Nonprofit Képzési Füzetek
Dr. Baráth Katalin
A nonprofit számvitel alapjai
Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010
NONPROFIT KÉPZÉSI FÜZETEK
Dr. Baráth Katalin
Nonprofit számvitel alapjai
Landorhegy Alapítvány Nonprofit Szolgáltató Központ Zalaegerszeg, 2010.
Készült a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával
Sorozatszerkesztõ: Németh Zoltán Lektorálta: Mórotzné Kiss Györgyi
A kiadvány kizárólag a Landorhegy Alapítvány Nonprofit Szolgáltató Központja által szervezett vagy engedélyezett képzéseken használható fel.
ISSN 1587-2491 Kiadó: Landorhegy Alapítvány, Zalaegerszeg Felelõs kiadó: Szeder-Kummer Mária Készült a Gura Nyomdában 500 példányban.
2
Tartalom 1. JOGI ALAPOK
5
1.1. A nonprofit szervezetek helye a magyar jogrendszerben
5
1.1.1. A nonprofit szervezetek 1.1.2. A közhasznú szervezetek 1.1.3. Nonprofit szervezetek fajtái, jellemzõik
5 5 6
1.2. Civil szervezetek alapítása, mûködése
8
1.2.1. Társadalmi szervezet alapítása 1.2.2. Alapítvány alapítása 1.2.3. A mûködés iratai
8 8 9
1.3. A nonprofit szervezetekre vonatkozó általános és speciális pénzügyi és gazdálkodási jogszabályok, ezek egymáshoz való viszonya 10
2. CIVIL SZERVEZETEK SZÁMVITELE
12
2.1. A szervezet gazdasági és pénzügyi irányítása, az éves pénzügyi terv
12
2.1.1. A civil szervezetek jellemzõ bevételei 2.1.2. A civil szervezetek jellemzõ kiadásai
13 14
2.2. Az éves pénzügyi beszámoló
14
2.2.1. A beszámoló célja, részei 2.2.2. A számviteli beszámoló fajtái 2.2.3. Az egyszerûsített mérleg 2.2.4. Az eredménylevezetés 2.2.5. A könyvvizsgálat 2.2.6. Közzététel
14 15 16 17 18 19
2.3. A nonprofit szervezetek könyvvezetése
19
2.3.1. A kettõs könyvelés 2.3.2. Az egyszeres könyvelés 2.3.3. Pénzkezelés rendje és a pénztáros feladatai 2.3.4. A pénzmozgások bizonylatai
19 20 24 24
3. ADÓZÁS
26
3.1. A nonprofit szervezetek adózási rendje
26
3.1.1. Bejelentkezési, változás bejelentési kötelezettség 3.1.2. Egyes bevallási, befizetési kötelezettségek
26 26
3
3.2. Nonprofit szervezetek általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségei
28
3.2.1. Az ÁFA mértéke, adó alóli mentesség 3.2.2. Pályázók áfa nyilatkozatai
28 29
3.3. Nonprofit szervezetek helyi adókkal kapcsolatos kötelezettségei
29
3.4. Nonprofit szervezetek személyi jövedelemadóval kapcsolatos kötelezettségei
30
3.4.1. A személyes közremûködés lehetõségei 3.4.2. A munkavállaló felvétele, adókötelezettsége 3.4.3. Adományok után érvényesíthetõ adókedvezmény 3.4.4. A reprezentáció adókötelezettsége 3.4.5. A cégautóadó
30 30 32 32 32
3.5. Nonprofit szervezetek társasági adóval kapcsolatos kötelezettségei 33 3.5.1. A társasági adó alapja és mértéke 3.5.2. A nonprofit szervezetek adófizetési kötelezettsége 3.5.3. Adományok adóalapcsökkentõ hatása
33 34 34
3.6. Társadalombiztosítási járulékok szabályozása
34
3.6.1. A járulékok jellemzõi, célja, a biztosítotti jogviszony 3.6.2. Járulékok fajtái, mértéke
34 35
3.7. Illetékek
36
4. A FENNTARTHATÓ MÛKÖDÉS
37
4.1. Az 1%-os törvény
37
4.1.1. Az 1%-kal való rendelkezés módja 4.1.2. Az 1% „fogadásának” törvényi feltételei 4.1.3. Az 1%-os kampánystratégiák 4.1.4. Elszámolási kötelezettség
37 37 39 39
4.2. Pályázatkészítés és elszámolás
40
4.2.1. A költségvetés készítése, jelentõsége, a módosítási kérelem 4.2.2. Az egyes költségvetési sorok tartalma 4.2.3. Elszámolás és bizonylatai
40 40 45
4
1. JOGI ALAPOK 1.1. A nonprofit szervezetek helye a magyar jogrendszerben 1.1.1. A nonprofit szervezetek Nonprofit szervezet alatt olyan szervezetet értünk, amely nem nyereségorientált, elsõdlegesen nem vállalkozási tevékenység végzésére jött létre. Két fontos megjegyzés a fogalommal kapcsolatban. Maga a szervezet nonprofit jellegû, a közremûködõk tevékenységükért kaphatnak díjazást. A másik pedig, hogy végezhet vállalkozási tevékenységet, de az nem lehet az elsõdleges, nem veszélyeztetheti a cél szerinti tevékenység ellátását, eredményét pedig nem oszthatja fel a tulajdonosok között. Nonprofit szervezetek meghatározásának, besorolásának problémái: ü Mi volt az alapító célja? Milyen igény kielégítésével kíván foglalkozni? ü Köz-, vagy magántulajdon? ü Kik a „fogyasztói”? Az elsõ két kérdésre az alapító(k)nak legkésõbb az alapító okiratban választ kell adni, a fõ tevékenységnek, valamint a szervezeti formának a meghatározásával, amin a bírósági bejegyzést követõen már nem lehet változtatni. A harmadik kérdésre is kell, hogy elképzelésük legyen az alapítóknak, de ez a gyakorlati tapasztalatok függvényében, a késõbbiekben is rugalmasan módosítható. 1.1.2. A közhasznú szervezetek Közhasznú szervezet az a nonprofit szervezet, amely az 1997. évi CLVI. törvényben (közhasznú törvény) felsorolt valamely közhasznú feladatot lát el, és a bíróság (valamint cégbíróság, vagy egyéb nyilvántartásra jogosult, a továbbiakban együtt: bíróság) közhasznú szervezetként nyilvántartásba vette. A közhasznú szervezetek a társadalom szûkebb, vagy tágabb közösségeinek érdekképviseletét, igényeinek kielégítését célzó szervezetek, általában olyan feladatok átvállalásával, melyet az állam nem, vagy csak részben tud felvállalni. Közhasznú tevékenységek a társadalom és az egyén közös érdekeinek kielégítésére irányuló tevékenységek, tételes felsorolás a közhasznú törvény a 26.§ b) pontjában található.
5
Közhasznúvá nyilvánítás feltételei: a) a törvényben meghatározott közhasznú tevékenységet folytat, és - ha tagsággal rendelkezik - nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból; b) vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez; c) gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítõ okiratában meghatározott tevékenységére fordítja; d) közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Kiemelkedõen közhasznú szervezet az a közhasznú szervezet, amely: a) közhasznú tevékenysége során olyan közfeladatot lát el, amelyrõl törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése szerint, valamely állami szervnek vagy a helyi önkormányzatnak kell gondoskodnia, továbbá b) a létesítõ okirata szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza, és bíróság ilyen szervezetként nyilvántartásba vette. 1.1.3. Nonprofit szervezetek fajtái, jellemzõik Magyarországon leggyakrabban az alábbi bejegyzett szervezetek közhasznúvá nyilvánítását kérelmezik: ü társadalmi szervezet, kivéve a biztosító egyesületet és a politikai pártot, valamint a munkáltatói és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezetet, ü alapítvány, ü nonprofit gazdasági társaság, A nonprofit szervezetek összetétele alapjaiban változott meg 2007-ben a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. tv (továbbiakban GT) módosításával. A törvény 2007. július 1-tõl megszünteti a Közhasznú Társasági formát, viszont megalkotja a nonprofit GT fogalmát. (A korábban alapított Kht-k 2009. június 30-ig a korábbi feltételekkel mûködhetnek, azután meg kell szüntetni, vagy nonprofit GT-vé kell alakítani.) Bármely társasági típus mûködhet nonprofit formában, és ha megfelel a közhasznúság feltételeinek, kérelemre a cégbíróság közhasznú nonprofit gazdasági társasággá nyilvánítja.
6
A társadalmi szervezet Az 1989. évi II. törvény szerint az egyesülési jog mindenkit megilletõ alapvetõ szabadságjog, aminek alapján mindenkinek joga van arra, hogy másokkal szervezeteket, illetõleg közösségeket hozzon létre vagy azok tevékenységében részt vegyen. A társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkezõ szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. A társadalmi szervezet jogi személy. A társadalmi szervezet alapításához legalább tíz alapító tag szükséges, akik kimondják a szervezet megalapítását és megválasztják ügyintézõ és képviseleti szerveiket, rendelkeznek az egyesület nevérõl, céljáról, székhelyérõl. Elsõdlegesen vállalkozási tevékenység céljából társadalmi szervezet nem alapítható. Az egyesület nevének meg kell felelnie a névkizárólagosság, névvalódiság és a névszabatosság követelményeinek, azaz az egyesület nevének különbözni kell mindegyik, már létezõ egyesületétõl, egyértelmûnek, beazonosíthatónak kell lenni. A társadalmi szervezet legfelsõbb szerve a tagok összessége, amelyet szükség szerint, de legalább öt évenként kell összehívni. A gyakorlatban az évi egyszeri taggyûlés az általános. A mindennapi ügyek intézését, valamint az egyesület képviseletét az ügyintézõ és képviseleti szervek (elnök, elnökség, vezetõség) végzik. Az alapítvány Az 1959. évi IV. törvény alapján magánszemélyek, szervezetek (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekû célra - alapító okiratban alapítványt hozhatnak létre, egyúttal hozzá kell rendelni a célok eléréséhez szükséges vagyont. Jogszabályok minimális induló vagyont nem határoznak meg, a bíróság a megjelölt célt mérlegelve dönt a szükséges összegrõl. Alapítvány nem alapítható elsõdlegesen gazdasági tevékenység végzésére. Az alapító az alapító okiratban lehetõvé teheti további adományozók csatlakozását az alapítványhoz, ezt nevezzük nyílt alapítványnak, ha ezt kizárja, akkor zárt alapítványról beszélünk. A nyílt alapítványhoz csatlakozók nem válnak alapítóvá, de kijelölhetik (az alapító okirat keretei között) mely célra kell adományukat fordítani. Az alapítvány kezelõ szervét (kuratóriumot) alapító az alapító okiratban jelöli ki, a mûködésre a késõbbiekben nem gyakorolhat közvetlen befolyást.
7
1.2. Civil szervezetek alapítása, mûködése 1.2.1. Társadalmi szervezet alapítása A társadalmi szervezet alapszabályában rendelkezni kell a szervezet nevérõl, céljáról és székhelyérõl, valamint szervezetérõl. A szervezet nyilvántartásba vételét az illetékes megyei bíróságtól kell kérni az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez mellékelni kell az alapszabályt, az alakuló ülés jegyzõkönyvét, az alapító tagok listáját, a székhely használat engedélyezésérõl szóló nyilatkozatot, a képviselõ elfogadó nyilatkozatát, aláírási címpéldányt, valamint a közhasznúsági kérelmet. A bejegyzéshez nem szükséges jogi képviselet, de némi szaktudás, vagy gyakorlat igen. A szervezet a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. A legfõbb szerv és az ügyintézõ, ill. képviseleti szervek üléseit az alapszabályban meghatározottaknak megfelelõen kell összehívni, azokon jelenléti ívet felvenni, jegyzõkönyvet vezetni. A döntéseket elkülönítetten, un. határozatok tárában kell nyilvántartani. A legfelsõbb szerv hatáskörébe tartozik: ü az alapszabály megállapítása és módosítása, ü az ügyintézõ szerv évi beszámolójának elfogadása, (más szerv is megbízható) ü más szervezettel való egyesülés, feloszlás kimondása, ü az éves költségvetés meghatározása, (más szerv is megbízható) ü minden, amit az alapszabály ide utal. 1.2.2. Alapítvány alapítása Az alapítványt annak alapítója alapító okiratban hozhatja létre, melyet az alapítvány székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz kell benyújtani a szükséges mellékletekkel együtt. Az alapítvány a nyilvántartásba vétellel jön létre, a jogerõs határozatot a bíróság az ügyészségnek is megküldi. Az alapító okiratban meg kell jelölni a nevét, célját, a céljára rendelt vagyont és annak felhasználási módját, székhelyét. Valamennyi alapítónak alá kell írnia. Az alapító okiratban név szerint fel kell sorolni a kuratórium elnökét és tagjait, kiknek nyilatkozniuk kell, hogy vállalják a rájuk bízott feladatot és velük szemben kizáró ok nem áll fenn, azaz nem állnak közeli hozzátartozói viszonyban sem az alapítókkal, sem egymással, valamint nyilatkozniuk kell, hogy alkalmazotti vagy egyéb érdekeltségi viszonyban állnak-e az alapítóval. Az alkalmazotti, vagy más gazdasági érdekeltségi viszony nem zárja ki a kuratóriumi tagságot, de a kuratóriumban az alapító alkalmazottai nem gyakorolhatnak meghatározó befolyást.
8
Az alapítvány képviseletére jogosult személyeket, valamint a bankszámla felett rendelkezni jogosultakat az alapító okiratban név szerint rögzíteni kell. Az alapító okiratból ki kell tûnni, hogy a vagyon kezelõje az egész vagyont, vagy csak annak hozadékát használhatja-e fel. Alapítvány végrendeletben is létrehozható, errõl a bíróságot értesíteni kell. A kuratórium (mint ügyintézõ szerv), valamint a felügyelõbizottság (mint ellenõrzõ szerv) ügyrendjét saját maga állapíthatja meg, az alapító okirat, valamint a kuratórium összetételében bármilyen változtatásra az alapító (valamennyi alapító együtt) jogosult. Azaz sem a kuratórium elnöke, sem néhány alapító közösen nem jogosult az alapító okirat módosítását aláírni, csakis az összes alapító együtt. Ha valamelyik alapító már nem él, errõl a tényrõl a bíróságot a halotti anyakönyvi kivonattal kell tájékoztatni. Az alapító okirat csak indokolt esetben, az alapítvány nevének, céljának és vagyonának sérelme nélkül módosítható. Alapító az alapítvány mûködésére meghatározó befolyást nem gyakorolhat. Ha a kezelõ szerv tevékenységével az alapítvány célját veszélyezteti, a kijelölést visszavonhatja és más szervet jelölhet ki. A határozott idõre, vagy célra alapított alapítványt a nyilvántartásból a bíróság akkor törli, ha az alapító okiratban meghatározott cél megvalósult, az idõ eltelt, vagy a feltétel bekövetkezett. A mûködés feletti törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja. A tervek szerint 2011-tõl a cégnyilvántartáshoz hasonló elektronikus nyilvántartás hoz létre az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala az alapítványok számára, amelynek adataihoz bárki térítés mentesen hozzáférhet. A nyilvántartásba vételt továbbra is lehet papír alapon is kérelmezni, de új elemként megjelenik az elektronikus ügyintézés is. 1.2.3. A mûködés iratai Az alapítás során megalkotott, valamint a mûködés során keletkezett iratokat célszerû egy helyen, külön dossziéba lefûzve, áttekinthetõen tárolni. Az alapításhoz kapcsolódó iratok: alapító okirat, (alapszabály), meghívó, jelenléti ív, jegyzõkönyv (határozat a létrehozásról, vezetõ tisztségviselõk nevesítése), aláírási címpéldányok (közjegyzõ által hitelesített), székhelybefogadó nyilatkozat, bírósági bejegyzés végzése, határozat a bírósági bejegyzés jogerõre emelkedésérõl, APEH bejelentkezés, bankszámlaszerzõdés, banki aláírási címpéldányok, szervezeti és mûködési szabályzat, bírósági végzések, változás bejelentések. Tagjegyzés, tagdíjak nyilvántartása: alapítók névjegyzéke, belépési nyilatkozatok, kizárásról határozatok, évente aktualizált tagjegyzék, tagdíjak nyilvántartása évente aktualizálva (belépési díj, éves tagdíj befizetésének dátuma, elmaradások)
9
A mûködés dokumentumai: meghívók, jelenléti ívek, beszámolók, pénzügyi beszámoló, éves költségvetés, szakmai beszámoló, jegyzõkönyvek (jegyzõkönyvvezetõ, hitelesítõk), határozatok (sorszámozott, külön lefûzött), vezetõségi ülések jegyzõkönyvei, határozatai, ellenõrzõ bizottság dokumentumai. A megalkotott szabályzatok fontos kelléke a záradék, ami tartalmazza, ki és mikor hagyta jóvá, mely idõponttól hatályos. Bármilyen döntés érvényességének feltétele, hogy az azt megalkotó szerv a rá vonatkozó szabályok szerint határozatképes legyen. A határozatképesség feltétele, hogy a szavazásra jogosult tagok, az alapszabályban elõírt arányban jelen legyenek. Határozatképtelenség miatt elnapolt és ismételten összehívott ülés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha errõl a meghívottakat az eredeti meghívóban tájékoztatták.
1.3. A nonprofit szervezetekre vonatkozó általános és speciális pénzügyi és gazdálkodási jogszabályok, ezek egymáshoz való viszonya A nonprofit szervezetek mûködésére alapvetõen ugyanazok a szabályok vonatkoznak, mint a nyereségorientált társaságokra. A lényegi különbség, hogy a mûködés során képzõdött nyereséget a nonprofit szervezet nem oszthatja fel alapítói, tagjai között, csak másik nonprofit társasággá alakulhat át, megszûnése esetén pedig az alapítók legfeljebb befektetett vagyonukat kaphatják vissza, a nyereségbõl nem részesedhetnek. A jogforrási hierarchia alapján a törvényben az Országgyûlés felhatalmazta a kormányt, hogy rendeletben az általánostól eltérõ szabályokat határozzon meg az un. egyéb szervezetekre. Ahol a rendelet nem tartalmaz eltérõ szabályokat, ott a törvényt kell alkalmazni. A társadalmi szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési specialitásait a 224/2000. (XII.19.) Kormányrendelet tartalmazza, mely alapján választása szerint végezhet egyszeres vagy kettõs könyvvitelt is. Az alapítványok gazdálkodásának speciális szabályait a 115/1992. (VII.23.) Kormányrendelet tartalmazza. Megkülönböztet vállalkozási tevékenységet és alapítványi tevékenységet, amit elkülönítetten kell nyilvántartani. A kapott céltámogatások, pályázati összegek elszámolására, nyilvántartására a támogató által elvárt követelményeket is alkalmazni kell. A hatályos adótörvények a nonprofit szervezetek esetében is alkalmazandók, azonban adózás esetében maguk a törvények tartalmaznak az általánostól eltérõ elõírásokat. A specialitásokat két csoportba sorolhatjuk: ü Az egyik: az általános szabályoktól való eltérés, kedvezmények, mentességek, amik a nonprofit szervezeteket megilletik.
10
ü A másik: a közhasznú szervezeteknek adományozó magánszemélyek, ill. vál-
lalkozások által érvényesíthetõ adókedvezmények, adóalap csökkentõ tételek. A helyi adók esetében annyiban speciális a helyzet, hogy a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény keretszabályokat határoz meg, amelynek keretei között a helyi önkormányzatok joga (kötelessége) eldönteni, milyen adót vet ki, milyen mértékben. A helyi rendelet határozza meg a nonprofit szervezeteket megilletõ kedvezményeket, mentességeket is.
11
2. CIVIL SZERVEZETEK SZÁMVITELE 2.1. A szervezet gazdasági és pénzügyi irányítása, az éves pénzügyi terv A nonprofit szervezetek mûködését számos – néha egymásnak ellentmondó – jogforrás szabályozza. Nincsenek tehát könnyû helyzetben a civil szervezetek munkatársai, vezetõi. A nonprofit szervezetekre vonatkozó alapelv, hogy elsõdlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység végzésére nem alapítható, és gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt a létesítõ okiratában meghatározott tevékenységére kell fordítania. Még egyszer érdemes hangsúlyozni, hogy a civil szervezet is végezhet vállalkozási tevékenységet – sõt, ha forrásait szeretné növelni, gyakran rá is kényszerül – de annak nyereségét a fõ tevékenységére kell fordítania, valamint ennek lehetõségét a létesítõ okiratában biztosítani kell. Célszerû minél pontosabban meghatározni, melyek a cél szerinti, és melyek a vállalkozási tevékenységek a késõbbi jogértelmezési viták megelõzése végett. A civilek éves költségvetés alapján gazdálkodnak, melyet az Alapszabály / Alapító okirat rendelkezései szerint kell megalkotni. Elfogadására általában a közgyûlés jogosult, de ezt a jogot átruházhatja az ügyintézõ szervre is. A közhasznú szervezetek mûködésére még szigorúbb szabályok vonatkoznak: ü Az államháztartás alrendszereitõl csak írásbeli szerzõdés alapján részesülhet támogatásban, azaz a támogatások alapdokumentuma a támogatási szerzõdés, azt gondosan meg kell õrizni. ü A szervezettõl igénybe vehetõ támogatási lehetõségeket nyilvánosságra kell hozni, bárki által megismerhetõvé kell tenni. ü A szervezet vezetõit, támogatóit, ezek hozzátartozóját cél szerinti juttatásban nem részesítheti. ü A közhasznú tevékenységet veszélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel, értékpapírt nem bocsáthat ki. ü Ha éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, felügyelõ szerv létrehozása kötelezõ. ü Az adománygyûjtés nem járhat más személyek zaklatásával, személyhez fûzõdõ jogok sérelmével.
12
2.1.1. A civil szervezetek jellemzõ bevételei Az egyesületek, alapítványok vezetõi, tagjai, alkalmazottai nyilván pontosan tisztában vannak tipikus bevételi forrásaikkal, de rendszerezésük, csoportosításuk két okból sem felesleges. Egyrészt új, eddig kihasználatlan forrásokkal találkozhatunk, másrészt pedig a pontos besorolásuk segítséget nyújt a beszámoló elkészítéséhez is. Jellemzõ cél szerinti bevételek: ü tagdíjak (tagsággal rendelkezõ szervezetek esetén), ü alapítótól, támogatótól a cél szerinti tevékenység folytatásához kapott adományok, felajánlások, ü államháztartás alrendszereitõl kapott támogatások, ü egyéb pályázatokon elnyert támogatások, ü magánszemélyek 1%-os felajánlásai, ü cél szerinti tevékenység folytatásából származó árbevételek, ü befektetések bevételei (pl. banki kamat), ü egyéb bevételek (pl. cél szerinti tevékenységet szolgáló eszközök bevételei), ü fizetendõ áfa (az áfa alanyainál a bevételek között, a többi bevételtõl elkülönítve kell elszámolni a fizetendõ áfát, mert ez nem a szervezetet illeti, hanem a központi költségvetést). Vállalkozási tevékenység jellemzõ bevételei: ü ingatlanok, tárgyi eszközök bérbeadásából, hasznosításából származó bevétel (kivéve, ha ez a szervezet cél szerinti tevékenysége, pl. ifjúsági szálláshely, ebben az esetben természetesen cél szerinti bevételnek minõsül), ü létesítõ okirat szerinti (vagy jogértelmezéssel annak minõsíthetõ) vállalkozási tevékenység árbevétele, ü reklámtevékenységbõl származó bevétel, ü egyéb bevételek. A bevételek egy másik lehetséges csoportosítása: a.) az állami költségvetésbõl ü közvetlen (normatív finanszírozás, pályázati támogatás), ü közvetett (adókedvezmény, 1%). b.) Egyéb forrásból ü cél szerinti tevékenység bevételei, ü vállalkozási bevétel, ü adomány, ü hitel, kamat.
13
2.1.2. A civil szervezetek jellemzõ kiadásai A nonprofit szervezetek általában bevételeiket még a tárgyévben, de legfeljebb a következõ három év során el is költik. Magyarázható ez egyrészt az ellátott feladatokhoz képest szûkös forrásokkal, másrészt a tulajdonosi érdekeltség hiányával. A bevételekhez hasonlóan a kiadásokat is cél szerinti és vállalkozási kiadásokra oszthatjuk aszerint, hogy melyik tevékenység ellátása során merültek fel. A kiadásokhoz új ötleteket ritkán szükséges adni, szakszerû, pontos besorolásukra viszont annál nagyobb szükség van. Állami támogatásra pályázó civilek egyre pontosabb pénzügyi beszámolót kötelesek benyújtani, minden kiadást a megfelelõ költségvetési soron lehet csak elszámolni, ezért a kiadások részletes csoportosításával a 4. fejezetben, a 4.2.2. pontban foglalkozunk. Legáltalánosabb csoportosítás szerint a kiadásokat közvetlen és közvetett költségekre oszthatjuk. A közvetlen költségekrõl felmerülésükkor meg tudjuk határozni, melyik tevékenységhez tartoznak (pl. anyagköltségek, munkabér és járulékai, egyes szolgáltatások), a közvetett költségeket viszont a bevételek arányában, utólag kell szétosztanunk. A közhasznú szervezeteknek nyilvántartásaikat úgy kell kialakítani hogy abból megállapíthatóak legyenek legalább az alábbiak: ü a bérköltség, ü a tiszteletdíjak, ü a megbízási díjak, ü személyi jellegû egyéb kifizetések, ü közterhek, ü nyújtott támogatások összege, ü elõzetesen felszámított áfa.
2.2. Az éves pénzügyi beszámoló 2.2.1. A beszámoló célja, részei A nonprofit szervezeteknek a gazdasági élet egyéb szereplõihez hasonlóan részletes nyilvántartásokat, könyvelést kell vezetni, év végén pedig be kell számolnia vagyoni helyzetérõl és az év során végzett tevékenységeirõl. A beszámoló fordulónapja (az a nap, amelyre a beszámoló adatai vonatkoznak) december 31., a beszámolót 150 napon belül kell elkészíteni és közzétenni. A beszámoló célja a tájékoztatás, hiteles információt nyújt: ü alapítónak, tagoknak, tulajdonosoknak, ü támogatóknak,
14
ü hatóságoknak (bíróság, ügyészség, adóhatóság), ü hitelezõknek (bankok, szállítók), ü egyéb érdeklõdõknek (kutatóknak, önkénteseknek).
Az éves beszámoló két fõ részbõl áll, számviteli beszámolóból és szöveges szakmai beszámolóból. A szakmai beszámolóban le kell írni a szervezet által adott évben szervezett programokat, a tagság, az ügyintézõ szerv soraiban bekövetkezett változást, következõ évre vonatkozó terveket. A számviteli beszámoló részei a mérleg és az eredménykimutatás, illetve eredménylevezetés, ezen kívül adott esetben kiegészítõ melléklet illetve közhasznúsági jelentés. A közhasznúként bejegyzett szervezetek közhasznú beszámolót kötelesek készíteni, mely tartalmazza a szakmai beszámolót, valamint a közhasznúsági jelentést. A közhasznúsági jelentés az alábbiakban felsorolt valamelyik számviteli beszámolóra épül, adattartalma azonban bõvebb annál. Adatot kell szolgáltatni: ü a vagyon alakulásáról, nyitó, záró állományáról és az évközi változások okairól, ü a vezetõ tisztségviselõknek adott díjazásról, egyéb juttatásokról, ü adott támogatásokról, ü kapott költségvetési támogatásokról, azok felhasználásáról, elszámolásáról, ü kapott adományokról, támogatásokról. 2.2.2. A számviteli beszámoló fajtái ü Éves beszámoló: kettõs könyvvitelt vezetõ, más beszámoló készítésére nem jo-
gosult szervezet készíti, részei a mérleg, eredménykimutatás, kiegészítõ melléklet és az üzleti jelentés. ü Egyszerûsített éves beszámoló: kettõs könyvvitelt vezetõ szervezet beszámolója, amely a tárgyévet megelõzõ két évben nem haladja meg az alábbi három határérték közül legalább kettõt: ü éves árbevétele: 1.000 millió Ft ü mérlegfõösszege: 500 millió Ft, ü foglalkoztatottak száma: 50 fõ ü Részei a mérleg, eredménykimutatás és a kiegészítõ melléklet. ü Egyszerûsített beszámoló: egyszeres könyvvitelt vezetõ szervezetek beszámolója, részei az egyszerûsített mérleg és az eredmény levezetés.
15
2.2.3. Az egyszerûsített mérleg Eszközök (Aktívák) A. Befektetett eszközök (tartósan szolgálják a szervezet tevékenységét) I. Immateriális javak (nem anyagi javak) II. Tárgyi eszközök III. Befektetett pénzügyi eszközök B. Forgóeszközök (éven belül szolgálják a szervezet tevékenységét) I. Készletek (vásárolt és saját termelésû) II. Követelések ü pénzmozgásból származó (adott kölcsön, elõleg, adótúlfizetés) ü pénzmozgáshoz nem kapcsolódó (vevõk, járó támogatások, áfa követelés) III. Értékpapírok IV. Pénzeszközök ü pénztár, ü bankbetét Források (Passzívák) C. Saját tõke I. Induló tõke (Jegyzett tõke) – az alapítók, tagok által ilyen jogcímen rendelkezésre bocsátott (pénz)eszközök II. Tõkeváltozás: számított érték, az eszköz és forrásoldal közötti különbözet III. Lekötött tartalék ü nem (vagy korlátozottan) forgalomképes eszközök, ü kötelezettségek fedezetét jelentõ tartalék, ü adott célú támogatás még fel nem használt összege, IV. Tárgyévi eredmény közhasznú tevékenységbõl (az eredmény levezetéssel egyezõ összegben) V. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységbõl (az eredmény levezetéssel egyezõ összegben) D. Tartalék Pénzügyileg késõbb realizálódó, jövõbeni vagyonváltozást mutatja, negatív elõjelû is lehet. Növelõ tételei: ü az eszközoldalon szereplõ saját termelésû készletek, ü vevõkkel szembeni követelések, ü még be nem folyt árfolyamnyereség, ü jogszerûen igényelt, de még pénzügyileg nem rendezett támogatások.
16
Csökkentõ tételei: ü szállítókkal szembeni tartozások, ü céltartalék, ü rövid lejáratú, költséget jelentõ kötelezettség. E. Céltartalékok (várható kötelezettségekre) F. Kötelezettségek I. Hosszúlejáratú kötelezettségek (kapott kölcsönök, hitelek) II. Rövidlejáratú kötelezettségek ü Pénzbevételbõl származó (kapott kölcsön, adókötelezettség) ü Pénzmozgáshoz nem kapcsolódó (szállítói tartozások, adó-, járulék tartozások, decemberi munkabér 2.2.4. Az eredménylevezetés Az egyszeres könyvvitelt vezetõ szervezet eredményének levezetését tartalmazza az eredmény keletkezésére, módosítására ható fõbb tényezõk bemutatásával. A bevételeket, kiadások meg kell bontani aszerint, hogy azok pénzmozgáshoz kapcsolódtak, vagy nem. A. Összes közhasznú tevékenység bevétele I. Pénzügyileg rendezett bevételek (1+2+3+4+5) 1. Közhasznú célú mûködésre kapott támogatás a) alapítótól b) központi költségvetésbõl c) helyi önkormányzattól d) egyéb 2. Pályázati úton elnyert támogatás 3. Közhasznú tevékenységbõl származó bevétel 4. Tagdíjból származó bevétel 5. Egyéb bevétel II. Pénzbevételt nem jelentõ bevételek B. Vállalkozási tevékenység bevétele (1+2) 1. Pénzügyileg rendezett bevételek 2. Pénzbevételt nem jelentõ bevételek C. Tényleges pénz bevételek (A/I+B/1) D. Pénzbevételt nem jelentõ bevételek (A/II+B/2) E. Közhasznú tevékenység ráfordításai (1+2+3+4) 1. Ráfordításként érvényesíthetõ kiadások 2. Ráfordítást jelentõ eszközváltozások 3. Ráfordítást jelentõ elszámolások 4. Ráfordításként nem érvényesíthetõ kiadások
17
F. Vállalkozási tevékenység ráfordításai (1+2+3+4) 1. Ráfordításként érvényesíthetõ kiadások 2. Ráfordítást jelentõ eszközváltozások 3. Ráfordítást jelentõ elszámolások 4. Ráfordításként nem érvényesíthetõ kiadások G. Közhasznú tevékenység eredménye (1+2) 1. Tárgyévi pénzügyi eredménye (A/1-E/1-E/4) 2. Nem pénzben realizált eredménye (A/2-E/2-E/3) H. Vállalkozási tevékenység eredménye 1. Tárgyévi adóalapot jelentõ pénzügyi eredménye (B/1-F/1) 2. Egyéb tárgyévi pénzügyi eredménye (-F/4) 3. Nem pénzben realizált -adóalapot jelentõ- tárgyévi eredmény (B/2-F/2-F/3) 4. Adózás elõtti eredmény (+-1+-3) I. Összes pénzügyi eredmény (+-G/1+-H/1-H/2) J. Adófizetési kötelezettség K. Vállalkozási tevékenység tárgyévi adózott eredménye (H/4-J) Tájékoztató adatok A. Pénzügyileg rendezett személyi jellegû ráfordítások 1. Bérköltség Ebbõl: ü megbízási díjak ü tiszteletdíjak 2. Személyi jellegû egyéb kifizetések 3. Bérjárulékok B. Pénzügyileg rendezett anyagjellegû ráfordítások C. Értékcsökkenési leírás D. Pénzügyileg rendezett egyéb ráfordítások E. A szervezet által nyújtott támogatások ( pénzügyileg rendezett) 2.2.5. A könyvvizsgálat Kötelezõ a könyvvizsgálat annál az egyéb szervezetnél, amelynél a vállalkozási tevékenységbõl elért éves bevétel az üzleti évet megelõzõ két év átlagában meghaladja az 100 millió forintot, vagy a foglalkoztatottak száma meghaladja az ötvenet. A kötelezõ könyvvizsgálat esetein kívül a szervezet maga is dönthet könyvvizsgáló választásáról, a könyvvizsgáló mindkét esetben felülvizsgálja a beszámolót, az abban foglaltak valódiságát és jogszerûségét ellenõrzi.
18
2.2.6. Közzététel A cégbíróságon bejegyzett nonprofit szervezetek (nonprofit gazdasági társaságok) 2009. május 1-óta elektronikus úton, a cégnyilvántartáson keresztül teljesítik közzétételi kötelezettségüket. A cégbíróságon be nem jegyzett egyéb szervezetek, közzétételi kötelezettségüknek nyilvános sajtó útján, székhelyen történõ betekinthetõséggel, honlapon, vagy egyéb más módon tehetnek eleget. Kiemelten közhasznú szervezet köteles – mûködési területétõl függõen – a helyi, vagy országos sajtó útján nyilvánosságra hozni közhasznú beszámolójának kivonatát.
2.3. A nonprofit szervezetek könyvvezetése A beszámoló alapja a könyvelés, ami lehet egyszeres illetve kettõs könyvvitel. Egyszeres könyvvitelt vezet az egyszerûsített beszámolót készítõ szervezet, mindenki más kettõs könyvvitel vezetésére kötelezett. A könyvvezetés típusát bejelentkezéskor be kell jelenteni az adóhatóságnak, változás esetén pedig a megelõzõ év december 15-ig. Kettõs könyvvitel esetén a vállalkozási tevékenységet is végzõ szervezetnek, ha bevételei meghaladják az 5 millió forintot, könyvelésének vezetésére kötelezõ számviteli szolgáltatót igénybe venni. Számviteli szolgáltató lehet bejegyzett könyvvizsgáló, valamint a pénzügyminisztérium nyilvántartásában szereplõ mérlegképes könyvelõ. 2.3.1. A kettõs könyvelés Fõkönyvi számlákon történik, a számlák számlaosztályokba, ezen belül számlacsoportokba tartoznak. Nevét onnan kapta, hogy minden gazdasági eseményt két fõkönyvi számlán kell rögzíteni (Tartozik – Követel). Könyvelni minden esetben bizonylat alapján kell, bizonylat elsõsorban a számla, de bizonylat lehet: leltár, belsõ nyilvántartás, egyéb.
Befektetett eszközök (1)
Saját tõke (4)
Forgóeszközök (2, 3)
Kötelezettségek (4)
Aktív idõbeli elhatárolások (3)
Passzív idõbeli elhatárolások (4)
Eszközök (Aktívák) =
Források (Passzívák)
19
Jellemzõ gazdasági események hatása a mérlegre: 1. Tevékenység árbevétele, támogatás: Saját tõke + Forgóeszköz + 2. Eszköz vásárlás: Befektetett eszköz + Forgóeszköz – 3. Szolgáltatás igénybe vétele: Forgóeszköz - Kötelezettség 4. Hitelfelvétel: Forgóeszköz + Kötelezettség + 2.3.2. Az egyszeres könyvelés A számviteli törvény szabályai alapján 2004. január 1-tõl az egyszeres könyvvitel csak nagyon szûk körben maradt meg. A számviteli törvény szerinti egyéb gazdálkodók továbbra is jogosultak a tevékenységük során elõforduló, vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetükre ható gazdasági eseményekrõl egyszeres könyvvitel keretében nyilvántartást vezetni. Pénzforgalmi szemléletû könyvelés, pénztárkönyvben, vagy naplófõkönyvben történik, egyesületek, alapítványok naplófõkönyv vezetésével tehetnek eleget kötelezettségüknek. A pénzforgalmi szemlélet azt jelenti, hogy a gazdasági eseményeket a pénzmozgás felmerülésekor kell könyvelni. (pl. 2009. december 28-án veszünk papírtrombitákat, de csak 2010. január 5-én fizetjük ki átutalással, kettõs könyvvitelben 2009-ben kell könyvelni, egyszeresben csak a pénzmozgás idõpontjában, azaz 2010-ben!) Célszerû (nem kötelezõ!) a nyomtatványboltban kapható naplófõkönyv formátumot, vagy számítógépes programot használni, ennek adattartalma megfelel(tethetõ) a beszámoló követelményeinek. Akár papír alapon, akár számítógépes programmal könyvelünk, megkönnyíthetjük a beszámoló összeállítását, ha a nyilvántartásainkat a beszámoló egyes sorai szerint bontjuk meg. A naplófõkönyvben több bankszámla esetén is csak összevont egyenletet látunk, ilyen esetben mindenképpen analitikus nyilvántartásra van szükség. A bankszámla egyenlege esetenként lehet negatív (bár nem szerencsés), a pénztár esetében azonban ez szigorúan tilos. Pályázati és egyéb támogatás esetén meg kell felelni a támogatási szerzõdésben meghatározott feltételeknek is, általában a könyvelésben is elkülönítetten kell nyilvántartani a támogatási összeg felhasználását. A pénztár-, ill. naplófõkönyv, mivel az csak a pénzmozgással járó gazdasági eseményeket tartalmazza, adattartalma kevés a beszámoló összeállításához, ezért kiegészítõ, részletezõ nyilvántartásokat is kell vezetni. Részletezõ nyilvántartást akkor kötelezõ vezetni, ha van, abban a nyilvántartásban szerepeltetendõ adat. Például ha egy tárgyi eszközt is vásárolt az egyesület, akkor már köteles tárgyi eszköz analitika vezetésére.
20
Fontosabb analitikus nyilvántartások: ü tárgyi eszközök egyedi, vagy csoportos (50 E Ft alattiak) nyilvántartása, értékcsökkenési leírás, ü beruházások nyilvántartása, ü egyéb befektetett eszközök (immateriális javak, pénzügyi eszközök), ü készletek, leltár, selejtezések, ü vevõ-, és egyéb követelések, ü szállítókkal szembeni és egyéb tartozások, ü adók megállapításához, közhasznúsági jelentés elkészítéséhez szükséges nyilvántartások, ü szigorú számadású nyomtatványok, ü munkaügyi analitikák (jelenléti ívek, szabadság nyilvántartás, kiküldetési rendelvények), ü házipénztár nyomtatványai (pénztárbizonylatok, pénztárjelentések). A naplófõkönyvben való könyvelésre vonatkozóan a törvény nem ad konkrét elõírásokat, így elsõsorban az alapelvekbõl, és természetesen a gyakorlati tapasztalatokból lehet kiindulni. A naplófõkönyv tartalmaz egyrészt pénzforgalmi rovatokat, másrészt részletezõ rovatokat. Minden egyes gazdasági esemény két rovatban szerepel a könyvekben, egyrészt látjuk, hogy pénztári vagy banki tétel volt-e, másrészt megállapíthatjuk, milyen bevételi, illetve költség fajtát jelent. A bevételeket és a kiadásokat meg kell bontani cél szerinti és vállalkozási bevételekre és kiadásokra, ami megvalósítható a nyomtatványboltban vásárolt, erre a célra megfelelõ naplófõkönyvvel, vagy számítógépes programmal is. A legfontosabb gazdasági események és azok rögzítése a pénztárkönyvben Bevételek: 1. Vállalkozási tevékenység leszámlázott, befolyt bevétele. (100) Pénztár
Bevételek
Bevétel
Kiadás
100
Egyenleg
Árbevétel
100
100
21
Er-t nem kép.
Egyéb
2. NCA pályázati támogatás. (50) Pénztár
Bevételek
Bevétel
Kiadás
Egyenleg
50
Árbevétel
150
Er-t nem kép.
Egyéb
50
3. Tagdíj befizetés. (30) Pénztár
Bevételek
Bevétel
Kiadás
Egyenleg
30
Árbevétel
180
Er-t nem kép.
Egyéb
30
4. Magánszemélytõl kapott adomány. (20) Pénztár
Bevételek
Bevétel
Kiadás
20
Egyenleg
Árbevétel
200
Er-t nem kép.
Egyéb
20
Kiadások: 5. Alapanyag vásárlás. (20) Pénztár
Kiadások
Bevétel
Kiadás
Egyenleg
Anyag
20
180
20
22
Bér
Egyéb term.
Ktg-ként el nem szám.
6. Tárgyi eszköz vásárlás. (30) Pénztár
Kiadások
Bevétel
Kiadás
Egyenleg
30
150
Anyag
Bér
Egyéb term.
Ktg-ként el nem szám. 30
7. Szolgáltatás igénybe vétele. (50) Pénztár
Kiadások
Bevétel
Kiadás
Egyenleg
50
100
Anyag
Bér
Egyéb term.
Ktg-ként el nem szám.
50
8. Bér-, és járulékfizetés. (70) Pénztár
Kiadások
Bevétel
Kiadás
Egyenleg
70
30
Anyag
Bér
Egyéb term.
Ktg-ként el nem szám.
70
9. Adott támogatások. (10) Pénztár
Kiadások
Bevétel
Kiadás
Egyenleg
10
20
Anyag
Bér
Egyéb term.
Ktg-ként el nem szám. 10
23
2.3.3. Pénzkezelés rendje és a pénztáros feladatai A nonprofit szervezetek is kötelesek pénzkezelési szabályzatot készíteni és annak rendelkezéseit betartani. Ennek keretei között szabályozni kell: ü pénzkezelés rendjét, pénzkezelésre jogosult személyeket, ü aláírási, utalványozási jogokat, bankszámla feletti rendelkezést, ü be-, és kifizetés jogcímeit, ü pénz tárolásának, szállításának módját, ü maximális pénzkészlet nagyságát. A pénzkezelési szabályzatban világosan el kell határolódni az egyes felelõsségi és hatásköröknek. Biztosítani kell a pénzfelhasználás jogszerûségét, célszerûségét és hatékonyságát. A készpénz be-, és kifizetések igazolásánál az alábbi hatásköröket különböztethetjük meg: A.) A pénztáros és feladatai: ü pénztárban tartott készpénz és értékek kezelése és megõrzése, ü pénzmozgás bizonylatainak kiállítása, ü elõírt nyilvántartások és elszámolások vezetése, ü szigorú számadású nyomtatványok kezelése és megõrzése, ü készpénz forgalom lebonyolításához szükséges összeg rendelkezésre állásáról gondoskodik, ü pénztárzárlat készítése (napi, heti, havi) B.) Az utalványozó feladata a be-, és kifizetések engedélyezése, igazolja, hogy a fizetés a szervezet feladatkörébe tartozó tevékenységhez történik, és a szükséges fedezet rendelkezésre áll. C.) Az ellenõrzõ (ellenjegyzõ) igazolja, hogy az utalványozás és a be-, illetve kifizetés a jogszabályoknak megfelelõen történt. Ellenõrzõ nem lehet sem a pénztáros, sem pedig az utalványozó. 2.3.4. A pénzmozgások bizonylatai A pénztár bizonylatai: 1. Bevételi és kiadási pénztárbizonylatok (minden pénzmozgásról pénztárbizonylatot kell kiállítani, ennek hiányában egyszeres könyvvitelt vezetõ szervezetek pénztárjelentést is készíthetnek.) 2. Idõszaki pénztárjelentés (fel kell sorolni az összes pénztárbizonylatot idõrendben, sorszám szerint, majd a nyitóegyenleg és az idõszaki mozgásokból ki
24
kell számolni a záróegyenleget, aminek egyezni kell a pénztárban levõ készpénzzel) 3. Bejövõ számlák (alakilag és tartalmilag is meg kell vizsgálni, szabálytalanul, vagy nem a jogosult által kiállított számla nem fogadható el) Számlák kötelezõ adattartalma: ü kiállító neve, címe, adószáma, (vállalkozói igazolvány száma), ü hézagmentes sorszámozás, (APEH által nyilvántartott sorszámokat ellenõrizni kell!) ü teljesítés kelte, számla kelte, fizetési határidõ, ü áru, vagy szolgáltatás megnevezése, ü áru, vagy szolgáltatás egységára, mennyiségi egysége, mennyisége, összes nettó érték, ü áthárított adó összege, ü kiállító aláírása
25
3. ADÓZÁS 3.1. A nonprofit szervezetek adózási rendje 3.1.1. Bejelentkezési, változás bejelentési kötelezettség A szervezetek nyilvántartásba vétele során az illetékes bíróság vagy cégbíróság jelenti az egyesület, alapítvány, vagy akar gazdasági társaság megalakulását az állami adóhatóság felé, az adóhatóság pedig adószámot állapít meg számára. Az APEH nyilvántartása azonban tartalmaz olyan adatokat is, amelyeket a bíróságnak nem kellett bejelenteni, ezért az újonnan létrejövõ szervezetnek ezekrõl adatot kell szolgáltatni elektronikus úton az ügyfélkapun keresztül. A jogerõs bírósági végzéstõl számított 15 napon belül be kell jelentkezni a székhely szerint illetékes állami adóhatósághoz, ennek keretében nyilatkozni kell az áfaalanyiságról és a könyvvezetés módjáról is (09T201 nyomtatvány). Az állami adóhatóság által nyilvántartott bármilyen adatban bekövetkezõ változást 15 napon belül szintén be kell jelenteni. (09T201. nyomtatvány). A székhely szerint illetékes önkormányzati adóhatósághoz is 15 napon belül kell bejelentkezni az önkormányzat által rendszeresített nyomtatványon. A szervezet köteles belföldi pénzintézetnél bankszámlát nyitni (errõl az APEH felé a bejelentést a bank teszi meg). Az APEH felé a bevallásokat, adatszolgáltatásokat, 1% igénylését elektronikus úton kell teljesíteni, ehhez szükség van az alapítvány, vagy a meghatalmazott ügyfélkapus regisztrációjára, valamint arra hogy a szervezet elektronikus képviseletét bejelentsék az APEH felé (papír alapon a 09T180 nyomtatványon) 3.1.2. Egyes bevallási, befizetési kötelezettségek Az egyes adókra vonatkozó részletes szabályokat (adóalanyok köre, adó alapja, mértéke, esetleges mentességek, kedvezmények) külön törvények szabályozzák, mint például a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, vagy a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény. A bevallás, befizetés szabályait, ezek határidejét viszont az adózás rendjérõl szóló 1990. évi XCI. törvény határozza meg. Az alábbiakban a legfontosabb nyomtatványokat, bevallási határidõket, foglaltuk össze. ü Minden szervezetet érintõ bevallási kötelezettség a tárgyévet követõ év február
15-ig az egyes adókötelezettségekrõl a 0901. nyomtatványon. Ha a szervezetnek nincs adókötelezettsége, nem fizetett bért, sem más személyi kifizetést,
26
nem végez vállalkozási tevékenységet, nem áfa alany, akkor ez az egyetlen bevallás, amit az APEH felé küldenie kell. Fontos tudni, ha el akarjuk kerülni a társasági adóbevallás kitöltését, a 0901. sz. nyomtatványon jelölni kell, hogy nincs ilyen kötelezettségünk. ü Alkalmazottat foglalkoztató, vagy egyéb díjazást kifizetõ, illetve adóköteles reprezentációt elszámoló szervezet havonta köteles bevallást küldeni az adókról és járulékokról a 0908-as nyomtatványon a tárgyhót követõ hó 12-ig, valamint negyedévente a fizetendõ rehabilitációs hozzájárulásról a 0901-es nyomtatványon. ü Szintén a 0908-as bevalláson kell adatot szolgáltatni a cégtelefon magáncélú használata után fizetendõ 54% szja-ról, valamint az ezzel növelt összeg után a 3.6.2. pont szerint számított járulékokról. A vélelmezett magáncélú használat a számla összegének 20%-a. ü Ha a szervezetnek van személygépkocsija, akkor a cégautóadóról szintén negyedévente, a 0901-es nyomtatványon kell bevallást tenni. ü Vállalkozási tevékenységet is folytató szervezet (és az, aki elfelejtett X-elni a 0901-en) május 31-ig a társasági adófizetési kötelezettségrõl köteles bevallást tenni a 0928-as nyomtatványon. ü ÁFA körbe tartozó szervezeteknek alap esetben negyedévente kell bevallást adniuk. Ha a tárgyévet megelõzõ második évben az áfa elszámolások különbözete nem éri el a 250.000 forintot, akkor évente, ha 1 millió forintot meghaladó áfa fizetési kötelezettsége volt, akkor havonta. ü A szervezetnek az általa ingyenesen, vagy kedvezményesen adott üdülési csekkrõl évente egyszer január 31-ig adatot kell szolgáltatni a 09K53 nyomtatványon. ü A közhasznú, kiemelkedõen közhasznú szervezeteknek adatot kell szolgáltatni az általuk a magánszemélyek részére kiállított adókedvezmény igénybevételére jogosító igazolásokról évente egyszer január 31-ig a 09K51 nyomtatványon. ü A helyi adókról évente egyszer, a helyi önkormányzati adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon, május 31-ig kell bevallást tenni. ü A nyugdíjbiztosító felé minden év április 30-ig kell adatot szolgáltatni a nyugdíjjárulékról, valamint nyugdíjbiztosítási járulékról (NYENYI). ü Adófizetési kötelezettség esetén a befizetés határideje a bevallási határidõhöz igazodik.
27
3.2. Nonprofit szervezetek általános forgalmi adóval kapcsolatos kötelezettségei 3.2.1. Az ÁFA mértéke, adó alóli mentesség Az általános forgalmi adó az értékesítési lánc minden eleménél adófizetési kötelezettséget keletkeztetõ, hozzáadott érték jellegû adónem. Az áfa törvény hatálya alá tartozik a bevétel elérése érdekében, rendszeresen, vagy üzletszerûen végzett tevékenység, de speciális esetben az ingyenesség, is megalapozhat adófizetési kötelezettséget. Ilyen eset például, ha egy vállalkozás a régi, már nem használt számítógépét ingyenesen egy civil szervezetnek ajándékozza, akkor a számítógép piaci értéke után meg kell fizetnie az áfát. Az adó mértéke (azaz az ÁFA kulcsok): ü Általános mérték 25%, ezt kell fizetni minden olyan termékértékesítés, vagy szolgáltatás nyújtása után, amely nem tartozik valamely kedvezményes mérték alá, ü kedvezményes: 5% (pl. gyógyszer, könyv, napilap) és 18% (pl. alapvetõ élelmiszerek, távhõ) (ÁFA tv. 3. és 3/A melléklet) A termék értékesítõjének, vagy szolgáltatás nyújtójának, ha adóalany, a számlát áfával növelten kell kiállítani, valamint fel kell tüntetni legalább a bruttó árat és az áfa mértékét. Adó alóli mentesség: Adómentességet választhat az a szervezet, amelyik nem végez vállalkozási tevékenységet, vagy az abból származó bevétele nem haladja meg az 5 millió forintot. A választásra a bejelentkezéskor, vagy a következõ évre az elõzõ év december 20-ig van lehetõség. Ha a szervezet a határértéket év közben lépi túl, azt a számlát amivel átlépi már adóval együtt kell kiállítani! Adómentesség esetén a kiállított számlában nem kell adót feltüntetni, de a bejövõ számlák adótartalmát sem lehet „visszaigényelni”. Egyes tevékenységekhez a törvény közérdekû jellegére tekintettel adómentességet kapcsol, ezeket az ÁFA törvény a 85.§ (1) sorolja fel. A civil szervezetek szempontjából legjelentõsebb a tagok számára nyújtott közhasznú szolgáltatások adómentessége. Az elõzõeken kívül egyes egyéb tevékenységek (pl. ingatlan bérbeadás, biztosítási tevékenység) is adómentesek az ÁFA törvény 86.§ és 87.§ alapján. Az adómentes tevékenységhez kapcsolódó bejövõ számlák áfa tartalma sem vonható le. Ha a szervezet adóköteles és adómentes tevékenységet egyaránt végez, a tételesen el nem különíthetõ bejövõ számlák elõzetesen felszámított áfa tartalmát arányosítani kell, és csak az adóköteles bevétel arányának megfelelõ elõzetesen felszámított áfa vonható le.
28
3.2.2. Pályázók áfa nyilatkozatai Pályázatok készítése során nyilatkozni kell a szervezet áfa státuszáról, azaz alanyi áfa mentesnek minõsül, egyéb okból az áfa levonására nem jogosult, vagy megilleti az áfa levonásának lehetõsége. Nettó összeg számolható el a támogatásból az adólevonási joggal rendelkezõ áfa alany szervezet esetén, ha a konkrét programhoz kapcsolódó számlák áfa tartalmát levonhatja. Azaz kettõs feltételnek kell megfelelni, ha a beérkezõ számlák áfa tartalmát „vissza szeretnénk igényelni”. Egyrészt adóalanynak kell lenni, másrészt nem állhat fenn semmilyen kizáró feltétel, ami azt megakadályozná. Abban az esetben, ha a szervezet nem adóalany, vagy valamilyen okból a pályázathoz kapcsolódóan áfa levonására nem jogosult, az adóval növelt összeg számolható el a pályázatban. Ilyen esetben is pontosan meg kell jelölni, mi az oka a bruttó elszámolásnak.
3.3. Nonprofit szervezetek helyi adókkal kapcsolatos kötelezettségei A helyi adók rendszere a helyi önkormányzatok számára biztosítja azt a jogot, hogy a törvényi keretek között a kivetendõ adók körét, mértékét és kedvezményeit saját maguk határozzák meg rendeletben. A helyi adók fajtái: ü vagyoni típusú adók (építményadó, telekadó) ü Kommunális jellegû adók (kommunális adó, idegenforgalmi adó) ü Helyi iparûzési adó A Htv. adómentességet biztosít azoknak a civil szervezeteknek, amelyeknek megelõzõ adóévben a vállalkozási tevékenységbõl nem keletkezett társasági-adófizetési kötelezettsége és errõl írásban nyilatkozik. A bejelentkezési kötelezettség alól a civil szervezetek sem mentesülnek, de a bevallást a fenti nyilatkozat kiváltja.
29
3.4. Nonprofit szervezetek személyi jövedelemadóval kapcsolatos kötelezettségei 3.4.1. A személyes közremûködés lehetõségei A személyi jövedelemadóról szóló törvény az alkalmazottat foglalkoztató szervezeteken kívül érinti azokat is, amelyek megbízási díjat fizetnek, reprezentációra költséget számolnak el, természetbeni juttatást adnak tagjaiknak, közremûködõiknek. A szervezetek foglalkoztathatnak: ü munkavállalókat, alkalmi munkavállalókat ü megbízási, vállalkozási szerzõdéssel munkát végzõket, ü választott tisztségviselõket, ü önkénteseket, tanulókat stb. A korábbi években népszerû foglalkoztatási formaként volt jelen a piacon a kék alkalmi munkavállalói könyv. A kifizetés összegéhez tartozó közteherjegy megvásárlásával, valamint a könyv vezetésével a munkáltató teljesítette bejelentési és járulék fizetési kötelezettségét. 2010-tõl a könyv megszûnik, de az alkalmi foglalkoztatás megmarad, a jogszabály bevezeti az egyszerûsített foglalkoztatás fogalmát a következõ esetekre: ü háztartási és idénymunka, ü a kiemelten közhasznú szervezeteknél végzett munka, valamint ü az alkalmi munka esetében. Az egyszerûsített foglalkoztatás jellemzõi: ü 5 napnál rövidebb munkavégzés esetén nem kell írásbeli szerzõdést kötni, afölött pedig egy egyszerû, un. blankettaszerzõdés használható, ü a foglalkoztatás megkezdése elõtt Interneten (három fõ alatt telefonon) be kell jelenteni az APEH-nél a szándékot. 3.4.2. A munkavállaló felvétele, adókötelezettsége Nagyobb bevétellel, sok pályázattal gazdálkodó, szélesebb tevékenységi körrel rendelkezõ szervezet általában saját tagjaival már nehezen tudja megoldani a zökkenõmentes mûködést, mindenképpen szüksége lesz alkalmazottakra. Bár alkalmazott eseten célszerû könyvelõt megbízni, egyes feladatokat ebben az esetben is a civil szervezet tagjainak kell ellátni. A foglalkoztatottat az APEH-nek elektronikus úton legkésõbb a foglalkoztatás megkezdése elõtti napon a 09T1041 nyomtatványon be kell jelenteni, a megszûnését követõen pedig 8 napon belül kijelenteni.
30
A foglalkoztatott bejelentéséhez, a munkaszerzõdés megkötéséhez szükséges adatok: ü név, születési név, anyja neve (személyi igazolvány másolat), ü lakcíme, (lakcímkártya másolat), ü adóazonosító, (adókártya másolat), ü taj szám, (taj kártya másolat), ü születési hely és idõ, ü munkakör megnevezése, FEOR száma, ü heti munkaórák száma, ü magánnyugdíjpénztár neve, belépés dátuma (záradékolt belépési nyilatkozat), ü munkabér, ü munkába lépés dátuma, ü határozott idejû munkaszerzõdés esetén annak lejárata, ü elõzõ munkahelyrõl hozott igazolások (csak munkaviszony esetén kell), ü igazolvány az egészségbiztosítási ellátásokhoz. A kifizetések lehetnek ún. összevonandó jövedelmek, illetve külön adózó jövedelmek. Összevonandó jövedelmek (pl. a munkabér) adózására jelenleg az alábbi adósávok érvényesek: 0 – 1.900.000 Ft 18% 1.900.001 Ft – 36% Munkabér és egyéb bérjellegû kifizetések esetén a dolgozót adójóváírás illeti meg, melynek mértéke 2009-ben 1.250.000 Ft éves jövedelemig havi 11.340 Ft. 2010-tól a személyi jövedelemadózás rendszere az elfogadott törvény szerint teljesen átalakul. Az adó alapja a munkáltató által fizetett járulékokkal növelt bruttó bér lesz, az adó mértéke pedig a következõ: 0 – 5.000.000 Ft 17% 5.000.001 Ft – 32% Adójóváírás 3.188.000 forint éves jövedelemig jár majd, mértéke az adóalap 17%-a, de legfeljebb havi 15.100 Ft lesz. Külön adózó jövedelmek esetében minden kifizetéshez a törvény meghatározza meg azt a százalékot, ami alapján adót kell fizetni. (pl. osztalék adója 25%, ingatlan bérbeadás 20%) 2010-tõl egyes természetbeni juttatások kedvezményes (25%-os) kulccsal adóznak. Ilyenek pl. melegétel utalvány, üdülési csekk.
31
3.4.3. Adományok után érvényesíthetõ adókedvezmény A magánszemélyeknek 2009-ben még lehetõségük volt adókedvezmény igénybevételére a közhasznú, kiemelkedõen közhasznú szervezetnek adott adomány után. Ennek feltétele, hogy a kedvezményezett szervezet igazolást állítson ki a magánszemély nevére, amely tartalmazza a szervezet nevét, székhelyét, adószámát, bírósági bejegyzésének számát, jogerõ dátumát, közhasznúsági fokozatát, az ezt bejegyzõ bírósági végzés számát, a magánszemély nevét, adóazonosító jelét, az adomány összegét, befizetésének dátumát, az adomány célját. Az adókedvezmény mértéke közhasznú szervezetek esetén a befizetett összeg 30%-a, (tartós adományozás esetén a kedvezmény alapja a befizetett összeg 120%-a), de a magánszemély összevont körbe tartozó adókedvezményeinek összege maximum 100.000 Ft lehet. 3.4.4. A reprezentáció adókötelezettsége A reprezentáció a juttató tevékenységével összefüggõ üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai, vagy hitéleti rendezvény, esemény keretében, vagy állami, egyházi ünnepek alkalmával nyújtott vendéglátás és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatás (utazás, szállás, szabadidõprogram) A reprezentáció adója 2009-ben 54%, + 11% egészségügyi hozzájárulás. Nem kell megfizetni az adót az egyesület, alapítvány által nyújtott reprezentáció és a 10.000 Ft egyedi értéket meg nem haladóan adott üzleti ajándékok együttes értéke után, ha az kevesebb, mint a cél szerinti tevékenység érdekében felmerült összes ráfordítás 10%-a, de legfeljebb az összes bevétel 10%-a. A reprezentáció 2010-tõl várhatóan átkerül a társasági adó hatálya alá, azaz személyi jövedelemadót nem kell utána fizetni, cserében viszont költségként sem lesz elszámolható, azaz a társasági adó alapját növeli a fizetésére kötelezett szervezeteknél. 3.4.5. A cégautóadó Korábban az Szja törvény tartalmazta a cégautóadó fizetési kötelezettséget, ez 2009. február 1-tõl átkerült a gépjármûadó törvénybe. Adóköteles a nem magánszemély tulajdonában álló, legfeljebb 8 személy szállítására alkalmas gépjármû, valamint az a személygépkocsi, ami ugyan magánszemély tulajdonában van, de arra költséget számolnak el. Nem kell cégautóadót fizetni, ha a magánszemély kizárólag munkába járásra kap az szja törvény szerint adómentes költségtérítést (9Ft/km), illetve ha kiküldetési rendelvény alapján számol el költséget.
32
Mentes a cégautóadó alól: ü a megkülönböztetõ jelzést adó készülékkel felszerelt gépjármû, ü amelyet egyház, egyházi karitatív szervezet kizárólag alapfeladata(i) ellátásához üzemeltet, ü amely a személygépkocsi-kereskedelemmel által továbbértékesített, ü amely kizárólag halottszállításra szolgál, ü amelyet a betegségmegelõzõ vagy gyógyító céllal, szociális céllal, az egészségkárosodott, hátrányos helyzetûek segítésére létrehozott alapítvány, közalapítvány, egyesület, köztestület, valamint a megváltozott munkaképességû dolgozók foglalkoztatásáról és szociális ellátásáról szóló jogszabályban meghatározott célszervezet kizárólag súlyosan fogyatékos magánszemély(ek) rendszeres szállítására üzemeltet, ü amelyet kizárólag háziorvosi, házi gyermekorvosi tevékenység ellátása érdekében, valamint kizárólag betegségmegelõzõ, gyógyító, egészségkárosodást csökkentõ közegészségügyi, járványügyi és egészségvédelmi alapfeladatának ellátása érdekében üzemeltetnek.
3.5. Nonprofit szervezetek társasági adóval kapcsolatos kötelezettségei 3.5.1. A társasági adó alapja és mértéke A társasági adó a gazdasági társaságok, valamint a vállalkozási tevékenységet végzõ egyéb szervezetek nyereségét terhelõ adó, mértéke 16% (+4% különadó). 2010-tõl az adó mértéke 19% lesz, viszont megszûnik a 4%-os különadó. A társasági adó alanya minden nonprofit szervezet is, függetlenül attól, hogy végez-e vállalkozási tevékenységet. Fõ szabályként: az a szervezet, amely az adóévben nem végez vállalkozási tevékenységet, társasági adót nem fizet, adóbevallás helyett errõl a tényrõl nyilatkozhat. Vállalkozási tevékenységet is végzõ nonprofit szervezet nyilvántartásaiban elkülönítetten kell kezelni a cél szerinti és a vállalkozási tevékenység bevételeit, kiadásait. Társasági adót a vállalkozási tevékenységet végzõ szervezet is, csak a vállalkozási tevékenységének a nyeresége (illetve annak meghatározott része után) fizet, amely adófizetési kötelezettség számítási módja attól függ, hogy a szervezet közhasznú-e. Az adóalap számításához a számviteli eredményt (adózás elõtti eredmény) kell alapul venni, korrigálva a törvény által elõírt adóalap növelõ és csökkentõ tétellel.
33
3.5.2. A nonprofit szervezetek adófizetési kötelezettsége ü Közhasznúként be nem sorolt szervezetek adója a pozitív adóalap 16%-a. ü Az 1. pontban megjelölt szervezetnek nem kell az adót megfizetni, ha a adóév-
ben a vállalkozási tevékenységbõl elért bevétele nem haladja meg az összes bevételei 10%-át, de maximum 10 millió forintot. ü Közhasznú besorolással rendelkezõ szervezet nem fizet társasági adót, ha az adóévi vállalkozási bevétele nem haladja meg az összes bevételének 10%-át, de maximum 20 millió forintot. ü Kiemelkedõen közhasznú szervezet esetén a kedvezményezett mérték az összes bevétel 15%-a. ü Közhasznú szervezet a fenti értékhatár túllépése esetén a számított adóalap túllépéssel arányos része lesz a végleges adóalap, amelynek 16%-a a társasági adó. 3.5.3. Adományok adóalapcsökkentõ hatása A magánszemélyekhez hasonlóan a gazdasági társaságokat is megilletik kedvezmények a közhasznú szervezeteknek adott adományok esetén, de itt nem adókedvezmény, hanem adóalap csökkentési lehetõség van: ü közhasznú szervezetnek nyújtott adomány esetén az adomány teljes összege, ü közhasznú szervezetnek nyújtott tartós adomány esetén további 20%-a, ü kiemelkedõen közhasznú szervezetnek nyújtott adomány esetén az adomány 150%-a, ü kiemelkedõen közhasznú szervezetnek nyújtott tartós adomány esetén az adomány további 20%-a, de együttesen legfeljebb az adózás elõtti eredmény 25%-a. 2010-tõl jelentõsen szûkül az adóalap csökkentõ lehetõségek köre. Az új szabályok szerint csak tartós adományozás esetén csökkenthetõ az adóalap az adomány összegének 20%-val, kiemelten közhasznú szervezetek esetén 50%-val.
3.6. Társadalombiztosítási járulékok szabályozása 3.6.1. A járulékok jellemzõi, célja, a biztosítotti jogviszony Az adókkal ellentétben a járulékokat meghatározott céllal fizetjük, azt a központi költségvetésbõl csak az adott célra lehet felhasználni. Pl. egészségbiztosítási járulékot egészségügyi szolgáltatásokra, táppénzre stb. kell fordítani, a nyugdíjjárulék pedig a fizetendõ nyugdíjak fedezetét képezik.
34
A szervezet munkavállalói biztosítottnak minõsülnek, azaz járulékot kell fizetniük és ennek fejében többek között egészségügyi ellátást, táppénzt és nyugdíjat kapnak. De rajtuk kívül mások is biztosítottnak minõsülhetnek, például: ü tanulószerzõdéssel foglalkoztatottak, ü díjazás ellenében munkát végzõk, választott tisztségviselõk, ha e tevékenységbõl származó jövedelme eléri a megelõzõ hónap elsõ napján érvényes minimálbér 30%-át (illetve annak naptári napokra számított 30-ad részét) 3.6.2. Járulékok fajtái, mértéke Az alábbiakban a munkaviszonyhoz kapcsolódó, 2009-ben hatályos járulékokat soroljuk fel, de ezek az irányadók az egyéb megbízási jogviszonyok esetén is.
Munkavállaló által fizetendõ
Munkáltató által fizetendõ
Munkavállalói járulék 1,5%
Munkáltatói járulék 1% (minimálbér 2x-eséig, afölötti jöv esetén 3%)
Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%
Természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 % (minimálbér 2x-eséig, afölötti jöv. esetén 1,5%)
Pénzbeni egészségbiztosítási járulék 0,5 %
Pénzbeni egészségbiztosítási járulék 2%
Nyugdíjjárulék 1,5%
Nyugdíjbiztosítási járulék 24 %
Magánnyugdíjpénztári tagdíj 8%
-
-
Tételes egészségügyi hozzájárulás 1.950 Ft/hó
A járulékokról a kifizetést követõ hónap 12-ig kell bevallást benyújtani az APEH felé, ugyaneddig kell befizetni a közterheket is.
35
2010-tõl a járulékok az alábbiak szerint módosulnak: Munkavállaló által fizetendõ
Munkáltató által fizetendõ
Munkavállalói járulék megszûnik (beépül az egészségbiztosítónak fizetendõ járulékok közé)
Munkáltatói járulék megszûnik
Munkaerõpiaci járulék 1,5%
Munkaerõpiaci járulék 1%
Természetbeni egészségbiztosítási járulék 4%
Természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 %
Pénzbeni egészségbiztosítási járulék 2%
Pénzbeni egészségbiztosítási járulék 0,5 %
Nyugdíjjárulék 1,5%
Nyugdíjbiztosítási járulék 24 %
Magánnyugdíjpénztári tagdíj 8%
-
Fontos változás még, hogy – amint azt az Szja tárgyalása során már említettük – a fizetendõ adót 2010-tõl a járulékokkal növelt összegre kell számítani.
3.7. Illetékek Az illetékekrõl szóló 1990. évi XCIII. törvény alapján egyes eljárásokért, szolgáltatásokért, valamint vagyon szerzése esetén illetéket kell fizetni. A társadalmi szervezeteket, alapítványokat, közhasznú gazdasági társaságokat illeték mentesség illeti meg, ha a tárgyévet megelõzõ évben társasági adófizetési kötelezettségük nem keletkezett. Gyakorlati jelentõsége fõleg a pályázatokat beadó szervezeteknél van, ahol a köztartozás mentesség igazolásáért mentesség esetén nem kell illetéket fizetni.
36
4. A FENNTARTHATÓ MÛKÖDÉS 4.1. Az 1%-os törvény Az SZJA törvény lehetõséget nyújt a magánszemélyeknek, hogy a befizetett adójuk meghatározott részérõl rendelkezzenek. Az elsõ 1%-ot valamely egyház, vagy központi célelõirányzat, a másodikat pedig egy általa kiválasztott, a feltételeknek megfelelõ civil szervezet javára ajánlhatja fel. 4.1.1. Az 1%-kal való rendelkezés módja A rendelkezési lehetõség a benyújtott adóbevallás keretében illeti meg az adófizetõket a következõ módokon: ü önadózás keretében, elektronikus úton (a www.apeh.huhonlapról letöltött nyomtatvány tartalmazza a rendelkezõ nyilatkozatokat, abba csak a választott egyház technikai számát, és a civil szervezet adószámát kell beírni) ü önadózás keretében, postai úton (a bevalláshoz a kitöltött rendelkezõ nyilatkozatot külön borítékban kell mellékelni, a nyilatkozaton csak az egyház technikai száma, illetve a civil szervezet adószáma szerepelhet, az adózó adatait – név, lakcím, adóazonosító – a borítékra kell írni!) ü munkáltató által készített bevallás (a kitöltött rendelkezõ nyilatkozatot lezárt, az adózó által a lezárás mentén aláírt! borítékban kell a munkáltatónak átadni, a nyilatkozaton csak az egyház technikai száma, illetve a civil szervezet adószáma szerepelhet, az adózó adatait – név, lakcím, adóazonosító – a borítékra kell írni!) ü az adóhatóság által készített bevallás esetén a munkáltatói bevallásnál leírt módon. 4.1.2. Az 1% „fogadásának” törvényi feltételei Társadalmi szervezetek, alapítványok közül kedvezményezett lehet az a létesítõ okirata szerint a rendelkezõ nyilatkozat évének elsõ napja elõtt legalább egy évvel közhasznú tevékenységgel ténylegesen foglalkozó ü az egyesülési jogról szóló törvény szerinti társadalmi szervezet (kivéve a pártot, biztosító egyesületet, munkaadói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetet), amelyet a bíróság a magánszemély rendelkezõ nyilatkozata évének elsõ napja elõtt legalább két évvel, és ü alapítvány, amelyet a bíróság a magánszemély rendelkezõ nyilatkozata évének elsõ napja elõtt legalább két évvel, továbbá
37
ü kiemelkedõen közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet és közalapítvány,
amelyet a bíróság a rendelkezõ nyilatkozat évének elsõ napja elõtt legalább egy évvel, kiemelkedõen közhasznú szervezetként jogerõsen nyilvántartásba vett. A törvény a lehetséges kedvezményezettek körét tovább szûkíti, a fenti szervezetek közül kizárólag az lehet kedvezményezett, amely ü belföldi székhelyû, és ü magyarországi közösség, illetõleg a határon túli magyarság érdekében mûködik, és ü közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. ü nyilatkozik arról, hogy a rendelkezõ nyilatkozat évének augusztus 1. napja és az általa tett nyilatkozat idõpontja között nem volt olyan lejárt esedékességû köztartozása, amelyre fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt nem kapott, és ü nyilatkozik arról, hogy az alapszabálya, alapító okirata szerinti közhasznú tevékenységét a rendelkezõ nyilatkozat évét megelõzõ év elsõ napja óta megszakítás nélkül ténylegesen folytatja; ü a kiemelkedõen közhasznú alapítvány, társadalmi szervezet a szerzõdés másolatának az adóhatósághoz történõ becsatolásával igazolja, hogy tevékenységét állami szervvel vagy önkormányzattal a rendelkezõ nyilatkozat évének elsõ napja elõtt legalább egy évvel kötött szerzõdés alapján végzi; A jogutódlással megszûnt kedvezményezett javára felajánlott adóösszegek – az elõírt követelmények teljesítése esetén - a kedvezményezett jogutódját illetik meg. Az adóhatóság minden év szeptember 1. napjáig felhívja a kedvezményezettet, hogy 30 napon belül nyilatkozzon a feltételek fennállásáról. A nyilatkozatot elektronikus úton, a 0937A-Adatlap nyomtatványon kell beküldeni az APEH felé az ügyfélkapun keresztül. Ha a szervezet valamely feltételt nem teljesítette, lehetõsége van méltányosságot kérni az adóhatóságtól (Pl. Ha a munkabérek utáni személyi jövedelemadót rossz számlaszámra utalta és csak a határidõ után vette észre és kért átvezetést, méltányosságból az adóhatóság eltekinthet annak a feltételnek teljesítésétõl, mely szerint nem lehet az adózónak köztartozása a megadott idõszakban.) Az állami adóhatóság a felajánlott összeget a kedvezményezett részére 30 napon belül, de legkésõbb a rendelkezõ nyilatkozat évének december 15. napjáig utalja át.
38
4.1.3. Az 1%-os kampánystratégiák A kedvezményezettek közé nagyon sok, egymástól eltérõ tevékenységi körrel, célcsoporttal, tagsággal rendelkezõ szervezet tartozik, más módon lehet támogatókat szerezni egy országos ismertségû rákkutató alapítványnak, mint egy iskola helyi diáksport egyesületének. Aszerint, hogy elsõdlegesen kiket céloz a kampány, megkülönböztethetünk: ü tagjaikra, személyes kapcsolataikra, ü az adózók szélesebb körére (a rászorulók iránti részvétre, szolidaritásra, állampolgári felelõsségérzetre, racionális megfontolásokra) építõ kampányokat. Az elsõ csoportba tartozó szervezetek (tipikusan iskolai alapítványok, faluszépítõ egyesületek) egyszerre vannak nehéz és könnyû helyzetben. Könnyû annyiban, hogy különösebb költség és nehézség nélkül kapcsolatba tudnak kerülni támogatóikkal, akik nyomon követhetik „adományaik” felhasználását, pontosan tudják, mire fordította a szervezet a felajánlott összeget. A nehézséget az okozza, hogy viszonylag szûk a lehetséges támogatók köre, „idegeneket” nehezen ér el. A második csoportba fõleg a szociális problémákkal, súlyos betegségekkel foglalkozó szervezetek tartoznak (pl. éhezõ gyermekek étkeztetése, rákos betegeken segítõ alapítványok), másrészt pedig az olyan racionális problémákkal foglalkozó szervezetek, mint a munkahelyteremtés, környezetvédelem, egyes nagyrendezvények szervezése. Közös jellemzõjük, hogy támogatóikkal ritkán kerülnek személyes kapcsolatba, cserében viszont a legszélesebb kört meg tudják szólítani. Kampányaikat országosan érdemes szervezniük, újságok, tv, rádió útján, ami nagyon költséges, de megvan a magas bevétel lehetõsége is. 4.1.4. Elszámolási kötelezettség A támogatást a létesítõ okiratban alaptevékenységként meghatározott, közhasznú tevékenység megvalósítására kell fordítani. A kedvezményezett fenntartásával, mûködésével kapcsolatos költségek (bérköltség, székhely bérleti díja, közmûdíjak, posta, telefon, internetszolgáltatás alapdíja) együttes összege az évente kiutalt 1%-os felajánlások harminc százalékát nem haladhatja meg. A kedvezményezettnek az átutalt összeg felhasználására vonatkozó (a cél szerinti és mûködési költségeket összegszerûen is tartalmazó) adatait - meghatározva a támogatás esetleges tartalékolásának tényét, célját, legfeljebb 3 éves idõtartamát és összegét is - az átutalást követõ naptári év október 31. napjáig az állami adóhatóság részére elektronikus úton kell megküldenie. (08KOZ) Amennyiben ezt a kötelezettségét nem teljesíti, az adóhatóság kizárja a kedvezményezettet a következõ évben a felajánlásokból történõ részesedésbõl. Azon szervezetnek, amely
39
rendelkezik saját honlappal, a közleményét e felületen is el kell helyeznie az átutalást követõ év december 15. napjáig, és azt legalább egy évig nem távolíthatja el. Azon szervezet, amely 2008-at megelõzõen megkapott összeget tartalékol és ezt 2008-ban, 2009-ben, vagy 2010-ben használja fel, errõl nem elektronikus úton, hanem – a korábbi évek szabályainak megfelelõen – sajtóközleményben kell hírt adnia.
4.2. Pályázatkészítés és elszámolás 4.2.1. A költségvetés készítése, jelentõsége, a módosítási kérelem A pályázatkészítés során a jól megírt szakmai program mellett kiemelt szerepe van a költségvetésnek. Jelentõségét egyrészt az adja, hogy a bíráló szervezet csak megalapozott, jól strukturált költségvetést támogat, másrészt pedig egy jól megírt költségvetés jelenti a garanciát a támogatás elszámolhatóságára. Gyakran szembesülnek a civil szervezetek a pályázatok elszámolása során azzal, hogy nem olyan költségeik voltak, mint amire a támogatást kapták. Mindez megelõzhetõ a pályázatírás során a gondos tervezéssel, illetve ha a megítélt összeg nem teszi lehetõvé a teljes program lebonyolítását, a szerzõdéskötés során – amikor már tudjuk mennyi a nyert összeg, milyen program valósítható meg belõle, mely költségelemeket kell elhagyni – lehetõség van a költségvetés módosítását kérni. Ha a megvalósítás során másra használtuk fel a támogatást, a támogatási szerzõdés szerint kell eljárni, azaz módosítást kérni, vagy a nem szerzõdésszerûen felhasznált összeget visszafizetni. 4.2.2. Az egyes költségvetési sorok tartalma A költségvetés tervezésének legalapvetõbb kérdése, hogy mi a pályázat tárgya. Ha mûködési pályázatot nyújtunk be, akkor csak a szervezet mûködésével kapcsolatos általános költségek pályázhatók, a programokhoz kötõdõek nem. A Nemzeti Civil Alapprogram a civil szervezetek fenntartható fejlõdése érdekében az alábbi mûködési költségeket, tevékenységeket támogatja: A. Alapvetõ mûködési, igazgatási költségek és fejlesztések: ü humánerõforrás, kapacitásfejlesztés, ü forrásteremtés, gazdálkodás, ü belsõ, külsõ kommunikáció, ü marketing, szolgáltatásfejlesztés, ü törvényi megfelelés, adminisztráció, irodai költségek.
40
B. Célszerinti tevékenység végzéséhez szükséges feltételek biztosításának, fejlesztésének kiadásait, ha az nem közvetlenül programhoz kapcsolódik: ü célszerinti tevékenység humánerõforrás-, kapacitásfejlesztése, ü célszerinti tevékenység belsõ és külsõ kommunikációja, ü célszerinti tevékenység marketingje, ü célszerinti tevékenység technikai, logisztikai feltételeinek biztosítása, ü célszerinti tevékenység végzésének törvényi megfelelése. A rendelkezés a kiadástípusokat három nagy csoportba sorolja: A. Dologi kiadások B. Foglalkoztatás és emberi erõforrás költségei C. Tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzése A. DOLOGI KIADÁSOK A.1 Ingatlan üzemeltetés költségei ü Bérleti díj irodahelyiség, raktárhelyiség stb. ü Közüzemi díjak, fûtõanyag, áram, víz, távhõ, hulladékszállítás, gáz, egyéb fûtõanyagok stb. közös költség ü Javítás, karbantartás költségei: ingatlan fenntartási-, javítási- és üzemeltetési anyagok, tisztítószerek stb. ingatlan fenntartási-, javítási szolgáltatások (javítás, karbantartás, festés stb.) ü Üzemeltetés költsége ingatlan takarítása, õrzése, üzemeltetése stb. ü Biztosítás Vagyonbiztosítás A.2 Jármû üzemeltetés költségei ü Bérleti díj: gépjármû bérleti díja ü Üzemanyag: benzin, gázolaj, egyéb üzemanyag ü Javítás, karbantartás költségei: jármûjavítási-, karbantartási anyagköltsége (alkatrészek, kenõanyagok stb.) jármûjavítási-, karbantartási szolgáltatások (szervízdíj, mûszaki vizsga, zöldkártya, autómosás…) ü Parkolási, úthasználati díj: parkolási díj, autópálya használat díja, tárolási díj stb. ü Biztosítás: kötelezõ felelõsségbiztosítás, casco, gépjármû-utas balesetbiztosítása… A.3 Egyéb ü Eszközök üzemeltetésének költségei: bérleti díj, kölcsönzési díj ü Javítás, karbantartás költségei eszközök, berendezések fenntartási-, javítási- és üzemeltetési anyagok ü Eszközök, berendezések fenntartási-, javítási szolgáltatások (javítás, karbantartás stb.) ü Számítástechnikai fogyóeszközök: egér, billentyûzet, pen drive, (üres) cd, DVD stb.
41
ü Üzemanyag: nem jármûvekbe (fûnyíróba, aggregátorba Stb.) beszerzett üzem-
anyag A.4 Adminisztráció költségei ü Nyomtatvány, irodaszer: nyomtatványok irodaszerek, irodai eszközök (ügyviteli fogyóeszközök: lyukasztó, tûzõgép stb.) ü Adminisztrációs szolgáltatások: könyvelési díj, ügyviteli szolgáltatás, irodai szolgáltatás, ügyintézõi szolgáltatás, bérszámfejtés, pályázati szolgáltatások, pénzügyi szolgáltatások, jelentések elkészítése. ü Jogszabályi megfelelést segítõ szolgáltatások: ügyvédi munkadíj, munka / tûzvédelmi szolgáltatások, üzemorvosi szolgáltatás, könyvvizsgálói díj, ügyviteli tanácsadás, ügyvitelszervezés stb. A.5 PR, marketing költségek ü Hirdetés, reklámköltségek médiahirdetések stb. ü PR, marketing kiadványok: szervezet tevékenységét bemutató kiadványok, szóróanyagok, plakátok stb. ü Arculati elemek: “cégtábla”, levélpapír, mappa, névjegykártya, zászló, molinó, tagsági kártya stb. ü PR, marketing-szolgáltatások: kiállítás-szolgáltatások, tanácsadás, piackutatás, szakértõi szolgáltatások, arculat-tervezés stb. A.6 Humán-erõforrás fejlesztésének költségei ü Oktatás, továbbképzés költsége: szervezet munkatársainak, önkénteseinek, tisztségviselõinek képzése, továbbképzése, tréningeken való részvétele, vizsgadíja stb. ü Konferenciák, szemináriumok, szakmatalálkozók részvételi díja: részvételi díj stb. ü Szervezet munkatársainak/önkénteseinek szervezett saját képzés költségei ellátás költségei: szállás, étkezés oktató költségei: oktató, tréner, elõadó. ü Szakkönyvek: ügyviteli, célszerinti tevékenységet segítõ szakkönyvek stb. A.7 Kommunikációs költségek ü Elõfizetési díjak: szakmai folyóiratok, napilapok, CD/DVD jogtár elõfizetése stb. ü Postaköltség postai szolgáltatások díja postafiók bérleti díja. ü Telefon költség: vezetékes és mobil telefon elõfizetési díja, szervezeti telefon feltöltõ kártyája, telefonadó ü Internet költsége: elõfizetési díj ü Honlap fenntartás, üzemeltetés költsége: tárhely, tartalomszolgáltatás stb. ü Belsõ kommunikációs kiadványok: belsõ újság, hírlevél szerkesztési, nyomdai, tartalomszolgáltatási költségei stb. A.8 Utazás-, kiküldetés költségei ü Szállásdíj: kiküldetés szállásdíja, és ha kapcsolódik hozzá, akkor a kötelezõ reggeli és az idegenforgalmi adó ü Utazási költség: tömegközlekedés használata (menetjegyek), taxi
42
ü Magánszemély tulajdonában lévõ gépjármû, civil szervezet érdekében történõ
használatának költségei magánszemély tulajdonában lévõ gépkocsi szervezeti célú használata. (A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítést a B fõsoron belül kell tervezni és lehet elszámolni) A.9 Szállítás költségei ü Fuvarozás: teherfuvarozás, költöztetés stb. ü Raktározás: raktározás, anyagmozgatás, rakománykezelés stb. ü Személyszállítás: személyszállítás, különjárati autóbusz stb. ü Logisztikai szolgáltatások: fuvarszervezés, szállítmánybiztosítás stb. A.10 Munka-, és védõruha, védõfelszerelés költségei ü Védõruházat, védõfelszerelés: balesetvédelmi okokból beszerzett védõruha, védõfelszerelések: védõsisak, védõkesztyû, kötény, védõmaszk/szemüveg stb. ü Munkaruha: munkavégzéshez használt, szabályzatban vagy jogszabályban elõírt munkaruha ü Jelmez: hétköznapi utcai viseletre nem alkalmas sportmez, speciális cipõ… hétköznapi utcai viseletre nem alkalmas, jelmezszerû fellépõ ruha… ü Formaruha: jogszabályban meghatározott formaruha ü Javítás, karbantartás, készítés költségei mosatás, készítéséhez alapanyag és/vagy készítésének szolgáltatása, javítása. A.11 Szervezetfejlesztés ü Komplex szervezetfejlesztés: szakértõi díjak, szervezetfejlesztés díja ü Stratégiai tervezés: szakértõi, tanácsadói díjak ü Adományszervezés: szakértõi, tanácsadói díjak ü Vezetés, irányítás fejlesztése: szakértõi, tanácsadói díjak ü Adományszervezés, forrásteremtés: szakértõi, tanácsadói díjak ü Belsõ-, külsõkommunikáció fejlesztése: szakértõi, tanácsadói díjak ü Minõségirányítási rendszer: bevezetése, auditálása, mûködtetése ü Szállásdíj: szervezetfejlesztéshez kapcsolódó szállásdíj, ha az több napos (szállásdíj, kötelezõ reggeli, idegenforgalmi adó) ü Étkezés: szervezetfejlesztés során nyújtott étkezés (élelmiszer alapanyag, éttermi szolgáltatás) A.12 Egyéb beszerzések, szolgáltatások ü Egyéb anyagok: dekoráció, evõeszköz, pohár, tálca, törölközõ, konyharuha, egészségügyi láda stb. ü Tagdíjak hazai tagsági díjak, külföldi szövetségi tagdíjak ü Nevezési díjak: területi (területi, országos) bajnokságok nevezési díja ü Kiemelten közhasznú tevékenységben foglalkoztatott állatok költségei: mentõ/keresõ kutya élelmezése, felszerelése stb. ü Egyéb anyag jellegû szolgáltatások: hangosítás, TV elõfizetés, pályázati díj stb. ü Biztosítási díjak szakmai felelõsségbiztosítás, balesetbiztosítás, utazási biztosítások
43
ü Pénzügyi szolgáltatások díja: bankköltség, bankjutalék, pénzforgalmi jutalék,
banknyomtatványok, adatszolgáltatások stb. ü Hatósági díjak, illetékek hatósági díjak, eljárási illetékek. ü Kamat: pénzintézettõl felvett, likviditási (rövidlejáratú)hitel, felhasználási idõ-
szakra jutó kamata feltételekkel: a) elszámolni, csak a megvalósítási idõszakba esõ, a pályázat céljával összefüggõ, hitel vagy kölcsön idõarányos kamatát lehet b) az elszámoláshoz csatolni kell a hitel vagy kölcsön felvételérõl szóló szerzõdés másolatát c) az elszámolt kamat a kölcsön felvételérõl szóló szerzõdésben szereplõ THM lehet, de legfeljebb 20% ü Reprezentáció: “üzleti” vendéglátás, vendégfogadás, testületi ülések vendéglátása: étkezés, italfogyasztás, “üzleti” ajándék (alapanyag beszerzés vagy szolgáltatás) ü Vállalkozói szerzõdés alkalmi feladatok ellátására elõadói díj, versenybírói díj stb. B. FOGLALKOZTATÁS ÉS EMBERI ERÕFORRÁS KÖLTSÉGEI B.1 Bérköltség ü Munkavállaló bruttó bére ü Betegszabadság ü Járulékok: TB járulék, START járulék ü Táppénz-hozzájárulás ü Munkavállaló munkába járásának költsége: bérlet, személygépkocsi használat ü Béren kívüli juttatások: étkezési hozzájárulás, egészségpénztári hozzájárulás, üdülési csekk és adója B.2 Megbízási díj ü Megbízási szerzõdés szerinti kifizetések, játékvezetõi díjak (nem számlás) ü Járulékok (TB járulék, százalékos EHO) B.3 Ösztöndíj ü Ösztöndíj ü Járulékok (TB járulék) B.4 Alkalmi munkavállaló foglalkoztatása (illetve jogszabályváltozás esetén az ezt felváltó foglalkoztatási forma költségei) ü Alkalmi foglalkoztatás díja ü Közteherjegy, (vagy egyéb, a közterhek megfizetését igazoló bizonylat) B.5 Foglalkoztatás vállalkozói szerzõdéssel ü Vállalkozói szerzõdés menedzsment tevékenységre: igazgató, ügyvezetõ, gazdasági vezetõ, programvezetõ… ü Vállalkozói szerzõdés szakmai feladatok ellátására: táncoktató, oktató, szakmai vezetõ, karnagy, edzõ
44
B.6 Önkéntes foglalkoztatott költségei (2005.évi LXXXVIII. tv. alapján, önkéntes tevékenysége ellátása közben/érdekében felmerült költségek) ü Étkezés biztosítása, megtérítése ü Egészségügyi szolgáltatás védõoltás, szûrõvizsgálat, betegség megelõzõ szolgáltatás ü Használt saját eszközök költségének megtérítése ü Élet-, egészség-, és balesetbiztosítás díja ü Napidíj: önkéntes külföldön végzett tevékenységéhez kapcsolódóan, külföldi önkéntes hazai tevékenységéhez kapcsolódóan C. TÁRGYI ESZKÖZÖK, IMMATERIÁLIS JAVAK BESZERZÉSE C.1 Tárgyi eszköz beszerzés ü Igazgatási eszköz, berendezés irodai gépek, berendezések, számítástechnikai eszközök, kommunikációs és prezentációs eszközök, biztonsági eszközök ü Célszerinti tevékenység eszközei, berendezései: célszerinti (alap-) tevékenység végzéséhez szükséges gépek, berendezések C.2 Immateriális javak beszerzése ü Szellemi termék honlap készítés és fejlesztés ü Vagyoni értékû jogok szoftverek, csatlakozási díjak stb. 4.2.3. Elszámolás és bizonylatai Az elszámolás során a szerzõdésben szereplõ felosztástól nem térhetünk el! Egyes fõsorokon belül az átcsoportosítás általában megengedett, de olyan soron nem számolhatunk el költséget, amire nem pályáztunk, a fõsorok közötti átcsoportosítás pedig a támogatási szerzõdés függvénye. A pályázati támogatás felhasználását a könyvelésben elkülönítetten kell kezelni, a gyakorlatban erre két megoldás képzelhetõ el: ü már a könyvelés során megkülönböztetõ kóddal látjuk el (naplófõkönyvbe beleírjuk a pályázati azonosítót, vagy ha számítógépes programmal könyvelünk, akkor külön fõkönyvi számlát veszünk fel minden egyes pályázatnak, esetleg ha programunk alkalmas rá, külön munkaszámokat rendelhetünk a pályázatainkhoz) ü Az adott pályázathoz külön analitikus táblázatot vezetünk, amely tartalmazza legalább a bizonylat típusát, számát, teljesítési dátumát, a gazdasági esemény leírását, a költségvetési sort, amelyre elszámoltuk.
45
Az elszámolás alapvetõ bizonylatai: a.) számla: áru, vagy szolgáltatás beszerzése esetén a szervezet nevére szóló, alaki követelményeknek megfelelõ számla (nyomtatványboltban szigorú számadású nyomtatványként vásárolt, vagy arra jogosult által készített, a kiállító által megvásárolt programmal nyomtatott), b.) kiküldetési rendelvény: útiköltség térítés elszámolásához sorszámozott, legalább két példányos bizonylat (nyomtatványboltban kapható) c.) ingyenes rendelkezésre bocsátási nyilatkozat: vállalt társadalmi munka esetén (a pályázati kiírás részeként mintát is közzétesznek), d.) bérelszámolás bizonylatai: munkabér és járulékai elszámolásához További követelmények: ü a teljesítési dátumnak minden esetben a pályázati idõszakra kell esni, ü a bizonylatokat a szerzõdésnek megfelelõ záradékkal kell ellátni, ü a másolatokat a szervezet képviselõjének hitelesíteni kell, („a másolat az eredetivel mindenben megegyezik”, dátum, aláírás, bélyegzõ), ü a pénzügyi teljesítés bizonylatait is hitelesítve csatolni kell (nyitó-, és záróegyenleget is tartalmazó bankszámlakivonat, átvevõ által aláírt pénztárbizonylat, pénztárjelentés), ü a számlához az azt megalapozó szerzõdést, valamint a teljesítés igazolásának másolatát is mellékelni kell.
46