Joint Ipoly/Ipel Catchment Management Nemzetközi zárókonferencia, 2015. május 28., Budapest
Az Ipoly közös vízgyűjtőgazdálkodása (JICM) projekt A Perőcsény-Tésa felszín alatti ivóvízbázis helyzete és védelme Kissné Jáger Erika
SEE River PowerPoint Template
Perőcsény-Tésa felszín alatti ivóvízbázis • Üzemeltető: Duna Menti Regionális Vízművek ZRt. • 3 termelőkút • 200 000 m3/év termelés • Ellátási terület: – – – –
Tésa Perőcsény Bernecebaráti Kemence
• Előzetes adatok szerint a vízbázis utánpótlódási területe átnyúlik Szlovákiába
Védőterület meghatározást megalapozó munkák • Adatgyűjtés – – – –
Fúrásadatok Meteorológia Felszíni vízállás és felszín alatti vízszint alakulása Területhasználat
• Geofizikai vizsgálatok – VESZ (vertikális elektromos szondázás) – Magyarországon 40 ponton – Szlovákiában 5 VESZ szelvény
• Hidraulikai vizsgálatok – Magyarországon a termelőkutak, figyelőkutak vizsgálata, egymásrahatás, visszatöltődési vizsgálatok
– Szlovákiában új fúrások létesítése A HG-2-es és HG-3-as fúrásoknál hidrodinamikai vizsgálatokat végeztek, melyek során a visszatöltési görbét határozták meg.
• Szennyezőforrás vizsgálat – Területi és pontszerű; kommunális, ipari, mezőgazdasági potenciális szennyezőforrásokra terjedt ki
SEE River PowerPoint Template
Védőterület meghatározást megalapozó munkák Geofizikai szelvények, fúrások
Védőterület meghatározást megalapozó munkák Mintavételi pontok
Környezeti állapot • Magyarország – Kis létszámú település – Ipar nincs
• Szlovákia
– Állattartás minimális
– Nagyobb települések – Ipari telephelyek, felhagyott ipari területek – Jelentősebb állattartás
–
–
–
A talajvíz Tésa településnél mutatott a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet határértékét meghaladó nitrát tartalmat A vizsgált mezőgazdasági talajok tápanyagellátottsága jó. Növényvédőszer hatóanyag tartalom egyetlen vízmintában, egyetlen hatóanyagnál volt kimutatható mennyiségben.
–
HG-2-es furat felszín alatti vizében a 496/2010. Kormányrendelet küszöbértékét túllépő benzol, toluol, etil-benzol és xilol koncentrációkat mértek. Fém tartalomnál is előfordult határérték túllépés. A talajminták mezőgazdasági területről, illetve annak határából származnak. A talajminták fém, növényvédőszer és egyéb veszélyes szennyezőanyag tartalma nem éri el a szlovák előírásokban szereplő határértékeket.
Perőcsény-Tésa vízbázis védőterületei A kutak védőidomainak meghatározását a Visual Modflow (Harbaugh, 2005) programcsomaggal végeztük a magyar jogszabályi előírásoknak, a 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletnek megfelelően.
A védőterületek nem lépik át az Ipoly folyót, szlovák területen védelmi beavatkozás nem szükséges.
Védőterületeken a mezőgazdasági tevékenység jogi szabályozása • A vízbázisok védelmét a 123/1997. (VII.18.) Kormányrendelet szabályozza – A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatosan kimondja, hogy • Amennyiben a növénytermesztés nem károsítja a felszín alatti vizet, akkor a jelenlegi termelési technológia csak hatósági engedéllyel változtatható meg • Mezőgazdasági tevékenység, szerves- és műtrágyázás, növényvédelmi tevékenység környezeti hatásvizsgálat, környezetvédelmi felülvizsgálat, illetve ezeknek megfelelő egyedi vizsgálat alapján megengedhető – Vizsgálatainkat egyedi vizsgálatnak tekintjük, mely alapján a növénytermesztés végzésének lehetőségére és módjára javaslatokat teszünk
A védőterületek területhasználata • Belső védőterület – a Vízmű kezelésében lévő, 100 x 100 m-es, bekerített területen belül helyezkedik el, annak határait nem lépi túl.
• Külső védőterület – Részben vízmű terület, részben szántóföldi növénytermesztéssel hasznosított
• Hidrogeológiai „A” védőterület – Jelentős része szántóföldi termesztéssel hasznosított
• Hidrogeológiai „B” védőterület – Tésa település belterülete itt helyezkedik el. Erdő, szántó, gyümölcsös található még a területen.
Szántóföldi növénytermesztés javasolt módja a vízbázisvédelmi területeken • Külső védőterület, „A” hidrogeológiai védőterület – Tápanyagpótlás - szerves- és műtrágya alkalmazható • Reális tápanyagszükséglet • 5 évente kötelező talajvizsgálat
– Növényvédőszer alkalmazás • „Zöld” szerek korlátozás nélkül • „Sárga” szerek egyedi engedély alapján • Talajfertőtlenítő szerek, „piros” növényvédőszerek használata tilos / eseti engedéllyel
– Öntözéses gazdálkodás külön vizsgálat alapján, mikroöntözéses módszerrel lehetséges – A helyes gazdálkodási gyakorlat vízbázisvédelmi előírásainak betartása kötelező
•
Javasolt a falugazdászok és a mezőgazdasági termelők szakmai tájékoztatása
Vízbázisvédelmi intézkedések • Hidrogeológiai „B” védőterület – Tésa település szikkasztott szennyvize következtében a talajvíz nitrát tartalma megnő, ez viszont a jelenlegi körülmények mellett nem veszélyezteti a termelt víz minőségét. – A mezőgazdasági termelés gyakorlatilag minimálisan korlátozott (egyedi vizsgálat alapján végezhető) • Tilos: – hígtrágya öntözés, növényvédőszer tárolás és hulladék elhelyezés
Köszönöm a figyelmüket!
