő: − Az osztályfőnökök, szaktanárok, SZM tagjai és a szülők jelzik a támogatás szükségességét a gyermekvédelmi felelősnek. − A családlátogatások alkalmával meggyőződünk a rászorultság mértékéről. − Az információ ismeretében a gyermekvédelmi felelős szakszolgálat segítségét kérve jár el.
72
11. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskolai élet szervezésében nagyon fontos feladat a szociális hátrányok enyhítése. Végig kell gondolni, és rendszerbe foglalni az alkalmazható tevékenységi formákat Ezzel kapcsolatos feladataink: − A rászoruló tanulók feltérképezése − A problémák megismerése − A segítés formájának végig gondolása
A rászoruló tanulók feltérképezését segítő tevékenységek - szoros kapcsolat az óvodával - a gyermekvédelmi felelős és az osztályfőnökök rendszeres konzultációja - családlátogatás - a gyermek környezetének, barátainak, kapcsolatainak megismerése.
A szociális hátrányt okozó tényezők megismerését segítik − − − − −
a gyermek magatartásának megfigyelése a gyermekkel való beszélgetések, védőnőkkel, gyermekorvossal való konzultáció személyes beszélgetés a szülőkkel közvetlen beszélgetés barátokkal, társakkal.
A segítés formái Napközis foglalkozás szervezése A községünkhöz tartozó kistelepülések gyermekei is iskolánkba járnak. Nehézséget jelent számukra a buszhoz való igazodás: a tanulók tanulmányi és szabadidő tevékenységének minőségét és mennyiségét is befolyásolhatja. Különösen fontos, hogy 1-4. osztályban napközis, illetve 5-8. osztályban tanulószobai ellátást biztosítsunk számukra. Tanévkezdéskor az összevont- és osztály szülőértekezleteken felhívjuk a szülők figyelmét a napközis foglalkoztatás előnyeire, szükség esetén javasoljuk a foglalkozásokon való részvételt.
Felzárkóztató, illetve tehetséggondozó programok szervezése Általános iskolánk az egyetlen alapfokú oktatással foglalkozó intézmény községünkben. Ezért biztosítania kell minden gyermek számára a képességeinek megfelelő legjobb képzést. A felzárkóztatás módja a korrepetálás, a tantárgyakat és az óraszámot az éves tantárgyfelosztás tartalmazza. A délutáni napközis foglalkozáson a pedagógus közvetlen segítséget nyújthat a tanulásban. A felső tagozatban a felzárkóztatást korrepetálással, ill. meghatározott tantárgyakban csoportbontással kívánjuk elérni, mely egyben a tehetséggondozást is szolgálja. Ugyancsak a tehetséggondozást szolgálják a különböző szakkörök. A fenntartó által biztosított anyagi lehetőségekkel élve működtetünk tantárgyi, manuális és testedzéssel kapcsolatos szakköröket, hogy minél több tanuló találjon képességeinek, érdeklődésének megfelelő tevékenységi formát. A felzárkóztatást és a tehetséggondozást egyaránt szolgálja az iskolai könyvtár, mely folyamatosan gyarapodó állománya a gyerekek órarendjéhez igazított nyitva tartással várja az érdeklődőket. 73
Drog- és bűnmegelőzési programok Az első évfolyamtól kezdődően folyamatosan történik az életkornak megfelelő felvilágosítás. Felső tagozatban az osztályfőnöki órák, ezen kívül 7-8. osztályban a biológia tantárgy anyagának fontos részét képezi e témakör. Kapcsolatot tartunk az iskolaorvossal, védőnőkkel és a Vöröskereszt helyi szervezetével. Segítségükkel meghívott előadók tájékoztatják tanuló ifjúságunkat e problémáról novemberben, az egészségvédelmi hónap keretében.
Pályaorientációs tevékenység Minden évben lehetőséget biztosítunk a pályaválasztás előtt álló tanulóknak és szüleiknek, hogy találkozzanak a környező települések középiskoláinak igazgatóival és a pályaválasztási intézet szakreferensével. Tanulóink igény szerint meglátogathatják a középiskolák nyílt napjait. A nyomtatványokat középiskolai tájékoztatókat továbbítjuk tanulóinknak.
Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon Az iskola vezetője és az iskola megbízott gyermekvédelmi felelőse folyamatosan tájékozatja a tantestületet a hatályos törvényekről és a pedagógusok hatásköréről. Az osztályfőnök tájékozatja a szülőt a szociális juttatások lehetőségéről. Szükség esetén felveszi a kapcsolatot az iskola gyermekvédelmi felelősével, a községben működő gyermekjóléti szakszolgálattal, a Vöröskereszt helyi szervezetével és a jegyzővel.
Diákétkeztetés A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben részesülnek. A nem napközisek számára igény esetén menzát biztosít az intézmény. Az étkezési díjakat havonta kell fizetni. A szociálisan rászorulók fizetési kedvezményben részesülhetnek.
Kapcsolatfelvétel a családsegítő intézménnyel, az áthelyező bizottsággal Az osztályfőnök, ill. az osztályban tanító nevelő, a logopédus javasolja a szülőnek problémás esetben a tanuló vizsgálatát a Nevelési Tanácsadóban vagy a Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottságnál. Egyes esetekben az iskolában működő logopédus vizsgálata alapján történik a szülőnek a fenti intézményekhez irányítása.
A tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása A törvény alapján az igények felmérése után a szociális körülmények figyelembe vételével a rászorulóknak használt tankönyvet adunk térítésmentesen. A különösen nehéz anyagi körülmények között élő gyerekek a munkafüzeteket is megkaphatják ingyen.
Táborozási hozzájárulások Az osztályfőnök javaslata, illetve a szülő személye kérése alapján a gyermekvédelmi felelős szorgalmazhatja az osztálykirándulás, táborozás, nyaralás költségeinek részbeni vagy teljes összegű támogatását. Az elbírálásnál figyelembe vehetjük a szociális rászorultság mellett a tanuló tantárgyi és/vagy közösségi munkáját is.
Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon A pályázati kiírásokat folyamatosan figyelemmel kísérjük, hogy támogatást szerezzünk iskolai programokhoz, rendezvényekhez. Pályázatot nyújtunk be olyan programokra, segélyekre, amelyek a rászoruló tanulókat segítik. 74
Általános művelődési és kulturálódási lehetőségek biztosítása − − − − −
könyvtár használat, színházlátogatás, tanulmányi kirándulás szervezése, hangversenyen való részvétel, részvétel a különböző jótékonysági rendezvényeken.
Kapcsolattartás Szoros kapcsolatot kell tartani a polgármesteri hivatal szakemberével és a gyermekjóléti szolgálattal, annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.
75
12. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A diákönkormányzat tanácskozási joggal vehet részt az iskolavezetés és a tantestület megbeszélésein a diákokat érintő ügyek tárgyalásánál. A diákönkormányzatnak javaslattevő joga van a tanulók nagyobb közösségére kiterjedő iskolai élettel kapcsolatos minden kérdésben. Az iskolában a tanulók nagyobb közösségének a legkisebb osztálylétszámú osztály tanulóinak száma minősül. A tanulók közösségei döntési jogkört gyakorolnak a saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, ellenőrzésében és értékelésében. Az osztályközösségek a belső életük szervezésére, az érdekképviselet biztosítására diákönkormányzatot hoznak létre. A diákönkormányzat dönt képviselőinek, tisztségviselőinek, aktíváinak megválasztásában, visszahívásában. Minden tanuló választhat, illetve megválasztható diákönkormányzati tisztségviselőnek. A diákkörök tagjai diákvezetőséget alakíthatnak, véleményt nyilváníthatnak a tevékenységüket segítő személy felkéréséről. Az iskolai diákönkormányzat véleményt nyilváníthat: • • • • • • •
a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítésében, elfogadásában; a tanév munkarendjének meghatározott, a tanulókat érintő programok tekintetében; pályázatok, versenyek meghirdetésében, szervezésében; a tanulók fegyelmi ügyében; az iskola kulturális és sportlétesítményei működési rendjének kialakításában; az tanórán kívüli foglalkozások szervezésében, formáinak meghatározásában; az iskolai ünnepélyek szervezésében és az iskolai hagyományépítésben.
A diákönkormányzat (DÖK) dönt • • • •
saját működéséről és szerveinek hatásköréről; a diákönkormányzat rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználásáról; a tanítás nélküli programok megvalósításáról (a nevelőtestület véleményének meghallgatásával) Egy tanítás nélküli munkanap programjának meghatározása a nevelőtestület véleményének kikérése mellett a diákönkormányzat jogköre; a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának elfogadásáról.
A diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorolhat: • • • • • •
a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában; az iskolai SZMSZ elfogadásakor, módosításakor a jogszabályokban meghatározott ügyekben: az ünnepélyek, megemlékezések rendjében, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokban; a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formáiban és rendjében; a mindennapi testedzés formáinak kialakításában és az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formáinak és rendjének meghatározásában; a tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendjének és formáinak kialakításában; 76
• • • •
a tanulók jutalmazásának elvei, formái meghatározásában; a fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elveinek kialakításában; a diákönkormányzatok részére biztosított helységek kijelölésében, használati rendjének megállapításában, használati jogának megvonásában; a házirend elfogadásában.
77
13. A szülők, a tanulók, a pedagógusok és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Tájékoztatás Tanulók tájékoztatása Az iskola életéről, az iskola munkatervéről, az aktuális feladatokról az igazgató, a diákönkormányzat vezetője és az osztályfőnökök adnak tájékoztatást a következő fórumokon: − Az igazgató legalább évente egyszer a diákközgyűlésen valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén − A diákönkormányzat vezetője a vezetőség ülésén és faliújságon keresztül − Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon − A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat egyénileg vagy tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőkkel, a nevelő testülettel.
Szülők tájékoztatása − A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan – szóban illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban – tájékoztatják. − Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök adnak tájékoztatást. − Az iskola igazgatója félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén, illetve iskolai szintű szülői értekezleten. − Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletén. − A falu és az iskola honlapján.
Kapcsolattartás Az iskola működésének egyik sarkalatos kérdése a kapcsolattartás. A nevelési-oktatási feladatok végrehajtása érdekében meg kell erősíteni eddig is meglévő kapcsolatainkat, illetve új kapcsolatok kialakítására kell törekedni, ezeket tartalommal megtölteni.
Tanulókkal − − − −
tanórák osztályfőnöki órák tanórán kívüli programok DÖK
Szülőkkel Az iskola igyekszik hatékony kapcsolatot kialakítani a szülőkkel. A jó együttműködés érdekében mindkét félnek fontos, hogy minél több alkalom legyen a szülők és tanárok közti párbeszédre. Erre a következő fórumokon nyílik lehetőség: Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. 78
Szülői értekezlet Feladata: − a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, − a szülők tájékoztatása o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, o a helyi tanterv követelményiről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, o az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról − a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével.
Kapcsolattartás a művészetoktatás területén Szülő, tanuló, pedagógus együttműködésének formái − szülői értekezletek, − nyílt órák szervezése, − nyilvános bemutatók, kiállítások szervezése, − nyilvános vizsgák szervezése
A kapcsolattartás egyéb formái Szakmai közösségek A szakmai munka fejlesztését, összehangolását szolgálják. Feladatuk a NAT által felsorolt tantárgyak gondozása. Vezetőiknek ellenőrzési és mérési feladatuk is van. 79
Óvoda A kapcsolattartás legyen folyamatos. Területei lehetnek: − kölcsönös bemutató órák és foglalkozások, − nyílt nap az iskolába jövő gyermekek számára, − leendő első osztályos tanítók látogatása az óvodai nyílt napokon, − az óvónők látogatása novemberben az első osztályokban, a felmerülő problémák megbeszélése. Más általános iskolák − közös programok szervezése, − tanulmányi versenyek, − sportdélutánok. Középiskolák − a hetedik és nyolcadik évfolyamok számára november-decemberben pályaválasztási tájékoztatók szervezése a középiskolák képviselőinek részvételével, − 8. osztályos tanulók nyílt napokon és felvételi előkészítőkön való részvétele, − írásbeli visszajelzés tanulóink előmeneteléről a középiskolából. Szakszervezet A közalkalmazotti szféra érdekeinek képviselete. Kirándulások szervezése, segélyek odaítélése. A fenntartóval való kapcsolattartás színterei: − − − − −
feltételek biztosítása, reális iskolai tervezés jóváhagyása, törvényesség, jogszabályok betartatása, információk átadása, ellenőrzés,
Pedagógiai Intézetek A szakmai munka tartalmi kérdéseiben támaszkodni kell az intézetek szolgáltatásaira. − tanácsadás, − továbbtanulás, − továbbképzés, − pedagógiai és tantárgyi programok megismerésének lehetősége. Fenntartó Működtető Egyéb kapcsolatok − A könyvtárak hozzájárulnak az iskolában megszerzett ismeretek bővítéséhez. − A faluház helyet biztosít iskolánk rendezvényeinek, részt veszünk kulturális programjain. − Az iskolaorvos, a fogorvos és a védőnő rendszeres egészségügyi vizsgálatot tartanak. Ellenőrzés, felvilágosítás, tanácsadás képezik kapcsolatunk alapját. − Tanulóink évente egy-két alkalommal fogászati ellenőrzésen vesznek részt. − A védőnők segítenek a vetélkedőre történő felkészülésben. − A helyi egyházak számára biztosítjuk a hittan oktatásának lehetőségét. 80
14. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: • osztályozó vizsgákra, • különbözeti vizsgákra, • javítóvizsgákra • pótló vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: • aki osztályozó vizsgára jelentkezik, • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira • akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A tanulmányok alatti vizsgákkal kapcsolatos intézményi eljárásrend • A vizsgát a tanév helyi rendjében meghatározott időszakban (vizsgaidőszak) lehet tenni, azzal, hogy az igazgató ettől eltérő időpontot is kijelölhet. • A vizsga időpontjait az igazgató jelöli ki, melyet a helyben szokásos módon közzétesz. • A vizsga időpontjáról (év, hónap, nap, óra, perc) és helyszínéről (cím, épület, terem száma) a vizsgázó, illetőleg a kiskorú tanuló esetén a szülő (gondviselő) minimum a vizsga kezdete előtt 10 nappal tértivevényes postai értesítést kap. • Egy vizsgaidőszakban legfeljebb két évfolyam tananyagából tehető vizsga. Három évfolyam anyagából csak rendkívül indokolt esetben igazgatói engedéllyel lehet vizsgázni. • Az osztályozó vizsga kérelemre történő letételét az igazgató engedélyezi. Az osztályozó vizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látogatásának kötelezettsége alól. • A vizsga követelményeit az iskola helyi tantervében foglaltak határozzák meg. A vizsga részletes követelményeiről a tanuló a vizsga előtt legalább 6 héttel írásbeli tájékoztatást kap. • A vizsgakötelezettség a tanulónak az évfolyam követelményeiben megállapított valamennyi tantárgyra vonatkozhat. Ez alól felmentést csak a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak alapján az igazgató adhat. Vizsgaforma, vizsgarészek -
szóbeli vizsga írásbeli vizsga
81
A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai 1. Az írásbeli vizsga időtartama – a szakvélemény alapján ettől eltérést lehetővé tevő esetek kivételével – tantárgyanként és évfolyamonként 45 perc. 2. Egy napon legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet tenni. 3. A szóbeli vizsgát az iskola szakos tanáraiból az igazgató által kijelölt vizsgabizottság előtt kell megtartani. A vizsgabizottság kérdező tanára lehetőleg az a tanár legyen, aki a tanulót előzőleg tanította. 4. Az elnöki teendőket az igazgató vagy a megbízottja látja el. 5. A vizsgán az elnökön és a kérdező tanáron kívül még egy vizsgabizottsági tagnak jelen kell lennie. 6. A tanulónak az írásbeli vizsgán kihúzott tétel (ami több feladatból állhat) kidolgozására legalább 20 percet kell biztosítani, kivéve a 1. pontban tett kivételt. 7. A szóbeli feleletek maximális időtartama 20 perc. Ha a tanuló a feladatát nem tudja megoldani, teljes tájékozatlanságot, árul el az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Erre is 20 perc a felkészülési idő, valamint 20 perc a felelet időtartama. 8. A vizsgázó osztályzatát a két felelet százalékos átlaga alapján kell megállapítani. 9. Azt a vizsgázót, aki akár az írásbeli, akár a szóbeli vizsgán figyelmeztetés ellenére meg nem megengedett eszközt használ, az igazgató a vizsga folytatásától eltilthatja, a vizsgaeredménye: elégtelen. Az indokolatlanul félbehagyott vizsgát úgy kell tekinteni, mint ami nem sikerült. Az önhibán kívüli; indokolt vizsgamegszakítás esetén módot kell adni, annak megismétlésére. 10. A vizsga a vizsgázó számára díjtalan. 11. A szabályosan megtartott vizsga nem ismételhető meg. 12. A vizsgáról jegyzőkönyv készül az elnök és a tagok aláírásával, melyet az iskola irattárában a jogszabályban meghatározott ideig kell őrizni. 13. A jegyzőkönyv vezetéséért és hitelességéért a vizsgabizottság elnöke felel. . 14. A jegyzőkönyv melléklete a vizsgázó írásbeli dolgozata és feladatlapja, valamint a diák szóbeli felkészülés alatti jegyzetei. Az írásbeli feladatlapot és jegyzetelés (vázlatkészítés) céljára kapott papírlapot az iskola körbélyegzőjével el kell látni. A tanuló és a szülő kérésre, egyeztetett időpontban a vizsgaelnök jelenlétében a vizsgadokumentumokba betekinthet, írásos megjegyzést fűzhet az értékeléshez, melyet jegyzőkönyvbe kell venni. 15. Az írásbeli dolgozatot a szaktanár piros tollal javítja, a hibák megjelölésével értékeli és aláírásával látja el. A javítás téves bejegyzéseit látható módon szignálva kell eszközölni. 16. A vizsga eredményét a törzslapba és a bizonyítványba a jogszabályban meghatározott záradékokkal be kell vezetni. 17. A vizsgaeredmény kihirdetésének legkésőbb a vizsgát, több vizsga esetén a legutóbb teljesített vizsgát követő második munkanapon meg kell történnie. Osztályozó vizsga Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 20 % - a. 82
Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha - felmentést kapott – kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól sajátos helyzete miatt, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. A tanulmányok alatti vizsgán lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell. Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén – a tantárgyak számától függetlenül- elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/javító/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. Az egyes vizsgatárgyak követelményei és értékelési rendje Minden vizsgatantárgy követelménye azonos az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével és értékelési rendjével.
83
15. A felvétel, az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Iskolánk a beiskolázási körzetéből minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Ha további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tudunk, először a HHH tanulók kérelmét teljesítjük. Ha nem tudunk minden felvételi kérelmet teljesíteni, akkor sorsolást tartunk. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napján tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: − a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, − a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta), − a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, − SNI-s gyermek esetében a szakértői bizottság véleményét. Az 1-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni − a tanuló anyakönyvi kivonatát, − a tanuló személyazonosítására alkalmas, a tanuló nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, − a szülő személyi igazolványát, − az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, − az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Az 1-8. évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – különbözeti vizsgát kell tennie azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívül tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, vagy ha a 2-8. évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. Művészeti tagozat tanszakaira az alábbiak szerint lehet jelentkezni: − báb: 2. osztályos kortól, − grafika: 3 osztályos kortól, − színjáték: 1. osztályos kortól, − tánc: óvodás kortól, − zene: o szolfézs: 1. osztályos kortól, o hangszeres oktatás: 2. osztályos kortól lehet jelentkezni . o zongora tanszakra az jelentkezhet, aki otthon rendelkezik zongorával. 84
A jelentkezés egy tanévre szól, kiiratkozásra szülői kérésre indokolt esetben félévkor kerülhet sor. Ha a tanuló más alapfokú művészetoktatási intézményből kéri átvételét, akkor bizonyítványába bejegyzett elvégzett évfolyamai alapján soroljuk be a megfelelő évfolyamba, illetve csoportba. Ha a kötelezően, illetve a szabadon választott tantárgya módosul, a tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie az iskola helyi tantervében az adott évfolyamokra meghatározott követelmények alapján. A 2012/13-as tanévtől néptánc tagozaton indítottunk továbbképző évfolyamot. A szülők és a tanulók igényei szerint, más tanszakokon is bevezetjük, amennyiben a későbbiekben erre igény merül fel. Másik iskolából való átlépés a felsőbb évfolyamokra: Az átlépés általános feltétele az, hogy a két iskola pedagógiai programját össze kell hangolni, s az esetleges különbözeti vizsgákat a tanulónak a legközelebbi osztályozó konferencia előtt sikerrel teljesítenie kell. Az átvételről az iskola igazgatója dönt a jelentkező érdekeit figyelembe véve és a köznevelési törvény mindenkori rendelkezéseinek figyelembe vételével. Az átvétel után egyéni segítségnyújtásban, türelmi idő biztosításával kell segíteni a tanuló beilleszkedését. A más iskolából a tanulmányi kötelezettségek nem teljesítése miatt átkerült tanuló tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja.
85
TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK TERVEZETE ALSÓ TAGOZAT 1. évfolyam: Úti cél: Budapest - Állatkert - Vajda Hunyad Vára, Mezőgazdasági Múzeum Kapcsolódó tananyag: Környezetismeret: Barátaink az állatok Olvasás: Barátaink az állatok, a fák, a virágok Összköltség: 6.000.-Ft 2. évfolyam: Úti cél: Szentendre - Skanzen - Múzeumi óra: Nemezelés Kapcsolódó tananyag: Környezetismeret: Környezetünk tárgyai, természetes anyagok, gyapjú, fa, bőr Olvasás: Móra Ferenc: Hogyan tanultam meg olvasni? Könyvvé vált kakas Összköltség: 6.000.-Ft 3. évfolyam: Úti cél: Esztergom, Visegrád - Duna Múzeum - Bazilika - Királyi Palota Kapcsolódó tananyag: Környezetismeret: Hazánk, Magyarország; Településeink, város, falu, tanya Olvasás: Mátyás palotái Összköltség:6.000.-Ft 4. évfolyam: Úti cél: Székesfehérvár, Agárd, Pákozd - Bory- vár - Sétahajózás a Velencei tavon - Gárdonyi emlékház - Pákozdi csata színtere Kapcsolódó tananyag: Környezetismeret: Hazánk nagy tájai Olvasás: történelmi olvasmányok Összköltség:6.000.-Ft
TANULMÁNYI KIRÁNDULÁSOK A FELSŐ TAGOZATON 5. évfolyam: Tác (Gorsium)-Székesfehérvár-Veszprém Székesfehérvár: Középkori Romkert- A középkori Magyarország koronázó temploma séta a belvárosban Tác: Gorsium szabadtéri Múzeum: Veszprém: séta a várban, állatkert összköltség: 10 000 Ft kapcsolódó tananyag: történelem: a kora középkori Magyarország 6. évfolyam: Eger Eger várának megtekintése: belépő Eger Bazilika Eger Csillagvizsgáló 86
(Kopcsik Marcipán Múzeum) összköltség: 10 000 Ft kapcsolódó tananyag: történelem: a virágzó és a kései középkori Magyarország 7. évfolyam: Budapest nevezetességeinek megtekintése Budai vár megtekintése (Mátyás templom, Halászbástya, Sándor–Palota, Nemzeti Galéria) A város főbb nevezetességeinek megtekintése: Parlament, Hősök tere, séta a Városligetben, Vajdahunyad vára összköltség: 10 000 Ft kapcsolódó tananyag: történelem: a dualizmus, a Millennium 8. évfolyam: Hanság-Sopron-Nagycenk Madárvárta: A Hanság élővilágának megismerése Sopron: interaktív városnézés (Sopron belvárosának megismerése) Tűztorony Páneurópai piknik emlékhelyének megtekintése Nagycenk: Széchenyi–Kastély megtekintése összköltség: 10 000 Ft kapcsolódó tananyag: földrajz: Hanság, újkori és jelenkori Magyarország
87
