KÜRTÖS
s Q t r W k III. évfolyam 10. szám
Közéleti havilap
2 0 0 5 . október
Egy esős októberi nap „Amit az Isten ad, kedves öregem, el kell viselnünk, mint oly sok háborús veszedelmet; keményen és félelem nélkül nézzünk szemébe a kaszásnak, és próbált férfiként álljuk ki azt, amit ránk mérnek.“ (Damjanich János utolsó levele kivégzésük előtt rabtársához, gróf LeiningenWesterburg Károlyhoz) Palágyi Lajos: Az aradi vértanúk
Az utolsó mondatok az utolsó napon. Ennyi marad az emberből. Meg az emlékük, Szabadságharcunk letűnt napvilága, hogy hősök voltak. Az aradi tizenhárom, a nemzet sziklái, Te vakító nap a század delén, melyeket nem mozdít el az Nem pazaroltad sugarad hiába, idő, a történelem nagy viharait Bár vak sötétbe halt az égi fény, átvészelve is helyükön maradEszméiden nem győzött az enyészet, nak, rendíthetetlenül. Hősök Örökbe hagytad halhatatlan részed, voltak, akik a szabadságért Fényeddel fényt hint késő századokra áldozták életüket, egy kis nép A tizenhárom vértanú alakja. szabadságáért, úgy, hogy közS ők élni fognak, élni mindörökkön, ben sokan közülük nem is volSzent lesz, örökké szent a sírgödör, tak magyarok, de halálukkal Amíg az eszmény ki nem hal e földön, megváltották a nemzeti hősökMíg magyar szellem még magasba tör, nek kijáró tiszteletet. S hogy milyen hálás vagy hálátlan az Az igét, melyért éltet áldozának, utókor. Nagyon kevés ember Szívébe írták az egész hazának, van, aki mind a tizenhármójuk Utódtól fogja hű utód tanulni: Hogyan kell élni, s hogy lehet meghalni. nevét fel tudná sorolni kapásból. Az iskolákban sem erőltetik, hogy a gyermekeink legalább a nevüket tudják, ha már a sorsukat, az életüket nem is ismerik, mert nem tananyag. Néhány gondolatban megemlékezünk róluk, legalább ilyenkor, de hát elég-e ez, méltó-e azért az áldozatért, amelyet ők hoztak a magyar nemzetért? Azt hiszem nem. Azon az esős októberi napon is egyedül néztek szembe a halállal. Négyüket, Lázár Vilmost, Dessewffy Arisztidet, Schweidel Józsefet és Kiss Ernőt ,,kegyelemből” golyó általi halálra ítélték. Ez volt Haynau kegyelme, hogy nem kötéllel, hanem golyóval gyilkoltatta meg a tábornokokat. A többieknek, Aulich Lajosnak, Vécsey Károlynak, Knézic Károlynak, Török Ignácnak, Láhner Györgynek, Poeltenberg Ernőnek, Nagysándor Józsefnek, Leiningen Károlynak és Damjanich Jánosnak a bitófa jutott. A szemtanúk elmondása alapján emberfeletti nyugalommal és bátorsággal viselték el a halált. Olyan méltósággal hagyták itt földi életútjukat, mint ahogyan éltek, pedig nem voltak egyforma képességű katonák, és egyformán sikeresek se. De együkük sem készült mártírnak, mint ahogyan Deák Ferenc sem készült a haza bölcsének, vagy gróf Széchenyi István a legnagyobb magyarnak. A sorsukat Isten egyengette, hogy ezen a napon, október hatodikán Aradon találkozhassanak, és megtérhessenek Teremtőjükhöz. Nem tudom, hogy sikerülhet-e nekünk valaha is életünk során felnőnünk, vagy legalább közel kerülnünk lélekben, tettekben ezekhez az emberekhez. Az emléküket azonban meg kell őriznünk, továbbadni gyermekeinknek, mert csak az hal meg, akit elfelejtenek. Az aradi tizenhárom vértanú hűsége legyen az erkölcsi mérce mindnyájunk számára, hogy a hazát, a nemzetet szolgálva mindig tudjuk azt, hogy mit kell tennünk, s ha tesszük, tegyük azt alázattal, elkötelezettséggel, megingathatatlanul. Hrubík Béla
Ára 10,- korona
Zászlót bontott a csapat Október 10-én Rimaszombatban találkoztak a Besztercebányai kerület négy, magyarok által lakott járásának MKP-s képviselőjelöltjei, hogy elvégezzék az utolsó adminisztrációs simításokat a jelöltlista leadása előtt. Az ülést az MKP Kerületi Tanácsának elnöke, Csúsz Péter vezette, aki egyben a párt megyei elnökjelöltje is. Mint azt már a sajtóból megtudhattuk, az idei megyei választások november 26-án, szombati napon lesznek megtartva. Az MKP 17 jelöltet, tehát teljes listát állít a Besztercebányai kerületben a magyarlakta vidéken, tehát ott ahol érdekeltek vagyunk: a Losonci járásban 5, a Rimaszombatiban 6, a Nagykürtösiben 3, a Nagyrőceiben szintén 3 MKP-s jelölt indul harcba a választók kegyeiért. A politikai helyzet korántsem lesz olyan, mint a 2001-es választások idején, hiszen már most körvonalazódnak azok a szlovák koalíciók, melyeknek egyetlen céljuk a magyarok kiszorítása a megyei közgyűlésből. Sajnálatos cél, hogy 15 évvel a rendszerváltás után, még mindig a magyar kártya a legjobb adu a szlovák politikai máriáspartiban, és elszomorító, hogy a választási programuk a szlovák pártoknak valami ellen és nem valamiért fogalmazódik meg. (Folytatás a 4. oldalon)
Forradalom, felkelés vagy szabadságharc volt-e a magyar ,,1956”?
Mindhárom. Az októberi ,,események” több szakaszban játszódtak le. A párt uralma ellen a kommunista értelmiségiek egy felvilágosult gondolkodású csoportja kezdte a rebelliót. Ők ütöttek először rést a Rákosi-Gerő-féle diktatúrán. Követték őket - szinte teljes létszámmal - az egyetemek, főiskolák és különböző tanintézetek (katonai akadémiák) hallgatói. Ezeknek száma országos viszonylatban 30-40 000 fő volt. Ők hívták tüntetésre a népet október 23-án. (Megemlékezésünk az 5. oldalon)
Közélet
2 Kürtös
2005. október
Megkérdeztük Balázs Pétert, a Körzeti Hivatal elöljáróját, hogy a körzeti hivatal hogyan van felkészülve a megyei választásokra. Az alábbi nyilatkozatot kaptuk. - Újra választások, bár a tavalyi évhez képest, amikor a polgárnak háromszor kellett döntenie, idén, csak egyszer kell az urnákhoz járulni. A választásokat technikai szempontból a körzeti hivatalok bonyolítják le, így van ez az idei, 2005-ös megyei választások esetében is. Az általános belügyi osztályvezetők országos ülése ezzel kapcsolatban június 22-én megtörtént. A választások időpontját a parlament 235/2005, számú határozata november 26-ában határozta meg. A választásokkal kapcsolatos szervezési és technikai munkatervet a hivatal 2005. július 6-án vette át, és átdolgozva a községi és városi önkormányzatok részére, július 7-én továbbította. Július
11-én a körzeti hivatal az alkalmazottai közül kijelölte azokat, akik a választási előkészületben részt vesznek. A hivatal felmérte a községek igényit a választási helyiségek felszerelésével kapcsolatban, mint az állami címer, zászló, lobogó. Augusztus 31-én a választások pénzügyi elszámolását végző hivatalnokok tartottak munkaértekezletet Besztercebányán. Szeptember 8-án átvette a körzeti hivatal a következő nyomtatványokat: az igazolványokat a helyi választási bizottságok titkárai és tagjai részére, az értesítőket a választás időpontjáról és helyéről, a 303/2001 számú megyei választásokról szóló törvény magyarázatát, a választási eredmények feldolgozásával kapcsolatos tudnivalókat, hirdetményt választók számára, választási helyiségek megjelölését. Ezeket a kiadványokat a községek már folyamatosan át is vették.
Szeptember végén az általános belügyi osztályvezetők iskolázáson vettek részt Zsolnán a 303/2001 sz. törvény gyakorlatban való alkalmazásával kapcsolatban. Az egyes községek kötelesek jelenteni a körzeti hivatalnak, hogy létrehozták a választókörzeteiket. Technikailag nem maradt más hátra, mint még az itt élő külföldi lakosok jelentése az adott községekhez, a választási bizottságok elnökeinek, alelnökeinek, jegyzőkönyvvezetőinek és a polgármesterek iskolázása a választásokkal kapcsolatban, és végül a szavazólapok szétosztása a községek részére. A választások napján a körzeti választási bizottság a nagykürtösi gimnázium épületében fog székelni, mivel ez a megye épülete, és a megye döntötte el, hol székeljen a bizottság. Balázs Péter
Polgári védelem - Az Ipoly régió biztonsága Szeptember 21-én nagyszabású konferenciát rendeztek Balassagyarmaton, a volt vármegyeháza épületében. A konferencia a Nógrád Megyei Védelmi Bizottság és a Besztercebányai Kerületi Hivatal Válságkezelési Osztályának szervezésében zajlott le. Az összejövetel védnöke Mandur László, a Magyar Köztársaság országgyűlésének alelnöke volt, aki beszédével megnyitotta az előadások sorát. A konferencia célja volt bemutatni a Magyar és Szlovák Köztársaság védelmi rendszerét válsághelyzetekben és katasztrófák idején, az ebben közreműködő központi, területi és helyi szervek, polgármesterek feladatainak ismertetését. Bemutatásra került az érintett határ menti terület - az Ipoly mente, Nógrád és Pest megye, a Besztercebányai kerület általános és azok veszélyeztetettségének helyzete. Az érintett szlovák és magyar területi egységek illetékes vezetőivel és a települések polgármestereivel áttekintették az Ipoly folyó térségében a védelemben közreműködő szervek feladatait. A katasztrófavédelmi igazgatóság és a válságkezelési osztályok vezetői ecsetelték az együttműködésben eddig elért eredményeket, az első együttműködési megállapodások aláírásától (melyet példaértékűen mindkét országban, a többi területi egység számára már 1994-ben aláírtak). Kiemelték a közösen megszervezett gyakorlatok hasznosságát. Értékelték a veszélyhelyzetekben a kölcsönös segítségnyújtást és tájékoztatást, amelyről az elmúlt időszakban éppen elég példa ad bizonyítékot. Hangsúlyozták, hogy a katasztrófák nem ismernek határokat. A továbbiakban ismertették azokat az erőket és eszközöket, melyekkel támogatni lehet egymást a védekezésben. Az előadások keretében tájékoztató előadást tartottak még: a mochovcei atomerőmű szakembere, a környezetvédelmi
és vízigazgatóság, az állat-egészségügy, valamint az Ipoly Unió Egyesület képviselői. A rendezvényen részt vettek a Szlovák Köztársaságból a BM Polgári Védelmi Hivatal, a Besztercebányai és Nyitrai Kerületi Hivatalok, a Besztercebányai Járási Hivatalok képviselői, a Magyar Köztársaságból Pest és Nógrád megye közgyűléseinek elnökei, valamint az Ipoly mente településeinek képviselői. A konferencián a biztonságot érintő további együttműködés érdekében ,,szándéknyilatkozat” elfogadására került sor, melyben a magyar és szlovák fél kifejezte közös szándékát: miszerint az Ipoly mente lakosságának biztonsága érdekében a jövőben mind hatékonyabban kívánnak együttműködni. Az együttműködési formák ösztönzését megkönnyíti a két ország közös uniós tagsága és az Ipoly folyón megépítendő hidak által biztosított közvetlen elérhetőség. A résztvevők többek között megemlítették azon óhajukat, hogy a jövőben ne csak a katasztrófahelyzetek kivédésében, de a szervezett bűnözés, embercsempészet, autólopások, a gazdaság és kultúra területén is bővítsék együttműködésüket. A konferencia záróakkordjaként tartott állófogadáson több település polgármestere is kifejezte véleményét a rendezvény hasznosságáról, és hozzátették azon kérelmüket, miszerint a jövőben több tájékoztatás hangozzon el az egyes katasztrófák során szerzett tapasztalatokról, azok jó és árnyékosabb oldalairól, melyek tanulságosak lehetnek egy esetleg náluk bekövetkező esemény során. Folyt.köv. Tómus Tibor
Gazdaság
2005. október
Kürtös 3
TURIZMUS ÉS KULTURÁLIS ÉRTÉKEK (Folytatás az előző számból)
Szellemi, kulturális vonzerők Egyes tájegységek kulturális értékeinek jellemző gyűjtőhelyei a múzeumok, amelyeket a turisták is előszeretettel keresnek fel. Regionális múzeumok komplex helyi dokumentációval rendelkeznek, aminek részét képezi a térség nemzeti kisebbségeinek, illetve etnikai csoportjainak kulturális hagyatéka is. Ebbe a kategóriába tartozik a nagymihályi Zempléni Múzeum is. Általában ebbe a kategóriába tartoznak a volt járási székhelyeken működő múzeumok, többek között a rimaszombati GömörKishonti Múzeum, a Duna Menti Múzeum Komáromban, valamint Csallóközi Múzeum Dunaszerdahelyen, a Barsi Múzeum Léván, a Bányászati Múzeum Rozsnyón és a galántai Honismereti Múzeum.
Turisztikai termékek Egészségturizmus, gyógyturizmus A föld mélyéből feltörő, magas sókoncentrációjú langyos és meleg vizek már a történelmi időkben is utasforgalmat generáltak. A lakosság gyógyulását, pihenését szolgálják a népszerű termálés gyógyfürdők, amelyekben a Kárpátmedence területe különösen gazdag. Elsősorban a termálfürdőknek lehet köszönni a gyógyturizmus kialakulását a jelenleg vizsgált területen, a gyógyulni vágyók nagy része számára ugyanis a turizmus élvezhető, mérhető haszna szerint ez a legvonzóbb. A hegyvidéki területeken több klimatikus gyógyhely várja a turistákat, ilyen pl. Bazin, Dobsina, Mecenzéf, a Szádelői-völgy. Dél-Szlovákia legjelentősebb gyógyés termálfürdői a következők: A 26 hektáros területen elterülő dunaszerdahelyi termálfürdő forrásai 1600 méter mélyről 54-56 C fokos vizet hoznak a felszínre. A jól kiépített fürdőt elsősorban mozgásszervi panaszokkal küszködők keresik fel. Nagymegyeri termálfürdő 14,7 hektáron elterülő komplexum, 100 hektáros erdős parkban létesült, s az egészség megőrzésében támogatják a vendégeket. A Deáki községtől 3 km-re fekvő termálfürdő a feltörő 67 C fokos termálvíz a reumatikus megbetegedésekben szenvedő betegek számára is enyhülést nyújt. A fővárostól 45 km-re létesült a Vinceerdő termálfürdő. A forrásból feltörő termálvíz hőmérséklete 62 C fok. A párkányi Vadas termálfürdő 25 hektáros területén több mint 5000 embert képes befogadni. A nagyfödémesi fürdő, amely 500 látogató befogadására.
A mindössze 700 lakosú Csíz község jódos és brómos gyógyvizei a leghatásosabbak közé tartoznak Európában. Magas vérnyomást, meszesedést, idegbántalmakat, belső elválasztású mirigy betegségeket gyógyítanak. Borturizmus A mezőgazdasági terményeket hasznosító falusi turizmus, az agroturizmus jelentős potenciállal rendelkezik a régióban. A nemzetközi trendeknek, turisztikai divatirányzatoknak megfelelően szőlészet és borászat, illetve a hozzá kapcsolódó turizmus is izmosodik. A közeljövőben - a Felvidék nyugati peremén - a Kis-Kárpátok ,,borútja” összekapcsolódik a morvaországi bortermelő vidékkel. A kialakuló borút a környező települések vendégei számára is programlehetőséget kínál. Felső-Bodrogköz peremén a világhírű tokaji borvidék átnyúlik Szlovákia területére is. E területen nemcsak TokajHegyalja az egyedüli rész, amely híres szőlőjéről, boráról, hanem a FelsőBodrogközben Szőlőske és Kisgéres, melyek magukon viselik a tokaji borvidék jellegzetességeit. Kerékpáros turizmus Sokak számára a kerékpárturizmus az idegenforgalom legattraktívabb formája, amelyet a belföldi vendégek mellett főleg a nyugat-európai országok turistái részesítenek előnyben. Ennek a trendnek köszönhetően építették ki a Duna és a Morva menti kerékpárutakat. A Duna menti kerékpárút Passautól Bécsen át Pozsonyig tart, a hozzá kapcsolódó kerékpárutak Magyarország és Csehország különböző tájaira vezetnek el. A Vág mentén kialakított kerékpárutat legtöbb helyen biztonságos, elkülönített pályán vezetik. A Vág menti ke r é k p á ro s t u r i z m u s k ö z p o n t j a Vágsellye, a legtöbb ajánlott túra innen indul, illetve ide érkezik. Lovaglás Lovaglással, lótartással, kocsikázással elsősorban Csallóközben, Gömörben, valamint a Bodrogközben foglalkoznak. A lovaglás a falusi turizmushoz kapcsolódva kedvező turisztikai termékkombinációvá válhat. A térségben többek között Dobsinán, Rozsnyó közelében, Perbenyíkben, Szentmárián, Szentesen, Nagytárkányban, Nagyudvarnokon foglalkoznak lótenyésztéssel, illetve ezeken a helyeken az ideérkezők számára lehetőséget nyújtanak lovaglásra, lovas túrákra. Népszerű sportág lett a lovas íjászat is. Vadászat, halászat A Bodrogköz és a Zempléni-sziget-
hegység Magyarországnak, illetve Szlovákiának talán egyik legszebb és természeti értékeiben a leggazdagabb tájegysége. A vadászható fajok szinte mindegyike jelentős egyedszámban található meg a számukra kedvező élőhelyeken (gímszarvas, vaddisznó, őz, muflon, dámszarvas, fácán, mezei nyúl, vadkacsa, balkáni gerle). A folyók völgyeit kísérő árterületek kiváló lehetőséget biztosítanak a vízimadarak vadászatára, de természetesen a horgászatra is. A külföldi vadászok mintegy 25-30%-ban részesednek az éves terítékből az apróvadaknál, míg a nagyvadak esetében ez az 50%-ot is meghaladja. Kulturális örökségturizmus Szlovákia első kulturális útjaként jött létre a történelmi Szepes és Gömör megyében a ,,Gótikus út”, amely a felvidéki települések közül is számosat érint. A 266 - a ,,Gótikus út” logójával jelzett információs táblával ellátott, 276 km hosszú útvonal 24 falu és 9 város természeti és kulturális értékeit kapcsolja be tematikusan a turisztikai vérkeringésbe. A ,,Gótikus úton” felkereshető látnivalók sora az UNESCO ,,Világörökség listáján” szereplő Szepesi vártól, Zsigra templomán át a csupán védett nemzeti értéknek tekintett Krasznahorkai várig, a betléri kastélyig, valamint a Nagyrőcén megtekinthető első szlovák általános iskoláig terjed. A ,,Gótikus út” három nemzeti parkot is felfűz - ezek a Szlovákparadicsom, a Murányi-fennsík és a Szlovák-karszt. A jövő útjai Dél-Szlovákia turizmusa országos viszonylatban nem elhanyagolható, de nem a legjelentősebb, hisz az ország turistaforgalmának nagy részét a hegyvidéknek, azon belül is a Magas-Tátrának köszönheti. A turizmusban esélyt látó települések többsége a gyógyturizmusban, a kulturális turizmusban, a falusi turizmusban és a borturizmusban lát további lehetőségeket. A fejlesztési folyamat a nyugati régiókban már jó úton halad, a közép és keleti régiókban még gyerekcipőkben jár, de mindenesetre már beindult. A vadászat, az ökoturizmus, a borutak fejlesztése, a fitness- és a wellness-programok - mint kiegészítő elemek tartalommal tudják megtölteni és meghosszabbítani a vidéki tartózkodást, amely az adottságokkal rendelkező településéken a gazdaság diverzifikálásához, a helyi lakosság életkörülményeinek a javításához is hozzájárulhat. Folytatjuk a Dél- Szlovákia c. könyv alapján összeállította: Balogh Gábor
Közélet
4 Kürtös
2005. október
Példátlan összefogás mikrorégióink javára Ma, amikor a hírközlő szerveink és a médiapiacon egyedül árválkodó elbulvárosodott napilapunk úgy kerülik a sikertörténetekről és a jószándékról szóló cikkeket és híreket, mint az afgán máktermelő a fürdést, olyan példaértékű összefogásról számolhatunk be ami, a Bodrogköztől a Galántáig terjedően, mintegy nyolc mikrorégióban tömörült, zömében magyarok lakta települést érint. Hogy miről is van szó? Régóta köztudott, hogy az információs társadalom kiépítése, főleg a vidéki kis magyar településeken, még igencsak várat magára, és hogy az európai uniós csatlakozásunk egyik célja volt többek között az is, hogy ezen az áldatlan helyzeten segítsünk, vagy legalább is megpróbáljunk javítani, hogy a kisgéresi, a lőkösi, a terbegeci és a tallósi magyar gyerekek is megkaphassák azokat az információkat, melyek a világhálóról letölthetők, mint a pozsonyiak vagy a kassaiak. Ezért gondolt egy nagyot néhány, a Magyar Koalíció Pártjának informatikusa és agilis fiatalja, névszerint Bacsó László, Király Zsolt, Mede Vencel, Vincze Norbert és Solymos László, és elhatározták, hogy az Alap Infrastruktúra Operatív Program 3.2 Intézkedéséhez kapcsolódóan pályázatot nyújtanak be a Régiófejlesztési Minisztériumhoz, mely a közszféra informatizálását tűzi ki célul. A pályázatok előkészítését példátlan
módon a leadási határidő előtt mindössze két héttel kezdték el. Megszólították a mikrorégiók elérhető elnökeit, akik aztán a mikrorégiók településeinek bevonásával szinte példátlan módon pár
nap alatt, megfeszített tempóban a pályázatírók rendelkezésére bocsájtották a kért, nem kevés dokumentumot. A pályázathoz végül is 134 település csatlakozott Dél-Szlovákiából, a Nagykürtösi járásból az Ipoly - Nagypatak mikrorégióhoz tartozó települések: Ipolybalog, Inám, Magasmajtény, Ipolyhidvég, Kelenye, Ipolynagyfalu, Szécsénke, Terbegec, Nagycsalomja, Ipolykeszi és Ipolynyék. Amennyiben a pályázat sikeres lesz, ezek a falvak öt vadonatúj számítógéphez jutnak, melyet 20 hónapon keresztül ingyenesen hozzáférhetővé kell tenni a polgárok
számára a helyi könyvtárban vagy iskolában és a községi hivatalban, ahol azután az érdeklődők a szélessávú internet segítségével közlekedhetnek a világhálón. Óriási lépés ez az információs társadalom kiépítése felé, és végre egy nagyon pozitív példa arra nézve, hogy az oly sokat szidott politikai kapcsolatrendszer a közösség és nemcsak az egyén számára hasznosítható, és jó célokra is felhasználható, ha tudjuk, mit akarunk. A munka a pályázatok leadásával azonban nem ért véget, csak egy újabb stádiumába lépett, hiszen óriási az érdeklődés további ilyen típusú pályázatok kidolgozása irányában azok részéről, akik ebből most kimaradtak. A pályázatot kidolgozó fiatalok csoportja most egy adatbázist készít, mely a további pályázatok beadásához teremti meg a szükséges személyi és információs hátteret. Leszögezhető azonban, hogy a magyar ajkú pártstruktúra és választói érdekképviselet többségénél ez az összefogás rendkívül kedvező fogadtatásra talált, s végre elindultunk egy olyan úton, mely a szlovákiai magyarok egységes informatikai hálózatának kiépítéséhez vezethet. Ez lehet a XXI. századi virtuális déli autósztrádánk, ha már rendes nincs, ahol egy perc alatt Pozsonyból Királyhelmecen lehetünk, és még csak nem is balesetveszélyes. Hrubík Béla
Zászlót bontott a csapat (Folytatás az 1. oldalról)
De hát az életben semmit nem adnak ingyen, mindenért meg kell küzdeni, és ezt a kisebbségben élő magyarok nagyon jól tudják, s ha elfelejtik, ilyenkor választások táján hamar az eszükbe juttatják a többségi nemzet képviselői. A csapat mindenesetre zászlót bontott, olyan Zrínyi kivonulása a török ellen alapon, ami elszántságot és tartást ad minden harcba indulónak. Az MKP csapatának tiszta és jól láthatóan megfogalmazott céljai vannak. Tovább folytatni a már megkezdett eredményes munkát: vagyis a magyarok és a szlovákok által lakott régiók közti különbségek felszámolását, a munkanélküliség csökkentését ipartelepítésre alkalmas területek felvásárlásával majdani ipari parkok létesítése céljából, a szociális szféra területén a nyugdíjas otthonok és szociális intézmények férőhelyeinek növelését és az ellátás minőségének javítását, a déli járások útkarbantartó vállalatainak egyetlen részvénytársaságba való tömörítését, az autóbusz-közlekedés minőségének javítását, valamint a kultúrára és az oktatásra szánt pénzek emelését, intézményeink működésének biztosítását. Az MKP megyei kampánya a Besztercebányai kerületben november 9-én indul, mégpedig Tornalján, és november 23-án zárul Rimaszombatban. Természetesen mind a négy járásban külön-külön is lesz hasonló rendezvény. A rendelkezésre álló több mint két hét
alatt pozitív kampánnyal kell az embereket meggyőzni arról, hogy az államigazgatási reform egyre nagyobb jogköröket juttat le a megyékre, és ha a magyarok nem lesznek képviselve a megyei közgyűlésben, a helyzetünk egyik napról a másikra még rosszabb lehet, mert sajnos a szlovák pártoknak nem érdekük a magyarlakta régiók fejlődése, függetlenül attól, hogy nekik is élnek itt igen nagy számban választóik. Az MKP csapatának tehát nemcsak zászlót, de vitorlát is kell bontania, hogy kihajózzon a háborgó politikai tengerre. A kapitány a helyén, mindenki tudja a munkáját. Már csak a kedvező széljárást kell megvárni, és irány a megyei közgyűlés! HB
Közélet
2005. október
Kürtös 5
Lengyel menekültek az Ipoly mentén A lengyel hadsereg a németektől elszenvedett vereség után az ország határain kívülre menekült. Egy részük a magyar határt lépte át, ahol a magyar hadsereg katonái barátsságosan viszonyultak hozájuk. Bár elvették fegyvereiket, mindent elkövettek, hogy ez a tény számukra a legkevésbé sem legyen fájdalmas, és ne sértse önérzetüket. Rendkí-
vül operatív módon, nagyon rövid időn belül megszervezték az ellátást és elszálásolást a különböző katonai és tiszti táborokba. Ezeket a tényeket Dr. Stanislav Ksyk nehéztüzérségi ezredorvos főhadnagy írásából tudjuk, akit a sors szeszélye folytán, mint orvost, Ipoly-
balogra rendeltek az Ipoly folyó melletti internálótáborba, ahová tisztekkel együtt 250 katona került. Az Ipoly folyó mentén több internálótábor alakult, így az Ipolysághoz legközelebb eső településeken Ipolybalogon kívül még Ipolyhídvégen, Szalkán, és a Magyarországi oldalon, Vámosmikolán. Az ipolyhídvégi táborban egy ismeretlen menekült megfestette a czesztochowai Szűz Mária képet, amely az ipolyhídvégi plébánia tulajdona, és amelyet most a kiállításon megtekinthettünk. Ez az egyetlen fennmaradt ilyen jellegű ereklye Szlovákiában. Szalkáról Halló József hozott képeket és könyvet a kiállítási anyag bővítésére, és elmondta, hogy a szalkai temetőben még lengyel sírok is találhatók. A menekültek emlékére Ipolyságon kiállítással egybekötött megemlékezést tartottak október 7-én. A megemlékezésen résztvettek azon települések képviselői, amelyek valamilyen módon kapcsolódtak ezen eseményekhez, valamint Vojtech Bilinszky pozsonyi lengyel
konzul, Szesztai Ádám pozsonyi magyar kultúratassé, Molnár Imre Magyarország külügyminisztériumának lengyel referense.
Az ipolybalogiak kenyérrel és borral köszöntötték a lengyel nagykövetet és a rangos képviselőket. Kérjük olvasóinkat, ha személyes élményük, tárgyi emlékük van a táborok lakóival kapcsolatban, vagy megbízható forrásból jutott tudomásukra valami közölni való, írjanak a szerkesztőség címére, vagy telefonáljanak, hogy történelmünk ezen időszakát jobban megismerhessük. Köszönjük. BG
1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC A magyar nép jelentős részének megmozdulása és fegyveres harca a rákosi diktatúra és a szovjet megszállás ellen 1956. október 23-án kezdődött a budapesti diákok békés tüntetésével, és a fegyveres felkelők ellenállásának a felmorzsolásával fejeződött be november 10-11-én. Politikai vezetői részben az MDP reformkommunistái, részben a koalíciós időszak pártvezérei voltak. A többször átalakult kormányt mindvégig Nagy Imre, a kommunista csúcsvezetők egyetlen őszintén reformelkötelezett tagja irányította. A fegyveres felkelők, akik az október 23-án, majd a november 4. után ismét támadó szovjet csapatokkal szemben felvették a harcot, elsősorban fiatal munkások voltak. Egységes ideológiával sem a harcosok, sem a tüntetések résztvevői nem rendelkeztek. Kommunisták és antikommunisták egyaránt akadtak közöttük. A nemzeti függetlenség visszaszerzése és a diktatúra lerombolása mindazonáltal mindegyik csoport céljai között szerepelt. A tüntetések és a harcok számos áldozatot követeltek. Összesen mintegy két és fél ezer személy veszítette el életét. Ezek 78%-a budapesti, 58%-a fizikai dolgozó és 44%-a 25 évnél fiatalabb volt. A bukást követő megtorlások során mintegy 22 ezer embert ítéltek börtönbüntetésre és 229-et halálra. A kivégzettek között volt Nagy Imre is. Mintegy 200 ezren külföldre menekültek. Az 1956-os forradalom és szabadságharc bukása ellenére vízválasztónak bizonyult Magyarország II. világháború utáni történetében. A magyarok többségét arra döbbentette rá, hogy nem számíthatnak a Nyugat segítségére, a szovjet vezetést pedig arra, hogy a stabilitás érdekében növelniük kell Magyarország belső mozgásszabadságát. MTA
Miért tört ki 1956-ban forradalmunk? Októberi forradalmunk nem volt ,,éhséglázadás”. A tízmilliós magyarság fizikai léte a kommunista rezsim által biztosított volt. A munkanélküliség sem vitte a tömeget az utcára. A forradalom okát: az országot uraló, idegen szuronyok segítsé-
A felvonulás jelszavai Lengyelország példát mutat, kövessük a magyar utat! Munkás-paraszt gyerekek, együtt megyünk veletek! Új vezetést akarunk, Nagy Imrében bizalmunk! Nem állunk meg félúton, sztálinizmus pusztuljon! Szovjet sereg menjen haza, Sztálin-szobrot vigye haza! Függetlenség, szabadság! Rákosit a Dunába, Nagy Imrét a kormányba! Ruszkik haza! Vesszen az örkény, éljen a törvény!
gével hatalomra került, ostoba, primitív és a néptől elszakadt Moszkva-hű kommunista funkcionárius had tehetetlensége és vezetési képességének minimalitása okozta. Az alapvető emberi jogok, a nemzeti büszkeség mélységes megsértése, az 1955-ös esztendő közép- és kelet-európai politikai változásai (Moszkva-Belgrád kibékülése, az Osztrák Államszerződés, a varsói paktum létrehozása, a Bundeswehr megalakítása, a poznani és varsói 1956-os munkásmozgolódások) erősen kihatottak az 1956 őszén Magyarországon kialakult és egyre mélyülő belpolitikai feszültségre. Amit a kommunista párt nem kívánt vagy nem is tudott felmérni. A forradalom először békés jellegű diáktüntetéssel indult. Spontán volt. Csatlakozott hozzá Budapest lakossága, a fővárosi nagyüzemek munkásai. Kommunisták és nem kommunisták. Amikor a tüntetők száma meghaladta a 300 000 főt, a pártvezetőség karhatalmi erőket vonultatott fel ellenük. (Zelk Zoltán: Mint szemtanú szólok)
Kultúra
6 Kürtös
2005. október
A Csemadok Területi Választmánya őszi ülése Szécsénkén Már évek óta kísérletezünk évente két alkalommal (tavasszal és ősszel) összehívni az alapszervezetek képviselőit, hogy szorosabbá tegyük együttműködésünket: a területi választmány és alapszervezetek közt, valamint az alapszervezetek egymás között, és megbeszéljük a rendezvények és fellépések időbeni beosztását és a szervezeti élet javítását szolgáló lépéseinket. Mit értünk ez alatt? Azt, hogy a szervezetek elkötelezettek legyenek a falu, a régió és egész felvidéki magyarságunk problémáinak orvoslása iránt. Ez nem merülhet ki abban, hogy van egy csoportunk (ha van!), és ezzel, úgy érezzük, kötelességünket teljesítettük. Melyek ezek a problémák? Régióként is biztosan sokszor különbözőek, de azért vannak közösek is, amelyek mindenütt előfordulnak. Ilyen a magyar iskolába íratott gyermekek fogyó létszáma, amely nemcsak a csökkenő szaporulat számának tudható be, továbbá az igénytelenség és a közömbösség közös ügyeink iránt bármilyen szinten, a kicsinyesség, az irigység, természeti, kulturális és szellemi értékeinek veszni hagyása, történelmi múltunk megismerése iránti nemtörődömség, a helyi kezdeményezések iránti érdeklődés kifejezése, az újság- és könyvtermékek vásárlásának alacsony szintje és még bizonyára sorolhatnánk. Elsősorban önmagunkkal szemben kell igényesnek
lennünk, hogy meg tudjuk ítélni, hogy mi a fontosabb. A mai gazdasági helyzettel, illetve megélhetési problémáinkkal sem lehet mindent magyarázni. Tegyük fel magunknak a kérdést, illetve nevezzük meg életünk azon szakaszát, amelyre azt mondhatjuk tiszta szívből, hogy akkor könnyű volt, ill. akkor úgy éreztük, hogy könnyű! A fentebb felsorolt példák döntő többsége nem az anyagiaktól függ, csak az életszemléletünktől. A cikk első mondatában leírtam, hogy kísérletezünk, mert a meghívottak legalább fele biztos nem jött el soha, légyen az összejövetel megtartva járásunk bármely részén és bármely időpontban. A leírtak azonban nemcsak a tagokra vonatkoznak (akinek nem inge...), hanem mindazokra, akiket ez az életben érinthet (sajnos legtöbbjük ezt a lapot se veszi kézbe). Gondolataimat sem bíráló, hanem elgondolkodtató szándékkal írtam.
Hegyaljai Ősznyitó 2005. szeptember 25-én rendezték meg Kőkesziben a már hagyományosnak mondható Hegyaljai Ősznyitót. Az idén sem hiányzott a műsorból a hagyománytisztelet és a jókedv sem. A délutánt a helyi vegyeskórus nyitotta meg, majd a Hegyaljai férfikórus és a Kéknefelejcs asszonykórus következtek. A bátorfalusi Agačinka Andrásnapi szokásokat mutatott be. Fellépett még a kóvári Fehér Rózsa éneklőcso-
Az ülésen elhangzottak jó javaslatok is a helyzet javítására, ehhez azonban legalább a közeli községek szorosabb együttműködésére volna szükség. Kivel és mikor lehet ezekről beszélni, ha nem is találkozunk. A Palóc Fórum is csak úgy lehet hatékony, ha tevékenységébe belevisszük a mi gondolatainkat és cselekedeteinket. Az idő sajnos a jelen helyzetben ellenünk dolgozik. Olyan folyamatok gyorsultak fel, amelyek mind a ,,mi” jó értelemben vett érdekeink ellen vannak, és ezek segítésében sajnos akaratlanul és tudatlanul részt veszünk. A kiút ebből az lehet, hogy kisebb közösségekben (falvakban) elsősorban jobban odafigyeljünk érdekeink megfogalmazására, és ezek megvalósítását támogassuk, személyesen is tegyünk érte valamit. A passzív részvétel is lehet támogató és előmozdító jellegű. Egykoron nagy- és dédszüleink rádió, újság és tévé nélkül is gazdag közösségi életet tudtak élni egész éven át (gondoljunk csak hagyományainkra). Most is megvan ez a lehetőség, sőt ezeken kívül számtalan más forma kínálja magát. Hozzuk össze az embereket minél gyakrabban, hogy legyen módjuk egymással találkozni, elbeszélgetni, véleményt cserélni, feltámasztani saját magukkal szembeni igényességüket, mert ez volt és lesz is egy közösség megtartó ereje. Balogh Gábor, a CSNTV elnöke
Balassi Bálint születésnapja a Palóc Társaság szervezésében
port és Básti János nótaénekes is. Szabó Erzsi régi és új slágereket énekelt. Láthattunk modern táncot és cigánytáncot is a siráki fiatalok előadásában. A műsort a helyi Nevenincs ifjúsági néptánccsoport zárta, ezután került sor az értékes tomboladíjak kisorsolására. Akik a délután során megéheztek, belekóstolhattak a több katlannyi finom gulyásba. A vacsora alatt Básti János teremtett jó hangulatot nótáival. A jókedv késő estig kitartott. BK
Október 16-án vasárnap a Palóc Társaság szervezésében megemlékeztünk reneszánsz költőnk, Balassi Bálint 451. születésnapjáról. A társaság elnöke, Urbán Aladár ez évben is baráti összejövetelre invitálta a Palóc Társaság tagjait Kékkő várába. A verőfényes napsütéses délutánon a vár falán elhelyezett emlékmű megkoszorúzása és a rövid megemlékezés után megtekintettük az Oláh Szilveszter munkáiból nemrégiben megnyílt grafikakiállítást. Társaságunk minden megjelent tagja nagy örömmel fogadta a kiállítás megszervezését és létrejöttét ezen ősi Balassi-fészekben. Lelkileg felüdülve indultunk a gyalogtúrára, a kékkői kálvárián fel a hegytetőre, ahonnan festői kilátás tárult elénk. Testi táplálékról gondoskodván megkóstoltuk egymás finomságait, a főtt szelídgesztenyét és a visszatérés reményében elbúcsúztunk egymástól. Balázs Tünde
Honismeret
2005. október
Kürtös 7
Balladák és mondák földjén Tanulmányút Délnyugat-Erdélyben és a Partiumban költőnk szobránál. Elköszönve az ünnepség után megtekintettük Ákos kéttornyú református templomát, melynek értéke, hogy kb. 90%-a eredeti formájában látható. Erdőd - Petőfi emlékhely - nevezetessége, hogy egykori kápolnájában kötött házasságot Petőfi Sándor és Szendrey Júlia. Az oltár, amely előtt elhangzott az igen, ma Szatmárnémetiben található.
(Folytatás az előző számból)
Kirándulásunk ötödik napján elhagyva Nagyenyedet, a Tordai-hasadékhoz érkeztünk. Társaságunk minden tagja nagy elánnal indult el a túrára, amelynek célja a hasadék megmászása volt, és Szent László lova patkója nyomának a megtekintése. A nap hátralévő részét Torockó megtekintésével töltöttük. A falu nevezetessége az unitárius templom, a népművészeti múzeum és a Koccintó kocsma. A leglátványosabb helye a hatalmas Székelykő, melynek tetején valaha egy vár állott, mely a székelyek tulajdona volt. Estére Kolozsvárra érkeztünk, ahol a Heltai Gáspár szállóban pihentük ki a nap fáradalmait. Hatodik napunk Kolozsvár látogatásával kezdődött. Az addigi kánikula után esős reggelre ébredtünk. Erdély fővárosa 330000 lakosából 23% a magyar. A főtéren álló Mátyás király lovasszobra és a háttérben lévő Szent Mihály-templom, mely Erdély második legnagyobb gótikus temploma, minden látogatót lenyűgöznek. Itt látható továbbá a Bánffy-palota, a régi városháza, a Rhédey-palota, Bocskai István szülőháza és nem utolsó sorban Mátyás király szülőháza. Elődeink, akikre büszkén emlékezünk, a Házsongárdi temetőben pihennek.
Továbbhaladva elérkeztünk Magyarvistára, amely „Cifra Kalotaszeg“ jellegzetes faluja, egy hagyományőrző település. Betértünk az egyik kőfaragó mester udvarába, ahol megtekinthettük a műhelyt, ahol dolgoznak. Bent a házban megnéztük az ún. cifra szobát, amit a faluban minden férjhez menő leány, mint staférungot kap a szüleitől. Jellegzetessé-
ge a mennyezetig vetett ágy, pad és almárium, melyek színesre festve őrzik a dolgos kezek munkáját. A házinéni elmondása szerint a szoba értéke kb. olyan, mint egy ház értéke. A faluban a népviseletet vasárnap is hordják, nemcsak ünnepnapokon. Nevezetessége a falunak a 13.században épült református templom, melynek nincs tornya, helyette egy különálló haranglába van. Következő falu Méra, mely szintén cifraságáról nevezetes. Utolsó megállónk Zilah, a Szilágyság központja. Főterén Fadrusz János Wesselényi-szobra található, majd koszorút helyeztünk el Ady Endre szobránál az iskola előtt. Megérkezvén szálláshelyünkre, Szilágysomlyóra, megpróbáltuk kipihenni a nap fáradalmait. Hetedik napunk Szilágysomlyó megtekintésével kezdődött. A vár romjai feletti katolikus templomot Báthori István fejedelem építtette. A templomkertben található a fejedelem mellszobra. Megnéztük a Balassi-emlékfát, melyet a Palóc Társaság felhívására ültettek 2004-ben. Somlyóújlak nevezetessége a 13. században épült román stílusú református templom, kettős falával. Szilágylompért neve azért nevezetes, mert itt éltek és itt nyugszanak Ady nagyszülei. A költő 29 versét írta itt. A 18. századbeli református templom kertjében 3 éve a tiszteletes Ady-mellszobrot állíttatott. Tasnád - fürdővárossá kezd alakulni, társaságunk néhány tagja ki is próbálta a gyógyvíz hatását. Sződemeter - Kölcsey Ferenc szülőfaluja. A Himnusz költőjének ünnepségén politikai és egyházi elöljárók megemlékezése után társaságunk néhány tagja rövid verses-zenés műsorral tisztelgett
Utolsó, nyolcadik napunk Szatmárnémeti látogatásával, majd a hazautazással telt el. A város Szatmár megye székhelye, 41% a magyar. Megtekintettük a püspöki székesegyházat, a Vécsey-házat, melyben megkötötték a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári
békét, elsétáltunk a „láncos templomhoz“, mely előtt áll Kölcsey szobra. Élményekkel feltöltődve indultunk haza nyolcnapos dél-erdélyi körutunkról. Köszönetet mondok mindannyiunk nevében Z.Urbán Aladárnak, hogy ezt lehetővé tette számunkra! Balázs Tünde
Közélet
8 Kürtös
2005. október
Kitüntetések A véletlen hozta úgy, hogy lapunk főszerkesztője, Hrubík Béla és felelelős kiadója, Balogh Gábor szinte ugyanazon időben, de egymástól függetlenül kaptak magas rangú kitüntetést. Kötelességünknek érezzük, hogy erről lapunk olvasóit is tájékoztassuk, hiszen mindannyian büszkék lehetünk, hogy ilyen köztiszteletben álló személyek havilapunk vezetői. Balogh Gábort, úgy gondolom, hogy senkinek sem kell bemutatni, annál is inkább, mivel az utóbbi hónapokban eléggé a nyilvánosság középpontjában állt a Szent Korona másolatának elkészíttetésével és az ipolybalogi templomban való elhelyezésével kapcsolatban. Ezt az ünnepséget nemcsak szűkebb régiónkban kísérték figyelemmel, de az egész magyarság büszkén tekint az ipolybalogi kezdeményezésre, és értékeli azokat az erőfeszítéseket, amelyeket György Ferenc lelkiatyával és Pásztor Béla veresegyházi polgármesterrel tett legnagyobb nemzeti ereklyénk hagyományainak ápolásáért és megőrzéséért. Éppen ezért az önzetlen munkásságért adományozott a Szent György Lovagrend a Rend régi tagjának, Balogh Gábornak kitüntetést.
Az oklevélen az alábbi szöveg látható:
Mi, a Szent György Lovagrend Magisztrátusa, amely rendet az Árpád-házzal rokon Károly Róbert királyunk Visegrád városában, az Úr 1326. esztendejében - Európa elsõ királyi lovagrendjeként - alapított, az elõdeinktõl ránk ruházott jogok alapján
lovag Balogh Gábor úrnak a magyar kultúra szolgálatáért és Ipolybalog község hétszáz éves hagyományának megõrzése érdekében végzett kiemelkedõen eredményes szolgálatáért a Szent György Lovagrend a Szent Koronával és Anjou-liliomokkal díszített tiszti keresztjét adományozzuk. Ennek hiteléül ezt az okiratot kiállítani megparancsoltuk és nekünk bemutatva, Rendünk nagypecsétjével megerõsítve elrendeltünk. Isten áldása kísérje további szolgálatát. Kelt Visegrádon, az Úr 2005 éve augusztus havának 14. napján. Lovag vitéz Kõrösi Cseke László rendi kancellár
H a s o n l ó k i t ü n t e t é s t e g y b e n G y ö rg y Fe re n c , ipolybalogi lelkiatya és Pásztor Béla , Veresegyház polgármestere is kapott. György Fe r e n c Ipolybalog ősi egyházának újjászervezésében, a hívek pásztorálásáb a n ny ú j tott szolgálatáért és a Szent Koronához fűződő helyi hagyomány továbbélése érdekében végzett munkájáért érdemelte ki az elismerést, míg Pásztor Béla az egykori szülőhely nemes hagyományának megmentése érdekében hozott önzetlen szolgálatáért. Olvasóink közül lehet, hogy többen nem tudják, mi is a Szent György Lovagrend, milyen céllal jött létre, és fejti ki tevékenységét. Ezért most, ehhez az alkalomhoz kapcsolódva, röviden bemutatjuk a Rend történetét, feladatát, céljait. A keresztes háborúkat követő XIV. század a lovagi eszmények kivirágzását is meghozta. Ez kedvező hatást gyakorolt a királyi, fejedelmi lovagrendek megalakulására. Angol kutatók szerint is a királyi alapítású lovagrendek sorában amelyeknek statútumai megmaradtak, és ennek alapján működésük rekonstruálható - első a magyarországi SZENT GYÖRGY LOVAGREND. A lovagrendet Károly Róbert királyunk alapította 1326-ban a világi és egyházi jog szerint, és amely alapítása óta semmissé nem nyilváníttatott és törvényes fennállása meg nem szűnt. A rend célja és feladata a keresztény erkölcs alapján, valamint az alapító okiratban lefektetett elvek szellemében a magyar nemzeti eszmék és értékek védelme; a tudományok ápolása, a magyar nemzeti és katonai hagyományok feltárása, ápolása és közkinccsé tétele; az elesettek és gyengék támogatása; a magyar közélet tisztaságának előmozdítása; a lovagi erények korunknak megfelelő gyakorlása és a nemzetek megbékélésének előmozdítása. A Rend legfőbb szerve a Rendi Ülés (convent), amely a felavatott lovagok összességének gyűlése. A Rend vezető szerve a Magisztrátus. A Rend szervezete területi elv szerint épül fel. A területi alapegységek a priorátusok, élén a priorokkal. A Rend tagságát kérelmezni kell, a kérelmező várományosi besorolásba kerül és 1-3 évet tölt a Rend kötelékében. A várományos avathatóságáról, várományosi idejének meghosszabbításáról vagy kérelmének elutasításáról a Magisztrátus dönt. A Rend székhelye Visegrád. A Rend jelmondata:
I N V E R I TAT E I U S T U S S U M H U I C F R AT E R NA L I S O C I E TAT I Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt. Ez a jelmondat a 21. század emberét is sarkallja a csüggedést nem ismerő küzdelemre a Jóért, a Szépért és az Igazságért! Kliment Éva
Közélet
2005. október
Kürtös 9
Széchenyi - díj A budapesti székhelyű Széchenyi Társaság 1991 óta részesíti elismerésben azokat, akik a kultúra, a gazdaság és az oktatás terén teljesítményükkel hozzájárultak az összmagyarság értékeinek megóvásához, de munkájukat eddig még nem díjazták állami kitüntetéssel. Az idén a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében Hrubík Béla, lapunk főszerkesztője is átvehette ezt a rangos kitüntetést, olyan emberek társaságában, mint Kondor Katalin, a Magyar Rádió nemrégiben leköszönt elnöke, Jelenits István professzor, piarista tanár, aki egykoron Antall József
Hrubík Béla laudációja
Németh László gondolatát sokan, s egyre többen valljuk arról, hogy a magyarságnak eklézsiákra lenne szüksége, nem ellenségeskedő politikai pártokra. Modern Clunyk-re, ahol a belátás és szeretet uralkodik. A harmincas években írta, hogy olyanok beszélnek az országházban, akiket régen a ferencvárosi sörcsarnokban sem engedtek volna szóhoz jutni. Mit mondjunk ma? Hogy rosszak az idők? Helyes. Azért vagyunk itt, hogy javítsunk rajta. Széchenyit, de Eötvös Józsefet sem a nemzeti romantika, a honfiúi büszkeség tette reformerré, igazi magyarrá, hanem a szégyen. A szégyen, amit a nemzet elmaradottsága, politikai, közéleti állapota miatt érzett. Mi is szégyenkezhetünk sok mindenért, így aztán nekünk is van esélyünk arra, hogy igazi cselekvő hazafiak legyünk. Gróf Széchenyi István nevét, szellemi-lelki örökségét őrző társaságunk lassan immár két évtizede igyekszik tudatosítani a magyar közgondolkodásban a legnagyobb magyar üzenetét: hibát találni vajmi könnyű, azt mindenki tud. Ne várjátok, hogy a kormányzat szántson, vessen helyettetek, hanem közös munkával igyekezzünk szép Hazánkat felvirágoztatni… HRUBÍK BÉLA az Árpád-kori, 1135-ös okleveles említésű Ipolynyék, szlovák nevén Vinica alpolgármestere, a magyarság szolgáló emberei közé tar-
miniszterelnök gyóntatópapja volt, Horváth István egyetemi tanár, akadémikus, valamint Oplatka András Svájcban élő író, újságíró, műfordító. Természetesen a díjhoz lapunk összes munkatársa és olvasója nevében gratulálunk, és további erőt és kitartást kívánunk értékteremtő munkájához. Az alábbiakban a díjátadást megelőző méltatást közöljük, melyet Szíjjártó István elnökségi tag tartott az Akadémia dísztermében szeptember 21-én, gróf Széchenyi István születésnapján.
tozik. Verssel, énekkel, tánccal, napi művelődésszervezéssel, közösségalakító és építő politizálással, de ha kell, akár kétkezi munkával a magyarság szolgálatát, a felvidéki magyarság, a tájhaza: Nógrág-Hont-Ipoly mente lakóinak közösségalakítását segíti. Ha annyi birtoka lenne, mint egykor Széchenyinek, bizonyára anyagi javainak egy részét is szétosztaná, vagy felajánlaná a haza szolgálatára, de mert ezzel nem rendelkezik, így lelkéből, szellemi értékéből ad egy darabot mindenkinek, aki megérdemli. Miközben papíron nő az átlagműveltség, látjuk a szellemi képességek hanyatlását. Vezető politikusok nyilat-
kozzák, hogy korunkban elsősorban az önérdek mozgatja az embereket. A kisebbségi magyarság kultúrája, anyanyelvi műveltsége, oktatása évtizedek óta kapkod levegő után. Az értelmiség visszahúzódik a napi politikától, s látjuk: egyre ritkábbak a messzebbre látó magyarok, mint Hrubík Béla is, akit jól ismerőktől tudom, hogy nemcsak jó szívvel, becsületesen, de eredményesen is dolgozik. 1964-ben Nógrádszentpéteren született, Szécsénykovácsiban gyermekeskedett, s egy kis kitérő után tért vissza az Ipoly mentére. A Csemadok kulturális munkáját segítette gyermekkorától, tánc és énekcsoportokat alapít, s maga is táncol, énekel, színdarabot játszik. ,,Az életfa árnyékában" és ,,Jövendölés" címmel versesköteteket ad ki, újságot szerkeszt barátaival, az Együttélés politikai
mozgalom egyik helyi vezetője, majd a Magyar Koalíció Pártjának nagykürtösi járási elnöke, az országos tanács tagja. Felesége és két lánya van. Közéleti emberként a szívén viseli a peremvidéken élő honfitársai sorsát, az egykor lerombolt Ipoly-hidak helyreállítását. Hídverő ember kétszeresen is. Hiszen kicsit Nógrád megyei, balassagyarmati is a Jobbágy Károly Alapítvány, a Komjáthy Jenő Irodalmi és Művészeti Társaság, a „Röpke Ívek“ okán. „Ajtód előtt leszáll, hócsend fehér szárnyon, leül és megpihen a megfáradt Karácsony…“ mert az ilyen sorok is hidakat vernek. Lélektől-lélekig… Ereje teljében lévő ember, bízunk abban, hogy a történelmi idő is munkája mellett fog érvelni. „Mert a Haza Te magad vagy!“ - tanultuk Márai Sándortól. Most itt Széchenyi és Arany János Akadémiáján útravalóként azt kell tudatosítanunk, megerősítenünk Hrubík Bélában és valamennyiünkben, hogy sorsunk ugyan nálunk nagyobb hatalmak kezében van, de a jellemünk mindig a magunkéban. Személyes mindnyájunk szerepe és felelőssége. Mi, akik erkölcsi kötelességnek tartjuk a kettős állampolgárság megadását minden magyarnak ezúton is üzenünk az Ipoly mentére, a Vág és Garam-völgybe, Csallóközbe és Beregbe, Székelyföldre, a Vajdaságba, a Drávaszögbe és a Muravidékre: összetartozunk. „Indivisibiliter ac inseparabiliter“. A Széchenyi Társaság elismerése szándékunk szerint egy pillér a lélek és a közösségépítő Hrubík Béla szellemi hídverő munkájához. Erőt, hitet kívánva szolgálatához, a „Pater familias“: Illyés Gyula szavaival teszem személyesebbé ezt a laudációt - üzenve minden itthoni és az öt kontinensen szétszórtan élő nemzettársunknak: „Szeressétek hát jól magatokat, vagyis egymást, - mert nincs Magyarország, nincs magyarság csak Tinálatok, Tibennetek!“ Szíjjártó István
Oktatás
10 Kürtös
M A G YA R Í R Á S s A r I s A v o r A XVII-XVIII. század fordulóján élt egy bolognai születésű nyevtudós, Giuseppe Mezzofanti, aki 58 nyelvet beszélt, köztük a magyart is. A Magyar Tudományos Akadémiának is kültagja volt. Ő állapította meg: „Tudják-e, melyik az a nyelv, amelyet konstruktív képessége és ritmusának harmóniája miatt az összes többi elé, a göröggel és latinnal egy sorba helyezek? A magyar! Az új magyar költők verseit ismerem, amelyeknek dallamossága teljesen magával ragadott. Kísérjék figyelemmel a jövő történetét, és a költői géniusz olyan hirtelen fellendülésének lesznek tanúi, amely teljesen igazolja jóslatomat. Úgy tűnik, a magyarok maguk sem tudják, hogy nyelvük milyen kincset rejt magában.“ A magyar rovásírás nyelvünk törvényeire épült rövidítési rendszerén alapszik. Ebben van kultúrtörténeti jelentősége. Tudvalevő, hogy a rovás nehéz, fáradságos mesterség, ezt megkönnyítendő törekedett a rovó hely- és időmegtakarítás céljából rövidíteni. A rövidítéseit azonban a magyar nyelv törvényeihez, hangértékéhez igazította. Így olyan rövidítések jöttek létre, amelyek mai modern gyorsírásunk logikájával megegyeznek. A kettő egymástól függetlenül azonos logikai rövidítési elveken alapul. Itt az a lényeg, hogy rovásírásunk időben valószínűleg egy évezreddel megelőzte gyorsírásunkat. Rovásírásunk akkor a kor legfejlettebb rövidítéses írásrendszere volt. Ezt bizonyítják a ránk maradt rovásírásos nyelvemlékek. Ezek a ránk maradt rovásírásos nyelvemlékeink, amelyek a magyar ősi írásbeliség legnagyobb bizonyítékai, nemzeti kultúrkincseink. Árpád magyarjai tehát semmiképpen sem lehettek műveletlen írástudatlanok, ahogyan azt ma is tudatlanságból vagy félrevezetés szándékával állítják, könyvekben és élőszóban kulturális intézményekben terjesztik mind a magyar, mind az idegen érdeklődőknek. A kevés ránk maradt rovásírásos nyelvemlékünk közül a legértékesebbek közé tartozik az 1501-ből származó csíkszentmártoni, az 1515-ből származó konstantinápolyi és az 1690-ben talált ún. bolognai rovás botnaptár másolati lapjai. Ezeket kőbe, fába vésték, s
2005. október
epigráfiai írásos emlékeknek nevezzük. Később áttértek a puha anyagra, bőrre, papírra, ecsettel vagy tollal írt rovásokra, amelyeket paleográfiai írásokként tartunk számon. Az első ilyen rovásunk az erdélyi Telegdi János 1598-ból származó, Rudimenta kezdetű rovásírásos tankönyve (a rudimenta kísérletet jelent). Ezt azért írta Telegdi, mert a latin betűkkel nem tudták pontosan lejegyezni a magyar nyelv szavait (hangjait), mivel a latinban nincs 13 hangunkra megfelelő jel. Példának hozza fel Telegdi a nyavalyás szavunkat, amelyet csak így lehetett latin betűkkel leírni: niavalias. Az ősi magyar rovásírásunkban viszont valamennyi hangunkra megvolt az önálló jel. Bemutatja az Úr imáját (Miatyánk) és az Apostoli hitvallást is (Hiszekegy), mindkettőt betűírással rövidítés nélkül. Telegdi minden szót a kor helyesírásának megfelelően kiejtésszerűen tudott róni, s ez mai kiejtésünktől alig tér el. Erdélyben ez a rovásírásos mód kezdett elterjedni. A rovásírásunkról, mint legnagyobb nemzeti kultúrkincsünkről szóló írásunkat egy idézettel kezdtük. Álljon itt befejezésül is egy idézet, a napjainkban egyre gyakrabban emlegetett sir John Browning nyelvésztől: „A magyar nyelv egyetlen darabból álló terméskő, melyen az idők viharai karcolást sem ejtettek. Nem az idők változásaitól függő kalendárium. Nem szorul senkire, nem kölcsönöz, nem alkuszik, nem ad-vesz senkitől. Ez a nyelv a nemzet önállóságának, szellemi függetlenségének legfényesebb emléke. Amit a tudósok nem tudnak megfejteni, azt mellőzik. Ez a nyelvészetben is így van, csak úgy, mint a régészetben. Az egyiptomi templomok egyetlen kőből készült padlatait sem tudják megmagyarázni. Honnan ered, melyik hegységből vágták ki e csodálatos tömeget, miként szállították le, vagy emelték fel a templom tetejéig. A magyar nyelv eredetisége ennél sokkal csodálatosabb tünemény.“ S mivel a magyar rovásírás egységes jel- és rövidítési rendszere annyira összeforrott magyar nyelvünkkel s olyan ősi eredetű, hogy a magyar nyelv és a magyar rovásírás a Kárpát-medence legnagyobb kultúrkincse. Mi tehát a tennivalónk? Az, hogy ősi örökségünket nem elherdálni, hanem megőrizni, megbecsülni és a következő nemzedéknek tovább adni kell.
Kik vagyunk és honnan jöttünk?
Z. Urbán Aladár sorozatszerkesztő
Évfordulók
Latin nyelvű források
November
A honfoglalásról és az azt követő évekről legtöbbet a nyugati források írnak átvéve a középkori íróknak a magyarokról, mint ijesztő ellenségről alkotott képét. Mindezek ellenére ezeknek józan olvasása során jól rekonstruálhatjuk a magyarok honfoglalását. Cassiodorus munkáját a VI. században élt Jordanes dolgozza át, aki sok ismeretet közöl a hunokról. A VII. században keletkezhetett Ravennában a Cosmographia, amely a Fekete-tenger melléki népekről ad jó összefoglalást. Szent Bertin évkönyve 900 előtt készült; a magyarokat - az „ungrikat“ - a hunokkal, majd az avarokkal azonosítja. A Fuldai Évkönyvek 714-901 közötti eseményeket tárgyalják, említést tesznek a magyarok eredetéről és nevéről; „a görögök békét kötöttek a magyaroknak
150 éve, 1855. november 19-én hunyt el Vörösmarty Mihály, a reformkor és a romantika nagy magyar költője. Budapesten a Kerepesi temetőben nyugszik 175 éve, 1830. november 21-én hunyt el Kisfaludy Károly költő, drámaíró. nevezett avarokkal…“ olvassuk. Regino (+915) prümi apát krónikája a magyarokat a szkítáktól származtatja. Munkájában sok írott forrást használ fel. A Sváb Évkönyvek a magyarokat ungriknak nevezik, a Salzburgi Évkönyvek a kalandozásokról adnak jó tudósítást, Cremonai Liudprand (Liuzo +972) a magyarokat „turciknak“ nevezi. További latin nyelvű forrás: Widukind, Folcuin,
Augsburgi Gerhard, János velencei pap, Ekkehard, Brémai Ádám, Prágai Kozma, Albericus, Aventinus, Querfurti Bruno, Ademar és sokan mások. Ekehardnál olvassuk: „A magyaroknál vidámabb embereket aligha láttam valaha… ételt és italt bőven adtak, életemben ilyen jót nem ettem…“ Kiszely István után (Folytajuk)
Kultúra
2005. október
Kürtös 11
Akinek nótája nincs... Idén is nagy érdeklődés kísérte a C s e m a d o k Nagykürtösi T e r ü l e t i Választmánya által immár hatodik alkalommal meghirdetett nótaversenyt. Ezúttal is, immár hagyományosan, október második vasárnapján és Ipolykeszin az egyébként kívül-belül szépen kifestett kultúrházban adtak egymásnak randevút a zömmel Nyugat-Szlovákia déli járásaiból érkezett műkedvelő nótaénekesek. Nagy számukat tekintve csak úgy, mint tavaly, most is válogatónak számító elődöntőt kellett tartani. Az Iványi Árpád - Nozdrovicky Beáta - Vajda Gréta összetételű zsűrire várt az a csöppet sem k ö n ny ű f e l a d a t , hogy a Balogh Béla c i g á ny ze n e ka ra által kísért 25 énekes közül a 16 legjobb előadót a döntőbe juttassa. A rendezvény délutáni, közönség előtt zajló döntőjét Kosík Szilvia, Ipolykeszi polgármester asszonya nyitotta meg, aki találóan jegyezte meg, hogy akinek nótája nincs, annak szíve sincs. Őt követően Balogh Gábor, a Csemadok járási elnöke szólt az Őszirózsa címmel évről évre meghirdetett magyarnóta-énekesek országos versenyének az énekkultúra fejlesztésére és a
tehetségek felkarolására irányuló céljáról, amely egyben jó szórakozási lehetőséget is biztosít a nótakedvelő embereknek. Bodzsár Gyula műsorvezetőnek jutott a szerep a döntősök teljesítményét értékelő zsűri tagjait: Papp Sándort, a Pátria rádió főszerkesztőjét, Béres Jarmila és Magyar Nándor hivatásos n ó t a é n e ke s e ke t , valamint a színpadra lépő énekeseket és repertoárjukat bemutatni. A verseny végén Papp Sándor, a bíráló bizottság elnöke elismerő szavakkal szólt a nótaénekesek előadásáról. Hogy a döntőbe jutott énekesek fele első alkalommal nevezett be a versenybe, csak azért érdemel említést, mert közülük hárman máris helyezést értek el. A szentpéteri Pivoda Zsolt és a hodosi Olgyai Éva a harmadik díjon osztozott, míg a hontf ü z e s g ya r m a t i Bodor Éva középiskolás diáklány a döntő legjobb énekesének bizonyult. A szintén jó hangú ipolykeszi Básti János viszont egy fokkal j av í t o t t t ava l y i eredményén, és a képzeletbeli dobogó második fokára állhatott a közönségdíjjal is a birtokában. Bodzsár Gyula
Múlt és jövő Madách Napok 2005 Az idei Madách Napok programja az alsósztregovai kastélyban szeptember 29én kezdődött szlovák nyelvű programmal, melyet a főszervező, a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma mellett a Nógrádi Művelődési Központ szervezett Madáchová Strehová néven.
A megnyitót Jarábik Gabriella, az SZMKM igazgatója tartotta a helyi iskola épületében, ahol RNDr. Balázs Péter körzeti elöljáró megnyitotta a ,,A nagykürtösi régió neves személyei” címet viselő vándorkiállítást. Ezután megkoszorúztuk Madách emléktábláját, majd ,,Dobrý deň pán Madách” címmel verseszenés összeállítás következett, melyet Eva Šoošová nyugalmazott pedagógus és
Božena Paučová állítottak össze. A délután folyamán a besztercebányai Pšanecký család, Madách leszármazottai meséltek arról, hogy bár már a magyar nyelvet nem beszélik, mégis büszkék nagy elődükre. Pénteken, szeptember 30-án de. 11.00 órakor nyitotta ajtaját a ,,Múzeumi szalon”, melyben Miklósi Péter újságíró beszélgetett vendégével, Dr. Kerényi Ferenc irodalomtörténésszel.
A nem kis számban megjelent hallgatóság (ipolysági és somorjai diákok) sok érdekességet tudhatott meg Madách Imréről. A beszélgetést Dráfi Mátyás, a Komáromi Jókai Színház színművészének közreműködése tette színesebbé. A
,Múzeumi szalon” után Kovács László, a somorjai Madách Imre Gimnázium igazgatója vallott arról, hogy miért éppen Madách nevét vette fel az iskola. Rövid szünet következett, melyben a jelenlevők megtekinthették az előtérben nyílt kiállítást. A délutánt Balogh Gábor, a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya elnökének előadása nyitotta, aki a Madách-kastély történetéről és a vele kapcsolatos kulturális rendezvényekről tájékoztatta a jelenlevőket. A kastély történetének ismertetését Dr. Kerényi Ferenc folytatta, aki képekkel is illusztrálta, hogy hogyan nézett ki Madách idejében a kastély. Az előadások után a résztvevők Madách Imre sírjánál elhelyezték a kegyelet virágait. Bízunk benne, hogy az idei Madách Napok mottója nem semmitmondó, és nemcsak múltja, de jövője is lesz a Madách Napoknak. Ez, és hogy Madách Imre ne csak a nagyvilágban, de szülőhazájában is halhatatlan legyen, nemcsak a rendezőkön, hanem mindannyiunkon múlik. Kliment Éva
12 Kürtös
Kultúra - Néphagyomány
Rendhagyó irodalomórák a Lencse Színpad előadásában A Lencse Színpad próbáján jártam, ahol a társulat vezetőjével, Kováts Béla színművésszel beszélgettem. - Mit próbáltok most? - Hamarosan lesz egy bemutatónk, ahol a magyar nyelv írásos megjelenéséről emlékezünk meg. A műsor aktualitását az adja, hogy A tihanyi apátság alapítólevele az idén 950 éves. Latin nyelven ké-szült, de az ügyes másoló szerzetes az adományozott birtokok nevét, helyét, megtalálhatóságát magyar nyelven jegyezte be. - Az újságban olvastam új kezdeményezésedről, a rendhagyó irodalomórákról. - A kezdeményezés nem újkeletű, hiszen már az 1980-as években Szolnokon és később Budapesten is készítettünk ilyen előadásokat. A Lencse Színpad 2002 óta rendszeresen foglalkozik a tanulók látókörét is növelő előadások és műsorok tartásával. - Szerinted miért van szükség rendhagyó irodalomórákra? - Sokféle irodalomtankönyv készül, a pedagógusok szabadon választhatnak közülük. A szerkesztők szájízétől függ, hogy mire fordítanak nagyobb súlyt. Így fordul elő, hogy a tananyagok hiányosak. A rendhagyó irodalomórákon ezt az űrt töltjük ki. - Azt állítod, hogy a mai fiatalságnak bővebben meg kell ismernie régi nagyjainkat? - A magyarság a nemzet gyökere. Gyökértelenül nem lehet élni sehol sem. Amikor Magyarországon az 1500-as években dúlt a reneszánsz irodalom (l. Balassi Bálint), akkor fedezték fel Amerikát, ahol a betelepült „nyugati civilizációnak“ ma sincs gyökere, csak XX. századi irodalma és költészete. - Egy olyan feladatot vállaltál fel, amely nagyon szép. A mai világban elmegyünk az értékek mellett, pedig nagyon fontos lenne azokat ápolni. Egy számítógépen és mobiltelefonon felnövekedő társadalmi réteggel olyan értékeket akarnak elfogadtatni, ami szerintem lényegtelen. - Kőműves Kelemenen kívül a fiatalok nem tanulnak népballadát. Úgy gondolom, meg kell ismertetni a magyar folklórt, azaz a szájról
szájra terjedő irodalmat, hisz ez őseink adománya. Meg kell ismerni a hazájukat szerető, hazájukért élő írók, költők műveit. Több pedagógustól hallottam már, hogy azért nem tanítok Adyt, mert úgysem értik meg a gyerekek. Ez helytelen kijelentés, és nem értek vele egyet. - Szerinted attól torzul el a világ, hogy a gyerekek figyelmét nem a megfelelő ismertanyag elsajátítására hívjuk fel? - Igen, és sajnos ezáltal kezdjük a magyarságunkat elveszíteni. - Beszéljünk egy kicsit a határon túli magyarságról. Van, aki magyar, de egyre többen vannak, akik szlovák iskolába járatják a gyermeküket. Akik szlovák iskolába járnak vagy jártak, nem ismerik a magyar irodalmat. Nekik lenne a legnagyobb szükségük általános ismeretanyaguk teljessé tételéért a magyar irodalom megismerésére, mert gyökerek nélkül nem lehet építkezni. - Amerikában, Franciaországban, Angliában, Németországban Petőfi Sándor, József Attila versei a kirakatban láthatók, lefordítva. Aki ezeket nem ismeri, otthontalan, élettelen lesz. - Láttam az asztalodon Sajó Sándor, az irredenta költő könyvét, akit 2000-ben rehabilitáltak, s aki a kőbányai Szent László Gimnázium direktora volt, amelyben később Te is érettségiztél. - A Lencse Színpad művészei Sajó Sándor születésnapjára fognak emlékezni november 11-én Ipolyságon. Készülünk versekkel, dalokkal, melyeket tangóharmonika kísérettel adunk elő. - Repertoárotokban Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre és a francia szimbolisták, a XX. század A-tól Z-ig, a reneszánsz, cigány irodalmi műsor, Mátyás királyról szóló mesejátékok éppúgy szerepelnek, mint a Mikulásváró és a Karácsonyi játékok. Határon túli érdeklődés esetén eljönnétek hozzánk is? - Természetesen nagyon szívesen fogadunk minden meghívást, ami a szerkesztőség címére érkezik. Köszönöm az interjút, és nagyon sok sikert kívánok további munkátokhoz! Kisfaludi Éva
2005. október
NÉPI KALENDÁRIUM November „Indul a zöld, indul a kék/veres-barna helyébe lép/haraszt zörög, az ág reccsen/elmegy a zöld októberben...“ - októbert búcsúztatván jutnak eszünkbe Károlyi Amy Kalendáriumának színes-könnyed sorai. Hamarosan ránk köszönt az őszutó ködös, borongós hónapja, ilyenkor emlegették a hajdani öregek: „Közel a tél, tudd meg ember, kórót zörget a november!“ A régiek Szent András havának kezdeti, jeles napjai - mindenszentek vigíliájával összekapcsolódó halottak ünnepe - a mi zaklatottabb korunkban is a temetőkertek sírhantjai köré fordítják az élők töprengő, fájdalmas emlékezetét. „Voltunk, mint Ti, lesztek, mint Mi: por és hamu...“ hirdeti itt-ott még a ravatalozók bejárata fölötti felirat. Honnan ered az eltávozottak iránti, külön ünnepben is megnyilatkozó, mélységes tiszteletünk? Keletkezése egyidős a homo sapiensszel. Rendszeresen megemlékeztek halottaikról az indogermán törzsek, a perzsák és az ókori görögök is. A halottak napja után mostanság is a Károlyok, az Imrék és a Lénárdok vidám névünnepe fordítja vissza kegyeleti hangulatunkat az e világi élet zajosabb forgatagába. Hajdanán nálunk is nagy kultusza volt a hadifoglyok legendás életű védőszentjének, a bilincstörő Lénárdnak. Ha Márton napján (nov. 11.) a lúd jégen áll, karácsonykor sárban botorkál. Így tartotta a hajdani népi regula. A pozsonyi koronázó székesegyházban ma is látható Raphael Donner híres szobra: amint a lován magyaros ruhában ülő Szent Márton a köpenyét a kardjával kettévágja, hogy megossza ruhadarabját a lova lábánál heverő koldussal. A magyaros öltözet arra utal, hogy viselője a mai Magyarország területén, az egykori Pannonia Savaria nevű városában, Szombathely elődjében született 316-ban. Elődeink paraszti világában az Európa-szerte jeles Szent Márton ünnepe századokon át a gazdasági esztendőnek és a piaci napoknak a végét jelentette. Ha a késő ősz telet is jósló hírnöke, Márton „fekete lovon“ érkezett, és nem öltöztette fehérbe a novemberi határt, akkor ez a feladat - a máig élő néphiedelem szerint - a hópendelyét megrázó Erzsébetre (nov. 19.) hárul. Huszonkettedikén már Szent Cecília búcsúztatja a Skorpió csillagképből a Nyilas jegyébe „ballagó“ Napot, s a régiek szerint, akik ezen az estén föltekintenek az égre, a táncoló „Cicöllét“ is megpillanthatják a Holdban hegedülő Dávid királlyal. Ha Katalin locsog (azaz ha ilyenkor még enyhe vagy sáros az idő), a karácsony kopog. A népszokásokban, hiedelmekben hajdan oly nevezetes dátum huszonötödike - a középkorban élt Alexandriai Szent Katalin szűz és vértanú emlékezetét Korabeli lapokból válogatta és összeállította: Bodzsár Gyula
Hitélet
2005. október
Halottak napja érkezik a visszavonhatatlan, szomorú ősszel, a csendesülés napjai következnek. Útra kelünk a temetőkig, virágot, koszorút viszünk, gyertyát, mécsest gyújtunk. Emlékezünk. „Mert a legárvább akinek még halottai sincsenek bora ecet könnye torma gyertyájának is csak korma álldogálhat egymagában kezében egy szál virággal mert a legárvább akinek még halottai sincsenek“
A római katolikus egyházban az összes meghalt hívő emléknapja. Mindazokra emlékezik ilyenkor az egyház, akik a keresztségben hunytak el, és akikről úgy hiszik, hogy a purgatóriumban vannak, minthogy bocsánatos bűnökkel a lelkükön haltak meg. Az ünnep napja november 2. A clunyi bencések Szent Odiló apát kezdeményezésére 998-ban kezdték megtartani a halottak napját. A 11. században az egész egyházban elterjedt. Rómában csak a 14. században honosodott meg. A liturgia az egész egyházat veszi figyelembe, közösségi tudata téren és időn túl terjed. Ezen a napon a küzdő vagy zarándok egyház kéri a megdicsőült egyház pártfogását, ugyanakkor a szenvedő egyházról sem feledkezik meg. Imáival, felajánlott szeretetszolgálataival és bemutatott szentmise-áldozataival segíti őket. Temető, templom vagy kápolna látogatása szokás az ünnepen vagy az ünnepet követő héten. Ekkor imádkozunk az elhunytak lelki üdvösségéért, a pápa szándékára, és gyónunk, áldozunk. Ezzel teljes búcsút nyerhetünk a tisztítóhelyen szenvedők javára. A holtakért végzett ima értékére sok szent felhívja a figyelmet, hiszen az elköltözött lélek már nem tud segíteni magán Britannica Hungarica nyomán
Kürtös 13
Novemberi nevezetes napok: 1. 2. 5. 9. 11. 13. 16. 18. 19. 21. 30.
Mindenszentek Halottak napja Szent Imre herceg A Lateráni-bazilika felszentelése Tours-i Szent Márton püspök Magyar szentek és boldogok Skóciai Szent Margit Szent Péter- és Szent Pálbazilikák felszentelése Árpád-házi Szent Erzsébet A Boldogságos Szuz Mária bemutatása a templomban Szent András apostol
SZENT IMRE herceg, Szent István király és Boldog Gizella fia volt, valószínuleg Székesfehérváron született 1007-ben. Mivel a trón várományosa Ottó nevű bátyja volt, Imrét egyházi életre készítették fel. Meghalt azonban bátyja, és ő lett a trónörökös. Ezután a kormányzáshoz szükséges politikai és gyakorlati ismeretek elsajátításán fáradoztak, neveléséről atyja gondoskodott. Az udvar lehetőséget adott, hogy a szent életű papok mellett a kor legjelentősebb politikai tényezőivel is találkozhasson. Állami érdekből házasságot kötött a lengyel király lányával, azonban a szüzességi fogadalom miatt megegyeztek egymással, hogy testvérként fognak együtt élni. Az udvari élet sűrű programjaiban kitartóan részt vett, nemcsak egyszerű protokoll rendezvényekben, hanem komoly fizikai igénybevételt és tudást igénylő elfoglaltságokban is. Szenvedélyesen vadászott, 1031-ben a koronázásra készülve is nagy vadászatot tartottak, itt azonban egy vaddisznó rontott rá, és halálosan megsebesítette. Pár nap múlva 1031. szeptember 2-án meghalt. 1083-ban Szent László szorgalmazására szentté avatták.
Imakönyvem Aranykötésű imakönyvet Hagyott rám örökül anyám, Kis Jézus ingben, glóriában Van a könyv első oldalán. Sok év előtt egyik sarokba Beírta jó anyám nevét. Lehajtom a betűkre főmet, Hogy fölidézzem szellemét... Nekem úgy tetszik, hogy csak egyszerű Fehér szobában láttam őt, Tavasz volt épp, s a kedves akác Virágzott a ház előtt. A lemenő nap fénysugára Reszketett ajkán, s zárt szemén Apám ott állt a ravatalnál, S velem együtt sírt szegény.
Hogy elmosódtak a betűk, Mily sárgák, kopottak a lapok, Rég volt, midőn ez imakönyvből Még az anyám imádkozott. Kék selyemszállal összekötve Van itt hajamból egy kevés, Aranyos fürtjeimhez akkor Nem illett még a szenvedés. Írott imádság töredéke Mellett van ott anyám haja Emitt egy szentnek vézna képe, S egy régi, halvány Mária. Elnézem... éppen így viselt meg A sors azóta engemet, Sokszor szeretnék sírni, hogyha Nem szégyellném a könnyeket. Az Úr imádságát ütöm fel.
Kísérőm a nehéz úton, S vigasztalást vegyít a kínhoz A te imád, ó Jézusom. Imádság kell a szenvedőnek, Akit a sors árván hagyott, Úr Istenem! - én nem zúgolódom: Legyen a Te akaratod! Föl nem panaszolom a világnak, Csak szellemednek jó anyám, Milyen kopár volt ifjúságom, S mennyi bánat szállt reám. Tűrtem, reméltem megalázva, Sok gyerek közt éltem én. De ezt a régi imakönyvet, S emléked - szentül őrizém. Összeállította: Kliment Éva
Egészség
14 Kürtös
Bemutatjuk Siklósi Edit nevével újságunk szeptemberi számának Egészség - Néphagyomány rovatában találkoztak először olvasóink. Mivel rovatainkban a jövőben remélhetőleg többször olvashatják írásait, ajánlásait, mai számunkban röviden bemutatkozik hivatásán keresztül. Szívesen fogadja olvasóink leveleit, kérdéseit. Általános vonatkozású gyógykezeléseknek és eseteknek mi is szívesen adunk teret korlátozott terjedelemben. 1997-ben kaptam diplomát parapszichológiából, és ugyanebben az évben reikimester-tanár is lettem. Azóta hasznosítom a tudásomat, segítek az emberek lelki- és egészségi problémáit megoldani az orvosi terápiák kiegészítéseként. Emellett előadásokat és tanfolyamokat tartok, hogy megismertessem az érdeklődőkkel ezt a rég elfelejtett tudást. A gyógyulás mindig attól függ, milyen mértékben ismerjük fel tüneteink eredendő okait, hogyan dolgozzuk fel azokat, hogyan vagyunk képesek a megoldást elfogadni, és aszerint élni. Hiába kér valaki segítséget a gyógyulása érdekében, ha ő semmit nem tesz érte. Hiába minden akkor is, ha nincs hite. A betegség és a betegségtudat olyan állapot, amely mögé el lehet bújni. Amerikai utam során csodálatos gyógyulásokat láttam. Például egy 56 éves hölgynek balesete volt, és járókerettel járt. Bemutattak neki, és kérték, hogy segítsek. A lelki harmonizáció módszerét alkalmazva egyetlen alkalom elég volt, hogy a járókeretét eldobja. Vajon mi volt az oka ennek a gyors eredménynek? A válasz nagyon egyszerű. A hit. Hitt a gyógyulásában és saját magában. Hit Istenben, mélyen vallásos volt. Nem véletlen, hogy Ausztráliában a templomokban gyógyítanak. Isten házában, Isten színe előtt. Követendő példa lehetne a világban. A lelki harmonizáció módszere nemcsak bénult (agyvérzés következtében fellépő bénulás, egyéb mozgásszervi panaszok) állapotokban, hanem ciszták, miómák, epekövek eltávolítására is alkalmas. A lelki harmonizáció következtében az agyban boldogsághormon termelődik, ezért megszüntethetőek a neurotikus problémák is. A lelki harmonizáció segít sorsunk megértésében, elfogadásában, a megbékélésben és az igazi szeretet érzésének megélésében. Az egészséges ember a problémáit képes lelki síkon maradéktalanul megoldani, így teste nem betegedhet le. Ezért mondja a mondás is: ép testben ép lélek lakik. Rohanó életünkben nincs magunkra elég időnk, elsiklunk olyan dolgok mellett, amik először pici, majd egyre nagyobb sebet ejtenek bennünk először lelkileg, majd később testi tüneteket produkálva. Sosem essünk kétségbe, mert ilyenkor segít az ok feltárásban a lelki harmonizáció, amely a testet regenerálja oly módon, hogy hatására a test a lélekkel kapcsolatba lép, visszagondol érzés szintjén a múltbeli esemé-nyekre, és újra esélyt ad annak megértésére, feldolgozására. Testünk újra ép lehet. Amikor a test olyan stádiumba kerül, hogy a léleknek már nem képes visszajelzéseket adni, akkor is segít a lelki harmonizáció, mert megszünteti a fájdalmat, megbékélést, megnyugvást ad. Siklósi Edit Dipl. tudományos és prevenciós parapszichológus Dipl.sz.:1997/81 Tel.: 00-36-30-219-8340 00-421-915-268-191 Hétfő: 11-16-ig Ul. K. Mikszátha 579/17, 99126 Nenince Csütörtök: 11-16-ig Polgármesteri Hivatal, Nenince
2005. október
Beszélnünk kell róla…
Kényszerbetegségek Véleményem szerint nem él a földön olyan ember, akinek ne lett volna élete során valamilyen kényszergondolata, vagy kényszercselekedete. Legfeljebb nem tudja mi az, vagy ha tudja, nem ismeri el. A biztonságérzet bármilyen szintű megbomlása, vagy annak vélelme, a bármitől való félelem cselekedeteinket bennünk megfogalmazódó feltétel(ek)hez köti. Itt a kényszer, ami a betegséget kiváltja! Gyermekkorban a kényszercselekvések többsége ki sem derül, mert a gyermek is csak akkor tud jelezni, ha tudja, mert megfogalmazták, mi az, amit jelnek nevezünk. Kényszeres cselekedeteket, ha tapasztalunk, először a miliőt érdemes megvizsgálni, de semmi esetre sem kell a kis emberke figyelmét felhívni arra, amit csinál, inkább válasszuk a meghitt beszélgetéseket, ahol a gyermeket kibeszéltetjük. Sok olyan családot ismerek, ahol az utóbbi időben még beszélgetni sem beszélgetnek, mert a jólétért való pénzhajhászás, vagy az éhbérért való küzdelem leköti összes idejüket, energiájukat. Minden elváltozásnak, így a kényszercselekedeteknek is lelki okuk van. Csak az okozatot egyszerűbb megállapítani, és erre vonatkozó kutatásokat elvégezni, mintsem az okokat egyénenként feltárni. Pedig a betegnek az ok feltárására van szüksége, hiszen ez a legfontosabb. Az eljárás költségesebb, így azt mondjuk, nem éri meg. Sokaknak erre nincs pénzük, akiknek meg van, azok sem fognak hónapokig kutatgatni a múltjukban, mert egyszerűbb a betegségtudatba menekülni, és orvosságokat szedni, mint a szakemberhez visszajárni. Milyen furcsa lenne egy rendelőben a következő beszélgetés. Beteg: Doktor úr, van egy nagy problémám, állandóan mosom a kezem, de még mindig piszkos! Teljesen ki van sebesedve! Doktor: Üljön le, kérem. Felírok most önnek egy nagyon erős hatóanyagú szert. Elég, ha a tisztasági mosdást végzi el a szappannal, a köztes időben pedig bekeni a kezét ezzel a folyadékkal (ami nem más, mint egy bőrtápláló tartalmú anyag). Mindezt tegye meg az első héten naponta 100-szor, a következő héten naponta 80-szor stb. Amikor ezt a folyadékot használja, csak vízzel moshatja a kezét, mert amit most felírtam, bevonatot képez a bőrén, taszítja a kórokozókat stb.. Hamarosan meg fog gyógyulni, de Önnek is tenni kell érte. És most meséljen. Milyen volt a gyermekkora? És ekkor elindulna egy beszélgetés, ami addig tartana, amíg a kényszer oka egyértelműen kirajzolódna. Amerikában nem véletlen, hogy a legtöbb embernek van pszichológusa. Az általános kényszermosdás egyik okaként emlegetett, a szigorú, tisztaságszerető környezetre stb. vonatkozó meghatározást felválthatná a konkrét szituáció beteg által való megfogalmaztatása, megértetése és feldolgoztatása. Közölni kell a beteggel, hogy minden, így az idegrendszert is érintő betegségeknél is egy múltban átélt esemény, egy helyzet „tokozódott be“ az agyba, amit eddig képtelen volt feldolgozni. Ez okozza a panaszokat, amik eleinte gyenge, majd egyre erősödő formában kényszeres cselekedeteket produkáltak. A kényszerbetegségeknél is a prevenció, a tájékoztatás jelenthetné az igazi megoldást. Sokkal fontosabb lenne, mint a test gyógyszerekkel való mérgezése, majd a mellékhatásokra felírt gyógyszerek mellékhatásainak kezelésével meginduló végeláthatatlan folyamatok kialakulása. Siklósi Edit
2005. október A DOHÁNYZÁSRÓL LESZOKTATÓ TERÁPIA - GEOMED PJT TÁJÉKOZTATÓ A KEZELÉSRŐL A terápia előtt 2 órával dohányozni nem szabad! A kezelésre hozni kell 1 db cigarettát, melyet kezelés közben félig el kell szívni. A terápia teljesen fájdalommentes, és semmilyen mellékhatása nincsen, így előzetes vizsgálat nélküI is bárki részt vehet a kezelésen. Kizáró okok: pacemaker, epilepszia. A terápia időtartama: 25-30 perc. A kezelést egy, a biorezonancia elvén működő készülék végzi, amely összeköttetésben áll egy számítógéppel. A leszokni vágyó végtagjaira és a fejre 5 elektródát helyezünk fel, amely méri a kiszellőztetett, és a teljesen terhelt tüdőrezgését, ebből kiszámítja a szükséges kezelés hosszát és intenzitását. A maradék fél cigarettát a készülék detekciós lapjára helyezve a készülék megállapítja az elszívott cigaretta rezgését, majd az ellenkező rezgést visszaadja a szervezetnek. A két ellenkező előjelű rezgés kioltja egymást, így előálI a szervezetben az az állapot, amikor még egyáltalán nem dohányzott valaki. Ennek következményeként a kínzó elvonási tünetek gyakorlatilag azonnal megszűnnek. A terápia alatt a készülék beindít egy intenzívebb méregtelenítési folyamatot, kiszellőzteti a tüdőt és a légcsövet, valamint stresszoldást is végez. Ezért a terápia után két napig fokozott folyadékbevitelre van szükség (kb. 3-4 liter/nap), hogy a cigaretta okozta és más méreganyagok távozhassanak a szervezetből. A dohányzásról leszoktató terápia egy segédeszköz ahhoz, hogy leszokási elhatározásunkban segítsen, de akaratunkat nem tudja befolyásolni! A teljes sikerhez nyilvánvalóan szükség van az Ön eltökéltségére és némi önfegyelemre. A cigaretta több mint 4000 féle kémiai anyagot tartalmaz. Ezek közüI a legfontosabb méreganyagok: Nikotin: stimulálja a központi idegrendszert, befolyásolja a szívritmust és a vérnyomást. Kátrány: lerakódik a tüdőben és a keringési rendszerben. Nagyon sok kémiai anyagból tevődik össze; formaldehid, arzén, cianid, benzol, tulol stb. Szénmonoxid: hozzátapad a hemoglobinhoz a vérben, ezáltal kevesebb oxigént tud a vér szállítani az egész test sejtjeihez. A sejtek elhalása megnő, az élők deformálódnak, kiépül a ráksejtek kedvező terepe. Minden dohánymentes nappal nagyobb az esélye annak, hogy végképp megszabadulunk a nikotinfüggőségtől. Nem vitás, hogy a leszokáshoz nagy akaraterőre van szükség, melyet megerősíthetünk a küzdésért és a kitartásért járó apró ajándékokkal. Önmagunk jutalmazására már fedezet is van, hiszen megspóroltuk a cigaretta árát! De ne feledjük: a füstmentes élettel megnyert egészség és jobb életminőség pénzben nem mérhető! JÓ EGÉSZSÉGET KÍVÁNUNK! Érdeklődni Szabó Máriánál lehet a 0915/82 51 43-as telefonszámon.
Szabadidõ
Kürtös 15
Számítógép a mindennapokban Csevegők Ebben a cikkben is az előzőhöz hasonlóan internetes szolgáltatásokról lesz szó. Tudjuk, hogy korunk fenoménja, az internet nemcsak passzív információfelvételre szolgál, de biztosítja az aktív információcserét is. Az egyik lehetőség erre az „internetes csevegés“. Az ICQ (I Seek You Kereslek) program egyike a legismertebb „csevegőknek“. Az izraeli Mirabilis cég által kidolgozott program sikere nyomán megindult a klónozás lásd: ICHAT, Instant Messenger, IRC stb. Az ICQ csevegő program minden egyes felhasználója ún. Univerzális Internet Számot kap, amely alapján a rendszer azonosítja a csevegőt. A felhasználó minden bejelentkezésnél (log in) tudja, hogy az adott időpontban kik vannak a hálózaton. Azonnal kapcsolatba léphetünk velük csevegés, e-mail küldés, fájlküldés vagy játék kedvéért. Ne felejtsük el, hogy a csevegő programok ugyanúgy, mint az internet nem biztonságos környezet.
Fontos információkat tartalmazó üzenet vagy állomány elküldésére ezért használjunk valamilyen titkosító rendszert. Biztonságunk szempontjából állítsuk be a csevegő programunkat is úgy, hogy mások csak hozzájárulásunkkal vehessenek fel listájukra, de beállíthatjuk azt is, hogy csak a saját listánkon lévő emberektől kaphassunk üzenetet. A „csevegő“ programokat, ha van web kameránk, mikrofonunk és h a ngs z ó r ó n k a k á r videotelefonként is használhatjuk. Ennek a minősége, ha lassú internethozzáférésünk van természetesen elég gyenge, de ez minőség az internetes hozzáférés gyorsulásával rohamosan javulni fog. Ez az internetes kommunikáció, ha a világ másik felén lévő ismerőseinkkel is zajlik, a helyi telefonhívás díjszabásán történik (természetesen akkor, ha telefonvonalas internethozzáférésünk van). Kellemes csevegést mindenkinek, hiszen a világ egy nagy (internetes) falu. RNDr. Balázs Péter
Kevermes Az idén nyáron a Palóc Társaság révén meghívást kaptam egy tíznapos honismereti táborba. A tábor egy messzi faluban, Kevermesen volt. Mikor megérkeztünk, étellel fogadtak minket. Másnap már megkezdődött az érdekes program. A helybeli fiúk alapítottak egy madarász egyletet, mely a madarak viselkedését és szaporodását vizsgálta. Az egylet neve KMM, azaz kevermesi madarak és madarászok. A csapat egyébként országos versenyen is szerepelt, és kitűnő helyezést ért el. Ezt követően előadást tartottak a régi vidékről, hogy hogyan nézett ki, és hogy éltek az emberek. Három napot kirándultunk a környező városokban, Szarvason, Gyulán, Békéscsabán és voltunk a Kőrös-Maros Nemzeti Parkban. A madarászok elvittek minket a közelben lévő erdőbe, ahol bemutatták a növényeket, madarakat és a madarak tojásait. A fiúk egy könyvet is megjelentettek. Az utolsó napon egy tesztet írattak velünk a látott madártollakról, madártojásokról és a növényekről. Kézműves foglalkozásokat is csináltunk, agyagoztunk, gipszeltünk, és megtanultunk kürtős kalácsot sütni, amit azóta otthon is kipróbáltunk /nagyon finom volt/. Házfelmérést készítettünk, textilt festettünk, íjászkodtunk a táborvezetővel, és a szünetekben fociztunk vagy tollaslabdáztunk. A táborlakók sok helyről érkeztek. Voltak Romániából, Szerbiából, Magyarországról és Szlovákiából. A házmérés nehéz feladat volt. Főként régi házakat mértünk. Minden egyes ajtót, ablakot és tornácot le kellett mérnünk, és jegyzetet készíteni róla. A fiú- és a leányszállás külön házban volt. A fiúk házában két szoba a múzeum részére volt kialakítva. Egy napon vihar volt, és a kapu előtti fa kidőlt. Behordtuk a kertbe, és azért dicséretet kaptunk. Köszönöm a Palóc Társaságnak és elnökének, Urbán tanár úrnak, hogy ilyen élményekben gazdag kiránduláson vehettem részt. Ifj. Balázs Péter
Sport - Felhívások
16 Kürtös
Sport
K ö ny va j á n l ó
Az ősszel kezdődő sakkbajnokságba csak négy csapat nevezett be. Megtörtént a sorsolás, mely szerint a kétfordulós bajnokságban a csapatok így találkoznak egymással:
I. forduló: 2005. 11. 06.
IV. forduló: 2006. 1. 15
Csáb - Ipolybalog Dacsókeszi - Kékkő
Ipolybalog - Csáb Kékkő - Dacsókeszi
II forduló: 2005. 11. 20.
V. forduló: 2006. 2. 5.
Ipolybalog - Kékkő Csáb - Dacsókeszi
Kékkő - Ipolybalog Dacsókeszi - Csáb
III. forduló: 2005. 12. 4.
VI. forduló: 2006. 2. 26.
Dacsókeszi - Ipolybalog Kékkő - Csáb
Ipolybalog - Dacsókeszi Csáb - Kékkő
A MAGYAR VERS ÜNNEPE - FELHÍVÁS A szülőföldhöz való hűség költője, az ipolysági születésű Sajó Sándor emlékének ápolására „MAGYARNAK LENNI: NAGY S SZENT AKARAT!“ címmel a Palóc Társaság ötödik alkalommal rendezi meg a magyar költők hazafias verseinek szemléjét. A magyar vers ünnepére szeretettel hívja és várja a versmondó alap- és középiskolás diákokat, akiknek két költeményt: egy tetszés szerint választott Sajó Sándor-költeményt, valamint a magyar hazafias költészetből egy ugyancsak szabadon választott verset kell könyv nélkül előadniuk szakmai bírálóbizottság előtt. A magyar vers ünnepe 2005. november 12-én a költő születésnapja táján lesz szülővárosában, Ipolyságon.
Szeretettel várjuk minden kedves vevonket ´´ újonnan megnyílt üzletünkbe Ipolykeszin a volt kaszárnyaépületben. Kínálatunk: cserepes mini krizantémok, koszorúk, gyertyák, ´´ cserepes szobanövények, muvirágok, szárazvirág csokrok, ajándéktárgyak, ikebana, Oriflame kozmetika.
2005. október
Ipolybalog és a Szent Korona A Szent Korona ünnepsége alkalmából Cseke László történész feldolgozta Ipolybalog és a magyar Szent Korona történelmi összefüggéseit 1301-tól 1304 augusztusáig. A könyvecske 20 fotót és rajzot is tartalmaz történelmi személyiségekről és helyszínekről. Történelmi ismereteket ad, eziránt érdeklődőknek és könyvgyűjtőknek felettébb hasznos. Megvásárolható az Ipolybalogi Községi Hivatalban 100 Sk-ért.
Ipolynyék Ipolynyék Község Önkormányzatának támogatásával megjelent az Ipolynyék 870 éves című kiadvány, mely a Korcsog László nyugdíjas pedagógus által írott, első ízben tíz évvel ezelőtt megjelent helytörténeti munka, színes fotókkal, és az elmúlt tíz év történéseivel kiegészített változata. A kötet ára 80.-SK. Kapható ill. megrendelhető a Községi Hivatalban és a helyi könyvtárban.
FELHÍVÁS
Hirdetés
Az ipolybalogi Szent Korona − ünnepségről megrendelhetők műsoros kazetták, CD−k, DVD−k. Rendeléseiket a 047/48 85 117−es telefonszámon tehetik meg.
Jutányos áron eladó Nagykürtösön a Billa áruház amfiteátrum közelében magántulajdonban lévõ 2 szobás lakás, vagy kicserélhetõ bérházban lévõ lakásra Kõkeszi, Ipolynyék vagy Zsély községben. Tel.: 48 30 009
E lapszám megjelenését a Mezõgazdasági Minisztérium támogatta. Vydanie tohto èísla finanène podporil MP SR. havilap. Kiadja a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. A kiadásért felel Balogh K Ü R T Ö S Közéleti Gábor, a CSNTV elnöke, telefon: 0907/84 22 67. Fõszerkesztõ Hrubík Béla. Szerkesztõk: Bodzsár Gyula, Urbán Aladár. Mûszaki szerkesztõ: Kliment Éva. Korrektúra: Németh Ágota. Levélcím: 991 28 Vinica, Cesta slobody 466. E-mail:
[email protected]: 0905/60 87 77. Nyilvántartási szám: OÚ 2003/05297. ISSN 1336-3972. Nyomda: NOVAPRESS Ve¾ký Krtíš. Terjeszti: a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya. Ára 10.korona. A szerkesztõség álláspontja nem minden esetben azonos az újságban közöltekkel. A kéziratok szerkesztésének, esetleges rövidítésének jogát fenntartjuk. A hirdetések tartalmáért és nyelvhelyességéért felelõsséget nem vállalunk. A lap a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumának támogatásával készül.
1/2005. o k t ó b e r
VÁ L A S Z T Á S I
MELLÉKLET
Kürtös
MEGYEI Ö N KO R M Á N Y Z AT I VÁLASZTÁSOK 20 05 . N OV E M B E R 2 6 . C É L JA I N K : -
Az Ipoly-hidakhoz kötődő II. és III. osztályó utak felújítása
-
Községeinkkel együttműködve ipari parkok létesítésére alkalmas területek megyei költségvetésből való felvásárlása
-
A zsélyi kastély helyzetének megoldása
-
Az útkarbantartó vállalatok helyzetének megoldása
-
A megyei hatáskörbe tartozó régiófejlesztés támogatása
-
A kékkői nyugdíjasotthon és a kürti szociális intézmény épületeinek javítása
-
A járásban működő középiskolák és szaktanintézmények épületeinek modernizálása, működésük biztosítása
-
A kultúrára szánt megyei források emelése
-
Az autóbuszközlekedés új támogatási rendszerének átültetése
KÉRJÜK, HOGY SZAVAZATÁVAL TÁMOGASSA CÉLJAINK ELÉRÉSÉT, HOGY EGYÜTT TEHESSÜNK A KÖZÖSSÉGÉRT!
2/2005. o k t ó b e r
VÁ L A S Z T Á S I
MELLÉKLET
Kürtös
Amit a megyéről tudni kell Besztercebánya megye 2001. december 1-jén történelmi esemény volt Szlovákiában, amelyre a rendszerváltás óta várunk. Megalakultak a kerületi önkormányzatok, amelyek más országokban már régen mûködtek. Nekünk, magyaroknak a közigazdasági reform kezdete óta más területi felosztás járt a fejünkben. 12 megyét szerettünk volna, vagy még többet. Kimondhatjuk: a jelenlegi kerületi államigazgatási határok továbbéltetése önkormányzati szinten eggyértelmûen a szlovákiai magyarok közigazdasági befolyásának leszûkítése miatt történt. Talán éppen ezért nem voltak a magyar választók közömbösek a kerületi önkormányzati választások kapcsán! Tevékenyen, okosan, a választásokon való részvétellel szereztük meg magunknak azt, ami jár: a méltányos szlovákiai magyar kerületi képviseletet. Ez történt kerületünkben vagy megyénkben is.
siker. A kerület egytizednyi magyarsága egyharmados képviseletet szerzett a megyei parlamentben! A késõbbiek folyamán viszont az MKP szívós munkával elérte, hogy nélküle nem lehet kormányozni, ezért, mint második legerõsebb párt, vétójogot szerzett magának.
Vétójoggal rendelkezni nem akármilyen teljesítmény! Azaz 10%-nyi magyarság 50%-ot tudhat magának a képviselõin keresztül!
Miben dönt a megyei önkormányzat?
¢
Az elsõ képviselõ-testület A kerületben 49 képviselõt választottak meg a következõ elosztásban:
¢ ¢ ¢ ¢ ¢
¢
22 képviselõt szerzett a HZDS-SMER koalíció 15-öt az MKP 7-et az SDKÚ-KDH-DS-ANO
¢
4-et az SD¼ 1 helyet független képviselõ.
A Besztercebányai önkormányzati kerület kiterjedését tekintve az ország legnagyobb kerülete. Lakosainak száma szerint közepes nagyságú (662 077), népsûrûsége alapján viszont a legritkábban lakott. A kerület tizenhárom járásból áll. A kerületben 513 település van, ebbõl 24 város. A kerület székhelye Besztercebánya. Nagyságrendben a második Zólyom városa, majd Losonc és Rimaszombat következnek.
Néhány fontos adat a lakosságról A 2001-es népszámlálás alapján a kerületben 553 856 szlovák nemzetiségû, 77 795 magyar nemzetiségû lakos él. A korábbi népszámláláshoz viszonyítva 10 év alatt 1,3 %-kal csökkent a magyar lakosok száma. A munkanélküliség aránya 21, 47%, ami jóval magasabb az országos átlagnál (17,39%). Az ország legmagasabb munkanélküliségét a kerület három déli, túlnyomórészt magyarok lakta járásában lehet kimutatni (Rimaszombat 27,38%, Nagykürtös 25,12%, Nagyrõce 28,38%).
Az elsõ választások A magyarság számaránya a Besztercebányai önkormányzati kerületben csak 10%. A Magyar Koalíció Pártja 2001. december 1-jén a Besztercebányai kerület négy déli járásában páratlan választási gyõzelmet ért el: 17 jelöltet állított, s abból 15 bejutott a megyei parlamentbe, s ez 88 % -os
¢ ¢ ¢ ¢ ¢ ¢
A területrendezési terv kidolgozásán és elfogadásán keresztül megfogalmazzák a kerület iparának, mezõ-, erdõ-, és vízgazdaságának, környezetvédelmének, valamint idegenforgalmának területi elrendezését, szerkezetét. A területfejlesztésben a kerület gazdasági, szociális, idegenforgalmi és kulturális fejlesztési programját alkotják és valósítják meg. Más országok hasonló területi egységeivel való együttmûködés kialakításában és végrehajtásában (például határon átnyúló együttmûködés). A másod- és harmadosztályú közutak karbantartásában és bõvítésében. A kerületi tömegközlekedés biztosításában. Törvény által meghatározott szociális intézmények alapításában, mûködtetésében. Az oktatásügyben középiskolai szintû oktatási intézmények alapításában, fenntartásában. A kultúra területén színházak, regionális jellegû múzeumok, galériák, népmûvelési központok fenntartásában. Az egészségügyben a szakrendelõk, rendelõintézetek, II. típusú kórházak alapításában és fenntartásában.
A kerületi önkormányzat beruházási tevékenységet is folytathat. Van tehát tétje a képviselõk munkájának, a leírtakból is látható, hogy nem mindegy, kik képviselik régiónkat. Összességében elmondható, hogy megyei szinten bõven van tennivaló. Tény: a magyar képviselõk kivívták mások elismerését. (Sajnos mi, magyarok nem értékeljük eléggé munkájukat!). El kell viszont mondani azt is, hogy ettõl függetlenül - mivel csak õk képviselték a négy déli járás lakosságát - támadásnak lesznek kitéve mások részérõl. Errõl szól ma minden hír, akár a televízióból, rádióból vagy újságból értesülünk róla: készül az MKP-ellenes összefogás, hogy kiszorítsák az MKP-t a megyei önkormányzatokból.
Kürtös
VÁ L A S Z T Á S I
MELLÉKLET
3/2005. o k t ó b e r
Bemutatkoznak az MKP megyei képviselőjelőjelöltjei Nevem Hamerlik Richárd, 1967. május 31-én születtem Pozsony városában. A gimnáziumot Szencen végeztem, ezt követően pedig a Nagyszombati Műszaki Egyetem gépészkarán folytattam tanulmányaimat, ahol 1992 júniusában szereztem gépészmérnöki diplomát. Családot 1991-ben alapítottam, ekkor költöztem ebbe a régióba, Ipolynyékre. Lányom, Erzsébet januárban volt 13, fiam, Endre májusban 12 éves. Dolgoztam többek közt Nagykürtösön, az akkor alakult munkaügyi hivatalban, ahol a foglalkoztatási alap ellenőreként tevékenykedtem. Ezt követően Ipolynyéken a kultúrház ügyeit igazgattam. 1999 januárjától 2002 szeptemberéig a Nagykürtösi Járási Hivatal elöljáró-helyettese voltam. Azóta a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának vagyok a képviselője. 2001 decemberétől a Besztercebányai Megyei Önkormányzat képviselőjeként pedig régiónk ügyeit intézem. A 15 tagot számláló képviselői frakció vezetőjeként lehetőségem nyílt a hatékonyabb munkavégzésre, hiszen az általunk szorgalmazott Ipoly-hidak megépítése immáron visszafordíthatatlan folyamatot alkot. Négy évig (1995-1999) a Csemadok ipolynyéki helyi szervezetének elnöke voltam. Alapítottam - és vezettem is egy vegyeskart, tánccsoportot és zenekart, melyben brácsásként magam is kivettem a munkából a részemet. Ugyancsak 4 évig az MKP Országos Elnökségének voltam tagja. 1998 és 2003 között a párt járási elnöke, 2003-tól pedig alelnöke vagyok. Van egy kis szőlőskertem, borospincém. Szeretek továbbá zenélni, és - ha időmből futja - a családommal csavarogni. Nem szeretek - magamról írni.
Nevem Jámbor László, 1952. január 28-án születtem Ipolyfödémesen. Az alapiskolát Kelenyén és Szécsénkén végeztem. 1971-ben érettségiztem a Losonci Építészeti Szakközépiskolában. A tényleges katonai szolgálat letöltése után a nagykürtösi Agrostav építési vállalatnál kezdtem dolgozni mint művezető, később mint építésvezető és ágazatvezető egészen 1990-ig. 1991. január 1-jétől Apátújfalu község polgármestere vagyok immár a negyedik választási időszakban. 1990-től tagja vagyok a Magyar Koalíció Pártjának, illetve elődpártjának, az MKDM-nek. 1998-ban beválasztottak az MKP járási elnökségébe. A legutolsó járási tisztújító konferenciáig egyik alelnöke voltam a járási MKP-nak. A 2001-es megyei önkormányzati választásokon a legtöbb szavazattal lettem a Besztercebányai Megyei Önkormányzat képviselője az MKP jelöltjeként. Mint megyei képviselő a régiófejlesztési szakbizottságban dolgozom. Polgármesterként egyik kezdeményezője voltam az Ipolymenti Községek Társulásának, amelynek az elnöke vagyok. Sikeresen megpályáztuk az ISPA EU támogatási alapnál a járási vízvezeték megépítéséhez szükséges pénzügyi támogatást, melynél már meghirdették a kivitelezési versenypályázatot. Reményeink szerint még a tél folyamán döntés születik a kivitelezőről, és tavasszal elkezdődhetnek a kivitelezési munkálatok községeinkben. Elmondhatom magamról, hogy több mint 15 éves politikai és önkormányzati tapasztalatokkal rendelkezem, amely tapasztalatokat kamatoztatni szeretném a járás gazdasági, szociális és kulturális fejlesztésében.
Hrubík Béla, 41 éves A Magyar Koalíció Pártja nagykürtösi járási elnöke. Nős, két gyermek édesapja, ipolynyéki lakos. Teljes mértékben azonosulni tudok az ,,emberközelben” jelszóval, mellyel az MKP elindul a megyei választásokon, mert magam is mindig emberközelben éltem, élem az életemet. Soha nem kényszerültem, és nem is akartam elszakadni attól a társadalmi rétegtől, családi vagy baráti közegtől, melyben több mint húsz éve alakítom kisebb-nagyobb sikerrel a közéletet. Tizenöt éve vagyok jelen a politikában, és ez éppen elég idő ahhoz, hogy az ember megtapasztalja a valóságot. Azt a valóságot, amit a mindennapokban kell megélnünk mindannyiunknak, akik vállaljuk identitásunkat, gyökereinket. Az állandó kényszert, amellyel nyolcvan év óta folyamatosan bizonyítanunk kell a hűséget a szülőföldhöz, a lojalitást az országhoz, melynek még mindig csak adófizetői és nem polgárai vagyunk. Az elmúlt négy esztendőben nem voltam tagja a megyei közgyűlésnek, mert 2001-ben nem indultam a megyei választásokon, de azt hiszem megfelelő ismeretekkel rendelkezem ahhoz, hogy amennyiben bizalmat kapok Önöktől, tisztességesen el tudjam látni azt a munkát, melyet rámbíznak, hiszen eddig sem ültem ölbe tett kézzel, s ezután sem fogok, mert vallom, hogy az ember ne csak a ráruházott tisztségek miatt vagy éppen azért legyen tevékeny,
hanem azért, mert érez elég belső késztetést a szolgálatra, melyet a nemzete, a sorsközössége elvár tőle. Ebben a szellemben cselekedve végeztem eddig is munkámat, s ezért van az, hogy az élet számos területén otthon vagyok, ha segíteni kell. Szerénység nélkül állíthatom, hogy jelentős szerepet vállaltam abban, hogy a nagykürtösi kórházban beindíthatták a computer tomográf (CT) működését, hogy a kórház egy osztrák segélyszervezet révén közel tízmillió korona értékben ágyakat, szekrényeket, kórházi munkaruhát, tolókocsikat és egyéb segédeszközöket kapott, s hogy ugyanebből a szállítmányokból sok kis magyar községbe juttatunk el segélyeket az idős, beteg embereknek és családtagjaiknak, hogy immár harmadik éve megjelenhet a Kürtös magyar nyelvű havilapunk, melynek nemcsak főszerkesztője vagyok, hanem gyakorlatilag a gazdasági menedzsere is, hogy ebben az évben járásunk települései közel 30 millió korona értékben infrastrukturális és egyéb beruházásokat kezdhetnek ill. fejezhetnek be, hogy számos Csemadok helyi szervezet és polgári társulás jut anyagi forráshoz, hogy folyamatosan és megfelelő szinten működhessen. Írásaimon, verseimen, köteteimen keresztül nemcsak a közéletben, de az irodalmi életben is jelen lehetek határon innen és túl. A politikai, kulturális és társadalmi életben megszerzett és kivívott pozíciómat mindig a közösség javára próbálom meg hasznosítani, és biztos vagyok abban, hogy így lesz ez a jövőben is. Szolgálok, amíg hasznos tudok lenni, amíg erre a közösségnek szüksége lesz, s amíg ezt EMBERKÖZELBEN tudom cselekedni mindannyiunk javára.
4/2005. o k t ó b e r
VÁ L A S Z T Á S I
Kürtös
MELLÉKLET
Folyt atni a megk ezdett munkát Beszélgetés CSÚSZ PÉTERREL, az MKP Besztercebányai Kerületi Tanácsának elnökével - Elnök úr! Mit kell tudni a megyei választásokról? - Az idei választások november 26-án lesznek, s ugyanúgy, ahogy 2001-ben, most is járásonként választunk képviselõket a járásban lévõ választópolgárok számaránya alapján. A kerületben összesen 49 képviselõt. 17 jelöltet állít az MKP a magyarlakta járásokban: a Losonciban 5, a Nagykürtösiben 3, a Rimaszombatiban 6 és a Nagyrõceiben 3 jelöltünk száll harcba a többi szlovák párt jelöltjével. - Hogyan értékeli az elõzõ választási idõszakot? - Az MKP 2001-ben páratlan választási gyõzelmet ért el: 17 jelöltbõl 15 bejutott a megyei parlamentbe. A kerület egytizednyi magyarsága ezzel egyharmados képviseletet szerzett a megyei parlamentben! 2001-ben is sokan kérdezték, hogy vajon mit tud majd elérni a megyén a 34 képviselõ ellenében a 15 magyar. Akkor is azt mondtuk, most is azt valljuk: ,,nem a sokaság, hanem a lélek tesz csuda dolgokat”. - Nem túlzás ez egy kicsit? - Komolyra fordítva a szót, az MKP a megyei önkormányzat egyik legerõsebb pártja, és hozzátéve a szívós munkát elérte, hogy nélküle nem lehet kormányozni, ezért vétójogot szerzett magának. Egyértelmû sikerként könyvelhetjük el a négyéves idõszakot. Bármelyik jogkörét is nézzük a megyének, elképzeléseink mindenhol érvényesülhettek. Három szakbizottságot mi vezethettünk, bizottsági elnökeink munkáját mindenki elismerte. Büszkeséggel tölt el, hogy képviselõi klubunk alakítja a megye életét. - Tehát a magyarság képviselete rendben volt. Mit jelentett ez konkrétan? - A kultúra területén elértük, hogy a megyei önkormányzat költségveté-
sébõl 7% helyett 8% kerüljön a kultúrára, ezzel az emeléssel a magyar rendezvények támogatására is mód nyílt. Megoldottuk a Csemadok területi titkárainak alkalmazását, visszaadtuk a református egyház vagyonát, a losonci kakasos templomot, 15 millió korona értékben pályázatokat támogattunk. Sok esetben falvaink és polgári társulásaink jutottak így forrásokhoz. Elértük, hogy Rimaszombatban és Nagykürtösön a megyei önkormányzat hivatalának kihelyezett régiófejlesztési osztályát hoztuk létre. Az iskolaügy területén olyan racionalizálást hajtottunk végre járásainkban, amely alapján egészséges pénzügyi helyzetrõl beszélhetünk. Szakmailag elértük, hogy a kerületi tanügyi hivatal elnökét az MKP adta, Szögedi Anna személyében. Végül is az, hogy a déli járásokat egyetlen párt, az MKP képviselte, az itt élõ szlovákok számára is jó volt, mert a többi kilenc, szlovákok által lakta járást hét különbözõ párt képviselte, ami megannyi különbözõ érdek, mi pedig egységesen tudtuk érvényesíteni az elképzeléseinket. Így tudtuk elérni azt, hogy a négy év alatt a megyére szánt összes pénznek a 48%-a négy déli járásba érkezett, vagyis sokkal több, mint a többi kilencbe. - A megyefõnöki posztra heten pályáznak, az MKP képviseletében ön is. Milyen taktikát követ a magyar párt a saját jelölttel? - Az MKP Kerületi Tanácsa alaposan megvitatta ezt a kérdést, és ellen-
szavazat nélkül döntöttünk arról, hogy kell egy elnökjelölt. Az elnökjelölt feladata - függetlenül attól, hogy ki az húzni a csapatot, a közös választási programot, és felvállalni az Ipolynyéktõl Tornaljáig terjedõ térség érdekeit. Nem fogunk meghúzódni a szülõföldünkön, az elnökjelölés tehát annak a kifejezése is, hogy itt vagyunk, és a hangunkra figyelni kell. - Milyen célokat tartalmaz a jelenlegi programjuk? - Van egy jó mondás ezzel kapcsolatban, amely szerint az beszél a jövõrõl, aki nem tud mit kezdeni a jelennel. Nos, ilyen szempontból, azt hiszem, az a legjobb program, ha folytatni akarjuk azt a munkát, amit sikeresen elkezdtünk: további beruházások iskoláink modernizációjára, szociális intézményeink további gyarapítása, az autóbuszközlekedés új támogatási rendszerének átültetése, hogy ne lehessen szó a járatok megszüntetésérõl, közutaink korszerûsítése, ipar telepítésére alkalmas terület megye általi felvásárlása a déli járások valamelyikében, hogy végre közös akarattal a munkanélküliséget is csökkenthessük. - Mit üzen a megye magyar választópolgárainak? - A négy járásban együtt 40 000 szavazat van. Tudatosítani kell mindenkinek, hogy az egyik járás választói elvárják a másiktól, hogy ugyanolyan erõvel menjenek el szavazni, mint ahogy õk mennek el, mert a lehetõ legtöbb képviselõt kell bejuttatni - ez közös érdek. Azt üzenem, hogy mi felgyûrjük az ingujjunkat, és folytatjuk a megkezdett munkát. Ezért cserébe azt a tíz percet kérjük, amig leadják voksukat. Úgy gondolom, hogy ez tisztességes ajánlat. A Szabad Újság nyomán összeállította: Hrubík Béla
