"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse

Berg Gusztáv Szakiskola Pedagógiai Program

"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.„ /Szent-Györgyi Albert/

2


1. TARTALOM JEGYZÉK 1.

TARTALOM JEGYZÉK....................................................................................... 3

2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT ................................................................................... 6 3. AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA (AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN)............................ 8 3.1 Név, címek, telefonok ...................................................................................................................................... 8 3.2 Fenntartó, irányító és felügyeleti szerv ......................................................................................................... 8 3.3. Az intézmény jogállása .................................................................................................................................. 8 3.4 Az intézmény gazdálkodási jogköre .............................................................................................................. 8 3.5 Alap- és kiegészítő tevékenységek:................................................................................................................. 8 3.6. Az iskola képzési szerkezete .......................................................................................................................... 9 3.6.1 Szakiskolai általános képzés: 9-10. évfolyam ........................................................................................... 9 3.6.2 Szakmai képzés: 11-13. évfolyam ............................................................................................................. 9

4. HELYZETELEMZÉS ............................................................................................ 11 4.1 Az intézmény belső feltételrendszere........................................................................................................... 11 4.1.1 Az iskola személyi feltételei.................................................................................................................... 12 4.1.2. Tárgyi feltételek ..................................................................................................................................... 14 4.2 Az intézmény külső feltételrendszere .......................................................................................................... 15 4.2.1 Az intézmény és a fenntartó kapcsolata .................................................................................................. 15 4.2.2. Más intézményekkel, támogatókkal való kapcsolattartás....................................................................... 16 4.2.3. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás .................................................................................. 17 4.2.4. A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kapuvári Kirendeltségével való kapcsolattartás 18 4.2.5. A Kapuvári Rendőrkapitánysággal való kapcsolattartás ........................................................................ 18 4.2.6. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás.............................................................................. 18 4.2.7. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása..................................................................... 19

5. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA ............................................................... 20 5.1 Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai:. 20 5.1.1 Oktatómunkánk fő célkitűzési................................................................................................................. 20 5.1.2 Nevelőmunkánk fő célkitűzései .............................................................................................................. 21 5.1.2.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok............................................................................. 22 5.1.2.2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................................. 23 5.1.3 A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ................................ 25 5.1.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása ................................................................................ 25 5.1.4.1 Tanulási nehézséggel küzdő tanulók................................................................................................ 25 5.1.4.2 Sajátos nevelésű igényű tanulók fogadása (integrációja) és megsegítése ....................................... 26 5.1.5 Hátrányos helyzetűek reintegrációja ....................................................................................................... 27 5.1.6 A tehetség, képességek kibontakoztatását segítő tevékenység ................................................................ 28 5.2 Az iskola egészségnevelési programja ......................................................................................................... 29 5.2.1 Az egészségnevelés fontosságáról........................................................................................................... 29 5.2.2 Illeszkedés a szabályozási háttérhez........................................................................................................ 30

3


5.2.3 Helyzettérkép .......................................................................................................................................... 31 5.2.3.1Érintettek .......................................................................................................................................... 31 5.2.3.2 Az iskolai környezet ......................................................................................................................... 32 5.2.3.3Az iskolában elérhető egészségfejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatások .......................................... 32 5.2.3.4 Problémák........................................................................................................................................ 33 5.2.4 Megvalósítási stratégia ............................................................................................................................ 34 5.2.4.1 Célok................................................................................................................................................ 34 5.2.4.2 Elvárt eredmények:.......................................................................................................................... 35 5.2.4.3 Az iskolai egészségnevelés fő fókuszai............................................................................................. 35 5.2.4.4 A megvalósítás elemei ..................................................................................................................... 36 5.2.4.5 A megvalósítás színterei .................................................................................................................. 37 5.2.5 Akcióterv................................................................................................................................................. 38 5.2.5.1 Egészségfejlesztő csapat felállítása és működtetése ........................................................................ 38 5.2.5.2 Partnerségek működtetése ............................................................................................................... 39 5.2.5.3 Rizikócsoportos programok ............................................................................................................. 39 5.2.5.4 Egészséges táplálkozás .................................................................................................................... 40 5.2.5.5 Rendszeres testmozgás..................................................................................................................... 42 5.2.5.6 Mentálhigiéné, lelki egészség, közösség .......................................................................................... 43 5.2.5.7 Családi kapcsolat ............................................................................................................................ 45 5.2.5.8 Egészségkárosító szerek és szokások, prevenció ............................................................................. 46 5.2.5.9 Környezettudatosság........................................................................................................................ 47 5.3 Az iskola környezetnevelési programja....................................................................................................... 49 5.3.1 Alapelvek, célok...................................................................................................................................... 50 5.3.2 Az iskola környezeti nevelési szemlélete ................................................................................................ 51 5.3.3 A környezeti nevelés színterei................................................................................................................. 52

6. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE .......................................................................... 54 6.1 Szakiskolai 9-10. évfolyam óraterve ............................................................................................................ 54 6.2 Felzárkóztató óraterv.................................................................................................................................... 55 6.2.1 A képzés projekt alapú éves fejlesztési tervének időbeosztása/óraterve ................................................. 56 6.2.2 A képzéssel elérhető tanulási utak........................................................................................................... 56 6.2.3 Az értékelés elvei .................................................................................................................................... 57 6.2.3.1 Az értékelési rendszer konkrétumai: ................................................................................................ 58 6.2.3.2 A kompetenciamérés folyamata és eszközei..................................................................................... 58 6.2.3 A képzési struktúra.................................................................................................................................. 58 6.3 Feladatok, célkitűzések az OKJ szerinti szakképző évfolyamokon .......................................................... 58 6.3.1 Szakiskolai évfolyam tantárgyi rendszer és óraszámok .......................................................................... 59 6.4. Tankönyvek, tanítási segédeszközök kiválasztásának elvei...................................................................... 59 6.5 A tanulók felvételének, továbbhaladásának és értékelésének rendje ...................................................... 60 6.5.1 A tanuló felvétele .................................................................................................................................... 60 6.5.2 A magasabb évfolyamba lépés feltételei ................................................................................................. 61 6.6 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ............................... 61

7. SZAKMAI PROGRAM.......................................................................................... 64 7.1 Az iskola szakképzési rendszere................................................................................................................... 64 7.2 Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében ....................................................................................... 65 7.3 Szakmai gyakorlat képzéshelyeinek és formáinak bemutatása ........................................................ 66 7.3.1 Képzéshelyek az iskolán belül ........................................................................................................... 67

4


7.3.2 7.4

Külső szakmai gyakorlati képzéshelyeink ......................................................................................... 67 Szakmai vizsgák .................................................................................................................................... 68

8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA, ÉRVÉNYESSÉGE ...................... 69 8.1 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei ............................................................................................................................................................ 69 8.2 A Pedagógiai Program véleményezése és elfogadása ................................................................................ 69

5


2. KÜLDETÉSNYILATKOZAT Nem az a célunk, hogy iskolai mintákhoz formáljuk a gyermekeket, hanem az, hogy a gyermek szükségleteihez formáljuk az iskolát.

A Berg Gusztáv Szakiskola kapuvári és Kapuvár környékén élő fiataloknak biztosít lehetőséget arra, hogy tanulmányaik befejezése után megfelelő végzettséggel és képzettséggel rendelkező szakmunkásként léphessenek be a munka világába. Célunk a modern társadalom kívánalmainak megfelelő minőségű, színvonalas oktatás és nevelés

megvalósítása;

színvonalas,

EU-konform

oktatással,

a

kulcskompetenciák

fejlesztésével szilárd alapműveltséget, biztos alapkészségeket nyújtsunk tanulóinknak, biztosítva számukra a képességeiknek megfelelő továbbhaladást. Iskolánknak egyazon időpontban, illetve időintervallumban több funkciónak is meg kell felelnie, eleget kell tennie. Ezen funkciók közül az egyes képzési szinteken mindig más és más kerül előtérbe, de a képzés egészét tekintve egyik sem élvez abszolút elsőbbséget. Az a tény, hogy szakképzést illetve szakképzésre előkészítő, oktató és nevelőtevékenységet folytatunk, meghatározza, hogy minden képzési szinten a funkciók rendezőelve a munkaerőpiac elvárásainak való megfelelés, professzionalizálás, a rugalmas, a változó körülményekhez alkalmazkodni képes, szakmai ismereteit megújítani akaró és tudó szakemberek képzése. A szakmai oktatást megelőző képzési fázisban, a közoktatási törvényben megfogalmazott általános funkciók mellett alapfunkcióként kezeljük a művelést a személyiségformálást. Vállaljuk, hogy a felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások során felkészítjük tanulóinkat a szakiskolai követelményeknek való megfelelésre, versenyeken való részvételre, valamint a továbbtanulásra. Intézményünk fontosnak tartja a tanulók nevelését is, ezért személyes példamutatással, rendezvények, programok szervezésével segítjük személyiségük harmonikus fejlődését. Intézményvezetésünk elkötelezett a már életbe léptetett minőségirányítási rendszer működtetésében, és biztosítja a hatékony működéshez szükséges feltételeket. Egy demokratikus társadalomban az iskolai funkciók, és célok meghatározásánál a törvényekben megfogalmazódó társadalmi igények mellett figyelembe kell venni az iskolahasználók

6


(szülők, iskolapolgárok, tantestület) által megfogalmazott igényeket is. Fontosnak tartjuk a partnerközpontú működést, az iskolánkkal kapcsolatban állók véleményének kikérését és figyelembe vételét. Valljuk, hogy a minőség oktatása és az oktatás minősége szerves egységet alkot. A közoktatási intézmények feladata az állandó fejlődés, megújulás, ugyanis a hatékony iskola egy fejlődni képes szervezet. Ilyen szempontból, mint szervezetnek, gondoskodnia kell a fejlődés legfontosabb tényezőiről, az emberek fejlesztéséről, hiszen a pedagógus, ha nem tanul, nem fejleszti magát, hiteltelenné válik. E megfogalmazódott és a tantestület egésze által elfogadott elvek biztosították az alapokat ahhoz az elképzeléshez, hogy az intézményünk bekapcsolódhatott a Szakiskolai Fejlesztési Programba. Mivel az intézmény tantestülete kicsi, ezért a megszaporodott munkában mindenkinek aktív szerepet kellett vállalnia, nem lehetett minden feladatot egy-két emberre ráterhelni. Szakmai teamek alakultak, meghonosodott az intézményben a hagyományos belső szervezeti struktúrákat (pl. szakmai munkaközösségek) átívelő csoportos fejlesztő tevékenység. Ilyen volt például a MÉCS, a MICS, moduláris képzést bevezető teamek munkája. Ezek a szakmai teamek a program lezárása után, azóta is tovább működnek az intézményben. A

fejlesztések,

továbbképzések

következtében

korszerűbb

lett

az

intézmény

pedagógusainak pedagógiai és módszertani kultúrája, számos hasznos tapasztalattal lettek a pedagógusok gazdagabbak, és jelentősen változott, fejlődött a minőségirányítás és az önértékelés kultúrája is az intézményben. A továbbképzések hatására egy szakmai, pedagógiai belső kommunikáció indult meg az intézményben, a teljes tantestület kooperatívabbá vált az intézmény egészére háruló növekvő feladatok következtében.

7


3. AZ ISKOLA JOGÁLLÁSA (Az alapító okirat alapján) 3.1 Név, címek, telefonok Az intézmény neve: Berg Gusztáv Szakiskola Az intézmény székhelye: 9330 Kapuvár, Berg Gusztáv u. 2. Az intézmény telefonszáma: 96/241-333 Az intézmény faxszáma: 96/575-034 Az intézmény honlapjának címe: ipari-kapuvar.sulinet.hu Az intézmény e-mail címe: kiszi@mail. ipari-kapuvar.sulinet.hu Az iskola tanműhelyének címe: 9330 Kapuvár, Kossuth u. 14. Az iskola tanműhelyének telefonszáma: 96/242-733

3.2 Fenntartó, irányító és felügyeleti szerv Kapuvár Város Önkormányzata, 9330 Kapuvár, Fő tér 1.

3.3. Az intézmény jogállása Jogi személy, önálló költségvetési szerv. Az intézmény vezetője az igazgató, aki képviseli az intézményt, és az intézmény dolgozói felett a munkáltatói jogot gyakorolja.

3.4 Az intézmény gazdálkodási jogköre Önállóan gazdálkodó költségvetési szerv.

3.5 Alap tevékenységek: A Berg Gusztáv Szakiskolában az általános műveltséget megalapozó, valamint a szakképzési évfolyamokon szakmai vizsgára felkészítő nevelés és oktatás folyik. E célból az intézmény az alábbi állami feladatként ellátandó tevékenységeket végzi: 8531 Középfokú oktatás •

85313 Szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam)

•

853131 Nappali rendszerű szakiskolai oktatás (9–10. évfolyam)

•

853132 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai

•

oktatása (9-10. évfolyam)

•

853134 Nappali rendszerű szakiskolai felzárkóztató oktatás (9–10. évfolyam)

8


8532 Szakmai középfokú oktatás •

85321 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti képzés

•

853211 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon

•

853212 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon

•

85322 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati képzés

•

853221 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon

•

853222 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon

3.6. Az iskola képzési szerkezete 3.6.1 Szakiskolai általános képzés: 9-10. évfolyam Feladata az általánosan képző ismeretek átadásán túl a szakmai képzés előkészítése a tanulói és munkáltatói igényeknek megfelelő létszám mellett. Kiemelt feladatunknak tekintjük a hátrányos helyzetű tanulók segítését, lehetővé téve a hiányos ismeretek pótlását. A képzés keretében célunk a gépészet, építészet, faipar, élelmiszeripar, vendéglátás, kereskedelem és fodrász szakmai orientációs tárgyak segítségével a megalapozott szakmaválasztás előkészítése.

3.6.2 Szakmai képzés: 11-13. évfolyam Az iskola képzési szerkezetéhez tartozó, a régió munkaerő igényeit figyelembevevő szakmai képzés folytatása az alábbi szakmákban: OKJ 31 521 10 1000 00 00 – géplakatos OKJ 31 582 15 1000 00 00 – kőműves OKJ 33 582 04 1000 00 00 – festő, mázoló és tapétázó OKJ 33 543 01 1000 00 00 – bútorasztalos OKJ 31 541 01 1000 00 00 – húsipari termékgyártó OKJ 33 541 04 0000 00 00 – pék OKJ 33 541 05 1000 00 00 – pék-cukrász OKJ 33 811 02 1000 00 00 – pincér OKJ 33 811 03 0000 0000 – szakács 9


OKJ 31 341 01 0010 31 02 – élelmiszer- és vegyi áru eladó OKJ 33 815 01 1000 00 00 – fodrász

10


4. HELYZETELEMZÉS 4.1 Az intézmény belső feltételrendszere A Berg Gusztáv Szakiskola Kapuvár egyik középfokú intézményeként általános műveltséget megalapozó, szakképzésre felkészítő, valamint szakképző oktatást folytat. Kapuváron az 1884. évi XVII. törvény értelmében indult meg a kötelező tanoncoktatás 84 beíratott fiútanulóval.

A második világháború után a szocialista gazdaság munkaerő

utánpótlásának legfőbb forrása volt a városban a szakmunkás iskola. 1970-ben a város és a környék növekvő gyermeklétszáma, valamint az ország gazdaságpolitikájának alakulása miatt indokolttá vált egy önálló iskola építése, melyet 1973-ban bocsátottak a tanulók és oktatóik rendelkezésére. Ebben az új épületben végezték, s végzik ma is az elméleti oktatást. A nyolcvanas évek közepén Kapuvár város 120 férőhelyes tanüzemet is adományozott az iskola részére, melyet az iskola oktatási céljainak megfelelően tanműhellyé alakítottak át. Ebben a tanműhelyben történik ma is fémipari, faipari, építőipari szakmák előkészítése, alapozása (9-10. évfolyamon) és szakmai képzése. 1985-ben újabb jelentős fejlesztés történt; megépült az iskola új szárnya, s mind az iskola, mind a tanműhely számos új, korszerű eszközrendszerrel gazdagodott. A rendszerváltozás után az intézmény a fenntartó támogatásával megpróbált reagálni az új gazdasági környezet igényeire: kereste a lehetőségeket, melyek támogatják azokat a képzéseket, melyek célja a gazdaságban elhelyezkedni tudó szakemberek „kibocsátása” az iskola falai közül. A Berg Gusztáv Szakiskola is az ország azon 70 intézménye között található, amelyek sikeresen pályáztak az SZFP II-ben való részvételre. A program a szakiskolai képzés teljes vertikumának átalakítását célozta meg. A program legkülönlegesebb, de annál fontosabb eleme a Hátrányos Helyzetűek Reintegrációja (HHR), melynek alapvető célja a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok képzése. A hátrányos helyzetűek reintegrációjára indított szakmai felkészítő évfolyam azokat a diákokat karolja fel, akik alap-, vagy szakmai végzettség nélkül kerültek ki az iskolarendszerből, iskolázottság szempontjából „eltűntek”. A Szakiskolai Fejlesztési Program keretében a 9-10. osztályos közismereti oktatás jelentős átalakuláson ment keresztül; növelte a pályaorientáció és a szakmai alapozás időkeretét (különös tekintettel az idegen nyelvi, informatikai ismeretek és a szakmai alapkészségek fejlesztésére).

11


Komoly változások történtek a szakképzési évfolyamokon is, ahol jelentős módszertani fejlesztéseket hajtottak végre. Ezeket a változtatásokat, újításokat – mind 9-10. évfolyamokon, mind a szakképző évfolyamokon – szolgálta többek között a kompetencia alapú oktatás bevezetése, a projektmódszer elterjesztése, a kerettantervek átalakítása, a szakiskolai tanárok, oktatók széles körű képzése, a szakiskolai tananyagok, követelmények felülvizsgálata és átdolgozása, továbbá a közismereti és szakmai tantárgyak hatékonyabb tanítását szolgáló tárgyi eszközök biztosítása. A program gondot fordított a szakiskolai képzés valamennyi évfolyamán a szakiskolai mérés-értékelés, a szakiskolai önfejlesztés és minőségfejlesztés területeire is. Az SZFP II programban való részvétel talán leglátványosabb eleme a több tízmilliós eszközfejlesztési

támogatás,

amelynek

segítségével

számos

olyan

eszközfejlesztést

valósíthattunk meg az intézményben, melyekre más forrásokból nem lett volna lehetőségünk. Így tehettünk jelentős lépéseket az informatikai eszközökkel támogatott oktatás irányába is. Egyértelműen kijelenthető, hogy a fejlesztésben való részvétel lehetőséget adott az intézménynek arra, hogy az innovációs képessége a továbbiakban is megmaradjon, aktívan bekapcsolódjunk az országos fejlesztésekbe.

4.1.1 Az iskola személyi feltételei Az iskola működésében meghatározó szerepe van a pedagógus állománynak. A tantestület, illetve az álláshelyek száma a képzési szerkezetnek megfelelően az önkormányzat költségvetési rendeletében meghatározott létszám, jelenleg 37 fő. Iskolánk az oktatási törvénynek megfelelően rendelkezik képzett pedagógusokkal, adminisztratív és technikai dolgozókkal. Feladataink jó színvonalú ellátását jelenleg 1 fő igazgató 1 fő igazgatóhelyettes 1 fő gazdasági vezető 1 fő gyakorlati oktatásvezető 17 fő tanár 3 fő szakoktató 13 fő adminisztratív-technikai dolgozó biztosítja.

12


A lehetőségeket, az iskola igényeit, ill. a dolgozók érdeklődését kihasználva folyamatosan továbbképzéseken veszünk részt, elősegítve a kerettantervnek, az új szakmai irányoknak, a korszerűsödő technológiáknak megfelelő oktatást és a több területen való alkalmazhatóságot. Tanulóink pályaalkalmassági vizsgálatát, évenkénti szűrővizsgálatát, rendszeres orvosi ellenőrzését a nálunk rendelő iskolaorvos végzi. Az iskola szervezeti felépítését az alábbi ábra szemlélteti.

IGAZGATÓ

GAZDASÁGI IGAZGATÓHELYETTES

ÁLTALÁNOS IGAZGATÓHELYETTES ISKOLATITKÁR

RAKTÁROS

GONDNOK

KÖNYVELŐ

GYAKORLATI OKTATÁSVEZETŐ

TECHNIKAI SZEMÉLYZET

KARBANTARTÓK

SZAKOKTATÓK

SZAKMAI M. KÖZ.

13

KÖZISM. M. KÖZ.

OSZTÁLYFŐ.M.K.

MUNKAKÖZÖSSÉGEK

Az iskola nevelőtestülete – elsősorban a szakképzés jellegnek köszönhetően – az országos pedagógus társadalomnál egészségesebb férfi-nő arányt tükröz. A tanárok életkori megoszlása is kiegyensúlyozottnak mondható. Valamennyien szakmailag és pedagógiailag is jól felkészült pedagógusok. Fogékonyak az újra, többségüket a jobbítás, a változtatás állandó igénye jellemzi. Az iskolánkban munkaközösségeket hoztunk létre, melyek élén a munkaközösség-vezetők állnak. Feladatuk a szakmai munka tervezése, továbbá az egységes tartalmak, követelmények kialakítása, a tartalmi munka korszerűsítése, a tehetségek gondozása, versenyre való felkészítése, versenyek szervezése, lebonyolítása, a gyengébbek felzárkóztatása, a tárgyi feltételek folyamatos felülvizsgálata, beszerzések tervezése, a továbbképzéseken való részvétel. A munkaközösségek vezetőinek feladata a felsoroltak tervezésén, irányításán túlmenően a motiválás, ellenőrzés és értékelés, a pályakezdők támogatása.

4.1.2. Tárgyi feltételek Az elméleti képzés és a szabadidős tevékenységek az iskola központi épületében, a gyakorlati képzés az iskola tanműhelyében, üzemekben és magán munkáltatóknál történik. Mindkét iskolai helyszínen a körülmények megfelelnek a korszerű oktatás feltételeinek. Rendszeres karbantartással, felújításokkal elértük azt, hogy épületeink jó állapotúak, technikailag az átlagnál jobban felszereltek, megfelelően szolgálják az oktatást. Kihasználva a pályázatok adta lehetőségeket, a munkáltatók által adható szakképzési alapot, szakmai oktatásunk során tanulóink a legkorszerűbb technológiákat, eljárásokat, anyagokat, eszközöket is megismerhetik. Főépületünkben 16 tanterem, 1 számítástechnika terem, 1 könyvtár, 1 tornaterem, 1 szabadtéri aszfalt burkolatú sportpálya, 1 kondicionáló terem, szertárak és kiegészítő helyiségek állnak az oktatás szolgálatában. Számítógépes hálózat, INTERNET-csatlakozás, ISDN-vonal, W-Lan biztosítja a megfelelő technikai hátteret. Szemléltető

eszközeinket

rendszeresen

frissítjük,

karbantartjuk.

Oktatási

segédeszközeinket nem csak vásárlással, hanem fejlesztési programokban való részvétellel, saját fejlesztéssel, gyűjtésekkel gyarapítjuk, illetve saját tanműhelyünkben készítjük el.


A tanműhely biztosítja a tanulók számára az alapképzéshez szükséges kézi technológiák elsajátítását, a további képzési szakaszban a kor igényeinek megfelelő eszközök, gépek segítik a tanulók felkészülését. Törekszünk a modernizációra, az új technológiák folyamatos beépítésére, a képzésben együttműködünk az alapanyaggyártó, gépeket és szerszámokat előállító cégekkel, így végzett tanulóink a gazdaság igényeinek megfelelő feltételek között készülnek fel szakmájukra. A nagyüzemi technológiákat gyárlátogatások során ismerhetik meg a tanulók.

4.2 Az intézmény külső feltételrendszere Az iskolának, tekintettel arra a tényre, hogy igen sokféle tevékenységet folytat, heterogén tanulóközösséggel dolgozik, rendkívül kiterjedt kapcsolatrendszere van. Az intézmény a következő társintézményekkel tart fenn rendszeres munkakapcsolatot: fenntartóval más intézményekkel gyakorlati képzésben résztvevő vállalatokkal, egyéni vállalkozókkal szakképzésben érdekelt minisztériumokkal NSZFI-vel gazdasági kamarákkal pedagógiai intézetekkel családsegítő szolgálattal gyermekvédelmi szolgálattal egészségügyi szolgáltatóval egyéb közösségekkel: • az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival

4.2.1 Az intézmény és a fenntartó kapcsolata Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki: az intézmény működésére, esetleges átszervezésére vagy megszüntetésére, az intézmény tevékenységi körénk módosítására az intézmény nevének megállapítására

15


az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre, fenntartón keresztül elérhető pályázatokra stb.) az intézmény ellenőrzésére: •

gazdálkodási, működési törvényességi szempontból

•

szakmai munka eredményessége tekintetében,

•

az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre

•

a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében

•

az intézményben folyó szakmai munka értékelésére

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti az intézmény SZMSZ-ének jóváhagyása és módosítása, a nevelési/pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében. A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatás adása írásbeli beszámoló adása egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából speciális információ-szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan

4.2.2. Más intézményekkel, támogatókkal való kapcsolattartás Az intézményben folyó elméleti és gyakorlati oktatás színvonalának növelése, az iskolára háruló képzési feladatok eredményes megvalósítása érdekében az igazgató közvetlen kapcsolatot létesíthet egyéb szervekkel, intézményekkel. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy: a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény anyagi helyzetéről, az intézmény támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről, az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége, stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.

16


Az intézmény és a vállalatok közötti kapcsolatot a vállalatokkal külön-külön a GyőrMoson-Sopron Megyei Szakképzés-szervezési Társulással megkötött „Együttműködési megállapodás – melléklet” része határozza meg. A szerződő felek egységesen közös feladatuknak tekintik az iskolák és a vállalatok gyakorlati oktatási feladatok ellátását. Az igazgatónak, a gyakorlati oktatásvezetőnek valamint a szakoktatóknak mindenkor gondoskodni kell a termelőegységek közötti megfelelő - a szakmai oktató-nevelő munkát segítő és a kölcsönös érdeken alapuló munkakapcsolatok kialakításáról.

4.2.3. A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a: gyermekjóléti szolgálattal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más: •

személyekkel,

•

intézményekkel és

•

hatóságokkal.

Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni. Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn. Az iskola kiemelt figyelmet fordít a szenvedélybetegségek megelőzésére, a beteg beilleszkedésének elősegítésére (például iskolai drogprogram alapján). A családsegítő és a gyermekjóléti szolgálat szakemberei minden héten fogadóórát tartanak az iskolában. Ezeken a fogadóórákon találkoznak azokkal a tanulókkal, akiknek nehézkes a beilleszkedésük az osztályközösségükbe, vagy akiknek szociális háttere indokolttá teszi. A szociálpedagógust titoktartás kötelezi a fogadóórán elhangzottakról. A kapcsolattartás egyéb formái, lehetséges módjai: a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget, előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

17


4.2.4. A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kapuvári Kirendeltségével való kapcsolattartás A Berg Gusztáv Szakiskolának alapvető feladat az, hogy a régió gazdasági szereplőinek megfelelő munkaerő utánpótlást biztosítsa; mint közoktatási intézménynek viszont alkalmazkodnunk kell a régió gazdasági lehetőségein, valamint a munkaerő-piaci helyzet elvárásain túl az iskolánkban továbbtanulni szándékozó tanulók és szüleik pályaválasztási hajlandóságához is. A tanulóknak és szüleiknek döntéseik meghozatala során a munkaerő-piaci érdekek figyelembevétele nem kötelező, és ez feltétlenül felülírja, felülírhatja a régió munkaerő-piaci igényeit, valamint az iskola foglalkoztatási érdekeit is. Ezen az állapoton próbálunk – lehetőségeinkhez mérten – változtatni a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kapuvári Kirendeltségével együttműködve. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: vezetőségi megbeszélések szülői értekezletek – tájékoztató előadások rendezvényeken való részvétel biztosítása

4.2.5. A Kapuvári Rendőrkapitánysággal való kapcsolattartás Köztudomású, hogy iskolánkba tanuló diákok jelentős többsége hátrányos helyzetű, nem tud, vagy nem is akar a társadalmi elvárásoknak megfelelni, könnyen „rossz útra téríthetőek”. Ezért fontosnak tartjuk, hogy szinte napi kapcsolatot tartsunk fenn a rendőrséggel, s együttműködve keressük a megoldásokat a felmerülő problémákra, együtt találjunk meg a problémák megelőzésére a javaslatokat. A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai: vezetőségi megbeszélések szülői értekezletek – tájékoztató előadások rendezvényeken való részvétel biztosítása tanulói tájékoztató előadások szervezése

4.2.6. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás Az iskola egészségnevelési programmal rendelkezik, amely tartalmazza az egészséges életmód, életvitel kialakításának feladatait. Az intézmény a gyermekek mindennapos,

18


rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell. A feladatok megoldását segíti az iskolaorvos és védőnői szolgálat. Az iskolaorvos naponta, a védőnő heti egy alkalommal védőnői fogadóórán foglakozik a tanulókkal. Az egészségügyi feladataikat vizsgálati terv alapján - tisztasági vizsgálat, szűrővizsgálat, orvosi vizsgálat - havi bontásban és rendszerességgel elvégzik. Az intézmény tanulói szervezett fogászati szűrésen is részt vesznek évente egy alkalommal. A fogorvosi ellátást a város iskolai és ifjúsági fogászati körzetének fogszakorvosa végzi a tanév elején meghatározott rend alapján.

4.2.7. Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. A külső kapcsolattartás a hagyományos

rendezvényekben, illetve más jellegű

programokban jelenik meg.

19


5. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 5.1 Az iskolában folyó nevelő – oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai: Iskolánk nevelő-oktató munkájának célja, hogy a heterogén tanulóközösségnek olyan értékeket közvetítsen, olyan tudást és képességeket alakítson ki, melyek birtoklása alkalmassá teszi, hogy gyorsan és hatékonyan alkalmazkodjon a változásokhoz, hogy szerepet vállaljon a változások irányának és tartalmának befolyásolásához. Mindezt a kulcskompetenciák kialakításával, fejlesztésével érjük el. Nagyon fontos, hogy ezekkel hozzájáruljunk az egyén személyes boldogulásához, fejlődéséhez, állampolgári létének biztonságához, társadalmi beilleszkedéséhez, munkavállalásához. Iskolai szinten a tanulói, szülői, és tanári kérdőívek feldolgozása alapján a közoktatás és szakképzés távlati céljaival összhangban az alábbi célok és feladatok kaptak prioritást, melyből következnek pedagógiai alapelveink: Alapkészségekben-,

képességekben,

magatartási,

beilleszkedési

zavarokban

mutatkozó problémák kezelése; (egyéni és kiscsoportos fejlesztés) A tanulók felkészítése a szakmai - és vizsgakövetelmények teljesítésére, az alap-és középfokú műveltség bázisán; (művelés) Megismertetni és elmélyíteni az alapvető emberi, erkölcsi, társadalmi értékeket, normákat; (személyiség formálás) Kialakítani a valódi és hosszú távú önfejlesztés igényét, a tanuláshoz való pozitív viszonyt; (eredményes tanulási módszerek és szokások kialakítása) Lehetőséget biztosítani az egyéni képességek kibontakoztatására (tehetséggondozás, és felzárkóztatás) A munkaerő-piaci igények, elvárások által megkívánt teljesítmény és minőség szintjének megfelelő elméleti tudás és gyakorlati készség alkalmazásának elősegítése: (készség- és képességfejlesztés) Esélyegyenlőtlenségek csökkentése; (integrált képzés)

5.1.1 Oktatómunkánk fő célkitűzési A fentiekben megfogalmazott pedagógiai alapelvek alapján oktatómunkánk fő célkitűzési a következők:

20


Az általános képzési szakasz célja, hogy a nyolc osztályos oktatásból bekerülő tanulóink

esélyegyenlőségét

megteremtsük,

előkészítsük

a

megalapozott

pályaválasztást. Biztosítsuk tanulóinknak az igény szerinti szakmaválasztást, ami elősegíti a személyiségnek megfelelő szakmai kibontakozás lehetőségét. Képesek legyenek szakmailag önálló munka elvégzésére, önállóan új ismeretek megszerzésére, megújhodásra szakmailag és emberileg is. Fel kell készíteni a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, az élethosszig tartó tanulásra, és a szakmai mobilitásra. Szilárd, biztos ismereteket szerezzenek. Felkészültek legyenek a termelésben, gazdálkodásban való részvételre, a mindennapi élet kihívásaira. Célunk a régió szakmai igényeinek megfelelő szakmaszerkezet kialakítása, a hasznosítható tudás megszerzésének az elősegítése, és a munkába állás feltételeinek biztosítása.

5.1.2 Nevelőmunkánk fő célkitűzései Mivel a szakiskolában, szakmai évfolyamokon tanulók nagy része a szakmai vizsga letételével befejezi iskolai tanulmányait, a nevelés minden színtere kiemelten fontos feladat. Törekedni kell, hogy a tanulót erkölcsös, nemzeti és európai szellemben neveljük, egyre magasabb általános és szakmai műveltséghez juttassuk. Törekedni kell az iskola házirendjének betartására és betartatására a tanulók viselkedési kultúrájának javítására a szenvedélybetegségek megelőzésére és leküzdésére a társadalom etikai normáinak betartására a természeti kultúra, a környezet megóvására az egészséges életmód megvalósítására A nevelési célok megvalósítását különböző módszerek alkalmazása teszi lehetővé. A nevelési eszköz fogalmát a módszer fogalmával azonos értelemben használjuk. Célja a tanulók pozitív tevékenységre késztetése, ill. a negatív hatások kiküszöbölése. A nevelési módszerek

igazodjanak

a

tanulók

életkori

sajátosságaihoz,

értelmi

fejlettségéhez,

képességeihez, egyszersmind a nevelők személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához,

21


vezetői stílusához. A módszerek alkalmazásának „egyetlen törvénye” a módszerek, eljárások kombinációja. A pedagógus közvetlenül a tanulóval való személyes kapcsolata során fejti ki nevelő tevékenységét, személyes példamutatással, következetes és korrekt követelmény-rendszerrel, rendszeres ellenőrzéssel, segítségnyújtással, ösztönzéssel éri el célját. Közvetett módon, a tanulói közösségek irányításával és a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással fejti ki nevelő hatását. 5.1.2.1 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk tanulói életkoruk alapján serdülő- és ifjúkorúak. Ez a korosztály a személyiségfejlesztésben is különlegesen fontos. Szeretné megismerni önmagát, ugyanakkor egyre nyitottabb az őt körülvevő, szűkebb és tágabb közösségek, a társadalom és az egész világ felé. Ezért rendkívül fontos a tanulók képességének fejlesztése mellett a tanulók egész személyiségének formálása. A fentiekben megfogalmazottak alapján nevelőmunkánk fő célkitűzési a következők: Általánosan művelt emberek legyenek. Képességeinek megfelelően tanuljanak, és végezzék el a rájuk bízott feladatokat. Növeljék szorgalmukat, legyen egészséges önbizalmuk. Képesek legyenek az általános emberi normák betartására. Embertársaikkal szemben elfogadóak, toleránsak legyenek, tiszteljék egymást, fogadják el a másságot, a különbözőséget. Őszinte, becsületes tagjai legyenek a társadalomnak. •

Legyenek szociális gondolkodásúak, segítőkészek: o Küzdjünk a közöny, a közömbösség ellen. o Egyéni érdekeiket rendeljék alá a közösségnek. o Legyenek képesek beleélni magukat mások helyzetébe (szimpátia). o Segítsen a rászorulóknak (szolidaritás).

•

Tiszteljék, szeressék és erősítsék a családot! o testben o szellemben o Lélekben

•

Takarékos legyen! o pénzzel, hogy ne kerüljenek a pénz hatalmába o idővel (saját idejének beosztása, mások idejének tiszteletben tartása)

22


o természeti kincsekkel, élelmiszerekkel Testileg és lelkileg egészséges életmódra törekedjenek. Tartózkodjon a káros szenvedélyektől, vegyék fel a harcot a drogok, az alkohol, a dohányzás ellen! Sportoljon, ismerje és alkalmazza a helyes táplálkozást! Ismerjék meg országunk szokásait, hagyományait. Törekedjenek ezeknek a hagyományok ápolására, megőrzésére és továbbvitelére. Szükség esetén védjék meg szülőföldjüket, valamint annak tágabb környezetét, Európát. Egészséges, környezettudatos állampolgárokká váljanak. Ismerjék saját környezetüket, a természetet, azokat szeressék és védjék! A XXI. század legnagyobb kihívása, hogy megmentsük a Földet és lakóit a környezeti ártalmaktól!

Nevelőmunkánk során alapvető célunk tehát az, hogy a ránk bízott fiatalok őszinték és becsületesek legyenek – ez minden emberi kapcsolat alapja a családban, az iskolában és a napi életben is. A nevelés az adott viszonyok között a társadalom, a család és az iskola közös feladata. A fiatalokat rá kell venni az önnevelésre. Be kell látniuk, hogy az önnevelés életünk végéig tartó feladat, ahol nincs még nyári vakáció sem. Ebből következik, hogy nevelni, jó példát mutatni is csak olyan szülő vagy pedagógus tud, aki szintén folyamatos önnevelést folytat. A család és az iskola minden pillanatban nevel. A család és az iskola légkörét az őszinteség, a kölcsönös tisztelet, az igazságosság hassa át. Legyünk a ránk bízott fiatalokkal szigorúak és következetesek, az „érted haragszom, nem ellened” elv alapján! Hibáiknál, botlásaiknál adjunk lehetőséget javításra, bizonyításra, befogadásra!

5.1.2.2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az ember közösségekben él. A magánélet, a munka, a művelődés, a sport, a szórakozás, a tanulás, a közélet mind egy vagy több közösséggel kapcsolatosak. Tevékenységünket mi is a legtöbb területen közösségben végezzük. Törekednünk kell arra, hogy tanulóink egyszerre több közösség tagjai legyenek. Tanulóink tudjanak beilleszkedni a különböző okokból, célokkal létrehozott közösségekbe. A közösségek céljainak érthetőnek kell lennie, s ezeket a célokat a közösség valamennyi tagjának magukévá kell tenni. Alapvető célunk az, hogy a tanulók cél érdekében tudjanak együtt dolgozni, alkotni. A közösségek vezetői használják ki a tagok elkötelezettségét, a közösség hatását az egyénre. Ez csak akkor lehetséges, ha mindenkinek világos szerepe van a csoportban. Sikerélményekre kell törekedni; ez biztosítja,

23


hogy a gyerekek lelkesen és odaadóan dolgozzanak a csoportban. Segíteni kell azokat, akik nehezen illeszkednek be. Lehetőleg mindenkinek legyen lehetősége a közösségért tenni konkrét dolgot is. A megfogalmazott elvek érdekében szervezünk osztályszintű, iskolaszintű rendezvényeket. Ezeket tanárok irányításával kisebb közösségek szervezik. Így tanulnak meg felelősen tenni egy nagyobb közösségért is. Szereplést, versenyt csak a tanulók életkori sajátosságainak és tudásuknak megfelelő szinten szervezünk. Cél, hogy mutassák meg a környezetünknek is ügyességünket, képességeiket, sikereiket és elért eredményeiket. A közösség fejlesztés szakaszai Szerveződés: „kezdeti lépések” (9. évf. 1. negyedév végéig) •

ismerkedés egymással és a környezettel (iskola, kollégium)

•

házirend, etikai kódex megismerése

•

magatartási szokások, hagyományok

•

felmérés a család anyagi, szociális, kulturális helyzetéről és a tanulóról (érdeklődés, szokások), általános iskolai életéről

•

közös célok elhatározása – milyenné szeretnék fejlődni?

Önkormányzat kialakulása: „irányítás” (9. évf. 2. negyedév végéig) •

3 fő ideiglenes vezető megbízása (feladatok megosztása, döntés)

•

a felmérés és a kölcsönös tapasztalatszerzés után demokratikus választás

•

folyamatos törődés a vezetőkkel (segítés, ellenőrzés, megerősítés)

A közösség kialakulása: „kiteljesedés és tevékenység” (9-13. évf.) •

közösen elhatározott tevékenységek, hagyományok kialakítása

•

csoportos

tevékenységek

(érdeklődési

körök,

gyűjtőmunkák,

vetélkedők,

szituációs játékok, karitatív tevékenység, környezetvédő munkák, kirándulások, stb.) •

közös munkavégzés (gyakorlat) és tanulás – egymás segítésével

•

egyéni és közösségi érdek egyeztetése

•

mások megértése, elfogadása

•

érdekképviselet (DÖK)

•

versenyeken való részvétel

•

osztályvezetők (DÖK) demokratikus megerősítése, beszámoltatása, ill. újak választása

•

magatartás, szorgalom, tanulás közös és rendszeres értékelése

24

Berg Gusztáv Szakiskola Pedagógiai Program •

feladat felelősök kialakítása – közösségi munka értékelése (Értékelést az osztály, a DÖK és az osztályfőnök végzi félévenként.)

•

tanórán kívüli csoportok (szakkör, sportkör, énekkar, stb.)

A tanulók közös tevékenységük megszervezésére (a házirend alapján) diákköröket hozhatnak létre, sportköröket működtethetnek, és versenyeket, bajnokságokat, diáknapot szervezhetnek. Tanulóink sikeres elhelyezkedésének esélyét javítja, illetve munkahelyi kedvezőbb megítélésüket segíti, ha képesek arra, hogy a közösségben helyüket megtalálva aktív tagjai legyenek annak. Az úgynevezett team-munkára való képességet és hajlandóságot ma már minden komolyabb munkaadó alapkövetelménynek tartja.

5.1.3

A

beilleszkedési,

magatartási

nehézségekkel

összefüggő

pedagógiai tevékenység A magatartási zavaroknak többféleképpen nyilvánulhatnak meg az iskolában. Például tiszteletlen magatartás a tanárokkal szemben, a kisebbekkel, az alsós évfolyamos tanulókkal szembeni erőfitogtatás, az iskolába járási fegyelem megsértése. A hagyományos fegyelmezési eljárások általában csak „tüneti” kezeléseknek bizonyulnak. Az esetek többségében fontos a problémák gyökereinek a feltárása, valós hátterének megismerése, megértése. Ezek ismeretében kell megoldást keresni a magatartási zavarok megszüntetésére. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók problémáinak megoldásában az osztályfőnökök, szaktanárok és az ifjúságvédelmi felelős munkáját az iskola vezetősége is tevékenyen segíti. A szülő – tanuló bevonásával a probléma feltárása után azok megszüntetésére intézkedéseket hozunk. A problémás tanulókkal foglalkozó „team” folyamatos kapcsolatot tart ezekkel a tanulóinkkal, ha az ő kompetenciájuk kevés, akkor igénybe veszik a Kapuvári Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgáltat valamint a Kapuvári Rendőrkapitányság támogatását is.

5.1.4 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása 5.1.4.1 Tanulási nehézséggel küzdő tanulók Iskolánkban előfordulnak tanulási nehézségekkel küzdő, tanulási kudarcnak kitett, hátrányos helyzetű gyerekek. A pedagógusok feladata a hátrányok okainak felderítése és a tanuló felzárkóztatása. Ezt a munkát részben a tanulási időben, részben a kötelező tanulási

25


időn túl végezzük (osztályfőnöki óra, tanóra, korrepetálás). Abban a kérdésben, hogy a tanuló beilleszkedési, tanulási nehézséggel küzd a Nevelési Tanácsadó véleménye dönt. A döntésnek megfelelően: A tanulóra igazított minimumszintet állapítunk meg egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből és egyéni haladási, fejlődési tempót. Mentesítjük a tanulókat egyes tantárgyak, tantárgyrészek értékelése, minősítése alól. A

közoktatási

törvényben

meghatározottak

értelmében

egyéni/kiscsoportos

foglalkozást szervezünk részükre. Ezeket az egyéni foglalkozásokat – fejlesztési terv alapján – diplomás fejlesztő pedagógus, logopédus, gyógypedagógus végzi (problémától függően). A kilencedik évfolyamon tanévkezdéskor a szaktanárok és osztályfőnökök felméréssel és beszélgetéssel megállapítják a tanulási nehézséggel vagy kudarccal küzdő tanulók körét. A tanulóknak tanulási módszereket, eszközöket ajánlanak a nehézségek leküzdésére. A tanulók eredményeit figyelemmel kíséri az osztályfőnök, szükség esetén megbeszélést kezdeményez a szakembereken kívül a szülőkkel is. Egyes tantárgyak tanítását csoportbontással végezzük. A hátránnyal induló vagy tanulási nehézségekkel küzdő tanulóknak korrepetálást szervezünk. Kívánatos lenne ezeknek a tanulók osztálylétszámát csökkenteni, és a csoportbontásban való tanóraszervezést tovább bővíteni. A tanulók felzárkóztatására tett intézkedéseink esélyt adnak a szakképzésbe való bekapcsolódásra és a szakképzettség megszerzésére.

5.1.4.2 Sajátos nevelésű igényű tanulók fogadása (integrációja) és megsegítése A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, az Országos Szakértői Bizottságok szakvéleménye alapján SNI tanulók felvételét egyéni elbírálás alapján döntjük el. A felvétel tanév elején illetve tanév közben is történhet. A szakvélemények megismerése, illetve a tanulóval és a szülővel való közös beszélgetés adja az alapját a felvételnek, mérlegelve azt, hogy az iskola a tanulónak sajátos nevelési igényének megfelelő feltételeket képes-e biztosítani. A döntést egy bizottság hozza meg, a feljebb említett személyi és tárgyi feltételek, valamint a tanuló régebbi iskolájának véleménye alapján. A bizottság tagjai: igazgató, igazgatóhelyettes, gyógypedagógus, leendő osztályfőnök Alapelveink:

26


A krízisben levő gyermeket az adott időszakban több oldalról segítjük, támogatjuk, mindaddig, amíg újra nem képes az önálló, képességeihez mért stabil életvezetésre és érzelmi reagálásra. Partneri viszony kialakítására törekszünk mind a gyermekekkel, pedagógusaikkal és szüleikkel. Minden lehetőséget felhasználunk az egyes gyermekek és szociális hátterük megismeréséhez (anamnézis, családlátogatás, gyógypedagógiai és pszichológiai felmérés stb.) Testi és lelki igényeik figyelembevételével egyénre szólóan fejlesztjük a gyermekek személyiségét. Amennyiben

a

pszichés

fejlődési

zavar

hátrányos

helyzettel

és/vagy

veszélyeztetettséggel jár együtt, a gyermeket körülvevő szociális intézményeket is mozgósítjuk a gyermekek és családjuk érdekében. Feladataink: a gyermekek állampolgári és gyermeki jogainak védelme az őket megillető kedvezményekről és támogatásokról értesüljenek, és ki tudják használni őket. támogatás a gyermekek szabadidejének hasznos eltöltésében a szülőkkel, pedagógusokkal való kapcsolattartás, illetve az életkörülmények feltérképezése

5.1.5 Hátrányos helyzetűek reintegrációja Az intézmény egy sajátos képzési formája a reintegrációs – felzárkóztató – csoport, mely a hátrányos helyzetű tanulókat „gyűjti össze”. Ezek a szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok képzésével kapcsolatosan számos kérdés merült fel, s merül fel ma is, amelyek érzékeltetik mindazon nehézségeket, melyekkel az e fiatalokat oktató tanároknak meg kell küzdeni. A hátrányos helyzetűek reintegrációjára (HHR) indított szakmai felkészítő évfolyam azokat a diákokat karolja fel, akik túlnyomórészt alapvégzettség nélkül kerültek ki az általános iskolából, még az általános iskola nyolc osztályát sem tudták sikerrel zárni. Ennek hiányában további tanulmányok folytatása nehéz. Elmehetnek szakmát tanulni munkanélküliként – de a szakmai végzettség megszerzésére kevés az esélyük. Az utóbbi években számuk egyre inkább növekszik.

27


Ők azok a fiatalok, akik testileg és szellemileg általában egészségesek, valamilyen ok miatt azonban a tanulásban a perifériára szorultak. Az iskolarendszerben nem találták meg a helyüket, elégtelenül teljesítettek. Ők a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos fiatalok, akik tanulásukban és tanításukban sajátos igényt támasztanak. Ők azok a fiatalok, akik sikertelenségeik és kudarcaik miatt kirívó, renitens, a hagyományos iskola számára kezelhetetlen viselkedéssel hívják fel magukra a figyelmet. Intézményünkben 2006-os tanévtől folyik felzárkóztató képzés a Szakiskolai Fejlesztési Program II. részeként, s ezt a képzési formát a program zárását követően is fenntartottuk. A HHR-es osztályban folyó kompetencia alapú felkészítés célja az, hogy az osztályban tanulók elsajátítsák a választott szakmacsoportnak megfelelő kompetenciákat.

Ennek a

képzési formának az előnye a kiscsoportos tanulói létszám, így a csoporton belül családias légkört lehet kialakítani, s a beiratkozott tanulók egy részének érdeklődését fel lehet kelteni, és az elkészült produktum majd felkelti a tanulók érdeklődését.

5.1.6 A tehetség, képességek kibontakoztatását segítő tevékenység Az iskolánkban folyó tehetséggondozó, képesség-kibontakoztató munka eredményeit az országos közismereti tanulmányi, szakmai, kulturális és sportversenyeken évről-évre elért sikerek jelzik. A tehetséggondozás elsődlegesen a tanítási órákon történik. A tanulók differenciált foglalkoztatása, szorgalmi feladatok megoldására való ösztönzése, az egyéni kutatómunkával történő megbízás az iskolai könyvtárban, az interneten történő böngészés stb. kiegészítői a tanulási folyamatnak, a képességek kibontakoztatásának. A tanulók felkészítésének részét képezi a helyes tanulási módszerek elsajátíttatása. Az önképzések, az érdeklődési köröknek megfelelő elfoglaltságok széles skáláját tudjuk nyújtani tanulóink számára: Felkészítés közismereti tanulmányi versenyekre. Felkészítés szakmai versenyekre. Felkészítés egyéb, tanulóknak hirdetett (kulturális, sport) versenyekre. Felkészítés szakmai vizsgára. Könyvtárhasználat lehetősége. Tornaterem, kondicionálóterem, sportpálya használat. Korrepetálások (igény szerinti rendszerben). Színház-, mozi-, múzeum- és kiállítás látogatás. Tanulmányi és osztálykirándulások.

28


Iskolai sportkörök évente külön rend szerint. Tömegsportra épülő iskolai diákolimpia versenysorozat (labdarúgás, kosárlabda, kézilabda, asztalitenisz, atlétika sportágakban). A versenyeken, bemutatókon, kiállításokon, egyéb rendezvényeken sikeresen szereplő tanulóinkat elismerjük, jutalmazzuk.

5.2 Az iskola egészségnevelési programja 5.2.1 Az egészségnevelés fontosságáról Mi az egészség? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) általánosan elfogadott definíciója szerint: „„Az egészség a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. (WHO, 1948) Emellett az „egészség a mindennapi élethez szükséges erőforrás, és nem cél.” (WHO, 1984) „Az egészség optimális állapota egyenlő azon feltételek összességével, amelyek megléte esetén az egyén kibontakoztathatja a számára adott lehetőségek összességét.” (David Seedhouse, 1997) Látható, hogy az egészség alapvető feltétele a teljes és boldog életnek, valamint az egyén életcéljainak megvalósításának. Az egészséget Insel és Roth nem csak a fizikai jól-létként definiálja, hanem 6 dimenzió együtteseként (Insel & Roth, 2006): Intellektuális jóllét Érzelmi jóllét Társadalmi jóllét Környezeti jóllét Szellemi jóllét Fizikai jóllét „A fenti hat dimenzió elérése együtt biztosítja a teljes és életteli élet elérését.” (Insel & Roth, 2006) Egy másik értelmezésben az egészségi állapotot a következő tényezők határozzák meg: „Genetikai tényezők, Környezeti tényezők, Életmód és

29


Az egészségügyi ellátórendszer működése.” (OKM, 2004) Látható a fentiekből, hogy az egészség irodalma és definiálása igen széleskörű és szerteágazó. Az egészséggel kapcsolatban módszertanilag fontos tevékenység a prevenció, vagyis a megelőzés. Megkülönböztetünk elsődleges, másodlagos és harmadlagos megelőzési technikákat. Az elsődleges megelőzés az egészség megőrzésére, a betegségek megelőzésére irányul. A másodlagos és harmadlagos megelőzés a kialakult betegségek és azok hatásainak kezelésére irányulnak. Az iskolánknak a primer prevencióban van nagy szerepe, és az egészségnevelési program megalkotásakor is erre helyeztük a fő hangsúlyokat. Az

iskolánkban

az

egészségnevelés

és

egészségfejlesztés

során

egy

olyan

egészségfejlesztést támogató környezet kialakítására törekszünk, amely rendelkezik az alábbi ismérvekkel: A rendelkezésre álló módszerekkel és eszközökkel segítjük elsősorban a tanulók és tantestület valamint az iskolai dolgozók, másodsorban a közvetlen környezet (szülők) egészségének fejlesztését és az eredményes tanulást és munkavégzést. Egészséges környezetet, kapcsolódó szolgáltatásokat biztosítunk, és együttműködünk az

egészségügyi

és

szociális,

gyermekjóléti,

családsegítő

szolgáltatást

és

tevékenységet végző szervezetekkel. Kiemelt jelentőséget tulajdonítunk az egészséges táplálkozásnak, a rendszeres testmozgásnak, a szabadidő hasznos eltöltésének, a társas kapcsolatok gondozásának, a lelki egészség védelmének és fejlesztésének. Olyan gyakorlatok kialakítására törekszünk, amely lehetőséget biztosít a tanulók, munkatársak jóllétének és méltóságának megőrzéséhez, az egyéni és csoportos sikerek eléréséhez, és ezekhez támogató mintákat és környezetet biztosít. Az iskola alapvetően a fizikai-tárgyi, pszichoszociális környezet alakításával és az iskolai egészségügyi ellátás minőségével tudja az egészségfejlesztést biztosítani. A fentiek végett nagyon fontos, hogy rendelkezzünk egy olyan stratégiával és akciótervvel, amely az előbbiekben leírtak megvalósítását támogatja, és a megfelelő válaszokat adja a meglévő problémákra.

5.2.2 Illeszkedés a szabályozási háttérhez Az iskolai egészségnevelési programnak illeszkednie kell a kapcsolódó jogszabályokhoz, nemzeti stratégiákhoz. Ezeket az alábbiakban soroljuk fel (forrás: OKM, 2004.):

30


a 2003. évi LXI tv.-nyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. a Közoktatásról 48 § (3) bek. a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet a 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” a 1036/2003. (IV. 12.) Korm. határozat a 96/2000. Ogy. hat. rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról a 46.2003. sz. (IV. 16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38 § (1) és (2) bek. az iskolai egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és a szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997. (XII. 18.) NM rendelet a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI tv.

5.2.3 Helyzettérkép Az iskola a diákok elméleti és gyakorlati szakmai oktatását öt évfolyamon végzi. A 9-10. évfolyam az általános műveltséget megalapozó elméleti oktatás ideje, míg a 11-13. évfolyamon a gyakorlati képzés kerül előtérbe. 5.2.3.1Érintettek Az egészségfejlesztésnek az iskolánkban a következő érintettjei vannak: Közvetlen célcsoportot a diákok és a munkatársak jelentik. Az iskola tanulóinak a száma 300 körül „mozog”. Szociális helyzetet tekintve kevés információ áll az iskola rendelkezésére hivatalos módon, több gyerek esetében jellemző, hogy a gyerekek és szüleik nem juttatják el a gyermek szociális helyzetének igazolásához és megismeréséhez szükséges információkat és dokumentumokat az iskolának.

31


Az intézmény alkalmazottainak száma 37 fő, ebből a nevelőtestület száma az iskola vezetésével együtt 22 fő. A munkatársak saját életükben is igyekeznek az egészséges életmód alapelveit betartani, amely jó példával szolgálhat a diákok számára. Az iskola egészségfejlesztésének szempontjából közvetett célcsoportot a tanulók valamint a munkatársak családja jelenti. A tanulók családjáról az iskola kevésbé rendelkezik átfogó információval, tekintve, hogy a szülők nagy része nem jelenik meg az iskola életében, és nem vonódik be az iskolai programokba. Ugyanakkor nem formális információk alapján több gyerek családjában szenvednek a szülők egészségügyi problémától, jellemző a primer és sajnos sok esetben a szekunder prevenció részleges vagy akár teljes hiánya. Erre vonatkozóan az iskola nem rendelkezik pontos és átfogó adatokkal. Az iskola környezetét tekintve érintettnek számítanak a települési lakosok, valamint az egészségnevelés szempontjából kapcsolódó szervezetek: a település önkormányzata, a családsegítő szolgálat, a gyermekvédelmi szolgálat, egészségügyi szolgáltató, NSZFI, drog prevencióval foglalkozó szervezetek.

5.2.3.2 Az iskolai környezet Az intézmény korábbi egészségnevelési programja alapján megtörtént az iskola korszerű felújítása, amelynek keretében egészségesebb környezetet teremtettünk a termekben, a mellékhelyiségekben, műhelyekben és a folyosókon. A világítás természetes eredetű, a nyílászárók hőszigetelő és költségtakarékos megoldással készültek, a folyosók tágasak és tiszták, a diákok testneveléséhez a tornatermi feltételek és az eszközök adottak. Reményeink szerint a földszinti mosdók átalakítása a 2010-es év folyamán megtörténik, az emeletieké pedig 2011-ben. A tanulók a szünetekben a folyosókon vagy az udvaron tartózkodnak a termek tisztán tartása érdekében. 5.2.3.3Az

iskolában

elérhető

egészségfejlesztéshez

kapcsolódó

szolgáltatások Az iskolában elérhető egészségügyi szolgáltatás, amelyet az iskola külső egészségügyi szolgáltatótól vásárol. Ennek rendjéről az iskola SZMSZ-e rendelkezik, valamint a szolgáltatóval kötött szerződés. Az iskolában iskolaorvos és védőnői szolgálat működik. Az iskolaorvos és a védőnő hetente egyszer rendel.

32


Évente egy alkalommal a tanulók fogászati vizsgálaton vesznek részt, amelyet a város iskolai és ifjúsági fogászati körzetének fogszakorvosa végez el. Heti egy alkalommal az iskolában a tanulók fordulhatnak szociálpedagógushoz az egyéni problémáikkal. A tanulók és munkatársak biztonságának és egészségnek megőrzése érdekében az iskola rendelkezik

az

intézményi

munkavédelmi

szabályzattal,

rendkívüli

események

bekövetkeztekor a teendőket leíró tervvel, tűzvédelmi utasítással és a tűzriadó tervvel és balesetvédelmi előírásokkal, amelyet minden munkatársnak és tanulónak ismernie kell. Ugyanígy ismertetésre kerülnek az intézmény környékére vonatkozó közlekedési szabályok is.

5.2.3.4 Problémák A tanulók és családjaik egészséges életmód kialakítására és gyakorlására való hajlandósága alacsony, a rendszeres gyógyszerfogyasztók száma magas, az egészséges táplálkozás alapelveit betartók aránya meglehetősen alacsony (például sokan nem fogyasztanak gyümölcsöt és magas az édes üdítőital fogyasztás is). Sajnos az iskola eddigi kísérletei az egészséges táplálkozási szokások kialakítására (gyümölcs fogyasztásának, magas cukor és szinezőanyag-tartalmú üdítő italoktól való tartózkodás szorgalmazása, étkezési szokások megerősítése, tejtermékek fogyasztásának ösztönzése) nem jártak kellő sikerrel. Kevés a rendszeresen sportoló tanulók száma, a testnevelés iránti érdeklődésük alacsony (a testnevelési órákat a tanulók kb. 30 %-a nem szereti, rendszeresen csak kevesen sportolnak). Az iskola az elmúlt években célként tűzte ki, hogy a sporttevékenységek és a fizikai munka közötti arány helyes legyen, a tanulók naponta mozogjanak, és szeressék meg a testnevelés órákat. Gond volt korábban a tanulóknak a tisztálkodási szokásaival a testnevelés órák után, valamint az öltözködési szokásokkal. Ezekben sikerült fejlődést elérni. Mindemellett az iskola és a szülők, valamint a diákok és a szülők kapcsolata távoli, az összetartás, a formáló erő és példamutatás hiányzó érték (például tanulóink zöme kertes házban lakik, feltűnően kevesen segítenek szüleiknek a házi munkában), a szülők többsége kevéssé bevonható az iskolai életbe és a közös oktatási munkába. A tanuló és a szülő kapcsolatának javítását az iskola bár kitűzte célul, mégsem tud ezen a téren hathatós segítséget nyújtani, mivel a szülőknek csak kis hányada hajlandó az együttműködésre.

33


A tanulók a szülők egészségtelen szokásait veszik át, és magas a rendszeresen dohányzó és a drogot már kipróbáló diákok aránya (például rendkívül magas a dohányzó szülők száma, főleg az édesanyáké és saját állításuk szerint a diákok 20%-a már kipróbált valamilyen drogot). Folyamatosan küzd az iskola a dohányzó tanulókkal, ám gyakran a szülők is az iskolával szemben foglalnak állást. A lelki egészség védelme érdekében sikerült eredményt elérni a baráti kapcsolatok erősítése terén. A fentiekből fakadóan az iskolai egészségnevelésnek a következő években a következő kulcsproblémákra kell megoldást találnia: A diákok rendszertelen és egészségtelen táplálkozási szokásai A diákok mozgásszegény életmódja Az „Én” és a közösség, mentálhigiéné és lelki egészség kapcsolata Az iskolai közösségnek a tanulók családjával való nem elégséges kapcsolata A tanulók és környezetüknek egészségkárosító szereket fogyasztó szokása (főként a dohányzás és a kábítószer, valamint az alkohol) Környezettudatosság hiánya a tanulókban A legnagyobb problémát az egészségkárosító szerek használata, a helytelen családi minták, a mozgásszegény életmód, valamint a nem megfelelő táplálkozási szokások jelentik.

5.2.4 Megvalósítási stratégia 5.2.4.1 Célok Az iskola egészségnevelésének legfőbb célja, hogy a meglévő problémákra választ adjon, és javuljon a tanulók egészségi állapota, valamint az egészségről, mint értékről alkotott szemlélete, valamint javuljon az a társadalmi környezet, amelyet az iskola jelent a tanulók és munkatársak számára. Cél hogy a tanulók sajátítsák el az egészséges életmód kialakításához és fenntartásához szükséges szemléletet, értékeket és képességeket, és ehhez az iskola a lehetőségeihez mérten a lehető legnagyobb mértékben hozzá tudjon járulni. Közvetett cél, hogy a tanulók családja és az iskolai alkalmazottak a programban való részvételükkel jelentősen javíthatnak egészségi állapotukon és életvitelükön. Az iskolai egészségnevelés és –fejlesztés céljai a következők: Az egészséges életmódhoz kapcsolódó helyes értékrend és szokás kialakítása a tanulókban

34


A tanulók egészségi állapotának fejlesztése és megőrzése egészséges életmódhoz kapcsolódó

szokások

kialakításával,

valamint

megfelelő

iskolai

környezet

biztosításával: •

Egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás fontosságának megértése

•

Lelki egészség és mentálhigiéné kialakítása, fejlesztése

•

Egészségkárosító szerek használatának, szokások felismerése és elkerülése

•

Támogató családi háttér elősegítése

•

Kölcsönös és intenzív szülő – gyerek kapcsolat elősegítése

•

A szülők hatékony bevonása az iskola nevelő munkájába, valamint a szülők egészséges életmóddal kapcsolatos ismereteinek bővítése a lehetőségekhez mérten

5.2.4.2 Elvárt eredmények: Csökkenjen az iskola tanulói között az egészségkárosító szerek használata Csökkenjen a túlsúlyos tanulók aránya Csökkenjen a kórosan sovány tanulók aránya Csökkenjen a magas vérnyomással küzdő tanulók aránya Ne növekedjen tovább a gerincferdüléssel, lúdtalppal küzdő gyermekek aránya Legyen szorosabb az iskola és a szülők kapcsolata és együttműködése az egészségfejlesztés témakörében. Évente legalább egy alkalommal olyan program, akció szervezése, amelybe a tanulók családja és szülei is bevonásra kerülnek. Valamint a szülők tájékoztatása az iskola egészségnevelési tevékenységéről, a szülők véleményének és visszajelzéseinek összegyűjtése az egészségneveléssel és – fejlesztéssel kapcsolatban egy tanévben egyszer. Az iskolában az egészségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek rendszeres és szervezett, a stratégiához illeszkedő módon történjenek. Legyen rendszeres együttműködés az egészségfejlesztés témakörében tevékenykedő civil és állami szervezetekkel – évente legalább egy konkrét tevékenységbe való bevonás és együttműködés a kijelölt szervezetekkel.

5.2.4.3 Az iskolai egészségnevelés fő fókuszai A fenti problémák és meghatározott célok, eredmények értelmében a következő tematikus fókuszai kell legyenek az iskola egészségnevelési programjának:

35


Szervezett iskolai egészségfejlesztési és –nevelési tevékenység kialakítása és működtetése egy egészségnevelésért és –fejlesztésért felelős csapat felállításával működtetésével Megfelelő partnerségek működtetése Rizikócsoportok másodlagos prevenciójának megvalósítása Egészséges táplálkozás szokásainak kialakítása Rendszeres testmozgás szokásainak kialakítása Lelki egészség és a közösség fejlesztése Drog prevenció és egészségkárosító szerek használatának csökkentése Családi kapcsolatok erősítése Környezettudatosság erősítése

5.2.4.4 A megvalósítás elemei A tanulók egészségnevelésének fejlesztése tekintetében különböző fórumok bevonásával és forrás kihasználásával, valamint egy jól szervezett az iskolai egészségfejlesztésért felelős csapat felállításával érhetjük el a lehető legteljesebb körű eredményt. A diákok a mindennapi oktatási rendbe illesztett tanórák – biológia óra, egészségtan óra, testnevelés óra, osztályfőnöki óra, szakácsképzés keretében a főzéssel kapcsolatos tanóra – keretében

a

témában

illetékes

szaktanár

és

a

partnerintézmények

szakemberei

együttműködése révén rendszeres előadások és gyakorlatok keretében ismerik meg az egészséges életmód elősegítéséhez elengedhetetlen szemlélet- és szokásrendszert. A tanórán kívüli lehetőségek – szakkör, rendezvény, verseny – előnye az időbeli rugalmasság és a kötetlen megjelenés, azonban hátránya, az alacsony látogatottság is ezen tényezők következménye. A motiváció és a példamutatás kulcsfontosságú a részvételi arány emelése, ezáltal az egészséges életmódnak a kortársak közötti terjedése érdekében. Az iskolai kereteken belül, de tágabb szociális környezet számára is megrendezett iskolanapon, illetve egészség-napokon egy-egy témával kapcsolatban tartunk előadásokat, a témához kapcsolódó játékos versenyeket, valamint tesztkitöltést és alkalmi akciókat szervezünk. A meghívott előadók között megtalálhatóak helyi szakemberek, illetve a diákok és családjuk által jól ismert, esetlegesen példaképnek állított szakemberek, akik saját élményeiken keresztül mutatják be az egészséges életmód kialakításának és megőrzésének fontosságát és a velük történő tapasztalatcsere lehetőséget ad a résztvevők érdeklődésének és motivációjának emelésére.

36


Részt

veszünk

továbbá

városi,

megyei,

illetve

regionális

szinten

szervezett

sportversenyeken, tanulmányi versenyeken, valamint az egészséges életmód és az egészségkárosító hatásokkal szembeni megelőzés témájában szervezett rendezvényeken. A szülők intenzívebb bevonása a gyermek fejlődésébe és az iskolai nevelőmunkába egyrészt a hagyományos szülői értekezletek, fogadóórák keretében történik. Emellett nagy jelentőséget tulajdonítunk az aktuális esetmegbeszéléseknek és az iskola által szervezett egészségnapokon való családi megjelenésnek, amelyek kötetlen és személyes jellegükből adódóan informális úton erősítik az együttműködési hajlandóságot, a szülők és oktatók példamutatási felelősségét, ezáltal a szélesebb körben, hatékonyabban és fenntartható módon megvalósítható szemléletformálás lehetőségét növelik. Az oktatók és az iskola által foglalkoztatott nevelők, orvos, védőnő részére a kulcs témákban

továbbképzés

szükséges

személyes

képességek

fejlesztésével

együtt

(kommunikáció, ellenállás-kezelés, pszichológia, motiváció), hogy megfelelő szakmaisággal vezethessék a megbeszéléseket és a célcsoportot hatékonyan és eredményesen érjék el, leépítve az ellenállást és érdektelenséget.

5.2.4.5 A megvalósítás színterei Az egészségfejlesztési program sikerességének kulcsa három fontos alappilléren nyugszik: az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek és szemlélet átadása a diákok számára aktív bevonásuk és a tapasztalatszerzés biztosítása felelősségérzetük fejlesztése saját életvitelük, illetve családjuk és kortársaik iránt Ezen pillérek figyelembevételével az alábbi színtereken történik az egészségfejlesztés: Tanórán: természetismeret, testnevelés és osztályfőnöki óra keretében a szakos tanár és meghívott partnerek ismeretterjesztő és felvilágosító előadásain. Tanórán kívüli szakkör, iskolai rendezvény: DSK, DÖK rendezvényein. Alkalmi előadások: meghívott szakemberek előadásai a testi-lelki egészség bizonyos kiemelt témájában Rendezvények és akciók formájában: iskolanap, egészségnap, illetve szervezett természetvédő, lakóhely-védő akciók (szelektív szemétgyűjtés, kertrendezés) Emellett a hatékony partnerkapcsolat révén szűrővizsgálatot tartunk diákok és szüleik részére az egészségnapok keretében, valamint a védőnő, az iskolaorvos és a Családsegítő Szolgálat szakembere heti rendszerességgel fogadóidőt tart a tanulók számára.

37


5.2.5 Akcióterv Az intézményi egészségfejlesztő program részletes akciótervét a kulcsproblémák mentén építettük fel, mindvégig szem előtt tartva célunkat, miszerint tervezett tevékenységeinkkel nem csupán a tanulók életvitelére kívánunk pozitív és fejlesztő hatással lenni, hanem általuk a családtagjaik és kortársaik egészségi állapotára egyaránt. Továbbá kiemelt célunk a diákok és szüleik közötti összetartás és a testi-lelki egészség együttes kialakítása és gyakorlása az iskolában és otthonukban.

5.2.5.1 Egészségfejlesztő csapat felállítása és működtetése A tevékenység célja, hogy az iskolában egységes, stratégiai alapokon nyugvó, szervezett egészségfejlesztési és –nevelési tevékenység folyjék. Lépések: a) Az iskolavezetés elkötelezett az egészségnevelés fontossága mellett b) Az iskola munkatársainak tájékoztatása és elkötelezetté tétele az egészségnevelés mellett c) Iskolai egészségfejlesztési munkatárs, felelős kiválasztása, kinevezése, és amennyiben lehetőség van rá, képzése d) Iskolai

egészségfejlesztésben

érintettek

körének

kiválasztása

és

az

egészségfejlesztésért felelős csapat felállítása, működtetése – közös ülések tartása a tanév elején, félévkor és év végén e) Iskolai egészségnevelési pedagógiai program megvalósítása, annak koordinálása f) Tapasztalatok, eredmények és visszajelzések gyűjtése Ütemezés: a)-d) szeptember, iskolakezdéskor d) iskolakezdéskor, félévkor, tanév végén e) folyamatosan a tanév során az alábbi programoknak megfelelő módon f) tanév végén egyszer Felelős: a)-d) iskolaigazgató d) egészségfejlesztésért felelős munkatárs e) egészségfejlesztésért felelős csapat a lentebb leírtaknak megfelelően f) egészségfejlesztésért felelős munkatárs Erőforrásigény: munkatársak munkaidejének meghatározott része.

38


5.2.5.2 Partnerségek működtetése Elsődlegesen az egészséges életmód keretében hangsúlyozandó témáknak megfelelő szaktanárok bevonásával zajlik az egészségtan ismeretek átadása. Másodsorban az iskolával együttműködésben álló egészségügyi szakemberek – védőnő, iskolaorvos – által végzett szűrővizsgálatok és fogadónapok segítik a rászoruló tanulók megfelelő segítőhöz juttatását. Harmadrészt a városi egészségvédelmi, rendvédelmi és szociális szolgálatok – Családsegítő Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, Gyermekvédelmi Szolgálat, ifjúságvédelmi felelős, rendőrség – bevonásával biztosítjuk a magas szakmai színvonalú, problémaorientált, ugyanakkor megelőzési lehetőségeket feltérképező képzést. Ezt a megközelítést tovább hangsúlyozva az iskola és a városi önkormányzat által szervezett egészségnapok keretében meghívott közismert szakemberek, a témában jártas és saját tapasztalattal rendelkező közszereplők segítségével történik a diákok, családjuk és ismerősi körük számára az egészséges életmód fontosságának,

alapelveinek,

valamint

az

egészségkárosító

szerek

és

szokások

következményeinek bemutatása. Az egészségfejlesztés sikeres és eredményes megvalósítása érdekében kulcsfontosságú a diákok motiválása figyelemfelhívó és testközelből, de közvetetten megszerezhető információk átadásával, önmagukért és a közösségért érzett felelősségük ösztönzése tapasztalatcserék révén eljuttatott ismeretek által.

5.2.5.3 Rizikócsoportos programok Az iskolai szűrővizsgálatok során feltárt, jól körülhatárolt rizikócsoportok (magas vérnyomással rendelkezők, alkoholproblémával küzdő szülők gyermekei, túlsúlyos tanulók stb.) tudatos kezelésére nagy hangsúlyt helyezünk, és a másodlagos prevenció eszköztárát alkalmazzuk. A szűrővizsgálatok során a tanév elején kialakításra kerülnek a rizikócsoportok és a bele tartozó tanulók listája. A tanév elején az egészségnevelésért felelős munkatárs az iskolaorvossal, a védőnővel és az iskolai egészségnevelésben részt vevő kollégákkal konzultálva összeállítja a rizikócsoportoknak az adott tanévre vonatkozó prevenciós programját. Ezeknek a programoknak rendszereseknek kell lenniük, és nem szabad csak egyoldalú ismeretátadásra fókuszálniuk, hanem bevonáson kell alapulniuk, és alkalmazniuk kell a tapasztalati tanulás elvét. Ütemezés: szeptember-október

39


Módszerek: a program során a rizikócsoport tagjai kaphatnak sajátos étrendet, mozgásprogramot, konzultáció rendet a megfelelő szakemberrel, segítséget a megfelelő szakemberhez való eljutásban stb. Felelős: iskolai egészségnevelésért felelős munkatárs, védőnő és iskolaorvos. Forrásigény: esetlegesen külső szakértő vagy partner bevonása az iskolai költségvetés lehetőségeihez mérten.

5.2.5.4 Egészséges táplálkozás Az oktatás és program célja az, hogy a tanuló és közvetetten a családja ismerje a helyes étkezés alapelveit, az egészségtelen táplálkozásra visszavezethető betegségeket, illetve azok megelőzési lehetőségeit, tisztában legyenek korunk divatos táplálkozási szokásainak előnyeivel és hátrányaival, ezáltal képesek legyenek felelősségteljesen mérlegelni az ételek és étkezési szokások között. Tevékenységek és ütemezés A 9-13. évfolyam számára táplálkozási óra az iskolai biológia óra keretében 2x1 óra oktatás 2 hónap alatt: •

A rendszeres és egészséges táplálkozás alapelvei o Tápanyagok, beviteli arányok, energiaszükséglet, helyes étrend kialakítása o A rendszeres táplálkozás jelentősége, kulturált és helyes táplálkozás alapelvei

•

A táplálkozási betegségek o Táplálék-, tápanyaghiányból, alultápláltságból fakadó betegségek és megelőzésük o Élelmiszerek hatása az egészségre, táplálkozási zavarok és a média hatása választásainkra o A helytelen táplálkozás következményeképpen kialakuló késői betegségek, szövődmények valamint azok megelőzése

Ütemezés: szeptember – október, osztályonként Módszertan: előadás és szakmai műhely, tesztek kitöltése értékeléssel, egyéni és kiscsoportos feladatok. Felelős: Biológia tanár együttműködésben, konzultálva a védőnővel, iskolaorvossal, és ha van rá lehetőség, akkor dietetikus szakember meghívásával.

40


Forrásigény: meghívott szakember tiszteletdíja. Egy alkalommal egészségnap megszervezése az iskola parkjában/tornatermében a táplálkozás témakörében a diákok és családtagjaik részére: •

Játékos vetélkedő ételekkel

•

Vércukorszint-, vérnyomás-mérés, fogászati szűrés

•

Kötetlen előadás és beszélgetés egy meghívott dietetikussal/belgyógyásszal és egy ismert közszereplővel (ajánlott a diákok életkorához közeli, informális kommunikációra alkalmas személyek meghívása)

•

Egészséges receptek és főzési technikák megosztása a szülők között

Ütemezés: szeptember/október Módszertan: egyéni és csoportos feladatok, tapasztalati tanulás elvének alkalmazása, versenyek révén a résztvevők motiválása a részvételre és a jó teljesítményre Felelős: az iskola egészségfejlesztésért felelős munkatársa együttműködve a biológia és a testnevelés szakos tanárral. Forrásigény: helyszín biztosítása, valamint a meghívott előadók, szakemberek tiszteletdíja. Plakátverseny vagy egyéb önkifejezést lehetővé tevő művészeti, alkotó verseny megszervezése a diákok körében az egészséges táplálkozás témájára művekből, és azok kiállítása az iskola folyosóján, vagy azok prezentálása és azok értékelése, eredményhirdetés iskolai rendezvényen. Verseny 2 korosztály körében (1. 9-10. évfolyam és 2. 11-13. évfolyam) Ütemezés: október-november. Módszertan: önkifejezést elősegítő tevékenységre és tapasztalati tanulásra motiváló tevékenység támogatása, a résztvevők motiválása versenyhelyzet teremtésével. Felelős: Az iskolai egészségfejlesztésért felelős munkatársa együttműködve a rajz és vizuális kultúra valamint az ének tanárral. Forrásigény: a legjobban teljesítő tanulók (összesen 8 darab díj: 2 korcsoportban 4-4 díj – 3 helyezett + különdíj – biztosítása) részére díjazás biztosítás az iskola költségvetéséhez mérten. Az iskolában három „egység” kínál lehetőséget a tanulók étkezésére, két automata (egyik ételekkel, másik üdítőitalokkal) valamint egy büfé. Igaz, hogy az automaták nem egészséges, csomagolt ételeket (ropi, chips, csoki stb.), a másik kávét árul. A büfében friss pékáru és emellett általuk előre készített szendvicseket (bőségesen tartalmaznak különféle zöldségeket is, s több teljes kiőrlésű lisztből készülő),

41


tejtermékeket (tej, kakaó, túró rudi, puding, joghurt), valamint gyümölcsöt (fogyasztásra elkészített darabolt, dobozolt, vegyes gyümölcstál) is árulnak. Minden folyosón található fali ivókút.

5.2.5.5 Rendszeres testmozgás A tevékenységek célja az, hogy felhívjuk a figyelmet a rendszeres testmozgás fontosságára, annak hatását a testi, lelki egészségre és társas kapcsolatokra. Továbbá megismertetjük a diákokat és családjukat a mozgásszegény életmód következményeivel és az abból eredeztethető betegségekkel.

Emellett bemutatjuk a tanulóknak a mozgás szerepét a

szabadidő eltöltésében, valamint szóba kerülnek a korrekciós és alternatív mozgásformák – testtartásjavító torna, gyógytorna és annak jelentősége, jóga, relaxáció – is a hagyományosan űzhető sportágak mellett. Tevékenységek Az iskola minden évfolyamának oktatási programjában heti 3 óra testnevelés szerepel. A testnevelő tanár az órák első 10 percében a bemelegítés alatt beszélnek a rendszeres testmozgás fontosságáról, annak a testi egészségre, a lelki egészségre, a társas életre gyakorolt hatásáról, illetve a mozgás és táplálkozás kapcsolatáról, élettani hatásairól. Emellett felhívja a figyelmet a mozgás hiányából adódó szomatikus és pszichés betegségekre, azok megelőzési lehetőségeire. Kiemelt jelentőségű továbbá a balesetvédelem és elsősegélynyújtás alapelveinek elsajátítása, a balesetek okainak és megelőzésének oktatása. A testnevelő tanár az iskolaorvossal együttműködve hatékonyan kiszűrik azokat a diákokat, akiknél ajánlott a testtartásjavító torna, gyógytorna alkalmazása. Ütemezés: egész tanévben Felelős: testnevelő tanár Erőforrás: nem igényel plusz erőforrást Egy alkalommal egészségnap megszervezése az iskola parkjában/tornatermében a rendszeres testmozgás témakörében (lehetőség van összekötni az egészséges táplálkozás egészségnapjával) a diákok és családtagjaik részére: •

Játékos vetélkedők, sorversenyek, ügyességi játékok (egyensúlyfejlesztő, koncentrációs, proprioceptív képességet fejlesztő eszközök kipróbálása)

•

Közös aerobic óra

•

Kötetlen előadás és beszélgetés, közös sport egy ismert közszereplővel

42


Minimaraton-váltó verseny szervezése

Ütemezés: szeptemberben/októberben Felelős: testnevelő tanár Erőforrás: helyszín biztosítása, meghívott sportolók és azok tiszteletdíja, a versenyek helyezettjeinek díjai az iskola költségvetéséhez mérten, illetve támogató szervezésén keresztül. Tanórákon kívül a szabadidő aktív mozgással való eltöltésére ösztönözve és a diákok napi rendszeres testmozgását elősegítve különböző mozgáslehetőségek biztosítása: gyógytorna, futball, úszás, konditerem használata, kézilabda, kosárlabda, tenisz, futás, tánc, amennyiben az iskola költségvetése illetve a szülők anyagi lehetőségei megengedik. Ennek igényfelmérése a tanév elején történik meg. Ütemezés: a tanév során heti rendszerességgel októbertől júniusig Felelős: testnevelés tanár, külső oktató/tanár bevonásával, ha speciális mozgásformáról van szó. Erőforrás: költségtérítéses formában, amennyiben a szülők anyagi lehetőségei megengedik, vagy az iskola finanszírozásában, amennyiben az iskola költségvetése megengedi. A tanulókat minden szünetben kiküldjük a tantermekből, így az óraközi mozgás biztosított a számukra. Nagyszüntben mindig az udvaron tartózkodnak a diákok, így megfelelően nőhet az agyuk oxigénellátása is, és javulhat a teljesítményük. Ütemezés: a tanévfolyamán folyamatosan. Felelős: óraadó és az ügyeletes tanár. Sportversenyeken való részvétel. Például: Hanság Kupa, „Kihívás napja”, Ütemezés: a tanévfolyamán folyamatosan. Felelős: testnevelő tanár. Partnerségek, felelősök DSE, iskolaorvos, védőnő és testnevelő tanár(ok), esetlegesen edzők (délutáni különórák vezetésére), sportolók

5.2.5.6 Mentálhigiéné, lelki egészség, közösség A tevékenység célja a diákok pszichés fejlődésének támogatása, önismeretének, önértékelésének fejlesztése, önmaguk meghatározása a családban, a közösségben, ezáltal személyes

felelősségvállalásuk

elősegítése,

amely

képességek

elengedhetetlenek

a

kiegyensúlyozott élethez. Célunk továbbá a diákok egymás és a társadalom iránti

43


felelősségérzetének fejlesztése és a közösségi formáló erő pozitív hatásainak hangsúlyozása. Szó esik továbbá a pszichés betegségek hátteréről, a család felbomlásának hatásairól és a korunkban egyre gyakoribb pszichés megterheltségről és problémákról. Tevékenységek és ütemezés A téma elsősorban az osztályfőnöki óra keretében kerül a korosztálynak megfelelő mélységben és kérdéseket kiemelve tárgyalásra, az osztályfőnökök és az illetékes szakemberek (iskolaorvos, iskolapszichológus, Családsegítő Szolgálat és a Nevelési Tanácsadó szakemberei) együttes előadásában. Az órák kisebb részében előadások, nagyobb részében beszélgetések, egyéni és kiscsoportos feladatok szerepelnek, ahol a diákok feltehetik kérdéseiket, megoszthatják véleményüket. •

Önmeghatározás, önérvényesítés képessége

•

Elégedettség, teljesítmény, ambíciók, kreativitás

•

Depresszió, öngyilkosság, szenvedélybetegségek

•

Munka és pihenés egyensúlya

•

Család, barátok, közösség és a kortársak szerepe

•

Stresszkezelés, agresszió kezelése

•

Kommunikáció jelentősége

•

Esélyegyenlőség biztosítása

•

Női és férfi szerepek

Ütemezés: havonta-kéthavonta egyszer, összesen 4 alkalommal osztályonként, szeptembertől júniusig Felelős: osztályfőnök, szakpszichológus Erőforrás: külső szakértő bevonásakor annak tiszteletdíja az iskola költségvetéséhez mérten Egy alkalommal egészségnap/-hét megszervezése az iskola tornatermében a lelki egészség témakörében a diákok és családtagjaik részére: •

Személyiség- és képesség tesztek kitöltése

•

Konfliktuskezelési workshop pszichológus szakember vezetésével

•

Kötetlen előadás és beszélgetés egy meghívott, ismert közszereplővel (ajánlott a diákok életkorához közeli, informális kommunikációra alkalmas személyek meghívása, pl. Soma, Csernus)

Ütemezés: november Felelős: egészségfejlesztésért felelős munkatárs és amennyiben lehetséges, szakpszichológus Erőforrás: meghívott szakértők tiszteletdíja az iskola költségvetéséhez mérten

44


Önismereti csoport indítása, amelyet egy képzett szakember irányít, kis csoportban. Cél: a serdülőkori készségfejlesztés, az önismeret fejlesztése különböző technikákkal, a konfliktuskezelés eszköztárának fejlesztése. Ütemezés: 8-10 alkalommal az év során kéthetente, októbertől márciusig Felelős: osztályfőnök és meghívott szakértő Erőforrás: meghívott szakértők tiszteletdíja az iskola költségvetéséhez és a szülői hozzájáruláshoz mérten Opcionális lehetőség egy esélyegyenlőségi nap megszervezése, amely során a tanulóknak alkalmuk nyílik az Ability Park mobil állomásán bepillantani a fogyatékkal élők mindennapjaiba, megismerni nehézségeiket és az őket segítő eszközöket. Az Ability Parkot olyan emberek vezetik, akik maguk is – szellemi, testi – fogyatékkal élnek, ezáltal a stigmatizáció, a kirekesztés, az érdektelenség közvetetten megváltoztathatóvá válik. Ütemezés: december Felelős: egészségfejlesztésért felelős munkatárs Erőforrás: utazási költség és belépő díj finanszírozása az iskola költségvetéséhez és a szülők anyagi hozzájárulásához mérten. Szponzor vagy támogatás bevonása lehetőség szerint. Partnerségek, felelősök A helyi Családsegítő Szolgálat, Nevelési Tanácsadó szakembere, szakpszichológus, iskolaorvos, védőnő és osztályfőnökök, Ability Park üzemeltetők

5.2.5.7 Családi kapcsolat A tevékenység célja a diákok számára a családi háttér fontosságának, szerepének bemutatása, valamint a megfelelő szülői és családi háttér hiányának, az összetartás és támogatás mellőzésének lehetséges következményeire hívja fel a figyelmet. Szóba kerülnek továbbá a családi értékek, a családtervezés és gyermekvállalás, illetve a család alakulása a tervezéstől a többgenerációs családfáig. Tevékenységek és ütemezés A téma elsősorban az osztályfőnöki óra keretében kerül a korosztálynak megfelelő mélységben és kérdéseket kiemelve tárgyalásra, az osztályfőnökök és az illetékes szakemberek (Családsegítő Szolgálat és a Nevelési Tanácsadó szakemberei, pszichológus) együttes előadásában. Az órák kisebb részében előadás, nagyobb részében beszélgetés szerepel, ahol a diákok feltehetik kérdéseiket és tapasztalatot

45


cserélhetnek. A kötetlen beszélgetés lehetőséget ad arra is, hogy az osztályfőnök és a szakemberek kiszűrjék azokat a diákokat, akik családi hátterük tekintetében fokozottan veszélyeztetettek, s a megfelelő segítők felé tudják irányítani. Ütemezés: január – február hónapokban, összesen 2 alkalom osztályonként Felelős: osztályfőnök és meghívott szakértő Erőforrás: meghívott szakértők tiszteletdíja Partnerségek, felelősök A helyi Családsegítő Szolgálat, Nevelési Tanácsadó szakembere, szakpszichológus, iskolaorvos, védőnő és osztályfőnökök

5.2.5.8 Egészségkárosító szerek és szokások, prevenció A tevékenység célja a diákok felvilágosítása az élvezeti szerek használatáról, a napjainkban egyre gyakoribbá váló fertőző betegségek, illetve szexuális úton terjedő betegségek jellemző tüneteiről, kialakulásuk következményeiről és a megelőzési lehetőségekről. A téma felvetése és

több

aspektusból

való

megközelítése

révén

eredményesebben

érhetők

el

az

egészségkárosító szerekkel élő diákok, valamint szociális környezetük (tanárok, kortársak, család) információt és tapasztalatot szerezhet a tünetek alapján történő korai felismeréshez. Tevékenységek és ütemezés A téma elsősorban az osztályfőnöki óra keretében kerül a korosztálynak megfelelő mélységben és kérdéseket kiemelve tárgyalásra, az osztályfőnökök és az illetékes szakemberek (iskolapszichológus, Családsegítő Szolgálat és a Nevelési Tanácsadó szakemberei, védőnő, iskolaorvos) együttes vezetésével. Az órák kisebb részében előadás, nagyobb részében beszélgetés szerepel, ahol a diákok feltehetik kérdéseiket és tapasztalatot cserélhetnek. A kötetlen beszélgetés lehetőséget ad arra is, hogy az osztályfőnök és a szakemberek kiszűrjék a fokozottabb veszélynek (egészségkárosító szerek használata a családban, kortársak befolyása, magukra hagyott gyerekek) kitett gyerekeket, s a megfelelő segítők felé tudják irányítani. •

Az

alkohol-,

és

a

drogfogyasztás,

illetve

a

dohányzás

terjedése,

következményei epidemiológiai adatok alapján •

Családi minták, kockázati tényezők és egészségkárosító szerek fogyasztása

•

Depresszió, öngyilkosság, szenvedélybetegségek

•

Elégedettség, teljesítmény, ambíciók, kreativitás

•

Család, barátok, közösség és a kortársak szerepe

46


Stresszkezelés, agresszió kezelése

•

Kommunikáció, segítségkérés jelentősége

•

A megelőzés és rehabilitáció lehetősége

Ütemezés: március-április hónapokban, összesen 4 alkalom osztályonként Felelős: osztályfőnök és egészségfejlesztésért felelős munkatárs Erőforrás: drogügyi szakértő/koordinátor tiszteletdíja, meghívott előadók (pl. rendőrség) Egy alkalommal egészségnap megszervezése az iskola parkjában/tornatermében a lelki egészség témakörében a diákok és családtagjaik részére: •

Filmvetítés

•

Beszélgetés és ismertető workshop addiktológus szakember vezetésével

•

Kötetlen előadás és beszélgetés meghívott, ismert közszereplővel (ajánlott a diákok életkorához közeli, informális kommunikációra alkalmas személyek meghívása, pl. dr. Csernus Imre, dr. Zacher Gábor, OMSZ mentőtisztek)

•

Találkozás olyan felhasználókkal, akik a szerhasználat, valamint leszokás, elvonás során szerzett saját élményeiken keresztül hívják fel a figyelmet az egészségre káros hatásokra, veszélyekre és következményekre

Ütemezés: április Felelős: egészségfejlesztésért felelős munkatárs Erőforrás: helyszín biztosítása, meghívott előadók, szakemberek tiszteletdíja Plakát/rajz vagy művészeti verseny a káros szenvedélyek témakörében egyszer egy évben két korcsoportban. A legjobb alkotást készítőket díjazásban részesítjük. Ütemezés: május Felelős: egészségfejlesztésért felelős munkatárs Erőforrás: helyszín biztosítása, meghívott előadók, szakemberek tiszteletdíja Partnerségek, felelősök A

helyi

Családsegítő

Szolgálat,

Nevelési

Tanácsadó

szakembere,

addiktológus,

szakpszichológus, iskolaorvos, védőnő és osztályfőnökök, Rendőrség, OMSZ

5.2.5.9 Környezettudatosság A tevékenység célja a természeti tényezők és a természetes, illetve épített környezet fejlődésben, egészségmegőrzésben játszott szerepének tudatosítása, ezáltal a környezetért felelősséget érző és az egészséges környezetet védő szemlélet kialakítása a tanulókban és szociális környezetükben. Továbbá szó esik a téma feldolgozásakor az ökológiai körforgás

47


létéről, a környezetet és ez által a bioszférát szennyező anyagok káros/veszélyes következményeiről is. Tevékenységek és ütemezés A téma elsősorban a természetismereti órákon, másodsorban az osztályfőnöki óra keretében kerül a korosztálynak megfelelő mélységben és kérdéseket kiemelve tárgyalásra, a biológia/egészségtan tanárok, az osztályfőnökök és az illetékes szakemberek (helyi civil szervezetek) együttes előadásában. •

Ökológia természetszerűségei

•

A természeti tényezők szerepe a gyermekek fejlődésében

•

A tágabb környezetet szennyező anyagok hatása az egészségre

•

Az épített környezet hatása a lelki és testi fejlődésre

•

A környezettudatos ember lehetőségei

•

Társadalmi felelősség lakóhelyünk egészséges környezetének megóvása iránt

Ütemezés: május-június hónapokban, összesen 2 alkalom (1 biológia/egészségtan óra, 1 osztályfőnöki óra) minden osztályban Felelős: osztályfőnökök és biológia/egészségtan tanárok Erőforrás: biológia/egészségtan tanárok, helyi civil szervezetek képviselői Egy alkalommal egészségnap megszervezése az iskola parkjában/tornatermében a környezettudatosság témakörében a diákok és családtagjaik részére: •

Kertrendezés, faültetés osztályonként

•

Graffiti mentesítés a városban

•

Szelektív szemétgyűjtés évfolyamonként (papír, üveg, műanyag, fém)

•

Kötetlen előadás és beszélgetés meghívott, ismert közszereplőkkel (ajánlott a diákok életkorához közeli, informális kommunikációra alkalmas személyek meghívása, pl. Greenpeace vagy regionális civil szervezet)

Ütemezés: május-június Felelős: egészségfejlesztésért felelős munkatárs Erőforrás: eszközök biztosítása Partnerségek, felelősök Egészségtan tanárok, biológia tanárok, civil szervezet, Greenpeace és osztályfőnökök, szelektív hulladékgyűjtők.

48


5.3 Az iskola környezetnevelési programja Iskolánk

elsősorban

szakképzéseket

folytat,

a

tanórák

nagyon

speciálisak,

szakmaorientáltak, ezért a tanulóink környezeti nevelését az osztályfőnöki órákon, valamint a tantervekben szereplő tanórákon valósítjuk meg.

Jelentős szerepet kap az önálló

ismeretszerzés is, emellett természetesen felhasználjuk a hagyományos audiovizuális és informatikai lehetőségeket is. A környezet megóvása érdekében arra bíztatjuk tanulóinkat, hogy az elhasználódott elemeket, mobiltelefon-akkumulátorokat a háztartási hulladékoktól elkülönítve, az erre kijelölt hulladékgyűjtőkbe tegyék. Felhívjuk tanulóink figyelmét a szelektív hulladékgyűjtés fontosságára, arra neveljük őket, hogy igény alakuljon ki bennük e cél megvalósítására, mely kis erőfeszítéssel nagyban hozzájárulhat környezetünk védelméhez. A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is, ezért intézményünk számára nagyon fontos a külső és belső kapcsolat kialakítása, fenntartása, folyamatos ápolása. Iskolán belül: Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskola környezeti nevelése, illetve oktatása közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, tovább kell fejlesztenünk, és közös nevezőre kell hoznunk pedagógusaink szemléletét. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek. A környezeti nevelést diákjaink tanárainkkal való közös munka során sajátítják el. A tanárok és a diákok együttműködése elengedhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház hatása, ezért a harmonikus együttműködés fontos feladatunk. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programunknak. Pl. iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást. A technikai dolgozóknál

49


példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Iskolán kívül: Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmény profilját és költségvetését, ezért a kölcsönös együttműködés a környezeti nevelés szempontjából is elengedhetetlen. Az iskola igazgatójának a feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is támogassa a környezeti nevelési programunkat.

5.3.1 Alapelvek, célok A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk: a fenntartható fejlődés a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések a helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései alapvető emberi szükségletek emberi jogok demokrácia elővigyázatosság biológiai és társadalmi sokféleség Szem előtt kell tartanunk, hogy fiatal felnőtteket nevelünk minden órán, vagyis fontos, hogy diákjaink fejében egységes rendszer alakuljon ki. Hosszú távú célunk, hogy tanulóink környezettudatos állampolgárrá váljanak. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani, illetve tovább kell erősíteni: a környezettudatos magatartást és életvitelt a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos életvitelt a környezet értékei iránti felelős magatartást a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét a rendszerszemléletet A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása és fejlesztése a tanulókban: alternatív, problémamegoldó gondolkodás kreativitás együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia, segítő életmód kritikus véleményalkotás, vitakészség

50


kommunikáció, médiahasználat konfliktuskezelés és –megoldás értékelés, mérlegelés készsége

5.3.2 Az iskola környezeti nevelési szemlélete Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk, így tanulóinkat a szakmai képzéseken kívül erkölcsös és környezettudatos életmódra is tanítanunk kell. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási módszereket tudunk kialakítani. A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében speciális módszerekre van szükségünk. Olyan technikákat kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Az alkalmazható módszerek tárházának csak töredékét alkalmazzuk, így ezek kiterjesztése, kollégákkal való megismertetése fontos feladatunk. A környezeti nevelésben a kommunikáció több típusát kell alkalmaznunk. Fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott médiairodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudjanak tájékozódni. Korunk elengedhetetlen követelménye, hogy képesek legyenek eligazodni a magyar és idegen nyelvű szakirodalomban, ki tudják szűrni az értékes információkat az értéktelenek közül. Közvetlen környezetünk problémáinak felmérése, értékelése is fontos feladat. Pedagógusaink

számára nélkülözhetetlen

a folyamatos

szakmai

és

módszertani

továbbképzés. A jövő feladata, hogy környezeti nevelési témában is részt vegyünk tanártovábbképzésben. A program kidolgozásával célunk volt: gazdag tevékenységeink rendszerszemléletű áttekintése, komplex, egymásra épülő tevékenységekből álló tevékenységkör kialakítása a tevékenységek "megmerevítése" helyett a folyamatos fejlődés lehetőségeinek kidolgozása elősegíteni a tantestület együttgondolkodását ezen a mindannyiunkat feladatok szintjén is érintő területen meghatározni azt, hogy részfeladatához ki, kitől milyen segítséget várhat el.

51


Jól működő környezeti nevelési program csak úgy képzelhető el, ha ebben a tevékenységben a maga területén mindenki részt vesz.

5.3.3 A környezeti nevelés színterei A környezeti nevelés folyamatos. Akkor igazán hatékony, ha átjárja az iskolai élet minden színterét, tevékenységét a tanórától a szabadidős foglalkozásokig. Az iskolai oktató-nevelő munka ezért nem szorítkozik a tantárgyak óráira, de a feladatok zömét mégiscsak e keretek között valósítjuk meg. Tanórákon történik azon ismeretek megalapozása, szemlélet formálása, amely során lehetőség van a helyes értékrend, természethez fűződő viszony kialakítására. Ez minden szaktanár feladata, a megvalósítást viszont nagymértékben befolyásolja, hogy milyen tantárgyról is van szó. Több tantárgy oktatását többé-kevésbé a környezeti nevelési komponensek eddig is tartalmazták, de ezek tervszerű alkalmazása, összehangolása gondos tervezést igényel. A környezeti nevelés alapvető pillérei a természettudományi tantárgyak; e tantárgyak tanulása során szerzi a tanuló a természetre vonatkozó ismeretek, összefüggések, kölcsönhatások sokaságát. Védeni, szeretni csak azt lehet, amit ismerünk. Környezetünk élővilágának ismerete nemcsak tananyag, hanem a szemléletformálás nagyon fontos eszköze is. A társadalomtudományi tantárgyak feladata, hogy a társadalomszerveződés, valamint az emberi viselkedés és kultúra irányából közelítse meg a kérdést. A környezeti válság megoldása nem képzelhető el a jelenlegi társadalmi viszonyok meghaladása nélkül. A korábbi döntések elemzése segíti a jelenben való eligazodást, növeli a jövő iránti felelősséget. Ezek a tárgyak útmutatást adnak a környezeti gondok felismeréséhez és megoldásához, a közügyekben való részvételhez. A humán tárgyak feladatai közé tartozik az is, hogy bemutassák a fogyasztói modell helyett javasolt utakat, a környezeti válság kezeléséhez és megoldásához szükséges világképet, erkölcsi értékrendet, valamint a rendelkezésre álló gazdasági és jogi eszközöket. Az anyanyelv, idegen nyelvek és a matematika oktatása során a környezeti nevelés lehetősége lehet például: újságcikkek elemzése, fordítása, amelyek környezeti problémákkal, azok sikeres megoldásával foglalkozik, szituációs játékok játszása, a megszerzett

ismeretek

bemutatása,

illetve

környezetvédelmi

ilyen

témájú

szakterületen

gyakorlati

példák

való

alkalmazásának

alkalmazása.

Jelentős

52


szemléletformáló hatása lehet például valós, a saját meteorológiai mérőállomáson gyűjtött adatsorok felhasználásának matematikai és fizikai számítási feladatokban. A pályaorientációs, valamint a szakmai alapozó tárgyakba beépített művészeti nevelés alkalmas lehet a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alkotta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatásosan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az uniformizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fontosságára (egy módszer lehet pl. hulladékok felhasználása „művészeti” alkotások létrehozásához). A test- és egészségnevelési tárgyak a környezet és az egészség szoros kapcsolatának megértetésével, és az igények kialakításával teheti a legtöbbet.

53


6. AZ ISKOLA HELYI TANTERVE Célunk elsősorban az, hogy tanulóinknak az általánosan képző 9. és 10. évfolyamon olyan ismereteket nyújtsunk, melyek elősegítik a későbbi megalapozott szakmaválasztást (pályaorientáció, szakmai előkészítés), illetve szolgálják azokat a törekvéseket, miszerint a leendő szakmunkások tudása a korhoz igazodjék (idegen nyelv, számítástechnika).

6.1 Szakiskolai 9-10. évfolyam óraterve Az iskola a szakmai előkészítő évfolyamokon az 1/2006(VI.29.) OKM rendeletben kiadott kerettantervek alapján, órafelosztásban az SZFP II. ajánlásai alapján dolgozik. 9-10. évfolyam helyi tanterve - tantárgyi órafelosztás az 1/2006 (VI.29.)OKM rendeletben kiadott kerettanterv

ciklus , heti)

tanterv (éves óraszám ,

10. évfolyam helyi

heti)

(éves óraszám ,ciklus ,

10. évfolyam kerettanterv

ciklus , heti )

tanterv (éves óraszám ,

helyi 9. évfolyam

heti)

tantárgyakba beépítésre kerül.) 2010-11 tanév

(éves óraszám , ciklus ,

Tantárgy ( A művészeti oktatás, nevelés a

9. évfolyam kerettanterv

alapján (37 héttel számolva! Átlag napi 5,5 óra)

Magyar nyelv és irodalom

74 , 4 , 2

92,5 , 5 , 2,5

74 , 4 , 2

92,5 , 5 , 2,5

Matematika

74 , 4 , 2

74 , 4 , 2

74 , 4 , 2

111 , 6 , 3

Történelem és társadalmi ismeretek

74 , 4 , 2

92,5 , 5 , 2,5

74 , 4 , 2

92,5 , 5 , 2,5

Természetismeret és környezeti tanulmányok

74 , 4 , 2

111 , 6 , 3

74 , 4 , 2

111 , 6 , 3

Élő idegen nyelv

74 , 4 , 2

111 , 6 , 3

74 , 4 , 2

74 , 4 , 2

Informatika

74 , 4 , 2

74 , 4 , 2

74 , 4 , 2

74 , 4 , 2

92,5 , 5 , 2,5

92,5 , 5 , 2,5

92,5 , 5 , 2,5

92,5 , 5 , 2,5

Osztályfőnöki

37 , 2 , 1

37 , 2 , 1

37 , 2 , 1

37 , 2 , 1

Pályaorientáció

74 , 4 , 2

74 , 4 , 2

-

-

222 , 12 , 6

-

-

Testnevelés és sport

Gyakorlati oktatás Szakmai alapozó oktatás Szabadon tervezhető (helyi tantervben meghat.) Ének

222 , 12 , 6 -

148 37 , 2, .1

296 , 16 ,8 148

296 , 16 , 8 37 , 2, .1

Tanórai foglalkozások óraszáma kerettanterv és helyi tanterv szerint

1017,5

1017,5

1017,5

1017,5

54


A 2011/2012-es tanévtől intézményünkben előrehozott (alternatív) szakképzést is folytatunk három szakma esetében; géplakatos, bútorasztalos valamint festő, mázoló és tapétázó szakmákban. A közoktatási törvény 2009. évi módosítása tette lehetővé, hogy intézményünkben bevezethessük az előrehozott szakképzést. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 27. § (4) bekezdése szerint: „A szakiskolai nevelés és oktatás – azoknak, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek – megszervezhető kizárólag szakképzési évfolyamokon, a szakképzés követelményeinek és – legalább a teljes képzési idő egyharmadában az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő -, a szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadásával.” Az előrehozott szakképzésben a képzési idő 3 év, amelyből egy tanév óraszáma az általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasz követelményeire épülő, a hagyományos szakképzés gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemek átadására fordítható. A hagyományos szakiskolai képzéssel szemben az előrehozott szakképzés nem foglalja magába a 9-10. évfolyamos alapozó képzést, így a tanulók már a kilencedik évfolyamtól szakmai képzésben és közismereti képzésben egyaránt részt vesznek, amely a 11. évfolyam végén szakmai vizsgával zárul. A képzések gyakorlati hátterét a kilencedik évfolyamon az iskola biztosítja, míg a tizedik és tizenegyedik évfolyamon köthető tanulószerződés a külső szakmai gyakorlat lebonyolítására (már a tizenötödik életév betöltése után).

55


6.2 Felzárkóztató óraterv 6.2.1

A

képzés

projekt

alapú

éves

fejlesztési

tervének

időbeosztása/óraterve Modulok „A” jelű modulok

Időkeret (óra) 347,5

1/II. Személyiség fejlesztés, önismeret

111

2/II. Tanulás módszertana

74

3/I. Alapkészségek fejlesztése: írás, olvasás, számolás

111

4/I. Számítástechnikai alkalmazás

74

5/I. Általános szóbeli kommunikáció

37

„S” jelű modulok

670

6/III. Pályaorientáció

185

7/IV. Szakmai kommunikáció Anyanyelvi

40

Idegen nyelvi

74

8/IV. Szakmai alapozás, projektek megvalósítása

185

Kötelező óraszám Szabadon választható modulok A tanuló évi óraszáma

1017,5 74 1091,5

A hagyományos tantárgyakra/műveltség területekre építő oktatásszervezés helyett a képzési program tananyaga önállóan kezelhető nagyobb, meghatározott időtartammal is behatárolható egységekből, azaz modulokból áll, amelyek az összes kompetencia megszerzését lehetővé teszik.

6.2.2 A képzéssel elérhető tanulási utak Belépési feltételek: A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatás egy évig (10 hónapig) tartó szakképzést előkészítő évfolyamán – Kt. 27. § (8) – azok a tanulók vehetnek részt, akik alapfokú végzettség hiányában kívánnak bekapcsolódni a szakképzésbe. Be nem fejezett általános iskolai tanulmányok esetén legkorábban abban az évben jelentkezhetnek a következő tanévre a felzárkóztató oktatásra, amelyben betöltik a 15. életévüket. (Hátrányos helyzetű

56


tanuló esetében az iskola igazgatójának minden esetben be kell szereznie a Gyermekjóléti Szolgálat véleményét, és azt megküldeni a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadónak.) A felzárkóztató oktatásba bekapcsolódhatnak azok a tanulók is, akik alapfokú iskolai végzettséggel rendelkeznek, de tanulmányaikat nem kívánják a szakiskola 9. évfolyamán megkezdeni, ill. folytatni. Az, aki a felzárkóztató oktatás megkezdésekor a 16. életévét nem tölti be, a továbbtanulási és pályaválasztási tanácsadó javaslata alapján kapcsolódhat be a felzárkóztató oktatásba. Továbbtanulás: A szakképzést előkészítő évfolyam sikeres elvégzése után a bemeneti kompetenciák biztosította belépés lehetőségével az OKJ megfelelő szintkódú szakképzéseinek évfolyamokon,

megszerzésére hogy

a

van

szakmai

lehetősége és

a

tanulónak

vizsgakövetelményeknek

a

szakképző megfelelően

szakképesítést szerezhessenek. Követelmények: A szükséges kompetenciák (általános alap/kulcs) „A” és a választott szakmacsoportokra jellemző speciális (szakmai) „S” kompetencia megléte felel meg a követelményeknek.

6.2.3 Az értékelés elvei komptencia alapú teljesítménykritérium alapú projektproduktumokra épülő individizuált szöveges formájú az értékelés szempontjai a tanuló és a tanár számára azonosan értelmezhetők a tanulói önértékelést is figyelembe veszi. Az értékelési rendszerünk alapvetően figyelembe veszi az alábbi szempontokat: A tanulói munka és tevékenység értékelését minden alkalommal a tanulóval közösen a pedagógus végzi. Az értékelési folyamatnak mindig aktív részese a tanuló. A végzett tevékenységek függvényében az értékelés rendszeres és folyamatos. Kiterjed a szociális fejlődésére, a különböző kulcskompetenciák meglévőségére s bizonyos esetekben a tárgyi tudásra is. Írásbeli és szóbeli értékelés megfelelően váltogatja egymást a tanév folyamán.

57


6.2.3.1 Az értékelési rendszer konkrétumai: Napi szóbeli visszajelzések – A tevékenység végzése közben fontos a szóbeli pozitív megerősítés. Törekedni kell a különböző „én-üzenetek” közvetítésére. Alkalomszerű írásos visszajelzések – Kiegészíti a szóbeli értékelést, deklarálja egy adott rövid időszak (óra, hét) kiemelkedő munkavégzését, megerősíti a tanulót a tevékenység végzésével kapcsolatban. Negyed és háromnegyed éves írásos értékelések – A pedagógusok által meghatározott szempontok szerint kerülnek a tanulói teljesítmények értékelésre. Minden esetben írásban történik. A tanulói értékelési dosszié részét képezik. Szóban és akár írásban is a tanulóközösség kiegészítheti a saját véleményével. Féléves

és

tanév

pedagógusközösség

végi

áttekintő

által

elkészített

írásos

pedagógusi

minden

tanárra

értékelés nézve

–

A

kötelező

szempontrendszer alapján történő tanuló írásbeli jellemzés.

6.2.3.2 A kompetenciamérés folyamata és eszközei Önellenőrző lapok Tanulói teljesítményértékelő lap Tanári teljesítményértékelő lap Egyéni portfólió

6.2.4 A képzési struktúra A szakképzést előkészítő évfolyam tanterve nem tartalmaz részletezett tanítási tartalmakat, eszközöket. A tananyagtartalmat a modulokban és az azokat tovább bontó projektekben részletezzük, melyeket a szakiskolai felzárkóztatás kerettanterveként elfogadott adatbázisból adaptáltunk és a helyi viszonyokra alakítottuk át.

6.3 Feladatok, célkitűzések az OKJ szerinti szakképző évfolyamokon A szakképző évfolyamok alapvető célja – mind az előrehozott szakképzés, mind a hagyományos szakképző évfolyamok esetében – a megbízható alap- és általános műveltség talaján álló, korszerű szakmai ismeretekkel és megfelelő szakmai gyakorlati tapasztalattal rendelkező szakemberek képzése. A szakmai képzéssel párhuzamosan tanulóink azon képességeit és készségeit kell fejleszteni, amelyek elősegítik érvényesülésüket a munkaerőpiacon, a változó körülményekhez rugalmasan képesek alkalmazkodni, képesek

58


önállóan és csoportban dolgozni, társadalmi kapcsolataikban kiegyensúlyozottak, egészséges erkölcsi tartással bírnak. Ezen a képzési szinten fontos a tolerancia, a tűrő- és állóképesség fejlesztése, az önálló véleményalkotás képességének fejlesztése. Kiemelkedő helyet kell elfoglalnia a nevelésben az egyének szellemi fejlesztése mellett a mentális egészség megőrzésének.

6.3.1 Szakiskolai évfolyam tantárgyi rendszer és óraszámok 6.3.1.1 OKJ 31 521 10 1000 00 00 – géplakatos 6.3.1.2 OKJ 31 582 15 1000 00 00 – kőműves 6.3.1.3 OKJ 33 582 041000 00 00 – festő, mázoló és tapétázó 6.3.1.4 OKJ 33 543 01 1000 00 00 – bútorasztalos 6.3.1.5 OKJ 31 541 01 1000 00 00 – húsipari termékgyártó 6.3.1.6 OKJ 33 541 04 0000 00 00 – pék 6.3.1.7 OKJ 33 541 05 1000 00 00 – pék-cukrász 6.3.1.8 OKJ 33 811 02 1000 00 00 – pincér 6.3.1.9 OKJ 33 811 03 0000 0000 – szakács 6.3.1.10 OKJ 31 341 01 0010 31 02 – élelmiszer- és vegyi áru eladó 6.3.1.11 OKJ 33 815 01 1000 00 00 – fodrász

6.4. Tankönyvek, tanítási segédeszközök kiválasztásának elvei Tanári munkaközösségeink elsősorban a tantervekben előírt követelményeket figyelembe véve határozzák meg az oktatáshoz, tanuláshoz szükséges segédanyagokat. A bőséges kínálatból a munkaközösségekkel egyeztetve a szaktanárok választanak. A kiválasztás elveit a munkaközösségek véleményének figyelembe vételével alakítottuk ki. Ennek megfelelően a következő szempontokat tartjuk a legfontosabbnak: a

követelményeknek

megfelelően

a

közvetlen

tanítási

cél

és

feladat

végrehajtásához kapcsolódjanak szakmai-tartalmi szempontból megfeleljenek a kerettantervnek biztosítsák a szakmai vizsgára való felkészítés és felkészülés lehetőségét biztosítsák a tanuláshoz szükséges alapkészségek fejlesztését legyenek

alkalmasak

a

tanulók

érdeklődésének

felkeltésére,

az

önálló

ismeretszerzésre

59


érthető

megfogalmazású,

világos

nyelvezetű

tankönyvek,

munkafüzetek,

feladatgyűjtemények legyenek korszerű, friss ismeretanyagot tartalmazzanak a tartalom és a szemléltetés színvonalának összhangja biztosítva legyen áttekinthető, könnyen tanítható legyen legyen kiemelve a lényegesebb ismeret a feladatgyűjtemények bőségesen biztosítsák a gyakorlás, elmélyítés lehetőségét formailag is jó minőségűek, tartósak, árban is elfogadhatóak legyenek Az

iskola

korlátozottan

biztosítja

a

szakirodalom

és

a

szakmai

folyóiratok

hozzáférhetőségét az iskolai könyvtárban. Az ingyenes tankönyvre jogosultak az iskola könyvtárából kölcsönzik a tankönyveiket, a könyvtár kölcsönzési szabályzatának megfelelően. Az iskolai tankönyvellátással kapcsolatos minden kérdésben az iskolai tankönyvszabályzat tartalmazza az eljárás rendjét.

6.5 A tanulók felvételének, továbbhaladásának és értékelésének rendje 6.5.1 A tanuló felvétele A tanulók felvétele jelentkezés alapján történik, tanulói jogviszonyuk a beiratkozás napján létesül. A 9. (általánosan képző) évfolyamra a beiratkozás feltétele, hogy a tanuló rendelkezzen az általános iskola 8. évfolyamának eredményes elvégzését tanúsító általános iskolai bizonyítvánnyal, személyi igazolvánnyal. A beiratkozás és a pótbeiratkozás a tanév rendjében meghatározott napokon történik. A tanuló elveszíti felvételét, ha legkésőbb a pótbeírás napján nem iratkozik be. Felsőbb évfolyamokra történő belépést az iskola igazgatójától lehet kérvényezni. Az engedélyezés egyéni elbírálás alapján történik. Az engedély megadását az igazgató különbözeti vizsgák letételéhez kötheti. A tanulók a szakképző évfolyamokra akkor vehetők fel, ha teljesítik az OKJ-ben, az adott szakképesítés Szakmai és Vizsgakövetelményeiben (SZVK), illetve az SZVK alapján készült központi programokban a felvételre előírt iskolai és szakmai előképzettségbeli, pálya alkalmassági, szakmai alkalmassági és egészségügyi alkalmassági követelményeket.

60


Lehetőség nyílik az előzetes tanulmányok beszámítására a szakképesítések központi programjaiban foglaltak szerint, valamint az iskola igazgatója az érvényes jogszabályok alapján felmentést adhat a tanulók számára tantárgyak tanulása alól.

6.5.2 A magasabb évfolyamba lépés feltételei A magasabb évfolyamba lépés alapfeltétele az adott tanév tantárgyi követelményeinek való – legalább elégséges szintű – megfelelés. A magasabb évfolyamba lépésről a tanulónak a tanév végén szerzett osztályzatai, az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése, illetve eredményes osztályozó vizsga alapján az osztályban tanító pedagógusok döntenek. Vitás esetekben a nevelőtestület felkéri az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást döntésének okairól, indokolt esetben felülbírálhatja döntését. Az évfolyamismétlés feltételeivel és a javítóvizsgák rendjével kapcsolatban az iskolák működéséről szóló miniszteri rendelet előírásait vesszük alapul.

6.6 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanulók teljesítményének mérése, regisztrálása és értékelése az oktató-nevelő munka állandó velejárója. Egyrészt a tanórákon és a tanórán kívüli foglalkozásokon nyújtott teljesítmények állandó elismerése és értékelése tartozik ide, másrészt az iskolai élet egy-egy szakaszának lezárását jelentő vizsgák. A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel., viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében konszenzusnak kell lennie a tantestületen belül. Az értékelés fő alapelve a fejlesztő támogatás. Intézményi norma, hogy a tanári értékelés a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartva elfogulatlan és konkrét legyen. A minősítés hitelesen tükrözze a tanulói teljesítményt. A mérés, ellenőrzés célja informálódni a tanuló tananyagban történő előrehaladásáról, egyúttal hiteles visszajelzést adni a tanulók számára a követelmény-teljesítmény megfeleléséről, a reális önértékelés az önálló tanulási képesség igényének kialakítása. A félévi és év végi osztályzat, a jelzett időszakok alatti tanulmányi eredményét minősíti. A tanév során a tanulók teljesítményét a pedagógusok érdemjeggyel minősítik. A minősítés a hagyományos ötfokozatú skála alapján:

61


jeles (5) - aki a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz, a tananyagot ismeri, érti, tudja alkalmazni, a tantárgy szaknyelvét használja, szabatosan fogalmaz. jó (4) - aki a tantervi követelményeknek megbízhatóan, kevés, jelentéktelen hibával tesz eleget. közepes (3) - aki a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget, gyakran szorul a számonkérés során tanári segítségre. elégséges (2) - aki a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. elégtelen (1) - aki a tantervi minimumot nem teljesítette, annak eleget tenni a tanári útmutatás segítségével sem képes. Érdemjegyet kaphat a tanuló: szóbeli feleletre írásbeli munkára (röpdolgozat, esszé, házi dolgozat, témazáró nagydolgozat) önálló kiselőadás óraközi, tanórai munka A tanuló szóbeli feleletét/teljesítményét a teljesítéssel egy időben a pedagógusnak indokolnia kell. A tanuló kulturált ellenvéleménye nem torolható meg! A tanulót a szorgalmi időszak utolsó két hetének kivételével, megilleti az osztályzat javításának lehetősége. Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazárók, összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanévvégi osztályzatok alakításában nagyobb szerepet játszanak. Ezeket az érdemjegyeket a naplóban meg kell különböztetni más érdemjegyektől. A témazáró illetve összefoglaló dolgozatok időpontját egy héttel korábban nyilvánosságra kell hozni. Egy tanítási napon kettőnél több témazáró dolgozat nem iratható. Az értékelés funkciói: Diagnosztizáló: előzetes tudást felmérő (eredménye nem osztályozható) Formatív: formáló (segítő a kötelező anyagrészek vonatkoztatásában) Szummatív: lezáró, összegző (tanórai ellenőrzési, minősítési mód) A bizonyítványban szereplő tantárgyi osztályzatok összefoglaló képet adnak a tanuló tanévben nyújtott teljesítményéről. A tantárgyi osztályzatokat a tanuló évközi érdemjegyei alapján kell kialakítani a közoktatási törvényben megfogalmazottak figyelembe vételével. A tanév végi osztályzat tanúsítja, hogy a tanuló az adott évfolyam követelményeit milyen

62


mértékben teljesítette, tudása elegendő- e a következő évfolyam elvégzéséhez illetve a szakmai vizsgára bocsátáshoz. A szakképző évfolyamok eredményes befejezése után a tanulók szakmai vizsgát tesznek. A tanulók személyiségének további fejlődése szempontjából fontos a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése a nevelési célok tükrében. Ezt a tevékenységet az osztályban tanító pedagógusok közösen végzik a nevelőtestületi értekezleteken, illetve az osztályozó értekezleten. Az adminisztrálás az osztályfőnökök feladata. A szorgalom osztályzatoknak azt kell tükrözni, hogy a tanuló képességeihez és eredményeihez viszonyítva az adott időszakban milyen eredményt produkált. A magatartás minősítését befolyásoló tényezők: a házirend ismerete és az abban foglaltak betartása felelősségvállalás, felelősségérzet igazolatlan hiányzások, késések kezdeményezőkészség közösségi szerepvállalás udvariasság, figyelmesség

63


7. SZAKMAI PROGRAM 7.1 Az iskola szakképzési rendszere A Berg Gusztáv Szakiskola az alapító okiratában foglaltaknak megfelelően kizárólag szakképzést előkészítő, valamint szakképzési évfolyamokkal működik, és szakmai vizsgára készíti fel a tanulóit. Intézményünkben tanulók oktatása a szakminisztériumok által kiadott Központi Programok szerint, valamint az érvényben lévő Szakmai és Vizsgakövetelmények szerint, az Országos Képzési Jegyzékben szakmánként meghatározott számú évfolyamokkal.

OKJ azonosító

Szakképesítés megnevezése

OKJ 31 521 10 1000 00 00

géplakatos

OKJ 31 582 15 1000 00 00

kőműves

OKJ 33 582 04 1000 00 00

festő, mázoló és tapétázó

OKJ 33 543 01 1000 00 00

bútorasztalos

OKJ 31 541 01 1000 00 00

húsipari termékgyártó

OKJ 33 541 04 0000 00 00

pék

OKJ 33 541 05 1000 00 00

pék-cukrász

OKJ 33 811 02 1000 00 00

pincér

OKJ 33 811 03 0000 00 00

szakács

OKJ 31 341 01 0010 31 02

élelmiszer- és vegyi áru eladó

OKJ 33 815 01 1000 00 00

fodrász

A szakképzés a kompetenciaelvűség és a modularitás alapelveinek figyelembevételével történik. Az elméleti képzés során tananyagegységeket tanítunk és értékelünk, melyek száma, felbontása szakmánként eltérő. A szakiskolai évfolyamok óraterveit és modultérképeit a melléklet tartalmazza. A gyakorlati képzés is a tananyagegységek felosztása alapján történik, de értékelése eltér az elméleti képzés értékelésétől. A tanulók gyakorlatból félévkor és év végén egy-egy érdemjegyet kapnak, melyet vagy az iskolai tanműhelyben vagy a gyakorlati képzőhelyen a gyakorlati oktató javasol, és a tantestület hagy jóvá.

64


Az így kialakított érdemjegyet két tényező befolyásolhatja, módosíthatja: az adott szakmában a Kamara által szervezett szintvizsgán kapott érdemjegy az iskolában szervezett csoportos gyakorlat érdemjegye (Azokban a szakmákban, ahol a képzés külső képzőhelyeken folyik, iskolai keretek között ún. kabinet foglalkozásokat – kiegészítő foglalkozásokat – szervezünk a szakmai vizsgák minél eredményesebbé tétele érdekében.) A fentiekben ismertetett, gyakorlati érdemjegyet befolyásoló tényezők a következőképpen jelennek meg: ha csak a Kamara által szervezett szintvizsga van, akkor a szintvizsga szervezésének időpontja után mind a félévi, mind az év végi jegybe beszámításra kerül a szintvizsga érdemjegye 40%-60% súlyozott átlag arányában. Az gyakorlati érdemjegy 40%-át a szintvizsga jegye, míg 60%-át a félévi, valamint az év végi gyakorlati (tanműhelyből, munkahelyről hozott) érdemjegy adja, a szintvizsga felé kerekítve. ha a Kamara által szervezett szintvizsgán a tanuló elégtelen érdemjegyet szerez, akkor a tanulónak részt kell vennie a Kamara által szervezett javítóvizsgán. (Elégtelen szintvizsga esetén a tanuló nem kezdheti majd meg a szakmai vizsgát végzősként.) ha a tanévben iskolai csoportos gyakorlat is van, akkor az iskolai csoportos gyakorlat érdemjegyét a szintvizsgáéhoz hasonlóan számítjuk be abban a tanévben, amikor szintvizsga, iskolai csoportos gyakorlat és munkahelyitanműhelyi gyakorlat is van, a három érdemjegy beszámítása a következőképpen történik a súlyozás: •

szintvizsga 30%

•

iskolai csoportos gyakorlat 30 %

•

a munkahelyi gyakorlati érdemjegyek 40%

Ha az átlag nem éri el a 2,0 szintet, akkor a tanuló évismétlésre kötelezett.

7.2 Beszámíthatóság az iskola képzési rendszerében Az iskola a szakképzési évfolyamon a közoktatási törvény által az igazgatóra ruházott jog, valamint a kerettantervi előírások alapján a tanuló kérelmére beszámítja a szakképzésbe a már elvégzett és bizonyított előtanulmányokat. A 9-10. szakmacsoportos alapozó évfolyamon folytatott tanulmányok esetében a 9-10. évfolyamon a szakmacsoportos alapozás tantárgyait a kerettantervben, illetve az adott szakma

65


szakmai és vizsgáztatási követelményében meghatározott tartalommal, valamint a szakma központi programjában meghatározott óraszámban tanulta, továbbá azokból érvényes év végi osztályzatai vannak. Kívülről, nem iskolánkban tanulmányt folytatott tanuló esetén a máshol tanult tanulmányok, modulok beszámításáról egyéni elbírálás alapján történik döntés. Azonos szakmacsoporthoz tartozó szakképző intézményekből érkező tanulók már rendelkezhetnek olyan szakmai ismeretekkel, amelyek tanulása alól felmenthetőek egy-egy tantárgy bizonyos témaköreinek meghallgatása alól. Amennyiben ilyen előképzettséggel rendelkeznek a szakképesítés megszerzésére jelentkezett tanulók, akkor egyes tantárgyakból, illetve egyes tantárgyak bizonyos, előre meghatározott témaköreinek óralátogatása alól, továbbá egyes tantárgyak és témakörök vizsga-követelményeit illetően felmentést kaphatnak. A felmentést az intézmény szakmai munkaközössége és az iskola igazgatója döntheti el, az ilyen tanulók tudásszintjének felmérése alapján. A tanulók tudásszintjét felmérő írásbeli, szóbeli és gyakorlati feladatait, követelményeit a központi programban meghatározott követelmények figyelembevételével az oktatók határozzák meg, és az iskola szakmai munkaközösséggel egyeztetve a gyakorlati oktatásvezető hagyja jóvá. Ezek alapján felmenthető az a tanuló aki a fenti feltételek teljesítése esetén azonos ismeretanyagot tartalmazó tantárgyakat tanult és annak eredményességét két évnél nem régebben kiállított bizonyítvánnyal igazolni tudja idegen nyelv tanulása alól legalább középszintű nyelvi érettségi, vagy állami C típusú középfokú nyelvvizsgával rendelkező tanuló kaphat felmentést A tantárgy(ak), témakör(ök) tanulása alóli felmentés nem azt jelenti, hogy a tanuló a vizsgán bármely vizsgarész alól felmenthető. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei az adott szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése vagy az adott szakmai és vizsga követelmény kitételei erre más módot adnak. Másodszakma, vagy a szakma emelt szinten való képzése esetén első szakmai képzés, illetve az alacsonyabb szintű képzés során tanult tantárgyak alól szintén felmentést adhat az iskola igazgatója.

7.3 Szakmai gyakorlat képzéshelyeinek és formáinak bemutatása Az iskola a tantervben előírt gyakorlati képzéseket saját tanműhelyében, valamint gazdálkodó szervezeteknél szervezi meg. A gyakorlati képzés részét képezik a szakmai

66


vizsgára felkészítő ún. kabinetfoglalkozások, melyek a tanműhely mellett az iskola tanirodájában, tankonyhájában és fodrász kabinetjében kerülnek megtartásra. A gyakorlati képzés kiscsoportos oktatás keretében kerül lebonyolításra, ahol a résztvevő tanulók száma nem haladhatja meg a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott létszámot.

7.3.1 Képzéshelyek az iskolán belül Az intézmény gyakorlati oktatásának egyik bázisát az iskola tanműhelye képezi, melyben gépészeti faipari festő, mázoló és tapétázó műhelyek állnak a tanulók rendelkezésére. Valamennyi műhely magas felszereltséggel rendelkezik, s az egyes műhelyek eszközállományának fejlesztése folyamatos. Céljaink között szerepel a tanulók modern, technikai újításokkal történő megismertetése is. Az iskola székhelyén található a tankonyha és a tanétterem, ahol a vendéglátó-ipari szakmacsoportban tanuló diákok felkészítése történik. Ugyancsak az iskola épületében található a fodrász kabinet és a taniroda, ahol az egyéb szakmacsoport, valamint a kereskedelem-marketing szakmacsoportba tartozó tanulók felkészítése történik. A szakmai évfolyamokon a gyakorlati oktatás a szakképzési törvény szerint csoportbontásban történik a munkavédelmi és szakmai követelményeknek megfelelően. Igény szerint a különböző szakmákban kisebb létszámú csoportok kialakítását is biztosítani kell. A szakmai képzés folyamatosságának biztosítása érdekében lehetővé kell tenni ezeknek a kisebb létszámú csoportoknak a működését, illetve kialakítani azt a rendszert, hogy bizonyos szakmákban egy-egy éves kihagyással történjen a képzés. Ez természetesen a szakmai tárgyakat oktatók foglalkoztatásában a kötelező óraszám biztosításánál problémát okozhat. A szakmai képzést megalapozó 9. és 10. évfolyamon folyó szakmai orientáció megfelelő tartalommal való kitöltése csak csoportbontással valósítható meg. A szakmák bemutatása és megismerése életszerűen osztálykeretek között nem vezet eredményre. A szakiskolai tanulók életkori sajátosságuk és gyenge tanulmányi eredményük miatt gyakorlati tevékenységgel sokkal jobban leköthetők és motiválhatók.

7.3.2

Külső szakmai gyakorlati képzéshelyeink

Külső szakmai gyakorlati képzés tanulószerződéssel történik. Évente szükséglet és lehetőség

egyeztetése

alapján

alakulnak

az

egyes

gazdálkodó

szervezeteknél

67


tanulószerződések számai. A munkaerőpiac egyre inkább jelzi a szakemberek hiányát. Az iskola igyekszik a gazdálkodó szervezetek igényét is kielégíteni. Külső szakmai gyakorlati képzés jogszabály által biztosított lehetőség esetén megállapodással is történhet.

7.4 Szakmai vizsgák Az OKJ központi programokban előírt szakképzésben részt vett tanulók számára a szakmai és vizsgáztatási követelményeknek megfelelően szervezi az iskola a szakmai vizsgákat. Ezeken a vizsgákon az elnökön kívül minden esetben kamarai képviselő is jelen van, aki a megfelelő szakmai szint biztosításáért felelős. A szakmai vizsgákkal kapcsolatos szabályozást ezen program melléklete tartalmazza.

68


8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA, ÉRVÉNYESSÉGE 8.1 A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei A jóváhagyott pedagógiai programot az iskola nyilvánosságra bocsátja. Megtalálható, hozzáférhető az iskolában az igazgatói irodában, az igazgatóhelyettesi irodában és az iskolatitkárnál, valamint az iskola honlapján is hozzáférhető a pedagógiai program. Érvényességi ideje: öt év Értékelése és felülvizsgálata: évente, minden év február végéig. Módosítás jogszabályi kötelezettségen túl javaslattétel alapján történik. Javaslatot tehetnek: diákönkormányzat szülői munkaközösség nevelőtestület tagjai A Pedagógiai Programot, valamint módosítását a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé a jóváhagyást követő tanévtől.

8.2 A Pedagógiai Program véleményezése és elfogadása A Pedagógiai Programot a nevelőtestület a Közoktatási törvény 57. § (1) bekezdésében

meghatározott

döntési

jogkörénél

fogva

nevelőtestületi

értekezleten elfogadta, és fenntartói jóváhagyás után felhatalmazza az iskola vezetőségét az új program alkalmazására.

……………………………………… nevelőtestület képviselője A

Pedagógiai

Programmal

kapcsolatos

véleményezési,

javaslattételi,

tájékozódási és egyetértési jogokat, a szülőket képviselő Iskolai Szülői Szervezet útján, a szülők a Közoktatási törvény 13. § (3), és 59. § (2) – (5) bekezdés, valamint a kapcsolódó egyéb jogszabályok alapján a Közoktatási törvény 61 § (3) és (4) bekezdés alapján gyakorolták.

……………………………………… szülők közösségének képviselője

69


A Pedagógiai Programmal kapcsolatos véleményezési, javaslattételi és egyetértési jogát az iskolai diákönkormányzat a Közoktatási törvény 63. § és 64. § vonatkozó rendelkezései alapján gyakorolta.

……………………………………… diákönkormányzat képviselője

Jelenlegi programunk 2011. szeptember 1-jétől érvényes. Az iskola ezen pedagógiai programját a 2011. augusztus 23-án megtartott nevelőtestületi értekezleten egyhangúlag elfogadta. A program munkanapokon 8-16 óráig az iskola könyvtárában bárki számára elérhető, továbbá az iskola honlapján olvasható.

Kapuvár, 2011. augusztus 23.

P.H.

Nagyné Szabó Nikoletta igazgató

70


Kapuvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a Berg Gusztáv Szakiskola Pedagógiai Programjának módosítását a ………./2011. (…….) ÖKT határozatával jóváhagyta.

Kapuvár, 2011. augusztus hó 29. nap

……………………………………………… Hámori György

……………………………………………. Borsodi Tamás

polgármester

címzetes főjegyző P.H.

71

"Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse

Recommend Documents