2008. JÚLIUS
3. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM
Novák Lajos:
Az Ipoly vize Dömösre tart Sok-sok éve megoldatlan problémája községünknek a jelenleg állami tulajdonban lévı, a Nagymarosi vízlépcsı építése kapcsán kisajátított „Bergmann panzió” és a mellette lévı alsóréti területek gazdátlansága.
Lehangoló látványt nyújt a Visegrád felıl érkezıknek a község elsı háza, a szebb napokat megélt épület omladozó homlokzata, a valamikor parkosított kert elhanyagoltsága. Tudnivaló az is, hogy a Pásztor János utca jelenleg nem is létezik, de még az óvoda kertjének egy része is állami tulajdon, hiszen ezeket a 11-es út tervezett, de meg nem épült áthelyezése miatt kisajátították. Mindezek rendezése külön-külön is fontos lenne, de mégis az teszi legfontosabbá ezt a területet, hogy erre a területre tervezzük a község jövıbeli fogadóterületét. Az elmúlt másfél évben folyamatosan kerestük annak a lehetıségét, hogy az Alsórét belterületi 831. helyrajzi számú része (10,4 ha) önkormányzati tulajdonba kerülhessen. Az ingatlan vagyonkezelıjének, mai nevén Nemzeti Vagyonkezelı Zrt.-nek is sok teendıje akadt, hiszen a terület jogi rendezése majd tíz éve tart. Tavasszal vetıdött fel bennem az ötlet, hogy ne egyedül, hanem a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal közösen nyújtsuk be az igényünket az állam felé. Úgy gondoltam, hogy a panzió épülete kiválóan alkalmas lehetne a Nemzeti Park számára egy látogatóközpont létrehozására. Megkerestem a Nemzeti Park igazgatóját, aki örömmel fogadta az elképzelést. Amikor a munkatársival körbejárták, megnézték a területet akkor egy újabb gondolat is született: tulajdonképpen a Nemzeti Park központjának is alkalmas lehetne az épület és Dömös is, hiszen a Börzsöny és a Pilis közt, illetve a Duna és az Ipoly közelében fekszik. Szimbolikus hely. Idıközben természetesen a dömösi képviselıtestület is megtárgyalta, majd egyhangúan támogatta az elképzelést. Ennek birtokában kidolgoztuk az önkormányzat és a nemzeti park közötti megállapodást, illetıleg elkészítettük a közös 2008. július
kérelmünket, amit a képviselıtestület jóváhagyásával benyújtottunk a Nemzeti Vagyonkezelı Zrt-hez. Reményeink szerint a Környezetvédelmi Minisztérium támogatásával nemcsak a Duna-Ipoly Nemzeti Park adminisztratív központjának és látogató központjának lehet az otthona Dömös, de kis szerencsével még a Duna-menti nemzeti parkok nemzetközi központja is nálunk lehet, aminek szintén most keresnek helyet. Természetesen emellett megoldódna a parkolási gondunk, az Alsórét utca megközelítése, illetıleg egy alternatív sportpálya elhelyezését is ide terveztük a parkoló mellé. Mind a parkoló mind a sportpálya szükségessége idıszerővé válhat, hiszen a „VARIUS DRACO Rendezvényszervezı Kereskedelmi Kft.” benyújtotta az Önkormányzathoz, „DÖMÖSI VÁSÁRTÉR” elnevezéső elképzelését. A tanulmányterv az önkormányzat tulajdonában lévı 11/5 helyrajzi számú, a jelenlegi – tönkretett – sportpályának helyet biztosító 1,7 ha területő ingatlanra készült. A beadványt jegyzı Polgár István ügyvezetı igazgató és Csathó Pál programigazgató szóbeli tájékoztatása szerint nemzetközi vásárok szervezésével akarnak foglalkozni, amelybıl 24-et tartanának évente. A beadvány része a promenádi pincesor átépítése, borkóstolók megtartására. Elmondásuk szerint a vásártér mintegy 3-4 milliárd Ft-os, a Promenád átépítése pedig 1-1,5 milliárd Ft-os beruházást igényelne. A képviselıtestület örömmel fogadta az elképzelést, hiszen egy folyamatosan mőködı vásártér munkahelyeket teremthet, és magával vonzhat egyéb vendéglátó beruházásokat. Azt gondolom, ha a benyújtott elképzelés megvalósítható, technikai akadályai nem lesznek akkor érdemes átgondolni és megváltoztatni az eddigi terveinket, hiszen erre a területre a településfejlesztési koncepciónkban jelenleg faluközpontot tervezünk, amely összeköti a Duna-partot a település jelenlegi központjával. Ennek a beruházásnak is, de a többi lehetséges fejlesztésnek is elıfeltétele az, hogy rendelkezzünk településszerkezeti tervvel. Köztudott, hogy a jelenlegi képviselıtestület megörökölte azt a szerzıdést, amely ennek elkészítésére vonatkozott. Mára a közös munkának nem nevezhetı kapcsolatunkban odáig jutottunk, hogy a tértivevényesen küldött leveleinket a tervezéssel megbízott fıvállalkozó nem veszi át, az alvállalkozó pedig nem válaszol rá. Így pedig a fejlıdésünk alap dokumentuma nem készülhet el soha, ezért a képviselıtestület a legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy az önkormányzat eláll a fent említett szerzıdéstıl. Ez a szükséges feltétele annak, hogy egy másik tervezı cégnek megbízást adhassunk a szerkezeti terv elkészítésére. Ez a szerzıdés a „22-es csapdája” mondtuk többen, többször. Megszenvedte a falu, két évet elveszített a fejlıdésébıl, de megszenvedtük mi is, hiszen hosszú hónapok küzdelme, ma már tudjuk, hiába volt. Többé ilyen csapdába nem léphet DÖMÖS.
Dömösi Élet
1
Hirdetés
2
Dömösi Élet
2008. július
Hírek Új építési telkek
Községháza
A tavalyi év folyamán sikerült a Kincstári Vagyonigazgatóságtól visszakapnunk öt db, egyenként körülbelül 400 m2-es barackos utcai ingatlant, ezeknek a jogi rendezése, az önkormányzat tulajdonába való földhivatali átvezetése végre megtörtént. Az öt kis mérető telekbıl kialakítottunk egy 1000 m2-es (hrsz. 833/15) és egy 1227 m2-es (hrsz. 833/16) telket, amelyek így már alkalmasak akár családi ház építésére is. A képviselıtestület legutóbbi ülésén döntött arról, hogy ezeknek a telkeket a jövıben értékesíteni kívánja. Dr. Szabó Attila jegyzı úr elindítja az ehhez szükséges elıkészítı munkát és azt követıen, várhatóan az ısz elején a vagyongazdálkodási rendeletünknek megfelelıen kiírjuk a versenytárgyalást.
Hajdú Tamás jóvoltából immár végérvényesen KÖZSÉGHÁZA lett a község háza.
Közös képviselıtestületi ülés Pilismarót és Dömös Önkormányzatainak Képviselıtestületei június 24-én közös testületi ülést tartottak Pilismaróton. Hosszú, több mint tíz éves szünet után került sor arra, hogy közös dolgainkról beszélgessünk, és együtt próbáljunk megoldásokat találni azokra. Elsıként az alábbi három dolog került napirendre: 1. A 11-es számú országos fıút településen kívüli átépítése A két képviselıtestület egyhangúlag döntött az együttes fellépés mellett, azaz közösen próbáljuk meg elérni a 11-es út áthelyezését a két falun kívülre. 2. Pilismarót és Dömös elektromos energiaellátási színvonalának javítása érdekében történı közös fellépés Szintén közösen kívánunk fellépni az áramszolgáltatóval szemben az áramszünetek és az áramingadozások megszüntetése érdekében. 3. Körjegyzıség (Pilismarót-Dömös) kérdése A körjegyzıség kérdését a pilismaróti polgármester, Benkovics úr vetette fel. A testületek abban állapodtak meg, hogy felkérik a jegyzıt a részletek kidolgozására. Annyi már most is bizonyos, hogy egy esetleges körjegyzıség egyik község önállóságának feladásával sem járna. Önálló polgármesterrel, képviselıtestülettel és külön költségvetéssel rendelkezne továbbra is mindkét falu. Az ügyek intézése azután is helyben történne majd. A körjegyzıség elınyei a költségmegtakarításban vannak, hiszen a jegyzın kívül egyes ügyintézık, szakelıadók is közösek lehetnek (pl. mőszaki elıadó, építéshatóság). Körjegyzıség esetén a jegyzı bérét az állami költségvetés vállalja magára, ami mindkét falu számára jelentıs megtakarítás lehet. 2008. július
Köszönjük szépen a felajánlását és precíz, lélekkel teli munkáját.
Focipálya Áprilisban ifj. Paulusz József képviselıtársunk felvetette, hogy kellene már kezdeni valamit a focipályával. Két megoldási lehetıség kínálkozott, az egyik a focipályán lévı föld elhordásával visszaállítani régi focipályát, a másik a jelenlegi földkupacot elrendezni és legalább kaszálható állapotba hozni. Ezt követıen megkerestünk több földmunkával foglakozó céget. Így jutottunk el az esztergomi Közútkezelı Kht. vezetıjéhez is, aki megnézve a területet és a föld mennyiségét rögtön azt mondta, hogy adhat árajánlatot, de a föld elhordása nagyon sokba kerül. Ugyanakkor azt is megemlítette, hogy a következı hónapokban a közútkezelı az Esztergom és Dömös közötti szakaszon padkatisztítási munkát fog végezni, és felajánlotta, hogy az onnan kitermelt földet ide szállítják. A terület rendezésért természetesen fizetni kellene, de a földért nem. Errıl a lehetıségrıl tárgyalt a testület, és a támogató döntés alapján kezdıdött meg a munka. Szó sincs arról, hogy ez a föld rögtön alkalmas lehetne focipályának, hiszen a rengeteg szerves anyag, főcsomó mellett némi zúzott követ, murvát is tartalmaz. Azonban a mostani szégyenteljes holdbéli táj normális kinézetővé változtatható, és legalább a karbantartását képesek leszünk megoldani.
Dömösi Élet
3
Óvoda Sebık Istvánné, Jutka óvónéni:
A Szivárvány Óvoda hírei Büszkék vagyunk arra, hogy évek óta – az érdeklıdı szülık gyermekeiknek – heti egy alkalommal tudjuk biztosítani az úszásoktatást. Nem kis feladat számunkra, hogy az úszni járó és az óvodában maradt gyermekekrıl is megfelelıen tudjunk gondoskodni ezen a napon. A szülıknek, pedig különösen az útiköltség biztosítása nem kis feladat. A pedagógusok és az úszni járó gyermekek szüleivel bizton állíthatjuk, hogy megéri az áldozat. A Duna mellett a gyermekek vízbiztonsága, úszni tudása elengedhetetlen. Aki már volt velünk Leányfalun, az úszáson láthatta, hogy fejlettség szerint több úszóoktató foglalkozik a gyerekekkel. A második tanév óta úszni járó kis óvodásaink mélyvízben úsznak, hihetetlen ügyességgel mozogva a vízben. A gerincfejlıdés és a helyes tartás – ami a mai gyerekeknél nem kis gond – egyik legjobb fejlesztıje az úszás.
mászatról tartott élımadaras bemutató a gyerekek kedvence. A solymászatról feltett kérdések megválaszolásában idén is ügyeskedtek az ovisok, jutalmul megtarthatták kezükön többen is a gyönyörő egerészölyvet. Tudatosan törekszünk arra, hogy a gyerekek a természetrıl, annak védelmérıl, a minket közvetlenül körülölelı Pilisrıl és annak élıvilágáról sokoldalú tapasztalatot szerezzenek. Ezt szolgálja többek között a havonta szervezett „madárovi” foglalkozás is. Az idei foglalkozásokon madarász segítségével többek között madárbefogás során a madarakról szerezhettek életközeli tapasztalatot, madárodút készítettek és helyeztek ki a környezı fákra a gyerekek. Más alkalommal rovarokat győjthettek és ismerhettek meg, madáritatót készítettek az óvoda udvarára. Diavetítésen figyelhették meg a Pilis növény és állatvilágának egy részét. Elképesztett bennünket, hogy a gyerekek által nagy lelkesedéssel és fáradságos munkával készített hat odúból öt eltőnt. Kérjük, aki ezekrıl tud, rakja vissza a kismadarainknak az óvodások örömére! Köszönjük!
Itt köszönném meg az Összefogás Dömösért Egyesületnek az úszásoktatás utazási költségeihez nyújtott segítségét, ami ebben a tanévben összesen hetvenezer forint volt. Ez igen jelentıs segítség volt a szülıknek, még egyszer köszönet érte.
Idén is elmehettünk Kis Eszter anyuka segítségével a Kis Visegrádi Napok rendezvényére. A játszóudvarban sokféle érdekes fejlesztı játékkal próbálkozhattak kicsik és nagyok. Az érdeklıdık kézmőves tevékenységek során hozhattak létre kis alkotásokat, nemezlabdát, fafaragást. Ezen kívül esztergálhattak fagyöngyöt, korongozhattak agyaggal, megpróbálhatták a gyertyamártást, kıfaragást, és a nyílhegykovácsolás nehéz mesterségét is. A saját maguk által létrehozott dolgokat jobban megbecsülik a gyerekek is, a kézmőveskedés ezért emberré nevelı hatású ebben az embertelen fogyasztói társadalomban. A soly4
Az iskolába menı gyerekek júniusban elbúcsúztak társaiktól, az óvónéniktıl, dajkanéniktıl. Erre az alkalomra elkészültek a kis gyapjútarisznyák, amit a búcsúzó gyerekek saját maguk szıttek kis szövıkereten hetekig tartó lelkes munkával. Ezen a napon a gyerekek által felfújt léggömbökkel, és sok szép virággal díszítettük az óvoda udvarát és a csoportszobákat. A búcsúzók fát ültettek az óvoda udvarán. Ezt a szép szokást hagyománnyá szeretnénk tenni. Az elmúlt évben szomorúfüzet, idén tulipánfát ültettünk. Katona Zsolt, Samu és Sebi apukája már a második követ faragja a kis fáink mellé, amit ezúton is köszönünk!
Dömösi Élet
2008. július
Óvoda – Kultúra zsákbamacska is a gyerekek kedvence. A jókedvő munkához a büfében vásárolt sok finomság – amit szintén a szülık készítenek – ad még több erıt. A nap fénypontja mindig a tombola, idén is sok szép tombola talált gazdára.
Útravalóul a tarisznyában pogácsával, a búcsúztató gyerekektıl kapott rózsával jártuk be az óvodát. Sok szép verssel, énekkel emlékeztünk az elmúlt óvodai esztendıkre és pillantottunk elıre az iskolás élet felé. A Szıkeforrás étterem jóvoltából ünnepi torta elfogyasztásával zárhattuk ezt a szép óvodai ünnepet. Meghitt bensıséges hangulatban, játékosan éltük meg ezt a napot. A családias légkör ezen az ünnepen az óvodás és az iskolás élet közötti átmenet természetességét biztosíthatja egy új életszakaszba lépı gyermek számára.
A júniusi hıség napjaiban a gyerekek nagy örömmel vették birtokba a gyermeknapra kapott pancsoló medencéket. Nagyon kedves meglepetés és csodálatos élmény volt az ovisoknak a kishajóra való meghívás, ahol tanulmányozhatták is a hajóséletet a kapitány segítségével a gyermekek. Köszönjük Szalai Balázs úrnak a szíves vendéglátást! Babits Mihály:
Nyár Esik a nap! Szakad a súlyos, sőrü zápor zuhogva istenigazából. Állok, s nyakamba hull a lángderős ég! Óh gyönyörőség!
A családi nap hagyományos rendezvénye az idıjárás szeszélyessége ellenére is jó hangulatban zajlott. A szülıi munkaközösség szervezi ezt az óvodát támogató családi tevékenykedı napot évrıl-évre. Ügyes kező anyukák segítségével kézmőveskedhetnek kicsik és nagyok. Szülıi felajánlásnak köszönhetjük immár több éve az ugrálóvárat, ami mindig nagyon népszerő, a gyerekek sosem unnak rá. A szülık által győjtött és csomagolt
Részeg darázs ráng körülöttem tág körökben, ide röppen és oda röppen: visszatérı csapongás, lenge hőség... Óh gyönyörőség! Hangos virág kiált, bíbor szinekkel esdve, hogy jöjjön már a bíbor estve, hogy halk pohárka harmatok lehőtsék: Óh gyönyörőség! Tornác fölött szédülve és legyet riasztva fúl a cseléd, liheg a gazda; álmai: friss sörök, mély pince, hős jég... Óh gyönyörőség! Boldog a nap: de boldogság a vágy gyürősse! Boldog a nap, s vágyik a hősre... Szeretlek s bújok tıled, lángderős ég! Óh gyönyörőség!
2008. július
Dömösi Élet
5
Közélet Pálmai József:
Széljegyzetek Amint azt az elızı számban jeleztem, tizenöt évvel ezelıtt halt meg Vertel József, kétszeres ENSZ-díjas bélyegtervezı grafikusmővész, falunk szülötte. Javasoltam az önkormányzat kulturális bizottságának, hogy vegye fel a kapcsolatot a családdal a megemlékezés közös rendezése érdekében, melyre várhatóan augusztus 9-én kerül sor. A régiek bizonyára emlékeznek arra, hogy a Legény és a Gellai családnak évtizedeken át nagy szerep jutott a révátkelésben. Bandi bácsi a háború után egy tisztességes mérető fedetlen kishajót épített néhány helybeli segítségével, az Ajtonyt, ami úgy a hatvanas években került a tatai tóra, ott pedig nem is olyan régen vandálok tették tönkre. Ami most szolgál a tavon az az elızınél kicsit nagyobb, fedett, és az Ajtony II. nevet kapta. Megemlítem, hogy az Ajtony név eredeti tulajdonosa az egyik magyar törzs vezére volt. Ide kívánkozik a válasz az elızı számban felvetett gondolatra, mégiscsak a kulturális bizottságból vagy egyesületbıl kellene valakinek bemutatni azokat a dömösieket, akik eddigi életére különösen érdemes odafigyelni. Én egy tucatnyi nevet tudnék itt felsorolni, nem ártana ıket másoknak is (meg)ismerni. Ha a Faluházban, a jelenlegi iskolában egyelıre nem találkozhatunk velük a bérbeadás miatt, akkor a Polgármesteri Hivatal Dísztermében kellene összejönnünk, hogy ki legyen használva. Oda meg is hívhatnánk ıket. Létrejött már korábban egy társaság, ami voltaképpen már korábban megvolt, lényegében az egykori Gazdakör tagjaira épül. Tagjai általában Fabi Jánoséknál találkoznak rendszeresen. Úgy döntöttek a közlemúltban, hogy a jegyzıvel és a polgármester úrral egyeztetve a hónap utolsó péntekén összejönnek vagy a Faluházban vagy pedig a Díszteremben, és nyomon követik a helyi eseményeket, megemlékeznek a jeles napokról, idınként vendégeket, elıadókat hívnak meg, összehangolják a helyi gazdálkodási lehetıségeket, és beszélgetnek a közös dol-
gokról. Voltaképpen ilyenfajta mőködı közösségre tett utalást az elızı számban Márton Béla, aki a falu írástudóit szólította meg. Úgy érzem, hogy ez nem esett jól minden beszélni tudónak. A kifejezés nekem is Kodály Zoltán gyönyörő mővét juttatta eszembe, a Jézus és a kufárokat, amikor a fıpapok és írástudók el akarták veszteni Jézust, mivel hogy a nép úgy hallgatá ıt – idézve a szerzıtıl. Mondta közülünk valaki, hogy e derék lap írói – mármint mi – többnyire csak úgy elbeszélünk egymás mellett, merthogy az illetékesek nem olvassák el az írásokat, nem is reagálnak rájuk. Még szomorúbb, ha mégis elolvassák, és nem tesznek semmit annak érdekében, hogy ne folyjon a mocskos, büdös víz a Mélúton. Kisétáltak-e már arra képviselık vagy az egyesület tagjai, hogy meglássák végre, hogy mi van a Róka háznál hónapok óta? És a Prépostsághoz igyekvık is undorral emlékezhetnek Dömösre, a csend falujára. Mert ha a Promenáddal együtt felépülne a vásártér a focipálya helyén, hol férne el ott 400 parkoló autó a „csend falujában”? Örülök annak, hogy a képviselık végre szakítottak a rendezési terv eddigi készítıivel, bár mindez korábban megtörtént volna. Mert a 11-es út tervezését elölrıl kell kezdeni komoly emberekkel. A héten közös képviselıtestületi ülés volt Pilismaróton. Úgy gondolom, hogy az elindított kapcsolat mindkét település számára elınyös lehet. A lehetıségekrıl sokszor és sok embernek kell beszélni, ebben is kíván segíteni a fent említett gazdaköri kezdeményezés, az elképzelés szerinti minden hónap utolsó pénteki FALUFÓRUMÁN. Kérem, figyelje az összejövetel helyére és idejére vonatkozó hirdetést, jöjjön el Ön is közénk! Beszélgessünk falunk múltjáról, jelenérıl és jövıjérıl!
Mártonné Végh Márta:
Néhány kérdés... néhány válasz... Szilágyi Gábor „Néhány válasz néhány kérdésre” c. írásának egyes megállapításaival szeretnék az alábbiakban vitába szállni. Kezdjük mindjárt a legfontosabbal – ami a falu jövıjét leginkább meghatározza a Dömöskı Kft. – Pro Arch Kft. – HBBau Mérnöki Iroda Kft. – Önkormányzat közötti többoldalú szerzıdés felmondhatóságának kérdésével. Birtokunkban van a szerzıdés közjegyzı által hitelesített példánya és választott hivatásunkhoz tartozott szerzıdést „olvasni tudni” is. A hiteles szerzıdésszöveg szerint ezt a szerzıdést meghatározott idıpontig kellett volna teljesítenie a feleknek, mégpedig 2006. október 31-ig. E határidı után a szerzıdı felek egybehangzó nyilatkozattal megállapodhattak volna – ÍRÁSBAN – új határidıben, de akár meghatározatlan idejő hosszabbításban is. Ezt azonban nem tették – legalábbis errıl sem képviselıtestületi határozat, sem jegyzıkönyv nem tesz említést, tehát a szerzıdés egyoldalúan is felmondható. A képviselıtestület különféle okoknál fogva nem mondta fel a szerzıdést. Ezeknek az okoknak azonban nem ma, hanem már 2006 ıszén, 2007 elején nyilvánosságra kellett volna kerülniük, és képviselıtestületi határozattal kellett volna megerısítést nyerniük. Ami a felmondást illeti, a testület már jóval korábban nyugodtan megtehette volna ezt, de legkésıbb akkor, amikor az ez év január 29-i, Schindler úrral történt megállapodást követıen a rendezési tervbe ismét a megállapodással ellentétesen a „vizes élıhely” minısítés került. 6
A fentiek értelmében egyszerően értelmezhetetlen tehát az a megállapítás, mely szerint „Most azt kell megfontolás tárgyává tennünk. hogyan tudunk a legkisebb veszteséggel kilépni ebbıl a szerzıdésbıl…” Semmi más tennivaló itt nincs, mint írásban felmondani a szerzıdést, hivatkozva a lejárt határidıre, és arra, hogy a hallgatólagos hosszabbítás, és többszöri egyeztetés után sem készült el a megfelelı rendezési terv, azaz a szerzıdés nem teljesült. „Vesztesége” csak annyiban lesz a falunak, hogy ezután a saját forrásaiból lesz kénytelen megfinanszírozni a rendezési terv elkészítését, ami ugyebár elıfeltétele bármilyen fejlesztésnek. És vesztesége már ma is van azáltal, hogy a szerkezeti terv hiányára hivatkozva a testület változtatási tilalmat rendelt el, megbénítva szinte minden fejlıdés lehetıségét. A második problémakör, amit érinteni szeretnék, annak a kérdésnek az eldöntése, valóban „ráér-e a képviselıtestület akkor döntést hozni valamely fejlesztési modell támogatására, (kis-, közepes, vagy nagyberuházás) ha idejön egy befektetı, és elénk tárja a konkrét elképzeléseit? Szerintem ez igen kényelmes, mondhatnám „patópáli” hozzáállás. Egy alapkoncepciót igenis ELİRE kell kialakítani, hogy megszabjuk, milyen irányban kívánunk haladni, és ne akkor kezdjünk el egymás között vitatkozni, ki mit szeretne, hogyan képzeli, amikor már dönteni kellene. Egyébként a településfejlesztési koncepció, meg rendezési terv is mind ezt a célt szolgálná. Kıhalmi úr, a „Jövıképrıl” írott igen alapos dolgozatában
Dömösi Élet
2008. július
Közélet
Az Összefogás Dömösért Egyesület és Dömös Önkormányzata szervezésében
UTCABÁL lesz a Községháza melletti parkolóban, augusztus 2-án 19 órai kezdettel. A tánczenét a budapesti Csepregi Trió szolgáltatja 19 órától hajnali 2 óráig vagy tovább. Ételrıl-italról a Szıkeforrás étterem gondoskodik többek közt az alábbiakkal: bográcsgulyás, sült keszeg, sült kolbász, kürtıs kalács, sósperec, fagylalt, csapolt sör és mindenféle italok. 300 m2-es sátor és a diófa alatt múlatjuk az idıt. Asztalfoglalás a hivatalban, telefon: 33/507-050
körültekintıen ismertette álláspontját a nagyberuházós modell támogatására vonatkozóan. A magam részérıl csak megerısíteni kívánom, hogy kizárólag egy tıkeerıs nagyberuházótól várható el, hogy ne telepedjen rá a falu már meglévı infrastruktúrájára, ellenkezıleg, hozzájáruljon, megfelelı összeggel a falu - a beruházáson kívüli - fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához. Nem értek egyet azzal a megközelítéssel sem, hogy a turisták semmilyen hasznot nem hoznak a falunak, „csupán zajt és szemetet, amit nekünk kell eltakarítani utánuk”. Szilágyi úr is elismeri, hogy lehetne ez másként is, ehhez viszont nekünk kellene a körülményeket megteremtenünk. Bizony az is egyfajta reklámtevékenység, ahogyan a turistákat fogadjuk. Ha azt a benyomást viszik magukkal, hogy itt utálják, és kinézik a turistákat, vajon idejönnek legközelebb is? Nem vitás, hogy a turistaforgalomnak vannak kellemetlen velejárói, mint a legtöbb fejlesztésnek is – nyilván ez a helyzet a fejlett idegenforgalom miatt irigyelt mediterrán országoknál is – de, ha bevételeket akarunk, hogy a falut fejleszthessük, túl kell lépnünk ezeken, ne az elzárkózásunkról legyünk híresek! Kládek úr remek összefoglalást közöl Dömösrıl a XIX-XX. század fordulóján. A napokban került kezembe egy 1870-ben Heckenast által kiadott honismereti album reprint kiadása, mely Dömös akkori lakosságát „mintegy 1100 fıre” becsüli. De hasonló adatot találunk L. Kecskés András a millenniumra megjelent „Dömös” c. kötetében:” 1880-ban a község lakóinak száma ezerkétszáz fı”. Nos, az eltelt majd 150 év alatt ez az adat nemigen változott, ami mégiscsak jelent valamit… Csak csendben jegyzem meg, hogy a falu csendjét és környezetét nemcsak az esetleg betelepülıktıl, meg turistáktól kell félteni, hanem az idınkénti „kábelégetıktıl”, akik fekete füstfelhıvel borítják be az eget, vagy az amúgy csendes estéken és hétvégeken rodeózó helybeli süvölvényektıl, akik crosspályának tekintik az Álmos herceg útját. Vajon kihez fordulhatunk a megfékezésükre? Végül, de nem utolsó sorban, szeretném megköszönni Szilágyi Gábornak, – hogy egyetlenként a testületbıl – válaszokat próbált adni egy sor kérdésre, melyek közül nem egy már vagy 18 hónapja lóg a levegıben (vagy fejezıdött ki írásban, pl. e lap hasábjain is). Ez alkalommal emlékeztetném az önkormányzat prominenseit a választás elıtt tett ígéretre: a pontos és tárgyszerő tájékoztatás nyújtására. Mégis úgy tőnik, mintha zaklatásnak, piszkálódásnak vennék a lakosság ilyen irányú észrevételeit. 2008. július
Kedves Márti Néni! Bevezetésül szeretnék egy dolgot elmondani, amit cikke megírásakor még nem tudhatott, hiszen késıbb történt. A képviselıtestület a június 25-i testületi ülésen határozatot hozott a Dömöskı Kft. – Pro Arch Kft. – HB-Bau Mérnöki Iroda Kft.– Önkormányzat közötti négyoldalú szerzıdés felbontásáról. Kicsi, közepes, vagy nagy fejlesztési modellt támogatunke? Mind a településfejlesztési koncepció, mind a készülı szerkezeti terv lehetıvé teszi bármelyik fejlesztési modell megvalósulását. Véleményem szerint a testület túlnyomó többsége is egyetért Kıhalmi úr jövıképével, övezeti elképzeléseivel – reményeim szerint egyszer hivatalosan is magáévá teszi azokat –, tehát az alapkoncepció ki van alakítva, a fejlesztési irányok meg vannak szabva, szó sincs „patópáli” hozzáállásról. Azonban az, hogy milyen mértékő fejlesztés valósul meg egy lépcsıben, nem kizárólag a mi akaratunktól függ, hanem a beruházóétól is. Ha az beleillik az általunk kialakított alapkoncepcióba, akkor méretétıl függetlenül támogatni fogjuk. A turistaforgalomról. Nem a turistákat tiltottuk ki a faluból, csak az autókat. Nem Dömös az egyetlen település se Magyarországon, se a világban, amelyik ilyen, vagy olyan okból nem képes, és ezért nem is hajlandó a területére a jármőforgalmat beengedni. Dömös azért kényszerült erre a döntésre, mert a falu infrastruktúrája nem képes elviselni a rendkívüli mértékben megnövekedett jármőforgalmat, ahogy azt a cikkemben írtam. Azt is írtam, hogy támogatjuk az olyan vállalkozásokat, amelyek szolgáltatásaikkal a turisták felé fordulnak, és ezzel nem csak bevételre tesznek szert, hanem vonzóbbá is teszik a falut. Ezen kívül úgy a településfejlesztési koncepcióban, mint a készülı rendezési tervben szerepel a turisták fogadására alkalmas terület, parkoló kialakítása, WC-vel, büfével, stb. Ez is a falu vonzerejének a növelését szolgálja, és a megvalósításán már most dolgozunk, remélem mielıbb sikerül eredményt elérnünk. Mégis mit kellene még tennünk a jobb tájékoztatás ügyében? A képviselıtestületi ülésekrıl videofelvétel készül, és az lejátszásra kerül a képújságban, az ülések jegyzıkönyvei – ha némi késedelemmel is, de folyamatosan – felkerülnek a község honlapjára. Az újságban minden fontos eseményrıl hírt adunk. Azonban mégsem kopogtathatunk be minden dömösihez, hogy tájékoztassuk a legfrissebb történésekrıl. Aki tájékozódni akar, megtalálja a forrást, nem titkolózunk. Tisztelettel: Szilágyi Gábor
Dömösi Élet
7
Iskola Fuziné Dakos Éva:
Bozóky Mihály Általános Iskola hírei 2008. május 30-án három évfolyam 4. 6. és 8. osztály vett részt az országos kompetencia-mérésben. A 4. osztály három órás, a másik két évfolyam négy órás tesztet írt. Az elmúlt év kompetenciamérés eredményeire igen büszkék lehetünk, a környékbeli iskolák eredményeinek megismerése során kiderült, hogy a pilismaróti Bozóky Mihály Általános Iskola (Dunabogdánytól-Esztergomig) az összes általános iskolát tekintve érte el a legjobb eredményt: Olvasás, szövegértés: – Iskolánk átlaga 592 – Országos átlag 497 – Községi átlag 468 – Közepes községek átlaga 463
A Ki Mit Tud-on mutatkoztak be mővészeti szakköreink – Néptáncosaink kis és nagy csoportja, – Mazsorettes lányaink, – Irodalmi színpados elsı és második osztályosaink, – Irodalmi színpados harmadik és negyedik osztályos csoportja. Jó hangulatú, vidám délutánt szereztek a résztvevıknek. A tanulmányi kirándulásokra június második hetében került sor. Az alsó tagozatosaink a környék (Esztergom, Dömös, Zebegény és Budapest) nevezetességeivel ismerkedtek.
Matematika: – Iskolánk átlaga 541 – Országos átlag 491 – Községi átlag 469 – Közepes községek átlaga 469 Iskolánkban már hagyomány, hogy május végén IS-IS Napot szervezünk. Ez sokféle és sokszínő programot takar.
A felsısök Eger és a Balaton környékén tettek felejthetetlen kirándulást. Mindannyian kicsit fáradtan, de élményekben gazdagodva tértek haza. Szintén a hagyományokat ápolva június 14-én tartottuk a tanévzáró és a ballagási ünnepségünket. Legkiválóbb tanulóink és sportolóink a dicsérı oklevél mellett könyvjutalomban részesültek.
Kézmőves délután: ahol szabadon választható (Pl: origami, póló festés, bábkészítés, batikolás, karkötı készítés, gyöngyfőzés, aszfalt rajzolás, kavics festés).
A húsz ballagó nyolcadikosunktól az igazgatónınk névre szólóan vett megható búcsút, értékelve a nyolc évet, biztatva ıket az elıttünk álló akadályok sikeres leküzdésére. Itt köszönte meg a szülıi munkaközösség aktív részvételét a tanév rendezvényein. A dömösi szülık közül kiemelve Takácsné Gyenes Ildikó és Dani Szabó Eszter munkáját. Sport délután: kosaraztunk, fociztunk. Az osztályok mérték össze erejüket és ügyességüket váltó- és sportversenyeken. 8
Bár már javában tart a szünidı itt kívánunk minden kedves diákunknak jó pihenést, élményekben gazdag, balesetmentes vakációt, hogy szeptemberben feltöltıdve újra találkozhassunk!
Dömösi Élet
2008. július
História Kládek László:
Mővelıdési lehetıségek Dömösön A falu mővelıdésének központja az iskola volt, amely az 1876-os egyházlátogatás szerint „padokkal, táblával és a szükséges felszereléssel el van látva”. Adamka Albert volt a tanító és egyben „orgonamester”. Ebben az évben 76 fiú és 60 leány járt az iskolába, de jobbára csak télen jelentek meg, és egyikük sem fizetett fizetett. A tanító évi jövedelme a következıképpen alakult: A községtıl 42 forintot kapott készpénzben, valamint szénát és 28 pozsonyi mérı rozsot 28 forint értékben. Az uradalom 10 öl fát adott, ez 39 forintot tett ki. További jövedelmei: stóla: 15 forint, különbözı alapítványok: 5 forint, és 1/6 telekbıl 6 forint. Ez a földterület három részben helyezkedett el: Duna-dőlı („hosszú földek”), Tófenék-dőlı és a Kenderes. Mindegyiket a hívek mőveltek. 1879-ben az addigi segédtanítót, Csimrák Jánost nevezték ki „rendes kántortanítónak”. İ 1863-tól 1868-ig Szalkán volt segédtanító, majd attól az évtıl Dömösön tanított. Az 1890-es években iskolánk felszerelése „kielégítı” volt, bár nem rendelkezett sem könyvtárral, sem testgyakorlótérrel. A „mindennapos” oktatásban 125, míg az „ismétlıben” 48 tanuló vett részt. Utóbbi oktatási formában a tanköteles koron túl lévı, de tovább nem tanuló gyerekek 15. életévük betöltéséig voltak kötelesek részt venni. Télen öt, nyáron pedig heti két órát tartott ez a „tanfolyam”. Csimrák János 1910 szeptember elejéig töltötte be állását, ekkor nyugdíjba vonult. Utódja Rencz János lett, aki rövid ideig Pilismarót-Basaharcon tanítóskodott. Jövedelme elıbb 1388, majd 1894 koronára emelkedett. 1903-ban „II. tanítói állomás” is létesült Dömösön. Az 1910-es évekig Gotschall Mária „tekintetes asszony”, majd 1919 és 1920 fordulóján rövid ideig Körösi Julianna (aki hamarosan „eltőnt”), 1920-tól pedig Gergelics Mária farnadi menekült tanítónı töltötte be ezt az állást. A státusz államsegélyes volt, a 400 koronás községi hozzájárulást elıbb 850, majd 1050 koronára egészítette ki a kormányzat. A református iskolában egy tanító dolgozott. 1901-tıl 1908-ig Kolozsi József, 1909-tıl öt éven át Szınyi Sándor, majd 1915 után Kovács Dániel, aki Pestszentlırincrıl jött Dömösre. Az iskolaszék, melynek elnöke 1912-ben Bliesz Ádám volt, igyekezett a tanítók életkörülményeit lehetıség szerint javítani. Felvetıdött, hogy a tanítónıi lakáshoz konyhát építenek „házilagos” kivitelezésben. Két évvel késıbb a fıkáptalan új tanítónıi lakás terveit küldte el. De az iskolaszék tagjai – ismerve a tanítónı „kötekedı” természetét – elutasították az elképzelést, mivel az új lakás ajtaja csak egy méternyire lett volna a kántortanítóétól! A tagok egyébként sokallták a gyakori ablaktöréseket, és hathatós intézkedéseket tettek az iskolakerülık ellen. Mivel sokan a büntetést sem voltak hajlandók kifizetni, egyeseknél végrehajtást rendeltek el. 1915-ben újabb gyermekintézmény lehetısége is felmerült: a képviselıtestület a „napközi otthon”, azaz az óvoda alapításának lehetıségérıl tárgyalt. Taxner Béla erdımérnök úgy vélte, hogy tegyék „közhírré” az alapítási szándékot, felmérendı az igényeket. 1909-ben a vármegye alispánja rendeletet adott ki népkönyvtárak felállításáról. A dömösi képviselıtestület „egyhangúlag magáévá” tette a gondolatot, de a község anyagi helyzete nem tette lehetıvé az önálló könyvtáralapítást, ezért a földmővelési miniszterhez fordult ez ügyben. Azt kérte, adományozzon a falunak egy könyvtárat a hozzá való könyvszekrénynyel. A kérést meg is fogalmazták, sıt könyvtári szabályzatot is szerkesztettek. E szerint a könyvtár használata ingyenes, kezelıje Roskoványi Andor jegyzı. Minden vasárnap 8 és 10 óra között lesz majd nyitva. Tagja lehet „minden megbízható lakos”. Egyszerre csak egy könyv kölcsönözhetı, két heti idıtartamra. Más falubéli lakos is lehet tag, de ehhez két jótálló szükséges. 2008. július
Ha valaki megrongál egy könyvet, akkor meg kell térítenie az árát, ha elveszíti, az árán felül 1 korona büntetést is fizet. Azt a képviselıtestület dönti el, „hogy mely könyvek lennének a népkönyvtárba beszerzendık”. Közlekedésfejlesztési tervek és adottságok az I. világháború elıestéjén Az elsı világháborút megelızı évben úgy tőnt, hogy Dömös jelentıs fejlıdés elé néz mind a közüzemi ellátás, mind a közlekedés terén. 1913-ben elektromos világítás bevezetésének lehetıségét mérlegelték a képviselık. Egyhangúlag elhatározták, hogy Zöld Józsefet és Rencz Jánost küldik tárgyalni a meg nem nevezett céghez. Ugyanebben az esztendıben komoly lehetıségként merült fel villamos vasút létesítése. A testület – átérezve a kérdés nagy horderejét – rövid idın belül összehívandó újabb közgyőlésen tárgyalja majd a vasút ügyét, melyre a járási fıszolgabírót is meghívják.
A vasút Szentendrétıl indult volna, és érintve Visegrádot, Dömösön ért volna véget. A képviselık a falu jól felfogott érdekét tekintve „anyagi és erkölcsi pártfogásba” vették annak ügyét, világosan látva elınyét. A vasút megbízható és gyors összeköttetést biztosított volna a fıvárossal, lehetıvé téve sok budapesti lakos letelepedését Dömösön. Jelentıs gazdasági haszonnal is járt volna: kényelmesen és gyorsan meg lehetett volna oldani a fıvárosba irányuló gyümölcs- és zöldségszállítást a tavaszi-ıszi hónapokban. A beruházás 25 ezer koronába került volna, de a község ingyen biztosította volna a szükséges területet a vasutat üzemeltetı vállalat részére, mivel mindenki elıtt nyilvánvaló volt, hogy az ingatlanok értéke is „hatványozódni fog” a faluban. Csak abban nem tudtak megegyezni, hol legyen a vasút végállomása. Sokan a Templom térre gondoltak, de felmerült a mostani Petıfi tér lehetısége is. A villamos vasút nagyszerően egyesítette volna a vonat és a hajó elınyeit, azok hátránya nélkül: egész éven át megfelelı kapcsolatot nyújtott volna a közlekedıknek Szentendréig, és onnan tovább a fıvárosig. Ekkoriban két – meg nem nevezett – dömösi lakos autóbuszjáratot kívánt Dömös és Esztergom között létesíteni, amihez 500 korona támogatást kért a képviselıtestülettıl. Ezt az elképzelést viszont nem fogadták nagy lelkesedéssel, mivel „a járat a község fejlıdését nem mozdítaná elı”, és a szükséges pénz sem állt rendelkezésre. Ma – amikor fı tömegközlekedési eszközünk a busz – nehezen érthetıek a visszautasítás indokai. Talán nem volt nagy az Esztergomba irányuló utasforgalom, az ottani piacra szánt termékeket nehéz lett volna egy kismérető jármővön szállítani. Az is feltételezhetı, hogy a járat üzemköltsége magas lett volna, így a menetjegyek sem lettek volna olcsóak.
Dömösi Élet
9
Hitélet Baltás-Kapornai Szilvia:
SZENT ANNA és SZENT JOACHIM (július 26.) Július 26-án ünnepeljük Szőz Mária szüleinek, a család védıszentjeinek, Szent Anna és Szent Joachim ünnepét. Az újszövetségi szent könyvek semmit nem mondanak a Boldogságos Szőz Mária szüleirıl. Legendájuknak és tiszteletüknek forrásai az apokrif írások, elsısorban Jakab elıevangéliuma. A két név jelentése figyelmet érdemel, mert Anna annyit jelent: kegyelemmel áldott, Joachim pedig: Isten megvigasztal. Az ünnep a 13-14. században terjedt el Európában, amikor a misztikus isteneszme iránt megcsappant a figyelem, és az evilági boldogulás vágyának kísérıjeleként Jézus ember volta felé fordultak a hivık. Ez a szemléletváltozás a keresztes hadjáratok és zarándoklatok Szentföld-élménye nyomán támadt érdeklıdést is tükrözi, és megteremti a szentatyafiság kultuszát. Az ünnep dátuma egy templom fölszentelésének évfordulójából adódott. A régi hagyomány ugyanis úgy tartotta, hogy Mária Jeruzsálemben született, s az 5-6. században e föltételezett születési hely fölé bazilikát építettek, ennek fölszentelési napja volt július 26. Szent Anna tiszteletérıl Bálint Sándor a következıket írja: ,,A hazai Szent Anna-tisztelet gazdagságát és színes változatosságát a kultusz sokrétősége mutatja. Kiváltságos patrónájaként tisztelte sok ügyében-bajában az asszonynép, de tisztelték azok is, akiknek foglalkozása valamiképpen a gazdaasszonysággal, asszonyi gondoskodással függ össze: a szövımunkások, csipkeverık, seprőkötık. Céhpatrónaként tisztelték az asztalosok azért, mert hajdanában az oltárszekrény elkészítése a mesteremberek feladatai közé tartozott, márpedig Anna volt méltó arra, hogy az élı tabernákulumot, Máriát a méhében hordozza.... a kádárok is tisztelték, nyilván abból a megfontolásból, hogy Jessze törzsébıl, Anna és Mária méhébıl sarjadt a Szılıtı: belıle termett a megváltás bora, (a megváltó Vér). A barokk korban Szent Anna külön tisztelt patrónája volt a haldoklóknak.” A legenda elbeszélése szerint Szent Anna a Názáretben élı Joachimnak lett a felesége, s mindketten Júda nemzetségébıl és Dávid házából származtak. Húsz évig éltek már együtt, de nem volt gyermekük. Joachimnak megjelent Isten angyala és megvigasztalta. Megígérte neki, hogy imádságaiért és alamizsnáiért Anna gyermeket szül, mégpedig egy leányt, akit majd Máriának kell nevezniük. Az angyal azt is megmondta, hogy a gyermek fogantatásától fogva telve lesz Szentlélekkel. Anna az ígéret szerint fogant és megszülte a kislányt, akit Máriának neveztek el. Ezután Joachim hamarosan meghalt. A legenda azt is tudja, hogy Anna még élt, amikor a Szentcsalád Nagy Heródes halála után visszatért Egyiptomból, és megláthatta a kicsi Jézust. Lelkét angyalok vitték Ábrahám kebelére, s mikor az Úr Jézus fölment a mennybe, ıt is a mennyországba vitték. Szent Anna és Joachim személyükben összefoglalják a család lényegi fogalmát. A gyermeket váró édesanyák a könnyő szülés és a termékenység érdekében imádkoznak Szőz Mária édesanyjához. A két szenthez szóló mindennapi imának a célja 10
az is, hogy a család ne feledkezzen el arról a szerepérıl, amelyre Isten hívta: hogy váljon az egyházi élet alapvetı elemévé, amely tovább tudja adni a hit ajándékát. Istenünk, ki Szent Joachimot és Szent Anna asszonyt arra választottad, hogy tılük szülessék Egyszülött Fiad édesanyja, az ı közbenjárásukra kérünk, add meg, hogy elnyerhessük az üdvösséget, melyet minden nép számára ígértél Az elıttünk álló egyházközségi program: Július 27. (vasárnap)
Nagyszülık köszöntése a szentmisén Jármővek megáldása, Szent Kristóf áldásának kérése a jármővezetıkre
Dobos Károly:
„Rendnek muszáj lenni!” Idézte hitelesen oroszul Péntek Lajos barátom, az egykori nagybajuszos diktátor szavait, amikor ügyes-bajos dolgaimat intéztem hivatali asztalánál. Mi magyarok ugyan nem így mondjuk, hanem, hogy: „Rend a lelke mindennek!” s valóban ez nem is hangzik annyira parancsoló módon, mégis megérthetjük belıle az eligazítás szándékát. Kapóra jött ez a gondolat most, mert az elmúlt napokban tartottuk meg a Református Egyházi Napokat a Dunántúlon. Rövidítve a „REND”-et. Ez a rendezvény a dunántúli reformátusok találkozója volt a Komárom-Monostori Erıdben. Ezen az alkalmon a református gyülekezetek képviselıi győltünk össze mintegy nyolcezren hogy megerısödjünk testvéri egységünkben. Minden rendezvényt, eseménysorozatot, akár vallásos, akár sport, vagy zenei alkalom legyen is az, valakinek, vagy valakiknek el kell határozni, meg kell tervezni , meg kell rendezni, hogy minden dolog rendben történjen, s ne legyen rendzavarás. Így volt ez az Erıdben is. Minden szolgálattevınek meg volt a maga feladata, a lelkipásztori szolgálattól az ivóvízellátáson keresztül a kapuırségig. Így van ez nagyobb léptékben is országokon belül is. Gondoljunk csak bele. hogy csak kis Hazánkban a magyar társadalomban mennyi szolgálattevı dolgozik azon hogy rendben menjen a magyar társadalom, azon belül a családok és egyének élete – és így van ez az egész világmindenségben. Mindennek rend a lelke! Ez a Lélek Aki megtervezte és megvalósította ezt a világot hogy jól legyen dolgunk benne! Mégis mit látunk?! Egy csomó rendetlenséget, ami megnyomorítja az emberek életét. A Tv-ben vallotta egyik irodalmárunk, hogy İ úgy látja hogy nem rend van, hanem káosz a világban, és mi emberek igyekezünk benne rendet teremteni. – A Lélek rendet teremtett, – a Gonosz pedig igyekezik ezt a rendet szétzilálni! Ott kezdi, hogy azt sugdossa nincs is Alkotó! Nem is látta még senki! Pedig emberi formában Jézus Krisztusban megjelent közöttünk, és ez a tény nem tagadható. Mert Isten úgy szerette ezt a világot, (benne személy szerint engem, és Téged kedves olvasó) hogy az İ egyszülött Fiát adta, hogy valaki hisz İbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. Kinek hiszünk? A Gonosznak, aki szét akarja dobálni belsı és külsı rendezett életünket, és a teljes pusztulásba kerget bennünket, vagy Jézus Krisztusnak, Akinek segítségével le tudjuk gyızni a Gonosz erejét, hogy éljünk Általa? Isteni rend, vagy sátáni káosz! Melyiket választod? Nem muszáj, de lehet!!!
Dömösi Élet
2008. július
Hirdetés – Impresszum
A klasszikusoktól az argentin tangóig a DEVICH ENSEMBLE koncertje MŐSOR: Beethoven: B-dúr trió Op.11. I. és II. tétel Mozart: Esz-dúr, „Kegelstatt” trió K.498. Piazzolla: Four seasons of Buenos Aires Oblivion Bragato: Milontan Helyszín: a Községháza Díszterme Idıpont: július 27. (vasárnap) 18 óra A DEVICH ENSEMBLE: Devich Gábor - klarinét Devich-Miskolczi Anita - cselló Devich Hanna - zongora Az együttes tagjai küldetésüknek tekintik az egykor divatos kamarazene mőfaj megkedveltetését, és rokoni szálakkal is kötıdnek egymáshoz. Devich Gábor klarinétmővész – a Szent István Konzervatórium tanára, számos élvonalbeli kamarazenekar tagja – feleségével, Miskolczi Anita csellómővésszel – az Operaház zenekarának tagjával – és Hollandiában élı testvérével Devich Hanna zongoramővésszel – a Devich Trio alapító tagjával – muzsikálhat együtt ebben a formációban. Nagy sikerő koncerteket adtak hazai pódiumokon, Németországban, Ausztriában és Hollandiában. Itthoni találkozásuk egyben „zenei kirándulás” is, a klasszikus zenébıl az argentin tangó távoli, különleges világába.
MUNKALEHETİSÉG Jó kézügyességgel rendelkezı nıi munkaerıt keresünk hosszútávra visegrádi mőhelybe, egész napos, állandó, betanított munkára.
Gumiszerelés, centrírozás, javítás Visegrádon 06 20 661 7803 Várjuk olvasóink írásait! Aki úgy érzi, hogy közérdeklıdésre számot tartó mondanivalója van, írja le, és küldje el nekünk. Bárkitıl elfogadunk cikket, ha az közlésre alkalmas, még akkor is, ha mondandójával nem mindenben értünk egyet. Ilyen módon kívánunk fórumot biztosítani a különbözı véleményeknek. A beküldött írások tartalmáért nem vállalunk felelısséget, azokat nem változtatjuk meg, csak az esetleges helyesírási hibákat javítjuk ki. Nem közlünk rasszista, kirekesztı, győlöletkeltésre alkalmas, a jó ízlést és az alapvetı emberi jogokat sértı vagy trágár, stb. írásokat. Dömösi Élet Felelıs szerkesztı/fıszerkesztı: Szilágyi Gábor Szerkesztıség: Pauluszné Tóth Anna, Vanekné Vakán Anikó A szerkesztıség címe: 2027 Dömös, Táncsics M. u. 10. Telefon: 20-579-7829; E-mail:
[email protected] Készült a GLOBEPRINT Nyomdában 500 példányban Eng.sz.: 2.9/595-1/2006 Az újság összes eddig megjelent száma a www.domos.hu internetes oldalon olvasható.
Jelentkezés a 06-30-9540-898-as számon.
[email protected] 2008. július
Dömösi Élet
11
Hirdetés
12
Dömösi Élet
2008. július