Nemzetközi oktatáspolitikai trendek és az egész életen át tartó tanulás politikája Műhelybeszélgetés az egész életen át tartó tanulás stratégiájáról 2013. Április 3
Halász Gábor ELTE PPK - OFI
Mi történt? Mi zajlik most? Mi várható?
Elvont eszméből gyakorlati szakpolitika • A kilencvenes évek előtt az LLL fogalma egy szűk, részben idealista szakmai kör gondolkodását fejezte ki • Gyakorlati szakpolitikává válás: – Az Európai Unió elköteleződése (1993) – A részletek kidolgozása: OECD (1996) – Operacionalizálás: EU 2000-től
Az 1993-as Delors jelentés Európa bajban van!
Munkanélküliség - új munkahelyek - aktív népesség
• A javasolt megoldás legelső eleme: az élethosszig tartó tanulás új szakpolitikája • Kulcselemei: – Oktatás és munka világa közötti kapcsolat átalakítása – A hangsúly tanulás képességének fejlesztésén – Az LLL rendszerbe szervezése
OECD - 1996 • Elfogadás közös prioritásként (a meggyőző forrás az „OECD job study”)
• Policy orientált definíció • Miniszteri kommüniké: „Egyetértésre jutottunk az implementálás stratégiájában” 1. Az „alapok” megerősítése (ez is része az LLL-nek) 2. Az oktatás és a munka világa közötti kapcsolatok átrendezése („hidak” és „átmenet”) 3. A források és a kormányzati felelősség átirányítása 4. A közpolitikai célok (pl. méltányosság, hatékonyság, minőség) új mechanizmusai
Az OECD definíciója • A definíció a gyakorlati szakpolitika számára történő „operacionalizálást” szolgálta • Kulcselemei 1. A tanuló egyén és a kereslet fontos az ellátó rendszerrel és a kínálattal szemben 2. A hangsúly az önálló, önszabályozó egyéni tanulásra, a tanulásért való egyéni felelősségre kerül 3. Tanulás bárhol és bármikor (nem formális tanulás) 4. Az egyéni életút egészével kell számolni
Operacionalizálás az EU-ban 1 • Amszterdam (1997) után az LLL a közös foglalkoztatási politika meghatározó eleme lett • Az LLL szakpolitika tartalmának meghatározása: az „építőkövek” Azaz milyen konkrét tartalmi elemeket kell tartalmaznia egy nemzeti LLL kormányzati szakpolitikának? (2001)
Az „operacionalizálás” 2 • A nem formális és informális tanulás során szerzett kompetenciák elismerése • Az élethosszig tartó tanuláshoz szükséges kompetenciák meghatározása • A pályaorientációs rendszerek fejlesztése • A kompetencia-reformokat támogató fejlesztési beavatkozások • Standardok megfogalmazása: pl. „University LLL”
Az „operacionalizálás” 3 • A legfontosabb elem: a kvalifikációs reform: ez eléri az oktatási rendszerek „mélyrétegeit” – Az EQF elfogadása (2006) – A kvalifikációk tanulási eredmények (learning outcomes) meghatározására építése – a kurrikulum egészének ebből fakadó változásai – A kvalifikációs reform mint kommunikáció: egyeztetés a munka világával (az utóbbi befolyásának erősödése) és egyeztetés a tagországok között – Az oktatás egyes alrendszereinek összekapcsolása – Nemzeti rendszerek LLL szellemű „európaizálódása” : a kétszintű implementációs modell
Az „operacionalizálás” 4 • További elemek – Tagállamok nemzeti stratégiákat alkotnak – Közösségi ellenőrzés: a nyitott koordinációs módszerrel – A strukturális politika eszközei
• 2008: LLL az ET2020 négy prioritásai közül az első
Az Európai LLL politika eredeti hat „építőköve” 1. A nem formális, informális tanulás elismerése 2. Orientáció és életpálya-tanácsadás 3. Kvalifikációs rendszerek reformja 4. Egyéni és munkaadói invesztálás a tanulásba 5. Az alapképességek újradefiniálása 6. Pedagógiai innováció
Ezek ma is érvényesek!
Mi zajlik most? A „rendszerbe szerveződés” folytatódása Megjelent az LLL paradigma „új generációja”: a képességpolitika (skills policy)
A képességpolitika és ennek prioritásai az EU-ban • A képességek fontosságának felismerése: politikai prioritás • Megfelelő ösztönzők alkalmazása • Az oktatás és a munka világa közötti kapcsolatok átalakítása • A releváns képességek fejlesztése • Képességigények előre jelzése
Az OECD képességstratégiája • Formális végzettségek vs. képesség • Új paradigma: a szakpolitika tárgya már nem a tanítás/tanulás, hanem a képességek (1) tanítás → (2) tanulás → (3) képességek
• Az OECD képességstratégiájának (skills strategy) tartalma
Az OECD képességstratégiája • A képességek fontosságának elfogadása • A képessége teremtése • A képességek aktivizálása • A képességek használata • A képesség-politika implementálása – Invesztálás hatékonyabbá tétele – Képességrendszerek kormányzása
Nemzeti LLL stratégiák 2010-ben 32 európai országból 21ben volt LLL nemzeti stratégia Forrás: Impact of ongoing reforms in education and training on the adult learning sector (Research voor Beleid)
LLL-orientált egyetemek/1 • Az LLL-hez kötődő elemek felértékelődnek az intézményi stratégiában • LLL-t támogató szervezeti változások (pl. speciális szervezeti egységek, új vezetői funkciók létrehozása)
• Nyitás az új, nem hagyományos klienscsoportok felé • “LLL-barát” belső HR menedzsment
(pl. az LLL-hez kapcsolódó tevékenységekben való involválódás elismerése)
• A programkínálat bővítése (pl. rövid kurzusok, egyedi programok)
• Innovatív, tanuló-centrikus pedagógiai módszerek és programszervezés (pl. projektmunka, probléma-alapú tanulás, e-learning, távoktatás)
LLL-orientált egyetemek/2 • A rugalmas tanulmányi utak támogatása – Moduláris struktúrák – Kredit akkumuláció és transzfer támogatása – A tapasztalati és munkavégzéshez kötődő előzetes tanulás során szerzett kompetenciák elismerése
• LLL orientált minőségbiztosítás • „LLL-barát” kutatási megközelítések
(pl. a tudástranszfert támogató projektekben, klaszterekben való részvétel támogatása)
• Intenzív együttműködés a munkaadókkal (mind a magán, mind a közszférában)
• A képzési programok nyitottsága (ezek tartalmának megvitatására a kliens csoportokkal)
• LLL orientált alumni politika
Forrás: Michael Teutsch előadása a 2011-es budapesti EKKR konferencián
A keresleti oldal felértékelődése Megfeleltetés helyett „high equilibrium”
Magas kereslet Képességhiányos EGYENSÚLYTALANSÁG
Magas képesség EGYENSÚLY
Alacsony kínálat
Magas Kínálat
Alacsony képesség EGYENSÚLY
Képességtöbbletes EGYENSÚLYTALANSÁG
Alacsony kereslet Source: Tackling the Low Skills Equilibrium: A Review of Issues and Some New Evidence
A képességek „termelése” Felnőttkori tanulás PSDC Malaysia
A munka világában történő tanulás
Iskolában történő tanulás
(informális is)
(formális)
Gyermekkori tanulás
Mi várható a jövőben? • A keresleti oldalra fókuszáló képességpolitika erősödése a kínálati oldalt hangsúlyozó oktatáspolitikával szemben • A szakpolitikai eszközrendszer és intézményi mechanizmusok gazdagodása (pl. foglalkozási standardok, ágazati képességtanácsok, párhuzamos akkreditáció, „képességbróker”)
• Földrajzi terjedés, új modellek (pl. Dél-Kelet Ázsia)
Köszönöm a figyelmüket!
