A KÖTŐDÉS ELMÉLET ALAPJAI “John Bowlby . . . . . . revolutionized our thinking about a child’s tie to the mother and its disruption through separation, deprivation, and bereavement.” (Inge Bretherton, 1994)
MI IS A KÖTŐDÉS? …az a képességünk, hogy kialakítsunk és fenntartsunk egészséges érzelmi kapcsolatokat, amelyek többnyire a korai gyermekkorban kezdenek formálódni • Tartós kapcsolat egy „bizonyos személlyel” → kötődési személy • A kapcsolaton belüli biztonság és bizonyosság érzése • Megnyugvás, öröm, kellemesség forrása • A „bizonyos személy” elvesztése, vagy az elvesztésétől való félelem aggodalmat vált ki
• Kötődés: hosszantartó érzelmi kapcsolat a gyermek és a számára fontos gondozó közt. – Kialakulásának feltételei: gondozó bejósolhatósága és megbízhatósága
• Szülő + csecsemő = egységes rendszer – Veleszületett, komplementer – Csecsemő: kötődési viselkedés (pl.: baby-face) – Szülő: gondozási viselkedés (biztonság)
• Az újszülött és anya veleszületett hajlama a közelség keresésére • A gondozóval való szoros kapcsolat az életben maradás feltétele • A mama odacsalogatásának ösztönös fiziológiai reakcióit korán próbálgatni kezdi a csecsemő. Az élet első heteinek fiziológiai reakciói- a sírás, mosolygás, szemkontaktus keresése- fontos szerepet töltenek be a társas kapcsolatok alakulásában. • A ragaszkodó magatartás, a társak közelségének előidézését és megtartását szolgáló viselkedésformák (Bowlby, 1965) • A fiatal élőlény azon késztetése, hogy egy bizonyos másik egyed közelében maradjon, mivel nagyobb biztonságban érzi magát annak jelenlétében (Atkinson et al, 1995), és mindez magában foglal egy érzelmi kapcsolatot is, mely mintául szolgál a későbbi életszakaszokban kialakított kapcsolatok minőségére.
• A szülő és a gyerek között kialakuló, speciális, egyénre szabott kapcsolat. • Alapja a szülő és gyermeke közötti biológiai kapcsolat, ami ugyanolyan alapvető szükséglet, mint az étel, vagy a meleg. • Sok tényező befolyásolja: – a szülő mentális és fizikai egészsége, – a gyerek temperamentuma, – a család szociális hálója, támogatottsága.
A KÖTŐDÉSELMÉLET 10 KÖZPONTI TÉTELE 1. A kötődés egy velünk született motivációs erő. 2. A biztonsági szükséglet és az autonómia törekvés kiegészítik egymást. 3. Biztonságos menedéket nyújt (safe haven). 4. Biztonságos bázist teremt (secure base). 5. Az elérhetőségből és a válaszkészségből épül a kapcsolat.
6. A félelem és a bizonytalanság aktiválja a kötődési szükségletet. 7. A szeparációs helyzetben adott félelmi reakciók folyamata bejósolható. 8. Véges számú bizonytalan kapcsolódási forma azonosítható. 9. A kötődés magában foglalja a self-re és a másikra vonatkozó munka modellt. 10. Az izoláció és a veszteség örökletesen traumatizáló hatású.
Lehetséges definíciók… • ... egy bizonyos másik személyhez fűződő realatíve tartós érzelmi kötelék Maccoby (1980)
• …az az erős érzelmi kötelék, amit a zámunkra fontos emberek irányába érzünk életünk során Lefton (1997)
Mary Ainsworth szerint… • …a kötődést úgy kell tekinteni, mint azt az affektív köteléket, amit egy személy vagy egy állat kialakít saját maga és egy bizonyos másik között, ami összeköti őket térben és időben (1973). Vagy egyszerűen: • A kötődés az az erős érzelmi kötelék, amit az emberek bizonyos személyek felé éreznek életük során.
A KÖTŐDÉS: • Egy komplex, folytonosan alakuló folyamat • Kétoldalú élmény • Megköveteli mind a közelséget, mind a válaszkészséget • Általános érzékenység a csecsemő alapvető szükségletei iránt; élelem, stimuláció, megnyugtatás • Specifikus jelekre való válaszkészség; vokalizáció, arckifejezések • Játék, amelyben a gondozó személy aktívan támogatja az éppen zajló fejlődési folyamatot
A KÖTŐDÉSI ELMÉLET… …szerint ez az erős érzelmi kötelék befolyásolja mind a mentális, a szociális és az emocionális fejlődést és elengedhetetlen az egészsége fejlődéshez mindezeken a területeken.
Kötődés és érzelmi egészség • Az elméletek többsége fontosnak tartja korai kapcsolatot a csecsemő és gondozója között • Kettejüknek ki kell alakítani egy kapcsolatot (kötődés), amelyben a csecsemő számíthat a gondozóra, mint – megbízható, – megnyugtató, – bátorító (exploráció!) személyre.
Számos vizsgálat és tapasztalat igazolja a korai szocializáció és kötődés fontosságát a gyerekek fejlődésében különös tekintettel a szülőkre és a családra.
Antisepsis – 1920-as évek . . . • Félelem a baktériumoktól Pasteur • Hospitalizált csecsemők • A csecsemők kézbevételét nem engedték • Szülőket nem engedték látogatni • A csecsemők egészségi állapota romlott
Dr. Loretta Bender • Gyermekpszichiáter a Bellevue Klinikán az 1930-as és ’40-es években. • Angel Guardian Home-ban élő gyerekekről írta: “Nem tudnak játszani, nem tudnak beilleszkedni a csoportba és bántalmazzák a társaikat, tapadnak a felnőttekre és indulatkitöréssel reagálnak, ha együttműködésre akarják bírni őket. Túlmozgásosak és szétesettek, teljesen tájékozatlanok az emberi kapcsolatok terén, és el vannak veszve egy destruktív fantáziavilágban, amely a világ és önmaguk ellen irányul.”
Dr. Rene Spitz • Gyerekeket figyelt meg, akiket pici korukban valami miatt elválasztottak édesanyjuktól… • Voltak köztük árvaházban élők, mások nevelőszülőknél • “Grief: A Peril in Infancy” – a film • A gyerekek kísértetiesen depressziósak voltak, szánalmasan sírtak, a szemeik beesettek… • “Give mother back to baby.” • Hospitalzmus • Anaklitikus depresszió
HERMANN IMRE (1989-1984) • Az ember ősi ösztönei – az egészséges lelki fejlődéshez szükség van a megkapaszkodási szükségelt kielégítésére • veszélyhelyzet, szorongás, fájdalom esetében visszatér (kapaszkodunk fogorvosi székbe, zsebben elhelyezett tárgyba stb.) • Biztonságigény érzelmi vetületét fejezheti ki • Scott és Richards (1979) - koraszülött kutatások
Felmerülő kérdések • Mi lehet olyan különleges az anyához való kötődésben? • Miért van az elválasztásnak olyan súlyos következménye a kapcsolatokra, illetve a gyermek érzelmi fejlődésére?
Sigmund Freud (1940) - „Cupboard love theory” A csecsemők azokhoz az emberekhez kötődnek, akik táplálékigényüket kielégítik Erik Erikson (1963) A csecsemők azokhoz kötődnek, akikben megbízhatnak, akik segíteni fogják őket John Bowlby (1969) A csecsemők azokhoz kötődnek, akik a világ felderítéséhez biztonságos hátteret biztosítanak számukra
Konrad Lorenz, 1903 - 1989 • Imprinting • Létezik egy szenzitív periódus, ami alatt a kötődésnek létre kell jönnie, különben a személyiség fejlődése súlyosan sérül.
Harry Harlow, 1906 - 1981 • Deprivációs kísérletek rhesus majmokkal – Mi a fontos? • táplálék („drótanya”) vagy • ölelés („szőranya”) • http://www.youtube.c om/watch?v=cE0DaZO JDag&feature=related
– A depriváció súlyos fejlődési következményei: • • • •
Nem explorálnak Abnormális szociális viselkedés, kevésbé tudnak játszani Extrém agresszió Felnőttkorukban kerülték a szexuális ingereket • Saját utód gondozására képtelenek
Stresszhelyzetben szőranyába kapaszkodnak – testközelség fontossága.
HINDE • Szeparációs kísérletek rhesus majmokkal – Kizárólag kortársakkal nevelkedők: • Félénkség • Inadekvát szülői magatartás
– Időszakos izoláció: • Kritikus szakasz 3-9 hó • Kritikus szakaszban történt szeparáció hatása még évek múlva is látható.
A mesterségesen szeparált majom kölykök közösségbe kerülve súlyos viselkedésproblémákkal küzdöttek • szélsőséges agresszió • túlságos passzivitás • közösségbe nehezen beilleszkedők • utódnemzéskor negligens, agresszív, abuzív anyák lettek a rossz kötődési mintát „továbbörökítve” a következő nemzedékre
UTÓD KÖTŐDÉSFORMÁLÓ VISELKEDÉSE Harlow (1974) A vakon született kismajmokat, melyek megkapaszkodásra és megközelítő viselkedésre képesek → adoptálják a nőstények Autisztikus viselkedésű, megközelíthetetlen kölyköket → elutasítják
AZ EVOLÚCIÓS ELMÉLET • A csecsemők olyan szociális szignálokat bocsátanak ki, amelyekre a felnőttek biológiailag előhangoltak – Fizikai megjelenés – baby-face – Sírás, mosolygás, stb.
• Ezek a szignálok serkentik a gondozói magatartást • A csecsemők arra vannak programozva, hogy ahhoz a személyhez kötődjenek, aki válaszol a jelzéseikre – Kiválasztanak egy speciális kötődési személyt (monotropizmus), akit biztonsági bázisnak használnak a világ felfedezéséhez – A primér kötődés szolgál mintául minden későbbi szociális kapcsolatban
DE… … az emberi kötődés lényegesen bonyolultabb, mint az állatkísérletes modellek, mert – a társadalmi evolúció által is befolyásolt; – az anyával való esetleges rossz kötődést sikeresen kompenzálhatja a család más tagjával kialakított megfelelő kötődés. Belsky – az apához való kötődés
FŐ HIPOTÉZISEK • A kötődés azzal a személlyel fog kialakulni, aki válaszol a gyerek jelzéseire • A kötődés összefüggésben van (biológiai) fejlődés más területeivel • Lesz egy különleges kötődési személy, aki fontosabb a többieknél • A kötődésben bekövetkező zavarok hatással vannak a fejlődésre
John Bowlby, 1907 - 1990 • Angol orvos és pszichoanalitikus • A brit Analitikus Társaságnak 1939ben mutatta be a kötődés elméletet • Vizsgálatai: – II. világháború előtt vizsgált visszaeső bűnözőket – II. világháború után árvaházi vizsgálatokat végzett – Hospitalizáció → megfigyeléseket, majd filmet készít a korai depriváció hatásáról (Robertson házaspárral, 1952/1953)
• 15-30 hónapos csecsemőket figyelt meg, akiket első alkalommal szeparáltak az édesanyjuktól. • A viselkedésük 3 szakaszát írta le: ellenállás, kétségbeesés, és leválás. • Úgy gondolta, hogy az ellenállás elsődleges funkciója a hiányzó gondozó személy visszatérése.
A többi veleszületett ösztönkésztetéstől függetlenül létező, a kapcsolat kialakítására és a közelség fenntartására irányuló intrapszichés célvezérelt motivációs és viselkedéses kontroll-rendszer, amely néhány ismert gondozó személy felé mutat preferenciális válaszkészséget.
AZ ELSŐDLEGES KÖTŐDÉS… (többnyire az anyával) …három fontos elv mentén szerveződik: • először, bármilyen vészjelzés, legyen az külső vagy belső, aktiválja a kötődési viselkedéses rendszert a csecsemőben, ami arra motiválja és úgy irányítja a csecsemőt, hogy az megnyugtató fizikai közelségbe, kapcsolatba kerüljön a kötődési személlyel; • másodszor, ha aktiválódott, csak a kötődési személlyel való fizikai kapcsolat fogja tudni leállítani a kötődési viselkedéses rendszert; • harmadszor, ha a kötődési viselkedéses rendszer megnyugtatás nélkül túl sokáig marad aktív, vagy csak átmenetileg lehet megnyugtatni, a rendszer vagy túl aktívvá, vagy alul-aktiválttá válik.
A kötődés szakaszai 1. differenciálatlan szociabilitás 2. differenciált szociabilitás 3. valódi kötődés 4. partnerség szakasza
Differenciálatlan szociábilitás 0-2/2,5 hó • Gondozó a baba közelében van. • Baba • sokat alszik; • nem tesz különbséget a gondozók közt; • veleszületett jelzésekkel hívja fel magára a gondozó figyelmét.
Differenciált szociábilitás 2,5 hó – 6 hó • Baba • sírással hív, mosollyal tart ott; • igényli a társas interakciókat (preferenciák); • felismeri a körülötte lévőket, de nem tiltakozik a szeparáció ellen; • kialakul benne egy bizalom, hogy a gondozó válaszolni fog a jelzéseire.
Valódi kötődés 2 éves korig
Partnerség szakasza 2-3 év
• Közelségkeresés • Monitorozás • Tiltakozás a szeparáció ellen • Öröm
• Beszéd • Tárgyállandóság • Mentalizáció • Énkép, öntudat
Maradandó modelleket alakít ki önmagáról és a világról!
A KÖTİDÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZİK
A gondozás minősége • azonnali és következetes válasz • interakciós szinkronitás – a finoman összehangolt „érzelmek tánca”
A csecsemő jellemzői • a csecsemő temperamentuma, • speciális szükségletei, koraszülöttség, vagy betegség
Családi körülmények • a stressz megnehezíti a kötődés kialakulását
A szülők belső munka modellje • a szülők saját kötődési tapasztalata • a szülők képessége saját múltjuk elfogadására
A KÖTŐDÉS SZEMPONTJAI BELSŐ MUNKAMODELL • Belső reprezentációja önmagának és a másiknak • Alapja a szülői viselkedéses válasz • A jövőbeni viselkedéses és érzelmi interakciók bázisa • Tudattalanul működnek • Irányítják a selfre és a másikra vonatkozó érzelmeket és elvárásokat, valamint a viselkedést az interperszonális kapcsolatokban
BIZTONSÁGI BÁZIS • A szülő jelenti azt a biztonsági bázist, ami szükséges ahhoz, hogy a gyerek biztonságosan felfedezze a világot maga körül • A válaszkész gondozó képes ezt a biztonságos bázist nyújtani a gyereknek • Hiánya bizonyos mértékig későbbi kapcsolatokban kompenzálható
KÖTŐDÉSI VISELKEDÉS • Bármilyen viselkedés, ami segíti az egyént a közelség megteremtésében vagy fenntartásában egy bizonyos másik személlyel, akiről úgy véli, hatékonyabban képes megküzdeni. • Biológiai funkciója a védelem; ha a környezete megfelelő, az egyén szubjektív élménye a biztonság érzet lesz.
A gyerek kötődési viselkedései közé tartozik • Csimpaszkodik a gondozóba, ha megijed • Tiltakozik, ha a gondozó elmegy • Követi a gondozót, ha tudja • Üdvözli a gondozót, amikor az visszatér
Ha a gyerek kötődési viselkedésére jól reagálnak, akkor szabadon fogja explorálni a környezetét.
KÖTŐDÉSI VISELKEDÉS CSECSEMŐKORBAN • A gondozó közelében igyekszik lenni • Nyugtalanná válik, ha elválasztják a gondozótól • Örül, ha a gondozó visszatér • Igyekszik mindig a gondozót figyelni, még ha nincsenek is közel egymáshoz (figyel a hangjára, felhívja magára a figyelmet pl. játékkal stb.)
KÖTŐDÉSI VISELKEDÉS FELNŐTT KORBAN • Felnőttek, különösen, betegség, szorongás vagy más nehéz élethelyzetben szintén sokszor igyekeznek egy kötődési személy közelében lenni, aki gyakran szexuális partner is. • A felnőtt kötődési kapcsolat jellemzői – – – – –
Közelség keresés Biztonsági bázis hatás Tiltakozás a szeparáció ellen A kapcsolati állandóság elvárása Kölcsönösség
A kötődés a túlélést szolgálja • Bowlby szerint a kötődés a mód mind az egyén, mind a faj túlélésének biztosítására. • Kialakítja a törődés érzését, ami motiválja a törődés aktusát. • Az első kötődéseink képezik az alapját minden további kapcsolatunknak.
A KÖTŐDÉS MINŐSÉGI KÜLÖNBSÉGEI
A kötődés tényezői Nevelési stílus
A gyermek temperamentuma A gyermeknevelés kulturális hiedelmei
A gyermek kötődési stílusa
• A kötődés nem egy „minden vagy semmi” típusú folyamat • Egyéni különbségek • Különböző kötődési típusok
Mary Ainsworth, 1913-1999 • Bowlby tanítványa és kollégája • Ugandai anyákat és csecsemőiket figyelte meg • Idegen helyzet • http://www.encyclope dia.com/video/SHP_Ni kTkao-maryainsworth-attachmentgrowth-of.aspx
Ainsworth & Bell (1970) • Kontrollált megfigyelési módszer a gyerekek kötődési viselkedésére ‘Strange Situation Classification’ (SSC):http://www.encyclopedia.com/video/QTse wNrHUHU-strange-situation-maryainsworth.aspx – – – –
Az anya ismeretlen környezetben hagyja a gyereket Egy idegen közelít a gyerekhez Az anya visszatér Figyeli a szeparáció elleni tiltakozást, az idegentől való félelmet and és a visszatéréskori viselkedést
The Strange Situation
Kötődés mintázatainak mérése • Idegen Helyzet Teszt – 1. anya és csecsemő bemegy a szobába – 2. idegen belép, ismerkedni kezd – 3. anya kimegy – 4. csecsemő egyedül az idegennel – 5. anya visszatér – 6. anya integetve kimegy – 7. csecsemő egyedül 3 percig – 8. idegen tér vissza – 9. anya visszatér – 10. idegen távozik
Ainsworth & Bell (1971) • Három mintázat: – Biztonságos (70% of sample) – Bizonytalan – elkerülő (15%) – Bizonytalan – ellenálló (15%)
• Az anya viselkedését és szenzitivitását gondolták elsősorban fontosnak
A kötődés mintázatai Csecsemı szükségleteire érzékeny és válaszkész gondozás
Biztonságos kötıdés
Következetesen inszenzitív, esetenként elutasító magatartás
Bizonytalan, elkerülı kötıdés
Következetlen, kiszámíthatatlan magatartás
Bizonytalan, ambivalens kötıdés
Atipikus, bántalmazó, elhanyagoló magatartás
Dezorganizált kötıdés
Mary Ainsworth kísérlete: „Idegen helyzet” Kötıdési típusok, 1960-as évek
Vsz.12-18 Vsz.12Biztonságosan hónapos kötıdı amerikai gy. 65%
Bizonytalan, elkerülı 20 20--25%
Bizonytalan, ambivalens 12%
Anya benn
nyugodtan játszik
játszik, keveset törıdik az anyával
keveset játszik, szorong az anya mellett is
Anya távozik, idegen bejön
idegennel bizalmatlan, néhányan vigasztalhatatlanok, mások nem
esetleg sír, az idegen hatékonyan megnyugtatja
feldúlt, elkeseredett
Anya visszatér
örül az anyának, gyorsan megnyugszik, tovább játszik
elfordul, nem bújik az anyához, játszik
kapcsolatot keres, de nem nyugtatható meg, nem játszik
Biztonságos kötődés • A gyerek érdeklődéssel explorálja a szobát; a szeparáció ideén láthatóan hiányzik neki a szülő, sír. Aktívan üdvözli a szülőt, könnyen megnyugszik és tovább játszik. – Nyugtalan, ha anya elmegy – Örül, ha anya visszajön – Elkerülő az idegennel, ha egyedül van, de barátságos az anya jelenlétében – Az anyát biztonsági bázisként használja az explorációhoz
• Érzékeny és válaszkész gondozói magatartással jár
„B”(biztonságosan kötődő) Idegen helyzet kísérlet (Ainsworth et al.) anya és gyermek együtt van a játszószobában: nyugodtan játszik, míg ott van az anyja, pozitívan reagál az idegenre anya kimegy: nyugtalan lesz idegen meg akarja vigasztalni: az idegen nem tudja megvigasztalni anya visszatér: karjába veszi a gyermeket, aki megvigasztalódik és visszamegy a játékhoz
USA: 65 % Egészséges fejlődés alapja
• „A” (bizonytalan-elkerülő/szorongó-elkerülő) kötődési rendszerben a visszautasítás vagy rigid szabályozás miatt konfliktus keletkezik. - gondozóval kevés interakció - az anyák a gyerekekkel való kooperációban inkább passzívak, elutasítóak - rigid érzelemszabályozás - a gyerek jelzéseinek visszautasítása idő előtti függetlenséget okoz - Gyermeki viselkedés: düh, negativizmus, emocionális izoláció
Idegen helyzet kísérlet USA középosztály: 23 %
Bizonytalan elkerülő kötődés •
• • •
Nem sír a szeparációkor; aktívan elkerüli és ignorálja a szülőt annak visszajövetelekor. Nincs harag, nincs feszültség. Érzelmek nélkül reagál a szülőre; mérsékelt érdeklődést mutat a játékok és a környezet iránt. Ál-függetlenség és önérzet jellemzi Visszautasítja vagy elkerüli a megnyugtatást Nem befolyásolják a közeli, intim kapcsolatok – – – –
•
Nem érdekli az anya hiánya Kevéssé érdekli, ha az anya visszatér Nagyon elkerülő az anyával és az idegennel Az idegent hasonlóan kezeli, mint az anyát (nem keresi a kapcsolatot)
A nem válaszkész gondozás következménye. A gyerek úgy hiszi, hiába kommunikálja a szükségleteit, az nincs hatással az anyára.
• „A” (bizonytalan-elkerülő/szorongó-elkerülő) kötődés Idegen helyzet kísérlet (Ainsworth et al.) anya és gyermek együtt van a játszószobában: közömbös a csecsemő, hogy hol ül az anya anya kimegy: sír/nem sír idegen meg akarja vigasztalni: ha nyugtalanok, az idegenek éppoly hatékonyan tudják megvigasztalni, mint az anyjuk anya visszatér: gyermek elfordul, elnéz, nem megy oda vigaszt keresni
„C” (bizonytalan-ambivalens/szorongó-ellenálló) kötődési rendszerben a diádikus kapcsolat kaotikus. - feszültség nem jól szabályozott, ennek következtében állandósult bizonytalanság alakul ki - saját selfbe és a másikba vetett bizalom csökken= későbbi csökkent önértékelés alapja - állandó kifelé figyelés jellemzi a gyermeket - anya ignoráló, következetlen - kevésbé hatékony érzelmi szabályozás - a gyermek könnyen frusztrálható, impulzív, szorongó, dependens USA: 12 %
C” (bizonytalan-ambivalens/szorongó-ellenálló) kötődés Idegen helyzet kísérlet (Ainsworth et al.) anya és gyermek együtt van a játszószobában: szorosan együtt van az anyjával, akkor is szorong, ha anya ott van anya kimegy: feldúlt idegen meg akarja vigasztalni: nem nyugszik meg anya visszatér: keservesen sír, hogy anyja ölbe vegye, aztán azonnal le akar mászni. Nem tér vissza a játékhoz, hanem aggodalmasan figyeli anyját.
Bizonytalan ellenálló vagy ambivalens kötődés •
• • • • •
A gyerek nyűgös vagy nyugtalan már a szeparáció előtt is; keveset explorál; mérges vagy passzív; a szülőre fókuszál és sír; nem lehet megnyugtatni. Visszahúzódó az idegen környezetben Szeparációs szorongás http://www.youtube.com/watch?v=Y6QtuU1L_ A8&feature=related Visszautasítja az aktív explorációt, a gondozóva foglalkozik Nem lehet megnyugtatni, megölelni – – – –
•
Nagyon nyugtalan, amikor az anya kimegy Láthatóan fél az idegentől Az anya visszatértekor hol elutasítóan, hol csimpaszkodóan vislekedik Fél az explorációtól
A következetlen gondozói magatartás következménye. A gyerek igényeit hol kielégítik, hol figyelmen kívül hagyják.
Kötődési típusok alakulása kultúránként • Japán: szinte nincs bizonytalan-elkerülő gyerek • Észak-Európa: bizonytalan-elkerülő viselkedés nagyobb aránya • Izrael: bizonytalan-ambivalens kötődés jellemző • USA: bébiszitter kérdés – Sok elkerülő és ambivalens kötődés
Dezorganizált kötődés • Legsúlyosabb forma • A gyerek viselkedése dzorganizált, szétesett, arcmimikája lefagy, magzati pózban fekszik, erőteljesen sír és csimpaszkodik. Általában valamilyen trauma kapcsolódik hozzá. • Nincs stratégiájuk a felnőttel való kapcsolatra • Depresszió, motoros nyugtalanság, és disszociáció • Nem játszik, nem reagál a gondozóra konzisztens módon. Sír, verekszik, kiabál, megnémul. • Bántalmazás következménye.
A kötődés szerveződése gyermekkorban • Válaszkész és érzékeny gondozás => Biztonságos modell: – Mások elérhetők; Megérdemlem a gondoskodást; Képes vagyok segítséget kapni, ha szükségem van rá; Jó és szerethető ember vagyok
• Nem érzékeny gondozás => Nem biztonságos modell: – Elutasító gondozás => Elkerülő modell – túlzott exploráció: • Nem érdemes számítani másokra, mert nem lesznek ott, ha szükség van rájuk; Valószínűleg nem vagyok szerethető; Nem kapom meg a segítséget, amire szükségem van
– Következetlen gondozás => Ellenálló modell – túlzott biztonság keresés: • Ha elég kitartóan próbálkozom, valaki csak észreveszi…; Nem vagyok benne biztos, milyen is vagyok én… ez attól függ, a többiek hogyan reagálnak rám; Eltökélten szeretném, hogy mások szeressenek
• Bántalmazó gondozás => Dezorganizált modell: – Veszélyes vagy ijesztő vagyok; Rossz vagyok; Nem tudom, szeressem vagy gyűlöljem a másikat… megbízhatok-e benne vagy jobb elkerülni.
Rizikó faktorok • Nem kívánt terhesség, párkapcsolati problémák • Szülői alkohol vagy drog addikció • Betegségek, balesetek, örökbefogadás • Temperamentumbeli össze nem illés
Ortodox nézet • Gondozó (anya) vezérelte rendszer – Szenzitív gondozás mindig biztonságos kötődést eredményez – A gondozó bármilyen temperamentumú gyerekhez tud alkalmazkodni
Mit jelent a gondozó érzékenysége? • Válaszkészséget • Annak megértését, hogy a gyereknek saját egyéni szükségletei vannak • A legkülönbözőbb helyzetekben relatíve konzisztensen képes a gyerek megnyugtatására
A kötődési személy érzékenysége • Kötődés leginkább azokhoz az emberekhez (nem csak az anyához) alakul ki, akik – Pozitív érzelmeket mutatnak (érzelmesek, simogatnak, mosolyognak, dicsérnek) – Válaszkészek (leggyakrabban reagálnak a csecsemő sírására) – Szociális ingert jelentenek (közel mennek a babához, mosolyognak, beszélnek hozzá, interakciót kezdeményeznek)
Anya vagy gyerek? • Klinikai mintán az anya szerepe látszik fontosabbnak a kötődés biztonsága szempontjából • 34 eset metaanalízise szerint az anya oldaláról fennálló problémák pl. pszichés betegség jobban befolyásolták a kötődés minőségét, mint a gyerek oldalán jelentkezők pl. süketség. » Van IJzendoorn, Goldberg, Kroonenberg, & Frenkel (1992).
Hol van a biztonság? • A csecsemőben vagy a gondozó – csecsemő egységben? • A csecsemő – apa kötődés metaanalízise gyenge, de szignifikáns kapcsolatot mutatott az apai és az anyai kötődés között. – A gyerek temperamentuma a meghatározó?
Két út • Indirekt hatás – Temperamentum → gondozó – csecsemő interakciók → kötődési biztonság
• Direkt hatás – Temperamentum → idegen helyzetbeni viselkedés → “kötődési biztonság” – Stresszre kevésbé érzékeny → “elkerülő” – Stresszre jobban érzékeny → “ellenálló”
Transzgenerációs kötődési minták Szülı
Érzékeny
Érzéketlen
Gyerek
Biztonságos kötıdés
Szorongó kötıdés
Szülı
Érzékeny
Elutasító és/vagy erıszakos, elárasztó
Gyerek
Biztonságos kötıdés
Elkerülı kötıdés
Visszahúzódó és/vagy érdektelen, következetlen
Ambivalens kötıdés
Felnőttkor • Vizsgálatok szerint a negatív gyermekkori kötődéi élményeknek hatásuk van a felnőttkorra is: szorongás, harag, érzelmi zavarok, depresszió, hypochondria, szer használat. . . • http://www.encyclopedia.c om/video/mPvrsFKClBQjohn-bowlby-attachmenttheory-across.aspx
Mary Main és a felnőtt kötődési interjú • Az interjú közben mutatott érzelmeket kódolják, nem a történetet, amit elmesélnek • A kategóriák megfelelnek az ainsworth-i kategóriáknak: – Biztonságos – autonóm (biztonságos); – Visszahúzódó (elkerülő); – Elárasztott (ellenálló); – Megoldatlan dezorganizált(dezorganizált).
Biztonságos / autonóm • A felnőtteknek részletes és átgondolt emlékeik vannak egy boldog gyermekkorról és jó kapcsolatban vannak szüleikkel • Úgy érzik, a szüleik pozitívan befolyásolták a fejlődésüket. • A velük készített interjú koherens.
Visszahúzódó kötődés • Igyekeznek minimalizálni negatív gyerekkori élményeiket és a hatást, amit korai kapcsolataik gyakorolnak az életükre. • Ragaszkodnak hozzá, hogy nem emlékeznek gyermekkori eseményekre, vagy az emlékeik ellenmondásosak. • Az elbeszélés nem koherens.
Elárasztott • A múltbeli családi kapcsolatokban élnek. • Emlékeznek ugyan gyermekkori eseményekre, de nem koherensen és nem hitelesen. • Függnek a szülőktől és régi sérelmeket „dédelgetnek”. • Az interjú dühös, passzív, félelemmel teli.
Megoldatlan - dezorganizált • Összezavarodnak, ha a múltban elszenvedett veszteségekről, traumákról kérdezik őket. • Kognitív és érzelmi szétesés. • Hosszú csöndek, vagy monológok.
Griffin & Bartholomew (1994) A szorongás a selfre vonatkozó, míg az elkerülés a fontos másikra vonatkozó munka modellt, reprezentációt jelenti.
High avoidance
Low
DISMISSIVE
FEARFUL
(+,-)
(-,-)
anxiety
High anxiety
SECURE
PREOCCUPIED
(+,+)
(-,+) Low avoidance
A koragyermekkori kötődés fontossága felismerésének gyakorlati konzekvenciái Például: •
gyes, gyed intézménye
•
kórházban a szülő jelenléte
•
szülés után csecsemő az anya mellett 24 órában (rooming-in) „A szülést követően az egészséges újszülött, maradjon az anyjánál, amennyiben mindkettőjük állapota azt lehetővé teszi. Az egészséges újszülött obszervációjának szükségességére hivatkozás nem indoka a szeparációnak.” (WHO állásfoglalás, 1985)
•
állami gondoskodásban nevelkedő gyerekek számára intézetek helyett családias típusú elhelyezés
•
Foglalkozás és foglalkoztatás fontossága a szociális izoláció negatív hatásai miatt
A 90-es évektıl : Stressz és idegtudományok, neurobiológiai kutatások A korai agyfejlıdésre, korai tapasztalatokra vonatkozó idegtudományi kutatások vizsgálják a korai gondozás és stresszválasz összefüggéseit, neurobiológiai következményeit
•
A korai kötıdés zavara következtében a csecsemı nem tanulja meg a stresszállapot fiziológiai kezelését, s így fokozottan stresszérzékeny lesz.
•
Humán és állatkísérletek arra mutatnak, hogy a korai szélsıségesen rossz körülményeknek hosszú távú hatásai lehetnek, amelyek az agy biológiai programozásából, ill. idegi struktúrák vagy a neuroendokrin rendszer mőködésének károsodásából fakadnak .
•
Újabb állatkísérletes eredmények arra utalnak, hogy hibás tanulási tapasztalatok és viselkedészavarok koragyermekkori interakciós zavarokra és ezzel korrespondáló celluráris, neuronális és szinaptikus változásokra is visszavezethetıek.
•
A szenzoros rendszerek tapasztalatfüggı érését a pozitív vagy negatív emocionális élmények meghatározzák és hatnak az emocionális „limbikus” kapcsolatokra, amely a viselkedés fejlıdésének alapját képezi, és traumatikus élmények a fejlıdést megzavarhatják. Bizonyos agyterületeken funkcionális zavarok következnek be, ami a vulnarbilitást fokozozza késıbbi környezeti hatásokra is.
•
A limbikus rendszer szerepe a stresszválaszban: Fiziológiai homeosztázis fenntartásában, autonóm és neuroendokrin funkciók szabályozásában limbikus rendszeren belül a hipotalamusz fontos szerepe. Viszcerális vagy emocionális agy, mert az emocionális válaszokat is közvetíti.
•
Hypothalamus-hypohysis-mellékvesekéreg-rendszer: állatoknál a depriváció e rendszer változásihoz vezetnek, magasabb kortizol-szint, ACTH és kortikotropinreleasing-hormon (CRH)- fontos szerepük a stresszreakciókban. Cingularis cortex szerepe (Aszalós 2008)
• •
Az emociók szociális szignáljai( pl. testtartás, arckifejezés) feldolgozásában, az emocionális kondicionálásban is fontos szerepe van (adott ingerhez kapcsolódó érzelem), és a limbikus rendszeren belül az amygdala kitüntetett szerepe az érzelmi memóriában.
•
Újabb kutatások szerint a „szeparáció a noradrenerg és dopaminerg, szerotonerg sejtcsoportokban okoz károsodást, jelentısen lecsökkentve a transzmitterek szintjét mind az agyban, mind a gerincvelıben”. (Molnár-Nagy, 1997)
•
Genetikai és környezeti hatások kölcsönhatása a csecsemıkori kötıdés alakulásában Testi kontaktus-opiát endorfint szabadít föl. Kölyökállatoknál az elszakítás az anyától csökkenti az endorfin-kiválasztást, és ez külsı opiátbevitellel csak részben pótolható.
•
•
A korai kötıdés sérülésének fiziológia következményei miatt az észlelt stressz magasabb, így kevésbé érzi magát a személy biztonságban, a stresszválasz erıteljesebb, ráadásul az érzelem önszabályozásának elégtelensége miatt késıbben gyakran használ külsı szabályzókat: alkoholt, drogot, gyógyszereket.
•
A korai kötıdés sérülése összefüggésbe hozható a felnıtt kötıdés és társkapcsolati zavaraival, és így a személy nem keres társas támogatást, ezért kevésbé számíthat a szociális környezetre a stresszel való megküzdésben.
•
Korai depriváció kutatás érdeklıdés középpontjába került újra utóbbi két évtizedben, mert fejlıdı és kelet-európai országok intézeteibıl és árvaházaiból sok örökbefogadás (Ameirka, Kanada, Nyugat-Európa): nagyofokú érzelmifizikai-szociális fejlıdésbeli lemaradásokkal történt az örökbefogadás. Követı vizsgálatok.
Brain research and attachment • How a brain develops hinges on a complex interplay between the genes you’re born with and the experiences you have. • Early experiences have a decisive impact of the how the brain develops. • The connections used regularly become reinforced and protected and become part of the brain’s permanent “wiring”.
Developmental Traumatology Allen Shore and Michael DeBellis • The right hemisphere is more deeply interconnected to limbic arousal systems • Damage to orbital prefrontal feedback • Damage leads to lack of capacity for emotional self regulation ie intensity and duration of affect • Develop type D disorganised/insecure attachment • Lead to predisposition to develop dissociation and future PTSD
Kötődés szakaszai 1. differenciálatlan szociabilitás 2. differenciált szociabilitás 3. valódi kötődés 4. partnerség szakasza
Differenciálatlan szociabilitás • • • •
Differenciálatlan = meg nem különböztető 0-2/2,5 hó Baba sokat alszik Baba nem tesz különbséget gondozók közt
Differenciált szociabilitás • Differenciált = megkülönböztető • 2,5 hó – 6 hó • Baba: – Sírással hív, mosollyal tart ott – Igényli a társas interakciókat (preferenciák) – Felismeri a körülötte lévőket, de nem utasít el
Valódi kötődés • 2 éves korig • KÖZELSÉGKERESÉS: csecsemő keresi a számára fontos személy közelségét • MONITOROZÁS: csecsemő folyamatosan figyeli a gondozót • TILTAKOZÁS: az elhagyás ellen • ÖRÖM: ha a gondozó marad
Partnerség szakasza • 2-3 év • Társas világ működésének szabályszerűségeiről kialakít magában 1 modellt • Próbálkozik a határok feszegetésével • Kialakítja saját értékességét Maradandó modelleket alakít ki önmagáról és a világról!
Kötődési kapcsolat, mint belső modell • Gyermek korai tapasztalatai alapján – képet alkot: • Önmagáról, saját értékességéről, • A kötődési személyek viselkedéséről, • A közeli kapcsolatok természetéről.
– elvárásokat alakít ki, amelyek vezérlik a viselkedést az új kapcsolatokban. – kialakítja érzelemregulációs stratégiáját • Hogyan küzdjön meg az érzelmekkel, indulatokkal? • Önkontroll
Ez a kialakított munkamodell általában egész életre szóló! Lehet, de nehéz korrigálni!
Mary Ainsworth • Bowlby tanítványa • Más kultúrákban is vizsgálta a kötődést – Kötődés szakaszai egyetemesek
• Baltimore study: – 26 anya-csecsemő pár megfigyelése • Anya szenzitivitása, érzékenysége
– Gondozói viselkedés minősége meghatározza a kötődés minőségét
Kötődés mintázatai Csecsemı szükségleteire érzékeny és válaszkész gondozás
Biztonságos kötıdés
Következetesen Következetlen, inszenzitív, kiszámíthatatlan esetenként magatartás elutasító magatartás
Bizonytalan, elkerülı kötıdés
Bizonytalan, ambivalens kötıdés
Biztonságos kötődés • El mer távolodni az anyától • Explorál • Szülő jelenlétében felveszi az idegennel a kapcsolatot • Anya eltűnésekor tiltakozik • Megnyugtatható
Bizonytalan - elkerülő • Nem dúlja fel az anya távozása • Nem fél az idegentől • Nem keresi a kapcsolatot, inkább aktívan elkerüli – Elfordul, elnéz, háttal játszik
Bizonytalan – ambivalens • Nagyon feldúlja a szeparáció, de mégsem nyugszik meg újratalálkozáskor • Nemigen explorál • Nem mer ismerkedni
Dezorganizált kötődés • Később azonosítják (Main és Solomon) • Csecsemők 10-20%-a nem besorolható, atipikus viselkedést mutat • Enyhe stressz hatására összeomlik a kötődési viselkedésük • Jellemző viselkedések: – – – –
Céltalan, tétova, sztereotip mozgások Tartós mozdulatlanság („freezing”) Gondozótól való félelem jelei Közeledés/távolodás konfliktusa
Dezorganizált kötődés háttere • Veszélyeztetett csoportban 40-80% az aránya – Pl.: alkoholista, bántalmazó, elhanyagoló, nagyon hátrányos helyzetű családok • Atipikus anyai viselkedés (pl.: ijedt/ijesztő viselkedés, szerepcsere)
• Magyarázat: – Szülő egyszerre biztonság és félelem forrása is → gyermek számára feloldhatatlan konfliktus → viselkedés összeomlik
• A kötődés kialakul bántalmazó szülő esetén is! • A kötődés adaptív a gyermek szempontjából!
Korai kötıdési zavarok és megbetegedések összefüggéseirıl rövid áttekintés I. Korai empirikus vizsgálatok, tapasztalatok (Freud, Adler, Spitz, Bolwby, Maslow, Harlow stb.). Tárgykapcsolatelméletek a pszichoanalitikus irányzaton belül: A személyiség belsı folyamatai helyett (Freud) a hangsúly a személyiség-környezet viszonyára kerül (anyagyermek kapcsolat) II. Pavlov, Cannon, Selye hatása a pszichoszomatikus megközelítésekre: Franz Alexander stb. II. A 90-es évek során a korai kötıdési zavarok késıbbi hatásainak vizsgálata más formában került elı. A korai agyfejlıdésre, korai tapasztalatokra vonatkozó idegtudományi kutatások vizsgálják a korai gondozás és stresszválasz összefüggéseit, neurobiológiai következményeit. Humán- és állatkísérletek arra mutatnak, hogy a korai rossz érzelmi körülményeknek hosszútávú hatásai is lehetnek, amelyek az agy biológiai programozásából, ill. idegi struktúrák, a neuroendokrin rendszer mőködésének károsodásából fakadnak .
•
Mentális kötıdési-munkamodell-teóriája (1980-as évek): A korai anya-gyermek kapcsolatban a gyermek kialakít magában egy mentális reprezentációt az interperszonális kapcsolat prototípusáról, mely késıbbi életében a világgal és más személyekkel való kapcsolatai mintájául szolgál. Központi jelentıséget tulajdonít annak, hogy az anya érzékenyen reagáljon a gyermek ragaszkodó magatartására; tükrözés.
•
Ezek a munkamodellek a késıbbiekben automatikusan és tudattalanul ellenállnak minden nagyobb mértékő változásnak, és a személyiség olyan lényegi részévé válnak, amelyek folyamatosan befolyásolják szociális tapasztalatainkat.
•
Bowlby a szeparációt átélı kisgyermek érzését ahhoz hasonlítja, amit a felnıtt él át, „ha elızetes letartóztatásba helyezik meghatározatlan idıre, meghatározatlan ítélet alapján.” (Bernáth László: Fejlıdéslélektani olvasókönyv, 1997)
A 90-es évektıl : Stressz és idegtudományok, neurobiológiai kutatások A korai agyfejlıdésre, korai tapasztalatokra vonatkozó idegtudományi kutatások vizsgálják a korai gondozás és stresszválasz összefüggéseit, neurobiológiai következményeit
•
A korai kötıdés zavara következtében a csecsemı nem tanulja meg a stresszállapot fiziológiai kezelését, s így fokozottan stresszérzékeny lesz.
•
Humán és állatkísérletek arra mutatnak, hogy a korai szélsıségesen rossz körülményeknek hosszú távú hatásai lehetnek, amelyek az agy biológiai programozásából, ill. idegi struktúrák vagy a neuroendokrin rendszer mőködésének károsodásából fakadnak .
•
Újabb állatkísérletes eredmények arra utalnak, hogy hibás tanulási tapasztalatok és viselkedészavarok koragyermekkori interakciós zavarokra és ezzel korrespondáló celluráris, neuronális és szinaptikus változásokra is visszavezethetıek.
•
A szenzoros rendszerek tapasztalatfüggı érését a pozitív vagy negatív emocionális élmények meghatározzák és hatnak az emocionális „limbikus” kapcsolatokra, amely a viselkedés fejlıdésének alapját képezi, és traumatikus élmények a fejlıdést megzavarhatják. Bizonyos agyterületeken funkcionális zavarok következnek be, ami a vulnarbilitást fokozozza késıbbi környezeti hatásokra is.
•
A limbikus rendszer szerepe a stresszválaszban: Fiziológiai homeosztázis fenntartásában, autonóm és neuroendokrin funkciók szabályozásában limbikus rendszeren belül a hipotalamusz fontos szerepe. Viszcerális vagy emocionális agy, mert az emocionális válaszokat is közvetíti.
•
Hypothalamus-hypohysis-mellékvesekéreg-rendszer: állatoknál a depriváció e rendszer változásihoz vezetnek, magasabb kortizol-szint, ACTH és kortikotropinreleasing-hormon (CRH)- fontos szerepük a stresszreakciókban. Cingularis cortex szerepe (Aszalós 2008)
• •
Az emociók szociális szignáljai( pl. testtartás, arckifejezés) feldolgozásában, az emocionális kondicionálásban is fontos szerepe van (adott ingerhez kapcsolódó érzelem), és a limbikus rendszeren belül az amygdala kitüntetett szerepe az érzelmi memóriában.
•
Újabb kutatások szerint a „szeparáció a noradrenerg és dopaminerg, szerotonerg sejtcsoportokban okoz károsodást, jelentısen lecsökkentve a transzmitterek szintjét mind az agyban, mind a gerincvelıben”. (Molnár-Nagy, 1997)
•
Genetikai és környezeti hatások kölcsönhatása a csecsemıkori kötıdés alakulásában Testi kontaktus-opiát endorfint szabadít föl. Kölyökállatoknál az elszakítás az anyától csökkenti az endorfin-kiválasztást, és ez külsı opiátbevitellel csak részben pótolható.
•
•
A korai kötıdés sérülésének fiziológia következményei miatt az észlelt stressz magasabb, így kevésbé érzi magát a személy biztonságban, a stresszválasz erıteljesebb, ráadásul az érzelem önszabályozásának elégtelensége miatt késıbben gyakran használ külsı szabályzókat: alkoholt, drogot, gyógyszereket.
•
A korai kötıdés sérülése összefüggésbe hozható a felnıtt kötıdés és társkapcsolati zavaraival, és így a személy nem keres társas támogatást, ezért kevésbé számíthat a szociális környezetre a stresszel való megküzdésben.
•
Korai depriváció kutatás érdeklıdés középpontjába került újra utóbbi két évtizedben, mert fejlıdı és kelet-európai országok intézeteibıl és árvaházaiból sok örökbefogadás (Ameirka, Kanada, Nyugat-Európa): nagyofokú érzelmifizikai-szociális fejlıdésbeli lemaradásokkal történt az örökbefogadás. Követı vizsgálatok.
A koragyermekkori kötődés fontossága felismerésének gyakorlati konzekvenciái Például: •
gyes, gyed intézménye
•
kórházban a szülő jelenléte
•
szülés után csecsemő az anya mellett 24 órában (rooming-in) „A szülést követően az egészséges újszülött, maradjon az anyjánál, amennyiben mindkettőjük állapota azt lehetővé teszi. Az egészséges újszülött obszervációjának szükségességére hivatkozás nem indoka a szeparációnak.” (WHO állásfoglalás, 1985)
•
állami gondoskodásban nevelkedő gyerekek számára intézetek helyett családias típusú elhelyezés
•
Foglalkozás és foglalkoztatás fontossága a szociális izoláció negatív hatásai miatt
