Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Nemzetközi Kommunikáció SZAK Nappali tagozat EU-kapcsolatok szakirány
Non-profit vállalkozásfejlesztés (A non-profit vállalkozásfejlesztés lehetőségei a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében)
Készítette: Renkó Edina
Budapest, 2005
3
Tartalom I. Bevezető ........................................................................................................................ 5 II. A KKV-k definíciója.................................................................................................... 7 III. A KKV-k helyzete… .................................................................................................. 9 1: A KKV-k történelmi szerepe .................................................................................... 9 2: A kisvállalkozások gazdasági jelentősége .............................................................. 11 A kis- és középvállalkozások gazdaságban betöltött szerepe...................................... 13 3: Kis- és közepes vállalkozások fejlesztését támogató szervezetek ......................... 16 IV. A non-profit szektor.................................................................................................. 26 1. A non-profit szervezetekre vonatkozó fontosabb jogszabályok ......................... 29 V. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány ................................................... 34 1. A BVK bemutatása ................................................................................................. 34 2. A Szervezet Alapító Okiratában foglalt adatai ....................................................... 36 3. A BVK infrastruktúrája .......................................................................................... 37 4. A BVK tevékenységeinek ismertetése.................................................................... 37 A , Vállalkozói hitelezés:........................................................................................ 37 B, Vállalkozói oktatás............................................................................................. 38 C, Tanácsadás ......................................................................................................... 39 D, Rendezvények, konferenciák ............................................................................. 40 E, Kiállításon való megjelenés: .............................................................................. 40 F, Üzleti kontaktnapok............................................................................................ 41 G, Programcentrumok............................................................................................. 41 H, Kiadványok, információ-szolgáltatás ................................................................ 42 I, Nemzetközi kapcsolatok és programok............................................................... 43 J, Pályázati tevékenység ......................................................................................... 44 5. Humán erőforrások ................................................................................................. 44 6. Minőségpolitika ...................................................................................................... 45 7. A BVK SWOT analízise......................................................................................... 45 8. A BVK szervezeti felépítése................................................................................... 47 VI. A Nemzeti Fejlesztési Terv ...................................................................................... 50 1: Az NFT KKV-ra vonatkozó stratégiája és prioritásai ............................................ 50 2: Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért................................ 53 2005-2008 ................................................................................................................... 53 3: A kis- és középvállalkozás fejlesztés hosszú távú stratégiája ................................ 59 VII. BVK Programok...................................................................................................... 64 1, Mikrohitel Plusz program ...................................................................................... 64 2, Mikrohitel program................................................................................................. 65 3, Alapszintű tanácsadás nyújtása kis- és középvállalkozók részére.......................... 67 4, Beszállítói integrátor rendszer ................................................................................ 69 BVK-BIR adatbázis .................................................................................................... 69 5, Budapest kisvállalkozói faktoring program............................................................ 69 6, Innocsekk pályázat.................................................................................................. 70 7, Budapest kisvállalkozói hitel program ................................................................... 72 8, A BVK 2006. Évi oktatási programja (tervezet) ................................................... 73 9, Ügyfélakvizíciós szoftver ....................................................................................... 74 VII. Összefoglalás........................................................................................................... 76 Táblázatok/ábrák jegyzéke ............................................................................................. 77 Irodalomjegyzék ............................................................................................................. 79 Melléklet ......................................................................................................................... 82
4
I. Bevezető Hazánk Európai Uniós csatlakozása jelentős befolyással rendelkezik a kis és középvállalkozások piaci helyzetére, a vállalatok üzleti környezetére és ezek fejlesztési lehetőségeire. A kilencvenes években számos problémával kellett megküzdeniük, így szükségessé vált a terület támogatása, érdekeinek figyelembe vétele. Ez a szektor a magyar (és európai) hagyományoknak megfelelően a gazdaság döntő hányadát lefedi, így fejlesztése közös/közösségi érdekünk. Dolgozatomban szeretném kiemelni a non-profit szektor vállalkozásfejlesztési lehetőségeit a Nemzeti Fejlesztési Terv figyelembe vételével, melyet az Európai Bizottság ajánlása szerint minden újonnan csatlakozott tagállamnak el kellett készítenie. A mikro-, kis- és középvállalkozói szféra az, ahol a non-profit támogató intézmények tevékenykednek. Mivel ezek szektorsemleges intézmények, a kezdő és bizonytalan vállalkozók számíthatnak rájuk. Az EU-ban bevett szokás független intézményekkel elősegíteni a vállalkozásfejlesztést, hiszen ezeknek a szervezeteknek csak egy célja van: fejleszteni a vállalkozásokat. Különös
figyelmet
szeretnék
fordítani
a
Budapesti
Vállalkozásfejlesztési
Közalapítvány (továbbiakban BVK) jelenleg működő programjaira, hiszen abba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy itt tölthettem el iskolai szakmai gyakorlatomat. Véleményem szerint hasznos és tényleges segítséget kizárólag egy nem profit orientált szervezet nyújthat a vállalkozóknak, hiszen tevékenysége önzetlen, önkormányzatilag szabályozott és rengeteg kapcsolattal rendelkezik. A cégek, a média, a polgárok, az önkormányzati és állami intézmények, illetve más non-profit szervezetek is segítik munkáját. Nemcsak hazai, hanem uniós pályázatokon is hatékonyan vesz részt, tevékenységének része a finanszírozás, szaktanácsadás, oktatás szervezése, információs egység működtetése, hitelezés, rendezvényszervezés és kapcsolattartás az érintettekkel. Különösen érdekes téma ez, hiszen a jelenlegi (2004-2006-os) Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) prioritásai és operatív programjai a gazdaság minden területét lefedik hazánk mielőbbi felzárkóztatása érdekében, ehhez a non-profit szektorban tevékenykedő BVK, mint a vállalkozásfejlesztési hálózat központi egysége jelentősen hozzájárul. Szerencsére számos egyéb intézmény is dolgozik a non-profit szektorban, ezeket csak röviden, lényegretörően említeném meg a teljesség kedvéért.
5
Munkám során több interjú is készült a terület szakembereivel, ami hozzájárult a megfelelő konzekvenciához és tapasztalatokhoz. Szeretném bemutatni a kis és középvállalkozásokat (KKV), a non-profit szférát, a BVK-t, a Nemzeti Fejlesztési Tervet, és a következtetést. Remélem, dolgozatommal én is hozzájárulok az NFT és a BVK célkitűzéseihez.
6
II. A KKV-k definíciója Fontos pontosan megállapítani azokat a kritériumokat, melyek alapján könnyebb besorolni a vállalkozásokat mikro-, kis-, és közép kategóriába, így egyértelműbbé válnak a finanszírozási gyakorlatok és a leggyakrabban felmerülő problémák. Magyarországon az 1999. évi XCV törvény az alap: •
Kis- és középvállalkozás a következő:1Az összes foglalkoztatott létszáma nem éri el a 250 főt és az éves nettó árbevétel legfeljebb 4000 millió Ft, vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 2700 millió Ft, továbbá megfelel a függetlenségi feltételeknek.
•
Kisvállalkozásnak minősül: Az összes foglalkoztatott létszáma 50 főnél kevesebb és az éves nettó árbevétel legfeljebb 700 millió Ft, vagy a mérlegfőösszeg legfeljebb 500 millió Ft és megfelel a függetlenségi feltételeknek.
•
Az a kisvállalkozás mikro, melynél az összes foglalkoztatott létszáma 10 főnél kevesebb.
•
Függetlenségi
kritérium:
Egy
vállalkozás
akkor
minősül
kis-
és
középvállalkozásnak, ha abban az állam, az önkormányzat, vagy az első pont szerinti vállalkozáson kívül eső vállalkozások tulajdoni részesedése- tőke vagy szavazati jog alapján- külön-külön és együttesen sem haladja meg a 25%-ot. Ez a hazai törvény természetesen az Európai Bizottság ajánlására épült, átvette a függetlenségi kritériumot és a létszámhatárokat, de az árbevételi és mérlegfőösszegi korlátok alacsonyabbak.
2
A csatlakozással új definíció került bevezetésre, két
lépcsőben: az átmeneti időszak hazánk EU csatlakozásától tart 2005 január 1-jéig, a végleges szabályozás 2005 január 1-jén lépett érvénybe. Az új definíció hatására 2005 folyamán közel ezer vállalkozás átsorolása történik meg, a korábbiakhoz képest csökkenne a mikro-és közepes, növekedne a kisvállalkozások száma.
1
Kállay László- Imreh Szabolcs: A kis-és középvállalkozásfejlesztés gazdaságtana, Aula 2004, 30-32. oldal
7
Az átmeneti időszakban KKV-nak minősült az a vállalkozás, melynek összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és az éves nettó árbevétele legfeljebb 40 millió eurónak megfelelő forint összeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 27 millió eurónak megfelelő forint összeg. 2005 január 1-jétől azonos foglalkoztatotti létszámkorlát mellett a KKV-k éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forint összeg, a maximum mérlegfőösszeg 43 millió euró, a kisvállalkozás árbevétele vagy mérlegfőösszege 10 millió euró, illetve új elemként a mikrovállalkozások esetén 2 milliós az értékhatár a mérlegfőösszegnél és az árbevételnél. A függetlenségi kritériumokat minden méretkategóriára alkalmazni kell. Az Európai Bizottság saját statisztikáit a következő alkalmazotti méretkategóriák szerint fogja elkészíteni: 0-1 fő, 2-9 fő, 10-49 fő és 50-249 fő3.
2
http://gkm.gov.hu/jobbboxok/sajtoszoba/sajtoanyagok/sajtoanyagok/uj_kkv_torveny.html 2005-10-07 Kállay László- Imreh Szabolcs: A kis-és középvállalkozásfejlesztés gazdaságtana, Aula 2004, 30-32. oldal
3
8
III. A KKV-k helyzete… Ebben a fejezetben szeretném bemutatni a kisvállalkozások jellemzőit, jelentőségét, szerepét a gazdasági életben, legfőbb problémáikat és mindazokat a szervezeteket, melyek különböző módon igyekeznek támogatni őket. Mindezek ismerete után a KKVk elhelyezhetők a gazdaságban és non-profit intézmények hálózatában.
1: A KKV-k történelmi szerepe4 A KKV-k történelmi jelentőségét a kilencvenes évektől szeretném röviden bemutatni, ami két szakaszra osztható: egy korai 1990-től és fejlett átmeneti gazdaság 1997-től. 1990-től egyértelművé vált, hogy megszűnt a tervgazdaság, bürokratikus, kötött szabályait felváltották a liberális törvények, azaz lezajlott a dereguláció. Számos történelmi jelentőségű törvény született:
1989: társasági törvény. Létrehozta a jogi személyiség nélküli és jogi személyiséggel bíró társaságok rendszerét. Ezután bármilyen gazdasági társaság alapítása lehetővé vált.
1990. évi V. törvény. Egyéni vállalkozói tevékenységet bárki kezdhet, ha rendelkezik vállalkozói igazolvánnyal és megfelelő szakképzettséggel.
1989 július 1: átalakulási törvény. Szabályozta a korábban alakított vállalkozások átalakulását új társasági formákba.
Az új keletű törvénykezést a kormány is támogatta tudatos kampánnyal a bürokrácia felszámolása érdekében. Liberalizálódott a külkereskedelem, a devizagazdálkodás, az utazások, a jogi környezet és a vállalkozásalapítás. A magánvállalkozások végre egyenjogú partnerként vettek részt a gazdasági életben. Igaz azonban, hogy a megnövekedett
vállalkozásalapítási
hullám
az
eddigi
legnagyobb
gazdasági
visszaeséssel párosult. Pozitív eredménye a korszaknak, hogy megszűnt a termékek
9
hiánya egy év alatt. Már nem léteztek a pártállam és a tervgazdaság intézményei, kialakult
a
versenygazdaság,
a
magántulajdon
szerepe
meghatározóvá
vált,
folyamatosan új törvényeket hoznak, radikálisan átalakult a gazdaság, számos stabilizációs program indult, többségbe kerültek a mikrovállalkozások, egyre nőtt a gazdasági nyitottság, sok volt az új belépő, a szektor minőségi mutatói romlottak. 1995-ben makrogazdasági stabilizációra volt szükség, melyet a Bokros-csomag oldott meg. 1997-től tovább erősödött a verseny (kifejezetten az importverseny), a konkurencia nőtt, a betelepült külföldi vállalatok közül sok a hazai piacon értékesített már, az Európai Uniós csatlakozással az egységes piac részeseivé váltunk, fokozódott a piacnyitás, stabilizálódott a makrogazdaság, javult a gazdasági teljesítmény és a költségvetés helyzete. A vállalkozások számának növekedése lelassult, számos területen csökkenés következett be, de a minőségi mutatók javultak. A kilencvenes évek elején befutott, szocialista környezethez alkalmazkodott vállalkozók eddigre csődbe mentek, közben egyre fokozódott a verseny. A vállalkozók nem szakadtak el teljesen az államtól, kapcsolatuk csupán átalakult. A multinacionális vállalatok jelenléte egyre inkább nehezíti a kicsik tevékenységét, lehetőség és kihívás is egyben. A mezőgazdaság sajátosan nehéz helyzetbe került, egyfajta atomizálódás kezdődött. Fejlődik a telekommunikációs, közúti közlekedési, vasúti, légi, pénzügyi, energia és vízhálózati infrastruktúra. A kisvállalkozásokat alapvetően magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Az állami tulajdon aránya csökkent ebben a szektorban, a külföldi magántulajdon aránya viszont megnőtt az országban. A kisebb vállalkozások főleg a lakosságnak és a belföldi vállalkozásoknak értékesítenek, alig vannak jelen a külpiacon. Fontos megemlíteni, hogy ez az egyetlen nettó munkahelyteremtő része a gazdaságnak, a nagyvállalkozások viszont folyamatosan csökkentik foglalkozatottaik számát.
4
Kállay László- Imreh Szabolcs: A kis-és középvállalkozásfejlesztés gazdaságtana, Aula 2004, 221-230. oldal
10
2: A kisvállalkozások gazdasági jelentősége5 Az Európai Unióban közel húszmillió KKV működött a 2004-es csatlakozásig, de ez a piac jelentősen kibővült az új tagállamok mintegy hat millió hasonló felépítésű vállalkozásával. Ezek az intézmények jelentős szerepet játszanak a foglalkoztatásban, jövedelemteremtésben,
a
verseny
fenntartásában,
a
gazdaság
növekedésének,
dinamizmusának, alkalmazkodóképességének növelésében és az exportban is. A nagyvállalatok által alkalmazott outsourcing (tevékenységkiszervezés) során a kisvállalatok számos új feladathoz juthatnak, így a megállapodás mindkét félnek előnyös. A KKV-k a szakosodás révén elérhető hatékonyságjavulás reményében alkalmazzák ezt a technológiát. Természetesen a különböző méretű vállalatok közötti munkamegosztást és együttműködést kölcsönösen előnyös szerződésekben fogalmazzák meg, így a cégek közötti kapcsolattartás és kommunikáció sokkal több területre terjedhet ki, mint korábban. A kisvállalkozások olyan együttműködési formákat alakítanak ki, melyek segítségével sikeresen leküzdhetik a nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányukat, ezáltal növelik saját versenyképességüket. A gyorsabb gazdasági növekedés fontos eszköze a kisvállalkozások jövedelemteremtő képessége, hiszen jelentős szerepük van a gazdaság teljesítményének növelésében. Mivel a gazdaság folyamatosan átalakul, az új termékek-szolgáltatások bevezetésében jelentős szerepük van a KKV-knak. Alkalmazkodóképességük gyorsabbá teszi a szükséges piaci átalakulást. A verseny fenntartásában is jelentős szerepe van az említett szektornak. A verseny megnehezíti a monopóliumok létrejöttét, és kihívást jelent még a nagyon kedvező helyzetben lévő vállalatoknak is. A kis cégek nemcsak a bennük rejlő gyors növekedés lehetőségével, hanem a sikertelen vállalkozások távozásával is hozzájárulnak egy egészséges egyensúly fenntartásához. Az ilyenkor felszabaduló erőforrásokat más területeken fel lehet használni, tehát a KKV-k részt vesznek e természetes körforgás
5
Kállay László- Imreh Szabolcs: A kis-és középvállalkozásfejlesztés gazdaságtana, Aula 2004, 21-26. oldal
11
fenntartásában is. Nem elhanyagolandó szempont, hogy a verseny fenntartásához elengedhetetlen a sok szereplő piaci aktivitása. A
kisvállalkozásoknak
munkahelyteremtésben.
jelentős Ezen
szerepe
cégek
van
tőkeintenzitása
a
foglalkoztatásban,
alacsonyabb,
mint
a
nagyvállalatoké, így itt egységnyi befektetett tőkére sokkal több alkalmazott jut. A nagyvállalatoknál gyakori létszámleépítések következtében utcára került dolgozók gyakran a kisvállalatokban találnak megélhetést. Az új munkahelyek többsége a kis- és középvállalatok szektorában jön tehát létre. A kisvállalkozások fontos szerepe a regionális-helyi gazdaságok fejlődésében is megmutatkozik. A nagyvállalatok gyakran egyáltalán nem jelennek meg a kisebb térségekben, így ezt a piacot egyértelműen a kicsik birtokolják. Az Európai Unióban kiemelt helyen szerepel az elmaradott kistérségek támogatása, így a kisvállalkozások további finanszírozásokhoz juthatnak. Az innovációhoz a kisebb cégek is hozzájárulnak: a kedvező környezet, a jövedelemteremtő vállalkozások, a hatékonyan gazdálkodók mind-mind részesei a gazdaság egészének fejlődésének. A szegényebb társadalmi csoportok számára a kisvállalkozások fontos jövedelemforrást jelentenek. Sokkal közelebb állnak az emberekhez, a helyi piacra termelnek, helyi munkaerőt foglalkoztatnak, erősen kötődnek a közösséghez. Összehozzák az embereket, segítenek megteremteni az összetartozás érzését, így részei a társadalmi kohéziónak. Gyakran a hátrányos helyzetű kisebbségek is itt találnak munkát, vagy felzárkózásukhoz felhasználják a vállalatalapítás lehetőségét. Nemcsak a nők, hanem a fiatalok számára is megfelelő kiindulópontot jelentenek, hiszen az új generációk piacra lépése szélesíti egy ország fejlődési lehetőségeit. A gazdaság folyamatos szerkezeti átalakuláson megy keresztül. Számos óriás cég kisvállalkozásként indult, majd gyors növekedésbe kezdett és napjainkban már világhírű. A vállalkozások létrejötte, működése, átalakulása, sikeressége, növekedése, hanyatlása és megszűnése mind a strukturális átalakulás része. A kommunikáció, információs technológiák elterjedése és növekedése szintén hozzájárul a vállalatok 12
átalakulásához, kapcsolataik kiterjedéséhez és egymáshoz való alkalmazkodásuk megnöveléséhez. A globalizáció nemcsak kihívást, hanem lehetőségeket, előnyt és hátrányt is jelent a vállalkozóknak. Erősödik a verseny, növekszik a kommunikáció, hálózatódás és együttműködés a cégek között, közösen fel lehet lépni a szegénység ellen. A sikeresen működő vállalkozások jó eséllyel vesznek részt a piaci versenyben.
A kis- és középvállalkozások gazdaságban betöltött szerepe6 Magyarországon meghatározóak a kis- és középvállalkozások. Számuk növekszik, a 2003. év végén 880 ezer volt. Arányuk a vállalkozások köréből 99, 9%. Az összes regisztrált vállalkozáson belül a gazdaságilag aktív, működő vállalkozások aránya szintén növekszik. Ezen belül is nagyobb mértékben nő a társas, mint az egyéni vállalkozások száma. A vállalkozások több mint 60%-a alkalmazott nélküli, egyharmada pedig mikrovállalkozás. 1. Táblázat: A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként (2000-2004) Év Egyéni Kkt. Bt. Kft. Rt. Szöv. Összesen 2000 682 925 7873 188 163 167 033 4372 7516 1 094 446 2001 698 001 8213 199 152 172 919 4423 7074 1 124 853 2002 708 513 8113 208 454 182 242 4425 6768 1 152 221 2003 716 729 7889 214 787 193 247 4345 6790 1 176 934 2004 717 323 7725 219 023 209 720 4357 6532 1 198 628 Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete 2003-2004 Éves jelentés, GKM, 124. oldal A legtöbb vállalkozás a szolgáltatások területén tevékenykedik, ezt követi az ipar és a mezőgazdaság.. Budapesten és Pest megyében található a legtöbb vállalkozás, az összes társas vállalkozás több mint 40 %-a működik a fővárosban. Az egyéni vállalkozásoknál ez az érték csak 20 %. A mikro-, kis- és középvállalkozások gazdálkodását magas munkaerő- és alacsony tőkeintenzitás jellemzi. Jóval nagyobb mértékben részesednek a foglalkoztatásból, mint
13
az árbevételből vagy a jövedelemtermelésből. Nemzetközi összehasonlításban a magyar kis- és a nagyvállalkozások közötti különbség meglehetősen nagynak tűnik. A mikro-, kis- és középvállalkozások foglalkoztatják az alkalmazottak mintegy 60 %át, a bruttó hozzáadott értéknek csaknem 40 %-át állítják elő és az exportértékesítés közel 20 %-át realizálják. Az új vállalkozások alapításának trendje az 1992-től 2000-ig terjedő időszakot tekintve csökkenő. Évente mintegy 18 – 26 ezer vállalkozás szűnt meg, kivételt az 1996-os év jelentett a megszűnések kiugróan magas számával. 2000-ben a vállalkozások 35 %-a 7 évnél, 55 %-a 5 évnél régebbi alapítású volt. A társas vállalkozások negyede volt csak 2 évesnél fiatalabb. 1992 és 2000 között a vállalkozások csaknem fele maradt saját kategóriájában, nagyobb részük azonban méretkategóriát váltott. A vállalkozások 33 százaléka növekedett, 18 százaléka pedig zsugorodott. 2003. év végén létszámbővítést a vállalkozások 8, valamilyen, a vállalkozása szempontjából jelentős beruházást 48 %-a tervezett.7 2. Táblázat: A vállalkozások növekedése létszám-kategóriák szerint a 2003. évben Alkalmazot MikroKisKözépÖsszesen t nélküli vállalkozás vállalkozás vállalkozás Növekvő 1, 3 4, 2 21, 5 14, 5 6, 1 Inkább növekvő 29, 9 46, 0 47, 3 58,2 43,4 Nem növekvő 68, 8 49, 8 31, 2 27, 3 50,6 Összesen 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 100, 0 Forrás: http://www.gkm.gov.hu/data/1711/KKV_strat_041026.doc 63. Oldal „Magyarország és az EU régi tagállamai kis- és középvállalkozásainak egyes minőségi jellemzőit összehasonlítva megállapítható, hogy míg a vállalkozások számát és a foglalkoztatásban betöltött szerepét tekintve a magyar kis- és középvállalkozások nem mutatnak jelentős eltérést a régi tagállamokhoz képest, addig jelentős elmaradások figyelhetők meg a jövedelemtermelésben és az exportban.”8
6
http://www.gkm.gov.hu/data/1711/KKV_strat_041026.doc 2005-11-19 http://www.gkm.gov.hu/data/1711/KKV_strat_041026.doc 2005-11-19 6. Oldal 8 http://www.gkm.gov.hu/data/1711/KKV_strat_041026.doc 2005-11-19 5. Oldal 7
14
1.Grafikon Forrás:http://www.fn.hu/index.php?layout=nocol&cid=47251&id=43 200511-25 A KKV-k támogatásával elérhető, hogy legyőzzék legfőbb problémáikat, melyek a következők:
Magyarországon
nemzetközi
összehasonlításban
is
alacsony
a
kisvállalkozások versenyképessége a nagyokkal szemben, alacsony a K&F aránya, kevesen vesznek részt innovációs programokban, kevés tapasztalattal rendelkeznek a pályázatírás terén, nehezen jutnak hitelhez, bonyolult adminisztrációs feladatokkal jár a vállalkozásindítás, alig vagy egyátalán nem működnek együtt egyetemekkel, kutatóintézetekkel, tapasztalatlanok a környezetvédelmi kérdésekben, sok vállalkozás még mindig infrastrukturális problémákkal kűzködik. Informálatlanok a non-profit vállalkozásfejlesztési
intézmények
működéséről,
nem
tudnak
azok
ingyenes
szolgáltatásairól, programjairól, nem ismerik a hatályos EU-s jogszabályokat, és rendkívül nehezen érik el a méretnövekedést. 3. Táblázat: A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők és fontossági mutatói (%) Tényezőcsoport * Szabályozás
Átlagos értéke, Átlagos értéke, Átlagos értéke, Átlagos értéke, 1999. 1998. 1997. 2003. október november november november 73 68 63 66
15
Piaci környezet Finanszírozás Inputok
49 32 13
49 31 15
52 37 14
51 29 15
*a Szabályozás magában foglalja az adózási és társadalombiztosítási terheket, illetve a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlanságát. Piaci környezet: erős verseny, tisztességtelen verseny, vállalkozásnak nincs elég megrendelése. Finanszírozás: tőkehiány, hitelhiány, illetve fizetési késedelmek. Inputok: kapacitások korszerűtlensége, beszerzési nehézségek, munkaerőhiány.
Forrás: http://www.gkm.gov.hu/data/1711/KKV_strat_041026.doc 38. oldal
3: Kis- és közepes vállalkozások fejlesztését támogató szervezetek 9 Az EU-s normák szerint a vállalkozásfejlesztés politikáját az illetékes minisztériumok, szervezetek valósítják meg. A kis- és középvállalkozás-fejlesztés intézményrendszere hazánkban is kiterjedt hálózatból áll: kereskedelmi és iparkamarák, állami politikát megvalósító, finanszírozást támogató, regionális fejlesztésért, innovációért, műszaki fejlesztésért, befektetés-ösztönzésért, kereskedelemfejlesztésért és oktatásért felelős szervezetekből. A Gazdasági Minisztérium több programot is indított a megfelelő tanácsadásért, oktatásért és képzésért, mint például az „EU házhoz jön” és a „Multiplikátor Képzési Program”. Számos egyeztető fórum is létezik a kisvállalkozók segítésére
és
kiépült
az
innovációt
támogató,
K+F
fejlesztésért
felelős
intézményrendszer. 3. 1. Vállalkozásfejlesztési Tanács (VT) Legfontosabb feladatai közé tartozik a KKV fejlesztés stratégia kialakítása, ezen belül javaslatot tesz szakmai programokra, véleményezi azokat, javaslatot tesz a Kis-és Középvállalkozói
Célirányzatból
támogatandó
célokra,
intézmények összhangját a KKV fejlesztés stratégiával,
értékeli
a
különböző
a KKV-k részesedését a
finanszírozási formákból, és véleményezi a KKV-kat érintő törvénytervezeteket. Elnöke a gazdasági és közlekedési miniszter, ügyrendjét maga állapítja meg és évente legalább négyszer ülésezik.
9
www.gkm.gov.hu/data/85077/kkv2003_2004.pdf 2005-10-11
16
3. 2. A kis- és középvállalkozói szektor finanszírozását támogató és lebonyolító intézmények 4. Táblázat: A bankszektor mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott bankhitelei, illetve hitelállománya (1999-2004)
Mikro-
1999.
2000.
2001.
2002.
2003.
2004.
12.31
12.31
12.31
12.31
12.31
12.31
112, 7
210, 7
416, 8
525, 8
668, 3
747, 3
110, 6
264, 9
300, 5
266, 9
353, 6
456, 5
237, 7
428, 5
563, 3
609, 6
709, 8
1021, 6
461, 0
904, 1
1280, 7
1402, 4
1731, 4
2225, 5
1934, 0∗∗
2171, 4∗
1953, 1
1881, 8
2299, 2
2388, 3
2395, 0∗
3075, 5∗
3233, 8
3284, 2
4030, 6
4613, 8
vállalkozáso k Kisvállalkozáso k Középvállalkozáso k KKV összesen Nagyvállalatok Nem pénzügyi vállalkozáso k összesen ∗2002-ben néhány nagy volumenű vállalkozói besorolású hitel átkerült az állammal szemben fennálló hitelek közé, a visszamenőleges korrekció nem volt teljes. A korrekció előtt a vállalkozói hitelállomány 2002 végén 3. 677, 9 milliárd Ft-ot tett ki. ∗∗ Az 1999. évi adat MNB.
Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete 2003-2004 Éves jelentés, GKM, 165. oldal 3. 2. 1. Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB)
17
1996-ig befektetési bankként működött, 1998-2002 között szerepe megváltozott, rendeződött. 2003-tól kizárólag fejlesztési feladatokkal foglalkozik, célja, hogy segítse a magyar gazdaság bekapcsolódását az európai pénzügyi életbe és közvetítse a nemzetközi pénzpiacokon megszerezhető forrásokat. Kifejezetten a vállalkozások számára meghirdetett konstrukciós fejlesztési és beruházási hitelezési üzletpolitikát és gyakorlatot folytat. Egyre szélesebb vállalkozói körnek szeretné a legkedvezőbb feltételeket nyújtani. Főbb hitelcéljai: szolgáltatásfejlesztés, versenyképes termékek, beszállítói
kapcsolatok
erősítése,
munkahelyteremtés,
regionális
fejlesztés,
környezetvédelmi beruházások stb. 2004. december 15-től a Magyar Export- Import Bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. a többségi tulajdonába került. Ezzel megvalósult egy olyan bankcsoport, ami lehetővé teszi az egyablakos ügyintézést az érdeklődő ügyfeleknek. 3. 2. 2. Hitelgarancia Rt. A Hitelgarancia Rt. 1992 óta segíti kezességvállalással a kis- és középvállalkozások munkáját. Meghatározó pénzügyi intézményként hozzájárult a KKV-k hitel iránti nyitottságának növeléséhez. A kezességvállalás mind az egy évnél rövidebb lejáratú folyószámla- és forgóeszközhitelekhez, a több éves beruházási és fejlesztési hitelekhez, mind bankgaranciákhoz igényelhető. A kezességvállalásra főleg kisebb hiteleknél volt szükség és döntően mikrovállalkozások éltek vele. A garanciaszerződések 90-94%-a kisösszegű
támogatásokhoz
kapcsolódott.
Ágazat
szerint
a
legtöbb
hitel
a
kereskedelemhez kapcsolódott. Meghatározó szerepet játszott a Széchenyi kártya garantálása. 3. 2. 3. Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány (AVHA) 3. 2. 4. Magyar Export és Import Bank Rt. (Eximbank) 3. 2. 5. Corvinus Nemzetközi Befektetési Rt. 3. 2. 6. Magyar Exporthitel Biztosító Rt. (Mehib) 3. 2. 7. Garanciaszövetkezetek 3. 2. 8. Magyar Vállalkozásfejlesztési Közhasznú Társaság (MVf Kht.)
18
Az 1999-ben alakult társaság célja a hazai kisvállalkozói szektor fejlődésének segítése. 2001-től kizárólagos jogú tulajdonosa a Magyar Állam, az ezzel járó jogokat pedig a Gazdasági- és Közlekedési Minisztérium gyakorolja. A Társaság elsődleges feladata, hogy előmozdítsa a gazdaságfejlesztési célok megvalósulását a pályázatkezelési feladatok ellátása révén a kis- és középvállalkozások fejlesztése, a turizmus és a regionális gazdaságfejlesztés területén. A Társaság a pályázatokat egész életútjukon át végigkíséri. Pályázatkezelési Kézikönyv formájában saját belső eljárásrenddel rendelkezik. Saját informatikai rendszerrel rendelkezik a pályázatkezelés és monitoring megvalósítására. Külön szervezeti egységgel rendelkezik az EU-s feladatok ellátására. A Társaság 2003. év folyamán közreműködőként részt vett a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) Működési Kézikönyvének egyeztetésében, a 2004. évi GVOP pályázati kiírások összeállításában, a Midihitel-konstrukció kialakításában, valamint a multiplikátor képzési program kidolgozásában. 3. 2. 9. Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Rt. (KvfP Rt.) A saját tőkével rendelkező befektetési társaság részvényese többek között az MFB és a Hitelgarancia Rt. Célja, hogy javítsa a kisvállalkozások tőkeellátottságát és növelje a vállalkozások versenyképességét tőkebefektetéssel. A társaság üzleti alapon működik. 3. 2. 10. KA-VOSZ Pénzügyi Szolgáltatásokat Közvetítő Rt. Megalapításának eredményeként a mikro-, kis-, és középvállalkozások egyszerűsített módon, kedvezményes kamatozású hitelhez jutnak, melyet bankkártyával is igénybe lehet venni. Ezt a konstrukciót elnevezték Széchenyi Kártyának, melyet a kormány is felkarolt. A KA-VOSZ feladata a kártyával kapcsolatos összes szakmai, irányítási, koordinációs, közvetítési, kezelési és előminősítési feladatok ellátása. 3. 2. 11. Támogatásokat Vizsgáló Iroda (Pénzügyminisztérium) 3. 3. Vállalkozásfejlesztési Központok hálózata 3. 3. 1. Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) és Helyi Vállalkozói Központok (HVK)
19
Az
MVA
1990-ben
alakult,
célja,
hogy
támogatást
nyújtson
a
kis-
és
középvállalkozások létrejöttéhez és fejlődéséhez. Ez egy független, autonóm szervezet, a Phare SME program Európai Bizottság által megbízott végrehajtója. Szeretné elérni, hogy a különböző vállalkozásélénkítő pénzügyi hozzájárulások célszerűen és hatékonyan legyenek felhasználva. Az MVA jelentős összegeket fektetett a HVK-k létrehozásába és munkájuk megszervezésébe. Legfontosabb programjai: mikrohitel, EU-s programokban részvétel, felkészítés a Strukturális Alapok felhasználására, Phare programok, vállalkozásfejlesztési, tanácsadói és oktatási programok, informatikai fejlesztést célzó programok: MyWeb informatikai program, nemzetközi programok: inkubátorház, üzletember találkozók, rendezvények és a Dokumentációs Tár működtetése.
A Helyi Vállalkozói Központok (HVK-k) hálózata – a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium10 A megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványok létrehozására és azok munkaszervezeteinek, az ún. Helyi Vállalkozói Központoknak (HVK-K) a felállítására, munkatársaik és tanácsadóik kiképzésére, valamint az alapítványok által nyújtott vállalkozástámogató programok beindítására és működtetésére az Európai Unió Phare forrásokból jelentős anyagi és szakmai segítséget nyújtott, hiszen az európai uniós módszertan alapján létrehozott alapítványok komoly segítséget jelentettek a Phare Kisés
Középvállalkozás-fejlesztési
magánvállalkozások
Programjának
gyarapodását,
pénzügyi
végrehajtásában, feltételeinek
javítását,
amely
a
szakmai
ismereteinek megszerzését és bővítését célozta a KKV-k körében. A vállalkozói központok hálózata 1991-ben kezdett kiépülni és 1997-re teljesedett ki, a hálózathoz tartozó alközpontok száma ekkorra már elérte a 140-et. Így egy olyan, az egész országot lefedő hálózat alakult ki, amely egyedülállóan széles vállalkozói körhöz tud
magas
színvonalon
és
költséghatékonyan
eljuttatni
vállalkozáserősítő
szolgáltatásokat. Az elmúlt 12 évben nem volt olyan jelentős, országos vállalkozásfejlesztési program, amelyben egy vagy több vállalkozásfejlesztési alapítvány, mint szakmai műhely ne vett volna részt, mint kezdeményező, fejlesztő vagy menedzselő szervezet (inkubátorház, 10
BVK belső anyag, Ágházi Gabriella
20
ipari park, beszállítói program, klaszterek, agrár- és idegenforgalmi fejlesztési programok).
A
magyarországi
vállalkozásfejlesztési
inkubátorházak
alapítványok
tulajdona.
Az
döntő
többsége
elmúlt
például
években
a
kialakított
vállalkozásfejlesztési kormányzati programok kifejlesztői és megalapozói is jelentős mértékben a HVK-k voltak. Ezek közül a legjelentősebbek a beszállítói program (1998), beszállítói faktoring program, beszállítói kockázati tőke program, beszállítói e-business program (1999), kereskedelmi banki források bevonása a kisvállalkozások hitelezésébe (1999) és a mikrohitel program továbbfejlesztése (1997, 1999 és 2000), vállalkozások megerősödését fúziós technikákon keresztül támogató program (2002). A vállalkozásfejlesztési központok szinte valamennyi európai uniós KKV fejlesztéshez kapcsolódó programban részt vettek (Credo, Phare CBC, IPP, SOP, Tacis, EcosOuverture,
Partnership
stb.)
és
ennek
során
az
országban
egyedülálló
projektmenedzselési tapasztalatokra tettek szert. A vállalkozásfejlesztési alapítványok híd szerepet töltenek be az Európai Unióban működő, illetve a hazai kis- és középvállalkozások között. A 20 megyei és fővárosi vállalkozásfejlesztési alapítványt tömörítő Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorcium létrehozását egy, az EU budapesti delegációjának kezdeményezésére tanulmányt és hatékonyságvizsgálatot végző nemzetközi
tanácsadó
vállalkozásfejlesztési
szervezet
alapítvány
(DFC 2000.
Group) áprilisában
javasolta
1999-ben.
megalapította
az
A
20
országos
konzorciumot. A konzorciumi együttműködési forma - európai és nemzetközi tapasztalatok szerint is - eredményesebben szolgálja a KKV fejlesztést, mint az azt megelőző gyakorlat. A hatékony hálózati vállalkozásfejlesztési szolgáltatások biztosítása érdekében a fővárosi és megyei vállalkozásfejlesztési alapítványok a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal és az általa kijelölt új, országos programközponttal, az MVf Kht-vel hálózati alapszerződést dolgoztak ki és írtak alá 2002. december 18-án. Ennek célja, hogy az európai uniós csatlakozással a vállalkozásfejlesztési szolgáltatások országszerte elérhetőek legyenek, illetve, hogy az EU normáinak megfelelő vállalkozásfejlesztési intézményrendszer a vállalkozók lehető legszélesebb körének rendelkezésére álljon. A HVK hálózatot jelenleg 20, a fővárosban és a megyeszékhelyeken levő főiroda és a kisebb településeken országosan több mint 100 aliroda jelenti. 21
3. 3. 2. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) (később kerül kifejtésre) 3. 4. A kamarai rendszer 3. 4. 1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) A kamara önkéntes tagságon alapuló köztestületként működik, és gazdálkodó szervezetek választással hozzák létre. Fontosságát bizonyítja, hogy a kamarai tagok állítják elő a GDP 60%-át. Működési költségeit a kamara szolgáltatásaiért fizetett díjakból, a tagdíjból és egyéb bevételekből fedezik. Folyamatos szakmai párbeszédre törekszik a magyar kormánnyal, a társkamarákkal és az érdekképviseletekkel. A kamarai közfeladatok jelentősen bővültek az EU csatlakozással, többek között a szakképzés, mesterképzés és mestervizsgáztatás terén. Segíti a kisvállalkozások életbemaradását a kibővült piacon számos kiadvánnyal, kidolgozta a VOSZ-szal karöltve a Széchenyi Kártyát. 3. 4. 2. Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) A köztestület fő célja az, hogy segítse a fővárosi vállalkozók minél eredményesebb működését. Gondoskodik a vállalkozók érdekképviseletéről, részt vesz törvényelőkészítési munkákban, a készülő rendeletek véleményezésében. Fontos feladata a kisvállalkozók segítése javaslatokkal, üzleti kapcsolatok kiépítésével, szakmai tanácsadással és javaslatokkal. Részt vett a Széchenyi Kártya hitelkonstrukció előkészítésében. Széles körű nemzetközi kapcsolatrendszere van, így bővítheti a hazaiak lehetőségeit. 3. 4. 3. Magyar Agrárkamara (MA) 3. 4. 4. Nemzetközi Kereskedelmi Kamara Magyar Nemzeti Bizottsága (ICC Hungary) 3. 4. 5. Vegyes Kamarák. Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC), Joint Venture Szövetség (JVSZ) és Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága NVMT) 3. 4. 5. 1. Vegyes Kamarák 3. 4. 5. 2. Magyar Európai Üzleti Tanács (HEBC) 3. 4. 5. 3. Joint Venture Szövetség (JVSZ) 22
3. 4. 5. 4. Nemzetközi Vállalatok Magyarországi Társasága (NVMT) 3. 5. Nemzeti Fejlesztési Hivatal (korábban Nemzeti Fejlesztési Terv és EU Támogatások Hivatala) (később kerül kifejtésre) 3. 6. Regionális fejlesztést támogató szervezetek 3. 6. 1. Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal (MTRFH) Az önálló jogi személyiséggel rendelkező országos hatáskörű államigazgatási szerv legfőképpen területfejlesztési, területrendezési, területpolitikai és regionális fejlesztési feladatokat lát el. A hivatalt a kormány irányítja, és a hivatal felügyeli a VÁTI Kht-t. 3. 6. 2. VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Közreműködik a kormányzat területfejlesztéssel kapcsolatos feladatainak ellátásában, figyelemmel
kíséri
a
területfejlesztési
politika
érvényesülését,
országgyűlési
jelentéseket készít a területfejlesztésről, hatásvizsgálatokat ír, részt vesz a Nemzeti Fejlesztési Terv kidolgozásában, menedzseli az EU-s programokat és működtet egy európai normáknak megfelelő monitoring rendszert. 3. 6. 3. Regionális Fejlesztési Holding Rt. (RFH Rt.) 3. 6. 4. Beszállítói Befektető Rt. 3. 6. 5. Informatikai Kockázati Tőkealap 3. 7. Befektetésösztönzés és kereskedelemfejlesztés: ITDH Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. 3. 8. Innovációt, műszaki fejlesztést támogató intézmények 3. 8. 1. Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) 3. 8. 2. Kutatási és Technológiai Innovációs Tanács 3. 8. 3. Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) 3. 8. 4. A műszaki fejlesztést és az innovációt elősegítő további intézmények 3. 8. 5. Ipari parkok 23
3. 9. Információs társadalom fejlesztését támogató szervezetek 3. 9. 1. IT Információs Társadalom Közhasznú Társaság 3. 9. 2. Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) 3. 10. A foglalkoztatáspolitika intézményrendszere 3. 10. 1. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány (OFA) 3. 11. Az idegenforgalom támogatása. Turisztikai Hivatal. Magyar Turizmus Rt. 3. 12. Érdekképviseletek, alapítványok, szövetségek 3. 12. 1. Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) Az 1990-ben alakult IPOSZ az összes előző kisipari országos szövetség utódának tekinti magát, politikai pártoktól függetlenül működik, területi és szakmai alapon szervezett ipartestületekből
álló
országos
szintű,
munkaadói,
szakmai
és
gazdasági
érdekképviselet. Fellép a kisvállalkozások érdekében hazai- és nemzetközi fórumokon, szolgáltatások sokaságát nyújtja annak érdekében, hogy a vállalkozások megőrizzék és továbbfejlesszék versenyképességüket. Tagja több nemzetközi és két európai szakmai szervezetnek. Tanácsadói tevékenysége több területre is kiterjed: gazdálkodási környezet, törvények-jog, informatikai rendszer, minőségbiztosítás, szabványügyek, védjegyek, környezetvédelem, munkahelyi biztonság és régió szintű fejlesztések. Az egyik legfontosabb munkaadói szervezet, tagja a legfelsőbb szintű érdekegyeztető szervezetnek és minden fontosabb minisztériumi illetve országos szervezetnek, ahol mikro- és kisvállalkozásokat érintő törvény előkészítés folyik. 3. 12. 2. Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) 3. 12. 3. Magyar Iparszövetség (OKISZ) 3. 12. 4. Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Szövetsége (ÁFEOSZ) 3. 12. 5. Kis- és Középvállalkozói Érdekképviseleti Szövetség (KÉSZ) 3. 12. 6. Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) 3. 12. 7. Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)
24
Gazdálkodó szervezetek, ezek szövetségeseinek, egyesületeinek, vállalkozásainak, alapítványainak, egyéb szervezeteinek tulajdonosi-munkáltatói érdekképviseletét látja el itthon és nemzetközi szervezetekben. Képviseli a Magyarországon működő tőke és a tőkét működtető vállalkozások érdekeit. Tájékoztatja tagjait az őket érintő változásokról, segíti a vállalkozásfejlesztést és továbbképzést, lobbi feladatokat lát el, és különböző szolgáltatásokat nyújt regionális és szakmai kérdésekben. 2003-ban kidolgozta a „VOSZ középtávú programját 2003-2006. Vállalkozói érdekek és érdekvédelem az EU csatlakozás perspektívájában.” 3. 12. 8. SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány 3. 12. 9. BB (Business Basics) Vállalkozásfejlesztő Alapítvány 3. 12. 10. Életpálya Alapítvány 3. 12. 11. Junior Achievement Magyarország Alapítvány 3. 12. 12. Pályázatírók és Tanácsadók Országos Szövetsége (Pátosz) Láthatjuk, hogy számos non-profit és profit orientált szervezet támogatja a kisvállalkozásokat, hiszen a kilencvenes évek óta ez a szektor erőteljes átalakuláson ment keresztül és jelentős potenciállal rendelkezik a gazdaságban. A magyar piac „lelkét”
képező
szervezetek
erőteljes
versenyhelyzetben
leküzdéséhez számos szolgáltatás áll rendelkezésükre.
25
vannak,
problémáik
IV. A non-profit szektor11 A non-profit szektor bemutatásával szeretném kiemelni e szféra erősségeit, ezáltal ez a fejezet a non-profit vállalkozásfejlesztés alapjául is tekinthető. Ez a szektor talán a legalkalmasabb a KKV-k támogatására, hiszen kapcsolataival, tapasztalatával és szektorsemleges megközelítésével jelentősen hozzájárul a vállalkozások fejlődéséhez. 5. Táblázat: A közhasznú non-profit szervezetek száma és aránya szervezeti forma szerint, 2003 Szervezeti
Közhasznú
Kiemelkedően
forma
szervezetek
közhasznú
Összes szervezet
szervezetek Száma
Aránya %
Száma
Aránya %
Szám
Arány %
Alapítvány
13160
66, 5
1661
8, 4
19781
100, 0
Közalapítván
821
57, 2
459
32, 0
1435
100, 0
Egyesület
9149
34, 8
1376
5, 2
26407
100, 0
Köztestület
183
37, 2
30
6, 1
492
100, 0
Szakszerveze
166
14, 1
20
1, 7
1176
100, 0
558
22, 7
51
2, 1
2458
100, 0
779
63, 7
391
32, 0
1223
100, 0
9
18, 0
6
12, 0
50
100, 0
24870
46, 9
3994
7, 5
53022
100, 0
y
t Szakmai, munkáltatói szervezet Közhasznú társaság Non-profit intézmény Összesen
Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/nonprofagy03.pdf 200511-25
11
Nonprofit képzési füzetek, Jagasics Béla: A nonprofit szféra elmélete, Landorhegy Alapítvány
26
A 2003-as évben láthatjuk, hogy 53 022 szervezet működött Magyarországon, ezek közül az alapítványok 60%-a három tevékenységi területhez: az oktatáshoz, szociális ellátáshoz és kultúrához köthető. A közhasznúvá vált non-profit szervezetek száma is folyamatosan növekszik. A szervezetek 92%-a fejtett ki aktív tevékenységet az év során, 90%-ra volt jellemző pénzforgalom és bevételeik összege meghaladta a 731 milliárd forintot. Jelentősen emelkedett az állami támogatásokból származó források aránya, több mint 42%. Még mindig magas a bevételek fővárosi koncentrációja: 61%. A szektor maga 116 milliárd forintnyi támogatást nyújtott és több mint 10 százalékkal növekedett a szférában dolgozók száma. 2003-ban az önkéntes segítők száma megközelítette a 400 ezer főt.12 A non-profit szféra létrejöttében a formális jogegyenlőség, az egyesülési szabadság, a polgári szabadságjogok, és a polgári eszmék térnyerése jelentette a kiindulópontot. A civil szerveződések összekapcsolják az államot és a társadalmat, közvetíti a társadalom szükségleteit, és arra készteti az államot, hogy állandó nyilvánosságot biztosítson munkájáról. Ha a társadalom megfelelően működik, egészséges, akkor a non-profit szektor kiterjedése is nagyobb. Ez a szféra a civil társadalomból fakad, de fogalmuk nem azonos. A non-profit szervezetek munkája nem is azonos a közcélú tevékenységgel, hiszen ilyet profit orientált szervezetek is végezhetnek. „ A non-profit szerveztek tehát olyan magán, nem állami és nem profitcélok által vezérelt szervezetek, amelyek a formális szervezetekre jellemző kritériumokkal rendelkeznek, valamint föl tudják mutatni az önigazgatás és önkéntesség legalább minimális szintjét. Az állampolgári szabad cselekvés (közösségi vállalkozás) az alapja a nem kormányzati, vagyis magán (civil) kezdeményezésű non-profit szervezetek működésének.”13 Ezek a szervezetek nem az állami és az üzleti szféra részei, strukturálisan elkülönülnek tőlük. Nem elsődleges céljuk a nyereségszerzés, az üzleti tevékenység, inkább közcélra fordítják eszközeiket, nyereségüket. Bizonyos fokig formális, szabályozott struktúrával rendelkeznek, azaz intézményesültek. Jellemzi őket az önkormányzás, önigazgatás, önszabályozás, öntevékenység és az önkéntesség.
12
http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/nonprofagy03.pdf 2005-11-25
13
Nonprofit képzési füzetek, Jagasics Béla: A nonprofit szféra elmélete, Landorhegy Alapítvány 10. oldal
27
Bizonyos elméletek szerint a társadalom közjavakból kielégítetlen része hozza létre a non-profit
szervezeteket.
Mivel
nem
nyereségorientáltak,
nem
érdekeltek
a
minőségromlásban, mondják mások. Az állam gyakran megbízza őket feladatokkal, mivel így bizonyos érdekcsoportokat a maga oldalára tud állítani, alacsonyabb költséggel dolgoznak és bérköltségeik is kevesebbek. Mivel hatékonyságuk viszonylag alacsonyabb, mint más típusú szervezeteké, főleg azokban az ágazatokban vannak jelen, ahol a piac nem működik tökéletesen. Azonban ezek a szervezetek aktívabbak az állami intézményeknél,
rugalmasabban
reagálnak
a
változásokra.
Szolgáltatásaik
személyesebbek, így versenyhelyzetet teremtenek ezen a piacon. A nonprofit működés elengedhetetlen része a szektoron kívüli és belüli partneri együttműködés. A nonprofit szektor és az állam kooperációját jelzik a szabályozási, jogi elemek, garanciák. Ezek általában megengedő jellegűek, mint a viszonylag széles mozgásteret biztosító állami szabályozás. A szervezetek közhasznúsági foka összekapcsolódott a támogatások és kedvezmények igénybevételével. A nonprofit szféra közvetítő szerepet játszik az állam és a polgár, a gazdasági hatalom és a polgár között. A nonprofit szervezet érdekei érvényesítése céljából beépül a hatalmi struktúrába, így intézményesíti beleszólási lehetőségét. Az üzleti szektorral való kapcsolattartás legfontosabb motivációja a forrásszerzés. Kedvező fejlemény, hogy a pénztámogatással azonos elbírálást engedélyezett a jogszabály a vállalati tárgy- és szolgáltatás-adományra. A nonprofit és üzleti szervezetek igénybe veszik, vásárolják egymás termékeit, szolgáltatásait, de természetesen nem egyenlő mértékben. A nonprofit szektor lényegi jegyei közé tartozik a lehető legnagyobb mértékű nyilvánosság előtti működés, értékeinek megmutatása, szolgáltatásainak széles körű terjesztése, kapcsolatainak fejlesztése. Ebben segít a média. A nonprofit szervezetek között világszerte nő a munkamegosztás, más jellegű nonprofitokkal való együttműködés. Találhatunk jelentős forráselosztókat is. Hálózatba szerveződve, állami támogatással megjelentek megyénként a nonprofit szolgáltató központok, melyek segítik a térség szervezeteinek működését, növelik hatékonyságuk mértékét. 28
Végül, de nem utolsó sorban a polgárok is kapcsolatban állnak a szférával, hiszen értük vannak a szolgáltatások, igénybe veszik a forrásokat, tagjai a kuratóriumoknak, bizottságoknak és gyakran alkalmazottai a nonprofit szerveződéseknek.
1. A non-profit szervezetekre vonatkozó fontosabb jogszabályok14 A non-profit szervezetek működését, nyilvántartásba vételét, törvényességi felügyeletét, gazdálkodását stb. számos törvény és rendelet szabályozza.
Jogi szabályozásának
alapját az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény jelentette: Etv. 1. § Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelyet a Magyar Köztársaság elismer, és biztosítja annak zavartalan gyakorlását. Az egyesülési jog alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetőleg közösségeket hozzon lére vagy azok tevékenységében részt vegyen. A polgári törvénykönyvben sorra szabályozást nyertek az egyes non-profit szervezeti formák. 1997-ben külön törvényben nyert egységes szabályozást a közhasznú szervezetek működése. Az Országgyűlés a nem kormányzati és nem haszonelvű szervezetek hazai hagyományainak megőrzése, társadalmi szerepük növelése, közhasznú működésük és gazdálkodásuk áttekinthetőbbé tétele, a közszolgáltatások terén végzett tevékenységük elősegítése, valamint az államháztartással való kapcsolatuk rendezése céljából a következő törvényt hozta:15
1997. évi CLVI törvény a közhasznú szervezetekről
A törvény célja 1.§ E törvény célja, hogy meghatározza a közhasznú szervezetek típusait, a közhasznú jogállás megszerzésének és megszűnésének feltételeit, a közhasznú szervezetek 14
BVK belső anyag: Balázs Helga Dr. Lomnici Zoltán: Az alapítványok és a közalapítványok. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2005, 347-362. oldal
15
29
működésének és gazdálkodásának rendjét, a nyilvántartás és beszámolás szabályait, valamint a működés és a vagyonfelhasználás törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályokat.
A közhasznú szervezetek típusai: 2.§ (1) Közhasznú szervezetté minősíthető a Magyarországon nyilvántartásba vett a) társadalmi szervezet, kivéve a biztosítóegyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetet, b) alapítvány, c) közalapítvány, d) közhasznú társaság, e) köztestület, ha a létrehozásáról szóló törvény azt lehetővé teszi. (2) Közhasznú szervezetté minősíthető az (1) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott szervezet abban az esetben is, ha közhasznú szervezetté minősítését a reá irányadó szabályok szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelmével egyidejűleg kéri. A törvény továbbá szabályozza a közhasznú jogállás megszerzésének feltételeit és a közhasznú szervezeteke megillető kedvezményeket, a közhasznú szervezetek működési és gazdálkodási rendjét, a közhasznú szervezetek felügyeletét, nyilvántartását, a rájuk vonatkozó bírósági eljárást. A záró rendelkezésekben (26. § c) bekezdés) meghatározott, a
közhasznú
szervezetek
tevékenységei
lehetnek
például
kutatás,
oktatás,
ismeretterjesztés, kulturális tevékenység és az euroatlanti integráció elősegítése.
2. Közalapítvány16 Ptk. 74/G. 4 (1) A közalapítvány olyan alapítvány, amelyet az Országgyűlés, a Kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselőtestülete közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából hoz létre. Törvény közalapítvány létrehozását kötelezővé teheti. Közfeladatnak azt az állami vagy önkormányzati feladatot lehet tekinteni, amelynek ellátásáról, jogszabály alapján, az államnak vagy önkormányzatnak kell gondoskodnia. 16
Dr. Lomnici Zoltán: Az alapítványok és a közalapítványok. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2005, 291-314. oldal
30
A közalapítvány a Polgári Törvénykönyv 1994. január 1-jével történt módosításakor került bevezetésre jogunkba. A továbbiakban röviden ismertetem a közalapítvánnyal kapcsolatos néhány fontosabb tudnivalót. 2. 1. A közalapítvány létrehozása Az Országgyűlés, a Kormány és a helyi önkormányzat képviselőtestülete alapítványként csak közalapítványt hozhat létre, és csakis ezek a szervek hozhatnak létre közalapítványt. Közalapítványhoz csatlakozni, akár alapító társként is, olyan kívülálló személy is tud, aki máskülönben nem lenne jogosult önmagában ilyet létrehozni. Alapítványt át lehet alakítani közalapítvánnyá, amennyiben az alapítvány eredeti célkitűzései közfeladat ellátását célozták. Az átalakításnak az a feltétele, hogy az alapítvány teljes vagyonát át kell ruházni az azonos céllal létrehozott közalapítványnak, illetve az arra jogosult szervnek. Amennyiben a közalapítvány létrehozására jogosult szerv az ajánlatot elfogadja, a közalapítványt az alapítvány alapítójával közösen hozzák létre. Ezután az alapítvány megszűnik. 2. 2. A közalapítvány vagyona Mekkora induló vagyont kell a közalapítvány rendelkezésére bocsátani? A Ptk. a közalapítványokkal kapcsolatban kimondja, hogy a külön nem szabályozott kérdésekben a közalapítványra, az alapítványra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az általános szabályok alapján az alapítvány részére a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni, illetőleg az alapító okiratban az alapítvány céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját meg kell jelölni. Mindehhez a KK 38. számú állásfoglalása azt fűzi hozzá, hogy a közalapítvány nyilvántartásba vételekor a bíróság fokozott körültekintéssel köteles vizsgálni, hogy az alapítvány
célját
szolgáló
vagyon
rendelkezésre
áll–e
illetőleg
a
működés
megkezdéséhez elégséges–e. A közfeladat folyamatos ellátásának biztosítása ugyanis a feladatok jelentőségével arányban álló, olyan nagyságú vagyon meglétét tételezi fel,
31
amely akkor is képes biztosítani a megfelelő működést, ha a csatlakozások elmaradása folytán az induló tőke nem növekedik.17
2. 3. A közalapítvány szervei 1. Kuratórium A kuratóriummal kapcsolatos törvényi szabályozás Közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelő szervet is meg kell jelölni, vagy ilyen célra külön szervezetet kell létrehozni. Nincs lehetőség arra, hogy a kezelő szervet a bíróság jelölje ki. Egyébként az alapítvány kezelő szervére a Ptk.74/C. § szabályai irányadóak. 2. Ellenőrző szerv Az alapítvány ellenőrző szervével kapcsolatos szabályozás Nem vehető bírósági nyilvántartásba a közalapítvány, ha az alapító nem hozta létre a kezelő szerv ellenőrzésére jogosult szervet, amely szerv nem lehet maga a kuratórium. A Ptk. rendelkezéséből és a KK 38. számú állásfoglalása alapján az következik, hogy a közalapítvány alapítója jogosult ugyan a kezelő szerv működésének ellenőrzésére, ám magát ellenőrző szervnek nem jelölheti ki. Ezzel ugyanis értelmét vesztené a külön ellenőrző szerv létrehozására vagy megjelölésére vonatkozó rendelkezés. Az alapító befolyása az ellenőrző szervre azonban nincs korlátozva. Az alapítói vagyon célnak megfelelő felhasználását nem veszélyezteti ugyanis, ha az alapító az ellenőrző szervre meghatározó befolyást gyakorol. 2. 4. Közalapítvány, mint társasági adó alanya A társasági adókötelezettségek a társasági adóról és az osztalék-adóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. Törvény (Tao. Tv) előírása alapján, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény (Art.) rendelkezéseinek figyelembevételével kell eleget tenni. Az alapítvány, közalapítvány a Tao. Tv. szerint adóalanynak minősül. A fentiekben említett jellemzők és jogszabályok megismerése után megfelelő alap áll rendelkezésünkre, hogy jellemezzük a fővárosi érdekeltségű, központi szereppel bíró 17
http://www.nonprofit.hu/utmutato/19.html 2005-11-05
32
Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány működését, szervezetét, felszereltségét, tevékenységét, infrastruktúráját és minőségpolitikáját.
33
V. A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány18
Ebben a fejezetben szeretném bemutatni a BVK tevékenységét, erőforrásait, SWOT analízisét, célkitűzését, infrastruktúráját annak tükrében, hogy a későbbiekben elemzett programjai hátterét érthetőbbé tegyem. Ezen non-profit szervezet Nemzeti Fejlesztési Tervnek megfelelő projektjei teret adnak a vállalkozásfejlesztés korszerűsítéséhez, tapasztalatainak
és
kapcsolatrendszerének
köszönhetően
hozzájárul
az
NFT
célkitűzéseihez. A kisvállalkozások fejlődése nemzetgazdasági érdekünk, ehhez szükség van a nem nyereségorientált szervezetek oktatási és hitel programjaira, vállalkozói tanácsadására. Ebben kiemelkedő szerepet tölt be a BVK a közép-magyarországi régióban. Fontos, hogy az itt dolgozók naponta találkoznak a vállalkozások vezetőivel, tulajdonosaival, így
szaktudásuk
segítségével
fel
tudják
mérni
szükségleteiket,
megismerik
problémáikat.
1. A BVK bemutatása A mai Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítványt a Fővárosi Közgyűlés alapította alapítványként 1993-ban, majd 1999 októbere óta közalapítványként folytatja tevékenységét, melynek fő célkitűzése a fővárosi magyar tulajdonú kis- és középvállalkozások fejlesztése. Megvalósíthatósági Tanulmányának megfelelően szeretné segíteni a gyorsan változó gazdasági környezetben a vállalkozások fejlődését. A közalapítvány ISO 9001: 2000-es tanúsított minőségirányítási rendszer alapján működik 2003 óta. Minőségirányítási rendszerük felöleli a BVK által nyújtott szolgáltatások összességét, szolgáltatásaik, programjaik indításától kezdve, az állandó megújuláson át, az új termék bevezetéséig és folyamatos magas színvonalú fenntarthatóságának biztosításáig. A Minőségpolitika tartalmazza a szervezet megfogalmazott küldetését.
34
A BVK Európai Uniós Tanácsadói Regisztrációs (CCR – Central Consulting Register) száma: HUN 22 692. Ez azért hangsúlyozottan fontos, mert csak olyan szervezetek vehetnek részt az uniós tenderek megpályázásában, amelyek rendelkeznek ezzel az azonosítóval.
A BVK 2000 óta alapító és elnökségi tagja a Magyar Vállalkozásfejlesztési Hálózat Konzorciumnak (MVHK). A konzorciumi együttműködési forma – európai és nemzetközi tapasztalatok szerint is – eredményesebben szolgálja a KKV fejlesztését, mint az azt megelőző forma.
Évente mintegy 15 ezer fővárosi vállalkozás keresi fel a központot, melynek közel egyharmada a hitelezéssel kapcsolatos kérdésekben érintett. Működése óta a 240 ezer budapesti kis- és középvállalkozás közel egyharmadának nyújtott különféle tanácsadási, oktatási-, hitelezési szolgáltatást.
Kiemelt fontosságot kap a BVK tevékenységében a finanszírozási program, melyen belül a Budapesti Kisvállalkozói Hitel konstrukció elnyerte az európai városokat tömörítő szervezet EUROCITIES Innovatív Városi Stratégiák Díját, melyet 2001 októberében Koppenhágában vettek át. Az elismerés a BVK innovatív, profitorientált és non-profit szervezetek együttműködési stratégiának köszönhető.
A BVK megfigyelői státusszal rendelkezik az European Business Angels Network-ban (EBAN) és az Európai Unió Beszállítói Szervezetében (RIOST).
A BVK 1994-ben megalapította az Enterprise ’94 Kft.-t, hogy a közalapítványt kisegítő vállalkozási tevékenységet elválassza a non-profit tevékenységétől.
18
BVK belső anyag alapján
35
2. A Szervezet Alapító Okiratában foglalt adatai19 Röviden ismertetem azokat a fontosabb adatokat, tényeket a BVK Szervezeti és alapító okiratából, amik feltétlenül szükségesek a későbbiekben elemzésre kerülő tevékenység hátterének megértéséhez. 1) Az Alapító neve: Budapest Főváros Közgyűlése 2) A Közalapítvány neve: Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány 3) Jellege: közhasznú szervezetként működő közalapítvány. A közalapítvány működése során olyan közfeladatot lát el, melyről, a helyi önkormányzatokról szóló 1999. évi LXV. Törvény 8.§-ának (1) bekezdése alapján a helyi önkormányzatnak kell gondoskodni. 4) A Közalapítvány székhelye: 1052 Budapest V. kerület, Városház u 9-11. 5) A Közalapítvány központja: 1072 Budapest VII. kerület, Rákóczi út 18. 6) A Közalapítvány célja: − Hozzájárulni
a
Főváros
gazdaságfejlesztési
programjaiban
megfogalmazott célok megvalósulásához, elősegíteni az euroatlanti integráció megvalósítását; − Elősegíteni az egységes fővárosi imázs kialakítását, megteremteni a Főváros gazdaságfejlesztésében érdekelt szereplők (régiók, kerületek, kormányzati szervek egyéb intézmények, vállalatok stb.) közötti együttműködést, koordinációt; − Működésével segíteni a kis- és közepes méretű vállalkozások létrejöttét, működését, szervező, oktató és tanácsadó tevékenységével segítséget nyújt a tisztes vállalkozói profil megszerzéséhez; − Intézményes keretet teremteni a különböző vállalkozásfejlesztési források befogadásához; − Támogatni és szervezni a fővárosi vállalkozók helyzetének elemzésével és lehetőségeinek bővítésével foglalkozó kutatási és oktatási projekteket;
19
BVK belső anyag: Balázs Helga
36
− Elősegíteni a fővárosi kis- és közepes méretű vállalkozások, valamint a vállalkozói
és
szakmai
szervezetek
nemzetközi
integrációját
rendezvények szervezésével, kapcsolatok közvetítésével, információs adatbázis-szolgáltatások biztosításával; − Közreműködni a fenti célokat szolgáló, a Főváros globális és regionális pozícióját javító érdekeit érvényesítő projekteknek, a fővárosi kis- és középvállalkozók részvételével történő megvalósításának szervezésében.
7) A közalapítvány céljára rendelt vagyon: A Közalapítvány induló vagyona 10 millió forint volt, amit az alapító bocsát a Közalapítvány rendelkezésére.
3. A BVK infrastruktúrája20 A szervezet több alirodával is rendelkezik Budapest területén, Csepelen és Kispesten. Központjában található Magyarország első vállalkozásorientált szakkönyvtára, ami tömegközlekedéssel könnyen megközelíthető. A könyvtár 2004 júniusa óta eMagyarország pontként is üzemel. Rendelkezik a vállalkozások tájékoztatásához, üzleti kapcsolataik építéséhez szükséges szoftverekkel: Beszállítói Információs Rendszer, Internet Alapú Üzleti Terv Oktató Program és az E-business oktatóprogram. A BVK két oktatóteremmel, és az előadásokhoz szükséges technikai eszközökkel is rendelkezik. Az érdeklődők egy mindig naprakész honlapról tájékozódhatnak.
4. A BVK tevékenységeinek ismertetése21 A , Vállalkozói hitelezés: -
1994-óta: Mikrohitel I, mint az MVA hálózatának tagja.
-
1997. november – 1998. április: Mikrohitel II Budapest (3 millió forintos hitelkonstrukció) pilot program (Kormányprogram 1999).
20 21
BVK belső anyag: Balázs Helga BVK belső anyag: Katona Ágnes, http://www.bvk.hu/index.php?m=253 2005-11-20
37
-
1999. december: Budapest Vállalkozói Hitel (5 és 7, 5 millió forintos szindikált hitelkonstrukció) beindítása, pilot program, kereskedelmi banki források bevonása a vállalkozásfejlesztési hitelezésbe.
-
2000. november: Budapest Kisvállalkozói Hitel Program (10 millió forintos szindikált hitelkonstrukció) a KKV törvényben meghatározott vállalkozások számára (Kormányprogram 2000).
-
2001. október: EUROCITIES szervezet Innovatív Városi Stratégiák díja.
-
2003. április: Budapest Kisvállalkozói Hitel Program (15 millió forintos szindikált hitelkonstrukció GKM kamattámogatással) a KKV törvényben meghatározott vállalkozások számára.
-
2005. augusztus: Mikrohitel Plusz a Magyar Fejlesztési Bankkal karöltve
Számos, BVK által kidolgozott pilot projekt vált kormányprogrammá: -
a BVK adta ki az első magyarországi Beszállítói Katalógust,
-
a beszállítói program és a beszállítói kockázati tőke program,
-
az elektronikus kereskedelemfejlesztési program,
-
létrehozta a megemelt szintű mikrohitelprogramot,
-
kidolgozta a faktoring kamattámogatás rendszerét,
-
létrehozta a profitorientált és non profit szervezet együttműködéseként működő, szindikált Budapest Kisvállalkozói Hitelkonstrukciót.
B, Vállalkozói oktatás A BVK nagy hangsúlyt fektet a vállalkozói kultúra elterjesztésére, tudatosítására. A vállalkozói oktatás során az érdeklődők ismereteket szerezhetnek általános gazdálkodási ismeretekről, (például vállalkozás indítása, üzleti terv készítése, multiplikációs képzés, pénzügyi piacok, cég átalakulás), a minőségbiztosítási (szabványok, termékfelelősség, minőség tervezés és szervezés, EU harmonizált minőségbiztosítási rendszerek bevezetése,
sikeres
vállalkozás
működtetése)
valamint
Magyarország
EU
csatlakozásával járó tudnivalókról. Ezek a programok különböző pályázati forrásokból valósulnak meg.
38
C, Tanácsadás 1994 óta folyamatosan áll rendelkezésre ingyenes tanácsadási szolgáltatásával a budapesti vállalkozások számára. A szolgáltatáson belül az alábbi területeken felmerült kérdésekben várják a vállalkozókat: -
vállalkozásirányítással kapcsolatos üzleti, pénzügyi, számviteli és egyéb alapinformációk nyújtása (elsősorban kezdő vállalkozások számára),
-
működő vállalkozás helyzetének áttekintése és az ehhez kapcsolódó fejlesztési (pl. hitelkonstrukciók) jellegű tanácsadási tevékenység,
-
információ nyújtása a vállalkozás számára elérhető hazai és európai uniós pályázati lehetőségekről, valamint az ehhez kapcsolódó pályázati tanácsadás,
-
pályázati ötletek felkutatása, támogatható reális és életképes ötletek projektté formálása, projektgenerálási és tervezési tevékenység,
-
a vállalkozások fejlődése érdekében belföldi, valamint európai uniós pénzügyi forráslehetőségek, feldolgozása
és
támogatási terjesztése
konstrukciók a
kis-
és
feltérképezése,
gyűjtése,
középvállalkozások
körében
(forráskombináció tervezés a finanszírozáshoz), -
cég- és részstratégiák alkotása, fejlesztési és üzleti tervek készítése,
-
általános vállalkozásvezetés, szervezés, fejlesztés és tervezés,
-
stratégiai vállalkozásvezetési és marketingkoncepció kidolgozása,
-
franchise típusú tanácsadás,
-
tájékoztatás az elérhető oktatási és továbbképzési lehetőségekről,
-
információ nyújtása az európai uniós csatlakozás gazdasági vonatkozásai, európai vállalkozásfejlesztési lehetőségek témájában.
Évente
mintegy
2000
–
3000
alkalommal
vállalkozásoknak.
39
nyújtanak
tanácsadást
fővárosi
D, Rendezvények, konferenciák22 A BVK folyamatosan szervez különféle rendezvényeket a kis- és középvállalkozók számára. Eddigi működésük során számos ilyen rendezvény segítette és képviselte a hazai vállalkozásokat hazánkban és külföldön, melyek célja kapcsolatokat teremteni és fejleszteni. -
„Kis és középvállalkozók az Európai Unióban” belga-magyar szeminárium 2004 Budapest
-
Industria Fórum 2004
-
Industria 2005
-
„Vállalkozásfejlesztés 2004” Országos Konferencia 2004. június
-
2005. április: KKV tanácsadói program GVOP 2. 2. 1 Fővárosi programindító konferencia
E, Kiállításon való megjelenés: -
Nemzetközi beszállítói kiállítás és vásár Birmingham 1998
-
Nemzetközi beszállítói kiállítás és vásár Stockholm 1998
-
Nemzetközi beszállítói kiállítás és vásár Basel 1998
-
Nemzetközi beszállítói kiállítás és vásár (Midest) Párizs 1998
-
Nemzetközi beszállítói kiállítás és vásár (ELMIA) Jönköping 1999
-
Industria 2001 Budapest
-
Industria 2002 Budapest
-
Industria 2003 Budapest
-
Industria 2004 Budapest
-
INFO börze Budapest 2004. június
-
Industria 2005 Budapest
-
EQUAL projekt kerek asztal beszélgetés, 2005. szeptember
22
http://www.bvk.hu/index.php?m=445&PHPSESSID=6a70e08c418dfa17949179e663bdfded 2005-1120
40
F, Üzleti kontaktnapok ¾
Lockheed Martin Piacorientációs napok Magyarországon (beszállítók részére)
¾
Eximbank „exportfinanszírozás”
¾
Magyar Factor Rt. „ A beszállítók és a faktoring”
¾
Faktoring szeminárium és „Továbblépés a beszállítói programban” címmel szakmai napok 1999.
¾
Francia-magyar felmérés a multinacionális cégek beszállítói körében 1999. április
¾
Beszállítói auditorok szakmai szemináriuma 1999. május
¾
Kazah-kirgiz üzletember találkozó Budapest, 2002. június
¾
Kazah-kirgiz üzletember találkozó Kazahsztán
¾
A Magyar Köztársaság Amani Nagykövetség ügyvivőjének bemutatása a magyar üzletembereknek Budapest 2003. május
¾
Kínai – magyar agrárüzletember-találkozó Budapest 2003. szeptember
¾
Kínai – magyar motorkerékpár gyártók és forgalmazók találkozója 2003. november Budapest
¾
2004. január: Brüsszeli gazdasági szeminárium Budapesten
¾
BVK INFO napok GVOP pályázatokról 2004. február-március
¾
MBA Salt Lake City Program Budapest 2004. május
¾
Magyar – kazah találkozó Budapest, 2004. június
¾
Üzbég – magyar üzletember-találkozó Budapest, 2004. szeptember.
¾
2005. április: Kaukázusi delegáció
¾
2005. május: török szakemberek Budapesten
¾
EQUAL projekt kerek asztal beszélgetés 2005. szeptember
¾
Mongol- magyar ületember-találkozó, Budapest, 2005. október
G, Programcentrumok
¾
1997-1998: Nemzeti Távoktatási Tanáccsal együttműködve az MVA Országos Vállalkozásfejlesztési Távoktatási Központja.
¾
az MVA hálózat FÁK Piacorientációs Központja (FOPK) működött a BVK-ban, moszkvai és almati-i képviseleti irodákkal. 41
¾
A BVK Közép-Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökségként is működik
H, Kiadványok, információ-szolgáltatás Jelentős szerepet játszanak a vállalkozók tájékoztatásában: -
Budapesti Beszállítói Katalógus 1997 (angol-magyar nyelvű)
-
Közép-Magyarországi Régió Beszállítói Katalógus 1998 (angol-magyar nyelvű)
-
Budapest Subcontractors Short list 1998 (beszállítói kiállításokra és vásárokra)
-
Közép-Magyarországi Régió Beszállítói Konferencia ajánlásai
-
A BVK havilapja „Budapesti Gazdaság” 1998-ig (ettől kezdve ezt felváltotta a BVK internetes oldalán keresztül való tájékoztatás)
-
Közép-Magyarországi Régió KKV Katalógus 1998
-
Vállalkozásfejlesztés 2004 „Új vállalkozásfejlesztési politikák az EU tagság tükrében” címen konferencia előadás anyagok magyar nyelven kiadvány + CD BVK Web-lapján (www.bvk.hu) a Közalapítvány programjai, eseményei
-
és legfrissebb hírei találhatóak. A beszállítói katalógusban (BIR) azok a vállalkozások szerepelnek, amelyek meg akartak jelenni e kiadványokban és képesek is megfelelni a megrendelői követelményeknek. Ma már ezeket a kiadványokat felváltotta az internetes BIR, azaz a beszállítói információs rendszer, mely megtekinthető a Közalapítvány honlapján. Ezek a beszállítói katalógusok az első nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető adatbázisok voltak, hasznosságuk vitathatatlan mind beszállítói, mind pedig nemzetközi gazdasági kapcsolatok terén. Jelentős szerepet játszik még az Innocsekk pályázat (vállalkozások innovációjának támogatása a régiókban) és a Faktoring program (Budapest Kisvállalkozói Faktoring Program).
42
I, Nemzetközi kapcsolatok és programok A BVK széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, de természetesen kiemelt célterülete az Európai Unió és az EU központi intézményei. Az EU-n kívül Ázsiában és az Amerikai Egyesült Államokban aktív. Ebben a fejezetben szeretném ismertetni a legfontosabb nemzetközi eredményeket, melyek hozzájárultak a hazai fejlesztésekhez. EURÓPAI UNIÓ •
1994-2001:
COP
96,
COP
97,
COP
99,
Phare
2000-
nemzetközi
vállalkozásfejlesztési programok végrehajtója •
1995-1997: a Phare Partnership Intézményfejlesztés eredményeként létrejött az angol és magyar nyelvű Budapesti Beszállítói Katalógus
•
1996-1997:
London
Enterprise
Agency
(LEnta)
és
BVK
bilaterális
együttműködés, intézményfejlesztés •
1996: Videokonferencia KKV-k számára a CITCOM (francia távközlési vállalat) és a MATÁV együttműködésével
•
1997:
ECOS-OUVERTURE
I.
projekt
(CIHDE):
transznacionális
együttműködés EU-s KKV támogató szervezetekkel, tapasztalatátadás és csere •
1998: Nemzeti Beszállítói Célprogram (BCP) új terméke a Közép-Magyarország Régió Beszállítói Katalógus 1998 és nemzetközi konferencia 1999. március
•
2000-2002:
ECOS-OUVERTURE
Tömegközlekedési
Módszerek
PRECO
pályázat
a
projekt:
Rajna-Majna
Interregionáis régió
(RMV)
szakértőivel •
1995-1999: Tagja az EUROCITIES EDURC (Városi Gazdaságfejlesztési és Újjáépítési Bizottság)-nak
•
2004: Meghívott szakértője az EUROCITIES Kelet-Nyugat Bizottságnak
•
1997-től bejegyzett intézmény az Európai Uniós Tanácsadói Regiszterben (CCR)
•
1999-től megfigyelői státusszal rendelkezik az Európai Beszállítói Szervezetek Hálózatában (RIOST)
•
1999-től megfigyelői státusszal rendelkezik az Európai Üzleti Angyalok Hálózatban (EBAN)
43
TACIS ORSZÁGOK •
2002-2003: Üzleti Missziók Közép-Ázsiában
•
2003-tól együttműködés a Tacis programokban a FÁK piacorientációs programcentrumon keresztül (BVK-Kirgíz Vállalkozók Szövetsége)
ÁZSIA •
2002-2003: Kínai-magyar üzletember találkozók szervezése
•
2003-2004: Jordán-magyar üzletember találkozók szervezése
EGYESÜLT ÁLLAMOK •
2004:
Salt
Lake
City-Budapest
üzletember-találkozó,
kerek
asztal
megbeszélések
J, Pályázati tevékenység A BVK megalakulása óta pályázati munkája eredményeként részt vesz a PHARE, Nemzeti és a Strukturális alapok támogatásával kiírt pályázatok megvalósításában. Eddigi munkája során évente 30-35 pályázatot adott be, melyek közül 15-20 általában nyertesen került ki. A vállalkozásfejlesztési projektek során körülbelül 30. 000 új munkahely keletkezett. A mellékletben szeretném bemutatni az elnyert és megvalósított pályázati projektjeit.
5. Humán erőforrások A BVK jelenleg 20 fő alkalmazottat foglalkoztat, melyből 13 felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A közalapítvány működését egy hétfős kuratórium, egy háromfős Felügyelő Bizottság és egy tízfős Hitelbizottság segíti. Az ügyvezető igazgató, Dr. Nagy Miklós koordinálja a közalapítvány működését, elhivatottságának bizonyítéka a szervezet eddigi sikere.
44
6. Minőségpolitika A BVK hosszútávon minőségi szolgáltatásokkal szeretné segíteni ügyfeleit. A szervezet számára a legfontosabbak a vállalkozók, ők állnak filozófiájuk középpontjában. A minőséghez való elkötelezettségüket garantálja, hogy minőségirányítási rendszerük megfelel az ISO 9001: 2000 szabvány követelményrendszerének. A felső vezetőség és a munkatársak is elkötelezettjei ennek a minőségirányítási rendszernek. Eredményeiket rendszeresen mérik, munkájukat állandóan javítják és fejlesztik, rendszeresen továbbképzik magukat. A közös siker eléréséhez megfelelő munkakörnyezet is biztosított a dolgozóknak.
7. A BVK SWOT analízise Az elemzés elsődleges célja a vizsgált vállalkozást saját környezetébe helyezve értékelni, miközben figyelembe veszi a versenykörnyezetet is. A Közalapítvány nonprofit szervezetként speciális helyzetben van, tulajdonságai és tevékenysége alapján azonban kielégítő SWOT analízis készíthető. Erősségek •
A BVK jól felkészült szakemberekkel, kiépített információs kapcsolatokkal rendelkezik, így gyorsan és hatékonyan tudja elérni a KKV-kat.
•
Kezdeményezettje a GVOP 2. 2. 1 Tanácsadói központi programnak
•
Magas színvonalú lobbizási képessége van
•
A tevékenysége=vállalkozásfejlesztés a gazdaságban állandó szükséglet
•
Jelentős nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik
•
Szoros együttműködés jellemzi a különböző állam- és közigazgatási intézményekkel
•
Jó kapcsolatot ápol a Budapesti Kereskedelmi és Ipar Kamarával
Gyengeségek
45
•
Sajnos
nincs
elegendő
pénzügyi
eszköze
marketing
tevékenységre,
reklámozásra, így a szervezet által nyújtott lehetőségekről kevesebb vállalkozó értesül •
Tőkehiány miatt kevésbé tudja kielégíteni a vállalkozók szakmai tanácsadási, oktatási és hitelkeret iránti szükségleteit és igényét
•
A támogatások utófinanszírozással történnek
Lehetőségek •
Mivel jártas projektek elkészítésében és Uniós tapasztalatokat is szerezett, így újabb források megszerzéséért eredménnyel pályázhat
•
Előreláthatóan
rengeteg
feladattal
fogja
ellátni
a
szervezetet
hazánk
vállalkozásainak európai szinten elmaradott állapota •
Csaknem
minden
Operatív
Programban
van
lehetősége
rendezvények
szervezésére •
A GVOP-ban alap és emeltszintű tanácsadás finanszírozására, a HEFOP-ban vállalkozói ismeretek fejlesztésére és oktatás-képzésre, a ROP-ban pedig a regionális vállalkozói kapcsolatok erősítésére van lehetősége
•
Együttműködés az EU tagállamainak vállalkozásfejlesztési intézményeivel
•
A HVK hálózat szorosabbá tétele
Veszélyek •
Az EU-ban Budapest nem számít kiemelt területnek 2006-tól
•
A legkomolyabb veszélyforrás a támogatások megszűnése lenne
•
A finanszírozási problémák veszélyeztethetik a központ működését és fennállását
•
Ha javul a vállalkozói környezet, csökkenhet az igény a tanácsadás és oktatás iránt
•
Felléphetnek
olyan
versenytársak,
melyek
diverzifikáltabb
tanácsadást
nyújtanak, vagy újabb típusú tréningeket tartanak, így a KKV-k a profitorientált szféra felé fordulhatnak
46
•
A HVK hálózat nem elég erőteljes összefogása
Javaslat A
szervezet
számára
nagyon
fontos
a
meglévő
erősségek
kiaknázása
és
továbbfejlesztése, de mindenekelőtt megtartása. Ugyanilyen hatékonysággal és eredményességgel kell végeznie munkáját, segíteni ügyfeleit. A lehetőségekből érdemes kiemelni a pályázati tevékenységet, ami jelentős potenciál, ezen kívül fontos a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjaival való együttműködés. A HVK hálózat szorosabbá tételével elérhető az ügyfelek megtartása, új vállalkozói kör megnyerése és az eddigi közös munka eredményesebbé tétele. Mindenképpen szükség lenne aktív marketing-reklám-pr tevékenységre, ezáltal növelhető a szervezet versenyképessége és elkerülhetőek a veszélyek.
8. A BVK szervezeti felépítése23
A Ptk. 74/G. §-ának (5) bekezdése értelmében közalapítvány létesítése esetén az alapító okiratban a kezelő szervet is meg kell jelölni, vagy erre a célra külön szervezet – ideértve a kezelő szerv (kuratórium) ellenőrzésére jogosult szervezetet is – létrehozásáról kell gondoskodni. A közalapítvány - mint jogi személy esetén is - működésének alapfeltétele a megfelelő kuratórium létrehozása. Nem jelölhető ki olyan kezelő szerv, amelyen belül a közalapítvány alapítói meghatározó befolyásra tehetnek szert. A Legfelsőbb Bíróság Kny. III. 28. 04/1995. számú végzésére rámutat, hogy mind az újonnan alakuló, mind a már működő közalapítvány esetében gondoskodni kell a kuratórium működését ellenőrző szerv létrehozásáról; ez a szerv nem lehet sem maga a kuratórium, sem az alapító. Ekképpen a BVK vagyonának kezelője, legfőbb döntéshozó szerve a Kuratórium, tevékenységét a Felügyelő Bizottság ellenőrzi.
23
BVK belső anyag, Balázs Helga
47
A BVK Szervezeti és Működési Szabályzata szabályozza az Ügyvezető Igazgató jogkörét és feladatát. A szervezeten belüli feladatköröknek, illetve a szervezeti felépítésnek nincs jogszabályi előírása, így ezt a Közalapítvány vezető tisztségviselője, szabadon határozhatja meg. A Hitel Bizottság, mint külső szerv kapcsolódik a szervezeti struktúrához, feladata a hitelkérelmek elbírálása.
1. Ábra: A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány szervezeti felépítése - 2004. Forrás: a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Minőségirányítási Kézikönyve
A BVK, mint non-profit vállalkozásfejlesztési intézmény megfelelő infrastrukturális, szakképzési, tapasztalati, pályázatírási, humán erőforrási, tevékenységi, felépítési és
48
strukturális háttérrel rendelkezik ahhoz, hogy az NFT-ben kijelölt prioritásoknak megfelelően működjön és szolgáltatásai, programjai (később kerül kifejtésre) lefedik a vállalatok fejlesztése érdekében kitűzött célokat. A szervezet az országban központi elemként összefogja a helyi központokat, így együttesen hatékonyabb munkára képesek. Számos elismerés és felmérés igazolja munkáját.
49
VI. A Nemzeti Fejlesztési Terv
Ebben a részben szeretném kifejteni a Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásai és célkitűzései ismeretében a kisvállalkozásokra vonatkozó hiányosságokat, megoldandó feladatokat, stratégiát, hogy konkrétabbá tegyem az intézkedési területeket. Majd ezután szeretnék áttérni a Nemzeti akcióprogram keretében megfogalmazott rendelkezésekre, különös tekintettel a KKV szektor kihívásaira.
1: Az NFT KKV-ra vonatkozó stratégiája és prioritásai24
A Nemzeti Fejlesztési Terv hosszú távú, végső célkitűzése a lakosság életminőségének jobbá tétele, általános célja pedig Magyarország és az EU tagállamai között fennálló fejlettségbeli különbségek mérséklése. A felzárkózáshoz tartós és kiegyensúlyozott gazdasági növekedésre van szükség, melynek előfeltétele egy versenyképes gazdaság megteremtése. Így a fejlesztési stratégia első specifikus célkitűzése a versenyképes gazdaság, második a humán erőforrások jobb kihasználása, harmadik pedig a jobb környezetet és a kiegyensúlyozottabb regionális fejlődést irányozza elő. Az ország és a régió versenyképességét nemzetközi és EU szinten egyaránt erősíteni kell, hiszen alacsony a termelékenység, jelentős a tőkehiány, alacsony a technológiai szint, gyenge a KKV szektor, kihasználatlanok a lehetőségek a mezőgazdasági potenciálban, a modern információs technológiai alkalmazásokban és az információs társadalomban. „Magyarország versenyképessége nagymértékben függ a KKV szektor helyzetétől. A KKV-k technológiai- és irányítási színvonalának javítása, jobb tőkepiaci pozíciója, fejlettebb üzleti infrastruktúrája és elektronikus kapacitása – ezáltal a környezetükkel és üzleti partnereikkel folytatott sokrétű kommunikáció – a hozzáadott érték növelését és az általános versenyképesség jelentős javulását eredményezi. A KKV-k nemzetközi piacokba történő integrációjának elősegítése érdekében fejleszteni kell a KKV-k és a 24
http://www.nfh.gov.hu/doc/nft/letolt3/II._Strategia.pdf 2005-11-05
50
nagyvállalatok közötti kapcsolatokat.”25
A vállalkozói és a nonprofit szektor K+F
centrumaiban is támogatni kell az új termékek és technológiák fejlesztését. A versenyképesség javításához a regionális és helyi potenciál hatékonyabb kiaknázása is hozzátartozik. 6. Táblázat: A GVOP 2004. évi eredményei Beérkezett pályázat
9134
Nyertes pályázat
4778
Támogatás
Több mint 72 milliárd forint
Beruházás
128 milliárd forint értékű
Kifizetés
118, 5 millió
Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete 2003-2004 Éves jelentés, GKM, 251. oldal A humántőke a hosszú távú növekedés kulcstényezője. „Magyarországon magas a kisés közepes vállalkozások és az egyéni vállalkozók száma. A KKV-k foglalkoztatási kapacitását és a vállalkozások rugalmasságát növelő, valamint a vállalkozói készségeket és ismereteket bővítő intézkedések javítják a vállalkozás sikerének esélyeit. A vonzóbb befektetési környezet, a jobb tőkevonzó és tőke felszívó képesség, a termelési technológia korszerűsítése és az üzleti infrastruktúra fejlesztése javítja a vállalati szektor teljesítményét. A beruházások növelését eredményező intézkedések bővítik a foglalkoztatást. A kis- és közepes vállalkozások a nagyvállalatokhoz képest munkaintenzívek, ezért a vállalatfejlesztés, a KKV-k vezetési színvonalának javítása, a technológia korszerűsítése, a pénzügyi forrásokhoz való hozzáférésük elősegítése, valamint a más cégekkel való együttműködésük fejlesztése egyaránt a munkaerő iránti kereslet növekedését eredményezi.”26 A K+F eredmények hatékonyabb gyakorlati elterjesztése új vállalkozások kialakulását eredményezi. Erősíteni kell a helyi vállalkozások és az egyetemek közötti együttműködést.
25 26
http://www.nfh.gov.hu/doc/nft/letolt3/II._Strategia.pdf 2005-11-05 8. oldal http://www.nfh.gov.hu/doc/nft/letolt3/II._Strategia.pdf 2005-11-05 11. oldal
51
Környezetvédelmi szempontból is elkerülhetetlen a KKV-k modernizációja, hiszen azok a kisvállalkozások, melyek nem rendelkeznek környezetbarát technológiával, nehezen tudnak majd megfelelni a Közösség előírásainak. A beavatkozási területeknek megfelelően az első prioritás a Termelőszektor versenyképességének javítása. A támogatásoknak megfelelően a fejlett ipari beruházások is központi szerephez jutnak, így erősödni fognak a KKV szektor és a befektetők közti kapcsolatok. „Olyan lépésekre van szükség, amelyek előmozdítják a nagyvállalatok és a kis- és közepes vállalkozások közötti együttműködést úgy, hogy a KKV-k könnyebben eleget tudjanak tenni a beszállítói követelményeknek. A befektetési és technológiai szint különösen alacsony a kis-és közepes vállalatoknál. Ezt jelzi az is, hogy a KKV-k súlya a hozzáadott érték és az export terén sokkal alacsonyabb, mint a foglalkoztatásban.”27 Általában alacsony technológiai szint jellemzi a KKV-kat, hiányos a munkaerő és a vezetők képzettsége, kutatás-fejlesztési tevékenységük alacsony, így szükség van az adminisztratív és szabályozó környezet egyszerűsítésére és fel kéne számolni a nekik nyújtandó pénzügyi szolgáltatások hiányosságait. Erősíteni kell a civil és vállalati szektor K+F tevékenységét, a két szféra közötti kapcsolatrendszert. Dinamikus környezetben a kisvállalkozások jobban tudják hasznosítani a nagyvállalatok jelenlétét. A második prioritás a Foglalkoztatás növelése, humánerőforrás fejlesztés. Az alkalmazkodóképesség javítására és a vállalkozói készségek fejlesztésére a KKV-k fejlesztése keretében főleg az első prioritás alatt biztosítanak pénzeszközöket. „ A foglalkoztatottság növeléséhez befektetési és képzési programok, valamint az önfoglalkoztatók, és a kezdő vállalkozók közvetlen vagy közvetett támogatása útján ösztönözni kell a munkahelyteremtést.”28 A vállalkozók igényeit oktatással és felnőttképzéssel kell kielégíteni. A harmadik prioritás a Jobb infrastruktúra, tisztább környezet, melyen belül kiemelkedően fontos a vállalkozásokat környezettudatos szemléletre nevelni.
27 28
http://www.nfh.gov.hu/doc/nft/letolt3/II._Strategia.pdf 2005-11-05 16. oldal http://www.nfh.gov.hu/doc/nft/letolt3/II._Strategia.pdf 2005-11-05 19. oldal
52
A negyedik prioritás a Helyi és regionális potenciál erősítése. A kisvállalkozások szempontjából
itt
a
barnamezős
beruházások
lehetnek
érdekesek,
hiszen
befektethetnének volt ipari területeken és katonai bázisokon. Sok térségben gyenge a gazdasági aktivitás, melynek többek között az is lehet az oka, hogy a helyi vállalkozásoknak nincs, vagy alig van kapcsolata az egyetemekkel. Nem képesek kihasználni a felsőoktatási intézmények közelségéből fakadó lehetőségeket. Ezek az iskolák
új,
korszerű
tudással
rendelkező
munkaerőt
biztosíthatnának
és
hozzájárulhatnak a vállalkozók továbbképzéséhez, kutatás-fejlesztéshez. Végül az utolsó prioritás a Technikai segítségnyújtás a programok hatékony és elszámolható
módon
történő
megvalósításában,
hatékony
monitoringban
és
értékelésben, a minőség optimalizálásában és a megfelelő kommunikációs csatornák és nyilvánosság biztosításában. A non-profit vállalkozásfejlesztési szervezetek, így a BVK is, részt vesznek a prioritások gyakorlati megvalósításában. Szerepük azért is kiemelkedő, mert a profitorientált intézményekkel ellentétben kizárólag a segítségnyújtásra koncentrálnak, a magyar államtól kapják működésükhöz a szükséges támogatást, ezáltal közvetlenül az illetékes szervektől értesülnek a megoldandó problémákról, feladatokról, és ők is közvetlenül tudjál tájékoztatni a közigazgatási intézményeket a vállalkozók igényeiről. Részt vesznek programjaikkal a versenyképesség javításában, tevékenységükkel és puszta
létükkel
növelik
a
foglalkoztatást,
közvetve
hozzájárulnak
a
környezetvédelemhez és a jobb infrastruktúrához, és tanácsadási rendszerükkel megvalósítják a technikai segítségnyújtást.
2: Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért29 2005-2008 Az Európai Bizottság új startot javasolt a Lisszaboni stratégia megvalósítására, melynek kiindulási pontja a tudás-társadalom, a tudás-alapú gazdaság megteremtése. A 29
BVK munkaanyag, Susuk István, http://www.nfh.hu/doc/cikk_kepek/nemz_akc_tars.pdf 2005-11-18
53
legfontosabb elemek: az emberi és társadalmi tőke fejlesztése, az infrastrukturális feltételrendszer javítása, valamint a hatékony állam. A magyar akcióprogram minden elemét a megújulás, az innováció, és a képességfejlesztés, folyamatos megújulás jellemzi. 2003-tól újra a beruházás és az export lett a gazdasági növekedés húzóereje, ami segíti a versenyképesség javulását. A magyar gazdaság elmaradásának a legfőbb oka a piac strukturális adottságaiban, a vállalati szektor versenyképességében és a gyenge innovációs helyzetben keresendő. A versenyképesség kiszélesítését a következő piacfejlesztési lépések fogalmazzák meg: a magánszektor szélesebb körű részvétele a kutatás-fejlesztésben és az innovációban, az infokommunikációs technológiák használata, az üzleti szféra és az egyetemi kutatóhelyek közötti kapcsolatok erősítése, működőtőke- befektetéssel járó technológiatranszfer, a fizikai tőke minőségének fejlesztése és az infrastruktúrafejlesztés. Biztosítani kell az adó- és járulékterhek csökkentését, az egész életen át tartó tanulást és a versenyképes tudás elsajátítását. A tevékenységek megfogalmazásánál figyelembe vették az ország makrogazdasági helyzetét. Egyrészt biztosítani kell a megkezdődött felzárkózás folyamatosságát, másrészt jelentős javulást kell elérni az egyensúlyi feltételek alakulásában. Szerencsére a magyar GDP növekedése folyamatosan 2-3 százalékponttal az EU átlag felett alakul, 2008-ban 4-4, 5 % is lehet. Középtávú cél a gazdaság tőkevonzó képességének javítása, a külföldi beruházások számára befektetőbarát környezet megvalósítása. 2006-2008 között a vállalatok jövedelmezősége is javulni fog, hála a folyamatosan emelkedő uniós támogatásoknak. Összességében a beruházási hányad fokozatos emelkedése és az export-import nagyjából kiegyenlített ütemű bővülése várható, miközben az áremelkedési ütem fokozatosan mérséklődik. Az államháztartási hiány fokozatos csökkentésére is szükség van. Az első iránymutatás a Stabil államháztartási pálya, a második a Fenntartható gazdasági fejlődés és költségvetési stabilitás a foglalkoztatás növelésével, a harmadik a Növekedést és foglalkoztatást elősegítő forráselosztás, a negyedik az Árstabilitással és a termelékenységgel összhangban növekvő bérek, az ötödik pedig a Rugalmasabban működő áru- és munkaerőpiac. A mikrogazdasági helyzetkép szerint a Nemzeti Akcióprogram figyelembe veszi az Európai Bizottság országspecifikus javaslatait, a magyar gazdaság adottságait és a 54
legfőbb akadályokat. A költségvetési forrásszükséglettel bíró intézkedések jelentős része a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret 2007-től induló Operatív Programjaira támaszkodik. A termelékenységet hátrányosan befolyásolja a gazdaság alacsony K+F ráfordítása, gyenge innovációs képessége, hiszen a magyar vállalatok aktivitása jóval kisebb, mint az EU 15-ben. A magyar vállalkozási/ beruházási környezet minősége sem kielégítő uniós összehasonlításban. A versenyképesség fő biztosítéka a vállalkozások gyors és könnyű reagálási képessége a változó gazdasági környezethez, a vállalkozásbarát gazdasági környezet. Ehhez szükség van a jogszabályi környezet egyszerűsítésére, az adminisztratív terhek csökkentésére, a kormányzati politikák ösztönző szerepére, a kockázati tőkealapok létrehozására, a KKV-k számára támogató környezet kialakítására, a verseny előtt álló akadályok felszámolására, a hálózatos iparágak liberalizálására, az állami támogatások összetételének javítására és a szakpolitikai támogatási rendszer átrendezésére. A tudás és innováció, a versenyképesség bázisának szélesítésében az első iránymutatás a kutatás-fejlesztés ösztönzése, a kutatás-fejlesztési célú beruházások növelése és javítása, különösen a magánszektorban. A vállalati ráfordítások kevés cégre koncentrálódnak (17 nagyvállalat adja a K+F ráfordítások mintegy felét), a kutatási tevékenység elaprózódott. A kutató-társadalom népességhez viszonyított aránya fele az uniós átlagnak, nem kielégítő a kutatóhelyek és a vállalatok közötti szakembercsere. Az alacsony aktivitást a szabályozási rendszer javításával, a humántőke erősítésével, az egyetemek/kutatóintézetek és a vállalatok közötti hálózatosodás ösztönzésével és a magas hazai hozzáadott értékkel bíró K+F tevékenységek erősítésével, ill. a szorosabb nemzetközi együttműködéssel lehet orvosolni. A következő iránymutatás az innováció minden formájának ösztönzése. Sajnos a hazai
kisvállalatok 75%-a inaktív az innováció szempontjából, fejletlen a KKV-k
megerősödését szolgáló technológiai inkubáció és az oktatási rendszer. Gyenge a kutatás-fejlesztési eredmények gazdasági életben való megjelenése. Az alacsony innovációs aktivitás javítható megfelelő szabályozással, a humántőke erősítésével
55
hídképző intézményekkel és azok szolgáltatásaival, az innovációs célú pénzügyi eszközök kibővítésével és a perspektivikus területek erősítésével. A 9.-dik iránymutatás az infokommunikációs technológiák elterjedésének és használatának ösztönzése és a teljes információs társadalom kiépítése. A hazai PCés Internet penetráció alacsony, az informatikai alkalmazások elterjedtsége az üzleti szférában is elmarad az európai szinttől. Azonban jelentősen csökkent a kisvállalkozások lemaradása az információs technológia használata terén. 2004-re 2/3 fölé került a számítógépet használó KKV-k aránya az Internet-használat a kisvállalkozások között 80% felett van. A versenyképesség javulása érdekében meg kell szüntetni a piaci keretszabályozási gátakat, növelni kell a telekommunikációs szféra versenyintenzivitását, alkalmazni kell az IKT-t a közszolgáltatások és egyes szakpolitikák terén, fejleszteni kell a digitális tartalmakat, lehetővé kel tenni a kisvállalkozások számára a K+F adatbázisok használatát, biztonságossá kell tenni a hálózati információkat, és terjeszteni kell az IKT eszközök vállalati és lakossági használatát. 7. Táblázat: A GVOP Információs Társadalom és Gazdaságfejlesztési Prioritás KKV vonatkozású pályázatainak eredménye 2004-ben Pályázat
Benyújtott
Támogatott
Összes támogatás,
pályázatok száma,
pályázatok száma,
millió Ft
db
db
308
98
1751, 9
44
12
341, 1
Vállalaton belüli elektronikus üzleti rendszerek (GVOP2004-4. 1. 1) Üzleti partnerek közötti E-kapcsolat fejlesztése (GVOP2004-4. 1. 2)
56
Üzleti tartalomfejlesztés támogatása kis- és
95
14
211, 7
középvállalkozások számára (GVOP2004-4. 2. 1) Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete 2003-2004 Éves jelentés, GKM, 265. oldal A következő iránymutatás az Ipari szektor kompetitív előnyeinek erősítése, hiszen a hazai nagyvállalatok másfélszer olyan termelékenyek, mint a KKV szektor, és azok szerepe az exportban is kevésbé jelentős. Meg kell erősíteni a magas hazai hozzáadott értékkel bíró területeket, támogatni kell az új hazai és kompetitív iparágak külpiaci megjelenését,
segíteni
kell
a
betelepült,
magas
termelékenységet
produkáló
iparvállalatok és a főleg hazai tulajdonban lévő KKV szektor között az együttműködést, és ösztönözni beszállítói, ágazati klaszterek létrejöttét. A tizenegyedik iránymutatás az Erőforrások fenntartható használatának ösztönzése, a környezetvédelem és a növekedés közti szinergiák erősítése. Sajnos alacsony az energiahatékonyság, a környezetbarát technológiák elterjedése, nem jellemző a megelőző környezetvédelem, a gazdasági szereplők nem környezettudatosak, nem elterjedt az újrafelhasználás és a megújuló energiaforrások felhasználása. A környezetvédelmi jellegű adók, büntetések alacsonyak, nem ösztönző jellegűek. A környezetvédelem és a növekedés összhangjának szabályozás útján történő erősítése érdekében szükséges a hatásvizsgálatok továbbfejlesztése, a közgazdasági ösztönző rendszer hatékonyabbá tétele és a zöld közbeszerzés kialakítása. Szükséges a tisztább technológiák alkalmazása, az energiahatékonyság javítása, a megújuló energiaforrások használatának elérhetővé tétele, a környezetbarát hulladékgazdálkodás erősítése és a környezettudatosságra nevelés. A vállalkozói környezet javítása és a verseny élénkítése célkitűzésben az első iránymutatás az Egységes piac kiterjesztése és mélyítése. Az uniós direktívákat megfelelően átvettük ezen a téren, de alkalmazásukkal adódik némi probléma. A
57
versenyképesség gátja sok esetben a túl bonyolult szabályozás, így szükség van a végrehajtó hatóságok és a közbeszerzések hatékonyságának javítására. A következő iránymutatás a Nyitott és versenyző piacok biztosítása. Megfelelően működik a Gazdasági Versenyhivatal, de szükséges a versenyfelügyelet további erősítése. A közvetlen állami támogatások szintjét csökkenteni, összetételét javítani kell az EU elvárása szerint. Szükséges a szabályozási hatóságok autonómiájának további erősítése, a szankcionálás hatásosságának javítása, és a hálózatos iparágaknál a verseny elősegítése. A tizennegyedik iránymutatás a Versenyzőbb üzleti környezet kialakítását és az üzleti kezdeményezések ösztönzését célozza meg a jobb szabályozáson keresztül. A hosszabb távú versenyképesség egyik alapfeltétele a vállalkozói környezet javítása. A KKV-k a növekedés leginkább akadályozó tényezőjének a magas közterheket és az adminisztrációs kötelezettséget tekintik (2003-ban 74%-uk vélte így). Egyszerűsíteni kell a vállalkozásokat érintő szabályozási környezetet, csökkenteni kell az adminisztrációs terheket, fejleszteni kell a jogi szabályozás minőségét, indokolt az aktív törvénykezés, be kell vezetni és továbbfejleszteni az egyablakos rendszert, hiszen az lényegesen egyszerűbbé tenné a beruházások megvalósítását. Az elektronikus ügyintézés szabályozása hozzájárul az adminisztratív terhek csökkentéséhez. A következő iránymutatás a Vállalkozói kultúra terjesztéséről és a kis- és középvállalatokat támogató környezet kialakításáról szól. A magyar KKV-k teljesítménye nagyobb mértében tér el a nemzetgazdasági átlagtól, mint bármelyik EU 15 ország kisvállalati szektoráé. A magyar kisvállalkozások üzleti magatartás nem teszi lehetővé, hogy a modern hálózati gazdaságba kapcsolódjanak; ennek oka az alultőkésítettségük, a pénzügyi szektor nem szívesen nyújt nekik hosszú távú támogatást és kevés a közvetítő intézmény. Több pénzügyi eszközre van szükség, meg kell könnyíteni a vállalkozások támogatáshoz jutását, ösztönözni kell klaszterek létrejöttét, biztosítani kell üzleti tanácsadási szolgáltatásokat, meg kell könnyíteni az információhoz jutást, és különböző képzési programokat (vállalkozási ismeretek, nyelvi és IT képzések) kell indítani.
58
Ebben a témakörben az utolsó iránymutatás az Elérhetőség javítása az infrastruktúra fejlesztésén és minőségének javításán keresztül. Magyarországnak az infrastruktúrát érintő kérdésekben nagy az elmaradása. Elengedhetetlen feladat az európai léptékű elérhetőség javítása a közlekedési infrastruktúra összehangolt fejlesztése révén, javítani kell az emberek és áruk mobilitását, tovább kell folytatni a közlekedésben a liberalizációt és kiemelkedő jelentőségű az országos lefedettségű szélessávú infrastruktúra kiépítése és használata.
3: A kis- és középvállalkozás fejlesztés hosszú távú stratégiája30
A hosszú távú stratégia fő célkitűzése az, hogy olyan korszerű programok kerüljenek bevezetésre a vállalkozási tevékenységet segítő működési környezet kiépítése és a vállalkozások innovációs tevékenységének ösztönzése területén, melyek segítségével a magyar KKV-k versenyképessége az EU belső piacának feltételei mellett is folyamatosan
erősödik.
A
stratégia
a
korábban
elfogadott
Széchenyi
Vállalkozásfejlesztési Program továbbfejlesztése a 2007-2013-as időszakra. A stratégia kialakítása az
Európai
Unió
országainak
vállalkozásfejlesztési
gyakorlatának, a Kisvállalkozások Európai Chartájának, az Európai Bizottság 2003. évi „zöld könyvének”, az OECD Bolognai Chartájának és az Isztambuli Deklarációnak a segítségével történt. A hosszú távú stratégia küldetését a következőképpen fogalmazhatjuk meg: „Magyarországon korszerű, széleskörű és az Európai Unió tagállamai közül a leginkább vállalkozásösztönző hatású kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika valósuljon meg a magyar kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése érdekében.”31 A hatékonyság érdekében szükség van a korábbi évek hazai vállalkozásfejlesztési programok
30 31
értékelésére,
aktív
nemzetközi
együttműködésre,
http://www.gkm.gov.hu/data/1711/KKV_strat_041026.doc 2005-11-05 http://www.gkm.gov.hu/data/1711/KKV_strat_041026.doc 2005-11-05 3 .oldal
59
más
országok
gyakorlatának a megismerésére, és más fejlett országok sikeres vállalkozásfejlesztési programjai magyarországi bevezetésének vizsgálatára. Olyan vállalkozásfejlesztési programokat kell működtetni a vállalkozói tevékenység ösztönzése érdekében, melyek fejlesztik a vállalkozói kultúrát, ösztönzik a vállalkozói tevékenységet, erősítik a vállalkozások innovációs képességeit és tevékenységeit, valamint elősegítik a korszerű technológiák alkalmazását a termelés, szolgáltatás és vállalkozásirányítás során. Folyamatosan biztosítani kell a tisztességes piaci versenyt, az egyenlő hozzáférést, a programok fenntarthatóságát, a programok hatásosságának és hatékonyságának értékelését, az átláthatóságot és a kiszámíthatóságot. A stratégia célrendszerét a következőképpen ábrázolhatjuk: 1. Vállalkozásösztönző működési környezet kialakítása 1. 1. Vállalkozói kultúra erősítése 1. 2. Információ-ellátás biztosítása 1. 3. Adminisztrációs terhek csökkentése 1. 4. Rugalmas munkaerőpiac kialakítása 1. 5. Vállalkozásösztönző adórendszer kialakítása 1. 6. Vállalkozásalapítás ösztönzése 1. 7. Együttműködés ösztönzése 2. Forráshoz jutás megkönnyítése 3. Versenyképességet javító fejlesztések ösztönzése 3. 1. Innováció ösztönzése 3. 2. Információ-technológia által nyújtott lehetőségek kihasználása 1. Vállalkozásösztönző működési környezet kialakítása Olyan szabályozási és adózási környezetet kell kialakítani, ami ösztönzi a vállalkozások alapítását, működését és növekedését. Szükség van a szabályozás stabilitására és kiszámíthatóságára, ösztönzésre az innovációhoz, a korszerű technológiák alkalmazására, a fejlesztésekre és a növekedésre.
60
A KKV-k vezetőinek rendelkezni kell azon ismeretekkel és képességekkel, melyek segítik őket a vállalkozás sikeres irányításában és az eredményes működésben. A vállalkozói ismeretek és képességek fejlesztését az oktatásnál kell elkezdeni. Ösztönözni kell a vállalkozásokat az üzleti tanácsadás igénybevételére, a korszerű menedzsment
módszerek
alkalmazására,
az
információtechnológia
nyújtotta
lehetőségek kihasználására, a vállalkozás-finanszírozási technikák és a pályázatkészítői ismeretek megszerzésére, valamint a korszerű minőségbiztosítási és környezetirányítási rendszerek alkalmazására. Sajnos a legtöbb kisvállalkozásnak nincs elegendő ismerete a számára elérhető lehetőségekről. A vállalkozók számára működtetett információszolgáltatásnak ki kell terjednie az adminisztrációs és szabályozási kérdésekre, a versenyképességet javító eszközökre, a külpiacokon való megjelenés feltételeire és a forráslehetőségekre. Meg kéne szüntetni a párhuzamos adatszolgáltatást és a felesleges adminisztrációs kötelezettségeket. Ezen a problémán jelentősen javíthatna az elektronikus közigazgatás elterjedése, az egyszerűsített adózási formák és az alacsony adminisztráció. A kis- és középvállalkozások jelentősen hozzájárulnak a foglalkoztatáshoz. Ezért fontos, hogy „egyrészt a képzési, szakképzési rendszer képes legyen biztosítani megfelelő
felkészültségű,
szaktudású
munkaerőt,
másrészt
a
munkaerő-piaci
szabályozás tegye érdekelté a vállalkozásokat a munkavállalók alkalmazásában, és a szabályozás változtatásával kerüljenek feloldásra a vállalkozások érdekeltségét csökkentő tényezők.”32 Meg kell könnyíteni a vállalkozásindítást tanácsadással, vállalkozásalapításhoz nyújtott szakmai segítséggel, inkubátorházakkal, mikrohitelezéssel, magvető tőke konstrukciók működtetésével és tőkeközvetítéssel. A nagyvállalatokkal szembeni versenyhátrányt összefogással, az erőforrások és képességek egységesítésével lehet mérsékelni. A vállalkozások sikerességéhez hozzájárulnak a beszállítói, franchise, kisvállalkozói hálózatok, klaszterek, beszerzés
32
http://www.gkm.gov.hu/data/1711/KKV_strat_041026.doc 2005-11-05 20. oldal
61
társaságok, kutatóműhelyekkel és önkormányzatokkal való együttműködés. Szükséges a vállalkozások
érdekképviseleteinek,
szakmai
szövetségeseinek,
kamaráknak
a
döntésekbe való bevonása. 2. Forráshoz jutás megkönnyítése „Elő kell segíteni, hogy a kis- és középvállalkozások a forrásszerzési lehetőségek minél szélesebb körét képesek legyenek igénybe venni olyan feltételek mellett, melyek nem térnek el lényegesen a nagyvállalatok esetében alkalmazott kondícióktól.”33 Széles körben elérhetővé kell tenni a kis- és középvállalkozói hitelkonstrukciókat, kockázati tőke jelegű forrásbevonásokat, a pénzügyi konstrukciókhoz való hozzáférést, a vissza nem térítendő támogatási formákat és az adóterhek mérséklését. 3. Versenyképességet javító fejlesztések ösztönzése Az együttműködő vállalkozások klaszterekbe szerveződése segíti a cégeket innovációs
képességük
kifejlesztésében,
a
tudás
terjesztésében,
a
tudásalap
megerősödésében és segíti a vállalkozásokat a külső szolgáltatások felhasználásában. A klaszterek szerveződhetnek regionális alapon, vagy a hozzáadott érték termelés egymáshoz kapcsolódó fázisaiban működő vállalkozások együttműködése formájában. Az infrastruktúra szempontjából fontos a vállalkozói és innovációs fejlesztés, a hídképző intézmények fejlesztése, a kis- és középvállalkozások találmányai szabadalmaztatásának és piaci bevezetésének, marketingjének támogatása, és a szellemi tulajdon vállalati vagyonként való elszámolásának megkönnyítése. „A vállalatirányítási rendszerek alkalmazása a nagyobb méretű kisvállalkozások, és a középvállalkozások esetében lehetővé teszi, hogy a nagyvállalatokkal hasonló hatékonysággal legyen képes koordinálni a menedzsment a vállalkozás folyamatait.”34 Ki kell használni az Internet adta lehetőségeket, mint a világhálón való megjelenés, távmunka, elektronikus kereskedelmi technológia és ügyfélszolgálati tevékenység.
33 34
http://www.gkm.gov.hu/data/1711/KKV_strat_041026.doc 2005-11-05 22. oldal http://www.gkm.gov.hu/data/1711/KKV_strat_041026.doc 2005-11-05 24. oldal
62
Mind az NFT prioritásai, mind a Nemzeti Akcióprogram, mind a Hosszú távú fejlesztési stratégia kijelölik azokat az irányvonalakat a KKV fejlesztés területén a non-profit vállalkozásfejlesztési intézményeknek, melyek segítik a szektor legfőbb problémájának megoldását: a versenyképesség növelését. Megadják azokat a konkrét teendőket és kijelölt célokat, melyek hozzájárulnak a szektor fejlesztéséhez. Látható, hogy az elképzelések már megszülettek, megfelelő irányba mutatnak, csupán növelni kell a vállalkozások ismereteit és részvételét a programokban.
63
VII. BVK Programok Végül szeretném ismertetni a BVK jelenleg működő hét szolgáltatását, kiemelni ezek újdonság értékét és felvázolni a jövőbeli elképzeléseket. Jelentős szerepet töltenek be a kisvállalkozások hitelezésében, az innováció-fejlesztésben, a tanácsadásban és a kapcsolatok kiépítésében. Ez a hét program adja a szervezet mindennapi tevékenységének gerincét, elismertek hazai és nemzetközi szinten, de ami a legfontosabb: megállják helyüket a versenyszférában is.
1, Mikrohitel Plusz program 35 A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) és a Magyar Fejlesztési Bank Rt. (MFB Rt.) olyan vállalkozásfejlesztésre irányuló hitelkonstrukciót készített, amely hosszú távon szolgálja a vállalkozások hazai és közösségi szintű, verseny- és foglalkoztatási képességét. A Mikrohitel Plusz Program célja, hogy a mikrovállalkozások beruházásait kedvezményes kamatozású, éven túli beruházási hitellel segítse. Felhasználható a vállalkozási tevékenység végzésére szolgáló ingatlan vásárlásához, építéséhez, átalakításához,
használt
és
új
gépek,
berendezések,
felszerelések,
járművek
beszerzéséhez, illetve tárgyi eszköz beszerzéshez, annak működtetéséhez kapcsolódó szoftvervásárláshoz. A Hitelprogram feltételrendszerének kialakításánál a BVK és az MFB Rt. figyelembe vette a mikrovállalkozások gazdálkodásának egyedi jellemzőit. Ezzel összhangban a program feltételrendszere úgy került meghatározásra, hogy a piaci alapú hitelezésből alapvetően kizárt, kis összeget igénylő vállalkozói kör hiteligénye is kielégítésre kerülhessen. A hitelt az MFB Rt. nyújtja, a hitelkérelmeket a BVK-hoz kell benyújtani A hitelprogram keretében nyújtott kölcsön csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül
35
BVK belső anyag alapján, Katona Ágnes
64
Az alkalmasság feltétele, hogy a hitelfelvevő saját forrásaiból is hozzájáruljon a befektetéshez. A saját erő mértéke a beruházás nettó – vagy amennyiben a vállalkozás ÁFA visszaigénylésre nem jogosult, bruttó – bekerülési értékének legalább 15 %-a.
2, Mikrohitel program36 A Mikrohitel Program (MHP) általános célja a kisvállalkozások támogatása pénzügyi segítségnyújtással és tanácsadással, elsősorban azon a speciális területen, ahol a kisvállalkozások igényeit a kereskedelmi bankok jelenleg nem tudják kielégíteni. A Program másik célja, hogy a támogatás eredményeként ezek a vállalkozások mihamarább a kereskedelmi bankok ügyfeleivé váljanak. A hitel célja gépek, berendezések, eszközök és más beruházások finanszírozása, a már meglévő üzleti tulajdon vagy bérelt infrastruktúra bővítése és/vagy fejlesztése, illetve a beruházáshoz kapcsolódó forgóeszközök biztosítása. A beruházáshoz kapcsolódó forgóeszköz finanszírozásra fordítható összeg tevékenységtől függően a folyósított hitel 50%-a lehet. Kizárólag forgóeszköz finanszírozására nem vehető igénybe a Mikrohitel. A hitel összege nem haladhatja meg az 5 millió forintot. A hitel futamideje 3 millió forint hitelösszegig, három évig, 3-5 millió forint hitelösszegig maximum öt évig terjedhet, az üzleti terv pénzforgalmi előrejelzésében kimutatott visszafizetési képesség függvényében. 8. Táblázat: A Mikrohitel Program feltételrendszerének módosítása Mikrohitel 2003. szept. 1-
Az új feltételek hatályba
től 2005. február 8-ig
lépésének időpontja a 2005. február 8.
Maximálisan felvehető
3 millió Ft
5 millió Ft
3 év
3 millió Ft-ig 3 év
hitel- összeg Futamidő 36
BVK belső anyag alapján, Katona Ágnes
65
3 millió Ft fölött 5 év Forgóeszköz
A hitelösszeg max. 20%-a
A hitelösszeg max. 50%-a
finanszírozhatóság Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete 2003-2004 Éves jelentés, GKM, 240. oldal Az alkalmasság feltétele, hogy a hitelfelvevő saját forrásaiból is hozzájáruljon a befektetéshez. A hozzájárulás nem lehet kevesebb, mint az igényelt hitel összegének 20%-a. A hitelt a hiteligénylés jóváhagyásától számított két hónapon belül fel kell használni. Ellenkező esetben a hitel megszűnik, hacsak az időtartamot a HVK meg nem hosszabbítja. Ugyanaz a vállalkozás legfeljebb háromszor kaphat hitelt az MHP keretében. A második és harmadik hitel csak akkor hagyható jóvá, ha a vállalkozás továbbra is megfelel a pályázati feltételeknek és az előző hitel első folyósítása óta legalább tizenkét hónap eltelt. A hitelprogramhoz kapcsolódik egy szoftver is, ami adatátviteli eszközként működik a BVK és az MFB kötött. Miután a tanácsadók kitöltik adatokkal a megfelelő részeket, a program azonnal válaszol kaphat-e az adott vállalkozó hitelt, illetve mely adatok hibásak. A hitelprogramok abban egyedülállóak, hogy vállalkozóbarátak, viszonylag könnyen hozzájuk lehet jutni, nincsenek velük különösebb banki költségek, teljesen kezdő vállalkozó is hozzájuthat, jegybanki alapkamattal működnek, mikrovállalkozások is hozzáférhetnek, kedvező feltételekkel vehetőek igénybe és a BVK-nál minden ügyfélnek segítenek. 9. Táblázat: A Mikrohitel folyósításának alakulása 1992-2004-ben Évek 1992
Folyósítások Száma
Összege, millió Ft
204
54, 5
66
1993
688
208, 1
1994
1540
594, 5
1995
2238
1025, 3
1996
2281
1759, 8
1997
2454
2218, 3
1998
1734
1732, 3
1999
1523
1604, 6
2000
1386
2378, 4
2001
2669
6579, 0
2002
3664
9390, 5
2003
1575
3610, 6
2004
4173
7255, 0
Összesen
26 129
38 428, 9
Forrás: A kis- és középvállalkozások helyzete 2003-2004 Éves jelentés, GKM, 239. oldal
3, Alapszintű tanácsadás nyújtása kis- és középvállalkozók részére37 A Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) és az annak részét képező Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) célkitűzéseivel összhangban kiemelt kormányzati feladat a vállalkozások versenyképességének növelése. A hazai kis- és középvállalkozások versenyképességének megőrzése és fejlesztése, valamint az egységes európai piac lehetőségeinek minél nagyobb hatékonyságú kihasználásának érdekében elengedhetetlen a hazai vállalkozások sikeres üzletviteléhez, gazdálkodásához, szükséges információkhoz való hozzájutás elősegítése. A GVOP 2. 2. 1. Alapszintű tanácsadás központi program célja, hogy a kis- és középvállalkozások minél szélesebb csoportja jusson hozzá a napi működésükhöz
37
BVK belső anyag alapján, Hegedűs Ildikó
67
szükséges általános alapinformációkhoz olyan módon, hogy az információhoz, ismerethez való hozzájutás ne rójon rájuk jelentős pénzügyi terheket. A program keretében az EU csatlakozással megváltozott gazdasági-üzleti környezetben való sikeres működéshez és helytálláshoz nélkülözhetetlen alapinformációk nyújtását a vállalkozásindítástól a stratégiaalkotásig terjedő széles skálán a Helyi Vállalkozói Központok (a továbbiakban HVK-k) biztosítják, a területi egyenlőség és országos elérhetőség
elve
alapján.
A
fővárosban
ezt
a
tevékenységet
a
Budapesti
Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány látja el. Az alapszintű tanácsadás színvonalát és valós szükségleteire alapozott tartalmát a Budapesti
Vállalkozásfejlesztési
Közalapítvány
szakképzett
és
regisztrált
tanácsadókkal, egységes tanácsadási módszertannal, szektorsemleges megközelítéssel és a tanácsadásban részesült ügyfelek elégedettségének mérésével biztosítja. A programban szereplő alapszintű tanácsadási tevékenység megvalósításával mind a kezdő, mind pedig a már működő vállalkozások sikeres piaci szerepléséhez szükséges alapvető és elmélyültebb információ, ismeret, adat és tudás szélesebb körűvé válásával javulnak a vállalkozások piaci helytállási és fejlődési esélyei. A program elsődleges, közvetlen célja a vállalkozások alapvető működéshez, valamint a továbblépéshez szükséges szakma specifikus információk és ismeretek KKV-k közötti elterjesztése, illetve az üzletmenet hatékony megszervezéséhez szükséges tudás szélesebb körűvé tétele. A program másodlagos, közvetett célja a már működő kis- és középvállalkozások versenyképességének, hatékonyságának növelése, kezdő vállalkozásoknál pedig a túlélési, illetve növekedési esélyek javítása. 226 regiszrált tanácsadó van jelenleg a hálózatban, 114 még szerződéskötés alatt áll és kb. 40-50 fő folytat állandó tanácsadói tevékenységet.
68
4, Beszállítói integrátor rendszer38 BVK-BIR adatbázis A Beszállítói Információs Rendszer (BIR) adatbázis lehetőséget nyújt mindazon cégeknek, akik az Interneten keresztül szeretnék üzleti kapcsolataikat bővíteni. Az adatbázis létrehozásának célja: •
Nagyvállalatok és KKV-k valamint a KKV-k egymás közötti partnerkapcsolatok kialakításának segítése.
•
Az EU szabályokat figyelembe véve létrehozott adatbázis az abban szereplő cégek versenyképességét növeli, piaci helyzetét pozitív irányba befolyásolja, úgy a nemzetközi, mind a hazai piacon.
•
A projekt lehetőséget ad a cégek számára, hogy gyorsan és hatékonyan az adatbázis alapján megtalálják azokat az üzleti partnereket, akik az általa meghatározott piaci feltételeknek megfelelően beszállítójává válhat.
•
Az adatbázisban szerepelő cégek adatai EU-konform adattartalma miatt a külföldi partnerek számára is felhasználható.
Az adatbázis egyben referenciát is jelent a benne szereplő hazai kis- és közepes vállalkozásoknak. Ingyenes az adatbázisba kerülés!
5, Budapest kisvállalkozói faktoring program39 A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) jelentős eredményeket ért el a vállalkozásfinanszírozási és más, kis- és középvállalkozások fejlesztését szolgáló programok területén. Ezek közül ma már több a kormányprogram legfontosabb elemét alkotja. 1999-ben ajánlásai között hangsúlyosan szerepelt a faktoring típusú finanszírozás elterjesztése. 38 39
BVK belső anyag alapján, Szalay Zsuzsa BVK belső anyag alapján, Katona Ágnes
69
A BVK és az Akkord VF. Rt. 2003. augusztusában együttműködési megállapodást kötött annak érdekében, hogy a budapesti kisvállalkozások olyan kiegészítő szolgáltatásokat is igénybe tudjanak venni, amelyek elsajátíthatóvá teszik azokat az ismereteket, amelyek birtokában felkészültebben dönthetnek e finanszírozási eszköz használatáról. Az együttműködés során kiemelt szerepet kap az érintett vállalkozói kör oktatása, tanácsadással történő felkészítése a faktorálási technika alkalmazására. A faktoring jelentősége egyre nagyobb lesz a kisvállalkozások számára, hiszen az Európai Uniós csatlakozást követően gyakran találkozhatnak a multinacionális cégek azon kikötéseivel, hogy a szállított termék, vagy szolgáltatás ellenértékét csak 30-90 nap múlva fizetik ki számukra. Ez a hazai tőkeszegény kisvállalkozásokat komoly pénzügyi gondok elé állíthatják. Az Akkord VF. Rt. kedvező faktorálási konstrukció igénybevételét teszi lehetővé a vele szerződő kisvállalkozások számára. A faktordíj összege maximum a számla bruttó értékének 1, 5%-a lehet.
Azon vállalkozók számára, akik a faktorálási eljárásról részletesebb tájékoztatást igényelnek a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Központ oktatási és személyre szabott, egyéni tanácsadási programjai további lehetőséget kínálnak a pénzügyi, likviditási problémák megoldására.
6, Innocsekk pályázat40 A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény (továbbiakban: Atv.) 8. § (1) c) és d) pontja alapján a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal nevében a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda Magyarország minden régiójában, így a Közép-Magyarországi Régióban is, pályázatot hirdet a regionális innováció támogatására.
40
BVK belső anyag alapján, Hoffmann Pál
70
A Közép-Magyarországi Régióban a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) Információs Pont. A BVK az alapszintű tanácsadás keretében, információs szolgáltatást nyújt az érdeklődő mikro- és kisvállalkozások számára az INNOCSEKK pályázattal kapcsolatban. Az elindított „Regionális innovációs rendszer kialakításának” programja azt a célt szolgálja, hogy élénkítse a régiók innovációs aktivitását, segítse és támogassa a régiókban folyó innovációs tevékenységet. Ennek a programnak – ha úgy tetszik – alprogramja az INNOCSEKK program, amely egy eszközt kínál a régió fejlesztésében kompetens szervezeteknek a mikro- és kisvállalkozások által kezdeményezett innovációs projektek pénzügyi támogatásához. Az INNOCSEKK valójában egy olyan finanszírozási lehetőség (legalább kétmillió, de akár 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást is nyerhetnek az adott régió mikro, kis- és középvállalkozásai), amelynek anyagi alapját azoknak a cégeknek a befizetései teremtették meg, amelyek nem végeztek innovációs tevékenységet. Az így összegyűlt pénzből kutatási-fejlesztési célokra kormányzati szinten most egy ötmilliárd forintos keret nyílt.
Az innocsekk - bár pénzt helyettesít - nem igazi csekk, amely bankban pénzre váltható, valójában a kibocsátónál pénzre váltható utalvány és a kedvezményezett szempontjából előfinanszírozás. A pályázat közvetlen célja mikro- és kisvállalkozások innovációs kezdeményezéseinek támogatása és az innovációs szolgáltatások keresleti és kínálati oldalának ösztönzése. A támogatás formája visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás. A projektenként igényelhető támogatás minimális összege 2 millió Ft, maximális összege 100000 €-nak megfelelő forintösszeg: (kb. 25 millió Ft). Mit várunk az INNOCSEKK programtól: •
a régióban tevékenykedő mikro- és kisvállalkozások innovációs aktivitásának élénkülését,
•
a
régió
innovációs
szereplőinek,
az
innovátorok-nak,
az
innovációs
szolgáltatóknak, és a közvetítő szervezeteknek, tehát a keresleti és kínálati oldalnak az „egymásra találását”, hálózatba szerveződését,
71
•
az innováció tudatosítását a privát és közszférában,
•
a regionális innovációs ügynökségek önszerveződésének és funkcióinak feladatorientált továbbfejlesztését.
7, Budapest kisvállalkozói hitel program41 A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány, a Polgári Takarékszövetkezet, a Hitelgarancia Rt. és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium együttműködésének eredményeként jött létre a Budapest Kisvállalkozói Hitel konstrukció. Korábban ez volt az egyetlen, budapesti vállalkozók által igényelhető hitel.
A budapesti vállalkozók erősítésének, fejlesztésének felgyorsítása érdekében a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány (BVK) egy a vállalkozói igényeknek jobban megfelelő, korszerű, a mikro-, kis-, induló- és kezdő vállalkozások életszerű, valós igényeinek megfelelő finanszírozására alkalmas hitelcsomagot hozott létre. Fontos, hogy forgóeszköz vásárlásra is felvehető. A hitelkonstrukció pénzügyi forrásait a PHARE és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium mellett jelentős mértékben a Polgári Takarékszövetkezet biztosítja. A Program működését a Hitelgarancia Rt. készfizető kezességvállalása támogatja.
A konstrukcióban nyújtható hitel felső határa 15 millió forint, amely a BVK által odaítélt
kedvezményes
fejlesztési
hitelből
és
ezt
kiegészítve
a
Polgári
Takarékszövetkezet által nyújtott pénzpiaci hitelből áll. A hitelfolyósítások forrásainak aránya minden esetben úgy oszlik meg, hogy 6 részt a BVK, 9 részt a Polgári Takarékszövetkezet nyújt. A Budapest Kisvállalkozói Hitelhez vissza nem térítendő kamattámogatás is kapcsolódik. A kamattámogatási kérelmet a hitelkérelemmel együtt kell benyújtani, és az ezzel kapcsolatos döntés is a hitelkérelemmel egyidőben történik
41
BVK belső anyag alapján, Katona Ágnes
72
8, A BVK 2006. Évi oktatási programja (tervezet)42 Az oktatási tevékenység keretében az OKJ-ben nem szereplő iskolarendszeren kívüli vállalkozói képzések és tanfolyamok, előadások, tréningek szervezése, lebonyolítása történik a BVK-ban. Budapest és Pest megye településein több mint 300 tanfolyamot, tréninget, előadást bonyolított le a közalapítvány, amelyeken közel 5000 fő vett részt Az iskolarendszeren kívüli képzés keretében 1-5 napig terjedő képzések a vállalkozás indításával,
működtetésével
kapcsolatos
vállalkozói
alapismeretek
átadására
(cégalapítás, könyvelés, adózás, stb.), a növekedést, fejlődést segítő tanfolyamokra (üzleti kommunikáció, értékesítési technikák, marketing, stb.) és szakirányú képzésekre (környezetvédelem, minőségbiztosítás, turizmus, beszállítás, projektmenedzsment, pályázatkészítés, stb.) került sor. Az oktatási piac megköveteli a képző intézményektől a hagyományos képzési módszerek mellett az innovatív módszerek alkalmazását is. Az alábbi programok meghirdetését tervezik a partnerintézményeinkkel való együttműködésben piaci alapon, valamint az aktuális támogatási lehetőségek felhasználásával kedvezményes formában:
42
•
Controlling képzés
•
Logisztikai menedzserképzés
•
EU projektmenedzser képzés
•
Hulladékgazdálkodási menedzserképzés
•
Kis- és közepes vállalkozások vezetése
•
Értékesítési technikák
•
Kommunikáció
•
Üzleti retorika
•
Munkaerő-kiválasztás
•
Befolyásolási technikák
BVK belső anyag alapján, Gál Imre
73
•
Motivációs technikák
•
Tárgyalás-technika
•
Belső trénerképzés
•
Vezető készségfejlesztés
•
Likviditási menedzsment
•
Válság és krízismenedzsment és kommunikáció
•
Közbeszerzési ismeretek
9, Ügyfélakvizíciós szoftver A szoftver a tanácsadók, akreditorok és a vállalkozók közti kapcsolattartást segíti elő. Működésének lénye a következőképpen fogalmazható meg: a tanácsadók és akreditorok megadhatják, melyik napon, hány órakor tudnak az ügyfelekkel foglalkozni, mikor áll rendelkezésükre még szabad időpont; ebből az érintett vállalkozó kiválaszthatja a neki megfelelőt, az akreditorok pedig e-mail-ben értesítik az ügyfelet és a tanácsadót. Megkönnyíti mindhárom fél munkáját, hiszen nincs szükség előzetes egyeztetésekre. A szoftvert a 2006-os év elején fogják prezentálni.
A BVK programjai igyekeznek kielégíteni a kis- és középvállalkozók minden igényét és új szolgáltatások bevezetését is tervezik. Egyedülállóak a hitelprogramjaik, különösen azért, mert a profit-orientált banki szféra gyakran nem segít a kezdő, illetve mikrovállalkozásoknak. Ma ezek több hitellehetőségből is választhatnak, igénybe vehetnek faktorálást és tanácsadást. Az utóbbira különösen nagy szükség van, hiszen a vállalkozók gyakran küzdenek információhiánnyal, vállalkozásindítási nehézségekkel és kemény munkájukba kerül talpon maradni a piacon. Mindezekben segít a GVOP által finanszírozott tanácsadás, folyamatosan bővül a tanácsadók köre is. A vállalkozások részt vehetnek ezenkívül az innovációt támogató Innocsekk pályázatban és bővíthetik kapcsolatrendszerüket a BIR adatbázissal. Összességében elmondható, hogy a BVK 74
igyekszik betölteni non-profit vállalkozásfejlesztési intézményként a piacon tátongó, vállalkozó igények által generált űrt és a továbbiakban is igyekszik aktív résztvevőként tevékenykedni a piacon.
75
VII. Összefoglalás
Dolgozatommal áttekintettem a kis- és középvállalkozások helyzetét, a non-profit szektor jelentőségét, a Nemzeti Fejlesztési Terv KKV-ra vonatkozó prioritásait, intézkedéseit és a hosszú távú fejlesztés lényegét, illetve a központi szerepet játszó, non-profit
vállalkozásfejlesztési
szervezet,
a
Budapesti
Vállalkozásfejlesztési
Közalapítványt, magát, működését és programjait. A BVK minden szempontból teljesíti az NFT prioritásai által kijelölt célokat, valódi segítséget nyújt a vállalkozóknak, ez az a szervezet, amely kielégíti a non-profit vállalkozásfejlesztés lehetőségeit az NFT hátterében Budapesten. A vállalkozóknak rengeteg nehézséggel kell megküzdeniük, ha talpon akarnak maradni, vagy egy új ötletet szeretnének megvalósítani, jelenleg nehézkes az adminisztráció, versenyképességi hátrányban vannak a multikkal szemben, sok vállalkozó még nem használja ki az informatika adta lehetőségeket. Mindezek orvoslására a BVK hitelprogramjai (kezdő vállalkozó is hozzájuthat kedvező feltételek mellett), BIR adatbázisa, tanácsadási programja, támogatott Innocsekk pályázata és a jövő évre tervezett
oktatási
programja
megfelelő
megoldást
kínál,
még
több
marketingtevékenységgel pedig szélesebb vállalkozói réteget érhetnek el. Végül elmondható, hogy Magyarországon megfelelő hálózat áll rendelkezésre a vállalkozók segítésére, széles a szolgáltatások skálája és uniós tagságunk is kedvező helyzetbe hozza a vállalkozókat minden kezdeti nehézség ellenére. Szeretnék köszönetet mondani Ágházi Gabriellának, Balázs Helgának, Gál Imrének, Hoffmann Pálnak, Katona Ágnesnek, Papp György Viktornak, Péter Richárdnak, Susuk Istvánnak, Szalay Zsuzsának és Takács Gábornak, belső konzulensemnek, hogy munkájukkal és szakértelmükkel hozzájárultak dolgozatom elkészítéséhez.
76
Táblázatok/ábrák jegyzéke
1. Táblázat: A regisztrált vállalkozások számának alakulása gazdálkodási formánként (2000-2004)
10.
Oldal 2. Táblázat: A vállalkozások növekedése létszám-kategóriák szerint a 2003. évben 11. Oldal 1. Grafikon: A KKV-k konjunktúra indexének alakulása
12.
Oldal 3. Táblázat: A vállalkozások növekedését akadályozó tényezők és fontossági mutatói (%)
12.
Oldal 4. Táblázat: A bankszektor mikro-, kis- és középvállalkozásoknak nyújtott bankhitelei, illetve hitelállománya (1999-2004)
14.
Oldal 5. Táblázat: A közhasznú non-profit szervezetek száma és aránya szervezeti forma szerint, 2003
22.
Oldal 2. Ábra: A Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány szervezeti felépítése - 2004.
42.
Oldal 6. Táblázat: A GVOP 2004. évi eredményei Oldal 7. Táblázat: A GVOP Információs Társadalom és Gazdaságfejlesztési
77
44.
Prioritás KKV vonatkozású pályázatainak eredménye 2004-ben
49.
Oldal 8. Táblázat: A Mikrohitel Program feltételrendszerének módosítása
57.
Oldal 9. Táblázat: A Mikrohitel folyósításának alakulása 1992-2004-ben Oldal
78
58.
Irodalomjegyzék Könyvek
1. Apatini Kornélné: Kis- és középvállalkozások finanszírozása. Kockázatok. Lehetőségek a kockázat mérséklésére, Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1999 2. Dr. Bognár Piroska: A közhasznú társaságok, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2005 3. Nonprofit képzési füzetek, Jagasics Béla: A nonprofit szféra elmélete, Landorhegy Alapítvány 4. Kállay
László-
Imreh
Szabolcs:
A
kis-és
középvállalkozásfejlesztés
gazdaságtana, Aula 2004, 21-26, 30-32, 221-230. oldal 5. Kovács Annamária- Tordai Sándor: Kézikönyv a közhasznú szervezetekről, Saldo, Budapest, 1998 6. Lengyel László: Vállalkozási ismeretek, KOTK Kft, 2000. június 7. Dr. Lomnici Zoltán: Az alapítványok és a közalapítványok. HVG-ORAC Lapés Könyvkiadó Kft. Budapest, 2005, 291-314, 347-362. oldal 8. Várhegyi Éva- Spéder Zoltán: A kis- és középvállalkozások pénzpiaci igényei és hitelezési helyzete, BVK, Budapest, 1995. november 9. Dr. Wellmann György: Nonprofit tanácsadó A-tól, Z-ig, Verlag Dashöfer Szakkiadó Kft és T. Bt, 2005. szeptember 10. Zám Mária (felelős kiadó), A non-profit szervezetek szerepe a helyi foglalkoztatásban, Nemzetközi és hazai modellek, ajánlások, Hálózat a Demokráciáért Program, 1997 Tanulmányok
79
11. Kállay László, Kőhegyi Kálmán, Kissné Kovács Eszter, Maszlag Ludmilla: A kis- és középvállalkozások helyzete 2003-2004 Éves jelentés, GKM, 124, 165, 239, 240, 251, 265. oldal 12. Lajtai György: Az uniós csatlakozás és a magyarországi kisvállalkozások, 2003. április, Európai Füzetek 31. 13. Dr. Ránky Anna- Jobbágy Valér: A Nemzeti Fejlesztési Tervről röviden, 2003. március, Európai Füzetek 16. 14. Schifner Marianna: Vállalkozásfejlesztés az Európai Unióban, 2003. március, Európai Füzetek 10. 15. www.gkm.gov.hu/data/85077/kkv2003_2004.pdf 2005-10-11 16. http://www.nfh.gov.hu/doc/nft/letolt3/II._Strategia.pdf 2005-11-05, 8, 11, 16, 19. oldal 17. A kis- és középvállalkozás fejlesztés hosszú távú stratégiája 2007-2013: http://www.gkm.gov.hu/data/1711/KKV_strat_041026.doc 2005-11-19, 3, 5, 6, 20, 22, 24, 38, 63. oldal 18. Nemzeti akcióprogram a növekedésért és a foglalkoztatásért 2005-2008: http://www.nfh.hu/doc/cikk_kepek/nemz_akc_tars.pdf 2005-11-18 Internetes források 19. http://gkm.gov.hu/jobbboxok/sajtoszoba/sajtoanyagok/sajtoanyagok/uj_kkv_tor veny.html 2005-10-07 20. www.gkm.gov.hu/data/85077/kkv2003_2004.pdf 2005-10-11 21. http://www.nonprofit.hu/utmutato/19.html 2005-11-05 22. http://www.nfh.gov.hu/doc/nft/letolt3/II._Strategia.pdf 2005-11-05 23. http://www.gkm.gov.hu/data/1711/KKV_strat_041026.doc 2005-11-05 24. http://www.nfh.hu/doc/cikk_kepek/nemz_akc_tars.pdf 2005-11-18 25. http://www.gkm.gov.hu/data/1711/KKV_strat_041026.doc 2005-11-19 26. http://www.bvk.hu/index.php?m=253 2005-11-20 27. http://www.bvk.hu/index.php?m=445&PHPSESSID=6a70e08c418dfa17949179 e663bdfded
2005-11-20
28. http://www.fn.hu/index.php?layout=nocol&cid=47251&id=43 2005-11-25 29. http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/nonprofagy03.pdf 200511-25 80
Egyéb 30. Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány Minőségirányítási Kézikönyve 31. BVK belső anyagok
81
Melléklet 1. 1997. évi CLVI törvény a közhasznú szervezetekről Forrás: Lomnici Zoltán: Az alapítványok és a közalapítványok. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Budapest, 2005 A záró rendelkezésekben (26. § c) bekezdés) meghatározott, a közhasznú szervezetek tevékenységei lehetnek: 1. egészségmegőrzés,
betegségmegelőzés,
gyógyító-,
egészség-rehabilitációs
tevékenység, 2. szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, 3. tudományos tevékenység, kutatás, 4. nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés, 5. kulturális tevékenység, 6. kulturális örökség megóvása, 7. műemlékvédelem, 8. természetvédelem, állatvédelem, 9. környezetvédelem, 10. gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, 11. hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőség elősegítése, 12. emberi és állampolgári jogok védelme, 13. a magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység, 14. sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében, megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével, 15. közrend és közlekedésbiztonság védelme, önkéntes tűzoltás, mentés katasztrófaelhárítás, 16. fogyasztóvédelem, 17. rehabilitációs foglalkoztatás, 18. munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások, 19. euroatlanti integráció elősegítése, 82
20. közhasznú szervezetek számára biztosított – csak közhasznú szervezetek által igénybe vehető szolgáltatások, 21. ár- és belvízvédelem ellátásához kapcsolódó tevékenység, 22. közforgalom számára megnyitott út, híd alapút fejlesztéséhez, fenntartásához és üzemeltetéséhez kapcsolódó tevékenység.
2. BVK Rendezvények, konferenciák Forrás: BVK belső anyag: Balázs Helga -
Francia-magyar üzletember találkozó 1995. február
-
Spanyol, görög, francia üzletember találkozó 1995. május
-
Moszkvai üzletember találkozó 1995. december
-
Fehér Pünkösd Divatnapok, 1996 – divatbemutatóval egybekötött üzletembertalálkozó magyar ruházati cégek számára, szakmai kapcsolatok bővítése céljából. az angol ruházati szakma vezető divatcégeinek szakemberei látogatták meg ezt a programot
-
Szépség a természetből, 1996 – a London Enterprise Agency és a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Alapítvány együttműködése keretében megvalósuló program során brit és magyar kozmetikai cégek tapasztalatcseréjére és üzleti találkozójára került sor.
-
Ukrán Gazdasági Napok Budapesten, 1997 és Nyíregyházán 1998
-
Magyar Gazdasági Napok Kazahsztánban, 1997
-
Budapesti beszállítói konferencia 1997
-
Budapesti Prezentáció Cannes-ban, 1997 (ingatlan)
-
Budapesti kiállítás, ingatlan börze, 1997. április
-
Kölni Bútoripari Szakkiállítás, 1998
-
Hangzhoui áruk kiállítása és beruházási tanácskozás 1998. június Budapest
-
SIAM 99 üzletember-találkozó és vásár Toulouse1999
-
Közép-Magyarországi Régió Beszállítói Konferencia – Budapest 1999
-
Industria 99 Beszállítói Fórum 1999
-
2. Dunakanyar Expo Vác 1999
-
Közép-Magyarországi Régió KKV Konferencia – Budapest 2000
-
„Európai Kihívások Európai Verseny”
-
Industria Beszállítói Fórum 2001
83
-
PRECO nemzetközi Working meeting Budapest 2001. június
-
PRECO – PHARE Lokális szeminárium és sajtókonferencia 2002. január
-
Industria Fórum 2002 „Internet a vállalkozók szolgálatában”
-
Kazah-kirgiz találkozó 2002. június Budapest
-
PRECO nemzetközi interregionális munkaértekezlet és workshop 2002. szeptember
-
Vállalkozói Női Fórum 2003 Szentendre
-
Industria Fórum 2003
-
Vállalkozói Női Fórum 2003 Gödöllő
-
Vállalkozói Női Fórum 2003 Budapest „Európa hajó a Nőkért”
-
„Kis és középvállalkozók az Európai Unióban” belga-magyar szeminárium 2004 Budapest
-
Industria Fórum 2004
-
Industria 2005
-
„Vállalkozásfejlesztés 2004” Országos Konferencia 2004. június
-
2005 április: KKV tanácsadói program GVOP 2. 2. 1 Fővárosi programindító konferencia
3. A BVK Pályázati tevékenysége, elnyert programok Forrás: BVK belső anyag: Katona Ágnes EURÓPAI UNIÓ PHARE programjai: Időpont
Azonosító jele
Projekt megnevezése
folyamatos
HU9303-03-01-0053
Alapszintű és növekedést
COP96
(Country elősegítő
Operational Programme)
(oktatás,
szolgáltatások tanácsadás,
fejlesztés, tervezés) folyamatos
HU9706-02-01-0010
Alapszintű és növekedést
COP97 VP4
elősegítő
szolgáltatások
(oktatás,
tanácsadás,
fejlesztés, tervezés) 2000. 06. 30- 2002. 12. 31
PRECO 00-0091
84
Permanens
Regionális
Kooperáció Interregionális Közlekedési
Módszerek
(tömegközlekedési menedzsment
rendszer
átvétele,
innovatív
szervezési
és
vezetői
gyakorlati
igények
megteremtése) NEMZETI PÁLYÁZATOK programjai Időpont
Azonosító jele
Projekt megnevezése
1999. 08. 30- 2000. 02. 29
GR-MVA-BVK
Beszállítói
célprogram
(Magyar termelő vállalatok segítése
az
európai
követelményrendszer szintjének beszállítói
elérésében, céggé
folyamatában, katalógus
válásuk
beszállítói elkészítése,
üzletember találkozók) 1999. 11. 19- 2000. 02. 29
GM-MVA- BVK
Támogatott
vállalkozói
tanácsadó
program
(ügyfélszolgálati fejlesztési és
emeltszintű
tanácsadások) 2002. 03. 01- 2002. 08. 31
KMR/KKV-34/2001
A KKV szektor növekedését elősegítő
új
pénzügyi
szolgáltatás, kedvezményes hitelfelvételi
lehetőség
bevezetése
és
marketing
akciója
a
Közép
Magyarországi Régióban
85
2002. 03. 01- 2002. 05. 31
KMR/KKV-36/2001
A KKV-k közötti hálózat együttműködés kialakítását segítő adatbázis, a KKV információs
rendszer
létrehozása 2002. 03. 01- 2003. 02. 28
KMR/TUD-11/2001
Bevezetés világába,
az
e-üzlet
ismeretterjesztő
programsorozat KKV-knak 2002. 09. 01- 2003. 10. 31
TUD-21/2002
Vállalkozások
fúziós
felkészítése és ambulanter inkubációja 2002. 10. 01- 2003. 12. 31
TUD-20/2002
Felsőoktatásban
résztvevő
hallgatók
szakmai,
gyakorlati
műhelyének
létrehozása 2002. 12. 01- 2003. 07. 31
KKV-25/2002
Az
Európai
Turizmus
Klaszter Programja 2002. 09. 01- 2003. 04. 30
KKV-26/2002
Közép-Magyarországi Régió
Vállalkozó
Nők
Fóruma 2002 2002. 09. 01- 2003. 01. 31
TUD-23/2002
Internetes Interaktív Üzleti Terv Távoktatási Program kezdő
és
családi
vállalkozások számára 2002. 10. 01- 2004. 09. 30
KKV-27/2002
Internet
alapú
Információs
Hitel Rendszer
létrehozása kezdő KKV-k számára 2002. 10. 01- 2003. 10. 31
TUD-22/2002
A
régió
KKV-ai
helyzetének
piaci
megerősítését
szolgáló faktoring oktatás
86
tananyagának
összeállítása
és
tevékenység
oktatási
megvalósítása 2002. 12. 01- 2003. 04. 30
ETÁRS-21/2002
Az Információs Társadalom Európai
Menedzsment
Szemináriuma 2003. 01. 01-2003. 09. 30
KMR-KKV-47/2002
Integrált
Modulrendszerű
Készségfejlesztő
Oktatási
Program 2003. 01. 01- 2003. 06. 30
KMR-KKV-46
Elektronikus
üzletvitel,
a
vállalkozások megújulásának
eszköze-
rendezvényekkel támogatott internetes
távoktatási
program 2003. 10. 07- 2004. 09. 30 2004. 05. 31- 2006. 12. 31
GKM-SZVP-2003-4-03-
EU tanácsadók felkészítése-
10-20
konferencia és tréning
IHM-ITP-15/000527
E-Magyarország kialakítása,
Pont közösségi
Internet hozzáférési helyek könyvtáron belül (Nyilvános Internet hozzáférési helyek) EURÓPAI UNIÓ STRUKTURÁLIS ALAPJÁNAK pályázatai Időpont
Azonosító jele
Projekt megnevezése
2003. 09. 26- 2003. 12. 31
GKM-MVF KHT
Hálózati
tanácsadási
szolgáltatások (alapfokú és érdeknövelt
tanácsadás
nyújtása) 2003. 11. 17- 2004. 05. 31
GKM-MVF KHT
Tanácsadói
szerződés,
KKV-k együttműködésének támogatása
és
hálózataik
létrehozásának generálása 2004. 05. 01- 2004. 12. 31
GVOP 2004-2. 2. 1
87
Alapszintű
tanácsadás
nyújtása (központi program)
4. Minőségpolitika Forrás: BVK belső anyag Közalapítványunk
célja
az,
hogy
minőségi,
korszerű
vállalkozásfejlesztési
szolgáltatásokat nyújtson hosszútávon a budapesti kis- és középvállalkozások számára, ezzel elősegítve a fővárosi vállalkozások sikeres működését, fenntartható fejlődését. A minőség az ügyfelek által támasztott elvárásoknak való folyamatos és maximális megfelelőséget jelenti. Középpontban az ügyfelek állnak, az ő igényeik és elvárásaik elsődlegesek számunkra. Oly módon építjük a velük való kapcsolatot, hogy tovább erősödjön a bizalom Közalapítványunk iránt, amely jövőnk alapvető feltétele. Minőségirányítási rendszerünk felöleli az általunk nyújtott szolgáltatások összességét, szolgáltatásaink, programjaink indításától kezdve, az állandó megújuláson át, az új termék bevezetéséig és folyamatos magas színvonalú fenntarthatóságának biztosításáig. A minőséghez való elkötelezettségünket garantálja, hogy minőségirányítási rendszerünk megfelel az ISO 9001: 2000 szabvány követelményrendszerének. A szabvány előírásai elősegítik helyes munkavégzésünket, és megteremti tevékenységünk rendszeres ellenőrzését. Minőségirányítási rendszerünk sikerességének záloga az, hogy a BVK legfelsőbb vezetése teljes mértékben elkötelezett a rendszer megvalósítása iránt. Minden vezető munkatárs közvetlenül az ügyvezető igazgatót tájékoztatja a minőségpolitika által meghatározott feltételrendszer alapján működtetett programjainak haladásáról. A
BVK
minőségirányítási
vezetője
felelős
a
minőségirányítási
rendszer
fenntarthatóságának biztosításáért, továbbfejlesztéséért, adminisztratív feladatainak ellátásáért, valamint segíti a programcentrumok munkáját abban, hogy a BVK szolgáltatásai teljes mértékben megfeleljenek a minőségirányítási rendszer által támasztott folyamatszabályozási előírásoknak. A minőségirányítási vezetőnek módja van arra, hogy minden szolgáltatáshoz kapcsolódó aktivitást folyamatosan, a minőségirányítási rendszer szabályainak megfelelően nyomonkövessen, mérjen, és ellentmondás esetén lehetősége van arra, hogy az aktivitást ideiglenesen leállítsa, és korrekciót kezdeményezzen.
88
Emellett, a minőségirányítási vezető a BVK tevékenységére vonatkozó törvényi, jogszabályi változásokat rendszeresen figyelemmel kíséri. A meghatározott előírásokat maradéktalanul betartatja. A minőségirányítási rendszer alapján való működtetést természetesen közalapítványunk minden munkatársának magáénak kell vallania, és feladatát a minőségpolitikának megfelelően kell végeznie. Folyamatosan jót kell nyújtanunk, az eredményeket mérnünk kell, a munkánkat állandóan javítanunk és fejlesztenünk kell, valamint rendszeresen képezni kell önmagunkat. Ennek érdekében évente minőségcélokat tűzünk ki, a megvalósulást rendszeresen ellenőrizzük és mérjük. A közös siker eléréséhez a munkatársak számára a megfelelő munkakörnyezet biztosított annak érdekében, hogy ismereteiket, tudásukat folyamatosan kultúrált környezetben gyarapítsák, azonosulva a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány gyakorlatával. Minden munkatársamat arra kérem és ösztönzöm, de egyben el is várom, hogy munkájukat képességeik maximumát nyújtva végezzék. A fenti minőségpolitikát a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány ügyvezető igazgatója állította össze, felülvizsgálata, megváltoztatása az ügyvezető igazgató jóváhagyása nélkül nem lehetséges. Budapest 2003. november 20.
Dr. Nagy Miklós Ügyvezető igazgató
7. A vállalkozók különböző típusai Forrás: http://www.gkm.gov.hu/data/1711/KKV_strat_041026.doc 7. Oldal
89
Az OECD a fejlett országok tapasztalatai alapján készített tanulmányában kockázat- és bizonytalanság viselési hajlandóságuk szerint a vállalkozók négy fő típusát különbözteti meg. Bár a tanulmány a fejlett országokat illetően tipizálta a vállalkozásokat, valószínűsíthető, hogy a hazai vállalkozások is hasonló arányban tartoznak az egyes vállalkozói típusokhoz. Kiforratlan vállalkozók A kiforratlan vállalkozók kategóriájába tartozik a munkaképes korú lakosság mintegy 25%-a. Ennek a csoportnak nagyobb a kockázat- és bizonytalanságviselési hajlandósága, mint az átlagos embereké. Ennek ellenére csak egy viszonylag kis részük teszi meg a vállalkozás indításához szükséges lépéseket. Legtöbbjüket csak valamilyen külső tényező kényszeríti arra, hogy vállalkozást hozzanak létre. Életvitel vállalkozók Ezek a vállalkozók nem igazán érdekeltek abban, hogy üzletüket egy viszonylag kicsi, könnyen
kezelhető
méreten
túl
fejlesszék,
így
általában
a
kockázat-és
bizonytalanságvállalási hajlandóságuk viszonylag alacsony, még akkor is, ha az esetleg magasabb a még kiforratlan, potenciális vállalkozókénál és magasabb, mint az átlagos, fizetésből élő munkaképes korú lakosságé. Általában független életet szeretnének, vagy pedig a részmunkaidős üzletből származó pótlólagos jövedelemre van szükségük. A legtöbbjük valaki másnak az ötletét ismétli meg és azt egy másik helyen, kisebb változtatásokkal alkalmazza (pl. éttermek, butikok, kis szállodák, vagy turisztikai vállalkozások, taxisofőrök, stb.) Ezek az életvitel vállalkozások az összes vállalkozás 75%-át teszik ki. Becslések szerint a legtöbb fejlett országban a vállalkozók sűrűsége körülbelül 5%. Vagyis, a teljes lakosság 5%-a aktív vállalkozó, aki kis- és középvállalkozást vezet. Mivel az életvitel cégek körülbelül az összes cég 75%-át teszik ki, így a felnőtt munkaképes korú lakosság körülbelül 3,75%-a életvitel vállalkozó. Növekedés-orientált vállalkozók Ennek a csoportnak viszonylag magas a kockázatvállalási hajlandósága, és vállalkozásuk fejlesztésére törekszenek. Aktívan keresik a növekedési lehetőséget, és 90
nagyobb kockázatnak teszik ki magukat. Ők körülbelül az összes független vállalkozó 25%-át teszik ki. Becslések szerint a munkaképes korú lakosság csak mintegy 1,25%-a növekedés-orientált vállalkozó. Ezeknek egy jelentős része hivatásos menedzser, akik gyakran dolgoznak egy nagyobb cégnek, vagy keresik a lehetőséget, hogy eladják cégüket (azaz, kivigyék a tőkét) egy nagyobb cégnek. „Hősök" A vállalkozóknak ez a csoportja erősen növekedés-orientált és magas kockázat- és bizonytalanságviselési hajlandósággal rendelkezik. A hősök az OECD tanulmánya szerint az összes vállalkozás kevesebb, mint 5%-át teszik ki, és így a munkaképes korú lakosság kevesebb, mint 0,25%-át. A hősök a közgondolkodás számára általában a vállalkozókkal egyenlők, de valójában a vállalkozók legnagyobb része nem esik a skálának erre az eltúlzott végére.
91
