Növényvédő szerek humán és környezetegészségügyi. Növényvédelmi higiéniai és toxikológiai ismeretek modul

Növényvédő szerek humán és környezetegészségügyi vonatkozásai

Növényvédelmi higiéniai és toxikológiai ismeretek modul

Fontosabb témakörök • • • • • •

A növényvédelmi higiénia alapfogalmai Mérgezési elsősegélynyújtás Élelmezés-egészségügyi várakozási idő Munka-egészségügyi várakozási idő Egyéni egészségvédelem Növényvédő szerek engedélyezése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 2

A növényvédelmi higiénia alapfogalmai elsősegélynyújtás A kémiai növényvédelem szerepe, jelentősége

Napjainkban világszerte a kultúrnövényeinket károsító élő szervezetek mintegy 35 %-kal csökkentik a mezőgazdasági terméshozamokat – állati kártevők 14 % (rovarok)

– mikroorganizmusok 12 % (gombák) – gyomnövények 9 %

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 3

A növényvédelmi higiénia alapfogalmai A kémiai növényvédelem szerepe, jelentősége

A növényvédő szerek „mellőzése” következtében jelentkező hozamcsökkenések várható alakulása kultúránként – kukorica 53 %

– kalászosok 38 % – szója 37 %

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 4

A növényvédelmi higiénia alapfogalmai A növényvédő szerek egészségügyi veszélyei A halált okozó veszélyforrások listájának első és utolsó tíz tagja 1. Dohányzás 21. Hegymászás 2. Alkoholfogyasztás

22. Fűnyíró gép

3. Autózás

23. Iskolai tornaóra

4. Lőfegyver

24. Sízés

5. Hálózati elektromosság

25. Védőoltás

6. Motorkerékpározás

26. Élelmiszer színezék

7. Úszás

27. Élelmiszer tartósító

8. Orvosi műtét

28. Peszticid

9. Röntgen sugárzás

29. Antibiotikum

10. Vasúti közlekedés

30. Szóró palack

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 5

A növényvédelmi higiénia alapfogalmai

A növényvédelem A növények, növényi termékek károsítóinak behurcolását, elterjedését, kármegelőzését szolgáló intézkedések, valamint a kárelhárításra alkalmas hatékony eljárások alkalmazásának összessége. A növényvédelem módszerei – – – – –

agrotechnikai mechanikai fizikai kémiai biológiai TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 6


Integrált növényvédelem Olyan környezetkímélő, ismert hatékonyságú védekezési lehetőségek okszerű kombinációja, amelyek kímélik a környezetet, különösen a károsítók természetes ellenségeit. A kutatás, gyakorlat, technikai ismereteinek együttes alkalmazása a legmagasabb fokon.

A károsítók elleni hatás elősegítése, a növényi fejlődést gátló tényezők csökkentése. A károsító szám veszélyességi küszöb alá szorítása. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 7


Növényvédő szer hatóanyag Olyan természetes eredetű, vagy kémiai, biológiai, illetve biotechnológiai úton előállított anyag, valamint élő szervezet, amely növényeken, növényi részeken károsítók jelenlétének szabályozására alkalmas, továbbá a növények életfolyamatait ellenőrzött módon befolyásolja (kivéve a víz, a széndioxid és a növénytáplálási anyagok).

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 8


Növényvédő szer Növényvédő szer hatóanyagot vagy hatóanyagokat tartalmazó, általában segéd- és adalékanyagokkal a gyakorlati növényvédelmi feladatok kivitelezéséhez alkalmas formulációban előállított készítmény.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 9


Biocid Hatóanyag, illetve egy vagy több hatóanyagot tartalmazó készítmény, a felhasználóknak szánt kiszerelési formákban, melynek az a célja, hogy valamely kártékony biológiai szervezetet kémiai vagy biológiai eszközökkel elpusztítson, elriasszon, ártalmatlanítson, károkozásában akadályozzon, illetőleg valamilyen más módon korlátozó hatást gyakoroljon rá, és besorolható az 5. számú melléklet szerinti valamely terméktípusba. 38/2003. (VII.7.) ESzCsM-FVM-KvVM együttes rendelet TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 10


Biocid - Fertőtlenítő szerek - Tartósítószerek - Károsítók elleni védekezésre alkalmas szerek - Egyéb biocid termékek

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 11


A növényvédő szerek egészségügyi veszélyei Méregtani alaptételek – Minden vegyi anyag potenciális méreg Paracelsus-i alapszabály „Minden dolog méreg, ha önmagában nem is az; csupán a mennyiség teszi hogy egy anyag nem méreg.”

– Minden vegyi anyag környezetszennyező – A környezetszennyezés a mérgezés lehetőségével és

tényével jár együtt TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 12


Higiénia Az egészség, a biológiailag ép állapot megóvásának és lehető fokozásának a tudománya és gyakorlata a dolgozó ember, a társadalom és az egész élővilág vonatkozásában.

Egészség •A teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, és nem csupán a betegség, ill. a testi nyomorúság hiánya. A higiéniai tevékenység az egészségkárosodások elhárítását, a baleset, a betegség megelőzését szolgálja. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 13


Higiénia Szakhigiéniák • munka • település • környezet • élelmezés • társadalom • személyi • anya, gero • csecsemő, gyermek TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 14


Higiénia Speciális higiéniák • ipar • agrár  állat, élelmiszer, növényvédelmi

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 15


Növényvédelmi higiénia Integrált szemlélet • Együttesen és egyidejűleg kell biztosítani a dolgozók, a társadalom és a környezetvédelmét. Biológiai szemlélet •Az embert és a társadalmat a természetes környezetével szoros egységben tartjuk megóvandónak a növényvédelmi eljárások során. Mérlegelés és minimalizálás szemlélete TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 16


Növényvédelmi higiénia Baleset Külső erő hatására, váratlanul, szándéktalanul, hírtelen fellépő esemény, amely gyorsan zajlik le és a testi épséget veszélyezteti.

Foglalkozási baleset Olyan baleset, amely munka közben, azzal összefüggésben, külső tényező hatására, szándéktalanul jön létre. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 17


Növényvédelmi higiénia Foglalkozási balesetek veszélyforrásai • fizikai (esés, vágás, szúrás, robbanási energia, tűz, forró tárgyak, áramütés, villámcsapás…) • kémiai (vegyi anyagok) • biológiai (növények, állatok)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 18


Növényvédelmi higiénia Foglalkozási balesetek okai Objektív okok:

• védőeszközök hiánya, hibája • munkaeszközök, gépek hibája • helytelen munkaszervezés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 19


Növényvédelmi higiénia Foglalkozási balesetek okai Szubjektív okok: • védőeszközök mellőzése • gyakorlat hiánya • fegyelmezetlenség, veszélyek alábecslése • figyelmetlenség • tilos eljárások alkalmazása • ittasság • betegség • emberi kapcsolatok hibái TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 20


Növényvédelmi higiénia Betegség Az egészség állapotának ellentéte.

Foglalkozási betegség Olyan egészségkárosodás, amely munka közben, azzal összefüggésben, külső tényező hatására, szándéktalanul jön létre.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 21


Növényvédelmi higiénia Foglalkozási betegségek veszélyforrásai • fizikai (esés, vágás, szúrás, robbanási energia, tűz, forró tárgyak, áramütés, villámcsapás…) • kémiai (vegyi anyagok) • biológiai (növények, állatok)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 22

Mérgezési elsősegélynyújtás Az elsősegélynyújtás minden embernek nemcsak erkölcsi, de törvényben előírt kötelessége is. Erről a Büntető Törvénykönyv intézkedik: 172. § (1) Aki nem nyújt tőle elvárható segítséget sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. (2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. (3) A büntetés bűntett miatt három évig, a (2) bekezdés esetén öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtásra egyébként is köteles. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 23

Mérgezési elsősegélynyújtás

Az elsősegélynyújtás fogalma Az elsősegélynyújtás az az egészségügyi beavatkozás, amelyet laikus vagy egészségügyi szakember végez el a végleges szakorvosi ellátás előtt abból a célból, hogy a mérgezés vagy egyéb más hirtelen egészségkárosodás (baleset) közvetlen következményeit feltartóztassa, a további hátrányos következményeket megakadályozza, illetőleg azokat csökkentse. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 24


Az elsősegélynyújtás típusai Elsősegélynyújtás Mérgezési

Baleseti

Laikus elsősegély Szakképzett elsősegély Orvosi elsősegély

Orvosi ellátás TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 25


A mérgezési elsősegélynyújtás alapelvei 1. Gyors, szakszerű és határozott eljárás (Keveset, de gyorsan és szakszerűen) 2. További méreghatás felszívódás)

megakadályozása

(bejutás,

3. Az életveszélyes állapotok megszüntetése

4. A mérgezett felügyelete és ápolása az orvosi ellátásig 5. A mérgezett orvosi, intézeti ellátásának biztosítása 6. A mérgezéssel elvégzése

kapcsolatos

hivatalos

feladatok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 26


Az elsősegélynyújtó-szolgálat alapelvei - A munkák felelős vezetőjének feladata a szolgálat megszervezése, üzemeltetése, ellenőrzése és fejlesztése - Kellő számú elsősegélynyújtó álljon rendelkezésre - Kellő számú elsősegélynyújtó felszerelés álljon rendelkezésre

- A felszerelésekért felelős személy kinevezése - Jármű, orvos, mentő, kórház–lánc megszervezése - A dolgozók ismerjék kihez és hova kell fordulni TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 27


A kórelőzmény tisztázása

1. Történt-e mérgezés? Nem minden rosszullét mérgezés következménye (vakbélgyulladás, epe- és vesekőroham, agyvérzés, cukorbetegség, belső vérzés, agyrázkódás…).

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 28



1. Történt-e mérgezés? A mérgezés ténye biztos: - mérgezett közli (szóbeli, búcsúlevél) - a munka során az adott növényvédő szerre jellemző tünetek - szavahihető tanú TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 29



1. Történt-e mérgezés? A mérgezés gyanúja merül fel: - azonos körülmények között élők vagy dolgozók egy időben és többen hasonló tünetekkel betegszenek meg - idegen anyag bőrre jutása után alakul ki - olyan környezetben, ahol növényvédő szereket tartanak vagy használnak, valaki rosszullétre panaszkodik TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 30



2. Mivel történt a mérgezés? - növényvédő szer jelenléte - mérgezési tünetek

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 31



3. Hogyan történt a mérgezés? - szem - bőr - belégzés - szájon át

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 32



4. Milyen súlyos a mérgezés? - kezdődő , enyhe mérgezés - középsúlyos mérgezés - súlyos, életveszélyes mérgezés - reménytelennek mutatkozó esetek

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 33


Az élet jelei • mozgás és beszéd • légző mozgás (mellkas, cérna-próba, tükörpróba) • szívműködés (hallható, tapintható) • érverés (csukló, gége)

A mérgezett él, ha a légzés és a nyaki érverés észlelhető. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 34


Az élet veszély jelei

1. Eszméletlenség: - teljes eszmélet, tiszta tudat - beszűkült eszmélet és tudatzavar - eszméletlenség, öntudattalan - delírium

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 35



2. Légzés zavar normális légzésszám: 12-16/perc - szapora és felületes légzés - légszomj - szabálytalan légzés!

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 36



3. Vérkeringési zavar normális érverés: 70-80/perc - szapora és gyenge érverés - ritkább érverés - szabálytalan érverés!

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 37


A halál jelei

Klinikai halál: - mély eszméletlenség - mindkét szemen tág, fényre nem szűkülő pupilla - keringés leállása - légzés leállása

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 38


A halál jelei

Biológiai halál: - hullafoltok - hullamerevség - hulla feloszlása

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 39


A halál jelei

A klinikai halál állapotában elvégzett gyors és szakszerű újraélesztés visszaállíthatja az életfolyamatokat.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 40


Az újraélesztés

Célja: Mesterséges lélegeztetéssel és szívmasszázzsal a vérbe oxigént juttatni és azt a vér áramoltatásával a szervezetben szétoszlatni.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 41


Az újraélesztés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 42


Az újraélesztés

1. Mesterséges lélegeztetés: - szájból-orrba (lefektetés, idegen anyag eltávolítása, lógó fej rögzítés, kendő az orra)

- szájból-szájba (lefektetés, idegen anyag eltávolítása, lógó fej rögzítés, kendő a szájra, gyomortájéki nyomás) TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 43


Az újraélesztés

1. Mesterséges lélegeztetés: - szájból-orrba és szájba (csecsemők, kisgyermekek)

- hasfekvéses

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 44


Az újraélesztés

2. Szívmasszázs (lefektetés, szegycsonttájéki nyomás)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 45


Az újraélesztés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 46


Az újraélesztés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 47


Élesztési eljárások Eszméletlen mérgezett esetén, ha a légzése és keringése normális. Kivitelezés: - friss levegő - ruházat bontás - hideg víz - szúrós szagú anyag szagoltatása - szívtájéki nyomás Felhasználható anyagok: szalmiákszesz, kölnivíz, reszelt torma, törött bors, CO2 TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 48


Eljárás a méreg szembe jutásakor Kivitelezés: • a fej oldalra fordítása • szemhéjak széthúzása, • öblítés a belső szemzug irányából • öblítő folyadék felfogása • szemöblítés 10-15 percig • szakorvosi ellátás Öblítő folyadék: tiszta víz, soványtejes víz, cukros víz Elsősegélynyújtó egészségének védelme (védőszemüveg). TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 49


A szemöblítés eszközei

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 50


A szemöblítés eszközei

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 51


Eljárás a méreg bőrre jutásakor Kivitelezés: • szennyezett ruházat eltávolítása • mechanikai tisztítás • lemosás • szakorvosi ellátás Mosó folyadék: víz, szappanos víz, szerves oldószerek

A lemosás addig végzendő, amíg a növényvédő szer jellemző színe és szaga nem észlelhető. Elsősegélynyújtó egészségének védelme (gumikesztyű). TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 52


Eljárás a méreg lenyelésekor

Az elsősegély-nyújtási beavatkozásokat alapvetően a méreg típusa határozza meg. Méreg típusok: • maró méreg • szerves oldószer • nem maró méreg TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 53


Általános eljárás (nem maró méreg)

Hánytatás, hashajtás: • 1-2 pohár víz itatása • hányási reflex kiváltása (garat falának ingerlése, langyos vagy sós víz, ipecacuana…) • orvosi szén és sós hashajtó (glaubersó, keserűsó) adása

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 54


A hánytatás tilalmai • eszméletlenség • görcsös állapot • maró méreg vagy szerves oldószer lenyelése • vérhányás • vérköpés • tüdővizenyő • előrehaladott terhesség • általános gyengeség, magas életkor • súlyos keringési betegségek TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 55


Eljárás maró méreg lenyelésekor 1. A méreg azonnali felhígítása (víz, tejes víz, tojásfehérjés víz) 2. Szigorú hánytatási tilalom 3. A felmart nyálkahártya bevonása (étolaj, rizsnyák, keményítőpép) 4. Orvosi ellátás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 56


Eljárás szerves lenyelésekor

oldószeres

méreg

1. Szigorú hánytatási tilalom 2. Paraffin olaj itatása (100-200 ml) 3. Orvosi ellátás (gyomormosás?)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 57


Gyomormosás javallata a helyszínen szerves foszforsavészter paraquat barbiturát cián etilénglikol (fagyálló) mérges gomba metilalkohol nikotin széntetraklorid mérgezés TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 58


Gyomormosás ellenjavallatai 1. aorta tágulat 2. nyelőcső visszér 3. nyelőcső daganat 4. gyomorvérzés 5. súlyos (penetráló) fekély 6. gyomordaganat (mérlegelést kíván) 7. maró mérgezés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 59


Gyomormosás ellenjavallatai 8. légző- és vazomotoros központ fenyegető bénulása 9. gégeödéma, gégegörcs 10. tüdőödéma 11. nyelőcső szűkület 12. nyelőcsőplasztika

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 60


Eljárás a méreg belégzésekor Fő feladat a további inhaláció megakadályozása. Kivitelezés - friss levegőre szállítás - ruházat megbontása - lehűléstől való védelem - mozgás és a beszéd megtiltása - szakorvosi ellátás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 61


Növényvédő szer mérgezés jellemző tünetei Helyi tünetek: - bőr: bőrpír, duzzanat, izomrángás, hideg érzés, verejtékezés, felmaródás, égő érzés

- szem: könnyezés, duzzanat, kötőhártya belövelltség (kipirosodás), viszkető vagy égő érzés, fájdalom, látászavar, pupillaszűkület - légutak: orrfolyás, tüsszögés, köhögés, égő érzés (orr) - száj: nyálfolyás, szájszárazság, nyálkahártya felmaródás, égő érzés (nyelőcső) TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 62


Növényvédő szer mérgezés jellemző tünetei Általános tünetek: - gyomor és bélpanaszok (émelygés, hányinger, hányás, hasmenés, görcsös hasi fájdalom) - szorító mellkasi érzés, mellkasi fájdalom, nehézlégzés - feltűnő izgatottság, zavart viselkedés, részegség, bódulat

- izomgyengeség, izomtónus fokozódása, izomgörcs, eszméletlenség

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 63


Ellenanyagok a mentőfelszerelésben 1. Aktivált szén (carbo activatus) 2. Ammónia-párnácskák (ammonia soluta in ampullis) 3. Bentonit (derítőföld) vagy Fuller föld 4. Égetett magnézia (magnesium oxydatum) 5. Glicerin (glicerinum) 6. Kálium-permanganát (kalium permanganicum) 7. Nátrium-tioszulfát (natrium thiosulfuricum cryst.) 8. Porcukor 9. Sós hashajtó (natrium sulfuricum) 10. Szappanpehely 11. Szódabikarbóna (natrium bicarbonicum) TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 64


Eszközök a mentőfelszerelésben

1. Evőkanál 2. Műanyagpohár

3. Szájpecek

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 65


Ellenanyagok a környezetből 1. Citromlé, ecet 2. Étolaj 3. Keményítő, rizsnyák, stb. 4. Konyhasó 5. Kölnivíz, reszelt torma, törött bors, vöröshagyma 6. Mosószerek 7. Szerves oldószerek 8. Tea, feketekávé 9. Tojásfehérje, soványtej 10. Víz TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 66


Eszközök a környezetből

1. Jégdarabkák 2. Műanyag lemezek 3. Takarók és egyéb melegítő lehetőségek 4. Törlőruhák, gézlapok, vatta 5. Üvegedények

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 67

Élelmezés-egészségügyi Várakozási Idő

Fogalma Az, az általában napokban megadott időtartam, amelynek el kell telnie, egy adott engedélyköteles termékkel végzett utolsó kezelés és a növény, növényi termék (beleértve a köztesterményt és aljnövényzetet is) betakarítása, raktárfertőtlenítést követő betárolása, illetve a termény kitárolása, az áru felhasználása, forgalomba hozatala, fogyasztása, kereskedelmi feladása között. Általában 0-120 nap között. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 68

Élelmezés-egészségügyi Várakozási Idő Az élelmezés-egészségügyi várakozási idő elteltével a termény szermaradék tartalma a megengedhető legmagasabb szint (MRL) alá csökken. MRL – Maximum Residue Level A megengedett növényvédőszer-maradék határértéke az élelmiszerben vagy takarmányban, illetve azok felületén előforduló növényvédőszermaradék koncentrációs szintjének engedélyezett felső értéke. 396/2005/EK rendelet TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 69

Élelmezés-egészségügyi Várakozási Idő MRL (maximum meghatározása

residue

level)

értékének

Az élelmiszerekben és a takarmányokban megengedett szermaradékot 2008. szeptemberétől a felhasználási mód figyelembe vételével EU szinten a lehető legalacsonyabb értékben állapítják meg. Mértékegysége mg szermaradék/kg élelmiszer Ha a gazdálkodó betartja a készítmény engedélyében leírt feltételeket, a termény szermaradéka MRL alatti lesz. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 70


Meghatározása Krónikus etetéses toxicitási vizsgálatok rágcsálókon

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 71


Meghatározása NOAEL No Observed Adverse Effect Level Az a legmagasabb dózisszint, amelynél nincs megfigyelhető káros hatás.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 72


Meghatározása NOAEL (No Observed Adverse Effect Level) NOAEL

ADI (Acceptable Daily Intake) = 100 ADI x ttkg

Tolerancia szint (MRL)= napi élelemfogyasztás – MRL – Maximum Residue Level TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 73


Meghatározása Bomlásdinamikai vizsgálatok a kezelés után a növényi terményben.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 74


Meghatározása

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 75

Munka-egészségügyi Várakozási Idő

Fogalma Az, az órákban vagy napokban megadott időtartam, amelynek lejárta előtt az engedélyköteles termékkel kezelt területen bármilyen munkavégzés csak a felhasználáshoz előírt védőfelszerelésben végezhető. Általában 0-8 nap között.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 76


Meghatározása Üzemi expozíciós vizsgálatok - kezelés napján, és a kezelést követő 2., 4., 8. napon Az üzemi expozíciós vizsgálatok során mintavételezés: - levegő (légúti expozíció meghatározása) - ruha, kesztyű, kalap (bőrexpozíció meghatározása) TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 77


Meghatározása A mintavételezés során nyert mintákban analitikai vizsgálatokkal meghatározzák a növényvédő szer mennyiségeket.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 78


Meghatározása A levegőmintákban meghatározott növényvédő szer mennyiségeket a MAK (Maximálisan Alkalmazható Koncentráció) értékhez viszonyítják. MAC – Maximum Allowable Concentration –MAK- érték (mg/m3) munkahelyi légtérben.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 79


Meghatározása

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 80

Munka-egészségügyi Várakozási Idő Bőrön át a kezelt levelekről a bőrre kerülő hatóanyag szívódik fel pl., szőlő zöldmunkái, gyümölcs szüretelése Ilyenkor a munka-egészségügyi várakozási idő az az időtartam, amely alatt a leveleken található szermaradék olyan mértékben lecsökken, hogy a dolgozó expozíciója egy napi munka során nem éri el az AOEL értéket. AOEL – Acceptable Operator Exposure Level mg/ttkg/nap TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 81

Egyéni egészségvédelem

Az 1993. évi XCIII. tv. (munkavédelem) alapján a dolgozó jogosult megkövetelni azt, hogy a munka végzéséhez munkavédelmi szempontból szükséges felszereléseket, munka- és védőeszközöket, az előírt védőételt és –italt, valamint a tisztálkodó szereket rendelkezésre bocsássák.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 82

Egyéni egészségvédelem Az egyéni védőeszközökre legfontosabb jogszabályok

vonatkozó

• A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény • 18/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról • 17/2008. (XII. 3.) SZMM rendelet az egyéni védőeszközök megfelelőségét tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének és bejelentésének részletes szabályairól • 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 83


Az egyéni védőeszközökre legfontosabb jogszabályok

vonatkozó

• 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről • 11/2003. (IX. 12.) FMM rendelet az ipari alpintechnikai tevékenység biztonsági szabályzatáról • 16/2000. (VI. 8.) EüM rendelet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 84


Az egyéni egészségvédelmet a test különböző részein a következő eszközökkel biztosítjuk. A fej védelme: • védősisakok • védőkalapok • fejvédő kamzsák • védőszemüveg • laboratóriumi arcvédő TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 85


Védősisakok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 86


Védőkalapok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 87


Fejvédő kamzsák

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 88


Védőszemüveg

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 89


Arcvédő

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 90


A törzs védelme A munkaruha az utcai ruházat kímélését célozza, meghatározott (kihordási) idő után a dolgozó saját tulajdona lesz. A növényvédelemben ebbe a forgalomba tartozik a zárt, a végtagokon szorosan leköthető kezeslábas ruházat. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 91


Munkaruha

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 92


A törzs védelme A védőruha közvetlenül a munkaártalom megelőzésére rendszeresített öltözék. Nincs kihordási ideje, szükség esetén ki kell cserélni. Tilos elvinni a munkahelyről, raktározásáról, karbantartásáról az üzemben kell gondoskodni! A növényvédelmi védőruha impregnált, zárt, a végtagokon leköthető kezeslábas, rejtett gombolású, zseb nélküli, öves ruhadarab, amelyhez kiegészítésül fehérnemű is tartozik. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 93


Védőruha

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 94


Védőruha

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 95


A törzs védelme A törzs védelmére ezeken túl, különböző anyagból készített kötényeket is alkalmaznak.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 96


A kéz védelme

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 97


A kéz védelme A védőkesztyűk 99%-al képesek csökkenteni a dermális expozíciót (kivétel: gázosító szerek).

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 98


A láb védelme

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 99


Légzésvédelem Az emberi szervezetre káros összetételű anyagok, részecskék, gázok és gőzök elleni, légzőszerveket védő eszközöket a környezeti levegőt tisztító szűrő típusú, illetve a szállított levegős rendszerű (izolációs) légzésvédő készülékek alkotják.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 10


Légzésvédelem A környezeti légzésvédők

levegőt

tisztító

szűrő

típusú

A szűrő típusú védőeszközök részecskeszűrők, gázszűrők vagy az előbbiek kombinációja lehetnek. Ezek oxigénhiányos (17 tf% alatti) légtérben, illetve ismeretlen vagy a megengedettnél nagyobb koncentrációjú szennyező anyagok esetében nem használhatóak. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 10


Légzésvédelem Az inhalációs mérgezés megelőzése • gázszűrő betétek (X-idegmérgek 10, A-szerves oldószerek 25, O-AsH2 és PH3 20, Tü-égési gázok CN gőz 10) • részecskeszűrős légzésvédő • oxigénes önmentő készülék

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 10


Részecskeszűrők

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 10

Egyéni egészségvédelem A részecskeszűrők jelölése és alkalmazási területe Típus betűjele

P1

P2

P3

Színkód

Max. védelmi tényező

fehér

fehér

fehér

4

12

50

Leválasztási teljesítmény

Alkalmazási terület

SL

Szilárd (por) és folyékony részecskék (köd) ellen

SL

Szilárd (por) és folyékony részecskék (köd) ellen

SL

Szilárd és folyékony részecskék ellen (nátrium klorid és paraffinolaj-ködös vizsgálat is)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 10


Álarcok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 10


Álarcok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 10


Szűrőbetétek A szűrő

barna

65°C feletti forrpontú szerves gázok és gőzök

AX szűrő

barna

65°C alatti forrpontú szerves gázok és gőzök, csak egyszeri használattal

B szűrő

szürke

Szervetlen gázok és gőzök (kivéve szén-dioxid)

E szűrő

sárga

Kén-dioxid és egyéb savas gázok

K szűrő

zöld

Ammónia és szerves ammóniaszármazékok

Hg szűrő

piros

Higanygőzök

P3 - részecskeszűrő

fehér

Szilárd és cseppfolyós aerosolok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 10


Külső levegős passzív rendszer Alkalmazási terület: -víztartályok tisztítása -csatornatisztítás -szeméttelepek -oldószeres tisztítás, festés -emésztőgödrök -gázvezeték javítás -füstölés -bakteriális veszély -cementgyártás TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 10


Légbe fúvásos rendszerek

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 10


Oxigénes önmentő-készülék

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 11


Oxigénes önmentő-készülék

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 11


Sűrített-levegős légzésvédők

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 11


Egyéni védőfelszerelések A vegyszeres növényvédelem területén használandó egyéni védőfelszereléseket a mindenkori kiadásra kerülő „Növényvédő szerek, termésnövelő anyagok” jegyzéke tartalmazza szerenkénti felsorolásban.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 11


Egyéni védőfelszerelések

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 11

Egyéni egészségvédelem A vegyszeres növényvédelemben használatos védőfelszerelések elkülönített üzemi tárolásáról, karbantartásáról, mosatásáról, szükség szerinti cseréjéről, megsemmisítéséről gondoskodni – a dolgozókkal együttműködve – a munkáltató feladata, míg a dolgozók köteles azokat rendeltetésszerűen használni, a munka végeztével pedig gondosan megtisztítani.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 11

Egyéni egészségvédelem A vegyszeres növényvédelemben dolgozók egészségének védelmében a különböző védőfelszerelések és azok tartozékai szükségmegoldásnak tekinthetők, azonban szerepük ma még igen nagy és vitathatatlan.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 11

Egyéni egészségvédelem Az egyéni védőeszközök az egészség kockázat csökkentésének eszközei. A felhasználót érő expozíció csak egyéni védőfelszerelés viselésével tekinthető elfogadhatónak.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 11

Egyéni egészségvédelem A védőeszközök fejlesztésének főbb szempontjai • Megfelelő védőhatás • Konkrét védelmi idő meghatározása • Kényelmes viselet • Kezelhetőség • Hatásos tisztíthatóság • Minimális meghibásodási lehetőség • Esztétikus megjelenés • Ellenőrizhető állapot TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 11

Egyéni egészségvédelem Az egyéni védőeszközök karbantartása és dekontaminálása

A megfelelő védőhatás érdekében a védőfelszereléseket, védőruhákat előírásszerűen kell karbantartani, tisztítani.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 11

Egyéni egészségvédelem Az egyéni védőeszközök karbantartása és dekontaminálása A növényvédő szerek porával szennyeződött munkaruhát, védőruhát és védőkalapot a munka közben szükség szerint, elkerülve az egészség károsodást ki kell porolni. A munka végeztével a szükségesnek megfelelően, de rendszeres használat esetén legalább hetenként egyszer üzemileg mosatni kell.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 12

Egyéni egészségvédelem Az egyéni védőeszközök karbantartása és dekontaminálása

Mosási eljárás: • áztatás • előmosás • mosás • öblítés Az áztató, előmosó, mosó, öblítő vizet növényvédő szeres szennyvízként kell kezelni. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 12

Egyéni egészségvédelem Az egyéni védőeszközök karbantartása és dekontaminálása A tömény szerrel szennyeződött védőkesztyűt a munka közben azonnal le kell mosni (bő vízzel, mosószeres vízzel). A napi munka végeztével pedig mosószeres vízzel alaposan le kell mosni, majd szárazra kell törölni. A gumicsizmát ugyanígy kell tisztítani.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 12

Egyéni egészségvédelem Az egyéni védőeszközök karbantartása és dekontaminálása A védőszemüveget, a légzésvédő álarcát és betétjét a napi munka után meg kell tisztítani, majd megfelelő módon kell tárolni. Az elhasznált légzésvédők betétjét növényvédő szeres hulladékként kell kezelni.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 12


Védőeszköz-hatékonysági vizsgálatok 1. In vitro módszerek • Wéber-féle vizsgáló készülék, áteresztőképesség vizsgálata Használható: kesztyű, védőruha mintáknál • Ballonos eljárás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 12


Védőeszköz-hatékonysági vizsgálatok 2. In vivo módszerek • Nyúl fülén direkt hatás vizsgálata és a permeábilis réteg vizsgálata

• Bioteszt, statikus haltesztben

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 12

Növényvédő szerek engedélyezése

Két lépcsős engedélyezés • Hatóanyag - EU szintű engedélyezés – Adatkövetelmény: 91/414/EGK irányelv II. melléklete – Értékelés és döntés: 91/414/EGK irányelv VI. melléklete szerint A 2011. június 14-e után benyújtott hatóanyag engedélyezési kérelmeket a 1107/2009/EK rendeletnek megfelelően kell engedélyezni.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 12


Két lépcsős engedélyezés • Készítmény – tagállami szintű engedélyezés –Adatkövetelmény: 91/414/EGK irányelv III. melléklete –Értékelés és döntés: 91/414/EGK irányelv VI. melléklete szerint A 2011. június 14-e után benyújtott növényvédő szer engedélyezési kérelmeket a 1107/2009/EK rendeletnek megfelelően kell engedélyezni. A rendelet szerint benyújtott dokumentációt zónánként egyetlen tagállam értékeli, majd az értékelés jóváhagyása után minden tagállam kiadja a saját területére érvényes engedélyt. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 12


Alapelvek Az engedélyezés elengedhetetlen feltétele és alapelve, hogy sem a hatóanyag, sem a készítmény ne legyen káros hatással az emberi- vagy az állati egészségre, és nem jelenthet elfogadhatatlan kockázatot a környezetre, a természetre.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 12


Ha a hatóanyag nem forgalmazható az Európai Unióban A hatóanyagot tartalmazó új készítményt nem lehet forgalomba hozni A hatóanyagot tartalmazó, már forgalomban lévő készítmények nemzeti engedélyét vissza kell vonni

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 12

Növényvédő szerek engedélyezése Az engedélyezett növényvédő szerek számának alakulása Magyarországon 800

779

760

729

700

648

630

600 500 400 300 200 100 0 2005

2006

2007

2008

2009

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 13

Évek Hatóanyag Kémia

1

2

szintézis

3

Fejlesztés Lebomlás és szermaradék

Toxikológia Ökotoxikológia

6

7

8

9

10

Gyártástechnológia fejlesztés Fejlesztés

Gyártás Csomagolás

Laboratórium, üvegház Kisparcellás kísérletek Szántóföldi kísérletek Növény, állat, talaj, víz és levegő Akut/krónikus toxicitás, karcinogenitás, mutagenitás, teratogenitás, szaporodás Vízi és szárazföldi nem cél szervezetekre gyakorolt hatás

Engedélyezés

Biológia

5

Labor méretű gyártás

Formuláció

Kutatás

4

EFSA

Kérelmező

Értékelő ülés

Dosszié

EFSA Kérelmező és RMS reagál

RMS

Tud. vélemény

Conlusion

(Rapporteur Member State) Jelentéstevő tagállam

Comments EU Bizottság EFSA

DAR

Összegyűjti a véleményeket

(Draft Assessment Report) Monográfia Értékelő Jelentés

Review report Comments

EFSA Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal

DAR

Tagállamok véleményei

Döntés: felvétel vagy elutasítás


TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 13

Növényvédő szerek engedélyezése A növényvédő szer engedélyezés jogszabályai Magyarországon 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

89/2004 FVM rendelet A növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról 43/2010. (IV. 23.) FVM rendelet a növényvédelmi tevékenységről

Útmutatók (engedélyezési, címkézési, stb.) TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 13

Engedélykérelem Kérelmező

Dokumentáció átvétele MgSZH Adatmegfelelőség vizsgálata MgSZH

Dosszié kiértékelés MgSZH

Időtartam:

Okirattervezet Címketerv MgSZH

Szakhatóságok: 12 hónap

Összesen: 18 hónap

ENGEDÉLYOKIRAT MgSZH

Növényvédő szer engedélyezés menete Magyarországon

Növényvédő szerek engedélyezése A növényvédő szer engedélyezés jogszabályai Magyarországon Az Európai Parlament 2009. január 13-án megszavazta a növényvédő szerek engedélyezéséről szóló rendeletet (1107/2009/EK) és a peszticidek fenntartható használatáról szóló irányelvet (2009/128/EK). 2010. szeptember 24-én a Tanács is jóváhagyta az új jogszabályokat, ennek következtében jelentős változások jelentkeztek a növényvédelem területén 2011. júniusától. Ezek a változások érintik a hatóanyagok és készítmények engedélyezésének rendszerét, a szerek választékát, a felhasználási kategóriákat, a képzettségi feltételeket és a kijuttatás biztonságát. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 13

Növényvédő szerek engedélyezése 3 zónás rendszer a készítmény engedélyek kötelező kölcsönös elismerésére

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 13


A növényvédő szerek engedélyezésének egységes elvei Növényvédő szer akkor engedélyezhető, ha hatóanyagai az Európai Unióban növényvédő szerekben felhasználhatók, és azon kívül a készítmény 1. Kellően hatékony 2. Nincs elfogadhatatlan hatása a növényekre vagy a növényi termékekre 3. Nem okoz szükségtelen szenvedést és fájdalmat azoknak a gerinceseknek, amelyek ellen a védekezés irányul TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 13

Növényvédő szerek engedélyezése 4. Nem gyakorol ártalmas hatást közvetlenül vagy közvetett (pl. ivóvíz, élelmiszer, takarmány) az emberek vagy az állatok egészségére, vagy a talajvízre 5. Nem befolyásolja elfogadhatatlan módon a környezetet 6. Minden toxikológiai vagy ökotoxikológiai szempontból jelentős szermaradékának, szennyező és egyéb összetevő anyagának jellege és mennyisége meghatározható megfelelő, harmonizált, vagy ilyen hiányában, az engedélyezésre illetékes hatóságok által jóváhagyott módszerekkel TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 13


A hatóanyag értékelés szakterületei Az értékelési folyamat során a hatóanyag – azonosítása – fizikai-kémiai tulajdonságainak meghatározása – osztályba sorolása – toxikológiai és metabolizmus vizsgálata – szermaradékok minőségi és mennyiségi azonosítása – a környezeti sors és viselkedés – ökotoxikológia – hatékonyság vizsgálata történik TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 14


A növényvédő szerek nemzeti értékelése Az értékelés kockázat alapú és abból indul ki, hogy a felhasználás a helyes mezőgazdasági gyakorlatnak megfelelően történik. Toxicitás

Expozíció

Kockázat

Elfogadás és kezelés

Elutasítás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 14


Nemzeti hatóság Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság - Növényvédő szer és Termésnövelő anyag Engedélyezési Osztály - Növényvédő szer és Termésnövelő anyag Értékelési Osztály

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 14

Növényvédő szerek engedélyezése 1993. és 2010. között elvégezték a forgalomban lévő hatóanyagok felülvizsgálat az EU-ban. A felülvizsgálati folyamat eredménye: • Pozitív lista (91/414 uniós direktíva I.sz. melléklete) • Visszavonás (nem támogatott és elutasított)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 14

Növényvédő szerek engedélyezése A hatóanyagok engedélyezéséhez benyújtandó részletes és összefoglaló adatok követelményei 1. A hatóanyag azonosító adatai (kérelmező, gyártó, javasolt név és szinonimák, kémiai név, CAS-, EEC- és CIPAC-szám, tapasztalati és szerkezeti képlet, molekulatömeg, a hatóanyag gyártási módszere, a hatóanyag tisztasági foka, az izomerek, szennyezések és adalékanyagok azonosító adatai, a gyártási tételek analitikai profilja) 2. A hatóanyag fizikai és kémiai tulajdonságai TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 14

Növényvédő szerek engedélyezése A hatóanyagok engedélyezéséhez benyújtandó részletes és összefoglaló adatok követelményei 3. A hatóanyaggal kapcsolatos további információk (funkció, kártékony szervezetekre gyakorolt hatások, tervezett felhasználási terület, a kezelendő kártékony szervezetek és a védett vagy kezelt növényi kultúrák vagy termékek, hatásmechanizmus, adatok a rezisztenciára, javasolt módszerek és óvintézkedések kezelésre, tárolásra, szállításra vonatkozóan és tűz esetére, eljárások a hatóanyag megsemmisítésére vagy az ártalmatlanítására, sürgős intézkedések baleset esetén) TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 14

Növényvédő szerek engedélyezése A hatóanyagok engedélyezéséhez benyújtandó részletes és összefoglaló adatok követelményei 4. Analitikai módszerek (a technikai hatóanyag vizsgálatára szolgáló analitikai módszerek, a szermaradékok meghatározására szolgáló módszerek)

5. Toxikológiai és metabolizmus vizsgálatok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 14

Növényvédő szerek engedélyezése A hatóanyagok engedélyezéséhez benyújtandó részletes és összefoglaló adatok követelményei 6. Kezelt termékekben, élelmiszerekben és takarmányokban, illetve ezek felületén található szermaradékok (a növényekben és az állatokban található szermaradék metabolizmusa, eloszlása és kifejezése, szermaradék vizsgálatok, etetési kísérlet, az ipari feldolgozás, illetve a háztartási előkészítés hatásai, a következő év(ek)ben ugyanazon a helyen termesztett növényállományokban található szermaradékok vizsgálata, a javasolt maximális szermaradék szint (MRL) meghatározása, a tervezett használathoz javasolt élelmezés-egészségügyi várakozási idő, illetve betakarítás utáni használat esetén a javasolt tárolási idő, a táplálékkal történő bevitellel vagy egyéb módon bekövetkező lehetséges és tényleges expozíció becslése) TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 14

Növényvédő szerek engedélyezése A hatóanyagok engedélyezéséhez benyújtandó részletes és összefoglaló adatok követelményei 7. A növényvédő szer hatóanyag sorsa és viselkedése a környezetben 8. Ökotoxikológai vizsgálatok 9. Indokolással ellátott javaslatok a hatóanyag osztályba sorolásához és címkézéséhez a külön jogszabályban meghatározottak szerint TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 14

Növényvédő szerek engedélyezése A benyújtandó Dosszié fő fejezetei B.1. B.2. B.3. B.4. B.5. B.6. B.7. B.8. B.9.

Azonosítás Fizikai és kémiai tulajdonságok Felhasználás adatai és további információk Osztályba sorolás és címkézés Analitikai módszerek Toxikológia és metabolizmus Szermaradékok Környezeti sors és viselkedés Ökotoxikológia TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 14

Növényvédő szerek engedélyezése Növényvédő szer hatóanyagok toxikológiai adatszolgáltatása • ADME vizsgálata emlősben • AKUT TOXICITÁS – orális toxicitás

– dermális toxicitás – inhalációs toxicitás – bőrirritáció – szemirritáció – bőrszenzibilizáció TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 15

Növényvédő szerek engedélyezése Növényvédő szer hatóanyagok toxikológiai adatszolgáltatása • SZUBKRÓNIKUS TOXICITÁS – orális toxicitás 28 napos

– orális toxicitás 90 napos (2 állatfaj) – ha szükséges: dermális és inhalációs toxicitás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 15

Növényvédő szerek engedélyezése Növényvédő szer hatóanyagok toxikológiai adatszolgáltatása • GENOTOXICITÁS – in vitro (AMES, in vitro emlős citogenetikai vizsgálat , in

vitro emlős sejten végzett génmutációs vizsgálat) – in vivo (szomatikus sejtek in vivo vizsgálata)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 15

Növényvédő szerek engedélyezése Növényvédő szer hatóanyagok toxikológiai adatszolgáltatása • KRÓNIKUS TOXICITÁS ÉS KARCINOGÉN HATÁS – hosszú időtartamú orális expozíció toxikus és karcinogén

hatása (2 állatfaj) – ha szükséges: egyéb kezelési módok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 15

Növényvédő szerek engedélyezése Növényvédő szer hatóanyagok toxikológiai adatszolgáltatása • REPRODUKTÍV TOXICITÁS – teratogén hatás vizsgálata (2 állatfaj)

– többgenerációs vizsgálatok emlős állatokon

(legalább 2 generáció)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 15

Növényvédő szerek engedélyezése Növényvédő szer hatóanyagok toxikológiai adatszolgáltatása • EGYÉB TOXIKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK – késői neurotoxicitás – immuntoxicitás – a metabolitok toxicitásának vizsgálata – a hatóanyagokra vonatkozó kiegészítő vizsgálatok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 15

Növényvédő szerek engedélyezése Növényvédő szer hatóanyagok toxikológiai adatszolgáltatása • ORVOSI ADATOK – a gyártásban résztvevő személyzet orvosi ellenőrzése

– közvetlen megfigyelés (pl.: klinikai esetek, mérgezési balesetek) – a lakosság expozíciójának megfigyelései és szükséges esetben, epidemiológiai vizsgálatok – a mérgezés diagnózisa – ajánlott gyógykezelés – a mérgezés várható hatásai TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 15

Növényvédő szerek engedélyezése Növényvédő szer hatóanyagok toxikológiai adatszolgáltatása • AZ EMLŐS TOXICITÁS ÖSSZEFOGLALÁSA ÉS ÁTFOGÓ ÉRTÉKELÉSE

Ezeknek az adatoknak az alapján tudományosan indokolt javaslatokat kell előterjeszteni az egyes hatóanyagok ARfD, ADI és AOEL értékeinek meghatározásáról.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 15


Kockázatbecslés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 15


Kockázatbecslés Az a folyamat, amelynek célja biztosítana azt, hogy a növényvédő szerek a gyakorlati alkalmazás során ne okozzanak elfogadhatatlan ártalmat a felhasználókra, a környezetre és a növényvédő szerrel kezelt terményt fogyasztókra.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 15


Veszély azonosítása A rendelkezésre álló toxikológia (méreghatás erősségét jellemző toxicitási paraméterek, hatásmechanizmus, célszervek) adatok értékelése abból a célból, hogy azonosítsuk az egészségügyi veszélyek természetét és azokat a körülményeket, amelyek között a veszélyek jelentkezhetnek. Kinetikai (ADME) vizsgálatok növényi és állati szervezetekben. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 16


Veszély jellemzése Az expozíció mértéke és a mérgező hatás(ok) közötti összefüggés kvantitatív értékelése. A kritikus hatások azonosítása. A NOAEL meghatározása. A toxikológiai referencia értékek meghatározása.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 16


Az emberi egészségkockázat esetei A növényvédő szer alkalmazásakor  Kijutatást végző  Véletlenül arra járó kívülálló  A kezelt területen munkát végző mezőgazdasági dolgozó Referencia érték: AOEL

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 16


AOEL – Acceptable Operator Exposure Level A mezőgazdasági felhasználó elfogadható expozíciós szintje. NOAEL

AOEL = Biztonsági faktor (100-1000)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 16


Az emberi egészségkockázat esetei A szermaradékot tartalmazó élelmiszer fogyasztásakor  Egyszeri fogyasztás Az expozíció becslése az Európai Unió élelmiszer fogyasztási adatbázisa alapján, feltételezve, hogy az élelmiszer a legmagasabb, még megengedett szermaradékot (MRL) tartalmazza Referencia érték: ARfD TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 16


ARfD – Akut referenciadózis 24 órás vagy rövidebb időtartam alatti egészségkárosodást nem okozó megengedhető napi bevitel.

NOAEL* (akut) ARfD = Biztonsági faktor (100, 1000) *NOAEL= No Observed Adverse Effect Level TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 16


Az emberi egészségkockázat esetei A szermaradékot tartalmazó élelmiszer fogyasztásakor  Tartós (egész életen át történő) fogyasztás Az expozíció becslése az Európai Unió élelmiszer fogyasztási adatbázisa alapján, feltételezve, hogy az élelmiszer a legmagasabb, még megengedett szermaradékot (MRL) tartalmazza Referencia érték: ADI TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 16


ADI – Acceptable Daily Intake Hosszú időtartam (élettartam) alatti egészségkárosodást nem okozó megengedhető napi bevitel.

NOAEL (krónikus) ADI = Biztonsági faktor (100, 1000) TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 16


Expozíció értékelése Expozíció módjai: - orális (táplálékfogyasztás) - dermális - inhalációs Expozíciós lehetőségek: - egyszeri szermaradék expozíció - kumulatív expozíció - összesített expozíció TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 16


Expozíció értékelése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 16


Kockázat jellemzése A kockázat jellemzése egy kvalitatív és/vagy kvantitatív becslés (értékelés) – bizonytalanságokat hordoz magában - az adott populációt érintő ismert vagy potenciális mérgező hatások bekövetkezésének valószínűségét és erősségét illetően. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 17


Kockázat jellemzése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 17


A kockázat csökkentésének lehetőségei A növényvédő szer alkalmazásakor  Kijutatást végző: egyéni védőfelszerelés  Véletlenül arra járó kívülálló: nincs  A kezelt területen munkát végző mezőgazdasági dolgozó: egyéni védőfelszerelés, Munka-egészségügyi Várakozási Idő TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 17


A kockázat csökkentésének lehetőségei A szermaradékot tartalmazó élelmiszer fogyasztásakor  Élelmezés-egészségügyi Várakozási Idő

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 17




Szakterületi összefüggések Ökotoxikológia Víz, talaj expozíció és hatás becslése

Növényvédő szer kémia Fizikai/kémiai tulajdonságok

Környezeti sors és viselkedés Emlős toxikológia emlős expozíció, metabolitok útja

Hatékonyság Mezőgazdasági alkalmazás, szabadföldi hatások becslése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 17


A környezet expozíciójának útjai

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 17


Fogalmak Drift : a növényvédő szer levegő mozgása útján történő elsodródása Drainage: a növényvédő szer (hatóanyag) talaj dréncsöveken keresztül történő felszíni vizekbe való jutása Leaching(kilúgozás, átszűrődés): az oldható anyagok kimosódása a talajon áthaladó víz révén; talajvíz szennyeződés jelentkezik, amikor a talajon átfiltrálódó víz magával viszi a növényvédő szert a talajvíz irányába; minél közelebb van a talajvíz a felszínhez, annál nagyobb az esély a szennyeződésére TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 17


Fogalmak Runoff: a növényvédő szer (hatóanyag) felszíni lemosódása a lejtős felszínről; a peszticid vagy vízben oldva, vagy az erodálódó talajhoz kötődve mozog Mobility: a peszticidek mobilitása eredményezheti a kezelt területen az újra eloszlást, vagy akár a kezelt terülten kívülre jutást. A mobilitás függ a peszticid környezeti tulajdonságaitól, (adszorpció, víz oldékonyság, gőznyomás), valamint az adott hely környezeti jellemzőitől (időjárás, topográfia, a talaj fedettsége, szerves anyag tartalma és struktúrája); A mobilitás mértékét az adszorpciós koefficiens (Koc) értékével jellemezhetjük TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 17


Környezeti vizsgálatok rendszere Hatóanyag

Növényvédő szer Levegő

Talaj Víz

Levegő

Talaj Víz

A vizsgálatokat a hatóanyag mellett, az összes jelentős metabolitra, bomlás- és reakciótermékre el kell végezni.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 17


Vizsgálatok a hatóanyagra és a készítményére Bomlás útja

Környezeti szerkoncentráció (PEC soil, sw, gw, air)

Bomlás sebessége

Mobilitás Adszorpció / deszorpció

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 18


Környezeti vizsgálatok áttekintése Vizsgálatok a talajban • A lebomlás útjának folyamatai, a metabolitok és bomlástermékek azonosítása aerob, anaerob körülmények mellett, illetve fény hatására. • A lebomlás sebessége több talajtípuson és hőmérsékleten, aerob, anaerob körülmények mellett, illetve fény hatására laboratóriumban, lebomlás szabadföldön, továbbá szermaradék, illetve akkumlációs vizsgálat szabadban. • Adszorpció és deszorpció több talajtípuson. • Mobilitás több talajtípuson oszlop kimosódási vizsgálatokkal, liziméteres vizsgálatokkal, szabadföldi vizsgálatokkal. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 18


Környezeti vizsgálatok áttekintése Vizsgálatok vizes közegben • A lebomlás útjának folyamatai, a metabolitok és bomlástermékek azonosítása hidrolízis és fotolízis útján. • A lebomlás sebessége hidrolízis, fotolízis útján, a biodegradációs készség, lebomlás víz-üledék rendszerekben, továbbá lebomlás a telített zónában. • Megoszlás víz-üledék rendszerekben.

Vizsgálatok levegőben • Kidolgozás alatt. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 18


A PEC értékek • PEC: Predicted Environmental Concentration, az a becsült környezeti koncentráció, amelyet az egyes környezeti közegekre szükséges számítani / előre jelezni:

• Talaj – PECs: talajlakók kockázatbecsléséhez • Talajvíz – PECgw: ivóvízbázis szennyeződésének becslése • Felszíni víz – PECsw: vízi szervezetek kockázatbecsléséhez • Üledék – PECsed: üledéklakók kockázatbecsléséhez • Levegő – PECair: a levegő szennyeződésének becslés

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 18


Várható szerkoncentráció becslése A talajban várható szerkoncentráció becslése (PECsoil) A PECsoil értékek becslése során 1.5 g/ cm3 száraz tömegre vonatkoztatott talaj térfogattömeggel lehet számolni, felszínre juttatott szer esetében 5 cm-es, a talajba bedolgozandó szer esetében pedig 20 cm-es talajréteggel. Kezdeti, hosszú távú és szükség szerint akkumulált (plateau PEC, perzisztens anyagokra) talaj koncentrációt kell megadni a hatóanyagra, és a metabolitokra. Az adatok a talajlakók kockázatbecslésében kerülnek felhasználásra. Módszer FOCUS 1996: Soil persistence Models and EU Registration 29.2.97/EKdoc. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 18


Várható szerkoncentráció becslése Felszíni vizekben és üledékben várható környezeti koncentráció becslése (PECsw és PECsed ) A PECsw számítására egy négy lépcsős (FOCUS Step 1-4) módszer, illetve program áll rendelkezésre. Az ökotoxikológiai kockázatbecslés során a végpontok (endpoints) kerülnek összehasonlításra a modellezett környezeti koncentrációkkal, megfelelő biztonsági faktor alkalmazásával. A Step 1-2 szint a biztonságos anyagok kockázatbecsléséhez elegendő. Amennyiben kockázatot jelez az alapszintű értékelés, a scenario-kon alapuló Step 3 és a Step 4, realisztikusabb környezeti koncentrációkkal történik a kockázat felmérése, esetleges védősáv meghatározása. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 18


Várható szerkoncentráció becslése Felszíni vizekben és üledékben várható környezeti koncentráció becslése (PECsw és PECsed ) Módszerek A PECsw és PECsed értékek kiszámításához a FOCUS (2001). “FOCUS Surface Water Scenarios in the EU Evaluation Process under 91/414/EEC”. Report of the FOCUS Working Group on Surface Water Scenarios, EC Document Reference SANCO/4802/2001-rev.2. 245 pp dokumentum útmutatásait kell követni.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 18


A FOCUS modellek I. A FOCUS Step 1-2 modellprogramok a felszíni víztestet érő szennyezés három útját szimulálják, amelyek a követezőek: elsodródás (drift), drén csöveken keresztül (drainage) és a felületi lemosódás (runoff). A számítás a növényvédő szer felhasználási módját és mennyiségét, a hatóanyag és/vagy metabolit fizikaikémiai tulajdonságait, valamint a környezet tulajdonságait veszi figyelembe. A környezet jellemzőit FOCUS Step 3 modell esetén a programokhoz csatolt 10 db scenario tartalmazza, amely megfelel egy-egy talaj és klíma kombinációnak az EU-ban reprezentálva a lemosódás és a dréncsövezés szempontjából sérülékeny területeket. Három típus, a tó (pond), a vizesárok (ditch) és a vízfolyás (stream) került megkülönböztetésre. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 18


A FOCUS modellek II. A felszíni víztestek expozíciójának csökkentése, így a kockázat csökkentése kezeletlen, nem permetezett biztonsági sáv (pufferzóna) megtartásával lehetséges. A biztonsági sáv csak a drift útján történő expozíciót csökkenti, a runoff (R) útján történő vízszennyezést nem. Utóbbira a vegetációs pufferzóna megfontolható. Magyarországon csak a lemosódást és az elsodródást kell figyelembe venni. A drainage nem jelentős. A modellezés a FOCUS Step 4 módszerrel végezhető el. •MAGYARORSZÁGON a FOCUS Step 3-4 modellezés esetén a programokhoz csatolt 10 db scenario-ból a számításokat legalább az R1, R3 és R4 scenarió-ra kell elvégezni. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 18


Várható szerkoncentráció becslése Felszín alatti vizekben várható környezeti koncentráció becslése (PECgw) A kalkuláció a PEARL, PELMO és PRZM programokkal történik, amelyek a modellezéshez 9 valós, európai scenario-t használnak. A modellezés során alkalmazott fontosabb input adatok: • Hatóanyag / metabolit fizikai, kémiai tulajdonságai • A szer felhasználás, ideje, mennyisége • Időjárási, talaj tulajdonságok • Egyéb agronómiai körülmények TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 18


Várható szerkoncentráció becslése Felszín alatti vizekben várható környezeti koncentráció becslése (PECgw) A modellezés eredményéül a talajvíz becsült koncentrációit adja minden egyes scenario-ra felszín alatt 1m-rel 20 évre vonatkozólag. Határérték: 0,1 µg/l (legalább 1 scenario esetében, hatóanyagra). MAGYARORSZÁGON a számításokat legalább a Châteaudun, Hamburg, Kremsmünster, Okehampton, Piacenza scenario-ra kell elvégezni. Módszer FOCUS groundwater scenarios in EU review of active substances. SANCO 321/2000 rev.2; http://viso.jrc.it/focus/ TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 19

Növényvédő szerek engedélyezése Európai vizsgálati helyek a talajvíz szennyezés modellezésére

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 19

Növényvédő szerek engedélyezése A hatóanyagok, védőanyagok és kölcsönhatás-fokozók jóváhagyására vonatkozó eljárás és kritériumok I. I. Hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó csak abban az esetben hagyható jóvá, ha nem tekinthető a környezetben tartósan megmaradó szerves szennyező anyagnak (POP). POP anyagnak tekintendő az az anyag, amelyre a következők jellemzőek: • Tartósan megmaradó anyag (víz: DT50> 2hónap; talaj: DT50> 6 hónap) • Biológiai felhalmozódás (BCF>5000, vagy a logPow>5 és az anyag toxikus) • Nagyfokú vándorlási képesség a környezetben TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 19

Növényvédő szerek engedélyezése A hatóanyagok, védőanyagok és kölcsönhatás-fokozók jóváhagyására vonatkozó eljárás és kritériumok II. I. Hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó csak abban az esetben hagyható jóvá, ha nem tekinthető a környezetben tartósan megmaradó, biológiailag felhalmozódó és mérgező (PBT) anyagnak.

PBT anyagnak tekintendő az az anyag, amelyre a következők jellemzőek: • Tartósan megmaradó anyag (édesvíz: DT50> 40 nap; talaj: DT50> 120 nap) • Biológiai felhalmozódás (BCF>200) • Toxicitás (vízi élőlények, krónikus NOAEC0,01 mg/l; karcinogén, mutagén, reprotoxikus (1A, B); egyéb bizonyíték a krónikus toxicitásra) TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 19

Növényvédő szerek engedélyezése A hatóanyagok, védőanyagok és kölcsönhatás-fokozók jóváhagyására vonatkozó eljárás és kritériumok III. I. Hatóanyag, védőanyag vagy kölcsönhatás-fokozó csak abban az esetben hagyható jóvá, ha nem tekinthető a környezetben igen tartósan megmaradó és biológiailag nagyon felhalmozódó (vPvB) anyagnak. vPvB anyagnak tekintendő az az anyag, amelyre a következők jellemzőek:

• Tartósan megmaradó anyag (víz: DT50> 60 nap; talaj: DT50> 180 nap) • Biológiai felhalmozódás (BCF>5000) TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 19



Növényvédő szerek engedélyezése Növényvédő szer hatóanyagok ökotoxikológiai adatszolgáltatása • MADARAKRA GYAKOROLT TOXICITÁS – akut orális toxicitás

– rövid távú etetéses toxicitás – szubkrónikus toxicitás – szaporodásra gyakorolt toxikus hatás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 19

Növényvédő szerek engedélyezése Növényvédő szer hatóanyagok ökotoxikológiai adatszolgáltatása • VÍZI ÉLŐLÉNYEKRE GYAKOROLT TOXICITÁS – akut toxicitás halakra

– krónikus toxicitás halakra – hatás a reprodukcióra és a növekedésre halakon – biokoncentráció halakon

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 19

Növényvédő szerek engedélyezése Növényvédő szer hatóanyagok ökotoxikológiai adatszolgáltatása • VÍZI ÉLŐLÉNYEKRE GYAKOROLT TOXICITÁS – akut és krónikus toxicitás Daphnia szervezete – hatás a reprodukcióra és a növekedésre Daphnia szervezeten – hatás a növekedésre algán

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 19

Növényvédő szerek engedélyezése Növényvédő szer hatóanyagok ökotoxikológiai adatszolgáltatása • EGYÉB NEM CÉLSZERVEZETEKRE GYAKOROLT TOXICITÁS – akut toxicitás méhekre és más hasznos ízeltlábúakra – toxicitás földigilisztára és egyéb talajlakó nem célszervezetekre

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 19

Növényvédő szerek engedélyezése Növényvédő szer hatóanyagok ökotoxikológiai adatszolgáltatása • EGYÉB NEM CÉLSZERVEZETEKRE GYAKOROLT TOXICITÁS – a talaj nem cél mikroorganizmusaira gyakorolt hatás – egyéb nem cél-szervezetekre gyakorolt hatás – hatás a biológia szennyvízkezelésre

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 20

Növényvédő szerek engedélyezése Az Ökotoxikológia kapcsolata más szakterületekkel Környezeti sors és viselkedés Víz és talaj expozíció becslése

Toxikológia és metabolizmus Emlős expozíció, metabolizmus

Ökotoxikológia Fizikai és kémia tulajdonságok

Hatékonyság Mezőgazdasági alkalmazás, szabadföldi hatások becslése

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 20


Az ökotoxikológiai vizsgálatok rendszere • Madarak és emlősök • Nem cél ízeltlábúak • Makro és mikro talajlakó szervezetek • Nem-cél növények • Szennyvíziszap kezelés

Szárazföldi környezet

Vízi környezet

• Halak • Vízi gerinctelenek • Algák • Vízi növények • Üledéklakók

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 20


Kockázatbecslés (szárazföldi szervezetek) TER – Toxicity-Exposure-Ratio –

Kiindulási ökotoxikológiai adatok

• LD50, EC50, LC50 • NOAEL, NOAEC, LOAEL

Toxicity TERa,st,lt =

= Ratio Exposure

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 20


Kockázatbecslés (szárazföldi szervezetek) TER – Toxicity-Exposure-Ratio LD50, EC50, LC50, NOAEL, LOAEL, NOEAC

TER = PEC vagy ETE a,st, lt • ETE – becsült elméleti expozíció • TER – toxicitás / expozíció • PEC – becsült környezeti koncentráció TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 20


I. Szárazföldi szervezetek 1. Madár / emlős toxicitás, kockázat

Akut toxicitás LD50, ETEa, TERa meghatározása Fajok: fürj, tőkésréce / patkány, egér, nyúl

TERa= LD50(mg/ttkg)/ETE (mg/ttkg) Indikátor/ generikus fokal sp./fokal sp. fajokra nézve TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 20



Rövid távú etetéses toxicitás LC50, ETEst, TERst meghatározása

Fajok: fürj, tőkésréce TERst= LC50 (mg/ttkg/nap)/ETE(mg/ttkg/nap) Guidance of EFSA 2009 szerint nem alapadat TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 20



Szubkrónikus toxicitás és szaporodásra gyakorolt hatás NOAELlt, ETElt,TERlt

Fajok: fürj, tőkésréce / patkány, egér, nyúl TERlt= NOAEL(mg/ttkg/nap)/ETE(mg/ttkg/nap)

Indikátor/ generikus fokal sp./fokal sp. fajokra nézve. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 20


I. Szárazföldi szervezetek 1. Madár / emlős toxicitás, kockázat ETE = (FIR/ttkg) x C (mg/kg)x AV x PT x PD FIR: az adott faj takarmányfelvétele (takarmány g/nap) ttkg: testtömeg C: takarmány hatóanyag koncentrációja (mg/kg) AV: avoidance faktor (1 = nincs takarmány visszautasítás, 0 = teljes visszautasítás) PT: a kezelt területről beszerzett takarmány aránya ( 0-1között) PD: az adott növény típus az összes takarmányban ( 0-1 között) TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 20


I. Szárazföldi szervezetek 1. Madár / emlős toxicitás, kockázat TERa/st>10, TERlt>5: Alacsony a kockázat, további vizsgálatra nincs szükség. Nem adható ki engedély szárazföldi gerincesekre ha: TERa, TERst<10, vagy TERlt<5, BAF>1 Magasabb szintű vizsgálat és/vagy a kockázatbecslés tényezőinek a realisztikus irányba történő finomítása szükséges. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 20


I. Szárazföldi szervezetek 1. Madár / emlős toxicitás, kockázat Egyéb értékelendő kockázat • Kockázat emlősökre és madarakra az ivóvízen keresztül Levél scenario: egyes leveles zöldségeknél a permetlé a levélen összegyűlik az esőt / locsolást követően, melyet a madarak megisznak. Akut értékelés szükséges. Tócsa scenario: eső után a talajon összegyűlt tócsából a madarak és emlősök fogyasztanak. Akut és reproduktív értékelés kell. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 21


I. Szárazföldi szervezetek 1. Madár / emlős toxicitás, kockázat Egyéb értékelendő kockázat • Bioakkumuláció / biokoncentráció és az élelemlánc: Biokoncentráció –az anyag felvételének, eloszlásának, és eliminálásának a nettó eredménye a vízi expozíciót követően. Bioakkumuláció –minden expozíciós utat figyelembe vesz (víz, talaj, levegő, élelem); logPow>3 nál szükséges értékelni - 1.élelemlánc: giliszta, gilisztaevő madár és emlős (krónikus kockázat) - 2. élelemlánc: hal, halevő madár és emlős (krónikus vizsgálat) - biomagnifikáció: a teljes test reziduum magasabb mint a takarmány reziduum tartalma (BAF>1) TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 21


Kockázatbecslés (szárazföldi szervezetek) HQ – Hazard Quotient Méhek Dózis (g/ha) HQ o, k = orális vagy kontakt LD50 HQ o,k < 50 nem kell további vizsgálat. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 21


I. Szárazföldi szervezetek 2. Nem cél ízeltlábúak toxicitás, kockázat Mézelő méhek Kockázatbecslés: Ha a szerrel a méhek érintkezésbe kerülhetnek (permet, felszívódó anyag – nektár, pollen) Akut orális és akut kontakt toxicitás Alapadatok: Orális LD50, HQ Kontakt LD50, HQ

Ketreces és szabadföldi Fiasítás vizsgálat Kontakt maradék etetési Orális HQ és toxicitás vizsgálat kontakt HQ >50 esetén IGR anyagokra

Orális HQ >50 esetén a méhkímélő technológia megállapításához

Alagút vizsgálat Levéltetvek elleni növényvédő szerek (pl. szennyezett mézharmat)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 21


I. Szárazföldi szervezetek 2. Nem cél ízeltlábúak toxicitás, kockázat Egyéb hasznos ízeltlábúak Alapadat: két érzékeny fajra laborban (1 parazitoid és 1 ragadozó atka) HQ in-field/off field számítás

Kiterjesztett, vagy fél-szabadföldi vizsgálat HQ>2: Kockázat esetén további fajok, öregített vizsgálatok

Szabadföldi vizsgálatok Előző vizsgálatok alapján Szakértői döntés alapján TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 21


I. Szárazföldi szervezetek 2. Nem cél ízeltlábúak toxicitás, kockázat A veszélyességi besorolást a kockázat értékelés felülírja. Mézelő méh Veszélyességi hányados értékeket az orális és a kontakt esetre (HQ) kell számolni: Dózis = a tervezett maximális felhasználási dózis (aktív hatóanyag (g)/ha) Orális HQ = dózis(g/ha) / per os LD50(µg h.a./méh), Kontakt HQ = dózis(g/ha) / kontakt LD50(µg h.a./méh) TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 21


I. Szárazföldi szervezetek 2. Nem cél ízeltlábúak toxicitás, kockázat Mézelő méh Értékelés ha méheknél orális és kontakt HQ>50, kifejezetten kockázatos méhekre, és a magasabb rendű vizsgálatok is elfogadhatatlan kockázatot jeleznek, kockázatcsökkentő intézkedés szükséges: „A méhek és egyéb beporzást végző rovarok védelme érdekében virágzási időszakban nem alkalmazható!” „Az alkalmazás idejére és a kezelés után *megadott időszak+ ideig távolítsa el vagy fedje be a kaptárakat!” „Virágzó gyomnövények jelenléte esetén nem alkalmazható!” TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 21


I. Szárazföldi szervezetek 2. Nem cél ízeltlábúak toxicitás, kockázat Mézelő méh Értékelés ha méheknél az orális HQ>50, és a magasabb rendű, este végzett szabadföldi, vagy kontakt maradék toxicitási vizsgálatok elfogadható kockázatot jeleznek, és így méhkímélő technológia engedélyezésre van lehetőség – mérsékelt a kockázat, kockázatcsökkentő intézkedés szükséges: „Virágzó kultúrában a méhek aktív gyűjtési időszaka idején nem alkalmazható!” TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 21


I. Szárazföldi szervezetek 2. Nem cél ízeltlábúak toxicitás, kockázat Nem cél ízeltlábúak Veszélyességi hányados értéket (HQin-field, HQoff-field) a kezelt táblán kívül és belül kell számolni alkalmazási dózis, az elsodródott dózis és a tesztállatok 50 %-t elpusztító adatok felhasználásával.

Értékelés

• a nem cél rovaroknál, ha a HQ< 2, magasabb rendű vizsgálat, vagy

kockázatcsökkentésre van szükség; a magasabb rendű vizsgálatoknál a max. 50 % hatás engedett a letális és a szubletális hatásokra (parazitáltság, peterakás) • igazolni kell, hogy a táblán belül az ízeltlábú populáció, recovery (felépülés), vagy rekolonizáció (bevándorlás) révén egy éven belül helyre áll • igazolni kell, hogy a táblán kívül az ízeltlábú populáció, a faj ökológiai relevanciáján belül helyre áll TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 21

Növényvédő szerek engedélyezése Toxicitáson alapuló méhveszélyesség Orális és/vagy kontakt LD50; fiasítás etetési vizsgálat eredménye

Besorolás*

< 1 g/méh és / vagy káros a fiasításra

méhekre kifejezetten veszélyes

1 – < 100 g/méh

méhekre mérsékelten veszélyes

> 100 g/méh

méhekre nem jelölésköteles

* A toxicitáson alapuló besorolást felülírja a kockázatbecslés eredménye TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 21


Kockázatkezelés Méhekre kifejezetten veszélyes növényvédő szereket tilos: – virágzó növényekre kijuttatni, – virágzó gyomnövényekre kijuttatni, – méhek közelében felhasználni, – meghatározott időpontban/időszakban felhasználni!

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 22


Kockázatkezelés Méhekre mérsékelten veszélyes növényvédő szereket tilos: – kizárólag

a házi méhek napi aktív repülésének befejezését követően, a csillagászati naplemente előtt egy órával, legkésőbb 23 óráig használható fel, amennyiben ezt a növényvédő szer engedélyokirata lehetővé teszi,

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 22


Kockázatkezelés Méhekre mérsékelten veszélyes növényvédő szereket tilos: –a

házi méhek biztonsága érdekében a külön jogszabályban foglalt óvintézkedéseket meg kell tenni, a kezelés alatt, illetve a kezelés után el kell távolítani vagy le kell fedni a kaptárakat, – tilos virágzó gyomnövényekre kijuttatni, ha a méhkímélő technológiára a növényvédő szer engedélyokirata utalást nem tesz! TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 22


I. Szárazföldi szervezetek 3. Makro és mikro talajlakó szervezetek toxicitás, kockázat Talajlakó szervezetek Földigiliszta (Eisenia foetida)

Egyéb talajlakó nem cél szervezetek Talajfunkció vizsgálat

Akut toxicitás

Szubletális vizsgálat

LC50, TERa,

NOAEClt , TERlt

Szabadföldi vizsgálat Értékelés finomítása

Litter bag test (szalma lebomlás vizsgálat, perzisztens anyagokra) Talajlakó atkák, ugróvillások reprodukciós vizsgálata

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 22


I. Szárazföldi szervezetek 3. Makro és mikro talajlakó szervezetek toxicitás, kockázat Nem cél mikroorganizmusok

Talaj szén és nitrogén forgalomra gyakorolt hatás vizsgálata

Szabadföldi Vizsgálat Értékelés finomítása

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 22


I. Szárazföldi szervezetek 3. Makro és mikro talajlakó szervezetek toxicitás, kockázat Toxicitás és expozíció aránya: akut és hosszú távú esetben TERa = LC50/ legmagasabb PECsoil (kezdeti, vagy rövid távú) TERlt = NOEC/ PECsoil (hosszú távú) TER= toxicitás és a várható talajkoncentráció hányadosa PECsoil= várható környezeti koncentráció (mg/kg) LC50 = a vizsgált egyedek felének pusztulását okozza NOAEC= káros hatást nem eredményező koncentráció TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 22


I. Szárazföldi szervezetek 3. Makro és mikro talajlakó szervezetek toxicitás, kockázat Nem adható engedély Ha a földi gilisztánál, vagy a reprodukciós Collembola sp. Értékelésnél TERa < 10, TERlt <5, Ha a mikroorganizmusok nitrogén vagy szén mineralizációs folyamatait több mint 25%-ban érinti 28 nap elteltével is. Hacsak nem a magasabb rendű vizsgálatok alacsony kockázatot jeleznek. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 22


I. Szárazföldi szervezetek 4. Nem cél növényi szervezetek toxicitás, kockázat Nem cél növény fogalma A kezelt táblán kívül élő növény, amely a permetlé elsodródása (drift) miatt a szer hatásának ugyancsak ki van téve.

Minden növényvédő szerre szükséges a kockázatértékelés, legalább screening szinten, 1x alkalmazási dózissal (g/ha). Ha az 50 %-os hatást meghaladja, akkor labor vizsgálatok szükségesek. Gyomirtó szerek és növekedés szabályozó anyagok esetén 6-10 fajra dózis – válasz labor vizsgálat szükséges, vegetatív vigour, és csírázási vizsgálat formájában. A végpont: ER50 (g/ha) a száraz tömegre, hajtáshosszra, klorózisra. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 22


I. Szárazföldi szervezetek 4. Nem cél növényi szervezetek toxicitás, kockázat

Kockázatbecslés TER számítás szükséges, mely az ER50, és a %-os elsodródáson alapuló expozíción alapszik. Ha a TER < 5, magasabb rendű vizsgálat, vagy kockázatcsökkentő intézkedés szükséges puffer zóna formájában: „A nem cél növények védelme érdekében a nem mezőgazdasági földterülettől (adja meg a távolságot) távolságban tartson meg egy kezeletlen biztonsági övezetet!” TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 22


Kockázatbecslés (vízi szervezetek) TER – Toxicity-Exposure-Ratio LD50, EC50, LC50, NOAEL, LOAEL, NOEAC TER =

PEC vagy ETE a,st, lt PEC = Predicted Environmental Concentration (vízi szervezetek)

ETE = Estimated Theoretical Exposition

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 22


Kockázatbecslés (vízi szervezetek) BCF = biokoncentrációs faktor koncentráció a szervezetben

BCF = koncentráció a táplálékban (vízben)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 23


II. Vízi szervezetek Akut vizsgálatok

1. Halak toxicitás, kockázat

Mindig szükséges: szivárványos pisztrángon és egy meleg vízi halfajon.

Krónikus vizsgálatok Ha a vízi DT50> 2 nap, vagy többször alkalmazzák a szert

LC50, PECsw TERa= LC50/PECswi

Biokoncentráció mérése Ha a log Pow ≥3

Halivadék növekedési teszt

Korai életszakasz vizsgálat (ELS)

Életciklus vizsgálat (FLC)

Halivadékon NOEC, PECswlt TERlt= NOAEC/PECsw

Szemfoltos ikrán NOEC, PECswlt TERlt= NOAEC/PECsw

Szülő és az F1 állományon NOEC, PECswlt TERlt= NOAEC/PECsw

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 23


II. Vízi szervezetek 2. Vízi gerinctelenek toxicitás, kockázat Akut toxicitás Mindig kell egy Daphnia sp.-re EC50i , PECswi TERa= EC50i/PECswi

Krónikus toxicitás Ha a vízi DT50> 2 nap, vagy többször alkalmazzák a szert NOAEC, PECswlt TERlt= NOAEC/ PECswlt

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 23


II. Vízi szervezetek 3. Algák toxicitás, kockázat Alganövekedés gátlás Mindig kell egy zöld alga faj. Herbicid és növekedésszabályozó esetén 2 faj EC50 (növ. ráta, biomassza), PECswi TERa= EC50/PECsw TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 23


II. Vízi szervezetek 4. Vízi növények toxicitás, kockázat Csak herbicidek, vagy növ. szabályozók esetén szükséges egy vízi növény, pl. békalencse, ill. egy makrofita EC50, PECsw TER= EC50/PECsw

Mikro- és mezokozmosz vizsgálatok Szakértő dönti el a szükségességüket a nv. szer alapfokú kockázat jelentkezése esetén. Meghatározásra kerül: NOAEC (makrofita, alga, invertebrata), NOAEC, EAC. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 23


II. Vízi szervezetek 5. Üledéklakók toxicitás, kockázat Árvaszúnyog lárvákra gyakorolt hatás

Mikro- és mezokozmosz vizsgálatok Szakértő dönti el a szükségességüket a nv. Szer alapfokú kockázat jelentkezése esetén. Meghatározásra kerül: NOAEC (makrofita, alga,invertebrata), NOAEC, EAC.

Akut és krónikus toxicitás vizsgálat kell ha a vízi üledékbe juthat és ott felhalmozódhat LC50, NOAEC, PECsw TERa= LC50/ PECsed TERlt= NOAEC/ PECsed

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 23


Vízi szervezetek kockázatának értékelése A kockázat értékelés felülírja a veszélyességen alapuló besorolást. Toxicitás és expozíció aránya (TER) akut és hosszú távú: TERa = akut LC50 (mg hatóanyag / l) / reálisan elképzelhető legrosszabb PECsw érték (kezdeti, vagy rövid távú, a hatóanyag mg-jában kifejezve). TERlt = krónikus NOAEC (mg hatóanyag/l) / hosszú távú PECsw twa (mg hatóanyag). Ha van esélye a vízi szervezetek expozíciójának, engedély nem adható ki, ill. további vizsgálat szükséges Ha a TERa < 100 hal és Daphnia esetén Ha a TERlt < 10 hal és Daphnia esetén, vagy az alga növekedés gátlás / expozíció < 10; vagy a maximális BCF > 1000 lebontható hatóanyag esetén, BCF > 100 biológiailag nem lebontható hatóanyagra. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 23


Vízi szervezetek kockázatának értékelése A kockázat értékelés felülírja a veszélyességen alapuló besorolást. Hacsak a magasabb rendű vizsgálatok nem igazolják az elfogadható kockázatot. Kockázatcsökkentő intézkedés a nem permetezett védősáv, az elsodródást csökkentő szórófej előírása lehet: „A vízi szervezetek védelme érdekében a felszíni vizektől (adja meg a távolságot) távolságban tartson meg egy kezeletlen biztonsági övezetet!” TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 23

Növényvédő szerek engedélyezése Vízi veszélyességi besorolás, vízi védősáv Készítmény akut LC50/EC50 < 1 mg/l

1 mg/l < LC50 < 10 mg/l

10 mg/l < LC50 < 100 mg/l

-

Vízi veszélyesség 44/2000 EüM r. / CLP

R mondat, CLP kategóriák

Besoroláson alapuló pufferzóna *

nagyon mérgező a vízi szervezetekre (N;R50); nagyon mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat (N;R50/53) / nagyon mérgező a vízi élővilágra (H400), nagyon mérgező a vízi élővilágra és hosszan tartó károsodást okoz (H410) mérgező a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat (N;R51/53) / mérgező a vízi élővilágra és hosszan tartó károsodást okoz (H411) ártalmas a vízi szervezetekre, a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat (R52/53) / ártalmas a vízi élővilágra és hosszan tartó károsodást okoz (H412)

N;R50, akut 1. kat., N;R50/53 krónikus 1. kat.

50 m

N;R51/R53 krónikus 2. kategória

30 m

R52/53 krónikus 3. kategória

20 m

a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat (R53) / hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra (H413)

R53 krónikus 4. kategória

20 m

*A kockázatbecslés a besoroláson alapuló zónát felülírja. Akkor alkalmazható, ha TER kalkuláció nem áll rendelkezésre TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 23


Kockázatkezelés Kémiai biztonság A kemizációból, a vegyi anyagok életciklusából származó, a környezetet és az ember egészségét károsító kockázatok kezelését – csökkentését vagy elkerülhetővé tételét – célul kitűző, illetőleg megvalósító intézmények, tevékenységek olyan összessége, amely egyidejűleg tekintetbe veszi a fejlődés fenntarthatóságának szükségességét. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 23


Kockázatkezelés Vegyi anyagok csoportosítása (UNITAR) – Peszticidek – Terméshozam növelők – Élelmiszerek – Takarmányok – Ipari vegyi anyagok – Kőolaj termékek – Fogyasztói vegyi anyagok – Egyéb vegyi anyagok TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 24


Kockázatkezelés Veszélyes anyag Amely fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai sajátosságai révén az embert és/vagy a környezetet károsíthatja.

Veszélyes keverék (készítmény) Olyan két vagy több veszélyes anyagot tartalmazó keverék vagy oldat, amely fizikai-kémiai, toxikológiai és ökotoxikológiai sajátosságai révén az embert és/vagy a környezetet károsíthatja. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 24


Kockázatkezelés Az osztályba sorolás és a címkézés célja a hatóanyagok és a keverékek (készítmények) veszélyes tulajdonságainak a meghatározása, figyelembe véve a kémiai biztonság kapcsán meghatározott kritériumokat. Biztosítani azt, hogy a lakosság és a munkát végző személyek megkapják a veszélyes keverékekkel kapcsolatos alapvetően szükséges információkat. A címke ráirányítja a keverékeket kezelő vagy használó személyek figyelmét azok eredendő veszélyeire. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 24


Osztályba sorolás és címkézés Jogszabályok 25/2010. (V. 12.) EüM a rendelet a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvénnyel együtt az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról. 1272/2008/EK rendelet anyagok és keverékek osztályozásáról címkézéséről csomagolásáról (CLP)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 24


Osztályba sorolás és címkézés – Veszélyesség megállapítása (anyag, keverék), – Veszélyességi osztályba sorolás, – Veszély közlése • GHS piktogram • Figyelmeztetések • Figyelmeztető mondat • Óvintézkedésre vonatkozó mondat (megelőzés, elhárító intézkedés, tárolás, elhelyezés hulladékként) TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 24


Osztályba sorolás és címkézés Veszélyességi osztály: fizikai, egészségügyi vagy környezeti veszély jellege. Veszélyességi kategória: a veszélyességi osztályokon belüli felosztás a súlyosság megadása céljából.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 24


Osztályba sorolás és címkézés Fizikai veszélyek Veszélyességi osztályok 1. Robbanóanyagok 2. Tűzveszélyes gázok 3. Tűzveszélyes aeroszolok 4. Oxidáló gázok 5. Nyomás alatt lévő gázok 6. Tűzveszélyes folyadékok 7. Tűzveszélyes szilárd anyagok 8. Önreaktív anyagok és keverékek TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 24


Osztályba sorolás és címkézés Fizikai veszélyek Veszélyességi osztályok 9. Öngyulladó folyadékok 10. Öngyulladó szilárd anyagok 11. Önmelegedő anyagok és keverékek 12. Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat kibocsátó anyagok és keverékek 13. Oxidáló folyadékok 14. Oxidáló szilárd anyagok 15. Szerves peroxidok 16. Fémekre maró hatású anyagok és keverékek TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 24


Osztályba sorolás és címkézés Egészségügyi veszélyek Veszélyességi osztályok 1. Akut toxicitás 2. Bőrkorrozivitás/bőrirritáció 3. Súlyos szemkárosodás/szemirritáció 4. Légzőszervi/bőr szenzibilizáció 5. Csírasejt-mutagenitás 6. Rákkeltő hatás 7. Reprodukciós toxicitás 8. Célszervi toxicitás – egyszeri expozíció 9. Célszervi toxicitás – ismétlődő expozíció 10. Aspirációs veszély TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 24


Osztályba sorolás és címkézés Környezeti veszélyek Veszélyességi osztályok 1. A vízi környezetre veszélyes 2. Az ózonrétegre veszélyes

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 24


Osztályba sorolás és címkézés Veszélyt jelző piktogramok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 25


Osztályba sorolás és címkézés Figyelmeztetés Figyelmeztet a potenciális veszélyre. Alkalmazása a veszély súlyosságától függően: – „veszély” – a súlyosabb veszélyességi kategóriákat jelző figyelmeztetés – „figyelem” – kevésbé súlyos veszélyességi kategóriákat jelző figyelmeztetés TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 25


Osztályba sorolás és címkézés Figyelmeztető mondatok Figyelmeztető mondat (H): a veszély természete, adott esetben a veszély mértéke. Hasonlóan a régi szabályozásban használt „R” mondatokhoz, leírja az anyag veszélyességi tulajdonságát.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 25


Osztályba sorolás és címkézés Óvintézkedésre vonatkozó mondat Óvintézkedésre vonatkozó mondat (P): expozíció káros hatásainak a lehető legkisebbre csökkentése vagy megelőzése céljából javasolt intézkedést írja le. Hasonló a régi „S” mondatokhoz. Általános, Megelőzés, Elhárító intézkedés, Tárolás, Elhelyezés hulladékként TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 25


Kockázatkezelés Veszély osztályozása • Az akut toxicitásra vonatkozó osztályozási kritériumok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 25


Kockázatkezelés Veszély közlése • Akut toxicitás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 25


Kockázatkezelés Veszély osztályozása • A bőrmarás/irritációra vonatkozó osztályozási kritériumok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 25


Kockázatkezelés Veszély közlése • A bőrmarás/irritáció

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 25


Kockázatkezelés Veszély osztályozása • Súlyos szemkárosodásra/ irritációra vonatkozó osztályozási kritériumok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 25


Kockázatkezelés Veszély közlése • Súlyos szemkárosodás /szemirritáció

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 25


Kockázatkezelés Veszély osztályozása • A légzőszervi és bőr szenzibilizációra vonatkozó osztályozási kritériumok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 26


Kockázatkezelés Veszély közlése • A légzőszervi és bőr szenzibilizáció

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 26


Kockázatkezelés Veszély osztályozása • A reprodukciós toxicitásra vonatkozó osztályozási kritériumok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 26


Kockázatkezelés Veszély közlése • Reprodukciós toxicitás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 26


Kockázatkezelés Veszély osztályozása • A karcinogénekre vonatkozó osztályozási kritériumok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 26


Kockázatkezelés Veszély közlése • Karcinogenitás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 26


Kockázatkezelés Veszély osztályozása • A mutagénekre vonatkozó osztályozási kritériumok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 26


Kockázatkezelés Veszély közlése • Mutagenitás

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 26


Kockázatkezelés Veszély osztályozása • A célszervi toxicitásra (egyszeri expozíció) vonatkozó osztályozási kritériumok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 26


Kockázatkezelés Veszély közlése • Célszervi toxicitás (egyszeri expozíció)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 26


Kockázatkezelés Veszély osztályozása • A célszervi toxicitásra (ismétlődő expozíció) vonatkozó osztályozási kritériumok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 27


Kockázatkezelés Veszély közlése • Célszervi toxicitás (ismétlődő expozíció)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 27


Kockázatkezelés Veszély osztályozása • Az aspirációs veszélyre vonatkozó osztályozási kritériumok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 27


Kockázatkezelés Veszély közlése • Aspirációs veszély

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 27


Kockázatkezelés Veszély osztályozása • A vízi környezetre veszélyes anyagokra vonatkozó osztályozási kritériumok

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 27


Kockázatkezelés Veszély közlése • A vízi környezetre gyakorolt veszély

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 27


Kockázatkezelés Kizáró kritériumok Nem engedélyezhető olyan hatóanyagot tartalmazó növényvédő szer: – bizonyítottan genotoxikus – bizonyítottan humán rákkeltő – bizonyítottan humán fertilitás- vagy utódkárosító – bizonyítottan humán endokrin romboló – bizonyítottan POP, PBT vagy vPvB anyag TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 27


Kockázatkezelés Forgalmi kategóriák I. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek:

– nagyon mérgező, maró, erősen szem- és bőrirritatív, erősen szenzibilizáló hatású vagy kontakt allergén – rákkeltő hatás korlátozott mértékben bizonyított – rákot okozhat (karcinogén hatású lehet)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 27



– öröklődő genetikai károsodást okozhat (mutagén hatású lehet) – hosszú időn át hatva súlyos egészségkárosodást okozhat – belélegezve rákot okozhat (karcinogén hatású lehet)

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 27



– a fertilitást (fogamzó képességet vagy nemzőképességet) károsíthatja – a születendő gyermekre ártalmas lehet – a fertilitásra (fogamzó képességre vagy nemzőképességre) ártalmas lehet TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 27



– a születendő gyermeket károsíthatja – maradandó egészségkárosodást okozhat

– májkárosító, neurotoxikus, endokrin hatású, immuntoxikus – vagy bizonyítottan faj- és/vagy szervspecifikus TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 28


Kockázatkezelés Forgalmi kategóriák II. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek:

– mérgező hatású – súlyos szemkárosodást okozhat – bőrrel érintkezve túlérzékenységet okozhat (szenzibilizáló hatású lehet), – szoptatott újszülöttet és csecsemőt károsíthatja – lenyelve ártalmas, aspiráció esetén tüdőkárosodást okozhat TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 28


Kockázatkezelés Forgalmi kategóriák III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek: – méregerősség szempontjából legfeljebb "ártalmas" veszélyességi osztályba tartozó „Xn” veszélyjelű szer sorolható ebbe a kategóriába

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 28


Kockázatkezelés Forgalmi kategóriák A forgalmi kategóriába való besorolásnál ökotoxikológiai és felhasználás-technológiai szempontokat is figyelembe vesznek.

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 28


Kockázatkezelés A forgalmi kategóriába sorolás új rendszere Magyarországon (előkészületben) Két kategória • vényköteles • szabadforgalmú

TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 28


Kockázatkezelés A forgalmi kategóriába sorolás új rendszere Magyarországon (előkészületben) Besorolás szempontjai: • Veszélyesség és kockázat a humán toxikológia, a környezeti viselkedés és az ökotoxikológia területén • Speciális alkalmazási módok (csávázás, raktárfertőtlenítés) • Kiszerelési egység TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 28

Felhasznált források Dési I. (szerk.): Népegészségtan. Semmelweis Kiadó. Budapest, 2001. Várnagy L., Budai P.: Mezőgazdasági vegyi anyagok higiéniája és toxikológiája. Veszprémi Egyetemi Kiadó. Veszprém, 2003. Ungváry Gy. (szerk.) (2004): Munkaegészségtan. Medicina Könyvkiadó. Budapest, 2004. Krieger R. (ed).: Hayes' Handbook of Pesticide Toxicology. Academic Press. USA, 2010. Tőkés G. (szerk.): Növényvédő szerek engedélyezése Magyarországon és az Európai Unióban. MgSzH Növény, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság Budapest, 2011. TÁMOP-4.1.2.A/2-10/1-2010-0012 28

Készítette: Dr. Budai Péter Georgikon Kar Növényvédelmi Intézet

AZ ELŐADÁS LETÖLTHETŐ:

-

Növényvédő szerek humán és környezetegészségügyi. Növényvédelmi higiéniai és toxikológiai ismeretek modul

Recommend Documents