NME I\'öz!ımıényeı`, Miskolc, I. Sorozat. liúı1yús'zuI. .ı'2(1984) kötet. 1 4fı1zer, 167 I 75.
MUSZAKI FEJLŐDÉSI IRANYOK A SZÉNBĂNYÁSZATBAN
PATvARos JózsEF Összefoglalás A tanulmány áttekinti a szénlelőhelyek kutatásával, az alkalmazott termelési módszerekkel, a ıııııııkabiztonsággal és a szénfeldolgozással, illetve hasznosítással kapcsolatos távlati fejlődési irányolt at. Az említett területekkel kapcsolatban bemutatást nyernek mindazok a legfontosabb megoldások, zııııclyek meghatározzák a műszaki fejlődés, illetve fejlesztés fő tendenciáit.
Ismert ipari szénkészleteink közel 9 Gt-ra becsülhetők. Ezek a jelenlegi termelési mııten 100 évig elegendők a szénigények kielégítésére. A műrevaló ásványvagyon mennyi ségét (ami az ismert készletek 45%-át teszi ki) megnövelő bányászati, ásványelőkészítési és feldolgozási technológiák alkalmazásával, illetve kífejlesztésevel azonban az ezredfordu Irırzı az évi széntermelésünk akár meg is duplázódhat. I
I
ı
l. Fejlődési irányok a szénlelőhelyek kutatása terén A szénlelőhelyek kutatásában a fő feladat az új bányák telepítésének megbízhatónıgıit fokozó komplex kutatási módszerek alkalmazása. A komplexitás ezzel kapcsolatlızııı a felszíni és a földalatti kutatási módszerek célszerű összekapcsolt alkalmazására rszıkúgy vonatkozik, mint a fúrólyukas, illetve a geológiai, valamint a geo zikai kutatási ıwzközök, berendezések, eljárások felhasználására. A komplexitás természetesen egyúttal ıı költségesebb, de nagyobb pontosságú információkat adó anyagkivételes (magfúrás) és Az olcsóbb, gyorsan, akár többször is végrehajtható roncsolásmentes, de kisebb meghizlıııı„s:1g1'ı kutatási technikák és technológiák optimális arányainak megkeresését is jelenti az ııdott szénelőfordulás térbeli és földtani adottságaihoz igazodóan.
tlı l'A'|`\/AROS JÓZSEF egyetemi tanár, a műszaki tudományok kandidátusa NM!-. Hányaműveléstani Tanszéke, 3515 Miskolc-Egyetemváros A Iıvıırııt beérkezett:1983.;ˇan. 24.
1117
A szénvagyon kutatás komplexitásának követelménye továbbá jelent_i azt is, hogy nemcsak az adott széntelepet vagy telepeket, hanem az azok környezetében található egyéb hasznos anyagok (agyag, bauxit, homok stb.) mennyiségi és minőségi tulajdonságait is tisztázni kell a lehetséges többtermékes bányászat helyes gazdasági megítélése érdc kében. Végül a kutatások komplexitása azt is jelenti, hogy nemcsak a széntelep vagy széntelepes összlet geológiai, geometriai, minőségi tulajdonságait, hanem a mellékk őzetek fizikai- mechanikai- kémiai, gáz- és vizföldtani adottságait is együttesen kell felderíteni a bányaművelés gazdaságossága és biztonsága érdekében. Ugyanis a szénbányászati termelésnek nagy termelési kapacitású egységekbe történő koncentrálása egyúttal azoknak a ge ológiai rendellenességekkel és az elemi bányaveszélyekkel (bányatűz, vizbetörés, sújtólég és szénporrobbanás, gázkitörés, váratlan omlás stb.) szembeni érzékenységét is megnövelte. Az elmúlt évek intenzív földtani kutatásai új, nagykapacitású lignit előfordulások (Bükkábrány, Torony, Kálkápolna) barnaszén lelőhelyek (Márkushegy, Nagyegyháza, Mány) , illetve jó minőségű kokszolható szén előfordulás (Máza- Dél) bány anyításra érdemes megismerését biztosította, illetve mezőkapcsolások révén lehetővé tette a működő bányák ásványvagyonának lényeges megnövelését. Jelenleg, de hosszabb távlatban is a fő feladat a bányabeli szénkutatási módszerek, eszközök és eljárások fejlesztése. Ezt a tényt elsősorban az indokolja, hogy mind a külfejtéses, mind a mélyműveléses fejtési módok alkalmazásakor a nagyértékű gépláncok zavartalan üzemeltetése és megfelelő teljesítmény kihasználása az egymáshoz sorakozó fejtési sávokban a földtani adottságok és a tektonikai viszonyok jó előre történő felderítését kivánja meg. Az egyes fej tési sávok, tömbök, bányavágatokkal, illetve azokból indított fúrölyukakkal, valamint a geofizikai módszerekkel (szeizmikus, elektromos, rádióhullámos) történő komplex kutatását nem csupán a termelés egyenletes mennyiségének és minőségének a biztosítása kívánja meg, hanem az elemi bányaveszélyek elleni munkabiztonsági követelmények is. Természetesen a szénkutató bányabeli fúrások telepítésével szemben jogos műszaki gazdasági kívánalomként jelentkezik azok többcélú hasznosíthatósága. Ez alatt az értendő ha lehetséges, akkor a szénkutató fúrásokat a földtani információszerzési célokon túl fel kell használni gáz vagy víz lecsapolásra, vagy a széntelep, illetve széntelepek feszültségállapotának megváltoztatására szénfal átitatással, vagy műgyantás megerősítéssel, illetve előzites fellazítással. A szénlelőhelyek kutatási adataiból nyerhető információk minél hatékonyabb elöállítása és felhasználása érdekében az országos Nyersanyag Információs Rendszer kiépıtési elveihez igazodva vállalati és iparági adatbankokat kell létrehozni, amelyek nagyteljesítményű számítógépekre támaszkodva a bányák tervezésével és üzemeltetésével kapcsolatos információk gyors és nagy megbízhatóságú előállítását biztosíthatják. A szénvagyon kutat tási adatok, információk adatbankokban történő tárolása lehetővé teszi az egyes területeken a legcélszerűbb bányaművelési technológiai kataszterek összeállítását, illetve az egyes
lö8
'szénvagyon tömböknek a népgazdasági igényekhez legjobban igazodó kitermelési sorreııtljének a megállapítását. 2. A széntennelés távlati fejlődési irányai A széntermelésben a legfontosabb műszaki fejlesztési feladat a beépített nagyértékű gépi berendezések effektív munkaidej ének, illetve üzemi megbízhatóságának a növelése. Az elmúlt évtizedben a nemzetközi fejlődési irányzatokhoz hasonlóan a hazai szénbányászatban is uralkodóvá váltak a széleshoınlokú frontfejtések, mint tömegtermelő munkalıelyek.
.
A frontfej tések nagy termelési és teljesítmény eredményeinek elérését a jövesztési, zı rakodási, a szállítási, valamint a biztosítási munkák komplex gépesítése tette lehetővé. A ıııaróhengeres fejtési kombájnok, a nagy teljesítményű szállítószalagok és a robusztus kivitelű önjáró biztosítószerkezetek géplánccá történő összekapcsolásával kiegyenlített és nagy termelési, valamint termelékenységi szintű kitermelési technikát és technológiát sikerült kialakítani.
Az utóbbi idők mű szaki fejlesztései azonban nem elsősorban a nagy gépi teljesítmények beépítésére, hanem a kis, ill. közepes teljesítményű gépi berendezések 25--30%-os idölıeli kihasználásának legalább 50-60%-os vagy ha lehetséges, akkor ennél jóval nagyobb részarányú megnövelésére törekednek. A komplexen gépesített frontfej tések termelési és teljesítmény eredményeinek emelkedését a közelmúltban a fronthomlok hosszúság, illetve a fej tési sebesség növelésével érték el. A legújabb időkben a fő figyelem és a műszaki fejlesztések a fejtés által művelt telep-, illetve szeletvastagság növelésére, vagyis az úgynevezett ,, vastagsági ” koncentrációra trányulnak. Ebben a vonatkozásban az egyik irányzatot a 3,5-4,2 m vastagságú telep- szelet vágzisára alkalmas maróhengerek, illetve az 5,2-6,0 m magas önjáró biztosítószerkezetek, az úgynevezett ,, emeletes pajzsok ” kifejlesztése és üzemszerű felhasználása jelenti. Ezen fejllidési irányzat követésének hazánkban nincsenek meg a reális műszaki adottságai, ugyanis a nagytömegű és magasságú fej tési biztosító berendezések biztonságos mozgatásához legıılább 20-24 m2 szelvényterületű fej tési vágatokat kell kiképezni, s ezek egyrészt a mellckkőzeteink gyenge mechanikai tulajdonságai, másrészt a nagy vágathajtási és fenntartási költ ségek miatt szóba sem kerülhetnek. I A másik irányzat a ,, főteszén omlasztásos ” fejtési technika és technológia, amellyel ıııılr szép eredmények születtek hazai körülményeink között is. A főteszén omlasztásos lvitések szélesebbkörű hazai elterjesztéséhez azonban elengedhetetlen a nagy teherbírású. tı ıııegrogyasztott szén biztonságos lecsapolását biztosító önjáró pajzsos biztosítószerkezeırk kifejlesztése és alkalmazása. A széleshomlokú fejtési technika továbbfejlődése mellett várható, hogy a tektonlkııılııg erősen tagolt szénelőfordulásaink kitermelésében az ércbányászathoz hasonlóan egyıe jobban előtérbe kerül az önjáró gépes fej tési technika (a vágány nélküli bányászat). Az rtııiáıó gépek legtöbb típusa jelenleg egy vagy néhány művelet elvégzésére (fúrás, fúrás HW
rakodás stb.) alkalmas, de már vannak olyan gépek is, amelyek önmagukban több művelet elvégzésére képesek. (Pl. fúrás-robbanóanyag betöltés- rakodás-biztosítószerkezet beépítése talp-, illetve főteszedés.) Az önjáró gépek szénbányászati elterjedését egyelőre az általáııtr san alkalmazott Diesel meghajtások nem megfelelő sújtólégbiztonsága okozza. A széleselılı körű felhasználás feltehetőleg a villamos meghajtásra való áttéréssel fog beköve tkezni. 'I`eı mészetesen az önjáró gépes szénbányászati technika alkalmazása a működő bányákban ls. jelentős termelékenységi és gazdasági eredményeket adhat. A leglényegesebb átalakulás azonban az új bányák telepítésében következhet be, mert az önjáró gépes technika általános alkalmazása a bányaüzem teljes vágatstruktúrájának megváltoztatását igényli, mind ıı bányafolyosók szelvényméretét, mind azok lejtésviszonyait illetően. A széles- és a keskenyhomlokú fejtések kombinált felhasználására is sor kerülhet 112 ásványvagyon hatékonyabb kiaknázása érdekében. Ebben az esetben ugyanaz a vágathálo zat szolgálhat a különböző fejtésmódok kiszolgálására. A mélyműveléses szénbányászat kitermelési hatékonyságának növelése érdekében egyre fontosabbá válik a vékony és a meredekdőlésű széntelepek műszakilag- gazdaságilag eredményes fej tési módszereinek a kidolgozása és azok legcélszerűbb felhasználási területeinek kijelölése. Ezen fejtési módszerek közül a gyakorlatban leginkább alkalmazhatók a szénfűrészes, a fúrásos, a hosszú fúrólyukas robbantásos, a hidromechanizációs, illetve a széntelepben tárolt energiákat hasznosító ugynevezett ,, embernélküli ” megoldások. Az említett fejtési módszerek segítségével nemcsak egy adott szénelőfordulás kitermelhető szénvagyona növelhető meg, de a szomszédos nagyobb vastagságú gázdús telepek leművelése is biztonságosabbá tehető. A mélyműveléses szénbányászati fejtésmódok zavartalan telepítése, illetve vándoroltatása érdekében döntő jelentőségű a megfelelő vágathajtási technikák és technológiák kifejlesztése és alkalmazása. Itt is olyan gépláncok kialakítása a cél, amelyekkel az egyes bányászati műveletek (jövesztés, rakodás, szállítás, biztosítás) elvégzése leginkább folyamatossá tehető. Hazai körülményeink között a meddő és a vegyes szelvényű vágatok kihajtásában távlatban is nagyjelentőségű lesz a fúró- robbantó technika. Szénben hajtott vágatokban ıı forgófejes lengőkaros (F típusú) kombájnok és a nagyhosszuságú irányvágatok kihajtásá ban a fúrópajzsok terjednek el szélesebb körben a jövőben. Az említett vágathajtási tech nológiák alkalmazásában döntő jelentőségű a földtani adottságok minél alaposabb tisztıi zása, mert csak így aknázhatók ki az azokban rejlő teljesítmény- és gazdasági lehetőségek A jövőben a nagygépes külfej téses bányaművelés különösen a lignit termelésben ter jedhet el akár az összes hazai széntermelés 50%-ig. Ennek alapvető oka az igen jelentős ll gnitvagyon és a nagyteljesítményű marótárcsás kotrógépekre támaszkodó technológia, ami a meddőrétegek letakarításában, illetve a széntelepek kitermelésében egyaránt felhaszıııll ható. A nagygépes külfej téses széntermelés legfontosabb műszaki-gazdasági előnyei koze sorolható, hogy a termelés mennyisége egy-egy géplánc beállításával rugalmasan és jeleııto Sen fokozható és a termelési veszteségek kis értékre szabályozhatók be. További előnykeııl l70
jelentkezik a termelési folyamatok (jövesztés, rakodás, szállítás, hányóképzés) nagyfokú gtšpesíthetősége és automatizálhatósága. A külfej téses széntermelési technika és technológia jövőbeli hatékony alkalmazásával kapcsolatban alapvető fontosságú az üzemi megbízhatóság növelése, amelyre hazai koıolményeink között a leárhatóbb útnak az effektív termelési idő részarányának megnövclése kínálkozik. További fontos feladat a heterogén felépítésű lignit telepeink kitermelésében a különböző fogyasztói igények kielégítése érdekében a szelektív bány aművelés megvalósítása, illetve fokozottabb érvényesítése. ˇ 3. A szénbányászat munkabiztonságának növelésével kaposolatos műszaki fejlődési irányok A szénbányászati munkák hatékony elvégzésében a teljesítmények és a gazdaságosság fokozásában alapvető jelentőségű a muııkafeltételek humanizálása, komfortosabbá tétele. Ez a követelmény vonatkozik a bányavilágítástól kezdve a zaj és a vibráció elleni vétlekezésen át egészen a hatékony szellőztetési, klimatikus és porterheltségi feltételek meglcremtéSéig.
A
_
_
'\
Az említett területeken a hazai szénbányászatban eddig elért eredmények további lokozása érdekében a műszaki fejlesztéseket két irányban kell szorgalmazni, egyrészt olyıııı technikai-technológiai megoldásokat alkalmazni, amelyek eleve biztonságosabb munkavégzést tesznek lehetővé, másrészt tökéletesíteni kell a stacionárius védöberendezéseket valamint az egyéni védőeszközöket. 1 Az első kutatási terület elsősorban a tervezési konstrukciós tökéletesítéseket követeli meg, míg a másik a dolgozók állandó és magas szintű oktatását, valamint a bányabizıoıısági előírások szigorú betartását. A szénbányászati munkavégzés biztonságát befolyásoló állandóan ható tényezők mellett döntő jelentőségű az elemi bányaveszélyek elleni védekezés módszereinek, eszköıı-mek a tökéletesítése. Ezeknél feltétlenül figyelembe kell venni, hogf a bányaművelés ıııelységének és a geológiai feltételek romlásának következtében az elemi veszélyek bekövz-tkezésének potenciális valószínűsége növekedik. Ugyanakkor a ténylegesen bekövetkező veszlıelyzetek gyakoriságát a védekezési technika fejlődése jelentősen lecsökkenti. Az is ıgzız viszont, hogy a nagyobb mélység felé haladó erősen koncentrált bányák üzemzavar eızckenysége megnövekedik, mert az egy-egy vészhelyzet bekövetkezésekor jelentkező káı„-.odási intenzitás fokozódik. A leggyakrabban jelentkező elemi bányaveszélyek megelőzésével, elhárításával és leltııztlésével kapcsolatos kutatási, műszaki fejlesztési feladatok a következőkben jelölhetők 9
1ııı° gi
l.a bányászati tűzvédelemben alapvető az öngyulladásos tüzek keletkezését kizáró fejtési és fejtésfelhagyási technikák és technológiák, valamint a lángálló szerkezeti anyagok, illetve berendezések alkalmazása. Lényeges kutatási feladat az olyan műszerek és berendezések telepítése, amelyek nagy megbízhatósággal jelzik a hányatüzek kialakulását, riasztanak és működésbe hozzák a biztonsági berendezései 17|
ket. A bányatüzek elhárításában és leküzdésében nagyon lényeges a gyors gátépítési megoldások, valamint a haboltásos módszerek tökéletesítése, illetve az inertgázos (C02 ; N, ) tűzfelszámolási technikák bevezetése és szélesebbkörű elterjesz tése. 2. a sújtólég- és szénporrobbanás- veszély elleni védekezésben a legfontosabb területek a következők: - a veszélyes koncentrációk kialakulásának előrejelzése és felszámolása; - a gyújtóforrások kiküszöbölése, sújtólég- és szénporrobbanás biztos szerkezeti anyagok, gépek, berendezések, technológiák alkalmazása ` - az automatikus mérő, jelző, riasztó- és robbanásgátló berendezések, rendszerek tökéletesítése. 3. a gázkitörések elleni védekezés leglényegesebb feladatai a következőkben jelölhetők meg: - a gázkitörésveszély előrejelzésére szolgáló eszközök, módszerek tökéletesítése, - a lokális feszültségcsúcsok feloldására alkalmas megoldások (provokációs robbantás, hidraulikus kímosatás stb.) továbbfejlesztése. - a védőtelepes művelés telepítési és kivitelezési módszereinek tökéletesítése egyrészt a bányaszellőztetés gázmérlegének jobb szabályozhatósága, másrészt a tervszerű gázlecsapolás hatékonyságának növelése, harmadrészt a kőzetfeszültségek regionális átrendezésével a szomszédos telepek kitermelésének biztonságosabbá tétele érdekében. 4. a vízbetörés-veszély csökkentésének legfőbb feladatai a következők: - a hidrogeológiai kutatások megbízhatóságának növelésével fokozni kell a megelőző és az elhárító megoldások hatékonyságát; - a vízkészletek további nagyarányú igénybevételének mérséklése érdekében növelni kell a kőzettömítéses és vízkizárási technikák és technológiák alkalmazási területeit; - az aktív vízszíntsűllyesztésben a jelenleg alkalmazott regionális módszerek mellett fokozottan kell kutatni a gyors és a kis területre korlátozható lokális vízszíntsűllyesztő megoldások felhasználási területeit és lehetőségeit. Az aktív vízszintsűllyesztéssel kapcsolatban bővíteni kell a kitermelt víz komplex hasznosítási lehetőségeit, illetve azokat a megoldásokat, amelyeknek segítségével a kiemelt és nem hasznosítható fölös vízmennyiség visszatáplálható az eredeti tároló kőzetbe. 5. az Omlásveszély, vagyis a káros dinamikus kőzetmozgások megelőzése és elhárítása terén a leglényegesebb kutatási feladatok a következők: - a bányászati műveletek hatására a kőzetekben kialakuló feszültség állapotváltozások és feszültségcsúcsok tér- és időbeli prognózisa; l72
- a dinamikus kőzetmozgások bekövetkezésének megakadályozása a feszültségállapot tervszerű szabályozásával; - olyan biztosítószerkezetek kifejlesztése és alkalmazása, amelyek károsodás nélkül képesek elviselni a gyors lefolyású és ütésszerű túlterhelést eredményező dinamikus kőzetmozgásokat. A felemlített elemi bányaveszélyek elleni hatékony védekezés érdekében döntõ jelentőségű a kombinált megoldások rugalmas alkalmazása. A bányászati munkának más iparágakétól eltérő jellemző tulajdonsága ugyanis, hogy a munkahelyek térben és időben folytonosan vándorolnak és különböző természeti feltételek közé kerülnek. Logikus, hogy ilyen körülmények között a bányaművelés számára a minden időpontban egyerıletes munkabiztonság csakis a védekezési technikák és technológiák célszerű kombinációinak rugalmas telepítésével lehetséges. 4. A szén feldolgozással és hasznosítással kapcsolatos műszaki fejlődési irányok A széntermelés növelése a szénhidrogének kiváltása és magasabbrendű kémiai hasznosítása érdekében a közel és a távolabbi jövőben a szén újabb hasznosítási és sokoldalú feldolgozásilehetőségeinek kutatását és gyakorlati megvalósítását igényli. Hazai szeneink hasznosítását a következő irányokban lehet és kell fokozni: l. korszerű száraz és nedves előkészítési eljárásokkal csökkenteni kell a kitermelt szeneink meddőtartalmát, s ezáltal a további feldolgozás hatékonysága jelentősen fokozható, az energiaigényesség pedig lényegesen mérsékelhető. A szénelőkészítés fokozott alkalmazása egyrészt lehetővé teszi az erősen gépesített bányaművelés minőségrontó hatásának kívédését, másrészt a gyengébb minőségű telepek vagy teleprészek kitermelésével a hasznosítható szénvagyon relatív megnövelését, s végül a meddőhányók anyagának feldolgozásával pótlólagos haszonanyagok (szén, agyag, homok stb.) előállítását és az aktív környezetvédelem megvalósítását ; 2. a minőség javítására szükséges fokozni a koksz szén kihozatalt a minőségi szeneinkből és meg kell oldani a porkoksz előállítást a tatabányai,illetve a borsodi szenekből, valamint felderíteni a lignitjeink brikettezési lehetőségeit. Ugyanakkor gondoskodni kell a kokszosítás és a brikettezés során keletkező gáz-, illetve foly adék halmazállapotú,, melléktermékek ” fokozott hasznosításáról ; 3. gondoskodni kell a szeneink minél hatékonyabb felhasználásáról a villamosenergia termelésben, az ipari és a kommunális célú hőelőállításban, a metallurglııl felhasználásban és a vegyipari alapanyag gyártásban. Biztosítani kell továbhrl ıı ktılönbözö felhasználási területeken keletkező ,, hulladékarıyagok ˇ' további lııısznosítását, például: -- útépítésnél és a környezetvédelmi létesítményeknél töltőany agként; - a cement- és a téglaiparban adalékanyagként;
Iˇl.l
hidraulikus kötőanyagok előállítására; pernye bázison timföld- cement előállítására; - egyéb célokra. 4. a lignit, a kőszén és a barnaszén készleteink (az összkészlet 88%-a) 8-14 súlyszázaléknyi gyanta- és kátrányféleséget vagyis lényegesen többet tartalmaz összmennyiségben, mint amennyi a szénhidrogén telepekben található. Alapvető jelentőségű ezért a szén cseppfolyósításával és elgázosításával kapcsolatos külföldi kísérletek, eljárások figyelemmel kísérése a legcélszerűbb hazai megoldások kiválasztása érdekében. A halmazállapotváltoztatásos szénfeldolgozási technológiák hazai kifejlesztése előtt még nagyon fontos feladat a természetes metángáz lecsapolásának fokozása, amely jelenleg 20 Gma , de viszonylag rövid idő alatt akár meg is duplázható. A hatékony szén- elgázositási technológiák vizsgálata, keresése azért is döntő jelentőségű, mert ílymódon a hagyományos bányaművelési módszerekkel (külfej tés, mélyművelés) műszaki- gazdasági- biztonsági szempontból el nem érhető készletek is kitermelhetővé válnak. Példaként megemlíthető, hogy a hagyo mányos mélyműveléses széntermelés esetén legfeljebb 5m3 lehet az l GJ hőmennyiségre jutó fedőréteg térfogat, addig a fúrólyukas művelésnél(cseppfo1yósítással vagy elgázosítással) az 7 mal GJ értéket is elérhet. 5. a szénhidrogének kiváltása és nemesebb célokra történő felhasználása érdekében keresni kell a tüzelőolaj- szén, a vizes szénszuszpenziós, uidágyas tüzelési és elgázositási technológiák felhasználási lehetőségeinek célszerű hazai változatait. Összefoglalóan lerögzíthető, hogy a hazai szénvagyonunk minél hatékonyabb és sok oldalúbb hasznosítása érdekében a komplexitás, a kombinativitás és a konstruktivitás elvét következetesen kell alkalmazni a szénlelőhelyek kutatásában, kiaknázásában, a kitermelt különböző szénféleségek előkészítésében és végtermékké történő feldolgozásában, valamint az aktív környezetvédelemben. IRODALOM
. .
I74
PATVAROS J.: Bányászati technológiai rendszerek összehangolása az ásvány- előfordulások természeti adottságaival. MTA X. Osztályának Közleményei. 15 (1982) 1-2. 27-33. PATVAROS J.: Az ásványi nyersanyagtermelés várható fejlődési irányai. Magyar Tudomány. (1982) No. 7-8. 620-624.
TECHNICAL DEVELOPMENTAL TRENDS ııv coAL-MINING by
J. PA'fvARos Summary This paper summarizes the long-range developmental trends in view of the employed methods of operation, of the safety of the work, of the treating of the coal and of the utilization. In connection with the aforemeiıtioned subjects the paper demonstrates the most important solutions, which determine the main trends of the technical development., TECHNISCHE ENTWICKLUNGSRICHTUNGEN IM KOHLENBERGBAU von J. PATVAROS
Zusammenfassung Die Arbeit befa ıt sich mit den perspektivischen Entwicklungsrichtungen, die mit der Forschung von Kohlenablagerungen, den angewandten Produktionsmethoden, dem Arbeitsschutz und der Kohlenverarbeitung bzw. der Kohlenutzbarkeit verbunden sind. In Verbindung mit den erwähnten liachgebieten werden die wichtigsten Lösungen dargestellt, die die Tendenzen der technischen Entwick lung bestimmen.
HAHPABJIEHHH TEXHHWECKOFO PABBHTHH B YFOTIBHOH I`lPOMl>lI1l.l'lEI-IHOCTH
ll. HATBAPOIII Pe:-:rome
Paõora paccıvrarpnaaer nepcnexnmnsıe Hanpaarıennrı, paannrun, cnsaaı-rnızıe c paanenxon yrornzırızıx Mecronaxoxcnenn , npı-ıueneınrızmn cnocoõar-in noõrznıaırı-ur, õeaonacnocruo paõoru n nepepaôorxott yrnrı, a Taı<>ı<e ero ucnonızaoaam-rem. B cnsran c yxaaannsmrı oõnacrsmn nperıcraııJIXBT BCG B3.)!(I-ICÍIILIIÍB PCLIICHHH, KOTOPBIMH OHPBIICJIÍIIOTCH PHRBHBIC TCHILCHIIHH TBXHHÍIBCKOFO P83IIHTPUI H COBBpI.lICHC'I'BOBaHH .
I'/S
A NEHÉzıPARı MÜsZAKı EGYETEM
KÖZLEMENYE1
I. sorozat
-
EÁNYÁSZAT 32. KÖTET - 1-4. FÜZET
MISKOLC, 1984.
HU ISSN 0324--6620
SZERKESZTŐ BIZOTTSÁG:
ZAMBÓ JÁNOS felelős szerkesztő BOCSÁNCZY JÁNOS , CSOKÁS JÁNOS, SZILAS A. PÁL, TARJÁN IVÁN
Kiadja a Nehézipari Műszaki Egyetem
A kíadásért felelős:Dr. Romvárı' Pál rektorhelyettes NME Sokszorosító Üzeme Nyomdaszámz KSZ-84- 600 -NME
Miskolc-Egyetemváros, 1984. Engedély száma: MTTH-III.-3183I1976. Sajtó alá rendezte: Dr. Farkas József egyetemi tanár Technikai szeı'kesztők:Havas Gabriella, Márkus Lászlóné, Németh Zoltánné Megjelent az NME Közleményei Szerkesztőségének gondozásában Kézirat szedése: 1983. okt. 1 - 1984. jan. 15. Sokszorosítóba leadva: l984.jan. 6. Példányszám: 300 Készült IBM-7 2 composer szedéssel, rotaprint lemezről az MSZ 5601-59 és MSZ 5602~55 szabványok szerint, 18,5 ív terjedelemben A sokszorosításért felelős: Tóth Ottó mb. üzemvezető
TARTALOMJEGYZÉK
Balla László.` Bányászati rendszerek modellezése 2" -P típusú elsőfokú faktoriális kísérlettervezés módszerével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Sz. F. Jacun: A szabályozható hidrodinamikus tengelykapcsolóval meghajtott szállítószalagok indítási módjainak kiszámítása elektronikus számítógéppel . . . . . . . . . . Zergi István: Az ásványlelőhely paraméterek variogramjai és kovariancia fíiggvényei
. . .
Füst Antal - Zergı' István: A krigelés alkalmazási lehetőségei a bányászati gyakorlatban Kovács Ferenc: Az atom- és szénerőművek gazdaságosságának összehasonlításáról . . . . . Deák Endre: Forgácsolási paraméterek meghatározása maróhengernél . . . . . . . . . . . Füst Antal: Adalékok az instacionárius paramétermezők kutatási optimumának meghatározásához . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Juhász József: Termális gyógyvizek hasznosítása Észak-Magyarországon . . . . . . . . . . Némedr' Varga Zoltán: Diagenizálódott lejtőtörmelék és fosszilis talaj a komlói am bolandezitfekvőjéből Füst Antal - Zergı' István: Graduálás a variogram függvény alapján . . . . . . . . . . . . .
Bocsák Béla: Közvetlen vezérlésű nyomáshatároló dinamikus tulajdonságainak vizsgálata linearizált egyenletekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . _ . Füst Antal - Zergi István: Egy tervezett fejtés várható paraméter-értékeinek becslése
_ .
Patvaros József: Műszaki fejlődési irányok a szénbányászatban . . . . . . . . . . . . . . . _
Bocsák Béla: Egyköteles aknaszállítógépek dinamikai folyamatainak számítása
féke-
zéskor . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . Bodon Pál - Buócz Zoltán: Gázkitörések bányaszellőztetésre gyakorolt hatásának vizsgálata . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .
Zsámbokı' László: A Selmeci Bányászati és Erdészeti Akadémia szerepe az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület megalakulásában . . . . . . . . . . . . . _ .
