Pedagógiai Program. Mottó: Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,

Tarczy Lajos Általános Iskola Székhely: 8500 Pápa, Jókai u. 18. Tel./Fax: 89/324-350 Telephely: 8500 Pápa, Jókai u. 37. E-mail: [email protected]; [email protected] Honlap: www.tarczypapa.hu

Pedagógiai Program

Mottó: „ Az iskola dolga, hogy megtanítassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.”

(Szent-Györgyi Albert)

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Tarczy Lajos Általános Iskola 1 Helyzetelemzés 6 1.1 1.2 1.3 1.4 1.5

Iskolánkról 6 Az iskolahasználók 7 Igények 7 Személyi feltételek 7 Tárgyi feltételek 8

2. Nevelési program

9

2.1 Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 9 2.1.1

Az iskola nevelő-oktató munkájában alapul vett értékek 9

2.2 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 2.2.1 2.2.2 2.2.3

Morális alapelvek 9 Funkcionális alapelvek 14 Az iskola tevékenységének alapelvei

9

14

2.3 A nevelő-oktató munka átfogó céljai és feladatai 18 2.3.1. A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 1-4. évfolyamokon 20 2.3.2. A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 5-8. évfolyamokon 22

2.5. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai 24 2.5.1. Tanulásszervezési eljárások 24 2.5.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, módszerei, eljárásai 27 2.5.3. A tanulásszervezésben alkalmazott módszerek, stratégiák 29

2.6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

30

2.6.1. A személyiségfejlesztés általános céljai: 31 2.6.2. A személyiségfejlesztés feladatai: 31 2.6.3. A célok és feladatok eléréséhez kapcsolódó pedagógiai tevékenységek: 31

2.7. A teljeskörű egészségfejlesztés feladatai

32

2.7.1. Az egészséges táplálkozással összefüggő feladatok 32 2.7.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás 33 2.7.3. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése 34 2.7.4. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzésének feladatai 37 2.7.5. Az elsősegély - nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 42 2.7.6. Személyi higiéné 48

2.8. A közösségfejlesztés, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 49 2.8.1. 2.8.2. 2.8.3. 2.8.4. 2.8.5.

A közösségfejlesztés általános feladatai 49 A közösségfejlesztés feladatai évfolyamonként 51 A közösségfejlesztés tanórai feladatai 53 A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai 53 Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 55

Pedagógiai Program

Oldal 2

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2.9. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 60 2.9.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 60 2.9.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

61

2.10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 65 2.10.1. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 65 2.10.2. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei 68 2.10.3. A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztése 72 2.10.4. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése 73 2.10.5. Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése 74 2.10.6. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 79 2.10.7. A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 82 2.10.8. A látássérült (gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztése 84

2.11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának helyi rendje 86 2.12. A szülő, tanuló, pedagógus és a partnerei együttműködésének formái 2.12.1. A szülő és a pedagógus együttműködésének formái 2.12.2. A pedagógus és a tanuló együttműködésének formái 2.12.3. Az iskola partnereivel való kapcsolattartás formái88

2.13.

87 88

A felvétel és az átvétel helyi szabályai 92

2.13.1. Az első osztályba történő beiratkozás eljárásrendje 2.13.2. A 2-8.osztályba történő felvételnél eljárásrendje 93

2.14. 95

87

92

Az iskola pedagógiai alapelveinek megvalósításához kötött szakmai elvárások

2.14.1. A pedagógustól elvárt szakmai kompetenciák 2.14.2. A vezetőtől elvárt szakmai kompetenciák 103 2.14.3. Intézményi szintű szakmai elvárások 110

95

3. HELYI TANTERV 123 3.1. A választott kerettantervek; Az iskola az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga 123 3.1.1. Megtanítandó és elsajátítandó tananyag 123 3.1.2. Az iskola óraterve 124 3.1.3. A 2013/2014. tanévtől 1. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetésre kerülő óraterv alsó tagozaton: 124 3.1.4. A 2013/2014. tanévtől 5-8. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetésre kerülő óraterv: 126 3.1.5. A 2013/2014. tanévtől 1-4. évfolyamon felmenő rendszerben kivezetésre kerülő óraterv: 128 Az óratervekben az Nkt. 6. sz. mellékletében megadott finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretén felül a külföldi tanulóink számára a magyar mint idegen nyelv tantárgy 1-8. évfolyamon, összesen legfeljebb heti 24 órában történő oktatása jelent többletköltséget a fenntartónak az esetben ha van az Pedagógiai Program

Oldal 3

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa adott évfolyamon külföldi tanuló. Ezen felül a fenntartó és az illetékes szakminisztériumok mindenkori, hatályos megállapodásában foglaltaktól függően nyílik lehetőség további időkeret megállapítására a Sac-C17 program keretében a pápai Bázisrepülőtéren szolgálatot teljesítő külföldi alkalmazottak gyermekeinek sajátos anyanyelvi ill. angol nyelvű oktatása céljából. 133

3.2. Angol-magyar két tanítási nyelvű képzés 133 3.2.1. A program jellemzői a hatékony nyelvoktatás fontossága 133 3.2.2. A két tanítási nyelvű oktatás célkitűzései és feladatai 133 3.2.3. A két tanítási nyelvű oktatás törvényi háttere 135 3.2.4. A két tanítási nyelvű oktatás általános jellemzői a jogszabályok alapján 137 3.2.5. A két tanítási nyelvű oktatási program helyi sajátosságai 139 A Nehéz Légiszállító Ezred külföldi állampolgárságú tisztségviselőivel egy háztartásban élő gyermekek oktatása - nevelése 139 3.2.6. Kapcsolat egyéb műveltségi területekkel 141 3.2.7. Általános fejlesztési követelmények 144 3.2.8. Szaktárgyak oktatása célnyelven 144

3.3. Interkulturális program

146

3.3.1. Külföldi tanulók iskolai nevelési-oktatási stratégiája 3.3.2. A program helyi tartalma, feladataink 149 3.3.3. Eszközrendszer 150

146

3.4. Az iskolai sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése

153

3.4.1. A NAT és a kerettanterv alkalmazása a nagyothalló gyermekek nevelése-oktatásában 153 3.4.2. A pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai 161

3.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 163 3.5.1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei 3.5.2. A taneszközök kiválasztásának szempontjai 163

3.6. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 165 3.6.1. Az erkölcsi nevelés megvalósítása 165 3.6.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés megvalósítása 165 3.6.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés megvalósítása 166 3.6.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztésének megvalósítása 3.6.5. A családi életre nevelés feladatainak megvalósítása 169 3.6.6. A testi és lelki egészségre nevelés feladatainak megvalósítása 3.6.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség 174 3.6.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság 174 3.6.9. Pályaorientáció megvalósítása 176 3.6.10. Gazdasági és pénzügyi nevelés megvalósítása 177 3.6.11. Médiatudatosságra nevelés megvalósítása 177 A felsős korosztályra, a serdülőkre jellemző, hogy 178 3.6.12. A tanulás tanítása 179

3.7. A kulcskompetenciák fejlesztésnek feladatai Pedagógiai Program

167 170

180 Oldal 4

163

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.7.1. 3.7.2. 3.7.3. 3.7.4. 3.7.5. 3.7.6. 3.7.7. 3.7.8. 3.7.9.

Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése 180 Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése 182 Matematikai kompetencia fejlesztése 182 Természettudományos és technikai kompetencia fejlesztése 184 Digitális kompetencia fejlesztése 186 Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése 187 Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése 189 Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése 189 A hatékony, önálló tanulás fejlesztése 190

3.8. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai 192 3.8.1. Választható tantárgyak 192 3.8.2. Választható foglakozások 196

3.9. A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése értékelése

200

3.9.1. Követelmények az ellenőrzéssel, értékeléssel szemben 200 3.9.2. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 204 3.9.3. A tanulók eredményességének mérése a két tanítási nyelvű oktatásban 217 3.9.4. A magatartás és szorgalma minősítésének elvei 219 3.9.5. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 219 3.9.6. A magatartás értékelésének elvei 219 3.9.7. A szorgalom minősítésének elvei 221

3.10. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai 222 3.11. A csoportbontások és egyéb foglakozások szervezésének elvei 223 3.11.1. A csoportbontás elvei 223 3.11.2. Az egyéb foglakozások szervezésének elvei

3.12. 3.13.

223

A tanulók fizikai állapotának mérése 225 Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 231

3.13.1. Egészségnevelési elvek 231 3.13.2. Környezeti nevelési elvek 232

3.14.

A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

235

3.14.1. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések célja 3.14.2. Akcióterv238 3.14.3. Monitoring 241

235

3.15. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei, az értékelés szabályai 242

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, NYILATKOZATOK 243 MELLÉKLETJEGYZÉK 244

Pedagógiai Program

Oldal 5

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Helyzetelemzés 1.1

Iskolánkról

A Tarczy Lajos Általános Iskola Pápa Város Képviselőtestületének 2003. február 20-i határozata alapján 2003. július 1-jétől működik a Belvárosi Általános Iskola és a Nagy László Általános Iskola összevonásának következtébe, a Belvárosi Általános Iskola jogutódaként. Iskolánk nyolc évfolyammal működő köznevelési intézmény, amely általános iskolai nevelés-oktatást folytat. Mindkét jogelőd intézmény történelme, hagyományai arra kötelezik a Tarczy Lajos Általános Iskola nevelőit, az iskola vezetőit, hogy nevelő-oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely, a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére, a különféle világnézetű emberek cselekvő együttélésének gyakoroltatására. Iskolánk két feladat ellátási hellyel rendelkezik. Székhelye: Jókai Mór utca 18. sz. („A” épület), telephelye: a Jókai Mór utca 37. sz. alatti „B” épület a várost átszelő főútvonalon, található. Az iskolánk alapító okirata szerint alapfeladatunk a beiskolázási körzetünkbe tartozó valamint a város területéről az iskolánkban folyó angol-magyar két tanítási nyelvű valamint az emelt óraszámú informatika képzésben részt venni kívánó tanköteles korú gyermekek általános műveltségének megalapozása. Ennek megvalósítása érdekében intézményünkben 8 évfolyamos általános iskola működik. Az iskolánknak és jogelődjének több évtizedes hagyománya van az idegennyelvtanulásnak. Erre alapozva a 2008/2009-es tanévtől angol – magyar két tanítási nyelvű oktatást indítottuk. Ezen oktatási program keretében, igény esetén valamennyi évfolyamon ellátjuk a Pápai Bázisrepülőtéren állomásozó a Nehéz Légi Szállító Ezred külföldi állampolgárságú tisztségviselőivel egy háztartásban élő gyermekek eltérő módon történő alapfokú oktatását. A 2008/2009-es tanévtől kimenő rendszerben az angol és német nyelvet emelt szinten tanulhatják továbbra is azok a tanulók, kiknek szülei ezt választották. A még meglévő emelt szintű idegen nyelvi osztályok angol és a német nyelvórák heti óraszám 5— 8. osztályban 5 óra. Az informatika emelt óraszámú oktatásának már több éves tapasztalatára alapozva oktatjuk a tantárgyat a normál tanterv szerinti osztályokon csoportbontásban, heti 2 órában. Az emelt óraszámú informatika csoportba való kerülés első osztályban jelentkezés alapján történik. Az idegen nyelv és az informatika tantárgyak oktatása a normáltantervű osztályokban, illetve a készségtárgyak kivételével angol nyelven tanított tantárgyak oktatása a két tanítási nyelvű tagozatos osztályokban minden évfolyamon csoportbontásban történik. Pedagógiai Program

Oldal 6

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Intézményünk biztosítja a többi tanulóval együttnevelhető érzékszervi fogyatékossággal élő gyermekek közül a közepesen hallássérült (nagyothalló) tanulók integrált nevelését.

1.2

Az iskolahasználók

A beiskolázási körzetünkben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő-oktató munkánk ehhez a helyzethez igazodik. Tanórán és azon kívül is megpróbálunk a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulókon segíteni, felzárkóztatásukat biztosítani. Mindezzel párhuzamosan kiemelt fontosságú feladatunk a tehetséges, jó képességű gyermekekkel való foglalkozás, a versenyeztetés. Kiemelt szerepet szánunk a szülőkkel való kapcsolattartásnak, hisz a tanuló, szülő, pedagógus együttesének egyet kell akarnia ahhoz, hogy a nevelő-oktató munka eredményes legyen. Az iskola minden pedagógusának arra kell törekednie, hogy a szülőkkel való személyes kapcsolat során a kölcsönös bizalom és egymás tiszteletben tartása legyen a fő szempont.

1.3

Igények

Az iskola felé az elvárások mind a társadalom, mind a helyi önkormányzat részéről egyre nagyobbak, sokrétűbbek. Igényként merült fel, hogy korszerű és hatékony nevelési-oktatási eljárások, módszerek alkalmazásával:     

piacképes, használható tudást közvetítsünk, kommunikatív nyelvtudást biztosítsunk, egyénre szabott képesség és kompetenciafejlesztést végezzünk, a sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan fejlesszük, a településen állomásozó külföldi katonák és civil alkalmazottak gyermekei számára megfelelő képzést biztosítsunk.

Ezen elvárások és az iskola meglévő, működő hagyományai alapján módosítjuk pedagógiai programunkat.

1.4

Személyi feltételek

A pedagógiai program megvalósításának alapja a szakmai és személyi feltételek megléte. Ezek biztosítottak. Ahhoz, hogy hosszú távon is megvalósulhasson a program, az alábbiak szükségesek:  folyamatos önképzés,  továbbképző intézetek programjaiba bekapcsolódás,  kiegészítő diplomák megszerzése. Pedagógiai Program

Oldal 7

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az alkalmazotti közösség tagjai a pedagógusokból álló nevelőtestület, a pedagógusok munkáját segítő alkalmazottak és a technikai dolgozók. (a fenntartó által engedélyezett alkalmazotti létszámkeret: 79 fő Ebből az angol – magyar két tanítási nyelvű oktatás angol anyanyelvi lektori feladatait 2 személy látja el. A SAC/C-17 program keretében az intézményben tanuló külföldi diákok anyanyelvi oktatását külön megállapodás keretében rögzített feltételekkel a SAC nemzetek által delegált anyanyelvi tanárok végezhetik. Továbbképzések szükségesek az elkövetkezendő években a következő területeken: multi-kulturális ismeretek, az angol nyelven oktatott tantárgyak, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásához és fejlesztéséhez szükséges módszertani ismeretek megszerzésére.

1.5

Tárgyi feltételek

Székhelye: 8500 Pápa, Jókai Mór utca 18. A székhelyen nyolc évfolyamos általános iskolai nevelés-oktatást, valamint évfolyamonként 1 tanulócsoportban magyar-angol két tanítási nyelvű és a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását folytatjuk. A székhelyre felvehető legmagasabb tanulólétszám: 582 fő Telephely: 8500 Pápa, Jókai Mór utca 37. A telephelyen az intézmény székhelyén 1-8 évfolyamos általános iskolai nevelésoktatásban, valamint a magyar-angol két tanítási nyelvű oktatásban működő tanulócsoportok részére a vonatkozó megállapodásban meghatározottak szerint a rajz, a technika, valamint a testnevelés tantárgyak oktatásához szükséges oktatási helyiségek biztosítottak. A telephelyre felvehető legmagasabb tanulólétszám: 90 fő Az épületek állaga kitűnő, a kor átlagos színvonalánál sokkal jobb állapotban vannak. Az iskola taneszköz ellátottsága mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt megfelelő. Az eszközök és szemléltető anyagokat a technika fejlődéséhez, igényekhez igazodva folyamatosan újítani szükséges. Az iskola „A” épületében a teljes felújítást és a B épület átalakítását követően a legjobb feltételek biztosítottak az idegen nyelv, számítástechnika, természettudományi tárgyak és a testnevelés oktatásához. Mindkét épületben megvalósul a törvényi szabályzásnak megfelelő teljes akadály-mentesítés.

Pedagógiai Program

Oldal 8

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Biztosítjuk a többi tanulóval együttnevelhető érzékszervi fogyatékossággal élő tanulók ellátásának és a sajátos nevelési igényű gyermekek – figyelembe véve a gyermek fogyatékosságát is – integrált nevelésének tárgyi feltételeit.

2. Nevelési program 2.1

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

2.1.1 Az iskola nevelő-oktató munkájában alapul vett értékek Az iskolánk a nevelő-oktató munka során, egész tevékenységrendszerével arra törekszik, hogy érvényesítse Magyarország Alaptörvényében, a hazai és nemzetközi dokumentumokban kifejezett értékeket, elveket. Különös hangsúlyt fektetve az alábbi értékek közvetítésére: a) Az egyetemes emberi értékek: humanizmus, tolerancia, empátia, szeretet, megértés, türelem, nyitottság, önbecsülés, becsület, tisztesség, a haza, a szűkebb környezet (lakóhely, otthon, család, iskola) szeretete. b) A demokratikus értékek: szabadság, társadalmi igazságosság, egyenlőség, szolidaritás. c) A biológiai lét értékei, különösen az egészség értéke. d) A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: a személyes és szociális kapcsolatok, a mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek. e) A tudással, a munkával kapcsolatos értékek. f) A nemzeti és interkulturális értékek: természeti és épített környezet értékei, hagyományok, nyelv, művészeti és tudományos értékek.

2.2

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

2.2.1 Morális alapelvek A Tarczy Lajos Általános Iskolában tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájában az alább felsorolt pedagógiai alapelveket kívánjuk érvényre juttatni. Iskolánkban olyan légkört teremtünk, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek érdekében:  a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk,  a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,  a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük,  diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk tőlük,

Pedagógiai Program

Oldal 9

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban.  Az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk  a tanuló és tanuló,  tanulók és nevelő,  szülő és nevelő,  nevelő és nevelő között. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Ennek érdekében:  a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,  iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, világszemléletét világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,  az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,  fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit,  szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,  törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,  segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat,  törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,  szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. Különös figyelmet fordítunk Pápa város barokk hagyományainak ápolására. Együttműködve a helyi barokk hagyományápoló civil szervezetekkel, az Eszterházy kastélyt üzemeltető non-profit szervezetekkel módszertani foglalkozásokat, projekteket valósítunk meg, barokk tábort szervezünk. Iskolánk- elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: Pedagógiai Program

Oldal 10

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,  igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint városunk érdeklődő polgárai,  ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a városunkban található iskolákkal és közművelődési intézményekkel,  nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk – eddigi hagyományaihoz híven – továbbra is képviseltesse magát a különféle városi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett városi szintű megmozdulások szervezésében és lebonyolításában maga is részt vegyen. Gyermekképünk (A gyermekről vallott felfogásunk az ENSZ gyermekek jogairól szóló alapokmány alapján) A gyermek EMBER, akit mindazok a jogok megilletnek, amelyek a felnőtteket. Nem alárendelt, nem alattvaló. Érző, gondolkodó, cselekvő lény, akit azonban irányítani szükséges. Aki azért van tekintettel a szabályokra, mert azokat maga is alkotta és esetleg a mi segítségünkkel, de képes eldönteni, mi helyes és helytelen.  Aki nyelvre és kultúrára van rendelve, értő emberi szóra, az egyetemes és nemzeti értékek megismerésére.  Akit – mint minden embert – megillet a gondolkodás, a kételkedés és az egyéni érdeklődés joga.  Akinek lehetnek megőrzendő titkai, örömei, bánatai, nehézségei, konfliktusai, jó és rossz napjai.  Akinek joga van egyénisége megőrzésére, igényeinek megfogalmazására és arra a bátorságra, hogy tehesse, amit szeret és amivel nem árt másoknak.  Akinek joga van arra, hogy alkata és igényei szerint tartozzon valahova, ahol jól érzi magát, ahol elfogadják.  Akivel – nevelői tudtával – nem történhet olyan, ami kiszolgáltatottá, védtelenné teszi bárkivel, bármivel szemben.  Akinek joga van nevelői részéről arra az elfogadásra ami esetleg szokatlan viselkedését, tökéletlenül megfogalmazott gondolatait érteni, másoktól eltérő személyiségét gondozni képes anélkül, hogy megítélő módon viszonyulnának hozzá.  Akinek joga van minden olyan foglalkozásra, amely őt képességei maximumára juttatja.

Pedagógiai Program

Oldal 11

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:                   

humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékeny, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabadosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,  a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,  ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:  nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,  a természet, a környezet értékeit,  más népek értékeit, hagyományait,  az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,  a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,  ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,  ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola. Társadalom) együttélését biztosító szabályokat,  ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,  viselkedése udvarias,  beszéde kulturált,  társaival együttműködik,  szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, Pedagógiai Program

Oldal 12

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa       

képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több felsorolt személyiségjeggyel. Pedagóguskép Gyermekszemléletünk megvalósításának feltétele a vele minden tekintetben harmonizáló pedagóguskép. A köznevelésről szóló törvényben megfogalmazott elvárások mellett iskolánk a következő személyiség-összetevőket várja el a nevelőktől: Szaktudást: befogadási és önművelési készséget a pedagógiai és pszichológiai kultúra, illetve a szaktudományok iránt. Döntési készséget: azt, hogy másokat is érintő döntéseinket csak megfelelő mennyiségű és minőségű információ birtokában hozzuk meg. Kommunikációs készséget: törekvést gondolataink, érzéseink leghitelesebb közvetítésére. Szervezőkészséget: törekvést a tanórai és tanórán kívüli idő mind tökéletesebb intellektuális, morális és emocionális hasznosítására. Lelki egészséget: hangulataink kézben tartását, törekvést a hitelességre, pozitív életszemlélet sugárzására. Felelősségérzetet: igényt szavaink, tetteink megfontolására. Önkritikát : adott esetben a pedagógiai műhiba, emberi tévedés, az esetleges mulasztás vagy felelősség elismerését, vállalását. Értékvállaló magatartást:az iskola által megfogalmazott alapvető értékek hiteles közvetítését. Empátiát, titoktartást, Türelmet: azt a kiváró optimizmust, amely a gyerek fejlődését esetenként hosszabb érési folyamat eredményének tekinti.

Pedagógiai Program

Oldal 13

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Szülőkép Iskolánk a következőket kéri, várja tanítványaink szüleitől:  Az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok, alapelvek elfogadását.  Az iskola Pedagógiai Programjában és a házirendjében foglaltak összehangolását a családi neveléssel.  Partneri kapcsolatot: őszinteséget, bizalmat, a problémák közös megoldására való készséget.  A gyermekek iskolai magatartásának, tanulmányi munkájának figyelemmel kísérését. Folyamatos kapcsolattartást az ellenőrző és üzenő füzet útján, valamint a szülői értekezletek, fogadóórák alkalmával.  Az iskola rendezvényein való részvételt, aktuális segítségnyújtást azok szervezésében.  Iskolánk alapítványainak támogatását.  Korrekt véleménynyilvánítást az iskoláról. 2.2.2 Funkcionális alapelvek Az iskola számára minden gyermek érték, tehát megkülönböztetés nélkül fogad tanítványokat. Tevékenységével helyet és lehetőséget biztosít a tehetségekkel és tanulásban lemaradókkal történő együtt foglalkozásra. Gyakorlatában nyitott és gyermekközpontú. A személyiségi jogok tiszteletben tartásával a tanulókat optimális teljesítményre ösztönzi. Teret enged a kreativitásnak, ugyanakkor elvárja az iskola által meghatározott értékek, normák elfogadását, követését. Törekszik a humán és reál műveltségi területek egyensúlyára. A névadó emlékének ápolása mellett a korszerű műveltség közvetítésével erősíti a gyerekek hazaszeretetét, magyarságtudatát. 2.2.3 Az iskola tevékenységének alapelvei Gyermekközpontúság Az iskola elsősorban a gyermekekért van. Az iskola a gyermekeket nemcsak mint jövendő felnőtteket kezeli, hanem mint jelenlegi gyermekeket, akiknek sajátos belső és külső igényeik és ennek megfelelő érdekeik, jogaik vannak, amelyeknek az iskolai élet valamennyi területén meg kell nyilvánulni. A gyermekközpontúságból következik, hogy a nevelő-oktató munka középpontjában a személyiségfejlesztés, az egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatása áll. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben Pedagógiai Program

Oldal 14

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területeknek, az egyes tantárgyaknak közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek tantárgyi bontás nélküli meghatározása a helyi tantervben történik. A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. Törekedni kell a tartalomba ágyazott képességfejlesztésre, arra, hogy a képességfejlesztési módszerek a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is. Képesség- és személyiségfejlesztés A nevelő-oktató munka során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Új típusú tanári attitűd A kompetencia alapú oktatás, az alkalmazott programcsomagok, az új tanulásszervezési eljárások és hatékony tanítási módszerek a hagyományostól eltérő pedagógus szerepfelfogást, attitűdöt igényelnek. A megváltozott szerepben a pedagógus a tanulási folyamatot irányítója, a tanuló segítője, támogatója. Tevékenységközpontúság Minden képesség a neki megfelelő tevékenységgel alakul ki és fejleszthető. Ezért a tevékenység központi jelentőségű a képességek fejlesztésében. A tanítás során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. Egyéni bánásmód elve

Pedagógiai Program

Oldal 15

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az egyéni bánásmód elvében egyrészt az jut kifejezésre, hogy mindenki fontos és a maga egyediségében fejleszthető, másrészt, hogy mindenkinek biztosítani kell az egyenlő esélyt a tanulásban, az ismeretek elsajátításában, képességeik kibontakoztatásában. Nyitottság Az iskola nyitott a helyi társadalom iránt. Tudomásul veszi, hogy a tanulók ismereteiket, tapasztalataikat az iskolán kívül is szerzik, ezekre épít és ezeket felhasználja a képességfejlesztésben. Az iskola nyitottságában jut kifejezésre az iskola élet közelisége, hogy a gyermekeket védve, de nem a valóságtól elszakítva neveli. Továbbá, hogy az iskola részt és szerepet vállal Pápa város életében. Demokratizmus Az iskolai élet valamennyi területén arra kell törekedni, hogy a pedagógusok, a tanulók, a szülők közösségei, az iskola társadalmi környezetének demokratikus jogai az iskola fejlesztésének eredményeképpen érvényesüljenek. A demokratizmus megköveteli a pedagógus és tanuló közötti bensőséges, érzelem gazdag, a szülő és pedagógus között pedig a felelős nevelőtársak egyenrangú, partneri viszonyának kialakítását. Egységesség és differenciálás Az egységességet az osztályba sorolás szintjén az azonos életkor, a differenciáltságot a biológiai és mentális életkor, a tanulási képességekben lévő különbségek figyelembevételét jeleni, különösen az iskolába lépéskor. A nevelési-oktatási folyamat szintjén az együtt oktatott gyermekek számára az azonos tanulási feltételek biztosítása jelenti az egységességet, míg a tanulói sajátosságokra tekintettel levő tanítási feltételek biztosítása a differenciáltságot. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség A foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák képezzék. A differenciálás szempontja lehet a tanulók képességeinek fejlettsége, a fejődés tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók fejlődésének ütemén mérhető. Olyan differenciált tanulásszervezési módszereket alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.

Pedagógiai Program

Oldal 16

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják. A pedagógus vezető szerepe: A tanulói jogok tiszteletben tartásával a pedagógusnak vezető szerepe van a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységeinek megszervezésében, személyiségük fejlesztésében. A közösség fontos szerepének elve A tanulók egyszerre szűkebb (család, osztály, iskola) és tágabb (környezet, társadalom) közösség tagjai. A nevelés-oktatás az emberi viszonyokban gazdag közösségek hatásrendszerén át a közösségekben, a közösségek életének, céljainak, érdekeinek figyelembe vételével, a közösség aktív részvételével történik. A közösségek biztosítanak lehetőséget – a pedagógusok vezető, irányító, kezdeményező szerepe mellett – a tanulók önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

Pedagógiai Program

Oldal 17

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

2.3

A nevelő-oktató munka átfogó céljai és feladatai

a) Az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása, a haza és a nemzet iránti elkötelezettség kialakítása. b) A nevelő oktató munka átfogó célja, hogy a családdal együttműködve: cselekvő elkötelezettségre neveljen az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlessze a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket,  megalapozza és fejlessze azokat az értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságokat, amelyek az egyéni, családi, közösségi élethez, a tudásalapú és az információs társadalomban való felelős helytálláshoz szükségesek. Ezek közül különösen: becsületességet a társadalmi kapcsolatokban; a természet szeretetének, a természeti és épített környezet megbecsülésének, gondozásának igényét; egymás tiszteletére, megértésére, elfogadására, szolgálatára vonatkozó készségeket; az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza szeretetét, az érte való munkálkodás készségét. 

c) A Nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák fejlesztése, különös hangsúlyt helyezve az anyanyelvi kommunikáció, az idegen nyelvi kommunikáció és a digitális kompetencia fejlesztésére. d) Az iskola törekszik arra, hogy a tanulók felismerjék az előítéletek és kirekesztés megjelenési formáit, és megismerjék a jelenség hátterét, veszélyeit, az emberi, állampolgári és kisebbségi jogok megsértésének jelenségét, és a jelenség elleni fellépés jogi, illetve egyéb eszközeit. e) A tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges kulcskompetenciák fejlesztése. Különösen fontos feladat az anyanyelvi, a matematikai-logikai, az idegen nyelvi, a szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése. f) A tanulók adottságainak, képességeinek kibontakoztatásával és fejlesztésével, szociális és családi eredetű hátrányok mérséklésével, korszerű, a helyi és társadalmi igényeknek megfelelő, továbbépíthető általános műveltség alapjainak elsajátításával feladata továbbá, hogy kiművelje a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, attitűdöket, melyek lehetővé teszik, hogy: – megismerjék, megértsék önmagukat, társaikat, – megfigyeljék és megértsék a természet és a társadalom jelenségeit, – értékeljék és megbecsüljék az egyetemes és a magyar kultúra értékeit, – fejlesszék fizikai teljesítőképességüket,

Pedagógiai Program

Oldal 18

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – minél többféle módon és eszközzel fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket, véleményüket, vágyaikat, fejlesszék a tanulásra való képességüket, akaraterejüket, – képesek legyenek a szép befogadására, megóvására és megteremtésére. g) A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képességkibontakoztató felkészítése, hogy a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradásuk csökkentjen, továbbá a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének növelése. h) Azoknak a készségeknek, képességeknek és attitűdöknek a rendszerszerű fejlesztése, amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és a társadalmi beilleszkedés alapját képezik. Ennek érdekében át kell alakítani az iskola tanulási környezetét, azaz azoknak a tényezőknek az együttesét, amelyek befolyásolják a tanulók nevelését-oktatását. Így különösen a tanulók és a pedagógusok kapcsolatát, a tanulók kapcsolatát egymással, a gyerekek és az őket tanító pedagógusok tudásrendszereit, továbbá a tanulás fizikai környezetét. i) A tanulók a nyolcadik évfolyam végére legyenek képesek kitartóan tanulni, saját tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. j) A tanulás iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása, pozitív tanulási attitűd kialakítása. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.  Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretet. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.  Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).  Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.  Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.  A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.  Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. FePedagógiai Program

Oldal 19

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

 







gyelem, és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. A másság elfogadása, a fogyatékosságuk miatt speciális fejlesztésre, segítségre szoruló embertárs egyenrangú félként kezelése. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. A szülőföld, Magyarország megismerése, szeretet, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség – és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

Feladatunk a nem magyar állampolgárságú tanulók nevelése-oktatása során:  Az iskolai előrehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz, és majd a konstruktív társadalmi integrációhoz szükséges magyarnyelv-tudás megszerzése a magyar nyelv tantárgyi és tannyelvi tanulásával  A magyarországi integráció elősegítése és Magyarország értékeihez való pozitív kötődések kialakítása, kultúrájának és civilizációjának megismerése és megértése által. Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelés program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés. Pedagógiai tevékenységünk középpontjában az „emberközpontú” nevelés áll. Megvalósítása során feladatunk a személyiség sokoldalú fejlesztése és az általános emberi értékek továbbadása. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. 2.3.1. A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 1-4. évfolyamokon Bevezető szakasz (1–2. évfolyam) céljai és feladatai:

Pedagógiai Program

Oldal 20

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Az életkori szakasznak megfelelő tanulási, tevékenységszervezési és módszertani eljárások alkalmazásával zökkenőmentesen vezesse át a gyerekeket az óvodai tevékenységből az iskola világába, a tanulástevékenységeibe – A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása és továbbfejlesztése. – A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése. – A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése. – A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. – A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése. – A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek kialakítása és gyakoroltatása. – A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. – A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. – Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban. – A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése. – Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. A kezdő szakasz (3–4. évfolyam) – A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerősítése. – Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok gyarapításával és megbeszélésével. – A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. – A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése. – A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és képességek gyakoroltatása. – A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és továbbfejlesztése. – A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. – Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése. – Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. – A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakoroltatása. Pedagógiai Program

Oldal 21

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos fejlesztése. – A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatias ismeretek nyújtása. – Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. – Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése. – A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. – Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. 2.3.2. A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 5-8. évfolyamokon Az alapozó szakasz (5–6. évfolyam) – Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. – A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése. – A tanulókban meglévő szolidaritásérzés, együttműködő- és segítőkészség értékének tudatosítása és fejlesztése. – Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartásoknak és szokások megerősítése. – A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése. – A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása. – Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével. – A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben. – Aktív tevékenységre lehetőséget adó feladatok adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, projektek stb. – A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése. – Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása. – A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása. – A kreativitás fejlesztése. – Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek megalapozása. – A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek és alapfogalmak megismertetése. Pedagógiai Program

Oldal 22

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése. – A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése. – Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása. – Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. – A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése. – A fejlesztő szakasz (7-8. évfolyam) – Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. – A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. – Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempontjából. – Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán. – A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre. – A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges vizuális képességek fejlesztése. – A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése. – A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer kiépítése. – A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása. – Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása. – A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése. – A komplex és különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. – Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása. – A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra. – Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése. – A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés. – A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása. Pedagógiai Program

Oldal 23

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Az emberiség előtt álló globális problémák megismerése. – Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése. – Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése. – Az önálló és kritikus attitűd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban. – Az információs technológia adta lehetőségek felhasználása a tanítástanulás folyamatában. – A lakóhely tanulási terepként történő felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakorlásához. – Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

2.5.

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

A nevelő-oktató munka céljai és feladatai élményszerű és változatos tanulói, tanári tevékenységgel, a differenciált, egyéni tanulási utakat középpontba helyező tanórai és tanórán kívüli munkával, sokszínű, pedagógiai módszerekkel és szervezési munkaformákkal valósítható meg. A nevelő-oktató munka céljait és feladatait megvalósító, az iskolában alkalmazott tevékenységek és azok fajtái, megvalósítási módozatok a következők. 2.5.1. Tanulásszervezési eljárások A hatékony tanulásszervezési szemléletmódján alapulnak.

módok

a

konstruktivista

pedagógia

Tanórai differenciálás Tanítási munkaformák     

csoportmunka páros munka egyéni munka differenciált tananyagfeldolgozás feleadatlapos rendszerben foglalkoztató feladatlapok alkalmazása

Kooperációra – együttműködésre alapozott tanulásszervezési módok – – – – –

Problémaalapú tanulás Kooperatív vita Drámamódszer Kagan-féle kooperatív tanulás Projektmódszer

Pedagógiai Program

Oldal 24

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Egy-egy tanítási egység vagy tanóra megtervezése számos tanulásszervezéssel kapcsolatos döntést foglal magában. A pedagógusnak az alábbiakat szükséges figyelembe vennie a megfelelő módszerek kiválasztásakor:    

a feldolgozni kívánt ismereteket és a tanítási-tanulási folyamatot; a diákok erősségeit és gyengeségeit; a tanulók szükségleteit, igényeit és érdeklődési körét; a mindenki számára előírt fejlesztési követelményeket.

Ahhoz, hogy a tanulók elérjék a Nemzeti alaptantervben megjelölt nevelési és oktatási célokat, ahhoz többféle és különböző, adaptív tanulásszervezési stratégiát kell alkalmaznia. Így többek között az alábbiakat. Direkt tanulási stratégia Jellemzői: erős tanári irányítás, hatásos módja az információk átadásának, vagy a készségek lépésről lépésre megvalósuló fejlesztésének, deduktív eljárás. Módszerei: előadás, magyarázat, a szemléltetés, a kérdve kifejtés, az összehasonlítás és a gyakorlás. Indirekt tanulásszervezési stratégia Jellemzői:  a tanulók aktívak, a tanár bevonja őket a megfigyelésekbe, vizsgálódásokba, az adatokból levonható következtetések vagy a hipotézisek megalkotásába;  a tanulók érdeklődésére és kíváncsiságára épít, gyakran ösztönzi őket alternatívák kidolgozására vagy problémák megoldására;rugalmas, mert hagyja, hogy a tanulók szabadon gondolkodhassanak, és különféle feladat-megoldásokat találhassanak, jelezve ezzel, hogy nem csak egy helyes út létezik, így csökkentve félelmeiket attól, hogy az általuk adott válasz esetleg helytelen;fokozza a kreativitást és elősegíti az interperszonális készségek, képességek fejlődését;  a tanulók ebben a formában gyakran jobban megértik az anyagot, a tanult fogalmakat, és megerősödik bennük, hogy az így megszerzett ismereteket fel is használják. Módszerei: a megbeszélés, az értő olvasás, a fogalomalkotás, a problémamegoldás, az esettanulmány és a kutatás. Interaktív tanulásszervezési stratégia Jellemzői:

Pedagógiai Program

Oldal 25

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  támaszkodik a résztvevők közötti megbeszélésre, közös munkára, mely lehetőséget nyújt a tanulóknak arra, hogy reagáljanak a tanár vagy társaik elképzeléseire, tapasztalataira, meglátásaira és tudására, egy másik szempont közös átgondolására késztetve őket.  a pedagógus körvonalazza a témát, meghatározza a megbeszélésre rendelkezésre álló időt, a csoportok létszámát és összetételét, valamint a beszámolási és az eredmények megosztására szolgáló technikákat;  az interaktív tanulásszervezés mind a pedagógustól, mind a tanulótól a megfigyelés, a koncentráció, az interperszonális és hozzászólási készségek és képességek finomítását igényli;  miközben a diákok tanulnak a társaiktól és a pedagógustól, fejlődnek szociális készségeik és képességeik, megtanulják szervezni, rendszerezni gondolataikat,és képessé válnak arra, hogy racionális érveket sorakoztassanak fel. Módszerei: az ötletroham, a különböző kooperatív technikák, az egész osztály részvételével zajló megbeszélés, a vita, a kiscsoportos megbeszélés vagy projekt, illetve a párban vagy csoportokban történő közös feladatmegoldás., a szerepjáték és az interjú. Tapasztalati tanulás A tapasztalati tanulás induktív, tanulóközpontú és tevékenységorientált. Eredményességét a tapasztalatok egyéni feldolgozásának, illetve a tanultak más kontextusban való alkalmazásának képessége határozza meg. Jellemzői:  a hangsúly a tanulás folyamatán van, nem a tanulás eredményén;  a tanulók valamilyen konkrét tevékenységben vesznek részt;  motivációs szintjük általában magasabb, mert aktívan részt vehetnek valamiben, taníthatják egymást azáltal, hogy saját tevékenységükről beszélnek;  a feladat végeztével kritikusan tekintenek vissza a tevékenységükre, tisztázzák a tanulás folyamatát, a tanultakat és az azzal kapcsolatos érzéseiket;  a reflexiókból, az elemzésekből hasznos megállapításokra jutnak;  a tanultakat új helyzetekben is képesek alkalmazni;  a tapasztalati tanulás során különböző információforrásokat használhatnak fel (tanórai, iskolán kívüli helyzetek során is). Módszerei: a kísérlet, a szimuláció, a játék, a kirándulás, a tanulmányi séta,a helyszíni megfigyelés, a mérés és a modellezés. Pedagógiai Program

Oldal 26

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Önálló tanulás Az önálló tanulás azokat a tanulásszervezési módszereket fogja össze, amelyeknek kifejezetten az a célja, hogy az egyes tanulók kezdeményezőképességét, önállóságát és önművelési képességét fejlesszék. Jellemzői:  a tanulást egyaránt kezdeményezheti a tanuló vagy a pedagógus, de a középpontban mindig a gyerek önálló, megtervezett, gyakran a tanteremben jelen levő pedagógus irányítása vagy felügyelete mellett folyó ismeretelsajátítása áll;  arra ösztönzi a tanulót, hogy felelősséget vállaljon saját tanulása megtervezéséért és a tanulás ütemének meghatározásáért;  fejleszti a felelős döntéshozás képességét, mivel az egyénnek elemeznie kell az adott problémát, elhatározásra kell jutnia és átgondolt módon kell cselekednie;  felkészíti az egyént arra, hogy képes legyen kezelni a munka, a család és a társadalom által támasztott változó követelményeket. Módszerei: a személyre szóló feladat, a beszámoló, az esszé, a házi feladat, a mestermunka elkészítése, továbbá a kutatás és a számítógéppel segített tanulás. A nevelő-oktató munka céljainak és feladatainak megvalósítására a hagyományos oktatásszervezés mellett az iskola gyakorlatába folyamatosan beépülnek a kompetencia alapú oktatás alkalmazásához szükséges korszerű tanulásszervezési keretek, amelyek a következők. Hagyományos tanítási óra Azok a tananyagtartalmak, amelyeknek szakmai követelményei és/vagy pedagógiai céljai ezt szükségesség teszik, hagyományos tanítási órákban szerveződnek. Ilyenek tipikusan az anyanyelvvel, idegen nyelvvel, testneveléssel foglalkozó területek vagy az alsóbb évfolyamokon a számolási-logikai képességeket alapozó tevékenységek, amelyek az optimális készség-képességfejlesztés érdekében az időbeli folyamatosságot igénylik. 2.5.2. A nevelő-oktató munka pedagógiai eszközei, módszerei, eljárásai A nevelő-oktató munka során alkalmazott módszerek, eljárások célja, hogy a gyermekeket pozitív tevékenységre késztessük, a negatív hatásokat pedig kiküszöböljük. A nevelési módszert, eljárást meghatározó tényezők  a nevelési cél,  a nevelési feladat, Pedagógiai Program

Oldal 27

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa     

tanulók életkora, értelmi fejlettsége, képességei, a pedagógus személyisége, pedagógiai kulturáltsága, felkészültsége, a pedagógusvezetési stílusa, a tanulók életkora, sajátosságai, a pedagógiai szituáció és annak tartalma.

A nevelési módszer, eljárás alkalmazásának szempontjai:  a módszereknek a nevelés céljainak és feladatainak megvalósítását kell szolgálni,  a módszer kiválasztásánál figyelembe kell venni a tanulók személyiségét, az egyéni és életkori sajátosságokat,  a módszerek mindig együttesen, rendszerként kell kifejteni hatásukat. a) Közvetlen nevelési módszerek A közvetlen nevelési módszerek irányítottak, a nevelő által kiválasztott és kívánt magatartás eléréséért és interiorizálásért kerülnek alkalmazásra, a szociálisan elfogadható emberi tulajdonságok alapvető akarati- és jellemvonások helyes magatartási formák kialakítására szolgálnak. A közvetlen nevelési módszerek alkalmazása a nevelő vezető szerepének érvényesülését teszi lehetővé. A nevelési folyamatnak direkt módszerekkel történő túlszabályozása az önszabályozó képesség, az autonóm magatartás és életvezetés kialakulását gátolhatja meg, és így mintegy akadályává válhat a legmagasabb szintű nevelési célok elérésének. Előnye az, hogy a közvetlen hatásrendszer korrigálja, kiegészíti a közvetett hatások irányításbeli gyengéit, megkönnyíti a neveltek számára a különböző tapasztalatok értelmezését és megkíméli őket a hibázástól. A közvetlen nevelési módszerek rendszeréhez a személyiségfunkciók alapján, a következő módszercsoportok és sajátos módszerek tartoznak:  a szokásformálás közvetlen módszerei: követelés, gyakoroltatás (szoktatás), ösztönzés (biztatás, ígéret stb), ellenőrzés, segítségadás  a meggyőződés-formálás közvetlen módszerei: előadás, magyarázat, beszélgetés, tanulók önálló elemző munkája  a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének módszerei: elbeszélés, modellértékű személyek bemutatása, személyes példaadás. b) Közvetett nevelési módszerek A közvetett nevelési módszerek alkalmazásakor a nevelő a közösség számára jelöli ki a feladatot, ugyanakkor felhasználva a kortáskapcsolatok és közösség dinamikáját, a közösségen keresztül hat a neveltre. A gyermek közösségben spontánul alakuló kapcsolatok és a nevelő által szervezett feltételek, úgy alakítják a tanulók kölcsönhatásait, hogy ezek válnak a normák, értékek, és Pedagógiai Program

Oldal 28

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa magatartásformák közvetítőivé és megteremtőivé. Az indirekt nevelési módszereknek fontos szerepük van az önállóság, az önvezérlőképesség fejlesztésében, ugyanakkor a nem kívánatos magatartásformák és attitűdök megerősődését is eredményezhetik. A közvetett nevelési módszerek rendszeréhez a következő módszercsoportok és sajátos módszerek tartoznak:  a beidegzés módszerei: közvetett gyakorlás, perspektívák (távlatok) megszervezésének módszerei, a hagyományok kialakításának módszerei, közvetett követelés, közvetett ellenőrzés, közvetett ösztönzés  a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének módszerei: a nevelő személyes részvétele a közösségi tevékenységben, a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelése a közösség életéből.  a meggyőződés-formálás (tudatosítás) módszerei: a közvetett felvilágosítás és a vita módszerei. 2.5.3. A tanulásszervezésben alkalmazott módszerek, stratégiák Kiindulva abból, hogy a tanítás elsősorban a tanulás szervezése, a nevelő-oktató munka céljainak megvalósítását a hagyományos módszerek mellett az újszerű tanulásszervezési technikák együttesen szolgálják. A módszerek és stratégiák megválasztásának alapkritériuma a hatékonyság. A tanulók képességei közötti különbségek szükségessé teszik a pedagógusok módszertani megújulását, hogy a „jól bevált” tanítás-tanulási folyamatok mellé új szemléletet alakítsanak ki, amelybe beleférnek új módszerek, technikák és munkaformák. Így többek között a konstruktivista pedagógia szemléletmódján alapuló: – tanórai differenciálás, a csoportmunka, a páros munka, az egyéni munka – a kooperációra – együttműködésre alapozott tanulásszervezési módok, azaz a problémaalapú tanulás, a kooperatív vita, drámapedagógiai módszerek, a Kagan-féle kooperatív tanulás, a projektmódszer. Nevelési-oktatási céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége –vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

Pedagógiai Program

Oldal 29

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat, – határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. – A két tanítási nyelvű osztályban tanuló diákok legalább B1 szintű nyelvvizsgát tesznek. –

2.6.

A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A nevelő-oktató munka eredményességét a személyiség fejlesztése nagyban befolyásolja. Az, hogy a gyermek milyen felnőtté válik, függ az öröklődéstől, a környezettől és a neveléstől. Az iskolának meghatározó szerepe van a nevelésben, jellemformálásban. A személyiség legfőbb fokmérője az, hogy az embernek milyen humán értékei vannak, s azokból mennyit juttat szűkebb és tágabb, vagyis természeti és társadalmi környezetének. A személyiségfejlesztő munka során minden nevelési terület egyformán fontos szerepet tölt be. A személyiség állandóan változik, alakul, ezért szükséges a nevelésben a folyamatosság, következetesség. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez.

Pedagógiai Program

Oldal 30

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2.6.1. A személyiségfejlesztés általános céljai: – a test és lélek harmonikus fejlesztése, – a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. – műveltségi alapok megteremtése, azok permanens fejlesztése. – felruházni tanulóinkat olyan kompetenciákkal, melyek birtokában képessé válnak a társadalom és a piacgazdaság jelen és jövőbeli igényeinek megfelelni, azokhoz folyamatosan alkalmazkodni – megvalósítani a hátrányos helyzetű tanulók együttnevelését-oktatását. 2.6.2. A személyiségfejlesztés feladatai: – a tanulók személyiség sokoldalú fejlesztése a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével, – az egyén életkorának és adottságának megfelelő harmonikus fejlesztése, – a szociális döntést befolyásoló helyes értékrend kialakítása, – az értelmi képesség egyénre szabott, optimális fejlesztése, – olyan közösségek szervezése, amelye optimálisan pozitív irányba hatnak a személyiség fejlődésére. – a másság elfogadtatása, – olyan nevelési környezet kialakítása ahol a fegyelmezett magatartás a követendő példa. 2.6.3. A célok és feladatok eléréséhez kapcsolódó pedagógiai tevékenységek: – a tanulók megismertetése a megfelelő biológiai és mozgásszükséglet fogalmával, a káros szenvedélyek hatásaival – szuverenitás megtartására nevelés, – önbizalom, önbecsülés képességének fejlesztése, – reális önismereten alapuló teljesítményértékelés kialakítása, – egyéni képességek fejlesztése, – az új befogadására való nyitottság elfogadása, – a tolerancia, a szolidaritás fejlesztése, – érzelmi intelligencia fejlesztése, – az érdekérvényesítő képesség fejlesztése, – az együttműködés képességének fejlesztése, – a felfedezési- és a megismerési vágy felkeltése, – alkotói tevékenység biztosítása, – tanulás értelmének bemutatása, – a cselekvéses tanulás képességének fejlesztése, Pedagógiai Program

Oldal 31

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – a konverzációs kommunikáció fejlesztése, – gondolkodási képesség fejlesztése, – problémamegoldó képesség, a lényegkiemelő képesség fejlesztése, – szabálykövető magatartás képességének fejlesztése – döntési képesség fejlesztése, – infokommunikációs képességek fejlesztése, – a gondolkodási képességek fejlesztése. A Nemzeti alaptantervben meghatározott fejlesztési területek - nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. A személyiségfejlesztés további feladatait a helyi tanterv Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai tartalmazzák.

2.7.

A teljeskörű egészségfejlesztés feladatai

A teljes körű egészségfejlesztés célja, hogy az iskolában eltöltött időben minden gyermek részesüljön a teljes testi-lelki jóllétét, egészségét, egészségi állapotát hatékonyan fejlesztő, az iskola mindennapjaiban rendszerszerűen működő egészségfejlesztő tevékenységekben. 2.7.1. Az egészséges táplálkozással összefüggő feladatok Célkitűzés: olyan iskolai környezet kialakítása, amely elősegíti az egészséges táplálkozási szokások kialakulását. Feladatok:  Az iskola minden tanuló részére korszerű táplálkozási ajánlásoknak megfelelő, napi háromszori étkezés biztosítása.  Az iskola minden tanuló részére lehetővé teszi az „ iskolatej” akció keretében napi 2 dl tej vagy tejtermékfogyasztását.  A napi gyümölcsfogyasztás lehetőségének megteremtése minden tanuló résére.  Az egészséges táplálkozás iránti igény kialakítása: napi ötszöri étkezés fontosságának megismertetése.  A kulturált étkezési szokások, az ízléses terítés, az étkezések rendjének kialakítása.  Az egyes beteg gyermekek külön étkeztetésének a megoldása.

Pedagógiai Program

Oldal 32

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  El kell érnünk, hogy a tanulóink fogyasztási szokásaiban változás történjen, helyezzék előtérbe az egészséges élelmiszereket, és kisebb mértékben vagy egyáltalán ne fogyasszanak egészségtelen dolgokat ( chips, cola, cukros üdítő. energiaital stb.)  Az iskola terültén az egészségtelen ételek és italok fogyasztásának korlátozása. 2.7.2. Mindennapos testnevelés, testmozgás Az egészségfejlesztő iskolai testnevelési program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető.

Az egészségfejlesztő testmozgás hatékony megvalósulásának egészségügyi és pedagógiai szempontjai: ­ minden tanuló minden nap részt vesz a testmozgás-programban; ­ minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; ­ minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna. ­ a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire ­ minden testnevelési óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; ­ a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgás-programban; ­ a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); ­ a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz. A mindennapos testnevelés formái:  Az iskola a 2012/2013. tanévtől kezdődően, felmenőrendszerben a mindennapos testnevelést heti 5 óra időkeretben testnevelés óra keretében biztosítja.  Az általános iskola alsó tagozatán minden olyan tanítási napon, amelyben nincs testnevelési óra, meg kell szervezni a - tanuló életkorához és Pedagógiai Program

Oldal 33

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa fejlettségéhez igazodó - játékos, egészségfejlesztő testmozgást. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább harminc perc, amelyet több, legalább tizenöt perces foglalkozás keretében is meg lehet tartani. A játékos, egészségfejlesztő testmozgást a tanítási órák részeként és szükség szerint legfeljebb egy óraközi szünet ideje legfeljebb ötven százalékának felhasználásával lehet megszervezni. A mindennapos testmozgás megszervezéséért az osztálytanító felelős. ­ A felső tagozaton minden olyan tanítási napon, amikor nincs testnevelés óra a mindennapos testnevelés lehetőségét a legalább 30 perces sportfoglalkozások, valamint az iskolai sportkör foglakozásai jelentik. Az iskola a sportkör működéséhez minimálisan heti 8 órát biztosít. 2.7.3. A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése A. A testi és lelki egészség fejlesztése Célkitűzés: Harmonikus személyiség kialakítása, a társas kapcsolatokhoz szükséges készségek fejlesztése. A reális önismeret, helyzetfelismerő és problémamegoldó képesség, valamint a döntésre való készség kialakítása. Megfelelő stresszkezelő technikák kiépítése. Feladatok:  Optimális intellektuális és érzelmi fejlődés biztosítása. Pozitív énkép, reális önismeret kialakulásának segítése, pályaválasztásra való felkészítés.  Elfogadó pedagógiai légkör működtetése, amely a tanulók objektív értékelését, konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önfejlesztésre.  Szülői értekezleten (egyéni és közösségi szinten) tudatosítani a fiatalkori szorongás kiváltó okait (kudarcélményeink a felnőttkori pszichés betegségek alapját képezhetik).  A tanuló társas támogatása, mert ez krízishelyzetekben mozgósítja az önsegítő erőket. Az egyedi eseteknél iskola- vagy gyermekpszichológus, ill. gyermek- és ifjúságvédelmi felelős bevonása a problémakezelésbe.  Konfliktuskezelés, problémamegoldás technikáinak megtanítása (osztályfőnök és drámapedagógus bevonásával).  Stresszkezelő képesség és tolerancia fejlesztése, amely megkönnyíti a külvilág pszicho szociális hatásaihoz történő alkalmazkodást.  Pozitív jövőkép kialakulásának támogatása. A szociális biztonság feltételeinek javítása a rászorulóknál (ifjúságvédelem).  Tudatosuljon a tanulókban, hogy a mindennapi életünket ritmusok jellemzik (feltöltődés, célra irányuló tevékenység, energiafelhasználás, rekreáció). Tevékenységek - eszközök: Pedagógiai Program

Oldal 34

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Tanulóink legyenek tisztában a jogaikkal és kötelességeikkel, az elvárások tükrében alakítsák magatartásukat (ezzel a konfliktushelyzetek mérséklődhetnek). Napi megerősítés szükséges.  Őszinte légkör kialakítása az iskolában. Tanulóink értékelését pedagógusaink úgy valósítsák meg, hogy ne az embert, hanem cselekedetét minősítsék (Gordon módszer).  Az önismeret fejlesztésénél a tanárok térjenek ki az aktuális énkép a kapott énkép és eszményi énkép közötti különbségekre és kölcsönhatásaira.  A szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás. Magatartás zavarok jelentkezése esetén a család felkeresése (családi háttér és igazolatlan hiányzás okainak feltárása).  Az osztályfőnöki órákon stresszfeloldó technikák átadása (relaxáció), konfliktuskezelés módszereinek keresése és gyakorlása, a lelki egészségvédelem tudatosítása. ­ A tanuló beilleszkedését segítő tevékenység az iskolai környezetbe az iskolai hagyományok felhasználásával és a diákönkormányzat közreműködésével. ­ Humánus, kellemes iskolai légkör fenntartása. ­ Az oktató- nevelőmunka során tanulóink megóvása a stressztől, monotóniától, szellemi alul, - és túlterheléstől. ­ A lelkileg egészséges tanulók épségének megőrzése. ­ Fokozottan veszélyeztetett tanulók körének felmérése - (csonka családban élők, testi fogyatékosok, szexuális zaklatásnak, erőszaknak kitett gyerekek)- és folyamatos segítése. ­ A lelkileg sérült tanulóknak megfelelő segítségnyújtás – szakemberek bevonásával- újabb sérülésének megelőzése. ­ Az egyén szintjén történő beavatkozási lehetőségek kiegészítése a különböző társas formációk (csoport, szervezet) szintjén való beavatkozás. B. A viselkedési függőségek, szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése Célkitűzés: Az egészséges élethez szükséges szociális feltételek biztosítása (rászorulók segítése, törődés egymással). A függőséghez vezető szokások megelőzése. Feladatok:  Az anyagi biztonság (elsősorban a társadalom és a család felelőssége) segítése a szociális háló elérésével.  A betegségek elkerülése (időben orvoshoz fordulás, egészségüggyel való együttműködés), az egészség megóvása.  Harmonikus kapcsolatok kialakítására nevelés. Családi életre, társsá, szülővé nevelés (a mindennapi kultúra erősítése). Pedagógiai Program

Oldal 35

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 

A függőséghez vezető motívumok felismertetése (szenvedélybetegségek), az élvezeti szerek (drog, alkohol, dohányzás) elutasítására nevelés.

Tevékenységek - eszközök:  A gyógyításba és gyógyulásba vetett bizalomra nevelés, az egészségkulturáltság növelésével erősíteni az orvoshoz fordulást és egészségüggyel való együttműködést.  A megelőzés jelentőségének hangsúlyozása, a szűrővizsgálatokon való részvétel. Különös tekintettel citolológiai mintavétel (aktív nemi élet esetén), tüdőszűrés dohányzásnál, fogászati szűrés, egészséges táplálkozás  Interaktív beszélgetés osztályfőnöki órák keretében a dohányzás-alkoholdrog emberpusztító hatásáról.  Beszélgetéssel egybekötött oktatófilmek, prevenciós előadások  A társas kapcsolatokra való nyitottság fejlesztése, minél több közös pozitív élmény biztosításával (szolidaritás, előzékenység, együttérzés, előítéletmentesség)  Érdekérvényesítő tevékenység a diák-önkormányzati munkában osztály és iskolaszinten. A tolerancia és elfogadó magatartás gyakorlás nap mint nap.  Bandák szerveződésének és veszélyeinek megismertetése. Aktuális újságcikkek, TV adások elemzése, megbeszélése (a MÉDIA kedvezőtlen hatásainak kivédése). Az iskola kiemelten fontosnak tartja, hogy tanulóit megóvja a kábítószerek okozta veszélyektől. Ennek érdekében minden tanévben olyan előadás-sorozatot szervez a rendőrség kábítószer osztályának munkatársai, illetve egyéb szakemberek segítségével, amelyek felhívják a figyelmet a drogfogyasztás (és –terjesztés) lehetséges következményeire, valamint elrettentésül szolgálnak a tanulók számára. Főbb témakörök: – A tudatmódosító szerek típusai (drog-fajták, altatók-nyugtatók alkohollal keverve, ragasztók, hígítók gőze stb.) – Az egyes drogok okozta tünetek, hatások, következmények – A drogfogyasztással (pl. közös tű) összefüggő betegségek (HIV, Hepatitis) – A drogok hatása a közösségre, a társas kapcsolatokra, a mindennapi tevékenységekre – A drogok hatása a magzatra, a születendő gyermekre – Elrettentő szemléltető film bemutatása – Veszélyhelyzetek, kiemelt helyek (pl. szórakozóhelyek, fiataloknak szervezett fesztiválok stb.) bemutatása – Így mondj nemet! – a drogok visszautasítása – Hová lehet fordulni, hol lehet segítséget kérni, ha felmerül a gyanú, hogy barátunk, ismerősünk, rokonunk drogfogyasztó ill. –függő? Pedagógiai Program

Oldal 36

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Hová lehet fordulni, ha rászoktam, de abba szeretném hagyni? – Kábítószer-bűnözés (lopás, betörés, prostitúció stb.), a kábítószer, mint a bűnelkövetés oka és következménye Az iskola felsorolt témakörökben nemcsak a tanulóknak, hanem szüleiknek és pedagógusainknak is rendszeresen szervez olyan előadást, ahol közvetlen kapcsolatba kerülhetnek szakemberekkel, tanácsot, segítséget kérhetnek tőlük, tájékozódhatnak a drogfogyasztás árulkodó jeleiről, a kezelési lehetőségekről, a gyógyulási esélyekről. 2.7.4. A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzésének feladatai Az utóbbi évtizedek ifjúsága egészen más, mint a néhány évvel, vagy évtizeddel korábbi. Ehhez a változáshoz nagyban hozzájárul, hogy fokozatosan megszűnik a gyerekkor védettsége, hiszen a mai szülők már nem tudják megóvni gyermeküket a korai megrázkódtatásoktól, sokkoló élményektől. Ez ma a televízió, az információ robbanás idején lehetetlen. Ebből adódik az, hogy az iskolában egyre gyakrabban jelentkeznek ellentétek, konfliktushelyzetek. Már az iskolába lépéskor tapasztalható a gyermekek körében a zaklatás,a verbális agresszió, a konfliktusok fizikai erőszakkal történő megoldása. Az iskolai erőszak nem természetes velejárója a gyermekkornak, tanult viselkedés, megelőzhető, illetve korrigálható. Az iskolai erőszak témakörébe tartalmazó fogalmak értelmezése Bullying (agresszivitás): olyan agresszív viselkedési forma (erőszakoskodás, zaklatás, terrorizálás), amely ismétlődő jelleggel irányul gyenge, magányos egyénre, akinek nehézségei vannak önmaga megvédésében. Bullyingáldozat: olyan személy, aki gyakran, illetve ismétlődő jelleggel válik negatív, támadó, erőszakos, zaklató, megfélemlítő akció célpontjává, áldozatává. Védekezésre való képtelenség jellemzi. Iskolai erőszak (school violence): az agresszív viselkedés egyik fajtája. Olyan negatív cselekedet, mely a tanulók egymás közti; a tanulók tanárokkal vagy más iskolai alkalmazottakkal, a tanárok tanulókkal (esetleg szülőkkel) szembeni erőszakos viselkedésében nyilvánul meg. Az iskola világában a verbális, a fizikai és pszichikai erőszak számos formában regisztrálható. Iskolai zaklatás (school bullying): az agresszív viselkedés egyik fajtája, amelyben a diákot egy vagy több társa (illetve egy vagy több személy) ismétlődően és hosszú időn keresztül negatív cselekedetnek teszi ki. Negatív cselekedetnek minősíthető, ha valaki szándékosan sérülést vagy kellemetlenséget okoz, vagy próbál okozni. Megkülönböztethető: közvetlen zaklatás (ahol az áldozatot nyílt táma-

Pedagógiai Program

Oldal 37

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa dás éri); illetve közvetett zaklatás (ahol az áldozatot kiközösítik, szándékosan kizárják a csoportból). Viktimizáció (victimization): meggyötrés, elnyomás. Mások meggyötrése, elnyomása, zaklatása, megfélemlítése. Viktimizációs veszélyeztetettség: másokra nézve veszéllyel járó, kellemetlenséget, megaláztatást hozó, áldozattá-sértetté válást okozó, negatív kockázati tényezők, viselkedési formák. Zaklatás: az agresszív viselkedés egyik fajtája. Akkor beszélünk zaklatásról, ha a három speciális feltétele jelen van: az agresszív viselkedés vagy sérelem okozása szándékos; ha ismétlődően és hosszú időn keresztül követik el; olyan interperszonális kapcsolatban zajlik, ahol a hatalmi egyensúly hiányzik (egyenlőtlen erőviszonyok alakulnak ki). Az erőszakoskodó, megfélemlítő viselkedés többek között a következőket foglalja magában:  cikizés,  gúnyolódás,  pletykahadjárat,  kitalált történetekkel bajba sodorni tanulótársat,  arra kérni másokat, hogy ne barátkozzanak az illetővel,  diáktárs megrúgása, rugdosása, elgáncsolása, szándékos meglökése, lökdösése,  más gyerekek cikizése, megjegyzések annak kultúrájára, vallására, etnikumára,  súlyára, kinézetére, fogyatékosságaira vagy egészségi állapotára,  mások megfélemlítése,  más gyerekek tárgyainak elvétele, tőlük pénz követelése,  tanulótárs tulajdonának megrongálása,  tanulótárs könyveinek, táskájának vagy más tulajdonának elrejtése,  más gyerekek cukkolása, kipécézése akkor is, mikor azok már kétségbe estek,  fenyegetés  mások befolyásolása, olyan dolgokra kényszerítése, amit azok nem akarnak megtenni Iskolánk elkötelezett abban, hogy minden tanulójának biztosítsa a pozitív és biztonságos tanulási környezetet. Ezért megtiltjuk az iskolai erőszakot és megfélemlítést, és azokat semmilyen formában nem toleráljuk. Ha bármelyik tanuló erőszakoskodik, bántalmazza, vagy megfélemlíti tanulótársát, az megszegi az iskola házirendjét. Minden, az erőszakra és/ vagy megfélemlítésre vonatkozó hivatalos vagy informális szóbeli vagy írásbeli panaszt kivizsgálunk. Minden taPedagógiai Program

Oldal 38

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa nuló, akiről bebizonyosodik, hogy tanulótársát bántalmazta és/vagy megfélemlítette, fegyelmiben részesül. A megelőzés feladatai a tanulók vonatkozásában a) Elsődleges prevenció:  érzelmi biztonság nyújtása,  a csoportkohéziót erősítő oktatási módszerek alkalmazása, kooperatív technikák alkalmazása, heterogén csoportmunka,  társas kompetenciák fejlesztése,  közös problémamegoldás,  relaxációs gyakorlatok,  a tanulók beleszólásának biztosítása az iskola életébe. b) Másodlagos prevenció     

korcsoport-mediáció megszervezése, a potenciális áldozatok felkutatása, mentor, asszertivitás tréning potenciális áldozatoknak, megbirkózás a korcsoportos és partner nyomással, pozitív attitűd kialakítása a gyengébb személyekhez

 információk az iskolai erőszakról, különféle szerepek felvétele. c) Harmadlagos prevenció  pszichológiai kezelés,  azonnal krizis-segítséghez való hozzájutás lehetővé tétele,  aktív folyamat-követés. Megelőzés feladatok osztály szinten  az osztályközösség klímájának vizsgálata, figyelemmel kisérése,  felvilágosítás, toleranciára nevelés, kölcsönös tiszteletre nevelés  szociometriai vizsgálat az osztályközösség rejtett hálózatának feltárására,  világos, egyértelmű magatartási és viselkedési szabályok,  erőszakmentes bánásmód,  konfliktuskezelési eljárások bemutatása, gyakoroltatása, Megelőzési feladatok iskolai szinten  teljes iskolára kiterjedő erőszak-ellenes politika kialakítása a tanulók bevonásával,  megbélyegzés elkerülése,  viselkedés ellenőrzés, tanulók felügyelete,  Erőszakellenes Hét – iskolai kampány,  együttműködés a szülőkkel és szülői szervezetekkel, Pedagógiai Program

Oldal 39

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  a pozitív viselkedés bátorítása, a nem megfelelő viselkedés megváltoztatása pozitív fegyelmezéssel,  az iskolai bántalmazás és erőszak színtereinek feltérképezése, szoros felügyelete,  a tanuók felügyeletének javítása. Feladatok, ha a tanuló normaszegően viselkedik a) A tanuló nem ismeri a normát A tanulóval nem tanították meg a viselkedési, konfliktuskezelési szabályokat, vagy éppen olyanokat tanult meg, amely az iskola közösségében elfogadhatatlanok. A feladatunk ebben az esetben, hogy pótoljuk ezt a szocializációs hiányt olyan módon, ahogyan bármilyen szokást vagy szabálykövetést kialakítunk.  Nyerjük meg a tanulót az együttműködésre.  Közöljük világosan, tömören és egyértelműen az elvárásainkat (a szabályt). A szabályokkal való azonosulást elősegíti, ha a gyermekeket bevonjuk a szabályok megalkotásába.  A gyermekeknek nemcsak érezniük, érteniük is kell, hogy a szabályok nem a hatalom eszközei, hanem mindannyiunk érdekeit szolgálják. Ezért a szabályokat érthetővé kell tennünk, el kell magyaráznunk a gyermekek számára. (Ez egyben az önvizsgálat lehetősége is: van-e értelme olyan szabálynak, amelyet nem tudunk megmagyarázni, megindokolni?)  Mutassunk példát a helyes magatartásra, az érzelmek, indulatok, a konfliktusok kulturált kezelésére.  Adjunk alkalmat a helyes viselkedés gyakorlására, támogassuk, erősítsük azt. Tanítsunk kommunikációs, konfliktuskezelési technikákat. Erre leginkább a játék nyugodt, védett keretei a legalkalmasabbak. b) A tanuló nem tudja betartani a normát Ebben az esetben elsősorban önkontroll-problémával állunk szemben. Az a képesség, amit röviden önkontrollnak nevezünk, számos elemből áll össze. Ha a család nem volt sikeres ezen a téren, az iskolában kell támogatnunk e fontos fejlődési folyamatot. Munkánkban soha ne tévesszük szem előtt, hogy az a tevékenység lesz hatékony, amelyikben a gyermek örömét leli, amelyik felkelti az érdeklődését, a becsvágyát és amelyikben van esélye a sikerre.  Figyelemfejlesztő játékok és játékos gyakorlatok, szabályjátékok.  A tanuló késleltetési képességének fejlesztése, hogy képes legyen várni szükségleteinek kielégítésére, kívánságainak teljesülésére. Mindig az elért eredményt, a mégoly csekély fejlődést helyezzük a középpontba. Személyes példamutatással, lankadatlan bíztatással segítsük abban, Pedagógiai Program

Oldal 40

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa hogy a hibában tanítómesterüket lássák, hogy képesek legyenek újra kezdeni, ha valami nem sikerül, hogy visszaadjuk az erőfeszítés méltóságát.  A tanuló érzelmi életének fejlesztése. Gyakran a tanulók kontrollvesztett viselkedése mögött az érzelmi élet nem megfelelő fejlettsége áll. Nem tudják felismerni, kifejezni, kordában tartani feltörő érzelmeiket. Minden, amit annak érdekében teszünk, hogy a tanulók érzelmi élete gazdagodjon, hogy önmagukat, saját érzelmi életüket jobban megismerjék, fejlődjön érzelmi kommunikációjuk és empátiás képességük, csökkenteni fogja az erőszakos viselkedés előfordulási valószínűségét. Az érzelmi élet fejlesztésére is számos lehetőség áll előttünk: elsősorban a közösen átélt élmények, az egymás segítése, az egymás iránti felelősség, az adás és kapás megtapasztalása; a mesék; a legkülönbözőbb játékok a szerep-, báb- és drámajátéktól kezdve egészen az arckifejezések utánzásáig.  Adjunk segítséget a tanulóknak ahhoz, hogy elfogadható módon, rendszeresen meg tudjanak szabadulni a felgyülemlett feszültségektől. A feszültség legjobb levezetési módja a mozgás. Ez felel meg élettanilag leginkább a „támadj vagy menekülj” állapot mozgósított energiái levezetésének. A legkülönfélébb dolgokat találhatjuk ki a gyerekek életkorától és az adott lehetőségektől függően, a tánctól az óra közben is végezhető egyszerű gyakorlatokig. Segít megszabadulni a feszültségtől, ha azt kifejezhetjük valamilyen módon. A gyermekek számára nagyon fontos a beszélgetés. Jó, ha erre van valamiféle „intézményesített” alkalom, pl. a beszélgető kör. c) A tanuló nem akarja betartani a normát  Soha ne adjunk mintát az erőszakhoz. Az erőszakos viselkedés bármely formája hiteltelenné teszi az erőszak elleni fellépésünket.  ·Ne erősítsük meg az erőszakos viselkedést. Ha a gyermek erőszakos úton elérte a célját, számára ez azt jelenti, hogy ez a stratégia sikeres, tehát valószínűleg meg fogja ismételni. De megerősítést jelenthet a pedagógus figyelme is, amelyet a normaszegő viselkedéssel kivív magának. (Ezért a lehető legkevesebb figyelemben részesítsük, amikor helytelenül viselkedik, de legyen módja megtapasztalni, hogy más – pozitív – módon is elérheti, hogy figyeljünk rá, hogy vele foglalkozzunk.) · Tiszta, egyértelmű, alaposan átgondolt szabályokkal, következetességgel, folyamatos, valódi, odaforduló felügyelettel, a gyerekközösségek, a szülők és az iskola kapcsolatának erősítésével dolgozzunk olyan környezet megteremtésén, amelyik gátolja az erőszakot.

Pedagógiai Program

Oldal 41

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2.7.5. Az elsősegély - nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az elsősegély – nyújtási ismeretek elsajátításának általános célja Az iskola tanulói sajátítsák el az alapvető elsősegély – nyújtási ismereteket, legyenek képesek objektíven cselekedni, segítséget kérni, hívni, ha olyan esetekkel állnak szemben, amikor erre szükség van. Az elsősegély – nyújtási ismeretek elsajátításának rövidtávú céljai  A tanulók ismerjék fel az életveszélyt, a sürgős beavatkozás szükségességét.  Szükséges esetben segítséget tudjanak kérni felnőttektől, pedagógusoktól, indokolt esetben tudjanak és merjenek mentőt hívni. Az elsősegély – nyújtási ismeretek elsajátításának középtávú céljai  A tanulók ismerjék fel az életveszélyt, tudják annak elhárításának lehetőségeit.  A tanulók szükség esetén merjenek és képesek legyenek határozottan szaksegítséget, mentőt hívni.  A tanulók a mentők kiérkezésükig önállóan, utána akár velük együtt részt tudjanak venni a szakszerű ellátásban. Az elsősegély – nyújtási ismeretek elsajátításának megvalósítása Az elsősegély –nyújtási ismeretek beépülnek:  az alsó tagozaton a környezetismeret, a technika és a testnevelés tantárgyak helyi tantervébe évfolyamonként évi 6 óra időkeretben,  a felső tagozaton a természetismeret, a biológia, testnevelés helyi tantervébe és az osztályfőnöki órák tanmenetébe évi 8 óra időkeretben. Az iskola tanévenként elsősegély – nyújtó szakkört szervez. Az iskola az elsősegély- nyújtási ismeretek elsajátítása érdekében együttműködik az iskolaorvossal, a védőnővel és a pápai mentőszolgálattal. Az elsősegély –nyújtási ismeretek témakörei az alsó tagozaton 1. óra Ismerkedés az emberi szervezettel  csontok, izmok, ízületek feladata,  szív elhelyezkedése, működése,  erek, érrendszer, vérkeringés,  légutak, légzés,  bőr szerepe,  érzékszervek. Segítség kérése Pedagógiai Program

 felnőttnek jobban hisz mindenki,  test méretek, súlyarányok. Mentőhívás 2. óra Az eszméletlen beteg  fogalma,  mikor gondoljunk rá?,  veszélyei,  teendők, Oldal 42

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  oldalfekvő helyzet biztosítása. Légzés, pulzus vizsgálata  akár külön-külön is,  életveszély felismerése. 3. óra Sebek, sebellátás, vérzés  általános jellemzők (vérzés, fájdalom, fertőzés),  általános tennivalók (vérzéscsillapítás, fertőtlenítés, kötés),  különleges vérzések (orrból, fülből, foghúzás, mandulaműtét után).  sebfedés, kötözés. Égett sérült  súlyosság,  ellátás: hűtés, fertőtlenítés, kötés. Marásos sérülések  égési sérülés,  eltávolítás,  ellátás. 4. óra Csont és ízületi sérülések Törés, rándulás, ficam.  meghatározás, hasonlóságok és különbségek,  ellátás. Gerincsérülés  meghatározás,  veszélyek,  ellátás,  betegmozgatás. Áramütés

Pedagógiai Program

   

leggyakoribb lehetőségek, önmagunk védelme!!!, segítség hívása, másodlagos sérülések.

5. óra Ájulás  okok,  ellátás. Allergia  kialakulása,  enyhe-súlyos panaszok. Idegen test  bőrben (sebben), szemben, orrban, fülben, légutakban,  eltávolítás. 6. óra Szívinfarktus  okok,  panaszok,  teendők. Epilepsziás rosszullét  okai,  roham lezajlása,  teendők. Cukorbetegség  a betegség kialakulása,  kóros eltérések tünetei, panaszai,  teendők. Gázmérgezések  szén-monoxid, -dioxid, klórgáz,  előfordulásuk,  panaszok,  teendők.

Oldal 43

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az elsősegély –nyújtási ismeretek témakörei a felső tagozaton

1. óra Az elsősegélynyújtás fogalma A beteg/sérült érdekében végzett első ellátás, amely az alapvető életműködések (légzés, szívműködés) fenntartására, pótlására, vérzés-, fájdalomcsillapításra, állapotromlás megakadályozására irányul. Törvény szerint mindenkinek kötelessége a tudása és lehetőségeihez képest elsősegélyt nyújtani és segítséget (mentőt vagy csak egy felnőttet) hívni. Ennek elmulasztása cserbenhagyásnak minősül és súlyosan büntetendő. Mentőhívás Hívószám: 104. Segélyhívás → vezetékes és mobiltelefonról is ingyen hívható (akkor is, ha „lefogyott a kártya”)! Miket kérdeznek?  a beteg/sérült nevét, életkorát (nem baj, ha nem tudjuk), betegek/sérültek számát,  mi történt? (néhány szóval, pl. elesett és fáj a lába, vérzik az orra, nem ébreszthető),  hol történt? (ez a legfontosabb, találjon oda a segítség),  a bejelentő (telefonáló) nevét és annak a telefonnak a számát, amelyikről telefonál,  egyéb körülményt (beszorult sérült → Tűzoltóság, közúti baleset → Rendőrség, veszélyes helyszín stb). Az emberi szervezet felépítése és működése Csontok:  testünk szilárd vázát alkotják,  különböző alakúak és méretűek,  összesen 206 darab. Ízület:  két vagy több csont összekapcsolódása,  alkotói: Az izmok végeikkel csontokra tapadnak, így mozgatják azokat. Légutak: a levegő útja a szervezetben  orr-szájüreg, garat, gége, légcső, hörgők, tüdők. Szív:  szegycsont mögött, kissé a baloldalon,  izom, összehúzódva vért pumpál az erekbe. Erek:  behálózzák az egész testet,  hajszálér, véna (visszér), artéria (ütőér).

Pedagógiai Program

Oldal 44

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2. óra Betegvizsgálat menete tetőtől - talpig Betegmozgatás Rautek műfogás. Eszméletlen állapot A betegnek van légzése és szívműködése, de semmilyen ingerre nem reagál. A kiváltó ok (koponya-, agysérülés, agyi keringési zavar, mérgezés stb.) miatt az agy „kikapcsol”. Ezért nem működik a hallás, a fájdalom érzékelés és az izmok működtetése sem. Veszélyei:  hanyatt fekve a nyelv hátra csúszhat és elzárja a levegő útját (fulladás!),  a gyomor záróizma is elernyed és a gyomortartalom visszafolyik a szájba. Onnan a következő légvétellel a légcsőbe juthat és szintén elzárhatja a légutakat. Életveszélyes állapot! Ellátása: Stabil oldalfekvő helyzet. Újraélesztés Légzés és vérkeringés mesterséges pótlása lélegeztetéssel és mellkaskompresszióval. Légzés vizsgálata:  fej pozicionálása  hármas észlelés (10 másodperc). Lélegeztetés:  fej pozicionálása,  2 befúvás az orrba,  figyeljük a mellkas süllyedését. Keringés vizsgálata: valamelyik oldali nyaki ütőér tapintásával, 10 másodpercig, Mellkas kompresszió:  helyes kéztartás,  a szegycsont alsó harmada,  kb. 4-6 cm mélyre, 30-szor. Újraélesztés menete Hibák  felületes vizsgálat (meglevő légzés/keringés mellett lélegeztetés vagy kompresszió),  száj nincs zárva teljesen,  fej nincs hátrahajtva,  kéz nincs jó helyen,  túl durva, illetve mély lenyomások. Szövődmények:  bordatörés, Pedagógiai Program

Oldal 45

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  gyomor, tüdősérülés. Mikor hagyhatjuk abba?  ha légzés vagy keringés visszatér,  ha valaki átveszi tőlünk,  elsősegélynyújtó elfárad. Gyakorlás.

3. óra Sebek, sebellátás, vérzések, kötözés  sebekről általánosságban (vérzés, fájdalom, fertőzés),  ellátás általánosságban (vérzéscsillapítás, fertőtlenítés, fedés, nyugalomba helyezés)  horzsolás, harapott seb, égés, amputáció,  vérzéstípusok (hajszáleres, vénás, artériás),  különleges vérzések (fülből, orrból, foghúzás után, mandulaműtét után),  kötözés. Törés, rándulás, ficam Áramütés  meghatározás,  leggyakoribb lehetőségek,  tünetek,  veszélyek!,  ellátás.  segítség hívása,  másodlagos sérülések,  ellátás.

4. óra Koponya-, agysérülések  gyakori baleset-formák,  általános tünetek, panaszok, Koponyatörés  arckoponya: veszélyek, ellátás,  koponyaalapi törés: meghatározás, típusai, tünetek, ellátás, Agyrázkódás  tipikus tünetek, ellátás.

5. óra Idegen test  sebben, szemben, fülben, légutakban,  Heimlich műfogás. Ájulás  agyi keringés zavar,  kiváltó okok, Pedagógiai Program

Gerincsérülés  tünetek, következmények,  gerincsérült ellátása, mozgatása (tálcafogás gyakorlása). Stroke  meghatározás,  tünetek,  ellátás.

 sérülés kivédése,  ellátás. Allergia  többszöri találkozáskor,  ellenanyagok,  tünetek: helyi reakciótól a fulladásig, Oldal 46

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  ellátása.

6. óra Szív eredetű mellkasi fájdalom  koszorús erek szűkülete, elzáródása,  tipikus tünetek, panaszok,  időablak,  ellátás. Cukorbetegség  élettani alapok: hasnyálmirigy, inzulin,  normál érték,

 cukorháztartás kisiklásának leggyakoribb okai,

 alacsony és magas vércukorszint tünetei, panaszok, ellátás. Görcsrohamok  meghatározás,  kiváltó okok (nem csak epilepszia!),  zajlása,  veszélyei,  ellátása.

7. óra Mérgezések Alkohol  gyakori,  veszélytelennek tűnik, de nem az(!),  tünetek,  ellátás. Gázmérgezések Szén-monoxid  égés során, füstben,  tünetek,  veszélyei,  ellátás. Szén-dioxid  erjedés, bomlás,  boros pince,  panaszok, tünetek,

 ellátás. Klórgáz  tisztító, fehérítő szerekben,  tipikus balesetek,  panaszok,  ellátás. Marószer mérgezés  bőrön, szemben, szájban, légutakban. Oldószermérgezés (benzin)  légutakban, száj-nyelőcsőgyomor. Kábítószer mérgezés  élénkítő szerek,  bódítók,  tünetek,  ellátás.

8. óra Gyakorlat  stabil oldalfekvő helyzet, újraélesztés, kötözések, idegentest eltávolítás.

Pedagógiai Program

Oldal 47

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

2.7.6. Személyi higiéné Célkitűzés: A higiénés magatartásra nevelés, a személyi higiéné iránti tartós igény kialakítása, valamint a környezet tisztaságára és védelmére irányuló szoktatás. Feladatok:  Az óvodában kialakult higiéniás szokások lebomlásának megakadályozása, továbbfejlesztése és megszilárdítása.  A legintimebb higiénés tevékenységnek, a WC-használatnak, az anális toalettnek és a WC-papír használatának megtanítása. Tevékenységek-eszközök:  A testrészek ápolásának (kézmosás, körömápolás, hajápolás stb.) megtanítása, a ruházat tisztán tartása, rendszeres tiszta-csere elmélyítése az osztályfőnök, védőnő és iskolaorvos bevonásával.  Testnevelés órák utáni rendszeres tisztálkodás megkövetelése (feltétel biztosított).  Helyes fogápolás elsajátíttatása, rendszeres szűrés (évente kétszer).  A társas együttlétek alkalmával megfelelően ápolt külsőre, öltözködésre szoktatás (iskola, színház, ünnepély, külső rendezvények).  Tudatosítani tanulóinkban, hogy az egyéni és társadalmi érvényesülés az elvárt kulturális szignálok (megjelenés, kommunikáció) alkalmazásán is múlik.  A közvetlen környezet (osztályterem, iskola és környéke) tisztaságának megóvása, otthonossá tételében való aktív közreműködés.  Az osztályok felelősséget vállalnak saját termük tisztaságáért. A „Tiszta, rendes osztály” mozgalom elindítása a diákönkormányzat bevonásával.

Pedagógiai Program

Oldal 48

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

2.8.

A közösségfejlesztés, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

Napjaink fő problémája az értékváltás, működési zavarok a társadalomban, a családban és az iskolában. Az eredményességet, érvényesülést biztosító személyiség-érték rangsora is megváltozott. Háttérbe szorultak a hagyományos közösségi értékek, pl. a szófogadás, a jó magaviselet, az udvariasság, a tolerancia,stb. A közösségfejlesztés folyamatában az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kell kialakítani, megteremteni. Törekedni kell a tanulók környezetében ható pozitív tényezők hatásának erősítésére, a negatív erők ellensúlyozására, illetve kiküszöbölésére. A célok megvalósításának főbb színterei a tanórai és tanórán kívüli foglalkozások; DÖK programok, iskolai ünnepélyek, szakkörök, stb. valamint az iskola által szervezett, de iskolán kívüli tevékenységek, pl. táborozás, kirándulás, színházlátogatás, stb. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. 2.8.1. A közösségfejlesztés általános feladatai a) A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése. b) A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. c) A közösség életét meghatározó szabályok, „törvények” megfogalmazása, azokhoz alkalmazkodás illetve módosításuk. ­ A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenőrzése Pedagógiai Program

Oldal 49

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa ­ A csoport kompetenciájába tartozó közös döntések meghozatala ­ A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak – rend, fegyelem, megfelelő szervezettség – gyakorlása ­ A szabályok betartásának illetve megszegésének következményei. d) Az önkormányzás képességének kialakítása, fejlesztése. A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. e) A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. f) A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Primer közösségek egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A beteg, sérült és fogyatékos gyermek elfogadása és segítése. g) A külföldi kapcsolatok ápolása. mely kiválóan illeszkedik az idegennyelvoktatás szerkezetébe. A más országokból érkezett tanulók kultúrájának megismerése, elfogadása, a közösségbe való beilleszkedés segítése. h) Tanulóinknak tudniuk kell, hogy egy időben több közösségnek a tagjai. Ezekben a csoportokban meg kell találniuk helyüket, alkalmazkodniuk kell a felnőttekhez, a társakhoz és a szabályokhoz. A csoportélet szervezésével célunk, hogy elősegítsük tanulóink szocializációját annak érdekében, hogy alkalmassá váljanak a különböző csoportokban való együttműködésre. A közösség a személyiség kibontakozásának színtere, ezért a csoportokból mi olyan közösségeket szeretnénk létrehozni, melyben:  a gyerekek együtt tevékenykednek céljuk elérése érdekében,  közös érdekek motiválják őket,  az együttes élmények során kialakulnak a közös szokások,  létrejön közöttük a feladatmegosztás,  felelősséget vállalnak egymásért,  létezik az összetartó erő, a kohézió.

Pedagógiai Program

Oldal 50

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

2.8.2. A közösségfejlesztés feladatai évfolyamonként 1. évfolyam:  Alakuljon ki a felelősök rendszere és rendszeres ellenőrzés mellett végezzék munkájukat. a tanulók bekapcsolása a közösen végzett tevékenységek ellenőrzésébe, értékelésébe.  Az osztály tanulói fokozatosan kapcsolódjanak be a diákönkormányzat életébe.  Alakuljanak ki az együttélés, együttműködés elemei, legfontosabb készségei, szokásai.  Váljon az együvé tartozás élménye meghatározóvá.  Az iskolai élet szabályainak megismertetése és betartatása. 2. évfolyam:  Az együttműködést igénylő tevékenységek arányának növelése.  A közösségen belül alakuljon ki a felelősi munka egyes elemeinek önálló végzése, egyszerűbb közös tevékenységének önálló megszervezése.  Az osztályban növekedjen az összetartozás érzése, jöjjenek létre osztályhagyományokat erősítő tevékenységek.  Alakuljon ki a társakért, közösségért való felelősség érzete.  A fegyelem továbbfejlesztése. A pedagógus előtt érzett felelősség mellett a közösség előtt érzett felelősség alapjainak a lerakása, a társakért érzett felelősség kialakítása. A segítés közösségi indítékainak növelése. 3. évfolyam:  A már jól működő tevékenységek mellett, kapjon egyre nagyobb hangsúlyt a diákönkormányzati tevékenység.  Növekedjen az összetartozás érzése, erősödjenek a baráti kapcsolatok.  Alakuljon ki a diákvezetőkkel szemben támasztott igények első megfogalmazása. 4. évfolyam:  Az osztály tevékenységi rendszere mind több szállal kapcsolódjék az iskolai rendezvényekhez, diákönkormányzathoz.  Az osztályrendezvények a pedagógus vezetésével zökkenőmentesen működjenek.  Növekedjen a diákvezetők döntés előkészítésben való részvétele, önállósága, Pedagógiai Program

Oldal 51

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Fejlődjön a közvélemény a magatartás jelentős szabályozójává, az egyén felelőssége mellett növeljük a közösség felelősségét is.  Az osztály tanulói készüljenek a felső tagozatba lépés átmeneti feladataira. 5. évfolyam:  Az osztály illeszkedjen be az új közösségi formák és követelmények közé.  Új diákönkormányzati vezetők választása (kapcsolódjék be az iskola diákönkormányzati tevékenységébe).  A tanulás kerüljön a tevékenységi rendszer középpontjába, fogadják el a képesség szerinti tanulás követelményeit.  Erősödjék a közösségért érzett felelősség.  Érezzék a fegyelem jelentőségét, mind a tanulásban, mind a közösségben. 6. évfolyam:  Szilárduljon meg az osztályközösség egysége.  A diákvezetők szerepének növelése a közösség irányításában, rendszeres és folyamatos beszámoltatásuk a diáktanácsülésen elhangzottakról.  Fokozatosan kerüljön előtérbe az önállóság, mind a tevékenységek megszervezésében, mind a végrehatásban és az ellenőrzésben is.  A képesség szerinti tanulás kerüljön a közösség követelményrendszerébe.  Az osztály diáktanácson belül egyre inkább kerüljön előtérbe az önállóság, a döntéshozatal iránt érzett felelősség, csökkenjen a felnőtt irányítás.  A diákvezetők érezzenek felelősséget nemcsak önmagukért, hanem a közösségért is.  A fegyelem közösségben játszott szerepének tudatosítása az osztály minden tagjában. A fegyelem szokássá fejlesztése. 7. évfolyam:  Alakuljon ki a közösség csoportszerkezete.  Fokozatosan kapcsolódjon be a közösség az iskolai szintű rendezvényekbe, éljen javaslattételi és véleményezési jogával.  A képesség szerinti tanulás közösségi követelménnyé alakuljon.  A közösségben a példamutatás tudatosítása.  A fegyelem alapkövetelményeinek szokássá formálása. 8. évfolyam  Az osztályközösségen belül dolgozó diákvezetők irányító szerepének kiemelése. Pedagógiai Program

Oldal 52

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Stabilizálódjon az osztály közösségének szerkezete.  Adják át az iskolai hagyományokat az alsóbb osztályok közösségeinek.  Fejlődjön a diákvezetők munkája olyan szintre, hogy a mindennapi feladatokat felnőttek jelenléte nélkül is meg tudják oldani.  Készüljenek fel a tanulók a közösség, az iskola elhagyására.  Elsősorban saját közösségükkel és saját magatartásukkal mutassanak példát a fiatalabb iskolatársaiknak. 2.8.3. A közösségfejlesztés tanórai feladatai A tanítási óra nemcsak a tanítás - tanulásnak, hanem a nevelés, így a közösségi nevelésnek is az egyik legfontosabb színtere. a.)A tanítási-tanulási folyamat során kiemelten fontos a tanulók motiválása, a tanulói aktivitás biztosítása a differenciálás. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, melyek a gyermeket tanulásra ösztönzik. b.)A tanítási órák szervezésénél előtérbe kell helyezni azokat a módszereket, amelyek a tanulók tevékenykedtetését biztosítják. c.) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis a pedagógus maximálisan igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. E feladat megoldását a tanítási órákon a következő módszerek és szervezeti formák segítik:  a nevelők a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak,  az egyes szaktárgyak óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat,elsősorban gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. d.)A tanítási folyamatban kiemelt szerepet kapnak a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák, s ezek fejlesztése: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai és logikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség érvényesülése. Mindezek fejlesztését szolgálják a tanórai és tanórán kívüli tevékenységei az iskolánknak. 2.8.4. A tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztési feladatai a) A közösséggé szerveződést segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi normák kialakítása és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történi alakítása. – Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív tanuló-nevelő kapcsolat. – Egyéni, kiscsoportos és csoportos beszélgetések. Pedagógiai Program

Oldal 53

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása. – Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehetőségeinek megismertetése, a tapasztalatok különböző helyzetekben történi alkalmazása. – Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés. – Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése – mozi – és színházlátogatások, séta, kirándulás stb. – A közösség tagjainak együvé tartozását erősíti közös tevékenységek szervezése – pl.: az év ünnepeire – anyák napja, karácsony, farsangkészülődés, név- és születésnapok megünneplése. – Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése. – Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés. – Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítést szolgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása. – Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. – A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segítőkészség fejlesztése. – Az áldozatvállalás értelmének tudatosítása. – A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakoroltatása. – Vonzó családmodellek bemutatása – a családi munkamegosztás szerepének tudatosítása. – Különböző életmódok, szokások, kultúrák megismertetése. – Hazánkban és más országokban éli népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek ismertetése, megbecsülése, tisztelete. b) Formális, rokonszenvi kapcsolatokon alapuló kiscsoportok megalakítása, a vezetőegyéniségek és kisugárzásuk, hatásuk megismerése, a peremhelyzetben levő tanulók körülményeinek megfigyelése. – A kiscsoportok együttműködésének megszervezése, személyiségformáló hatásának (önzetlenség, barátság, segítségnyújtás, lelkiismeretesség, áldozatkészség) hasznosítása, továbbfejlesztése. – Az alkalmazkodás, beilleszkedés, a társakkal történi együttműködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kollektivitás fejlesztése. – A tanulók társas, rokonszenvi, közösségi kapcsolatainak alakítása, továbbfejlesztése. – Az önbizalom, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezőkészség fejlesztése.

Pedagógiai Program

Oldal 54

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – A magányos gyermekek bevonása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése. – A problémás társak értékeinek elismertetése. – A nemek közötti különbségek felismertetése, egymás kölcsönös tiszteletének, az egyenrangúságnak az elfogadtatása. d) Felelősrendszer kialakítása, a csoport életének megszervezése. – A csoport szokásrendjének kialakítása. – A tanulók felelősségtudatának, önállóságának fejlesztése. – Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapozása. – A tanulók önszabályozó képességének kialakítása, tapasztalatszerzés a csoportmegbízatások vállalásában és teljesítésében. – A tanulók önirányító- és önkormányzó képességének megalapozása. – A felelősök megbízatásának ellenőrzése, értékelése, kritikája. – A szociálisan hátrányos helyzetű tanulókkal differenciált foglalkozás.

2.8.5. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok a) A szülő és a pedagógus együttműködésével kapcsolatos feladatok A pedagógusok és a szülők kapcsolata felelős nevelőtársak egyenrangú, partneri viszonya, akik egymást kiegészítve felelősen fáradoznak gyermekek szellemi és testi fejlődésén. Közös érdek, hogy a szülők gyermekük neveléséhez erkölcsi támogatást, szakszerű tanácsokat kapjanak, másrészt gyermekeik számára színvonalas, intézményes nevelést, gondoskodást kapjanak az iskolától. Az eredményes együttműködésének feltétele, hogy a pedagógus: ­ ismerje tanítványinak családi környezetét és az abban folyó nevelés jellemzőit, ­ folyamatosan tájékoztatást nyújtson a szülőknek az iskolai nevelő-oktató munka célkitűzéseiről, az osztályközösség és a gyermekek fejlődésének tapasztalatairól, ­ hasznosítja a szülők tapasztalatait, ­ értékesítse vagy ellensúlyozza a szülők nevelési eljárásait. Az iskola munkájában épít a szülők hathatós közreműködésére, ebben a szülői munkaközösség tölt be döntéshozó és szervező funkciót. Ahhoz, hogy a szülők és az iskola nevelői közötti együttműködés valóban eredményes legyen, kívánatos, hogy: ­ a kapcsolat kölcsönös tiszteletre és bizalomra épüljön; ­ az érintkezés közöttük legyen elfogadó, nyílt, őszinte, szívélyes, jóindulatú; a tanulóval kapcsolatos problémák esetén legyenek nyitottak egymás érveire, kinek-kinek a feladatából fakadó sajátosságokra, álljanak készen arra, hogy közösen keressék a legjobb megoldást.

Pedagógiai Program

Oldal 55

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A szülők részére a nevelőmunka segítéséhez az alábbi együttműködési területeket ajánljuk: ­ aktív részvételt az iskolai rendezvényeken, ­ ötletnyújtást az előadások témáihoz, ­ őszinte véleménynyilvánítást, ­ együttműködő magatartást, ­ nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását, ­ a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös legyőzését, ­ érdeklődő-segítő hozzáállást, ­ közös rendezvényeket. A pedagógusok feladatai szülőkkel való együttműködéssel kapcsolatban ­ A nevelő magabiztos szakmai felkészültsége, figyelmes, jóindulatú és körültekintő fellépése elősegíti a megfelelő kapcsolat megteremtését, a problémák konstruktív kezelését és hozzájárul, hogy az esetleges félreértések, súrlódások elkerülhetők, megelőzhetők legyenek. ­ A pedagógus legyen képes felelősségteljesen összeegyeztetni a gyermek érdekeit és a kollegialitás szempontjait, valamint megőrizze erkölcsi feddhetetlenségét, mint a bizalom és tisztelet legfontosabb zálogát. ­ A szülők iránti tiszteletét és nagyrabecsülését – ha alkalom adódik – kifejezésre juttassa a tanulók, a nevelőtestület, a szülői közösség előtt. ­ A szülő kérésére tegye lehetővé a személyes találkozást és fogadóóráján, esetleg más, előre egyeztetett időpontban fogadja őket szívélyesen, udvariasan. ­ Adjon a tanuló iskolai munkájáról, emberi magatartásáról érdemi tájékoztatást, pontos, objektív, problémafeltáró elemzést, a gondok jelzésekor tapintatosan járjon el, szükség esetén tanácsaival is segítse a szülőt. ­ Hallgassa meg figyelmesen a szülő véleményét, kívánságait, esetleges panaszait, és az érintettek bevonásával lehetőségei szerint segítsen a problémák megoldásában. ­ A személyes, családi vonatkozású információkat kezelje diszkréten, azokat csak a legszükségesebb esetben, nevelési szempontokat mérlegelve ossza meg más illetékes személyekkel. ­ Az iskola belső életével kapcsolatos bizalmas információkat köteles titokként kezelni, igyekezzen erősíteni a szülők bizalmát az intézmény iránt, ne cselekedjék, és ne nyilatkozzék oly módon, amivel esetleg csorbíthatja az iskolavezetés tekintélyét, kollégái presztízsét. ­ A szülővel kialakított személyes kapcsolata – legyen az személyes barátság, vagy valamilyen konfliktus – semmiképpen nem befolyásolhatja a tanuló teljesítményeinek objektív megítélését, és nem származhat belőle sem előny, sem hátrány más tanulók számára sem.

Pedagógiai Program

Oldal 56

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa ­ Nem részesítheti semmiféle előnyben azokat a tanulókat, akiknek szülei az iskolai alapítványon keresztül támogatják az intézményt. ­ A szülők munkáját – ha önként vállalják – kizárólag az iskola érdekében veszi igénybe, s a velük kialakított kapcsolatát nem használja fel jogtalan előnyök megszerzésére. ­ A tanulók szüleitől nem fogad el olyan ajándékot, vagy egyéb juttatást, amely elvtelen lekötelezettséget vonhat maga után. Az osztályfőnök feladatai a szülőkkel való együttműködéssel kapcsolatban A nevelésben a szülőnek egyik legfontosabb szövetségese az iskolában a mindenkori osztályfőnök, aki néhány éven át pedagógiailag összefogja mindazt, ami tanulmányai és társas kapcsolatai terén az osztályközösségben gyermekével történik. A tanuló nevelésében a pedagógus csak a szülővel egyetértésben tud eredményes munkát végezni, azaz akkor, ha megegyezésre jutnak abban, hogy a gyermek a fejlődésben és a további nevelésében adódó teendőket miképpen osztják el egymás között. Ennek érdekében az osztályfőnök: ­ Nyitott minden kapcsolatteremtési lehetőségre. Megkereséskor a szülő rendelkezésére áll. A maga részéről rendszeresen beszámol a tanulók előmeneteléről, neveltségi szintjéről, tájékoztatja a szülőket a tanórán kívüli tevékenységekről (kirándulások, műsorok, klubdélutánok, előadások stb.), adott esetben meghívja őket a rendezvényekre. ­ Az egyénenként felmerülő problémákra felfigyel, a tanuló további fejlődése érdekében kezdeményezi a kapcsolat felvételét a szülővel, gondviselővel, vagy megfelelő szakemberrel. ­ Az ő munkáját érintő véleményeket, észrevételeket figyelmesen meghallgatja, mérlegeli, ha kell: megmagyarázza, áttekinthetőbbé teszi pedagógiai megoldásait, nyitott a pedagógiailag indokolt kompromisszumokra. ­ Segít abban, hogy létrejöhessen a személyes találkozás a szülők és a gyermek problémájában érintett kollégák között, és együtt találják meg a két fél érdekeit figyelembe vevő megoldásokat. ­ Kezdeményezi a szociálisan hátrányos helyzetű családok segítését. Az illetékes önkormányzattól, illetve egyéb pályázat útján alkalmi, szociális juttatásokat, vagy rendszeres támogatást kérelmez, s az ügyet tapintatosan és diszkréten kezeli. b) A pedagógus és a tanuló együttműködésével kapcsolatos feladatok A nevelési-oktatási feladatokat csak akkor lehet valóban eredményesen elvégezni, ha a magas színvonalú szakmai tevékenység és példamutató magatartás mellett a nevelők és a tanulók közötti viszony kiteljesíti emberi tartalmát, s mind a két fél számára képes biztosítani a hatékony együttműködés kielégítő személyes, érzelmi feltételeit is: Pedagógiai Program

Oldal 57

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa ­ A kölcsönös bizalmat és tiszteletet, amely az egyik oldalon a több tudásból és felelősségből származó tekintélyt illeti meg, a másikon a saját személyiség és képességek kibontakoztatásáért tett erőfeszítéseket; ­ A közös gondolkodásból, felfedezésekből, a szellemi gyarapodásból eredő élményeket; ­ Az eredményes munkához nélkülözhetetlen információk és elvárások időben történő cseréjét, a szükséges megállapodások megkötését; ­ A figyelmet és érdeklődést egymás igényei, érdekei, kérdései, javaslatai, értéktételezései, eredményei és sikerei iránt; ­ Egymás teljesítményeinek, munkájának megbecsülését, tárgyilagos, igazságos és méltányos megítélését; ­ Az érintkezés nyíltságát, őszinteségét, kulturáltságát, az esetleges. A pedagógusok feladatai a kapcsolattartás során: ­ Mérlegelje, milyen mértékben és mélységben tudja vállalni, hogy beleavatkozik adott tanítványának magánéletébe, mikor szükséges felvennie a kapcsolatot a gyermek szüleivel. ­ A tudomására jutó bizalmas információkat diszkréten kezelje, s ha szükséges, a tanuló problémáinak megoldása érdekében használja fel azokat, lehetőleg az ő beleegyezését kérve; ­ A félreértések és esetleges csalódások elkerülése érdekében egyértelműen tisztázza, milyen határok között tud együtt érezni, szolidaritást vállalni tanítványa gondjaival, milyen konkrét lépésekkel kíván segíteni problémái megoldásában. ­ Tartsa be a kollégák iránti szolidaritást és az iskola életét szabályozó normák, a közös tantestületi döntések iránti lojalitást, adja meg a magáétól eltérő nézeteknek kijáró tiszteletet, tartsa meg a tantestület valamennyi tagjára kötelező etikai elvárásokat. ­ A diákoknak a kollégák munkáját érintő jogos panaszai, elégedetlensége eseteiben segítse elő, hogy a felek nyíltan tisztázhassák, mi okoz közöttük konfliktust és megtalálják a konstruktív rendezés módszerét, illetve – ha szükséges – forduljon a megfelelő iskolai fórumokhoz. ­ Vegye elejét bármely fél részéről a kapcsolathoz méltatlan, esetleg hosszabb távon tarthatatlan, a diákokat érzelmileg feleslegesen megterhelő, számukra társaik körében kellemetlenségeket okozó bizalmaskodásnak, haverkodásnak. Az osztályfőnökök feladatai a kapcsolattartás során: ­ Segítse elő, olyan – előítéletektől mentes, befogadó – csoportlégkör kialakulását, amely módot ad arra, hogy lehetőleg minden tanuló megtalálja a helyét és szerepét a közösségben, ahol elfogadják jó és rossz tulajdonságaival együtt, társaitól támogatást kap személyisége kibontakozásához, elismerik mind tanulmányi, mind pedig egyéb képességeit, büszkék a sikereire, megértik, amiben eltér másoktól, nem marad társtalan, átélheti az összetartozás örömét. Pedagógiai Program

Oldal 58

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa ­ Külön figyelemmel és gondoskodással forduljon hátrányosabb helyzetű, vagy személyes gondokkal küzdő tanítványai felé, keresse meg a hatékony és tapintatos segítés formáit, módszereit. ­ Kövesse figyelemmel az osztály légkörét esetleg megmérgező társas konfliktusokat, az egészségtelen versengést egyes tanulók vagy kisebb csoportjaik között, a bármilyen eredetű kiközösítő indulatokat, segítsen e feszültségek tárgyszerű megbeszélésében, rendezésében. ­ Képviselje tanítványai és a közösség vállalható, méltányos érdekeit a pedagógusok, az iskola vezetése felé, menedzselje tanítványai és a közösség kiemelkedő teljesítményeit az iskola fórumain, töltsön be közvetítő szerepet a tanár-diák konfliktusok rendezésében. ­ Legyen nyitott arra, hogy érzékelje az osztályával való kapcsolatában fellépő feszültségeket, s álljon mindenkor rendelkezésre ezek nyílt és őszinte megbeszélésére, rendezésére. ­ Küzdjön az ellen, hogy a rábízott osztály, illetve a tanulók valamelyike akár a tantestületben, akár a tanulók közvéleményében bármilyen előítéletesen minősítő, megbélyegző kategóriába kerüljön (pl. "gyenge osztály", "kezelhetetlen tanuló"). ­ Lépjen fel határozottan, ha osztályában bármely tanulót vagy csoportot érintő diszkriminációt tapasztal az iskolán belül vagy kívül – pl. kisebbek, gyengébbek, gazdagok, szegények, etnikai kisebbségek, stb. c) Az iskola nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott dolgozóival való együttműködés feladatai A pedagógusok mellett az iskola más foglalkozású alkalmazottaira is fontos szerep hárul a nyugodt munkafeltételek megteremtésében, abban, hogy intézményünk képes legyen zökkenőmentesen működni. A nem pedagógus munkakörben dolgozó munkatársak tevékenységét – időbeosztását, terhelését – az igazgató irányítja, ellenőrzi és értékeli. A munkájukkal kapcsolatos pozitív és kritikai észrevételek elbírálása és továbbítása is e vezető hatáskörébe tartozik. Az iskola minden dolgozója a maga területén részt vesz a nevelőmunkában is. Ennél fogva, tőlük az várható, hogy a maguk területén: – – – – –

Gondosan, megbízhatóan, felelősségteljesen és kellő önállósággal végezzék el munkájukat. Tanúsítsanak részrehajlástól mentes segítőkészséget mindazok iránt, akikkel feladatuk teljesítése során találkoznak. Tartsák be az intézmény, az iskola iránti lojalitás normáját, a rájuk bízott hivatali ügyekre vonatkozó titoktartás követelményét. Őrködjenek azon, hogy az iskolában tartózkodó személyek biztonságos feltételek között végezhessék feladataikat. Ügyeljenek az iskola vagyonának biztonságára, felszereléseinek állagára, karbantartására, az értékek védelmére.

Pedagógiai Program

Oldal 59

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa –

Megjelenésük, beszédstílusuk feleljen meg a hely követelményeinek, mindazoknak a normáknak, melyek a tanárokra, tanulókra egyaránt érvényesek.

Az iskola alkalmazottai joggal elvárják, hogy munkahelyükön elismerjék partnerségüket, s ennek megfelelő stílusban érintkezzenek velük: – Az iskola vezetése, valamint pedagógusai fejezzék ki, ha munkájuk elismerésre méltó. – A pedagógusok legyenek tekintettel munkaidejükre, önállóságukra, más elfoglaltságaikra, munkájuk igénybevételekor tartsák be a hivatali rendet, kéréseikkel az erre kijelölt időpontokban keressék meg őket, vegyék komolyan a kijelölt határidőket (elszámolások, étkezési befizetés, MÁVigazolvány). – Neveljék a tanulókat is arra, hogy tiszteljék és becsüljék azoknak a fáradságos munkáját, akiknek az iskola zavartalan működésének fenntartása köszönhető, s ez fejeződjék ki az iskola technikai dolgozói iránti udvarias, kulturált viselkedésükben is.

2.9.

A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

2.9.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a) A pedagógus felelősséggel és önállóan végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit az iskola pedagógiai programja, szervezeti és működési szabályzata, házirendje, önértékelési szabályzata, az iskola nevelőoktató munkáját meghatározó jogszabályok, az iskolai munkaterv, a nevelőtestület határozatai, továbbá az igazgató útmutatásai alkotják. Nevelő-oktató munkáját pedagógiai programban meghatározott elvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi. b) A pedagógus közreműködik az iskolaközösség kialakításában és fejlesztésében. Alkotó módon részt vállal a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalások teljesítéséből, a diákönkormányzat kialakításából, az ünnepélyek és megemlékezések rendezéséből, az iskola hagyományainak ápolásából, a tanulók egész napos foglalkoztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, a tanulók folyamatos felzárkóztatását és a tehetséggondozást szolgáló feladatokból, a pályaorientációs, pályaválasztási feladatokból, a gyermekvédelmi tevékenységből, az egészségnevelés, a környezeti nevelés feladatainak megvalósításából. c) A tanulók megismerése és a tanulócsoport belső kapcsolatrendszerének feltárása terén feladata:  a tanulókat szakszerű megfigyelése, a tapasztalatok szöveges vagy számszerű rögzítése, Pedagógiai Program

Oldal 60

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazása, készítése a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására. d) Nevelő-oktató munkáját tervszerűen végzi. Folyamatosan készített tematikus, illetve éves tanmenet, vagy a szükséges kiegészítésekkel ellátott irányító tanmenet alapján dolgozik. Ezt az igazgató által meghatározott időpont(ok)ban, az igazgatónak jóváhagyásra bemutatja. Ha a helyi tanterv vagy a tankönyv nem változik, a bevált tanmenetet - folyamatos kiegészítéssel - több éven át használhatja. e) A helyi tantervben meghatározott módszerek és eljárások alkalmazásával rendszeresen ellenőrzi, értékeli és minősíti a tanulók tanulmányi munkáját. f) A pedagógus a tanulót a tanév elején tájékoztatja a tantárgy tanulmányi követelményeiről, a továbbhaladás és a magasabb évfolyamra lépés feltételeiről, a tanulmányi követelmények teljesítéséhez szükséges tanulói felszerelésekről, eszközökről. g) A pedagógus folyamatosan tájékoztatja a tanulót az írásbeli dolgozat tartalmi és formai követelményeiről. Az írásbeli számonkérés időpontját, tartalmát és a tanulmányi követelményeket a számonkérés előtt legalább 5 tanítási nappal előbb közli a tanulóval. Az írásbeli dolgozatokat, a felmérő és témazáró feladatlapokat legkésőbb 10 napon belül kijavítja, illetőleg kijavíttatja. A kötelező írásbeli házi feladatokat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal javíttatja és velük együtt értékeli. Az alsó tagozaton az írásgyakorlatokat a következő órára javítja. A pedagógusnak helyesírás szempontból is javítani és javíttatni kell az írásbeli munkákat. h) Részt vesz az iskola szülői értekezletein. Havonként fogadóórát tart. A tanulók magatartásáról és tanulmányi munkájáról – szükség szerint tájékoztatja az osztályfőnököt és a szülőket. i) Munkájának megkezdése előtt 15 perccel köteles megjelenni az iskolában, illetőleg a foglalkozási helyen. Az igazgató útmutatásai szerint ellátja az ügyeleti szolgálatot, a helyettesítést, a tanórán kívüli teendőit, a vállalt tisztségeivel kapcsolatos kötelességeit. j) Az igazgató utasítása alapján ellátja a nevelő-oktató munkával összefüggő adminisztrációs és ügyviteli feladatokat. 2.9.2. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai Az osztályfőnök felelős vezetője az osztálya közösségének. Feladata a tanulók személyiségének alapos, sokoldalú megismerése, differenciált fejlesztése, közösségi tevékenységük irányítása, önállóságuk, öntevékenységük és önigazgató képességük fejlesztése. E munkájában épít az diákönkormányzat programjára és eszközeire. Pedagógiai Program

Oldal 61

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa a) Az osztályfőnök a személyiség- és közösségfejlesztő munkája eredményessége érdekében:  együttműködik az osztályban tanító szaktanárokkal, illetve az osztály tanulóival kapcsolatba kerülő többi pedagógussal.  látogatja az osztálya tanítási óráit, a tanítási órán kívüli foglalkozásait, tapasztalatait, észrevételeit és az esetleges problémáit az érintett nevelőkkel megbeszéli;  szükség esetén - az igazgató előzetes tájékoztatása mellett - az osztályban tanító pedagógusokat és az érintett más pedagógusokat tanácskozásra hívja össze;  az osztályában tanító pedagógusok bevonásával minden hónap végén értékeli az osztály tanulóinak tanulmányi munkáját, magatartását és szorgalmát, az osztály tanulmányi fegyelmének helyzetét.  vezeti az osztálya osztályozó értekezleteit, ezeken ismerteti és elemzi a tanulócsoport helyzetét, neveltségét, tanulmányi munkáját, magatartását és szorgalmát. Az osztályában tanító pedagógusokkal megvitatja az addig tapasztaltakat és a következő időszak teendőit b) Az osztályfőnök a közösség és az egyén fejlődése érdekében arra törekszik, hogy a tanulók - tanítási órán és azon kívül végzett - tevékenysége, az egyes tanulók személyiségét többoldalúan fejlesztő rendszerré szerveződjék. Gondot fordít a lemaradók felzárkóztatására, a különleges bánásmódot igénylők megfelelő foglalkoztatására és a tehetséggondozásra. c) A tanulók személyiségfejlesztése érdekében összehangolja az iskola és a család nevelő munkáját, együttműködik a tanulók szüleivel. Ennek során  az osztályfőnöki megbízatása első évében - legkésőbb a tanév végéig - a tanulókat otthonukban meglátogatja, majd szükség szerint végez családlátogatásokat;  legalább havonként fogadóórát tart;  az ellenőrző könyv (tájékoztató füzet) útján is tájékoztatja a szüleiket a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájáról, gondosan ügyelve arra, hogy az elismerések és elmarasztalások nevelőszándékúak, a tanulók tényleges teljesítményével s egyéb megnyilvánulásaival összhangban legyenek, Ellenőrzi, hogy a szülők tudomásul vették-e az ellenőrző könyvbe beírt értesítéseket, nevelői észrevételeket;  az osztálya szülői értekezletén s egyéb alkalmakkor tájékoztatás nyújt az osztály neveltségi és tanulmányi helyzetéről, ismerteti a soron következő feladatokat. A szülők pedagógiai ismereteinek bővítése érdekében az iskolai munkaterv nevelési célkitűzéseivel összhangban - egy-egy nevelési témát is napirendre tűz, tanácsokat ad, a család és az iskola nevelőmunkájának összehangolására törekszik; d) Segíti az osztálya szülői munkaközösségének tevékenységét. e) Minden tanév szeptember 15-ig elkészíti az osztályfőnöki foglakozások terPedagógiai Program

Oldal 62

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa vét, amely tartalmazza:  a helyzetértékelést,  a tanév fejlesztési feladatait,  a különleges bánásmódot igénylő tanulókkal kapcsolatos feladatokat,  a tanórai keretben nem megvalósítható közzöségfejlesztési feladatokat, szabadidős tevékenységeket,  a tanulmányi kirándulások tervét,  az osztályfőnöki órák tanmenetét. f) Az osztályfőnök ellátja a feladatkörébe tartozó ügyviteli és adminisztráció feladatokat. Ennek során:  vezeti az osztálynaplót, a törzslapot, kiállítja a bizonyítványt, és vezeti a továbbtanulással összefüggő nyilvántartást;  vezeti az osztálya tanulók mulasztására vonatkozó nyilvántartást. g) Az osztályfőnök a tanév elején a tájékoztatja tanulókat, a szülőket a tanulói jogokról és kötelességekről, a jogorvoslati eljárásokról, az iskolai házirendről, a mulasztások igazolásának rendjéről, a mulasztások következményeiről, a magatartás és a szorgalom értékelésének elveiről, az iskola pedagógiai programjának és munkatervének, szervezeti és működési szabályzatának a tanulókat érintő kérdéseiről. Az osztályfőnöki órák Az osztályfőnöki óra a tanulók 'közösségi életének jelentős fóruma. Célja a tanulóközösségeknek és az egyes tanulók személyiségének fejlesztése, a közösség és az egyén egymáshoz, valamint a társadalomhoz való helyes viszonyának megalapozása; a tanulók erkölcsi tulajdonságainak, meggyőződésének formálása, ösztönzés és útmutatás a helyes magatartás és az egészséges életmód kialakításához az életkornak megfelelő szinten, a tanulók egyéni és közösségi-közéleti tevékenységének szervezése. Hozzájárulás ahhoz, hogy a munkában, a magán- és a közéletben helytálló, tevékeny felnőttekké váljanak. Az osztályfőnöki órák feladatai a) A közösség és a személyiség viszonyának fejlesztése érdekében:  a gyermekközösség életének, sokirányú tevékenységének fejlesztése;  a tanulók önkormányzó képességének kibontakoztatása;  a közösség iskolán belüli és külső kapcsolatainak létrehozása, erősítse;  nevelés a társak iránti érdeklődésre, helyes megítélésükre; a tanulók társas kapcsolatainak gazdagítása;  a gyermekek önismeretének fejlesztése, önnevelésének irányítása, eszményképük kialakulásának elősegítése; ösztönzés és útmutatás az egyéni érdeklődés, képességek, hajlamok fejlesztésére;  az egyén és a közösség helyes viszonyának formálása, a tanulók magatartását befolyásoló pozitív közvélemény alakítása, felkészítés a társadalmi életében való cselekvő részvételre;  előkészítés a helyes családi életre, a szocialista családmodell elfogadtatáPedagógiai Program

Oldal 63

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa sa, felkészítés az átalakuló családban folyó életre;  nevelés a magánélet és közélet érdekeinek egyeztetésére, b) A helyes erkölcsi állásfoglalás és magatartás kialakítása érdekében:  a tanuláshoz és a munkához való helyes viszony kialakítása  a tanulás belső motívumainak fejlesztése;  a helyes, gazdaságos tanulási módszerek elsajátíttatása;  a továbbtanulási lehetőségek, a tanulók előtt nyitva álló szakmák, foglalkozások, életpályák megismertetése, előkészítés a tudatos, a társadalmi igényeket és az egyéni képességeket egyaránt érvényesítő iskola- és pályaválasztásra;  meggyőzés a rendszeres tanulás és a jól végzett munka egyéni és társadalmi jelentőségéről, az egész életen át tartó tanulás fontosságáról;  a munka, a dolgozó ember tiszteletére, megbecsülésére nevelés; c) A hazafiságra nevelés érdekében:  a szülőföld, a haza és a nemzet fogalmának élményszerű megalapozása, az ezekhez való kötődés igényének felkeltése;  a haza, a demokratikustársadalmi rend iránti szeretet, hűség érzelmének elmélyítése;  közös ügyért való munkálkodás és a haza építésében való részvétel igényének kialakítása;  nemzeti, népi kultúránk értékeinek, hagyományainak megismertetetése;  a nemzeti szimbólumok megismertetése;  a nemzeti ünnepek és nemzeti emléknapok megismertetetése; d) A tanulók egészséges és kulturált életmódra nevelése érdekében:  a biztonságos, egészséges életre, a tiszta és rendes környezet megteremtésére, környezetvédelemre szoktatás;  az iskolai és iskolán kívüli játék-, sport-, kulturális tevékenység megszervezése; e) Pályaorientációs tevékenység érdekében:  A tanulók önismeretének fejlesztése;  A tanulók által választandó szakmák, pályák követelményeinek megismertetése;.  A továbbtanulási lehetőségek megismertetése;

Pedagógiai Program

Oldal 64

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2.10. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 2.10.1. A sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Intézményünk az emberi erőforrások miniszterének a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete 2. § (1) pontjával összhangban a helyi tantervünket az oktatásért felelős miniszter által az iskolatípusra kiadott kerettantervek közül választott kerettanterv, és az e rendelet 2. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltak figyelembevételével készítette és fogadta el. Az Irányelv célja Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: – a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, – az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, – ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, – a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, – a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: – a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, – a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, – a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. Pedagógiai Program

Oldal 65

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. A többségi intézményekben megvalósuló (integrált) nevelés, oktatás A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk (teljes vagy részleges integrációjuk). Az együttnevelést megvalósító intézmény többet vállal, magasabb értéket kínál, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, önmagához mért fejlődése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető, melynek eredményes megvalósítását az alábbi tényezők biztosítják: – A befogadó iskola vezetője támogatja pedagógusai részvételét az integrációt segítő szakmai programokon akkreditált továbbképzéseken. – Az együttnevelést megvalósító iskolák pedagógusainak, valamennyi dolgozójának, gyermek- és szülői közösségének felkészítése a sajátos nevelési igényű tanulók fogadására. – Az együttnevelés megvalósításában, a különböző pedagógiai színtereken a habilitációs, rehabilitációs szemlélet érvényesülése és a sérülésspecifikus módszertani eljárások alkalmazása. A módszerek, módszerkombinációk megválasztásában a „sérülésspecifikusság” alkalmazkodást jelent a sajátos nevelési igény típusához, az elmaradások súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz. – A nyitott tanítási-tanulási folyamatban megvalósuló tevékenység, amely lehetővé teszi az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai – esetenként egészségügyi – eljárások, eszközök, módszerek, terápiák, a tanítás-tanulást segítő speciális eszközök alkalmazását. – A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichológiai képességekkel (elfogadás, tolerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kompetenciákkal rendelkező pedagógus, aki a) a tananyag-feldolgozásnál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait; b) egyéni fejlesztési tervet készít a gyógypedagógus – konduktív nevelés esetén konduktor – együttműködésével, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít, a differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; c) a tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti, a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatja eljárásait, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaz; d) egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres; Pedagógiai Program

Oldal 66

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa e) alkalmazkodik az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez; f) együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő – a tanuló fogyatékosságának típusához igazodó szakképzettséggel rendelkező – gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktoróvodapedagógus, konduktor-tanító, terapeuta a) segíti a pedagógiai diagnózis értelmezését; b) javaslatot tesz a fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok, eszközök alkalmazása stb.); c) segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, ismerteti a speciális eszközök használatát, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről; d) javaslatot tesz gyógypedagógiai specifikus módszerek, módszerkombinációk alkalmazására; e) figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra; f) együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait; g) terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon – egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben –, ennek során támaszkodik a tanuló meglévő képességeire, az ép funkciókra; h) segíti a befogadó pedagógust az egyéni értékelés kialakításában, a gyermek önmagához mért fejődésének megítélésében; i) segíti a helyi feltételek és a gyermek egyéni szükségleteinek összehangolását. Intézményünk igényli az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények, a pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait, az utazó gyógypedagógiai hálózat működtetésére kijelölt intézmények segítségét a köznevelés-fejlesztési tervekben meghatározott feladatellátás szerint.

Pedagógiai Program

Oldal 67

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

2.10.2. A mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) tanulók iskolai fejlesztésének elvei Mozgásszervi fogyatékos (mozgáskorlátozott) az a tanuló, akinek a mozgása veleszületett vagy szerzett károsodás és/vagy funkciózavar miatt jelentõsen és maradandóan akadályozott, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. Pedagógiai szempontból a következõ csoportok alakíthatók ki: – végtagredukciós fejlõdési rendellenességek és szerzett végtaghiányok, – petyhüdt bénulást okozó kórformák, – a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek, – egyéb, maradandó mozgásállapot- és funkcióváltozást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák, – a halmozott sérüléssel járó különbözõ kórformák. A mozgás minden gyermek tapasztalatszerzésére, illetve annak lehetõségére hatással van, befolyásolja személyiségfejlõdését. Mozgáskorlátozott gyermek esetében a mozgásos tanulás lehetõsége és folyamata módosul. Mások a környezetérõl, a saját testérõl szerzett tapasztalatai, mint ép mozgású társainak. A mozgásszervi károsodás tartóssága, visszafordíthatatlansága is befolyásolja fejlõdésmenetét. Ez gyakran az átlagostól eltérõ pszichés, szociális és fizikai szükségleteket teremt. A jelentõsen eltérõ kóreredet és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. Ebbõl eredõen a tanulók más-más személyiségfejlõdési utat járnak be. A nevelést-oktatást befolyásolja, hogy a tapasztalatszerzési lehetõségek általában beszûkültek, a környezethez való alkalmazkodás gátolt. A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció eltérõ mértékû akadályozottsága az iskolai nevelés, oktatás egész idõtartama alatt megkívánhatja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a fizikai korlátozottságot csökkentõ környezeti adaptációk alkalmazását. A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a megfelelõen kialakított, adaptált, akadálymentes környezet biztosítja az információhoz való hozzáférést, a tevékenységekben történõ szabad és aktív részvételt, elõmozdítva az esélyegyenlõséget. A mozgáskorlátozott tanuló sajátos nevelési igényét a károsodás keletkezésének ideje, annak formája és elhelyezkedése, akadályozottságának mértéke egyedileg határozzák meg, a megfelelõ különleges bánásmódot, a fejlesztés szakszerû feltételeit, formáját biztosítani kell. Pedagógiai Program

Oldal 68

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2.2. A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése 2.2.1. A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai 2.2.1.1. Alapelvek A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása, képességeik tervszerû fejlesztése során az egyéni fejlõdési sajátosságokhoz, az individuális szükségletekhez kell igazodni mind a pedagógiai tevékenységek, mind a környezeti adaptációk tervezése, megvalósítása során annak érdekében, hogy a tanulók mozgáskorlátozottként is meg tudják állni helyüket a szûkebb és tágabb környezetükben. A tanulók sérülésspecifikus ellátása csoportmunkában (team munkában) valósítható meg – a különbözõ szakemberek (pedagógus, gyógypedagógusok, ortopéd szakorvos, neurológus, gyermekgyógyász és egyéb szakemberek, a konduktív nevelés esetében a konduktív pedagógia kompetenciája szerinti konduktor stb.), illetve a család együttmûködése, a közös célok kitûzése kölcsönös megerõsítést, szinergista hatást válthat ki, amely nagymértékben támogatja a fejlesztõ folyamatot. A nevelés, oktatás, mozgásfejlesztés, az egészségügyi szükségletek ellátása és a gondozás (sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztõ folyamat) során szükséges a folyamatos, tapasztalatszerzésre építõ korrekciós szempontú fejlesztés, ezzel a sérülésbõl adódó hátrányos következmények csökkenthetõk, ellensúlyozhatók. Az önállóságra nevelés elvét mindig szem elõtt tartva, az iskolában – a mozgáskorlátozott tanulók életkorának és mozgásállapotának megfelelõen – biztosítani kell a megfelelõ mozgás- és életteret, amely magában foglalja: – a fizikai környezetet, amely egyrészt akadálymentes, másrészt valamennyi tanuló számára biztosítja az egészséges környezeti feltételeket, – a személyre szabott (segéd)eszközök és egyéb, az oktatáshoz szükséges speciális eszközök (pl. megfelelõ méretû asztal, szék, csúszásgátló, ceruzafogó stb.) meglétét és használatát, – a befogadó, elfogadó, kölcsönös alkalmazkodást kívánó, a tágabb környezetre is hatással bíró személyi környezetet (integrált oktatásnál a tanulótársak, azok szülei, az iskola dolgozói részére a befogadást segítõ ismeretek átadása), – szükség szerint és indokolt esetben – amennyiben a mozgásos akadályozottság a különféle tevékenységek során a tevékeny és eredményes részvételt súlyosan akadályozza – a személyi segítõ meglétét. A sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztõ folyamat olyan felkészülést, sajátos módszertani tudást kíván a pedagógusoktól és a pedagógiai munkát segítõ személyzettõl, amely biztosíthatja a komplex, minden sérült funkciót Pedagógiai Program

Oldal 69

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa korrigáló-kompenzáló hatásokat, és lehetõvé teszi a tanulók eredményes fejlõdését. 2.2.1.2. Célok A mozgáskorlátozott tanulók nevelésének-oktatásának kiemelt célja az esélyegyenlõség feltételeinek megteremtése annak érdekében, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányaik során felkészültté váljanak az ismeretszerzésre és tanulásra, az önálló döntéshozatalra, képessé váljanak az önrendelkezõ életvitelre. Ismerjék meg a mozgáskorlátozottságukból eredõ egészségi teendõket és az egészségügyi ellátás lehetõségeit, a sajátos helyzetükbõl adódó jogaikat, alakuljon ki bennük az önrendelkezõ életforma képessége, amely elõsegíti jövendõ felnõtt életüket, társadalmi beilleszkedésüket. A mozgásállapot által meghatározott adottságok, korlátok figyelembevételével olyan belsõ motiváció teremtõdjön meg, amely által a mozgáskorlátozott tanuló aktívan kapcsolódhat be a fejlesztõ folyamatba; alakuljon ki a fejlõdés igénye önmagával szemben, az igény a sikeres továbbtanuláshoz, munkába álláshoz. Fejlõdjön ki a megfelelõ életminõség megalapozása érdekében a megszerzett tudás és képességek birtokában a testi, lelki, pszichikai jól-lét és annak kialakítására irányuló igényesség. 2.2.1.3. Kiemelt feladatok A pedagógiai feladatok meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a mozgáskorlátozott tanulók többsége meg tud felelni a Nat-ban, illetve a kerettantervben megfogalmazott elvárásoknak. Az egyéni igényekhez igazodó eljárások alkalmazása (tartalom módosítása, csökkentése az ismeretelsajátítás során, értékelés alóli mentesítés stb.) csak abban az esetben indokolt, ha az általános követelményeknek való megfelelés semmilyen módszertani, technikai segítségnyújtással, környezeti adaptációval nem érhetõ el. A sérülésspecifikus pedagógiai fejlesztõ folyamat során – pedagógiai tartalmak kitûzésekor, rehabilitációs célok, idõbeli eltérések megfogalmazásakor – differenciálás és fokozatosság szükséges. Az individuális megsegítés olyan mértékû legyen, amennyi az eredményes egyéni fejlõdéshez elengedhetetlen. A módszertani, technikai támogatás tervezéséhez, kivitelezéséhez a pedagógus segítséget kérhet a gyógypedagógustól, konduktív nevelés esetén a konduktortól, a pedagógiai szak- és szakmai szolgáltatók szakembereitõl. A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében a kommunikáció és a kognitív funkciók (figyelem, érzékelés-észlelés, emlékezet, gondolkodás) területén kialakult

Pedagógiai Program

Oldal 70

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa zavarai, illetve a mozgásteljesítményt igénylõ feladatok kivitelezésének problémái jelentik, különös tekintettel a manipulációra. Ezek mindegyike befolyásolhatja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, vagyis az iskolai teljesítmények alakulását. Kiemelt fejlesztési feladatok: – A mozgásszervi diagnózistól és mozgásállapottól, az aktuális fejlettségi szinttõl, valamint a személyiségtõl függõ speciális fejlesztési technikák, módszerek, eszközök alkalmazása, a megismerõ tevékenységekhez szükséges kompetenciák (ismeretek, képességek, attitûdök) kialakítása és fejlesztése, az elérhetõ legmagasabb szintû önállóság kialakítása, az önálló életre nevelés. – Az iskolai fejlesztés teljes idõtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, mint komplex rehabilitációs hatásrendszer, amely ötvözi a sérült tartási és mozgási funkciók helyreállítását célzó, a gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás-tanulás folyamatába. – annak végleges, javuló vagy romló volta –, továbbá a mozgásállapot súlyossága és klinikai tünetei, akadályozottságának mértéke és formája határozzák meg. – Korszerû ismeretek átadásával, illetve a reális önismeret kialakításával a továbbtanulásra történõ felkészítés nyújthat biztos alapot a késõbbi önálló életvezetéshez. – A mozgáskorlátozottság gyakori velejárója a beszélt és írott nyelv zavara, így a nevelés-oktatás során kiemelt feladat a beszéd- és kommunikációfejlesztés, súlyos esetben a beszéd- és logopédiai terápia, esetleg a technikai eszközökkel támogatott írásbeli kommunikáció kialakítása. – A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítése során a kiindulás alapja fizikai adottsága, értelmi képessége, kommunikációjának formája, szintje és érzelmi állapota. Ennek megfelelõen a tananyag, a követelmények, a számonkérés, értékelés egyéni fejlettségi szinthez történõ igazítása, adaptálása szükséges, a fokozatosságot e téren is figyelembe véve (a tevékenységek kivitelezését, a részvételt biztosító (technikai jellegû, módszertani) segítségnyújtás formáját szükséges elõször megkeresni, az egyes tevékenységek, illetve az értékelés alóli mentesítés csak nagyon indokolt esetben ajánlott). – A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai segédeszközök igénybevétele segíti a mozgásbiztonságot, a mozgásreflexek célszerûségét és gyorsaságát, az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket, a szûkebb és tágabb környezetbe történõ

Pedagógiai Program

Oldal 71

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa beilleszkedéshez szükséges alapok megteremtését, a személyi függetlenség elérését. – A mozgáskorlátozottság együtt járhat egyfajta fizikai függés kialakulásával, amely megnövelheti a deviáns csoportokhoz való sodródás kockázatát, fokozhatja az áldozattá válás esélyét, így a nevelés-oktatás során a prevenciós munka, illetve a már kialakult helyzetek kezelése kiemelt feladatot jelent. A tanulóknak meg kell tanulniuk egyrészt a kísértésre nemet mondani, másrészt olyan hasznos tevékenységeket kell elsajátítaniuk, amelyekkel értelmesen tölthetik ki szabadidejüket. – A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatokat jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló mozgáskorlátozott tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogathatja a pályaorientáció folyamatát is. 2.10.3.

A nagyothalló tanulók iskolai fejlesztése

Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A nagyothalló tanulók oktatásának pedagógiai szakaszai módosításokkal megegyeznek a Nat pedagógiai szakaszolásával. A nagyothalló tanulók nyelvi szintje általában indokolja, hogy a bevezető szakasz hosszabb idősávban – teljesítésére két tanév javasolt – szerveződjön, de az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterve alapján a későbbiekben is sor kerülhet egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb időtartamban történő feldolgozására. Indokolt, hogy az alsó tagozatos szakasz előtt egy év alapozó időszak szerveződjön. Az alapozó szakasz idősávjában – a korai gondozás és a speciális óvodai nevelés eredményeire támaszkodva – a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése dominál. Ekkor a szókincs fejlesztését, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítását, a beszédérthetőség fejlesztését, a nyelvi különbségek kezelését, valamint a nyelviszociális érintkezési formák kialakítását végezzük. Kisiskolás korukra elsajátítják és megközelítően olyan szinten birtokolják az alapvető kulturtechnikákat, hogy eszközként használhatják a további tudás megszerzésében. Legkésőbb az alsó tagozatos szakasz végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége optimális esetben megközelítheti vagy elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét. A felső tagozatos szakaszra már kialakultnak tekinthető az egyéni beszédállapot. Erre támaszkodva általában megvalósítható: – a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasás-írás eszköz szintű használata, – a nyelvi érintkezés formáinak bővítése: tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a műveltségi területek és témák tartalmának megfelelő fogalmak értő használata, – a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása. Valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata: – a beszédhallás folyamatos fejlesztése, Pedagógiai Program

Oldal 72

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – a pályairányítás, a reális pályaválasztás előkészítése, a továbbtanulás, – az épen maradt funkciók fejlesztése, a tehetség gondozása.

2.10.4.

Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése

A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és aviselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, – diszortográfia, – diszkalkúlia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együttjárást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy – a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, – az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, – gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, – fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint – a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

Pedagógiai Program

Oldal 73

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2.10.5. Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat; indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett időszakos különnevelés keretében (pl. logopédiai osztályban, tagozaton), valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társaskapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. Ezért a specifikus tanulási zavar valamint a viselkedésszerveződés zavarának megállapítása sokrétű, differenciáldiagnosztikai irányultságú állapotfeltárást igényel a szakértői bizottságok részéről. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), Pedagógiai Program

Oldal 74

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkúlia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg. Diszlexia – az olvasási képesség zavara, A specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő. Jellemzői – a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége – hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége – értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége – gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása – rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál – írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre – vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, b) a rövid távú emlékezet, c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, d) a testséma biztonságának kialakítása, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel, f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, j) speciális olvasástanítási program alkalmazása, k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara Nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak Jellemzői: Pedagógiai Program

Oldal 75

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – a centrális auditív feldolgozás, a fonémafeldolgozás zavara, – beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén), – helyesírási hibák halmozódása, – a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: – a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, – a rövidtávú emlékezet fejlesztése, – a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, – a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése. Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara Jellemzői – csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, – szaggatott betűalakítás és betűkötések, – rossz csukló, -kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, – egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, – kialakulatlan kézdominancia, – lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé, – továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás). A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra, a) a testséma biztonságának kialakítása, c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése, d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés), e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, f) sikertudat kialakítása. Pedagógiai Program

Oldal 76

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számoksorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: – a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, – a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, – a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, – a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai, – helyiérték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei, – szerialitási zavar, számlálási és becslési képesség hiánya, – számértékek szimbólikus funkciójának értelmezési nehézségei, – mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége, – számjegyekre vonatkozó lexikai hibák, – komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái, – gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége, – figyelemzavar. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolásimatematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, b) Matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, e) a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása, f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,

Pedagógiai Program

Oldal 77

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa h) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, j)a diszkalkúlia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, k)az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása. Hiperaktivitás és figyelemzavarok A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsoportját alkotják azok a sajátos nevelési igényű tanulók, akik nagyfokú impulzivitásukkal, a célirányos, tartós figyelem zavarával küzdenek. A hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar megállapítása többlépcsős diagnosztikus folyamat eredménye, szülői és tanári kérdőívek kitöltését, közvetlen megfigyelést, speciális differenciáldiagnosztikai vizsgálatok elvégzését követően. Jellemzői – szóródó, terelhető figyelem, hosszabb ideig nem képes összpontosítani, – komplex feladatokra nem képesek szervezett választ adni, az elterelő ingereket gátolni, – az impulzivtás következtében kialakuló meggondolatlan viselkedés, eseteként düh, haragreakciók, – motoros nyugtalanság (babrálás, széken hintázás, ülőhely elhagyása, stb.), – megkezdett tevékenység befejezetlensége, – ingersorozatok hibás kivitelezése, – tantárgyi alulteljesítés (főként, nyelvi, számolási feladatokkal kapcsolatban), – én-bizonytalanság, másodlagos pszichés tünetek. A fejlesztés célja – a figyelemszabályozás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. A fejlesztés feladatai – team munka keretében gyógypedagógiai, pszichológiai, szakorvosi együttműködés, – speciális figyelem-tréning, – a figyelem tartósságát biztosító környezeti feltételek megteremtése, – fokozott egyéni bánásmód, – az önszervezési képesség, az önkontroll fejlesztése, – feladatok idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, – motiválás, sikerélmény biztosítása. Szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák A pszichés fejlődés zavarai körébe tartoznak továbbá a szocio-adaptív folyamatok zavarainak következtében kialakuló viselkedésszervezési problémák, amelyek az érzelmi kontroll, ön,- vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az énszabályozás gyengeségében az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. Minthogy a magatartásjellemzőkben hasonlóság figyelhető meg, Pedagógiai Program

Oldal 78

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Szükséges hangsúlyozni, hogy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún.végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalom húzódik meg. A fejlesztés célja – a közösségi szabályokhoz alkalmazkodó, szervezett viselkedés kialakítása, a szélsőséges megnyilvánulások leépítése, az önkontroll, az érzelmi egyensúly megteremtése. A fejlesztés feladata a fejlesztési cél alá rendelt szempontok figyelembevételével történik. Eszközei lehetnek: a) kognitív viselkedésterápiás eljárások alkalmazása, b) pszichoterápia, c) a figyelem és egyéb kognitív képességek fejlesztése, d) a mindennapi tevékenységek végzéséhez, iskolai elvárások teljesítéséhez igazított idői keretek rendszeres alkalmazása, e) önértékelési képesség fejlesztése, f) sikerélmény biztosítása, pozitív megerősítés, jutalmazási technikák bevonása, g) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel, h) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása. 2.10.6. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje Az alkalmazkodási nehézségek megjelölésére több kifejezés szolgál. Használatos a beilleszkedési zavar, a magatartási rendellenesség, a nehezen nevelhetőség, a feltűnő viselkedés, az elégtelen alkalmazkodás, az érzelmi zavar, a nevelési nehézség és hasonló elnevezés. E fogalommal jelölik mindazokat a gyerekeket, akik nem alkalmazkodnak az iskolai szabályokhoz, vétenek ellenük, illetve kivonják magukat hatásuk alól. Magatartásukkal zavarják a pedagógust és társaikat. Ide tartoznak azok is, akiknek magatartási stílusa közli negatív beállítódásukat az őket körülvevő iskolai környezettel szemben. A pedagógiai munka első lépése, hogy felismerjük a már kialakult zavarokat és megkeressük ezek kiváltó okát, mely általában személyiségfejlődési zavarokat okoz. Kiemelkedő fontosságú a megfelelő magatartásmódok kialakításában, illetve a magatartási problémák kezelésében a pedagógusok személyes hatása, személyiségük közvetlen befolyása és az a viszony, amelyet a tanulókkal kialakítanak. A problematikus vagy nehezen nevelhető gyermekek magatartása jelentősen eltér az adott korban megkívánható normáktól, ezért az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet náluk eredményt elérni; ugyanakkor azonban még nem igényelnek különleges ellátást, fejlesztő foglalkozást. A nehezen kezelhető, szociálisan inadaptív gyerek nem azonos a rosszul nevelt gyerekkel. Pedagógiai Program

Oldal 79

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Leggyakoribb ismertetőjegyei:  a gyermek nem felel meg a vele szemben támasztott nevelési és oktatási követelményeknek,  passzív vagy aktív módon ellenáll a nevelői hatásoknak,  nehezen tud alkalmazkodni, és a közösségbe beilleszkedni,  testi és pszichés tünetek,  személyiségzavarokkal küzd (idegesség, figyelmetlenség, alvási és beszédzavarok, hibás automatizmusok –pislogás, grimaszolás, étvágytalanság, hisztérikus görcsök, stb.). A nehezen kezelhető tanulók egy részét rossz társaság felé terelheti az, hogy a családi vagy iskolai közösségben nem találják meg a helyüket, magányosan vagy szerepet (bohóc, bűnbak) játszva élnek. A beilleszkedési zavarral, magatartási rendellenességgel küzdi tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenységek a következők:  tanórán kívüli tevékenységek során minden egyes tanuló magatartásának, viselkedésének figyelemmel kísérése,  a tanuló a beilleszkedési zavarának, tanulási nehézségének, magatartási rendellenességének észlelelésekor helyzetfelismerés és helyzetértékelés,  a beilleszkedési zavar, tanulási nehézség, magatartási rendellenesség, a magatartási zavar okainak feltárása, a nevelési tanácsadó segítségének kérése,  a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók részére a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján egyéni fejlesztési terv kidolgozása, egyéni fejlesztő foglalkozások megszervezése és lebonyolítása a nevelési tanácsadó segítségével,  kapcsolatteremtés és folyamatos kapcsolattartás a szüleikkel, illetve gondviselőkkel, a tanulóval foglalkozó szakemberekkel,  folyamatos konzultáció az osztályban tanító pedagógusokkal és a gyermekvédelmi felelőssel,  a tanítási órákon differenciált foglalkozás kialakítása, differenciált eljárások alkalmazása,  törekvés arra, hogy a tanuló minél több sikerélményhez jusson a tanórákon és a tanórákon kívül. Az óvoda és iskola közötti átmenet problémáinak sikeres megoldása rendkívül fontos eleme pedagógiai munkánknak. Célunk: az óvoda és iskola közötti átmenet megkönnyítése a gyermek, szülő és nevelő számára egyaránt. Ennek érdekében:  szoros kapcsolat kialakítása a helyi óvodákkal, nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal. Pedagógiai Program

Oldal 80

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  a nagycsoportos óvodások részére programokat hirdetünk január-március hónapokban: OVI--suli, Játsszunk együtt!, ezekkel az iskolakezdés előtti gátlásokat szeretnénk feloldani, ugyanakkor felkelteni érdeklődésüket iskolánk iránt  módszereiben, igazodjon a nevelő a tanulók egyéni képességeihez.  felzárkóztató órák szervezésével segítjük a lassabban haladókat, a tanulási nehézségekkel, olvasás és írászavarokkal küszködő tanulók számára korrepetálások, illetve a rászorulók részére dyslexia terápia biztosítása  napközi otthon, tanulószoba biztosítása  nevelők és tanulók jó személyes kapcsolatának kialakítása  családlátogatások, nevelési gondok megoldásának segítése  magatartásból fakadó beilleszkedési nehézség esetén felvesszük a kapcsolatot a szülői házzal, s közösen próbáljuk a magatartászavar okát felfedni. Szükség esetén szakember segítségét is kérjük. A tanulási kudarcnak kitett tanulókat az okok feltárása után a megfelelő módszerek alkalmazásával lehet képessé tenni az eredményes tanulásra. A tanulási kudarc mögött nagyon gyakran tanulási zavarok (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, hiperaktivitás, valamint ezek kevert tünetei) húzódnak meg. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program, az iskolába lépéskor vagy a nevelési-oktatási folyamat bármelyik szakaszában, a tanulási zavarra utaló tüneteket észlelésétől kezdődően szükséges teendőket jelenti. Cél:  Csökkenjen az évismétlők száma  A tanulási nehézségek feltárása és szakszerű ellátása, illetve lehetőség szerinti megszüntetése.  Az gimnáziumba, szakközépiskolában továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya növelése. A tanulási kudarcnak kitett tanulókat az okok feltárása után a megfelelő módszerek alkalmazásával lehet képessé tenni az eredményes tanulásra. Feladataink:       

A kudarc okainak feltárása, megbeszélése a szülővel, Megfelelő motiváció. Tanulási módszerek ajánlása, a tanulás tanítása, Egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése. Egyéni foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, Iskolai könyvtár, az iskola eszközeinek egyéni vagy csoportos használata, A továbbtanulás irányítása.

Pedagógiai Program

Oldal 81

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  A tanulási zavar észlelésekor a pedagógus az igazgatónál kezdeményei, hogy keresse meg a szakértői és rehabilitációs bizottságot a tanulási nehézség megállapítása céljából.  A tanulási nehézség megállapítása esetén egyéni fejlesztési terv kidolgozása a nevelési tanácsadóval együttműködve a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak alapján.  A tanuló mentesítése az értékelés és minősítés alól a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint.  Tervszerű egyéni fejlesztés.  A tanuló fejlődésének folyamatos figyelemmel kisérése, a tanuló fejlődésének negyedévenkénti részletes értékelése.  A folyamatos figyelemmel kísérés ideje alatt a pedagógus legalább havonta egyszer ismerteti a szülővel megállapításait, és segítséget nyújt az otthoni neveléshez. A folyamatos figyelemmel kísérés végén a részletes értékelést a pedagógus átadja a szakértői és rehabilitációs bizottságnak.  Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése.  Dyslexia, dysgrfia, dyskalkulia terápia  Részképesség fejlesztő programok  Sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztatására fejlesztő pedagógus segítségével. 2.10.7. A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A képesség valamely tevékenységre, teljesítményre való testi-lelki adottság, alkalmasság, amely egyszerű képességekből, készségekből, rutinokból és ismeretekből szerveződő pszichikus rendszer. (Egyszerű képességek: meghatározott öröklött adottságok alapján elsajátított készségek, rutinok és ismeretek szerveződései). Tehetség az egyénnek az a vele született, majd gyakorlás, céltudatos fejlesztés által kibontakoztatott képessége, amelynek birtokában az emberi tevékenység egy bizonyos területén az átlagosat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehozni. A tehetség jellemezői: átlagosnál magasabb intelligencia, magas fokú kreativitás, fejlett következtetési képesség, önálló útkeresés, szorgalom és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, bizonytalanság tolerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kockázatvállalás, divergens gondolkodás, folyamatos kommunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibontakozását serkenti: a megfeleli légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönzi attitűdje, a bizalom, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játékosság, az értékelés késleltetése. Pedagógiai Program

Oldal 82

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Gátolja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer. Az egy osztályba kerülő tanulók csak életkorban állnak közel egymáshoz, ezen kívül különböznek adottságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban. Ennek elismerése azzal a pedagógiai konzekvenciával jár, hogy a tanulók adottságai alapján kifejleszthető képességei is széles skálán helyezkednek el, léteznek intellektuális, művészeti, manuális, szociális, mozgásos, szervezői stb. képességek. A sokféle képesség azonban egy közös vonással rendelkezik: a tanuló önnön tevékenységének folyamatában fejlődik. A képességek sokrétű tartománya a tanulást is magában foglaló, de annál tágabb, szélesebb és sokrétű tevékenységrendszer kialakítását követeli meg. A képességfejlesztés, a tehetség felismerése és gondozása az iskolai nevelőoktató munkában kiemelkedő jelentőségű feladat. Az optimális képességfejlesztés feladatának megvalósítása a tanulók pedagógiailag is indokolható érdeklődésének, igényeinek és képességeinek megfelelő tevékenységrendszer kialakítását jelenti. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos tényező, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményekhez. Diákjaink mind egzisztenciálisan, mind képességeiket tekintve heterogén közösséget alkotnak. Fontosnak ítéljük az esélyegyenlőség biztosítását, így lehetőséget teremtünk mindenki számára képességeinek kibontakoztatására. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos legfőbb pedagógiai feladatunk a tehetséggondozás és képességfejlesztés. A képességfejlesztés, tehetséggondozás módszerei:  egyéni képességekhez igazodó, differenciált tanulásszervezés,  csoportbontás (nívócsoportos oktatás),  szakkörök, sportkörök szervezése,  iskolai és iskolán kívüli tanulmányi, művészeti, kulturális és sport versenyek, ezekre a tanulók felkészítése,  egyéni pályázatok,  egyéni foglalkozások szervezése, egyéni fejlesztés  szabadidős foglalkozások (túra, színház, mozi, múzeum)  iskolai könyvtár  továbbtanulás segítése. Tanórai tevékenységek:  mennyiségi és minőségi differenciálás feladatokkal, problémákkal,  kiselőadások tartása, egy-egy kiemelkedő személyiség életútjának tanulmányozása, beszámoló készítése, Pedagógiai Program

Oldal 83

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  a tananyag dúsítása horizontálisan és vertikálisan, egyéni haladási ütem biztosítása, gyorsítás,  differenciált házi feladatok nyújtása. 2.10.8.

A látássérült (gyengénlátó) tanulók iskolai fejlesztése

A látássérült tanuló A látássérülés a szem, a látóideg vagy az agykérgi látóközpont sérülése következtében kialakult állapot, mely megváltoztatja a tanuló megismerõ tevékenységét, alkalmazkodó képességét, személyiségét. Gyógypedagógiai szempontból azok a tanulók látássérültek, akiknek látásteljesítménye (vízusa) az ép látáshoz (vízus: 1) viszonyítva két szemmel és korrigáltan (szemüveggel) is 0–0,33 (látásteljesítmény 0–33%) közötti. Látássérült az a tanuló is, akinek a látótere – tekintése fixációs pontjától mindkét irányban legfeljebb 10°, azaz teljes szélességében legfeljebb 20°. Ezen belül: a) vakok azok a tanulók, akiknek látóképessége teljesen hiányzik (vízus: 0); b) aliglátók azok a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek: fényt érzékelõk, ujjolvasók, nagytárgylátók (vízus: fényérzés –0,1); c) gyengénlátók azok a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben korlátozza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1–0,33). A vak, valamint a látásukat praktikusan kismértékben használó aliglátó tanulókat elsõsorban a tapintó-halló életmód, a látásukat praktikusan jól használó aliglátó tanulókat és a gyengénlátó tanulókat a látó-halló (tapintó) életmód jellemzi. A pedagógiai fejlesztés szempontjából elsõdlegesen a látásélesség és a látási funkciók ismerete fontos, de a pedagógusnak tájékozottnak kell lennie – a látássérülés kórokáról, a látássérültség kialakulásának idõpontjáról; – a szemészeti állapot – prognózisjavuló vagy romló tendenciájáról, a pedagógiai látásvizsgálat eredményérõl, a gyermek intelligenciájáról, személyiségvonásairól. A látássérüléshez gyakran társulhat egyéb fogyatékosság is (pl. mozgás-, hallás- és értelmi fogyatékosság, részképesség-kiesés, autizmus). A nevelés-oktatás szervezeti keretének megválasztását, az alkalmazott speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a tanulók állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. A látássérült tanulók iskolai fejlesztése A látássérült tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai A látássérült tanulók nevelését, oktatását ellátó közoktatási intézmények az iskoláztatás során több fontos feladat megoldását vállalják: nemzeti mûveltség átadását, az egyetemes kultúra közvetítését, a szellemi-érzelmi fogékonyság, az erkölcsi érzék elmélyítését, valamint ezeken túl az esélyegyenlõség biztosítását a látássérülésbõl és az esetleg csatlakozó fogyatékosságból adódó hátrányok leküzdésével. A fejlesztési feladatok megtervezésekor, a módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni, Pedagógiai Program

Oldal 84

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa hogy a látás hiánya vagy csökkent volta miatt a látássérült gyermek ismeretszerzését a külvilág iránti látó beállítódás helyett más – haptikus (bõr- és mozgásérzékelés együttese) és hallási – beállítódás is jellemzi. Fontos az ép érzékszervek – hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés – fejlesztése, valamint a meglévõ látás használatának tanítása. A látás hiánya, az aliglátás és a gyengénlátás nemcsak a tanulás terén okoz eltéréseket, hanem nehezítettek a mindennapi élet tevékenységei (a tájékozódás, a közlekedés, az önkiszolgálás) is. A pedagógus fokozott odafigyeléssel, egyéni bánásmóddal és a közösség segítségével tudja mindezt korrigálni. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A látássérült tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai megegyeznek a Nat-ban alkalmazott szakaszolással. Az elsõ évfolyam tananyagának a helyi tantervben két évre történõ elosztása a Braille-írás-olvasás elõkészítése, a matematikai fogalmak kialakítása, eszköz- és jelrendszerének elsajátítása, a környezet vizuális és tapintásos megismertetése miatt, valamint tanköteles, de nem iskolaérett gyermekek esetében indokolt. A képzési szakaszok tervezésekor – az ép tanulókhoz hasonlóan – a látássérült tanulók nevelése során is figyelembe kell venni az életkori sajátosságokat. Az eltérõ életkori jellemzõk miatt a személyiségfejlesztésnek speciális feladatai vannak az alábbiak szerint. Az alsó tagozaton – Az önállóság iránti igény fejlesztése elsõsorban az önkiszolgálás, a mozgás és tájékozódás terén. – Az érdeklõdés felkeltése a környezet, a látható, hallható, tapintható világ megismerése iránt a speciális segédeszközök használatával. – A mûködõ érzékszervek fokozott kihasználása. – Az akarati tulajdonságok erõsítése a látássérülés hátrányainak leküzdéséhez. – Az önbizalom, a pozitív énkép alapozása. – Felkészítés az ép látásúakkal való kapcsolatépítésre, a közösségbe való beilleszkedésre. – Az egészségvédõ viselkedés szokásainak kialakítása, a higiénés tevékenységek elsajátítása, a szem védelme. A felsõ tagozaton – Az önállóság további fejlesztése, illetve – a különbözõ fokú látásteljesítménnyel rendelkezõ tanulók esetében különösen – a látás kihasználását maximálisan segítõ speciális optikai segédeszközök használata iránti igény kialakítása. – Az érdeklõdés irányítása a látóképesség szempontjából reális pályaválasztási területek felé. – Az akarati tulajdonságok (céltudatosság, kitartás) kialakítása az önálló tanulás és a késõbbi munkavégzés céljából. – Az önfejlesztés igényének kialakítása különösen az ismeretszerzés terén és az egyéni tehetség kibontakoztatásában. – Az önbizalom és az önkritika egyensúlyának megteremtése, reális énkép kialakítása. – Az egészségvédõ magatartás szokásainak továbbfejlesztése, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Pedagógiai Program

Oldal 85

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Az egyéni igényeknek megfelelõ közvetlen környezet tudatos át-, illetve kialakításának ismerete. A többségi iskolában történõ együttnevelés A többségi iskolában történõ együttnevelés minden esetben egyéni döntést, esetenként egyéni felkészítést igényel. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következõkre: – A látássérült tanuló vegyen részt olyan egyéni fejlesztésekben, amelyekre állapotából fakadóan szüksége van. Ennek megvalósításához a szakértõi javaslat nyújt támpontot, illetve igénybe vehetõk a látássérültek iskoláiban létrejött egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények által biztosított szolgáltatások. A vak és gyengénlátó tanulók külön nevelését ellátó intézményekben mûködõ egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények integrációt támogató tevékenysége kiterjed a látássérült tanulókra, családjukra és pedagógusaikra, az õket befogadó közösségekre, esetenként a látássérült tanulókkal kapcsolatba kerülõ egészségügyi, hivatali dolgozókra. – A látássérült tanulók optimális fejlõdése érdekében a pedagógiai programban kell megfogalmazni a szükséges speciális feltételeket és feladatokat (tantervi kiegészítések, eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minõsítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.). – A befogadó többségi iskola tantestületének elkötelezettségét a látássérült tanuló nevelésére, oktatására vonatkozó információk megszerzésére, alkalmazására, pedagógusai továbbképzésére tett intézkedései biztosítják. Különösen jelentõs az osztályfõnök szerepe, az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeirõl.

2.11. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának helyi rendje A tanulók részvételi jogaikat az intézményi döntési folyamatban közvetlenül, illetve képviselőik útján gyakorolják. Az iskolai diákönkormányzat A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat jogosítványait az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő érvényesítheti. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt azonban ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. Az iskolai diákönkormányzat a magasabb jogszabályokban megfogalmazott jogkörökkel rendelkezik. Pedagógiai Program

Oldal 86

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az iskolai diákönkormányzat szervezetét és tevékenységét saját szervezeti és működési szabályzata szerint alakítja. Az iskolai diákönkormányzat munkáját segítő felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személyt a diákönkormányzat vezetőségének javaslata alapján – a nevelőtestület egyetértésével – az igazgató bízza meg. Az iskolai diákközgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásának tapasztalatairól. A diákközgyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője kezdeményezi. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. A diákközgyűlés két tanévre a tanulók javaslatai alapján két fő diákképviselőt választ. Iskolagyűlés A részvételi jog közvetlen gyakorlásának a fóruma az iskolagyűlés, amit az iskola igazgatója tanév elején hív össze. Az igazgató az iskolagyűlésen tájékoztatja a tanulókat tanév feladatairól és helyi rendjéről, az iskolai munkaterv tanulókat érintő kérdéseiről. A tanuló az iskolagyűlésen véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működését és a tanulókat érintő bármely kérdéssel kapcsolatban. A tanulók képviseletére jogosult diákönkormányzat véleményét az iskola kikéri minden olyan kérdésben, amely a tanulók nagyobb közösségét érinti. Különösen:  a jogszabályokban meghatározott ügyekben,  a pedagógia program, a szervezeti és működési szabályzat, a házirend elfogadásakor és módosításakor,  az iskolai munkaterv elkészítésekor,  a tanulóval szemben indított fegyelmi eljárás során.

2.12. A szülő, tanuló, pedagógus és a partnerei együttműködésének formái 2.12.1.

A szülő és a pedagógus együttműködésének formái

A szülőkkel való együttműködés formái: ­ Szülői értekezletek. ­ Fogadóórák. ­ Nyílt napok, nyílt órák és foglalkozások. Pedagógiai Program

Oldal 87

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa ­ Családlátogatások ­ Rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanuló előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról, személyiségének fejlődéséről ­ A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók árnyalt, szöveges értékelése negyedévente a szüleikkel közösen. ­ Közös rendezvények (Karácsonyi Süti kóstoló party, Karácsonyi műsor, Szülők-nevelők bája, Multikulturális gála, Tanévzáró kerti-party) ­ Előadások a szülők részére ­ Továbbtanulási, iskolaválasztási tájékoztatók, tanácsadás 2.12.2.

A pedagógus és a tanuló együttműködésének formái

A pedagógusok és az iskola tanulói közötti viszony elsődlegesen törvényileg meghatározott, hivatalos – a nevelő szakmai és emberi irányítói felelősségét feltételező, aszimmetrikus – munkakapcsolat. E nemzedékeket összekötő együttműködés keretei között valósul meg a kultúra intézményes továbbörökítése, a tudományok korszerű eredményeinek közvetítése, s emellett fontos szerep hárul rá a társadalmi együttélés erkölcsi értékeinek és normáinak kialakításában, valamint az állampolgári, közéleti készségek élményszerű gyakorlásában is. Ez a kapcsolat – folytatva és kiegészítve a meghatározó családi indítást – a testileg és lelkileg egészséges, önálló gondolkodásra és életvezetésre képes, eredményes munkára és személyes boldogságra készülő, problémáikkal megküzdő fiatalok személyiségének kibontakozását szolgálja. A kapcsolat a nevelő és a tanuló között legtöbbször az osztály vagy kisebb csoportok keretei között hivatalos formában valósul meg, de számos alkalommal bármelyik fél kezdeményezésére közvetlenebb személyes jelleget ölthet, és esetenként emberileg is elmélyülhet. A személyes kapcsolat, az egyéni beszélgetés fontos módszere nevelői eszköztárunknak, az értékek közvetítésének, valamint a problémák kezelésének egyaránt. A tanításon kívüli találkozás lehetőségei a közös tevékenységek: szakkör, diákönkormányzat, kirándulás, tábor, szabadidős foglalkozások stb. Személyes beszélgetések során a tanulók és a nevelők érdekeinek, emberi méltóságának, személyiségi jogainak egyidejű védelme és összeegyeztetése az adott pedagógus személyes felelőssége. 2.12.3.

Az iskola partnereivel való kapcsolattartás formái

Az iskola külső kapcsolatrendszere - Az iskola minden jelentős eseményére meghívjuk a fenntartó és a helyi média képviselőit. - Testvériskolai kapcsolat a hetényi Tarczy Lajos Alapiskolával. Célunk: tapasztalatcsere, látogatások az említett iskolában, a Felvidéki magyarság kulturális és szellemi örökségének megismertetése tanítványainkkal. Pedagógiai Program

Oldal 88

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa - A „Határtalanul!” című pályázat keretében tanulmányi kirándulások magyarlakta területekre. - Pápa város összes köznevelési intézményével baráti munkakapcsolat kialakítása. - Folyamatos kapcsolattartás a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal ás pápai tankerületi szakértői bizottsággal - Korrekt együttműködés az egyházak képviselőivel, hitoktatókkal. - Óvodákkal kapcsolatfenntartás a nagycsoportosok megismerése érdekében. - Középiskolákkal a továbbtanulás, pályaválasztás megkönnyítésére. - Színház, mozi, múzeum – a kulturális igények biztosítása és a tanulók tartalmas időtöltése érdekében. - Szociális intézményekkel együttműködés - Civil szervezetekkel együttműködés - Önkormányzattal rendezvényeken való szereplés felkérés alapján. - Megyei Pedagógiai Intézet továbbképzés, tanfolyamok keretében. - Tankönyvkiadókkal könyvbemutatók megtartása érdekében. - Sportegyesületekkel a tanulók sportolási lehetőségeink biztosítására. - Bekapcsolódás Két Tannyelvű Iskolák Egyesületének munkájába - Szoros együttműködés az angol-magyar két tanítási nyelvű oktatási intézményekkel. Az intézmény kapcsolati partnerei: Kiemelt partnerei: - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Pápa Járási Tankerülete - Pápa Város Önkormányzatának képviselőtestülete, ill. Pápa Városi Polgármesteri Hivatala - Veszprém Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya - Pápa Járási Kormányhivatal - Pápa város köznevelési intézményei

Szakmai szervezetek: - Közép-dunántúli Regionális Pedagógiai Intézet (KÖRPI) Veszprém Megyei Irodája - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI) - a Veszprém Megyei Egységes Pedagógiai Szakszolgálattal ás pápai tankerületi szakértői bizottsággal

iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltató: - Egészségügyi Alapellátási Intézet  anulók egészségügyi felügyeletének ellátásában, Pedagógiai Program

Oldal 89

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa    

gyermekfogászati ellátásában, a káros szenvedélyek megelőzésére vonatkozó programok és egészségügyi előadásokat, vetélkedőket szervezése, együttműködés az iskolai környezet, a testnevelés, a gyógytestnevelés, technikaóra, étkeztetés higiénés feltételeinek kialakításában, előadások szervezése a tanulók részére az egészséggel kapcsolatos alapismeretek, a családtervezés, a fogamzásgátlás és a családi életre való felkészítés kérdéseiről.

Szociális Intézmények: - Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye - a Pápai Baptista Szeretetszolgálat fenntartásában működő Kánaán házban lakó veszélyeztetett tanulókat - a Pápa-Borsosgyőri anyaotthonban lakó veszélyeztetett tanulókat Az intézmény kapcsolata a rendvédelmi szervekkel: - Pápa Városi Rendőrkapitányság  Bűnmegelőzési programok  Dada program  Közlekedésbiztonsági programok  az intézmény közrendjének biztosítása - Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Pápai Katasztrófavédelmi Kirendeltségével Pápa Hivatalos Tűzoltóság  Az iskola az alábbi területeken működik együtt a kirendeltséggel:  Tűzjelző rendszer felügyelete, heti jelzéspróba  Tűz és munkavédelmi gyakorlatok, ellenőrzés  bejelentés az iskola területén tervezett nagyrendezvényekről

Az intézmény kapcsolata a gazdasági társaságokkal - Pápai Platán Városmarketing és Turisztikai Nonprofit Kft.  Esterházy kastélyban szervezett programok, módszertani foglalkozások látogatása  Pápai Kóter turista szálló kapacitásának kihasználása  Pápa és Vidéke c. újságban történő megjelenés - Várkertfürdő  tanórai és tanórán kívüli foglalkozás keretében történő uszodalátogatás Az intézmény kapcsolata a civil szervezetekkel Pedagógiai Program

Oldal 90

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Pápai Barokk Hagyományőrző Közhasznú Egyesülettel  Módszertani foglalkozásokon való részvétel  Hagyományőrző programon való részvétel, programok közös szervezése, lebonyolítása - Hagyományok Hegye Egyesület  Módszertani foglalkozásokon való részvétel - Pápai Platán Városmarketing és Turisztikai Nonprofit Kft.  Esterházy kastélyban szervezett programok, módszertani foglalkozások látogatása  Pápai Kóter turista szálló kapacitásának kihasználása  Pápa és Vidéke c. újságban történő megjelenés - Várkertfürdő  tanórai és tanórán kívüli foglalkozás keretében történő uszodalátogatás Az intézmény kapcsolata a történelmi egyházakkal -

-

Pápai Evangélikus Egyházközség, Pápai Református Egyházközség Pápai Római Katolikus Egyházközség plébániái, Szent Anna plébánia, Baptista Gyülekezet, Felekezeti hitoktatás szervezése,az oktatás tárgyi feltételeinek megteremtése bibliaismereti vetélkedő szervezése céljából

Az iskola külföldi kapcsolata - Az iskola kapcsolatot tart a Szlovákiában Hetény településen működő Tarczy Lajos Alapiskolával. A partner iskolával való kapcsolattartás formáit a kétoldalú megegyezések szabályozzák.

Pedagógiai Program

Oldal 91

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

2.13. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 2.13.1.

Az első osztályba történő beiratkozás eljárásrendje

a) A döntés során szükséges figyelembe venni az iskola alapdokumentumában meghatározott maximálisan felvehető tanulólétszámot, az osztályindításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétét, valamint a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 25.§ (7) bekezdésében meghatározottakat. b) Nkt. 45§ (2): A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését. c) A tanulók felvételéről az általános iskola igazgatója a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglalt eljárásrend szerint dönt. A felvételről szóló tájékoztatást vagy elutasításról szóló határozatot az iskolaigazgató küldi meg a szülő részére. d) Az Nkt. 50.§ (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében található. - Iskolánk a beiskolázási körzetéből – amelyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. - Az Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján vesszük fel a szakértői vélemény alapján sajátos nevelési igényű (érzékszervi – nagyothalló) gyermeket . - Szülő kérésre valamennyi, a SAC/C17 program keretében Pápán szolgálatot teljesítő külföldi katona gyermekét felveszünk e) Jelentkezés elutasítása esetén a szülő, a köznevelési törvény 37.§ (2)-(3) bekezdése alapján érdeksérelemre hivatkozással nyújthat be kérelmet a kézhez-

Pedagógiai Program

Oldal 92

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

f) g)

h)

i)

vételtől számított 15 napon belül. Az eljárást megindító kérelmet a KLIK illetékes Tankerületi Igazgatójához kell benyújtani. A benyújtott kérelmeket a Tankerület a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni. Az iskolaigazgató a Kormányhivatal felé jelzi, ha nem íratták be intézményébe a felvételi körzetében élő tanulót, és arról is értesítést küld, ha körzeten kívülit vett fel. Az első osztályba történő beiratkozáson be kell mutatni: - A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. ( VIII. 31.) EMMI rendelet 22.§ (4) bekezdése értelmében a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást. - Bár a lakcímkártya önmagában elegendő a gyermek hiteles azonosítására, de jogszerű az anyakönyvi kivonat bemutatásának kérése a fenntartó és az iskola részéről. - Külföldi tanuló esetében kérjük a gyermek útlevelének és tartózkodási engedélyének bemutatását is. Mindezeket figyelembe véve iskolánkban az első évfolyamra történő beíratáskor az alábbi dokumentumok felmutatását kérjük: - a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító, lakcímet igazoló hatósági igazolványt (lakcímkártyát) - anyakönyvi kivonatot, - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást, (óvodai szakvélemény) eredeti példányát kell. - sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye.

A felvételről első fokon az iskola igazgatója dönt, elutasítás esetén a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Pápai Tankerületének igazgatója hivatott a felülbírálati kérelmet elbírálni.

2.13.2.

A 2-8.osztályba történő felvételnél eljárásrendje

A felvételkor be kell mutatni:  a tanuló lakcímkártyáját  anyakönyvi kivonatát,  külföldi tanuló esetén: o útlevelét o tartózkodási engedélyét  a szülő személyi igazolványát; Pedagógiai Program

Oldal 93

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt,  az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. A 2-8.évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő különbözeti vizsgát kell tennie idegen nyelvből és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgy(ak)ból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem fele meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt. Ha a körzeten kívüli tanuló az 1-4.évfolyamra jelentkezik, vagy ha az 58.évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyamon osztályfőnökeinek véleményét.

Pedagógiai Program

Oldal 94

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

2.14. Az iskola pedagógiai alapelveinek megvalósításához kötött szakmai elvárások

2.14.1.

A pedagógustól elvárt szakmai kompetenciák

A személyiség-összetevőkre építve az alábbi szakmai elvárásokat támasztjuk a iskolánk nevelőivel szemben: 1. Pedagógiai módszertani felkészültség Kulcsjellemzők: A pedagógus alkalmazza a tanulócsoportoknak, a különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő változatos módszereket. értékeli az alkalmazott módszerek beválását. felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában. alkalmazott módszerei illeszkednek a tananyaghoz. Elvárások: 1.1. Módszertani felkészültség, a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon alkalmazott módszerek  Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik.  A szaktárgynak és a tanítási helyzetnek megfelelő, változatos oktatási módszereket, taneszközöket alkalmaz.  Tanítványait önálló gondolkodásra, a tanultak alkalmazására neveli.  Tanítványaiban kialakítja az online információk befogadásának, feldolgozásának, továbbadásának kritikus, etikus módját.  Az alkalmazott pedagógiai módszerek a kompetenciafejlesztést támogatják. 1.2. A tanulócsoportoknak, és a különleges bánásmódot igénylő tanulóknak megfelelő, változatos módszerek ismerete és alkalmazása  Felméri a tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotát.  Hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz.  A differenciálás megfelelő módja, formája jellemző.  Az elméleti ismeretek mellett a tanultak gyakorlati alkalmazását is lehetővé teszi.  Alkalmazza a tanulócsoportoknak, különleges bánásmódot igénylőknek megfelelő, változatos módszereket.  A pedagógus az életkori sajátosságok figyelembe vételével választja meg az órán alkalmazott módszereket.

Pedagógiai Program

Oldal 95

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

1.3. Az alkalmazott módszerek beválásának értékelése, a mérési és értékelési eredményeket felhasználása a pedagógiai gyakorlatban  Felhasználja a mérési és értékelési eredményeket saját pedagógiai gyakorlatában.  Pedagógiai munkájában nyomon követhető a PDCA-ciklus.  Alkalmazott módszerei a tanítás-tanulás eredményességét segítetik. 1.4. Az alkalmazott módszerek illeszkedése a tananyaghoz  A rendelkezésére álló tananyagokat, eszközöket - a digitális anyagokat és eszközöket is - ismeri, kritikusan értékeli és megfelelően használja.  Fogalomhasználata pontos, következetes.  Kihasználja a tananyag kínálta belső és külső kapcsolódási lehetőségeket (a szaktárgyi koncentrációt).  Rendelkezik a szaktárgy tanításához szükséges tantervi és szakmódszertani tudással.  Pedagógiai munkája során képes építeni a tanulók más forrásokból szerzett tudására. 2. Pedagógiai folyamatok tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz szükséges önreflexiók

Kulcsjellemzők: A pedagógus • tervező munkája, tervezési dokumentumai, tervezési módszerei nyomon követhetőek, megvalósíthatóak és reálisak. • a tervezés során a Nemzeti alaptanterv nevelési céljait érvényesíti, pedagógiai célokat és fejlesztendő kompetenciákat határoz meg. • éves tervezése a pedagógiai programban leírt intézményi céloknak megfelelő. • a tervező munkáját a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire építi. Elvárások: 2.1. Pedagógiai tervező munka (tervezési dokumentumok, tervezési módszerek, nyomonkövethetőség, megvalósíthatóság, realitás)  Pedagógiai munkáját éves szinten, tanulási-tanítási (tematikus) egységekre és órákra bontva is megtervezi.  Komplex módon veszi figyelembe a pedagógiai folyamat minden lényeges elemét: a tartalmat, a tanulók előzetes tudását, motiváltságát, életkori sajátosságait, az oktatási környezet lehetőségeit, korlátait stb.  Tudatosan tervezi a tanóra céljainak megfelelő stratégiákat, módszereket, taneszközöket.  Többféle módszertani megoldásban gondolkodik. 2.2. Tervezés és megvalósítás viszonya  Az órát a cél(ok)nak megfelelően, logikusan építi fel.  A tanulók tevékenységét, a tanulási folyamatot tartja szem előtt.  Tudatosan törekszik a tanulók motiválására, aktivizálására. Pedagógiai Program

Oldal 96

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Terveit az óra eredményességének függvényében felülvizsgálja. 2.3. Nemzeti alaptanterv és a pedagógiai program nevelési céljainak érvényesülése a tervezésben pedagógiai célok, fejlesztendő kompetenciák meghatározása  A célok tudatosításából indul ki.  A célok meghatározásához figyelembe veszi a tantervi előírásokat, az intézmény pedagógiai programját. 2.4. Tervező munka építése a tanulók előzetes tudására és a tanulócsoport jellemzőire  Célszerűen használja a digitális, online eszközöket.  Használja a szociális tanulásban rejlő lehetőségeket.  Alkalmazza a differenciálás elvét. 3.

A tanulás támogatása

Kulcsjellemzők: A pedagógus • a tanulásszervezési eljárásokat tudatosan és az adott helyzetnek megfelelően választja meg és alkalmazza. • motiválja a tanulókat, felkelti érdeklődésüket, fenntartja figyelmüket, érdeklődésüket. • a tanulók gondolkodási, probléma-megoldási és együttműködési képességét fejleszti. • figyelembe veszi a tanulási folyamatot a tanulási környezet létrehozásánál. • információs-kommunikációs technikákra épülő eszközöket, digitális tananyagot alkalmaz a tanulási folyamatban. Elvárások: 3.1. Adott helyzetnek megfelelő tanulásszervezési eljárások megválasztása és alkalmazása  Figyelembe veszi a tanulók aktuális fizikai, érzelmi állapotát, és szükség esetén igyekszik változtatni előzetes tanítási tervein. 3.2. A tanulók motiválása, érdeklődésük felkeltése, fenntartása, figyelem lekötés  Épít a tanulók szükségleteire, céljaira, igyekszik felkelteni és fenntartani érdeklődésüket. 3.3. A tanulók gondolkodási, probléma megoldási és együttműködési képességének fejlesztése  Felismeri a tanulók tanulási problémáit, szükség esetén megfelelő szakmai segítséget kínál számukra.  Kihasználja a tananyagban rejlő lehetőségeket a tanulási stratégiák elsajátítására, gyakorlására. 3.4. Tanulási környezetet létrehozása  Pozitív visszajelzésekre épülő, bizalommal teli légkört alakít ki, ahol minden tanuló hibázhat, ahol mindenkinek lehetősége van a javításra. Pedagógiai Program

Oldal 97

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  A tanulást támogató környezetet teremt például a tanterem elrendezésével, a taneszközök használatával, a diákok döntéshozatalba való bevonásával. 3.5. IKT eszközök, digitális tananyagok alkalmazása a tanulási folyamatban hagyományos és információ-kommunikációs technológiák helyes aránya  Tanítványaiban igyekszik kialakítani az önálló ismeretszerzés, kutatás igényét. Ösztönzi a tanulókat az IKT-eszközök hatékony használatára a tanulás folyamatában.  Megfelelő útmutatókat és az önálló tanuláshoz szükséges tanulási eszközöket biztosít a tanulók számára, például webes felületeket működtet, amelyeken megtalálhatók az egyes feladatokhoz tartozó útmutatók és a letölthető anyagok. 4. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség

Kulcsjellemzők: A pedagógus • hatékony tanuló-megismerési technikákat alkalmaz. • munkájában, a tervezésben megjelenik az egyéni fejlesztés, a személyiségfejlesztés. • alkalmazza az adaptív oktatás gyakorlatát. • a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal tervszerűen foglalkozik. Elvárások: 4.1. A tanulók értelmi, érzelmi, szociális és erkölcsi állapotának felmérése, hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása  A tanulói személyiség(ek) sajátosságait megfelelő módszerekkel, sokoldalúan tárja fel. 4.2. Egyéni fejlesztés, személyiségfejlesztés a pedagógiai munkában, a tervezésben (egyéni képességek, adottságok, fejlődési ütem, szociokulturális háttér)  Munkájában a nevelést és az oktatást egységben szemléli és kezeli.  A tanuló(k) személyiségét nem statikusan, hanem fejlődésében szemléli.  A tanuló(k) teljes személyiségének fejlesztésére, autonómiájának kibontakoztatására törekszik.  Felismeri a tanulók tanulási vagy személyiségfejlődési nehézségeit, és képes számukra segítséget nyújtani - vagy a megfelelő szakembertől segítséget kérni.  Reálisan és szakszerűen elemzi és értékeli saját gyakorlatában az egyéni bánásmód megvalósítását. 4.3. Differenciálás módja, az adaptív oktatás gyakorlatának alkalmazása Pedagógiai Program

Oldal 98

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Csoportos tanítás esetén is figyel az egyéni szükségletekre és a tanulók egyéni igényeinek megfelelő stratégiák alkalmazására.  A tanuló hibáit, tévesztéseit, mint a tanulási folyamat részét kezeli, az egyéni megértést elősegítő módon reagál rájuk. 4.4. Tervszerű foglalkozás a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal, (sajátos nevelési igényű, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, a kiemelten tehetséges, illetve a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók)  Különleges bánásmódot igénylő tanuló vagy tanulócsoport számára hosszabb távú fejlesztési terveket dolgoz ki, és ezeket hatékonyan meg is valósítja.  Az általános pedagógiai célrendszert és az egyéni szükségletekhez igazodó fejlesztési célokat egységben kezeli. 5. A tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység

Kulcsjellemzők: A pedagógus • olyan nevelési, tanulási környezetet alakít ki, amelyben a tanulók értékesnek, elfogadottnak érezhetik magukat. • pedagógiai munkájában megjelenik a közösségfejlesztés. • sikeresen alkalmaz probléma-megoldási és konfliktuskezelési módszereket és technikákat. Elvárások: 5.1. A közösség belső struktúrájának feltárására alkalmazott módszerek, eszközök  Tudatosan alkalmazza a közösségfejlesztés változatos módszereit. 5.2. Elfogadó nevelési, tanulási környezet kialakítása  Óráin harmóniát, biztonságot, elfogadó légkört teremt.  Tanítványait egymás elfogadására, tiszteletére neveli.  Munkájában figyelembe veszi a tanulók és a tanulóközösségek eltérő kulturális, illetve társadalmi háttéréből adódó sajátosságait.  A tanulók közötti kommunikációt, véleménycserét ösztönzi, fejleszti a tanulók vitakultúráját.  Értékközvetítő tevékenysége tudatos. Együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység, más kultúrák elfogadása jellemzi. 5.3. A közösségfejlesztés megjelenése a pedagógiai munkában (helyzetek teremtése, eszközök, az intézmény szabadidős tevékenységeiben való részvétel)  Az együttműködést támogató, motiváló módszereket alkalmaz mind a szaktárgyi oktatás keretében, mind a szabadidős tevékenységek során.  Az együttműködés, kommunikáció elősegítésére online közösségeket hoz létre, ahol értékteremtő, tevékeny, követendő mintát mutat a diákoknak a digitális eszközök funkcionális használatának terén. Pedagógiai Program

Oldal 99

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 5.4. Sikeresen alkalmazott probléma megoldási és konfliktuskezelési stratégiák  Az iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzésére törekszik, például megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel.  A csoportjaiban felmerülő konfliktusokat felismeri, helyesen értelmezi, és hatékonyan kezeli. 6.

A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése

Kulcsjellemzők: A pedagógus • diagnosztikus, fejlesztő és szummatív értékelési formákat alkalmaz a tanulásitanítási folyamatban. • értékelése fejlesztő szándékú, támogató. • visszajelzései a tanulók önértékelésének fejlődését támogatják. Elvárások: 6.1. Alkalmazott ellenőrzési és értékelési formák  Jól ismeri a szaktárgy tantervi követelményeit, és képes saját követelményeit ezek figyelembevételével és saját tanulócsoportjának ismeretében pontosan körülhatárolni, következetesen alkalmazni.  A szaktárgy ismereteit és speciális kompetenciáit mérő eszközöket (kérdőíveket, tudásszintmérő teszteket) készít.  Céljainak megfelelően, változatosan és nagy biztonsággal választja meg a különböző értékelési módszereket, eszközöket.  Visszajelzései, értékelései világosak, egyértelműek, tárgyszerűek. 6.2. Támogató, fejlesztő szándékú értékelés  A tanulás támogatása érdekében az órákon törekszik a folyamatos visszajelzésre.  Önállóan képes a tanulói munkák értékeléséből kapott adatokat elemezni, az egyéni, illetve a csoportos fejlesztés alapjaként használni, szükség esetén gyakorlatát módosítani.  Értékeléseivel, visszajelzéseivel a tanulók fejlődését segíti. 6.3. Önértékelést és fejlődést támogató visszajelzések a tanulók felé  Pedagógiai munkájában olyan munkaformák és módszerek alkalmazására törekszik, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását, fejlesztését. 7. Kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás

Kulcsjellemzők: A pedagógus • nyelvhasználata igényes. Pedagógiai Program

Oldal 100

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa • más pedagógusokkal és a pedagógiai munkát segítőkkel a pedagógiai folyamatban együttműködik. • más intézmények pedagógusaival együttműködik. • pedagógiai fejlesztésekben vesz részt. • önismerete reális, képes az önreflexióra, az önfejlesztésre. • az intézmény pedagógiai programjának céljaival, az intézmény pedagógiai hitvallásával azonosul Elvárások: 7.1. Szakmai és nyelvi szempontból igényes nyelvhasználat (a tanulók életkorának megfelelő szókészlet, artikuláció, beszédsebesség stb.)  Munkája során érthetően és a pedagógiai céljainak megfelelően kommunikál. 7.2. Kommunikáció, együttműködés a tanulókkal  A tanuláshoz megfelelő hatékony és nyugodt kommunikációs teret, feltételeket alakít ki.  Kommunikációját minden partnerrel a kölcsönösség és a konstruktivitás jellemzi.  Tudatosan támogatja a diákok egyéni és egymás közötti kommunikációjának fejlődését. 7.3. Együttműködés pedagógusokkal, pedagógiai munkát segítőkkel a pedagógiai folyamatban  A kapcsolattartás formái és az együttműködés során használja az infokommunikációs eszközöket és a különböző online csatornákat.  A diákok érdekében önállóan, tudatosan és kezdeményezően együttműködik a kollégákkal, a szülőkkel, a szakmai partnerekkel, szervezetekkel.  A szakmai munkaközösség munkájában kezdeményezően és aktívan részt vállal. Együttműködik pedagógustársaival különböző pedagógiai és tanulásszervezési eljárások megvalósításában. 7.4. Reális önismeret, reflektív szemlélet, visszajelzések fogadása, önreflexió, önfejlesztés  A megbeszéléseken, a vitákban, az értekezleteken rendszeresen kifejti szakmai álláspontját, a vitákban képes másokat meggyőzni, és ő maga is meggyőzhető.  Nyitott a szülő, a tanuló, az intézményvezető, a kollégák, a szaktanácsadó viszszajelzéseire, felhasználja őket szakmai fejlődése érdekében.  Iskolai tevékenységei során felmerülő/kapott feladatait, problémáit önállóan, a szervezet működési rendszerének megfelelő módon kezeli, intézi.

8. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért

Kulcsjellemzők: A pedagógus • a folyamatos értékelés, fejlesztés, fejlődés, továbblépés igényét saját magára is érvényesíti. • tájékozott pedagógiai kérdésekben, követi a szakmában történteket. • munkájában kezdeményező és felelősségteljes. • munkájában pontos és megbízható. Pedagógiai Program

Oldal 101

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Elvárások: 8.1. Igény a folyamatos önértékelésre, fejlődésre, továbblépésre  Saját pedagógiai gyakorlatát folyamatosan elemzi és fejleszti.  Tudatosan fejleszti pedagógiai kommunikációját.  Tisztában van szakmai felkészültségével, személyiségének sajátosságaival, és képes alkalmazkodni a szerepelvárásokhoz. 8.2. Tájékozottság pedagógiai kérdésekben, a szakmában történtek követése  Rendszeresen tájékozódik a szaktárgyára és a pedagógia tudományára vonatkozó legújabb eredményekről, kihasználja a továbbképzési lehetőségeket.  Rendszeresen tájékozódik a digitális tananyagokról, eszközökről, az oktatástámogató digitális technológia legújabb eredményeiről, konstruktívan szemléli felhasználhatóságukat.  Aktív résztvevője az online megvalósuló szakmai együttműködéseknek.  Élő szakmai kapcsolatrendszert alakít ki az intézményen kívül is. 8.3. Munkában megnyilvánuló kezdeményezőképesség, felelősségvállalás  Munkájában alkalmaz új módszereket, tudományos eredményeket.  Részt vesz intézményi innovációban, pályázatokban, kutatásban.

Pedagógiai Program

Oldal 102

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

2.14.2.

A vezetőtől elvárt szakmai kompetenciák

1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása

Kulcsjellemzők: A vezető • biztosítja, hogy a tanulás és a tanítás a tanulói teljesítmény javulásához vezessen. • megteremti a visszajelzés és az értékelés kultúráját, a fejlődés elősegítése érdekében. • biztosítja, hogy a tantervben feltüntetett tevékenységek kielégítsék az intézmény minden egyes tanulójának igényét. • munkájában törekszik egy befogadó tanulási környezet kialakítására. Elvárások: 1.1. Tanulói eredmények javulását eredményező tanulás biztosítása  Részt vesz az intézmény pedagógiai programjában megjelenő nevelési-oktatási alapelvek, célok és feladatok meghatározásában.  A jogszabályi lehetőségeken belül a helyi tantervet a kerettantervre alapozva az intézmény sajátosságaihoz igazítja.  A tanulást, tanítást egységes, tervezett pedagógiai folyamatként kezeli.  Együttműködik munkatársaival, és példát mutat annak érdekében, hogy az intézmény elérje a tanulási eredményekre vonatkozó deklarált céljait.  Az intézményi kulcsfolyamatok irányítása során elsősorban a tanulói eredmények javítására helyezi a hangsúlyt.  A tanulói kulcskompetenciák fejlesztésére összpontosító nevelő-oktató munkát vár el. 1.2.

A mérési, értékelési eredmények beépítésének biztosítása a tanulásitanítási folyamatba  Az intézményi működést befolyásoló azonosított, összegyűjtött, értelmezett mérési adatokat, eredményeket felhasználja a stratégiai dokumentumok elkészítésében, az intézmény jelenlegi és jövőbeli helyzetének megítélésében, különösen a tanulás és tanítás szervezésében és irányításában.  A kollégákkal megosztja a tanulási eredményességről szóló információkat, a központi mérési eredményeket elemzi, és levonja a szükséges szakmai tanulságokat.  Beszámolót kér a tanulói teljesítmények folyamatos mérésén alapuló egyéni teljesítmények összehasonlításáról, változásáról és elvárja, hogy a tapasztalatokat felhasználják a tanuló fejlesztése érdekében. 1.3. Fejlesztő célú értékelés, visszajelzés, reflektivitás biztosítása az intézmény napi gyakorlatában  Irányításával az intézményben kialakítják a tanulók értékelésének közös alapelveit és-követelményeit, melyekben hangsúlyosan megjelenik a fejlesztő jelleg.

Pedagógiai Program

Oldal 103

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Irányításával az intézményben a fejlesztő célú visszajelzés beépül a pedagógiai kultúrába.  A fejlesztő célú értékelés megjelenik a vezető saját értékelési gyakorlatában is. 1.4. Gondoskodik arról, hogy a helyi tanterv, a tanmenetek, az alkalmazott módszerek a tanulói igényeknek megfeleljenek, és hozzájáruljanak a továbbhaladáshoz  Irányítja a tanmenetek kidolgozását és összehangolását annak érdekében, hogy azok lehetővé tegyék a helyi tanterv követelményeinek teljesítését valamennyi tanuló számára.  Működteti a tanulási-tanítási, módszerek beválásának vizsgálatát. Nyilvánossá teszi az eredményes, hatékony nevelési-oktatási módszereket és eljárásokat, kollégáit biztatja azok tanulási-tanítási folyamatba való bevezetésére. 1.5. A differenciálás és az adaptív oktatás működése az intézményben és saját tanítási gyakorlatában  Irányítja a differenciáló, az egyéni tanulási utak kialakítását célzó tanulástámogató eljárásokat, a hatékony tanulói egyéni fejlesztést.  Gondoskodik róla, hogy a kiemelt figyelmet igénylő tanulók speciális támogatást kapjanak.  Nyilvántartja a korai intézményelhagyás kockázatának kitett tanulókat, és aktív irányítói magatartást tanúsít a lemorzsolódás megelőzése érdekében. 2. A változások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Kulcsjellemzők: A vezető • az iskolával kapcsolatban közös értékeken alapuló jövőképet képvisel, amelynek célja az aktuális gyakorlat és a tanulói eredmények javítása. • mindennapi tevékenysége olyan stratégiát követ, amely az intézményi célok eléréséhez mindenki számára megvalósítható lépéseket kínál. • az intézmény céljainak eléréséhez stratégiai lépéseket tesz, a változás kihívásokkal teli folyamatát megérti, és arra konstruktívan reagál. • változásokra nyitott környezetet teremt, és konstruktív kapcsolatot létesít a változásban érintett szereplőkkel. • megosztja a vezetést munkatársaival, és a fejlesztést a saját és mások képességeibe vetett bizalomra alapozza. Elvárások: 2.1. Az intézmény jövőképének kialakításában való részvétel  A jövőkép megfogalmazása során figyelembe veszi az intézmény külső és belső környezetét, a folyamatban lévő és várható változásokat.  Szervezi és irányítja az intézmény jövőképének, értékrendjének, pedagógiai és nevelési elveinek megismerését és tanulási-tanítási folyamatokba épülését.  Az intézményi jövőkép, és a pedagógiai program alapelvei, célrendszere a vezetői pályázatában megfogalmazott jövőképpel fejlesztő összhangban vannak. 2.2. Reagálás az intézményt érő kihívásokra, változásokra  Figyelemmel kíséri az aktuális külső és belső változásokat, konstruktívan reagál rájuk, ismeri a változtatások szükségességének okait. Pedagógiai Program

Oldal 104

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  A változtatást, annak szükségességét és folyamatát, valamint a kockázatokat és azok elkerülési módját megosztja kollégáival, a felmerülő kérdésekre választ ad.  Képes a változtatás folyamatát hatékonyan megtervezni, értékelni és végrehajtani. 2.3. Stratégiai és operatív szempontból fejlesztésre szoruló területek azonosítása  Folyamatosan nyomon követi a célok megvalósulását.  Rendszeresen meghatározza az intézmény erősségeit és gyengeségeit (a fejlesztési területeket), ehhez felhasználja a belső és a külső intézményértékelés eredményét. 2.4. Az intézmény stratégiai céljainak elérése érdekében tett lépések  Irányítja az intézmény hosszú és rövid távú terveinek lebontását és összehangolását, biztosítja azok megvalósítását, értékelését, továbbfejlesztését.  A stratégiai célok eléréséhez szükséges feladatmeghatározások pontosak, érthetőek, a feladatok végrehajthatók.  A feladatok tervezése során a nevelőtestület bevonásával a célok elérését értékeli, és a szükséges lépéseket meghatározza, célokat vagy feladatokat módosít. 2.5. A környezete felé és a változásokra nyitott szervezet teremtése  Folyamatosan informálja kollégáit és az intézmény partnereit a megjelenő változásokról, lehetőséget biztosít számukra az önálló információszerzésre (konferenciák, előadások, egyéb források).  A vezetés engedi, és szívesen befogadja, a tanulástanítás eredményesebbé tételére irányuló kezdeményezéseket, innovációkat, fejlesztéseket. 3. Önmaga stratégiai vezetése és operatív irányítása

Kulcsjellemzők: A vezető • kritikusan reflektál a saját személyiségére, viselkedésére, cselekedeteire, és (ha szükséges) felülvizsgálja saját döntéseit (önreflexió és önértékelés). • folyamatosan fejleszti az interperszonális erősségeit, és igyekszik legyőzni a gyengeségeit (interperszonális fejlődés). • folyamatosan naprakész szakmai ismeretei terén ahhoz, hogy az intézmény jövőképét megalkossák, céljait meghatározzák és elérjék (szakmai stratégiai és operatív vezetői fejlesztés). • felismeri a neveléshez és az oktatáshoz kötődő erkölcsi és etikai körülményeket, betartja a szakma etikai szabályait, és elfogadja a vezetéssel járó felelősséget (etikai és erkölcsi fejlődés). • hatékonyan kommunikál, valamint mélyen elkötelezett a tanulók oktatása, a tanárok és önmaga képzése és fejlesztése iránt (hatékony kommunikáció és elköteleződés). Elvárások: 3.1. Erősségeinek, vezetői munkája fejlesztendő területeinek azonosítása, önreflexiója Pedagógiai Program

Oldal 105

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Ismeri a szakmai önértékelés modelljeit és eszközeit, felhasználja az eredményeit.  Vezetői munkájával kapcsolatban számít a kollégák véleményére.  Tudatos saját vezetési stílusának érvényesítésében, ismeri erősségeit és korlátait.  Önértékelése reális, erősségeivel jól él, hibáit elismeri, a tanulási folyamat részeként értékeli. 3.2. Saját vezetői tevékenységének, hatékonyságának fejlesztése  Az önreflexió során felülvizsgálja, elemzi egy-egy tevékenységét, döntését, intézkedését, módszerét, azok eredményeit, következményeit, szükség esetén változtat.  Vezetői hatékonyságát önreflexiója, a külső értékelések, saját és mások tapasztalatai alapján folyamatosan fejleszti. 3.3. Elkötelezettség önmaga képzése és fejlesztése iránt  A tanári szakma és az iskolavezetés területein keresi az új szakmai információkat és elsajátítja azokat.  Folyamatosan fejleszti vezetői felkészültségét, vezetői képességeit.  Hiteles és etikus magatartást tanúsít. (Kommunikációja, magatartása a pedagógus etika normáinak megfelel.) 3.4. Vezetői programjában leírt célok, feladatok időarányos teljesülése, az esetleges változások, átütemezések indoklása  A vezetői programjában leírtakat folyamatosan figyelembe veszi a célok kitűzésében, a tervezésben, a végrehajtásban.  Ha a körülmények változása indokolja a vezetői pályázat tartalmának felülvizsgálatát, ezt világossá teszi a nevelőtestület és valamennyi érintett számára. 4. Mások stratégiai vezetése és operatív irányítása

Kulcsjellemzők: A vezető • inspirálja, motiválja és ösztönzi a kollégáit és a tanulókat, valamint támogatja őket abban, hogy pozitívan álljanak a nevelésben és az oktatásban megjelenő kihívások elé (inspiráló vezetés). • megosztja a vezetést munkatársaival; a fejlesztést a saját és mások képességeibe vetett bizalomra alapozza. • a közös/megosztott vezetés különböző formáira építve hatékony csapatmunkát teremt, koordinál, és ebben részt is vesz (csapatépítés és megosztott vezetés). • biztosítja, hogy a munkatársak, az intézmény és más érintettek az igényeiknek és a velük szemben támasztott követelményeknek megfelelő szakmai továbbképzésben részesüljenek (szakmai továbbképzés). • feladata, hogy a pedagógusokat a szakirodalom kritikus olvasására ösztönözze tanítási gyakorlatuk fejlesztésének érdekében. • döntéseket hoz, problémákat old meg, konfliktushelyzeteket kezel - mások szempontjait és a különböző társadalmi és kulturális sokféleségből adódó nézőpontokat figyelembe véve (kommunikáció és közös döntéshozatal). • elfogadó, pozitív környezetet, a tudásmegosztásra, valamint a közös célok elérésére nyitott, támogató kultúrát alakít ki, betartva az erkölcsi és etikai normákat mások vezetése közben (intézményi légkör és erkölcsi szempontok). Pedagógiai Program

Oldal 106

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Elvárások: 4.1. A vezetési feladatok megosztása vezetőtársaival, kollégáival  A munkatársak felelősségét, jogkörét és hatáskörét egyértelműen meghatározza, felhatalmazást ad.  A vezetési feladatok egy részét delegálja vezetőtársai munkakörébe, majd a továbbiakban a leadott döntési- és hatásköri jogokat ő maga is betartja, betartatja 4.2. Személyes részvétel a humán erőforrás ellenőrzésében és értékelésében  Irányítja és aktív szerepet játszik a belső intézményi ellenőrzési-értékelési rendszer kialakításában (az országos önértékelési rendszer intézményi adaptálásában) és működtetésében.  Részt vállal a pedagógusok óráinak látogatásában, megbeszélésében.  A pedagógusok értékelésében a vezetés a fejlesztő szemléletet érvényesíti, az egyének erősségeire fókuszál. 4.3. Munkatársak inspirálása, motiválása és bátorítása  Támogatja munkatársait terveik és feladataik teljesítésében.  Ösztönzi a nevelőtestület tagjait önmaguk fejlesztésére.  Alkalmat ad a pedagógusoknak személyes szakmai céljaik megvalósítására, a feladatok delegálásánál az egyének erősségeire épít. 4.4. Együttműködés, hatékony csapatmunka kialakítása a kollégák között  Aktívan működteti a munkaközösségeket, az egyéb csoportokat (projektcsoport például intézményi önértékelésre), szakjának és vezetői jelenléte fontosságának tükrében részt vesz a team munkában.  Kezdeményezi, szervezi és ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket.  A megosztott vezetés céljából vezetői tanácsadó csoportot működtet (törzskar, tágabb körű vezetés - például munkaközösség-vezetők, egyéb középvezetők, szülői képviselők stb. bevonásával). 4.5. Kollégái szakmai fejlődésének biztosítása és támogatása az érintettek, a nevelőtestület, az intézmény igényei, elvárásai alapján  Rendszeresen felméri, milyen szakmai, módszertani tudásra van szüksége az intézménynek.  A továbbképzési programot, beiskolázási tervet úgy állítja össze, hogy az megfeleljen az intézmény szakmai céljainak, valamint a munkatársak szakmai karriertervének.  Szorgalmazza a belső tudásmegosztás különböző formáit. 4.6. Gazdálkodás a rendelkezésére álló humánerőforrással, a szükséges változások kezelése (bővítés, leépítés, átszervezés)  Rendelkezik humánerőforrás kezelési ismeretekkel, aminek alapján emberi erőforrás stratégiát alakít ki.  Változások alkalmával (bővítés, leépítés, átszervezés) személyesen vesz részt az intézményi folyamatok, változások alakításában, irányításában. 4.7. A pedagógusok bevonása az intézményi döntéshozatali folyamatba  Az intézményi folyamatok megvalósítása során megjelenő döntésekbe, döntések előkészítésébe bevonja az intézmény munkatársait és partnereit.  A döntésekhez szükséges információkat megosztja az érintettekkel.

Pedagógiai Program

Oldal 107

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Mások szempontjait, eltérő nézeteit és érdekeit figyelembe véve hoz döntéseket, old meg problémákat és konfliktusokat. 4.8. A nyugodt munkavégzésre alkalmas, pozitív klíma és támogató kultúra megteremtése  Személyes kapcsolatot tart az intézmény teljes munkatársi körével, odafigyel problémáikra, és választ ad kérdéseikre.  Kellő tapintattal, szakszerűen oldja meg a konfliktushelyzeteket.  Olyan tanulási környezetet alakít ki, ahol az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a tanulási folyamatot támogató rend jellemzi (például mindenki által ismert és betartott szabályok betartatása).  Támogatja, ösztönzi az innovációt és a kreatív gondolkodást, az újszerű ötleteket. 5. Az intézmény stratégiai vezetése és operatív irányítása

Kulcsjellemzők: A vezető • elemzi és hatékonyan, a jogszabályi követelményeknek megfelelve kezeli az intézményi erőforrásokat (humán, pénzügyi, technológiai, fizikai stb. erőforrások). • számára fontos az intézmény arculata, arra törekszik, hogy az iskoláról pozitív képet alakítson ki. • hatékony idő- és erőforrás-menedzsmentet biztosít. • a rendszer irányelveit betartva irányítja, és átláthatóan menedzseli a munkafolyamatokat. • a belső és a külső partnereket bevonó kommunikációt alkalmaz. Elvárások: 5.1. A jogszabályok figyelemmel kísérése  Folyamatosan figyelemmel kíséri az intézmény működését befolyásoló jogi szabályozók változásait.  A pedagógusokat az őket érintő, a munkájukhoz szükséges jogszabályváltozásokról folyamatosan tájékoztatja. 5.2. A tájékoztatási kötelezettség teljesítése  Az érintettek tájékoztatására többféle kommunikációs eszközt, csatornát (verbális, nyomtatott, elektronikus, közösségi média stb.) működtet.  A megbeszélések, értekezletek vezetése hatékony, szakszerű kommunikáción alapul. 5.3. Az intézményi erőforrások elemzése, kezelése, (emberek, tárgyak és eszközök, fizikai környezet)  Hatékony idő- és emberi erőforrás felhasználást valósít meg (egyenletes terhelés, túlterhelés elkerülés, stb.).  Hatáskörének megfelelően megtörténik az intézmény mint létesítmény, és a használt eszközök biztonságos működtetésének megszervezése (például tanműhelyek, sportlétesítmények eszközei, taneszközök) 5.4. Az intézményi működés nyilvánosságának biztosítása, az intézmény pozitív arculatának kialakítása  Az intézményi dokumentumokat a jogszabályoknak megfelelően hozza nyilvánosságra. Pedagógiai Program

Oldal 108

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  A pozitív kép kialakítása és a folyamatos kapcsolattartás érdekében kommunikációs eszközöket, csatornákat működtet. 5.5. Az intézményi folyamatok, döntések átláthatóságának biztosítása  Szabályozással biztosítja a folyamatok nyomonkövethetőségét, ellenőrizhetőségét.  Elvárja a szabályos, korrekt dokumentációt. 5.6. A célok elérését támogató kapcsolatrendszer kialakítása  Személyesen közreműködik az intézmény partneri körének azonosításában, valamint a partnerek igényeinek és elégedettségének megismerésében.  Személyesen részt vesz a partnerek képviselőivel és a partnereket képviselő szervezetekkel (például DÖK, Intézményi Tanács) történő kapcsolattartásban.  Az intézmény vezetése hatáskörének megfelelően hatékonyan együttműködik a fenntartóval az emberi, pénzügyi és tárgyi erőforrások biztosítása érdekében.

Pedagógiai Program

Oldal 109

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2.14.3.

Intézményi szintű szakmai elvárások

1. Pedagógiai folyamatok

Kulcsjellemzők: • Az intézmény pedagógiai programja és alaptevékenysége világos, a tanulásitanítási folyamat tervezése, megvalósítása, ellenőrzése és értékelése során a tanulói alapkészségek és kulcskompetenciák fejlesztésére koncentrál. • Az intézmény céljai eléréséhez rendelkezik stratégiai és operatív tervekkel, amelyek elkészítéséhez, fejlesztéséhez megfelelő információkat szerez be, és bevonja az intézmény külső és belső partnereit. • A tervek megvalósítása nyomon követhető, a napi pedagógiai gyakorlat a célok megvalósítását szolgálja. • Az intézmény törekszik arra, hogy a pedagógusok tanítási gyakorlata szabályozott és tervezett legyen. • Az intézményben működő ellenőrzési rend alapján a tervek megvalósításának eredményessége és hatékonysága pontosan meghatározható. • Az értékelések eredményeinek visszacsatolása megtörténik, és az az intézményi fejlesztések egyik alapját képezi. TERVEZÉS

Elvárások: 1.1. A stratégiai és operatív tervezés megvalósulása  Az intézmény vezetése irányítja az intézmény stratégiai és operatív dokumentumainak koherens kialakítását.  Az intézmény stratégiai és operatív dokumentumai az intézmény működését befolyásoló mérési (az Eredmények értékelési területnél felsorolt adatok), demográfiai, munkaerőpiaci és más külső mutatók (például szociokulturális felmérések adatai) azonosítása, gyűjtése, feldolgozása és értelmezése alapján készül. Ezek segítik az intézmény jelenlegi és jövőbeni helyzetének megítélését.  A tervek elkészítése a nevelőtestület bevonásával történik, az intézmény munkatársainak felkészítése a feladatra időben megtörténik.  Biztosított a fenntartóval való jogszabály szerinti együttműködés.  Megtörténik a tanfelügyeleti ellenőrzések eredményeiből, a korábbi fejlesztési terv felülvizsgálatából, valamint a további ellenőrzésekből, intézkedési tervekből származó információk feldolgozása, értékelése, a tapasztalatok beépítése az önértékelést követő ötéves intézkedési tervbe.  Az éves munkaterv összhangban van a stratégiai dokumentumokkal és a munkaközösségek terveivel. 1.2. Az intézményi stratégiai terv és az oktatáspolitikai köznevelési célok viszonya  Az intézmény stratégiai dokumentumai az adott időszak oktatáspolitikai céljaival összhangban készülnek. 1.3. Az operatív tervezés és az intézményi stratégiai célok viszonya  Az operatív tervezés a stratégiai célok hatékony megvalósulását szolgálja, és a dokumentumokban nyomon követhető. Pedagógiai Program

Oldal 110

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

MEGVALÓSÍTÁS

1.4. A tervek megvalósításának módja  A stratégiai tervek megvalósítása tanévekre bontott, amelyben megjelennek a stratégiai célok aktuális elemei. (Pedagógiai program, a vezetői pályázat, a továbbképzési terv és az ötéves intézkedési terv stb. aktuális céljai, feladatai.)  Az intézmény éves terveinek (éves munkaterv, éves intézkedési tervek, munkaközösségi tervek, a pedagógiai munka, tervezési dokumentumai, stb.) gyakorlati megvalósítása a pedagógusok, a munkaközösségek és a diákönkormányzat bevonásával történik.  Az intézmény nevelési-oktatási céljai határozzák meg a módszerek, eljárások kiválasztását, alkalmazását.  Az intézményi pedagógiai folyamatok (például tanévre, tanulócsoportra tervezett egymásra épülő tevékenységek) a személyiség- és közösségfejlesztést, az elvárt tanulási eredmények elérését, a szülők, tanulók és munkatársak elégedettségét és a fenntartói elvárások teljesülését szolgálják. 1.5.

Az intézmény működését irányító éves tervek és a beszámolók viszonya, egymásra épülésük  Az éves tervek és beszámolók egymásra épülnek.  A tanév végi beszámoló megállapításai alapján történik a következő tanév tervezése.  A beszámolók szempontjai illeszkednek az intézményi önértékelési rendszerhez 1.6.

A pedagógusok éves tervezésének, és a terv tényleges megvalósulásának a viszonya  A stratégiai és operatív dokumentumokban megfogalmazott célok, feladatok - a csoport, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók adottságait figyelembe véve - megjelennek a pedagógus tervezőmunkájában, és annak ütemezésében.  A pedagógiai munka megfelel az éves tervezésben foglaltaknak, az esetleges eltérések indokoltak.  A teljes pedagógiai folyamat követhető a tanmenetekben, a naplókban, valamint a tanulói produktumokban. 1.7. Az ellenőrzés módja az intézményben  Az intézményi stratégiai alapdokumentumok alapján az intézményben belső ellenőrzést végeznek.  Az ellenőrzési tervben szerepel, hogy ki, mit, milyen céllal, milyen gyakorisággal, milyen eszközökkel ellenőriz.  Az intézmény azonosítja az egyes feladatok eredményességének és hatékonyságának méréséhez, értékeléséhez szükséges mutatókat.  A tanulási eredményeket az intézmény folyamatosan követi, elemzi, szükség esetén korrekciót hajt végre.  Az ellenőrzések eredményeit felhasználják az intézményi önértékelésben. Pedagógiai Program

Oldal 111

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Az önértékelésben érintett pedagógus az ellenőrzések megállapításainak (erősségek, fejleszthető területek) megfelelően önfejlesztési tervet készít, a szükséges feladatokat ütemezi és végrehajtja. ÉRTÉKELÉS

1.8. Az értékelés módja az intézményben  Az értékelés tények és adatok alapján tervezetten és objektíven történik.  Az intézményi önértékelés elvégzésére az intézmény munkacsoportot szervez.  Az önértékelés során tények és adatok alapján azonosítják a nevelési-oktatási tevékenységgel és a szervezet működésével összefüggő erősségeket, fejleszthető területeket.  Az önértékelési folyamatban felhasználják a munkatársak, szülők, és a külső partnerek (fenntartó és más partnerek) elégedettségméréseinek eredményeit.  Az intézmény az ellenőrzések során született eredményeket elemzi és értékeli (ld. Eredmények terület). 1.9.

A pedagógiai programban meghatározott tanulói értékelés működése a gyakorlatban  Az intézményben folyó nevelési-oktatási munka alapjaként a tanulók adottságainak, képességeinek megismerésére vonatkozó mérési rendszer működik.  A tanulók értékelése az intézmény szabályzó dokumentumaiban megfogalmazott/elfogadott, közös alapelvek és követelmények (értékelési rendszer) alapján folyik.  Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan követik, a tanulói teljesítményeket dokumentálják, elemzik, és az egyes évek értékelési eredményeit összekapcsolják, szükség esetén fejlesztési tervet készítenek.  A pedagógiai programnak és az egyéni fejlesztési terveknek megfelelően történik az egyénre szabott értékelés, amely az értékelő naplóban nyomon követhető.  A tanuló eredményeiről fejlesztő céllal folyamatosan visszacsatolnak a tanulónak és szüleinek/gondviselőjének. KORREKCIÓ

1.10. A mérési, értékelési eredmények felhasználása (Elégedettségmérés, intézményi önértékelés pedagógus-értékelés, tanulói kompetenciamérés, egyéb mérések.)  Évente megtörténik az önértékelés keretében a mérési eredmények elemzése, a tanulságok levonása, fejlesztések meghatározása, és az intézmény a mérésiértékelési eredmények függvényében korrekciót végez szükség esetén.  Az intézmény a nevelési és tanulási eredményességről szóló információk alapján felülvizsgálja a stratégiai és operatív terveit, különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulók ellátására.  A problémák megoldására alkalmas módszerek, jó gyakorlatok gyűjtése, segítő belső (ötletek, egyéni erősségek) és külső erőforrások (például pályázati lehePedagógiai Program

Oldal 112

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa tőségek) és szakmai támogatások feltérképezése és bevonása természetes gyakorlata az intézménynek 2. Személyiség- és közösségfejlesztés

Kulcsjellemzők: • Az intézmény munkájában kiemelt figyelmet kap az egyes tanulói kulcskompetenciák fejlesztése. • Az intézményben folyó nevelő-oktató munka keretei az egyes tanulók személyes és szociális készségeinek, képességeinek figyelembe vételével kerülnek kialakításra. • Megfelelő módon történik meg az egyéni tanulási módszerek, programok bevezetése és működtetése, például a tehetséggondozás és a felzárkóztatás. • Az intézményben alkalmazott tanítási- és tanulásszervezési eljárások a különböző szociális hátterű, képességű és érdeklődésű tanulók együtt tanulását szolgálják. • Az intézményben a tanulói közösségek tevékenysége tudatos tervezés alapján zajlik, alkalmanként megtörténik a külső partnerek bevonása is. Elvárások: SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS A pedagógiai programban rögzített személyiségfejlesztési feladatok megvalósulása  A beszámolókban és az intézményi önértékelésben követhetők az eredmények (különös tekintettel az osztályfőnökök tevékenységére, a diák-önkormányzati munkára, egyéni fejlesztésre).  Támogató szervezeti és tanulási kultúra jellemzi az iskolát.

2.1.

Az egyes tanulók személyes és szociális készségeinek, képességeinek megismerési módjai  A vizsgálatra alkalmas módszereket, eszközöket, technikákat használnak az intézményben erre a célra. 2.2. Az egyes tanulók személyes és szociális képességeinek fejlesztése (Különös tekintettel a kiemelt figyelmet igénylő tanulókra.)  A figyelem középpontjában a tanulók kulcskompetenciáinak fejlesztése áll.  A pedagógusok módszertani kultúrája kiterjed a személyes és szociális képességek fejlesztésére.  A pedagógusok megosztják egymással ezirányú módszertani tudásukat.  A fejlesztés eredményét folyamatosan nyomon követik, s ha szükséges, fejlesztési korrekciókat hajtanak végre  A fejlesztés megvalósulása nyomon követhető  az intézmény dokumentumaiban, a mindennapi gyakorlatban (tanórai és tanórán kívüli tevékenységek), DÖK programokban. 2.3.

Módszerek a tanulók szociális hátrányainak enyhítésére

Pedagógiai Program

Oldal 113

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  A kiemelt figyelmet igénylő tanulók mindegyikénél rendelkeznek a pedagógusok megfelelő információkkal, és alkalmazzák azokat a nevelő, fejlesztő és oktató munkájukban.  Az intézmény vezetése és érintett pedagógusa információkkal rendelkezik minden tanuló szociális helyzetéről.  Az intézmény támogató rendszert működtet:  Felzárkóztatást célzó egyéni foglalkozást szervez.  Integrációs oktatási módszereket fejleszt, és ezt be is vezeti.  Képzési, oktatási programokat, modelleket dolgoz ki vagy át, és működteti is ezeket.  Célzott programokat tár fel.  Kapcsolatot tart fenn valamely szakmai támogató hálózattal. 2.4.

Az önálló tanulás támogatása, a tanulás tanítása  Az önálló tanulás támogatása érdekében az intézmény pedagógiai programjával összhangban történik a nevelési-oktatási módszerek, eljárások kiválasztása vagy kidolgozása, és azok bevezetésének megtervezése.  Az alulteljesítő, tanulási nehézségekkel küzdő és sajátos nevelési igényű tanulók megkülönböztetett figyelmet kapnak.  Az intézmény pedagógusai az intézmény pedagógiai programjával összhangban alkalmaznak korszerű nevelési-oktatási módszereket, eljárásokat, technikákat; használják a tanulás tanításának módszertanát. 2.5. Az egyes tanulói teljesítmények értékelése  Az intézményben a tanulók teljesítményének értékelése a törvényi előírások, a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján egyedi és fejlesztésközpontú.  Az intézmény vezetése - a pedagógiai programban meghatározottak szerint számon kéri a tanulói teljesítmények pontos feldolgozását és nyomon követését is.  A fejlesztésben érintett tanulók esetében az értékelést a szakvélemény előírásainak megfelelően végzik. 2.6. A tanulók egészséges és környezettudatos életmódra nevelése  Az egészséges és környezettudatos életmódra nevelés elmélete és gyakorlata a pedagógiai programban előírtak szerint a munkatervben szerepel, a beszámolókból követhető.  A téma megjelenik a tervezésben és a tanórákon, nyomon követhető a tanulói dokumentumokban.  A tanórán kívüli tevékenységek alkalmával a tanulók a gyakorlatban alkalmazzák a téma elemeit. KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS

2.7.

A tanulók együttműködésének segítése  A stratégiai programokban és az operatív tervekben szereplő közösségfejlesztési feladatokat megvalósítja az intézmény.  A beszámolókból követhetők az alapelvek és a feladatok megvalósításának eredményei, különös tekintettel az osztályfőnökök, a diákönkormányzat tevéPedagógiai Program

Oldal 114

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa kenységére, az intézményi hagyományok ápolására, a támogató szervezeti kultúrára.  A tanulók közötti, valamint a tanulók és pedagógusok közötti kapcsolatok jók.  Az intézmény gondoskodik a pedagógusok, valamint a tanulók közötti folyamatos információcseréről és együttműködésről. 2.8. Közösségépítő tevékenységek megvalósulásának módja, keretei  Az intézmény és a diákönkormányzat közösségi programokat szervez.  A szülők a megfelelő kereteken belül részt vesznek a közösségfejlesztésben.  Bevonják a tanulókat, a szülőket és az intézmény dolgozóit a szervezeti és tanulási kultúrát fejlesztő intézkedések meghozatalába.  A részvétellel, az intézmény működésébe való bevonódással és a diákok önszerveződésének lehetőségeivel a tanulók és a szülők elégedettek. 3. Eredmények

Kulcsjellemzők: • Az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességét jelző mutatókat folyamatosan gyűjti, értelmezi, elemzi az intézmény. • Az intézményben a tanulói teljesítményeket folyamatosan figyelemmel kísérik, dokumentálják, és az egyes területek értékelési eredményeit összekapcsolják. • Az intézmény nevelési-oktatási tevékenységével kapcsolatos partneri elégedettség - különös tekintettel a tanulók továbbhaladására és az erre való felkészítésre, a tanulók képességeinek kibontakoztatására, a tanulók értékelésére, az egyéni tanulási és fejlesztési lehetőségekre, a tehetséggondozásra, a hátrányos helyzetű tanulók támogatására és a nevelés-oktatás általános színvonalára - felhasználásra kerül a fejlesztési tervek elkészítése során. Elvárások: 3.1. Eredményességi mutatók az intézményben  Az intézmény pedagógiai programjának egyik prioritása a tanulástanítás eredményessége.  Az intézmény partnereinek bevonásával történik meg az intézményi működés szempontjából kulcsfontosságú sikertényezők azonosítása.  Nyilvántartják és elemzik az intézményi eredményeket:  kompetenciamérések eredményei  tanév végi eredmények - tantárgyra,  2 évre vonatkozóan versenyeredmények: országos szint, megyei szint, tankerületi szint, települési szint  továbbtanulási mutatók  vizsgaeredmények  elismerések  lemorzsolódási mutatók (évismétlők, magántanulók, kimaradók, lemaradók  elégedettségmérés eredményei (szülő, pedagógus, tanuló)  neveltségi mutatók stb.

Pedagógiai Program

Oldal 115

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Az országos kompetenciamérésen az intézmény tanulóinak teljesítményszintje évek óta (a háttérváltozók figyelembe vételével) emelkedik/a jó eredményt megtartják. 3.2. Szervezeti eredményeket az intézményben  Az intézmény kiemelt nevelési céljaihoz kapcsolódó eredmények alakulása az elvártaknak megfelelő.  Az intézmény nevelési és oktatási célrendszeréhez kapcsolódóan kiemelt tantárgyak oktatása eredményes.  Az eredmények eléréséhez a munkatársak nagy többsége hozzájárul.  Az intézmény rendelkezik valamilyen külső elismeréssel. 3.3. Belső és külső mérési eredmények hasznosítása  Az intézmény vezetése gondoskodik a tanulási eredményességről szóló információk belső nyilvánosságáról.  Az eredmények elemzése és a szükséges szakmai tanulságok levonása és visszacsatolása nevelőtestületi feladat.  A belső és külső mérési eredmények elemzését felhasználva határozza meg az intézmény erősségeit és fejleszthető területeit.  A fejleszthető területekre fejlesztési, intézkedési terveket fogalmaz meg. 3.4. A tanulók további tanulási útjának figyelemmel kísérése  A tanulókövetésnek kialakult rendje, eljárása van.  Az intézmény törekszik a kölcsönös kapcsolattartás kiépítésére és az információcsere fenntartására.  A tanulók további eredményeit felhasználja a pedagógiai munka fejlesztésére. 4. Belső kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció

Kulcsjellemzők: • Az intézmény pedagógiai tevékenységével kapcsolatos feladatok és fejlesztések a munkatársak közötti szakmai együttműködés legfontosabb elemei. • A szakmai közösségek és az egyes pedagógusok részt vesznek a nevelő-oktató munka módszertani fejlesztésében, a belső tudásmegosztásban. • Az intézmény tervszerűen kialakított, hatékonyan működő kommunikációs rendszert alakított ki.

Elvárások: 4.1.

Az intézményben működő pedagógus szakmai közösségek és fő tevékenységeik  Az intézményben a különböző szakmai pedagóguscsoportok együttműködése jellemző (munkaközösségek, egy osztályban tanító pedagógusok közössége, fejlesztő csoportok). Pedagógiai Program

Oldal 116

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  A pedagógusok szakmai csoportjai maguk alakítják ki működési körüket, önálló munkaterv szerint dolgoznak. A munkatervüket az intézményi célok figyelembe vételével határozzák meg.  A szakmai közösségek vezetőinek hatás- és jogköre tisztázott.  Csoportok közötti együttműködésre is sor kerül az intézményben, amely tervezett és szervezett formában zajlik.  Az intézmény vezetése támogatja, ösztönzi az intézményen belüli együttműködéseket, és az intézmény céljainak elérése érdekében támaszkodik a munkájukra.  A munkaközösségek bevonásával történik a pedagógiai folyamatok megvalósításának ellenőrzése, értékelése. 4.2.

Belső tudásmegosztás az intézményben  Az intézményben magas színvonalú a szervezeti kultúra és a szakmai műhelymunka.  Az intézményben rendszeres, szervezett a belső továbbképzés, a jó gyakorlatok ismertetése, támogatása.  A belső tudásmegosztás működtetésében a munkaközösségek komoly feladatot vállalnak.

4.3.

Információátadás az intézményben  Kétirányú információáramlást támogató kommunikációs rendszert (eljárásrendet) alakítottak ki.  Az intézményben rendszeres, szervezett és hatékony az információáramlás és a kommunikáció.  Az intézmény él az információátadás szóbeli, digitális és papíralapú eszközeivel.  Az intézmény munkatársai számára biztosított a munkájukhoz szükséges információkhoz és ismeretekhez való hozzáférés.  Az értekezletek összehívása célszerűségi alapon történik, résztvevői a témában érdekeltek.  A munka értékelésével és elismerésével kapcsolatos információk szóban vagy írásban folyamatosan eljutnak a munkatársakhoz.

5. Az intézmény külső kapcsolatai

Kulcsjellemzők: • Az intézmény külső partneri körének feltérképezése, azonosítása és a hatékony kapcsolattartási rend kialakítása megtörtént. • Az együttműködések tartalma pontosan szabályozott, a partnerek bevonása az intézményi folyamatokba és elégedettségük mérése, az eredmények visszacsatolása megtörténik. Pedagógiai Program

Oldal 117

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa • Az intézmény szerepet vállal a közvetlen környezet, a szűkebb közösség támogatásában, továbbá az intézményben közösségi vagy egyéni szinten megjelenik a társadalmi szerepvállalás is. Elvárások: 5.1.

Az intézmény legfontosabb partnerei  Az intézmény pedagógiai programjával összhangban a vezetés irányításával megtörténik a külső partnerek azonosítása, köztük a kulcsfontosságú partnerek kijelölése.  A külső partnerek köre ismert az intézmény munkavállalói számára. 5.2. Az egyes partneri kapcsolatok tartalma  Az intézmény az azonosított partnerekkel kapcsolatos tevékenységekről tartalomleírással is rendelkezik.  Az intézmény terveinek elkészítése során egyeztet az érintett külső partnerekkel.  Rendszeresen megtörténik a kiemelt kulcsfontosságú partnerek igényeinek, elégedettségének megismerése.  Az intézkedési tervek kialakításába és megvalósításába az intézmény bevonja külső partnereit.  Rendszeres, kidolgozott és követhető az intézmény panaszkezelése. 5.3. A partnerek tájékoztatása az intézmény eredményeiről  Az intézmény vezetése a jogszabályban előírt módon eleget tesz tájékoztatási kötelezettségeinek.  Az intézmény a helyben szokásos módon tájékoztatja külső partereit (az információátadás szóbeli, digitális vagy papíralapú).  A partnerek tájékoztatását és véleményezési lehetőségeinek biztosítását folyamatosan felülvizsgálják, visszacsatolják és fejlesztik 5.4. Az intézmény részvétele a közéletben (települési szint, járási/tankerületi szint, megyei szint, országos szint)  Az intézmény részt vesz a különböző társadalmi, szakmai szervezetek munkájában és a helyi közéletben.  A pedagógusok és a tanulók részt vesznek a különböző helyi/regionális rendezvényeken.  Az intézmény kiemelkedő szakmai és közéleti tevékenységét elismerik különböző helyi díjakkal, illetve a díjakra történő jelölésekkel.

6. A pedagógiai munka feltételei

Kulcsjellemzők: • Az intézmény infrastrukturális környezete az intézmény pedagógiai programja és alaptevékenysége alapján, annak megfelelően kerül kialakításra, fejlesztése folyamatos.

Pedagógiai Program

Oldal 118

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa • Az intézmény tudatos szervezetfejlesztést végez a minőségi nevelő-oktató munka optimális feltételeinek megteremtése érdekében. • Megtörténik a munkatársak bevonása az intézmény döntési folyamataiba, a döntések előkészítésébe. A munkatársak felelősségi, illetve hatásköre egyértelműen meghatározásra került, és annak alapján történt meg a munkatársak felhatalmazása a feladatok elvégzésére. • Az intézmény ösztönzi és támogatja az egyéni, a csoportos és a szervezeti szintű tanulási lehetőségek kihasználását, a képzésekben való részvételt. Elvárások: TÁRGYI, INFRASTRUKTURÁLIS FELTÉTELEK 6.1.

Az infrastruktúra megfelelése az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak  Az intézmény rendszeresen felméri a pedagógiai program megvalósításához szükséges infrastruktúra meglétét, jelzi a hiányokat a fenntartó felé.  Az intézmény rendelkezik a belső infrastruktúra fejlesztésére vonatkozó intézkedési tervvel, amely figyelembe veszi az intézmény képzési struktúráját, a nevelőmunka feltételeit és pedagógiai céljait. 6.2. A környezettudatosság, a környezetvédelem szempontjainak érvényesülése a környezet kialakításában (szelektív hulladékgyűjtés: papír, étkezési olaj, elem)  A pedagógiai program környezeti nevelésről szóló fejezetében rögzített elvek és szempontok szerint tervezi és valósítja meg a megfelelő tárgyi környezet kialakítását.  A környezetvédelmi szempontok megvalósulását folyamatosan ellenőrzi. 6.3. Az intézményi tárgyi környezetének megfelelése a különleges bánásmódot igénylő tanulók nevelésének, oktatásának  Az intézmény rendelkezik rendszeres igényfelmérésen alapuló intézkedési tervvel.  Arra törekszik, hogy az intézkedési tervnek megfelelő fejlesztés megtörténjen, és ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő tárgyi eszközök. 6.4. Az IKT-eszközök kihasználtsága  Az intézmény az IKT eszközeit rendszeresen alkalmazza a nevelő-oktató munkájában, az eszközök kihasználtsága, tanórán való alkalmazásuk nyomon követhető.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK 6.5.

A humán erőforrás megfelelése az intézmény képzési struktúrájának, pedagógiai értékeinek, céljainak  Az intézmény rendszeresen felméri a szükségleteket, reális képpel rendelkezik a nevelő-oktató munka humánerőforrás szükségletéről. Pedagógiai Program

Oldal 119

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  A humánerőforrás szükségletben bekövetkező hiányt, a felmerült problémákat idejében jelzi a fenntartó számára.  A pedagógiai munka megszervezésében, a feladatok elosztásában a szakértelem és az egyenletes terhelés kiemelt hangsúlyt kap.  A pedagógusok végzettsége, képzettsége megfelel a nevelő, oktató munka feltételeinek, az intézmény deklarált céljainak.  A vezetők felkészültek a pedagógiai munka irányításának, ellenőrzésének feladataira. SZERVEZETI FELTÉTELEK 6.6.

A pedagógus továbbképzés preferált irányai  Az intézmény rendelkezik továbbképzési programmal, melynek elkészítése a munkatársak bevonásával, az intézményi szükségletek és az egyéni életpálya figyelembe vételével történt.  Az intézmény követi a továbbképzési programban, beiskolázási tervben leírtakat.

6.7.

Az intézmény szervezeti kultúrája, az alkalmazott szervezetfejlesztési eljárások  Az intézmény vezetése személyesen és aktívan részt vesz a szervezeti és tanulási kultúra fejlesztésében.  Az intézmény szervezeti és tanulási kultúráját a közösen meghozott, elfogadott és betartott normák, szabályok jellemzik.  Az intézményi tervek elkészítése az intézmény munkatársainak és partnereinek bevonásával történik.  Az intézmény alkalmazotti közösségének munkájára, együttműködésére a magas szintű belső igényesség, hatékonyság jellemző.  Az intézmény munkatársai gyűjtik és megosztják a jó tanulásszervezési és pedagógiai gyakorlatokat az intézményen belül és kívül.  Az intézmények munkatársai a továbbképzések tapasztalatait megosztják egymással, belső továbbképzési konzultációs programokat szerveznek.

6.8.

Az intézmény hagyományápoló, hagyományteremtő munkája  Az intézmény számára fontosak a hagyományai, azok megjelennek az intézmény alapdokumentumaiban, tetten érhetők a szervezet működésében, és a nevelő-oktató munka részét képezik.  Az intézményben dolgozók és külső partnereik ismerik és ápolják az intézmény múltját, hagyományait, nyitottak új hagyományok teremtésére.

6.9.

Az intézmény feladat-, felelősség- és hatáskörmegosztása  A munkatársak felelősségének és hatáskörének meghatározása egyértelmű, az eredményekről rendszeresen beszámolnak.  A feladatmegosztás a szakértelem és az egyenletes terhelés alapján történik.  A felelősség és hatáskörök megfelelnek az intézmény helyi szabályozásában (SzMSz) rögzítetteknek, és támogatják az adott feladat megvalósulását. 6.10. A munkatársak bevonása a döntés-előkészítésbe, a fejlesztésekbe Pedagógiai Program

Oldal 120

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Folyamatosan megtörténik az egyének és csoportok döntés-előkészítésbe történő bevonása - képességük, szakértelmük és a jogszabályi előírások alapján.  Ennek rendje kialakított és dokumentált. 6.11. A pedagógusok viszonya az innovációhoz  Az intézmény munkatársai képességük, szakértelmük, érdeklődésük szerint javaslatokkal segítik a fejlesztést.  Az intézmény pozitívan viszonyul a felmerült ötletekhez, megvizsgálja azok beilleszthetőségét a fejlesztési folyamatokba.  Az intézmény lehetőségeket teremt az innovációt és a kreatív gondolkodást ösztönző műhelyfoglalkozásokra, fórumokra.  A legjobb gyakorlatok eredményeinek bemutatására, követésére, alkalmazására nyitott a testület és az intézményvezetés. 7. A Nemzeti alaptantervben megfogalmazott elvárásoknak és a pedagógiai programban megfogalmazott intézményi céloknak való megfelelés

Kulcsjellemzők: • Az intézmény a pedagógiai programjában kitűzött céljait a központi tartalmi szabályozókkal (jogszabályok, NAT) összhangban fogalmazza meg. • Folyamatos az intézmény stratégiai célkitűzéseinek megjelenítése az operatív, éves tervezés szintjén. • A tervek és megvalósításuk összhangjának, eredményességének vizsgálata az intézményi gyakorlat része. Elvárások: 7.1. A Nemzeti alaptanterv céljainak megjelenése a pedagógiai programban  Az intézmény pedagógiai programja koherens a Nemzeti alaptantervvel.  A pedaógiai program a jogszabályi és tartalmi elvárásokkal összhangban fogalmazza meg az intézmény sajátos nevelési-oktatási feladatait, céljait. 7.2. A pedagógiai programban szereplő kiemelt stratégiai célok operacionalizálása, megvalósítása  Az intézmény folyamatosan nyomon követi a pedagógiai programjában foglaltak megvalósulását.  Minden tanév tervezésekor megtörténik az intézmény tevékenységeinek terveinek ütemezése, ami az éves munkatervben és más fejlesztési, intézkedési tervekben rögzítésre is kerül.  A tervek nyilvánossága biztosított.  A tervekben (éves munkaterv, továbbképzési terv, ötéves intézkedési terv) jól követhetők a pedagógiai program kiemelt céljaira vonatkozó részcélok, feladatok, felelősök, a megvalósulást jelző eredménymutatók.  A humán erőforrás képzési és fejlesztési tervek elkészítése az eredmények ismeretében, azokra épülve, annak érdekében történik, hogy a munkatársak szakmai tudása megfeleljen az intézmény jelenlegi és jövőbeli igényeinek, elvárásainak.  A tankönyvek és a tanítási módszerek kiválasztása és alkalmazása rugalmasan, a pedagógiai prioritásokkal összhangban történik. Pedagógiai Program

Oldal 121

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 122

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

3. HELYI TANTERV 3.1.

A választott kerettantervek; Az iskola az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga

3.1.1. Megtanítandó és elsajátítandó tananyag Az iskola által választott kerettantervek megnevezése: 1. melléklet a 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez Kerettanterv az általános iskola 1-4. évfolyamára. 2. melléklet 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelethez Kerettanterv az általános iskola 5-8. évfolyamára A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) számú EMMI rendelet kerettanterveket tartalmazó 2. és 4. melléklete: 2. melléklet - Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai célnyelvi oktatáshoz 4. melléklet - Kerettanterv a két tanítási nyelvű általános iskolai, középiskolai célnyelvi civilizáció tantárgy oktatásához 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet modosításában kiadásra kerülő kerettantervek – Nyilvánosságra hozott munkaanyagok közül: 7. melléklet – A miniszter által egyes iskolatípusra, pedagógiai szakaszra, tantárgyra, vagy egyes sajátos köznevelési feladat teljesítéséhez készített kerettantervek 7.6. – Magyar mint idegen nyelv kerettanterv 1–12. évfolyam számára Az iskola az egyes évfolyamain tanított tantárgyak, tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyagát a pedagógiai program 1. számú melléklete tartalmazza.

Pedagógiai Program

Oldal 123

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.1.2. Az iskola óraterve 3.1.3. A 2013/2014. tanévtől 1. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetésre kerülő óraterv alsó tagozaton:

Pedagógiai Program

Oldal 124

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az egyéb foglalkozások időkeretének felosztása 1-4. évfolyamon:

Pedagógiai Program

Oldal 125

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.1.4. A 2013/2014. tanévtől 5-8. évfolyamon felmenő rendszerben bevezetésre kerülő óraterv:

Pedagógiai Program

Oldal 126

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az egyéb foglalkozások időkeretének felosztása 5-8. évfolyamon:

Pedagógiai Program

Oldal 127

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.1.5. A 2013/2014. tanévtől 1-4. évfolyamon felmenő rendszerben kivezetésre kerülő óraterv: id: Emelt szintű idegen nyelvi osztály 2008/2009-től kimenő rendszerben norm: Normál tantervű osztály inf: Emelt óraszámú informatika osztály kétt: angol – magyar két tanítási nyelvű osztály Osztályok betűjelzései: a,: 2. osztálytól és 6. osztálytól kimenő rendszerben választás szerint normál tantervű és emelt óraszámú informatika tanulócsoportú osztályok, 7. osztálytól kimenő rendszerben vegyes tantervű osztály: angol – magyar két tanítási nyelvű és emelt szintű idegen nyelvi tanulócsoporttal c: 2. osztálytól és 6. osztálytól kimenő rendszerben választás szerint normál tantervű és emelt óraszámú informatika tanulócsoportú osztályok e: angol – magyar két tanítási nyelvű osztályok : Csoportbontás : angol nyelven tanított tantárgy óraszáma a két tanítási nyelvi tagozaton : Tantárgyba épült modul A két tanítási nyelvű évfolyamok óraterve a kötelező és a szabadon választható tanórai foglakozások együttes felhasználásával készült. A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet 5.§ (3) bekezdése értelmében az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti, amennyiben erre a tanuló és a kiskorú tanuló szülőjének figyelmét a felvételi tájékoztatóban, továbbá a beiratkozás előtt írásban felhívták. *A magyar, mint idegen nyelv tantárgy a választható tanórai foglalkozások terhére a külföldi tanulóink számára minden évfolyamon kötelezően választandó. A nem magyar anyanyelvű tanulók számára évfolyamközi csoportbontásban, a magyar nyelv és irodalom tantárgyakkal bontva szerepel. Az amerikai tanulók számára csoportbontásban az angol nyelv órák időkeretében amerikai anyanyelvet és irodalmat tanítanak az intézmény nyelvi lektorai A hallássérült tanuló fejlesztésére heti 2 órát használunk fel.

Pedagógiai Program

Oldal 128

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 2013/2014

2014/2015

2015/2016

norm

inf

kétt - id

norm inf

kétt - id

norm

inf

kétt - id

2.ac 3.ac 4.ac

2.ac 3.ac 4.ac

2.e 3.e 4.e

3.ac 4.ac

3.ac 4.ac

3.e 4.e

4.ac

4.ac

4.e

6.a 7.b 8.b

6.c 7.c 8.c

6.e 7.a 8.a

7.a 8.b

7.c 8.c

7.e 8.a

8.a

8.c

8.e

Alsó tagozat (normál és emelt óraszámú informatika tanulócsoportok) Az 1 - 4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok: Tantárgy/típus Magyar nyelv és irodalom (dráma) Angol, Német nyelv Matematika Informatika Környezet Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Kötelező óraszám Választható tanórai foglalkozások Képesség fejlesztés Agol, Német nyelv Informatika Magyar nyelv és irodalom Összes óraszám Választható tanórai foglalkozások Csoportbontás Felhasznált összesen csoportbontással együtt:

Pedagógiai Program

2.

2.

3.

3.

4.

4.

norm 7 1 4 1 1 1 1 1 3 20

inf

norm 6 1 4 1 2 1 1 1 3 20

inf

norm 6 3 4 1 2 1 1,5 1 3 22,5

inf

7 1 4 1 1 1 1 1 3 20

1

6 1 4 1 2 1 1 1 3 20

1

6 3 4 1 2 1 1,5 1 3 22,5

1

1 21 1 2

21 1 3

1 22 2 2

1 1 22 2 3

23

24

24

25

1 24,5 2 4

1 1 24,5 2 5

28,5

29,5

Oldal 129

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Felső tagozat Az 5-8. évfolyam óraszámai Tantárgy/típus Magyar nyelv és irodalom (dráma 0,5 ó) Történelem és államp.ism. Angol, Német nyelv Matematika Informatika Természetism. (Egészségtan 0,5 ó) Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra (8. oszt: Mozgóképkultúra és médiaismeret: 0,5 ó) Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Osztályf. (Emb és társ, etika: 0,5 ó) Nem szakrendszerű oktatás: Magyar nyelv és irodalom Angol, német nyelv Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret: 0,5 ó) Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Matematika Informatika Kötelező óraszám Választható tanórai foglalkozások Országismeret Informatika Angol, német nyelv Magyar nyelv és irodalom Matematika Nem szakrendszerű oktatás: Magyar Angol, német nyelv Matematika Összes óraszám Választható tanórai foglalkozások Nem szakrendszerű oktatás Csoportbontás Felhasznált összesen:

Pedagógiai Program

(normál és emelt óraszámú informatika tanulócsoportok) 6. norm 3 2 2 2,5 0,5 2,5

0,5

6. 7. inf norm 3 3,5 2 2 2 3 2,5 3 0,5 1 2,5 1,5 1,5 1,5 1,5 0,5 1

0,5

0,5

1

1

1,5

1,5

1 2,5 0,5

1 2,5 0,5

1 2,5 1

1 2,5 1

1 2,5 1

1 2,5 1

1 1

1 1

0,5

0,5

25

25

25

25

0,5 0,5 0,5 0,5 1 1 0,5 0,5 22,5 22,5

1

1

0,5 24 1,5 6,5 4 28

0,5 25 2,5 6,5 5 30

8. inf 3 2 3 3 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1

1 1 0,5

1

7. 8. inf norm 3,5 3 2 2 3 3 3 3 1 1

1 0,5

1 1 0,5

1 0,5

26,5 27,5 1,5 2,5

26,5 27,5 1,5 2,5

4 5 30,5 32,5

4 5 30,5 32,5

Oldal 130

Alsó tagozat: Az 1 - 4. évfolyam Tantárgy/típus Magyar nyelv és irodalom (dráma) Angol nyelv Matematika Informatika Környezet Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Kötelező óraszám Választható tanórai foglalkozások Képesség fejlesztés Agol, nyelv Informatika Magyar nyelv és irodalom óraszám Összes Választható tanórai foglalkozások Csoportbontás Felhasznált összesen csoportbontással együtt:

Felső tagozat

2.

3.

4.

kétt kétt kétt 7 6 6 2 1,5 3 4 4 4 1 1 2 2 1 1 1 1

1,5

1,5

1

1

1

3

3

3

20

20 22,5

1 3

1 1 3,5 2 1 1 1 24 26,5 26,5 4

6,5

4

10 11,5 11,5

34

38

38

Az 5-8. évfolyam óraszámai Tantárgy/típus Magyar nyelv és irodalom (dráma 0,5 ó)

6. kétt 3

3,5

Történelem és államp.ism. (hon és népismeret) Angol nyelv (7-8. id: ang/német) Matematika Informatika Természetism. (Egészségtan 0,5 ó)

2

2

2

2

2

2

3

3

3

3

2,5 0,5

3 1

3 1

3 1

3 1

Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra (8. oszt: Mozgóképkultúra és médiaismeret: 0,5 ó)

7. kétt

8. id.

kétt

id. 3

2,5

0,5

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1

1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1,5 1

0,5

1

1,5

Technika és életvitel Testnevelés és sport (tánc) Osztályf. (Emb és társ, etika 0,5 ó) Nem szakrendszerű oktatás: Magyar nyelv és irodalom Angol nyelv Történelem és állampolgári ismeretek (hon és népismeret 0,5 ó)

1 2,5

1 2,5

1 2,5

0,5

1

1

Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Matematika Informatika Kötelező óraszám Választható tanórai foglalkozások

0,5 0,5 1 0,5 22,5

25

25

Országismeret Angol nyelv (7-8. id.: ang/ném) Magyar nyelv és irodalom Matematika Nem szakrendszerű oktatás: Magyar Angol nyelv Matematika Összes óraszám Választható tanórai foglalkozások Nem szakrendszerű oktatás Csoportbontás Felhasznált összesen:

2 1,5

1 1 0,5

0,5

0,5 0,5 27,5 5

1,5 2

2

1 0,5

6 13 12,5

2

1 0,5

30 28,5 5

1,5 2

3,5

30 28,5 5

3,5

6 12,5

6

40,5 42,5 34,5 42,5 34,5

A 2013/2014. tanévtől 2-8. évfolyamon felmenő rendszerben kivezetésre kerülő egyéb tanórán kívüli foglalkozások óraterve Egyéb nem kötelező foglalkozások (1-4. o.) 2.a 2.c 2.e 3.a Kosárlabda sportkör

3.c 4.a 4.c 3.e 4.e

4,5

4,5

Sportkör

1

Képességfejlesztés

1

1

1

1

1

Énekkar

2

Kézműves szakkör

2

Színjátszókör

1

Magyar mint idegen nyelv (magyar órával bontva)

5 -

-

Egyéni fejlesztés, felzárkóztatás (1-4. o.)

2a 2c 2e

3a

Hallássérült SNI tanuló

2

2

Dyslexia, Dysgraphya terápia

1

1

- -

3c

6

Felső tagozat: Egyéb nem kötelező foglalkozások (5-8. o.) 6.a

6c

Kosárlabda sportkör Asztalitenisz, Foci sportkör

5e

6e

7a

9

4

4 2

Kézműves szakkör

2

Színjátszókör

1

Egyéni fejlesztés, felzárkóztatás (5-8. o.) Hallássérült SNI tanuló Dyslexia, Dysgraphya terápia

4,5 6.a

6c

8a 8c 7e

4,5

Énekkar

Magyar mint idegen nyelv (magyar órával bontva)

7c

5e

2

4,5 6e

2 6

8e

4,5 7a

7c

8a 8c 7e 2 6

5

1

5

4a 4c 3e 4e 2

6

1

4 8e

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Az óratervekben az Nkt. 6. sz. mellékletében megadott finanszírozott heti foglalkoztatási időkeretén felül a külföldi tanulóink számára a magyar mint idegen nyelv tantárgy 1-8. évfolyamon, összesen legfeljebb heti 24 órában történő oktatása jelent többletköltséget a fenntartónak az esetben ha van az adott évfolyamon külföldi tanuló. Ezen felül a fenntartó és az illetékes szakminisztériumok mindenkori, hatályos megállapodásában foglaltaktól függően nyílik lehetőség további időkeret megállapítására a Sac-C17 program keretében a pápai Bázisrepülőtéren szolgálatot teljesítő külföldi alkalmazottak gyermekeinek sajátos anyanyelvi ill. angol nyelvű oktatása céljából.

3.2.

Angol-magyar két tanítási nyelvű képzés

3.2.1. A program jellemzői a hatékony nyelvoktatás fontossága Az Európai Unióhoz és a NATO tagállamokhoz történt csatlakozásunk megkívánja az idegen nyelvek magas fokú ismeretét. Az élő idegen nyelv tudása egyre nagyobb követelményként lép fel a mai világban. Élő idegen nyelv tudása nélkül számunkra nem létezhet európaiság, s e nélkül gyakorlatilag nem tudunk bekapcsolódni az európai oktatási rendszerekbe. Világszerte keresik az idegen nyelv hatékonyabb elsajátításnak különböző lehetőségeit, s eljutottak azokhoz a “rejtett tartalékokhoz”, amelyek a gyermekkori nyelvi fogékonyságban, idegélettani, pszicho lingvisztikai, szociolingvisztikai sajátosságokban rejlenek. Ezeknek a követelményeknek kiválóan megfelelnek az egyre jobban elterjedt két tanítási nyelvű iskolák, ahol a tanulók már néhány hónap elteltével képesek arra, hogy idegen nyelven is egyszerű mondatokkal kommunikáljanak. A 6-7 éves korosztály életkori sajátossága, hogy gátlás nélkül, játékos tevékenységeken keresztül sajátítja el az idegen nyelv alapjait, és szinte észrevétlenül jut meghatározott ismeretek birtokába. Az idegen nyelvi szoktatásban nagy szerepe van a motorikus és emocionális elemeknek, a tárgyakkal való manipulálásnak, a rajznak, az imitációs mozgásnak, az énekes és táncos játékoknak. Éppen emiatt van nagy jelentősége a készségtárgyak, pl. ének-zene, rajz, technika és testnevelés idegen nyelven való oktatásának is.

3.2.2. A két tanítási nyelvű oktatás célkitűzései és feladatai  A két tanítási nyelvű oktatás célja, hogy az anyanyelvi és az idegen nyelvi tudást kiegyensúlyozottan fejlessze, a tanulókat megtanítsa az idegen nyelven való tanulásra, az idegen nyelvű információk feldolgozására, a tanulók alkalmassá váljanak arra, hogy tanulmányaikat akár magyarul, akár idegen nyelven folytassák, illetve szakmájukat mind a két nyelven gyakorolják.  Célja továbbá, hogy a különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat türelemre, megértésre és nyitottságra. Pedagógiai Program

Oldal 133

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa   

               

 

Előnye ennek az oktatási formának, hogy a célnyelv és a célnyelven történő tanulás egyidejű kezdése a természetes nyelvelsajátításhoz közelít. Az idegen nyelvi szoktatásban nagy szerepe van a motorikus és emocionális elemeknek, a tárgyakkal való manipulálásnak, a rajznak, az imitációs mozgásnak, az ének és táncos játékoknak. Az idegen nyelven való tanítás célja a gyakorlati nyelvi készségek elsajátítása, a sikeres kommunikáció, az anyanyelvi szintű gondolkodás kialakulása az adott célnyelven, mely lehetővé teszi egy másik kultúra sajátos értékeivel való megismerkedést. A nyelvtanulók a célnyelvi kultúra tananyagán keresztül betekintést kapnak az adott ország, illetve országok gazdasági, kulturális életébe, lakóinak mindennapjaiba, szokásaiba. Célja továbbá, hogy különböző kultúrák értékein keresztül nevelje a tanulókat mások iránti megértésre, nyitottságra, alakítsa ki bennük az Európához való tartozás érzését. Alapvető követelmény a nyolcadik évfolyam végére, hogy a tanulók legyenek képesek az idegen nyelven való gondolkodásra, az idegen nyelv használatára az információszerzésben, közlésben, alkalmazásban. Olyan tudással felvértezni tanulóinkat, amely értelmi képességeik kibontakoztatása mellett a személyiségük formálását is elősegíti Képessé váljanak egymás és önmaguk értékeinek elismerésére, gyarapítására A nemzeti és egyetemes kultúra legnagyszerűbb alkotásainak megismertetése Legyenek képesek az Európai Unióban további tanulmányok folytatására A gyerekek nyelvhasználatának, beszédkészségének magas fokú fejlesztése, az alkalmazásképes nyelvismeret elsajátíttatása Pozitív hozzáállás kialakítása a további nyelvek tanulásához Tudatosítsuk, hogy a tanulók anyanyelvükön kívül más nyelven is kommunikálhatnak, idegen nyelven is kifejezhetik magukat. Alakítsuk ki a nyelvtanulás iránti pozitív hozzáállásukat. Ösztönözzük a tanulókat az idegen nyelven való kommunikációra, s ehhez teremtsünk olyan légkört, amelyben önbizalmuk fokozatosan fejlődik. Fejlesszük kiemelten beszéd- és hallásértési készségüket életkoruknak és gondolkodási szintjüknek megfelelően. Érjük el, hogy tanulóink életkoruknak és egyéniségüknek megfelelően sajátítsák el az idegen nyelv tanulásának célravezető módszereit. Emeljük készségszintre az idegen nyelv jellegzetes hangjainak képzését, mondatdallamának, ritmusának és hangsúlyozásának helyes használatát. Célunk, hogy életkori sajátosságuknak megfelelő témákban tudjanak írásban és szóban megnyilvánulni, véleményt nyilvánítani. Tudjanak beszélgetést kezdeményezni, folytatni és az idegen nyelvet a hétköznapi kommunikációs helyzetekben használni. Bővítsük a világról alkotott elképzelésüket, alakítsuk ki bennük az Európához tartozás érzését. Ismertessük meg velük azt a tényt, hogy ma már Európában alapkövetelmény egy idegen nyelv kommunikációképes ismerete. Adjunk betekintést a célországok kultúrájába és civilizációjába, hogy ezek értékeinek megismerésével és megbecsülésével, azokat a saját kultúrá-

Pedagógiai Program

Oldal 134

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

  



 



jukkal összehasonlítva a magyar kultúrát is tágabb összefüggéseiben lássák. Alakítsuk ki bennük más népek és etnikumok, társadalmi csoportok elfogadását, tolerálását, és hívjuk fel figyelmüket a hasonlóságokra és különbségekre. Hangsúlyozzuk, hogy egy idegen nyelv tudása alapja lehet egy újabb elsajátításának, és eszköze más ismeretek szerzésének. Jelentsen számukra örömet az idegen nyelvű kommunikáció, információszerzés, olvasás. Fejlesszük önbizalmukat az idegen nyelvű kommunikáció terén, s ehhez biztosítsunk számukra olyan lehetőségeket, hogy a célnyelvet szóban (televízió, diákcsere) és írásban (olvasás, levelezés) használhassák és ezeken keresztül személyiségük is gazdagodjon. Multikulturális tábor szervezésével nyújtsunk lehetőséget arra, hogy tanórán ill. iskolán kívüli keretekben, kötetlenebb foglalkozási keretek között,szabadabb kommunikációs közegben gyakorolják idegen nyelvi ismereteiket, ismerjék meg más nemzetek, népcsoportok viselkedésformáit, szokásait, hagyományait. Célunk, hogy a tanulók a más műveltségi területeken szerzett készségeket és ismereteket alkalmazzák idegen nyelven, az idegen nyelvi órákon szerzett ismereteiket pedig más tantárgyak tanulása során. Fejlesszük kreativitásukat projektek készítése által is. o A projekt a tanuló munkája, amelyet vizuális vagy auditív eszközök felhasználásával önállóan, párban vagy csoportban készít, s ebben kifejezésre juttatja egyéni elképzeléseit, kreativitását. A projekt lehet tabló, hangfelvétel, videofelvétel, kollázs, kérdőív és ennek feldolgozása, a tanuló által írt vers, prózai alkotás, feladatsor, rejtvény, stb. Multikulturális Gála keretében biztosítsuk a különböző nyelvi- nemzeti kultúrák bemutatására lehetőséget magyar és külföldi tanulóink számára anya nyelvükön ill. magyar valamint angol nyelven.

3.2.3. A két tanítási nyelvű oktatás törvényi háttere 

20/2012. EMMI rendelet 135. § A két tanítási nyelvû általános iskolai nevelés-oktatás feltételei (2013/14. tanév. 1. 5. évfolyam felmenő rendszerben) „(1) Nyolc évfolyamos általános iskolai két tanítási nyelvû nevelés-oktatás abban az általános iskolában folytatható, amelyik három egymást követõ tanév átlagában teljesíti azt a feltételt, hogy a hivatal által szervezett célnyelvi mérésben a két tanítási nyelvû nevelés-oktatásban részt vevõ tanulók legalább hatvan százaléka megfelel a) a hatodik évfolyamon a Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti A2 szintnek, és b) a nyolcadik évfolyamon az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történõ honosításáról szóló 137/2008. Pedagógiai Program

Oldal 135

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa (V. 16.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott KER szerinti B1 szintû nyelvtudást mérõ célnyelvi mérés követelményeinek. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott célnyelvi mérést a hivatal a tanév rendjérõl szóló miniszteri rendeletben meghatározott idõpontban szervezi meg az érintett iskolában.” (3) A mérések eredményét az érintett iskola a hivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapítja meg és az eredményeket idegen nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján teszi közzé, továbbá a hivatal által meghatározottak szerint elektronikus úton megküldi a hivatal részére. 

A két tanítási nyelvû iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet (2013/14. tanév. 1. 5. évfolyam felmenő rendszerben):

A két tanítási nyelvû iskolai oktatás célja és feladata 2. § (1) A két tanítási nyelvû oktatás az anyanyelvi tudás fejlesztése és a magyar kultúra megismerése mellett a tanulók magas szintû idegennyelvtudását és az idegennyelv-tanulás képességének fejlesztését szolgálja. Ennek érdekében a két tanítási nyelvû oktatás a következõ célok megvalósítását szolgálja: a) az anyanyelvi és az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia egyidejû és kiegyensúlyozott fejlesztése, b) a nyelvtanulás és az idegen nyelven történõ tanulás stratégiáinak elsajátítása, c) a célnyelvi mûveltség intenzív fejlesztése, d) a nevelési és tantárgy-integrációs lehetõségek fokozott kihasználása, e) a két tanítási nyelvû középiskolai oktatás befejezését követõen a tanulók legyenek képesek arra, hogy felsõfokú tanulmányaikat a magyar nyelv mellett a célnyelven is folytathassák, továbbá tanulmányaik befejezését követõen a hivatásukat a célnyelven is magas szintû nyelvtudással mûveljék. (2) A magyarországi két tanítási nyelvû iskolai oktatás vállalja a célnyelvi mûveltség, a kulturális tudatosság intenzív fejlesztését annak érdekében, hogy a tanulók megismerkedjenek a célnyelv országaival, értsék azok kultúráját és empátiával viszonyuljanak hozzá. (3) A két tanítási nyelvû oktatás során az iskola biztosítja, hogy a célnyelvû országok civilizációjának oktatása önálló tantárgy keretében kerüljön megszervezésre. (4) A célnyelvi civilizáció oktatása során az iskola biztosítja azt is, hogy a tanulók elsajátítsák a célnyelvi országok földrajzával, gazdaságával, társadalmi viszonyaival, irodalmával, történelmével, kultúrájával kapcsolatos fõbb ismereteket. 

26/1997.(VII.10.) MKM rendelet (A 2013/2014. tanévtől kimenő rendszerben 2. és 6. évfolyamtól felfelé)

Pedagógiai Program

Oldal 136

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa „A két tanítási nyelvű iskolák helyi tantervük elkészítésénél, illetve elfogadásánál figyelembe veszik a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000.(IX.21.) OM rendelet 1. számú mellékleteként kiadott kerettantervben, valamint a Két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvében, továbbá a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz kiadott óratervben és a két tanítási nyelvű iskolai oktatáshoz kiadott kerettantervben foglaltakat.” (8/2001. (III.9.) OM rendelet) 

Mindenkori költségvetési törvény, mely meghatározza a nem magyar nyelven folyó nevelés és oktatás normatív plusz támogatását

3.2.4. A két tanítási nyelvű oktatás általános jellemzői a jogszabályok alapján  (A 2013/2014. tanévtől kimenő rendszerben 2. és 6. évfolyamtól felfelé) - Az oktatás magyarul és idegen nyelven (célnyelven) folyik - A két tanítási nyelvű oktatás bármelyik iskolai évfolyamon kezdődhet és folyhat - A célnyelvi órák és a célnyelvű órák belső aránya változtatható - Anyanyelvi tanár - A célnyelven tanított tárgyakat csoportbontásban kell szervezni - A célnyelvet legkevesebb heti 5 órában kell tanítani - Legalább 3 tantárgy célnyelven való tanítását kell lehetővé tenni - A célnyelv és a célnyelvű órák aránya 35%-nál ne legyen kevesebb, és 50%-nál ne legyen több 

4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet 6. § (2013/14. tanév. 1. 5. évfolyam felmenő rendszerben): (1) A két tanítási nyelvû iskolai oktatást szervezõ iskola köteles pedagógus-munkakörben foglalkoztatni legalább egy olyan pedagógust, akinek a célnyelv az anyanyelve. (2) A két tanítási nyelvû iskolai oktatásban a célnyelvet és a célnyelven tanított tantárgyakat a készségtárgyak kivételével – a helyi tantervben meghatározottak szerint – csoportbontásban kell megszervezni. (3) Az iskolában a célnyelvi civilizáció tantárgyat a) az oktatott célnyelvnek megfelelõ nyelvtanári végzettséggel, szakképzettséggel, b) a történelmet célnyelven oktató végzettséggel, szakképzettséggel, továbbá c) a célnyelvi ország nyelvének megfelelõ anyanyelvi pedagógus végzettséggel, szakképzettséggel rendelkezõ pedagógus taníthatja.

A 2008/2009-es tanévtől az igények alapján fenntartói engedéllyel indítjuk angol – magyar két tanítási nyelvű osztályainkat.

Pedagógiai Program

Oldal 137

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveit a 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet és a Pápa Város Önkormányzata, mint fenntartó részére 2008. augusztus 29-én kelt, 22961-2/2008. számú OKM Közoktatási Szakállamtitkári határozat, továbbá a 2009. május 13-ai egyeztető megbeszéléshez kapcsolódó, a Tarczy Lajos Általános Iskolában tanulói jogviszonnyal rendelkező, a Nehéz Légiszállító Ezred külföldi állampolgárságú tisztségviselőivel egy háztartásban élő gyermekek eltérő módon történő oktatását a 2009/2010-es tanévtől engedélyező 12026-3/2009. számú és az azt módosító 12026-5/2009. számú OKM Közoktatási Szakállamtitkári határozat, szellemében a következőek szerint rögzítettük. Iskolánkban évfolyamonként egy osztályban a nevelő- és oktatómunka a magyar nyelv mellett angol tannyelven (célnyelven) is folyik. A két tanítási nyelvű iskolai oktatással célunk, hogy az anyanyelvi és angol nyelvi tudást egyidejűleg és kiegyensúlyozottan fejlesszük, a tanulókat megtanítsuk az angol nyelven való tanulásra, az angol nyelvű információk feldolgozására. A két tanítási nyelvű tanulócsoportban a tanuló a heti 5 angol nyelvóra mellett a következő tantárgyakat is angol nyelven tanulja: 1 – 2. osztályban: éneket heti 1 órában, rajzot heti 1 órában, testnevelést heti 3 órában 3 – 4. osztályban: környezetismeretet heti 2 órában, rajzot heti 1,5 órában, testnevelést heti 3 órában 5 – 6. osztályban: történelmet heti 2,5 órában (0,5 óra hon- és népismeret modul integrálva), természetismeretet 5. osztályban heti 2 órában, 6. osztályban heti 2,5 órában (0,5 óra egészségtan modul integrálva), országismeret tantárgyat heti 2 órában 7 – 8. osztályban: történelmet heti 2 órában, informatikát heti 1 órában, biológiát heti 1,5 órában, földrajzot heti 1,5 órában, országismeretet heti 1,5 órában A két tanítási nyelvű osztályban az angol nyelvet és az angol nyelven tanított tantárgyakat - a helyi tantervben meghatározottak szerint - osztálybontásban szervezzük. A későbbiekben a más iskolából érkező tanulók két tannyelvű osztályba történő felvételéről a tanulmányi eredmény és az idegen nyelvi felkészültség alapján születik döntés.  A két tanítási nyelvû iskola helyi tantervének elkészítésére vonatkozó sajátos szabályok a 4//2013. (I. 11.) EMMI rendelet (2013/14. tanév. 1. 5. évfolyam felmenő rendszerben): 3. § (1) Az iskola helyi tanterve elkészítésénél és elfogadásánál a) a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló miniszteri rendelet mellékleteként kiadott kerettantervben foglalt szempontokat,

Pedagógiai Program

Oldal 138

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa b) a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetésérõl és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Nat) foglalt szempontokat, c) e rendelet 1–4. mellékletben foglalt szempontokat, a tantervébe beépíti. Iskolánk a helyi tantervében a célnyelven tanított tantárgyak körét az alábbiak szerint határozza meg: a) az 1–2. évfolyamon: ének-zene (heti 2 óra), vizuális kultúra (heti 2 óra), testnevelés (heti 5 óra) b) a 3–4. évfolyamon: vizuális kultúra (heti 2 óra), testnevelés (heti 5 óra), környezetismeret (heti 2 óra) c) az 5–6. évfolyamon: természetismeret (heti 2 óra), célnyelvi civilizáció (heti 1 óra), történelem (heti 3 óra), d) a 7–8. évfolyamon: biológia (heti 1,5 óra), földrajz (heti 1,5 óra célnyelvi civilizáció (heti 1 óra), történelem (heti 3 óra), Mivel iskolánk a történelem tantárgyat célnyelven tanítja, ezért a történelem tantárgyra vonatkozó tantárgyi kerettantervben foglalt, a magyarság történelmével kapcsolatos tantárgyi tartalmakat és az ahhoz kapcsolódó fejlesztési feladatokat a történelem tantárgyi kerettantervi tematikai egységekhez igazodva magyar nyelven tanítja.

3.2.5. A két tanítási nyelvű oktatási program helyi sajátosságai A Nehéz Légiszállító Ezred külföldi állampolgárságú tisztségviselőivel egy háztartásban élő gyermekek oktatása - nevelése A Magyar Köztársaság Kormánya és az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) között - tekintettel a NATO Légiszállítást Kezelő Szervezet Alapokmányára, a nemzeti képviselők és a nemzetközi titkárság jogállásáról szóló, Ottawában 1951. szeptember 20-án kelt Megállapodásra, a Stratégiai Légiszállítási Képességről szóló Egyetértési Megállapodásra, továbbá a Magyar Köztársaság Kormánya azon felajánlására, hogy a Stratégiai Légiszállítási Képességnek a pápai bázisrepülőtéren biztosít helyet a Magyar Köztársaság területén megállapodás született, melyben vállalták, hogy a szervezet tisztségviselői és velük egy háztartásban élő családtagjaik számára biztosítják a megállapodásban rögzített kiváltságokat és mentességeket. A Nehéz Légiszállító Ezred külföldi állampolgárságú tisztségviselőivel egy háztartásban élő gyermekek eltérő módon történő oktatásának szabályzata (az 120263/2009. számú és az azt módosító 12026-5/2009. számú OKM Közoktatási Szakállamtitkári határozat értelmében): 1. A Nehéz Légiszállító Ezred külföldi állampolgárságú tisztségviselőivel egy háztartásban élő 1-4 évfolyamos tanuló szülője kérelmezheti matematika, ilPedagógiai Program

Oldal 139

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

2. 3. 4. 5.

6.

letve 5-8. évfolyamos tanuló szülője kérelmezi matematika, fizika és kémia tantárgyakból a magyar követelmények szerint megtartott órák látogatása alól a mentesítést az intézmény vezetőjétől. Ez esetben: A felsorolt tantárgyakból a tanulók az állampolgárságuk szerinti nemzet tanterve szerint készülnek fel A tanuló felkészítésében résztvevő, az érintett nemzet jogszabályi rendelkezéseinek megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógusok a Tarczy Lajos Általános Iskolával jogviszonyban állnak. Ezen pedagógusok tanítási év közben adott osztályzatai, illetve távoktatás esetén a felkészülés során és az év végén lefolytatott tesztek eredménye alapján a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Az érintett nemzet pedagógusa által adott érdemjegy csak az esetben kerülhet be a bizonyítványba, ha az érintett nemzet illetékes szerve igazolja, hogy elismeri a pedagógus által leadott tananyagot és az így szerzett érdemjegyet. Amennyiben a tanuló számára nem biztosított nemzete követelménye szerinti oktatás igénybevétele a meghatározott tantárgyakból, akkor a magyar követelmények szerinti (magyar vagy angol) nyelven megtartott órák látogatása kötelező.

Az amerikai tanulók számára csoportbontásban az angol nyelv órák időkeretében amerikai anyanyelvet és irodalmat tanítanak az intézmény nyelvi lektorai A két tanítási nyelvű iskolai oktatás célnyelvi előkészítést nem igénylő formája a nyolcadik évfolyamig szervezett korai két tanítási nyelvű oktatás. A korai két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelveinek intézményünk meg tud felelni. A 6-7 éves korú gyerekek nyelvi fogékonysága nagyon jó, gátlás nélkül, játékos tevékenységek formájában sajátítják el az idegen nyelv alapjait. A tanórák kötetlenebbek, fontos szerepe van a mozgásnak, ritmusnak, énekes, táncos játékoknak, a manuális tevékenységnek. Választott célnyelvünk az angol, mely a legtöbb országban köznyelvként is használható. A tanítás egyidejűleg két nyelven, magyarul és angol nyelven folyik. A célnyelvi és célnyelvű oktatás egyidejűleg kezdődik. A nyelvoktatásban a szóbeliség élvez elsőbbséget. A célnyelvet, az angolt, 1. és 2. osztályban heti 5 órában tanulják a tanulók magyar anyanyelvű angoltanár és egy angol anyanyelvű lektor segítségével, akinek legfontosabb feladata, hogy a gyerekek beszéd, kommunikációs készségét, és kiejtésüket fejlessze angol nyelven. Az USA állampolgárságú tanulóknak 1-8. évfolyamon az angol nyelvi lektorokkal anyanyelven tanítjuk az angol nyelvet és irodalmat valamint a matematika, fizika, kémia tantárgyakat. A svéd, norvég és holland tanulók választás alapján anyanyelven tanulhatják a matematika, fizika, kémia tantárgyakat. Pedagógiai Program

Oldal 140

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A 2013/2014. tanévtől kimenő rendszerben 2-4. és 6-8. évfolyamon még az alábbi óratervet követjük a régi helyi tantervünk szerint: A 2. évfolyamon a készségtárgyak közül az ének és a rajz célnyelven tanítjuk heti 1-1 órában és a testnevelést heti 5 órában. Így a tanulók heti 12 órában tanulnak a célnyelven. 3. és 4. évfolyamon az ének helyett a környezetismeret tantárgyat tanulják angol nyelven heti 2 órában. A 6. évfolyamon a történelmet heti 2,5 órában (0,5 óra hon- és népismeret modul integrálva) a természetismeret tantárgyakat 6. osztályban heti 2,5 órában (0,5 óra egészségtan modul integrálva) oktatjuk. A „Célnyelvű országok civilizációja” témakört az „Országismeret” tantárgy keretében tanítjuk heti 2 órában, ahol az angolszász országok kultúrájával, hagyományaival, földrajzával, történelmével ismerkednek a tanulók. 7. évfolyamon mindezek mellé belép az angol nyelű informatika tantárgy heti 1 órában. A természetismeret szétválásával heti 1,5 óra biológia és 1,5 óra földrajz oktatását kezdjük el angol nyelven.

3.2.6. Kapcsolat egyéb műveltségi területekkel A tantárgyak oktatási céljának meghatározásakor már szembetűnő, hogy igen szoros kapcsolatban áll egyéb műveltségi területekkel, felhasználja az iskolában az idegen nyelven megszerzett, de természetesen a magyar nyelven oktatott ismereteket is. Anyanyelv és irodalom Az anyanyelv és irodalom tanítása nemcsak az anyanyelvi kultúra oktatását szolgálja, hanem célja az irodalmi műveltség megalapozása is, melybe beletartozik a célnyelvi országok irodalma is. A tanulókat biztatjuk arra, hogy ismerjenek meg minél több irodalmi alkotást könnyített feldolgozás formájában, vagy olvassák el azokat részben vagy egészben, eredetiben és magyar fordításban. Amikor a tanulók a célországban élő emberek életmódjával, szokásaival és hagyományaival ismerkednek, szókincsük bővül. Tudatosabban alkalmazzák a különböző stílusokat is annak tudatában, hogy a társadalmi-kulturális környezet határozza meg az általuk kiválasztott nyelvi elemek értékét, pl. udvarias megszólítás, közvetlen stílus, durva kifejezések stb. Ember és társadalom

Pedagógiai Program

Oldal 141

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Igen közvetlen a kapcsolat az angol nyelv tantárgy és az ember és társadalom műveltségi terület között. A célország múltja, hagyományai és társadalmi rendszere, intézményeinek ismerete nélkül sokszor érthetetlenek bizonyos kifejezések, bizonyos szituációk, az egyes emberek közötti kapcsolatok. Nagy szerepe van az ember és társadalom műveltségi területnek abban is, hogy a tanulókban erősíti a nemzeti és állampolgári tudatot, valamint a személyiség tiszteletét. Növeli megértésüket más népek kultúrájával szemben, toleranciára nevel, arra tanít, hogy a népek egymásra vannak utalva. Ember és természet E műveltségi terület szintén jól kapcsolható az idegen nyelv tantárgyhoz, hiszen a természetismeret annak fontos témája. A célországok és hazánk növény- és állatvilágának ismerete, valamint a természeti környezet bemutatása segíti, hogy az ott élő embereket jobban megismerjük és megértsük. A tantárgy korszerű oktatása tartalmazza az egészséges életmódra nevelést is, ily módon ezen keresztül foglalkoznunk kell az emberek életmódjával és a szabadidő hasznos eltöltésével. Fel kell hívnunk a figyelmet a környezeti ártalmakra, az emberek felelősségére, segítenünk kell a környezetbarát szemlélet kialakítását azáltal, hogy megismertetjük a tanulókkal más kultúrák pozitív példáit e téren. Földünk és környezetünk Az angolszász országok népeinek megértéséhez mindenképpen szükséges ismerni azt a szűkebb és tágabb környezetet, annak természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel, ahol lakói élnek. A célországok és hazánk földrajzi helyzete, felszíne, éghajlata, tájai, ipara, települései, népességének összetétele stb. mind meghatározók ebben a tekintetben. Az ember és természet műveltségi területnél már említett környezetvédelem témakör itt is kapcsolódási lehetőség. Művészetek A művészetek műveltségi terület alapja a nemzeti és egyetemes kultúra, így a célországok és a világ megismeréséhez feltétlenül hozzátartozik. Természetesen saját hazánk hagyományairól és kiemelkedő alkotásairól is tudniuk kell a tanulóknak ahhoz, hogy azt másokkal megismertethessék. Az ének-zene érzelmi hatása miatt jól közvetíti a nyelvet, miközben jelentős mértékben hordoz ismereteket az illető nép hagyományairól, ünnepeiről, öröméről és bánatáról. Nagy segítség, hogy ezt a tantárgyat a két tannyelvű osztályokban idegen nyelven tanulják, és a használatban lévő nyelvi tankönyvek is szép számban tartalmaznak dalokat. A rádió és televízió is sok mai témát feldolgozó dalt sugároz, ezek nagyon motiváló hatással vannak a fiatalokra, némelyik tankönyvszerző a tananyag részeként is alkalmazza azokat. Az énekeken kívül felhasználhatók az oktatásban azok a mondókák és játékok is, amelyek ritmusosságukkal könnyebPedagógiai Program

Oldal 142

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa bé teszik a nyelvtanulást, de ezen kívül sokszor megértésükhöz a múlt és a hagyományok ismerete is szükséges. Ha a vizuális kultúra oktatása szintén idegen nyelven történik, ennek részét képezi a célország képzőművészete is. A televízió, a filmek kitekintési lehetőséget adnak az adott kulturális területre, szinte észrevétlenül rengeteg információt szolgáltatnak célnyelvű országokról. Hon- és népismeret A nyelvi órák során a tanulók főleg a célországokról tanulnak, de közelebb kerülnek saját nemzeti kultúrájukhoz is, jobban megértik és megbecsülik az értékeket és hagyományokat. Más emberek viselkedésének és életmódjának megismerésével növekszik bennük a nemzeti önismeret, de megtanulják azt is, hogy milyen pozitív, megtartó ereje van a közösségnek. Kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz A nyelv segítségével a tanulók megismerhetik az egyetemes kultúra értékeit, ledőlhetnek a határok és a megértés korlátai. A nyelvtanulás nyitottá, megértővé tesz más nemzetek iránt. A tanulók információkat szerezhetnek az emberiség közös problémáiról, és pozitív mintákat is láthatnak azok megoldásaira. Kommunikációs kultúra Idegen nyelv ismeretében a világ szinte minden részében lehetővé válik a kommunikáció. A nyelv használatához hozzátartozik a szókincs és a nyelvi szerkezetek, valamint a metakommunikáció alapos ismerete, hogy segítségével a társadalmi érintkezés sikeresebb legyen, jobban megértsük az információkat, és mondanivalónkat mások számára érthetően fejezzük ki. Testi és lelki egészség Az idegen nyelv tantárgy hazánk, a célországok lakóinak és más népek életmódjával is foglalkozik, így ez alkalmat ad a testi és lelki egészségre való nevelésre is. A tantárgy témái közt szerepel a szabadidő eltöltése, az egészséges életmód, a káros szenvedélyek kialakulásának megelőzése és a fogyatékos emberek elfogadása és segítése. Pozitív példák állításával mintát adhat a tanulóknak a krízishelyzetek megoldására, a család és a közösség segítő szerepére. Tanulás A nyelvtanulás nem pusztán egy szó- és kifejezéshalmaz elsajátítása, hanem egy idegen nyelven való gondolkodás. Általa fejlődik a tanuló személyisége, önálló gondolkodása, asszociációs készsége és memóriája. A tanulás folyamatában a négy készség fejlesztésére különböző technikák alkalmazására is sor kerül, segíteni kell a nyelvtanulót abban, hogy megismerje önmagát, és egyéni nyelvtanulási módszereket alakítson ki. Ki kell alakítani a tanulókban a tantárgyak idegen nyelven való tanulásának speciális tanulási módszereit is. Fel kell ébreszteni a tanulókban az önművelés igényét, lehetővé kell tenni számukra az Pedagógiai Program

Oldal 143

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa iskolai könyvtár aktív használatát, és buzdítani kell őket arra is, hogy egyéb forrásokat is igénybe vegyenek. 3.2.7. Általános fejlesztési követelmények • Tudatosuljon a tanulókban az a tény, hogy anyanyelvükön kívül idegen nyelven is kifejezhetik magukat. • Merjen idegen nyelven megszólalni, fokozatosan növekedjen bátorsága és önbizalma ezen a téren, s jusson el arra a szintre, hogy gátlások nélkül kommunikál. • Értse meg az egyszerűbb nyelvi információkat. • A tanult szókincs felhasználásával legyen képes kifejezni magát egyszerűbb életszituációkban és kommunikálni más anyanyelvű társakkal a célnyelven. • Legyen képes egyszerűbb írott információk megfejtésére az aktív szókincsnek megfelelően. • Legyen képes saját magáról és környezetéről információ nyújtására, használatára. • Tanulóink számára váljon természetessé a nyelv eszközként való használata. • Ismerje más népek életének, szokásainak, kultúrájának főbb jellemzőit, vonásait. • Szerezzen alapismereteket a világról, a célnyelvi országokról, az ott élő emberekről. • Személyisége sokirányúan fejlődjön a nyelvtanulás során (nyitottság, előítéletektől való szabadulás, önbizalom, kommunikációs igény, helyes értékrend, vállalkozó szellem, ambíció, érzelmi gazdagodás, önismeret). • Ismerkedjen az idegen nyelv tanulásának különféle stratégiáival, tanulási technikáival. • Készségei (figyelem, memória, feladatmegoldás, együttműködés, önálló tanulás) fejlődjenek az idegen nyelv tanulása során. • Legyen képes az alapszintű nyelvismeret birtokában továbbfejleszteni angol nyelvtudását a következő iskolaszakaszban. A két tanítási nyelvű oktatás elengedhetetlen feltétele - amit az eddigi tapasztalatok is igazolnak - az idegen nyelv csoportbontásban való tanítása, mert a tantárgyi követelmények teljesítése csak így biztosított. 3.2.8. Szaktárgyak oktatása célnyelven Az ének - zene angol nyelvű tanítása Az angolszász országok kultúrájának megismertetése és megszerettetése az angol nyelvű gyermekdalok és mondókák segítségével. A zenei képességek fejlesztése mellett az elsajátított dalok és mondókák nagymértékben hozzájárulnak az angol nyelv tanításához, illetve kiegészítik azt. Lehetőséget nyújtanak a természetes nyelvhasználatra és az adott korosztály életkori sajátosságait figye-

Pedagógiai Program

Oldal 144

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa lembe véve valódi sikerélményt nyújtanak az éneklésben és az angol nyelv használatában egyaránt. Testnevelés tantárgy oktatása angol nyelven Az alsó tagozatban kezdődő idegennyelv-oktatás alapvető célja, hogy kedvet ébresszünk a nyelvek tanulása iránt, sikerélményhez juttassuk a tanulót, másrészt hogy megalapozzuk a későbbi nyelvtanulást, főként a receptív készségek (olvasásértés, hallásértés) fejlesztésével. Gyermekkorban a nyelvtanulás a természetes nyelvelsajátítás folyamataira épül. A tevékenységek során a célnyelvet hallva, a szituációt, a kontextust értve haladnak előre a nyelv elsajátításában. A tantárgyi tartalmak idegen nyelven való közvetítése hatékonyabban veszi igénybe a gyermekek szellemi energiáit. Mivel a nyelvhasználat reális szituációkban történik, segíti a megértést. Testnevelés órára sajátosan jellemző a mozgás, mely természetéből adódóan aktív részvételt kíván. Ebben az esetben a diákok cselekvéssel egybekötve szokják meg és tanulják az idegen nyelvet. Így a mozgásos emlékekhez kötve hatékonyabban és könnyebben rögzülnek az idegen szavak, kifejezések. Az alsó tagozatos gyermekek mozgásigénye rendkívül nagy, tehát már eleve motiváltan vesznek részt a testnevelés órán, mely során szinte játszva elmélyül angol tudásuk. A nyelvtanulás során a tanulók egész személyiségének, képességeinek, tudásának fejlődése, fejlesztése is fontos. Célunk, hogy a negyedik osztály végére a tanulók rendelkezzenek a legalapvetőbb szókinccsel, mely személyes élményeikhez, tapasztalataikhoz kapcsolódik. A tanórán elhangzott nyelvtan még nem célként, hanem eszközként jelenik meg. A készségek közül a hallott szöveg értésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő mozgásos és játékos feladatok segítségével követhetjük nyomon. Testnevelés órán számos olyan témakör alapszókincse megjelenik, mely más angolul oktatott tantárgyak anyaga is. Ezért külön hangsúlyozandó a tantárgyak közti átfedés. Más szituációkban hallott és tanult ugyanazon téma tartósabb, pontosabb tudást eredményez. Ilyen témák pl. a testrészek, állatok, cselekvések, irányok stb. A természetismeret tantárgy oktatása angol nyelven A magyar-angol két tanítási nyelvű programban angol nyelven tanítandó tantárgyak körét 3-4. osztályban kibővítjük a természetismerettel, amelynek sokoldalú ismeretanyaga nagyszerű lehetőséget ad az angol nyelvoktatás kiszélesítésére, a már magyarul megszerzett ismeretek angol nyelven történő elmélyítésére, fejlesztésére. Természetismeret oktatásunk célja, hogy a tanulók a társadalom igényeinek és életkoruknak megfelelő szinten tájékozódni tudjanak a természeti és társadalmi Pedagógiai Program

Oldal 145

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa környezetben. Egyrészt a tanítási órán, másrészt az iskolán kívül szerzett tapasztalatok általánosításával és rendszerezésével ez a tantárgy is hozzájárul gyermekeink személyiségének és angol nyelvismeretének fejlődéséhez, a természeti és társadalmi környezet tanulmányozásához, valamint a természeti és társadalmi környezetben tanúsított helyes magatartás kialakításához. Természetismeret-oktatásunk alapozza meg a ráépülő tantárgyak eredményes angol nyelven történő tanulását is.

3.3.

Interkulturális program

3.3.1. Külföldi tanulók iskolai nevelési-oktatási stratégiája Helyzetelemzés Iskolánk nevelő-oktató munkáját befolyásolja, hogy a 2008/2009. tanévtől kezdődően folyamatosan jelen vannak a külföldi állampolgárságú, nem magyar anyanyelvű tanulók. Számukra a két tanítási nyelvű oktatást kínáljuk fel. Létszámuk tanévenként változik. Különböző évfolyamokon, különböző osztályokban tanulnak. Ezek a tanulók a magyar nyelvet vagy egyáltalán nem ismerik, vagy nagyon alacsony szinten. Tekintettel arra, hogy a C-17-es SAC program keretében Pápán szolgálatot teljesítő külföldi katonák és civil alkalmazottak nagy része családjával együtt költözik városunkba, megnőtt a két tannyelvű tagozaton ezen tanulók aránya. Ez indokolja interkulturális programunk szükségességét. A program összeállításakor figyelembe vettük „A külföldi állampolgár gyermekek, tanulók interkulturális pedagógiai rendszer szerinti óvodai és iskolai neveléseoktatása irányelvéről” szóló OKM közleményt. A városunkban élő külföldi tanulók oktatása, integrálása, valamint az Európai Unió elvárásai lehetségessé, illetve szükségessé tették, hogy iskolánkban bevezettük az interkulturális programot. Személyi és tárgyi feltételek Magyar mint idegen nyelv szakos tanár a 2008/2009. tanévtől kezdődően dolgozik iskolánkban. A külföldi tanulók oktatásának alapvető személyi feltételeit az iskola a fenntartó által meghatározott státuszok felhasználásával oldja meg. Folyamatos feladatunk a fentiekben ismertetett személyi feltételek biztosítása, szükség esetén státuszbővítés kérése a fenntartótól. A magyar mint idegen nyelv oktatásához elsősorban a szaktanár(ok) által elkészített tananyagokat és taneszközöket használjuk, illetve a könyvtári beszerzési keret terhére a tankönyvpiacon megjelenő és az iskolai oktatásban is alkalmazható sePedagógiai Program

Oldal 146

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa gédleteket megvásároljuk. Rendelkezésre állnak egyes tantárgyakhoz készült szemléltető eszközök is. Hasznosnak bizonyulnak átdolgozással a különböző évfolyamokon használt szaktantárgyi munkafüzetek, feladatgyűjtemények. Elkészítjük a magyar mint idegen nyelv tantervünket is. A külföldi tanulók jelenléte sem a gyermekek, sem a szülők számára nem okoz problémát, ugyanakkor nagy kihívást jelentett a pedagógusok számára. Gyakran szerepel a szülőkkel való kapcsolattartásban közvetítő nyelvként az angol. A gyerekek a kortárs környezetben gyorsan megtanulják a legalapvetőbb magyar kifejezéseket, a tanítók, napközis nevelők egyéni foglalkozáson, de nem tervszerűen foglakoztak a gyerekekkel. A külföldi gyermekek megjelenése lehetőséget ad a másság értelmezésére, az elfogadás ösztönzésére, a szolidaritás érzésének és gyakorlásának kialakítására. Ennek érdekében a pedagógusok tájékozódnak a gyermekek anyaországának legfontosabb jellemzőiről, szokásairól, ezeket a magyar tanulókkal is megismertették. Ezeket a tapasztalatokat az évek során a pedagógusok átadják egymásnak, segítenek egy-egy külföldi gyermek fogadásában. Pedagógiai programunkban kiemelt feladatként határoztuk meg a másság elfogadtatását, az esélyegyenlőség biztosítását. Erre a Magyarországon hosszabb távon tartózkodni, illetve letelepedni szándékozó külföldi szülők gyermekeinek különösen szüksége van. Az érintett fejezetekben megfogalmazott feladatok adaptálhatók és adaptálandók a külföldi gyermekekkel történő foglalkozás esetében is. Nevelő-oktató munkánk során nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy tanulóink széles körű ismeretekkel rendelkezzenek az Európai Unióról. Helyi tantervünk a történelem tantárgy keretében tartalmazza az alapvető ismereteket az Európai Unióról. Alapelveink Multikulturális szemlélet: Értékként vesszük figyelembe a tanulók állampolgársága, anyanyelve közötti különbözőséget, törekszünk olyan nevelési környezetet teremteni, ahol a gyermekek szabadon megélhetik identitásukat, megtanulják megérteni és elfogadni másokét. Integráció: Idegen állampolgárságú tanulóink számára elősegítjük és biztosítjuk a magyar nyelv tantárgyi tanulását, Magyarország kultúrájának megismerését. Eközben értéknek tartjuk, és segítjük őket identitásuk megőrzésében, A tanulók egészséges Pedagógiai Program

Oldal 147

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa személyiségfejlődéséhez és szocializációjához szükséges, hogy szűkebb-tágabb csoportjaikkal élő kapcsolatot alakítsanak ki. Adaptivitás-komprehenzivitás: Az adaptivitás, vagyis az alkalmazkodás a megváltozott feltételekhez a biológiában a túlélés és a fejlődés alapja. A komprehenzív iskola együtt nevel, nem szelektál. Külföldi tanulóink a tanév során bármikor érkezhetnek, esetleges távozásuk időpontja sem ismert. Mindezekből érzelmi és személyiségtraumák fakadnak, a tanulási előzmények szokások is különbözhetnek, nem különben sokszínű a jövőkép, a távlati elképzelések, életmodellek. A pedagógusi adaptivitás a személyiség elfogadását jelenti, a komprehenzív iskola pedig az alkalmazkodás, a különleges bánásmód tere, ahol heterogén összetételű csoportban kooperatív tanulás zajlik. A magyar tanulók állandó tagjai a gyermekközösségnek, de az elválásra nekik is fel kell készülniük, s érzelmileg intelligens válaszokat kell, hogy adjanak a változásokra, szociális kompetenciájuk nekik is adaptív kell, hogy maradjon. Célkitűzéseink Az iskola egyik célkitűzése, hogy a Magyarországon tanuló nem magyar állampolgárok minél inkább az Európai Unió irányelvében foglaltak szerint részesüljenek az oktatási szolgáltatásokban. Ezért kitüntetetten foglalkozunk a magyar mint idegen nyelv tanulásával rugalmas szervezeti keretek között. Interkulturális pedagógiai hatásrendszerünk biztosítja a magyar és nem magyar állampolgárok együtt nevelését, oktatását, beleértve azt, hogy külföldi tanulóink megismerkednek a magyar kultúrával, és a magyar tanulók a külföldi állampolgárok származási országával. Célunk: • A nyelvek és kultúrák közötti közlekedésben jártas, reális énképpel és önismerettel, egészséges identitással rendelkező nyitott és elfogadó, autonóm és pozitív életvezetésre képes személyiség kialakítása, fejlesztése. • Az anyanyelv és kultúra megbecsülése és ápolása, illetve mások anyanyelvének és kultúrájának megismerése, megértése, a különböző állampolgárságú és anyanyelvű tanuló közös nevelésével. • Az iskolai előrehaladáshoz, a sikeres szocializációhoz, és majd a konstruktív társadalmi integrációhoz szükséges magyar nyelvtudás megszerzése a magyar nyelv tantárgyi és tannyelvi tanulásával; • A magyarországi integráció elősegítése, értékeihez való pozitív kötődések kialakítása, kultúrájának és civilizációjának megismerése és megértése által. • A magyar és nem magyar tanulók közös nevelése-oktatása az interkulturalizmus és pedagógiai pluralizmus értéki mentén. Pedagógiai Program

Oldal 148

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa • Más országokból érkezett tanulók interkulturális oktatása anyanyelvük és kultúrájuk elfogadása mellett 3.3.2. A program helyi tartalma, feladataink • Az elemi alapkészségek differenciált fejlesztése. • A magyar nyelvtudás fejlesztése, hogy minél előbb képesek legyenek a magyar iskolai követelmények teljesítésére, és a sikeres tanulás esélyével haladjanak tovább. • A történelmi, nemzeti kulturális értékek megismertetése tanulóinkkal, a honismeret szükségességének megértetése, hagyománymentés, - őrzés és ápolás, hogy egészséges identitással válhassanak érett személyiséggé. • Segítség az anyanyelv megőrzésében, nyitottság további nyelvek tanulására, hogy későbbi életükben – a nemzetközi kommunikáció nyelvét, a magyar nyelvet és hazájuk nyelvét ismerve, Magyarországhoz pozitív kötődéssel tervezhessék meg személyes életük alakítását. • A tanulási stratégiák meghatározásakor nem magyar anyanyelvű tanulóink esetében is mindenkor a tanuló egyéni adottságaiból, felkészültségéből, motiváltságából kell kiindulnunk, és természetesen figyelembe kell vennünk a szülői, családi hátteret is. Az iskolába lépéskor a legfontosabb az egyéni foglalkozás, majd az állapotfelmérés és a legszükségesebb kompetenciák meghatározása után az egyéni foglalkozás, valamint a kooperatív technikák alkalmazása. A kortárs csoportokban létrehozott, a szaktanárok által háttérből támogatott tanulópárok, csoportok nemcsak a nyelvtanulásban, a tantárgyi ismeretek elsajátításában, hanem a szociális kompetenciák erősítésében, és a kommunikációs készség fejlesztésében is jelentős segítséget adhatnak. • A magyar és a külföldi tanulók számára a kooperatív tanulási technikák megtanítása, a tanulás háttérből való irányítása • Rendszeres tanári konzultációk folytatása (osztályfőnök, szaktanárok, magyar, mint idegen nyelvszakos tanár, fejlesztő pedagógus), melyek egyrészt a külföldi tanulók haladását elemzik és segítésüket hivatottak szolgálni, másrészt belső továbbképzésként is funkcionálnak • A szaktanárok és a magyar, mint idegen nyelvszakos pedagógus rendszeres konzultációja, a tantárgyi kompetenciák folyamatos nyomon követése, és az ebből fakadó feladatok meghatározása. • A szaktanár az értékelés, illetve a tantárgyi kompetenciák meghatározásának figyelembe vételével egyéni haladási terv szerint készíti fel a tanulót a követelmények teljesítésére • Figyelmet fordítunk az azonos országból származó gyermekek közötti kapcsolat erősítésére, a szülők bevonásával együtt. Ennek érdekében különböző multikulturális rendezvényeket szervezünk: - Multikulturális tábor

Pedagógiai Program

Oldal 149

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa -

Halowen party, Thanks Giving Day (Hálaadás napi megemlékezés), Luca napi műsor (Lucia day), Karácsonyi Süti party, St. Patrik napi fúvószenekari műsor, Multikulturális Gála

3.3.3. Eszközrendszer A nevelési módszer a nevelési cél elérése érdekében alkalmazott nevelési eljárás, melynek célja a tanulók pozitív tevékenységre késztetése, a negatív hatások kiküszöbölése. A nevelés eszközei, eljárásai valamint a nevelés módszerei a nevelési folyamat egymással összefüggő, egymást feltételező tényezői, a nevelési módszerek pedig a célokról elválaszthatatlanok. Ebből következik, hogy a nevelési módszereket nevelési céljainkhoz kell igazítanunk.

Pedagógiai munkánk során a következő nevelési módszereket alkalmazzuk: • A direkt módszerek, a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás, melyek alkalmazása során nagy hangsúlyt kap a személyes példamutatás; az eszményképek kialakítása; a helyes önértékelés és pozitív énkép kialakítása; beszélgetések, előadások, viták lebonyolításakor az életkornak megfelelő értelmi és érzelmi nevelés egyensúlyára törekszünk • A tevékenységeken keresztül alkalmazott indirekt módszerek, melynek során a megbízás, ellenőrzés, értékelés, gyakorlás alkalmazásával, aktív részvétellel, a gyakorlatban sajátítják el tanulóink az együttélés alapvető szabályait, alakul ki bennük a felelősségtudat, tanulják meg az alkalmazkodást. Ennek során elsődlegesen • az ösztönzést tartjuk követendő eljárásnak, hogy a pozitívumokra támaszkodva segíthessük kibontakozni tanulóink értékes személyiségjegyeit. A helyeslés, biztatás, elismerés, dicséret, jutalmazás mind azt a célt szolgálja, hogy fokozzuk tanítványaink teljesítményét, további erőfeszítésekre sarkalljuk őket. Ösztönző módszereink között kiemelt szerepet kap a dicséret és a jutalmazás • a késztető, kényszerítő módszereket akkor kell alkalmazni, ha a tanuló testi vagy mások testi épsége, egészsége, az iskola értékei veszélyben vannak, s más eljárások – a körülmények mérlegelése mellet – nem, vagy nem megbízhatóan alkalmazhatók. Alapelv, hogy az iskolai magatartási problémák megoldása az iskola és a pedagógus feladata. Pedagógiai eljárások

Pedagógiai Program

Oldal 150

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Pedagógiai nevelő-oktató munkánk során alkalmazott eljárások megválasztása minden esetben függ az adott környezettől, a tanulótól, akinek személyiségformálása történik, illetve a pedagógustól, aki alkalmazza azokat. Szempontjaink: • az alkalmazott pedagógiai eljárás maximálisan alkalmazkodjon a tanulócsoport, a gyermek fejlettségi szintjéhez, a lehető leghatékonyabban segítse elő a fejlődését • az alkalmazott pedagógiai eljárások adjanak lehetőséget mind a közvetlen (a pedagógus személyes példamutatásán alapuló), mind a közvetett ( a feladatokon és a kortársi kapcsolatokon keresztül történő) nevelési hatások biztosítására - Az alkalmazott pedagógiai eljárások terjedjenek ki - A szokásformáló eljárásokra (gyakoroltatáson, segítségadáson, az ellenőrzésen és ösztönzésen keresztül) - A közösség- és önfejlesztő eljárásokra (diák-önkormányzati feladatokon, a tanulmányi- és fizikai feladatokon, a tevékenységekben való személyes részvételen, a magatartási tevékenységi modellek közvetítésén, a pozitív egyéni és csoportos minták kiemelésén keresztül) - A meggyőződés formáló eljárásokra (beszélgetéseken, a tanulók önálló elemző munkáján, felvilágosításokon, vitákon keresztül) • Az eljárások kulturális és nyelvi dekódolása a kívánt cél irányába mutasson A külföldi tanulók nevelésének-oktatásának szervezeti keretei • A beiratkozáskor egyeztetés a szülőkkel az osztályba sorolásról, megállapodás a leendő osztályfőnökkel, aki tájékozódik a gyermek „előéletéről”, az anyaország jellemzőiről, és a szükséges információkat megosztja az osztályban tanító szaktanárokkal, az osztály tanulóival és a szülői munkaközösséggel. • Folyamatosan minden nem magyar anyanyelvű tanuló esetén fokozatosan be kell vezetni a kompetencia alapú oktatást. Első lépésként a magyar mint idegen nyelv, valamint a szociális kompetenciák meghatározása, ezek alapján a fejlesztés ütemének kidolgozása, megvalósítása alapvető feladat. • A többi tantárgy esetében egyénileg, a tanulók érdeklődése, felkészültsége, a magyarországi tartózkodás tervezett időtartamának függvényében kell felmérni a kompetenciákat, illetve meghatározni a feladatokat, melyeket szükséges egyéni fejlesztési tervben is rögzíteni A külföldi tanulók felvétele Külföldi tanulóink a tanév során bármikor érkezhetnek, esetleges távozásuk időpontja sem ismert. Pedagógiai Program

Oldal 151

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az iskolába való felvétel után a tanulók kötelezően alsó és felső tagozaton heti 3 órában, órarendbe beépítve, nyelvtudásuk szintjétől függően tanulócsoporton belüli differenciálással és külön tanterv szerint (magyar, mint idegen nyelv) tanulják a magyar nyelvet. A magyar nyelv mielőbbi elsajátítása érdekében - nyelvtudásuk szintjétől függően - további heti 1,5 óra tanórán kívüli foglalkozáson vesznek részt. Magyar tanulóink a külföldi állampolgárságú tanulók kultúráját tanórán kívüli foglalkozásokon kooperatív és projektmódszerekkel ismerik meg.

A külföldi tanulók értékelése, továbbhaladása Külföldi tanulók tanulmányi előmenetelének értékelése egyénileg történik. Az iskolába lépéskor – az állapotfelmérésnek megfelelően – meghatározott időtartam áll rendelkezésükre a felzárkózáshoz. A konferenciákon a szaktanárok javaslata alapján a nevelőtestület dönt arról, hogy osztályzattal vagy részt vett bejegyzéssel történjen az értékelés. Az eredményes munka érdekében a hagyományos értékelő, osztályozó konferenciákon (negyedéves, féléves, háromnegyed éves, éves) történik egyeztetés. Itt állapodnak meg arról is, hogy a külföldi tanulók mely tantárgyakból mentesülnek az értékelés alól. Eltérés az értékelésben, osztályozásban Általánosan igaz, hogy a rendszeres visszajelzés jó hatással van mind a teljesítményre, mind a motivációra. Alapszabály, hogy a tantárgyi tudásba a nyelvi hiányosságokat nem szabad beszámítani További alapelvek: • az írásbeli és szóbeli ellenőrzés arányát a tanuló számára kedvezőbben kell alakítani; • feleltetéskor különösen ajánlott a lassabb beszédtempó, ha szükséges, a kérdések átfogalmazása, pontosítása; • dolgozatírásra és feleltetésre több időt kell szánni. Az idegen nyelvű tanulás tanítása: Minden tanuló esetében anamnézist veszünk fel az iskolába történő beiratkozáskor, amely megpróbálja feltárni és leírni a tanuló saját tanulási stílusát, esetleges tanulási szokásait. Pedagógiai Program

Oldal 152

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az első órán megkezdjük az idegen nyelven tanulás tanítását. Kisiskolás kortól törekszünk a tanulás önállóságának kialakítására. Az idegen nyelvű tanulás sajátosságait az erre nyitott családokkal megbeszéljük, szükség esetén tanácsot vagy segítséget kérünk tőlük az esetleges problémák gyors és hatékony felszámolásához. Ilyen sajátosságok például a szótározási technika, a memorizálás módja, illetve az estlegesen fellépő átmeneti pszichés következmények

3.4.

Az iskolai sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése

3.4.1. A NAT és a kerettanterv alkalmazása a nagyothalló gyermekek neveléseoktatásában Kulcskompetenciák fejlesztése Anyanyelvi kommunikáció: Kívánatos, hogy a nagyothalló és az intenzív nyelvi fejlesztésben, illetve korai életkorban Cochleáris Implantáció (a továbbiakban: CI) műtéten átesett tanulók szókincse, kommunikációja a szakszerű szurdopedagógiai, segítséggel megközelítse a halló gyermekek nyelvi szintjét. Előfordul azonban, hogy ez két-három éves elmaradást mutat. Kiemelt feladatok: – Spontán beszédhasználat (beszédértés, önálló nyelvi kifejezés, beszédérthetőség) – a kapcsolatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása – az önálló szövegértő olvasás fejlesztése az alsó tagozaton hangsúlyosabban köznapi témájú szövegekre támaszkodva, majd később fokozatosan irodalmi művek bevonásával. Ez jelenti az olvasásra alapozó tanulás alapjainak lerakását. – a beszélt és az írott nyelv grammatikai rendszerének tudatos felépítése, gyakorlása – a nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének megtámogatása, mind a bemenetnél (beszédhangok differenciálása, hangkapcsolatok észlelése), mind a feldolgozásnál (szó, grammatika, mondat, bekezdés, szöveg) – konkrét tapasztalatokon alapuló szókincsfejlesztés (különösen az elvont fogalmak, az állandó szókapcsolatok, az árnyaltabb megfogalmazási formák megismerése, alkalmazása) – a kapcsolatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása – Az ismeretek elsajátításában támaszkodjanak mindinkább a hallás útján megszerezhető információkra. Idegen nyelvi kommunikáció: A nyelv oktatása mindig az egyes tanulók egyéni képességeihez, hallásállapotához, anyanyelvi szintjéhez igazodva történik. Pedagógiai Program

Oldal 153

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Kívánatos a korszerű idegennyelv tanítási módszerek alkalmazása, a köznapi helyzetekben történő kommunikációfejlesztés. – Lehetőség van az értékelés alóli felmentésre. Az értékelés alól felmentett tanulók számára szervezett foglalkozások elsődleges célja a képességfejlesztés, melynek egyik fő feladata az idegennyelvi készségek fejlesztése, az idegen nyelv elemi szintű tanulására történő felkészítés. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Matematikai kompetencia: A hallássérülésből adódó szókincs-, és beszédértésbeli, a szövegértő olvasásbeli eltérések kihat/hat/nak a gondolkodási műveletek flexibilitására. A matematikai gondolkodás fejlesztése a tevékenykedtetés, a manipuláció, a speciális szemléltetés és tananyagok – interaktív tábla és digitális tananyagok lehetőség szerinti alkalmazásával valósul meg. – A matematika és a valóság kapcsolatának erősítése hangsúlyos szerepet kap. A valóságos élethelyzetekben előforduló matematikai tartalmak megragadása mellett egyidejűleg az ezt leíró nyelvi kifejezésformák begyakorlása is szükséges. – A matematikai tartalmakat a szókincsüknek, szövegértésüknek, nyelvi fejlettségüknek megfelelő szintű szöveges feladatokban kell reprezentálni számukra. – Kiemelt jelentőségű a szemléltetés, melyben a valós élethelyzetek megélése, és a verbális megfogalmazással kísért konkrét tárgyi tevékenykedtetés továbbra is központi szerepet kap az interaktív tanulási lehetőségek alkalmazása mellett. – A matematikai jelrendszer – matematikai jelek, formulák – készségszintű alkalmazása a gondolkodásfejlesztés mellett elősegíti a nyelvi kompetencia fejlődését is. – Az auditív csatorna részleges, vagy teljes kiesése miatt a matematikai kompetencia kialakulásához több időre, rendszeres gyakorlásra, többszöri ismétlésre van szükségük. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Természettudományos kompetencia: Legyenek tisztában a tanulók (életkori szinten) a hallássérüléssel kapcsolatos ismereteknek, ismerjék fel a hallásjavító készülékek (hallókészülékek, CI) működési zavarait, a meghibásodás jelzéseit. A hatékony önálló tanulás kompetenciához kapcsolódó tantárgyak tanításában a szemléltetés, a kísérletezés, atermészeti folyamatok, jelenségek modellezése a lehetőség szerinti legteljesebb megértés érdekében történik. Digitális kompetencia: A nagyothalló számára is hatalmas tárháza az információknak, ismereteknek az internet. Használatukat nehezíti azonban szűkebb szókincsük és az ebből fakadó szövegértési nehézségük. Kiemelt feladat azon keresőprogramokkalvaló megismertetésük, melyek segítenek a lényegkiemelésben és az írott szöveg megértésében (digitális szótárak, képkereső programok stb.) Fontos felismertetni a tanulókkal azt a

Pedagógiai Program

Oldal 154

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa folyamatot, hogy az információk gyűjtése, majd azazokkal való továbbdolgozás miként vezet új digitális tartalmak kialakulásához. A nagyothallók számára az internet használata lehetőséget biztosít arra, hogy kapcsolatot építsenek ki halló emberekkel, illetve kapcsolatot tartsanak sorstársaikkal. Fontos megismertetni velük ennek nyelvi kultúráját, valamint a kapcsolatkeresésben rejlő veszélyeket is. Mivel a nagyothalló tanulók erősen motiváltak a digitális eszközök használatában, ezt a motivációt ajánlott kihasználni más tanórákon is. A tárgyi tudás megszerzését a nagyothalló tanulók sajátos nevelési igényének megfelelően, széleskörű szemléltetés segíti (szöveg, hang, kép, animáció, videó és interaktivitás), ami színesebbé, élményszerűvé teszi a tanulási folyamatot. A multimédia bevonása a tanítás folyamatába lehetővé teszi, hogy a nagyothalló gyermekhez többféle csatornán,többféleképpen és többszöri ismétlést biztosítva jusson el ugyanaz az információ. Az így megszerzett tudás számos művelődési területhez, iskolai és iskolán kívüli tevékenységhez kapcsolódik.A vizuális kommunikáció is mind nagyobb teret nyer, azaz a multimédia közvetítésével a szavak és a szövegszerkesztés mellett a látványszerkesztés is előtérbe kerül. A hatékony informatikatanítás akkor valósulhat meg, ha megfelelően megszervezett. Ekkor lehetővé válik az egyes tanulókkal való differenciált foglalkozás vagy a nehezen tanuló gyerekek megsegítése, a hallássérült tanulók tanulási sikerélményhez juttatása. A NAT-ban rögzített tananyaghoz képest a helyi tanterv szintjén a tanulók nyelvi állapotához, fejlettségi szintjéhez szükséges differenciálni, redukálni, helyettesíteni az ismeretanyagot. Szociális és állampolgári kompetencia: A hallássérülésből adódó nehezített élethelyzetek, az esetleges kudarcok feldolgozását segítheti, ha a hallássérült tanuló reális énképpel, önkontrollal, empátiával, toleranciával rendelkezik, valamint ismeri a frusztráció és stressz kezelésének technikáit. Fontos a konfliktuskezelés, a meggyőzés, kapcsolatépítés, csoportszellem és az ezekhez kapcsolódó kommunikáció elsajátítása. Kezdeményezőképesség és vállalkozási kompetencia: A nagyothalló és a hallásjavító műtéten átesett tanulók későbbi társadalmi érvényesüléséhez fontos a körültekintő pályaorientáció, az irányított, tervezett pályaválasztás. Meg kell ismertetni a számukra elsajátítható szakmákat, továbbtanulási lehetőségeket, és mindazokat a segítő technikákat, melyek megkönnyítik beilleszkedésüket a középiskolákban, illetve a felsőoktatásban. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség: A művészet nyelvének értése és használata egy újabb kommunikációs csatornát nyit meg a nagyothalló gyermekek számára. A képi, térbeli gondolkodás, a kreativitás, a problémák felvetése és megoldási utak keresése, az empátia, az elfogadás, az ízlés kialakulása mind újabb és újabb lehetőséget teremt a nyelvi fejlesztésre, az érzelmi életgazdagítására és egyben a személyiség formálására. A hatékony önálló tanulás: Különböző tanulási technikák megismertetése (szótárak, lexikonok, ezek digitális változatainak használata). Az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása (könyvtár, internet). Az új információk rendezése során fontos szerephez kell jutnia a gondolkodási képességek fejlesztésének, mind a képzeleti, mind a fogalmi gondolkodás terén. Pedagógiai Program

Oldal 155

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Kiemelt fejlesztési feladatok A hallássérült tanulók nevelésében a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvényei. Énkép, önismeret A hallássérült tanulókat fontos segíteni abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve a munka világának aktív részesévé váljanak. Információs és kommunikációs kultúra Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra, hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze. Hon- és népismeret A komplex ismeretanyagon nyugvó fejlesztési feladat feltételezi a térben, időben, tartalmakban eltérő összefüggések felismerését. Mindezek súlyos gondot okozhatnak a kommunikációjukban akadályozott hallássérülteknek. A szókincs, fogalmak bővítése, nonverbális úton szerzett ismeretek fontos részét képezik az egyéni szükségletekhez igazított fejlesztésnek. Szükséges a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása, gyakorlása. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Közvetlen élmény nyújtásával lehet hatékonyan ismereteket adni a hazánkon kívüli kultúrkincsek megismeréséhez. A tanulók szemléletének, nyitottságának formálásában nagy jelentőséggel bír, ha kommunikációs lehetőségeikkel kapcsolatot tudnak teremteni szélesebb környezetükben élő (sors)társaikkal. Környezeti nevelés A legalacsonyabb életkortól megfigyelés, tevékeny részvétel útján lehet hatékonyan eljuttatni a tanulókat a környezet alakításának, óvásának felismeréséhez. Tudatos pedagógiai segítségre, sok vizuálisan érzékelhető élmény adására van szükség az ismeretek elsajátításához. Tanulás A hallássérült gyermekek tanulási folyamatát lényegesen nehezíti különböző mértékű kommunikációs akadályozottságuk. A tanulással kapcsolatos speciális igényeik, lehetőségeik (emlékezet, annak struktúrája, dysphasiás jegyek stb.) feltárására építve valósítható meg az egyéni fejlesztés. Az információs kommunikációs technológiák megismertetése kiemelt pedagógiai feladat, mert ez által gazdagodnak az információszerzés lehetőségei. Testi és lelki egészség A hallássérült tanulókat szükséges megismertetni - az életkoruknak, esetleges társuló fogyatékosságuknak megfelelő szinten - azokkal az okokkal, melyek halPedagógiai Program

Oldal 156

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa lássérülésüket, illetve annak következményeit okozták. Fontos feladat a hallásjavító eszközök használatának, és azoknak az egészségügyi ismereteknek az elsajátíttatása, melyekkel megőrizhető, illetve aktivizálható hallásmaradványuk. Életmódjuk, életvitelük alakításában hangsúlyos szerepe van komplex kommunikációs lehetőségeik fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról olvasás). Szükséges, hogy felismerjék a környezetben előforduló káros szokásokat, kerüljék az ártalmas, utánzó magatartási formákat (dohányzás stb.). Felkészülés a felnőtt élet szerepeire Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, és működtetése, amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsának döntő befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség, megfigyelés stb.). Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk sikeres legyen. Reálisan kell felmérniük, feldolgozniuk a hallássérülésükből következő akadályozó tényezőket. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. A nagyothalló gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy a bevezető szakasz hosszabb idősávban - teljesítésére két tanév javasolt - szerveződjön, de az iskola pedagógiai programja és a helyi tanterve alapján a későbbiekben is sor kerülhet egy évfolyam tananyagának egy tanévnél hosszabb időtartamban történő feldolgozására. Az iskoláztatás bevezető és kezdő szakaszában - a korai gondozás és a speciális óvodai nevelés eredményeire támaszkodva - a nyelvi kommunikációs készségek kialakítása, fejlesztése dominál. Ez a szakasz a szókincs fejlesztését, a köznapi nyelv elemeinek elsajátítását, a beszédérthetőség fejlesztését, a nyelvi különbségek kezelését, valamint a nyelvi-szociális érintkezési formák kialakítását tartalmazza. A tanulók elsajátítják és megközelítően olyan szinten birtokolják az alapvető kultúrtechnikákat, hogy eszközként használhatják a további tudás megszerzésében. Legkésőbb az alapozó szakasz végére a nagyothalló tanulók nyelvi kommunikációs fejlettsége lényegében elérheti az azonos korú halló tanulók fejlettségének alsó szintjét. A fejlesztő szakaszban fő elemeiben már kialakultnak tekinthető az egyéni beszédállapot. Erre támaszkodva általában megvalósítható: - a nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasás-írás eszköz szintű használata, a nyelvi érintkezés formáinak bővítése: tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a műveltségi területek és témák tartalmának megfelelő fogalmak értő használata, a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása. Valamennyi pedagógiai szakasz kiemelt feladata a beszédhallás folyamatos fejlesztése. Pedagógiai Program

Oldal 157

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tantervünk készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. A helyi tantervünkben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. Ha a tanulót állapota akadályozza, akkor az Irányelvben megadott módosítások figyelembevételével javasolt a helyi tanterv elkészítése. Az egyes műveltségi területekre vonatkozó ajánlások: Magyar nyelv és irodalom - A műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során komplex nyelvi fejlesztés is történik, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításáért. Minden évfolyamon szükséges az egyéni anyanyelvi nevelés biztosítása, melynek célja a nagyothalló gyermekek szükségleteihez igazított nyelvi korrekció, különös tekintettel a beszédérthetőség javítására, a nyelvi megnyilvánulások szintjének minél jobb közelítésére a halló gyermekek kommunikációjához. Élő idegen nyelv A tanítási módszerek és a tartalom megválasztásánál a hallásállapotra, a nyelvhasználat nehezítettségére figyelemmel kell lenni. Művészetek A műveltségi terület tantárgyain belül az ének-zene fejlesztési feladatait speciális módon kell kialakítani, melynek célja a hallóképesség fejlesztése, a természetitársadalmi környezet hangjainak megismertetése, az emberi beszéd akusztikus felfogásának a segítése. A Dráma és a tánc sokoldalú személyiségfejlesztő lehetőségeinek kiaknázása a rehabilitációs célok megvalósításához is hozzájárul. A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók iskolai fejlesztése A tanulók e csoportja esetében a sajátos nevelési igény a hallássérülés bekövetkezésének idejétől jelenik meg. Állapotuktól függően folytatják tanulmányaikat előző iskoláikban vagy a hallássérültek megfelelő iskolatípusában. Oktatásuk Nat-hoz való viszonyát alapvetően iskolánk helyi tanterve, hallássérülésükből következő sajátos egészségügyi és speciális pedagógiai igényük szabályozza. Pedagógiai, valamint egészségügyi célú rehabilitációjukat – ezen Irányelvnek a hallássérültekre vonatkozó fejezetén túl – az alábbiak figyelembevételével szükséges tervezni: – a hallókészülék használatára szoktatás, – a hallásmaradvány kondicionálása, – a meglévő beszédállapot fenntartása (megőrzése) és fejlesztése, – a szájról olvasás készségének kiépítése, fejlesztése, Pedagógiai Program

Oldal 158

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – a módosult életvitel elfogadtatása, a harmonikus személyiség erősítése..

A nagyothalló tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációja A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozásokat a gyermek állapotához igazodóan egyéni vagy kiscsoportos formában kell megszervezni. – Nagyothalló tanulók esetében az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a folyamatos otológiai és audiológiai ellátásra irányul, melyet számukra iskolai keretekben szükséges biztosítani. - A nagyothalló tanuló fokozottabban támaszkodik a látására, ezért annak védelme a fülészeti ellátással azonos fontosságú. – Nagyothalló tanulóknál kiemelten fontos a mentálhigiénés gondozás, a pszichológiai ellátás. Pszichológiai habilitáció, rehabilitáció: – társuló zavarok korai diagnózisának segítése, szakemberekhez irányítás, a megfelelő minél korábbi terápiához való jutás támogatása; – a társuló zavarok következtében kialakuló másodlagos sérülések kialakulásának megelőzése; – másság megélésének, a sérültség elfogadásának segítése; – sikertelen integráció esetén önbizalom erősítése, a negatív élmények feldolgozása; – az akadályozott kommunikáció miatt nehezített az érzelmek, indulatok kezelése, a belső feszültségek levezetése; – a nyelvi akadályozottság miatt nehezített a konfliktusok kezelése, nem állnak rendelkezésre a megfelelő nyelvi formulák, minták; – a család támogatása a sérült gyermek nevelésében, ezzel segítve az autonóm, egészséges személyiség alakulását. A tanulók intézményen kívüli pszichológiai ellátása – különösen súlyosabb kommunikációs problémák esetén, és diákotthoni bentlakás esetén – nehezített. Ezért indokolt intézményen belüli pszichés megsegítésük. Az ellátás elsődleges feladatai: – a hallássérülésnek és az azzal összefüggő akadályozott kommunikációnak a személyiség fejlődésre tett kedvezőtlen hatásának megelőzése, csökkentése; – szükség esetén – akut krízis, személyiségzavar, magatartászavar, beilleszkedési nehézségek, iskolai vagy családi konfliktusok, egyéb pszichés problémák (szorongás, pszichoszomatikus problémák stb.) kezelése; – társuló zavarok (pl. hiperaktivitás, autizmus, tanulási zavar) korai diagnózisának segítése, szakemberekhez irányítás, a megfelelő minél korábbi terápiához való jutás támogatása;- a nyelvi kommunikáció döntő befolyással bír nemcsak a fogalmi gondolkodás fejlődésére, hanem a lelki élet egészére, a személyiség alakulására is. Ezért alapvető pedagógiai fejlesztési cél a lehetőség szerinti legkorábbi időponttól kezdett szakszerű szurdologopédiai ellátás. Az egyéni anyanyelvi nevelés keretében történik: – a nyelvi kommunikáció megindításának támogatása, – a beszédfejlődés természetes vonulatának bejárása, az érthető, megközelítően természetes ritmusú beszéd kimunkálása. – a még hiányzó beszédhangok kialakítása, automatizálása illetve a meglévő hibás hangok korrekciója, Pedagógiai Program

Oldal 159

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – a szupraszegmentális elemek megfelelő használatának tudatosítása, a helyes beszédprozódia állandó gyakorlása, – a grammatikai, pragmatikai hiányosságok korrekciója – a szókincs folyamatos bővítése, a szavak, kifejezések értelmezése, melyek hiányában a jó beszédprodukció elérése lehetetlen. – A cochleáris implantácó-hallásjavító műtéten átesett gyermekek rehabilitációja, habilitációja, amelynek célja a speciális hallás-és beszédfejlesztés annak érdekében, hogy a környezet hangjainak felismerésétől a beszédhangok differenciálásán keresztül a beszédértés és az érthető beszéd birtokába jussanak. Mindezzel cél a minél korábbi integráció. – Speciális intézményi oktatás esetén az integrált iskolai és iskolán kívüli életre történő felkészítés biztosítása is feladat. – A képességprofilnak megfelelően kell kidolgozni és megvalósítani az egyéni fejlesztési tervet, melybe lényeges beépíteni a diszfáziás tünetek kezelésére specifikusan kidolgozott eljárásként bevált Affolter-Heldstab-féle módszert. – Az „Integrációs gyakorlat” célja, hogy a halló társakkal végzett közös tevékenységek, közösen szerzett élmények során felismerjék azokat a kapcsolódási pontokat, melyek segítségével a nagyothalló gyermekek egyenértékűnek tekinthetik magukat a hallókkal. Ennek érdekében szükséges a kezdő évfolyamokban a halló gyermekekkel való érintkezés, kapcsolattartás megkezdése, beépítése a hallássérült gyermekek életébe, a későbbiekben a középső évfolyamokon a többségi iskolában nevelkedő gyermekekkel, gyermekcsoportokkal való növekvő gyakoriságú együttlét, együtt-tanulás, együtt-sportolás stb., az utolsó két évfolyamon pedig a pályairányítás, a pályaválasztás, az ezzel kapcsolatos elméleti és gyakorlati ismeretek, tevékenységek végzése. Kiemelt feladat a tehetséggondozás, melynek keretében megvalósul: – Az átlagnál jobb nyelvi képességekkel rendelkező tanulók anyanyelvi kompetenciáink kiemelt fejlesztése a következő területeken: – a szövegértési és szövegalkotási automatizmusok kialakítása az egyes szövegtípusok szerkezeti és jelentéstani jellemzőinek felfedeztetésével; – a kommunikáció tudatos stratégiáinak felépítése különféle közlési helyzetekben és szövegtípusokban; – a kommunikációs magatartásmódok és tevékenységek egyszerre kreatív és normatív használata; – a nyelvi problémaészlelés képességének folyamatos fejlesztése; – az egyéni közlési stratégiák kialakítása és használata; – a nem verbális önkifejezés képességének fejlesztése, illetve a partner nem verbális jelzéseinek értelmezése. A kiemelkedő matematikai – logikai gondolkodással bíró tanulók matematikai kompetenciáinak fejlesztése és szövegértési kompetencia – szintjének olyan szintre emelése, amely képessé teszi őket a matematikai szöveges feladatok megértésére. Az anyanyelvi és a kiemelkedő egyéb kompetenciák mind magasabb szintű és szélesebb körű birtoklásának elősegítése minden műveltségi területen, amely képessé teszi tehetséges tanulóinkat a verbális, hangzó és képi kommunikáció eszközeinek és kódjainak, a különböző információhordozók üzeneteinek megértésére és feldolgozására , ezzel az önálló tanulás képességének gyakorlására. Óraszámok Pedagógiai Program

Oldal 160

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A sajátos nevelési igényű tanulók, a különleges gondozás keretében a kötelező tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú re/habilitációs fejlesztésre jogosultak olyan mértékben, amilyen mértékben sajátos nevelési igényükből eredő hátrányaik csökkentése érdekében szükséges. A fejlesztés gyakoriságát, tartalmát, területeit a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság, ill. az országos szakértői és rehabilitációs bizottság határozza meg. A nagyothalló tanulók esetében a re/habilitációs fejlesztésre hatályvesztésig a Kt. 52. § (6) bekezdése évfolyamonként a kötelező tanórai foglalkozások óraszámának 40%-át határozza meg. A 2013/2014. tanévtől a Nkt. 27.§ (8) és a A kötelezõ egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét a 6. melléklet határozza meg. Az órakeretből a tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata szerinti óraszámot veheti igénybe. Az órakeret tanulónként legalább heti 2 óra, de szükség szerint az óraszám változhat. Ehhez szükséges szakember: szurdopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, ill hallássérültek pedagógiája szakos gyógypedagógiai tanár/terapeuta.

3.4.2. A pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazásával. A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél Pedagógiai Program

Oldal 161

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanítási-tanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. - Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. - A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. - A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. - A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása a pedagógiai rehabilitációsnak is kiemelt feladata.

Pedagógiai Program

Oldal 162

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.5.

Az oktatásban alkalmazható tankönyvek tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

3.5.1. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek kiválasztásának elvei ­ Az 1-4. évfolyamokon a tankönyvi oldalak 50 százaléka, a többi évfolyamon egy harmada kell, hogy ábrát, képet vagy egyéb illusztrációt tartalmazzon. ­ A tankönyv ábra- és képanyaga adjon segítséget az előzetes ismeretek aktivizálásához, az információk rendszerezéséhez, jelenségek összehasonlításához, folyamatok, összefüggések, problémák megértéséhez, valamint a tanulók értékre neveléséhez. A képi elemek (térkép, grafikon, diagram, kép, ábra, egyéb vizuális jellegű illusztráció) 50 %-ához közvetlenül kérdések vagy feladatok kapcsolódjanak. ­ A tankönyv ábra- és képanyaga illusztrálja és/vagy új információval egészíti ki a szöveget. A tankönyv ábra- és képanyaga tartalmazzon rendszerezést, összehasonlítást, a folyamatok és problémák magyarázatát, az összefüggések bemutatását, a gondolkodásra késztetést. ­ A tankönyv nyelvezete feleljen meg a tanulók átlagos fejlettségi szintjének. ­ A tankönyvben szereplő szakszavak, szakkifejezések mennyisége és nehézségi szintje feleljen meg a helyi tantervnek, és az alkalmazni kívánt évfolyamokon tanulók életkorából következő fejlettségi szintnek. ­ A fogalomrendszere, logikus struktúrában tartalmazza az egyes tananyagrészeket. ­ A tankönyv kérdései és feladatai biztosítsanak megfelelő feltételeket a tanulási célokban meghatározott projektalapú, problémamegoldó, ismeretszerző és ismeretalkalmazási készségek és képességek differenciált fejlesztésére stb. ­ Feleljenek meg a kompetenciaalapú oktatás követelményeinek, az iskola célrendszerének és helyi tantervének. ­ Legyen tartós, több tanéven át használható. 3.5.2. A taneszközök kiválasztásának szempontjai A taneszköz alapvető feladata a tanári képességek kiterjesztése, kiegészítése és nem a tanár helyettesítése. Kiválasztása tehát az oktatási folyamat tervezésének szerves része. A taneszköz kiválasztása a pontos tanítási célok, a tananyag és a feldolgozási módszer ismeretében történik. Tudnunk kell, milyen eszközök állnak rendelkezésre, milyen hatások várhatók az egyes taneszközök alkalmazásától, milyen kombinációban érdemes az adott eszközöket használni. Az alábbi tényezők mérlegelésével dönthetünk a legnagyobb hatékonyságú eszköz kiválasztása mellett. A taneszköz kiválasztás szempontjai: – célkitűzés, – tartalom, Pedagógiai Program

Oldal 163

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – eredményesség, hatékonyság, – emberi tényezők (a tanulók és a tanár jellemzői), – szervezeti formák és módszerek (didaktikai szempont), – gazdaságossági tényezők, Egyik taneszköznek (hagyományos, audiovizuális, elektronikus, stb.) sincs kitüntetett szerepe az eredményes és hatékony tanítás-tanulás megvalósításában. Nem minden új taneszköz alkalmas minden célra, illetőleg egy célra több taneszköz is használható eltérő hatékonysággal. A taneszközök kiválasztásának teljes szempontrendszere: – Célkitűzés: a taneszköz feleljen meg a tanítási, oktatási céloknak és követelményeknek. – Tartalom: a taneszköz illeszkedjen a tananyag tartalmához kapcsolódó információ jellegéhez. – Eredményesség: a taneszköz segítse az eredményes kommunikációt, meg kell vizsgálni, hogy tanítási célokat és tartalmakat melyik taneszköz szolgálja leghatékonyabban. – Figyelembe kell venni a tanulók életkori és egyéb sajátosságaiból adódó korlátokat. Fiatalabb korban például nagyobb szerepe van a vizualizációnak, gyakorlati tapasztalatoknak, míg később egyes témákban esetleg a szóbeli tartalommagyarázat is elég lehet. Továbbá az életkor szintén meghatározza a figyelem jellegét és tartósságát. Meg kell vizsgálni, hogy az adott taneszköz alkalmas-e a tanulók érdeklődésének felkeltésére, fenntartására, biztosítja-e a megfelelő motivációt. – A taneszköz alkalmazása illeszkedjen a szervezeti formák és tanítási módszerekhez – Gazdaságossági tényezők: az azonos szakmai hatékonyságú eszközök közül a kevésbé költségeset kell választani. A nevelőmunkát segítő eszközök jegyzékét a 3. sz. melléklet tartalmazza

Pedagógiai Program

Oldal 164

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.6.

A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

3.6.1. Az erkölcsi nevelés megvalósítása Az erkölcsi nevelés fő célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, az európai civilizációban általánosan elfogadott erkölcsi értékek tanulmányozása és ezek alkalmazása a mindennapokban – azzal a szándékkal, hogy mindez segítségükre legyen a megfelelő életvezetés és értékrend kialakításában, az önálló véleményformálásban, erkölcsi problémáik tudatosításában és a felelős döntéshozatalban. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása - az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig - hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Az erkölcsi nevelés áthatja a nevelési-oktatási folyamatot. Az erkölcsi nevelés feladatainak megvalósításában kitűntetett szerepe van az erkölcstan tanítása mellett a tanórai és tanórán kívüli foglakozásoknak. 3.6.2. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés megvalósítása A nemzeti öntudat, a hazafias nevelés feladata, hogy a tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek megalapozzák az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismerését, megbecsülését. Alakuljon ki bennük a közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzése, és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Európa a magyarság tágabb hazája, ezért magyarságtudatukat megőrizve ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját. Tájékozódjanak az egyetemes emberi civilizáció kiemelkedő eredményeiről, nehézségeiről és az ezeket kezelő nemzetközi együttműködési formákról. A nemzeti öntudat, a hazafias nevelés feladatainak megvalósítása kapcsolódik az egye tantárgyak ismeretanyagához.

Pedagógiai Program

Oldal 165

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A tanulókat meg kell ismertetni lakóhelyük és környékének népi hagyományaival és életkorának megfelelő szinten az ország és a magyarság szimbólumaival, a nagy ünnepkörök egy-egy hagyományával és az éves ünnepkör legfontosabb állomásaival, nemzeti ünnepeinkkel. Az iskolai ünnepélyek előkésztése során minél több tanulót be kell vonni az érzelmi azonosulását segítő tevékenységekbe (népi hagyományok felelevenítése, eljátszása, ünnepi díszítések készítése, a tanterem feldíszítése). El kell érni, hogy 4. évfolyam végére minden tanuló tudja énekelni a Himnuszt. A 7. évfolyamos tanulókat motiválni kell a Nemzeti Összetartozás – Határtalanul című pályázat keretében, a határainkon túli magyarlakta területekre szervezett tanulmányi kiránduláson való részvételre. A Nemzeti Összetartozás – Határtalanul című témanap foglalkozásain az iskola valamennyi tanulójával meg kell osztani a tanulmányi kirándulás élményanyagát, erősíteni kell a nemzeti összetartozás érzését. 3.6.3. Állampolgárságra, demokráciára nevelés megvalósítása A demokratikus jogállam működésének alapja az állampolgári részvétel, amely erősíti a nemzeti öntudatot és kohéziót, összhangot teremt az egyéni célok és a közjó között. Ezt a cselekvő állampolgári magatartást a törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemzi. A közügyekben való részvétel a kreatív, önálló kritikai gondolkodás, az elemzőképesség és a vitakultúra fejlesztését kívánja. A felelősség, az önálló cselekvés, a megbízhatóság, a kölcsönös elfogadás elsajátítását hatékonyan támogatják a tanulók tevékeny részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások. Iskolánk közvetlen társadalmi környezetében is alapvetően megsérült a társadalmi mintaátadás, a szocializáció folyamata: a szülők mintáival a felnövekvő nemzedékek már nem nagyon tudnak boldogulni; az iskolának tehát egyre inkább segítenie kell a családokat gyermekeik szocializálásában. Ez a megközelítés három alapvető pillérre építi az állampolgárságra, demokráciára nevelés iskolai gyakorlatát:  A társadalomra vonatkozó alapvető ismeretek, fogalmak átadása.  Különböző készségek (gondolkodási, kommunikációs, együttműködési készségek stb.) megalapozása és erősítése.  Az aktív társadalmi részvétel megalapozása (a diákoktól csak akkor várható el, hogy cselekvő állampolgárokká váljanak, ha már az iskolában is – a diákönkormányzatban, a helyi társadalom szintjén – aktív résztvevői lehetnek a közéletnek). A nevelő-oktató munka alapvető célja az, hogy kifejlessze a diákokban a készséget és a hajlandóságot, hogy életük további részében tudatosan, aktívan és kritikusan foglalkozzanak társadalmi kérdésekkel. Igazi értékét nem az mutatja, hogy a diákok mit sajátítanak el, mit tanulnak meg az iskolában, hanem az, hogy hogyan viselkednek majd a későbbiekben, amikor ismeretlen helyzetbe kerülnek. Ebben az értelemben a következő tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba épülnek be az állampolgárságra, demokráciára nevelés megvalósítását szolgáló ismeretek és tevékenységek:

Pedagógiai Program

Oldal 166

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Történelem;  Erkölcstan  Magyar nyelv és irodalom 

A nem tanórai keretek között folyó foglalkozások közül a minden közösségi tevékenység, valamint a diákönkormányzat szolgálhat állampolgárságra, demokráciára nevelés feladatai megvalósításának színteréül. 3.6.4. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztésének megvalósítása Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező adottságainak, szellemi és gyakorlati készségeinek kifejezésre jutását és kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmei hiteles kifejezésére, empátiára és kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy az elsajátított tudást és készségeket énképébe be tudja építeni, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatni kell abban, hogy érezze, alakítani tudja fejlődését, sorsát és életpályáját. A megalapozott önismeret hozzájárul a boldog, egészséges és kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése áthatja a pedagógiai folyamatok egészét. Iskolánkban tematizáljuk az alsó tagozaton a tanítói munkát, felsőbb évfolyamokon pedig elsősorban az osztályfőnöki órák témaköreit, de témákat, fejlesztési helyzeteket körvonalaznak a nem tanórai keretekben folyó egyéb iskolai foglalkozások, programok számára is. A társas kultúra fejlesztés feladatai A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata. Általános feladatok a) Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű fejlesztése. b) A közösség életét meghatározó szabályok, „törvények” megfogalmazása, azokhoz alkalmazkodás illetve módosításuk.  A tanulók jogainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenőrzése  A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak – rend, fegyelem, megfelelő szervezettség – gyakorlása Pedagógiai Program

Oldal 167

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A szabályok betartásának illetve megszegésének következményei c) A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek. 

A tanórai feladatok: ­ ­ ­ ­

az együttműködési készség, a kölcsönös felelősségvállalás fejlesztése, a kulturált érintkezés és kommunikáció gyakoroltatása, a konfliktuskezelési technikák megismertetése és gyakoroltatása, alapvető erkölcsi és demokratikus értékek, normák (igazmondás, becsületesség, megbízhatóság, segítőkészség, egymás elfogadása, szolidaritás, tolerancia stb.), megismertetése és tudatosítása.

A tanórán kívüli foglalkozások feladatai A közösséggé szerveződést segítő szokások, hagyományok, alapvető erkölcsi normák kialakítása és továbbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi úton történi alakítása. – Bizalmon és megbecsülésen alapuló pozitív tanuló-nevelő kapcsolat – Egyéni, kiscsoportos és csoportos beszélgetések – A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakoroltatása – Konfliktushelyzetek, problémaszituációk megoldási lehetőségeinek megismertetése, a tapasztalatok különböző helyzetekben történi alkalmazása – Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés – Együttes kellemes élmények biztosítása, hangulatos csoportlégkör megteremtése (mozi – és színházlátogatások, séta, kirándulás, klubdélután stb.) – A közösség tagjainak együvé tartozását erősíti közös tevékenységek szervezése – pl.: az év ünnepeire – anyák napja, karácsony, farsangkészülődés. – Baráti kapcsolatok kialakulásának támogatása, ösztönzése. – Közös feladatok kis- és nagycsoportos végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés. – Kommunikációs játékok, gyakorlatok végzése. – A másokat toleráló magatartás, a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti együttérzés és segítőkészség fejlesztése. – A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakoroltatása. Pedagógiai Program

Oldal 168

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Hazánkban és más országokban élő népcsoportok, népek értékeinek, hagyományainak, eredményeinek ismertetése, megbecsülése, tisztelete. Önismeret fejlesztés feladata, hogy  reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert a tanuló;  találja meg a helyét a családban, a társadalomban és a munka világában;  törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatokra; 3.6.5. A családi életre nevelés feladatainak megvalósítása Az iskola alapvető feladatai közé tartozik, hogy a legalapvetőbb emberi értékeket: humanizmus, empátia, szeretet, türelem, megértés, becsület, tisztesség, nyitottság, önbecsülés valamint a haza és az otthon szeretetét tanórán illetve tanórán kívüli foglalkozásokon közvetítse a diákok számára. A család szeretete, a családi életre nevelés kiemelkedő a gyerekek erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok szükségessé teszik a családi életre nevelés beemelését a köznevelés területére. A pedagógusok feladata a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a fiataloknak a felelős párkapcsolat kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Az iskolába, mint másodlagos szocializációs környezetbe lépő első osztályos tanulók családi hátterét fel kell mérnie a tanítónak, mert ennek hiányában nem lehet a családi háttérről, a tökéletes, erkölcsileg megfelelő családi életről beszélni úgy, hogy a gyermeket lelkileg ne sértsük meg. A fent említett területet az alsó- és felső tagozaton tanórán valamint tanórán kívüli foglalkozásokon (szakkör, ünnepély, kirándulás) egyaránt érinteni kell, mivel ez a téma a felnőtt életének egyik alappillére lesz. A tantervek külön óraszámot nem biztosítanak a téma feldolgozására, ezért mindig bele kell építeni az adott tanórába, a megfelelő témához kapcsolva. Családi életre nevelés a tanórákon: 1. osztály:  beilleszkedés időszakában meg kell ismerni a gyermekek szociális hátterét, mely kiindulópont lehet a tanító számára,  szituációs játékokkal (szülő-gyermek szerepek) könnyedén, a kisgyermekekhez közelálló módon vihetjük be az adott témát a tanórákba – legfőképpen magyar nyelv és irodalom valamint környezetismeret órákon,  magyar nyelv és irodalom órán (II. félév) az adott olvasmányok feldolgozásánál, Pedagógiai Program

Oldal 169

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa környezetismeret órán az otthon, a család szerepének jelentőségét kiemelni. 2-4. osztály:  magyar nyelv és irodalom órán olvasmányok és versek feldolgozása során,  környezetismeret órán otthon, család, szerepének jelentősége; erkölcsi értékek kialakítása, fejlesztése,  rajz órán a családrajz készítése során. 5-8. osztály:  magyar irodalom órán olvasmányok versek, regények feldolgozása során a tanórába bele kell szőni a családi élet jelentőségét. 7-8. osztály:  biológia órán a párkapcsolatra való felkészítés,  a szexualitás témakörét is érinteni kell, mivel a családi élet kialakításának egyik alappillére.  Az osztályfőnöki órákon a pedagógusoknak lehetősége van a család jelentőségének kiemelésre, a párkapcsolatra való felkészítésre. 

Az életkori szakaszoknak megfelelő szókinccsel és módszerekkel kell az adott témát feldolgozni, a tanulók mindennapjaiba belevonni. Családi életre nevelés lehetőségei tanórán kívüli foglalkozásokon:  5-8. osztályos tanulók számára olyan szakkör vagy délutáni foglalkozás tartása, mely mélyebben érinti a család fogalmát, jelentőségét az ember életében; a párkapcsolat fontosságát, a szexualitás jelentőségét (szituációs játékok, dramatizálás, történetek, média),  iskolai ünnepélyek, megemlékezések, iskolai rendezvények alkalmával is ki lehet térni erre a témára:  idősek napja alkalmából látogatás az időseknél,  adventre és karácsonyra való felkészülés,  húsvéti előkészületek,  egészség nap,  anyák napi megemlékezés,  felső tagozaton szexuális felvilágosítás tartása nőgyógyász vagy védőnő bevonásával. 3.6.6. A testi és lelki egészségre nevelés feladatainak megvalósítása Az iskola az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere. A gyerekek hosszú éveket töltenek az iskolában. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni a személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, preferenciáikat. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb Pedagógiai Program

Oldal 170

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Az iskola gyermekekre gyakorolt hatása többrétegű. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott nevelési-oktatási terv, másrészt egy „rejtett tanterv” is hat, melyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskolának a primer prevencióban (a betegség megjelenésének megakadályozásában, az egészség megőrzésében) van jelentős szerepe. A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező szűrővizsgálatainak rendszere. Az iskolai egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait, a fizikai-tárgyi és a pszichoszociális környezetének alakításával. Az iskola egész életébe, mindennapjaiba beépülő tevékenység, amely egyaránt irányul a pedagógusok és a tanulók ismereteinek bővítésére. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területek, témák az iskola pedagógia rendszerébe, összes tevékenységébe beépülnek. Ezek közé tartoznak az alábbiak: Testi nevelés  higiénés nevelés (személyi higiéné, környezet egészségügy)  megelőzésre nevelés (betegségek, fertőzőbetegségek megelőzése)  kondicionálás (testnevelés, testedzés, sport, helyes testtartás)  balesetek megelőzése (közlekedési-, háztartási-, iskolai-, szabadidős-)  helyes táplálkozásra nevelés Lelki (mentálhigiénés) nevelés  önismeretre, önfejlesztésre nevelés  az emberi kapcsolatok harmóniájára nevelés (barátság, párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben)  egészséges életvezetésre nevelés (konfliktusmegoldó képesség fejlesztése, az idővel való gazdálkodás szerepe, a rizikóvállalás és határai, a tanulás technikái, a tanulási környezet alakítása)  környezeti hatások feldolgozására nevelés (az értékek ismerete, a stressz hatása az emberre, túlterhelés, lelki ártalmak, urbanizációs ártalmak)  az abúzus és a deviancia megelőzésére nevelés (szenvedélybetegségek elkerülése)  érzelmi nevelés Szocio-higiénés nevelés  kommunikációs nevelés  családi életre nevelés  iskola-, munkahely pszicho - klímájának alakítása  szerepfeszültségek felismerése és oldása  az izoláció megelőzés  pályaválasztás segítése

Pedagógiai Program

Oldal 171

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A tevékenység színterei Tanórai foglalkozások Egészségfejlesztési lehetőségek a különböző műveltségi területeken: Magyar nyelv és irodalom A nyelv az önkifejezésnek, az önálló vélemény kialakításának és kifejezésének az alapja, az irodalomnak meghatározó szerepe van az érzelmi élet fejlesztésében. A nyelvi- és a nem nyelvi kommunikációt, valamint a másik ember megértését elősegítő kommunikációt formálja. Az önálló feladatvégzés módszereivel ismertet meg. A nyelvi kultúra fejlesztésével megalapozza a sikeres szocializációt. Érzékenységet fejleszt az emberi értékek és emberi problémák felfedezése iránt, képességet fejleszt a konfliktuskezelésre. Élő idegen nyelv (angol nyelv, német nyelv) A kommunikatív nyelvi kompetenciákat fejleszti a hallás, a beszéd, az olvasás, az írás alapkészségeken keresztül. Matematika Formálja és gazdagítja a személyiséget, a gondolkodást érzelmi és motivációs vonatkozásokban egyaránt. A gondolkodás örömének forrása, a mindennapi élet és a szakmák eszköze. Kiemelt területei: a döntési kompetencia-, a problémamegoldó gondolkodásmód és a kreativitás fejlesztése, a pontos, kitartó, fegyelmezett munka végzése, az önellenőrzés igénye, módszereinek megismerése és alkalmazása. Ember és társadalom A történelem a kölcsönös megértés lehetőségét biztosítja a szűkebb és tágabb közösség számára. Az emberismeret hozzájárul önismeretünk elmélyítéséhez. A társadalomismeret fejleszti a konfliktusok elemzéséhez szükséges képességeket. Kiemelt fejlesztési területeik: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a szociális érzékenység, és a környezetért érzett felelősség képességének kialakítása is. Ember a természetben A műveltségi terület arra hívja fel a tanulók figyelmét, hogy az ember és a természet megbonthatatlan egységet alkot, ezzel rámutat az egyének sajátos felelősségére is. A kémiai műveltségtartalmak figyelmet fordítanak a veszélyes anyagok és készítmények helyes kezelésének alapelveire is. A biológiai és egészségtani műveltségtartalmak fontos eszközök arra, hogy a tanulók tudatosan törekedjenek az egészséges életmóddal kapcsolatos szabályok betartására (egészséges táplálkozás, egészséges életkörülmények, a betegségek megelőzése, a veszélyeztető anyagok szervezetre gyakorolt hatásai stb.) Pedagógiai Program

Oldal 172

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Földünk-környezetünk A műveltségi terület minden jelenséget és folyamatot változásban, fejlődésben mutat be, így fokozatosan kialakul a tanulók környezetért felelős magatartása és problémaérzékenységét is fejleszti. Művészetek Nagyban hozzájárulnak a harmonikus személyiség kialakulásához. Ének-zene: az emocionális érzékenységet fejleszti. Vizuális kultúra: tudatosítja az érzékelés különböző formáinak (látás, tapintás, hallás, kinetikus stb.) kapcsolatát, kialakítja a látványok élvezetének képességét. Gyakorlati tevékenységei személyiségfejlesztők, segítik az érzelmi gazdagodást, a céltudatos önszabályozást, pl. a médiahasználati szokások kritikus megfigyelésével, a műsorokban megjelenő konfliktusok elemzésével. A rajz órák is lehetőséget biztosítanak a tanulóknak, hogy véleményt formáljanak az egészségről, mint értékről, melyet plakát formájában nyilváníthatnak ki. Informatika Az információs és kommunikációs kultúra az egyén szocializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfogadásának döntő tényezője. Általa könnyen, gyorsan hozzájuthat az egyén az életvitelének alakításához szükséges információkhoz is. Életvitel és gyakorlati ismeretek Kapcsolatot teremt az iskolai tanulás és az iskolán kívüli világ között pl. a közlekedés-, egészség-, biztonság- és szabadidő-kultúra témakörei segítségével. Testnevelés és sport Az általános és speciális mozgáskultúra megismertetésével és elsajátíttatásával, az életmódszemlélet alakításával, a tanulók személyiségének teljes pszichomotoros fejlesztésével felkészít az élet- és munkanehézségek elviselésére, a kapcsolatteremtő képesség fejlesztésére, a szolidaritás és a tolerancia megismertetésére. Higiéniai szokások alakításával az egészségfejlesztési eljárások, módszerek megismertetésével szükségleteket fejleszt az egészség megőrzése és fenntartása érdekében. Igényt kelt a biomechanikailag helyes testtartás kialakítására és fenntartására. Elsődleges a biológiai érést, a gyermekek egészséges testi fejlődését támogató, a fizikai- és lelki kondíciót fejlesztő, a szórakozást, a versenyzési vágy kiélését biztosító funkció. Tanórán kívüli foglalkozások Napközis és tanulószobai foglalkozások kiegészítik a tanórai programokat, illetve a konkrét esetfeldolgozásokat. A napközi kiváló helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak is. Délutáni szabadidős foglalkozások: sportprogramok, a témával kapcsolatos filmPedagógiai Program

Oldal 173

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa vetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb játékos programok, csoportfoglalkozások. Egészségnap: az iskola egészét átfogó előre tervezett program. Szülői értekezletek: fórum, tájékoztató esetleg külső előadó közreműködésével. 3.6.7. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség Az iskola lehetőséget biztosít arra, hogy a tanuló tapasztalatot szerezzen:  a fogyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek során felismeri a segítő tevékenység fontosságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapokban is,  hogy nemcsak kötelező feladatai vannak, hanem szabad választása alapján is segíthet környezetében (iskola, otthon). Tevékenységek a segítő magatartás kialakításához  öregek napján ünnepi műsor készítése a nyugdíjasklubnak,  beteg osztálytársak meglátogatása,  házi feladatok eljuttatása a hiányzó osztálytársaknak,  ajándékkészítés ovisoknak Télapóra,  hulladékgyűjtés a Föld napján,  diákönkormányzati tevékenységek: pl. játszóház szervezés a kicsiknek, adventkor, húsvétkor stb.,  iskolai lovasoktatás: a gyerekek megtanulják a felelősségvállalást egy állat gondozása kapcsán,  Pet-palack gyűjtés és zsugorítás,  kupak gyűjtés beteg gyerekek gyógyulásáért,  közreműködés a suliújság elkészítésében,  osztálytermek díszítése, tisztaságának és rendjének fenntartása,  az iskolaudvar gondozása  az iskola virágládáinak gondozása  tejosztás,  közreműködés az iskolai ünnepélyek és rendezvények lebonyolításában. 3.6.8. Fenntarthatóság, környezettudatosság A környezeti nevelés a mindennemű környezet iránt tudatos szemléletformálás. A természetszeretet az az alap, melyre építve az egyén már gyermekkorától rávezethető (szocializálható, nevelhető, tanítható) a természeti és társadalmi környezetre történő odafigyelésre. A fenntartható jövő legfontosabb letéteményese az „új polgár”, aki egyre kevéssé puszta elszenvedője, végrehajtója a politikai akaratnak, helyette mindinkább partnere, közvetlenebb alakítója, résztvevője a döntéseknek és az ezt követő cselekvésnek. Ez a szemlélet a modern neveléselméletekben és a környezetpszichológiában egyaránt jelentkezik. Ennek az új polgárnak naprakészebb, társadalmilag és egyénileg egyaránt hasznosabb ismeretekre, jártasságokra és készségekre van szüksége. Ez a tudás csak egy átalakuló, korszerűsödő nevelési-oktatási Pedagógiai Program

Oldal 174

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa rendszerben szerezhető meg, melynek részét kell képeznie a környezeti nevelést is tartalmazó tanulásnak a fenntarthatóságért. Környezeti nevelésünk kiterjed a testi-lelki egészségnevelésre, részévé válik a személyiségfejlesztésnek, és beilleszkedik a mentálhigiénés nevelés feladatrendszerébe is. Az osztályfőnöki órák programja tartalmaz egészségnevelési témaköröket – testi, lelki, szociális jólét, környezet és ember kapcsolata. Egyik fontos célunk az önismeret és az empátia fejlesztése, a társas kapcsolatok elmélyítése, a konfliktuskezelés módjainak megismertetése, a döntés és az együttműködés technikáinak bemutatása és a hatásos stressz kezelés. Az önismereti foglalkozások célja, hogy a tanulók megtanulják belső energiáik hasznosítását. Szeretnénk elérni, hogy tanulóinkban tudatosuljanak értékeik, és elfogadják azokat, vagyis pozitív énképük alakuljon ki. Ugyanakkor mások értékeinek felismerésére is igyekszünk megtanítani őket. Az egészséges életmód nevelési feladataira tanórán és tanórán kívül is sok időt szánunk. Az egészséges táplálkozás elméletét több tantárgy tanítja, a gyakorlati alkalmazást elsősorban az egészségnapon tesszük lehetővé. Sajnos a szenvedélybetegségekkel is egyre többet kell foglalkoznunk. Szakemberek bevonásával szervezünk előadásokat, melyekre a szülőket is meghívjuk. Ma már a környezeti nevelési tartalmak nem csak a biológia, földrajz és kémia tanórákon vannak jelen. Az alsó osztályos gyerekek is találkoznak a fenntarthatósággal, a környezetvédelemmel a projektnapok keretein belül (például a Föld napja). Megismerik a szelektív hulladékgyűjtés, a környezetvédelem fontosságát. A természeti, a társadalmi, a gazdasági és a politikai rendszerek megismerése és az ezekről alkotott nézet- és attitűdrendszer formálása elsősorban biológia és történelem órák keretein belül zajlik, de az ünnepélyek, megemlékezések is teret adnak ennek a témának. Az értékrend és az etikai ítélőképesség fejlesztésére, a részvételi demokráciára való alkalmasságra, képességek és indítékok kialakítására az etika és osztályfőnöki órákon van lehetőség a történelem órán kívül. A kritikai gondolkodás, a konfliktusok kezelése, a személyes életviteli szokások alakulását meghatározó döntési mechanizmus formálása szintén az osztályfőnöki órák feladata. Környezettudatos értékek a pedagógiai munkában    

Környezeti és fenntarthatósági témák részletes megismerése Természet tanulmányozása, megismerése Egészséges életmódra nevelés Aktív részvétel – gyakorlat- közeliség

Környezettudatos értékek az iskola működtetésében  Közösségi élet kibontakoztatása Pedagógiai Program

Oldal 175

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Egészséges életmódra nevelés Környezettudatos értékek megjelenése a kommunikációban  Kooperáció elősegítése  Közösségi élet kibontakoztatása  Környezeti és fenntarthatósági témák részletes megismerése Környezettudatos értékek a helyi közösségben  Lokális értékek képviselete  Közösségi élet kibontakoztatása  Hagyományok ápolása 3.6.9. Pályaorientáció megvalósítása Az iskola - a tanulók életkorához igazodva és a lehetőségekhez képest - átfogó képet nyújt a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket biztosít, amelyek révén a tanulók kipróbálhatják képességeiket, elmélyülhetnek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, megtalálhatják hivatásukat, kiválaszthatják a nekik megfelelő foglalkozást és pályát, valamint képessé válnak arra, hogy ehhez megtegyék a szükséges erőfeszítéseket. Az alsó tagozaton a kötelező tanórai foglakozások során meg kell ismertetni a tanulókkal azokat a szakmákat, amelyek mindennapi életvitelük zökkenőmentességét vagy megfelelő minőségét biztosítják. Képessé kell tenni őket arra, hogy meg tudják fogalmazni adott szakma tevékenységét, és tudják csoportosítani a foglalkozásokat különböző szempontrendszer szerint. A felső tagozaton a pályaorientáció célja:  tanulók felkészítése az iskola - és pályaválasztásra,  a tanuló életkorának és helyzetének megfelelő reális pályaválasztási döntés meghozatalának megalapozása. A pályaorientációs tevékenység tartalma:  A tanulók önismeretének fejlesztése.  A tanulók által választandó szakmák, pályák követelményeinek megismertetése.  A továbbtanulási lehetőségek megismertetése.  A szakképzetlenség, mint esélycsökkenés a munkaerőpiacon. A pályaorientációs tevékenység kapcsolódik az egyes tantárgyak konkrét tananyagához. A pályaorientációs tevékenység tartalma beépül az osztályfőnöki órák tanmenetébe. Pedagógiai Program

Oldal 176

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A 7. és 8. osztályos tanulók szüleit szülői értekezleten is meg kell ismertetni továbbtanulás a pályaválasztás objektív lehetőségeivel. 3.6.10.

Gazdasági és pénzügyi nevelés megvalósítása

A gazdasági pénzügyi nevelés célja, hogy a tanulók ismerjék fel saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén. Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kockázatát. Lássák világosan rövid és hosszú távú céljaik, valamint az erőforrások kapcsolatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. Ennek érdekében az iskola a tanulók életkorának megfelelő szinten biztosítja a pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó pénzügyi szabályok, a banki tranzakciókkal kapcsolatos minimális ismeretek és a fogyasztóvédelmi jogok tanítását. 3.6.11. Médiatudatosságra nevelés megvalósítása Napjainkban, amikor az információk nagy részét a gyerekek a különböző médiumokon keresztül kapják, fontos, hogy a felnövekvő generáció felnőttként ne legyen híján mindazon képességeknek, amelyek révén a saját érdekeit szem előtt tartva értékelni tudja majd az őt érő gazdasági, politikai, kereskedelmi és kulturális impulzusokat. A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén lehetővé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését. Különösen fontos ez iskolánkban, ahol a gyerekek jelentős hányada halmozottan hátrányos helyzetű. Ezért a szülők nem tudnak segíteni az információk közötti eligazodásban, a média világában való biztonságos „közlekedésben”. A médiatudatosságra nevelés célja, hogy a tanulók a mediatizált, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. Médiatudatosságra nevelés az alsó tagozatban A gyerekek fejlődése eltérő lehet, vannak azonban jellegzetes közös vonások, amelyek általában jellemzőek egy-egy korosztályra. Az alsós korosztálynak  egyre több felnőtteknek szóló információval kell megküzdenie (pl. reklámok),  hajlamosak televíziós szereplőkkel azonosulni,  fokozatosan képesek a cselekmény követésére. A kutatási eredményeken alapuló tapasztalatok alapján a következő témák feldolgozása javasolt: Pedagógiai Program

Oldal 177

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  A választás fontossága. (Mindannyian folytonosan választásai helyzetben vagyunk. Tudnunk kell, mikor, mi alapján döntünk.)  A vásárlás. (Valós szituációk elemzése.)  Tény vagy kitaláció? (Az információk valódiságának ellenőrzése.)  Találd meg a reklámot! (A reklámhordozó felületek felismerése.)  Szükséglet vagy vágy? (A valódi szükségletek és a reklám-keltette vágyak felismertetése, megkülönböztetése.)  Válaszd a kedvencedet! (A kritikus gondolkodást fejlesztő gyakorlatok, vitakészség javítása.)  Vigyázz a szavaidra! (A szlogenek, a főcímek ereje.)  Alkoss reklámfigurát! (A kreatív gondolkodást serkentő gyakorlatok, játékok.)A témák feldolgozhatók magyar órákon, informatika és osztályfőnöki órák keretében, illetve az iskolánkban rendszeresen megrendezésre kerülő különböző projektnapokhoz (egészségnap, Föld napja, Somló-projekt) kapcsolódóan. Médiatudatosságra nevelés a felső tagozatban A felsős korosztályra, a serdülőkre jellemző, hogy  önállóan televízióznak és interneteznek,  a fiúk több időt töltenek tévézéssel és videó-játékokkal, mint a lányok,  a szülői felügyelet mértéke jelentősen csökken. Ezért a tanulóknak meg kell tanulniuk szükségleteiknek megfelelően szelektálni és szintetizálni az információkat, mindenkor értékelve azok pontosságát, elfogulatlanságát és megbízhatóságát. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes médiatartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak. A kritikus befogadói magatartás egymáshoz kapcsolódó képességek széles skáláját öleli fel, kezdve a különféle közlési felületek és tartalomszolgáltató eszközök gyors megkülönböztetésének képességétől egészen a tartalom érdemi elemeinek értékeléséig. Bizonyos tekintetben ez hasonló a kritikus olvasói magatartáshoz, amely a magyar nyelv oktatásának is alapját képezi, azonban további képességeket is igényel: azt, hogy az egyén kritikusan mérlegelés alapján tudatában legyen annak, miért kedvvel vagy éppen nem kedvel egy adott műsort, műfajt, és azt is, hogy preferenciáit erkölcsi és szellemi referencia-pontokhoz viszonyítsa. Így lesz képes felelősen dönteni afelől, hogy mit néz, mit olvas, és milyen elektronikus eszközöket használ. A felső tagozatos tanulóink következő képességeinek fejlesztésére kell törekednünk: Pedagógiai Program

Oldal 178

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa legyen képes a valós tények és a fikció megkülönböztetésére,  ismerje fel a valóság ábrázolásának különböző szintjeit,  egyre többet tudjon a tévéműsorok, a videó- és számítógépes játékok, a filmek, az interaktív rendszerek és weboldalalak működési mechanizmusáról, ezek gyártásának és terjesztésének módjáról és céljáról,  meg tudja különböztetni a valódi riportot a fizetett tartalmaktól,  tudatában legyen annak, hogy kereskedelmi üzenetekkel (pl. termékek célzott elhelyezésével) a műsorokon belül is találkozhat, sőt, fel is ismeri ezeket, és a reklámokhoz kritikus hozzáállással viszonyul,  tudatában legyen annak, hogy a hírek és hírszerkesztés mögött is húzódnak gazdasági és egyéb érdekek,  képes legyen tudatosan megindokolni, hogy miért kedveli az általa preferált médiatartalmakat,  ismerje az újságírás alapvető műfajait,  tudjon hírt, tudósítást írni a műfaj szabályai szerint,  ismerje a különböző újságtípusokat. Ezek a képességek és ismeretek a következő keretek között fejleszthetők, illetve szerezhetők meg: magyar órák, informatika, osztályfőnöki órák, újságíró szakkör, a fent már említett projektnapok. 

3.6.12. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt, amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Meg kell tanítania, hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek; a tanulók csoportban miként működhetnek együtt; hogyan rögzíthetők és hívhatók elő pontosan, szó szerint a szövegek, meghatározások, képletek stb. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet a tanulók új helyzetekben is képesek alkalmazni a változatok sokoldalú áttekintésével és értékelésével. A tanulás tanításának elengedhetetlen része a tanulás eredményességének, a tanuló testi és szellemi teljesítményeinek lehetőség szerinti növelése és a tudás minőségének értékelése. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat ajánlatos figyelembe venni: — olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését; — a tanulást úgy kell megszervezni, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;

Pedagógiai Program

Oldal 179

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa — a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére; — az iskolai tanítás - tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazni kell az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit; — váljék a tanítás egyik fő elvévé és teendőjévé a tanulókhoz legjobban alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanítói, tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben; — a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat; — sajátos tanulásszervezési megoldásokat kell alkalmazni a különleges bánásmódot igénylő, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában; — a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodjanak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogassák a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását; — különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat kell kialakítani mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

3.7.

A kulcskompetenciák fejlesztésnek feladatai

3.7.1. Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények, vélemények kifejezését és értelmezését, megőrzését és közvetítését szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás szóban és írásban), valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának folyamata és eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességeinek fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli és írásbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különböző nyelvi stílusok sajátosságainak, vaPedagógiai Program

Oldal 180

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa lamint a különféle helyzetekben a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét. Az ember rendelkezik azzal a képességgel, hogy változatos helyzetekben, szóban és írásban képes másokkal érintkezni, kommunikációját figyelemmel tudja kísérni, és a helyzetnek megfelelően tudja alakítani. Képes nyelvileg megalkotni és kifejezni saját valóságát és valóságértelmezését, a nyelvhasználaton keresztül mások valóságértelmezését megismerni és a sajátjával összevetni, összehangolni, vagy ütköztetni. Képes a nyelvhasználat útján ismereteket szerezni és ismereteit gazdagítani, illetve új ismereteket, tudást létrehozni. Képes megkülönböztetni és felhasználni különböző típusú szövegeket, továbbá információkat keresni, gyűjteni, feldolgozni és közvetíteni. Tud segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelően, etikusan és meggyőzően kifejezni A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. Ehhez ismerni kell az anyanyelv és a nemzeti kultúra, a nyelv és a valóság, a kommunikáció és a társas világ közötti összetett kapcsolatot, a nyelv változóváltoztató természetét, másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét Fejlesztési feladatok a) Verbális kommunikáció fejlesztése ­ A tananyag és a tankönyvek megválasztásának fontos szempontja, hogy szolgálják a fogalomkincs, a szókincs célratörőbb fejlesztését. ­ Az olvasás és szövegtanulás lehetőségeinek bővítése. ­ Az értelmező nyelvtudás eredményesebb fejlesztése érdekében a nyelvtan tanítását olyan gyakorlatokkal feldúsítva végezzük, amelyek elősegítik, hogy a tudatosult szabályok másodlagos szabályozási körként, kontrollként működjenek. b) Beszédtechnikai készség fejlesztése: hibátlan hangképzés és fonetikus hallás, a beszédképzés, a hangerő, a hangszín, az időtartam, a hangsúly, a hanglejtés, a beszédritmus, a szünet helyes használata, a szóbeli közlés és a szóbeli befogadás szabályrendszerének megtanítása. c) Írásképesség kialakítása és fejlesztése d) Az olvasási képesség kialakítása és fejlesztése ­ Olvasási készség kialakítása ­ Szövegértés és szövegfeldolgozás képességének fejlesztése e) Formalizált kommunikáció fejlesztése: táblázatok, formalizált szövegek, lexikonok, szótárak, számítógépes adatbázisok, könyvtárak, kulcsszavas információkeresők használatának folyamatos bővítése

Pedagógiai Program

Oldal 181

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa f)

Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása, felismerve, hogy az anyanyelv a személyes és a kulturális gazdagodás egyik lehetséges forrása.

3.7.2. Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése Az idegen nyelvi kommunikáció - az anyanyelvi kommunikációhoz hasonlóan az alapvető nyelvi készségekre épül: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése idegen nyelven különböző tevékenységi formákban. Ilyen a hallott és olvasott szöveg értése, a szövegalkotás és az interakció szóban és írásban. Ezek a tevékenységek az élet különböző területein - oktatás és képzés, munka, családi és társas élet, szabadidős tevékenységek - az egyén szükségleteinek megfelelően folynak. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességekre és készségekre is támaszkodik, mint a közvetítés az anyanyelv és az idegen nyelv között, valamint más kultúrák megértése. A nyelvhasználó tudásszintje változhat a különböző nyelvek, nyelvi tevékenységek (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése, íráskészség és közvetítő készség), valamint az idegen nyelvet használó társadalmikulturális háttere, igényei és érdeklődése szerint. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A kommunikatív nyelvi kompetencia lexikális, funkcionális, grammatikai és szövegalkotási ismereteket, valamint szocio- és interkulturális készségeket feltételez. Az élethosszig tartó tanuláshoz a nyelvhasználónak el kell sajátítania az önálló tanulás stratégiáit és az ehhez szükséges eszközök használatát A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot . Fejlesztési feladatok a) Az alsó tagozatos tanulók nyelvek és a nyelvtanulás iránt igényének felkeltése b) A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása. c) Érdeklődés és kíváncsiság felkeltése és fenntartása a nyelvek iránt általában és a kultúrák közötti kommunikáció iránt. 3.7.3. Matematikai kompetencia fejlesztése A matematikai kompetencia kialakításához elengedhetetlen az olyan meghatározó bázisképességek fejlesztése, mint a matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés. E kompetencia összetevőit alkotják azok a készségek is, amelyekre támaszkodva a mindennapi problémák megoldása során a matematikai ismereteket és módszereket alkalmazzunk. A matematikai kompetencia kialakulásában, hasonlóan más területekhez, az ismeretek és a készség szintű tevékenységek egyaránt fontos szerepet töltenek be. Pedagógiai Program

Oldal 182

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök A matematikai ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek, struktúrák, az alapműveletek és az alapvető matematikai fogalmak, jelölések és összefüggések készség szinten alkalmazható tudását. A matematikai kompetencia azt jelenti, hogy felismerjük az alapvető matematikai elveket és törvényszerűségeket a hétköznapi helyzetekben, elősegítve a problémák megoldását a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. E kompetencia teszi lehetővé a törvényszerűségek felismerését a természetben, és alkalmassá tesz az érvek láncolatának követésére, a matematika nyelvén megfogalmazott törvények megértésére. A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható. Fejlesztési feladatok a) A rendszerező és kombinatív képesség, valamint a deduktív és induktív gondolkodás fejlesztendő komponenseinek fejlesztése ­ A rendszerező képesség matematikai alapját a halmazokkal és relációkkal kapcsolatos műveletek képezik, a képesség fejlesztése azonban nem ezeknek a műveleteknek a megtanítását és gyakoroltatását jelenti, hanem az ezekre épülő gondolkodási sémák különböző tartalmakon való alkalmazását. A részképességek közül a halmazképzés, besorolás, illetve a definiálás legjobban a fogalomkialakítással kapcsolatban működtethető. A sorképzés és a hierarchikus osztályozás a dolgok közötti viszonyok alapján történő rendezésre épül, a sorképzés egydimenziós rendezést (idősor, mennyiségi sor, tartalmazási sor), a hierarchikus osztályozás pedig elágazó struktúrájú rendezést igényel. ­ A kombinatív képesség matematikai hátterében a kombinatorikai műveletek állnak, de a képességfejlesztés nem ezeknek a tudatosítását, gyakorlását jelenti, hanem a megfelelő gondolkodási műveletek, halmazképzési algoritmusok konkrét tartalmakon való alkalmazását. A permutálás adott halmaz elemeinek sorba rendezését, a variálás adott halmazból meghatározott elemszámú rendezett részhalmazok kiválasztását, a kombinálás pedig adott halmazból meghatározott elemszámú, de nem rendezett részhalmazok kiválasztását jelenti. Az öszszes részhalmaz képzése hasonló a kombináláshoz, de az összes lehetséges elemszámú részhalmazt ki kell választani, a Descartesszorzat képzése során pedig két halmaz elemeiből kell rendezett elempárokat kialakítani. ­ A deduktív gondolkodás fejlesztése a kétváltozós műveletek nyelvi elemei (és, vagy, ha …,akkor, akkor és csakis akkor) alkalmazásával képezhető összetett mondatok értelmezését, a következtetéseket (előre lépő és visszalépő következtetés, lánckövetkeztetés, választóköPedagógiai Program

Oldal 183

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa vetkeztetés), valamint a „minden” és a „van olyan” nyelvi sémákat és szinonimáikat alkalmazását foglalja magában. ­ Az induktív gondolkodás fejlesztése a szabályfelismerés és szabályalkotás műveletének gyakoroltatása konkr ét tartalmakon. Az átkódolás konkrét példákon felismert művelet alkalmazását jelenti újabb konkrét esetben. Az analógiák képzése a konkrét példával bemutatott kapcsolat felismerésére és további alkalmazására épül, a sorozatok képzéséhez pedig néhány elem alapján a sorozat műveleti szabályának felismerése és ennek alapján további elemek előállítása szükséges. b) A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása az összeadás és kivonás, a szorzás és az osztás, a százalékok és törtek, mértékegységek a mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során. c) Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához. 3.7.4. Természettudományos és technikai kompetencia fejlesztése A természettudományos kompetencia az ismereteknek és készségeknek azt a rendszerét jelöli, amelynek megfelelő szintje lehetővé teszi, hogy megfelelő ismeretek és módszerek felhasználásával leírjuk és magyarázzuk a természet jelenségeit és folyamatait, bizonyos feltételek mellett előre jelezve azok várható kimenetelét is. Segít abban, hogy megismerjük, illetve megértsük természetes és mesterséges környezetünket, és ennek megfelelően irányítsuk cselekedeteinket. A technikai kompetencia ennek a tudásnak az alkotó alkalmazása az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében. A természettudományos és technikai kompetencia magában foglalja a fenntarthatóság, azaz a természettel hosszú távon is összhangban álló társadalom feltételeinek ismeretét, és az annak formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség elfogadását. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A természettudományok esetében elengedhetetlen a természet működési alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek és technológiai folyamatoknak az ismerete, de ismerni kell az emberi tevékenységeknek a természetre gyakorolt hatásait is. Így megértjük a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok alakulásában, valamint az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalomra nézve. A természettudományos és technikai kompetencia birtokában mozgósítani tudjuk természettudományos és műszaki műveltségünket a munkában és a hétköznapi életben: amikor új technológiákat, eszközöket, berendezéseket ismerünk meg és működtetünk, amikor a tudományos eredményeket a hétköznapokban alkalmazPedagógiai Program

Oldal 184

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa zuk egyéni és közösségi célok érdekében, vagy természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalakor. Az ilyen kompetenciával felvértezett ember egyaránt kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudományés technikaellenes, illetve a technikát, a termelést az emberi szempontok és a környezeti fenntarthatóság fölé helyező megnyilvánulásokkal szemben. A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a műszaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszteli a biztonságot és a fenntarthatóságot. Fejlesztési feladatok a) Természettudományi problémák felismeréséhez szükséges ismeretek – Természettudományosan vizsgálható problémák felismerése – Természettudományos információk megkereséséhez szükséges kulcsszavak felismerése – A természettudományi vizsgálatok főbb tulajdonságainak felismerése b) Jelenségek természettudományi magyarázata – Adott helyzetnek megfelelő természettudományi ismeretek alkalmazása – A jelenségek megfelelő leírása vagy értelmezése és a változások előrejelzése – A megfelelő leírás, értelmezés és előrejelzés felismerése c) Természettudományi bizonyítékok alkalmazása – Természettudományi bizonyítékok értelmezése valamint következtetések levonása és megfogalmazása – A következtetések hátterében álló feltevések, bizonyítékok és érvek azonosítása – Természettudományi vagy műszaki vívmányok társadalmi következményeinek megítélése d) A természettudományok iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása  A természettudományok és a természettudományi problémák, törekvések iránti kíváncsiság  Hajlandóság többletismeretek és gyakorlat szerzésére különböző források és módszerek felhasználásával  Ismeretszerzésre irányuló törekvés; folyamatos természettudományi érdeklődés, természettudományi pályaválasztás gondolata e) A természettudományi kutatás támogatása – Alternatív nézőpontok, gondolatok és kutatások figyelembevételének elfogadása – Valóságos információk és ésszerű magyarázatok figyelembevételének támogatása – Logikus és körültekintő következtetés, az alkotás iránti igény kifejezése f) A természeti erőforrások és a környezet iránt érzett felelősség Pedagógiai Program

Oldal 185

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – A környezetvédelemben az egyénre háruló felelősség érzékelése – Tudatosság az egyén tevékenységének személyes, a társadalmat és a környezetet érintő következményeivel kapcsolatban – Hajlandóság a cselekvésre a természet erőforrásainak megóvása érdekében 3.7.5. Digitális kompetencia fejlesztése A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (információs és kommunikációs technológia, a továbbiakban IKT) és a technológiák által hozzáférhetővé tett. közvetített tartalmak magabiztos, kritikus és etikus használatát a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése (azonosítása), visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; digitális tartalomalkotás és -megosztás, továbbá kommunikációs együttműködés az interneten keresztül. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A digitális kompetencia az IKT természetének, szerepének és lehetőségeinek megértését, alapos ismeretét, illetve ennek alkalmazását jelenti a személyes és társadalmi életben, a tanulásban és a munkában. Magába foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás, a művészetek és a kutatás terén. A tanulónak értenie kell, miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az ezek kiszűrésére használatos alapvető technikákat, továbbá az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket és etikai elveket, valamint a szerzői jogból és a szoftver-tulajdonjogból a felhasználókra vonatkozó jogi kereteket. A szükséges készségek magukba foglalják az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Ide tartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, az ezek segítségével történő keresés, az IKT alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlődését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban. Fejlesztési feladatok Pedagógiai Program

Oldal 186

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa a) A legfontosabb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adatkezelés, prezentációkészítés) megismertetése és felhasználása a tanításban és a tanulásban. b) Az elektronikus információk, adatok és fogalmak kereséséhez, gyűjtéséhez és feldolgozásához szükséges készségek kialakítása. c) Az elektronikus kommunikáció (e-mail, közösségi portálok) nyújtotta lehetőségek megismertetése. d) Pozitív viszonyulás kialakítása az internet-használathoz és fogékonyság a világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és a kulturális különbségek tiszteletben tartását is. 3.7.6. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése A személyes, értékalapú, személyek és kultúrák közötti párbeszédre nyitott szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel, valamint a közösségi beilleszkedés feltételei. A közjó iránti elkötelezettség és tevékenység felöleli a magatartás minden olyan formáját, amelynek révén az ember hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalmi és szakmai életben, továbbá ha szükséges - képes a konfliktusok megoldására. Az állampolgári kompetencia lehetővé teszi, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudást felhasználva aktívan vegyünk részt a közügyekben. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magába foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem főbb eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak valós céljainak, értékeinek és törekvéseinek az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális azonosságtudat fontosságának tudatosítása egyaránt. Az állampolgári kompetencia kialakítása során olyan képességekre és készségekre is támaszkodni kell, mint a közügyekben kifejtett hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti érdeklődés, valamint a megoldásuk során tanúsított szolidaritás. Ez a kompetencia magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző - helyi, nemzeti és európai - szinteken hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, továbbá a részvételt a döntéshozatalban (elsősorban szavazás útján). A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában Pedagógiai Program

Oldal 187

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa az Európához való tartozás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek, demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék a saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és alkalmazza is őket. A kiegyensúlyozott kapcsolatok és a társadalmi életben való aktív, sikeres részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat és az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető fogalmak ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak kulturális és társadalmi-gazdasági viszonyaiban, továbbá a nemzeti és az európai identitás kapcsolatának a megértése is. E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelése, valamint a változások iránti fogékonyság. Fejlesztési feladatok a) Szociális kommunikáció fejlesztése – A tanulók kötődési hálójának megismerése, indirekt módon történő gazdagítása. – Pozitív érzelmi légkör kialakítása az osztályokban, az iskolában. b) Szociális érdekérvényesítés fejlesztése – A segítő versengés szemléletének elsajátítása. – A stressz, a frusztráció kezelése, – Attitűdalakítás: az eltérő nézőpontok megértése, az együttműködés, az integritás tekintetében. – A személyes előítéletek leküzdésére, kompromisszumra való törekvés. c) A szociális értékrend megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e szerinti magatartás elsajátításának, a szociális és kooperatív képességek kiépülésének, kreativitásuk növekedésének elősegítése. d) Tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, valamint a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának megértetése. Az állampolgárság fogalmának, az állampolgári jogoknak, ezen belül a gyermekek jogainak megismertetése. Pedagógiai Program

Oldal 188

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa e) A táguló környezet elve alapján a szülőföldhöz és a hazához való kötődés kialakítása. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismertetésével az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudatának kialakítása. 3.7.7. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése A kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia segíti az embert, hogy igyekezzék megismerni tágabb környezetét, és ismeretei birtokában képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. Ez tudást, kreativitást, újításra való törekvést és kockázatvállalást jelent, valamint azt, hogy az egyén céljai érdekében terveket készít és valósít meg. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek, készségeknek és magatartásformáknak, amelyekre a mindennapi életben, a társadalomban és a munkahelyen szükség van. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök A szükséges ismeretek egyrészt az ember személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését és a pénz világát érintő magabiztos tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint a tervezés, a szervezés, az irányítás, a vezetés, a feladatok megosztása, az elemzés, a kommunikáció, a jó ítélőképesség, a tapasztalatok értékelése, a kockázatfelmérés és -vállalás, a munkavégzés egyénileg és csapatban, valamint az etikus magatartás. A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Fejlesztési feladatok a) A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való beszámolás, értékelés és dokumentáció készségeinek kialakítása. b) Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunkához szükséges készségek kialakítása. c) Az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás fejlesztése. 3.7.8. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség magában foglalja az esztétikai megismerést, illetve az elképzelések, képzetek, élmények és érzések kreatív kifejezésének elismerését, befogadását mind a hagyományos művészetek nyelvén, mind a média segítségével, különösen az irodalomban, a zenében, a táncban, a drámában, a bábjátékban, a vizuális művészetekben, a tárgyak, épületek, terek kultúrájában, a modern művészeti kifejezőeszközök, a fotó és a mozgókép segítségével. Pedagógiai Program

Oldal 189

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökség tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Ide tartozik az európai országok, nemzetek és a kisebbségek kulturális és nyelvi sokfélesége megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése is. Olyan képességek és készségek értendők ide, mint a művészi önkifejezés, a művészi érzék, a műalkotások és előadások értelmezése és elemzése, a saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása, s ez által az általános életminőség javítása. A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban. Fejlesztési feladatok a) A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása. b) Az emberiség történelméről tanúskodó jelentős kulturális alkotások alapszintű megismertetése, beleértve a populáris kultúrát is. c) A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az megismertetése. d) Somló és környéke kulturális hagyományinak megismertetése. e) A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött fontosságának a felismertetése. f) A tanítási órákon kívüli, alkotásra alkalmas keretek felhasználása a tanulók alkotásvágyának kielégítésére, a más nézőpont megismerésére, a nyitottság, az érdeklődés és az esztétikai érzék fejlesztésére. 3.7.9. A hatékony, önálló tanulás fejlesztése A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az ember képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve a hatékony gazdálkodást az idővel és az információval. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását, a képességek együttesére támaszkodó készségeit a legkülönbözőbb helyzetekben alkalmazza: tanulási és képzési folyamataiban, ottPedagógiai Program

Oldal 190

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa hon, valamint a munkában egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. Szükséges képességek, készségek, ismeretek és attitűdök Az életben jól hasznosítható, a munka- vagy karriercélok elérését szolgáló tanuláshoz az embernek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie saját képességeiről, a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatásokat, támogatásokat. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető készségek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. A tanulónak képesnek kell lennie a közös munkára és arra, hogy tudását másokkal megossza, saját munkáját tárgyilagosan értékelje, és szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja, új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazza. Fejlesztési feladatok a) Tanulási és az elsajátítási motiváció fejlesztése – A tanulás értelmének megmutatása a tanulók saját fejlődésén keresztül. – A diákok reális teljesítményvágyának kialakítása a tanulási igényszintjük formálásával. b) Tanulási stratégiák fejlesztése (hatékony tanulási technikák megtanítása) – A megfigyelés, átkódolás, értelmezés, értékelés, bizonyítás képességének fejlesztése. – A tanulók életkorának, egyéniségének megfelelő tanulási módok ajánlása, tanítása. – Az idővel és az információval való hatékony gazdálkodás elsajátítása. – A tudás másokkal való megosztása. – Az előzetes tanulási tapasztalatok hasznosítása. c) Egyéni fejlesztés az adottságok ismeretében: tanulási nehézségek hatékony kezelése (számolás, értő olvasás, figyelemkoncentráció, emlékezet).

Pedagógiai Program

Oldal 191

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.8.

A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai

Az emberi erőforrások miniszterének 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról: 14. § (1) Ha a tanulót – kérelmére – felvették a szabadon választott tanítási órára, a tanítási év végéig, vagy, ha a tanítási év vége előtt befejeződik, az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles azon részt venni. Erről a tényről – a szabadon választott tanítási órára történő jelentkezés előtt – a tanulót és a tizennyolc év alatti, továbbá a gondnokság alatt álló tanuló(a továbbiakban a tizennyolc év alatti és a gondnokság alatt álló együtt: kiskorú tanuló) szülőjét írásban tájékoztatni kell. (2) A szabadon választott tanórai foglalkozást az értékelés és a minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mint a kötelező tanítási órát. A tanulónak – kiskorú tanuló esetén a szülőnek – írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szabadon választott tanítási órákra történő jelentkezés jogkövetkezményeit tudomásul vette. (3) Ha az iskola helyi tantervében meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a szabadon választott tanítási órákon való részvétellel teljesíthető, az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. Az emberi erõforrások minisztere 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelete a két tanítási nyelvû iskolai oktatás irányelvének kiadásáról: A két tanítási nyelvû általános iskola a két tanítási

nyelvû oktatáshoz felhasznált iskolai idõkeretekrõl és a többlet tanórai foglalkozásokról a beiratkozás elõtt, a két tanítási nyelvû középiskola a felvételi eljárás során nyilvánosságra hozott középiskolai felvételi tájékoztatójában tájékoztatja a szülõket és a jelentkezõket. 3.8.1. Választható tantárgyak A 2013/2014. tanévtől első ill. ötödik évfolyamtól felmenő rendszerben: Bármely választott tanterv esetén: Erkölcstan vagy egyházi hitoktatás, heti 1 órában Normál vagy emeltóraszámú informatika tantervek választása esetén: angol nyelv vagy német nyelv 4. osztálytól heti 3 órában Normál tantervű tanulócsoport esetén: magyar nyelv és irodalom: 1.,2.,5., 6., 8. évfolyamon heti +1 tanóra 3., 4., 7. évfolyamon heti +2 tanóra matematika: 1. - 4. és 5. évfolyamon heti +1 tanóra 6., 7., 8. évfolyamon heti +2 tanóra Pedagógiai Program

Oldal 192

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Emelt óraszámú informatika tanterv esetén: Informatika óra 1. évfolyamtól minden évfolyamon heti 2 tanítási órában magyar nyelv és irodalom: 1.,2.,5. évfolyamon heti +1 tanóra 3., 4., 6., 7. évfolyamon heti +2 tanóra matematika: 1. - 4. és 5. évfolyamon +1 tanóra 6., 7., 8. évfolyamon heti +2 tanóra Angol-magyar két tanítási nyelvű tanterv esetén: angol nyelv: 1. évfolyamtól minden évfolyamon heti 5 tanítási órában környezet ismeret (angol nyelvű) 3. és 4. évfolyamon heti +1 tanítási órában magyar nyelv és irodalom: 3., 4., 6., 7., 8. évfolyamon heti +1 tanóra matematika: 3., 4., 6., 7., 8. évfolyamon heti +1 tanóra Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5. – 8. évfolyamon heti +1 tanóra Célnyelvi Civilizáció 5. – 8. évfolyamon heti 1 tanóra

Pedagógiai Program

Oldal 193

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 194

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

A 2013/2014. tanévtől második ill. hatodik évfolyamtól kimenő rendszerben: Normál vagy emeltóraszámú informatika tantervek választása esetén: angol nyelv vagy német nyelv 4. osztálytól heti 3 órában Az 1 - 4. évfolyam tantárgyi rendszere és az óraszámok:

2.

2.

3.

3.

4.

4.

Tantervtípus Választható tanórai foglalkozások Képesség fejlesztés Informatika Magyar nyelv és irodalom

norm

inf

norm

inf

norm

inf

Az 5-8. évfolyam óraszámai Tantervtípus Választható tanórai foglalkozások Informatika Magyar nyelv és irodalom Matematika Nem szakrendszerű oktatás: Magyar Matematika

6. norm

1

1

1

1

1 1

1 6. inf

7. norm

7. inf

1

1 0,5

1 8. norm

1 1 0,5

1 0,5

1 1 8. inf 1 1 0,5

1 0,5

1 0,5

Alsó tagozat: Az 1 - 4. évfolyam Tantervtípus Választható tanórai foglalkozások Képesség fejlesztés Agol, nyelv Informatika Magyar nyelv és irodalom

2.

3.

4.

kétt

kétt

kétt

1 3

1 3,5 1 1

1 2 1

Felső tagozat Az 5-8. évfolyam óraszámai Tantervtípus Választható tanórai foglalkozások Országismeret Angol nyelv (7-8. id.: ang/ném) Magyar nyelv és irodalom Matematika Nem szakrendszerű oktatás: Angol nyelv Matematika

Pedagógiai Program

6. kétt 2 1,5 0,5

7. kétt 1,5 2 1 0,5

8. id.

kétt

2

id.

1,5 2

2

1 0,5

0,5 0,5

Oldal 195

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.8.2. Választható foglakozások a) Tanórára felkészítő foglakozások (napközi, tanulószoba) A tanórára felkészítő foglakozások célja, hogy a tanulók pedagógus segítségével felkészüljenek a következő tanítási napra, elkészítsék írásbeli és szóbeli házi feladataikat. Az igazgató minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi, hogy a tanórára felkészítő foglakozásokat mely pedagógus vezeti. A tanuló a tanórára felkészítő foglakozásra minden tanév szeptember 5-ig jelentkezhet. b) Felzárkóztató foglakozások, korrepetálások Az igazgató minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi, hogy évfolyamonként mely tantárgyakból szervez az iskola felzárkóztató fogalakozásokat, korrepetálásokat, továbbá, hogy a foglakozásokat mely pedagógus vezeti. A tanuló felzárkóztató foglalkozásokra, korrepetálásokra a tanév során bármikor jelentkezhet. c) Tehetséggondozó foglakozások Tehetséggondozó foglalkozások kiemelt szerepet kapnak nevelő-oktató munkánkban. Célunk az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatása, a tehetséges tanulók gondozása, versenyre való felkészítése, versenyeztetése. E tevékenységek megvalósítása a szaktárgyi órák differenciálása mellett a tehetséggondozó foglalkozásokon történik. Az 1-4.évfolyamon heti 1 vagy 2 felzárkóztató órát szervezünk. Az igazgató minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi, hogy mely képességterületen, illetve tantárgyból szervez az iskola tehetséggondozó foglakozásokat, továbbá, hogy hogy a foglakozásokat mely pedagógus vezeti. A tanuló a tehetséggondozó foglakozásra szeptember 15-ig jelentkezhet. d) Középiskolai továbbtanulásra felkészítő foglakozások Az igazgató minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi, hogy mely tantárgyakból szervez középiskolára felkészítő foglakozásokat, továbbá, hogy a foglakozásokat mely pedagógus vezeti. e) Szakkörök, diákkörök Az iskola minden tanévben lehetővé teszi, hogy a tanulók az alábbi szakkörökön vegyenek részt: Az iskola igazgatója minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi további szakkörök indítását, tovább, hogy a szakköröket, mely pedagógus vezeti. A tanuló a szakkörökre szeptember 15-ig jelentkezhet. Pedagógiai Program

Oldal 196

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa f) Sportkörök Az igazgató minden tanév szeptember 5-ig közzéteszi a sportköri foglalkozásokat, a sportágak és tevékenységi formák, a sportköri csoport vezetőjének megnevezésével, a testnevelő tanár javaslata alapján. A tanuló a sportkörökre szeptember 15-ig jelentkezhet. g) Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok Az igazgató szeptember 5-ig közzéteszi, hogy az iskola mely felmenő rendszerű tanulmányi, szakmai, kulturális versenyekre, iskolák közötti sportversenyekre, bajnokságokra vállalja a tanulók felkészítését, a felkészítő pedagógus személyét, továbbá az iskola munkatervében meghatározott helyi versenyeket, sportrendezvényeket és azok szervezőit. A tanulók a versenyekre szeptember 15-ig a felkészítő pedagógusnál jelentkezhet. h) Tanulmányi kirándulások, erdei iskola Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesítése, a nevelői munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal – május illetve június hónapban – kirándulást szervezünk. Az alsós és felsős munkaközösség kidolgozza a kirándulási tervet, mely az ismeretek egymásra épülését tartja szem előtt. Az alsósok általában megyénk nevezetességeit, a felsősök a Dunántúlt és a fővárost látogatják meg. A tanulmányi kirándulást tanítás nélküli munkanapon kell megszervezni, azaz osztálynaplóba nem számozott munkanapként kerül bejegyzésre. Az angol-magyar két tanítási nyelvű oktatásban résztvevőknek lehetőséget keresünk arra, hogy 8 éves tanulmányaik során egy alkalommal angol anyanyelvi területen töltött idő keretében nyelvgyakorláson vegyenek részt. Ehhez nemzetközi projektekben való részvételre keresünk lehetőséget. Erdei iskola: A követelmények élményszerűen történő teljesítését segítik táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások. Ezeken a részvétel önkéntes, ám arra törekszünk, hogy egy-egy osztály minden tanulója részt vehessen ezen. A felmerülő költségeket a szülők fedezik, az igazoltan rászoruló tanuló részvételi díjának egy részét az alapítványi pénzből kiegészítjük. Kulturális intézmények látogatása: Az iskolai művelődésnek fontos részei azok a tudnivalók, ismeretek, melyeket tanórán kívül, különböző kulturális intézmények látogatása során sajátíthatnak el a tanulók. Ezek kiegészítik az elsajátított ismeretanyagot, hozzájárulnak az általános műveltség gyarapításához. Lényeges szerepük van az önművelés iránti igény kialakításában. A délutánonként szerzett rendszeres színház- és mozi látogatások szerves részét alkotják az ismeretszerzés folyamatának. Pedagógiai Program

Oldal 197

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 198

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 199

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Amennyiben valamely szakköri ill. sportköri foglalkozás a jelentkezők alacsony száma miatt egy tanévben nem indul, úgy ezen foglalkozás időkeretével egyéb a táblázatban feltüntetett foglalkozás időkerete megnövelhető, vagy a táblázatban nem szereplő, de a tanulók javaslata alapján és megfelelő számú jelentkező esetén egyéb tanórán kívül foglalkozás is szervezhető.

3.9.

A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése értékelése

Az ellenőrzés, értékelés a nevelési-oktatási folyamatok egyik alapszakasza, a visszacsatolás funkcióját látja el. Arra hivatott, hogy informálja a tanulót és a pedagógust, hogy a folyamat adott tevékenységei menynyire érték el céljukat. A tervszerű pedagógiai munka alapvető feltétele, hogy ilyen információkat nyerjünk, ezek nélkül nincs lehetőség arra, hogy a folyamatokat céljainknak megfelelően irányítsuk. Szükség van arra is, hogy időről időre megvizsgáljuk, hol tartanak a tanulók a tananyag elsajátításában, hogyan fejlődnek készségeik, képességeik, milyen szinten teljesítették a tantervi követelményeket. Csak e visszajelzések birtokában tudjuk munkánkat eredményesen végezni, így tudjuk meghatározni, mi az, amit a tanulók már elsajátítottak és mi az, amit még tovább kell tanítani. Ugyanezek az információk a tanulók számára is nélkülözhetetlenek, nemcsak visszajelzést adnak, de a tanulási motiváció forrásai is. Az ellenőrzés, értékelés egyértelműen eligazítja a tanulót és pedagógust, hogy mi az, amit elértek, és mi az, amit tenniük kell. Az ellenőrzés, értékelés legfontosabb szerepe a tanulók nevelésének, fejlesztésének elősegítse, a differenciált pedagógiai tevékenység megalapozása, hatékonyabbá tétele. 3.9.1. Követelmények az ellenőrzéssel, értékeléssel szemben – Legyen sokoldalú, az ismeretek mellet fogja át az alkalmazásokat is. – Az információszerzés legyen érvényes. A tantervi követelményeken alapuljon. – Szoktasson a rendszeres és fegyelmezett tanulásra. – Legyen folyamatos. – Legyen objektív és igazságos. – Legyen fejlesztő hatású, motiváljon a tanulásra. – Adjon lehetősége a tanulók önértékeléséhez, a társak értékeléséhez. – Szoktassa a tanulókat az önellenőrzésre – A tanulók ellenőrzése nem szorítkozik csupán csak az ismeretekre, készségekre Mindig az egész személyiség fejlődését figyelembe kell venni. – Figyeljünk arra, hogy ne csak a szorosabb értelemben vett szaktudást és előrehaladást, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékeljük, osztályozzuk. Pedagógiai Program

Oldal 200

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – A tanulók értékelésekor fejődésük jellemző vonásait, élettani sajátosságaikat, valamint a közösségben elfoglalt helyét vegyük figyelembe. – A tanulókkal tudatosítsuk, hogy az ellenőrzés természetes kísérője a tanulásnak, s arra szolgál, hogy megtudják, megfelelő ütemben, irányban haladnak-e az ismeretek elsajátításában. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. A pedagógiai értékelés funkciói: Az oktatási folyamatban elfoglalt helye alapján megkülönböztetünk diagnosztikus, formatív és szummatív értékelést. A diagnosztikus értékelést a tanuláskezdetén, egy-egy tanév, tantárgy, tematikus egység tanításának megkezdése előtt alkalmazzuk. Célja a hatékonyság javítása, annak feltárása, hogy a tanulók rendelkeznek-e a tananyag elsajátításához szükséges ismeretekkel, milyen korrekciókat kell végezni. Ehhez szükséges, hogy pontosan meghatározzuk a továbbhaladáshoz szükséges előzetes tudást. Fontos, hogy a tudás összetettségének megfelelően változatos módszereket használjunk. Diagnosztikus értékelés során nem a minősítés a cél, ezért hiba, ha ezeket a teljesítményeket osztályozzuk. A formatív (segítő, formáló) értékelés funkciója a tanulási folyamat segítése. Információt ad a pedagógusnak és a diáknak, a tanulás eredményességéről. a formatív értékelés a tudáselemekre, résztudásra irányul. Ennek megfelelően az értékelésnek folyamatosnak, pontosnak személyre szabottnak kell lennie, hiszen csak így fejti ki motiváló hatását. A formatív értékelést ne osztályozzuk, hiszen ez azt jelentené, hogy a tanulási folyamat közben már elvárnánk, hogy a tanuló rendelkezzen a teljes tudással. A szummatív (lezáró, minősítő) értékelést a tanulási folyamat zárásakor használjuk, célja, hogy globális képet kapjuk a tanuló tudásáról, hogy elsajátította-e az előírt tananyagot, teljesítette-e a követelményeket.

Pedagógiai Program

Oldal 201

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzési és értékelési módja Módszer, eszköz, forma

Elő teszt Szóbeli kikérdezés, vagy 4-5 kérdésből álló kérdéssor Szintfelmérők, az előzetes tudás feltérképezése, szóban és írásban.

Szempont A témakör elsajátításához szükséges előzetes tudáselemek ismeretének megállapítása A tanórai tananyag elsajátításhoz szükséges előismeret A tantárgyi ismeretek, az egyéni és a csoportjellemzők, összegyűjtése.

Óra végén vagy kisebb anyagrész befejezésekor, annak elsajátításáról 4-5 kérdésből álló kérdéssor írásban.

Az elsajátítás mértékének megállapítása.

Elektronikus tesz

Az elsajátítás mértékének megállapítása

Szóbeli felelet.

Írásbeli felelet, „röpdolgozat”.

Az értékelés típusa, funkciója

Pedagógus

Diagnosztikus értékelés, nem osztályozzuk!

Egy-egy témakör tanításának kezdetén

Szóban és írásban

A témakör megtanításához szükséges ismeretek pótlása

Diagnosztikus értékelés, nem osztályozzuk! Diagnosztikus értékelés, nem osztályozzuk!

Tanórán, az új tananyag feldolgozása előtt

Szóban

Hiányokat pótolni kell.

Év elején, első két hét.

Szóban és írásban, szintfelmérőkön szöveggel.

A tervező munka alapja, az ismétlés üteméhez alakítható.

Szóban.

Következő órára kijavítani, kielemezni, megtervezni a hiánypótlást, a téma más módon való megközelítését

Szóban

A tanuló fejlődését önmagához képest értékeljük.

Pedagógus Pedagógus, tanuló. Pedagógus.

Formatív értékelés a folyamat közben

Pedagógus

Formatív értékelés a folyamat közben

Tárgyszerűség, szempontok szerint, 1 óraanyagából.

Pedagógus,

Minősítő értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú

1 óra anyagából.

Pedagógus, tanuló.

Minősítő értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú

Témazáró, dolgozat

Tárgyszerűség, előre megadott szempontok szerint.

Pedagógus,

Szövegértés, számolási készség szintfelmérése.

Az életkori kritériumszint optimuma.

Pedagógus

Minimum felmérők, minden tanuló számára kötelezően elsajátítandó

A kitűzött kritériumszinteknek megfelel-

Pedagógus

Pedagógiai Program

Az értékelés gyakorisága, időpontja

Értékelő

minősítő értékelés, osztályozzuk! 2-szers súlyú Diagnosztikus értékelés, nem osztályozzuk! Diagnosztikus értékelés, nem osztályoz-

Kisebb egységenként, 5-6 alkalommal félévente. Tanóra közben vagy végén, egy egy témakör feldolgozása során Félévente

Félévente 1-2 alkalommal.

1-2 témakör anyagából Félévente. Félévente 2 db.

Az értékelés formája

Megjegyzés

Szóban, minősítés érdemjeggyel.

Szempontok legyenek, és a gyerekekkel ismertessük meg.

Szóban, minősítés írásban, érdemjeggyel.

Szempontok legyenek, és a gyerekekkel ismertessük meg

Írásban a dolgozaton és szóban, minősítés írásban érdemjeggyel. Szóban és írásban, a szintfelmérőkön szöveggel. Írásban, a dolgozaton és szóban.

Az azonos évfolyamon tanítók közösen állítják össze. Kidolgozott kritériumrendszer megalkotása, és ismertetése a tanulókkal. Adott témában és képességterületen a mindenki számára elsajátítandó

Oldal 202

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa tudásból. Tartalma a témazárókba beépítendő, a tudás elsajátítása után.

jen 90%-ban!

zuk!

Projekt, önálló, csoportos.

A téma kidolgozottsága, a projektterv megvalósításának mértéke.

Pedagógus, tanuló, szülő

Gyűjtő munka

A téma kidolgozottsága

Pedagógus, tanuló,

Szorgalmi feladat

A téma kidolgozottsága

Pedagógus, tanuló,

Egyéni beszámoló, kis elődadás

Tárgyszerűség, szóbeli kifejezőkészség

Pedagógus, tanuló,

Írásbeli házi feladat

Feladat elvégzése, megoldása

Pedagógus, tanuló

Írásbeli házi dolgozat, fogalmazás

A feladat kitűzése szerint

Pedagógus

Év végi felmérő dolgozat

Követelmények

Pedagógus, tanuló

Gyakorlati tevékenység (kísérletek,elvégzése, valamilyen produktum pl. rajz vagy eszköz elkészítése, számítógépes alkalmazások)

Tantervi követelmények

Pedagógiai Program

Pedagógus

Minősítő értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú Minősítő értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú Minősítő értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú minősítő értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú Formatív értékelés, nem osztályozzuk Alapvetően formatív értékelés, de lehet minősítő értékelés is. Minősítő értékelés, osztályozzuk! 2-szeres súlyú Minősítő értékelés

ismeretek mennyiségét és a képességek szintjét évfolyam szinten megállapítani Témajavaslatok, csoportalkotás, a tanulói döntésekre, vállalásokra alapozzunk!

Tanévente1-2 alkalommal.

Szóban és írásban, minősítés érdemjeggyel.

alakalomszerűen

Szóban és írásban, minősítés érdemjeggyel

Vállalt feladatoknak megfelelően

alakalomszerűen

Szóban és írásban, minősítés érdemjeggyel

Vállalt feladatoknak megfelelően

alakalomszerűen

Szóban és írásban, minősítés érdemjeggyel

Vállalt feladatoknak megfelelően

folyamatos

Szóban

tanmenet szerint

szóban és írásban

év végén

írásban, minősítés érdemjeggyel

témakör végén

szóban

Minősítő értékelést akkor alkalmazzunk, ha azt előre közöltük a tanulókkal.

Fizika, technika, testnevelés, informatika, rajz és ének-zene tantárgyak estében alkalmazzuk minősítő értékelésre.

Oldal 203

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

3.9.2. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje A beszámoltatás, számonkérés feladatai a) Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését. b) Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. c) A következő elméleti jellegű tárgyak: magyar nyelv és irodalom idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, társadalomismeret, fizika, kémia, biológia, földrajz, egészségtan ellenőrzésénél:  a félév és az év végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek,  a tanulók munkájáról egy-egy témakörben, szóban és írásban is ellenőrzés történik,  az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma anyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak. d) A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet kormájában. e) Ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer felel szóban az ének-zene, rajz, informatika, technika tantárgyakból félévente, gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva. A többi tantárgy esetében egy-egy témakörön belül kell szóban feletetni.. f) A tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez, emellett azonban figyelembe veszi azt is, hogy a tanuló kötelességei, eredményei hogyan változtak – fejlődtek vagy hanyatlottak – az előző értékelés óta. g) A magyar nyelv, irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból 14.évfolyamon, a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írás Az írásbeli beszámoltatás rendje ­ Az írásbeli számonkérés időpontját, tartalmát és a tanulmányi követelményeket a számonkérés előtt legalább 5 tanítási nappal előbb közli a tanulóval. ­ A tanuló joga, hogy az írásbeli dolgozatokat (témazárókat) 10 egymást követő munkanapon belül kijavítva visszakapja, továbbá, hogy tájékoztatást kapjon a dolgozat értékelésének módjáról, a kijavított dolgozatról, a Pedagógiai Program

Oldal 204

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

­ ­ ­ ­

dolgozat érdemjegyekkel történő értékeléséről. A tanuló a kijavított dolgozatba betekinthet, a javításról és a dolgozat minősítéséről tájékoztatást kérhet. A feladatlapokon fel kell tüntetni a tanuló nevét, osztályát, a számonkérés időpontját. A tanulók csak az említett lapokon dolgozhatnak, a feladatlapon kék színű tollal írhatnak. A rajzokat, ábrákat ceruzával lehet elkészíteni. A javításhoz javítókulcsot kell készíteni.

Az írásbeli beszámoltatás formái:  témazáró dolgozatok,  írásbeli tesztek,  fogalmazások,  nyelvi fordítások,  feladatlapok. Az írásbeli beszámoltatás korlátai:  napi kettőnél több dolgozatot ugyanabban az osztályban ne írjanak a tanulók,  felmentést kaphat az írásbeli munka alól indokolt esetben a tanuló (hoszszas hiányzás, előző napon előre nem látott ok miatt nem tudott készülni, rosszullét, stb.),  írásbeli kötelezettségét a következő órán pótolni kell,  felmentést kaphat az írásbeli alól a Nevelési Tanácsadó javaslata alapján  házi feladat hiánya miatt egyes nem adható. Az írásbeli dolgozatok javításának formai követelményei: – A pedagógus az írásbeli dolgozatokat piros színű tollal javítja.  A dolgozatra rá kell vezetni a javítás időpontját, feladatonkénti vagy feladatelemenkénti és az összesített pontszámokat, a kijavított dolgozatokat a pedagógus aláírásával látja el. Szóbeli beszámoltatás rendje     

A tanulókkal előzetese tudatni kell, hogy mit fogunk szóban számon kérni. A szóbeli számonkérés is a tantervi követelményeken alapul. Lehetőség szerint biztosítsunk felkészülési időt. A szóbeli felet ne legyen meglepetésszerű. Összefüggő felet közben, ha a tanuló elakad, vagy súlyosan téved, akkor segítséget kaphat.

Pedagógiai Program

Oldal 205

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Feleltetéskor a tanárnak meg kell figyelni, hogy mit-, és mennyit tud a tanuló, mennyire képes ismereteit saját szavaival elmondani, önállóan felhasználni, alkalmazni. Szóbeli beszámoltatás formái:  Önálló, összefüggő felet: tanuló tudását önállóan, folyamatosan és összefüggően fejti  Kérdés – felelet.  Feladatmegoldás. Gyakorlati beszámoltatás rendje  A gyakorlati beszámoltatás formája a bemutatás  Részletes követelmények a testnevelés, rajz és vizuális kultúra, ének-zene, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, technika és életvitel tantárgyak helyi tantervében. A tanuló teljesítménye értékelésének, minősítésének formái A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. Az előbbiektől eltérően az első évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a második évfolyamon félévkor - szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkóztatásra szorul. Az érdemjegyek és osztályzatok meghatározásának elvei a) A második évfolyam végén, valamint 3 - 8. évfolyamokon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük. b) A második évfolyam végén, valamint 3 - 8. évfolyamig a tanuló félévi osztályzatait az első félévben szerzett, a tanév végi osztályzatait az egész tanév során szerzett érdemjegyek és a tanuló tanév közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni. c) A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. d) A tanulók által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az ellenőrző könyvön keresztül. Ezeket a bejegyzéseket az osztályfőnök havonta ellenőrzi, az esetleges elmaradt érdemjegyeket pótolja. e) A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítésének értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik a szaktárgyat tanító nevelők: TELJESÍTMÉNY ÉRDEMJEGY Pedagógiai Program

Oldal 206

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 0 – 38 % elégtelen (1) 39-59 % elégséges (2) 60-79 % közepes (3) 80-90 % jó (4) 91-100 jeles (5) f) A sajátos nevelési igényű (nagyothalló) /SNI-s/ tanulók esetében az ellenőrzés és értékelés folyamatában figyelembe kell venni a tanuló SNI-s státuszából fakadó akadályait, korlátait, valamint a szakértői bizottság vizsgálati véleményét és javaslatát. Ezen tanulók esetében a gyógypedagógus javaslata alapján mód van:  A tanuló lassúbb haladására.  Az általános fejlesztési követelmények hosszabb idősávra és differenciált követelményszintre bontására.  A szakértői vélemény alapján egyes tantárgyak, tantárgyrészekből mentesítés az értékelés alól. Egyéni fejlesztési terv alapján kell biztosítani felzárkóztatásukat.  A fokozatosság, a megfelelő gyakorlás, ismétlés, rendszerezés kiemelt alkalmazásának.  Egyénre szabott, az önmagához mért fejlődés értékelésére. Az osztályzatok mellett személyre szóló szöveges értékelést is alkalmazunk.  Az integrált nevelésben résztvevő tanuló bizonyítványában a megjegyzés rovatba az alábbi záradék kerül: Integrált nevelésben, oktatásban részesült. g) Az 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint 2. évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő:  kiválóan teljesített,  jól teljesített,  megfelelően teljesített,  felzárkóztatásra szorul. -

Szöveges értékelés tartalma

Pedagógiai Program

Oldal 207

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Első osztály

Pedagógiai Program

Oldal 208

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 209

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Két tannyelvi tagozat: Angol nyelv Az angol órákon tanult szavak, kifejezések, utasí-tások megértése, azok alkalmazása egyszerű felada-tokban

- pontosan megérti - megfelelően meg- pontosan elvégzi a érti feladatait - jól alkalmazza

- segítséget igé-nyel - nem érti a megér-tésben - hibásan alkalmaz- segítséget igé-nyel za a megol-dásban

Dalok, mondókák ismerete

- kifogástalan

- tudja

- bizonytalan, hiányos

Kérdések meg-értése, alkotása, válaszadás

- pontosan megérti - önállóan kérdést alkot - mindig önállóan válaszol

Párbeszédek értése, alkotása

- kifogástalanul megérti - spontán bekapcsolódik a párbeszédbe - a tanult kifejezéseket önállóan párbeszéddé alakítja és használja - önállóan visszamondja - segítségadással elmondja a szöveget - fegyelmezett - gyors - pontos - gyors

- lényegét megérti - nehezen érti - segítséggel alkot - segítséggel is kérdést nehezen alkot kér- többnyire önállóan dést válaszol - segítséggel válaszol - a lényeget megérti - segítséget igényel - minta alapján a megértésben önállóan pár- minta alapján beszédet alkot segítséggel párbeszédet alkot

Ismert szöveg rekonstruálása

Munkavégzése Munkatempója

- nem tudja

- nem érti - nem tud kérdést alkotni - nem tud válaszolni - a megértés gyenge - önállóan nem képes párbeszédet alkotni

- néhány mondattal bekapcsolódik

- szavakkal kapcso- - nem kapcso-lódik lódik be be a szövegalkotásba

- önálló - kevés hibával dolgozik - elfogadható

- önállótlan - felületes - lassú

- zavarja társait - sok hibával dolgozik - fejlesztendő

Két nyelven tanított tantárgyak szöveges értékelése: 1. osztály, első félév A rajz, ének és test- - megérti és pon- - megfelelően tosan végrehajtja megérti nevelés órákon az jól alkalmazza angol nyelvű utasításokat A rajz, ének és test- - biztos nevelés órákon a tanult eszközök megnevezésében

Pedagógiai Program

- segítséget igé- nem érti nyel a megértés- - nem tudja végben rehajtani - segítséget igényel az alkalmazásában

- bizonytalan

Oldal 210

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Első osztály tanév végi szöveges értékelése

Pedagógiai Program

Oldal 211

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 212

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Angol / Német nyelv Az angol /német nyelv - pontosan megérti - megfelelően megérti órákon tanult szavak, - pontosan elvégzi a feladatait jól alkalmazza kifejezések, utasítások megértése, azok alkalmazása egyszerű feladatokban

- segítséget igényel a megértésben - segítséget igényel a megoldásban

- nem érti - hibásan alkalmazza

- bizonytalan, hiányos

- nem tudja

Dalok, mondókák ismerete

- kifogástalan

- tudja

Kérdések meg-értése, alkotása, válaszadás

- pontosan megérti - önállóan kérdést alkot - mindig önállóan válaszol

Párbeszédek értése, alkotása

Munkatempója

- kifogástalanul megérti - spontán bekapcsolódik a párbeszédbe - a tanult kifejezéseket önálló-an párbeszéddé alakítja és használja - önállóan visszamondja - segítségadással elmondja a szöveget - fegyelmezett - gyors - pontos - gyors

- lényegét megérti - nehezen érti - segítséggel alkot - segítséggel is kérdést nehezen alkot kér- többnyire önállóan dést válaszol - segítséggel válaszol - a lényeget megérti - segítséget igényel - minta alapján a megértésben önállóan pár- minta alapján beszédet alkot segítséggel párbeszédet alkot

Füzetei tisztasága

- tiszta, rendezett

Ismert szöveg rekonstruálása

Munkavégzése

- nem érti - nem tud kérdést alkotni - nem tud válaszolni - a megértés gyenge - önállóan nem képes párbeszédet alkotni

- néhány mondattal bekapcsolódik

- szavakkal kapcso- - nem kapcso-lódik lódik be be a szövegalkotásba

- önálló - kevés hibával dolgozik - elfogadható

- önállótlan - felületes - lassú

- zavarja társait - sok hibával dolgozik - fejlesztendő

- megfelelő

- kicsit maszatos, - rendezetlen

- rendetlen - nem esztétikus

Két nyelven tanított tantárgyak szöveges értékelése: 1. osztály, év vége A rajz, ének és testne- - megérti és pontosan végrehajtja velés órákon az angol nyelvű utasításokat

- megfelelően megérti - jól alkalmazza

A rajz, ének és testne- - biztos velés órákon a tanult eszközök megnevezésében

- bizonytalan

Pedagógiai Program

- segítséget igé-nyel - nem érti a megér-tésben - nem tudja végre- segítséget igé-nyel hajtani az alkalmazásában

Oldal 213

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Második osztály

Pedagógiai Program

Oldal 214

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 215

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Angol / Német nyelv - pontosan megér- - megfelelően Az angol / német ti megérti nyelv órákon tanult pontosan elvégzi jól alkalmazza szavak, ki-fejezések, a feladatait utasítások megértése, azok alkalmazása egyszerű feladatokban Dalok, mondókák ismerete

- kifogástalan

- tudja

- pontosan megérti - önállóan kérdést alkot - mindig önállóan válaszol Párbeszédek értése, - kifogástalanul megérti alkotása - spontán bekapcsolódik a párbeszédbe - a tanult kifejezéseket önállóan párbeszéddé alakítja és használja - önállóan viszIsmert szöveg reszamondja konstruálása - segítségadással elmondja a szöveget - fegyelmezett Munkavégzése - gyors - pontos - gyors Munkatempója Kérdések megértése, alkotása, válaszadás

Füzetei tisztasága

- tiszta, rendezett

- segítséget igényel - nem érti a megértésben - hibásan alkalmazza - segítséget igényel a megoldásban

- bizonytalan, hiányos

- lényegét megérti - nehezen érti - segítséggel alkot - segítséggel is kérdést nehezen alkot - többnyire önálkérdést lóan válaszol - segítséggel válaszol - a lényeget meg- - segítséget igényel érti a megértésben - minta alapján - minta alapján önállóan pársegítséggel párbebeszédet alkot szédet alkot

- nem tudja

- nem érti - nem tud kérdést alkotni - nem tud válaszolni - a megértés gyenge - önállóan nem képes párbeszédet alkotni

- néhány mondattal bekapcsolódik

- szavakkal kapcso- - nem kapcso-lódik be lódik be a szö-vegalkotásba

- önálló - kevés hibával dolgozik - elfogadható

- önállótlan - felületes

- zavarja társait - sok hibával dolgozik

- lassú

- fejlesztendő

- megfelelő

- kicsit maszatos, - rendezetlen

- rendetlen - nem esztétikus

Két nyelven tanított tantárgyak szöveges értékelése: 2. osztály, I. félév A rajz, ének és testnevelés órákon az angol nyelvű utasításokat

- megérti és - megfelelően pontosan megérti végrehajtja - jól alkalmazza

A rajz, ének és testnevelés órákon a tanult eszközök megnevezésében

- biztos

Pedagógiai Program

- segítséget igé-nyel a - nem érti megér-tésben - nem tudja végre- segítséget igé-nyel hajtani az alkal-mazásában

- bizonytalan

Oldal 216

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa h) 2. évfolyam második félévétől 8. évfolyam végéig a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tárgyból érdemjegyekkel minősítjük A tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél az érdemjegyek és osztályzatok: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1); A pedagógus tanulók teljesítményét az alábbi elvek alapján minősíti. Jeles (5) jó (4): közepes (3)

elégséges (2)

elégtelen (1)

Az előírt tananyagban a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tett. Az előírt tananyagban a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tett eleget. Az előírt tananyagban a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tett eleget, a pedagógus segítségére többször rászorult. Az előírt tananyagban a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal eleget tett, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális követelményeket teljesítette. Az előírt tananyagban a tantervi követelményeknek a pedagógus segítségével sem tudott eleget tenni, a minimális követelményeket sem teljesítette.

3.9.3. A tanulók eredményességének mérése a két tanítási nyelvű oktatásban A 2013/14. tanévtől 1. 5. évfolyam felmenő rendszerben: A célnyelvi mérésben a két tanítási nyelvû nevelés-oktatásban részt vevõ tanulóinknak legalább hatvan százaléka meg kell, hogy feleljen a) a hatodik évfolyamon a Közös Európai Referenciakeret (a továbbiakban: KER) szerinti A2 szintnek, és b) a nyolcadik évfolyamon az idegennyelv-tudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatásról és a külföldön kiállított, idegennyelv-tudást igazoló nyelvvizsga-bizonyítványok Magyarországon történõ honosításáról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében meghatározott KER szerinti B1 szintû nyelvtudást mérõ célnyelvi mérés követelményeinek. A célnyelvi mérést a kormányhivatal a tanév rendjérõl szóló miniszteri rendeletben meghatározott idõpontban szervezi meg iskolánkban. A mérések eredményét iskolánk a kormányhivatal által közzétett javítókulcsok alapján állapítja meg és az eredményeket idegen nyelvenként és évfolyamonként lebontva a honlapján teszi közzé, továbbá a kormányhivatal által meghatározottak szerint elektronikus úton megküldi a hivatal részére. A 2013/2014-tanévtől kimenő rendszerben 7. és 8. évfolyamon Pedagógiai Program

Oldal 217

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa A 7. és 8. évfolyamos tanulóknak képességeitől függően lehetőséget biztosítunk arra, hogy a nemzetközi Cambridge nyelvvizsga, B1 alapfokú nyelvvizsga szintjét sikeresen teljesítsék. A Cambridge PET nemzetközi nyelvvizsga nyelvhasználat szintje (megegyezik az Európai Tanács által kiadott ajánlás B1 szintjével). Tartalom

Nyelvhelyesség

Folyamatosság

Interakció

Koherencia

Elégséges nyelvismerettel és elegendő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kifejezze magát olyan témákban mint a család, hobbi, érdeklődési kör, munka, utazás és mindennapi események, de megszólalásaiban még lehet bizonytalan.

Meglehetős pontossággal, rutinosan alkalmazza a gyakran használt kifejezéseket és mondatszerkezeteket kiszámítható helyzetekben.

Egyszerű folyamatos szöveget tud alkotni ismert vagy érdeklődési körébe tartozó témákban. Még tarthat rövidebb szüneteket, hogy megtalálja a megfelelő szavakat, kifejezéseket, nyelvi fordulatokat, és kijavítsa magát.

Képes kezdeményezni, fenntartani és befejezni egyszerű beszélgetést olyan témákban, amelyek számára ismerősek vagy érdeklődési körébe beletartoznak. Képes elismételni olyan információkat, melyek segítik a kölcsönös megértést.

Össze tudja kapcsolni gondolatait, leírja a különböző eseményeket, vázlatosan meg tudja indokolni álláspontját, terveit.

A vizsga három részből áll: írott szöveg értése/íráskészség, hallott szöveg értése és beszédkészség felmérés. A vizsga helyszíne a gyermekek iskolája, a feladatlapokat saját tantermükben töltik ki.

Pedagógiai Program

Oldal 218

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

3.9.4. A magatartás és szorgalma minősítésének elvei A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését az osztályfőnök - az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével - végzi. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. Az osztályzatról a tanulót és a kiskorú szülőjét értesíteni kell. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. A tanuló magatartásának értékelésénél és minősítésének formái példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) A tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2). A tanuló 3.9.5. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelésénél és minősítésénél figyelembe kell venni, hogy részesült-e jutalomban, illetve fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben, továbbá a jutalmak és a fegyelmező intézkedések, fegyelmi büntetések egymáshoz viszonyított arányát.

3.9.6. A magatartás értékelésének elvei A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a közösséghez, a közösség tagjaihoz való viszonyt (felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem). A magatartás megítélése független a tanulmányi eredménytől. A tanulók magatartását az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8.évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben a nevelőtestül dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének elvei a következők: Példás (5)  a házirendet betartja, fellép a házirendet megsértők ellen.  tanórán és tanórán kívül példamutatóan viselkedik, Pedagógiai Program

Oldal 219

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  a rábízott feladatok ellátásában kötelességtudó, azokat pontosan teljesíti,  a közösség érdekében tevékeny, önállóan vállal feladatokat, jó irányba befolyásolja társait  társaival, nevelőivel, felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkész  óvja az iskola felszerelését, a környezetét  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása. Jó (4)  a házirendet betartja,  tanórán vagy a tanórán kívüli viselkedése nem kifogásolható,  feladatokat a tőle elvárható módon teljesíti, a közösségi munkában becsülettel részt vesz,  ritkán kezdeményez, de társai jó kezdeményezéseit támogatja, feladatokat önként nem vállal, csak felkérésre vesz részt az osztály munkájában.  Társaival és a felnőttekkel szemben tisztelettudó  Nincs írásbeli intője vagy megrovása Változó (3)  Az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be.  Tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, de hibáit beismeri, és igyekszik azokat javítani.  A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik.  feladatait nem minden esetben teljesíti  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva  őszintesége nem megbízható  igazolatlanul mulasztott  osztályfőnöki intője van Rossz (2)  a házirend előírásait sorozatosan megérti  munkájában hanyag, feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti  magatartása fegyelmezetlen, gyakran rossz  társaival, felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, agresszív, közösséget bomlasztó, az oktató munkát akadályozza.  több alkalommal igazolatlanul mulaszt  több szaktanári figyelmeztetést kapott, van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. Pedagógiai Program

Oldal 220

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

3.9.7. A szorgalom minősítésének elvei A szorgalom minősítése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, cselekvőképesség, rendszeresség, pontosság). A tanulók szorgalmát az 1. évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A 2-8.évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szorgalom félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és az osztályban tanító pedagógusok véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben a nevelőtestül dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének elvei a következők: Példás (5)  kötelességtudata kifogástalan  képességeinek megfelelő, egyenletes teljesítményt nyújt  a tanulmányi munkában élenjár, érdeklődése túlnő a tananyag keretein, tanórákon aktív  munkavégzése pontos, megbízható, kitartó  taneszközei tiszták, rendesek, azokat mindig elhozza magával  írásbeli munkájával szemben igényes Jó (4)  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt  kötelességtudata megfelelő, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik  a tanórákon többnyire aktív  többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal.  taneszközei tiszták, rendezettek, írásbeli munkája megfelelő Változó (3)  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait, kötelességeit nem mindig teljesíti  iskolai és iskolán kívüli munkájában csak időnként tanúsít törekvést.  Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik  Érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja  Önálló munkájában figyelmetlen Pedagógiai Program

Oldal 221

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  Írásbeli munkájával szemben nem igényes, pontatlan. Hanyag (2)  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, iskolai feladatait elhanyagolja, a tanuláshoz való viszonya rossz  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen  felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek  a tanuláshoz nyújtott segítséget nem fogadja el  félévi vagy év végi osztályzata valamely tárgyból elégtelen.

3.10. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátjai Otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok (házi feladatok) meghatározásának elvei:  A házi feladatok igazodjanak a tanulók életkorához és egyéni adottságaihoz, képességeihez és érdeklődéséhez, tehát legyen lehetőség szerint differenciált.  A házi feladatok illeszkedjenek a tanítási-tanulási folyamatba.  A házi feladatok kijelölésénél a pedagógus vegye figyelembe az átlagos képességű, átlagos felkészültségű tanuló napi iskolai terhelhetőségét.  A házi feladat segítse elő a tanult ismeretek megszilárdítását, a készségek begyakorlását, a képességek fejlődését.  A házi feladat feleljen meg a tantárgyi sajátosságoknak.  A házi feladatok kijelölésénél figyelembe kell venni a tanulók egyenletes terhelését. A házi feladatok jellegük alapján:    

írásbeli, szóbeli, kutató, gyűjtőmunkára irányuló, gyakorlati feladatok lehetnek.

Korlátok:  házi feladat időbeli teljesítése az alsós tanulónak 1-1,5 óránál, a felsős tanulónak 2-2,5 óránál ne legyen több,  hétvégén és tanítási szünetben mérsékelt mennyiségű feladatot kapjanak a tanulók, elsősorban alkotó, illetve gyűjtőmunkát,  délutáni rendezvény esetén eltekinthetünk a házi feladattól,  verstanulásra hosszabb időt biztosítsunk. Pedagógiai Program

Oldal 222

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.11. A csoportbontások és egyéb foglakozások szervezésének elvei 3.11.1. A csoportbontás elvei A csoportbontás célja: egy-egy tantárgy tantervi célkitűzései, feladatai és követelményei eredményes teljesítésének elősegítése. Általános elvek:  A csoportokban a HHH-s tanulók közötti eltérés nem haladhatja meg a 25%-ot.  A csoportok minimális létszáma: 8 fő.  A csoportok átjárhatók.  A csoportbontás során nem valósulhat meg a tanuló hátrányos megkülönböztetése semmilyen okból sem. Idegen nyelvi csoportbontás:  A csoportbontás alapja a tanulók idegen nyelvi érdeklődése. A tanulók választásuk alapján angol, illetve német nyelvet tanulhatnak.  Kiskorú tanuló idegen nyelv választásához a szülő írásbeli nyilatkozata szükséges. További csoportbontások: Ide soroljátok fel, ha további csoportbontásokat terveztek 3.11.2.

Az egyéb foglakozások szervezésének elvei

Az iskola a tanulók részére egyéb foglakozásokat1 szervez. Az egyéb foglakozások foglalkozások szervezését a tanulók közössége, a nevelőtestület tagjai kezdeményezhetik. A tanulók a tanórán kívüli foglalkozásokra önkéntesen jelentkezhetnek, de ha felvételt nyernek a foglalkozásra, részvételük kötelező. Tanórára felkészítő foglakozások szervezése Az iskola a szülők és a tanulók igénye alapján azoknak a tanulóknak, akiknek a következő tanítási napra való felkészülés nem megoldott csoportos felkészítő foglakozást szervez. Egy csoport maximális létszáma 15 fő. Egyéni foglakozások szervezése Az iskola a tehetség kibontakoztatása, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a fejlesztő felkészítés céljából 1-3 fő részére egyéni foglakozásokat szervez. Az egyéni foglakozások:  felzárkóztató foglakozások,  korrepetálások, 1

Nkt.4.§ 5.pont szerint egyéb foglalkozás: a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja.

Pedagógiai Program

Oldal 223

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  fejlesztő foglakozások. Diákkörök szervezése Az iskola a tanulók igényei, érdeklődése, képességeik kibontakoztatása érdekében, magasabb szintű képzés igényével a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezetők javaslata, illetve a diákönkormányzat kezdeményezésére alapján diákköröket szervez. A diákkör létszáma - a diákkör jellegétől függően – átlagosan 10 – 20 fő. Az egyes diákköröknek az átlagosnál kisebb vagy nagyobb létszámmal való működéséről, a tanév közbeni megszűnéséről az igazgató dönt Diákkörök:  a szakkör,  az érdeklődési kör,  az önképzőkör,  az énekkar,  a művészeti csoport. Felvételi előkészítő foglakozások szervezése A felvételi előkészítő foglalkozások elsősorban a hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű 8. évfolyamos tanulók részére szerveződnek magyar nyelv és irodalomból, valamint matematikából. A foglakozások heti időkerete csoportonként heti 2 óra. a csoportok minimális létszáma 8 fő. Tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokságok, iskolák közötti versenyek, bajnokságok szervezése Az iskola a tanulók, tanulóközösségek művészeti, technikai nevelése, a tanulók képességének, tehetségük kibontakoztatása érdekében versenyeket, bajnokságokat és pályázatokat szervez. A versenyeken, bajnokságokon a részvétel önkéntes.

Pedagógiai Program

Oldal 224

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.12. A tanulók fizikai állapotának mérése A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal október, illetve május hónapban. (A felmérés a „Hungarofitt teszt” alapján került összeállításra. Lásd: Módszerek a tanulók fizikai felkészültségének, teljesítményének mérésére, értékelésére Szerkesztette: Andrásné Dr. Teleki Judit, MKM 1997.) A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt az értesítő könyvön keresztül a szülők tudomására hozzák. A tanulók fizikai állapotának mérését szolgáló feladatok, illetve az elért eredményekhez tartozó pontszámok: 1. feladat: HELYBŐL TÁVOLUGRÁS (Az alsó végtag dinamikus erejének mérése) Kiinduló helyzet: a tanuló az elugró vonal (elugró deszka) mögé áll úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás – és ezzel egyidejűleg páros karlendítés hátra, hátsó rézsútos mélytartásba, előzetes lendületszerzés –, majd erőteljes páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. Értékelés: az utolsó nyom és az elugró vonal közötti távolságot mérjük méterben. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

1.

2.

3.

1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.18 1.21 1.24 1.27 1.30 1.33 1.36 1.39 1.42 1.45 1.48 1.51

1.10 1.13 1.16 1.19 1.22 1.25 1.28 1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.52 1.56 1.58 1.62

1.23 1.26 1.29 1.30 1.34 1.37 1.40 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.72 1.76

Pedagógiai Program

4.

5. évfolyam 1.34 1.45 1.37 1.48 1.40 1.51 1.43 1.54 1.46 1.57 1.49 1.60 1.52 1.63 1.55 1.66 1.58 1.69 1.61 1.72 1.64 1.75 1.67 1.78 1.70 1.81 1.73 1.84 1.76 1.87 1.79 1.90 1.82 1.93 1.85 1.97

6.

7.

8.

1.55 1.58 1.61 1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.07

1.64 1.67 1.70 1.73 1.76 1.79 1.82 1.85 1.88 1.91 1.94 1.97 2.00 2.03 2.06 2.09 2.12 2.16

1.72 1.75 1.78 1.81 1.84 1.87 1.90 1.93 1.96 1.99 2.02 2.05 2.08 2.11 2.14 2.17 2.20 2.24

Oldal 225

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 19 20 21

1.54 1.57 1.61

1.66 1.70 1.74

1.80 1.84 1.87

1.89 1.94 1.98

2.01 2.05 2.09

2.11 2.15 2.19

2.20 2.24 2.28

2.28 2.32 2.36

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

1. Évfolyam 0.97 1.00 1.03 1.06 1.09 1.12 1.15 1.19 1.22 1.25 1.29 1.32 1.35 1.39 1.41 1.44 1.47 1.50 1.54 1.57 1.61

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

1.08 1.11 1.14 1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.68 1.72

1.17 1.20 1.23 1.26 1.29 1.32 1.35 1.38 1.41 1.44 1.48 1.50 1.53 1.57 1.60 1.64 1.67 1.70 1.74 1.78 1.81

1.24 1.27 1.30 1.34 1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.88

1.31 1.34 1.37 1.40 1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.76 1.80 1.84 1.88 1.92 1.96

1.38 1.41 1.44 1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02

1.43 1.45 1.48 1.51 1.54 1.57 1.60 1.63 1.66 1.69 1.72 1.74 1.77 1.80 1.83 1.87 1.91 1.95 1.99 2.03 2.07

1.47 1.50 1.53 1.56 1.59 1.62 1.65 1.68 1.71 1.74 1.77 1.80 1.84 1.87 1.90 1.94 1.98 2.02 2.05 2.08 2.11

2. feladat: HASONFEKVÉSBŐL TÖRZSEMELÉS ÉS LEENGEDÉS FOLYAMATOSAN (A hátizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló a hasán fekszik úgy, hogy az állával megérinti a talajt, és mindkét karja laza tarkórátartás helyzetében van. A vizsgálatot végző személy az egymáshoz tett lábfejeket a földhöz szorítja. Feladat: a tanuló az 1. ütemre törzsemelést végez, 2. ütemre összeérinti a könyökét az álla alatt, 3. ütemre visszanyit tarkórátartásba, 4. ütemre törzsét leengedve visszafekszik a földre. Értékelés: négy perc alatt végrehajtott törzsemelések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá:

Pedagógiai Program

Oldal 226

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 2. évfolyam 20 22 24 26 28 30 32 34 36 38 40 42 44 46 48 50 52 54 56 58 60 62 64 66 68 70 72 74

3.

4.

5.

6.

7.

8.

24 28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76

26 30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 82 86

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 2. évfolyam 16 19 20 23 24 27 28 31 32 35 36 39 40 43 44 47 48 51 52 55 56 59 60 63 64 67 68 71

3.

4.

5.

6.

7.

8.

22 24 28 32 36 40 44 48 51 56 60 64 68 74

25 29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77

28 32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80

29 33 37 41 45 49 53 57 61 65 69 73 77 82

30 34 38 42 46 50 54 58 62 66 70 74 78 83

32 36 40 44 48 52 56 60 64 68 72 76 80 84

3. feladat: HANYATTFEKVÉSBŐL FELÜLÉS TÉRDÉRINTÉSSEL FOLYAMATOSAN (A hasizmok erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: négy perc. Kiinduló helyzet: a tanuló torna vagy egyéb puha szőnyegen a hátán fekszik, és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja. Laza tarkóra-tartás előre néző könyökkel. Feladat: a tanuló üljön fel, könyökével érintse meg azonos oldalon a combokat. Hanyattfekvés és újabb felülés következik folyamatosan. Pedagógiai Program

Oldal 227

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott felülések száma négy perc alatt. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 2. évfolyam 25 28 30 33 35 38 40 43 45 48 50 53 55 58 60 63 65 68 70 73 75 78 80 83 85 88 90 93

3.

4.

5.

6.

7.

8.

31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94 98

36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96 100

38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98 102

40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100 104

42 47 52 57 62 67 72 78 82 87 92 97 102 106

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 2. évfolyam 20 23 25 28 30 33 35 38 40 43 45 48 50 53 55 58 60 63 65 68 70 73 75 78 80 83 85 88

3.

4.

5.

6.

7.

8.

26 31 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91

29 34 39 44 49 54 59 64 69 74 79 84 89 94

32 36 41 46 51 56 61 66 71 76 81 86 91 96

34 38 43 48 53 58 63 68 73 78 83 88 93 98

36 40 45 50 55 60 65 70 75 80 85 90 95 100

38 42 47 52 57 62 67 72 77 82 87 92 97 102

4. feladat: FEKVŐTÁMASZBAN KARHAJLÍTÁS- ÉS NYÚJTÁS FOLYAMATOSAN (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérése) Maximális időtartam: lányok 2 perc; fiúk: 4 perc.

Pedagógiai Program

Oldal 228

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámasz (tenyerek vállszélességben előre néző ujjakkal, egyenes törzs, nyak a gerinc meghosszabbításában, nyújtott térd, merőleges kar). Feladat: a tanuló mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell tartani, a fej nem lóghat. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül. Értékelés: a szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Az elért eredmények átszámítása pontszámmá: Fiúk (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

1. 2. évfolyam 5 7 7 9 9 11 11 13 13 15 15 17 17 19 19 21 21 23 23 25 25 27 26 28 27 29 28 30

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9 11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 30 31 32

11 13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 32 33 34

13 15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 34 35 36

15 17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 36 37 38

17 19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 38 39 40

19 21 23 25 27 29 31 33 35 37 39 40 41 42

Lányok (4 motorikus próba értékelése esetén) PONTSZÁM 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

Pedagógiai Program

1. 2. évfolyam 1 1 1 2 2 2 2 3 3 4 4 5 5 6 6 7 7 8 8 9 9 10 10 11 11 12 12 13

3.

4.

5.

6.

7.

8.

2 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15

3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16

4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18

6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19

Oldal 229

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése 0 – 20,5 pont - igen gyenge Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. (A figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének – átmeneti – javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerének a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is igen gyakran komoly megterhelést jelent.) 21 -40,5 pont - gyenge Az egésznapi tevékenységétől gyakran elfárad, a nap végén levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát, egyik napról a másikra, nem tudja kipihenni fáradalmát. 41 – 60,5 pont - elfogadható A rendszeres, mindennapi tevékenységtől már ritkán fárad el, de a tartós, váratlan többletmunka már erősen igénybe veszi. 61 – 80,5 pont - közepes Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy egészsége stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. E szint megtartásához is, heti 2-3 órás időtartamú, rendszeresen végzett testedzés szükséges. Az egészség megőrzése érdekében a továbbiakban. (a későbbi élete folyamán) is törekedni kell legalább e szint megtartására. 81 – 100,5 pont - jó Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. (E szintet elérők, amennyiben élsportolókká szeretnének válni, minél előbb kezdjenek hozzá az alapvető kondicionális képességeik magasabb szintre emeléséhez, fejlesztéséhez). 101 – 120,5 pont - kiváló E szintet elérők, már fizikailag jól terhelhetők, az általuk választott sportágban (élsportolóként) is kiváló eredményeket érhet el. A mérések időszaka az intézményben: minden tanévben szeptember és október hónapok.

Pedagógiai Program

Oldal 230

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.13. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 3.13.1.

Egészségnevelési elvek

Boldog és hasznos embert nevelni: ez magába foglalja azt a felelősségteljes és ezerszálú munkát Hisszük, hogy vannak és lesznek örök emberi értékek, amelyekre biztos tudás és emberi jövő építhető. Arra törekszünk, hogy tanítványainkat ezekre az értékekre támaszkodva minél jobban felkészítsük az életre, a rájuk váró feladatokra, a küzdelmekre, amelyek átszövik a társadalom minden szintjét. Hiszszük, hogy lehet olyan légkört teremteni az iskolánkban, amelyben gyermekek örömmel tanulnak, tanárok örömmel tanítanak. Célunk: egészséges, boldog, elégedett, önmagában bízó, adottságait, képességeit a kihasználó, reális célokért küzdeni tudó fiatalokat nevelni. Olyan nevelő-oktató munkában hiszünk, amely a lelki, testi és szellemi nevelést egyszerre valósítja meg annak érdekében, hogy tanulóink:  önmagukat (lehetőségeiket és korlátaikat) ismerjék  érdeklődésük és képességeik vezérelje továbbtanulásukat  legyenek képesek az önművelésre, a megújulásra, az élethossziglani tanulásra  a tudás, a műveltség, a becsületesség, az önzetlenség, a tolerancia legyen számukra a legfontosabb emberi érték  az életet, egészséget megbecsülő, környezetét védő, hazájára büszke, azért tenni tudó és akaró felnőtt válhasson belőlük. Hosszú távú célok Olyan egészségfejlesztő iskolává váljunk, amely elősegíti azt, hogy az iskola az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen. Ennek érdekében az iskola:  minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését  együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen  kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges táplálkozásnak, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak  olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók jól-létét és méltóságát, lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást. Középtávú célok: Pedagógiai Program

Oldal 231

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  olyan szellem kialakítása, amely tudatos testi és lelki egészségmegőrző és fejlesztő magatartásra ösztönöz,  az egészségnevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg,  a tantárgyközi kapcsolatok erősítése annak érdekében, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket,  alakuljon ki a tanulókban, hogy az egészség érték,  épüljenek be életükbe az alapvető higiéniai tennivalók, a mindennapi testmozgás és az egészséges táplálkozás,  ismerjék meg önmagukat, személyiségüket, testüket, korlátaikat és lehetőségeiket,  tudják a káros szenvedélyek következményeit és tudjanak nemet mondani  szerezzenek helyes ismereteket a nemi fejlődéssel kapcsolatban,  tudják, hogy hová forduljanak szükség esetén tanácsért, segítségért. Rövid távú célok (a következő tanévre) A már működő tevékenységek folytatása és bővítése annak érdekében, hogy:  a tanulók ismerjék meg jobban önmagukat és egymást  tudatosodjon bennük, hogy mindenki felelős a saját egészségéért  váljanak képessé arra, hogy felismerjék és elkerüljék a veszélyes élethelyzeteket 3.13.2.

Környezeti nevelési elvek  A globális problémák kiinduló gyökerei szűkebb környezetünkben is jelen vannak. Iskolánk környezeti nevelésének legfontosabb feladata, hogy az alapelvek, célok és jövőtervezés területén egyedi természeti környezetünket helyezze középpontba, hiszen előnyeinek felismerése, környezetkímélő használata során várható egy olyan szemlélet kialakulása, melytágabb környezetre is kivetíthető.  Az iskola környezeti nevelése szolgálja az ökológiailag, szociálisan, gazdaságilag és politikailag fenntartható társadalom számára szükséges kulcskompetenciák kialakulását. Az iskola az egyik legfontosabb színtere a környezeti nevelésnek. Az iskola, mint helyszín, mint “zöld miliő” jelenjen meg és járuljon hozzá a gyerekek személyiségének formálásához. Az intézmény hulladék-, energia-, vízgazdálkodása komoly nevelési erővel hat a diákokra és rajtuk keresztül a családok otthoni takarékosságára, életvitelére. A pedagógusok, a dolgozók példamutatása nagymértékben segíti a fenntarthatóságra nevelés elveit, az állampolgári és egyéb közösségi felelősségtudat kialakulását.

Pedagógiai Program

Oldal 232

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa  A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természeti környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Általános értékek:  Az egyetemes természeti (élő és élettelen) értékek tisztelete és megőrzése, beleértve az embert is, kultúrájával együtt.  A Föld életképességének, sokféleségének (élő, élettelen társadalmi), rendszerének és funkciójának megértése, megőrzése a harmóniára való törekvéssel, a Föld gazdagságának és szépségének megőrzése.  Fenntartható, igazságos, békés és az állampolgárok részvételén alapuló demokratikus társadalom építése. Környezeti nevelésünk céljai:  Rendszerszemléletre nevelés.  Globális összefüggések megértése.  Alternatív, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések keresése.  A természet, az élet, a biológiai sokféleség jelentőségének megértése.  Létminőséghez szükséges értékek megismerése, és a viselkedési normák kialakítása.  Konfliktuskezelés, tolerancia, természeti, társadalmi felelősség fejlesztése.  Helyes értékrend, erkölcs és életviteli szokások formálása.  Környezet és egészség-tudatosság erősítése, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata.  Fogyasztás helyébe az életminőség helyezése.  Fenntarthatóságra való nevelés az ökológiai szemléletmód segítségével.  A helyi értékek és problémák megismertetése.  Lakóhelyünk környezetvédelmi munkájában aktív részvétel.  Ősi mesterségek megismerése.  Hagyományok őrzése.  A természeti, az épített és a szociális környezetünk (lakóhely) ismerete, óvása, fejlesztése. A környezeti nevelés során az élményalapú, tevékenységközpontú, érzékenyítő, interaktív módszerek alkalmazását helyezzük előtérbe. A környezeti nevelés természetéből fakad, hogy a tanórán és a tanórán kívül is a hagyományos tanítási módszerePedagógiai Program

Oldal 233

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa ken – frontális munka, csoportmunka, kiselőadás, vita stb. kívül más egyéb módszereket is alkalmaznunk kell. Így különösen a játékos módszereket, a projektmódszert, a terepgyakorlatok módszereit.

Pedagógiai Program

Oldal 234

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.14. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 3.14.1. A gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések célja A gyermekek, tanulók esélyenlőségét szolgáló intézkedések alapvető célja, hogy az iskola biztosítsa a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. Az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőségének biztosításán túl célul tűzzük ki az esélyteremtést, támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók hátrányainak kompenzálása és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében:  tanításban, ismeretközvetítésben,  a gyermekek egyéni fejlesztésében,  az értékelés gyakorlatában,  tanulói előmenetelben,  a fegyelmezés, büntetés gyakorlatában,  a tananyag kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében,  a továbbtanulásban, pályaorientációban,  a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében,  partnerség a kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel. Célunk továbbá az, hogy az iskolában érvényesüljön: – a diszkriminációmentesség, – a szegregációmentesség, – a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési, oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, – a minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés és az integráció biztosítása. Konkrét célok – Az élethosszig tartó tanulás megalapozása, a kulcskompetenciák fejlesztése. – Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásának fejlesztése, az ehhez szükséges feltételek folyamatos fejlesztése. – A nevelés és oktatás tárgyi feltételeinek biztosítása, a kötelező taneszköz jegyzékben előírt felszerelések beszerzésének folytatása, az elhasznált eszközök cseréje. – Az integráltan nevelt/oktatott gyermekek/tanulók fejlesztéséhez szükséges feltételrendszer továbbfejlesztése. Pedagógiai Program

Oldal 235

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – A pedagógus szakma fejlődésének támogatása, továbbképzések támogatása – A tehetséges tanulóknak speciális fejlesztő, felkészítő képzések képességeik kibontakoztatására, bekapcsolódás központi programokba. – Az óvoda – iskola együttműködés elmélyítése. – A tanköteles kor előtti diszlexia-szűrés megvalósítása. – Az integráció feltételrendszerének bővítése, integrációs támogatás igénybe vétele, a képesség-kibontakoztató, illetve integrációs felkészítés folytatása az ágazati miniszter által kiadott program alapján, továbbá a program alkalmazásához szükséges pedagógus kompetenciák megteremtése. – Az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakítása, a gyermekek és tanulók közti különbség figyelembe vétele a nevelő, illetve a nevelő-oktató munka során. – A pályaorientációs tevékenység hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy az országos átlagnál nagyobb mértékben növekedjen a gimnáziumban és szakközépiskolában továbbtanulók aránya. – A nyári táborok és az erdei iskola programjainak támogatása. – Az esélyegyenlőség és a gyermek mindenek felett álló érdekében az életminőséget javító prevenciós tevékenységek folyamatos biztosítása. – Az esélyegyenlőség, illetve a tanulási hátrányok kompenzálása érdekében szociális támogatórendszer teljes körű és hatékony igénybevételének támogatása, segítése. – Az iskola működési területén élő hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek azonosítása, folyamatos nyilvántartása. Rövid távú célkitűzések (2013-2014) – Intézményi szinten olyan nyilvántartási rendszer kialakítása, amely alkalmas az esélyegyenlőségi intézkedésekhez szükséges információk biztosítására, különösen HH-s és HHH-s gyermek beazonosítására, számuk pontos megállapítására. – Az integrált pedagógiai rendszert továbbfejlesztése, összehangolása a Nemzeti alaptantervvel és a választott kerettantervvel. Középtávú célkitűzések (2011-2016) – A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek esélyeinek növelése a tartalmi fejlesztésével, az eszközellátottság folyamatos javítása, korszerű infrastruktúra és informatikai eszközök biztosítása az oktatásban. – A pedagógusok módszertani felkészültségének növelése. Pedagógiai Program

Oldal 236

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa Kötelezettségek és felelősség Az iskolában az esélyenlőségi intézkedések végrehajtásáért az igazgató felelős, akinek felelőssége:  annak biztosítása, hogy a az általános iskola alkalmazottai és a szülők, az érintett társadalmi és szakmai partnerek megismerjék az intézmény esélyegyenlőségi intézkedési tervét,  az általános iskola dolgozói kövessék az esélyegyenlőségi intézkedésieket,  az intézmény dolgozói megkapják a szükséges felkészítést és segítséget az esélyegyenlőségi intézkedések végrehajtásához. Az igazgató az iskola pedagógusai közül az esélyegyenlőségi felelőst, akinek a feladata:  az intézkedések megvalósításának koordinálása, az érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása,  az intézkedések végrehajtásának nyomon követése,  az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása,  az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben pedig megtegye a szükséges lépéseket. Az iskola vezetői felelősek azért, hogy a pedagógusok tudatában legyenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásoknak, biztosítsák a diszkriminációmentes oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek. A pedagógusok felelőssége, hogy ismerjék a tervezett esélyegyenlőségi intézkedéseket és közreműködjenek annak megvalósításában; illetve az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék az iskola igazgatójának. Minden, az intézménnyel szerződéses viszonyban álló köteles betartani az egyenlő bánásmód követelményét.

Pedagógiai Program

Oldal 237

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa 3.14.2.

Akcióterv

Az iskola az alábbi konkrét feladatok megvalósítását célokat tűzik ki, amelyek megvalósításával biztosítható a stratégiai célok elérése, a szegregáció és diszkriminációmentes köznevelés, amely segíti a hátrányos helyzetű rétegek társadalmi integrációját is. A hátrányos helyzetű, köztük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókról pontos, lehetőség szerint teljes nyilvántartás vezetése Intézkedés leírása Az intézmény nyilvántartásainak pontosítása, a hiányzó nyilatkozatok beszerzése. Tájékoztatás, ösztönzés. Naprakész nyilvántartás készül az iskolában a HH és a HHH tanulókról. Intézkedés indoka A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szülei nem teljes körűen tettek nyilatkozatot. A hátrányos helyzetű tanulóknak biztosított szolgáltatások minél teljesebb körű biztosításához szükség van a tanulókról a pontos információra. Intézkedés elvárt eredménye Minden hátrányos helyzetű szülő nyilatkozatot tett. Intézkedés célja Rövid távú célok (1 Rövid távú célok Középtávú Középtávú Hosszú távú Hosszú távú év) indikátorai célok célok indikátocélok célok indikáto(3 év) rai (6 év) rai Ahátrányos helyzetű Nyilatkozatok Minden HHH- Növekszik a A HHH-s tanu- HHH-s tanulók képesség tanuló szülei teljes száma, települési s tanuló részt lók tanulmányi tanulmányi kibontakoztató eredményei körben nyilatkoznak, és intézményi vesz az IPReredményei. és az integrált a nyilvántartások nyilvántartások. ben. javulnak, a HHH-s tanulók felkészítésen egyeztetése megtörközépiskolában továbbtanulási résztvevők ténik a települési továbbtanuló aránya száma önkormányzatokkal. HHH-s tanulók aránya nő Felelős Az iskola igazgatója

A nevelő-oktató munka feltételeinek a javítása Intézkedés leírása Az iskolai nevelés tárgyi feltételeinek javítása. A miniszteri rendelet alapján középtávú eszközbeszerzési terv készült, amelynek megvalósításához az iskola kezdeményezi a fenntartónál az esélyenlőségi intézekedések támogatására kiírt pályázaton való részvételt. Intézkedés indoka A jogszabályban meghatározott kötelező eszközök nem állnak rendelkezésre teljes mértékben az intézményben. Intézkedés elvárt eredménye A jogszabályban meghatározott kötelező eszközök és infrastruktúra teljes mértékben és megfelelő állapotban rendelkezésre álljanak, az iskola 20/2012 (VIII) EMMI rendeletben előírt feltételek szerint működjön. Intézkedés célja Rövid távú célok Rövid távú Középtávú Középtávú célok indiHosszú távú Hosszú távú

Pedagógiai Program

Oldal 238

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa (1 év) A fejlesztéshez szükséges forrás megpályázása, a beruházás elindítása.

célok indikátorai A pályázat elkészülte.

célok (3 év) A rendeletben meghatározott eszközök rendelkezésre állnak.

kátorai Leltári naplók, eszköz és felszerelés jegyzékek, önkormányzati vagyon-nyilvántartás

célok (6 év) -

célok indikátorai -

Felelős Igazgató Forrás IPR-s pályázati forrás

A középiskolában továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arányának növelése Intézkedés leírása A kulcskompetenciák tervszerű fejlesztése, egyéni fejlesztés megvalósítása. A tanulási motiváció növelése. Pályaorientáció. Intézkedés indoka A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási mutatói az iskolában tanuló diákok általános továbbtanulási adatainál rosszabbak. A hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kisebb arányban tanulnak tovább gimnáziumban és szakközépiskolában, és jellemzően a szakiskolában folytatják általános iskolai tanulmányaikat. Különösen a halmozottan hátrányos helyzetűek választják magas arányban a szakiskolát. Intézkedés elvárt eredménye A középiskolában továbbtanuló HHH tanulók aránya eléri az országos átlagot. Intézkedés célja Rövid távú Rövid távú Középtávú Középtávú célok indiHosszú távú Hosszú távú célok (1 év) célok indikátocélok kátorai célok célok indikátorai (3 év) (6 év) rai A HHH tanulók HHH tanulók A halmozotHHH tanulók tanulmáA HHH tanulók Továbbtanulási oktatási feltéttanulmányi tan hátrányos nyi eredménye, a HHH tovább tanulási arányszámok elei, iskolai eredménye helyzetű tatanulók továbbtanulási aránya intézsikerességük nulók aráaránya intézménytípuménytípusok javulnak. nyának növe- sok szerint kedvezően szerint megfelel lése a közép- alakult. az országos iskolái tomegoszlásnak. vábbtanulás során Felelős Igazgató, az iskola pedagógusai

A tanulók országos kompetenciamérési eredményeinek növelése Intézkedés leírása Gondos elemzést igényel, hogy milyen okokra vezethető vissza az alapszintet el nem érők magas aránya. Ehhez alaposan, a jogszabályi előírások szerint kellene feldolgozni a kompetenciamérés eredményeit. Alapos diagnózisból kiindulva, az országos mérésen elért egyéni eredményeken is alapuló egyéni fejlesztés elengedhetetlen ahhoz, hogy az alapszintet elérő tanulók aránya közelítsen az országos arányokhoz, majd meghaladja

Pedagógiai Program

Oldal 239

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa azt. Motiváló módszerek alkalmazása, a tanulási kudarc megelőzése. Intézkedés indoka Az alapszintet el nem érő tanulók aránya mind matematikából, mind szövegértésből magas. Különösen szövegértés terén lényeges az országosan számított aránytól az eltérés A méréshez kapcsolódó kérdőív alapján számított motivációs index – standard skálán - mínusz 4 értéke azt jelzi, hogy iskolánk tanulóinak jelentős része nem motivált a tanulásra. Bizonyosra vehető, hogy a mérési eredményekben is, ha egyre gyakrabban alkalmazunk motiváló módszereket, eljárásokat és élünk a külső motiváció lehetőségeivel. Intézkedés elvárt eredménye A tanulók, köztük a hátrányos/halmozottan hátrányos helyzetű tanulók tanulási, továbbtanulási esélyei javulnak. Intézkedés célja Rövid távú célok Rövid távú célok indiKözéptávú célok Középtávú célok Hosszú Hosszú távú (1 év) kátorai (3 év) indikátorai távú célok célok indiká(6 év) torai A kompetenciaFejlesztési progaram HHH-s tanulók Országos méré- Az iskola Az iskola méréseket követő a mérési eredmények eredményei az si eredmények: mérési mérési elemzések, fejlőnövelésére. országos átlagot HHH és nem eredményei eredményei. désvizsgálatok meghaladó mérHHH tanulók elérik az tapasztalatai alaptékben javulnak, eredményei. országos ján a fejlődési a HHH és nem átlagot. ütemet növelő HHH tanulók fejlesztési programok megvalósítámérés eredmésának támogatányei között a sa. Az alkalmazott különbség csökpedagógiai módken. szerek és szemlélet megújítása. Felelős Igazgató, pedagógusok A társadalmi környezettel az együttműködés javítása Intézkedés leírása Tervszerűen működő, preventív kapcsolat kiépítése a cigány kisebbségi önkormányzatokkal, civil szervezetekkel a hátrányos helyzetű csoportok óvodai, iskolai sikeressége érdekében. Intézkedés indoka A kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek eddig is segítették az intézményeket. A kisebbségi önkormányzatok, a civil szervezetek a hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók felzárkóztatásához, a többségi tanulók érzékenyítéséhez hatékonyan járulhatnak hozzá. Intézkedés elvárt eredménye Az iskola és civil szervezetek és kisebbségi önkormányzatok együttműködése a gyerekek oktatási esélyeinek növelése érdekében. Intézkedés célja Rövid távú célok Rövid távú Középtávú célok Középtávú Hosszú távú Hosszú távú cé(1 év) célok indikáto(3 év) célok indikátocélok lok indikátorai rai rai (6 év) A cigány kisebbségi EgyüttműköA cigány kisebbKözösen megva- A hátrányos A hátrányos önkormányzattal, dési megállaségi önkormánylósított tevéhelyzetű tanuhelyzetű tanulók civil szervezetekkel podások. zattal, civil szerve- kenységek szá- lók iskolai sike- és többségi tanu-

Pedagógiai Program

Oldal 240

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa együttműködési terv elkészítése, egyeztető fórum létrehozása.

zetek aktív szere- ma. pet vállalnak a hátrányos helyzetűek közoktatási esélyegyenlőségének megteremtésében Felelős

ressége eléri a többségi társaikét.

lók tanulmányi eredménye.

Igazgató

Várható eredmények – Az európai normáknak megfelelő, a lakossági igényekhez és a társadlmi elvárásokhoz jobban igazodó, korszerű intézmény jön létre – A hátrányos helyzetű és leszakadó rétegek társadalmi integrációja erősödik, a társadalom szemlélete, e rétegek elfogadási szintje kedvezően változik. – Az intézmény képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együtt nevelésére. ­ Az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó halmozottan hátrányos helyzetű tanulók arány nem haladja meg az országos átlagot. ­ Csökken az iskolai hiányzások óraszáma. ­ Csökken a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körében a magántanulók száma. ­ Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma. ­ Az intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. A HHH és nem HHH tanulók mérési eredményei között a különbségek csökkenek. 3.14.3. Monitoring Az iskola évente, a tanév zárásakor az év végi beszámolóban jelentésben értékeli az esélyegyenlőségi intézkedések megvalósulását, az esélyegyenlőség helyzetét. Az információkat, tapasztalatokat a következő oktatási időszak vonatkozásában az iskola következő tanévi munkatervébe beépíti. Az intézményi közoktatási esélyegyenlőségi értékelés fő tartalmi elemei: – A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek intézményi oktatási esélyegyenlőségi helyzetének bemutatása. – Az intézményt, a hátrányos helyzetű gyermekeket érintő programok és tevékenységek, valamint az őket érintő főbb intézményi változások bemutatása. – Beszámoló az intézményi program keretében elfogadott akcióterv végrehajtásáról, az akciótervben meghatározott feladatok elvégzéséről. Pedagógiai Program

Oldal 241

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa – Tájékoztatás a tárgyévben beadott, intézményi esélyegyenlőség megsértésével kapcsolatos szülői/gondviselői panaszokról, a panasztételi eljárások eredményeiről. – A következő időszakra vonatkozó intézményi program alapelveinek és cselekvési irányainak meghatározása.

3.15. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei, az értékelés szabályai A tanulmányok alatti vizsgák szabályait tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit, az értékelés szabályait a pedagógiai program 2. számú melléklete tartalmazza.

Pedagógiai Program

Oldal 242

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

Pedagógiai Program

Oldal 243

Tarczy Lajos Általános Iskola, Pápa

MELLÉKLETJEGYZÉK

1. számú melléklet Az iskolában tanított tantárgyak előírt tananyaga és követelményei (tantárgyi tervek) 2. számú melléklet A tanulmányok alatti vizsgák szabályai tanulmányok alatti vizsga követelményei, részei, az értékelés szabályai 3. számú melléklet Nevelőmunkát segítő eszközök 4. számú melléklet A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

Pedagógiai Program

Oldal 244