Az idén Március 15 két napig tart

Az Önkormányzat és a Városháza havi kiadványa • Új sorozat, XVI. évfolyam, 3. szám, 2009

„Az idén Március 15 két napig tart”

ünnep

Sólyom László köztársasági elnök ünnepi beszéde az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett megemlékezésen a Nyerges-tetőn / 2. oldal ünnep

Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda Megyei Jogú Város polgármesterének ünnepi beszéde / 3–4. oldal kultúra

Vastaps jutalmazta a csíkszeredaiak budapesti előadását / 6. oldal kultúra

Trapiti a DESZKÁN / 6. oldal krónika Foto: Csíki Zsolt

Az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseinek példája előtt fejet hajtva, az aktuálpolitikai rendellenességeket nem engedve magához, méltósággal ünnepelt 2009. március 14–15-én is a csíki magyarság. „Az idén Március 15 két napig tart” – mondta Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök a Nyerges-tetői ünnepségen, ahol Csíkszék népe minden évben megemlékezést tart. A 2009. évi rendezvényt minden bizonnyal emlékezetessé teszi, hogy Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke kopjafát állíttatott a Nyerges-tetőn. Sajnos, a 15-re tervezett látogatását az időközben kialakult diplomáciai hercehurca miatt kénytelen volt átütemezni 14-re, de ez nem zavarta meg az együtt ünnepelni szándékozókat, nem gátolta meg abban őket, hogy Csíkból, a Kászonokból, Háromszékről a Nyerges-tetőre jöjjenek. A szavaival, tetteivel a nemzet egységét hangsúlyozó köztársasági elnök az összefogás szükségét hangsúlyozta, amelynek beszédes példája volt a köztársasági elnök mellett együttesen helyet foglaló Markó Béla RMDSZ szövetségi elnök, és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, EP-képviselő. (Lapunkban, alább,

teljességében olvashatják Sólyom László, a Magyar Köztársaság elnöke beszédét.) Az ünnepségsorozat Csíkszeredában március 14-én a Kormorán együttes koncertjével kezdődött. A telt házas koncert, a visszajelzések alapján, igazi egybekovácsoló élményt jelentett a nagyszámú érdeklődőnek. A megemlékező ünnepség másnap, március 15-én folytatódott a Petőfi Sándor Általános Iskola rendezvényével. A hagyományos ünnepségen – amely egybeesik az iskolanapokkal, és ugyanakkor jó alkalom a testvériskolákkal szervezett találkozókra is –, ebben az évben az igazgatói beszédet Gyerkó László szenátor felszólalása követte, majd a tanintézmény diákjai színvonalas ünnepi műsort mutattak be. A város közterein késő délután az ünnepségsorozat a Vár téren kezdődött, ahonnan az ünneplők fáklyás kísérettel a Gál Sándor-szoborhoz vonulhattak. Ráduly Róbert Kálmán polgármester beszéde (teljességében olvashatják a 3–4. oldalon) után felszólalt Korodi Attila parlamenti képviselő, majd Darvas-Kozma József esperes. Az estet és a 2009-es év megemlékezéseit a Csíki Kamarazenekar ünnepi műsora zárta. n

Mi történt február–márciusban a városban? / 7–8. oldal közérdekű

Állásfoglalás / 9. oldal városháza

A kommunizmus áldozataira emlékeztek / 9. oldal városháza

Általános tavaszi nagytakarítás / 10. oldal városháza

A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig / 11. oldal közérdekű

Beszámoló a budapesti Utazás-kiállításról / 12. oldal közérdekű

Újabb miniszteri látogatás a Székelyföldön / 12. oldal

2 • Csíkszereda, 3. szám, 2009.

ünnep Sólyom László köztársasági elnök ünnepi beszéde az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékére rendezett megemlékezésen a Nyerges-tetőn „Tisztelt Ünneplő Közönség! A legfontosabb, hogy együtt vagyunk. A legfontosabb, hogy minden akadály ellenére együtt ünnepelünk. Március 15-ét, augusztus 20-át és október 23-át az egész világon megünneplik a magyarok. Ez mindig az együttlét, közösségünk megélésének örömteli alkalma. Ilyenkor felemelő érzés átélni magyar voltunkat. Sosem fogom elfelejteni, amikor egy ilyen ünnepség után – akkor éppen Szlovákiában – szinte önkéntelenül kiszakadt egy idős emberből a mondat: „de jó magyarnak lenni!”. Én is ezt érzem most – jó magyarnak lenni, itt a Nyerges-tetőn, a magyar szabadság megszentelt emlékhelyén, ahová ilyen sokan eljöttek a székelyek Csíkkászonból, Csíkszeredából, egész Csíkból. Jó itt lennünk, mert mindnyájan ünnepi lélekkel vagyunk itt együtt. Nemzeti ünnepet nem lehet államilag elrendelni. Az csak akkor lesz ünnep, ha a nép a szívébe fogadja. Nemzeti ünnepet nem lehet eltörölni. Be lehet tiltani, feketére lehet cserélni a piros betűt a naptárban. Lehet akadályokat gördíteni az ünneplés útjába. Mindezt lehet – de a nemzeti ünnepet a szívekből semmilyen külső hatalom nem tudja kitörölni. Éppen ezért csakis mi őrizhetjük meg az ünnep fényét, csakis mi adhatjuk tovább az ünnep melegét gyermekeinknek. Március 15-e éppúgy ránk van bízva, mint magyarságunk. Amíg tehát szívből ünnepeljük március 15-ét, addig minden falunak, minden vidéknek meglesz a maga 1848-as emléke, s ápolni fogja azt. Szerte a Kárpát-medencében a Kossuth- és Petőfi-szobrok sokasága mellett az odavalósi hősöké is áll, mint itt a közelben Gál Sándoré vagy Gábor Ároné. S mindenfelé emlékezetben tartják a hidakat, szorosokat, csatamezőket, épületeket, amelyek az 1848-as forradalomban és szabadságharcban szerepet játszottak. Elgondolkoztam azon, milyen erős vágy, mekkora késztetés sarkallta az ezernyolcszázas évek végén a Csíkkászonból Bukarestbe elszármazottakat, hogy itt, szülőfalujuk mellett magas emlékkeresztet állíttassanak az elesett székely hősöknek. Milyen elemi igényük volt arra, hogy mes�sze látható jelét adják annak, hogy bár nem itt élnek, nem szakadtak el. Hogy a Nyerges-tetői csata emléke, és főleg annak tanulsága egységbe fogja a csíki székelyeket, s erőt ad. Hiszen már Orbán Balázs azt tanácsolta a Kászonszék leírásában, hogy aki itt a harcok emlékeivel találkozik, ne szo-

morodjon el: „a szent szabadság érdekében kiontott vér bizonnyal gyümölcsözni fog”. Egyes emlékhelyek pedig kimagaslanak a többi közül, jelentésük szinte észrevétlenül egyre gazdagabb lesz. Itt, Nyergestetőn, az 1897-ben állított keresztet, hála Istennek, nem bontották el. Az út másik oldalán pedig, az akkor még álló fenyőerdőben, fél évszázaddal ezelőtt elkezdtek kis kereszteket állítani azok, akik idejöttek, hogy noha rejtekben, de szabadon ünnepeljék március 15-ét. Ezek a keresztek és kopjafák pedig egyre szaporodnak, s mára már ez a megrendítő, különös emlékhely jött létre, amely mellett nem lehet elmenni, s amelyről mindenki érzi, hogy több mint egy egyszerű emlékmű egy csata helyén. Kányádi Sándor 1965-ben írta meg híres versét a Nyerges-tetőről, amely közismertté vált, sokan ismerik, szeretik és szavalják. Ő nevezi Nyerges-tetőt székely Termopülének. A termopüléi szorosban elesett spártai hősök emlékét már két és félezer év óta hirdeti a híres sírvers, amely emlékművükön állt: „Itt fekszünk, vándor, vidd hírül a spártaiaknak / Megcselekedtük, amit megkövetelt a haza”. A Nyerges-tetői hősök emlékműve mégis más. Egyre nő, mintha élne. S a honvédek sosincsenek egyedül. Mindig van itt valaki, mindig jár erre vándor, aki hírül viszi a spártaiaknak, azaz nekünk: Ők megcselekedték, amit megkövetelt a haza. Szokták mondani, hogy a magyarok vereségeiket ünnepelik meg. Nem így van: itt is arra emlékezünk, hogy vannak helyzetek, amikor nem lehet tovább visszavonulni. Amikor neki kell vetni a hátat egy sziklának, egy fenyőnek, s szembe kell fordulni az ellenséggel. Itt azonban még többről is szó van. Hiszen Nyerges-tetőn nemcsak a csata évfordulóján, augusztus elsején ünnepelnek, hanem ide jönnek a környékbeliek március 15-én és augusztus 20-án is. S ide jönnek az emberek folyamatosan az egész évben, hozzák és elültetik a kopjafákat, a kereszteket. Sokkal több lett ez a hely, mint hősi temető. Sokkal több fájdalmat hordoznak az ide hozott keresztek, és sokkal több reményt is kifejeznek. Március 15-én mi is reménnyel telve gyűlünk itt össze. Tudjuk, hogy 1848. március 15-én esett az eső – de ez a nagy ünnep minden magyar szívében napfényes, vidám, lelkesítő napként él. Annyira lelkünk része lett, hogy örök mintát adott minden magyar forradalomnak. 1956-ban is 12 pontokat fogalmaztak, a diákok és a fiatalság ment először az utcára, legelőször

a sajtó szabadságát akarták: akkor a nyomdát, most a rádiót akarták. De ne feledjük 1848 másik arcát sem: a jogi utat, a törvényeket, amelyekkel a pesti forradalommal egy időben ment az országgyűlés küldöttsége az uralkodóhoz. Ezek teremtették meg a birodalmon belül Magyarország önálló kormányzását, és mindenki számára a jogegyenlőséget. Ez is örök minta számunkra. Minden nagy mű akkor képes hatni századokon át, ha az utódok mindig a megfelelő kérdéseket teszik fel. Ha nem tudnak kérdezni, idegen marad a kép, a zenemű, az épület – nem mond nekik semmit. Ilyen a nemzeti ünnep is. Aki nem tudja megszólítani, annak üresen kong. Itt, Erdélyben mindig azt tapasztaltam, hogy az emberek tudnak ünnepelni, mert szívügyük mindegyik nemzeti ünnep. Az erdélyi magyarság körében én is könnyebben tudok feltenni kérdéseket. Március 15-e közös ünneplését két évvel ezelőtt kezdtük el, a kolozsvári Magyar Operában. Ott, 2007-ben, Románia uniós csatlakozásának évében, arról a reménységről beszéltem, amelyet az Európai Unióhoz fűzünk a kisebbségi jogok teljes kibontakozása terén, ameddig csak más európai példák elérnek. Tavaly, október 23án Csíkszeredában Székelyföldnek arról a méltánylandó igényéről is szóltam, hogy gazdasági fejlődéséhez történelmi egységének megfelelő igazgatási keretet kapjon. Idén, március 15-én a nemzet egységét szeretném hangsúlyozni, amely közös ünneplésünkben is kifejeződik. Ezzel kezdtem beszédemet, s egy örömteli példájával szeretném zárni. Holnap az Országházban átadom Kányádi Sándornak Magyarország legmagasabb állami kitüntetését: a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét. Egyedül ő részesül ebben a kitüntetésben. S senki nem teheti föl a kérdést: itthon nem találtak érdemes költőt? Ugyanis Kányádi Sándor itthon van. Itthon van a magyar nyelv, a magyar kultúra és magyar történelem alkotta közösségben, abban a gazdag örökségben, amelyet közösen birtokolunk. Ez a magyar nemzet alapja. De a nemzet része az is, hogy legyen közös szándék arra, hogy ezt az örökséget folytatni akarjuk. Itt, Nyerges-tetőn, ezen a helyen, a honvédek sírja felett, az élő emlékmű mellett, különös súlya van, ha kimondjuk: a nemzet az élők, a holtak, és a még meg nem születettek szövetsége. Köszönöm, hogy ezt a szövetséget itt együtt idézhetjük fel. Köszönöm Petres Lajos nyugdíjas tanár úrnak, hogy szép kopjafát faragott számomra, amellyel én is építhetem az emlékművet, a nemzetet alkotó szövetség jeleként.” n

Csíkszereda, 3. szám, 2009. • 3

ünnep Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda Megyei Jogú Város polgármesterének ünnepi beszéde

„Tisztelt méltóságteljesen ünneplő közösség! Kedves csíkszeredaiak, kedves vendégeink, egyházi és világi elöljárók, hölgyeim és uraim, kedves fiatalok! Távol voltam szülővárosomtól az elmúlt napokban – fizikai értelemben, nyilván. A kötelesség, a városunk által önként vállalt kultúrmisszió és a Fennvaló gondviselése Sopronba, a Hű ség Városába vezette útjainkat. És volt idő gondolkodni, miközben idehaza, Budapest és Bukarest között dúlt a diplomáciai csata. Volt idő gondolkodni azon, hogy is állunk ma mi, magyarok, székelyek, magyarul gondolkodó emberek anyaországban, Erdélyben, Székelyföldön, Felvidéken, Délvidéken vagy bárhol máshol a világban. Miközben ezen gondolkodtam, eldöntöttem, bármi történjen, én ma este itt, Önökkel közösen, köszönetet fogok mondani Sólyom Lászlónak, Magyarország elnökének, és innen Önökkel együtt megüzenem, hogy bár nincs itt, mégis itt van velünk! Itt van velünk, és az igazi elnök példaké pét testesíti meg. Mert ő nem a szavazatainkért jön a Székelyföldre. Ő felőlünk érdeklődik, velünk akar együtt érezni. Nem azért jön a Székelyföldre, hogy

ünnepeinken egyet mondjon, és hétköznap mást cselekedjen. Ő ugyanazt teszi, amit beszél, ugyanúgy cselekszik, ahogy gondolkodik. Ebben a tekintetben is kiemelkedik a magyar politikusok közül a köztársasági elnök úr. Köszönöm neki azt a nemzeti missziót, amit vállalt, amit tett az elmúlt esztendőkben! Köszönöm neki, hogy egymás mellé rendezi a magyarországi magyarságot – bár ott kevesebb sikerrel, és a határon túli, önhibájukon kívül elszakadt nemzetrészeket – itt már sikeresebben. Örülök, hogy a magyar nemzetnek, alkotmányos értelemben, ilyen elnöke van a 21. század elején. Kedves barátaim! Hölgyeim és uraim! Nem könnyű Magyarországot és Székelyföldet egymás mellé helyezni. Az elmúlt évtizedek nem múltak el nyomtalanul, és ezt tapasztaljuk elég gyakran. Nem könnyű az a munka, amelyet az adoma szerint a székely atyafi, aki Magyarországról jött haza 30 éve a Székelyföldre úgy fogalmazott meg a csomagjai iránt érdeklődő határőrnek, hogy nehéz lesz a határkövet visszavinni a régi helyére. Nem könnyű ez a tevékenység, és nem tételes, fizikai értelemben gondolok erre, hanem szellemi, lelki értelemben. Van bőven teendő.

Azt gondolom, Sólyom László köztársasági elnök úr nem véletlenül érzi annyira otthonosan magát minálunk a Székelyföldön, hiszen anyaországbeli testvéreink nem minden tekintetben, nem mindig és nem méltó módon tudják hétköznapjaikat és ünnepeiket közösen rendezni. Sólyom László példát statuált egy másik tekintetben is. Ő az a politikus, aki nem megosztani jött bennünket. Azért jött ide, hogy megerősítsen közös törekvéseinkben. Remélem, hogy ez jó személyes példa lesz nemcsak az erdélyi, székelyföldi, hanem a magyarországi politikusok számára is. Sok tennivalónk van még, barátaim! Sopronból hazafelé jövet lehetőségünk volt kis csapatunkkal megállni Nagycenken, és ismét szembesülni Széchenyi István munkásságával, hagyatékával, a legnagyobb férfi, a legnagyobb magyar – politikai értelemben vett – közgondolkodó tevékenységével. Ő nemcsak a forradalomban hitt, úgy ahogy ezt a márciusi ifjak tették, és jól tették. Ő építkezett minden időkben: hidat Buda és Pest között, megálmodta a magyar fővárost, az első gőzmalmot, megalapította nagylelkű felajánlásával a Magyar Tudományos Akadémiát, polgári életet próbált Magyarországon létesíteni, meghonosítani a kaszinóval és a lófuttatásokkal. És lám, mindaz, amit ő tett, amin munkálkodott, hétköznapjait amire szánta, amire rátette életét, az ma is működik, ma is megvan, és ma is szolgálja a nemzetet. Nekünk nem kell megváltoznunk, ked ves barátaim! Eszembe jut egy másik történet, amikor Mihály király külföldről érkezett a 90-es évek derekán, hogy meglátogassa húsvétkor szülei sírját Curtea de Argeş-en. Az akkori román elnök vezényletével a román hatóságok megtagadták azt, hogy belépjen abba az országba, ahol a felmenői hamvai találhatók. Aztán az idő megváltozott és megváltozott a román elnök is, a diplomácia is, és ma már egészen más viszonyban vannak a királlyal. A héten történt incidens azért bizakodóvá tesz engem. Bízom benne, hogy az elnökök ebben az országban fejlődőképesek, hogy a diplomácia ebben az országban fejlődőképes, és évek múltán a dolgok pont olyan jól fognak menni, mint ahogy mi szeretnénk. Nem nekünk kell megváltoznunk, höl gyeim és uraim! Nekünk ugyanúgy kell hinnünk, tennünk, ahogy hittünk és tettünk eddig is, talán egy kicsit jobban, talán egy kicsit figyelmesebben, talán egy kicsit határozottabban, mert a nemzeti ünnep nem családi ünnep. A nemzeti ünnepen nem otthon kell ülni a meleg szobában, a televízió előtt, és


ünnep / VÁRoShÁZa nem azon keresztül kell bekapcsolódni. A nemzeti ünnep családi ünnep is, de jóval több annál. Az az alkalom, amikor itt vagyunk, együtt vagyunk – ha kell, ha úgy érezzük – megfogjuk egymás kezét, és ott van bennünk az erő! Ott vagyunk egymásnak és egymásért! A mai nap itt Csíkszeredában, Csíkországban, Székelyföldön és sok más helyütt szerte a világon erről szól. Azoknak szól, akik magyarul gondolkodnak, akik hisznek a szabadságban, az egyenlőségben és a testvériségben. Kedves barátaim! Sopronból tértem haza, a Hűség Városából. Onnan, ahol 1921. decemberében népszavazást tartottak. Sopronban és a környező nyolc községben megkérdezték ezelőtt több mint 80 esztendővel az ott élőket, hogy ha már újra alakul a világ, ők mit szeretnének, hová szeretnének tartozni. A soproniak a térségbeli községekkel úgy döntöttek, hogy nem Ausztriát választják, hanem Magyarországon maradnak. Ezért nevezik ma is Sopront a Hűség Városának. Lám, nekünk székelyföldieknek, csíkiaknak, háromszékieknek, udvarhelyszékieknek, gyergyóiaknak, maros székieknek nem adatott meg ennek a népszavazásnak a lehetősége ezelőtt 80 esztendővel, és sokan azon dolgoznak, hogy ez most is meghiúsuljon. De megnyugtatom Önöket és megnyugtatom őket, hogy a népszavazás a területi autonómiáról meglesz, és meglesz a területi autonómia is. Amíg ennyien vagyunk, amíg ilyen sokan vagyunk, és hiszünk egymásban, addig van másoknak, amiért megváltozniuk. Végül engedjék meg, hogy megköszönjem Önöknek ezt a napot, ezt az érzést, ezt az erőt, ezt az ünnepet. Mert mi, elöljárók, európai parlamenterek, a román parlamentben, vagy éppen a megyei, helyi közgyűlésben népünket szolgáló emberek, attól és csak akkor lehetünk erősek, ha tudjuk, hogy Önök nem mögöttünk, hanem mellettünk vannak. És ha tudjuk azt, ami a legfontosabb, hogy ezek a fiatalok, ezek a gyerekek, akik most itt jelen vannak, sokkal jobbak lesznek, mint mi amilyenek voltunk, és helyünkbe, ha mi már nem leszünk, ők következnek. Adja az Isten, hogy így legyen!” n

Köszönet a Március 15-i csíkszeredai ünnepségsorozaton résztvevőknek és közreműködőknek Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzata ezúton mond köszönetet a Március 15-i ünnepség sikeres és méltóságteljes megszervezéséért a társszervezőknek: az RMDSZ Csíkszeredai Városi Szervezetének és az MPP Csíkszeredai Szervezetének, valamint a közreműködőknek: – a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesnek; – a Csíki Kamarazenekarnak; – a Madarasi Fúvószenekarnak; – a Ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium Leánykarának; – a Márton Áron Gimnázium, a Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium és a Nagy István Művészeti Szakközépiskola tanárainak és diákjainak.

Köszönjük a szervezésben és lebonyolításban közreműködő cégek, intézmények – Csíkszeredai Városi Rendőrség, a Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség, valamint csendőrség – együttműködését, továbbá a Szakszervezetek Művelődési Háza, Közüzemek Rt., Electric-Inst Kft. segítségét. Külön köszönet Bodi Ildikónak, valamint a megemlékezésen részt vevő csíkszeredai polgároknak és a felsorolt iskolák fáklyavivő diákjainak. Csíkszereda Polgármesteri Hivatala

A városi önkormányzat határozataiból Csíkszereda Megyei Jogú Város Önkormányzati Testülete 2009. február 11-én és 23-án rendkívüli, február 27-én pedig soros ülést tartott. 14-es számú Határozat mely jóváhagyja Madéfalva és Csíkrákos községek Csíkszereda ivóvízszállító vezetékére való csatlakozását 15-ös számú Határozat az éves költségvetést jóváhagyó 2/2009-es számú határozat módosításáról és kiegészítéséről 16-os számú Határozat belterületek fölötti tulajdonjog megállapításáról szóló javaslat, a 18/1991-es törvény 36-os cikkelye alapján 17-es számú Határozat Piricskén található, a város közvagyonát képező egyes területek összevonásáról 18-as számú Határozat a Balló Máriával kötött, 120/1997-es számú koncessziós szerződés felbontásáról 19-es számú Határozat a 108/2008-as számú határozat visszavonása, amely egy Hargitafürdőhöz tartozó terület árverés nélküli haszonbérbe adásáról szól, a Hargita Megyei Tanács javára, Hegyimentő Központ létrehozása céljából

20-as számú Határozat a Csíkpálfalva községhez tartozó Delne és Csomortán falvaknak a csíkszépvízi víztározó üzem fővezetékére való csatlakozásának jóváhagyásáról 21-es számú Határozat Csíkszereda közterületein található parkolóhelyek szabályzatáról 22-es számú Határozat a Tanorok u. 4 szám alatti ,,Lakóház és melléképület” megnevezésű városfejlesztési részletterv elfogadásáról 23-as számú Határozat a Csiba, házszám nélküli ,,Lakóház és melléképület” megnevezésű városfejlesztési részletterv elfogadásáról 24-es számú Határozat a helyi közösség hozzájárulásának megszabása a gyermekvédelmi tevékenység költségeihez 25-ös számú Határozat a helyi közösség hozzájárulásának megszabása a szociális intézményekben gondozott személyek ápolási költségeihez


ünnep

Fotók: Ady András


kultúra

Vastaps jutalmazta a csíkszeredaiak budapesti előadását Telt ház előtt tartotta Táncba fordulva című produkciójának magyarországi bemutatóját a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. A Hagyományok Házában tartott bemutatón jelen volt Sólyom László magyar köztársasági elnök is, hét unokája kíséretében. Az államelnök vastaps közepette, a színpadon gratulált az együttes táncosainak a kivételesen igényes előadáshoz. – Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a magyar államfő immár harmadik alkalommal tekinti meg társulatunk műsorát – jelentette a magas rangú vendéget köszöntő beszédében András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője. Hozzáfűzte: az a tény, hogy az elnök úr unokái kíséretében jelent meg ezen a számunkra fontos eseményen, jelzi, hogy jó úton járunk, jelzi, hogy van igény a hagyományos folklórműsorokra, és jelzi, hogy nemcsak az idősebb generáció érdeklődik a műfaj iránt, hanem a fiatalokat, gyermekeket is a hagyományok iránti tiszteletre nevelik. Február 18-i csíkszeredai bemutatója után március 7-én, szombaton tartotta Táncba fordulva című előadása magyarországi bemutatóját a Hargita együttes.

Az autentikus folklórt bemutató fergeteges ritmusú műsorban Küküllő-menti, mezőségi, valamint kalotaszegi táncok világába fordította a néptánckedvelő közönséget a csíkszeredai önkormányzat által fenntartott hivatásos együttes. A különböző erdélyi néprajzi tájegységek táncait Szűcs Gábor, a Jászság Népi Együttes művészeti vezetője vitte színre Sz. Urbán Mária művészeti munkatárs segítségével. A műsor beharangozójában az alkotók a produkció céljaként jelölték meg saját kultúránk megmutatását, emberi létezésünk alapszükségletének, nemzeti önazonosságunk egyik forrásának nevezve azt. – A műsor közben sokszor felcsendülő, majd az előadás végén szűnni nem akaró taps, a ráadások sora számomra bebizonyította, hogy jó úton járunk, a hagyományos folklórelőadásoknak létjogosultsága van egy olyan világban is, amikor a népi együttesek táncszínházi produkciók megvalósításával kísérleteznek – osztotta meg örömét a bemutató után Szűcs Gábor. Az előadás után Sólyom László köztársasági elnök a színpadon üdvözölte a táncosokat, az alkotókat, az együttes vezetőit,

Trapiti a DESZKÁN

Fotó: Sándor Levente

Idén harmadik alkalommal került megrendezésre a debreceni DESZKA Fesztivál. A rendezvénysorozat célja, hogy minél pontosabb szakmai-produkciós keresztmetszetét nyújtsa a kortárs magyar drámairodalomnak. A színházművészeti értékfeltáró és népszerűsítő találkozó március 1–8. között zajlott a debreceni Csokonai Színházban. A Debreceni Színházi Kerekasztal (DESZKA Fesztivál) szervezői és szakmai irányítói idén három romániai színház pro-

dukcióját látták vendégül: a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának Timúrra várva darabját, az aradi Kamaraszínház Himnusz című játékát (Schwajda György művét román rendezésben, román nyelven halhatták az érdeklődők), valamint a Csíki Játékszín Trapiti című mesedarabját. A Trapiti – avagy az első tökfőzelék háborús gyerekdarab – debreceni visszhangjáról, a szakma fogadtatásáról, illetve fesztivál végi általános benyomásairól kér-

valamint a Hagyományok Háza munkatársait, akik lehetővé tették a csíkszeredai csapat újabb magyarországi bemutatkozását. A művészeknek gratulált dr. Szabó Béla csíkszeredai főkonzul is. Egy nappal korábban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Duna Televízió Kívánságkosár című műsorának vendége volt, élő adásban adva ízelítőt legújabb produkciójukból. András Mihály, az együttes igazgatója a műsorvezető kérdéseire válaszolva elmondta, hogy munkájuk során a bartóki Csak tiszta forrásból felhívást tartják szem előtt. Közölte azt is, hogy az együttes nem csupán a néphagyományok gyűjtésére, feldolgozására és színpadon való bemutatására vállalkozott, hanem arra is, hogy e hagyományokat megismerteti a gyermekekkel. – Ma már mintegy 2000 gyermeket oktatnak táncosaink heti rendszerességgel – fűzte hozzá. Az együttes vezetője a népi hagyomány ápolásának, továbbéltetésének fontosságáról szólva hangsúlyozta, hogy az egyesült Európa, a globalizálódó világ nemcsak arra kíváncsi, hogy mit veszünk át e világ kultúrájából, hanem inkább arra, hogy mit tudunk mi hozzátenni ehhez a kultúrához. Megjegyezte: ehhez szükséges a műsor címe által is sugallt magunkba fordulás. Sarány István deztük Darvas László darabjának rendezőjét, Budaházi Attila dramaturgot. „Tulajdonképpen arról szól ez a fesztivál hogy mennyire „életképes” egy új magyar színmű a magyar színpadokon. Nagyon sok kortárs magyar drámát mutatnak be Magyarországon más színházakban is, erre az Oktatási és Kulturális Minisztérium külön ösztönzőleg hat a Katona József Pályázattal. Mi ebben az évadban az Ibusár–Megállóhely darabbal nyertünk a pályázaton, de sajnos, a Parti Nagy Lajos-mű már túl volt a válogatási határidőn. Így a pályáztatók a Trapitit nézték meg. Magyar nyelvterületről három gyerekelőadás szerepelt a fesztiválon, az egyikkel ebből a háromból mi jelentkezhettünk, és ez nagy örömünkre szolgált. Az is pozitív élmény volt, hogy a gyerekeket felnőttek kísérték el az előadásra, és a felnőttek természetesen olyan poénokra is reagáltak, amelyekre a gyerekek nem. A szülők már az elején nagyon élvezték a karaktereket, helyzeteket. Annak ellenére, hogy kissé meg kellett küzdenünk a térrel, hiszen a kamaraszínházban játszottunk, ahol nem igazán lehetett a díszleteket mozgatni, nagyon jól sikerült az előadás. Bár a szakmabeliek közül sokan már nem tartózkodtak a fesztiválon vasárnap délután, a Trapiti, a társulat és a Csíki Játékszín igazgatója szép számmal kapott dicséretet a bemutató után.” n


krónika

Mi történt február–márciusban a városban? Csíkszeredai események krónikája FEBRUÁR 14–15. Kiállítás-megnyitó harci bemutatóval Történelemkönyvek illusztrációin és a kiállítást hirdető plakátokon látható – tűzből előbukkanó lovasíjászt ábrázoló – jelenetek elevenedtek meg a csíkszeredai Mikó-vár előtt A tatárjárás című kiállítás megnyitóján. A gyergyószentmiklósi Csabafiak Hagyományőrző Egyesület szombat délutáni harci bemutatója, majd a vasárnapi foglalkozások sora igen találó bevezetőként szolgált a kiállítás megtekintéséhez. A megnyitón Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója a vándorkiállítás szervezésének kétéves történetét ismertette. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke, dr. Harsányi László arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiállításon ne csak a múltban megtörtént események tárgyi emlékeit szemléljük, hanem a történelemmel való találkozás élményével éljük meg a látogatást, és annak tudatában tegyük ezt, hogy a magyarországi és határain túli múzeumi rendszer biztosította azt. A kiállítás vándoroltatását felvállaló Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának nevében dr. Szatmári Imre pedig megjegyezte: a sorsfordító történelmi évszázad leletanyagának túlnyomó többsége itt látható. Ráduly Róbert Kálmán polgármester megköszönte a kiállítás szervezőinek, hogy e tárlattal ismét Csíkszereda lett az erdélyi muzeális élet központja. FEBRUÁR 17. Média-Régió-Nyilvánosság Megjelent dr. Bodó Julianna szerkeszté sében a KAB Alkalmazott Társadalomtudományi Szakbizottság konferenciájának első kiadványa. A Média-Régió-Nyilvánosság kötet a régióban végzett médiakutatásokat és elemzéseket foglalja magába, olvashatunk a hírértés hatékonyságának kísérleti vizsgálatairól, sajtó és térségi marketing viszonyáról, fiatalok kommunikációs és médiahasználati szokásairól. A Sapientia társadalomtudományi tanszékének oktatói mellett kilenc, már végzett hallgató szerepel önálló tanulmánnyal a kötetben. FEBRUÁR 18. Székelyföldi körúton járt az EMIL Az Erdélyi Magyar Írók Ligája székelyföldi felolvasó körutat tartott; Fark as

Wellmann Endre, Gáll Attila, Király Zol t án, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos és Muszka Sándor költőkkel, írókkal Csíkszeredában a Corvina Könyvesházban találkozhattak az érdeklődők. FEBRUÁR 19. Régészeti esték Botár István, a Csíki Székely Múzeum régésze előadás-sorozatot indított Régészeti esték címmel. Az előadás-sorozat célja, hogy beszámoljon azokról a munkákról, melyeket az elmúlt években végeztek a csíki szakemberek. Az első előadásra a Mikó-vár protokolltermében került sor A csíkszentkirályi templom kutatása címmel. FEBRUÁR 20. Évkönyv a hétköznapokról és ünnepekről A csíkszeredai Márton Áron Gimnázium 2007–2008-as tanévének évkönyve szerkesztőjének, Borsodi L. Lászlónak sikerült ismét megfelelnie az elvárásoknak. Előszó helyett ezúttal Márai Sándor gondolatait ajándékozza az olvasónak, majd a mostani iskola építése körüli bonyodalmakkal, illetve a jövőre vonatkozó tervekkel ismerkedhetünk meg. Vizsgákról, versenyekről, tudományos igényű és szórakoztató rendezvényekről olvashatunk tanárok és diákok tollából, közben pedig megelevenedik előttünk egy jó hangulatú iskola mozgalmas élete, amiben helye van a munkának és ünnepnek, az elődökre való meghatott visszaemlékezésnek éppúgy, mint a szórakozásnak, kikapcsolódásnak. FEBRUÁR 21. Temetés muzsikával, tánccal Az idén Alcsík, Felcsík, Kászonok, Sóvidék, Gyergyó és Szentegyháza hagyományőrző csoportjai hoztak vidámságot, mókát a XVII. Farsangbúcsúztató alkalmából Csíkszeredába, Csíksomlyóra és Csobotfalvára. Zeneszótól, énektől, ostorcsattogtatástól és nevetéstől volt hangos a város. Tavaly Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Kálmán és a Csíkcsobotfalvi Hagyományőrző Csoport vezetője, Antal Imre hozták a városba a farsangbúcsúztató házigaz-

dájának járó stafétát, amelyet 2006-ban készítettek Csíkszentdomokoson. Ezzel a geszt ussal vállalták a megyei rangú rendezvény idei megszervezésének fela datát. Segítségükre volt e feladat teljesítésében a Hargita Megyei Kulturális Központ, Hargita Megye Tanácsa és Csobotfalva Közbirtokossága. Meghí vásukra érkeztek Csíkszentkirály, Csík szentsimon, Menaság, Csicsó, Borzsova, Szentdomokos, Kászonaltíz, Alsósófalva, Gyergyóditró, Remete, Szárhegy és Szentegyháza hagyományőrző csoportjai, hogy ízelítőt adjanak abból, hogyan búcsúztatják a farsangot, a telet falujukban. Az ünnepélyes megnyitót a Szabadság téren tartották. Ráduly Róbert Kálmán polgármester, a csobotfalviak nevében pedig Antal Imre köszöntötte a vendégeket, majd a jövő évi farsangbúcsúztató házigazdája, Csíkszentkirály polgármestere átvette a stafétát. FEBRUÁR 23. Vadárvácska A csíkszeredai Kriterion Galériában Vadárvácska címmel megtartották a gyergyóalfalvi Képzőművészeti Alkotótábor kiállításának megnyitóját. Megnyitóbeszédet mondott Márton Árpád képzőművész. FEBRUÁR 27. Hamlet-premier a Csíki Játékszínben William Shakespeare Hamlet című tragédiáját mutatta be a Csíki Játékszín társulata. A jubileumi évad negyedik nagyszínpadi bemutatóját Gavriil Pinte rendezte. Hamlet színrevitelére vállalkozni nemes és nehéz feladat. Nincs is olyan színházkedvelő, akinek ne lenne egy-két meghatározó Shakespeare-darabbal kapcsolatos élménye, és az most egy újabbal bővülhet. A címszerepben: Veress Albert. MÁRCIUS 3. Orvos nélkül a sürgősségi osztály Utolsó orvosát is elvesztette a Csíkszeredai Megyei Kórház sürgősségi osztálya. Ideiglenes megoldásként az intenzív osztály egyik orvosát irányították át az osztályra, ő foglalkozik a szervezési kérdésekkel. A betegek elosztását jelenleg az asszisztensek végzik, akik szükség szerint segítségül hívják a más osztályokon szolgálatot teljesítő orvosokat.


KRóniKa / KönYVeK MÁRCiuS 6.

MÁRCiuS 15.

A székelyek őstörténetéről A székelyek őstörténete és őshonossága címmel tartott előadást Grandpierre Attila csillagász-író a csíkszeredai polgármesteri hivatal gyűléstermében. Az előadásra az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete és Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala szervezésében került sor.

A Csíki Kamarazenekar ünnepi hangversenye Csíkszereda Polgármesteri Hivatala és a Csíki Kamarazenekar Egyesület szervezésében a csíkszeredai református templomban a Csíki Kamarazenekar ünnepi hangversenyére került sor. Műsoron: Jean Sibelius: Románc vonósokra; Joseph Haydn: 44. Szimfónia, Allegro con brio, Menuetto (Allegretto), Adagio, Finale (Presto); Bartók Béla: Román népi táncok, I. Bot tánc, II. Brâul, III. Topogó, IV. Bucsumi tánc, V. Román polka, VI. Mărunţel, VII. Mărunţel; Weiner Leó: II. Divertimento, Op. 24., Lakodalmas, Tréfálkozás, Panaszos ének, Kanász nóta. Karmester: Shinya Ozaki - Japán. (A Hargita Népe és a Csíki Hírlap nyomán)

Elmarad a népszavazás Semmisnek nyilvánította a törvényszék azt a helyi tanácsi határozatot, amely értelmében március 15-én népszavazást tartottak volna Csíkszeredában. A határozatot a prefektusi hivatal támadta meg a közigazgatási bíróságon, a törvényszéki döntés alapján a határozat érvényét vesztette.

Halkan felsír a tárogató

Erdélyért

LEmEzbEmutató koncErt

2009. március 29., vasárnap / 1800 óra CSÍKI JÁTÉKSZÍN NAGYTERME Belépőjegy ára: 5 lej 2009. március 30., hétfő / 1900 óra CSÍKSZENTMÁRTONI MŰVELŐDÉSI HÁZ Belépőjegy ára: 5 lej

MÉDIATÁMOGATÓ

CSÍKSZEREDA POLGÁRMESTERI HIVATALA

MÁRCiuS 11. Interneten kell majd időpontot kérni Megsokallta Constantin Strujan prefektus a gépjármű-bejegyzési közszolgálatnál uralkodó állapotokat, és eldöntötte: a jövőben csak interneten lehet időpontot kérni a közszolgálathoz. A tervek szerint az új informatikai rendszer április közepétől üzemelne. Sem az ősszel felszerelt sorszámosztó-automata, sem a biztonsági őrök nem oldották meg a problémát, sokan most is már éjjel kénytelenek beállni a sorba, hogy reggel sorszámhoz jussanak, érkezési sorrendben névsorokat írnak, vagy éppen az egyes ügyeskedőknek pénzt adnak egyegy sorszámért azok a polgárok, akik a gépjármű-bejegyzési közszolgálat szolgáltatásait kívánják igénybe venni. Ez az állapot tarthatatlan – jelentette ki sajtótájékoztatón a prefektus. Az új előjegyző rendszert a prefektúra honlapjáról lehet majd elérni, az igénylő ki kell töltse az ott megjelenő formanyomtatványt személyes adataival, fel kell tüntesse az általa igényelt szolgáltatást, s a rendszer eszerint automatikusan adja az időpontot.

A Csíkszereda Kiadóhivatalnál megvásárolható kiadványok LÓRÁNTH LÁSZLÓ – SÜMEGI GYÖRGY Nagy István című monográfiája – 65 lej. VOFKORI GYÖRGY: Csíkszereda és Csíksomlyó Képes Története HÚSVÉTI AKCIÓ 120 lej / 100 lej (10 példány fölött 100 lej / 80 lej). SÖVÉR ELEK 1937–1982 (emlékkiadvány) – 30 lej. A Nagy István Emlékülés keretében elhangzott előadások anyaga – 10 lej. A mi Nagy Imrénk Csíkszereda Kiadóhivatal – 25 lej.

SZABÓ ANDRÁS A bőfény forrása. Zsögödi Nagy Imre HÚSVÉTI AKCIÓ – 65 lej / 50 lej. KOCSIS LAJOS A Csíki Magánjavak története 1869–1923 – 20 lej.

MÁRCiuS 12. Teutsch Alpár fotókiállítása A csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskolában működő Nagybükki Néprajzi Társaság termében megnyílt Teutsch Alpár fotóművész tárlata, amely 40 alkotást (táj-, etnofotó, portré) tartalmaz.

SZERVEZŐ

KRISTÓ TIBOR A riporter megtér – 20 lej. BARABÁSI ALBERT-LÁSZLÓ Behálózva – 35 lej. Csíkszereda Kiadóhivatal 530110 Csíkszereda, Vár tér 1. szám, 131-es iroda Telefon: 0040 266 371 464, fax: 0040 266 371 165 E-mail: [email protected]


városháza / kultúra Előkelő helyezés a kulturális szempontból legaktívabb városok névsorában

Csíkszeredaiak Strasbourgban

A Kulturális Minisztérium alárendeltségében működő Kultúra-tanulmányozási és Kutatási Központ által készített felmérés szerint Csíkszeredát az egyik – kulturális szempontból – legaktívabb városként tartják számon. Liviu Chelcea, a Kultúra-tanulmányo zási és Kutatási Központ igazgatója szer int a kutatás az országos kulturális infrastruktúra adataira támaszkodik, és olyan szempontokat vett figyelembe, mint a 10 000 főre jutó könyvtárak száma, szakemberek száma, kultúrára fordítható költségvetési összegek, a kultu-

Sógor Csaba és Winkler Gyula RMDSZ EP-képviselők meghívására utazott ki Stras bourgba a csíkszeredai Borsika gyermeknéptáncegyüttes. Az Európai Parlamentben tradíció, hogy megemlékeznek az 1848–49es magyar forradalom és szabadságharcról. Ebben az évben a Borsika együttes részesült abban a megtiszteltetésben, hogy sikeres fellépésével Csíkszeredát, a Székelyföldet képviselhette az Európai Parlament székhelyén. Az együttes március 10-én lépett fel az Európai Parlament székházában, valamint később – a meghívók és a strasbourgi Magyar Kultúregyesület jóvoltából a Bon Pasteur-teremben. n

rális zóna gazdasági adottságai, valamint a kulturális események látogatottsága. A felmérést végzők szándékosan nem vették be a kutatandó városok sorába Bukarestet, hogy ne legyen a többi várossal szemben aránytalan az összehasonlítás, és ne módosuljanak az eredmények. Az említett kritériumok alapján a következő rangsor alakult ki a kulturális élet pezsgését tekintve: Kolozsvár, Konstanca, Temesvár, Arad, Piteşti, Marosvásárhely, Csíkszereda, Jászvásár, Râmnicu Vâlcea, Szeben. n

Állásfoglalás A Román Olimpiai Bizottság Hargita Megyei Fiókja megdöbbenéssel értesült az Oktatási Minisztérium azon rendeletéről, miszerint a 2009–2010-es tanév keretprogramja alapján ősztől a középiskolás diákok órarendjében a testnevelés órák száma a felére csökken. Támogatjuk, hogy az oktatási tárca heti 38-ról 30 órára csökkentené a gimnazisták iskolai programját, az viszont elfogadhatatlan, hogy ez a javaslat a testnevelés rovására történik, és így csupán heti negyvenöt-ötvenpercnyi tornaórában részesülnek a következő tanévtől a középiskolás diákok.

Az ülő életmód következtében a gyerekek, fiatalok egyre romló egészségügyi állapotából kiindulva úgy ítéljük meg, hogy a miniszteri rendelet sokkal inkább a sportórák számának növeléséről, további sportbázisok létrehozásáról kellett volna határozzon az Európai Unió tagországaiban észlelhető tendenciát követve. Bár az új kerettanterv úgy rendelkezik, hogy az iskolai programban maradt egy testnevelés óra mellett lehetőség van még két tanterven kívüli sportórára, melyeket szintén sporttanárok tartanának,

A kommunizmus áldozataira emlékeztek A kommunista diktatúra áldozataira és üldözöttjeire emlékeztek március 9-én a csíkszeredai emlékműnél a Volt Politikai Foglyok Hargita Megyei Szövetsége szervezésében tartott megemlékezésen. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere a kommunista időszak drámájáról szólt. „A 40 év igazi drámája, hogy egyre kevesebben vannak, akik mesélni tudnak róla, és még kevesebben vannak, akik hallgatni akarják ezeket a történeteket. És ez azért dráma – folytatta az elöljáró – mert aki nem tudja mi történt, nagyon hamar hasonló helyzetbe lehet hozni.” Nagy Benedek, volt politikai fogoly, továbbfűzve a polgármester gondolatsorát arra hívta fel a jelen levő kis közösség figyelmét, hogy a mai fiatalok valószínűleg azért „kegyetlenek mindazzal, ami volt”, mert a jelen pillanatot élik. Ez lehet kapaszkodás, életösztön vagy akár védekezés is, de nem félelem. Óriási eredmény ugyanis, hogy megszűnt a rettegés – fogalmazott Nagy Benedek. A megemlékezés végén a jelenlevők elhelyezték a kegyelet koszorúit, virágait az emlékműnél, majd a Kalász negyedi temetőben keresték fel már elhunyt bajtársaik sírját. n

ez viszont nem ellensúlyozza az alapvető problémát. Reméljük, hogy a testnevelés órák számának csökkentése elleni tiltakozásoknak lesz eredménye, és a miniszter asszony módosításokat fog javasolni a nemrég megjelent rendelete kapcsán. Ráduly Róbert Kálmán, a Román Olimpiai Bizottság Hargita Megyei Fiókjának elnöke Ábrahám Előd, a Román Olimpiai Bizottság Hargita Megyei Fiókjának titkára


városháza Tilos a közterület elfoglalása, lezárása Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a tömbházak közötti közterület bármilyen jogcímen való elfoglalása vagy lezárása – sorompóval, cövekekkel, különböző szerkezetekkel stb. – az érvényben levő rendelkezések értelmében tilos. Ezért kérjük, hogy a jogtalanul lezárt és elfoglalt közterületet szabadítsák fel. Tudatjuk, hogy Csíkszereda Önkormányzatának módosított, 80/2004-es határozata értelmében a közterület illeték-kifizetés nélküli elfoglalása, illetve lezárása kihágásnak minősül, és a Polgármesteri Hivatal bírságot alkalmazhat. Köszönjük az együttműködésüket! n

Begyűjtik a használaton kívüli, elhagyott autókat Csíkszereda Polgármesteri Hivatala 2009. március 12. – április 9. között szervezi városunk területén, a használaton kívüli, elhagyott autók feltérképezését, illetve begyűjtését. Az akció során azonosított járművek helyéről és rendszámáról lista készül, mely alapján a rendőrség beazonosítja a járművek tulajdonosait. A fellelt autók szélvédőjét figyelmeztetésekkel látják el. A tulajdonosnak tíz nap áll a rendelkezésre, hogy elszállítsa a közterületről járművét. Amennyiben a felszólítást követően sem történik meg az elszállítás, a 421/2002-es törvény értelmében a polgármesteri hivatal rendelkezik az autók fölött és eltávolítja azokat. Megértésüket és közreműködésüket köszönjük! n

Általános tavaszi nagytakarítás Csíkszereda Polgármesteri Hivatala március 23. – április 9. között az idén is megszervezi városunkban az általános tavaszi nagytakarítást. Felkérjük a lakosságot, hogy ezzel egy időben tömbházaik, lakóházaik, cégszékhelyeik körül végezzék el a lomtalanítást, és szervezzék meg a takarítást a zöldövezeteken, valamint az épületek bejárata körül. Az innen származó hulladékot helyezzék a szeméttárolók mellé, ahonnan a polgármesteri hivatal elszállíttatja. Ugyanakkor kérjük, hogy a hatékonyság érdekében segítsék a hivatal által irá-

nyított takarítócsoportokat, és az utcák szerinti ütemezés betartásával mind a tömbházak, mind a magánházak esetében – szíveskedjenek hozzájárulni az akció sikerességéhez. A takarítás utcánkénti ütemezését heti lebontásban közöljük a helyi sajtóban, valamint kifüggesztjük a tömbházak bejáratainál is. A takarítás magába foglalja városunk utcáinak, járdáinak takarítását, portalanítását. A munkálatok érdekében forgalomkorlátozás és időszakos parkolási tilalom lesz a város néhány utcájában, az alábbi ütemezés szerint:

2009. március 23., hétfő / 14.00–20.00 / Kalász negyed és Tető utca 2009. március 24., kedd / 14.00–20.00 / Müller László utca és Gyermek sétány 2009. március 25., szerda / 14.00–20.00 / Pacsirta sétány 2009. március 26., csütörtök / 14.00–20.00 / Nárcisz sétány 2009. március 27., péntek / 14.00–20.00 / Fenyő és Lendület sétány 2009. március 28., szombat / 09.00–17.00 / Testvériség sugárút 2009. március 30., hétfő / 14.00–20.00 / Szabadság tér 2009. március 31., kedd / 14.00–20.00 / Decemberi Forradalom utca 2009. április 1., szerda / 14.00–20.00 / Octavian Goga sétány 2009. április 2., csütörtök / 14.00–20.00 / Nagy István és Szív utca 2009. április 3., péntek / 14.00–20.00 / Nagyrét és Fűzfa utca 2009. április 4., szombat / 09.00–17.00 / Kossuth Lajos utca 2009. április 6., hétfő / 14.00–20.00 / Temesvári sugárút 2009. április 7., kedd / 14.00–20.00 / Mérleg utca 2009. április 8., szerda / 14.00–20.00 / Zöldségpiac és Piac utca 2009. április 9., csütörtök / 14.00–20.00 / Jégpálya negyed Felkérjük a lakosságot, hogy az ütemezés szerinti időszakban járműveikkel ne parkoljanak a jelzett közterületeken, hagyják szabadon a takarításra váró út-, parkoló- és járdaszakaszt! A takarítás ideje alatt otthagyott járműveket, amelyek akadályozzák a munkálatokat, a Polgármesteri Hivatal elszállíttatja.

Tájékoztatjuk a lakosságot, hogy a tavaszi takarításra városunk minden utcájában sor kerül, azokban az utcákban is, ahol nem lesz forgalomkorlátozás vagy útlezárás. Megértésüket és együttműködésüket köszönjük! n

Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala elöljáróinak fogadóórái Név

Tisztség

Időpont

Ráduly Róbert Kálmán

polgármester

szerda 11.00 – 13.00

Antal Attila

alpolgármester

minden nap – előjegyzés szerint

Szőke Domokos

alpolgármester

minden nap – előjegyzés szerint

Paizs Gyöngyi Juliánna

jegyző

szerda 10.00 – 13.00

Feliratkozás: Ügyfélszolgálati iroda, 44-es sz. Az esetleges problémák hatékony megoldása érdekében, valamint, hogy a meghallgatásokban ne legyen fennakadás, kérjük, jelezze szándékát az ügyfélszolgálati irodán (földszint, 44-es iroda) és igényeljen előjegyzést. Tel.: +40 266 315 123.


városháza

Anyakönyv – 2009. február Születések Sîncă Ada-Emilia Crîngaşu Teodor Csiszér Ivett Tankó Petra-Panka Magyari Katalin Vargancsik Boglárka Zsók Tamás Zsók Balázs Şutca Edvárd-Levente Ádámosi Ferenc Mihály Artúr György Eszter Vlad Maria

Antal Viktória-Katalin Tőke Balázs-Szilamér Bărcăceanu Cleopatra-Maria Kis Janka Antal-Sebestyén Ákos Buzás Szabolcs Máthé Bernadett Borbély Csenge Balla Hanna Balla Hunor Román Attila Ambrus Vivien Balázs Péter

Elhalálozások

Török Tamás-György Fokt Maria Dobondi Ecaterina Tunyogi Margareta Szőts Maria-Magdalena Bara Maria Nagy Petru György Agneta Biró Ladislau György Margareta Máté Ştefan Csiszér Berta Sipos Ştefan Karácsony Dezső Fokt Árpád

Kovács Ema Burus Catalina Csáki Károly Péter Irina Bogos Julianna Szentes Demiean Zerkula Aranka Gál Elisaveta-Eva Volmer Vasile Sorban Francisc Csatlós Árpád Kurkó Mária Leonte Dumitru

A honfoglalás előttől az Európai Unió utánig Előadás-sorozat múltunkról, jelenünkről, jövőnkről Az RMDSZ Csíkszereda Városi Szervezete és Csíkszereda Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala közös szervezésében folytatódik a 2006 novemberében elindított előadás-sorozat, melynek célja a történelmi múltunk mélyebb feltárása, kulturális örökségünk valós megismertetése, a jelenünk többszempontú értelmezése, és nem kevésbé a népünk, nemzetünk jövőjének a lehetséges alakulása, alakítása az új világrend által kínált, de ugyanakkor behatárolt körülmények között. Az idei előadás-sorozatunk is nagyon sok, színes és érdekes témát kínál. A 2009. április, májusi előadássorozat ajánlata: 2009. április 3., 18.00 óra Molnár Attila: A szkíta lovas temetkezésektől a magyar táltosokig

2009. április 24., 18.00 óra Bakay Kornél: Kik a hunok? (őstörténeti, régészeti források alapján) 2009. május 8., 18.00 óra Jókai Anna: Istentudat, nemzettudat Csép Sándor: Népesedési riadó

Táncos Cintia Macovei Dávid György Csaba Karácsoni Kristóf Nica Teodora-Alexandra Bodor Ádám Veress István Lipeczky Alpár-Zsombor Bizsi Lilla-Viktória Kovács Csaba-Balázs Kovács Boglárka Ötvös Sándor Ţurcă Dragoş-Sorin Bálint Csongor Csucsák Erzsébet Péter Zsolt

Házasságkötések Orbán Béla – Antal Emőke Gábor András – Patraşcu Irina Lazăr Daniel – Kovács Elza-Réka Illés Imre – Molnár Mónika Sztojka György – Szakacs-Melchior Florica Bîzgîi Valentin – Both Kinga Bordi Szilárd – Zima Emőke-Orsolya Popa Valentin – Pop Liliana

2009. május 22., 18.00 óra Marácz László: Lesz-e magyar nyelv a Kárpát-medencében? 2009. május 29., 18.00 óra Dr. Obrusánszky Borbála: Hunok Kínában Dr. Aradi Éva: Hunok Indiában Az előadások, rendezvények tervezett időpontjainak esetleges változásáról előzetesen értesülhetnek a helyi írott, sugárzott médiából. Veress Dávid


közérdekű

Újabb miniszteri látogatás a Székelyföldön Február 26–28-án a Boc-kormány újabb három minisztere látogatott Székelyföldre. A február 20-i, csíkszeredai látogatást követően, melyen a szállítási, fejlesztési, valamint az ifjúsági és sportminiszter tájékozódott a helyi problémákról, ezúttal Elena Udrea turisztikai, Ecaterina Andronescu oktatási és Ion Bazac egészségügyi miniszter folytatott megbeszéléseket Hargita és Kovászna megye elöljáróival Sepsiszentgyörgyön. Hargita megyét Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke, Ráduly Róbert Kálmán polgármester és Antal Attila alpolgármester képviselte. A megbeszélések plénumban zajlottak, ahol Tamás Sándor és Borboly Csaba adatokkal és konkrétumokkal alátámasztva ismertették a két megye egészségügyi, turisztikai és oktatási-fejlesztési projektjeit. Ezt követően külön munkacsoportokban zajlott a részletesebb megbeszélés: Borboly Csaba az egészségügyi, Ráduly Róbert

Kálmán a turisztikai és Antal Attila a tanügyi szekcióban vett részt. A miniszter-küldöttség minden tagja Hargita megyében is látogatást tett. A turisztikai miniszter asszony tájékozódott Tusnádfürdő és a Szent Anna-tó környékének állapotáról, és az idegenforgalmi infrastruktúra fejlesztését ígérte, konkrétumként Tusnádfürdőt és Borszékot említette. Február 27-én, pénteken Ion Bazac a csíkszeredai megyei kórházban tett villámlátogatást. Előzetesen tájékozódva a sepsiszentgyörgyi és a kovásznai kórházak tekintetében, megállapította, a csíkszeredai állapotok jobbak a háromszékihez viszonyítva, ugyanakkor ígéretet tett arra, hogy támogatni fogja a kórházfelújítást, illetve további – megalapozott – tervek gyakorlatba ültetését is. Ecaterina Andronescu oktatási miniszter a sepsiszentgyörgyi megbeszélés után – melyen a közoktatás tartalmi kérdéseiről,

Beszámoló a budapesti Utazás-kiállításról Február 26. és március 1-je között 32. alkalommal szervezték meg az Utazás kiállítást a Hungexpo Budapesti Vásárközpontban, melyen a Csíkszeredai Polgármesteri Hivatal keretén belül működő Csík-Info turisztikai információs iroda munkatársai is részt vettek. A rangos eseményről hazatérve György Piroska irodavezető számolt be az élményekről, tapasztalatokról. Röviden hogyan foglalná össze az Utazás elnevezésű kiállítás lényegét? Magyarországon ez a legnagyobb és legjelentősebb idegenforgalmi kiállítás és vásár. Az idén 36 ország 800 kiállítója volt jelen: 16 000 négyzetméteren fogadták a különböző országok standjai az érdeklődőket. Vannak országok, melyek érdekes módon régiónként mutatkoznak be (pl. Ausztria), de még mindig az országos prospektusok dominálnak. Ezen kívül természetesen a nagy utazási irodák is jelen vannak, különböző – az évsza koknak megfelelő – kínálattal szolgálnak. Minden évben van díszvendég, idén Görögország volt.

Hányadik alkalommal vettek részt az Utazás-kiállításon és milyen csíkszeredai ajánlattal várták a potenciális turistákat? Kilencedik alkalom volt az idei, melyen a kívül-belül megújult Csík-Infó tájékoztatót, a szereda.Origo éves eseménynaptárát, illetve márciusi számát mutattuk be. Számunkra nagyon meglepő és jóleső érzés volt, hogy az érdeklődök között elég sokan felismerték, hogy megújult a kiadványunk, illetve felismerték az Origót is. Ez mindenképp pozitívum, hogy ismerik a kiadványainkat. Ugyanakkor elvittük a kiállításra azoknak a csíkszeredai szállásadóknak a prospektusait, akik azokat rendelkezésünkre bocsátották. Tudniillik minden kiállítás előtt körlevelet küldünk a vendéglátó-ipari egységeknek, de nagyon kevesen élnek ezzel a nagyszerű lehetőséggel. Milyen érdeklődés övezte a román standot összességében, és ezen belül a CsíkInfo pultját? Számszerűen nem lehet pontosan meghatározni a látogatottság mértékét, viszont folyamatosan voltak érdeklődők a standunknál. Számítottunk is arra, hogy

illetve az iskolai oktatás hitele helyreállításának fontosságáról beszélt – február 28-án, szombaton iskolaigazgatókkal találkozott a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnáziumban. Ezen kívül azonban – Mircea Duşa képviselő jóvoltából – látogatást tett a Városházán és a Sapientia egyetemen. A Ráduly Róbert Kálmán polgármesterrel és Antal Attila alpolgármesterrel való találkozás alkalmából városunk vezetőinek közvetlenül is lehetősége adódott, hogy a közoktatás helyi problémáiról önkormányzati megközelítésben folytassanak eszmecserét a miniszter asszonnyal. A megbeszélésen szó volt a román nyelv oktatásának kérdéséről, az elöljárók tájékoztatták a miniszter asszonyt, hogy a Sapientia egyetemen évek óta folyik magyar nyelvű diákok számára román és angol nyelvtanárképzés. Szó esett ugyanakkor az elemi és általános iskolások délutáni foglalkoztatásáról, valamint a három év alatti gyerekek beiskolázásáról, mely nagy gond nemcsak Csíkszeredában, hanem az egész országban. A megbeszélés végén a városvezetők összesítőt nyújtottak át a finanszírozást igénylő tanügyi beruházásokról. n a válság miatt egyre inkább az olcsóbb desztinációk felé mutatkozik nagyobb kereslet. Országon belül Erdély és Székelyföld iránt a legnagyobb az érdeklődés, ezt követi a Duna-delta és a Fekete-tenger. Ami a promóciós anyagokat illeti, a minisztérium ajánlata évek óta változatlan, hiányzik a magyar nyelvű országismertető. A szállásadókat népszerűsítő kiadványok minőségét – úgy látom – az anyagi lehetőségek határozzák meg. Ezzel szemben az általunk kiállított anyag minőségileg és kivitelezés szempontjából is kivált a többi közül. Milyen újdonságról tud beszámolni a tavalyi eseményhez képest? Több újdonság is volt az idén, ugyanis ez alkalommal vett részt először a kiállításon az ígéretes úti célként meghirdetett Japán. Egész nap nagyon érdekes bemutatókat tartottak. Másrészt pedig az idegenforgalmi vásárral párhuzamosan jelentkezett először az EU egyik legsikeresebb vidékfejlesztési programjának rendezvénye, az I. Európai LEADER Expo, melyen több mint 200 kistermelő, kézműves, a népi hagyományok őrzői várták a közönséget termékeikkel, alkotásaikkal. n

Csíkszereda, az Önkormányzat és a Városháza havi kiadványa eljut most már az Ön postaládájába is. A kézbesítési módra, illetve tartalomra vonatkozó észrevételeit eljuttathatja hozzánk az alábbi elérhetőségek valamelyikén. Kiadja: Csíkszereda Megyei Jogú Város – Vár tér 1. szám, 530110. Telefon: 0266 315 120, Fax: 0266 371 165 E-mail: [email protected]; [email protected]; http://www.szereda.ro Szerkeszti: Ady András; Lapszámunk munkatársai: Cseke Gábor, Fekete-Kászoni Rita, Ferenczy Krisztina; Korrektúra: Prigye Kinga Lapterv, nyomdai előkészítés és nyomda: Gutenberg Grafikai Műhely és Nyomda, 0266 310 960, 0743 091 408, [email protected], www.gutenberg-art.ro

Az idén Március 15 két napig tart

Recommend Documents