NŐVÉDELM I TAN ÁCSAD Ó 10 É V T A P A S Z T A L A T A TÜ K RÉBEN

259

KÖZLEMÉNYEK

N Ő V ÉD ELM I T A N Á C SA D Ó — 10 É V T A P A S Z T A L A T A T Ü K R É B E N DR. BATÁR ISTVÁN N ővédelem , családtervezés, születésszabályozás: szigorú szakm ai követel m én y ek et figyelem be véve eltérő jelen tésű szavak. Közös b en n ü k azonban az, hogy az á ltalu k je lz e tt ténykedések révén közelebb ju th a tu n k az egyes családok, nem zetek, illetve F öldünk összes lakosa boldogulásának, em beribb kö rü lm én y einek m egvalósításához, biztosításához. L egtágabb értelm ű a n ő vé delem , am ely m agába fo g lalja m ind a családtervezést, m ind pedig a születés szabályozást. T öbbet je le n t az utóbbiaknál, hiszen ennek k eretéb en nem csak a rró l döntünk, hogy szüljön-e, szülhet-e valaki, s ha igen. hányszor és m i kor. A nővédelem ennél szélesebb értelem ben v ett megelőző tevékenység. F o galom körébe ta rto zik a prekoncepcionális gondozás (gyerm eknőgyógyászat, ge n etik ai tanácsadás), az endokrinológiai és onkogynaecológiai prevenció, de olyan fela d at ellátása is, am ely nem csupán a nő, hanem p a rtn e re (férje, élettársa) egészségének m egóvását, eltérés esetén a betegségének gyógyítását is bizto sítja; ez pedig az andrológia. A m agyar orvosi term inológiában ennek ellen ére a nővédelem kifejezés v á lt elfogadottá (a családvédelem inkább szo ciális, szociálpolitikai tevékenységet jelent). S hogy ez így igaz — szem ben az angolok találóbb „fam ily p la n in g ”, „fam ily h e a lth ” kifejezéseivel — azt mi sem bizonyítja leginkább, m in t az Egészségügyi M inisztérium h atáro za ta a nővédelm i tanácsadók, a nővédelm i tanácsadó hálózat m egszervezéséről (13). E nnek részeként term észetesen szó esik az andrológiáról is. B ár a h álózat lé treh o zá sá t csak 1974-től szám íth atju k , ezt megelőzően azonban m á r évek óta m űködtek országos h írn ev ű vidéki tanácsadók (Mis kolc, G yula). Az Egészségügyi M inisztérium 1972-ben h atáro zo tt h a t regio nális, oktató-továbbképző nővédelm i cen tru m létrehozásról az ország h at női k lin ik ájá n . E nnek eredm ényeképpen 1973. m árciu s 15-én n y ito tta m eg k ap u it (pontosabban ak k o r m ég egyetlen szerény alagsori a jta já t) a D ebre ceni O rvostudom ányi Egyetem Szülészeti és Nőgyógyászati K lin ik á já n szer vezett N ővédelm i Tanácsadó. M int arró l m á r szó esett, a nővédelm i tevékenység összetett feladatok el látását, m egoldását jelenti. E nnélfogva egy szem élytől, de m ég egyetlen rendelőtől sem v á rh a tó el az, hogy valam ennyi felad ato t m a ra d ék ta la n u l és a kor szakm ai szintjének m egfelelően azonos m inőségben lásson el. A nővé delem kom plex jellegénél fogva team -m unka, több irán y b an specializálódott szem élyek és rendelők összehangolt közös ténykedése (5). M indezt m ár az in d u lásk o r figyelem be v ettü k , s ennek alap já n a lak íto ttu k ki a T anácsadó szakprofilját. A nővédelm i tanácsadók fe la d a ta it három nagy csoportba so ro lh atju k (I. á b r a ) : felvilágosítás, megelőzés, szakellátás. T anácsadónk o k tató -to v áb b képző jellegű intézm ény lévén, ezzel is bővítenünk k ellett m u n k án k at. A plusz tevékenység azonban nem v álto ztatja meg a h árm as beosztást, m ivel az első csoportba nehézség nélkül besorolható: a felvilágosítás a laikus közönség, az o k ta tás-ta v áb b k é p zés pedig a szakem berek, illetve a leendő szakem berek, ilyen irányú igényeinek kielégítését jelenti. Egyetem i intézm ényről lévén szó. a felsoroltakon kívül v an még egy igen fontos felad atu n k , a kutatás. Ezt

K Ö Z L E M É N Y E K

261

k ülön p o n tk é n t nem soroltuk az általán o s felad ato k közé, hiszen egyrészt m indegyik felad atk ö rb en végezhető, m ásrészt a csupán közvetlen te rü leti el lá tásb an részt vevő tan ácsad ó k k al szem ben ez nem leh et kötelező elvárás. Az elm ú lt 10 év a la tt m ind a szervezés, m ind a szakm ai m egvalósítás terén jelentős ta p asz talato k ra te ttü n k szert. Ügy gondoljuk, hogy ennek k ö zread á sával, a D ebrecenben folyó m u nka vázlatos b em u tatásáv al h o zz ájáru lh atu n k az országos eredm ények javításához. A beszám oló az 1. ábra so rren d jéb en tá rg y a lja az egyes feladatköröket, befejezésül pedig rövid összefoglaló ism er tetés következik a T anácsadóban folyó kutatásról. 1. Felvilágosítás, o ktatás-továbbképzés E tevékenységen b elü l — m in t erről m ár az előbbiekben em lítés tö rté n t — külön kell v álasz tan u n k a laikus közönség és az egészségügyben dolgozók szám ára ta rto tt foglalkozásokat. a) A n em egészségügyiek körében fo ly tato tt felvilágosító m u n k a leg ti p ik u sab b form ája, am ely a nővédelm i tan ácsad ó k ra h á ru l: a kötelező házas ságelőtti tanácsadás (НЕТ). T anácsadónk regionális cen tru m lévén nem vesz részt a НЕТ m indennapi ru tin m u n k ájáb an . Ezt a felad ato t D ebrecen város lakossága szám ára a városi körzeti nőgyógyászati rendelések végzik, m in t hogy m eg alakulásuk óta bizonyos óraszám ban nővédelm i fela d ato k a t is el látn ak . Ez azonban nem je len ti azt, hogy teljesen k im a rad u n k ebből a fu n k cióból. Jó l ism ertek azok a gondok, hiányosságok, am elyek a НЕТ im m áron 10 éves tö rté n e té t jellem zik. A nélkül, hogy ennek részletes ta g lalásáb a b e lem ennénk, an n y it m eg kell em líteni, hogy az általán o sn ak is nevezehető k u d arc o k át m in d k ét félben (m ind a tan ác sad á sra kötelezettek, m ind pedig a tan ácsadó orvosok hozzáállásában) keresn ü n k kell — s azt o tt meg is ta lálju k . Az elm ú lt évek folyam án szám os fórum on (OSZNI, MCSNTT stb.) hagzottak el jav aslato k a jo b b ításra, a НЕТ vonzóbbá, ta rta lm a sa b b á tételére. Az egyik ilyen gondolat k lin ik án k ró l szárm azik, am elynek lényege: ..több ülésessé”, tanfolyam os fo rm áv á bővíteni a jelenlegi egyszeri m e g je le n é s t. A kiscsoportos foglalkozások egy-egy kérdéscsoport részletesebb m eg tárg y alá sát teszik lehetővé, de u g yanakkor nem zá rják ki an n ak lehetőségét, hogy négy- vagy hatszem közti m egbeszélést igénylő esetekben külön elbeszélge tésre n e k erü lh e tn e sor. E ja v aslat gyakorlati m eg való sítására k ap tu n k m eg b ízást az Egészségügyi M inisztérium tól, s a Megyei Egészségnevelési O sztálylyal (MENO) közösen m egszerveztük a házasságelőtti tanácsadás ú j. kísérleti jellegű, tanfolyam os form áját. O rvoselőadók m ellett szociológust és jogászt is b ev o n tunk a m unkába. A három előadásból álló sorozat a szigorúan orvosi tém ák m e lle tt (felnőtté válás, fogam zás, fogam zásgátlás, terhességm egszakí tás, meddőség) foglalkozik szexológiai kérdésekkel, illetve családszociológiai és családjogi tém ákkal. E gy-egy alkalom m al 5—10 (m axim um 15) p á r van jelen, s a dia- v alam in t film vetítéssel szín esített bevezető előadást beszélge tés követi, am elyen a felm erülő kérd ések re az előadók válaszolnak a h a ll gatóságnak. M egítélésünk sz erin t az érdeklődés jó, am it bizonyít az is, hogy a hely i ú jságban m inden alkalom m al közzétett felh ív ásra nem egyszer tú l jelentkezések is vannak. Az eredm ények objektív lem érésére speciálisan erre a célra szerkesztett kérdőívek felh asználásával végzünk jelenleg érték elést a НЕТ hagyom ányos és tanfolyam os típusán résztv ett h ázasulandók között. A НЕТ azonban csupán egy a T anácsadó tö b b irán y ú felvilágosító te v é kenységéből. am elyet ..házon b elü l” végez. Ilyen egyéb ..belső” m u n k á t je len t a bentfek vő betegek szám ára szolgáló egészségnevelő funkció. E bben u g y an csak segít a MENO szóróanyaggal, brossurákkal. ism eretterjesztő k ia d v á nyokkal. (Sajnos az utóbbi évek egyre szűkösebb anyagi lehetőségei ezt a szo lg áltatást is jócskán m egnyirbálták. A „ m it” és ..hogyan” k érd ését így egy re in k áb b a gazdasági h á tté r határozza meg. nem pedig a felm erülő igények.) Az évekkel ezelőtt k ié p íte tt intézeti rádióhálózat szintén kedvező lehetőséget n y ú jt az ism eretek szélesebb körű terjesztésére. Ennek korszerűbb v álto zata a zártlán cú TV , am ely beindulásával m inőségi előrelépést je le n t az egészség nevelő m unkában.

262


A laikus közönség szám ára szóló felvilágosító tevékenység azonban tú l ér az intézm ény falain. E „házon k ív ü li” m u n k át — sa já t kezdem ényezésből — m ár ak k o r elind íto ttu k , am ikor az 1973-as népesedéspolitikai kezdem é nyezések még csak csíráiban léteztek. K lin ik án k o k ta tó g árd ája a szó szoros értelm ében százszám ra já r t ki általános és középiskolákba előadásokat ta r tani a családi életre nevelés, felkészítés tém akörében — még m ielő tt azt kö telező ta n te rv i anyaggá n y ilv á n íto tták volna. De nem csak a gyerekekkel foglalkoztunk. E lm entünk és elm együnk m a is szülői értekezletekre, ha úgy látszik, hogy szükség van félreértések tisztázására, a szülők indokolatlan ag gályainak eloszlatására. K ülönösen a kezdeti időszakban vo ltak ilyen p ro b lém ák. Az elm ú lt 10 év során — felkérésre — több alkalom m al bekapcsolód tunk a pedagógus továbbképzésbe is. Ennek célja az volt, hogy a tém áb an nem já ra to s tan áro k szám ára tá jék o z ta tást ad ju n k , segítsük felkészülésüket a m erőben új felad atra. A kezdeti lendület sajnos aláb bhagyott, s b ár köztudott, hogy az iskolák, e 10 év után. m a sincsenek kellően felkészülve a családi é le t re való felkészítésre a pedagógus továbbképzésben való részv ételü n k — nem a mi hibánkból — abbam aradt. Szorosan együttm űködve a M EN O -val, a V öröskereszttel és a T IT -tel. a fe ln ő tt lakosság részére ma is rendszeresen já ru n k előadásokat ta rta n i üzem ekbe, lakóterületi rendezvényekre, m űvelődési központokba. így válik teljessé az intézm ény falain belül és kívül végzett egészségnevelő m u nkánk, am elynek célja a nem egészségügyi populáció felvilágosultsági szin tjén ek em elése, a népesedéspolitikai célkitűzésekben m egfogalm azott törekvések se gítése, m egvalósításuk előm ozdítása. b) Az egészségügyi dolgozók körében végzett „felvilágosító" m u n k án k N ővédelm i T anácsadónk oktató-továbbképző jellegéből fakad. E nnek eredm ényeképpen m á r az 1970-es évek első felében k o rszerű sí te ttü k az orvostanhallgatók képzését. Ezt megelőzően a családtervezési k é r dések jószerével alig tű n te k fel az ok tatás p ro g ram jáb an . A IV. évesek ré szére em eltük az elm életi óraszám ot, g yakorlati képzésükbe b eépült és azóta is kiem elt fontosságú a N ővédelm i T anácsadó m indennapos m u n k á ján a k m eg ism erése. S peciálkollégium okat h ird e ttü n k a felsőbbéves hallgatóknak, a szi gorlóévüket D ebrecenben töltő VI. évesek szám ára pedig rendszeres k o n zu l tációkat ta rtu n k . T erületi kapcsolataink ezen a téren is jók am it példáz az. hogy a m is kolci Megyei Nővédelm i T anácsadó vezetője (dr. A szódi Im re főorvos) évek óta ta rt szexológiai tém ájú speciálkollégium ot hallgatóinak. Az o rvostovábbképzésben is évek óta a k tív an részt veszünk (m ind egyé ni. m ind pedig csoportos tanfolyam os form ában). A szakvizsga előtti gya k o rlati éveiket k linikánkon töltő orvosok m indennapos ru tin m u n k át végez ve. hosszabb időt töltenek a T anácsadóban, am ely u tá n — még a szakvizsga előtt — ún. „kisvizsgát” tesznek a nővédelem , családtervezés tém aköréből. Részt veszünk a megye körzeti orvosainak rendszeresen szervezett, b e n tla kásos továbbképzési tanfolyam ainak p ro g ram jáb an . E gyetlen egyszer (1974ben) az O rvostovábbképző Intézet szervezésében ta rth a ttu n k k éth etes to v á b b képzést szakorvosok szám ára a családtervezés tém aköréből. A tanfolyam anyaga a későbbiek során könyvalakban (5) meg is jelent. E nnek ellen ére — b á r igény ism ételten le tt volna rá — a kurzus m egism étlésére nem v o lt le hetőség. M unkánk ed d igi legnagyobb elism erését jelzi az 1981 óta folvó n em ze tk ö zi orvostovábbképző ta n f olyam sorozat (In tern atio n al P o stg rad u ate T raining Courses on M ethods of F am ily Planning) am elyet az Egyesü lt N em zetek N épesedési A lap ja (UNFPA) m egbízásából s az Egészségügyi V ilág szervezet (WHO) közrem űködésével rendezünk. A h áro m h etes angol nyelvű program elm életi előadásokat és gyakorlati foglalkozásokat tartalm az. A ré sz t vevők szám a egy-egy alkalom m al 15—20 fő, ak ik eddig Á zsiától A m erikáig a világ számos országát képviselték. A tanfolyam eredm ényességét, sik erét je l zi az. hogy a legutóbbi k u rzu sra több m in t kétszeres tú ljelen tk ezés volt, s a UN FPA további két évre anyagi fedezetet b izto síto tt a sorozat fo ly tatására. M unkánk elism erésének te k in th e tjü k azt is. hogy 1983-ban — u g y an csak az U N FPA ajá n lá sá ra — Görögország szám ára ren d eztü n k k éth etes a n gol nyelvű családtervezési tanfolyam ot.


263

Az orvosképzés m e lle tt részt veszünk az egészségügyi szakdolgozók képzéseben és továbbképzéseben is. Több alkalom m al n y ú jto ttu n k segítséget — m egkeresés alap ján , f elk érésre — egészségügyi f őiskolás h allg ató k n ak szak dolgozataik tém aválasztásához, az anyag összeállításához. F elv ilágosító, továbbképző m u n k á n k oktatási, egészségnevelési segéd anyagok összeállítására, k ia d á sá ra is k ite rjed . A városi Egészségnevelési Osz tálly al kollaborációban ad tu n k ki előadói segédanyagot orvosok szám ára fo gam zásgátlás tém akörében (1). Az O rszágos Egészségnevelési K özpont m eg bízásából h árom o k tatófilm et k észítettü n k a M afilm N épszerű-T udom ányosfilm S tú d ió jáv al (2, 3, 4). Az új szülészeti és nőgyógyászati tankönyv m egjelenése elő tt kisegítő m edikus jegyzetet á llíto ttu n k össze (11), am elynek anyaga később alap u l szol gált az új szakkönyv (12) egyes fejezeteihez. A nem zetközi tanfolyam hoz több m in t 500 oldal terjedelm ű, három kötetes angol nyelvű k ia d v án y t je le n te ttü n k meg (6, 14) az UN FPA tám ogatásával. 2. M egelőző m u n ka A megelőzés ak árcsak a h arm a d ik fő funkció, a szakellátó tevékenység, jellegzetesen team -m u n k a, am ely különböző szakrendelések együttm űködését igénylő többirányú felad atcsoport m egvalósítását célozza. a) Ezek közül legszélesebb körű a fogam zásgátlás g y ak o rlati m egvaló sítása, am ely egyben a terhességm egszakítás visszaszorítását, az ellene foly ta to tt küzdelm et is jelenti. M ivel horm onális fogam zásgátlókat a hazai re n delkezések szerin t nem csak nőgyógyász írh a t fel, ezzel ru tin szerű en , nagy töm egeket m ozgatva nem foglalkozunk. A n éhány száz esetre terjed ő an y a gunk k u ta tá si célokat szolgáló k lin ik ai tanulm ányokból, a közvetlen m u n k a helyi környezetünkből, kapcsolatunkból adódik. M ás a helyzet a m éh en be lüli fogam zásgátlás eszkö zö kkel (IUD). M ivel ezeket a jelenlegi szabályok sze r in t csak fekvőbeteg h á tté rre l bíró intézm ényben leh et felhelyezni, s a közel 200 ezres lakosú D ebrecen teljes terjed elm éb en k lin ik á n k ellátási te rü le téhez tartozik, kon tracep tív m u n k á n k legnagyobb részét ez teszi ki. Az ese tek rendszeres ellenőrzését is T anácsadónk lá tja el. Az elm ú lt 10 év a la tt több m in t 20 000 IU D -t helyeztünk fel, s így nem meglepő, hogy évi fo rg al m unk stab ilan 14—15 000, am i kizárólag csak a kontracep tiv ren d elés fo rg al m á t jelenti! A hagyom ányos fogam zásgátló m ódszerekkel csupán tanácsadási szinten foglalkozunk, leszám ítva azokat a k lin ik ai tan u lm án y o k at, am elyek célja egy-egy új készítm ény tesztelése. b) A prénatális, prékoncepcionális gondozás m á r kifejezetten csoport m unka, am elyben a terhesgondozás, a gyerm eknőgyógyászati szakrendelés és a genetikai tanácsadás m u n k á ja együttesen já ru l hozzá a m a jd an i egészsé ges, szülőképes korú populáció biztosításához. Jó lleh e t a terhesgondozás a szó legszorosabb értelm éb en végzett nővé delm i m unka, nem egységes a vélem ény, hogy vajon a nővédelm i tanácsadók végezzék-e ezt vagy nem . A bizonytalanságot a m agyarországi viszonyok m agyarázzák. A terhesgondozásnak h az án k b an több évtizedes tö rtén ete van. E n n ek során egy többé-kevésbé jól funkcionáló h álózat ép ü lt ki országosan a terhesgondozás fela d ata in a k ellátására. A körzeti orvosi alap e llá tás m ellett, jó v al a nővédelm i tanácsadó hálózat létrehozása előtt, k ié p ü lt a szakorvosi felügyelet rendszere (vidéken a JESZ, m ajd az MSZSZ). Ez a szervezet fu n k ció ját, eredm ényességét is te k in tv e sokkal szorosabban kapcsolódik a szűkebb szülészeti ténykedéséhez, m in t a tágabb fogalm ú nővédelem hez, am elynek hatékonyságát nem m indig sik erü l azonnal, kézzelfogható eredm é nyekben lem érni. E nnek ellenére v ita th a ta tla n , hogy a terhesgondozói m unka nővédelm i tevékenység. K lin ik án k o n a terhesgondozás nem tarto zik a Nő v édelm i T anácsadó feladatkörébe. E nnek ellá tá sá ra szak am b u lan ciát hoz tu n k létre, am ely a szülészeti osztály szerves része. A gyerm eknőgyógyászati szakrendelés több m in t 20 éves m ú ltra te k in t vissza klinikánkon. A N ővédelm i T anácsadó 10 évvel ezelőtti m egszervezése kor e szakrendelés önállóan m á r régóta igen hatékonyan m űködött, így nem lá ttu k szükségét annak, hogy a T anácsadó közvetlen szervezeti k eretébe in

264


te g rálju k . Az elm últ 10 év ta p asz talata igazolta ennek helyességét. B ár a szakrendelés ténykedésének jelentős részét a szakellátó (gyógyító) m u n k a teszi ki, fu n k ció ját te k in tv e elsősorban m égis csak gyógyító-m egelőző m űkö désről beszelhetünk. H iszen a g y erm ek k o rb an jelentkező kóros állapotok (fluor, vérzészavarok stb.) időben és szakszerűen elvégzett kezelése a felnövő, m a jd an szülőképes női populáció egészségi állap o tán ak , fe rtilitá sá n a k jo b b í tá sá t eredm ényezi. K ifejezetten gondozói, megelőző jellegű viszont az a m u n ka, am elyet a Szakrendelés szem élyi állom ánya D ebrecen iskoláiban végez. E nnek lényege a tizenéves leánypopuláció év en k én ti rendszeres követése a m en arch ető l kezdődően. A ta n u lm á n y p ro sp ek tiv jellegéből eredően enn ek ko m oly k u tatási jellege is van, így bővebben még v isszatérü n k r á később, a tu dom ányos m u n k á k tá rg y a lása során. A g enetikai tanácsadó — hasonlóan a gyerm ekgyógyászati szak ren d elés hez — ugyancsak évekkel m egelőzte a N ővédelm i T anácsadó létrehozását, így itt sem k e rü lt sor arra , hogy m u n k á já t szervezetileg szorosan beépítsük a nővédelm i tevékenység m in d en n ap i ru tin já b a . A gyakorlat ezú ttal is iga zolta az önálló genetikai tanácsadás fe n n ta rtá sá n a k jogosságát. Az elm ú lt 10 —15 évben a tanácsadó regionális gen etik ai k özponttá nőtt, am elynek m u n k á já b a n a rendelések m e lle tt igen jelentős az oktató-továbbképző funkció, v alam in t a nem zetközileg is elism ert k u tató m u n k a. A tevékenység zöm e te r m észetszerűleg megelőző jellegű. Még azok az esetek is, am elyek első m egkö zelítésben te rá p iás beavatkozásoknak lá tszan ak (genetikai indikáció alap já n végzett terhességbefejező m űtétek), tu lajd o n k ép p en m egelőzését jelen tik a fejlődési rend ellen ess égekkel szü letett ú jszü lö ttek v ilágrajövetelének, s ez zel a T anácsadó végső soron a populáció m inőségi összetételének ja v ítá sá hoz já ru l hozzá. G enetikai ta n ác sad á su n k ra ja v aso lju k irán y ítan i: 1. azokat a házastársak at, ak ik n ek egyike, vagy gyerm ekük valam ilyen öröklődőnek tűnő betegségben, illetve rendellen ség b en szenved; 2. ak ik n ek a család jáb an valam ily en súlyos testi és/vagy szellem i fogya tékosság halm ozottan fo rd u l elő; 3. ak ik n ek k ét vagy több vetélésük, in tra u te rin , vagy ú jszülöttkori, cse csem őkori elhalásuk volt; 4. h a a ste rilitá sn a k nőgyógyászati okát nem leh et ta láln i; 5. andrológiai eltérés (azoosperm ia, p ath o sp erm ia stb.) esetén; 6. ak ik között vérrokoni kapcsolat v an ; 7. h a a terh es életk o ra 38 év fe le tti; S. ak iknek a terhességében vírusfertőzés, ionizáló sugárzás, vagy nem kívánatos gyógyszerfogyasztás, illetve vegyszerek m agzatot k árosító h atásátó l kell ta rta n i; 9. ha az ultrahangvizsgálat, vagy az an y a v érén ek m agas alfafeto p ro tein (AFP) szintje a m agzat rendellenességének g y a n ú já t veti fel; 10. ak ikben valam ilyen egyéb ok m ia tt az utódok átlagosnál nagyobb genetikai veszélyeztetettségétől le h et ta rtan i.

c) A kom plex nőgyógyászati rákszűrés ugyancsak kiem elt fontosságú ré sze a nővédelm i megelőző m unkának. A k o m p lex itást a kolposzkópos és az onkocitológiai vizsgálat együttes elvégzése jelen ti. E lm o n d h atju k , hogy k lin i kánkon nincs vizsgáló-, illetve rendelőhelyiség kolposzkóp nélkül. A N ővédel m i T anácsadó m in d en új gondozottjánál m eg tö rtén ik a citológiai kenetvétel, a kolposzkópos vizsgálat, s ezeket év en k én t — szükség esetén félév en k én t — ru tin sz erű en m egism ételjük. E rendszeres gondozó szűrőm unka révén az el m ú lt években örvendetesen n ő tt az időben felfed ezett p rein v azív rosszindu la tú folyam atok szám a, s m ég nagyobb szám ban k erü ltek felism erésre — s az elvégzett konizációkkal végleges m egoldásra — az ezek előzm ényének te k in te tt diszpláziák. A jó és rosszindulatú em lő folyam atok korai diagnózisában, s legfőképpen kezelésében a DOTE I. sz. Sebészeti K lin ik á já n ak E m lőszakren delése n y ú jt igen értékes segítséget.


265

3. S zakellátó tevékenység M ár a megelőző m u nka tárg y alása során kid erü lt, hogy azt megfelelő szin ten végezni csak csoportm unkával lehet. M éginkább vonatkozik ez a szak ellátó (gyógyító) tevékenységre. A különféle szakrendelések (szakam bulan ciák) összehangolt m űködése, a lab o rató riu m i s a m űtői h á tté r a team jelle g et még jobban kidom borítja. a) A társrendelések közül az előző fejezetben m á r em lítés tö rté n t a gyerm eknőgyógyászatról, a genetikáról és a terhesgondozásról. Sokszor igen nehéz élesen m eghúzni a h a tá r t ezek megelőző és gyógyító m u n k á ja között. H iszen m indaddig, am íg kóros állapot nem áll fenn, tén y k ed ésü k megelőző jellegű. Patológiás jelek észlelése esetén azonban gon d o zo ttjaik at kezelik is, s ez m á r szakellátó m unka. S azt is em líte ttü k m ár az előzőekben, hogy ez a te rá p iás tevékenység az egyén (vagy családja) szám ára a jövőt illetően lehet ism ét megelőző jellegű. A társren d elések sorában a m eddőségi szakrendelés igen nagy jelen tő ségű a pozitív családtervezés oldaláról. Ez is, ak á rcsa k a többi szakrendelés, heti m eghatározott óraszám ban, részfoglalkozású orvosi és asszisztensi sze m élyzettel m űködő rendelés klinikánkon. M u n k á ját segíti az andrológiai sza k rendelés, am ely helyileg ugyan az U rológiai K lin ik án van, de szervezetileg a N ővédelm i T anácsadó része. Jelenleg még csak m eg h atáro zo tt óraszám ban m űködik, de a jövőben — a heterológ inszem inációk növekvő szám a, v alam in t a te rv e ze tt sperm abank m egvalósítása, m ajd folyam atos üzem eltetése m ia tt — célu n k egy önálló, teljes státuszú (orvos, asszisztens) andrológiai rendelés b e indítása. Az utóbbi időben ta p a sz ta lt nagyfokú igénynövekedés te tte szükségessé a szexológiai szakrendelés bővítését. Közel 10 évig csupán részfoglalkozású állásban, lim itá lt óraszám ban v olt lehetőségünk szexuális p anaszokkal foglal kozni. Az Egészségügyi M inisztérium tám o g atásáv al azonban 1983. szeptem be rétő l önálló szexológiai szakrendelés k ezdhette meg m űködését 1 teljes állású nőgyógyász-pszichológussal és ugyancsak 1 teljes státu szú asszisztenssel. A család- és nővédelm i m u n k a részét képezheti m ég a nőgyógyászati endokrinológiai szakrendelés, b á r ez jellegéből adódóan in k áb b közelebb áll a szorosabb értelem ben v ett nőgyógyászathoz (a szituáció hasonló a terhesgondozás-szülészet-nővédelem viszonyához, am elyről a k o ráb b ia k b an m á r em lítés tö rtén t). E nnél közelebb áll a nővédelm i m unkához a „ klim a k tériu m -sza kren delés”, am ely a fertilis korból kilépő női populáció gondozását, illetve kezelé sét v an h iv a tv a ellátni. Az igények ezen a téren is nőnek, a h eti p á r órás rendelés ezt teljes m é rtékben kielégíteni m á r nem tu d ja. b) Míg az előbbi szakrendelések m á r fokozatos átm en e te t je len ten ek a nővédelm i m u n k a és a nőgyógyászat klasszikus tevékenysége között, addig a laboratórium i háttér elengedhetetlen részét képezi a nővédelm i tanácsadók m űködésének. T alán nincs is olyan m ozzanata a m unk án ak , am ely ad o tt eset ben ne igényelné a la b o rató riu m i segítséget. A legegyszerűbb h ü v elyváladék kenettől, s a terhességi p róbáktól a horm onális fogam zásgátlók ru tin hasz nálatáh o z k ötött vizsgálatok elvégzésén á t a m odern rad io m m u n assay (RIA) m eghatározásokig széles sk á lá já t so ro lh atju k fel azoknak a lab o rató riu m i teszteknek, am elyek nélkül m a m á r színvonalas m u n k á t nem leh et elvárni. E zért a nővédelm i te am -m u n k a lényeges részét képezi a la b o rató riu m m u n kája. c) M űtői háttér nélkül ugyancsak elképzelhetetlen len n e a nővédelm i ta nácsadók tevékenysége. Elég, h a csupán a terhességm egszakításokat em lítjük, vagy azokat az operatív beavatkozásokat, am elyek pl. a m eddőségi kivizsgá lás (és kezelés) részét képezik: diagnosztikus kürettázs, HSG (röntgen labor!) s az esetleg ezt követő te rá p iás jellegű m ű téti m egoldások stb. Ezek azonban m á r ú jb ól a fokozatos átm en e te t je le n tik a klasszikus értelem b en v ett nő gyógyászat felé. A h árom funkció részletes tárg y alása u tá n röviden szólnunk kell azokról a kutatásokról, am elyek a nővédelm i m u n k a keretén belül k lin ik án k o n z a j lan ak

266


Az előzőekben m ár tö rté n t em lítés arról, hogy a gyerm eknőgyógyászati szakrendelés szem élyi állom ánya a rendelés lehetőségeit kih aszn álv a több irányú k u ta tá s t végez. Az általános iskolákban folyó szűrővizsgálatok k ere té ben a tizenéves leányok szom atikus a d a ta it m é rjü k és keressük a p u b ertás esetleges rendellenességeire utaló jeleket. S zakrendelésünkön tanulm ányozzuk a feltételezett in tra u te rin ártalo m késői következm ényeit, a te rm in u sra szü le tett kissúlyúak, illetve valódi k o raszü lö ttek p u b ertását, s az antikoncepció lehetőségeit adolescenciában. További fontos tém a a serdülőkori vérzészavarok korszerű kezelése és az utóvizsgálatok elvégzése. B efejezéséhez érk eztü n k az Egészségügyi V ilágszervezettel közösen végzett „M enstrual an d O vulatory P atte rn s in A dolescent G irls” с. tanu lm án y n ak . A radioim m unológiai h o r m onm eghatározások eredm ényeinek elem zésétől a m enarche u tá n i p etefészek m űködés jobb m egism erését, az első ovulációk belépésének és rendszeressé válásának d etek tá lá sát várju k . A genetikai tanácsadó kezdettől fogva a gen etik ai betegségek p ren a talis diagnosztikájával foglalkozik. A genetik ai la b o rató riu m n ak gyógyító-m egelőző egysége a tanácsadás és nagyrészt enn ek beteganyaga határo zza meg a tu dom ányos orien táltság o t is. Így vizsgálják a m agzatvíz-citológia h asznosítha tóságát a m agzati betegségek, illetve rendellenességek p ren atalis diagnoszti kájában. L em érték a m agzatvíz-citológia és a kolineszteráz ak tiv itás m egbíz hatóságát a m agzati velőcsőzáródási zavarok felism erésében. Ö sszehasonlítot tá k az u ltrah an g -d iag n o sztik a és az anyai A FP v izsg álatán ak érté k ét a m ag zati fejlődési rendellenességek p ren a talis d iagnosztikájában. E k u tató i m u n k át szervesen egészítik ki az em briopathologiai lab o rató riu m b an folyó vizs gálatok. A leginkább kon tracep tív rendelői fela d ato k a t ellátó n ő véd elm i tanács adó egy évtizede végez k lin ik ai tan u lm án y o k at hazai és nem zetközi kooperá cióban. Ezek célja új típusú fogam zásgátló eszközök és m ódszerek tesztelése. H azai együttm űködés k eretében több horm onális fogam zásgátló ta b le ttá t m i nősítettünk. N em zetközi kollaborációban 15 m éhen b elüli fogam zásgátló eszköz kip ró b álására k e rü lt sor többezres k lin ik ai anyagon. E két korszerű m ódszer m ellett az ún. „hagyom ányos” m ódszerek ú ja b b lehetőségeinek v izsgálata is szerepel p ro g ram u n k b an — m ind hazai, m ind pedig nem zetközi eg yüttm űkö dés keretében. A fogam zásgátlók egységes érték elését szorgalm azzuk h az án k ban. E nnek előm ozdítására k ia d v án y t je le n te ttü n k meg (10). Szám ítógépes feldolgozásra alkalm as adatrögzítő és feldolgozó ren d sz ert h o ztunk lé tre (7), s ennek elterjesztésére jav aslato t te ttü n k . E szisztém át előbb az IU D -re dolgoz tu k ki, m ajd m egszerkesztettük a horm onális fogam zásgátlók tudom ányos igényű k lin ik ai vizsg álatára alkalm as fo rm á já t is. E rendszer m in tá já ra szer kesztettük meg azokat az adatfeldolgozó lapokat, am elyeket a gyerm eknőgyó gyászati m unkacsoport használ a tizenéves leánypopuláció p rospektiv vizsgá latában. E tém ákból az elm ú lt évek során három k an d id átu si és egy doktori disszertáció született. Az elm ondottakból, a három funkció részletes ism ertetéséből egyértel m űen kitűnik, hogy a nővédelm i m u n k a olyan kom plex tevékenység, am ely több személy, illetve számos speciális szakrendelés szoros együttm űködését feltételezi. A m u nka m egfelelő m inőségét azonban m ég ak k o r sem b izto sítja a példás összm unka önm agában, ha a fela d ato t ellátó szem élyek képzettsége a legm agasabb szakm ai igényeknek is m egfelel. V an ugyanis egy faktor, am e lyet nem szabad figyelm en kívül hagy n u n k akkor, am ikor az általu n k n y ú j to tt „szolgáltatás” o p tim u m át k ív á n ju k elérni (megfelelő szakm ai szint, h u m ánus, betegcentrikus szem lélet, em p átia stb.). Ez pedig a n ap i (vagy b árm i lyen időegységre számolt) forgalom . S zándékosan nem betegforgalm at em lítek, hiszen a nővédelm i tanácsadókban m egjelenők zöme nem beteg, „csu p án ” gondozott! E nnek ellenére szükségét lá tju k (m ind az orvosok, m ind a gondo zottak) annak, hogy egy szem élyre a jelenleginél több időt fo rd ítsu n k . M ár pedig ezt a m ai forgalm i adatok m e lle tt elérn i lehetetlen. B árm ilyen m agas szakm ai ellátást b iztosítunk egy tanácsadói (gondozói, rendelői stb.) szolgálta tás keretében, ha az egy elláto tt szem élyre rendelkezésre álló „percátlag" kicsi, m u n k á n k színvonala alacsony m arad. T u d ja ezt az orvos, de legjobban a „beteg” érzi, s hián y o lja a vele való em beribb foglalkozást. Az a n éhány

KÖZLEMÉNYEK

267

plusz perc nem (legalábbis nem elsősorban) az orvosi „v izsg álat” vagy „keze lés” m eg n y ú jtását jelenthetné. L ehetőséget adna arra , hogy a páciens „p a naszkodjon”, „kibeszélje m a g át”, az orvosnak pedig szélesíthetné teráp iás készletét azzal, hogy időt sz án h a tn a a nyugodtabb elbeszélgetésre, a m egnyug ta tásra , s nem utolsó sorban az em pátiára. Hosszú oldalakon részleteztem család- és nővédelm i m u n k án k at. Á tol vasva az elm ondottakat az a téves m egelégedettség alak u lh a tn a ki bennünk, hogy a m agas szintű szakm ai tevékenység biztosításával sik e rü lt elérn ü n k a rá n k bízott populáció optim ális ellátását. H a azonban szem ügyre vesszük fo r galm i a d a ta in k a t (8), s azokat az ún. percátlag o k at (1—2. táblázat), akkor — sajnos — m e g állap íth atju k , hogy a közben elért szem élyzet- és óraszám növekedés ellenére is nagyon sok ja v íta n i való van még. K ülönösen fájó jelenlegi helyzetünk, h a h atárain k o n tú lra is v etü n k egyegy p illan tá st. New Y ork város családtervezési központja, a M argaret Sanger C enter fejlődő országok (!) szám ára dolgozott ki tervezetet, am ely szerin t (9) egy olyan nővédelm i tanácsadó szem élyzeti ellátottsága, am ely h eti 100 (!) or vosi vizsgálat elvégzésére szerveződött, a következő: egy védőnő, egy szülész nő, egy asszisztens és egy orvos. A m ennyiben a heti „betegforgalom ” 150-re em elkedik, az állom ányt egy részfoglalkozású orvossal kell bővíteni. H eti 200 v izsgálat pedig az eredetileg b iztosított státuszok m egduplázását igényli! C supán k o n trasz tk é n t em lítem , hogy pl. nővédelm i tan ácsad ó n k b an átlag b an napi 60—70 nő fordul meg, s nem ritk a m o stanáb an a 90—100-as fo rg a lom sem! Ilyen döm ping m e lle tt a gondozottak ellátása — még a szakm ai m ax im u m biztosítása m e lle tt is — igen távol áll az ideálistól, az állam p o l gári jogon igényelt, s h ivatalosan is d e k la rá lt legm agasabb szintű ellátástól. 1. A család- és n ővédelm i m u n ká b a n részt vevő n éh á n y szakrendelés éves forgalm i adata (DOTE Női K linika, 1979—1983) Данные о годовом обороте некоторых консультаций врачами-специалистами, участвующими в работе по охране семей и женщин (Женская клиника Дебреценского университета медицинских наук, 1979— 1983

Rendelés N ővédelm i T anácsadó (kontraceptív rendelés) IUD felhelyezés M eddőségi szakrendelés G yerm eknőgyógyászat E ndokrinológia K lim ak tériu m szakrendelés G enetika Pszichológia (szexológia)

ГГ.)

1979

1980

1981

1982

1983

13 970

13 471

14 003

14 297

14 791

1 570 986 2 067 1 435 511 1 282 86

1 751 928 1 797 1 402 384 1 716 90

1 566 834 1 789 1 130 337 2 550 275

1 644 806 2 197 1 167 882 3 825 351

1 727 898 3 834 1 050 456 5 845 370


268

R e n d e l ő

N ővédelm i T anácsadó

S z e m é ly i e llá to tts á g

H e ti ó ra s z á m

E g y b e te g re j u t ó id ő (p e rc á tla g )

Főfoglalkozású: 1 orvos 1 szülésznő 1 asszisztensnő 1 orvosírnok R észfoglalkozású: 2 orvos

41

8,9

R észfoglalkozású: 1 orvos 1 asszisztensnő

7

27,1

R észfoglalkozású: 3 orvos 1 asszisztensnő Főfoglalkozású: 1 biológus

12

17,0


2

5,3

K lim ak tériu m szakrendelés


5

17,7

G enetikai T anácsadó

R észfoglalkozású: 3 orvos F őfoglalkozású: 1 biokém ikus 2 biológus 2 laborasszisztens

6

4,9

Pszichológiai szakrendelés

R észfoglalkozású: 1 orvos

6

53,3

A ndrológia

R észfoglalkozású: 1 orvos

12

13,5

M eddőségi szakrendelés

G yerm eknőgyógyászat

E ndokrinológia


269

A nő véd elm i tanácsadó hálózat felépítése Tíz évvel ezelőtt, a népesedéspolitikai h atáro zat részeként, körv o n ala zódott az országos hálózat terve, am elyről m a is elm on d h atju k , hogy alkalm as lenne (vagy le tt volna) a k itű zö tt felad ato k ellátására, ha az elképzeléseknek m egfelelően valósult volna meg. A helyzet hasonló a НЕТ alakulásához: a szándék, a terv helyes volt, a m egvalósításba azonban sok helyen hiba csú szott. Ma is van még olyan m egyeszékhely, ahol van ugyan m egyei nővédelm i tanácsadó (m ert hosszú évek elm últával nem le h ete tt tovább halogatni lé t rehozását). de m űködése csak névleges. N ézzük te h á t végig a tan ácsad ó k lá n colatát, m ilyennek is kellene lennie ideális körülm ények között (II. ábra.) 1. A lapellátás. A rendelkezés a nővédelm i m u n k á t ugyan elsősorban nő gyógyász által végzett tevékenységként kezeli, ez azonban teljességében te r m észetesen nem valósítható meg. E zért azokon a helyeken (elsősorban fal vakban), ahol szakorvos nincs, körzeti orvosok lá tjá k el a fela d ato t részfog lalkozás. külön díjazo tt óraszám keretében (esetleg díjazás nélkül, de ilyen kor az erre fo rd íto tt idő arányosan beépül a napi ru tin m unkába). A zokban a helységekben, ahol nőgyógyász szakrendelés, szülőotthon, vagy k ó rház-rendelőintézeti egység m űködik (nagyobb falvak, városok), a nővédelm i m u n k á t alap ellátás szin tjén nőgyógyász szakorvosok végzik. Még itt is csak részfoglalkozásként (ugyancsak díjazással, vagy külön díjazás n él kül a fentiekben em lítettek szerint), m ivel egy-egy kisebb te rü le t optim ális e llátása sem igényli teljes m u n k aid ejű tanácsadók m űködtetését. K ó rh áz-ren d előintézeti lehetőség esetén célszerű a tanácsadót in teg ráln i a szülészeti nőgyógyászati osztály keretébe. Így b iztosított egyrészt a m egfelelő szakm ai h áttér, m ásrészt ún. forgórendszer alkalm azásával az osztály orvosai v a la m ennyien bekapcsolódhatnak a nővédelm i m unkába. T erm észetesen a kétféle „szolgáltatás” közötti m inőségi különbség ez á ltal m á r az alapellátás szin tjén is m egm utatkozik. Ez a szükség kényszerítő h a tá sá ra alak u lt így, s egyham ar nem is igen fogunk tu d n i v álto ztatn i rajta. A h árm as funkcióból azonban m indenki képzettségének és lehetőségének m eg felelően veszi ki részét. A m ennyiben a körzeti orvos szám ára m egoldhatatlan fela d attal ta lá lja m agát szem ben, a progresszív betegellátás k eretéb en tovább küldi a gondozottat a szakorvoshoz (aki ugyan még mindig az alap ellátás em bere, de ezen belül a területéhez tartozó körzetek szám ára az ellátásban szakm ailag egy fokkal m agasabban áll). 2. M egyei n ővédelm i tanácsadó. M inden m egyeszékhely kell, hogy re n delkezzék ilyen tanácsadóval. Ezen a szinten m ár teljes státu szú orvos és egészségügyi szakszem élyzet lá tja el a nővédelm i m u n k a kom plex feladatát. Az orvos m u n k á já t (ahol erre lehetőség m á r adódott) biológus, genetikus, pszichológus egészíti ki. Ezen a szinten tulajdonképp en m indaz a tevékeny ség, am elyet a h árm as funkció leírásak o r em lítettü n k , m ár folytatható. (A tudom ányos m u nka term észetesen nem kötelező, de az oktatásba, to v áb b k ép zésbe bekapcsolódhat a tanácsadó azáltal, hogy a m egye nővédelm i m un k át végző orvosai, esetleg szakdolgozói szám ára a k á r egyéni, a k á r csoportos ta n folyam os prog ram o k at szervez ún. „szin ttartó ” jelleggel.) A m egyei tanácsadó a progresszív betegellátásb an a te rü le t szakm ai központja (helyes lenne, ha a hozzátartozó — alap e llá tást végző — tan ács adókkal szem ben a gyakorlatban h atékony ellenőrző és felelősségre vonó jog k ö rrel is bírna), s egyben összekötő kapocs a regionális ce n tru m felé. A m egyei nővédelm i tanácsadó függetlenített, teljes státuszú szülész-nő gyógyász vezetése a la tt m űködik. A fentebb m á r e m líte tt pszichológus, bioló gus stb. m e lle tt részfoglalkozásban kisegítő nőgyógyász szakorvos, v ag y szak orvos jelölt egészíti ki a diplom ás állom ányt. M ivel ezen a szinten kötelező jellegű kell legyen a megyei kórház keretéb e történ ő integráció, ez utóbbi orvosok a nőgyógyászati osztály állom ányába ta rto zn ak és váltásos ren d szer ben k erü ln e k a nővédelm i tanácsadóba (így ez egyben képzést, to vábbkép zést is jelent). 3. Az egyetem i női klin ik ák o n m űködő o ktató-to vá b b kép ző nő véd elm i tanácsadók a regionális központ szerepét tö ltik be az ad o tt egyetem vonzás te rü leté b e tartozó m egyék szám ára.


271

F ela d atu k körébe kötelezően b eletartozik m indaz, am it a k o ráb b iak b an részletesen em lítettü n k . Szakm ai szinten — tám aszkodva a te am -m u n k áb an résztvevő különböző m unkacsoportok együttm űködésére — a nővédelm i ellá tás legm agasabb sz in tjé t kell n y ú jta n iu k . A regionális c e n tru m n ak a prog resszív b etegellátásból reá h áru ló felad ato k m ellett egy szűkebb te rü le t ru tin ellátásá b a is be kell kapcsolódnia m á r az ért is, hogy a m in d en n ap i gyakorlat h ián y a ne eredm ényezhessen m inőségrom lást a „szolgáltatásb an ”. Az előbbiekben m á r többször is em líte tt integráció a reg io n ális közpon to k b an is kötelező. A fü g g etlen íte tt vezető m e lle tt dolgozó részfoglalkozású orvosok a női k lin ik a állom ányába tarto zn ak , s időszakonként v á ltjá k egy m ást a tanácsadóban. I tt is elm ondható az, am it a m egyei tanácsadó k k al k apcsolatban m ár e m líte ttü k : a nővédelm i tevékenység sz ínvonalának em elése s az egységes szem lélet biztosítása érdekében helyes volna, ha a regionális cen tru m o k v e zetői a te rü le t valódi gazdái lennének beszám oltatási, ellenőrző és felelősségrevonási joggal. Ez m a még nincs így, de érdem es len n e m egfontolni, v ajo n nem kellene-e a jelenlegi rendelkezések felülvizsgálatával, azok m egváltozta tásáv al ennek feltéte leit b iztosítani m á r a közeljövőben. A n ő véd elm i tanácsadó elhelyezése Első m egközelítésben ta lá n fu rc sán hangzik a cím ; m ié rt kell erről b e szélni? A gyakorlati ta p asz talat azonban a rra késztet, hogy h a röviden is, de szóljunk róla, m ivel az alap e llá tásn á l m agasabb szintű tan ácsad ó k elrendezé sének k ét nagy típ u sát m indenképpen külön kell v álasztan u n k . E k ét fo rm a a d ec en tra liz ált és a ce n tralizá lt elhelyezés (III. ábra).

272


1. D ecentralizált form a. E bben az elrendezésben a nővédelm i te am m u n k áb an együtt dolgozó rendelők (genetika, m eddőségi szakrendelés stb.) viszonylag laza függésben, tu lajd o n k ép p en önállóan fu n kcionálnak. A k ap csolat közöttük m ellérendelt jellegű. Az egyes vizsgálóhelyiségek a k á r m ásik épületben, vagy a k á r a város m ás részében is lehetnek. K ülönösen akkor a la kul így a helyzet, h a az egyes rendelő k m eg n y itására — a lim itá lt leh ető ségek m ia tt — nem egyszerre kerü l sor. K ülönböző időpontokban sik e rül s tá tuszt, rendelőhelyiséget stb. biztosítani, s ez leh etetlen n é teszi egy központi tanácsadó k ia lak ítását. Ez azzal a h á trá n n y a l is jár, hogy nem v alósítható meg a központi dokum entációs ren d szer: m in d en rendelés sa já t k arto ték k al dolgozik, s az egyes karto n o k nem kö v eth etik a gondozottat, h a tö rtén etesen konzultatív vagy egyéb okból egy m ásik tá rsre n d elé sre kell átm ennie. 2. C entralizált form a. K özponti tanácsadó k ia lak ításá ra ab b an a szeren csés helyzetben van lehetőség, h a a hely i- és a felügyeleti szervek m ecénási hajlan d ó ság a időben találkozik. E gyszerre van státusz, pénz a berendezésre és a felszerelésre, továbbá rendelkezésre áll egy új, vagy m egüresedett nagyobb trak tu s. Ilyenkor egy központi váró k öré csoportosulnak az egyes rendelők (III. ábra). K apcsolatuk szorosabb, könny ebben m egvalósítható az intézm ény egy szem élyi vezetése, s am i igen nagy előny: k iép íth ető a központi kartotékozó. A tanácsadóba érkező szem ély először a dokum entációs központban je le n t kezik. Itt k ikeresik a k arto n ját, s azt közvetlenül (nem a gondozott kezébe adva!) e lju tta tjá k a m egfelelő rendelőbe. V alam ennyi társren d elés u g yan azt a dokum entum ot használja, így a beteg összes előzm ényi ad a ta kéznél van (infertilitásos panaszok esetén még a férj vagy p a rtn e r leletei is közvet lenül rendelkezésre állnak, sőt gyerm eknőgyógyászati vagy fia ta l nőbeteg ese tében an y ja k a rto n ja felh aszn álásáv al a k á r a családi h á tté r feltérk ép ezé sére is lehetőség nyílik). E lhelyezhető itt lab o rató riu m is a legszükségesebb vizsgálatok elvégzésére, s így a gondozott v aló b an egy helyen ju t h ozzá m indenhez. Ez azonban nem m indig előny, és nem biztos, hogy ez az egye düli optim ális elhelyezési form a. G ondoljunk a rra , hogy egy andrológiai kon zultáció, egy terhességm egszakítás vagy fogam zásgátlás ügyében e lk erü lh etet lenné váló vizsgálat (különösen h a az illető h ajadon!), de a k á r egy egyszerű gyerm eknőgyógyászati m egjelenés is (gyereklány nőgyógyásznál!?) pszichésen igen m egterhelő lehet a beteg szám ára. Szeretne úgy túlesni a dolgokon, hogy lehetőleg ne legyen a „ k ira k a tb a n ”. M árpedig a ce n tralizá lt fo rm á jú tanácsadó erre nem alkalm as. E bben az esetben sokkal o p tim álisabb a d e c e n tralizált típus, am ikor is csak egy m eg h atáro zo tt profilú ren d elésre kell elm enni, elkerülve an n a k lehetőségét, hogy az egyéb okból o tt v árakozók — ha hallgatólagosan is, de — tudom ást szerezzenek a dologról. A zt m o n d h a tju k tehát, hogy m in d k é t ren d szern ek v an n a k előnyei és hátrá n y ai. Hogy az ad o tt esetben m elyik ta n ác sad ó -típ u st sik erü l k iép íte nünk, m egvalósítanunk, az álta lá b a n in k áb b a m á r em lített szerencsés vagy kevésbé szerencsés körülm ényektől függ, s ritk á n attól, hogy a fen tiek ism e retéb en m elyiket választjuk. R öviden szólni kell még a két ren d szeren belül m űködő egyes ren d e lők, illetve az alapellátást végző tanácsad ó k térbeli elhelyezéséről. Kötelező érvényű szabályként kell elfogadnunk azt az elvet, hogy a beteg szám ára lehetőséget kell b iztosítanunk négyszem közti találk o zásra legintim ebb p ro b lém áin ak m egbeszéléséhez. Ez a g y ak o rlatb an azt jelenti, hogy a vizsgálóhe lyiség m e lle tt biztosítani kell egy barátságos szobát (lehetőleg nem a szok ványos rideg fe h é r orvosi b ú torzattal), ahol asszisztencia és orvosírnok je le n léte nélkül fesztelen m egbeszélésre ny ílik lehetőség. Az alap ellátás szin tjén az elkülönítettség ne csak térbeli, hanem időbeli is legyen: a nővédelm i rendelés k ap jo n külön időpontot. A gondozottak, tan ác sért hozzánk fordulók legyenek ezáltal is elkülönítve a szokványos (körzeti orvosi vagy nőgyógyá szati) rendeléstől s azok betegeitől. Összefoglalva az elm ondottakat, hangsúlyozni kell, hogy a le írta k csu p án egy regionális centrum , a debreceni N ői K lin ik á n m űködő N ővédelm i T anácsadó m u n k á ján a k 10 éves ta p a sz ta la ta it tartalm azzák , s m in d azt a gon dolatsort, am elyet a nővédelm i m u n k áv al kapcsolatosan ezek a tap asztalato k elindítottak. M áshol, a helyi körülm ények m ó d o síth atják a m egvalósítás m i k éntjét, azonban azt leszögezhetjük, hogy a különböző szinten m űködő nő


273

védelm i tanácsadók a h árm as funkcióból azokat kell, hogy teljesítsék, am e lyek m egoldásához szem élyi és tárgyi feltételekkel, m egfelelő szakm ai felk é szültséggel rendelkeznek. A m ennyiben egy ad o tt eset ellátása a tanácsadó k é pességeit m eghaladja, ak k o r a gondozottat a progresszív betegellátás k ere té ben tovább kell küldeni oda, ahol erre a lehetőségek adottak. Az egységes szem lélet kialakításához, s an n a k betartásáh o z (betartatásához) közelebb ju tn á n k , ha a megyei, illetve a regionális tanácsadók vezetői ellenőrzési, be szám oltatási joggal felruházva, te rü le tü k valódi gazdái lennének. Más szak m ák g yakorlatához hasonlóan a nővédelm i tanácsadó k országos in té ze tét is ki kellene építeni, am ely így m egfelelően képviselhetné az in terd iscip lin áris tevékenységet folytató hálózat érdekeit. Nem lényegtelen persze az sem, hogy a tanácsad ó k — szűkös gazdasági viszonyaink között is — k a p já k meg azt az anyagi tám ogatást, am ellyel az itt le írt (s néhol ta lán utó p isztik u sn ak tűnő) feltételek et: a m agas szintű szakm ai ellátást, s egyben az em beribb rendelői, tanácsadói k ö rülm ényeket biztosítani lehet. M ert így, és csakis így tö lth etik be a nővédelm i tanácsadók a n ek ik szánt szerepet: a népesedéspolitikai célkitűzések m egvalósításának h ath ató s segítését. I RODALOM 1. B a t á r I . : F o g a m z á s g á t l á s . E l ő a d ó i s e g é d a n y a g o r v o s o k r é s z é r e . D e b r e c e n , 1977. 2. B a t á r I — P r é d a Т. : A c s a l á d t e r v e z é s m ó d s z e r e i . M A F I L M N é p s z e r ű —T u d o m á n y o s F i l m s t ú d i ó . B u d a p e s t , 1977. 3. B a t á r I —B o r s o s A . —P r é d a Т. : A m íg f e l n ő t t é v á l u n k . M A F I L M N é p s z e r ű T u d o m á n y o s F i l m s t ú d i ó . B u d a p e s t , 1977. 4. B a t á r I , — B o r s o s A . —P r é d a Т. : A t e r h e s s é g m e g s z a k í t á s r ó l . M A F I L M N é p s z e r ű —T u d o m á n y o s F i l m s t ú d i ó . B u d a p e s t , 1977. 5. B a t á r I. ( s z e r k e s z t é s é b e n ) : N ő v é d e l e m — c s a l á d t e r v e z é s . M e d i c i n a . B u d a p e s t , 1978. 6. B a t á r 1. ( e d i t ) : F a m i l y p l a n n i n g a n d b i r t h c o n t r o l m e t h o d s V o l I —I I . I n t e r n a t i o n a l P o s t g r a d u a t e T r a i n i n g C o u r s e s . D e b r e c e n , 1981. 7. B a t á r I , — L a m p é L . — C s e c s e i K . — S z e v e r é n y i М .; T a p a s z t a l a t o k r e t r o s p e k t í v é s p r o s p e k tiv k lin ik a i ta n u lm á n y o k k a l (m é h en b e lü li é s h o r m o n á lis f o g a m z á s g á tlá s , s z ü lé s z e ti a d a tg y ű jt é s é s fe ld o lg o z á s ). I n . : L a m p é L . ( s z e r k e s z té s é b e n ) : A D O T E N ő i K l i n i k á j á n a k k i a d v á n y a i . 33 p . 1981/1. 8. É v k ö n y v , 1982. D e b r e c e n i O r v o s t u d o m á n y i E g y e t e m N ő i K l i n i k a , D e b r e c e n . 9. K u s u k a w a A . : S z e m é l y e s k ö z l é s , 1984. 10. L a m p é L . ( s z e r k e s z t é s é b e n ) : A D O T E N ő i K l i n i k á j á n a k k i a d v á n y a i , 1976/4. 11. L a m p é L . — B a t á r I , — B o r s o s A . : A c s a l á d t e r v e z é s —n é p e s e d é s p o l i t i k a . F o g a m z á s g á t l á s . G y e rm e k g y ó g y á s z a t. (K ie g é s z ítő n ő g y ó g y á s z a ti je g y z e t) D O T E , D e b r e c e n , 1976. 12. L a m p é L . : S z ü l é s z e t —N ő g y ó g y á s z a t (I—I I —I I I . k ö t e t ) M e d i c i n a . B u d a p e s t , 1981. 13. M i n i s z t e r t a n á c s 1040/1973. (X . 18.) h a t á r o z a t a a n é p e s e d é s p o l i t i k a i f e l a d a t o k r ó l . E g é s z s é g ü g y i K ö z l ö n y , 23; r e n d k í v ü l i s z á m , 1973. 14. P a p p Z . : F a m i l y p l a n n i n g a n d b i r t h c o n t r o l m e t h o d s V o l. I I I . P r e n a t a l g e n e t i c s . I n t e r n a t i o n a l P o s t g r a d u a t e T r a i n i n g C o u r s e s . D e b r e c e n , 1981.

ПУНКТ КОНСУЛЬТАЦИИ ПО ОХРАНЕ Ж ЕНЩ ИН — НА ОСНОВЕ ДЕСЯТИЛЕТНЕГО ОПЫТА Резюме Автор анализирует деятельность по охране женщин на основе десяти летного опыта работы Дебреценской женской клиники. Он подчеркивает, что эта деятельность направлена на выполнение, решение сложных задач. И з—за своего комплексного характера охрана женщин является групповой работой, координированной коллективной деятельностью специализированных в нескольких направлениях лиц и санитарных пунктов. Задачи консультаций по охране женщин могут быть разделены на три большие группы инфор мация, профилактика и специальное облуживание. Автор излагает проведен ную за прошедшие 10 лет работу с учетом этих трех групп и описывает связанные с отдельными областями исследования. Инф ормация охватывает подготовку молодежи к семейной жизни, а также санитарную воспитатель ную работу, проводимую среди взрослого населения. В пределах последней он излагает курсовую форму консультации перед заключением брака, осу ществляемую по инициативе клиники и испытанную с успехом. Кроме под-

274


ровного описания научно-популярной работы, назначенной для несведующей публики, он рассматривает тут роль консультационного пункта в подготовке, повышении квалификации санитарных работников (врачей, квалифицирован ных работников), а также вопрос „что и как" обученияинформации. В пре делах профилактической деятельности автор пишет о практическом осуществ лении контрацепции, о пренаталном и преконцепциональном обслуживании, а также о комплексном гинекологическом профилактическом осмотре в от ношении новообразований (колкоскопия и онкоцитология). Современное спе циальное обслуживание обеспочивается совместно с работой отделений ам булатории (по антиконцепции, стерильности, андрологии, генетике, педиат рии, обслуживанию беременных, сексологии, гинекологической эндокриноло гии и климактерии), лабораторией, а также операционным фоном. После подробного описания трех функций автор излагает структуру консультацион ной сети по охране женщин. В пределах этого он представляет две разные формы основного облуживания: работу по охране женщин, проводимую участковыми врачами или гинекологами;он говорит о роли областного кон сультационного пункта по охране женщин; затем он описывает деятельность региональных центров, выполняющих и задачи по обучению и повышению квалификации. Наконец следует детализация типов размещения консультаци онных пунктов, в пределах чего излагаются децентрализованная, а также централизованная формы, их положительные и отрицательные стороны. В конце автор предлагает организационные изменения для повышения эф ф ек тивности работы по охране женщин во всей стране.

A FAM ILY P L A N N IN G CENTER — 10 YEARS EXPERIENCE

S u m m a ry E valuating a te n -y e a r experience, th e au th o r sum m arizes th e activ ity of the F am ily P lan n in g C enter a t th e D ep a rtm en t of O bstetrics an d G yne cology, U niversity M edical School of D ebrecen. I t is em phasised th a t th e „w om en care” is a com plex team w ork, w h ich includes jo in t w o rk of d if fe re n t specialized persons (phisicians) and consultations as w ell. T he tasks of th e „w om an care consultations” (i. e. fam ily p lan n in g centers), a re as follow s: enlig h ten m en t (teaching, education), p rev en tio n and m anagem ent. Beside discussing these th ree functions on th e basis of th e ten years w ork, th e au th o r gives account of th e research connected w ith each field. T he en lig h ten m en t includes som e w ork in th e schools p rep a rin g th e y outh for the fam ily life, as w ell as the p re m a rita l counselling fo r th e adults, w hich is com pulsory in H ungary. Beside these activ ities organized for lay people, teaching m edical stud en ts and param ed ical personnel, as w ell as conducting postg rad u ate tra in in g courses on fam ily p lan n in g topic, is also incorporated for th e centers ru n a t u n iv e rsity level. T he p re v e n tiv e w o rk includes co n tra ceptive practice, p re n a ta l and precon cep tio n al care as w ell as com plex oncogynecological screening (colposcopy and oncocytology). T he u p -to -d a te m anagem ent is assured by associate consultations (contraceptive, in fertility , andrology, genetics, pediatricogynecology, sexology, p regnancy care, gyne cological endocrinology, clim acteric consultation), la b o rato ry an d b ackround of operative facilities. T he „ w om en care” n e tw o rk consists of centers w orking in d iffe ren t levels. The p rim a ry care is ru n by g en eral p ractitio n ers (villages) and o b stetricians (m ainly in tow ns). T he n ex t level is th e county center, and, a t th e top, th e re are th e reg io n al fam ily p lan n in g cen ters w ith teaching facilities. T he w hole settin g w orks in a „progressive care (referral) system ”. T he allocation of th e se p arate cen ters has tw o m a jo r types: th e centralized and the decentralized form , th e adv an tag es and disad v an tag es of w hich is discussed. A t last, th e a u th o r recom m ends som e organizational changes fo r b etterin g th e qu ality of th e w ork.

NŐVÉDELM I TAN ÁCSAD Ó 10 É V T A P A S Z T A L A T A TÜ K RÉBEN

Recommend Documents