NME Közleményei, Miskolc, I. Sorozat, Bányászat, 34(1986) kötet, 1-4. füzet, 13-25.
VÍZDÚS HOMOKRÉTEGEK ELŐVÍZTELENÍTÉSÉNEK GAZDASÁGI VIZSGÁLATA A BORSODI SZÉNBÁNYÁKNÁL BALOGH BÉLA összefoglalás: Putnok- és Farkaslyuk-aknák esetében vizsgáltuk meg a fejtések elővíztelenítésének gazdasági kihatásait. A vizsgálat azt eredményezte, hogy az elővíztelenítés mindkét aknán gazdaságos tevékeny ség. Az elővíztelenítés gazdasági eredménye függ a fejtési homlokhossztól és az elővíztelenítés időtar tamától A gazdasági eredmény a fejtési homlokhossz nagyobbodásával és az elővíztelenítési idő emel kedésével növekszik. Az elővíztelenítő fúrólyukak egymástól való távolsága és a vízlecsapolás gazdasági eredménye között korrelációs kapcsolatot nem találtunk, ami azzal magyarázható, hogy egy-egy aknán belül gyakorlati tapasztalatok alapján alakult ki az a fúrólyuktávolság, amelyik a legkedvezőbb víztelení tést eredményezi és a víztelenítő fúrólyukak egymástól való távolsága csak szűk intervallumban változik. Putnok- és Farkaslyuk-aknák esetében a védőréteg vastagsága, az alkalmazott víztelenítés időtartama, a víztelenítő fúrólyukak egymástól való távolsága és mélysége közel megegyezik. A számítások azt igazol ják, hogy az elővíztelenítés gazdasági eredménye is hasonló mértékű. A széntelep feletti vízdús homokrétegek elővíztelenítése - nem beszélve itt a bizton sági kérdésekről - többféle előnnyel jár. Ezen előnyök egy részénél gazdaságossági szá mítással meghatározható a többletnyereség, míg a másik részénél kimutatható ugyan, de számadatokkal nem pontosítható az elővíztelenítés hatása.
DR. BALOGH BÉLA oki. bányamérnök műszaki vezérigazgatóhelyettes Borsodi Szénbányák Miskolc A kézirat beérkezett: 1986. fan. 8.
13
Először röviden a második csoportról, majd az első csoportra elvégezzük a gazda ságossági számításokat. A második csoportba tartozó előnyök közül kettőt emelünk ki: — a dolgozók biztonságérzete, mely nyugodtabbá teszi munkájukat, és ezáltal na gyobb teljesítményt érhetnek el; - víz- és iszapbetörés elmaradása miatt nem következi be termeléskiesés. Az első csoportba tartozó előny, hogy az elővíztelenítés hatására megnövekedik a fejtés sebessége. Erre vonatkozólag végezzük el gazdaságossági vizsgálatunkat. 1. A vizsgálat ismertetése A művelt széntelepek fölötti vízadó rétegekben tárolt víz művelés során a fejtési térségbe folyik, ha a fejtések indulása előtt a vízadó rétegeket egyáltalán nem, vagy nem megfelelő mértékben víztelenítjük. A fejtési térségbe áramló víz a talpkőzetet eláztatja, nyomószilárdságát csökkenti, ami a biztosítóberendezések süllyedéséhez, megdőléséhez, a munkateljesítmények, a munkahelyi homlok haladási sebességének lecsökkenéséhez vezet. Előzetes víztelenítést több aknánál végzünk, de olyan megbízható és megfelelő számú adatnyilvántartás, amelyből egyértelmű következtetés vonható le, csak Putnokon és Farkaslyukon áll rendelkezésre. Ezért a számításokat ezen aknákra vonatkozóan végezzük el. Az előzetes vízlecsapolás költsége a fejtés indulása előtt merül fel. Az elővíztelení tés hatása viszont a fejtések beindulása után jelentkezik abban, hogy a fejtés sebessége a víz zavaró hatásának kiküszöbölésével megnövekszik. A fejtés sebességének növekedése termeléstöbbletet, ezen keresztül árbevétel-emel kedést jelent. Az elővíztelenítés gazdaságosnak minősül, ha az azzal összefüggő költségek a terme léstöbblet árbevételéből megtérülnek, figyelembe véve, hogy az előzetes pénzbefektetéstől évenként a jelenleg érvényben lévő szabályozórendszernek megfelelően 12%-os jövedelme zőséget várunk el. Az egyes fejtések elő víztelenítése és azok beüzemelése között több-kevesebb idő telik el, tehát az egyes fejtések víztelenítése különböző fokú. A kisebb mértékű, rövidebb ideig tartó elővíztelenítés alkalmával a fejtés üzemelésének időszakára a vízadó homokrétegben több folyadék marad. A munkatérbe ezért nagyobb vízmennyiség áramlik, a fejtés előreha ladását jelentősebb mértékben akadályozza, mint abban az esetben, amikor az elővíztelení tés hosszabb ideig tart. Vállalatunknál az elővíztelenítési idő sok esetben nem éri el a kívánt időtartamot, ami nek oka a fejtéselőkészítettség nem megfelelő mértékű előretartása, a fúrási kapacitás hiánya. Ez a tény lehetővé teszi, hogy regressziós függvénykapcsolatot keressünk az elővíztelenítési idő és a fejtés előrehaladási sebessége között. Az elővíztelenítési időn kívül természetesen a fejtés előrehaladási sebessége függ a fronthomlok hosszától is. 14
Az eltérő körülmények a fejtés előrehaladási sebességére, az elővíztelenítés mértéké re hatással vannak, ezért a vizsgálatot nem összevontan, hanem aknánként külön-külön végezzük el. Regressziós kapcsolatot próbáltunk keresni a fejtés előrehaladási sebessége, a fejtés homlokhossza, az elővíztelenítési idő és az elővíztelenítő fúrólyukak egymástól való távolsága között. A fejtés előrehaladási sebessége regressziós kapcsolatot mutatott a fej tési homlokhosszal és az elővíztelenítési idővel, azonban ilyen kapcsolatot nem találtunk a fejtés előrehaladási sebessége és a víztelenítő fúrólyukak egymáshoz való távolsága között. Mindkét aknán gyakorlati tapasztalatok alapján alakult ki a főtében lévő vízadó homokréteg szűrődési tényezőjének megfelelően a célszerű fúrólyuktávolság. Ennek megfelelően a víztelenítő fúrólyukak távolsága Putnok- és Farkaslyuk-aknán 8 m. A vizsgálat első lépésében tehát azt kerestük, hogy a fejtés előrehaladási sebességé re milyen hatással van a fejtési homlokhossz és az elővíztelenítési idő, majd ezt követően konkrét fejtési homlokhosszúságok esetén határoztuk meg az elővíztelenítési idő és a fejtési előrehaladási sebesség közötti kapcsolatot, ezen keresztül az elővíztelenítés hatá sára jelentkező többlettermelés mennyiségét. Az elővíztelenítés hatására jelentkező többlettermeivény árbevételének és az elővíz telenítési költség termelés időszakára kamatoztatott értékének a különbsége adja azt a nyereséget, ami a vízlecsapolás hatására keletkezik. A leírtaknak megfelelően a számításokat az alábbiak szerint végezzük: 2. Az elővíztelenítési idő és fejtési homlokhossz hatása a fejtés előrehaladási sebességére A fejtés előrehaladási sebessége, a fejtési homlokhossz és elővíztelenítési idő közötti kapcsolatot kétváltozós, regressziós függvényszámítással határozzuk meg. A számításhoz az egyes fejtések tényleges előrehaladási sebesség, homlokhossz és elővíztelenítési idő ada tait használtuk fel. Azoknak a fejtéseknek az elővíztelenítését, amelyek szűz mezőben indultak, a fej tés mindkét kísérővágatából végeztük. E frontfejtések esetében az elővíztelenítési idő tartamot az alapvágati víztelenítés indulása és a fejtésindulás közötti, valamint a légvágati víztelenítés kezdete és fejtésindulás közötti időtartam számtani átlagaként vettük számí tásba. A vizsgálatba vont fejtések túlnyomó részénél a munkahely indulásakor annak egyik oldalán már lefejtett terület helyezkedett el. A lefejtett terület a vizsgált fejtés fölötti homokréteg vizének egy részét már lecsapolta, tehát e hatást is figyelembe kell venni a víztelenítési időtartam számításánál. E fejtések elővíztelenítési időtartamát a szomszédos fejtés elhaladása és vizsgált fejtés indulása, valamint a lefejtett területtől tá volabb eső vágat víztelenítésének kezdete és a vizsgált fejtés indulása közötti időtartam számtani átlagaként vettük figyelembe. A választott korrelációs függvény típus: y = b0 +b1X1
+b2X2 15
ahol: y — a fejtés előrehaladási sebessége (m/d) Xi = a fejtés homlokhossza (m) X2 = az elővíztelenítési idő (hónap) bo, bi,b2 = a keresett együtthatók A kiegyenlítést az eltérések négyzetösszege minimumának elve alapján végeztük el. E függvény minimumát ott veszi fel, ahol a függvény keresett változók szerinti el ső deriváltja egyenlő nullával. Az így kapott háromismeretlenes egyenletrendszert b0;b1; b2 -re megoldva kapjuk meg a keresett állandókat. A számításokat mindkét aknára külön-külön végeztük el az 1. fejezetben leírt indo kok alapján. Farkaslyuk-akna Farkaslyuk-aknán a fejtés előrehaladási sebessége, a fejtés homlokhossza és az elő víztelenítési idő közötti összefüggést a bányamező D-i részén üzemelő, VOB-HP típusú biztosítóberendezéssel és KS IK típusú jövesztő-rakodógéppel felszerelt frontfejtések ada tai alapján vizsgáljuk. E terület a széntelep fő tejében átlagosan 0,5 m vastag védőréteg után 25 m vastag vízadó homokréteg helyezkedik el, mely homokréteget kell előzetesen levíztelenítenünk a fejtések zavartalan üzemeltetésének biztosítása céljából. Az e területen üzemelő fejtések homlokhossza 60—100 m között, a fejtések elővíztelenítési időtartama 3-36 hónap kö zött változtak. A vizsgálatot 12 db fejtés tapasztalatai alapján végeztük el. A számítások alapján a fejtés előrehaladási sebességét közelítő függvény; y = 4,670 - 0,029X, + 0,015*2 A korrelációs iftdex / = 0,95 A parciális korrelációs együtthatók: r
yxi = - 0 , 9 4
ryX2 =
0,91
Putnok-akna y = 3,383 - 0,013*! + 0,015X2 7=0,77 16
(m/d)
ryXl=-0,25 ryX2 = + 0,70 3. Az elővíztelenítés hatására keletkezett többlettermelés árbevételének számítása A számított közelítőfüggvények azt mutatják, hogy a fejtések elővíztelenítése, víz lecsapolás időtartamának emelkedése növelőleg hat a fejtési sebességre, a fejtés termelé sére. Az elővíztelenítés gazdasági vizsgálata érdekében ki kell számítanunk az elővíztele nítés hatására jelentkező többlettermelés árbevételét, ugyanis a vízlecsapolás akkor gaz daságos, ha ez az árbetével -többlet fedezi a többlettermelés önköltségnövekményét, a fúrási, csőszerelési költségeket, az előkészítés korábbi kivitelezésének költséghatásait, valamint a korábban jelentkező vízemelési költségeket figyelembe véve, hogy az elővíztelenítéssel összefüggő költségek egy része előlegezett tőkebefektetés jellegű. Az árbevételtöbbletet az aknák 1980. évi tényleges árbevétel-adatainak felhaszná lásával számoljuk. Vizsgálatunkban mind az árbevétel, mind a költségadatok számításá nál az 1980. évi ár- és költségszintet alkalmazzuk. A naponkénti többlettermelés árbevételét megkapjuk, ha az akna fajlagos árbevételét megszorozzuk a napi többlettermelés mennyiségével. P = P'Q ahol: P = a napi többlettermelés árbevétele (Ft/d) p = az akna termeivényének fajlagos árbevétele (Ft/t) Q = a fejtés elővíztelenítés hatására jelentkező többlettermelés mennyisége (t/d) Q = ym'X1-Yv
(t/d) 3
ahol: 7 = a termeivény sűrűsége (t/m ) m = művelt telepvastagság (m) Yv - Z?2X2(m/d), az elővíztelenítés hatására jelentkező sebesség-növekedés (m/d) Farkaslyuk-akna Farkaslyuk akna 1980. évi tényleges fajlagos árbevétele 773,68 Ft/t, a művelt szelet vastagság 2,49 m, a termelt szén sűrűsége 1,4 t/m3 volt. Az elővíztelenítés hatására jelentkező naponkénti árbevételtöbbletet a következő összefüggéssel számoltuk. Pf = 40,40 *Xt -X2
(Ft/d)
17
Az elővíztelenítési időtartam és naponkénti árbevétel-növekmény közötti összefüg gés számításánál a fejtési homlokhossz konstansnak vehető, konkrétan mérhető. A naponkénti árbevételnövekményt tehát úgy számoltuk, hogy a fejtési sebesség, elővíztelenítési idő és fejtési homlokhossz közötti függvénykapcsolat b 2 * X2 tagját kons tans értékkel szoroztuk, tehát a naponkénti árbevételnövekmény és elővíztelenítési idő közötti függvénykapcsolat korrelációs együtthatója megegyezik az előzőkben számolt Tyx korrelációs együtthatóval. T
Pfx% = ° ' 9 1
Putnok-akna Az elővíztelenítés hatására jelentkező naponkénti árbevételtöbbletet a következő összefüggés adja: Pp= 41,063*, * 2
(Ft/d)
rppx2 =0,70 A számításokból kitűnik, hogy az elővíztelenítés hatására jelentkező árbevételtöbb let a Putnok- és Farkaslyuk-aknán közel azonos értékű. Meg kívánjuk jegyezni, hogy a számított függvénykapcsolatok csak bizonyos tarto mányban érvényesülnek. A fejtések előrehaladási sebességét ugyanis a technológiai folya matok szükségszerű egymásutánisága lehatárolja, tehát a víztelenítési idő korlátlan növe lése nem eredményezi a fejtési sebességek növekedését. A technológiai folyamatok meg határozott sorrendiségének, és a legjobb termelést elérő napok fejtéselőrehaladásának figyelembevételével Putnok- és Farkaslyuk-aknán 4 m/d maximális frontsebességgel szá molhatunk. Ennek megfelelően a számított függvénykapcsolatokat e tartományokon belül vizsgál hatjuk. 4. Az elővíztelenítés hatására keletkezett többlettermelés és elővíztelenítés költségei A többlettermelés érdekében felmerült költségek négy csoportra oszthatók:
a)
18
a) termelési önköltségnövekmény b) főtefúrás, csőszerelés költségei c) az előkészítés korábbi kivitelezésének jövedelmezőség követelménye d) a korábban megjelenő vízkiemelési költségek jövedelmezőség követelménye A termelési önköltségnövekmény számításánál a vizsgált aknák 1980. évi tényleges fajlagos önköltségadataiból indultunk ki. A fajlagos önköltség költségtételei két cso portra oszthatók, nevezetesen:
b)
- vannak olyan költségtényezők amelyek a termelés mennyiségétől függetlenek. Ezen ráfordítások az ún. állandó költségek. E költségtényezőket gazdasági vizs gálatunkban nem vesszük figyelembe, ugyanis ezek felmerültek akár növekszik a termelés, akár nem. — A termelési önköltségtételek másik csoportját az arányosan változó költségek al kotják. E kiadások csoportjába azok a költségtényezők tartoznak, melyek a ter melés mennyiségének alakulásával arányosan változnak. Tapasztalati adatok alap ján e kiadások a teljes önköltség 53%-át alkotják. Ez azt jelenti, hogy gazdasági vizsgálatunkban a termelésnövekmény önköltségeként az 1980. évi tényleges önköltség 53%-ával kell számolnunk, ugyanis a termelés bővítése az önköltség ben csak ilyen mértékű költségemelkedést okoz. A gazdasági vizsgálatban a főtefúrás, csőszerelés költségeit előlegezett tőkebefek tetésként kell kezelnünk. Míg az a) pont alatt leírt önköltségnövekmény egyidőben merül fel a többlettermelvény árbevételével, tehát a ráfordítás és annak eredménye egyidőben keletkezik, addig az elő víztelenítési költség jelentkezése megelőzi az ál tala létrehozott eredményt, tehát a termeléstöbblet megjelenését. A jelenleg érvényben lévő szabályozórendszer az előlegezett tőkebefektetésre éven kénti 12%-os jövedelmezőségkövetelményt ír elő. Az előlegezett befektetés tehát akkor gazdaságos, ha az elővíztelenítéstől az eredmény megjelenéséig a befektetett összeg 12%-os kamatos kamattal számolt értékét is fedezi annak eredménye. Egy méter vízlecsapoló fúrólyuk komplett kiképzésének költsége 642 Ft. Az egy napra eső elővíztelenítési költséget úgy számoljuk, hogy a fúrólyuk költsé gének kamatos kamattal számolt értékét szorozzuk a napi előrehaladási sebesség és az aknán alkalmazott átlagos fúrólyuktávolság hányadával. Kn = \,\2n
• 642 • / • \
(Ft/4)
Ahol: Kn = az egy napra eső elővíztelenítési költség / = az elővíztelenítő fúrólyuk hossza (m) h = az elővíztelenítő fúrólyukak egymástól mért átlagos távolsága Az elővíztelenítés költsége nem a fejtés összes termelését terheli, ugyanis a vízlecsapolás csupán a termelésnövekmény érdekében történik. c) Az elővíztelenítés kivitelezhetősége azt igényli, hogy a fejtéselőkészítő vágatokat, fejtés szerelésének megkezdése előtt a vízlecsapolási időnek megfelelő időtartammal ki kell képezni. Az elővíztelenítés elmaradása esetén is ki kell képezni a fejtéselőké szítő vágatokat, de ebben az esetben a vágathajtás későbbi időpontban történhet, tehát az elővíztelenítés érdekében merülnek fel az előkészítés költségei korábbi idő pontban.
19
Ezek alapján magát az előkészítés költségeit az elővíztelenítéssel összefüggő költsé geknél nem vehetjük számításba, de a 4. fejezet b.) pontjában leírtaknak megfelelő en az előkészítési költségek elővíztelenítési időre számolt jövedelmezőség követel ményének megfelelő értékkel számolnunk kell. Minden fejtésnél csak egy kísérővágat kiképzési költségének jövedelmezőség-köve telményével számolunk. Az előkészítési költségek jövedelmezőség-követelményé nek naponkénti költségkihatását a fejtés napi előrehaladásának megfelelő vágátszakasz kiképzési költségeinek elővíztelenítési időtartamra kamatoztatott értékének és a vágatszakasz kihajtása tényleges ráfordításainak különbsége adja. E költség tényezői figyelembevétele azért szükséges, mert az elővíztelenítés elmaradása esetén a fejtéselőkészítés a vízlecsapolási idővel későbbi időpontban vált volna szükségessé. Egy méter vágatkihajtási költségét 20 000 Ft értékkel vesszük figyelembe. Az előkészítési költségek jövedelmezőség-követelményének megfelelő naponkénti ráfordítását a következő összefüggés adja: tfe = (l,12 1 2 -\)ke-y
(Ft/d)
Ke = az előkészítési költségek jövedelmezőség-követelményének megfelelő napon kénti kiadás (Ft) ke = az egy méter vágat kiképzési költsége (Ft) A fejtések főtéjében települt vízadó homokrétegekben tárolt vízmennyiséget az elő víztelenítés eredményeként várható többlettermelés eredményének megjelenése előtt kell kiemelni a bányából, a költségek jövedelmezőség-követelményének meg felelő kihatásával is számolnunk kell. Magát a vízemelés költségeit az elővíztelení téssel összefüggő költségek között nem vesszük figyelembe, ugyanis a homokréteg ben tárolt vízmennyiséget mindenféleképpen ki kell emelni a bányából, de elővíz telenítés alkalmazása esetén az elővíztelenítés időszakában, az elővíztelenítés elma radása esetén pedig a fejtés üzemelésének időszakában válik szükségessé. E vízmennyiséget a bánya fajlagos vízfakadása és az elővíztelenítés hatására jelent kező termeléstöbblettel közelítjük. Számításainkban feltételezzük, hogy az elővízte lenítés időszakában a vízlecsapoló fúrólyukakon naponként fakadó víz a vízmente sítés hatására várható naponkénti terme léstöbblet és az akna fajlagos vízemelésének szorzatával egyezik meg. Ezzel tulajdonképpen azt tételezzük fel, hogy elővíztelenítéskor a többlettermelésre eső vízmennyiséget emeljük ki. A vízemelési költségek jövedelmezőség-követelményének megfelelő kihatását a következő összefüggéssel számoljuk: Kv =(1,12 1 2 - lXflf * kv • 7 • m • xl • Yv
(Ft/d)
Ahol: Kv = a vízemelési költségek j öve delmezőiség-ikövetelményeknek megfelelő napon kénti kihatása (Ft/d) q = az akna fajlagos vízemelése (m 3 /t) kv = egy m 3 víz kiemelésének költsége (Ft/m3 ) A fentiekben ismertetett, elővíztelenítéssel összefüggő költségeket az alábbiakban számoljuk: Farkaslyuk-akna a) Termelés költségnövekmény Farkaslyuk-akna 1980. évi tényleges fajlagos önköltsége 603,30 Ft/t volt, mely költségnek 53%-a arányosan változó költség. A termeléstöbblet érdekében felmerült termelési költségnövekmény összegét a kö vetkező összefüggéssel számoljuk: Kt = 16,12 XXX2
(Ft/d)
b) Főtefúrás, csőszerelés költségei Farkaslyuk aknán a fejtéselőkészítő vágatokban gyakorlati tapasztalatok alapján egymástól 8 m távolságra képezünk ki elő víztelenítő fúrólyukakat. Egy-egy vízte lenítő fúrólyuk hossza 8 m. A főtefúrás és csőszerelés költségeit a 4. fejezet b.) pontjában leírtak alapján a következő összefüggéssel számoljuk:
Kn = 1,12
12
' 642 • (4,670 - 0,029*, 4- 0,015X2)
(Ft/d)
c)Az előkészítés költségeinek jövedelmezőség-követelménye A 4. fejezet c.) pontjában levezetett összefüggés alapján a fejtéselőkészítő vágatok korábban történő kivitelezésének naponkénti költségkihatása a következő: Ke = (1,12 12 - 1) 20 000 • (4,670 - 0,029^ + 0,015X2)
(Ft/d)
dJAz előzetes vízemelés költségeinek jövedelmezőség-követelménye Farkaslyuk akna 1980. évi termelése 378054 t, az emelt víz évi mennyisége 1487711 m3 volt. Egy tonna széntermelés érdekében a bányából 3,93 m 3 vizet kellett kiemelni. Egy m 3 vízemelés 1980. évi költsége 3,50 Ft. Az előzőekben leírtak alapján az előzetes vízemelés jövedelmezőség-követelményének naponkénti költségkihatását a következő összefüggés adja: 21
Kv=(\,n
n
-1)0,72^^
(Ft/d)
e) Az elővíztelenítés összes költsége Farkaslyuk-akna elővíztelenítéssel kapcsolatos költségeit a 4. fejezet a., b., c , d. pontjaiban számolt részköltségek összege adja. A részköltségek összegzése és a lehetséges egyszerűsítések elvégzése után a következő összefüggést kapjuk:
fi Kf = 1,12 +
12
IÓJTÍXÍ
• (96398 - 5 9 8 ^ + 309,63X2 + Q,12XXX2) + - 93400 4- 580*! - 300X2
(Ft/d)
Putnok-akna Az előzetes víztelenítéssel kapcsolatos költségnövekményt a következő összefüg gés adja: I? Kp = 1,12
12
(69831 - 268,35*, + 309,63^ + l,3SXlX2)
- 67660 + 260*! - 300*2 + 16,95^*2
-
(Ft/d)
5. Az elővíztelenítés gazdasági eredménye Az elővíztelenítés gazdasági eredményének számítását különböző fejtési homlok hosszak esetén az elővíztelenítési idő függvényében Farkaslyuk-aknára vonatkozóan az /. ábra tartalmazza. Az elővíztelenítés hatására várható naponkénti eredménytöbblet függ a vízlecsapolási időtől és a fejtési homlokhossztól. Nagyobb fejtési homlokhosszak esetén a többlettermelés mennyisége, ezen keresztül a képződő eredmény is több, mint a kisebb fejtési homlokhosszaknál. Az elérhető eredmény összege az elővíztelenítési idő növekedésével emelkedik. Az eredménynövekedés üteme az elővíztelenítési idő növekedésével csökken, de a tervezhető elővíztelenítési időn belül optimuma a függvénynek nem alakul ki, e tartományon belül monoton növekszik. Putnok- és Farkaslyuk-aknák esetében az eredménynövekedést 36 hónapi elővízte lenítési időig számítottuk. Hosszabb elővíztelenítési időtartamra nem prognosztizálhatunk, mivel a függvény kapcsolatot az elmúlt időszakban üzemelő fejtések tényleges adatai alapján számoltuk és a vizsgált fejtések elővíztelenítési időtartama is e tartományban változott, tehát a számí tott függvények is csak ebben érvényesek.
22
ÍZ
napi
a
>-<
eredmény-növekedés
[eFt]
IRODALOM 1. 2.
3. 4.
5. 6.
BALOGH B.: Vízdús homokrétegek harántolásának tapasztalatai. Bányászati és Kohászati Lapok, Bányászat, 106. évf. (1973) 5. szám, 306-314. BALOGH B.:A borsodi barnakőszén medence széntelepei környezetében levő vízdús homok rétegek előzetes víztelenítésének földalatti módszerei, eredményei. VIII. Bányavízvédelmi Kon ferencia Budapest, 1982. április 1 9 - 2 3 . BALOGH B.:A borsodi barnakőszénmedence telepeinek közelében lévő vízdús homokrétegek elővíztelenítési problémái. Egyetemi doktori értekezés. Miskolc, 1983. JENEYNÉ JAMBRIK R. - KOVÁCS F . - SCHMOTZER I.: Javaslat Kányás bányaüzem mű szaki-gazdasági kérdéseinek megoldására. Bányászati- és Kohászati Lapok Bányászat 115. évf. (1982) 3. szám 147-154. JENEYNÉ JAMBRIK R.: Sajómerese II. barnakőszénterület hidrogeológiai viszonyai. Föld tani Kutatási XXVIII. évf. (1985) 3. szám. 2 1 - 3 0 . KÖVES P. - PÁRNICZKY G.:Általános statisztika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Buda pest, 1973. ECONOMIC ANALYSIS OF PRE-DRAINAGE OF WATER-BEARING SAND LAYERS IN THE BORSOD COAL MINES by B. BALOGH Summary
Economic effects of pre-drainage in workings of Putnok and Farkaslyuk mines have been analyzed. The analysis has proved that the pre-drainage is economical in both mines. The economic result of the pre-drainage depends on the face length and the time of pre-drainage, and it increases as these parame ters increase. No correlation has been found however, between the economic result and the Ditch of the pre-draining boreholes which may, partly, be due to the fact that borehole pitch is mainly based on experience and it only varies within a narrow range in each mine. The thickness of protective la yers, the time of drainage, and the pitch and depth of the pre-draining boreholes in Putnok and Farkaslyuk mines were almost equal. Calculations prove that the economic results of pre-drainage are also similar.
ÖKONOMISCHE UNTERSUCHUNG DER VORDRÄNAGE VON WASSERFÜHRENDEN SANDSCHICHTEN BEI DEN BORSODER KOHLENBERGWERKEN von B. BALOGH Zusammenfassung Die ökonomischen Auswirkungen der Vordränage der örter wurden bei den Gruben Putnok und Farkaslyuk analysiert. Als Ergebnis der Untersuchung hat man festgestellt, daß die Vordränage bei beiden Gruben wirtschaftlich ist. Das wirtschaftliche Ergebnis der Vordränage hängt von der Stoßlänge und der Dauer der Dränage ab, es nimmt mit ihrer Zunahme zu. Zwischen dem wirtschaf-
24
liehen Ergebnis der Dränage und dem Abstand der Dränagenbohrlöcher konnte kein Korrelationszusammenhang gefunden werden, zum Teil wegen der Bestimmung des Bohrlochabstandes bei jeder Grube aufgrund von Erfahrungen und weil sich dieser Abstand innerhalb eines engen Intervalls befand. Die Schutzschichtmächtigkeit, die Dauer der Dränage, der Abstand und die Teufe der Dränagenbohrlöcher stimmten bei Putnok und Farkaslyuk Gruben beinahe überein. Die Berechnungen zeigen, daß auch die wirtschaftlichen Ergebnisse ähnlich sind.
ЭКОНОМИЧЕСКИЙ АНАЛИЗ ПРЕДВАРИТЕЛЬНОГО ВОДООТЛИВА ОБВОДНЕННЫХ ПЕСЧАНЫХ СЛОЕВ НА БОРШОДСКИХ УГОЛЬНЫХ ШАХТАХ Б. БАЛОГ Резюме Авторами был рассмотрен экономический эффект предварительного водоотлива вы емки в случае шахт Путнок и Фаркашлук. Результаты анализа показали, что предварительный водотлив в обоих случаях экономически эффективен. Экономический результат предвари тельного водоотлива зависит от длины фронта и продолжительности предварительного водоот лива. Экономический рузльтат возрастает с увеличением длины фронта и увеличением продол жительности водоотлива. Корреляционная зависимость между экономическим результатом водоотлива и расстоянием между скважинами не была найдена, это объясняется тем, что расс тояние между скваживами выбирается на основе опыта, накопленного на отделных шахтах, оно обеспечивает наиболее блогоприятный водоотлив и изменяется лишь в узком интервале. В случае шахт Путнок и Фаркашлук толщина покровного слоя, продолжительность водоотли ва, расстояние между скважинами и их глубина почти одинаковы. Расчеты показывают, что степень экономического результата предварительного водоотлива также одинакова.
