\ ttl- Aozlı-rnčrtyei, Miskolc, I. Sorozat, Bányászat, 32(I984) kötet, 1-4 füzet, H3---127.
ılı-ıı<~ıÁı.ıs GYOGYVIZEK 1-1AszNosiTÁsA EszAK-MAGYARORSZÁGON
JUHÁSZ JozsEF llııtzefoglalás l` zıiık-Magyarországon kémiai és hőmérsékleti szempontból is többféle ásvány és gyógyvizet ta~ıı_„_L Vzııı alkalihidrogénkarbonátos (Bükkszék), kalciummagnézium hidrogénkarbonátos (Nógrád._ .zl alt. vtısus (Parád), kénes (Mezőkövesd), jódos, brómos (Eger), Sóshartyán)) és radioaktív (Eger) jel---,tt pt „gvvíz a területen. Ezek nagyobb részét ınár ma is fontosságuknak megfelelően használjuk. I* vak-Magyarországon már a földtani múltban is számos ásványvízelőtörés volt, melyek nyomát „H ız tt-llt-llıetjük. Egy részük pedig (Parád, Recsk, Bükkszék) ma is jelentkezik.
A természetes ásványvízelőfordulások mellett a múlt század második fele óta egyre növekvő -s„zt«_ııı lt_"-sz.ítettek fúrásokat hévízszerzés céljából (pl. Bükkszék, Eger, Mezőkövesd, Sóshatryán, Bo; i- 1 I
A z Észak-magyarországi ásvány- és gyógyvizek különböző földtani korú régegekből fakadnak. A tt-ı illet jellemző hévíztárolója a triászkori karszt kőzetek. A belőlük felszínre jutó vizeket két _.. z znpzııtrzı osztjuk. Egyrészt a forrásokon keresztül felszínre jutó 30-32 “C-ú meleg-, másrészt a - Iz Int _ı-rokon keresztül a felszínre jutó 40 -60 °C közötti hévizekre. _ li tızık~Magyarország másik nagy ásvány-gyógyvíztartó összlete a középső oligoeén márgás, hn-
-- -L ttzztz--_ zısszlet. Kis hozamú alkali hidrogénkarbonátos, jódos, brómos vizet szerzünk belőle. A ııııtıt-én korból két összlet is ad ásvány-gyógyvizet. A vulkáni kőzetekből nyert víz, vasas, ız -_--. t--z ltı-tv lıh- nagyobb mennyiségű széndioxidot tartalmaz. A miocénkori szeneket kísérő kőzetek i ıı it-.Itt tztııııú, szerves eredetű széndioxidot tartalmazó hideg, esetleg langyos ásványvizet nyerünk. i t.-gıtaı zılzılılı ásványvíz a pannoniai rétegekből jelentkezik. Ezeknek nincs igazi karaktere. I' mık -Mııgyarországonaz ásvány 'és gyógyvizek fürdetéses hasznosítása mellett mindég ııııgy lt. ..ı_ı___`-jut volt ivók úrás hasznosítása és palackozása is (pl. Bükkszék, Parád). Ezen a téren hatalıını-t It-
---„ztztmtııılı van, amit a mai gazdasági helyzetben a lehető leghamarabb le kellene dolgozni.
ttli
ll IIIÁSY. JÓZSEF
-lg:-lvllll ltllllil'
r ıttıl fılıtt lııtltııııănyök doktora
H- In-fı|~_ııı Mılszııki l-Igyetem i z~t.tız_„ ıı-Iı-pttıııı `l`anszék H-I 1 Mt-tltulr l".|ryvteıııvăros 1 hitt-tl lıı't'lkt°!ı`llÍ (U32. .\'Zt'[J!. 27.
Az eınber mindennapi élete kezdettől fogva az élelemlıez és a vízhez kötődött sm rosan. A kultúrnépek már a történelem homályba vesző messzeségében is felismerték egyes vizek gyógyító hatását és kultikus vagy profán módon gyógycélú fürdőzésre illetve ivóvízkúrára használták. Tudjuk, hogy a keleti népek majd az egyiptomiak, később a görögök és a rómtıliılt fejlett fürdőkultúrával rendelkeztek. A források mellett bemutatott hálaáldozatok pedig arról tanúskodnak, hogy felismerték és értékelték a vizek gyógyító hatását is. Azt is ttttl juk, hogy egyes, főként szénsav tartalmú vizeket gyógyulás céljából ittak és nem egysm korsókkal messziről is felkeresték vizüket hazavinni. Történeti szempontból nincs konkrét határvonal az egyszerű vizek, az ásványvlzvlı és a gyógyvizek között. Az analitikai kémia évszázados fejlődésének eredményeként O vt zek szétválasztása a tizenkilencedik század második felében kezdődött el és Magyaronmt gon csak az 1931-ben törvényerőre emelkedett 1929. évi XVI. törvénycikkben lefektotott fürdőtörvény határolta el végérvényesen egymástól azokat. Az ásványvizek tudományos alapon való osztályozása akkor került előtérbe, amikor a gyógyfürdők vizének kémiai összetételéből megpróbáltak következtetni azok terápiás hatásmechanizmusára. Jelenleg a hazai ásvány- és gyógyvizeket kémiai jellegük szerint a következőképpcıı csoportosíthatjuk: _ egyszerű termális víz, - egyszerű szénsavas (savanyú) víz, - alkali hidrogénkarbonátos (alkalikus) víz, - kalcium- magnéziumhidrogénkarbonátos (földes-meszes) víz, - klorídos (konyhasós) víz, - szulfátos (keserű) víz, - Vasas víz, - kénes víz, - jódos brómos víz, - radioaktív víz. Ugyanakkor a felszín alatti víz hőmérséklete szerinti csoportosítása: < 18° C hidegvíz 18 - 25 °C langyos víz 25 - 37°C meleg víz > 37°C hévíz
Megjegyzendő, hogy az OVH egy új rendelkezése szerint a hévíz alsó határát 30 "t ban állapította meg - úgy vélem, hogy nem nagyon indokoltan. Rendeletileg tehát tt ma legvíz 25-30 °C között mozog, a hévíz pedig 30 °C felett van. Az egyszerű termális víz tehát 37 °C - rendeletileg 30 °C - feletti hévíz volna. A: orvosi gyakorlatban azonban még lazábban kezelik a ,,termális víz” fogalmát. Igy péltlılııl a radioktív egyszerű termális víz csoportjába soroljuk Egerben a József fürdő 27,1 °(` lı mérséldetű forrását is.
ll4
ätb `/Ü>Š_šÜP° `rr
W: “IL _DEU
Z QŠ .___,`_.\___I
\_L?_ˇ `_ Ü_Í_3ˇO:%k°;_ m Jıı ıu
_ _2_O%°_ ©m
,1`
_ 0
(5) J`
_ë__H__3EW ^_;_ñ33<
/ Éıta ____|)_v\__ É_:Oă
O025% ÉOWUDE0'
go“H \_(__
\___,__`___ 061%: gaäfl ,_ÓL S323 *ap /_ ___' H Ía
` Ü.
ONWŠŠÉ O2%; _3N_EšOăN“:w_Š_jO3Em2%“<
Ég:na WOb _;_Űg_E2mš5_x"_nd%mx% »JdN% E>UÍn___
a_ cm _úto_
°OO_;_w
.__ ı_,_`äJ
O
_w>Éamm_
OOCÚZOI 9220ÉJO
Oajčmmo
wxganúb 52°Ü gmo
ãOtã>__ M%`NU>__$,0_ _
O8: D0 ° __
šc_% " _
_` \
58° 0
_`
\
_`
%_C__~=a__OPo 0
No\ 5
ääwaëmãûä
J_
°E%§>g>w_Mñ_M%x°_U_ä° W
S __ 8D393 ëggo
O
ã>t%$mfı
0% ăwı
_š____N
W? mmwm 9”mm MHWllJu
ll
W “PP
mgWWNN
O
aa“QOO
mg:WQ8
gá32
“nam__$
OÓO
86äo nogá5 __*'Q aOägãmqwä QS; qš _;qw_: 358" OO OOOOO OOO
O___O __°
O li
Q: __h_e OO
30ga2 É;
O
8.2l ýš 3ga
„OH
H:
Ol
m_`I__`_
:_F
md
mg
26 S6 Ég|ı1
qN_ne Q:
*___l
mg __~__gá Ha
gm M<>mõm m<mD<M<_ S
mg”9
*QWWW wmwWm_apw m
*É H: “aaE ä
O 1
Ond “Ég
:Ő
h__E_ag WNW: “É
Wmmüww wmmwm Ráămš“sg
N
Bnmww mxmñ
sg86aa:Jam
NH1
C65Ohdh a_:Ed OŠ ÉI
*H6I
“mg Q:a3:U2
OO
Ed 86 gm :_3
*WWW„M gm
ga: E;mdgm:
$__“_;gi;
qmg
gőg368 mgE3 gáac Sd'l_I' gagá
QˇQO NQN26 :_II OH?C62: *6 N_ š_O OO OO OO 8_
_N_$has „M6xd OO
MNÜ
gä2:?
Q:
MH_E_: “HRE135mag aggNnãzA23
qn: 9%; O O
O
86RR
O
hqaa_ˇ “azqãü “ms _2H_ ÉJ;@_ Samg gûä“KN “aaqaä OÓ
„Nő $_°1Iı
mı3 _Oû 5
W“_ Wm M'“_ “J
ll
W WWÍD
mm
mm” l_ nu ax
R: gá
ãt gá ad
ga
“gm
që gága3; QS ãmna __: 18“ŠOl moT “ig“sgna: 2 QSáaz OI OgI l Og
ll
“I
mmzu m
mü
F D nl :_ 9 P wa
mp mm
ýq:
3Š OO
OO
_:
O O
2% gá ad gá O O 3
gá
nam
äegeã
Egˇ
mag
O
C O
O 0
hamá 223: É
g__H:3_m
EHNš
MQ:
O
:Mod
N: Q?
QSI
_`__8: 5839:2 ÉOO
WW"_ :OEC
É
má
m D_ 'J m S _?fm Su
6
É bb
__o “mo
woWmm _! QN*__2_: ŠÉGoŠ3: 3_ OŠŠ3ÉŠEŠEaz86Š sdgó 86sd O OO3686ŠŠOO O “___QS `ÉÉÉÁ:OOQ2ta
<30m
°3_
36l
2 Š
W H_ Ã Hámu
is
Q: Q;I
O
müis
1
O ._l_'_l
_: ga VÉN *
OI
NCG
u“_ 3
I
giI|l _
Aëã EV
GOOO
ŠEÉÉQ _ _ _ _3_ _ _ _ šz _ ă_ _:
O O O O O O O O
O gm
h8_O ad OQO Sd"
§ã_=_<
ãu e m ããm
Š 350
_;
šë
Në
E20 “ÉMZ
_ˇ _ _° _ :zi _ E_ˇ_ gš _E_ "_ Šã
Qaä
_=Šã_“_Šă_
26 8_@_
O
ăâ
ägã šã
ágai
>-2250:
isa
3; 36
gó
O
§°8O°_o Ššwx
äageãoz
__šã Ég
_ã_ “č
Q _ q
_E_ăš>gãëo
N2
Š ãê ä ãä
M83 :___
1
llıı ıı fenti osztályozásokat tartjuk szeın előtt Észak-Magyarországon kémiai és lıő „im-zokluli szempontból is többféle ásvány és gyógyvizeket találunk. Az egyszerű tcrııııilis .ımıı lsıelul is a hypotermális ~ víz csoportjába Miskolcon a Strandfürdő kútja, a miskoltmjııılrııi lavasbarlang vize, az egri Zsigmondy forrás és a III. sz. régi forrás vize tartozik l I ntllm).
A hükkszéki 27-es és 27[b-s kutak, valamint a kisterenyei 262 m mély fúrás vize az alt AIılııılıogénkarbonátos (alkalikus) víz csoportjába tartoznak. A kalcium magnéziumhidrogénkarbonátos (földes-meszes) víz csoportjába tartozik N~ ıp,ı zıılszakáulon az Ipoly-parti szénsavas forrás. A parádi Clarissa és Szent István forrás a vasas vizek csoportjába tartozik. A ınezőkövesdi Zsóri fürdő hévíz kútjai kénes vizet adnak. Ugyancsak RČHGS de hi.ti-gvız. ıı parádsasvári Csevice I. és Csevice II. forrás. jódos, brómos víz az egri Dobó forrás, a sóshartyáni Jódaqua 600 m mély és 134 nı „wıy Iúrásának valamint a régi aknának a vize egyaránt. A radioaktív vizek csoportjába tartozik Egerben a gyógyfürdő medence forrása, a I. zz~„-|` fürdő udvari forrása, a régi strandmedence forrása, a tükör-fürdő, a III. sz. 70 m-es pı ~ ~l»tıl`ı'ırás. Ide tartozik Miskolc-Tapolcán a tavi fürdő és a 'lermálmedence forrása. I-1 zeknek az ismert ásvány- és gyógyvizeknek a víz minőségére néhány fontos adatot zu I ırılılázatban láthatunk. A/. általában jól ismert fenti termálvizeken kívül Borsod- Abaúj -Zemplén megyében I gr-ı lnvrin (E-l -l), Leninvárosban a strandon, Mezőcsáton, Sajóhidvégen, Sárospatakon az I ıszııkeszin találunk üzemelő vagy lezárt termálkutakat, melyeknek nicsen gyógyászati inn: ıınsiıása. Heves megyében Andornaktályán három hévízkút van, amiből az egri fürdő is ıõ ı z~ -. ı ıl _ Boconádon, Egerszalókon, Hatvanban, ÍHevesen, Hevesvezekényben , Kiskörén, h. zıııılıiıı. Pélyen, Mátraderecskén, Tarnamérán és Tiszanánán találunk strandi vagy vízelláı.ı~ı lnıvıııısítású termálkutakat. Egyesek közülük még nem üzemelnek míg az egyik he,.„.„-A-kéııyi kút a MÁFI meg gyelőkútja. |`«lszak-Magyarországon tehát sokféle, esetenként igen értékes ásvány- és gyógyvízzzs- „~ı mi rt ismerünk, melyek egy részét már ma is fontosságuknak megfelelően használunk. I .zıılı Iıclyen pedig még fel kell tárnunk az ásvány-gyógyvízszerzési lehetőségeket is. I'-lszak-Magyarországon a földtani viszonyok alakulása folytán már a földtani múltl-im ıs suiıııos ásványvíz előtörés volt, melyeknek nyomát a területen fellelhetjük. Egy„wı iı ıerıııálvíz előtörések körül az eredeti kőzetásványok elbomlanak és új jellemző ás-„ııwıık keletkeznek (pl. kaolin, zeolit, epidot, kalcit, klorit, Opál), másrészt az ásványok ıı „wlxrlıol hozott oldott alkalorészeket hagynak hátra, melyek a különféle szul dos éreek ı|-un, ııııırkazit, arzenopirit, kalkopirit, galenit, szfalerit, anglezit, fakóércek, enargit, stlı.). I ııılı ırziw ıııvlıó ıı miocén andezitben a Gyöngyösoroszi Ércbányában található galenit, szfale zu, A |ızıı:i
:lás őrzi a régi ásványvizelőtörések helyét. Mádon és Szobon a zeolitosodás, számos helyen a forrásvizi mészkő lerakódás utal régi ásványvízelőtörésekre. A földtani múltban jelentkező ásvány-gyógyvizek jelentkezése sok helyen megszűnt azóta, sőt környezetünk a hegyképző mozgások eredményeként ma olyan magassági helyzetbe jutott, hogy ott a vízelőfordulást mesterségesen sem lehet ma már visszaállítani. Vııu nak helyek azonban, ahol ma is előtörnek e vizek - pl. Parádon, Bükkszéken, Recsken, Terepesen jelentkező csevicék. A természetes ásványvízelőfordulások mellett a múlt század második fele óta egyre növekvő mértékben jelent meg kisebb -nagyobb mélységű kutakban is az ember által felszínre hozott ásványvíz. A kutakat nemegyszer éppen az ilyen természetes índikációk közelébe telepítették, mint például Bükkszéken. Itt az első fúrást 1937-ben éppen az észlelt olaj és gázindikációkra telepítették és egy produktív kőolajmezőt tártak fel. 1938-ban telepítették a B-27 sz.-t, amit Salvus forrásnak neveznek - amely 1000 llp 39 °C hőmérsékletű alkáli hidrogénkarbonátos, klorídos, gázos vizet szolgáltatott. A B-27 kút eredeti hozama az üzemelés során folyamatosan csökkent, ezért 1974-ben új kutat fúrtak (27Ib). Jelenleg a két kutat felváltva üzemeltetik. A folyamatos termelést akadályozza a vízkövesedés, amit időszakonként kifúrással távolítanak el a kutakból. Bükkszéken 1952-ben néhány köbméter napi teljesítményű palackozót állítottak üzembe. Később a Salvus vizet a dél-budai Apenta-, majd a Hunyadi telepen palackozták. A víz egy részét helyben ivókúraként is hasznosították. A túlfolyó vizet, idényjelleggel fürdőmedencékben hasznosítják. 1970-ben 27Ia néven - 27-es kút felújítása címén egy 550 m mély kutat létesítettek a Bányász Üdülőben fürdési céllal. A kútból 540 llp 39°C hőmérsékletű vizet termelnek, s ezzel túltermelik a Salvus víz korlátos utánpótlódású rezervoáıját. Igen régóta ismeretesek az egri langyos források. Közülük mészkőből táplálkozik xi legtöbb langyos illetve meleg forrás. Az egri melegvizek évszázadok óta ismeretesek. Először virágzó fürdőélet Egerben ıı török időkben volt. A törökök kiűzése után a fürdőépületek tönkrementek. Csak a századforduló után fordult ismét a gyelem a meleg vizek felé és a harmincas években kezdték újra céltudatosan felhasználni. A vizsgálatok szerint a kis területrészen feltörő források a kavicsrétegekkel fedett, sasbércszerűen kiemelkedő felső eocén mészkőből jelentkeznek. Az eocén mészkő fedőjdıı ai törő meleg karsztvíz ott a hideg talajvízzel keveredik különböző mértékben s nyer némileg eltérő karaktert. A Gyógyfürdő medencéjének mintegy 14 forrása 1700-200 llp összhozam között ingadozik 29,7 -3 1 ,0 °C hőmérséklet mellett (Tükör forrás). A rádium emanáció a mészben lévő granitból, gabbróból, dioritból származik. A Versenyuszoda és a Strandfürdő nagymedencéi forrásainak hozama 550 llp illetve 800 llp. A nagymedencéi források a Tükör forrásokkal szorosan összefüggenek. Az Erzsébet forrás 40 llp 24-29 “C -ú vizet ad. A Lakatgyár udvarán fakad és tulajdonképpen egy 1900-ban mélyített kút A József forrás 150 llp hozamú, a fedett uszodát szolgálja ki. Sajátos színfolt az oligodén rétegből fakadó Dobó forrás kis hozamú jÓd0S, ÖTÓIHOH vlf melyeket 1920-ban kezdtek palackolva árusítani. H8
A két háború között 1938 -39-ben fúrták Mezó'kóvesden a Zsóry fürdő kútját. A M /'r ııı-cs fúrással eredetileg szérıhidrogénfeltárás volt a cél, de a középső triász kalcitcrcs ıııv~zsı.kt`4ilıcısı S000 llp széndioxidos 71 °C hőmérsékletű karsztvizet találtak. Fürdőt épitel ız-lt ıııtıjd a csökkenő hozamú kút kieső hozamának pótlására újabb kutakat mélyítettck. A ll sz. kút 1964-ben készült az I. sz. kút közelében 895 m mélységre. Itt a triász rétegelt tt-tlőjében karbonátos kötésű dolomitbrecciában állt meg. 540 llp 66,2 °C-ú hévizet mılgáltat.
A III .sz. hévízkút 972 m mélységben triász kvarcitban állt le. A kútból 66 ° C hőıııõı~mkIetű néhány llp hozam termelhető ki. A IV. sz. hévízkút 1969-ben mélyült és 600 m-ben felső pannoniai homokos összlet ıiznı állt le. 100-1501lp 45 °C hőmérsékletű vizet szolgáltat. A Mezőkövesdi Hőfürdő hévízkútjaiból tehát kb. 1000 llp termálvíz nyerhető. A kréta, de főleg a miocén vulkanízmus teszi lehetővé, hogy Parád környékén vasas at mıvs, timsós víz és kérıhidrogénes savanyúvizek képződhessenek. A területen a XVIII. mlıatl óta művelés alatt áll az ,,Egyezség táró”. Eleinte ércet bányásztak, később a táró ar. In-ıı szegény elbomló kőzetét további mállasztóhatásnak kitéve és kilúgozva, fürdésre »ıllz tılıııas gyógyvíz előállítására használták fel. Az Állami Gyógyfürdő Kórház gyógyvizét .fızltnl ıı nagy pirittartalmú andezitből csapadékvízzel kilúgozva mesterségesen állítják elő. A l`ürdőteleptől délre nyíló Ilona völgyben két ásványvizes kút található. A Szent lıtvrııı forrást 1926-ban tárták fel és a kéntartahnú gyengén szénsavas kalcium-hidrogénI- m In má tos ásványvizet Papin-fazékban melegítve a helyszínen ivókúrára használták. li völgyben fakad a Clarissa szénsavas forrás, melynek vizét a század elejétől palacI-„ıták és jelentős forgalmat bonyolítottak le. Parádtól nyugatra, Parádsasváron fakad a Csevice I, amit már a század eleje óta pata. koıııak parádi víz néven. Az alig 3-4 llp forrásvíz kénhidrogénes, szénsavas víz s mindig ıvokıirára használták. A parádi gyógyvíz mellett 1956-ban képezték ki a Csevice II. sz. aknás kutat béléscso rt-I Az ásványvíz széndioxid-tartalma üzem közben fokozatosan csökkent, ezért 1970 f
-:la ııéııtlitıxiddal dúsílljãk.
lt-lcnleg a Csevice II. forrás vizét és a kénes Parádi vizet Parádsasváron palackozzák. Itltıızllo'-t forrás kishozamú, hőmérsékletük 10-11 °C körül mozog. A középső oligocénből nyeri vizét Sóshartyán mindkét kútja. A területen régtől fog ~ A -„ »-1 vızck voltak a felszínen. Már a XVIII. században végeztek - eredménytelen és sókıı. iatttıt ı-gy .26 m mély aknával.
.snslırırtyánban az első és második világháború után (1919 és 1946-48) újabb erctltnz*-ııt«tz~lt~ıı sókutatást végeztek. A 146,0 és a 600,0 m mélységű cfúrásbóll azoııban kis nwııııvıségii, de gyógyászati szempontból kiváló minőségű nátriumkloridos, jódos, bróınzıı vtıvı lehetett kitermelni. A két kút közül a 600,0 m mélységűt 1950-ben állították ıız-«nııl~t~ és azóta folyamatosan termelik a gyógyvizét, amely orvosi vélemény szerint golyL-tı ıııı-glwtcgedések gyógyítására, illetve megelőzésére ivókúraként kiválóan alkalmas. A
iro-.zlnııtvrıııı .lodaqua gyógyvíz palackozását 1950-ben helyben kezdték meg, majd Bükkll*-1
székcıı folytatták és jelenleg a Hunyadi telepi palackozóban töltik. Ebből a gyógyvízh l az igény rendkívül csekély, így termelése sem számottevő. lleves és Nógrád m gyëlie túl Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is számos kiselıli nagyobb ásvány- és gyógyvízelőfordulást ismerünk. Közülük is kiemelhetünk néhány jellemzői, és néhány fontosabbat. Már a múlt század eleje óta ismert és használt egyszcrtl vasas víz van Erdőbe'nye'rı egy felhagyott ércbánya táróban összecsepegő formában, amit kádfürdőben hasznosítanak. A viz miocén korú riolitból és andezitből fakad. A Zempléni hegység nyugati részét középső miocén andezitből12,0°C-ú forrás vlı fakadt Göncön mintegy 230 llp hozammal, melvet emberöltők óta fürdésre használnak. A forrást foglalva a hozam 1000 llp-re megnövekedett. A Bükk déli részén hat nagy forrás fakad Kácson a triász alaphegységből. Összesen 10.000 - 15.000 llp hozamú 15,5 -22 °C közötti hőmérsékletűek a forrásvizek. Egy részét Kácstapolca fürdőn strandfürdőzésre használják. A Zempléni hegység északnyugati részén Kékederı fakad miocén piroxénandezitből, andezitbre cciából a Mátyás forrás, melynek vizét a XV. század óta használják fürdőzésro - és ivásra. - Hozama 200 llp körüli hőmérséklete 20,5 °C. Az alsó miocén homokkő rétegekből táplálkozik a kisterenyei mélyfúrású kút. Pannon iszapos homokrétegből tör elő Korláton a Kristálytó 25 °C hőmérsékletű, átlag 600 llp hozamú vízre. A kelet borsodi szénmedencében vízbetöréskor figyeltek fel egy 13-19 °C hőmér sékletű, széndioxidos vize. 1968-ban Mucsonyban két kutat mélyítettek a miocén korú rétegekbe a víz felhasználására. Az SP. 109. sz. kútból 38 llp ásványvizet nyertek, amit 1970 óta szénsavval dúsítva „Borsodi víz” néven forgalmaznak. Miskolc város területén több helyen tör elő langyos és meleg karsztvíz, az Augusztus 20. strandfürdő mélyfúrású kútjából pedig hévíz. Diósgyőrben a Vár közelében több 19-23 “C körüli hőmérsékletű forrás fakad, mellyel részben a Várfürdő strandmedencéit töltik.A tápláló forrás 23° C hőmérsékletű én 800-1200 llp hozamú. A Taviforrás 18 °C-ú és kb. 2000 llp hozamú. A Szent György Im rás 10-100 llp 22 °C vizet szállít. Miskolc-Tapolcán a középső triászból fakadó források igen bővízűek. A gyógyfünln medencéjében feltörő források 31-32 ° C hőmérsékletűek 2000 llp hozammal. A barlang forrás kb. 40001/phozamú 27-32 °C hőmérsékletű vizet ad. A Kistavi forrás hozama 800 llp, hőmérséklete 32 °C .A Tavifürdő 29-31 °C lı(`i mérsékletű 1300 llp hozamot ad. A csónakázó tó fenékforrásai több ezer liter percenkéıı ti hozamúak, 20-26 °C hőmérsékletűek. A Szerelem szigetet körülvevő mederben tölılı forrás fakad 27-30 °C hőmérséklettel és 600-2000 llp hozammal. Igy a tapolcai langyoı források összhozamának értékét 9.800 llp-re tehetjük. 1970-ben Miskolc-Tapolcán egy 242 m mély szerkezetkutató fúrás is készült amiből 1160 llp 29 °C hőmérsékletű meleg vizet lehetett termelni. Ugyanebben az évben az Egyetemváros részére épült 343 m mély kútból 780 llp 34 °C hőmérsékletű vizet tudtak kitermelni. Ezek a kutak azonban neııı iizemelnek. l .20
Miskolc város belterületén az Augusztus 20. strandfürdőben 1952-53-ban fúrtak egy lot) llp hozamú 42 °C hőmérsékletű vizet szolgáltató kutat a középső triász rétegekıv nl-1 ııı mélységre.
A legújabb gyógyvizfelhasználások közé tartozik a bogácsi. A nagyon szép helycıı tvltvo kis fürdő hévizét strand-jelleggel; medencés fürdő és zárt fürdő formájában hasznoııııtlk. A 60 °C-ú vizet felhasználás előtt az épület fűtésére is használják, így a szükséges Intırfs során felszabaduló hőt is hasznosítják. A területen vannak ma már felhagyott ásványvizhasznosító helyek is. Ilyenek például N.`ıgı:'ıd megyében Díósjenőn a Börzsöny hegység nyugati szélén a Zsibak árokban fakadó f- I .Í llp hozamú vasas rétegforrások, melyekre a múlt század derekán fürdőépületet ırıııı-lıek. Hasonló az abaújszántói Aranyos fürdő, ahol aknakútból 40-80 llp 18,5 °C hőmé ı sékletű vízre egy ma már használaton kívüli 20 kádas fürdőt emeltek. Az északmagyarországi ásvány- és gyógyvizeink jellemző víztartó kőzeteit ismertük aıvg :ı fürdők áttekintése során. Láttuk, hogy a triász karsztosodott kőzetek jellemző víztrı ı mi az egyszerű termális ásvány és gyógyvizeknek. (A források esetenként a atal fedőta »I fzıkadnak és a mélyfekű trász fölött még a vele egy rezervoárt alkotó eocén mészkö-.-nıı ıs ıitáramlanak). A belőlük fakadó vizeket két nagy csoportra osztjuk. Egyrészt a tr -ı ı zisokon keresztül felszínre jutó hypotermális -langyos és meleg - ásvány- és gyógyvızvk ıe, melyek hőmérséklete legfeljebb 30-32 °C-ig emelkedik. Másrészt a mélyfúrásoIzrzn keresztül felszínre jutó termális ásvány vizekre. Az első csoportba tartoznak az egri, A ıııı-rkolci és a kácsi nagy forráscsoportok. Jellemzőjük a viszonylag nem nagy ingadozású nagy vízhozam. Vízminőségük lényegében egyszerű karsztvíz jellegű mint a kácsiak vagy .mk zı radiokativitásuk avatja őket gyógyvízzé. li három nagy forráscsoportból a kácsi és a tapolcai tavasbarlang forrásvize lényegétu-ıı ıızıgyon hasonló a budapesti Római fürdői forrás vizére, míg az egri források és a tapol. .ıı tt-ı ınálfürdő forrásai a budai. Gellért, Rudas forráscsoportra vagy a Hévízi tóra hasonlíÍ Il|lıl|\
A második csoportba tartoznak a mezőkövesdi Zsóry források és a miskolci strandtııırln fıˇırása. De míg utóbbi csak egyszerű termálvíz, addig a Zsóry kutak vize a kénes vizz-It I-.~roportjába tartozik. Ezek a vizek is bővízű kutakból fakadnak, hőmérsékletük 40 ırll nl' körüli.
fûszak-Magyarország másik nagy ásvány-gyógyvíztartó összlete a középső uligm-ılıı ~r.m.-zı.r lıomoklisztes összlet. Ebből sok kis hozamú gyógyvízkút nyeri vizét Széeséııyıöl lı ırztr-ıvııyéig. Jellemzőjük vagy a nagy alkalihidrogénkarbonát tartalom vagy a nagy jóıl az. lıınıııızırtalom kis hőmérséklet mellett. Előbbire Bükkszék, Kisterenye a példa, ııtúlılıi is 'in-zlııırlyán vagy az egri Dobó forrás. A miocén kori vulkáni kőzetekből is sok lıelyen taııatt lvl azok pereme mentén - ásvány-gyógyvizét. Példa Erdőbénye, Göncz, Pzırrid. l'zıı tıtl~aısv:'ır, Kéked. Az ezekből fakadó langyos víz vagy vasas vagy kénes és kiselıh-ııagr I ılzlz ıııeıınyiségben tartalmaz széndioxidot. Ezek a málló vulkáni környezetből lakadn mult ıı lvgkoncentráltabbak és biológiailag aktív ionokat is a legtöményebben tartalmazItal:
lll
A kelet-borsodi szénnıedencében a miocén kori szenck kı'.s`eró` kó'zereibó'l is lelıet In* lyeııként kishozamú szerves eredetű széndioxidot tartalmazó hideg, esetleg langyos vizet feltárni (pl. Mrıcsony). A lefıatalabb ásványvíz fakadásaparmoniairétegekből jelentkezik (pl. a korláti Király tó forrása). Ezeknek nincs igazi karaktere. A termális ásvány-gyógyvíz három hasznosítható összetevővel rendelkezik: a I~l,0-val. a szennyező anyagokkal és a hőmennyiséggel. A termális vizeket tehát akkor hasznosítlıiıt juk helyesen, ha mindhárom komponensét teljes mértékben hasznosítjuk. Magyarország If' ıı rópa vízben egyik legszegényebb állama. Igy meglevő értékes és szennyezéstől viszonylag |nI védett felszín alatti vízkészletét csak a legcélszerűbb takarékosság mellett kifejezetten cél szerűen és mindhárom komponensére nézve teljesen kihasználva szabad hasznosítani. Ebben a szemléletben vizsgálva Észak-Magyarország eddig feltárt ásvány-gyógyvizelt megállapíthatjuk, hogy a triász karsztból fakadó nagyhozamú kis hőtartalmú langyos foı rások vizét lényegében megfelelően hasznosítjuk, bár radioktivitásának h SZIl0Sítása gondoıaıı tervezett fürdető és lélegeztető helyiségekben fokozható volna. Ugy vélem, hogy ezeknek ri vizeknek a hozamát Egerben sem, Miskolcon sem és Kácson sem szabad tovább erőltetni. hanem szükség szerint védettebbé tenni felszínrelépésüket, környezetük - esetleg foglalásuk - kedvezőbbé tételével. A strandmedeneékben higiénes szempontból meg kell barátkozni a vízvisszaforgatás gondolatával még akkor is, ha például Egerben ez azt jelenti, hogy a strandmedencében fakadó forrásokat a medencétől függetlenül kell foglalni. Miskolcon lı Egerben is megindult egy tervszerű folyamat a langyos ásványgyógyvizek környezetének üdülő központtá való fejlesztésére, amit tovább kellene vinni. Ugyanakkor ebbe a betegek és egészségesek számára egyaránt kívánatos üdülőterületbe lehetne egy fiziko- és balneoto rápiás központot optimális összekapcsolási, illetve elválasztási feltételek mellett létrehozni Ugy vélem Eger is Miskolc-Tapolca ıs alkalmas arra, hogy gyógyvízidegenforgalmát ugrásszerűen megemeljük, mert a távolabbi környezet városi háttere minden tekintetben meg-A felelő. Egernél is Miskolcnál is van lehetőség arra, hogy ezen üdülőközpontokba kifejezet Imi balneoterápiai célokra termális gyógyvizét szállíthassunk. Egertől délre a már részben feltárt hévizek célszerűen bevezethetők volnának az üdülőközpontba fürdetésre és ivóvízkıiı rára egyaránt. A már feltárt 40-45 °C hőmérsékletű ásványvizek rövidesen gyógyvízzé avanzsálhatnak, megteremtve ezzel egy kétfajta vízre támaszkodó üdülőközpont alapjait Miskolcon az Augusztus 20. strandfürdő kútja lehetne az a bázis, amire a miskolc tapolcai üdülőközpont termális gyógyvíz-igényét alapozni lehetne. A standfürdőnél pedig igen gyorsan be kell vezetni a vizvisszaforgatást a higienes követelmények miatt. Ma már tapasztalataink vannak arra, hogy a hévizek több kilométeres szállítás, sőt lvl szín alatti tározókban történő gyűjtés esetén sem veszítenek hőmérsékletükb ől 1-2 °(`-ıııll többet. Igy nincs akadálya annak, hogy a termális gyógyvizét megfelelő környezetbe szslllıt lıassuk. A triászból fakadó termál gyógyvizek másik csoportja volt a hévizek mezőkövesdi mi miskolci előfordulása. A miskolci előfordulás helye környezeti szempontból sem szereııvıdı ezért a gyógyászati feladatokhoz szükséges mennyiségben Miskolc-Tapolcára való átsztllllı l2.2
itt-tárat az előzőekben márjavaslatot tettem. A visszamaradó vizet továbbra is a sIı`attdl`iıı`tlő-
l„- ırıvııslom ~ vízvisszaforgatással - hasznosítani, helyi balneoterápiás kezelésre való feltrzıwıııilıis mellett. Ugy vélem, hogy a víz hőtartalmának hasznosítására a strandfürdő épületvıııvk teınperálásában kerülhetne sor. A Zsóry fürdő helyzete földtanilag is, földrajzilag is sajátos. Az itt fakadó, rendkívül nttyy t`a(`.03 kirakódású víz köré a megindult folyamat tervszerű és ésszerű koordinálásával .-nv kisebb jelentőségű üdülő központot lehetne telepíteni. A víz teljes értékű használata . sak egy balneoterápiás kezelésre is korszerűen berendezett szanatóriumi ellátásig kifejleszıvtt rendszerben lehetséges. A víz minősége miatt, annak hőkészlete jelenleg igen problemaıılt tıszııı hasznosítható csak. Ezért vizsgálatot kellene indítani a hévíz gyógyhatásának káro-„ „lrısá nélküli hőhasznosításának megoldására, amivel az üdülőközpont fürdő és strandttttt-zslt ıııényeinek ésszerű fűtése megoldható. lizeknek a nagyhozamú és viszonylag langyos, meleg és forró karsztvizeknek a hasztnııttztsi problémájától lényegesen eltérő a atalabb üledékekben, illetve eruptív kőzetekben I-t-lt-t ke ző gyógyvizek hasznosítása. A középső oligocén márgás homokköves összletből ıtyvı lıető alkalikus viz (Bükkszék), vagy jódos, brómos vizek (Sóshartyán, Dobó forrás), valtııııtııt a miocén eruptívumokból termelhető vasas, kénes csevicék (Parádsasvár, Erdőbénye, It ztkvtl) fürdetésre alig alkalmasak, ugyanakkor helybeli ivókúrára valamint palackozásra kiıtııız zi-k. Köztudott, hogy Bükkszéken a Bányász Üdülőben igen nagy mennyiségű gyógyvi„~t használnak fel a kívánatosnál lényegesen rosszabb hasznosítással. Ugyanakkor a Salvus vıı korlátozott utánpótlása miatt a palackozás lehetősége romlik folyamatosan. Sürgősen nwp, kell vizsgálni a kitermelhető készleteket és balneoterápiai alapfelhasználás ıgényével mi tazııi kell a teendőket. Nem szabad strandjellegű fürdésre ezt az értékes alkalikus vizünIzt-t rlpazarolni.
Visszatérve az ivókúrára illetve az északmagyarországi gyógyvizek palackozására, „av vélem, hogy a nagy hagyományokkal rendelkező ásvány-gyógyvízkereskedelmet újra tul kt-llene lendíteni. Hiszen az ásványvízkereskedelmet már a 18. század második felétől zu t~ gy é ni kezdeményezésen kívül kormányintézkedesek is elősegítették. Az 1800-as évek I--tıvpére kibontakozott ásványvízkereskedelem nagyon hamar megtalálta a külföldi ela.lan lt-lıetőségeket. 1868-ban évi 1 millió, 1880-ban 10 millió, 1900-1914 között 13- IS tntlltó palack ásvány-gyógyvíz exportunk volt. Közöttük jelentős szerepet vitt a parádi viz. N lvlvcvő országok közül Anglia, Ausztria, Ausztrália, Brazília, Bulgária, Egyiptom, Dáttttt fırıııciaország, USA, Oroszország, Olaszország, Szerbia, Norvégia, Tunisz és 'l`ört"ıkorz„.ıp_ voltak a legjelentősebbek. ^7z CISŐ világháború után az export jelentősen visszaesett - évi l --1,5 millió paint-k zııııi I932-ben 2 millióra, 1934-38-ban 4,0-4,5 millióra nőtt. A második világháború óta viszont az export minimumra zsugorodott. évi 100 e/.et |-rılzırk keserűvíz a kivitelünk. Kétségtelen, hogy ennek a visszaesésnek egyik oka volt az, hogy a belső kezeléshen -ı.- «-y_vszcrt'íbb tablettázást részesítették előnyben az orvosok a balneoterápiával szeınheıı. \ gyı ıgyszerkutatás fejlődése ellenére újabban ismét kezd teret hódítani a természetes try-tgvıııórl és ezzel együtt a balneoterápia is. ta
12.!
lizt a fellendülést megragadva lelıetne az oligocén, miocétı rétegekből nyerhető éıté kes gyógyvizeket újra exporta is küldeni. Ezzel párhuzamosan a hazai hasznosítás növelést* re is megfelelő propaganda indítandó - főleg az orvosok között. Ugy vélem, hogy ma már jórészt kiment a divatból a Karlsbad jellegű ivókúrás gyógy hely fajta. Ugyanakkor azonban feltétlenül meggondolandó vohıa, hogy a fürdetéses teıá piákra kialakítandó gyógyüdülőközpontok egyben ne legyenek az ivóvízkúrák központi helyei is. A palackban odaszállított gyógyvizekkel - az ivókúrára alkalmas helyi vizen kívül - a fürdőorvos párhuzamos ivókúrás Íerápiát is alkalmazhatna. Az Észak-Magyarországon feltárt hideg és termális ásvány- és gyógyvizek komplex hasznosítására néhány lehetségesnek látszó gondolatot soroltam fel. Észak-Magyarországon részben a kelet borsodi medence délkeleti területén, részbeıı it Bükktől délre eső területeken van lehetőség további karsztos meleg és hévizek feltárására kt tt látozott mértékben. Ugy vélem, azonban, hogy a már jelenleg feltárt vizeink teljes hasznosítása előtt ne keressünk újabb vizet amit azután néhány százalékos kihasználással üzemeltetünk. Az oligocén rétegekből kinyerhető alka1ikus,jódos, brómos vizet Szécsény - Kisteıvtwf- Ózd területén több helyen emelhetünk. Ezek a kishozamú langyos vizek kifejezetten ivókúrás hasznosításúak lehetnek. A triász és a miocén rétegekből és eruptívumokból elsősorban a Damo vonal menti feltolódási övből várhatunk vasas, kénes meleg és hévizet kisebb -nagyobb mennyiségben. Ezek egy részénél a kádas fürde tésre is lehetőség nyílna. A környezeti fejlesztés esetenkéııt eldöntheti egy-egy helyi jelentőségű gyógyfürdő létesítését. Nem szabad azonban soha szem elől téveszteni, hogy a gyógyvíztárolókhoz való mııı den hozzányúlás az egyre nagyobb értékük miatt csak akkor engedhető meg, ha előtte tt-tv szerűen és minden kérdésre gondosan felkészült koncepció birtokában vagyunk. Ma már sem a hazai, sem az idegenforgalom nem teheti meg, hogy egy-egy kút köré utólag késyszr-ı ből létrehozott ilyen-olyan környezetbe kényszeıítse a betegeket vagy az üdülőket. A gytıgt helyi környezet létrehozása nagyságrendekkel nagyobb költség és sokkal nagyobb idő, mint az alkalmas víz beszerzése »és helyszínre szállítása. Végül a termálvízek mindhárom komponense hasznosításának sorrendje a gyógyászat a kommunális vízellátás és csak utoljára a hőhasznosítás. Nem szabad megendegni, hogy pillanatnyi csoportérdekek vagy látszólagos négpazthı sági érdekek öıve alatt hasznánk hévízkészletét a benne rejlő hőtartalom kisebb-nagyobb mértékű kinyerése után szennyvízbe dobják. IRODALOMJEGYZEK I.
AUJERSZKY L. - FRANK M. - PAPP F.: Magyarország gyógyfürdői. Balneológiar' Könyvtár
I949. l.sz. 1-64. 2. l 24
BI-`.NCZUR GY.: A fürdés története. Bp. 1938.
l.
IIURSZEKI B.: Asványvizek és Gyógyvizek. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1979.
-l
IÍZIRAKY J.: Az ásvány- és gyógyvizek palackozása Magyarországon. Gyógyfürdőü y. ll9tıllI,
't
l)0BOS I.: Gyógyvizek Magyarországon. Budapest. 1975.
.l. sz. 19-23.
t.
l)()BOS I.:/1' svány- és gyógyvizeink ivókúrás hasznosítása. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1979. 64
1 17.
t
l"liLBER L.: Asványvízkereskedelmünk helyzete. Orvosi Hetilap, 1926. 606.
tt 'I
IIANKÓ V. - PAPP S.: A magyar birodalom ásványvizei és fürdőhelyei. Budapest. 1907. .IUHASZ J.:Hidrogeológia. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976.
Itt
JUHÁSZ J .: Gondolatok a hazai geometrikus energiahasznosításról. Hidrológiai Közlöny, 1977.
tt t J.
KORIM M.: Az ásványvizek földtani viszonyai. Mezőgazdasági Kiadó-, Budapest, 1979. 118-165. KUNSZT J .: A mai Magyarország ásványvizei, fürdői és üdülőtelepei. Budapest, 1928.
6 - 7. sz. 243-246.
I I
Magyarország ásvány- és gyógyvizei. Szerk.: Dr. Schulhof Ödön. Budapest, 1957.
14
Magyarország hévízkútjai I. és Il. kötet. VITUKI, Budapest, 1966. és 1971.
l 'i
SZALONTAY G.:A viz a természetben. Mezőgazdsaági Kiadó, Budapest, 1979. 166-240.
th
VIDA M. Fürdőtörténelem. Természet Világa. 1975 . 10. sz. 472-474.
t t
VIDA M.: Gyógyvizek és ásványvizek a régi Magyarországon. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest,
I979. 9-60.
UTI LISATION OF THERMAL MEDICINAL WATERS IN N ORTHERN HUNGARY
by J. JUHÁSZ Summary In Northern Hungary several kinds of mirıeral and medicinal Waters With different chemical and tt- otp.-ı atııre cha.racteris`tics may be found. Medicinal Waters containing alkali-hydrogen carbonate,
» At- ttı ııı ıııagnesium hydrogen carbonate, iron sulphur iodine and bromine and radioaetive constituents z ııı to this area. The greater part of these find utilisation today according to their importance. In addition
az the natural mineral water occurranees, borings for thermal Water have been made in an ever increaznr; ınıııılıer since the second half of the past centura. The mineral and medicinal Waters have their ott ,ur ni lrıyt-ts of various geological ages. Karstic rocks formed during the Trias period constitute the vita
ra. t--ııtttr tlıermal Water storage media. Another large mineral and medicinal Water containing eoınjıleı - „tt-tzt -. of nıarl and sand dust from the Middle Oligocene period. They yield small quatities of water
.. nız to-rtıogr-ıı carbonate, iodine and bromine content. There are two complexes from the Mioceııe pert --.I is tıtz lı vield mineral and medicinal Water. The Water obtained from the volcanic fornıations eoııtatns root nılptııır and, to a lesser degree, carbon dioxide. From the rocks associated With the carhoııs l`roın no ttttor vnc period, low-yield cold, sometimes Warm, Waters containing carbon dioxide of organic origin „. „trrtıtrn-tl. Along with the utilization of the mineral and medicinal Waters for medicinal lıathing purpo-=-~ itt-iv havi- always found use of great interest in bottled form and as drinking eure Waters. We have a .„„-.ıztt-ıalıle lag in this area. which we should, in the actual economic situation,. make up for ns soon =1f=f|«ıtttıı'ıllllI'
AUsNUTzı-:N DER THERMAL-nEıLQUELLE ıN NORDUNGARN von J. JUHASZ Z usammenfassung In Nordungarn findet man in Hinsicht von chemischer Zusammensetzung und Temperatur ver schiedene Mineral- und Heilwasser. Es gibt auf diesem Gebiet Heilwasser verschiedener Art, mit Gelnıtt nzzz Alkalihy drogenkarbonat Calcium-Magnesiumhydrogenkarbonat, Eisen, Schwefel, J od, Brom und radioaktív Heilwasser. Der grölăere Teil von diesen wird schon auch heutzutage entsprechend ihrer Wichtigkeit ausgenutzt. Neben den naturellen Mineralwasservorkommen wurden seit der zweiten Ilalt ttdes vorigen J ahrjundert in immer mehr aussteigender Zahl Bohrungen durchgefúhrt, um 'Tõhrmalw vl zu gewinnen. Die Mineral- und Heilwasser quellen aus Schichten mit verschiedenen geologischen Altvrn hervor. Die charakteristicshen Thermalwasserspeicher des Gebietes sind die Karstgesteine der Trias. l-`.iınandere grolăe Gesamtheit fúr Mineral- und Heilwasserspeicher ist die mergel- und sandmehlhatige Gesaınt heit der Mitteloligozän. Aus dieser Gesamtheit wird alkalihydrogenkarbonathaltiges, jodhaltige und ÍHHH' haltiges Wasser mit kleiner Ausbeute gevvonnen. Aus der Miozän gibt auch zwei Gesamtheit Mineral- nnn Heilwasser. Das aus den Vulkangesteinen gewonnene Wasser enthält Eisen, Schwefel und mehr oder Weniger Kohlendioyxd. Aus den Gesteinen, die die Kohlen aus der Miozän begleiten, wird kettes, gegebenfalls lauwarmes. Mineralwasser mit kleiner Ausbeute gewonnen. Diese Wasser enthalten aus organischen Verbindungen stammendes Kohlendioyxd. Neben der Ausnü tzung der Mineral- und Heilwasseı fúr Baden war die Ausnützung auch für Trinkkur und Abfúllund immer von grolăer Bedeutung. Aber ant itt esem Gebiet haben Wir einen sehr groiäen Rückstand, der in der heutigen ökonomischen Lage am schın-ll sten nachzuholen ist.
I/ICl`l0J`lb30BAHI'IE TEPMATIBHBIX .TIEFIEBHBIX B0,l1 B CEBEPHOFI BEFPIIH 171. IOXAC Peaıotvre
B ceaepı-tott ltaerrı Berrrprın Bcrpeaarorcn paartıfrqrrızre no xmvtı«rlıecı
Kene3oco11ep>K&tıI.He, cepuızre, Florio- vi 6poıvro-correpxcanrrıe, n parmoaxruanrzre Eorırzı. Bonıznrencrıso arux rzrcnonrzayrer cooTEeTcTEeı-mo nx nam, ırocrsro. Iloıvınıvıo ecreerıaemrızıx ucrolnnaxoa ıvıunepanrzaızrx E011, co aropottt nonoannrzı npoirınoro Eexa aoapacrarorııervı lmcrıe õyprrnncxaaxrnnrzı c nerısro ııoõrzrım Mıfıı-repanar-rızrx non. Mımepansnuıe n neueõrrızıe Eoıırzı aızırexaıor Ha cnoea c paarınrnrbrma reonorırvecxvrıvın Eospacr-aıvm. Xapaxrepuızııvı xpaunnnmervr Tepwıarıızurzrx Bon sransreresr Kapcroaarr ropnaa noporıa Tpnacoaott anoxvı. Llpyrntvı õorııztuuıvı xpanunuuıeıvr ıvmı-repanrzınzıx vi neqeõı-ırzrx non nanaercn Meprenucraa, necovııran ropnaa ııoporıa cpennero onnrorıena. I/Is arux noporı rıoõızrıaaem Heõonrzruoe Konnveerao rnrtpoKap8ona1`max, ormcrbıx, õpoıvmcrsıx non. Ha anoxvı Mrroıreua iıae rtoporuzı narer Mnnepansnyro rr nerıeõnyro sorry. Bonrzı rtoõaaeıvnne ns Eynkaımlrecxutt ropırbıx noporr eonep>ıı< no noõizırız ueõonrzuıoe Korımıecrao xonotınsıx nnn npoxnannsıx Mnneponsnsıx non, eorıepxcaıııne nuyoxnciz yrneporıa opeannuecxoro nponcxoxoıeuun. Hapaııy ncnonssoaanneıvı Mnneparım-ıı.ıx n 126
tıeveõrıux non Ma Kynamrn acerııa mvıerıo õonıtmoe auaaeune Hx ucnonıaonaıuıe ruııı netıeõnsıx tıpouerıyp H paanvtaanvte E õymnsxu. B aroitl oõnacrn ımeterca õonhııuıe orcrenarımı, Koropıae ıı IIICTOIIHLCM SKOHOMHÍ-IBCKOM HOIIOJICBHHH JIOIDKHBI Ő!-.DITB B HaHÜblCTpE-ÜIILCM TBMIIC IIHKBHJIHDOBIIIIDI
__' ___I:H :I __ ı;___' HH____I _:_ ____|__n_*_w I_É|ı:ˇ_`I',_J.__w_|H;_A Ü. ııllI_ I ___| _H ı____ l ____| __'__45,1"
'_'_.||| I-__ IL. ıl IQ _ '|| I:_I II
_'__, __ _“.IP I_I_'_l
_J_
A NEHÉzıPARı MÜsZAKı EGYETEM
KÖZLEMENYE1
I. sorozat
-
EÁNYÁSZAT 32. KÖTET - 1-4. FÜZET
MISKOLC, 1984.
HU ISSN 0324--6620
SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG:
ZAMBÓ JÁNOS felelős szerkesztő BOCSÁNCZY JÁNOS , CSOKÁS JÁNOS, SZILAS A. PÁL, TARJÁN IVÁN
Kiadja a Nehézipari Műszaki Egyetem
A kíadásért felelős:Dr. Romvárı' Pál rektorhelyettes NME Sokszorosító Üzeme Nyomdaszámz KSZ-84- 600 -NME
Miskolc-Egyetemváros, 1984. Engedély száma: MTTH-III.-3183I1976. Sajtó alá rendezte: Dr. Farkas József egyetemi tanár Technikai szeı'kesztők:Havas Gabriella, Márkus Lászlóné, Németh Zoltánné Megjelent az NME Közleményei Szerkesztőségének gondozásában Kézirat szedése: 1983. okt. 1 - 1984. jan. 15. Sokszorosítóba leadva: l984.jan. 6. Példányszám: 300 Készült IBM-7 2 composer szedéssel, rotaprint lemezről az MSZ 5601-59 és MSZ 5602~55 szabványok szerint, 18,5 ív terjedelemben A sokszorosításért felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető
TARTALOMJEGYZÉK
Balla László.` Bányászati rendszerek modellezése 2" -P típusú elsőfokú faktoriális kísérlettervezés módszerével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Sz. F. Jacun: A szabályozható hidrodinamikus tengelykapcsolóval meghajtott szállítószalagok indítási módjainak kiszámítása elektronikus számítógéppel . . . . . . . . . . Zergi István: Az ásványlelőhely paraméterek variogramjai és kovariancia fíiggvényei
. . .
Füst Antal - Zergı' István: A krigelés alkalmazási lehetőségei a bányászati gyakorlatban Kovács Ferenc: Az atom- és szénerőművek gazdaságosságának összehasonlításáról . . . . . Deák Endre: Forgácsolási paraméterek meghatározása maróhengernél . . . . . . . . . . . Füst Antal: Adalékok az instacionárius paramétermezők kutatási optimumának meghatározásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Juhász József: Termális gyógyvizek hasznosítása Észak-Magyarországon . . . . . . . . . . Némedr' Varga Zoltán: Diagenizálódott lejtőtörmelék és fosszilis talaj a komlói am bolandezitfekvőjéből Füst Antal - Zergı' István: Graduálás a variogram függvény alapján . . . . . . . . . . . . .
Bocsák Béla: Közvetlen vezérlésű nyomáshatároló dinamikus tulajdonságainak vizsgálata linearizált egyenletekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . Füst Antal - Zergi István: Egy tervezett fejtés várható paraméter-értékeinek becslése
_ .
Patvaros József: Műszaki fejlődési irányok a szénbányászatban . . . . . . . . . . . . . . . _
Bocsák Béla: Egyköteles aknaszállítógépek dinamikai folyamatainak számítása
féke-
zéskor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bodon Pál - Buócz Zoltán: Gázkitörések bányaszellőztetésre gyakorolt hatásának vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Zsámbokı' László: A Selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia szerepe az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület megalakulásában . . . . . . . . . . . . . _ .
