2008. (V. 15.) Kt. számú határozattal elfogadva

CSEPEL az értékek szigete

Integrált Városfejlesztési Stratégia 2008. év május hó A 356/2008. (V. 15.) Kt. számú határozattal elfogadva.

Ellenőriztem ezt a dokumentumot

Budapest XXI kerület Csepel

Integrált Városfejlesztési Stratégia

Tartalomjegyzék

1

Előszó______________________________________________________________ - 5 -

2

Csepel szerepe a településhálózatban _____________________________________ - 6 -

3

4

5

6

2.1

Csepel fejlődésének rövid történeti áttekintése_______________________________ - 6 -

2.2

Fővárosi kapcsolatrendszer ______________________________________________ - 8 -

2.3

Agglomerációs kapcsolatrendszer ________________________________________ - 10 -

Csepel egészére vonatkozó helyzetértékelés _______________________________ - 12 3.1

Gazdaság ____________________________________________________________ - 12 -

3.2

Társadalom __________________________________________________________ - 17 -

3.3

Környezet ____________________________________________________________ - 21 -

3.4

Közszolgáltatások _____________________________________________________ - 32 -

Csepeli városrészek területi megközelítésű elemzése ________________________ - 42 4.1

Komplex fejlesztési területek ____________________________________________ - 43 -

4.2

Új fejlesztési területek __________________________________________________ - 51 -

4.3

Vegyes beépítésű területek ______________________________________________ - 59 -

4.4

Kertvárosi beépítésű területek ___________________________________________ - 67 -

4.5

Döntően lakótelepi területek_____________________________________________ - 72 -

4.6

A kerületrészeken átívelő fejlesztési elem __________________________________ - 86 -

Stratégia___________________________________________________________ - 89 5.1

Hosszú távú jövőkép (15-20 év) __________________________________________ - 89 -

5.2

Jövőbeni fejlesztési célok meghatározása __________________________________ - 91 -

5.3

A stratégiai belső összefüggéseinek vizsgálata _____________________________ - 103 -

A 2008-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése_______________ - 121 6.1

Ady lakótelep ________________________________________________________ - 122 -

6.2

Városközpont ________________________________________________________ - 124 -

6.3

Észak-Csepel (Szigetcsúcs-kelet) ________________________________________ - 129 -

6.4

„Csepel SC” sportterület ______________________________________________ - 132 -

6.5

Ráckevei-Soroksári Dunaág menti szabadidőközpont_______________________ - 135 -

6.6

Csepel-Háros külterület _______________________________________________ - 137 -

6.7

Csepel Ófalu-nyugat __________________________________________________ - 139 -3-


7

8


A stratégia megvalósíthatóságának eszközei _____________________________ - 142 7.1

Ingatlangazdálkodás __________________________________________________ - 142 -

7.2

A fejlődést befolyásoló közvetett eszközök ________________________________ - 149 -

7.3

A stratégia megvalósításának partnerségi kérdései ___________________________ 154

7.4

Az IVS megvalósításának szervezeti rendszere ______________________________ 155

7.5

Településközi koordináció mechanizmusa __________________________________ 160

7.6

Monitoring rendszer ____________________________________________________ 163

Anti-szegregációs terv __________________________________________________ 166 8.1

Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról _________ 166

8.2 Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megjelölt fejlesztési programok szegregációs hatása 173 8.3

9

Anti-szegregációs program _______________________________________________ 175

Mellékletek _______________________________________________________ - 190 9.1

Utcák, ahol közműhiányok tapasztalhatók ________________________________ - 190 -

9.2

A partnerségi egyeztetések eredményei___________________________________ - 203 -

-4-


1


Előszó

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia összefoglalja a kerület hosszú távú és a középtávú városfejlesztési céljait, összhangban Budapest Városfejlesztési Koncepciójával és Középtávú Városfejlesztési Programjával (Podmaniczky Program). Áttekinti Csepel fejlődési tendenciáit, elemzi Csepel városrészeinek adottságait, összegzi gazdasági és természeti adottságait, az épített környezet jellemzőit, az egyes területek fejlesztési irányait, körvonalazza Csepel hoszszú távú jövőképét és az eléréséhez szükséges utakat. A következő évek városfejlesztési feladatainak meghatározásakor egyaránt épít az önkormányzat tapasztalataira, eredményeire, (esetleges kudarcainak okaira) és számol a reális lehetőségekkel. Az IVS alapvető célja az önkormányzat eddig megfogalmazott városfejlesztési elképzeléseinek egységes keretbe foglalása, jövőbeni akcióterületi fejlesztési elképzeléseinek megalapozása. Az IVS a kerületfejlesztés dinamikus dokumentuma, amely időről időre felülvizsgálatra kerül, annak érdekében, hogy a kerület stratégiai döntései minden esetben kellően megalapozottak legyenek. Az IVS olyan dokumentum, amely meghatározza Csepel fejlődését (7-8 évre), biztosítja a kerület imázs növelő kommunikációs stratégiáját, illetve egy olyan kiajánló (portfólió) anyag, mely tájékoztatást nyújthat a befektetők, a vállalkozók, és a civil szervezetek számára arról, hogy hogyan kapcsolódhatnak be partnerként a kerület fejlesztési tevékenységeibe. Csepel számára az IVS kiemelkedő jelentőséggel bír, figyelembe véve, hogy Budapest kerületei közül itt található a legtöbb fejleszthető és fejlesztendő zöldmezős terület (a 470 hektáros Szigetcsúcs, a 270 hektáros Háros), valamint a főváros legnagyobb egybefüggő barnamezős területe (a 210 hektáros Csepel Művek), és az egyedülálló ökológiai adottságokkal rendelkező Ráckevei-Soroksári Dunaág nagyközönség számára közvetlenül elérhető északi partszakasza. A fejlesztési lehetőségek kiteljesítése azonban jelentős mennyiségű közösségi beruházást igényel, ezért az IVS egyik legfontosabb feladata, hogy a szűkös közösségi források felhasználását koordinálja, megfogalmazza azokat a kulcsterületeket, amelyek fejlesztése a közpénzek elköltésének leghatékonyabb módját jelenti.

-5-


2


Csepel szerepe a településhálózatban

2.1 Csepel fejlődésének rövid történeti áttekintése Csepel Budapest XXI. kerülete, a pesti síkság, a budai hegyek, és a Tétényi fennsík találkozásánál a Csepel-sziget északi részén helyezkedik el, a Nagy Duna és a Soroksári Dunaág által határoltan. Közvetlen szomszédságban áll a XX. a IX. és a XXIII. kerülettel, s a Duna másik oldalán a XXII. és a XI. kerülettel, délről pedig Szigetszentmiklóssal.

1. Ábra: Budapest-Csepel elhelyezkedése a régióban, a déli agglomerációban és a budapesti kerületek vonatkozásában

A XXI. kerület 25,8 km2 kiterjedésű, ez a főváros területének 4,9%-a, miközben a lakosság 4,6%-a él itt, vagyis az egy km2-re jutó népesség némileg alacsonyabb a fővárosi átlagnál.

Csepel 1950. január 1. óta tartozik a fővároshoz. Korábban város, előtte az ország legnépesebb faluja volt. Már a honfoglalás korában ismert település. Az első okleveles emlék 1138ban keletkezett, mely Csepelt jobbágyközségként említi. Az évszázadok során a történelmi viharok elől elmenekült a lakosság. A falu újratelepítésére 1712-ben került sor. Az 1838-as tavaszi jeges ár elpusztította Csepelt. Újjáépítéskor magasabb fekvésű területet – a mai Ady Endre, Kiss János altábornagy, Karácsony Sándor és Láng Kálmán utcával határolt részt – jelölték ki. Csepel tehát a Duna partjáról a sziget belső területeire települt át (mint ahogyan az az alábbi térképen látható) Csepel életében, fejlődésében meghatározó esemény volt, hogy a Weiss testvérek 1892-től beindították töltényfeltöltő és töltényszétszerelő műhelyüket, mely alapja lett a későbbi gyáróriásnak, a Csepel Műveknek. További jelentős állomása a fejlődésnek, hogy 1912-től megindult a Hév közlekedés, azonban nem a jelenlegi nyomvonalon, hanem Pesterzsébet irányából. (A Hév a jelenlegi Ófalu városrészben fordult kelet-nyugati irányból észak-déli irányba,

-6-



és haladt tovább a jelenlegi nyomvonalán. A Csepeli Nemzeti és Szabadkikötő átadására 1928-ban került sor. A kikötő a Duna-tengerhajózás központja lett. Az 1910-ben 9 462 lélekszámú település 1940-re elérte a 47 812 főt. A 30-as években épültek ki a településen a közintézmények és közszolgáltatások. Ezekben az években kezdődtek el az ingyenes telekosztások a Királyerdőben, míg a 20-as években folytak a parcellázások a Kertvárosban. A kikötőfejlesztés lehetősége érdekében 1930-ban elcsatolták a szigetcsúcson lévő mintegy 1100 hektáros területet, amely 1928-től a Kvassay híd segítségével is megközelíthetővé vált. A XX. század elejére tehát a település gyakorlatilag beszorult a jelenlegi területére: nyugatról a gyár tömbjei korlátozták a terjeszkedést, északról a kikötőfejlesztés érdekében elcsatolt területek vetettek gátat a fejlődésnek, keleti irányban pedig a Kis Duna partjáig családi házas, hétvégi házas parcellázások hasznosították a területet. Csepel hagyományos városi struktúrája az 1950-es évekig két típusú beépítésből állt: hagyományos, többlakásos, udvari beépítésű munkáslakásokból a jelenlegi városközpontban, és attól délre, és a kertvárosi, királyerdei parcellázások nyomán a családi házas övezetből. Az 1950-es évektől kezdődő lakótelep építés ebbe a viszonylag kiegyensúlyozott városi szövetbe ékelődött bele, először csak egy-egy kisebb telep elhelyezésével a városközpontban, a Béke téren, és Csillagtelepen, majd az 1970-es években nagyon jelentősen átalakítva a városi struktúrát. Jelenleg Csepelt a nagyon vegyes beépítésű, és népsűrűségű részek egymás mellett élése jellemzi.

Ófalu

Rózsadomb

Szabótelep

Csillagtelep

Erdőalja

Erdősor

Gyártelep

Háros

Királyerdő

Királymajor

Lakónépesség száma Városrész alapterülete (ha) Lakásállomány (db) Laksűrűség (fő/ha)

1048 4

5 746

913

934

7486

1852 8

4138

1005 6

2381

1496

1514 7

3589

84

2580

55

154

90

132

180

159

31

94

346

358

476

27

470

32 076

4220

2 553

358

356

3183

7321

1827

3795

847

561

5637

1386

32

31

221

38

10

6

42

116

133

109

7

3

24

129

0

Szigetcsúcs

Kertváros

80 982

Csepel

Városközpont

1. Tábla: Csepel városrészeinek egyes mutatói

A legsűrűbben lakott városrészek a Városközpont, Csillagtelep, Erdőalja és Erdősor. Ez megfelel az 50-70-as évek lakáspolitikai céljai megvalósításának: ezeken a területeken folytattak nagymértékű lakásépítéseket. Szabótelep is relatíve sűrűn lakott – az Ady lakótelepnek köszönhetően. A déli területek, így Rózsadomb és Háros további ingatlanfejlesztési potenciált

-7-



foglalnak magukban, jelenlegi laksűrűségük nagyon alacsony. Királyerdő és Kertváros laksűrűsége a családi házas övezetnek megfelelő.

2.2 Fővárosi kapcsolatrendszer

A Főváros Településszerkezeti Tervének szöveges munkarészeiben megfogalmazódnak azok a funkciók, és karakterek, amelyek fővárosi szempontból fontosak, értékesek Csepelen: •

A Csepeli Szigetcsúcs beépítése a kompakt város értékének védelme mellett biztosítana új városias lakóterületeket, intézményi felületeket és az átmeneti zóna térségében nagy kiterjedésű zöldterületeket.

•

A Csepeli Szennyvíztisztító a főváros legjelentősebb környezetvédelmi objektuma.

•

A Csepeli Kikötő (Szabadkikötő) a főváros egyik legjelentősebb logisztikai potenciálja.

•

A Csepel déli részén fekvő vízbázis a főváros vízellátásának egyik legfontosabb forrása.

•

Új lakóterületi fejlesztés Csepel déli zártkerti részének funkcióváltásával lehetséges (Háros), de kertvárosias, kisvárosias beépítéssel, a megfelelő munkahelyi és intézményi struktúrák kialakításával.

•

A Csepel Művek szerkezetváltás alatt álló iparterületén a funkciók átstrukturálása szükséges, figyelembe véve az ipartörténetileg védendő, és jelenleg is fővárosi védelem alatt álló épületegyütteseket.

•

A potenciális talajszennyezettséggel bíró területek tekintetében kiemeli a dokumentum a Csepel Művek területét és a Petróleumkikötő területét.

•

Csepelen rekreációs célokra kiválóan alkalmas területek találhatók: Az RSD mentén és a kavicsos tavak térségében. A kerület kiemelt természeti értékei a Tamariska domb védett természeti területe és a Nagy Duna menti fásított vízkivételi terület.

•

A fővárosi szinten meghatározó közlekedési beruházások közt szerepel a Csepeli Gerincút, valamint az Albertfalvai és Galvani hidak.

•

A tömegközlekedés szempontjából az Észak-déli regionális gyorsvasút kialakítása kap hangsúlyt (a csepeli, ráckevei és szentendrei hévek összekötése a Duna alatt).

-8-



2. Ábra: a Fővárosi Szabályozási Keretterv csepeli metszete, valamint a fővárosra vonatkozó Településszerkezeti Terv

Csepel stratégiai fontosságát a fővárosban jól jellemzi a 2006. június 29-én a Fővárosi Önkormányzat Közgyűlése által elfogadott Podmaniczky Programban (Budapest Középtávú Városfejlesztési Programja) betöltött szerepe: •

A főváros kiemelt fejlesztési térségei közt tartja számon a Dél-budapesti projekttérséget, amely a stratégia megfogalmazása szerint a jövőben „a város Technopolisz térségének magjává” válhat. A szomszédos XI. és IX. kerületekben számos egyetem, kutatóbázis található, és ezekhez a jelenleg beépítetlen csepeli szigetcsúcs fejlesztéseinek javasolt csatlakoznia a jövőben.

•

A program megfogalmazása szerint mindehhez a déli területek közlekedési kapcsolatait jelentősen javítani kell: Körvasút sor déli szakaszának kiépítésével (Határ út mente, kapcsolódó hidakkal), a Kvassay áttörés beruházásával (ez azóta már megvalósult), a Csepeli Gerincút létrehozásával (ez ugyancsak a megvalósítás felé halad), valamint az Észak-Déli Regionális Gyorsvasút hosszabb távon való létrehozásával, amely a csepeli hévet egy város alatti összeköttetéssel közvetlenül a szentendrei hévhez kapcsolná.

•

A Szigetcsúcs térségének bekapcsolása a főváros életébe a program szerint oly módon is megvalósulna, hogy a területen fővárosi funkciók is helyet kapnának, úgymint egy nagy kiterjedésű fővárosi közpark, valamint a Központi Szennyvíztisztító rövidesen elkészülő tömbjei.

•

Csepel részese a főváros fejlesztési elképzeléseinek az ágazati fejlesztési programok vonatkozásában is: -9-



o

Az alapvetően fővárosi fenntartású szakképzés átszervezésének közel 10, kerületben lévő szakközépiskola és szakiskola az alanya (együttműködve a kerületi és alapítványi fenntartású középiskolákkal).

o

A fekvő beteg ellátás átszervezése, a regionális kórházi rendszer kialakítása már érintette a kerületet. Ennek eredményeképpen szűnt meg az aktív kórházi ellátás a Weiss Manfréd kórházban, és került át a Kispesten lévő Jahn Ferenc kórházba. (A racionalizálás szempontjából némi problémát generál, hogy Kispest a 2*1 sávos, gyakran forgalmi torlódásokkal küzdő Gubacsi hídon nehezen elérhető.)

o

A Podmaniczky Program kiemelten kezeli a városrehabilitáció kérdéskörét az alábbi területeken:

A városi központrendszer kiegyensúlyozott fejlesztése, a kerületi központok és alközpontok rendszere

Barnamezős területek revitalizációjának elősegítése (nevesítetten a Csepel Művek esetében is)

Lakótelepi mintaprojektek elindítása (ennek kapcsán készült előzetes stratégiai tanulmány a Fővárosi Önkormányzat megrendelésében a békásmegyeri lakótelepről és a Csepeli Ady lakótelepről)

Összességében megállapítható, hogy a Fővárosi középtávú stratégiai programja Csepel területét nagyobb mértékben érinti, mint bármely más külső kerületét a fővárosban. Csepel tehát stratégiai jelentőségű területe a fővárosnak számos vonatkozásban. Ez a stratégiai szerep azonban érdemben nem tud kibontakozni addig, míg a Településszerkezeti Tervben jelölt haránt irányú közlekedési folyosó (Körvasúti körút) ki nem épül a hozzá tartozó hidakkal egyetemben.

2.3 Agglomerációs kapcsolatrendszer Az agglomerációs kapcsolatrendszert alapvetően meghatározza a kerületből a déli agglomerációba való kiköltözés, majd pedig a déli agglomerációból való ingázás Csepel illetve a város többi része irányába. (Az elmúlt években Csepel lakossága folyamatosan csökkent, míg Szigetszentmiklós és Szigethalom lakossága dinamikusan nőtt.) A 2001-es népszámlálás szerint a Csepelen foglalkoztatottak 12%-a a déli agglomerációból jár be dolgozni. (Ez az agglomerációból dolgozni bejárók több mint 80%-a, a más kerületekből Csepelen dolgozók fele.) Az óvodai és iskolai szolgáltatásokban is egyértelműen kimutatható a környező települések jelenléte. Az óvodákban a gyermekek 10, az önkormányzati fenntartású általános iskolákban kb. 14%-a nem kerületi lakos. Ezen gyermekek után alapvetően a Csepeli Önkormányzat fizeti az állami normatíván felül szükséges normatíva kiegészítést, tehát a nem kerületi gyermekek ellátása, oktatása is részben a kerületre hárul. (Más kérdés, hogy ezek a gyermekek is

- 10 -



hozzájárulnak az intézmények kihasználtságához, amely az általános iskolák esetében pozitív hozadék.) A déli agglomeráció növekedése Csepel számára látványosan megnövelte az utóbbi évtizedekben a kerületen átmenő forgalmat. (Amely az egyik legkomolyabb problémává vált az észak-déli közlekedési kapacitások szűkössége miatt.) Az agglomerációs településekkel Budapest Csepel korábban területfejlesztési társulást alkotott, majd a kistérségek kötelező érvényű szabályozása után a társulási forma felbomlott, s Csepel csak partnerként kísérheti figyelemmel a Csepel szigeti településeket tömörítő Csepel-sziget és környéke többcélú önkormányzati társulás munkáját. Az együttműködés a kistérségi társulással elsősorban a közös nagyprojektekre terjed ki (pl. Ráckevei-Soroksári Dunaág vízminőség védelme, szigeti gerincút megvalósítása, kerékpárutak kiépítése. (Ennek részleteit ld. a 6.5.3 fejezetben.) A kistérség munkájában való korlátozott részvételi lehetőség erősen behatárolja Csepel kistérségi szerepét. A kistérségi tárulásokhoz kapcsolódó állami támogatások miatt ugyanis a kistérségi szerepkörök a szigeti települések belső hálózatában alakulnak ki, és hiába lát el valójában kistérségi szerepeket Csepel az oktatás és egészségügy vonatkozásában, ehhez pénzügyi ösztönző nem társul.

- 11 -


3


Csepel egészére vonatkozó helyzetértékelés

3.1 Gazdaság

Csepeli gazdaságról a Weiss-fivérek által 1892-ben elkezdett iparfejlesztéstől kezdve beszélhetünk, amely kezdetektől fogva jelentős mennyiségű munkaerőt vonzott a Csepel-szigetre. A folyamatosan fejlődő gyárat 1948-ban államosították, amely később, fénykorában Csepel Vas- és Fémművek néven több mint 40 ezer embert foglalkoztatott. A tröszt 1983-ban szűnt meg, 15 cégre bomlott, majd a rendszerváltással elbizonytalanodott a Csepel Művek (CSM) státusza is. 3.1.1 A gazdaságszerkezet alapvető jellemzői A csepeli gazdaság szerkezete az elmúlt 20 évben radikálisan megváltozott. A korábbi – gyakorlatilag a Weiss Manfréd Acél és Fémipari Rt. megalapítása óta jellemző – nehézipari jelleg az elmúlt két évtizedben egyre inkább háttérbe szorult. A kerület gazdasága néhány földrajzi területen koncentrálódik, azaz a működő vállalkozások árbevétel alapján súlyozott koncentráltsága a CSM területén a legmagasabb. Kiemelkedő még a sziget északi részén található Szabadkikötő, a Dunapack Zrt. papírgyára, illetve a Dunaholding Zrt. területe (a volt Duna Tsz. Központja) a kerület déli határán. A kerület gazdasági teljesítményének meghatározó részét adó vállalatok ezen a négy területen találhatóak. A vállalkozások számát tekintve más képet kapunk, 74 százalékuk kerületszerte teljesen szórványosan helyezkedik el. Ennek az a magyarázata, hogy az egyszemélyes betéti társaságok és egyéb kényszervállalkozások száma torzítja a csupán a bejelentett vállalkozások száma alapján történő lehatárolásokat. Az Önkormányzat a működő vállalkozások feléről rendelkezik megbízható (2002-es) adattal. A vállalkozások árbevétel szerint történő csoportosítása azt mutatja, hogy a vállalkozások 71 %-a 0-100 millió forintos éves árbevétellel rendelkezik, és csupán 1 %-uk bír 100 millió forint feletti éves árbevétellel, míg 28 %-ukról nem állnak rendelkezésre adatok.

- 12 -



2. Tábla: A csepeli vállalkozások árbevétel szerinti megoszlása (2002) Foglalkoztatottak (fő) Mikro Kis Közép Nagy

0-9 10-49 50-249 250 felett

Kerületi megoszlás %ban 96,22 3,05 0,66 0,07

Országos %-ban 95,5 3,45 0,90 0,15

megoszlás

Forrás: Csepel Művek Ipari Park Szolgáltató Kht.

A fenti számokból látszik, hogy a vállalkozások túlnyomó többsége mikro és kisvállalkozás, amelyen belül is jelentős részarányt képviselnek a kényszervállalkozások. dasdasdfdfssdfsfsdfs

A 100 lakosra jutó működő vállalkozások száma alapján a kerületben a vállalkozói aktivitás (működő vállalkozás/100 lakos) mértéke meghaladja ugyan az országos átlagot, de messze elmarad a fővárosi értéktől, ám nagyjából azonos a szomszédos pesti kerületekkel. A kerület gazdaságában – a vállalkozások száma alapján – meghatározó szereppel a kereskedelemben tevékenykedő és az ingatlanügyletekkel foglalkozó, gazdasági szolgáltatásokat végző vállalkozások rendelkeznek. Egyértelműen látszik, hogy a nehézipar háttérbeszorulását a kerület a kereskedelmi szolgáltató és ingatlanügyletekkel foglalkozó vállalkozások számának növekedésével próbálja kompenzálni. A 2000-es évtől látványosan nőtt – az ingatlanpiaci konjunktúrával párhuzamosan – az építőipari aktivitás. Csepel területén – a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások (amelybe az összes jelentős ipari és szolgáltatási tevékenységet folytató vállalkozás beletartozik) nettó árbevétel (összesen 281,7 milliárd Ft) adatai alapján – az egyes nemzetgazdasági ágak közül a legnagyobb súlyú a kereskedelem, javítás (39%), majd pedig a feldolgozóipar (37%) következik. A nettó árbevétel alapján a harmadik legjelentősebb nemzetgazdasági ág a szállítás, raktározás, posta, távközlés (11%). A feldolgozóiparon belül a papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység ágba sorolt vállalkozások rendelkeznek a legnagyobb árbevétellel a kerületben, s ezzel egyedül ez az alágazat teszi ki a helyi feldolgozóipar 43%-át. (2003-as adatok alapján) A Fővárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatalától kapott adatok azt mutatják, hogy 2006ban 6106 vállalkozás fizetett iparűzési adót a kerületben. Ebből 2446 volt egyéni vállalkozás, míg 3660 gazdasági társaság. Ez alapján a 100 lakosra jutó működő vállalkozások száma (feltételezve, hogy a működő vállalkozások fizettek iparűzési adót) 8,1 db volt 2006-ban, ami jelentősen elmarad a budapesti átlagtól.

- 13 -



3. Tábla: A meghatározó nagyvállalatok a kerületben Dunapack Papír és Csomagolóanyag Zrt Moltrans Tankautós Fuvarozó Kft MAHART DUNA CARGO Kft FéMALK Fémöntészeti És Alkatrészgyártó Zrt Csepel Energia Kft Berner Rögzítéstechnikai Kereskedelmi Kft. Kft Euro-Tankhajó Szállítási Szállítmányozási Bt Zrinyi Nyomda Zrt Csepel Metall Vasöntöde KftT Budapesti Szabadkikötõ Logisztikai Zrt Siemens Zrt

3.1.2 Kiskereskedelem Csepelen a működő üzletek összes száma 1998 és 2003 között 18,7%-kal (208 bolttal) emelkedett. Az egyéni vállalkozók által üzemeltetett üzletek száma is – 10,3%-os – növekedést mutatott, azonban a nagyáruházak és bevásárlóközpontok térhódításával 2000 és 2003 között 57 egyéni vállalkozás keretében működtetett kiskereskedelmi üzlet zárt be. (2003-ban a bolti kiskereskedelem egységeinek 23,6%-át működtette egyéni vállalkozó.) A kiskereskedelmi üzletek ezer állandó lakosra jutó száma 1998 és 2003 között szintén 25,2%-kal növekedett, majd ez az ütem 2004-től érezhetően lelassult. A többi szomszédos kerülethez képest a növekedési ütem átlagosnak tekinthető, de elmarad a fővárosi átlagtól. Ellátottság szempontjából Csepel a szomszédos kerületeknek megfelelő paraméterekkel rendelkezik, némileg elmaradva a többi külső kerületben tapasztalható hálózatsűrűségtől. 4. Tábla: Ezer lakosra jutó kiskereskedelmi üzletek száma (gyógyszertárak nélkül) IX. kerület XI. kerület XX. kerület XXI. kerület XXII. kerület XXIII. kerület

2001 26,8 11,6 13,9 11,5 11,4 16,4

2002 28,2 12,0 14,4 11,8 11,9 17,8

2003 29,5 12,7 14,6 11,9 12,4 19,5

2004 29,4 12,6 14,6 12,5 12,7 20,3

2005 29,4 12,9 13,9 12,5 12,5 21,8

2006 29,9 13,3 14,1 12,2 12 22,7

Forrás: GKI és KSH

3.1.3 Vendéglátás és turizmus A vendéglátóhelyek száma szintén jelentős mértékben ugyan, de lassuló ütemben – 1998 és 2003 között – 27,5%-kal növekedett. 2006-ban Csepelen 264 vendéglátóhely működött, ami azonban ezer lakosra jutóan elmarad mind a fővárosi, mind pedig az országos átlagtól. Az ezer főre jutó vendéglátóhelyek száma 2004 és 2006 között szinte egyátalán nem változott, 3,3-es értéken stagnált.

- 14 -



5. Tábla: Ezer lakosra jutó vendéglátóhelyek száma IX. kerület XI. kerület XX. kerület XXI. kerület XXII. kerület XXIII. kerület

2001 6,9 4,1 3,3 3,1 2,5 5,0

2002 7,7 4,5 3,4 3,3 2,6 5,0

2003 8,0 4,8 3,4 3,3 2,7 5,3

2004 8,45 4,8 3,6 3,3 2,9 5,8

2005 8,85 4,7 3,5 3,3 3 6,3

2006 9 4,7 3,6 3,3 3 6,5


Turizmus tekintetében Csepel messze elmarad a budapesti átlagtól, mind a férőhelyek számában, mind pedig az ott eltöltött vendégéjszakák száma alapján. A kerületben a kereskedelmi szálláshelyek szállásférőhelyeinek száma 1998 és 2002 között nem változott. 2006-ban a kerületi kereskedelmi szálláshelyek kapacitása mindössze 163 férőhely volt, ami rendkívül alacsony annak tükrében, hogy a szomszédos kerületek közül a XI.-ben található a legtöbb férőhely, mely 2006-ban meghaladta a 6000-et. A legnagyobb bővülés a IX. kerületben figyelhető meg 1998 és 2003 között, ahol 2,3-szeresére, mintegy 2100-ra bővült a férőhelyek száma. Fővárosi szinten is harmadával nőtt a kereskedelmi szálláshelyek kapacitása, de országos átlagban sem sokkal kisebb arányban, 21%-kal. 6. Tábla: Vendégek száma a kereskedelmi szálláshelyeken (fő) IX. kerület XI. kerület XX. kerület XXI. kerület XXII. kerület XXIII. kerület

2001 116 242 214 121 1 300 8 739 6 456 4 629

2002 109 567 195 398 1 732 7 229 8 190 8 075

2003 114 171 200 105 1 268 6 039 12 132 6288

2004 118 599 240 801 2 045 6 829 15 579 10 054

2005 145 808 256 222 2 401 6 829 16 809 12 940

2006 138 866 242 472 3 003 6 779 17 568 9 962


A szálláshely-kapacitások stagnálása és a vendéglátóhelyek számának mérsékelt emelkedése mind azt mutatja, hogy az évről évre növekvő fővárosi idegenforgalomból a XXI. kerület csak minimálisan „profitálhat”. Az eltöltött vendégéjszakák számában pozitív trend kezd kialakulni, a vizsgált 2004 és 2006 között csaknem 20 százalékkal emelkedett Csepelen, de még így sem tudta megközelíteni a 2001-es év 8739-es értéket. 3.1.4 A csepeli gazdaság lehetőségei növelésének szűk keresztmetszetei A vállalkozások nagyságát és menedzsmentjét tekintve megállapítható, hogy a néhány nagyvállalat, amelyeket korszerű menedzsment irányít és többé-kevésbé megfelelő tőkeellátottságúak, után egy jelentős űr következik és azok a közepes méretű, jól működő vállalkozások, amelyek a vállalati szektor gerincét alkothatnák, hiányoznak. Messze leszakadva következnek az évi 100 millió forint alatti árbevétellel rendelkező cégek, amelyek közül a legjobbak is csekély eséllyel rendelkeznek a hosszú távú prosperáló működésre. Ugyanezen problémához kapcsolódik, hogy a mikro- és kisvállalkozások tulajdonosai kvázi munkahelyként kezelik saját cégüket, amely biztosítja a megélhetési forrásokat, nem pedig vállalatként, amelynek hosszú távú céljai vannak. Ez a szemlélet pedig abban mutatkozik meg, hogy a megtermelt profitot szinte teljes mértékben kiveszik a cégből, így az - 15 -



újrabefektetési hajlandóság nagyon alacsony. Ezen kisebb cégek jelentős része nem tervez beruházásokat, elsősorban a túlélésre van berendezkedve, az innováció nincs a fókuszban. További probléma, hogy a CSM-en belül működő vállalkozások jelentős része alacsony hozzáadott értékű tevékenységet – jellemzően raktározást – folytat. A CSM-en belüli ingatlanspekulációk következtében pedig kevés az esély arra, hogy a tulajdonosok megfelelő nagyságú beruházásokat hajtsanak végre a fejlesztések érdekében. A CSM jelenlegi helyzetében kényes egyensúlyban van, egy része az ott lévő cégeknek fejlődik, de egy hasonlóan nagy része egyre rosszabb helyzetbe kerül. Az alacsony hozzáadott értékre enged következtetni az alábbi táblázat is. A kapcsolat nem függvényszerű, de nyilvánvaló, hogy az iparűzési adó az árbevétel függvénye, az árbevétel nagysága pedig alapjaiban meghatározza egy cég gazdasági lehetőségeit. Az alábbi táblázat az egyes vállalkozások által átlagosan fizetett iparűzési adót tartalmazza Csepelen, illetve a környező kerületekben. 7. Tábla: Átlagos iparűzési adó nagyság Kerület

Egyéni vállalkozások által átlagosan fizetett IPA (Ft) 2006-ban

IX.

Gazdasági társaságok által átlagosan fizetett IPA (Ft) 2006-ban 1 564 015

XVIII.

614 920

30 768

XXI.

431 800

27 127

XXII.

544 320

32 455

XXIII.

1 382 023

35 716

33 328

Forrás: Fővárosi Önkormányzat

Jól látható, hogy a környező kerületekhez képest a csepeli gazdasági társaságok és egyéni vállalkozások egyaránt jóval kevesebb iparűzési adót fizetnek. Tekintettel arra, hogy az iparűzési adóból egyértelműen lehet következtetni az árbevétel nagyságára, elmondhatjuk, hogy a Csepelen bejegyzett vállalkozások árbevétele (egy vállalkozásra vetítve) jelentősen elmarad a szomszédos kerületekétől. Az elemzést torzítja ugyan, hogy az iparűzési adót székhely szerint fizetik a vállalkozások, azaz nem feltétlenül a kerületben termelt árbevételt jelzik az adatok. A nagyvállalatok szempontjából a torzítás jelentősebb, azok a kisvállalkozások azonban, amelyek csepeli székhellyel rendelkeznek, alapvetően itt is tevékenykednek. (Fontos, hogy Csepelen – tekintettel arra, hogy a 10 legnagyobb iparűzési adót fizető cég ténylegesen Csepelen termeli meg árbevételét – ez az adat többé-kevésbé a kerületben realizált árbevételt mutatja a nagyvállalatok esetében is, szemben például Ferencvárossal, ahol nyilvánvaló, hogy a Vodafone Magyarország a IX. kerületben csak töredékét realizálja teljes árbevételének.) Csepel geográfiai adottáságai nagy lehetőséget jelentenek a kerület számára, ugyanakkor gazdasági potenciálját a jelenlegi helyzetben nagy mértékben gátolják. A gazdaságilag fontos területek elérhetősége messze elmarad az ideálistól. A Szabadkikötő vízi elérhetősége nem tökéletes (a Duna magyarországi szakaszának nehezen hajózható volta miatt), - 16 -



de sokkal nagyobb problémát jelent, hogy közúton nehezen megközelíthető. A jelenlegi közúthálózat nem bírná el a Szabadkikötő által generált potenciálisan nagyobb közúti forgalmat. Ugyanez a problémája a CSM-nek. A gyárterület nehezen megközelíthető, és a vízi potenciál kevéssé van kihasználva. Mindkét terület közvetlen vasúti összeköttetéssel rendelkezik, de ez sajnos nem jelent közvetlen hozzáférést a nagyvasúti rendszerekhez. Csepel gazdaságának további fejlődése szempontjából kulcsfontosságú a Gerincút és a tervezett hidak megépülése.

3.2 Társadalom A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Budapest-Csepel népessége az elmúlt évtizedekben, 2007-ig bezárólag folyamatosan csökkent. A csökkenés mértéke azonban folyamatosan mérséklődött az elmúlt években. A népességcsökkenés döntő részben az elvándorlásból fakadt. A kerület évente 500-700 fő lakónépességet veszített az elvándorlás miatt, döntően a déli agglomerációba való letelepedésekből adódóan. (Csepel többi budapesti kerülettel kapcsolatos migrációs egyenlege a legtöbb esetben pozitív, a vidékkel szembeni, főleg állandó jogcímű lakhatásra vonatkozó szaldója azonban negatív.) 8. Tábla: Lakás és lakosságszám változás folyamata Lakónépesség (január 1.) 1980 1990 2001 2005 2006 2007 2015 (prognózis) 2020 (prognózis)

76 692 90 197 80 982 77 103 76 557 76 3421 93 852 110 413

Lakásszám (január 1.) 25 31 32 32 32 32 41 49

749 692 076 501 542 076 160 500

Fő/lakás 2,98 2,85 2,52 2,38 2,38 2,38 2,28 2,23

Forrás: Budapest Statisztikai Évkönyve, KSH, Csepel demográfiai prognózisa (Studio Metropolitana Kht.)

A kerület lakosságszáma a következő években valószínűleg növekedésnek indul, a Rákóczi út menti területeken történő társasházi lakóépítések miatt, illetve a Szigetcsúcson, esetleg Hároson várható építkezések kapcsán. Egyedi döntések következtében is születhetnek több száz lakást eredményező fejlesztések: pl. Városközpontban, Gyárterület Duna-parti oldalán, Sportpálya területén. Ezeket a növekményeket azonban óvatosan kell kezelni, mert jelenleg nem látható az a forrás, amely a stagnáló budapesti lakosságszám mellett ezt a kerületi lakosságszám növekményt biztosítaná. Nagyon jelentős, európai szintű beruházásnak

1

2007. év végén a Népességnyilvántartó szerint a csepeli lakónépesség száma 79 955 fő volt. Ez a KSH adatokkal összevetve 2007 év során 3 613 fő lakónépesség növekedést jelentett volna, ami erősen valószínűtlen. Valószínűbb, hogy a gázár támogatás kapcsán sokan rendezték lakcím bejelentésüket, és ez ebben az évben valótlan mozgásokat eredményezett.

- 17 -



kell történnie ahhoz, hogy elsősorban a Szigetcsúcson nemzetközi migrációra, az agglomerációból visszatérő családok letelepedésére nyíljon lehetőség. A jövőbeli sűrűsödési pontokon kiemelten kell kezelni a közművek és az intézmények iránt hirtelen fellépő igényt. Éppen ezért minden jelentősebb lakásberuházásnál át kell tekinteni a településrendezési szerződések lehetőségét a növekvő infrastruktúra igény finanszírozása érdekében. Csepel Budapest vonatkozásában viszonylag fiatal lakosság összetételű kerületnek tekinthető, de ez a korelőny némileg csökken. Míg 2001-ben a 14 év alatti gyermekek aránya több mint 1% ponttal a városi átlag felett volt, addig az idősek aránya 4,6% ponttal alatta. Jelenleg a 0-14 éves korú gyermekek aránya 0,5 százalékponttal magasabb a fővárosi átlagnál, míg az idősek aránya 3,6%-kal alacsonyabb. A gyermekeken belül azonban a bölcsődés és óvodáskorú gyermekek száma enyhe növekedést mutat. 9. Tábla: Budapest és Csepel korstruktúrája 2007. január 1-i lakónépesség belső megoszlása alapján Budapesti átlag

Csepel

0-14 éves korú

12,43%

12,92%

15-29 éves

19,86%

20,97%

30-49 éves

27,92%

28,8%

50-59 éves

14,99%

16,19%

60 éves és idősebb

24,8%

21,12%

Forrás: KSH Budapest statisztikai évkönyve 2006

Társadalmi mutatók tekintetében Csepel helyzete Budapest átlagához mérten kedvezőtlennek minősíthető, elsősorban a képzettség tekintetében figyelhető meg elmaradás. 10. Tábla: Csepel pozícionálása a társadalmi mutatók tekintetében (2001 népszámlálás) Budapesti átlag

Csepel

25-x évesek közt a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya (2001)

23,8%

12,6%

Munkanélküliségi ráta (2001)

6,3%

7,8%

Alacsony foglalkoztatási presztizsű csoportok aránya (7-8-9 főcsoport/foglalkoztatottak) (2001)

23,8%

33,17%

A felsőfokú végzettségű felnőtt lakónépesség tekintetében Csepel a 22. a budapesti kerületek rangsorában az évtized elejének adatait tekintve2.

2

Az alábbi adatok a Közép-magyarországi régió Demográfiai Atlaszából származnak (KSH 2007).

- 18 -



Ugyancsak az évtized első felének átlagában az egy főre eső adóköteles jövedelem tekintetében Csepel a 19. pozíciót foglalja el a budapesti kerületek közt. A nyilvántartott munkakeresők aránya a munkaképes korú lakosságon belül 2006 év végén 2,07%, volt, ami alig marad el a budapesti átlagtól (1,9%), és ezzel az adattal Csepel a 17. a kerületek rangsorában. Ez azonban egyelőre csak egy egyéves, egyedi adat. A 2006 előtti években Csepel a munkanélküliségi rangsor 20-22. helyét foglalta el, lényegesen rosszabb értékekkel, mint a városi átlag. Mindeközben tudnunk kell, hogy a regisztrált munkanélküliek száma messze nem azonos a valóban munkanélküliek számával, hanem lényegesen kisebb annál. (A látens munkanélküliek egy része rokkantnyugdíjas vagy egyszerűen eltartott, esetleg alkalmi munkából él.) Csepelen is kimutatható statisztikai eszközökkel – 2001-es népszámlálás – hogy a munkavállalási korú lakosságon belül3 a foglalkoztatottak aránya 64,53% volt, amely Budapesten a 20. érték a kerületek rangsorában. (A 2005-ös Mikrocenzus azonban a foglalkoztatottsági mutatók tekintetében hibahatáron belül a fővárosi átlag értékeit eredményezte.) A 2001-es, gazdasági aktivitást elemző népszámlálási adatok felhívják a figyelmet az alábbiakra: •

Kiemelkedően magas volt az aktív korú, rokkantsági nyugdíjasok száma (A 2001-es össznépesség 4%-a)

•

Kiemelten magas volt a tanulmányait már befejező, de mégis eltartottként élő fiatal (az összlakosság 2,4%-a)

Az alábbi táblázatban bemutatott, népszámlálási adatokra épülő, kerületrészekre vonatkoztatott mutatószámok jelzik, hogy a társadalmi mutatók tekintetében a kerület szinte egyetlen városrésze sem érte el 2001-ben a budapesti átlagot, azonban a korstruktúra tekintetében a legtöbb kerületrész kedvezőbb helyzetben volt.

3

Munkavállalási kor a nők esetében a 15-59, férfiak esetében a 15-61 éves kort jelenti statisztikailag.

- 19 -



Belváros

Kertvá-ros

Ófalu

Rózsa-domb

Szabó-telep

Csillag-telep

Erdőalja

Erdősor

Háros

Király-erdő

Király-major

Lakónépesség (fő)

2 403

10 279

5 746

1 055

934

7 486

18 528

4 138

10 056

1 496

15 147

3 589

1 777 921

Lakónépességen belül a 60 éves és idősebb lakosság aránya

14,4 %

16,4 %

27%

13,85 %

25,2 %

18%

17%

19,8 %

12,26 %

10,88 %

24,5 %

13,3 %

23%

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

35%

18,15 %

16,1 %

36,44 %

23%

28,2 %

20,75 %

23,15 %

17,8 %

33,3 %

19,7 %

21,6 %

17,1 %

Foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül

49,3 %

62,8 %

57,7 %

51,7 %

51,8 %

54,6 %

59,5 %

59,3 %

63,4 %

53,5 %

55,3 %

61,1 %

n.a

Alacsony komfortfokozatú lakások aránya (félkomfortos, komfort nélküli, szükséglakás)

27,5 %

1,15 %

6,7%

34,1 %

14,6 %

9,28 %

3,1%

5,45 %

1,15 %

35,45 %

13,1 %

1,7%

9%

Budapes-ti átlag

Gyárte-lep

11. Tábla: A lakott kerületrészek egyes mutatói a 2001-es népszámlálás alapján

Forrás: KSH népszámlálási adatok

A városrészek mutatói bizonyos közelítéssel jellemzik a Csepelen belüli helyzetet, azonban ki kell emelni, hogy a városrészeken belül is nagyon erős a belső polarizáció. A kerületen belül a legidősebb lakossággal a Belváros északi területén lévő lakótelepek, Csillagtelep legrégebbi részei és a Kertváros rendelkezik. A legrosszabb társadalmi státuszra vonatkozó mutatókkal pedig azok a régi városias magból megmaradt városrészek bírnak, amelyeket a lakótelep építés nem érintett (az Ady Endre úttól északra és a Rákóczi úttól nyugatra).

- 20 -

3.3 Környezet

3.3.1 Környezeti minőség Csepel körülbelül 100 év alatt nőtte ki magát kis faluból ipari településsé. A Csepel Művek és a többi ipari létesítmény komoly környezeti terhelést jelentett, de mára csökkent az ipari termelés volumene, és a cégek környezetbarátabb technológiákat alkalmaznak, ebből adódóan a környezeti terhelés is jelentősen csökkent. A korábbi szennyezés örökségével a Franciaöböl, a Szabadkikötő és Mol területek, egyes Rózsadombi területrészek, a Papírgyár területe, és a Csepel Művek területének egyes részei szembesülhetnek. A legjelentősebb olajszennyező a Petróleumkikötő, ahol különféle olajtermékeket rakodnak ki és raktároznak a Mol Rt. nagy parti tárolóiba. A talajba beszivárgó olajszármazékok igen hamar elérik a Dunát, nagyobb esőzések alkalmával pedig a kikötő területéről közvetlenül mosódik be a folyóba az elszivárgott olaj. A talaj-, így a talajvízszennyezés egyik legjelentősebb forrása az ipari tevékenységekből fennmaradt szennyezés, valamint a sok illegális hulladéklerakó. Illegális hulladéklerakással érintett terület a Plútó utca - Akácfa út közti füves, fás terület, a Francia-öböl mente, Ófalu környéke, a Csőgyár utca egyes szakaszai és Háros egyes részei. Jelentős hulladékmennyiség található a Ráckevei (Soroksári)- Duna mentén is, főleg a Szigetújfalu utca környékén és a Kis-Duna öböl mentén. Ezek a szennyeződések a talajvíz áramlásának köszönhetően nem csak a Dunát érik el, hanem előbb-utóbb megjelenhetnek a rétegvizekben is. A Nagy-Duna, Ráckevei-Soroksári-Dunaág és a Kavicsos tó vízminősége elsősorban a kommunális szennyvizek tisztítatlan, illetve a Dél-pesti szennyvíztisztító esetében biológiailag tisztított szennyvíz bevezetése miatt kritikus. (A jövőben ezt a terhelést jelentősen csökkenti a Központi Szennyvíztisztító megvalósítása, valamint a Dél-pesti szennyvíztisztítóból a tisztított szennyvíz átsajtolása a Nagy Dunába.) A levegő szennyezettségét elsősorban a megnövekedett gépkocsiforgalom és a tömegközlekedés okozza. A gépkocsiforgalom problémáját némileg enyhítette az M0-ás körgyűrű, mely részben elvezeti a kamionforgalmat. A kerületi úthálózat útjai még jelentős mértékben burkolatlanok, az itt keletkező por belekerül a levegőbe. Fővárosi viszonylatban az átlagosnál némileg alacsonyabb a légszennyezés a kerületben. Helyenként a zajszennyeződés mértéke elérheti az egészségre káros határértéket is. Jelentős zajártalomnak kitett területek a Belváros, a Kossuth Lajos utca, az Ady Endre út, a II. Rákóczi Ferenc út, az Erdősor út környéke. A zaj csökkentését a gépjárműpark fiatalításával,



korszerűsítésével, tehermentesítő útszakaszok megépítésével és zajvédő út menti fásításokkal, helyenként zajvédő falak kiépítésével lehetne elérni. 3.3.2 Lakásállomány A lakásállomány nagysága a kerületben 2006-ban 32 076 db volt. Csepelen az átlagos lakásméret budapesti átlagban alacsonynak tekinthető, 56,8 m² körül van. Az egy lakásra jutó lakók átlagos száma 2,4 fő. 12. Tábla: Lakásállomány fő mutatószámai Kerület

Lakásállomány

Egy lakásra jutó lakosok száma

Épített lakások száma (20012005 átlaga) 755

IX.

33 042

1,62

XX.

28 345

2,11

288

XXI.

32 076

2,38

106

XXII.

20 208

2,42

113

XXIII.

8 115

2,42

71

Forrás: KSH

Csepel kis faluból fokozatosan alakult várossá, majd Budapest XXI. kerületévé. Ezért mind a mai napig magán hordozza a fejlődés stílusjegyeit. A kerület az ipari termelés erősödésével párhuzamosan a lakótelep építés „kísérleti telepeként” is szolgált. Már az 50-es években megjelentek az első, téglából épült lakótelepi épületek a Belvárosban, Csillagtelepen és a Béke téren. A 60-as években tovább folytatódott az építkezés a belvárosi, kertvárosi, hárosi és csillagtelepi városrészekben. A kerület karakterét azonban a 70-es, 80-as években panelos technológiával épült, többnyire 10 emeletes lakóházak határozzák meg, elsősorban a Belvárosban, Királymajorban, Erdőalján, Szabótelepen, Csillagtelepen és az Erdősor városrészben. Királyerdő felé modern társas-, és magánházak épülnek, keveredve a '30-as, '40-es években épült földszintes kertes házakkal, míg a déli településrészen – elsősorban Hároson, Rózsadombon – alacsony felépítményű, nagytelkes házak találhatók. Az 1800-as évek végén tisztviselőházak, szolgálati lakások, polgári villák is épültek, elsősorban a HÉV végállomás környékén a Gyártelep mellett és Kertváros egyes részein. Néhány ház idézi még a 1900-as évek eleji falusias miliő hangulatát is, főként Ófalu, Szabótelep területén. 1990-ben 11 490 db önkormányzati bérlakással rendelkezett az önkormányzat, ezek száma 2000-re 2 629-re csökkent. 1990 óta önkormányzati bérlakás nem épült, egészen 2004-2006 évig, amikor 116 db költségalapú bérlakás építésére került sor, a Fővárosi Önkormányzat és a magyar állam támogatásával. Az önkormányzati bérlakások száma 2008-ban 1 515 db, amely a kerületi lakásállomány 4,6%-át teszi ki. A bérlakásokban élők kereseti viszonyai és szociális összetétele miatt jelentős adósságállomány halmozódott fel. Az önkormányzati bérlakások kb. 20%-a alacsony komfortfokozatú. A bérlakásokat szociális bérletként, piaci bérletként, vagy költségelven adja bérbe az önkormányzat. A bérlakások elhelyezkedésüket tekintve koncentráltan jelennek meg a volt CSM gyárterület melletti területeken, a - 22 -



Szabótelep északi részén, Csillagtelep mindhárom lakótelepén, Erdősor utcai lakótelepen, és a belvárosban a Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos és Táncsics Mihály utcákban. Csepelen a lakosság nagyobb része lakótelepen él. (Körülbelül 2/3-uk távfűtéses, 1/3uk gázfűtéses lakásban.) A lakott lakások 60%-a található lakótelepen, amely érték a budapesti átlag kétszerese. Gázfűtéses lakások a lakótelepi területeken elsősorban a Béke téri, a Katona József utcai, a Csillagtelepi, a Szent László utcai és a sétányokon lévő lakótelepen találhatóak, melyek a lakótelepi lakások viszonylatában a legmagasabb ingatlanértéket képviselik. Az alacsony komfort fokozatú lakások vizsgálatánál nagymértékű eltéréseket tapasztalhatunk az egyes városrészeken belül is. Csepeli átlagban a népszámlálási statisztikák szerinti alacsony komfortfokozatú lakások aránya 7,1%, ami 2 277 db lakást jelent. Egyes városrészekben ez az arány 30% fölötti, akár meg is közelíti az 50%-os arányt. Bár lakásszámban nem magas, arányaiban eléri a 25-30%-t a Városközpontban a Koltói Anna utca környékén. Ugyancsak magas arányaiban az alacsony komfortfokozatú lakások száma Csepel északi lakott területein, az Ófaluban és Szabótelep északi részén, valamint a Gyártelep Városközponttal határos területein. Mindez azt jelzi, hogy Csepel központi területei, a hagyományos településstruktúra megmaradt részein nagymértékben küzdenek az alacsony minőségű lakások problémájával. A hárosi magas mutatók a további közművesítési feladatokat és beépítési feladatokat vetítik előre. Csepelen a lakásállomány megújítása lassabb ütemben halad, mint a főváros többi területén, az új építésű lakások aránya tizedrészét teszi ki a fővárosi átlagnak, és még jelentősebb mértékben elmarad az agglomeráció mutatóitól. 13. Tábla: A kerületi lakásállomány főbb mutatói Lakásállomány, év vége (db)

Épített lakások száma (üdülők nélkül) (db)

Az év folyamán épített, közüzemi vízvezetékkel ellátott lakások száma (üdülők nélkül) (db)

Az év folyamán megszűnt lakások száma (üdülők nélkül) (db)

59

Az év folyamán épített, közcsatornával ellátott lakások száma (üdülők nélkül) (db) 24

1997

32 174

59

29

1998

32 234

65

19

65

5

1999

32 269

64

28

64

29

2000

32 108

54

23

54

28

2001

32 093

66

39

66

15

2002

32 204

119

89

119

9

2003

32 222

22

8

22

4

2004

32 411

216

143

216

27

2005

32 501

107

81

107

17

2006

32 542

178

154

178

137

Forrás: KSH

A lakásépítések számában nagymértékű hullámzás tapasztalható évről évre, bár tendenciaként megfogalmazható, hogy az új építések aránya növekszik. A megszűnt lakások szá-

- 23 -



ma a 2006-os évtől eltekintve alacsony számot mutat, a 2006-os év kiemelkedő 137 db-os mutatója a Gerincút építésével kapcsolatos terület előkészítő munkák következménye. Új építésű lakások átadása van folyamatban a II. Rákóczi Ferenc utca társasházas beépítései nyomán, egy 54 lakásos, egy 42 lakásos és egy 481 lakásos épület komplexumban (Rákóczi Liget). Ezen felül 116 önkormányzati bérlakás épült az elmúlt években a Rákóczi út mentén. A Királyerdőben sorházak építése folyik, teljes közműves zöldterületen épül Csepelen a Berek utcában egy 24 lakásos lakópark (Csalitos III. lakópark). A Királyerdőben hasonló beépítéssel a Tamariska domb mellett is épülnek lakások. További tervezett fejlesztés a Mosolyliget a Csepel Művek szomszédságában, ahol 1500 lakás építésére van lehetőség, valamint az Erdősor utcai lakótelepen áll rendelkezésre két lakóépület fejlesztési terület. Elvi építési engedély van érvényben a Kis Duna mentén egy 180 lakásos lakóparkra (Ibiza fejlesztés). 3.3.3 Infrastruktúra A közművesítettségi arány a kerületben alacsonyabb a budapesti átlagnál, bár az elmúlt években jelentős lépések történtek e téren. Jelenleg a lakások 84,5%-a közcsatornával ellátott. Még 56,1 km-nyi csatorna nincsen Csepelen kiépítve, mely nagy része Hárost, Ófalut, Királyerdőt érinti. A vezetékes víz és a közvilágítás kiépítése még Hároson nem történt meg. Csepelen jelentős a kiépítetlen belterületi utak aránya, ez 2006-ban 31%-ot képviselt belterületen, külterületen ugyanez az arány 92%. A szilárd burkolattal nem rendelkező utak hoszsza 2007-ben 53,7 km, amelynek nagy része Háros, Királyerdő és Ófalu városrészekben található. Az 53,7 km rendkívül hosszúnak számít az adott városrészek beépítettségét és lakónépességének számát tekintve. 17,7 km-nyi gázvezeték hiányzik a kerületben, elsősorban Hároson, Ófaluban, Királyerdőn, és Csillagtelep Krizantém utcai lakótelepén. (A megfelelő infrastruktúrával el nem látott utak felsorolása a mellékletben található) 3.3.4 A kerület közlekedési rendszere

3.3.4.1 Közúti közlekedés A kerületet közúton két hídon lehet megközelíteni, északról a Kvassay (2x2 sávos), keletről a Gubacsi-hídon (2x1 sávos). Az M0-ás autópálya déli hídja pedig a kerület határának közvetlen közelében kapcsolja a szigetet Budához (Budatéténynél) és a pesti oldalhoz - 24 -



Dunaharsztinál. A Kvassay-hídon keresztül a IX. kerülethez (Ferencváros) és a belső pesti kerületekhez kötődik Csepel, a Gubacsi-híd pedig a "szomszédos" Pesterzsébettel (XX. kerület) köti össze, ugyanakkor ez az átkötés jelenti a távolabbi, kelet- és közép-pesti területekkel is a kapcsolatot. Csepel-sziget közúti- és részben ebből adódóan a közösségi közlekedése is rendkívül problematikus. Mind a Kvassay-híd, mind a Gubacsi-híd rendkívül túlterhelt a reggeli és a délutáni csúcsidőben. Míg a Gubacsi esetén maga a híd jelent aránylag szűk keresztmetszetet, a Kvassay esetében önmagában a híd nem, viszont a környékén lévő lámpás átkelők és csomópontok torlasztják fel a forgalmat.

3. Ábra: Csepel szűk közúti kapacitásai

A közúti összeköttetések a szomszédos kerületekkel elégtelenek, a budai oldallal Csepelnek, mint kerületnek közvetlen összeköttetése nincs, a déli M0-s híd nyújtotta – kerülethatáron kívüli - kapcsolatot leszámítva. Ezen a helyzeten a budai oldal irányában a Gubacsi-híddal azonos magasságban megépítendő híd (Albertfalvai-híd), illetve, második preferenciaként mind a pesti, mind a budai oldal irányába a városközpont északi határvonalának

- 25 -



meghosszabbításában épülő hidak (Galvani-híd) javítanának. A Pesterzsébettel való közvetlenebb kapcsolat a kerület kórházi ellátása miatt is kiemelkedően fontos. A jelenleg észak-déli irányban túlterhelt csepeli területek az új, kelet-nyugati irányú átkelő(k) révén harántirányban is jelentős többletterhelést kapnának, ugyanakkor jelentősen mérsékelnék az észak-déli terhelést.

4. Ábra: A tervezett Csepelt érintő utak és hidak rendszere a TSZT-ben, illetve a kerületi tervekben

A szűk keresztmetszetek nem csak a Csepelről kivezető utakon és hidakon jelentkeznek, hanem a kerületen belül is. A kerület egyetlen érdemi gyűjtőútja, amely a 80 ezres lélekszámú kerületet, és a több mint 60 ezres lakosságszámú déli agglomeráció átmenőforgalmát egy irányba tereli, az agglomerációból érkező, többnyire 2*1 sávos II. Rákóczi Ferenc út, amely a Belvárosban a Kossuth Lajos utcába torkollik. Ebből adódóan szinte a teljes agglomerációs és kerületi átmenőforgalom a sűrűn lakott belvároson megy keresztül. Ezt a helyzetet párhuzamos utak építésével (pl. Gerincút teljes kiépítése, majd a szigeti gerincút megvalósítása), és azt követően a Kossuth Lajos utca forgalomcsillapításával szükséges orvosolni. Az uniós forrásból várhatóan 2010-re megépülő csepeli Gerincút I. üteme a CsőgyárGyepsor-Magyar utca nyomvonalán haladva a Corvin csomópontnál köt majd be a Szabadkikötő útra, déli irányban pedig a Mag utcánál csatlakozik a II. Rákóczi Ferenc útba, ezáltal a jelenleg a Kossuth Lajos utcán haladó nehézgépjármű forgalmat, és a személygépjármű forgalom egy részét elvezeti a belvárosból. Jelentős problémát okoz a nagyarányú tehergépjármű forgalom. A célforgalom helyszínei főként a Csepel Művek, valamint a Szabadkikötő területe (illetve az építés óta a leendő Központi Szennyvíztisztító telep zónája is), az előbbi két térség közötti forgalom azonban Csepel belvárosán haladt át. A 2008. március 1-től bevezetett teherforgalmi korlátozások

- 26 -



(össztömegkorlátozású területek kibővítése és a behajtási engedélyek rendszerének átdolgozása) révén Csepel belvárosán keresztüli tranzit teherforgalom kitiltásra került.

3.3.4.2 Közösségi közlekedés Csepel egyetlen kötöttpályás, nagykapacitású közösségi közlekedési rendszere a HÉV, amely nem jelent közvetlen összeköttetést a budapesti belvárossal, ugyanakkor a 2-es és a 4-6-os villamosok révén átszállással a kapcsolat biztosított, bár épp ezen átszállási kényszer miatt nem jelent minőségi alternatívát az egyéni közlekedéssel szemben. A hév járműparkja – bár élettartam növelő felújítást kapott – 30-40 éves szerelvényekből áll. A Csepeli hév egyik legnagyobb problémája a Csepel-belvárosi területen, hogy a nagyvasúti jellegű szerelvényekhez igazodva a biztosítóberendezések a közúti átkelőknél jelentős többletidőt alkalmaznak (fénysorompós átkelők), így a keresztirányú forgalmat egy-egy vonat áthaladásakor több percre blokkolják. Emellett a hév pálya elvágja Csepel két részét egymástól. Ez a tény mind a közúti közlekedési rendszerben, mind pedig a belvárosi területek városfejlesztési programjainak megvalósításában komoly nehézséget okoz. Indokolt középtávon a hév üzemmódjának meghagyása mellett olyan, korszerű járművek beszerzése (igazodva a majdani Észak-Déli Regionális Gyorsvasút projektjéhez), amelyek közlekedésbiztonsági szempontból jóval enyhébb követelményeket támasztanak a közúti átkelők lezárására vonatkozóan. E probléma orvoslása tehát részben technológiai, részben pedig hatósági, szabályozási. A hév üzem jelenlegi problémája, hogy érdemben nem sűríthető tovább (a jelenlegi, reggeli 6 perces követésnél), mivel ekkor az útátjárókban gyakorlatilag folyamatos lenne a tilos jelzés a reggeli csúcsidőben. A hév másik jelentős problémája, hogy Csepel központjának déli részén van a végállomása, és nem halad tovább a déli agglomerációba. Így az agglomerációs forgalom levezetésében minimális a szerepe, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy még a meglévő hév végállomáshoz sem kapcsolódik kiépített, nagy kapacitású P+R parkoló, ahol legalább az agglomerációs forgalom egy részét meg lehetne állítani. Budapest Főváros Településszerkezeti Terve a hévet a Csepeli temetőig javasolja meghosszabbítani, azonban ez az észak-dél irányú forgalom mennyiségén érdemben nem tudna változtatni. A hév vonalát az M0-ás autóúton túl az agglomerációig szükséges meghosszabbítani, potenciálisan a ráckevei hévbe való déli bekötéssel.

- 27 -



5. Ábra: Csepeli tömegközlekedés fejlesztés tervei a TSZT szerint

A Csepellel szomszédos településeket buszjárat kapcsolja össze a kerület központjával (Szent Imre téri és Koltói Anna utcai végállomások), azonban a fő tengelyt adó II. Rákóczi Ferenc út jelentős szakaszán, főként a szűk keresztmetszetekben hiányoznak a közösségi közlekedést előnyben részesítő megoldások, így az agglomerációból érkező és az ugyanezen tengelyen közlekedő BKV buszok a személyautókkal együtt állnak a forgalmi torlódásban, fokozatosan veszítve népszerűségükből. A hév mellett jelentős városi autóbuszhálózat üzemel Csepelen. A járatok egy része gerincvonal, amely Csepelt a szomszédos kerületekkel köti össze, más részük inkább gyűjtő/elosztó szerepű, és a hévre hord rá. A buszjáratok mind a városközpontból indulnak, vagy ott haladnak át, ugyanakkor a hév Szent Imre téri megállóhelyétől és a BKV autóbusz végállomás csak pár perces gyaloglással érhető el, tehát az intermodális funkciók nem teljeskörűek. Pesterzsébettel a 48-as, 51-es / 151-es és az 59-es buszjáratok kötik össze Csepelt, míg Ferencvárossal a 179-179/A autóbusz biztosítja az összeköttetést, ez utóbbi a hév mellett inkább csak feltáró, az (egykori) iparterületeket kiszolgáló vonal. Távlati tervekben (TSZT) szerepel a 3-as villamos áthozatala Pesterzsébetről, és meghosszabbítása Budafok irányába. Ehhez azonban a jelenleg kialakítás alatt álló 1-es / 3-as villamosok fejlesztését célzó kiemelt projektben a 3-as villamos Topánka utcai vonalvezetésére lenne szükség az erzsébeti oldalon annak érdekében, hogy a szigetre átvezethető legyen. Ebben az esetben kötöttpályás összeköttetés létesülne a dél-budapesti kerületek között, amely révén lényegesen javulna a közösségi közlekedés hatékonysága.

- 28 -



6. Ábra: Csepel hév és autóbusz közlekedése

A kerület belső közlekedését biztosítandó a buszjáratok a főbb, kerületrészeket is lehatároló főutakon közlekednek, a járatsűrűség aránylag jónak mondható, szinte minden napszakban a BKV buszok a hévhez hangolva közlekednek. A II. Rákóczi Ferenc úton jelenleg párhuzamos BKV és Volánbusz közlekedés van, ugyanakkor cél, hogy e járatok mind egymáshoz, mind a Volánbusz esetén a hévhez a jelenleginél jobban igazodjanak. Jelentős előrelépést jelentene az egyesített budapesti bérlet (EBB) bevezetése, amely felár nélkül biztosítaná városhatáron belül az összes közösségi közlekedési szolgáltató igénybe vételét. A lakótelepi területek megközelíthetősége biztosított, a Kertváros, Szabótelep és Királyerdő esetében szükséges lenne a gyűjtő/elosztó járatok (38A /138-as, 159-es, 52-es, 152-es járatok) mellett keresztirányú összeköttetések kialakítása, amennyiben ezt lakossági igények egyértelművé teszik. Soroksárral a kerületnek kompösszeköttetése van – a Molnár szigetnél - a túloldali, budafoki kompot az M0-ás híd megépítésekor megszüntették, de a szabályozási tervek számolnak vele

- 29 -



a jövőben, és az infrastrukturális feltételei is adottak Budafokon. Csepel Dunával kapcsolatos adottságai lehetővé teszik személyforgalmi kikötő működtetését mind a Nagy Dunán, mind a Kis Dunán, annak rehabilitációjával összekapcsolva, ezért középtávon annak vizsgálata szükséges, hogy a part menti területek mely részén hozható létre rentábilis módon olyan kikötő (és folyami hajózási szolgáltatás), amely szervesen kapcsolható mind a fővárosi, mind a kerületi, mind az agglomeráció közlekedési rendszerébe, és adott esetben reális közlekedési alternatíva lehet az egyéni közlekedés számára. A kerületben kritikus a korábban már említett P+R-ek hiányán kívüli, lakossági és kliensforgalmat szolgáló parkolási rendszer, elsősorban a városközpontban és a lakótelepeken. A városközpont területén, alapvetően önkormányzati ingatlan bevonásával, rövidtávon mintegy 80-100 parkoló férőhely építhető meg, ami a becsült növekedést figyelembe véve mintegy 23 év várható igényének kielégítésére elegendő. Tovább növekvő igények kielégítésére részben egyes parkolóterületek kétszintes kialakítása, részben pedig újabb területek bevonása (főképp a Gerincút és a hév közötti ill. közvetlen környezetében lévő területsávban) szükséges. A bővítés a nappali parkolási igényeket is szolgálja. A nappali és éjszakai igények arányának esetleges későbbi módosulása parkolásszabályozás alkalmazásával kezelhető. A legelső sorban javasolt parkolóhely építési területek (a Kossuth L. utcában, a piac valamint a víztorony mellett) egyformán szolgálják az éjszakai tárolást és a nappali parkolás igényeit. A P+R parkolási kapacitás jelenleg minimális, még akkor is, ha figyelembe vesszük az annak használt, de nem kiépített területeket (Szent Imre tér és környéke, Víztorony és környéke). A lakótelepi épületek építésének idején még jelentősen kisebb volt a gépkocsi állomány a jelenleginél, a lakótelepi területek egy részénél a külső határokon alakítottak ki parkolókat, a belső területeket pedig gyalogos övezetté nyilvánították. A gépkocsi állomány növekedésével a parkolóhelyek számának nagymértékű növelésére van szükség, melynek kialakítása folyamatban van. Két mélygarázs építésére is lehetőség nyílik, egyrészt Királymajorban, másrészt Erdősoron. Néhány lakótelepen ugyanakkor, a lakótelepek szélén kiépített, kihasználatlan parkolók vannak, melyeket a lakosság őrző-védelemi szolgálat hiánya miatt nem vesz igénybe. Hosszútávon a lakóterületeken a lakásszám 150 %-ában szükséges biztosítani az igények szerinti parkolási lehetőségeket.

14. Tábla: A jelentősebb lakótelepek parkolási helyzete Lakásszám Csillagtelep 3078 Királymajor 1376 Szent L. ltp 1095 Simon B. 2826 Erdősor u. ltp 2500 Forrás: MJ.: 2004. szeptemberi felmérés.

Gépkocsi szám

Parkoló száma

1378 640 480 1510 1850

965 997 750 1250 1607

Tervezett parkolók száma (db) 691 63 32 359 364

- 30 -



3.3.5 Természeti és építészeti értékek Jelentős természetes zöldfelületet képez Csepelen a Tamariska domb, a Királyerdőben a Páfrányos utca mentén található park, valamint az Erdősor utcai lakótelep végén elhelyezkedő Kiserdő. Emellett jelentős mesterséges zöldfelületet biztosít a Ráckevei- Soroksári Dunaág teljes hossza, melyen szabadidő központ, kutyaiskola, ifjúsági tábor, strand és sporttelep található. Kiemelkedő zöldfelületet képvisel a Szent Imre tér, (a Gyepsor u – Tanácsház u – II. Rákóczi Ferenc utca által határolt terület), a Béke tér, a Csepel SC területe, a Simon Bolivár park, a Rákóczi tér, a Szent Miklósi – Szent László – Festő – Posztó utcák által határolt terület, az Erdősor utcai lakótelepen a sétányok környéke, a Csillagtelepen az Iskola tér, a Krizantém utcai lakótelep épületei közti területek, és a Királyerdőben a Repkény-TulipánBokros-Fa utcák környezete. A kerületi önkormányzat által kiemelten kezelt terület nagysága mintegy 22 300 m² (A CSevak Zrt. által kezelt 2 394 130 m² zöldfelületből.) Fővárosi, illetve kerületi jelentőségű zöldfelület a fentiekből:

A városkép, a növényzet értéke szempontjából védett kerületi jelentőségű fasorok: Iskola tér környéki platánfák (Kölcsey u. –Kohász u. – Akácfa u. – Iskola tér – Vasöntő u. – Kazánház u.)

A CSVÉSZ védelme alatt álló kerületi jelentőségű ökológiai társulás:

Kis Duna öböl

Kis Duna Liget

Fővárosi védelem alatt álló terület: Tamariska domb természetvédelmi terület

Natura 2000 ökológiai hálózat része, kiemelt jelentőségű természet megőrzési terület: A Kis és Nagy Duna és ártere

Az épített környezet értékei szempontjából Csepel ipari múlja a meghatározó Műemléki védelem alatt áll:

Szent Imre római katolikus templom (romantikus stílus, 1860 körül)

Nepomuki Szent János (Pest legrégebbi közterületi szobra, Szent Imre tér)

XXI. ker. Rendőrkapitányság épülete (Szent Imre tér)

Csepeli 1.sz. posta épülete (Szent Imre tér) - 31 -



Fővárosi helyi védettségben részesül:

Árpád u. 1. (Csepeli Munkásotthon épülete)

Csepel-Szabadkikötő (Raktárépület, 210028 hrsz.)

Posztógyár u. 2 –II. Rákóczi Ferenc u. 171. (Gyermekház)

Posztógyár u. 3, 4. (középületek)

Deák tér 1. (evangélikus templom)

Épületegyüttesek:

II. Rákóczi Ferenc út – Kereszt u. – Petőfi u – Betű u. által határolt területen lévő kis lakótelep („külső” lakótelep)

Bajáki Ferenc u – Déli u – volt Weiss Manfréd gyár által határolt terület („belső lakótelep”)

A volt Csepel Művek épületegyüttesében 14 épület

3.4 Közszolgáltatások 3.4.1 Oktatási infrastruktúra A kerület lakónépességének 13,9%-a 14 év alatti, vagyis a bölcsődei, óvodai és általános iskolai ellátás részesei, ez 11 256 főt jelent. A kerület bölcsődei ellátását 220 férőhellyel az önkormányzati Egyesített Bölcsődék, míg 60 férőhellyel a Nagy Imre ÁMK bölcsődéje biztosítja 345 fő beíratott gyermek részére. A növekvő gyerekszám miatt a bölcsődék tekintetében kapacitásbővítés szükséges.

- 32 -



7. Ábra: A csepeli önkormányzat óvodái

17 önkormányzati fenntartású óvoda működik a kerületben 27 telephellyel, és további három alapítványi fenntartású. Az óvodák területi elhelyezkedése a kerületrészek lakósűrűségének megfelelő, az óvodai férőhelyek száma (2654 db 2006-ban) megfelel a beíratott óvodáskorúak számának (2651 fő 2006-ban). A népességprognózis szerint tovább növekszik az óvodáskorú gyermekek száma. 16 önkormányzati fenntartású általános iskola működik a kerületben, továbbá három alapítványi fenntartású, 5 956 gyermekkel (2006). A 16 önkormányzati fenntartású intézmény 249 tanulócsoporttal és 5 493 beíratott gyermekkel működik. Az általános iskolai férőhelyek száma meghaladja az általános iskoláskorú gyermekek számát, 2005-ről 2006-ra a tanulók száma 180 fővel, a tanulócsoportok száma 7-tel csökkent. A kapacitásokat a 70-es évek kiugró gyermeklétszámaira tervezték, mely ma a kapacitások kihasználatlanságában és várható további csökkenésében mutatkozik meg. A kerületben a szabad iskolaválasztás lehetőségével sokan élnek, átlagosan 45-50%-ban körzeti és körzeten kívüli gyermekek tanulnak egy-egy iskolában. Az intézményi kapacitást és kihasználtságot tekintve kerületi szinten 6 675 férőhe-

- 33 -



lyen 5 493 tanuló tanult a 2007-es évben, mely csupán 82%-os kihasználtságot jelent. A demográfiai előrejelzés fényében a kerület ezt a kapacitást nem tudja feltölteni, ezért várhatóan a férőhelyek csökkentése indokolt a növekvő gyerekszám ellenére. Az emelt szintű oktatást végző iskolák esetében a kihasználtság árnyalatnyival alacsonyabb, 81% körüli. Az általános iskolák elhelyezkedése egyenetlenebb, kevéssé követi a gyermeksűrűséget. Csillagtelepen kiemelten nagy számban működnek általános iskolák.

- 34 -

15. Tábla: Az önkormányzati fenntartású általános iskolák egyes mutatói a 2008. március 31-i nyilvántartás szerint Intézmény neve

Intézményi férőhely

gyermek-, tanulólétszám az intézményben Összesen

Szárcsa Általános Iskola Kölcsey Ferenc Általános Iskola Eötvös József Általános Iskola Katona József Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskola Vermes Miklós Általános Iskola Lajta László Általános Iskola Kazinczy Ferenc Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Általános iskola Gróf Széchenyi István Általános Iskola Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola Karácsony Sándor Általános Iskola Kék Általános Iskola Hermann Ottó Általános Iskola Nagy Imre ÁMK Általános Iskola

254 400

175 389

HH/ebből HHH 17/3 10/4

504

421

370

SNI

tanulólétszám az iskolában az osztályszervezés módja szerint Normál (általános) tanterv Emelt szintű oktatás és/vagy két Gyógypedagógiai tanítási nyelvű iskolai oktatás tagozat Összesen HH/HHH SNI Összesen HH/HHH SNI Összesen HH/HHH 175 389

17/3 9/3

1/1

17/2

98

8/1

357

23/1

357

23/1

420

380

23/0

11

10

356 468

263 393

46/11 65/10

11 2

263 393

46/11 43/8

400 432

288 431

75/30 10/10

147 431

44/24 4/4

352

161

36/18

161

36/18

484

336

32/8

166

22/5

215

155

66/24

155

728

683

89/28

31

258

30/10

31

408 474

285 425

20/4 27/8

24

192 425

11/2 27/8

24

410

351

78/12

6

345

75/12

11

323

9/1

370

23/0

11 2

22/2 141

31/6 6/6

170

10/3

425

59/18

93

9/2

155

66/24

6 (autista)

3/2

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya (ld. fenti táblázatot) három tanintézményben jelent nagyon komoly problémát. A II. Rákóczi Ferenc általános iskolában, a Lajtha László általános iskolában, és a Mészáros Jenő speciális általános iskolában. Az első két intézmény körzetéhez tartoznak a kerület társadalmi értelemben leginkább leromlott területei. A jövőben ezen két intézmény esetében kell valamilyen módon biztosítani a megfelelő pedagógiai és tárgyi feltételeket, valamint átalakítások során (pl. iskola összevonás) biztosítani az integrált oktatás lehetőségét. (A harmadik, kizárólag speciális nevelési igényű gyermekeket tanító általános iskolában vizsgálni kell az HH/HHH halmozódás okát.) Emelt szintű oktatás (részben két tannyelvű oktatás) az Eötvös József Általános Iskolában 323 fő részére, a Mátyás Király Általános Iskolában 370 fővel, a Lajtha László Általános Iskolában 141 fővel, a Gróf Széchenyi István Általános és Kéttannyelvű Iskolában 170 fővel, a Karácsony Sándor Általános Iskolában 425 és a Kék Általános Iskolában 93 fő részvételével folyik. Gyógypedagógiai tagozat a Mészáros Jenő Speciális Általános Iskolában 155 fő és a Nagy Imre ÁMK Általános Iskolában 6 részére folyik. Az iskolák egy része részt vesz integrált oktatásban, a Hermann Ottó, Karácsony Sándor, Mátyás Király és Móra Ferenc Általános Iskolákban tanulási nehézségekkel küzdő gyermekekkel is foglalkoznak kis létszámban.



8. Ábra: a kerületi önkormányzat által fenntartott oktatási intézmények

A csepeli közoktatási intézményeket a kerületi gyerekeken túl a környező települések és kerületek is választják, 274 óvodás (közel 10%) és 745 általános iskolás (kb. 14%) gyermek nem kerületi lakos. A kerület óvodái és iskolái az agglomeráció igényeit is kielégítik, hosszabb távon azonban ehhez szükséges megteremteni a finanszírozási hátteret is. Mind az óvodák, általános iskolák, mind a pedagógiai szakszolgálat, egészségügyi alapellátás, szociális alapellátás és gyermekjóléti alapellátás szakember ellátottsága teljes körű. A kerületben 14 középiskola, és 3 speciális képzést nyújtó középfokú intézmény működik jelenleg. Ebből 4 gimnázium, a többi szakközép és szakiskola. Ebből mindössze kettő kerületi fenntartású (Jedlik Ányos Gimnázium, Csete Balázs Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola), a többi fővárosi, ill. alapítványi fenntartású. A középiskolás korú gyermekek száma összesen 4950. Az általános iskolások közel 56%-a megy szakközépiskolába, 29%-a gimnáziumba és 15%-a szakiskolába (2005).

- 37 -



A középiskolákban még jellemzőbb a más kerületekből és az agglomerációból érkező tanulók magas száma. A Jedlik Gimnáziumban 58% kerületi lakos mellett más budapesti kerületi és az agglomerációból érkező fiatalok tanulnak. A Csete Balázs Középiskolában átlagosan csak 25%-os a kerületiek aránya. A szakiskolai és szakközépiskolai rendszer átalakulása térségi integrált szakképző központokká megkezdődött és 2010-ig valósul meg. A kerületben három TISZK (Térségi Integrált Szakképző Központ) típusú intézményi hálózat kialakulása történik. A Csepeli Műszaki Szakközépiskola adja egy térségi integrált szakképző központ központi iskoláját, míg az alapítványi fenntartásban működő ADU Csepel Vállalkozói Szakközépiskola körül formálódik egy másik szakképző központ, a harmadik TISZK központja a szándékok szerint a Csete Balázs középiskola lenne. A középiskolák nagy része a városközponti területre koncentrálódik, egy-egy középiskola található a legsűrűbben lakott városrészekben. A kerületben működik több az oktatási tevékenységet támogató intézmény, Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény, Nevelési Tanácsadó, Központi Műhely, Tanuszoda – már csak rövid ideig - Zeneiskola. 3.4.2 Kulturális szolgáltatások Csepel kulturális életét egy jelentős intézményrendszerrel rendelkező, az egyes kerületrészeket ellátó kulturális hálózat biztosítja. A 2007-es év integrációs folyamatai révén kialakult Csepeli Művelődési Központ öt intézményt tömörít: Királyerdei Művelődési Ház, Radnóti Miklós Művelődési Ház, Rákóczi Kert Közösségi Ház, Csepeli Helytörténeti Gyűjtemény, Gyermek Ifjúsági és Sportcentrum. Az integrált intézményen felül a Nagy Imre Általános Művelődési Központ, a Csepeli Munkásotthon és a Csepel Galéria egészíti ki a kerület kulturális kínálatát.

3.4.3 Egészségügyi és szociális ellátás A háziorvosi ellátást illetően a háziorvosi rendelők elhelyezése a kerületben nagyrészt a lakosság sűrűségének megfelelő. A városközpontban található Szakorvosi Rendelőintézet a járóbeteg szakrendelések székhelye. A járóbeteg ellátás szolgáltatásait éves szinten a kerület lakosságának több mint egyharmada igénybe veszi.

- 38 -



2005-ben megszűnt az aktív kórházi ellátás Csepelen, az itteni lakosság a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórházhoz tartozik. A csepeli Weiss Manfréd telephelyen rehabilitációs és krónikus centrum került kialakításra: Krónikus Belgyógyászati Osztály, Mozgásszervi Rehabiltációs Osztály és Gasztroenterológiai Rehabilitációs Osztály működik, s tervezik egy ortopédiai osztály kialakítását is. A kerületi önkormányzat 2004-ben teljes körűen átvette a járóbeteg szakellátás feladatait a fővárostól, mellyel egyidőben megtörtént a szakrendelések ellátási szerkezetének korszerűsítése. Ennek előfeltétele volt a rendelőintézet rekonstrukciója együttműködésben a Fővárosi Önkormányzattal. A szakrendelő teljes megújulásához kapcsolódik a legfontosabb diagnosztikai berendezések cseréje is. A röntgen és a labor berendezéseinek cseréjét külső közreműködő segítségével, vállalkozói tőke bevonásával valósították meg. 2006-ban új, korszerű mentőállomás kezdte meg működését a kerületben.

Általánosságban elmondható, hogy a kerület szociális ellátása a kötelező (normatív alapú) finanszírozáson felül széleskörűbbnek és jobban szervezettnek tekinthető, mint a legtöbb budapesti kerületben működtetett szociális ellátórendszer. Ez a pénzbeli támogatások jelentős összegén felül az integrált intézményhálózattal (Csepeli Szociális Szolgálat) és az egyedi, komplex esetkezeléssel magyarázható. A Csepeli Szociális Szolgálaton keresztül gondoskodik az önkormányzat az idősek és fogyatékkal élők szociális ellátásáról, a családsegítésről, valamint a gyermekjóléti központ működtetéséről. Az időskorú lakosság körében 2007-ben 757 fő részesült házi segítségnyújtásban, 40 fő vehette igénybe a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, további 566 fő részesült étkeztetésben. Az idősek nappali ellátását az önkormányzat 2007-ben három idősek klubjában 100 férőhelyen, és a fogyatékosok nappali intézményében 20 férőhelyen biztosította. A gyermekjóléti szolgáltatások körében biztosítja az intézmény a gyermekvédelmi jelzőrendszer működésével kapcsolatos feladatok ellátását, a veszélyeztetett gyermekek családjainak családgondozását, továbbá különféle szabadidős programokat is szervez – a gyermekjóléti szolgáltatás révén 2007-ben 696 gyermek került gondozásba, elsősorban az alapellátás tekintetében. (A gondozott gyermekek száma 2006. évhez képest csökkenést mutat, ugyanakkor a lezárt esetek száma is csökkent, ez a gondozás idejének növekedésére utal.) Az intézmény által nyújtott szolgáltatások összességét tekintve a kerületi lakosság 6,5 %-át érintik, a hozzátartozókon keresztül a kerületi lakosok mintegy 10%-ának életét befolyásolja közvetlenül. - 39 -



Az egyes szociális ellátásokra rászoruló jogosultak száma általánosságban emelkedést mutat, amelyet a következő táblázat is szemléltet. A támogatást igénybe vevők számának emelkedésével a szociális ráfordítások mértéke is növekszik. E növekedés okaként említhetjük még a támogatási jogosultságok és a támogatások mértékének alapjául szolgáló öregségi nyugdíjminimum változást is. A rendszeres támogatási formák többsége azonban csak 10 % önkormányzati önrészt kíván, mivel a kifizetett támogatási összegek 90 %-át a központi költségvetés visszatéríti. 16. Tábla: Szociális segélyezés 2002- 2007 2002

2003

2004

2005

2006

2007

Időskorúak járadéka Ellátottak száma /fő 23 Kifizetett összeg ezer Ft 4.550 Rendszeres szociális segély

18 5.207

19 6.021

17 5.243

Ellátottak száma /fő 200 168 198 Kifizetett összeg 31.805 28.221 30.962 ezer Ft Lakásfenntartási támogatás + adósságcsökkentéshez kapcsolódó

195 39.375

222 49.280

281 71.630

Ellátottak száma /fő 1347 1285 Kifizetett összeg 52.803 49.140 ezer Ft Ápolási díj alanyi és méltányossági

1605 74.661

1624 92.041

1741 122.343

1630 109.840

Ellátottak száma /fő 256 262 Kifizetett összeg 67.205 73.356 ezer Ft Átmeneti segély, temetési segély és köztemetés

399 69.968

285 78.700

325 93.220

307 99.179

2785 50.058

2842 55.556

3459 62.962

3460 54.077

3318 54.748

1230 20433

2267 26.344

1606 30.023

1176 27.053

1210 37.587

Ellátottak száma /fő 2895 Kifizetett összeg 64.648 ezer Ft Közgyógyellátás (méltányossági) Ellátottak száma /fő 1104 Kifizetett összeg 17306 ezer Ft Forrás: Szociális Iroda

20 4.674

23 4.574

A szociális és gyermekjóléti ellátást az önkormányzat részéről a Polgármesteri Hivatalon belül a Szociális iroda, valamint a Gyámügyi iroda biztosítja, melyek a pénzbeli és a természetbeni ellátásokkal, illetve a jegyzői gyámhatósági tevékenységgel kapcsolatos önkormányzati és hatóság feladatokat látják el. A két iroda tevékenysége a kerületi lakosság több mint 15 %-át érinti. Az Ady Endre utcában található a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete által működetett Férfi hajléktalan szálló, integráltan működő hajléktalan-ellátó intézmény (Ady Endre utca 62-64. A hajléktalan ellátás intézményi rendszere átalakulóban van, egyre jelentősebbé válnak a bérleti támogatással, egyéni lakhatást elősegítő megoldások. Ennek ellenére az egyéni lakhatásra és önellátásra képtelen emberek számára hosszú távon is szükséges lesz a szállást biztosító intézmények működtetésére.

- 40 -



9. Ábra: Csepel szociális intézményei

- 41 -


4


Csepeli városrészek területi megközelítésű elemzése

10. Ábra: Csepel városrészei

1. Belváros 2. Kertváros 3. Ófalu 4. Rózsadomb 5. Szabótelep 6. Csillagtelep 7. Erdőalja 8. Erdősor 9. Gyártelep 10. Háros 11. Királyerdő 12. Királymajor 13. Szigetcsúcs

- 42 -



4.1 Komplex fejlesztési területek 4.1.1 Belváros (1. városrész)

A terület földrajzi lehatárolása: Ady Endre út - II. Rákóczi Ferenc út - Táncsics Mihály utca Szent István út. A városrész nagysága 55 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 10 300 fő. A Belváros területén az intézményi-, lakó-, irodai és kereskedelmi, illetve szolgáltatói funkciók egyaránt jelen vannak, azonban messze nem egy városközpontnak megfelelő intenzitással. A Belváros területén található épületek három nagy csoportba oszthatóak: •

Régi kisvárosias szerkezetet megtartó földszintes családi házas beépítés.

•

Telepszerű paneles technológiájú beépítés, ami a hatvanas évek végétől a nyolcvanas évek végéig épült a területen lévő épületek és teljes városszerkezet szanálása után.

•

Végül a hatvanas évektől napjainkig egyéb iparosított technológiával épült többszintes épületek.

A 70-es 80-as évek folyamán végbement paneles építés a városszövet szétzilálásához, és a még óvárosszerkezet jelleget adó városrész struktúra megbomlásához vezetett. A városi szövetet tovább erodálja a Rákóczi út vonalában épült csepeli hév, amely ugyan közvetlen és gyors összeköttetést biztosít Budapest belső városrészeivel, azonban egyben el is választja a Rákóczi Ferenc utca két oldalát (tehát a Belvárosi városrészt a Gyártelepitől), megnehezítve az amúgy kívánatos szerves együttfejlődést. A Belváros központját jelentő Szt. Imre tér közvetlen keleti felén jelenleg is működik a barakkokkal tagolt buszpályaudvar, mely rendezetlenségével, valamint egyes részein ideiglenes autó parkolásra használt területeivel sem építészeti, sem terület felhasználási, sem pedig környezetrendezési szempontból nem jelent hosszú távú, fejlődőképes jövőt a városrésznek. A Volán autóbuszok végállomása a városközpont észak-nyugati részén található, s nem kiépített. Az agglomerációból eredő közlekedési forgalom, valamint a kerület összes mellékútjáról öszszegyűlő, és Budapest belső kerületei irányába tartó forgalom a Belvárosban összpontosul, rávezetődik a Kossuth Lajos utcára. A városközpontot észak felől határoló Ady Endre út a Csepel és Pesterzsébet közötti kapcsolatot biztosítja. Forgalmi terhelése nagy, megközelíti a

- 43 -



Kossuth Lajos utcai átmenő forgalmat (850 E/óra/irány). A városközpont déli határán csatlakozik az elsőrendű főútvonalhoz a Szent István út, melynek forgalma 500- 600E/óra/irány. A területen összesen mintegy 1850 szgk. parkol, a nappali és éjszakai parkolási igény közel azonos. A nappali parkolási igény csak a városközpont déli részén található kereskedelmi létesítmények körzetében magasabb. Az összes járművek mintegy 20%-a a nem parkolás célra kiépített belső gyalogutakat, járdákat, zöldterületeket veszi igénybe. A legnagyobb kihasználtságú a Szent Imre téri parkoló. A Kossuth Lajos utcai parkolóknál ez az érték átlagosan 80%. A Belváros közműellátottsága alapjaiban megfelelő, ám a terület a B hidrogeológiai védózóna részét képezi. Ennek megfelelően a területről a szennyvizet szigorúan zárt csatornahálózattal kell elvezetni, s a csapadékvizeket is csatornahálózattal kell a Dunába juttatni. A városközpont területén a felszíni vízelvezetés jelenleg az egyesített rendszerű csatornákat veszi igénybe. A jövőbeli fejlesztéseknek tehát elsőrendű feladata az elválasztott rendszerű csatornahálózat kiépítése. A városrész társadalmi összetétele a budapesti átlag alattinak tekinthető ugyan, de kerületi összehasonlításban átlagosnak mondható. (ld. az alábbi táblázatot). 17. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Ady Endre út- Táncsics M. út - Koltói Anna utca-Rákóczi út

Koltói Anna u.- Táncsics M. út- Tanácsház utca- II. Rákóczi F. út

Tanácsház utcaTáncsics M. utcaSzent István utcaII. Rákóczi F. út

Állandó népesség száma

3 011

68

7 200

Lakónépesség száma

3 103

71

7 288

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

13,9

21,1

13,2


58,7

60,6

74,9

Lakónépességen belül 60- x évesek aránya

27,4

18,3

11,9


17,3

37,2

18,5

Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

14,2

10,0

13,6

Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül

32,7

32,6

33,9

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül

9,7

16,3

9,4

Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

60,8

65,9

63,6

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

41,8

44,4

22,9

Lakásállomány (db)

1 535

27

2 650

1,6

33,3

1,0

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

- 44 -



SWOT elemzés Erősségek

Gyengeségek

•

Jó megközelíthetőség, jó tömegközlekedési kapcsolatok, központi elhelyezkedés

• A kereskedelmi és vendéglátó ipari szolgáltatások alacsony színvonala

•

Alacsony beépítési intenzitás a nagy ingatlanfejlesztési értékkel bíró területeken

• A csatornahálózat jelen formájában nem teszi lehetővé a fejlesztéseket (egyesített rendszer)

•

A belvárosi rész közszolgáltatásokkal jól ellátott

•

Belátható időn belül elkészül a Gerincút, amely tehermentesíti a belvárost az átmenő forgalom alól

• Kaotikus városképi megjelenés, heterogén telekstruktúra és épületállomány

•

A belváros rehabilitációjára vonatkozóan képviselő testület által elfogadott, kidolgozott tervekkel rendelkezik a kerület

• Alacsony zöldterületi mutatók, avult közterületek és közlekedési terek, a zöldfolyosók nem függenek össze • Parkolóhelyek hiánya • Paneles környezetbe ágyazott városközpont • A csepeli hév vonala elválasztja a városközponti részeket, az utcastruktúra is nehezíti a kelet-nyugati átjárhatóságot • Nagy átmenő forgalom, erős környezetterhelés

Külső tényezőkből adódó lehetőségek

Külső tényezőkből fakadó veszélyek

•

A nagy átmenő forgalom keresletet is eredményez, amely megfelelő eszközökkel „megcsapolható”

• A befektetői tőke elfordulása a közműállapotok rendezetlensége miatt

•

A kerületközpontok stratégiájának támogatása a Fővárosi Önkormányzat Podmaniczky Programjának részét képezi

• Környező iparterületek potenciális környezetszennyezése

•

• A belvárosi bevásárlóközpontok vonzereje lecsökkenti a kerületközpont kereskedelmi vonzerejét

Magántőke érdeklődése a terület iránt

4.1.2

Gyártelep (9. városrész)

A terület földrajzi lehatárolása: Budafoki út a Duna folyamtól - Rákóczi Ferenc utca - Vas Gereben utca - Rév utca - Rózsa utca – Duna folyam a Budafoki útig. A városrész nagysága 346 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 2300 fő.

- 45 -



A városrész két jól elkülöníthető egységből áll: 1. A volt Csepel Művek területe (több mint 200 hektáron) 2. A Csepel Művek és a Rákóczi út közt elterülő lakótömbök, melyek a régi városszövet megmaradt részei

18. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján

Állandó népesség száma Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

1. Budafoki útGyepsor utcaKarácsony Sándor utca- Bajáki Ferenc utcaPosztógyár utca- II. Rákóczi F. út- Mag utcaVarrógépgyár utcaSalak utcaRózsa utcaDuna folyam 411 824

2. Gyepsor utca- Budafoki út- Csőgyár utcaTanácsház utca és Gyepsor utca- Tanácsház utca- II. Rákóczi F. út- Karácsony Sándor utca

3. Karácsony Sándor utcaII. Rákóczi F. út- Posztógyár utcaBajáki Ferenc utca.

4. Mag utca- II. Rákóczi F. útVas Gereben utcaSalak utca- Varrógépgyár utca

183 197

1 207 1 226

151 156

8,3

22,8

19,9

23,1

80,3

62,9

63,7

61,5

11,4

14,2

16,4

15,4

19,2

46,7

42,9

43,8

10,6

7,4

7,4

8,2

n.a

49,8

47,0

45,8

14,8

29,8

26,5

24,0

n.a

48,9

50,4

52,5

31,8

43,7

43,4

33,9

161

82

552

60

13,0

24,4

40,8

35,0

A városrészben 2001-ben mindössze 2381 bejelentett lakos élt, többségük a II. Rákóczi Ferenc út mentén. A lakosság 65-70 százaléka aktív korú, azonban alig több mint 50 százalékuk rendelkezett rendszeres jövedelemmel. Magas volt a pusztán általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya és alacsony, általában 8 százalék alatti a felsőfokú végzettségűek hányada. - 46 -



A leglakottabb területen (Karácsony Sándor utca- II. Rákóczi F. út- Posztógyár utca- Bajáki Ferenc utca) a lakások több mint 40 százaléka alacsony komfortfokozatú volt 2001-ben. Azonban, mint azt már fent említettük, a területen az elmúlt néhány évben 481 db új lakás épült, amely magas komfortfokozatú. Ezek a lakások pedig a régi, alacsony komfortfokozatú lakások helyére épültek, ezért a fenti adatok már nem teljes mértékben aktuálisak. A 2001-es népszámlálás óta a területen jelentős szanálás ment végbe, előkészítendő a Kossuth Lajos utcát tehermentesítő Gerincút megépítését. A Gerincútnak köszönhetően ezek a területek a következő években jelentősen át fognak alakulni. Az átalakulás során azonban figyelemmel kell lenni egyrészről az alacsony státuszú családok kerületből történő kiszorulásának megelőzésére, másrészről a védendő építészeti értékek (sváb házak és tisztviselő házak a századfordulóról) megőrzésére. A városrészben megindult – szemmel látható – változások azt az érvet erősítik, hogy a lakásfunkciót betöltő részeknek nem a gyártelephez, hanem a belvároshoz kellene tartozniuk. Ezért az akcióterületeknél a városközpontról szóló részben már szerepelnek ezek a részek. Csepel Művek területe A volt Csepel Művek a kerület legjelentősebb gazdasági potenciállal bíró területe ma is. A gazdasági tevékenység súlypontja az egykori Weiss Manfréd Művek területe, a „CSM IPARTERÜLET”. A Csepeli Fém- és Acélmű a hazai nehézipar egyik fellegvárának számított a szocialista rendszerben. Az 1948-as államosítást követően trösztként működött, legaktívabb korszakában 40 ezer ember is dolgozott a gyár 200 hektáros területén. A tröszt 1983-ban feloszlott, 15 úgynevezett utódcég vette át a tevékenységek nagy részét. Ezen 15 cég „leszármazottai“ mind a mai napig megtalálhatóak a CSM területén. A rendszerváltást követően egy átmeneti időszak következett, amelyben természetes módon, különösebb szabályozás nélkül szerveződött a terület. Az 1994-es privatizáció végül, elég szerencsétlen módon, 230 tulajdonos között osztotta fel a területet. Ezen tulajdonosok között van olyan, amelyik több hektárral rendelkezik és van olyan is, amely alig 100 négyzetméterrel. A területre szabályozási terv készült, illetve mintegy 60 úttelekre és 80 tömbtelekre bomlott szét. Az utcanév- és házszám hozzárendelés megtörtént. A nagyobb tömbök továbbosztása folyamatban van. A CSM területét északi és déli területrészekre lehet felosztani hasznosítottság és beépítettség alapján. Az Erőmű területét kivéve az északi területrészek intenzíven hasznosított területek, a közhasználatú utakon kívül szinte teljes mértékben beépítettek. A régi gyári funkció maradványai – főként a Dunához közeli északi területeken -, a kötöttpályás technológia (belső vasúthálózat és darupályák) nehezen mozdítható és fontos területeket foglal el a további fejlesztések szempontjából. A kerület turisztikai koncepciója is ezt a területet célozza meg, amelyen keresztül össze lehetne kötni a belvárost a Dunával. Nem éppen szerencsés helyzet, hogy ezen a területen találhatóak a legjobb állapotban lévő és legnagyobb értékeket képviselő csarnokok. Az északi rész épületeinek nagy része a 20. század elején épült és így egységes építészeti stílust képvisel (vakolatlan téglafalak, idomtéglákból - 47 -



kialakított díszes párkányzat, részletgazdagság). Fontos megjegyezni azt is, hogy a jelenlegi ipari műemléknek számító épületek, illetve azok, amelyek még nem kapták meg ezt a státuszt, de valójában érdemesek rá, többsége ezen a területen található.

A CSM déli részén nagyobb a zöldterületek aránya, kevesebb az épület és a szabadtéri tárolás is kisebb felületen történik. A déli terület alapvetően karakterhiányos, épületei jellegtelenek, egy része alulhasznosított.

Megközelíthetőség, közlekedés A CSM elméletben vízen, vasúton és közúton is megközelíthető. A vízi lehetőség: jelenleg két kikötő működik: egyik az un. régi „Csőgyári kikötő“ vasúti-közúti kapcsolattal is. Fő tevékenysége gabona berakodás exportra, szója kirakodása importból. Elhelyezkedése a Szinesfém utca végén. Második kikötő mintegy 7 éve épült a gyár déli részén. Un. Nehézrakodó kikötő, ahol a közúton vagy vasúton érkező nehézárut 250 tonna egyedi súlyig egészben be-illetve kiemelik az uszályból. Az elmúlt időszakban épült 3 dunai híd elemeit itt szerelték össze és emelték be uszályra. A vasútszállítás mértéke jelentősen lecsökkent, jellemző a közúti szállítás. Csepel úthálózatának túlterheltségéből adódóan a CSM közlekedési viszonyai sem kedvezőek. A városközpontot terhelő személyi forgalom jelentős hányada már most is a CSM IPARTERÜLET miatt áll elő, ugyanis erre a területre HÉV-vel, vagy autóbusszal érkezők többsége is előbb a városközpontba érkezik, mert a HÉV-megálló és az autóbusz-pályaudvar is ott található. A helyzeten pedig tovább ront, hogy a gyártelepen belül az utak – a rossz minőségű burkolaton túlmenően – sok helyütt nem elég szélesek a nagyobb szállítójárművek számára. A CSM IPARTERÜLET-et be kell kapcsolni a mai igényeknek megfelelő szinten a közlekedésbe. Ennek nem teljesülése esetén nem lehet további érdemi fejlesztési tervekben gondolkodni, sőt reális veszély, hogy nemcsak a jelenlegi területen, hanem a kerület meglévő gazdasági területein is hanyatlás indul meg. A leendő Gerincút és az elkerülő út megépülése lehetővé teszi a közúti forgalom jelentős hányadának kivezetését a városközpont területéről. Számolni kell azzal, hogy ha az átmenő forgalmat el is vezetik az elkerülő utak segítségével, a városközpontba irányuló célforgalom részben belép helyette, de valójában ez az egyik cél, biztosítani, hogy a meglévő és a várhatóan itt megtelepedő vállalkozások közlekedése magasabb szintre léphessen, ez által a vállalkozások jobban működhessenek.

- 48 -



Infrastruktúra, környezetszennyezés A CSM infrastrukturális ellátottsága gazdag, amit mi sem mutat jobban, mint, hogy a jelenlegi működés a potenciális kapacitásnak 30 százalékát veszi igénybe. Az infrastruktúra sok eleme azonban elavult, használaton kívüli vagy akár használhatatlan. A jelenlegi tulajdonosok nem szándékoznak nagy összegeket fordítani az infrastruktúra korszerűsítésére, ami jelzi a hosszú távú tervek hiányát. A terület talaja az ipari múltjából – és a korábbi nem környezetbarát technológiák használatából – adódóan helyenként szennyezett. Folyamatos az ellenőrzés, működik egy talajvízmonitoring rendszer, amelynek keretében a gyár területén mintegy 30 figyelő kútból évente két alkalommal történik mintavétel, akreditált laboratóriumban történő vizsgálat, Környezetvéedelmi Felügyelőségnek történő leadás. Az elmúlt 10 évben a talajvízben határértéket meghaladó szennyezés nem volt. A talajszennyezettség lehetősége azonban még mindig riasztó lehet egy esetleges komoly befektető számára.

Tulajdonviszonyok Jelenleg a részben zárt, kb. 200 ha nagyságú területen közel 450 cég működik, ezekből kb. 250 tulajdonosa a területnek. Becslések szerint kb. 8-10 ezer fő foglalkoztatását biztosítják a területen, az éves összes árbevétel megközelítőleg 200 milliárd forintra tehető. Csepel 10 legnagyobb iparűzési adófizetője közül 5-nek a CSM területén található a székhelye. A gyártelep épületeinek többsége rossz állapotú, a tulajdonosok nem fordítanak anyagi forrásokat az épületek állagának megőrzésére. Az Önkormányzat 2006-ban jelentős mértékben megemelte az építményadót, amelynek – részben váratlan – következményeként néhány tulajdonos felújíttatta ingatlanját, hogy lehetővé tegye a magasabb építményadó kitermelését. Az egyik legnagyobb problémát ugyanakkor az jelenti, hogy a terület még mindig zárt területnek minősül, noha a gyakorlatban teljesen nyitott a közúti forgalom számára. Folyamatban van a többségi önkormányzati tulajdonú utak önkormányzati kezelésbe történő átvétele, amely a Gyár végleges integrálását jelenti a kerületbe. A telekkönyvi bejegyzések rendbetételével tisztult a tulajdonosi kör és az a helyzet, hogy egyetlen telekkönyvi szám alatti bejegyezés helyett kialakultak a tömbtelkek. A jelenlegi tulajdonosok jelentős része elsősorban ingatlanbefektetésként tekint tulajdonára, és mint ilyent, nem fordít gondot, sem egyéb erőforrást a fejlesztésekre. A tulajdonosok többsége kivár, azaz gyakorlatilag ingatlanpiaci spekulációt folytat, arra számítván, hogy előbb-utóbb a jelenleginél jóval magasabb áron tud majd túladni ingatlanján. Ebből adódik a terület rehabilitációjának csapdahelyzete: egységes fejlesztési koncepció mentén egységes infrastruktúra viszonyok kialakítása a cél, erre egyetlen magánbefektető sem vállalkozik, a kerületi önkormányzat pedig forráshiányos. Csak olyan konstrukció keretében léphet az önkormányzat a fő fejlesztő szerepébe, amelyben biztosítható, hogy a közforrások befektetése nem kizárólag a magántulajdonosokat gazdagítja, hanem visszaforgatódik valamilyen módon a köz részére. - 49 -



A CSM-en belüli tevékenységek Ágazati bontásban még mindig az egyik domináns szektor az ipari tevékenység, de érezhető az eltolódás a kereskedelmi és szolgáltató tevékenységek irányába. A probléma azonban az, hogy a rendelkezésre álló területeket alacsony hatásfok mellett használják ki. Az épületek – korábbi üzemcsarnokok – állaga rossz, többségük az alapszintű raktározáson túl másra nem alkalmas. A raktározás pedig rendkívül alacsony hozzáadott értéket teremtő tevékenység, amennyiben nem kombinálódik termék átalakítással. A gyártelepen belül működő cégek alapvetően két csoportba sorolhatók. Egy részük – nagyjából a cégek fele (szám szerint, nem gazdasági súlyuk alapján) – nem rendelkezik megfelelő stratégiával, menedzsmenti kompetenciákkal és természetesen megfelelő mennyiségű tőkével. A vállalatok másik fele, ugyanakkor jól működik, példát mutat a többiek számára. A CSM jelenleg kvázi ipari parkként működik, ugyanakkor az „ipari park“ cím elnyeréséhez szükséges kritériumokat nem tudja teljesíteni. Az elmúlt években számos tanulmány íródott a CSM potenciális lehetőségeiről, és ezek nagy részében a CSM logisztikai központtá való fejlesztését hangsúlyozták. A valóságban azonban a környékbeli ipari parkok, amelyek ráadásul jobb közlekedési infrastruktúrával rendelkeznek, jóval kedvezőbb és fejlettebb pozícióban vannak. Ma már egyre inkább egyértelművé válik, hogy a CSM számára nem az ipari parkká válás a megoldás. A tulajdonosi viszonyokat és a kapcsolódó értéknövekedéssel kapcsolatos elvárásokat tekintve jelenleg úgy tűnik, hogy természetes módon nem alakulhat ki töretlen fejlődés a CSM-en belül. Az úthálózat felújításának, használatának rendezése felgyorsíthatja a jelenlegi spontán átalakulást, a jelentősebb fejlődés azonban az ingatlantulajdonosok összefogását igényli.

- 50 -




Gyengeségek

•

Ipari hagyományok, jól működő ipari tevékenységet folytató cégek jelenléte

• A terület gyakorlatilag teljesen magánkézben van, a közösségi érdekek képviselete problematikus

•

Új ipari tevékenységre és ipari objektumra gördülékenyen lehet engedélyt szerezni a gyár területén

• Elaprózott tulajdonosi szerkezet

•

A jelentősebb tulajdonosok fejlesztenek, és példát mutatnak

•

A területen jól működő kis- és közepes vállalkozások is találhatók

•

Ipari műemlékek jelentős száma

•

A gyárterület saját kikötőkkel rendelkezik

• A közművek és úthálózat elavult és rendezetlen állapota • Épületek többségének leromlott állapota és korlátozott hasznosíthatósága • Elégtelen közlekedési megközelíthetőség, belső tömegközlekedéssel a terület nem rendelkezik • Alacsony hozzáadott értéket termelő gazdasági tevékenységek túlsúlya • Lokális talajszennyezettség • A tulajdonosok egy része nem tervez fejlesztéseket, kizárólag ingatlanja értékének növekedésében érdekelt • A CSM jelenlegi állapota negatívan hat a belváros környezetére is

Külső tényezőkből adódó lehetőségek •

A Gerincút megépítése javítja a gyárterület megközelíthetőségét

•

A városközponti fejlesztések városi, vegyes funkciókat vonzhatnak a területre

Külső tényezőkből fakadó veszélyek • A szükséges Duna híd fejlesztések elmaradása akadályozza a terület potenciáljainak kibontakoztatását

4.2 Új fejlesztési területek 4.2.1

Háros (10. városrész)

A terület földrajzi lehatárolása: A 7274. dűlő és meghosszabbított vonala a Duna folyamtól EL Rákóczi Ferenc út - Csepeli út Plútó utca - 4076. dűlő - a főváros határa - a Duna folyam a 7274. dűlőig. A városrész nagysága 358 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 1500 fő. Csepel Háros városrész a kerület déli határán fekszik, nagysága megközelítőleg 270 hektár. A Duna irányából a Víztisztítómű és térsége, és egy átalakulóban lévő munkahelyi terület határolja, amellyel gyakorlatilag semmilyen kapcsolata sincs. Északi irányban a Duna Holding területe (korábban Duna TSZ) és a Csepeli köztemető (és annak bővítési területe), illetve észak-nyugat felől a kiserdő és az Erdősor, valamint Csillagtelep jelentik a városrész határait. - 51 -



A városrészt a II. Rákóczi Ferenc utca két, markánsan elkülönülő részre bontja: a Vízmű lakótelepre és a vízvédelmi területekre, valamint a II. Rákóczi Ferenc utca keleti oldalán a „beépítésre nem szánt” státuszban lévő, alapvetően spontán lakósodó hévégi házas városrészre. A városrészt észak-déli irányban mindössze két út köti össze a belvárossal, illetve délen Szigetszentmiklóssal, a II. Rákóczi Ferenc út és a Csepeli út. A területen több észak-déli irányú utca nem található, a belső szerkezetet keresztirányú utcák határozzák meg. A külterületi részen rendezetlen telekstruktúra következtében megjelentek a tulajdonosok saját kezdeményezései, a spontán szerkezetalakító – magántelkeken kialakított – „tömbfeltáró“ földutak is. A területrendezés során várhatóan komoly problémát fog okozni az a jelenség, hogy az önkényesen kialakított földutak – melyek sokszor nem hivatalosan nevet is kaptak – a jogi telekhelyzettől eltérően alakultak ki. Problémát jelentenek az úgynevezett nadrágszíjparcellák, amelyek hosszú és rendkívül keskeny telkeket jelölnek. Ezek mezőgazdasági művelésre még talán alkalmasak lennének, de beépíthetőség szempontjából rendkívül kedvezőtlen a kialakításuk, többségüket az előírások értelmében nem is lehetne beépíteni. A telkeknek jellemzően 1-2 tulajdonosuk van, de nem ritka a több, akad akár 13 tulajdonos is. A kaotikus tulajdonosi struktúra később még okozhat bonyodalmakat. A városrész külterületi részének legintezívebben beépített területe a Lámpás és Szilvafa utca közötti terület, illetve az Almafa és a Vízmű közötti térség. Ezeken a részeken szinte minden telken áll épület, és nem ritka az újépítésű (földszint + tetőtér) lakóház sem. Háros II. Rákóczi Ferenc úttól keletre eső része jelen pillanatban „beépítésre nem szánt“ területi minősítéssel rendelkezik. Ugyanakkor, az Önkormányzat a közeljövőben dönthet a teljes városrész „beépítésre szánt“ belterületté minősítéséről. Háros észak-keleti részén helyezkedik el a Duna Holding területe, amely jelentősen beépített és belső utakkal feltárt vállalkozási terület. A terület számos magánszemély és gazdasági társaság tulajdonában van, a helyszínen folytatott tevékenységek között megtalálható a termelő, a raktározási és a nagykereskedelmi tevékenység egyaránt. A Duna Holding és a bányató közötti 4,5 hektáros terület esetében befektetői szándék jelentkezett 37 db, átlagosan 1000 négyzetméteres telek kialakítására. A szigetszentmiklósi bányatavak Csepelre eső területe szerkezetileg inkább a szomszédos területhez kapcsolódik. A Kavicsbányató északi része azonban közigazgatásilag Csepelhez tartozik, elsősorban horgászati célokat szolgál. Ezt a 17 hektáros területet még 1995-ben 800 tulajdonos megvásárolta, azonban tulajdonosi jogaikat nem tudják gyakorolni. A helyzetet jelentős mértékben bonyolítja, hogy a szóban forgó ingatlant osztatlan közös tulajdonként jegyezték be. A későbbi beépítési tervekkel kapcsolatosan meg kell említeni, hogy 3db nagyátmérőjű gázvezeték húzódik észak-déli irányban a területen keresztül, amelyek védőtávolsága összesen 46 méter, ez pedig építési korlátozást jelent. - 52 -



Végül pedig, a Szigetszentmiklós Településszerkezeti Terv beépítésre szánt területként jelöli meg az M0-tól északra fekvő részeket, amelyek nagyrészt kereskedelmi, szolgáltató gazdasági, kisebb részben pedig vegyes funkciójú területként kerülnének kialakításra a jövőben. Tekintettel arra, hogy ez a terület közvetlenül határos a Háros lakóterületként kijelölt részével, később korlátozhatja a lakóterületi fejlesztést. A 2001-es hivatalos KSH adatok szerint a terület lakónépessége1455 fő volt ugyanakkor az Önkormányzat 2005-ös adatai alapján 900 fő lakott Hároson, a lakásszám pedig 359 volt, amely szintén elmarad a KSH 2001-es 561 darabos lakásállomány értékétől. (Ez adódhat abból a tényből, hogy a népszámlálás nem a bejelentett, és hivatalosan is lakásnak tekintett ingatlanban lakókat regisztrálta, hanem a bármilyen lakáscélú épületben helyben lévőket.)

19. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján II. Rákóczi F. út- Csepeli út(Csepeli Temető)- Plútó utca- Akácfa utca(volt 8598 utca)- városhatár Állandó népesség száma Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

926 963 16,4

Fácánhegyi utca (7274. utca)- II. Rákóczi F. út- városhatár- Duna folyam a Fácánhegyi utca meghoszszabbított vonaláig. 529 533 12,4

69,3

82,9

14,3

4,7

40,6

20,1

3,6

14,8

48,9

35,5

25,5

10,0

48,3

63,0

39,9

16,3

354 54,0

207 1,9

A KSH adatok azt mutatják, hogy a hárosi terület meglehetősen polarizált. Egyrészről a Kiserdővel szomszédos területeken lakónépessége nincsen. Másrészről a két lakott terület között nagyon jelentős a különbség: a Duna parti területeken, ahol a Vízmű lakótelepe található, a népesség a kerületi átlagnak megfelelő társadalmi mutatókkal rendelkezik. A II. Rákóczi Ferenc út túloldalán azonban, amely terület jelenleg „beépítésre nem szánt terület“, egy egyre nagyobb lakoságszámú társadalmi zárvány kezd kialakulni.

- 53 -




Gyengeségek

A Vízmű lakótelepének relatíve magas ingatlanértéke, és gondozott lakókörnyezete

Közmű infrastruktúra teljes hiánya

Közlekedési megközelíthetőség (M0-s közelsége)

Átláthatatlan és felaprózott tulajdonosi szerkezet a terület nagy részén

Nagy kiterjedésű beépítetlen területek (ingatlanfejlesztési potenciál)

Átfogó fejlesztés komoly kisajátítási és infrastruktúra építési igénnyel bír Az értékes dunaparti területek árvízvédelmi és vízgazdálkodási okokból csak feltételek mellett fejleszthetők.


Tehermentesítő út megépülése felértékeli a területet

A városközeli megfizethető lakótelkek iránti kereslet fiatal családok letelepedését eredményezheti

Külső tényezőkből fakadó veszélyek A kisajátítási eljárások elhúzódása lelassítja az átalakulást és gátolja a területrendezést A budapesti agglomeráció jobb feltételekkel és alacsonyabb infrastrukturális költségekkel lesz képes hasonló jellegű fejlesztési területeket biztosítani

4.2.2 Szigetcsúcs (13. városrész)

A terület földrajzi lehatárolása: Ráckevei Duna a Kvassay hídtól - Bolgárkertész öböl és meghosszabbított vonala - Szabadkikötő út - Petróleum út - Duna folyam a Kvassay hídig. A városrész nagysága 470 ha, érdemi lakossága nincsen (100 fő alatti). A városrész két markánsan elkülönülő területrészre osztható: a Szabadkikötő úttól nyugatra és keletre elterülő városrészekre.

Szigetcsúcs-kelet A Szigetcsúcs-Kelet városrész a Csepel a Szabadkikötő út a Soroksári Duna-ág és a Gubacsi híd vonala által határolt területen fekszik. Közúton a Szabadkikötő úton közelíthető meg, saját belső úthálózata nincs, helyenként földutak tűzdelik a területet. A Szabadkikötő út 2x2 sávos, a sebességkorlátozás 70 km/h. A Kavassay-hídon keresztül a Szabadkikötő út bonyolítja a csepeli közúti forgalom jelentős részét. Ez komoly problémát jelenhet a jövőben, hiszen Csepel – már ma is túlterhelt – közúti forgalmának meghatározó hányadát ez az útvonal bonyolítja.

- 54 -



Az önkormányzat által elvégeztetett vizsgálatok megmutatták, hogy Budapest központja irányában a Szabadkikötő út leterheltsége 95 százalék feletti, míg Csepel irányában valamivel alacsonyabb, ugyanakkor csúcsidőben mindkét irányban a kapacitást meghaladó a forgalom. A tömegközlekedést jelenleg a csepeli hév, és a 179-es autóbusz biztosítja. A terület déli határán pedig a Gubacsi hídon keresztül a 48-as, 51-es és 59-es autóbuszjáratok közlekednek. A terület rendkívül alulhasznosított, lakossága nincs, közintézmények nem találhatók rajta. Jelenleg helyenként mezőgazdasági tevékenység folyik a területen, és a Francia-öböl mentén kisebb volumenű logisztikai tevékenység tapasztalható. (Pl. a Francia-öbölnél található az FKF Rt. sóraktára.) A területen jelentős értéket képviselő felépítmény nincs, közmű nem található. A talaj szerkezete alapvetően kavicsos, folyami hordalékból származik, erodált, helyenként felső humuszréteg nélkül. A Soroksári Duna ágat végigkísérő erdő átlagosan 100 m széles, de nem teljesen homogén. Hangulatát tekintve inkább tóparti karakter jellemzi, értékes zöldfelületi elem, része az országos ökológiai hálózatnak. A területen a Fővárosi Önkormányzatnak, a kerületi önkormányzatnak és a Fadesa nevű spanyol ingatlanfejlesztéssel foglalkozó társaságnak egyaránt van tulajdona. 20. Tábla: A szigetcsúcs keleti részének tulajdonszerkezete Terület nagysága (ha) Állami tulajdon Budapest fővárosi tulajdon Budapest Csepel tulajdon Magán/Vegyes tulajdon

196914 235135 560962 1106008

Terület a városrész %ában 9,4% 11,2% 26,7% 52,7%

A területre még nincs érvényes kerületi szabályozási terv, ezért a fővárosi szabályozási keretterv (FSZKT) előírásai a mérvadóak. A csepeli Szigetcsúcs keleti része az elkövetkező 10 évben kulcsszerepet játszik majd Csepel, de várhatóan egész Budapest fejlődésében. A fővároson belül ugyanis nem létezik még egy hasonló kiterjedésű, zöldmezős fejlesztésre alkalmas, városközponthoz közeli terület, amely ezáltal óriási ingatlanfejlesztési potenciált rejt magában mind a kerület, mind pedig Budapest számára. A területen többféle komplex projekt is megvalósulhat, sőt elég nagy ahhoz is, hogy akár több projektet egymás mellett, de egymáshoz illeszkedve hajtsanak végre. A terület adta lehetőségek a városi karakter megőrzése mellett az egymást kiegészítő funkciók párhuzamos jelenlétét is lehetővé teszik. Természetesen, bármilyen fejlesztés előfeltétele, hogy a jelenlegi közúti és tömegközlekedési infrastruktúra jelentős mértékű fejlesztésen menjen keresztül, anélkül ugyanis az egész kerület „járhatatlanná“ válik. A Fővárosi Önkormányzat a Fadesa által tervezett lakónegyedi funkció mellett a városközponthoz közelebb eső részen teljes értékű városi közparkot kíván létrehozni. A Fadesa területén megvalósulandó fejlesztésekkel kapcsolatban többféle elemzés is napvilágot látott. A - 55 -



2002-es, Mű-hely Rt. által készített tanulmány 3000-3500 lakást tart célszerűnek építeni, míg a Fadesa tervei között jelenleg 12 000 lakás létesítése szerepel. Ez utóbbi esetben akár 2025 ezer új lakosra számíthat Csepel az elkövetkező 5-10 év során, ami jelentős intézményi igényeket is támaszt majd a kerületi önkormányzat felé. (Már amennyiben a lakásépítési piac képes ilyen mennyiségű új lakást felszívni.) Ez a lakosságnövekedés már fővárosi szinten is jelentős, azaz közös érdeke a fővárosnak és Csepelnek, hogy egy jól átgondolt, komplex projektet valósítson meg. A tervezett Duna hidak hiányában – amelyeket a főváros részvétele nélkül Csepel önállóan nem tud megépíteni – nem valósítható meg semmilyen jelentősebb fejlesztés. A Fővárosi Önkormányzat terveiben (Podmaniczky Program), a térség a dél-budapesti tudásközpont része is egyben. Ez a potenciál pedig a lakásépítések mellett irodaépületeket, kutató és egyetemi egységek létrehozását igényli. A terület déli részén, a Francia-öböl környékén egyrészt sport- és szabadidő-turizmus, másrészt lakóterület fejlesztési területek állnak rendelkezésre. A Francia-öbölben a vízi versenysport jelenlétét kihasználva nemzetközi versenyek megtartására is alkalmas kajak-kenu versenypálya létesítése irányozható elő. További fejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésre az RSD partvonalát kísérő zöldfelületen és a Francia-öböl partszakaszain. A Francia-öböl déli oldalán tervezett lakóterület rendezési tervét a kerületi önkormányzat 1998. II. félévben hagyta jóvá. Így a lakóterületi felhasználásnak jogi akadálya nincsen. A tervben lakóparkos, közepesen intenzív beépítés van előirányozva, így a megvalósításhoz egy megfelelően tőkeerős beruházó szükséges, aki legalább a terület előközművesítését, az útépítést, a telekalakítást megvalósítja. SWOT elemzés Erősségek

Kedvező földrajzi elhelyezkedés

Kedvező természeti adottságok – Duna partok

A terület beépítetlensége lehetőséget biztosít a komplex fejlesztésekre


A budapesti belváros dél felé húzódása

A terület fővárosi szinten a Dél-Budapesti Fejlesztési Térség húzó projektjévé válhat

Gyengeségek Elégtelen közlekedési infrastruktúra

Külső tényezőkből fakadó veszélyek A terület fejlesztése több szereplőnek is érdeke, de ezen érdekek nehezen egyeztethetőek A IX. kerületi Duna parti fejlesztések elszívó hatása A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének elmaradása alacsony beépítési intenzitást konzervál

Szigetcsúcs-nyugat A Szigetcsúcs-Nyugat városrész gyakorlatilag két nagy területre osztható: az épülő Központi Szennyvíztisztító és a Szabadkikötő területeire. A kerületi önkormányzat ezeken a területeken - 56 -



közvetlenül nem érdekelt, azonban az említett két terület közúti- és környezetterhelés szempontjából rendkívül fontos számára. A területen az állandó lakosság 71 fő, a lakófunkció tehát elhanyagolható, mindössze 32 darab lakás található rajta.

Központi Szennyvíztisztító A Központi Szennyvíztisztító megépítéséről 2003-ban állapodott meg a Fővárosi Önkormányzat és Csepel önkormányzata. A 70 milliárd forintos beruházást Kohéziós Alapból kívánják finanszírozni. A szennyvíztisztító Budapest szennyvízének felét fogja tisztítani, zárt technológiával, amely teljesen ártalmatlan a környezetre.

A szerződés értelmében a beruházó köteles a szennyvíztisztító központi telepét és a Szabadkikötő utat egy 2x1 sávos közúttal összekötni. Az erre vonatkozó közbeszerzési eljárás eredményesen zárult 2008. februárban, az építés pedig már el is kezdődött. Emellett a szennyvíztisztító telepen több mint egy hektárnyi erdőt telepítettek. A tervek szerint a szennyvíztisztító egységei zöldtetős lefedést kapnak, ezáltal többé-kevésbé beleilleszkednek a környezetükbe. A munkálatok jelenlegi állapota alapján valószínűsíthető, hogy a szennyvíztisztító és a kiszolgáló infrastruktúra 2010-re készül el, és kerül üzembe helyezésre. 21. Tábla: A Központi Szennyvíztisztító várható kapacitása Szennyvízoldal Maximális napi szennyvízmennyiség

350 000

m3/d

Átlagos napi szennyvízmennyiség

300 000

m3/d

37 500

m3/h

Csapadékos csúcsmennyiség (mechanikai) Lakosegyenérték

1 450 000

Mechanikai tisztítás Mechanikai tisztító kapacitás

900 000

m3/d

Forrás: www.enviroduna.hu

Jelenleg nem tisztázott, hogy a szennyvíztisztítóban keletkező évi 70 ezer tonna iszapot hol deponálják. Az Unióval kötött támogatási szerződés a XVIII. kerületi Cséry telepet nevezte meg erre a célra, ám egyre többször merül fel a kétség ezen megoldással kapcsolatban. (A Cséry telepre történő szállítás egyes számítások szerint 25 köbméteres zárt konténerekben

- 57 -



történne, évi 2700 fuvarral (teherautó, kamionon). Ez Csepel számára, napi 10 kamion ki és behajtását jelenti a szennyvíztisztító telepre.)

Szabadkikötő A teljes körű kikötői szolgáltatásokat nyújtó Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. üzemeltetésében levő szárazföldi terület mintegy 108 hektár. Három üzemelő medencéjében összesen 18 hajóálláshely van kiépítve. A Kikötő területén 115.000 négyzetméter fedett raktárterület áll rendelkezésre. A kikötő területén vasúti és hajóüzem is működik, és Ro-Ro terminál is üzemel. A Szabadkikötő területén működő, az országban egyedül vízoldali rakodó kapacitásokkal is rendelkező konténer terminál alkalmat ad a várhatóan fellendülő dunai konténer szállításba való bekapcsolódásra. A Kikötő jelentős nagyságú, a kikötői-logisztikai funkciókon kívül egyéb irányú fejlesztésekre is lehetőséget adó fejlesztési területtel rendelkezik a városközpont közvetlen közelében.

A Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Rt a kezelésében levő mintegy 914.000 m² szabadterületből 240.000 m²-t bérbeadás útján hasznosít. A legnagyobb szabadterület bérlők kikötői és ipari-kereskedelmi tevékenység céljára bérelnek területeket. (2008. elején települt a Szabadkikötőbe az egyik legnagyobb acélipari cég kelet-közép-európai logisztikai központja). A Szabadkikötő Logisztikai Zrt. a Csepelen bejegyzett vállalatok között az egyik legnagyobb, mind méretét, mind pedig árbevételét tekintve. A részvénytársaság (mely 75 évre rendelkezik a Csepeli Szabadkikötő üzemeltetésének jogával) 99 százalékos részvénycsomagját az Állami Privatizációs és Vagyonügynökség Zrt. 2006 májusában az Erdért Zrt, az Erdért Ingatlanhasznosító Kft. és a Multicont Terminál Szolgáltató Kft. konzorciuma részére értékesítette. Az új tulajdonos céljai között (a privatizációs pályázatra benyújtott anyaga alapján) szerepel egy európai szintű kikötő létesítése ro-ro hajók számára, amely beruházás sorozat az elkövetkező 10 évben 13 milliárd forintot tőkét igényel. A finanszírozás nagy részét európai uniós forrásból kívánják előteremteni. 2006 szeptemberében a Multicont Logisztikai Zrt-ben 50 százalékos tulajdonszerzése révén a Waberer’s Holding Zrt. is befolyást szerzett a Szabadkikötő Logisztikai Zrt-ben. Az új tulajdonos által vállalt beruházások a tervek szerint haladnak, a Szabadkikötő Zrt. a közelmúltban nyert el két, egyenként másfél milliárd forintos támogatást európai uniós pá- 58 -



lyázatokon. Az egyik projekt a ro-ro kikötő kiépítését szolgálja, míg a másik pályázat a kikötőmedence teljes kotrására, lőszermentesítésére, valamint a belső vasúti hálózat bővítéséről szól. SWOT elemzés Erősségek

Gyengeségek

•

Stratégiai elhelyezkedés (városközpont közelsége, Európai főközlekedési útvonalak metszéspontja)

• Elégtelen vasúti és közúti kapcsolat

•

Trimodális (víz-közút, Szabadkikötőn

•

Multifunkcionális árukezelési módok (ásványi olaj, szárazáru, gabonafélék, konténer) a Szabadkikötő területén

•

75 éves koncesszióval rendeződött a Szabadkikötő hasznosítása, amely biztosíthatja a terület folyamatos fejlődését, nagyszabású beruházások folynak

•

A Szabadkikötő birtokában jelentős nagyságú földterület található a későbbi fejlesztésekhez

vasút)

logisztikai

központ

a

• A dunai áruszállítás nehézségei (szabályozatlan folyómeder) • A Szennyvíztisztító környezeti hatásainak túlértékelése negatív imázst eredményez



•

A globális és a dunai vízi áruforgalom növekedése

•

Az innovatív környezetvédelmi technikák iránti igény fokozódása

• Nem megfelelő vasúti és közúti kapcsolat esetén romló stratégiai pozíció

4.3 Vegyes beépítésű területek 4.3.1 Ófalu (3. városrész)

A terület földrajzi lehatárolása: Petróleum út a Duna folyamtól - Kossuth Lajos utca - Ady Endre út - Budafoki út - Duna folyam a Petróleum útig. A városrész nagysága 90 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 1000 fő. A terület Duna felé eső része alapvetően ipari jellegű: a MOL csepeli bázistelepe található a térségben. A terület infrastruktúrája évtizedek óta az olaj szállítását (csővezetékek, ipari vágány) és tárolását (föld alatti és szint feletti benzin és gázolaj tartályok) szolgálja. Az itt folyó tevékenység az elmúlt évtizedekben jelentős talajszennyezést eredményezett, melynek felszámolása napirenden van.

- 59 -



A lakóterületek az ipari térségek és a Kossuth Lajos utca között terülnek el. A lakóterület alapvetően három részre osztható: 3. A Kossuth Lajos u. – Hév vonal közti terület, mely jelentős átalakulást könyvelhet el az elmúlt években: egyrészről új tömbszerű és sorházas lakásépítés is történt a területen, másrészről a Kossuth Lajos utca mentén megerősödött az autókereskedelem, új lerakatok, szalonok épültek. A terület tehát önfejlődési potenciállal rendelkezik. 4. A második területrész a Hév vonal és a leendő Gerincút (Csőgyár utca) között terül el. A térség társadalmi zárványnak tekinthető, amelyet a Gerincút kiépítése alakíthat át jelentősen. 5. A harmadik területrész beékelődött a MOL és a volt Csepel Művek területe közé. Kisszámú, leromlott épületállomány található a területen, ennek megfelelően alapvetően a társadalom peremére sodródott családokat tömörítve. A terület a leendő Gerincúttól is távol esik, ezért a beruházás közvetlen hatása vélhetően nem lesz tapasztalható. A lakóterület az ipari tevékenységek szorításában sem fizikailag sem társadalmilag nem fenntartható, teljes szanálása indokolt. Az alábbi táblázatban a fenti hármas megosztásból az első két terület egy oszlopban, a harmadik terület külön oszlopban található.

- 60 -



22. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Corvin utca Kossuth L. utca - Ady Endre utca - Budafoki út - Előd utca (1-2 terület) 779 792 19,4 64,8 15,8

Előd utca Frangepán utca - (Lakótömb határ) Corvin utca (Temetődülő utca) 116 121 23,1 68,6 8,3

30,2

54,2

10,1

1,4

41,9

57,8

18,7

36,1

55,4

41,2

Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Lakásállomány (db)

35,7

42,9

323

35


31,0

42,9

Állandó népesség száma Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül

A terület kiskereskedelmi ellátottsága gyenge, önálló intézményhálózattal sem rendelkezik, de a Belváros közvetlen közelsége miatt mind a kereskedelmi, mind pedig az intézményi ellátás gyalogos távolságon belül igénybe vehető. A teljes területen hiányzik a közcsatorna hálózat. SWOT elemzés Erősségek

Gyengeségek

•

Jó megközelíthetőség

• Avult épületállomány

•

Jelentős kereskedelmi és ipari adottságok

•

Felszabadítható fejlesztési területek rendelkezésre állása

• Erősen szegregált társadalomszerkezet (az Ófalu egy részén) • Alacsony szintű infrastruktúra ellátottság – szennyvízcsatorna hiánya • Az olajkikötő körüli területek alatt, a földben lévő olajszennyezés


A következő évek infrastruktúra fejlesztései felértékelik a terület egy részét (Gerincút, hosszabb távon Albertfalvai híd)

Külső tényezőkből fakadó veszélyek • A terület forgalmi túlterhelése • Az ipari funkciók esetleges dominanciája rontja a lakhatási feltételek minőségét

- 61 -


4.3.2


Rózsadomb (4. városrész)

A terület földrajzi lehatárolása: Rózsa utca a Duna folyamtól - Rév utca - Vas Gereben utca II. Rákóczi Ferenc út - 7274. dűlő és meghosszabbított vonala — Duna folyam a Rózsa utcáig A városrész nagysága 132 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 1000 fő. A városrész történelme folyamán mindig különálló egység volt, mert a csepeli városszövettől függetlenül, a téglagyárhoz települt. A gyár megszűnése után pedig különálló „kolóniaként” maradt fenn. A városrész a felhasználás struktúrája szerint több területre bontható: 1. A leendő Tehermentesítő út és a Duna közti terület, amely jelenleg árterület. (A Tehermentesítő út lesz a későbbiekben az első ütemű árvízvédelmi töltés is.) A terület hosszabb távon sem alkalmas intenzív fejlesztésre, az FSZKT értelmében nagy zöldfelületű intézmények céljára kijelölt terület. A területnek csak egy része önkormányzati tulajdonú, a nagyobb hányada felaprózódott magántulajdonú hobbykert. 2. A Rózsa utcától délre, a Rákóczi út mentén alacsony felépítményű, nagytelkes házak láthatók. A területen lassú átalakulás tapasztalható egy magasabb presztizsű, kertvárosias városrész irányába. 3. A II. Rákóczi Ferenc úti főútvonal menti Rózsadomb iparterület átalakulóban van. A megmaradó és profilt váltó ipari funkciók mellett jelentős helyigényű kereskedelmi, szolgáltató létesítmények is idetelepülnek.

- 62 -



23. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Vas Gereben utca - II. Rákóczi F. út - Fácánhegyi utca(7274. utca) - Duna folyam - Rózsa utca - Salak utca Állandó népesség száma 929 Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

934 13,4 61,5 25,2 23,0 11,5 43,0 13,9 51,7 40,2 356 14,6

A Rózsadomb területének nagy része nem lakóterület, lakosság csak az északi szegletében található. A lakosság társadalmi összetétele a fenti mutatószámok szerint a kerületi átlagnál némileg hátrányosabbnak tekinthető, a 2001 óta eltelt időszakban azonban magasabb státuszú családok települtek a területre.


Gyengeségek

•


• Részben árterületen való elhelyezkedés

•

Duna-part közelsége

• Részben vízvédelmi zónában való elhelyezkedés • Nagynyomású gázvezeték a terület alatt és gázfáklya a terület északi részén • Az ingatlanfejlesztésekhez jelentős infrastrukturális beruházásokra van szükség • Lokális talajszennyezettség


A Tehermentesítő út megépülése után a terület gazdasági szempontból felértékelődik

Külső tényezőkből fakadó veszélyek • Árvízi fenyegetettség

- 63 -



4.3.3 Szabótelep (5. városrész)

A terület földrajzi lehatárolása: A Bolgárkertész öböl déli oldala és meghosszabbított vonala a Szabadkikötő úttól - Ráckevei Duna - Vágóhíd utca - Táncsics Mihály utca - Ady Endre út Kossuth Lajos utca — Szabadkikötő út a Bolgárkertész öböl déli oldalának meghosszabbított vonaláig. A városrész nagysága 180 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 7500 fő. A városrész a valamikori zsellérföldek helyén található. A XIX. sz. végén a város először erre terjeszkedett. 1912-től itt vezetett keresztül az (azóta megszűnt) BHÉV vonala, s épült ki a forgalmas főútvonal a főváros felé. A terület rendkívül vegyes jellegű, négy markánsan elkülöníthető egységből áll: 1. Az Ady Endre úttól északra fekvő terület, amely a régi települési szövet része. Ez a terület egykor a lakótelep folytatásának tartalékterülete volt, ezért hosszú időn keresztül építési tilalom alatt állt, közcsatornával mind a mai napig nem teljes mértékben ellátott. Mintegy 10 éve a tilalmat lakossági nyomásra feloldották, de kellő szabályozás hiányában nagyon vegyes funkciók jelentek meg a területen: műhelyek, autószervizek települtek a megmaradt falusias lakókörnyezetbe (részben arra a tényre alapozva, hogy a 90-es évek előtt a területen volt a személyautók átadó telepe). A területen a roma népesség magas koncentrációja alakult ki. A Magyar Vöröskereszt férfi hajléktalan szállója is a városrészben van, de a negyedben illegális szálláskiadás (hajléktalan és munkásszállás) is tapasztalható. 2. Az Ady Endre út – Árpád utca közt fekvő Ady lakótelep, mely 10 darab 10 emeletes paneles technológiájú lakóházat tartalmaz. A lakótelep 1974-75-ben épült, s jelenleg Csepelen a legkevésbé kedvelt lakótelepi területekhez tartozik. Megmutatkozik mindez a lakótelepek közt legalacsonyabbnak számító ingatlanértékben, az önkormányzati és állami támogatások, segélyek fajlagosan magas értékében. A lakótelep és vonzáskörzete kereskedelmi szolgáltatásai széles körűek, az intézmény ellátottsága kiemelkedő. A lakótelep viszonylag kis területén található óvoda, általános iskola, valamint kerületi vonzáskörzetű intézmények: Csete Balázs középiskola, Csepel Galéria, Pedagógiai Szakmai Szolgáltató Intézmény. 3. Az Árpád utcától délre elterülő kertvárosi övezet eredendően szintén alacsonyabb státuszúnak tekinthető. Az elmúlt években azonban lassú átalakulás figyelhető meg a városrészben. A többnyire több lakásból álló, udvaros szerkezetű ingatlanokat

- 64 -



felvásárolják, és helyükre családi házat, helyenként társasházat építenek. A városrész közműellátottsága szinte teljes, utcaszerkezete azonban helyenként nem alkalmas a kétirányú közlekedésre, s helyenként az aszfaltút minősége erősen leromlott. 4. A Dunapack Rt. papírgyára, melyet eredendően (1923-ban) a Ráckevei Dunaág vízkapacitására telepítettek. A gyár jelenleg Csepel legnagyobb iparűzési adó befizetője, és mintegy 500 ember számára munkaadó is. A papírgyár szenyvíztisztítási technológiájában korszerűsítés következett be, ezért a korábbi erős környezeti terhelés enyhülni fog. Ennek ellenére a gyár továbbélése hosszabb távon nem kívánatos a területen, mert városszerkezetileg rendkívül kedvezőtlen helyen van. Elvágja az öszszeköttetést a Ráckevei Dunaággal, és beékelődik a lakóterületek közé. Testületi döntés értelmében a gyár termelő kapacitása a jövőben nem nőhet, várhatóan a termelő tevékenység rövidesen megszűnik a gyár területén.

A városrész arculatát és funkcióját alapvetően meghatározza a Csepelt Pesterzsébettel öszszekötő Gubacsi híd folytatásában megjelenő Ady Endre út. A főútvonal forgalma megközelíti a Belvároson áthaladó Kossuth Lajos utcáét. Ez egyrészről elősegíti az Ady Endre út menti kereskedelem élénkülését (autókereskedelem, háztartási vegyipar), másrészről nagyon komoly környezetterhelést eredményez a szomszédos lakóterületek számára. A városrészt a közeljövőben két új, uniós forrásokból finanszírozott kerékpárút érinti majd: egy hivatásforgalmi célokkal létrehozott kerékpárút az Ady Endre úton, mely Csepelt Erzsébettel kötné össze, és egy rekreációs célú a Papírgyár mellett, mely a Kis Duna partján vezet majd a közigazgatási határig. A városrész társadalmi adatai jól mutatják belső polarizáltságát. Az északi, városszerkezetileg még Ófaluhoz kapcsolható terület társadalmi összetétele és lakásállománya egyaránt problematikusnak mondható. A lakótelepi területek státuszmutatói már lényegesen jobbak, azonban azok is negatívan ítélhetők meg, ha a többi lakótelepi területtel kerülnek összehasonlításra

- 65 -



24. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Ady Endre úttól északra Állandó népesség száma

4 716

875

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

Ady lakótelep

Árpád utca- Ságvári Endre utca- Vágóhíd utca- Táncsics M. utca 1805

882 21,3 67,3 11,3

4 771 13,8 67,2 19,0

1 833 15,7 65,3 18,9

48,9

25,8

24,1

4,0

9,5

14,8

882

38,0

40,4

61,5

15,7

12,9

36,1

57,3

56,4

37 291 37,7

37,2 2 120 0,9

37,7 772 17,1

SWOT elemzés Erősségek •


•

Teljeskörű infrastruktúra hálózat

•

Az Ady Endre úton életerős kereskedelem kialakulása

Gyengeségek • Vegyes beépítés, de szinte minden területen alacsony státuszú lakosság • Az Ady Endre úttól északra avult lakásállomány, az Árpád úttól délre „udvaros” házak, amely struktúra megnehezíti az átalakulást • A magasfeszültségű elektromos vezeték a terület északi részén korlátozza a lehetséges fejlesztéseket • A terület északi része szennyvízcsatornával ellátatlan


A Papírgyár ingatlanpiaci potenciálja idővel funkcióváltáshoz vezethet

•

A terület fekvése meghatározó, átmeneti zónát képezhet a Szigetcsúcson esedékes fejlesztések és a jelenlegi beépített területek között

•

A kialakulóban lévő városi szlömterületek átalakulását uniós források, pályázatok segítik

Külső tényezőkből fakadó veszélyek • A Fővárosi Önkormányzat fejlesztési elképzeléseinek megvalósítása elhúzódik, az átmeneti állapot állandósul, és így az Ady Endre úttól északra eső területen a szlömmösödési veszélyek erősödnek

- 66 -



4.4 Kertvárosi beépítésű területek 4.4.1

Kertváros (2. városrész)

A terület földrajzi lehatárolása: Vágóhíd utca a Táncsics Mihály utcától - Kassai utca – Katona József utca — Szatmári utca — Makád utca - Kikötő utca - Széchenyi utca és meghosszabbított vonala - Ráckevei Duna - Határ út - Kolozsvári utca - Szebeni utca - Szent István út Táncsics Mihály utca a Vágóhíd utcáig. A városrész nagysága 154 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 5700 fő. A városrészben találjuk a Duna kerületben lévő parthosszának az egyharmadát. Az I. világháború után parcellázták a területet közalkalmazottak, tisztviselők és az akkori munkáselit számára. A városrész tehát tervezett fejlesztés eredménye, ennek megfelelően az utcastruktúrája jól átlátható, merőleges szerkezetű, megfelelő szélességgel rendelkező. A városrészben található családi házas telkek nagysága megfelelő, többségében 200 négyszögöl nagyságú, amely lehetőséget ad a többgenerációs együttélés megvalósítására, illetve kisebb társasházak építésére. A Kertváros területén belül található egy kisebb lakótelep (Táncsics M. u. – Katona József u. – Kolozsvári u. – József Atilla u.), mely a 60-as években épült, blokkos technológiával. Ingatlanárait tekintve ez a lakótelep az egyik legjobb státuszú a kerületben, köszönhetően a jó városszerkezeti elhelyezkedésnek, az alacsony beépítettségnek és a magas zöldfelületi aránynak. A lakótelep központi játszótere jelenleg áll teljes átépítés alatt, melynek eredményeképpen mind az uniós normáknak, mind pedig a különböző korú gyermekek igényeinek megfelel majd. A terület tömegközlekedését a 71-es és a 48-as (151-es) buszok biztosítják. (A tömegközlekedés szempontjából kifejezetten szerencsés a Kertvárosban lakók számára, hogy a Királymajori lakótelep beékelődött a Kertvárosba, ezért a 48-as, 151-es buszok a nagyobb laksűrűség miatt gyakrabban járnak, mint ahogyan az egy kertvárosi miliőben megszokott.) Az elmúlt években sikerült kialakítani egy egyértelmű főutca rendszert, amely biztosítja a tömegközlekedéssel ellátott utak számára az elsőbbséget. A királymajori lakótelep területbe való beékelődése nem kizárólag a tömegközlekedés, hanem az orvosi ellátás, óvodai, iskolai ellátás és a kereskedelmi ellátás szempontjából is előnyös. A lakótelep központjában kiépült közösségi és kereskedelmi szolgáltatások egyben Kertváros egy részét is ellátják.

- 67 -



Kertváros oktatási és gyermekintézményekkel való ellátottsága (még Királymajortól függetlenül is) kiválónak mondható. Három, megfelelő kihasználtsági mutatókkal rendelkező általános iskola, három óvoda és bölcsőde található a városrészben. A közösségi élet szempontjából is ez a városrész rendelkezik a legmagasabb szintű infrastruktúrával. Az utóbbi években kiemelkedő népszerűségre tett szert a Rákóczi kertben található Közösségi Ház, amely nagykiterjedésű kertjével és sportfelületeivel vonzza a gyermekes családokat. A városrész közművekkel való ellátottsága szinte teljeskörű, egyes utcákban a burkolt utak hiánya, és néhány utcában a közcsatorna hiánya tapasztalható.

25. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Vágóhíd u.- Kassai u.- Katona J. u - Szatmári u - Makád u.- Kikötő u.- Széchenyi u. és meghosszabbított vonala a Ráckevei Dunáig- Ráckevei Duna- Határ út és meghosszabbított vonala a Dunától- Kolozsvári u.- Szebeni u.- Szent István út- Táncsics M. utca Állandó népesség száma 5 685 Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

5 746 11,9 61,0 27,0 16,1 18,6 36,7 9,7 57,7 41,6 2 553 6,7

Kertváros társadalmi mutatói a legjobbnak mondhatók a kerületben. Néhány tekintetben elérik a budapesti átlagot. A lakosság összetétele azonban az egyik legidősebb a kerületben. A Kertváros területén – csakúgy, mint a területen található lakótelepen – az erőteljes polarizáció jellemző, azaz az idős háztartások és a területre újonnan beköltöző fiatal háztartások kettőssége. Mint a statisztikai adatokból látható, a területen még jelentős tartalékai vannak a generációváltásnak, a fiatal, gyermekes háztartások beköltözésének.

- 68 -



SWOT elemzés Erősségek •

Szinte teljeskörű infrastruktúra

•

Megfelelő teleknagyság a családi házas területeken

•

A lakótelepi terület magas lakóértéke, megújuló közterületei

•

Relatíve magas ingatlanérték

•

Duna part közelsége

•

Rákóczi kert széleskörű szolgáltatásai, társadalmi elismertsége


Növekszik a kereslet a jó adottságú, jó elérhetőségű kertvárosi lakókörnyezet iránt

Gyengeségek • Jelentősebb területű kiskereskedelmi egységek alacsony száma • Tömegközlekedési szolgáltatások hiányosságai (alacsony járatsűrűség)

Külső tényezőkből fakadó veszélyek • A társasházi beépítések túlzott mértéke kedvezőtlen irányba változtathatja a terület karaktert

4.4.2 Királyerdő (11. városrész)

A terület földrajzi lehatárolása: Szebeni utca a Szent István úttól - Kolozsvári utca - Határ út - Ráckevei Duna - Királyerdő út - Tihanyi utca - Szentmiklósi út - Völgy utca - Erdőalja út Szent István út a Szebeni utcáig. A városrész nagysága 476 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 15 000 fő. A kerület legmagasabban, 115-130 m-en fekvő része, mely a Kertvárostól délre, hosszan a Duna-parton fekszik. Déli részét Szigetszentmiklóstól csatolták át. A Királyerdő az egykor itt elterülő királyi erdőbirtokról kapta a nevét, melyen az 1930-as években az akkori tulajdonos, a Magyar-Holland Bank Rt. kezdte meg a parcellázást. A városrész alaprajza igen szabálytalan, mivel a két világháború között történt beépítések a homokbuckákhoz igazodtak. Ennek megfelelően a telkek kialakítása rendkívül változatos, a telekméretek széles skálája található a városrészben. A térség legjelentősebb természeti értéke a Tamariska-domb, mely az utolsó beépítetlen terület az egykori Királyerdőből. E „zöld sziget” nevét az itt található nagyszámú tamariszkuszról kapta. A domb valójában homokbucka, amely 1993 óta kerületi, 1999 óta fővárosi védettség alatt álló természetvédelmi terület, erdei pihenővel.

- 69 -



A városrészben a természeti értékek és a hagyományos településszerkezet megőrzése a fejlődés igényeihez képest feszültségekkel jár. A hagyományos, alacsony intenzitású beépítés helyét jelentősebb méretű, korszerű családi házak veszik át. A motorizáció által generált igényeknek az úthálózat nem felel meg, és szilárd burkolattal való ellátásuk után sem felelhet meg többnyire a keskeny útszélesség miatt. A terület beépítése szempontjából figyelembe veendő, hogy a Királyerdőben található löszfalak omlásveszélyt eredményezhetnek, így egyes területeken az építési technológiát ennek megfelelően kell kialakítani. A tömegközlekedést a területen két autóbuszjárat biztosítja (152, 52), amelyek a városrész két főutcáján, a Szent István úton és a Szentmiklósi úton haladnak végig. A városrész szélén, a Duna part menti Hollandi úton a 71-es busz szolgáltatásaihoz is lehet kapcsolódni. A buszhálózat földrajzi kialakítása tehát megfelelő, pár perces gyaloglással elérhető bárhonnan legalább az egyik buszjárat, azonban az alacsony laksűrűségnek megfelelő követési idők megnehezítik a kerület központjának elérését. A városrészben az általános iskolák száma nem túl magas – figyelembe véve a lakosságszámot – ennek ellenére ezen iskolák kihasználtsága – igazodva a kerületi arányokhoz – meglehetősen alacsony, tehát kapacitás hiányról a területen nem beszélhetünk. A városrész alapvetően nem rendelkezik megfelelően funkciógazdag alközponttal. Elsősorban kereskedelmi és szolgáltatási szempontból hiányos a terület ellátottsága. A területen nagy alapterű kiskereskedelmi egység, élelmiszerüzlet gyakorlatilag nem található. Az alközpont jellegű területen fekszik a Királyerdei Művelődési Ház, amely a városrész kulturális igényeit szolgálja ki, egy modernizálódó struktúrában a Csepeli Művelődési Központ intézményének részeként. Királyerdő közműhelyzete az elmúlt években sokat javult, jelentős területeken épült ki a csatornahálózat és a szilárd útburkolat. Ennek ellenére a terület déli részein találhatók még közcsatornával el nem látott utcák. A következő években ezen területek csatornázására remélhetően egy Fővárosi Önkormányzat által koordinált, uniós támogatású program keretében kerül sor.

- 70 -



26. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Szebeni utca- Kolozsvári utca- Határ utca- Határ utca meghosszabbított vonala a Ráckevei Dunáig- Ráckevei Duna- Királyerdő utca- Tihanyi utca- Szentmiklósi út Völgy utca- Erdőalja út- Szent István utca Állandó népesség száma 15 075 Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya

15 147 13,7 61,9 24,5 19,7 11,4 39,1 12,3 55,3 39,5 5 637 13,1

A városrész társadalma nagyon változatos, átalakulásban van. Az idősebb korosztály jelentős arányban él a térségben, de a fiatalabb családok betelepülése folyamatos. SWOT elemzés Erősségek

Gyengeségek

•

Kiemelkedő minőségű természeti környezet

• Csatornázatlan területek a déli széleken

•

Speciális domborzatú, izgalmas lakóterület

• Szilárd burkolatú utak alacsony aránya

•

A Ráckevei-Soroksári Duna-ág közelsége

• Tömegközlekedési szolgáltatások hiányosságai (alacsony járatsűrűség) • Talajszerkezet gyengesége • Alközpont hiánya, amely felesleges közlekedési igényeket generál


A fővárosi csatornázási projekthez való kapcsolódás elősegítheti a csatornázási hiányosságok megoldását

Külső tényezőkből fakadó veszélyek • Az erős ingatlanpiaci nyomás felőrli a természeti környezetet

- 71 -



4.5 Döntően lakótelepi területek 4.5.1

Csillagtelep (6. városrész)

A terület földrajzi lehatárolása: Völgy utca és meghosszabbított vonala a II. Rákóczi Ferenc úttól - Festő utca - Erdősor utca - Szabadság utca - Plútó utca - Csepeli út - Rákóczi Ferenc út a Völgy utca és meghosszabbított vonaláig. A városrész nagysága 159 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 18 500 fő. Az Erdőalja városrésztől délre található terület, melyet 1911 után kezdtek beépíteni. A terület északi részén a Simon Bolivar lakótelep, középső részén az 1950-es, 60-as években épült lakótelep, a délin pedig egy 80-as években épült, 4 emeletes házakból álló lakótelep, valamint az 1920-ban létesített temető található. A terület megközelíthetősége megfelelő, tömegközlekedési útvonal a Kossuth Lajos utca, Völgy utca, Erdősor utca, Kölcsey utca, II. Rákóczi Ferenc utca, és Mars utca. 59-es, 59 A és a 159-es buszjáratok biztosítják a városközpont elérhetőségét. Csillagtelep önálló városi létre is alkalmas városrész, alapvetően lakóterület, mind közszolgáltatásait, mind kiskereskedelmi szolgáltatásait tekintve jól ellátott. A rendkívül összetett, vegyes beépítésű városrész, 7 önálló szerkezeti egységre osztható:

Kossuth Lajos utca lakótelep

Simon Bolivár lakótelep

Kölcsey út mentén családi házas terület

Iskola tér környéki családi házas terület (Városszerkezeti szempontból védendő karakterű terület)

Akácfa utca környéki lakótelep

Rakéta úti lakótelep

Krizantém utcai lakótelep

- 72 -



A társadalomstatisztikai táblázat alapján jól látható, hogy Csillagtelep egyes területei milyen komoly mértékben különböznek egymástól, mind kormegoszlás, mind társadalmi státusz tekintetében. 27. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Kossuth L. út (volt Cservenka M. utcai része)Erdősor u.II. Rákóczi F. út a Hév végállomásigVölgy utca apró szakasza 1 429

Kossuth L. út (volt Cservenka M. utcai része)Völgy utcaBánya utcaSzigligeti utcaErdősor utca

Erdősor utcaTechnikus utcaAkácfa utcaNagykalapács utcaSzabadság utcaII. Rákóczi F. út.

Erdősor utcaSzabadság utcaNagykalapács utcaAkácfa utcaTechnikus utca.

5 441

2 574

870

Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db)

17,7

14,0

17,3

77,3

77,2

5,0

Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma


Völgy utcaFestő utcaErdősor utcaSzigligeti utcaBánya utca

Szabadság utcaPlútó utcaRakéta utcaTejút utcaII. Rákóczi F. út.

II. Rákóczi F. útTejút utcaRakéta utca-Plútó utcaCsepeli út(Csepeli temető)

2 282

3 452

2 480

12,2

14,4

9,3

19,9

69,9

56,6

68,0

52,5

68,6

8,8

12,9

31,3

17,6

38,2

11,5

29,3

20,2

25,3

16,9

19,2

22,7

12,4

8,5

15,3

9,7

16,6

13,2

7,0

19,4

467

1 982

951

332

856

1 976

757

1,3

0,2

6,3

5,1

9,2

3,8

0,0

40,4

37,9

40,2

34,6

37,1

36,9

32,6

17,5

10,7

15,7

10,6

10,2

12,5

6,8

58,7

60,4

56,5

61,7

59,1

55,8

65,8

18,1

21,3

26,6

41,1

31,9

55,1

10,5

1 419

5 392

2 552

866

2 260

3 393

2 458

- 73 -



Kossuth Lajos utca lakótelep A Kossuth Lajos utcai lakótelep az Erdőaljai lakótelepi rész szerves folytatása, tízemeletes, környezetéből élesen kiugró, iparosított technológiával készült lakóépületekből áll, mely Csillagtelep szerkezetébe szervetlenül illeszkedik. A lakótelepi rész a legalacsonyabb státuszú kerületi részekhez tartozik. Zsúfolt beépítettségű, alacsony presztízsű ingatlanokból áll, alacsony ingatlanpiaci értéket képvisel. A Kossuth Lajos utca mentén elhelyezkedő városrészi területek közlekedési és környezetterhelése kiugróan magas. A Kossuth Lajos utca mentén sok kiskereskedelmi szolgáltató egység található, mely a teljes városrész ellátását szolgálja. Funkcióellátottság szempontjából önálló egységként nem értelmezhető, azt beépítési jellege indokolja. A tízemeletes lakóépületek földszintjén kiskereskedelmi üzlethelyiségek működnek. 1 429-en élnek itt, az egy lakásra jutó laksűrűség 3 fő, mely kiugróan magas Csepeli viszonylatban. Elsősorban gyermekes családok lakják a területet, az idősek aránya kerületi összehasonlításban alacsony. A maximum általános iskolai végzettségűek aránya magasabb, felsőfokú végzettségűek aránya pedig alacsonyabb a kerületi átlagnál.

Simon Bolivar lakótelep A városrész északi végében található a Simon Bolivar lakótelep. A lakótelep 4 és 10 emeletes iparosított technológiával épült lakóépületekből áll, kerületi szinten a közepes ingatlanértékkel rendelkező lakótelepek közé tartozik. Épületállománya, csakúgy, mint a hasonlóan közel 30 éve épült panelépületeké, felújításra szorul. 4 551-en élnek itt, egy lakásra átlagosan 2,7 fő jut, vagyis magas az egy lakásra jutó lakosok aránya. Elsősorban gyermekes családok lakják a területet, az idősek aránya kerületi összehasonlításban alacsony. Az általános iskolai végzettségűek aránya a kerületi átlagnak megfelelő, a felsőfokú végzettségűek aránya pedig magasabb a kerületi átlagnál. A munkajövedelemmel nem rendelkező háztartások aránya is jóval a kerületi átlag alatt van. A városrendezési elképzelésnek megfelelően a lakótelep közepén közösségi teret alakítottak ki, melyet körbevesznek a lakóépületek. A középső közösségi funkciókat ellátó téren többféle intézmény működik, melyet parkosított, játszótérrel, lakótelepi sportpályával kialakított területek vesznek körül. Ez a belső rész gyalogos övezet, parkolók a lakótelep peremén találhatóak eredetileg. A Simon Bolivar téren található a Nagy Imre Általános Művelődési Központ, Tornacsarnok és Nyugdíjasház. Az egészségügyi - szociális ellátást biztosítja a 4. sz. Gondozási Központ, és háziorvosi rendelő, az oktatási infrastruktúrát az ÁMK Óvoda és a Gyermekláncfű óvoda Erdősor utcai és Festő utcai tagóvodái, valamint a Nagy Imre ÁMK Általános Iskola és a Hermann Ottó Általános Iskola szolgáltatja. A lakótelepen működő Spar áruház biztosítja az élelmiszer kiskereskedelmi szolgáltatást. 2006-ban a lakótelep központi játszótere teljes megújításra került, mintaként szolgálva a kerület többi lakótelepe számára.

- 74 -



Kölcsey út mentén családi házas terület A Völgy utca- Festő utca- Erdősor utca- Szigligeti utca- Bánya utca által határolt területen 2282-en élnek, részben felújított, részben felújítandó ingatlanokban. Az egy lakásra jutó lakosok száma 2,4. Mutatói a kerületi átlagot tükrözik mind a korcsoport szerinti megoszlásban, mind az iskolai végzettség tekintetében, mind a foglalkoztatottakkal rendelkező háztartások vonatkozásában. Csillagtelepen belül itt a legmagasabb az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, de ez a helyzet szükségképpen lassan enyhül. Infrastruktúra kiépítettsége tekintetében még megjelennek a szilárd burkolatot nélkülöző utak, a jövőben ezek burkolására jelentkezik igény.

Akácfa utca környéki lakótelep A Csillagtelep középső részén elhelyezkedő lakótelep teljesen más arculatot képvisel, a lakótömbök megjelenése nem egységes, nem jelenik meg egy központi közösségi tér, az a lakótelepeknél megszokott módon a házak közötti zöld területre, játszótérre korlátozódik. 4 emeletes beépítésű terület, gázfűtéses, téglaépítésű épületek, melyek lakótelepi viszonylatban komoly ingatlanpiaci potenciált és értéket képviselnek. Közszolgáltató intézmények közül itt található a Kölcsey Ferenc Általános Iskola, a Füstifecskék Óvoda két tagóvodája, a Radnóti Miklós Művelődési Ház, Szakorvosi Rendelőintézet. Posta és gyógyszertár is található a területen. A kiskereskedelmi szolgáltatások között megemlítendő a Plus élelmiszer áruház. A játszóterek számát tekintve meglepően alacsony a számuk a többi csepeli lakóteleppel összehasonlításban. 2 574 fő él itt, magas az egy lakásra jutó lakosok száma. Jellemzően gyermekes családok élnek itt, az aktív korú foglalkoztatottak száma magasabb, az idősek száma alacsonyabb a kerületi átlagnál. Magas az általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya kerületi viszonylatban. A kerületi átlagnál alacsonyabb, de relatíve mégis magas alacsony komfortfokozatú lakások aránya. A kerületi átlagnál alacsonyabb a foglalkoztatottal nem rendelkező háztartások aránya.

Iskola tér környéki családi házas terület Városszerkezeti szempontból védendő karakterű terület. Szellős beépítettségű, jelentős zöldfelületi elemmel rendelkező terület. Komoly ingatlanpiaci értéket képvisel. Jelentős közszolgáltatási funkció ellátást biztosít a Csillagtelepi városrész számára.

- 75 -



870 fő él itt, az idősek aránya magasabb, 30% feletti, az aktív korúak aránya pedig alacsonyabb az itt élők körében a kerületi átlagnál. Az egy lakásra jutó lakosok száma 2,6, ami a családi házas jelleget és az idősek arányát tekintve magasnak számít. A felsőfokú végzettségűek aránya 4%-kal magasabb a kerületi átlagnál, az aktív korúakon belül a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők száma alatta marad a kerületi átlagnak. Az idősek aránya miatt a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező háztartások aránya magasabb a kerületi átlagnál. Alacsony komfortfokozatú lakások aránya alacsonyabb a kerületi átlagnál, de relatív magasnak számít, 17 lakás a 332-ből.

Rakéta úti lakótelep Ez a térség a klasszikus Csillagtelep. A lakóingatlanok a 1955-től 1966-ig épültek a területen. Ennek oka a Csepel Művekben dolgozó jelentős számú munkaerő mennyiségi lakásszükségletének gyors kielégítése volt. 2 282 fő él itt, az egy lakásra jutó lakosok száma mindössze 1,7, ami kirívóan alacsony. Elöregedő városrész, a lakosok 38%-a 60 éven felüli. Az általános iskolai végzettségűek aránya nagyjából megfelel a kerületi átlagnak, a felsőfokú végzettségűek aránya azonban jóval alacsonyabb, ami a korstruktúrával indokolható. Ugyancsak ebből következik a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező háztartások száma, mely 55%-t meghaladja. Alacsony komfortfokozatú lakások száma kisebb a kerületi átlagnál. A területen a lakások jellemzően kis alapterületűek, de egyedi gázfűtéssel rendelkeznek, ezért ingatlanértékük relatíve magas.

Krizantém utcai lakótelep A legdélebbre található Krizantém utcai lakótelep ismét más arculatot képvisel, itt a nagy, sok lépcsőházas lakótömbök a jellemzőek, 4 emeletes panelépületek egy-két nagyobb szabadon hagyott térrel. A terület nagyon jól ellátott közszolgáltatási intézményekkel: gyermek háziorvosi és fogorvosi rendelő, Hétszínvirág óvoda egyik tagóvodája, Erdei óvodák egyik tagóvodája, Móra Ferenc Általános Iskola, Vermes Miklós Általános Iskola, Fodor József Szakiskola és Gimnázium, Bajáki Ferenc Ipari Szakközépiskola, Tejút utcai 12 évfolyamos Gimnázium. 2480-an élnek ebben a kerületrészben, elsősorban gyermekes családok. Az egy lakásra jutó lakosok száma 3,2, amit alátámaszt a kerületi átlagot meghaladó 0-14 éves korcsoport aránya. Az idős lakosság aránya 11%-os, jóval alacsonyabb a kerületi átlagnál. A városrészben nincsen alacsony komfortfokozatú lakás. Magasabb státuszú lakosság él itt, a kerületi átlagnál jóval alacsonyabb az általános iskolai végzettségűek aránya, és jelentősen magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya. Ezt támasztja alá, hogy a foglalkoztatottal nem rendelkező háztartások aránya itt a legalacsonyabb, 10%-os, mely jóval a kerületi átlag alatt is van.

- 76 -




Gyengeségek

•

Jó intézményi ellátottság

• A terület északi része alacsony státuszú

•

Kedvező a közterületek, zöldfelületek aránya

• Felújítandó lakásállomány

•

A városrész két délebbi területének magasabb ingatlanpiaci státusza

• Nem megfelelő tömegközlekedés, ritka járatok • Távol fekszik a városközponttól • Parkolási feltételek rendezetlensége • Megfelelő minőségű köz -és közösségi területek, valamint alközpont hiánya



•

•

Hosszabb távon a HÉV vonal meghosszabbítása révén a kerületrész elérhetősége javul

4.5.2

A fejlesztési források, szabályozások vagy döntések elmaradása miatt a terület északi részén (volt Cservenka Miklós utca, Nap utca környékén) társadalmi szegregációs folyamatok felgyorsulása

Erdőalja (7. városrész)

A terület földrajzi lehatárolása: Szent István út a II. Rákóczi Ferenc úttól - Erdőalja utca Völgy utca és meghosszabbított vonala – II. Rákóczi Ferenc út a Szent István útig. A városrész nagysága 31 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 4100 fő. A városrész Csepel-Kertvárostól délre található. 1920-tól kezdett kiépülni, akkor Legelő telepként emlegették. Északi részén található a hév végállomása. Erdőalja lakótelep szervesen illeszkedik a városközponthoz, annak folytatásaként jelenik meg. Hosszabb távon beépítési jellege, és ellátott funkciói alapján indokolttá válhat a városközponti részhez való még szervesebb kapcsolódása. A városrész nagyon különböző területekből áll, a Béke téri lakótelep és a Kossuth Lajos út menti lakótelepek státusza eltérő. Városszerkezetileg egy átmeneti területet képvisel a városközpont és Csillagtelep között. A HÉV végállomás és a Csepel SC területe közötti terület lakó

- 77 -



célú beépítése történt meg, egyrészt a Béke tér környékén egy minőségi beépítés, másrészt a Kossuth Lajos út mentén egy mennyiségi beépítés révén. Zöldfelületet elsősorban a Béke tér parkosított környezete és a Csepel SC területe képvisel a városrészben.

28. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján II. Rákóczi F. út- Szent István út- Kossuth L. útVölgy utca apró szakasza- Hév végállomás 3 430

Kossuth L. út- Szent István út- Erdőalja útVölgy utca


12,0

15,0


69,3

59,6


18,7

25,4


24,2

18,0


11,3

17,8


1 529

298


708


4,3

11,1


36,6

41,7


12,1

10,4


60,4

54,0


37,2

46,5


3 353

705

Béke téri lakótelep A Béke téri lakótelep az 50-es 60-as években épült, elsősorban téglaépítésű, egyedi gázfűtés lakásokból áll. Relatíve magas státuszú terület. A Szent István út – Erdőalja út – Völgy út – Kossuth Lajos utca által határolt területen 708 fő él, az idősek aránya magasabb, az aktív korúak aránya pedig alacsonyabb az itt élők körében a kerületi átlagnál. Bár a felsőfokú végzettségűek aránya 5%-kal magasabb a kerületi átlagnál, az aktív korúakon belül a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők száma meghaladja a kerületi átlagot. Egy lakásra átlagosan 2,3 fő jut. A 298 lakásból 33 alacsony komfortfokozatú. A Béke téri lakótelep 4 emeletes épületei szellősek, a környezete parkosított, ezért az ingatlanok komoly ingatlanpiaci értéket képviselnek. A Béke téren katolikus templom, és a katolikus egyház által fenntartott Szent József idősek otthona működik, igényes, parkosított környezetben.

- 78 -



Kossuth Lajos utcai lakótelep A HÉV végállomás – Kossuth Lajos utca – Rákóczi Ferenc út és Szent István út által határolt terület 10 emeletes lakóépületei a 70-es években épültek, a terület túlzsúfolt, a zöldfelületek és közösségi terek aránya alacsony, minősége elhanyagolt. A tízemeletes, központi távfűtéses lakások ingatlanpiaci értéke alacsony. A II. Rákóczi Ferenc út mentén alacsony presztízsű szolgáltató egységek működnek. A Kossuth Lajos utca mentén, a Víztorony környékén kereskedelmi szolgáltató egységek, vendéglátó egységek működnek, a terület leromlásnak indult, általános megújítása, rehabilitációja szükséges. A városrészben közszolgáltatások közül csupán óvodák találhatóak, 3 óvoda várja a városrész gyermekeit (Tátika óvoda egyik tagóvodája, Aprajafalva óvoda mindkét tagóvodája). Ezenkívül posta működik az állomás téren. Egyéb közszolgáltatások és kereskedelmi szolgáltatások hiányoznak a városrészben. Ugyanakkor határos a városközponti területtel, a Csepel Plaza, áruházak a városrész határán találhatóak, így ezek a városrész kereskedelmi ellátását biztosítják. A kis alapterületű, de nagy sűrűségű lakótelepen 3430-an élnek, egy lakásra csupán 2,2 fő jut. Az aktív korúak aránya közel 70%-os, ugyanakkor a maximum általános iskolát végzettek aránya magasabb, mint a Béke téren, és magasabb a kerületi átlagnál is. A városrész elhelyezkedése, városközponttal való szomszédsága, ill. a HÉV végállomás biztosítja a megfelelő elérhetőséget, jó közlekedési feltételeket. Ugyanakkor a városrészt északról Csepel egyik legforgalmasabb csomópontja határolja, jelentős gépkocsi forgalommal, mely a környezetterhelés magasabb szintjét jelenti.

Csepel SC területe

Csepel SC Alapítvány kezelésében van a 97 ezer négyzetméteres terület, melyen 18.000 főt befogadó stadion, (ebből 3.000 székes illetve külön VIP rész is ki van alakítva) három edzőpálya, továbbá egy fitnesz centrum és teniszpályák találhatóak. A sportpálya alapvető szerkezeti, infrastrukturális és közműproblémákkal küzd, mely miatt felújítása elengedhetetlen. A Csepel SC Magyarország azon klubjainak egyike, amelyek a rendszerváltás előtt többször is bajnokságot nyertek, majd utána pénzügyi problémák miatt egyre lejjebb csúszott, jelenleg az NB3-ban szerepel. A csapatot 1912-ben alapították, majd a Weiss Manfréd Művek meg-

- 79 -



alapításával a sport klub a gyár sportklubjaként folytatta működését, melynek finanszírozását is a gyár biztosította egészen a rendszerváltásig. A Csepel SC a labdarúgáson (férfi, női) kívül több szakosztályt működtet, többek között van röplabda, atlétika, birkózó szakosztály. Az említettek közül mára már csak a röplabdások tudnak eredményt felmutatni, ők az NB1-ben szerepelnek. A kerületi önkormányzat minden évben jelentős, több tízmillió forintot elérő támogatást biztosít az SC-nek, ennek ellenére a sportterület folyamatosan degradálódik. A terület hasznosítására sokféle elképzelés van, így pl. a tervek szerint a Csepel SC 2/3-án lakópark, bevásárlóközpont, szálloda, nyugdíjasház, irodaház vagy apartman épül majd, és csak a jelenlegi terület 1/3-ad részén lesz továbbra lehetőség a sportolásra. A területen sportépítmények, azokat kiszolgáló létesítmények, szálláshely szolgáltató építmények, a területet használókat kiszolgáló vendéglátó építmények, szolgálati lakások, a terület fenntartásához szükséges tárolásra alkalmas létesítmények helyezhetők el a Képviselő testület 2007. szeptemberi határozata értelmében.


Gyengeségek

•

•

Leromlott lakásállomány

•

Sportpálya infrastruktúrája leromlott

•

Rendezetlen városkép a Kossuth Lajos utca irányában

•

Jó közlekedési lehetőségek Városközponthoz közeli fekvés, szolgáltatások elérhetősége annak ellenére, hogy a városrészben a köz és kereskedelmi szolgáltatások hiányoznak

•

Béke téri lakótelep szerkezeti egysége és magas zöldfelületi aránya

•

Sport és rekreáció céljára rendelkezésre álló terület és infrastruktúra


A rekreációval és tömegsporttal kapcsolatos igények növekedése

4.5.3

Külső tényezőkből fakadó veszélyek • A fejlesztési források, szabályozások vagy döntések elmaradása miatt a társadalmi szegregációs folyamatok felgyorsulása a Kossuth L. utca környékén

Erdősor (8. városrész)

A terület földrajzi lehatárolása: Szentmiklósi út a Festő utcától - Tihanyi utca - a főváros határa - 4076. dűlő - Plútó utca - Szabadság utca - Erdősor utca - Festő utca a Szentmiklósi útig. A városrész nagysága 94 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 10 000 fő. Az Erdősor funkcióját és beépítési jellegét tekintve szervesen illeszkedik a Csillagtelepi városrészhez, a két városrész elkülönítése inkább statisztikai célokat szolgál.

- 80 -



A városrész jól elkülönülően három részre osztható: a Szent László úti lakótelepre, az Erdősor utcai lakótelepre és a Kiserdő területére. A városrész kisvárosias beépítésű lakóterület, nagyrészt lakótelepi beépítéssel, részben pedig családi házas beépítéssel. A lakótelep szerkezetét tekintve nem egységes, ahogy a lakásszükséglet növekedett, úgy épültek be további részek. A lakótelepi beépítésű részek részben blokkos struktúrájúak, egyedi gázfűtéssel, részben pedig panelos technológiával épült lakóházak, szintén gázfűtéses megoldással. A városrészben két vegyes funkciójú területrész található, mely a városrész kiskereskedelmi ellátását szolgálja. 29. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján Erdősor utca- Tihanyi utca- Akácfa utca- Szabadság utca 6 505

Erdősor utca- Festő u.Szentmiklósi utca- Tihanyi utca 3 551


13,2

11,7


79,9

66,4



7,0

21,9


17,0

19,3


16,1

11,8


2 331

1 464


0,3

2,7


32,8

33,3


8,7

10,8


65,0

60,6


17,3

35,3


6 452

3 504

Erdősor utcai lakótelep Az Erdősor utcai lakótelep 2008-ban lett 25 éves, sok lépcsőházas, elsősorban 4 szintes, kisebb részben 10 emeletes, zömében 3 szobás épülettömbök jellemzik. A lakótelep szellős beépítettségű: a házak közt intimebb teresedéseket hagytak, több, kisebb parkot létesítettek, igényesebb lakókörnyezetet alakítottak ki. A lakótelep Kiserdő felöli oldalán garázsok épültek, melyek részben fedettek, részben mechanikusan lefedhetők, részben pedig a zöldfelületbe beékelődve alakították ki. A lakótelep relatíve magas presztízzsel bír, ingatlanárai a magasabb kategóriájú lakótelepi ingatlanárakat képviseli. A lakótelep építését a Csepel Művekben dolgozók számára biztosítandó lakásigény tette szükségessé, miután a Csillagtelepi lakótelepek beépíthetőségét már nem lehetett tovább

- 81 -



fokozni. A másodikként megépült Erdőalja lakótelepen rendelkezésre álló kis terület is már hasznosításra került, így a lakótelepi építkezés terjeszkedését a Csillagtelepi résztől keletre lehetett folytatni. A peremkerületek családi házas övezeteit rombolták le, hogy a helyére lakótelepeket építsenek. Az Erdősor utcai lakótelepi részen több nagyobb kiterjedésű szabad telek található. A 213002/17-es és 38-as telkek lakóépületek kialakítására, és ahhoz kapcsolódó zöldfelület, közösségi tér kialakítására alkalmasak. A /17-es számú telken mélygarázs kialakítására alkalmas a terület, mely a lakótelepen jelentkező parkolási problémák oldását segítheti. A lakótelepen elsősorban gyerekes családok élnek, az egy lakásra jutó átlag lakosságszám 2,7 fő, mely magasabb a kerületi átlagnál. A lakosság társadalmi összetételére jellemző a magasabb iskolázottság, 4%-kal magasabb a felsőfokú végzettségűek aránya a kerületi átlagnál, és az általános iskolai végzettségűek aránya ennek megfelelően alacsonyabb. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya a kerületi átlag felét teszi ki az Erdősor utcai lakótelepen. Az Erdősor utcai lakótelepen óvoda nincsen, ugyanakkor a Csillagtelep több óvodája is a két városrész határán található. A Cirmos sétány mentén általános iskola van, a Csikó sétány mentén pedig Montessori középiskola. Háziorvosi rendelő is található az Erdősor utcai részen, mely elérhető a teljes városrész számára. Gyógyszertár is elérhető az itt lakók számára. A Csepeli Gondozási Központ bár nem ebben a városrészben található, annak határoló utcájában, a Völgy utcában található, mely biztosítja az itt lakók számára is a szociális szolgáltatás elérhetőségét. A kiskereskedelmi szolgáltatások az Erdősor utca mentén találhatók. A négyemeletes épületekre nem jellemzőek a földszinti üzlethelyiségek, az elsősorban a tízemeletes lakóházakban jelenik meg. Az élelmiszerbolti ellátás megfelelő, a további jelenlévő szolgáltatások azonban nem elégítik ki a lakótelepi igényeket. A városrész közművesítettsége teljes körű, a közművek kiépítése megtörtént a lakótelep építése során. A közösségi tereket tekintve a játszóterek, lakóépületek közötti kisebb sportpályák száma nagy, ugyanakkor minőségi felújításuk várat magára. A parkosítás, zöldfelületek felújítása is kiemelt feladat. A lakótelep városközponttal való összeköttetését a 159-es busz biztosítja, mely az Erdősor utcán közlekedik.

Szent László utcai lakótelep A Szent László utcai lakótelep a Szent László, mint fő utca, központi utca köré épült, önálló épületek, szellős szerkezet jellemzik. A Szent László utcai lakótelep a 60-as években épült, egyedi gázfűtésű blokkos technológiájú épületek jellemzik, amelyek a lakótelep ingatlanpiaci státuszát meghatározzák, komoly ingatlanértéket képviselve.

- 82 -



A Szent László úti lakótelepen található a Kék iskola két épülettel, és a Hétszínvirág óvoda egyik tagóvodája. Gyógyszertári ellátás is biztosított. A Szent László út jelenti a kereskedelmi szolgáltatások tekintetében a központi területet, CBA és Plus élelmiszeráruházak szolgálják a lakosságot. A városrész közművesítettsége teljes körű, a közművek kiépítése megtörtént a lakótelep építése során. A közösségi tereket tekintve a játszóterek, lakóépületek közötti kisebb sportpályák száma nagy, ugyanakkor minőségi felújításuk várat magára. A parkosítás, zöldfelületek felújítása is kiemelt feladat. A lakótelepen 3551 fő él, egy lakásban átlagosan 2,4 fő. A lakótelepen a családok aránya, az aktív foglalkoztatott korúak aránya némileg alacsonyabb a kerületi átlagnál, az idős lakónépesség aránya pedig 3%-kal magasabb. Ez magyarázza az egy lakásra jutó laksűrűségben mutatkozó különbséget az Erdősor utca két lakótelepe között. A csupán általános iskolát végzettek aránya alacsonyabb a kerületi átlagnál, de alacsonyabb a felsőfokú végzettségűek aránya is. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya magasabb a kerületi átlagnál, ez elsősorban az egyedülálló idősek háztartásaival indokolható.

Kiserdő Az Erdősori városrészt délről a Kiserdő határolja. A Kiserdő a városrészi lehatárolás alapján már Hároshoz tartozik, ugyanakkor belterületi rész. A Kiserdőről 2007-ben fogadott el határozatot az önkormányzat, hogy annak hasznosítását az Erdősor utcai lakótelep és Csillagtelep városrész közfunkcióinak minőségi ellátása érdekében szükséges fejleszteni. A Kiserdő jelenleg egy elhanyagolt zöldfelületi terület, mely szemetes, hajléktalanok által használt. Mind az Erdősor utcai lakótelep státuszának megőrzése, mind a zöldfelületi potenciál kihasználása érdekében szükséges a hasznosítása.

- 83 -




Gyengeségek

•

•

Kiskereskedelmi ellátottsága gyenge

•

Közösségi terek (játszóterek, sportpályák) állapota leromlott

•

Rossz elérhetőség, messze fekszik a városközponttól

•

Parkolási feltételek rendezetlensége

Alacsony beépítettségi sűrűség jellemzi

•

Oktatási intézményekkel megfelelően ellátott

•

Egészségügyi-szociális intézmények elérhetőek

•

Relatíve magas presztízsű lakótelepek

•

A területen lévő lakótelepi lakások alacsony fenntartási költségei

•

A Kiserdő révén zöldfelületi terület rendelkezésre állása közösségi térként

•

Minőségi lakásállomány építéséhez rendelkezésre álló terület


A hárosi fejlesztések kapcsolódása a területhez

•

Növekvő lakáspiaci igény az alacsonyabb fenntartási költségű, magas komfortfokozatú lakások iránt

4.5.4

Külső tényezőkből fakadó veszélyek • A motorizációs nyomás kezelése megoldhatatlannak bizonyul

Királymajor (12. városrész)

A terület földrajzi lehatárolása: Vágóhíd utca a Kassai utcától - Ráckevei Duna - Széchenyi utca és meghosszabbított vonala - Kikötő utca - Makád utca - Szatmári utca - Katona József utca - Kassai utca a Vágóhíd utcáig. A városrész nagysága 27 ha, lakossága (2001-es adatok alapján) nagyságrendileg 3 600 fő. A Királyerdőtől délre fekvő terület a Soroksári Duna-ág mellett található, melyen 1978-1980ban új lakótelep épült. A lakótelep szervetlenül illeszkedik környezetébe, a Kertvárosba ékelődik be, 10 emeletes épületeivel kiemelkedik környezetéből. A lakótelep építését a Papírgyár munkaerő igénye, és a Papírgyárban dolgozók számára biztosítandó lakások építésének szükséglete tette szükségessé. A városrészre egy kivételtől eltekintve az azonos típusú lakótelepi házak jellemzőek. Egységes arculatot képviselő lakótelep, a házakkal való beépítettsége 35%-os, a zöldfelületek aránya is min. 35%-os. Ugyanakkor a 10 emeletes épületmagasság miatt a lakótelep beépítettsége túlzsúfolt, még az előírt beépítettségi mutató mellett is. A városrész északi kiszögellésében 3 önálló épület található, fás-parkos területekkel körülvéve. Ettől délebbre haladva a Duna parton 3 három épület összekapcsolásával épített háztömb található, míg a Barcs téri oldalon 1 darab, 4 épület összeépítésével kialakított tömb található. A városrész nyugati kiszögellésében ugyancsak három önálló épület található, azonosak a lakótelep többi részében található épülettömbökkel, melyek között egy játszótér, ill. fásított – parkosított kisebb területek találhatóak. A Kikötő utcai oldalon található az egyetlen más jel-

- 84 -



legű blokkos épület. Az említett lakótömbök közötti területen közösségi terek találhatóak. Itt található egy nagyobb és két kisebb játszótér, két sportpálya és három kisebb parkosított terület. A közösségi terek és kereskedelmi, ill. közszolgáltatást nyújtó intézmények a lakótelepen belül többnyire koncentráltan, a lakótelep belső területén elhelyezve találhatóak. . A parkolók elhelyezése is a lakótelep szélső helyein történt, azzal a szándékkal, hogy a belső teret gyalogosan közelítsék meg a lakosok. Szolgáltatások terén a helyi lakosok kiszolgálására posta, gyógyszertár, ill. néhány kiskereskedelmi üzlet működik. A lakótelep területén található a Kádár Katalin Óvoda, ill. háziorvosi rendelő. A Vásárhelyi Pál Kereskedelmi Szakközépiskola a Királymajor városrészt határoló Széchenyi utcában található. A városrész közművesítettsége teljeskörű, a közművek kiépítése megtörtént a lakótelep építése során. A lakótelep ingatlanárai a Belváros ingatlanáraival hasonló szintűek, mely a tízemeletes, iparosított technológiával készült, távfűtéses rendszerű lakóépületeknek köszönhető. 30. Tábla: A városrész társadalomstatisztikai adatai a 2001-es népszámlálás alapján

Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya

Vágóhíd utca, és meghosszabbított vonala a Ráckevei Dunáig- Ráckevei Duna- Széchenyi utca és meghoszszabbított vonala a Ráckevei Dunától- Kikötő utcaMakád utca- Szatmári utca- Katona J. utca- Kassai utca 3 589 14,9


71,8


13,3


21,6


10,6


1 386


1,7


35,9


11,1


61,1


28,0


3 555

A lakótelepen 3 589-en élnek. Egy lakásra átlagosan 2,5 fő jut. Fiatal lakótelep, elsősorban aktív korú, gyermekes családok élnek itt, az idősek aránya alacsonyabb a kerületi átlagnál. Az aktív korú lakosok egy ötöde csak általános iskolai végzettséggel rendelkezik, és a felsőfokú végzettségűek aránya is mindössze 10% körüli a 25 éven felüli lakónépesség

- 85 -



körében, mely alacsonyabb a kerületi átlagnál. A foglalkoztatott nélküli családok aránya alacsonyabb a kerületi átlagnál. SWOT elemzés Erősségek

Gyengeségek

•

Lakótelep előnyös szerkezete: körülvevő lakótömbök

•

Lakótömbök, zöldfelületek, közösségi terek megfelelő aránya

•

Elérhető közszolgáltatások

•

Elérhető kereskedelmi szolgáltatások

•

Duna part, mint rekreációs terület közelsége

közösségi

központot

•

Lakóépület állományának leromlottsága

•

Parkolási lehetőség hiánya

•

Tömegközlekedés elérhetősége nehézkes

•

Közösségi területek állaga leromlott



•

A szomszédos Királyerdő városrész fejlesztéseivel való összehangolás esetén a városrész szerves illeszkedése a városi szövetbe

•

A ki nem aknázott állami támogatások miatt a lakásállomány további állagromlása

•

Alacsonyabb státuszú lakosság beköltözése

•

A Duna-part több kerületrészt érintő közös szabadidős célú fejlesztése

4.6 A kerületrészeken átívelő fejlesztési elem 4.6.1

Ráckevei-Soroksári Dunaág

A Ráckevei-Soroksári Dunaág Csepel – és a főváros – egyik legjelentősebb rekreációs tartaléka, természeti értéke. A folyószakasz gyakorlatilag frissítéssel karbantartott állóvíz, a nagy árvizek kapcsán az 1870-es években zsilippel lezárták (akkor a Gubacsi híd magasságában). AZ RSD napjainkban jelentős vízgyűjtőterületről a belvizek befogadója, tisztított szennyvíz befogadója (elsősorban a Dél-pesti Szennyvíztisztító irányából), valamint a rendszeres betáplálás révén a Nagy Duna-ágból érkező víz befogadója is. Mindebből adódóan a víz minősége leginkább az északi – csepeli – szakaszon hagy kívánnivalót maga után, a későbbi szakaszokon kiterjedt nádasok találhatók, melyek egy része természetvédelmi védettséget élvez. Az

- 86 -



RSD teljes területe Natura 2000 védettség alatt áll, amely elsősorban a madárvilágra, és a partmenti nádasra terjed ki (élőhely védelem). Az RSD-n a személy és teherhajó forgalom gyakorlatilag megszűnt. Ennek fő oka a meder feliszapolódása, és a forgalom rekreációs célokkal való összeegyeztetési nehézségei. A XXI. kerületi szakaszon – ellentétben a délebbre lévő partszakaszokkal – a vízparti terület a lakosság számára nyitott, a vízpart közvetlenül elérhető, a magántulajdonú telkek nem nyúlnak ki közvetlenül a partig. A szabályozási terv értelmében a Gubacsi hídtól délre fekvő területeken a part menti sáv 10 méteres szélességben nem beépíthető. Ennek megfelelően a parton sétaút található, mely több szakaszon jelentős beavatkozásokat igényelne, mert meglehetősen elhanyagolt. A vízparttól 40 méteres távolságon belül az építménymagasság nem haladhatja meg a 6 métert, 40 méteres távolságon felül a 16 métert. Ezzel a szabályozással a Királyerdőből történő vízparti kilátás biztosított.

A XXI. kerületi szakaszon az RSD több részre tagolható:

A Szigetcsúcs beépítetlen területei. A terület nagy részére szabályozási terv nincs érvényben, ezért a fejlesztés lehetőségei nem meghatározottak. A szabályozási tervvel rendelkező Francia öböl környéke jelenleg alapvetően logisztikai funkciókkal bír.

A Gubacsi hídtól a Királymajori lakótelepig terjedő szakasz. Ezen a területen is közvetlenül megközelíthető a Duna part, de a megközelítést nehezíti Dunapack gyártelepe. A Királymajori lakótelepen a partszakaszt jelentős kiterjedésű közpark köti össze a tíz emeletes lakóépületekkel.

Lakóteleptől a Kis-Dunai öbölig. A területen nyílt zöldfelületek és ebfuttató, kiképző telep található. A Kis-Dunai öbölben 2006-ban jelentős fejlesztés történt: fahíd került a kitisztított öböl felett megvalósításra. A fejlesztés ezen a területen a Dél-pesti Szennyvíztisztító 500 méteres védőtávolsága miatt korlátozott. Amennyiben uniós forrásból a szennyvíz Nagy Dunába történő átsajtolása lehetővé válik, kisebb fejlesztések előtt is megnyílik a lehetőség.

A Kis-Dunai öböltől a komp kikötőig számos rekreációs célú intézmény található: kerületi önkormányzati tulajdonú ifjúsági tábor, evezőstelep, a Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Rt. tulajdonában lévő Csepeli Strand, az állami tulajdonú, de már használaton kívüli Napközis Tábor.

- 87 -



A Komp kikötőtől a közigazgatási határig a Kis Duna liget helyi védettségű természetvédelmi területe található. A területen gyakorlatilag beépítési tilalom van érvényben.

Az RSD mentén, a Csepeli Strand területén minősített ásványvíz található, amely helyi terápiát biztosító intézmény kiépülése esetén termálvízzé minősítető. A terület potenciálját tovább növeli a jövőben, hogy a KMOP 2.1.1 pályázati forrásából a Kis Duna mentén kerékpárút épül a Gubacsi hídtól a közigazgatási határig. SWOT elemzés Erősségek •

Kiemelkedő minőségű természeti környezet

•

Termálvízkincs

•

A Duna parti sáv a lakosság számára nyitott

•

Évtizedes sporthagyományok

•

A Duna part menti infrastruktúra egyes elemi kiépültek (pl. Csepeli strand)

•

A fejlesztendő területek közösségi tulajdonban vannak


Növekszik a rekreációs tevékenységek iránti igény

•

Az uniós források érdemben tudnak hozzájárulni a vízminőség javításához, valamint a szabadidős tevékenységekhez szükséges infrastruktúra kialakításához

Gyengeségek • A terület elérését szolgáló közlekedési kapacitások erősen korlátozottak • Szennyvízzel erősen terhelt környezet • Turisztikai szolgáltatások hiányossága • Csatornázatlan területek a déli széleken

Külső tényezőkből fakadó veszélyek • A termálvízre és aktív turizmusra épülő fejlesztések a következő években túlkínálatot eredményezhetnek. Az RSD „lekésheti” a versenyt.

- 88 -


5


Stratégia

5.1 Hosszú távú jövőkép (15-20 év)

Csepel az értékek szigeteként kihasználja gazdasági és környezeti potenciáljait, jövőorientált, dinamikus gazdasági szerkezetet alakít ki, a városszerkezeti problémák kezelésével új budapesti alközpontot hoz létre, valamint fenntartható társadalomszerkezetet valósít meg. A kedvező földrajzi adottságokra, a Duna és Budapest belvárosának közelségére alapozva, Budapest városközpontjának déli irányú terjeszkedési irányához csatlakozva Csepel egyrészt szervesen kapcsolódik új alközpontként Budapest belvárosához, másrészről nyit az agglomeráció irányába, és kapuként szolgál a szomszédos települések Csepel alközponttal és Budapesttel való együttműködésében. Ennek részeként erősödnek a közúti kapcsolatok a szomszédos kerületekkel, hidak épülnek a szomszédos kerületek irányába, a HÉV meghosszabbításra kerül az agglomeráció térségébe, valamint Csepelen fejlődik a belső úthálózat, mely hozzájárul a belváros és további lakóterületek átmenő forgalomtól való tehermentesítéséhez. A város a fejlesztési tevékenység eredményeként jelentős előrelépést tesz városszerkezeti problémáinak megoldása felé. Ennek részeként új arculattal rendelkező vonzó városközponti terület jön létre a XXI. század kihívásainak megfelelő funkciókkal. A Gyártelep területe szervesen illeszkedik a városi szövetbe, a belvárossal való optimális kapcsolódása megtörténik. A Gyártelep Csepel gazdasági fejlődésének kulcsát jelenti, a környezeti problémák megoldásával, a gazdasági szerkezet változásával a magasabb hozzáadott értékű termelési ágazatok települnek be, megszűnik a kerület erőteljes alvóvárosi jellege. A déli kerületrészeken erősödik a logisztikai ágazat az M0-ás kiszélesítése nyomán. A kerületben található nagy kiterjedésű beépítetlen területeket a gazdaság és társadalom igényeinek figyelembevételével, az ingatlanspekuláció kiküszöbölésével hasznosítják. A Szigetcsúcs területe összekötő kapcsot jelent Csepel és Budapest belvárosa között, míg Rózsadomb és Háros összekötő kapcsot jelent Csepel és az agglomeráció között. Megjelennek Csepelen a jelenleg hiányzó minőségi rekreációs és szabadidős szolgáltatások, megtörténik a Duna partok revitalizációja, és a termálvízkincs hasznosítása. A leromlott lakóépület állomány felújítása és részben minőségi cseréje révén vonzóbb lakókörnyezet alakul ki, mely egyben hozzájárul a társadalom összetételének kedvezőbb alakulásához, és a társadalmi szegregációs folyamatok megelőzéséhez is.

- 89 -



A kerület imázsa a közszféra és magánszféra fejlesztései, az erős és sokszínű civil kezdeményezések és az önkormányzat szabályozási tevékenysége és intézkedései nyomán a valós helyzetet tükrözővé válik, Csepel pedig a magasabb státuszú lakosság és a befektetők számára is vonzó városrésszé válik.

- 90 -

5.2 Jövőbeni fejlesztési célok meghatározása 5.2.1 A kerület fejlesztési lehetőségeinek vázlatos analízise, és stratégiai céljai Erősségek

Gyengeségek

•

Kedvező földrajzi elhelyezkedés: Duna, Budapest városközpont közelsége

• A kerület imázsa kedvezőtlenebb, mint valós helyzete

•

Közvetlen, nagy kapacitású kötöttpályás összeköttetés Budapest déli belvárosával

• Erőteljes alvóváros jelleg

•

A kerületben nagy kiterjedésű beépítetlen területek találhatók

•

A kerület kiemelkedő természeti adottságokkal bír (Duna partok, termálvíz kincs), s az RSD revitalizációja megkezdődött

•

A középfokú szakmai oktatás széles skálája megtalálható a kerületben

•

A járóbeteg ellátás infrastrukturális feltételeinek magas színvonala

•

A Szabadkikötő tulajdonosi hátterének rendezésével a dinamikus fejlődés háttere garantált

•

Ipari hagyományok, magas szintű munkakultúra

• Vonzó városközpont és találkozási pontok hiánya

•

Erős lokálpatriotizmus

• Rekreációs és szabadidős lehetőségek hiánya

•

A civil élet sokszínűsége

• A közműhálózat esetében kapacitáshiányok (Belváros) és kiépítetlenség (Háros, Ófalu, Királyerdő) tapasztalható

• A kerület közúti kapcsolatai a környező városrészekkel rendkívül gyengék (hidak hiánya), személyforgalmi kikötő nem áll rendelkezésre • A kerület a déli agglomeráció kapuja, ezért átmenő forgalma túlzott terhelést eredményez • Jelentős hiányok tapasztalhatók a kerületi belső közlekedési infrastruktúrában, •

Örökölt környezetvédelmi problémák

• A kerület társadalmi összetétele kedvezőtlenebb a budapesti kerületek döntő többségénél • A gazdasági szerkezetben dominál az alacsony hozzáadott értékű termelés, raktározás

• Leromlott lakóépület állomány, leromlott ipari objektumok • A kerület egyik kitörési lehetőségét jelentő Csepel Művek átalakítása technikai problémákkal terhelt Külső tényezőkből adódó lehetőségek


•

Agglomerációs kapufunkciók erősödése a déli agglomeráció növekedésével

• Környezetkárosító iparágak betelepülése

•

Budapest városközpontjának terjeszkedése erőteljessé vált déli irányban, amely új lehetőségeket nyit meg a Szigetcsúcs előtt

• A fejlesztési partnerekkel (főváros, kerületek, agglomerációs települések) történő egyeztetés nehézségei

•

Az M0 várható szélesítése a logisztikai funkciókat erősítheti a déli kerületrészeken

•

A rekreációs tevékenységek iránti igény növekedése országszerte

•

A paneles lakóépületek felújítására országos támogatási rendszerek nyíltak

• A társadalmilag leromlott lakóterületek egyes lakótelepeken alakulnak ki, ahol a nagy lakásszám és a magántulajdon miatt a közszféra beavatkozási lehetőségei csekélyek

•

A különböző városfejlesztési tevékenységeket uniós források támogatják

• Magasabb státuszú lakosság agglomerációba való kiköltözése

• Ingatlanspekulációs veszély, amely a közszféra beavatkozásait megnehezíti • A Budapest többi kerületéből kiszoruló hátrányos helyzetű lakosság Csepelen koncentrálódhat. Ez gyengíti a kerület gazdasági és társadalmi önfenntartó képességét.


Átfogó cél: A kerület társadalmi-gazdasági szerkezetének fejlesztése, a kerület egyedi adottságainak kihasználása révén, melynek eredményeképpen a kerület dinamikusan fejlődő, önálló identitással rendelkező térségi központtá válik. „CSEPEL, AZ ÉRTÉKEK SZIGETE” Közbenső célok 1. Jövőorientált és dinamikus gazdasági szerkezet kialakulása

2. Fenntartható társadalmi szerkezet megteremtése

3. A városi életminőség javításával, a lakosság helyi kötődésének erősítésével, a városszerkezeti problémák enyhítésével valódi budapesti alközpont kialakítása

A kerület középtávú (7-8 éves időtávú) stratégiai céljai 1.1 Magasabb hozzáadott értékkel bíró, innovatív tevékenységet végző gazdasági szervezetek térnyerése (K+F igényes iparágak)

2.1 A helyi lakosság jövedelemtermelő képességének javulása

3.1 A városi szolgáltatások minél teljesebb körének kiépülése (gazdaság, kultúra, szabadidős tevékenységek/sport, kereskedelem, stb.) és ezáltal a helyi kötődés erősödése

1.2 A tradicionális ipar korszerűsödése, hatékonyságának növekedése

2.2 Erősebb gazdasági bázissal rendelkező társadalmi rétegek letelepülése a kerületben

3.2 Kereskedelmében, szolgáltatásaiban megújult kerületközpont, intermodális megoldásokkal

1.3 A kereskedelem és szolgáltatás részarányának növelése

2.3 Területi szegregáció (hátrányos helyzetű társadalmi rétegek területi koncentrációjának) megelőzése

3.3 Egységes városi szerkezet kialakulása, különös tekintettel a jelenleg be nem épített területeken történő fejlesztésekre (Szigetcsúcs, Háros)

2.4 Társadalmi esélyegyenlőség megteremtése

3.4 A kerület külső megközelíthetőségének javulása (hidak, elsősorban Albertfalvai híd) 3.5 A lakótelepi életkörülmények javulása, különös tekintettel a társadalmilag leromlással fenyegetett lakótelepekre

Horizontális feltétel: környezeti fenntarthatóság (közlekedési terhelés, zöldfelületek aránya, aktív természeti környezet)

Horizontális feltétel: pénzügyi fenntarthatóság, különös tekintettel az önkormányzat költségvetésére


Horizontális feltétel: a kerület imázsát javító kommunikációs stratégia

- 92 -

5.2.2 Komplex fejlesztési területek

5.2.2.1 Belváros (1. városrész) Városrész hosszú távú stratégiai célja: Csepel-Belváros (városközpont) területén új, a XXI. századnak megfelelő városközpont kialakítása, az ingatlanfejlesztési lehetőségek egyidejű figyelembevételével. Mindez a jellemzően panelos lakótelepi arculat átalakításával, korszerűsítésével, valamint a meglévő értékek védelmével és jelentős új építés-beruházásokkal történik. Budapest-Csepel belvárosának fejlesztése hosszú idő óta napirenden van. A területre 2002. évben rehabilitációs stratégia, 2004. évben részletes rehabilitációs szabályozási terv készült. Csepel terveit a szabályozási tervben lehatárolt tömbök mentén (lásd alábbi ábra) határozta meg, azonosította be.

A tömbökre osztott Városközpont

Gerinc út és Belváros ma

Belváros új területe a Városközpont rehabilitációja után

11. Ábra: Belvárosból Városközpont

Mindebből az következik, a Belváros városrész határai a Gerincút kiépítése után módosítandók, és kiterjesztendők a II- Rákóczi Ferenc úttól a leendő Gerincútig. A Belváros fejlesztésnek kulcselemei: • • • •

•

•

Jellegzetes arculatú városközpont: Szent Imre tér és környékének városközponttá alakítása A Kossuth utca forgalmának kiváltása, a Csepel Művek mellett építendő ún. Gerincúttal A városközpont szenny- és csapadékvíz hálózatának korszerűsítése és befogadásának megoldása Jelenlegi buszpályaudvar kihelyezése a Tanácsház u. - Gyepsor u. - Koltói Anna u. II. Rákóczi F. út által kifeszített tömbbe, s a területen multimodális csomópont építése II. Rákóczi Ferenc úttól nyugatra eső terület (II. Rákóczi-, Gyepsor utca sáv) új funkciókkal való megtöltése (lakó-, iroda-, szolgáltatói, és kereskedelmi funkciók), függően a piaci kereslettől. Az átalakulás folyamán figyelembe kell venni a jelenleg a területen lakó, halmozottan hátrányos helyzetű lakosság integrációs igényeit is. A városközpontban elterülő paneles lakótelepek komplex rehabilitációja (fizikai+társadalmi).



A középtávon megvalósítandó program kapcsán figyelemmel kell lenni egyrészről arra, hogy a beruházások jól kidolgozott, legitim stratégiai tervek alapján történjenek, megakadályozva azt, hogy az értékesebb területeket a befektetők az átfogó elvektől függetlenül hasznosítsák. Másrészről a program során szem előtt kell tartani, hogy a belváros területe egységes építészeti koncepció, egységes arculat alapján alakuljon, hiszen a városi érzetet, a városi életminőséget alapvetően meghatározza az építészeti minőség.

5.2.2.2 Gyártelep (9. városrész) Városrész hosszú távú stratégiai célja: A gyárterület integrációja a városi szövetbe. Az integrációval együtt vegyes funkciójú terület alakul ki, amelyen jól megfér egymás mellett a hagyományos és sikeresen működő ipari tevékenység, a kiskereskedelem, a vendéglátás, a lakóházak építése (elsősorban a dunaparti részen) és egyfajta turisztikai szerepet betöltő területrész. Középtávon elsődlegesen a gyárterületet kell közterületekkel feltárni, és ezáltal bekapcsolni a térséget a városi szövetbe. A CSM területén az energia és közmű kapacitások kedvezőek. Budapesten belül nagyon kevés hely van, ahol az ipari tevékenységek folytatása nem ütközik erős korlátozásokba, ezért a CSM rendkívül keresett hely lehet ilyen irányú tevékenységet folytató cégek számára. Ezen adottságra építve célként fogalmazható meg a modernizálódó ipari tevékenységek erősödése. Ez különösen azért fontos, mert Csepel nagyszámú ipari képzettségű lakosságát képes tartósan foglalkoztatni a modernizálódó nehézipar. A Csepel Művek területének elsősorban déli része alkalmas arra, hogy a vegyes funkciók megtelepedhessenek. (Pl. Mosolyliget lakópark kialakítása.) A vegyes funkciók közé tartozik a turisztikai és lakásfejlesztés is. A városközpont irányából a CSM területén folyosót kell kialakítani a Nagy Dunához, s erre a folyosóra számos városi funkció (szolgáltatások, kereskedelem, vendéglátás, szórakoztatóipar) telepedhet.

5.2.3 Új fejlesztési területek

5.2.3.1 Háros (10. városrész) Városrész hosszú távú stratégiai célja: A terület a jelenlegi külterületi státuszából vegyes funkciójú belterületté fejlesztése, illeszkedve a pénzügyi erőforrásokhoz és a városszerkezeti elvárásokhoz. Háros több, mint 270 hektáros területének adottságai meglehetősen különböznek. A Duna felé eső része árterület. A jelenleg is belterületben lévő Vízmű lakótelep és környezete megfelelő szintű infrastruktúrával rendelkezik. Középtávon a városi szövethez kapcsolódó Dunaholding területe és a Temető alatti területek fejlesztése válhat realitássá, amennyiben a beépítésre szánt területté minősítésnek megfelelő - 94 -



fejlesztést az önkormányzat saját forrásaiból, vagy a befektetőkkel kötendő településrendezési szerződések által biztosítani képes.

5.2.3.2 Szigetcsúcs (13. városrész) Szigetcsúcs-kelet Városrész hosszú távú stratégiai célja: Budapesti szinten is egyedülálló komplex városrész létrehozása, amely egyben integrálódik Csepel jelenleg beépített városi szövetébe is. A terület fejlesztési potenciálja budapesti mértékkel mérve óriási, éppen ezért csak nagyléptékben lehet fejleszteni. Akkor lehet áttörést biztosítani a terület számára, ha a térségben nem egyszerűen egy új lakóterület épül fel, hanem egy olyan városrész, amely építészetében, funkcióiban budapesti szinten hiánypótló. Ennek a komplex fejlesztésnek a beindításához a Fővárosi Önkormányzattal és természetesen a fejlesztővel közösen meg kell találni azt a húzó tematikát (európai intézmények, dél-budapesti egyetemi központ, kutatóbázis, olimpiai helyszín), amely Európai léptékben is kiemelkedő kitörési pontot biztosít. A fejlesztéseket ütemezetten, a közlekedési szűk keresztmetszetek oldásával párhuzamosan kell megvalósítani. Az új városrészként felépülő Szigetcsúcsnak integrálódnia kell a jelenlegi Csepel társadalmi és városi szövetbe.

Szigetcsúcs-nyugat Városrész hosszú távú stratégiai célja: A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a terület gazdasági potenciáljának kiteljesítése. A térségben rendeződött a Szabadkikötő helyzete (75 éves koncesszió révén), a Szennyvíztisztító pedig rövidesen elkészül. Mindkét gazdasági egység közös érdeke a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. A közlekedés fejlesztését a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembe vétele mellett kell megvalósítani – jelentős hangsúlyt fektetve a vasúti közlekedésre. A Szennyvíztisztító jelenlegi negatív imidzsét pozitív értékekkel, és tevékenységekkel kell ellensúlyozni, és ökológiai mintaterületként, egyetemi oktató és kutatóterületként érdemes felkínálni, akár a Szigetcsúcs nyugati részén javasolt tudásközponti fejlesztésekhez kapcsolódóan. 5.2.4 Vegyes beépítésű területek

5.2.4.1 Ófalu (3. városrész) Városrész hosszú távú stratégiai célja: Vegyes beépítésű, funkciógazdag városi térség kialakítása. A Gerincút megépítése után a területet három jelentős észak-déli útvonal szabdalja fel: a) Gerincút, b) HÉV vonala, c) Kossuth Lajos utca. A Gerincúttól nyugatra zárványként megma- 95 -



radó kis számú lakóépület egy alapvetően vegyipari hasznosítású terület részévé válik, amelyet fenntartható módon működtetni nem lehet. A terület már jelenleg is társadalmi zárványnak tekinthető, a Gerincút megépülésével pedig ez a kirekesztettség erősödhet. Ezért középtávon legalább a Gerincúttól nyugatra eső részen – de megfontolandó a Gerincút és a Hév vonal között is – a terület szanálása, és fejlesztési tartalékterületként való hasznosítása középtávú célként megfogalmazható. (Felkészülve arra az időszakra, amikor a Corvin csomópont jelentősége az Albertfalvai híd megépülése nyomán erősödni fog.) A területen döntően magántulajdonú lakások vannak, azonban az ott élők társadalmi kiszolgáltatottsága rendkívül erős. Így a szanálások esetén elsősorban ezen családok érdekeit kell figyelembe venni. A Kossuth Lajos u.-hév vonal közti terület számára az elmúlt években megindult, konszolidálódó, fejlődő lakóterületi státusz megerősítése a cél, amelyet a hiányos közmű infrastruktúra fejlesztése tud beteljesíteni. Ófaluban a főutak menti területek jelenleg is átalakulás alatt állnak, alapvetően kereskedelmi célzattal. A jó közlekedési lehetőségek miatt ez az átalakulás pozitív hatású.

5.2.4.2 Rózsadomb (4. városrész) Városrész hosszú távú stratégiai célja: Az árvízvédelmi szempontoknak megfelelő módon a védett Duna-parti zónában a szabadidős, turisztikai lehetőségek erősítése, míg a főútvonal irányában a gazdasági célú – korlátozottan lakó célú - fejlesztések előtérbe helyezése. A térség Duna felőli része nagyon ritkán elöntött árterületté válik. Ebből adódóan állandó létesítményeket nagyon korlátozottan lehet építeni a területre, de – alapozva jó közlekedési ellátottságára – a terület szabadidős tevékenységek céljára középtávon hasznosítható lenne. A hasznosítást nehezíti, hogy csak a terület egy része önkormányzati tulajdonú, a nagyobb hányada felaprózott hobbykert. A II. Rákóczi út melletti sáv – korábbi iparterület – átalakulóban van kereskedelmi területté. A terület megközelíthetősége, és logisztikai képessége ezt lehetővé is teszi – s a későbbiekben elkészülő Tehermentesítő út is hozzájárulhat az átalakuláshoz. A letelepedő profilok alapvetően nem vonnak el keresletet a kerület belső részeiből, ezért ezt a folyamatot javasolt támogatni.

5.2.4.3 Szabótelep (5. városrész) Városrész hosszú távú stratégiai célja: A területi szegregáció megelőzése, fenntartható társadalmú lakóterületek kialakítása, városszerkezeti jelentőségű fejlesztések elindítása. Középtávon a társadalmi célú rehabilitáció elsődleges hangsúlyt kell, hogy kapjon. Az Ady Endre úttól északra fekvő, családi házas terület (a Védgát utcáig) hosszabb távon egy jelentősebb ingatlanfejlesztés során teljesen átalakulhat. (Az Albertfalvai híd megépülése kapcsán.) Ha ez az átalakulás megtörténik, akkor az önkormányzatnak minimálisan koordináló szerepet kell vállalnia a magánbefektetők és a területen jelenleg élők közötti alkufolyamatban, annak megelőzésére, hogy a területről városi zárványokba vagy ellátatlan vidéki területekre kerüljenek háztartások. Középtávon azonban, a várható infrastrukturális átalakulás - 96 -



előtt a jelenlegi alacsony társadalmi státuszú lakosság segítésére és társadalmi integrációjára kell törekedni horizontális (képzési, foglalkoztatási, szociális, lakhatási) programok segítségével. Az Ady Endre út és az Árpád utca között a kerület legrosszabb státuszú lakótelepe található. A lakótelep szanálása hosszabb távon sem reális elvárás, ezért a további társadalmi lecsúszás megakadályozása érdekében uniós forrásokból a helyi lakosság igényeire épülő szociális városrehabilitációs program indítása indokolt. Az Árpád utcától délre fekvő térségben a társadalmi közeg lassú átalakulásban, a terület fokozatos felértékelődésben van, amelyet megnehezít a többlakásos, udvaros ingatlanszerkezet. A szegényebb családok kiszorulása a területről itt is megfigyelhető, de ezekbe a folyamatokba az önkormányzat, éppen azok lassú, szervezetlen és spontán módja miatt, nem tud érdemben beavatkozni. 5.2.5 Kertvárosi beépítésű területek

5.2.5.1 Kertváros (2. városrész) Városrész hosszú távú stratégiai célja: A magas lakóterületi érték fenntartása, és a lakossági öntevékenység ösztönzése. A kertvárosi rész – amely egyben egy blokkos technológiájú lakótelepet is tartalmaz – Csepel egyik legjobb státuszú, beállt lakóterülete. A teleknagyságok, a merőleges struktúrájú úthálózat, az intézményellátottság lehetővé teszi a terület kontrollált besűrűsödését (maximum 4 lakás/telek), többgenerációs, családi házas együttélés megvalósulását. A lakótelepi területen a parkolási problémák rendezésével lehetőség nyílna tetőtér beépítések megvalósítására, amit a lakótelep kedvező adottságai nagyban megkönnyítenek. A tetőtér beépítéssel piaci alapon finanszírozható lenne a jelenleg komoly felújítási igénnyel rendelkező épületek rekonstrukciója.

5.2.5.2 Királyerdő (11. városrész) Városrész hosszú távú stratégiai célja: Egyedi adottságú, vonzó lakó és pihenőkörnyezet kialakítása a természeti környezettel egyensúlyban A területen eredendően hétvégi telkeket alakítottak ki a századfordulón, és a telek, valamint utcastruktúra ehhez, és a terepviszonyokhoz alkalmazkodott. Ez a tény meghitt hangulatot kölcsönöz a területnek, ugyanakkor nehezen tudja kezelni a motorizációból fakadó kihívásokat. A területnek a természeti értékekkel összhangban kell fejlődnie, figyelembe véve, hogy a kerületben egyedül itt találhatók lakóterületbe ágyazva védett természeti értékek. A városrész közműhiányosságai (közcsatorna hiánya a déli területeken, pormentes utak hiánya szinte a teljes városrészben) részben uniós forrásból, részben pedig a lakossági önerő mozgósításával enyhítendők.

- 97 -



Közép és hosszútávon a térségben az értékvédelmet kell előtérbe helyezni, és szabályozási eszközökkel biztosítani kell azt a megfelelő beépítési sűrűséget, amely az adottságokkal való összhangnak megfelel. A városrészben nagyságrendileg 10.000 ember él, ezért szükség van a szolgáltatások bővítésére, javítására, elsősorban egy alközpont létrehozásával a Királyerdei Művelődési Ház szomszédságában. A fejlesztéseket alapvetően üzleti alapon kell biztosítani. 5.2.6 Döntően lakótelepi területek

5.2.6.1 Csillagtelep (6. városrész) Városrész hosszabb távú stratégiai célja: A városrész ingatlanfejlesztési és esztétikai potenciáljának kihasználása, a lakótelepi infrastruktúra korszerűsítése révén a városrész déli része (Akácfa utcától délre) presztízsnövekedésének elősegítése. Az északi területen a társadalmi szegregációs folyamatok megelőzése. A városrész déli részének (Akácfa utcától délre) presztízsnövelése elérhető a lakótelepi infrastruktúra, vagyis a zöldfelületek, a játszóterek és a sportpályák korszerűsítése révén. Ehhez járul hozzá a megnövekedett parkolási igényt kielégítő parkolóhely fejlesztés, amely egyben lehetővé teszi az alacsonyabb lakóépületek emelet és tetőtér ráépítését – akár önkormányzati bérlakások formájában. (A tetőtér ráépítés finanszírozni képes a lakóépületek felújítási költségeinek jelentős részét.) Az 50-es években épült egyedi fűtésrendszerrel rendelkező téglaépületek jelentős ingatlanfejlesztési potenciállal rendelkeznek, melynek kihasználásával növekedhet a lakótelep lakosságmegtartó és lakosságvonzó szerepe. Csillagtelep déli részének elérhetőségét is szükséges fejleszteni a lakótelep vonzerejének növelése érdekében. A HÉV vonal déli irányú meghosszabbítása hosszabb távon közvetlen összeköttetést biztosítanának Csepel belvárosával és a főváros további központjaival, míg a tömegközlekedési járatok sűrítése rövid távon javítaná a lakótelepen élők közlekedési lehetőségeit. A lakótelep északi részén található (Akácfa utcától északra eső lakótelepi területek) társadalmi összetételében veszélyeztetett lakótelep részek rehabilitációja kiemelt cél, mellyel meg kell állítani a társadalmi szegregációs folyamatok felgyorsulását. A lakókörnyezet korszerűsítése mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a szociális jellegű problémák kezelésére. A Rakéta utcai lakótelep elöregedő korstruktúrája, és a Kölcsey utca környéki családi házas rész elöregedés irányába ható tendenciáját szükséges figyelembe venni, fiatal családok számára a környéket vonzóbbá tenni. A városrész jelenlegi funkciója (lakóterület, és a helyi lakosságot kiszolgáló közszolgáltatások és kiskereskedelmi szolgáltatások) hosszú távon fenntartandó. A fejlesztések meghatározásánál cél, hogy a már jelenleg is a szolgáltatási funkciók tekintetében önmagát ellátni képes városrész esetében a szolgáltatási funkciók bővüljenek, illetve minőségi javításuk történjen meg.

- 98 -



További figyelmet igényel a kiskereskedelmi szolgáltatások környezetének javítása, kínálatuk minőségi bővítése, egyes további szolgáltatások (pl. pénzügyi, vendéglátói, stb.) telepítése. Szükséges az üzlethelyiségek nagy részének infrastrukturális rehabilitációja. A – nem a városrészhez tartozó – Kiserdő intézményi zöldterületi fejlesztése során szükséges Csillagtelep létező és tervezett szolgáltatásainak figyelembe vétele, és egymással összhangban való fejlesztése.

5.2.6.2 Erdőalja (7. városrész) Városrész stratégiai célja: A Kossuth Lajos utca környéki lakótelep társadalmi leromlását eredményező folyamatok megelőzése. A sportpálya gazdaságos hasznosítása a városrész szerkezetébe illeszkedően, elsősorban közösségi funkciókra. A városrész nem rendelkezik és középtávon várhatóan nem is fog egységes szerkezettel rendelkezni, ezért cél az egyes területekhez illeszkedő fejlesztések megvalósítása. Erdőalja önálló városként nem állja meg a helyét, funkcióit tekintve szervesen illeszkedik a városközponthoz, hosszú távon annak kibővítéseként tud funkcionálni. A funkciók megtartásának, bővítésének, fejlesztésének esetén azokat összehangoltan szükséges fejleszteni a belvárosi funkciókkal. Ez elsősorban a kiskereskedelmi, vendéglátói szolgáltatásokat jelenti. A Víztorony környezetében található éttermek, szolgáltatók ingatlanjainak nagymértékű rehabilitációja szükséges. A fejlesztések során figyelembe kell venni a szomszédos belvárosi területeken található vendéglátó egységeket, üzletek, kiskereskedelmi szolgáltatások összetételét, és azt egymást kiegészítően szükséges ösztönözni. Középtávon kiemelt cél, hogy a leromlott Kossuth Lajos utca mentén fekvő lakótelep lakásállományának felújítása, állagjavítása megkezdődjön, és a társadalmi szegregációs folyamatok felgyorsulását a kerület intézkedéseivel megakadályozza. A lakóterületi fejlesztések során szükséges figyelembe venni, hogy a Kossuth Lajos utcai lakótelep jellegében és városképi adottságaiban szerves egységet képez mind a szomszédos belvárosi területtel, mind a déli irányban szomszédos Csillagtelep Kossuth utcai lakótelepi tömbjével. Ez utóbbi esetben a két lakótelepi terület társadalmi státusza is azonos. Ezért a lakóépületeket és lakóit érintő infrastrukturális és társadalmi jellegű fejlesztési programjait összehangoltan szükséges tervezni és végrehajtani. A finanszírozási nehézségekkel küzdő sportpálya magánbefektetésekre alapozó, döntően rekreációs és sportcélú hasznosítása középtávon növeli a városrész központi jellegét és presztízsét, s mind az itt lakók, mind a kerületiek, és mind az agglomeráció lakosainak a szabadidő hasznos eltöltéséhez nyújthat korszerű infrastruktúrát. A sportpálya fejlesztéseinél városképileg illeszkedni kell a Béke téri lakótelep igényes, rendezett környezetéhez. A megjelenő rekreációs, szabadidős funkcióknak pedig figyelembe kell venni a lakosság minden korosztályának igényét, és Csepel-sziget viszonylatában kell minőségi szolgáltatásokat nyújtania.

- 99 -



5.2.6.3 Erdősor (8. városrész) Városrész stratégiai célja: A Kiserdő potenciáljának felhasználásával és a szolgáltatás ellátás növelésével a lakóterületek presztízsének megőrzése. Az Erdősori városrész meghatározó területe a Szent László utcai (Mázoló u-Fémmű uSzentmiklósi út –Acélmű u) és az Erdősor utcai (Szabadság u-Akácfa u-Tihanyi u) lakótelep, melyek presztízse relatív magas a lakótelepi lakások alacsony fenntartási költségei következtében. A kerületrész adottságai alkalmasak ahhoz, hogy fiatal, aktív kereső családokat vonzzanak a kerületrészbe. Erre alkalmas az Erdősor utcai területen levő két nagy beépítetlen terület, (Csikó stny.-volt általános iskola és Cirmos stny.-volt Pedagógusszálló) melyen a tervek szerint lakóingatlan fejlesztés valósul meg kapcsolódó közösségi terek kialakításával, valamint lehetőség van mélygarázs fejlesztésre a megnövekedett gépkocsi tulajdon parkolási és garázsproblémáinak megoldására. Az új építések mellett szükséges középtávon a meglévő lakóépület állomány felújítása, elsősorban az Erdősor utcai lakótelepen. Ez az új fejlesztésekhez illeszkedően tudja az egységes városképet, és a terület presztízsének megőrzését biztosítani. A sétányokon „egybetervezett” lakótelepeknél a forgalmi rend és parkolás rendszeres felülvizsgálata tovább folyik, melynek elvei:

több lakóépület közei parkoló elhelyezése szükséges

folytonos és folyamatos (akár egyirányú) forgalom biztosítása

tűzoltó, mentő, eseti szállítás stb. gépkocsik akadálytalan közlekedésének megoldása

Az önkormányzatnak a parkolási koncepció mentén biztosítani kell a lakóterületek (és a kiemelt központi területek) növekvő számú álló gépjárműveinek elhelyezést. A Kiserdő önkormányzati határozatba foglalt rekreációs célú fejlesztése a szabadidő minőségi eltöltését teszi lehetővé mind az Erdősori, mind a Csillagtelepi városrészek számára. A Kiserdő funkcióinak tervezése során figyelembe kell venni a városrészben – és Csillagtelepen – már meglevő funkciókat, és azokat egymással összehangoltan szükséges kialakítani. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fejlesztések során a megfelelő nagyságú zöldfelületi rész megőrzésére és lakosság számára elérhetővé tételére. A fejlesztések a Kiserdő vonatkozásában a területhasználókat illetően minőségi cserét fog eredményezni. Az Erdősor Csillagteleppel határos északi területén családi házas rész található, ahol a relatív alacsony ingatlanárak fiatal családok számára is elérhetőek, ami lehetőséget biztosít családi házak vásárlása és felújítása révén magasabb presztízsű lakhatási körülmények kialakítására.

5.2.6.4 Királymajor (12. városrész) Városrész stratégiai célja: A közösségi terek, közösségi infrastruktúra megújításával a lakótelep minőségi korszerűsítése. A lakótelep szerkezeti és elhelyezkedési adottságai kedvezőek, melyekre építve minőségi fejlesztés valósulhat meg a kerületrészben. A lakásállomány megújításával, a közösségi köz-

- 100 -



pont kereskedelmi szolgáltatásainak bővítése, a közterületek és épületek állagának javítása révén növekszik a lakótelep vonzereje. A városrészben is szükséges a megnövekedett gépkocsi állományt figyelembe véve a parkolási lehetőségek növelése, mely nem terheli meg az amúgy is zsúfolt hatást keltő lakótelepen a rendelkezésre álló zöldfelületi, szabadidős területeket. Királymajor városrész szervetlenül illeszkedik a városi szövetbe, mely közép, hosszabb távon nem változtatható, adottságként kell kezelni. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy Királymajor önmagában nem életképes „város”, a szolgáltatási funkciók fejlesztésénél a Kertváros városrész szolgáltatás ellátásával összhangban kell a döntéseket meghozni. Jelenleg is szerves egységet képez környezetével a funkcióellátást tekintve, Királymajor és Kertváros környező területeinek szolgáltatásai egymást kiegészítik, mely egyensúly a továbbiakban is fenntartandó. A kerületet határoló Duna-parti szakasz kedvező rekreációs, szabadidős célú hasznosítása révén a kerületrész státusza emelkedhet. A Duna-parti szakasz fejlesztését is Királyerdő városrésszel közösen szükséges megtervezni és végrehajtani, mindkét városrész lakói számára minőségi vendéglátási, és szabadidő eltöltési lehetőségeket tud biztosítani, és egyben hozzájárulhat a minőségi zöldfelületek területének növekedéséhez. 5.2.7 A kerületrészeken átívelő fejlesztési elem

5.2.7.1 Ráckevei-Soroksári Dunaág Városrész hosszú távú stratégiai célja: Az RSD partjának szabadidős, turisztika jellegű fejlesztése, harmóniában a természeti környezet védett értékeivel. A Ráckevei-Soroksári Dunaág fejlesztésének két alapvető célja: a vízminőség javítása és a part menti sáv rekreációs célú hasznosítása. Az előbbi tekintetében jelenleg áll kidolgozás alatt 4 érintett budapesti kerület (IX, XX, XXI, XXIII) és a Csepel szigeti települések részvételével egy uniós pályázat „Ráckevei (Soroksári) Duna-ág vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása” címmel. A projekt négy fő beavatkozást tartalmaz:

Iszapkotrás és elhelyezés: a feladat volumenének meghatározása 2008. januárjáig megtörtént. Tervezés és egyeztetés alatt áll a zagytározók helyének meghatározása.

Szennyezőanyagok parti sávból való kivezetése: elsősorban a parti sávban lévő üdülőkből származó szennyvizek elvezetése. (Elsősorban a XXI. Kerület alatti szakaszokon)

Átvezetés: A Dél-pesti Szennyvíztisztítóból származó szennyvíz átvezetése a NagyDuna ágba

Tassi műtárgy rekonstrukciója

A vízminőség javításán felül a rekreációs potenciált hordozó terület olyan típusú használatra alkalmas, amely környezetkímélő, természetközeli turisztikai, és szabadidős kínálatot biztosít. Kizárólag közpénzekből ugyanakkor a terület hasznosítása nem megoldható, ezért korlátozott

- 101 -



tőkebevonásra van szükség. A tőke elsősorban a vízi és kerékpáros közlekedés fogadási pontjaiként szükséges infrastruktúra megteremtésében játszhat szerepet, valamint a területen szintén megtalálható termálvízkincs kiaknázásában. A területen lakásépítés alapvetően nem kívánatos, azonban az érvényes szabályozási terv bizonyos területeken lakáscélú beruházást engedélyez. Ennek megfelelően a Csepeli Strandtól délre eső területrészen mintegy 180 lakás építésére elvi építési engedély van érvényben.

- 102 -



5.3 A stratégiai belső összefüggéseinek vizsgálata 5.3.1 Illeszkedés, összhang a településfejlesztési koncepcióval, településrendezési tervvel Budapest-Csepel a főváros XXI. kerülete. Ennek megfelelően önálló településszerkezeti tervvel, valamint az azt jogszabály szerint alátámasztó koncepcióval nem rendelkezik. A település szerkezeti terv fővárosi szintű (Fővárosi Szabályozási Keretterv), koncepcionális hátteret fővárosi szinten pedig a főváros hosszú távú fejlesztési terve, valamint középtávú stratégiai terve (Podmaniczky program) szolgáltat. Budapest-Csepel nem a településszerkezeti terv alátámasztása érdekében, hanem a fejlesztések koncepcionális megalapozása érdekében rendelkezik Hosszú távú (2007-2013-ra kiterjedő) stratégiai tervvel, valamint ágazati koncepciókkal. Ezen programok és stratégiák azonban alapvetően nem település szerkezet irányultságúak, tehát az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozásának szempontrendszerével nem harmonizálhatók. Az illeszkedés vizsgálata ezért elsősorban a fővárosi és kerületi szintű településszerkezeti és szabályozási környezettel való összhangra kell, hogy kiterjedjen. 12. Ábra: Budapest XXI. Kerület Csepel önkormányzata jóváhagyott és folyamatban lévő szabályozási tervei

Jóváhagyott szabályozási tervek:

Folyamatban lévő szabályozási tervek:

- 103 -



Város-rész

Városrészi cél

Fővárosi Szabályozási Keretterv

Kerületi terv

Belváros

Csepel- Belváros területén új, a XXI. század elvárásainak megfelelő városközpont kialakítása, az ingatlanfejlesztési lehetőségek egyidejű figyelembevételével. Mindez a jellemzően panelos lakótelepi arculat átalakításával, korszerűsítésével, a meglévő értékek védelmével és jelentős új építés beruházásokkal történik. A gyárterület integrációja a városi szövetbe. Az integrációval együtt vegyes funkciójú terület alakul ki, amelyen jól megfér egymás mellett a hagyományos és sikeresen működő ipari tevékenység, a kiskereskedelem, a vendéglátás, a lakóházak építése (elsősorban a Duna-parti részen) és egyfajta turisztikai szerepet betöltő területrész. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a terület gazdasági potenciáljának kiteljesítése.

Alapvetően telepszerű lakóterület Intézményi területek (a Szt. Imre tér környékén és az Áruház téren)

CSSZT-XXI-07 BP. XXI. CSEPEL VÁROSKÖZPONT REHABILITÁCIÓS KSZT

A gyártelep túlnyomó része munkahelyi területi minősítéssel szerepel. A Duna parthoz közel iparterület található, míg délen a II. Rákóczi Ferenc út közelében intézményterület található.

CSSZT-XXI-11 BP. XXI. VOLT CSEPEL MŰVEK ÉS KÖRNYÉKE KSZT

Gyártelep

Szigetcsúcs nyugat

Szigetcsúcs kelet

Budapesti szinten is egyedülálló komplex városrész létrehozása, amely egyben integrálódik Csepel jelenleg beépített városi szövetébe is.

A lakóövezetek intenzív kertvárosias lakóterületként szerepelnek.

A terület nagy része különleges városüzemeltetési terület, míg az északi részen zöldterületek is találhatóak.

A terület nagy része zöldterület, a Fadesa által birtokolt terület még városüzemeltetési tartalékterületként szerepel. A terület déli részén jelentős zöldfelületi intézményterület és munkahelyi terület található.

szabályozási

CSSZT-XXI-03 BP. XXI. CSEPEL, II. RÁKÓCZI F. U. – VAS GEREBEN U. – SALAK U. TRANSZFORMÁTORGYÁR U. ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KSZT (TESCO)

Szabályozásból következő funkciók Lakó és intézményi vegyes funkciók

Összhangban van, vagy szükséges módosítás A területre vonatkozó szabályozási terv eredendően a rehabilitáció céljainak megfelelően került megalkotásra, ezért a városrész stratégiai céljainak megvalósításához módosítani nem szükséges, kivéve, ha a fejlesztés volumene érdemben meghaladja a tervezett mértéket.

Gazdasági-, intézményiés lakófunckió egyaránt engedélyezettek.

Összhangban van.

Gazdasági-, intézményi- funkciók engedélyezettek.

Összhangban van

Mezőgazdasági és kereskedelmi funkciók engedélyezettek

A fejlesztéshez az északi részen KSZT megalkotása szükséges.

CSSZT-XXI-10 BP. XXI. CSEPEL II. RÁKÓCZI FERENC ÚT POSZTÓGYÁR UTCA TERVEZETT GERINCÚT MAG UTCA ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET (MOSOLYLIGET) KSZT

Az északi részen elkészült: CSSZT-XXI-06 BP. XXI. CSEPEL, KÖZPONTI CSEPELI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ÉS KÖRNYÉKE KSZT A fennmaradó részeken KSZT készítése folyamatban van. KSZT-vel az északi rész nem rendelkezik. A déli részen, a Franciaöbölnél a BP. XXI. CSEPEL, FRANCIA ÖBÖL SZÁLLÍTÓ ÚT ÉS KÖRNYÉKE KSZT van érvényben.

Tartalékterületből való átsorolása esetén FSZKT módosítás szükséges

- 104 -



Város-rész

Városrészi cél


Kerületi terv

Háros

A terület a jelenlegi külterületi státuszából vegyes funkciójú belterületté fejlesztése illeszkedve a pénzügyi erőforrásokhoz és városszerkezeti elvárásokhoz. Az árvízvédelmi szempontoknak megfelelő módon a védett Dunaparti zónában a szabadidős, turisztikai lehetőségek erősítése, míg a főútvonal irányában a gazdasági célú – korlátozottan lakócélú – fejlesztések előtérbe helyezése.

Infrastrukturális feltételhez kötött fejlesztési terület.

A terület KSZT-vel jelenleg nem rendelkezik, KSZT készítés folyamatban van.

A terület északi része az FSZKT szerint intenzív kertvárosias beépítésű, a Duna felé eső oldala jelentős zöldfelületű intézményterület, míg a II. Rákóczi Ferenc út mentén munkahelyi terület

A városrész két KSZT-vel lefedett:

Ófalu

Vegyes beépítésű, funkciógazdag városi térség kialakítása.

Nagy része intézmény terület, a leendő Gerincúttól nyugatra fekvő része iparterület.

Szabótelep

A területi szegregáció megelőzése, fenntartható társadalmú lakóterületek kialakítása, városszerkezeti jelentőségű fejlesztések elindulása.

Az Ady Endre úttól északra intézményi terület, az Ady lakótelep esetében telepszerű lakóterület, tőle délre pedig intenzív kertvárosias övezet.

A magas lakóterületi érték fenntartása és a lakossági öntevékenység ösztönzése

Alapvetően intenzív beépítésű kertvárosias övezet, a lakótelepi részén lakótelepi beépítésű övezet, a Rákóczi kertnél pedig intézményi terület, jelentős zöldfelülettel.

A városrészben egy tömbre van érvényes KSZT (a Pöltenberg utcai tömbre: BP. XXI. CSEPEL, KOSSUTH L. U. – ADY E. U. – PÖLTENBERG U.,209675-209676209731-209733 HRSZ-Ú TELKEK ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KSZT). A hév vonaltól nyugatra eső területekre és a MOL területre folyamatban van KSZT készítése A Szabótelep északi részére nincs érvényes KSZT CSSZT-XXI-08 BP. XXI. CSEPEL PAPÍRGYÁR ÉS KÖRNYÉKE KSZT, valamint CSSZT-XXI-04 BP. XXI. CSEPEL, ADY E. U. – DUNA U. – ZSÁK HUGÓ U. – VÁGÓHÍD U. – KOLOZSVÁRI ÚT – SZENT ISTVÁN ÚT- TÁNCSICS M. ÚT ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KSZT (SZABÓTELEP) A városrész önálló KSZTvel nem rendelkezik. A Szabótelep városrész KSZT-je érvényes a Kolozsvári u. magasságáig. A terület nagy részén nincs érvényben KSZT. Folyamatban van a Csevak Zrt. telephelyének környékére szóló KSZT készítése.

Rózsadomb

Kertváros

szabályozási

Szabályozásból következő funkciók

Összhangban van, vagy szükséges módosítás KSZT-k készítése folyamatban van. FSZKT módosítás válhat szükségessé (tartalékterületből való átsorolás)

Lakó és munkahelyi funkciók

A fejlesztési célok figyelembe veszik az árvízvédelmi és vízbázisvédelmi célokat, ezért a KSZT-k módosítása a fejlesztések érdekében nem szükséges.

Vegyes funkciók engedélyezettek

Az akcióterület által érintett térségre – Ófalu nyugat - és a Mol iparterületére KSZT készítése van folyamatban.

Alapvetően lakófunkciók, az Ady Endre úttól északra vegyes funkciók.

A Csepeli Papírgyár KSZT-jét alapjaiban kell módosítani, ha a gyár tevékenysége megszűnik, és a terület funkciót vált.

BP. XXI. CSEPEL, RÓZSADOMB-DUNAPART KSZT (RÓZSADOMB I.) CSSZT-XXI-01 BP. XXI. CSEPEL, RÓZSA U. – II. RÁKÓCZI F. U. – 7274. SZ. ÚT TERVEZETT TEHERMENTESÍTŐ ÚT ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KSZT (RÓZSADOMB II.)

A fennmaradó területeken tervezett beavatkozások összhangban vannak az érvényes KSZT-vel.

Alapvetően funkciók

lakó-

A városrész kontrollált – tehát a jelenlegi spontán folyamatokat szabályzó - besűrűsödése KSZT készítését igényelné.

- 105 -



Város-rész

Városrészi cél


Kerületi terv

Királyerdő

Egyedi adottságú, vonzó lakó és pihenőkörnyezet kialakítása a természeti környezettel összhangban

Intenzív beépítésű kertvárosias övezet

A városrész KSZT-vel alapvetően nem rendelkezik, kivéve az alközponti potenciállal rendelkező területén: CSSZT-XXI-12 BP. XXI. CSEPEL KIRÁLYERDEI INTÉZMÉNYKÖZPONT KSZT

Csillagtelep

A városrész ingatlanfejlesztési és esztétikai potenciáljának kihasználása, a lakótelepi infrastruktúra korszerűsítése révén a városrész déli része (Akácfa utcától délre) presztízsnövekedésének elősegítése. Az északi részen a társadalmi szegregációs folyamatok megelőzése. A Kiserdő potenciáljának felhasználásával és a szolgáltatás ellátás növelésével a lakótelep presztízsének megőrzése.

Telepszerű lakóterület intenzív kertvárosias lakóterület Intézményi területek Különleges városüzemeltetési terület (temető)

A városrészben érvényes KSZT nem áll rendelkezésre. A csepeli temető szabályozási tervének kialakítása folyamatban van.

Lakóingatlanok Lakosságot kiszolgáló közszolgáltatások (oktatási, szociális, egészségügyi, posta, stb.) és kiskereskedelmi szolgáltatások

Telepszerű lakóterület intenzív kertvárosias lakóterület Intézményi területek Jelentős zöldfelületi intézményi terület (Kiserdő)

Erdősor legnagyobb része nem rendelkezik érvényes szabályozási tervvel, kivéve két kisebb területet: BP. XXI. CSEPEL, ERDŐSOR U. LAKÓTELEP NYUSZI SÉTÁNY, 213002/22 HRSZ TELEK KSZT


Erdősor

Erdőalja

A Kossuth Lajos utcai lakótelep társadalmi leromlását eredményező folyamatok megelőzése. A sportpálya gazdaságos hasznosítása a városszerkezetbe illeszkedően, elsősorban közösségi funkciókra.

Telepszerű lakóterület Infrastrukturális feltételhez kötött fejlesztési terület (Csepel SC sporttelep) Különleges városüzemeltetési terület (HÉV végállomás és víztorony környéke)

szabályozási

CSSZT-XXI-02 BP. XXI. CSEPEL, POSZTÓ U. – TÁRHÁZ U. – FESTŐ U. – SZENTMIKLÓSI U. ÁLTAL HATÁROLT TERÜLET KSZT (POSZTÓPÁLYA) A 213002/38 TELEK ÉS környéke (Erdősor u. ltp.) szabályozási tervének készítése folyamatban van. Csepel SC sporttelep szabályozási tervének készítése folyamatban van. Erdőalja további területeire nincs és nincs folyamatban szabályozási terv készítése

Szabályozásból következő funkciók Alapvetően lakó funkciók


Összhangban van, vagy szükséges módosítás A jelentősebb fejlesztési potenciállal rendelkező alközponti részen érvényes KSZT áll rendelkezésre. Amennyiben a terület beépítését csillapítani kívánja az önkormányzat – a természeti tényezőkkel összhangban – akkor KSZT megalkotása válhat szükségessé. Az önkormányzat nem tervezi új funkció telepítését a városrészben, ezért KSZT megalkotása sem szükséges.

Mélygarázs kialakítását lehetővé teszi a szabályozási terv a 213002/17 hrsz telken. A Kiserdőt az önkormányzat a KVI-től megigényelte, a területnek IZ keretövezethez kapcsolódó funkciókat kell ellátnia Erdősor és Csillagtelep városrészek közfunkcióinak ellátása érdekében Az önkormányzat nem tervezi további új funkció telepítését a városrészben. Az önkormányzat nem tervezi új funkció telepítését a lakóterületi részeken a városrészben. Amennyiben a Csepel SC sporttelep területén a tervezett szociális és lakófunkció megvalósításáról születik döntés, szükséges a szabályozási terv megalkotása. Esetlegesen FSZKT módosítás is szükségessé válhat.

- 106 -



Város-rész

Városrészi cél


Kerületi terv

szabályozási

Királymajor

A közösségi terek, közösségi infrastruktúra megújításával a lakótelep minőségi korszerűsítése.

Telepszerű lakóterület

CSSZT-XXI-09 BP. XXI. CSEPEL KIRÁLYMAJORI LAKÓTERÜLET KSZT

RáckeveiSoroksári Dunaág

Az RSD partjának szabadidős, turisztika jellegű fejlesztése, harmóniában a természeti környezet védett értékeivel.

Az RSD mente a kerületben szinte teljes hosszában zöldterület, a Francia-öbölnél jelentős zöldfelületi intézményterület, a Kis Duna öböl erdőterület, míg a tőle délre fekvő rész jelentős zöldfelületű intézményterület. A Molnár szigettől délre ismét zöldfelület.

CSSZT-XXI-05 BP. XXI. CSEPEL, RÁCKEVEI ( SOROKSÁRI ) – DUNA MENTI TERÜLETRE VONATKOZÓ KSZT (RSD II.)

Szabályozásból következő funkciók Lakóingatlanok Lakosságot kiszolgáló közszolgáltatások (oktatási, szociális, egészségügyi, posta, stb.) és kiskereskedelmi szolgáltatások Szabadidős funkciók, és vegyes funkciók

Összhangban van, vagy szükséges módosítás Az önkormányzat nem tervezi új funkció telepítését a városrészben.

A fejlesztések a KSZTnek megfelelően történnek, módosítás nem szükséges.

5.3.2 Célrendszer koherenciája Az alábbi fejezet a szomszédos városrészek fejlesztési céljainak középtávon való egymásra hatását vizsgálja, elemezve, hogy a megfogalmazott célok elősegítik-e illetve hátráltatják-e a szomszédos városrész fejlődését.

Belváros fejlesztésének stratégiai célja: Csepel- Belváros területén új, a XXI. század elvárásainak megfelelő városközpont kialakítása, az ingatlanfejlesztési lehetőségek egyidejű figyelembevételével. Mindez a jellemzően panelos lakótelepi arculat átalakításával, korszerűsítésével, a meglévő értékek védelmével és jelentős új építés beruházásokkal történik. Szomszédos városrészek és stratégiai céljaik Ófalu: Vegyes beépítésű, városi térség kialakítása.

funkciógazdag

Mindkét városrész szempontjából kulcsfontosságú közlekedési elem a rövidesen megépülő Gerincút, amely az Ófalunak kereskedelmi funkciókat, a Belvárosnak pedig csillapított forgalmú Kossuth Lajos utcát eredményezhet. A Belváros rehabilitációja során törekedni kell arra, hogy a piaci átalakulásból fakadó lakossági mozgások ne az Ófalu középső részén fokozzák a társadalmi szegregátum kialakulásának veszélyét.

Gyártelep: A gyárterület integrációja a városi szövetbe. Az integrációval együtt vegyes funkciójú terület alakul ki, amelyen jól megfér egymás mellett a hagyományos és sikeresen működő ipari tevékenység, a kiske-

A Belváros számára rendkívül fontos, hogy a Gyártelep ne egy barnamezős zárványként, hanem egy szervesen illeszkedő területként legyen definiálható, jelen pillanatban ugyanis a Gyártelep állapota jelentősen rontja a Belváros helyzetét is. Ehhez a Gyártelep csatlakozó részein belvárosi jellegű funkcióknak kell kialakulniuk.

- 107 -



reskedelem, a vendéglátás, a lakóházak építése (elsősorban a Duna-parti részen) és egyfajta turisztikai szerepet betöltő területrész.

A Belvárosban megvalósuló fejlesztésekhez funkciójukban a Gyártelepi fejlesztéseknek is illeszkedniük kell már középtávon (pl. turisztikai, kereskedelmi fejlesztések)

Szabótelep: A területi szegregáció megelőzése, fenntartható társadalmú lakóterületek kialakítása, városszerkezeti jelentőségű fejlesztések elindulása.

A Szabótelepen elhelyezkedő Ady lakótelep komplex rehabilitációja a belvárosi lakótelep rehabilitációk számára is modellértékkel bírhat. Az Ady lakótelep valójában a Belvároshoz kötődik, a Szabótelep szerkezetéhez nem illeszkedik szervesen. A Belváros rehabilitációja során törekedni kell arra, hogy a piaci átalakulásból fakadó lakossági mozgások ne a Szabótelepen fokozzák a társadalmi szegregátum kialakulásának veszélyét.

Erdőalja: A Kossuth Lajos utcai lakótelep társadalmi leromlását eredményező folyamatok megelőzése. A sportpálya gazdaságos hasznosítása a városszerkezetbe illeszkedően, elsősorban közösségi funkciókra.

A két városrész fejlesztésekor szükséges az egységes arculati fejlesztés biztosítása. A Sportpálya területének átalakítása és fejlesztése befolyásolhatja a Belváros kereskedelmi lehetőségeit (pl. átvonzhat kereskedelmi potenciált, és ezzel csökkentheti a Belváros revitalizációjának hatásfokát.) A két fejlesztés közlekedési hatásait, a meglévő útpálya leterheltségét a jövőben elemezni szükséges, annak tükrében, hogy a Csepel SC területén konkrétan milyen fejlesztés valósul meg.

Kertváros: A magas lakóterületi érték fenntartása, és a lakossági öntevékenység ösztönzése.

A belvárosi fejlesztések felértékelő hatással bírnak a szomszédos városrészre. A Kertváros erős gazdasági alappal bíró népessége pedig keresletet generál a belvárosi fejlesztések iránt.

Gyártelep fejlesztésének stratégiai célja: A gyárterület integrációja a városi szövetbe. Az integrációval együtt vegyes funkciójú terület alakul ki, amelyen jól megfér egymás mellett a hagyományos és sikeresen működő ipari tevékenység, a kiskereskedelem, a vendéglátás, a lakóházak építése(elsősorban a Duna-parti részen) és egyfajta turisztikai szerepet betöltő területrész. Szomszédos városrészek és stratégiai céljaik Ófalu: Vegyes beépítésű, városi térség kialakítása.

funkciógazdag

A tervek szerint a hosszabb távon megépülő Albertfalvai-híd a két városrész számára egyaránt fontos lesz, ám végérvényesen elválasztja őket egymástól. Hosszútávon mindkét városrészben funkcióbővítés a cél és mindkettőt integrálni kell a város szövetébe, erősíteni a kapcsot a belvárossal.

Belváros: Csepel- Belváros területén új, a XXI. század elvárásainak megfelelő városközpont kialakítása, az ingatlanfejlesztési lehetőségek egyidejű figyelembevételével. Mindez a jellemzően panelos lakótelepi arculat átalakításával, korszerűsítésével, a meglévő értékek védelmével és jelentős új építés beruházásokkal történik.

A Belváros számára rendkívül fontos, hogy a Gyártelep ne egy barnamezős zárványként, hanem egy szervesen illeszkedő területként legyen definiálható, jelen pillanatban ugyanis a Gyártelep állapota jelentősen rontja a Belváros helyzetét is. Ehhez a Gyártelep csatlakozó részein belvárosi jellegű funkcióknak kell kialakulniuk.

Erdőalja: A Kossuth Lajos utcai lakótelep társadalmi leromlását eredményező folyama-

A két városrész közötti határt a HÉV végállomás jelenti. A HÉV Erdőalja felöli oldalán levő kereskedelmi szolgáltató egységek rehabilitációja elengedhetet-

A Belvárosban megvalósuló fejlesztésekhez funkciójukban a Gyártelepi fejlesztéseknek is illeszkedniük kell már középtávon (pl. turisztikai, kereskedelmi fejlesztések)

- 108 -



tok megelőzése. A sportpálya gazdaságos hasznosítása a városszerkezetbe illeszkedően, elsősorban közösségi funkciókra.

len, ezt a Gyártelepi fejlesztésekkel összhangban szükséges végrehajtani. (Ez a határterület szolgálhat ugyanakkor majd a HÉV továbbvezetésének célterületéül.)

Csillagtelep: A városrész ingatlanfejlesztési és esztétikai potenciáljának kihasználása, a lakótelepi infrastruktúra korszerűsítése révén a városrész déli része (Akácfa utcától délre) presztízsnövekedésének elősegítése. Az északi részen a társadalmi szegregációs folyamatok megelőzése

A városi szövetbe való integráció során figyelembe kell venni a szomszédos csillagtelepi lakóövezetet, ill. a főút mentén elhelyezkedő üzletsor, üzlethelyiségek egységes arculatára, optimális helykihasználására tekintettel kell lenni.

Rózsadomb: Az árvízvédelmi szempontoknak megfelelő módon a védett Duna-parti zónában a szabadidős, turisztikai lehetőségek erősítése, míg a főútvonal irányában a gazdasági célú – korlátozottan lakócélú – fejlesztések előtérbe helyezése.

A két városrészt a Tesco és a Vízmű gyakorlatilag elválasztja egymástól. A múltban nem volt kapcsolat a két városrész között, és a jövőben sem várható, hogy a Tehermentesítő úton kívül egyéb kapocs legyen közöttük.

A Gyártelep déli végén épülő Mosolyliget lakópark közszolgáltatásait várhatóan a Csillagtelepi városrész szolgáltatja majd, de erre a kapacitások alapjában véve megfelelők.

Szigetcsúcs-Kelet fejlesztésének stratégiai célja: Budapesti szinten is egyedülálló komplex városrész létrehozása, amely egyben integrálódik Csepel jelenleg beépített városi szövetébe is. Szomszédos városrészek és stratégiai céljaik Szigetcsúcs-Nyugat: A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a terület gazdasági potenciáljának kiteljesítése.

A két városrész közös érdeke elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Annak érdekében, hogy a városrész két fele funkcionális és építészeti értelemben is kapcsolódhasson, a fő közlekedési útvonal – Szabadkikötő – mentén hasonló városi szövetnek, pl. irodaparknak kell kialakulnia. Amennyiben a Szigetcsúcs keleti részén tudásközpontok, egyetemi kutatóhelyek is letelepednek, a Szennyvíztisztító is részét képezheti a kommunális technikákkal kapcsolatos ökológiai kutatásoknak.


A Szabótelep városrész jelentheti a kapcsot hosszú távon a beépülő Szigetcsúcs és a beépített csepeli területek között. A kapcsolat megteremtésében nehézséget okozhat a későbbiekben az Albertfalvai híd által generált keletnyugati közúti forgalom.

Ráckevei-Soroksári Dunaág: Az RSD partjának szabadidős, turisztika jellegű fejlesztése, harmóniában a természeti környezet védett értékeivel.

Az RSD legészakibb területe a Szigetcsúcs keleti részén halad végig, elősegítve annak komplex fejlesztését. A Natura 2000 védelme mellett megvalósuló fejlesztések közparki, lakóterületi és szabadidős funkciókat egyaránt hordozhatnak.

- 109 -



Szigetcsúcs-Nyugat fejlesztésének stratégiai célja: A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a terület gazdasági potenciáljának kiteljesítése. Szomszédos városrészek és stratégiai céljaik Szigetcsúcs-Kelet: Budapesti szinten is egyedülálló komplex városrész létrehozása, amely egyben integrálódik Csepel jelenleg beépített városi szövetébe is.

A két városrész közös érdeke elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Annak érdekében, hogy a városrész két fele funkcionális és építészeti értelemben is kapcsolódhasson, a fő közlekedési útvonal – Szabadkikötő – mentén hasonló városi szövetnek, pl. irodaparknak kell kialakulnia. Amennyiben a Szigetcsúcs keleti részén tudásközpontok, egyetemi kutatóhelyek is letelepednek, a Szennyvíztisztító is részét képezheti a kommunális technikákkal kapcsolatos ökológiai kutatásoknak.

Ófalu: Vegyes beépítésű, városi térség kialakítása.

funkciógazdag

Középtávon Ófalu kisebb része szanálásra kerül, s az ipari, kereskedelmi funkciók a szanált területeken is megtelepedhetnek. Pár éven belül megépül a Gerincút, amely mind az Ófalu mind pedig Szigetcsúcs-Nyugat számára létfontosságú közlekedési infrastrukturális fejlesztés.

Háros fejlesztésének stratégiai célja: A terület a jelenlegi külterületi státuszából vegyes funkciójú belterületté fejlesztése, illeszkedve a pénzügyi erőforrásokhoz és városszerkezeti elvárásokhoz. Szomszédos városrészek és stratégiai céljaik Rózsadomb: Az árvízvédelmi szempontoknak megfelelő módon a védett Duna-parti zónában a szabadidős, turisztikai lehetőségek erősítése, míg a főútvonal irányában a gazdasági célú – korlátozottan lakócélú – fejlesztések előtérbe helyezése.

Háros nyugati fele és a Rózsadomb hosszabb távon a Tehermentesítő út kapcsán alakíthat majd ki egységes kereskedelmi zónát a II. Rákóczi Ferenc út mentén.

Erdősor: A Kiserdő potenciáljának felhasználásával és a szolgáltatás ellátás növelésével a lakótelep presztízsének megőrzése.

Háros keleti részének esetleges belterületbe vonásakor a közösségi és kereskedelemi szolgáltatás tervezés során szükséges Erdősor szolgáltatási adottságait figyelembe venni.

Mind a két terület egyes részein szigorú vízvédelmi előírások vannak érvényben, amely szigorú előírásokhoz köti a további fejlesztéseket.

A két városrészt a Kiserdő határolja, annak fejlesztésekor mindkét városrész igényeit szükséges figyelembe venni. Csillagtelep: A városrész ingatlanfejlesztési és esztétikai potenciáljának kihasználása, a lakótelepi infrastruktúra korszerűsítése révén a városrész déli része (Akácfa utcától délre) presztízsnövekedésének elősegítése. Az északi részen a társadalmi szegregációs folyamatok megelőzése

Mind a városkép kialakítása, mind a szolgáltatás tervezés során szükséges Csillagtelep szolgáltatási adottságait figyelembe venni.

- 110 -



Kertváros fejlesztésének stratégiai célja: A magas lakóterületi érték fenntartása, és a lakossági öntevékenység ösztönzése. Szomszédos városrészek és stratégiai céljaik Szabótelep: A területi szegregáció megelőzése, fenntartható társadalmú lakóterületek kialakítása, városszerkezeti jelentőségű fejlesztések elindulása.

Szabótelep és Kertváros városrendezési elveit egységesíteni szükséges annak érdekében, hogy az utca és telekstruktúra védelemben részesüljön.


A belvárosi fejlesztések felértékelő hatással bírnak a szomszédos városrészre. A Kertváros erős gazdasági alappal bíró népessége pedig keresletet generál a belvárosi fejlesztések iránt.


A Csepel SC jelenti a kapcsolódási pontot, mely az egész város számára nyújt szabadidős, sport és rekreációs szolgáltatásokat. A Csepel SC fejlesztéseinél szükséges figyelembe venni a Kertváros arculatát, pihenő és lakóövezet jellegét, és biztosítani kell annak megóvását.

Királyerdő: Egyedi adottságú, vonzó lakó és pihenőkörnyezet kialakítása a természeti környezettel összhangban.

A két városrész jól illeszkedik egymáshoz. Szabályozási szempontból Kertvárosban korlátozott és kontrollált mértékben engedélyezni lehet társasház építéseket (maximum 4 lakás/telek), és ezáltal Királyerdő megmaradhat szigorúan családi házas övezetnek.

Királymajor: A közösségi terek, közösségi infrastruktúra megújításával a lakótelep minőségi korszerűsítése.

Királymajor biztosítja jelenleg is a kereskedelmi és közszolgáltatások egy részét a Kertváros számára. A lakótelep revitalizációja esetén a szabadidős funkciók szempontjából is vonzással rendelkezhet.


Az RSD Kertváros felőli partszakasza jelenleg a Dél-pesti Szennyvíztisztító védőzónájába esik, ezért nem fejleszthető. A kertvárosi lakónépesség rekreációs lehetőségeihez azonban nagyban hozzájárul.

A két városrész közlekedési rendszere jelenleg is részben összekötött (a Ságvári Endre út révén), de ez a kapcsolat szorosabbá válhat, ha a Papírgyár területének funkciója átalakul, és az úthálózat kialakítása módosul.

Királyerdő fejlesztésének stratégiai célja: Egyedi adottságú, vonzó lakó és pihenőkörnyezet kialakítása a természeti környezettel összhangban. Szomszédos városrészek és stratégiai céljaik Erdősor: A Kiserdő potenciáljának felhasználásával és a szolgáltatás ellátás növelésével a lakótelep presztízsének megőrzése.

A szolgáltatás ellátást a szomszédos területeken összehangoltan szükséges fejleszteni. A Királyerdőben fejlesztendő alközpont kereskedelmi hatása az Erdősoron élők számára is érzékelhetővé válik.

- 111 -



Csillagtelep: A városrész ingatlanfejlesztési és esztétikai potenciáljának kihasználása, a lakótelepi infrastruktúra korszerűsítése révén a városrész déli része (Akácfa utcától délre) presztízsnövekedésének elősegítése. Az északi részen a társadalmi szegregációs folyamatok megelőzése.

Az ingatlanfejlesztési és esztétikai potenciál kihasználása során figyelembe kell venni a szomszédos kertváros adottságait: lakó és pihenőövezet jellegét.


A Csepel SC jelenti a kapcsolódási pontot, mely az egész város számára nyújt szabadidős, sport és rekreációs szolgáltatásokat. A Csepel SC fejlesztéseinél szükséges figyelembe venni Királyerdő arculatát, pihenő és lakóövezet jellegét, és biztosítani kell annak megóvását, különös tekintettel az esetleges forgalmi terhelésre.

Kertváros: A magas lakóterületi érték és területi adottságok lehetővé teszik kontrollált több generációs családi házas együttélés megvalósítását.

A két városrész jól illeszkedik egymáshoz. Szabályozási szempontból Kertvárosban korlátozott és kontrollált mértékben engedélyezni lehet társasház építéseket (maximum 4 lakás/telek), és ezáltal Királyerdő megmaradhat szigorúan családi házas övezetnek.


A Királyerdő lakóterületi potenciálját nagyban erősíti, ingatlanainak értékét nagyban növelheti, ha az RSD mentén szabadidős fejlesztések valósulnak meg.

Ófalu fejlesztésének stratégiai célja: Vegyes beépítésű, funkciógazdag városi térség kialakítása. Szomszédos városrészek és stratégiai céljaik Szigetcsúcs-Nyugat: A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a terület gazdasági potenciáljának kiteljesítése.

Középtávon Ófalu kisebb része szanálásra kerül, s az ipari, kereskedelmi funkciók a szanált területeken is megtelepedhetnek. Pár éven belül megépül a Gerincút, amely mind az Ófalu mind pedig Szigetcsúcs-Nyugat számára létfontosságú közlekedési infrastrukturális fejlesztés.

Gyártelep: A gyárterület integrációja a városi szövetbe. Az integrációval együtt vegyes funkciójú terület alakul ki, amelyen jól megfér egymás mellett a hagyományos és sikeresen működő ipari tevékenység, a kiskereskedelem, a vendéglátás, a lakóházak építése (elsősorban a Duna-parti részen) és egyfajta turisztikai szerepet betöltő területrész.

A tervek szerint a hosszabb távon megépülő Albertfalvai-híd a két városrész számára egyaránt fontos lesz, ám végérvényesen elválasztja őket egymástól. Hosszútávon mindkét városrészben funckióbővítés a cél és mindkettőt integrálni kell a város szövetébe, erősíteni a kapcsot a belvárossal.


Az Ófalu nyugati részének szanálása nyomán hátrányos helyzetű családok telepedhetnek a Szabótelep városrészbe. Ez tovább ronthat a terület társadalmi összetételén, ezért a folyamatokat kontrol alatt kell tartani.

Belváros: Csepel- Belváros területén új, a XXI. század elvárásainak megfelelő városközpont kialakítása, az ingatlanfejlesztési lehetőségek egyidejű figyelembevételével. Mindez a

Mindkét városrész szempontjából kulcsfontosságú közlekedési elem a rövidesen megépülő Gerincút, amely az Ófalunak kereskedelmi funkciókat, a Belvárosnak pedig csillapított forgalmú Kossuth Lajos utcát eredményezhet. A Belváros rehabilitációja során törekedni kell arra, hogy a piaci átalakulásból

- 112 -


jellemzően panelos lakótelepi arculat átalakításával, korszerűsítésével, a meglévő értékek védelmével és jelentős új építés beruházásokkal történik.


fakadó lakossági mozgások ne az Ófalu középső részén fokozzák a társadalmi szegregátum kialakulásának veszélyét.

Szabótelep fejlesztésének stratégiai célja: A területi szegregáció megelőzése, fenntartható társadalmú lakóterületek kialakítása, városszerkezeti jelentőségű fejlesztések elindítása. Szomszédos városrészek és stratégiai céljaik Szigetcsúcs-Kelet: Budapesti szinten is egyedülálló komplex városrész létrehozása, amely egyben integrálódik Csepel jelenleg beépített városi szövetébe is.

A Szabótelep városrész jelentheti a kapcsot hosszú távon a beépülő Szigetcsúcs és a beépített csepeli területek között. A kapcsolat megteremtésében nehézséget okozhat a későbbiekben az Albertfalvai híd által generált keletnyugati közúti forgalom.


A Szabótelepen elhelyezkedő Ady lakótelep komplex rehabilitációja a belvárosi lakótelep rehabilitációk számára is modellértékkel bírhat.

Kertváros: A magas lakóterületi érték fenntartása, és a lakossági öntevékenység ösztönzése.

Szabótelep és Kertváros városrendezési elveit egységesíteni szükséges annak érdekében, hogy az utca és telekstruktúra védelemben részesüljön.


A két városrész legfontosabb közös infrastrukturális eleme a Papírgyár átalakulása esetén a szabályozási terv szerint a Hollandi utat a Gubacsi híddal összekötő út lesz. (Jelenleg is hasonló funkciókat tölt be a Ságvári Endre út)


Szabótelep városrész fejlesztésének jelentős lökést adhat a Papírgyár területének átalakulása, az RSD partjának megközelíthetővé válása.

Az Ady lakótelep valójában a Belvároshoz kötődik, a Szabótelep szerkezetéhez nem illeszkedik szervesen. A Belváros rehabilitációja során törekedni kell arra, hogy a piaci átalakulásból fakadó lakossági mozgások ne a Szabótelepen fokozzák a társadalmi szegregátum kialakulásának veszélyét.

A két városrész közlekedési rendszere jelenleg is részben összekötött (a Ságvári Endre út révén), de ez a kapcsolat szorosabbá válhat, ha a Papírgyár területének funkciója átalakul, és az úthálózat kialakítása módosul.

Rózsadomb fejlesztésének stratégiai célja: Az árvízvédelmi szempontoknak megfelelő módon a védett Duna-parti zónában a szabadidős, turisztikai lehetőségek erősítése, míg a főútvonal irányában a gazdasági célú – korlátozottan lakócélú – fejlesztések előtérbe helyezése.

- 113 -



Szomszédos városrészek és stratégiai céljaik Gyártelep: A gyárterület integrációja a városi szövetbe. Az integrációval együtt vegyes funkciójú terület alakul ki, amelyen jól megfér egymás mellett a hagyományos és sikeresen működő ipari tevékenység, a kiskereskedelem, a vendéglátás, a lakóházak építése (elsősorban a Duna-parti részen) és egyfajta turisztikai szerepet betöltő területrész.

A két városrészt a Tesco és a Vízmű gyakorlatilag elválasztja egymástól. A múltban nem volt kapcsolat a két városrész között, és a jövőben sem várható, hogy a Tehermentesítő úton kívül egyéb kapocs legyen közöttük.

Csillagtelep: A városrész ingatlanfejlesztési és esztétikai potenciáljának kihasználása, a lakótelepi infrastruktúra korszerűsítése révén a városrész déli része (Akácfa utcától délre) presztízsnövekedésének elősegítése. Az északi részen a társadalmi szegregációs folyamatok megelőzése

A két városrész határterületein a funkciók összehangolása fontos, ez elsősorban a gazdasági, kiskereskedelmi funkciók telepítése esetén figyelembe veendő.

Háros: A terület a jelenlegi külterületi státuszából vegyes funkciójú belterületté fejlesztése illeszkedve a pénzügyi erőforrásokhoz és városszerkezeti elvárásokhoz.

Háros nyugati fele és a Rózsadomb hosszabb távon a Tehermentesítő út kapcsán alakíthat majd ki egységes kereskedelmi zónát a II. Rákóczi Ferenc út mentén.

A Duna-parti zóna szabadidős tevékenységei térben Csillagtelep lakói számára is elérhetővé kell váljanak.

Mind a két terület egyes részein szigorú vízvédelmi előírások vannak érvényben, amely szigorú előírásokhoz köti a további fejlesztéseket.

Csillagtelep fejlesztésének stratégiai célja: A városrész ingatlanfejlesztési és esztétikai potenciáljának kihasználása, a lakótelepi infrastruktúra korszerűsítése révén a városrész déli része (Akácfa utcától délre) presztízsnövekedésének elősegítése. Az északi részen a társadalmi szegregációs folyamatok megelőzése Szomszédos városrészek és stratégiai céljaik Erdőalja: A Kossuth Lajos utcai lakótelep társadalmi leromlását eredményező folyamatok megelőzése. A sportpálya gazdaságos hasznosítása a városszerkezetbe illeszkedően, elsősorban közösségi funkciókra.

A társadalmi szegregációs folyamatok megelőzésével kapcsolatos intézkedéseket a két városrészben összehangoltan szükséges kialakítani és végrehajtani.

Királyerdő: Egyedi adottságú, vonzó lakó és pihenőkörnyezet kialakítása a természeti környezettel összhangban

Az ingatlanfejlesztési és esztétikai potenciál kihasználása során figyelembe kell venni a szomszédos kertváros adottságait: lakó és pihenőövezet jellegét.

Erdősor: A Kiserdő potenciáljának felhasználásával és a szolgáltatás ellátás növelésével a lakótelep presztízsének megőrzése.

Az ingatlanfejlesztés során a határos területeken szükséges a városképi – esztétikai szempontokat figyelembe venni.

Háros: A terület a jelenlegi külterületi státuszából vegyes funkciójú belterületté fejlesztése illeszkedve a pénzügyi erőforrásokhoz és városszerkezeti elvárásokhoz.

Mind a városkép kialakítása, mind a szolgáltatás tervezés során szükséges Csillagtelep szolgáltatási adottságait figyelembe venni.

Rózsadomb: Az árvízvédelmi szempontoknak megfelelő

A két városrész határterületein a funkciók összehangolása fontos,

A Kiserdő rekreációs potenciálja Csillagtelep lakosságát is szolgálja.

- 114 -



módon a védett Duna-parti zónában a szabadidős, turisztikai lehetőségek erősítése, míg a főútvonal irányában a gazdasági célú – korlátozottan lakócélú – fejlesztések előtérbe helyezése.

ez elsősorban a gazdasági, kiskereskedelmi funkciók telepítése esetén figyelembe veendő.

Gyártelep: A gyárterület integrációja a városi szövetbe. Az integrációval együtt vegyes funkciójú terület alakul ki, amelyen jól megfér egymás mellett a hagyományos és sikeresen működő ipari tevékenység, a kiskereskedelem, a vendéglátás, a lakóházak építése (elsősorban a Dunaparti részen) és egyfajta turisztikai szerepet betöltő területrész.

A városi szövetbe való integráció során figyelembe kell venni a szomszédos csillagtelepi lakóövezetet, ill. a főút mentén elhelyezkedő üzletsor, üzlethelyiségek egységes arculatára, optimális helykihasználására tekintettel kell lenni.

A Duna-parti zóna szabadidős tevékenységei térben Csillagtelep lakói számára is elérhetővé kell váljanak.

A Gyártelep déli végén épülő Mosolyliget lakópark közszolgáltatásait várhatóan a Csillagtelepi városrész szolgáltatja majd, de erre a kapacitások alapjában véve megfelelők.

Erdősor fejlesztésének stratégiai célja: A Kiserdő potenciáljának felhasználásával és a szolgáltatás ellátás növelésével a lakótelep presztízsének megőrzése. Szomszédos városrészek és stratégiai céljaik Csillagtelep: A városrész ingatlanfejlesztési és esztétikai potenciáljának kihasználása, a lakótelepi infrastruktúra korszerűsítése révén a városrész déli része (Akácfa utcától délre) presztízsnövekedésének elősegítése. Az északi részen a társadalmi szegregációs folyamatok megelőzése

Az ingatlanfejlesztés során a határos területeken szükséges a városképi – esztétikai szempontokat figyelembe venni.


A szolgáltatás ellátást a szomszédos területeken összehangoltan szükséges fejleszteni.

A Kiserdő rekreációs potenciálja Csillagtelep lakosságát is szolgálja.

A Királyerdőben fejlesztendő alközpont kereskedelmi hatása az Erdősoron élők számára is érzékelhetővé válik. Háros: A terület a jelenlegi külterületi státuszából vegyes funkciójú belterületté fejlesztése illeszkedve a pénzügyi erőforrásokhoz és a városszerkezeti elvárásokhoz.

Háros keleti részének esetleges belterületbe vonásakor a közösségi és kereskedelemi szolgáltatás tervezés során szükséges Erdősor szolgáltatási adottságait figyelembe venni. A két városrészt a Kiserdő határolja, annak fejlesztésekor mindkét városrész igényeit szükséges figyelembe venni.

Erdőalja fejlesztésének stratégiai célja: A Kossuth Lajos utcai lakótelep társadalmi leromlását eredményező folyamatok megelőzése. A sportpálya gazdaságos hasznosítása a városszerkezetbe illeszkedően, elsősorban közösségi funkciókra. Szomszédos városrészek és stratégiai céljaik Belváros: Csepel- Belváros területén új, a XXI. Század elvárásainak megfelelő új városközpont kialakítása, az ingatlanfejlesztési lehetőségek egyidejű figyelembevételével. Mindez a jellemzően panelos lakótelepi arculat átalakításával, korszerűsítésével, a meglévő értékek védelmével és jelentős új építés beruházásokkal történik.

A két városrész fejlesztésekor szükséges az egységes arculati fejlesztés biztosítása. A Sportpálya területének átalakítása és fejlesztése befolyásolhatja a Belváros kereskedelmi lehetőségeit (pl. átvonzhat kereskedelmi potenciált, és ezzel csökkentheti a Belváros revitalizációjának hatásfokát.) A két fejlesztés közlekedési hatásait, a meglévő útpálya leterheltségét a jövőben elemezni szükséges, annak tükrében,

- 115 -



hogy a Csepel SC területén konkrétan milyen fejlesztés valósul meg. Csillagtelep: A városrész ingatlanfejlesztési és esztétikai potenciáljának kihasználása, a lakótelepi infrastruktúra korszerűsítése révén a városrész déli része (Akácfa utcától délre) presztízsnövekedésének elősegítése. Az északi részen a társadalmi szegregációs folyamatok megelőzése.

A társadalmi szegregációs folyamatok megelőzésével kapcsolatos intézkedéseket a két városrészben összehangoltan szükséges kialakítani és végrehajtani.

Kertváros: A magas lakóterületi érték fenntartása és a lakossági öntevékenység ösztönzése

A Csepel SC jelenti a kapcsolódási pontot, mely az egész város számára nyújt szabadidős, sport és rekreációs szolgáltatásokat. A Csepel SC fejlesztéseinél szükséges figyelembe venni a Kertváros arculatát, pihenő és lakóövezet jellegét, és biztosítani kell annak megóvását.


A Csepel SC jelenti a kapcsolódási pontot, mely az egész város számára nyújt szabadidős, sport és rekreációs szolgáltatásokat. A Csepel SC fejlesztéseinél szükséges figyelembe venni Királyerdő arculatát, pihenő és lakóövezet jellegét, és biztosítani kell annak megóvását, különös tekintettel az esetleges forgalmi terhelésre.

Gyártelep: A gyárterület integrációja a városi szövetbe. Az integrációval együtt vegyes funkciójú terület alakul ki, amelyen jól megfér egymás mellett a hagyományos és sikeresen működő ipari tevékenység, a kiskereskedelem, a vendéglátás, a lakóházak építése (elsősorban a Duna-parti részen) és egyfajta turisztikai szerepet betöltő területrész.

A két városrész közötti határt a HÉV végállomás jelenti. A HÉV Erdőalja felöli oldalán levő kereskedelmi szolgáltató egységek rehabilitációja elengedhetetlen, ezt a Gyártelepi fejlesztésekkel összhangban szükséges végrehajtani. (Ez a határterület szolgálhat ugyanakkor majd a HÉV továbbvezetésének célterületéül.)

Királymajor fejlesztésének stratégiai célja: A közösségi terek, közösségi infrastruktúra megújításával a lakótelep minőségi korszerűsítése. Szomszédos városrészek és stratégiai céljaik Kertváros: A magas lakóterületi érték és területi adottságok lehetővé teszik kontrollált több generációs családi házas együttélés megvalósítását.

Királymajor biztosítja jelenleg is a kereskedelmi és közszolgáltatások egy részét a Kertváros számára. A lakótelep revitalizációja esetén a szabadidős funkciók szempontjából is vonzással rendelkezhet.


A két városrész legfontosabb közös infrastrukturális eleme a Papírgyár átalakulása esetén a szabályozási terv szerint a Hollandi utat a Gubacsi híddal összekötő út lesz. (Jelenleg is hasonló funkciókat tölt be a Ságvári Endre út)


A Királymajori lakótelep egyik legnagyobb értéke a közvetlen Duna parti kapcsolat. A lakótelep revitalizációja a kapcsolódó Duna partokat is kell, hogy érintse.

- 116 -



Ráckevei-Soroksári Duna-ág fejlesztésének stratégiai célja: Az RSD partjának szabadidős, turisztika jellegű fejlesztése, harmóniában a természeti környezet védett értékeivel. Szomszédos városrészek és stratégiai céljaik Kertváros: A magas lakóterületi érték és területi adottságok lehetővé teszik kontrollált több generációs családi házas együttélés megvalósítását.

Az RSD Kertváros felőli partszakasza jelenleg a Dél-pesti Szennyvíztisztító védőzónájába esik, ezért nem fejleszthető. A kertvárosi lakónépesség rekreációs lehetőségeihez azonban nagyban hozzájárul.


A Királyerdő lakóterületi potenciálját nagyban erősíti, ingatlanainak értékét nagyban növelheti, ha az RSD mentén szabadidős fejlesztések valósulnak meg.

Szigetcsúcs-Kelet: Budapesti szinten is egyedülálló komplex városrész létrehozása, amely egyben integrálódik Csepel jelenleg beépített városi szövetébe is.

Az RSD legészakibb területe a Szigetcsúcs keleti részén halad végig, elősegítve annak komplex fejlesztését. A Natura 2000 védelme mellett megvalósuló fejlesztések közparki, lakóterületi és szabadidős funkciókat egyaránt hordozhatnak.


Szabótelep városrész fejlesztésének jelentős lökést adhat a Papírgyár területének átalakulása, az RSD partjának megközelíthetővé válása.


A Királymajori lakótelep egyik legnagyobb értéke a közvetlen Duna parti kapcsolat. A lakótelep revitalizációja a kapcsolódó Duna partokat is kell, hogy érintse.

5.3.3 Környezeti állapotban való veszteség és ennek kompenzálása Városrész

Városrészi cél

Környezetre gyakorolt várható hatás

Szükséges intézkedés

Belváros:

Csepel- Belváros területén új, a XXI. század elvárásainak megfelelő városközpont kialakítása, az ingatlanfejlesztési lehetőségek egyidejű figyelembevételével. Mindez a jellemzően panelos lakótelepi arculat átalakításával, korszerűsítésével, a meglévő értékek védelmével és jelentős új építés beruházásokkal történik.

A Kossuth Lajos utca forgalomcsillapításával a Belvárost terhelő átmenő forgalom csökken.

A Gerincút mentén helyenként zajvédő falakat kell létrehozni, beépítve a magánfejlesztők költségvetésébe.

A gyárterület integrációja a városi szövetbe. Az integrációval együtt vegyes funkciójú

A vegyesebb funkciók megjelenéséből adódóan csökkenhet a környezeti terhelés, de fontos, hogy a jelenlegi

Gyártelep:

A Gerincút mentén azonban a környezeti ártalmak a forgalom növekedésével párhuzamosan nőni fognak. Ugyancsak növekedhet a forgalom a Táncsics Mihály utcában, a Kossuth Lajos utca forgalomcsillapítása kapcsán. A belvárosi paneles lakóépületek részleges felújításával az épületek energia felhasználása csökken.

Folytatni kell a környezeti monitoring rendszer működtetését és lépéseket kell

- 117 -


Városrész

Szigetcsúcs-Kelet:

SzigetcsúcsNyugat:

Háros:

Kertváros:


Városrészi cél



terület alakul ki, amelyen jól megfér egymás mellett a hagyományos és sikeresen működő ipari tevékenység, a kiskereskedelem, a vendéglátás, a lakóházak építése (elsősorban a Duna-parti részen) és egyfajta turisztikai szerepet betöltő területrész.

tevékenységek további innováció eredményeként egyre környezetbarátabbak legyenek.

tenni az esetleges talajszenynyezettség mérséklésére.

Budapesti szinten is egyedülálló komplex városrész létrehozása, amely egyben integrálódik Csepel jelenleg beépített városi szövetébe is.

A középtávon várhatóan betelepülő 5000 – 10000 lakos elkerülhetetlenül növelni fogja a környezeti terhelést a területen, annál is inkább, mert jelenleg alig tapasztalható környezeti terhelés.

Biztosítani kell, hogy az építkezések minél környezetbarátabb technológiával folyjanak.

A közlekedési infrastruktúra fejlesztésével a terület gazdasági potenciáljának kiteljesítése.

A Szennyvíztisztító beüzemelésével és a Szabadkikötő forgalmának növekedésével várhatóan növekszik a közúti forgalom, és így a környezeti terhelés.

Forgalomtechnikai megoldásokkal kell a Szabadkikötőúton zajló forgalmat gördülékenyebbé tenni.

A terület a jelenlegi külterületi státuszából vegyes funkciójú belterületté fejlesztése illeszkedve a pénzügyi erőforrásokhoz és városszerkezeti elvárásokhoz.

A belterületi státusz óhatatlanul a lakosság növekedésével és ezzel együtt a környezeti terhelés fokozódásával jár.

Szabályozási eszközökkel kell biztosítani a beépítési intenzitás és a környezetterhelés egyensúlyát.

Ugyanakkor az infrastruktúra fejlesztése – pl. csatornázás - csökkentheti a kommunális szennyvízből fakadó környezetterhelést.

A bányató környékét természeti állapotának megőrzésének feltételével kell fejleszteni.

A magas lakóterületi érték fenntartása és a lakossági öntevékenység ösztönzése

A kertvárosi területek kontrollált besűrűsödésével nőhet a forgalmi terhelés.

A lehetséges besűrűsödést folyamatosan kontroll alatt kell tartani, ha szükséges, szabályozási eszközökkel, a

A területen a lehető legnagyobb mértékben meg kell őrizni a zöldfelületeteket (leendő városi közpark, de mindezt úgy, hogy a jelenlegi állapothoz képest jelentős minőségi állagjavításra lesz szükség.)

A testületi határozatoknak megfelelően biztosítani kell a szennyvíztisztító teljes zártságát és a környezeti határértékek betartását.

- 118 -


Városrész

Városrészi cél




jogszabályban előírt környezeti és zöldterületi határértékek figyelembe vételével. Királyerdő:

Egyedi adottságú, vonzó lakó és pihenőkörnyezet kialakítása a természeti környezettel összhangban

Az egyre népszerűbb családi házas terület fejlesztési lehetőségei konfliktusban állnak az újonnan betelepülők motorizációs igényeivel.

A környezeti értékek védelme, valamint az utcastruktúra korlátai miatt a terület szabályozásának az építési intenzitás mérséklésére kell irányulnia.

Ófalu:

Vegyes beépítésű, funkciógazdag városi térség kialakítása.

A Gerincút megépülésével a területen áthaladó forgalmi terhelés várhatóan növekszik. Azonban a terület átalakulásának, kereskedelmi potenciál növelésének erre a forgalomnövekedésre szüksége van.

Az olajkikötőből fakadó talajszennyezés kontrollálása. A térség csatornázása jövőben csökkentheti környezet terhelést.

a a

A térségben a Mol tevékenysége – elsősorban a múltban – talajszenynyezéssel járt. Jelenleg kerül üzembe helyezésre a Papírgyár belső szennyvíztisztítója, amely csökkenti a szagterhelést.

A területi szegregáció megelőzése, fenntartható társadalmú lakóterületek kialakítása, városszerkezeti jelentőségű fejlesztések elindulása.

A Papírgyár tevékenységének részbeni felszámolása csökkentheti a környezetterhelést.

Rózsadomb:

Az árvízvédelmi szempontoknak megfelelő módon a védett Duna-parti zónában a szabadidős, turisztikai lehetőségek erősítése, míg a főútvonal irányában a gazdasági célú – korlátozottan lakócélú – fejlesztések előtérbe helyezése.

A terület jelentős része vízvédelmi védőzónába esik, ezért környezeti védelme kiemelt fontosságú.

A II. Rákóczi Ferenc út menti fejlesztéseket a vízvédelmi zónára való tekintettel lehet megvalósítani.

Csillagtelep

A városrész ingatlanfejlesztési és esztétikai potenciáljának kihasználása, a lakótelepi infrastruktúra korszerűsítése révén a városrész déli része (Akácfa utcától délre) presztízsnövekedésének elősegítése. Az északi részen a társadalmi szegregációs folyamatok megelőzése.

A lakótelepi házak megújítása jelentős mértékű energia megtakarítással járhat.

Városrész zöldfelületeinek karbantartása, minőségi állagjavítása, zöldfelület nagyságának megőrzése, estleges további bővítése

A Kiserdő potenciáljának felhasználásával és a szolgál-

A Kiserdő fejlesztése a különböző funkciók arányától függően jelentős

Szabótelep:

Erdősor

A Papírgyár részleges felszámolása esetén szükségessé válhat a tevékenységéből származó esetleges talajszennyezés kármentesítése.

A fejlesztések nem eredményeznek jelentős változást a környezetterhelésben.

Kiserdő fejlesztése során zöldfelületi területek megőr-

- 119 -


Városrész


Városrészi cél



tatás ellátás növelésével a lakótelep presztízsének megőrzése.

hatást gyakorolhat a környezetre.

zése, a jelenlegi zöldfelületek minőségi javítása.

A lakótelepi házak megújítása jelentős mértékű energia megtakarítással járhat. A fejlesztések nem eredményeznek jelentős változást a lakóterületeken és intézményi területeken a környezetterhelésben.

Erdőalja

Királymajor

A Kossuth Lajos utcai lakótelep társadalmi leromlását eredményező folyamatok megelőzése. A sportpálya gazdaságos hasznosítása a városszerkezetbe illeszkedően, elsősorban közösségi funkciókra.

A Csepel SC Sporttelep fejlesztése a különböző funkciók arányától függően jelentős hatást gyakorolhat a környezetre.

A közösségi terek, közösségi infrastruktúra megújításával a lakótelep minőségi korszerűsítése.

A lakótelepi házak megújítása jelentős mértékű energia megtakarítással járhat.

A Csepel SC egy részének beépítése forgalom generáló hatású. A lakótelepi házak megújítása jelentős mértékű energia megtakarítással járhat.

Városrész zöldfelületeinek karbantartása, minőségi állagjavítása, zöldfelület nagyságának megőrzése, estleges további bővítése A mélygarázs kialakításánál kiemelt figyelmet kell fordítani a környezeti szempontokra.

Csepel SC fejlesztésénél megfelelő zöldfelületi nagyság megőrzése. A magánfejlesztésekhez kapcsolódó közútfejlesztések végrehajtása. A Kossuth Lajos utca közlekedésből fakadó környezetterhelésének csökkentése

Városrész zöldfelületeinek karbantartása, minőségi állagjavítása, zöldfelület nagyságának megőrzése, estleges további bővítése

A fejlesztések nem eredményeznek jelentős változást a környezetterhelésben. RáckeveiSoroksári Dunaág

Az RSD partjának szabadidős, turisztika jellegű fejlesztése, harmóniában a természeti környezet védett értékeivel.

A Natura 2000 hálózat részeként végrehajtandó fejlesztések jelentős vízminőség javulást eredményeznek. A wellness központ fejlesztése forgalmat generálhat a Hollandi úton, habár a hatástanulmány szerint a forgalomnövekedés nem jelentős mértékű.

A forgalmi terhelés növekedésének hatását forgalomtechnikai megoldásokkal kell csökkenteni.

Ugyancsak növeli a környezetterhelést a lakóparki fejlesztés (az egyetlen, amelyet a szabályozási terv megenged)

- 120 -


6


A 2008-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése

A városfejlesztési akcióterületek Csepel város azon területeinek folytonos vonallal lehatárolt részei, amelyeknek akciószerűen megvalósuló fejlesztésével előállításra kerül a városi szövet egy új vagy megújult darabja, egy élhető városrész, tehát olyan összetett – Képviselőtestület által elhatározott - átalakító programok színterei, ahol a pontszerű, egy-egy infrastruktúra beruházáson túlmutató, Csepel életét, városi szövetét alapvetően meghatározó beruházások összessége valósul meg. Egyes akcióterületi programok az elmúlt időszakban részletesebb kidolgozásra kerültek, míg mások esetében csak a középtávú városfejlesztési cél fogalmazható meg, a részletes pénzügyi, megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése a következő évek feladata.

13. Ábra: Az akcióterületek elhelyezkedése a városi szövetben

- 121 -



6.1 Ady lakótelep

Akcióterület lehatárolása Az Ady lakótelep Szabótelep városrész középső területe. Az Árpád u.-Táncsics M u.-Ady Endre u.-Duna u. - Zsák Hugó u. által határolt terület. Kapcsolódás a kerület stratégiai céljaihoz A kerület társadalmi szempontból megfogalmazott céljai nevesítik a területi szegregáció megelőzésének, és a társadalmi esélyegyenlőség megteremtésének célját. (2.3, 2.4 célok) Szigorúan véve Csepelen találhatók az Ady lakótelepnél rosszabb státuszú területek is (pl. Szabótelep északi részén, Ófaluban, Rákóczi út és Gerincút között, Hároson). Ezen területeket azonban rövidebb, hosszabb időtávon belül jelentős városfejlesztési hatások fogják érni (pl. Gerincút kiépülése, 3-as villamos átvezetése Csepelre, Albertfalvai híd megépülése). Ezek a hatások pedig a területek átépüléséhez, átértékelődéséhez vezetnek majd. Az Ady lakótelep azonban a következő évtizedekben várhatóan megmarad, és már jelenleg is Csepel legrosszabb társadalmi mutatókkal rendelkező lakótelepe, ezért fennáll a veszély, hogy beavatkozás nélkül a társadalmi lecsúszása folytatódik. Csepelen a lakónépesség körülbelül 60%-a lakótelepeken lakik, ezért kiemelt jelentősége van annak, hogy a lakótelepi életforma fenntartható maradjon. Ezért fogalmazza meg a kerületi stratégia a 3.5 stratégiai célt, mely a lakótelepek, azon belül is a társadalmi szempontból különösen veszélyeztetett lakótelepek rehabilitációját célozza. Az Ady lakótelep, mint a leginkább veszélyeztetett lakótelep ezeknek a céloknak maximálisan megfelel. Akcióterület fejlesztési céljai Az akcióterületi fejlesztés célja komplex rehabilitáció megvalósítása, azaz a lakótelep ingatlanpiaci pozícióinak stabilizálása az épületállomány felújítása – megfizethetőbbé tétele – a közterületek attraktívvá tétele, a kereskedelmi egységek megújítása segítségével. Mindezeken felül további cél az itt élő, több mint 2000 család számára biztosítani azt a koncentrált közösségi ellátást, amely lehetővé teszi, hogy a negatív családi minták (munkanélküliség, képzetlenség) ne örökítődjenek át a fiatalabb generációkra. Az Ady lakótelepen megvalósítandó szociális városrehabilitációs program célcsoportját nem csak a lakótelepen élők képezik, hanem a lakótelep körzetében élő, szegregációval veszélyeztetett lakóterületen élő családok is, amelyek a lakótelepen létrejövő közösségi intézmények segítségével könnyebben bekapcsolódhatnak a közösségi, képzési, foglalkoztatási programokba.

- 122 -



Illeszkedés a rendezési eszközökhöz Az FSZKT értelmében a lakótelep telepszerű lakóterületként nyilvántartott. A területen kerületi szabályozási terv van érvényben (CSSZT-XXI-04). A lakótelep már jelenleg is sűrű beépítésű, a beavatkozás során a beépítési sűrűség nem nő. A közterületek felújítása a KSZT-ben rögzítetteknek megfelelően történik. Tervezett fejlesztés eredményei A középtávú fejlesztés eredményeképpen az alábbi outputok várhatók:

A lakótelepen lévő 5 társasházi és 5 lakásszövetkezeti épület részleges felújítása (előtérbe helyezve az energiahatékonyságot eredményező felújításokat). A program 2 ütemben valósul meg: I. ütem: uniós támogatás, II. ütem: államilag támogatott panel program.

A lakótelepi közterületek (zöldfelületek, játszóterek, parkolók, sétányok, kerékpárutak) megújulnak.

A lakótelep intézményi és szolgáltató épületeinek arculata megújul (egyes intézmények és lakótelepi üzletsor külső felújítása)

Közösségi központ jön létre, amely központ a továbbiakban koordinálja a lakótelep társadalmi életét, programokat, szolgáltatásokat nyújt a helyben lakóknak, képzési, foglalkoztatási programokat szervez, bevonva a területen lévő iskolákat és intézményeket.

Tervezett fejlesztés hatásai Társadalmi: A komplex rehabilitációs program eredményeképpen a lakótelep (és környezete) társadalmi lecsúszásának tendenciája megáll. A jelenleg kedvezőtlen foglalkoztatási, képzettségi mutatók javulnak. A lakótelepen és közelében élő lakosság életminősége és életesélyei növekednek. Gazdasági: A lakótelep ingatlanpiaci pozíciója javul, megáll a lakások értékcsökkenése, ezáltal a területen a lakosság összetétele hosszabb távon stabilizálódik. Környezeti: A lakótelep zöldfelületei megújulnak, a parkolókba telepített növényzet segítségével a biológiailag aktív felület aránya növekszik. Esélyegyenlőségi: a lakótelep több önkormányzati tulajdonú épülete akadálymentessé, ezért mozgáskorlátozottak számára is megközelíthetővé válik. A foglalkoztatási, képzési programok megvalósítása során a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok igényei kerülnek előtérbe. Tervezett fejlesztés ütemezése Előkészítés: 2008 Közterület beruházások és lakóépület felújítás I. ütem: 2009 Társadalmi programok megvalósítása: 2010-ben uniós forrásból, 2011-től önkormányzati és egyéb pályázati forrásokból. - 123 -



Lakóépület felújítás II. ütem, Panel plusz programból: 2011-től A tervezett fejlesztés költségbecslése (Ft) Ady lakótelep rehabilitációja Fejlesztési tevékenység Lakóépület felújítás I. ütem (Uniós program) Lakóépület felújítás II. ütem (panel plusz program) Közterület felújítás, közösségi intézmények felújítása Közösségi, képzési, foglalkoztatási programok Összesen

Ráfordítás 600 millió Ft

Önkormányzati forrás 90 millió Ft

Pályázati források 420 millió Ft

Magántőke hozzájárulás (lakosság) 90 millió Ft

720 millió Ft

240 millió Ft

240 millió Ft

240 millió Ft

300 millió Ft

45 millió Ft

255 millió Ft

100 millió Ft

15 millió Ft

85 millió Ft

1 720 millió Ft

390 millió Ft

1 000 millió Ft

330 millió Ft

6.2 Városközpont

A városrész 7 db fejlesztési akcióterületre bontható, melyek a következők: 1. BG - Gerincút és környezete 2. BF - Főtér és környezete 3. BK - Középső Belváros 4. BÉ - Északi Belváros 5. BÚ- Újtelep (Bajáki út – Gerincút közötti sáv) 6. BP - Petőfi tér és környezete 7. BD - Dél Belváros

BF jelű akcióterület A hatályos szabályozási terv szerinti 4., 5., 6., 7. tömbök (Koltói Anna-, Táncsics Mihály-, Tanácsház-, és Gyepsor-, Koltói Anna utca) által lehatárolt terület, mint a városközpont kiemelt funkcióbővítő városrehabilitációs fejlesztési területe, melyen attraktív, magas presztizsű városközpont létrehozása szükséges. Ez a térség képezi az első preferenciával rendelkező akcióterületet, amely programjának megvalósítása középtávon reális, s amely terület programja a továbbiakban részletes kifejtésre kerül. - 124 -



BK – BÉ – BD jelű akcióterület Gyepsor-, Ady Endre-, Kossuth Lajos-, Koltói Anna-, Gyepsor utca által határolt BÉ jelű akcióterület (a hatályos szabályozási terv 1., 2., sz. tömbjei) valamint a Láng Kálmán-, Tanácsház-, Táncsics Mihály-, Széchenyi István-, Szent István-, II. Rákóczi Ferenc-, tömbbelső – Láng Kálmán utca által határolt BK, illetve BD jelű akcióterület (a hatályos szabályozási terv 8., 9., 10., 13., 14., 16., sz tömbjei) fejlesztési irányvonalai: a. Iparosított technológiával készült épületek által alkotott leromló állapotban lévő lakótelepek integrált (fizikai+társadalmi) felújítása /II. Rákóczi, Táncsics utca közötti lakótelep/, elsősorban az állami támogatású panel program segítségével. (A szükséges beruházás nagysága mintegy 5 milliárd forint) b. A tömbtelkes beépítésű területeken a panelházak közötti közterületek a házakhoz közvetlenül kapcsolódó lakókertek és az azoktól élesen leváló, intenzíven kialakított, nyitott terek kialakítása. c. Az akcióterület lakás és egyéb fejlesztéseinek megvalósítása a magán- és befektetői tőke bevonásával BG – BÚ – BP jelű akcióterületek Gyepsor-, Csőgyár-, Magyar utca valamint az érintetett tömbök (a hatályos szabályozási terv 1., 4., 8., 11., 18., 19. sz. tömbjei) szabályozási vonala mentén kiszabályozott terület (Gerincút) közszféra általi beruházása továbbá a Karácsony Sándor-, II. Rákóczi Ferenc-, Posztógyár-, Bajáki-, Karácsony Sándor, utca által határolt BÚ, BP jelű akcióterület befektetői, magántőke bevonásával történő fejlesztésel (a hatályos szabályozási terv 11., 12., 15., 18., 19., 20., 21. sz. tömbjei). A terület új funkciókkal való megtöltése (lakó-, iroda, szolgáltatói, és kereskedelmi funkciók), függően a piaci kereslettől. A fejlesztésre ezen a területen alapvetően két lehetőség kínálkozik: a

A terület szanálása után, új a jelenleginél jóval nagyobb telekméretek kialakításával teljesen új intézmények és lakóépületek felépítésének biztosítása.

b

A másik út: a „nőtt város” karakter biztosítása, ahol a jelenlegi telekadottságok mellett is elindulhat a fejlesztés. A szomszédos, vagy az egymás mögötti telkek összekapcsolásával lehetőség nyílik nagyobb-vonalú fejlesztésre is anélkül, hogy a zártsorú vagy hézagosan zártsorú hangulat megszűnne

Akcióterület lehatárolása A középtávú program első számú akcióterülete a BF jelű. A Belvároson belül a BF (Belváros, Főtér) jelű beavatkozási terület a szabályozási terv szerinti 4., 5., 6., 7. tömbök (Koltói Anna - Táncsics Mihály - Tanácsház és Gyepsor utca) által lehatárolt terület, valamint kapcsolódó

- 125 -



1.sz tömb déli (1É), 3. sz. tömb déli (3D), 8 sz. tömb északi (8É/1), 9.sz. tömb északi (9É) térfalai. A BF jelű akcióterület célterületei: (A célterületek sorrendje egyben meghatározza a beavatkozás prioritását is.) BF/1 célterület: Gyepsor - Koltói Anna- északi térfala, II. Rákóczi Ferenc -,Tanácsház utca déli térfalával lefedett terület (hatályos szabályozási terv 4. sz tömb, 1. tömb déli, 8. tömb északi térfala). BF/2 célterület: Kossuth Lajos utca, Koltói Anna északi térfala, Táncsics Mihály utca, valamint Tanácsház utca által lefedett terület (hatályos szabályozási terv 6., 7. sz tömb, 3. tömb déli térfala). BF/3 célterület A Szent Imre tér a Koltói Anna északi térfalával, Kossuth Lajos utca, Tanácsház utca déli térfalával, valamint II. Rákóczi Ferenc utca által határolt terület (hatályos szabályozási terv 5. sz tömb, 2. tömb déli, 9. tömb északi térfala).

Kapcsolódás a kerület stratégiai céljaihoz Az IVS közbenső céljaihoz ill. azon belül a stratégiai célokhoz a Városközponti fejlesztések a következők szerint kapcsolhatók: 1.3 stratégiai cél: A kereskedelem és szolgáltatás részarányának növelése: a városközpontban létrejövő új kereskedelmi és szolgáltatóegységek segítségével 2.2

stratégiai cél: Erősebb bázissal rendelkező társadalmi rétegek letelepülése a kerületben

2.4

stratégiai cél: Társadalmi esélyegyenlőség megteremtése

3.1 stratégiai cél: A városi szolgáltatások minél teljesebb körének kiépülése (gazdaság, kultúra, szabadidős tevékenységek/sport, kereskedelem, stb.) és ezáltal a helyi kötődés erősödése: a városközpont fejlesztésének eredményeképpen egy funkciógazdag városközponti tér alakul ki, amely vegyes funkciókat eredményez, ezáltal javítja a kerület életminőségét. 3.2 stratégiai cél: Kereskedelmében, szolgáltatásaiban megújult kerületközpont, multimodális megoldásokkal

Akcióterület fejlesztési céljai Csepel-Belváros fejlesztésének célja új, a XXI. századnak megfelelő városrész és korszerű városközpont kialakítása a lakosság és a városvezetés elvárásainak megfelelően, az ingatlan- 126 -



fejlesztési lehetőségek egyidejű figyelembevételével. Véleményünk szerint, ha a jelenleginél kiegyensúlyozottabb és szorosabb kapcsolatot kívánunk létrehozni a csepeli városrészek között, akkor a közös célokon túlmenően erőteljesebb együttműködésre van szükség. Ennek egyik legfontosabb eleme egy karakteres Belváros városközpont létrehozása a környező városrészek funkcionális, gazdasági, társadalmi erősségeinek bevonásával. Annak érdekében, hogy a kerületközpont Belváros Főtér Akcióterület (Szent Imre tér és környezete) ütemezhetően élhető városközponttá alakuljon, további célterületek kijelölése szükséges. Illeszkedés a rendezési eszközökhöz A hatályban lévő Fővárosi Szabályozási Keretterv szerint az akcióterülete zöldterületet (Szt. Imre téri park) és intézményterületeket tartalmaz. A területen rehabilitációs kerületi szabályozási terv van érvényben (CSSZT-XXI-07 BP. XXI. CSEPEL VÁROSKÖZPONT REHABILITÁCIÓS KSZT). A beavatkozások ezen elveknek, és a kerületi építési szabályzatban rögzítetteknek megfelelően kerülnek megvalósításra. Tervezett fejlesztés eredményei BF/1 Célterület fejlesztési eredményei (4-1, 4-2, 1D, 8É-1): A Kerület középtávú stratégiai céljaihoz illeszkedően (IVS 3.1 és 3.2 pontja) a 4. sz tömbben tervezett multimodális közlekedési csomópont (fedett buszpályaudvar, HÉV megálló) és üzletközpont (szolgáltató-, kereskedelmi funkciók) beruházásával megújuló kerületközpont a tervezett célcsoport széles skálán mozgó igényeinek kielégítését hívatott szolgálni. A multimodális közlekedési csomópont a Belvárosi területen belül több ponton is elvileg elhelyezhető volna (pl. a Hév jelenlegi végállomásánál), azonban a Városközpontban kedvezőbb a telekstruktúra, valamint az intermodális központ fejlesztése együttesen a Szt. Imre tér másik oldalán – a jelenlegi buszpályaudvar – tömbjében történő városközponti fejlesztésekkel egymás hatásait erősíti, és koncentrálja egy jól körülhatárolható, bejárható területen a kereskedelmi potenciált. Ez a tény piacképesebbé teszi az átalakulást, és megfelelő gyújtópontot szolgáltat a Belváros egyéb területein történő fejlesztéseknek. A 4-1 jelű fejlesztési telekegyüttes kb.: 1400 gk. kapacitású parkolóház és BKV, Volán járatait is befogadó buszpályaudvar (közszféra+PPP beruházással), míg a 4-2 jelű telekegyüttesen a tervezett multimodális közlekedési csomópont II. Rákóczi Ferenc utca felett átívelő fejépülete, üzletekkel, szolgáltató és vendéglátóipari egységekkel valósulna meg (magánszféra, befektetői beruházás). A befektetői és városfejlesztési stratégiai célokon túlmenően cél, hogy a belvárosi lakosság, a Kerület és a déli agglomeráció lakossága a kialakuló épített környezetben minél kulturáltabb körülmények között tölthesse el szabadidejét. A magas színvonalú épületkomplexumban helyet kapnak azok a különböző szolgáltatásokat és funkciók, amelyek eddig nem voltak elérhetők a városközpontban. A kerületközpont célja a XXI sz igényeihez mérten a helyi lakosság városi környezettel kapcsolatos igényeinek (hivatali ügyintézés, bevásárlás) a Kerületben történő kiszolgálása és a déli agglomeráció Belvárosba vonzása. A Főtér program keretében kezdett zöldfelületi felújítás (Szent Imre tér rekonstrukció) a jelentős napi utasforgalmat lebonyolító közlekedési csomópont beruházásával összehangoltan valósul meg. - 127 -



Az IVS 1.3 pontjában megfogalmazott középtávú célhoz illeszkedően a tömbhatást képező utcák szemközti oldalán irodaház és kereskedelmi szolgáltató kapacitások beruházásai valósulnak meg. BF/2 Célterület fejlesztési eredményei (6., 7., sz tömbök 3D): A két tömb beépítését, építészeti összehangolását tekintve a belvárosi hangulatú tér koncepció szellemében egységként kezelendő. A szabályozási terv szerinti 3. sz tömb déli térfal fejlesztésével párhuzamosan a 6. sz tömbben megvalósuló építésberuházások előfeltétele a terület kármentesítése (a jelenlegi buszpályaudvar működéséből eredő erős talajszennyezettség megszüntetése). A 6. sz tömbbe tervezett beruházásokkal egyidejűleg a tömb előtti utcaszakaszon (Kossuth Lajos utca) gyalogos tengely kialakítása szükséges (nyitott városi tér, út és járda burkolatcserével, sétálóutcával) megszüntetve egyúttal az erős átmenő gépkocsiforgalmat (a Gerincút építéssel összhangban). Az IVS 2.4 pontjához illeszkedően a tömbben tervezett rendezvény-, kulturális központ, kiállítótér, múzeum, valamint lakás funkciójú beruházás a helyi és a Kerület lakossága, valamint a szociálisan háttérbe szorult társadalmi réteg számára is alkalmas. A közösségi - vendégforgalmi létesítmények méltó helyet adhatnának aktív közösségformáló rendezvények szervezésére (gyermekfoglalkozások, nyugdíjas találkozó stb..) A jelenlegi 7. sz tömb telkeinek ingatlanrendezését követően, a tömb keretes zárt sor beépítésével, nyitott terek, zöldfelületek kialakításával a kerületközpont elegáns lakóépületei alakíthatók ki. A tömb beépítésénél az erősebb gazdasági bázissal rendelkező társadalmi rétegek letelepülését megcélzó lakóövezet kialakítás és helyi vállalkozások betelepülését segítő vonzó környezet kialakítás elsődleges szempont. BF/3 Célterület fejlesztési eredményei (5., 9É, 2D): Az IVS „A városi szolgáltatások minél teljesebb körének kiépülése (gazdaság, kultúra, szabadidős tevékenységek/sport, kereskedelem, stb.) és ezáltal a helyi kötődés erősödése” (3.1. pont) középtávú célhoz illeszkedően, a Szent Imre tér zöldfelületi felújításának célja a park olyan bővített funkciójának létrehozása, mely a lakosság helyi kötődését, szabadidős tevékenységét, kikapcsolódását elősegítő kisebb, időszakos vendéglátóipari-szórakoztató egységek, kiülős teraszok, közösségformáló akciók, rendezvények rendezésére is alkalmas reprezentatív tér létrehozása. A Főtér zöld felújításának I. ütemét követően 2007 májusában a helyi lakosság, a csepeli civil szervezetek körében végzett felmérési igényeknek is helyet adva készültek el az engedélyezési tervek. A városközponti fejlesztéseknél figyelembe kell venni a Főtér program keretében megvalósuló Szent Imre tér parkrekonstrukciónál a tervezett multimodális csomópont építését. A Főtér program fontos eleme az építészeti értékeket képviselő határoló térfalak (Iskola, Polgármesteri Hivatal, Posta és Rendőrség épülete) bekapcsolása a belvárosi hangulatú Szent Imre tér életébe, a városképbe. A beruházás részét képezi a Polgármesteri Hivatal és Általános Iskola homlokzat és tetőfelújítása, nyílászáró cserék, egyúttal a Polgármesteri Hivatal tetőszerkezet eredeti toronyfelépítményének rekonstrukciója.

- 128 -



Tervezett fejlesztés hatásai Gazdasági hatás: A városközponti akcióterületen a fenntartható munkahelyek számának emelkedése, a helyi vállalkozások számának és forgalmának bővülése várható. Társadalmi hatás: A lakosság jövedelmének növekedése és a társadalmi kohézió erősítése, a felértékelődő lakóterületek eredményeképpen. Környezeti hatások: A Gerincút tehermentesítő hatásával, és forgalomcsillapított övezetek létrehozásával csökken a városközpont lég és zajszennyezettsége. A parkrekonstrukció révén a zöldfelületek minőségi megújulása következik be. Esélyegyenlőségi hatás: A Városközpont rehabilitációja az akadálymentesség követelményeinek megfelelően történik. (Akadálymentes közterületek, gyengénlátók számára hangjelzéses közlekedési lámpák, mozgássérültek számára fenntartott parkolóhelyek.)

A tervezett fejlesztés költségbecslése (Ft) Akci óter ület BF – Fő tér és kö rn ye ze te

Fejlesztési tevékenység

I. 4/1 és 4/2 tömbök + kapcsolódó projektek

II. 6+7 tömbök + kapcsolódó projektek

III. 5 tömb + kapcsolódó projektek Összesen:

Fejlesztési tevékenység 4-es tömbben 4/1 és 4/2 ingatlanok fejlesztése (autóbusz pályaudvar, kereskedelmi és szórakoztató központ, mély parkoló létesítés) 1D tömbrész, irodaház, kereskedelmi – szolgáltató kapacitások kivitelezése 8É tömbrész irodaház, kereskedelmi – szolgáltató kapacitások kivitelezése 6-os tömbben irodaház szabadidő és kulturális létesítmények, közintézmények, kereskedelmi és vendéglátói egységek, közművelődési intézmények, parkolók kialakítása 7 tömb fejlesztése, irodák, üzletek, lakások kialakítása 3D tömb fejlesztése, irodaház, szolgáltató – kereskedelmi kapacitások létesítése, parkolók kialakítása 5 tömb és kapcsolódó projektek parkrekonstrukció, térfal felújítás, köz-, és díszvilágítás, út, járda felújítás

A tervezett fejlesztés ütemezése

Önkormányz ati költség

Befektetői költség

2009 jan – 2012 dec

782 672 000

5 964 307 000

2011 okt 2014-

1 053 328 000

11 994 717 000

2009 jan – 2010jún.

877 894 000

0

2 713 894 000

17 959 024 000

6.3 Észak-Csepel (Szigetcsúcs-kelet)

- 129 -



Akcióterület lehatárolása Szabadkikötő út- Ráckevei Duna- Francia-öböl, és meghosszabbított vonala a Szabadkikötő útig. Kapcsolódás a kerület stratégiai céljaihoz A Szigetcsúcs fejlesztése – megfelelő program esetén – a kerületi stratégiai célok közül mind a gazdasági, mind a társadalmi, mind a térszerkezeti vonatkozású célokhoz hozzájárul. A fejlesztés elősegítheti magasabb hozzáadott értéket termelő vállalkozások betelepedését (1.1 stratégiai cél), a kereskedelem és a szolgáltatások térnyerését (1.3 stratégiai cél), erősebb gazdasági bázissal rendelkező társadalmi rétegek betelepülését (2.3 stratégiai cél), valamint a városi szolgáltatások körének bővülését (3.1 stratégiai cél). Mindezt úgy kell megvalósítani, hogy a fejlesztés eleget tegyen a 3.3-ban megfogalmazott stratégiai célnak, miszerint egységes, egymással kapcsolatban álló térszerkezeti struktúra alakul ki a fejlesztés révén. (Ez utóbbi a fejlesztés egyik legnagyobb kihívása.)

A városrész stratégiai célja Budapesti szinten is egyedülálló komplex városrész létrehozása, amely egyben integrálódik a jelenlegi Csepel szövetébe is. A terület alkalmas vegyes, lakó, lakáshoz kapcsolódó munkahely, egyedülálló tudásközpont, sport és szabadidős tevékenységek, valamint egy új városi közpark létrehozására. A városrészben rejlő potenciális lehetőségek, akár 12 000 lakás létesítését és ehhez kapcsolódóan 20-25 ezer ember betelepülését is lehetővé teszik. Rendezési eszközökhöz való illeszkedés Jelenleg a Fővárosi Szabályozási Keretterv (FSZKT) érvényes a területre vonatkozóan. Ennek alapján a terület nagy része infrastruktúra fejlesztéshez kötött fejlesztési terület. Ez a tény is mutatja, hogy a fejlesztések volumene jelentős infrastruktúra igényekkel bír (hidak, utak, kötöttpályás közlekedés). A városrész déli részén, ahol a kerületi önkormányzatnak vannak ingatlanai, városüzemeltetési tartalékterület van kijelölve, elősegítendő a szükséges közösségi infrastruktúra későbbi létrehozását. Kerületi Szabályozási Terv (KSZT) még nem került elfogadásra. Ellátott és ellátandó funkciók Ellátott funkció gyakorlatilag nincs. A területnek nincs lakossága, helyenként mezőgazdasági termelés folyik, közművek nem épültek meg, a térség gyakorlatilag zöld mezőnek minősül.

- 130 -



Tervezett funkciók: -

Lakó funkció

-

Lakáshoz kapcsolódó munkahelyi funkció

-

Sport és szabadidős funkciók, esetleges olimpiai helyszín

-

Komplex tudásközpont funkciók (egyetemek, kollégiumok, kutatóintézetek)

-

Egyéb funkciók (városi közpark)

Tekintettel arra, hogy KSZT még nem létezik, szinte bármilyen funkció és fejlesztés megvalósítására lehetőség nyílik. A területnek több tulajdonosa van, a kerületi önkormányzat mellett, meghatározó tulajdonnal rendelkezik a Fadesa ingatlanfejlesztő csoport, illetve a Fővárosi Önkormányzat is. Tervezett fejlesztési hatások A fejlesztési hatásokról általánosságban lehet beszélni a tervek jelenlegi kidolgozottsági szintjén. Az új városrész megépülésének hatása: Társadalmi: Csepel presztízsének és vonzerejének növekedése, kiegyensúlyozottabb társadalomszerkezet kialakulása a kerületen belül. Gazdasági: Az értékes területre várhatóan nagy hozzáadott értéket termelő vállalkozások, cégcsoportok, kutatóbázisok települnek majd. Ez a lehetőség nagyban segíti kiegyensúlyozni a kerület jelenlegi gazdaságszerkezetét. Az erősebb gazdasági bázissal rendelkező várható betelepülő lakosok révén a kerületben rendelkezésre álló elkölthető jövedelem növekszik, élénkítő hatást gyakorol a kerület szolgáltatásaira, bolthálózatára és vendéglátóipari tevékenységére. Környezeti: Minőségi zöldfelület kialakítása a kerületben (városi közpark). Közlekedési infrastruktúra: A projekt megvalósításának feltétele, hogy a közlekedési infrastruktúra jelentős mértékében bővüljön, illetve javuljon. Az új városrészhez kapcsolódó közlekedési infrastrukturális fejlesztések révén (utak, 5-ös metró/kisföldalatti/villamos) Csepel integrálódik Dél-Budapest közlekedési vérkeringésébe, ami mind a főváros, mind pedig a kerület számára létszükséglet. A költségek kialakítása érdekében jelenleg készül a gazdasági hatástanulmány. Ennek eredményeként határozható meg a ráfordítás nagysága és a bevonni kívánt magántőke összege. Tervezett fejlesztés ütemezése Jelenleg nem áll rendelkezésre pontos ütemezés. A projekt(ek) volumenéből és komplexitásából következően a területen 8-15 évre van szükség az új városrész teljes kiépülésére.

- 131 -



6.4 „Csepel SC” sportterület

A terület az Erdőalja városrész része. Funkcióival szervesen kapcsolódik mind a Belvároshoz, mind a Kertvároshoz, mind a Csillagtelepi városrészhez. Az FSZKT a területet K-SP (városi jelentőségű kiemelt sport terület) övezetbe sorolja. A terület alkalmas sport célú akciók indítására, melynek előfeltétele sport koncepció elfogadása. A sportfunkció jelenlegi finanszírozási formájában nem fenntartható, valószínűsíthető, hogy magántőke bevonása szükséges a terület fejlesztésébe. Egy nagyvárosnyi kerület esetében elvárásként fogalmazódik meg, hogy a közösségi sport számára megfelelő területet tudjon biztosítani, hozzájárulva ezzel a stratégiai céljaiban megfogalmazott városi szolgáltatások minőségéhez (3.1 stratégiai cél). Akcióterület lehatárolása A Csepel SC Erdőalja városrész jelentős területét kitevő szerkezeti egysége. Területének határai: Szent István út – Béke tér – Völgy utca – Erdőalja út által határolt terület, mely az alábbi helyrajzi számot foglalja magában: 201861/1 Kapcsolódás a kerület stratégiai céljaihoz A kerület stratégiai céljai közül az akcióterületi fejlesztés elsősorban a 3.1 stratégiai célhoz, aminőségi városi szolgáltatásokhoz járulhat hozzá azáltal, hogy a köz számára is elérhető szabadidős tevékenységeknek teremt biztos anyagi hátteret. Erdőalja városrész stratégiai célja: A Kossuth Lajos utcai lakótelep társadalmi leromlását eredményező folyamatok megelőzése. A sportpálya gazdaságos hasznosítása a városszerkezetbe illeszkedően, elsősorban közösségi funkciókra. A városrész stratégiai célkitűzése egyértelműen tartalmazza a sportpálya fejlesztési szükségletét, és a fejlesztési irányát. Akcióterület fejlesztési céljai Minőségi sporttevékenységhez, aktív szabadidős, rekreációs, sport és ezen tevékenységekhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat biztosító terület létrehozása. Részcélok:

Sportegyesületek számára XXI. sz. minőségének megfelelő helyszínek fenntartható kialakítása

Minőségi szabadidő eltöltésére alkalmas helyszín fejlesztése, ezen belül önálló gazdasági egységek létrehozása - 132 -



Mindezeket finanszírozni képes kereskedelmi és lakófunkció megvalósítása

Illeszkedés a rendezési eszközökhöz Fővárosi szabályozási keretterv: Infrastrukturális feltételekhez kötött fejlesztési terület (beépítés esetén módosítani szükséges a besorolást.) A terület keretövezeti besorolása: városi jelentőségű, kiemelt sportterületek (46/1998-as Fv Kgy rendelet). A kerületi szabályozási terv készítéséről a Csepeli Önkormányzat határozatot hozott: 569/2007 (IX.25) Kt. A határozat felhatalmazza a polgármestert településrendezési szerződés megkötésére a Csepel SC Kuratóriumával a megfogalmazott célok megvalósítása érdekében. Ellátott és ellátandó funkciók

A területen ellátható funkciók CSVÉSZ alapján: A területen sportépítmények, sportépítményeket kiszolgáló létesítmények, szálláshely szolgáltatások építményei, a területet használók vendéglátását kiszolgáló építmények, szolgálati lakás, terület fenntartásához szükséges tárolásra alkalmas építmények helyezhetők el. A parkolás telken belül biztosítandó fásított parkolóban, vagy mélygarázsban. Ha ez nem lehetséges, akkor közterületen, vagy 500 m közelségű telken is biztosítható a gépkocsik elhelyezése.

Jelenlegi funkciók: Csepel SC Alapítvány kezelésében van a 97 ezer négyzetméteres terület, melyen 18.000 főt befogadó stadion, (ebből 3.000 székes illetve külön VIP rész is ki van alakítva) három edzőpálya, továbbá egy fitnesz centrum és teniszpályák találhatóak.

Tervezett funkciók: Sportlétesítmények (nyitott és fedett) •

Futball gyakorló pálya

•

Futball, röplabda és kosárlabda pálya (nyitott és fedett)

•

Teniszpálya

•

Futópálya

•

Felnőtt kalandpark

•

Gyermekjátszótér

•

Sportcsarnok: birkózó terem, RSG, vívóterem, squash pálya, uszoda

Intézményi funkciók: vendéglátás, szociális funkció, területet használók számára szálláshely funkció

- 133 -



Lakó és kereskedelmi funkció •

apartman házak, fecske házak, ifjúsági szállás, kollégium

•

kereskedelmi létesítmények

Tervezett fejlesztés hatásai: Társadalmi: Csepel lakossága számára minőségi szabadidős, rekreációs programok – gyermek, fiatal, középkorú és időskorú lakosok számára is. Csepel SC országos sporteredményeket tud felmutatni, a fejlesztés révén az utánpótlás nevelés fontos helyszínévé válik. Gazdasági: A Csepel SC fenntartható módon, bevételt termelő létesítmények kialakításával működik. Minőségi sport szálló működtetésével a sportpályán túlmutatóan is szálláshelyet kínál a szabadidős turizmus számára. A fejlesztés esetleges kereskedelmi hatása azonban veszélyeztetheti a Városközpont revitalizációjának és kereskedelmi fejlesztésének hatékonyságát, ezért a két beruházás tartalmát, hatásait egyeztetni szükséges. Környezeti: minőségi intézményi zöldfelület a kerületben. A fejlesztés hatására azonban jelentős forgalmi terhelés növekedés várható. Esélyegyenlőségi: a Csepel SC területe minden korosztály számára minőségi szolgáltatásokat nyújt. Hátrányos helyzetűek számára a komplex akadálymentesítés révén hozzáférhető. Tervezett fejlesztés ütemezése Előkészítés: 2008 Beruházás: 2009-2014

A tervezett fejlesztés költségbecslése (Ft) Csepel SC akcióterület fejlesztése Fejlesztési tevékenység Ráfordítás Sportlétesítmények Intézményi szolgáltatások Lakó és kereskedelmi funkció Összesen 50 mrd Ft

Önkormányzati ráfordítás

Bevonni tőke

kívánt Önkormányzati bevételek fejlesztési hozzájárulás fejlesztési hozzájárulás

-

50 mrd Ft

Településrendezési szerződés

- 134 -



6.5 Ráckevei-Soroksári Dunaág menti szabadidőközpont

Akcióterület lehatárolása Az RSD menti területen belül a Kis Dunai öböltől a Csepeli Strandig terjedő terület. Kapcsolódás a kerület stratégiai céljaihoz Az RSD-t magában foglaló városrész stratégiájában megfogalmazódott, hogy a meglévő természeti értékek kiaknázásának lehetséges iránya a rekreáció, szabadidős tevékenységek és turizmus fejlesztése. Hátráltató tényező a nem megfelelő infrastruktúra. A kibontakozás lehetséges iránya a zöldterület-fejlesztés, kerékpárút kialakítás, élményfürdő és szállodák építése. A területen ennek megfelelően szabadidő központ létrehozására vonatkozó program áll előkészítés alatt. A kerület egyik turisztikai kitörési pontja a Ráckevei-Soroksári Dunaág menti terület hasznosítása. A célterületen történő beruházás révén növekedhet a kereskedelem és szolgáltatás részaránya a gazdaságon belül (1.3 stratégiai cél). A városi szabadidős szolgáltatások minősége javul (3.1 stratégiai cél), amely elősegítheti erősebb gazdasági bázissal rendelkező társadalmi rétegek betelepülését (2.2 stratégiai cél). Akcióterület fejlesztési céljai Az akcióterületen komplex szabadidő központ létrehozása a cél, amely részben a kerület lakóinak biztosít szolgáltatásokat, részben pedig Csepel imázsát javítva külső látgató forgalmat generál, és bevezeti a kerületet a nemzetközi rendezvények rendszerébe (pl. sportrendezvények, konferenciák). Mindennek a megvalósítására a Ráckevei-Soroksári Dunaág egyedülálló lehetőséget biztosít, azonban a fejlesztés maximálisan figyelembe kell, hogy vegye a természeti értékek védelmére vonatkozó, szabályozási tervben rögzített előírásokat. Illeszkedés a rendezési eszközökhöz Az RSD akcióterületet is érintő partszakaszán KSZT van érvényben (CSSZT-XXI-05 BP. XXI. CSEPEL, RÁCKEVEI ( SOROKSÁRI ) – DUNA MENTI TERÜLETRE VONATKOZÓ KSZT (RSD II.) A KSZT, összhangban a kerületi építési szabályzattal, biztosítja a fejlesztés feltételeit, pl:

A vízpart közterületi megközelítését. (Ennek érdekében, ahol műszakilag lehetséges, gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas közterületet kell kialakítani, lehetőleg zöldsáv vagy fasor kialakítása mellett.)

- 135 -



A Duna-parton legalább 10 méteres parti sáv alakítandó ki, melyben kerítés nem létesíthető.

A program egyik fontos kitétele, hogy a parti sáv változatlanul a közforgalom számára elérhető marad. A telkeken elhelyezendő épületek közötti távolságokkal, a lelépcsőzött tömegekkel biztosítható kell legyen a Dunára való ráláthatóság. A szabályozási terv értelmében a Hollandi út és a Gubacsi híd összekötése szükséges, így az akcióterület Csepel belvárosának érintése nélkül is megközelíthetővé válik. Ennek finanszírozásába a befektetői tőkét tanácsos bevonni. Tervezett fejlesztés eredményei A 8,3 hektár nagyságú telek elidegenítése/tartós bérletbe adása és szigorúan szabályozott feltételek közt való felhasználása nyomán egy komplex fejlesztés jöhet létre, melynek javasolt tartalma:

Termálvízre alapuló terápiák meghonosítása

400 férőhelyes télen-nyáron üzemelő élményfürdő kivitelezése

Egy nemzetközi versenyek lebonyolítására alkalmas 50 méteres fedett uszoda megvalósítása

Egyéb sportlétesítmények építése

Kiszolgáló létesítmények (szálloda, vendéglátó egységek) létrehozása

Zöldfelületi fejlesztés parkokkal, sétányokkal

Tervezett fejlesztés hatásai Gazdasági hatás: A kerületben, és különösen az RSD mentén a turisztikai és szabadidős szolgáltatásokra épülő gazdasági tevékenységek megerősödése. Környezeti hatás: A Hollandi út jelenlegi terhelése közepesnek mondható, ám a nagy áthaladó sebesség miatt a zajterhelés jelentős. A fejlesztés hatására a Dunadűlő úton és a Hollandi út egyes szakaszain időleges forgalomnövekedés várható, bár ennek mértéke a közlekedési hatástanulmány szerint a jelenlegi forgalomhoz képest csekély.

- 136 -



Tervezett fejlesztés ütemezése Előkészítés: 2008 Beruházás: 2009-2014 A tervezett fejlesztés költségbecslése (Ft) RSD mentén szabadidős komplexum kialakítása Fejlesztési tevékenység Ráfordítás Önkormányzati ráfordítás Szabadidős komplexum 8-10 milliárd forint létrehozása Közfeladatok ellátása Nagyságrendileg 1 Nagyságrendileg (útfejlesztés, Ifjúsági milliárd Ft milliárd Ft Tábor átköltöztetése)

Bevonni kívánt Önkormányzati tőke bevételek 8-10 milliárd forint Ingatlanértékesítés 1

Fejlesztési hozzájárulás a magántőke részéről

A program akkor válhat komplexszé, ha a termálforrásokkal rendelkező, Csepeli Strand területét birtokló Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. is valamilyen módon bekapcsolódik a fejlesztésekbe. Az elidegenítés feltételezi, hogy bizonyos közfeladatokat a magánberuházó átvállal, pl. az elidegenítésre kerülő Ifjúsági Tábor új épületegyüttesbe költöztetését, mégpedig a Wellness park építésének megkezdése előtt. A terület elérését megkönnyítő, Gubacsi hídra vezető út megépítésében is szerepet vállalhat a magántőke.

6.6 Csepel-Háros külterület

Akcióterület lehatárolása Csepeli út – Plútó utca – Almafa utca – 8649. utca – Cseresznyefa utca – közigazgatási határ – Vízmű utca – 8613. utca – 8641/1 utca – II. Rákóczi Ferenc út által határolt terület. A II. Rákóczi Ferenc úttól keletre lévő térség adottságai, a tulajdonosi szerkezet és a korábbi funkció miatt négy karakteres részre tagolódik. I.

részterület: a Temetőtől délre levő tömb a II. Rákóczi Ferenc út mentén: Csepeli út-Lámpás utca (8655. sz út)-belterületi határvonal által határolt terület

II.

részterület: Duna-Holding, korábban TSZ központ. A lehatárolt terület, amely belső utakkal feltárt és közművekkel ellátott a korábbi TSZ kapacitásnál jelenleg kisebb kapacitással működik. Ennek megfelelően a terület fejlesztése több irány ve-

- 137 -



het (lakópark, kereskedelmi funkció, megmaradó funkció).: Körtefa utca (8598. sz. út)-belterületi határvonal-közigazgatási határ által határolt terület III.

részterület: A Kavicsos-tó és környéke. A Kavicsos-tó és környékének meg kell keresni a megfelelő funkcióját (rekreációs terület, horgásztanyák): Csepeli útBarackfa utca (8601 sz. út)- közigazgatási határ által határolt terület

IV.

II. Rákóczi Ferenc út – Lámpás utca (865. sz. út) – Csepeli út – közigazgatási határ által határolt terület.

Kapcsolódás a kerület stratégiai céljaihoz Háros keleti részének beépítésre szánt területté minősítése és infrastruktúrával való ellátása lehetővé teszi olyan magas státuszú lakóterületek létrejöttét, amelyek a 2.2 stratégiai célnak megfelelően erősebb gazdasági bázissal rendelkező lakónépesség számára teszik vonzóvá a kerületet. A városrész fejlesztése egyben gátat vethet a területen megfigyelhető, külterületi zárványok kialakulásának (2.3 stratégiai cél). Akcióterület fejlesztési céljai Az akcióterületi fejlesztés célja a terület jelenlegi külterületi státuszából vegyes funkciójú belterületté fejlesztése, amely elsősorban lakó funkciót lát el, de jelen vannak a kapcsolódó intézményi szolgáltatások is. Elvégzendő fejlesztési feladatok: -

területrendezés

-

közműfejlesztés

-

infrastruktúra fejlesztés

-

intézményfejlesztés

-

lakófunkciójú fejlesztések

-

szabadidős funkciók fejlesztése (Kavicsos-tó környezetében)

Illeszkedés a rendezési eszközökhöz Csepel Háros Budapest Főváros Településszerkezeti Terve szerint már beépítésre szánt terület (Budapest Főváros Településszerkezeti Tervről szóló 1125/2005 (V.25.) Közgy. Határozat (TSZT)). A Fővárosi Szabályozási Keretterv értelmében a terület infrastrukturális feltételekhez kötött fejlesztési tartalékterület. Csepel Önkormányzata Képviselőtestülete 213/2007 (III. 26.) Kt. határozatában úgy döntött, hogy a Csepel-Háros beépíthetőségének érdekében elkészítteti a kerület szabályozási tervét és kezdeményezi a Fővárosi Szabályozási Keretterv módosítását. A Budapesti Agglomeráció Településszerkezeti Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATRT) időben később került elfogadásra, mint a TSZT, ezért a BATRT előírásai nem vonatkoznak a területre. - 138 -



Tervezett fejlesztések hatásai Társadalmi: Újabb lakóövezettel bővül Csepel, amely – megfelelő területrendezéssel – vonzóvá tehető magasabb jövedelmű társadalmi csoportok számára. Gazdasági: A területen megjelenő szolgáltató és vendéglátó egységek új munkahelyeket jelentenek, az általuk fizetett iparűzési adó egy része bevételként visszakerül az önkormányzathoz. Környezeti: Átgondolt területrendezés segítségével rendezett, lakható környezet alakul ki. A költségek kialakítása érdekében jelenleg készül a gazdasági hatástanulmány. Ennek eredményeként határozható meg a ráfordítás nagysága és a bevonni kívánt magántőke összege.

6.7 Csepel Ófalu-nyugat

Akcióterület lehatárolása Ófalu városrész nyugati széle, amely a Gerincút megépülése után attól nyugatra helyezkedik majd el (Frangepán, Tass és Ond utcák). Kapcsolódás a kerület stratégiai céljaihoz A kerület stratégiai céljai kiemelten kezelik a területi szegregáció problémáinak megoldását, zárványterületek kialakulásának megelőzését, (2.3 stratégiai cél), illetve az esélyegyenlőség biztosítását (2.4 stratégiai cél). Ennek megfelelően az akcióterületen kialakult szegregációval fenyegetett városrész lakóterületi szanálása és a lakók integrált környezetbe helyezése elősegíti a stratégiai célok teljesülését. Akcióterület fejlesztési céljai A terület fejlődését középtávon a kiépülő Gerincút határozza meg. Csepel Ófalunak a Gerincút által elszakadó, csatornázatlan területen történő fennmaradása az iparterület ölelésében nem biztosítható. A Gerincút megépülése után a terület zárvány jellege erősödni fog, az amúgy is kedvezőtlen társadalmi összetétel tovább romlik. A területen lakó emberek társadalmi és földrajzi integrációja érdekében a területet szanálni kell, a lakókat integrált lakókörnyezetbe kell helyezni. A területet eztán hasznosítani kell az elhelyezkedésének megfelelően ipari, kereskedelmi célokra.

- 139 -



A lakóépületek a területen alapvetően magántulajdonban vannak, ennek ellenére a szanálás során nem a piaci érték tulajdonosoknak való átadásában kell gondolkodni, mert az nem teszi lehetővé az integrált lakókörnyezetbe való költözést, hanem minden család esetében egyedi esetkezelést kell megvalósítani, és a lakók számára magántulajdonú ingatlant vagy bérlakást kell felkínálni. Illeszkedés a rendezési eszközökhöz A terület az FSZKT értelmében iparterület, s ez a tény is erősíti, hogy a lakóterületi zárvány valójában nincs megfelelő helyen. Szanálás után a területet eredendő funkciójának kell viszszaadni. A területen kerületi szabályozási terv nincs érvényben. A rehabilitáció és a későbbi hasznosítás érdekében kerületi szabályozási terv készítendő. Tervezett fejlesztés eredményei A fejlesztés menete, és outputjai a következők:

Előkészítés: a terület szociológiai felmérése, a lakók igényeinek regisztrálása, a terület piaci potenciáljának értékelése, szabályozási terv készítése

A lakók egyedi esetkezelésen alapuló kiköltöztetése, integrált lakókörnyezetbe helyezése. (Nagyságrendileg 30-40, kis alapterületű lakásból)

A terület fejlesztési célokra való hasznosítása

Tervezett fejlesztés hatásai Társadalmi: A területen perifériára szorult családok integrált lakókörnyezetbe helyezésével javul az egyének életkilátása, a közösségi szolgáltatásokhoz való hozzáférése. Gazdasági: A terület szanálás után gazdasági jellegű tevékenységek érdekében fejleszthető. Környezeti: A jelenleg környezeti ártalmakkal terhelt lakóterület felszámolása, és a lakók elköltöztetése révén a területen lakók életminősége javul. Esélyegyenlőségi: A jelenleg területi zárványban élők az integráció révén lehetőséget kapnak a társadalmi beilleszkedésre. Tervezett fejlesztés ütemezése Előkészítés: 2009 Szanálás: 2010-2011 A tervezett fejlesztés költségbecslése (Ft) Ófalu-nyugat városrész rehabilitációja Fejlesztési tevékenység Ráfordítás 30-40 lakás megváltása és Nagyságrendlieg 250 millió Ft szanálása

Önkormányzati bevételek A fejlesztési terület hasznosítása

- 140 -



6.7.1 Akcióterületi fejlesztések prioritása, ütemezése Akcióterület

2008

2009

2010

2011

2012

2013

2014

2015

2016

(előkészítés) Ady lakótelep Városközpont Észak-Csepel

(Sziget-

csúcs Kelet) Csepel SC területe Ráckevei-Soroksári Duna-ág Háros Kelet Ófalu Nyugat

- 141 -


7


A stratégia megvalósíthatóságának eszközei 7.1 Ingatlangazdálkodás

Az Önkormányzat vagyona rendeltetése szerint törzsvagyonból és egyéb – stratégiai és üzleti – vagyonból áll. Az önkormányzati vagyontárgyak törzsvagyonná, illetve egyéb vagyonná történő minősítése a Képviselőtestület hatásköre. Törzsvagyon A törzsvagyon a közvetlenül kötelező önkormányzati feladat és hatáskör ellátására, vagy a közhatalom gyakorlására szolgáló vagyon. A törzsvagyon nem terhelhető meg, nem köthető le, nem lehet követelés biztosítéka, illetve tartozás fedezete. A törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak forgalomképtelenek, vagy korlátozottan forgalomképesek. Forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartoznak – a helyi közutak és műtárgyaik, valamint a helyi közutak tartozékai, – a parkok és terek, – a vizek és vízi közműnek nem minősülő közcélú vízi létesítmények, – a levéltári anyagok, – közterületi műalkotások, – szabályozási tervben közcélú hasznosításra kijelölt ingatlanok, – polgári védelmi létesítmények.

A helyi közutak és műtárgyaik, terek, parkok tulajdonjoga az Ötv. 68/D. §a alapján a Fővárosi Önkormányzatra külön szerződésben foglaltak szerint átruházható.

Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon körébe tartoznak – a műemlékek, – muzeális gyűjtemények és muzeális emlékek, képző és iparművészeti alkotások, – közművek, – védett természeti területek, – az önkormányzati költségvetési szervek használatában lévő vagyon, – az önkormányzat kizárólagos tulajdonában lévő, egyszemélyes gazdasági társaságok üzletrészei, - 142 -



– a középületek, – a sportpályák és sportcélú létesítmények.

Egyéb vagyon Az Önkormányzat egyéb vagyona mindazon vagyontárgy, amely nem tartozik a törzsvagyon körébe. Az Önkormányzat egyéb vagyona – ha jogszabály másként nem rendelkezik – forgalomképes. Az egyéb vagyon stratégiai vagyon, valamint üzleti vagyon körre oszlik meg.

Stratégiai vagyon az a vagyon, mely az Önkormányzat számára a közszolgáltatás ellátása, várospolitikai és hosszabb távú üzletpolitikai célból nélkülözhetetlen, kiemelkedő jelentőségű és hasznosítása erre tekintettel történhet.

Üzleti vagyon körébe tartozik a stratégiai vagyonon felüli egyéb vagyon, így különösen – az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek, egyéb ingatlanok, ingóságok, – az Önkormányzat által alapított egyszemélyes gazdasági társaságok vagyona, valamint a többszemélyes gazdasági társaságokban lévő önkormányzati tulajdonú üzletrész, részvény, – az állami vállalatok átalakulása kapcsán az Önkormányzatot megillető belterületi föld után járó üzletrész, részvény, illetve ezen tulajdoni rész után járó osztalék, – a likvid eszközök, tartós betétek, értékpapírok, – az önkormányzati tulajdon után járó jogosultságok (pl. koncesszió, szolgalmi és szabadalmi jog), követelések, – különböző jogcímeken megszerzett tulajdon, illetve tulajdoni hányad.

Vagyonkimutatás A vagyonkimutatás a költségvetési év zárónapján az Önkormányzat tulajdonában meglévő vagyon állapot szerinti kimutatása, melynek célja az önkormányzati vagyontárgyak számbavétele értékben és mennyiségben. A vagyonkimutatásban szerepeltetni kell az önkormányzati vagyont terhelő kötelezettségeket is, és összhangban kell állnia az önkormányzati ingatlankataszterben és az éves költségvetési beszámoló könyvviteli mérlegében kimutatott, megfeleltethető adatokkal.

- 143 -



A csepeli önkormányzat mérleg szerinti teljes vagyona 88 milliárd forint, amelyből a Csevak Zrt. (Csepeli Vagyonkezelő Zrt.) megközelítően 52 milliárdos értékben kezel különböző státusú – jelentős mértékben forgalomképtelen – vagyont.

31. Tábla: Csepel Önkormányzatának ingatlanokra és ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogokra vonatkozó vagyonkimutatása Forgalomképtelen törzsvagyon Ebből Polgm. Hivatal és üzemelésre átadott Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon Ebből Polgm. Hivatal és üzemelésre átadott OSZI kezelésben Általános Művelődési Központ Eü Iroda kezelésében Forgalomképes vagyon Ebből Polgm. Hivatal és üzemelésre átadott Összesen

Bruttó érték (e Ft) 56 888 187 56 888 187 12 193 594 1 574 801 7 060 153 542 073 3 016 567 12 955 430 12 955 430 82 037 211 Ft

Nettó érték (e Ft) 48 266 907 48 266 907 11 147 406 1 459 583 6 388 911 460 076 2 838 836 12 109 327 12 109 327 71 523 640

32. Tábla: Forgalomképtelen törzsvagyon összesítése Vagyonkezelő: Csevak Zrt. Vagyontárgy Utak földértéke Utak értéke Járdák Parkolók Zöldterületek földértéke Zöldterületek építményei Zöldterületek növényzete Fasorok Köztéri műalkotások (Csevak) Köztéri műalkotások (Pohi) Egyéb építmény (Csevak) Egyéb építmény (Pohi) Petz F. u. sportpálya Egyéb vagyontárgyak – csapadékvíz elvezetés Összesen

Bruttó érték (e Ft) 17 798 321 7 872 947 2 705 507 481 522 11 397 606 1 601 377 13 704 062 786 675 68 487 20 800 89 838 129 268 14 288 14 288 56 888 187

Nettó érték (e Ft) 17 798 321 6 775 686 2 340 115 423 438 11 397 606 1 376 941 6 869 644 786 675 68 487 20 800 79 300 126 068 11 610 11 610 48 266 907

33. Tábla: Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon összesítése Vagyontárgy Hivatali épületek Hivatali telekhányad Emléktáblák és szobrok Oktatási intézmények Önálló intézmény Egészségügyi és szociális intézmények Közművek (csatorna) Közművek (csatorna) Közművek (közvilágítás) Közművek (vízvezeték) Összesen

Vagyonkezelő Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal OSZI ÁMK Egészségügyi iroda Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal Polgármesteri Hivatal

Bruttó érték (e Ft) 343 256 84 527 5 086 7 060 153 542 073 3 016 567 1 060 059 46 039 19 950 15 884 12 193 594

Nettó érték (e Ft) 288 991 84 527 5 086 6 388 911 460 076 2 838 836 1 007 023 39 594 19 367 14 995 11 147 406

- 144 -



34. Tábla: Forgalomképes vagyon összesítése Vagyonkezelő: Csevak Zrt. Vagyontárgy Lakás bérlemények Nem szociális bérlakás Nem lakás célú helyiségek Nem lakás célú helyiségek 210235/1 Beépített ingatlanok földértéke Beépítetlen földterületek értéke Egyéb építmények 210235/1 Egyéb építmények 210235/1 térfigyelő Egyéb építmények Nem zöldterületi ültetvény Csepeli piac telekértéke Vagyonértékű jogok Telek Épület, lakás Összesen Utolsó két tétel Csevak Zrt részére még nem átadott

Bruttó érték (e Ft) 1 322 656 1 654 560 1 928 331 105 893 1 613 606 5 413 967 94 849 2 453 102 578 24 151 228 871 15 715 394 000 53 800 12 955 430

Nettó érték (e Ft) 994 049 1 531 703 1 578 585 98 397 1 613 606 5 413 967 83 900 2 273 89 586 24 151 228 871 12 552 394 000 52 302 12 109 327

A CSEVAK Zrt. az önkormányzat költségvetési bevételeiből működteti a csepeli önkormányzat vagyonelemeit. A teljes ingatlanvagyon - főleg lakások, nem lakáscélú helyiségek, közterületek, parkok, játszóterek, oktatási, közművelődési intézmények, utak - üzemeltetésére, karbantartására éves szinten megközelítőleg 1,5 milliárd forintot fordít az önkormányzat. E feladatok ellátásához a vagyonkezelő - az önkormányzati költségvetés rendes bevételein túl - külön állami forrást nem kap. A lakás- és a nem lakáscélú vagyonelemek, a bérbe adott telekingatlanok esetében a lakások üzemeltetése veszteséges. A nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadása nyereséges, a bérbe adott telkek száma csekély, ezeknél előnyt jelent, hogy a bérbeadás tehermentesíti az önkormányzatot a gondozás felelőssége alól. Az önkormányzat 38/2005 (XII.13) Kt. számú rendelete előírja minden évben Vagyongazdálkodási Irányelvek Képviselő Testület elé történő benyújtását. A 2007. december 18-án elfogadott Vagyongazdálkodási Irányelvekben kifejtésre kerül: „ A forgalomképes vagyonelemeknél továbbra is fő célkitűzés az ingatlanok városfejlesztési elvekkel összhangban álló hasznosítása.”

- 145 -



35. Tábla: Az önkormányzati ingatlanvagyon kimutatása a fejlesztési prioritásként kijelölt akcióterületeken Akcióterület

Önkormányzati vagyon

Jelenlegi funkció

Városközpont

210 217 hrsz.-ú ingatlan 412 m2 210224 hrsz.-ú ingatlan 976 m2 210223 hrsz.-ú ingatlan 387 m2 210 227 hrsz.-ú ingatlan 967 m2 210 228 hrsz.-ú ingatlan 984 m2 210233 hrsz.-ú ingatlan 1 913 m2 210 212 hrsz.-ú ingatlan 1 483 210235/3 hrsz.-ú ingatlan 9 163 m2 208664/1 hrsz.-ú ingatlan 26 107,67 m2 208661 hrsz.-ú ingatlan 4 643 m2, 3 901 m2 208783 hrsz.-ú ingatlan 452 m2

Magántulajdonú ABC, önkormányzati intézmények, önkormányzati bérlemények

Ady lakótelep

Észak-Csepel csúcs Kelet)

209364/5 203 m2 209364/6 531 m2 209364/7 203 m2 209364/8 531 m2 209364/9 203 m2 209364/10 407 m2 209364/21 7593 m2 209364//29 63818 m2 209364/32 2724 m2 (Sziget-

Közpark

Önkormányzati fejlesztési szándék kb.: 1400 gépkocsi kapacitású parkolóház és BKV, Volán járatait befogadó buszpályaudvar, HÉV megálló építése A P+R multimodális csomóponttal összehangoltan a II. Rákóczi Ferenc út felett átívelő szolgáltatói-, kereskedelmi funkciójú fejépület beruházása. Tömbhatást képező utcák szemközti oldalán kereskedelmi-, szolgáltatói kapacitások bővítése Közpark rekonstrukció, zöldterület felújítás, ifjúság-, idősek számára hosszabb ott tartózkodását szolgáló közösségi funkciót betöltő terek létrehozása (kártyaasztal, ifjak találkozóhelye, játszótér) Szent Imre tér Déli térfalának építészeti külső felújítása a városkép javítása céljából (Polgármesteri Hivatal, Általános Iskola homlokzat felújítása) A 7-es tömb magántőkével tervezett irodák, lakások építése

hrsz.-ú ingatlan hrsz.-ú ingatlan

Önkormányzati üzletsor

hrsz.-ú ingatlan

Közterület

tulajdonú

Felújított közterület Felújított üzletsor Újonnan kialakított közösségi Ház

hrsz.-ú ingatlan hrsz.-ú ingatlan hrsz.-ú ingatlan hrsz.-ú ingatlan hrsz.-ú ingatlan hrsz.-ú ingatlan

209984 hrsz.-ú ingatlan 8524 m2, 209985 hrsz.-ú ingatlan 1731 m2, 209986 hrsz.-ú ingatlan 41675 m2, 209987 hrsz.-ú ingatlan 2062 m2, 209993 hrsz.-ú ingatlan 488 m2, 209994/2 hrsz.-ú ingatlan 1807 m2, 209976 hrsz.-ú ingatlan 2351 m2, 209977 hrsz.-ú ingatlan 3341 m2, 209979 hrsz.-ú ingatlan 2527 m2, 209980 hrsz.-ú ingatlan 1610 m2, 209981 hrsz.-ú

Fejlesztési tartalékterület

Fejlesztési tartalékterület, megtartása a pontos fejlesztési célok kialakításáig alapvető fontosságú, mert ezen területek cserealapnak/pénzalapnak használása biztosíthatja a fejlesztéshez kötődő önkormányzati feladatok finanszírozási igényét.

- 146 -


Akcióterület

Önkormányzati vagyon


Jelenlegi funkció

Önkormányzati fejlesztési szándék

Sportfunkció és kiszolgáló létesítmények A 205806/1 és a 206122 helyrajzi számú ingatlan beépítetlen terület. A 206124 helyrajzi számú ingatlanon Vízi sporttelep működik, a 206125 helyrajzi számú ingatlanon az Ifjúsági Tábor épületei helyezkednek el. A 206126 helyrajzi számú ingatlan közterület, a 206127 helyrajzi számú ingatlanon használaton kívüli úszómedence található.

Sport és közösségi funkciók és kiszolgáló létesítmények

ingatlan 39386 m2, 209982 hrsz.-ú ingatlan 1508 m2, 209983 hrsz.-ú ingatlan 7834 m2, 209951/3 hrsz.-ú ingatlan 37890 m2, 209957 hrsz.-ú ingatlan 3238 m2, 209960/2 hrsz.-ú ingatlan 4092 m2, 209960/3 hrsz.-ú ingatlan 1138 m2, 209961/17 hrsz.-ú ingatlan 3624 m2, 209961/2 hrsz.-ú ingatlan 28186 m2, 209961/20 hrsz.-ú ingatlan 1082 m2, 209961/26 hrsz.ú ingatlan 3965 m2, 209965 hrsz.-ú ingatlan549 m2, 209966 hrsz.-ú ingatlan 73749 m2, 209967 hrsz.-ú ingatlan 1814 m2, 209968 hrsz.-ú ingatlan 5608 m2, 209969 hrsz.-ú ingatlan 51629 m2, 209970/2 hrsz.-ú ingatlan 8486 m2, 209970/4 hrsz-ú ingatlan 185020 m2 Összesen: 563 097 m2 Csepel SC területe Ráckevei-Soroksári naág

Háros-Kelet Ófalu-Nyugat

Nem önkormányzati tulajdon Du-

206127 hrsz.-ú ingatlan 33.520 m2 206126 hrsz.-ú ingatlan 1.356 m2 206125 hrsz.-ú ingatlan 9.536 m2 206124 hrsz.-ú ingatlan 9.462 m2 206122 hrsz.-ú ingatlan 13.881 m2 205806/1 hrsz.-ú ingatlan 15.760 m2 Összesen: 83.515 m2 Nem önkormányzati tulajdon 6 db. önkormányzati tulajdonú lakás. A lakóingatlanok fennmaradó része magántulajdonban van. A szanálás révén az önkormányzat a többi lakóingatlant felvásárolja.

Lakóterület, közterület

Értékesítés/tartós bérletbe adás után wellness komplexum építése.

Fejlesztési tartalékterület ipari, kereskedelmi célokra

- 147 -

7.2 A fejlődést befolyásoló közvetett eszközök Akcióterület

Magántőke bevonás

Fejlesztési keretek

Szabályozás eszközei az Étv alapján:

Fejlesztési keret/ lakásfejlesztési keret létrehozása

Jelenleg összhang van a szabályozási eszközökkel, ha a fejlesztés nagyságrendileg meghaladja a jelenlegi korlátokat, KSZT módosítás szükséges

településrendezési szerződés Városközpont Csepel-Belváros fejlesztésének célja új, a XXI. századnak megfelelő városrész és korszerű városközpont kialakítása a lakosság és a városvezetés elvárásainak megfelelően, az ingatlanfejlesztési lehetőségek egyidejű figyelembevételével. Ennek egyik legfontosabb eleme egy karakteres Belváros városközpont létrehozása a környező városrészek funkcionális, gazdasági, társadalmi erősségeinek bevonásával. Annak érdekében, hogy a kerületközpont Belváros Főtér Akcióterület (Szent Imre tér és környezete) ütemezhetően élhető városközponttá alakuljon, további célterületek kijelölése szükséges.

Településrendezési szerződés Lakástulajdonosok bevonása a lakóépület felújításokba Bérlők bevonása az üzlethelyiségek belső átalakításába

Aktív ingatlanpolitika

Ady lakótelep Az akcióterületi fejlesztés célja komplex rehabilitáció megvalósítása, azaz a lakótelep ingatlanpiaci pozícióinak stabilizálása az épületállomány felújítása – megfizethetőbbé tétele – a közterületek attraktívvá tétele, a kereskedelmi egységek megújítása segítségével. Mindezeken felül további cél az itt élő, több mint 2000 család számára biztosítani azt a koncentrált közösségi ellátást (Közösségi ház és szolgáltatásai), amely lehetővé teszi, hogy a negatív családi minták (munkanélküliség, képzetlenség) ne örökítődjenek át a fiatalabb generációkra.

Lakástulajdonosok bevonása a lakóépület felújításokba Bérlők bevonása az üzlethelyiségek belső átalakításába

Fejlesztési keret/ lakásfejlesztési keret létrehozása

Észak-Csepel (Szigetcsúcs-Kelet) Budapesti szinten is egyedülálló komplex városrész létrehozása, amely egyben integrálódik a jelenlegi Csepel szövetébe is. A terület alkalmas vegyes, lakó, lakáshoz kapcsolódó munkahely, egyedülálló tudásközpont, sport és szabadidős tevékenységek, valamint egy új városi közpark létrehozására. A városrészben rejlő potenciális lehetőségek, akár 12 000 lakás létesítését és ehhez kapcsolódóan 20-25 ezer ember betelepülését is lehetővé teszik.

Kerületközi megállapodások kötése Településrendezési szerződés (Több oldalú, a Fővárosi Önkormányzat bevonásával)

Aktív ingatlanpolitika a városrészben megmaradt önkormányzati tulajdonokkal (pl. területcsere alap)

Kerületi Szabályozási Terv készítése


Akcióterület


Magántőke bevonás

Fejlesztési keretek

településrendezési szerződés Csepel SC területe Minőségi sporttevékenységhez, aktív szabadidős, rekreációs, sport és ezen tevékenységekhez kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat biztosító terület létrehozása.

Szabályozás eszközei az Étv alapján:

Esetleges FSZKT módosítás Településrendezési szerződés


Ráckevei-Soroksári Dunaág Az akcióterületen komplex szabadidő központ létrehozása a cél, amely részben a kerület lakóinak biztosít szolgáltatásokat, részben pedig Csepel imázsát javítva külső látgató forgalmat generál, és bevezeti a kerületet a nemzetközi rendezvények rendszerébe (pl. sportrendezvények, konferenciák). Mindennek a megvalósítására a RáckeveiSoroksári Dunaág egyedülálló lehetőséget biztosít, azonban a fejlesztés maximálisan figyelembe kell, hogy vegye a természeti értékek védelmére vonatkozó, szabályozási tervben rögzített előírásokat. Háros-Kelet Az akcióterületi fejlesztés célja a terület jelenlegi külterületi státuszából vegyes funkciójú belterületté fejlesztése, amely elsősorban lakó funkciót lát el, de jelen vannak a kapcsolódó intézményi szolgáltatások is.

Településrendezési szerződés

Településrendezési szerződés Útépítési és közművesítési hozzájárulás


Aktív ingatlanpolitika Elővásárlási jog telepítése, kisajátítás, út céljára való lejegyzés

Esetleges FSZKT módosítás Kerületi Szabályozási Terv készítése

Ófalu-Nyugat A Gerincút megépülése után a terület zárvány jellege erősödni fog, az amúgy is kedvezőtlen társadalmi összetétel tovább romlik. A területen lakó emberek társadalmi és földrajzi integrációja érdekében a területet szanálni kell, a lakókat integrált lakókörnyezetbe kell helyezni. A területet eztán hasznosítani kell az elhelyezkedésének megfelelően ipari, kereskedelmi célokra.



- 150 -



7.2.1 Általános, minden akcióterületre alkalmazandó eszközök Rehabilitációs rendelet A kerület városrehabilitációs rendeletet alkot, mely szabályozza az akcióterületi fejlesztéseket, valamint a pályázati alapú támogatási rendszerek működését. Az önkormányzat az integrált városfejlesztési stratégiában kijelölt akcióterületi fejlesztéseket hajtja végre meghatározott ütemezés szerint. A rehabilitációs rendeletben az önkormányzat kijelöli az egyes akcióterületeket, azok fejlesztési feladatait, a fejlesztések felelőseit és kompetenciáit, a fejlesztés forrásait, a fejlesztés eszközeit és ütemezését. A rendelet általánosan szól az akcióterületi fejlesztések szabályozandó kérdéseiről, az egyes akcióterületi kijelölések annak mellékletét képezik. Ha a város egy újabb akcióterület kijelöléséről dönt, azt képviselőtestületi döntéssel a rehabilitációs rendelet kiegészítéseként egy új mellékletként jeleníti meg. A rehabilitációs rendelet célszerű, hogy tartalmazza a város pályázati rendszerét, lakóépület felújítási alapok szabályozását is. (Ebből adódóan az önkormányzat 10/2008 (IV.17) Kt. rendelete a többlakásos lakóépületek magánerős felújításához nyerhető pénzügyi támogatásokról a városrehabilitációs rendelet részévé teendő.) A rendeletet az Önkormányzat a 2008-as év folyamán megalkotja és az 2009. januárban hatályba lép.

Városrehabilitációs Keret A városrehabilitáció megvalósításához biztosított pénzügyi kereteket a Városrehabilitációs Keret biztosítja. A városrehabilitációs keret a pénzeszközöket az akcióterületi fejlesztésekhez rendeli, és a keret működését a rehabilitációs rendeletben szabályozza. Ezen felül a Keret tartalmazza a Rehabilitációs Rendeletnek megfelelően a pályázati alapú támogatások (pl. lakóépület felújítás) pénzügyi forrásait is. A Rehabilitációs Rendeletben szükséges meghatározni a Keret forrásait, a Kerettel való rendelkezés módját és felhasználásának rendjét. A Keret forrását szolgálja az önkormányzati forrás, támogatási forrás, magántőke, hitelfelvétel, stb. az akcióterület meghatározott fejlesztési tevékenységeihez illeszkedően. A Keret tervezésére, kezelésére, gazdálkodására, nyilvántartására, a felhasználásról szóló beszámolásra, továbbá az adatszolgáltatási kötelezettségekre vonatkozóan az Ötv-t, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényt, az éves központi költségvetésről szóló törvényt, a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolásának rendszeréről szóló kormányrendeleteket, valamint az Önkormányzat az egyes pénzalapjairól szóló rendeleteinek idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A Keret éves pénzmaradványa nem vonható el, más célra nem csoportosítható át. A pénzmaradvány a Keret céljának megfelelő feladatra a következő naptári évben felhasználható.

151



14. Ábra: A városrehabilitáció finanszírozási rendszere

A Városrehabilitációs Keret alkalmas arra, hogy a 2009-től várhatóan a városfejlesztési programok finanszírozási forrásaként megjelenő, Európai Unió által életre hívandó Jessica támogatási rendszer fogadó állomása legyen a kerületben. A Keret és a Jessica támogatási rendszer segítségével a kerület alacsony kamatozású városfejlesztési hitelekhez juthat. 7.2.2 Városmarketing Csepel PR-ja és marketingje A jövőben Csepel szempontjából kulcsfontosságú lesz a PR és marketing tevékenység, hiszen a horizontális célok között szerepel az imázs javításának célja. Ez pedig aktív és hatékony PR, illetve település marketing tevékenység nélkül évtizedeket venne igénybe. A kerület megtette az első lépést a jövőkép meghatározásával abban az irányban, hogy egységes marketing és PR tevékenységet folytasson.

152



A marketing és PR üzenete Az elsődleges, átfogó üzenet a kerületen kívül élők számára: hogy Csepel Budapest legnagyobb fejlesztési potenciállal rendelkező területe. Olyan térség, amely befogadja az innovációt, ideális lakókörnyezetet kínál, és alkalmat ad a szabadidő tartalmas eltöltésére. A marketing és PR célcsoportjai Két megkülönböztetett célcsoportról beszélhetünk marketing és PR szempontból. Csepelnek elsősorban saját lakosait kell megszólítania és irányukban kommunikálni a városfejlesztési sikereket (a futó és tervezett projekteket). A másik – természetesen kevésbé körülhatárolható - célcsoport pedig azok az emberek, akik számára vonzóvá szeretnék tenni a kerületet, akiket vonzani szeretnének, hogy Csepelre költözzenek, vállalkozási tevékenységüket itt folytassák. Számukra világos üzeneteket kell megfogalmazni, amelyek illeszkednek az IVS-ben kitűzött célokhoz és kapcsolódnak az akcióterületekhez. A PR és marketing eszközei Az eddigi eszközök mellett (internetes portál, kábel TV, helyi újságok) további eszközökkel kell bővíteni a marketing repertoárt. A nyomtatott és elektronikus médiában nagyobb hangsúlyt kell fektetnie Csepelnek arra, hogy az egész fővárosban tudomást szerezzenek arról, hogy mi történik, milyen fejlesztések folynak Csepelen. Eszközök: - óriásplakátok - egyéb hirdetőtáblák - rádió, TV hirdetések - internetes kampányok (nemcsak a saját portálon) - PR cikkek országos napilapokban is - városi szintű rendezvények, események Csepelen

Akcióterületek városmarketing szempontú üzenetei Városközpont: a városközpont komplex szolgáltatásai egyrészről biztosítják a modern intermodalitás feltételeit, másrészről teret adnak a kerületben élőknek és ide látogatóknak a közösségi élmény, a közösségi terek megtapasztalására. Ady lakótelep: a lakótelep megújulása mintaként szolgál a többi csepeli lakótelep számára, megmutatva, hogy a lakók és az intézmények összefogása fenntartható rehabilitációt eredményez. Észak-Csepel (Szigetcsúcs Kelet): a fejlesztések eredményeképpen egyedülálló városrész jön létre, amely integrálódva Csepel jelenlegi városszövetébe egyben megteremti a közvetlen kapcsolódást Budapest központja irányába. 153



Csepel SC területe: a kerület lakossága egyrészről minőségi szabadidő eltöltésére alkalmas sport és rekreációs infrastruktúrát használhat, másrészről megteremtődik a versenysport magasszintű űzéséhez szükséges feltételrendszer. Ráckevei-Soroksári Duna-ág: az egyedülálló természeti környezetben magas színvonalú és sokszínű szabadidős infrastruktúra jön létre, amely nem csak kerületi léptékben biztosít rekreációs szolgáltatásokat, hanem egyben turisztikai attrakcióként is szolgál. Háros-Kelet: a nagyváros infrastruktúrájához kapcsolódó, kiváló közlekedési adottságokkal bíró, mégis természetközeli lakókörnyezet a minőségi lakhatás feltételeit biztosítja a Csepelre kötözők számára. Ófalu-Nyugat: a kerület minden eszközzel megakadályozza, hogy teljesen elszigetelt társadalmi szegregátumok fennmaradjanak, a lakókat a szanálás eredményeképpen integrált lakókörnyezetbe helyezi.

7.3 A stratégia megvalósításának partnerségi kérdései Az Integrált Városfejlesztési Stratégia készítése Csepelen 2008. február 8. és április 25. között folyt. A Stratégiai kialakításáért az önkormányzat főépítészi irodája volt felelős, amely a fenti időszakban szoros együttműködésben dolgozott az önkormányzat többi ágazatával. Az IVS anti-szegregációs fejezetének elkészítésében napi szintű együttműködés alakult ki a Szociális és Egészségügyi, valamint az Oktatási ágazatok között. Az IVS munkaanyagainak alakulását az ágazatok figyelemmel kísérték, információkat szolgáltattak, javaslatokat tettek a továbbfejlesztés irányaira vonatkozóan. Az önkormányzati hivatal belső egyeztetésein felül a Stratégiai kialakítása során az alábbi külső egyeztetésekre került sor:

2008. február 14. Az IVS stratégiai kereteinek kialakítása, a kerületi Swot analízis és a kerületi szintű célhierarchia megalkotása (résztvevők: polgármesteri hivatal munkatársai, ágazatvezetők, bizottsági tagok, külső szakértők)

2008. február 28. A kerületrészek stratégiájának és Swot analízisének kialakítása (résztvevők: polgármesteri hivatal munkatársai, ágazatvezetők, bizottsági tagok, külső szakértők, gazdasági szervezetek képviselői, társasházak képviselői)

2008. március 12-13. Az IVS rövid, stratégiai vázának megvitatása az önkormányzati képviselőtestület bizottságaiban.

2008. március 20. Az IVS stratégiai vázának elfogadása Budapest Csepel képviselőtestülete által.

2008. április 22. Egyeztetés a szomszédos pesti kerületek főépítészeivel a közös érdekekről és projektekről. (résztvevők: IX. és XX. kerület főépítésze)

2008. április 22. Egyeztetés a Fővárosi Önkormányzat Főépítészi Hivatalával

2008. április 25. Egyeztetés a civil szervezetek képviselőivel a Rákóczi Kert közösségi házban 154



(Az egyeztetések eredményeit összefoglaló táblázat a mellékletben található) A végleges IVS szövege olvasható és véleményezhető az Önkormányzat portálján a www.csepel.hu, illetve a www.budapest21.hu címek alatt. Az IVS kialakításának rövid időintervalluma a külső egyeztetések számát erősen korlátozta. A szoros időkorlát nem elsősorban a vélemények összegyűjtését tette problematikussá, hanem a különböző nézetekből fakadó konfliktusok kezelését, a különböző vélemények összecsiszolását, a korábban testületi döntéssel alá nem támasztott elképzelések stratégiává emelését. Ez a koordináló feladat az IVS legfeljebb 2 éven belül történő felülvizsgálatára hárul. Ekkor lehet kialakítani azt a konszenzust, amely nem csak a stratégia megfogalmazásához, hanem a véghezviteléhez is elegendő társadalmi támogatást biztosít. Az IVS megalkotása tehát csak az első lépés a partnerség irányába, a valódi partnerség az IVS felülvizsgálata, módosítása során alakulhat ki. Az Integrált Városfejlesztési Stratégia folyamatos értékelése és felülvizsgálata a monitoring tevékenység keretében folyik a jövőben. A legalább két évente szükséges felülvizsgálat első lépése kell, hogy legyen a meglévő IVS külső szervezetekkel való egyeztetése, különös tekintettel a Gazdasági Kabinetre, és a rövidesen intézményi formában is létrejövő Civil Fórumra.

7.4 Az IVS megvalósításának szervezeti rendszere 7.4.1 Városfejlesztés az Önkormányzat jelenlegi gyakorlatában Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Hatáskörébe tartoznak a területfejlesztéssel, területrendezéssel, az épített környezet alakításával és védelmével, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos ügyek. A bizottság: – Véleményezi a kerület egészére vonatkozó részletes fejlesztési programot, valamint a kerület részletes rendezési tervének tervezetét. – A kerület egy részére készülő Kerületi Szabályozási Terv programját határozatával elfogadja – Véleményezi a gazdasági programot és a fejlesztéssel kapcsolatos terveket, programokat, pályázatokat – Javaslatot tesz a környezettel kapcsolatos helyi rendeletre – Javaslatot tesz a helyi építésügyi feladatokra – Felelős a környezetvédelmi program végrehajtásáért és felülvizsgálatáért – Felelős közlekedési igazgatási feladatok végrehajtásáért

155



Tulajdonosi Bizottság A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos feladatokat látja el. Ezek közé tartoznak a gazdálkodással kapcsolatos hatáskörök és az Önkormányzat vagyona feletti tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos hatáskörök. Eljár a törzsvagyon részét képező helyi közutak és műtárgyaik, helyi közművek időleges koncesszióba adásával kapcsolatban, a forgalomképtelen vagyon hasznosítása során gondoskodik a vagyontárgyak hasznosítására irányuló megállapodások, szerződések megkötéséről. Dönt az Önkormányzat tulajdonában lévő közterületeken, illetve azok alatt vagy felett, illetőleg abban a közművek, távközlési eszközök és ezekkel összefüggő építmények létesítéséről, elhelyezéséről, bővítéséről és áthelyezéséről. Eljár az önkormányzati intézmény létrehozásával, megszüntetésével, átszervezésével, továbbá profilváltoztatásával és a működésével kapcsolatos ügyekben.

Önkormányzat hivatali szervezetében kompetens egységek: Alpolgármester alá rendelten működő – Főépítész és – Fejlesztési Csoport. A Fejlesztési Csoport felel az Önkormányzat kiemelt projektjeinek előkészítéséért, egyes esetekben menedzseléséért. Jegyző alá rendelten működő Városrendezési Iroda. A Városrendezési Iroda feladata a településrendezési és szabályozási kérdésekben való eljárás. Az Iroda hatáskörébe tartozik a környezetvédelmi program kidolgozása és a főkertészi tevékenység ellátása is.

Eddigi beruházási, fejlesztési gyakorlat A Csepeli Önkormányzat projektmenedzselési gyakorlata átalakulásban van. Eddigiekben a feladat megoszlott az Önkormányzat és a CSEVAK Zrt. között. Az önkormányzati törzsvagyon körébe tartozó, és a CSEVAK Zrt. által üzemeltetett, fenntartott infrastrukturális elemek fejlesztését, felújítását a CSEVAK Zrt. menedzseli, ezek: útburkolat építés, felújítás, járda és járdahálózat építés és felújítás, parkoló kialakítás, karbantartás, közműkiépítés, közmű felújítás, kerékpárút építés, stb. A CSEVAK Beruházási Irodája 2006. július óta működik, és felelős a mélyépítési feladatokért a fent felsoroltakon túlmenően. A Fejlesztési Csoport felelős a kiemelt beruházások tervezéséért és végrehajtásáért, ezek között a legjelentősebbek a következők voltak az elmúlt években: – 116 db új bérlakás építése a Városközpontban,

156



– a Szakorvosi rendelő felújítása, mely esetben a Fővárosi önkormányzat a tulajdont feladattal együtt átadta a Csepeli önkormányzatnak, és pénzügyileg is hozzájárult a felújításhoz. – informatikai portál fejlesztés Európai Uniós társfinanszírozással. Korszerű adatbázis kezelő rendszeren és elektronikus csoportmunkán alapuló portál technológia bevezetése, a hivatalon belüli korszerű munka és irányítási módszerek meghonosítása. A projekt végrehajtására projektszervezetet hoztak létre. – Karácsony Sándor utca sétálóutcává alakítása. Ez esetben a Fejlesztési Csoport készítette elő a beruházást, és a CSEVAK Zrt volt a menedzsment szervezet. – Kis Duna öböl mederkotrása: A Főépítészi iroda volt a projekt előkészítője és végrehajtója. Fővárosi Önkormányzat fejlesztései: – Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep beruházása: Fővárosi Önkormányzati tulajdon, önálló projektmenedzsment szervezet jött létre. – Gerincút építése Csepelen: A beruházás teljes költségét a Fővárosi Önkormányzat biztosítja. A Csepeli Önkormányzat megállapodást kötött a Fővárosi Önkormányzattal, ennek keretében vállalta egyes területelőkészítési munkák ellátását.

7.4.2 Kialakítandó gyakorlat A vagyongazdálkodás, és ezen belül a fejlesztési célú ingatlangazdálkodás, és projektmenedzsment hatékony működése érdekében az Önkormányzat egy vagyon felügyeleti és városfejlesztési rendszert alakít ki, annak szervezeti hátterével egyetemben. A városüzemeltetés, vagyongazdálkodás és városfejlesztés feladatait egységes szerkezetben kívánja kezelni a CSEVAK Holding Zrt. keretei között. A szervezet feladatát képezi a városfejlesztési döntésekre alapozott ingatlanfejlesztés, az önkormányzati intézmények üzemeltetése és fenntartása, az önkormányzati törzsvagyon jelentős részének megújítása, fejlesztése (elsősorban utak, közművek, közterületek, parkolók, játszóterek minőségi fejlesztése). A szervezet az önkormányzati ingatlanokra kiterjedő egységes ingatlankezelési és gazdálkodási rendszert alakít ki, és az önkormányzat intézményei számára végzett szolgáltatások megfelelő szervezeti és szakmai hátterét biztosítja. Mindezen feladatok ellátása érdekében átalakítja a jelenlegi vagyonkezelő intézményi struktúráját az alábbiak szerint:

157



Jelenlegi önkormányzati cégek és feladatkörük: – Csepeli Vagyonkezelő Zrt. (CSEVAK Zrt.) – Csepeli Piacfejlesztő és Üzemeltető Kft. – CSEPP TV Kft.

A Képviselő-testület határozata értelmében az oktatási intézmények fenntartása, működtetése is a CSEVAK Zrt. keretében valósul meg, mely feladatok átadása folyamatban van. A fenti irányelveknek megfelelően az Önkormányzat átalakítja vagyonkezelői intézményi struktúráját, és a sokrétű feladatellátás érdekében létrehozza a CSEVAK Holding Zrt-t. A Városfejlesztő Társaság szervezeti elhelyezkedése

Képviselő testület

Csevak Zrt, mely átalakul Csevak Holding Zrt-vé Támogató szolgáltatások

Vagyonkezelő

Városfejlesztő Társaság Piacfejlesztő és üzemeltető Kft.

Csepp TV Kft.

15. Ábra: A Városfejlesztő Társaság szervezeti elhelyezkedése

A CSEVAK Holding Zrt-vel szembeni elvárás, hogy az önkormányzati vagyon működéséből származó bevételeket növelje, és az ingatlanvagyon üzemeltetési költségeit csökkentse. A CSEVAK Holding Zrt. keretében létrehozza a Városfejlesztő Társaságot az integrált városfejlesztési stratégiában nevesített, és az Önkormányzati rehabilitációs rendeletben részletezett akcióterületi komplex fejlesztések előkészítése, végrehajtása érdekében. Az önkormányzat a városrehabilitációs fejlesztések projektgazdája, döntéshozó: Polgármester, ill. Képviselő Testület

158



Önkormányzat részéről operatív kapcsolattartó mind a Városfejlesztő Társaság, mind az önkormányzat további szervezeti egységei felé a Városrendezési iroda.

Az önkormányzat és a Városfejlesztő Társaság közötti szabályozandó kérdések: –

Az akcióterületeken elvégzendő közszolgálati feladatok végrehajtásának részleteit a Rehabilitációs Vagyonkezelési Szerződés határozza meg, melyet 2008. folyamán, a rehabilitációs rendelet megalkotását követően készít el az Önkormányzat. A Vagyonkezelési Szerződés – egyebek mellett – szabályozza a Városfejlesztési Társaság mozgásterét, operatív döntésekben való szabadságát, az akcióterületi fejlesztési terv részletezettségét, a beszámoltatás – éves üzleti terv, negyedéves beszámolók – menetét.

–

Az akcióterület fejlesztése során keletkező közvetlen fejlesztési bevételeket a városfejlesztő társaság visszaforgatja a fejlesztésbe, azokat az önkormányzat nem vonja el. Az adott akcióterületen keletkező bevételt a Városfejlesztő Társaság az adott akcióterületen használja fel, mindaddig, amíg a Rehabilitációs rendeletben és Vagyonkezelési Szerződésben foglalt feladatok ellátása nem valósult meg. Ezt követően az Önkormányzat a forrást másik nevesített akcióterületre csoportosítja át.

–

Az akcióterületen levő önkormányzati vagyonelemek, az önkormányzati vagyonleltárban – a hasznosítás céljának megjelölésével – a város-rehabilitációs célú vagyonelemek közé kerülnek (ld. Ingatlangazdálkodási terv). A hasznosítási célú város-rehabilitációs vagyonelem értékét az akcióterület kijelölésekor készülő költségelemzést is tartalmazó üzleti értékelemzés határozza meg.

–

Vagyonkezelővel való együttműködés mechanizmusa: megállapodás/ szerződés: Mind a Városfejlesztő Társaság, mind a Vagyonkezelő a CSEVAK Holding Zrt keretén belül működik. A Városfejlesztő és a Vagyonkezelő a Városközpontban, ill. az Ady lakótelepen található önkormányzati tulajdonú, fejlesztésbe bevont ingatlanok kezelési jogáról szerződést ír alá, mely az akcióterületi fejlesztés idejére a nevesített ingatlan kezelési jogát a Városfejlesztő Társaságra ruházza át. A fejlesztés befejezését követően pedig az visszakerül a Vagyonkezelő fenntartásába.

–

Az Önkormányzat elsőként a Városközponti és Ady lakótelep városrehabilitációs akcióterületeket jelöli ki fejlesztésre, és utalja a városfejlesztő társaság kompetenciájába annak operatív menedzsment feladatait (ennek előfeltétele a városrehabilitációs terület rehabilitációs koncepciójának kialakítása, és pénzügyi megvalósíthatóságának bemutatása)

A városfejlesztő cég által ellátandó feladatok: Feladata: Az önkormányzati rehabilitációs rendelettel kijelölt először egy, majd további rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátása.

159



Részletesen: –

Akcióterületi terv készítése és felülvizsgálata, éves üzleti terv, negyedéves terv kidolgozása, beszámolók elkészítése

–

Gazdaságfejlesztési elemek integrációja

–

A gazdasági partnerek koordinációja, Civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, Lakosság bevonása

–

Fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel)

–

További pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása

–

a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése),

–

a terület előkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében),

–

a közterületek rendezési munkáinak irányítása (tervek elkészíttetése, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),

–

az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények (pl. közintézmények, szociális lakás stb.) esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele),

–

a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése),

–

az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele),

–

adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal irodáival, lakossággal, vállalkozókkal, bankokkal).

7.5 Településközi koordináció mechanizmusa 7.5.1 Csepel – fővárosi önkormányzat közötti koordináció Budapest Csepel önkormányzata és a Fővárosi Önkormányzat rendszeresen egyeztet, elsősorban a Csepelen megvalósuló, fővárosi szintű projektekről (melyek részletes felsorolása az 1.2 fejezetben található). Bizonyos témakörökben azonban a jelenleginél szorosabb együttműködés kialakítása szükséges, pl.:

160



Szigetcsúcs keleti részének beépítési koncepciója, és a fejlesztések megvalósításához szükséges infrastrukturális hiányok leküzdése (A főváros vizsgálja, hogy a Szigetcsúcs területe hogyan tud részt venni esetlegesen az olimpiai infrastruktúra fejlesztésekben, azok elhelyezésében.)

A Csepelen átvezető hév üzemű kötöttpályás kapcsolat fejlesztése

A városközpontban a fejlesztések alapját képező BKV pályaudvar jövője, amely a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában van

A szakképzés átalakítása TISZK rendszerben, és ennek kapcsán a fővárosi tulajdonú és egyéb tulajdonú szakképző intézmények együttműködése

7.5.2 Csepel és szomszédos kerületek közötti koordináció Csepel a szomszédos kerületek közül elsősorban a pesti kerületekkel folytat rendszeres egyeztetést. (Ferencváros (IX. kerület), Pesterzsébet (XX. kerület), Soroksár (XXIII. kerület). A budai kerületek tekintetében (Budafok-Tétény (XXII. kerület), Új-Buda (XI. kerület), a közös érdekek és projektek köre szűkebb, közvetlen fizikai kapcsolat ezen kerületekkel nem valósul meg, így a fejlesztési érdekek egyeztetése is ritkábban történik meg.

Fő közös fejlesztési érdekek Ferencváros, Pesterzsébet, Soroksár és Csepel közösen érintett a Ráckevei-Soroksári Duna-ág fejlesztésében. Mind a négy kerületben a Duna-ág-hoz illeszkedően fejlesztési területek állnak rendelkezésre, melyeken intenzív beépítésre van lehetőség, a három kerület találkozási pontjain városias szövet hozható létre. Fontos az építészeti látvány, hogy a fejlesztések mind a négy érintett kerület esetében egységes képet mutassanak, és a fejlesztési kapacitások megfelelően legyenek kihasználva. Ahogy dél felé haladunk a Duna mentén, úgy szükséges a beépítési intenzitást csökkenteni, és fokozatosan a turisztikai és rekreációs funkciót előtérbe helyezni. A fenti fejlesztésekhez szorosan kapcsolódik a három kerület meghatározó kérdése, a közlekedésfejlesztés. Kiemelt feladat a tömegközlekedés XXI. századi megoldásának kialakítása. Dunai hidak megépítése szükséges a budai oldal irányában, Galvani híd XI. kerület irányában, Albertfalvai híd Budafok-Tétény irányában, egy vonalban a Gubacsi híddal. Az Albertfalvai híd megépítését preferálja Pesterzsébet és Csepel is, amit Ferencváros is elfogad, és támogat. A Kis Dunán mindkét fő átvezetés alagúton történne. A kötött pályás közlekedés fejlesztésében is közös fejlesztéseket kíván Pesterzsébet, Ferencváros és Csepel megvalósítani. Az 5. metró koncepcióval szemben megfogalmazódó terv értelmében a felszínen villamos kapcsolat létrehozása szükséges, amely elsősorban a Szigetcsúcsot szolgálná ki, míg a nagykapacitású tömegközlekedést a Ferencváros irányába haladó kisföldalatti rendszer biztosítaná. A későbbiekben fontossá válik a földalatti délre, a déli agg-

161



lomerációba történő átvezetése. A kötött pályás fejlesztés fontos elemét jelentheti a 3-as, 2es, (és 1-es) villamos vonalának meghosszabbítása. A vasúti összeköttetések kialakítása is fontos feladatot jelent. A Csepeli Szabadkikötő megnövekedett igényeinek kiszolgálásához szükséges kapacitást biztosítani kell, a rendező pályaudvart pedig Ferencvárosban lehet kialakítani. A két rendező pályaudvar között jelenleg nincs kapcsolat, mely kialakítása közös érdek. A Csepel Művek területén tervezett fejlesztések érintik az ottani rendezőt, jelentősége csökken és várhatóan meg fog szűnni. Csepeli szennyvíztisztító és szennyvíziszap tárolásának kérdésköre. A csepeli központi szennyvíztisztítóban a 2010-es átadást követően évi 70 ezer tonna szennyvíziszap keletkezik, melynek tárolásáról gondoskodni kell. A komposztálót az érvényes környezetvédelmi előírások miatt nem lehet a szennyvíztisztító közvetlen közelében elhelyezni, az erre kijelölt terület a XVIII. Kerületi Cséry telep, mely Csepeltől 25 km-re található. (S amely kerület jelenleg tiltakozik a deponáló kialakítása ellen.) A szennyvíziszap szállításának kérdése három kerületet érintő kérdéseket vet fel. Csepel, Pesterzsébet és az agglomeráció egészségügyi ellátásának szervezése: a Jahn Ferenc Dél-pesti kórház aktív ágyakat a XX. kerületi székhelyén működtet, emellett a Csepeli telephelyen Krónikus Belgyógyászati Osztály, Mozgásszervi Rehabiltációs Osztály és Gasztroenterológiai Rehabilitációs Osztály található. Térségi integrált szakképző központok kialakítása: Budapest Főváros XX. Kerület Pesterzsébet Önkormányzat, Budapest Főváros XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, Csepelsziget Humánerőforrás Fejlesztő és Foglalkoztatást Támogató Alapítvány, Kiskunlacháza Nagyközség Önkormányzata, Német-Magyar Képző Központ Egyesület, mint intézményi fenntartók közösen tervezik létrehozni a WEISS MANFRÉD TISZK-et. Ennek célja, a munkaerő-piaci igényekhez igazodó és döntő mértékben hátrányos helyzetű tanulók szükségleteinek – megfelelő – szakképzést megvalósítása. A Weiss Manfréd Dél-Pesti TISZK szakképzésszervezési társulás keretein belül tervezi működését. A TISZK központja a tervek szerint a Csete Balázs Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola lesz 7.5.3 Csepel és agglomerációja közötti koordináció Budapest XXI. kerülete az agglomeráció és a kerület fejlesztési kérdéseinek koordinálása során együttműködik a Csepel-Sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulással. A társulás a Csepel-szigeten lévő 20 települést foglalja magában. Csepel önkormányzatának képviselője tanácskozási joggal meghívott a társulási tanács ülésein. Az agglomerációval közös témakörök a következők: Csepel-szigeti gerincút megvalósítása: A Csepel-szigeti gerincút I. üteme a Halásztelki ág, mely Csepel, II. Rákóczi Ferenc út és Szigethalom között vezet, II. üteme a Szigetszentmiklósi ág, mely az M0-ás autópálya és Szigethalom között vezet, III. üteme pedig a Szigethalom és Szigetbecse (Lórév) közötti szakasz. A gerincút csepeli becsatlakozásának kiépítése folyamatban van, ennek része a csepeli gerincút, a városközpontot elkerülő teherforgalmi út és a Rákóczi Ferenc út déli szakaszának 2X2 nyomsávossá alakítása. 162



A térségi turizmusban rejlő lehetőségek kiaknázása szigeti kerékpárút és vízitúra bázis kiépítésével, valamint a kapcsolódó turisztikai termékek kiaknázása, a kistérség tömegközlekedési infrastruktúrájának fejlesztése; (Turisztikai és Natúrpark, Kistérségi Kerékpárút). Javasolt turisztikai kerékpárútvonalak nyomvonalai: Csepel-Szigetszentmiklós-SzigethalomSzigetcsép-Szigetszentmárton-Ráckeve-Szigetbecse-Tass (RSD jobb parti túraútvonal) Ráckevei-Soroksári Dunaág vízügyi-környezetvédelmi fejlesztése (Ld. RSD városrész stratégiája)

7.6 Monitoring rendszer 7.6.1 A monitoring rendszer eljárásrendje Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát legalább 2 évente felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat során a következő lépéseket kell megtenni: 1. Jelentés készítése az érvényben lévő IVS megvalósulásáról (a következő fejezetben részletezett indikátorrendszer tükrében). A jelentés megvitatása a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság kereteiben. A jelentés előterjesztése a Képviselőtestületnek. 2. Az önkormányzatnál meglévő információk (pl. új testületi határozatok, új megvalósíthatósági tanulmányok, új stratégiai alátámasztó tanulmányok, új KSH vagy egyéb forrásból származó adatok) által az IVS irányába generált változtatási igény felmérése. 3. Az érvényben lévő IVS megvitatása, a változtatási igények felmérése a civil szervezetek, lakossági csoportok részéről. 4. A változások átvezetése, új hangsúlyok megállapítása. 5. A módosított IVS egyeztetése belső fórumokon (önkormányzati hivatal egyes ágazatai), valamint a külső partnerekkel (szomszédos kerületek, városok, civil szervezetek, lakossági csoportok). 6. A módosított IVS képviselőtestületi megvitatása és elfogadása. Az IVS felülvizsgálatára minden két évben megfelelő időt kell biztosítani (minimálisan 3 hónap). 7.6.2 IVS indikátorrendszere A monitoring rendszer keretében vizsgálni kell az egyes kerületi és városrészi célokhoz rendelt mutatószámok teljesülését. A célok középtávra kerültek megfogalmazásra.

163


Cél Átfogó cél: A kerület társadalmi-gazdasági szerkezetének fejlesztése, a kerület egyedi adottságainak kihasználása révén, melynek eredményeképpen a kerület dinamikusan fejlődő, önálló identitással rendelkező térségi központtá válik.


Mutató, hatásindikátor Kerület lakosságmegtartó ereje nő (elvándorlás fajlagos értékének csökkenése, lakónépesség növekedése: 2015-ig 4%-kal) Helyben lakók és helyben dolgozók számának növekedése 2015-ig 2%-os.

Tematikus célok A kereskedelemben és szolgáltatásban foglalkoztatottak 1. Jövőorientált és dinamikus gazdasági szerkezet kialakulása 1.1 Magasabb hozzáadott értékkel bíró, innovatív tevékeny- aránya nő (2015-re) séget végző gazdasági szervezetek térnyerése (K+F igényes Vállalkozások beruházásának éves összege nő (2015-ig terjedő évek átlagában) iparágak) 1.2 A tradicionális ipar korszerűsödése, hatékonyságának növekedése 1.3 A kereskedelem és szolgáltatás részarányának növelése Munkanélküliségi ráta stagnál vagy csökken (2015-ig terjedő 2. Fenntartható társadalmi szerkezet megteremtése 2.1 A helyi lakosság jövedelemtermelő képességének javulása évek átlagában) 2.2 Erősebb gazdasági bázissal rendelkező társadalmi rétegek Aktív korú, két foglalkoztatottal rendelkező családok arányának növekedése (2011-es népszámlálás) betelepülése 2.3 Területi szegregáció (hátrányos helyzetű lakosság területi Aktivitási ráta növekedése (2011-es népszámlálás) A lakosság átlagjövedelmének növekedése (az adózott jövekoncetrációja) megelőzése delem növekedése reálértékben, (2015-ig terjedő évek átla2.4 Társadalmi esélyegyenlőség gában)) 3. A városi életminőség javításával és a lakosság helyi kötődésének erősítésével valódi budapesti alközpont kialakítása (a kerület tranzit jellegének mérséklése, az átmenő forgalom helyi keresletté konvertálása) 3.1 A városi szolgáltatások minél teljesebb körének kiépülése Szabadidős és kulturális szolgáltatások számának növekedése (gazdaság, kultúra, szabadidős tevékenységek/sport, keres- (2011-ig) Boltok/vendéglátóhelyek számának növekedése ezer főre kedelem, stb.) és ezáltal a helyi kötődés erősödése 3.2 Kereskedelmében, szolgáltatásaiban megújult kerületköz- vetítetve (2011-ig) pont, intermodális megoldásokkal 3.3 Egységes városi szerkezet kialakulása, különös tekintettel a Szigetcsúcson várható beruházásokra 3.4 A kerület külső megközelíthetőségének javulása (hidak, elsősorban Budafoki híd) Városrészi célok Csepel-Belváros (városközpont) területén új, a XXI. századnak megfelelő városközpont kialakítása a cél, a lakosság Új építésű lakások száma és a városvezetés elvárásainak megfelelően, az ingatlanfej- Kereskedelmi és vendéglátóhelyek száma lesztési lehetőségek egyidejű figyelembevételével. Mindezt a Jelentős felújításon átesett panelépületek száma történelmi és a XIX.-XX. században kialakult városszerkezet A belvárosban a kulturális események száma megőrzése mellett, a jellemzően panelos lakótelepi arculat A Belvárosban a közúti forgalomból eredő környezetszennyeátalakításával, korszerűsítésével valamint a meglévő értékek zés csökken védelmével és jelentős új építés-beruházásokkal történik. Gyártelep: Átfogó koncepció alapján a gyárterület vegyes Betelepülő vállalkozások száma funkciójú integrált városrésszé fejlesztése. Új építésű lakások száma Betelepülő szolgáltatások (profitorientált és közszolgáltatások) száma Háros: A terület az önkormányzat pénzügyi erőforrásaihoz Új építésű lakások száma illeszkedő fejlesztése, vegyes városi funkciók (lakó és gazda- Betelepülő gazdasági vállalkozások száma sági funkciók egyaránt) megteremtése érdekében. Szigetcsúcs Kelet: Budapesti szinten is egyedülálló komplex Új építésű lakások száma városrész létrehozása, a hozzá kapcsolódó infrastrukturális Betelepülő lakosok száma Létrehozott közintézmények száma fejlesztések megvalósításával együtt. Európai jelentőségű intézmények száma Szigetcsúcs-Nyugat: A közlekedési infrastruktúra fejleszté- A közlekedési kapacitás nő se a környezetvédelmi szempontok maximális figyelembe vétele mellett. Ófalu: Vegyes beépítésű, funkciógazdag városi térség kialítá- A városrészben lévő cégek kereskedelmi forgalma nő sa. A közműcsatornába bekapcsolt lakások aránya nő Rózsadomb: A védett Duna-parti zónában a szabadidős, A Rózsadomb városrészben működő kereskedelmi célú vállalturisztikai lehetőségek erősítése, míg a főútvonal irányában a kozások forgalma nő gazdasági célú – korlátozottan lakó célú - fejlesztések előtérbe helyezése. Szabótelep: A területi szegregáció megelőzése, fenntartható A lakosság társadalmi mutatói közelítenek a kerületi átlaghoz társadalmú lakóterületek kialakítása. Közműhiányosságok felszámolódnak Kertváros: A magas lakóterületi érték fenntartása, és a A házak ingatlanértékének növekedése lakossági öntevékenység ösztönzése. Burkolt utak arányának növekedése

164


Cél Királyerdő: Egyedi adottságú, vonzó lakó és pihenőkörnyezet kialakítása a természeti környezettel egyensúlyban. Csillagtelep: A városrész ingatlanfejlesztési és esztétikai potenciáljának kihasználása, a lakótelepi infrastruktúra korszerűsítése révén a városrész középső-, déli része presztízsnövekedésének elősegítése. Az északi területen a társadalmi szegregációs folyamatok megállítása. Erdőalja: A Kossuth Lajos utca környéki lakótelep szegregációs folyamatainak megelőzése. A sportpálya gazdaságos hasznosítása a városrész szerkezetébe illeszkedően, elsősorban közösségi funkciókra. Erdősor: A Kiserdő potenciáljának felhasználásával és a szolgáltatás ellátás növelésével a lakóterületek presztízsének megőrzése. Királymajor: A közösségi terek, közösségi infrastruktúra megújításával a lakótelep minőségi korszerűsítése. Ráckevei-Soroksári Dunaág: Az RSD partjának szabadidős, turisztika jellegű fejlesztése, harmóniában a természeti környezet védett értékeivel.


Mutató, hatásindikátor A házak ingatlanértékének növekedése Közcsatornába bekapcsolt lakások arányának növekedése Burkolt utak arányának növekedése Az Északi részen felújított lakóépületek száma Az északi részen élők társadalmi mutatóinak javulása Emeletráépítés, vagy tetőtérbeépítéssel összekapcsolt lakóépület korszerűsítések száma a középső és déli területen Felújított lakóépületek száma A Kossuth Lajos utcában lévő lakásokban élők társadalmi mutatóinak javulása Kiserdőben rekreációs célú infrastruktúra kialakítása Szabálytalan helyen parkoló autók számának csökkenése Megújult játszóterek, sportpályák és parkosított terület felülete nő Megújított szolgáltató helyiségek száma A szabadidős infrastruktúra kapacitásainak növekedése Látogatók számának növekedése

165


8


Anti-szegregációs terv

8.1 Helyzetelemzés az alacsony státuszú népesség területi koncentrációjáról A Városfejlesztési Kézikönyv értelmében azon területeket nevezzük szegregátumnak, amelyekben a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül eléri, illetve meghaladja az 50%-ot. (A szegregációs mutató a 2001-es népszámlálási adatokból állítható elő.) A KSH adatszolgáltatása értelmében: „az Önök településén nem található olyan terület, mely a szegregációs mutató alapján megfelelne a tényleges szegregátum feltételeinek.” Nem található tehát olyan egybefüggő, legalább 50 fős lakónépességgel bíró terület, amelyre a fent említett kritérium fennállna. Ennek ellenére Csepelen több olyan összefüggő lakótömb is található, ahol a szegregációs index meghaladja a 25%-ot, egyes területeken pedig eléri a 36%-ot is.

16. Ábra: Szegregációs index az egyes kerületrészekben

166



Mint a térképen látható, alapvetően a kerület legrégebbi részein jöttek létre a társadalmi értelemben szegregációval veszélyeztetett területek, az egykori faluközpont azon területein, amelyeket nem érintett a lakótelep építés (kivéve a hárosi terület, amely a kerület déli részén, külterületen létrejött, és egyre erősebben szegregálódó társadalmi zárványterület.) Városszerkezeti értelemben ezek a területek kevésbé tekinthetők telepszerűnek, hiszen a városi szövethez szervesen kapcsolódnak. Ebből adódik, hogy infrastruktúrával, szolgáltatásokkal való ellátottságuk relatíve jónak tekinthető. (Kivéve a hárosi területeket.) A régi városrészek maradványaiként fennmaradt, sok esetben alacsony komfortfokozatú lakásokba fokozatosan szorult ki a kerület alacsony státuszú lakossága. Döntően ezeken a területeken koncentrálódik a kerület roma népessége is. A sokgyermekes családok jelenlétét mutatja a kerületi átlagnál (13,9%), lényegesen jelentősebb aránya a 14 éven aluli gyerekeknek (17-23%). A területek körzetéhez tartozó két általános iskola, valamint a családsegítő szolgálat tapasztalatai alapján állíthatjuk, hogy ezeken a területeken a fluktuáció is nagyon magas. Gyakori a vidékről való felköltözés, többnyire rokon családokhoz, amely az iskolába évközben beíratott, majd kijelentett gyermekek magas számában is nyomon követhető.

36. Tábla: Szegregációval veszélyeztetett területek 2001-es népszámlálási adatai Ófalunyugat Lakónépesség Lakónépességen belül a 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül a 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül a 60 – évesek aránya Szegregációs index Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 évesnél idősebb népesség körében Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Lakásállomány Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Önkormányzati bérlakások száma (2008-as adat)

Szabótelep észak

121 23,1%

850 21,4%

Gerincút melletti tömbök és a Bajáki tömbje 1226 20,4%

Háros-kelet

68,6%

67,3%

63,5%

69,3%

8,3%

11,3%

16,3%

14,3%

36,1% 54,2%

36,4% 49%

27,1% 43,5%

25,5% 40,6%

1,4%

4,1%

7,4%

3,6%

57,8%

62,1%

47,5%

48,9%

41,2%

36,4%

50,2%

48,3%

42,9% 35 42,9% 6

44% 279 36,9% 59

43,4% 634 38,7 61

39,9% 354 54% 0

963 16,4%

A 25%-os szegregációs index feletti területeken belül is megfigyelhető egyfajta státuszkülönbség: Az Ady Endre úttól északra fekvő területek mutatói a legkedvezőtlenebbek. A lakosok alulképzettek, az aktív korúak többsége nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel.

167



A szegregációval fenyegetett területek közműadottságáról összefoglalóan elmondható, hogy a közcsatorna részbeni vagy teljes hiánya mind a négy területre jellemző. Ezen felül a hárosi területen vannak messzemenően a legnagyobb közműhiányok: a városrész bizonyos területein sem vezetékes víz, sem gázhálózat, sem közvilágítás, sem pormentes út, sőt, egy utcájában áram sem található. (A közműellátottságot utcasoros bontásban bemutató táblázat az I. sz. mellékletben található.)

168



37. Tábla: Az önkormányzati fenntartású általános iskolák egyes mutatói a 2008. március 31-i nyilvántartás szerint OM azono -sító

intézmény neve

gyermek-, tanulólétszám az intézményben

tanulólétszám az ISKOLÁBAN az osztályszervezés módja szerint

Normál (általános) tanterv

Összesen

35180 35170 35172 35173 35174 35182 35186 35175 35184 35177 35181 38433 35178 35179 35169 35185

Szárcsa Általános Iskola Kölcsey Ferenc Általános Iskola Eötvös József Általános Iskola Katona József Általános Iskola Mátyás Király Általános Iskola Móra Ferenc Általános Iskola Vermes Miklós Általános Iskola Lajta László Általános Iskola Kazinczy Ferenc Általános Iskola II. Rákóczi Ferenc Általános iskola Gróf Széchenyi István Általános Iskola Mészáros Jenő Speciális Általános Iskola Karácsony Sándor Általános Iskola Kék Általános Iskola Herman Ottó Általános Iskola Nagy Imre ÁMK Általános Iskola Összesen:

175 389 421 357 380 263 393 288 431 161 336 155 683 285 425 351 5 493

HH /ebből HHH 17/3 10/4 17/2 23/1 23/0 46/11 65/10 75/30 10/10 36/18 32/8 66/24 89/28 20/4 27/8 78/12 634/173

SNI

11 11 2

155 31 24 6 240

Összesen

HH /ebből HHH

175 389 98 357 10 263 393 147 431 161 166

46/11 43/8 44/24 4/4 36/18 22/5

258 192 425 345 3.810

30/10 11/2 27/8 75/12 395/110

SNI

17/3 9/3 8/1 23/1 11 11 2

31

Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Összesen

HH / ebből HHH

323

1/1 9/1

370

23/0

141

22/2 31/6 6/6

170

10/3

425 93

59/18 9/2

1.522

170/39

SNI

Gyógypedagógiai tagozat Összesen

HH /ebből HHH

155

66/24

6 (autista) 161

3/2 69/26

24 79

Az általános iskolák egyes paramétereit rendszerező tábla alapján megállapítható, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya a szegregációs célterületek körzetéhez tartozó iskolákban, a II. Rákóczi Ferenc és a Lajtha László iskolákban ér el magas értéket. (Valamint a speciális nevelési igénnyel rendelkező gyermekeket tanító Mészáros Jenő általános iskolában.) Érdekes módon a hárosi részeken, alacsony státuszú családokban élő gyermekek nem jelennek meg kimutathatóan egyetlen iskolában sem, már ami a hátrányos helyzetű gyermekek számát illeti. Valószínűleg ennek az az oka, hogy a külterületről a munkahelyre, a szolgáltatások igénybevétele érdekében közlekedési eszközt kell használni, és így a hárosi területeken élő gyermekek a Rákóczi Ferenc utca körzetében több iskolába vannak beíratva (spontán integráció). 169



38. Tábla: A lakott városrészek segélyezési mutatói Az IVS-ben azonosított városrészek és szegregátumok neve

Lakónépesség száma (2001-es népszámlálási adat)

Belváros Gyártelep Háros Ófalu Szabótelep Rózsadomb Kertváros Királyerdő Csillagtelep Erdősor Erdőalja Királymajor

10 279 2 403 1 496 1 055 7 486 934 5 746 15 147 18 528 10 056 4 138 3 589

Ófalu-nyugat Szabótelep-észak Gerincút mente Háros-kelet Város egészére mutató

121 850 1226 963 80 982

vetített

Lakások száma (2001-es népszámlálási adat)

LFT –ben részesülők aránya ezer lakásra vetítve

Rendszeres szociális segélyben részesülők aránya ezer lakásra vetítve

4 212 43,49 7,50 855 73,63 16,42 561 79,56 13,72 358 87,07 16,01 3 183 70,38 17,61 356 54,95 9,47 2 553 38,47 6,63 5 637 47,07 7,11 7 321 50,58 8,55 3 795 43,53 6,33 1 827 56,31 9,53 1 386 52,61 7,90 Szegregációval veszélyeztetett területek (a kerületrészek részeként) 35 279 634 354 32 076

95,50 80,08 93,93 25,01 50,5

22,32 20,18 17,92 16,72 8,76

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők aránya ezer lakásra vetítve 21,37 41,09 39,10 42,78 40,11 27,00 18,90 23,13 24,36 20,90 27,18 25,36

HHH gyerekek száma a településrészen*

63,63 57,53 51,07 47,67 24,97

2 28 16 5 173 fő

21 17 6 10 46 1 5 7 22 7 4 1

Részben becsült adat, amely az anti-szegregációs cselekvési programban pontosításra kerül. * A 173 általános iskolába járó HHHs gyermek közül 26 lakcíme nem ismert.

A fenti táblázat alapján kijelenthető, hogy a segélyezési adatok megoszlása tükrözi az adott városrész, szegregációval veszélyeztetett terület státuszát. A lakásfenntartási támogatásoknál tapasztalható, hogy nem kizárólag a terület státusza befolyásolja a támogatásban részesülők arányát, hanem a lakásfenntartási költségek szintje is, ebből adódóan a távfűtéses lakótelepi területek a státuszuknál jelentősebb súlyt képviselnek. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek területi megoszlásánál a Szabótelep városrész bőven lakosságarányon felüli súlya emelhető ki. Az ismert lakcímű HHHs gyermekek 30%-a szegregációval veszélyeztetett területen (a 4 beazonosított területen) lakik, miközben a 4 terület lakosságarányos súlya csak 4%. 170



8.1.1 A célterületek egyedi jellegzetességei Ófalu-nyugat A célterület az Ófalu városrész legnyugatabbra eső tömbje, amelyet a kiépülő Gerincút teljes mértékben el fog vágni a települési szövettől. Ez a nagyságrendileg 35 lakásból álló kis telep a volt Csepel Művek északi fala és a MOL olajtelepe közé ékelődött be. A lakások jelentős része többlakásos, udvaros házakban található. A terület közcsatornával nem ellátott, ónálló úthálózattal nem rendelkezik. (Két tömb, amelyhez földút vezet.) Egészségre ártalmas hatások a térségben a csatornázatlanságból, és a környező ipari tevékenységből fakadhatnak. A területen található lakások döntő többsége magántulajdonban van, az önkormányzat gyakorlatilag egyetlen, több lakásból álló udvaros komplexumot birtokol. A városrész közszolgáltatásokkal való ellátottsága megfelelőnek tekinthető, általános iskola, óvoda, középiskola gyalogos távolságon belül található. A Városközpont, ahonnan minden Szabótelep-észak A térség a lakótelep építések tartalékterülete volt, ezért hosszú időn át építési tilalom volt rajta érvényben. A hagyományos településstruktúra tehát nem tudott fejlődni. Az infrastruktúra részben hiányos, amennyiben a területen vannak közcsatornával el nem látott utcarészek, és burkolatlan utak. Speciális környezeti hatást eredményezhet egy nagyfeszültségű fővezeték a terület felett, amelynek azonban egészségre ártalmas hatását a hasonló témakörben készült vizsgálatok nem igazolták. A célterület szélén található a Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete által működetett Férfi hajléktalan szálló, integráltan működő hajléktalan-ellátó intézmény (Ady Endre utca 6264.). Ennek ellenére interjúk alapján valószínűsíthető, hogy a valóságban nem a hajléktalanszálló kliensei képezik a helyi társadalom legalsó rétegét, hanem a Vasas utcában működő illegális hajléktalanszálások és magánbérlemények lakói. A hajléktalanszálló területen való jelenléte semmi esetre sem szerencsés, hiszen önkéntelenül is kialakít egy olyan vonzáskörzetet, amely fokozza az amúgy is szegregált területen a deviáns magatartásforma jelenlétét. A hajléktalanszálló működtetője átalakítani, bővíteni kívánja tevékenységét, és ez területi bővüléssel járna, amely a jelenlegi címen nem lehetséges. Ezen ok miatt is napirenden van a szálló elköltözése.

171



A területen a kerületi önkormányzat a lakások számához mérten jelentős mennyiségű bérlakással rendelkezik, ezek azonban többnyire hivatalosan alacsony komfortfokozatú4, 25-35 m²-es bérlemények, melyek műszaki állapotuk miatt megérettek a szanálásra. (Az önkormányzati bérlakásokból jelentős arányt, 15 lakást jelent a kerületben jól ismert „Ady 100” épülete, amelynek nagy része már csak üres lakásokat tartalmaz.) A területrész közvetlenül kapcsolódik a Belvároshoz, ebből adódóan közlekedési, közszolgáltatási, egészségügyi ellátása megfelelő.

Gerincút melletti tömbök és a Bajáki tömbje A Gerincút melletti tömbök, egészen a Posztógyár utcáig az elmúlt két év során gyakorlatilag megszűntek. A Fővárosi Önkormányzat megbízásából a magántulajdonosokat kivásárolták, a bérlőknek pedig felajánlották a másik önkormányzati bérleménybe költözés lehetőségét vagy a kártalanítást. A lakók legnagyobb része készpénzes kártalanításban részesült, melyből vagy Csepelen, illetve budapesti kerületekben vásárolt lakást, vagy jelentős számban a Csepel szigeti vagy távolabbi vidéki térségek falvaiba, városaiba költözött. A terület infrastrukturális hátrányokkal küzd, amennyiben a teljes Gerincút mentén nélkülözi a közcsatornát. A Posztógyár utcától délre fekvő két kisebb utcarészlet (Posztógyár és Tanműhely közök) nem rendelkezik vezetékes vízzel sem. Ebből fakadóan áttételes környezeti és egészségügyi ártalmak fakadhatnak, s elvi szinten a szomszédos gyár tevékenységéből is visszamaradhattak környezetkárosító hatások. A Petőfi utca és Petőfi tér környékén építészetileg értékes „sváb házak” és a gyáralapítás idejéből származó tisztviselőtelep is található. Fővárosi helyi védettséget élvez a II. Rákóczi Ferenc út – Kereszt u. – Petőfi u – Betű u. által határolt területen lévő kis lakótelep („külső” lakótelep), valamint a Bajáki Ferenc u – Déli u – volt Weiss Manfréd gyár által határolt terület („belső lakótelep”) A terület közvetlenül kapcsolódik a Belvároshoz, ebből adódóan közlekedési, közszolgáltatási, egészségügyi ellátása megfelelő.

Háros-kelet Hárosnak a II. Rákóczi Ferenc úttól keletre eső része külterület, tehát szabályszerű lakások építésére nincsen mód. Ennek megfelelően a hétvégi telkek spontán átalakulása figyelhető meg. A terület közművekkel egyáltalán nem ellátott. A teljes területen hiányzik a közvilágítás, a csatorna és gázszolgáltatás, valamint a szilárd burkolattal ellátott út. Háros déli területei 4

A területen végzett kérdőíves felmérés megmutatta, hogy a lakások 90-95%-ban van vízöblítéses WC és fürdőszoba, tehát engedéllyel, vagy a nélkül, de a komfortosítások jórészt megtörténtek. Ezeket a népszámlálási statisztikai nem mutatja ki.

172



pedig vezetékes vízzel sem rendelkeznek (Fügefa, Cseresznyefa, Szederfa, Meggyfa, Vízmű utcák). Ezeken a területeken közkutakból juthatnak a lakosok iható vízhez. A fúrt kutak vízminősége nem megfelelő, ez a tény önmagában is egészségügyi veszélyeket eredményezhet. A városrész maga egyaránt tartalmaz jelentős értéket képviselő, nagy alapterületű házakat, és hétvégi háznak is csak jóindulattal megfelelő ingatlanokat. A városrész tömegközlekedés szempontjából a II. Rákóczi Ferenc úton áll összeköttetésben Csepel központjával, belső tömegközlekedési hálózattal nem rendelkezik. Ebből adódóan a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés a négy szegregációval veszélyeztetett területrész közül ezen városrészben tekinthető némileg problematikusnak.

8.2 Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában megjelölt fejlesztési programok szegregációs hatása 8.2.1 Akcióterületi programok várható hatása

A Városközpont rekonstrukció első szakasza – ami a 4-6 tömböket illeti – csekély mértékben eredményezheti az egyik, kevés lakással rendelkező, de leromlott – ám szegregátumnak nem minősülő - belvárosi tömb felszámolását. A területen magántulajdonú lakások vannak, értékük lényegesen magasabb lehet, mint az Ófaluban lévőké, ezért a piaci áron való megvásárlás megfelelő mobilitási lehetőséget biztosíthat a tulajdonosoknak. Az akcióterületi program első szakaszának végrehatását az önkormányzat a regionális operatív program forrásaiból kívánja finanszírozni, tehát a folyamat várhatóan 2009-ben elindul, és 7-8 éven belül a 4-6 tömbökben jelentős átalakulást eredményezhet.

Az Ady lakótelep szociális rehabilitációja enyhíthet a szegregáció hatásán. A lakótelepen kialakuló szolgáltatások (Közösségi ház, sportlétesítmények, valamint a lakótelepen lévő intézmények programjai) a környező Ófaluban élők számára is hozzáférhetőek lesznek. Ilyen módon nem csak a lakótelepen, hanem annak környezetében élők is részt vehetnek a gyermek és ifjúsági programokban, a szakmai továbbképzésekben, foglalkoztatási programokban. Amennyiben a rehabilitációs program elnyeri az Európai Unió támogatását, 20092010-ben valósul meg. A lakótelepre telepített Közösségi Ház működése azonban a további években is fennmarad.

A Szigetcsúcs beépülése érdemben várhatóan nem befolyásolja a szegregációt – hacsak olyan értelemben nem, hogy a magasabb státuszú lakosság elkülönülését eredményezheti. Amennyiben a Szigetcsúcson történő fejlesztések középtávon elérik a Francia öböl környékét, akkor a területen lévő illegális, hajléktalanok által lakott telepek kérdése merülhet fel. Az akcióterületi program időbeli lebonyolítása nagyon sok paraméter függvénye, ezért előre nehezen ütemezhető.

173



A Csepel SC területén történő fejlesztések szintén olyan területen történnek, amelyen jelenleg nincsen lakónépesség, így kiszorítási hatással sem kell számolni. A fejlesztés eredményeképpen egy sűrű beépítésű városrész jöhet létre, amely elviekben minimális ingatlan felértékelődést eredményezhet a szomszédos, nem kifejezetten jó státuszú Simon Bolivar lakótelepen. A Csepel SC területének átalakulása 3-5 éven belül várható.

A Ráckevei-Soroksári Dunaág menti wellnessközpont egy alulhasznosított, lakónépességgel nem rendelkező vízparti zöldfelület rekreációs hasznosítását célozza. Nem ismeretes olyan faktor, amely a szegregációra érdemi hatással lenne. A wellnessközpont létrehozása 3-5 éven belül várható.

A Hárosi területek egy részének belterületbe vonása felértékeli a területet, és elindítja lakóparkok fejlesztését. Feltehető, hogy az infrastruktúra fejlesztések csak azokon a területeken valósulnak meg, amelyek piacképesek, tehát a fejlesztés után azonnal beépítésre kerülnek. Ebből adódik, hogy a zárványterületek csak akkor juthatnak teljeskörű infrastruktúrához, ha utána a lakócélú fejlesztések is megtörténnek, tehát a jelenlegi lakók ingatlanait megvásárolják. Feltételezhető, hogy a vétel a közművesítés előtt történik majd, relatíve alacsony áron. Ez pedig a zárványterületeken élő családok kiszorulását eredményezi, feltehetően az egyéb csepeli zárványterületekre, vagy vidékre. A városrész jelentős átalakulása középtávon várhatóan elkezdődik, de vélhetően először az északi részeit érinti majd, nem pedig a zárványterületeket.

Az Ófaluban előirányzott fejlesztések a Gyár és a Mol területei közé beékelődött társadalmi zárványterület felszámolását célozzák. A nagyságrendileg 30-40 lakóépület kivásárlása a jelenlegi piaci értéken nem tenné lehetővé a lakosok kerületben maradását, megfelelő környezetben. Részletes vizsgálat során kell megállapítani azt az összeget, amely lehetővé teszi a továbblépést, ugyanakkor az önkormányzatnak ezt a részben piaci indíttatású tranzakcióját sem teszi megfizethetetlenül veszteségessé. A zárványterület felszámolása 3-5 éven belül várható.

8.2.2 Akcióterületeken kívüli fejlesztések szegregációs hatása

Gerincút I. ütemének következő években (2010-2011-ig) várható megépülése újabb szanálásokat nem igényel. Azonban az útnak magának lehetnek piaci hatásai az út mentén megmaradt, alapvetően alacsony státuszú ingatlanokra. A Bajáki tömbjében, a Csőgyár utca megmaradt páros oldalán a nagyforgalmú út leértékeli a lakófunkciót, de felértékelheti a kereskedelmi funkciókat, ez pedig az ingatlanok kivásárlásával járhat. Ez a piaci jellegű átalakulás a Bajáki tömb belsejében (Petőfi tér környéke) középtávon talán nem, ellenben hosszú távon szintén a terület felértékelődését eredményezheti, különösen, ha a Városközpont akcióterületi rehabilitációja és a Gerincút melletti fejlesztések térben összekapcsolódnak.

174



A fent említett fejlesztések irányaiból valószínűsíthető, hogy középtávon a jelenlegi társadalmi zárványok egy része meg fog mozdulni (Gerincút mente, Ófalu nyugati csücske, Bajáki tömbjei). A veszély azonban az, hogy ezek, illetve az ettől független mozgások nem hoznake létre, nem erősítnek-e meg potenciálisan más válságterületeket. Megítélésünk szerint középtávon ilyen veszély fenyegetheti a Szabótelep északi részét, illetve az Ófalu Gerincút és Hév vonal közé eső területét. Az elsőnek említett terület ma is 25% feletti szegregációs indexszel rendelkezik, a második terület státusza ennél magasabb. Ez a két terület hosszabb távon szintén átalakulhat – pl. a Budafoki híd megépülésével, amely az Ady Endre út menti sávokat teljes mértékben átpozícionálhatja – de középtávon nem várható a jelentős felértékelődésük. Ebben az esetben pedig – előzetes intézkedések hiányában – ezeken a területeken az alacsonyabb státuszú háztartások további koncentrációja vetíthető előre. Ugyancsak ez a veszély léphet fel a Háros térségében, ahol a külterületi kitelepülésnek áll fenn a veszélye. (Társadalmi értelemben azonban ez még mindig pozitívabb eredmény, mintha a családok vidéki, ellátatlan területekre szorulnának ki.) Ezek a folyamatok nem láthatók egyértelműen előre, az eredmény nagyban függ a fejlesztések volumenétől, ütemétől, és ingatlanpiaci hatásaitól. Ebből fakadóan kiemelt jelentőségé van annak, hogy az önkormányzat az IVS rendszeres felülvizsgálatával párhuzamosan működtessen egy monitoring rendszert, amely a fejlesztési folyamatokból és a kerület átalakulásából fakadó szegregációs hatásokat nyomon követi és méri. A monitoring tevékenységhez szükséges kiinduló, bázis adatokat részben az alábbi anti-szegregációs terv, részben pedig a 2008. év folyamán elvégzendő részletes szegregációs felmérés szolgáltatja majd.

8.3 Anti-szegregációs program A középtávú fejlesztési programok hatásaiként (ld. előző fejezet) körvonalazott szegregációs hatások megpróbálták előre vetíteni az egyes szegregációval veszélyeztetett területek középtávon várható helyzetét. Ebből kiviláglik, hogy egyes területeken középtávon, míg másokon csak hosszabb távon várható radikális átalakulás. A kerületi önkormányzatnak lehetősége és felelőssége mind az átalakulás, mind a stagnálás helyzetét valamilyen szinten kezelni. Mindehhez azonban részleteiben szükséges felmérni a területek társadalmi helyzetét, a háztartások életvezetési stratégiáit, a közszolgáltatások és önkormányzati ellátások igénybevételét. Ezek alapján fogalmazható meg az az operatív jellegű program, amely a társadalmi csoportok térbeli elkülönülésének enyhítésére törekszik. Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának vezetése döntést hozott azzal kapcsolatban, hogy az Integrált Városfejlesztési Stratégia keretein túlmenően vizsgálni fogja a térbeli szegregációs folyamatokkal érintett területek helyzetét, és megfogalmazza a térségek problémáinak kezelésére alkalmas eszközöket. A vizsgálat és a cselekvési program megfogalmazása várhatóan 2008. év végén zárul le.

175



8.3.1 Lakhatási programok A szegregációval veszélyeztetett területek lakhatási kérdéseit háromfelé érdemes bontani: •

A lakások megfizethetőségének kérdése (adósságkezelés, adósság keletkezésének megelőzése, rezsi támogatás, állami kedvezmények elérhetőbbé tétele a kerületi lakosok számára (fészek rakó, szocpol stb.)

•

Lakókörnyezet, lakásállomány minőségének javítása a szegregációval veszélyeztetett területeken: a lakásállomány komfort fokozatának és minőségének javítása, illetve a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak pótlása és a lakókörnyezet (különös tekintettel az egészségre káros tényezők megszüntetésére) minőségének emelése.

•

Lakhatási integrációs programok (az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának oldása az érintett családok egy részének integrált környezetbe való helyezésével).

Lakhatási költségek megfizetését támogató programok Budapest Csepel Önkormányzata a lakhatással kapcsolatos költségek kifizetését több támogatási formával segíti:

Lakásfenntartási támogatás (normatív támogatás a szociális törvényben meghatározott feltételek szerint, a helyi lakásfenntartási támogatás mértéke havi 6.000,-Ft, gyermekét egyedül nevelő szülő esetében havi 8.000,-Ft.)

Fűtési támogatás (a támogatási rendszer jogosultsági kritériumai a lakásfenntartási támogatáséval megegyezőek, támogatás azonban csak az egyedi gáz és vegyes tüzelésű rendszerekhez adható, mértéke havi 6000 Ft, mely teljes egészében az önkormányzat költségvetését terheli)

Lakbér támogatás (a szociális helyzet alapján – LFT kritériumainak megfelelően - bérbe adott önkormányzati bérlemények bérlőinek adható, mértéke a havi lakbér összegének 25%-a, de nem lehet kevesebb, mint 2500 Ft. Az összeg teljes mértékben az önkormányzati költségvetést terheli.)

Adósságkezelési szolgáltatás (a lakásfenntartási költségeket illetően hátralékkal rendelkező adósok számára megállapítható, mértéke az adósság nagyságától függ, de maximálisan 200-250.000 Ft lehet. Az adósságkezelés eseteinek döntő többsége a távfűtéses lakótelepi területekre terjed ki (2007-ben 107 fő részesült adósságkezelési támogatásban, fajlagosan a legtöbb adósságkezelési eset az Ady lakótelepen és a Kossuth Lajos utca menti lakótelepi területeken van), de jelentős esetszám tapasztalható a II. Rákóczi Ferenc úttól nyugatra és az Ady Endre úttól keletre eső területeken (Gerincút mente és Szabótelep-észak).

A kerületi önkormányzat maximum 600.000 forint nagyságrendig segíti az első lakáshoz jutást, függően az új tulajdonos jövedelmi helyzetétől.

176



Lakásállomány, lakókörnyezet minőségét javító programok A szegregációval veszélyeztetett területeken élők lakhatási viszonyait szinte minden estben befolyásolja, hogy a területeken többnyire hiányzik a közcsatorna hálózat. Várhatóan középtávon ez a helyzet jelentősen javulni fog, a közcsatorna hálózat Fővárosi Önkormányzat által koordinált uniós programjának nyerése esetén. A hárosi területek közművesítési viszonyainak javulását a belterületbe vonás biztosíthatja, amelyre vonatkozóan középtávon önkormányzati szándék körvonalazódik. (Ld. Háros akcióterületi terve az Integrált Városfejlesztési Stratégiában.) A szegregációval fenyegetett területek lakóépületeinek felújítása erősen problematikus, hiszen a lakásállomány döntő része magánkézben van. A lakóépületek felújításához állami kamattámogatott hitelek vehetők igénybe, ennek közvetítése, valamint a kivitelezésben nyújtott technikai segítség az aktív szociális szolgáltatási rendszeren keresztül, civil szervezetek bevonása mellett esetlegesen kezelhető. A leromlott állagú önkormányzati tulajdonú lakások felújításának (vagy bontásának, és vásárlásának) kérdése napirenden van. A teljes önkormányzati lakóépület állomány számára szükséges olyan program kidolgozása, amely egyben kezeli a lakásállomány minőségi kérdéseit, valamint a bérlakás szektoron belüli mobilizáció kérdéseit.

Lakhatási integrációs program Fontosnak tartjuk megemlíteni, hogy a mobilizáció kérdése Budapesten nem kezelhető, nem kezelendő kerületi szinten. Vizsgálatokból egyértelműen kimutatható, hogy a belső kerületek szanálási tevékenysége eredményeképpen Csepelen is megjelentek a más kerületek tulajdonába tartozó bérlakások (pl. IX. XIII. kerületből), amelyeket idővel az adott önkormányzatok elidegenítenek a bentlakó bérlőknek. Ugyancsak megfigyelhető a szanált területekről magántulajdonú lakásokba Csepelre költözők mozgása. A szegregátumok kialakulása, a felszámolások kapcsán a lakók mozgása kiterjed az egész városra – sőt valójában egy városit is meghaladó területre. Mobilitás szempontjából a kerületi önkormányzat folytathat tudatos, közszféra irányítása alá vont mobilitási politikát, és részt vehet az alapvetően magántőke által generált mobilizációs hatások enyhítésében. Az előbbi eset, tehát a tudatos önkormányzati mobilizációs politika lehetősége az Ófalu nyugati része esetében merülhet fel. A 30-40 lakásból álló, iparterületek közé ékelődött zárványterület felszámolása középtávon mindenképpen napirendre kell, hogy kerüljön. A lakások döntő többsége magántulajdonban van, csak 6 bérlakás található a területen. Mind a bérlakások, mind pedig a magántulajdoni lakások esetében az egyéni esetkezelésre kell törekedni (ilyen lakáslétszám mellett ez technikailag sem okoz nehézséget). Figyelembe kell venni a helyben lakó családok igényeit, ki az, aki Csepelen kíván maradni, ki az, akit ide köt a munkahelye, ki az, aki nagyobb rezsiköltségeket tud vállalni egy jobb minőségű lakásban és ki az, aki erre semmiképpen nem képes. A Csepelen maradni kívánó, és magas rezsiköltségeket vállalni nem tudó családok esetében az egyedi fűtésű lakótelepi lakások megvétele ajánlott, bevonva a család hitelfelvételi lehetőségeit. (A hitelfelvé177



tel, és a lehetséges állami támogatások koordinációjában a kerületi önkormányzat és civil szervezetek segítsége elvárható.) Minden család esetében el kell kerülni, hogy a megváltási összeg közvetlenül kifizetésre kerüljön, mert ezen családok egy részének pénzzel kapcsolatos attitűdje nem alkalmas nagyobb összegek hosszú távú célok melletti elköltésére. Közvetlen pénzkifizetés helyett a cserelakások megvétele ajánlott. A lakások megváltási összegét a valós piaci ártól függetlenül, annál magasabb összegben kell megállapítani, mert a kis alapterületű, alacsony komfortfokozatú lakások piaci értékének kifizetése nem tenné lehetővé a családok integrált környezetbe helyezését, hanem egyértelműen a városból való kiszorulásukat eredményezné. Az Ófalu nyugati részén alacsony a bérlakások száma, ennek ellenére – a szociális törvény lakhatásukban ellehetetlenült családok elhelyezésével kapcsolatos előírásai alapján – a családok egy részének önkormányzati bérlakásban való elhelyezése elképzelhető megoldás. Sajnos az önkormányzat tulajdonában jelenleg kevés bérlakás van (nagyságrendileg 1500 lakás), s ezek nagyobb része távfűtéses lakótelepi házban, amely magas rezsiköltsége miatt nem alkalmas az alacsony jövedelmű családok elhelyezésére. A bérlakás állomány átstrukturálása szükséges tehát annak érdekében, hogy a különböző fizetőképességű családok egyaránt megtalálhassák a megfizethető lakhatási feltételeket. (Az Ófalu-nyugat városrész szanálási programja az IVS 7. akcióterületi programja is egyben.) Az önkormányzat közvetett, koordinációs szerepe a mobilizációs programok végrehajtásában a magántőke által várhatóan erősen érintett területeken léphet fel, ott, ahol az önkormányzati bérlakások száma alacsony. Ilyen terület lehet a Gerincúti szanálások után fennmaradt városrész, a Csőgyár utca mente és a Bajáki Ferenc utca tömbjei. Amennyiben ezeken a területeken koncentrált beruházások történnek, és nem lassú átalakulás – ez utóbbi esetben az önkormányzat nem tudja kontrolálni a folyamatokat – akkor az önkormányzat „ingatlan közvetítőként” részesévé válhat a folyamatnak, és a saját szanálásához hasonló elvek mentén végezheti az egyedi esetkezelésre alapuló költöztetést. Technikai értelemben a mobilizációs programok megvalósítását segítheti a) professzionális ingatlanirodák bekapcsolása a folyamatba, b) jogvédő szervezetek, alapítványok bekapcsolása (ajánlottan városi, országos hatáskörű szervezet).

Igénybe vehető külső források/programok Állami kamattámogatású hitelek Kedvezményes hitel bérlakás építésre

Lehetséges partnerek Csepeli Cigány Önkormányzat Magyar Vöröskereszt Budapesti Szervezete Csepeli Szociális Szolgálat CSEVAK Zrt. Ingatlan irodák Jogvédő szervezet(ek)

8.3.2 Iskolarendszerre vonatkozó programok A kerületben két iskolával kapcsolatosan mutatható ki egyértelműen, hogy területi okokra visszavezethető szegregációs problémákkal küzd: Lajtha László iskola az Ady lakótelepen, az Ófalu határán, II. Rákóczi Ferenc iskola a Belvárosban, a leendő Gerincút és Bajáki utcák alkotta tömbök határán.

178



Ez utóbbi esetében döntés született arról, hogy a II. Rákóczi Ferenc iskola összevonásra kerül a Karácsony Sándor általános iskolával, és annak tagiskolájává válik. A 2009/2010-es tanévben ennek eredményeképpen az 1-3 évfolyamok mindkét iskolából a II. Rákóczi Ferenc iskolába kerülnek át, a 4-8 évfolyamok pedig a Karácsony Sándor iskolába. Ez a megoldás kivitelezhető, hiszen a két iskola nagyjából 5 perc gyalog távolságra van egymástól. Ennek segítségével a II. Rákóczi Ferencben kritikus számú hátrányos helyzetű gyerekek beintegrálódnak egy összességében közel 850 fős iskolai közösségbe, amely már nagyságánál fogva is alkalmas arra, hogy integráló funkciót töltsön be. A Csete Balázs utcában lévő Lajtha László iskola közvetlen környezetében nem található másik általános iskola, hogy az integráció fent említett módját meg lehetne valósítani. Az iskola tankörzete a 2008/2009-es tanévtől megváltozik, részben az Ady lakótelep több épülete tartozik majd a körzetébe, részben pedig déli irányban, a Deák Ferenc utca irányában növekszik meg az iskola hivatalos körzete. Ez a körzetmódosítás elviekben növelheti az iskolába járó gyermekek számát, és ezáltal növelheti az integráció lehetőségét. A problémát azonban az okozza, hogy a körzetbe tartozó gyermekek túlnyomó részét nem a Lajthába íratják a szüleik, tehát a matematikai lehetőség nem válik valósággá. Az iskolában már jelenleg is kiemelkedő művészeti tevékenység folyik – hiszen megalapítása óta zenei tagozattal rendelkezik. Az iskolába járó gyermekek kiváló eredményeket érnek el a művészeti versenyeken (képzőművészet, zene, próza), valamint a sportversenyeken. A délutáni foglalkozások, szakkörök száma magasabb, mint általában a kerület más általános iskoláiban. Az iskola tantestülete többnyire több évtizede az iskolában dolgozó pedagógusokból áll, amely egyrészről előny, hiszen komoly összetartás és pedagógia tapasztalat alakult ki a nevelők között, ugyanakkor probléma is, mert a tanárok nyugdíjba menetelének időpontja vélhetően egybe fog esni. Az iskola problémáinak megoldása mindenképpen kiemelt kezelést igényel. Jelenleg az iskola nagyjából ugyanazon anyagi feltételek között működik, mint bármely más iskola a kerületben. Amennyiben elismerésre kerül, hogy az iskola nehezebb feltételek mellett kell, hogy eredményeket érjen el, akkor ez meg kell, hogy mutatkozzon a pedagógus létszámban, a tárgyi eszközökben, az oktatás feltételeit biztosító infrastruktúrában. A körzetes gyermekek száma valamint az iskola fizikai kapacitási ugyanis lehetővé tennék, hogy több gyermek járjon az intézményben, amennyiben speciális programokat tud az iskola biztosítani, valamint segítséget kap a megfelelő marketing alkalmazásához, amely segítségével a szülőknek be lehet mutatni a pedagógiai programokat, és így képessé válnának a keringő hírekkel szemben a valóság alapján dönteni. A HH/HHH besorolású gyermekek magas aránya a két fenti iskolán kívül a Mészáros Jenő Speciális Általános Iskolában bizonyítható egyértelműen. Ez az iskola kizárólag sajátos nevelési igényű gyermeket oktat, oktatási körzete az egész kerületre kiterjed. (Az iskolába járó HHH besorolású gyermekek a kerület minden részéből, de közel 50%-ban a 4 szegregációval veszélyeztetett területről származnak.) A speciális nevelési igény és a magas HH/HHH arány felveti annak a lehetőségét, hogy az iskolába besorolt gyermekek nem mindegyike az értelmi képessége, hanem deviáns magatartása és családi háttere miatt vált az iskola tanulójává. Az

179



iskolában ennek megállapítása és a helytelen besorolás elkerülése érdekében SNI felülvizsgálat javasolt. Speciális oktatási formák Az Ófaluhoz és Szabótelep északi részéhez közel működik az alapítványi fenntartású Burattino általános és középiskola (Táncsics M. u. 27-29), mely egyben gyermekek átmeneti otthonát és önálló kollégiumot is működtet. Az intézmény a főváros teljes területéről fogad speciális helyzetű gyermekeket: átmeneti nevelésbe vett gyermekek, drogproblémákkal küzdő gyermekek, magatartászavarral küzdő gyermekek. A szegregált területekhez kapcsolódó általános iskolákból is esetileg kerülnek gyermekek a Burattinoba. A Burattino iskolába többnyire hátrányos helyzetű családok gyermekei járnak, de számos egyéb problémával, hátránnyal küzdő gyermeket is oktatnak, nevelnek, összesen tizenkét évfolyamon. Az itt tanulók jelentős hányada csepeli lakos, de az iskolába más budapesti kerületekből, illetve az agglomerációból is érkeznek diákok – főként a felsőbb tagozatokba. Az Alapítvány jelenleg három gyermekotthont működtet, összesen ötvenkét férőhellyel. Az Alapítvány és az Önkormányzat között ellátási szerződés jött létre a közelmúltban gyermekek átmeneti elhelyezésére.

A Tudor alapítvány működtet Tanodát a kerületben, a Csepeli Szociális Szolgálat telephelyén. Ez a Tanoda azonban jelenleg nem specializálódik a szegregált területek lakosságára, elsősorban tehetséggondozást végez a hátrányos helyzetű gyermekek számára. Az Önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján a Tudor Alapítvány és a Csepeli Szociális Szolgálat közösen működtet egy tehetséggondozó tanodát (Tudor Műhely) 2004től. A Tudor Műhelyben 12 hátrányos helyzetű gyermek, napi rendszerességgel, napközis foglalkozásokon vehet részt. A műhelyben dolgozó szakemberek csoportfoglalkozások keretében és egyénileg is foglalkoznak a gyerekekkel. A foglalkozások heti négy alkalommal 14.00.-től 17.00. óráig, tartanak. A műhely távlati célja az, hogy a programba bevont gyermekek középiskolába jussanak ill. továbbtanulásuk esélyei javuljanak, segítséget kapjanak társadalmi beilleszkedésükhöz, növekedjenek társadalmi esélyeik.

A kerületben mindenképpen célszerű lenne újabb Tanoda típusú intézmény létrehozása a szegregált lakókörnyezet közelében, javasoltan az Ady lakótelep szociális programjához kapcsolódóan. A Tanoda működetéséhez Európai Uniós támogatás vehető igénybe, de hosszú távú megoldást az intézmény normatív alapú finanszírozása jelentene.

180


Igénybe vehető külső források/programok Rajtkő program Katapult program Tanoda programok támogatása „Új pálya” program Kurt Lewin felvételi előkészítő, tréningek Pedagógus tovább képzések (Educatio Kht.) Integrációs gyakorlatot folytató iskolák minőségbiztosítása, szakmai szolgáltató hálózatokkal történő együttműködésük támogatása Lemorzsolódás kezelését célzó programok működtetése, Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai pályafutásának nyomonkövetése Az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás Új tanulási formák és rendszerek


Lehetséges partnerek Csepeli Cigány Önkormányzat Kisebbségi Információs Érdekvédelmi Szervezet Burattino Hátrányos Helyzetűeket Segítő Iskolaalapítvány Tudor Alapítvány Csel-leng Alapítvány Kortárs Segítő Műhely Alapítvány Nagycsaládosok Országos Egyesülete tagszervezetei Csepeli Diákönkormányzat

8.3.3 Képzési programok Az iskolarendszerű képzés feltételei meglehetősen sokrétűek Csepelen (2 önkormányzati és 10 fővárosi vagy alapítványi fenntartású középfokú intézmény működik a kerületben). Az általános iskolák továbbtanulási mutatói a fővárosi átlagnak megfelelőek, a legtöbb gyermek szakközépiskolában tanul tovább. A szegregált területkehez tartozó általános iskolák továbbtanulási mutatói a legkevésbé kedvezőek, de még ezekben az iskolákban is 95-98%-a a gyermekeknek középfokú intézményben tanul tovább – a továbbtanulást az iskolákban felkészítő programok segítik. A beiskolázás önmagában természetesen nem jelenti feltétlenül azt, hogy a gyermek be is fejezi tanulmányait az iskolában. A hátrányos helyzetű gyermekek között nagyon jelentős számban találhatók iskolaelhagyók. (Nem az általános, hanem a középiskolákban.) Az iskolarendszerű oktatás tehát megfelelő választási lehetőségeket biztosít a gyermekek számára, speciális programokkal a beiskolázást illetve az iskolában való megkapaszkodást kell elősegíteni. Az iskolán kívüli tehetséggondozás, és a lemorzsolódás csökkentését célzó, részben Európai Unió által részben hazai forrásokból támogatott programok erre lehetőséget nyújtanak. A felnőttképzés szempontjából is jelentős támogatások vehetők igénybe 2004. óta az Európai Unió részéről. (Pl. „Lépj egyet előre!” program, „Új pálya” program.) A kerületben működő civil szervezetek és önkormányzati intézmények (pl. Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat, Csepeli Szociális Szolgálat) eddig is aktív szerepet játszott az uniós programok alkalmazásában. A kerületben működő képző intézmények (pl. ADU oktatási központ, Csúcs 91.) mind a munkaügyi központ, mind pedig pályázati megbízások alapján bonyolítottak le képzéseket kiemelt célcsoportok számára. Csepelen az ipari háttérből adódóan különösen nagy igény van akár 8 általános után is megszerezhető szakképzettségekre. A legnagyobb problémát nem a képzési lehetőségek hiánya, a támogatási lehetőségek szűkössége, hanem a célcsoportok motiválása jelenti. Éppen ezért lenne különösen nagy jelentősége nyertes pályázat esetén az Ady lakótelepen kialakítandó szociális városrehabilitációs programnak, mert az ott

181



kialakuló közösségi intézmény segítségével a lakótelepen kívül a közelben lévő szegregációval veszélyeztetett területek (Ófalu, Szabótelep északi része, Gerincút melletti területek északi része) felnőtt lakosságához is könnyebben eljuttathatók a képzési lehetőségekről szóló információk. Amennyiben a felnőttoktatás során HHH kategóriába eső gyermekek szüleit is sikerül bevonni, csökkenhet a HHHs gyermekek száma, s ami még ennél is fontosabb, csökkenhet a családi háttér visszahúzó ereje a gyermek saját tehetségének kibontakoztatásában.

Igénybe vehető külső források/programok „Lépj egyet előre” program Munkaerő-piaci kulcskompetenciák fejlesztése "Építő közösségek" Program a közművelődési intézményrendszer és civil szféra atipikus, nem formális képzési szolgáltatásainak fejlesztésére

Lehetséges partnerek Cigány Kisebbségi Önkormányzat Kisebbségi Információs Érdekvédelmi Szervezet Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Csúcs 91. Kft. ADU Oktatási Központ Munkaügyi Központ Csepeli Szociális Szolgálat

8.3.4 Foglalkoztatási programok 5 A kerületben jelenleg működő foglalkoztatási programok – csakúgy, mint a képzési programok – alapvetően horizontális jellegűek, tehát az egész kerület számára kívánnak szolgáltatásokat biztosítani. A foglalkoztatásból kiesett társadalmi csoportokat alapvetően három csoportba lehet sorolni:

A legkönnyebben beilleszkedő csoportba azok tartoznak, akik munkaképességei még nem koptak meg, tudásuk piacképes, ambíciójuk, motivációjuk erős. Ők jellemzően a munkaügyi központok ügyfelei lehetnek. A munkaerő-piacról való távolmaradásuk átmeneti, még ha csak alkalmi, nem legális munkában is, de rendszeresen tudnak állást találni. Számukra a legnagyobb segítség az információhoz, lehetőséghez jutás segítése, álláskeresési technikák bemutatása, átképzés támogatása, de leginkább a neki megfelelő körülményű (pl. kisgyermekesek esetében időbeosztású) munkalehetőség megtalálása.

Nem elegendő a fenti segítség azok számára, akik hosszabb ideje távol vannak voltak a munka világától. E körben gyakori nem megfelelő képzettség, a kudarcok hatására megkopott önbecsülés, ambíció hiánya. Számukra már messze nem elegendő a tanácsadás, az információszolgáltatás. E körnek óriási segítség a közfoglalkoztatás és ez mellett, a segítő mentori szolgálat. A közfoglalkoztatás során visszajutva a munka

5

A fejezet megállapításai döntően az FKFSZ Kht. által készített „A munkához vezető utak segítése Csepelen, Beszámoló a csepeli foglalkoztatási szolgáltatásokhoz kapcsolódó együttműködésekről” című dokumentumból származnak

182



világába, erősödik az önbecsülés, és a normakövető készség, rendeződik a munkarendhez illeszkedő személyes időbeosztás. E foglalkoztatás ugródeszkát kínál a piaci munkahely megtalálásához, különösen, ha közben a visszavezetést segítő egyéni és csoportos tanácsadás tréningek is segítik. E célcsoportba tartozók kivezetésének esélyeit növeli leginkább a különböző szolgáltatások összehangolása, itt tud igazán hatásos segítséget nyújtani a szervezetek együttműködése.

A legnehezebben aktivizálhatók azok a személyek, akik már elvesztették motiváltságukat, reményüket arra, hogy visszakerülhessenek a munka világába. Körükben gyakori a problémák halmozódása, aktivizálásukat a kevéssé piacképes tudás mellett gyakran szociális, mentális, egészségügyi terhek is nehezítik. Megélhetésüket jellemzően rendszeres szociális segély, esetleg átmenetileg közcélú munka biztosítja, igen alacsony szinten. Segítségként számukra már messze nem elég magában a munkaügyi központ, vagy a közfoglalkoztatás. E kör számára komplexebb segítségre lenne szükség, melyben a szociális gondoskodás, a mentális fejlesztés mellett, illetve után „védett” foglalkoztatás is szükséges. Itt a legnehezebb látványos eredményt elérni, jellemző cél a további leszakadás megfékezése lehet.

Természetesen Csepelen is megtalálható azon munkanélküliek köre, akik a szociális ellátásból származó bevételüket alkalmi, jellemzően nem bejelentett jövedelemmel kiegészítve gazdálkodnak. Ezzel nehezen tud versenyezni egy gyakran bizonytalan, minimálbéres munkaajánlat. A szegregált területek munkával nem rendelkező lakosságából mindhárom csoportban találhatók lakosok. (Pontosan nem ismert, hogy milyen arányban oszlanak meg az egyes kategóriák között.) Az inaktivitásból eredő káros gazdasági és társadalmi folyamatokért nem tehető felelőssé az önkormányzat, azonban tehet azért, hogy csökkentse azok hatásait. A cselekvés területe pedig a részvétel a munkához vezető utak „göröngyeinek” simításában. A hatékony együttműködéshez a résztvevők stratégiai partnersége szükséges. Budapest-Csepel Önkormányzata és a területén működő intézmények és szervezetek aktívak a foglalkoztatási szolgáltatásokkal kapcsolatos együttműködések terén. Az elmúlt pár évben jelentős fejlődés volt tapasztalható, a munkaügyi központ, a családsegítő szolgálat és a közfoglalkoztató szervezet munkájának összehangolásában. Igen esetleges azonban a munkáltatókkal és képzőkkel való egyeztetési rendszer. Térségi szinten az „Öt muskétás” fantázia nevű uniós program segítette a környező négy budapesti önkormányzat területén működő szakmai szervezetek munkájának összehangolását. „Az öt muskétás – Egy mindenkiért, mindenki egyért!” című projekt célja, hogy az öt dél-pesti kerület (a főpályázó XVIII. kerület, és a partner önkormányzatok: a XIX.; XX.; XXI.; XXIII. kerület), melyeknek helyzete, igényei és szükségletei sok szempontból hasonlóak összehangolják tevékenységüket a lakosság foglalkoztatása érdekében. A projekt 2006. tavaszán indult és rendszeresen szervezett találkozások keretében fogta össze az öt kerület szakembereit. Az oktatási, szociális és foglalkoztatási szakembereken kívül a ki-

183



sebbségi önkormányzatok képviselői, a civil szervezetek és a vállalkozók egy-egy képviselője is részt vett a programban. A közös munka célja a dél-pesti foglalkoztatási stratégia kidolgozása és egy foglalkoztatási paktum létrehozása volt, amit megelőzött egy az öt kerületre kiterjedő helyzetfelmérés.

Létrejött és már stabilan működik egy piaci állásba vezető célú, összetett szolgáltató rendszer a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat irányításával. Ez a szolgálat napi és folyamatos együttműködésben segíti számos eszközzel a dolgozni szándékozó inaktív csepeli lakosokat, hogy képesek legyenek megfelelni és megtalálják a megfelelő munkalehetőségeket. Az egyebek mellett a foglalkoztatási programok szervezését is ellátó Csepeli Szociális Szolgálat ezirányú tevékenységét 2007-ben mintegy 650 fő vette igénybe (nagyságrendileg 1100 esetet eredményezve). A program segítségével mintegy 100 főt sikerült visszavezetni a nyílt munkaerőpiacra. A Szociális Szolgálat a foglalkoztatás bővítése érdekében az alábbi tevékenységeket végezte:

Az aktívkorú nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülők védett munkahelyre történő elhelyezése közcélú, közhasznú munkásként, illetve az elavult képzettséggel rendelkező, vagy képesítéssel nem rendelkező kliensek képzésbe, továbbképzésbe való csatlakoztatása. (Saját lebonyolítású képzésre is sor került, a számítástechnikai ismeretek tekintetében.)

A kliensek részére egyéni tanácsadás és családgondozás keretében ad tájékoztatást az intézmény a munkaerőpiaccal, álláskereséssel kapcsolatos információkról, illetve az elérhető más szolgáltatásokról.

Álláskereső csoportok működtetése (Álláskereső Teaház, Álláskereső Műhely): munkanélküliek és nem megfelelő állással rendelkezők részére álláskeresést segítő, az ügyfelek saját erejére is támaszkodó szolgáltatás.

A Szociális Szolgálat új telephelye jön létre az Ady lakótelepen, amennyiben a szociális városrehabilitáció pályázatán a lakótelep programja támogatásban részesül. A telephely segítségével – valamint a Szociális Szolgálat területileg koncentrált szolgáltatás segítségével – mind az Ady lakótelep, mind pedig az azt környező Ófalu és Szabótelep északi része kiemelt figyelemben részesülhet. A foglalkoztatási programok fenntartása érdekében a Csepeli Szociális Szolgálat és a Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Európai Uniós pályázati programokat vesz igénybe, és a jövőben is fenn kívánja tartani pályázati tevékenységét.

184


Igénybe vehető külső források/programok A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása / REHAB-2008 Képzési rehabilitációt követő foglalkozási rehabilitációprogram megvalósítása / Reszolg/2008-7813 Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások (Közép-Magyarország) Foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként I. Kísérleti foglalkoztatási kezdeményezések Alacsony foglalkoztatási eséllyel rendelezők képessé tevő és önálló életvitelt elősegítő programjai


Lehetséges partnerek Csepeli Cigány Önkormányzat CSEVAK Zrt. Fővárosi Közhasznú Foglalkoztatási Szolgálat Kht. „Öt muskétás” Dél-pesti térség foglalkoztatási paktum résztvevői Csepeli Szociális Szolgálat Munkaügyi Központ Csepeli Munkaadók és Gyáriparosok Egyesülete Csepeli Vállalkozási és Fejlesztési Közalapítvány

8.3.5 Közszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása Amint az a helyzetértékelésben kifejtésre került, a szegregációval veszélyeztetett területek közlekedési viszonyai jók, az oktatási, egészségügyi, szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés alapvetően biztosított. (Még külterületi lakókörnyezetből is lehetőség van „csepeli” lakosként bejelentkezni, és igénybe venni a közszolgáltatásokat.) A problémát inkább az okozza, hogy a hátrányos helyzetű családok egy része nem kerül az ellátórendszer látókörébe, annak ellenére, hogy az önkormányzat a többi kerülethez mérten széleskörű szociális ellátórendszert épített ki, és működteti az egyéni élethelyzetek kezelését komplexen végző Csepeli Szociális Szolgálatot (a gyermekjóléti, családsegítő és idősellátást egyidőben végző intézményt). A szociális és gyermekjóléti feladatok 2007-ben végrehajtott szervezeti integrációja magában hordozza annak a lehetőségét, hogy a szükségletek mentén komplex szemléleti keretben kezeljék eseteket. Az egyes szakmai egységek feladataikat egymással szoros együttműködésben, az egyes szervezeti egységek munkatársaiból létrejövő team-ek keretében végzik. A team munka adja meg a keretét annak, hogy a családok, egyének szükségleteinek megfelelően a szakemberek folyamatos feladatvégzése összehangolt legyen, és a felelősségi viszonyok tisztázottak legyenek. Az intézmény központi ügyfélszolgálatának feladata a “szociális diagnózis” felállítása, és a kliensek szakmai csoportok közötti irányítása. Az ügyfélszolgálat biztosítja, hogy az ügyfelek egyéni, ill. családi szükségleteiknek leginkább megfelelő ellátásban részesülhessenek. Az intézményi integrációt követően az új kliensek az ügyfélszolgálaton, mint „rendező pályaudvaron” keresztül jutnak el a számukra leginkább megfelelő csoporthoz.

Az életmód változtatásában motiválatlan családok élethelyzetének javításában minden szakmai erőfeszítés ellenére kevéssé érzékelhetőek a változások. Fontos cél minden lehetséges esetben a változásban való motiváltság felébresztése, megalapozása. Ennek érdekében az elmúlt években innovatív információterjesztési gyakorlatok alakultak ki (pl. információs levelek a védőnői, idősgondozói hálózaton keresztül, a Csepel Újságban való rendszeres megjelenés és tájékoztatás, ingyenesen hívható zöld szám létrehozása).

185



8.3.6 Az anti-szegregációs intézkedések megjelenése a fejlesztési tervekben és koncepciókban A szegregációval, integrációval kapcsolatos kérdések kiemelt fontossággal jelennek meg az alábbi dokumentumokban:

Integrált Városfejlesztési Stratégia: A helyzetértékelés bemutatja a kerület öszszes városrészét, objektív népszámlálási adatokkal alátámasztva a társadalmi helyzet tekintetében. A stratégiai anti-szegregációs fejezete (jelen fejezet) bemutatja a szegregációval veszélyeztetett kerületrészek helyzetét, a fejlesztéspolitika várható hatását a veszélyeztetett kerületrészekre, és vázlatos formában beavatkozási intézkedéseket fogalmaz meg. Az Integrált Városfejlesztési Stratégiát 2 éven belül felül kell vizsgálni.

Közoktatási Esélyegyenlőségi helyzetértékelés és program: A program célja a közoktatás területén jelentkező, esélyegyenlőséget veszélyeztető faktorok feltárása, és az elhárításuk irányába történő lépések megfogalmazása. A helyzetértékelés megvilágította az egyes oktatási intézményekben jelentkező szegregációs folyamatokat (hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók száma, egyéb minőségi mutatók: mulasztott órák száma, évismétlés, beiskolázás), és kiemelte a II. Rákóczi Ferenc és a Lajtha László iskolák problematikus helyzetét. (Habár kiemelte a helyzetértékelés, hogy a HH/HHH gyermekek regisztrációjával kapcsolatban az adatszolgáltatási rendszernek javulnia kell.) A program megfogalmazza ajánlásait az esélyegyenlőség növelése érdekében, pl. az első osztályba beiskolázandó gyermekek esetében törekedni kell a kiegyensúlyozott HH/HHH arányra. A Közoktatási Esélyegyenlőségi programot 1 éven belül felül kell vizsgálni, különös tekintettel arra a tényre, hogy a terv nem emelte ki egyértelműen, hogy a kerületben spontán módon iskolai szegregáció tapasztalható.

Kerületi Esélyegyenlőségi Terv: A terv a hátrányos helyzetű lakosokat szélesen vett értelemben kezeli (fogyatékkal élők, munkanélküliek, romák, munkavállalási problémákkal küzdő nők, hajléktalanok). A célcsoportok helyzetét a terv fővárosi és kerületi viszonylatban elemzi. (A területi szegregáció jelenségére azonban nem tér ki.) A terv horizontális programcélkitűzéseket fogalmaz meg: munkaerőpiaci integráció, információellátottság javítása, ágazatközi kooperáció javítása. A Kerületi Esélyegyenlőségi tervet 3 éven belül felül kell vizsgálni.

Szociális és Gyermekjóléti Szolgáltatástervezési Koncepció: A koncepciót 2004-ben fogadta el Budapest-Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete, felülvizsgálatára 2007 évben került sor. A koncepció a középtávú fejlesztések irányait tartalmazza a szociális és gyermekjóléti feladatok tekintetében. A koncepció várható felülvizsgálatának időpontja: 2009. év vége-2010 év eleje.

186



Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzatának vezetősége úgy döntött, hogy 2008. év végi határidővel részletesen felméreti a szegregációval veszélyeztetett területek helyzetét, és operatív cselekvési koncepciót dolgoz ki a probléma kezelése érdekében.

187



Az anti-szegregációs cselekvési program összefoglalása Konkrét célok

Intézkedés leírása

Intézkedés koordinátora

Az intézkedés megvalósításának intervalluma

Az intézkedés sikerességét mérő indikátor (a határidőhöz kapcsolódóan)

A kerületfejlesztési intézkedések hatására ne növekedjék a kerületen belüli területi szegregáció

A fejlesztések szegregációs hatása pontosan nem jelezhető előre, ezért monitoring rendszer kiépítésére van szükség a folyamatok nyomon követésére.

Városfejlesztő Társaság

Felmérés 2 évente, az IVS felülvizsgálatához kapcsolódóan

Monitoring jelentések, és azok konklúzióinak beépülése a felülvizsgált kerületi stratégiai dokumentumokba

A szegregációval veszélyeztetett területek spontán átalakulása ne járjon a lakók ellátatlan területekre való kiszorulásával.

A területek átalakulása vagy szanálása esetén az önkormányzatnak segítséget kell nyújtania annak érdekében, hogy a lakók integrált lakókörnyezetbe kerüljenek


Folyamatosan

A magánberuházások által érintett folyamatokban az önkormányzat által koordinált mobilizációs esetek száma

Az önkormányzat által kontrolálható lakhatási feltételek elősegítsék a kerületen belüli, integráció irányába ható mobilizációt

Bérlakás állomány stratégiájának kialakítása: mobilizációs program a bérlakás állományon belül, bérlakás állomány korszerűsítésére, részbeni szanálására vonatkozó fejlesztési program.

Csevak Zrt.

Terv készítése: 2009. folyamán

Mobilizációs cselekvési elindítása a gyakorlatban

A végletesen szegregált, fenn nem tartható lakóterületek számolódjanak fel

Ófalu nyugati részén lévő lakások felszámolása, a lakók integrált lakókörnyezetbe helyezése


2010-2013

A lakóterület teljes szanálása, a lakók legalább 80%-nak integrált környezetbe kerülése

Induljon el uniós forrásból finanszírozott szociális városrehabilitációs program, amely a szegregációval veszélyeztetett területekre legalább áttételes hatással lehet

A kerület társadalmi értelemben leginkább veszélyeztetett lakótelepe, a Szabótelep-észak, és Ófalu szomszédságában lévő Ady lakótelep szociális városrehabilitációs programjának megvalósítása

Csevak Zrt. – Főépítész iroda → Városfejlesztési Társaság

2008-2010

A támogatás elnyerése, a program sikeres lebonyolítása

Váljanak intenzívebbé azok a képzési, foglalkoztatási programok, amelyek a szegregációval fenyegetett területeken élő hátrányos helyzetű lakosság munkaerőpiaci esélyeit növelik

Közforrásokból és pályázatokból finanszírozott foglalkoztatási és képzési programok lebonyolítása, a szegregált területeken élő lakosság fokozott bevonásával

Csepeli Szociális Szolgálat

2008-2010

A programok segítségével képesítést szerzők, illetve munkaerőpiacra visszailleszkedők száma

Javuljon a leghátrányosabb helyzetű lakossági rétegekhez való információáramlás hatékonysága

Speciális kommunikációs, információs csatornák, módszerek kialakítása

Csepeli Szociális Szolgálat

2009 folyamán

A Csepeli Szociális Szolgálatot felkereső új ügyfelek számának növekedése

program

188


Az iskolarendszerben ne növekedjék a szegregációs tendencia


A szegregációs hatásokkal érintett iskolák összevonása, ahol ez nem lehetséges, ott speciális infrastruktúra és módszertan biztosítása.

Oktatási ágazat

2008-2010

A HH/HHH minősítésű tanulók egyenletesebb eloszlása az általános iskolák között

SNI felülvizsgálat a Mészáros Jenő általános iskolában Az elsős gyermekek beiskolázásának kiegyenlített HH/HH arány biztosítása. Az oktatási intézmények szegregációs gyakorlatát elemző HH/HHH adatszolgáltatás rendszerének pontosítása, naprakésszé tétele.

A szülők tájékoztatása, az előnyök ismertetése, és ennek segítségével az adatszolgáltatásra való ösztönzés.

Oktatási ágazat

2009

A nyilvántartás folyamatos karbantartása

A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek minél korábbi bekapcsolása az óvoda fejlesztő programjaiba.

Az érintett gyermekek azonosítása.

Oktatási ágazat

2010

Az érintett korosztályhoz tartozó hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek legalább felének „beóvodázása”

A szegregációval érintett területekről strukturált széles körű információk biztosítása

A szegregációval érintett területekről részletes helyzetfelmérés, és kapcsolódó cselekvési program készítése

Szociális és egészségügyi ágazat

2008. december 31.

A helyzetértékelés és cselekvési program elkészülte.

A szülőkkel való kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás és egyeztetés a gyermek érdekében.

189

9

Mellékletek

9.1 Utcák, ahol közműhiányok tapasztalhatók6 9.1.1 Utcák, amelyek részben vagy egészben nem ellátottak vezetékes vízzel házszám-tól

házszám-ig

hossz(m)

Posztógyár köz

közterület neve

1

2/b

215

Gyártelep

Tanműhely köz

1

3/d

231

Gyártelep

Dunadűlő út

15

37

212

Szabótelep

Fügefa u.

4

32

397

Háros

Szederfa u.

Városrész

-

-

509

Háros

Cseresznyefa u.

46

75

334

Háros

Vízmű u.

64

70/b

236

Háros

Meggyfa u.

50

58

83

Háros

Vízmű u.

1

3

219

Háros

353

383

457

Háros

II. Rákóczi Ferenc út

9.1.2 Utcák, amelyek részben vagy egészben nem ellátottak árammal közterület neve Szederfa u.

6

házszám-tól

házszám-ig

hossz(m)

Városrész

468

Háros

A közműhiányok utcasoros rendszere a Kommunálinfo adatbázisából származik. Az adatok a 2006os állapotot tükrözik, az azóta eltelt időszakban a Királyerdőben és Kertvárosban jelentős közműfejlesztések történtek.


9.1.3


Utcák, amelyek részben vagy egészben nem ellátottak közvilágítással házszám-tól

házszám-ig

hossz(m)

Városrész

Páskom u.

közterület neve

1

25

508

Háros

Béke dűlő

1

25

500

Háros

Lajos u.

-

-

510

Háros

Fradi u.

1

25

508

Háros

Lobó u.

-

-

309

Háros

214,204 hrsz.

255, 3

Háros

214221/30hrsz

409

Háros

214221/15 hrsz.

149

Háros

214214 hrsz.

255

Háros

214203/21 hrsz.

129

Háros

214203/11 hrsz.

206

Háros

214203/31 hrsz.

328

Háros Háros

Almafa u. Szederfa u.

40

62

418

-

-

507

Háros

70

Háros

214268 hrsz. Cseresznyefa u.

63

75

280

Háros

Vízmű u.

64

70/b

221

Háros

9.1.4

Utcák, amelyek részben vagy egészben nem ellátottak szennyvíz csatornával házszám-tól

házszám-ig

hossz(m)

Városrész

Corvin út

közterület neve

9

21

298,9

Ófalu

Csőgyár u.

1

43

371,1

Ófalu

Csőgyár u.

43

-

550,9

Gyártelep

Láng Kálmán u.

-

-

401,3

Gyártelep

Pöltenberg u.

1

37

282,5

Ófalu

Kapisztrán János u.

7

27

309,2

Ófalu

Kossuth Lajos u.

11

19

163,2

Ófalu

Corvin út

18

34

271,9

Ófalu

Védgát u.

1

4

73,5

Szabótelep

Ond u.

1

5

57

Ófalu

Tas

2

10

132

Ófalu

Frangepán u.

1

13

196

Ófalu

Előd u.

1

41

417

Ófalu

Vasas u.

1

13

80

Szabótelep

Duna u. Védgát u.

120 4

126 47

96 783,6

Szabótelep

Sás u.

1

5

110

Szabótelep

Sás u.

7

15

130,2

Szabótelep

Tanácsház u.

38

86

429,9

Szabótelep

Vágóhíd u.

1

96

842,2

Szabótelep

Pozsonyi u.

1

7

155,8

Kertváros

Kolozsvári u.

1

11

149,3

Kertváros

Temesvári u.

1

15

144,2

Kertváros

Temesvári u.

17

27

196,5

Kertváros

Katona József u.

65

73

96,5

Kertváros

Szabótelep

- 191 -



Aradi u.

1

13

196,9

Kertváros

József Attila u.

9

15

115,3

Kertváros

Komáromi u.

23

35

220,5

Kertváros

Petőfi u.

10

36

305,5

Gyártelep

Petőfi u.

1

27

195,7

Gyártelep

Magyar u.

1

91

599,9

Gyártelep

Bajáki Ferenc u.

2

78

457,3

Gyártelep

Kert u.

1

3

52,7

Gyártelep

Komáromi u.

50

72

204,3

Kertváros

Kassai u.

63

85

214,1

Kertváros

Domb u.

4

12

81,7

Kertváros

Szent István út

34

42

90

Királyerdő

Kolozsvári u.

68

76

173

Kertváros

Határ u.

1

87

985

Kertváros

Lankás u.

1

21

338

Királyerdő

Méter u.

1

3

66

Királyerdő

Damjanich János út

1

40

713

Királyerdő

Nyárfás u.

1

5

106

Királyerdő

Nyárfás u.

7

15

128

Királyerdő

Nyárfás u.

17

27

138

Királyerdő

Erdész u.

1

7

183

Királyerdő

Erdész köz

1

7

162

Királyerdő

Gesztenyés u.

1

11

115

Királyerdő

Almás u.

1

11

127

Királyerdő

Bodzás u.

1

11

113

Királyerdő

Szedres u.

2

10

120

Királyerdő

Borókás u.

1

22

348

Királyerdő

Körtés u.

1

11

170

Királyerdő

Szőlős u.

1

7

134

Királyerdő

Fenyves út

1

37

587

Királyerdő

Orgonás u.

1

13

198

Királyerdő

Diós út

2

16

289

Királyerdő

Gyöngyvirágos út

1

11

130

Királyerdő

Fagyalkás u.

1

17

167

Királyerdő

Kies u.

1

13

216

Királyerdő

Cseresznyés út

1

17

258

Királyerdő

Epres u.

1

7

153

Királyerdő

Hársas u.

2

34

393

Királyerdő

Mogyorós u.

1

27

322

Királyerdő

Csónak u.

1

5

93

Királyerdő

Hajós u.

1

27

320

Királyerdő

Révész út

11

15

96

Királyerdő

Erkély u.

11

41

450

Királyerdő

Jázminos u.

5

11

126

Királyerdő

Kórus u.

2

16

245

Királyerdő

Áfonyás u.

2

10

129

Királyerdő

Égerfás u.

1

7

101

Királyerdő

Hóvirág u.

2

10

112

Királyerdő

Csipkerózsa u. Damjanich János út

1

7

93

Királyerdő

112

174

806

Királyerdő

- 192 -



Kecsege u.

1

5

133

Királyerdő

Kecsege u.

7

13

139.9

Királyerdő

Kórus u.

25

49

434

Királyerdő

Páfrányos út

2

12

178

Királyerdő

Gólyahír u.

1

5

104

Királyerdő

Páfrányos út

40

50

137

Királyerdő

Vitorlás u.

1

37

443

Királyerdő

Gondolás u.

1

13

225

Királyerdő

Hullám u.

1

5

94

Királyerdő

Horgony u.

1

25

294

Királyerdő

Horgász u.

2

10

143

Királyerdő

Hollandi út

159

217

900

Királyerdő

Tutajos u.

1

5

111

Királyerdő

Szegfű u.

1

17

208

Királyerdő

Liliom u.

1

43

584

Királyerdő

Bokros u.

43

65

253

Királyerdő

Bokros u.

25

35

130

Királyerdő

Tulipán u.

2

12

160

Királyerdő

Fagyöngy u.

1

11

119

Királyerdő

Ladik u.

1

13

147

Királyerdő

Makkos u.

1

7

86

Királyerdő

Repkény u.

31

57

465

Királyerdő

Toboz u.

2

20

288

Királyerdő

Kökörcsin u.

1

5

104

Királyerdő

Repkény út

59

91

412

Királyerdő

Mályva u.

1

11

149

Királyerdő

Damjanich János út

174

238

997

Királyerdő

Matróz u.

2

22

371

Királyerdő

Szigony u.

1

7

105

Királyerdő

Kormányos u.

1

7

98

Királyerdő

Csáklya u.

1

19

328

Királyerdő

Szökőár u.

1

7

116

Királyerdő

Zsilvölgyi út

1

39

563

Királyerdő

Szilfás u.

1

13

267

Királyerdő

Kőris u.

1

7

115

Királyerdő

Pálma u.

1

71

858

Királyerdő

Százszorszép u.

1

47

572

Királyerdő

Muskátli u.

9

19

154

Királyerdő

Tigris u.

1

11

145

Királyerdő

Gombás u.

1

7

77

Királyerdő

Szent István út

320

324

92

Királyerdő

Sügér u.

1

29

361

Királyerdő

Szárcsa u.

1

15

279

Királyerdő

Szúnyog u.

1

19

283

Királyerdő

Méhes u.

2

18

239

Királyerdő

Medve u.

1

55

768

Királyerdő

Darázs u.

1

7

136

Királyerdő

Sáska u.

1

17

250

Királyerdő

283

327

715

Királyerdő

1

23

283

Királyerdő

Szent István út Sólyom u.

- 193 -



Pajor u.

1

11

158

Királyerdő

Denevér u.

1

13

160

Királyerdő

Uzsoki u.

1

7

87

Királyerdő

Uzsoki u.

9

11

62

Királyerdő

133

167

443

Királyerdő

Mária Királyné Útja Vadgalamb u.

21

51

453

Királyerdő

Mária Királyné Útja

179

207

375

Királyerdő

Csorbatói u.

2

6

78

Királyerdő

Pokrádi u.

1

7

103

Királyerdő

Kárpáti u.

1

19

293

Királyerdő

Aggteleki u.

1

9

110

Királyerdő

Pikkely u.

2

14

191

Királyerdő

Csobánc u.

1

9

114

Királyerdő

Királyhágó út

43

105

842

Királyerdő

Vihorlát u.

57

99

584

Királyerdő

Gimesi út

39

59

305

Királyerdő

Szentmiklósi út

197

253

690

Királyerdő

Badacsonyi út

83

121

458

Királyerdő

Tarpataki u.

29

31

62

Királyerdő

Királyerdő út

154

156

110

Királyerdő

1

7

115

Királyerdő

Füredi út Örvény u.

1

7

121

Királyerdő

Móri u.

1

7

111

Királyerdő

Somlyói u.

1

11

132

Királyerdő

2

14

185

Királyerdő

157

161

52

Királyerdő

Orsova u. Szentmiklósi út Kriván u.

1

7

91

Királyerdő


111

127

195

Királyerdő

Varjú u.

35

45

169

Királyerdő

Szent István út

223

243

263

Királyerdő

1

7

102

Királyerdő

Aradi Vértanúk útja

103

115

159

Királyerdő

Szentmiklósi út

69

91

320

Királyerdő


51

63

156

Királyerdő

Börzsönyi u.

1

13

147

Királyerdő

Vörösbegy u.

1

7

68

Királyerdő

Fácános u.

5

9

119

Királyerdő

Tövis u.

Szalonka u.

1

5

80

Királyerdő

Fülemile u.

1

11

179

Királyerdő

Szajkó u.

1

11

147

Királyerdő


43

45

46

Királyerdő

Veréb u.

1

9

117

Királyerdő

Őz u.

23

43

286

Királyerdő

Párnás u.

1

7

137

Királyerdő

Kopár u.

1

9

127

Királyerdő

Vértesi u.

1

7

100

Királyerdő

Bakonyi út

1

7

99

Királyerdő

Mecseki u.

1

7

128

Királyerdő

Szentmiklósi út

41

55

152

Királyerdő

Magyarádi u.

2

14

156

Királyerdő

- 194 -




9

19

121

Királyerdő

Csókás u.

4

12

131

Királyerdő

Rigó u.

1

17

217

Királyerdő

Szarvas út

1

15

228

Királyerdő

Zerge út

2

4

49

Királyerdő

Nyest u.

1

9

136

Királyerdő

Túróci Balázs u.

1

17

209

Királyerdő

Hardi Miklós u.

1

17

210

Királyerdő

Vesszősfia János u.

1

19

217

Királyerdő

Besenyő Bekő u.

1

17

227

Királyerdő

Völgy u.

64

70

70

Királyerdő

Sáfár Péter u.

10

16

91

Királyerdő

Farkas László u.

1

15

198

Királyerdő

Garay László u.

11

27

229

Királyerdő

Csepeli Mátyás u.

1

21

324

Királyerdő

Bud János

2

8

77

Királyerdő

Tiborc u.

1

21

327

Erdősor

Kokilla tér

9

14

89

Erdősor

Mázoló u.

1

17

162

Erdősor

Huzal u.

1

15

139

Erdősor

Rév u.

2

12/b

160

Rózsadomb

Rév u.

14

18

46

Rózsadomb

Tinódi u.

8

18

138

Rózsadomb

Körtefa u.

1

51

540

Háros

Fügefa u.

1

32

431

Háros

Barackfa u.

1

16

260

Háros

8655-ös dűlő

2

35

470

Háros

Dűlő u.

1

19/b

343

Háros

Csepeli út

34

125

1095

Háros

Szilvafa u.

-

-

853

Háros

Almafa u.

1

62

1087

Háros

Szederfa u.

-

-

506

Háros

Cseresznyefa u.

1

75

823

Háros

Meggyfa u.

1

58

565

Háros Háros

II.Rákócz Ferenc út

382

383

1008

Vízmű u

1

70/b

789

Háros

Arany János u.

1

11

133

Csillagtelep

Szilas u.

1

37

504

Királyerdő

Retyezáti út

1

25

373

Királyerdő

Csalitos út

6

12

63

Királyerdő

Dunadűlő út

37

57

235

Szabótelep

9.1.5 Utcák, amelyek részben vagy egészben nem ellátottak gázzal házszám-tól

házszám-ig

hossz(m)

Városrész

II. Rákóczi Ferenc u.

közterület neve

45

79

229

Gyártelep

Csőgyár u.

97

105

183

Gyártelep

Szent Imre tér.

1

8

180

Gyártelep

- 195 -




81

105

236

Gyártelep


107

119

158

Gyártelep


121

159

402

Gyártelep

Ságvári Endre u.

1

9

170

Szabótelep

Ságvári Endre u.

21b

27

80

Szabótelep

Katona József u.

57

63

101

Kertváros

Szent István út

22

28

143

Kertváros

Erdőalja út

6b

24

242

Királyerdő

Völgy u.

33

43

282

Csillagtelep

Reggel u.

1

18

432

Csillagtelep

Nyírfa u.

1

13

390

Csillagtelep

Óvoda u.

9

16

511

Csillagtelep

Zöldfa u.

1

12

214

Csillagtelep

Nap u.

2

14

208

Csillagtelep

Kozmosz sétány

1

12

295

Csillagtelep

Krizantén u.

2

40

593

Csillagtelep

26a

28c

161

Ófalu

-

-

863

Háros

1

19b

II. Rákóczi Ferenc u. 200181/2 hrsz. Út. Dűlő u.

334

Háros

8655 Dűlőút

végig

431

Háros

Barackfa u.

végig

593

Háros

994

Háros

Csepeli út.

36

Páskom u.

végig

125

521

Háros

Béke dűlő

végig

519

Háros

Lajos u.

végig

517

Háros

Fradi u.

Végig

515

Háros

Lobó u.

végig

228

Háros

Szilvafa u.

végig

858

Háros

Almafa u.

végig

1093

Háros

Szederfa u.

végig

Cseresznyefa u. Vízmű u.

58

75

végig

505

Háros

222

Háros

789

Háros


384

383

944

Háros

Fügefa u.

17

32

303

Háros

Körtefa u.

15

51

429

Háros

Vénusz u.

1

11a

229

Csillagtelep

214221/30 hrsz.

végig

406

Háros

214221/158 hrsz.

végig

147

Háros

212214 hrsz.

végig

257

Háros

214203/21 hrsz.

végig

128

Háros

214203/11 hrsz.

végig

206

Háros

214203//31 hrsz.

végig

349

Háros

214204 hrsz.

végig

72

Háros

- 196 -



9.1.6 Utcák, amelyek részben vagy egészben nem ellátottak pormentes úttal közterület neve Előd u.

házszám-tól

házszám-ig

hossz(m)

Városrész

1

41

355

Ófalu Ófalu

Báthory u.

1(2)

3(4)

70

Pöltenberg u.

1b(2)

37(44)

305

Ófalu

Mátyás u.

1(2)

5(4)

81

Ófalu

Kapisztrán János u.

9(10)

27(42)

(209741) hrsz. közterület Ófalu u.

292

Ófalu

92.30

Ófalu

1(2)

5(8)

70

Ófalu

1

4

139

Szabótelep

Vasas u.

7(4)

63(56)

445

Szabótelep

Deák Ferenc u.

3(4)

25(26)

182

Szabótelep Gyártelep

Káposztás u.

Gyepsor u.

-

-

354

Petőfi u.

1(2)

55

384

Gyártelep

Petőfi u.

12(17)

36

256

Gyártelep

Pozsonyi u.

2(1a)

8(7)

111

Kertváros

Sás u.

1(2)

5(6)

95

Szabótelep

Sás u.

7(8)

15(20)

114

Szabótelep

Aradi u.

1b(2b)

13(14)

155

Kertváros

Temesvári u.

17b(12b)

27b(22a)

159

Kertváros

Komáromi u.

11(12)

21(22)

160

Kertváros

Komáromi u.

23(24)

35b(42)

205

Kertváros

Komáromi u.

37(44)

65(72)

281

Kertváros

Temesvári u.

29(24a)

53(52)

281

Kertváros

Temesvári u.

55(54)

93(96)

376

Kertváros

Pakos Imre u.

1(2)

7(8)

85

Királyerdő

Cseh Mihály u.

1(2)

3(6)

61

Királyerdő

Bud János u.

1(2)

3(8)

68

Királyerdő

Csepeli Mátyás u.

15(18)

19(24)

132

Királyerdő

Csepeli Mátyás u.

1(2)

13(16)

190

Királyerdő

Farkas László u.

1(2)

15(20)

186

Királyerdő

Garay László u.

11(12)

27(24)

217

Királyerdő

Sáfár Péter u.

1(2)

17(16)

211

Királyerdő

Tiborc u.

3(4)

21(22)

295

Királyerdő

Turóci Balázs u.

1(2)

17(20)

199

Királyerdő

Hardi Miklós u.

1(2)

17(18)

200

Királyerdő

Vesszősfia János u.

1(2)

19(20)

207

Királyerdő

Besenyő Bekő u.

1(2)

17(20)

220

Királyerdő

Arany János

1(2)

23(24)

244

Csillagtelep

Arany János

25(26)

33(34)

109

Csillagtelep

Arany János

39(40)

49(50)

115

Csillagtelep

1(2)

3(6)

45

Csillagtelep

Csaba köz 4076dűlő

-

-

386

Háros

Huzal u.

1(2)

15(16)

126

Erdősor

Mázoló u.

1(2)

17(8)

135

Erdősor

Kokilla tér

11

14

48

Erdősor

Róka u.

1(2)

9(14)

149

Királyerdő

Nyest u.

1(2)

9(10)

112

Királyerdő

- 197 -



Fürjes u.

1(2a)

9(8)

134

Királyerdő

Zerge út

1(2)

21(20)

233

Királyerdő

Nyúl u.

5(6)

23(24)

261

Királyerdő

Borókás u.

7(8)

21(20b)

213

Királyerdő

Szedres u.

1(2)

5(10)

118

Királyerdő

Nyárfás u.

6(7)

14(15)

120

Királyerdő

Nyárfás u.

16(17)

26(27)

122

Királyerdő

1(2)

37(34)

486

Királyerdő

Bodzás u.

1(2)

11(10)

102

Királyerdő

Lankás u.

1a(2)

21(24)

321

Királyerdő

Méter

1(2)

3(4)

59

Királyerdő

Erdész u.

1(2)

13(26)

275

Királyerdő

Erdész köz

1(2)

7a(14)

152

Királyerdő Királyerdő

Szilas u.

Körtés u.

1(2)

11(14)

160

Almás u.

1(2)

11(12)

118

Királyerdő

Szőlős u.

1(2)

7(10)

124

Királyerdő

Fenyves út

1(2)

51

466

Királyerdő

1

13

166

Királyerdő

Gesztenyés u. Orgonás u.

1(2)

15(20)

198

Királyerdő

Diós út

1(2)

15(16)

273

Királyerdő

Ibolyás u.

1(2)

7(4)

75

Királyerdő

Gyöngyvirágos út

1(2)

11(10)

119

Királyerdő

Fenyves út

1(2)

35

67

Királyerdő

Cseresznyés út

1(2)

17(14a)

232

Királyerdő

Kies u.

1(2)

13(14)

184

Királyerdő

Fagyalkás u.

1(2)

17(10)

158

Királyerdő

Rigó u.

1(2)

17(20)

204

Királyerdő

Borz u.

1(2b)

9b(16)

235

Királyerdő

Mókus u.

1(2)

9(18)

201,3

Királyerdő

Gerle u.

1(2)

9(10)

100

Királyerdő

Csókás u.

3(4)

9(12)

118

Királyerdő


1(2)

19(20)

204

Királyerdő

Magyarádi u.

1(6)

13(18)

172

Királyerdő

21(22)

49(44)

306

Királyerdő

Mecseki u.

1(2)

7(10)

120

Királyerdő

Bakonyi út

1(2)

7(8)

91

Királyerdő

Kopár u.

1(2)

9(10)

113

Királyerdő

Retyezáti út

1(2)

25(28)

323

Királyerdő

Vértesi u.

1(2)

7(8)

91

Királyerdő

Erőmű u.

1(2)

7(8)

114

Erdősor


Acélmű u.

1(2)

7(14)

126

Erdősor

Cserháti u.

7(8a)

9(8b)

54


Börzsönyi u.

3(4)

13(12)

120

51(46)

63(58)

147

Királyerdő

Vörösbegy u.

1(2)

7(6)

79

Királyerdő

Fácános u.

1(2)

7a(10)

123

Királyerdő

Fülemile u.

1(2)

3(4)

59

Királyerdő

Fülemile u.

5(6)

11(14)

106

Királyerdő


Szajkó u. Őz u.

1(2)

11(10)

101

Királyerdő

25(22)

43(46)

273

Királyerdő

- 198 -



Párnás u.

1(2)

7(10)

128

Királyerdő

Kondor u.

1(2)

25(22)

287

Királyerdő

Veréb u.

1(2)

9(10)

105

Királyerdő

Mókus u.

43(52)

53(64)

156

Királyerdő

Égerfás u.

1(2)

6(7)

87

Királyerdő

Jázminos u.

5(6)

11(12)

116

Királyerdő

Áfonyás u.

1(2)

7(10)

121

Királyerdő

11(14)

41(56)

450

Királyerdő

Erkély u. Gyopáros u.

1(2)

3(8)

69

Királyerdő

2

32(25)

358

Királyerdő

Árvalányhaj u.

1(2)

3(4)

55

Királyerdő

Epres u.

2(3)

8(7)

144

Királyerdő

Mogyorós u.

1(2)

27(30)

313

Királyerdő

Csónak u.

1(2)

5(6)

83

Királyerdő

Hársas u.

2

28(27)

324

Királyerdő

Révész út

4(7)

15(16)

141

Királyerdő

Harmatos u.

1(2)

7(8)

124

Királyerdő

Hóvirág u.

1(2)

7(10)

99

Királyerdő

Juharos u.

Csipkerózsa u.

1(2)

7(6)

82

Királyerdő

Juharos u.

29(34)

57(56)

343

Királyerdő

Evezős u.

2

4

32

Királyerdő

Kórus u.

25(26)

51(64)

474

Királyerdő

Kis u.

2

4

30

Királyerdő

Páfrányos út

2

10

169

Királyerdő

Berek u. Kecsege u. Gólyahír u.

-

-

34

Királyerdő

1(2)

5(8)

123

Királyerdő

1(2)

5(4)

85

Királyerdő

27(40)

31(50)

110

Királyerdő

Virágos u.

-

-

111

Királyerdő

Bokros u.

25(22)

65(74)

618

Királyerdő

Csalitos út

1(2)

23(26)

302

Királyerdő

2

6

70

Királyerdő

Páfrányos út

Gyömbér u. Gombás u.

1(2)

7(8)

91

Királyerdő

Repkény út

1(4)

91(90)

1263

Királyerdő

Tövis u.

Királyerdő

1(2)

7(8)

79

Tulipán u.

2

4

60

Királyerdő

Tulipán u.

5(6)

11(12)

94

Királyerdő

Makkos u.

Királyerdő

1(2)

7(6)

68

Fagyöngy u.

1

7

82

Királyerdő

Fagyöngy u.

9

11

21

Királyerdő

Tapló u.

1(2)

3(8)

87

Királyerdő

Körmöci u.

1(2)

11(8)

137

Királyerdő

Hunor u.

1(2)

3(6)

74

Királyerdő

Gondolás u.

1(2)

13(20)

211

Királyerdő

Tutajos u.

1(2)

5(10)

96

Királyerdő

Vitorlás u.

2(3)

36(37)

403

Királyerdő

Hullám u.

1(2)

5(8)

81

Királyerdő

Horgony u.

1(2a)

25(24)

286

Királyerdő

Horgász u.

1(2)

11(10)

140

Királyerdő

Matróz u.

1(4)

25(22)

330

Királyerdő

- 199 -



Szigony u.

1(2)

7(8)

92

Királyerdő

Csáklya u.

1(2)

19(26)

293

Királyerdő

Szökőár u.

1(2)

7(6)

105

Királyerdő

Muskátli u.

1(2)

3(4)

39

Királyerdő

Muskátli u.

5(6)

7(8)

52

Királyerdő

Muskátli u.

9(10)

13(14)

62

Királyerdő

Muskátli u.

15(16)

19(20)

72

Királyerdő

1(2)

45(46)

540

Királyerdő

Százszorszép u. Pálma u.

1(6)

71(70)

788

Királyerdő

Jegenye u.

1(2)

39(36)

442

Királyerdő

Fűz u.

1(2)

3(4)

49

Királyerdő

Pipacs u.

1(2)

3(4)

50

Királyerdő

Kóró u

1(2)

3(4)

60

Királyerdő

Dinnyés u.

1(2)

11(14)

154

Királyerdő

Szilfás u.

1(2)

13(20)

261

Királyerdő

Zsilvölgyi út

1(2)

13(14)

183

Királyerdő

Zsilvölgyi út

15(18)

37(38)

340

Királyerdő

Mályva u.

1(2)

9(12)

182

Királyerdő

Kökörcsin u.

1(2)

5(4)

95

Királyerdő

Kőris u.

1(2)

7(6)

101

Királyerdő

Pajor u.

1(2)

11(10)

149

Királyerdő

Vadgalamb u.

25(34)

35(42)

155

Királyerdő

Vadgalamb u.

37(46)

51(60)

179

Királyerdő

Uzsoki u.

1(2)

7(8)

79

Királyerdő

Uzsoki u.

9(10)

11(12)

50

Királyerdő

Daru út

1(2)

35(34)

417

Királyerdő

Tarpataki u.

1(2)

3(6)

54

Királyerdő

Tarpataki u.

5(8)

7(10)

50

Királyerdő

Medve u.

18(21)

55(54)

488

Királyerdő

Darázs u.

1(2)

7(10)

115

Királyerdő

-

-

41

Királyerdő

37(36)

89

608

Királyerdő

Ökörszem u. Daru út Méhes u.

1(2)

5(8)

90

Királyerdő

Méhes u.

7(10)

17(18)

130

Királyerdő

Szúnyog u.

1(2)

11(6)

154

Királyerdő

Szúnyog u.

13(8)

19(12)

108

Királyerdő

Sügér u.

1(2)

9(10)

103

Királyerdő

Sügér u.

11(12)

21(20)

124

Királyerdő

Sügér u.

23(22)

29(26)

88

Királyerdő

Somlyói u.

1(2)

9(8)

113

Királyerdő

Csobánc u.

1(2)

9(10)

106

Királyerdő

Pikkely u.

1(2)

11(14)

169


Aggteleki u. Királyhágó út Móri u.

1(2)

9(10)

100

42(43)

105(102)

800

Királyerdő

1(2)

9(10)

99

Királyerdő

Örvény u.

1(2)

7(8)

107

Királyerdő

Füredi út

1(2)

7(8)

101

Királyerdő

Királyerdő út

167

198

523

Királyerdő

Kárpáti u.

1(2)

7(10)

104

Királyerdő

Kárpáti u.

9(12)

11(14)

50

Királyerdő

- 200 -



Kárpáti u.

13(16)

19(22)

105

Királyerdő

Gimesi út

39(44)

59(66)

282

Királyerdő

Badacsonyi út

83(84)

121(126)

442

Királyerdő

Királyerdő út

92

162

856

Királyerdő

Tarpataki u.

25(28)

27(30)

56

Királyerdő

Tarpataki u.

29(32)

31(34)

55

Királyerdő

Uzsoki u.

29(30)

31(32)

55

Királyerdő

Uzsoki u.

33(34)

35(36

56

Királyerdő

14

86

843

Királyerdő

1(2)

7(8)

93

Királyerdő

Királyerdő út Poprádi u. Hód

1(2)

7(8)

82

Királyerdő

Hód

9(10)

11(12)

50

Királyerdő

Vihorlát u.

57(62)

99(110)

557

Királyerdő

Olt u.

1(2)

3(4)

56

Királyerdő

Olt u.

5(6)

7(8)

56

Királyerdő

Orsova u.

1(2)

7(14)

134

Királyerdő

Háromszék u.

7(8)

12(13)

79

Királyerdő

31(36)

45(42)

154

Királyerdő

Máramarosi út

1(2)

11(10)

117

Királyerdő

Tigris u.

3(6)

11(12)

104

Királyerdő

Toboz u.

1(2)

22

270

Királyerdő

Varjú u.

16(23)

38(45)

298

Királyerdő

Ölyv u.

2

8

88

Királyerdő

1(4)

7(12)

88

Királyerdő

Kriván

Kriván u. Fecske u. Gyergyói u. Bagoly u.

4(5)

12(13)

97

Királyerdő

98(103)

110(115)

147

Királyerdő

1(2)

11(14)

165

Királyerdő

78(81)

96(101)

208

Királyerdő

Rév u.

4

-

173

Rózsadomb

Rév u.

14

18

45

Rózsadomb

-

957

Rózsadomb

1(2)

19b(18)

384

Háros

(213084/2)

-

-

310

Háros

4079. utca

-

-

253

Háros

Aradi Vértanuk útja

Tinódi u. Dűlő u.

-

Körtefa u.

1

51

574

Háros

Fügefa u.

6

32

393

Háros

Barackfa u.

2

-

593

Háros

Páskom u.

3

25

505

Háros

Béke dűlő

1

25

497

Háros

Lajos u.

-

-

501

Háros

Fradi u.

2

40

499

Háros

Szilvafa u.

-

-

842

Háros

(214221/30)

-

-

404

Háros

(214221/15)

-

-

144

Háros

4419 dűlőút

-

-

214

Háros

(214203/21)

-

-

121

Háros

(214204)

-

-

253

Háros

(214203/11)

-

-

204

Háros

(214203/31)

-

-

148

Háros

(214203/31)

-

-

111

Háros

- 201 -



(214203/31)

-

-

106

Háros

Lobó u.

-

-

307

Háros

(214268)

-

-

70

Háros

Almafa u.

2

-

1069

Háros

Szederfa u.

-

-

501

Háros

(214259)

-

-

74

Háros

(214288)

-

-

101

Háros

Cseresznyefa u.

1

75

815

Háros

Meggyfa u.

2

4

55

Háros

Meggyfa u.

17

58

358

Háros

-

70b

829

Háros

Vízmű u.

- 202 -



9.2 A partnerségi egyeztetések eredményei A véleményt formáló szervezet

Vélemény

A vélemény kezelése

Önkormányzati bizottsági vélemény

Az ipari hagyományok és munkakultúra beemelése a kerület erősségei közé.

Az ipari hagyományok és munkakultúra beemelésre került a kerületi Swot táblába.

Külső szakértő

A lokálpatriotizmus, és a helyi civil szervezetek működése, mint erősség megemlítése a kerületi Swot táblában.

A lokálpatriotizmus, és a civil társadalom, mint erősség megemlítésre került.


A szakképzéssel kapcsolatosan ne fogalmazódjék meg kerületi szintű stratégiai cél, mert nem a kerület, hanem a főváros felelős a szakképzési rendszer működtetéséért.

A középszintű oktatással kapcsolatos kérdések kihúzásra kerültek a kerületi stratégiai célkitűzések közül. (Azonban az IVS középtávú felülvizsgálatánál érdemes átgondolni a kérdést, az újonnan alakuló TISZK rendszer függvényében).

Hivatali munkatársak véleménye

A Swot analízisben a gyengeségek közé kerüljön beemelésre a rekreációs és szabadidős lehetőségek hiánya és a városi terek kedvezőtlen állapota.

A jelzett faktorok a Swot analízis gyengeségek oldalára beemelésre kerültek.


Az egészségügyi ellátórendszer átalakításra került. A középtávú célok között ezért nem javasolt szerepeltetni.

Az egészségügyi rendszer önmagában nem kerül említésre, csak az aktív egészségmegőrzés, azaz a szabadidős, rekreációs potenciál.


A társadalmi célok közé kerüljön beemelésre az esélyegyenlőség biztosítása.

A jelzett tematikus cél a kerületi célrendszerbe beépítésre került.


A gazdasági célok között kerüljön megemlítésre a turisztika és a szolgáltatási szektor szerepe.

A jelzett tematikus célok beépültek a kerületi stratégiába.


A társadalmi célok ne hangsúlyozzák a magasabb státuszú lakosság bevonzásának szükségességét, mert az a jelenlegi lakosság számára félreérthető üzeneteket hordozhat.

Az erősebb gazdasági bázissal rendelkező társadalmi rétegek betelepülése kulcsfontosságú a kerület számára - a jelenlegi lakosság életlehetőségeinek javítása mellett – mert ez teremti meg az alapján a helyi gazdaság, kereskedelem és szolgáltatások fejlődésének. Ezért ez az üzenet az IVS-ben nem megkerülhető.

Önkormányzati bizottsági és hivatali vélemények

A kerületi stratégiai hivószavával kapcsolatosan sokféle vélemény fogalmazódott meg (Sziget versus Kapu).

A kerületi IVS vezető szlogenjéről a képviselő testület döntött: „Csepel, az értékek szigete”.

Külső szakértő

Az innovatív vállalkozások bevonzása kerüljön kihangsúlyozásra a kerületi stratégiában.

Az innováció orientált vállalkozások bevonzása az első számú gazdasági céllá vált a kerületi stratégiában.

Külső szakértő

A kerületi célhierarchia horizontális céljai közé vegye fel az IVS a kerületformáló imázs, mint peremfeltétel kialakítását.

A jelölt horizontális feltétel az IVS célrendszerének részévé vált.

Külső szakértő

A swot analízis módszertana nem megfelelő, a lehetőségek és veszélyek között csak külső tényezőket szabad említeni.

A swot analízis módosításra került a módszertannak megfelelően.

Külső szakértő

Az RSD partjának turisztikai értékét ne becsülje túl az IVS.

Az RSD közösségi megközelítése csak a kerületben lehetséges (más kerületekben és az agglomerációban a telkek a vízpartig húzódnak) így az RSD éppen Csepelen kínál egyedülálló turisztikai lehetőségeket.

- 203 -


A véleményt formáló szervezet


Vélemény


Önkormányzati hivatali vélemény

A lakótelepi területek elemzésénél és a stratégia készítésénél kerüljön vizsgálat alá a parkolási helyzet.

Minden lakótelep esetében említésre kerül a parkolás helyzete, és a parkolási krízis megoldásának lehetősége.

Külső szakértő

A Szigetcsúcson történő tömeges lakásépítés illúzió, a jelenlegi lakáspiaci kereslet nem tudná felszívni a helyben jelentkező kínálatot.

A Szigetcsúcs beépítése az IVS szerint is alapvetően egy jelentős attrakcióhoz köthetően valósulhat meg belátható időn belül (pl. Olimpia, Európai tudásközpont.) A monofunkciós lakáscélú beépítés nem támogatandó.

Gazdasági szervezetek képviselői

Ki kell emelni a tényt, hogy a gyártelep gyakorlatilag teljesen magántulajdonú, tömegközlekedéssel fel nem tárt, ellenben szinte korlátlan közműkapacitásokkal rendelkezik.

Az említett ténymegállapítások bekerültek az IVS-be.

Gazdasági szervezetek képviselői

A volt Csepel Művek területén a talajszennyezettség nem jelentős, nem érdemes túldimenzionálni.

Az IVS-ben a Gyártelep esetében lokális talajszennyezésről beszélhetünk, amelyet folyamatos monitoringrendszer ellenőriz.

Szomszédos kerületek főépítészei

A pesti kerületek közös projektjei: tömegközlekedési rendszerek (hév, villamos), RSD menti fejlesztések, foglalkoztatási program („5 muskétás”)

A közös projektek beemelésre kerültek az IVS-be.

Fővárosi Önkormányzat, főépítész iroda

A térségnek hosszabb távon szüksége van 2 hídra és 2 alagútra. (Galvani és Albertfalvai híd a Kis Duna alatt alagútban, a Nagy Dunán hídként. A két kis dunai alagút magánerőből való finanszírozása egyre inkább valósággá kezd válni.) A tömegközlekedést pedig a csepeli és ráckevei hév korszerűsítése, valamint az 1-3 villamos teljes keletnyugati átkötése biztosíthatná.

Az IVS-ben mind a négy híd szükségessége kiemelésre kerül, de a jelenlegi csepeli szükségletek alapján az Albertfalvai híd elsőbbséget élvez.


A Főépítészi iroda támogatólag fogadja a felsorolt 7 akcióterületet. Megítélése szerint azonban a Gyártelepet is érdemes lett volna megjeleníteni az akcióterületek között.

A Gyártelep városszerkezeti átalakulásának megindulása középtávon egyelőre nem garantálható, mert sem a szükséges magánforrás és érdek, sem pedig a közforrás a fejlesztésére nem mutatható fel. Az IVS felülvizsgálatánál meg kell vizsgálni a Gyártelep pozícióját, és lehetséges akcióterületi kijelölését.


A városközponti pályázat elképzelését is támogatja az iroda. A városközpont tervezett rehabilitációjával kapcsolatban a főépítészi iroda azt kéri, hogy az IVSben legyen bemutatva az újonnan létrejövő multimodális központ csatlakozó buszközlekedésének Hév síneken való átvezetése.

A multimodális csomópont működéséhez szükséges közlekedési kapcsolatok bemutatása véleményünk szerint nem az IVS feladata. Olyan technikai kérdés, amelyet az akcióterületi tervben kell vizsgálni.

Civil szervezet

A civil szervezetek bevonására az IVS tervezésének elkezdésekor szükség lett volna.

Az IVS felülvizsgálatának folyamatában az első lépések közt kell szerepelnie a civil szervezetek bevonásának.

Civil szervezet

A civil szervezetek valamilyen formában részt kívánnak venni a városfejlesztési társaságban.

Az IVS monitoring rendszerébe és a városfejlesztési társaság működésébe beépítésre került a civil szervezetekkel való kapcsolat.

Civil szervezet

A Kertváros jelentős besűrítésének célja nem támogatandó, mert az rontja az életminőséget.

A Kertváros besűrítése csak nagyon kontrolált formában, maximum 4 lakásos társasházak formájában lehetséges.

- 204 -


A véleményt formáló szervezet Civil szervezet


Vélemény


Érdemes lenne kiemelni egy közös, nagyvolumenű fejlesztési célt, amely Csepel imázsára döntő mértékben hatna. E mögé a cél mögé lehetne a kerület társadalmát felzárkóztatni.

A kerület szükségletei szerteágazóak, a fejlesztési hiányok széleskörűek. A kerület népessége is megosztott az igények tekintetében, ezért a tervezés jelen fázisában felelősséggel nem definiálható olyan projekt, amely egyértelmű támogatással bír, és kellő imázsformáló erőt hordoz. Az IVS felülvizsgálatánál meg kell vizsgálni egy egységes, nagyvolumenű projekt definiálásának lehetőségét.

Civil szervezet

A Gyártelepet is érdemes lett volna megjeleníteni az akcióterületek között.

A Gyártelep városszerkezeti átalakulásának megindulása középtávon egyelőre nem garantálható, mert sem a szükséges magánforrás és érdek, sem pedig a közforrás a fejlesztésére nem mutatható fel. Az IVS felülvizsgálatánál meg kell vizsgálni a Gyártelep pozícióját, és lehetséges akcióterületi kijelölését.

Civil szervezet

Az új, XXI. századi városközpont kialakítása visszafejlesztőleg hathat a kerület alközpontjában lévő kulturális intézményekre. (Elszívási hatás)

A veszély fennáll, mind a kultúra, mind a kereskedelem részéről, azonban kialakítható egy „munkamegosztás” a kerületi főközpont és az alközpontok között, amely akár az intézményrendszer racionalizálásához is vezethet.

- 205 -

2008. (V. 15.) Kt. számú határozattal elfogadva

Recommend Documents